a gótikus képi ábrázolás : üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák,...
DESCRIPTION
A gótikus képi ábrázolás : üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek. Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak A fő színek a kék és a vörös - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek,
miniatúrák, textilképek
Az üvegfestészet legnagyobb időszaka
• Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak
• A fő színek a kék és a vörös
• Csekély mértékű belsőrajzot használnak
Chartres-i katedrális üvegfestményei,13. sz.
• A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelentő műveket a franciaországi Chartres Notre-Dame-jában lehet látni
Chartres-ikatedrális üvegfestményei
Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal
Olasz festészet a 13-14. században
• A kor olasz festészete a bizánci festészeti hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a festészetnek: a természet utánzásán alapuló látványfestészet irányát
A falfestészet virágzása: freskók
• Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a fal zártságát úgy mint az északi területek (francia, angol, német) építészetében
• Az összefüggő falfelületek alkalmasak a falfestészetre
A freskó technika• A frissen vakolt, még
nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő falkép
• A festékport meszes vízbe keverik
• A munka gondos tervezést igényel, csak annyit vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak festeni, rögtönözni nem lehet
• Világos, meszes színek jellemzik
• Tartós, időtálló technika
Cimabue
• Cimabue az első jelentős mester, aki elmozdul a bizánci festészet merev ünnepélyességétől és élettelibb stílust teremt
• Táblaképek és freskók alkotója
Cimabue:Trónoló Madonna(Maesta),13. sz. v.• Táblakép: gipsszel
alapozott fatáblára készül
• Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez a tojástempera
• A bizánci festészetben megszokott témát már kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel adja elő
Maesta (olasz: „fenség”)
• Szűz Mária „mennyei fenségé”-ben díszes kőtrónuson angyalok vagy szentek csoportjában
Giotto: Maesta
Egy bizánci ikon és Cimabue képe
• A változás még nem jelentős: a trónus térbelisége még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és nem térbeliséget fejeznek ki
A „modern” festészet megteremtője: Giotto• A 13-14. sz.
fordulóján élt• Firenzei festő,
Cimabue tanítványa• Az európai festészet
egyik legjelentősebb alakja
• Táblaképek és freskók festője
• A firenzei dóm harangtornyának tervezője
A Giotto-torony
A leghíresebb művei a freskói: a Szent Ferenc templom képei Assisi-ban és a
padovai Aréna-kápolna képei
Új kompozíciós gondolkodás: „ablak a valóságra”
• A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet képi kompozícióját az „ablak” metaforával szokták leírni:
A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni egy meghatározott nézőpontból, mintha egy keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret
Tér, idő, cselekmény egysége
A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít ez az új festészeti nyelv:
• Egy térszelet meghatározott nézőpontból
• Egy pillanat megállított látványa,
• Az adott pillanatban zajló cselekmény
A meghatározott nézőpontból ábrázolt egységes tér problémája
A térmélységérzékeltetése a kép síkfelületén:• A fény-árnyékhatás• A takarások • A méretcsökkenés (a
távoli kisebb mint a közeli)• A távolodó párhuzamosok
összetartanak egy pont irányába (vonalperspektíva)- Giotto még ösztönösen használja, nem szerkeszti
Az idő és a cselekmény problémája: élőképszerű elrendezés
• A festő mint színpadi rendező, úgy helyezi el a szereplőket és az egyéb képi elemeket, és állítja meg a mozgásukban, hogy a történés világosan érthető legyen
• Minden részlet a cselekmény olvashatóságát szolgálja
Élethű ábrázolás
A figurák és a részletek ábrázolásának a valóságot kell utánoznia:
• Meg kell felelni az adott nézőpontnak (felülnézet, alulnézet stb.)
• Megfelelni a cselekménynek, a szereplők érzelmi állapotának (gesztusok, mimika)
Giotto protoreneszánsz (előreneszánsz) festő
• Giotto stílusát szokták protoreneszánsz stílusúnak nevezni, mert az előbbiekben említett festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja majd meg, Giotto művészete ebbe az irányba mutat előre
Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat,Assisi, San Francesco, 13. sz. v.
A Szent Ferenc- templom külső képe
A Szent Ferenc-templom Assisi-ban
• A ferencesek főtemploma
• Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a tiszteletének központja
• Kettős templom: alsó és felső templomból áll
A felső templomban látható Giotto képciklusa Szent Ferenc életútjáról
• A kor legfontosabb szentjének élettörténete az oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az vissza az oltárig
Festett keretek választják el az egyes jeleneteket
Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk festett faliszőnyeg
• Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban, más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok körül)
24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel
• Giotto képein már eltűnik a bizánci képek aranyháttere
• Az alakok élethűbbek, a gesztusok, arckifejezések kifejezőek
• A szobrászian formált részletek, a gondosan felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális jelleget adnak műveinek
Az egyik legszebb jelenet: Szent Ferenc a madaraknak prédikál
• Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép fejezi ki legjobban
Siena festészete• A 14. században Siena
városának festészete volt a vetélytársa a firenzei művészetnek Itáliában
• Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses, elegáns gótikus stílus volt a jellemzője (internacionális gótika)
• Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a kiemelkedő alakjai
Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 14. sz.
• Sienai tojástempera táblakép
• Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses figurák
• Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két szent egészíti ki a jelenetet
Wilton diptichon, 1400. k.
Avignoni Pieta, 15. századi francia mester
Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és egy donátor (megrendelő,
adományozó) látható mellette
A téma• Szánalom, sajnálkozás – gyakori témája
a keresztény művészetnek, Mária siratja halott fiát
• A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt vallásossága, csodálatosan reális részletekkel gazdagszik
Kódexek díszítése - Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve, 15. sz.
Május
Várkastélyok
Magyar Anjou Legendárium, 14. sz. 2.f.Róma, New York, Szentpétervár
Képes Krónika, 14. sz., Bp. OSZK
• 300 évig Bécsben őrizték (Bécsi Képes Krónika)
• Nagy Lajos korában készült, befejezetlen
• A magyarok történelmét írja le, a kezdetektől Károly Róbert koráig
• Latin nyelvű
A címlap
A szerző, talán Kálti Márk válogatása a korában ismert történeti művekből
• Miniatúrák, iniciálék díszítik
A krónika író (vagy másoló) ábrázolása (Kálti Márk esetleg Mózes) „S” iniciáléban
A képei különösen értékesek címertani, fegyvertörténeti és viselettörténeti
szempontból (az Anjou-kort szemléltetik)
Koppánylefejezése
Szent István elfogja Gyula vezért
„B” iniciálé: Szent István király temetése
„P” iniciálé: László herceg birokra kél a leányrabló kunnal
• Szent László a krónika legtöbbször ábrázolt alakja
A Szent László-legenda: a középkori falfestészetünk egyik leggyakoribb
témája, nagyon sok ábrázolása maradt fent a Kárpát-medence templomaiban
Türje (Dunántúl)
Bibarcfalva (Erdély)• László királyunk
még herceg korában az országra törő kunok ellen indul. Egy leányrabló kunt személyesen vesz üldözőbe és legyőzve őt kiszabadítja a magyar lányt
Székelyderzs (Erdély)
László, a „lovagkirály” különösen népszerű volt a 14-15. században,
Nagy Lajos és Zsigmond példaképének tekintette a szent királyt
Szent László-legenda, 15. sz. e., Kakaslomnic, Szlovákia
• A falkép kissé provinciális stílusa, naiv szépsége különösen értékessé teszi középkori művészetünkben
Kolozsvári Tamás: Kálvária, 15. sz.,Esztergom, Keresztény Múzeum
• Kolozsvári mester• Egyetlen műve
ismeretes: a garamszentbenedeki szárnyasoltár, 9 képéből a megmaradt 8 ma Esztergomban látható
Az első névszerint ismert és művel is összekapcsolható táblakép festőnk
Az oltár nyitott állapotban Krisztus szenvedéseinek eseményeit mutatatja
1. Krisztus az Olajfák hegyén
2. A keresztvivő Krisztus
3. Krisztus a kereszten
4. A Mennybemenetel
5. Krisztus feltámadása
1.
2.3.
4.
5.
A képek szamárhátíves keretbe voltak foglalva
Keresztvitel
• Cyrenei Simon kicsinyített alakja kiemeli az Üdvözítő heroikus tettét
• A goromba katonák vonásai Jézus szelídségét emelik ki
• A szalag szövege Jeruzsálem leányait vigasztalja: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem fiaitok miatt.”
• Arany háttér• Törékeny, gótikus
formák és reális részletek (pl. a katonák korhű viselete)
• Olaszos késő gótika és a kora reneszánsz határán
M. S. Mester: A selmecbányai oltár táblái, 16. sz. eleje• A csak kezdő betűiről
ismert, a Felvidéken (Szlovákia) működő mester, középkori oltárkép festészetünk legkiválóbb alakja
• Főműve a selmecbányai oltár, ma tábláira bontva Budapesten, Esztergomban és Szlovákiában látható
Mária és Erzsébet találkozása
Jézus születése Háromkirályok
Krisztus az Olajfák hegyén Keresztvitel
Krisztus a kereszten Krisztus feltámadása
M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása, MNG
• A két várandós asszony, Jézus anyja, Mária és Keresztelő Szent János anyja, Erzsébet találkozása
• Arany háttér, törékeny figurák, gótikus vonalvezetés (pl. a ruhák töredezett redőzete)
• Két stílus határán: a megkapó szépségű táj már a reneszánsz stílusra mutat előre
Textilképek: Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, 15. sz., Párizs