a felsőoktatási intézmények területi versenyképessége
DESCRIPTION
A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége. Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr. Felsőoktatás kihívásai. Új helyzet, új környezet Tömegképzés, létszám növekedés, demográfia krízis - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/1.jpg)
A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége
Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettesSzéchenyi István Egyetem, Győr
![Page 2: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/2.jpg)
Felsőoktatás kihívásai• Új helyzet, új környezet• Tömegképzés, létszám növekedés, demográfia krízis• Több szintű képzés,elfogadottság, társadalom és gazdaság• Új képzési irányok, szakok, tudások, új tudásátadás• Fogyasztói igények és társadalmi igények eltérése • Verseny a hallgatókért, az intézmények között, nemzetközi szinten• Új típusú intézmények: köz, magán, nonprofit szektor• Új vezetési, menedzsment technikák: fogyasztó (hallgató)- egyetem –
vállalat, a vállalkozó egyetem• A gazdasági (piaci) szereplők elvárásai, gyorsan változó igények/ lassú
felsőoktatási szerkezetváltás• Belső gondok; ki minősít kit?, nemzeti stratégia, finanszírozás • Területi beágyazódás, kapcsolatok: regionális egyetemek, helyi
főiskolák
![Page 3: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/3.jpg)
Kutatási irányok a felsőoktatás területi összefüggéseire
• Felsőoktatás és regionális fejlődés kapcsolatának általános jellemzői, egyetemek kutatási kapcsolatainak vizsgálata
• Intézményi szerkezet beágyazottsága egy centrumba, vagy térségbe (régióba)
• Verseny az intézmények között, piacok meghatározás, azok alakításának stratégiája
Előadás:- felsőoktatás területi szerkezetének változási irányai (1990-2009 között), - szempontok az különböző szintű fejlesztési stratégiákhoz (nemzeti, regionális, helyi, intézményi)
![Page 4: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/4.jpg)
A területi szerkezet változásai• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú
felsőoktatási szervezetek jöttek létre (integráció, szervezeti összevonások, egyesülések, új intézmények megjelenése)
• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (Budapest, 1990: 44,7 %; Budapest 2009: 39,9 %)
• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc
• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)
![Page 5: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/5.jpg)
L étszám (fő )
-1 0 01 0 1 -5 0 0
5 0 1 -
Á llam i egyetem
Á llam i fő isk o la
Á llam i in tézm . szék h elyen k ívü li k ara , fak u ltá sa
E gy h ázi eg yetem
E gy h ázi fő isk o la
E gy h ázi in tézm . szék h elyen k ívü li k ara , fak u ltá sa
Á llam i in tézm én y k ih elyeze tt ta g oza ta E gy h ázi in tézm én y k ih elyeze tt ta g oza ta
A felsőoktatás területi szerkezete, 1990/1991
![Page 6: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/6.jpg)
Á lla m i egy etem
Á lla m i fő isk o la
Á lla m i in tézm . szék h elyen k ívü li k a ra , fa k u ltá sa
A la p ítv án y i eg yetem
A la p ítv án y i fő isk o la
A la p ítv án y i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fak u ltá sa
E g y h áz i egy etem
E g y h áz i fő isk o la
E g y h áz i in tézm . szék h e lyen k ívü li k a ra , fa k u ltá sa
L étszám (fő )
G y u la
B ék éscsa b a
D eb recen
N y íreg y h á zaM isk o lc
E g er
S zo ln o k
V á c
P éce l
K ecsk em étS za rv a s
H ó d m ező v á sá rh e ly
S zeg edB a ja
K a lo csa
P écs
K ap osvár
P iliscsa b a
P á p a
G y ő rS o p ro n
D u n a ú jv á ro s
G y ö n g y ö sE szterg o m
Ta ta b á n y a
H a jd ú b ö szö rm én y
M o so n m a g y a ró v á r
S zek szá rd
N a g y k ő rö s
G ö d ö llőJ á szb erén y
S á ro sp a ta k
K eszth e ly
S zo m b a th e ly
Veszp rémM ező tú r
S zék esfeh érv á r
A felsőoktatás területi szerkezete, 2009/2010
![Page 7: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/7.jpg)
A felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli
képzési helyei, 2009.
G yu la
B ék éscsab a
D eb recen
N yíregyh ázaM isk o lc
E ger
S zo ln ok
V ác
P écel
K ecsk em étS zarvas
H ód m ezővásárh ely
S zegedB aja
K alocsa
P écs
K a p osvár
P iliscsab a
P áp a
G yőrS op ron
D u n aú jváros
G yön gyösE sztergom
Tatab án ya
H ajd ú b öszörm én y
M oson m agyaróvár
S zek szárd
N agyk őrös
Jászb erén y
S árosp atak
K eszth ely
S zom b ath ely
Veszp rém M ezőtú rS zék esfeh érvár
Á llam i egy etem
Á llam i fő isk o la
Á llam i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa
A lap ítvá n y i eg y etem
A lap ítvá n y i fő isk o la
A lap ítvá n y i in tézm . szék h e ly en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa
E gy h á z i egy etem
E gy h á zi fő isk o la
E gy h á z i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa
Á llam i in tézm . szék h ely en k ív ü li k ép zési h e ly e E gy h á z i in tézm . szék h ely en k ív ü li k ép zési h e ly e A lap ítvá n y i in tézm . szék h e ly en k ív ü li k ép zési h e ly e
S zék elyu d varh ely
S ió fok
O rosh áza
Z alaegerszeg
N agyk an izsa
B eregszász
P ü sp ök lad án y
M arosvásárh ely
B ácsa lm ás
R évk om áromB alassagyarm at
Tok aj
N agyvárad
Ó zdS a lgótarján
N yárád szered a
Z en ta
L étszám (fő )
-1 0010 1-5 00
50 1-
G öd öllő
![Page 8: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/8.jpg)
A területi szerkezet jellemzői
• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)
• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)
• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc
• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)
• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)
![Page 9: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/9.jpg)
A felsőoktatás regionális szerkezete, 1994, 2007
RégióÖsszes hallgató
Nappali tagozatos
hallgatók
Főállású
oktatókTanár Docens
1 000 főre jutó
összes hallgatók
száma
1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007
Nyugat-
Dunántúl 11 731 28428 8 442 16610 1 003 1261 106 205 242 474 11,73 28,45
Közép-
Dunántúl 5 789 27268 3 272 16983 517 1258 57 190 114 299 5,18 24,62
Dél-Dunántúl 11 416 37486 9 343 21827 1 552 2476 150 288 235 493 11,41 38,74
Közép-
Magyarország 68 803 172435 52 195 113709 8 251 10609 1 033 1592 1 806 2858 23,7 60,03
Észak-
Magyarország 11 340 39171 8 117 15414 1 008 1490 97 220 249 430 8,7 31,30
Észak-Alföld 17 395 50060 13 065 31385 1 965 2465 227 380 471 619 11,26 32,82
Dél-Alföld 19 729 42856 9 205 26965 2 075 2817 219 372 429 636 14,34 31,93
Magyarország 146 203 397704 103 639 242893 16 371 22376 1 889 3247 3 546 5809 14,16 39,51
![Page 10: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/10.jpg)
A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007)
Régió
GDP(%)
Kutató-fejlesztő helyek
(%)
Kutatók-fejlesztők
száma (%)
K+F ráfordítás(%)
MTA doktora címmel
rendelkezők(%)
2001 2006 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007
Közép-Magyarország 44,1 47,2 51,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5
Közép-Dunántúl 10,4 10,0 6,8 6,5 5,4 5,1 6,0 5,4 4,5 3,3
Nyugat-Dunántúl 10,4 10,0 6,4 7,6 5,1 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2
Dél-Dunántúl 7,2 6,5 8,3 8,7 7,1 7,1 3,6 2,5 7,1 6,8
Észak-Magyarország 8,3 8,0 5,0 6,1 4,5 5,0 2,0 3,5 3,4 4,5
Észak-Alföld 10,1 9,6 10,7 11,8 9,1 9,4 6,8 8,5 10,0 10,5
Dél-Alföld 9,6 8,8 11,4 10,9 11,1 9,4 7,5 7,9 10,1 10,1
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
![Page 11: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/11.jpg)
A területi szerkezet jellemzői• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú
felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de
hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65
% külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent,
vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti
különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)• Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny
![Page 12: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/12.jpg)
A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2006.
![Page 13: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/13.jpg)
A településről érkezőhallgatók száma (fő)
100
5010
Országhatár
NUTS 3 szint határa
A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak lakhelye, 2009
![Page 14: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/14.jpg)
A területi szerkezet jellemzői• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú
felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de
hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65
% külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent,
vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti
különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)• Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny• Regionális és lokális beágyazottság
![Page 15: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/15.jpg)
A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje
• Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.
Változások:•- Képzettség (+-)•- Új cégek•- Migráció (+-)•- Egyetemi-ipari kapcsolatok (+)•- forrás kihasználás (+)•- Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)•- Kulturális és szociális lehetőségek (+)
EGYETEMFőiskola
Szellemi és társadalmi
tőke
Tudás
Vonzerő
Térségi és helyi üzleti élet
Helyi önkormányzat
Helyi háztartások
Változások:- Az üzlet volumene(+-)- Adóalap (+-)- Szolgáltatások (+-)- Jövedelem (+)- Foglalkoztatottság (+)- Fogyasztás (+-)
INPUTOKOUTPUTOK
Előremutató kapcsolatok
Visszacsatolások
Kiadási hatások
Tudás hatások
(+-) pozitív és negatív hatások
![Page 16: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/16.jpg)
V
Beszállító 75%
Ügyfél 74%
Más cég 74%
K+F magán 26%Egyetem 24%
InnovációsIntézmény 21% K+F állami 8%
Régió
Ország többi része
Külföld
Max. 20%-os arány
21-40%-os arány
41-50%-os arány
60% fölötti arány
Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl)
(Forrás: Csizmadia Z. 2007.)
![Page 17: A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062408/5681348a550346895d9b6fc4/html5/thumbnails/17.jpg)
Regionális/lokális szférába való beágyazottság,mint stratégiai elem
• Növekvő érzékenysége a lokális szférának (önkormányzatok, helyi politika) a felsőoktatás iránt (lásd pólus program)
• Települési önkormányzatok minimális forrással rendelkeznek a támogatásra, de időnként adakozók (pl. épület, telek, közös beruházás), illetve jelentős lobbi tevékenységet folytatnak az intézményekért
• Helyi/regionális gazdaság változó intenzitással lép fel kutatási és oktatási megrendelőnek, a piac nem kialakult, nem intézményesült, illetve vannak előremutató jelek (RET, KKK, pl. Audi, Mercedes., klaszterek, szervezeti kapcsolatok)
• Lokális társadalom büszke a felsőoktatására, fontos marketing elem, helyi végezettek nagy száma, de még nem mecénás, még nem támogató, ennek formái most alakulnak, kommunikációs rendszerek (alapítványok, öregdiák szervezetek)
• Lokális gazdaságra gyakorolt hatás jelentős: lakáspiac, kereskedelem, vendéglátás, kulturális fogyasztás, idegenforgalom (pl. konferencia turizmus); változó, átalakuló hallgatói fogyasztásszerkezet és magatartás (pl. hazautazások)
• Helyi és regionális fejlesztési stratégiákba való beágyazottság gyenge, esetleges, megjelenés, nem markáns, mérsékelt közös programok, vannak jó példák!!!!!
• A felsőoktatás politika, területi politika, tudomány/innovációs politika kapcsolata nem egyértelmű és nem világos (csak jelek vannak, eredmény nem kimutatható)