Té ma:VEZETÉS ÉSSZOLGÁLAT

V. év fo lyam 2. szám – 2007. nyár

Richard L. Dresselhaus A jellem: hatékony kulcs a vezetéshez 1Hogy mi köze van a jellemnek a vezetéshez? Rengeteg. Minthogy a vezetésben alapvetõfontosságú a hatásgyakorlás, a hatásgyakorlásban a kapcsolat, a kapcsolatokban pediga jellem, jellem és vezetés elválaszthatatlanul összefonódnak egymással.

Byron D. Klaus Pünkösdi vezetés — hosszútávon 7A gyülekezeti vezetés hiányosságainak taglalása helyett ez a cikk hosszú távú kitekintéstszeretne adni azokra az eddig feltérképezetlen vizekre, amelyeken napjaink pünkösdivezetõi eveznek.

G. Raymond Carlson Mi tesz valakit hatékony vezetõvé? 12A vezetõk átlagon felüli eltökéltséggel bíró átlagos emberek. A vezetõnek két fontos vonásavan. Elõször is tart valahová; másodszor: rá tud venni másokat is, hogy vele tartsanak.

Thomas H. Lindberg Sürgetés az igehirdetésben 18Ha az evangélium hirdetésekor a bibliai témák közül az Úr közelgõ visszajövetelére is kitérünk,az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hallgatóságunk érezze: az ügy nem tûr halasztást.

Mark R. Laaser Szexuális egészség 21Ha a pásztorok nem nevelik magukat és gyülekezeteiket az egészséges szexualitásra,a kultúra az egészségtelen szexualitásra neveli majd a közösségeket. A pásztorok jó idejemegfeledkeztek róla, hogy felelõsek a gyülekezeti tagok szexuális neveléséért. Ez igentragikus, ha belegondolunk, hogy a statisztikák szerint mennyi probléma származikaz egészségtelen szexualitásból.

Te o ló gi ai cik kek ke resz tyén ve ze tõk szá má ra

A CSAPATMUNKÁBAN REJLÕ ÉRTÉK

John C. Maxwell (Atlanta, Georgia, USA)

VEZETÉS ÉS SZOLGÁLAT

Rengeteg vezércikk, best-seller és szónoklat látott már napvilá-got a vezetés népszerû témakörében. Oly sokan tanulmányozzák atémát, hogy a könyvesboltok a világon mindenütt külön részlegeketszentelnek neki.

Ha a soron következõ üzleti jellegû összejövetelén a kedvesOlvasó találomra kiválaszt tíz embert, és megkérdezi tõlük, mi avezetés, valószínûleg tíz különbözõ választ fog kapni. Ahogyan avezetés fogalma mást és mást jelent az embereknek, a hatékonyvezetõ jellemvonásai is különböznek az eltérõ szemléletekben.

John Maxwell sokat írt ebben a témában, és talán az õ definíció-ja a legelgondolkodtatóbb: a vezetés befolyásolás. Írásaibanmegemlíti kedvenc vezetéssel kapcsolatos közmondását: „Aki aztgondolja, hogy vezet, de senki sem követi… az csak sétálni megy.”

Hitler, Churchill, Martin Luther King, Nagy Imre, a názáreti Jézus— mind vezetõ volt. Befolyásuk, menedzsment készségeik ésértékrendjük különbözött, de mindnyájuknak volt követõtáboruk.Lehet, hogy az Olvasóban ott bujkál a kísértés, hogy a vezetés szóhallatán csupán nagyformátumú — állami, vállalati, egyházi —vezetõkre gondoljon, de a vezetés az élet minden területénalapvetõ jelentõséggel bír. A vezetés jelen van a munkahelyen, aziskolában, a településen, a társadalmi körökben és a családbanegyaránt. Nem menekülhetünk el vezetõi küldetésünk elõl.

Ez a tény pedig a következõ kérdéseket veti fel:• Milyen vezetõ akarok lenni? • Milyen befolyással kell rendelkeznem?• Ehhez milyen jellemvonások elengedhetetlenek számomra?

Miközben lapunk cikkeit tanulmányozza a kedves Olvasó, haddvezesse el a Szent Szellem olyan mély igazságokra, amelyek a ben-sõben formálódó vezetõrõl adnak kinyilatkoztatást!

Rick Wislocky

misszionárius

(Assemblies of God)

TÁR HÁZNe gyed éven te meg je le nõ te o ló gi ai ma ga zin az EVAN GÉ LI U MI PÜN KÖS DI KÖ ZÖS SÉG

a LIFE PUBLISHERS INTERNATIONAL és az ASSEMBLIES OF GOD, USA gon do zá sá ban.

A Tár ház az ame ri kai Assemblies of God pün kös di fe le ke zet ál tal gon do zott Enrichment Jo ur nal rö vi dí tett vál to za ta. Idõ sze rû te o ló gi ai/bib li ai té má kat fej te ge tõ cik ke i vel aTár ház a ma gyar aj kú ve ze tõk, lel ki pász tor ok, szol gá lat te võk szük ség le te it kí ván ja be töl te ni. A cik ke ket és az il luszt rá ci ó kat a Ki adó elõ ze tes hoz zá já ru lá sá val ad juk köz re.

1143 Bu da pest, Gi zel la u. 37.

Szer kesz tõ bi zott ság: Pataky Albert (EPK); Bill L. Williams (LIFE Publishers kép vi se le té ben); Rick Wislocky (Assemblies of God kép vi se le té ben)

© 2007 Assemblies of God, USAMa gyar ki adás © Assemblies of God, Evan gé li u mi Pün kös di Kö zös ség • ISSN 1785-5462

Ma gyar szö veg: Gu lyás Me lin da, Makovei Ró bert

Ha más képp nem je löl tük, a bib li ai idé ze tek a Ma gyar Bib lia tár su lat pro tes táns bib lia for dí tá sá ból (1993) szár maz nak.

Nyom dai mun kák: PowerDesign +36 20 886 8120 • Tör de lés, Nyom dai elõ ké szí tés: Bé ké si Ti bor +36 20 886 81 20

A SZER KESZ TÕ ASZ TA LÁ RÓL IGEMAGVAKIGEMAGVAK

1. Az utazás (1–12. vers).a.

b.

2. A viszontagságok (13–20.vers).

a.

b.

c.

3. A látomás (23–25., 31.vers).

a.

b.

c.

d.

4. A gyõzelem (43–44. vers).a.

b.

– Nelson E. Brenner;Pocomoke City, Maryland, USA

KIÁLLNI A VIHART

1. Észrevétel (Jóel 2:12–14)a.

b.

c.

2. Összegyûlés (Jóel 2:15–16)a.

3. Megbánás (Jóel 2–17)a.

b.

4. Szövetség (Jóel 2:18–20)a.

b.

c.

5. Kártérítés (Jóel 2:24–26)a.

c.

– Croft M. Pentz;Waynesboro, Pennsylvania, USA

VISSZATÉRÉS ISTENHEZ

1

Hogy mi köze van a jellemnek avezetéshez? Rengeteg. Minthogy avezetésben alapvetõ fontosságú ahatásgyakorlás, a hatásgyakorlás-ban a kapcsolat, a kapcsolatokbanpedig a jellem; jellem és ve ze téselválaszthatatlanul összefo nódnakegymással. Hiteles és Is ten nek tet-szõ jellem nélkül lehe tet len haté -ko nyan vezetni máso kat.

Richard L. Dresselhaus A jellem: kkuullccsshhaattéékkoonnyy

ggyyüülleekkeezzeettvveezzeettéésshheezz

2

Az ember végighúzza bankkártyáját a leolvasón, leemeli a benz-incsövet, majd meghúzza a kallantyút, s a benzin folyni kezd a tank-ba. Rendszerint legalábbis így történik — de nem annál a kútnál, aholegy ízben tankoltam. Elõször a kopott, rozsdás töltõpisztolyokonakadt meg a tekintetem. Aztán egy táblát is észrevettem, melyen ezállt: „Tankolás elõtt bent fizessen!” Fogtam hát a bankkártyámat, és azépület felé indultam.

— Sajnálom Uram, itt csak készpénzzel lehet fizetni, bankkártyátnem fogadunk el.

Türelmem fogytán volt, ezért így feleltem:— Nem gondolja, hogy egy kicsit idejemúlt ez a rendszer? —,

majd odavágtam a pultra egy 20 dolláros — vagy legalábbis általamannak vélt — bankjegyet.

Ezután ismét a kút felé vettem az irányt, hogy megtöltsem azautóm tankját 20 dollárnyi benzinnel. Csakhogy az adagolás 10 dol-lárnál megállt. Ez nem lehet igaz! Még át is vernek 10 dollárral! —zsörtölõdtem. Újra bementem a pénztárhoz, hogy panaszt tegyek atörténtek miatt:

— Hölgyem, én egy 20 dollárost adtam önnek!— Nem Uram, az egy 10 dolláros volt.— Nézzen csak utána a gépben, hogy 20 dolláros volt!Ám a pénztáros nem engedett az igazából. Végül feladtam,

bevágódtam az autóba, és lerobogtam a gyülekezethez vezetõ úton.És akkor beugrott. Jaj ne, hiszen tegnap este felváltottam azt a 20dollárost! A hölgynek igaza volt. Ahogy tovább gondolkoztam atörténteken, egyre kellemetlenebbül éreztem magam. Bûntudatomtámadt, amiért ilyen pocsékul viselkedtem. Nagyon szégyelltemmagam. Be kellett lássam, hogy alaposan lejárattam magam. Feladtamméltóságérzetemet, és meghazudtoltam a jó jellemrõl alkotott meg-gyõzõdésemet, amelyhez pásztori szolgálatom sok-sok éve alatt olynagyon igyekeztem hû maradni.

Másnap ismét elmentem a benzinkútra — ezúttal bocsánatotkérni. Most már sokkal jobban éreztem magam, és tudtam, hogy haa következõ vasárnap a pénztáros hölgyet ott látnám a gyülekezet elsõsorában, legalább a szemébe mernék nézni.

A fenti kellemetlen eset kapcsán a következõket tanultam meg ajellemrõl:

• Az igazi jellem a legapróbb dolgokban is tetten érhetõ, az életpedig apró dolgok sorozatából áll. Jellemünk abban méretikmeg, hogy miként reagálunk a különbözõ helyzetekben.

• Az igazi jellem leginkább „inkognitóban” leplezõdik le —vagyis amikor vadidegenekkel illetve olyanokkal találkozunk,akiket feltehetõen sohasem látunk majd viszont. Hogy milyenis a jellemünk, abból derül ki legnyilvánvalóbban, ahogyanakkor viselkedünk, amikor senki sem figyel bennünket.

• Jellemünkrõl az ad a legteljesebb képet, ahogyan azokkalbánunk, akiknek nincs különösebb szerepe az életünkben.A gyülekezettõl biztos távolságra esõ benzinkút alkalma-

zottja tökéletesen megfelelennek a leírásnak.

• Az igaz jellem abban láttatikmeg, hogy miként rendezzük levagy hozzuk helyre azokat a szé-gyenletes ballépéseket, melyeketlegszívesebben azonnal elfelej-tenénk.

JELLEM ÉS VEZETÕISZOLGÁLAT

Hogy mi köze van a jellemnek avezetéshez? Rengeteg. Minthogy avezetésben alapvetõ fontosságú a hatás-gyakorlás, a hatásgyakorlásban a kapcso-lat, a kapcsolatokban pedig a jellem;jellem és vezetés elválaszthatatlanulösszefonódnak egymással. Hiteles ésIstennek tetszõ jellem nélkül lehetetlenhatékonyan vezetni másokat.

Kevés pásztor bukik el azért, mertcsapnivaló prédikátor, mert nem kapottmegfelelõ képzést, vagy mert bizonytalanaz elhívásában. Ehelyett a pásztorokbukása a tapasztalatok szerint általábanvalamely, a jellemmel kapcsolatos okravezethetõ vissza. Kompromisszumot köt-nek a jelentéktelennek tûnõ dolgokban,amikor senki sem látja õket, s ez idõvelaláássa hitelességüket, szolgálatuk pedigelveszíti hatékonyságát.

Feleségemmel, Elnorával, éveken át akövetkezõ kérdést szem elõtt tartvapróbáltuk élni az életünket: „Mi lenne,ha ez a döntésünk vagy cselekedetünkmegjelenne a gyülekezeti kivetítõn?”Büszkék lennénk rá, vagy szégyen-keznénk a testvéreink elõtt? Nemegyszermegtörtént, hogy emiatt visszakoztunk,és vettük még egyszer fontolóra az adottlépést. Azoknak, akik felé szolgálunk,jogukban áll, hogy maximális õszin-teséget, becsületességet, tisztelettudástés igazságosságot várjanak el tõlünk. Hakicsit is alábbadjuk ennél, szent hivatá-sunkon esik csorba.

3

— Én magam is hallottam ezt a történetet Dr. Pitt-Wattsonszájából.

Ez az eset ismét arra emlékeztetett, milyen fontos még alegapróbb dolgokban is hitelességre törekednem.

Napjaink egyházának égetõ szüksége van olyan emberekre, akikmegértik és alkalmazzák is a hatékony gyülekezetvezetés alapelveit.Ám miközben a hatékonyságot kutatjuk, ne feledjük és véletlenül sebecsüljük alá a jellem fontosságát, hiszen a vezetõ szolgálata ezenalapul. Még ha a külsõségek arról tanúskodnak is, hogy sikeresvezetõvel van dolgunk, jó jellem hiányában a gyenge alapokon állóház elõbb-utóbb (vagy az örökkévalóságban) egész biztosanösszeomlik. Isten szemében a neki tetszõ jellem a legnagyobb érték.

Gondoljuk csak meg, milyen sokszor tanított Jézus arról, hogyangazdálkodjunk az idõnkkel, talentumainkkal és egyéb forrásainkkal.Vajon nem a jellemre hívta-e fel a figyelmet mindeközben? A jellemnem sajátítható el az iskolapadban, meglétét nem garantálja sem ateológus diploma, sem egy lelkipásztori felkérés. Az Istennek tetszõjellem az egész életen át tartó istenkeresés gyümölcse, azaz haszüntelenül vágyunk rá, hogy Isten kegyelme igazán mélyreszántson a szívünkben. A jellem gyümölcse akkor érik be, ha min-dennapjainkat a hitélet terén gyakorolt önfegyelem és az Istenakaratával szembeni engedelmesség határozza meg.

Nemrégiben hallottam egy igen tanulságos kommentárt MichaelJosephsontól azzal kapcsolatban, hogy mai világunkból mennyirekiveszett a jellem. A következõket mondta: „Az egyik karikatúránegy komoly tekintetû illetõ áll egy íróasztal mögött ülõ emberrelszemben. A kép alatt a következõ szöveg olvasható: ’Nagyra bec-süljük a becsületességét, Daniel, csak sajnos a mi cégünknél enneknincs helye.’ És ez talán nem is annyira túlzás.” Josephson állításátkonkrét — nem túl biztató — adatokkal is alátámasztotta. „Egy1995-ös felmérés alapján több mint 2000 USA-beli és kanadaititkárnõ 60 százaléka állította, hogy fõnöke hollétével kapcsolatbanhazudott már. Ez nyilvánvalóan erkölcsi szabálysértésnek tekinthetõ.Csakhogy ezen felül minden ötödik hamisan tanúsította, hogy az õaláírása szerepel egy közjegyzõ által hitelesített dokumentumon, 10százalékuk pedig bevallotta: elõfordult, hogy fõnöke kérésére ránézve kedvezõtlen információkat törölt egy aktából. A titkárnõk tet-tei Josephson szerint „némely vezetõ ’rugalmas’ erkölcsét tükrözik,akik ambíciójukból, félelmeikbõl vagy korrupt természetükbõlfakadóan arra kérnek másokat, hogy hazudjanak, vagy legalábbishunyjanak szemet.”Különösen tetszik utolsó figyelmeztetése: „Hite-lességünk személyes vagyontárgyunk. Senkit se engedjünk hát veleszórakozni.”1 Remek tanács. Az egyházra sajnálatos módon nagyhatással van a világ. Nem tudom, hány pásztor hallgatja szem-rebbenés nélkül, amint titkárnõje a szomszéd irodában így felel atelefonálónak: „Sajnálom, a pásztor ma nincs bent”, vagy„Sajnálom, ez a pásztor csendes napja” — holott valójábanfocimeccset néz…

Sok évvel ezelõtt Elnorával egy intenzívegyhetes tanítványképzõ táborban vettünkrészt. Volt egy bizonyos dolog, amit szokat-lannak találtam, s nemtetszésemnek a hétfolyamán hangot is adtam. Természetesen— nagyon helyesen — kiigazítottak, amibõlsokat tanultam, és amiért azóta is hálásvagyok. Húsz évvel késõbb az egyik vasár-napi prédikációmban felidéztem az esetet.Meglepetésemre a hallgatóság soraiban ültannak a pásztornak a felesége is, aki akkorolyan bölcsen helyreigazított. Az isten-tisztelet után mindjárt megkérdeztem, mitgondol, a valóságnak megfelelõen mesél-tem-e el a történetet. Szerencsére így látta.Ez az eset mélyen az emlékezetembe véste:soha nem engedhetem meg magamnak,hogy a hatás kedvéért kiszínezzek vagyeltorzítsak egy szemléltetésnek szánttörténetet. Ilyenkor derül ki ugyanis, hogymennyire szavahihetõ az ember.

Hallottam egyszer egy igehirdetõrõl,aki nem csupán szolgálótársa prédiká-cióját „vette kölcsön”, hanem azokat azeseteket is saját tapasztalataiként tálalta,melyeket az a saját életébõl merített. Azilyesmire nincs elfogadható magyarázat.„Nem folyamodhatunk apró hazugsá-gokhoz, amikor nagy igazságokrólbeszélünk” — mondta egyszer valaki.

A Fuller Teológiai Szemináriumon,ahol prédikálni tanultam, Ian Pitt-Watson-tól hallottam egyszer egy rendkívül szem-léletes példát. Néhány évvel késõbb azország másik részében rendezett konfer-encián hirdettem az igét, és szerettemvolna én is elmesélni a történetet. Teljesenfeleslegesnek tûnt, hogy Dr. Pitt-Watson-ra hivatkozzam. Hallgatóságom tagjainem ismerték a Fuller Szemináriumot,sem az ottani tanárokat. Szerencsére,Isten kegyelmébõl, rászántam az idõt, és— mintegy lábjegyzetben — közöltem,honnan, kitõl származik az illusztráció. Aprédikáció után odajött hozzám egy szá-momra ismeretlen hölgy, és elmondta,mennyire értékeli, hogy pontosan megad-tam a forrást, majd hozzátette:

4

Isten népének ennél több jár. Az ilyen nemtörõdöm hozzáállásés a becsületbeli kérdésekben való megalkuvás aláássa a vezetõ sik-erét. A hiányosságok talán nem kerülnek azonnal felszínre, idõvelazonban világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Gyakran hallot-tam efféle kijelentéseket: „A pásztorom lelkületbõl többet kapok,mint abból, amit mond.” Az emberek a lelkész életvitelében keres-nek igazolást a gyülekezetben elhangzó prédikációkra. Ha a hirde-tett igazság nem párosul megfelelõ viselkedéssel, a hatás messzeelmarad a pásztor várakozásaitól.

A becsületesség és a jellem (illetve ezek hiánya) talán agyülekezeti pénzügyek terén mutatkozik meg leginkább. A pénzü-gyekért való felelõsség természetesen átruházható, de mindenkép-pen a pásztornak kell gondoskodnia arról, hogy az Istentõl kapottforrások kezelése a lehetõ legbecsületesebben történjék.A munkatársi fizetések megállapításának, az adók és járulékokbefizetésének és a költségvetés ellenõrzésének — egyebek mellett— feltétlenül a pásztor irányítása alatt kell zajlania. Számtalan pász-tor szolgálata futott zátonyra a gyülekezeti pénzügyek felelõtlen éshanyag kezelése miatt. Ezen a téren nélkülözhetetlen a gondosság.

Mit tehet a pásztor annak érdekében, hogy jelleme hatékonyvezetõvé tegye a gyülekezetben? Érdemes odafigyelnie akövetkezõkre:

Megfelelõ modellekAz ember arra kezd hasonlítani, akit

követ. Ezért kell gondosan megválasztanipéldaképeinket, akikhez az életünket mér-jük és igazítjuk. Fokozatosan magunkévátesszük értékrendjüket, szemléletmód-jukat, elveiket, viselkedésüket és jellemüket.Mindannyian elsõsorban utánzás és pél-dakövetés útján tanulunk, éppen ezértnagyon fontos, hogy jól válasszunk.

Élénken él az emlékeimben az a pász-tor, akinek a felügyelete alatt annak idejénelkezdtem a szolgálatomat. Diplomámonmég alig száradt meg a tinta, és ott álltama „pásztorlét” kapujában, készen arra,hogy valakitõl tanácsot és segítséget kap-jak. Wilbur Weides testvért választottamtanítómul, és jól döntöttem. Figyelmesenhallgattam minden szavát, mérlegeltemmagamban valamennyi döntését, figyel-tem, miként bánik az emberekkel, éstanulmányoztam, hogyan szervezi az

Látod, igazam volt. Megkötöd a kezét, és mégis tud beszélni!

5

lekedetekre. A cselekedetek pedig szorosan összefüggnek a jellem-mel. Húzzuk meg a határokat, és kérjük számon magunktól, hogymennyire tartjuk tiszteletben azokat, ellenállva minden gazdaságinyomásnak, amely arra késztetne, hogy határvonalainkat odébbtolva elfogadhatatlan viselkedésnek is helyt adjunk. Semmiképpenne várjunk addig, amíg etikai és erkölcsi válság kellõs közepéntaláljuk magunkat, hanem jó elõre, tudatosan döntsük el, mit tar-tunk megengedhetõnek. A pontos határvonalak morális és etikaitámpontokat biztosítanak számunkra, melyeket követve hatékonyanvezethetjük gyülekezetünket. Ne adjuk alább ennél, mert az kudar-cokhoz és szellemi hajótöréshez vezet.

Becsületesség a kis dolgokbanNagy a kísértés, hogy szemet hunyjunk az apró „határsértések”

fölött. De hiszen csak húsz forintról van szó... igazán semmiség...semmi jelentõsége. Így aztán lassan-lassan megszokjuk, hogy egykicsit túlmerészkedünk a tökéletes becsületesség határain, és mega-lkuvók leszünk. Ez életünk számtalan területét érinti: azt, hogyhogyan töltjük ki az adóbevallásunkat; mit próbálunk költségkéntelszámolni; hogyan kalkuláljuk ki a jövedelmünket és tizedünket;hogyan szûrjük meg a beérkezõ telefonhívásokat; hogyan reagálunk,amikor imakéréssel fordulnak hozzánk; milyen kifogást keresünkkésésünkre; hogyan magyarázzuk ki magunkat, ha nem jelentünkmeg egy találkozón, vagy mennyire teljesítjük a misszionáriusoknaktett ígéreteinket. És még hosszan sorolhatnánk.

Hajlunk rá, hogy alábecsüljük a „kis dolgok” jelentõségét.„Ezekre ügyet sem érdemes vetni…”, „ugyan, kinek van ideje ilyencsekélységekkel foglalkozni...” — érvelünk, vagy azt állítjuk, jelen-téktelen kérdésekben olykor-olykor mindenkinek jogában állmegszegni a becsület szabályait. Csakhogy a megdöbbentõ éstragikus erkölcsi és etikai bukásokat sok esetben apró kihágásoksora eredményezi. Emlékezzünk csak, hogy Michael Josephson„erkölcsi szabálysértésrõl” beszél — ezek az erkölcsi és etikaitörvény megszegésének kevésbé súlyos formái. De az erkölcsiszabálysértések sajnálatos módon rendszerint „erkölcsi bûncse-lekeményekhez” vezetnek. Az erkölcsi katasztrófák pontosan azapró kihágásokban gyökereznek. Ha az ember ingoványos talajramerészkedik, húzni kezdi lefelé az örvény. Ez az, amit sosemszabad megengedni, mert az ilyen lépések végzetes kimenetelûekIsten munkájára nézve. Ügyeljünk tehát az apró dolgokra — a nagybajok ugyanis mindig itt kezdõdnek.

Folyamatos számonkérhetõségJómagam a gyülekezetem vezetõ-testületének, valamint egy-

házunk, az Assemblies of God vezetõségének tartozom elszámolás-sal. Nemegyszer elõfordult, hogy így zúgolódtam: „Mennyivel kön-nyebb lenne az életem, ha úgy vezethetném a gyülekezetet, ahogyakarom, és nem kellene folyton kikérnem a vezetõség véleményét!” Ez

életét. Közben afféle „Weides-klónná”váltam, s a hatás nyilván ma is érezhetõ.Wilbur Weides csodálatos mintát állítottelém. Ma, amikor a közvélemény szerintmindig a több a jobb, rendkívüli körültek-intést igényel, hogy olyan szolgálattevõketválasszunk példaképül, akiknek a jellemeés hiteles személyisége egyértelmûenJézus Krisztusra mutat. Napjaink leg-nagyszerûbb, jellemükben leggazdagabbpásztorai közül többen szinteészrevétlenül, eldugott helyeken szol-gálják az Urat. Amikor azonban felragyogmajd az örökkévalóság fénye, sokuk foktündökölni benne.

Válasszunk tehát olyan példaképeket,akik arra ösztönöznek bennünket, hogyminden tekintetben istenfélõ jellemünklegyen. A hiteles vezetõvé válás itt kezdõdik.

Megfelelõ határvonalakFontos tényezõ jellem és becsületesség

tekintetében az is, hogy milyen határvon-alakat húzunk meg. Mit gondolunk, mirevan szükség a jó jellemhez? Mi számítmegalkuvásnak a becsület terén? Nagyfokútudatosságra van szükségünk ezen a térenis. „Szép idõben kell építkezni” — fogal-mazott egyszer egy idõs fõiskolai profess-zor. Vagy ahogy a szólás mondja: „Esõelõtt köpönyeg!”. Most húzzuk meg ahatárvonalakat, hogy ha vészhelyzet áll be,tudjuk merre léphetünk.

Határvonalak nélkül igen nehéz lennefutballozni, teniszezni, jégkorongozni vagykosárlabdázni. Ugyanígy nem élhetünkhiteles életet anélkül, hogy kijelöltük volnaa morális és etikus viselkedés határait. Aházunktól a gyülekezethez vezetõ út men-tén kihívó óriásposzter díszeleg. Bûntkövetnék el, ha ránéznék, miközben elhal-adok mellette. Hogy miért? Mert Jóbnálígy olvasom: „Szövetséget kötöttem a sze-memmel, hogy ne tekintsen a szüzekre”(Jób 31:1). Én itt húztam meg a határt azerkölcsi tisztaság terén.

Az a férfi, aki nemet mond a bûnöstekintetre, nem kényszerül bûnös cse-

Látod, igazam volt. Megkötöd a kezét, és mégis tud beszélni!

6

világa. Az elsõt mi alakíthatjuk, a másodikIstentõl függ. Számomra igen bátorító atudat, hogy amikor életkörülményeimzûrzavarossá és aggasztóvá válnak, aszellem belsõ világában Isten jelenlétébõlúj erõt nyerhetek. Jó tudni: ha ügyelekszellemem és jellemem épségére, Istentõlkapott elhívásomat is könnyebben betöl-thetem. Ebbõl merítek erõt a folytatáshoz.

Igen, többször hibáztam, mint szerettemvolna, annak azonban nagyon örülök, hogyakkor és ott megaláztam magam, vissza-mentem az ócska benzinkútra, és õszinténki tudtam mondani a pénztáros hölgynek:„Sajnálom!”Az Istennek tetszõ jellem, amelya vezetõ hitelességének feltétele, az ilyenélethelyzetekben formálódik.

Dr. Richard L. Dresselhaus

a San Diegói (Kalifornia)

First Assembly of God

gyülekezet vezetõ pásztora.

JEGYZET

1. Michal Josephson: „Character Counts”,

KNX rádióadó, Los Angeles

azonban ostoba szemlélet. A számonkérhetõség hiánya elõbb-utóbbtönkreteszi a lelkipásztor szolgálatát és lerombolja tekintélyét. Nagy-on fontos ezért, hogy legyen olyan Istentõl adott tekintély, akinek szá-madással tartozunk. 40 éven át több vezetõi testülettel dolgoztamszoros együttmûködésben, s tapasztalataim alapján azt kell mondjam,valamennyi Isten áldása volt a számomra. Megóvtak néhány igensúlyos hibától, melyekért nagy árat kellett volna fizetnem.

Ugyanígy erkölcsi és etikai horgonyul szolgált és szolgál számom-ra az is, hogy közösségünk vezetõsége felé is elszámolással tartozom.Igyekszem soha nem elfelejteni, hogy szolgálótársaim felelõsségrevonhatnak azért, ahogyan az életemet élem és a szolgálatomatvégzem. Mindannyiukat nagyra becsülöm, hiszen az Istentõl jövõ tek-intélyt képviselik az életemben. Engedelmességünk az Istentõl fölénkrendelt tekintély irányában nem merülhet ki szabályok betartásában,hanem szívbéli hozzáállásunkat is érintenie kell. Ez a feltétele a hite-les jellem és az igazi vezetõi tekintély kiformálódásának.

A pásztor csak azután válhat hatékony vezetõvé, ha elõször magais megtanulja követni vezetõit. Képmutatás volna azt várni másoktól,hogy kövessenek minket, amíg vezetõink iránti hûségünkkelbizonyítékát nem adtuk, hogy bennünk is megvan az Úr szol-gálatában nélkülözhetetlen alázat és engedelmesség. A hitelesjellemû, hatékony vezetõk mind megtanulták ezt az alapvetõ leckét.Isten ilyen módszerek segítségével bánik el a gõgös, büszke és önteltemberi természettel. Csak ezek után válik a szolgálattevõ alkalmassáarra, hogy vezesse a gyülekezetet, amelyért Jézus meghalt.

A hitélet alapelemeinek komolyan vételeAz erkölcsi és etikai bukások kivizsgálása során rendszerint arra

derült fény, hogy az illetõ elhanyagolta a hitélet alapvetõ gyakorlatait(imádkozás, bibliaolvasás stb.). Ha a szolgálattal kapcsolatos, külsõelvárásoknak való megfelelni akarás többé nem párosul Krisztuséltetõ kegyelmének folyamatos, belsõ megtapasztalásával, a kudarcelkerülhetetlenné válik.

A szolgálattevõnek mindenekelõtt arra kell ügyelnie, hogy õ magamegkapja a szükséges szellemi táplálékát. Csak ezek után lehet hite-les és szerezhet dicsõséget Krisztusnak Isten népe körében. Komolyveszélyt rejt magában, ha a vezetõ értékes és követésre érdemes pél-daként állítja magát a gyülekezet elé, de nem veszi komolyan a hitéletalapvetõ gyakorlatait. Ez egy igen nagy kihívás. A szolgálattevõ szá-mos valós szükséglettel találkozik. Bármerre tekint, olyan igényeketlát, melyeket jó lenne betölteni, ám erre a nap huszonnégy órájasosem elegendõ. Az el nem végzett feladatok miatt gyakran mardos-sa a bûntudat. Ilyen körülmények között könnyen megfeledkezikróla, mi is a legfontosabb: leülni Jézus lábához, tanulni Tõle és Róla.Ám ennek hiányában a szolgálat veszít hatékonyságából, holott azegyháznak óriási szüksége van hatékony vezetõkre.

Minden pásztor két világban éli egyszerre az életét — az egyik aszellem belsõ, láthatatlan világa, a másik pedig a mindennapok látható

TÁR HÁZT e o l ó g i a i c i k k e k s o r o z a t a

k e r e s z t y é n v e z e t õ k s z á m á r aAz ame ri kai ENRICHMENT c. ma ga zin vá lo ga tá sá nak ma gyar nyel vû ki adá sa

In gye nes be mu ta tó pél dá nyérthív ja a 06-1/222-0086-os te le fon szá mon

az Evan gé li u mi Pün kös di Kö zös ségOr szá gos Tit kár sá gát!

Amen nyi ben ki ad vá nyunk el nyer te tet szé sét,a ki adás költ sé ge i hez 3000 Ft/év ado mán nyal hoz zá já rul hat,

mi pe dig rend sze re sen el küld jük Ön nek a meg je lent pél dá nyo kat.

Le vél cím: 1143 Bp., Gi zel la u. 37.

TÁR HÁZ

– hosszútávon

7

Dr. Richard L. Dresselhaus

JEGYZET

1.

TÁR HÁZT e o l ó g i a i c i k k e k s o r o z a t a

k e r e s z t y é n v e z e t õ k s z á m á r a

TÁR HÁZ

Pünkösdivezetés

– hosszútávon

Byron D. Klaus

A gyülekezeti vezetés hiányosságainak taglalása helyett ez a cikkhosszú távú kitekintést szeretne adni azokra az eddig feltérképezetlen

vizekre, amelyeken napjaink pünkösdi vezetõi eveznek.

Manapság igen keresettek a vezetésselkapcsolatos könyvek és egyéb segé-danyagok. A „vezetés” szó mind az üzletivilágban, mind egyházi berkeken belülrendkívül felkapottá vált. De vajon mi állennek hátterében? Múló divatról van-eszó pusztán? Esetleg egy jövedelmezõüzletágról? Ügyes marketingfogás csupánaz egész? Lehetséges volna, hogy változóvilágunk trendjei és értékei túlságosanbefolyásolják az egyházat?

Ezekrõl a költõinek szánt kérdésekrõl két-ségkívül hosszú és heves vitákat lehetne folytatni.Az új évszázad/évezred számos új dolgot hozottmagával, melyekkel korábban nem találkozhattunk.Nagy hiány van olyan üzleti vezetõkben, akik jólkezelik a globális piac összetettségét, vál-tozékonyságát és új szabályait — figyelmeztetnekbennünket a Peter Drucknerhez hasonló üzletiguruk. Azt pedig valamennyien a saját bõrünköntapasztaljuk, hogy eredményes politikai vezetõbõlis igen kevés van a világon.

8

Ám a gyülekezeti vezetés hiányosságainaktaglalása helyett ez a cikk hosszú távú kitekintéstszeretne adni azokra az eddig feltérképezetlenvizekre, amelyeken napjaink pünkösdi vezetõieveznek. Az Assemblies of God közösségnek sajá-tos kihívásokkal kell szembenéznie. Számosamerikai felekezettel ellentétben egyházunk folyam-atosan növekszik, ám e növekedés jelentõs változá-sokat eredményezett és eredményez az Assembliesof God tagságának összetételében. Ha a jelenlegitendenciák tovább folytatódnak, 2006-ra afelekezet mintegy 30 százaléka etnikai kisebbségektagjaiból áll majd. Az egyház tagjainak több mint afele a gyülekezetek 16 százalékába jár, ami azt jelzi,hogy a kisebb településeken mûködõ és a kevésbéhatékony gyülekezetek komoly nehézségekkel küz-denek. A szolgálattevõk körében öregedési tenden-cia figyelhetõ meg: csaknem minden negyedik szol-

gálattevõ 65 év fölötti, és csupán 27százalékuk fiatalabb 40 évesnél.

Az etnikai összetétel átalakulása, azangolszász többségû gyülekezeteknövekedésbeli megtorpanása és a szol-gálattevõk kiöregedése csupán néhánypélda azon kihívások közül, amelyekkelaz Assemblies of God közösségnek megkell küzdenie. Ráadásul mindezt egyolyan világban kell tennie, ahol azemberek személyes problémáikmegoldásához többé nem elsõsorban azegyházban keresnek segítséget. Aszekuláris humanizmus továbbra iserõsen érezteti hatását, és posztmod-ernizmusnak nevezett „relativizmusmas-zlag” mind messzebbre nyújtja csápjaitkultúránkban. A megváltozott

Kaotikus tények és idõtálló igazságokDee Hock, a VISA alapítója Birth of a chaordic Age (A káordikus kor születése) címû

könyvében új kifejezést alkotott az angol káosz (chaos) és rend (order) szavak összekapc-solásával. A káordikus jelzõvel illette azokat az autonóm szerveket, szervezeteket ésrendszereket, melyek harmonikusan vegyítették egymással a káosz és a rend elemeit. AVISA kártya annak köszönhette sikerét, hogy alkotója számításba vette a mai világ fõbbjellemzõit:

1. A különbözõ — politikai, kereskedelmi és szociális — intézmények egyrenehezebben tudják igazgatni ügyeiket.

2. Nõ a szakadék, s következésképpen a konfliktus is az egyének, valamint azintézmények között, melyhez az egyének tartoznak.

3. A társadalomban és a bioszférában egyre inkább felborulni látszik a rend.Hock szerint, ha interpretációs kereteink összeütközésbe kerülnek a változó

körülményekkel, arra legalább háromféleképpen reagálhatunk:1. Ragaszkodunk a régi keretekhez, és megpróbáljuk azokat ráerõltetni az új

helyzetekre.2. Tagadásba kezdünk és úgy teszünk, mintha a külsõ változások nem lennének

valósak.3. Megpróbáljuk megérteni a körülményeket, és megváltoztatni a valóságról alkotott

belsõ képünket (ez ijesztõ lehet, arról nem is szólva, hogy milyen nehéz).A Szentírásban olvasható, örökérvényû igazságok, hitelvek és parancsok, valamint az

aktuális élethelyzetek, s a környezetünkben tapasztalható lehetõségek és veszélyekösszevetése és megvitatása mindig idõszerû. Igyekezzünk tisztán hallani Isten szavát, sezzel egyidejûleg tisztán látni az adott szituációt, hogy bölcsen dönthessünk a kaotikushelyzetekkel kapcsolatban.

Roger Heuser (PhD) a Vanguard University of Southern California továbbképzõ intézetének dékánja

(Costa Mesa, Kalifornia, USA).

9

körülmények miatt nekünk, vezetõknekgórcsõ alá kell vennünk képességeinketés fontossági sorrendünket. Hagy-hatunk-e vajon mindent a régiben aztremélve, hogy gyülekezeteink létszámavalamint szellemi érettségének éshatékonyságának foka növekedni fog?Régi kollégám, Roger Heuser megfogal-mazott néhány fontos alapelvet a VISAkártya létrehozója, Dee Hock nem-régiben megjelent könyve alapján, sezek a jelenlegi helyzetre is jól (lásd„Kaotikus tények és idõtálló igazságok”c. keretes írásunkat). Hock szerint, hainterpretációs kereteink összeütközésbekerülnek a változó körülményekkel, arralegalább háromféleképpen reagálhatunk:

1. Ragaszkodunk a régi keretekhez,és megpróbáljuk azokat ráerõltet-ni az új helyzetekre.

2. Tagadásba kezdünk, s úgyteszünk, mintha a külsõ változá-sok nem lennének valósak.

3. Megpróbáljuk megérteni akörülményeket és megváltoztatnia valóságról alkotott belsõ képün-ket (ez ijesztõ lehet, arról nem isszólva, hogy milyen nehéz).

Vajon gyülekezeti vezetõkéntmelyiken induljunk el e három ösvényközül? Javasolhatnék könyveket, szem-ináriumokat, hasznos honlapokat vagyteológiai tanulmányokat is a kérdésmegoldásához. Az efféle tanácsok meg-fogadásának rövidtávon talán valóbanlehet gyakorlati haszna. Ám ha az olvasócsupán rövid távú lépésekkel próbálreagálni a világban zajló mélyreható vál-tozásokra, öt év múlva ugyanott fog tar-tani, ahol jelenleg. Szolgálata egy sze-mernyit sem lesz eredményesebb.

Merész vállalkozásba fog, aki biztosutat akar mutatni a XXI. századpünkösdi vezetõi számára. A következõhárom tényezõ megléte mindenesetrehosszú távon és nagymértékben hoz-zájárulhat a XXI. századi pünkösdiszolgálattevõk hatékonyságához.

A XXI. SZÁZADI PÜNKÖSDIVEZETÕK FONTOS JELLEMZÕJEAZ ISTENTÕL KAPOTT ELHÍVÁS

Az egyházról szóló pünkösdi tanítás egyik fontoseleme, hogy a szolgálat valamennyi hívõnek felada-ta (1 Péter 2:5), ám kultúránkban a szakosodás kaphangsúlyt. A jelenlegi légkör olykor azt sugallja,hogy gyülekezeti vezetõvé mindenki saját szuveréndöntése alapján lesz, s ha megfelelõ szakirányúképzésben részesült, garantáltan jól végzi majd amunkáját. Valójában azonban a XXI. századbanolyan nyomások nehezednek a szolgálattevõkre,hogy annak, aki erre a pályára lép, sokkal többre vanszüksége az önkéntes szakmaválasztásnál. Nap-jainkban újra le kell szögezni, hogy azoknak, akiketIsten alkalmassá tett a vezetésre, mennyei elhívásravan szükségük (Efézus 4:11–16). A szolgálattevõtekintélye végsõ soron a Szent Szellemtõl szár-mazik, aki elhívta.

Amikor Isten vezetõi feladatra hív el valakit egypünkösdi gyülekezetben, az nem annyit jelentcsupán, hogy az illetõ immár szabadon véghezvihetia hatékony szolgálatra vonatkozó terveit. Isten azt aküldetést szánja az elhívott vezetõnek, hogy aktívrészese legyen az Isten királyságában folyó örökké-való üdvözítõ missziónak. A Szent Szellem kereszt-ség egyik alapvetõ következménye, hogy a hívõrádöbben: olyan feladatra kapott elhívást, amely leg-merészebb álmait is messze fölülmúlja. Isten örökprogramjába kapcsolódhat be, amelynek nem szab-hat gátat sem a kulturális sokszínûség, sem a mod-ernkor emberének önközpontúsága, sem pedig aposztmodern cinizmus. Szolgálati elhívásunknakköszönhetõen tudatosul bennünk, mi is a külde-tésünk: hogy Szent Szellemmel teljes vezetõkkéntnekünk is részt kell vennünk Isten örök és folyamatosüdvözítõ tervében. A Szent Szellemtõl eredõ elhíváskövetkeztében az ember örökkévaló sorsának (külde-tésének) tekinti, hogy pünkösdi vezetõként szol-gáljon, s e meggyõzõdés talajából nõhet ki azután aszolgálattal kapcsolatos látás. És itt nem személyesmeglátásokra vagy vágyálmokra gondolok, hanemarra, amikor a vezetõ a Szent Szellem kenete alattfelismeri Isten örök, üdvözítõ tervének horderejét.Ez a mennyei program azért jár majd sikerrel, mertbiztos gyõzelmét a pokol kapui sem tartóztathatjákfel (Máté 16:18). Az elhívás–küldetés–látás együttesjelenléte nélkülözhetetlen a XXI. század pünkösdi

Roger Heuser (PhD)

10

vezetõi számára. Ezen alapelemek hiányában avezetõk aligha merik majd meghozni azokat a bátordöntéseket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz,hogy átvezethessék Isten népét a XXI. századismeretlen, háborgó vizein.

A XXI. SZÁZADI PÜNKÖSDIVEZETÕK FONTOS JELLEMZÕJEA HOZZÁÉRTÉS

A Máté 7:21–23 arra a szomorú tényre hívja fela figyelmet, hogy lesznek majd olyan jóakaratú szol-gálattevõk, aki a megmérettetés napján legjobbszándékuk ellenére is híjával találtatnak. Jézustöbbeket élesen bírált, akik saját és környezetükmegítélése szerint viszont kellõ hozzáértéssel ren-delkeztek. Bár ezek a szolgálattevõk démonokatûztek ki, és szolgálatukat csodajelek kísérték,valójában nem Jézus ereje által cselekedtek. Vagyisnem mindenki ismerte fel, mi a különbség JézusKrisztus szolgálata és az „egyéb” szolgálatok között.

A pünkösdi szolgálattevõnek egyebek közötthelyes ítélõképességgel kell bírnia. A szolgálatvonatkozásában ez annyit tesz, hogy az illetõ szelle-mi érettsége folytán felismeri a különbséget azemberi erõfeszítések, valamint Jézus Szent Szellem-mel felkent szolgálata között. A pünkösdiesemények garantálják számunkra, hogy az a Jézus,aki véghez vitte a megváltás mûvét a földön (amintarról az evangéliumok hitelesen be is számolnak),ugyanaz a Jézus, aki ma is folytatja köztünk szol-gálatát a Szent Szellem ereje által. A pünkösdi szol-gálattevõ hozzáértése végsõ soron nem azonmérhetõ le, hogy mennyire képes látványos ered-ményeket produkálni, hanem hogy észreveszi-e akülönbséget az emberi erõvel kiharcolt, illetve azörökkévaló, a Szent Szellemtõl ihletett eredményekközött. Aki valóban Jézus nevében akar szolgálni,annak olyan szolgálatokat kell szerveznie ésvégeznie, amelyek teljes mértékben tükrözik JézusSzent Szellemmel felkent, „jelen idejû” szolgálatát.

Jézus saját szolgálatával a lehetõ legvilágosabbanbemutatta, mit is jelent a szakértelem és a hoz-záértés a szolgálat terén. Örökkévaló célja jól tettenérhetõ abban az állításában, miszerint Õ azért jött,hogy az Atya üdvözítõ tervét szolgálja, és váltságuladja az életét sokakért (Márk 10:45).Jézus az erõtkétségkívül a Szent Szellembõl merítette, aki fel-

Dr. Byron D. Klaus

BIBLIOGRÁFIA

ruházta Õt az Atya akaratának végreha-jtásához szükséges képességekkel, ésaki Isten népével is kész megtenniugyanezt (János 1:32–33, 20–21; Cse-lekedetek 1:8). Jézus mindmáig tartószolgálata nem tér el attól, amit földiélete során bemutatott. A szolgálatkizárólag a Szent Szellem ereje általjárhat örökkévaló következményekkel, éscsupán az Atya üdvözítõ tervévelösszhangban álló szolgálatokról mond-hatjuk el, hogy rajtuk keresztül a SzentSzellem ereje árad. Hogy a mai szol-gálatok közül melyik a testi és melyik aSzent Szellemtõl eredõ, csupán olymértékben tudjuk megállapítani, amilyenmértékben Jézus földi szolgálatának cél-jait ismerjük. A Jézus szolgálatáról szólóhiteles feljegyzés, melyet az evangéli-umokban olvashatunk, nem csupántörténelmi dokumentum, hanem azt isbemutatja, hogy Isten legfõbb célja azemberek megmentése, s ezért küldte elJézust is.

A hozzáértés–megkülönböztetés–küldetés együttes jelenléte alapvetõenfontos a XXI. század hatékony pünkös-di vezetõi számára, mivel a posztmod-ern kor embere rendkívül nyitott a —bármilyen jellegû — szellemi élmé-nyekre. Világszerte felerõsödött azéhség a természetfelettivel való találko-zás után. Éppen ezért a pünkösdi szol-gálattevõnek pontosan tudnia kell, hogyaz örökkévalóság szempontjábólcsupán azoknak a szolgálatoknak vanjelentõségük, amelyek Isten — elsõsor-ban Jézusnál látott — üdvözítõ munká-ját folytatják, támogatják és viszikvégbe. Annak felismerése, hogy melyszolgálatokban van jelen Jézus, nemcsupán a „legnagyobb” vezetõk kivált-sága. E vezetõi képesség meglétealapvetõ fontossággal bír valamennyipünkösdi szolgálattevõ számára, akinem akarja úgy végezni, mint a Máté7:21–23-ban bemutatott, csupán lát-szatra pünkösdi szolgálók.

11

pünkösdi vezetõi számára, mert a vezetõ személy-iségébõl következtetni lehet rá, hogy mennyire leheteredményes képviselõje az üdvözítõ evangéliumnak.Ma, amikor az emberek egyre keményebbek, csakis úgyvezethetjük el Isten népét Jézus Krisztus üdvözítõ mis-sziójában való részvételre, ha hosszú távra tervezünk,és az örökkévaló eredményeket tartjuk szem elõtt.

Vajon az Assemblies of God közösség gyülekezeteimennyire jó csatornái Isten kegyelmének? Tudunk-eúgy segíteni a problémákkal küzdõ embereknek, hogya magunk ereje helyett Isten Szellemére támaszko-dunk? Istennek az a terve, hogy az általa elhívott ésfelkent vezetõk Szent Szellemmel teljes emberekbõlálló közösségeket szervezzenek, akikben ég a vágy,hogy részesei lehessenek az Úr örökkévaló, üdvözítõmunkájának. Az ilyen vezetõk hozzáértését nem a tár-sadalomban elismert normák szerint kell értékelni. Apünkösdi vezetõk hatékonysága ehelyett abbanmérhetõ le, hogy mennyire látják világosan, vajonjelen van-e Jézus mindazokban a szolgálatokban,amelyeket Jézus nevében kínálnak a világnak, és elõrehalad-e ezeken keresztül az Õ üdvözítõ szolgálata. Ahitelesség azért nélkülözhetetlen a pünkösdi vezetõkszámára, mert a világ messzirõl felismeri, ha a keresz-tyén hit nem párosul megfelelõ keresztyén cselekede-tekkel. Komoly kihívásnak nézünk tehát elébe, s a fela-dat megoldására nincs egyszerû recept. Az elhívás, ahozzáértés és a jellem mindenesetre létfeltétel a XXI.század valamennyi pünkösdi vezetõje számára.

Dr. Byron D. Klaus

az Assemblies of God

Teológiai Szemináriumának elnöke

(Springfield, Missouri, USA).

BIBLIOGRÁFIA

Anderson, Ray: The Shape of Practical Theology

(Downers Grove: InterVarsity Press, 2001.)

Hesselbein, Frances [et. al]: The Leader of the Future

(San Francisco: Jossey-Bass Publishers, 1996)

Hock, Dee: Birth of the Chaordic Age,

(San Francisco: Berrett-Koehler, 1999)

Land, Steven: Pentecostal Spirituality

(England: Sheffield Academic Press, 1993)

Synan, Vinson: The Holiness–Pentecostal Tradition

(Grand Rapids: Eerdmanns Publishers, 1997)

A XXI. SZÁZADI PÜNKÖSDIVEZETÕK FONTOSJELLEMZÕJE A JELLEM

Ma az amerikaiak többsége a naphuszonnégy órájában olvashatja-hall-gathatja az „evangélium igéit”. Akeresztyén médiák és kiadványok segít-ségével „betöltöttük” országunkat azevangéliummal. De vajon miért van az,hogy az amerikaiaknak mégis egyrekevesebb fogalmuk van az evangéliumoktartalmáról és fõszereplõjérõl? Azismeret hiánya részben azzal mag-yarázható, hogy a keresztyének nemmutatnak jó példát, és ez sajnos avezetõkre is igaz. A felmérések mindinkább azt támasztják alá, hogy a bibliaierkölcshöz való ragaszkodás tekin-tetében kevés különbség van a hitvallókeresztyének és a nem keresztyénekközött. Az emberek azért nem fogadjákel az evangéliumot, mert nem látják,hogy a keresztyén hitvallás jelentõshatást gyakorolna az élet hétköznapiterületeire. A jellem azért olyan fontos ahatékony pünkösdi vezetés szempon-tjából, mert megmutatja, milyen szelle-mi forrásból merítünk Isten népénekvezetéséhez. Aki szellemileg halottbelülrõl, s ez problémás kapcsolataibólis kitûnik, nem vezetheti gyülekezetetagjait Jézus Krisztus missziósmunkájában. A jellem a szentség láthatókövetkezménye, szentség alatt pedig aztértjük, amikor valaki Jézus Krisztusüdvözítõ küldetésének szenteli azéletét, és elzárkózik minden olyan hoz-záállás vagy viselkedés elõl, amely rosszfényt vethet Jézus Krisztus evangéli-umára (Zsidók 12:1–3).A szentség nemegyfajta izolált vallásos állapot. Aszentségnek erkölcsös életvitelben kellmegnyilvánulnia, hogy hitelességeláthatóvá váljék, vagy másképpen: hiteés cselekedetei összhangban legyenekegymással.

A jellem–szentség–hitelesség együttesjelenléte azért fontos a XXI. század

10

vezetõi számára. Ezen alapelemek hiányában avezetõk aligha merik majd meghozni azokat a bátordöntéseket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz,hogy átvezethessék Isten népét a XXI. századismeretlen, háborgó vizein.

A XXI. SZÁZADI PÜNKÖSDIVEZETÕK FONTOS JELLEMZÕJEA HOZZÁÉRTÉS

A Máté 7:21–23 arra a szomorú tényre hívja fela figyelmet, hogy lesznek majd olyan jóakaratú szol-gálattevõk, aki a megmérettetés napján legjobbszándékuk ellenére is híjával találtatnak. Jézustöbbeket élesen bírált, akik saját és környezetükmegítélése szerint viszont kellõ hozzáértéssel ren-delkeztek. Bár ezek a szolgálattevõk démonokatûztek ki, és szolgálatukat csodajelek kísérték,valójában nem Jézus ereje által cselekedtek. Vagyisnem mindenki ismerte fel, mi a különbség JézusKrisztus szolgálata és az „egyéb” szolgálatok között.

A pünkösdi szolgálattevõnek egyebek közötthelyes ítélõképességgel kell bírnia. A szolgálatvonatkozásában ez annyit tesz, hogy az illetõ szelle-mi érettsége folytán felismeri a különbséget azemberi erõfeszítések, valamint Jézus Szent Szellem-mel felkent szolgálata között. A pünkösdiesemények garantálják számunkra, hogy az a Jézus,aki véghez vitte a megváltás mûvét a földön (amintarról az evangéliumok hitelesen be is számolnak),ugyanaz a Jézus, aki ma is folytatja köztünk szol-gálatát a Szent Szellem ereje által. A pünkösdi szol-gálattevõ hozzáértése végsõ soron nem azonmérhetõ le, hogy mennyire képes látványos ered-ményeket produkálni, hanem hogy észreveszi-e akülönbséget az emberi erõvel kiharcolt, illetve azörökkévaló, a Szent Szellemtõl ihletett eredményekközött. Aki valóban Jézus nevében akar szolgálni,annak olyan szolgálatokat kell szerveznie ésvégeznie, amelyek teljes mértékben tükrözik JézusSzent Szellemmel felkent, „jelen idejû” szolgálatát.

Jézus saját szolgálatával a lehetõ legvilágosabbanbemutatta, mit is jelent a szakértelem és a hoz-záértés a szolgálat terén. Örökkévaló célja jól tettenérhetõ abban az állításában, miszerint Õ azért jött,hogy az Atya üdvözítõ tervét szolgálja, és váltságuladja az életét sokakért (Márk 10:45).Jézus az erõtkétségkívül a Szent Szellembõl merítette, aki fel-

Dr. Byron D. Klaus

BIBLIOGRÁFIA

ruházta Õt az Atya akaratának végreha-jtásához szükséges képességekkel, ésaki Isten népével is kész megtenniugyanezt (János 1:32–33, 20–21; Cse-lekedetek 1:8). Jézus mindmáig tartószolgálata nem tér el attól, amit földiélete során bemutatott. A szolgálatkizárólag a Szent Szellem ereje általjárhat örökkévaló következményekkel, éscsupán az Atya üdvözítõ tervévelösszhangban álló szolgálatokról mond-hatjuk el, hogy rajtuk keresztül a SzentSzellem ereje árad. Hogy a mai szol-gálatok közül melyik a testi és melyik aSzent Szellemtõl eredõ, csupán olymértékben tudjuk megállapítani, amilyenmértékben Jézus földi szolgálatának cél-jait ismerjük. A Jézus szolgálatáról szólóhiteles feljegyzés, melyet az evangéli-umokban olvashatunk, nem csupántörténelmi dokumentum, hanem azt isbemutatja, hogy Isten legfõbb célja azemberek megmentése, s ezért küldte elJézust is.

A hozzáértés–megkülönböztetés–küldetés együttes jelenléte alapvetõenfontos a XXI. század hatékony pünkös-di vezetõi számára, mivel a posztmod-ern kor embere rendkívül nyitott a —bármilyen jellegû — szellemi élmé-nyekre. Világszerte felerõsödött azéhség a természetfelettivel való találko-zás után. Éppen ezért a pünkösdi szol-gálattevõnek pontosan tudnia kell, hogyaz örökkévalóság szempontjábólcsupán azoknak a szolgálatoknak vanjelentõségük, amelyek Isten — elsõsor-ban Jézusnál látott — üdvözítõ munká-ját folytatják, támogatják és viszikvégbe. Annak felismerése, hogy melyszolgálatokban van jelen Jézus, nemcsupán a „legnagyobb” vezetõk kivált-sága. E vezetõi képesség meglétealapvetõ fontossággal bír valamennyipünkösdi szolgálattevõ számára, akinem akarja úgy végezni, mint a Máté7:21–23-ban bemutatott, csupán lát-szatra pünkösdi szolgálók.

11

pünkösdi vezetõi számára, mert a vezetõ személy-iségébõl következtetni lehet rá, hogy mennyire leheteredményes képviselõje az üdvözítõ evangéliumnak.Ma, amikor az emberek egyre keményebbek, csakis úgyvezethetjük el Isten népét Jézus Krisztus üdvözítõ mis-sziójában való részvételre, ha hosszú távra tervezünk,és az örökkévaló eredményeket tartjuk szem elõtt.

Vajon az Assemblies of God közösség gyülekezeteimennyire jó csatornái Isten kegyelmének? Tudunk-eúgy segíteni a problémákkal küzdõ embereknek, hogya magunk ereje helyett Isten Szellemére támaszko-dunk? Istennek az a terve, hogy az általa elhívott ésfelkent vezetõk Szent Szellemmel teljes emberekbõlálló közösségeket szervezzenek, akikben ég a vágy,hogy részesei lehessenek az Úr örökkévaló, üdvözítõmunkájának. Az ilyen vezetõk hozzáértését nem a tár-sadalomban elismert normák szerint kell értékelni. Apünkösdi vezetõk hatékonysága ehelyett abbanmérhetõ le, hogy mennyire látják világosan, vajonjelen van-e Jézus mindazokban a szolgálatokban,amelyeket Jézus nevében kínálnak a világnak, és elõrehalad-e ezeken keresztül az Õ üdvözítõ szolgálata. Ahitelesség azért nélkülözhetetlen a pünkösdi vezetõkszámára, mert a világ messzirõl felismeri, ha a keresz-tyén hit nem párosul megfelelõ keresztyén cselekede-tekkel. Komoly kihívásnak nézünk tehát elébe, s a fela-dat megoldására nincs egyszerû recept. Az elhívás, ahozzáértés és a jellem mindenesetre létfeltétel a XXI.század valamennyi pünkösdi vezetõje számára.

Dr. Byron D. Klaus

az Assemblies of God

Teológiai Szemináriumának elnöke

(Springfield, Missouri, USA).

BIBLIOGRÁFIA

Anderson, Ray: The Shape of Practical Theology

(Downers Grove: InterVarsity Press, 2001.)

Hesselbein, Frances [et. al]: The Leader of the Future

(San Francisco: Jossey-Bass Publishers, 1996)

Hock, Dee: Birth of the Chaordic Age,

(San Francisco: Berrett-Koehler, 1999)

Land, Steven: Pentecostal Spirituality

(England: Sheffield Academic Press, 1993)

Synan, Vinson: The Holiness–Pentecostal Tradition

(Grand Rapids: Eerdmanns Publishers, 1997)

A XXI. SZÁZADI PÜNKÖSDIVEZETÕK FONTOSJELLEMZÕJE A JELLEM

Ma az amerikaiak többsége a naphuszonnégy órájában olvashatja-hall-gathatja az „evangélium igéit”. Akeresztyén médiák és kiadványok segít-ségével „betöltöttük” országunkat azevangéliummal. De vajon miért van az,hogy az amerikaiaknak mégis egyrekevesebb fogalmuk van az evangéliumoktartalmáról és fõszereplõjérõl? Azismeret hiánya részben azzal mag-yarázható, hogy a keresztyének nemmutatnak jó példát, és ez sajnos avezetõkre is igaz. A felmérések mindinkább azt támasztják alá, hogy a bibliaierkölcshöz való ragaszkodás tekin-tetében kevés különbség van a hitvallókeresztyének és a nem keresztyénekközött. Az emberek azért nem fogadjákel az evangéliumot, mert nem látják,hogy a keresztyén hitvallás jelentõshatást gyakorolna az élet hétköznapiterületeire. A jellem azért olyan fontos ahatékony pünkösdi vezetés szempon-tjából, mert megmutatja, milyen szelle-mi forrásból merítünk Isten népénekvezetéséhez. Aki szellemileg halottbelülrõl, s ez problémás kapcsolataibólis kitûnik, nem vezetheti gyülekezetetagjait Jézus Krisztus missziósmunkájában. A jellem a szentség láthatókövetkezménye, szentség alatt pedig aztértjük, amikor valaki Jézus Krisztusüdvözítõ küldetésének szenteli azéletét, és elzárkózik minden olyan hoz-záállás vagy viselkedés elõl, amely rosszfényt vethet Jézus Krisztus evangéli-umára (Zsidók 12:1–3).A szentség nemegyfajta izolált vallásos állapot. Aszentségnek erkölcsös életvitelben kellmegnyilvánulnia, hogy hitelességeláthatóvá váljék, vagy másképpen: hiteés cselekedetei összhangban legyenekegymással.

A jellem–szentség–hitelesség együttesjelenléte azért fontos a XXI. század

Charles W. H. Scott így fogalmazott: „A vezetõkátlagon felüli eltökéltséggel bíró átlagos emberek. Avezetõnek két fontos vonása van. Elõször is tart vala-hová; másodszor: rá tud venni másokat is, hogy veletartsanak.” A vezetõ három alapvetõ feltételnek kell,hogy eleget tegyen, melyek a következõk:

1. Tudnia kell, merre menjen — felkészültség.

2. El kell érnie, hogy a többiek kövessék — vezetés.3. Folyamatosan elõrébb kell járnia a többieknél —

kitartás.A vezetõ új területek meghódítására hivatott, még ha

ez olykor összecsapásokkal, konfliktusokkal is jár. Vajonhogyan készülhetünk fel erre a feladatra? Vegyük fontolóraa következõ javaslatokat.

12

MMii tteesszz vvaallaakkiitt hhaattéékkoonnyyGG.. RRaayymmoonndd CCaarrllssoonn

vveezzeettõõvvéé??Egyszer egy kanadai tudós hatszáz különbözõ

— órákból és autókból kiszerelt — alkatrészbõl gépet épített.Amikor megkérdezték, mi célt szolgál a masina, a tudós azt felelte:

— Semmilyet.Ez sajnálatos módon jó néhány szervezetrõl,

intézményrõl is elmondható. Torontóban azt beszélik,hogy egy férfi betelefonált a rendõrségre,

mert ellopták az autójából a kormányt, a fékpedált,a sebességváltót és az egész mûszerfalat.

Nem sokkal késõbb újabb hívás érkezett tõle,s ekkor már azt jelentette, hogy minden rendben van.

Annyi történt csupán, hogy véletlenül a hátsó ülésre szállt be.

Egyesek hatalmas szervezeteket mûködtetnek,ám ezek semmilyen célt nem szolgálnak.

Mások nem a megfelelõ helyre ülnek,s ezért nem tudják beindítani a gépezetet.

Négy férfit ittas vezetéssel vádoltak.Amikor meg kellett jelenniük a bíróságon,

a bíró szigorúan kihallgatta õket, majd megkérdezte tõlük,melyikük vezetett. Szószólójuk így felelt:— Bíró úr kérem, egyikünk sem vezetett.

Mindannyian a hátsó ülésen ültünk.

Sajnos ma is sokan ülnek a hátsó ülésre.A National Association Journal szerint „a vezetõ feladata,

hogy a gyengeségekbõl erõsségeket, az akadályokból ugródeszkát,a katasztrófából gyõzelmet kovácsoljon”.

Egyszer egy kanadai tudós hatszáz különbözõ— órákból és autókból kiszerelt — alkatrészbõl gépet épített.

Amikor megkérdezték, mi célt szolgál a masina, a tudós azt felelte:— Semmilyet.

Ez sajnálatos módon jó néhány szervezetrõl,intézményrõl is elmondható. Torontóban azt beszélik,

hogy egy férfi betelefonált a rendõrségre,mert ellopták az autójából a kormányt, a fékpedált,

a sebességváltót és az egész mûszerfalat.Nem sokkal késõbb újabb hívás érkezett tõle,

s ekkor már azt jelentette, hogy minden rendben van.Annyi történt csupán, hogy véletlenül a hátsó ülésre szállt be.

Egyesek hatalmas szervezeteket mûködtetnek,ám ezek semmilyen célt nem szolgálnak.

Mások nem a megfelelõ helyre ülnek,s ezért nem tudják beindítani a gépezetet.

Négy férfit ittas vezetéssel vádoltak.Amikor meg kellett jelenniük a bíróságon,

a bíró szigorúan kihallgatta õket, majd megkérdezte tõlük,melyikük vezetett. Szószólójuk így felelt:— Bíró úr kérem, egyikünk sem vezetett.

Mindannyian a hátsó ülésen ültünk.

Sajnos ma is sokan ülnek a hátsó ülésre.A National Association Journal szerint „a vezetõ feladata,

hogy a gyengeségekbõl erõsségeket, az akadályokból ugródeszkát,a katasztrófából gyõzelmet kovácsoljon”.

Mózes az ószövetségi idõk nagyszerûvezetõje volt. Egyszer elérkezett az a nap,amikor az Úr hazaszólította. Ám Istennekmindig van embere. A háttérben már rajtrakészen állt egy fiatalabb vezetõ. Józsuékönyve 1. fejezetének elsõ 11 verse sokatelárul a szellemi vezetõ tulajdonságairól.

Józsué biztos volt elhívásában. „Mózes-nek, az Úr szolgájának halála után eztmondta az Úr Józsuénak […]: Indulj, kelj átitt a Jordánon!” (1–2. vers) Milyen nagysz-erû is, ha semmi kétség nem fér hozzá,hogy Isten az, aki szólt! A magány, a fél-reértettség, az idõ szorítása és egyébnyomasztó terhek ellenére is biztosaklehetünk benne, hogy Isten vezet minket.

Isten Józsuét is biztosította a jövõ felõl:„Nektek adok minden helyet, ahová léptek”(3. vers), majd gyõzelmet ígért ellenségeifölött. „Senki sem állhat ellened […] veledleszek. […] Nem maradok el tõled, nemhagylak el.” (5. vers)

És van itt egy másik fontos lecke is. Józ-sué az állandó szellemi erõnlétet abbólmerítette, hogy szüntelenül Isten Igéjérefigyelt. „Ne hagyd abba ennek atörvénykönyvnek az olvasását, hanemtanulmányozd éjjel-nappal, õrizd meg, éstartsd meg mindazt, ami ebben meg vanírva.” (8. vers) Tegyük ezt, s akkorerõfeszítéseinket siker fogja koronázni. Haazonban akár jobbra, akár balra eltérünktõle, a siker is elkerül bennünket. A szelle-mi vezetõ életében az jelent biztos alapot,ha imádkozó szívvel elmélkedik IstenIgéjén, és szellemben jár. Nem lehet elég-gé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy avezetõ komolyan vegye az imádkozást, abibliaolvasást és a Szent Szellem vezetését.

Határozzuk meg céljainkatTalán az Olvasó is hallott már a búc-

sújáró lepke hernyójának szokásairól. Egyikfurcsa tulajdonságuk — amirõl a nevüket iskapták — az, ahogyan helyet változtatnak.Egyéb hernyókhoz hasonlóan õk is aras-zolnak, ám ez a hernyófajta mindig hosszassorokban menetelve vonul.

Ismerjük meg Isten akaratátSzolgálatunk szellemi természetû. Mi nem csupán szervezetet

mûködtetünk, beszédeket írunk és tartunk. Isten szellemi feladatokelvégzését bízta ránk.

Vizsgáljuk meg a Bibliában szereplõ ve ze tõk életét, s azt fogjuktalálni, hogy Is ten azokat használta, akik odafigyeltek sza vá ra, ésengedelmeskedtek parancsainak.

13

MMii tteesszz vvaallaakkiitt hhaattéékkoonnyyGG.. RRaayymmoonndd CCaarrllssoonn

vveezzeettõõvvéé??

14

Az egyik természettudós e tulajdonságuk ismeretébenegy nagy virágcserép peremére irányította a vezérhernyót.A többi hernyó természetesen követte.

Körbe-körbe meneteltek a cserépen, élelem és pihenésnélkül. Nem volt semmijük, csupán egy vezetõjük, akitkövethettek. Jóllehet az ízletes fenyõtûk néhány centirevoltak csak a virágcseréptõl, a hernyók rendíthetetlenülmasíroztak volna mindhalálig. Végül a természettudás vis-szaterelte õket a talajra, így elvonulhattak.

„Ha a kapitány nem tudja, melyik kikötõbe tart,sosem kap jó szelet” — tartja a régi közmondás.

Cselekedeteinket céljaink határozzák meg. Az, hogymilyen célokat tûzünk ki magunk elé, a fontossági sor-rendünktõl függ. Az pedig, hogy céljainkat elérjük-evagy sem, a tervezésen áll vagy bukik.

Célokra mindenkinek szüksége van. Pál apostol ezt ígyfogalmazta meg a Filippi 3:13–14-ben: „Ami pedig elõt-tem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé”.

Pontosan megfogalmazott célkitûzésekCélkitûzésnek azt nevezzük, aminek az elérésében

végsõ soron bizakodunk. A célt magát nem mindig tudjukpontosan meghatározni, az irányt azonban, amely felé elakarunk indulni, mindenképpen világosan kell látnunk. Acél tehát kijelöli számunkra az irányt, ám ha kizárólag atávoli célt tartjuk szem elõtt, nem tudhatjuk biztosan,hogy elértünk-e bármit is.

Minél egyértelmûbbek a célok, annál teljesebb képetkaphatunk arról, hogy honnan jöttünk, hol vagyunkmost, illetve merre tartunk. Ezért van szükség pontosanmegfogalmazott célokra.

A célok a környezetünkben tapasztalt szükségekrehivatottak felelni. A célok mérhetõek. Lépésrõl-lépésrevezetnek el az általunk kitûzött átfogóbb távlatokhoz.Mindegyik egyfajta vallástétel a hitünkrõl.

A célok segítségével „betájolhatjuk”, jó iránybahaladunk-e. „Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeznekmeg?” — tette fel a kérdést Ámósz próféta (Ámósz3:3). A célok arra sarkallnak bennünket, hogy tervez-zünk elõre, törekedjünk hatékonyságra és értékeljükaz elért eredményeket. A pontosan megfogalmazottcélok világossá teszik, hogy mik is az elvárások. Ésami nagyon fontos: a jó célok emlékeztetnek rá, hogynem az számít, mennyit teszünk, hanem hogy menny-it végzünk el.

A céloknak fõbb célkitûzéseinket kell szolgálniuk.Fontos, hogy mérhetõek legyenek, és bizonyos idõkor-látot szabjunk meg elérésükhöz. A célok három cso-

portba sorolhatók: vannak hosszú távú,középtávú és napi szintû célok.

Nehémiás nagyszerû vezetõi példátállított elénk. Elõször is felismerte, hogyIsten küldte õt. Addig imádkozott, amígmeg nem látta maga elõtt a célt. Miutánalaposan körüljárta az elvégzendõ felada-tot, segítõket toborzott. Társaival —dacára az ellenállásnak — 52 nap alattelvégezte az újjáépítési munkálatokat.Sikerre vitt egy korábban lehetetlennektûnõ vállalkozást.

„A szorgalmasnak a tervei csakhasznot hoznak” — mondta egyszer egybölcs ember (Példabeszédek 21:5). Akinem készít terveket, bukásra készül. A ter-vezés nélkülözhetetlen. A minimális ter-vezés minimális színvonalú munkavégzéstés szerény eredményeket prognosztizál. Atervezés a kiegyensúlyozott élet titka,érdemes ezért folyamatosan idõt szakítanirá. Csupán a balesetek történnek tervezésnélkül. Az idõ a legértékesebb forrás, mel-lyel gazdálkodnunk kell. Valamenny-iünknek ugyanolyan „adagokban” áll ren-delkezésére. A perc minden emberszámára pontosan hatvan másodpercbõláll. A gazdagoknak sincs több ideje, minta szegényeknek. A vagyon nem ilyenegyenlõen oszlik meg. De ahogy a pénzt,úgy az idõt is el lehet tékozolni. Mindugyanabban az ütemben „fogyaszt-juk”, afelhasználás hatékonysá-gában azonbanóriási eltérések lehetnek. Talán joggalállíthatjuk, hogy a siker és a kudarc köztilegfõbb különbség abban rejlik, hogy kihogyan gazdálkodik az idejével.

Az idõvel nem lehet takarékoskodni,nem lehet belõle félretenni. Muszáj eltöl-teni valahogy, ám ha nem kellõ bölc-sességgel tesszük, pazarolunk.

Az idõt nem lehet elraktározni, semvisszavásárolni, nem lehet kölcsönadni,sem kölcsönvenni. Folyamatosan újabb„adag” áll belõle rendelkezésünkre, ezértfolyamatosan kezdenünk kell vele valamit.Sokan fösvényen sóvárgunk utána, depazarlón élünk vele.

Zavaró tényezõk:

Találkozók:

A szervezettség hiánya:

Egyes személyiségjegyek:

1. Tervezzük meg az idõnket

2. Szerezzünk idõt

3. Fektessünk be idõt

4. Állítsunk fel fontossági sorrendet

5. Osszuk ki bölcsen a feladatokat

1. Tervezzünk hosszú távon

2. Osszuk be az idõnket

3. Tartsuk magunkat az idõbeosztásunkhoz

4. Sokszorozzuk meg az idõnket

15

Az idõ kereteket szab számunkra, éskorlátozza mozgásterünket. George F. Fordis eltûnõdött ezen: „Érezted-e már úgy,hogy egy napod szinte észrevétlenültovatûnt? Alig tudtál elvégezni valamit, hasikerült egyáltalán bármit is.” Ítéljük megmagunkat, nem illik-e ránk is a 2 Thessza-lonika 3:11-ben olvasható jellemzés:„Némelyek tétlenül élnek közöttetek, nemdolgoznak, hanem haszontalan dolgokatmûvelnek.”

A megoldást az Efézus 5:15–16-bantaláljuk: „Jól vigyázzatok tehát, hogyanéltek; ne esztelenül, hanem bölcsen,kihasználva az alkalmas idõt.” A Károlifordítás még találóbban fogalmaz: „Áron ismegvegyétek az alkalmasságot” (ti. az alka-lmas idõt — a ford.). Ez úgy valósíthatómeg, ha nagyító alá vesszük az idõbeosztá-sunkat, és megtanulunk a lehetõleghatékonyabban gazdálkodni az idõnkkel.Idõt nyerni úgy lehet, ha a lehetõ legtöbbethozunk ki abból, amink van.

Jack D. Ferner professzor, a WakeForest Egyetem menedzsment intézeténekkutatója nagy létszámú csoport idõtöltésiszokásainak vizsgálata alapján összeállítot-ta az ún. „idõrabló tevékenységek” listáját.Idõrabló tevékenységnek minõsül minden,ami megakadályoz bennünket más, szá-munkra fontosabb és értékesebb dolgokmegtételében. Ilyenkor jelentõs menny-iségû idõt töltünk viszonylag eredményte-len, értéktelen tevékenységekkel. Fernerprofesszor a következõket sorolja a leg-gyakoribb idõrablók közé:

Zavaró tényezõk: telefonhívások, várat-lan látogatók, krízishelyzetek megoldásárairányuló tûzoltó intézkedések.

Találkozók: Túl hosszúra nyúló, túlgyakran összehívott, nem eléggé hatékonyülések, nem eléggé világos célok.

A szervezettség hiánya: A tervezéshiánya, zavaros fontossági sorrend, szegé -nyes kommunikáció, nem elegendõ vagynem elég világos információ, tisztázatlanfelelõsségkörök, egyéni szervezetlenség,rendetlen íróasztal.

Egyes személyiségjegyek: Halogatás; nem elég haté -kony feladatkiosztás; mindennapi feladatokban vagy a rés-zletekben való „elveszés”; az önfegyelem hiánya; a csapat-munkára való készség hiánya; ha valaki képtelen nemetmondani; túl sokat akar elvégezni; félbehagy feladatokat.

Az idõvel való gazdálkodás hasonló a pénzzel történõgazdálkodáshoz. Aki a hónap végére rendszeresen „lenul-lázza” magát, annak nem árt megvizsgálnia a pénzbeosz-tását, behatárolnia a problémás pontokat kiadásai terén,majd kiválasztania a megfelelõt a lehetséges megoldásokközül, és pénzköltési szokásait ennek megfelelõenmódosítania. Ugyanígy lehet gazdálkodni az idõvel is.

Jegyezzük meg a sikeres vezetõk öt titkát:1. Tervezzük meg az idõnket — határozzunk meg

prioritásokat.2. Szerezzünk idõt — hogyan, amikor nem áll több

a rendelkezésünkre? Nem pénzen, hanem„barter” útján. Mondjunk le valamirõl, hogy többidõnk jusson egy másik dologra.

3. Fektessünk be idõt — az Istennel, a házastár-sunkkal, a családunkkal való együttlétbe, némiegyedüllétbe, Krisztus testébe, másokkal valóspontán idõtöltésbe és az Úr munkájába.

4. Állítsunk fel fontossági sorrendet — soha nemjut idõ mindenre, amit az ember el akar végezni.

5. Osszuk ki bölcsen a feladatokat — Jetró is ezttanácsolta Mózesnek. „Az a legjobb vezetõ, akikellõ érzékkel választja ki munkatársait, és ele-gendõ önuralommal rendelkezik, hogy neavatkozzék közbe, amikor azok a dolgukatteszik” — mondta Roosevelt.

Én mindennap fontossági sorrendbe szedem, mimindent szeretnék aznap elvégezni. Ha valamire nemjut idõ, az átkerül a következõ napi teendõk közé.

A rossz beidegzõdésekkel az idõbeosztás terén isnehéz szakítani, de megéri a fáradságot. A folyamatosönkontrollban segítségünkre lehet az az öt egyszerûlépés, melyet Steve Douglass, a Campus Crusade(Timóteus Társaság) munkatársa ajánl figyelmünkbe:

1. Tervezzünk hosszú távon — tûzzünk ki távlaticélokat.

2. Osszuk be az idõnket — vegyük sorra elfoglalt-ságainkat és szedjük õket fontossági sorrendbe.

3. Tartsuk magunkat az idõbeosztásunkhoz — necsupán azt tegyük meg, amihez kedvünk van.

4. Sokszorozzuk meg az idõnket — kényszerítsük rámagunkat a döntéshozatalra. Szabjunk meg határ-idõket. Kerüljük az idõrabló tevékenységeket.

16

Mások drága idejeHa a vezetõ 5 perccel késõbb kezd el egy megbeszélést,

ahová 12 embert hívott meg, egy órát pazarolt el. Aszámítást bármely más számpárral elvégezhetjük, s márismegtudjuk, mennyi idõ veszett miattunk kárba. „Jobbkésõn, mint soha!” — szokták mondani egyesek. Pedighelyesebb volna így fogalmazni: „Jobb sose késõn!”

Úgy tûnik, minden csoportban van egy-két ráérõsegyén. Kisebbségnek számítanak ugyan, de a többségidejét rabolják. Jó vezetõként azonban javíthatunk arossz szokásokon. Íme néhány ötlet:

1. Kezdjünk a megbeszéltek szerinti idõben. Bec-süljük meg az elfoglalt emberek drága idejét.

2. Szorítkozzunk a lényegre. Például az elõzõ ülésjegyzõkönyvét felolvasás helyett adjuk körbe.

3. Haladjunk a napirend szerint. Legyünk jólszervezettek.

4. Rekesszük be az összejövetelt idejében. A kisebblétszámú döntéshozó testületek számára hatvanperc is elegendõ lehet fontos feladatok elvég zésé -hez, amennyiben a vezetõnek gondja van rá, hogymindenki elvégezze a rá bízott elõkészítõ munká -latokat. Ugyanakkor ne rohanjunk annyira, hogybárki is úgy érezze, nem áll rendelkezésére ele-gendõ idõ és információ a jó döntéshozatalhoz. Akésõ esti órákban, egész napos kimerítõ tanác-skozás után ritkán születnek igazán jó döntések…

Az elnök felel a testület eredményes mûködéséért.Tartsuk szem elõtt ennek érdekében a következõjavaslatokat.

• Döntsük el, mikor indokolt megbe-szélést tartani.Kevésbé fontos kérdésekben a telefonosvéleménycsere is elegendõ lehet, ily módon idõtés fáradságot takaríthatunk meg.

• Készítsük elõ a napirendet.• Készítsük elõ a helyet és az idõt — gondoskod-

junk róla, hogy a szükséges anyagok ren-delkezésre álljanak.

• Készítsük el az otthoni feladatokat és ellenõriz-zük, hogy a többiek is elkészítsék a magukét.

• Úgy szervezzük meg a bizottságot, hogyhatékonyan végezhesse a munkáját.

• Mutassunk példát a demokratikus párbeszédben.Az elnök feladata a beszélgetés irányítása, nempedig saját véleményének a hangoztatása.

• Vezessük el a testületet egészen a döntéshozatalig.• Az érintettekkel való kommunikáció útján

kövessük nyomon a döntések kivitelezését.

• Bizonyosodjunk meg felõle, hogymeg felelõ jegyzõkönyv készült-eaz ülésrõl.

• A megbeszéléseket mindig idõbenkezdjük és fejezzük be.

Osszuk ki a feladatokatA vezetõi készségek alapvetõen négy

területet ölelnek fel:1. Emberi kapcsolatok2. Kommunikáció3. Döntéshozatal4. FeladatkiosztásAz elméletet át kell ültetni a gyakorlat-

ba. A gondolatokat tettekre kell váltani. Amegvalósítás feltétele, hogy a felelõsségegy ré szét másokra ruházzuk. Az egyházazért túlterhelt, mert túl kevés emberrehárul túl sok feladat. A feladatokmegfelelõ kiosztá sával új embereketállíthatunk munkába, s eddig kiaknázatlantalentumokat hasznosít hatunk.

A feladatok kiosztásával szorosanösszefügg a tevékenységek összehang-olása. Miután pontosan megfogalmaztukés kiosztottuk az egyes részfeladatokat,össze kell han golnunk a kivitelezésüket.A tevékenységek nyomon követése soránkijavíthatjuk a hibá kat, munkatársainkatpedig ösztönöz het jük.

A vezetõ átruházhatja másokra felelõs -ség köre egy részét, de nem az azért valófele lõsséget, hogy a munka el legyen vé -gez ve. A tekintély is átruházható, ám ave ze tõ et tõl még nem lesz tekintély vesz -tetté. A fele lõsségnek és a tekintélynekegyütt kell járnia.

A feladatátruházás kockázattal jár, node a vezetõi, igazgatási tevékenységsosem kockázatmentes. Az a vezetõ, akiazt hiszi, ha mindent maga csinál,kiküszöbölheti a hibákat, egyszerûen nemáll a realitás talaján. A sikeres fela-datátruházás titka, ha a megfelelõ cél-személy kiválasztásával minimálisracsökkentjük a kockázatot. Ha a vezetõnem osztja ki az elvégzendõ feladatokat,az — akárcsak az üzleti világban — az

G. Raymond Carlson

17

1. Kezdjünk a megbeszéltek szerinti idõben.

2. Szorítkozzunk a lényegre.

3. Haladjunk a napirend szerint.

4. Rekesszük be az összejövetelt idejében.

egyházban is az emberi erõforrásokeltékozlását jelenti. A feladatátruházásfolytán a munka több ember között oszlikmeg, s ennek következtében emelkedik amunkavégzés színvonala.

De a hatékonyság feltétele, hogy a be -osz tottak pontosan értsék, milyen céltszolgál a feladat, amelynek az elvégzésérefelkérték õket. Fogalmazzuk meg acélokat és az elérni kívánt eredményeket,készítsünk akciótervet, határozzunk megegy sor részcélt és határidõt, majd bízzuka dolgot rájuk. Írjuk le a közösen elfo-gadott célokat, majd bátorítsuk arramunkatársainkat, hogy kérjenek se gít -séget, amennyiben a feladat elvégzésesorán bármilyen nehézségbe ütköznének.

A felelõsség átruházásával arányosantekintélyátruházásra is szükség van. Ellenke -zõ esetben aligha kérhetjük számon bárkinis, hogy elvégezte-e a rábízott feladatot.

Ha a vezetõ hol koordinátorként, holmeg diktátorként viselkedik, nem lesz vilá-gos, milyen szerepet is vall magáénak. Azoda-visszatáncolás — a felelõsségátruházása, majd visszavonása —frusztrációt és stagnálást eredményez. Afeladatátruházás bizalmat igényel.

A hatékony feladatmegosztáskulcsai a következõk:

1. Tudnunk kell, mit és mennyit bíz-zunk másokra.

2. Ha átruházunk egy feladatot, aztmaradéktalanul tegyük.

3. Törekedjünk a hatékony kommu-nikációra. A feladatkiosztásfelelõsség- és tekintélyátruházást,valamint beszámolási kötelezettségkialakítását jelenti. A vezetõilyenkor a háttérbe húzódik, illetvefélreáll, nem pedig a döntéshozatalelõl menekül.

Aki nem hajlandó átruházni a felada-tokat, talán indokolatlan mértékben törek-szik vezetõi szerepe védelmére. Harciaskotlósként védelmezi hivatali elõjogait.Érzékenyen reagál mindenre és min-

denkire, ami vagy aki fenyegetheti ezek gyakorlásában.Az ilyen feszült vezetõ nem erõs emberekkel veszikörül magát, hanem gyengéket keres, akiket könnyedénmanipulálhat, s akikkel szemben felsõbbrendûnekérezheti magát. A gépezet ennél fogva csikorogni kezd,majd lassan megáll. A beosztottak kényszerzubbony-ban érzik magukat. Nem mernek szabadon dönteni éskezdeményezni. Gyakran cserélõdnek, mivel sorra kihalbelõlük a lelkesedés.

Ezzel szemben az a vezetõ, aki felismeri a felelõs -ség átruházás fontosságát, keresi a módját, hogy máso -kat is bevonjon a munkába, a döntéshozatalt is beleért -ve. Bizalmat szavaz munkatársainak, s ezzel a legjobbathozza ki belõlük, sõt felkészíti õket arra, hogy majdanõk is vezetõvé váljanak. A vezetõ sikere végsõ soronazon mérettetik meg, hogy mennyire tudta elültetnimásokban a munka bevégzéséhez szükséges meg-gyõzõdést és akaraterõt — mondta egyszer valaki.

Értékeljük ki az eredményeketSoha ne feledjük, hogy a szellemi siker nem hori-

zontális síkon — az elért eredmények függvényében —értékelendõ, hanem vertikálisan — azaz annak alapján,hogy kicsoda az illetõ Isten jelenlétében.

Nagyon fontos, hogy vezetõként szigorú vizsgálat-nak vessük alá erõfeszítéseinket. Az eredményeket azelért célok, a felhasznált idõ, valamint mások bevonásatükrében értékelhetjük. Elértük-e a céljainkat?Fejlõdtek-e mások annak köszönhetõen, hogy bevontukõket a munkába? És ami a legfontosabb: Isten akarataszerint jártunk-e el?

Az évek során szokásommá vált, hogy a jelentõsebbrendezvények után néhány nappal összehívom avezetõséget. Ilyenkor mindent kritikai vizsgálatnakvetünk alá, és örömmel üdvözöljük az építõ jellegûészrevételeket, hogy legközelebb még jobban csinál-hassuk. Ezek az utólagos kiértékelések felbecsül-hetetlennek bizonyultak.

Ám minden törekvésünk, mely saját munkánkkiértékelésére irányul, jelentõségét veszti, amikor azutolsó napon megállunk majd az Úr ítélõszéke elõtt.Bár ne kellene majd azt hallanunk, hogy amit felépítet-tünk, csupán fa, széna és pozdorja volt!

A néhai GG. Raymond Carlson

1986 és 1993 között

az Assemblies of God közösség

elnöke volt.

18

SürgetésThomas H. Lindberg

Ha az evangélium hirdetésekor a bibliai témákközül az Úr közelgõ visszajövetelére is kitérünk,az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hallgató-ságunk érezze: az ügy nem tûr halasztást.

A lelkipásztoroknak újra meg újraönvizsgálatot kell tartaniuk, hogy lássák,hitük és életvezetésük mennyire vanösszhangban a különbözõ bibliai igazsá-gokkal. A prédikátornak — egyebek mel-lett — a prédikáció területén is folyam-atosan fejlõdnie kell.

Mai világunk gigantikus játszótérhezhasonlít, ahol az emberek drága játéksz-erekért vetélkednek egymással. Ezértégetõ szükség van helyes fontossági sor-rendre és vezetésre. A prédikátor az aszemély, aki Isten csalhatatlan Igéjével akezében útba igazíthatja az embereket.Nem viselkedhet tétova gyermekként,hiszen Isten érett embereket keres, akikodaállnak a gátra és segítenek Egyházafelépítésében. Egyértelmûen, magabiz-tosan és meggyõzõen kell hirdetnie:„Ezen az úton járjatok!” (Ézsaiás 30:21)

A Cselekedetek könyvében világosanlátjuk, hogy a korai egyházat igehirdetõkvezették. De vajon hogyan prédikáltak azapostolok? Mi volt jellemzõ az igehirde-tésükre?

A XXI. század prédikátorának nemkell szolgai módon, mozzanatról-moz-zanatra lemásolnia az apostolok módsz-erét, hiszen a Szent Szellem mindig újutakon vezeti az egyházat, mindazonáltalhasznos tanulságokat vonhat le az apos-toli igehirdetés alapelemeit tanulmányoz-va. Vizsgáljuk most meg az újszövetségiigehirdetés egyik jellemzõ vonását,éspedig azt, hogy az apostolok sürgettékhallgatóságukat.

SÜRGETÉS A BIBLIÁBANA Webster’s szótár szerint „sürgõs” az,

ami „azonnali figyelmet kér vagy követel,illetve sürgõsségérzetet kelt az emberben”.A Cselekedetek könyvében a vezetõk pon-tosan így hirdették üzenetüket.

Pünkösd napján Péter azonnali cse-lekvésre szólította fel hallgatóságát.Miután kiáradt a Szent Szellem, Péterodaállt és hirdetni kezdte az evangéliu-mot. A tömeg figyelmesen hallgatta, majdmegkérdezték, hogyan válaszolhatnánakIsten hívására (Cselekedetek 2:37). Péternem azt a tanácsot adta, hogy ki-ki alud-jon egyet a hallottakra. Az idõ sürgetett,a dolog nem tûrt halasztást. Az apostolezért így kiáltott: „Térjetek meg éskeresztelkedjetek meg!” (2:38)

A 3. részben újabb példáját láthatjuk asürgetõ jellegû prédikációnak. Amikor abéna férfi csoda folytán meggyógyult, Péteraz alkalmat megragadva hirdetni kezdte azevangéliumot. Nem kezdett teológiai elmé -letek megvitatásába. Az üdvösség elny-erésének kérdése ennél sokkal sürgetõbbvolt. Így szólt az emberekhez: „Tartsatoktehát bûnbánatot, és térjetek meg, hogyeltöröltessenek a ti bûneitek; hogy eljöjjönaz Úrtól a felüdülés ideje” (3:19).

A megtérés halaszthatatlan volta Pálprédikációiban is tetten érhetõ. Pál egyalkalommal különösen kihangsúlyozta,hogy sürgetõ szükség van a megtérésre:„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme,most van az üdvösség napja!” (2 Korin -thus 6:2, a szerzõ kiemelésével) Hogy Pál

19

az igehirdetésbenmiként vélekedett az emberek prédikáció általi sür-getésérõl (teológia), s hogy ezt hogyan kivitelezte(metodika), jól összefoglalja következõ kijelentése éskérése: „Tehát Krisztusért járva követségben, minthaIsten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetekmeg az Istennel!”. (2 Korinthus 5:20)

Pál leveleinek két szakaszát vizsgálva meggyõzõérveket találunk a sürgetõ prédikáció mellett. Azelsõ ezek közül a 2 Korinthus 5:11.A tágabbszövegkörnyezetbõl kiderül, hogy Pál a jövõrõl ír(5:1).Ezek után kijózanító kijelentést tesz: „Mertmindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk aKrisztus ítélõszéke elé” (5:10).Végül az apostolerre a következtetésre jut: „Mivel tehát ismerjük azÚr félelmét, embereket gyõzünk meg” (5:11).

Némelyek úgy vélik, hogy az Úrnak ezt a fajtafélelmét csak azok a keresztyének ismerhetik, akiktudják, hogy egy napon meg fognak állni Isten színeelõtt. „E félelem tárgya, hogy a hívõ személyneknetán sajnálattal kell majd meglátnia: elvesztegetteés önzõn élte az életét, ahelyett, hogy Krisztus imá-datában töltötte volna” — fogalmazott valaki. Azállítás igaz, de nem elég széles látókörû. Az említettigevers ugyanis távolabbra nyúlik a hívõ gyülekezethatárainál, és hatálya minden emberre kiterjed.Azokat, akik nem hisznek Krisztusban, egy naponaz Úrtól való örök rettegés keríti majd hatalmába. Aprédikátoroknak ezért sohasem szabad megfeled-kezniük egy fontos tényrõl: az igehirdetésnek halo-gatás nélküli döntésre kell felhívnia az embereket.

A másik szakaszt, amely ugyancsak a sürgetõigehirdetés mellett szól, a 2 Timóteus 4-bentaláljuk. „Hirdesd az igét, akár alkalmas, akár alka-lmatlan az idõ!” — biztatta Pál Timóteust a 2.versben. A következõ versbõl az is kiderül, miértakarta Pál, hogy Timóteus halasztást nem tûrveprédikáljon. Így ír: „Mert lesz idõ, amikor azegészséges tanítást nem viselik el” (4:3).A Jézusrólszóló üzenet nem mindig talál majd meghallgatás-ra az embereknél, ezért halogatás nélkül kellprédikálnunk, valahányszor lehetõségünk adódik.

A világ ma sötétségben botorkál. Ezt könnyenbeláthatjuk, ha beleolvasunk az újságokba, vagymeghallgatjuk a híreket. J. I. Packer éleslátással

jellemezte napjaink keresztyén társadalmát: „Ahívõk a reformáció óta soha nem voltak még ilyenbizonytalanok, tanácstalanok és összezavarodot-tak a tekintetben, hogy mit is kellene hinniük éstenniük. A külsõ szemlélõ számára olyanokvagyunk, akár a részeg az éjszakában, aki mindenegyes lépést nagy üggyel-bajjal, tántorogva tudcsak megtenni. A prédikációk kuszák, a fejekbenzûrzavar, a szívekben nyugtalanság.”

„Vajon mi ennek az oka? Gyakran a kívülrõl ránknehezedõ nyomásokra hivatkozunk, akárcsak Éva,amikor a kígyót hibáztatta. Pedig a baj valójábanabból ered, hogy a gyülekezetek legalább két gen-eráció óta éhínségtõl szenvednek, és nem tápláljákõket megfelelõen az Úr Igéjével.”

Packer az „éhínség” kifejezést használja. Amikoréhínség tör ki egy országban, sürgõsen cselekednikell. A pünkösdi prédikátornak ugyanígy, halogatástnem tûrve kell táplálnia az embereket Istenbeszédével.

Mózes mindig jelen idõben prédikált.„Tanúulhívom ma ellenetek az eget és a földet, hogyelõtökbe adtam az életet és a halált, az áldást ésaz átkot. Válaszd hát az életet!” — mondta(5 Mózes 30:19).

Illés is egyike volt azoknak a prédikátoroknak,akik sürgetõ kényszer alatt hirdették Isten Igéjét.Az 1 Királyok 18 beszámol róla, hogyan szálltszembe a Karmel-hegyen Baal prófétáival. Istenembere így emelte fel a szavát a nép istentelen-sége ellen: „Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úraz Isten, kövessétek õt!”. (21. vers) A prófétanem kínált kényelmes középutat. Gyökeres ésazonnali változásra szólította fel hallgatóságát.

A bibliai prédikátorok és próféták mind-mindsürgetõ szavakkal szóltak Izrael népéhez. Ele-gendõ elolvasnunk Józsué (Józsué 24:14–24),Sámuel (1 Sámuel 15:13–33) vagy Jónás (Jónás3:1–4) igehirdetését, s meg fogjuk érteni, hogyaz örökkévalóság kérdéseirõl Isten nevében csakissürgetéssel lehet szólni az emberekhez.

Aki az igehirdetés témájával foglalkozik, azt ishamar felfedezi, hogy a sürgetõ jellegû prédikációnem csupán a bibliai kor sajátossága volt. Számos

20

prédikátor élt az elmúlt évszázadok során, akinek a hangvétele ésmondanivalója azonnali döntésre hívta fel a hallgatóságot.

SÜRGETÉS AZ EGYHÁZTÖRTÉNELEMBENAz anthiókiai Aranyszájú Szent János (347–407) a keleti egyházatyák

egyike volt. Nevét felkent prédikációnak köszönhette. Egy történész így írtróla: „Ahogy rátért az expozícióról az illusztrációra, a szentírási idézetrõla gyakorlati alkalmazásra, beszéde felgyorsult, arca megelevenedett,hangja pedig élettel és lendülettel telt meg. Az emberek lélegzetvisszafo-jtva hallgatták. Úgy érezték, mintha ellenállhatatlan erõ vonzaná õket elõrea pulpitushoz. Némelyek felálltak a helyükön. Mire a szónoklat a végéhezért, a megnémult tömeg egy emberként, arcát kezébe temetve zokogott.”

George Whitefield (1714–1770) igehirdetésével ezrekre gyakoroltnagy hatást Angliában és Amerikában. A társadalom legkülönbözõbbrétegeit szólította meg. Whitefield gyakran sírva könyörgött azembereknek, hogy döntsenek Krisztus mellett. Amikor errõl kérdezték,az evangélista így felelt: „Elítélnek, amiért sírok? De hát hogyne sírnék,amikor önök nem sírnak saját magukért!? Halhatatlan lelkül a pusztulásszélén áll, és ki tudja, talán az utolsó igehirdetést hallgatják, és sohatöbbé nem lesz lehetõségük elfogadni Krisztust.” Whitefield számára aprédikálás élet-halál kérdése volt, ezért e szolgálat megkövetelte aprédikátortól, hogy mielõbbi döntésre ösztönözze hallgatóit.

A SÜRGÕSSÉG KÉRDÉSE NAPJAINKBANA sürgõsségnek az istentiszteletek alapelemévé kell válnia. Az

összejöveteleken mind a látogatók, mind pedig a régi gyülekezetitagok figyelmét fel kell hívni rá, hogy Jézus az Úr, és ezért méltó a dic-séretre. Az igehirdetés bevezetésében közölni kell a gyülekezettel,hogy az üzenet, amelyet hallani fognak, nagy fontossággal bír. Amikorazután az igehirdetõ belekezd a prédikációba, arra kell törekednie,hogy szavaival valamennyi hallgatója figyelmét megragadja, és mindenembert elsegítsen a Krisztussal való találkozásra.

Annak, hogy sürgõs kérdésrõl van szó, a prédikátor a hangjával isnyomatékot adhat, óvakodjunk azonban a szélsõségektõl. Az egyik lehet-séges szélsõség a mesterkélt siránkozás, mely már-már zokogásba fúl, míga másik a monoton dünnyögés, amely lassan álomba ringatja az embere -ket. Mindkettõ kerülendõ hiba. Az igehirdetõ a természetes hangszínén,ugyanakkor tekintéllyel, váltakozó hangnemben és lelkesen beszéljen.

Azzal is döntésre késztetheti az embereket, ha sikerül a legtalálóbbszavakat használnia. Az erõteljes, cselekvõ igék több eredménnyel jár-nak, mint a „lomha” igék. Ilyen szempontból például a „kirontott azajtón” szókapcsolat hatásosabb annál, hogy „kiszaladt az ajtón”.

A jó prédikátor ezenkívül arra is ügyel, hogy ne legyenkiszámítható. Az érdeklõdés menten alábbhagy — s ezzel együtt asürgõs cselekvés szükségességének érzete is csökken —, ha agyülekezet pontosan tudja, mi lesz a következõ lépés, mit akar szem-léltetni az adott példa, vagy ha az emberek kívülrõl ismerik az ige-hirdetõ szófordulatait és kedvelt témáit. A szabály tehát a következõ:

Minél kiszámíthatóbb a prédikáció, annálkevésbé késztet sürgõs cselekvésre.

Ha az evangélium hirdetésekor a bibli-ai témák közül az Úr közelgõ vissza-jövetelére is kitérünk, az nagyban hoz-zájárul ahhoz, hogy hallgatóságunkérezze: az ügy nem tûr halasztást.Érdemes megfigyelni, hogy a Cselekede-tek könyvében milyen sok igehirdetésvégén esik szó Jézus visszajövetelérõl ésaz azt követõ ítéletrõl.

Napjaink prédikátorának számoskísértéssel kell megbirkóznia. Egyikeezeknek, hogy engedje kiveszni igehirde-tésébõl a sürgõsség elemét. Nekünk,szolgálattevõknek mindent meg kell ten-nünk annak érdekében, hogy ez netörténhessen meg.

John Stott valamennyi igehirdetõhözfelhívást intézett, amikor e sorokat írta:„Elõfordulhat, hogy a prédikátor hûmarad a Szentíráshoz, világosan mag-yaráz, szabatosan fogalmaz és gyakorlatitanácsokkal szolgál, ám mondandója min-dennek ellenére mégis hidegnek és távoli-nak tûnik. Hangjában egy árnyalatnyi sür-getés sem érezhetõ, és szemében sohanem csillan könnycsepp. Távol áll tõle,hogy valaha is a pulpitusnak dõlve,könyörögve kérje a bûnösöket Krisztusnevében, hogy térjenek meg, jöjjenekÕhozzá, és béküljenek meg Istennel.”

De azoknak az igehirdetõknek, akik azújszövetségi prédikátorok nyomdokaibakívánnak lépni, feltétlenül el kell sajátíta-niuk, hogyan élhetnek szolgálatuk során asürgetés eszközével. Ilyen típusú igehird-etésre van szükség minden olyangyülekezetben, amelyik hatékonyan akarjahirdetni az evangéliumot.

Dr. Thomas H. Lindberg

a memphisi

(Tennessee, USA)

First Assembly of God

gyülekezet vezetõ

lelkésze.

21

Dr. Thomas H. Lindberg

Szexuális egészségEgészséges szexualitás a Biblia szemszögébõl

Mark R. Laaser

Éppen az imént érkeztem haza egy közelibevásárlóközpontból. Míg ott voltam, megfigyel-tem, mennyi erkölcstelen szexuális inger éri azembert egyetlen bevásárló körút alatt. Száz megszáz. Szomorú, hogy mennyi gyermek, tinédzser ésfiatal felnõtt esik a gátlástalan amerikai szexkultúraáldozatává.

Utazásaim során országszerte számos evangéliu-mi felekezetben megfordulok. Gyakran meglepõdöm,mennyire nem helyénvaló, ahogyan a keresztyén fiat-alok öltözködnek. Minden jel arra utal, hogy az ifjúsá-gi pásztorok nem tanították meg õket a szolid megje-lenés fontosságára. Szembeszállni az ifjúsági kultúranormáival és mégis benn tartani a gyerekeket agyülekezetben kétségkívül nem könnyûfeladat. Figyeljük csak meg,amikor legközelebb elme -gyünk hazulról,hogy egyátla-

gos napon milyen szexuális jellegû impulzusok bom-báznak bennünket.

Ha a pásztorok nem nevelik magukat és gyüleke -zeteiket az egészséges szexualitásra, a kultúra azegészségtelen szexualitásra neveli majd aközösségeket. „Ne igazodjatok e világhoz, hanemváltozzatok meg értelmetek megújulásával” —intette Pál a római keresztyéneket (Róma 12:2).

A pásztorok jó ideje megfeledkeztek róla, hogyfelelõsek a gyülekezeti tagok szexuális neveléséért.Ez igen tragikus, ha belegondolunk, hogy a sta-tisztikák szerint mennyi probléma származik azegészségtelen szexualitásból. Az országos átlagalapján a gyülekezeteinkbe járó nõk egyharmadaesett valamikor szexuális visszaélés áldozatául.

Általában nem beszélnek errõl senkinek, és nemis kérdezi õket senki. Helyzetük arra

emlékeztet, amikor Absolon akövetkezõ tanácsot adta Támár

nevû húgának, miután bátyja,Amnón megerõszakolta:

„Légy csendben most,húgom, mert a

testvéred õ! Nevedd a szíve-

22

dre ezt a dolgot!”. (2 Sámuel 13:20) Vajon a magárahagyott Támár sorsára lennének ítélve a hívõ nõk?

Keresztyén szervezetek által végzett felmérésekalapján az evangéliumi felekezetekben a férfiak kéthar-madának és a pásztorok 40 százaléknak van vagy voltgondja a pornográfiával. Többen ismerünk olyan pász-torokat, akik nem tudtak szabadulni internetespornófüggõségüktõl, s ezért elveszítették szol-gálatukat, illetve olyan keresztyén férfiakat, akiknekugyanezen okból kellett elhagyniuk gyülekezetüket.Mindez arra enged következtetni, hogy a férfiak és alelkipásztorok észrevétlenül gyötrõdnek a testvériközösségben. Hívõ körökben a szexualitás témájagyakran tabu, és sokan attól tartanak, megnézhetikmagukat, ha õszintén vallanak szexuális kísértéseikrõlés bûneikrõl.

Pedig a keresztyén hívõknek és vezetõiknekfeltétlenül beszélniük kell az intim kérdésekrõl.Gyakran hallottam azt az érvet, miszerint a szexual-itásról való nyílt beszélgetés csupán szexuálisengedékenységre ösztönzi az embereket. Ez a hoz-záállás azt tükrözi, hogy sokan úgy vélik, minél többettudnak a nemiségrõl, annál inkább feléled bennük avágy a kísérletezésre. A kutatások azonban ennek éppaz ellenkezõjét igazolják. Ha az emberek nem ren-delkeznek elegendõ, pontos információval a szexual-itással kapcsolatban, gondolataik izgatóak lehetnek, denem helyénvalók. Amikor valakinek megtiltják, hogynemi életet éljen, a tilalom csak fokozza az izgalmat, saz illetõ még inkább veszélybe kerül.

Vajon megértették-e a pásztorok, melyek is azegészséges szexualitás ismérvei? Gondolkodnak-e rólaa Biblia tükrében, és kutatják-e olyan alapossággal,ahogyan a világi szakemberek teszik? Amennyiben eztelmulasztják, a rájuk bízott emberek kényteleneklesznek kizárólag a gyülekezeten kívül megszerezhetõismeretekre hagyatkozni. Ezek az ismeretek részbenegészségesek és helytállók; segítettek annak megér -tésében, hogy a szexualitás természetes biológiaijelenség, és sok tévhitet eloszlattak. A szakemberekezen információk alapján dolgoztak ki számos ered-ményes módszert a szexuális zavarok orvoslására.Másfelõl azonban a világi tudomány olykor teljesmértékben félrevezetõ, sõt gyakran erkölcstelenkövetkeztetésekre juttatja az embert.

Amikor tinédzsereknek és fiatal felnõtteknek tartokelõadást, gyakran így fogadnak: „Reméljük, ön nemazért van itt, hogy elmondja, mi mindent nem szabad

tennünk. A szüleinktõl és a pásztorunktólévek óta ezt hallgatjuk. Bízunk benne,hogy inkább az egészséges szexualitásrólakar beszélni és arról, hogy mi az, amitigenis szabad, sõt kell tennünk.”

Sok keresztyén fél vagy szégyellbeszélni a nemiségrõl, pedig a téma mostminden eddiginél idõszerûbb. Az egyházaz erkölcsös kultúra megõrzéséért vívjaegyik csatáját, és jelenleg vesztésre áll.

SZEXUALITÁSA BIBLIÁBAN

Az ember teremtése után Isten akövetkezõket mondta a házasságról:„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját,ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egytestté. Még mindketten mezítelenekvoltak: az ember és a felesége; de nemszégyellték magukat.” (1 Mózes2:24–25) E sorok szent eseményrõl szá-molnak be. Az egy testté válás szentszövet ségkötés a férj és a feleség között.A férj és a feleség azért adattak egymás-nak, hogy társként segítsék egymást.

Ádám és Éva azonban nem bízottIstenben, hanem önzõ módon elleneszegültek. A büszkeség és az önzés min-den bûn gyökere. A házassággal és azegészséges szexualitással kapcsolatos leg-fontosabb tudnivaló, hogy önzetlenségbõlkell fakadnia.

Késõbb a Tízparancsolatban Isten ahá zas társ iránti szexuális hûségre intettenépét. Megtiltotta számukra, hogy házas -ság törést kövessenek el, vagy megkívánjákmás fele sé gét.

A szex szó csupán kétszer szerepel aNew International Version angol fordításban(1 Mózes 19:5; Bírák 19:22), s mind kéthelyen gonosz férfiakkal kapcsolatban, akikmás férfiakkal éltek nemi életet.

A Biblia határozottan elítéli a szexuáliserkölcstelenség bizonyos formáit. A pros-tituált kifejezéssel több mint ötvenszertalálkozunk, és az Ige több helyütt arra isfigyelmeztet bennünket, milyen veszé-

23

Számos bibliai történetnek a szexualitással kapcso-latban is fontos vonatkozása van. A Bírák 16:1-benpéldául Sámson, Isten legerõsebb embere egy féléjszakát töltött egy prostituálttal, majd nem sokkalezután beleszeretett Delilába. A filiszteusok Deliláthasználták föl Sámson legyõzésére. Sámson talánmagányos volt, és Izrael bírájaként súlyos terheknehezedhettek a vállára, de önzõ szexuális és roman-tikus vágyai a bukását — ereje elvesztését — okozták.

Isten legnagyszerûbb királya, Dávid paráznaságbakeveredett Betsabéval, s hogy bûnét eltusolja,megölette az asszony férjét. Dávidnak vélhetõen nemvolt igazán jó a házassága.Felesége, Míkal kigúnyolta,amiért a szövetség ládája elõtt táncolt, amikor aztJeruzsálembe hozatta (2 Sámuel 6:20).A 23. versbõlazt is megtudjuk, hogy házasságukból nem születettgyermek. Dávid tehát egyik este a palota tetején sétált,s ekkor látta meg a fürdõzõ Betsabét (2 Sámuel 11:2).Ha lett volna akkoriban Internet, Dávid talán ottnézegetett volna inkább pornóképeket. A Biblia vilá-gosan bemutatja, hogy a magány kiszolgáltatja azembert a szexuális erkölcstelenségnek.

Isten legbölcsebb embere, Salamon „sok idegenasszonyt szeretett” (1 Királyok 11:1), akik elfordí-tották az igaz Isten imádatától. Salamon megle-hetõsen romantikus alkat volt. Az Énekek Éneke, melySalamon szerzeménye, az egyetlen leírás a Bibliábana házastársak szerelmi és nemi életérõl. Salamonesete tehát ismét azt bizonyítja, hogy az önzõszerelem, sõt a romantikus rajongás is elfordíthatja azembert Istenétõl.

Sátán a legnagyobb ószövetségi vezetõk közül hár-mat támadott meg szexuális kívánságokkal. Sámsontnem gyõzhette le erõvel, Dávidot sem fegyverrel,Salamonnak pedig nem járhatott túl az eszén. Ezértaztán önzõ és magányból fakadó vágyaikat használtaki és így tört rájuk.

A szexuális bûnök a Bibliában olyannyira afigyelem középpontjában állnak, hogy az Újszövet-ség azoknak a példáján keresztül mutatja be Istenhatártalan kegyelmét és szeretetét, akik hasonlóbûnökbe estek. A János 4:4–26, 39–42 versekbenarról olvasunk, hogy Jézus találkozott egy samáriaiasszonnyal, aki parázna kapcsolatban élt. Az élõvízrõl, azaz az üdvösség vizérõl beszélt neki asamáriai kútnál. Az asszony felszabadult a szé-gyenérzet alól, és amikor visszatért a városba, hird-etni kezdte az örömhírt.

lyeknek teszi ki magát, aki ilyen nõkkellétesít szexuális kapcsolatot.Pál azt írja,hogy aki prostituálttal közösül, egy testtélesz vele (1 Korinthus 6:16).A tékozlófiút is elítélte a bátyja, amiért vagyonátparázna nõkre tékozolta (Lukács 15:30).A Példabeszédek 6:26 érzékletesen festile, mi történik azzal a férfival, aki paráznanõk és asszonyok kelepcéjébe esik: „aparázna asszony miatt jut az ember egydarab kenyérre, és más férfi feleségedrága életet vadász” [Károli].

Fontos továbbá tisztán látnunk azt is,hogy milyen összefüggés van a szexuálisbûnök és a bujaság, valamint a tisztátalanvágyak között. A szexuális bûnök hát-terében önzõ vágyak húzódnak.

Az angol lust (bujaság) kifejezés anémet lust szóból származik, amely azon-ban mindenféle vágyat jelent, tehát nemfeltétlenül bûnös kívánságot. A Bibliábanazonban a lust szó tiltott, önzõ vágyakatjelöl.A Kolossé 3:5-ben Pál a következõ -ket írja: „Öldököljétek meg azért a ti földitagjaitokat, paráznaságot, tisztátalansá-got, bujaságot (angolban lust), gonosz kí -ván ságot és a fösvénységet, ami bál vány -imádás.” [Károli]

A Galata 5:24-ben pedig így tanít:„Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testetmegfeszítették szenvedélyeivel és kívánsá-gaival együtt.”János így figyelmeztet ben-nünket: „Mert mindaz, ami a világban van,a test kívánsága, a szem kívánsága (lust),és az élettel való kérkedés, nem azAtyától, hanem a világtól van.” (1 János2:16)Ez ismételten azt támasztja alá, hogya világban látható gyakorlat nem segít akeresztyéneknek az egészséges szexualitásmegértésében, megismerésében.

A Róma 1:18–32-ben Pál leírja,hogyan hatalmasodott el az erkölcstelen-ség az akkori idõkben, s különbözõ jelen-ségeket és bûnöket sorol fel, hogy bemu-tassa, milyen messzire tévedtek azemberek Istentõl. A felsorolásban a szex-uális erkölcstelenség és a homoszexualitásis szerepel.

24

A János 8:1–11-ben Jézus közbenjárt egyházasságtörõ asszony érdekében, akit éppen meg akar-tak kövezni. Kihívást intézett az asszony vádlói felé,mondván, hogy az vesse rá az elsõ követ közülük, akinem bûnös. Mindkét asszony élete gyökeres fordulatotvett, miután Krisztussal találkoztak.

Isten kegyelmét azonban mégis a tékozló fiúpéldázata mutatja be a legcsodálatosabban. A téko-zló fiú önzõ életet élt, apja vagyonát mulatozásra ésprostituáltakra pazarolta, s egy disznóólban tértjobb belátásra.

A Biblia gyakran a szexualitás példájávalfigyelmeztet bennünket önközpontú vágyainkra.Nem meglepõ tehát, hogy Isten Igéje a szexuáliserkölcstelenséget az önzetlenséggel állítja szembe.Az Efézusi levél 5. része például így kezdõdik:„Legyetek tehát Isten követõi, mint szeretett gyer-mekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus isszeretett minket, és önmagát adta értünk áldozatiajándékul, az Istennek kedves illatként. Ellenbenparáznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerész -kedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyanez szentekhez méltó.” (5:1–3) Ahhoz tehát, hogyszexuálisan tiszták lehessünk, meg kell halnunkönzõ vágyainknak!

Az Efézus 5 végén Pál ismét visszatér az önzetlen-ség témájához.Egymás kölcsönös szolgálatára biztatjaa férjeket és a feleségeket, majd az egy testté válásrólbeszél (31. vers), s ennek alapján a házasságot Krisz-tus és az Egyház kapcsolatához hasonlítja (32. vers).Erre a férj és a feleség kapcsolatáról szóló párhuzamképezi a páli tanítás alapját: a házasfeleknekönzetlenül és áldozatkészen alá kell rendelniükmagukat egymásnak. Ez a férjekre és a feleségekreegyformán vonatkozik.

A házassági tanácsadók pontosan tudják, hogy azönzõ hozzáállás sokat árthat a házasságnak. Az önzõférjek gyakran az Efézus 5-re hivatkozva próbáljákszexuálisan manipulálni feleségüket. Nem ritkán Pálapostol 1 Korinthus 7:4-ben olvasható szavaivalkövetelik ki a testi szerelmet: „A feleség nem ura amaga testének, hanem a férje”. Pedig Pál nem a háza-stársi szexuális „szolgáltatások” kikényszerítéséretanít, hanem önzetlenségre.

Az a házastársi kapcsolat lehet csak hasonlóváKrisztus és az Egyház kapcsolatához, ahol a felekviszonyát a szeretet legnemesebb formája jellemzi:az önzetlen és áldozatkész szeretet. Az

1 Korinthus 13-ban Pál így jellemzi aszeretetnek ezt a fajtáját: „A szeretettürelmes, jóságos; a szeretet nem irigy -kedik, a szeretet nem kérkedik, nemfuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan,nem keresi a maga hasznát, nem gerjedharagra, nem rója fel a rosszat.” (4–5.versek) Ez pedig nem más, mint azönzetlen szeretet.

A Biblia álláspontja szerint a szexual-itás a házasság szent szövetségében kell,hogy kifejezésre jusson. A házastársiszeretetet önzetlenségnek és áldozat -készségnek kell jellemeznie. Ha megismer-jük azt a fajta szeretetet, amely a háza-stársi hûség elengedhetetlen feltétele, aztis elkezdjük megérteni, hogyan szeretbennünket Isten Krisztuson keresztül. Ezszöges ellentétben áll a mai szemlélettel— azaz hogy a szex óriási jelentõséggelbír a házasságban, illetve hogy a szexuálisbeteljesedés egészséges házastársi kapc-solatot jelez. A bibliai nézõpont szerintnem ennyire fontos a szexuális kapcsolat,mert az csupán a házastársak közti érzel-mi és szellemi intimitás kifejezõeszköze.Az intimitás, a bensõséges kapcsolatazonban az egymás iránt tanúsított krisz-tusi hozzáállásból fakad.

Nem azt akarom mondani ezzel,hogy nem tanácsos igénybe venni alegjobb orvosi és klinikai kezeléseket,amennyiben szexuális problémák merül-nek fel egy házasságban, és azt sem,hogy a szex rossz volna. A nemi vágytermészetes, biológiai szükségletünk,melyet a házasságban csodálatosanlehet betölteni. Azt szeretném csupánaláhúzni, hogy nem a szexuális kapcso-laton mérhetõ le, mennyire jó vagy rosszegy házasság.

Éveken át foglalkoztam szexuálisszenvedélybetegségekkel, s ez idõ alattvilágossá vált számomra, hogy aházasságon belüli szexuális kapcsolategészsége nem attól függ, hogy a pármilyen gyakran él nemi életet. Azegyüttlétek gyakoriságának vajmi kevés

Szexuális önzés

Bûnös vágy

Hûtlenség

Önzetlenség

Hûség

25

köze van a boldogsághoz. Sok olyanférfit ismerek, aki nõk százaival léte -sített testi kapcsolatot minden elképzel-hetõ módon és formában, de mégsemelégedett. Olyan férfiakat is ismerek,akik kevesebb szexszel is beérnék, mertszoros szellemi kötõdést éreznekfeleségük iránt.

Aki szexuális kísértésekkel küzd, azvalójában önzõ módon szeretné meg szün -tetni hiányérzetét, s ezért sóvárog tiltotttesti örömök után. A hiányérzet gyakranarra vezethetõ vissza, hogy az illetõtvalamikor korábban elhanyagolták, elhagy -ták, és nem kapott elég szeretetet, törõ -dést. Az ilyen sebek magányt és haragotszülnek. A harag lázadást táplál, amijellemzõ azokra, akik szexuális bûnökrevetemednek. A szexuális kívánság legjobbellenszere, ha mindinkább törekszünk akrisztusi önzetlenségre. A következõképletek segítenek megérteni a szexuálisönzés és önzetlenség mibenlétét:

Szexuális önzés = természetes szex-uális szükségletek + magány + harag

Bûnös vágy = természetes szexuálisvágy + önzés

Hûtlenség = természetes szexuálisvágy + bûnös vágy

Önzetlenség = áldozat- és szol-gálatkész élet

Hûség = természetes szexuális vágy+ önzetlenség

MIT TEHETA LELKIPÁSZTOR?

Ahhoz, hogy a gyülekezetben változáskövetkezzen be, a lelkipásztornak határo-zott képet kell kialakítania magában azegészséges szexualitásról. Ennek a mod-ellnek elsõsorban Isten Igéjén kell nyu-godnia, majd a pásztor erre alapozhatja atémával kapcsolatos tanítását és elveit. Akövetkezõ modell öt dimenziót külön-böztet meg az ember életében, melyekfontos szerepet játszanak a szexuálisbeteljesedés szempontjából.1

SZELLEMI DIMENZIÓA szexualitás biblikus modelljének középpontjában

a szellemi dimenzió helyezkedik el, mely kihat a másiknégy dimenzióra. A szellemi dimenzió magvát a JézusKrisztushoz fûzõdõ személyes kapcsolat alkotja. AKrisztus iránti igazi engedelmesség önzetlen hozzáál-lást feltételez. E modell szerint fontosabb adni, mintkapni. Ha szeretnénk javítani gyülekezetünkben azegészséges szexualitás szellemi dimenzióján:

1. Prédikáljunk és tanítsunk a szexualitásról bibliaiszemszögbõl. Válasszunk ki bibliai történeteket,és mond juk el, mit jelentenek a ma embereszámára. Magyarázzuk el, hogy Pál az Efézus 5-ben, valamint az 1 Korinthus 7-ben voltaképpenaz önzetlenségrõl tanít.

2. Segítsünk az embereknek, különösen a fiatalok-nak abban, hogy egészséges szemléletet alakít-sanak ki a szexualitással kapcsolatban. Ösztön -zés gyanánt tárjunk eléljük határozott és pozitívképet a monogámia és a házasság elõtti szüzes -ség elõnyeirõl.

VISELKEDÉSI DIMENZIÓA viselkedés dimenziójába a számonkérhetõség tar-

tozik, mely a tiszta és egészséges szexuális életfeltétele. Fontos, hogy a férfiak elszámolással tartoz-zanak más férfiaknak, és a nõknek is szükségük van rá,hogy nõtársaik bátorítsák és támogassák õket a hûségés a tiszta élet megõrzésében. Különösen szükségükvan erre azoknak a nõknek és férfiaknak, akik szexuálisbûnökbe estek vagy tartós szexuális függõségbenszenvednek. Az ilyen problémákból való kilábaláshoznélkülözhetetlen egy támogató csoport. A viselkedésidimenzió a következõ módokon fejleszthetõ:

1. Gondoljuk át, hogyan kezeli gyülekezetünk aszexuális bûnöket. Mit kell tenniük azembereknek a helyreállás érdekében?

2. Gondoskodjunk róla, hogy a vezetõség tagjaielszámolással tartozzanak, és legyen valaki, akiv-el megbeszélhetik problémáikat.

3. Szervezzünk képzést, ahol megtaníthatjuk azembereket a szexuális kísértést rejtõ, veszélyeshelyzetek kezelésére.

4. Állítsunk be Internet szûrõt valamennyigyülekezeti számítógépen.

5. Térképezzük fel, milyen segítõ csoportok mûköd-nek a városunkban, ahol szexuális szenvedély-

26

betegekkel foglalkoznak. Amennyiben nincs ilyen,fontoljuk meg, nem indíthatnánk-e egyet agyülekezetben. Tegyük lehetõvé az ilyen jellegû cso-portok számára a gyülekezeti épület használatát.2

ÉRZELMI DIMENZIÓAz érzelmi dimenzió a szexuális egészség

megõrzéséhez szükséges érzelmi egészséget jelenti. Agyermekkorban átélt szexuális zaklatás például drámaimódon befolyásolhatja a házasságon belüli intim kapc-solatteremtésre való készséget. A gyermekkori elhagy-atottság magányhoz és haraghoz vezethet, melyek aszexuális bûnök legfõbb kiváltó okai közé tartoznak. Eza modell azonban gyógyulást kínál a múlt sebeibõl.Gondolkodjunk el a következõkön:

1. Tájékozódjunk, lakóhelyünk közelében melyszak képzett keresztyén lelkigondozók foglalkoz-nak szexuális traumák kezelésével.3

2. Csoportos foglalkozások és szemináriumokkeretében beszéljünk a szexuális visszaélésekrõl,valamint a gyülekezetünk által vallott határvon-alakról a szexualitást illetõleg. Ajánljuk ehhezpéldául Cloud és Townsend: Boundaries (Határ-vonalak) címû könyvét.

3. Prédikáljunk a szen vedések értel mérõl. Alapigekénthasználhatjuk például a Máté 11:28–30 vagy a2 Korinthus 1:3–4 szakaszokat.

KAPCSOLATI DIMENZIÓA kapcsolati dimenzió lényege, hogy a férfiaknak és

nõknek szükségük van más keresztyénekkel ápoltközösségre. Az emberek családtagjaiktól és tágabbkörnyezetüktõl számos sérülést szereznek, de azegészséges közösség gyógyulást hozhat az egészségte-len kapcsolatokban elszenvedett sérelmekre.

A férjnek és a feleségnek egészségesszellemi és érzelmi kapcsolatra van szük-sége ahhoz, hogy szexuális kapcsolatuk isegészséges lehessen. Amennyiben mind-ketten elkötelezett keresztyének, jó esé-lyük van rá, hogy az egészséges szexual-itáshoz megfelelõ hozzáállásra tegyenekszert. A modern kultúra a feje tetejéreállítja a különbözõ tényezõk fontosságisorrendjét a kapcsolatokban: elsõ a szex,azután a barátság, végül pedig (talán) aszellemi közösség. Gondoljuk végig akövetkezõket:

1. Mûködik-e gyülekezetünkbenhatékony házassági tanácsadó szol-gálat? Sok gyülekezetben vannaknõi és férfi csoportok, de a háza-spárokkal együtt nem foglalkoznak.A férfiak sokszor nem tudják, vagyfigyelmen kívül hagyják, mit csinál-nak a nõk, és fordítva.

2. Iktassunk be a programba egymûhelymunkával egybekötött háza-spár-szemináriumot. Nézzünkutána, mûködik-e a lakóhelyünkönházassági tanácsadás. Biztassuk aházaspárokat, hogy éljenek a ren-delkezésre álló lehetõségekkel.

3. Forgassuk azokat a könyveket, éskapcsolódjunk be azokba a pro-gramokba, melyek segíthetnekgyülekezetünk hatékonyabbátételében. Hasznos lehet példáulRick Warren „A közösség negyvennapja” címet viselõ programja.

TESTI DIMENZIÓVégül, a testi dimenzió a házaspár

egészséges szexuális életét jelöli. Ez adimenzió több különbözõ tényezõbõltevõdik össze. Orvosi és tudományoskörökben ez a dimenzió kapta alegtöbb figyelmet az elmúlt ötven évsorán. A kutatók — például Masters ésJohnson — igen részletesen leírták azember szexuális reakcióját. Keresztyénkörökben Joyce és Cliff Penner, valamint

SzellemiÉrzelmi Testi

Viselkedési

Kapcsolati

27

Doug Rosenau kutatták a szexualitástémáját bibliai szemszögbõl. Az ilyenszakembereknek köszönhetõen ma márszámos terápiás módszer létezik,melyek segíthetnek a különbözõ nemimûködészavarok, így pl. a szeretkezésgyakoriságával kapcsolatos problémák,a korai magömlés, az impotencia vagy afrigiditás leküzdésében. Sok keresztyénházaspár ennek ellenére mindmáignincs tisztában az ember szexuálisviselkedésével kapcsolatos alapvetõtényekkel.

Feleségemmel nemrégiben beszél-gettünk egy házaspárral, akik éppenakkor tértek vissza szolgálati kikülde-tésükbõl. A férj bevallotta, hogy az ide-gen országban prostituáltakhoz járt. Aszexuális bûnbõl függõség lett, s eztnem titkolhatta felettesei elõl sem,akiknek elszámolással tartozott. Afelesége elõtt is meg kellett alázkodniaés bocsánatot kellett kérnie tõle, hogyhelyreállhasson a házasságuk. A beszél-getés során kiderült, hogy a párnak 23évnyi házasság alatt egyszer sem sik-erült eljutnia a nemi aktusig! Joyce ésCliff Penner rendelõjébe küldtük õket, smiután sikerült rendbe hozniuk aházasságukat, szexuális életük is ahelyes mederbe került.

A szexuális függõség témájábanvégzett kutatásaim arra engedtekkövetkeztetni, hogy a szexbõl sohasemlehet elég. Téved, aki azt hiszi: ha egykicsit többet szeretkezhetne (heti, havivagy éves szinten), minden rendbejönne. Sokan ebben a tévhitben vannak,és mind gyakoribb együttlétet követel-nek ki partnerüktõl. Az agy kémiaimûködése minden ingerhez alka-lmazkodik, ami éri. Az alkoholistáknakidõvel egyre több alkoholra van szük-ségük ugyanazon hatás eléréseérdekében. A szexuális gondolatok éstettek hatására agyunk erõs vegyianyagokat termel. Az agy éppúgy hoz-zászokik ezekhez az ingerekhez, ahogy

az alkoholhoz is. Éppen ezért idõvel egyre többszexuális gondolatra vagy tettre lesz szükség akívánt hatás eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy bármi-lyen gyakran kerüljön is sor az aktusra, az egybizonyos idõ elteltével már nem lesz elegendõ. Aszexuális vágy mégis betölthetõ, de csak akkor, ha afelek szellemileg is összekapcsolódnak, ami pedigehhez a következtetéshez vezet el bennünket: abiológiai nemi vágyat nem biológiai, hanemkizárólag szellemi úton lehet betölteni.

Sok házaspár számára az jelent nagy kihívást,hogy szégyenérzetükön felülkerekedve bátran mer-jenek beszélni testi kapcsolatukról. Ha az intimkapcsolat hiányzik vagy csalódást okoz, a kapcsolatmegkeseredik, a szexszel kapcsolatos kiábrándult-ság pedig az egészségtelen intimitás felé terelheti afeleket. A pornográfia és az egyéb szexuális bûnökaz egészséges intimitás kézenfekvõ helyettesítõi,hiszen messze nem igényelnek akkora erõfeszítést,mint a házastársi kapcsolat helyrehozása. A szex-uális izgalom (monogám kapcsolat keretében) aszeretet és az intimitás csodálatos forrásává válhat,de felül is kerekedhet a józanészen, és értékrendjefeladására késztetheti az illetõt. Gondoljuk végig akövetkezõ lehetõségeket:

1. Szervezzünk szemináriumokat olyan elõadókmeghívásával, mint pl. a Penner házaspár.

2. Vegyünk részt a pásztorok részére szervezettszexuálterápiás alapképzéseken. Doug Rose-nau és az általa vezetett Sexual Wholeness(Szexuális teljesség) nevû csoport szervezilyen képzéseket.

3. Vegyük fel a kapcsolatot a lakóhelyünkközelében praktizáló keresztyén szexuálter-apeutákkal. Olvassunk a témában, és ker-essünk olyan lelkigondozókat, akiket azembereknek javasolhatunk.

4. Oszlassuk el a szeretkezés gyakoriságával és azengedelmességgel kapcsolatos, önzésbõl fakadótévhiteket. A szex hiányából még soha senkineksem származott testi baja. Az a tanítás, misz-erint a partner szexuális kezdeményezéseinekminden esetben engedni kell, manipulációhoz,elnyomáshoz vezethet, s különösen káros ezazokra nézve, akik korábban szexuális zaklatásáldozatául estek.

28

ÖSSZEGZÉSA pásztornak tehát feladata Krisztus-központú és

biblikus képet tárni gyülekezete tagjai elé azegészséges szexualitással kapcsolatban. Ifjúságivezetõk esetében erre hatványozottan nagy szükségvan. Napjainkban a tinédzserek minden korábbinálerõsebb szexuális kísértéseknek vannak kitéve. Választakarnak kapni kérdéseikre, s ez nem szabad, hogyfelkészületlenül érje a gyülekezetek vezetõit. Az õsz-inte beszélgetés útján a keresztyén párok megtanul-hatják, hogyan élvezhetik egymás testét Isten eredetiakarata szerint. Ezenkívül a hívõk szövetségesek mód-jára foghatnak össze a világi kísértések leküzdéseérdekében.

Dr. Mark R. Laaser

(Chanhassen, Minnesota, USA)

az Amerikai Keresztyén Lelkigondozók

Szövetsége által fenntartott Institute

for Healty Sexuality (Az egészséges

szexualitásért) nevet viselõ intézet

igazgatója, továbbá a Faithful and

True Ministries (Hû és igaz szolgálatok) missziós szervezet

ügyvezetõ igazgatója.

Jegyzetek

1. A modell részletesebb leírása több könyvemben

is megtalálható, pl.: The Pornography Trap

(A pornográfia csapdája; Kansas City: Beacon Hill

Press, 2002).

2. Csoportos foglalkozásokon használható anyagok

letölthetõk a következõ három weboldalról:

A szerzõ honlapja: http://www.faithfulandtruemi-

nistries.com Ajánlom az olvasók figyelmébe

továbbá: http://www.iprodi gals.com. Végül a Life

Ministries hasznos információkkal szolgál azzal

kapcsolatban, hogyan indíthatunk ún. Élet cso-

portot (Life Group) a gyülekezetünkben a szex-

uális függõségben szenvedõk megsegítése

céljából: http://www.freedomeveryday.org

3. Az Amerikai Keresztyén Lelkigondozók Szöveg-

sége (AACC) Egészséges Szexualitás osztálya

nyilvántartást vezet az Egyesült Államok külön-

bözõ területein praktizáló lelkigondozókról.

TÁR HÁZSZÍNES

ÜNNEPIDUPLASZÁM

a pünkösdi mozgalomnemzetközi

és magyarországitörténetérõl.

Korlátozott számbanmég kapható,rendelje meg

az Evan gé li u miPün kös di Kö zös ség

Or szá gos Tit kár sá gán:

06-1/222-0086Le vél cím:

1143 Budapest, Gi zel la u. 37.

VEZETÉS ÉS SZOLGÁLAT

Rick Wislocky

TÁR HÁZ

A SZER KESZ TÕ ASZ TA LÁ RÓL IGEMAGVAKIGEMAGVAK

ÜZENET

1. Az utazás (1–12. vers).a. Elezdõdött (2. vers). Kihajóz

tak. Hozzájuk hasonlóan mi ismind kihajózunk az élet tenge-rén. Az élet tengere folyama-tosan változik — néha nyu-godt, néha háborgó. Ennekellenére tovább kell hajóznunk.

b. Befejezõdött (44. vers). Mind -annyian megmenekültek. Azélet tengerén való utazásnaknem csak kezdete van, hanemvége is. Nem maga az út a cél,hanem, a másik part, az örök-kévalóság elérése.

2. A viszontagságok (13–20.vers).

a. Bõsz vihar (13–15. vers). Azélet vihara sok vihart tartogat: kísér-téseket és próbákat.

b. Meddõ küszködés (16–19.vers). Már nem csak hajózgattak;kényszerhelyzetbe kerültek. Erõ fe -szítéseik nem hoztak eredményt.

c. Matrózok és a félelem (20. és29. vers). Minden remény elve-szett. Leengedték a horgonyt, ésvárták a nappalt. Nekünk is van hor-gonyunk, Aki megtartja életünket(Zsidók 6:19).

3. A látomás (23–25., 31.vers).

a. Pál vallomása: „akié vagyok,és akinek szolgálok” (23. vers).

b. Pál vigasza: „bizakodjatok,férfiak” (25. vers).

c. Pál bizalma: „én hiszek azIstennek” (25. vers).

d. Pál elkötelezettsége: a hajónmaradni (31. vers).

4. A gyõzelem (43–44. vers).a. Mindannyian megmenekültek

(44. vers). A vihar elült. Vagy a viharmúlik el, vagy mi megyünk át rajta.

b. A Jézus Krisztust követõk biz-tonsága (János 10:27–28).

– Nelson E. Brenner;Pocomoke City, Maryland, USA

KIÁLLNI A VIHARTCselekedetek 27

BE VE ZE TÉSIzráel eltávolodott Istentõl. Jóel

próféta Istenhez való visszatérésreintette õket. Ugyanerre az üzenetrevan ma is szükség. Szá mos kereszt-yén ma olyan, mint a lao díceai gyüle-kezet tagjai (Jele nések 3:14–20),akik elégedettek voltak magukkal, ésnem tudták, hogy mennyire szüksé-gük van Istenre. Nézzük meg, milyenlépé sek vezetnek vissza Istenhez.

ÜZENET1. Észrevétel (Jóel 2:12–14)a. Bûnbánat (12. vers) — Isten

szerint való megszomorodás.(1) Böjtölés (Márk 9:29)(2) Sírás (Cselekedetek 20:31)(3) Szomorkodás (Jakab 4:9)b. Lelkiismeret-furdalás (13.

vers; vesd össze: 2 Mózes 32:32;Máté 9:36)

c. Eredmény (14. vers; Zsol tá -rok 126:5–6). Isten megjutalmazzaodafigyelésünket (Galata 6:9)

2. Összegyûlés (Jóel 2:15–16)a. Ünneplés (15. vers). Hívd

össze a népet (Zsoltárok 122:1;Zsidók 10:25)b. Megszentelõdés(16. vers). Minden korosztálybólmin den ki szentelje életét Istennek(Zsoltárok 139:23–24)

3. Megbánás (Jóel 2–17)a. Imádság. Jézus sírt a bûnösök

miatt (Lukács 19:41). Jézus sírt, habánatot látott (János 11:35).

b. „Szánd meg Uram, népedet!”Pál közbenjárása másokért (Róma9:3). Pál könnyei az elveszettekérthárom éven át (Cseleke de tek 20:31).

4. Szövetség (Jóel 2:18–20)a. Szánalom (18. vers). Isten a

szívet vizsgálja (1 Sámuel 16:7).Válaszol, ha õszinteséget talál.

b. Ígéret (19. vers). Válaszol, hamegtartjuk parancsolatait és enge-delmeskedünk Neki.

c. Erõ (20. vers). Gyõzelem jön,ha az Urat követjük, és betart jukfeltételeit.

5. Kártérítés (Jóel 2:24–26)a. Ellátás (24. vers). Isten betöl-

ti szükségeinket (Filippi 4:19;Zsoltárok 37:25).b. Ígéret (25.vers). Visszaadja azt, amit az ellen-ség lerombolt. (vesd össze: Jób42:12–13)

c. Bõség (26. vers). Bõség min-denki számára, aki Isten szavánakengedelmeskedik. (Malakiás 3:10)

ÖSSZEGZÉS

Isten magához hívja népét. Havisszatérünk Hozzá, erõt kapunk,és kedvesek leszünk Õelõtte. Ezekmiatt pedig Krisztushoz vezetjük azelveszetteket.

– Croft M. Pentz;Waynesboro, Pennsylvania, USA

VISSZATÉRÉS ISTENHEZ Joel 2:12–20, 24–26

Té ma:VEZETÉS ÉSSZOLGÁLAT

V. év fo lyam 2. szám – 2007. nyár

Richard L. Dresselhaus A jellem: hatékony kulcs a vezetéshez 1

Byron D. Klaus Pünkösdi vezetés — hosszútávon 7

G. Raymond Carlson Mi tesz valakit hatékony vezetõvé? 12

Thomas H. Lindberg Sürgetés az igehirdetésben 18

Mark R. Laaser Szexuális egészség 21

Te o ló gi ai cik kek ke resz tyén ve ze tõk szá má ra

A CSAPATMUNKÁBAN REJLÕ ÉRTÉK

„A jeles emberek mögött mindig számos másik jeles ember áll” — tartja a kínai közmondás. A nagyobberedmények elérésében mindig központi szerep jut a csapatmunkának. A kérdés tehát nem az, hogy rejlik-eérték a csapatban, hanem hogy felismerjük-e ezt a tényt, és sikerül-e jobb csapatjátékossá válnunk. Ezértszoktam hangsúlyozni: az „1” túl kicsi szám ahhoz, hogy sokra vigye. Egyedül nem vihetünk véghez igazánértékes dolgokat. Ez a Fontosság törvénye.

Mondjunk csupán egy igazán fontos eseményt az emberiség történelembõl, amelyet egyetlen ember vittvéghez. Gondoljunk bármire, be kell látnunk, hogy az elõrelépés egy egész csoportnak volt köszönhetõ.Ezért mondta Lyndon B. Johson amerikai elnök: „Nincs olyan probléma, melyet együtt meg ne oldhatnánk,és kevés olyan van, amelyet egyedül megoldhatunk.”

C. Gene Wilkes: Jesus on Leadership (Jézus a vezetésrõl) c. könyvében megállapítja, hogy a csapatmun-kában rejlõ erõt nem csupán a modern üzleti világban ismerték fel, hanem gyökerei messze visszanyúlnak,egészen a biblia korába. A következõket állítja:

• A csoport többekbõl áll, ezért több lehetõséget, ötletet és erõt hordoz magában, mint egyetlen személy.• A csoport maximálisan kihozza a vezetõben rejlõ képességeket, és minimálisra csökkenti gyengesége-

it. Az erõsségek és a gyengeségek az egyes emberekben sokkal szembetûnõbbek.• Többen többféleképpen próbálnánk betölteni ugyanazt a szükséget, vagy elérni egyazon célt, a csoport

tehát különbözõ megoldási lehetõségeket kínál egy adott helyzetre. Az egyén ritkán bír olyan mélyre-ható és széleskörû rálátással egy bizonyos problémára, mint a csoport.

• A csoport tagjai a gyõzelmekbõl fakadó dicsõségen és a veszteségek miatti szégyenen egyaránt meg-osztoznak. Ez segít abban, hogy valódi alázatra tegyenek szert, illetve hogy igazi közösségre jussanakegymással. Az egyén a dicsõséget és a szégyent is egyedül viseli, ám ez csupán a büszkeséget, más-kor pedig a kudarcérzetet táplálja.

• A vezetõi csoport tagjai számon kérik egymáson a közösen kitûzött célokat. A független egyén bármi-kor megváltoztathatja a célt anélkül, hogy ezt bárki is számon kérné tõle.

• A csoport egyszerûen többre képes az egyénnél.

Ha szeretnénk kihozni magunkból a maximumot, vagy elérni a látszólag lehetetlent — például, hogy mon-danivalónkat még kétezer évvel a halálunk után is visszhangozzák —, csapatjátékossá kell válnunk. Talán köz-helynek hangzik, mégis igaz: a játékot egyének játsszák, de a bajnokságot a csapat nyeri meg.

John C. Maxwell (Atlanta, Georgia, USA)

A cikk részlet Dr. John C. Maxwell: The 17 Indisputable Laws of Teamwork (A csapatmunka 17 vitathatatlan törvénye) c. könyvébõl (Thomas Nelson,Nashville, Tennessee, USA).A szerzõ engedélyével. A C. Gene Wilkes: Jesus on Leadership (Jézus a vezetésrõl) c. könyvébõl származó anyag felhasználása aTyndale House Publishers kiadó engedélyével történt.