a conte-kormÁny kÖltsÉgvetÉsi terve · 2020. 4. 21. · felÉ vezetŐ rÖgÖs Út hÁtterÉrŐl...

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | [email protected] | www.ajtk.hu

A N T A L L J Ó Z S E F T U D Á S K Ö Z P O N T

A CONTE-KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI TERVE – AZ OLASZ „GAZDASÁGI MANŐVER” FELÉ

VEZETŐ RÖGÖS ÚT HÁTTERÉRŐL

RESTÁS BIANKA

AJRC-Elemzések 2019E02



AJRC-ElemzésekAz Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter

Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter

Kiadó neve: Antall József Tudásközpont

Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76

Email: [email protected]

Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Restás Bianka, 2019

© Antall József Tudásközpont, 2019

ISSN 2416-1446



3

A CONTE-KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI TERVE – AZ OLASZ „GAZDASÁGI MANŐVER”

FELÉ VEZETŐ RÖGÖS ÚT HÁTTERÉRŐL

RESTÁS BIANKA

Bevezetés

A Conte-kormány megalakulását követő hónapokban az olasz belpolitika legtöbbet tárgyalt kérdési között kiemelt helyen szerepelt az elkövet-kezendő időszakra vonatkozó költségvetési terv, illetve az annak kidol-gozását, tartalmát, gyakorlatba ültetését és jövőbeli hatásait latolgató viták. Az ősz folyamán a büdzsétervezet nem kizárólag Olaszországban vezetett belpolitikai feszültségekhez, de Róma és Brüsszel között is jelentős konfliktust eredményezett. November második felére az Európai Bizottság és Olaszország közötti ellentét kiéleződése következtében felmerült az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás alkalmazásának a lehetősége. Elemzésünk a Brüsszel által kezdetben több szempont-ból is aggályosnak vélt olasz költségvetési terv néhány lényeges elemét mutatja be, illetve a római vezetés és az Európai Bizottság között kiala-kult korábbi vita hátterét, okait. Mindemellett célja, hogy feltárja a két fél közötti konfliktus feloldásához vezető út állomásait.

A költségvetési terv logikája az olasz gazdaságra jellemző fő problémák tükrében

A tavaly júniusban megalakult kormánykoalíció egyik legfőbb feladata a költségvetési terv kidolgozása volt, amely az elkövetkezendő három évre vonatkozó irányadó gazdasági mutatókat, célkitűzéseket és intéz-kedéseket tartalmazza. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a Conte-kormány az új költségvetési tervben definiált célokon keresztül gyakor-latilag Olaszország azon összetett gazdasági problémahalmazát tervezné orvosolni, amelyet a megelőző kormányok egyikének sem sikerült. Egy olyan költségvetési csomagról van szó, amely jelentős kiadásokkal jár, és amelynek fő logikája a következő: gazdaságélénkítő hatásai révén hosszú távon kimozdíthatja a gazdaságot abból az állapotból, amelyből az előző vezetéseknek nem sikerült. A terv kapcsán azonban megoszla-nak a vélemények közgazdászok és elemzők között a tekintetben, hogy az megfelelően alkalmazható-e egy olyan országban, amelynek gazdasága és bankrendszere meglehetősen ingatag, és amely hosszú ideje gazda-sági problémák sorával néz szembe. Olaszország – amely az euróövezet



4

harmadik legnagyobb gazdasága1 – államadóssága a GDP több mint 130 százaléka (októberben 2,424 milliárd eurót meghaladó összeg volt), amely a második legmagasabb arány az EU-ban, és több mint a duplája a hatvan százalékos uniós határnak. Az olasz gazdaság másik jelentős problémája, hogy meglehetősen magas a munkanélküliségi ráta (az olasz statisz-tikai hivatal adatai szerint januárban 10,5 százalék2), a fiatalok körében ez utóbbi mértéke meghaladja a harminc százalékot is (januárban 34,3 százalék3). Az Európai Bizottság és Olaszország között kialakult vita egyik oka az volt, hogy a kormány gazdaságélénkítő céllal összeállított költségvetési csomagja megszorítások helyett éppen többletkiadást jelent. A kormány kommunikációja szerint a büdzsétervezetnek a fő logikája a következő: amennyiben az emberek több jövedelemmel ren-delkeznek, és nő a foglalkoztatottság, a jövőben többet is fogyasztanak és költenek, amely pedig hosszú távon pozitív gazdaságélénkítő hatá-sokkal jár. Figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét, közgazdá-szok és elemzők már a költségvetési terv nyilvánosságra hozatala előtt kiemelték, hogy Olaszország esetében fiskális fegyelemre, illetve az olasz költségvetési politika olyan módon történő átstrukturálására lenne szükség, amely hosszú távon államháztartási többletet teremt, csökkenti az államadósságot, valamint javítja az ország versenyképességét, termelékenységét. A költségvetési terv a fentiekkel ellentétben azonban jelentős mértékű kiadásokkal jár, amelynek fedezete, finanszírozása és hosszú távú fenntarthatósága számos kérdést vetett fel, már a 2018-as általános választásokat megelőző kampányidőszak alatt is. Elemzők egy része szerint ugyanis a kormány által bevezetni kívánt intézkedések rövid távú pozitív hatásait az állampolgárok és maga a kormány is túlértékelte, míg annak hosszú távú költségeit, és az ezzel járó következményeket nem mérte fel reálisan.

A költségvetési tervben szereplő leglényegesebb intézkedések

Az új olasz „gazdasági manőverként” emlegetett költségvetési terv céljait tekintve kiemelendő, hogy az többek között munkahelyteremtést, alap-jövedelmet, nyugdíjreformot, illetve adócsökkentést ígér az olaszoknak. A legtöbbet tárgyalt és számos vitát generáló intézkedés a 780 eurós

1 Eurostat: Which Member States have the largest share of EU’s GDP? 2018. május 11. <https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20180511-1?inheritRedirect=true> Hozzáférés: 2019. január 9.2 ISTAT: Occupati e disoccupati (dati provvisori). 2019. március 1. <https://www.istat.it/it/archivio/228009> Hozzáférés: 2019. március 1.3 ISTAT 2019. március 1.



5

alapjövedelem (reddito di cittadinanza4), amely rendelkezés bevezeté-sének összege az eredeti tervek szerint megközelítőleg kilenc milliárd eurós költséget jelentett volna az új olasz vezetésnek. Az alapjövedelem elsődleges célja a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség elleni fellé-pés, illetve a társadalom leszakadó rétegeinek és a munkanélkülieknek a felzárkóztatása. Ehhez hasonló szociális intézkedések alkalmazására egyébként Európa más országaiban is találunk példát, Olaszország ese-tében azonban igencsak megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a rendszer működtetése milyen hatásokkal járhat hosszú távon, meny-nyire fenntartható, illetve valóban beválthatja-e a kormány által kitűzött alapvető célokat. Az alapjövedelem bevezetése ugyanis egy hosszú távú, meghatározott összegű éves szintű kiadást jelent a kormány számára, ehhez pedig fenntartható források szükségesek. A Conte-kormány másik lényeges és az elmúlt hónapokban sokat tárgyalt ígérete az úgynevezett Fornero-törvény5 módosítása és egy új nyugdíjrendszer bevezetése, amelynek várható összege az előzetes számítások szerint hét milli-árd eurót jelentett volna a 2019-es évre. Lényeges azonban kiemelni, hogy a kormány konkrét számokat érintő nyilatkozatai az ősz folya-mán nem mindig voltak egybehangzóak. Az úgynevezett „quota 1006”, vagyis a százas kvóta7 alapvető célja egyfajta piaci ,,generációváltás” lenne, vagyis az, hogy a nyugdíj előtt álló személyek korábbi nyugdíjba vonulásával párhuzamosan a fiatal generáció számára (figyelembe véve a nagyarányú munkanélküliséget a fiatalok körében) lehetővé váljon a munkaerőpiaci integráció. Összességében a két legfontosabb intézke-dés mellett a kormány által megvalósítani kívánt egyéb tervek egy jelen-tős kiadást vetítettek előre, ez pedig aggodalommal töltötte el az Európai Uniót, a pénzpiacokat, illetve az ellenzéket is. A benyújtott új büdzséter-vezettel egy időben az olasz kormány azt is bejelentette, hogy a GDP egy százalékának megfelelő értékű állami vagyont tervez privatizálni.

4 Movimento Cinque Stelle: Reddito di cittadinanza. <https://www.movimento5stelle.it/programma/wp-content/uploads/2018/02/Lavoro.pdf> Hozzáférés: 2019. január 9.5 A törvény az egykori, Mario Monti által vezetett kormány esélyegyenlőségért felelős munkaügyi és szociálpolitikai miniszterének, Elsa Forneronak a nevéhez köthető. Az ekkor bevezetett nyugdíjrendszeri átalakítások a Monti-kormány szigorú megszorító csomagjának részét képezték.6 Affariitaliani.it: PENSIONI Quota 100 quanto verrà tagliato l’assegno. 2018. október 23. <http://www.affaritaliani.it/sport/pensioni-news/pensioni-quota-100-quanto-verra-tagliato-l-assegno-pensioni-news-567785.html> Hozzáférés: 2019. január 9.7 Az úgynevezett „százas kvóta” az életkor, illetve a járulékfizetés időtartamának összegére utal. Ez utóbbi számítás jelenti a Conte-kormány által bevezetni tervezett új olasz nyugdíjrendszer fő logikai alapját: amikor a kettő érték összege eléri a százat, akkor teszi lehetővé az új rendszer egy adott személy számára, hogy nyugdíjba vonuljon. A kormány korábbi nyilatkozatai alkalmával több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az új rendszer gyakorlati alkalmazását illetően. A „százas kvóta” kiszámítása a következő logikát követné: 62 életév+38 év járulékfizetés, 63 életév+37 év járulékfizetés, 64 életév+36 év járulékfizetés, 65 életév+35 év járulékfizetés, stb. A bevezetni kívánt új rendszer körül azonban továbbra is sok a bizonytalanság.



6

A kormány korábbi tervei a GDP 0,3 százalékának megfelelő állami vagyon magánkézbe helyezésével számoltak a 2019-es és a 2020-as évre, ami kettő év alatt nagyjából tíz milliárd eurós összeget jelen-tett volna. Az új terv ezzel ellentétben körülbelül tizennyolc milliárd eurót jelent egy év alatt, amely döntés szintén jelentős kritikák alapját képezte. Giovanni Tria olasz pénzügyminiszter a költségvetés kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkezendő három évben a rossz időjárási körülmények okozta károk a GDP 0,2 százalékának megfelelő, vagyis körülbelül 3,6 milliárd eurós többletkiadást jelentenek az ország-nak, a genovai Morandi-híd összeomlása miatt pedig a 2019-es évben csak az úthálózat és- infrastruktúra fejlesztésére egy milliárd eurót költ majd a kormány.8 Figyelembe véve az olasz gazdaság problémáit, illetve az elmúlt évek gazdasági válságot követő negatív tendenciáit, a költség-vetési terv kiemelt célja az is, hogy új impulzust adjon a beruházásoknak. Októberi hivatalos adatok szerint a 2019-es évben a GDP-nek megfelelő több mint 0,2 százalékkal emelné a beruházások összegét a kormány, majd 2021-ben több mint 0,3 százalékkal, a beruházások teljes összege így 2021-ig elérné a GDP 2,3 százalékának megfelelő összeget.9

A túlzottdeficit-eljárás lehetőségét megteremtő körülmények

A teljes folyamat megértéséhez mindenekelőtt át kell tekintenünk azokat a leglényegesebb okokat, amelyek alapján az ősz folyamán fel-merült a túlzottdeficit-eljárás Olaszországgal szembeni alkalmazásá-nak lehetősége. Elsőként kiemelendő, hogy miután az Európai Bizottság jelentős fenntartásokat fogalmazott meg az Olaszország által október 15-én benyújtott büdzsétervezetet részletei kapcsán (és október 18-i levelében a terv október 22-ig történő korrigálására szólította fel10), október 23-án az aggályosnak vélt tervezetet a Bizottság elutasította (és ismét annak módosításra szólította fel Olaszországot), kiemelve, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és a római kötelezettségvállalásoknak. Az Európai Bizottság által szabott határidő az olasz költségvetés módosítására november 13-án járt le.11 A Conte-kormány az időpont lejártakor

8 ANSA 2018. november 15.9 Camera dei Deputati: La Nota di aggiornamento del DEF 2018. Camera dei Deputati. 2018. október 8.<http://www.camera.it/temiap/documentazione/temi/pdf/1130413.pdf?_1539224471075> Hozzáférés: 2018. december 06.10 Di Chiara De Felice: Manovra, da scontro a intesa, 2 mesi sulle montagne russe. ANSA. 2018. december 19. <http://www.ansa.it/sito/notizie/politica/2018/12/19/manovra-da-scontro-a-intesa-2-mesi-sulle-montagne-russe_be85811e-5358-4754-a2a8-21dc9fdd98cd.html> Hozzáférés: 2019. január 4.11 ANSA.it: Tria, manovra non cambia, stiamo discutendo. ANSA. 2018. november 5. <http://www.ansa.it/europa/notizie/rubriche/altrenews/2018/11/05/tria-manovra-non-cambia-stiamo-discutendo_d46b66a5-316b-4ab4-b152-45b29ac38fc0.html> Hozzáférés: 2018. december 6.



7

egyértelműen bejelentette12: nem áll szándékában uniós nyomásra módosítani a költségvetési tervben szereplő intézkedéseket, ahogyan az utóbbiak végrehajtásához szükséges tervezett összeg mértékét sem. Az olasz vezetés hangsúlyozta, hogy brüsszeli felszólítás elle-nére nem változtatnak továbbá az olaszok a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó előirányzataikon. A beadott költségve-tési terv vizsgálatát követően Brüsszel november 21-én bejelentette, hogy a fentiek tükrében ismét elutasítja a Conte-kormány elkövetke-zendő időszakra vonatkozó költségvetési tervét (a korábbi javaslattal ellentétben ugyanis az nem került módosításra), és amennyiben Róma nem korrigálja azt huzamos időn belül, túlzottdeficit-eljárást kezdemé-nyezhet ellene. A Bizottság első lépésként jelentést fogadott el az olasz helyzettel kapcsolatban, és jelezte, hogy amennyiben az olasz kormány nem változtat álláspontján, túlzottdeficit-eljárás indulhat ellene (erre számos megelőző lépés után kerülhetett volna sor). Az ekkori, novem-berben kialakult helyzet tükrében az Ecofin Tanács (az uniós tagálla-mok gazdasági és pénzügyminisztereiből álló formáció13) január 22-én14 szavazhatott volna az olasz helyzetről, az eljárás hivatalosan ezt köve-tően indulhatott volna meg. A meglehetősen összetett és sok lépés-ből álló folyamat további részeként – abban az esetben, amennyiben a feleknek nem sikerült volna egyezségre jutni – a Bizottság ajánlásokat küldhetett volna Olaszországnak, a Tanács pedig felkérhette volna arra, hogy utóbbiakat betartsa. Amennyiben ezen ajánlásoknak meghatározott időn belül (az ajánlások betartásának határidejéről a Tanács szavaz, ez a gyakorlat szerint általában három vagy hat hónap szokott lenni) nem tett volna eleget a kormány, a Bizottság javaslatot tehetett volna a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százaléká-nak megfelelő pénzügyi szankciót (megközelítőleg 3,6 milliárd euró15) fogadjon el Olaszországgal szemben. A gyakorlat szerint az ország-gal szemben alkalmazott büntetés mértéke maximálisan a GDP 0,5

12 ANSA.it: Manovra, scontro con l’Ue. Governo: ‚Non cambiamo’. Austria e Olanda: ‚Subito procedura’. ANSA. 2018. november 15. <http://www.ansa.it/sito/notizie/economia/2018/11/13/manovra-attesa-per-cdm-a-palazzo-chigi-riunioni-tecniche-_09821cbd-5ff5-46ac-8e4b-042bfe5cc28e.html> Hozzáférés: 2018. november 26.13 Európai Tanács: A Tanács gazdasági és pénzügyi formációja (Ecofin Tanács). <https://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/configurations/ecofin/> Hozzáférés: 2019. január 8.14 La Reppublica.it: I prossimi passi della procedura per deficit eccessivo per la violazione della regola sul debito. La Reppublica. 2018. november 22. <https://www.repubblica.it/economia/2018/11/22/news/i_prossimi_passi_della_procedura_per_deficit_eccessivo_per_la_violazione_della_regola_sul_debito-212317075/> Hozzáférés: 2018. november 26.15 SkyTG24.it: La pagella dell’ Ue e cosa rischia l’Italia. SkyTG24. 2018. november 21. <https://tg24.sky.it/mondo/2018/11/21/manovra-italia-bocciata-unione-europea.html> Hozzáférés: 2018. november 26.



8

százalékának megfelelő (megközelítőleg 9 milliárd euró16) összeg lehe-tett volna. Ezzel együtt a szankciók keretében sor kerülhetett volna az Európai Beruházási Bank17 által folyósított finanszírozási összeg, illetve az európai strukturális és beruházási alapok18 befagyasztására is, mely utóbbi keretében Olaszország számára a 2014–2020 közötti idő-szakra előirányzott támogatás összesen 73,67 milliárd euró.19 Lényeges kiemelni, hogy az eljárás nevével ellentétben Olaszországgal szemben nem az Unió által meghatározott deficitküszöb átlépése miatt indulha-tott volna eljárás, – ahogyan azt az írás következő részében ismertetett számok is szemléltetik –, hanem az államadósság mértéke és a „gazdasági manőver” (’manovra economica’ ahogyan a költségvetési tervre a kormány maga és az olasz média is utal) számos potenciális bizonytalansági ténye-zőt magában hordozó mivolta miatt.

A költségvetési tervvel kapcsolatban megfogalmazott problémák

A Bizottság és Olaszország közötti vita alapját – a már említett, az intéz-kedéscsomag teljes költségeire vonatkozó problémán túl – az olasz kormány által az elkövetkezendő három évre meghatározott költség-vetési hiánycél, illetve a gazdaság növekedésének feltételezett mértéke képezte. A Conte-kormány kezdetben a költségvetési hiánycélt a 2019-es évre a GDP 2,4 százalékban határozta meg, majd ennek fokozatos csök-kentését tervezte: a 2020-as és 2021-es évre 2,1 százalékos, illetve 1,8 százalékos deficittel számolt.20 A GDP növekedésének mértékét illetően a kormány a 2019-es évre 1,5 százalék, majd a 2020-as, illetve a 2021-es évre 1,6, illetve 1,4 százalékos növekedést irányzott elő az október-ben közölt hivatalos adatok szerint. Az olasz gazdaságot érintő egyik legjelentősebb probléma, az államadósság csökkentése tekintetében a kormány a következő célokat tűzte ki: az adósság GDP-arányos 130 százalékos szintre csökkentése 2019-ben, majd annak további, 128,1 szá-zalékra történő csökkentése 2020-ra, végül pedig 126,7 százalék elérése 2021-ben.21 A költségvetési hiánycél tekintetében a Bizottság legfőbb

16 TGCOM24.mediaset.it: Manovra, ecco cosa rischia l’Italia con la procedura di infrazione. TGCOM24. 2018. november 21. <https://www.tgcom24.mediaset.it/economia/manovra-ecco-cosa-rischia-l-italia-con-la-procedura-di-infrazione_3174854-201802a.shtml> Hozzáférés: 2018. december 1.17 Az Európai Beruházási Bank (EBB) uniós célok megvalósítását szolgáló projekteket finanszíroz az EU határain belül és kívül egyaránt. Europa.eu: Alapismeretek az Európai Unióról - Az EU intézményei és egyéb szervei. <https://europa.eu/european-union/about-eu/institutions-bodies/european-investment-bank_hu> Hozzáférés: 2019. január 8.18 Európai Bizottság: Európai strukturális és beruházási alapok. <https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/funding-opportunities/funding-programmes/overview-funding-programmes/european-structural-and-investment-funds_hu> Hozzáférés: 2018. január 16.19 TGCOM24 2018. november 21.20 Camera dei Deputati 2018. október 8.21 Camera dei Deputati 2018. október 8.



9

problémája a következő volt: a korábban kitűzött hiánycélokon Róma változtatott, a 2019-es évre azt a bruttó hazai termék 2,4 százalékában határozta meg, amely lényegesen magasabb volt annál, amelyet a korábbi ajánlások alapján kellett volna kitűznie. A Tanács júliusi ajánlásában ugyanis 0,6 százalékos hiánycélt javasolt az olaszoknak a 2019-es évre.

Az Európai Unió szerint tehát az új olasz költségvetés az uniós költ-ségvetési szabályoknak, különösképpen az Ecofin által a 2018. július 13-án közzétett ajánlásoknak a különösen súlyos megsértése.22 Az előírt uniós szabályok tekintetében kiemelendő, hogy a maastrichti fiskális kritériu-mok számszerű előírásokat tartalmaznak: az államháztartási deficit nem lehet nagyobb a GDP három százalékánál, továbbá a bruttó államadósság a GDP hatvan százalékát nem haladhatja meg (vagy legalábbis e muta-tóknak egyértelműen és tartósan közeledniük kell ezekhez a rátákhoz).23 Olaszország esetében nem történt meg a három százalékos határnak az átlépése, ahogyan azt az ismertetett számok is szemléltetik. Az eljárás megindításának lehetősége jelen esetben a költségvetési csomag által tartalmazott intézkedéseknek a gazdaságra és a növekedési kilátásokra gyakorolt beláthatatlan rövid- és hosszú távú negatív hatásai, a magas államadósság, illetve a deficit korábbi kormány által tervezett mértékének megváltoztatása (és a Tanács javaslatától lényegesen eltérő érték) miatt merült fel. Valdis Dombrovskis24, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke a deficit kérdésével összefüggésben ekkor kiemelte, hogy az Uniót aggodalommal tölti el, hogy a korábbi ajánlások-kal ellentétben a deficitet a 2019-es évre Olaszországnak nem áll szán-dékában csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg: a tervek szerint tovább növelné azt. Dombrovskis arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas álla-madósság sérülékennyé teszi az olasz gazdaságot az esetleges sokk-ha-tásoknak, hosszú távon pedig veszélybe sodorhatja az ország gazdasági szuverenitását, és olyan helyzetet idézhet elő, amelyből Olaszország hosszú távon csak szigorú megszorító intézkedések által lábalhat ki. Az alelnök a kérdés kapcsán hangsúlyozta továbbá, hogy a kialakult vita nem csupán az uniós szabályok betartásáról szól, hanem az olasz gaz-daságnak okozott esetleges károkról is, a „manőver” ugyanis veszé-lyeztetheti az olasz növekedés kilátásait.25 Az Unió egyik fő érve az volt,

22 SkyTG24.it: La manovra italiana bocciata dalla Ue: si va verso la procedura d’infrazione. SkyTG24. 2018. november 21. <https://tg24.sky.it/mondo/2018/11/21/manovra-italia-bocciata-unione-europea.html> Hozzáférés: 2018. november 26.23 Oblath Gábor: A maastrichti szerződés fiskális kritériumai és a hazai államháztartási helyzet értelmezése. Közgazdasági Szemle. XLVI. évf., 1999. október (851–872. o.). <http://epa.oszk.hu/00000/00017/00053/pdf/oblath.pdf> Hozzáférés: 2018. december 6.24 Európai Bizottság: Biztosi testület (2014-2019). <https://ec.europa.eu/commission/commissioners/ 2014-2019_hu> Hozzáférés: 2019. január 10.25 SkyTG24 2018. november 21.



10

hogy a terv lényeges gazdasági bizonytalanságot és instabilitást okozhat, és hosszú távon veszélybe sodorhatja az eurózóna kohézióját is.

A kialakult feszültséget jól szemléltette Matteo Salvini belügyminiszter reakciója az eset kapcsán: Brüsszelben léteznek olyan grafománok, akik folyamatosan leveleket írnak nekünk, mi pedig udvariasan válaszolunk, de egy tapodtat sem vagyunk hajlandóak elmozdulni álláspontunktól.”26 A kérdéssel összefüggésben az ellenzék is hangot adott véleményének, Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! (Forza Italia, FI) politikusa a hely-zetet a következőképpen értékelte: „Mindez egyre inkább arról győz meg, hogy ez a parlamenti többség nem képes arra, hogy tovább kormányozza az országot.” Hozzátette továbbá, hogy mindaz, ami történik, egyre inkább veszélyezteti az olaszok megtakarításait, illetve a vállalkozások és beruházások jövőjét, mindemellett pedig a külföldi befektetőket is aggodalommal tölti el.27

Elmozdulás a patthelyzetből – út a megegyezés felé

A Bizottság és Olaszország közötti kommunikációban november végén, illetve december elején egyfajta irányváltást láthattunk. A két fél között novemberben és december első felében megvalósuló tárgyalásokat köve-tően a kormány hangsúlyozta, hogy korábbi álláspontjától eltérően mégis nyitott tárgyalni a deficit kérdését illetően (a november 30-i tárgyalás volt az első alkalom, amikor ennek lehetőségét nem zárták ki28), a költségve-tésben foglalt alapvető intézkedések bevezetéséhez azonban ragasz-kodik az olasz szavazópolgárok elvárásainak megfelelően. A bejelen-tés kapcsán érdemes felhívni a figyelmet az államkötvényhozamok alakulására, a 10 éves olasz kötvényhozam német papírhoz viszonyított felára (vagyis a 10 éves olasz és német államkötvények hozamkülön-bözete) december 6-ra 27829 bázispontra esett, amelyhez egyértelműen hozzájárult a kormány új, az együttműködés irányába mutató szándéka. A mutató az országba vetett piaci bizalom egyfajta fokmérője, és az elmúlt időszakban számos alkalommal volt rá példa, hogy a bizonytalan belpoli-tikai helyzet hatására a hozamkülönbözet megugrott. A költségvetési terv elutasítását követően például október 24-én, szerdán a 10 éves olasz állam-kötvények 10 éves német államkötvényekhez viszonyított felára 320

26 ANSA 2018. november 15.27 TGCOM24.mediaset.it: Manovra, Berlusconi: „Questo governo non è in grado di proseguire”. TGCOM24. 2018. november 21. <https://www.tgcom24.mediaset.it/2018/video/manovra-berlusconi-questo-governo-non-e-in-grado-di-proseguire-_3091477.shtml> Hozzáférés: 2018. december 6.28 Di Chiara De Felice 2018. december 19.29 ANSA.it: Fitch taglia stime Pil 2018. Spread ai minimi da ottobre. ANSA. 2018. december 6. <http://www.ansa.it/sito/notizie/economia/2018/12/05/fitch-taglia-stime-pil-2018.-spread-ai-minimi-da-ottobre_72ee282f-58b5-4edb-81fc-25ecaf435cb4.html> Hozzáférés: 2018. december 12.



11

bázispont fölé emelkedett.30 Fontos kiemelni, hogy amikor a mutató 300 bázispont fölé emelkedik, akkor az ország gazdasági helyzetével szem-beni „bizalmi szint” csökken. Az olasz kormány bejelentésének hatá-sára, – amely szerint az mégis hajlandó a 2019-es költségvetési hiányt csökkenteni, a korábbi 2,4 százalékhoz képest 2 százalékra – a hozam-különbözet ismét csökkent, ez alkalommal 272 bázispontra,31 amely ismét az ország iránti bizalmi szint pozitív irányú változását jelezte. December 12-én, a Köztársasági Palota épületében Giuseppe Conte kormányfővel, illetve több miniszterrel való találkozót követően Sergio Mattarella államfő úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen a két fél közötti meg-egyezésre szükséges törekedni, figyelembe véve azt, hogy az ország-gal szemben indítandó túlzottdeficit-eljárás súlyos következményeket okozhat az olasz gazdaság számára.32

December 12-én a kormány bejelentette, hogy a korábban kommu-nikált, a 2019-es évre vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycélt 2,4 százalékról 2,04 százalékra tervezik csökkenteni, a két fő intézkedés, az alapjövedelem, illetve a tervezett nyugdíjreform összegét pedig 2–2 milliárd euróval csökkentik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kezdeti 9 milli-árd euró helyett az első intézkedésre 7,1 milliárd eurót szánna a kormány 2019-ben, míg a nyugdíjrendszer átalakítására a korábban kommunikált 6,7 milliárd euró helyett 4,7 milliárd eurót. A decemberben közölt tervek szerint a két intézkedésre tehát összesen 11,8 milliárd eurót költene a kormány a 2019-es évben, amely az eredetihez képest 4 milliárd eurós megtakarítást jelent. Utóbbi intézkedés további összege a 2020-as évben 8 milliárd eurós költséget jelent majd a kormánynak a korábbi tervek szerint, 2021-ben pedig 7 milliárd eurót33. A kérdéssel összefüggésben Luigi Di Maio hangsú-lyozta, hogy Olaszországnak az az érdeke, hogy elkerülje a túlzottdeficit- eljárást, a kormány pedig ezt figyelembe véve változtatott az eredeti ter-veken.34 A két fél között kialakult vita végül számos egyeztetést köve-

30 Corriere.it: Bocciatura della manovra, la Borsa perde l’1,69%. Spread oltre 320 punti. Corriere della Sera. 2018. október 24. <https://www.corriere.it/economia/18_ottobre_24/bocciatura-manovra-borsa-piatta-spread-stabile-c622a19e-d765-11e8-9629-6aae524f65ea.shtml> Hozzáférés: 2018. december 1.31 ANSA.it: Spread crolla a 272 su voci deficit a 2%. ANSA. 2018. december 12. <http://www.ansa.it/sito/notizie/economia/2018/12/12/spread-crolla-a-272-su-voci-deficit-a-2_98ff256f-4d33-4fee-951b-fdf8d8314354.html> Hozzáférés: 2018. december 12.32 ANSA.it: Manovra: Mattarella auspica accordo con l’Ue, infrazione rischiosa. ANSA. 2018. december. 12. <http://www.ansa.it/sito/notizie/politica/2018/12/12/manovra-mattarella-auspica-accordo-con-lue-infrazione-rischiosa_f3e1d57a-194b-4ebb-bbab-2d81df03da55.html> Hozzáférés: 2018. december 12.33 Utóbbi számokat a kormány 2018 decemberében közölte. Figyelembe véve azt, hogy a kormány költségvetési tervvel kapcsolatos kommunikációjában számos változás történt, fennáll annak a lehetősége, hogy az elemzés megjelenésének időpontjában eltérő adatok lesznek relevánsak. Ez utóbbi érvényes az elemzésben szereplő további adatokra is.34 Ilsole24ore.com: Reddito cittadinanza: il costo scende di 2 miliardi, come «quota 100. Il Sole24Ore. 2018. december 16.<https://www.ilsole24ore.com/art/notizie/2018-12-16/reddito-cittadinanza-costo-scende-2-miliardi-come-quota-100--174036.shtml?uuid=AEFYhy0G> Hozzáférés: 2018. december 19.



12

tően december 18–19-re zárult le, amikor Brüsszel megerősítette, hogy Olaszország a fenti döntés következtében elkerüli az eljárás megindítá-sát, ennek az álláspontnak a fenntartása azonban szigorú feltételekhez kötött (az olaszoknak tehát be kell tartaniuk a vállalt kötelezettségeket). A deficittel kapcsolatos vita során a kormány végül mérlegelte, hogy a konfliktus további mélyülése, és az eljárás keretében alkalmazható szankciók súlyos károkat okozhatnak az országnak (mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból), azok tehát mindenképpen elkerülen-dőek Olaszország számára. A jelentős gazdasági problémákkal szembe-néző országnak mindenképpen egy fegyelmezett, ésszerűen kidolgozott, stabil lábakon álló költségvetési terv alkalmazása áll érdekében. Fontos azonban kiemelni, hogy az olasz „gazdasági manőver” körül továbbra is sok a kérdőjel és a bizonytalanság, az elmúlt időszakban számos módosí-táson ment keresztül, a kormány kommunikációja az egyes intézkedések tekintetében pedig nem mindig volt egybehangzó.

Következtetések

A fent ismertetett események alapján látható, hogy decemberre az olasz kormány korábbi, kemény retorikájától elmozdulva mégis nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, és nemcsak a deficit tervezett mérté-kén változtatott, de a költségvetési terv legjelentősebb intézkedéseinek költségét is kész volt csökkenteni. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mindez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, ahogyan az is, hogy a terve-zett reformok valóban be fogják-e váltani a hozzájuk fűzött reményeket. Olyan intézkedésekről van szó ugyanis, amelyeknek sikertelen, vagy az eredeti célhoz képest eltérő módon történő implementálása súlyos károkat okozhat mind az olasz gazdaságnak, mind a kormánykoalíció népszerűségének. A két párt ugyanis elsősorban változást ígért az olasz szavazóknak, magukat a változás kormányaként definiálva.

A szerző szerint azonban fennáll annak a lehetősége, hogy az állam-polgárok igényeire „felépített”, a szociális-jóléti intézkedéseket előtérbe helyező csomag mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ez pedig könnyen belpolitikai földrengést idézhet elő. A Lega a migráció hatéko-nyabb és pragmatikusabb módon történő kezelésén keresztül egyfajta részleges népszerűséget már tudott garantálni magának az elmúlt hóna-pokban (legalábbis azon szavazók körében, akik a bevándorlás szigorúbb kezelését várták), az Öt Csillag Mozgalom (Movimento Cinque Stelle, M5S) azonban ez idáig nem büszkélkedhet jelentős eredményekkel. A február elején tartott abruzzói tartományi választások eredményeire elemzők egyfajta belpolitikai tesztként tekintenek, ez volt ugyanis az első megmé-rettetés a Liga és az M5S számára a kormány tavaly júniusi megalakulása



13

óta. Az eredmények mindenképpen jelzésértékűek: a Liga vezette jobb-közép-koalíció szerezte meg a szavazatok közel ötven százalékát, míg az Öt Csillag Mozgalom népszerűsége felére esett.35 A 2019-es év első fele sok szempontból meghatározó lesz, ekkor fog ugyanis kirajzolódni, hogy az felvázolt költségvetési terv, illetve az olasz állampolgárok által várt gazdasági és szociális intézkedések képesek-e megállni helyüket a gyakorlatban, mennyire működőképesek, illetve hatékonyak. Ez utób-biak sikere vagy sikertelensége a kormány eddigi tevékenységének egy-fajta fokmérője is lesz, és lényeges hatást gyakorolhat a kormánykoalíció együttműködésének jövőbeli kilátásaira.

35 La Reppublica.it: Elezioni Abruzzo, i risultati: vince il centrodestra, Marsilio governatore. Lega primo partito, crollo M5s. La Reppublica. 2019. február 10. <https://www.repubblica.it/politica/2019/02/10/news/elezioni_abruzzo_risultati_marsilio_legnini_marcozzi_regionali-21882648> Hozzáférés: 2019. február 11.

a conte-kormÁny kÖltsÉgvetÉsi terve · 2020. 4. 21. · felÉ vezetŐ rÖgÖs Út hÁtterÉrŐl...

Documents