a bfz hangversenye – 2016. február 5–6, 8
DESCRIPTION
A BFZ 2016. februári Weber–Brahms–Prokofjev- hangversenyének kísérőfüzete / concert booklet of the BFO's concert in February 2016.TRANSCRIPT
BUDAPESTI FESZTIVÁL- ZENEKAR
WWW.BFZ.HU FEBRUÁR 05–06–08. 2016
WEBERBRAHMSPROKOFJEVFISCHERSGOUROS
2015-16
A BFZ ELÉRHETŐSÉGETitkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.BTelefon: +36 1 489 4330E-mail: [email protected]és: [email protected]óbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.Honlap: www.bfz.huOnline jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar AlapítványFelelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert
MŰSOR
FEBRUÁR 05–06–08.BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM
WEBERA bűvös vadász – nyitány (10’)
BRAHMS1. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15 (48’)(I. Maestoso, II. Adagio, III. Rondo – Allegro non troppo)
..... szünet
PROKOFJEV5. (B-dúr) szimfónia, Op. 100 (45’)(I. Andante, II. Allegro marcato, III. Adagio, IV. Allegro giocoso)
Dimitris Sgouros zongoraVezényel Fischer Iván
CAR L M AR I A VON W EB ER
A MŰVEKRŐL
3
CARL MARIA VON WEBERA BŰVÖS VADÁSZ – NYITÁNYVONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, 3 HARSONA, TIMPANI
Mi a német a zenében? A 19. század számára Carl Maria von Weber ze
néje, és mindenekelőtt A bűvös vadász. Wagner is Webert tartotta a
leg németebb komponistának, holott maga is egész életében azon fára
dozott, hogy ezt a megtisztelő jelzőt elhódítsa nagy elődjétől, akiért
gyermekkorától kezdve rajongott. Weber tudatosan készült erre a tör
ténelmi szerepre. Amikor 1817ben Drezdába költözött, hogy a szász
udvari opera irányítását átvegye, a német operajátszás felvirágoztatá
sának céljával foglalta el e kulcsfontosságú pozíciót. Mindössze kilenc
évig tartó drezdai tevékenysége során, amelynek 1826ban bekövetke
zett korai halála vetett véget, nem kevesebb mint hetven különböző o
perát tanított be, mindenekelőtt Gluck és Mozart műveit, saját operáit
és Beethoven Fidelióját.
Drezdában a német nemzeti opera megteremtésének ügyében E.
T. A. Hoffmann egyengette előtte az utat, aki nemcsak íróként és köl
tőként harcolt az ügyért, hanem megkomponálta Undine című operáját
is, amelyet 1816ban mutattak be, akárcsak a romantikus opera másik
zsengéjét, Spohr Faustját. Weber jóformán Drezdába érkezésének első
napjától együtt dolgozott a helyi librettistával, Friedrich Kinddel új o
peráján, amely először a Próbalövés majd A vadász menyasszonya címet
viselte. A borzongató kísértethistória már évek óta foglalkoztatta kép
zeletét. Kind szerencsés befejezéssé kanyarította a történet eredetileg
tragikus végkifejletét. Ebben Weber ifjú felesége, Caroline is szerepet
játszott, hiszen a komponálás időszaka, 1818–19, házasságuk legboldo
gabb első éveivel esett egybe. A történet szerelmi szálát tehát a zene
szerző magánélete ihlette, s talán nem véletlen, hogy az opera legár
A MŰVEKRŐL
4
nyaltabban jellemzett, leggazdagabb zenéjű szereplője Agathe lett. A
komponálás másik ihletője a Drezdához közeli, csodálatos természeti
környezet, a SzászSvájc sziklás vidéke – a nyári hónapokra ugyanis
ide vonult alkotni a zeneszerző. Az opera méltatói a Farkasszakadékje
lenetben vélik fölfedezni e vadregényes környezet hatását.
Weber 1820 májusában fejezte be a partitúrát – a kor szokásai sze
rint épp a nyitány készült el utoljára. A komponista a német művészre
jellemző példás formai fegyelmet képes egyesíteni a romantikus ope
raszerző drámai erényével: miközben a nyitány szabályos szonátafor
májú, a zenei folyamat az opera minden fontos elemét is felidézi. Az
erőteljes, szinte torkon ragadó, egyszólamú bevezető gesztusok után,
zsongó vonóskíséret felett bontakozik ki a négy kürt párbeszéde: a né
met romantika erdőhangja. Ám a természeti idill hirtelen elsötétül.
Sejtelmes vonóstremolók, nagybőgőpizzicatók és szűkített szeptimak
kordok vetítik előre a gonosz földöntúli erők árnyékát, s egy baljós mo
tívum az ördöggel szövetkező Kaspar és a fekete vadász, Samiel alakját
idézi. A szenvedélyes szinkópáktól űzött, gyors téma Max kétségbeesé
sét festi, s az első fortissimo felcsattanás zenei anyaga a Farkasszaka
dékjelenet borzalmának lesz majd megkoronázása az operában. Ám a
démoni erők uralma csak időleges, a négy kürt immár diadalmas fel
harsanása jelzi, hogy megtört a gonosz varázs. A vonószenekar tremo
lója fölött feledhetetlen szépségű klarinétszóló ereszkedik le: a tiszta
nő megváltást hozó motívuma. S mi más is fejezhetné be ezt a drámai
képsort, mint Agathe második felvonásbeli nagyáriájának dallama, az
egész zeneirodalom egyik legellenállhatatlanabbul áradó éneke?
Az ősbemutatón Weber maga vezényelte az operát, a nézőtéren pe
dig ott ült egy kilencéves kisfiú, a drezdai Kreuzschule diákja, Richard
Wagner, aki így emlékezett arra az estre: „Ettől a pillanattól kezdve úgy
éreztem, nem az a vágyam, hogy király vagy császár legyek, hanem
hogy ott áll jak a karmesteri pulpituson, és úgy vezényeljek, mint Ő.”
A MŰVEKRŐL
5
ÉRDEKESSÉGEK
BEMUTATÓ 1821. június 18. Berlin, Schauspielhaus, a szerző vezényletével.
UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. december 26., Zeneakadémia, Fischer Iván (karmester).
MI TÖRTÉNT 1821-BEN?
IRODALOMMegjelenik Johann Wolfgang von Goethe Wilhelm Meister
tanulóévei című regénye.
KÉPZŐMŰVÉSZET Théodore Géricault francia festő megfesti Az 1821es epsomi
derbi című képét (a párizsi Louvre tulajdona).
ZENE Ludwig van Beethoven megkomponálja Aszdúr zongora
szoná táját (Op. 110).
TÖRTÉNELEM Május 5én Szent Heléna szigetén száműzetésben meghal Napóleon.
TÁRSADALOM Napvilágot lát Hegel A jogfilozófia alapvonalai című műve.
A MŰVEKRŐL
6
JOHANNES BRAHMS1. (D-MOLL) ZONGORAVERSENY, OP. 15VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI
Minden mű magán viseli keletkezésének körülményeit: a dmoll zon
goraversenyen is nyomot hagyott, hogy eredetileg kétzongorás szoná
tának, de még inkább szimfóniának készült 1854 és 1859 között. Ezzel
magyarázható, hogy a kompozíció teljesen nélkülözi a korabeli ver
seny művek csillogó virtuozitását, és hogy a szólóhangszer teljesen be
épül a vele egyenrangú zenekar szimfonikus fejlesztésének folyamatá
ba. A Brahmskortárs közönség nyilván főképp ezért fogadta értetlenül.
Ma már ellenőrizhetetlen, hogy a nyitótétel főtémáját valóban Schu
mann öngyilkossági kísérletének hatására vetettee papírra Brahms.
Tény, hogy egész életművének egyik legdrámaibb zenei gondolatára
talált rá. Páratlanul feszült az első ütemek hangütése, melyben a d hang
orgonapontját harsogó üstdobpergés kürtöli világgá. Nem kevésbé drá
mai a folytatás, amely egymáshoz kapcsolódó trillák láncával szövi to
vább a témafej markáns gesztusát. Ezt a trillaláncot méltán hasonlítot
ta Brahms első életrajzírója, Kalbeck „az egész zenekaron végigborzon
gó hidegrázáshoz”. A főtématerület harmóniailag is izgatott s lezáratlan
marad, csak a hegedűkön belépő fájdalmas espressivo szilárdítja meg
a mű alaphangnemét. Egy harmadik téma – immár bmollban – e légikus
szomorúsággá szelídíti a második dallam vigasztalhatatlan fáj dalmát,
s az újra berobbanó főtéma, most már belső imitációkkal fel dúsulva,
azt is elárulja, hogy nem csupán a lelki megrendülés ellenállhatatlan
erejű zenei képe, hanem a szimfonikus fejlesztés és az ellenpontos fel
dolgozás anyagául is pompásan használható. Ebből az önmagában is
teljes zenekari bevezetésből egyetlen elem hiányzik: a mellék téma,
amely a 19. század szonátaértelmezésének megfelelően, eltérő karak
J O H ANN ES B R AHMS
A MŰVEKRŐL
8
terével képes lenne hangulati egyensúlyt biztosítani a drámai főtémá
hoz. Ilyen zenei gondolatra azonban a szólóhangszer expozíciójának
közepéig kell várnunk, amikor egy szélesen éneklő Fdúr dallam oldja
fel a tétel indításának feszültségét. A zenekari bevezetés végén felhar
sanó, katonás fanfárból így válik a zongoraszóló melléktémájához kap
csolódó, szelíd dallamfordulat, melynek csodálatos békéjét a későbbi
ekben hozzákapcsolódó kürthangzás is aláhúzza.
A lassú középtétel eredeti kéziratának feliratát („Benedictus qui ve
nit in nomine Domini”) a zongoraverseny elemzői különbözőképpen
értelmezik. Van, aki Joachim József megjegyzéséből indul ki, mely
szerint Robert Schumannt egy időben „Mynheer Dominénak” nevez
ték szűk baráti körben. A liturgikus szöveg értelme ebben az esetben
tehát az lehetne: „Áldott, aki Schumann nevében jön”. Talán Brahms
saját magára gondolt? Mindez felettébb valószínűtlen, még akkor is, ha
Brahms tényleg Schumann művészi örökösének vallhatta magát.
Valószí nűbb, hogy a felirat Clara Schumannra vonatkozhatott, s ráadá
sul Brahms őróla festett portrénak nevezi az Adagiót. Az sem kizárt
azonban, hogy a bejegyzés kapcsán nem kell konkrét jelentés után ku
tatnunk, hanem csupán a tétel áhítatos hangulatára akart utalni Brahms.
A rendkívül egyszerű háromrészes nagyforma igen érzékenyen és fino
man kidolgozott belső szerkezetet takar. A főrész két témát vonultat fel:
az első egy korálszerű, himnikus, elmélkedő dallam, amely akkordikus
jellegével és a Brahmsra oly jellemző szinkópás ritmusokkal válik jel
legzetessé. Ha nem lenne a szélsőségesen lelassított tempó, talán ráis
mernénk a Clara számára kedves zenei portrékra, amelyeket Schumann
alkotott ciklikus zongoraműveiben. A második téma viszont hamisítat
lanul brahmsi, titokzatos hangulatot áraszt. Ez a lebegő dallam a fiatal
Brahms legvarázslatosabb zenei gondolatainak egyike.
A Rondo pompás témájának berobbanásakor Schumann Brahmsjel
lemzése juthat eszünkbe, aki hannoveri látogatásakor „sürgölődő dé
A MŰVEKRŐL
9
monnak” nevezte fiatal pályatársát. A téma felfelé törekvő motívuma
valóban ellenállhatatlan démonikus erőt hordoz, ugyanakkor a bal kéz
ben hozzátársuló tizenhatodok sürgölődő ellenpontja egyedülálló ka
raktert kölcsönöz a dallamnak. A tétel formája a rondó és a szonáta el
vét egyesíti. A második epizód espressivo Bdúr dallama éneklő jellege
után hamarosan egy másik arcát is megmutatja, amikor nagyszabású
fugatónak válik alanyául. Brahms zseniális szerkesztésmódjára jellem
ző, hogy a sürgölődő tizenhatodmotívum, amely eredetileg a rondóté
mát kísérte, most a fúgatéma ellenpontjává válik. A tétel befejezésének
nagy meglepetése s egyszersmind a mű megannyi tematikus átváltozá
sának utolsó példája, amint a démoni rondótéma a kódában a várt apo
teózis helyett hirtelen kedélyes, bukolikus jelleget ölt, s a világos Ddúr
ban a jókedv hangján zárja a kompozíciót.
ÉRDEKESSÉGEK
BEMUTATÓ 1859. január 22., Hannover, Hoftheater, a szerző szólójával,
Joachim József vezényletével.
UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2015. december 10., Bécs, Schiff András (zongora),
Fischer Iván (karmester).
A MŰVEKRŐL
10
MI TÖRTÉNT 1859-BEN?
IRODALOMMegjelenik Ivan Goncsarov orosz író Oblomov című regénye.
KÉPZŐMŰVÉSZET JeanFrançois Millet francia festő elkészíti Angelus című képét
(ma a párizsi Musée d’Orsayban látható).
ZENE Február 17én Rómában bemutatják Giuseppe Verdi Álarcosbál
című operáját.
TÖRTÉNELEM Június 24én Solferinónál az osztrák csapatok súlyos vereséget
szenvednek III. Napóleon francia császártól a szárd–francia–osztrák
háborúban.
TÁRSADALOM Megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című könyve,
az evolúcióelmélet alapja.
A MŰVEKRŐL
11
SZERGEJ PROKOFJEV5. (B-DÚR) SZIMFÓNIA, OP. 100VONÓSOK, 3 FUVOLA, 3 OBOA, 4 KLARINÉT, 3 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐHANGSZEREK, ZONGORA
1936 körül gyökeres változás állt be Prokofjev életében. Döntenie kel
lett, visszatére a Szovjetunióba, ahová 1918 óta csak vendégként járt
ha za, vagy Stravinskyhoz és Rachmaninovhoz hasonlóan emigránsként
marad Nyugaton. Prokofjev a hazatérés mellett döntött. A honvágy ra
hivatkozott, de bizonyára azt is felmérte, hogy Amerikában nem tud
ver senyezni Rachmaninov népszerűségével, Európában pedig Stravin
sky mögött csak második lehet. Egyetlen hazai riválisa, Sosztakovics
viszont épp 1936ban esett ki a szovjethatalom kegyeiből. Prokofjev
nem számolt a lépés politikai következményeivel. Soha nem voltak erő
teljes politikai nézetei. Bizonyára azt feltételezte, hogy a szovjet ható
ságok respektálni fogják mint hosszas távollét után hazatérő, világhírű
művészt, és őt nem fogja elérni az a nyomás, amelyet általában a zene
szerzőkre gyakoroltak. S habár a „nagy honvédő háború” alatt valóban
viszonylag szabadon alkothattak a szovjet művészek, a zsdanovizmus
Prokofjevet is tönkretette. 1948ban művei egy részét betiltották, spa
ny ol származású első feleségét munkatáborba deportálták, s az állandó
rettegés a zeneszerző alkotómunkáját és egészségét is tönkretette. Az
emigráns Szerov egyenesen ezt az alcímet adta Prokofjevéletrajzának:
„Egy szovjet tragédia”. E tragédia végére mindenesetre a sors iróniája
tett pontot: Prokofjev épp azon a napon halt meg, mint Sztálin, s a dik
tátor pusztulása utáni enyhülést már nem érhette meg.
Még javában zajlott a második világháború, amikor Prokofjev 1944
nyarán megírta 5. szimfóniáját. „5. szimfóniám alkotói pályám egy hosz
szú szakaszának csúcspontja” – írta a mű bemutatója után. „Az emberi
szellem nagyságát fogalmaztam meg, magasztalva a szabad és boldog
A MŰVEKRŐL
12
embert: erejét, nemeslelkűségét és lelkének tisztaságát.” Az Andante
nyitótétel szélesen éneklő témái mintha nem is a legnagyobb világégés
idején fogalmazódtak volna meg (igaz, megírásuk idején már az egész
Szovjetunió területe felszabadult a német megszállás alól, s a hadije
lentések napról napra újabb sikerekről tudósítottak). A zene nagyságot
és hősiességet sugall, s a fuvolán és oboán bemutatkozó melléktémát
a hegedűk vibráló kísérettel festik alá. Felejthetetlen a tétel zseniális
befejezése, a kóda. Harsonafanfár és a zongora legmélyebb regiszteré
vel is erősített, hatalmas dobütések hirdetik meg az egyetlen óriási nya
lábbá fogott zenekar hatalmas erejű menetelését. Szinte megjelenik
lelki szemeink előtt az Európa útjain ellenállhatatlanul özönlő, diadal
mas szovjet hadsereg képe. Gúnnyal és jókedvvel teli, gyors tétel követ
kezik (Allegro marcato): Prokofjev ellenállhatatlan scherzóinak egyi
ke. A zeneszerző ebben a tételben mintha egyesítené Ravel hangszere
lési virtuozitását, Nino Rota legviccesebb dallamait, Stravinsky parti
túráinak ritmikai izgalmát és Hacsaturján szemérmetlen hatásosságát.
Prokofjev nagyszerű és kifogyhatatlan invenciójú dallamszerző, ráadá
sul melódiái annyira karakteresek, hogy rájuk ismerünk, ha felére le
lassítva, megváltoztatott hangszerelésben vagy egyes hangszerekre
szét do bálva halljuk is őket. A komponista a lassú harmadik tétel (Ada
gio) nemes dallamában kerül a leginkább közel Stravinsky neoklasszi
cista korszakához. Ám ez az elegáns líraiság sem nélkülöz tragikus fel
hangokat. Akárcsak a scherzóban, Prokofjev itt is kamatoztatja zenéjé
nek láttató erejét, kiváló karakterizáló képességét, mint balettjei és
film zenéi megírásakor.
A finálé a nyitótétel egy témájának felidézésével kezdődik, amely a
csellók és a nagybőgők nemesen éneklő kórusán is felcsendül, majd
hamisítatlan prokofjevi gesztussal egy játékos rondótéma mutatkozik
be a klarinét főszereplésével, amely később számtalan különböző alak
ban tér vissza a tétel folyamán. Az első tétel fenséges befejezése helyett
A MŰVEKRŐL
13
SZERG E J P ROKO F J E V
A MŰVEKRŐL
14
itt most szédítő vidámság uralkodik, melybe még a szándékosan „el
hangolt” pillanat iróniája is belefér.
Az 5. szimfónia hatalmas sikert aratott 1945. január 13i moszkvai
be mutatóján. A közönség megérezte a történelmi pillanat nagyságát.
Minden haditudósításnál hatásosabbnak bizonyult Prokofjev pompás
zenéje, amely a háború megnyerésének biztos előérzetét sugározta.
FARKAS ZOLTÁN
ÉRDEKESSÉGEK
BEMUTATÓ 1945. január 13., Moszkva, Moszkvai Konzervatórium, a szerző
vezényletével.
UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. október 26., Zeneakadémia, Vaszilij Petrenko (karmester).
A MŰVEKRŐL
15
MI TÖRTÉNT 1945-BEN?
IRODALOMMegjelenik George Orwell politikai szatírája, az Állatfarm.
KÉPZŐMŰVÉSZET Salvador Dalí megfesti Kenyereskosár – inkább a halál, mint a szé
gyen című képét (a figueresi Dalí Színház és Múzeum tulajdona).
ZENE November 3án Leningrádban bemutatják Dmitrij Sosztakovics
9. szimfóniáját.
TÖRTÉNELEM Németország május 8án feltétel nélkül kapitulál, majd a szeptember
2i japán fegyverletétellel véget ér a második világháború.
TÁRSADALOM Megjelenik Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című
könyve.
16
ZENEKAR
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKARA Budapesti Fesztiválzenekar 1983ban alakult, ma pedig már a világ
tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban
já té kának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú
lyoz zák. Fi scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta
zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa
az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségé nek.
A ze ne kar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenyter
meiben, többek között a New Yorki Carnegie Hallban és Lincoln Cen
terben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouwban,
valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége
továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart
Fesz tivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburghi Nemzet
kö zi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophonedíjat, a
klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013ban Mahler 1. szimfóniájának
felvételéért Grammydíjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételé
ért 2014ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason
d’Ort, valamint az olasz To blacher Komponierhäuschendíjat.
17
KARMESTER
FISCHER IVÁNA BFZ alapítója és zeneigazgatója Bécsben tanult, Hans Swarovsky
kar mesterosztályában. Vendégkarmesterként rendszeresen vezényli a
Berlini Filharmonikusokat, a Királyi Concertgebouw Zenekart, és dol
gozik a nagy amerikai zenekarokkal. 2012től Fischer Iván tölti be a
Ber lini Konzerthaus zeneigazgatói és a Konzerthaus Zenekar vezető
karmesteri posztját. Zeneszerzőként és operarendezőként is aktív.
2014 júniusában Berlinben is bemutatták A Vörös Tehén című operáját.
Újító személyiség, 2014ben elhagyatott zsinagógákba szervezett kon
certeket a Fesztiválzenekarral. Rangos nemzetközi díjai mellett (Kris
tálydíj, Chevalier des Arts et des Lettres, a brit Királyi Filharmóniai
Társaság díja, Ovatiedíj, a Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli
tagja) Kossuth és Prima Primissima díjas.
18
SZÓLISTA
DIMITRIS SGOUROS„Köszönöm Istennek, hogy életben tartott, és saját fülemmel hallhattam
játszani Sgourost. Ő a legjobb zongorista, akit valaha ismertem, maga
mat is beleértve” – mondta Arthur Rubinstein. Az 1969ben Athénben
született Sgouros tizenkét évesen debütált a Carnegie Hallban a
Msztyiszlav Rosztropovics vezényelte washingtoni Nemzeti Szimfoni
kus Ze nekarral Rachmaninov 3. zongoraversenyében. A nem minden
napi pályakezdés után egymás után kapta a meghívásokat a vezető
szimfonikus zenekaroktól, fesztiváloktól és karmesterektől Karajantól
Maazelig, Masurtól Jansonsig. A csodagyereknek szóló megkülönböz
tetett figyelem elmúltával Sgouros ma is egyike a legegyénibb hangú,
a művekhez mindig friss szemmel közelítő zongoristáknak. Őt földrész
szám talan országában koncertezett, szólóestjei mellett olyan zeneka
rokkal, mint a Berlini, Londoni, Bécsi, Szentpétervári Filharmonikusok,
a BBC Szimfonikusok, a lipcsei Gewandhaus Zenekar, a Szovjetunió Ál
lami Szimfonikus Zenekara, a Suisse Romande, a Salzburger Kammer
philharmonie vagy az Angol és a Zürichi Kamarazenekar. Többször is
nagy sikerrel lépett fel a Fesztiválzenekarral, utoljára 2015. december
9én Rotterdamban Brahms 1. (dmoll) zongoraversenyében.
19
I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Bíró Ágnes,
Bujtor Balázs, Czenke Csaba, Emily Davis, GálTamási Mária,
Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter,
Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Pilz János, Sipos Gábor,
Tuska Zoltán
II. HEGEDŰ Iván Tímea, Bodó Antónia, Czirók Györgyi, Gátay Tibor,
Haják Krisztina, Jász Pál, Kovács Erika, Lezsák Zsófia,
Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella, Szabó Levente,
Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsanna
BRÁCSA Gábor Ferenc, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki László,
Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna,
Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao
CSELLÓ Antoaneta Emanuilova, Bánk László, Dvorák Lajos, Eckhardt
Éva, Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György,
Mód Orsolya, Sovány Rita
NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza, Lévai László,
Martos Attila, Sipos Csaba, Wouter Swinkels, Tabányi Tibor
FUVOLA Sebők Erika, Jóföldi Anett, Pivon Gabriella
OBOA Philippe Tondre, Nehil Durak, Clément Noël
KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Pápai Ákos, Szitka Rudolf
FAGOTT Tallián Dániel, Nina Ashton, Patkós Sándor
KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András
TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás, Victor Koch Jensen
HARSONA Szakszon Balázs, Justin Clark, Stürzenbaum Róbert
TUBA Bazsinka József
TIMPANI Dénes Roland
ÜTŐ Herboly László, Ulf Breuer, Kurcsák István, Maros Ádám
HÁRFA Polónyi Ágnes
ZONGORA Báll Dávid
ZENÉSZEK
20
LEZSÁK ZSÓFIA HEGEDŰMŰVÉSZ
válaszol kérdéseinkre, aki 2001 májusa óta játszik a Bu -dapesti Fesztiválzenekarban, amelynek 2003 őszétől tagja. 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatán kapott kamaraművészi diplomát.
A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett?
... Azt hiszem, sokan helyet kapnának az asztal körül. Ha lehetőségem
lenne rá, egymástól teljesen eltérő karakterű és lelki alkatú embereket
hívnék meg erre az alkalomra, én pedig a háttérből csendben figyelném
a beszélgetésüket. Biztosan ott lenne Bach, Mozart, Mahler és Bartók.
Ha mégis választanom kellene közülük, akkor Mozart mellett dönte
nék. Az ő társaságában tartózkodni érdekes és felszabadító érzés lehe
tett. Ő áll a szívemhez legközelebb.
A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen?
... Sokszor álmodom, hogy csellózom. Mindig is vonzott mély, bárso
nyos hangja. A legutóbbi hangszerkóstolón, amin részt vettem, alkal
mam volt egy picit kézbe venni ezt a csodálatos hangszert. Biztosan
foglalkoznék vele komolyabban is, ha lehetőségem és időm lenne rá.
A fúvós hangszerek közül az oboával ismerkednék meg szívesen köze
lebbről is.
Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért?
... Ismét Mozartot említeném. Minden embert – kicsit és nagyot – arra
buzdítanék, hogy kerüljön kapcsolatba az érzelmeivel, és merje megél
ni azokat! Mozart rövid és nem túl könnyű élete során képes volt erre,
s így születhetett meg benne az a gyönyörű, élettel teli, minden emberi
INTERJÚ
21
INTERJÚ
érzelmet kifejezni tudó zene, amelyet végül papírra vetett. Jó volna az
ő bőrébe bújva is megtapasztalni mindezt.
Mi volt a legnagyobb csalódása?
... A komoly csalódásaimról nem szívesen beszélek. Ezek is életem
szerves részei, és bármennyire is nehéz volt átélni őket, az idő múlásá
val átértékelődtek, értelmet nyertek. Az apró dolgok miatt pedig nem
bánkódom.
Folytassa! Életfilozófiája szerint…
... Az élet küzdelmeire és kihívásaira jó úgy tekinteni, hogy azok le
hetőséget adnak az egónk mögé pillantani, utat nyitnak a fejlődéshez,
és segítenek megtalálni magunkban az Örökkévalót. Élj nyitott szívvel
min denki felé, hiszen a másik ember is ezen az úton jár valahol! Min
den találkozás válasz egy kérdésünkre.
22
BFZ-HÍREK
CSÚCSKÍSÉRLET AZ ÖNÖK SZAVAZATÁVALAhogy arról már korábban is beszámoltunk, a Budapesti Fesztiválze
nekar két projektjét, a Midnight Music koncertet és az Autizmusbarát
Kakaókoncertet is jelölték a Super Channel Highlights of Hungary ne
vű versenyén, melynek célja, hogy minden évben bemutassák a hazai
kreatív szektor legizgalmasabb, legkiemelkedőbb eredményeit. Febru
ár 10ig még van lehetőség arra, hogy értékes szavazatukkal segítsék
programjainkat. Kérjük, támogassanak minket egy gombnyomással!
Sza vazataikat a Highlights of Hungary weboldalán (www.highlightsof
hungary.hu) adhatják le.
LÁSD, AMIT HALLASZFebruár 26án 17 órakor ingyenesen hallgathatja meg a közönség Sosz
takovics Hamletszvitjét a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában,
TakácsNagy Gábor vezényletével. Akkor tartjuk ugyanis a Müpában
középiskolásoknak szóló filmversenyünk gáláját, amelyen muzsikusa
inkkal együtt önök is szavazhatnak a kedvenc kisfilmjükre. Az ese
mény előtt délután 16 órától Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér
rendezője, a zsűri elnöke mesél a film és a zene érzékeny kapcsolatáról
és a filmkészítés titkairól. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kö
tött. Jelentkezni az [email protected] címen lehet.
23
FEBRUÁR 25–26–28.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Sosztakovics Hamlet – szvit, Op. 32Prokofjev 2. (g-moll) zongoraverseny, Op. 16Csajkovszkij 2. (c-moll) szimfónia, Op. 17Nyikolaj Luganszkij (zongora)Karmester: Takács-Nagy Gábor
MÁRCIUS 10–11–12.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Mahler 3. (d-moll) szimfóniaGerhild Romberger (alt)Bajor Rádió ÉnekkaraCantemus Gyermekkar (művészeti vezető: Szabó Dénes)Karmester: Fischer Iván
ÁPRILIS 01–02.Zeneakadémia
Haydn 4. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:4Mozart 1. (B-dúr) hegedűverseny, K. 207Mozart c-moll adagio és fúga, K. 546Mozart D-dúr („Haffner”) szimfónia, K. 385Baráti Kristóf (hegedű)Karmester: Takács-Nagy Gábor
AJÁNLJUK MÉG
24
A BFZ
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer IvánÜgyvezető igazgató: Englert, StefanÜgyvezetőigazgatóhelyettes: Erdődy OrsolyaFejlesztési igazgató: Gáspár Máté
Gazdasági vezető: Maglódi GyörgynéKönyvelés: Szalai LászlónéOperatív menedzser: Magyarszéky DóraOperatív asszisztens: Szani SzolongoTurnémenedzser: Pócs BenceTurnéasszisztens: Wolf IvettPRmenedzser: Tossenberger AdélMarketingasszisztens: Tooth GabriellaKapcsolatfejlesztés: Bukvai BeátaKözönségkapcsolatok: Bagi OrsolyaTitkársági és ifjúságiprogramkoordinátor: Balogh AdriennTitkársági asszisztens: Aranyosné Boros AngyalkaZenekari titkár: Kelemen ÉvaTechnikai vezető: Zentai RóbertTechnikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba IstvánTanácsadóink: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNYElnök Simor András . Kurátorok Boros István . Granasztói György .
Heal Edina . Marschall Miklós . Schimert, Konstantin . Soros, Tamiko . Strohmayer János . Szecskay András . Tóth, Sylvia .
Varga Zoltán . von Wulffen, Hubertus . Zwack Izabella .
A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) . Jalsovszky Pál .
Juvancz Beáta . Terták Ádám . A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter
25
TÁMOGATÓI KLUB
KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko
PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . von Falkenhausen, Jutta
. Flüh, John és Caroline . Simor And rás . Toth, Sylvia . von Wulff en, Hu bertus
GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zan ker Zsuzsanna dr. . Hulla, Bernhard . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.
ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bencsik László és dr. Kis Bernadett . Bottka Er zsébet dr. és Feldmájer Péter dr. – אליעזר יצחק בן אברהמ . Juhász Zoltán hang szerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Moso nyi György és Mosonyi Ágnes . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr.
EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT Bíró Ágnes . Bognár Péter / Vaya Travel Kft. . Fa rago, John és Martin, Jeanne . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda . Jan kovich Béla József . Kálmán, Szi lasi, Sárközy és Tár sai Ügyvédi Iroda . Kirk by, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea . MeinczingerKrug Zsuzsanna és Krug Armin . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda / Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsu zsa . Rényi Andrea és Straub Elek . Szecskay Ügyvédi Iroda . Thomp son, David és Petra . Vámos György dr.
PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria . BakróNagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes And rea . BernabeiReynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard és Deák Zsuzsanna . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin Lász ló és Dulin Bence . Faber HollandMagyar Kereskedelmi Kft. . Felkai Tamás . Fráter Loránd dr. . Fu zesi, Nancy és Stephen . Göncz Kinga és Bene dek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál és Simon Ágnes dr. . Győri
26
TÁMOGATÓI KLUB
Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor és Tatai Ágnes . Hancz László és Mester Éva . Havass Miklós . Homon nay Gé za . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár Györ gy . Kelemenné dr. Visky Katalin . Kertész Gabri ella dr. . Király Júlia . Király falvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. . Kö kény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Molnár Gábor dr. . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németvölgyi Ágnes . Nyárádiné dr. Sza bady Judit . Péter József . PreTax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Soltész + Soltész Kft. . Sólyom Éva dr. . Somfai és Társai Iparjogi Kft. / Somfai Éva dr. . Su r ányi Sándor és Sándorné . Szántó Csa ba és SzántóKapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Le posa Csilla . Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán . Varsányi Pál és Kata lin . Zoltán Ist ván és Ágnes
ARANY FOKOZAT B. Nagy András . Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária . Beghetto Oreste Paoloné . Berger Györgyné . Bitter Brunó és IványiBitter Brigitta . Bittner Péter . Burger Balogh Inge borg és Balogh Tibor . Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra dr. . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. . Gál né Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Hor váthné Sza konyi Mirella . Kertész Viktor és Terézia . Kis Balázs . Koc sány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Károly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi La josné . Sápi Hedvig . Sessler Ist ván és Judit . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes . Szilágyi Bé lá né, Szilágyi Éva és Horváth Péter . Szivós Péter . Szűcs András . Ta nos Zsuzsa . Varga Péter . Wetzker, Konrad
EZÜST FOKOZAT Abonyi Iván dr. és Felesége . ÁGA Consulting Tanácsadó és Szolgál tató Bt. . Ágostházi László és Felesége . Alföldi István . Ambrus Ág nes dr. . Bacher Gusztáv . Bánffy Eszter dr. . Barczikay László . Barkó czi Jo lán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán . Be ne dek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Kata lin dr. . Csanádi Ju dit és Gyabronka József . Doleschall György és Szabó Katalin . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál .
27
2015-16
Feuer István . Földé nyi Éva és Korda Péter . Gabriel Szilvia dr. és Kal már Lajos dr. . Galambos Éva dr. . Gálosi György és Júlianna . Garai Péter né . Gerő Zsuzsa és Ágnes . Géta Center Kft. . Gor don Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Mag yar Mihály . Hámori Fe renc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Har gitai Tibor és Ilona . Harká nyi Mária . Hegyes Erzsébet dr. és Szol noki Gábor . Holéci József . Hollay György . Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsu zsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Ká di Anna és Sziráczky Zoltán . Kenesei Gáborné . Kertész Zsu zsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Kom lósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Ga briella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László Já nos dr. és Péley Bernadette . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Me zei Katalin . Mit sányi Zoltán és Juvancz Beáta . Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Mária Éva . Né meth Er z sébet . Németh György . Paksy László dr. . Papp né Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Pat yá nik Mi hály dr. . Pék Istvánné . Pelle Gá bor né . Pernesz Péterné . Petrucz Gy ör gy . Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és Csa la Éva . Rónai Tiborné . Rudas Jánosné . Simó Judit és Bokor Lász ló . Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Somogyi Éva és Horváth László . Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára . Szentesi Péter dr. . Tárnok Gyön gyi . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Ro zália . Tor ma Kálmán és Halász Anna . Tóth Ka talin . Tóth Mihály és fele sége . Tóth Tamásné özv. . Törő Andrásné dr. . Valér Éva dr. . Váradi János . Váradi Mó ni ka dr. és Varjú Gabriella . Várkonyi Vera . Var sányi Gyula . Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre
BRONZ FOKOZAT Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Eri ka . Almási József dr. . Almási Józsefné . Amoser Erika dr. . Apáthy Ist ván . Arany Andrea . Árvay Jánosné . Balázs Gabriella . Balázsné Szücs Judit . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Baranyi Éva dr. . Bar na Ist ván dr., Sza bó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusz táv dr. . Benkő Judit dr. . Bérczi Gábor . Béres Károlyné . Biksz Péter . Birman Erzsébet és Tóti
28
TÁMOGATÓI KLUB
Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József . Bog dány Éva . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Fel esége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Bog lárka . Bu daházy Miklósné . Bumberák József dr. . Búzás Józsefné . Bu zás Viktória . Chabada Kinga . Cocron János . Csepregi Terézia . Cseszkó Mag da . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Fele sége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Fara góné Ha tó Ka talin . Far kas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehé regyházi Zsu zsa . Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – פלדמירבנימין . Feldmájer Ágnes és Sándor . Félix László . Fen d ler Ju dit . Fenyő Pé ter dr. . Földesi Erzsébet és Fendler Kornél . Francsicsné dr. Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Füredi Gá bor . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Ga lam bos Im réné . Gallasz József és Edit . Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Guti Pé ter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. . Havas Ágnes . Havas István dr. . Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hlavács Éva dr. és Bölcsföldi István . Hollós János . Horváth István dr. . Hor váth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Hor váth Vilmos és Kőszegi Anna . Hőnig Gábor . Jáki Já nos és Jáki Marika . Ja kob Ká roly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Her czeg Ferenc . Kapronczai Gabriella . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kali voda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kecskés Lajos . Kelemen An tal . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Károly és Urbán István . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Sza ma rasz Theo do rakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Kom lósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice . Kónya Kata lin dr. . Koós Ágnes . Korda János dr. . Ko rodi Mihály és Magyar Zsu zsanna . Kósa Jánosné dr. . Kovács Katalin . Kovács Pé ter dr. . Kovács Vik torné . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Mag dolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. . Lan tos Zsolt dr. . László Júlia . Lehel E. Katalin . Lellei Györ gy dr. . Lissák Kálmán és Lis sákné Kovács Éva . Loránd Ferenc . Loránd Gá bor .
29
2015-16
Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia . Major György . Marosffy László dr. . Mátay Lászlóné . Máté András . Matos Lász lóné dr. . Meitner Ta más . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mé sz áros Sándorné . Mituszova Mila dr. . Molnár Gá bor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klá ra . Nagy Ákos és Papp Iza bella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár . Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Na gy Margit és Lantos György . Nagy Pál . Németh Zsófia . Német ujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pan kotai Csaba . Pankotainé Lux Margit . Pap Ágnes . Papp Szabolcs . Pár tos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti Ist ván dr. . Ra dó Andrásné . Radó János dr. . Réti Józsefné . Rimanóczy Kál mán és Szomor Márta . Róny ai Imre . Rózsa Beáta dr. . Rózsa Gyula . Sá fár Ju dit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Se ges váry Gábor és felesége . Si kóné dr. Horváth Ágnes . Soltész András . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Ga briella . Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szem ler Mihály . SzentMartoni Mária . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke And rás és Helga . Sző ke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügy nökség . Thuróczy Györgyné dr. . Tímár Éva . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Valis Éva Márta . Varga Már ta . Várnai Magdolna és Kajtár Ist ván dr. . Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit . Vo lenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsu zsanna dr. . Zahorán Pál és Komá romi Éva . Zilahi Nóra . Zelczerné Déri Erzsébet
PROGRAMME
FEBRUARY 05–06–08BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL
WEBERDer Freischütz (The Marksman) – overture (10’)
BRAHMSPiano Concerto No. 1 in D minor, Op. 15 (48’)(I. Maestoso, II. Adagio, III. Rondo – Allegro non troppo)
..... interval
PROKOFIEVSymphony No. 5 in B flat major, Op. 100 (45’)(I. Andante, II. Allegro marcato, III. Adagio, IV. Allegro giocoso)
Dimitris Sgouros pianoIván Fischer conductor
31
What does it mean to be German, when it comes to music? In the 19th
century it meant the music of CARL MARIA VON WEBER, and especially
Der Freischütz (The Marksman). Weber moved to Dresden in 1817 when
he became the director of the Saxon State Opera. In taking the presti
gious position, he was determined to revive German opera and make
it blossom once more. He began work on his new opera the very day he
arrived in Dresden. The chilling ghost story had been on his mind for
years. The wonderful nature surrounding Dresden, the ‘Switzerland of
Saxony’, was a major source of inspiration in composing the work. The
effect of this wild and romantic landscape can be felt first and foremost
in the opera’s famous Wolf’s Glen scene. Weber finished the orchestral
score in May 1820; as was usual at the time, he completed the overture
last. Weber had the ability to combine the exemplary structural discip
line typical of German artists, with the dramatic virtues of the Romantic
opera composer. While the overture takes a standard sonata form, the
musical themes evoke every important element of the opera; the Ger
manromantic sounds of the forest; the ominous motifs of supernatural
evil; the despair of Max the hunter; and finally, the redeeming melody
of Agathe, the pure woman.
JOHANNES BRAHMS spent five years, between 1854 and 1859, writing a
symphony that would become his Piano Concerto in D minor. This ex
plains why the composition completely lacks the brilliant virtuosity of
other concertos written around that time. Supposedly, Brahms penned
the main theme of the opening movement after hearing news of Schu
mann’s attempted suicide. What is certainly true, however, is that he
conjured up one of the most dramatic themes of his entire oeuvre. While
the first movement grieves for the demise of Robert Schumann, the slow
middle movement is a musical portrait of Clara Schumann. The theme
of the closing Rondo brings to mind Schumann’s description of Brahms,
ABOUT THE MUSIC
32
when he visited Hannover and called his young colleague a “bustling
demon”. The theme’s ascending motif does indeed carry an irresistible,
demonic force, while at the same time the bustling counterpoint of left
hand semiquavers gives the melody a unique character. At the end of
the work, instead of the expected festive climax, the main theme makes
a sudden return with a cheerful voice that releases the builtup tension.
World War II was still raging in the summer of 1944, as SERGEI PRO-KOFIEV composed his Fifth Symphony. From the sound of the opening
Andante, you wouldn’t guess that it had been composed during times
of such strife (although by that time the entire Soviet Union had been
freed from German occupation and victories filled the daily war reports).
Towards the end, the grandiose and heroic music builds into an awe
somely powerful march. This is arguably the musical symbol for the un
stoppable, victorious Soviet forces pouring onto the roads of Europe.
The second movement (Allegro marcato) is one of Prokofiev’s irresistible
Scherzos, while the slow third (Adagio) movement’s theme can be com
pared to the finest melodies of Stravinsky’s neoclassicist period. Here,
just as in the Scherzo, Prokofiev's music marries poetic strength with
his outstanding abilities in visual writing, recalling his ballets and film
scores. The finale is dazzlingly happy and even includes an ironic mo
ment as the orchestra deliberately falls ‘out of tune’. When the Fifth
Sym phony premiered in Moscow on 13 January 1945, it was an imme
diate success. The audience got the sense that this music was the stuff
of Victory.
ABOUT THE MUSIC
33
ORCHESTRA
BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRAFounded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself
as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences
and praised by international critics for its intensive and emotionally
gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been di
recting the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The
Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit,
shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal.
The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall,
Lin coln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Ro y al
Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to
the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the
BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning
guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has
won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of
the classical record industry and often referred to as the Oscar of classi
cal music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its record
ing of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award
in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5
received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Ita
ly’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.
34
CONDUCTOR
IVÁN FISCHERFounder and musical director of BFO, Iván Fischer studied in Vienna,
in Hans Swarovsky’s conducting class. As a guest conductor, he regu
larly works with great American orchestras and leads the Berlin Phil
harmonic and Concertgebouw Orchestra. Since 2012, he has served as
musical director for the Konzerthaus in Berlin and lead conductor of
the Konzerthaus Orchestra. He is also active as a composer and opera
director. In June 2014, his opera entitled The Red Heifer was also pre
sented in Berlin. In the spirit of renewal, Iván Fischer began organising
concerts in abandoned synagogues in 2014. Besides prestigious inter
national awards (Crystal Prize, Chevalier des Arts et des Lettres, the
British Royal Philharmonic Society Award, the Netherlands’ Ovation
Award, and an honorary membership on the British Royal Academy of
Music), he won the Kossuth Prize and the Prima Primissima Award.
35
SOLOIST
DIMITRIS SGOUROS“I thank God for keeping me alive so that I would be able to hear with
my own ears Sgouros play. He is the best pianist I have ever heard, in
clu ding myself” said Arthur Rubinstein. Dimitris Sgouros was born in
Athens in 1969 and debuted at Carnegie Hall at the age of twelve, when
he played Rachmaninoff’s Third Piano Concerto, accompanied by the
Washington National Symphony Orchestra and directed by Mstislav
Ros tropovich. After this extraordinary start to his career, he was
swam ped with invitations from leading symphony orchestras, festivals
and conductors from Karajan to Maazel, Masur to Jansons. Now, long
after the special attention he received as a child prodigy has given way,
Sgouros remains a unique pianist who continually approaches works
with a fresh eye. He has performed in numerous countries across five
continents; as well as his solo performances he has played with orches
tras including the Berlin, London, Vienna, and St Petersburg Philhar
monics, the BBC Symphony Orchestra, the Leipzig Gewandhaus Or
chestra, the Soviet Union State Symphony Orchestra, the Suisse Roman
de, the Salzburger Kammerphilharmonie, not to mention the English
and the Zurich Chamber Orchestras. He has had several highly success
ful outings with the Festival Orchestra, the last time on 9 December
2015 in Rotterdam when they played Brahms’ Piano Concerto No. 1 in
D minor.
FISCHER IVÁNBUDAPESTI
FESZTIVÁLZENEKAR BFZ.HU/OSSZEALLAKEP
össze- játszunk
többszörös siker K&H TeleCenter (06 1/20/30/70) 335 3355 kh.hu [email protected]
tobbszoros_siker_hirdetes_126x200.indd 1 2015.11.19. 10:45:06
Lajkó Félixhegedűművész
#szeretekittlenni
Szeretek itt lenni!
mupa.hu
151020-mupa-image-Lajko-126x200.indd 1 20/10/15 18:21
TÁMOGATÓK
KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK!
Médiapartnerek
Állami partnerek
Emberi ErőforrásokMinisztériuma
Ezüst fokozatú partnerek
Arany fokozatú partner
Támogató partnerek
Stratégiai partnerek
Bronz fokozatú partnerek
40
A BFZ ELÉRHETŐSÉGETitkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.BTelefon: +36 1 489 4330E-mail: [email protected]és: [email protected]óbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.Honlap: www.bfz.huOnline jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar AlapítványFelelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert
BUDAPESTI FESZTIVÁL- ZENEKAR
WWW.BFZ.HU FEBRUÁR 05–06–08. 2016
WEBERBRAHMSPROKOFJEVFISCHERSGOUROS
2015-16