Gondolkodás és képzelet

Gondolkodás• Az a legmagasabb rendű megismerési

folyamat, amely fogalmak alkotásával és mentális műveletek segítségével a valóságösszefüggéseinek megértését, új ismeretekszerzését és problémák megoldását teszi lehetővé

• A gondolkodás az agy nyelve– Propozíciónális gondolkodás – amit lelki füleinkkel

hallunk

– Képzeleti gondolkodás – amit lelki szemeinkkel látunk

– Motoros gondolkodás – a fejben elvégzett cselekvések

Fogalmak és kategóriák

• Fogalom – a dolgok osztálya

• Kategorizáció – osztályba sorolás

• Funkciója

– gazdaságosság

– előrejelzés

• Két fontos jellemző:

– Prototípus: az adott fogalom legjobb példánya

– Mag: az adott fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok

• Klasszikus és életlen fogalmak

Fogalomelsajátítás

• Fogalmi hierarchiák

– Alapszint, ahol a legtöbb megkülönböztető tulajdonság szerepel

• Fogalomelsajátítás

– Megtanítják (iskola: fogalmi magot és prototípust is tanít)

– vagy megtapasztaljuk

• példánystratégia

• hipotézis-ellenőrzés

• előzetes ismeretek felhasználása

A fogalomalkotás fejlődése Vigotszkij szerint:

1) Véletlenszerű, mik tartoznak a fogalomhoz

2) Hasonlóság alapján (óvodáskortól) álfogalmak megjelenése

3) Valódi fogalmi gondolkodás (serdülőkor elejétől)

A gondolkodás és a nyelv fejlődése elválaszthatatlan (szó – fogalom)

Következtetés

• Deduktív következtetés

– A konklúzió a premisszákból következik

“Ha esik, viszek esernyőt. Esik, tehát viszek esernyőt.”

– Minél több premissza, annál valószínűbb a tévedés, lassabb a döntés

• Induktív következtetés

- valószínűségelmélet szabályain alapul

• Heurisztikák alkalmazása

Problémamegoldás

• Mi a probléma?

– cél ismert, de az út nem

– cél kijelölése a gond

• Jól definiált és rosszul definiált problémák

• Belátásos problémák

Alkotó problémamegoldás

• Az alkotó problémamegoldás 4 szakasza

• előkészítés

• inkubáció

• belátás

• kidolgozás

• Csapatmunka a problémamegoldásban

Képzelet• Mi a képzelet?

• nem jelen lévő tárgy (!) (↔ észlelés, bár „alapja”)

• „belső képek” , de nem csupán azok

+érzések, indulatok

• emlékképek, tapasztalatok (észlelés) új kép

(képzetek szétbontása, újra csoportosítása)

• Kapcsolódik a valósághoz

• alapanyag

• megismerés további útja felé vezet

előrevetíti az új összefüggések lehetőségét

A képzeleti modalitások

• Képek – amit látunk

• Hangok – amit hallunk

• Érintés, szagok, ízek, mozgás élmény – sokkal élénkebb fantáziát igényelnek

• Melyik tánc alaplépése ez?

Kognitív térkép

Meghatározás: téri helyek viszonyait megjelenítő, térképszerű tulajdonságokkal rendelkező rendelkező mentális kép

Fejlődés: útvonaltérképtől áttekintőtérkép felé

A képzelet szerepe a megismerésben

• Észlelés („lelki szemeinkkel látjuk”)– Észlelési és képzeleti folyamatok funkcionális azonossága

(ld. Paradicsom, negatív utókép stb.)– Mozgás elképzelése; szemmozgások– Mentális forgatás– Mentális képek képzeleti letapogatása– DE! Nem azonos folyamat

• Emlékezet Ld. Pl. „helyek módszere”• Problémamegoldás• Reproduktív képzelet• Érzelmi élmény, aktivációs szint szerepe (ld.

„alkotás láza”)

Képzeleti műveletek

Mentális forgatás

Atkinson et al. (2005)

Mentális letapogatás