T g X T I L M U N X A T

lbnds ds szdv6s mfvdszctc annyira 6si, hogy meg sekisirlem megbecsiilni, mikor is talilhattrik fel. BizLos

vaglok benne, hogy mdr valamikor lz emberis6g tdrtdnetdnekhajnaldn feifedezt6k, hogy a nci'dnyi rostok dsszecsavardsdval

madzagot, kdtelet lehet k6sziteni. Ezutdn valdsziniileg nem teltel sok id6, amig valaki rdjOtt (j6magam igy gondolom, nd lehetettaz illet6), hogJ ebb6l az anyagb6i szdv6ssel ruhit lehet e16illitani.

Sajnos czekb6l a textilidkb6l ker'6s emldkiink maradt fenn.Egyszer talilkoztam egy emberrel sajnos mdr nincs kiizbttunk;Lanza del Vastd-nak hivtdk, ir6 €s filozirt'us volt aki nem l'oltha;1and6 m:ist magrra venni, mint a bokrokr6l 6s s6v6nyekr5l

dsszegyrjttittt gyapjffoszldnyokb6l saidt kcziileg kdszitettszdvetbdl r'2rrrt ruhdkat. Az ily m6don cisszeszedegetett gyapjrib6i,

mindossze hat prlcd segitsdg6vel, kivdl6 min6sdgii ruhikatk6szitett. Az egyik pdlca volt az ors6, tovdbbi ndgy az egyszerii

szdv6kerel, a hatodik pedig a vet6l5. Ez az elj6rds annyiraeg1'szerii m6d;a a ruhakdszitisnek, hog-v ak6r:r gyerekeknek

is rneg lehctctt volna tanitani. Egyetlen h{tdrnya a lasstislg volt;ha azonban Lanza haszn{lt volna k6t nag.yszerri 6si taldlm6nyt,

a rokkdt €s a szov6szdket, megspr6rolhatott volna n6mi id5t.

T E X T I L M U N I ( A K

F O N A S

KEzr FoNAs

ntjdja a ktzi otsi (ods]

$t dlo so r s d ) h 6 n itl a t a.A, orsi dglh.z .r6itika nters stapjn\ tuaj.l ptir

eeti$eL Msjfuarjdh dstd :i6.dlah4t, ist Mokfolrlonas sdlld, fowlatillhdh i$ze. Az o^n n.h*zi el ellittun ots. lehd1)

z iparosodott orszrgokban mrirazel6lt kihal6f6lben i'olt a hdzi fo-nrs, miel61t €n megszi i let tem.Eur6pa kev6sb6 fejlett orszigai-

ban azonban tovrbb 6h ez a hag]omdnyJ Cd-rdgorszigban 6s ,ltal:lban az eg6sz Balkd-non pedig mig ma is ldtni ors6val a Lezrjk-ben s€rdlgat6, fon6 asszonyokat, aLik a balhdnuk aI6 szoritva taftjik a guzsalyt a felte-kefi fonallal, mig jobb keziikkel a combjuk-nak szoriNa fonnak az ors6val. A Liilsd szemldl6 szdmrra meglehet6sen bonyolul tnaktiin6 mrivelctl

HAZIIPAREg_r" 6tdolgozolt nap utdn lalen nincs pihen-r e t o b b a n n d l . m i n r h d l l g a t n i a p e d a l l a l h a j -tott rokka surrog6sil Mennyivel kelleme-sebb otthon \'6gezni ezt a mfveletet, mint haegy s6tet gydrban kellene hallgatni a g6peksziinlelen dlibdrgds6tl Manapsig, amikor areklimok hajszolta kereskedelem 6s a ren-

dezetlen csalddi dlet cgyarenl az idegijssze-roppan6s fel6 taszit minker, a leherd legjobbhir, hogy a hizi fonrs jra nagt divat lenEur6priban 6s az Egyesulr Allamokban cgy-arrntl

Nem neh6z meg6rteni, hogl, az iparosodrskor6ban mi€rt halt ki oly viharos sebessdggcla megleher5sen lassi ds gazdasigtalan hazlfon6s. Egy, akdr nem is rilsrgosan tigyesszdv6 folyamatos ell6t6sdr6l ugyanis rizenk6rfon6nak kellett gondoskodnia. Emelletr azanyag el5k6szit6se legyen sz6 aLir gyapirj-161, ak6r 1enr6t - szint6n rendkiviil dsszererrJi d o i g e n r e s e s n a g l l J p a , z r a l a l o l i g e n l l o m uvelet,

A p r o b l e m a r a G a n d h i i , r a m u r a r o t t , a m i .kor az el l in l i rTdorr. hogy Indidr 15 megho.dits6k az ipar 6ridsai. A falusi szdr'6k ugyan-is k6pesek vohak ellStni az orszigot szijvearel . d fona\ azonbJn o(r i \ problemar jelentet1. EzdrI aztin Gandhi minden indiair fondsra buzditott, s6t 6 maga megalkotott egykismdreti, hordozhat6 rokk6r, amelyer azemberek haszndlhattak utaz6s kdzben a vo,natonj vagy aker munkasziinerekben az iro-ddban is. Egyszer mdg azt is megfigyelhertem, amint az indiai parlamenr k€pvisel6iszorgalmasrn fonnak, mikdzben a tanicsko/ast hdl lgar iak. Ta l in a n) ugar i kep\ iselok ibdlcsebb ddnl6sekel hozndnak, ha hasonlo-L6ppen cselekedn6nek. K€pzeli6k maguL eldaz Egyesiilt Allamok elndkdt vagy az angolminiszterelndkdt, amint munka kdzben fbn-nakl Ez taldn pozitiv hatiissal lenne a tandcs-ad6ikra is.

A cYAPJi BL6K6sziTfsE A FoNAsHozA syapitt akdr k6rtohs nElkiil is fonhariuk.Ha azonban i6 min6s6gii fonalat szerernEnLke\, , i ren i . c iuh Ien\ r r gl apjr r ddr abolni , \ , r-logatni, eleBr-iteni kell, hogy egyenletesebblegyen, kimosni be16le a zsirt 6s piszkoL,majd mesters6gesen (irazsirozni ez ut6bbicelrd r l ibar. i r tol lez a legrobbl a rajon e,ndvEnyi olatakon 6I az esvnnyolajig (az ut6b-bi a legrosszabb megoldis) szdmtalan anyagalkalmas.

Mindezek utdn kijvetkezher a kdrrolis (1./So. o.) . ami bizon) iLloigenle\ Ieladar. A ke-zikirtol6 egy kism6ret(, nyeles falap, amely-nek egyik oldaldr rugalmas, apr6 dr6rhorgokborilt{k. A eyapjir k6t kirrol6 kijz6rr rdbb-szor 6if6snliK hogy a gyapjfszilak ktldnvel-janak egymist6l, majd iefeitik a kdrto16r6l,

332

F O N A S

sziiurisn rcK{ D.usFareL

6s el5fonalh sodori6k. Ebb6l k€sziil azutdna syapjnlbnal.

ORs6KManapsig a k€zimunkihoz sziiks6ges anya-gokat, eszktjzdket irusit6 boltokban az em-ber vdlogathat a finornabbnil finomabb fo-nalak kijzott. Ez azonban nem mindig voltigy. R6gen a szdv6st folyamatosan hitr6ltat-la, hogy nem :illt rendelkez6sre elegend6

FoNdciPEK1l tukla d klzi o'i s3lle-nesen sif esiteu uihozala.A kd.i cAbzattal szenbentohkdl ege exebb !6

A sapjiszdldkdr a szdr-nr6 arsd ,,szdnJaih" hell.tt h n z ti, aM lr n e k fo tE d s alonattd sodoia @ohaLA sz.lmtas o1\l .giittdld es@are ter'cn lonatdr i'ne ssotlo'j a; a csd e d szdr-n!6 at6ntit l^sabban fons ahb d di;,zsfdknek(1. eEaszetu baLtu), dkdrd herikkel d$zehapdatlknli;n haj tdwk knsziin "

3 3 J

T L X l ' i L M I I N K A K

A ROKKAA Lol lJ J le?rn6o Ors) l la a8o,sd) tov ibb-

/ 'L ic i l+rr r r r r r l loaL. , i t r iT.nban az o,sot lz-szinrcsen lel"lezik cl, is nen kazzel, hrnen ke-r€kkcl hdjroll dksziiiol lorsati6k.

r\z els,5 rokkdk egyike a na.s)kcrckes rokka!oh. Ez nem mis, minl egl alacsony bak, rmeLy-nck eetikvdsi! N kerdk, a misilon rz ors(i as lar-tozekai kaplrkhel)eL'\kcrckel L(dzzel hailotrdk,a hr8dsl akszij lio2lelilclle. A tukkrkra ,thalibatrguzsaLlt is szerell€k,.rrc rekcrtik a tnnrism szdnl

8faPJu1,Az U ahkf s,:irny.s orsival felszerelt rokkin

1chc16ra vrh, ho8t a lonrhl eg,! m'ileletbcn so-dorjril( is leheted6l. A szrrnyas on6 6s a csevc -

az !la)bb;ra reke.cdcLl !2 elt€sznh fonaL lorstisisebess6ge eltar6 I'oh. i!el a cs6rc kcriiled sebes-sise, aminl lassu megieLr fonalhl, foblnalosanldlrozort, az egyenleres fonalnhijsaghez az €k'szij fcszcssag6l kellet nbdosila , vag! a ddrzsfdkkel a csdre sebesigit .sdkkenleni.

r\z els6 rokkilkar kizzel hdjrorliE csak a17. szdhdbln ielentek mcg a pedrlos,ldbit6s rokk1k. Nem nind€lki szerelle azonban a pcdiilt,miyel azzal a fon6 cglenleles rirnusban haiLoltu

a kereket,€s ieJ kcv6sbd alkalnazkodolr ! tildol-sozlnd6 syapjir csycncllcnsaseihez. A peddl jr-vrra irhittlk azonbnn, hogy r rokkrr hair6 sze-mdly ni ndkit kcze felszabad uli, amelyekkeL igt a

AMERI(AI ROKK\. \ / amfr ;1. . . i , " 1 , ,1: c . I n . l in) aprd.acb.Lr . r ' l ( . ( u r o f ' n r . " n n . s " i l o L . \ l . r c l ( r r \ , 1ran Dagy helyert csak hirom lib urlotLa; ez a ki.

" h l . a . . . " h . , h b n , l L ' i z o n ) . . 1 r h / u l \ l o . . J ) ( -ncr l (n, her 'e l 'ur . ' prd lo r . Em. l lcr , ur .o l ( ! ( -h ( r o \ o l . , s ) r o b b h l . r o l t x t ( - i l h e r ( r . u g \ L n -

A NAGY(ERIKES RoKK{A bhka 'tagnhetu, lijbiL kis.i1lt,wks Lalp:il hd e itt.ijJrl ca$sodtolt t't2on rihkal ha.tL.ud az.i\it.,,1 ]eE lrt.s baLtu. rds ittttatt1llido, rrEatctlilt. A tul-kdntisih tisin mb ot:6Ia tun kdf)altheb.L @ Dtsd, d tanin rng.tl hu-silihbdn la,eatt d csied. Ni,trLrihrotttujn a lbntisn dtu s\4)jn fttulttin alhdlnat 1A.nt is .lha

l l 4

RoKraa U ALAKISZARNYAS ORSOINLAt Lt alahi! sza'nla; ar:a ts a b.nie

foiEa csire koifiinncit)jl lchct1rlkae, hog a ntds gtdPii sa.l6tiI isa hisz lbnaljildeait E\r thiiularbol aisczr!L. 1meesatlo lbnal dthaLadt M o]r,j ee',ih risit kialahi-tun 4!il6on, dhonndn a :.ntnra\a$6 U alakn haidba aeP.nth.

]lihLlkil Lalnn e{r $t haftpt t(2.tte d lZ'ndLdI d sialtu. /b .Bd1 isa 6bdt .sisnhan dt hdttundhncr.A csAe nae)abb sebesissel lbreo ,e|n.h hdnlstira sottboltod.tt .fel ,id hitz.[jnul. & dlhab^a.kvb5laltit dz ittstij Jt\.^isiheh dLLn^bul

t r o N , \ s

RoKra\TiPUsoKA rokhdtuk !2imLulan.-dlrtetu aldhtlt hi, dleselte,Jcdtcbb at nLL, ls Lz 6.Lili .-dltntut uh.,'lz ekd rchlaih h! retut i)lE l;.ib1)1, btkhfdbiL L derjthdifthil hdstult.k; d l*tek.hi.*n nanah,s.l|.s ldb dk |oltak. ) l8- srd:ddbdn azuti.\dnil$t d Iah6 d stalonban tistett diaato! l.ttheflftislli tmt, d mdhaginibil, rizsdldbil tqt.sel\emf.lbdl l'szillt rokkd tbgiins h|llorddnbbd

3 i 5

T E X T I L M U N K A K

fonal. A gyapjri ugyanis sainos nem k6sz fo-nal fbrm6i6ban n6 a juh hdtrq a sz:ilakatel6bb meg kell sodorni. A sima vagy gyaloS-ors6 megielen€se hatalmas el6rel6pdsnekszdmitott a szijv6iparban.

A gyalogors6 gt'akorlatilag egy farid,egyi l regen kampoval vdgt horonnyal. a ma'. i k o n e g t . u l l y a l . 5 2 d m o s n e o l i l i k u . r e g e -.zel i hely\zrn fel l r rd.al<or Lr lal l rk i lyen tu-lyoLat. Rendszerint agyagb6l k6sziiltek, ke-rcsztmetszeliik 5...7 cm volt, kitzeplikbe lyu-kat frirtak, amelybe az ors6rudat szoritottdk.A gyalogors6 hasznrilata igen egyszer( volt.A rid teteidbe v6gott horonyba csak bele keflett szoritani a nyersgyapjrigongyol6b6l egyszrlai, majd a rudat megperditeni. A nidraszerelt als6 s(ly lendiilelet ad az ols6nak, igyaz forgds kdzben lehrizza 6s cisszecsavarja a

$-apjirsziilakal, amelyek igy fonall6 alakul-nak. Ujabb szdlak kihnzasa utdn az 0Is6 ha-marosan a padl6n koppan; ekkor a fonalat azo66ra tekert6k, majd a m(velet kezdddtjtt

eldlr6l. Hamarosan az ors6 megtelt szdvdsrealkalmas fonallal.

A R0KKAA glalogorso\al regzett lonas igen faradsj-go5 munkr. v iszonr keves szakerrelmet iBd-nyel. Egy idd utin azonban valakinek eszdbejutott, hogy az ors6t vizszintesen is el lehethelyezni, forgatisa ilyen helyzetben ker6kkelhaitott 6kszijjal is lehetsdgesse v6l1k. Ezzelmeg is sztilelett a rokka, €s vele egyiitt ab6s6gesen rendelkezdsre rill6 nyersanyagb6iaz egyenletes min6s6gri fonal is. A rokka egy-szerii, de kifejezetten dekorativ munkaesz-kdz volt. Kerek€t dltal:iban a peddlhoz, 16bi-t6hoz csatlakoz6 csukl6kar haitotta. A ped6llehero\e relre- hogy a rokka mel leLt dolgozdszem6ly mindk6l szabadon marad6 kezevel agyapjirsz6lakat igazgathassa. A kes6bbi, kor-szeriibb rokk6kon szdmyas ors6kar is tal6l-hat6, amelynek forgdsi sebessege elter az or-s6 cs6vii6nek sebess6gdt6l. Ez teszi lehet6v6,

FoNAs A SZABADBAN

ldpet eor gijklajrii, blztLfnagau |ohhh lnthatunk.K@& nastsBefibn efoe-lahsag lttuzhet, nint a Ed

336

nszrlRc,1r rERcm6s M@oLr,\ (jTDELEcEs (roRdd) ddorr.^

hogy a fonal feszess6ge mindig megfelel6maradiolt. Amikor az ors6 megtelik, a fona-lar 6nekerik egy tdrol6orsdra. A gyapjffona-lar gyakran tov6bb sodoriik: a szijv€sre k€szgyapjtfonal igy k6t vagy h6rom sz:i1b61ell.

LENFoNASA lenfoEa\ legegyszerdbb modja az orso e.guzsaly haszndlata. A lent r:igiingyiilitik aguzsalyrudra. majd huvelyk- e! murdrouj-jal kihuznak belole egy-ker izrlar. az of\o-hoz szoritjrk, 6s az ors6t k6zben tartva meg-perditik. Az iigyes flamand fon6k, akik a len-szdlakat a t€rdtiknek vagy egy erre a c6hake\zrlelL bdrszrjnak szofl lolt or\dra c\avar-t6k fel, igen gyorsan 6s sz6pen ludtak follm.Bar i ly modon meBlepoen f inom mind\igr. ic6rn6t Iehetett fonni, meglehet6sen sok id6-be telt, mig egy leped6re vagy ingre val6 el-k6sziilt.

A lenfon6 rokka megjelendse igencsak fel-gyorsitotta ezt a tev€kenysdget, 6s az elkd-sziilt fonal min6sdge is egyenletesebb lett. nlenfon6 rokka meglehet6sen egyszeii szer-kezeL: az orndt haito lereket pedallal mukddtetik. A szirnyas ors6 bevezet€s6nekk6sz6nhet6, hogy a fonal egyenletesen teke-redik fel a cs6vere. Amikor a cs6ve megtelik,leemelik. a wovo kosar;ba dobiak. helyerepedig iires csdve keriil.

Lenv6szonbdl kdsziihek a legjobb min6-s6gri, legtartdsabb ruhadarabok 6s haszndlatitirgyaln legyer sz6 haj6 vitorl6tA16l vagy iin-nepl6ingr6l. M6g az egyiptomi piramisokbdlis ke iltek eld eg6szen j6 6llapotban fenn-maradt, lenvdszonb6l k6sziilt ruhadarabok.

Szomori, hogy a Brir-szigereken m{r seml€nolajkdszil6shez, sem lenvdszon el6dlllra-srihoz nem lermesztelek lent, legal6bbisnagy menn) i5egben nem. Meg r hire5 ul iLer iIenviszongydr is szinte kiz6r6lag import lenthasznrl.

Da\ id Shrrt Smirh egyik kdnFeben lerr ja.hogl bizonyos videkekeo dz rr lan5ok min-den esle dsszegyiltek valamelyiktikr6l, aholaztdn lenfon6ssal mrilattdk az id6r. Munkakdzben tdrt6Deteket mesdltek 6s 6nekeltek.K6s6bb az este folyamdn fiatalemberek ron-tottak be a h6zba hegeddkkel 6s dudrkkalfelszerelkezve, ds kezdetdt vette a rdnc!

Angol nyelvteriileteken a f6riezetlen lll-nyokat

"spinster"-nek ("fon6nak") nevezik,

mefi r6gen szinte egyfolyt6ban fontak. Nem6oda. hiszen elegendo an)agot kel let t ke\z,reniuk. amibol . r7rdn fer jhezmenerel i ik uldnaz egdsz csalddot el lehetett liilni a sziiks6gesruhadarabok-kal. A munka lobb volr , minlmegterhel6, m6gis mindegyikiik nagy kedv-vel v€geztel A szijv€st viszont vdndorl6 vagya v6rosban 616 f6rfi sz6v6mesterek vdgezt€k.

CsfvELdKES I1OTOLLAKAz eLhes.nh faMlat lete-k rt'tk M awjr'jl, lentrtdEtuail sanboltaeol Mszttc t-tek belile. A fdbol hisiillo^dhrq kerckzln tuEn6lde nalkiili teht,gedt nee-I e he tiis er un a ltu 6 f.l an albolt. A fonal hawinahn t,t t d Lnegho nn! { te x e,ha M tit6ele, fac$hsiktuin d d tiz e dih fo,nula tsdlkaxart eget, eg.* mobl-ldh, a pedig M &a szdn-I apilho z h a: onl 6 s 6nl db tszetebek, awl! jelrzte,hosr hdnt ftululdtoI kunegaszefiezet.AMszgmbo l! ag nA e t e d.l d h.n -

337

T B X T I I , M U N K T \ K

S Z O N Y E G E K

Sz6NYEcFAJTIKE k e tj e tJl :. iiit. t: k; s z it a s i

dntljh.Lt liryege, ha.L! ds.dnJ)es aloti1L ani dhjdsheasain haszn tdilcsikot hn2nah nt. l kld$.i'hu: tuklj:szdntee.h ^ m-tul.iba illen uridan kisziilnek. Enntl eg lohkdLknan!fib tc.hnika, mttu]a hn{.h ncn Nltihsthbal,h an c ft loMlb i L k s ailne k.A lo"alat d k ttLtt Itsritltantae hizallin c.tlJ \PritiIt, .era,.s J:dni 110196rigii stirycehi.riLd tbtlhtzrtih dt. Az tlrt.ttiihtrkrh 6.ndDaL kts,nlt

szq kezetii, bobhas; hi:i-ltstkd a lazd sz.t-htztfihons|i tailaih.z d dsitik

.saniLdt I tiir.l hurl.ltt.6try.g rtet*e..lt u bg

zdnyegeket mrr i . e.2000 lr jenk6sziletlek. Az els6 szdvdtt szii-nyegek igy kiszrjlreL, hogy a szd-v5sz6k hncfonalaihoz rovid fbnal-

darabokat er6sitetlek. Ezzel a m6dszerrelbol!hos felileti kclme let1 a v6geredm6n!,. Afonalakat ,,gdrdesz" csom6val hurkoltik a hc-I ' u k r e . e h h o l a l d k u l t c z r c n I i J . . n r " - ( \ u m o(nds n€ven skandindv csom6), amelyel spc-cirlis hiitlaphoz e16sitcllek. Manapsig solenkiszireneL h6zilag ry.r sz6nyegeket, egyellenIolyronos fona1b6l, speciai l is alapra, cgy( h l ' e / \ a l o I o m p a h c g l u t u v . l . \ z a g r t a k a r okdnr hasznrlt sz6nyegek, amelyek kiildnijscn

Amcriki-ban jortek di\.atba a 19. szizadban,a skandind\' rya-szdnyegeLb6l alakultak ki.A spccidlis, tompa lejii r(vel csom6zott szo-nycgck szintdn egyetlen lblyamatos szilb6lkiszilhek. Az ut6bbiaLat csom6zrs k6ztc!e r d e m e , l , e r e r f e i e z r t e n r . h o g l a m i n t a b i zrosan egyenleles legyenl

GY6KENYB6L ES SZALMABOLK6SZULT SZ6NYEGEKEgdszen a 18. szizadig i l ta lrban szalma-vagy g''6k€nysz6nyeCekkel boriloll6k a p.rd161- A gyek€ny 6s szalma melletl kaszuhckmeg sz6nyegek jutrb61, srsb6l, k6kuszrosrb6l is; valamennyil fontrk. Kis6bb mdr csakn_v:iron haszn,ltik ezekel a sz6nycgckclj arraaz iddre, amig a gyapjLisz6nycgckct tisztitanlvitt€\ de az is el6fordult, hog]- a jobb nin6s€gii sz6nyegeket lakarlrik lc vcluk.

HURKoLASSAL KESzULT Sz6NYEGEKt s ; r e g 5 . u i r u . h u r I o l t . , / o n l e g e k e l S l , J n d i n i -viaban mrr sok szdz 6\'e k€sziteneL, m€gis azamerikaiak, f6lcg a New England-i telepesekvoltak rzok, akik n,Ir:i\'6szi tdkelyre emeltekezt a sz6nycgkaszirdsi rechnikrl- A hurLoliskongr6 vagy zsdkvdszon hdzagain air egyenesszirli, horgas \'6gt tfvel kihizott hosszuanyagcsikb6l vael' fbnaldarabb6l L€szii1; azur6bbival sokkal gr-orsabban lehetett haladni.

MADARAS szoRiTdA nadAtrt ttli'ul dis2it.u,tz.tishet ha2h.ih tiUd,tdtszo,itulalE duasatf$z6en lehe| ta ani,dr-rds ktj.hen. A na&tlit:u-tuiL az 6.IdLho2 .t6siftIIih, tkdjd dz dn\tdsat a JdrcL krJ ottdsiir dl kitlit

Fo\r'BO, HUkrcJrszd\.c

3 3 8

S Z 6 N Y E G E K

A fonalhurkok k6szildsehez egyszer{en it

kell vezetni a fonalat az egyenes szarui pe-

remes lvukaszt6t( fok6n, majd a t(vel dl_

hrizni a fonalat a viszonalapon. A lyukrsz-

totu szardn ldvo perem \egt l 'egevel i csomo

masas\asal js szabdl lozni lehel A hurlol l

szo;veq;ket keretre fe 'zrrett alapan) rgra

k6sziiii, merr csak igy Iesznek egyenletesek

a hurokmagassagok.Egy.zeru-. hurkolt szonveget szinte. vala-

menDvi amer;kai hazia\ 'zony rudot l ke'7r-

renr. A tel fotvaman lel sTonleggel i ' e lkd-

szr i l rek. Al talaban i .mel lodo miDlalal alkt l -

malrak, de az ugyesebbek szep' szrne' v ir !g_

molrvumokal vagl ' geometr iai formikat is '

sz6Dyegre ludtak varizsolni

EcYszERt HURKoLT csoM6vALK6sZiTETT SZONYEGEK6S RONGYSZONYEGEKEa\ idoben szinle vdlamennl i angol la l 'as-

bin mesralalhatd vol t a kandal lo ele ler i le l l

rongysz-6nyeg, amelyen 6ltal6ban egy kutya

vacv macska is hevereszett.-A rongysz6nyegekkel kapcsolatos els5

szem6lyes tapasztalatomat akkor szeleztem,

amikoi anydm megengedle, hogy az egyik

cselddiink, Annie apia - aki f6lovisz volt egy

hnvan - vendegir l lds\on nehiny napra A

"rr io4 s7 grsexi LaDdemeerben lakolt MiD-

den egyes larogari .omkor Da8)on iol erez_

,.rn .neurn nj luk Meg ma is ugy emlek'

szern rdiuk, minr egy boldog eldgedetL c 'a

ladra. Os\zel az ai \ 'ze\ gverekel elkuldlek

szedret 6s gombit szedni. Ritka dlvezet volt,

amikor le;ittek Landmeernek a tenger 6l'

aoalvmozgasar kdveto patakidhoz rakoL lbg

ni. dgyszJru or<;mok rolLak erek. megis.bol

doesa tel lek al emberl Amlkor a7 lgazl

otf tnra gondolok. mindig ez a helv iur az

eszembe. A kis szoba egyszerre voh konyha

e) naDDal i ; la lai l val la\os largyu olsinyoma-

rnt e ' i ib l ia i .zo'eget disT'rettek A Iekjnle '

tyes rdzhe\ eg) beugroban kapol l hel \el

Akar tel vol t , akdr nlar- a tuzhelyben rnindig

eael l a l iz. tmlek'zem. mindig a l t izhely

eiort , egy horganlzotr vaskidban l ' i i rdettek

Lakkoriban ugy 7-8 eve- lehel lemr' Fi i rdd\

utan- . sr;pogd test tel- a rongl 57onyelre tr l l i '

tot tak' i l l var lam' hogv meg\zaradlaK aml

hr la a luz melegenek es a vdsldg l i j rulkdzo-

nek - nem tarlotl ttl sokiig.

RoNGYSZ6NYEGK6sziTESEgyszer megfigyetheLrem. iminl Annie ede+

an'y,u rongy.rony.get te 'z i l A szonveg al trp '

;a luraz,uktot ke.zul tr ehhez hasonlo ztaLol

akkoriban mielol l m€g a \zdrnyuseges mu-

anvrs zsikokat feltaliltdk - sz6z6val voltak

mindlen aneol gazdasagban Akkor meg nem

rudram. hog) a iul i l a lavol i Bengdl iaban

termesztik; k6s6bb, amiDt egy csapatszdlli

16 lapdtkerekes g6zijssel ulaztam a Brahma-putr^ foly6o, hatalmas iutakazlakat fig]'el-

hettem meg.A iutazsikot szelbontor lak majd a beldle

esvenld hosszis6gtra vdgott rongycsikokat

ei soeci6lis kanalas r(vel vagyis mozgat-

hii6 nyelves, kamp6s vdg( tfvel - 6dizr'k

az anyag hdzagain. A kanalat rr i kampos ve-

sen kialakilott mozgathat6 csappantyu meg-

iknd"lyott" . hog) a kampd alhuzas kdTben

beleakddjon az anlagba. A rongylsikokal e7-

ulsD eg).zeruen megc\omozldk' e5 meg a vi-

gej t sem dolgoztak el- A \zonyegef igen egl 'szeruen t iszt l (ol l ik:

mindennap kivert€k a hdz fal6nak iitdgetve'

Amikor pedig v6gleg tbnkrement) egysze-

rrien a trigyadombra dobt6k, 6s k6szitettek

ea\ i iaL; his len d nyersany.g _ a 7si 'xoK es

ringyok - ingyen rendelkezesre alltak

A HORGAS TUA lzdntegu*ft* elensed'hetetld eszhnze d htryasdi, anel:t hogol'tfrft etubkBzret. Ezzel a ttuel h.i,aik d fanalbbl a hurhokatA ho'86 oiglbe eL1vArbeleokalztj,ik a fmaht,ftqid itthizzd\ Mt a szo

WW339