�

23. évfolyam KLIÓ2014/4. Történelmiszemlézőfolyóirat

TARTALOM

ÖsszefoglalásokKónyaPéter(társszerzőkkel):AMagyarKirályságtörténeteahon- foglalástólTrianonig(Bíró Lukovics Anikó) 3MaurizioTani:Itáliatörténete.I.kötet(Takács Bálint) 9ZsuzsannaCsikós(szerk.):Útkereszteződések.Tanulmányok amagyar–spanyolkapcsolatoktörténetéről(Gregosits Gábor) �3

HistoriográfiaSz.B.Krih–O.V.Metyel:Kétparadigmaamodernoroszországi történetírásban(Kurunczi Jenő) �9

MűvelődéstörténetBradFrenette:A„Csillagköziromboló”filmsorozataz„Aeneis” újramesélése lenne? (Várhegyi László) 22

Fejezetek Közép-Európa történetébőlAntoninKalous:EgymagyarkirályuralmaCsehországban: HunyadiMátyás(1443–1490)magyaréscsehkirály(Novák Ádám) 25PeterŠvorc–HaraldHeppner(szerk.):Közép-európaivárosok azelsővilágháborúután(1918–1929)(Vesztróczy Zsolt) 30JacekGzella:Alengyel–magyarkapcsolatokatérintőelképzelések avilnóiSłowohasábjain(1922–1939)(Mester Attila) 36

ÓkorPaulZimansky:Asszírokésurartuiak.Újabbfejezetek azUrartu-kutatástörténetéből(Buhály Attila) 42R.R.R.Smith:AzaphrodisziasziSzebaszteion(Gesztelyi Tamás) 5�RebeccaJ.Sweetman(szerk.):Rómaicoloniákazalapításukatkövető elsőévszázadban(Lehrer Nándor) 54

2

KözépkorJónViđarSigurđssonésTimothyBoltonszerk.:Kelta–skandináv együttélésazÍr-tengeren,800–1200(Katona Csete) 60HanneleKlemettilä:Aközépkorikonyha.Társadalomtörténet receptekkel(Kohári Gabriella) 63

ÚjkorSanjaPerovic:Afranciaforradalomkalendáriuma(Fodor Mihályné) 72UlrikeHermann:Atőkegyőzelme(Eperjesi Zoltán) 81

JelenkorJesúsÁngelRedondoCardeñoso:1904.LázadásKasztília-ésLéonban (Kovács Dániel) 88NinaJevgenyevnaBisztrova:Szovjet-Oroszországnyugatihatalmak oldalárólvalóelismerésénekkérdéseésazintervenció(Jóni Eszter) 97MasaoNishikawa:Szocialistákésinternacionalisták,akciók abékéért,1914–1923 († Jemnitz János) �0�RolfWörsdörfer:„Akeletihatár”.azAdria-térségantropológiája ésmikrotörténete(Hamerli Petra) ��0SeanL.Malloy:„Egynagyonkellemesmódjaahalálnak”:asugárzás hatásaésdöntésazatombombaJapánellenihasználatáról (Bihari Bernadett) ��5OscarSanguinetti:X.Pius,azantimodernizmuspápája (Madarász Imre) �23

InmemoriamJemnitzJános 127

3

ÖSSZEFOGLALÁSOK

A Magyar Királyság története a honfoglalástól Trianonig

AcímfordításánálazUhorskokifejezésvisszaadásaokozottproblémát,mi-velnincsigazánmagyarmegfelelője,ugyanisezaterminológiasokkaltöb-betjelentMagyarországnál.Ebbenazegyszóbanbennerejlikazis,hogyezegytöbbnemzetiségűállam,aholnemcsakmagyarokéltek.Ahonfoglalás-tólTrianonighasználjaaszlovákéscsehtörténetíráseztakifejezést.

Ekönyvtöbbszerzőmunkája(Peter Kónya, Vladimír Segeš, Annamária Kónyová, Ivan Mrva, Peter Chrastina, valamint Miroslav Kamenický),kikSzlovákia különböző egyetemein dolgoznak.A kötetmegírásában orosz-lánrészt PeterKónya vállalt.Terjedelmesműről beszélünk, 760 oldalnyitörzsszöveg,ezenfelültérképmellékletéskülönfélejegyzékek,felsorolásokgazdagítják,példáuluralkodók,nádorokéskormányfőklistája.Ahonfogla-lástól(kiskitérővelazaztmegelőzőidőszaktól)TrianonigtekintiátaKár-pát-medenceeseményeit.

Különpozitívumkéntemlítemaszínestérképeket,melyekkönnyebbenátláthatóak,mintamásholfellelhetőfekete-fehértársaik,ígyjobbansegítikaz ismeretanyagbanvalóelmélyülést.Többszínesés fekete-fehér illuszt-rációistalálhatóbenne.Ezeksegítségévelvizuálisaniselmélyülhetazol-vasóazadottkorban.Akönyvstílusaegységes,nemzavaróaz,hogytöbbszerzőműve.Nyelvezetegördülékeny,egynemanyanyelviolvasószámárais viszonylag könnyen érthető.A fejezetek között nincs igazán átfedés amohácsicsataéshatásainakleírásátóleltekintve,amitolvashatunkVladi-mírSegeštől,majdakövetkezőnagyfejezetkezdeténPeterKónyátólis.Akönyvegységéthivatottnövelniazis,hogyahelységnevekírásánálugyan-aztasémátalkalmazták:azeredetiszlováknevet,hanemvolt ilyen,ak-koramagyar,vagynémetváltozatotválasztották.ÍgylettpéldáulPrešporkPozsonyésPäťkostoliePécs.Különfélefogalmaknál,vezetékneveknél,hanemaközismertmagyarvagyszlovákalakothasználtákaszerzők,akkorgyakranzárójelbenmellékerültamagyar,latinvagyszlovákrokonértelműkifejezés,ezazértelmezéstismegkönnyítette.Akeresztneveketegységesenszlovákformájukbanalkalmazták.

4

Akönyvnagyrészbenamagyarszakirodalomratámaszkodikaszlovák,cseh, latinésnémetnyelvűmellett.Éppenezértgyakranaztahatástkelti,minthaegymagyarnyelvűhasonlótémájúkötetetlapoznánk.Eztfigyelembevévesokkalinkábbakülönféleértelmezésekésnézőpontokközöttikülönb-ségekazérdekesek.Ezek többségétmagukaszerzők iskiemelték. Írásomnagyobbrészébenmegpróbálokezekreanézőpontbelikülönbségekrefigyel-ni,ezegykisséaztalátszatotkeltheti,minthaezektúlnagyhangsúlytkaptakvolnaakönyvben,pedigeznemjellemző.Ittolyanvéleményütköztetésekregondolok,mintamipéldáulAnnamáriaKónyováírásábanisfellelhető;hon-foglalóőseinkáltalunkkalandozóhadjáratoknaknevezettakcióirólmegem-líti,hogykeményrablóhadjáratokvoltak,melyekakárkomolyáldozatokatiskövetelhettek,éscsupánakorábbiidőszakokmagyartörténészeineveztékel romantikusankalandozásoknak. (39–41.).Kikell emelni,hogyakönyvinkábba szlovák történetírás tradíciói ellen foglal állást, ésnemamagyartörténetírássalszembenfogalmazmegnemhelyénvalókritikát.Amagyartör-ténelemrőlvalókevéséseltorzultismeretinspiráltaaszerzőketetankönyvmegírásában,ugyanisaszlovákoktöbbségeszámáraaMorvaBirodalomésanemzetébredésközöttcsakelnyomáséssötétkorvan.(7–9.)Akönyvmárcsakezértisfőlegpolitikatörténet,amitmegpróbálnakazegyeskorszakáb-rázolásokvégénnémilegárnyalnigazdaságtörténettelés társadalomábrázo-lással,egykisvallás-ésművészettörténettel,deezekigazánhangsúlyosanadualizmuskoriidőszaktárgyalásánáljelennekmeg.

Akötetatémájátkronologikusrendbentárgyalja,négyfejezetreosztva.AzelsőbenaKárpát-medencekerülaközéppontba,Augustuscsászárkorátólegészenamagyarokállamalapításáig.IttkaphelyetaMorvaésNyitraiFeje-delemségbemutatásais,amitegyüttesenaszlovákéscsehhistoriográfiábantradicionálisanNagy-MorvaBirodalomnakneveznek.VladimírSegešfelhív-jaafigyelmetarrais,hogyaminekünk,magyaroknakhonfoglalás,aznekikaKárpát-medenceelfoglalása.(27.)Olvashatunkarrólis,hogyPannónianemvoltlakatlananomádmagyarokbejövetelekor,hanemaszlávjelenlétfolya-matosvolt,főlegamaiSzlovákiaterületén.Ezrégészetilegisalátámasztható,sőtkimutathatóazis,hogyaX.századvégefeléelkezdődikakétnépcsoportösszeolvadása is (29.).Gézanagyfejedelemmelkapcsolatbankerül előszörelő,detöbbutalásistörténikráakésőbbiekbenis,hogyabejövőmagyaroknagyfokútoleranciáttanúsítottakakülönfélenépcsoportokiránt.Ugyanisafejedelmiudvarbannemcsakmagyarokkaptakhelyet,hanemszlávok,bajo-rok,svábokis,csupánaharciügyességésahűségszámított.

Annamária Kónyovának köszönhetően megismerkedhetünk a magyarőshazával,Etelközzel,atörzsszövetséggel,amagyarokbejövetelével,Géza

5

fejedelemmelésazállamalapításrögösútjánakkezdeteivelis.ASvätoplukésafehérlóközismerttörténeténekhátterétismegvilágítja.Egyegyszerűnomádszokásvoltalóadományozása,melyhezcsupánaXVIII.századbantársítottákahazaeladásátis(40.).

AkövetkezőnagyfejezetaFél évezred Európábancímetviseli,Vladi-mírSegešmunkája, és az eseményeket az államalapítástólMohácsigve-szisorra.MegismertetiazolvasótIstvánkirállyal,trónöröklésigondjaival,különfélekoraiéskésőbbihatalmiharcokkal,aSzentKoronaeredetével,ésahozzáfűződőhagyományokkalis,azÁrpád-házkihalásával,majdazAnjoukkal,LuxemburgiZsigmonddal,azoszmánellenesharcokkezdetévelstb.Mátyáskirályrólnagyonjóvéleménnyelvanaszerző.Olvasóiszámáraelmagyarázzaazt is,hogymilyenértelembentekinthetőő„hazai”király-nak.Hangsúlyozza,hogyMátyásidejénteljesenmástjelentettanemzeti-ség,mintaXIX.századtólkezdve,éshaazakkorinemzetiségifogalmatvesszükalapul,akkorőegyformánmagyar,havasalföldi,szlovák,horvát,ruszin,német,latin,deakármégzsidóislehetett(143.).

VladimírSegešgyakranmagyarázel eseményeket, és azokkövetkez-ményeit,rövidéshosszútávúhatásait,segítveakönnyebbmegértést.IlyettapasztalhatunkazAranybulla leírásánál is.Sokkorabeli forrást, idézetethasznál,többszörjelenikmegígyegy-egyszemély,eseményleírásais.Akorabeliurbanizációvalkapcsolatbankiemeli,hogyanémetekésamagya-rokmellettaszlovákságaleginkábbvároslakóaközépkorban.Aszlovák-ságvárosiasulásátJánJiskrahuszitahadvezérnagybanelősegítette:azálta-lamegszálltvárosokbólgyakranmenekültekelanémetek,ésköltöztekbeaszlovákok(173–176.).Kiemelipéldáulaztis,hogyaXV.századbannemcsakamagyarnyelvjelenikmegkülönféleformában,hanemacsehnyelvis.Összesen230publikáltlevéléshivatalifeljegyzésismertamaiSzlová-kiaterületérőlegyfajtaszlovákosítottcsehnyelven(180–181.).

AharmadiknagyfejezetBécs és Isztambul közöttcímetviseli,ésPeterKónyamunkásságátdicséri,aki1526-tól1790-ig tekintiátazeseménye-ket.Foglalkozikazországkét,majdháromrészreszakadásávalésennekokaivalis.ABocskai,Bethlen,I.RákócziGyörgyharcairakoncentrálóré-szeknél,valamintZrínyiMiklós,aköltőtörökellenesharcainálnagymen-nyiségűadatotközöl,amikörültekintőbbolvasástigényel.PontosantudósítI.Lipót1673-asés1674-esrekatolizációsakciójáról,valamintazeperjesivérbíróságrólis.

Ebbenafejezetbenkülönféleeseményekésidőszakokkapcsán,degyak-ranelőkerülaMagyarországnemzetiségiszerkezetébenvégbementdrasz-tikusváltozás,melynekkövetkeztébenkisebbségbekerültekamagyarok.

6

Ez a török időszaknak, valamint a felszabadító háborúnak is köszönhetővolt, ekkor ugyanis teljes területek néptelenedtek el.A királyságmindennépemegszenvedteeztazidőszakot,defőlegamagyarajkúakszámáravoltpótolhatatlanaveszteség,ugyanisönerőbőlmárnemvoltakképesekazel-néptelenedettterületeketbenépesíteni.Ezisazokaannak,hogyönkéntesésszervezettbetelepülésekrekerültsorszerbek,románokésnémetekrészéről.FőlegErdélyesetébenértékelteaszerzőjelentősnekarománokbeszivár-gását.PeterKónyamegemlítiaztis,hogynéhányészakivárosanémete-ketértveszteségkövetkeztébenelszlovákosodott,példáulKisszeben.MígKassa, Pozsony,Nagyszombat esetében amagyar ajkúak erősödtekmeg(360–379.).

Külön részt szentelakoraújkori iskolarendszerkialakulásának,aholabarokkelterjedéseishelyetkapott.MáriaTeréziaésII.JózsefreformjaitésazokhatásaitnemcsakaMagyarKirályságterületénmutatjabe,hanemaCsehKirályságésazörökös tartományokbanis,összehasonlító jelleggel.II.Józsefjobbágyrendeletérőlkiemeli,hogynemvoltolyannagyjelentősé-gű,mintahogyaztaszlováktörténetíróktévesenállítjákcsehírókhatásá-ra.Ennekoka,hogyabirodalomnyugatifelében,ígyacsehterületekenisforradalminakszámított,ugyanisajobbágyterhekmagasabbakvoltak,mintMagyarországon,aholezarendelettulajdonképpenamárkorábbanlétezőállapotokat legitimálja,körülbelüla jobbágyok10–20százalékátérintette(437.). Elavultnak tekintiaztamagyar történészekkörébenméggyakranmegjelenőnézetet,hogyaHabsburg-uralomegyértelműennegatívlettvolnaazországfejlődésérenézve.Agazdaságiésapolitikaifejlődésettőlárnyal-tabbképetmutat,bárazigaz,hogyazabszolutistauralkodókMagyarországagrárjellegéterősítették,deezhagyományaiésföldrajziadottságainakisköszönhetővolt.(443.)

Amagyarnemzetébredéstisfigyelemmelkísériafelvilágosodásidősza-kában.Majdhozzáteszi,hogyezzelszintepárhuzamosanindultmegatöbbinemzetnélisugyanezafolyamat.Aszlováknemzetébredésnélakatolikuspapokjátszottaknagyszerepet,példáulAntonBernolák.Arománoknálisazegyháziértelmiségdominált.Ebbenazidőszakbanjelentekmegazelsőtörténetiművekis,melyekbenazíróksajátnépükeredetévelfoglalkoztak.AszlovákokaNagy-MorvaBirodalomlakóinakleszármazottaikénttekin-tettekmagukra,mígarománokadákorománkontinuitáselméletétalkottákmeg.KulturálisanaMagyarKirályságbanalegműveltebbnemzetiségnekaszerbeket,mígalegelmaradottabbnakarománokattartjaaszerző.Továbbákifejti,hogyegyedülaszászoknakésasváboknaknemvoltigényükarra,hogyönállónemzetetalkossanak.PeterKónyanemtörekszikarra,hogya

7

szlovákoknemzetébredésétaránytalanulkiemelje, sőtamagyarmellettarománkapnagyhangsúlyt(475–478.)

AzutolsófejezetaFelemelkedés és bukás a „hosszú XIX. században” címetviseli,melyPeterKónyaésIvanMrvaközösalkotása.1790-től1918-igkísérivégigazeseményeket.KimerítőenbeszélaII.Józsefutániidőszak-ról,areformkorról,1848/49-ről,majdazaztkövetőmegtorlásról,adualiz-mus időszakáról és berendezkedéséről stb. Itt kapnak igazánhangsúlyt amagyarokésatöbbinemzetiségekviszonyaiésamodernnemzetformáló-dásánakhatásai.Aszerzőkkifejtik,hogyanemzetiségifelszültségmindigisjelenvoltaMagyarKirályságban,azonbansokáigcsakhelyiszinten,éshátterébengazdasági,társadalmiérdekekhúzódtakmeg.Megjegyzik,hogyamodernmagyarnemzetkialakításának–melyakisebbségekmagyarnem-zetbetörténőbeolvasztásáratörekedett–szükségszerűenkudarccalkellettvégződnie,mivelmindpolitikailag,mindkulturálisantúlnagyokvoltakakülönbségek. (512.)Egyedül a ruszinokvoltak azok, kik nem fogalmaz-takmeg politikai követeléseket, csak nyelvhasználatit és kulturális jogo-katszerettekvolna.Areformmozgalomalattegyolyanpolgáritársadalomképealakultki,melybencsakegynemzetésegynyelvlétezett.Amagyarvezetők úgy gondolták, a nemzetiségi kérdésmegoldódikmagától is, hamegtörténikajobbágyfelszabadítás,ésmindenkiegyenjogúlesz.Anemze-tiségektöbbsége–különféleköveteléseikellenére–elfogadtaaliberálisokprogramját,sőttöbbenisvoltak,akikszimpátiájukatúgyfejeztékki,hogymagyarulkezdtekbeszélni.

A nemzetiségekkel kapcsolatos 1848-as eseményeket külön alfejezettárgyalja.Tárgyilagosanfejtikiazegyescsoportokmotivációját,beleértveBécspolitikájátis.Azeseményeketmegpróbáljaelmagyarázni,közérthető-vétenniérzelmitöltetnélkül.

Amagyarokszámarányánakjelentősnövekedésétaz1910-esnépszám-lálásnálazíróktöbbokravezetikvissza,éshozzáteszik,csupántermészetesszaporulatbólnemszármazhatott.Azokokközött szerepelta természetesasszimiláció,melyreazsidókésnémetekmellettaszlovákságvoltalegna-gyobbaránybanhajlandó,továbbáanemmagyarajkúakjelentősebbmér-tékben vándoroltak ki azUSA-ba, valamint az erőszakos asszimiláció isjelentősszerepetjátszott(693.).Amagyarosításitörekvésekrőlmegjegyzik,hogyaXX.századelejéresemhoztamegakívánthatást,azelőbbemlítettnépszámlálásonalakosságmajdnem40százalékanembeszélteahivatalosnyelvet.Viszontkomolymértéketértekelazországdestabilizálásábanésanemzetiségikülönbségekelmélyítésébenis.Aháborúalattiidőszakrólel-mondják,hogyamonarchianemzetiségeinektöbbségehűségesvoltorszá-

8

gához,eztjóltükröziazis,hogyazoroszfogságbaesettszlovákkatonáknakcsupánmintegy10%-acsatlakozottcsakacsehszlovákhadsereghez.

Amonarchiánkívüliéletalternatívájafelmerülésénekokaitaszerzőkakövetkezőkbenlátják:azországvezetésaddigipolitikája,azelhúzódóhá-ború,katonaisikertelenségek,azországnehézgazdaságihelyzeteésafö-derációstörekvésekkudarca.Kiválásiigénnyelelsőkéntaviszonylagnagyszabadságjogokkalrendelkezőhorvátokálltakelő1915-ben(742.).Későb-biekbenkifejtikTomášG.Masaryk,E.BenešésM.R.Štefánikszerepétazönálló csehszlovák állammegteremtésében, valamint annak a képnek azelterjesztésében,melyamonarchiátanépekbörtönénekszándékozottbe-állítani,amiavalóságoteltúlozta,azonbanamainapigélaszlovákköztu-datban.NincsenekjóvéleménnyelKárolyiMihályéskormányánaknaivéshozzánemértőpolitikájáról,melynagybanhozzájárult,hogyszínmagyarterületekbirtokábajutottakazújállamok,ahelyett,hogyanyelvhatárokatvettékvolnafigyelembe(753–757.).

Akönyvrőlösszességébenelmondható,hogyabevezetőbenmegfogal-mazott célkitűzéseknek a lehető legjobban megfelelt: átfogó, érthető, ésobjektív (már amennyire ez lehetséges) művet olvashat az érdeklődő.Aszerzőkkétszernyilvánítanakvéleményt:egyszeradualizmuskorineme-sielithataloméhségétésnemzetiségekkelszembenipolitikájáthibáztatják,valamint az erőszakos asszimilációt ítélik el,mint helytelen nemzetépítőeszközt.Másodszorpedigsajnálják,hogyazújállamokvezetőieztahelyte-lennemzetiségipolitikáttanultákelkorábbiállamuktól,ésakésőbbiekbenezttökéletesítettéksajátkisebbségeikkelszemben.

Eszakirodalomnagyelőnyeamagyarulolvashatókkalszemben,hogyamagyarokmellettazösszestöbbikisebbségetiskimerítőentárgyalja.Képetalkotanemzetiségektársadalombanelfoglalthelyéről,vallásáról,asszimi-lációshajlandóságáról,kultúrájáról.TudatosítjaazolvasóbanaMagyarKi-rályságsokszínűségét,melyetúgyértékel,amiáltalazországtöbbésnemkevesebb.Többekközöttezértisolyanezakönyv,hogyképesazolvasótelgondolkodtatni,ésazarrahajlandótarrakészteti,hogyvalós,vagyannakvélttudásátátgondolja,tekintetnélkülnyelvihovatartozására.

Akönyv rámutat arra is, hogyMagyarország történetét túlzómértékűnacionalizmusnélkülismeglehetírni.

PeterKónyaakol.:DejinyUhorska(1000–1918),Prešovskáuniverzyta,Prešov.2013.788+16o.képéstérkép.

Bíró Lukovics Anikó

9

Itália története, 1. kötet

Újabbkönyvállazolasztörténelemirántérdeklődőkrendelkezésére.Ezamű,jellegébenbárdidaktikus,azolasztörténelemkutatóiszámáraishasz-noslehet,mivelrendszerezettenésátfogóanmutatjabeItáliatörténetétazőskortólkezdveéstartalmazzaazösszesolyanténytésadatot,amelyalap-vetőnekszámítItáliatörténelmében.

EzamunkaMaurizio Tanitollábólszármazik,akijelenlegolasznyelvetéskultúrátoktatazIzlandiEgyetemen(Háskóli Íslands).Egyszerrenyel-vészéstörténész,számostanulmányaéskönyveszületettmármindkétte-rületen.Történelmikönyveiközülmegkellemlíteniegymásikszintetikusmunkát,abbanszinténakezdetektőla tridentizsinatig(1563)mutatjabeItáliatörténelmét(Storia d’Italia dalle origini al Concilio di Trento (1563). Alle origini delle odierne specificità italianemore).Őa szerzőjeaLa ri-nascita culturale del ’700 ungherese: le arti figurative nella grande com-mittenza ecclesiastica című könyvnek,melynek témája aXVIII. századimagyarbarokkésművészetpártolás;nemmelleslegaszerzőféligmagyarszármazású.

Ememunkájátaszerző3kötetesretervezte,azelsőtmárkiisadta2011-benazAracnekiadó,címe:Storia d’Italia, Volume 1.Márazalcímefontoskérdésreutalazolasztörténelemmelkapcsolatosan:Mikoriskezdődikazpontosan?Errevonatkozóantöbbálláspontlétezik.�Nemmindegyugyanis,hogy ha egy szintetikus olasz történelmimunka születik, azmit hivatottbemutatni:Olaszországvagy Itália történetét, hiszenekettőnemmindigfediegymást–miközbenItaliaolaszulmindkettőtjelöli.Azegyikálláspontszerint Olaszországról csak 1861-től, vagy inkább ’71-től beszélhetünk,azazazegységesOlaszországmegszületésétől,ennekkezdete tehátaRi-sorgimento;eztazálláspontotképviselipéldáulBenedetto Croce.Egymá-siknézőpontazonbanazérettközépkorba,aX–XII.századidejéretesziazolasztörténelemkezdetét(avárosköztársaságoklétrejötte),selőzményéneka476utánitörténelmettekinti.MaurizioTanimegemlítikönyvebevezető-

1 Vö.PeteLászló:Olasz történelmi enciklopédia (XIX –XX. század).In:Klió2001/2.24–27.

�0

jében,hogyőisaComunákkialakulásától„számítja”azolasztörténelmet,derögzíti,hogyememunkájaItáliatörténelméthivatottbemutatniésezértvisszamegybenneegészenazókorba,sőtazőskorba,amintakönyvalcímeismondja:Preistoria, età antica e storia medievale della regione italiana fino al secolo XI D.C.

MaurizioTaniekönyvéveltovábbbővültazItáliatörténelmétbemuta-tóművekkínálata.AMagyarországonkiadottakközötttaláljukaGiuliano Procacci,arómaiLa SapienzaegyetemtanáránakkétkötetesStoria degli italianicíműművébőlkészítettolasznyelvűválogatást,Luigi Salvatorelli szinténkétkötetesOlaszország történetecíműkönyvétésHarry Hearder rövidebb,egykötetesmunkáját,melynekcíme:Olaszország rövid története. KissAladár1975-benpublikáltaOlaszország története. 1748–1968 címűkönyvét,Agostino SavellipedigakétvilágháborúközöttírtaItália történe-te. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáigcíműkönyvét,akétbirodalomalattarómait,illetveafasisztarendszertértette.

Taniemunkaelkészítésesoránolyanegészen„friss”szakirodalmatvettsegítségül,mintAntonio BrusakétkötetesL’atlante delle storie(2010),va-lamint Franco Cardini és Maria Montesano: Storia medievale(2006)címűmunkája.AlapvetőforráskéntjelölimegtovábbáMauro Liverani, Augusto Fraschetti és Rinaldo CombakétkötetesDal villaggio all’imperocíműmű-vét,amelyazókoriRómatörténetétmutatjabeazőstörténettőlabirodalombukásáig; éshivatkozikmég többekközöttGiovanni Vitolo: Medioevo. I caratteri di un’etŕ di transizionecíműmunkájárais.

Tani7nagyobbfejezetreosztottaaStoria d’Italia1.kötetét,ezekpedigtovábbialfejezetekbőltevődnekössze.

Akezdetek(Le origini)címűfejezetbenitáliaiőstörténettelfoglalkozik.Bemutatjaakülönfélenépeket,amelyekafélszigetenéltek.Azetruszkokonésazitalikusnépekenkívülszólagörögökrőlésaföníciaiakról,bemutatvaőketegy-egyalfejezetben,deugyanígykülönalfejezetetszánazókorike-let,konkrétanMezopotámiabemutatására.Azértdöntöttúgy,hogyteszegyilyen–egyébkéntnemhosszú–kitérőt,mertfontosnaktartja,hogybemu-tassaazókorikelethatásátarómaitörténelemre;atörténelemmotorjánakneveziazókorikeletet(L’Oriente, motore della storia).EbbenafejezetbenírjaletovábbáRómamegalapítását,agallokkalvalókonfliktusát,aköztár-saságkoriállamrendszerétésItáliarómaimeghódítását.

Amásodik fejezetben a Közel-Kelet és a mediterrán világ egyesítésitörekvéseirőlír(L’unificazione del Vicino Oriente e delle regioni circum-mediterranee).Ebbenolvashatunktöbbekközöttaperzsabirodalomszü-letéséről, a görög-perzsa háborúról,NagySándorról ésRóma háborúiról

��

(aPyrrhoselleniésapunháborúk,valamintaMediterraneumrómaimeg-hódítása). Itt is tesz tehátkitérőket,közvetlenül természetesennemtarto-zik Itália történetébepéldáulNagyKüroszállamalapító tevékenységénekbemutatása,deszükségvanráahhoz,hogykönnyebbenmegértsükannakkésőbbi,közvetettvonatkozásaitarómaitörténelemben.

Aharmadikfejezetbenmárnemtalálhatóafentiekhezhasonlókitérő,egyazegybenrómai,konkrétabban:rómaiköztársaságkoritörténelemrőlszólezafejezet:Rómaahellenisztikusvilágvezetője(Roma guida del mondo elle-nistico).Agazdaság-, társadalom-ésvárosigazgatási történettel foglalkozóalfejezetekenkívül(Il latifondo, gli schiavi e i coloni; La colonizzazione della Gallia cisalpina e del Veneto)ebbenafejezetbenmutatjabeaKr.e.I.századválságánakhírespolitikusait:aGracchusokat,Sullát,Caesart,Crassust,Pom-peiustésOctavianust.Belevettetovábbászinténebbeafejezetbeacsászárkorkezdetét(Augustusbirodalomszervezőtevékenységét),avégénpedigbemu-tatjaarómaivallástésarómaivárostegy-egyalfejezetben.

Anegyediknagyobbegységcíme:Róma„univerzális”birodalma(L’impe-ro „universale” di Roma).Ezszólarómaicsászárkorról:aszerzőbemutatjanéhánycsászáruralkodását(Traianus,Hadrianus,MarcusAurelius,Septimi-usSeverus,MaximinusThrax,Decius,AurelianusésDiocletianus,Constan-tinus)ésszólacsászárkoritársadalomról,hadseregrőlésabarbárnépekről.Ezenkívültöbbalfejezetetisszentelakereszténységtörténetének(kialakulá-sa,üldöztetések,államvallássáválása,azegyházszervezetformája).

Azötödikfejezetmárakésőantikvitásrólszól,arómaibirodalombu-kásáról,aközépkorhagyományosanvettkezdetéről,címe:ArómaiegységmegtöréseésazItáliaellenőrzésefelettiviszály(La rottura dell’unità roma-na e la contesa per il controllo dell’Italia).Ezakönyvleghosszabbfejezete.Többgazdaság-éstársadalomtörténetialfejezetisvanbenne(V–VII.szá-zadiválság,anyugatrómaibirodalomválsága).Bemutatja,hogyanosztjaszétTheodosiuscsászárarómaibirodalmat;hogyan,kiknekavezetésévelvívháborútabirodalomahunokellenéshogyankerülátahatalomabar-bárokkezébe.Kitérésnekszámítanakaziszlámvallástbemutatóalfejezetek(avallásszületése,elterjedéseaMediterraneumban,azIbériai-félszigeten).Ezekutánkövetkeznekugyanezenafejezetenbelülakoraközépkoriitáliaikérdésekkel(hanemismindközvetlenül)foglalkozóalfejezetek:aKaro-ling-dinasztiamegalapítása,afrankhódítások,bencésszerzetességItáliá-ban,iszlámtérnyerésSzicíliában,alongobárdkirályságvége,aPápaiÁl-lamkialakítása,képrombolásRómában.

Ahatodikfejezetbenaz immármegosztott Itáliakoraközépkori törté-nelmétmutatjabe,címe:EgytöbbközpontúItáliaazújévezredküszöbén

�2

(Un’Italia policentrica alle soglie dell’anno mille).BemutatjaaPápaiÁllammegerősödését (a Constantinusi adománylevél kérdése), a Német-RómaiBirodalomlétrehozását,abeneventóilongobárdfejedelemséget,aszaracé-nokbefolyásátDél-Itáliában,valamintJámborLajosésLotháruralkodását,afrankbirodalomszétesésétésaConstantinopolisiBirodalmat.

VégülahetedikfejezetbenItáliaX–XI.századitörténelmévelzárjaekö-tetet.Afejezetcíme:AzújjáéledővárosokéskereskedelemItáliája(L’Italia della rinascita dei commerci e delle città).Szóvanbenneugyanisavárosokfunkcióiról, a demográfiai növekedésről, amezőgazdaság fejlődéséről ésa kereskedelem újjáéledéséről.A politikatörténeti alfejezetek természete-sennemhiányozhatnak,ezekNagyOttóésIII.Ottócsászárságát,valamintTeophanuésAdelaidecsászárnékszerepétmutatjákbe.Kiemelitovábbáadél-itáliainormannhódítást,amilánói„Patáriát”,az1054-esszkizmát,az1122.éviwormsikonkordátumotés ismétmegvizsgáljaConstantinopolishatásátItáliatörténetére.

Taniamásodikkötetben1789-ig–anagyfranciaforradalomkezdeté-ig,melyhagyományosanazújkorkezdeténekszámít– tervezibemutatniItáliatörténelmét,majdpedigaharmadikkötetben1789-tőlegészennap-jainkig.Kíváncsianvárjukafolytatást.AStoria d’Italia Volume 1ugyanistöbbegyolaszvagyitáliaitörténelemkönyvnél,miveltöbbhelyenkilépa„csizmából”,szélesebbhorizontonmutatvabea történelmet,hogyátfogóismeretekkellássaelazérdeklődőket.Taniugyannemkészítettkronológia-gyűjteménytekönyvéhez,deabibliográfiájaigenbőségesésígymindenbizonnyalsegítségéretudlenniakutatóknak.

MaurizioTani:Storiad’Italia.Volume1.(Itáliatörténete,1.kötet)Preistoria,etàanticaestoriamedievaledellaregioneitalianafinoalsecoloXID.C.Roma,Aracneeditrice,2011.182o.

Takács Bálint

�3

Útkereszteződések. Tanulmányok a magyar–spanyol kapcsolatok történetéről

2011-ben azHuelvaiEgyetemenMagyarTanulmányiKözpont jött létre. Az egyetemközi együttműködés kiindulópontja María Dolores FerreroBlanco és Anderle Ádám korábbi szakmai majd ERASMUS-kapcsola-ta volt. Egazdagodó kapcsolat eredménye az a tanulmánykötet, amelyetCsikós Zsuzsanna docens, a Szegedi Tudományegyetem HispanisztikaTanszékénektanszékvezető-helyetteseszerkesztett. Akötetaspanyol–ma-gyarkapcsolatoktalálkozásipontjaittárgyalótanulmányokattartalmaz.

AzSZTETörténettudományiDoktoriIskolájábanahispánvilágtörté-netealprogramegyikcélkitűzéseamagyar-spanyolkapcsolatokkutatása.Ebbőladválogatástakönyv. Anderle ÁdámaSzentJakabútjánzarándoko-lómagyaroktörténetérőlírt. SzentJakabapostolmáraXI.századbantöbbmagyarországi templom-zarándokszállás védőszentje volt. Bálint Sándor SzentLászlóalakjátSzentJakabéhozhasonlítja. ValószínűlegaXV.szá-zadamagyarzarándoklatokcsúcspontja. AXVI.századtólcsakszórványosadatokkalrendelkezünk. 1989utánlettújranépszerűMagyarországonaCa-minodeSantiago,írjaAnderle.

Akövetkezőtörténelmitanulmányokataszegedidoktoriiskolakutatóiírták.

Palkovics AndreatanulmányaLuisLópezdelaTorreAyllonszemélyé-rekoncentrál,aki1858-tól1868-igálltabécsispanyolkülképviseletélén. Ayllonelsősorbana Wiener Zeitung címűfélhivatalosnapilapotolvasta.Fe-rencJózsefkoronázásavoltazegyetlenhivatalosmagyarországiesemény,amelyen részt vett. Jelentéseibenamagyarpolitikusokattöbbnyireszemély-cserealkalmávalvagyelhalálozáskoremlítiröviden. 1861-benajószeműdiplomatamegemlítiaHatározatiPártésFeliratiPártegyespolitikusainakanevét.�1865utánpedigegyretöbbinformációtközölDeákFerencről.Ako-rabelisajtóbanamagyarországitörténésekakkorkerültekelőtérbe,amikormáshonnannemtudtakfontosabbhíreketközölni. Akiegyezéselőkészítése

1 DeákFerenc,EötvösJózsef,TelekiLászló,NyáryPál.

�4

helyettaporosz–osztrákháborúésazamerikaipolgárháborúkerültelőtér-be. Akövetjelentésekbentöbbudvarhűpolitikusneveszerepelt,asajtóbannemtalálkozunkezzelazaránytalansággal.

Zalai Anitatanulmányábólmegtudhatjuk,hogyanjelentmegatrianonibékeszerződés revíziójának kérdése a spanyol diplomáciai jelentésekbena második köztársaság idején. A magyar politikusokat nyugtalanította aSpanyolKöztársaságkikiáltása,mertXIII.Alfonztólarevízióstörekvésektámogatásátremélték. 1933áprilisáigTomásMaycasvoltabudapestiügy-vivő. Maycascsakrövidenfoglalkozottarevíziókérdésével. Utóda,CarlosArcosyCuadranyíltan támogattaamagyarrevízióügyét,majd1937-tőlmárFrancotáborátképviselteBudapesten.

A spanyol polgárháború következményei nemcsak a diplomácia terü-letén befolyásolták a két ország kapcsolatát. Spanyol kommunista emig-ránsokmagyarországi tartózkodásának1951és1956közti történetétmu-tatjabePethő Szilvia spanyolésmagyar levéltári forrásokra támaszkodótanulmánya. 1951-benDoloresIbárruri,azSKPfőtitkáramenedéketkértalengyel,csehszlovákésmagyarvezetőktőlaKorzikáraésAlgériábadepor-táltspanyolkommunistákszámára. Azelsőcsoport 1951júliusábanérke-zettMagyarországra. AmagyarországicsoportvezetéséreVicenteArroyoújságíró,azSKPalapítótagjakapottmegbízást,deakelet-közép-európaiországokbanélőspanyolkommunistaemigránsokéletétEnriqueLístertá-bornok,azSKPPolitikaiBizottságánaktagjafelügyelteésellenőrizte,írjaPethő.Prágából irányította. Többségük anehéziparbanhelyezkedett el, alegmegbízhatóbbakarádiónálkaptakmunkát. Aspanyoldiákokszüleiktőltávolközép-vagyfelsőfokúoktatásbanrészesülhettek,ígyjobbanmegis-mertékamagyarvalóságot.Rendszerespolitikaioktatásisfolyt,azMDPésazSKPellenőrzésemellett. 1956utánmegszűntaspanyolkommunistákellenőrzése, az1960-asévekvégérealegtöbbenelhagytákMagyarországot. Történetüket1977-igkevesenismerték.

Magyar emigránsokmár a II. világháború alatt is voltakSpanyolor-szágban. Lénárt Andrástanulmányábanamagyar–spanyolfilmkapcsola-tokhoz szolgál adalékokkal. LuisGarcíaBerlanga2 sokszor említi film-jeiben azOsztrák–MagyarMonarchiát, függetlenül az aktuális témától. MurátiLiliszínésznő1946ótaéltMadridbanférjével,VaszaryJánossal. SpanyolországbanéltElisabethSzélírónőis.Aszerzőkiemeli,hogyFran-codiktatúrájaalattafutballjelentősszerepetjátszottaspanyolfilmgyár-tásban. AlegnagyobbsikertArturoRuiz-Castillo1954-benforgatott Los

2 Valencia,1921–Madrid,2010,rendező,forgatókönyvíró.

�5

ases buscan la paz3 címűnagyjátékfilmjearatta,melybenKubalaLászlóönmagátalakítja. AfilmbemutatjaKubalaéleténekviszontagságait. Lé-nártforrásokatközöl,amelyekbőlkitűnik,hogyamagyartitkosrendőrségbeakartaszervezniajátékost,akieztvisszautasította,ésezértcsaládjávalelőbbOlaszországba,majdSpanyolországbamenekült.Azeredetimérkő-zésrészletekmellettafilmbenfontosszerepetjátszikamagyarnépzene. A budapestiutcaifeliratokeredetinekhatnak,ugyanakkoramagyarnyelvűsportújságnyelvihibáktólhemzseg. Afilmbenafutballistakétfiaisját-szik.

SamuelBronstonproducerazEgyesültÁllamokbanélőMártonEndrétbíztamegaz El Valle de los Caídos4 címűdokumentumfilmrendezésével(1964). Az elkészült filmet az amerikai forgalmazó cég túl nacionalistá-naktalálta,ezértnemterjesztetteanemzetközipiacon. ArendezőszemélyemiattemlítéstérdemelaDie Mahnung5 címűfilm(1982). AkommunistanézeteitFrancodiktatúrájaalattisnyíltanvállalóJuanAntonioBardemGe-orgiDimitrov1932és1935közötti tevékenységétfilmesítettemeg. BécsmegjelenítéséreSzegedettaláltákideálishelyszínnek,míg BerlinszerepétBudapest„alakította”. LuisOliveros2011-es El Ángel de Budapest6 címűtévéfilmjeÁngelSanzBrizbudapestizsidómentőtevékenységérőlszól. A filmetMagyarországonforgatták.

AmagyarfilmművészetetSpanyolországbankevesenismerik.AfilmhezértőközönséglegfeljebbJancsóMiklós,SzabóIstvánésTarrBélarendezőknevéttudjafelidézni.Spanyoltémákritkánfordulnakelőamagyarfilmek-ben,azegyetlenkivételForgácsPéter2005-ösdokumentumfilmje(A fekete kutya – Történetek a spanyol polgárháborúból). AszocializmusalattBuńu-eltöbbfilmjétbemutattákMagyarországon,egyrésztarendezőnemzetközihírneve,másrészt antiklerikalizmusamiatt.Azt is figyelembe kell venni,hogy acenzoroksokszornemértettékezeketafilmeket.

Aspanyol–magyarfilmkapcsolatokcsúcspontjátLénártszerintVajda László (1906–1965)működése jelenti. Vajda saját stílussal nem rendel-kezett, filmjeivel kijelölt feladatokat végzett el, célja a közönség szó-rakoztatása volt. Ugyanakkor a filmkészítés minden technikai részletétismerte. ZsidószármazásamiattelőszörFranciaországba,majdOlaszor-szágbaemigrált. Itt legnagyobbhatástLa congiura dei Pazzi (Giuliano de’ Medici)7 címűalkotásaváltottaki (1941). ALorenzode’Medici és 3 Azászokbékéretörekszenek. 4 AzElesettekVölgye. 5 Az intés. 6 Budapestangyala. 7 APazzi-öszkeesküvés(Giulianode’Medici).

�6

BenitoMussolini alakja közti feltűnőhasonlóságmiattVajda 1942-benkénytelen volt elhagyni Olaszországot. Spanyolországi letelepedésétolyan színészek segítették, akikkel ebben a filmben dolgozott együtt.Filmjeinaz1950-esévekelejéigérezhetőazolaszneorealizmushatása.Nyíltan propagandacélú filmet nem készített. Legnépszerűbb alkotásaa spanyol–olasz koprodukcióbankészült Marcelino pan y vino8 (1955),PablitoCalvofőszereplésével.Afilmkülföldönishatalmassikertaratott,illegálisanMagyarországra is eljutott. Vajdamár 1954-benmegkapta aspanyolállampolgárságot. Életművénekmonografikusfeldolgozásamégváratmagára.9

Tóth Tihamér (1889-1939) veszprémi püspök alakjával foglalkozikPosztós Ildikó Piroskatanulmánya.TóthsohanemjártSpanyolországban,deeredetilegfiúkszámáraírt,azerkölcsösmagatartásttaglalóműveiannyi-ranépszerűekvoltak(húsználtöbbkönyvétadtákki,van,amelytízkiadástismegért), hogyMaríaRosaVilahurBellestar lányok számára adaptáltaőket. Összesművét ugyanaz a személy,Antoni Sancho Nebot fordítottaspanyolra. Nebotamallorcaiszemináriumtanáravolt, TóthTihamér1929-benkértefelműveinekspanyolrafordítására. TóthTihamérI.világháborúsélményeihatásáradöntöttúgy,hogyatudományhelyettazifjúságnevelé-sénekszenteliazéletét. 1919-ben A tiszta férfiúság címűkönyveországosismertségethozottneki.1920-banelutasítottaa felkéréstOttó trónörökösnevelői feladatainakazellátására. 1926-banEurópábanelsőkéntmondottrádiós szentbeszédet. 1939-ben veszprémi megyéspüspök lett. Boldoggáavatásipere1947-benkezdődött,demegszakadt.MűveiaFranco-rendszeroktatáspolitikájánakalapjáulszolgáltak. TóthTihamérneveMagyarorszá-gonfeledésbemerült,1975utánnépszerűségeSpanyolországbaniscsök-kent,deaszázadvégénmégnéhánykönyveújkiadásbanmegjelent.

AspanyoltörténészekegyrejobbanérdeklődnekaXX.századimagyartörténelemiránt.Akötetbenháromolyantörténészírásakapotthelyet,akikaszegeditörténészekkelrégijószakmaikapcsolatokatápolnak.

María Dolores Ferrero Blancotanulmányábanaz1956-osmagyarforra-dalomspanyolországihatásávalfoglalkozik. Aforradalomkitöréseutánazelsőlépésahumanitáriussegítségmegszervezésevolt.Francorendszere–apárizsiemigránsköztársaságikormányhozhasonlóan–szabadválasztásoktartásátkövetelteMagyarországon.(!)Amagyarforradalomlehetővétettea 8 Marcelino,kenyérésbor. 9 VajdaLászlóspanyolországiműködésénektágabbösszefüggésérőlisolvashatunkLénárt

Andrásdoktoriértekezésében:Ideológia és propaganda a Franco-diktatúra filmpolitiká-jában, Szeged.2013,http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1775/1/Disszertacio%20%28Lenart_Andras%29.pdf,2013.április12-eimegtekintés.

�7

spanyolközvéleményszámára,hogyegységesenálljonkiegyügymellett.�0 AtanulmányMarosyFerenc(1893–1986)kiadatlanemlékirataitisidézi.�� AzENSZ-benzajlóvitaegyikfőszereplőjeisSpanyolországvolt.

Matilde Eiroa San FranciscotanulmányaviszontapolgárháborúutánispanyolországiMagyarország-képről szól. Akét legfontosabb,Kelet-Kö-zép-Európávalfoglalkozósajtóorgánuma Radio Nacional de Espańa és az Oriente Europeo címűfolyóirat. Az Oriente Europeo-ta Centro de Estudios Orientales adta ki, amelynek igazgatójaSantiagoMorillo, aSzent JakabApostolEgyetemiKollégium�2lelkészevolt. Afolyóirat1957/27-esszámaMagyarországgalfoglalkozott. 1969-benFrancokereskedelmikapcsolato-kat létesítettMagyarországgal, ezzelegyidejűlegmegszüntetteazegyütt-működéstamagyaremigránsszervezetekkel. Amagyarkormány 1971-tőlkezdteterjeszteniSpanyolországbanaz Hungría címűévkönyvet.Aközele-dés1977-ben,adiplomáciaikapcsolatokfelvételévelérteelacsúcspontját. AspanyolországimagyarújságírókközülisalegjelentősebbRévészAndorésRónaiZoltántevékenysége.�3 Révész az ABCcíműnapilapkülpolitikaiszerkesztője volt,mígRónai főleg az emigráns sajtóban fejtette ki tevé-kenységét.

Ángeles Egido Leónarrólír,hogyanjelenikmegSpanyolországaXX.századimagyartörténetírásban. AszerzőAnderleÁdámpályájátméltatjaésmegemlítiHarsányiIván,FischerFerencésSzilágyiIstvánnevétis.

AzelsőkétirodalmitanulmánytárgyaCervantesvilághírűregénye.Kiss Tamás Zoltántanulmányábólmegtudjuk,hogya Don Quijotespanyolere-detibőlkészültteljesmagyarfordításátmárareformkorbancélultűztékki,deafordítástcsak1876-bankészítetteelGyőryVilmos.Rákosi Marianna tanulmányaa Don Quijote 57 magyarkiadásátveszisorra.

Katona EszterFedericoGarcíaLorcaműveinekmagyarországirecepci-ójárólközöltanulmányt.AkutatáselőzményePéterLászlóésTolnaiGábor1960-asévekbenvégzettmunkája. Lorcaelsőmagyarfordítójavalószínű-10 Maria Dolores Ferrero Blanco: La Revolución Húngara de 1956 (Az 1956-os magyar

forradalom).UniversidaddeHuelva,Huelva,2002. AkötetkonklúziójaszerintamagyarforradalommellettvalókiállássalSpanyolországkitörtanemzetközielszigeteltségbőlésezhozzájárultarendszertartósfennmaradásához.AmonográfiárólAnderleÁdámírtre-cenzióta Klió 2004/3. számában.

11 Marosy Ferenc:A Madridi magyar királyi követség az emigrációban, 1949–1969. �24 gépeltoldal, 1981-esmadrididátummal.

12 ColegioMayorSantiagoApóstol.Az1946-tól1969-igműködőkollégiumlakóikelet-kö-zép-európaidiákokvoltak.

13 MatildeEiroa: Las relaciones de Franco con Europa Centro-Oriental (1939–1955) [Fran-cokapcsolataiKözépkelet-Európával,(1939–1955)]. EditorialArielS.A.Barcelona,2001.AkötetetHarsányiIvánrecenzáltaaKlió2001/3.számában.

18

legBrachfeldOlivérvolt.Abibliográfiaikutatás23kötetet tárt fel. Ezenkívül 133 kiadvány tartalmazzaLorcaműveit is. MagyarországonLorcalegjátszottabbdarabjaa Bernarda Alba háza.

AkétutolsótanulmányaMagyarországonegyreterjedőspanyolnyelv-oktatás kérdéseivel foglalkozik. Berta Tibormagyar középiskolai diákokdolgozataibanelőfordulóspanyolnévszóirendszerrelkapcsolatos interfe-rencia-problémákról ír. Ábrahám Szilviaamagyardiákoklehetségesspa-nyoltanulásinehézségeitveszisorra.

AkötethezManuel José de Lara Ródenas,azHuelvaiEgyetemnemzet-közikapcsolatokértfelelősrektorhelyetteseésBerta Tibor,aSzegediTu-dományegyetemHispanisztikaTanszékénekvezetőjeírtelőszót.Akiadástamadridimagyar nagykövetség is támogatta.A látszólag nagy földrajzitávolságellenéreakapcsolódásipontokrakoncentrálóegyüttműködésköl-csönösengazdagíthatjaakétországtudományoséletét.Ennekdokumentu-maekötet.

ZsuzsannaCsikós(ed.):Enrcucijadas. Estudios sobre la historia de las relaciones húngaro-espańolas (Útkereszteződések.Tanulmányokamagyar–spanyolkapcsolatoktörténetéről). UniversidaddeHuelva,Huelva,2013,244o.

Gregosits Gábor

�9

HISTORIOGRÁFIA

Két paradigma a modern oroszországi történetírásban

A történettudomány históriája, mint arra írásukban Sz. B. Krih és O. V. Metyelrámutatnak,egyrefontosabbhelyetfoglalelamoderntársadalomtu-dományokban.Különösenaz1990-esévektőlnőttmegahistoriográfiánakmintegyfajtaönreflexiónakaszerepeatudományoséletben.Akibontako-zottfolyamatban,ahogyaszerzőkhangsúlyozzák,avitákelősegítikazel-mélyültebbszakmaimunkát.Ajelenlegioroszországitörténetírásfejlődésekétegymássalkonkurálóparadigmával,azantropológiaivalésakonceptu-álissalösszefüggésbenmegyvégbe.Aszovjethistoriográfiábankevesebbfigyelemjutottatörténészszemélyiségének,ígyaposztszovjetidőszakbanerrereflektáltak.

Azantropológiaimegközelítésbenaszakemberekazismeretektanulmá-nyozásahelyettazokkialakulásifolyamatáraésatudósoktevékenységénekvizsgálatáraösszpontosítanak.Krih ésMetyelbevezetőkéntnéhánynagynyugati társadalomtudós antropológiai alaptételeit ismerteti. Így a tudo-mánytörténészésfilozófusT. Kuhnatudományosforradalmakkalkapcso-latbankiemelte a tudományos közösségek szerepét.Ebben a felfogásbanamegismerés tárgyamintegy feloldódik a szubjektum tudományos tevé-kenységében.B. Latour és S. Woolgarműveibenatudományosténykedésmikroszintűvizsgálataatudományosműhelyekműködésénekelemzésébenölt testet.AzamerikaitudományfilozófusP. Feyerabendepisztemiológiaianarchizmusaszerintatudományosracionalitáskritériumaitésamódszer-tanielőírásokatolyanabsztrakcióknaktartja,amelyeknemhatnakközvet-lenülésegyértelműenakutatásigyakorlatra.

Ahistoriográfiábanazantropológiaielvekkela tudományosműhelyekésa tudósokéletpályájakerülta figyelemközpontjába.Aszerzőkszerintazantropológiaimegközelítéssegíthetleküzdeniaszovjetkorszakegyol-dalúságait, és új eszmékkel és módszertani gyakorlattal gazdagítva azorosz történettudományt, ígykönnyebben jutavilág tudományosközéle-tébe.Ugyanakkorhangsúlyozzákazt is,hogyazantropológiaiparadigmakompromisszumos jellegéből sokszor túláltalánosés szerfeletthomályos

20

irányelvekfakadnak.Alegszembetűnőbbhiányosságnaknemisazttartják,hogyazantropológiaiparadigmalehetővéteszikülönbözőésnemmindigösszehangoltkutatásimódszerekhasználatát,hanemazt,hogynemkésztetasajátmetodológiaelemzéséreéscsaka„józanész”deklaratívkövetelmé-nyérekorlátozódik. Ígyaparadigma jegyébenmegjelenőművekbencsakkorlátozottmódon feldolgozott archívanyagokatalkalmaznak.Aszerzőkúgyvélik,hogymiközbenatörténészeklevelezéseaszakmaiésszemélyeséletútvizsgálatánakfontosforrása,legalábbannyirameghatározóalevelekkiválogatása,elemzéseéskommentárokkalvalóellátása.

Természetesenbármelyiktudományosirányzatbanfeltűnhetnekkevésbéeredetialkotások,akérdésinkábbaz,hogyaparadigmánbelülműködnek-eazönkritikamechanizmusai.Hanem,akkormódszertanistagnáláskövet-kezikbe.Amásikfontosprobléma,amireazantropológiaiparadigmábaneddignemválaszoltak,hogymiakutatástárgya.Amennyibenahistoriog-ráfiábanezazemberektörténete,aszakemberekéletpályája,akkorviszont,mivelaszemélyiségolyansokrétűéstöbbféleképpjelenikmeg,fennállareálislehetőségarra,hogyakutatóebbenasokféleségbenmódszertanilagtévútratér.Hanemléteznekéshatnakaszakmaiésmorális–etikaiimpera-tívuszokésakutatóimunkaönmagáértfolyik,akkorinkábbantikváriusság-rólésnemkorszerűhistoriográfiárólbeszélhetünk.Aszerzőkrámutatnak,hogy még egy nagy nemzetközi történészkonferencián is (Cseljabinszk,2011. november) feltűnt az antropológiai paradigma szerinti elméleti, te-matikaistrukturáliszavarésszegregáció.Aszerzőkúgyvélik,hogyezaparadigma nem szolgálja a tudományos kutatások egyesítését.A legfőbbhibája,hogyfigyelmenkívülhagyjaaszakmaiságkövetelményeit.Atörté-nettudósazértválasztottahivatását,hogyazigazságfeltárásátelőmozdítótudományosmunkátvégezzen.Eztelsősorbanatörténetírásfejlődésételő-segítőszaktudományosmunkásságaeredményességévelmérhetjükle,nemakollegiáliskapcsolatokkal.Azantropológiaiparadigmaatyja,T.Kuhnké-sőbbiműveibenmagaisérzékelteaparadigmávalkapcsolatoselméletiésmetodikaiproblémákat.

Amodern konceptuális paradigma, amit gyakran „eszmetörténetinek”neveznek, szűk instrumentális céllal jött létre.Ez amodell azonbanmárkorábbanislétezettmindavilágtudományában,mindaforradalomelőttioroszésaszovjettudományban.Amaioroszországitudománybeliújdon-sága az antropológiai megközelítéssel való szembenállásában és a klas-szikustól eltérő kutatás-módszertani újításaiban rejlik.A modern eszme-történetben az alkotóról a hangsúly áttevődik a tudományos tevékenységproduktumára,mivelatörténészvilágávalszembenaparadigmaszerintaz

2�

„eszmevilág”bizonyosönállósággalésautonómiávalrendelkezik.Továbbialaptétel,hogyazeszmékobjektívenléteznekésképesekhatniakutatókra.Atudománynemegyszerűenatudósoktevékenységénekterméke,hanemegybonyolultrendszer,amelybenmegvannakazönszabályozáselemei,ahatásmechanizmuskétirányú,nemcsakakutatóiközösségfelőlérvényesül,hanemmegfordítvaatudományosművekeszmeiségefelőlis.Atudományalapfunkciója az igazság feltárása, amit azonban nem lehet elérni csak akutatókközöttikonvenciókkal,mertígyelvészatudományostevékenységspecifikuma.

A konceptuális paradigmában a kutatók a tudományos művek szö-vegébenmegtestesülőeszmékreösszpontosítanak.Arra,mikéntalakulatu-dósokalapelveiszerintatudományosmunkákszövege,mimaradaktuális,mileszidőszerűtlenésatörténetiművekközülmelyekhatnakleginkábbatudományvilágában.Aszakemberekhangsúlyozzák,hogynemcsaka tu-dósokalakítjákalkotásaikat,hanemfordítva,alétrejöttművekszövegénekismegvanafejlődésilogikájaésezishatatörténészekre.Akonceptuálisparadigmának,az„újeszmetörténetnek”nemcéljaametanarratíváktrón-fosztása, fontosabb, hogymegértsék őket, bizonyos értelemben azonbankész arra, hogy a historiográfiában saját metanarratívákkal álljon elő.Akonceptuális paradigmában szigorú anyagválogatással segítik elő a tudo-mányos feladatok megvalósítását.Az egyes elemek pozíciója változhat:egyszeraközéppontbanvannak,máskorviszontaperifériárakerülhetnek.Nagyjelentőségű,hogyamennyireezlehetséges,ahistoriográfiaielemzés-bőlmegkíséreljékkizárniaszubjektívelemeket.Aszerzőkúgyvélik,hogya legnagyobb veszély abban rejlik, ha az „új eszmetörténet” önreflexióknélküli„tudományosdivattá”válik.Hangsúlyozzákaztis,hogyajelenlegioroszországitudományoséletbőlhiányzikakülönbözővilágnézetűésge-nerációjútörténészekszakmaivitája.Akétszerzőkiemeli,hogynemakar-tákazírásukbanelemzettparadigmákategymássalmerevenszembeállítani.Szerintükakétparadigmaegyüttesjelenlétebiztosítjafejlődésüket.Ehhezazonban fel kell ismerni hibáikat és értékeiket, és növelni a tudományosközéletbenbetöltöttszerepüket.Mindeztakkorlehetelérni,haszakítanaka„módszertaniközömbösséggel”ésszéleskörűésmélyrehatóelméletivitá-katfolytatnakatörténettudománymegértésénekmódjairól.

Sz.B.Krih,O.V.Metyel:Dveparadigmivszovremennojotyecsesztvennojisztoriografii.(Kétparadigmaamodernoroszországitörténetírásban).VoprosziIsztorii.2014/1.159–166.o.

Kurunczi Jenő

22

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A „Csillagközi Romboló” filmsorozat az „Aeneis” újramesélése lenne? (A menekülés és új otthonra találás mítosza)

Egy új elgondolás szerint a „Csillagközi Romboló” filmsorozat� alapjaiVergilius „Aeneis”-én nyugszanak (1).Peggy Heller, a Halifax-i King’sCollege Egyetem Foundation Year Programme2 igazgatója további kap-csolatottalálta„CsillagköziRomboló”ésMary Shelley„Frankensteinje”között.(2)Mindkétműbenmegtalálható,hogyhogyanfordulhatvalamiazemberellen.A„CsillagköziRomboló”-ban,emberekegycsoportjakime-nekülazűrbeazőketgyötrőésüldöző,deáltalukteremtettgépek3elől.Az„Aeneis”-ben,túlélőkkiscsoportjamenekülazégőTrójából,Héraharagjá-valanyomában.A„Frankeinstein”-ben,egytudós,embertakarvánterem-teni,egyszörnyetteremt,amiellenefordul.Hellerészrevetteakapcsolatotazókoriésamodernmítoszokközöttasorozatban,melysorozatszerintekomplex,alapos,ugyanakkoregyszerretöbbkérdéstisfelvető.Valószínűleg–véli–mindensci-fisorozatbanmegtalálhatóazakérdés,hogymitjelentembernek lenniagépekésa technológiavilágában;mia jövőnk;mit je-lentolyanhelyenlakni,amivélhetőennemsokáraeltűnikazáltal,hogymielpusztítjuk.Régen,abolygómegsemmisüléseelképzelhetetlenvolt,nemúgy,mintnapjainkban.Atelevízió,éskiváltképpasorozatok,amodernkor

1 Atörténetröviden:csaknem40évteltmárelazóta,hogyazemberiségtizenkétkolóni-ájaelőszörtaláltamagátszembenacylonokkal(atovábbiakban:külónokkal).Azakkoriharcoksoránsikerültmegszabadulnitőlük,ámmostvisszatértek,hogykegyetlentervüketvégrehajtsák.Elűztékazembereketotthonaikból,ésbolygórólbolygóraportyáznakatúl-élőkután,nyomukbanhaláléspusztulásjár.AGalaktikacsillaghajóésmaroknyiűrflottá-jánakutasaiazelpusztítottcivilizációutolsótúlélői,akikegylegendákbólismertbolygótkeresnek,aholletelepedhetnekésaholújesélytkaphatfajukafennmaradásra.Alegendásbolygóneve:Föld.Útjuksoránazonbantartaniukkellattól,hogyakülónokismétrajtukütnek(Wikipédia).

2 AzegyetemlegismertebbprogramjaaFoundationYearProgramme,amiazelsőéveshall-gatókátfogótanulmányaitjelentianyugatifilozófiatörténetében.

3 külónok:azemberiségáltalépítettrobotok,melyekaddigfejlődtek,mígvégülmárakészí-tőiketfenyegették,éshamarosankitörtaháborúköztükésazemberekközött(Wikipédia).

23

kifejezőeszközeiaszociális-morálisdolgokfejtegetésére.Ajelenkorsci-fijeitudatosanvagytudatlanul,deazókorihagyományokon,problémákon,kérdésekenalapul(méghaeznemismindignyilvánvaló).

Charlotte Higgins,aGuardianművészetirészlegénekvezetőjeisosztjaHellervéleményétaművekkapcsolatáról. (3)Érdekességkéntemlítendő,hogyaharcolórobotok,acylonok/külónoknevemegtalálhatóatörténelem-benis:Cylon/Külónelőkelőathéniférfivolt,akiKr.e.640-benOlympiábangyőzött,sapósasegítségévelAthénbenkezébeakartakeríteniafőhatalmat.Egyrosszulértelmezettjóslatmiattviszontanemességsparasztságellen-álltahatalomátvételnek.Külónéstestvéremegszöktek,párthíveitapürtani-usokKr.e.636körülörökreszáműzték.4Aművekköztikapcsolatokról:egymegmaradtvezérelhagyjacivilizációjánakromjait(Caprica-Trója);melyetlerombolt és kifosztott egy inváziós sereg (külónok-görögök); a vezérrelegyüttmenekülAdama(mintAeneas),ésApollo(mintAscanius);Adamá-nak,mintAeneasnak is5, szüksége volt kezdeti vonakodása, hitetlenségemiatt a különféle jelenésekre, hogymeggyőzzék arról, hogy a kijelölt újotthonfelékellhaladni,amígaztelneméri;asikertelenNewCapricánvalómaradásemlékeztethetminketaKrétántaláltvárosra6,vagyazutazásokbabelefáradttársakvárosalapításáraSzicíliában7.

David Meadows felhasználva Charlotte Higgins észrevételeit, újab-bakkal szolgál: kapcsolatot lát a sorozat és az „Odüsszeia”, a sorozat ésamormonvallásközött is.Akülönbözőókoriutalásokramáranevek isutal(hat)nakvéleményeszerint.Csakpéldakéntemlíti:akülónoklátszólagbékéveljönnek,deaflottájukatelrejtik,melyetApollofelfedez,éselmond-jaapjának,ígymikoraharckitör,csakaGalactica8menekülmeg;majdamásodikepizódbanApolloelveszítimásodikfeleségét,Serinát.

Chris Jones (5)vitábaszállezzelanézettel:bárlátszólaga„CsillagköziRomboló” és az „Aeneis” egyező felépítésűek, de a bonyodalmak akkorkezdődnek,amikorezahasonlóságmerevsablonnáválik,ésmindenrész-letetösszeakarnakhasonlítaniazeredetiművel.CharlotteHigginsészre-vételeit a hasonlóságokra elutasítja,mivel szerinte nemvette figyelembemindazokat a körülményeket, amik a szereplők és az események körülvannak.Véleményeszerintazeredeti sorozatgörögnevei (akárszemély,akáristennevekvoltak)lehetnekakáragörög-rómaieredetreutalásjelzői

4 http://mek.niif.hu/03400/03410/html/2224.html 5 Vergilius:Aeneis,II.ének. 6 Vergilius:Aeneis,III.ének. 7 Vergilius:Aeneis,V.ének. 8 Asorozatangolneveisinnenered:BattlestarGalactica.

24

is,deinkábbakor(asorozatkészítésénekkora)névadásimódszere,azún.„quick&dirty”(gyorsésgalád),melyszerinta„jóhangzású,ismert”nevekazonnalegyfajtahősiességetadnakaszereplőknek.Azújsorozatbanmárnemishasználnakilyenneveket9.Asorozatkezdetét,melyszerintegyhősnéhánytúlélőtkivezetazűrzavarbóléspusztulásból,éppenlehetaz„Aene-is”-szelazonosítani,deinkábbarróllehetszó,hogyígymegteremtődöttan-nakalehetősége,hogyakárhetenteújabbésújabbbolygókra(ésígyújabbeseményekhez) juthassanakel.ATV-sorozatok íróiújra felfedezika régitörténeteket,viszontsemmiszükségarra,hogyanyilvánvalópárhuzamo-konésutalásokontúlkülönféleelméleteketgyártsunkahasonlóságokra.

Ezenvéleményellenére az eseményekbenvanháromnyilvánvalóha-sonlóság(6):–mindkéttörténeterőszakkal,harcokkaléspusztulássalkez-dődik,amibőlcsaknéhánytúlélőtudkimenekülni,melytúlélőkakésőbbitörténetszereplőilesznek;–mindkéttörténetegyvégsőütközethezvezet,melynekvégénbékérelelnek,nohaelőttemindkétfélhatalmasvérontáso-katrendezett,ésakezdetivérontás(hovatovábbfajirtás)élesellentétbenállavégsőbékével;– mindkéttörténetvégkimeneteleegyhalált is legyőzőhősönmúlik,akiáltalelnyerttudásisszükségesanépvégzeténekelkerü-léséhez.

(1)BradFrenette:IsBattlestarGalacticaaretellingofTheAeneid?(ACsillagköziRombolófilmsorozatazAeneisújrameséléselenne?)NationalPost,TheAmpersand(ablogazótaelköltözött) http://network.nationalpost.com/np/blogs/theampersand/archive/2009/02/27/is-battlestar-galactica-a-retelling-of-the-aeneid.aspx

(2)RichardWoodbury:LectureexploresBattlestarthemes(EgyelőadófeltárjaaCsillagköziRombolótémáit).MetroCanadahttp://metronews.ca/news/151926/lecture-explores-batt-lestar-themes/

(3)CharlotteHiggins:BattlestarGalacticarevealedasthenewVirgil’sAeneid(ACsillagkö-ziRombolóbemutatásamintazújAeneis)Guardian,CharlotteHigginsOncultureBloghttp://www.guardian.co.uk/culture/charlottehigginsblog/2009/feb/24/classics-classics

(4)DavidMeadows:BattlestarGalacticaandtheAeneid(ACsillagköziRombolóésazAeneis)Rogueclassicismhttp://rogueclassicism.com/2009/02/28/battlestar-galactica-and-the-aeneid/

(5)ChrisJones:BattlestarGalacticaandtheAeneid?(ACsillagköziRombolóésazAeneis?)LatinLanguage.us http://www.latinlanguage.us/blog/index.php?blog=2&title=battlestar_galactica_and_the_aeneid&more=1&c=1&tb=1&pb=1

(6)PaulLevy:BegininFire:MoreonBattlestarGalactica,theAeneid,andAlchemy(Atűzzelkezdődött:többmindenaCsillagköziRombolóról,azAeneisrőlésazalkímiáról)Worldp-ress.com http://egregores.wordpress.com/2010/02/01/begin-in-fire-more-on-battlestar-ga-lactica-the-aeneid-and-alchemy/

Várhegyi László

9 Háromsorozatkészült:1978,1980,2004.

25

FEJEZETEK KÖZÉP-EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL

Egy magyar király uralma Csehországban: Hunyadi Mátyás (1443–1490)

2012 januárjában harmadik alkalommal adták át aKubinyiAndrás-díjat,ezúttal Antonín Kalousnak.Aneveskülföldiközépkorászaközépkortudo-mány terénnyújtott teljesítményévelérdemelteki adíjat, ezekközülpe-digkiemeltenaPlenitudopotestatisinpartibus?Papežštílegátianunciovéve střední Evropě na konci středověku (1450–1526) címűmonográfiájá-ért [Pápai legátusokésnunciusokKözép-Európábanakésőközépkorban(1450–1526)]. Egyetemi diplomáját az olmützi Palacký Egyetemen ésBudapestenaCentralEuropeanUniversity-nszerezte,afentitémábanírottPhD-értekezésétpedigOlmützbenvédtemeg2005-ben.Másikfőkutatá-si területeHunyadiMátyáshozkapcsolódik.Eterületenírtszámoscikkét2009-benegymonográfiábanjelentettemeg,melynekcímeMatyášKorvín(1443–1490).Uherskýačeskýkrál.[HunyadiMátyás(1443–1490).Magyaréscsehkirály].

Acímbenmegtalálhatóakötettalánlegfontosabbmondanivalója,amitKalouskorábbitanulmányaibanisigyekezetthangsúlyozni:HunyadiMá-tyásmagyaréscsehkirály.Véleményeszerinta21évenkeresztüla„csehtrónonülő”Mátyástanemzeti történetíráseleddigméltatlanulkihagytaacsehkirályokpanteonjából.�Akorszakkal legtöbbet foglalkozóFrantišek Palackýanemzetellenségeként,mintPodjebrádGyörgyésJagellóUlászlóellenkirályáról írt róla.HolottMátyásacsehkirályságegy jelentős részefelettténylegesuralmatgyakorolt.Ekötetbeniserrepróbáljamegfelhívnia figyelmet, és aXIX–XX. század uralkodó cseh történeti szemléletévelszembenegymodernebb, nemzeti érzelemmelkevésbé fűtött nézetet vo-nultatfel:MátyásMorvaországésSzilézia,acsehkirályságtartományainakválasztottkirályavolt,ígymeghatározószerepevanacsehtörténelemben.Művébenebbőlaziránybólközelítimegakirályalakját–bársajátbeval- � Matthias Corvinus (Hunyadi) in Czech Historiography.In:Matthiasandhislegacy:Cul-

turalandPoliticalEncountersbetweenEastandWest,ed.AttilaBárány–AttilaGyörkös.Debrecen,DepartmentofHistory,UniversityofDebrecen,2009,31–40.(SpeculumHisto-riaeDebreceniense.ADebreceniEgyetemTörténelmiIntézeteKiadványai1.)

26

lásaszerinteznemtipikuséletrajzimű,2haneminkábbMátyáscsehkirályipolitikájátvizsgálja,csehszemmel.

Avalamiveltöbbmintháromszázoldalhatfejezetreoszlik.AHunyadicsaláderedetéről, történetérőlésMátyásnakamagyar trónigvezetőútjátrövidenösszefoglalóbevezetőfejezetetkövetőenMátyásmagyarkormány-zatáról, reformjairól és alattvalóiról szól a következő szerkezeti egység.Aszerzőcéljaazvolt,hogyképetalkossonakésőközépkoriuralkodórólpolitikai módszerei, reformjai szemszögéből. Ebből a fejezetből KalousMátyás városi politikájáról szóló elemzését emelném ki.A szerző gon-dolatmenetét amagyarországi városok csoportosításával kezdi,miszerintmegkülönböztethetünkkirályi,királynéi,tárnokiésbányavárosokat.Rámu-tat,hogyaszabadkirályivárosoknemvoltakelégerősekésbefolyásosakpolitikaiszempontbólahhoz,hogyanemességhezhasonlóan,vagyéppenazzalszembenamindenkoriuralkodóktámaszailegyenek.KalouskutatásaiszerintMátyás ezen igyekezett változtatni, illetve kihasználni a városok-banrejlőgazdasági,katonaiéspolitikaipotenciált is.Avárosokpolitikaimozgástereaz1440-50-esévekbennőttmeg,amikorazországgyűlésekrekövetségeketküldhettek.Mátyásuralkodásánakkezdeténafőésközrendekellensúlyozásakénttovábbfolytattaeztagyakorlatot,dehatalmánakmeg-erősödésétkövetőenazországgyűlésekmegritkulásávalavárosokpolitikaisúlyaiselveszett.Tudjuk,hogya’70-es,’80-asévekbenavárosokgazda-sági erejétMátyás jövedelmeinövelésérenem tudta felhasználni, csupánannakkiegészítéséhezjárultakhozzáévi20-22ezermagyararanyforinttal.Avárosokmintpénzügyiforrásoknemelsősorbanabevételmennyisége,inkábbannakafelhasználhatóságatekintetébenvoltakjelentősek;képesekvoltakrövididőnbelülameghatározottpénzösszegetrendelkezésrebocsá-tani (88–89.). Ennek a gazdasági erőnek amegőrzése érdekébenMátyássorraerősítettemegavárosokprivilégiumait,kereskedelmijogait,valamintakancelláriára,sőtakirályi tanácsba isemeltbe tehetségespolgárokatavárosokból(90.).

Azolvasószámáraezafejezetsegítielőamagyarésmorvaviszonyokösszehasonlítását,mivelakésőbbifejezetekbenMátyáscsehkormányzatátésamorvavárosokatugyanezenszempontokszerintvizsgáljaaszerző.Pár-huzamotvonamagyarésamorvavárosokközött,melyneksoránbizonyí-tástnyer,hogyMátyáskövetkezetesvoltavárosokkalvalóbánásmódban,hiszenmiután amorvavárosok fölött ismegszerezte az uralkodás jogát,

2 „A közép-európai nemzeti történetek összekapcsolására törekszem” Beszélgetés Antonín Kalous (Olomouc, Csehország) történésszel.In:Aetas2011.3.szám,145–150.(Abeszél-getéstkészítette:RéthelyiOrsolyaésVéghAndrás,Továbbiakban:Interjú)

27

ugyanazokatamódszereketalkalmaztacéljaieléréséhez.Tettemindeztan-nakellenére,hogyakétországsajátosgazdaságiéstársadalmiszerkezeté-bőlkifolyólageltérővoltavárosokszerepe,hiszenamorvavárosoksokkaljelentősebbiparralrendelkeztek,lélekszámukátlagosanmagasabbvolt,ésapolgárokkiforrottvárosiszervezeteinagyobbbefolyássalbírtak,nemcsakavárosfalainbelül,deazadottrégióbanis.

Mátyásreformjailehetővétettékazaktívésexpanzívkülpolitikát.Ka-lousezzelmagyarázzaaharmadikfejezetbenvizsgáltkatonaivállalkozása-it.Kimutatja,hogyakirályijogonszedettadókbővítéseésemelésebizto-sítottaMátyásszámára,hogyprofesszionáliszsoldoshadseregetállítsonfeléstartsonfönn.Arendelkezésreállóanyagiforrásokaztazonbanmárnemfedeztékvolna,hogyeztaseregetfolyamatosanélelmezzeazegymástkö-vetőháborúkban,ezértkülönfigyelmetfordítottarra,hogyhadmozdulataitmindigellenségesterületenvigyevégbe,ésahadseregamegszálltterület-rőlélelmezzemagát.AszerzőállításaszerintazuralkodóezttetteaMold-vaellenviseltháborúban,ésamorvaországihadmozdulatokalkalmávalis.Hadviselésének stílusa rányomta bélyegét a cseh területek lakosságánakMátyáshoz fűződő viszonyára.Kalous véleménye szerint a nemzeti csehtörténetimegítéléselsősorbanezértérvelamellett,hogyMátyásmegszállóuralkodókéntvoltjelenacsehtörténelemben.

Akatonai jelenlét aMátyás kormányzásának első éveiben ismegmu-tatkozik,melyetaszerzőanegyedikfejezetbenfejtki.Meglátásomszerintezazegészműlegfontosabbrésze,hiszenebbenolvashatunkakormány-zásmódjáról.Egymegválasztott király számára fontos volt a legitimitáshangsúlyozása.EnnekvizsgálatátKalouskétoldalróligyekezettelvégezni,nemzetközi és cseh szemszögből,mindeközbenösszehasonlítottaMátyásmegítélésétUlászlóéval.

AkorabelinemzetközidiplomáciaiviszonyokalapjánEurópaközepénugyanisnemuralkodhatottolyancsehkirály,akitaNémet–RómaiBiroda-lomésapápanemismerel.PodjebrádGyörgyeretnekvoltaMátyásszámá-raII.Pálpápaegyértelműtámogatásáteredményezte,akihaláláigkitartottMátyáscsehkirályságamellett,UlászlótcsakVIII. Incepápa ismerteel,mint csehkirályt.HabárUlászló III.Frigyesnémet–rómaicsászár és IV.Kázmérlengyelkirálytámogatásátisélvezte,pápaitámogatásnélkülnemkerülhetettnemzetközi térenMátyásfölébe.Annál is inkább,mivelkato-naiszempontbólisalulmaradt,1474-benBoroszlónálvereségetszenvedett.(168–169.).

Emellett természetesen fontos volt a cseh rendek szava is.A tényle-ges hatalmi viszonyokat ugyanis egyértelműen ez határoztameg.A cseh

28

korona országai közül CsehországbanmindvégigUlászló-pártiakmarad-tak,akatolikusvárosokésanemesekisőttámogatták,valamintPrágátisUlászlóuralta.EnnekellenéreMátyásnakebbenazországrészbenisvoltaktámogatói – közülük kiemelhető aRožmberk, a Švamberk, és aHradecinemzetségekképviselői–,csakúgy,mintMorvaországbanellenzői.Mind-kétkirálytmegválasztottkirálykénttartottákszámon,Ulászlótelsősorbanacsehországirendek,Mátyástpedigamorvaországiéssziléziaikatolikusnemesekésvárosok,mintPlzeňésČeskéBudějovice.Ígyezlettahatal-mistatusquo,vagyisUlászlóténylegesenCsehországfölötturalkodhatott,MátyáspedigMorvaország,későbbSziléziafölött.ACsehKirályságezzelakormányzatszempontjábólisszéttagolttávált,amiugyannemújkeletű,deennyireerőteljesenelőszörmutatkozott.Akétfélközöttiháborútehátamásikkiszorításáraésaterületekegyesítéséreirányult,melyetegyikfélneksemsikerültelérnie.

Kalous a kialakult hatalmi viszonyok tükrében vizsgáljamegMátyáskormányzati tevékenységét az általa uralt területeken. Külön fejezetbenvizsgáljaMorvaországot,SziléziátésLuzsicét.Számáraalegitimitásegyiklegfontosabb sarokköve az, hogyMátyás nemmintmagyar, hanemminttörvényescsehkirályuralkodikacseh területekfölött, seznembuzdítjaegyhódító idegennelvalószembenállásraa lakosságot.EztMátyásazzalishangsúlyozta,hogyacsehországlásitradíciónakmegfelelőenviszonylagnagyobbautonómiátbiztosítottatartományoknak.Morvaországbanbáraz1470-esévekmásodikfeléigkatonaikormányzókálltakazegyeskerületekélén,mégsemvoltakösszetűzésekamorvarendekésMátyásközött.Előb-biekabékemegőrzésétvéltékagazdaságifejlődésalapjának,Mátyáspedigazadógondnélkülibeszedésétkívántaelérni.Eztelsősorbanazbiztosította,hogyavárosiközpontokkal (Plzeň,Cheb,ČeskéBudějovice) rendelkezőrégiókkormányzóiközöttszépszámmaltaláljukamorvanemességtagjait,mintpéldáulZdeněkzeŠternberka,MakvartzRakovic,vagyBohuslavzŠvamberka, utóbbi halmozta is a kormányzati posztokat, ami arra engedkövetkeztetni,hogymindazuralkodónál,mindazegyesrégiókbanisnagynépszerűségnekörvendett.Magyarszármazásúkatonákistöltöttekbekor-mányzóitisztet,KalousazáltalafeltártháborúslevelezésekbőlCsuporMik-lóstésMagyarBalázstemelteki.AhadieseményekSziléziábatörténőáthe-lyeződésévelakatonaiigazgatáslassanelvesztetteaszerepét,arendigyűlésátvetteahivatalnokokfeladatait.1477-benpedigMátyáskiváltságlevélbenengedélyezteamorvarendeknek,hogyönállókülpolitikátfolytathassanak.Természeteseneztnemingyentette,hasonlóanmásközépkoriuralkodóhozrendszeresévijáradékértcserébenírtaaláeztaprivilégiumot.

29

Sziléziakorábbi igazgatási rendszeremiattmáskormányzástkövetelt.A csaknem külön fejedelemségekre tagolt tartomány katolikus voltánakellenére fenntartásokkal fogadtaMátyást, aki egységes igazgatást kívántkialakítani.AzegyesítésreirányulóelsőigazgatásireformjaaSziléziafő-kormányzójatisztségfelállításavolt,melyetelőször1473-banaharcokbanvitézségükkeltekintélytkivívottkatonákkalakartbetölteni,mintFrantisekz Háje-vel, majd később egy sziléziai fejedelmet, Friedrich I. Lenický-tigyekezettelfogadtatniagyűléseken,ámarendekegyiküketsemszavaztákmeg.1474-benazonbanMátyástárgyalóipozíciójaacseh–lengyelseregekfölöttaratottgyőzelemmelolymértékbenváltozott,hogyazévvégéreös-szehívottvratislaviterületigyűlésenSzapolyaiIstvánszepesigrófotsikerültmegválasztatnifőkormányzónak.Ahadiszerencseésadiplomáciaiviszo-nyokfolyamatosváltozásasokszoradottmódotasziléziairendekellenállá-sára,deKalouskutatásaialapjánelmondható,hogyMátyásuralkodásánakvégéresajátosterületiéspolitikaiegységjellemezteSziléziát.AfejedelmekfüggetlenségrevalótörekvésemellettfolyamatosellentéteketszültMátyásseregének Sziléziában történő állomásoztatása, ami a terület gazdaságáthosszúévekenátmegterhelteannakellenére,hogyacsehkoronaegyikleg-gazdagabbterületénekszámított.

Külön alfejezetet szentel az író az Ulászló ésMátyás közötti béke-tárgyalásoknak.Joggal,hiszenmindkétmegválasztotturalkodónakabé-keszerződésszövegétől függöttacsehkirályi legitimációja.FontosvoltugyanisMátyásnakaz,hogyörököskirályicímetszerezzenmagának,ami-velelérheti,hogyutódaisörökliazáltalamegszerzetttartományokfölöttiuralmat.AbéketárgyalásraOlmützbenkerültsor1479nyarán,amelyrőlakortárstörténetírók,mintPeterEschenloervagyBonfini,hosszasleírásthagytakmeg.Kalousatörténetírókmunkájábólazidevonatkozórészlete-ketcsaknemkétoldalonátidézi,ezekalapjánegyértelműenvitathatatlan-náválik,hogyakortársakdöntőenhangsúlyoznikívántákabéketárgyaláscseh és nemzetközi diplomáciai jelentőségét.A békeszerződés eredmé-nyeképpenmindkéturalkodómegkaptaazörököscsehkirályicímet,az-zalakitétellel,hogyatróntcsakUlászlóörökítheti.Abékeszerződésnekköszönhetőenatovábbi11évbenacsehterületekfölöttmegosztvaural-kodtak.Abékeszerződésbetartásának,utóéleténekisszenteltaszerzőegykülönalfejezetet,melybenfelhívjaafigyelmetaszerződésmegszegéséremindMátyás,mindUlászlórészéről.AproblémagyökeretermészetesenaMátyásáltalbírtmorvaéssziléziaiterületekörökítésekörülkeresendő.Mátyástörvénytelengyermekének,CorvinJánosnakazöröklésétnemsi-kerültbiztosítaniaabékeszerződében,ennekellenéreazuralmaalattálló

30

csehtartományokbankülön-különigyekezettmégéletébenbiztosítanifiahatalmát.KalouskiemelvénMátyásutódlási problémáját,Corvin Jánostovábbisorsánakazötödikfejezetbenkülönalfejezetetbiztosít,ittacsehtartományokörökítését helyezi középpontba.Ulászló szerződésszegéseinemsajátéletébenjártakkövetkezményekkel,hiszenmagyarkirállyátör-téntmegválasztásautánazösszescseh tartományfölöttmegszerezteazuralkodói jogot,és ígynemkerült tisztázásraahűbérjog.Kalousebbena fejezetbenMátyástnembékességetésegyetértésthozókirálykéntáb-rázolja,derámutat,hogymégsemanemzetellenségekéntkellemlegetni,hiszenesetébenválasztotturalkodórólbeszélhetünk,ésnemelnyomókül-sőmonarcháról.

AzötödikfejezetbenaszerzőMátyásközép-európaipolitikájávalfog-lalkozik,azegyestémáknakkülönalfejezeteketszentelve,mintpéldáulaNémet-rómaiBirodalommal,vagyazOszmánBirodalommalfolytatottdiplomáciaikapcsolatoknak.Elemzésesoránazegyiklegbefolyásosabbközép európai uralkodóként beszélMátyásról.Amegállapítás helyes,hiszenMátyásmagyaréscsehkirály,uralkodásánakvégénosztrákher-ceg ésKözép-Európa legerősebb keresztény haderejének parancsnokavolt.Azitáliaipolitikárólszólórészbenaszerzőrámutat,hogyapápaésazészakitáliaivárosoktámogatásáratöbbsíkonisszükségevoltMá-tyásnak,minddiplomáciai,mindkatonaitekintetbenazoszmánokésahuszitákellen.

ZáráskéntatrónutódlásproblémájárólésMátyásudvaránakkultúrájárólszólaszerző,bárészlelhető,hogyakoncepciónakmegfelelőennemezekatémákkaptaknagyobbhangsúlyt.Magyarszempontbólsokkalfontosabbugyanis az utódlás problémája, ám Corvin János cseh királynak történőelfogadásánakmégannál iskevesebbesélyadódott,minthogyamagyarrendekelfogadjákuralkodójuknak.Kaloustermészetesenszenteltegy-egyfejezetetaMátyás-korihumanizmusnak,ésacorvináknak,deeznemtúlszámottevő.

Acsaknemnegyvenoldalrarúgóbibliográfiaazolvasókszámáraremekkiindulópontot jelent ahhoz, hogy széleskörű szakirodalomról szerezhes-sentudomást,mondhatjukeztmindaterjedelem,mindakülönbözőnyelvűmunkákterén.Fontoskiemelnünk,hogyKalousnemcsakcseh,német,an-gol,franciaszakirodalmathasznált,hanemtermészetesenmagyarnyelvenmegjelentműveketis.Báregyértelmű,hogyegyelsősorbanmagyarkirályéletérőlnemlehetamagyarszakirodalomnélkül írni,mégiskiemelendő,hogymagyarnyelvtudásarévénAntonínKalousotthonosanmozogama-gyarszakirodalomban,ésazokatnemfordításbanolvasta.

3�

Nagy problémája ugyanis a közép-európai nemzetek történetírásának,hogy anemzeti nyelveket leszámítva elvétve jelennekmegangol, németvagyfrancianyelvűírások,fordítások.Pedigarégiótörténetévelfoglalkozóközépkorászoknak szükséges ismerniük akörnyezőországoknyelvét ah-hoz,hogyatörténelmüketvizsgálnitudják,hiszenszoroskapcsolatottartot-takfennegymással.Aszerzővelmárkorábbanemlítettinterjúnhangzottelakötetbenismarkánsanjelenlévőnézet,miszerint:„Amióta elkezdtünk va-lamennyien elsősorban csehül, illetve elsősorban magyarul írni, a kommu-nikáció egyre nehezebbé vált. (…) A nyelvi akadály manapság már lassan eltűnőben van, de a sztereotípiák, melyeket a nacionalista historiográfiák és egymás nyelvének nem ismerete alakított ki, még mindig nagymértékben meghatározzák a történeti kutatást és a népszerűsítő történeti irodalmat.”3

Közép-Európaközépkoritörténelmeegyegészkéntkezelendő.Különö-senigazezaközépkorimagyartörténelemre.Igaz,aközépkorbanaKárpát-medencébenegyállam,aMagyarKirályságlétezett,ésezazállammindigissoknemzetiségűvolt,mégisnehézamoderntörténetírásbannemzetikö-zépkor-történetetírni.Aréginézeteklevetkőzésénekútjánazelsőlépésekközöttszerepelegymásmunkáinak,majdkésőbbegymásnyelvénekmeg-ismeréseis.AntonínKalouseddigimunkásságaremekpéldaleheterre,afentebbismertetettműpedigtöbbekköztezthivatotthirdetni.

Antonin Kalous: Matyáš Korvín (1443–1490). Uherský a český král. – [Hunyadi Mátyás(1443–1490).Magyaréscsehkirály.]CeskéBudejovice,BohumírNěmec,Veduta,2009.5�2 o.

Novák Ádám

3 Interjú:146.

32

Közép-európai városok az első világháború után (1918–1929)

AzelsővilágháborútkövetőenazOsztrák-MagyarMonarchiaegykorivá-rosai új, nem egyszer egymással szembenálló országok területén találtákmagukat.Mindez gyökeresen átalakította hagyományos, több évszázadravisszanyúlópolitikai,gazdaságiéskulturáliskapcsolatrendszerüket,anem-zetiségiösszetételükrőlnemisbeszélve,amiszámtalanújkonfliktuskiin-dulópontjávávált.EnnekanagytémakörnekszenteltegytanulmánykötetetazUniversumKiadó,mely„Nagyidőkisterületen.Töréspontokaközép-európaitérségvárosaibanésezekkövetkezményei(1918–1929)”címmel,melybenegysoknemzetiségűszerzőgárdasegítségéveltöbbszempontbólismegvizsgáltaavilágháborútkövetőévtizedbenlezajlottváltozásokat.

BárazOsztrák–MagyarMonarchiaidőszakáraazutókoregyfajtaarany-korkéntemlékezikvissza,akortársakszámáramárnemvoltennyirepozitívezamérleg.Akorszakegyikoldalrólagyorsgazdaságifejlődéstésapol-gárosodásfolyamatánakkiteljesedéséthozta.Másikoldalrólviszontszám-talanolyanpolitikai,gazdaságiésetnikaiellentétfeszültabirodalomkü-lönféleországaiésnépeiközött,amireazadottkeretekközöttnemlehetettmegoldásttalálni.Ráadásulazekkortapasztalhatófejlődésiseltérőhatástgyakoroltabirodalomkülönbözőrészeinfekvőtelepülésekreésrégiókra,nemegyszertovábbnövelveaközöttüklévőkülönbségeket.Abirodalomsorsátvégülazelsővilágháborútlezáróbékerendszerdöntötteel,melynekkövetkeztébenaMonarchiamegszűnt,egykoriterületénpedighétújállamjött létre.

AzOsztrák–MagyarMonarchiamegszűnésetöbbszempontbólisgyö-keresváltozásokathozottatérségszámára.Azegykoribirodalomromjainegymássalvetélkedőúj államokalakultakaddignem létező,mesterségeshatárokkal. A térséget korábban jellemző szabad áru- és tőkeforgalom,munkaerő-áramlásezzelmegszűnt,azaddigmeglévő,gyakrantöbbévszá-zadravisszanyúlógazdaságikapcsolatokpedig többségükbenvisszaestekvagyelsorvadtak.Mindezakorabelipolitikai,gazdaságiéskulturálissúly-

33

pontokáthelyeződését is jelentette,amivárosokesetébenszinténkomolyváltozásokkaljárt.Ezzelazátrendeződésselpárhuzamosanmegindultegypolitikai-kulturálisőrségváltásis,azasszimilációpedigettőlkezdve,azad-dignemzetiségiszempontbólprivilegizálthelyzetben lévőmagyarokatésnémeteketsújtottaleginkább.

Magaakönyvkilencfejezetbőláll.Azelsőbenaszerzőklegtöbbjeazegykorifelső-magyarországiszlovákrégióvalésannakkeletifelévelfoglal-kozikakérdésesidőszakban,mígegymásikírásaszlovénvárosokatveszigórcsőalá.Ezenafejezetenbelülalegfőbbvizsgálatiszempontotanemze-tiségiarányokátalakulásajelenti.IttelsősorbanRoman Holectanulmányátkell kiemelni, aki az egykori felső-magyarországi szlovák régió,majd aSzlovákiaterületéntalálhatóvárosokatvizsgáljaetnikaiszempontból1880ésaz1930közöttifélévszázadban.Aszerzőmikrotörténetisíkraiskiter-jesztiavizsgálatot,ésegykonkrétváros,Kassapéldájánkeresiaválasztarra,hogymiokoztaavilágháborúelőtt,illetveutánszületettnemzetiségistatisztikákközöttihatalmaseltérést.Peter Švorc tanulmányábanpedigpo-litikatörténetiszempontbólmutatjabeazimpériumváltástakelet-szlovákiaiterületeken,ahol1918–1919-benerretöbbalkalommalissorkerült.

Akövetkezőkétfejezetbenszereplőtanulmányokszerzőikonkrétváro-sokatvizsgálnakazegykorimonarchiakeletiésnyugatifeléből.Azírásoktematikailagalapvetőenkétnagycsoportbasorolhatók.Aszerzőktöbbsé-geazegyesvárosokpolitikaiátalakulásátvizsgáljaazátmenetiidőszakban(pl.:Pozsony,Eperjes,Ungvárvagyaszlovénvárosok).Kisebbik részükszociológiaiszempontbólelemziazadott településnemzetiségiésfoglal-kozásiviszonyainakátalakulását(Klagenfurt,Munkács).Komolyabbtema-tikai eltérést ettől a két nagy csoporttól csak amagyarHalász Iván és a csehVladimír Goněctanulmányaimutatnak.AzelsőugyanisaBudapestenmaradtszlovákközösségetvizsgálja,mígamásik,azaddigszámosszállalBécshezkötődőmorvaországiBrnovárosakapcsánakontinuitásésdisz-kontinuitáskérdését.

Akövetkezőnégyfejezetbenszereplőtíztanulmányasajtóhelyzetével,akulturálisélettel,azoktatásüggyelésazegyházakkalfoglalkozikkülönfé-lenézőpontokból.Itttöbbekközöttolyantémákkerülneknapirendre,mintazutcanevekváltozásaiPrágábanésPozsonyban,aközép-európaivárosokfelsőoktatásánakhelyzeteiskolatípusonkéntiáttekintésben,vagyaprotes-tánsteológiaiképzéskomparatívösszehasonlításaPrága,Pozsony,SopronésBécspéldájánkeresztül.KicsiteltérezektőlazírásoktólJualiane Brandt sajtótörténetitanulmánya,akikisebbségiszempontból,alapvetőenszepesinémetlapokalapjánvizsgáljaazúj,csehszlovákparlamentműködését.

34

Ezekenarészekenbelülaszerkesztőkkiemeltfigyelmetszenteltekkétváros,EperjesésBrnotörténetének.Ezutóbbi1918előttsokszállalkötő-döttabirodalomfővárosához,Bécshez,deazújhatároknakköszönhetőenezakapcsolatalapjaibanrendültmeg.Azittszereplőkéttanulmányegyikeéppeneztakérdéstvizsgáljaazadottidőszakbanabrnoinémetkisebbségszínháziéleténésazosztráktestvérintézményekhezfűződőkapcsolatánke-resztül.Amásikamorva-németkulturálisviszonytelemziahelyimúzeu-mokműködésetükrében.

A másik, különöshangsúllyalszereplővárosazegykorisárosimegye-székhely,Eperjes.Aszóbanforgónégyfejezetbenszereplőtanulmányok-nak csaknem a fele az államfordulatot követően ott lezajlott politikai éstársadalmi változásokkal foglalkozik. Eperjes több tényezőnek köszön-hetőenmagyar többségűvévált a századfordulótkövetően,dekülönbözőmértékbentovábbrais jelenvoltanémet,szlovákésruszinnépesség.Az1918-asállamfordulatotkövetőenezafolyamatmegfordult,ésettőlkezdvea szlovákokkezdtekmegerősödni amagyarok rovására, ami leginkábbaválasztójog,asajtóésazoktatásügyterületénhozottdöntőváltozásokat.Ahelyzetettovábbbonyolította,hogy1919-benismétmagyarcsapatokszáll-tákmegavárost,majdezlettaSzlovákTanácsköztársaságközpontjaisegyrövididőre,amiújabbállamfordulatokatjelentett.

AzEperjesselfoglalkozótanulmányokközülkettőéppenaz1918–20-asátmenetéveivelfoglakozik.AzegyikazegykoriSárosmegyeiközépfokúoktatásátalakulását,azújképzésirendszertésannakmegindulásátmutatjabeEperjesrevonatkozóan,mígamásikamagyarokrólésavelükszövetsé-geszsidóságrólalkotottszlováksajtóképet.Atovábbikétírásmárahúszasévekvégéigtekintiátahelyigörög-katolikusegyházhelyzetét,valamintazeperjesikulturálisésegyesületiéletátalakulását.

Anyolcadikfejezetbenavárosokszerepétgazdaságiszempontbólvizs-gáljákacsehfürdőváros,PoděbradésaszinténcsehországiZlínpéldájánkeresztül.Ezutóbbiesetébenegykonkrétcég,ahíres,Baťa-félecipőgyártóvállalatfelfutásátésavárosbanbetöltött,meghatározószerepétmutatjabe,főkéntacégalkalmazottainakpolitika-ésmentalitástörténetijellemzőineksegítségével.

Az utolsó fejezetben szereplő két tanulmányban a zsidóság szerepétvizsgáljákavilágháborúutániGalíciábantársadalom-ésidentitástörténetiszempontból.Aharmadikpedigazantiszemitizmusjelenségévelfoglalko-zikarégióvárosaiban1918folyamán,bárazírássúlypontjaavilágháborútkövetőhónapokraesik.Azévutolsóharmadábanzsidóelleneszavargásokrakerültsor,amifőkéntLembergbenjártkomolyabbáldozatokkal.Hatására

35

egyfajtadisszimilációsfolyamatindultmeg,amiazsidóságnakalengye-lektőlvalóeltávolodásátjelentette.Sajnosittaszerkesztőkkizárólaglen-gyel–zsidórelációraszűkítettékleeztaproblémát,pedigrendkívülérdekeslettvolnaagalíciaiukránoknakahelyi zsidósághoz fűződőviszonyát ésannakkülönféleszegmenseitismegvizsgálni.

Akötetbenszereplőtanulmányokausztriai,magyarországi,szlovákiai,szlovéniai,cseh-ésmorvaországi,kárpátaljaiésgalíciaivárosokatmutat-nakbeazelsővilágháború lezárásaésanagyvilággazdagságiválságki-töréseközöttiidőszakban.Ennekmegfelelőenaszerzőgárdaisezekbőlazországokból került ki, a kötetben pedig szlovák, cseh, lengyel, német ésangolnyelvűírásokszerepelnek.BárazegykoriOsztrák–MagyarMonar-chia szintevalamennyi tartománya szerepel ezekben, a kiadványonbelülmégisazegykoriCsehszlovákiáhozkerült területektörténetejelenikmegnagyobb terjedelemmel.Ezenutóbbin belül pedig kiemelt hangsúlyt kapkétregionálisközpont,BrnoéslegfőképpenEperjes.Akötetbenszereplőírásoktartalmilagrendkívülsokszínűek,többszempontbólisbemutatjákazuralomváltáspolitikai,társadalmiésgazdaságikövetkezményeit,nemegy-szerszembeállítvaamármegszűntrégiésakialakulóbanlévőújvilágot.

Peter Švorc –HaraldHeppner (szerk.):Veľká doba vmalompriestore. Zlomové zmeny vmestáchstredoeurópskehopriestoruaichdôsledky(1918–1929).(Nagyidőkisterületen.Töréspontok a közép-európai térség városaiban, és ezek következményei, 1918–1929).Prešov-Graz,Universum,2012.406o.

Vesztróczy Zsolt

36

A lengyel–magyar kapcsolatokat érintő elképzelések a vilnói Słowo hasábjain (1922–1939)

Ahagyományos lengyel–magyar barátságról és a két ország közti kap-csolatokrólszámtalantanulmányésnagyobblélegzetvételűmunkalátottmár napvilágotmind lengyel, mind pedigmagyar nyelven.A sajtó- éspolitikatörténetimunkáiról ismertJacek Gzella1ezúttalbemutatniszán-dékozottmunkájaszinténbeilleszthetőezenművekközé,ámamiigazánkülönlegessétesziazaz,hogynemcsaksajtótörténeti,depolitikatörténetiszempontbólisérdekes,sőtmárcsaktémájamiattiskifejezettenegyedül-állónaktekinthető.ALengyelTudományosAkadémia(PolskaAkademiaNauk)krakkóiszekciójánakSajtótörténetiBizottságagondozásában,Jerzy Jarowiecki szerkesztésében „Rocznik historii prasy Polskiej” (Lengyelsajtótörténeti évkönyv) címmel évente megjelenő tanulmánykötetbenpublikáltmunkaugyanisigazikülönlegességetdolgozfel,az1922.feb-ruár 20-án Lengyelországhoz csatlakozott Közép-Litvánia fővárosában,Vilnóban(lengyelül:Wilno,ma:Vilnius)megjelenőkonzervatívlengyelSłowocíműlaplengyel–magyaregyüttműködésikoncepciókkalkapcso-latoscikkeit.

Atanulmánybantehátazokkalazelképzelésekkelismerkedhetünkmeg,melyekennekaz1922.augusztus1.és1939.szeptember18.köztműködőlengyelirányításúlapnakahasábjainjelentekmeg.ASłowo18évesműkö-désealattugyanisszámtalanolyanmunkánakadotthelyet,melyekszerzői

1 JacekGzella:lengyeltörténész(1954,Toruń–),kutatásitémájaaXIX.ésXX.századilen-gyeltörténelem,ezenbelülapolitika-éssajtótörténet.1977-benfejeztebeegyetemitanulmá-nyaitatoruńiKopernikuszEgyetemen(UniwersytetMikołajaKopernikawToruniu,UMK),majd1988-banszerzettdoktorifokozatotaGdańskiEgyetemen(UniwersytetGdański,UG)„A kis-lengyelországi hatalmi elit I. (Nagy) Lajos király (LudwikWęgierski) uralkodásaidején 1370–1382” címűmunkájával. Később „Lengyelország megszállói és szomszédaiWładysławStudnicki társadalmi-politikaigondolkodásában(1939-ig)”címmelhabilitált,sjelenlegprofesszoricímmelaToruńiKopernikuszEgyetemTörténelmiIntézeténekvezetője,valamintazugyanittműködőInformáció-ésKönyvtártudományiIntézetmunkatársa.Har-mincegyönállótanulmányéshárommonográfiaköthetőanevéhez,melyeketszinténafentemlített,illetveegyébXIX–XX.századisajtó-éspolitikatörténetitémákbanírt.

37

(különbözőaspektusbóléskülönbözőcéllal)alengyel–magyaregyüttmű-ködéslehetségesformáittaglalták.Alengyeleknekekkoribanmindenokukmegvolt arra, hogy szövetségeseket keressenek, ugyanisNémetország ésaSzovjetunióköztcsakerősállamként,minél többközvetlenéshűségesszövetséges megnyerésével maradhattak önállóak – legalábbis a háborúelőttegy-másfélévtizeddelmégígytűnhetett.Alengyel–magyaregyüttmű-ködés,sőtközöshatártémájaezérttehátfolyamatosanjelenvoltaSłowopublicistáinakcikkeiben,ugyanakkorkorántsemegységesmódon.Ezekbealengyelkülpolitikátmeghatározóeseményekésnézetektükrébenmegfo-gant,majd továbbformálódóelméletekbenyerhetünktehátbetekintéstJa-cekGzellamunkájánkeresztül.

Habáratanulmánynincsfőbbfejezetekretagolva(amiegyébkénttalánegyetlen,denemtúljelentőshiányosságakéntemlíthető),mégisfelosztha-tóháromfőbbtartalmiegységre:afolyóiratmegalakulásátésszerkesztőit,munkatársait bemutató bevezetőre; a lengyel-magyar együttműködésselkapcsolatos korai elképzeléseket bemutató részre; valamint a 30-as éveksoránegyrenövekvőnémetésszovjetfenyegetésáltaléletrehívott,cselek-véstsürgetőkoncepciókrészletezésére.Megkellazonban jegyezni,hogya szerző nem csupán a cikkek tartalmát sorolja fel, hanem íróikmotivá-ciójával,akorabelipolitikaihelyzettelésazezzelkapcsolatosvitákkalismegismerkedhetünk.

AbevezetőegységbenelőszörisVilnoLengyelországhozcsatolásáról,majdavilnói„Słowo”megalakulásárólolvashatunk.MiutánKözép-Litvá-niaLengyelországrészévévált,egymásutánjelentekmegterületénalen-gyelpártokszervezetei,sígyalakultmega„Słowot”létrehozókonzerva-tívpárt,azSPN(StronnictwoPrawicyNarodowej)helyiszervezeteis.2 Az 1922.szeptember1-jétőlmegjelenőlapróltöbbekköztmegtudhatjuk,hogyMarianZdiechowskiegyetemitanárjavaslatárahoztáklétre,aközelgőpar-lamentiválasztásokelőtt,apártprogramjánaknépszerűsítésére.Ezutánalaphozköthetőszemélyeketismerhetjükmeg,többekköztaszerkesztőbi-zottságtagjait.EztapozíciótazemlítettZdiechowskinésBroel-Platerenkí-vülTomaszDembowski,id.StanisławWańkowiczésFeliksWielogłowskitöltöttékbe.UgyanittalapműködésébennagyszerepetjátszóAleksanderMeysztowicz,EustachSapieha,AlbrechtRadziwiłłésJanTyszkiewiczne-vével ismegismerkedhetünk.Apolitikai írásokraa legnagyobbbefolyás-sal a „Cat” álnéven író főszerkesztő, StanisławMackiewicz volt, s ezértnevénekkülönösennagyfontosságottulajdonítGzella.Szinténkiemeliés 2 ApártleginkábbKrakkóbantettszertjelentősebbnépszerűségre,aVilnóterületénMarian

Broel-Platervezetésévelműködőszervezetcsakegyvoltasokcsoportosulásközül.

38

részletesenismertetimégCzęsławJankowski,MarianZdiechowskiésWła-dysławStudnickiszerepétis,akikalengyel-magyarkapcsolatoklehetségesjövőjérőlszámtalancikkbenértekeztek.

Megjegyzendő, hogy a szerző már az első, lengyel-magyar együtt-működési koncepciókat tárgyaló fejezet elején kijelenti, hogy ezek azelképzeléseksemmiféleképpennemsorolhatóakafolyóiratlegfontosabbkérdései közé, sőt igazából túlnyomó többségükben nem is önmaguk-ban jelentekmeg, hanem szélesebb kontextusban, nagyobb nemzetközikap-csolatrendszerek részeként nyertek emítést (például Lengyelországfrancia, német, szovjet kapcsolataimellett).A téma tehát semmiképpennem tekinthető elsőrangú fontosságúnak,mégis elég fontos volt ahhoz,hogyújraésújrafelbukkanjonkülönböző,nemzetközikapcsolatokatésLengyelországszövetségesiviszonyaitésjövőjéttaglalócikkekben.EzenírásokközülazelsőZdiechowskinevéhezfűződik,akimár1922szeptem-berébenarrólírt,hogyalengyelkülpolitikaCsehszlovákiaésakisantantirá-nyábankifejtettjóindulatanagybanveszélyeztetiLengyelországot,ugyanisazígyeltávolodikMagyarországtól:„Lengyelország végül elhagyja Magy-arországot, az egyetlen olyan államot Európában, amelynek volt bátorsága keresztény és monarchikus alapokon maradnia”.Megtudhatjuktehát,hogyMagyarországalapkonzervatívszerzőiszámáraezekbenazévekbenmégelsősorbancsakszellemiségeéspotenciális,történelmisegítőtárs-mivoltamiattvolt fontos,mintszövetséges (aszerző ittnemfeledkezikmegaz1920-as„bolsevikháborúban”lengyelekneknyújtottmagyarsegítségrőlsem). Gzella hangsúlyozza, hogy Zdiechowski esetében is (ahogymásszerzők írásaiban is)végkövetkeztetéskéntmárekkoraz szerepel,hogyaTrianonbanaláírtbékeszerződéstfelülkellvizsgálniéslétrekellhozniegyközöslengyel–magyarhatárszakaszt.MégebbenatartalmiegységbenmegismerkedhetünkStudnickihasonlóelméletévelis,akiszinténhasonlólépéseketsürgetettegylehetségesújabbszovjet–lengyelháborútóltartva,ámaszövetségirendszerbenOlaszországot,BulgáriátésTörökországotisszívesenláttavolna.HasonlószövetségirendszertálmodottmegStanisławMackiewiczis,aki1923-banegyleendőlengyel–olasz–bolgár–magyar–spanyol szövetségről írt. Ez utóbbi két elméletben tehátMagyarországinkábbcsakegylettvolnaasokszövetségesközt,ellentétbenZdiechow-skibilaterálislengyel–magyaregyüttműködésielképzelésével–hangsú-lyozzaGzella.Ezenelméletekfontosságátaszerzőazzalisalátámasztja,hogybemutatja a szovjet fenyegetéstől való félelem szülte elméleteket.EzekközülalegérdekesebbStudnicki(nemnagynépszerűségnekörven-dő) ötlete,mely szerintLengyelországnaknemcsak az általa korábban

39

javasoltállamokkal,demégNémetországgalisszorosszövetségetkelle-nekötnie.Akelet-közép-európaierőegyensúlyésaszovjetekkelszembe-ni „ellensúly”megteremtésének céljábólmégolyan javaslat is született(FranciszekBossowskitollából),melyszerintérdemeslennevisszaállíta-niazOsztrák–MagyarMonarchiát.3Emellettolvashatunkazeztellenzőkelméleteirőlis,melyeknéhányesetbenigenfurcsamegállapításokhozve-zettek:StudnickiésnéhánymásíróispéldáulkifejezettenkiálltAusztriaésNémetországegyesítésemellett,melynekellensúlyakénttöbbekköztaCsehszlovákiafelosztásanyománegymásmellékerülőMagyarországésLengyelország szolgálhatott volna. Innentől kezdve a lengyel–magyaregyüttműködés kérdéséről inkább csak a lengyel–magyar közös határmegteremtésekapcsánesikszó,sennekérdekébenegyesszerzőkLen-gyelországotmégaRomániaésMagyarországköztidöntőbírószerepé-benisfeltüntették.Aztugyanismindenlengyelcikkíróvilágosanlátta(bármennyireisvalószínűtlennektűnt),hogyMagyarországhatárainakmegváltoztatását (Kárpátalja visszacsatolását) csakis a környező or-szágokkal való megegyezéssel lehet véghez vinni.A 20-as évek len-gyel–magyaregyüttműködésielképzeléseittárgyalótartalmiegységbentehátmegtudhatjuk,hogymennyireisfontosvoltalengyelekszámáraegyerősszövetségirendszerkiépítése,seztlegjobbantalánZdiechowski1925-ben papírra vetett gondolata jellemezheti, mely szerint a len-gyel–magyarközöshatárügyeLengyelországszámára„élet vagy halál kérdése”.ErrőlGzellatanulmányátolvasvaújraésújrameggyőződhe-tünk, hiszen egyes általa közölt koncepciókmég a lengyel–román éslengyel–csehkapcsolatokatisfeláldozhatónaktartottákMagyarországmegnyeréseérdekében.

Mígazelsőrészbentárgyaltidőszakírásaimindelsősorbanatörté-nelmi kapcsolatokra alapoztak a lengyel–magyar kérdéssel kapcsolat-ban,addiga30-asévekben,amikoranémetésszovjetfenyegetésegyrenyilvánvalóbbávált,aszerzőkegyreinkábbazakkorilengyelérdekekmentén,politikai,gazdaságiéskatonaiszemszögbőlkezdtékvizsgálniatémát.Atanulmánybanittolvashatóelképzelésekjelentősrészetehátmárnemcsupánrégisegítőtársként,történelmiszövetségeskénttekintamagyarokra,hanemelsősorbanMagyarországkatonaierejét,kapcsolat-rendszerétésalehetségesjövőbeliszerződéspolitikaihatásaitfigyelem-bevéveigyekszikLengyelországszámáraelőnyösszövetségirendszerttervezni.Alengyel–magyarszövetségiblokkkiépítésétőlmárnemcsak 3 Hasonlóanegykoronaalá,mégpedigHabsburgOttóuralmaalárendeltevolnaAusztriátés

MagyarországotKazimierzSmogorzewski1928-ascikkében.

40

egyszerűvédelmet,deKelet-Közép-Európastabilizációját,sőtanémet–lengyel viszony normalizálódását is várták. Ennek egyre gyakrabbanhangoztatott és követelt kiindulópontja a lengyel–magyar közös határmegteremtése lettvolna,melyetvagyCsehszlovákia részlegeskárpót-lásával,vagymegcsonkításával,vagypedigteljesfelosztásávalképzel-tekel.EzekellenazelképzelésekellenegyedülEustachSapiehatilta-kozotthangosan,1933tavaszánmegjelentcikkébenakövetkezőtírva:„Lengyelországnak nem szabadna úgy részt vennie egy európai csopor-tosulás megalakításában, hogy azt más európai államokkal agresszívan szembefordulva hozzák létre”.EzavéleményaSłowotörténetébenegyedimaradt,ugyanisezutántöbbénemjelentekmeghasonlótöltetűcikkekaz újságban. Ezzel szemben annál több olyan írás látott napvilágot,melyCsehszlovákia részleges felosztását követelte (valamintAusztriaés Németország egyesítését, mivel ez egy új nemzetközi paktummalkiegészítve az elképzelések szerint Németország önkorlátozását is je-lentettevolna).Aszerzőazonbanarraisfelhívjaafigyelmet,hogyalen-gyel–magyarközöshatárügyébenCsehszlovákia„megrövidítését”sür-getőknemnélkülöztékazóvatosságotsem:StanisławMackiewicz„Cat”ugyanishangsúlyozta,hogyamagyarokkalszembenLengyelországnaknem szabadna „túl messzemenő” kötelezettségeket vállalnia, ugyanisMagyarországmégiseléggyengeállam.ASłowohasábjainpublikálóknézeteitbefolyásolónemzetközieseményekreiskitérGzella,ígymeg-tudjukpéldául,hogyaz1935-benaláírtcsehszlovák–szovjetkölcsönössegítségnyújtásiszerződésiscsakolajvoltatűzre,amiaCsehszlovákiafelosztását sürgetőcikkeket illeti.A1938.március12-énbekövetkezőAnschlussishasonlóképpenhatottalengyelkonzervatívlappublicistá-ira,sőtezutánegyrenagyobbszerepetkapottanémetektőlvalófélelemis. Studnicki például azt ajánlotta, hogy egy esetlegesCsehszlovákiá-ba való német betörésre a lengyel és amagyar hadseregösszehangoltmozgósítássaléskatonailépésekkelválaszoljon(amitegyébkéntacsehterületekmegszerzése szempontjából üdvözlendőnek is tartott volna).Nemmindenkiértettazonbanegyetezekkelanézetekkel,Maczkiewiczpéldáulegyenesenaztírta,hogyegyilyenlépés„katasztrófa lenne Len-gyelország számára”.Ugyanakkorőisegyfajtalengyel–magyarkatonaiegyüttműködéshívevolt: 1938 szeptemberébenugyanis egyolyan ja-vaslatotvázoltfel,melybenalengyelésamagyarhaderőközösvezetésalatt állt volna,EdwardRydz-Śmigłymarsall felügyelete alatt.Gzellaszámtalan egyéb elméletet is bemutat még, melyeknek közös pontja,hogyegytervezettlengyel-magyarszövetségenalapulnak,elsősorbana

4�

németveszéllyelszembenivédelmetigyekeznekbiztosítani,sszámtalanesetbenegyfajtaCsehszlovákia-ellenesbeállítottsággalistársulnak(pl.MackiewiczésStudnickiesetében).4

JacekGzellatanulmányakülönösenérdekeslehetmindalengyelsajtó-történet,mindalengyel–magyarkapcsolatok,mindpedigakétvilágháborúköztiszövetségirendszerekéselképzelésekkutatóiszámára.AvilnóiSłowougyanismármagábanissajtótörténetiérdekességkénttarthatószámon,azittmegjelenőlengyel–magyaregyüttműködésrőlszólóelképzelésekpediglegalábbennyirekülönlegesnekmondhatóak.Aszerzőkiválóan,részletesenmutatjabeazt,hogyapolitikaieseményekmikéntalakítottákacikkekszer-zőinek elképzeléseit, s hogyMagyarországvalójábanmennyire is fontosszerepet töltöttbeakorabeli lengyelkonzervatívgondolkodókszemében–akárhagyományossegítőtársként,akárreálpolitikaitényezőként.

Jacek Gzella:Koncepcjestosunkówpolsko–węgierskichnałamachwileńskiegoSłowa(1922–1939). [A lengyel–magyar kapcsolatokat érintő elképzelések a vilnói Słowo hasábjain(1922–1939)]In:RocznikhistoriiprasyPolskiej.XV.szám,2012,1.k.,87–108.PolskaAkademiaNauk–WarszawskaDrukarniaNaukowa,Warszawa,2012.

Mester Attila

4 Hogyezmennyireleplezetlenüljelentmegírásaikban,arrajópéldaStudnickiegy1938-ascikke,melybenalengyel-magyarközöshatármegteremtéseérdekébenelkerülhetetlennektartjaCsehszlovákiaközösmegtámadásátésfelosztását,sőtennekfokozataitisrészletesenbemutatja.

42

Asszírok és urartuiak. Újabb fejezetek az Urartu-kutatás történetéből

AKr. e. IX–VII. századikelet-anatóliai államalakulat,Urartu történe-téről az utóbbi évtizedekben születtekmár jelentős összefoglalások,mo-nográfiák.P. Zimansky 1998-banmegjelent terjedelmesbibliográfiája, az„AncientArarat”� kikerülhetetlenkézikönyvvévált abból a szempontból,hogytematikusbontásbantartalmazzamindazoknakapublikációknakalis-táját,amelyekF. E. Schulz1840-benmegjelentszövegkiadása2(azurartoló-gia„születésnapja”)ótabárholavilágonmegjelentek.Annakköszönhetőenráadásul,hogyazurartuiepigráfiaianyagszinte teljesegésze„elfér”egygyűjteményes kötetben, azUrartu-kutatás szinteminden nemzedéke szá-mára elkészült egyösszefoglaló szövegkiadás, legutóbbN. V. Arutjunjan műve3,vagyéppenM. Salvininagyszabású,többkötetesvállalkozása4. Az Urartutörténetétösszefoglalómonográfiáktekintetébenpedigeléglegyenmostcsakakétlegmeghatározóbbatmegemlíteni,nemvéletlenülazUrartu-kutatáskétjellemzőkorszakából:B. B. Piotrovszkij„Vanskoecarstvo”címűműve5többekközöttangolfordításbanismegjelent6,M. Salviniopusapedigaz 1990-es években foglalta összemindazt, amit a kutatás éppen akkoriállásaszerintUrarturóltudtunk.7

1 P.Zimansky:AncientArarat.AHandbookofUrartianStudies.NewYork,1998. 2 F.E.Schulz:MémoirsurlelacVanetsesenvirons.In:JournalAsiatique.Ser.3.Vol.9.

1840.257–323. 3 N.V.Arutjunjan:Korpusurartskichklinoobraznychnadpisej.Erevan,2001. 4 M. Salvini: Corpus dei testi urartei.Vol. I–IV. Roma, 2008–2012. (DocumentaAsiana

VIII).(Atovábbiakban:CTU) 5 B.B.Piotrovskij:Vanskoecarstvo(Urartu).Moskva,1959. 6 B.B.Piotrovskij:TheAncientCivilizationofUrartu.Genéve,1969. 7 M.Salvini:GeschichteundKulturderUrartäer.Darmstadt,1995.Nemlehetmostcélunk

Urartutörténeténekmégcsakvázlatosösszefoglalásasem;etekintetbenazérdeklődőbősé-gesismertetéstésszakirodalmihivatkozásttalálM.Salvini(ésP.Zimansky1.jegyzetpont-banemlített)munkájában.Magyarnyelvenpedigegyvázlatostörténetiösszefoglalásértld.BuhályA.:Urartutörténeteéskultúrája.In:MinyaK.(szerk.):MesterfüzetI.Nyíregyháza,2010.27–46.

ÓKOR

43

AkiUrartu-historiográfiávalfoglalkozik,nemvéletlenülállíthatjaegy-másmelléPiotrovszkij és Salviniműveit.Mindkétszerzőamagaidejében(sőt,M.Salvinitermészetesenajelenkorbanis)azUrartu-kutatásmeghatá-rozószemélyisége,akikmonográfiájukmellettkorábbanjelentősrészpubli-kációkkaléskonkrétrégészetiterepkutatásokkalalapoztákmeghírnevüket.PiotrovszkijazörményországiKarmir-blurfeltárásávalszerzettérdemeketaz1950-esévekben8,SalvinipedigtöbbekközöttaVan-tómellettiayanisierődepigráfiaianyagánakfeldolgozásávalvégzettmegkerülhetetlenmun-kát9.Akétmonográfiátazonbanmintegyharmincévválasztjaelegymástól,ígyönmagukban is részeivéváltak, illetveválnakakutatástörténetnek; akétműközöttjelentőseltérésekvannakbizonyosjelenségekmegítélésében,bizonyoskövetkeztetéseklevonásában.

AkétművönkeresztüljólnyomonlehetkövetniazUrartu-paradigma fo-kozatosváltozásait.Mégizgalmasabbazonbanakutatásszempontjából,hogyezaváltozásnyilvánvalóannemállmeg:egészegyszerűenmáshogyantekin-tünkUrartutörténetének,bizonyoskorfordulóinakjelenségére(azállamala-pítás,azasszír–urartuiviszony,II.Šarru-kínhadjárataKr.e.714-ben,Urartupusztulásastb.)ahatvanasvagyakilencvenesévekben,vagyakárnapjaink-ban.Ezajelenségugyanakkorfelkeltiazigénytaziránt,hogyarészkérdé-sekkelfoglalkozópublikációkontúlrendremegjelenjenekolyanösszefogla-lások,amelyekmégolyvázlatosanis,debemutatjákakutatáséppenaktuálisfókuszpontjait,„trendjeit”ésakülönbözőkövetkeztetéseket.EztaszerepettöltibelegújabbanazOxford Handbook of Ancient Anatoliacíműmonumen-tális(összességébentöbbmint1100oldalas!)kézikönyvénekkét,Urartuvalfoglalkozófejezete:Karen Radner és Paul Zimanskymunkája.

Akövetkezőkbenakétösszefoglalásalapjánazokraajelenségekresze-retnénk kitérni, amelyeketmármáshogy látunk,mint akár a kilencvenesvagymég inkábbahatvanasévekben;egyszóvalarra,hol tart jelenállásszerintezazUrartu-paradigma.

1.AzUrartu-kutatásegyikenigmatikuspontjaazállamalapításidőszaka,azI.Sarduri,mintazelsősajátfeliratai�0alapjánismerturalkodóelőttiidő-szak.Ennekakérdésnekataglalásaszétfeszítenéajelenismertetőkereteit;mindenesetreazasszírforrásokbanatérségbenfelbukkanóArramuországa(ésfővárosa,aIII.Šulmánu-ašareduidejénasszírtámadásáldozatáváesőArzaškun)valószínűlegnemaVan-tókörnyékénterültel,hanemazUrmia- 8 B.B. Piotrovskij:Karmir-blur I–III. Erevan, 1950–1955 (ArcheologičeskieRaskopki v

ArmeniiNo.1,2,5) 9 A.A.Çilingiroğlu–M.Salvini(szerk.):AyanisI.TenYears’ExcavacionsatRusahiniliEi-

duru-kai.Roma,2001.(DocumentaAsianaVI)�0 CTU A�.

44

tóközelében(734.és745.).Bárnemismerjükapontosgenealógiaiés/vagyhatalmiviszonytArramuésSarduri,illetveSarduriapja,Lutipriközött,úgytűnik,azurartuiuralkodóidinasztiaszármazásihelyeakésőbbifővárostól,Vankalétőldélre,délkeletrelehetett;ezmindenesetremegmagyaráznaolyandolgokat,hogymiértpontegyeredetilegazurartui-asszírperemterületentalálhatóváros,MusasiristeneváltUrartufőistenévé,vagyhogylétezett-evalamilyenurartuietnikaiidentitás(ld.később).

2.Korábbanaszakirodalombanvoltegyolyannézet,miszerintII.Sardu-ri(Kr.e.kb.760–734)asszíroktólelszenvedettvereségeutánazújurartuikirály,I.RusaáthelyeztevolnaafővárostVankalébólaközeliToprakkaléba.Máraazonbankiderült,hogyeztévesmegállapítás:Vankale(Tušpa)mindigisazurartuiállamközpontjavolt(734.);tény,hogyToprakkalébenfelépültegymonumentálispalota,demamár tudjuk,hogyeztnem I., hanem II.Rusaépítettenagyjábólharminc–negyvenévvelI.Rusakoraután.

3.K.Radneregyikjellemzőmegállapításaazonbanaz,hogyUrartutör-ténetételsősorbanmégmindigasszír„szemüvegen”keresztülnézzük.En-nekegyszerűokavan:azasszírforrásokszámosabbakéssokrétűbbek,mintameglehetősensematikus(vagyannaktűnő)urartuiepigráfiaianyag.Nemtudhatjukazonban,hogyezazasszír„prizma”hogyantorzítjaelamiUrar-tu-képünket,ahhozképestlegalábbis,ahogymagukazurartuiakláttákma-gukat.Jellemzőpéldául,hogymagaaz„Urartu”elnevezésnemazurartuiaksajátönelnevezése (aza„Biainili”),hanemegyrésztBelső-Anatóliakon-vencionáliselnevezéseamezopotámiai(ésezáltalazújasszír)forrásokbanmáraKr.e.II.évezredvégétőlkezdve,másrésztpedigamoderntudományelnevezéseerreaVankaleközponttallétrejöttvaskoriállamra(735.).

HasonlóterminológiaiproblémáramutatráírásakezdeténP.Zimanskyis (548.sk.o.): tudjuk, hogymi az, hogy„urartui”,mintnyelv, devalójá-ban fogalmunk sincs arról, hogymit jelent az, hogy „urartui”,mintnép. Amittudunk:–vanegyUrartunaknevezettpolitikaiegység,amelyaKr.e.VIII–VII.századbanakelet-anatóliaitérségdominánshatalma;–amelymi-litánsbirodalmikormányzattalrendelkezik;–bizonyosrégészetinyomokathagyottmagaután(erődök,sírkamrákstb.);–ésazuralkodódinasztiamagautánhagyottegymeglehetősenterjedelmesepigráfiaianyagot,amialapjánennekabirodalomnaka„hivatalos”nyelvéturartuinaknevezhetjük.

Amitnemtudunk:–ennekanyelvnekakorabeliésottaninevét.–En-nekanyelvnekanatívbeszélőibiztosannemhívtákmagukaturartuiaknak;láthattuk,hogyazasszírokesetébenazUrartuelnevezésegyadottföldrajzirégióttakar,mégpedigakelet-anatóliaifelföldpolitikailagtagoltterületét,későbbpedigAsszíria északi riválisát. Jellemző, hogy az „Urartu”néva-

45

lakazurartuiepigráfiaianyagbancsakegyszerfordulelő,egykésőiasszírnyelvűszövegben.Akoraiasszírnyelvűurartuifeliratosanyagbaninkábba„Nairi”névalakjelenikmegasajátországelnevezéseként,amelykorábban,aközép-asszírésakoraiújasszírtopográfiábanaz„Uruatritól”(azazUrar-tutól)dél-délkeletreeső,azUrmia-tóhozközeliterület.(IttérkezünkvisszaazurartuiuralkodóházfeltételezettUrmia-tó-közelieredetéhez…)

Az urartui epigráfiai anyagban megjelenő ország-önelnevezés, a „Biaini-li” szintén nem rendelkezik etnikai töltettel: jelentése egyszerűen „Bia ország(lakó)i”.Később,azAsszíria,illetveUrartupusztulásautániújbabiloniszövegek-benfelbukkanó„Uraštu”névimmárszinténcsakföldrajzirégiótjelent,illetveabehistunifeliratóperzsaéselámiváltozatábanmegjelenikaz„Armina/Arminiya”helynév,amibőlmajdÖrményországklasszikusneve(Armenia)eredeztethető.

Zimanskydolgozatánakvégén(555–557.)szinténvisszatérmégazurar-tuinépéspolitikaparadoxonára.Véleményeszerintakérdésalapvetőenkétellentétesiránybólközelíthetőmeg:

1.AzurartuinyelvszéleskörbenhasználtéselterjedtnyelvKelet-Ana-tóliában,éslétezikegyurartuinyelvi-etnikaiidentitás,amelyUrartu(azaz„Biainili”)alapja;

2.Urartuegyrövidideigélőpolitikaiéskulturálisentitás,amikatonaierőáltal jött létreegydominánspolitikaielit irányításával, tagoltnyelvi,etnikaiéskulturálisközegben.

Azigazság–Zimanskyszerint–nyilvánvalaholakétálláspontközöttvan.Azurartuinyelvnekahurrihozvalószoroskapcsolatamindenképpenfeltételez valamilyenetnikai-nyelvihátteret.IttZimanskyegykisnyelvé-szeti,nyelvtörténetiexcursusszalszakítjameggondolatmenetét,ésrámutatarra,amiretalánmégnemfigyelteléggéazurartológia,legalábbisazurartuiállam(ésnép?)geneziseszempontjából:azurartuinyelvakülönbözőhurridialektusokközülleginkábbazóhurrivalmutatrokonságot,legalábbisamiaszókincsetésaszintaxist illeti.Nota bene:ennekazelterjedési területeaz a Felső-Hábur-régió (nagyjából a mai török–szíriai–iraki határvidék),amely–teszihozzámostmárarecenzens–gyanúsanközelvanahhozazUrmia-tótóldélnyugatraesőterülethez,amelyesetlegazurartuiuralkodóidinasztiaszármazásiterülete(ld.fent,1.pont).��

Manapságmáráltalánosanelfogadottegyébként,hogyahurri–urartuinyelva kaukázusi nyelvcsaládba tartozik.Arról azonban, hogy azon belülmelyikágba,már(vagymégmindig)nincsegyetértés.D’jakonovésStarostinszerint

11 Ahurrik történetére,kultúrájára,azókorikelet történetérevonatkozóan ld.G.Wilhelm:GrundzügederGeschichteundKulturderHurriter.Darmstadt,1982.(németkiadás);ill.uő:TheHurrians.Warminster,1989.(angolkiadás).

46

akeletiágba�2,másokazonbanszkeptikusaketekintetben…�3Ahurrikrólto-vábbááltalábanazt feltételezik,hogyészak felőlnyomultakbeElő-Ázsiába(vö.Kura-Araks-kultúra,Hábur-áru…),viszontZimanskyrámutatarra,hogyjelenlétükcsakaTaurosz-hegységtőldélredokumentáltbiztosan.(555.sk.)

Visszatérveazesetlegesurartuiidentitáskérdéséhez,Zimanskyinkábbamellettteszileavoksát(557.),hogyUrartunemtekinthetőönállóetnikaiidentitásnak.Zimanskyazalábbiérveketsoroljafelezekmellett:�4

–Urartupusztulásánakmértékeésgyorsasága;azállampusztulása,máramennyi-remegállapítható,mindenféleelőjelnélkül,gyorsankövetkezikbe,ésalaposanmegyvégbe;ráadásulnincs„natívbeszélő”,apusztulásnaknincsnarrációja;

–azUrartubanmegfigyelhetőkulturálishatásokjórészedélről,asszír,illet-veáltalábanfelső-mezopotámiaihatásokformájábanjelentkezik(ld.pl.azuralkodódinasztialegfőbbrituálisgyakorlatáváválóHaldi-kultusz);

–afrissalapításúurartuierődökazállampusztulásautánelnéptelenednek,ésnévanyagukseméltovább;amimégis(pl.Erebuni,akésőbbiJere-ván),azinkábbkivétel;

–Urartuterületénekkésőbbi„gazdáinak”,azörményeknekanyelvébencsakminimálisa(hurri-)urartuijövevényszó,aziscsakközvetettmódon.4. Rátérve a következő pontra, azt a rendelkezésre álló források

alapjánmáreddigistudtuk,hogyazasszír–urartuiviszonyaKr.e.IX.századközepétőlkezdveellenséges.Abbanazonbanmárjelentősválto-zástörténtazUrartu-kutatássorán,hogyhogyanisképzeljükelenneka konfliktusnak a dimenzióit.Korábban az asszír–urartui konfliktustmint két nagyhatalom áthidalhatatlan és kölcsönösenminden erőfor-rást felemésztő párharcának képzelték el, amelyben szükségszerűenvégülcsakazegyikmaradhattalpon.EzalapjánképzelteelThureau-Dangin–ésazőnyomdokainmégsokan–II.Šarru-kínUrartu-ellenihadjáratát Kr. e. 714-ben.�5 Mára azonban már világossá vált, hogya konfliktus tétje a Felső-Euphrátesz vidéke, az észak-szíriai térségés azazonkeresztülfutókereskedelmiútvonalak, akét államközöttiütközőállamok és azUrmia-tótól délre–délnyugatra eső területek el-

12 I.M.Diakonoff–S.A.Starostin:Hurro–UrartiansanEasternCaucasianLanguage.Mün-chen,1986.

13 Ld.R.Smeets:OnHurri–UrartiansanEasternCaucasianLanguage.In:BibliothecaOri-entalis46,1989.259-279.

14 Zimanskymárkorábbanisfoglalkozottezzelatémával,kicsitrészletesebbérveléssel:P.Zimansky:UrartianMaterialCultureasStateAssemblage:anAnomalyintheArchaeologyofEmpire.In:BulletinoftheSchoolsofOrientalResearch299/300,1995.103–115.

15 F.Thureau-Dangin:Unerelationde lahuitemecampagnedeSargon.Paris,1912 (TextescunéiformesduLouvre.Vol.3)

47

lenőrzésevolt.�6AzasszírforrásokbanakétállamközöttielsőérintkezésII.Aššur-nasir-apli(Kr.e.884–859)hadjárata,amelyetaTigriszfolyó„forrásá-hoz”(valójábanegybarlangiátfolyáshoz)vezetett(738.sk.;ld.1.pont).Va-lószínűlegennekakonfliktusnakafolyományaIII.Šulmánu-ašareduArramuellenihadjárata(739.).Azasszíroknyilvánaztakartákmegakadályozni,hogyArramukiterjesszeésmegszilárdítsahatalmátazUrmia-tótóldélnyugatraesőterületeken;jellemző,hogy830körül,Asszíriameggyengülése,majda820körüliújraerősödéseidejénezutóbbiterületmárurartuiellenőrzésalattáll.

Kr.e.kb.820–780közöttnincsterítékenasszír–urartuikonfliktus,mind-kétállamazaddigszerzettterületeikonszolidálásávalvanelfoglalva.781–774közöttazonbanújabbkonfliktushelyzetalakulki:keletreDélnyugat-Irán, illetvenyugati irányban„Hatti”,azazaFelső-Euphráteszvidékénekakkorihettitautódállamai,Karkemiš,MarqasuésKummuhufelémindkétállamkomolygazdasági,politikaipressziótkezdkialakítani.AversenyfutásgyőzteseekkorUrartu:754-benII.SarduriaszíriaiArpadközelébengyő-zelmetaratabelsőproblémákkalküzdőAsszíriafelett,így„Hatti”urartuibefolyásalákerül.

III.Tukulti-apil-ešarra(Kr.e.745–727)korábanazonbanfordulahely-zet.Az asszír királygyőzelmet arat,majd eljut egészenTušpáig (első ésegyetlen alkalom),majd az ellensúly nélkülmaradtAsszíria provinciábaszerveziArpad,HamatésUnkuészak-szíriaikirályságokat(739.sk.).Lé-nyegébenezaterjeszkedésifolyamatfolytatódiktovábbkésőbbII.Šarru-kínkorábanis(Kr.e.721–705),amikorasszírprovinciávászervezikQue(Kilikia), Karkemišmajd (709-ben)Kummuhu területét. (Ez utóbbi leszAsszíriaegyetlenUrartuvalszembeniközvetlenhatártartománya.)

Ezutánakétállamközöttiközvetlenkatonaikonfliktusokmegszűnnek.Az asszír–urartui viszony Aššur-ah-idinna (680–669) és Aššur-ban-apli(668–627) korabeli gyökeres megváltozását, a látványos hadi cselekmé-nyekmegszűntétkorábbanazzalmagyarázták,hogyII.Šarru-kín714.évinyolcadikhadjárataolyandöntőcsapástmértUrartura,amelyetazmárnemtudottkiheverni.�7Mamártudjuk,hogyerrőlszósincs.Amaiszakiroda-lom a fordulatot inkább a Sín-ahhe-eriba (705–680) elleni merénylettel,valamintamerénylőkUrartubavalómenekülésévelhozzaösszefüggésbe16 Thureau-DanginazelőbbipontbanemlítettművébenpéldáulŠarru-kínhadjáratátmégúgy

rekonstruálja,hogyazmegkerültemindazUrmia-,mindaVan-tavat.Akésőbbi,különösenaz elmúlt néhány évtizedben publikált rekonstrukciók azonbanmár egyre „rövidültek”;ezek szerint a hadjárat csupán csak azUrmia-tó vidékét érintette. Ld. pl. P. Zimansky:UrartianGeographyandSargon’sEighthCampaign.In:JournalofNear-EasternStudies49,1990.1–21.(részletesbibliográfiával)

17 Ld.pl.Thureau-Dangin14-15.pontbanemlítettrekonstrukciója.

48

(741.).Aššur-ah-idinnasemmiképpensemérezhettebiztonságbanatrónjátmindaddig,mígamerénylők(sajáttestvérei)életbenésUrartubanvannak;feltűnőmindenesetre,hogyAššur-ah-idinna(ésmajdAššur-ban-apli)men-nyire nemakarja keresztezni az urartui érdekeket, például akkor, amikorŠubriaannektálásakorurartuimenekülteketszolgáltatki.

Egyasszír–urartui„modusvivendi”lehetazalapjaaII.Rusa-korabelijelentősurartuiépítészetiaktivitásnak is;Ayanisban,azegyikekkorépü-lővárosbanbiztosandolgoztakasszírmunkások18,ésvalószínűlegennekajegyébenértelmezhetőekAššuréstalánMarduk(AMAR.UTU)istenfel-bukkanásaisazepigráfiaianyagban.�9

Az asszír–urartui viszony egy újabb fordulataRadner szerint aKr. e.652.esztendő,illetveaz,amikorebbenazévbenAššur-ban-aplidemonst-ratívankivégziazellenségesElámköveteitazurartuikövetekjelenlétében;szerzőnk szerint ez egy újra hűvösre forduló asszír–urartui viszony jele,ésvalószínűlegSín-ahhe-eribamerénylőinekhalálávalfügghetössze(741.sk.).AzonbansokkaltöbbetUrarturólmárnemhallunkasszírforrásokban:egybizonyosSardurimég felbukkan, sokatmondóanmintvazallus.Ezekutánazonbanaforrásokelhallgatnak;nyilvánazért,mertmegszűnikelőbbUrartu,majd614utánAsszíriais.

Végignézve ezt a gyors és vázlatos kronológiai áttekintést, a korábbimonográfiákkal és összefoglalásokkal összehasonlítva rögtön feltűnik,hogy az eseménytörténet és az asszír–urartui konfliktus tekintetében holváltoztak meg az Urartu-kutatás fókuszpontjai. Jellemző, hogy Radnerismertetőjében szinte észrevétlenül eltűnt, okozatait és következményeittekintvesúlytalannáváltII.Šarru-kínmársokszoremlítettnyolcadikhad-járataUrartuellen,Kr.e.714-ben.KorábbaneztazeseménysorttartottákUrartu és az asszír–urartui viszony fordulópontjának; ahogy fentebbmárvoltrólaszó,olymódon,hogykétolyantérségbeli„szuperhatalomról”vanszó,amelyközöttvalamiféleantagonisztikusellentétfeszül,ésegymásköl-csönöselpusztításáratörekednek.Máramárkiderült,hogyerrőlegyáltalánnincs szó:pusztáncsakabefolyásiövezetek,akontaktzónákellenőrzéselehetettakonfrontációtétje.Márcsakazértisígylehetett,mertakétállam,UrartuésAsszíriateljesenmásföldrajzi,ökológiaikörnyezetbenrendezke-dettbeéstudtakiterjeszteniabefolyását:AsszíriaaTauroszhegyláncaitóldélre,UrartupedigaKelet-Anatóliahegyvidékes területeire.Akétállam

18 CTUA12-1VII.10alapján19 AMAR.UTU(=Marduk)II.Rusakarmir-bluri(Jereván,Örményország)szentélyfeliratán:

CTUA12-2VIII.8;AššurpedigIII.Rusagöveleki-keşişgölisztéléjén:CTUA14-1Vo.12;22;A14-2Vo.9;20.

49

központját(TušpaésKalhu,illetveNinive)mintegy240kméstöbb3000métereshegycsúcsválasztottaelegymástól,ígyközvetlenhatár(legalábbis709-ig,Kummuhu,akésőbbiKommagénéasszírmeghódításáig)nemvoltközöttük,csakkülönbözőütközőállamok(Musasir,Šubriastb.,őketRadnerkülön-különisbemutatjaa743–748.oldalakon).

Részbenazelőzőtematikusfordulathoziskapcsolódik,hogyazutóbbiidőbenmegváltozottaŠarru-kín-félehadjáratutániasszír–urartuiviszonyképeis.Aradikálisélethalálharc,ésazeztlezáróasszírgyőzelemparadig-májaalapjánkorábbanúgygondolták,hogyKr.e.714utánUrartuvalójá-banasszírvazallusállam lett (ésennek tudhatóbeakonfliktusospolitikamegszűnése).Nincsmost lehetőség ittarra,hogyrészletesenbemutassukazasszírkülpolitikaalávetésifokozatait,deaforrásokalapjánlátható,hogyezeknek semmifélenyoma sincsen a II. Šarru-kínhadjáratautáni asszír–urartuiviszonyban,sőt,K.Radnerérveléseminthamáravisszájáraisfor-dítanáahelyzetet,legalábbisAššur-ah-idinnakorában.Radnerugyanisaztsejteti,hogyebbenazidőbenazértnincsasszír–urartuikonfrontáció,mertUrartukomoly„zsarolásipotenciállal”rendelkezikSín-ahhe-eribafeltehe-tőlegotttartózkodómerénylőiszemélyében.(741.sk.)

5.Azasszír–urartuiviszonyszámunkrasokszorcsakmintkatonaikonflik-tusjelenikmeg;ugyanakkorakutatássúlypontjaazutóbbiidőbenáttevődöttakulturálisésgazdaságikapcsolatokra,illetveazoklehetőségéreis(742–743.o.). Annak ellenére, hogy a IX–VIII. századi „diplomáciai hidegháború”(Radner:„diplomaticiceage”,742.),úgy tűnik,nemkedvezhetakulturális,illetvegazdaságijellegűkapcsolatoknak.Számosolyan„lehetőséget”tártfelakutatás,aholazilyentípusúkapcsolatfelvételekmegtörténhettek:

I.Amáremlített„közös”határvidékekegybenkomoly„kontaktzónák”lehettek:akummei,musasiriközösenhasználtszentélyek,ésazidekapcso-lódókultuszokkomolykulturálisésgazdaságiközvetítőkapcsoklehettekmégazemlített„diplomáciaihidegháború”idejénis.

II.Avalószínűlegnagyszámúhadifogolyegybenkülönbözőkatonaiéskulturális „transzferek” lefolytatói; Radner szerint például III. Šulmánu-ašaredu asszír lovasságánakkifejlődésében sokat segíthetett azUrartuvalvaló konfrontáció, illetve voltmár szó azAyanis építésében feltehetőlegrésztvevőasszírmunkásokról.

III.Avalószínűasszírfoglyokközöttakárszemélyszerintiskilehetemel-niI.Sarduri,azelsőpontosanismerturartuikirályírnokát,akitkp.szülőatyjaazéppenezértasszírstílusúurartuiírásbeliségnek.Mégérdekesebbadologugyanakkor,ésennekakonkrét„kulturálistranszfernek”ahatása,hogyazinkábbsztélé-éssziklafeliratokbólállóurartuiepigráfiaianyagstílusaazar-

50

chiválásicélúasszíragyagtábla-szövegekstílusávalegyezikmeg;írnokunknyilvánvalóanebbenastílusbanésgyakorlatbanvolteredetilegjáratos.20

IV.Szinténhathattakegymásraakülönbözőagrártechnológiákésagrár-jellegűinnovációk:aTušpaésDúr-Šarru-kín,illetvekésőbbNinivekörülvégzettcsatornaépítésekviszonylatábannyilvánegymásrahatópéldákkalszámolhatunk,2�vagyszótlehetejteniazurartuiszőlőművelésrőlésborá-szatról,amelyAsszíriábaniselismerővisszhangratalált.

RadnerazírásátazAsszíriaésUrartuközöttiütközőállamokleírásávalzárja(743–748.).Közösezekbenakis-vagyvárosállamokbanaz,hogyminderőshurri tradícióvalrendelkeznek;aztmármegintcsakarecenzensjegyzimeg,hogyeztajelenségetmindenképpenkomolyankellmajdvenniUrartukora-történeteéskérdéseskulturálisidentitásaviszonylatában.Radnermostinkábbcsakakülönbözőterületekföldrajziazonosításávalfoglalkozikkomolyabban:•ŠubriaaFelső-Tigriszvidéke,annakforrásterülete;északihatáraUrar-tu,nyugatiésdélihatáraaTigriszfolyó,illetveAmediésTušhanasszírprovinciák.(743.sk.o.)

•KummekörülbelülamaiBeytüşşebapkörülhelyezkedettel,atörök–ira-kihatármentén.RégótaaviharistenTeššobkultuszhelye.(744.o.)

•AmártöbbszörisemlítettMusasir,illetveurartuinevénArdiniÉszak-nyugat-Irakban, Sidikan környékén helyezkedett el; leginkább arrólhíres,hogyittvoltazurartuikultuszgyakorlatfőistenének,Haldinakaközpontiszentélye.(745.sk.)Összefoglalva,K.Radner ésP.Zimansky tanulmányaival nagyonko-

molyés jólhasználhatóUrartu-összefoglalástkapunk,amelyeknek jelen-tőségenemcsakatudományosfrissességükbenvan,hanemabbanis,hogynagyonjólleképezikaztaváltozástis,amelyazUrartu-kutatásbanvégbe-ment,éskijelölikazokatazösvényeket,amelyekmenténajövőbentovábblehethaladniukakutatóknak.

Mindkéttanulmányt–természetesen–bőségesrészletesirodalomajánlózárja.

PaulZimansky:UrartianandtheUrartians(Urartuiésazurartuiak);KarenRadner:AssyriansandUrartians(Asszírokésurartuiak).In:S.Steadman,G.McMahon(szerk.):TheOxfordHandbookofAncientAnatolia.Oxford,2011.pp.548–559;734–751.)

Buhály Attila

20 G.Wilhelm:UrartualsRegionderKeilschriftkultur.In:V.Haas(szerk.):DasReichUrartu:EinaltorientalischerStaatim1.Jahrtausendv.Chr.Konstanz,1986.95–113.

21 ATušpa környéki, ill. urartui gát- és csatornaépítésekről ld. pl.G.Garbrecht:TheWa-terSupplySystematTuspa(Urartu).In:WorldArchaeology11,1980/3.306–312;Belli:Dams,ReservoirsandIrrigationChannelsoftheVanPlaininthePeriodoftheUrartianKingdom.In:AnatolianStudies49,1999.11–26.

5�

Az aphrodisziaszi Szebaszteion

Monumentálismonográfiaegymonumentálisemlékműről.AphrodisziaszTörökországdélnyugatirészéntalálhatóantikváros,mabeépítetlen,nagy-résztmár feltárt romterület.Azásatásokat aNewYorkUniversityvégzi,az eredmények publikálása azAphrodisziasz c. sorozatban történikmeg,melynekezamonográfiaa6.kötete.

A szakrális célú Szebaszteion (latinul Augusteum) feltárása 1979-84közötttörténtmeg,ésezazelsőteljespublikálása.�Összesen80márvány-domborműkerültnapvilágraéletnagyságúalakokkaldíszítve.AhatalmasépületegyüttesAphrodité Prométornak (latinulVenus Genetrix), a rómaicsászároknak(görögül theoiSzebasztoi)ésanépnek(démosz)voltszen-telve.Adomborművekengörögésrómaitémákváltakoztak:rómaicsászá-rok,görögistenekéshéroszok,különbözőallegóriákésperszonifikációk.Azábrázolásokavárosviszonyátfejezikkiarómaicsászárihatalomhoz,valamintahelyiéshellenisztikushagyományokhoz.Azépítkezéskonkrétindítékátnemismerjük,általábanviszontnyilvánvalóanacsászárkultusztszolgálta.

AzépületegyütteslétrehozásaKr.u.20–60közöttzajlottle,ésAphro-disziaszkétvezetőcsaládja finanszírozta.Azegyikcsalád (EuszebészésMenandrosz)adíszkaput(propülon)ésazészakiporticustépítette,amásik(Attalosz ésDiogenész) a templomot és adéli porticust.Mindez a fenn-maradtfeliratokbólállapíthatómeg.Akétporticusegy14mszélesés82m hosszú felvonulási utat fogott közre,mely a díszkaputól a templomigvezetett.EkétutóbbitTiberiusalattépítették,mígaporticusoképítéseNerokoráighúzódottel,ésteljesenakkorsemfejeztékbe.AzépületegyüttesaIV.századközepéigálltfenn,amikorisegyföldrengésazészakiporticustromba döntötte.A déli porticust tovább használták kereskedelmi célokra(boltok,műhelyekköltöztekbele),mígaVII.századbanegyújabbföldren-géstőlazisösszedőltéselhagyatottávált. 1 Magyarul olvasható a témához: Gesztelyi Tamás: Uralkodói erények az aphrodisziaszi

Szebaszteionban.In:Rómapolgárokésuralkodókképiüzenetei.Szerk.GesztelyiTamás–VargaTeréz.AgathaXXII.Debrecen2007,107–120.

52

Adíszkapukétszintesvolt,aháromátjáróját12iónoszlopövezte.Azemeletiszinten12korinthoszioszloptartottaazoromzatotésakoszorúpár-kányt.Azoszlopokközélegalább16szoborvoltállítva,melyeknekrészbenatöredékei,részbenafeliratosbázisaifennmaradtak(Aphrodité,Aineasz,császárokéscsaládtagjaik).Aporticusok80méterhosszúak,7métermé-lyekés12métermagasakvoltak.Háromszintjükközülaföldszintnyitottvolt,mígazemeletiekzártak,aholaféloszlopokkaldíszítettpillérekközédomborművekethelyeztek.Afelvonulásiútvégébenálltatemplom,melymagas pódiumra emelt korinthoszi oszlopaival teljesen rómaimintát kö-vetett. Ennekmagyarázatul szolgálhat, hogy a városi arisztokrácia tagjaigyakranmegfordulhattakRómábanakárlátogatóként,akárkövetként,melysoránmegismerkedhettekavárosreprezentatívépítményeivel.

Amonográfiagerincétatetemesmennyiségűdomborműleírásaalkot-ja.AzészakiporticusmásodikemeletétNeroésazolümposziistenek,ill.perszonifikációk(Hémera,Ókeanosz,Niké),azelsőemeletétpedigabiro-dalomnépeinekperszonifikációidíszítették(ehhezhasonlóvoltRómábanasimulacragentium).Ezenanagyonhiányosoldalonazeredetileg50nem-zetetábrázolódomborműből17népnevénekfelirata,ésrészbenábrázolásamaradtfenn(köztükadákokéis).Értelmük:ahódítócsászárhatalmakelet-tőlnyugatigésészaktóldéligvalamennyinéprekiterjedt.

Adéliporticuselsőemeleténagörögmitológiahőstörténeteisorakoztak,mígamásodikonazistenekésacsászárokalakjai. Itt,különösenazelsőemeletenahelyi jelleg jobbanérvényesült,mintazészakiporticusethné(nemzet)ábrázolásain.Az51teljesvagytöredékesmitológiaitémájúdom-borműazegyiklegnagyobbéslegteljesebbfennmaradtilyenjellegűegyüt-tes az antikvitásból.Egyhatározott képprogrammegállapítására azonbanígy semnyújt lehetőséget.2A templommelletti domborműveken feltűnikAnchiszész,AphroditéésAineasz,tehátarómaieredetmondalegfontosabbalakjai.AlegtöbbszörszereplőhéroszHéraklészésDionüszosz,deelőfor-dulnakmégTriptolemosz,Bellerophón,Polüphémosz,Meleagrosz,Achil-leusz,Ajaxstb.Mivelmindeddignemsikerültasorrendjüklogikájátmegál-lapítani,felmerülazazértelmezésis,hogypusztándíszítőszerepettöltöttekbeahosszúfalfelületen.Egyes történeteknélbizonyosanszerepet játszottaz,hogyKis-Ázsiáhozkötődnek,pl.aTrójaiháborúeseményei,vagyaNü-szai nimfák a kisDionüszosszal.Másoknál általánosabban az állapíthatómeg,hogya legjelentősebbpánhellénalakokvoltak,mintDionüszoszés

2 Azelső12táblaegységénekrómaiértelmezéséretörténtkísérlet:GesztelyiTamás,KőbevésettAeneis.In:Irodalomésképzőművészetakoraicsászárkorban.Szerk.GesztelyiTa-más.AgathaXXVI.Debrecen2012,121–131.

53

Héraklész.TalánszerepelazábrázoltakközöttNinoszis,akiAphrodisziaszmondabelialapítójavolt.

Adéliporticus2.emeletén52domborműazisteneketésacsászárokatábrázolta,mintegyegy sorbaállítvaazutóbbiakat az előbbiekkel.Amáristennéavatottésamégélőuralkodóknincsenekmegkülönböztetveegy-mástól.Istenimeztelenségbenjelennekmegpatetikusanésahellenisztikuspanegürikoszok modorában. Claudius és Nero újAchilleuszként vannakábrázolva,amintegy-egylegyőzöttprovinciaperszonifikációjáttartjákkar-jaikban.EgymásiktáblánNeroésBritannicusDioszkuroszokkéntjelennekmeg.Agyőzelemistennője,Nikétöbbízbenisláthatóholtropaionnal,holkoszorúvalkezében,melyetagyőztescsászárfelényújt.Többdombormű-vönaszándékoslefaragásnyomailáthatók,különösenazáldozati jelene-teknélésagenitáliáknál.Ezakereszténységszámlájáraírhatócensúrakö-vetkezménye.

Egészébenazemlékműarravilágítrá,hogyaRómaiBirodalommilyenfogadtatásra talált egy kisázsiai város helyi elitjénél, és hogyan jelennekmeg a császárok és családtagjaik helyi kompozíciókban.Az északi oldalabirodalomtisztánrómaivíziójátmutatja,mígadélioldalonacsászárokszerepénekhellenisztikuskoncepciójajelenikmeg.Acsászárokagörögmi-tikustörténelemtermészetesfolytatóiváválnak,ésegyépületszintrevannakhelyezve.Ahellenisztikusvizuálisnyelvmellettarómaiideákésformákjelennekmeganemzeteksorozatban,atemplomkülsőmegjelenésében,aszigorúaxialitásában,acsászárokportréiban,asenatusésrómainép,illetveAineasztógásalakjaiban,DeaRomábanésazikreketszoptatófarkasalak-jában.

Akötetetgazdagbibliográfiaéskülönbözőmutatókzárják.Különemlí-téstérdemelnekatáblák,melyekmindendarabrólkitűnőminőségűilluszt-rációkat tartalmaznak. Ezen kívül a szöveges részben ugyanezekről és adomborművekrekonstruáltelrendezésérőlrajzokistalálhatók.

R.R.R.Smith:TheMarbleReliefsfromtheJulio-ClaudianSebasteion(Aiulius-claudiusiSe-basteionmárványdomborművei).AphrodisiasVI.PhilippvonZabern,Darmstadt/Mainz2013.373oldal175tábla.

Gesztelyi Tamás

54

Római coloniák az alapításukat követő első évszázadban

Ismertetésemtárgyaegy,askóciaiSt.AndrewsEgyetemen2007szeptem-berébenmegrendezettnemzetközikonferenciánelhangzottelőadásokattar-talmazókötet.Atíztanulmányvagyfejezetmindegyikeegy,vagytöbbró-mai coloniátállítavizsgálatközéppontjába,egyévszázadosidőkeretben.

Azelsőfejezetakötetszerkesztőjének,Rebecca J. Sweetmanbevezetőírása.Ebbenbemutatjarövidenacoloniákkalkapcsolatostörténetíráseddigáltalánosan elfogadott téziseit,mint például, hogy aRóma által alapítottvárosokattekinthetjükún.„miniRómáknak”afővárosésarómaipolgároknézőpontjából.Afrisskutatásokszerintezazálláspontmegkérdőjelezhető,hiszenezekalapjánegyértelművévált,hogynincskétegyformacolonia,ésilyenösszefüggésbennehézpontosandefiniálniezeketavárosokat.Rö-viden bemutatja az utóbbi években napvilágot látott főbb elméleteket is.Azegyik szerintazáltalánosnézet,melyalapjánavárosoknaknemvoltválasztásilehetőségük,hogyabirodalomrészeiakarnak-elenni,vagysem.Amásikfőbbelméletamódszertanhozkapcsolódik.Azújnézőpontalapjánafolyamatokatnemfentről,vagyisRómából,hanemaprovinciákperspek-tívájábólvizsgálják,amiújértelmezésekhezvezethet.Ilyenpéldául,hogyakétirányúkommunikációs folyamatokeredményessége alapvető szükségletegytelepüléssikeréhez.AprovinciákRómagazdaságistratégiájánakrészeivoltak,valószínűlegacoloniákis:profitálhattakafővárossalvalóközvetlenkapcsolattartásból,illetveabirodalmigazdaságihálózathozvalótartozásból.

AmásodikfejezetaNyelv és identitás a szicíliai római coloniákbancí-met viseli,melyetKalle Korhonen írt.A tanulmány célja egyrészt, hogymegvizsgáljaaközösségiterekenfeltártfeliratoknyelvválasztásátésezál-talpontosabbképetadjonaterületnyelvhasználatánakkialakulásáról,más-részt,hogyasírfeliratokonmegjelenőembereknyelviidentitásátvizsgálja.Megállapítja,hogySzicíliasokszempontbólbilingvisterületvolt.Érdekespéldakénthozza,hogyagladiátorjátékokgyorsanelterjedtek,alatinnyelvazonban lassabban.Az akkulturáció Szicíliában a kora császárság idejénmégmindighiányosságaakutatásnak,főlegnyelvészetiszempontból.

55

AharmadikrészbenJonathan Edmondson„Két colonia történetét”mu-tatjabe.Augusta Emerita(maiMérida)ésMetellinum(maiMedellín)Lu-sitania provinciában (amaiSpanyolországdélnyugati része) jöttek létre.ElőbbitAugustuscsászáralapítottaKr.e.25-benazV.AlaudaésaX.Ge-minalegiókveteránjaiszámára,teljesneveColonia Iulia Augusta Emerita volt.Kr.e.16-tólezavárosvoltLusitaniaközigazgatásiközpontja.Aszer-zőatanulmányelsőfelébenAugusta Emeritatörténetétírjale,ésazt,hogymilyenhatássalvoltaprovinciatöbbirészére,amásodikrészbenpedigakétcoloniakulturáliséstársadalmikapcsolatátvizsgáljaaprincipatuselső100évében.

Akétcolonia szoroskapcsolatáravonatkozófeltevésétegykiragadottpéldávaltámasztjaalá.AKr.u.I.századvégénegytisztségviselőt(Caius Sulpicius Superstes,Caius fia a Galeria tribusból), aki háromszor töltöttbeduumviripozíciótMetellinában,Augusta Emeritavárosában temetnekel.Azeseménykülönlegességeabban rejlik,hogyakétcolonia decuriói közösenintéztékatemetést:közpénzenmegvásároltákasírhelyetésszinténközpénzből fedeztéka temetkezési szertartásköltségeit.Valószínűsíthető,hogyazelhunytEmerita városában is fenntartottegy lakóházatmagánakésavárosprominensszemélyiségévévált,annakellenére,hogyegymásiktelepülésentöltöttbetisztséget.

Anegyedikfejezetetegyszerzőpáros,Alicia Jiménez és José R. Carrillo írta.AtanulmányCorduba coloniátvizsgálja,amitkésőbbColonia Patricia névenújbólmegalapítottak.Azelsődeductiokörülményeiismeretlenek,akutatásaKr.e. II. századelejéredatálja. Írásukbankitérneka romanizá-ciókérdéséreis.EgyértelmezésszerintezaRóma-másolatoklétrehozásáravalótörekvésbenjelenikmeg.Azonbaneza„másolás”csaknéhányspeci-álisépületmegjelenésébenfigyelhetőmeg,mintpéldáulaforum, a basilica vagy a fürdő.További vizsgálatokat igényel az a kérdés, hogy a fejlődővidékicoloniáknakvolt-eegysajátkialakultképükarról,hogymilyenlehetegyigazirómaivárosésezalapjánépítkeztek,formáltákvárosukat,vagymagánakRómánakvolt-eideálisvárosképe,ésezalapjánhoztalétre,fej-lesztetteatelepüléseit.

Akövetkezőtanulmánya„Birodalmi kultusz és birodalmi megbékélés” címetviseli.Aszerző,Paul D. Scott Corinthos forumánaképítészetiaktivi-tásátvizsgálja,ésezalapjánmutatjabeabirodalmikultuszkialakulásátavárosban.AcoloniátJuliusCaesaralapítottaújraKr.e.44-ben,felismerveahelystratégiaijelentőségét.Azonbanazállamférfimeggyilkolásaacolonia életére ishatássalvolt.Azújraalapítástkövetőelsőkétévtizedbenkevésépítészeti tevékenység figyelhetőmegavárosban.Valószínűlegközreját-

56

szottazis,hogyCorinthosAntoniusoldaláraálltOctavianussalszemben.Avárosagorájának forummáalakításaiscsaknéhányévtizeddelazalapításután történtmeg.A forum nagy része üresen állt a későAugustus-korig.Azeztkövetőépítkezésekösszefüggésbenállhatnakaz Isthmia1megren-dezésénekáthelyezésével.„Ha az isthmosi játékokat a forumon rendezték meg, akkor Kr. u. 4–5-nél korábban nem helyezhették át máshova” (78.).Azonbannincsvalódibizonyítékarra,hogyarómaikorbanaforumon ren-deztékmegmindenesetbenajátékokat,amennyibenviszontígytörtént,azmagyarázatotadhatarra,hogymiértvolt„olyan üres”aterület.

Inge Lyse HansenírásábanButhrotum(maButrint)városávalfoglalko-zik(gazdagtengerivárosvoltEpirus Chaoniatartományában,egyhosszú-kásfélszigetenCorcyraszigetfölött).Ezatelepüléskétszerismegkaptaarómaicolonia rangot,egyszerKr.e.44-benJuliusCaesartól,később,Kr.e.27-benpedigAugustustól.Eztazaktustegyértelműenpolitikaiindokokvezérelték.Vergilius azAeneis címűművében„kicsi Trójának” nevezi a várost(Aen.13.349–51.).AJulius-ClaudiusdinasztiaAeneas-tóleredez-tettemagát,ezértkézenfekvővoltpatronálniegyolyantelepülést,amely-benmegfordultamitológiaihős.Aszerzőegy-egyalfejezetbenrészletesenleírjahogyannézettkiacoloniaCaesarésAugustusidején.Forrásbázisátazérmékésfeliratokképezik.EmellettHansenszámostérképetközölta-nulmányában,amikmindjobbanelősegítikatémamegértését.

William BowdentanulmányaazActiumutánielsőévszázadbanvizsgáljaEpirus provinciában, a Julius-Claudius dinasztia által létrehozott építmé-nyeket, településeket. Írásátaz irodalmi forrásokonkívül–mintahogyakorábbiesetekbenisláthattuk–epigráfiaiésnumizmatikaileletekreépíti.Mindemellettrészletesalaprajzokatisközölazegyesterületeképületeiről,mintpéldául abutrinti forumoról és Aszklépiosz-szentélyről,de találunkbennetérképetaszinténbutrinti, illetve nikopolisi centuriatio-rólis.Arrakeresiaválaszt,hogyegycolonia-alapítássoránazon telepesek,akiknekkorábbannemvoltrómaipolgárjoguk,deadeductiosoránmegkaptákazt,miként illeszkedtek be az új környezetbe,milyen viszonyt alakítottak kia környező népcsoportokkal.A kutatásban a rómaiak és az általukmeg-hódítottakközöttikapcsolatokvizsgálataazegyik legtermékenyebb témaazelmúltkét évtizedben.Azún.post-coloniális elmélet elterjedése lehe-tővé tette,hogyújraértékelhessünkolyanfogalmakat,mintpéldául római

1 Anégynagyösszgörögjátékközülaharmadik,melyetacorinthosi Isthmuson,Poseidonszentligetébentartottakmindenolympias2.és4.évében.CorinthosazonbanKr.e.146-banelpusztult,eztkövetőenSicyonlakosságarendezteajátékokat,deKr.e.46-banismétvisszatértafelépültCorinthosba.

57

vagyőslakosésrugalmaskategóriakéntkezeljükezeketsokkalinkább,mintstatikus,állandófogalomként.Mindezodáigvezetett,hogyanemzetközikutatásmindinkábbazonrétegekfeléfordult,amelyekakolonizációsoránkaptakrómaipolgárjogot.

Egyadottcoloniábanélő„rómaiak”2nemnéztékjószemmel,haújabb„rómaiak”érkeznek.ErrealegjobbbizonyítékotBowdenTitusPomponiusAtticus ésCicero levelezésében látja.Ebből kiderül, hogy nem fogadtákszívesenazújtelepesek,azazúj„rómaiak”érkezésétazottélők.Hosszasantárgyaljaazidentitás-tudatkérdésétis.Epirus esetébennembeszélhetünkerős, homogén római identitás-tudatról, itt csak egyike volt a sok létezőidentitásnak, melyek időtől és körülményektől függően erősödtek vagygyengültek.Arraiskeresiaválasztaszerző,hogynyomonlehet-ekövet-niarégészetileletekbenazidentitás-tudatbanbekövetkezettváltozásokat.Álláspontjaszerintnemaztkellvizsgálni,hogyaJulius-Claudiusdinasztiaalattmilyenépületekkeletkezteka térségben,hogymelyekvoltak róma-iak ésmelyek nem, hanem úgy kell tekinteni a régészeti leletekre,mintideológiaiösszetettségreszületettreflexiókra.Kiemeli,hogyaleletekkap-csánmegkellvizsgálniaművészetimaradványokatis,amennyibenvannakolyanok.Elemeznikellazegyesemberekkörnyezetét:hogyanalakítottakilakóházát,hogyanöltözködött,milyenékszereket,díszítéseketviselt,mitevett,hogyankészítetteelőanyersanyagokat főzéshezésehhezhasonló,mindennapidolgokat.Bowdenkiemeli,hogysajnálatosmódonpontezekhiányoznakNikopolis és ButrintfeltárásaibólaKr.e.I.ésKr.u.I.századviszonylatában.

AnyolcadikfejezetbenM. W. Baldwin Bowsky Colonia Iulia Nobi-lis Cnosus-t, azazKnósszoszt ésKréta városait vizsgálja.Az elemzésközéppontjábanatárgyikultúraegybizonyosrésze,azItáliábólérkezőterra sigillataedényekállnak.Ezekenazeszközökönkívánjanyomonkövetni az őslakos Knósszosziak „válaszát” a római „kihívásra” azaza coloniává válásra,melyKr.e.27-benkövetkezettbe.Kitéranyelv-használatra,megvizsgálja,hogyafennmaradtadatokalapjánmennyirerómaiasodottelanépesség.Különkitérakereskedelemre is,melyneksegítségével sikerült beszerezni ezeket a pecséttel ellátott edényeket.Knósszoszgazdaságihelyzeténekstabilizálódásánakésanépességnö-vekedésénekköszönhetőenmegnőttakeresletaz ilyen típusúedényekután.Ahelyikézműveseknemtudtákreprodukálniaztaminőséget,amit

2 Azidézőjelhasználataazértindokolt,mertebbenazesetbenlegtöbbszörolyanemberekrőlvanszó,akiknemszületésüktőlfogvabírtákarómaipolgárjogot,hanemkésőbbszereztékmegésvalamilyenmódonszükségesamegkülönböztetésaszövegben.

58

azitáliaiak,ígyanyugat-keletikereskedelemrévénszereztékbeaszük-ségeseszközöket.Aszerzőtanulmányábanszámos,sokszortöbboldalastáblázatotközölaKnósszoszraérkezettedényekről,feltüntetveszárma-zásihelyüketis.A2000-benújbólmegjelentésátdogozottCorpus vaso-rum Arretinorum: a catalogue of the signatures, shapes and chronology of Italian sigillata(Azitáliaisigillátákkatalógusa)3gyűjteményhezké-pest11újpecsétetmutatbeBowsky.EzzelaKrétaterületéneddigfel-tártéspublikáltitáliaipecsétekarányát72,3százalékranöveliaszerző,amiösszesen57dbpecsétesedénytjelent.

A. U. De GiorgiazutolsóelőttitanulmánybanAugustusgeopolitiká-jávalfoglalkozikPisidia-ban,egykis-ázsiaitartományban.Aforrásbőségmiatt általános megállapításokat tesz a szerző a témával kapcsolatban.Egycolonia alapításakoröt indokközül legalábbegynekérvényesülniekellett: a veteránok földhöz juttatása (legfőképpen a polgárháborút kö-vető időszakban), anépesség elszegényedett rétegénekáttelepítése, egyújonnanelfoglalt területenhelyi,rómaiellenőrzésbiztosítása.Azutolsókét ok a következő: egyesíteni a környezőközösségeket szervezett for-mábanésvégülakatonautánpótlásbiztosításaalégiókszámára.DeGior-gi külön kiemeli a coloniák térségre gyakorolt hatását hasonlóan,mintahogyaztkorábbanAliciaJiménezésJoséR.CarrilloistettékCordubavárosával kapcsolatban.A tanulmány középpontjában négy, a vizsgálatelvégzéséhezmegfelelőforrásbázissalrendelkező(érmék,feliratokstb.)colonia áll:Antiochia(Antiochia Caesaria),Cremna(Colonia Iulia Au-gusta Cremna),Comama(Colonia Iulia Augusta Prima Fida Comama)ésParlais(Iulia Augusta Colonia Parlais).Amakroelemzésmellettazemlí-tettnégytelepüléstkülön-különismegvizsgálja,gazdagképanyaggal.Avégénmegállapítja a szerző, hogyacolonia-alapításokától függetlenülmindegyik létrehozott település része volt egy nagyobb sémának,melyGalatia(ókorianatóliai–maiTörökország–Kr.e.25-tőlrómaiprovin-cia) szociális és politikai képét akarta átalakítani.Az augustusi geopo-litikaegyik leglátványosabbmegnyilvánulásaa térségbenaVia Sebaste megépítésevolt.

Azutolsótanulmánybetudhatóegyfajtaösszegzővagyzárófejezetnek.Greg WoolfaSt.AndrewsEgyetemprofesszoraarratörekszik,hogykon-textualizáljaarómaikolonizációt,kiemelveafentebbbemutatottírásokat,illetveazolyanelőadásokat,melyekírásosváltozatátjelenkötetnemtar-talmazza. 3 Oxé,A.,H.Comfort,P.Kenrick:Corpus vasorum Arretinorum:a catalogue of the signatu-

res, shapes, and chronology of Italian Sigillata.2nded..Habelt,Bonn,2000.

59

A tanulmánykötet talán egyetlen hiányossága, hogy csupán a Caesar,de leginkább azAugustus uralkodása alatt létrejöttcoloniákkal foglalko-zik,akorábbanalapítottvárosoknemjelennekmeg.Kikellemelni,hogyafejezetekgazdagillusztrációvalvannakellátva:térképek,városokalapraj-zai, táblázatoksegítika településektérbelielhelyezésétésaproblémakörmegértését.AzegyesesettanulmányokszinteaRómaiBirodalommindenterületérekiterjednek,mintpéldáulamaiSpanyolország,Szicília,Albánia,Kréta vagyTörökország.A különbözőmegközelítéseken keresztül képetkapunka történetírásban jelenlegmégújnakszámítómódszerekrőlés té-mákról.

RebeccaJ.Sweetman(szerk.):RomanColoniesintheFirstCenturyoftheirFoundation(Ró-mai coloniákazalapításukatkövetőelsőévszázadban).Oxford,Oakville,OxbowBooks,2011.pp.vii,159.

Lehrer Nándor

60

Kelta–skandináv együttélés az Ír-tengeren, 800–1200

AnevesBrill kiadó legújabbkötete aközépkori skandinavisztikaéskel-tológianemzetközileg elismert kutatóinak tanulmányait gyűjtötteössze a2005-ösosloiCeltic-Norse Relationships in the Irish Sea in the Middle Ages 800–1200címűkonferenciaanyagából.Akilencelőadásaktualizáltválto-zatakét,akonferenciánelnemhangzotttanulmánnyalkiegészülvealkotjaa Jón Viđar Sigurđsson és Timothy Boltonszerkesztésébenmegjelenttanul-mánykötetet.Mindkétszerkesztőtöbb,aszakmábanmeghatározóértekezésszerzője.�

AkötetteljesenújnézőpontbólvizsgáljaazÍr-tengerszomszédságábanélőkeltaésskandinávnépekegymáshozvalóviszonyát.Acímbenszereplőangol „relationship” szót szándékosan „együttélésnek”, és nem „kapcso-latnak”fordítottam,akönyvcéljaugyanisrávilágítaniarra,hogyatérségkorabelietnikumaikulturálisanegymástólnemelkülönülveléteztek,hanemegymássalszoroskölcsönhatásbanún.hibridtársadalmathoztaklétre.Mintismeretes,aszigetvilágba800és1200közöttavikinginvázióknakköszön-hetőennagyszámúskandinávpopulációérkezett,melyahelyiangolszászéskeltalakossággalpolitikai,gazdaságiéskulturálisösszefonódásokrévénvégülösszeolvadt.Ehosszúfolyamatsoránmindakelta,mindaskandinávkultúraörököltamásiktól.Akönyvbevezetőjekiemeliatényt,hogyezazegymásrahatóbefolyásmárakorszakelejétőlkezdvekimutatható,ennekellenéreakorábbikutatásokérintetlenülhagytákeztatémakört.

AXX. század történetírásának felvázolása adja a kötet bevezetőjénekmagvát. E szerint a korábban a témával foglalkozó történetírás (sokszornacionalistaelvektőláthatva)askandinávésakeltaetnikumotigyekezettmodernanakronisztikuskoncepciókmenténnyelviés„nemzeti”alaponel-

1 Sigurđsson,JónViđar:Chieftains and Power in the Icelandic Commonwealth. Transl. Jean Lundskær-Nielsen.Odense,1999;Uő:Det norrøne samfunnet. Vikingen, kongen, erkebis-kopen og bonden. Oslo,Pax.2008;Uő: Den vennlige vikingen. Vennskapets makt i Norge og på Island ca. 900–1300.Oslo,Pax,2010;Bolton,Timothy:The Empire of Cnut the Great. Conquest and the Consolidation of Power in Northern Europe in the Early Eleventh Century.Boston,Brill.2008.

KÖZÉPKOR

6�

választani,valaminthangsúlyozniaskandinávjelenléthasznosvagyéppenkárosmivoltát.Azírtörténetíráspéldáulavikingekbejövetelétésmegtele-pedését,akeresztény,műveltírkultúráravalótermészeticsapáskéntláttat-ta,éscsakatemplomokkifosztását,anőkmegerőszakolásátésanépességrabszolgasorbataszításátemeltekiazírországiskandinávjelenlétből.Ezzelszemben – a svéd és dán történetíráshoz képest jóval aktívabb – norvégtörténetírásúgytartotta,hogyazírországivikingekmissziótvittekvégbea„fejletlen”írekáltal lakott terület történetében,hiszenőkkapcsoltákbeaszigetvilágotazeurópaikereskedelemvérkeringésébe,őkhoztáklétreazelsővárosokat,vertekelőszörpénzt és terjesztettékel anyílt tengeriha-józást.Ettőlazirányzattólcsaka’60-asévekbenkezdtekeltérnianorvégkutatók.Azírtörténészek(azekkorkezdődőrégészetikutatásoknakhála)viszontkezdtékmegkérdőjelezniaskandinávokkizárólagosszerepétazírkultúrarombadöntésébenéskimutatták,hogyakolostorokéstemplomokkifosztásábanlegalábbolyanaránybanvettekrésztírek,mintskandinávok.2 Azírrelellentétbenanorvégtörténetírásazonbanmásútonhaladt.A’60-asévektőlelkezdődöttasagákforrásértékénekmegkérdőjelezése,amiatörté-nészeketarrasarkallta,hogykésőbbikorszakokkalkezdjenekfoglalkozni,ígyavikingérátamegfelelőinterdiszciplinárisegyüttműködéshiányábanmellőzték.Anorvégokcsakazutóbbiévtizedbenkezdtékmeglebontatniatudományterületekközöttifalakat,éskezdtekelhasználniújforrásbázist,másodlagosszakirodalmatésolyanelméleteket,melyekszámukrakevésbéismerttudományterületekrőlszármaznak.

Ehistoriográfiaiháttérfényében,ajelenkötetalapjáulszolgálókonfe-rencianemcsupánaskandinávéskeltatörténelemkutatóinakegyüttműkö-désétvolthivatotttetőaláhozni,hanemarraisvállalkozott,hogyakutatóidiszciplínákegyüttesalkalmazásátelőmozdítsa.

Akötetbenszereplőértekezések,nohamindegyikükinterdiszciplináriskutatáson alapul, elsődleges tudományterületek szerint különülnek el.Azelsőnéhánytanulmánytörténelmitémájú,eztkövetiegyantropológiaiérte-kezés,majdarégészeticikkek.Asortegykomplexnyelvészeti-régészetiéstörténelmiforrásokonnyugvótanulmányzárja.

A történészi szekció Clare Downham (Liverpooli Egyetem) cikké-velindul,akiazírországiskandinávtelepüléseketelemziazolyanismertnagyvárosoktól kezdve, mint Dublin vagy Limerick, a kutatói vizsgála- 2 A.T.Lucas:Irish-Norse relations: time for reappraisal.In:JournalfortheCorkHistori-

calandArchaeologicalSociety.lxxi,1996.62–75.ésUő:The plundering and burning of churches in Ireland, 7th to 16th century.In:Ed.E.Rynne:NorthMunsterstudies:essaysincommemorationofMonsignorMichaelMoloney.Limerick,ThormondArchaeologicalSociety,1967.172–229.

62

tok szférájából ez idáig kieső apró településekig.A városok kialakulásáta „longphortnak”nevezetthajótáborokigvezetivissza.Teóriájaszerintazírországitelepülésnevekfokozatosanelveszítiketnikaijelentéstartalmukat,valamint a kelta és skandináv lakosság olyannyira hasonul egymáshoz,hogyegyesesetekbenazanyagikultúraalapjánmárlehetetlenköztükkü-lönbségettenni.

Anyelvészetiéstörténetimegközelítéskombinációjánalapulóvizsgála-tothajtottvégreColmán EtchinghamaMaynoothiEgyetemelőadója.Cik-keaztsugallja,hogyazírkrónikákbanésévkönyvekbenaskandinávokrahasználtetnikummegjelölőkifejezésekegyreszelídebbekkéválnakakor-szakban.820utánpéldáulakorábbanmegszokott„gentiles” (pogányok)helyettegyregyakrabbanemlékeznekmegróluk,mint„Gaill”(idegenek)ami–Ethinchamszerint–askandinávokfolyamatostársadalmiintegráci-ójánaktükröződése.Ethinchamegyrégikérdéskörtiselővesz.Aztvizsgál-ja,hogyaforrásokbanavikingekcsoportjaitmegkülönböztetőkifejezésekmennyirekonzekvensek,illetvehogylehet-ebelőlüketnikaihovatartozásrakövetkeztetni.Akérdésre(legalábbisazírírásosanyagottekintve)igenlőválasztad,ésazírforrásokbanfelbukkanó„dub”(fekete/sötét)és„finn” (fehér/világos)jelzőketavikingekdán,illetvenorvégetnikaihovatartozá-sávalmagyarázza.

Ahelyinépekegymásragyakoroltkulturálishatásairahívjafelafigyel-metaCambridge-bentanítóFiona Edmondsértekezéseis,akiaCumber-landra korábban nem jellemző ír szentek (Szent Sanctán, SzentBrigitta,SzentBega)vikingekáltalikultuszát,askandinávtelepesekkorábbidublinijelenléténektulajdonítja.ÉrveléseszerintazemlítettkultuszokatavikingekmégDublinbanvettékfel,majdCumberlandbaérkezésükkorahelyiírésmárjelenlévő,szinténskandinávlakossággaliselfogadtatták.Ezarrautal,hogymárekkorsemegyszerűenazetnicitásjátszottaafőszerepet,hanemakultúrákhibridjellege.

Akötetalaposságátésváltozatosságátmutatja,hogynemcsupánanagyírésbritszárazföldterületei,hanemakisebbföldrajziegységek,mintOrk-ney-vagyaMan-szigetekisfigyelmetkaptak.Akétszigetpolitikaifejlő-désétösszehasonlítóBarbara E. Crawford(St.AndrewsiEgyetem)szerintföldrajzideterminizmus,hogyazOrkney-szigetekskandinávtípusúgrófságmaradt,melynekélénazaktuálisskandinávuralkodóknakalávetett„jarl”állt.EzzelszembenazírterületekhezközelebbesőMan-szigetekensikerültmeghonosítaniafeudálisberendezkedést,amiígykeltatípusúkirálysággáválhatottakorszakban.AMan-szigetcsoportsajátosberendezkedésétbon-colgatjaazeztkövetőcikkis,ezúttalvallásiszempontból.AMan-szigeteket

63

kivéve,aközépkormindenskandinávdinasztiája(mégazOrkney-grófságis) rendelkezett szentekkel.A német Ian Beuermann szerint bár mindenadottlettvolnaadinasztiaszentkultuszához(megfelelőjelölt,atársadalomésazuralmonlévődinasztiatámogatása),ahelyiegyházérdekeltségeimeg-gátoltákenneklétrejöttét.

AkötettörténészeineksorátDavid E. Wyattzárja,akiarabszolga-keres-kedelmetveszigórcsőalá.Wyattnemcsakaztakorábbanmélyengyökere-zőelméletetkérdőjelezimeg,hogyajelenségfelbukkanásaavikingeknekköszönhető,hanemrámutatarraatényreis,hogyazírtársadalomszámáraarabszolgaságidentitásformálótényezővolt,amiveleltudtákválasztaniazönmagukvédelméreinkompetens„ők”-et(rabszolgákat),azuralkodótár-sadalmirétegtől,vagyissajátmaguktól.Mikorkialakultakésőbbi lovagiideál,anormannhódítókalacsonyabbrendű,barbárszokásnaktüntettékfelakeltákrabszolgaszerzésiszokásait,hogyhatalmukatlegitimálják.Vizsgá-latáhozWyattnemcsupánatörténelminektekintettforrásokatalkalmazza,hanemazírnépmeseihagyományt(Táib Bó Cúalnge, Historia Gruffud vab Kenan)isfelhasználjaakormentalitástörténetidilemmáinakfelderítésére.

AOsloiEgyetemprofesszora,Jan Erik Rekdal közli a kötet egyetlenantropológiaitanulmányát,melybenazírterületekentaláltvallásitárgyakésemlékekkevertpogány-kereszténydíszítéseirőlrántjalealeplet.Azír„krus”(kereszt)pogányrúnakövönvalóábrázolása,különbözőmitológi-ai vagy vallási kontextusba ágyazvaRekdal tipikus példája a jelenségre.Elmélete szerint a kettős kulturálismanifesztáció lehetővé tette, hogy azimmáronhibrid(keltaésskandináv)népességisasajátolvasataszerintér-telmezzeakülönbözőtárgyakvallásiszerepét.

ArégészetikutatásokhasznáramutatráAlan Lane,aCardiffiEgyetemarcheológusa, a régészeti tanulmányokat bevezető első cikkben. Lane aMan-szigeteken talált általa„plain style”-ban (egyszerű stílusban)készí-tett, skandinávnak tulajdonított kerámia készletek lelőhelyeivel ábrázoljaa sziget településszerkezetét, és pontosítja ezzel a vikingek szigetre valóérkezésénekdátumát.

Azírföldöntalált,skandinávéskeltadíszítőelemetegyaránttartalma-zómelltűkidentitásformálószerepételemziakövetkezőrégészeti témájúcikk.AzOsloiEgyetemmunkatársa,Zanette Tsigaridas Glørstadszerint,amárÍrországbanélő,deamessziskandinávanyaföldrőlérkezetttelepesek,hogykettősidentitásukatkifejezzék,azeredetiskandinávhasználatitárgya-katgyakrankeltamintákkaldíszítették,ezzelsajátosidentitástkreálva.Azilyen,esetlegesenSkandináviábahazalátogatóutazókitudtafejezniegyedi-ségétazanyaországban,mígazírterületekenintegrációravalótörekvéséről

64

adhatotthangot.Aszerzőmodernantropológiaiésszociológiaipéldákkalisrámutataközépkoriidentitászavarlehetségesmegnyilvánulásaira.

Anorvég(szinténazOsloiEgyetementanító)Julie Lundéazutolsóré-gészetiértekezés.Tanulmányábanazírországivízpartok,folyók,források,tavakközelébenvagymélyéntaláltskandinávtárgyianyagotelemzi,első-sorbanafegyverekreösszpontosítva.Mígakutatókkorábbanvagyvélet-lenszerűelvesztéssel,vagyharcicselekményekkelmagyaráztákavizekbentaláltvikingfegyverekelhelyezését,addigLundegyspirituális,vallásima-gyarázatottartvalószínűbbnek.Azilyenleletekóriásiszámavalószínűtlen-néteszimindavéletlenséget,mindazt,hogyvalamennyiilyentárgyileletkorabelicsatákeredményelenne.Véleményeszerintaskandinávkozmoló-giábanavilágokközöttiátjárókszerepétbetöltővizek(melyeketgyakrantermészetfölöttiképességgelrendelkezőlényeklaknak),kultikushelyeknektekinthetők.Azittvégrehajtottvallásosrituálékatermészetfölöttitámoga-táselnyerésemellettaztacéltszolgálhatták,hogyatájatatelepesekasajátéletükhözkötődőéskülönjelentésthordozótárgyakonkeresztül(pl.meg-személyesített és elnevezettkardok)új identitással ruházzák fel.Akelta-skandinávhibridszokásoktermészetesenittistettenérhetőek,ugyanisavi-kingekaSkandináviábanismeretlenír„crannogh”-okat(cölöpökreépítettvízierődítmények)isgyakranválasztottákvíziáldozatokhelyszínéül.

AkönyvetJohn Hinescardiffirégészprofesszor,eredetilegakonferen-ciamegnyitójáulszolgáló,irodalmi–kultúrtörténeti–nyelvészetiésrégészetiforrásokonésmegközelítésekennyugvó tanulmányazárja,melyazÓláfr óészakinévirodalmimotívumokbanvalómegjelenésénkeresztülmutatjabeakétkultúraegymásrakifejtettirodalmi,vallásiésnyelvihatásait.

Akönyvbennév- és tárgymutató található, a tanulmányok szakirodal-mihivatkozásaipedigvégigjólkövethetőek.Arégészetitémájúcikkekbenkülönbözőábrákéstérképeksegítikatájékozódást.Akötetajövőbeniku-tatásokranézveisjelentősszakmunka,melyinterdiszciplinárismódszerekmentén,valóbanújperspektívábóltárgyaljaazÍr-tengertársadalmait,azokhibridjellegérekoncentrálva.

JónViđar Sigurđsson andTimothyBolton (szerk.):Celtic-NorseRelationships in the IrishSeaintheMiddleAges800–1200.(Kelta–skandinávegyüttélésazÍr-tengeren800–1200)Leiden-Boston,Brill,2014.

Katona Csete

65

A középkori konyha. Társadalomtörténet receptekkel

„Aközépkoripalettamesszeváltozatosabbésatápláléksokkalkifinomul-tabbvoltannál,mintaztsokangondolják”–olvashatóa„Kánaimenyegző”című, XIV. századból származó festmény részletét borítóillusztrációkéntfelhasználó kötet fülszövegének első bekezdésében.Ez a figyelemremél-tó, a témakörbenkevésbé jártasolvasó számáraakármeghökkentőnek istűnő állítás rögtön kedvet ébreszt a finn származású szerzőnő,Hannele Klemettilä12012-benangolnyelvenmegjelentköteténekelolvasásához.

HanneleKlemettiläkönyveméltánilleszthetőbeaközépkoriéletmód-,éstáplálkozástörténettel,étkezésikultúrávalfoglalkozó,atémábanmegje-lentlegfontosabbhazaiéskülföldiszakirodalomsorábastílusát,kivitelét,tartalmátilletően.Jónéhányforrás-,tudományos-éstudományos-ismeret-terjesztőkiadványtáttanulmányozva,akötetetBarbara Ketcham Wheaton –atémaszakirodalmáttekintvealapműnekszámítókönyve2–,valamintaMelitta Weis AdamsonszerkesztetteRegional Cuisines of Medieval Euro-pe című tanulmánykötetszélespalettát felvonultató tanulmányaimellett,3 a legutóbbi időszak szerzői közül a lenyűgöző precizitással alkotóErnst

1 HanneleKlemettiläfinnszármazásútörténész,kutató,író.Helsinkibenszületett,jelenlegazangliaiSonning-on-Thames-benél,Berkshire-ben.A történelemtudományokdoktora,PhD-fokozatátHollandiában, aLeideniEgyetemen szerezte, szűkebb szakterülete a kö-zépkori társadalom- és kultúrtörténet és gasztronómia.Több évet élt külföldön, számoslondoni,párizsi,vatikánvárosilevéltárban,múzeumbanésközkönyvtárbanfolytatottku-tatásokat.2008ótaaTurkuiEgyetemmunkatársa,aFinnAkadémiaposztdoktor-kutatója,a2009/2010-estanévetaCambridge-iEgyetementöltötte,mintkutatóösztöndíjas.Rend-szeresen publikál, elsőmonográfiája 2003-ban jelentmeg, a legutóbbi pedig 2013-ban,melyajelenírásbanrecenzáltkötetnémetváltozata.(HanneleKlemettilä:Das Mittelalter Kochbuch, (Mit Rezepten zum Nachkochen)AnacondaVerlagGmbH,Köln,2013.)

2 BarbaraKetchamWheaton:Savouring the past. The French Kitchen and Table from 1300 to 1789.,Chatto&Windus,London,1983.

3 Többekközött:SimonVarey:Medieval and Renaissance Italy. The Peninsula.In:RegionalCuisinesofMedievalEurope.ABookofEssays.Ed.MelittaWeisAdamson.London,2002,85–112.;MelittaWeissAdamson:Medieval Germany.In:RegionalCuisinesofMedievalEurope.ABookofEssays.Ed.MelittaWeisAdamson.London,2002,153–196.

66

Schubert,4 Bruno Laurioux,5amagáttáplálkozástörténészkéntmeghatározóPeter Brears6köteteivelegyszínvonalonemlíthetjük.

Ernst Schubertművevalódi,többkiadástmegértalapmű,melymonog-rafikusandolgozzafelaközépkorétkezésikultúráját,annakmindenterületétmegvilágítjaésegybenhasznossegédanyagotnyújtatovábbikutatásokhoz.Bruno Laurioux hiánypótló kötete rendhagyómódonvalamennyi társadal-mirétegétkezésikultúrájávalfoglalkozik,továbblépéstjelentafőúri,királyiétkezési szokásokbemutatása terén,valamint feltérképeziapolgárságésaparasztság életmódját, étkezési szokásait is.Peter Brears rendkívül termé-kenyszerző,jóformánAngliateljestörténelmétfeldolgoztamárazétkezésikultúraoptikájánkeresztül.Afentiekbenemlített,frissnekszámítóműveiaXVI–XVII. századAngliával (valamintSkóciával) foglalkoznak,amennyi-benVIII.HenrikésaStuart-dinasztiakonyháját,kedveltételeitmutatjabe.

Amagyarnyelvenolvashatóközépkori,koraújkoriéletmód-éskonyhakultúrávalfoglalkozóművekaXIX.századmásodikharmadátólkezdődőenláttaknapvilágot.Radvánszky BélabáróMagyar Családélet és háztartás a XVI. és XVII. században7 címűköteteiamainapigakorszakéletmódkutatásávalfoglalkozókkézikönyvénektekinthető.UgyancsakRadvánszkyközöltea„Régi magyar szakácskönyvek”Az er-délyi fejedelem udvari szakácskönyve a XVI. századból címűművet,8amelynélkülelképzelhetetlenvolnaamagyarországireneszánsz-korikonyhakultúramélyrehatótanulmányozása.Gundel KárolynakaII.világháborúidejénszületett9munkájaare-cepteketkonyhatechnológiaiaspektusbólvizsgálja.Történészek,�0néprajztudósok�� munkái,valamintSzántó András12 kötete–melymegfelelőkritikávalkezelendő–adjákkeretétatémaszakirodalmának.

4 ErnstSchubert: Essen und Trinken im Mittelalter.WBG,Darmstadt,20142. 5 BrunoLaurioux:Tafelfreuden im Mittelalter. Die Eßkultur der Ritter, Bürger und Bauer-

sleut.Bechtermünz.WelbildVerlagGmbHVerlag,Augsburg,1999. 6 Példaképpen:PeterBrears:Tudor Britain.In:Atasteofhistory.10.000yearsoffoodin

Britain.1993,Ed.Brears,Peter,1993;PeterBrears:Stuart Cookery. Recipes & History. EnglishHeritageLondon,2004;PeterBrears:All the kings’s cooks. The Tudor kitchens from King Henry VIII at Hampton Court Palace.,SouvenirPressLondon,2011.

7 I–IIIkötet.Budapest,1879,1896(Elsőkötetének,magyarázatokkalellátottújrakiadása:Helikon,Budapest,1986).

8 Budapest,1893. 9 Gundel, Károly:A konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv-irodalom a XVIII. szá-

zad végéig. In: A Magyar Vendéglátóipar Története I. kötet A honfoglalás századától az 1848/49. szabadságharcig Szerk.BallaiKátoly.Budapest,1943(Reprint1988),287–370.

10 PerjésGéza,MakkaiLászló,N.KissIstván,ZimányiVera.11 BelényesiMárta,KisbánEszter:A táplálkozáskultúra.In:MagyarNéprajz.IV.Életmód.

Szerk.Paládi-KovácsAttila.Budapest,1997,417–578.12 SzántóAndrás:Eleink ételei. Válogatás régi szakácskönyvekből.MezőgazdaságiKönyv-

kiadóVállalatBudapest,1986.

67

Az 1980-as évek a forráskiadások, a témával foglalkozó publikációkmegjelenésénekreneszánszavolt,amelyvirágzóidőszakutánakönyvek-publikációkkiadásánakmegtorpanásatapasztalható.Kétüdítőkivételtje-lent Francine Segan13 Shakespeare’s Kitchen(magyarulShakespearekony-hája) ésMaggie Black14 The Medieval Cookbook (magyarul: Középkoriszakácskönyv) ismeretterjesztő kiadványa, melyekmagyar nyelven – denemhazaiszerzőtollából–közölnekakorszakbólszármazó,mértékegy-ségekkelellátott ésmodernizált formában leírt recepteket.MegemlítendőaMagyarKereskedelmiésVendéglátóipariMúzeumidőszakikiállításánakhiánypótlókatalógusa,mely2008-banaReneszánszÉvalkalmábóljelentmeg.�5Napjainkban életmódtörténettelBendaBorbála�6 foglalkozik, s adnémikitekintéstatárgyaltidőszakravonatkozóan.Pálffy Géza17 Koronázásilakomák történetérőlmegjelent publikációja érdemes említésre, valamintFüreder Balázs Gábor,18aki2009-benmegjelentdoktoridisszertációjábanmagyarnyelvűszakácskönyvekelemzésérevállalkozik,legfőképpakésőb-biXVII–XVIII.századimunkákatvizsgálva.Orosz Krisztina19amagyaror-szágiközépkorivárakéskolostorokkonyháivalfoglalkozik.Aközépkoriésreneszánszkorikonyhávalkapcsolatosanmagyarnyelvűpublikáció2005óta nem jelentmeg, a legújabb hazai eredményeket bemutató kötetmégváratmagára.

Rátérve immárHanneleKlemettilä kötetének bemutatására elöljáró-ban fontos hangsúlyozni, hogy a gazdagon illusztrált kötet nemcsupánbevezetéstnyújtaközépkoriétkezésikultúravilágába,hanemaszerzőjónéhány,aköztudatbanélőfélreértést,legendátiselkívánoszlatni.Avilá-gosstruktúrávalésáttekinthetővonalvezetésselfelépítettkönyvazonban�3 Shakespeare’s Kitchen(2003)(magyarulShakespearekonyhájaMagyarKönyvklub,Deb-

recen,2003).�4 The Medieval Cookbook (1992) (magyarul: Középkori szakácskönyv, Szkíta Szarvas

Könyvkiadó,Nyíregyháza,2005).15 Reneszánszételek–Ételekreneszánsza(Thefoodof theRenaissance-Therenaissanceof

food.Időszakikiállítás2008.március-májusMagyarKereskedelmiésVendéglátóipariMú-zeumHVGPressKft.,Én.

�6 Étkezési Szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon.Budapest,2004(Kéz-iratosPhD-disszertáció,ELTEBTK).

�7 Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló Magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezen-tációjáról.Századok138(2004):5.1005–1102.

18 A „hosszú reneszánsz konyhakultúra” magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése. Debrecen,2009(kéziratosPhD-disszertáció,DEBTK).

�9 Várak és kolostorok konyhái a középkori Magyarországon.In:AközépkorésakoraújkorrégészeteMagyarországon.Szerk.BenkőElek–KovácsGyöngyi,MTARégészetiIntézete,Budapest,2010,561–596.

68

a hangsúlyt a középkori életmód bemutatására és a középkori étkezésikultúravalamennyiszegmensénekfelvázolásárahelyeziúgy,hogyakötetgerinceként, mintegy legfontosabb fejezetként egy középkori ételekbőlálló, modern háztartások számára aktualizált receptes-könyvet is kínál.Ezáltalaszerzőteljesélménnyelgazdagítjaazolvasót,akiegyképzelet-beliidőutazástkövetőentovábbtudjaépíteniazolvasottakatazáltal,hogyazolvasó–tetszéseszerint–részévéválhatennekavilágnak,amennyibenmegpróbálkozikazegyesételekotthonikörülményekközöttireproduká-lásával.

Azalábbiakbanarraakérdésrekeresemaválaszt,milyenmódonva-lósítottamegelképzeléseitaszerző,milyenkutatástörténetinóvumokattartalmazakötet?Arövidelőszóttízeltérőhosszúságú,átlagosantizen-ötoldalas fejezetköveti.Ahosszabb lélegzetű,középkori társadalom-történetihátteretfelvázolóbevezetőfejezetutántematikuscsoportokrabontva „tálalja” az egyes ételekhez és ételfajtákhoz kapcsolódó isme-retanyagot.AMindennapi kenyerünkcíműfejezetben(41–48.)elsőkéntakorszakbanfőtápláléknakszámítókenyérrőlésannakelkészítésimó-dozatairólesikszó.Eztkövetőenaközépkorbanszéleskörbenhasználtzöldségekrőltudhatunkmegfontosinformációkat(51–59.),majdahús-és halételek (63–73., illetve 77–83.) kerülnek sorra.A hatodik fejezet(87–101.)akönyvegyiklegfontosabbszakasza,hiszenittesikszóakö-zépkoriételekjellegzetesízvilágátnagybanmeghatározófűszerekrőlésakülönbözőszószokról,mártásokról.Afűszerekhatároztákmegazéte-lekkarakterét,sőtsokesetbenazelterjedttúlfűszerezéskövetkeztébenazételekeredetiízeisháttérbeszorult.Egyfajtastátuszszimbólumvolt,kimilyenminőségű ésmennyiségű fűszerrel ízesítette ételeit. Ezen apontonkülönböztekleginkábbazegyestársadalmirétegekelőszeretettelfogyasztottételei,továbbáfontosadalék,hogyazelőkelőknélsemvoltmindennaposa lakomáksora.Ezzel szembennagyon ismegfontolt ésátgondoltrendszerbenműködtekafőúrikonyhák,azzalakülönbséggel,hogyazesetenkéntmegrendezettlakomákonőktudtákalegkülönlege-sebbételeketprezentálni.Azételekízesítéséreleggyakrabbansót,bor-sot,gyömbértéssáfránythasználtak,melyekközülazutóbbiszámította legnagyobb ritkaságnak és a legdrágább fűszerterméknek.A közép-korban nem ismerték amai klasszikus köret fogalmát, azonban teljestermészetességgeltálaltákavadhúsokhozazokatazerdeigyümölcsöket,növényeket,melyekkelavadéletesorántalálkozhatott.

A böjti ételek kapcsán hasznos ismereteket tartalmaz a Sajtválo-gatás: tej- és tojásételek című fejezet (103–109.),melya sajtokatés

69

tejtermékeket,azIsteni desszertek (113–122.)pedigaközépkoriutó-ételeket tekintiát.A jellegzetesközépkori italokugyanúgyhozzátar-toztakamindennapokhoz,mintakenyérfogyasztás.Mivelédesvizet,azokszennyezettségemiattnemvoltajánlatosfogyasztani,gyakorla-tilag a felnőtt lakosság zöme valamilyen enyhén alkoholos tartalmúfolyadékonélt,akolostorokbanéppúgy,mintaparasztitanyákonvagyavárudvarban.

Akötettízedikfejezete(137–143.)lezárjaakönyvelméletirészétés átvezet a második, a gyakorlati ismereteket összefoglaló egység-be(145–213.).Ittesikszóatémakutatásáról,annaknehézségeiről.Aproblémákuniverzálisak;ugyanazonakadályokkalkellmegküzdeniüka finnkutatóknak,mint amagyaroknak,hiszenaközépkori receptekelvétvetartalmaztakcsakmennyiségeketésmértékegységeket,mind-összeazalapanyagokfelsorolásáraésidőnkéntazételkészítéstechno-lógiájának leírására szorítkoztak.Az első lépés azonban a középkorireceptek aktualizálása, melyek szövege csodálatosan ízes és archai-kus,ugyanakkornéharendkívülnehezenértelmezhető.Különerényeakönyvnek,hogynéhányesetbenaközépkorireceptekeredetiszövegeisrészétképeziazaktualizáltételkészítésileírásoknak,mintegyafen-tieketalátámasztandó.

A kötet gyakorlati része tehát receptgyűjtemény egy autentikusnakmondható–elképzelhető menüsorral az elején, hatvan középkori ételfajtaelkészítését mértékegységekkel együtt leíró, modernizált szakácskönyv.Tulajdonképpenittválikinteraktívváamunka,ittleszrészeseazolvasóatörténetnek,amikormegpróbáljarekonstruálniarecepteket.Arégirecep-tekXXI.századiújraalkotásáhozkellugyannémigyakorlat,deazételektöbbsége,maikörülményekközött,otthonivillany-ésgáztűzhelyenisel-készíthető.

Akötetmondanivalójáterősítikazokakis„színes”hírek,tudósítások,forrásközlések,melyeknagybanhozzájárulnakakötetélvezetiminőségé-nekemeléséhezésatudományosismeretterjesztéshez.Aszószorosértel-mébenszínesekezekaszócikk-szerűbetoldások,mivelszínesháttéroldalra,a főszövegtőleltérőszínűbetűtípussalnyomtattákkiőket.Az ismertetetttémákazalábbiak:egytallinilakomáról(15.),akirályilakomákfogásairól(18–19.),azeurópaiétkezésikultúrákösszehasonlításáról(28.),agabonáról(49.),aközépkorivegetarianizmusról(54.),aközépkorikonyhafelszerelé-sekrőlésakonyhaberendezéséről(60–61.),agyertyakészítésről(70.),azészakiországokhúsételeiről(75.),halkonzerválásimódszerekről(84–85.),fűszer- és gyógynövényekről (94. illetve 97.), helyes és helytelen asztali

70

viselkedési szokásokról (110–111.), díszítésekről (123–125.), kocsmákról–melyekazördögtemplomai–(134–135.),aközépkoriszakácskönyvek-ről és receptgyűjteményekről (140–141.), a családi tűzhelyről (156.), avadászatról (174–175.), középkori mesterszakácsokról (190–191.). Ezenszócikkekegyfajtakeresztmetszetét is adjáka szerzőelsődlegesérdeklő-désikörének,nevezetesenakultúr-éséletmódtörténet témaköreihezvalóvonzódásának,melyekmintegyabroncskéntfogjákösszeagasztronómiaileírásokat.

Afüggelékbenmegtalálhatóaképjegyzék(215–219.)valamennyi il-lusztrációpontosforrásmegjelölésével,arészletesbibliográfia(221–224.),melybőlkiderül,hogyaszerzőalegfrissebbszakirodalomraistámaszko-dott,és–ahogyigényeskönyveknélazelvárható–egytárgy-ésnévmu-tató (227–230.) segíti a gyors eligazodást.Aképihivatkozásokmindenesetbenpontosak,reprezentatívak, jólalátámasztjákaszerzőjártasságátatémában.

Összességében elmondható, hogy rendkívül szép kiállítású, tudomá-nyos–ismeretterjesztőkönyvetkészítettaszerző,melyhiánypótlóinformá-ciókattartalmaz,különösenafinnaspektusemlítésreméltó,hiszenmáris-merteurópaiösszefüggésekválnakmégtisztábbanértelmezhetővéazáltal,hogymegjelenikaskandinávmegközelítés.Példakéntarégészetifeltárásoksoránelőkerültarcheobotanikaileletek–elsődlegesengabonafélék–vizs-gálatából levont következtetéseiket említhetjükmeg, amelyeket összeha-sonlító analíziseknek vetettek alá Skandinávia és más európai országokhasonló eredményeivel. Remek ötlet, hogy több helyen találkozunk finnszavakkal,kifejezésekkelakonyhafelszerelésekleírásánál,vagykülönbözőhaltípusokspeciálisfinnfogalmainakmegadásával.Mindamellett,hogyaszerzőárnyaltaésújszínekkelgazdagítottaaközépkorigasztronómia-ku-tatást,mindeztúgy,hogyazeddigkizárólagfinnülpublikálteredményeketvilágnyelven teszi közzé, a lokális ismeretanyagot ezúttal egy szélesebbolvasóközönségelé tárta, emiatt akötetnagymértékbengondolatébresztőéstovábbikutatásraserkentő–ezakönyvegyiklegnagyobberősségeésújdonsága.

Areceptekszármazásihelyétmindenesetbenfeltünteti,mégiskisebbhi-ányérzetünkfakadabból,hogynemtalálunkazelkészítettételekrőlkészültfényképet.Eznagybanhozzájárulhatottvolnaahitelességerősítéséhez.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az ismertetett műből átfogóismeretekre tehetünk szert aközépkori étkezésikultúráról.Abibliográfiakimerítőentájékoztatazegyéb,atémábanmegjelentpublikációkról.Anév-éstárgymutatómegkönnyítiakönyvbenvalótájékozódást.Nempolcravaló

7�

könyv,érdemestöbbszörátlapozni,kézbevenni,hiszenagyakorlatbanisjólhasználható,mintvalódiszakácskönyv!HanneleKlemettiläezenműveegyújabbfontoslépcsőfokaközépkoriétkezésiszokásokéséletmód-ku-tatástörténetében.Reméljük,atémávalfoglalkozókutatókésaközépkoriétkeketmegismernikívánólaikusokishaszonnalforgatjákmajd.

HanneleKlemettilä:Themedievalkitchen.ASocialHistorywithRecipes.(Aközépkorikony-ha.Társadalomtörténetreceptekkel)ReaktionBooksLtd.,London,2012.232oldal,112illusztrációval.

Kohári Gabriella

72

ÚJKOR

A francia forradalmi kalendárium

Sanja Perovic,aLondoniKing’sCollegeFranciaTanszékénekoktatójaafrancia forradalomvezetőinek igenmeghökkentő intézkedéséről ír, arról,hogyazérvényesnaptárhelyettúj,forradalminaptártvezettekbe.Anaptár1793-tól1806-igvoltérvényben.

Azújnaptárralamúlttalvalószakítástésegyújkorszakkezdetétjelez-ték.Bevezetését1793.szeptember22-re,azőszinapéjegyenlőségnapjáratették,ezzelaforradalomésatermészetösszhangjáthangsúlyozták.Anap-tár1792-ben,azI.évvelindult.Ahéthelyetttíznaposperiódust,décade-otalkalmaztak.AszombatnemvolttöbbéIstenpihenőnapja.Arégikalendá-riumahierarchikus,vallásirendszer,azújazegyenlőségenalapulóvilágirendszerszimbólumavolt.

Perovic rámutat, hogy a francia forradalom az idő megjelenítésénekproblémájátvetifelatörténelemben.Aforradalmárokerősenhittekazidőszimbolikuserejében.Azújkalendáriumkétidőszemléletetpróbáltegyesí-teni:azegyikatörténelmetlineárishaladásnakfogtafel,amásikatermé-szetciklikusidőváltásaithangsúlyozta.Azegyesítésnemsikerülhetett,mertnemlehetbeilleszteniatörténelmetatermészetciklikusidejébe.

Aszerzőcéljaahagyományosperiodizációval,azazazeseményeklineá-risegymásutánjávalszembenaforradalmat–azújnaptárrévén–sajátkoz-mikus,egyetemes,képzeltidőkeretébevisszahelyezni,hogymegérthessük,hogyanéltékmegarésztvevőkazakkoriidőket.SanjaPerovic–azolvasódolgátmegkönnyítendő – a hagyományos és a forradalmi kalendáriumotegymásmellettközliakötetelején.

Atörténelemfolyamánkülönfélekalendáriumokkészültek.Mindegyiktöbbapusztaidőmérésnél.Emberekkészítik,ésegyrésztatermészetcikli-kusságáttükrözi,másrészttörténelmieseményekettekintkiindulópontnak.KrisztusszületésénekévétaNyugat-RómaiBirodalombukásaótaszámít-jákkezdőidőpontnak.Afranciaforradalmárokavallásiszimbolikátszám-űztékújnaptárukból,defontosságottulajdonítottakolyaneseményeknek,amelyeknekmégnem lehetettmegítélnia jelentőségét.Ezért tettékazúj

73

időszámításkezdetét1792. szeptember22-re,holotthasonló szimbolikusdátumlehetettvolnaaBastillelerombolásánakidőpontja,vagymásidőpontis.Aforradalomepizódjaifelidézhetikszámunkra,milyenvoltamúltmintméglehetségesjövő,méghaaznemisvalósultmeg.

Aforradalomtörténelmieseményeittöbbenfeldolgozták,aképzeletetésatörténelmetazonbanSylvain Maréchalkalendáriumakötötteössze.Amezo-potámiaiésakorairómaiholdnaptárak,ésamajaésegyiptominap-naptárakutánakereszténynaptáraNaphozigazodik,detöbbelemetvegyít:a24órásnapmezopotámiaieredetű,anapévetJuliusCaesarazegyiptomiaktólvetteát,ahetediknapmegünneplésepedigazsidókultúrábólszármazik.AkereszténynaptáratKonstantincsászárkészíttettea Julianusnaptármódosításával.AzeurópaiakazÚjvilágfelfedezéseutánfigyeltekfel rá,hogymásidőszámí-tásokisvannak(példáulmaja,kínai),hogy„sokkülönbözőidőlétezikegyidőben” (Herder, Koselleck, 27.). Felvetődött egy egyetemes kalendáriumszükségessége,amelyátfogmindencivilizációt.Ezamodern,azidőlineárisértelmezésénalapulókalendárium.Ezenalineárisidővonalontudjukazese-ményeketegymáshozképestelőbbrevagykésőbbrehelyezni(Kr.előtt,után).Akalendáriumeredeteösszefügga földműveléskialakulásával,azpedigacsillagokállásával.Azókoriegyiptomipapoknakésarómaipapitestületnekvoltegysaját,pontosabbtitkosnaptáruk.Afelvilágosodásidejénelítéltékazidőmeghatározásmonopóliumát, úgy gondolták, hamegszüntetik, akkor atársadalomvisszatéra természetésész irányította rendhez.1582-benXIII.Gergelypápaúj,pontosabbnaptártvezetettbe,ugyanisaJuliánus-naptárel-tért aNap járásától.Aprotestánsországok,példáulAnglia, egy ideignemfogadtákelazújdátumokat,mondván,apápaneavatkozzékbeapolgáriidőszámításba.AfranciákragaszkodtakaGergely-naptárhoz–egészenafor-radalomidejéig.Ezakalendáriumegymáshozigazítottaanaptáriidőt(amelyciklikus)ésatörténelmiidőt(amelylineáris).

Avallásikalendáriummellettléteztekalmanachok.Egyikváltozataakirá-lyokszemélyétdicsőítőAlmanach Royal,ahatalmasfalinaptár.Aztsugallta,hogy az idő alá van rendelve amonarcha világi hatalmának.MaréchalalmanachjábanakirályhelyébeaNaplép,mintazidőszervezője.Amásikformaazseb-kalendárium,amelyszemélyreszólóvolt,sanyomtatásré-vénsokakhozeljutott.Adátumokmellettgyakorlatitanácsokat,pletykákat,történeteketközölt,ésapolitikaiésvallásiidő-diktátumtólvalószabadulásérzésétkeltette.

1788. január9-énSylvainMaréchalnaptárát (Almanach des honnétes gens) a királyi cenzor összetépte és elégette. Istentelennek, gyalázkodó-nakminősítette,mivelaszentekésmártírokhelyettmaterialistafilozófu-

74

sok (Helvetius,Toland), ateisták (Fréret, Spinoza), kurtizánok (NinondeLencclos),vallásalapítók(Mohamed,Jézus)szerepeltekbenne.Őmagaaztírta,hogynemtársadalmirangjuk,hanemerkölcsipéldájukmiattemeltebeezeketaszemélyeketanaptárba.ÖtévvelkésőbbezanaptárlettaFranciaKöztársaságnaptára.Maréchalazidőszámításbanhozottforradalmat.Atör-ténelmifejlődéstnemismerteel.Azidőimmármindenkié,mondta,azokéis,akiketazegyházkizártbelőle.Maréchalalmanachjávalarégihelyettújkollektívemlékezetetkívántteremteni.Avilágiidőbevezetésévellesújtottazarisztokráciára,azegyházraésakirályra.Előkészítetteatörténelmiidőtagadását.

Maréchal1750-benszületett,egypárizsiborkereskedőfiavolt,jogotta-nult,majd könyvtárosként dolgozott a BibliothequeMazarine-ben. Onnanegy Biblia-paródiájáért elbocsátották. Fiatalkora egybeesett az enciklopé-disták virágkorával.Maga aGrub utcai írók között a felvilágosodás későigenerációjáhoztartozott.Ateistavolt,radikálisforradalmat,vagyonfelosztástkövetelt. Írásaival a társadalmi egyenlőség elvét és a forradalomkultuszátszolgálta.Harcosradikáliseszméitkésőbbazanarchistákésakommunistamozgalmakéltették tovább.Pásztorénekeket,meséket, erkölcsimaximákatírt,vagyismindenkiszámáraérthető,konzervatív,régiműfajokkaldolgozott–deújrendszertkövetelt.GuillaumeWasseszalonjábanésaMuséedeParisszabadkőművestársaságbanaszabadgondolkodókhatásaalákerült,deari-tuáléjukatnemfogadtael.BarátjavoltLucileDuplessis,bejáratosvoltMmeLépineszalonjába.Azirodalmikörökbenkirekesztettnekéreztemagát,ezértatudósokközémenekült.Minden,amitelőadott,azészrőlszólt.Acenzorfa-natikusnak,bolondnaknyilvánította,négyhónaprabörtönbe(Beaumarchaismellé)záratta,deezzelcsaknövelteakalendáriumnépszerűségét.

Maréchal kalendáriumábannincsutalás a konkrét történelmikronoló-giára, egy népi, pásztor-almanach időbeosztása ez.A zsáner-műfajokkalmúltat, kollektív emlékezetet teremtett egyújvilág számára.Pásztoréne-keibenaközéposztályértékeittükrözte.Verseibenapatriarcháliscsaládotábrázolta,amelygondoskodikönmagáról,nincsszükségeegyházraésál-lamra. Erkölcsös cselekedetnek tartotta a királygyilkosságot.Meséiben azsarnokkirályt lefejezik.Összekapcsolta a patriarchális katolikus családiértékeket(monogámia,házastársihűség)aradikálisateizmussal.Maréchalmáraforrradalomelőttmegrajzoltegyújpolitikaiszereplőt,aburzsoáziát.Amegvalósításhozterrorra,vulkánkitörésrevanszükség–írta.

A felvilágosodáskorában számoskatasztrófa történtEurópában: föld-rengések, pestisjárvány, vulkánkitörések. Korábban Isten haragjának tu-lajdonították ezeket, most ciklikusan előforduló természeti jelenségekre

75

következtettek.Úgy gondolták, a forradalmak is ciklikusan ismétlődnek.MaréchalaVezúv1779-eskitöréseutánaztírta,szükségvolnaegyciklikusidőmérésenalapulóújkalendáriumra.Megkellállítaniazidőt,hogyosztá-lyokésideológiaicsalásnélkülújrakezdődhessék.

Aforradalmikalendáriummegalkotásakorgondvolt,hogymittekintse-nekaforradalomkezdetiidőpontjának.ABastilelerombolásánakdátumát,vagy1792.augusztus10-ét,akirályeltávolításánaknapját?SanjaPerovicrészletesenleírja,melyikdátummiértnemfeleltmeg,mivoltanépiklubokszerepe,hogyantörténtLaFayettefeláldozása,ésszeptember2–6.közöttabörtönökbenlévőtöbbmintezerarisztokratameggyilkolása.

1792decemberébenGilbertRommemegbízástkapottegyújnaptárel-készítésére.Amatematikusszámáraaforradalomigazikezdete1792.szep-tember22.,azőszinapéjegyenlőségdátuma,egybenamonarchiaeltörlé-séneknapjavolt.Nála1793.azI.év,éstíznaponkéntvanegypihenőnap.Egynaptízórábóláll,egyóraszázpercigtart.Atízmásodpercesidőegységegyezikazemberpulzusának ritmusával,mondja.Rommenaptárábanazegyetlen ünnep július 14. volt. Úgy látta, a kalendárium reformjával ki-terjesztik a súly- éshosszmértékek reformját az időre.Mindkét reformaracionalizálást szolgálja.Rommeahónapokegy részételvonteszmei fo-galmakkalnevezteel,példáulanép,atestvériségstbhónapja,demárcius21–április19.példáulaz„újjászületés”hónapjavolt.Rommeezzeloldottaatörténelmiésaciklikusidőköztifeszültséget.SokatátvettMaréchaltól.SzinteegyszerreadtákkiRommekalendáriumát,ésnyomtattakkikétezerpéldánytMaréchalAlmanachjából.

RommekalendáriumátFabreD’Eglantineélesenbírálta.Őmagaiské-szítettegynaptárat.Elhagyottmindent,amiatörténelemreutaltvolna,he-lyetteképeketközölt.A történelmieseményekhelyétnálaLinnényomángyümölcsök,zöldségekfoglaltákel.Atermészetiidőthangsúlyozta,ésta-gadtaatörténelmihaladást.

AKonventáltalvégülelfogadottköztársaságinaptárfurcsaellentmon-dást tükrözött: az észen alapuló semleges, átlátható időt szimbolikus,költői nevekkel jelöltékmeg.Ahónapokaz időjárás jellemzőit idézték.* *Vendémiaire, szürethava, szept.22–okt.21. Germinal, rügyhava, márc.21–ápr.19.Brumaire, ködhava, okt.22–nov.20. Floréal, virághava, ápr.20–máj.19.Frimaire, dérhava, nov.21–dec.20. Prairail, réthava, máj.20–jún.18.Nivose, hóhava, dec.21–jan.19. Messidor, aratáshava, jún.19–júl.18.Pluviose, esőhava, jan.20–febr.18. Thermidor,hőséghava, júl.19–aug.17.Ventose, szélhava, febr.19–márc.20. Fructidor, gyümölcsérés, aug.18–szept.16.

Kiegészítőnapok:szept.17–21.(MagyarNagylexikon,Bp.1999.VIII.255.)

76

Azévvégén5ünnepnapvolt.Fontosvoltavéleményünnepe,amikorbárkielmondhatta,amitakart.Ezdalok,karikatúrák,gúnyiratokformájábantör-tént.Anaptárbanmégcsakutalássemvoltaz1792.augusztus–szeptemberieseményekre,holottezekhoztakpéldátlanszakítástamúlttörténelmével.

1793. október 16-án kivégeztékMáriaAntoinette-et.A király halálautánugyanis szimbolikus testévelmárő, adauphinanyjakötötteösszeanemzetetazörökkévalósággal,shogyezazösszeköttetésmegszűnjék,meg kellett halnia. Emellett konfliktusokat is okozhatott, ezért amíg lenemfejezték,addigbesemfejeztékaforradalmat.AKöztársaságSzín-házábanMaréchaldrámájával,aLe jugement dernier des rois-val,óriá-sitapssal,hahotávalünnepelték,hogymindeneurópaiuralkodótelsöpöregy tűhányó.A darabban példáulNagyKatalinon nevetett a közönség,akin nemvolt ruha, csak ékszer.A ruházattalMariaAntoinette-re utal-tak.(JacquesLouisDavidrajzánakirálynévégülegyegészenegyszerűruhábanültaguillotine-hezvivőszekéren.)ALe jugement-et20ezerpél-dánybannyomtatásban is terjesztették.Azészuralmán túl szükségvolttehátvalamiféleszimbolikusterrorra,borzongásrais.Azutánjöttavalóditerror, amely válasz volt a forradalom nem teljesített ígéretére, hogy amúlttalvalószakításelmaradt.ÍgyaVIII.évreelhalványultMaréchalda-rabjánaknépszerűsége,már illetlennek, rossz ízlésűnek,őtmagátpedigőrültnek tartották.Ekkormár nagyobbhatása voltMercier regényének.Azőutópisztikustársadalmábanagonosztevők–azészparancsára–ön-kéntvetikalámagukatakivégzésnek.

A forradalmikultúracsúcspontjaa II. évBrumaire20.volt, amikoraNotreDame-otazÉszTemplománaknyilvánították.Aszabadságszobrátmegtestesítőszínésznőmeztelenrevetkőzött,aztjelezve,hogyazészgyő-zött a vallás fölött.Ez anőalak foglalta elSzűzMáriahelyét.Későbbőjelenítettemegafrancianemzetet,őlettMarianne.

Az új naptárban nem voltak ünnepek, ezek nélkül pedig üres az idő.Hathónapalattmintegyötezer javaslatérkezettaKonventhezünnepeketkövetelve.Voltak,akiksajátosmódonünnepeltek,papokatültettekarccalhátrafelészamarakra,apápaképétésreverendákatégettek,földesúrijelké-pekethúzattakdisznókkal.Azészmegjelenítésesemsikerültigazán.Fiatalélőistennőkkelpróbálkoztak,deennekvoltakveszélyei,ezértinkábbkorosasszonyokkaljátszattákelaszerepet.Azegyházellenitúlzotttámadástlát-vamégMaréchalismegállapította,hogyazateizmushelyettjobblenneaközömbösség.

Frimaire16-ánateisták,hívőkegyarántmegszavaztákaszabadvallás-gyakorlást, feltéve,haaztnemnyilvánosan teszik.Aküldöttek tehátvis-

77

szahoztákakétféleidőt.Igaz,avallásitavilágialárendelték.1794-remárhalottakvoltakazhébertisták,Clootz,d’Eglantine,Chaumetteésadanto-nisták–aköztársaságikalendáriumhasználatátazonbantovábbraiseről-tették.Robespierreazthirdette,léteziktúlvilágiélet.Ezzelakivégzésekrekeresettmentséget.1794-benkéthónapalattlegalább1376embertvégez-tekki,köztükmagátRobespierre-tis.Thermidorutáneltűntekaforradalomszimbólumai,deakalendáriumérvénybenmaradt1806-ig.

Időközbenkiderültugyanis,hogyadekádokésatíznapontaesedékespihenőnapokbosszantjákazembereket,őktovábbraisamegszokottritmus-banélikazéletüket.Azész túlságosanabsztrakt fogalomvolt számukra.Emellettazegyéneketegyreinkábbazébredezőindividualizmusmotiválta.Egypamfletazzalérvelt,hogyhétnaposbeosztásszerintfolyikavilágnagyrészénaföldművelés,aziparéskereskedelem.Aköztársaságikalendáriumnemmutattaazészfölényét,ésnemanépnekszólt.Közbenmagaakatoli-kusegyházisfellépettazegyetemes,polgáriidőérdekében.ADirektóriumközömbösmaradtakritikákkalszemben.

Maréchallegaktívabbéveiaz1798–1803közöttiekvoltak.Ekkorközöl-tealegtöbbkritikaiírását.RésztvettBabeufmellettaz„Egyenlőkösszees-küvésében”,megalapítottaaTribunduPeuple-t,elutasítottaatulajdonhozvalójogot,vagyonfelosztástkövetelt,BabeuffalegyüttkiadtaaManifestedesÉgaux-t.AzállamekkorüldöznikezdteaTribunt.1797-benkivégeztékBabeuf-öt.MaréchalaManifestumbanfellépettacenzúrávalésazújjáéle-dőabszolutizmussalszemben.Radikáliskritikájávalazújságírásújfejezetekezdődött.Maréchalönkéntvállaltaatársadalmonkívülállóerkölcsipozí-cióját.Teljestabularasatkívántcsinálni.Azidőegyenlőtlenmegosztásávalaszegénytmegfosztják„agondolkodásgyönyörűségétől”.Visszakelltérniakisönfenntartóközösségekhez.Ezekbennincsszükségtörvényekre.Vi-selkedésimintákszerintélnekazemberek,ésutánzásútjántanulnak.(Em-lékeztetCampanellaNapvárosára.).Önzetlenségésegyüttérzésuralkodikaz emberek között – írja naív, utópisztikus elképzelésében.Maréchal ki-adottegylistátazateistaszerzőkről.Volt,akibosszankodott,hogyszerepelaz ateistákközött, volt, aki büszkevolt rá.Akiadást folytatóLalande-ramagaNapóleonismegharagudott.

A radikális forradalmárMaréchal írásainak két gondolatamég sokáighatással volt a forradalmakra: az egyik, hogy kis közösségekben életbenlehet tartani az egyetemes testvériség álmát, amásik pedig, hogy a jövőnagyforradalmábanavezetőszerepazértelmiségé,azújságírókélesz.Azállamraveszélyesmegállapításavolt,hogyaradikálismozgalmaknem-csak a vallástól szabadítjákmeg az embert, hanemavilági államtól is.

78

Maréchalkiemelkedőcselekedetevoltakultúraterén,hogyazexemplumhagyománytamúltbanézőhelyettátalakítottajövőbemutatóműfajjá.

A köztársasági kalendáriummal kezdetben azt kívánták érzékeltetni,hogyatörténelmieseményekismétlődnek,tehátállandóanfolyamatosje-lenbenélazember.Ahogyazonbanegymástkövettékazesemények,rájöt-tek,hogymindegyikmás,mintazelőző,tehátlehetetlenbesorolniőketaciklikusidőbe.Ezértújtörténelmidiskurzuskezdődött.Akorábbiemocio-nális,lírikusmegközelítés(Maréchal)helyébemostmindinkábbértelmező,narratívelbeszélés(Volney)lépett.„Lírikusmegközelítésselamúltolyanvolt,mintha...mégnyitvaállnabármilyen lehetséges jövő irányában,... atörténelmielbeszélés...viszontamúltatrealitáskéntkezelte.”(222.)Afor-radalomlírikusmegközelítésérepéldavoltMaréchalVoyages de Phytago-ras címűmunkája.EbbenPhytagorasképzeletbeliutazásaiapropójánönel-látó,kisközösségekbőlállóemberitársadalomvíziójátrajzoltameg.Ezutánmegírtegyanti-narratívát,egyvilágtörténelmetsírfelirat-stílusbanHistoire universelle en style lapidairecímmel.Céljaarövidségésvilágosság,mintazepitáfiumoké.Egy-egymeghökkentőképpelazemberitermészetegye-temesenérvényesportréjátakartamegrajzolni.AHistoire de la RussiecíműmunkájábanNagyKatalinrólmegírta,hogyanmanipuláltaaközvéleménythatalmánakmegszilárdítása érdekében. Közérthető nyelven írt, és szélesfreskótfestettatársadalomrétegeiről.

Brumaire18-án,azaz1799.november9-énNapóleonegyszerrevégetvetettadirektóriumnak,shelyébekonzulátusirendszertállított.Akalendá-riumotviszontmegtartották,deazünnepekbőlcsakjúlius14-étésVendé-miaire1-jéthagytákmeg.Ezanaptárabsztraktésközömbösidőtmutatott,ígymárlétrejöhetettakibékülésazállamésakatolikusegyházközött.AKonkordátumot1801.július15-énkötöttékmeg.Négyvallásiünnepmaradtmeg,elválasztottákavilágiéslelkihatóságokat,ésazállamhatalmatkapottavallásiünnepekfölött.Eltöröltékadécade-ot,visszaállítottákavasárnapipihenőnapot,denemtettékkötelezővé.AKonkordátumkettősidőrőlszólt:az állami, közösségi és a vallási, egyéni időről.A naptári idő sem egyi-ket, semmásikat, hanemabsztrakt időtmutatott.Az időegységekörökösismétlődésejellemezte.Atörténelmieseményeketmárnemakartákater-mészetciklikusrendjébebesorolnitöbbé.VisszatértekaGergely-naptárhoz,dekihagytákbelőlemindakozmológiai,mindavallásivonásokat,vagyispolgárikalendáriumotkészítettek.A forradalmikalendáriumhónapneveitmegtartották,ésNapóleontBrumaire18.évfordulójánkoronáztákmeg.

A forradalmikalendáriumösszesen12év,kéthónapés17napigvoltérvényben.Napóleonmegkoronázásaután,1802-benvisszaállítottákava-

79

sárnapot,majdaXIII. évben,Fructidor22-én (1805. szeptember8-án) aszenátusmegszavaztaaköztársaságikalendáriumeltörlését.Ez1806.janu-ár1-jéntörténtmeg.Atermészetegyetemesenérvényesidejehelyettvissza-tértekakereskedelemésipareurópaiidejéhez.Azészfilozófiaikorszakagyakorlatiassávált.AGergely-naptárhozvisszatérésaztjelentette,hogyazugyanazonidőbentörténtkülönbözőeseményeketegyidejűleg,szinkronbanábrázolták.Aköztársaságikalendárium,megszűnéseutánissokáighatottmég:vasárnapsokandolgoztak,snyitvavoltakazüzletek.Érdekes,hogysemanaptárbevezetése,semannakeltörlésenemokozottatársadalombansemmiféleellenállást.

Aköztársaságikalendáriumtörténetetulajdonképpennemértvéget.Újraés újramegjelent példáulComte-nál, vagy a kommün idején, és a szovjetidőszámításban.Mégafranciákishasználtáka„Kr.e.ésKr.u.”időmegha-tározáshozhasonlóan(lásdnálunkarendszerváltozáselőtt,után).Felfedez-hetjükbenneakétidővonalat,azeseményekhagyományoskronológiaielbe-szélésétésaképzeletbeliidőt,amelybenazakkoriszereplőkazeseményeketmegélték.FrancoiseBrunelkétféletörténetíróielemzéstkülönböztetmeg:a„liberális”szemléletszerintaforradalomeggyéváltahatártalanterrorral,a„szocialista”szerintpedignemoldottamegaszociálisgondokat.Azelőzőnarratívaazeseményeklineáriskronológiájárafigyel,ésnemtörődikazok„jövőbeli”hatásával,amásodikellenbenaforradalomelképzelhetőjövőjévelfoglalkozikanélkül,hogyfigyelembevennéavéletlenéselőrenemláthatóesemények lineáris sorát, amelyekpedigmódosíthatjáka forradalommeg-hirdetettcéljait.Ezajelenségmindentörténetírásrajellemző:amimodernkronologikustörténetírásunkmulasztása isaz,hogynemmagyarázzameg,miértegyikjövendőeseménykövetkezettbe,miértnemamásik.

Maréchalkarrierjeakalendáriuméhozhasonlóanértvéget.Nemtelje-sedett be a forradalom, ésMaréchal irodalmimunkáiról sem vettekmártudomást.Aforradalomtöbbénemazidőkategóriájábanjátszódott,pedigkorábbanéppenazidőbenjelentettújkezdetet.Miutánkiszorultmindazirodalmi életből,mind a politikából,Maréchal visszavonult vidéki birto-kára,családjakörébenírássalfoglalkozott,ebbőlélt.Abukolikuskörnye-zetben álmodozó regényíró lett, a nők számára írt, azt hirdette, a családa politika valódi alanya. Színházimunkásságával előkészítette amodernteátrumot.Gazdagkönyvtárában90könyvaforradalomrólszólt.Maréchalhivatásosértelmiségikéntazújságírásbólésmásírásaibólkényelmeséletetteremtettmagánakéscsaládjának.

Amunka nagyon alapos, a szerző sok oldalról járja körül általában anaptár, különösenpedig a francia forradalminaptár témáját.Főként filo-

80

zófiaihátteretnyújtaz időkülönféleértelmezéséhez.Aforradalminaptárkészítőiarrakerestekválaszt, szinkronbahozható-ea természeti időésatörténelmiidő.AGergely-naptárbizonyosfokigösszhangbahoztaakétféleidőt:azévszakokésanappalok-éjszakákváltakozásánalapul,deegy-egynevezetestörténelmiesemény,példáulKrisztusszületése,(másvallásoknálmásvallásalapítók)fellépésénekdátumamaismeghatározzaanaptárakat.Akalendáriumkészítőinektévedésevolt,hogyafranciatörténelmiesemé-nyekhatásátkiakartákterjeszteniazegészvilágra,holottcsakatermészetjelenségeineklehetilyenszéleskörűhatása.

SanjaPerovickissétúlságosanbonyolultfilozófiaihátteretteremtaka-lendáriumhoz, és gyakran ismétlimondanivalóját. Fontos azonban, hogygondolkodásra, olykor ellentmondásra készteti az olvasót.Közben pedigsokatmegtudunktőleaXVIII.századiemberekgondolkodásáról,életéről,sarról,hogyanéltékátafranciaforradalmat.

17oldalnyibibliográfia,valamintnév-éstárgymutatózárjaakötetet.

Sanja Perovic:TheCalendar inRevolutionaryFrance – Perceptions ofTime inLiterature,Culture,Politics.(KalendáriumaforradalmiFranciaországban–Azidőérzékeléseaziro-dalomban,kultúrábanéspolitikában)CambridgeUniversityPress,NewYork,2012.276.

Fodor Mihályné

81

A tőke német szemmel

Ulrike Herrmann„Atőkegyőzelme”címűkönyveelsősorbanahivatalosésmegszokottszakmaiálláspontoktólnagybaneltérő,alaikusokatismeg-célzó,agazdaságtörténetbebevezetőműkéntértékelhető.Atörténész,�akiBerlinbenszakújságíróként tevékenykedik, rövidenfelvázoljaakapitaliz-muslétrejöttétésfejlődésénekkörülményeit.Közbenamaelterjedtneoli-berálisgazdaságifőáramlatokellenérvel,miközbenvilágosankifejtiatőkeésapénzközötti jelentőskülönbséget, leszögezve,hogyazősrégi„piac-gazdaság”márrégennemhasonlítahhoz,amiaz1760-asévekAngliájábankeletkezett.Olyankérdésekrekeresválaszt,hogymiapénz,megapiacgaz-daság,ésmiótalétezikglobalizáció?

Herrmannnémetrendszerességgeléspontossággal,valósággaldarabok-raszediagazdasági tevékenységekkelkapcsolatosaktuálismítoszokatéselőítéleteket.NemnélkülöziMarxéstársainakfelismeréseitsemaneolibe-ralizmusésakeynesianizmusviszonyánakmegmagyarázásában.Tágtör-ténetikitekintésez,amelyfelöleliMezopotámiát,Kínát,Arisztotelésztésaszármazékosértékpapírok(derivatívjavak)kereskedelménkeresztülmárisLondonbaésNewYorkbakalauzoljaazolvasót.HabárazEUfolyamatosanszabályoznipróbáljaaszármazékosértékpapíroktőzsdénkívülikereskedel-mét,ezmatovábbraisvirágzóüzletnekszámítazilletőspekulánskörök-ben,akárcsakanemkívánatosLehman-csődelőtt.

A megtévesztő cím ellenére a műben felsorakoztatott tényállások ésérvek mégsem értelmezhetőek a kapitalizmus mély kritikájaként. Herr-mannszemléletestörténelmipéldáksegítségévelakarjamegmagyarázniazolvasónak,hogyan jött létre az elemzettgazdasági struktúra,ugyanakkorakapitalizmusideológiaihátteréreisrámutat.Aztkeresiazalapokbólki-

1 UlrikeHerrmann1964-benszületettHamburgbanésbanktisztviselőiszakképzéseutánaHenriNannenÚjságíróiIskolátisbefejezi.EzekutánaBerliniSzabadgyetementanulto-vább:gazdaságtörténetetésfilozófiáthallgat.2000ótaaberliniTazgazdaságirovatánakszerkesztője.ATaz-nál parlamenti tudósító is volt és néhány éven keresztül az olvasóivéleményekreisőválaszolt.HermannmindamainapigtagjaaberliniTazszerkesztői-kiadóiszövetkezetnek.

82

indulva,hogymikéntműködik,illetvemilyenbehatókövetkezményekkeljártagazdaságifejlődésésalegutóbbiválságokciklikusságaamaieurópaiemberekre,hiszen2000ótamárháromsúlyospénzügyikrízisismegráztaEurópát.Átfogóanfőlegazokatagazdaságtörténetifeltételeketésszociá-lisátalakulásokatmutatjabe,amelyekakülönfélepénzügyiésgazdaságiválságokkal kapcsolatosak.A szerzőmunkájának egyszerű nyelvezete éspublicisztikusfejtegetőjellege,valamintatörténelmihátterekbemutatásamiatt az avatatlan olvasó számára is hamar nyilvánvalóvá válik, hogyankeletkezikahaszon,vagyakapitalizmus függvényébenhogyalakulki ajólétiállam.Olyanközéposztálybelikényszerképzetekkelszembesülhetünkitt,mintpéldáulazegyrenövekvőtársadalmikülönbségek,amiagéprom-bolókhozhasonlóalaphozzáállássalbuzdítatőke,ésannakmegtestesülése,apénzellen.

„Akapitalizmusfogalmánakmegvanazazelőnye,hogypontosanleír-jaazt,amiamaigazdaságirendszertisjellemzi:magábanfoglaljaatőkeazoncélúbevetését,hogyezekutánmégtöbbtőkelegyenbirtokolható,ésanyereségmegvalósítható.Ezolyanfolyamat,amelyexponenciálisnöveke-déstidézelő.”2Herrmann„lehetetlennek”tartjaazexponenciálisnövekedéslehetőségét,ésúgygondolja,hogynemlétezikténylegesminőséginöveke-dés,mertakapitalizmusalapvetőenamennyiséginövekedésreépül.An-nakellenére,hogymaegyrekevesebbenergiáthasználnakfelegybizonyostermékmennyiség előállításkor, összességében az emberek több energiátfogyasztanak, és többkárosanyag-kibocsátással szennyezikakörnyezetetés a légkört,mintpéldáulamúlt században.Perszea szerző tévedhet is,amikor azt vizionálja, hogy a gazdasági növekedésnek és így a jelenlegikapitalizmusnak is „elkerülhetetlen” a vége. Ismételten (9., 10., 18., 20.,131.). az „exponenciális növekedés” lehetetlenségét nyomatékosítja. Haegyadottmennyiségbizonyosidőutánvalamennyiszázalékkalnövekszik,akkorexponenciálisfolyamatrólvanszó.Herrmannmegkérdezi,hogymialapjánmérikaztanagyságot,aminövekszik?Azanövekedés,amitma-napságmérnek,abruttónemzetiössztermékévespozitívjellegűváltozása,és ezáltal amértváltozók isbelefolynakebbea számításba.Viszont egynemzeti gazdaságban sok más dolog is történhet, ami megmutatkozik anövekedési adatokban. Ugyanakkor a földi nyersanyagforrások végesek,vagyisalevegőtésatalajtnemlehethatártalanulszennyeznianélkül,hogy 2 Aszerző ígyhatározzamegakapitalizmust:„DerBegriffKapitalismushatdenVorteil,

dasserpräzisebeschreibt,wasdieheutigeWirtschaftsformauszeichnet:EsgehtumdenEinsatzvonKapitalmitdemZiel,hinterhernochmehrKapitalzubesitzen,alsoeinenGe-winnzuerzielen.EshandeltsichumeinenProzess,derexponentiellesWachstumerzeugt.“UlrikeHerrmann2013:9.

83

az emberiségmegsemmisítené sajátmagát.De a környezeti szennyezés-nekésazerőforrásokfelhasználásánakfeltétlenülanövekedéskorlátainakkelllenniük?Miértnetudnaaziparolyanmegoldásokatkeresnivagyúgyóvniazerőforrásokat,hogyatermészetközbenregenerálódhasson?Miértnejöhetnéneklétreakapitalizmushajtóerejeáltalolyanértékekis,amelyekelősegíthetnékazáltalánosjólétetanélkül,hogyazemberiségasajátjövő-jétkockáztatná?Gazdasági,társadalmiésökológiaivonalonvannakolyanlehetőségek,melyekáltalaminőséginövekedéstpozitívanlehetnebefolyá-solni.Ígytöbbetkellenefoglalkozniafiatalokhatékonyabboktatásával,abevándorlókjobbbeilleszkedésévelésazidősekgondozásával.Idetartozikamegújulóenergiaforrásokbanrejlőlehetőségekkiaknázása,mintahogyanakörnyezetbarátabbmezőgazdaságkiépítéseis,vagyajelenlegimobilitásieszközök lecserélésekörnyezetvédelmiszempontból jobb technológiákra.Miértnelehetnetechnikaifejlődésanélkül,hogyakapitalizmusnak„vége”lenne?Mindezlehetetlenazállamszerepvállalásanélkül,vagyisapolitikaolyanhatalmieszköz,amelynekképviselniekellatársadalomakaratát.Ígyegyátalakultkapitalizmusbanislehetségesnekkellenelennie,hogymegfe-lelőkörülményekközöttarendszerhosszútávonishozzájárulhassonegyjobbirányúgazdaságinövekedéshez.

Kifogalakulnitehátegyújrendszer,azonbanhogyezpontosanmilyenlesz,mamégfelismerhetetlen.Ezisugyanolyanmeglepőleszakortársakszámára,mintamilyenakapitalizmusvoltakkor,amikorkialakultÉszak-nyugat-Angliábanaz1760-asévekben.Hermannnégyfélegazdaságivál-ságamogyoróhéjban:1)Anémet2010-eságendamiatt „verseny-válság”is megindult, amelynek következtében deflációs spirál keletkezett (22.).2)Aválságbanlévőországokfelhalmozottadósságai„ahitel-buborékok”miatt jötteklétre,vagyisakülönféletőzsdei-pénzügyispekulációkszabá-lyozatlanságamiatt(217.).3)Avalutaövezethelytelenülvanmegalkotva,merthiányzik„azárfolyamkockázatnevűfék”(220.).4)Azeuró-övezetpolitikusaiáltalkiváltott„válságkezelőikrízis”igencsaksúlyoskövetkez-ményekkel járt,merta trojkaitt ismétösszekeverteaközgazdaságtantazüzemgazdasággal: az elfogadottmegszorító intézkedésekmég sehol semjelentettekmegoldástagazdaságbantevékenyenrésztvevőszereplőkalap-vetőtermelési,befektetésiésfejlesztésiproblémáira.Éppenellenkezőleg,mivelakeresletnagybanhiányzott,eztovábbmélyítetteagazdaságiéstár-sadalmi válságot, ami veszélyt jelentmagára a demokráciára is,mert azembereknemtűriksokáigabizonytalanállapotokat(226.).

Herrmannválságokkalkapcsolatosmegfigyeléseitésállításaitígylehet-neösszefoglalni:apénzazótalétezik,amiótaazemberiségfeladtaaván-

84

dorlóvagyfélnomádéletmódotésvéglegesenletelepedett.Azonbanapénznemjönlétrecsakúgyasemmiből(aszerzőszemléltetőpéldájaittafolyó-számlahitel).Sőt,apénzönmagábannemeredményeznövekedéstésnemegyenlőagazdagsággalsem.„Apénztnemlehetmegenni”ésa tőkeaz,amiigazánfellendítiagazdaságot.Amennyibenabéreknememelkednek,akkorrövidesenválságkövetkezik,vagyismindentévhitellenéreamagasvagyarányosannövőfizetésakapitalizmusmozgatórugója.Jólehetaz,haacégeknéhaarányosantakarékoskodnak,deaznemjó,haaválságidejénazállamisspórol,mertezkárosanhatagazdaságra.Államnélkülnemcsakkapitalizmus nincs, de szabad piacgazdaság sem létezik. A globalizációnemördöngősésújjelenség.Albrecht Müller globalizációvalkapcsolatos2004-es téziseszerintaglobalizáció jelenségeazértvonultbeviszonylagújkéntaköztudatba,mertamúltszázadbanakereskedelmiáramlásokvi-lágszintűösszekapcsolódásánakfolyamata,ésaglobálisárversenyavilág-háborúkmiatttöbbszörösenismegszakadt.Nyilvánvalótehát,hogyaglo-balizációtnegatívjelleggelépítettékbeaneoliberálisérvrendszerbeazért,hogyliberalizálhassákapénzügyipiacokat,csökkentsékavállalatokadóités alacsonyan tarthassák a béreket. „De ezek nemmegszorítások voltak,hanempolitikaidöntések,”melyeket1980-tólalkalmaztakelőszörabbanareményében,hogymajdközbenszükségszerinttöbbszörösenjavítanifog-ják(104.).

A baloldali gondolkodók félreértése nagyrészt abból adódik, hogy apénznektúlnagyszerepettulajdonítanak,ugyanakkortúlbecsülikakamat-lábakésanövekedéskapcsánfeltételezettok-okozativiszonyt.

Apiacgazdaságotnemkellösszetéveszteniakapitalizmussal,amimárakezdetektőlglobálisanhatott.Aszegényekésgazdagokközöttitúlnagyva-gyonkülönbségagazdaságstagnáláshozvezethet.Akapitalizmusnaképpenúgyszükségevanatömegesfogyasztásra,mintamennyiséginövekedésreis.Mindezekbőlatézisekbőlaszerzőnagyonegyedinézőpontotfejlesztki:kezdveafelismeréssel,hogyegyvégesvilágbannemlehetvégtelennöve-kedés,ugyanakkoregyakartdefláció(mintJapánban)következményeitőlisóvvaint.Herrmannmegvangyőződvearról,hogyazeljárópolitikusokésafontosabbgazdaságiszereplőknemértikmagátarendszert,aminekaktívalakítói.Eztperszenehézígyelfogadni,deaszerzőalapkihívásafigyelemreméltó,mertmegkérdezi,hogykinekisvanigaza?Ilyenmódonkonstruktívvitákatgenerálhat.

Anégykülönbözőeuró-válságolyannyiraátláthatatlan,hogyanémetektöbbségeúgygondolja,abajbajutotttagországokmegmentésegazdasági-lagmegvalósíthatatlan.Valójábanazonbannagyoniskézenfekvőlenneegy

85

megoldás.Európagazdagéskiemelkedőteljesítményekreképes,ésnincse-nekkülönösebbgazdaságigondjai.Afennállóbonyodalmakfőkéntabbólkövetkeznek, hogy az euró-zónát nagyon rosszul irányítják Brüsszelből.PedigcsakegyetlenfőbbpénzkiadásalenneazUniónak,havégrehajlandólenneösszeállítani egygazdaságiösztönzőcsomagotadéliországoknak,mertSpanyolország,PortugáliaésGörögországsegítségre szorulnakmárcsakazottaninagyszegénység,azazamunkanélküliségmiatt is.AzEUnyugodtanmegengedhetnémagánakazilyenféletámogatásokat,ésazilyentípusúintézkedésekazegészeuró-övezetnekigencsakjóttennének.Amen-nyibenazeurómegszűnne,anémeteknemcsakafőokozóilennénekennekanemkívánatosfolyamatnak,hanemőkmaradnánakalegnagyobbveszte-seiis,hiszenazesetlegesenbevezetettúj„D-Mark”gyorsanfelértékelődne,azazígyakülföldivagyonhamarmegsemmisülne,ésezzelakivitelresza-kosodottnémetiparsúlyosanéshosszútávramegsérülne(230.).

Herrmannvalódijavaslatokatisteszajövőrenézve,amelyeketötpont-banlehetbemutatni.„Először:azállamnevárja,hogyacégekfektessenekbe,hanemmagavégezzenbefektetéseket.Másodszor:ezeknekazértelmesprojekteknek az anyagi fedezése érdekében az államnyugodtanbevezet-hetnéavagyonadót.Agazdagok fölöslegesmegtakarításaimeg lennénekkicsitcsapolva,ráadásulezmégigazságosislenne…Harmadszor:anémetgazdaságaligvagyegyáltalánnemnőaddig,amígareálbérekstagnálnak.Ezmegintteljesenlogikus.Anövekedésaztjelenti,hogymégtöbbárutállí-tanakelő.Dekifogjaezeketatovábbitermékeketmegvenni,hanememel-kednekafizetések?Negyedszer:mivelamúgyistúlsokattakarékoskodunk,rendkívülkellemetlen,hamégazállamistakarékosságrakényszerítipolgá-raitazzal,hogyamagánnyugdíj-biztosításterőlteti.ARiester-nyugdíjvaló-ságosvagyonmegsemmisítőgép.Ötödször:amennyibenapénzügyibubo-réknemrobbanfel,megkellakadályozni,hogyeztovábbraisfelfúvódjon.Egypénzügyitranzakciósadósegíthetneebben...”(237.).

Ezentúlmenően,abankokésárnyékbankokegyénitőkéjénekjelentősennövekedniekelleneahhoz,hogyasajátveszteségeiketegymagukviselhes-sék:abankokbólnyugodtanlehetnénekújratakarékpénztárakAnemzetközibankügyletek(hitelezés)ésakülönfélespekulációstranzakciók(adóparadi-csomok)továbbraistermelikakönyvelőinyereségekhatalmashalmazait.Ezekazonbanareálgazdaságranézvenemproduktívak.Amennyibennemsikerülapapíronlétezőnyereségeketidőbenlefedni,akkorakövetkezővál-ság sokkal súlyosabbkövetkezményekkel jármajd,mint az eddigiek.Aszolgáltatásokbaésatermelésbefolyóberuházásokáltalnemlehetakkoraforgalmatelérni,mintatőzsdékenvagyahitelezésnélvégbemenőcsillagá-

86

szatinyereségek,annakellenére,hogyazalapvetőbefektetések,anagyobbjólétésabiztonságvalósmozgatórugóikéntisfelfoghatóak.Hasonlóképpenrendszerkritikusok,politikusokésnemegyneoliberálisközgazdászmégisazthiszi,hogyabefektetésipiacokonzajlófolyamatokkulcsfontosságúak.Apiacgazdaságésakapitalizmustehátnincsenekkülönösképpenjóhatás-salazolyantermékekre,mintazélelmiszerek,azingatlanok,akörnyezetvagyazegészségügy.

Herrmannművévelbebizonyítjaazolvasónak,hogyaszakújságíróite-hetségvalamint a tudományoskutatáspárhuzamosösszevetésébőlkiválószellemi teljesítmény születhet.Következtetésként levonható, hogy a tár-sadalmihiányosságokkapcsánnemapénznekvanmeghatározószerepeaválsághelyzetekben,haneminkábbazideológiaiirányultságésaszellemibeállítottságszámítanaklényegestényezőknek.

Demiértvanezígy?Azért,mertadöntéshozókezekalapjánosztjákszétazanyagijavakatavolt,ajelenlegi,vagyapotenciálisválasztóikközött.Herrmann egyszerűsítő stílusának azonban az az egyik hátránya, hogy aszerző néha egyértelmű állásfoglalásra törekszik bizonyos tények, körül-ményekkapcsán,ugyanakkortúlságosanóvatosaszakszerűvéleménynyil-vánításokkalszemben,ésilyenkorfelvállaljaaztakockázatot,hogyazérvnemmindig teljes ésmeggyőző.Néha pontosan ezek a sajátos rálátásoksegítenekazolvasónakabban,hogymegértsenbizonyosösszefüggőpoliti-kai,gazdaságiéstörténelmikörülményeketvagyazezzelkapcsolatoselmé-leteket.ÍgyHerrmanneuró-válságmagyarázatainagyoniselfogadhatóak,azonbannemszabadelfelejteni,hogynéholatörténésztúlságosanissajátosvéleménykifejtésérőlvanszó.Herrmannenyhéntúlozpéldáulakkor,ami-korRonaldReaganpolitikáját,agazdagok„keynesianizmusaként”értékelivagyolyankihívó,detézisértékűmegjegyzésekettesz,hogyaSchröder-félepolitika(Agenda-Politik)szinténhozzájárultajelenlegipénzügyiválságki-bontakozásához.Az1636-oshollandiaitulipánválságotrészletesebbenisbelehetettvolnamutatni,hiszenezáltal jobbanszemléltethető lettvolnaazeuró-krízis.Ugyanígykörülírniapénzteremtésifolyamatotaköltségveté-sifőösszegmeghosszabbításávalabankoknálazaktívszámlárólapasszívszámláravalókönyveléssel,nemrosszötlet,deígynemteljes,mertHerr-mannkihagyjaanettósítássalkapcsolatosfontosrészleteket.

Akönyvmagánviseliaszerzőtörténelemirántiszenvedélyét,sazt,hogyhatékonyan él az eredeti források szabad értelmezésének lehetőségeivel.Főként az egy- vagy félmondatosra sikerült megállapításai tartalmaznaktényszerűtlenvagylogikailagpontatlanrészeket.Herrmanntöbbnyireború-látóhangnembeníraközvetlenjövőről,aminemmeglepő,hiszenakönyva

87

gazdaságinövekedéshatáraivalkapcsolatoskihívásokboncolgatásávalvég-ződik.Aztgondolja,hogymagukaszakembereksemtudjákigazán,hogymelyikalegjobbanjárhatóút,amelyténylegkivezethetnéEurópátjelenlegisúlyosválsághelyzetéből.Azolvasószámtalankiegészítőmagyarázatotéskomolyreferenciáttalálakönyvvégén.Mindezekbőlegyértelművéválik,hogyatörténészabemutatottfolyamatokmegértetéséretörekszik,ésnemazideológiákvagyakülönféledivatostudományosirányvonalakkövetésé-benérdekelt.Érveléseazért ismeggyőzőés tanulságos,merta ténylegesmagyarázatokon meg rálátásokon kívül rugalmas történelmi példákat ishasznál.Ezviszontegyáltalánnemjellemzőanémetmakro-közgazdaság-tannalfoglalkozószakemberekköreiben.

UlrikeHerrmann:DerSiegdesKapitals.WiederReichtumindieWeltkam:DieGeschichtevonWachstum,GeldundKrisen(Atőkegyőzelme.Ahogyanagazdagságavilágbajött:anövekedés,apénzésaválságoktörténete).WestendVerlag,Frankfurta.M.,2013.288.

Eperjesi Zoltán

88

JELENKOR

1904. Lázadás Kasztília- és Leónban

Aszerző,Jesús Ángel Redondo CardeñosoaValladolidiEgyetemtörténe-lem szakán végzett 2005-ben, doktori disszertációját ugyanott, 2010-benvédtemeg.AműszerzőjénekkorábbiírásaielsősorbanszinténaXX.szá-zadelejiKasztíliaésLeóntársadalmimozgalmakrólszólnak.�Akötetegyikcélja–sezjóvaltúlmutataz1903–1904-eseseményekbemutatásán–an-naka„toposznak”amegdöntése,amelyszerintKasztíliabeletörődő,enge-delmesvidék.Aszerzőfelakarjaszámolniazta„legendát”,melyszerinta Comunerosok (1520–21)ótaaSpanyolországbelsejébenelterülőnagy,alapvetőenmezőgazdaságijellegűKasztíliaésLeóntérségeanyugalomésabeletörődésföldje.Aműbenalázadás(hanemisfeltétlenülkimondva)bizonyos értelembenpozitív értéktartalommalbír.A szerző szemléletérőlPedroCarasa–aműprológusánakszerzője,aValladolidiEgyetemprofes-szora–megállapítja,hogyekötet„megváltoztatja a kasztíliai parasztság társadalomtörténetének perspektíváját, és úgy szemléli a lázadást, mint hét-köznapi magatartást”.2

Az 1903–1904-es zavargássorozat alapvetően lokális jelentőségű ese-ménynektűnik.Mégislegalábbnégyokbólúgygondolom,hogyérdemesabemutatásra.Egyrésztazért,mertMagyarországonmégnem,vagycsakaligismertezatéma,másrésztaspanyolpolitikatörténethezis(aszocializmusjelenléte témakörében) érdekes adalékokkal szolgál (noha a szerző nem

1 MaKasztília-ésLeónSpanyolországegyikautonómközössége.ErégióakönyvbenszereplőeseményekidejébenhivatalosanÓ-Kasztílianévenszerepelt,amintarraHarsányiIvánfel-hívtaafigyelmemet.ArecenziómegírásáhozfontosszakmaisegítségétköszönömJ.NagyLászlónakésHarsányiIvánnak.Szinténittkellmegemlítenemaztis,hogyazinternetenaligtaláltamadatotaszerzőről,ezérte-mailbenmegkerestemakiadót,amelyazonbannemre-agáltlevelemre.VégülaszerzővelaFacebookközösségiportálonléptemkapcsolatba,aholisJesúsÁngelRedondoelküldteszakmaiönéletrajzát.AspanyolDialnetkatalógusaszerzőnevérekeresveazalábbicikkekettartalmazza.Lásd(2013.december20):

http://dialnet.unirioja.es/servlet/busquedadoc?t=Jes%C3%BAs+%C3%81ngel+Redondo+Carde%C3%B1oso&db=1&td=todo

2 JesúsÁngelRedondoCardeńoso:1904. Rebelión en Castilla y León.UniversidaddeVal-ladolidSecretariodePublicacioneseIntercambioEditorial,Valladolid,2013.12.

89

erre,hanemazegyesmegmozdulásokleírójellegűbemutatásárahelyeziahangsúlyt).MindemellettRedondorávilágítanőkszerepénekfontosságáraemegmozdulásokban.Egyszerűennemlehettúlbecsülnianők1903–1904forgatagában játszott szerepét, így a témagender studies szempontból isnagyonérdekes.VégülpedigekötetazEurópafélperifériáinelterülőorszá-gokközöttipolitikatörténeti,társadalomtörténetikomparatívelemzésekhezadhatötleteket,sszolgálhatfontosinformációkkal.Recenziómbanmegkí-sérlembemutatniRedondoművét,kiemeltpéldáksegítségével ismertetnifőbbjellegzetességeit,különfigyelmetszentelveaszocializmussalössze-függésbenfelmerülőkérdéseknek.

Redondokönyvébenelsősorbanakorabelihelyisajtót,valamintávilai,burgosi, leóni,madridi, palenciai, segoviai, soriai, valladolidi és zamorailevéltárak fondjaithasználtaelsődleges forrásként.Ahelyi lapokatazor-szágosEl Socialista,aPSOE(PartidoSocialistaObreroEspańol–SpanyolSzocialistaMunkáspárt)lapjaegészítiki,melyatémajellegébőladódóanindokolt.Ám úgy vélem, az egyoldalúság veszélyét ismagában rejtheti,mivelamásikfelhasználtországosközlöny,aBoletín del Instituto de Re-formas Socialescíműkiadványelsőszáma–mutatráaszerző–csak1904őszénjelentmeg.Mindenesetreakötetbőségesforrásbázisaennekellenérebeszédes.

Aprológustaszerzőbevezetője,majdkilencfejezetköveti.Akönyvvégén epilógus, bibliográfia és egynagyonhasznosmelléklet kaphe-lyet,melybentáblázatszerűenismegtaláljukaz1903-1904-eszavargá-sokatidőpont,helység,provincia,„akció”éskiváltóokszerintcsopor-tosítva.Akötetet ahelységnevekmutatójazárja.A lábjegyzetelt, többtérképettartalmazó,éskülsőreisízléseskönyvigenjólszerkesztett.Acímazonbanpontatlan:nem1904-ről,hanem1903–1904-rőlszólamű.Acímbenszereplő„rebelión”(lázadás,felkelés,zendülés,rebellió)szószinténmegtévesztő lehet.Meglátásom szerint – anélkül, hogy termi-nológiai kérdésekbe bocsátkoznék, ami talán indokolt lenne, hiszen a„rebelión” a hétköznapi értelemben vett lázadásnál összetettebb tudo-mányosterminustechnikuskéntjelenikmeg–elsősorbantöbbé-kevésbéösszefüggő zavargásokról, tüntetésekről, feszült társadalmi légkörről,semmint egyvalamely hétköznapi értelemben vett „lázadásról” szól akötet. Megkell említeni azt is, hogymivelRedondo alig tér ki Spa-nyolországmás régióira,anemhispanistakutatószámáraKasztíliaésLeóntörténete–egyszerűenfogalmazva–kissé„lógalevegőben”.Ezazonbannemnegatívítélet,hiszenaszerzőnemSpanyolországakkoritörténeténekbemutatásáravállalkozott.

90

Akötetelsőrövidfejezetében(„A Kasztília- és León-i tiltakozás előzmé-nyei a XIX. században”)az1903–1904-eszavargásokelőzményeiről,vagylegalábbis kronológiailag ezeket megelőző felkelésekről, zavargásokról íraszerző.Eztköveti„A kollektív népi akció”címetviselő fejezet,melybenRedondo a társadalmi tiltakozás formáit elemzi, elsősorban Charles Tillynyomán.IttaszerzőCarlosGilAndrésálláspontjátelfogadva,élesszemmelrámutat,hogyalázadás(motín)ésasztrájk–mintkétkülönbözőtiltakozásiforma–HispániábanegyszerrevoltakjelenaXX.századelsőharmadában.

Anépilázadásról(motínpopular)szólóalfejezetbenaszerzőmegjegy-zi,hogyalapvetőenXIX.századi,de továbbélő jelenséggelvandolgunk,amelyet a legtöbbesetbenmegélhetésiválságváltottki.Acélt illetőenenépifelkeléseknemvoltaktúlambiciózusak:befolyásolniakartákahelyipolitikaalakulását,illetvemegoldástköveteltekalegsürgetőbbproblémák-ra(példáulakenyérhiányra).Amunkaügyisztrájk(huelgalaboral)ellenbenamunkásmozgalomhozkötődvejelentmega XIX.századmásodikfelében,sfokozatosannyerteeljelentőségét.Anépifelkelésekkelszembenasztrájkelsősorbannemahatóságok,hanematulajdonosokellenirányult–mutatráaszerző.

Kasztília ésLeónbananapszámosok,valamint feleségeikésgyereke-ik játszották a főszerepet amegmozdulásokban.Az események általánoskarakterjegye,hogynémitúlzássalélve1903-1904-benanőkvittékasta-fétabotot.Gyakorlatilagmindenben, amiről alább szó lesz, kulcsszerepetjátszottak.

A harmadik fejezetben („A Kasztília- és León-i vidék első sztrájkjai: 1903 nyara”),munkabeszüntetéseksorárólolvashatunk.Egyebekmellettarról,hogyegyretöbbszocialistaagitátorjelentmegavidéken.Mezőgaz-daságimunkásegyesületek(sociedadesobrerasagrícolas)tűntekfelKasztí-liaésLeónban.Báraszocialistahatástagadhatatlanvoltaterületen,aszo-cialistáktulajdonképpenönmagukhelyzetétnehezítettékmegazzal,hogyavidékrenemfigyeltekeléggé;hiszenadoktrínájuknakmegfelelőenúgyvélték,ajövőaziparimunkásságé.

Anegyedik fejezet az1903-ashelyhatóságiválasztásokkal foglalko-zik.A fejezet címekifejezi a lényeget: „A Restauráció választási rend-szerének törése: az 1903. november 8-i helyhatósági választások.”Fontosmegjegyezni,hogyazAntonioCánovasdelCastillokonzervatívpolitikusnevéhez köthető 1876-os kompromisszum a nagy pártok között a szá-zadfordulóramegingott.3Az1898-askatasztrófa(Kuba,PuertoRicoésa 3 Ekérdéskörhözlásd:HarsányiIván:A félperifériáról a centrum felé. Spanyolország és Por-

tugália a „hosszú 19.” és a még hosszabb 20. században.Publikon,Pécs,2011.171–209.

9�

Fülöp-szigetekelvesztése)nyománaspanyolpolitikaiválságban(mégisazt hiszem e válságtól jórészt függetlenül, hiszen születésük korábbi ekrízisnél,megerősödésükpedigmásországokra is jellemző)újpolitikaiszereplőkjelentekmegaszínen.Ekkoriban–írjaaszerző–ahelyható-ságiválasztások(eleccionesmunicipales)nagyobbérdeklődéstváltottakki,mintazországosak,miveljobbanérintettékalakosokat.Kasztília-ésLeónbanszámoskisebb-nagyobbzavargásvoltaválasztásokmiatt,ahogyválasztásimachinációk és incidensek sora is jelen volt a vidéken. Spa-nyolország szerte ennekellenére is 63önkormányzattal bíróközségben(municipio)157szocialistaképviselő(concejal)szerzettmandátumot.AKasztília-ésLeónbantalálhatóUronesdeCastroponcepolgármesterepe-digJoséHerrerolett,azelsőszocialistapolgármesterSpanyolországtör-ténetében.Aválasztásokleírásáraisáll,amiazegészkönyvrejellemző:aszerzőegyeseseteketaprólékosanmutatbejegyzőkönyvekvagyújság-cikkeksegítségével,ámazelemzésolykornemkövetivégigazesemé-nyeket,azolvasónaktöbbször támadhathiányérzete.Akönyvetolvasvatöbbszörfelmerültbennemakérdés:„miislettazügyvége?”

1903-ban nemcsak a képviselői helyek, hanem a munkásegyesületek(sociedadesobreras)számánaknövekedéseisfigyelmetérdemel.Kasztília-ésLeónban1903-banRedondotáblázataszerint23ilyenalakult.

Az ötödik fejezet az „1903–1904 telének élelmiszerválsága” címetviseli.Ittfontosmegemlíteni,hogyaXX.századelejénSpanyolország-banatársadalomnagyobbrésze „még a preindusztriális társadalom ka-rakterjegyeit viselte.”4Agabonaáránakszokásostélvégiemelkedéseatársadalomszegényrétegétlétébenfenyegette.Kiemeltenérvényesezamunkahiányávalisküszködőmezőgazdaságimunkásokra(jornaleros).Akötetbenaszerzőigenaprólékosanismertetiazincidenseket.Voltve-rekedés,lövöldözéséshalálesetis.Ámembereknagyszámbannemes-tekáldozatulsemaparasztokdühének,semacsendőrökmenetrendszerű„rendteremtésének”.Érdemesmegfontolni:mivoltanagyobberőszakhiányánakazoka?Redondoekérdésneknemszentelérdemifigyelmet,hiszenéppenaztakarjaalátámasztani,hogyKasztíliaésLeón„felmertkelni”.Akötet alapjánúgygondolom, fontos tényező lehetett,hogyahelyipolitikusokésa„lázadók”ishajlandókvoltaktárgyalniéséssze-rű engedményeket tenni. Ezzel összefügg, hogy a lázongó munkásokföldhözragadt,konkrétköveteléseket fogalmaztakmeg (meghatározottbéremelés, közmunkaigény, valamivel olcsóbbkenyér stb.), s képesekvoltakarra,hogyönmagukatmegszervezzék,delegációkatküldjeneka 4 RedondoCardeńoso, i. m. 57.

92

polgármesterhez.Amásik–amunkáltatóivagyállamioldal–semzár-kózottelatárgyalásosmegoldástól,igaz,nemritkánennekcsaktaktikaiokaivoltak.

Efejezetbőlmárvilágossáválik,hogy–mintemlítettem–atünteté-sekbenéskisebbzavargásokbananőkjátszottákalegjelentősebbszere-pet.Döbbenetesaktivitássalésegyáltalánnemcsakaférfiakárnyékában,hanemkezdeményezőkéntvettekrésztatüntetéseken,zavargásokban,demégatárgyalásokbanis.Aszerzőefejezetbentöbbproblémakörtérint.Azegyikazállamiadópolitikaellenitiltakozásvolt.Agyűlölt„fogyasz-tásiadó”(impuestodeconsumos)voltaharagegyikcéltáblája.Azegyikjelmondatígyszólt:„Leafogyasztásiadóval!”(„Abajolosconsumos!”).Akötetetolvasvaazonbannemkétséges,hogyaz1903-1904-esesemé-nyeklegfontosabbjelmondataazonbana„Kenyeretésmunkát!”(„Panytrabajo!”)volt.

Egypéldaazavargások természetére:Villalpandóbanegyfőkéntnők-bőlállócsoportavárosházafelévetteazirányt,hogysegélytkérjen.Avá-rosházáról kidobálták a székeket, összetörték a berendezés egy részét.Apolgármesterértesíteniakartaacsendőrséget,deeztmegakadályozták,ígykénytelenvoltátadni250pesetátatüntetőkbőlállóbizottságnakafalumun-káscsaládjainakmegsegítésére.Végülperszemegjöttacsendőrség.Szemé-lyisérülésrőlittnemíraszerző.

Három, szinténgyakori jelenséget emelnékmég itt ki,mely aműbenfeltűnik.Azegyik,hogyamunkások,bárgyakrantettektanúságotszolida-ritásról,sokszorelhangzókövetelésükvolt,hogyelsőkéntahelyieketfog-lalkoztassák.Amásikazélelmiszer-elvitel tilalmánakkövetelése.Ugyan-csakkonfliktusforrásvoltafalukhoztartozóközösségiterületek(erdőkstb.)sorsa.

1903–1904-benKasztília-ésLeónvárosaibanisvoltakmegmozdulá-sok,Redondoezeknekisjelentősfigyelmetszentelt.Valladolidban1903decemberében például általános követelés volt az úgynevezett „pluszmunkák”(trabajosplus)indítása.Lényegébenaközmunkák(obraspubli-cas)irántiigényfogalmazódottmeg.Azutakfelújításaazegyiklehetőségvoltezekközül.Aztlátnilehet,hogyapolgármesterektöbbségeerrebi-zonyosszintighajlandóvolt.Valladolidbanis ígytörtént,ámproblémátjelentett, hogymindenkinek sehogy nem tudtak közmunkákat adni, s amunkáragyülekezőkkövekkeldobáltákahatóságokat,avárosbankisebbzavargásbontakozottki.Redondohosszabbanírasegoviaiésegykésőbbivalladolidiesetről.Előbbiesetbenanőkspekulánsokkalszembeni tilta-kozása,utóbbibanpedigazerőszakkeltettefelaszerzőfigyelmét.Valla-

93

dolidbanazátlagosnálsúlyosabbösszecsapásokrakerültsor,melyekbenegytizenötévesfiú,„Pepinillo”életétvesztette.Ebbenavárosbanköztár-saságijelszavakisfelcsendültek,ésantiklerikálisérzelmekiskifejezésrejutottak.Ittkellkitérnemrá:komolyhiányérzetetad,hogyekéttényezőjelenlétét vagyhiányát általábannemveti fel a szerző, nohamindkettőigenfontoslenne.

Amunkásegyesületek alakulásáról ittmegtudjuk, hogy ez a folyamat„nem volt sem könnyű, sem békés”.5 Tiltakozásokról és sztrájkokról, va-lamintabérkövetelésekrőlolvashatunk,mikéntarról is,hogy1903–1904telén, szorosösszefüggésbena szocializmus térhódításávalnőtt a sztrájk,minttiltakozásiformaszerepe,különösenTierradeCamposgabonatermelővidékén.

Ahatodikfejezetaz„1904 tavasza: a mezőgazdasági munkástiltakozás szupralokális szervezete felé”címetviseli.Tiltakozásokról,sztrájkokrólol-vashatunk itt is.Acélabéremelésésa jobbmunkakörülményekelérése.Emellett az elbocsátások elleni tiltakozás vagy épp a sztrájkolókkal való„szimpátiatüntetés” ishelyetkapott.Redondoemlítést teszarról is,hogynemmindenholengedtékmegünnepelnimájus1-jét,sez,mintahogyLaUnióndeCamposbantörtént,összecsapásokhozvezetettacsendőrséggel.Ittérdemesszólniarról,hogyamunkásszervezetektagjainakarepressziókülönfélemódozatival kellett szembenézniük – tudjukmeg aműből.Azegyikilyen,hogytagjaikatgyakrannemakartákalkalmazni,amunkáltatókkilépésreakartákkényszeríteniatagokat.

Valladolidbanafelnőtteknek8órásmunkanapot,14évenaluliakrészé-repedigmunkatilalmatköveteltek.Ugyanitt szerepelt az éjszakaimunkaeltörlése(kivéveaholelengedhetetlen,ámanőkreésa18évalattiakravo-natkozóanmindenképpen) is a célokközött.Csakúgy,mint a nőimunkatiltásaazokbanazágazatokban,aholamunkaveszélyesanőiszervezetre.Elhangzottamindenhétenlegalább36óra„megnemszakított”pihenés,azegészségrekárosanyagokésgyártásimódoktiltása,továbbáateljesítmény-béreltörléseis.Ugyanitthelyetkapottazélelmiszerbenvalófizetéseltörlé-se,ésazállásközvetítőügynökségek(agenciasdecolocación)felszámolása,valamintolyan,maiszóval„iparfelügyelet”létesítése,melybenamunkásokislegalább50%-banvesznekrészt.Végül,denemutolsósorban,azalapve-tőélelmiszerekáránakcsökkentéseisszerepeltakövetelésekközött.Úgygondolom,hogyezekkelazinformációkkal–melyeketittnincsmódmin-denrészletükbenvisszaadni–aszerzőközelebbviszminketamunkásokproblémáihoz. 5 RedondoCardeńoso,i.m.93.

94

Afalusimunkásokistöbbkongresszusttartottak:Villalpandóbanpéldá-nakokáért1904.április24-én,aholhatfőpontotfogadtakel,sebbenigenrészletesen határozták meg munkakörönkénti bérigényüket. Mindennekellenéreafejezetcímbenszereplő„szupralokális”szervezetet illetőenúgyérzem,sokkérdésnyitvavanmégajövőbelikutatásokszámára.

Detérjünkisátaz1904-esnyárisztrájkhullámra,melyakötethetedikfejezetébenkaphelyet,amelynekcíme:„Az 1904 nyári agrársztrájkok hul-láma.”Asztrájkokszempontjábólalegkedvezőbbidőpontnyárelejevolt,amikorazaratáselőttamezőgazdaságimunkásokésabirtokosokalkudoz-hattakabérekrőlésmunkafeltételekről.Azeseményeksoránamezőgazda-ságimunkásokegyik–mégnememlített,deakötetbenszereplő–céljaazaratógépekhasználatának tiltásavolt.1904nyaránkisebb incidensek tör-téntek,serreabirtokosokráisjátszottak:aszerzőrávilágít,hogy–mikéntAndalúziaésazanarchizmusesetébenJ.Mauricemegjegyzi–a„gyújto-gatásmítosza”kiválóürügyülszolgáltabirtokosoknakarra,hogyelőzetesintézkedésekettegyenek.

Akötetnyolcadikfejezete„Az 1904 második fele. A lázadó szelek al-konya”címetviseli.Acímelőrevetíti,hogyekkorraleszállóágbakerültatársadalmitiltakozásgörbéje.Ámakonfliktusokésarepressziójelen-ségei továbbra is jelenvoltakazév folyamán,olyan látszólag jelenték-telen ügyektől kezdve, hogy augusztusbanVillalobosban nem engedtékaszocialistadalokéneklését,ennélsokkalsúlyosabbakig.1904őszénazavargások,sztrájkokszámánakcsökkenéseazzalmagyarázható,hogyaszociálishelyzet továbbromlott,segybizonyosszintalattmárnemlá-zadnakazemberek,hanemmindenerejükkelatúlélésreösszpontosítanak–írja Eric Hobsbawmrahivatkozvaaszerző.Másrészről,világítráRe-dondo,amunkásegyesületekkelszembenirepresszióésaregionáliselitekalternatíva-kínálatának is része lehet a „lázadások” elhalványulásában.Afőnökökugyaniselkezdtékújmódonmegszerveznimagukat.Példáulolyanszakszervezetekszülettek,melyekbenmunkáltatóésmunkásegyüttkapotthelyet.6

FontosalfejezetbenolvashatunkPabloIglesiaskasztíliaiésleóniútjáról,melyre1904.október9.ésnovember6.közöttkerültsor.APSOEtörté-nelmi,pártalapítóvezetője21helységet látogatottmegkasztíliaiés leóniországjárásasorán.Propagandakampány-körútjáraelkísérteaterületfőszo-cialistapropagandistája,RemigioCabello.Azalfejezetetolvasvakiderül,hogyafalvakbanisezrekvoltakkíváncsiakIglesiasra:a22gyűlésenössze- 6 EzekösszefüggenekXIII.LeópápaRerumNovarumkezdetűenciklikájánakspanyolorszá-

gihatásával:ekkoribanvallásosszakmaiszervezetekkezdenekkialakulniHispániában.

95

sen30ezerembervehetettrészt.Atémákazonban,amelyekrőlPabloIglesi-asbeszélt–mutatráaszerző–taktikailagelhibázottakvoltak:amunkásokuniójáról,azosztályharcrólszólóbeszédek,bárúgytűnik,érdekelték,nemhozták a vártmódon lázba a vidéket. Iglesias nem szólt a vidék speciá-lis problémáiról.Ennekellenérenőtt amunkástársaságok száma.A sikerazonbanátmenetinekbizonyult.AzUGT(UniónGeneraldeTrabajadores–ÁltalánosMunkásszövetség,szocialistaszakszervezet)1905-1908közöttigyorshanyatlásamáreztjelzi.Báraszerzőittnémilegszűkszavú,ahanyat-lásokakéntemlíti,hogyaszocializmusa„kistulajdonosok-bérlők”fontostársadalmirétegéneknemtudottvonzóalternatívátnyújtani.Aszocialistaideamarginalizáltaecsoportot–olvashatjukRedondónál.

Azutolsó,kilencedikfejezetcíme:„Társadalmi konfliktusok Kasztí-lia és León ipari zónáiban”,melybenelsősorbanÉszak-Kasztília-ésLeónbányászainak és Béjar szövőmunkásainak sztrájkjai kerülnek górcső alá.1904-ben hosszú sztrájkok voltak a bányákban,mégis, 1903–1905 konf-liktusait követően a leóni és palenciaimunkásegyesületek is lehanyatlot-tak–csakúgy,mintamezőgazdaságicentrumbanalapítottak,olvashatjuk.BéjaraXIX. századbanegy időre„KasztíliaManchesterének”számított,ámtextiliparánakhistóriájaekkoramárhosszúhanyatlástörténet.Többszáztextilmunkáshirdettekiasztrájkot,alapvetőenbérkonfliktusmiatt.AzEl SocialistalapalapjánRedondoszívszorítóhíreketközölanyomorról,sbárelapérthetőenelfogultvolt,nemsokokunkvankételkedniabban,hogyahosszanelnyúlósztrájknyománamunkásokcsaládostólvalóbanalétmini-mumhatárárakerültek.Abéjárimunkásokugyanakkorazországszámosvidékérőlkaptaksegítséget,adományokat,emellettszimpátia-megmozdu-lásoknakistanúilehettek.Végülezakiemelkedőenhosszúsztrájk10évesmegállapodássalértvéget.

Bártöbbkritikaiészrevételtmegfogalmaztam,összegezveúgygondo-lom,hogyJesúsÁngelRedondokönyveérdemihozzájárulásaspanyolor-szági–kiemeltenakasztíliaiés leóni– társadalmimozgalmak történeté-hez,jóllehetafentieseményektöbbségenemlepimegatörténészt,hiszenamunkások követelései között számos (döntő többségük, ha nemmind)olyanvolt,amelyavilágmáspontjainiselhangzott,ígypéldáulabéreme-lés,amunkafeltételekjavítása.ASpanyolországbantörténtek,haolysok-szoregyedimódonis,szervesenkapcsolódnakazeurópaitörténetifolya-matokhoz.Ezekkasztíliaiésleónimegnyilvánulásaújabbérdekesszellemitapasztalat.Ahogyaz1903.novemberiválasztásokis,melyekpolitikatörté-netisúlyajelentősnektűnik.Azegyesfalusiésvárosimozgalmakleírásaisérdeklődésretarthatszámot,újkutatásokkiindulópontjalehet.Úgygondo-

96

lom,atémaösszehasonlítóelemzésekreisbátoríthat,illetvesegíthetieze-ket,akáradualizmuskoriMagyarországgalis.Különfontos,hogyaműbenmegjelenikanőkkiemelkedőszerepvállalásaazavargásokban.Mindezekfényébenúgyvélem,akötethasznosolvasmány.

JesúsÁngelRedondoCardeñoso:1904. Rebelión en Castilla y León.(1904.LázadásKasztília

ésLeónban).UniversidaddeValladolid,SecretariodePublicacioneseIntercambioEditori-al,Valladolid,2013.p.183.

Kovács Dániel

97

Szovjet-Oroszország nyugati hatalmak oldaláról való elismerésének kérdése és az intervenció

Nina Jevgenyevna Bisztrova,atörténelemtudományokdoktora,azOroszTu-dományosAkadémiamunkatársa.Jelentanulmányánakcélja,hogyadiplo-máciaikapcsolatokat1917–1918-banabolsevikrendszernekanyugatinagy-hatalmak oldaláról való elismerése, illetőleg az intervenció nézőpontjábólvizsgálja.Adolgozatennekmegfelelőenkéttartalmirészrekülöníthetőel.

Aforrások,amelyekreaszerzőtámaszkodott,azOroszországiFederá-ciókülpolitikaiarchívumánakkülföldisajtóanyagai(többekközöttaDaily Express,The Morning Post,Westminster Gazette,Evening Post, Guardian,a Tan),illetveadiplomatákjelentéseivoltak.

Atanulmányolvasmányos,érdekfeszítőstílusbaníródott, tartalmátazalábbiakbanrövidenvázolom.

Aszerzőszerintaszovjetkülpolitikaanemzetbiztonságkérdésébenkez-detbenfolytonosságotmutatottazOroszBirodaloméval.Azországtúléléseérdekébenigyekeztekkijátszaniakülföldinagyhatalmakellentéteitegymás-sal,miközben együttműködésre kényszerültekvelük, aminek elfogadtatásanemvoltkönnyű,hiszenellentétesvoltaforradalmiideológiával.Atárgyaltidőszakbanaszovjetkülpolitikalegfőbbtörekvéseazvolt,főleggeopolitikaimegfontolásokból,hogykitörjönazizolációbólésdiplomáciaikapcsolatokatlétesítsenanagyhatalmakkal.Erreazbiztosítottaazalapot,hogyazantantha-talmakugyanhivatalosannemismertékelabolsevikállamot,demégsemhív-tákvisszaköveteiket,mertszükségükvoltakapcsolatokfenntartására,hogyakeletifrontonaháborúfolytatásáraösztönözzékamoszkvaikormányt.

Aszövetségesekegyébkéntszörnyülködvefogadtákazújrendszert,dekezdetbenpusztánideiglenesnektekintettékahelyzetet.Azangolkormányésasajtóaz1917-esbolsevikhatalomátvételtkövetőenkétteljeshétigtar-tózkodómagatartásttanúsítottazoroszországihelyzetértékelésében,deaz-tánmármindenfajtaegyüttműködéstelutasítottabolsevikkormánnyal.

Az1917.november8-ánkeltezett,abékérőlszólódekrétumkifejezettenijedtségetkeltettaszövetségesektáborában.Deellentétesreakciókisvol-

98

tak:példáulGeorgeBuchananangolkövetaztishangsúlyozta,hogyOrosz-országotmégiscsakfelkellenementenivállalthadikötelezettségeialól,ez-zelelejétvehetnékegyháborúutánitartósnémet-oroszszövetségnek,amikülönösenkedvezőtlenlettvolnaNagy-Britanniának.

Aszovjetkormányaburzsoáziaellenifegyverkéntegyébkéntegyedül-állótaktikátalkalmazottazáltal,hogy1917novemberétől1918januárjáigközel130titkosdokumentumotpublikáltasajtóban,többnyirerejtjelezetttáviratokat,illetvekormányközilevelezéseket,mindeztazantantkárára.Aszövetségesektiltakoztakezellen,éshamisítványoknakbélyegeztékado-kumentumokat.Sajátsajtójukbanazerrőlszólóhíradásoksoránvagynemjelentettékmegaziratokat,vagyhaigen,akkoráltalábancsakrészleteket,amivelcsökkentenivéltékazügy jelentőségét. (TeljesegészébencsakazEvening Post és a Guardian közöltékadokumentumokat.)

Franciaországugyanúgyazelnemismeréspolitikájátkövette,sőt,mégazEgyesültÁllamokatisarrabíztatta,hogylépjenbeakiközösítőktáborába,rá-adásulérveierősítéséülazelűzöttIdeiglenesKormányegyiktagját(Maklako-vot)ismeghívtákPárizsba.Alegfőbbvád,amitafranciaésazangolkormányfelróttabolsevikoknak,aszerződésszegésvolt.Arraalapozták,hogyacárikormányzatmég1914.szeptember5-énköteleztemagát,hogynemfogkü-lönbékétkötniazellenséggel.Tiltakozásánakmindkétkormányhangotadott,afranciákegynappalazangolhivatalosközleményelőtt,november23-án.

NémilegenyhébbvoltazEgyesültÁllamokreakciója,akkorsemvoltkifeje-zettenellenségesabolsevikkormánnyal,amikorértesültaNémetországgalvalókülönbéketárgyalásokról.Hivataloselismerésrőlazonbanszósemlehetett.

Atanulmányazintervenciókérdésétistárgyalja.Miután1917.december3-ánaszovjetkormánytárgyalásokbakezdettNémetországgal,aszövetségesekrészé-rőlkezdetbenbizonyosvárakozóálláspontvoltmegfigyelhető,aszerzőszerintezfőlegAngliáravoltjellemző.Abritsajtószimpátiátmutatottazorosznépiránt,éssemlegesenviszonyultabolsevikkormányhoz,általábanigyekeztekkerülniazoroszkérdésrészleteselemzését.Abolsevikkormányazonrendelete,melytörölteazállamadósságokrendezésétakülföldiekkelszemben,ésa(leginkább)külföldibankokállamosításaezúttalnemszerepeltasajtóban.(Valójábanezmárönmagábanokotszolgáltatottazintervencióra,mivelavilágháborúelőttiOrosz-országnagyonjelentőskülfölditartozásokathalmozottfel,ráadásulazoroszka-pitalizálódásbanakülfölditőkénekkulcsfontosságúszerepevolt.)

Atárgyalásokjelentőségétszovjetoldalrólaznövelte,hogyabolsevikkormány végremegkapta a központi hatalmak elismerését.A szovjet félamúgyidőhúzásratörekedett,ennekjegyébenegyévesfegyverszünetetja-vasolt:bízottugyanisabban,hogyAusztriábanésNémetországbaniskitör

99

amunkásforradalom.Ragaszkodottahhozis,hogyabéketárgyalásokidejealattanémetésosztrákcsapatokakeletifrontonmaradjanak,nekerülhes-senekátanyugatira,hogyemiattazantantnevádolhassaténylegesárulás-salOroszországot.

Afegyverszünetetvégül1917.december17-től1918.január14-igtartó,meglehetősenrövididőtartamraírtákalá.

Anglia és Franciaország már egy nappal a tárgyalások megkezdéseutánegyezménybenrögzítettékálláspontjukat,melyetdecember23-ánki-bővítettek arra vonatkozóan, hogyan hangolják össze a tevékenységüketDél-Oroszországban. Ennek alapján a franciák a Fekete-tengertől észak-raterjeszkedhettekanémetésamárszinténellenségesoroszcsapatokkalszemben,ésUkrajnára,Besszarábiára, illetveaKrímreterjeszthettékkiabefolyásukat.Azangolérdekszférakeletreterjedt,aTörökországgalszem-beniövezetre,aKaukázusra,Örményországra,GrúziáraésKurdisztánra.

LényegébenbefolyásiövezetekreosztottákOroszországot.(Ahatalmasország ásványkincseinek birtoklása mesés haszonnal kecsegtetett, nemmeglepő,hogyvonzóprédavoltakorábbibefektetőkszámára.)

AmegegyezésrőlOlaszországotésazEgyesültÁllamokatisértesítették.Előbbinemtudott,azutóbbiviszontnemakartcsatlakozni.AzUSAugyan-isanemzetközinyilvánosságelőttkomolyanvetteésfenntartottaabenemavatkozás politikáját, ugyanakkor azonban anyagi segítséget ő is nyújtott(akárcsakazangolokésfranciák)abolsevikkormányellenszerveződőharc-hoz.Wilsonelnök14pontjaanemzetekönrendelkezésérőlkülönfigyelmetszentelt Oroszországnak, és üdvözölte a szovjethatalom békére vonatkozótörekvését,ugyanakkoregyetlenszótsemejtettazújkormányelismeréséről.Abolsevikokatállítólagezroppantkellemetlenülérintette,hiszenadekrétumbarátságoshangvételemiattAmerikátnemlehetettegyértelműenellenségnektekinteni,ámazönállónemzeti(nacionalista)törekvésekpártolásaveszélyez-tethetteazállamegységét.Ebbenazértelemben–aszerzőnemzárjakiennekalehetőségét–a14pont,szovjetszempontból,csapdaisvolt.

Az angol kormány, hasonlóképpen az amerikaihoz, nem akart nyíltanszakítaniaszovjethatalommal,ezzelszembenFranciaországteljesennyíl-tantámogattaabolsevikokellenfeleit,ésméginformáliskapcsolattartásrasemvolthajlandó.

1918.február10-énLeninazzalérvelt,hogyanémeteksúlyosterületiköveteléseiellenérealákellírniabreszt-litovszkibékét,ámatárgyalásokonTrockijaszovjetvezetéselutasítóhatározatátadtaát.Válaszképpenanémetcsapatok február 18-án támadásba lendültek. Lenin segítségért folyama-dottanyugatihatalmakhoz,ésazegyüttműködéshelyességérőlsikeresen

�00

meggyőztetársaitis.Csakhogyaszövetségeseknekmáranémetekkelvalókülönbékeisnyomósérvetszolgáltatottazintervencióhoz,anémetekelőre-nyomulásávalpedigszabadutatkaptakaténylegescselekvéshezis.Február23-ánanémetekmárPétervárt fenyegettékésújabbultimátumotadtakaszovjetkormánynak,amitezúttalazmárelfogadnikényszerült.

AnémetsikerekhíréreVologdábanjapán,kínaiésamerikaitanácskozá-sokkezdődtek,melyekhezkésőbbafranciákésazolaszokiscsatlakoztak.Abolsevikkormányajapánintervenciótelkerülendő,március5-énkatonaiésgazdaságiegyüttműködéstkezdeményezettaszövetségesekkel,denemkapottválaszt.(Eztaszovjetajánlatotegyébkéntdiplomáciaisikerkéntérté-kelhetjük,mertmegosztottaaszövetségeseket,mivelAngliávalésFrancia-országgalellentétbenazUSAkomolyriválistlátottajapánokban.)

Azantanthatalmaknemhivatalosképviselőimegpróbáltákmegakadá-lyoznianémetultimátumbólkövetkezőszerződésratifikációját,támogatástígérveasajátországukrészéről,dehiába.1918.március15-énratifikáltákabreszt-litovszkibékét.

MégugyanazonanaponNagy-Britannia,FranciaországésOlaszországkor-mányainakképviselőiLondonbankonferenciáraültekössze,másnapdeklarál-ták,hogyországaiknemfogadjákelabékét,egyúttalmegtárgyaltákatervezettintervenciórészleteitis.Acsehszlovákfelkelés,aszövetségesekszemszögébőlnézve,éppenmegfelelőalkalmatkínáltazintervencióra.Ígyjúnius4-énultimá-tumotadtakátaszovjetkormánynak,egyhónappalkésőbbpedigkormányszin-tendöntöttekazintervencióról.Adiplomáciatörténetébenegyedülállóhelyzet-nekszámítottaz,hogymindeközbenazantanthatalmakhivatalosannemhívtákvisszaaköveteiket,sőt,hadatsemüzentekSzovjet-Oroszországnak.

Ebbenahelyzetbenaszovjetkormányanémetektőlkapottsegítséget.Berlinugyanis,azantanthatalmakkalellentétben,egyáltalánnemvoltér-dekeltabolsevikokbukásában.

Anyugatihatalmakrészérőlazállandótaktikázástésazelismerés–elnemismerésközöttállandóanváltakozóhinta-politikátvégüla’20-asévek-benazelismeréspolitikájaváltottafel.

Atanulmánynóvumátazadja,hogyújaspektussalgazdagítottaadip-lomáciatörténetét,érdekesadalékanyaggaltovábbárnyaltaaképetatémairántérdeklődőolvasónak.

Nina Jevgenyevna Bisztrova: Iz isztorii diplomaticseszkih otnosennij Szovjetszkoj Rosszii(1917–1918) (Szovjet-Oroszországdiplomáciaikapcsolatainaktörténetéből(1917–1918)RossziszkajaIsztorijacíműfolyóirat,2012/5.szám,121–139.o.

Jóni Eszter

�0�

Szocialisták és internacionalisták, akciók a békéért, 1914–1923

Mielőtt a könyv ismertetésébe belevágnék, úgy hiszem, meg kell emlé-keznem,bekellmutatnomMasao Nishikawát.Mégiscsakritkaság,hogyegyjapán,tokióiprofesszormélyedtelazeurópaimunkásmozgalomtörté-netében,ésírtrólakönyvet,amelyetJapánbanango1nyelven,Európábannémetnyelvenjelentetnekmeg.RáadásulMasaovalLinzben,azITH-kon-ferenciákon rendszeresen találkoztam, sőt azősidőkben,az1980-asévekelejénmégveleegyüttkellettegyközösnyitóreferátumotkészítenünk.Ígytörtént,hogynohaőmár2008-banmeghalt,eztakötetetLinzben,özvegyekérésérekaptammegegyifjújapánhallgatójától.�Aszemélyesrelációkatfolytatva,végeredménybenMasaoegyolyantémátdolgozottfel,többminthúszévvelkésőbb,mintamitjómagamdoktoridisszertációkéntmegírtam,és amely az AkadémiaiKiadónál1975-benmegjelent.2

Masaoakönyvelőszavábannagyonfigyelemreméltóáttekintéstadottakönyvszületéséről,amelyethosszúkutatás,érlelődéselőzöttmeg,ésezekután,mireamunkamegjelent,jeleztem,hogyközbenavilágmegváltozott,sokmindent ő ismármásként lát,minthogy a dolgok bonyolultabbakkáváltak,ámdealeírtakonmárnemkívánváltoztatni.Ehelyütttermészetesenarrautalt,hogyközbenbekövetkezettaSzovjetunióösszeomlása,megvál-toztak a kelet-európai országok, és visszaesett amunkásmozgalom irántiérdeklődés,amitazegésznemzetköziéletbenésméginkább,atörténész-világbanjólérzékeltéslátott.Ennekellenére,nemlátottsemmiokotarra,hogyértékítéleteinváltoztasson,ésennyibenamúltatsemkívántavégérvé-nyesenskatulyábazárni,atanulságokatmégkevésbé.

MiközbenlényegikérdésekenMasaonemváltoztatott,előszavavégénmégismegjegyezte,hogyakönyvmegírásakorfelhasználtaarégenmegje-lenttanulmányait,ámdeazokonbizonyosváltoztatásokatmégiseszközölta 1 MasaoNishikawaéletútját lásdNMTÉ2011. (AzéletrajzotMasaoözvegye írtaazÉv-

könyvszámára.) 2 JemnitzJános:Anemzetközimunkásmozgalomazelsővilágháborúéveiben,1914–1917.

Budapest,AkadémiaiKiadó,1975.

�02

közbenelteltéveksoránszerzettújabbismereteirévén,illetőlegazért,mertesetenként elkövetett hibákat kellett kijavítania.Persze, őt is első helyenaz1914-esévésanagy„összeomlás”foglalkoztatta.Csakhogyőazonnalhozzáfűzte,hogyvoltak,akiknemhajoltakbeazáltalánossáváló„honvé-dő” szemléletnek és gyakorlatnak –Masao itt, az előszavában két nevetemelki,RosaLuxemburgétésLeninét,majdehhezfűzihozzá,hogymég1914-benmegmozdultakasemlegesországokszocialistáiis:ígySvájcbanésOlaszországban,Hollandiábanésaskandinávországokban.(Mindezter-mészetesenigazis,ittamagamrészérőlazonnalmegkelljegyeznem,hogyaz ellenállókköre jóval szélesebb. Így amárháborúbakeveredett orszá-gokbanfeltétlenülkiemelendőakétszerbszocialistaparlamentiképviselőfantasztikus internacionalista helytállása, ilyenek akadtakBulgáriában is,OroszországbanLenintávolrólsemvoltegyedüli,továbbáNémetországbanLuxemburgsem,éshiányoznakafrancia,illetőlegangolhasonlóképpenhá-borúellenes,internacionalistaésszocialistaszemélyiségekmegjelenítése.)

Masaoazelsőfejezetcíméülaztadta,hogy„újjászületésvagyújszüle-tés”.Elsőpillanatbantalánazolvasószámáraacímmegfogalmazásameg-lepőlehet,deezvalóbannagyonlényegeskülönbséget,történetimegítélésttakar. Sokan, a II. Internacionálé akkori nagy pártjaiban úgy vélekedtek–akiknemvettékátpártjaiktöbbségénekahonvédelmethangsúlyozóésakormánnyalszembeniellenállástfelfüggesztőirányvonalát,hogymár1914őszéreidejelenneanemzetközikapcsolatokatújraszőni,afrontvonalakonátnyúlvais.Őkvoltakazújjászületéskoraihíveiésszorgalmazói.IlyenekvoltakNémetországbanis,Franciaországbanis,ittnagynevekrelehetutalni.Németországban, többekközöttKautskyraésBernsteinre,Franciaország-banJeanLonguet-reésanálunkkevésbéismert,dejelentősfranciaszoci-alistákra.Ezze1azáramlattalszembenálltlegkorábbanLenin,akivalóbanúgyítélte,hogyaII.Internacionálételjességgelösszeomlott,újjászületésérenemlehetgondolni,ésújInternacionálémegteremtésérevanszükség.

Aszerzőefejezetelsősoraibanmármegemlékezikarról,hogyaII.In-ternacionálészervezőközpontja,aNemzetköziSzocialistaIrodakettősér-telembenisújhelyzetbekerült:egyfelőlmiutánanémethadsereglerohantaBelgiumot,ésazNSZI-nekBrüsszelvoltaközpontja,ezeleveígynemmű-ködhetetttovább,deráadásulazNSZIrendkívülbefolyásoselnöke,EmileVandervelde,3akiegyúttalaBelgaMunkáspárt(BWP)gazdájaisvolt,fel-adtainternacionalistaközvetítőszerepétésfeladatát,ésegyértelműenazan-tantoldaláraállt,sőtegyideigaFranciaországbamenekültbelgakormánytagjaislett.Ezújhelyzeteteredményezett,ésebbenaszerzőnekigazavan, 3 EmileVanderveldeéletútjátlásdNMTÉ1991.

�03

őcsakelmulasztjaaztmegjegyezni,hogyviszontazNSZIugyancsakbelgafőtitkára,CamilleHuysmans4viszontinternacionalistamaradt,éscsakha-marérdekesorgánumotistudottmegjelentetni.

Masaorávilágít,hogymár1914szeptemberébenmegtörténtekazelsőlépések,kísérletekazInternacionáléújraélesztésére,őittazUSASzocia-listaPártjának(SPA)kezdeményezéséreutal.Masaoismertetiazamerikaipártfelhívását,kiemeli,hogyazüzenetbenazSPAahíres1907-eskongres-szusháborúelleneshatározatáratámaszkodik,nembeszé1agresszor-hatal-makról,hanemkifejezettenaztszorgalmazza,hogyaszocialistáknakösszekellfogniaháborúminélgyorsabbbefejezésére.

Ebbenaszellembenazutánakönyvbenkülönfejezetettalálhatazolvasóahíressévált1915. januárikoppenhágaikongresszusról,aholasemlegesországok szocialistái találkoztak, és hoztak a háborúval kapcsolatban azSPA-hozhasonlótartalmúnyilatkozatokat.(Megemlítendő,hogyakoppen-hágaikongresszuselőtt,még1914őszénLuganóbanasvájciésazolaszszociáldemokratáktartottákmegazelsőnemzetköziszocialistakonferenci-át,amelyenőkhasonlóértelembenmozdultakmeg.Ennekugyancsaknagytörténelmi irodalma született –Masao azonban ezt a sort a koppenhágaikongresszussalnyitjameg.)

Eztkövetőenakönyvbenújfejezetettalálhatunkaz1915.tavaszi,kétin-ternacionalistakonferenciáról,aberninőkonferenciárólésazugyancsakberniifjúságikonferenciáról,amelyeknekismeretesenazadottkülönlegesértelmetéshangsúlyt,hogynemcsakasemlegesországokszocialistáijöttekössze,hanemottvoltakafrancia,angol,német,osztrákésoroszszocialistákis.

Akezdőlépésekmegtételeutánültössze1915szeptemberébenazim-merwaldi konferencia, amelynek óriási irodalma van, még magyarul is.Ezen a konferencián ugyancsak részt vettek a frontvonalak mindkét ol-daláról érkező szocialisták.Meghatározó volt a háború elutasítása, az is,hogyelutasítottáka„honvédő”szocialista„többségipártvezetőségek”po-litikáját,háborúellenesösszefogástsürgettek,ésekkorszületettmegazújNemzetköziSzocialistaSzervezőKözpont,azISK(magyarulNemzetköziSzocialistaSzervezőBizottság)svájciközponttalésvezetéssel,amelynekRobertGrimmvoltavezetője,abizottságnakolaszrészrő1tagjavoltOdinoMorgari,svájcirészrőlCharlesNaineésolasz,illetőleganemzetközinő-mozgalombólAngelikaBalabanova.5AzNSZBszékhelyénekGrimmtar-tózkodásihelyét,Berntválasztották,ésugyanottszerkesztették–pontosab-

4 CamilleHuysmanséletútjátlásdNMTÉ2010;2012. 5 RobertGrimméletútjátlásdNMTÉ1982.,OdinoMorgariét1990.,CharlesNaine-ét1974.

ésAngelikaBalabanováét2003.

�04

banGrimmvoltaBernerTagwacht6főszerkesztője.Masaohangsúlyozta,hogyazMSZBtermészetesenszembenálltazNSZI-vel,deazNSZB-nekcsakideiglenesszerepetkívántaknyújtani.

Masaonakebbenrészbenigazavan,valóságbanazNSZB-nekmégisvi-szonylaghosszabbéletevolt,determészetesenavalóéleteseményei,ígyaz1917-esforradalmakazNSZBösszekötőpántjaitisszétfeszítették.Masaotovábbákönyvébennememlítikellősúllyal,hogyazimmervaldistákköré-benmilyennagyokvoltak1915-tő1 az ellentétek a zimmervaldi többségés aLeninés abolsevikokvezettebaloldalikisebbségközött.A többségugyanis (Grimm, a svájciak, a németek és a franciák többsége, valamintazangolok)az„újjászületés”híveivoltak,mígLeninésazőt támogatókmár1914–15-tőlazújInternacionálémegteremtésétszorgalmazták,arégithalottnakítélték.

Masaokönyvébenszinténújfejezetetnyitottannakatémának,hogyazNSZBmikéntkerültszembeazNSZI-vel.Hangsúlyozta,hogyazimmer-waldikonferenciavégértGrimmelérte,hogycsakazttekinthessékazim-merwaldiakhivatalosközleményeinek,amelyekvagyazNSZBbulletinja-iban,vagyaBernerTagwachtban jelentekmeg.EztazálláspontotLeninkezdettőltámadta.MajdMasaoishangsúlyozza,hogyLeninerősenszem-bekerült a zimmerwaldiak többségével, és ekkor a nemzetközi ügyekbenmárKarlRadeklettLeninjobbkeze.AzimmerwaldibaloldaliaknakegyikismertorgánumátAntonPannekoekésHenrietteRolandHolst7szerkesztet-teHollandiában.

Masao ehelyütt némi háttértörténetet kínál az olvasóknak:megemlíti,hogy Troelstra,8 a Holland Szociáldemokrata Munkáspárt igazi gazdája,kitartottaSzocialistaInternacionálé„újjászületése”mellett,ésígyszembe-kerültazimmerwaldistákkal,mégazNSZB-velis.RolandHolstesetébenMasaovisszapillant–joggal–,hogyőmáraII.Internacionálé1914.előtti,életében is jelentősszerepet játszott,ésarrautal,hogyővoltaz,aki fel-karoltaazáltalánossztrájkgondolatátaz1905.évioroszforradalomután.(Ittnémihelyesbítéstkell tennem,azáltalánossztrájkügyemárazInter-nacionálé 1904. évi amsterdami kongresszusának napirendjén szerepelt,ésakérdésneképpenRolandHolstvoltazelőadója.RolandHorstotMa-saoRosaLuxemburggalrokonítja–úgyhiszem,ezerős tévedés.Roland 6 ABernerTagwachtkitűnőenszerkesztett,jólelterjedtnapilapvolt.(Alapegyesszámairól

magyarullásdbővebbenJemnitzJános:AnemzetközimunkásmozgalomazI.világháborúidejében,1914–1917.AkadémiaiKiadó,1975.)

7 KarlRadekéletútjátlásdNMTÉ1985.,AntonPannekoekét2006.,HenrietteRolandHors-tét �994.

8 PieterTroelstraéletútjátlásdNMTÉ1985.

�05

Horst befolyásosmaradt a holland pártban, de inkább a zimmerwaldistatöbbségirányvonalánmaradt.–J.J.)MasaokitérPannekoekszemélyéreis,megjegyzi,hogyőahollandtribunistákegyikhangadójavolt,vagyisazo-ké,akikbaloldaliellenzékbőlmég1909-benléptekkiaszociáldemokrataanyapártból.Masaonyombanhozzáteszi,hogyahollandtribunistákszámoshangadójaLuxemburgnézeteivelrokonszenvezett,vagyisazzal,hogynemtekintettefontosnakanemzetiönrendelkezésügyét,amivalóbanmegosz-tottaabaloldaliaktáborátis,hiszenLuxemburgésLeninközöttekérdésbenteljesvoltakonfrontáció.

A zimmerwaldi baloldaliaknakmegjelentmás orgánuma is Svájcban,aVorbote,amelynekelsőcikkeitLeninésRadekírta.(Masaomegjegyzi,hogyebbenLeninírtaakeményebbhangúszövegeket,Radekvoltanyitot-tabb,és„puhább”.)Akönyvrávilágítarra,hogyasvájciSzociáldemokrataPártegyiklegnagyobbsúlyúvezetőjeHermannGreulich9kezdettőlszem-befordultazNSZB-vel,mintamelymegbontjaazInternacionáléegységét–őkitartottaz„újjászületés”mellett.Megjegyzi,hogyezttettékaskandinávszociáldemokraták– legalább többségük is.Ám leszögezi, hogy a svájciSzociáldemokrataPárt1915.évikongresszusánnagytöbbségge1támogat-tákZirnmerwaldügyét.AsvájcipártbólcsakegykiskisebbségálltkiLeninmellett.Asvájcipártegységestudottmaradni,éstovábbraisszövetségbenálltazOlaszSzocialistaPárttal(PSI).

Masao behatóan foglalkozik a zimmerwaldiak II. konferenciájával,vagyis a kienthali konferenciának előkészítésével. Pontosan ismerteti azNSZB ezzel kapcsolatos üléseit, hogy azokon Grimm mint főszervezőmiként került szembeLeninne1 a németSPDpacifista szárnyánakveze-tőimeghívásánakkérdésében.EzutóbbitermészetesenaKarlKautskyésHugoHaase�0vezettecsoportmeghívását illette,Leninellenezteezt,mígGrimmoldalánazoroszmensevikinternacionalisták,ígyJulijMartov��,va-lamintA.Balabanovatámogattaazőmeghívásukat.Megjegyzendő,hogyazimmerwaldiaktöbbségeGrimmálláspontjáttámogatta.AnémetpacifistákkörébőlazimmerwaldistákII.konferenciájánKienthalbananémetpacifis-tákegyikvezető személyisége,GeorgLedebour�2 akonferenciánaktívanrészt is vett.

Masao ezt követően kitekintést nyújt a háború és a frontvonalak ala-kulására1915–16-ban.Majdakövetkezőnagyfejezetemáranagyonhí-

9 HermannGreulichéletútjátlásdNMTÉ1975/76.10 KarlKautskyéletútjátlásdNMTÉ1979.,HugoHaase-ét1988.11 JulijMartovéletútjátlásdNMTÉ2011–2012–2014.12 GeorgLedebouréletútjátlásdNMTÉ1975–76.

�06

ressévált1917.évi,végülsohaösszenemült stockholmikonferenciárólszól.Akonferenciáról annak idején,még1917-benMagyarországon is alegkülönfélébb orgánumok is megemlékeztek, nem beszélve azMSZDPSzocialiamusfolyóiratárólésaNépszaváról.Párévtizeddelkésőbbama-gyarszociáldemokratavezetőkközülnemegyírt„astockholmikonferen-ciáról”leghosszabbantalánBuchingerManóazönéletrajzában.Atörténetiirodalombankésőbbisnyomonkövethető,hogymikéntemlékeztekmegastockholmikísérletről.Jóvalkésőbbegyfelőlnekemvoltszerencsémerrőltöbbszörisírni,�3valamintazNMTÉhasábjainastockholmiMartin Craes írtkéttanulmánytisekonferenciatörténetéről(1987,1992).Esorokutánnemtérekkibővebbenarra,hogyMasaomikéntírtekonferenciatörténe-téről,hiszenazősorainemnagyontérnekelelődeitől.Aztazonban,úgyhiszem,jeleznikell,hogyMasaoispontosannyomonkövetteakonferenciaelőkészítésénekmunkálatait,ésmegjelölteannakhollandéssvéd„hőseit”.Akönyvnekpedigmindenképpelőnyéreválik,hogyaszerzősokillusztrá-cióttudottmegjelentetni.Masao„merészugrássa1”astockholmikonferen-ciavégéretetteawilsoni,híres14ponttörténetét,amelyugyancsaknagyportkavartegykor,ésszinténóriásitörténetiirodalmavan.MasaomagaiskülönfejezetetszenteltaWilsonkontraLeninproblematikának,amelyetőisnempusztánanagypolitika,hanemhangsúlyozottanamunkásmozgalomtörténeteszempontjábólvizsgál.

Masaokönyvétnemaz1917-eséveseményeivel,vitáivalzárta,hanemmesszetúljutottazI.világháborúutániévekreis.KülönfejezetetszenteltaSzocialistaInternacionáléújjászületésének,az1919.évibernikongresszus-nak,amelyazelsőháborúutániilyenkongresszusvolt.(AKImegalakulásaegyhónappalkésőbbtörtént.)Masaoutalarra,hogyazantanthatalmakeztmegelőzőlegmármegkezdtékazáltalukdiktáltbékekonferenciákelőkészí-tését.Ígyakéttörténetpárhuzamosanfutottegymásmellett,deegyértelmű-enösszeiskapcsolódott.Olyannyira,hogyaversailles-ibékeszerződéseknapja is egybeesett a berni szocialista kongresszus nyitónapjával.Masaoabernikonferenciaelőkészítésévelkapcsolatbanisérdekesrészletekettárföl:ígyközli,hogyHenderson–azLPakkorivezéremárdecemberbenké-szültmegtartaniakongresszust,éseredetilegugyancsakPárisbankívántákmegrendezni,deezperszetarthatatlannakbizonyult,ígykerültátaszínhelySvájcba.Ezsemvoltegyszerű,asvájciSzociáldemokrataPártismeretesennemvoltegységes,MasaoszerintapárttöbbségeLeninhívelett(73.).Azthiszem,eztévedés,jólismertekLeninsvájcihívei,deezekbefolyásakorlá-toltésideiglenesvolt.Ezekutánnemvéletlen,hogyakonferenciaszínhelye13 JemnitzJános:Aszocialistapártokésaháború.1914–1918.KossuthKiadó,1969.

�07

Bern lett (emlékeztetőül: a város szocialista gazdája az aRobertGrimmvolt,aki1915-bensemlettLeninhíve).Masaoezekutánhosszasanelemzi,hogyaszocialisták–mint írja–EurópamindenországábóldelegációkatküldtekBernbeazInternacionáléújraélesztésére,majdeztkövetőenbele-megyakonferenciaizgalmas,sokproblémátfelvetőtörténeténekismerte-tésébe.(Sajnos,ennekatörténetneknyomonkövetéséreittmáralighanyíliklehetőségem.Márcsakazért sem,mert a szerzőeztkövetőenugyancsakrészletesen foglalkozik az újjászületett Internacionálé szintén Svájcbanmegtartott,1919.ésl920.évikongresszusával.)

MasaonagyfejezetbenelemziazújrarendezettSzociáldemokrataInter-nacionálét,amelyetúgyisszámontartanak,mintazAmsterdamiInternaci-onálé–ezúttalmárszembeállítvaaKommunistaInternacionáléval,hang-súlyozva,hogyezanemzetközimunkásmozgalomhosszú,kétévtizedes,vagyméghosszabbmegosztásának,sőtszétszakadásánaktörténete.Ennekbemutatásátszinténelkellhagynom.

Mindigisnagyérdeklődéstváltottkiazúgynevezettbécsivagykétésfeles internacionálé, már csak azért is, mert a magyar szociáldemokrataemigrációegyrésze,jelesenaVilágosság-csoportenneklelkesésoszlopostagjalett,akikközöttottvoltKunfiZsigmond,RónaiZoltán,BöhmVilmosésmások.Akétésfeleseknekgazdájaazosztrákszociáldemokratapártvolt,és annak szellemi fejeekkormárOttoBauer, ámakét és felesekközöttigen előkelő szerepet játszottak a francia szocialisták, valamint az angolFüggetlenMunkáspárt(IndependentLabourParty).Mintismeretes,akétésfelesinternacionálébécsiszékhellyel1921-benalakultmeg.Azinternacio-nálérendszeresenmegjelentetettegynemzetköziszemlét,amelynekfőszer-kesztőjeFriedrichAdler�4lett,akinekállandóéslegszorosabbmunkatársa,egyúttalszemleírójaRónaiZoltánvolt.

Masaokönyvénekerőssége,hogyigenpontosanadszámotsokrészlet-kérdésről,olyanokról,mintaterületirendezések,amelyekkapcsánszoci-alistapártokkerültekegymássalszembe,vagyolyanokról,hogyazegyesnagynemzetköziszervezeteknek,mintazASMI-nek,illetőlegakétésfe-leseknekmilyenegyeztetésekutántörténtmegaszékhelyeikkiválasztása,természetesenaszemélyekéis.Akönyvennyibenkiválósegítségmindenérdeklődő számára.Ráadásul a könyvnek az is nagy erőssége, hogy sokillusztrációt,fényképeket,illetőlegrajzot,arcképettartalmaz,amive1való-banjócskángazdagítjaamunkát.

Masaokitérarra,hogyazASMIvezetői,jelesenazangolirányítók(jólismert,hogyapolitikaivalóságtalaján,míg1914előttaII.Internacionálé14 FriedrichAdleréletútjátlásdNMTÉ1979.

108

életébenegyfajtanémethegemóniaérvényesült,1918után,anémetvereségnyománazújInternacionálébanazangolokváltakadominánsközponttá,márcsakazért is,mert a francia szocialistákhelyzetenagyon rendhagyóvolt)kezdetbenmégtárgyalásokatszorgalmaztakMoszkvávalésaIII.In-ternacionáléval,deanekikátírtszövegekbőlvilágosvolt,hogyaközele-désrevalójábannemszámítottak.(Ezegyérdekestörténet,aminekérzékel-tetéséhezezakönyvisjólhozzájárul.)Alevelezésegyérdekesmozzanata,hogyArthurHenderson,�5azASHIvezéregyéniségeamegküldöttlevelek-benhangsúlyozta,hogyőkamagukrészérőlnemkívánnakamúlttal,vagyisavilágháborúbantanúsítottpolitikaihibákkal,magatartással,ellentétekkelfoglalkozni, hanem kifejezetten a jelennel és a jövővel. Ez az álláspontnemcsakLeninésaIlI.Internacionálészámáravolteleveelfogadhatatlanéselképzelhetetlen,hanemazvoltsokszociáldemokrataszámárais.

ÍgyalakultmegaKétésFelesInternacionálé,vagyahogysokannevez-ték,aBécsiInternacionálé.EnnekszellemivezéreigazánOttoBauer�6volt,akineklegszorosabbmunkatársaazaFriedrichAdler,akiazújinternacionáléfőtitkára,egyúttalakétésfelesekkiadványainakszerkesztőjelett.OttoBauer,akivalóbanennekatömörülésnekagyalett,egyúttalazosztrákügyekkelkel-lett,hogyfoglalkozzon,egyidőbenúgyismintkülügyminiszter,deszámosmásvonatkozásbanis.Akétésfelesekhezcsatlakozottafranciaszocialistapárt(azSFIO),valamintazangolFüggetlenMunkáspárt(azILP),továbbáazemigrációbakerültoroszmensevikek,valamintabécsiemigrációbakerültmagyarszociáldemokratákis.MasaoidéziFriedrichAdlernekJ.R.MacDo-nald-hezírottlevelét,amelybenpontosankörvonalazza,hogymilyenelviésstratégiaiokokbólmaradhatnakazASMIkereteiben,hiszenaproletáriátusnagyrészeszámáravilágos,hogyamúltban,vagyisazI.világháborúsoránaszociáldemokratavezetőkmilyenóriásihibákatkövettekel,milyenfelelős-ségterheliőket,aminnemlehetszónélkültovábblépni,sugyanezekkelaszemélyiségekkelegyszónélkülegyüttműködni.(MasaoAdlernekeztado-kumentumértékűlevelétpontosanidézi–137.)Adleremlítettlevelébenezekutánleszögezi,hogymiértnemvállalhattakközösségetmostazújhelyzetbensemaII.semaIII.Internacionáléval–ésezekutánjöttlétre1921-benaKétésFelesInternacionálé.Adlere levelébennemcsakamúltalapjánhangsú-lyozta,hogymiértnemtudegyüttműködnia„tegnap”szociálsovinisztáival,hanemhozzátette, hogy a jelen új helyzetben is óriási politikai hibákat ésbűnöketkövetnekéskövettekel(lásdaz1919-esnémetországieseményeket),amelyekértőktermészetesennemtudnaksemmifélefelelősségetvállalni.15 ArthurHendersonéletútjátlásdNMTÉ1979.16 OttoBaueréletútjátlásdNMTÉ1981.

�09

Különös, hogy Masao nagy figyelmet tulajdonított J. R. MacDonaldszemélyesszerepének,felfogásaátalakulásának,mikéntőhangsúlyozza,azoroszeseményekhatására.MacDonaldrólperszetudnivaló,hogyőazILP-nekbefolyásosvezetőjevolt, és aháborúalatt apacifista ellenzékegyikleg-ismertebbpolitikusa volt, ám azt – úgyhiszem–Nagy-Britanniábankevéstörténetíróírnále,hogyőalapjábanvévebaloldaliszociáldemokrata,illetőleglabouristalettvolna.Személyiségesokka1összetettebb,óriásitör-ténetiirodalomszületettróla–nemcsakkésőbbiszerepléseokán,amelyrőljólismert,hogypolitikaiésszemélyestragédiábatorkollott.Tulajdonkép-penérthetetlen,hogyannakidejénAdlerismiértfűzötthozzáreményeket,és ennek alapjánMasao ismiért szentelt neki ilyennagyhelyet abban afejezetben,amelycímeszerintaKétésFelesInternacionálérólszól.Ezegyolyantörténetitömörülésvolt,amelyrőlnapjainkbanmáraliglehethallani,magyar nyelven nagyobb történeti irodalomnem született róla, és ennekérzékeltetésérepármondatban,úgyhiszem,nemislehetvállalkozni.Csaküdvözölnilehet,hogyMasaoeztmegtette,defejezetérepontosanazemlí-tettokokmiattittmárnemtudokkitérni,amitnagyonsajnálok,úgyvélem,nagyszükséglennerá.

Akönyvismertetésétazonbannemlehetúgyfélbevágnom,hogynete-gyekemlítéstarról,hogyMasaokövetiazeseményeket,ahárominternacio-nálétörténetétegészen1923-ig,vagyisaddigahíreshamburgikongresszu-sig,amikorakétésfelesekbeolvadtakazASMI-be.Eztatörténetethasonlóokokbólszinténnemtudommárismertetni.

Masao Nishikawa: Socialist and InternationalActions for Peace 1914–1923 (Szocialistákés internacionalisták,akciókabékéért,1914–1923). IwanamiShotenPublishers,Tokyo,2007. 343.

Jemnitz János .

��0

„A keleti határ”: az Adria-térség antropológiája és mikrotörténete

Rolf Wörsdörfer,adarmstadtiegyetemoktatójakönyvébenaztvizsgálja,hogyaz1915és1955közöttiolasz–jugoszlávkapcsolatokmikéntjelentekmegazAdria-térségben,különöstekintettelazolaszVeneziaGiuliatartományra.Akönyvcímealapjánazolvasó joggalvárhatnadiplomáciatörténetimunkát,melyOlaszországésJugoszláviapolitikaikapcsolataittárgyalja.Abevezetőtolvasvaazonbanmárkezdderengeni,hogyakönyvbennemteljesenerrőlleszszó:Wörsdörferugyanisakétországotazegyesülés-megosztottságprob-lematikájaalapjánállítjapárhuzambaegymással.Mintírja,mindkétállamna-cionalistaésegységretörekvő,ugyanakkorbelpolitikaiszintenjólláthatóazországoketnikai-regionálismegosztottsága.EzfőkéntÉszakkelet-Adriábanjelenikmeg.Aszerzőbevezetőjébenmegfogalmazza,hogyazolyanetnikai-lagkevertrégiókban,mintamilyenazAdria-térségis,szükségvanazottélőnemzetiségekidentitásánakvizsgálatára,melyneklegfőbbelemeiakultúraésanyelv.Ezekazidentitásképzőelemekkülönösenazelsővilágháborúkitöré-sétkövetőentettekszertjelentőségre.VélhetőenezértválasztottaWörsdörferkezdőévszámnakaz1915-ösesztendőt,Olaszországháborúbavalóbelépé-sénekévét.Az1955-ösvégpontotaszerzőmagaismegindokoljaazzal,hogyekkorértvégetamásodikvilágháborútkövetőszövetségesmegszállásatér-ségben.Abevezetőalapjánfeltételezhetjük,hogyegyantropológiaiműrőlvanszó,amelyarraépít,hogykétnéphasonlóhagyományaiéséletkörülményeihasonló történelmet feltételeznek. Ugyanakkor a könyv mikrotörténetnekis tekinthető,mivelegykis térséget,VeneziaGiulia-tartománytkiválasztvavizsgáljaakétnemzetiségegyüttélését(7–18.).

Azöt fejezetet tartalmazókönyvet a szerzőkét részreosztja.Az elsőhárom fejezet inkábbazantropológiai aspektusra építve tárgyalja azola-szokésajugoszlávok(azonbelülaszlovénekésahorvátok)Adria-mentiegyüttélését1915–1941-ig.Amásodikrész,melyvéleményemszerintab-bantérelazelsőtől,hogyazelőbbieknélkevesebbhangsúlytkapbenneazantropológia,az1941–1955-igtartóidőszakeseményeitbeszéliel.Ebben

���

a részben a partizánharc játssza a fő szerepet.Terjedelem szempontjábólemásodik,rövidebbidőszaktárgyalásahangsúlyosabb,ennekellenéreazelsőrésztsokkaljobbnakésújdonságokkaltelibbnektaláltam.

Wörsdörferremekíróiérzékkelakétnépuralkodója,azolaszIII.ViktorEmá-nuelésajugoszlávI.SándorVeneziaGiuliábantettlátogatásánakelbeszélésévelindítjaművét.Magyarországonritka,ámanyugatitörténetírásbannagyonisdi-vatosszempontotalkalmazva,néplélektaniaspektusbólbeszélielazuralkodóklátogatását,akikmindkettenazértlátogattakatartományba,hogysajátnemzetükottléténekjogosságátbizonyítsák(20–25.).Nemazeseményekleírásárakoncent-rál,hanemarra,hogyanépmikéntéltemegatörténéseket,amitkorabelisaj-tóbólvettidézetekkeltámasztalá,nagyonhelyesen.Mindországos,mindhelyisajtóorgánumokathasznál.AzolaszoktólleggyakrabbanaPopolo d’Italia című,Mussoliniáltalalapítottlapot,ésennekhelyi„kistestvérét”,aPopolo di Trieste-tidézi.AműbenlegtöbbszörhasználtszlovénlapokaSlovenski Narod (nemzeti),és a Primorska (helyi).Acikkekbőlkölcsönzöttidézetek,gondolatokárnyaltabbáteszikazábrázoltképet,éshitelesítik,alátámasztjákaszerzőáltalleírtakat.

Wörsdörfernagyonügyesenéstalálóanemelkiművébenolyanesemé-nyeket,melyeknekjelentősnéplélektanihatásukvolt.Azegyikilyenaz1920.október12-énaláírtrapallóiszerződés,melyetazolaszkormányúgyértékelt,mintlehetőségetaVeneziaGiulia-iszlávokfelettiolaszuralomra,aszlovénekviszontnemtetszésselfogadták(24.).SzimbolikuseseménytjelentettaHotelBalkanmegtámadása:ahotelatérségszlávjaiszámáraaztjelképezte,hogyőknemOlaszországban,hanemaBalkánonérzikotthonmagukat, azola-szoknakpedigugyanakkora„zűrzavartésbarbarizmust”jelentette(25.).

EzekkelakisepizódokkalWörsdörfer rendkívül jólbemutatjaa régióetnikai csoportjainak felfogását,meglátásait.Mintmindenmikrotörténetimunka, ez is lehetővé teszi azt, hogymás többnemzetiségű területekné-peinekhelyzetét is tisztábban lássaáltalaazolvasó.Akönyvnéplélekta-nirészeinekolvasásaaztazérzéstkeltheti,hogyaműképesazetnikailagkevert társadalmakmodellezésére,ugyanisegyválasztott,konkrétpéldánkeresztülnagyonpontosan,ésjóbeleérzőképességgelmutatjabemindakisebbségben,mindatöbbségbenélőknéplélektanát.Ennekkövetkeztébenúgygondolom,hogyakönyvelolvasásahasznoslenneMagyarországonis,mert amindkétoldal álláspontját ismertető szemléletével segítenéakárahatárontúlimagyarvidékekhelyzeténekmegértésétis.

Az első világháború leírása is néplélektani: a hadtörténeti eseményeknemkapnakhelyetaműben,Wörsdörferinkább–folytatvaazantropoló-giaimegközelítést–aztérzékelteti,hogyegyháborúésacsatákhelyszíneimilyennagyhatástgyakorolnakazemberekre.Meglepő,szokatlanmódon

��2

akatonaitemetőketisszimbólumokkéntírjale,melyeknekkezdetbenacsa-ládtagokszámáravoltjelentőségük,azévtizedekfolyamánazonbanturis-talátványossággáváltak(41–44.).Feltehetőenaszerzőezzelisaztkívánjahangsúlyozniésalátámasztani,hogyaháború(akárvesztes,akárgyőztes)mennyirefontosegynépidentitásában.

Aműhelyenkénttúlságosanfilozofáló,ésnéhatartalmazolyanelemeketis,amelyekszerepétazolvasótalánnemérti.IlyenpéldáulItaloSvevoZénó tudata (LacoscienzadiZeno)címűregényénekemlítése,melyetazolaszésajugosz-lávnépegy-egymártírjárólszólófejezetbefűz(46.).Amártírok–NazarioSau-roésVladimirGortan–életének,halálánakésemlékezeténekrövidbemutatása(45–54.)nyilvánvalóanaháborúsáldozatvállalásnakanépregyakorolthatásátkívánjapéldázni,deItaloSvevoszerintemnemillikebbeakoncepcióba.Azilyenepizódokvégetttűnhetidőnkéntúgy,hogyaszerzőkisséerőltetettentörekszikamodern(vagyposztmodern)történetíróiirányzatokhasználatára,éstúlzottanérezhetőatörténetírásújtrendjeinekmindenáronvalóalkalmazniakarása.

Aszerzőbemutatjaaztis,hogymikéntvalósultmegazolaszésaszlo-vénnépegyüttéléseaháborútkövetően.Kiemeli anemzeti legendák, azoktatásésakülönfélenemzeti-kulturálisegyesületekszerepétanépiiden-titásmegőrzésében.AzolaszokkülönösenTrentinóbanhoztak létre ilyenjellegű egyesületeket, melyeknek a Habsburg-uralom alatt álló területenfőkéntnyelvművelőszerepükvolt.Aháborútkövetően,afasizmusidejénaszlovénlakosságasszimilálódásátcélzóOnd nevűegyesületvoltfontosazadriaiolaszokszámára,valamintatérségbenisjelenvoltakadopolavorokörébetartozótevékenységek,ésaBalilla–afasisztákifjúságialakulata–is(68–79.).AjugoszlávokjelentősszervezeteacsetnikekkelkapcsolatbanállóNarodnaObdranavolt,melya jugoszlávegységgondolatmeggyöke-reztetésébenjátszottfontosszerepet(80.).EzenszervezetekbemutatásávalWörsdörfer azt kívánja érzékeltetni, hogy a két szembenálló nép azonosmódonpróbáljamanifesztálniatérségmásiketnikumairántiellenszenvét,ígyaszembenállásellenérepárhuzamisvonhatóköztükilyenirányúcsele-kedeteikhasonlóságavégett.

Amiaműbenvégigzavaróanhat,az,hogyszámosnevetfelvonultat,ésaszemélyekkilétét(egy-kétesetetkivéve)nememlíti.Aművégéntalálhatóugyannévmutató,deezsemtartalmazannotációt.Azévszámokalkalmazásá-naktekintetébenaműnemegységes:mígazelsőrészbenáltalábancsakévéshónapszerepel,addigamásodikrészbenolykortúlságosanissokazadat.

Aharmadikfejezetmégazelsőrészheztartozik,de–aszerzősajátmeg-fogalmazásaszerint–eltérazelőzőektőlannyiban,hogynemanemzetiségiellentétek,hanemaz1920és1941közöttVeneziaGiuliábankövetettolasz

��3

politikakaphangsúlyt(107.).Amunkátolvasvaúgytűnhet,hogyezakis„bevezetés”nemteljesenálljamegahelyét,ugyanisazolaszésajugoszlávpolitikatárgyalásaegyenlőmértékbenvanjelen.Ezperszenembaj,sőt!

A szerző nagyon helyesenmegmagyarázza az asszimiláció és az „el-nemzetietlenítés”� fogalmak közti különbséget. Utóbbi arra utal, amikoregy többnemzetiségű államban a többségi vezetők előbbmegtiltják a ki-sebbségeknekanyanyelvükhasználatát,asajátnyelvükönvalóoktatástésnemzetihagyományaikápolását,ünnepeikmegtartását,majdbojkottáljákakisebbségiközösséget,végül–esetenkénteljutvaaharmadikszintre–tö-megesnépirtást,genocídiumothajtanakvégrekörükben(108–109.).Ezzelszemben – írjaWörsdörfer – a kisebbségek asszimilálásának vágyamégnemjelentfeltétlenülrasszizmust(117.).

E fogalmak tisztázásátnagyon jónak tartottam,mert jelentésüketnemártpontosanismernisemapolitikaiideológiákvizsgálatakor,sematotálisrendszerekkel teli XX. század történetének tanulmányozásakor.Az ilyenjellegűinformációknakköszönhetőenakönyvhasznoslehetadiplomácia-történettelfoglalkozókszámárais,ésszélesíthetilátókörüket,nohakonkréthivatkozásialapotnemigazánjelentszámukra.

Afogalmaktisztázásautánaszerzőkonkrétanisismerteti,hogyantörténtazolaszosítás1920után.Afasizmusuralomrajutásátkövetőenátneveztékaszlávnevetviselőutcákat,majdazembereknevétisolaszosították,amiazerőszakos asszimiláció egy fajtája (125–127.).A szlovénekkörébenebbenazidőszakbannemvoltmódarra,hogy„szlávosítással”viszonozzákazola-szosítást,ígyőkantifasisztaszervezkedésbekezdtek,megalapozvaakésőbbijugoszlávpartizánmozgalmat(140.).AfejezetvégénaszerzőkitéraVeneziaGiulia-i fasizmus elméleti hátterére és kulturális szinten valóműködésére,visszakapcsolvamunkájátakorábbi,néplélektaniszempontúábrázoláshoz.

Azelsőrésznélkisségyengébbnektartomaműmásodikegységét.Ez1941-tőltárgyaljaatörténéseket,mivelettőlazévtőlkezdvekellettVeneziaGiuliábannémetjelenléttelisszámolni.Arészfőtémája,apartizánharcanémetmegszállástkövetőenindultmeg.Ajugoszlávoknak„nemzetifelsza-badulást”,azolaszoknak„ellenállást”jelentett(159.).AműemerészébenWörsdörfer nemanéplélektanipéldákkal, hanemapartizánharcmeneté-nek leírásával foglalkozik.A szerző azonban kevés háttér-információvalszolgál,ésezáltalazolvasmánynemannyirakövethető.Ráadásulzavaró,ahogyazidőbenugrál,aminekkövetkeztébenegyeseseményeknemvilá-gosak.Hogykonkrétpéldátisemlítsek,Wörsdörfercsakaművégefeléem-líti,hogyVeneziaGiuliatartománynémetokkupálásaazolaszkapituláció 1 Azeredetiben:snazionalizzazione

��4

(1943szeptembere)utánkövetkezettbe,nohamártöbbtízoldallalelőbbtaglaltaatérségnémetmegszállásutániéletét.

Apartizánharcról szóló fejezetekpozitívumaviszont,hogyetimológi-aielemzéstalkalmazvaadtájékoztatásta„partizán”szóeredetéről:mígaszerb-horvátkifejezésahazavédelméreutal,addigazolaszszóazellenál-lástfejeziki(165–166.).Aháborúeseményeinektárgyalásátkétszakaszraosztja,azelsőbenanémet–olaszkettősmegszálláséveit(1941–1943)írjale,amásodikbanpedigamásodikvilágháborúvégéigtartónémetjelenlétet,legalábbiselviekben.Valójábanazonbanaz1945-öseseményekakövetke-zőfejezetbenkerülneksorra,ismétugrálástokozvaazidőben,zavarvaazolvasót,akiígykönnyenelveszíthetiafonalat.Apartizánháborúelbeszélé-sekorértelmetnyerakülönfélenemzetiségiegyesületekkorábbibemutatá-sa,ugyanisezek(különösekaSokolelnevezésűszlovénsportkör)szerepetjátszottakapartizánokharcában(179.),ésezzelWörsdörfervisszakapcsolakönyvelőzőrészéhez,egységessétéveaművet.

Aszerzőkellőlélektaniábrázolássaltárjaelénkazt,hogymilyenfordu-latothozottVeneziaGiuliaetnikaicsoportjainakegyüttélésébenatartománynémetokkupációja.Ettőlkezdve–ellentétbenakorábbiakkal–nemszámí-tottapartizánoknemzetiségihovatartozása,csakaz,hogyvisszaszorítsákanémeteket(197.),amivelaszerzőtalánaztkívánjaérzékeltetni,hogyami-korahazaveszélybenvan,anemzetiségekképesekfélretenniellentéteiket.Amű az olaszokAdria-térségből való kivonulásával, 1955-tel végződik.Utolsólapjainderülki,hogyWörsdörferasajtóntúlolasz,horvát,szlovénésnémetlevéltáriforrásokkaldolgozott(231.).

Azösszegzésbenaszerzőjól,tömörenösszefoglaljamunkájafőbbpont-jait,azonbanazelérteredményekismertetésekevéssévanjelen.Akönyvvégénmegtalálható a térségben zajló hadműveleteket, partizánháborúkatbemutató térkép, és a nevek előfordulási helyét jelző névmutató,mely –sajnos–nemannotált.Azigencsakterjedelmesbibliográfiamutatja,hogyWörsdörfermunkájakomolykutatáseredménye,melyetigazolaművégénaszámosjegyzetis.

Összességében–néhányzavarótényezőtleszámítva–akönyvminden-képpenelolvasásraérdemes.Különösenaműnéplélektanielemeijelenthet-nekújdonságotamagyarolvasóközönségnek,melyekelgondolkodtatóak,ésakárahatárontúlimagyarterületekhelyzetévelispárhuzambaállíthatóak.

RolfWörsdörfer:Ilconfineorientale:ItaliaeJugoslaviadal1915al1955(„Akeletihatár”:ItáliaésJugoszlávia1915és1955között).Bologna,IlMulino2009.454.

Hamerli Petra

��5

„Egy nagyon kellemes módja a halálnak”: A sugárzás hatása és döntés az atombomba Japán elleni használatáról

Sean L. MalloyprofesszoraBerkeleyésStanfordEgyetemenvégeztetanul-mányait,majdeztkövetőenkutatásaiközéppontjábaazEgyesültÁllamokdiplomáciatörténete,akülönbözőintézkedésekmorálisoldalánakvizsgá-lata,valamintanukleáriskutatásoktörténelmihátterekerült.Mindamainapigaktívkutatómunkátvégez,emellettMercedbenoktataCaliforniaiEgyetemBölcsészettudományi Karán.Az elmúlt években számos cikketjelentetettmeganukleárisfegyverekII.világháborúidejénvalóalkalma-zásáról,azokutóhatásairól,ésaproblémaerkölcsi jellegéről.2008-banaCornell University Press kiadásában megjelent eddigi egyetlen könyve:Atomtragédia–HenryL.StimsonésadöntésaJapánellenibombatámadáscímmel.Jelenlegiskészülújtanulmánya,melyaFeketePárducPártradiká-lisinternacionalizmusávalésennekaharmadikvilággal,ahidegháborúval,ésaneoliberálisglobalizációvalvalókapcsolatátboncolgatja.Munkáibanalaikusokszámáraisérthetőmódontaglaljaanukleárisfegyverekfizikaiéskémiaifelépítését,azokhatásátatermészetreésazemberitestre,deazigazánnagyhangsúlytigyekszikakatonaiéspolitikaivezetésáltalhozottdöntésekalaposvizsgálatárahelyezni.NincsezmásképpenaDiplomaticHistory2012.júniusikiadásábanmegjelent:A Very Pleasant Way to Die: Radiation Effect and the Decision to Use the Atomic Bomb against Japan címűcikkébensem.A tanulmány részletesenbemutatjaanukleáris ener-gia felhasználásának különböző lépéseit, a bomba keletkezéstörténetét, afolyamatmeghatározó szervezeteit és annak alakjait, valamint a katonaivezetésdöntéssorozatát,kitérvearraa tényre,miszerint aPentagon felsővezetésénekbizonyostagjaielhallgattákTrumanelnökéstanácsadóielől,hogyahidrogénésplutóniumbombáknak,milyenhosszúhatásavanakör-nyezetre.

1940-ben az angolBirminghamEgyetemkét kutatója,Otto Frisch ésRudolfPeierlshatároztákmegelőszöramegfelelőmennyiségeta235-ösurániumizotópkritikustömegénekeléréséhez(maghasadás),ésszinténők

��6

hívtákfelelőszörabritkormányfigyelmétakeletkezettsugárzásazonnaliéshosszú távúveszélyeire.Márők javasoltákamegfelelőbiztonsági in-tézkedésekbevezetését,mint pl.: detektorok és ólommalbélelt járművekhasználatát, emellett egy speciális kutató csoport felállítását,mely képesbiztonságiszintekmeghatározásáraestlegessugárzásesetén.AzamerikaiManhattan Projekthez hasonlóan az angol kormányzat megbízásából islétrejöttegy,asugárzástvizsgálóbizottság,kódnevénaMAUD,melynek1941-es szigorúan titkos jelentéseiben szintén elismerték a radioaktivitásrövid-éshosszútávúhatásait,melyeknemcsakacélterületre,deakörnye-zőcivillakosságraisveszélytjelenthetnek.Az1942-benindultManhattanProject, azamerikaiatomfegyverek fejlesztését felügyelte,élénLeslieR.Grovesamerikaitábornokkal,akiazelkövetkezőévekbenvezéregyénisé-ge lett a nukleáris sugárzás elmélet fegyverként történő alkalmazásának.Mintaztakésőbbiekbenisláthatjuk,atábornokjelenléteanukleárisener-giafelhasználásasoránigenegyoldalúanmozdítjaelőakutatásokútját.Ővoltaz,akitartvaasajtófigyelmétől,melyegyreinkábbaneutronsugárzáshatásaifeléfordultaII.világháborúután,számosszakembertkértfel(méghanemisanukleárisenergiafelhasználásavoltaszakterületük),hogyvé-leményükkeltámasszákaláállítását,miszerintasugárzásnemokozhosszútávúelváltozásokatazemberitestben,ésaJapántérttámadástkövetőenfel-tárttényekcsakalakosságerőspropagandájavolt,semmiegyéb.AzáltalamegbízottCharlesE.Rea,akiinkábbsebész,mintasugárzásáltalkifejtettproblémákszakértőjevolt,alegkevésbésemismerteafelhasználturániumsajátosságait,vagyannakazemberitestregyakorolthatását,ígytovábbraismegragadtannálaténynél,hogyabombalegsúlyosabbhatásakimerülatermikuségésben.Igazolttudatlanságamellettazonbanjólmegfigyelhe-tő részlehajlása is azügyben,mivel szándékosan figyelmenkívülhagytaazokatajelentéseket,melyekkorábbisugárzásikísérleteksoránszülettek,részletesadatokatrögzítveazemberivérbenvégbementváltozásokról,me-lyeketegyértelműenaradioaktívsugárzásokozott.Denemcsakővoltazegyetlenakutatásoksorán,akidokumentáltbizonyítékokfölöttsiklottát.Atémábanszámostanulmányszületettaz1980-aséveketkövetően,pl.:Mi-chael Kors, Robert S. Noris,vagyMonica Brown tollából,demindegyikkihagytaazoknakazírásosbizonyítékoknakazismertetését,melyekrész-letesbeszámolókattartalmaztakasugárzáshatásairólmégHiroshimaelőtt.Az egyetlen személy, aki katonai, kormányzati és tudományos anyagokvizsgálatátisfelhasználtacikkemegírásához,Barton J. Bernstein volt. Az általa kirajzolt kép igen összetettnek bizonyult,mivel kutatásai szerint aTrumantvédőkállításahelyesnekbizonyult,vagyis,hogyazelnökésannak

��7

közvetlentanácsadóinemrendelkeztekmegfelelőismeretekkelaradioaktívsugárzásrólabombabevetésénekpillanatában.Másrészrőladöntésmegho-zatalábanszerepetjátszott,hogyaManhattanProjectvezetőinekegyrészefolyamatosanvisszatartottakinformációkatabombakülönlegesvonásairól,emellettazidőfolyamán,abürokráciafolyosóintartóhosszúútonafegyveröntudatlanulisegyfajtahagyományosjelzőtvettföl.Mintakésőbbiekbenarra fény derült, számos kutató, katona, valamintmagas beosztású veze-tőtudottasugárzásmellékhatásairól,mégaHiroshimátérttámadáselőtt,mégsemtettekemlítéstrólaabombabevetésétmegelőzendő.Akésőbbian-gol-amerikaiösszefogássorántöbbfő-ésalkutatóközpontlétesültazEgye-sültÁllamokterületénnukleárisvizsgálatokra,elsősorbanamerikaitudósokvezetésével,mintaNAS(NationalAcademyofSciences)bizottsága,melya laboratóriumikutatásokatvalósalapokrahelyezte.Ennekköszönhetőenszületettmegazelsőatomreaktor,vagyatommáglyaaManhattanProjectkereteinbelül,Chicagovárosában.AfejlesztésMetallurgiaiLaborfedőné-venegystadionbanvalósultmeg,emellettittderültfényasugárzómellék-anyagok rendkívül veszélyes hatásaira,melyeket a labor vezetőjeArthurH.Comptonrögzített.1942augusztusábanőneveztekiRobertS.StonetaMetallurgiaiLaborEgészségügyiOsztályavezetőjének,hogytovábbiku-tatásoksegítségévelbiztosítani tudjákadolgozókésakörnyezőlakosságbiztonságát.Ugyanebbenazidőbenszámosemberiésállatikísérletreissorkerültannakérdekében,hogymeghatározzákazX-ésgammasugarakáltalokozottsérülésekmértékét.Ezeklehettekmindkülső,mindbelsőelválto-zások,kezdveavérsejtszámváltozástóladaganatosmegbetegedésekig,sőtkapcsolatotvéltekfelfedeznialeukémiaésasugárzásközöttis.1943-banaz elnök tudományos tanácsadója felkérte aRochester Egyetem radioló-gusát, Stafford Warrent, hogy további kísérletekkel teszteljék a sugárzásfegyverkéntvalóhasználatát.Avizsgálatsoránkiderült,hogyhaelegendőhasadásianyagállrendelkezésre,akkorképeseklehetnekegyjólműködőatomfegyvertösszeállítani.Warrenazonbanaztisleszögezte,hogyarobba-nássoránkeletkezettaktívanyagoknemcsakalevegőben,deaföldön,va-lamintazösszeskörnyezőtárgyonmegtapadhatnakéstovábbfertőzhetnek.AHiroshimátérttámadásután,azemberitestenmutatkozóelváltozásokatelsőkéntdr.MichihikoHachiyarögzítette,akiakórházbabetérőemberekenkülönbözőbőralattibevérzésekre,elváltozásokraéshajhullásralettfigyel-mes,emellettamegjelentpáciensekközültöbbenmeghaltaknéhánynaponbelül.Miutánalaposabbanmegvizsgáltaakórházbanfelbukkanóembere-ket,éskonzultáltmás,abetegségetkövetőorvosokkal,Hachiyamegírta:Jelentés a sugárbetegségre vonatkozólagcíműcikkét,melyelőszörmutatta

118

beanukleáristámadásbiológiaihatásátajapánáldozatokon.Azamerikaikatonaivezetésazatombombaledobásátésakülönöstünetekmegjelenésétkövetőenhosszúideigkövetkezetesentagadta,hogyabevetettfegyvernekbármineműhosszantartókároshatásalenne.Atényeketazonbannemhall-gathattákelavégtelenségig,ígyévekkelkésőbbGroves,akirőlezidőalattbebizonyosodott,morálistekintetbenteljesenelbukott,elismerteasugárzáshatásait,dekiisfejeztevéleményét,miszerintazatomrobbanás:„egy na-gyon kellemes módja a halálnak”.

Az1945-östámadáselőttévekigteszteltékaplutóniumésneutronbom-báksajátosságait,hogyacivil felhasználásmellett (reaktorok),megvaló-síthassákasugárzásfegyverkénttörténőhasznosítását.Az,hogyeztdoku-mentáltanyagokbizonyították,márfeleslegessétesziakonspirációt,kiéskinemtudottabombaerejénekvalódimértékéről,mivelfegyverkéntvalófelhasználásánakgondolatamegszületettésgyakorlati,valósformátöltött.Az1943-asteszteléseksoránStanfordWarrenfénytderítettarra,hogynemcsupánarobbanásadokotaggodalomraabombabevetéseesetén,hanemmeghatározótényezőkkéléptekelőazidőjárásiéskörnyezetikörülmények,melyekakármásfélszereséreisnövelhettékasugárzáshatósugarát.Bárazőtmegelőzőkollégákhozhasonlóan a bomba fegyverként valóbevetésé-rőlmorális ítéletetnemhozott,de jelentéseegyikevoltazoknak,melyekfelhívták a vezetés figyelmét a sugárzás „zavaró” tényezőire, ezzel elér-ve,hogyamagasszintűvezetőkéstudósokelgondolkodjanak,ajánlják-eafegyverbevetésétazUSArészéről.BárazEgyesültÁllamoknemratifikáltaaz1925-ösgenfiegyezményazonrészét,melytiltottaakémiaiésbiológiaifegyverekbevetését,deRoosevelttöbbszörismegerősítette,hogynemazEgyesültÁllamokleszazelső,akiaII.világháborúsoránegyilyenfegy-verhasználatátalkalmazza.TalánezértsemmerültfelhosszúideigaMan-hattanProjectvezetőiben,hogyemlítésttegyenekegyesetlegesradioaktívhadviselésrőlazelnöknek.A James Conant általvezetettvizsgálóbizottságáltal kiállított végső jelentés amagas szintű vezetők részére ténylegesenvégetvetettasugárzástámadójellegűhasználatának,decsöndbentovábbfolytakafejlesztések„védekezésül”,egyesetlegesnémetkémiaitámadásesetére.Ennekérdekébenakövetkezőlépésazvolt,hogy1943tavaszátólLosAlamos fennsíkjánJ. Robert Oppenheimer vezetésealattmegkezdő-dött egy ténylegesenműködő atomfegyver építése.A sugárzás hatásairólittsemesettsokszó,denemhihetjükazt,hogyaLosAlamosbandolgozótudósok tudatlanok lettekvolnaebbena tekintetben.RobertSerberorvosállandóelőadássorozatottartottalaborbaújonnanérkezőknek,hogyabom-ba veszélyes neutronsugárzást produkálhat.A felmerülő érdektelenségre

��9

a választ valószínűleg az időkorlát okozta nyomás, valamint az elméletiésgyakorlatikutatásokösszehangolásánaknehézségeiokozták.Akutatá-sokelsőidőszakábanjelentősáttörésrenemkerültsor,mivelcsupánigenkismennyiségűdúsított plutóniumállt rendelkezésre,melynek sugárzásanemtöltötteelaggodalommalazorvosokat.1944augusztusábanazonbanmegváltozott a helyzet a szigorúan védett laborban.A korábban érkezettnagyobbmennyiségűplutóniumvizsgálataközben,egykémikus,DonaldF.Mastickvéletlenülismeretlenmennyiségűanyagotnyeltle,ezzelmeg-növelveabiztonsági intézkedéseketLosAlamosban.EnnekhatásáraOp-penheimer szorgalmazta a további egészségügyi kísérleteket, de addig isa ténylegeskutatásokmásholzajlottak.Groveseközbenazországkülön-bözőpontjainelhelyezkedőManhattanProjectlétesítményeinbelüldolgo-zótudósokközöttisszigorúankorlátoztaazinformációáramlását.Ezodavezetett,hogyakülönbözőcsoportokegyes tagjai a sugárzásmértékévelnemkerültekteljesentisztába,mígazországmásikfelén,LosAlamosbanabombamegfelelőfelépítésesoránléptekfelproblémák.Aprojektkezde-tétőlfogvaatudósokközöttkülön„lexika”alakultkiasugárzáshatásainakismertetésetekintetében,valamintehhezhasonlószintezést(rangsorolást)állítottakfelarobbanásmértékeinekvizsgálatakor.EzeketjóformáncsakaLosAlamosbandolgozómaroknyikutatóismerte.EkkormárGrovesmel-lettOppenheimeris–akiegykoraLosAlamosbanzajlóemberikísérleteketis szorgalmazta– lemondottaplutóniumrészletesebbemberi szervezetregyakorolthatásánakvizsgálatáról,éskorábbitapasztalataitsemigyekezettmegosztaniazelnökkelésannaktanácsadóival.Akísérletekekkoramártúl-léptékalaborkereteit,és1943tavaszátólafennsíkonfolytaktovább.Azittdolgozómaroknyikutatómindegyikénektudomásavoltasugárzáslehetsé-geshatásairól,deaWashingtonbaérkezettjelentésekgyakranmentesültekezenészrevételek rögzítésétől.Anyárihónapoksoránkezdettkörvonala-zódni,hogyabombalehetségeshasználásasoránesetlegvárosicélpontoklehetnénekalegalkalmasabbakatesztelésekre.Amájus10-iTargetCom-mitteegyűlésénOppenheimerazelsődlegessugárzáshatósugaránakpon-tosmeghatározásávalakartaazösszegyűltvezetőketabombabevetésénekbiztonságárólmeggyőzni,azonbanamegmaradtsugárzástameteorológiaikörülményekmiattmár nem tudta kellő pontossággal kiszámolni.Május10-imemorandumábanfelhívjaafigyelmetarra,hogyasugárzásmindkétfajtája(elsődlegesésmásodlagoshatások)veszélyesazemberiszervezetre,demagaadokumentumisbizonyítja,hogyezeketaproblémákatmilyenmértékbenpróbáltáklekicsinyíteni,vagyfigyelmenkívülhagyniabombatervezésekor.Aziratcsupánjavaslatokattartalmazarranézve,hogymilyen

�20

módszerekkelvédhetőkmegaszennyezettterületrebeküldöttszövetségescsapatok,deteljesenhiányoznakbelőleaviták,vagybármineműaggodal-makareálisveszéllyelkapcsolatban.Az1945májusábanülésezőÁtmenetiBizottság,melynektagjaiközötttaláljukStimsont,vagyJamesF.Byrnest,azértültössze,hogyaháborúutániatomenergiafelhasználásáróldöntsenek.Amegbeszélésközbenmégisfelmerültekasugárzáshatásainakkérdései,melynek okánOppenheimer ismétmeghatározta a robbanás hatósugarát,viszontújrakihagytaebbőlakörnyezetitényezőkfigyelembevételét.

AsugárzásbiológiaihatásamindvégigmegosztottaaManhattanProject-benésazazonkívüldolgozótudósokat.1945-ben,mikoravégsődöntésekmegszülettek a bombák használatáról, Stimson továbbra sem számolt beTrumannakasugárzásról,nembeszélvearról,hogyaManhattanProjecktdolgozói,akika legtöbbet tudtaka„radioeffektekről”,semmilyenszere-petnemkaptakafegyverháborúsfelhasználásrólszólódöntésben.Abom-bákJapánravalóledobásátaTrinitytesztelőztemeg,melyneksoránvégreélesbenteszteltékazelkészítettfegyvert1945júliusában.Asugárzásmé-résénekfontosságacsupánharmadlagosvolt,melyetmegelőzöttafegyverrobbanásánakésaztkövetőföldrengésrészletesadatainakrögzítése.Nemisbeszélvearról,hogyaradioaktívszennyezőanyagokmértékea levegő-benkisebbnekbizonyultavártnál.Ez talánannakvoltköszönhető,hogyJosephO.Hirschfeldernemsokkalatesztetmegelőzőenjelentéstkészítettarobbanástbefolyásolhatóidőjárásitényezőkről,melyekveszélyeztethetikakörnyezőlakosságot.Hemplemannésasszisztenseibiztosítottákafelet-teseket, hogynagyon csekély az esély a civilekveszélyeztetésére, ennekellenéreazajánlottóvintézkedésekmegtörténtek,sa július16-i tesztekrekedvezőmeteorológiai körülmények között került sor,mely azért is voltfontos,mivelTrumanéstanácsadóiaztakarták,hogyaSztálinnalvalópots-damitalálkozóelőttsikeresteszteredményekettudhassanakkezükben.Ígyazidőszorításábannemcsoda,hanemérdeklődötttúlságosabombaeset-leges„mellékhatásairól”.ATrinitytesztbőlszármazótapasztalatokalapján,Oppenheimerúgygondolta,hogyabomba leghatékonyabb felhasználásaegylevegőkitörés lenne,mivelhatása ígyszéles területenszóródnaszét,mégiscsökkentenéannakazesélyét,hogyaradioaktívszennyezéselérjeaföldet.Atesztetkövetőenszámosbeszámolószületettasugárzásveszélyeshatásairól,demindezekGroveskezénkeresztülfutottakafelsővezetéscsa-tornáifelé,ígyatábornokkönnyencenzúráztaamegszületőjelentéseket,eltussolvaafigyelmeztetésekreésóvintézkedésekretettjavaslatokgarma-dáját.Grovesfelelősségétazügybentovábbsúlyosbította,hogyakezébenlévődokumentáltbizonyítékokellenérevédtelenülkívántakitenniazUSA

�2�

csapataitabombázott területekutóhatásainak,snemvolthajlandófigye-lembevenniazegészségügyicsapatokvezetőinekaggályait,méghaezzelasajátkarrierjét is tettekockára.Azaugusztusibombázástkövetőenszá-moscikk látottnapvilágot,bárezeknagyrészét, főkéntazázsiaiország-banMarshall tábornoknak köszönhetően cenzúrázták, sőt még a bombaegészségügyihatásairólszólótudományoskiadványokmegjelenéseistiltvavolt.Augusztus8-án azonbanaHearst hasábjainHarold Jacobson cikkefelkeltetteGroves figyelmét, ugyanis a férfi állítása szerint aHiroshimátértatomsugárzás,akármég további70évenkeresztüléreztethetihatását.AvádakmegdöntésénekreményébenatábornokazonnalriasztottaOppen-heimert, aki nyilatkozatban cáfolta a sugárzáshosszú távúkároshatásaita japán városban.Mindeközben Jacobson újabb nyilatkozatot tett közzé,hogy tisztázza kezdeti állításait, bár nem elképzelhetetlen, hogymindeztkényszer hatása alatt vitte véghez.Az ezzel együtt felmerülő problémát,azonbanmárnehezebbvolteltussolni.Akövetkezőhetekbenszámosújabbtörténetkeltettefelaközvéleményfigyelmét,melyekahiroshimairomok„alól”érkeztek.Báranyilvánosvitátsikeresenelnyomtákazutóhatásokról,deafelszínalattaproblémáktovábbfodrozódtak.Márnemcsakaközvéle-mény,deabombánegykordolgozókutatócsoportoktagjaiisaggodalmukatfejeztékkiaJapánbólérkezőhírekre,sennektöbbGrovesnakcímzettle-vélbenhangotisadtak.Atábornokazonbanazidőelmúltávalsemváltozottsemmit,ígyakérdésekreigenszűkszavúanadottcsakválaszt,stovábbraisafigyelemelterelésrehelyezteahangsúlyt.Ennekérdekébenvalósultmegegyújságírókszűkcsoportjánaktartotttúra1945.szeptember8-án,mely-neksoránamegjelenteknekakorábbiTrinitytesztenkeresztülmutattákbe,hogysemmiokuktartaniafelhasználtbombákradioaktívsugárzásától.Atúradrámaihatássalvoltamegjelenttudósítókra,akiktávozásukutánegy-öntetűenamelletttettéklevoksukat,miszerintsenkineksemkelltartaniaasugárzásokoztautóhatásoktól.

TanulmányábanMalloyvégkövetkeztetéseketnemvonleigazán,ameg-történt eseményeken változatni nem lehet.Viszont felmerülhet a kérdés,hogyhaTrumanelnökéstanácsadóitudtakvolnaasugárzáshosszútávú,akárévekigtartóhatásairól,akkorisbeleegyezésüketadtákvolnaaJapánellenifelhasználáshoz?Igaz,hogyaManhattanProjectbeinvesztáltrenge-tegidőéstemérdekforrásfelhasználásaértelmetlennéváltvolna,emellettaCsendes-óceánonfolyóháborúkisarrasarkalhattákazelnököt,hogyminélnagyobberődemonstrációtprodukálvamutassamegavilágnakazEgyesültÁllamokerejét.Ámcsak jelenthetettvalamit,hogymégekkor isszámosfelső vezetőbenmegfogalmazódott a sugárzás alaposabb ismerete nélkül

�22

is,hogyanevessékbeabombátJapánellen,veszélyeztetveezzelacivillakosságéletét.MégTrumanelnökjúlius25-inaplóbejegyzésébenisakö-vetkezőketolvashatjuk:„Mondtam a hadügyminiszternek, Mr. Stimsonnak, hogy az atombombát hadi, katonai és tengerészeti célpontokra alkalmazzák, ne nőkre és gyerekekre… A célpont tisztán katonai legyen!” AbürokráciafolyosóinazonbanezeknekahangoknaknemvoltelégmeggyőzőerejükaGrovesés társaiáltalképviseltatomhadviselésselszemben,akiknekelvi-tathatatlanszerepjutottegynemzetsúlyoséshosszantartómegcsonkításá-ban.

SeanL.Malloy:AVeryPleasantWaytoDie:RadiationEffectandtheDecisiontoUsetheAtomicBombagainstJapan(„Egynagyonkellemesmódjaahalálnak”:AsugárzáshatásaésdöntésazatombombaJapánellenihasználatáról).In:DiplomaticHistory(2012.June)pp.515–545.

Bihari Bernadett

�23

X. Pius, az antimodernizmus pápája

AX.Piuspápaságávalvalószámvetéstnemcsakkettősévfordulójatehetiidőszerűvé:kerekegyévszázada,az1914-esvégzetes,korszakfordítóév-benhaltmegéshatvanesztendeje,1954-benavattákszentté.Sokanlátjákúgy,hogyamodernizmus,sőtáltalánosabbanamodernségelleni„keresztesháború”fővezetőjénekésjelképénekfelidézésetanulságoslehetakatoli-kusegyházjelenemegértésénekszempontjábólis,segíthettisztábbanlátniabenneható,esetenkéntegymásnakfeszülőmegújítóéskonzerválóerőket.Oscar Sanguinettinemárulzsákbamacskát:nemhagykétségetafelől,hogyamitX. Pius „rivisitazione”-jának (13.), szó szerint „újbólimeglátogatá-sának”, átvitt értelemben újragondolásának, újraértékelésének nevez, azszámáraa rehabilitációval,egymeglehetősenrosszemlékűés rossz„saj-tójú”egyházfőapológiájávalés–avallásiután–történelmi„kanonizáció-jával”jelentegyet.AzIstitutodiStoriadell’EuropaMediterraneakutatójas a Cultura & identità. Rivista di studi conservatori (Kultúra & identitás. Konzervatív tudományos folyóirat) szerkesztője.X. Pius. Egy szent pápa a „rövid század” küszöbén (Pio X. Un pontefice santo alle soglie dell «secolo breve»)címűkönyvénekmár(szintén)azelőszavábanleszögezi,hogyneméletrajzotír,denemishagiográfiát(13–14.).Hátakkormit?Olyanmonog-ráfiát,amelyben„egyilyennagyformátumúemberéspápa…megtaláljaamaga történészét” (19.),értsd:vitatottéselítélt tetteiutólagos igazolóját.Haazolvasóaztgyanítja,ittazegyháztörténetazegyházpolitikával,ahis-toriográfiaideológiávalvegyüléskontaminálódik,gyanújátakönyvnemmegcáfolja,hanemmegerősíti.„Expressisverbis”is:megejtőőszinteség-gelnyilvánítjaki,hogynemtörekszikpártatlanságra,sokkal inkábbarra,hogyfelvegyeaharcota„Piusellenesés»anti-antimodernista«előítélettel”(14–15.).Ajelekszerintegymásik,ellenkezőirányultságúelőítéletnevé-ben,melyszerinta„középkorikereszténység”után„anyugativilágmélyéthoszában”sokévszázados„válság”vettekezdetét(14.,22–23.,252.),a„dekrisztianizáció”képviselte „hanyatlás”, amelynekhárom fő stádiumátelőszörLuther,majdRobespierreésNapóleon,végülLeninésSztálinteste-

�24

sítettemeg(26–27.).Ilyeténfolyamatosságotalutherireformációéssztálininépirtásközöttcsakazultratradicionalisták,Julius Evola, Várkonyi Nándor ésnéhánykövetőjüklátott,helyesebbenvizionált.Látomásuk„csalókali-dércfényében” a „modernvilág”maga aRossz, az ellenevaló „lázadás”pedigigensokeszköztszentesít,hogystílszerűszóhasználattaléljünk.

Alegártalmatlanabbalkezdve, igazoljaazéletrajzírásmegszépítőváz-latosságátés tendenciózushézagait.SzembenpéldáulAndrea Tornielli (esorokírójaáltalaKliótöbbkorábbiszámábanismertetett)pápa-monográ-fiáinakaprólékos,pontos,mindenrészletrekiterjedőéletkrónikáival-pálya-képeivel,Sanguinettinéla„nagyvonalú”,rövid„életkép”csupánbevezetés-nekvagykeretnektűnikaz1903-bankezdődöttpontifikátuslényegétalkotóúgynevezett„antimodernista»profilaxis«”(195.)bemutatásához–ésfőlegapológiájához.GiuseppeMelchiorreSartoSzentPétertrónusáigvezetőút-jábólSanguinettikiemelikivételesenalacsony,paraszti származását (32–35.),afőpásztorokközöttszintúgyegyedülállóan„teljes”,ahierarchia-létramindenfokátvégigjárókarrierjét(135.)és–vállaltelfogultságáttekintvetiszteletreméltó őszinteséggel – „igencsak gyönge értelmiségi kultúráját”(273.).„Sartopápa”antiintellektualizmusakiváltképpszembetűnőegyrésztannakfényében,hogyelődje,XIII.Leóésutódja,XV.Benedekis„tudóspápa”volt,másrésztannakmegítéléseszempontjából,hogymodernizmus-ellenessége katolikus értelmiségieket, tudósokat, professzorokat, filozó-fusokat, teológusokathurcoltmeg, ítéltel, rekesztettki, lehetetlenítettel,sőt,egykeménymegállapításszerint„akatolikusértelmiségtemetőjelett”(Giancarlo Zizola: I papi del XX secolo,Newton,Roma,1995,19.)–hanemisvéglegesen,mertszerencsére„voltfeltámadás”.Ahíresszentencia,„Romalocuta,quaestiosoluta”(közismertebbváltozatában:„Romalocuta,causa finita”) jegyében tehátavitáskérdések legfelsőbbésvégsőeldön-tője,bölcseletiés teológiaidisputákcsalatkozhatatlanelbírálójanemvoltsem„akultúraembere”,sem„értelmiségi”,semolvasott,műveltszemély(273–274.).

Azelátkozottéskiátkozott,„mindeneretnekségekszintéziseként”meg-bélyegzettésezerfejűhidrakéntlekaszabolnivágyott–azintranzigensúj-ságíró,Giuseppe Sacchettiáltalelkeresztelt–„modernizmus”(187–188.)apiusi szótárban lényegébenamodernségneka szinonimájavolt, vagyismindannak,amiazidealizáltközépkortfelváltotta:ahumanizmusé,aracio-nalizmusé,afelvilágosodásé,aliberalizmusé,ademokratizmusé,azimma-nentizmusé,kiválthamindezek„patológikusformái”azegyházbanjelent-keztek(171–195.,247.).Az„antimodernizmusnak”pedigaz„integrizmus”(vagy„integralizmus”)„talizmán-szava”feleltmeg(240.,302.)saprog-

�25

ramadómottó:„InstaurareomniainChristo”(100.),aholisaz„instauratio”márakortársakszemébenésfülében isa restauráció„rokon-szava”volt,végsősoronpedigareakcióé,a„középkorisocietas christiana”-hozvalóvisszatérésutópiájáé(92–95.,105.).Képtelenvállalkozásokszükségszerű-enfolyamodnakabszurdmódszerekhez-eszközökhöz.Arestaurálniáhítottközépkorszelleméhezjólillettazinkvizíció.X.Piusfelállította.NeveSo-dalitiumPianum(SodalitiumSanctiPiiV) lett,vezetőjea„Torquemadá-nak”gúnyoltUmbertoBenigni,feladataa„modernistaeretnekség”,a„senemforradalmi,senemújító,hanemtradicionalista”ortodoxiátólvalóbár-minéműelhajlásésazelhajlók,valaminta„langyosok”felkutatása,meg-bélyegzése, megbüntetése, betiltása, végső soron kiátkozása, módszereipedig a „nézetek visszavonatása, cenzúra, elmozdítások, felfüggesztések,eltávolítások,kiközösítések”ésfőlegamegfigyelések,besúgások,feljelen-tések…(217.,224.,227–237.).Sanguinettiavégsőkigmentegeti,apologi-zálja,szerecsenmosdatjaaz„ellenforradalmiésantimodernista”fanatizmus„visszaéléseit,arágalmakat,azigazságtalanságokat”–melyeketpedigmégahivataloskatolikusegyháztörténészekiskritikávalilletnek–,mondván:„Asebészibeavatkozáselkerülhetetlenül–solykorszükségszerűen–meg-sérthetiazépszöveteketis;mindenharcnakvannak»járulékosáldozatai«;minden jobbító vállalkozás óhatatlanul együtt jár »piszkos« munkával,melybeszennyezi annakkezét, aki végrehajtja.” (233., 228.) Ismerős lo-gika:„Aholfátvágnak,otthullikaforgács.”Kár,hogyazokaforgácsokemberiéletutakat,tudósiéspapipályákatjelentettek.ALoisy-,aTyrrell-,aMurri-, aMinocchi-, aBuonaiuti-ügyekcsaka leghírhedtebbekés leg-botrányosabbakvoltak(183–185.,223–224.).Vérmérsékletszerintítélhetőfelháborítónakvagynevetségesnekaz ilyesfajta farizeus„mérlegazanti-modernistaakcióról”:„HálaX.Piusnakamodernizmusazelitbetegségemaradt és nem sikerült eljutnia a néphez…Próbáljuk elképzelni,mi lettvolna,haamodernistaeszmékeljutottakvolna–aX.Piusáltalelítéltköny-vekenésszemélyekeniskolázottpapokáltal–amindennapilelkipásztorigyakorlatbaésakatolikusnépéletébe…”(237–238.)Belegondolniisször-nyű,milettvolnaakkor!

Haeretnekeketéselhajlókatelhallgattatninembűn,akkorigazságeleme-ketelhallgatnisemvétek.Sanguinettinemidézi,afüggelékdokumentumaiközöttsemközliahírhedett„antimodernistaeskü”szövegét,semaz„újSyl-labust”,aLamentabilidekrétumot,amelyaPascendienciklikábanteljesedettki (212.,199–202.).Ehhezképestapróság,hogykimaradtazantifeministabon mot:„Anő?Legyencsinos,hallgassonésmaradjonotthon!”(Zizola,21.)Nehogymárbeszélnimerészeljenvagy–horribile dictu–dolgozni!

�26

Azegyetlenfontosirat,melyetaSanguinetti-kötetközzéteszaSodali-tiumPianum„statutumaiésprogramja”azegyházésállamszétválasztása,amodernizmus,aliberalizmus,ademokratizmus,az„individualistaésfel-világosulttendenciák”,afeminizmus,azantimilitarizmusésazutópistapa-cifizmuselutasításával(300–305.)Amilitarizmus-ellenességelítéléseazértmeglepő,mertX.Pius élete végén rettegett a közelgő „nagyháborútól”,ahogyőnevezte,a„guerrone”-tól(267.),némelylegendákszerintazelsővilágháborúkirobbanásánakhíréreszakadtmegaszíve(Claudio Rendina: I papi. Storia e segreti,Newton,Roma,2011,643.).

Az „apolitikus” pápa „politikájáról és diplomáciájáról” a részrehajlómonográfussemtagadhatjael,hogykudarcsorozatvolt,amitSzántó Kon-rád úgy fogalmazottmeg, hogy „hajthatatlansága súlyos egyházpolitikaikonfliktusokba keverte” (Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház törté-nete,Ecclesia,Budapest,1988, II.kötet,456.)FranciaországtólazEgye-sültÁllamokig,NémetországtólPortugáliáig,SpanyolországtólMexikóig(252–266.). Olaszországban alig enyhített „névelődje” és példaképe, IX.PiusmerevRisorgimento-ellenességén,azolasznemzetállammalszembenihajthatatlanellenségességenéselszigetelődésen,smégeztaminimálispo-zitívelmozdulástissikerültelrontaniaakibontakozókereszténydemokratamozgalomkíméletlenelfojtásával(111–124.).

1951-esboldoggás1954-esszenttéavatásasemellensúlyozhatta,hogyazegyházmegújítása,az„aggiornamento”XXIII.JánostólkezdveaX.Piusörökségétőlvalóelfordulástjelentette,Sanguinettikeserűfel-ésbeismeréseszerint„amodernizmushíveinekrevánsát”,amikorisaz„integrizmus”ésX.Piuséveit„azobskurantizmus,aregresszió,azártatlanoküldözéseévei-kéntbélyegeztékmeg”(240–250.).Könyvevégénaszerzőmélyszomorú-sággalkonstatálja:„HaösszehasonlítjukamaiegyházzalX.Piuskoránakegyházátésfőlegaztazegyházat,amelyetX.Piusakart,valóbanúgytűnik,minthaazazegyházsosemlétezettvolnaavagycsupánegymásikboly-gón.”(289.)Ezugyankorántsembiztos,deadnémireményt.

OscarSanguinetti:PioX.Unpontefice santoalle sogliedell«secolobreve» (X.Pius.Egyszentpápaa„rövidszázad”küszöbén),SugarcoEdizioni,Milano,2014,329

Madarász Imre

�27

In memoriam Jemnitz János

Újabbszerzőtársunktávozottazélőksorából:2014.július20-ánéleté-nek84.évébenelhunytJemnitzJános,atörténelemtudománydoktora,azMTATörténettudományi Intézeténeknyugalmazott tanácsadója.A2000-esévekelejeótafolyamatosanmegtiszteltefolyóiratunkatkönyv-ismertetőírásaival.Azáltalaszemlézettkiadványokelsőrendűenkuta-tásiterületéhez,anemzetközimunkásmozgalomtörténetéhezkötődtek.Tudományoskutatómunkájanyománszámoskönyvejelentmegtöbbekközött a II. Internacionáléról, az európai munkáspártokról. Haláláigrészt vett a nemzetközi munkásmozgalmi évkönyv szerkesztésében.A Klió folyóiratban legutóbb a rá jellemző alapossággal mutatta bekétrészbenDonaldSassoonnyugat-európaibaloldalutóbbiszázévé-ről szólógondolatgazdagkönyvét. Jelenkötetünkben jelentetjükmegJemnitzJánosutolsórecenzióját.Személyébenfolyóiratunkelmélyült,nagytudásúszerzőtveszítettel.

A szerkesztőség