A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak

TartalomTartalom

AzAz 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika

• A kommunikációelméletben különböző magyarázatok és megoldási modellek váltogatták egymást.

• Az 1964. évi royaumont-i konferencia: majdnem mindenki mást ért az „információ" alatt. Norbert Wiener: az információfogalom interdiszciplináris voltát emelte ki André Lwoff: a molekuláris biológiának az égvilágon semmi köze sincs az

információelmélethez Benoit Mandelbrot: a matematikai információelméletnek a híradástechnika

kivételével egyik tudományban sincs szerepe

• George Gerbner azt kutatja van-e összefüggés a televízióban bemutatott erőszak és a agresszivitásnövekedés között

• R. M. Liebert és munkatársai 1973-as kutatása: 1951-1953 között 15%-kal emelkedett

agresszív jelenetek száma a médiában 1964-ben már 90%-kal növekedett ez a szám

A kommunikációs rendszer és a strukturalizmusA kommunikációs rendszer és a strukturalizmus

• A strukturális iskoláknak nagy befolyása van kommunikációkutatásra

• Három gondolatrendszert érdemes kiemelni: Talcott Parsons: kommunikációt a kulturális alrendszerbe sorolta. Claude Lévi-Strauss: . a társadalmi kommunikáció három szinten folyik: egyrészt

nők kommunikálódnak, másrészt áruk és szolgáltatások, harmadrészt pedig az üzenetek

Marsal McLuhan: a technológiai újítások az emberi képességek és érzékek kiterjesztését jelentik szerinte az emberiség technológiai innovációinak három alapvető csoportja:

1. a fonetikus ábécé kitalálása

2. a könyvnyomtatás megjelenése

3. a távíró feltalálása

Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)

• A kommunikációkutatásban határozott új irány figyelhető meg

• Három gondolatrendszert érdemes kiemelni: a mikroszinttől (pszichológiai) a makroszintig (társadalmi perspektíva) A schrammi hagyomány mellett feltűnt egyerősebben társadalmi és kritikai irány

• A '70-es évek kommunikációkutatási irányzatira kontextuális és folyamatelvűség volt jellemző.

• Új területek születtek: az információtudomány hipertudomány

Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálataAz 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata

• A kommunikációkutatást eddigre már egyértelműen a média nagyközönségre gyakorolt hatásának vizsgálata határozta meg

• A tömegkommunikáció hatásai:

1. A lövedékelmélet: a befogadó passzív, és teljesen ki van szolgáltatva a médiának, mely azonnali és direkt hatást képes kiváltani belőle

2. A korlátozott hatások elmélete: a befogadó nem teljesen passzív a kommunikációban

3. A moderált hatások elmélete: a média csak meghatározott feltételeknél képes befolyásolni a befogadót

4. A kultivációs modell: szerint a műsorok nemcsak tájékoztatnak, hanem formálják a nagyközönséget

5. Az erős hatások modellje: a televízióban látott erőszak agresszivitást vált ki a műsorokat néző gyermekek és tizenévesek körében (amelyet az amerikai Nemzeti Mentálhigiénés Intézet tisztifőorvosa 1982-es közvélemény kutatása)

A televízió hatásaiA televízió hatásai

• Három kategória az erőszak hatására irányuló kutatásoknál:

1. A filmes erőszak kivált-e valamilyen utánzó magatartás: :Albert Bandura, 1963

2. A filmben látott erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki a nézőkből: Frydman, 1980 A. H. Stein és L. K. Friedrich, 1972 W. D. Wells, 1973

3. A katarzis-elmé let jelentősége Feshbach és Singer

Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a média konvergenciaAz új médiumok, a hálózati globalizáció és a média konvergencia

• A hagyományos médiumok a digitalizáció révén, közelítenek egymáshoz.

• A televíziózásra fordított idő számos országban növekszik. E. M. Noam a tömegkommunikáció korszakának három stádiumát különböztette meg:

1. A limitált tömegkommunikáció

2. A sokcsatornás média

3. A kiber-média

• Az újmédiumok a kommunikációs

folyamatokat interaktívvá teszik.

Az információs társadalomAz információs társadalom

• Az információs társadalom a XXI. század meghatározó fogalma. .

• Napjainkban a kommunikációkutatás három szint szerint történik:

1. a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai)

2. az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)

3. a technikai vizsgálat szintjén (fizikai).

• Az információforradalom összetevői: az információ robbanásszerű növekedése és a technikai (digitális) forradalom. Jellemzők erre a társadalomra: az információs technikák fontossága az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával az élet különböző területeinek globalizálódása

• Az információrobbanás legjellemzőbben az alábbi területeket érinti:

1. A tudományos területeket

2. A társadalom tagjait

3. Az információs iparágat

a) a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése

b) az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása

c) a kommunikáció sebességének növekedése

d) a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet

A virtuális valóságA virtuális valóság

• Az új tudomány megszületését a Dartmouth College-ban megrendezett, 1956-os I. Mesterséges Intelligencia Konferenciához kapcsolják.

• Fogalma: angol: virtual reality (VR)- virtuális/látszólagos valóság. Ezzel a szókapcsolattal nevezik meg azokat a számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével a felhasználó által bejárható, felfedezhető mesterséges, háromdimenziós világokat lehet létrehozni

• A virtuális valóság kutatásával

számos tudomány foglalkozik vagy

közvetlen, vagy közvetett módon,

persze nem egységes véleménnyel.

A mesterséges intelligenciaA mesterséges intelligencia

• A mesterséges intelligencia - az angol szakirodalomban artifical intelligence (AI)

• Mesterséges intelligenciakutatás az észlelés kulcsfontosságú aspektusait próbálja számítógéppel szimulálni. Célja, hogy intelligens módon viselkedő gépet tudjanak létrehozni. A számítógépes tudomány aránylag új alkalmazási területe, annak legdinamikusabban fejlődő ága.

• Képviselők: Herbert A. Simon és Allen Newell

• A mesterséges intelligencia mindazon dolgokat foglalja magába, amelyek segítségével az emberi gondolkodás, a problémamegoldási és

kommunikációs tevékenységek számítógéppel

megvalósíthatóak.

• Alkalmazási területei: emberi cselekvések felismerése háztartási és gépjárműipari alkalmazás ipari szakértői rendszerek műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis, jelenségek jóslása internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése intelligens keresés, ügynöki hálózat

Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedéseJövőkép – a kommunikáció kiteljesedése

• A filozófusok a számítógépnek az emberi kommunikáció fejlődésére gyakorolt hatásában két ellentétes folyamatra figyeltek fel

1. Másodlagos szóbeliség- Walter J. Ong álltal

2. az elektronikus írásbeliség

• A tömegkommunikáció jellemzőit Angelusz az alábbiakban látja: A TV-zés a közönség koncentrációját és a figyelemnek meghatározott üzenetekre való

fókuszálását korábban soha nem látott mértékben

valósította meg. A társadalom rövid idő alatt képes kontaktust teremteni

és számukra bizonyos közleményeket eljuttatni.

• Különböző változások, melyek létrejönnek a

számítógépes kommunikáció terén

Köszönjük a figyelmet!Köszönjük a figyelmet!