kziskola.sasip.hukziskola.sasip.hu/dokumentumok/alapdokumentumok/pedpr... · 2020. 11. 30. ·...

A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola

Pedagógiai programja

2020. augusztus 31.

Kiszombori Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai program

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 5

NEVELÉSI PROGRAM

1. AZ ISKOLA HELYZETE ...................................................................................................... 7

1.1.Az intézmény típusa ............................................................................................................. 7

1.2.Neve és székhelyének címe .................................................................................................. 7

1.3.Az ellátott alaptevékenység .................................................................................................. 7

1.4.Tagozatok ............................................................................................................................. 7

1.5.Szociális szolgáltatások ........................................................................................................ 8

1.6.Egyéb szolgáltatások ............................................................................................................ 8

1.7.A feladatellátást szolgáló vagyon ......................................................................................... 8

1.8. Az intézmény felvételi körzete ............................................................................................ 8

2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................................ 9

2.1. Az iskola arculata ................................................................................................................ 9

2.2. Az iskola környezete ......................................................................................................... 10

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ... 11

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA .................................................. 12

4.1. Céljai, feladatai .................................................................................................................. 12

4.2. Eszközei, eljárásai ............................................................................................................. 14

4.3.Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán

kívüli) tevékenységek segítik: .................................................................................................. 15

5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ......................................................................................................................... 17

6. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................. 18

7. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .......................................................................................... 20

8. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM............................................................. 22

8.1. A környezettudatosságra nevelés célja .............................................................................. 22

8.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ..................................................... 22

8.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ...................................................................... 23

8.4. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: .................................. 24

9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................. 25

9.1. A család ............................................................................................................................ 25

9.2. Az iskolai közösség ........................................................................................................... 25

9.3. Az osztályközösség .......................................................................................................... 26

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ........... 27


3

10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése ......................................................................... 27

10.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése ....................................................................... 28

11. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................ 29

11.1.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra. ........................................................................................... 29

11.2.Az egységes alapokra épülő differenciálás ...................................................................... 29

12. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ............................................... 30

13. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

34

14. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .......................................................................................... 36

14.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ...................................................................................... 36

14.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek:…. .................................................................................................................... 37

14.3.A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: ................ 37

14.4.A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenységek .......................................................................................................................... 38

15. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS

FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................................................................................. 39

15.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése ....................................................... 39

15.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése .............................................................. 39

15.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése .......................................... 39

15.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási

rendje….. .................................................................................................................................. 40

15.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ............................................ 41

15.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán

kívüli intézményekkel .............................................................................................................. 42

16. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ...................................................... 44

17. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK

ELVEI 46

HELYI TANTERV

18. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) .... 48

19. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................ 58

20. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................................... 59

20.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése ................................................. 59


4

21. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............................................................................................................................................................... 73

22. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .............................................................. 73

23. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................... 80

24. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ......................................................................................................... 82

25. HELYI TANTERV………………………………………………………………………………..


5

BEVEZETŐ

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási

törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai

programmal.

A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra –

az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra –

határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és

tevékenységeit.

A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának

dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.

A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz

kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ehhez kapcsolódó

feladatokat teljesülnek.

A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú

pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.

A pedagógiai program magában foglalja:

a nevelési programot,

egészségnevelési programot,

környezeti nevelési programot,

fogyasztóvédelmi programot

a helyi tantervet.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam

végéig tart.

Szakaszai:

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az

alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem


6

szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban

szakrendszerű oktatás folyik.

Kiszombori Dózsa György Általános Iskola Nevelési program

7

NEVELÉSI PROGRAM

1. AZ ISKOLA HELYZETE

1.1. Az intézmény típusa:

Általános iskola, amely szervezetileg egységes és szakmai tekintetben önálló közoktatási

intézmény. Működése szerint önálló jogi személy.

1.2. Neve és székhelyének címe:

Kiszombori Dózsa György Általános Iskola

6775 Kiszombor, Óbébai u. 6.

1.3. Az ellátott alaptevékenység:

Az általános iskolai oktatásban az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig bezárólag a

tankötelezettséget alapozó, 9-10. évfolyamra, továbbá középiskolai továbbtanulásra előkészítő

nevelés és oktatás folyik. A megyei középtávú közoktatás-politikai tervvel szinkronban az

iskola 8 évfolyammal működik, mivel a feltételek a településen ehhez adottak. A 9-10.

évfolyamok elvégzésére a legközelebbi városok /Makó, Szeged/ középiskolái adnak

lehetőséget.

1.4. Tagozatok:

Tanköteles korú tanulók nappali rendszerű iskolai oktatása.

Az iskola alapszolgáltatásai, kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek:

Kötelező tanítási órákon való részvétel.

Kötelező és fakultatív foglalkozások.

A választható tanórai foglalkozások szervezése a tehetséggondozás, felzárkóztatás,

valamint fejlesztés és kiegészítő ismeretek nyújtása céljából történik.

Egyéni és csoportos konzultáció tanulási problémáról.

Felkészülés tanulmányi versenyre.

Szakkör.

Tanórán kívüli foglalkozások, napközis és iskolaotthoni ellátás és étkeztetés.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.

Iskolai könyvtár, aminek szolgáltatásai heti öt tanítási napon igénybe vehetők.

Könyvtárhasználat, szervezett formában.

Egyéni számítógép és internet használat felügyelettel.


8

Iskolai délutáni sportfoglalkozás, ennek nyitottsága az iskola valamennyi tanulójára

érvényes.

Tornaszoba és sportudvar használat szervezett foglalkozásokon.

Sportpályahasználat szabadidőben.

Tanteremhasználat szervezett foglalkozásokon.

1.5. Szociális szolgáltatások:

Reggeli ügyelet

Ebédelési, tízórai, uzsonnázási lehetőség /igény szerint /

Napköziotthon, iskolaotthon

Tankönyvtámogatás /törvényi szabályzás alapján /

Étkezési támogatás /törvényi szabályzás alapján /

1.6. Egyéb szolgáltatások:

A nevelési tanácsadást, a logopédiai és gyógytestnevelési ellátást és a pályaválasztási

tanácsadást a megyei ill. a járási fejlesztési terv által felkínáltak szerint vehetik igénybe

a tanulók.

Fakultatív angol nyelvoktatás meghatározott költségtérítéssel.

Fejlesztőpedagógus foglalkoztatása.

Minden évben lehetőséget biztosítunk pszichológus elérésére.

1.7. A feladatellátást szolgáló vagyon:

Az iskola rendelkezésére áll a székhelyén:

1. Kiszombor, Óbébai u. 6. irodák, tanári szoba, 11 tanterem, 1 informatika labor,

1 nyelvi labor, 1 iskolakönyvtár, 1 ebédlő melegítő konyhával, öltözőkkel,

szociális helyiségek, lift, 1 szabadtéri sportpálya.

2. Kiszombor, Óbébai u. 6. Tornacsarnok: küzdőtér, 2 öltöző, 1 tanári szoba, 2

szertár, takarítói öltöző, 1 tekepálya, 1 orvosi szoba, szociális helyiségek

3. Kiszombor, Móricz u. 4. 6 tanterem, 1 informatika labor, 1 tornaszoba, 1 orvosi

szoba, 1 fejlesztő szoba, 1 tálaló konyha, 1 tanári szoba, takarítói öltöző,

szociális helyiségek, kézilabda pálya,

Mindhárom épületben megoldott az akadálymentesítés.

1.8. Az intézmény felvételi körzete:

Kiszombor nagyközség közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.

Ferencszállás község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.

Klárafalva község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.


9

2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

2.1. Az iskola arculata:

Hagyományok:

Intézményünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tanórán kívüli tevékenységekkel a

gyerekeket hasznos időtöltéssel kössük le. Ezek egyik fajtája a hagyományok

megőrzése. Olyan műsorokat értünk ez alatt, amelyeknek főszereplői és lebonyolítói is

diákok, a szervezők pedig a pedagógusok. A műsorok egy része tradicionális

ünnepekhez kötődik (karácsony, anyák napja, március 15. október 6.), célja az, hogy

rászoktassuk a gyerekeket arra, hogy a felnőtt életben is ezeket az ünnepeket kellő

tisztelettel meg kell tartani.

A műsorok másik fajtája csak iskolánkhoz kötődik. Ezek a programok különböztetik

meg az iskolákat egymástól, s ez adja az intézmény sajátosságát. A sportélet nagy

hagyományra tekint vissza, s ezért rendezvényeink egy része erre épít. Ötvözzük ezt

ügyességgel, leleményességgel. A Trapp-nap és a Dózsa-hét programjai gazdag

választékot nyújtanak a diákság számára.

Alapítványunk minden évben jótékonysági bállal fogja össze a segítetni szándékozó

szülőket, családokat, kiszomboriakat és a környékben élőket.

Versenyeink egy része szintén iskolánkhoz kötődik (Dózsa –levelezős versenyek,

március 14-i szavalóverseny). Azok, akik részt vesznek rajtuk, egész éven keresztül

több fordulóban feladatokat oldanak meg csapatban és önállóan is. Megtanulnak

magukért és a csapatért küzdeni. A küzdő szellemet jól hasznosítják más versenyeken,

szóbeli és írásbeli felvételiken.

Képzési kínálat:

Iskolánk erőssége három alappilléren nyugszik: idegennyelv-tanítás (angol),

informatikaoktatás, sport. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően az informatika és az

angol nyelv tanítását szabad foglalkozásokon elkezdtük tanítani. Így megvalósul a nyolc

évfolyamon keresztül tanított nyelv és informatikaoktatás. Matematikából

évfolyamonként csoportokra bontjuk az osztályokat s ezzel egyszerre alapozást és

tehetséggondozást is végzünk. Ugyanilyen módon bontjuk magyar nyelvből is az

osztályokat, növelve ezzel a gyerekek továbbtanulási esélyeit.

Intézményünk továbbtanulási mutatóit a következő jellemzi: kb. 20-22% gimnáziumot,

kb. 38-42 % szakközépiskolát és kb. 35-40 % szakiskolát választ. Az adatok


10

ismeretében a 8. évfolyamon magyar, történelem, matematika és angol nyelvből tanítási

órán kívül felvételire előkészítő foglalkozásokat tartunk.

Képzési rendszer:

Az általános iskolai alapfokú képzés mellett művészeti oktatás is megvalósul

intézményünkben a következő tanszakokon: zongora, gitár, modern tánc, néptánc,

kézműves, fafúvós, rézfúvós, dob, melyekhez minden esetben szolfézsoktatás is társul.

Művészeti iskolai bizonyítványt kap az, aki e képzési rendszerben részt vesz.

A délelőtti kötelező tanítási órákat szabadon választható délutáni foglalkozások váltják

fel. Szakköreink lehetőséget biztosítanak mindenki számára, aki valamilyen

tevékenységben szeretne mélyebben elmerülni. A foglalkozások egy része ügyességet,

akaraterőt és a közösségi érdekek tiszteletben tartását célozza meg: futball, torna,

aerobic, asztalitenisz, horgász, teke, kézi-kosárlabda, floorball, jazz-balett. A szakkörök

másik fajtája valamely tantárgyhoz kötődik: történelem, matematika, informatika,

énekkar, színjátszó, vagy kézügyességet igényel: dekorációs, kézműves szakkör.

Iskolánk világnézetileg független, de a 2013/14-es tanévtől a törvényi előírásoknak

eleget téve hittan tanítására is lehetőséget biztosítunk (református, római katolikus, hit

gyülekezet).

A szülői igények figyelembe vételével nyitottak vagyunk új idegen nyelv délutáni

tanítására.

2.2. Az iskola környezete

Helye a közoktatási rendszerben (iskola-földrajzi, szakmai)

A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola egyedüli iskola Kiszomboron. Az óvoda

mint indító és azt megelőző bölcsőde a településen jelenlévő másik két oktatási

intézmény. Létszáma a Pedagógiai program írásakor 258 fő. Felvételi körzetünk

Ferencszállás és Klárafalva községekre terjed ki. A bejáró tanulók aránya

stabilizálódott.

Fogadó intézményeink főleg Makó és Szeged iskoláiból kerülnek ki. Örvendetes tény,

hogy művészeti, reál és a humán tárgyak magas fokú oktatásának köszönhetően szinte

minden évben van továbbtanulónk országos beiskolázású középiskolába.

A visszajelzések alapján a szakiskolába tanulóink közül sokan le is érettségiznek.

Szociológiai helyzet

Kiszombor kb. 3800 fős település. Az utóbbi kb. 15-20 évben észrevehetőbb a

betelepülők arányának változása. A fiatalok és a középkorúak sokat ingáznak a közeli


11

városokba, főleg Makóra és Szegedre. Sajnos a községben lassú elöregedés a jellemző,

ugyanis a nyugdíjas korúak száma megközelíti az aktív dolgozókét. A munkanélküliség

is enyhe növekedést mutat, amely az aktív korúak kb. 1/3-át érinti.

Intézményünkben 1-4. évfolyamon iskolaotthonos, 5-8.-on napközis ellátás minden

tanulónak biztosítható csakúgy, mint a napi 3-szori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna).

Iskolánk minden épülete az utóbbi 10 éven belül komoly felújításon esett át, így állapota

nagyon jó. Felszereltségünkről ugyan ez mondható el, rendelkezünk a következő

eszközökkel: írásvetítő, számítógépek, laptopok, projektorok, interaktív táblák, fejlesztő

játékok.

Gazdasági és munkaerő-piacijellemzők

Tradicionális mezőgazdasági vidék. A privatizáció után a földtulajdonosok száma

kevesebb lett. Az értékesítési nehézségek miatt a kistermelők száma minimálisra esett

vissza. A vállalkozások száma évek óta stabil.

3 . AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az

oktatás a nevelés része.

Alapelvek:

A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek

oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal,

technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni. Az

iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási illetve világnézeti

információk tárgyilagos és többoldalú közlését.

Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.

Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket.

Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.

Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják a velük szembeni elvárást.

A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,

munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni.

Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.


12

Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.

A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az

ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti

kincsek és az épített örökség megbecsülése.

- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók

alapkészségeit.

- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell

megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.

- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra

vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű

műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.

- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.

- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.

- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani

kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására.

- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-,

magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, különös tekintettel a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a

lakóhelyünk életében.

- Felelősségteljes gondolkodásmód önmagukért és másokért. Igény és elvárás kialakítása

magukkal szemben az egészséges életmódra (táplálkozás, mozgáskultúra,

alapismeretek).

- Az óvoda jelzései és beiratkozáskor elvégzett felmérések alapján megállapítjuk a

hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, SNI tanulók várható létszámát.

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

1. Céljai, feladatai - Az intézmény a pedagógus közösség nevelési alapelveiből és Kiszombor község

Feladat-ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének célkitűzéseiből

kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, az idegen nyelv, a

számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza.


13

- Folyamatos cél megőrizni és ápolni iskolánk hagyományait az intézmény bensőséges,

családias légkörét az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra,

a pályaválasztásra.

- Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató

programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását, különös tekintettel

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra!

- Gondoskodni kell:

az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál,

tanulási kudarcok megelőzéséről,

a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,

a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról,

önismeret fejlesztéséről,

önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek

kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),

a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle

sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg,

a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről,

arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi

feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán,

a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre.

- Fontos:

a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére,

udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben

tartására nevelés,

az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint

a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása.

Magyarország megismerése, szeretete és megóvása,

a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink

megismertetése, átörökítése.

Olyan légkört kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat

Ennek érdekében:

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.


14

Diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére

tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

- A tanulók legyenek képesek:

az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,

saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi

követelményeket.

- Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

a tudás számára érték

legyen feladattudata

tisztelettudás, egészséges kíváncsiság, érdeklődés jellemzi,

kulturáltan viselkedjen,

mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

szellemileg és testileg legyen edzett.

2. Eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet

eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok

heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói

aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai

gyakorlatból:

- Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.

- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi

fejlettségéhez, a képességekhez.

- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek,

és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.

- Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a

problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie.


15

- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az

erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom

erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az

erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.

- Módszerek:

a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés,

tudatosítás, stb.),

a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes,

játékos módszerek, gyakorlás, stb.),

a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret,

stb.).

4.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,

illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk október 6-án, a magyar kultúra

napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet

napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti

Összetartozás Napján.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a

tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában

diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8.

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus

segíti.

c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,

ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat

az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb

kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását


16

az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások segítik.

e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden

tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az

iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f) A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével –

minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató

beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g) Projektnapok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése,

a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat)

szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó

foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat.

Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek

feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével

zajló közös, sokféle tevékenységre építve.

h) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél

jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális

körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű –

gyermekei is részt tudjanak venni.

i) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható

iskolai könyvtár segíti.

j) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az

iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szerveznek.

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.


17

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének

kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált

magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására

vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az

elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése.


18

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az

érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása

a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek

gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény

kialakítása.

4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb

ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés

területén.


19

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli

foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák;

- játékos,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia tantárgyak

tananyagai

5. Tanórán: Minden tanóra, minden tanórán kívüli foglalkozás, minden pedagógus feladata

a tanulók egészséges életmódra nevelése.

Tantárgyba beépítve:

egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, technika és

életvitel, természetismeret

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek:

informatika, történelem, kémia, fizika,

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar

nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,

osztályfőnöki óra keretén belül.

2. Tanórán kívül:

szakköri foglalkozás,

délutáni szabadidős foglalkozások,

hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális

programok),

egészségnap (rendvédelmi szervek, iskolaorvos, mentők, védőnők),

c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára;

e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:


20

- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

- minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

- minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos

osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra megtartásában;

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A

tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános

szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

7. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében


21

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia-egészségtan

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

technika és életvitel - konyhai balesetek

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-

nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a

mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az

iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele


22

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

8. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

8.1. A környezettudatosságra nevelés célja

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai

gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott

és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal

rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén,

és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.”

8.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.

A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek

széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A tanítás során

tudatosítani kell diákjainkkal, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során

valamennyi földi szférában változásokat okoz.

Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:

- életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a

globális felé;

- a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös

kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;

- a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel

alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes emberek nevelése;


23

- az esztétikus, tiszta környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása

tanulóinkban;

- megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak

megfelelően aktív részesek lehetnek;

- ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a falu hagyományőrző

programjaiba;

- ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a

hagyományokat

- tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és

mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;

- ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;

- legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás;

- az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése;

- környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és

megszilárdítása;

- legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői;

- a környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg;

- a tantárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;

- hétköznapi környezeti problémák megjelenítése az órákon;

- erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egyes

témákhoz tartozó ismereteket;

- a számítógép adta lehetőségek felhasználása a környezeti nevelésben;

- multimédiás módszerek alkalmazása;

- természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos versenyekre való felkészítés;

- a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

8.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

- Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán:

A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy

melyik témát hogyan kell feldolgozni.

A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit

is felhasználjuk, hogy a tanítás élményszerű legyen.


24

Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások,

melyek a diákok életét is befolyásolják, azzal szoros kapcsolatban

vannak.

- Nem hagyományos tanórai keretekben

A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A

környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük

viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülnek tetteik

következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos

tanítási órán nem biztosíthatók. A „nem hagyományos szervezésű tanóra” alatt olyan tantervi

feladatokat valósítunk meg, amelyek csak a nem szokásos keretek között lehetségesek.

Múzeumlátogatásokon megismerhetik a település ősi mesterségeit, népi kultúráját.

A terepi programok a természeti és épített környezetünk megismerési lehetőségeinek

gazdag választékát biztosítják. Megismerkedhetnek lakóhelyünk környezeti értékeivel

és problémáival is.

8.4. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése;

a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer

megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet

zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb

ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

kapcsolatosan.


25

1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

2. Az iskolai környezeti nevelést szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai

b) évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,

akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; Ökoiskola

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése

az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől,

a közösségi neveléstől.

A kortárs csoport lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését,

emocionális biztonságot nyújt.

Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül

közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat

a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.

9.1. A család

A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,

formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális

kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni,

formálni, alakítani.

9.2. Az iskolai közösség

A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti.

Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a

diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket

szervező tanárokra.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:


26

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

9.3. Az osztályközösség

A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális

tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek.

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az

életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel

a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti,

ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között

kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

Az osztályközösség feladata:

- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,

- az egyéni értékek felismerése,

- egymás tiszteletben tartása,

- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,

- a másság elfogadása, a tolerancia,

- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,

- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen

fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a

tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló

támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök

ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a

problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma

megoldásában a segítségére lehetnek.


27

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az együttműködés és a véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek:

- szülők,

- tanulók

Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az

iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat

alapján.

A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók

és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése

érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.

10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése

Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik,

elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon

követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.

A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái:

11. Szülői értekezlet

Évi két alkalommal tartunk.

Külön szervezünk pályaválasztási szülői értekezletet a nyolcadikosok számára.

Feladata:

a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola igazgatósága felé;

12. Fogadó órák


28

Feladata:

a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Heti 1 alkalommal

meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés

után egyaránt kérheti más időpontban történő megtartását is.

3. Egyéni kapcsolatfelvétel;

4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében

5. Szülői közösségi választmány ülései

6. Nyílt tanítási nap

feladata: a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül

gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.

13. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet)

feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról;

8. Rendezvények

9. Hirdetőtábla, honlap (www.kziskola.sasip.hu)

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban vagy elektronikus úton

egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével,

nevelőtestületével.

Az intézmény képviseletében az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart a tanuló

előmenetelével kapcsolatban.

10.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek

megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:

- tanórai munka,

- osztályfőnöki órák,

- közösségi programok,

- egyéni beszélgetések,

- diákönkormányzat

http://www.kziskola.sasip.hu/


29

11. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI

RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

11.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják

a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,

vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis

az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és

az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak

tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat,

így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos

munkájára támaszkodnak.

11.2. Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a

tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő

tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása

és értékelése.


30

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel

lenni:

- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására

és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe

állítani.

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás

a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

12. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógusok alapvető feladatai

- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással

lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.


31

- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok).

- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon

- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon

és a különféle iskolai foglalkozásokon.

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók

részére.

- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,

pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon.


32

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra

szoruló tanulók részére.

- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

körében.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül

- Szabadidős programok szervezése iskolán belül

- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,

segítése.


33

- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a

programok szervezésében, részvétel a programokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői

munkacsoportokban.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

- Továbbképzéseken való részvétel.

- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

- Pályázatokon való részvétel.

- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

- Az iskolai alapítvány működésének segítése.

- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők

munkájának, beilleszkedésének segítése.

- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének;

rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete

- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.


34

- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben

tartása.

- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és

viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

13.AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ

OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

Az osztályfőnök feladatai

- Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő

irányításával.

- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást

és elfogadását.

- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt írásban értesíti.

- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.


35

- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát,

és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,

fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

- Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész

tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

- Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az

osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban

előírt rendelkezések alapján jár el.

- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,

azokra előre felkészül.

- Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

- Elkészíti az osztálystatisztikákat.

- Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

- Kitölti és vezeti az osztálynaplót.

- Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.


36

14. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI

RENDJE

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek

figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti

formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

- a sajátos nevelési igényű;

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

- a kiemelten tehetséges;

- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók egyéni fejlesztését.

14.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik.

- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.

sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

alapján szervezzük meg.

- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján

terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az

illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó

intézmények szolgáltatásait.

- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

képességfejlesztő játékok, eszközök

számítógépek fejlesztő programokkal.


37

14.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

14.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;


- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális

stb.);

- az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata;




tevékenységek);


38

14.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program

mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;


- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata;




tevékenységek);

- a szülőkkel való együttműködés;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.


39

15. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

– A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

15. Az intézményvezető és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a

megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

- az intézményvezető ülései,

- a különböző értekezletek,

- megbeszélések,

- stb.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés

döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

iskolavezetőség felé.

5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal.

15.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos egy�

kziskola.sasip.hukziskola.sasip.hu/dokumentumok/alapdokumentumok/pedpr... · 2020. 11. 30. ·...

Documents