a kiszombori dózsa györgy Általános...
TRANSCRIPT
-
1
A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola
Pedagógiai Programja
2017. augusztus 31.
-
2
Tartalomjegyzék Bevezető .......................................................................................................................................................... 3
Az iskola bemutatása .......................................................................................................................................... 6 1. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 10
1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ............................................... 10 1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ......................................................................... 11
1.2.1. Céljai, feladatai .................................................................................................................................... 11 1.2.2. Eszközei, eljárásai ................................................................................................................................ 13 1.2.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: .................................................................................................................................. 14 1.2.3a Taneszközlista .................................................................................................................................... 15 1.2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .............................................................................. 17
1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................. 23 1.4. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK................................................................................................................................................. 26
1.4.1. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................. 26 1.4.2. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................... 28
1.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................... 31 1.5.1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ....... 32 1.5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: .................. 32 1.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók .......................................................................................................... 33 1.5.4. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................... 33
1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................................................................................................... 34 1.7. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI . 37 1.8. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ............................................................................................. 44 1.9. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ...................................................................................................... 46 1.10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................ 47
2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, ................................................................................................................. 49 2.1. Tantárgyak óraszámának alakulása a szabadon tervezhető órák növelésével .......................................... 49 2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................................................................ 50 2.3. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................................................................ 50 2.4. Kötelező tantárgyak és óraszámok szabadon tervezett órákkal az 1-4. és 5-8. évfolyamon ..................... 51 2.5. A heti órakeret felhasználása évfolyamonként .......................................................................................... 53
CSOPORTBONTÁS ELVEI ................................................................................................................................ 56 2.6. Tantárgy struktúra és óraszámok tanévenkénti beosztása ........................................................................ 56
3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................ 58 4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK,MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................................................... 58
4.1.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése ............................................................................... 58 4.2. A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése ......................... 59
4.2.1.Tanulmányi munka értékelése ............................................................................................................. 59 4.2.2.Értékelés az első évfolyam, második évfolyam első félévében: .......................................................... 61 4.2.3.Az írásbeli beszámoltatások korlátai .................................................................................................... 63
4.3. A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítése .................................................................................... 64 4.4. Az otthoni (tanulószobás) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ........................................ 64 4.5. A tanuló magatartásának minősítése ......................................................................................................... 65 4.6. A tanuló szorgalmának minősítése ............................................................................................................ 66 4.7. Az iskolai jutalmazás formái ....................................................................................................................... 67 4.8. Az iskolai büntetések formái ...................................................................................................................... 68
5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS EGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............................................. 69 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................................... 70 7.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................................................................... 71 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK .................... 73
-
3
Bevezető
Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A 2011. évi CXC.
törvény a nemzeti köznevelésről szabályozásából következően minden jelenleg működő
iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra –
az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra –
határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és
tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának
dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.
A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha
ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ehhez kapcsolódó
feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú
pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.
A pedagógiai program magában foglalja:
a nevelési programot,
egészségnevelési programot,
környezeti nevelési programot,
fogyasztóvédelmi programot
a helyi tantervet.
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam
végéig tart és két részre tagolódik:
a) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
b) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,
3
-
4
Az intézmény típusa: Általános iskola, amely szervezetileg egységes és szakmai tekintetben önálló közoktatási
intézmény. Működése szerint önálló jogi személy. Neve és székhelyének címe:
Kiszombori Dózsa György Általános Iskola 6775 Kiszombor, Óbébai u. 6.
Az ellátott alaptevékenység:
Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint
alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének,
képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.
(3.1;4.2;1.1;1.4;1.2 pedagógus kompetenciák) Az általános iskolai oktatásban az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig bezárólag a
tankötelezettséget alapozó, 9-10. évfolyamra, továbbá középiskolai továbbtanulásra
előkészítő nevelés és oktatás folyik. A megyei középtávú közoktatás-politikai tervvel
szinkronban az iskola 8 évfolyammal működik, mivel a feltételek a településen ehhez
adottak. A 9-10. évfolyamok elvégzésére a legközelebbi városok /Makó, Szeged/ középiskolái
adnak lehetőséget.
Tagozatok: Tanköteles korú tanulók nappali rendszerű iskolai oktatása.
Az iskola alapszolgáltatásai, kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek:
Kötelező a tanítási órákon való részvétel.
Kötelező és fakultatív foglalkozások.
A választható tanórai foglalkozások szervezése a tehetséggondozás,
felzárkóztatás, valamint fejlesztés és kiegészítő ismeretek nyújtása céljából
történik.
Egyéni és csoportos konzultáció, tanulási problémáról.
Felkészülés tanulmányi versenyre.
Szakkör.
Tanórán kívüli foglalkozások (tanulószobai és iskolaotthon jellegű) étkeztetés.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.
Iskolai könyvtár, aminek szolgáltatásai a kijelölt napokon igénybe vehetők.
Könyvtárhasználat, szervezett formában.
Egyéni számítógép és internethasználat felügyelettel.
-
5
Iskolai délutáni sportfoglalkozás, ennek nyitottsága az iskola valamennyi tanulójára
érvényes.
Tornaszoba és sportudvar használat szervezett foglalkozásokon.
Sportpályahasználat szabadidőben.
Tanteremhasználat szervezett foglalkozásokon.
Szaktárgyi felkészítők.
Informatika és angol nyelv oktatása az alsó tagozaton szakkör formában.
Osztálybontások angol nyelv, matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyból a
felső tagozaton.
Osztálybontás angolból a 4. évfolyamon.
Úszásoktatás felmenő rendszerben (1-4. évfolyamon), (fenntartói finanszírozás
függvényében 5-8. évfolyamon is.)
Határtalanul pályázat.
Ökoiskola.
Szociális szolgáltatások:
Reggeli ügyelet
Ebédelési, tízórai, uzsonnázási lehetőség /igény szerint /
Iskolaotthon jellegű oktatás az alsó tagozaton
Tankönyvtámogatás /törvényi szabályzás alapján /
Étkezési támogatás /törvényi szabályzás alapján /
Egyéb szolgáltatások: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 22. fejezet, 27.§ (8)30 rendelkezése alapján: „A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a
sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a
sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A
kötelezőegészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási
hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.”
A nevelési tanácsadást, a logopédiai és gyógytestnevelési ellátást és a pályaválasztási
tanácsadást a megyei, ill. a járási fejlesztési terv által felkínáltak szerint vehetik igénybe a
-
6
tanulók.4.7 Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, logopédus
foglalkoztatása. Minden évben lehetőséget biztosítunk pszichológus elérésére.4.7
A feladatellátást szolgáló vagyon: Az iskola rendelkezésére áll a székhelyén:
1. Kiszombor, Óbébai u. 6. irodák, tanári szoba, 11 tanterem, 1 informatika-
labor, 1 nyelvi labor, 1 iskolakönyvtár, DÖK-iroda, 1 ebédlő, melegítő
konyhával, öltözőkkel, szociális helyiségek, lift, 1 szabadtéri sportpálya.
2. Kiszombor, Óbébai u. 6. Tornacsarnok: küzdőtér, 2 öltöző, 1 tanári szoba, 2
szertár, takarítói öltöző, 1 tekepálya, 1 orvosi szoba, szociális helyiségek
3. Kiszombor, Móricz u. 4. 6 tanterem, 1 informatikalabor, 1 tornaszoba, 1 orvosi
szoba, 1 fejlesztő szoba, 1 tálaló konyha, 1 tanári szoba, takarítói öltöző,
szociális helyiségek, kézilabdapálya.
Mindhárom épületben megoldott az akadálymentesítés.
Az intézmény felvételi körzete:
Kiszombor nagyközség közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.
Ferencszállás község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.
Klárafalva község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.
Az iskola bemutatása
Az iskola arculata: Hagyományok:
Intézményünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tanórán kívüli tevékenységekkel a
gyerekeket hasznos időtöltéssel kössük le. Ezek egyik fajtája a hagyományok
megőrzése. Olyan műsorokat értünk ez alatt, amelyeknek főszereplői és lebonyolítói
is diákok, a szervezők pedig a pedagógusok.1.3 4.2;4.4 A műsorok egy része
tradicionális ünnepekhez kötődik (karácsony, anyák napja, március 15. október 6.
okt. 23., Mikulás, Magyar kultúra napja, Megemlékezés a diktatúrák áldozatairól, Víz
világnapja, Költészet napja, Megemlékezés a holokauszt áldozatairól, Nemzeti
összefogás napja) célja, hogy rászoktassuk a gyerekeket arra, hogy a felnőtt életben is
ezeket az ünnepeket kellő tisztelettel meg kell tartani. 4.4;4.2
A műsorok másik fajtája csak iskolánkhoz kötődik. Ezek a programok különböztetik
meg az iskolákat egymástól, s ez adja az intézmény sajátosságát. A sportélet nagy
hagyományra tekint vissza, s ezért rendezvényeink egy része erre épít. Ötvözzük ezt
ügyességgel, leleményességgel. A Trappnap és a Dózsa-napok, Dózsa-vágta, Elit
-
7
csapatok vetélkedője, Térségi Horgász verseny, Dózsa napi projekt nap, Projekt napok
programjai gazdag választékot nyújtanak a diákság számára.
Alapítványunk minden évben jótékonysági bállal fogja össze a segíteni szándékozó
szülőket, családokat és a környékben élőket.
Versenyeink egy része szintén iskolánkhoz kötődik (Dózsa- versenyek, Oláh
Veronika tanulmányi verseny). Azok, akik részt vesznek rajtuk, egész éven keresztül
több fordulóban feladatokat oldanak meg. Csapatban és önállóan is megtanulnak
magukért és a csapatért küzdeni. 4.8
Erősségeink:
Iskolánk erősségei a következő alappilléreken nyugszik: idegennyelv-tanítás (angol),
informatikaoktatás, sport, az érettségi tárgyak csoportban való tanítása. A
2007/2008-as tanévtől kezdődően az informatika és az angol nyelv tanítását szabad
foglalkozásokon kezdtük tanítani, azóta már heti két-két órára emelkedett az
óraszám. Így megvalósul a nyolc évfolyamon keresztül tanított nyelv és
informatikaoktatás. 5-8. évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, angol
nyelv tantárgyakból osztály/évfolyambontásban tanítjuk a gyerekeket, akiket kettő/
három csoportra bontunk, így a tanulók homogén környezetben, képességeikhez
mért kb.10 fős közösségben tanulják az érettségi tárgyakat.4.9 Intézményünk
továbbtanulási mutatóit a következő jellemzi: kb. 10-15 % gimnáziumot, kb. 35-40 %
szakközépiskolát és kb. 35-40 % szakiskolát választ az évfolyam összetételének
függvényében. Az adatok ismeretében a 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom,
történelem, matematika és angol nyelvből tanítási órán kívül felvételire előkészítő
foglalkozásokat is tartunk. Sportéletünk legerősebb ága a labdarúgás, mely több
korcsoportban készíti fel a tanulókat a helyi utánpótlásra és a térségi versenyekre.
4.5,1.1,1.4
Délutáni foglalkozások:
Az általános iskolai alapfokú képzés mellett művészeti oktatás is megvalósul
intézményünkben a Magán Zeneiskolán keresztül a következő tanszakokon:
képzőművészeti szak zongora, gitár, néptánc, fafúvós, rézfúvós, melyekhez minden
esetben szolfézsoktatás társul. Művészeti iskolai bizonyítványt kap az, aki e képzési
rendszerben részt vesz. 4.1
A délelőtti kötelező tanítási órákat szabadon választható délutáni foglalkozások
váltják fel. Szakköreink lehetőséget biztosítanak mindenki számára, aki valamilyen
tevékenységben szeretne mélyebben elmerülni. A foglalkozások egy része
-
8
ügyességet, akaraterőt és a közösségi érdekek tiszteletben tartását célozza meg: 4.1
futball, torna, asztalitenisz, horgász, teke, kézi-kosárlabda, floorball, jazz-balett, judo.
A szakkörök másik fajtája valamely tantárgyhoz kötődik: történelem, magyar,
matematika, informatika, énekkar, vizuális kultúra. A szakkörök biztosítása évente
változik az erre fordítható óraszám függvényében. Iskolánk világnézetileg független,
de a 2013/14-es tanévtől a törvényi előírásoknak eleget téve hittan tanítása az
órarendben valósul meg. 4.1
A szülői igények figyelembe vételével nyitottak vagyunk új idegen nyelv tanítására
lehetőségeinkhez mérten.
Az iskola környezete Helye a közoktatási rendszerben (iskola-földrajzi, szakmai)
A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola egyedüli iskola Kiszomboron. Az óvoda,
mint indító és azt megelőző bölcsőde a településen jelenlévő másik két oktatási
intézmény. Létszáma a Pedagógiai program írásakor 290 fő. Felvételi körzetünk
Ferencszállás és Klárafalva községekre terjed ki. A bejáró tanulók aránya
stabilizálódott.
Fogadó intézményeink főleg Makó és Szeged iskoláiból kerülnek ki. Örvendetes tény,
hogy művészeti, reál és a humán tárgyak magas fokú oktatásának köszönhetően
szinte minden évben van továbbtanulónk országos beiskolázású középiskolába.A
visszajelzések alapján a szakközépiskolában (régi szakiskola) tanulóink közül sokan le
is érettségiznek.
Szociológiai helyzet
Kiszombor kb. 3800 fős település. Az utóbbi kb. 15-20 évben észrevehetőbb a
betelepülők arányának változása. A fiatalok és a középkorúak sokat ingáznak a közeli
városokba, főleg Makóra és Szegedre. Sajnos a községben lassú elöregedés a
jellemző, ugyanis a nyugdíjas korúak száma megközelíti az aktív dolgozókét. A
munkanélküliség is enyhe növekedést mutat, amely az aktív korúak kb. 1/3-át érinti.
Az utóbbi években jellemző az ország más térségébe illetve a külföldre költözés új
munkalehetőség reményében. Míg korábban csak az apa költözött, ma már az egész
család. A létszámcsökkenés jól nyomon követhető az iskola tanulólétszámának
alakulásán is. 20 évvel ezelőtt évfolyamonként három osztály számláltunk, jelenleg az
első és második évfolyamon csak egy- egy osztályt tudtunk indítani. A kilátások csak
lassú emelkedést jósolnak. Az iskolai dolgozók jelentős része Makóról, Szegedről
utazik hozzánk, a tanári létszám 25 % csak helyi lakos. A gyermeklétszám a 2017/18-
as tanévben 290 fő.
-
9
Intézményünkben 1-4. évfolyamon iskolaotthon jellegű, 5-8.-on tanulószobás ellátás
minden tanulónak biztosítható csakúgy, mint a napi 3-szori étkezés (tízórai, ebéd,
uzsonna).
Iskolánk minden épülete komoly felújításon esett át, így állapota jó. IKT
felszereltségünk állandó felújításra szorul, a következő eszközökkel rendelkezünk: tv,
DVD, írásvetítő, számítógépek, laptopok, projektorok, interaktív táblák, fejlesztő
játékok. Gazdasági és munkaerőpiaci jellemzők
Tradicionális mezőgazdasági vidék. A privatizáció után a földtulajdonosok száma
kevesebb lett. Az értékesítési nehézségek miatt a kistermelők száma minimálisra
esett vissza. Adataink szerint a családok jelentős része (több mint fele) a
létminimumhoz közeli jövedelemből él, nagy részük tisztes, mély szegénységben,
néhány százalék viszont lumpen szegénységben. Sajnos jelentős az egyszülős
családok aránya, (legalább 30%), ami jelentős anyagi nehézséget okoz.
A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola nevelőtestülete egységesen az iskola küldetésének tekinti:
– szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló iskolai légkör kialakítását – gyermekközpontú környezetben 3.2 – személyiségközpontú pedagógiai eljárásokkal 7.2
– testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is
boldogulni tudó,
– az iskolához, a nagyközséghez, a hazához erősen kötődő, önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel,
– korszerű ismeretekkel és biztos készségekkel (szövegértési, matematikai, helyesírási)
rendelkező ifjúság kibocsájtását, akik biztos képességekkel, kulcskompetenciákkal (szóbeli és írásbeli kommunikációval, idegen nyelvismerettel, informatikai alapképzettséggel), szilárd alapműveltséggel rendelkeznek, és sikeresen folytathatják tanulmányaikat a 9. osztályban. 1.4,5.4
Arra törekszünk, hogy iskolánk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a térségben.
Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.
Az iskola jövőképe Olyan iskolát szeretnénk, ahol a gyerekek:
- innovatívak, a változáshoz rugalmasan alkalmazkodnak - nyitottak a körülöttük lévő világ megismerésére, az élethosszig tanulásra - képesek az együttműködésre, elsajátítják a társadalmi együttélés normáit - személyiségükbe beépül a hazafiasság és a nemzeti összetartozás - hasznos, önállóan boldogulni tudó, harmonikus, kiegyensúlyozott emberekké válnak
-
10
1. NEVELÉSI PROGRAM
1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI
A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az
oktatás a nevelés része. Alapelvek:
A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek
oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a
sporttal, technikával és informatikával az ember személyes szabadságát kell szolgálni.
Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási illetve világnézeti
információk tárgyilagos és többoldalú közlését. 1.1,1.4
Segítjük a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában, közben tiszteletben
tartjuk a tanulók személyiségét. Törekszünk arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon
el. A diákokkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket,
így ismerik meg a velük szemben támasztott elvárást. 4.3
A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,
munka szeretetére és megbecsülésre neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt
fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítanunk a kudarcot
feldolgozni és értékelni tanulni belőle. 4.4
A nevelés és az oktatás tükrözi a természethez való megváltozott viszonyunkat, az
ökológiai szempontok előtérbe kerülését, az élet és a természet szeretete, a
természeti kincsek és az épített örökség megbecsülését. Feladatunk továbbá:
- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók
alapkészségeit. 1.3
- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell
megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.3.4
- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra
vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű
műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.
- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelnünk.
- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.
-
11
- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és
tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk
megóvására.
- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-,
magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, különös tekintettel a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. 4.7
- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a
lakóhelyünk életében. 7.1,7.3,6.10
- Felelősségteljes gondolkodásmód önmagukért és másokért. Igény és elvárás
kialakítása magukkal szemben az egészséges életmódra (táplálkozás, mozgáskultúra,
alapismeretek). 4.1
- Az óvoda jelzései és az elvégzett felmérések alapján megállapítjuk a hátrányos, illetve
halmozottan hátrányos, SNI tanulók várható létszámát.
1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
1.2.1. Céljai, feladatai
- Az intézmény a pedagógus közösség nevelési alapelveiből és Kiszombor nagyközség
Feladat-ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének célkitűzéseiből
kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, az idegen nyelv, a
számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza. 2.3
- Folyamatos cél megőrizni és ápolni iskolánk hagyományait az intézmény bensőséges,
családias légkörét az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a
továbbtanulásra, a pályaválasztásra.
- Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató
programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását, különös
tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra! 3.10
,6.1;1.4,4.9
- Gondoskodni kell:
az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről,
a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,
a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról,
önismeret fejlesztéséről,
-
12
önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),
a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg,
a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről,
arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az
utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre.
- Fontos:
a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának
tiszteletben tartására nevelés;
az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának
elsajátítása;
Magyarország megismerése, szeretete és megóvása;
A nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése;
Olyan légkört kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú
segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb gondjaiban.
- A tanulók legyenek képesek:
az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,
saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.
- Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés
eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
a tudás számára érték legyen feladattudata
tisztelettudás, egészséges kíváncsiság, érdeklődés jellemzi,
kulturáltan viselkedjen, mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
-
13
szellemileg és testileg legyen edzett.
1.2.2. Eszközei, eljárásai
A nevelő- oktatómunka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet
eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok
heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói
aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. 1.1;1.2;1.4 Ennek néhány fontos eszköze a
pedagógiai gyakorlatból: 7.3
- Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.
- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz,
értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. 6.4,6.7
- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni
munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási
stratégia kialakításához. 2.1;5.8;
- Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a
problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. 6.4
- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek –
az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az
önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az
ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia
kialakításának. 6.9
- Módszerek:
a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.),
a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.),
a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). 6.2
-
14
1.2.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:
1. Hagyományőrző tevékenységek: csak iskolánkra jellemző programok
2. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk
3. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók
tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat
működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott
küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat
tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
4. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,
ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az
iskola által meghatározott módon kell befizetni.
5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb
kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását
az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató
foglalkozások, egyéni fejlesztő foglalkozások segítik. 2.7,1.1;1.4;
6. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója.
Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi
testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és
iskolán kívüli sportversenyekre.
7. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését
szolgálja. 5.1 A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek sporthoz kötődőek, művészetiek,
technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby
alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek
figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör
vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola
dolgozója.
8. Projektnapok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a
nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat)
szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó
foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat.
Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek
feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével
zajló közös, sokféle tevékenységre építve.
9. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a
nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők
anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,
kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos
-
15
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő
költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél
jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális
körülmények között élő családok – elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekei is részt tudjanak venni. 1.3;2.9 10. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható
iskolai könyvtár segíti. 11. Etika/Hit- és erkölcstan Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az
iskola oktató és nevelő tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szerveznek az
etika oktatással megegyező időpontban. A tanulók szabadon választhatnak a hit- és
vallásoktatás illetve az etika között. Ezeken az órákon való részvétel kötelező.
1.2.3a Taneszközlista
Taneszköz lista 2. osztály
Általános eszközök:
1 db iskolatáska, 1 db hazajárós táska
1 db vonalas füzet (üzeneteket ragasztunk bele)
3 db gumis mappa A4-es (matematika, magyar, rajz)
kényelmes váltócipő
műanyag pohár, kiskanál
1 db konyharuha
tálca vagy alátét (tízóraihoz, uzsonnához)
váltóruha
1 db nagy stiftragasztó (névvel ellátva)
átlátszó könyv és füzetborítók Mi legyen a tolltartóban?
3 db HB-s, kihegyezett grafitceruza - (névvel ellátva)
1 db hegyező forgácsgyűjtővel
min. 12 db-os színesceruza-készlet
radír (nem maszatoló)
1 db kicsi vonalzó (10-15 cm-es) Olvasás, írás:
5 db 2. osztályos vonalas füzet
1 db A4-es (vonalazás nélküli) sima füzet
kottafüzet
Matematika:
3 db kisalakú A5-ös négyzetrácsos füzet
1 színes pálcika
1 db papír mérőszalag (fehér)
1 db műanyag óralap
15cm-es, 30cm-es vonalzó
tükör (védővel)
-
16
Mit tartalmazzon a rajzdoboz?
40 db A4-es famentes rajzlap (fehér)
4 csomag írólap
50 db fehér fénymásoló lap
1 csomag színes fénymásoló lap (élénk színekkel)
12 db-os zsírkréta
12 db-os filctollkészlet
1 nagy stiftes ragasztó
1 nagy tubus folyékony ragasztó
1 db jó minőségű, hegyes gyermekolló - névvel ellátva
12 db-os vízfesték , tempera
ecsetek (2-es, 4-es, 6-os, 10-es)
festékkeverő műanyag paletta
fedeles vizespohár
rongy
10db hurkapálcika
Testnevelés:
tornazsák
tornacipő
sárga póló, kék rövidnadrág (iskolai mez)
Tisztasági csomag:
2 csomag éttermi szalvéta
1 üveg folyékony, pumpás szappan
4 csomag 100-as papírzsebkendő
4 guriga WC papír
Kérjük, hogy gyermekük összes holmiját névvel vagy monogrammal lássák el!
Taneszközszükséglet a 4. a osztályban a 2018-2019-es tanévben
Matematika Egyéb felszerelések:
3 négyzetrácsos füzet 3 mappa
1 szorobán (jó a tavalyi) 3 HB-s grafit ceruza vagy rotring típusú ceruza
1-1 egyenes és derékszögű vonalzó 2 kék-piros színes (nem postairon)
2 1-1
dobókocka (jó a tavalyi) óra, mérőszalag (jó a tavalyi)
1 műanyag fedeles doboz (jó a tavalyi kék doboz)
Magyar nyelv 1 ceruzahegyező
5 vonalas füzet (21-32) 4 guriga WC papír
Technika 2 csomag papír zsebkendő
1-1 ragasztó, TECHNOKOL és Pritt 4cs. szalvéta
Testnevelés (felszerelést textil zsákban kérjük) 1 párna
1-1 sárga póló, kék nadrág, zokni, tornacipő
1 törölköző
1 kislabda (jó a tavalyi, amit kiosztottuk a tornazsákkal)
1 ivópohár (műanyag)
-
17
1 ugráló kötél (jó a tavalyi, amit kiosztottuk)
1 pár váltócipő
Rajz váltóruha, esőkabát
1 2B-s grafit ceruza
A gyermek minden felszerelését legyenek szívesek ellátni monogrammal!
1-1 ecsettál, törlőruha, szivacs (jó a tavalyi)
20 rajzlap (famentes FEHÉR!) A 4-es
1 doboz színes ceruza (12 színű) Jobb minőségek: DiamArt, Herlitz Trio, PAX Junior, JOLLY, MONDELUZ, MILAN, Faber Castell.
1.2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI
A pedagógusok alapvető feladatai 1.1;1.2;1.4,1.5
- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, az intézmény pedagógussal szembeni elvárásaival, valamint az
intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és
adminisztratív feladatok ellátása.
- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással
lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a
nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,
tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes
megtartása.
- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek
munkájában. 7.5
- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése.
- A pedagógiai feladatok mellett a személyiségfejlesztés a kulcskompetenciák
fejlesztésével.
-
18
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése
(tanmenetek, éves programok). 2.2
- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.2.2
- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a
tanítási órákon.2.2
- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.2.2
- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő
módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
5.8;6.8,7.2 4.6,2.2
- A tanulóknak személyre szabott értékelést ad6.5
- A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi,
értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak
kijelölésében, munkáját reflektivitás jellemzi. 6.6;8.4
- Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai
ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa
megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a tanulókkal, a
szülőkkel. 6.10
- Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a
szerepelvárásokhoz.8.1
- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási
órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 2.2,
- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a
tanítási órákon.2.2
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.2.2
- Az infokommunikációs technológia tudatos, etikus alkalmazásának folyamatos
fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák. 2.2,3.6
17
-
19
A tehetséges tanulók gondozása 1.1; 1.2;1.4;1,6
- Egyéb (tanórán kívüli) egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges
tanulók részére.
- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,
pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,
vetélkedőkön, bemutatókon.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle
iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4.8
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
- Egyéb (tanórán kívüli) egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos
helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a
felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. 3.5
- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan
hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási
nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók
körében.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a
beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve
a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 4.9
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a
beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve
a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó
vizsgára.
- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és
tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
- A kompetenciaalapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
integrációs programjának összekapcsolása
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 7.1; 7.2
-
20
- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül és belül.
- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók, tradicionális programok
megrendezése. (lásd. tárgyévi Munkaterv)
- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)
programok.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,
segítése.
- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a
programok szervezésében, részvétel a programokon.
- A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése.
- A tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényének fejlesztése, a
kommunikációban való jártasság kialakítása.
Munkafegyelem, a munkához való viszony
A munkaköri kötelességek teljesítése.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos
adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes
tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 8.2;7.5
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői
munkacsoportokban.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
- Továbbképzéseken való részvétel.
- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
- Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának
növelése.
- Folyamatosan fejlessze pedagógus kompetenciáit 8.5
19
-
21
Az iskolai munka feltételeinek javítása
- Pályázatokon való részvétel.
- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
- Az iskolai alapítvány működésének segítése.
- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása
(innováció).8.5
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok
ellátásában.
- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 8.3;7.5
Aktív részvétel a tantestület életében
- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők
munkájának, beilleszkedésének segítése.
- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének;
rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Az iskola képviselete 7.1
- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben
tartása.
-
22
1.2.4.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy
osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások -
túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll.
Az osztályfőnök feladatai
- Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai
rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő
irányításával.
- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
- Megismeri, figyelembe veszi a tanulók családi és szociális körülményeit. 5.6
- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel és a
tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.
- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a
szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 6.10
- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább
havonta – tájékoztatja a szülőket.
- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt 30 nappal írásban értesíti.
- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket
tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a
gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai
munkáját.
- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. 4.8
- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
23
- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát,
és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós
betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
- Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
magatartás és szorgalom osztályzatára.
- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.
Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki
órákat, azokra előre felkészül.
- Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a
pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
- Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal
szemben.
- Kitölti és vezeti az e-naplót.
- Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
- Saját hatáskörében –indokolt esetben- évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya
tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását.
1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a
különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és
meggyőződéssé alakítása.
2. A tanulók értelmi nevelése.
-
24
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges
képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés
igényének kialakítása.3.10 Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére:
Anyanyelvi kommunikáció 5.4 Magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Idegen nyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.
Természettudományos és technikai kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.
Digitális kompetencia Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.
Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.3.8
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
23
-
25
Kiszombori Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai Program
A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.
További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:
Egészséges életmódra nevelés
Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.
Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia).
Tanulásirányítás – önálló tanulás képessége.
Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége),
Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,
tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák
Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés
3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas
kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A
kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5.2, 4.5
4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és
önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek
kialakítása.
5. A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására
vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az
elkötelezettség kialakítása.
6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 4.4
-
26
7. A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az
érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a
közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 5.5
8. A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók
önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény
felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az
egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény
kialakítása.
1.4. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
1.4.1. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások
keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb
ismeretekkel 3.1 ,4.1
- a táplálkozás, táplálkozási szokások kialakítása - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, , - a testi
és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az ésszerű napirend kialakítása
- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődés területén.
-
27
a sérült gyerekek iránti elfogadó és segítőkész magatartás
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli
foglalkozás feladata.
Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:
Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok,
iskolaorvos, védőnők
Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi
szolgáltatók (pl. fogászati-, szakrendelők, sportlétesítmények vezetősége)
Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
- testnevelésórák;
- játékos sportfoglalkozások,
- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia tantárgyak
tananyagai
1. Tanórán: Minden tanóra, minden tanórán kívüli foglalkozás, minden pedagógus
feladata a tanulók egészséges életmódra nevelése.
Tantárgyba beépítve:
egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, technika és
életvitel, természetismeret
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek:
informatika, történelem, kémia, fizika,
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar
nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,
osztályfőnöki óra keretén belül.
2. Tanórán kívül:
szakköri foglalkozás,
délutáni szabadidős foglalkozások,
hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),
-
28
egészségnap (rendvédelmi szervek, iskolaorvos, mentők, védőnők),
c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó
projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások a tárgyévi
Munkatervben foglaltak szerint.
f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra
megtartásában;
- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A
tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános
szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
Egészségfejlesztést segítő módszerek:
játékok
foglalkoztató előadások
közösségépítés
művészetek
speciális programok
projektek
1.4.2. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
-
29
környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet
fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai
gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és
tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal
rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és
felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.”
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból
Iskolánk elnyerte az ÖKOISKOLA címet, így még nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezeti
nevelésre. Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok
megvalósításához milyen lépések vezetnek. A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek
széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A tanítás során
tudatosítani kell diákjainkkal, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi
földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:
- életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális
felé;
- a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös
kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;
- a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes emberek nevelése;
- az esztétikus, tiszta környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása
tanulóinkban;
- megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak
megfelelően aktív részesek lehetnek;
- ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a falu hagyományőrző
programjaiba;
- ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a
hagyományokat
- tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és
mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;
- ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;
- legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás;
- az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése;
- környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása;
- legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői;
-
30
- a környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg;
- a tantárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;
- hétköznapi környezeti problémák megjelenítése az órákon;
- erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egyes
témákhoz tartozó ismereteket;
- a számítógép adta lehetőségek felhasználása a környezeti nevelésben;
- multimédiás módszerek alkalmazása;
- természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos versenyekre való felkészítés;
- a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a
környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban
- Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
Tanórán:
A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő
környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy
melyik témát hogyan kell feldolgozni.
A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is
felhasználjuk, hogy a tanítás élményszerű legyen. Kiemelt helyet kapnak a
hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyek a diákok életét is
befolyásolják, azzal szoros kapcsolatban vannak.
- Nem hagyományos tanórai keretekben
A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A környezeti
értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési,
döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülnek tetteik következményével olyan
tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos tanítási órán nem biztosíthatók.
A „nem hagyományos szervezésű tanóra” alatt olyan tantervi feladatokat valósítunk meg,
amelyek csak a nem szokásos keretek között lehetségesek.
Múzeumlátogatásokon megismerhetik a település ősi mesterségeit, népi kultúráját.
A terepi programok a természeti és épített környezetünk megismerési lehetőségeinek
gazdag választékát biztosítják. Megismerkedhetnek lakóhelyünk környezeti értékeivel és
problémáival is.
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
-
31
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése;
a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer
megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához
szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet
zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások
keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb
ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán
kívüli foglalkozás feladata.
2. Az iskolai környezeti nevelést szolgálják:
a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai
b) évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap
(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,
akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
c) ökoiskolai programok
1.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók
fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek
figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti
formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 3.5,1,5 ;2.3
Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; hátrányos és a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.2.3 Alapelveink:
-
32
Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életünkön át nyitottak a folyamatos tanulásra,
információk szerzésére. 4.2
A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai,
informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell
juttatni.
1.5.1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni fejlesztő foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, a számukra kiírt pályázati lehetőségek
felhasználása; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek); - a szülőkkel való együttműködés;
- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
1.5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának
támogatásával (dicsérettel, biztatással),4.2 - az osztályközösség segítő erejének mozgósítása - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni fejlesztő foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök;
-
33
- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - szükség esetén családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. - szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével.
1.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók
- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,
integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz.
mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján
szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –
habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján
terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes
pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények
szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal. 4.9
1.5.4. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
-
34
- az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek);
1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak
tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 4.1,2.6
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a
gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is
tartsuk. 3.3 2.6
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük
azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,
vagyis állandó aktivitását biztosítják.2.6
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,
hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Ugyanezt segítik az osztályok csoportokra
bontott (magyar, matematika, angol) tanórái. 3.7 2.6 A nevelők az egyes szaktárgyak
tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó
munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és
csoportos munkájára támaszkodnak.
d) A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók
beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. 5.7
e) A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai
Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek (zene,
tánc, képzőművészet), a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét,
együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel
való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
-
35
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő
tanítási folyamat, tanulási tevékenység.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és
értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel
lenni:
- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás
belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.2.5
- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,
tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására
és tudásának átrendeződésére. 3.9 ;2.5
- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók
tevékenységét,önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét
kell előtérbe állítani.2.5
- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az
ellenőrzésben, az értékelésben.
- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a
hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2.5
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése
az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a
közösségi neveléstől. A kortárs csoport lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését,
emocionális biztonságot nyújt.
Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül
közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat
a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
-
36
A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő
döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint
szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés
tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb
foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, ökoiskolai programok, kirándulások, erdei
iskolák, hittancsoportok, sportkörök), diákönkormányzati munka.
A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,
formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális
kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni,
alakítani.