KORUNK

GALÉRIA

KORUNK 5 0

GALÉRIA 5 0

KOLOZSVÁR-NAPOCA, 1976

Szerkesztők: KANTOR LAJOS és RITOÓK JÁNOS

Műszaki szerkesztő: SZÉKELY DANIEL

Fedőlap és tipográfia: DEÁK FERENC

Az emlékplakett GERGELY ISTVÁN munkája

Készült 2000 példányban, a folyóirat megjelenésének ötvenedik évfordulójára

KÉPEK ÉS GONDOLATOK

Két ötvenes találkozási pontján állunk: megalapításának ötvenedik év­fordulóját ünnepli a KORUNK, s a véletlen úgy hozta, hogy épp ezekben a hetekben köszöntheti ötvenedik művész-vendégét a Korunk Galéria - Nagy Imre, kiváló grafikusunk és festőnk személyében, aki a hazai magyar művelődés sok jeles személyisége (számos Korunk-munkatárs!) mellett 1936-ban, majd 1938-ban Gaál Gábort, a nagy szerkesztőt is megrajzolta. Persze, csak a felületes szemlélő egyszerűsíthetné odáig e kettős emléke­zési alkalmat, hogy kétszer ötven az összesen száz, hiszen a két esemény művelődéstörténeti súlya korántsem azonos. A Korunk Galéria nem egé­szen hároméves múltra tekinthet csupán vissza, s jóllehet az utóbbi meg­nyitókon költők, műkritikusok, színészek, sőt zenészek is közreműködtek már, mégiscsak viszonylag szűk pászmát fog át a legendásan gazdag Korunk-profilból, megmaradva elsősorban képzőművészeti jelenségnek.

No de a képzőművészet — épp a legutóbbi kutatások ébresztenek rá erre az igazságra — sokkal fontosabb szerepet töltött be a folyóirat életében, arcélének alakításában, mint mostanáig tudtuk, hittük. A sokat emlegetett széles tematikai skála, ,,a szelet-embertől az egész emberig"' vezető út megtalálása nyilván sok tényező, különböző szükségletek és adottságok szerencsés összejátszásának köszönhető, ezek sorában azon­ban lehetetlen nem észrevennünk a korabeli művészeti törekvések, irány­zatok, iskolák, egyes alkotók és teoretikusok szerepét. Kassákkal, Kállai Ernővel és az emigrációba kényszerült avantgarde művészeti folyóirat, a

MA más neves munkatársaival már 1926-tól a konstruktivizmus hirdette ,,idő-mozgás", “szintetikus fejlődés", ,,egy új embertartalom új formában való kifejeződése" is hangot kapott a Korunkban, s ezeket a szándékokat vitte tovább, tisztultabb formában, a folyóirat hasábjain oly következete­sen propagált Bauhaus; közel tíz éven át publikál itt a Bauhaus, illetve az új-Bauhaus egyik vezéregyénisége, a világhírre jutott Moholy-Nagy László (tőle származik „a szelet-embertől az egész emberig" megfogalma­zás is). A modern szobrászatot forradalmasító nagy román művész, Brân¬ cuşi neve 1929-ben tűnik fel a Korunkban — Pallady, Iser, Tonitza, Ressu, Petraşcu, Ghiaţă, Catargi, Medrea, Demian, Nagy István, Szolnay, Nagy Imre, Papp Aurél, Gallas Nándor, Kós Károly, Ziffer Sándor neve mellett — Aurel Ciupénak ,,az ó-romániai és erdélyi képzőművészet" jelenét át­fogó helyzetrajzában. (Tíz évvel később Miron Radu Paraschivescu, az ASTRA emlékkiállítása kapcsán, újabb román festőkre, szobrászokra hívja fel a Korunk-olvasók figyelmét, miközben hiányolja az erdélyi magyar mű­vészek jelenlétét a tárlaton.) Mattis-Teutschról 1928-ban jelenik meg a folyóirat hasábjain az első méltató cikk, 1930-ban Csontváry kapja a Ko­runk munkatársától a teljes művészi elismerést, amely ugyancsak kijut Picassónak és Diego Riverának, Mexikó új művészetének s „a tömegek izmosodó kollektív művészi energiáit" kifejező fiatal szovjet művészetnek. A népfronti szakaszban Dési Huber István lesz (kimondatlanul) a képző­művészeti főmunkatárs, s egyazon esztendőben (1937-ben) szentel nagy tanulmányt Derkovitsnak, a páratlan magyar proletárfestőnek, és Nagy Istvánnak, az erdélyi s az alföldi falu kiváló ábrázolójának (akinek tehet­ségét a költő Blaga is megcsodálta). Ha ehhez a sebtiben felvázolt név­sorhoz hozzáírjuk azokat a hazai művészeket, akik előbb vagy utóbb szin­tén méltányos kritikai fogadtatásban részesültek (így Szervátiusz Jenő, 1937-től Gy. Szabó Béla, a munkásmozgalomhoz kapcsolódó Leon Alex, Klein József, Kazár László), igazán gazdag „Korunk Galéria" képe bon­takozik ki képzeletünkben.

Egy potenciális Korunk Galér iáé! Dienes László, majd Gaál Gábor szerkesztése idején ugyanis a szűkös anyagi körülmények még a repro­dukció-közlést sem engedték meg, nem hogy kiállítások rendezésére fu­totta volna — amihez legalábbis egy nagyobb szerkesztőségi helyiségre van szükség. A Korunk új folyamában fokozatosan hódított teret a képző­művészet. Az újraindulást követően, az ötvenes évek végén még szinte „képtelen" volt a folyóirat; a reprodukálási lehetőségek növekedésével, a technikai feltételek javulásával (a csúcsot 1974-es képzőművészeti számunk jelentette) a grafikusok, majd a festők és a szobrászok, keramikusok, fém¬ domborítók, a textil művészei közelebb kerültek a laphoz, s ha nagy ké­séssel is — és bizonyára tévedésektől sem mentesen — a modern folyó­iratszerkesztés nélkülözhetetlen eleme, a művészi fotó végre szintén teret kapott nálunk. Olyannyira, hogy amikor kísérleti jelleggel először akasz­tottunk képeket — Mátyás-szoborra néző — főtéri helyiségeink boltívek osz­totta falaira, éppen egy fiatal fotósnak jutott az úttörő szerep. 1973 már­ciusától azután több-kevesebb rendszerességgel követték egymást a kiál­lítók, többnyire még ismeretlen ifjú művészek (főiskolások is) s a közön­ség elé ritkán jutó idősebbek. 1975-től (amikorra már kis katalógusaink is rendszeressé váltak) némileg változik az összkép: a szerkesztőség új, ke­vésbé patinás, de tágasabb szobáiba, nagytermébe - bár változatlanul az íróasztalok közé - már bátrabban lehetett meghívni legjobb művé­szeinket, velük, általuk új közönség rétegeket próbálva bevonni a Korunk „érdekszférájába". Legkiválóbb, legkedveltebb festőink, grafikusaink, szob­rászaink jó néhányának jelenléte végső soron a kísérletező fiatalokat is támogatja, mert rangot ad a Korunk Galériának, odaszoktatja a közön­séget — és talán a korszerű ízlésnevelés is hasznát látja e „kompromisz¬ szumnak".

Akár az életkor, akár a művészi felfogás, akár a „mesterjegyek" felől közelítjük meg a három év alatt látott képzőművészeti anyagot, szembetűnő tehát a heterogeneitás. Minthogy azonban az eredeti szándék lényegében

nem változott — újabb lehetőséget biztosítani művész-munkatársainknak a közönséggel, olvasóinkkal való közvetlen találkozásra —, s minthogy a Korunk nem egyetlen stílusirányzat szócsöve, hanem a sokféleséget vállaló hazai képzőművészet tükrözője s kritikáival (és kéthetenként váltott kiállí­tásaival) talán alakítója is, továbbra sem lehet célunk az egységesítés — ám nyilván célunk, kötelezővé váló feladatunk az igényszint stabilizálása, Illúzió volna — a XX. század végi képzőművészet irányzatainak, vitáinak ismeretében - minden „jó ízlésű" látogatónk igényeinek mindenkori kielé­gítésében reménykedni, marad tehát a vitatható mérce: a Korunk Galéria rendezőinek jó szerkesztői lelkiismerete. Szívesen vállaljuk egyébként a vitát: néhány kiállításunk — kritikusok, esztéták, írók, filozófusok és termé­szetesen a képzőművészek bevonásóval — módot, keretet nyújtott a nyitott esztétikai véleménycserére.

Erre a nyitottságra kötelez a Korunk immár félszázados nagy hagyo­mánya is: Moholy-Nagy és Brâncuşi, Kállai Ernő és Dési Huber szelleme.

KANTOR LAJOS

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ (1895-1946)

Montírozott szobor

Korán felismerte, hogy mi a teret csakis a fény segítségével fog­hatjuk fel. Munkássá­gának egyeteme ha­talmasra méretezett harc az új látás elő­készítésére. Megkísér­li kitágítani a festé­szet határait, és új technikai eszközök bevonásával emeli a fényerősséget a kép­ben, vagyis közelebb hozza azt a természet fényerősségéhez.

WALTER GROPIUS (1937)

BRÂNCUSI, CONSTANTIN (1876-1957)

Pogány kisasszony

Az absztrakt kifejezé­si eszközökkel, gömb és henger felületek­kel dolgozó Brâncuşi megnyilatkozásának minden mozzanatát fi­gyelemmel kíséri a nemzetközi tárlatkri­tika.

AUREL CIUPE (1929)

MATTIS-TEUTSCH JÁNOS (1884-1960)

Linómetszet

Azon kevesek közül való volt, akik inkább hittek, mint rombol­tak; s különös, de így igaz: a legtipikusabb művésze volt kora exp¬ resszionizmusának, annak minden jelzője szerint — és Vaszilij Kandinszkij mellett egyedüli számottevő képviselője a „zenei expresszion izmusnak" — s egyben ő lépett túl a legteljesebben az „izmus" korlátain.

BANNER ZOLTÁN

POPP AURÉL (1879-1960)

Ady-illusztráció

Képei valóban „em­beri dokumentumok", amelyek méltán foly­tatják az erdélyi tör­ténelmi festészet régi hagyományait,

BANNER ZOLTÁN

TONITZA, NICOLAE (1886–1940)

Kaszások

„Látnoki realizmusra" törekedett, olyan rea­lizmusra, amely ,,egy érzékeny lélek láza­dását hirdeti a vászon egész felületén", s számos munkájában valóban a tőkés tár­sadalom nagy haragú vádlójának mutatko­zott; „művész-állam­polgár" volt, abban az értelemben, melyet ennek a szónak Dob¬ rogeanu-Gherea a¬ dott.

RAOUL SORBAN

MARCHINI, TASSO (1907-1936)

Ion Vlasiu szobrász

Nagy dolgokra ren­delt, kivételes tehet­ség volt Marchini Tas¬ so a transsylvaniai képzőművészetben . . . Izzó és feltűnést keltő tehetség. Már az első években úgy emlege­tik, mint valami cso­dát.

KOVÁTS JÓZSEF

LEON, ALEX (1907-1944)

Radnóti Miklós

Tevékeny politikus mű­vészeink közül a két világháború közé eső szakaszból Leon Alex kétségkívül egyike a legjelentősebbeknek. Folytonos készenlét­ben élt, s fokozott ér­zékenységgel reagál­va a társadalmi el­lentmondásokra, az ember ellen elköve­tett igazságtalansá­gokra, alkotta műveit.

BORGHIDA ISTVÁN

POPP, SABIN (1895-1928)

Önarckép

Nemzetközi viszony­latban is súlyos és értékes képviselője volt Erdély képzőmű­vészetének.

MIRON RADU PARASCHIVESCU (1939)

HARSIA, TEODOR (1914-)

Kolozsvári templom

Sajátságosan új és festőiségben nem is keskeny barázdát ha­sított magának mű­vészetünkben. Immár egységbe hangolódva, elénk tárul egy finom lírájú életmű, melynek minden darabjára rá lehet mondani: ez Harsia-kép!

BALÁZS PÉTER

DEMIAN, TASSY (1899–)

Akt

Nevéhez fűződik a modern román illuszt­ráció megteremtése — ugyanakkor azon­ban a festészet terén is számtalan sikert ér el. Erős stílusérzéké­vel újabban a régi bizantin stílusból egy új kifejezési modort igyekszik kreálni il­lusztrációiban, mely nagyon gazdag s teli bujkáló ornamens fan­táziával.

AUREL CIUPE (1929)

CILIPE, AUREL (1900-)

Kompozíció

Akár félévszázadnyi korkülönbséggel fes­tett képei felhívják a figyelmet a művész egyéniségének olyan alapvető vonásaira, amelyek kezdettől mindmáig végigkísérik műveit. Ilyen saját­ságok például a rend, nyugalom, urbánus ízlés és műveltség.

E. SZABÓ ILONA

KABÁN JÓZSEF (1933–)

Jelkép

1973. március

Művészfotó: a szó itt valóban a helyén van. Kabán József munkái­ra nem illik a doku­mentum vagy a natu­ralista jelző, ha tá­suk elvitathatatlanul a képzőművészetével vetekszik. S ha már rokonság után kuta­tunk, ezt legközelebb az expresszionista-konstruktivista grafi­kában találjuk meg.

ÁGOPCSA MARIANNA

FINTA EDIT (1945–)

Üzenet III.

1973. április

E képek alkotójának talán megadatott az a látó vakság, mely­ben a Picasso java­solta csonkítás értel­met kap. Alakjainak szeme legfennebb sejthető, tekintetük nincs, mintha olyas­mire figyelnének, a¬ minek felfogására nem a látás szerve szükségeltetik, hanem a látás képessége.

SZILÁGYI JÚLIA

GYÖRKÖS MÁNYI ALBERT (1922–)

Széki kórus

1973. július 1974. november

Hozzám a képei -legyenek olajképek, legyenek színes gipsz­metszetek — beszél­nek. Történeteket mondanak el, egysze­rű és igaz története­ket emberekről és ál­latokról, évszakokról és vidékekről, a világ­ról és olykor saját magamról. S ezeknek a történeteknek min­dig van valami egy­szerű és igaz tanul­sága.

VERESS ZOLTÁN

INCZE FERENC (1910-)

Arc és álarc

1973. október

Újabb képei a szür­realizmus jegyében fogantak. Több mun­káján a táj, épületek, tárgyak reális fogal¬ mazásúak, ám benne a figura irreális á b ­rázolású, s a test­hez viszonyítva kicsi fejhez elnyújtott, óriá­si végtagok csatla­koznak. A nézők hosz¬ szasan nézik a mun­kákat . . . a cselek­ményt, a képek el­beszélő tartalmát pró­bálják magyarázni, s csak azután festészeti problémáit, amelyek: mesterségbeli tudás, anyagismeret, a mun­ka szeretete.

MOH! SÁNDOR

BENCSIK JÁNOS (1945–)

Átváltozások

1973. november

Tollrajzai ajzott, nyu­galmi helyzetben és megtorpanó mozgás­ban lévő alakokból szövődnek közelebb­ről nehezen megha­tározható drámaisá­got árasztó kompozí­ciókká.

MEZEI JÓZSEF

KECSKÉS PÉTER (1945-)

Gerinc

1973. december

Örvendetes, hogy a Cseke Tamás és Kecs­kés Péter képviselte plasztikai törekvés is helyet kapott a Ko­runk Galéria kiállítá­sán. Mit akarnak?...

CSEKE TAMÁS (1946–)

Autó és cigaretta

1973. december

. . . Mit akarnak? A Paul Klee, Vasarely, Brâncuşi, Vermeer Van Delft, Arp, Leo­nardo, Andy Warhol, Dürer, Moholy-Nagy László, Seurat, Alfred Wels, Naum Gabo, Kazimir Malevics, Vin­cent Van Gogh, Rau¬ schemberg, Chirico, Brueghel. . . által meghirdetett a lapel­vet folytatni: látni — láthatóvá tenni!

KANCSURA ISTVÁN

PAULOVICS LÁSZLÓ (1937–)

Nagyapámnál falun

1974. január

Időbe néző figurái, távoli korokat össze­kapcsoló modern i¬ konjai Chiricótól a pop artig, Einsteintól Hemingway-ig külön­féle, különböző mély­ségekben átélt, saját­jává honosított él­ményei — vizuális és intellektuális élménye­inkké válnak.

KÁNTOR LAJOS

KOPACZ MÁRIA (1941–)

Levegő

1974. március

Önálló mesevilág ez, de jellegzetesen mai mesevilág: nem tün­dérek és boszorká­nyok népesítik be, ha­nem a családi fény­képeket nosztalgiával megidéző vagy autó­ról álmodozó evilági halandók s a Földtől elszakadni sok száz­ezer kilométer távol­ságból sem tudó hold­utasok.

KÁNTOR LAJOS

BAKÓ-HETEI ROZÁLIA (1942–)

Anyaság

1974. április

Művészete testvér a lírával; rokonságot tart a hajdani kép­írókkal, tányér- és bokályfestőkkel, csem­pekészítőkkel. Díszítő­művész; „vászna" a hagyományos formájú égetett agyag- vagy fajansztányér tenyér­nyi felülete, erre hord­ja élő-vibráló szí­neit, vési, rajzolja, festi, égeti expresszív alakjait, komponálja hangulatidéző képeit.

KASSAY MIKLÓS

KASZA IMRE (1952-)

Önarckép

1974. április

Akvarelljei csendes szelídségig visszafo­gott vallomások a vi­lágról: portrék, csend­életek, tájképek, el­mosódó formák, me­leg tónusú színek.

CSELÉNYI LÁSZLÓ

SIPOS LÁSZLÓ (1943–)

Csángó madonna

1974. május

Nem véletlen Einstein minduntalan vissza­térő motívuma, nem véletlen, hogy a Csán­g ó madonna vagy a Kőműves Kelemenné Síposnál nem motí­vum, nem érzelmes néprajzi hivatkozás, hanem az ősiségnek és a maiságnak ke­mény, hűséges válla­lása.

SZILÁGYI JÚLIA

SAJGÓ FODOR ERZSÉBET (1946–)

Pillangó

1974. június

Bátran bánik a szí­nekkel, nem fél meg­bontani a hagyomá­nyos szőnyegformát, „elárulja" a bordáza­tot — egyszóval éppoly természetszerűen kí­sérletezik, mint leg­jobb festő, grafikus meg szobrász kollé­gái.

KÁNTOR LAJOS

FODOR T. GYÖRGY (1947–)

Lovas

1974. június

A dekorativitás, úgy tűnik, számára má­sodrendű kérdés; fém­tábláinak figuráit, a kompozíciót egyfajta groteszk naivitás jel­lemzi. Vajon mester­ségbeli kérdés ez, vagy már alkotói sa­játosság?

KÁNTOR LAJOS

ASZTALOS SÁNDOR (1908-)

Kós Károly

1974. július

Mai irodalmi önisme­retünk s a holnapi irodalomtörténet do­kumentumai ezek az Asztalos Sándor-féle portrék; nem udva­riaskodnak, nem re­tusálnak - olyannak mutatnak minket, a¬ milyenek a mások szemében vagyunk.

KÁNTOR LAJOS

PÓKA ZSOMBORI ERZSÉBET (1920-)

Magányos fa

1974. július

Többnyire folyóparto­kat, nyárfasorokat, fü­zeseket láthatunk. De sajátos ábrázolásban, a háttért ugyanis -legyen az víz, domb­hát vagy tömbház­csoport - a vízfesték egybemosódása ősz­ködössé és sejtelmes­sé teszi.

HERÉDI GUSZTÁV

WEISS ISTVÁN (1945-)

,,ím a teremtés befejezve már . . ."

1974. augusztus

Fényképezőgépének lencséje nem hűvös objektív: színházi fo­tóin egy második va­rázslatnak vagyunk tanúi, részesei; ezek az áttűnéses fotókom­pozíciók vagy negatív fotómontázsok, ahogy szerzőjük nevezi őket, ugyanúgy művészi al­kotások, mint ahogy az a rendező, a szí­nész munkája.

KÁNTOR LAJOS

JAKAB ILONA (1929–)

Csendélet

1974. szeptember

Művészi erejének pró­bája, hogy megtalál­j a -e a hagyományos műfajokban önmagát, hogy tud-e újat hoz­záadni az előtte már megfestett végtelen számú csendélethez, tájképhez, portréhoz — végső soron: össze tudja-e kapcsolni a múltat a jelennel vagy éppen a jövővel. Néha a „hűségesek" vállalják a nehezebb utat.

KÁNTOR LAJOS

BAÁSZ IMRE (1941–)

Bizonytalanság

1974. október

Szomszédságában ta­nyázó tárgyak várat­lan bemutatkozása révén önmagával ta­lálkozik újra az em­ber. A tárgy kellékés szimbólum mivoltá­ból kilépve ennek a találkozásnak értelmi szerzője és cinikus ta­núja lesz.

BODOR ÁDÁM

MOLNÁR DÉNES (1947–)

Zászlónk, a könyv

1974. december

Mint karikaturista nem gúnyrajzokat, hanem torzképeket készít, me­lyek nem mindig és nem főképpen nevet­tetők, ám sohasem lehangolók, s ha meg­döbbentenek is, nem elkeserítők, hanem katartikus hatást gya­korolnak minden e¬ gészséges ítélőképes­ségű és gondolko­dású emberre.

MEZEI JÓZSEF

BORDY MARGIT (1944–)

A holló

1974. december

Óra, Nap, madár, szekrény — mozdulat­lan elemekkel fejez ki mozgást, annak a belső feszültségnek a meghosszabbítását, mely az alkotás órái­ban eltölti, mely éle­tének és kísérletező kedvének értelmét ad­ja.

LÁSZLÓFFY ALADÁR

FÜLÖP ANTAL ANDOR (1908-)

Magnólias arckép, 1970

1975. január

Adakozók ezek a ké­pek, sőt nemcsak ér­zelmekben, de er­kölcsi értékekben is gazdagítók. A tökéle­tesen megfestett nap­raforgók, japánbirsek, magnóliák, birskör­ték, citromok és na­rancsok uralkodó mo­tívumai ugyan e csendéleteknek, mel­lettük azonban bokᬠlyok, tányérok, népi szőttesek emlékeztet­nek egy magas szintű, élő (és újra élő, új funkciót kapó) népi kultúrára,

KANTOR LAJOS

BALÁZS PÉTER (1919–)

A torony

1975. február

A szülőföld hangulati egységéhez való hű­ség úgy emel szemünk elé egy római leletet, az édesanyja faragott ládáját, a hegyek mil­lió tonnáit s egy to­rony tűjét, hogy csak a gondolatra, szép­ségre felinduló em­berinek a súlyával számol.

LASZLÓFFY ALADÁR

DEÁK FERENC (1935–)

Árva Bethlen Kata

1975. március

A részletek igazsága-gazdagsága-mélysége tűnik fel illusztrációin és önálló grafikai lap­jain; érdemes megfi­gyelni, milyen hang­súlyozott szerepet kap­nak e tusrajzokon és metszeteken az em­beri arcok (sok-sok egymás melletti arc) s a kezek.

KÁNTOR LAJOS

1NCZE JÁNOS-DÉS (1909–)

Róma

1975. március

Az ember nemcsak hasznos energia- és formaépítmény, ha­nem érző, melegség­re, szeretetre vágyó valaki. Ezt sugallják Incze János képei.

LÁSZLÓ GYULA

NAGY ALBERT (1902–1970)

A győztes

1975. április

Megkésett romantikus volt. A hétköznapivá, már-már útszélivé vagy nevetségessé vásott szavakhoz úgy közeledett, mintha még szüzek volnának. És neki a művészet: Művészet volt, az élet: Élet, a mondanivaló: Mondanivaló és így tovább.

SZILÁGYI DOMOKOS

PONGRÁCZ ANTÓNIA (1935–)

Mesefigura

1975. május

Tálaival, domborítá­saival, kompozícióival a nemesen egyszerű, a tömör kifejezőerejű formák világába csa­logat bennünket meg­viselt idegek, túlbo­nyolított kérdések, az életben és a művé­szetben talált divat­hóbortok és érthetet­len előítéletek káo­szából.

FODOR SÁNDOR

PUSKÁS SÁNDOR (1928–)

Petőfi

1975. május

Ihletője - a termé­szet. - Az egész fa il­lúzióját adó, villám égette csonk. A teret leggazdaságosabban és hasznosabban ki­tölteni - és kihasz­nálni — igyekvő gom­ba. A nyílként lecsa­pó madár. Az emberi test formái.

FODOR SÁNDOR

CSUTAK LEVENTE (194Û-)

1514

1975. június

Sokszor az a benyo­másunk munkái lát­tán, hogy egyenesen, személy szerint hoz­zánk intézett felszólí­tás, kérés, figyelmez­tetés sugárzik felénk, olyan művész huma­nizmusának jelzései, akinek világ- és em­berszeretete kozmikus méretekig kiterjed.

LENDVAY ÉVA

BENE JÓZSEF (1903-)

Akt gitárral

1975. j ún ius

Igazi aktot festeni annyi, mint hozzáad­ni a test fizikai látvá­nyához az egyéni él­ményeknek vagy ál­moknak azt a meghitt, tiszta emberi tartal­mát, poézisét, amely mindig túlmutat a csak partikuláris élet művészileg jelentékte­len szféráján.

RÁCZ GYŐZŐ

UNIPAN HELGA (1938–)

A szemtanú

1975. július

Karikatúrák? Semmi­képpen sem azok, leg­alábbis nem a viccla­pok tucatkarikatúrái értelmében. Legjobb lapjai az emberi lét, jelen és jövő ellent­mondásaira, dilem­máira kérdeznek rá. Fehér és fekete impo­náló biztonsággal ki­alakított belső egyen­súlya vall a külső e¬ gyensúlyhiányról, más szóval: tusrajzai gro­teszk szépséget hir­detnek.

KÁNTOR LAJOS

BALÁZS IMRE (1931–)

Színészek

1975. július

Ezek az eszményi vagy töredezett arcok, ezek a feketeségbe álom­szerűen belemosódó alakok tulajdonkép­pen egy művészi szub­jektum kivetülései; ü¬ rügyei a vallomásnak, eszközei az önkifeje­zésnek.

SZÉKELY JÁNOS

CSEH GUSZTÁV (1934–)

A tudós utcája

1975. augusztus

Ritmust alkot a mű­vész, nem mozdula­tokból, nem is han­gokból vagy színekből. csak tisztes fekete vo­nalakból a fehér pa­píron, aritmiái szink­rónba hozzák a más­holt a máskorral. Le­ül a művész Az emlé­kezés asztalához, s megidézi a kultúrát, közös memóriánkat, emberek!

SZILÁGYI JÚLIA

PALOTÁS DEZSŐ (1951–)

Örök

1975. augusztus

Grafikája láttán nem tudjuk, ezért nem is akarjuk a technikát el­választani a filozófiá­tól, a világlátás bá­torsága a világnézet korszerűségéről bizto­sít. Erőt és értelmet érzünk, tudatosságot a látvány mögött és a látványban.

SZILÁGYI JÚLIA

LUGOSI EDIT (1946–)

A nagy út

1975. szeptember

Nézem a szőnyegeket, bennük a szálak fe­szülését, kanyarodá­sát, rendeződését, a formákat, a tűzijáték-szikrákat például, a¬ melyek hulltukban oly­bá tűnnek, mint be­láthatatlan messze­ségbe futó út – Lu¬ gosi Edit tehetséggel, munkával megépített és megállás nélkül to­vábbépíthető útja.

PUSZTAI JÁNOS

LUGOSI LÁSZLÓ (1944–)

Embermadár

1975. szeptember

Bronzképződményt lá­tok mindenütt, bronz­vegetációt bronzem­berrel, és jól figyel­jük meg: az emberi alakoknak gyökér­végtagjaik vannak, sűrű-dúcosak, pikke­lyesek, talajban, kiis­merhetetlen mélyben formálódók, duzzadók, érlelődők.

PUSZTAI JÁNOS

KRISTÓFI JÁNOS (1925–)

Korai hó

1975. szeptember

Ha nem volna annyi­ra általános a megfo­galmazás, hogy min­den beleférjen, azt mondanám: franciá­san fest. Váradi lé­lekkel. De figyelmez­tessek inkább művé­szetének specifikumá­ra — arra a különös adottságra, mellyel a leghidegebb színből, a fehérből emberi me­legséget, a legköl¬ tőietlenebből pedig, a szürkéből, költői ere­jű látványt varázsol elő.

BÖLÖNI SÁNDOR

TÓTH SZŰCS ILONA (1930-)

Zöld asztal

1975. október

Kevesen tudják a csendélet lényegét annyira belülről értel­mezni, mint Te. Nem voltak analitikus tö­rekvéseid, a perspek­tívát sem az ábrázoló, hanem az érzelmi ha­tás kedvéért haszná­lod. Tárgyaid egy el­képzelt színtér kellé­kei, viszonyuk egy­máshoz áttételes, e¬ gyensúlyukat csak az elemek összeolvadá­sából lehet megérte­ni.

CSEH GUSZTÁV

ZOLCSÁK SÁNDOR (1934–)

Bölöni Farkas Sándor

1975. október

Zolcsák Sándor (ez ta­lán közhely - vagy legalábbis közhely kellene hogy legyen) kereső, vívódó művész. Keresi azt a bizonyos dolgot, amelyet más még nem vett észre. Flaubert klasszikus­nak számító receptje szerint.

SZILÁGYI DOMOKOS

ZSIGMOND ARANKA (1948–)

Vörösben

1975. november

„Rovásírás"-jeleinek, felületein nyomot ha­gyó színes nyilainak, váltakozó színes folt­jainak ugyanúgy képi, érzelmi megfejtései le­hetségesek, mint az úttörő francia textiles, Manessier felületrit­musainak vagy akár Miró és Klee festmé­nyeinek.

MURÁDIN JENŐ

SZABÓ TAMÁS (1933-)

Fák között

1975. november

Mindennapi munkája a leghitelesebb, leg¬ ihletettebb művészet­tel, a nép művészeté­vel teremtett bensősé­ges kapcsolatot, s e művészet természetes háttere maga az alko­tó ember — és a ter­mészet. Most a szép keresésének egy ú¬ jabb állomását kö­szönthetjük e fotók őszinte lírájában — Szabó Tamás szerel­mes verseiben.

KÁNTOR LAJOS

KAZINCZY GÁBOR (1942–)

Dózsa III.

1975. november

Harcos grafikánk leg­jobb tradícióit követi, amikor mozgósító kő-rajzokká lényegítette a forradalmi indulók harsogó trombita­hangját, amikor ismé­telten megidézi Dózsa megrendítő mártíriu¬ mát, megkínzott pa­rasztjainak átkos föl¬ jajdulását, keserves istenkáromlását, ami­kor a szépséget, a rit­must, a lüktetést ke­resi a munkacsarno­kok, az építőtelepek tevékeny lázában, ér­ces zsivajában.

SZEKERNYÉS JÁNOS

GY. SZABÓ BÉLA (1905–)

Kelemen Lajos

1975. december

Portréit nézzük, s tá­jai, évszakai, épület­kövei jutnak eszünk­be ; az emberábrázoló a világ ábrázolójára emlékeztet bennünket, portréiból a laposab­ban és mélyebben ért­jük meg egész humá­nus művészetét. Gy. Szabó Béla teremtett világa — függetlenül a benne egymást vál­tó stíluskorszakoktól — az itt ábrázolt ar­cok és lelkek világa, egy kopernikuszi ér­telemben megmentett és örökléttel megaján­dékozott univerzum.

VERESS ZOLTÁN

KÓS KÁROLY (1883–)

A Monostor úti református templom bejárata

1975. december

Ma már nem is az a bátorság a szembetű­nő, amivel Kós Károly elfordult az eklektiká­tól s a szecessziós kor túldíszítéseitől, tévút­jaitól, hanem inkább az, hogy ez a mi szá­munkra készült, a mi szerénységünkkel, le­hetőségeinkkel, örök­ségül.

BALOGH FERENC

SZERVÁTIUSZ JENŐ (1903–)

Két szobrász

1976. január

Millió ember életét él­ni, ebből a sok élet­ből kiválasztani a leg­szebbeket, a legtragi-kusabbakat, a legel¬ merültebbeket, hogy velük, bennük vallja meg a maga sorsát, amely, ha önarcképeit nézzük, „csak" egy a sok arc, sok sors kö­zül . . .

BANNER ZOLTÁN

FESZT LÁSZLÓ (1930-)

Mezzotinto

1976. január

Művészetének hajszál­gyökerei nagyon mélyre, a néphagyo­mány humuszáig nyúl­nak le, alkotásainak indító impulzusai a¬ zonban mindig lükte­tő korunk problemati­kájában fogantak, ez eredmény pedig az a sokszólamú, színpom­pás, „feszt-lászlós" grafika, mely a szem­lélőt úgy ragadja ma­gával és olyan erővel kényszeríti aktív elme­munkára, hogy köz­ben megajándékozza a műélvezet csak leg­magasabb régióiban nyerhető élményével.

GÁBOR DÉNES

MICOŞ FRED (1907–)

Rézmetszet

1976. január

Metszetei az ősi folk­lórelemek hatása alatt születtek — a történe­lem, vagyis az örök­kévalóság jegyében fogant szintézisekként.

RADU IONESCU

POP SILAGHI, VASILE (1931–)

Tusrajz

1976. január

Merészelem hinni, hogy Vasile Pop Sila¬ ghi munkái a mozgás mély tudatából, belső ismeretéből, a dolgok lényegének megraga­dásából származnak.

ION VLAD

GERGELY ISTVÁN (1939–)

Apáczai síremléke

1976. február

Miután sorra aratta sikereit történelmi sze­mélyiségek életnagy­ságú vagy mitológiai méretű megmintázá­sával, alászáll a mély világba, a névtelenek közé, s úgy keresi a dolgok eredetét, hogy „hősei" köré, fölé és alá (függőlegesen hármas tagolású pla­kettjein) megfejtendő jeleket rajzol.

KÁNTOR LAJOS

NAGY IMRE (1893–)

Gaál Gábor

1976. február

Mindenben s mindig a tükörben nem lát­ható, lencsével, ka­merával föl nem mu­tatható belső-való­ság, a szerkezet, de mindenekelőtt a szép megszenvedettség ér­dekelte, érdekli Nagy Imre „fölkent poéta ceruzáját", ecsetjét, vésőjét, minden kife­jező alkalmatosságát, keze-belijét.

KÁNYÁDI SÁNDOR

A MŰVÉSZEKET BEMUTATÓ IDÉZETEINK SZERZŐI

Ágopcsa Marianna Balázs Péter Balogh Ferenc Banner Zoltán Bodor Ádám Borghida István Bölöni Sándor Ciupe, Aurel Cseh Gusztáv Cselényi László Fodor Sándor Gábor Dénes Gropius, Walter Herédi Gusztáv Ionescu, Radu Kancsura István Kántor Lajos Kányádi Sándor Kassay Miklós

Kováts József László Gyula Lászlóffy Aladár Lendvay Éva Mezei József Mohi Sándor Murádin Jenő Paraschivescu,

Miron Radu Pusztai János Rácz Győző

orban, Raoul E. Szabó Ilona Székely János Szekernyés János Szilágyi Domokos Szilágyi Júlia Veress Zoltán Vlad, Ion

A KATALÓGUSBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEK MUNKÁI A KORUNK ÚJ FOLYAMÁBAN (1957-1975)

A S Z T A L O S S Á N D O R Épül a toronyház 1966.IV.512/513. Pihenő 1966.VI.835. Fotó 1968.VII. borítón A voroneti kolostor bejárati oldala . . . . 1968.VII.941. Szerpentin 1968.VII.970. Művészfotó 1968.VII.990. Kolozsvár 100 éve 1969.VIII. 1220/1221. Piramisok 1970.XI.1740. Fotó , 1971.II.185. Fotó 1971.II.219. Nagy István 1970-ben 1971.IV.614. A szövettan esztétikája 1972.IV. borítón Biológiai struktúra 1972.IV.555.

B A Á S Z IMRE Játék 1970.VII.1088/1089. Gyújtogató 1971.VI.951. Közöny 1971.VI.972. Gépek 1972.VI.955. Kalevala-illusztráció 1972.XI.1632/1633. Kalevala-illusztrációk 1972.XI.1660. Prométheusz 1972.XII.1828. Bizonytalanság 1974.X.1101.

BAKÓ-HETEI Kerámia 1974.VI.732. ROZÁLIA Kerámiatányér 1974.VI.736.

Reménység 1974.IX.980/981. Állatfigura 1974.IX.980/981. Kannibál 1974.IX.980/981. Anyaság 1974.IX.980/981.

Kerámia 1975.III.213. Kerámia 1975.IX.701. Anyaság 1975X780.

BALÁZS IMRE Illusztráció 1963.I.30. Délután 1963.VI.720. Munka után 1963.VI.817. Búcsú 1964.II.221. Rajz 1966.IX.1243. Simó Géza 1966.XI.1591. Marx Károly 1970.III.365. Anyaság 1974.II.240/241. Önarckép 1975.XI.848/849. Család 1975.XI.848/849. Hárman 1975.XI.848/849. Színészek 1975.XI.848/849.

BALÁZS PÉTER Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . 1964.VIII.1075. Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . 1964.VIII.1077. Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . 1964.VIII.1077. Nagyszeben 1967.VII.1006. Segesvári házak . . . . . 1967.VIM.1051. Kurkó Gyárfás 1969.II.188. Illusztráció 1969.II.191. Illusztráció 1969.V.687. Illusztráció . . . ............. . . . . . . . 1969.V.690. Segesvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........ . . 1969.X.1558. Gaál Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ....... . 1971.III.386. Lipován halászok (A Dobrudzsa-sorozatból) . 1973.VIII.1232. Öreg török paraszt (A Dobrudzsa-sorozatból). 1973.VIII.1243. Várakozás 1973.XI.1711. Rajz 1973.XI.1734. Tanulmány Kós Károlyról 1974.II.240/241. A suceavai vár 1975.IV.246. Szolnay emlékére 1975.VIII.584/585. Faragott balladák (Szervátiusz) 1975.VIII.584/585. Napraforgók, ládával 1975.VIM.609.

BENCSlK JÁNOS Rajz 1964.VII.966. Rajz 1964.VIII.1083. Fiatalok 1964.IX.1306. Gyár . 1965.III.421. Rajz 1965.VII–VIII.1122. Rajz . 1966.V.703. Rajz . 1966.VIII.1148. Anya gyermekével 1966.XII. borítón Árnyak 1967.VI.795. Árnyak 1967.IX.1253. Rajz 1968.III. borítón Rajz 1968.III.409. Bálvány 1969.VI. borítón Oltár 1970.VII.1040/1041. Rajz 1971.IV.658. Félelem 1971.VI.840. Dante-illusztrációk 1971.XII. 1876/1877 Tusrajz 1974.II.349. Pietá 1975.IV.293.

BENE JÓZSEF Illusztráció 1960.X.1269. „Szikiek" 1968.IX.1329. Szék 1968.IX.1334. Velence . 1974.II.235. Kalotaszegi leányok 1974.II.240/241.

B O R D Y MARGIT Portré 1975.I-II.32.

B R Â N C U I, M-lle Pogány ... . . 1964.X.1329. C O N S T A N T I N F i ú p o r t r é ......... 1964.X. 1346.

Pipiskedő 1964.X.1350. Madarak (1912) 1964.X.1392. Madarak (1925-1937) 1964.X.1393. Műtermében (fotó) 1964.X.1396/1397. Műterem-részlet (fotó) 1964.X.1396/1397.

Leányportré (1907-1908) 1964.X.1409. Csók 1964.X.1435. Alvó múzsa 1965.IV.436.

CIUPE, AUREL Bulgáriai útirajz 1969.IX.1375. Kompozíció 1969.IX.1376. Rajz 1975.V.408. Tanulmány a „Sárga kalap"-hoz (1938) . . . 1975.XII.919/920. Kék csupor (1965) 1975.XII.919/920.

CSEH GUSZTÁV Rajz 1963.VI.714. Illusztráció 1963.VI.743. Rajz 1963.VI.786. Rajz 1963.VI.855. Pirosblúzos lány 1964.VI.851. Rajz 1964.XII.1643. Rajz 1964.XII.1645. A Belváros című sorozatból 1965.IV.545. A Belváros című sorozatból 1965.V.662. Illusztráció 1965.VII-VIII.990. Illusztráció 1965.VII-VIII.991. Kompozíció 1967.VI.784/785. Asszonyok 1967.VI.784/785. Terek 1968.V.704/705. Nemzedékek 1968.V.704/705. Kompozíció 1968.V.704/705. Utca 1968.V.704/705. Csendélet órákkal 1968.V.708. Lenin-centenárium 1970.III. borítón Vaskapu II 1970.VII.1081. Illusztráció 1970.XII.1848. Illusztráció 1970.XII.1860. Vaskapu IV 1971.XI.1650. Vaskapu II 1971.XI.1660/1661. Illusztráció 1971.XI.1663. Kollázs 1973.IV.584.

CSUTAK LEVENTE Giacometti 1969.II. borítón Paradicsom 1969.XII.1780/1781. Korok 1972.II. borítón Dózsa 1973.I.86. Csillagkép 1973.III. borítón Paradoxon 1973.III.402. Az idő mértana 1973.III.417. A tudás fája 1973.IV. borítón A fém metamorfózisa 1973.VI.914. Örök ellentét 1974.VI.757.

Illusztráció 1972.I.57. illusztráció 1972.I.66. Illusztráció 1972.I.80/81. Rézmetszet 1972.I.174. Illusztráció 1972.II.245. Ballada 1972.IX. borítón Vázlat a Tragédiához 1973.II.184/185. Shakespeare-il lusztráció 1974.II.240/241. Illusztrációk 1975.III.192/193.

FESZT LÁSZLÓ Közös vágy 1963.III.304. Metszet 1964.II.279. Metszet 1964.VII.938. Csillagokig 1964.IX.1312. A győztes ember 1965.VII–VIII.1109. Visszapillantás 1966.II.222. Olaszországi mozaik 1967.IX.1216/1217. Kontrasztok 1967.IX.1216/1217. A szépség fejlődése 1967.IX.1222. Halászok 1967.IX.1226. Elemek játéka 1970.III.399. Piros madár 1970.III.400. Sugárzás 1970.III.418. Grafika 1971.V.821. Kompozíció ipari formákkal 1971.XI.1707. Találkozás 1974.II.240/241.

FINTA EDIT Nagyon fáj (József Attila-illusztráció) . . . 1968.XII. borítón Ketten 1969.XI.1725. Rajz 1970.V. borítón Evolúció 1970.V.694. Nyár 1970.VII.997. Anyaság 1971.IV.652. Várakozás 1971.VI.922. Válasz 1971.VI.979. Rézkarc 1971.X.1579.

Évszakok 1972.II.185. Grafika 1972.V.696. Az Apostol 1973.I.16/17. Filmplakát 1973.V.691. Filmplakát 1973.V.709. Vád 1973.VI.886. Évszakok – III 1974.I.8. Fehér csend 1974.VI.770. Fotógrafika 1974.IX.968. Üzenet III 1974.XI.1132/1133. Nemzedékek 1974.XI.1132/1133. A planéták elsietnek 1975.III.162. Anyaság 1975.IX.660.

F O D O R T G Y Ö R G Y Fémdomborítás 1971.VI.964. Fémdomborítás 1971.VIII.1231. Szobor 1971.IX.1287.

F Ü L Ö P Festmény 1971.V.680. ANTAL A N D O R Kompozíció Mátyás király szülőházával (1965) 1971.V.700/701.

Virágos csendélet (1961) 1971.V.700/701. Kolozsvári műemlékek (1966) 1971.V.700/701. Újhelyi Gábor ötvösmester háza Kolozsvárt

(1963) 1971.V.705. Szeptember (1961) 1971.V.763. Antónia (1967) 1971.V.764. Önarckép (1944) 1973.XII.1840/1841. Csendélet (1971) 1973.XII.1840/1841. Napraforgó szilvaággal (1972) 1973.XII.1876. Magnóliás arckép (1970) . 1974.II.240/241. Krizantémok birskörtékkel (1972) 1974.X.1047. Nyitott ablak (1974) 1974.X.1076/1077. Az én állványom (1974) 1974.X.1076/1077. Virágzó ág (1974) 1975.III.153. Délutáni napsugár (1974) 1975.III.218.

GERGELY ISTVÁN Ünnepnapok 1974.V.676/677. Diszkosz 1975.I–II.19. Ünnep . . . 1975.VIII.619. Várakozás 1975.V1II.622.

G Y Ö R K Ö S MÁNYI Téli táj 1967.II.215. ALBERT Hamis hegedűs 1967.II.238.

Didergés 1967.II.247. Bajor és világa 1969.V.721. Tánc 1969.VI.852/853. Jég alatt 1969.VI.852/853. Hegyi halászok 1969.VI.852/853. Kergető 1969.VI.852/853. A háború temetése 1970.IV.476. Falusi dalárda 1971.V.673. Tél 1971.VII.1094. Gótika 1971 .VIII.1198. Ifjú építő 1971.XI.1646. Metszet 1971 .XII.1864. Kalotaszegi bal lada 1972.IX.1300. Ablakos és nagybőgős 1972.IX.1303. Falu 1973.V.775. Bivalyok 1973.V.815. Nagybőgős 1973.VII.1062. Tűzoltózenekar 1973.XI.1718. Közhírré tétetik 1974.II.219. Szentlászlói házak 1974.VII.808. Férfiportré 1975.VIII.640.

HARSIA T E O D O R Kolozsvári templom 1974.III.446. Önarckép 1974.III.461.

INCZE FERENC Egyedül 1973.XII.1879. Élet 1973.XII.1926. Arcok 1974.IX.994. Fény 1975.Vlll.597.

INCZE J Á N O S - D É S Meseillusztráció 1958.VII.1092. Meseillusztráció 1958.VII.1095. Rajz 1960.IX.1077. Rajz 1960.IX.1079. Toronyház 1964.I.40/41. Utcasarok Szebenben 1964.I.40/41. Házak a lépcsők körül (Szebeni feljáró) . . 1964.I.134. A templom oldala 1965.II.216/217. Szamos-part 1965.II.217. Tél 1966.II.318. A Szamoson 1966.VIII.1164. Bódé a Sörház utca sarkán 1969.X. borítón Décsei diófa 1969.X.1489. Falak a Farkas utcában 1969.X.1492/1493. Emberpár 1969.X.1492/1493. Nagybőgős a feleségével 1969.X.1495. Széki ember bivalyával 1969.X.1497. Lépcső utca Szebenben 1969.X.1520. Hirdetőoszlopnál 1971.I.170. Városi domboldal 1972.V.680/681. Somkeréki gótika 1973.VII.1116. Dési templom 1974.II.224/225. Zöld házak 1974.VII.836/837.

JAKAB ILONA Portré 1972.IX.1386. Tanulmány a „Vörös Rébék"-hez 1974.I.51. Öregasszony 1974.IX.984.

KABÁN JÓZSEF Fotókompozíció 1971.X.1586. Fotókompozíció 1971 .XI.1666. Fotómontázs 1971.XI.1709. Fotómontázs 1971.XI.1712. Fotó 1971.XII.1929. Fotókompozíció 1972.I.5. Fotókompozíció 1972.II.293. A kolozsvári Toldalaghi-Korda-ház ablakai . . 1972.III. borítón

A kolozsvári Szabók bástyája 1972.III.343. Virágok 1972.IV.549. Egy légy halála 1972.IV.564. Levelek és vízcseppek 1972.IV.604. Fotó 1972.IV.627. Fotókompozíció 1972.V.688. Könnyek kútja 1972.VI. borítón Fotógrafika 1972.VI.855. Fotógrafika 1972.VI.944. Olimpiai eszme 1972.VII.993. A kapu előtt . 1972.VII.1032/1033. Örök ihletforrás 1972.VIII. borítón Mikrofon előtt 1972.IX.1437. Bűntény 1972.X.1475. Bűnjelek 1972.X.1541. Világegyetem – emberközelben 1972.XI.1624. Kapu a nagyvilágba 1972.XII. borítón Tutajok a Besztercén 1972.XII.1797. Hunyadi László Petőfi-emlékműve az Ispán¬

kútnál 1973.I.31. Lencse alatt 1973.III.361. Fotó 1973.V.825. Táncegyüttes 1973.VII.1017. Koldusopera 1973.IX.1433. Betű (A Születés-sorozatból) 1973.X.1620. Kalotaszeg 1973.XI. borítón Tömeg 1973.XII.1864. Györkös Mányi Albert műtermében . . . . 1974.I.71. Benczédi világa 1974.I.75. Fotógrafika 1974.II.237. Fotógrafika 1974.II.253. Fotógrafika 1974.II.257. Fotógrafika 1974.II.264. A tér és idő rácsai II 1974.III. borítón Ellentétek 1974.VII.856. Alkony 1974.IX.1039. Egy gyermek elindul 1974.XII.1259. Örök film 1975.IV.304/305.

Színpadvilág 1975.IV.304/305. Az alkotó 1975.IV.304/305. Vihar után 1975.V.416. Egy lócsiszár virágvasárnapja 1975.VI.432/433. Toll (Verstémák I.) 1975.X.768/769. Egy ifjú zongoristához (Verstémák II.) . . . 1975.X.768/769. Szenvedély (Verstémák III.) 1975.X.768/769. Vízleánya 1975.XI.832/833.

KAZINCZY G Á B O R Halászok 1964.VI.813. Tavasz 1964.VI.846. Metszet 1964.VII.998. Illusztráció 1964.VIII.1129. Sebesség 1964.VIII.1151. Portré 1964.IX.1230. Pihenők 1964.IX.1275. Ember és gép 1965.III.415. Fény és árnyék 1965.IV.508. Bőség (A Dobrudzsa-sorozatból) 1965.V.593. Fény 1965.V.605. A Dobrudzsa-sorozatból 1965.VI.759. Sárkányeregetők 1965.IX.1221. Halász 1965.X.1350. Pihenés 1966.V.680. Pihenés (A Dobrudzsa-sorozatból) 1966.X.1403. Avantgarde 1966.X.1424. A Dobrudzsa-sorozatból 1966.X.1450. Illusztráció 1967.V.598. Nők 1967.VI.844. Metszet 1967.IX. borítón A Szulina-sorozatból 1967.X.1451. Szulinai pár 1968.II.216/217. Három grácia 1968.X. borítón Grafika 1968.XI. borítón Zenekar 1968.XI.1648. Grafika 1968.XI.1724. Keletkezés 1969.VIII.1133.

Alkotás 1969.VIII.1141. Hőerőmű 1969.VIII.1241. Relé 1969.IX.1292. Három grácia 1969.XII. borítón Zenekar 1970.VII.1026. Lány hegedűvel 1970.XII.1934. Három zenész 1971.III.397. „Csendélet" 1971.VII.1019. Villon-illusztráció 1971.XII.1801. Kompozíció 1971.XII.1845. Villon-illusztráció 1971.XII.1869. Villon-illusztrációk 1971 .XII. 1892/1893. Jégkorong-mérkőzés 1972.VII. borítón Nap 1972.XI.1604. Agresszor 1972.XI.1654. Géniusz 1973.I.16/17. Lovas 1973.I.46. Rajz 1973.II. borítón Shakespeare-f igura 1974.I.45. Pogány oltár 1974.II.240/241. Az építők emlékére 1975.XII.968.

KECSKÉS PÉTER „1300" 1974.II.273.

KOPACZ MÁRIA Emlék 1969.IX.1382. Cirkusz 1970.III.450. Hajnali bombázás 1970.VII.1040/1041. Szent Anna-tó 1970.VII.1040/1041. Hangyák 1970.XI.1658. Metszet 1970.XI.1773. Illusztrációk 1971.VI.904/905. Indulás 1971.XI. borítón Hajnali váltás 1971.XI.1631. Vallatás, 1933 1971.XI.1660/1661. Némafilm 1972.VIII.1160. Kiállítás 1972.VIII.1184.

Repülő szőnyeg 1973.I.131. Romeó és Júlia avagy töltse mézesheteit a

Holdon 1973.X. borítón Helyettem kisvirág 1973.X.1550. Pillanatfelvétel az örökkévalóságról . . . . 1973.X.1571. Némafilm 1973.X.1576. Grafika 1974.IV. bontón Csírák 1974.V.660/661. Kirándulás 1974.V.660/661. Esti séták 1974.V.660/661. A földreszállás pillanata . . . 1974.V.660/661. A bűvész nagynénje 1974.V.678. A hallgatás kövei 1974.V.696. A következő ütközet 1974.VII.877. Levegő 1975.V.377.

KÓS KÁROLY A volt Szentimrei-ház 1967.Vlli.1059. Kis udvarház műteremmel 1967.VIII.1063. Varjuvár 1967.VIII.1067. Templomkapu-részlet Kolozsvárt 1969.IV.558. Illusztráció az Atila királról ének című könyv­

ből 1971.X.1504. Illusztráció a Varju nemzetséghez 1971.X.1505. Illusztráció a Kaláka-kalendáriumhoz . . . . 1971.X.1506. Sebes vára 1972.VIII.1209. Rajz (1932) 1973.XI.1645. Gyilkos-tói nyaraló-szanatórium 1973.XI.1648/1649. Vidéki lakóház terve 1973.XI.1661. Kalotaszegi kopjafa 1973.XI.1673.

LEON, ALEX Horváth Imre 1961.IV.418. Rajz 1961.V.604. Magány 1974.II.240/241. Radnóti Miklós 1975.I—II.96/97. Sz. N. portréja . 1975.I—II.96/97.

L U G O S I EDIT Tánc . 1975.IX.676.

LUGOSI LÁSZLÓ Cifrafarkú óriás állat 1975.IX.688.

MATTIS TEUTSCH Linóleummetszet 1965.X.1335. J Á N O S Bányászok 1965.X.1368.

Bilete de papagal 1965.X.1372. Plakát 1965.X.1374. Család 1965.X.1376. Színes faplasztika 1965.X.1378/1379. Fekete faplasztika 1965.X.1378/1379. Munkások 1965.X.1378/1379. Az ember 1965.X.1378/1379. Amerika 1965.X.1390. Boldogság 1965.X.1442. Linóleummetszet 1965.X.1450. Élet és halál 1965.X.1470. Rajz 1970.IX.1379. Rajz 1971.IV. borítón Tusrajz 1971.IV.502. Grafikák 1971.IV.532/533. Grafika 1971.IV.603. Grafikák a Művészetideológiához 1971.IV.604–608. Kompozíció (A Lelkivirágok című sorozatból) . 1974.II.240/241.

M O H O L Y - N A G Y Rézkarc (1924) 1969.V.683.

LÁSZLÓ

N A G Y ALBERT Építés 1961.XII.1480/1481. A békéért 1961.XII.1480/1481. Olvasókör 1963.III.308/309. Fütyülő asztalos 1963.III.308/309. Öreg paraszt 1963.III.308/309.

Fonó asszony . . 1966.VIII.1199. Paris almája 1967.II.187. Fiatalok 1967.II.208. Halászok 1967.II.232/233. Ariadne 1967.II.232/233. Picasso és Ehrenburg találkozása 1967.V.620. Bohóc 1968.VIII.1176/1177. A győző 1968.VIII.1176/1177. Fekete kakas 1968.VIII.1178. Józsa Béla a börtönajtóban (részlet) . . . . 1968.XI.1630. Zúzmara 1968.XI.1705. A csodálatos mandarin 1970.VIII.1168/1169. Cantata profana 1970.VIII.1171. A győztes 1972.VII.1047. Röplabdázók 1972.VII.1083. Ősi reflex 1972.VIII.1141. A Fekete kakas festése közben 1972.VIII.1152/1153. Polifónia 1972.VIII.1152/1153. Apokalipszis 1972.VIII.1191. Hárman a tengeren 1972.VIII.1193. Főnix 1972.VIII.1242. Leányka 1972.IX.1312/1313. Auróra 1972.IX.1312/1313. Csodálatos élet 1972.IX.1375. Fürdő után 1972.IX.1376. Álmodik a falu 1972.IX.1378. Olvasókör 1972.IX.1381. Múlt a jelenben 1972.IX.1421. Fehér kakas 1974.II.224/225. Gólyák 1975.III.182. Kávé 1975.IV.316.

NAGY IMRE Gaál Gábor 1957.I.6. Kelemen Lajos 1957.IX.1224/1225. Kós Károly (1938) 1958.V.683. Bojtár 1958.V.684/685. Vágy . . . . 1958.V.684/685.

Madárijesztők 1958.V.684/685. Harmatos reggel 1958.V.684/685. Önarckép (1950) 1958.V.687. Zsögödi emlék 1959.VII–VIII.1056/1057. Móricz Zsigmond 1959.XII.1816. Asztalos István (1942) . . . . . . . . 1960.III.346. Nagy István (rajz) 1961.IV.409. Szüleim 1963.XII.1601. Ziffer Sándor 1963.XII.1613. Akt 1963.XII.1630. Kós Károly (1957) 1963.XII.1635. Répaszedés 1963.XII.1639. Önarckép (1965) 1966.II.284. Dsida Jenő 1967.III.380. Kós Károly (1938) 1967.VIII.1060. Szabédi László (rajz) 1968.X.1484. Önarckép édesanyámmal 1968.XI.1686. Önarckép 1968.XI.1688/1689. Zsögödi táj 1968.XI.1688/1689. Nagy István (festmény) 1971.IV.617. Földes László 1973.I.49. Önarckép (1966) 1973.VI.933. Kós Károly (1938) 1973.XI.1640. Franyó Zoltán 1974.II.245. Nagy István (festmény) 1974.II.274. Székely leány 1974.IX.980. ÉVKÖNYVBEN Önarckép 1974.53. Emre bá, a kocsis 1974.54. Öreg vak 1974.86. Aba-Novák Vilmos 1974.100. Tusrajz a Népi táncosokhoz 1974.114. Emil Witting 1974.128. Zsögödi templom 1974.138. Tanulmány a Répaszedőkhöz 1974.164. Szövő-fonó népség 1974.188. Szarvas-tanulmány 1974.202. Tamási Áron 1974.216.

Nehéz gondok 1974.224/225. Önarckép 1974.224/225. Zsögödi patak 1974.240/241. Kettős akt 1974.240/241. Tersónszky Józsi Jenő (1937) 1974.258. Tanulmány a Naphoz 1974.268. Akt-tanulmány 1974.282. Pihenők 1974.292.

PALOTÁS D E Z S Ő Rajz 1973.II.286.

PAULOVICS LÁSZLÓ Madách-illusztráció 1964.IX.1188. Madách-illusztráció 1964.IX.1189. Kerámia 1964.XII.1748. Színészportré 1965.I.24. Ballada tűnt idők asszonyairól 1965.I.37. Állomáson 1965.I.48/49. G. S. költő arcképe 1965.I.48/49. Városi táj 1965.I.60. Fürdőző nők 1965.I.66. A vastag Margot 1965.I.143. Illusztráció 1965.III.349. Illusztráció 1965.1V.505. Illusztráció 1965.VII–VIII.1033. Illusztráció 1965.IX.1216. A kentaur születése 1965.IX.1232. Rajz 1965.IX.1301. Illusztráció 1965.X.1399. Illusztráció 1965.X.1402. Szász János portréja 1965.X.1406. Az öntöde balkonján 1965.X.1415. Süt a nap 1965.X.1421. Önarckép akttal 1965.X.1456. Illusztráció 1966.V.683. Kaktuszok 1966.V.740. Vágy 1966.VII. borítón

Színpadkép . . . . 1966.VII.1004. Illusztráció . . . . . 1966.VII.1023. Illusztráció 1966.VII.1031. A család 1967.I.92. Illusztráció 1967.II.226. Külföldi útirajzok 1967.III.316/317. Kerámia 1967.VI.872. Arghezi-illusztráció 1967.VIII.1042. A pestis 1967.VIII.1069. Kerámia 1967.IX.1280. Genezis 1967.X.1381. Találkozás az új hídon 1967.XII. borítón A Gorgó álma 1967.XII.1622. Szatmári táj 1967.XII.1626. A tudás fája 1967.XII.1632/1633. Gdanski emlék 1967.XII.1632/1633. Arany János : A walesi bárdok 1967.XII.1632/1633. Tudor Arghezi: Házőrző 1967.XII.1632/1633. Apollinaire-illusztráció 1967.XII.1632/1633. Amikor a vers szelleme megjelent 1968.II.230. Metszet 1968.XI.1668. Illusztráció 1968.XII.1789. Az idő körei 1969.I.30. Szeptember végén 1969.VII. borítón Barbár mosoly 1969.VII.1036/1037. Formák II 1969.VII.1036/1037. Trójai nők 1969.VII.1036/1037. Fotómontázs virágmotívummal 1969.VII. 1036/1037. Szatmár - 1970. május 1970.VII.1097. Ikarusz 222 1970.VIII.1201. Ikarusz 122 1971.II.252. Tájékozódás 1971.III.350. Újjáépítés 1971.III.385. Katedrális 1971.VII.1146. „Vénusz születése" 1971.IX.1323. Üzenet 1971.XI.1678.

Anyám emlékei . . 1972.II.213. „Végemléközet" 1972.II.235.

Szobanövények 1972.II.294. Gúnyos mosoly 1972.IV.537. Egy város reklámjai 1972.VI.824/825. Várakozás 1972.VI.824/825. Illusztráció 1972.IX.1329. Szatmár kövei 1972.XI.1695. Az új város 1972.XI.1743. Kepler (illusztrációrészlet) 1973.II.165. Mózes 1973.II.195. Zene és költészet 1973.VII.1038. A város tornyai 1973.VIII.1197. Egy nap emlékei 1973.XII.1935. Érkezés 1974.II.205. A mitológia értelmezése 1974.IX.991. Formák 1975.I–II.85. Gondolatok Apáczairól 1975.V.344/345. Fekete Nap 1975.VII.499.

P O N G R Á C Z Nap 1973.X.1529.

ANTÓNIA Életfa 1973.XII.1842 Tánc 1973.XII.1857. Címer hét bástyával 1974.I.135. Középkor II 1974.II.334. Variációk 1974.VI.727. Középkor 1975.IV.268. Máramarosi emlék 1975.V.362. Életfa 1975.VII.533.

P O P S I L A G H I , Július 1965.VII–VIII.1140. VASILE Grafika 1971.X.1609.

P O P P , AUREL Új krisztus (1923) 1958.IV.544/545. Proletár-temetés (1925) 1958.IV.544/545. Pro Patria (1927) 1958.IV.544/545.

Teljes lendülettel (1946) 1958.IV.544/545. Kosárfonó 1960.IX.1122/1123. A nagy fa kidöntése 1960.IX.1122/1123. Önarckép 1966.VIII.1168/1169. Vázlat a Rönkhordókhoz 1966.VIII.1170. Felsőbányai táj 1966.VIII.1210. Félbehagytam 1914. augusztus 1-én . . . . 1968.XI.1610. „Pro Patr ia" (1914) 1968.XI.1612. Rajz . .' 1970.XI.1709.

PUSKÁS S Á N D O R Balla Károly síremléke 1964.V.683. Korsós leány 1964.VI.829. Fiatalok 1964.VII.985. Maros és Olt 1968.I. borítón Térplasztika 1969.III.336. Antónia 1969.III.337. Mementó 1969.III.337. Biózis 1969.III.337. Szobor 1969.III.388. Jégmadár 1969.III.393. Petőfi 1974.II. borítón

SAJGÓ FODOR Ősz 1974.X.1118. ERZSÉBET

S I P O S LÁSZLÓ Állapotos nő 1970.VII.988. Hétköznapi reklámok 1970.VII.1086. Grafika 1972.XI. borítón Mágus 1972.XI.1632/1633. Mítosz 1972.XI.1657. Illusztráció 1973.V.722. Illusztráció 1973.V.723. Illusztráció 1973.V.725. Illusztráció 1973.V.727.

Rajz 1974.IV.610. Csángó madonna 1974.V.676/677. Rajz 1974.VII.884.

GY. S Z A B Ó BÉLA A TU-104-en utazom 1959.VII-VIII.1053. Apáczai Csere János 1959.X.1431. Ruhamosás 1960.V.573. Behavazott hidacska 1960.V.575. Tibeti sapkás önarckép 1960.V.577. Csokonai virággal (Illusztráció a Lilla-da­

lokhoz) 1964.II.242. A reményhez (Illusztráció a Lilla-dalokhoz) . 1964.II.242. A vérfürdő (Dante-illusztrációrészlet) . . . . 1964.II.272. Kígyóember (Dante-illusztrációrészlet) . . . 1964.II.273. A sötét erdőben (A Dante-sorozatból) . . . 1965.V.636/637. A várakozás sziklája (A Dante-sorozatból) . 1965.V.636/637. Rajz (1944) 1965.V.654. Rajz (1944) 1965.V.734. Fametszet 1967.I. borítón Vázlatok a „Bútorok"-hoz (Dsida-illusztráció) . 1967.III.346. Az utcaseprő (Dsida-illusztráció) 1967.III.370. Ex libris 1968.VI.917. Ex libris 1969.XII.1886. Északi tavasz 1971.I.112. Szamos-part 1971 .XI.1696. Petőfi fája 1971.XII.1811. Horgász 1971.XII.1818. Fametszet 1972.XII.1869. Fametszet 1972.XII.1871. Popocatepetl 1974.II.239. Halott fa a Gyilkos-tóban 1974.II.240/241. Édesanyám 1975.VII.544/545.

S Z A B Ó TAMÁS Népi faragások 1970.VI.812. Tél 1970.XI.1675. Lámpatartó 1970.XI.1700.

Fotó 1971.II.179. Fotó 1971.II.219. Fotó 1971.II.243. Fotó 1971.IV.596. Fotó 1971.V.814. Fotó 1972.VII.1023. Ejtőernyős iskola 1972.VII.1032/1033. Széki domboldal 1974.III.452. Szégyellős 1975.XI.832/833.

SZERVÁTIUSZ J E N Ő Asztalos István 1961.X.1156. Önarckép (1937) 1962.I.80/81. Alszeg . 1962.I.80/81. Tavasz 1962.I.80/81. Zene és szobrászat 1962.I.80/81. Cséti 1965.IX.1224. Kokojzaevők 1965.XII.1690/1691. Visszatérés 1965.XII.1690/1691. Dombormű 1968.IV.584. Szabédi László-síremlékterv 1968.IV.603. Gábor Áron 1969.VII.1009. A Tamási Áron-emlékmű terve 1969.IX. borítón Ballada 1970.IV. borítón A csodálatos mandarin 1970.VIII.1168/1169. Szobor 1971.V. borítón Tamási-emlékműrészlet (Szervátiusz Tiborral) . 1971.XII. borítón Tamási-emlékműrészletek 1971 .XII. 1812/1813. Önarckép (1967) 1973.VI. borítón Kőmíves Kelemen bal ladája 1974.II.240/241. Akt 1975.VII.544/545. ÉVKÖNYVBEN Önarckép 1973.20. Köszörűs 1973.40. Hazafelé 1973.74. Madárdal 1973.88. Szobája 1973.120/121. A villámsújtotta lány 1973.120/121.

Őszelő 1973.120/121. A csodálatos mandarin 1973.120/121. Ősz 1973.126. Az élet fejlődése 1973.172. Alszeg 1973.194. Önarckép (1962) 1973.202. A csodálatos mandarin (részlet) 1973.244. Visszatérés 1973.272.

TONITZA, NICOLAE 1918. december 13 1961.V.600. Önarckép 19Ó3.X.1321. Bukaresti táj 1963.X.1324/1325. Éhezők 1963.X.1324/1325. Külvárosi udvar a régi Bukarestben . . . . 1963.X.1326. A mérleg nem hazudik! 1963.X.1430.

TÓTH S Z Ű C S ILONA Kolozsvári részlet 1967.IX.1174. Táj 1968.XII.1788. Zöld asztal 1971.X.1455.

UNIPAN HELGA Karikatúra 1970.V.680. Karikatúra 1970.V.695. Karikatúra 1970.V.698. Karikatúra 1970.V.701. Modern Csipkerózsika 1970.V.764. Rajz 1973.III.432. Rajz 1973.III.434. Rajz 1973.III.436. Rajz 1973.III.438. Illusztráció 1973.VI.889. Illusztráció 1973.VI.897. Illusztráció 1973.VI.895. Illusztráció 1973.VI.891. Rajz 1975.I-II.59. Rajz 1975.I-II.68.

WEISS ISTVÁN Varjúfészkek . . . . 1972.IV.522. Fotó . 1972.VI.890. Fotó . . . . . . . . . . . . . . . 1972.VI.891. Fotó . 1972.VI.893. Fotó 1972.VI.895. A „Kezek" sorozatból 1972.XI.1643. A „Kezek" sorozatból 1972.XI.1647. Magány . . . . . . . 1974.I.58. Madách világa I–III 1974.XII.1236/1237. A múlt kísértése 1975.VI.464/465. Öregek 1975.VI.464/465.

ZOLCSÁK S Á N D O R Hegesztő 1963.VIII.1031. Szilágyi Domokos 1968.XII.1791. Elégia 1969.II.196/197. Kompozíció ....... 1972.X.1531.

RITOÓK JÁNOS összeállítása

Întreprinderea Poligrafică Cluj, Str. Brassai Sámuel nr. 5-7. 54/1976.