Finnugor genderkutatás

2. Gender, nyelvészet és nyelv

Problémakörök

• Nyelvészet: tudományszociológia,tudománytörténet

• Nyelvi ideológiák, nyelvpolitika,nyelvszociológia: a nyelv mint “nő”

• Nyelvhasználat: a nők/férfiak nyelve?• A nyelv mint rendszer: gender a nyelvben• A nyelv leírása: gender szótárakban,

nyelvtanokban stb.

Férfiuralom a tudományban?• Nemi szerepek “természetesítése”• “Objektivitás” (kutató vs. tárgy): a kutatás tárgya mint

“lélektelen természet”– történetírás (“torturing the sources for answers”)– nyelvészet: az újgrammatikus iskola: “törvények”– folklorisztika: a “finn” (történeti-földrajzi) módszer

• Ugyanakkor, a 19. sz. végétől:– a modernizáció másik oldala: feminizmus, harc az

esélyegyenlőségért– nők az egyetemeken, a(z ember)tudományokban

Julie Wichmann (szül.Hermann Júlia, 1881–1974)

• Hermann Antal etnológus lánya, Yrjö Wichmannfinn nyelvész felesége, néprajzkutató, műfordító

• Beiträge zur Ethnographie der Tscheremissen(1913)

• »Kyökki- l. uuniosastossa Julie koko aamupäivän yleensäkirjavapukuisen tšeremissiakan kanssa häärää, sillä nyt hän itse laittaakaikki ruuat, vieläpä mainion hyvin. [...] Itse Julie mielellään puuhaa,koska liikkeelläolo on hänelle erittäin terveellistä. [...] Hänen suomenkielen opintonsa käyvät täällä hitaammin, koska ruoanlaittopuuhat vievätpaljon aikaa. Hänen kansatieteelliset opintonsa (naisten puvuista ym.)käyvät täällä helpommin, kun asumme tšeremissiläisessä perheessä.»(Yrjö Wichmann, Matkamuistiinpanoja)

Az első nők a finnugornyelvészetben

• Magyarország: N. Sebestyén Irén(1890–1978), Vértes Edit(1919–2002)...

• Finnország: Eeva Kangasmaa-Minn(1919–)...

• Finnisch-Ugrische Forschungen: elsőfinnugor témájú írás egy nő tollából(Vértes Edit) csak 1962-ben!

Antifinnugrista nők?

• Bobula Ida (1900–1981): történész, egyetemidocens; emigrációban magyar-sumernyelvhasonlításokat, sumer“eredetelméleteket” publikált

• Nők az áltudományos eredetmitoszokatkedvelő konzervatív mozgalmakban (PetőAndrea, Napasszonyok és holdkisasszonyok:a mai magyar konzervatív női politizálásalaktana)?

A finnugrisztika mint férfitudomány?

• a nemzeti romantika patriarchálisöröksége

• férfi nemzeti stereotípiák• a finnugrisztika mint a nemzeti múlt

építője?• a romantikus “tudós”-kultusz• férfiuralom a történeti-összehasonlító

nyelvészet ideológiájában???

Lauri Hakulinen 1963:»Eräs ranskalainen luonnontieteilijä-professori on kerran

lennokkaasti lausunut virkaveljilleen: ‘Ainoa tehtävämmeoikeastaan on johdattaa ylioppilas omakohtaisesti kokemaanluomisen syvää liikutusta. [...]’ Enpä ihmettele, jos hiemanparkkiintuneet veljemme Öhmann, Reuter, Mustanoja ja Thorställaisen pateettisen lausuman kuullessaan vetäisivät suunsaskeptiseen hymyyn. Ymmärrämme hyvin, että kun he kukinastuvat feminiinisen jättiläisauditorionsa eteen, he näkevätkiharatukkaisten kuulijoidensa silmissä syvän tieteeseeninnostuneisuuden asemesta useimmiten hehkumassa halunpäästä mahdollisimman pian neuvomaan Suomen kansalle‘käytännön’ saksaa, englantia, ruotsia. Eikä PerttiVirtarannankaan 80-prosenttisesti naisvaltainen kuulijakuntatarjonne juuri toisenlaisia näkymiä: koululehtorin vihreä oksaväikkyy sielläkin toiveiden ainoana voiton laakerina.»

Női “kuckók”

• Folklorisztika: mikrófolklór (közmondások,találós kérdések stb.), gyerekfolklór stb. – ahősepika a férfiaké?

• Nyelvtervezés: Kodin sanasto (Lilli Lilius &Ilmi Hallstén 1896) – nők az “otthoni nyelv”tervezői

• nemzeti filológiák vs. a “tudományos”finnugrisztika

Kérdések

• Természettudományok, elméleti nyelvészet –férfiaknak kedveznek, mert– a “szuprahumán” kutatási tárgyban (ősnyelv,

univerzális nyelvtan stb.) nincsenek “nőkuckók”?– a domináns maszkulinitás (patriarchális

perspektíva) “bele van építve” az (eszményi)egzakt tudományba?

• Nemzeti (ideológiai, politikai) és tudományos(elméleti, filozófiai) tényezők összefüggése?

Nyelvpolitika, nyelvi ideológiák

• Aktív férfi / passzív (szimbolikus) nő > anyelv mint nő (Kieletär), anyelvész/nyelvhasználó mint férfi

“Perets népi szerelme”:Yitskhok Leybush Perets(1852–1915), kétnyelvű író,a gazdag, tiszteletreméltóhéber nyelv helyett a szép,fiatal jiddis nyelvet választja

(Joshua A. Fishman, “Cartoons aboutlanguage: a case study of the visualrepresentation of sociolinguistic attitudes”,1991)

Nők és a nyelvválasztás

• A nők mint nyelvhasználók a “nyíltpresztízs” felé irányulnak (talking like alady)?– “A tornedali finn fiúk svédül flörtölnek de

finnül viccelnek”• Nyelvmentők (anyák, nagymamák,

tanítók, írók...) vagy nyelvárulók?– “... women are continually called on to

establish their authenticity” (P. Eckert)

Férfinyelv – női nyelv?

• Stereotípiák a nők nyelvéről– fejlettebb, árnyaltabb (de nem zseniális...)– szociális célok (fatikus kommunikáció)– több interakció, bizonytalanság– árnyaltabb prozódia, gesztusok stb.– vannak női (és férfi) szavak, kifejezések– a különbségek megértési problémákat is

okozhatnak a két nem között (Deborah Tannen,You Just Don’t Understand)

Férfinyelv – női nyelv? (2)

• A stereotípiák– tényleg felelnek meg a valóságnak?– nemcsak (nyugat)európai-északamerikai

kultúrára jellemzőek?– nem más tényezőkre (pl. hatalom)

vezethetőek vissza?– nem inkább tudatos doing gender-

“performancia”?

A finn beszélt nyelv vonásai(Mantila, Virittäjä 2004)

vidéki, negatívférfiőszinte, valódi finnpl. lehemä, mennee, piä

vidéki, pozitívőszinte, aktív,modern, nőipl. mie, sie

semleges, általánosbeszélt nyelvpl. ne menee, yks

korrekt, műveltpl. lähden, metsä,punainen

(fő)városi, fiatal,nőipl. kauheitØ ihmisii

A szociolingvisztikai markerek (kombinációi) szabadonválaszthatóak – az identitás “konstruálása”

Gender a nyelvben

• Nyelvtani nem– nincs (pl. magyar, török, ?angol)– klasszifikátorok (kínai stb.)– van (pl. latin, orosz, német); nemcsak a

társadalmi/biológiai nem-rendszernek megfelelően• Lexikális nem (pl. anya, vő, csődör)• Rejtett nem

– false generics (politikusfeleség – ?politikusférj)– rendszerbeli különbségek (a szókincs szerkezete)

Nyelvtani nem

• egyeztetés (elle est belle, она красивая)– izl. Óli og Elsa eru ung ‘Ó. (m) és E. (f) fiatalok

(n.pl.)’• pronominalizáció (Wer hat sein/?ihr Fahrrad

vor der Tür gelassen?)• a nem-rendszer szerkezete: a hímnem

elsődleges?• sokszínű kapcsolat a biológiai/társadalmi

nem-rendszerrel (der Hochmut, der Übermut– die Armut, die Demut)

Szókincs

• Aszimmetrikus szóképzés– a nőnem másodlagos: orvos > orvosnő (óvónő >

óvodapedagógus)– a feminin képzőknek más funkciói is vannak (fr.

moissonneur ‘arató’ – moissonneuse ‘aratógép’;lengyel dyplomat – dyplomatka ‘aktatáska’; finnvenakko ‘orosz nő’ – haulikko ‘sörétpuska’...)

• A nőnem kevésbé generikus (minden énekesvs. minden énekesnő)?– hyvä jätkä ‘jó srác’ (> ‘jó barát(nő), kolleg(in)a’),

maaherra ‘kormányzó’ (> férfi vagy nő) – ämmä‘vénasszony’ (> nőies, gyáva férfi)

Szókincs (2)

• Pejoráció: cleaning lady vs. *cleaning lord;Frau ‘úrnő’ > ‘nő’

• Amelioráció: queen ‘nő’ > ‘királyné’; manysinaj ‘úrhölgy, istennő, tűz’ ?~ fi. nainen ‘nő’

• Férfiperspektíva: úr vs. asszony / kisasszony/ úrnő

• Összefüggő tényezők: általánosabbszemantika – nagyobb frekvencia

Szexizmus a szóválasztásontúl

• Daily Telegraph (Cameron 1998):– A man who suffered head injuries when attacked by

two men who broke into his home in Beckenham,Kent, early yesterday, was pinned down on the bedby intruders who took it in turns to rape his wife.

• Tainio a párkapcsolat-kézikönyvek nyelvéről:– a férfi mint alany/agens (Hogyan látja a férfi a nőt? / A

férfi a nő szemében)– általánosítás: “alkalmi” nők többes számban –

“kategorikus” férfi egyes számban– sorrend: férfi-nő (kivétel: anya - apa - gyerek)– fokalizáció: a férfi szempontja

Szexizmus nyelvtanokban,szótárakban?

• Nykysuomen sanakirja: a mies [‘férfi’]szócikk sokkal terjedelmesebb mintnainen [‘nő’] – csak a szókészletszerkezetének a folyománya?

• Példamondatok– (Kristiina Ross:) mees vajus mõtteisse

“semlegesebb” mint naine vajus mõtteisse?– Nyílt szexizmus? Ereje teljében levő férfi

vs. a lány termetének lágyan hajló vonalai

Nevek és névadás

• Női vs. férfi nevek– keresztény névadási innováció?– “nyelvtani nem”: pl. -o az észt férfi

nevekben, kicsinyítő képzők a nőinevekben

• Családnevek és férfiuralom

Gender és a finnugornyelvtudomány

• Az egyenlőség mítosza vs. rejtett gender• Gender és nyelvtörténet: lehet újraértékelni

pl. az etimológiai kutatás hátterében hatóhipotézisokat?

• Gendernyelvészet és a kis finnugor nyelvekemancipációja– árnyaltabb kép a nyelv helyzetéről– előítéletek és esszencializmus ellen