1értés

4
Kostya Rita OR-ZSE Közösségszervező szak II/III Egyetértés című zsidó politikai hetilap áttekintése Dolgozatomban két rövid cikket szeretnék bemutatni, melyet az 1933. május 13-án megjelent Egyetértés című országos zsidó politikai hetilapban találtam. Mindkét írás a „Petit Parisien” párizsi lap megbízható adatai alapján készült: „A készülő árja-törvény 2,000.000 német állampolgárt fog kizárni a német közösségből(?)” „Tekintve, hogy Németország zsidósága összesen 600,000 lelket tesz ki, ez a 2,000.000-s tömeg elképesztő jellemzését adja a német zsidóság három generáción át való asszimilálódásának, illetve kitérésének.” „Stresemann fia sem teheti le vizsgáit a német egyetemen, mert anyai ágon való nagyapja zsidó volt.” Történelmi áttekintés Az I. világháború alatt az angolok és a franciák az araboknak függetlenséget, a zsidóknak pedig nemzeti otthont ígértek a Közel-Keleten (Balfour -nyilatkozat, 1917). Ez azonban nem valósult meg, a háború után egymás között osztották fel a térséget. 1933. január 30-án Hindenburg Németország kancellárjává Adolf Hitlert, az NSDAP vezetőjét nevezte ki. A náci ideológia egyik fő eleme a fajelmélet volt, mely szerint a német „faj” árja, vagyis felsőbbrendű. Főellenségnek a németországi zsidóságot kiáltották ki, amely súlyos üldöztetéseknek volt ezáltal kitéve. Bántalmazták őket, bojkottálták üzleteiket (Bojkott-nap, 1933. április 1.), s mindehhez törvényes keretet adtak a későbbi, 1935-ös nürnbergi törvények. A németországi zsidók elvesztették jogegyenlőségüket és állampolgárságukat, a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot pedig fajgyalázásnak minősítették. Magyarországon 1920. március 1-jén nevezték ki Horthy Miklóst kormányzónak, aki több mint 24 évig volt az ország államfője. A Horthy -korszak uralkodó ideológiájának szerves része volt a zsidóellenesség. A zsidóságot a liberalizmussal és a baloldalisággal azonosították, illetve őket okolták az 1918-19-es katasztrófákért. A felerősödő antiszemita hangulat hatására született 1

Upload: ritakostya

Post on 13-Sep-2015

4 views

Category:

Documents


3 download

DESCRIPTION

1értés

TRANSCRIPT

  • Kostya Rita

    OR-ZSE

    Kzssgszervez szak II/III

    Egyetrts cm zsid politikai hetilap ttekintse

    Dolgozatomban kt rvid cikket szeretnk bemutatni, melyet az 1933. mjus 13-n

    megjelent Egyetrts cm orszgos zsid politikai hetilapban talltam. Mindkt rs a Petit

    Parisien prizsi lap megbzhat adatai alapjn kszlt:

    A kszl rja-trvny 2,000.000 nmet llampolgrt fog kizrni a nmet kzssgbl(?)

    Tekintve, hogy Nmetorszg zsidsga sszesen 600,000 lelket tesz ki, ez a 2,000.000-s

    tmeg elkpeszt jellemzst adja a nmet zsidsg hrom genercin t val

    asszimilldsnak, illetve kitrsnek.

    Stresemann fia sem teheti le vizsgit a nmet egyetemen, mert anyai gon val nagyapja

    zsid volt.

    Trtnelmi ttekints

    Az I. vilghbor alatt az angolok s a francik az araboknak fggetlensget, a zsidknak pedig nemzeti otthont grtek a Kzel-Keleten (Balfour -nyilatkozat, 1917). Ez azonban nem

    valsult meg, a hbor utn egyms kztt osztottk fel a trsget.

    1933. janur 30-n Hindenburg Nmetorszg kancellrjv Adolf Hitlert, az NSDAP

    vezetjt nevezte ki. A nci ideolgia egyik f eleme a fajelmlet volt, mely szerint a nmet faj

    rja, vagyis felsbbrend. Fellensgnek a nmetorszgi zsidsgot kiltottk ki, amely slyos

    ldztetseknek volt ezltal kitve. Bntalmaztk ket, bojkottltk zleteiket (Bojkott-nap, 1933.

    prilis 1.), s mindehhez trvnyes keretet adtak a ksbbi, 1935-s nrnbergi trvnyek. A

    nmetorszgi zsidk elvesztettk jogegyenlsgket s llampolgrsgukat, a zsid s nem zsid

    kztti nemi kapcsolatot pedig fajgyalzsnak minstettk.

    Magyarorszgon 1920. mrcius 1-jn neveztk ki Horthy Miklst kormnyznak, aki tbb

    mint 24 vig volt az orszg llamfje. A Horthy -korszak uralkod ideolgijnak szerves rsze volt

    a zsidellenessg. A zsidsgot a liberalizmussal s a baloldalisggal azonostottk, illetve ket

    okoltk az 1918-19-es katasztrfkrt. A felersd antiszemita hangulat hatsra szletett

    1

  • meg 1920. szeptemberben a Numerus Clausus. Ez ltszlag egy oktatsi trvny volt, mely szerint

    a magyarorszgi nemzetisgek s npfajok tagjai csak szmarnyuknak megfelel mrtkben

    vehetnek rszt a felsoktatsban. Ugyan a trvny szvegben sehol nem szerepel a zsid sz,

    mindenki szmra vilgos volt, hogy ellenk irnyul, mivel a zsidk bizonyos rtelmisgi plykon

    nagyobb arnyban voltak jelen, mint a trsadalom egszben. 1938-ban mdostottk a Numerus

    Clausust, ekkor mr szakmnknt is figyeltk a zsidsgot.

    Az I. vilghbor utn Magyarorszgnak tovbb romlott a kapcsolata a szomszdos

    orszgokkal, gy ms gazdasgi partner utn kellett nznie. Ez a gazdasgi knyszer, valamint

    Nmetorszg klpolitikai rdekei azt eredmnyeztk, hogy Magyarorszg egyre jobban elktelezte

    magt a nmetek oldaln.

    Azt gondolhatnnk, hogy az emberisg rkre megtanulta a leckt az antiszemitizmussal,

    rasszizmussal kapcsolatban, de sajnos erre a jelenkori tnyek, trtnsek rcfolnak. Az els cikk

    cmnek vgn megjelen krdjel szmomra egy figyelmeztets, miszerint mindig szmtanunk

    kell arra a sok kegyetlensgre, amit az emberek egymsnak tudnak okozni bizonyos ideolgik

    cmn. Pszicholgibl tanultuk, hogy az ember nagyon befolysolhat, knny meggyzni, akr

    akaratuk, akr jzan eszk ellenre is. Ugyanakkor ez egyltaln nem szolgl mentsggel. ppen a

    szrny mlt miatt kell mskpp gondolkodnunk, viselkednnk, nem szabad elfelednnk

    trtnelmnket, s hagynunk, hogy mg egyszer ilyesmi, illetve ehhez hasonl elfordulhasson.

    Felhasznlt irodalom:

    Egyetrts, orszgos zsid politikai hetilap (1933. 05.13., 4. old.)

    2