Szerkesztette: Stefanik Pal ny . fiiszerkeszto okl . vill . mernok HASBT

jrta k: Basso Andor HA5NM Bekei Ferenc okl . iizenimernok HA5KU Dora Laszlo ny . alez . Faber Jozsef okl . vill . mernok HA5JJ Ferenczi bdon okl . vill . mernok ID^. Florian Endre kandidaus cimzetes docens I Dr . Hetenyi Laszlo okl . vill . mernok HA5BK ~ i s v o l c s e ~ Andras okl . vill . mernok Kollar Ern6 HA5DB Dr . Madarlsz Llszl6 okl . iranyitlstech . szakmernok Pall Viktor HACBE Palinkas Tibor okl . uzemmernok Plachtovics Gyorgy miiszeripari technikus Rozsa Slndor okl . vill . m6rnak Sipos Gyula okl . IC szakmernok Tarkanyine Toth Erzsbbet - rajzok

Tartalomjegyzek

lgy kezdiidott ............................ 4 Telepeslhalozati. amator oszcilloszkop .... 18 TV tanacsado ........................... 45 Mikroszamitogep memoria kialakitasa. bovi-

tese .................................. 55 Monofon elektromos orgona .............. 81 Kapcsolastechnikai erdekessegek ......... 89 lntegralt armakoros vevokeszulekek ....... 113

..................... Amator kapcsolasok 143 FM szignalgenerator ..................... 163 URH FET GDO ........................... 167 SSB ado-vevii ........................... 170 Beallithato kimeneti feszultsegii integralt

armkiiros tlpegyseg ................... 174 ....................... Harmonikus sziir6 178

... . . . ................. CQ de HA CQ 1984 179 lnduktiv kozeliteskapcsolok ............... 182 KetttBs bemenetii URH antennaeriisitij ..... 192 Sztereo fbnyorgona ...................... 198 25 Vl3 A-es tranzisztoros tapegyseg modul

rendszerii TV-veviik javitasahoz ........ 210 Mit. hol talalok? ......................... 214 Autosok. figyelem! ....................... 226 CB kapcsolasok .......................... 248

ISSN 0557-6229 ISBN 963 326 543 6

Kiadja: Zrinyi Katonai Konyv- es Lapkiado . A kiadasert felel: Nemeth M . Laszlo igazgato Athenaeum Nyomda. Budapest . Felelos vezetii: Szlavik Andras vezerigazgato

Kedves Olvasonk! Koszontjiik regi, kozottiik immir kvtizedes ismeretsegre visszatekinto baratdinkat 6s azokat is persze, akik iden veszik eloszor kezbe uj evkonyviinket. Jelen 18. evkonyviinket sok fiatal szakember is haszonnal forgathatja, hiszen folytatodott azon torekvtsiink, hogy lepest tartva a korral, most is felterkepezziik a radiotechnika, elektronika, mikroelektronika aktualis hadallasait es iranytuvel szolgaljunk mindazoknak, akik korunk legkorsze- rubb technikai iranyzatai kozott kivannak eligazodni.

Esemenyekben kiilonosen gazdag esztendo elott allunk. 1985-ben sorra keriil partunk kovetkezo kongresszusa, amelynek tanacskozisai soran szarnba vessziik a ntpgazdasag fejlodesi iranyzatait, azokat a sikereket. amelyeket a legnehezebb vilaggazdasagi helyzet okozta gondok elleni harcban ertiink el es azokat a feladatokat, amelyek mkg mindig a dolgozo nep elott allnak.

1985-ben orszaggyulesi 6s tanacsvalasztasok is kovetkeznek. Ebben az Cvben eloszor kell a jeloltek listajara minden orszaggyultsi es tanacsi valasztokeriiletben, korzetben egynel tobb nevnek szerepelnie.

Tavaly rneg ugy gondoltuk, hogy 1984 a vilag minden sportolojanak nagy seregszeml~jet is magaval hozza. Am a hideghaborus helyzet visszaallitasara torekvo 6s az imperializmus legagresszivebb hagyominyaira ernlkkezteto modszerekkel dolgozo Amerikai Egyesiilt Allamok az olimpiai Charta alapveto eloirasainak megsertCsevel lehetetlennt tette, hogy a Szovjetunio, a szocialista nepek versenyzoi Los Angelesbe utazzanak. Csonka olimpia volt tehat, az aranyermek elvesztetttk regi ragyogasukat.

A Reagen adminisztracio a raketahiszteria szitisaval egyidoben a politikai es sportzsarolas teljes fegyvertarat is bevetette, igy akarvan ciljait a Varsoi Szerzodks tagjaira a szocialista testvernepek kormanyzataira eroszakolni. Am sikeriik elmaradt. Az olimpia elott es utan a Los Angelestol tavol maradt orszagok jelentos sportversenyeket bonyolitottak le. S ezek soran nem egy az olirnpiai aranytrmet jelento teljesitmenyeknel jobb eredmtnyeket ertek el az alaposan felkesziilt sportolok.

Az Cv, arnelybe lepiink, a hazai mikroelektronika gyors fejlodCsCvel kecsegtet. A sziliciumot, ezt az evszazado- kon at ertektelennek tuno nyersanyagot most nagyszeru tulajdonsagai miatt az ember a hiradistechnika szolgala- tiba allitja.

Az iparban a szamitogepeken 161 a robotok is mind nagyobb szerephez jutnak. Ezek lelke is a felvezetokbol, mikroelektronikai alkatreszekbol 8116, ~Clfeladatokra programozott szamitogtp. A magya: oktatisi rendszer a sz6rnitogtptechnika alkalmazasat hovatovabb iltalanos-, kozepfoku oktatasi temava tette. Igy azuta? trtheto az a novekvo CrdeklodCs, amely a radio-, es hiradastechnika irant oly gyors mertekben novekszik. Evkonyviink sorozatat vegiglapozva rnindenki elott megvila~osodik, hogy a radio es elektronika szakertoi mind e folyamatokat jo elore lattak. Jovoltukbol a Radiotechnika Evkonyv eloremutato cikkekkel 6s szaktanulmanyokkal 18 even at erre a torvenyszeru folyamatra keszitette el6 a magyar szakembergirdat. Jelen tvkonyviink tartalomjegyziket att?nulmanyozva kitunik, hogy most is e celok veztrlik a kiadvany szerkesztoit.

Igy a szamitastechnikival foglalkozok szamara kozoljiik Madarbsz Laszld ,,Mikroszcimitdgbp memmdria kialaki- tas, hovitbs" cimu cikket, mely mult evi konyviink hasonlo tkmajinak folytatasa. Meg kell emliteniink a sok tizezer gepkocsitulajdonos szamara irodott 6s mar Cvtizedes hagyomanyokra visszatekinto ,,Autdsok! Figyelem!" cimu cikket, mely most valamivel bovebb terjedelemben jelenik meg. Ugyancsak nagy erdeklodtsre tarthat szimot Ferenczi Odon KapcsolastechnikaiPrdekessPgek" cimu cikke, mely sok konnyen megepitheto, valtozatos osszeilli- tast tartalrnaz. A muszerepito amatoroknek ajanljuk Sipos Gyula: ,,SzkdpPpitPs" cimu cikket, melyet a szerzo kozismert miiszaki alapossaggal, jo irthetoseggel ir le. A kezdo hangszerepito amatoreink oriilni fognak PLiN Viktor ,,Monofdnikus orgona" leirasanak, melyben nagy rtszletesseggel ismerteti a szerzo a hangszer megepiteset, behangolasat es sok hasznos gyakorlati tanacsot ad. ,,Megepitett es kiprobalt" kapcsolasok focimet adhatnank Plachtovics Gyorgy es Palinkas Tibor cikkeinek, melyben a szerzok ,,Sitere0 fbnyorgona", ,,URH anrennaerositb"', ,,TapegysPg", ,,Znduktiv helyzetkrztkelo, ,,Exponald bra" kesziilekek leirasat es megepiteset ismerteti. ,,Radidvbtel technika - felsbyokon" cimmel kozli Rdisa Sandor a legmodernebb eszkozokkel mukodo es megepitheto radio vevokesziiltkek szerkezeti megoldasait. Dr. Fldrian Endre ,,Zgy kezdodort. . ." cimii cikkebol megismerheti az olvaso ,a magyar meteorologiai munka sziiletesCt 6s fejlodeset. Amator sorozatunk sok gyakorlati kapcsolast kozol. Igy az ,,Amator kapcsolasok", ,,GDOW, ,,28 MHz-es SSB add-vevo"", ,,TV sziiro"", ,,FM szignbl generator" es ,,TbpegysPgH leirasok talalhatok a rovatban.

Azzal zarjuk az eloszot, hogy mindenek elott kedves olvasoinknak eredmenyekben gazdag, bekes es boldog @ esztendot kivanunk. Remeljiik, hogy konyviink hasznos tanacsokkal szolgal amatoreinknek. Sok sikert 6s jo amatormunkat kivan a

Radiotechnika szerkesztosege

A RADlOTECHNIKA egy regebbi sza- rnaban olvastarn az egyik, t6lem leg- alabb husz evvel fiatalahb szerkeszto ,,radios eletrajzat". A sok elrnenyt felso- rolo, szinte alany- es allitrnanyokbol osz- szerakott irast, rnegis harorn hasabot tett ki. Ekkor jutott eszernbe, hogy - sok velet- len folytan - nekern IS van nerni ,,radiosu illetve kirnondottan a radiohullarnokkal foglalkozo, mar eleg hosszu eletern, es ennek is rnaradtak valarni nyornai a ha- zai radiozas teren. . . Igaz, van kulonb- seg is az ernlitett szerkeszto mirkodese es az enyern kozott: en fizikus es rneteo- rologus vagyok. Ha en ,,visszaernleke- zern" a rnultarnra, ugy arra is kell gon- dolnorn, arnit mint fizikus rnirveltern, hi- szen anelkul nern vezethettern volna be hazankban az ionoszfera rnereseket, rnajd nern fejleszthettern volna tovabb, ha azokat a - talan ,,rnellekesenn kapott - rnunkakat is el nern vegzern! Az ionosz- ferakutatas ugyanis sokfele agazo (rnaga is) ,,tudornanyagn. Csillagaszat, kozrno- l igia, napfizika, f61drnagnesseg es Ieg- kortan, arnellett terrneszetesen radio- technikai isrneret is kell hozza. Ezeket, akarva, nern akarva, bizony el kellett sa- jatitanorn.

Megse gondoltarn arra, elbzbleg, hogy egy egyeni (es sajnos, szinte csak annak rnaradt) rnunkarol irjak. . . De osztonzest is kaptarn: a felnovd nemzedeknek rneg kell tanulnia az ,,oregekn munkajabol, a jdb61: hogyan kell, a rosszbol: hogyan nern szabad dolgozniok!

De elhihetb-e, hogy egy ember, rnond- juk ugy 45-50 evre visszarnenbleg ernle- kezzek? Nos, talan az erdekesebb, az izgatobb, a fajobb, a trefasabb, rneg in- kabb a ,,nehezebbH dolgokra: igen.

Arnellett el rneg neheny olyan rnunka- tarsarn, akik eppen az ionoszferakutatas rnegkezdeseben potolhatatlan segitse- get adtak.

~n is ugy kezdtern, mint rninden ,,oreg radios", valarnikor 1924-ben rnegepitet- tern az elsB detektoros keszulekernet. Ezt viszonylag dyors fejlbdes kovette, rnert 1927 nyaran mar egy ot ,,lampas", sbt ,,szuperheterodynen kapcsolasu (terrne- szetesen telepes) radiot vittem haza va- kaciora, TolmAcsra. A gyors fejlBdes nern veletlen: vaci girnnazista voltarn, ebben a ,,neh6zU girnnaziurnban tanulni kellett. A fizika tanarorn 0veges Jozsef volt (kesbbbi Kossuth-dijas). Azt hiszern, hoav azok a szerzbk, akik rnostanaban ., , ,,lenezikU ezt a regi girnnaziurnot, nern kaphattak volna ott erettsegi bizonyit- vanyt. . .

Ezt az ot ,,lampas" keszuleket feltetle- nu1 rneg kell ernlitenern, rnert ezzel rnaris ,,felfedeztem valamit". Hogy rnit? Azt

csak 15 ev rnulva tudtarn rneg, akkor is csak a nevet! Errol kesbbb reszletesen irok.

Az eset rnaga ugy tortent, hogy a nyari hadgyakorlatra behivott katonak helyi parancsnoka szarnara Diosjentirdl (ot krn tavolsagbol) huztak egy telefonvonalat. A ,,drotn a mi padlasunkon is atvezetett.

Nern reszletezern az indokairnat, de teny, hogy akkor>.kovettern el elsb ,,mi- nyernet" a hadsereg ellen. Padlasanten- narn is volt. Azt hiszern nern kell hozza rnagyarazat: a telefonvonalat osszekap- csoltarn az antennarnrnal (es ezt a radio hangfrekvencias reszevel), igy lehallgat- tam a DiosjenbrBI erkezB parancsokat. (A katonak csak orultek neki. . . ) Ha vala- ki most esetleg egyaltalaban ,,brurnrnm- ra gondol: teved. A legkozelebbi 50 Hz-es elektrornos halozat Vacott volt, kb. 18-20 krn tavolsagra, akkor.

A lehallgatas kozben, de nappal szinte barrnikor, nerncsak a parancsok szove-, get, hanern valarni furcsa futtyszerir han- gokat is hallottarn. Valarni rnagasan kez- dbdb, aztan gyorsan sullyedo frekvencia- ju futtyoket eszleltern., valahogy igy: tyieuuo, olykor kettoset is, egyrnas rnel- lett. Vajon mi ez?

Nosza gyorsan egy level Molnar Ja- nosnak. (Szegeny, rnennyit kereste rnaga is, mi lehet ez ? - Ezt kesbbb tudtarn rneg, arnikor mar mint kollegak es baratok be- szelgettunk.)

Sajnos elfogadhato valasz - bevallot- tan - nern Brkezett, sbt kesbbb, az egye- ternen se tudta senki se rnegmagyarazni.

Hat itt vagyunk mar, az egyeternen. Sajnos, akkor nern volt esti tagozat. A ra-

diojavitasokat, rnegelhetesern egyik eleg jo forrasat nern emlegetem, hiszen csak a kulonbozb tipusu radiokat isrnertern rneg kozben. Az mar tobb volt, hogy a Tangl-tanszeken Barnothy Jend (ma is- mert tudos az USA-ban) es Forro Magda tanarsegedek - arnerikai osztondijjal - azt kutattak, hogy jon-e a Napbol kozmi- kus sugarzas? Nekik is dolgoztarn. A szakdolgozatornhoz szukseges LC- merbt, arnelynek a lelke egy neongazas kvarckristaly volt, magarn keszitettern. Akkor buszke is voltarn ra! Bezzeg, ma mar rnaskent allitanam ossze, dehat egy ilyen rnostani mar a ,,sokadikn lenne.

Volt rneg egy csinyern egyeterni eveirn alatt, de az mar rnaganugy volt. A Dra- sche-teglagyarbeli, rokoni lakasorn abla- ka a nagyon kozeli szornszed fele nyilott, aki rettentben buszke volt az Orion radio- jara es folyton bbgette, fbkent a vasarna- pi ebedekre rneghivott vendegsereg elbtt.

Ott is volt ,,hang010 oszcillatororn". Azt hiszern nern kell hozza nagy fantazia: a ,,senkinek sincs ilyen nagy radioja" ep- pen a legtobb vendeg jelenleteben, rnin- den kivant allornast vett ugyan, de csak fel percig: utanna ugy futyiilt, hogy a ven- degek nern birtak. igy a ,,bbgetesn lassan abbarnaradt.

Kisse hasznosabb volt a rnegisrnerke- desern a ,,sargan RADIO UJSAG fbszer- kesztbjevel. Ez a hetilap kozolt itt-ott technikai cikkeket is. Egy alkalornrnal pa- lyazatot irt ki: az elso dij 3-. . . a harrnadik egy ,,radioldmpa" volt. Ez nekern valo feladat volt. Jelige es vegtelenul pontos, pausz papirra rajzolt rnasolat kellett a

1 . abra. A r tg i elnevezts szerint a MEZ (roviditts) szdt hasznaltuk a ,,zonaido"" jelztstre, ha nem volt pl. nyari idoszamitas

szerzd azonositasara. Kb. negy-ot het mulva olvashattam a harom jeligemet. Bernentem a szerkesztdsegbe a ,,lampa- kert". A vege az lett, hogy megbizast kaptam egy cikk megirasara. Vartam, vartam mar sokaig, vegre megjelent az adott cimen egy cikk: de azt - nem en irtam. Biztos voltam abban, hogy szak- mailag helyes volt az irasom. Szinte ,,fajtm ez a ,,banasmod"! De jott ra a ,,bal- zsam": nehany nap mulva tiz egesz Pen- g6 honorarium! Hogy az akkor mekkora penz volt! ! No es egy megjegyzes: ismet menjek be a szerkesztdsegbe.

Itt aztan rnegtudtam, hogy az ember egy hetilapban nem ugy ir meg egy cik- ket, mintha'az egyetemre adna be a dol- gozatot! Nezzem meg a megjelent cikk es az en irasom kozotti kulonbseget, es ir- jak egy masik cikket!

lgy kezdddott a szakmai, ,,irodalmiM mukodesem. Megerte. Lassacskan csak elmultak az egyetemi evek, de akkoriban ,,elhelyezkedniU csak ugy lehetett, hogy az ember kapott a professzorato1 egy nevjegyet, amelynek a boritekjara vagy egy intezmeny vagy egy vallalat igazga- tojanak nevet irta. Ezek a vezetd embe- rek a tanarokra biztak: valogassak ki sza- mukra az embereket. En ket boritekot kaptam: egyiket a Meteorologiai Intezet, a masikat Aschner Lipotnak, a Tungsram gyar vezetojenek cirnere.

Az eldzo kozelebb volt, odamentem. Azonnal alkalmaztak, de hogyan? ,,On- kentes" eszlelo leszek, munkamert ka- pok egy szobat futessel, vilagitassal, heti tobb orat kell a Konyvtar rendezeseben resztvennem stb. . . ,stb. . . , de egy fillert se kaphatok, mert ,,penz, az nincsen". Sot ebb61 az alkalmazasbol kifolyolag az allammal kapcsolatban semminemu ko- vetelesem se lehet. Mindezt ala is kellett irnom! 1934. november 2. Halottak nap- ja . . .

Orijltem, hogy lesz fedel a fejem felett! Most hirtelen ugrom sok-sok evet:

1978-ban talalkoztam a rovid iddre haza- latogato Bay Zoltannal, akit elbzoleg is ismertem. El kellett neki meselnem ,,elet- rajzomat". Amikor a ienti bekezdeshez ertem ramkialtott: Te brult, hijlye, hogy tehettel ilyet, ezert vagy most koldus penzen. Aschner meg fizetest is adott volna, hiszen nagy szukseg lett volna akkoriban ratok. . . Most valamelyik amerikai egyetemen tanitanal!

Lehet, hogy igaza volt? - Nem tudom. No, de terjunk vissza a folyo eletre. Az

igazgatom hamar eszrevette, hogy sze- retem a ,,mGszereketn, kulonosen, ha elektromosak. igy kerult sor arra, hogy a mar regen abbahagyott legkori elektro- mossag mereset ujra megkezdjuk az in- tezet tornyanak tetejen, persze csak be- vezetd kiserlet alakjaban.

A villamok okozta zajok Bszlelese Ma- gyarorszagon mar 1901-ben megkezdd- dott (persze nem radioval). A ket haboru azonban minden erdeklddest es lehet6-

2. abru. ~ ~ j , a l l i n szinrc ,.boricrlmas" zivatarok voltak

seget elsoport, csak a hianyos feljegyze- sek maradtak meg. Engem ezek a zajok, mint a radiohullamok maguk, ugyanugy erdekeltek, hiszen terjedesuk ugyanugy tortenik. lgyekeztem is megismerni min- den idevonatkozo irodalmat, es mar 1938-ban mereszkedtem egy hazi kollok- viumon beszamolni roluk.

A radiohullamok iranti erdeklodes nem volt uj ,,erzelmem", hiszen Molnar Janost mar gimnazista koromban eleget faggattam arrol, hogy egyes allomasok ,,hangjatV az idoben mas es mas erds- seggel veszem, mi az oka? 0 altalaban az idojarast okolta a valtozasokert.

Elektromos es egyeb idevago isrnere- teirnet akkor tudtam alaposabban kama- toztatni, amikor Ogyallara kerultem es itt tobb oldall3 munkassaggal biztak meg. Elso sorban most mar ,,mernemn kellett a Iegkori elektromos feszijltseget, az adatok evkonyvbe kerultek. A kozeli.sik teruleten rneghatarozhattam a Vlrn-hez szukseges szorzoszamot. Ogyallan re- gen is volt ilyen meres, annak az anyaga is rendelkezesre allott, igy megrajzolhat- tam kilenc ev atlagos napi menetet (1. abra).

Itt mindjart egy ,,ujitastn is alkalmaz- tam (ez abban az idoben nem volt dicso- seg). Azon a videken sok zivatar volt, amikor lattam a kozelgo zivatarfelhoket (2. abra), a regisztralo Benndorf-fele mu- szer kvadransaira kisebb feszultseget vezettem, igy az kisebb erzekenysege miatt a nagy (akar az ezer voltos) feszult- segugrasokat is mutatta.

Egy masik ,,elektromos feladatom" volt az ,,Israel-fele ionszamlalo mirkodte- tese. Ezt a muszert mar ide, Ogyallara kaptam (3. abra). Lehetett vele a kis, a kozep es a nagy, vagy Langevin ionok suruseget merni. E legutobbiak allitolag a legfontosabbak biologiai szempontbol. Bemutathatom a nagy ionok 1939-1943 evek kozotti meresek eredmenyekent az atlagos sGruseguk evi menetet (4. abra). A kesobbiekben feldolgozasra kerult a kulonbozo ionok ,,legtomegek szerinti"

3. abra. Az Israel-fPle ionszamluld lelke a n~ikt~oszkdppul n6zheto kvadruns elektrom6ter aranyozott kvarcszal mutatoja volt! (Teljr .~ klt6rCre: 1 millivolt!). A jobb es bul oldalon

kiaNrj csovek (amelyeken a lercg5t szh,fltk a t ) kapacitasut az eltnPs Tugger-file kapacitusmerovel egy cm-es ( 1 , I pF) pontossuggal m6rhettiik; uz atdrumlo levego

rnennyisigkt a jobbra hdtul latszd iivegcs6ben mozg6 ,,dugd-mutato" jeleztr ern3 polztos,~uggal

1 1 A sarkcsillag terrneszetesen csak ejjel

A nagy ionok atlagos sljrljsege dgya116n 1939-1943 kozott

4. abra. Amint Ibtjuk, az ivi menet tilen Ps tavasszal valtozik nagyobb mirtikben. Ez azonban csak ,,vidikreU vonatkozik

eloszllsa is, de ilyen felosztasnak ma rnAr alig van Brtelrne.

Termeszetesen renbe kellett hoznunk a ,,rnagnetikatn is. Ez alatt a rnagneses mirszerek felig foldbe Bpitett szobait es a belBjuk elhelyezett mfiszereket kell er- teni. Kulonos gond volt pl. a pontos (hat ivperces pontossAgu! es terrnbszetesen a ) ,,foldrajziU Bszaki irany bevitele a fold alb. Bar kaptunk (ha jol ernlekszern kol- cson) rB mirszert, de ezt a mirveletet rneg nem tudtam volna csinalni, ha egyik nyugdijas igazgatonk (Marczell ~ ~ 0 ; ~ ~ ) nem segit (5. Abra). Mert szep dolog az, hogy a sarkcsillag eszakra rnutat, de egy holdkeruletnyit 6 is kering az igazi fold- rajzi Bszak korul. Szarnithato, rnikor lesz a legmagasabban (vagy Bppen legala- csonyabban), ehhez azonban a csillagd- szati adatokon kivul pontos id6 is kell! Meg kellett tehat tanulnom a ,,pontes idb" vetelet 6s egy csillagaszati orara valo ,,AthelyezesBt". Radio volt hozzb.

Akkoriban a naueni pontos id6jelz6s volt haszndlatban, ennek a segitsegevel &rankat szazad rnasodperces pontossag- gal jhrathattuk. (Akkoriban a pontos iddt ugy adthk, mint valarni ,,subleres me- rest": el kellett kapni 6s szarnolni a pilla- natot, arnikor a radi6jelzes pontja Bppen osszeesett az ora kettyenbsevel. Ezt ot- szor lehetett megisrnetelni. Egy kis gya- korlat uthn mar vezettern az bra ,,jegyzb- konyvbt". ) A pontos orakat ugyanis nern igazgatjak, hanern csak felirjak a napi

a rnasikra rnekkora a kBsese vagy sie- tese).

Meg lett volna tehat a pontos id6 is, de az obszervatoriurn parkjhnak rnagas fait mar rnegse lehetett csak ugy ,,kiv8gnin.

Eldbb tehat ,,rniratn kellett keresni (ez ,,kozbeesd pont"). Sajnos, nekunk tobb rnirhra volt szuksegiink. Kitfind gyakorlat volt ez szarnornra, par Bvvel kesdbb egy repuldter rninden ilyen jellegir rnereset kellett elvegeznern!

es derult iddben Iatszik, igy ket hdnap is elmtilt, rnig vBgre bekerult az eszak a rnirszerekbe.

6gyallan rnegmaradtak a regi, nagy csillagaszati rnirszerek, a nagy tavcso- vek. Tanulrnanyoztarn tehat az ,,eget" is, sok ejszakan at, igy nem tanultarn hiaba csillagAszatot is az egyeternen. Sokszor eszernbejutott, hogy a kulonbozd Bgi ,,objekturnok", arnelyeket Bppen nezek, vajon nern bocsatanak-e ki ,,radiozajtw is? Nern is hittern volna, hogy ez nern is volt Bppen olyan ostoba gondolat!

igy a radiohull8rnokr6l sehogyan se lehetett rnegfeledkezni. ,,ElszAntan" megkertem a; igazgatbshgot: engedjen el nBhAny hetes ,,kirAndulasra" a Posta thrnoki allombs~ra, rnert Bn a rAdi6hu118- rnok terjedesi tulajdonsagait szeretnem tanulrnbnyozni. Akkor mar tobben vol- tunk 6gya11an. igy a kivAnsdgom teljesiil- hetett.

TArnok akkor hires AllomAs volt: itt vettbk a ttivoli (fdleg nyugati) rAdi66110- rnasok taviratait, rnajd innen SzBkesfe- h6rvArra ,,8ttbveW sugAroztilk tovabb a Balkan fel6. Ez az uzlet akkor j6l ment. Itt a par h6t alatt rengeteget tanultam, sok jegyzetet, rajzot keszitettem. Itt talalkoz- tam eldszor Fuvesi GyulAval, akin4 jobb segi't6tdrsat ma sem tudok elkbpzelni. ,

A jo viszony Tarnokkal kBsdbbre is fenn- rnaradt, errdl irtarn a RADI~TECHNIKA- ban.

Ezutan mar ,,rnerbszU voltarn: 1942. IV. 12.-en ,,Az idbjaras 6s a foldrnagness6gi tenyezdk hatasa a radiov6telren cirnrnel elbadlst tartottarn a ,,Magyar Elektro- technikai Egy. GyengeArarnu Szakoszta- lyhn". Ezt persze itt-ott mar mas elbadas is kovette. A lenyeg azonban az volt, hogy a ,,tArnoki anyagorn" nagy resze

veteleredrn6nyt. 'gy van az 5 . abra. Bal oldalon a logarliccel dolgozd szemiiveges, iisz ember Marczell Gyijrgy sa (ma 6ppen mennyit kesett VagY sic- nyug. igazgatb; kiiripen Bucsi Jozsef (kisiibb az aeroldgiai osztaly vezetiije), jobbra tett), aztan van: jArAsa (egyik napr61 Barta Gyorgy, ma akadimikus, az ELTE Geojizikai TanszPkinek vezetiiprofesszora

hallgassa le az angol loveszarokban futo

A whistlerek keletkezese es utja telefonok hangjet. Abban az iddben ,,all0 haboru" volt,

olykor alig szdz rneterre astak egyrnastol PROTONOSZFERA

az ellenfelek a Iov6szarkokat. A rnernok hosszu huzalokat fektetett le a sajat ar- kukban 6s ezek vegen k6zijnseges fej- hallgatoval lehetett az angol telefonokat ,,lehallgatnin. Hallottak azonban mellette egyebet is: futyuleseket! ElBszor azt hit- tek, hogy ez valarnilyen titkos jelzes, de rnivel nern kovette sernrnifele katonai cselekrneny, nern torodtek vele. De rneg elBz61eg az osztrhk telefonos kisasszo- nyok hatarozottabbak voltak: mar 1886- ban feljelentettek a rendorsegen az ,,is- rneretlen tettest", aki a telefonbeszelge- teseket futyulesekkel zavarja. ~ r n hiaba, sern a rendorseg se mas nern tudta rneg- rnondani, hogy a futtyok honnan erednek.

6. rihra. Zrt a Iinyeges kiiriilmeny az , hogy a IPgkori zavarok a rnagneses erovonalak Most ebben az allo iddben nagyot 16-

nlentkn cittdrik az ionoszfircit. TulajdonkPppen az eriivonalak mentin siiriisBdii ,,ductok" pek es elrnag~arazOrn, bogy az ak-

kialakulasa juttutja ki oket a protonoszfiraba kor szarnornra oly Brdekes jelenseget ve- gul is hogyan vizsgalhattak rneg!

rnegrnaradt a haboru pusztitasai kozben. rneg jutott nehany rnarka radios alkatre- igy aztan felhasznalhattarn egy doktori szekre is. disszertacio rnegirasara. . . EIBbb, illet- Ott 6s akkor tudtarn rneg, hogy rnit hal- ve kozben azonban sok rninden tortent, lottarn en valarnikor 1927-ben nyaron, roviditve: kitort es folytatodott a rnasodik Tolrnacson, az ernlekezetes ..futtyoket". vilaghaboru.

igy mar 1942 6szen Augsburgban kel- lett rnegtanulnorn a Messerschrnidt 210- A futtyok kedveert most kisse dlljon es vadaszbornbazo vezeteset, bar csak meg az id6, es ebben az a110 idBben el- azert, hogy ertsern hogyan kell azt csi- rnondorn, arnit a futtyokrdl akkor 6s azota nalni, rnert a feladatorn annal joval nehe- hallottarn, olvastarn, tanultarn! zebb volt: az itthon keszult ilyen tipusu Az egyik nernet radios konyvben egy- gepek teljesitrnenyenek rnerese. szerhen csak igy: ,,PfiffeU (futty) neven

Az ,,augsburgi kirandulas" nehez he- ernlegettek es leirtak, hogy az elsd vilag- teket jelentett, hivatalosan is, egyebkent haboru vegen a nernet katonai parancs- is rengeteget kellett tanulnorn. Megvet- noksag rnegbizta egy rnernoket (ha jol tern rninden ott kaphato ,,radioM 6s ter- ernlekszern: H. Barkhausent; oreg radio- 8. ubra. A csillagdabdl kapott rneszetesen ,,repuIBs" konyvet. No azert sok bizonyara isrnerik ezt a nevet), hogy ,,a&berendez&sH em[&ke2erb6/ adoft

vazlata

- ~ -p-- .. -- - -- r ) A Geofizikai evek (1957-58) alatt es

A whistlerek tipusai 151 !

7 . ahra. Az a ) tipus csak a minden frekvencicin hallhatd, ismert IPgkori zajt Jbrazolja; a b ) neve: tweek, csupan zajt jelent, a megszakadris teszi kulon tipussa; a c ) es a d ) az

altalam is hallott Ps a szovegben jellemzett, egyszeru: whistler ( f i f t y ) , a d ) tobb utvonalon Crkezik; uz e ) ,,orr-whistler" (nose whistler), a nyil mutatja az

,,orrfrekvencidtn; a z , f ) hiss, sziszegts, de mas hangon is jon ( 1 . a szoveget); g ) falling tone, (lineurisan) csokkenii frekvenciaju hang; ellenkez6je a h) rise, emelked6 hangu

whistler Ps vPgiil az i) hook: kampd, kitfile whistler talilkozdja

reszben mar eldtte a Stanford Egyetem R. A. Helliwell. valarnint a Dortmouth College M. C. Morgan nevil professzorai- nak vezetese alatt rn6kodB k u t a t 0 ~ ~ 0 ~ 0 r t legaldbb egy mill id dolldrt kiiltiitt el, a'rnig rnegfejtette a ,,Whistlerekn, azaz a futy- tyok rejtelyet.

Az Bszaki 6s a deli felgomb kulonbozd helyein feldllitott kulonleges, irhnyokat is rneghatarozo (hosszu hullarnu) antenna- kat hasznaltak. Nagy volt a rneglepete- suk, arnikor egy ,,igazoltanW ugyanazon villarn zorejet ketszer kaptak rneg egy-' mas utan: egyszer az ionoszfera altal kozvetitve, kiss6 kesBbb pedig, rnaga- sabb szog alatt: whistler alakjlban. A sok isrnetldd6s Bsfdleg az a koriilrneny, hogy (akkor mar) ugyanazon iddben, bar kisse mas alakban egy (set tobb!) rnesterseges hold is eszlelte ezeket a zavarokat, joval tobb, mint ezer krn-es rnagassagban, ar- ra inditotta a kutatokat, hogy kijelentsek: a villarnok okozta ,,Iegkori zavarok" hosszu hullarnai bizony attorik az ionosz- ferat (a rnagneses erdvonalak rnenten).

Feljebb, a magnetoszfbra (regebben also Van Allen ovenek nevezett, ma) proto- noszfer8j8ban az erdvonalak kozott ide- oda verddve Brkeznek l e a szfera lenyulo Bga menten, mar hangfrekvenciakka ,,torven a talajra! A keletkezest es a to- vabbitast a 6. abra mutatja. Az attekint- hetdseg kedveert az erdvondlak torneget nem tuntettuk fel. Az un. ,,conjugah pon- tok" azok a pontok a foldfelszinen, ahova az azonos rnagneses erdvonal ugyanak- kora szogben erkezik a talajra. Ezeket a pontokat veletlenul fedeztek fel, arnikor az erdsebb zaj utan kutattak. Egy magne- ses erdvonal egyebkent a Fold rnagne- ses sarkain - ezek nem pontok, hanern teruletek - fuggiileges, a rnagneses egyenliton vizszintes, rnasutt valarnekko- ra szogben eri el a talajt a ket felgornbon.

A tovabbiakban aztan a whistlerek tobb fajtajat isrnertek rneg, arnikor tudtak rnilyen antennaval, rnilyen keszulekkel 6s hol kell6ket keresni. A 7. abra mutatja a megisrnert tipusokat (az abra alairhsa adja rneg a felvilagositast, az elneveze- seket rnagyarul is). Csupan az f) tipushoz tartozik rneg: az angol irodalorn sokszor ,,dawn chorusu-nak nevezi. A nev regi, amikor rneg a Sloughban lev6 radioob- szervatorium orias teruleten nadasok, pocsolyak is voltak es a kutatok hajnal- ban a bekak brekegesere ebredtek. Nos, az f) tipus hangja sokszor nagyon hason- lit erre a hangra. Igy lett ,,hajnali korus" a neve.

Ezeket a zavarokat - kulonosen a rnai iddkben - nagyon nehez felvenni, rnert azokon a frekvenciakon, arnelyeken je- lentkeznek, rengeteg a rnesterseges zaj es ebbdl kell ,,kihalasznin oket. Ezt ma mar a fazis-rnegfogas rnodszerevel veg- zik. Magarn a kuhlungsborni obszervato- riurnban hallottarn eloszor hivatalosan, rnajd az innen kert rnagnoszalag darab- bal bemutattarn az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat miskolci, kesdbb a Meteorolo-

9. hbra. A liirinci obszervatdriumban kapott elso ionogramok kkpei; az a )

normalis ionoszfkra viszonyok kozott, b ) spread (szort) echo esetkn, amelyet

a foldmagnesskg okoz

10. abru. A pavilon az akacfu rudru helyezett antennaval ( a drotok persze nem Ibthatdk), itt kezdtiik a miikodi~iinket

giai Tarsasag veszprerni szirnpoziurnain. Megkaptam tehat az elegtetelt, nemcsak hallottam, be is rnutathattarn elsdnek az orszagban!

A fentieken kivul vannak rnasfajta leg- kori zavarok is, ezek kozul erdekesek rneg a nagyon alacsony (3-5 Hz-es) frek- venciaju zavarok, arnelyek szinten villa- rnokbol erednek, de a talaj es az ionosz- fera kozotti (nagy) ,,uregrezonator"-ban kepzbdnek.

A fentebb ernlitett, fBkent a c) es d) t ipus~j whistlereket Tihanyban regisztral- jak ma is (rnagnora veszik), a 3-5 Hz- eseket pedig az MTA Soproni Geodeziai es Geofizikai lntezetben regisztraltak egy darabig. Budapesti regisztralasa az itteni nagy zaj rniatt nern erdemes.

Most inditsuk meg az iddgepet, nezzuk tovabb a tortenelmet. A repuldgepgyar egyik pilottijaval csinaltattarn 6 krn-es magassagban egy osszekottetest az augsburgi repulbter feletti, ugyancsak 6 krn rnagasan lev6 repulogep radiojaval. Lehetseges, hogy (rniutan az osszekotte- tes kb. 40 MHz-en volt) ez lehetett az else, kb. 500 krn-es URH osszekottetes Magyarorszagrol?

Igaz: nern arnator cs~nalta, kit erdekel ilyesrni? ~ g y gondolhatorn, rnagarn rneg- se vagyok radioamator, hiszen se adorn, se sajat hivojelern nincsen. Bar a nyugdi- jaztatasom utan irt szokasos ,,nekrolog" csak egyetlen, szarnornra jdleshet6 rnon- datot'tartalmazott: ,, . . . jo radioamator volt. . . " lgaz tagja voltarn 1942-tdl kezd- ve a Magyar Rovidhullamu ArnatBrok Or- szagos Egyesuletenek (HRS-tag, 1541-es ,,torzsszamn alatt).

Ennek az igazolvanynak legalabb hasznat vettem. Amint irtam, Augsburg-

ban jutott nehany rnarka radioalkatre- szekre is, ezeket azonban a varnos elvet- te es beontotte egy mar rnajdnem teli fiokba. Haborir volt, nern rnindenki ,,radi- ozhatott". Amikor azonban masnap meg- rnutattam neki a fenti igazolvanyt - nern tudvan mi az enyern afiokban, mas pedig nern vitt igazolvanyt - az egksz fiok tar- talrnat nekern adta. . . Igy jutottarn ,,fel- becsulhetetlen" erteku radioalkatreszek- hez. Fel is hasznaltarn Bket, de errol ta- Ian rnaskor. Hiszen akkoriban oly keveset lehetett radiokeszitessel foglalkoznorn.

Nehez idok voltak azok. A .,Vegjatek a Duna rnenten" valoban csak ,,jAt&knak" tunteti fel mar ezt a kort, hiszen az iro nyilvan nern beszelhetett mindenkivel es rnondanivaloja is elkotelezett. igy pl. ige- nis volt katonai egyseg, arnely adott he- lyen a ,,partraszallasra" vart. Ezt azert tudom, rnert en adtam meg sz8mukra a radioosszekottet6si frekvencidkat 6s idd- szakokat! Megadhatta volna mas is, biz- tak rnasban is, de a nernetek nern tudtak, hogy en ehhez is ertek. lgy nyilvan eszukbe se jutott kerdezni - engern.

1944 tavasza vegen mar a budaorsi repulbteren vegeztem a katonai szolga- latot. lnnen rnegint ,,radios ugyek" vittek el: kaptunk egy radiohullarnokkal muko- do, rnagassagi szelrnero rnuszert! Vajon ki kezelje? Egy szinten mat-fiz. szakos szazados (Csaplak Andor) vezetesevel, nehany kisegito legennyel rnertunk Mag- Iodon. Ez a rnfiszer ,,nern eshetett fog- sagba", igy rnindig tavolabb kerult nyu- gat fele, vegul velunk egyutt megfenek- lett Veszkenyben.

A kozbeesd bujkalasok, fogsagbaese- sek, szokesek, inkabb regenybe valok. Csak egy radios vonatkozasuk van: volt kb. negy darabra szedhetd radibm, arne- lyet - latvan - mindenki ,,roncsnakn velt. Am, ha en raktam ossze szblt is. Igy tud-

tam drtesiteni egyreszt a sajat parancs- nokshgomat (!), masreszt a jelenlevd ne-

i met legenyseg egy (egybltalaban nem Hitler-parti) reszet is arrol, hogy a ,,front a valosagban merre huzodik". Persze 1 nem a magyar, vagy a nemet hirek hall-

i gatasa reven . . . Megint szerencsem volt: hogy ertettem

a radiojavitashoz, mert a nagy nap, ma- jus 8-a utan ilyen munkakbol eltem Vesz- kenyben, de javitottam zarakat, varroge- peket stb., hiszen annak idejen nem sze- gyenlettem az egyetemen a mirhelyben dolgozni !

Budapestre visszakerulve kitirnt, hogy itt meg tobb a rossz radio. No, de ez mind csupan az elet es nem a hivatas.

Hamarosan ismet a budaorsi repuld- terre kerultem, mint rneteorologus es az els6 iddkben csup8n Stifter Janos (Zsori) fdpilotanak jelentgettem az akkor meg ritkan szukseges iddjarasi adatokat. A ,,Zsori0 nagy tekintely volt eldttem, mert fogadasbol ,,egy alltaldban" meg- evett eldttunk 40 db kremes retest. . . Igaz, valoszinir, ma is beleferne!

Amellett azonban megkezdtem a ma- gamnak tetszd munkat is: 1947 tavaszan eldadtam az Egyetemen es a fdvarosi ,,Szabad Egyetemen" a ,,Radar jelentb- sege az iddjaras kutatasaban" cimir osz- szeallitAst, majd mar rnajus 5-en irtam a Meteorologiai lntezet igazgatosaganak. Ebben vbzoltam, hogy a ,,radiometeoro- Iogia" vilagszerte mar magas fokon 811, nalunk se artana ilyen mbkodes. ,,Radio- meteorologiat" es nem ionoszfera kuta- tast irtam, hogy az elnevezes ne legyen oly riaszto! A level bekerult egy dosszie- ba, amelyre a .,pillanatnyin igazgato (dr. Aujeszky Laszlo) rairta: Nincs ra penz.

Az Orsz. Meteorologiai lntezetben ab- ban az iddben a vezetd emberek kozul legfeljebb ketten hittek el, hogy ionoszfe- ra: van. Am, ha van is, abban a ritka

I gazban egy meteorolbgusnak semmi ke- resnivalbja sincsen . . .

Az id6 azonban ,,gyorsult". Napfiziku- sunk (dr. Dezsd Lorand) tudta, hogy a naptevekenyseg legkori hatasa legjob- ban az ionoszferaban ismerhetd fel, te- hat fontos lenne ilyen meres is, fogjon ossze a Csillagda es a Meteorologiai In- tezet es vegezzen egyutt ionoszfera me- reseket. Ezt a gondolatot a Csillagda igazgatoja (dr. Detre Laszl6) is partolta. Vegul is a Postakiserleti lntezetben gyblt ossze egy ertekezlet (Aujeszky, Toth, Bognhr, Magyari, Detre, DezsB es e so- rok iroja vett reszt rajta), ennek az volt a feladata, hogy megallapitsa: egyaltalh- ban erdemes-e ilyesmivel foglalkozni? Az elsd ket tag ,,tartozkodott a szavazas- tol", a tobbi igennel felelt. A vegsd don- tes: a Csillagda elkeszittet egy impulzus- adot a sajat penzen. Amig az kesziil, majd meglatjuk mit lehet tenni. . . Az im- pulzus adot a Csillagda mernoke, Abahd- z i Richhrd elkeszitette, a MClszaki Egye- tem egyik professzora ranezve 6s ,,hide-

oszci lloszkop I , - adbgener6torl 1 fatd-dira oszcilloszkop

11. abra. A hosszu asztulra eg)lmas mellk ks folk rakott miiszerek egyiittese adta az ,,ionoszftra kutard" berendeztst

gen" atvette. Aztan ott fekudt a keszulek a Csillagdaban, az egyik asztal alatt.

Talan ma is ott fekudne, ha a Haditech- nikai lntezet (HTI) vezetdjenek, aki radio- mernok volt, eszebe nem jut: lam mi radi6- hullAmokkal is dolgozunk es meg sajht orszagunk felletti ionoszferht se ismer- juk. Ezen segiteni kell!!

No, es mivel Bognar Geza a Tavkozlesi lntezet (TKI) tagja lett, kaptam egy meg- bizast ionoszfera kutato berendezes el- keszitesbhez szukseges ismeretek osz- szefoglalasara. Terrneszetesen a HTl se hunyta be a szembt.. . igy tortent, hogy 1953. XI. 1-vel az Orsz. Meteorologiai In- tezet igazgatoja (dr. DBsi Frigyes) a mar maidnem teliesen elk6szult ,,Marczell

Lehet hogy biztatasul (?) ugyanekkor kaptam egy nepszerir meteorologiai konyvecsket. Ennek 205. oldalan ,,AZ 10- NOSZFERA" cim alatt olvashatok az alabbiak: ,,Utolagos beleegyezesuk (mar t. i. az olvasoke) remenybben ezt a tron- jafosztott ionoszfera nevet felultettem ennek a fejezetnek az elere. Az ionoszfe- ra lassan mar klasszikus, tortenelmi nev lesz. . . "

Mindennek volt persze nemi eldzme- nye is. Az igazgato 1953 nyaran magahoz hivta KBrosi Gyorgy radiost, aki kulon- ben a rneteorologiai taviratokat vette ra- di6n a prognozis szamara (mint elsd osz- talyli tavirasz), es megbizta azzal hogy adott iddben menien el dr. Takhcs Laios

~ ~ b r ~ ~ " obs;ervatbriumba helyezett At, osztAlyvezetdvel (akihez kesdbb admi- mint ..cso~ortvezetdt" 6s meabizott az nisztrative en is tartoztam) a HTI-ben tar- ionoszfera kutatas megkezd6sivel. tandb tanhcskozasra. Itt bgy kepviselje

12. Libra. Nagy krpbd ujithsa revin kivitelezheto" volt a ki{rttkelks (egyiitt, egy filmen volt az ech6 t s a megfelelo hangfrekvencia, a rovid ido megallapitasara; hiszen idovel,

illetve a ftnysebesstggel mirtuk a magassagot)

9

az intezetet, hogy ,,rnegszerezzunk egy ionoszfera kutato keszuleket". Az erte- kezleten magarn a HTI rnegbizasabol vet- tem r6szt. Feladatom volt az ionoszfera vizsgalatok rnirszaki kivitelezhetdseget, a szukseges berendezeseket, a rnajdani szolgttlatot ellato szemelyzet szukseges kepzettseget, igenybevetelet stb. eldad- ni, 6s azt is javasolni: hovh lehetne ilyen ,,kutato allornast" (foldrajzilag) legalkal- rnasabban elhelyezni!

Rbsztvett itt minden olyan intezrneny, polgari vagy katonai szervezet, vallalat stb.-nek kepviselbje, arnely tavkozles szamara radiot hasznhlt. Amikor en - a nern rovid - mondokamat elmeseltem, a vezetd tiszt feltette a kerdest: az elhang- zottak ismereteben hol talalna gazddt ez a kutatas?

Am, meg ki sem mondotta az utolso hangot, amikor Takhcs karja mttr a leve- gdbe lendult: a Meteoroldgiai IntBzet val- lalja!!!

Azt nern tudorn, hogy a tobbi ,,kepvise- Id" vajon tudta-e, hogy ez a vallalkozas statuszok adomanyozasaval is jar!?

Annyi bizonyos, hogy az Orsz. Meteo- rologiai lntezet akkori igazgatoja egyut- tal az ELTE Meteorologiai Tanszekenek a vezetdje is volt (mint rn8sodallas: even- kent kulon engedelyezve). Az is bizo- nyos, hogy valarni olyasfele hitben vettek fel erre a tanszekre rengeteg hallgatot, hogy taliin rnajd rninden TSZ alkalrnaz egy egyeternet vegzett rneteorologust, aki reggel rnegrnondja, hogy esik-e az esd vagy sern. Mivel erre azonban mar eleve nern lehetett szamitani: statuszra bizony szukseg volt. . .

Ma, 30 eves tapasztalat utan, nyugod- tan Bllitom, hogy az akkori vezetbseg semmi esetre se azBrt vallalta ezt a ,,ku- tathst", hogy egy eurbpai nivoju allomas legyen beldle! Arni pedig rnegis sikerult, arrol alig tehet. . .

Kdrosi Gyorgy mar rnegbizatasa alkal- maval kerte, hogy ehhez a kutatashoz csatlakozhassek. Annyira eleget tett neki az igazgatosag, hogy eldbb helyezte az Bn csoportomba, mieldtt az megala- kult. . . /gy aztan par nap mulva ketten alkottunk egy csoportot; amint Kdrosi kartars joiziren megjegyezte: egyeldre a 16tszamcsokkent~s veszelye nem fenye- get bennunket. MBg 1953 decembereben Nagy Arpad tavirasszal kibdviilt a cso- port. Nagy Arpdd a taviratok vetele koz- ben jott rB arra, hogy kell lennie odafenn valaminek, ami egyszer engedi, maskor akadalyozza a vetelt, ugy gondolta, most majd megtudja.

A csoport elsd tapasztalatai kaz6 tarto- zott, hogy nern j6 elsdnek Brkezni az ob- szervatbriumba. A mhsodik Brkezd ugya- nis a nagy h6ban mar felhasznalhatta az elsd Iabnyornait. Az obszervat6rium he- lye ugyanis (abban az iddben) meg szin- te videknek szhrnitott!

Sajnos, a regebbi ,,tavirasz-kepzes" valoban csupan a rnorzevetel igen ala-

pos rnegtanulasat jelentette. lgy kartar- sairn kisse csalodottan vettek tudorn~sul, hogy mar az elektrotechnikaval kell fog- lalkozniok. De szerencsern volt: mind a ket tarsarn hGen kitartott rnellettern, pe- dig ,,nagy Iepcsdket" ugrottunk az isrne- retek teren. Megis Kdrosi Gyorgy meg (sajat penzen vasarolt) francia szakkony- vet is forditott a napi rnunka rnellett. Nagy Arpad pedig k i t h 6 fotos volt, 6 tette le- hetdve, hogy mar a kezdeti iddkben ku- lonfele ,,kiertekelest" is veaezhessunk, - ezt meg az igazgatbshg is eszrevette es k a ~ o t t is uiitasaiert neha ielentdsebb 6s;eget. ~a i t a rn en a ~ i r s z a k i Egyetern esti tagozatan (ahol pl. a fizikat tanitot- tam), hogy valojdban mire kBpes egy em- ber, de en kettdjuket tobbre becsultem, hiszen nem a fizetbsbrt, hanem a megis- merBsBrt maradtak mellettem, 6s dol- goztak bjjel is - ha kellett! lgen am, de rnivel?

Vissza kell ternem a Csillagda egyik asztala alatt rneghuz6do berendezesre, arnelyet sikerult rneg elozdleg megsze- reznern. Ezzel otthon a ,,kis szobaban" jatszogathattarn, persze csak ejfel utan, hogy a radiozast ne zavarjarn. Sajnos Abahazinak nern rnondottak meg ponto- san, hogy mire van szuks6g. igy 6 csupan egy (igen jo anyagu) vasrnagra teker- cselt transzforrnatorral tulajdonkeppen 50 Hz-es, kisse torzitott, harornszog ala- ku irnpulzusokat eldallito kesziileket csi- nalt. A pontos kapcsolasra mar nern em- lekezem (de azt is tudvan, hogy egy ne- met rninta utan keszult), a 8. &bran rneg-

probalorn bernutatni a keszulek kapcso- lasat.

Ezt a keszuleket tehdt nekem, meg a nyaron, at kellett alakitanom, sdt egy ve- vbberendezest is kellett keszitenem, hi- szen anelkul sernmit se kezdhettunk vol- na. A vevbkeszulek egyszerir szuperve- v6 volt, 470 kHz-es kozepfrekvenci&val. Mind az ado, mind a vevd 2-10 MHz ko- zott kellett hogy rnGkodjon. Kisebb frek- venciara ugysem tudtunk volna adoan- tennat kesziteni, a naptevekenyseg mini- mumaban pedig nern volt Brdemes 10 MHz-nel rnagasabb frekvenciara gon- dolni, az utkereses rovid thvlataban.

Mi is ,,ket kezes" berendezest mirkod- tettunk, mint (valarnikor) a nemetek, az egyik kez az adot, a rnasik a vevdt han- golta, arnig ez utobbin a rnaxirnumot meg nern talalta. igy persze lassan rnent a meres. Nehany, ebbdl az iddbdl szarma- zo ,,echon (persze itt r~diofrekvenci~r61 van szo) kepet rnutatorn be a 9. abran. Egyuttal a 10. Bbran magat azt a kis pavi- lont Iathatjuk, amelyet a ,,csoportU a ku- tatas celjara kapott. Az antennahuzalok nern Iathatok, eleg vekonyak voltak a fenykepezeshez. Az antenna alakja azonban mar akkor ,,deltan volt. Sokat veszbdtunk a felszerel6ssel, rnert a ket embernek csak osszesen negy keze volt es ezeket nern tudtuk nagy tavolsagra szettarni. . . De mas osztalyok dolgozoi szivesen segitettek, 6s el-elneztek a mi furcsa oszcilloszkop kepeinket. A felette- seket sernrni se erdekelte. Ennek voltak elbnyei, hatranyai is! Eldnyei: sernmibe

ant.

13. abra. Igen valdszinii, hogy ezzel uz ctddkupcsolassal kezdtiik a miriseket. Az addcsij rbcsa mindig zarva volt kb. - 150 V elofe.sziiltsigge1. Pozitiv fPlhulliim esetin az EL3-as

csijrijl nugyobb pozitivfesziilts6get kupott 6s bqerjedve rudicihullamot allitott el;, u Izangola.~ szerint. A potnzciomiterek tulrjdonkkppen ellendllrisokbdl voltak osszeallitva

se avatkoztak bele (fogalmuk se volt ar- r61, mit csinhlunk), legfeljebb nBha ki- sebb ,,adminisztrativn ugy kerult e16: pl. ,,egy technikusnak nem jar iroasztal . . . " - igen Am, de minden mas tele volt mir- szerrel. . . (11. dbra). A hatrany sokkal jelentdsebb volt: nem kaptunk semmit! Hiszen bhrmilyen ,,kivantW anyagot az akkori intBzkedBsek szerint az eldzd Bv- ben kellett volna mar bejelentenunk, amikor mBg nem is Ibteztunk!

Az ellatls tehat a kovetkezd volt: az antenna-hrbocot a mellettunk lev6 erdd- bdl vagtuk ki (nern a szBlbrdl, hogy ne IhssAk), a szigetelbket, huzalt, ellenal- last, kondenzatort 6s minden hasonl6 anyagot a TKI-b61 ,,szereztunkW, sdt a fenykbpezbsre szolgh16 oszcilloszkopot is onnan kaptuk (ezt kolcson). Azthn nem szabad elfelejteni, hogy nekem tanitani kellett az egyik miniszt6riurn rhdibsait: 6k haldsak voltak. Hiaba volt Nagy Arpdd kitijnd fot6s ember: egy meter filmet se vehettiink. Erre se volt p6nz. SzerencsB- re Nagy Arphdnak akadt olyan ismerdse a filmgyhrban, ahol a felvevdgepben ma- radt ,,Restw-filmet mar nem hasznbltak fel. Eldfordult, hogy nBha tobb meter film- me1 ,,jott meg" felderitd utjAr6l. Kdrosi kartdrsnak is, nekem is volt ,,itt-ott" is- meretsbgem . . .

Az oszcilloszk6p fBnykepezbsere (12. dbra) a kollBg8im csinaltak egy nagysze- r6 tartbt: a rleresitett fBnykepezdgeppel egyutt csak le kellett emelni a keszul6k tetejbrdl 6s a lencse mar eldre behllitva kBszen volt a fbnykbpezbsre. Ez- gondo- lom - 161 Iktszik a 11. &bran. EzBrt sike- rultek a mellBkelt ionogram kBpek. Ezek- r61 K6rosi kartdrs kdrzdvel (magantulaj- don!) mBrte ki a ,,magassbgokat". Magdt a magassagot egy hangfrekvencias gene- ratorral eldlllitott ezer vagy hlromezer Hz-es jellel tudtuk megdllapitani, a rfidi6- frekvenciat pedig a vevdrdl olvastuk le.

En magam, mert az oszcilloszk6pot nem egy gyerekeknek szant BOX-gBppel fBnykBpeztuk, hanem az intBzet ,,LeicaH- szerii gBp6vel, amelyet kis tavolsagra is be lehetett allitani, irdsbeli igazgatdi megrovdst kaptam. Ez Brthetd volt, hi- szen ezt a gBpet a kedvenc emberek nem vihettBk el kirAndul8sra. . .

Az ad6 bs a vevd elk6szit6sBt ugyan otthon vbgeztem de a pontos 6s j6 ossze- dllitast csak ,,ad& kozben" lehetett vol- na elvegezni! Ezt otthon (akkor rnbg) nem merhettem, igy ezt a munkat dsszel a TKI-ban vBgezte el Gausz J6zsef. RBdi6- amatdrok eldtt azt hiszem nem ismeret- len a neve. . .

Az ad6berendezBs kapcsol&sBra mar nem emlbkezem, egy ,,vAltozatV lebeg a szemem eldtt, annak a rajzat megadom (13. dbra). ,,Vhltozat" hiszen ezzel az ad6val torddtunk a legtobbet, hogy minBl nagyobb amplitird6ju impulzusok menje- nek ki a (sz6 szoros BrtelmBben) jelen- tBktelen antennara. KBt MHz-n6l alacso- nyabb frekvencihra nem is gondolhat-

Aa Oraadgoe reteorol6giai IntBeet budapseti Obazervatdridben md- k6db kle6rlet i ionoazfdra-kutat6 berendeda egyeldre 2-t31 10 Mc/a-ig torjod6 frekv . ~ c i & eugBrzciadra alkalmna.

Y6r6aok tdrtdnnak dltal6bnn 1 , 10 68 23 6ra kiv4tel6vol e d a z napon 6 t minden 6ra 0 6s 15 perce kiiiziitt. Iaadatok GrP-ben.

Megdllapitjuk a ozdrvbyoe E, tovdbbd az F1 6 s F2 1-6 tegek v i r twi l i s magasa8gnit. ~ola'l4siik sorbnn hE , hF1 cia h F2 '

Amennyiben coak e6y F Ategot Qazlolttink, annok a mogaaarigdt ce F2 j e l s 6 d ssnrba irjuk /kivlve, ha biztoam F1 plEig88~dgir61 van oz6/.

Ydrjilk &g az F r6teg hatdrfrekvenoidjdt. Jel811Soe : . Hatbr- hekvenoilnak uzt a .6g dpP& viaazrrert frekvenoidt veaszik, wJs d g kimu- tethst.6 vioozhnngo t ad.

Abban az osetben, ha 6szle16a nem tbrtdnt, e megfeleld holyot iire- non hegyjuk /zivatar miutt tdrt4n6 kimaraddot j e l l e l j e l ~ l j l k / . Amennyiben Qaelel&a Wrtdnt, de barmi , o M l fogva viaashangot nam kaptunk, azt vimazinteo wndaaal jeleaelk. Ha vloszhang vol t ugyan, de zavarok miatt d m 1 nem lohetett , ~ l r i l l ago t inuJr.

Az alanti grafikonok mutatj6k ogydozt a hatdrirokvanci& napi k6- a6p6rt4keinok menet6t. rndsr6ozt a t i z nap egyoo 6rdinak kUzepea hatdrfrekven- c ia i t .

""" L Az F p d t e g hat8rfrekvenci8jLnak napi Ltldp-

8 Brt6kei : 1954. VII . 1-10.

14. abra. Az elso I0 napos jelentksiink. Ez mar eredmkny volt!

tunk, hlmunkban se (igaz, nem is Brtunk mhr ra sokat &lmodozni!) nekunk fel kel- lett ,,valamitW mutatni! Valami ,,ered- mbnyt". Egy meteorol6giai intbzetben mi lehet az, amit eredmknynek neveznek: csakis a napi . a heti vagy havi jelen- tbs.. .

Hogy hogyan tudtuk ezt elBrni, mar lehetetlen emlbkezni rb, de tbny, hogy 1954 julius elsejbn megjelent az elsd 10 napos lonoszfbra Jelentbs (termeszete- sen a meteorol6giai jelentesek mellbkle- tekbnt, 14. rlbra). Ez tartalmazta a rBte- gek hatbrfrekvenciait, magassdgait, 2 Bs 10 MHz kozott. MBresek csak a 01, a 09

Bs a 17, tovabbd a 23 6rBban szuneteltek. (Hogy miBrt? - mar nem tudom, de kB- sdbb egy ostoba otlet miatt maradt el egy Bvig minden nap egy 6rBjBnak a m6rB- se.) S6t megadtuk mar akkor a ,,szorvA- nyosnak" nevezett ,,szporadikus E-re- teg" adatait is!

Iddkozben, a mi beavatkozdsunkkal is, kbszult a ,,fBl-automata" berendezes. A kbszul&k kipr6bAlAsAra tdlunk nem messze Bpitettek egy fatornyot (15. dbra), .,tisztessbges" antenna elkeszitBse Br- dekbben. Soklig nBztuk ezt a tornyot, hiaba. Nem lehetett sehogysem az ob- szervatoriurnba varfizsolni.

az utobbiak voltak a legerdekesebbek. Hogy akkor mi mennyi tapasztalatot sze- rezhettunk- volna!? PI. a nuklearis szer- kezetek robbantgatasa idbszakaban. Jobb lenne errbl talan hallgatni? Nem! Eppen tanulsagul ismertetem az ege- szet. lsmeretes volt (csak aki szemet, fulet befogta nem tudhatta), hogy a rend- kivuli vilagnapokon robbantottak Bppen azokat a nuklearis szerkezeteket, ame- lyek a magas Ibgkor, az ionoszfera meg- zavarhsat jelentettek.

Talhn felfrissitem az emlekezetet: az elsb atombombat az USA-ban a Nevadai

19. abra. Az akkori idok add-vevlije

osztiily" mar harmas feladatot latott el: vegezte a Iegelektromos-, a radioaktivi- tas- es az ionoszfera-mereseket. A leg- regebben segitb tarsaim, akik akkor ele- gendb ,,ismerettelM birtak ahhoz, hogy a szinte semmibbl valamit csinbljunk, hir- telen a masodik sorba kerultek. Ha pl. fizet6semelest, vagy jutalmat kertem szhmukra, ugy hirtelen ,,nem volt hozza eleg szakismeretiik", hogy a kivansagom teljesuljon. K6rdsi karthrs viszont tudott meg tanulni - mast is! Nagy Arpadot egy sajnalatos tevedes vitte el, pedig neki volt igaza. . . Viszont a ,,kapottW ,,okleve- les" emberek egy resze reszben lenezte az itt folyo munkat (volt honnan tanulni- ok), reszben ,,technikusiU tevekenyseg- nek minbsitette es sertette erzelmeiket, hogy bket csak ,,ilyenM munkaval biztdk

meg. Persze tanulni. . . hat azt nem, azt csak par ember akart. Ezekkel most di- csekedhetik az OMSZ !!

Sok apro mar feledesbe ment tortenet utan egy komoly feladat kezdbdott volna, ha tenyleg ezt is akarja az intezmenyunk. MegkezdBdtek a Nemzetkozi Geofizikai zvek (NGE, International Geophysical Years= IGY), 1957 Vll-1958 XII. kozott).

Az ionoszfera mereseket mar ,,regen" a felautomata berendezessel vegeztuk, az adatokat rajzban, taviratban, irasban kuldtuk minden illetekes helyre. A szapo- rod0 munka miatt a vezetdseg nem saj- nalt meg egy kislanyt besorozni az osz- talyba, persze ezt meg az MTA-to1 kapott penzen.

Az NGE alatt voltak ,,rendesU 6s ,,rend- kivuli" vilagnapok. Tulajdonkeppen ezek

21. hbra. A legelso atombomba robbantas

20. abra. Az Obszervatbrium dolgozdinak egy resze, koztuk a (keslibbi) ionoszftra osztalyhoz tartozd vagy ,,bedolgozd" munkatarsak nkmelyike is (balrdl jobbra): Barta

Bertalan, (ma) Gotz Gusztavnt, Csernai Jbzsef, Kozma Bela (csoportvezeto"), Sobs Lajos, Horvath Emil, Falkai Sandornt, Andrt Lajos, Korosi Gyorgy (elso" szamti

munkatars). Az amatorokrlil szdld felvttelek kivtteltvel az eddigi osszes tobbit Nagy Arpad kiszitette

Test Site (a nevadai kiserleti terepen) 31°N, 116"W foldrajzi helyen robbantottak (21. Bbra). Ez egy apro, kis ,,gyutacsV volt tulajdonkeppen, csak a modszer kiproba- IAsa. De aztan jottek a tobbiek: szAzdval! KBt igen nevezetes robbantas tortent 1958. VIII. 1-en, Teak fedbnev alatt (teak:- indiai novenyfajta), ugy ejfel tajban, 77 km magassagban, majd VIII. 12-en, ugyan- olyan idbben, kb. 43 km magassagban, Orange n6ven. Mind a kettbt a Johnston- sziget felett robbantottak (16"N, 170°W alatt), Honolulut61 dGlkeletre, kb. 1300 km-re. A robbanas nagy tfizgombjebbl igen j61 Ifithato mesterseges ,,sarki f6ny- ovet" Iattak, amely a magneses erbvona- lak menten, Bszaki iranyban huzbdott. A rAdiov8telt orakra teljesen, napokra

22. bbra. Rz ,.Orange" bomba robbancisbnak fknykkpe kb. 1300 ktn tdvolsbgbdl, egy vaJon sa~n"lkozombn a hajdrdl. A tiizgombbiil balra (kszakra) kinyulik a rnesfersPges ,,Pszaki finy". tasokert, hogy mi a megfeleld iddben

Valdsrigban legnagyobbrkszt narancssarga szinu volt (a Teak is) nem tudtunk mbrbseket vbgezni? Mert nevetseaes ok miatt ezeken a rendkiviili vilagnaiokon Altalaban nem vbgeztijnk ,,el6irtu, kijlon merbseket (pl. negyed-

23. Libra,. A Norton Sound hajdrdl bocsatottak 24. abra. Az 1959-ben megkapott, teljesen automatikus fel az ,,Argus kiskrlet" mind a harom rakktajcit. ionoszfkra berendezks. Fiikonstruktiire: dr. Tdfalvi Gyula.

A nukleciris roltet csupan a felso" fekete (dlom) csucs Eurdpaban tobb helyiitt, rendben tartva, szervizelve, folyamatosan fejlesztve ennPl rigebbi berendezksek miikodnek

mkg. Nalunk muzealis targy left

I I I I I MHz 1 2 3 4 5 6 7

25. abra. Az automata berendezissel kiszult ionogram i s kikrtikelise

brankentieket). Sem ionoszfera, sem munkra, en pedig kijlonben se vagyok mas then. ,,tdvirdsz".

Mi ugyanis nagyon keruld uton kaptuk Az is igaz viszont, hogy a sirritett me- meg a ,,rendkivuli vilhgnapok" iddpontjat megadb tlviratokat, ha csak lehetett in- k8bb.ket nappal kbsdbb a kelletbnel. Az este kapott taviratot a Posta masnap del- eldtt (messze van a Petdfi utca v6ge) mar kezbesitette, de a Posta is kbsdn kapta meg, hiszen ezek a tdviratok eldbb bejar- tAk fel Eur6pBt, rnieldtt hozzfink Brkeztek. De.. .

Azt is tudtuk azonban, hogy az URSl tdviratok, sdt kulon az egyik hosszuhull8- mu angol ado (GBR, 16 kHz) rendszere- sen kozli az IGY minden siirgds, nern sijrgds hireit!! Egy egyszerir, ,,hdzi vevd- k6szulekkel", egy csdvel (ECC 40), az egyik tribddt visszacsatolt audionnak, a mdsikat hangfrekvencids erdsitBnek haszndlva, (6s a mennybeliek bocsdssa- nak meg) a ,,tekercs" egy r6gi Philips hangfrekvencids transzformdtor volt, megfelel6 kapacitdsokkal- hiszen a 16 kHz mar hangfrekvencia!- elegendd volt a vetelre szobaantennaval.

Igy en este mar tudtam, hogy holnap- utdn kapunk egy tdviratot es annak m i lesz a szovege!

De mereseket megse vegeztethettem,

resek mas szemeben ,,p6nzkidobassal" jfirtak, mar csak a filmhasznalat rniatt is (akkor mar az ,,eldzB evben" megrendel- tuk a szukseges filrnanyagot). igy tehdt a megmaradt ,.anyagiakatU rnasfele, fonto- sabb c6lra lehetett forditani. Mindennek megvan az eldnye, csak a rnegfeielo ol- dalrbl kell n6zni. . .

Bar mar az uj, teljesen automata be- rendezessel mertiink (24. abra), hasonlo 25 db-ot kulfoldre adtunk el. Aztan tobb ,,okleveles" meteorologus allt be szolgh- latba az osztalyon, de a besorolast nem bk kbrtek. A regi kartarsaimnak hirtelen keves lett a .vegzetts6ge", ha fizetbs- emelest, vagy jutalmat kertem szamukra. Csupan a ,,szervizW volt megoldva jb da- rabig (dr. Tbfalvi Gyula, Kossuth-dijas mernok, ma a TKI tud. igazgatbja akkor rn6g a Petdfi utcaban lakott.) d nem sz6- gyenlette megnezni a k&sziil&ket, ha va- lami baja volt es ami a fontos: d nem k6rt ezert a munkaert semmit. /gy hasznos egy hires 6s tudomdnyos ember.

Tobbfele tudomlnyos munkat is k6szi- tettunk mindarnellett (25. dbra) hiszen magam is dolgoztam, 6s kevbs ember maradt meg mellettern, aki csak (mine1 nagyobb) fizetest akart, munka nelkiil. . .

De, sajnos, nem tudtam a ,,megfelelB oldalra" allni, igy aztan 1959 vbge fel6 magam kertem az ionoszfera meresek beszuntet6set. Mar sok okom volt ra. In- dokolnom azonban alig kellett: teljesitet- tek!

/gy kezdbdott, de azert meg ezzel nem lett v6ge. . .

1984. marcius 15. t dr. FlbriAn Endre a fizikai tudomanyok kandidatusa c. do-

cens

mert ez ,,nem hivatalos" kozles szd-

hi-fi

- OlRT 6s CClR rendszerd ultrarovidhullimd FM sivo k.

-Kozdp 4s nylCljtott rovidhullimd (49 m) AM s6vok.

- Digidlis frekvenciakijelzds minden vdteli sivon. - Servo Lock iram kor. - LED-soros tdrercissdgmdrci. - Zajhatirolt

ddkenysdg : FM: 1,2 V AM: 150 V MW 180 V

s w 1 0 0 v - Jel/zajviszony: FM: 70 dB

AM: 50 dB - ~armonikus ton i - ti& : FM: 0.2% (mono);

0,3% (stereo) AM : 1.5%

- Harmonikus ton i t i s : FM: 0,2% (mono),

0,3% (stereo) AM : 1,5%

- Sztereo- s z d t v i l a s ~ : 40 dB

- Hangfrekvencik iitviteli tartominy: FM: 20 Hz-16 kHz

AM: 20 Hz-2700 Hz - Teljesitmdny-

felvdtel : 6 w - Tipfeszultsdg : 220 V 50 Hz - MCretek/mm : 280 x 56 x 225

SE 1025 SZTEREO EROS~TO - Tipfesziiltsdg : 220 V 50 Hz - Maximilis

teljesitmdny felvQel : kb. 100 W

- Szinuszos kimeneti teljesitmdny : 2 x20 W/8 Ohm

- Impulzus- teljesitmdny : 2x25 W/8 Ohm

- Teljesitmdny- sivszdlessdg : 10 Hz-20 kHz

- Jel/zajviszony IEC ,,A" szfircivel: phono: 64 dB nagyszintd bemenetek: 85 dB

- Harmonikus torz i tk ndvleges kimen& teljesitmdnyndl : 1 kHz: 0,1%

- Athallkcsillapitis a sztereo csatornik kozott : 56 dB - Bemen& drzdkenysdgek Q impedanciik: phono: 2 mV/47 kOhm nagyszintd bemenetek: 200 mV/220 kOhm - Hannszin- szab~lyoz6k hatkossga : mdly (20 HZ): f 12 dB

magas (20 kHz): f 12 dB - . - Csatlakozbk: DIN szabvinyd bemeneti 6s hangszbtb csatlako- zbaljzatok 6,3 mm-es sztereo ,,jackv fejhallgat6 csatlakozbaljzat. - Mdreteklmm : 2 8 0 ~ 56 X 225

hi-fi SZTEREO KIIZETT~S DECK

- Elektromos vezdrldsu" mechanika rovidutas-kap- csol6kkal.

- ,,Full autostop" vdgilliskapcsol6. - SANDUST anyagli kemdnyfej. - Minden szalagtipussal hasznilhat6 (Fe, Cr, FeCr,

Metal). - Fej hallgat6- 6s mi krofon csatlakoztatisi lehet6-

sen. - ~ z ~ a s s z i n t fesziiltsdgbemenet 6s kimenet (,,Vo-

nai"). - Nagy dinamikatartominyB LED-soros kivezdr-

ldsjelzo csircsdrtdktart6 iramkorrel (Peak hold).

Mfiszaki adatok - Szalagsebessdg : 4,76 cm/c f 1,5% - Szalagsebessdg-

ingadozk : * 0,12%

- Atviteli sSvszbless6g : Fe szalaggal : 20-1 5 000 Hz Cr, FeCr, Me szalaggal : 20-16 000 Hz

- Torzitis : 1% - jel!zajviszony: 56 dB - Torldsi csillapitis: 70 dB - Athallis: -35 dB - Mhreteklmm : 280 x 11 2 x 228 Tipfeszultsdg : 220 V 50 Hz Teljesitmdnyfelvdtel : 15 VJ

Sipos Gyula okl. IC szakmernok, EMG

~ t l a ~ o z v a mintegy masftl-ktt tvtized- nyi Radiotechnikat 6s a Radiotechnika Evkonyveit, szomoruan allapithatjuk meg, hogy a legfontosabb amator miiszerrol, az oszcilloszkoprol sajnalatosan kevts leiras, cikk jelent meg. A tema iranti erdeklodes pedig igen jelentos; erre utal az is, hogy a szeno ,,Oszcilloszkop epitts" cimii, az 1976-0s Evkonyvben kozolt cikkere mtg mindig folyamatosan jonnek az erdeklodo levelek. Az ott kozolt kapcsolasokat sza- mos amator megtpitette, tobb-kevesebb sikerrel. Nem kevts azoknak a szama, akik az tpites soran kisebb-nagyobb nehtzd- gekkel talaltak magukat szembe. Ossze- gyujtve az elmult Cvek tapasztalatait, okul- va az otthoni munka nehezsegein, az alab- biakban az Olvaso szamos felmeriilt ktr- desre kap valaszt 6s egy konkrkt, amator koriilmenyek kozott kesziilt oszcilloszkop leirasaval, miikodtsCvel ismerkedhet meg.

A mintakesziilek megepiteikrt a koszo- net amato$arsunkat, Nkmeth Lajos tanar urat illeti. 0 a pedagogusok azon megszal- lott reszehez tartozik, akik eltokelttk ma- gukban, hogy a tananyagot, ha torik, ha szakad, mCg a hatranyos helyzetii tanulok- kal, azok 6s sziileik akarata ellenere is: megtanitja, Btveszi, tolcsCrrel tolti a tudo- manyt a nebulok fejkbe.

Teszi mindezt a jelenlegi elkepeszto tan- konyv-, tanterv_, tanterem-helyzet ellenere t s tppen ezert. Igy ktsziilt el az iskolaban szamos amator kivitelii villamos 6s elekt- ronikus tanitasi segedeszkoz (feleltetogep a tanari munka eredmenyessegenek ellen- orzksere, tapegysegek a tanuloi mtresek- hez stb.). A segedeszkozok keszittse soran felmeriilt egy oszcilloszkop sziiksegessege.

A mechanikus es villamos konstrukciot kozosen alakitottuk ki, az igenyek es a lehetoskgek figyelembe vttelevel. Ekkor deriilt ki, hogy igazan hatranyos helyzet- ben a fovarostol tavol dolgozo amator van, ezernyi anyagbeszerzesi es egyeb problemival. A mintakesziilkk anyaganak beszerzese Pkcsett, Szegeden 6s foleg Buda- pesten tortent its kozel egy evet vett igtny- be. . . A kapcsolatos utazasi koltsegek megkozelitik az , elkesziilt oszcilloszkop anyagkiiltseget. Eppen ezert a szerzo az alabbi leiras soran - ahol lehetsegcs - be- mutatja a kiilonfele helyettesit6si IehetosC-

geket is; ennek ellenere tudomasul kell venniink, hogy az amator legbonyolultabb miiszerenek Cpitestre kesziiliink. Az oszcil- loszk6p anyagbeszerzesi nehezsegei ara- nyosak a konstrukcioval es a kesobbeni hasznalhatbsaggal, noha ennek nem kelle- ne okvetleniil igy lennie!

Egy amator kivitelii kesziilek specifika- cioja mindig kenyes pont. Amator koriil- menyek kozott igen nehtz biztositani a kello miiszerezettseget, a meres valamilyen elfogadhat? pontossagi szinvonalat, kor- rektseget. Eppen ezkrt a konstrukcio kiala- kitasanal kiilonos tekintettel voltunk arra, hogy nthany adat automatikusan adodjek megfelelo minosegiire; ezt a kCsziilek aramkoreinek IC-s kialakitasaval trtiik el. Sajnos, ennek is van hatara, igy a fennma- radt tovabbi probltmakra hazilagosan ki- vitelezheto mCrksi processzusokat kellett kifejleszteni. Ilymodon a kovetkezo speci- fikacio alakult ki, mely az utanepites soran is tarthato: Katddsugarcso Tipus DG 7-1 19 vagy

DG 10-119 Anodfesziiltseg 1000 V (stabilizalt) Kihasznalhato ernyomeret a 6 8 mm

(DG 7-1 19) 74 x 68 mm (DG 10-119)

Vertikalis erosito Bemeneti csatlako- zas AC, DC Bemeneti impedancia 1 MI2 paralel

40. . .50 pF Frekvenciahatarok DC . . . I MHz

(- 3 dB) ~ r z e k e n ~ s t ~ 10 mV/div. . .

50 V/div Bemeneti fesziiltseg max. 250 V Felfutasi ido kb. 350 ns Idoeltkritks Elteritesi sebesseg 100 ms/div. . .

1 ps/div Linearitas jobb, mint 5 % Pontossag jobb, mint & 5 % Uzemmod AUTO Trigger Inditojel forras belso/kiilso

Polaritas + vagy - Belso trigger-erze- kenyseg l l div, 7 H z . . .

1 MHz at fogas a jel az ernyo bar-

mely pontjarol in- dithato!

Kiilso trigger Crze- keny seg 1 0 , 5 vpp,

7 H z . . . l MHz atfogas * 2 v

Horizontalis er6sit6 Bemeneti impedancia 1 MR paralel

40. . .50 pF ~ r z e k e n ~ s e ~ 1 V/div Frekvenciahatarok 10 Hz. . .I00 kHz

(-3 dB) Bemeneti fesziiltstg max. 250 V Ft!nyrnodulacio Kiolto fesziiltseg kb. 20. . .60 VEp ,

Polaritas a pozitiv jel novel] a fenyerot

Bemeneti impedancia 10 kR es 10 n F Taplalasi adatok Uzemmodok halbzati vagy tele-

Pes Tapfesziiltstg 220 V * 10 %,

50 Hz vagy 11,5.. . I 4 V DC (akku)

Fogyasztas kb. 20. . .24 W (ha- Ioza trbl) kb. 1,2.. .1,6 A (teleprol)

A fenti miiszaki adatok reszletes elemze- se 6s a konstrukcios tenyezoktol valb fiig- gese az aramkorok reszletes targyalasa so- ran fog megtortenni. Mindenesetre ossze- foglalolag elmondhatjuk, hogy egy hitele- sitheto elttritessel rendelkezo (tehat nem csupan indikilisra, hanem fesziiltseg- es frekvenciameresre is alkalmas) 1 MHz-es oszcilloszkoprol van szo, melynek keper- nyojkn 2-5 mV-os nagysagu jel kppen mar leolvashato. A kitiino, automatikus szink- roniza16 rendszer kovetkezteben, ha jel van a ktpernyon, akkor az a11 is (termtsze- tesen a kezeloszervek megfelelo beallitasa eseten). A kesziiltk merete lehetove teszi, hogy aktataskaban barmilyen helyszini vizsgalatra konnyen elszallithassuk; tele- pes iizeme kovetkezteben kitiinoen alkal- mas autos meresekre, aramforrasul a gtp- kocsi akkumulatorat hasznalva. A ktszii- 16k szamos olyan otletet tartalmaz, ami

onallban, egy teljesen mas termeszetu konstrukcioban is megallja a helyk. A risz- ararnkorok term~szetesen alkalmasak egy mar meglevo kesziilek tulajdonsagainak feljavitasara is.

3. A kat6dsugarcs6r61

Noha a felvezeto-fejlesztts egyre gyor- sulo iitemben folyik, a legmodernebb osz- cilloszkopok is katodsug~rcsovel mukod- nek. Sot, a katodsugircso-fejlesztes napja- inkban is folyik es ez tette lehetovk az 500. . ,1000 MHz s~vszeless~gii valos ido- elteritesii (tehat hagyomanyos, nern minta- vetelezo) oszcilloszkopok konstruilasat. Miutan a legmodernebb, mikroprocesszo- ros, netan szenzoros kezeloszervekkel ella- tott, akarhany MHz-es oszcilloszkopban sem hasznalnak ,,katodsugartranzisztort" (mert nincsen . . . ), kenytelenek vagyunk egy ilyen, kisse anakronisztikus eszkozzel megismerkedni es bajlodni.

Az olvasoi levelek tanusaga szerint foleg az ifjabb amatornemzedek eseteben az elektroncso mukodese nern kelloen tiszta- zott, igy a katodsugircso munkaponti be- allitasa soran igen sok hiba Iep fel. Kiilo- nosen a hataradatok okoznak problemat, tovabba tisztazatlan az egyes tipusok mii- kodese kozotti lenyeges kulonbseg.

A katodsugarcso igen eros Iegritkitasu, nagymeretii elektroncso, preciz, sokfele szerkezeti elembol a110 bonyolult konst- rukcio. A cso foglalat feloli vegen helyez- kedik el az un. elektronagyu. Az elektron- agyu kozvetett futtsii, kiilonleges kikepze- su katod-elektronforrast tartalmaz. A ka- tbd felulettn az elektronok kiltpeset elose- gito bevonat (katodmassza) van. Az elekt- ronok kilepese kb. voros izzason optima- lis, egy adott cso ipsegenek felulvizsg8lata- kor ez az elso timpontunk.

Ha a cso fiitoszala es katodja ep, tovab- bi a legritkitis rneg kifogastalan, a katod a fiitofesziiltseg beiktatasa utan tobb- kevesebb ido mulva felizzik. Ez a voros feny kiviilrol esetleg csak teljes sotetben figyelheto meg, mivel a katbd rendszerint koriil van vkve egykb szerkezeti elemekkel is.

A szokasos katodok a normal esetben kb. fel perc alatt fiitenek fel. Leteznek un. gyors katbdok is, amelyek 5-10 mbsodperc alatt felfutenek. Kiilonosen a telepes tapla- 16su oszcilloszkopokban alkalmazzak az ilyen katodu csoveket, mivel elegendo az oszcilloszk6pot csupan a meres idejere be- kapcsolni; az 5-10 s felfiitesi id6 rneg ep- pen nern kenyelmetlen.

A voros izzason tartott katodbol elekt- ronok lkpnek ki. Ezek mennyisege, igy ve- giil a teljes katodsugircd sugararama fiigg a katod es (a cso maslk vigen a belso feliiletre lecsapott) ernyofoszfor minosege- tol. Nyilvanvalo, hogy nagy fenyerohoz nagy sugararam, nagy sugararamhoz vagy nagyon jo, vagy nagyon nagy katod tarto- zik. Kis sugararammal viszont csak igen jo

ernyofoszfor gerjesztheto nagy fenyerore. Ezekbol az adatokbol tehat a minosegre kovetkeztethetiink. A szokisos kat6dsu- garcsovek futofesziiltstge 6,3 V, a futo- aram 70 mA es 1,2 A kozott mozog. Gya- kori, hogy ugyanazon csovet gyactjak ha- gyomanyos t s gyors katoddal is. Igy pl. a DG 7-125 Tungsram katodsugarcso ha- gyomanyos katoddal 95 mA fogyasztisu, mig 1,s-2 s felfuttsi idejii gyors katoddal a fogyasztas 800 mA (tipusszama ekkor: K 2007 GJ).

A katod es a fiitoszal kozott korlatozott szigeteloktpessCgii szigetelomassza van. A keszitendo oszcilloszko~unk aramkoreit ugy kell kialakitanunk, hbgy az U, , meg- engedheto fesziiltseget semmikeppen ne haladjuk tul. A legtobb esetben a halozati transzformator egy kiilon erre a celra lete- sitett tekercskrol kell fiitenunk a csovet; a tekercset es a fiitovezetekezCst kitiino szi- getelesekkel kell ellatnunk, tovabba a fii- test es a katodot celszerii egy nagyobb (100 kR koriili) ellenallassal osszekotni a hata- rozott potenciil biztositasara.

A katodsugarcso fiitoszala az izzolam- pak i.goszalahoz hasonloan hideg allapot- ban kb. '/s ellenallasu, amire egy esetleges fiitokor meretezesnel - amint ezt a kesob- biekben latni fogjuk - gondolni kell!

A katodbol kilepo elektronokat az elektroncsoves korszakbol jo1 ismert (?) trioda, tetroda-szerii un. elektronagyu gyiijti ossze, fokuszalja vekony, nehany tized mm atmerojii elektronsugarra. Az egyes hengerszerii elektrodak az optikai gyujto- es szorolencsekhez hasonloan mii- kodnek. Az igy kialakitott elektronoptikai -- rendszer tulajdonsagai egyrkszt a kons- trukciotol, masreszt egv adott csonkl az elektrodikra adott fe;ziiltstgt6l 6s az elektronoptika pontos mechanikai kivite- letol fiiggenek.

~ ~ ~ s z e r i i , o lcd kat6dsugbrcsiivekntl az elektronsunar fokuszalhatosaga kozeues. Az elektrbdik egymasrahadsa &att a finy- ero novelesekor az elektronoptikai rend- szer tulajdonsagai rohamosan, nern egy- szer katasztrofalisan romlanak. Kis fenye- ronel rneg elfogadhato az ernyokep, na- gyobb fenyerontl azonban esetleg mar csak egy pacni van az ernyon a fenypont helyett.

A sugar lektpezestt az elektronoptikai rendszerre adott tapfesziiltseg-rendszerrel tarthatjuk optimalis trteken. Az egyes elektrodak javasolt fesziiltseget a katalo- gusok ismertetik. Igen gyakran a katalogu- sok ket beallitast is kozolnek, ezek koziil a celjainak megfelelobbet valaszthatjuk ki. Nem celszeru a javasolt adatoktol kello jartassag nelkiil elterni.

A legelso elektroda a katod utin a Weh- nelt-henger, ami az elektroncsovek vezer- Ioracsanak felel meg. Erre az elektrodara a katodhoz kepest mindig negativ fesziilt- seget kell adnunk. Eroteljes negativ fe- sziiltseggel a sugararam ztrusig csokkent- heto. Ez a fesziiltseg a katalogusokban rneg van adva, de bizonytalansaga, szo-

rasa igen jelentos. A IezarofesziiltsCget kt t ertek korlitozza. Nem lehet egyreszt olyan nagy, hogy atiitts jojjon letre a ka- tod es a Wehnelt-henger kozott, masreszt a legnagyobb fenyerohoz is tartozik egy minimalis negativ zarofesziiltseg (altala- ban 1-3 V), egyebktnt a cso esetleg percek alatt tonkremegy. Nem szabad tehat a cso katodjat osszekotni mtg ideiglenesen sem a Wehnelt-hengerrel, tovabbi rneg kell vedeni a negativ tulfeszultsegekt61 is. A gyakorlatban a legnagyobb ziroiranyu fesziiltseg a kkt elektroda kozott 100- 200 V kozotti szokott lenni, mint max. ha- taradat. A konstrukcioban erre gondolni kell!

Az elektronoptikai rendszer elektrodai formaljik az elektronsugarakat. Ezen koz- ben gondoskodni kell az elektrodikba iit- kozo elektronok (ionok) megfelelo elveze- teserol, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes elektrodikat nern lehet akarmilyen nagy belso ellenallasu tapfe- sziiltsegrendszerre kotni. Adott esetben a katalogusra kell tamaszkodnunk, de irany- ado lehet az, hogy ritkan engedheto rneg 1 MR feletti impedancia barmelyik elekt- roda viszonylataban.

Az elektronoptikai rendszer utan ket le- mezpar teriti el vizszintes es fiiggoleges irinyba az elektronsugarat. Itt igen sok, a tranzisztoros oszcilloszkop szempontjabol donto problemival talajuk szembe magun- kat. A kello fenyerohoz sziikseges, nagy sebessegre gyorsitott elektronok elteritese jelentos erossegii elektrosztatikus terrel tortenhet. Ez miskeppen azt jelenti, hogy nagy fesziiltsegamplit~idora van sziikseg a horizontalis es vertikalis elektrodakon az ernvonvi mertekii elteriteshez. Ez a fesziilt- . . segigeny egyenesen ariinyos a gyorsitbano- dok feszultsegevel i.s forditottan arinvos a - cso hosszaval. Meg a mai nagyfeszultsegii tranzisztorok segitsegevel sem lehet kive- zerelni a kiilonlegesen rovid. kis (2-3 cm .- ernyomeretii) katodsugarcsoveket a hang- frekvencias tartomany. folott. Ez pedig igen keves.

Az amator igen gyakran orommel vasa- rol potom penzert leselejtezett (6s igen gyakran kifogastalan!), ismeretlen kepes- stgii i s eredetii katodsugarcsovet. Az ese- tek tulnyomo tobbsegeben ez kidobott penz. Az altalaban nagy meretii, bonyolult felepitesii csovek szinte minden esetben elektroncsoves oszcilloszkop epitesere len- nenek alkalmasak. Sajnos, a sziikseges egyeb - foleg kulonleges nagyfesziiltigii - segtdanyag mar nern keriil forgalomba, igy ezek a csovek egyszerii eszkozokkel nern eleszthetok fel. A sziikseges 15-20 kV- os technika amatb'r szinten jarhatatlan es semmikeppen nern azonos a TV technika- javal!

Ezen katodsugarcsovek kozos jellemzo- je, hogy a szokasos gyorsitoanod-rendsze- reken kivul - az erzekenyseg fokozasara - az eltkritorendszer utan is tartalmaznak egy gyorsito rendszert, amelyet kiviilrol a cso falara felhordott grafit spiralokrol es a kep-

ernyokhoz kozeli elhelyezesii nagyfesziilt- segu csatlakozokrol (klipsz, mint a TV- kkpcso oldalan) ismerhetiink fel.

A gyakorlat bizonyitotta be, hogy ama- torjeink reszben az anyagbeszerzesi prob- Iemak, reszben a felkesziiltsCgi hianyossa- gok kovetkezteben nern tudnak sikerrel hegbirk6zni az ilyen kat6dsugircsijvek munkavontba allitasaval, iizemeltetedvel. ~rdekl8dtsiinket forditsuk ezkrt az ~igy- szolvan biztos sikerrel kecsegteto, i n . di- rekt csovek fele; ezek gyorsitofesziiltsCge altalaban a szokasos eszkozkeszlettel elo- allithato; utangyorsito (tobb kV-0s) fe- sziiltsegre sziiksegiik nincsen.

Az altalunk kivalasztott katodsugdrcso jellemzoi alkalmasak arra, hogy a kereske- delemben tobbi-kevesbe beszerezheto al- katreszek segitsegevel a csovet munka- pontba illithassuk es kivezerelhessiik. A sziikseges gyorsito fesziiltseg mindossze 1 kV, igy nem megoldhatatlan a nagyfe- sziiltseg eloillitasa es sziirese sem. Vala- mennyi szempont merlegelese utan ugy dontottiink, hogy az oszcilloszkop taplala- sat alapvetoen nagyfrekvenciis jellegiinek alakitjuk ki.

Ez szamos kitiino elonnyel kecsegtet. Egyreszt igy lehetoseg nyilik a telepes tap- Ialasra, a magas iizemi frekvencia miatt kiskapacitasu sziirokondenzatorokra van sziikseg. a halozati transzformator szort magneses tere tavol tarthato a katodsugar- csoto1.

Sajnos, a katodsugarcso elektronsugara nern csupan a sztatikus villamos ter segit- segevel teritheto el, hanem a hilozati transzform?tor szort magneses mezeje is kepes erre. Eppen ennek elkeriilesere a ka- todsugarcsovet a gyakorlatban igen kis magneses ellenallasu, nagy permeabilitasu vasanyagbol (mumetal, permalloy) kesziilt csovek szoktak koriilvenni (hn. agyucso). Ennek azonban a beszerzesi i r a vetekszik a katodsugarcs8Cvel. A kovetkezo alterna- tivik kiizott valaszthatunk:

1. Beszerezziik az drnyekolocsovet. 2. A kat6dsugircsovet hizi gyirtasu,

2-5 mm vastag kh7dnsCses vascsobol ke- sziilt arnyekolissai latjuh el. A mintake- sziilek eseteben ezt kiivertiik. sajnos nem kielegito az arnyekolo hatis.

3. Toroid-transzformatort alkalmazunk halozati transzformatorkent.

4. A hilozati transzformatort - bevalt gyakorlatkent - a ki.~zuliken khul helyez- ziik el. Kereskedelmi pelda: BRG MK27 magnoadapter. Eredmenyes t s olcso meg- oldas!

A leginkabb celravezeto megoldas a kii- Ion elhelyezett halozati egyseg, specialis tokban. A tok ugyanis kiktpezheto ugy, hogy ket nagyobbacska csavarral (put- tonyszeriien) az oszcilloszkop hatso resze- re felerositheto. Ekkor a felerosites soran automatikusan megoldhato a villamos csatlakozas is az adapter 6s az oszcillosz- kop kozott. Hasonlo meretii es formaju dobozt kepezhetiink ki a sziikseges tele- peknek is. A kesziilek taplalasa megoldha- to ugyanis 8 . . . I 0 goliatelemro1. Ez ugyan nern thlsagosan olcso iizem, de sziikseg eseten igen jo szolgalatot tehet. A koltse- gek csokkentesenek kkt modja van. Egy- reszt elegendo az oszcilloszkopot csupan a meres idotartamara bekapcsolni, masreszt a telepek kimeletes ,,toltesbveln ket- hiromszoros elettartamot is elerhetiink.

A halozati tapegyseg kapcsolasi rajza az 1. abran Iathato. Transzformatorkent tet- szoleges kivitelii, kb. 25-30 W teljesitmk- nyii 220112 V-os tipust hasznalhatunk. A kereskedelemben idonkent kaphatok a Puskas Tivadar Muszer- es Gepipari Szo- vetkezet altal gyartott kistranszformato- rok; a valasztekban szerepel egy 35 VA-es, 2 x 6 V-os tipus, amely celjainknak eppen megfelel.

Sem az egyeniranyito, sem a pufferelko tipusa nern kritikus. A lenyeg az, hogy a tapegyseg kimeneten 220 V-os halozati fe- sziiltsegnel legalibb 12 V egyenfesziiltseget kapjunk kb. 1,2. . . 1,6 A terheles mellett.

+ l2..16V INVERTER

R1

Ezt egy megfelelo muterhelessel tudjuk el- lenorizni, ami pl. lehet egy 20-25 W-os 12 V-os paka is!

Oszcilloszkopunkat a haldzati tapegysi- gen kiviil jirathatjuk tehat szarazekmekrol is, vagy egy megfelelo csatlakozozsinor se- gitsegevel auto- (motorkerekpar) akkumu- latorrdl is. Ez utobbi, tehat az akkumula- toros iizem kiilonosen gepkocsigyujtas, egyeb gtpkocsi-elektronika helyszini vizs- galatanal nyujt kitiino segitseget. Gyakran megoldhatatlan feladat az oszcilloszkopos vizsgalat halozati oszcilloszkoppal pl. az utcin, epiiletektol tavol lev0 parkoloban vagy arammal el nern latott gepkocsitaro- Ioban.

A tetszoleges forrisbol erkezo 12 V ko- riili tapfesziiltseget tranzisztoros elleniite- mu teljesitmeny-inverter alakitja at kb. 20 kHz koriili valtakozo fesziiltsegge. Az in- verter frekvenciajanak megvalasztasakor also korlatot kepezett a rendkiviil kelle- metlen sipolo hang, amely a Tr, transzfor- matorbol erkezett (2. abru). Felso korlat- kent a felv~zetok es a vas viselkedtse je- lentkezett. Igy a mar nem hallhato 20 kHz mellett sem a tranzisztorok, sem a vas nern melegszik jelentosen, ami egyertelmiien az adott iizemben elerheto kedvezo hatasfok- ra utal.

Az elokistrletek soran megvizsgaltuk a 6 V-os valtozatot. Sajnalatos, hogy a tran- zisztorokon fellepo maradekfesziiltseg tul- sagosan alacsony hatasfokot eredmenye- zett, igy a 6 V-os valtozatrol mindenkit lebeszelek. A kettranszformatoros kivitel mellett szolo legdontobb erviink az, hogy az inverter minden iizemmodban (iiresen, terheltssel, hidegen, melegen) egyforman jo1 indul es az iizemi frekvencia kitiinoen kezbentarthato.

VI I I .

(037- hez l

6 . Jbra

7 . abra

9. abra

a rovidzarvedelem celjara be kellett iktatni a T, tranzisztort (8 . abra). A kapcsolas felepitese szokvanyos.

A katodsugarcso futeset stabilizatoron keresztiil kellett megoldanunk, mivel a Tr, transzformator szekunder feszultsegeinek effektiv erteke kezbentarthatatlan. Igy az IC, 6,3 V-os stabilizatort alkot. Mivel a futes nemileg nagyobb aramfelvetelu, mint amely Qram az egyeniranyito diodan biz- tonsaggal megengedheto lenne, kCt di6dat paralel kapcsoltunk, nemi soros ellenalla- sokkal biztositva a kozel azonos aram- elosztast a ket dioda kozott. Ez a megoldas a leheto legkevesbe korrekt, viszont ama- tor korulmenyek kozott dlravezeto. A ki- meno fesziiltseg pontos 6rteki.t az R,,, el- lenallassal tudjuk beallitani, bevalogatas utjan. A kapcsolas rovidzarvedett, ami azt is eredmenyezi, hogy a hideg katod illetve a futoszal mukodteti is a vedelmet. A hideg wolframszal ellenallasa ugyanis kb. az oto- de az iizemi ellenallaserteknek. Bekapcso-

8. abra

laskor igy a stabilizator kimeneten csak 1-2

~4 BC212

V fesziiltseg jelenik meg, ez lassan futeni kezdi a katodot. Ennek elorehaladtaval a homerseklet emelkedCseve1 paralel no a stabilizator kimeneti fesziiltsege is. Felfu- tott allapotban a kimeneti fesziiltseg erteke termeszetesen 6,3 V. Ez a megoldas kimeli a katodsugarcsovet, tovabba nem igenyel nagyaramu egyeniranyito diodakat (9 . ab- ra) .

A stabilizatorok koziil a legbonyolul- tabb a nagyfesziiltsCgu rendszer. A 10. ab- ran megfigyelheto, hogy a Tr, transzfor- mator X. tekercsknek egyik vege feszult- sCgsokszorozora, masik vege egy kiilonle- ges hidaramkorre kapcsolodik. A sokszo- rozo kapcsolas lehetove teszi, hogy kozon- seges kisfesziiltsegu alkatreszekkel majd- nem tetszes szerinti nagysagu egyenfesziilt-

-

C 15 47p 25V

1: +

A o-15V

0 - - -

@ BAl59 T5 BD242A

- - T

I I

7

@ I

-- --

0 011 ,, BA159

012 1/1

C14

l o o p lker)

R19 12k -- --

R 15 C13 3 k 2,2,4J 63V (REMIX C223)

/A P 2 l k

R20 3k

141312111098

1 723 1 2 3 4 5 6 7

- - 2 0 2 4 V A -

l C 3

11. abra

seget allitsunk elo. A 11. abran kiilon is kirajzoltuk a sokszorozot es feltiintettiik az iizemi koriilmenyek kozott tapasztalha- to fesziiltsegCrtekeket. Az elvegzett meres celja az volt, hogy megvizsgaljuk a sokszo- rozo viselkedeset a bemutatott61 (a minta- kesziiltktol) eltero fesziiltsegu alkalmazis- ban is. Lathato, hogy a sokszorozo foko- zatai szamanak novelese nem eredmenyez aranyosan nagyobb kimeno fesziiltseget, mert a fokozatok novekedesekor a hatas- fok csokken. Mindenesetre lathato, hogy negy egyseggel kb. 1 kV, nyolc egyseggel kb. 2 kV erheto el.

A sokszorozo a mintakesziilekben -1 kV egyenfesziiltskget allit elo. Az also ket tag fesziiltsegoszto lanccal van atkotve. Ez a megoldas biztositja, hogy a katodsugarcso elektrodai megfelelo potencialon legyenek. Az egesz oszcilloszkop legnegativabb pontja a katodsugarcso Wehnelt-hengere (veztrloracs). Ennel valamivel pozitivabb fesziiltsCgre van kotve a katod, amely kisse nehezen kovetheto uton (a kivilagosito aramkoron keresztiil) a f6nyeroszabalyoz6 potenciometerre csatlakozik. Mivel ez a pont kiss6 pozitivabb mar, a Wehnelt- henger elofesziiltsege a katodhoz ktpest negativ.

Meg pozitivabb potencialu pontra van kotve a katodsugircso fokuszanodja. Mindezek a fesziiltsegek azonban a fold- hoz kepest negativ potencialu tartomany- ban helyezkednek el, ami igy egyiittesen egy kisse zavarosnak tunhet, de az oszcil-

loszkopokban teljesen szokvanyos megol- das. A foldhoz kepest pozitiv potencialra van kotve a tobbi elektroda. A teljes po- tencialrendszer a katodsug~rcso helyes munkaponti beallitasit szolgalja. A DG 1G119-es katodsugarcso esetkre a 12. ab- ran lithatjuk az aramkori elrendezest.

A fesziiltsegsokszoroz6 tetejkre (a legne- gativabb pontra, azaz a minusz 1 kV-ra) van kotve egy kisaramu fesziiltsegoszto, melynek masik vege a + 15 V-os pontra csatlakozik. Az oszto belsejeben elhelye- zett P,, potenciometer csuszkaja igy koze- litoleg nulla V-on (foldpotencialhoz kozeli fesziiltsegen) van. Ezt a fesziiltseget tapo- gatja le a IC, muveleti erosito. A muveleti erosito kimenete a kiilonleges hidaramkort vezerli. A BD 242 C tranzisztor a Tr, transzformator tekercsevel kapcsolodik sorba a hidon keresztiil. A muveleti erosito kimeneti jele olymodon vezerli a tranzisz- tort, hogy novekvo nagyfesziiltseg eseten a

tranzisztor altal kepviselt latsz6lagos ellen- allas novekszik i s igy a fesziiltsegsoks~oro- zora kisebb fesziiltseghanyad jut. Igy a sokszorozo kimeneti fesziiltsege csokken, azaz a muveleti erosito es a tranzisztor stabilizaljak a nagyfesziiltseg - 1 kV-os Crteket. Ez a P,, potenciometerrel allithato be, meglehetosen nagy itfogas mellett.

A megfelelo miikodes elofeltetele a nagy fesziiltsegbirasu tranzisztor. A tapasztala- tok szerint a ,,C" toresu BD tranzisztorok beszerzkse igen nehezkes. Megfeleloen mu- kodik a kapcsolas a BD 242 B tipussal is, de ekkor a hid vedodiodainak egesi fesziilt- seget csokkenteni kell (a ket Zener-dioda eredo fesziiltskge legfeljebb 80 V lehet, mig a 100 V-os ,,C" tipusu tranzisztornal 100 V Zener-fesziiltsCg engedheto meg). A ki- sebb U,,-fesziiltsCgii tranzisztor alkalma- zasa a szabalyoz6kor kisebb atfogasat eredmtnyezi, vagyis igy kisebb a megen- gedheto tapfesziiltseg-ingadozas a halbzat,

TRACE + 5v

f

012 6 o

0

, J

DG 10-119 H ~ T U L N ~ Z E T

alkatresz ddal

oo Oo 0

13. abra 14. abra

1 I

15. abra

-- -

16. abra

vagy az akku (szarazelem) iranyabol. He- lyes mukodes eseten egyebkent a minusz 1 kV-os fesziiltseg ingadozasa mindossze 1-2 V az iizemi tartomanyban. Ez azt jelenti, hogy a kepernyon a kep mCrete es rajzolata nem valtozik a tapfesziiltseg ingadozasa kozben, tovabba az elteritesi erzekenyseg fiiggetlen a fenyerotol. Termeszetesen, fel- csavart fenyero mellett az ernyo rajzolata nemikeppen romlik, de az erzekenyseget ez nem befolyasolja.

A katodsugarcso vizszintes 6s fiiggole- ges lemezparjanak Crzekenysegei kulonbo-

zoek. Az idoelterites ltnyegesen nagyobb vezCrlofesziilts~get igepyel, mint a fiiggole- ges elterito rendszer. Igy esetleg celszeru a ket elterito fokozatnak ket kiilonbozo tap- fesziiltseget letesiteni; ez fogyasztasban ol- cs6bb (szarazelem!), mint egy fesziiltseg- oszto. A vegfokozatok nem iginyelnek sta- bilizalt fesziiltstget es az elleniitemu (diffe- rencialerositos) kapcsolas miatt a tapfe- sziiltsegen iilo brumm sem zavar6 mertekii (+ 140. . . + 220 V-os tapegyseg).

Itt kell megemliteniink, hogy a puffero- kon megfigyelheto brummfesziiltseg rend-

kiviil csunya. Ha halozatrbl iizemeltetjiik oszcilloszkopunkat, mindenkippen szere- pel a brummfesziiltsegben a 100 Hz-es komponens, hiszen a teljesitmtny-inverter tapfesziiltsige 100 Hz-cel liiktet. Masrtsz- ro1 a 20 kHz koriili iizemi frekvencia dup- laja is megjelenik a pufferkondenzAtoro- kon, meglehetosen hegyes tiiskik formaja- ban. Az eredo rezgbkip meg komolyabb oszcilloszk6ppal sem figyelhetd meg telje- sen zavartalanul, mivel kit Gggetlen rez- gts eredojerol van szo. Mindezek ellenere a tapasztalatok szerint az aramkorok nem kknyesek, atlagos amator felkesziiltsCg mellett bemerhetok. A 13, 14, ks 15. abran a teljesitmeny-inverter es a nagyfesziiltsegii stabilizator Bramkor, a 16.17; 6s 18. cibran a sokszoroz6 ketoldalas NYAK- lemezei- nek rajzolata ks beiiltetese lathato.

Bizonyara szamos Olyasonk ismeri a Radiotechnika 1976-0s Evkonyveben is- mertetett ,,MINIw oszcilloszk6p kapcsola- si szeriat. Az ott bemutatott Cs eredetileg 2 tranzisztoros kapcsolist, majd a tovabb- fejlesztett 6s mar negy tranzisztort tartal- mazo (,,MINI SZUPER") kapcsolast meg akkor tovabbfejlesztettiik i s ilymodon a MINI SZUPER DE LUXE szereny nevre hallgato kapcsolas immar nyolc tranzisz- torival az akkori fejlodes vitathatatlan csucspontjat kepezte.

Nos ezuttal egy ismetelt tovabbfejlesztes tanhi lehetiink. A korabbiak soran mind- ossze negy tranzisztor,ktpezte a vertikalis erositot (RT 1976 Evkonyv 53. old.). A kapcsolason minoiget javito modosita- sokat hajtottunk vegre, amelynek lenyege az, hogy a sziikseges helyekre emitterkove- toket illesztettii?k es a tapfesziiltstget kiss6 modositottuk. Igy alakult ki a 19. abrhn lathato vertikalis erosito.

Induljunk ki a bemenetrol. Az erosito bemeneti ellenallasat az R,, 1 MR-os el- lenallas hatarozza meg. A bemenopontrol tovabb a jel 560 kR paralel 1 nF tagon keresztiil halad tovabb. Mindaddig, amig a bemenetre kisebb, mint i 15 V fesziiltseg keriil, a bemenojel akadalytalanul halad tovabb. Ha a bemenetre kapcsolt jel nagy- saga meghaladja a jelzett CrtCket, vagy a pozitiv, vagy a negativ tapfesziiltstgre ko- tott vedodioda kinyit. Ekkor egy olyan fesziiltstgoszt6 keletkezik, amelynek felso tagja az 560 kR-os ellenallas, also tagja egy diodaval beiktatott (gyakorlatilag elha- nyagolhatoan kis impedanciiju) tapfe- sziiltsegpont. Hanyagoljuk el a tapfesziilt- d g ertkktt 6s szamitsuk ki, hogy az 560 kR-os ellenallason mekkora aram folyhat legfeljebb! Ha a bemenetre + vagy - 500 V-ot kapcsolunk, az ellenallason kb. 1 mA folyik. Ez a kis aram a tapfesziiltsCg erte- kere ugyszolvan semmilyen hatassal nincs, igy ez a soros ellenallas ellatja a bemeneti vedelem szerepet mindaddig, amig nem lepjiik ti1 az ellencillas sarkaira kapcsolha-

Merestechnikai Fe jleszto

, Vallalat A ,,MIKIH Mdrdstechnikai Fejleszta Villalat tev6- kenysegeben sikerrel oldotta 6s oldja rneg azokat a rnerestechnikai feladatokat, rnelyekre az iparnak, rnezogazdasignak szuksege van. Mint kutat6 intezet villalati rnegrendelesekre ku- tatott, fejlesztett, elsosorban a rnfiszeripar keretein belul. Mint fejleszto villalat szeles teruleten szolgiltatis- szeru"en villalkozik foleg a kovetkezo ternakorok- ben : - m6rdrnu"szerek, rneroberendezesek fejleszt6sCre

6s rneresi el j i r isok kidolgozisira, kulonleges me- resi problernik rnegoldisira,

- tivfelugyeleti- 6s rner6sadatgyujto rendszerek fejlesztesere, telepitesere,

- rn6roCrzekelok fejlesztesCre, - folyarnatirinyitbi feladatokra, - rnerestechnikai software rnunkakra. A villalat aktivan reszt vesz a nernzetkozi rnuszaki tudorninyos rendezvenyeken, v is irokon 6s k i i l l i t i - sokon. Mindez biztositja a fejleszto-szolgiltat6 rnun- ka megfeleld technikai hi t ter& 6s rnagas szinvona- lit. Tevekenyseg6nek fontos rCsz6t a gy i r t is i folyarna- tokba beepitheto gyirt iskozi 6s vegellenorzii rend- szerek fejlesztese, illetve az alkalrnazisokhoz kap- cso16d6 rnuszaki szolgiltatisok kepezik. A MlKl fo tevekenysegi korei kozul egyik a kiiliin- leges rendeltetksu" rn6rorendszerek fejlesztese. j61 kepzett szakernbereink kepesek rnegoldani sokfele fizikai jellemzok mer6sevel kapcsolatos problemit,

legyen az villarnos jelek rn6rese. ipari technol6giai folyarnatok ellenorz6se, vagy nern villarnos rnennyi- segek villarnos Cton tortend rnerese. Ugyancsak jelentds tematerulet az elektronikai- 6s hiradistechnikai ipar szirnira fejlesztett automatikus mir6rendszerek tervezkse.

Az IEC 625 szabviny szerinti BUS-szal rnukodo sze- lektiv kristilyrnero- 4s ridi6rnero autornatik alkal- rnasak hiradistechnikai berendezesek 6s azok resz- egysegeinek vizsgilatira, valarnint a kristi lyok elek- troakusztikai vizsgilatinil jelentkezo rneresi fel- adatok elvkgz6s6re.

Tcivfeliigyeleti- i s mkrksadatgyiijto" rendszerei hierar- chikus felkpit6su"ek. Az adatgyujtest 6s adatfeldol- gozist a kozponti Qllornk val6sitja rneg, arnely az al5llornisokon keresztul i r inyi t ja a rendszert.

A MlKl miro"irzikel6 fejlesztise elsosorban az ero- meresre visszavezetheto teruletre terjed ki, de spe- ciilis rn6roerz6keloket is kidolgoz, ha a meres- technikai probl6rna rnegoldisa ezt szuks6gesse teszi.

A MlKl a rnerestechnika teruleten oktatdrendszerek 6s kornplett laborat6riurnok szil l i t isira is villal- kozi k.

A MlKl szkles tevkkenysegi teruletenek megfelelo szcimitcistechnikai hitterre1 is rendelkezik, 6s rnagas- szinvonalli software feladatok rnegoldisira k6pes. A MlKl kapcsolatai szirnos eur6pai 6s afrikai orszig- ra kiterjednek.

Kozolje velunk rnerestechnikai problCrnijit, szeles koru rnerestechnikai tapasztalataink biztositjik a szakszeru rnegoldist !

1 Budapest XIII., Vet6 u. 3. 1133 TELEFON: 201-860

18. ubru

szereset erosit tekintelyes srivszelesseg mel- lett.

A T, emitterkoveto kello savszelesseget biztositva lemasolja a T, kollektoraban megjeleno jelet. Az R,,-R,, fesziiltsegoszto a + 15 V 6s a + 5 V kozotti fesziiltseget ugy osztja le, hogy erteke eppen megegyezzen a T, nyugalmi emitterpotencialjaval. Ek- kor az R,,, R,, es P, alkatreszeken aram nem folyik at. Mivel az oszto fix irttkii, az az aramkor finombeallitasara a P, potencio- meter szolgal. Megfelelo FET esetCn P,

segitsegevel egy sereg munkaponti bealli- tast vegezhetiink el egy menetben.

A T, emittere t s a TI, emitterkoveto bazisa kozC iktatott alkatrtszek tabb funk- ciot litnak el. Az S14 x 1- x 5 kapcsoloval x 1-be kapcsolva egyreszt P,-et beiktatjuk a ket tranzisztor koze, mhsreszt erttktt csokkentjiik az R,, sontellenallassal. A po- tenciometert rovidzarig csavarva kozvetle- niil, mig a legnagyobb trtekere illitva kb. az otodere osztva jut tovabb a jel T, emit- terkbol T,, bazisara. A x 5 allasban a po-

tenciometer sontolese megsziinik es az R,, ellenal~assal meg tovabbi elotetet is beikta- tunk. Igy a potenciometer ket veghelyzete kozott mindenkkppen gyengebb vagy ero- sebb leosztas jon Ietre. A beillithato kCt helyzet: rovidzarnal Ys-os csillapitas, ma- ximalis ertekre allitva tovabbi jelentos csil- lapitas 1Cp fel. Az Liramkort (a kksobbiek soran) a rovidrezart helyzetbe iillitott P, mellett hitelesitjiik, igy a potenciometer erteke nem tul lenyeges; 2 kR egy kicsit keves, 4,7-5 kR a legcelszeriibb, 10 kR egy kicsit sok.

Ha az aramkor jol van beallitva, a XI-x5 kapcsolbval durvan, a P, potenciometerrel finoman tudjuk (leosztas segitsegevel) a vertikalis erosito erositeset valtoztatni, szamottevo frekvenciamenet- vagy jelalak- torzulas nelkiil.

A TI, es T,, nagyfesziiltsegii es nagy- frekvencias tranzisztorok. A megadott ti- pus beszerezheto, helyettesitesevel ne ki- serletezziink. A vegfokozat differencialero- sitos, de mindket bazis emitterkovetorol van meghajtva a jobb termikus viselkedes erdekeben. A kollektorellenallasok jelen- tosen melegszenek! A ket vegtranzisztor kb. 6 mA-es munkapontban dolgozik Cs szinten jelentosen melegszik! Celszerii va- lamilyen kis hiitocsillaggal ellatni azokat.

Az erosito referenciapontja az R,,-R,, talalkozasi pontja: + 7 V fesziiltseget alli- tanak be. Ha teljesen egyformak lennknek a TI, es TI , , tovabba TI, es TI, tranziszto- rok, a kapcsolas finombeallitasara semmi sziikseg sem lenne. A problemak elkeriile- sere, vagy legalabb is a nehezsegek mersek- lesere valogassuk parba a ket-kCt tranzisz- tort. Legyen T,,-T,, U,,-fesziiltsCge lehe- toleg azonos es T,2-T,, U,,-fesziiltsCgenek es betajanak azonossaga is kivinatos. Ha sem az egyik, sem a misik part nem tudjuk osszevalogatni, a kapcsolas miikodni fog, de a beillitissal Ienyegesen tobbet fogunk veszodni.

A beallitas modja a kovetkezo. Forrasz- szuk be TI,-et ugy, hogy bazisara az R,, es R,, ellenallasokon kiviil semmi mas ne legyen kotve. R,,, helyere atmenetileg for- rjisszunk be valamilyen potenciometert. Allitsuk be pontosan a f 15 V es a + 5 V tapfesziiltsegeket valami hitelesito mii- szerrel 6s tobbet mar ne allitgassuk ezek erteket. A T,, 6s a TI, meg ne legyenek beforrasztva. Allitsuk be a segedpotencio- metert ugy, hogy az R,, 6s R,, ellenallaso. kon pontosan egyforma fesziiltseg ( + 6,3. . . + 6,4 V) legyen. Merjiik meg a potenciometer ellenallasertCket 6s R,,, veg- leges ertekenek ezt az erteket tekintsiik.

Forrasszuk be a TI,-T,, vegtranzisztor- parost. Allitsuk be P,-ot legnagyobb erte- kkre, P,-ot elektromos kozepallasba. Ek- kor a ket kollektoron kb. a tapfesziiltseg felet merhetjiik, ami P, segitsegevel T,, es TI, kollektoran pontosan egyforma erte- kiire allithato be. Ezek utan allitsuk P,-ot a kisebb ellenrillasu helyzete fele. Ha ekkor nem borul fel a fesziiltseg-szimmetria a ket kollektoron (legfeliebb 1-2 V hiba keletke-

PI8 47k

INPUT CURRENT

zik), a vtgfokozat be van merve. Ha a parok nern tulsagosan jo1 sikeriiltek, egy- reszt a TI,-TI, kollektorok fesziiltskgei szimmetrikus beallitasnil jelentosebben el- ternek az % tapfesziiltseg ertekttol, vagy P, erdsen feloldalasan (nem szimmetriku- san) szabalyoz.

A vtgfokozat erosittse tetemes. A DG 10-119 katodsugarcso szamara oldalan- kent mintegy max. 42 Vps, a DG 7-1 19-es csohoz max. 96 Vpp sziikseges az ernyo tel- jes kivezerlesehez. Ez 155-szoros, illetve 355-szoros fesziiltsegerositest jelent. En- nek merteke a vtgfokozat emitterkori P,-os potenciometerevel a hitelesitks soran beal- lithato, de egyuttal arra is utal, hogy min- den aszimmetria is kitiinoen fog ervtnye- siilni az emyon. Celszerii tehat TI, i s T,, emitterkovetok kollektorait egy S-alaku vorosrtz lemezkevel osszekotni, hogy a termikus driftet (vandorlast, az ernyon a

jel lassu masdsat fiiggoleges iranyban) ne- mikkppen csokkentsiik. Sajnos a vegtran- zisztorokkal ezt nern tehetjiik meg. A leg- tobb, amit tehetiink, az, hogy a vegtran- zisztorokon i s a munkaellenillasokon eso fesziiltseget a leheto legjobban azonosra valasztjuk. Ez kapcsolasunkban megtor- tent, de sziikseg esetkn R,, kisebb m6dosi- tasaval finomithato. .

Az erosito belsejeben ktt helyen van frekvenciamenet-korrekciora lehetoseg: T, source-ellenallasa es a ~Cgtranzisztorok emiterei vannak athidalva kondenzatorral. Ezek trttke kidrblag az alkalmazott ka- todsugircsot6l, a f&lvezetoktol Cs a mecha- nikus kivitelthl fiigg. Csak a hitelesitks so- ran kiserletezhetjiik ki ertekiiket.

A vertikalis erosito - helyes beallitas eseten - a bemenetre adott 10 mVpp jel hatasara a kipernyon 1 osztasnyi jelet pro- dukal. Itt emlitjiik meg, hogy az idbmeres-

20. abra

hez sziikseges, az ertelemszeru leolvasast megkonnyitendo, mkrohalot alkalmazunk a katodsugarcso elott (DG 7-1 19), illetve a beepitett merohalo, avagy belso-raszter (DG 10-119) mar eleve adott. Ezek egy oszdsa 7 mm Cs ezt tekintjiik egysegnek (1 division, div.).

A vertikalis erosito kozbenso pontjarol jelet csatolunk ki az idoeltkrites inditasa szamara (szinkronkimenet). Ez a T,, fol- delt emitteres fokozattal van megvalositva; erositese kb. nyolcszoros. A vegfokozat helyes beallitasa utan (meg mindig csak R39 es R4, csatlakozik T, bazisara!) seged- potenciomtter segitsegevel keressiik meg R,, pontos ert6ket. Legyen R,, akkora, hogy TI, kollektorfesziiltsege + 10 V le- even. A vertikalis erositoben ez az utolso ". egyenfesziiltsegu meres; ez utan visszafor- raszthatiuk a T,, bazisarol levalasztott (elore keno) alkairbzeket.

A P, segitsegevel a vegfokozat munka- pontja billentheto fklre ugy, hogy az er- nyon a jel fiiggolegesen le- es felfelt kitol- hat6 az ernyorol.

A vertikalis erosito nern kiilonosebben kenyes; a NYAK kCt kritikus pontjanak egyike a bemenet (err01 mar volt szo), a masik a kat6dsugarcsore meno vezerles. TI, es TI, kollektorvezetekea leheto leg- rovidebb legyen mind a NYAK-on, mind a levegoben (huzalozas). A cso elektrodai- ra meno vezetek semmivel nern trintkez- het, nern korbacsolhato ossze sem egymas- sal, sem mas vezetekkel. Mi az egyszeriiseg kedvktrt TV laposkabelt hasznaltunk; ezt mCg vtletleniil sem tevesztjiik ossze ut6lag mas vezetikkel es elegge merev ahhoz, hogy minden fkmes alkatresztol tivol ve- zethessiik.

5. Bemeneti oszto

A vertikalis erosito bemenetere keriilo jelet az esetek tulnyomo tobbsegtben le kell osztanunk, mert hiszen mar 60-70 mVpp nagysagu jel (vagy a x5 kapcsolbt benyomva 5 x 60-70 mVpp = 300-350 mVpp) teljesen kivezkrli a kepernyot. Az oszcilloszkopok egyik legkritikusabb egy- sege a vertikalis bemeneti oszto. Tetszole- ges gyartmanyu ipari oszcilloszkop mino- seget, savszelessCgCt, kategoriajat elso pil- lantasra elarulja a bemeneti oszto kivitele. Az oszto belsejeben felhasznalt mechani- kus es villamos anyagok donto merttkben befolyasoljak az oszcilloszkop teljes visel- kedtset.

Minden valamirevalo oszcilloszkop be- meneti ellenallasa 1 MR. Termkszetesen bemeneti kapacitis is adodik Cs mindket erteket tartani kell a bemeneti oszt6 vala- mennyi allasaban. Mivel a vertikalis erosi- to is rendelkezik bemeneti kapacitassal (nehany pF), az oszt6 allasait RC-tagok- bol, frekvenciafiiggetlen kivitelben kell el- kesziteniink. A bekpitett RC-elemek azon- ban sajat sz6rt parameterekkel is rendel- keznek es ezek meglepoen hamar jelent-

21. abra

keznek. Az oszto mindig valamilyen szige- ertektol (pl. nem oszt le, 5&100% kozotti teloanyagokbbl felepitett szerkezeten hullamossagot produkal a frekvenciame- (kapcsolon) foglal helyet, nem kozombos netben stb.). ezen anyagok nagyfrekvencias viselkedtse, Az oszto negy allasu, decimalis rendsze- dielektromos allandoja 6s vesztestge az ru (20. abra). Az elso allasban rovidzarat iizemi frekvenciikon. k e ~ e z a bemeneti BNC-hiively es az erosito

Jelen leirisban szereplo oszcilloszk6p behenete kozott; egy parhuzamos kis vertikalis erositoie. annak reszaramkorei trimmerrel allithatiuk be a bemeneti kapa- .- ~ - - - ~ a ,

ugy lettek konstrualva, hogy a kesziilCk shszelessege 1 MHz legyen. A bemutatott erijsito donto merteku atkonstrualasa sziikdges ahhoz, hogy a savsztle;stget akar 5 MHz-ig is kiterjeszthessiik. Eppen ezert a vertikalis bemeneti oszto is ilyen szempontok szerint kesziilt. Legfeljebb 1-2 MHz-ig hasznalhatjuk, ezen tartomany fo- Iott az okozott jelalak-hiba jelentos, a szi- nuszjel leosztasa durvan elter a beallitott

citast valamely n&leges CrtCkre (pl. 25 i~). A masodik allasban a bemeneti jelet az '/lo-ere, a harmadikban az %oo-ara, a ne- gyedikben az %ooo-ere osztja le. A beme- nettel minden allasban parhuzamosan kapcsolodik egy-egy trimmer, amivel a be- meneti kapacitast lehet beallitani ugy, hogy valamennyi osztoallasban teljesen azonos legyen a C, Crttke. Az oszto RC- elemeinek also tagjai rogzitett idoallando-

juak, mig a felso tag RC-idoallandoja tri- merrel allithato be optimalis jelalakatvite- lure.

Ar mintakesziilek oszt6ja foliazott NYAK-on lett kikkpezve (ide lehetoleg jo minosegii, iivegszalas anyagot hasznil- junk). A kapcsolok szovjet gyartmanyu nyomogombos, egymast kivalto mechani- kaju, megbizhato mukodesii es egyszeru szerkezetu egysegek. A kapcsolok formai- lag es villamos szempontbol tulnyomo- riszt megegyeznek a lengyel ELTRA gyartmanyu hasonlo nyomogombos kap- csolokkal. A reteszelo mechanizmust ugy alakitsuk ki (olyat vasiroljunk), ah01 az egyik gomb megnyomasakor az elozoleg benyomott masik gomb kiugrik.

A vertikalis bemenet BNC bemeneti hii- vellyel van kikepezve. A mintakesziilkken alkalmazott hangfrekvencias jack nem val- totta be a hozza fuzott remenyeket, ilyesmi beepiteset keriiljiik. A hiively es az oszto koze egy ket- vagy haromillasu kapcsolo illesztheto, amely segitsegevel a bemenet lehet kijzvetlen (DC), kondenzatorral csa- tolt (AC, fo = 3 . . . I 0 Hz lehet), vagy a nyomvonal megkeresese celjabol lefoldel- hetjiik az erosito bemenetet (GND), ter- mkszetesen ugyanekkor levalasztva a me- rendo jelet a bemenetrol. A ket kapcsolo- variiciot (AC-DC, vagy AC-DC-GND) ketallasu egy Bramkoros, vagy harom- allasu ket aramkoros kapcsoloval old- hatjuk meg, a beszerzesi lehetosegek sze- rint.

A vertikalis osztoban megeri 1%-os elle- nallasokat alkalmazni azok pontossaga es hosszu ideju stabilitasa miatt. Az osztora adhato legnagyobb fesziiltseget a bemeneti trimmerre es az ellenallasokra adhato lea- - nagyobb fesziiltseg hatarozza meg. A trim- merek kismeretu. keramiabol kksziilt al- katreszek legyenek; a nagymeretu legtrim- mer, kukactrimmer hasznalata nem meg- engedett. A kapacitasertekek csak kozeli- toek; sziikskg eseten a trimmert meg lehet ,,patkolni" kis keramia gyongykondenza- torral (1-10 pF). Az oszto also tagjainak kondenzatorai kizarolag keramia kivitelii- ek lehetnek ( c d - vagy filler alakuak, 250-500 V-os atutesi fesziiltdggel). A 21-23. abrakon a vertikalis erositot, a be- meneti osztot, a & 15 V es a + 5 V tapegy- segeket tartalmazo ketoldalas NYAK- lemezt Cs a beiiltetest Iathatjuk. A 24. ab- ran az emlitett rkszletekrol kesziilt fenyke- pet mutatjuk be.

6. Trigger

A vertikalis erositobol trkezo szinkron- jelet (ami nem mas, mint a vertikalis jel, celszeru amplitudoban) felhasznalhatjuk az idoeltMtes inditasara. Ehhez azonban mCg foglalkozni kell egy kisse a jellel.

A trigger bemeneti fokozat Ienyegeben az emitterkovetohoz hasonlo szerepu, visz- szacsatolt FET-tranzisztoros fokozat, a vertikalis erositonel ismertetett bemeneti

24. abra - . -. . - . - . _ _ - _ . .. - - - . - - .- _-

EXT. HOR TRIG. PREAMP T I 6

B I A S ADJ T ? ] R 6 0 47 o

C 36

(REMIX C2231

25. cibra

TRIG LEVEL COMPARATOR

I 020 D l 9 R68 22 k

I N 9 1 8 $IN974 +- +- - r

vedelcmniei (25. ahrui. A fokozat nevleges bemeneti ellenrillijiisa 1 MR, amelyet R,, hatiroz meg. Celszeriinek mutatkozott a bemenetet egyenfesziiltigii szempontbol levalasztani a jelforrasokroi (C,, = 100 nF muan).agszigetellsu. 250. . .500 V-os kon- den~atorral), de az erosito kifogi~stalatlul iizemel ezen kondenzator nelkiil is. Itt ki- kkpezhetii egy AC-DC kapcsolo is. mint a vertikilis oszto elott.

A trigger bemeneti fokozat (T,, FET) drain-elektrodijin megjeleno jelet T,, pnp tranzisztoron keresztiil visszacsatoljuk a FET source-elektrodijijiira. Ezaltal kiku- szobolhetok a FET szbrasabol eredii mun- kaponti problemik; P, potenciometerrel minden nehezskg nelkiil beallithato a ki- meneti pont (K,,-on) 0 V feszultsege. Szuk- seg eseten R,, csert.lhcto nagyobbra, vagy a potenciometer sontolheto.

A bemeneti fokozat sivsztlessege 3 W 0 MHz, igy teljesen kozombos a FET es a TI, tranzisztor tipusa. Mivel ezt az erositot atkapcsolassal felhaszniljuk a horizontalis fokozat bemenete celjara is, kikepe~tiink egy szinteltolot is D,,-R,,, segitsegevel. A horizontalis vegfokozat nyugalmi szintje (fenypont az ernyo kozepen van) kb. + 6,5 V; ezert a horizontalis vegfokozathoz tchit a diodarol megyiink tovabb.

A bemeneti fokozat utan egy jelosszeg- zesi pont kovetkezik (26. abra). A D,, ks D2, vigodiodikon megjelenik egyrtszt a bemeneti fokozat jele, misrkszt az R,, el- lenijiillison keresztiil a P, segitsegevel beal- litott feszuftseg egy hanyada. P,-cal a be- meneti jelet pozitivabb vagy negativabb potencia16 helyzetbe tolhatjuk el eziltal. A ket dioda viszont a *0,6 V folotti fe- sziiltsegeket hatarolja es nem engedi to- vhbb.

A jel ezutrin integralt komparatorra ke- riil. A 710-es komparator R,, utjan pozitiv visszacsatolassal van ellatva, igy hisztere- zissel rendelkezik. Ez annyit jelent, hogy tulsigosan kis jelekre nyugalomban marad (pl zaj), meghatarozott egyenfesziiltsegii szint felett az egyik, egy masik meghataro- zott szint alatt a misik allapotaba billen. A 710-es komparator a merksek szerint - a bemutatott kapcsolisban - kb. 30 MHz-ig miikodik, komparal. Az indit6jel polaritasa kivalaszthat6 aziltal, hogy az R,,-n keresztiil krkezo jelet a komparator invertalo vagy neminvertalo bemenetere adjuk.

A 710-es komparator + 12 V es - 6 V tapfesziiltseggel iizemeltetheto, amelyet a 6. 6s 11. libra kotott elemekkel oldottunk meg a + 15 V-os tapfeszultsegrol.

A komparritor kimenetkn TTL-szintu, a bemenetre csatlakoztatott jcllel azonos frekvenciiju negyszogjel jelenik meg, melynek kitoltesi tenyezoje, alakja a TRIGGER LEVEL es a SLOPE kezelo- szervekkel alakithato. modosithato.

- LEVEL 1 i + SLOPE 1

megjeleno, legalabb 1 osztas ( 1 div) nagy- sagu jel a teljes iizemi tartomanyban kifo-

0 LEVEL, gastalan inditast eredmenyezzen. A gya- - C?I nnc

-. . 0 V az R,,-on). Az aramkijr a kovetkezo

+ LEVEL modon hitelesitendo: jel nelkiil P8-at vil-

( 4 6 l O O p 7kV UNBLLNKING

1 4 V ~ p PULSE --At-

0 21 - CATE

PULSE

HOLDOFF CIRCUIT

litett .~vkiinyvben ismertetett kapcsolas (RT EK 1976147. old.. 24. ibra) tovabbfej- lesztese soran a katodkovetot source-kove- tore cserCltiik, a fiiresz-kaput elvezerelt JK MASTER-SLAVE flip-flop integralt TTL- aramkorre cserkitiik, tovabba a sziinet- iramkort TTL monostabil IC-re csereltiik. Az aramkor automatikus mikodeset ujra- indithat6 monostabil integralt aramkorrel biztositottuk.

Itt hivjuk fel az Olvaso figyelmet arra, hogy a trigger es idojel-generator egyiitte- sen lenyegkben ona11o egyseget kepvisel- nek. Amennyiben a taplalast (1 15 V 6s + 100. . ,200 V) meg tudjuk oldani, bar- mely korszeriitlenebb oszciloszkopba bee- pithetjiik. MukodCse annyira szellemes. igenytelen, kezben tarthato, hogy igen ke- ves hasonlo aramkor versenyezhet vele.

Az iramkor ismerteteset a T,,-T,,-T,, tranzisztokbol kikepezett fazisfordito mu- veleti erositovel kezdjiik (29. abra). Az igen nagy bemeneti impedanciat FET biz- tositja. Ide okvetleniil a BF 245C tipust tegyiik; a sourcekori R,, ellenillas bevilo-

gatasrival ugyanis csak ennel a tipusnal tudjuk a munkapontot beillitani (1. ke- sobb). A T,, rendkiviil nagy fesziiltsegero- sitksii, viszonylag gyors fokozat. Celszeru ebben a pozicioban gyors tranzisztort hasznilni (pl. 2N2369), de jo1 mukiidik meg BC 107-tel is. A T,, emitterkoveto kis terhelest ks kimeneti impedanciit biztosit.

Mivel a muveleti erosito a kimenetrol nyugalmi Bllapotban eroteljes ncgativ visz- szacsatolissal van ellatva, a nagyfrekven- cias stabilitasrol, a frekvenciamenet sima, kb. egy-idoillandos kifutisarol kompen- zalo tagok gondoskodnak. Erre a cilra szolgal a T,, bizisa es a kollektora kozott lttvo 18 pF-22 ohm, tovabba a T,, bazisa i s emittere kozott levo 47 ohm-l0 nF-22 ohm. Az iramkor legkenyesebb pontja a T,, emittere. Ennek foldelese, testelese a lehe? legkisebb impedancian tortenjkk; a NYAK nem vise1 el hosszu foliaszakaszt ezen a helyen. Leghelyesebb ezt a pontot valamilyen felerosito csavar kijzeleben ki- kepezni.

Nyugalmi allapotban T,, emittererol az

R,,-D32-T,,-D,4-D2,-R,, utvonalon terjedo eroteljes visszacsatolas az erosito munkapontjlt stabilizilni igyekszik. A he- lyes mukodeshez T,, kollektoran ekkor + 3,s V koriili fesziiltsegnek kell lenni. R,, ellenillast atmenetileg cseri.ljiik ki egy 5 kR koriili potenciometerre 6s a bemCr@s vegi.n cserklji~k majd csali le a 1negillaj5 tott ertekii fix el1eni:lisra.

A T,, bhzisoszi6ja t 3 V Pes~iiltskget rillit elo. Nyugalmi helyzetben TI,-en nC- hiny mA (kb. 3 4 mA) folyik i t az R,, es R,, utvonalon. Kollektoran kb. + 1,6 V fesziiltseg van, igy (amint ez a kesobbiek soran megerositkst is fog nyerni) D,, le van zarva. Valami csekCly iram a D,, dio- din is itrolyik, dc ez jclclltosen viltozik a bciliitott ncgaiiv fesziiitbeg valtozasa mi- 311 (P9).

A miiveleti crositii stabilitisa az alkal- rnazott kapcsolasi elemek mellett szokatla- nu1 jo. Gerjcdes esetkn alkatrtszhibara gyanakodjunb!

Az aramkort a 30. abran lathato TTL- rendszer vezerli. Nyugalmi helyzetben a 7472-es JK kimeneten TTL IGEN szint van. amit D2,-DZ2 diodakon keresztiil kis- se alacsonyabb fesziiltsegre huz le (+ 3 V) R, ,. Ez miatt D,, katOdjan kb. + 1.8 V, anodjiin kb. + 1,6 V van, tehit villoban le van zarva! Ha a JK atbillen TTL NEM szintre, kimenete kozelitoleg 0 V fesziiltse- gii lesz. A lktrejott Seszultsegvaltozas ep- pen elegendo D,, kinyitasahoz. Ekkor iramatdobas tortenik D,,-rol D,,-ra 6s D2, lezir. Ugyanis ekkor D,, 6s D2, ka- todjan kb. - 1,2 V lesz, TI, kollektoran - 0,6 V Iep fel es igy D,, valoban lezir. Az R,, cllenallas negativba rantja DZ4-~Dz6 katodjit, igy D,, kinyit, katodjan -0,6 V fesziiltseg lesz.

Ekkor megtortenik a legfontosabb moz- zanat. Mivel a miiveleti erosito kimenete es bemenete kozott visszacsatolo C, Miller- kondenzritor van, az elso pillanatban a miiveleti erosito nem erzkkeli a valtozast, kimeneten es bemeneten a fesziiltskgalla- pot viltozatlan. EzCrt lezir a D,, dioda is! Az igy magara hagyott bemenet az R,, Miller-ellenallison keresztii! a negativ tap- fesziiltsig iranyaba igyekszik haladni, de ezt ellensulyozza az a negativ ellencsatolo fesziiltstg, ami a kimenetrol a Miller- kondenzatoron keresztiil erkezik. Gyakor- latilag alig merheto valtozas jon letre a kondenzatorral visszacsatolt erosito, azaz a Miller-integrator bemeneten (nChany mV). A fazisforditas miatt a kimeneten ezen kozben ellentetes iranyu, vagyis pozi- tivba halado, egyenletesen emelkedo fe- sriltseg jelenik meg. A Miller-integrator az aktiv szakaszaban iizemel.

Az egyenletesen emelkedo kimeneti fe- sziiltseg egy kisebb hanyada megjelenik P,, csuszkajan is. A T,, emitterkoveton keresz- tiil vezkrli a 123-as dual monostabil jobb oldalanak bemenetet (10. lab). Az emelke- do fesziiltseg egy adott erteknel inditja a monstabilt, amely a kiilso C, kondenzator altal meghatirozott idotartamu idozittst

produkal. Az idozito Q kimenete (12. lab) a JK PRESET bemenetet vezerli. A Q ko- rabban IGEN szinten volt, az idozites kez- detekor atbillen NEM szintre 6s a JK PRESET bemenetet tartosan NEM szinten tartja, mikozben a JK itbillen 6s kimenete ismb IGEN szintu lesz.

Ez a helyzet addig marad fenn, amig az idozito vissza nem billen (le nem jar az idozitesi ido). Ez az ido elegendo a Miller- integrator nyugalmi helyzetknek 16trejotte- hez. Ugyanis midon a JK kimenete IGEN szintu lett, ujabb aramatdobas tortent TI, kollektoraban: a D,,-D,, iranyabol erkezo magas feszultsegszint ledrta D,,-at. Ekkor D,,-D,, kinyitnak, D,, lezar 6s T,, ara- ma ismkt R,, 6s R,, (Miller-) ellenallison keresztul folyik. Ezt a Miller-integrator pozitib vezirlofesziiltsegnek Crzekeli t s ki- menettn a fesziiltdgva1:ozas megfordul, negativba halad6 lesz. Amig azonban a korabbiakban a jel valtozasi sebesseget RM, C, Bs a P, altal beallitott fesziiltseg hatarovak meg, most elsosorban az R,, t s ennek vegere kotott - 15 V hatarozza meg a futasi sebesseget a C, mellett. Az igy kialakulo sebesseg lenyegesen gyorsabb, mint ami a korabbi-(idozito) tagok szorza- tab61 kbvetkezett. Igy a fureszjel visszafu- tasa kelloen gyors lett.

Amig a JK PRESET bemenete NEM szinten van, nem vezkrelheto. Amint lejart a monostabil idozittsi ideje, a PRESET ujra IGEN szintii lesz. Ekkor a JK vezkrlt- se tobbfele modon tortenhet. A 123-as ido- zit6 bal oldali fele a 2. labon folyamatosan kapja a trigger-fokozatbol a triggerjelet -

abra

ha van triggerjel. Ha van triggerjel 6s az legalibb 7-8 Hz gyakorisagu, az idozito Q kimenete (13. lab) folyamatosan IGEN szinten van az elso triggerjel beerkezese utan. Igy a monostabil kimenete IGEN szintep tartja a JK CLEAR bemenettt (2. lab). Igy a visszafutas utan (a jobb oldali

idazitd a kimenett b a JK PRESET be- menete ujra IGEN szintfi l a ) a JK beme- netei olyan logikai AllapotCk, hogy a CLOCK bemenetre (12. hb) kkez6 trig- ge je l billentem tudja a JK-t.

Abban az tsetben, ha m i r r&en nem krkaett inditcijel a trigger-fokozatbd, a monostabil bal oldala lejar 6s kimenete (13. lab) NEM szintii lesz. Ez olyan helyze- tet eredmenyez, hogy a JK a sziinetjel v6- gen (az idozito jobb oldalanak Q kimene- ten) megjeleno IGEN szint hata+ra billen es ujabb fur~szciklus kezdodik. bsszefog- lalva tehat, a JK vagy attol indul, hogy a folyamatosan erkezo inditojelek (trigge je- lek) vezkrlik 6s ezt az idozito bal oldala is engedelyezi a CLEAR bemeneten, vagy a fureszjel visszafutasa eredmenyez inditast a PRESET bemeneten. Az eredminy az, hogy a kepernyon mindig van idoelterites: fenyvonal vagy jel. Ha pedig az ernyon nthany mm-nel nagyobb a jel, frekvenciaja 7-8 Hz es 30 MHz kozott van, a trigger- fokozat garantiiltan 6s konnyeden indito- jelet allit elo, igy a furkzgenerator inditasa az ernyon lev0 jelhez van rendelve. Az ernyon a jel tehat szinte mindig all!

Az inditasnak es a furbzjel (idojel) futa- si sebesdgknek semmi koze egymashoz. A jelet minden esetben a trigger-fokozat segitsegtvel kell megallitanunk a LEVEL es a SLOPE kezeloszervek ertelemszeru es fel perc alatt elsajitithato beallitasaval. Ezek utan a TIME/DIV kapcsolo segitse- gevel az ernyon lev0 jel tetszoleges idtitar- tomanyba eso darabjit vizsgalhatjuk.

A Miller-integrator idozitki, futasi ideje tobb dekad tartomanyban allithato be. A CM, R, elemek trteke ugy van meghata- rozva, hogy a P, (SWEEP VARIABLE)

Egymhst klvfiltb nyornbgombos kapcsoldk I

potentiometer segitsegevel kb. - 15 V-ot beallitva a csuszkin (kalibralt helyzet, cel- szerii a potenciometeren valami arretalofe- let kikepezni itt) a fureszjel, illetve az er- nyon a fenypont futrisi sebessege N x s: osztas. A TIMElDIV kapcsolo elso (bal oldali) allasaban a kkpernyo I 0 osztisko- zet eppen 10 x 10 ms alatt futja be a feny- pont. Ez a 10 Hz-es szinuszjel egy teljes periodusanak az ideje. A leggyorsabb i l - Iasban, vagyis benyomva az 1 ps feliratu gombot, a fenypont a kipernyot lops alatt futja be (egy osztaskozt 1 ps alatt), anli azt jelenti, hogy az ernyore eppen egy perio- dusnyi 100 kHz-es. vagy 10 periodusnyi 1 MHz-es jel fer el. Noha a trigger kb. 30 MHz-ig miikodik a 710-es komparitor jo- voltabol es a fiireszgeneritor indul is 30 MHz-ig, az ernyon mar nem lathatunk mast. csak fenyvonalat. A vertikalis erosi- ton ugyanis mar nem jut at a 30 MHz-es jel.

Az idiijel-generator ilyen automatikus (AUTO) iizemmodja olyan varazslatos, hogy kenyelme nem hasonlithato ossze a szokisos szinkrciizizalt, nc7nl itldirorr furesz- generitorokkal. Ha a LEVEL gonibot pontosan hii7ipre allit:ilk be. le! iiitnciig ill. ha m i r I;itl~,iici nag)h,igir. A jcizt iek.:l'- csolva, majd i i~ra viss~akapcsolva 1sn1i.t allo kepet kapunk anilkul, hogy b i r m i ~ is illitani kellene a gombokon! Az inditis stabil marad akkor is, ha a jel liekvcnciija viltozik (pl. wobbulil).

Tul lassu, vagyis 7-8 Hz-nkl alacso- nyabb frekvenciiju jelek vizsgalatinal a7 AUTO iizemmod periodikusan kijbe kap- csol. Ez zavaro lehet. Lehctiiseg van arra. hogy a mukodCsmodot Litillitsuk AUTO iizemmodrol a kizirolag inditott NOR- MAL iizemmodra. Ekkor a JK CLEAR bemenetet tartosan fel kell kotniink a t i p -

fes~iiltsegrc. cklszcriien egy itkapcsolo sc- gitskgivel 131. cihrut. Ehkor jel nklkul az ernyo sotet. Ha van a bemeneten jel, de a trigger-foko7at nem jbl Van belillitva, to- vlibbra is sotet az crnyo. A LEVEL gomb forgatasa kozben egy adott pont u t in mar keletkezik triggerjel, a feny, illetve az alld cihru megjelenik az ernyon. Tehit NOR- MAL iizemmodban vagy van i l l6 jeliink vagy az ernyo sotkt.

Az idiijel- generator bemeneten T,, a ket TTL bemenet visszaterheleskt csiikken- ti a 710-es komparitor fele. D,: Cs D,, az idozito bcmenetere e r k e ~ o jelet hatarolja a TTL-bemenet szamira megengedheto Cr- tekre. D,, es D,, Cs a katalogus iltal eloirt diodik. LehetosCg van a monostabiloknil az LS eszkozok hasznilatara (74LS 123). ekkor a diodak helyett rovidzir iktatandi\ he. A ,fiir;i.szgeneritor Icallithatci (HOR. EROSITO iizemmbdban) a + 5 V-os t ip- fesziilts(.g kikapcsolis2ival. Ha cz a fiircsz futisa kozben torttnik, a visszafutas nenl (ud Ietrejonni. Ezert a JK i s a sziinet ossze- kiitheto az abra szerinti 82 p F (s7iikseg csctCn 150-200 pF) kondenzritorral. ez ! i t - ri.h,>i.za ;i vissz:irutBst. Ncrn tul elegdns, de t ) ! i . ~ ' ) c., ~CIt- .~\~c~cti5 l'~g{i>.

A h4iil~r c!lcn~iIl~i~t 2s ko?~d i~~~/ : i t o~-ok ;~ t mlnt.1 pontosahbaksa ~ , i l , ! \ s /~~k (32. rih- rci !. C'il\/cri~en 0.5 I ";,-os clcmcket alhiil- m,izrunk. ha lehetsi-pcs. hlcpf'elelnck a pontosra bcmert. tiibb tagbol ii.;sreraLott alkatreszck is. Iddzitii kondenzitorkent kirirolagosarl a kiivetkezo tipusok jiihet- nek szimitisba: kerimia (82 pF. I nF). policszter. polikarbonat polisztirol I'olia (10 n F . . . 1 pF). ,4 sziinstidiit biztosito alkatreszek nem kritikusak, de alu-eikht nc haszniljunk.

A TI , inverter a J K kimeneten megjeleno negyszogielet kii7cl tipfes7iiltsegnyi ampli-

tudojura erositi fcl. Kollcktorabol a jel egy impulzusturo kondenzitoron keresztiil a kiviligosito multivibratort vezirli. Mivel a kondenzitor egyik oldalin max. + 15 V, a misik felen - 1000 V van tartosan jelen. kizirolag a TV-sormeret beallitisara szol- gilb kondenzitortipusok johetnek szami- tisba. Ez egyuttal a beszerzksi forras is. A mintakesziilekben 1-8 tipusu magyar 100 pF-os, 7 kV-os @ 8 x 60 mm mCretii kondenzitort alkalmaztunk, de ertkke 50 pF . . ,200 pF kozott nem kritikus.

8. Kiolto multivibrator

Konstrukcioja megegyezik az 1976-0s 6vkonyvben ismertetettel I 33. ahra). A kiilonbseg a megnovelt tapfesziiltsegben Is igy a nagyobb kimeneti amplitlidoban van. A kimeneten kb. 3 5 . . .40 Vp, nkgy- szoejel tapas~talhato helyes berillitas ese- ten. Az aramkor iizem kiizbeni megerinte- se azzal jir. hogy elpusztul a ket tranzisz- tor. a Siireszben a JK es a kioltb inditojelet eiGillitb TI , . A romcges fi.lve7eti;haliIt mcgeliizendii. dranikbriinket lciliitort :~;ig~i 'e~~iil tsCg rneilctt mirjiik hi.! 4 potcii- cioincler repit~~pevcl a fui.L:sr irI/c,.\ /)z~ihii- d k s i r i ~ r ~ r o t ~ ~ ~ i t ~ ~ ~ d l ~ ~ i t ~ a kollcktorohon nigy- sriiielet kcl! tudnunk bcilllitani. Ha ez nem sikeriil~le, a csil1;lggal jcizett cllenil- list vBltoztassuk kissc. Bziktatott nagyfe- sziiltsegni'l kizirolag plexi anyagu csavar- huzoval illithatjuk a potendometert!

Helyes mukodes cscten a kepernyon a fenyvonal egyenletesen van kiviligositva. fenypont nincs sem az elejen, sem a vegen. tovibbi a visszafutis nem latszik. Ha a kiviligosit6t helyesen illitottuk be, a feny- eroszabilyozo potenciometert balra iitkb- zesig csavarva a feny eltunik, jobbra iitko-

CRT CATHODE *

r L I 3ovpp

/ - C 46

mcidban a trigger- bemenctet itkapcsoljuk .+ 15V(dec) I -1.5. uhru), 6s igy a trigger-bemeneten ke-

resztiil vez&relhetjiik a vegfokozatot. Mi- vcl a trigger-bcmcnetrol a horizontilis ero-

R101 sito szrimara egy kiilon kimenetet kepez- (1,6kl tunk ki, melynek nyugalmi potencialja kb.

+ 6,s V. az ernyon a fenypont kb. kiizepen fog elhelyezkedni. ha idiielterites iircni-

rdi m U b 6 l ~tkapcsolunk erre az iizemmcidra. hlindket iizcmmcidban a vizszintes hel)7et a HOR. POS. potenciomkterrel tetszes we-

~ 1 0 2 rint beallithatci. .4z eriisito 6s a katodsugircso csatlakoz-

tatasakor a kbvetkezore legyiink figyclcm- illel. A kiviligositott fknypont mindig az ernyo bal szi.letol fusson a jobb oldalni. Ezt a leglassabb idocltcritesek~;el 1eht.t j61 megfigyelni. Ha ncm if) Icnne. cseriljiik fel a katodsughrcs@rc mcnh kCt kollektone- ~;tCkct. Ez a kkt \c~ctCI\ i s igcn kenyes. rn~ntlentiil tixol ~ c z c t ~ ~ i d o , korbicsba be 11ci11 foghato. .A HOR. POS potenciome- li.rt jobbra csavarvii ;! fku?vonai ;iz ernyiin j t~hbra mozduljon ei

.A ket \Lgtranzisztor criiaen melegsrik. hutiicsi!lat.,g:~l kell c1161111 a/okat. 1-la a

34. ,ih;.t. tCnyvonalat ~eijesen jobb::~ \ a g j balr:~ el- n-~ozditva az cri~ybn a jel gqiiriidik, besl;.rii-

-,&sig csavarva a fenyero marimai~s )-la rlyugalini i-;izispotenci,tlj;~ kCtfkii. f i , i a >bdik. eseticg :-isszafo~dui ; i i ernyo szC1i.n. nem igy lennc, a finyero-potcnciomkterrel vcgfokozat a7 idoeltkritest vt'g:ii. I':, h i i ~ : - a rripfeszii1tst.g egy k~ssc h.e~i.3 a horizonti- ioros el1et;:illhst acidigvilioztassuk. rnig e7 s in kb. + 3 V van a7 idojel 1:legindui;is:i- 11, i.lgfokorat szirnira. F r celszeriicn ki- :iz illapcli hekiivetkc7ik. i ~ ~ k piilanatiban. A tureszjei vegkn og!an- \erlctileg illitand6 he. ne a1kalmi:azunk

itt kb. + 13. . . 13,5 V van. A vegfoko~at 3 c n ~ tobb. sem kevewbb tipfesziiltseget a heillitisa c~lyan, hogy ezen kozbcr, T2, sziiksegesnel. A Tr, transzformhtor sze-

9. Horizontalis vCgerBsito bhzislin az elobbi kCt fesziiltseg szamtani kunder fesriiltseget nehhny menet fcl- vagy kiizepertekenck kell lenni ahhoz, hogy a letekercselesevei igen kijnnycn tudjuk vil-

Az erosito konstrukcioja igen egyszel-u kkpernyon a fenyvonal szimmetrikusan toztatni. (34. abra). A kollektorokon tekintklyes helyezkedjek el. A horirontilis ci.gcrosit6 megfelelo siv- nagysagi valtofesziiltseg van jelen. A ket Az idoelterites alatt a vezerlojel a Miller- szelessegi.1 a tranzisztorok Cs a megfelelo jel nagysaga kb. 15-20%-on beliil egyfor- integrator kimenejerol erkeek? bemenet- munkapontok egyuttesen biztositjik. ma es elleniitemben viltozo. A fokozat re. HORIZONTALIS EROSITO uzem- A vegfokozat erositese az einitterkdri po-

tenciometerrel mindket javasolt katodsu- -- ---- ~- ~

- ~~ - - - -- -

I 1 gircsohoz konnyen beallithato. A trigger.

! fiiresz 6s horizontalis~vegfokozatot tartal-

,---{-I ma26 ketoldalas NYAK rajzolata es beiil- i c36q I tetese a 36-38. cibrukon, mig a szerelt

i I riramkor fenykepe a 39. cibran lithato.

R139 R58 Dl9 1 058 C 38 D20 10. FelCpitCs, bemCrCs 512 ~ i Az oszcilloszk6p megepitesehez atlagos

'

C99 lOOn 40V( ker)

+ 5V

amator gyakorlat sziikseges. Az ismerte- tett aramkorok kiilonbozo vizsgalatokon rnentek keresztiil, ezek alapjin allithatjuk, hogy a sikeres megepites valosziniisege - kellii gondossag eseten - rendkiviil nagy. 1 . I'ermeszetesen az egyeni kivitel es a valasz- tekos felvezetokeszlet tartogathat kisebb meglepeteseket, de ez meg egy ipari szCria- nil is termeszetes. A szerzo a legkritiku- sabbnak az anyagbeszer~est tartja: a min- takksziilek anyagbeszerzese tobb orszagra terjedt ki es valamennyi nagyobb alkatresz- uzletben jirtunk a fovarosban es videken

1 is. A kapcsolasi rajzokon feltiintettiik a lehetstges helyettesito tipusokat.

i-.. . - - - ~ - ~ - ~ ~ - --- ~ -~~ -- - - - - I A kesziilek epitese soran eloszor tervez- ziik meg a sajat kis hazi miihelyiinkre.

1.5. Gbrcr technologiankra meretezett mechanikir

39

alkatresz oldal @ 63

36. abra

Keszitsiik el ~,NYAK-lemezeket. A minta- zicionalni, kiilonben a furatok elhelyezke- kesziiltk NYAK-jai meglehetosen faradsa- desevel probltm?k lesznek. gos kezi munkaval ktsziiltek: a ketoldalas Mivel a NYAK-ok kttoldalasak, az folilzott lemezre kezzel megrajzoltuk a ter- egyik oldalr61 a masik oldalra a jelet a vezett aramkori rajzolatot, majd a kbt 01- beforrasztott alkatreszek labai viszik at, dalt termeszetesen egyszerre marattuk ki. ahol ez sziikseges. Az osszeszerelt keszii- A ket oldait pontosan kell egymashoz po- lekben igy egy kiss6 nehezkes a javitis,

csere, igy torekedjiink arra, hogy a panelo- kat mar az asztalon lehetoleg keszre mer- jiik. Ez tulnyomo reszt megoldhato es az Bramkorok mukodeset nem zavarja.

A mechanika felepiteset a 40. k i p mutat- ja. A kesziilek hosszit a katodsugarcso es az agyucso hatirozza meg, a magassagit az ernyo es a maszk meretei, mig a kkszii- lek szelessegit a kezeloszervek helyigenye irja elo. A mechanika 1.5-2.5 mm vastag aluicn~ezbol k6s7ithrto cl Tiirekedjiink a mercv kli-pit6sl.c. arnit fiikkppen iigy erhc- tiink cl, ha a lemezeken -- ahol lehetseges 6s indokolt - 0.5-1 cin meretii felhajtrist. peremet keszitiink. Ilyesmit a hazi muhely- ben ket szogvas koze fogva. satuban kony- nyen klszithetiink.

Az elkkszitett mechanikit probakeppen szereljiik teljesen ossze. Ekkor deriil ki, hiinyzik nehany furat, valami nem jol il- leszkedik stb. Termeszetesen a szerelt, elo- mert NYAK-lemezeket is probaljuk be a helyiikre, tervezziik meg pontosan, papi- ron az osszekoto vezetekezest, korbicso- kat. Ne eroltessiik egyebkent a ttilsagosan szep, mutatos, de sok folosleges vezeteket, szort kapacitasokat, parazita csatolasokat okozo korbacsrendszert. Semmilyen ko- riilmenyek kozott se korbacsoljuk ossze az eltiritolemezekre mend negy vezeteket sem egymissal, sem birmi missal. A nagyfe- sziiltsegii vezetekezkst lehetoleg oreg TV- kesziilekbol kitermelt nagyfeszultsegu. vastag szigetelt.sii huzallal vcgezziik (TV- kutyahizbol: futkshurok Cs a kepcsore me- no nagyfesziiltseg huzalanyaga).

Mivel a fenyero- es a fokusz-beillit6 po- tenciometerek gyakorlatilag - 1000 V kor- nyezeteben vannak. teljes egeszeben szige- telten kell ezeket felerositeni es szigetelt tengelykapcsolo\al kell kivezetni az el& lapra! Ennck elmulasztisa esetcrl tiinkre tehetjiik a kathdsugircsiivct, a sokszoro- zot. a i'iircszgeneritort. a kioltot. tiibb heti vagy honapi rnunkinkat (41. Lihru).'

A ki:sziilek bem6rCse celszeriie~: az cio- srerelt illapotban, az as7talon osszehu7a- lozott riszcgysegekkel kezdiidhet. A jo1 miikodo egysegeket azutin beszerelhetjiik vegleges helyukre. A bemerest celszeru a hilozali transzformitorral es az egyenira- nyitorendszerrel kezdeni. A halozati egy i - get - amint arrol mar szo esett a korabbi- akban - elvilaszthato kivitelben celszeru elktsziteni. Akkor van jol elkeszitve a ha- lozati tapegyseg, ha iiresjaratban kb. + 16 V, 1-1,5 A terheles mellett is legalabb + 12 V fesziiltskget ad le az egyenirbnyito egyseg. A bemeres idejire termeszetesen egy telje- sen feltoltott 12 V-os autoakkumulatorral is dolgozhatunk, megfelelo BramvMelem mellett.

A halozati egystgrol, vagy az akkurol hajtsuk meg a teljesitmCnyoszcillatort. CClszerii, ha egyuttal a szekunder terhelts egy resze is rajta van a Tr, transzformato- ron, pl, a f- 15 V egyeniranyitoi es puffer- kondenzatorai. A teljesitmtnyoszcillator- nak konnyen kell indulnia. Ha nem rezeg, a Tr, 5. es 6. kivezeteseit csereljiik fel. Az

37. abra

oszcillator fiilserto hangon fiityiilve jelzi, se meg jobb oszcilloszkoppal is kiss6 ne- ha miikodik. Amint kesobb az osszes ter- htzkes, ha a kesziilkket halozatrol jaratjuk: helCst megkapta, az R, ellenallassal 18-20 a pufferen lev6 100 Hz modulalja a 20 kHz-re illithato a rezgks frekvenciaja. kHz-et. Az oszcillator miikodtsCt ez egyal- A teljesitmeny-tranzisztorok kollektorai- talan nem zavarja. ban kb. 100% thllovCssel rendelkezo nCgy- Ha a teljesitmCnyoszcillator miikodik, szogjelet kell Iatnunk. Ennek a megfigyelt- helyezziik iizembe a + 15 V-os 6s + 5 V-os

tapegyigeket. Ha az Bramkorok helyesen miikodnek, csavarhuzoval rovidre zarha- tok! Hitelesitsiik a kimeneti fesziiltsegeket egy megbizhato digitalis kijelzesii (es vaio- ban pontos) fesziiltskgmi.rovel. Igyekez- ziink a harom fesziiltseget legalabb * 0.1 V (vagy meg jobb) pontossaggal beallitani. Ellenorizziik a + 100.. ,220 V koriili fe- sziiltsegek megjelenesCt. Ellenorizziik a ki- oltb Ps a fiitesstabilizitor tapegysegek mti- Lodeset is. Ctlsrel-ii a viratlan iramiitesek Cs ~i r la tok elkeriilese vegctt a Tr, transz- formitor ~iagyfesziiltsegii tckercsenek be- koteset a bemeres leg\~egkre halasztani es itmenetileg a transzformatqr 4. kivezeteset egy huzallal a testre kotni. Igy ugyszolvin az egesz kesziilek bemerheto, a nagyfe- sziijtseg kivetelevel!

Allitsuk be a futofesziiltseget iiresen 6,3 V-ra, majd kossiik ra a katodsugarcso fii- teset. Ekkor a fesziiltseg letorik, majd kb. % perc alatt lassan visszater a 6,3 V es a cso felfut. Ez teljes sotetben megfigyelheto.

Miutan minden tapfesziiltsegiink helye- sen iizemel, az asztalon merjiik be a teljes horizontalis es vertikalis rendszert. A beirt fesziiltsegek es az aramkori leirasok adata- ira tamaszkodhatunk. Legalabb erre az idore kerjiink kolcson ismerosiinktol vala- milyen (barmilyen gyenge) oszcilloszko- pot, a meres igy lenyegesen konnyebb lesz. A jel haladasanak utjat kovessiik vala- mennyi aramkorben.

Jelen cikk keretein beliil lehetetlenseg minden apro kis reszletre kiterni. Ketskgtc- len, hogy nCmi bemeresi gyakorlat nelkiil nchezcn boldogulunk. Masreszt az is igaz, hogy annak szimara. aki nincs tisztaban a felvezetok miikodC.st.nek legalabb az alap- jaival. kisse remknytclen egy ilyen bonyo- lultsigi foku kt.szii1i.k sikeres bemPrPse. Ezt nern egy ilyen kesziileken kell mcgta- nulni. Viszont aki sikeresen kiizdotte le czt a feladatot, egyutlal komoly bemhesi gya- korlatra is tett szert.

Jol miikodo idojel-gencritor eseten a kiolto multivibritort kisereljiik meg beilli- tani igy, hogy az minden sebessegi foko- zatban ntgyszogjelet illitson elo 6s a szol- giltatott negyszogjel hossza mindig egyez- Zen meg a fureszjel hosszaval.

Ezek utin csatlakoztassuk (kikapcsolt rendszer mellett) a katodsugarcsovet a he- lyere. Kiizdjiik le tiirelmetlensegiinket es izgalmunkat es ellenorizziik inkabb husz- szor, mint egyszer sem a cso bekotestt, kiilonos tekintettel a potenciometerekre, a kioltora 6s a vegfokozatokra. Ha mar a baratunl! is atnezte a bekotest es jonak talalta, kossiik be a nagyfesziiltsgii teker- cset Cs ka~csoljuk be a kesziileket. Kifo- gastalan munka eseten remtnykedhetiink, hogy az ernyon valami zold pacni megjele- nik, esetleg mar fknyvonal is.

Fkny hianyaban ellenorizziik a nagyfe- sziiltdg megjelenistt a sokszoroz6 legve- gkn. Ide igen nagy belso ellenP11asu miiszer sziikstges. Elofordulhat, hogy azCrt nincs feny, mert a pozicio-potenciometerrel ki- toltuk a fenyvonalat az ernyorol. Terme-

szetesen a felcsovezest csak iizemelo vertika- be a vizba. Ekkor rendszerinr uj proble- lisesidoelferitorendszerrellehetvegezni. m i k meriilnek fel (beleesik a csipesz, vagy

Ha a kesziilek nagyjibol miikodik, nez- a forrasztoon belecseppen az Lramkorbe 6s ziik at valamennyi kezeloszerv ertelemsze- kezdhetjuk a r egesz bemerest eloirol stb.). rii mukodkset. Ha kijavitottuk az esetleges Ha fokozatosan megkiizdottiink a nehec- hibakat, a panelokat fokozatosan epitsuk segekkel, kijvetkelhet a hitelesites.

Ellenfiriz~uk ~ijbbl valarnennyi tapfe- sziiltstgct. Allitsuk be 3 n;~gyfcsrult.ii-g er- tckCt pontosan 1000 V-ra a P,, scgitsege- vel. Ernyijriyi valamilyen 1 kHz koruli negyszogjellel illitsuk be a kepernyon a fokuszt, az asztigmatizmust 6s a geometri- i t a megfelelo potenciomCtesekke1. Terme- szetesen tijkeletes csii nincsen, igy csak op- tirnalis beillitas lehetsiges: err61 hamar meggyiizodhetiink. A kczeliis7ervck bealli- tasa ertelcmszerii, az crnyon mindcn jol erzekelhetii. A maximalis fenyero haszni- lati t keriiljiik.

A vertikalis crositot egy telep segitsegl- vel hitelesithetjiik: az 1,5 V, 3 V vagy 4,5 V-os friss illapotu telepek fesziilisi.get inerjuk meg az oszcilluszkbp segitseglvel! DC-bemcnet cscttn az 1.5 V-os telsp mas- re1 os7tlisnyira litriti el - polaritashelyesen!

a Se~i>~olialat . A kipernyon a pozitiv 11.sziilfsiigek Senr ~ ' innak. mig az ;do halrbl jobh:,: .,;;.id rm~nt cgy szohisos koul-dini- tarznd>ierhcn).

A vi.:r:lzi!is erosii6 nagyfrek\enciis i t - ~ite!knch be'~l1ithsit legkiinnyebberl cpy 'TTL-8:,1mt.;'~riikbGl osszeillitott egycrcru kis negysi.oggeneratorral tudjuk civegezr~i. Ennek ni;iyszligclet a leggyorsabb idiieltc- ritesi idc; ir;eilct: a C;,, es a C,j kondeiizi- torok biitoztatisivai ugy kell a kCperny6n beiillit,tili. hugy a jel Scif~itisa a lehelo leg- gyorsabb lepyen es a jel elejen a tulloves ne legyen tobb 3-5j:b-nkl. A ket kondenzitor pontos erttket megadni lehetetlenskg, mi- vel mind a felhasznilt felvezetok adatai, mind az egykni kivitel, az alkalmazott ka- todsugircd tipusa es ezen beliil a cso erze- kenysege jelentos kiilonbsegeket ererime- nyeznek. A C,, koridenzitor valoszinu er- tCke nthriny szaz pF, a C,, valoszinu erte- ke 10-20 n F kornyezet6ben van.

Az idojel-generatorban Iy/"-os alkatre- szek, vagy elomert alkatrkszek mellett csak a leggyorsabb savban kell majd a sehesse- get beallitani; elobb azonban a horizontli- lis vegfokozat erositeset kell hitelesiteni. A fureszjel meredekseget meghatirozo R 6s C clemeken kiviil a mindenkori sebes- seg fugg a SWEEP VARIABLE potencio- meter beallitasatol. Az iramkort a poten- ciomkter jobbra iitkoztetett veghelyzetk- ben hitelesitjuk, midon a csuszka a - 15 V-os oldalon van. Ez a kalibralt helyzet, innen balra (az oramutat6 jarisival ellen- tetes iranyban) forgatva a potenciometert a furcsz sebcsskg csdkken. Ismet hangsu- lyoznunk kell. hogy ennck a potenciomi- lernck a szinkronizici6hoz semmi kozc nincs!

Az idojel-gencritor hitelesitesere a halo- zati 50 kI7-et hasznilhatjuk fel. Ennek mindenkori pontossiga eppen elegendij szimunksa. Termeszetescn aki ennel pon- tosabb generatorral rendelkczik, kony- nyebb helyzetben van amatortarsai zome- nel. A vertikilis erosito bemenetere csatla- koztassunk egy darabka drotot, ami kell6 nagysagu hrummot ve,sz fel (az amplitude legqcn kb. ernyonyi). Allitsuk meg a jclet a I .EVEL gomb beillitasival. .4 mkres alatt

40. ahra

az idojel- peneritor a leglassabb (10 nis: osztis) illisban legyen. Mivel a hilozati 50 Hz periodusideje 20 ms. minden misodik osztasnil kell litnunk egy pozitiv irinyu jelatmenetet. Ezt a horizontilis vegfokoz:tt emitterkori potenciometerevel rillithatjuk be pontosan a ras7tervonalakra. Ezen koz- ben termeszetesen a HOR POS potencio- metert is kezelniink kell. hogy a jelitmene- tek eppen a rasztervonalakra essenek.

A leggyorsabb. I psjosztas sebessegnel a C,, trimmerrel kell valamilyen ismert frek- venciaju szinuszjelnil (lehetoleg 500 kHz, vagy 1 MHz-esjelnel) az ernyon a jelatme- neteket a megfelelii rasztervonalra illitani.

A kesziilek utanepitese varhatoan nem lesz teljesen problemamentes. Ennek elle- nere a nyujtott szolgaltatasok magas szin- vonaluak, igy kis kisziilekiinkben kesobb sok oromiink telik. Az ismertetett oszcil- loszkop iparszeru utanepitese nem megen- gedett az alkalmazott aramkorok szaba- dalmi vedettsege folytan.

1116 BUDAPEST, TEMESVAR U. 20. TELEFON: 869-522 1519 BUDAPEST PF. 268. TELEX: 226151 htszh

A Hlradbtechnika Szovetkezet egyiitt n6tt a televfzid- technika fejl6d6~6vel. elterjedis6vel. A kozel h i rom 6vtizedes gy6rtbi tapasztalat 6s a fejlesztbsi eredm6- nyek termekeit nemzetkozi szinvonalra emelt6k. Gyirtmknyait a televlzii mCr6stechnika 6s a televizid alkalmazistechnika teriilotbn egyarint szCles korben al kalmazzak. Eredmenyeit alland6, erateljas gyirtmanyfejlesztCsi te- vikenys6ggel6s a legfejlettebb technoldgiik 6s m6dsze- rek els6k kozt tortCn6 bevezetes6vel biztositja. K6t nagy bPzistelephely6n, Budapesten 6s Balaton-Boglarlel- l6n 16OOf6 dolgozik, amib6l a m6rnokok szima megha- ladja a 300 fat.

A Hiradastechnika Szovetkezet gyartksi profilja 6 t f6 termel6si kg korC csoportosul: - zartlancu tv rendszerek es elemeik, - ridid- 6s tv szewiz-, valamint labdratdriumi miisze-

rek 6s berendezesek, - professzionalis tv studid 6s adhstechnika miiszerek, k6sziilikek,

- tv gylrtAstechnol6giai berendezesek 6s - sz6mlt6g6pvez6rl6sii mir6-, 6s k6pfeldolgozd rend- . szerek.

Belfoldre forgalmazza: MIG~RT Budapest, Pf.: 295 1392 Telefon: :117-090 Kulfodre a miiszereket a METRIMPEX KKV Budapest, Pf.: 202.1319 Telefon: 321 -330 Video gysrtmgnyokat az ELEKTROIMPEX KKV Budapest, Pf.: 296.1392 Telefon: 328-300 szillltja.

kiilfoldi muhold jeleit szindekozunk fog- ni: irlinyitott nyalibjinak legfeljebb a szele surolja hazank teriiletet, ez termeszetesen joval kisebb vtteli jelteljesitminyt jelent. A drdga vtteli berendezesek miatt ezert elsosorban nagykozossegi antenna-rend- szerek elofizetoi johetnek szamba, mint a miiholdas musorok leendo nezoi.

Mint ismeretes, az europai kozvetlen musorsz6ro muholdak a 12 GHz-es sav- ban sugaroznak ( 1 1,7-12,s GHz). Ez a sliv 40 musorsz6ro csatornit tartalmaz, ame- lyek egyenktnt kb. 19 MHz szklesek (a csatornaosztis 19,18 MHz). Magyaror- sziig reszkre 1977-ben a 22., 26., 30., 34. es 36. szamjelo1Csii csatornakat jelolttk ki (121 30,26; 12206,98; 12283,70; 12360,42 ill. 12398,76 MHz). A muholdakat modu- lalo, televizios es egytb jelek fclkiiidCsehez (a felfelt irinyulo szakaszhoz) a 14-14,5 vagy esetleg a 12,5-12,75 GHz-es sivok hasznJlitta a celszerii.

A muhold a FOld forgislival szinkron- ban ,,illw, azaz vele egyiitt, szinkroiipi- lyan, un. geostacionirius pilyin kering. Ez azt jelenti, hogy egy adott veteli helyen mindig allni Iatjuk, azonos vizszintes es un. elevicios (fiiggiileges) sziig alatt. Az illan- do geostacionirius prily:~ sugara kb. 42000 km, igy a muhold foldtol mkrt (legkisebb) tavolsaga kb. 36000 km (90" elevicios szog eseten). Ekkora tavolsigbol a miihold mar csak kis, kb. 17"-os szog alatt ,,1atjan a foldfelszint; egy vagy nChiny orszag besu- girzasahoz azonban mar nChany fok szt- lesskgu sugirnyalab is elegendo. A teljesit- menyvesztest.gek elkeriilesere a miiholdak nem is sugiroznak ennCl nagyobb szog- ben. A muhold berendezesei napelemekkel mukodnek. A palya illetve a sugarzasi szog allandositasarol, kisebb korrekcioirol bo- nyolult foldi es fedtlzeti berendezesek gon- doskodnak.

A kozvetlen suglirz6 muholdak egyszeru vetele mar csak azert sem lehetseges, mert nem a megszokott frekvenciakon es nem az ismert csonka oldalsavos amplitudomo- dulacios rendszerben sugarozzak jeleiket. Tobb TV-csatorna kozvetittse eseten bo- nyolult kodolo eljarasok gondoskodnak a csatornakiosztisro1 majd a sokfele kozve- titett jel kodmodul8lt spektrumit nagylo- ketii FM-modulacioval iiltetik ra a mu- hold adojlinak mikrohullAmu frekvencii- jara. A vetelhez tehat mikrohulliimu an- tenna es vevo sziikseges, majd csak tobb- szoros lekeveres, demodulalas es dekodo- las utan allhatnak rendelkezesiinkre az eredeti jelek. jelen esetben TV videojelek 6s kistr6 hangok formijiban. Ezeket azon- ban meg szabvanyos modulicioval szab- vlinyos hordozokra kell iiltetni (Ienyege- ben kis TV-adok segitsegevel), pl. az UHF- siv nem hasznlilt csatornriira, hogy normal TV-vevokesziileken is lithatoak legyenek. Egy ilyen vevo elvi tombvizlatat mutatja az 1. abra.

Lathato tehat, hogy bonyolult, kb. szaz- ezer forintos berendezesrol van szo, amely- nek amator megvalositasa ugyancsak ker-

Debrecen Rudabinya Szentgotthard Balassagyarmal BonyhPd Hont Ozd Pbszt6 Tamasi Tatablnya Zalaegerszeg Kaposvar Kazincbarclka Paka Tab Esztergom Mecseknadasd Szeged Kalocsa Keszthely Kormend Lent1 M6r Siofok Solt Szekszard Zirc Batilszek Budapest Intercon- tlnental Dorog Koszeg Nagymaros Paks Sarospatak Siklos Vamosmikola Libatlan Salgotarjin Borsodnadasd Budapest KBrszillo Periicseny Hollohaza Barcs Gerecse Satoralja$hely Kiskoros M~skolc-Tapolca FelsohPmor Bajinsenye Letenye

Bonyhad Eger 6zd* Siklos Salgotarjan Tamasi Tatabanya Budapest Intercon- tinental Balassagyarmat Borsodnadasd FelsiihPmor Kaposvar Nagymaros Paka

Tab 1iolluhh;ra Kiskoriis Sitoral~aujhely Budapest Korsbllo Mecseknidasd Perocseny Kijs7eg Lenti Vimosm~kola Miskolc-Tapolca Ozd Zalaegersreg

*megsziinii adoillomas

Csatorna (0)

ve~legeh Telephely Miiaor ('ratornil l,ul18mho,rL

Te!iesitlnC11~ i k H / l (kW)

IMHL) (In)

Sol1 Kossuth 2 540 555.56 3000 6.1 I0 19. I0 . - 7.155 41.93

L: lk~he~) I~ttOli i Y 873 343.64 20 7.220 7.?25

Pecs Petiifi .30 873 343.61 15 9.570 l'ecsi studio 9.585

-. Y.h35

I Szolnok I Petiifi I 74. 1 1188 1 252.53 1 135 / I I I

Nyiregyhaza Petofi / Nyiregyhbri studio 1 I 12'1 I 239381 I I

Srombathely PetOfi Ciyiiri stud13

Siofok Petiifi & I Lakihegy I Petdfi 1 91. 1 1341 1 223.71 1 1 5 0 1

74

81.

deses. A nehezstgek mar az antennanal tukor feliileti finomsaga pedig szinten fon- kezdodnek. A mikrohullamu technikaban tos kovetelmeny - riadasul megfelelo, szokasos parabola-antennat kell hasznili, mikrohullimokhoz alkalmas feliiletvede- amelynek pontosan a fokuszpontjaban he- lemmel (pl. palladiumozas) Is az idojaris lyezkedik el a specialis vevo, vagy az azt hatasai elleni vedelemmel is el kell latni.

Szolnok

Gyor

Az antenna es tartoszerkezetenek elkiszi- tesehez tehat ipari hitter szukseges, ugyan- ez mondhato el a vevorol is. amely a mik- rohullimu tcchnikiban szokisos preciz ureges-csotipvonalos kivitelben keszithetii el. (A kiszaju mikrohullamu vevokhoz re- gebben diodas keveroket haszniltak Gunn-diodis oszcillitorral, ma m i r ezek- ben gallium-arzenid FET-ek szolgilnak erosites celjara, Schottky-diodas kevero- vel, de mas parametrikus erositofajtik is elofordulnak. Nyugati piacon mar komplett egysegek is beszerezhetok, kerdk- ses azonban, hogy a hazai kisebb tereros- seg nlellett itthon is megfelelo eredmenyt nyujtanak, mert antennijuk kisebb, vevo- jiik pedig az ottani nagyobb jelhez igazo- dik.)

1188

1251

Szolnoki studio

Petofi Gyori studio

Oszcil- Iator

kulsd egyseg [az antenndnal)

252.53

239.81

koax 12GHz-es

Kever6 erdsitd - -

" belso egyseg

25

135

92.

92.

1. abra. Muholdas kozveritis TV-vevorendszerCnek tci'mbvazluta

I 1 -

taplalo, preciz kicsatolo csotapvonal. Elo- nyos tulajdonsigaik miatt erre a celra az un. Cassegrain-antennikat is hasznaljik ( 2 . rjhra), amelyek ket visszavero feliilettel rendelkeznek. Ezek elkeszitese azonban nehezebb.

Jominosegii vetelre csak nagy nyerestgii es ennek megfeleloen igen nagy meretu parabola-antennak alkalmazasival szi- mithatunk, mivel az orszigot csaka sugir- zisi nyalab szele eri el. A sziikseges para- bola merete meg a nyugati orszagrtszben is ket meter kornyezetcben van. A megfe- lelo nyereseg biztositisa celjara azonban ez meg keves: a parabola-feliilet, a fokuszti- volsrig es egyeb meretek tiirese is igen szi- goru. A 2 meteres tiikornek pl. min. 0.1 A pontossiggal kell kovetnie az idealis para- bola-feliiletet - ez pedig ezen a frekvenciin mm-es nagysigrendet jelent! A parabola-

I350

1350

Kevera

2. abra. Cassegrairz-rendszeru paraholu-untenna muholdus ~Ptelhez

-L

A s~ilyos antenna felszerelese komoly epuletgepeszeti feladat, pontos beillitisa geodeziai muszerek alkalmazasa nelkiil igen nehez problema. A 0,5-2" nyalabolisi sz6gi.i hatalmas parabolat tized fok pon- tossriggal kell iranyba allitani, a tartoszer- kezetnek pedig biztositani kell a szilard. elmozdulasoktol mentes rogzitest az idoja- ris , hotigulisok, rezgesek stb. hatisaival szemben is - szinten hasonlo pontossagi hatirokon belul.

A muholdas vetel tehat egyelore nem amator problkma. Minda7onaltal a sugar- zasi adatok azzal biztatnak, hogy a szom- szedos orszigok miiholdas adasainak jo minosegben torteno vetele feltetleniil le- hetseges lesz - a draga berendezesek miatt azonban elsosorban csak kozossegi, nagy- kozossegi vevoantenna-hi16zatok sz imi- ra.

222.22

222.22

F M dem

dgider

5

5

-"ldeo=

- hang-

I

TV- klszulCk

. ~ ~ d ~ l , j t ~ ~ i add1

-

3. h a . A HIKI HWA 21 t@usu, antennaeriisit5 ciljcira kkszitett s:kless~ivu hihrid integral[ arumkiirPnek eltli kupcsolisi rajza

Kabelteve Az utobbi gondolathoz szorosan kap-

csolodik a kkbeltelevizio kkrdtse, amelyrol az utobbi idokben igen sok szo esik. A ka- beles musorszoras nkhany 6ve:gyes orsza- gokban rohamosan terjed. ,,OseV a nagy- kozossegi kozponti antennarendszer, illet- ve ennek nagykiterjedesu - virosreszeket, varosokat behalozo kabelhalozata. A koa- xialis kabel nagy savszelessegenel fogva remekiil alkalmas arra, hogy azon ne csak a TV-adoallomasok miisorjeleit, hanem egyeb jeleket, sot onallo, a ,,hivatalosn TV- miisoroktol eltero studiomusorokat, video- programokat tovibbitsanak. (Termeszete- sen ezeket kiilon elofizetesi dij terheli.) A kibeltevt egyes orszagokban mar ko- moly konkurrenciat jelent az allami TV- tirsasagoknak. Miutan a kibelen az infor- macio Lramlasa ketiranyu lehet, a region& lis .,kiskozossegi" TV-programok szer- kesztbebe a nezok is bekapcsolodhatnak - ez a tevezes teljesen ujszeru formaja. Az ilyen tobbiranyu interaktiv rendszerek ar- ra is lehetoskget adhatnak, hogy a nezo terminaliai (TV-kesziilCk, kisszamitogep) segitstg&el kozponti szamitogtpes rend- szerekhez, adatbankokhoz kapcsolodjon hozzi (bar ennek perspektivhj.j8t tobbnyire a tavbeszelo-halozat ilyen iranyu fejleszte- seben Iatjak). A kabeltelevizio fejlodese a video rogzitoeszkozok 6s ,,kepkonzervekm (videokazettak, keplemezek) elterjedeset is segiti, hiszen ezek relative olcso musorfor- rast jelentenek a kabeles rendszereknek. A miisorokon kiviil a kabeleken at szamos

t- max. 30 4 ~naxl 'HII(I~ HvA 21

4 . abra. A HWA 21 integralt aramkor tokrajza 6s mtretei.

vezerlo, szabilyoz6 informacio haladhat. amelyck pl. a rendszer miikodtetesehez sziiksegesek, de birmilyen mas celokra is szolgilhatnak (pl. villanyorak tavleolvasi- sa vagy lakoegyigek futesszabalyozrisa stb.). A halozatoknal ujabban iivegszalon keresztiil torteno jelatvitelt is hasznalnak.

A kabeles rendszerek elterjedkse nalunk is varhato. Ezek mindeniitt - mint mon- dottuk - nagykozossegi antennarendsze- rekbol fejlodtek ki. Igazilin nagykozossegi kozponti TV-antennarendszer nehiny va- rosunkban (Szekesfehervar, Kecskemet, PCcs) mar ma is megtalalhato. Ezek ne- hany probalkozasa, szolgaltatasa mi r a kabeltelevizio iranyiba mutat. (A fehervi- riak pl. az egyik csatornin a kepujsigot kiizvctitik, folyamatosan ,,vegiglapozva" a kepujsig lapjait, igy a hilozat nezijinek nincs sziiksegiik teletext-dekoderrel ella- tott vevokesziilekre.) A kiizponti anten- nikkal surun felszerelt teriileteken (pl. la- kotelepeken) ezert mhr most celszeru lenne a hizak kozponti antenniit egy nagyobb nagykozossegi rendszerbe egyesiteni, mert igy a kesobbiekben kialakitott kabelteve- ha1,bzathoz a csatlakozasuk egyszeru lesz.

Es mit hoz a jovo a kabelteve, muholdas televizi6zas uj musorlehetosegei mellett? Uj hazai miisorokra szamithatunk (pl. Ba- laton-kornyeki t s budapesti onallo regio- nalis radiomiisorok); az uj ,,CCIR-savu" URH-radioa11omasok letesitkse lehetok- get nyujthat ezek tovabbitasara. Az ezred- fordulora ot orszagos radiomusor szer- keszteset temezik, ekkor mar a televizio a harmadik miisorat is sugirozni fogja. A 3. TV-musort reszben muholdakro1, reszben pedig foldi ado~llomasokrol fog ik kozve- titeni. (Nagyadoink egyresze egyebkent elo van kes~itve az erre a celra szolgalo beren- dezesek telepitestre.) A TV adasrendszere- ben egyelore Ienyeges viltozas a kozeli jo- voben nem varhato - de kCsobb nilunk is elterjedhet a kktcsatornis (sztereo vagy ket kiserohangos) TV-hangatvitel. A nagyfel- bontasu (Hi-Fi) TV-rendszerek bevezetese a legfejlettebb orszagokban is meg egyelo- re varat magara; csak a kiserleti stadiuma- ban van.

Az olvasoi kerdesek alapjan tortent ro- vid ,jovobe pillantas" utan terjunk vissza a foldre, azaz a foldi mfisorszoro adok veteli problemaihoz. Elsosorban az anten- naerositokkel foglalkozunk, mert igen sok kerdes ezekre iranyult.

Antennaerdsitdk Talin nem sziiksegtelen itt ismet elmon-

dani azt, amit mar tobb izben hangsulyoz- tunk: az antcnnaerBsit6 sziikseges rossz. Legjobb ,,antennaerosito" maga a helye- sen kivilasztott, meretezett nagynyeresegu antenna. A nem megfelelo, kisebb anten- naerositovel sem lesziink kepesek jomino- segu, zajmentes kepet produkalni, sot sok esetben az antennaerosito hasznalata csak ront a viszonyokon. Az erositok elsodleges celja az, hogy - mint arra mar sokszor utaltunk -- a magas oszlopon. irbocon, teton lev8 antenna hosszu levezeto kibelt- nek csillapito hatiisat ellensulyozza. Ezert az antennaerositot lehetoleg fent, kozel az antennahoz kell elhelyezni, es erositese pe- dig lehetoleg nagyobb legyen, mint a hosz- szu levezeto kabel csillapitasa. Elonyos ha- tasat azonban csak akkor tudja kifejteni, ha zajszama kisebb a hasznalatos TV- kesziiltk megfelelo adatanal - ellenkezo esetben csak a zajt, a kep ,,hangyassagatW noveli, mivel az eredo zajtenyezot tobbnyi- re mindig a legelso fokozat zaja hatarozza meg. Az elobb elmondottak azonban csak altalanos szempontok, a tema reszletesebb kifejtese az 1982-es evkonyviinkben talal- hat6 meg.

Ezutin a rovid ,.elrettentoW bevezeto uthn nehany gyakorlatban megvalositha- tci, sok esetben jol hasznalhatci antenna- erosito kapcsolast ismertetiink (tobbnyire M. Cesky utin). Az ismertetett erosito kapcsolisok kozott a VHF- 6s UHF-savra egyarant talalhatunk leirisokat (csatorna- vagy siverositoket) de szelessavu (UHF- VHF) erositok leirlisai is szere~elnek. Kis kapcsolasgyujtemenyiinkb61 barki kiva- laszthatia a neki meafelelo erositot. -

Elsokent egy gyari aramkort ismerte- tiink: a HIKI HWA 21 tipusu, TV-anten- naerosito celjara kesziilt szClessav6, ha- romfokozatu integralt erositojet. A mu- anyag tokodsu hibrid aramkor elvi kap-

5. abra. Nyomtatasi 6s beiiltetksi rajz a HIKZ-antennaerositohoz

6 . abra. Antennaerositsitii FET-tel a VHF-savra (alkatrksz- 8. abra. Anteni adatokat I . a szovegben)

csolasi rajza a 3. abran lathato. A szelessa- vu erosito rajzon jelolt kompenzalo induk- tivitasai mikro szalagtapvonal (micro- strip) kiktpzesuek. Az erositot elsosorban nagyjelu iizemre, kozponti antenna-rend- szerek szetoszto, kabellevezetes-meghajt6 erositoje celjaira ajanljak, de kis zajtknye- zoje alapjan egyes esetekben csatornaero- sitokent, antenna-fejerositokent is alkal- mazhat6. Ez esetben a be- i s kimeneti pon- tokon celszerii savszurot hasznalni az ero- sitett csatorna frekvenciajan, mert a ha- romfokozatu erosito - jelentos erositese miatt - gerjedtsek, intermodulacios zava- rok forrasava valhat. A hibrid integralt aramkoros felepitesu erosito muszaki ada- tai a kovetkezok: Max. tapfesziiltstg 26 V Uzemi homerstklet - 20. . . + 50 "C Tarolasi homerskklet - 40. . . + 80 "C Mdkodtsi frekvencia: 4C860 MHz Bemeno impedancia: 75 ohm Kimeno impedancia 75 ohm Teljesitmtnyerosites: > 24 dB Az erositts ingadoza- sa: < &0,5 dB VHF-

en, < *2 dB UHF-en

Be- es kimeneti illohullamarany : < 1,5 VHF-en,

2,5. . .3,5 UHF- en

Kimeneti fesziiltseg- kivezerelhetoseg: 97 dBpV (DIN

45004 szerint,-60 dB-es intermodu- laci6)

Zajttnyezo: <6,5 dB Tipikus zajtenyezo: 5,5 dB Nevleges tapfesziiltseg: 24 V Aramfelvitel: 40 mA

Az aramkor tokozasi rajzat es korvonal- mereteit a 4. abran tiintettiik fel. Beiiltetesi rajzat - ketoldalasan foliazott nyomtatott aramkoros lapra - az 5. abra mutatja. (A rajzon a 3,4,5,8 es 9 furatok ketoldalasan forrasztottak, vagy lyukgalvanizalt kivite- luek legyenek.)

Az egyedi vetelnel a kepminoseg javiti- sanak elsosorban a csatornaerositok lehet- nek hatasos eszkozei. A relative keskeny savot (csak egy csatorna frekvenciait) ero- sito berendezks a zavaro jeleket, pkldilul az eros helyiad6 jelet bemeno korinek szelek- tivitasa folytan hatasosan csillapitja, igy nem alakulhatnak ki az erosito tranziszto- ron karos intermodulacios termekek. A kis zaju FET-ek kiilonosen alkalmasak anten- naerosito celjaira, mert karakterisztikajuk linearisabb a bipolaris eszkozokenC1, igy az intermodulacio veszelye is kisebb.

A 6. libran VHF csatornerosito kapcso- lasi rajzat lathatjuk. Az erositot egy TV- csatorna jeleinek erositCsCre terveztek, de

9. abra. Sztlessavu, kiszaju

7. abra. Tavhangolhatd UHF antennaer6sito" antenna-fejerh'sito varikap-diddaval (Siemens)

uaersitiisito az UHF-sav egy kivrilasztott csatornrijara

az L, tekercs csillapitasaval (kiloohm nagysagrendii ellenallas parhuzamos kap- csolasaval) kCt-harom egymas melletti csa- torna vttelere is alkalmassa teheto. A fol- delt source-os, neutralizalt kapcsolas kb. 18 dB erositest biztosithat az I. TV- savban, a 111. savban erositese kb. 14 dB. A jelolt tranzisztor-tipus helyett pl. BF 256, BFS 80, 2N4416 stb. tipusokat is alkalmazhatunk. Az egyseg be- es kime- nete 75 a -os koaxialis kibelhez illeszke- dik.

Az erositot nyomtatott aramkoros kivi- telben, rekszes arnyekolt femdobozba epit- siik. A szerelesntl - ennel, de az ismertetes- nel soron kovetkezo erositoknel is - gon- dosan tartsuk be a nagyfrekvenciis szere- 1Cs szabdyait, kiilonben nem szimitha- tunk jo eredmenyre. (Ehhez kello jartassag sziiksCges!) A hidegito kondenzatorok pl. - az atvezeto kondenzatorok kivetelevel - keramikus tarcsa kiviteluek legyenek, ro- vid kivezettsekkel, es iigyeljiink a hidegites helytre (az aktiv elemekhez minil koze- lebb). Az arnyekolo doboz kialakitasa is lenyeges lehet.

A rajzon jelolt alkatreszek ertekei a mu- kodesi frekvenciat61, a hasznalt csatorna szamatol fiiggenek. A kondendtorok ka- pacitas-erttkei: C, = 7 pF az 1-5. csator- nara 6s 2,6 pF a 6 1 2 . csatornara. A tobbi kondenzator-CrtCk a VHF I. (ill. 111.) sav-

I 1 0.8-1 mm-es onozott rezhuzalbol ktszithe-

10. abra. A 9. abra erosit6jtnek nyomtatott dramkori t s beiiltettsi rajza (alkatrtszoldal)

ra: C, = 6 (3,2) pF, C, = 500 (86) pF, C, = 6 (3,2) pF, es C, = 3,2 (2,2) pF. A pon- tos frekvencia-beallitist az induktivitasok hangolo magjaival vegezhetjiik el. Feltetle- niil megfelelo, nagyfrekvencias vasmago- kat alkalmazzunk. Az induktivitasok erte- kei az I. (ill. 111.) savokra: L, = 0,15 (0,03) pH, L, = 0,32 (0,045) pH es L, = 3,5 (0,35) pH. Az L, es L, 9 mm-es tekercstes- ten 7 mm-es maggal, az L, 5 mm-es testen, M4-es ferritmaggal kesziilt. Tekercsada- tok azI. (ill. 111.) TV-savokra: L, 4 (ill. 1,5) menet 1,25 (2) mm-es huzalbol; 6 mm hosszu. Ugyanilyen huzalbol kesziilt az L, tekercs, amely 5,5 (ill. 2,5) menetes. Az L, tekercs 20 (ill. 9 menet), 0,32 illetve 0,5 mm-es huzalbol. Az erosito zajszdma kicsi (pl. BF 256 tranzisztornal3-5 kT,). Alkal- mazasa gyenge antennajel eseten indokolt lehet. Meg jobb eredmenyeket erhetiink el MOS-FET-ek alkalmazasaval, ahol a zaj- szamot esetleg 3 kT, ala szorithatjuk.

Az UHF-savban kulonosen nagy a leve- zeto antennakabel csillapitasa, ezert koz- vetleniil az antenna utan egy megfelelo fej- erosito alkalmazasa cClSzeru lehet, meg ha az olyan egyszeru is, mint amelynek kap- csolasi rajzat a 7. abran Iathatjuk. Az egy- szeru, egytranzisztoros csatornaerosito Cr- dekessege, hogy tavhangolhato, ezert sze- lessavu, forgathato antennara (esetleg ve- teli kiserleteknel UHF keresoantennara) erosithetjuk fel es segitsegevel igy tobb UHF-allomas vetelet is megoldhatjuk.

Az erosito bemenete szilessavu foldelt bazisu kapcsolasban miikodo tranziszto- ranak kollektora varikap-diodaval han- golt tapvonal-rezgokorre csatlakozik. A kettos arnyekol6 doboz egyik rekesze kkpezi az UHF-erositok szokasos techni- kajabol ismert tapvonal-rezgokort: a rez- gokijr rekesze 20 x 15 mm keresztmetsze- tii, a szalagtapvonal pedig 3 x 0,5 mm-es rezszalag, amely kb. 32 mm hosszusagu. A jel kicsatolisa kb. a tipvonal also har- madaban tortenik. Az erosito nevleges be- es kimeno impedanciaja 75 R. A tavtapla- last (+ 12 V) a szokasos modon a levezeto koaxialis kabel segitskgkvel is megoldhat-

juk, de mindenkeppen fel kell vezetniink a tavhangolo fesziiltseg vezeteket is.

Az egyseg erositese (megfelelo beallitis eseten) 15 dB-nCI is nagyobb lehet. A meg- adott tipuson kiviil pl. BF 272, AF 279 stb. tranzisztorokat is alkalmazhatunk. Az op- timalis erositest es zajszamot a tranzisztor munkapont-beallito ellenallasainak, ill. iizemi kollektoraramanak valtoztatasaval tudjuk beallitani. (AF 239-nil pl. 1,5 mA.) A zajszam 4-5 kTo koriil van. A D dioda UHF-varikap (pl. BB 105B) lehet.

Nagyobb csatornaszelektivitast tobb hangolt kor alkalmazasival erhetiink el. A 8. abra UHF csatornaerositojenC1 a fol- delt bazisu erosito tranzisztor a bemenete- nel es a kimenetelenel egyarant a csatorna frekvenciajara hangolt rezgokort tartal- maz. A ketreszes doboz tapvonal-rezgoko- rei itt 34 mm hosszu, 4 x 0,5 mm-es rezsza- lagokbol allnak (L, es L,). Az emitterkori 6s a kimeneti kicsatol6 hurkok (L, 6s L,) a tapvonalak kozeleben helyezkednek el es

tok (L, 25, L, 20 mm hosszli). Kozelitesiik- kel, hajlitgatasukkal az atviteli gorbe befo- lyasolhato. A tipvonalak becsatolasi pont- jai az ibra szerint kb. meretaranyosak.

Az erositohoz mas tipusu UHF-tran- zisztor is felhasznalhato (pl. AF 139, BF 272, K F 272, GF 507 stb.). Az erosites es a zajszam itt is a munkapont-beallito ellen- illisok valtoztatasaval optimizalhato. A rajzon szereplo tipusu tranzjsztor alkalmazisaval pl. 12-15 dB erosites es 5 kTo koriili zajszam varhato a Savkozepen.

Mindket UHF-erosito a TV IV-V. sav barmelyik csatornajara behangolhato (az utobbi a C, ill. C, keramikus trimmerek- kel).

501 bevalt szelessrivu erosito kapcsolasa lathato a 9. abrdn, a Siemens ceg gyari ajanlasa alapjan. Az antennaerosito a 40-860 MHz-es savban, tehat az osszes hasznalatos TV-csatornakon min. 16 dB- es teljesitmenyerositessel rendelkezik, de a zajszam sem haladja meg sehol a 4 kTo-t. A ketfokozatu erosito kivalo tulajdonsa- gait az alkalmazott BFW '30 tipusu nagy- frekvencias tranzisztorainak koszonheti. amelyek kompenzalt foldelt emitteres kap- csolasban iizemelnek. Az aramkor nvom- tatott iramkorijs lapjit (a foliis oldaifelol nezve) az alkatreszek beiilteti.sevel a 10. dbran adjuk meg.

A 11. abran az erosito zajszamat es telje- sitmenyerositeset Iathatjuk a frekvencia fiiggvknyeben. A zajszam-adatok a T, tranzisztor 3,5 mA-es munkaponti kollek- toraram-erteke mellett ervenyesek. A diag- ramba berajzoltuk a bemeno impedancia, valamint az intermodul;icios torzitas Crte- keit is. Ez utobbi a torzitasi termekek szintjtt (csillapitasat) adja meg dB-ben, 66 mV kimeneti szint mellett, ill. ehhez viszonyitva.

Hasonlo tulajdonsag6 es nagyjabol ha-

20

t 19 - m

18 .- o " -6 17

C 0 .d -- 0

VI

'? 16 W 80 f

15 75 'EC 70 8

t 4 i .- - !2 $ 3,5 -62 4 2 3

1 -60 5- X o m

.- 2,5 -58 FE s U - I , ' " l . ' ' . . . : . . : . a C -

5 0 1 0 0 200 300 COO 500 600 700 8 0 0 8 5 0 -f I M k )

11. dbra. A szklessavli eriisito par umtterei a frekvencia fuggvknytben

bernenetere

2xAA116

d~po l - / ~ r \ k y \

1 , tartorud

1 1 e e e m

ref lektor

12. abra. Szklessavu antennaero"sit6 BFX 89 tranzisztorokkal 13. abra. Alulatereszto" (CB Ps AM) antennasziiro", vkdo"dibdakka1

sonlo adatokkal rendelkezo erosito kap- csolasi rajza szerepel a 12. abrhn, de ennel a szelessavu erositonel BFX 89 tipusu tranzisztorokat alkalmaztak.

Az antennaerositok bemenetkt mindig cklszerii valamilyen vedelemmel ellatni a lokbszerii elektromos impulzus-zavarok 14. A d i p b ~ h ~ ~ ~ k (pl. kozeli villamcsapas hatasa) ellen. Ku- medelelo" elhelyezkse lonosen vonatkozik ez a szelessawi erosi- tokre. A 13. abrcin lathato veddkapcsola- sok antiparalel diodai az antennaerosito szamos antennafajta meretadatait adtuk zepig mert adatok megadasat tartalmaz- bementen hatasosan letorik a t~ilfesziilt- meg es sokszor irtunk az antennakeszites, zak. Sok kerdest kaptunk az antennak stg-lokeseket. A kapcsolasok egyuttal be- antennaszerelb fogisairol, m6dszereirol konstrukciojanak tenyleges kialakitasara, meneti sziirokoroket tartalmaznak, ame- is. Itt most nem is kivanunk ismetlesekbe a tartogerincnek es egyeb szerkezeti anya- lyek csak 45 MHz Fdlotti frekvenciakat bocsatkozni, inkabb nthiny - a hivatko- goknak a meretmegadadra vonatkozolag. engednek az erosito bemenettre 6s 30 zott kozlemenyeinkben nem szereplo, de Az antenna-elemek anyagat mindig kor- MHz-en mar igen hatasosan csillapitanak. az olvasok leveleiben elofordulo - ezzel keresztmetszetii szelvenyanyagkent adtuk Igy az eros AM-helyiadok, rovidhullamu kapcsolatos kerdesekre, szempontra sze- meg (atmeroben), de ezek mas profilu sza- es kiilonosen a kozeli CB-adok eros jele retnenk felhivni a figyelmet. lanyagbol is kesziilhetnek. Az elemek teny- nem tudja erositonket tulvezerelni vagy Az antennarendszerek Cpitesenel a hazi leges elhelyezese is problemat jelenthet. bemodulalni, ha ilyen sziirokort alkalma- barkacsolis kora lassan lejir, mert a mino- A direktorok elhelyeztse adott (szorosan a zunk. A 13a abra sziiroje kb. 20 dB-t csilla- skgi kovetelmenyek megnovekedtek (jo tartonidra rogzitve), de az antenna dipol- pit 30 MHz alatt; ket sziiro sorbakapcsola- minoskgii szines TV-vetelrol, ill. jo, va16- janak elhelyeztse nem egyertelmii. Regeb- saval(13b abra) a csillapitas kb. 40 dB lesz. ban sztere6 radiovetelrol van sz6). Az ipar bi rajzainkon a dipolt a direktorok sikjaba A sziirok ,,legmagos" tekercseinek adatai: 6s kereskedelem ma mar sztles valasztek- beforgatva abrizoltuk, mostanaban - ujabb L, 12 menetes, 6 mm atmeron, L, pedig 10 ban, aranylag o lcd aron kinalj? jo tulaj- rajzainkban - a dip01 ,,felso pontjaban" menetes, 4 mm-es atmerovel. A huzala- donsigu, megbizhato antennait. Igy egyeni valb megfogast, ill. a tartorudra valo erosi- nyag: 0 0,6 mm-es CuZ. . antennatpittshez sokszor csak akkor trde- test javasoljak. A gyakorlatban termesze-

mes hozzafogni, ha valoban specialis ige- tesen nem sziikseges, hogy a dip01 felso Antenna-tdcsok nyek kielegittserol van sz6. resze 6s a direktorok egy sikban legyenek,

Mint emlitettuk, az elmdt evek soran Lapunkban kozolt antenna-rajzaink sot az a j6 megoldas, ha a dipolt levezettsi igen sok ,,antenna-receptet" koziiltiink, vazlatosak, elsosorban csokozeptol-csoko- (,,felhasitasiW) pontjanal rogzitjuk a tarto-

16. abra. A dipol csatlakozhi pontjanak ellapitha csokkenti a parazita kapacitasokat ks megkonnyiti a levezetii

15. abra. Kiilonbozo" profilu idomanyagok antennakkszitksi cklra kabel csatlakozhat

17. cibra. Jelgyengultsre szbmithatunk, ha a bees6 jelekferdgn trkeznek (a). A hatas az antennacsoport megdontestvel ellensulyozhatb (b)

rudhoz, megpedig az idojarasi hatasok el- len yedo, szigetelo muanyag doboznal fog- va. Igy a koteseket ligmentes kialakitasura keszithetjiik es a dobozba az esetlegesen alkalmazott szimmetrizalo balunt is elhe- lyezhetjiik. A dip01 vizszintes (ill. fiiggole- ges polarizacio eseten fiiggoleges) reszei azonban semmikeppen ne Iogjanak ki tul- sagosan az elso direktor es a tobbi direkto- rok altal meghatarozott sikbol (a max. 25" lehet, mint azt a 14. Libra mutatja).

Az elemek keresztmetszete, formaja sem kozombos. A cso- es rudanyag ekvivalens, de nCgyszogkeresztmetszetuvel is helyette- sitheto a 15. abra szerint. Az UHF-savban surun alkalmazott egyenes vagy hajlitott szalaganyag (d es e abra) azonban nern azonos a rudprofillal, mert kisebb az ele- mek egymas kozotti kapacitasa.

Az elemek atmero-meretit lehetoleg tartsuk be. Vastagabb antennaelem altala- ban szelesebb savot jelent - mas tulajdon- sagok romlasa mellett. Ha nern sikeriil az eloirttal azonos profilanyagot szerezni, az elemek hosszmCrettt kb. annyi mm-re1 no-

venni kivdnt TV-add i m n p

irdnykarakteriuti ka a kephordozd / frekvencidra

i s a hanghordozd frekvencidjdra

.-.

I

' . / . I

hely lranya

a ll.min~mum- hely iranya

d

- -. . - . . - I

.-

& w0 N

Q 70 VI -a

d .C 3 - 5 10

1 1,s 2 ?,S 1 A 3,5 6 Az antennhk tavolshga -

19. abra. Kit vizszintes sikban elhelyezett, vizszintes polarizacidjli Yagi-antenna

ered6 iranykarakterisztikaja. A peldaktnt kivhlasztott antennak eredhl

karakterisztikajanak minimum-helyei (az a 6s p szogek) nagy mtrttkben fuggenek

az antenncik vizszintes sikban mtrt tavolsagcitbl

veljiik vagy csokkentsiik, amennyivel a fel- hasznalt anyagunk atmeroje vastagabb vagy vekonyabb az eloirtnal.

Az antennak anyagaul az aluminiumot- vozetekbol kesziilt csovek a legmegfelelob- bek. A tartohoz valo rogzites csavarkotes- sel (kozkpen ellapitva) vagy a tartorudba furt lyukakba valo rogzitessel tortenhet. Sajnos minden aluminiumotvozet bizo- nyos mertkkig korrodal. Ezert sokan a megfeleloen korrbzioallo sargartz pilcak- bo1 keszitettkk UHF-antennajukat, ame- lyeknel a rogzites hegesztessel vagy ke- mCnyforrasztissal tortent. A sargarez azonban nern fagyillo! Egy hidegebb tel utin az addig tokeletesen miikodo, sarga-

18. ubra. Az antennak megadott rezbol kesziilt antenna egyszeriien szet- iranykarakterisztikuja elvileg csak egy fagyhat, szetmallhat,

frekvencian igaz. Eloifordulhat, hogy az antenna a kkphordozd frekvencian Az elemek rogzitesene1 a pontos szim-

maximalis jelet szolgaltat, ugyanakkor metriara, valamint parhuzamossagukra a hanghordozbn vPtelminimum van nagyon iigyeljiink. Ha az elemet nern pon-

tosan kozepen fogjuk be, az sokkal tobbet ronthat antennank tulajdonsigain, mint a meretadatok be nern tartasa.

Lenyeges pont a levezeto kabel csatla- koztatasa. Ez mindenkeppen kontaktbiz- tos es idojarasallo legyen. Eztrt jo a csatla- kozo vkdodoboz, esetleg a kotes korrozio- a110 lefestese (pl. katepoxszal). Itt lehetoleg csavaros osszeszoritast (egyes anyagoknal forrasztbst) alkalmazzunk. A csavarkotes- hez (alatet, rugos alatet!) a dip01 csoanya- gat el kell lapitanunk. Ez egyebkent is hasznos, mert a csatlakozisi pont parazita kapacitasait csokkenti (16. abra).

A kereszttarto anyaga, merete ,,beleszol- hat" az antenna mukodedbe. Ez VHF- savon elhanyagolhatb, mert a mkret a mu- kodesi hullamhosszhoz kepest nem jelen- tos, de az UHF-savon problimat okozhat. A tartorud anyagit ezert lehetoleg mine1 kisebbre valasszuk - a szilardsagi szem- pontok azonban ennek hatrirt szabnak. Ha a tartorudat - annak hossza miatt - tobb ponton kell megfogatni, az arbochoz rog- zit0 segedtartb fiiggoleges reszei lehetoleg tavol helyezkedjenek el az antenna elemei- to1.

Az antennak elhelyezkse Az antennak, antennarendszerek felsze-

relesenel, elhelyezeinel az ismert szem- pontokon kivul szamos problema adbd- hat, amelyek a specialis ismeretek hianya- ban egyes esetekben nehezsegeket okoz- hatnak. Nehany peldat felsorolunk.

Tobb izben ismertettiink tobbszintes an- tennarendszereket. ezek osszekawsolasat, de a kereskedelem is Brusit ilyeneket egy- szerii formaban ( ~ 1 . HTV-Hirschmann ref- lektorfalas ,,lepken-antennik). Tivoli TV- ado vetelenel ezek beallitisanal hiaba for- gatjuk az arbocon korbe oket, a valodi veteli maximum akkor adodik, ha az an- tennat a fiiggoleges sikbol kibillentjiik (17. abra). A tavoli, latohataron tuli terjedes (de neha a kozeli is, a terepreflexiok miatt) beeso hullamai ugyanis nern a vizszintes sikban, hanem attol eltero, 5-20"-os szog-

venni klvknt add iranya , zavpri add

iranya

1 - . - . - elmozditas

I. antenna II.antenna lranya ( feiulnezet)

20. abra. Az egyik antenna kis eImozditasaval az iranykarakterisztika

befolyrisoll~atd, a rninin~um-hely a zavaras iranyaba allithatd

21. dbra. Egyszeru mbakzer

antenna antenna c

ben erkeznek. Ha a beeso hullamfront olyan, hogy a tobbszintes rendszer ket di- p61jira eso jeleinek utkiilonbstge eppen fklhullamhossznyi (1. pl. a 17a abran), ak- kor a jelek egymist kioltjak es az antenna effektiv nyeresege nagymertekben lecsok- ken. Ilyen esetben az antenna-rendszert a fuggoleges siktol el kell donteni a jelmaxi- mum elerkskig (17b abra).

Keskenysavu, Clesen iranyitott anten- naknal nCha elofordul, hogy a tivoli, gyen- ge tererejii ado ktpe a beillitas utan megfe- lelo, de a hang nagyon gyenge, zajos. A magyarazat egyes - talan nem helyesen meretezett - antennak iranykarakteriszti- kajaban rejlik. Az antennak iranykarakte- risztikaja (de minden tobbi adata is, igy nyereseg, impedancia, a11ohullamarany, hatrasugarzasi csillapitas stb.) ugyanis frekvenciafuggo. Ez a keskenysavu anten- naknal fokozottan igaz, igy elofordulhat, hogy antennank a kCphordoz6 frekvencian maximalis nyerestget mutat egy adott iranyban, de ugyanebben az iranyban nagy a csillapitasa a hanghordoz6 frekvenciara ntzve. 18. abra erre az esetre egy sztlsok- ges peldat mutat. A kellemetlen helyzeten vevoantennank kis mkrtekii elforditasaval segithetunk.

Az iranykarakterisztika ismereteben ill. kivilasztasaval a vitellel kapcsolatban sok mindent befolyasolhatunk. Varosban vagy tagolt terepen a kiilonbozo iranyokb61 kr-

az antennajel szt%osztriscira

- a 2. TV-wv6W

I szalagkabel

a .I TV- vev6hoz

A -

szalqkatel levezetn'

kez6 karos, ktpminodget ronto tereprefle- xiokat a karakterisztika minimum-helyei- nek segitdgevel hatasosan elnyomhatjuk, az antenna megfelelo elforditasaval. Nem kell tehat mindig az antennajel maximu- mara torekedni, hanem inkabb az optima- lis ktpminoseg beallitasara. ,,Hatulr61 Cr- kezo" nagyteljesitmknyii helyiado jele ellen a tavoli veteliinket kkpezo ado jelCt jo1 megovhatja a nagy ,,elore-hatra viszonyP antenna. A hatrasugarzasi csillapitas erte- ket azonban tobb antenna osszekapcsola- sa alig javitja - ez elsosorban a vkteli irany- szoget, a fo iranyt befolyasolja.

Szines TV-vetelnel, sztereo radiovttelntl igen fontos lehet a jo iranyhatasu, nagy nyerestgii antenna. A terepreflexiok TV- vttelntl szellemkepet, a radiovetelntl a sztereb hatas nagymertekii leromlasat, az athallas 6s a torzitasok novekedkset okoz- hatjak. A j6 iranyito hatas mellett ilyen esetekben nem kozombos az antenna il- lesztkse, ill. reflexibs tenyezoje. Mig nor- mi1 FM-rBdi6vttelnt1, ill. fekete-fehtr TV- nil akar 3-as ill6hullamaranyt is megen- gedhetiink, a j6 szines ill. sztereo vetel ko- vetelmenye a max. 1,6-os irtek. Ebben az esetben ugyanis nemcsak az illesztetlenstg miatt bekovetkezo jelcsokkenks a zavaro (a zajviszonyok miatt ez esetekben na- gyobb jelre van sziikskg), hanem a szines vetelnkl fokozottabban tszlelheto szellem- kep, valamint a sztere6 vttel bonyolult tor-

a TV!vivihoz

1 I

zitasi produktumai, ami illesztetlenseg es hossni antennalevezeto kibel eseten feltit- leniil fellep.

A nem megfelelo illesztes egytbkht az iranykarakterisztikat is durvan eltorzithat- ja, kulonosen olyan esetben, ha pl. egy szimmetrikus antennat szimmetrizalo ba- lun nelkiil hasznalunk, kozvetlen koaxialis levezetessel. Ilyenkor a venni kivant ad6t nem abban az iranyban ,,talaljukm, ah01 arra szamitani lehet: az iranykarakteriszti- ka torzulasa miatt a jelmaximum erdeki- ben antennankat el kell forditani. Terme- szetesen ilymbdon az illesztes sem lesz megfeleM.

Tobb antenna osszekapcsolasanal az eredo irinykarakterisztika m6dosul. Az eredo iranykarakterisztikat Cs foleg ennek minimum-helyeit a rendszert alkot6 anten- n5k egymastol valo tavolsagaval, ezek el- tologatasaval rendkiviil hatasos modon befolyasolhatjuk. A 19. abra erre mutat pkldit, amely kt t kivalasztott, vizszintes siku Yagi-antenna eredo iranykarakterisz- tikajat mutatja, illetve ennek minimumhe- lyeit ?z antennak tavolsaganak fuggvknye- ben. Igy tehat (tobb osszekapcsolt antenna hasznalata eseten) ha idegen ado altal nemkivant zavartatas 1ep fel, a minimum- hely iranyat a rendszer valamelyik anten- najanak tologatasaval mi magunk is meg- hatarozhatjuk (20. abra), ezzel a zavaro ado jele, interferenciaja kikiiszobolheto.

Az antennak megfelelo, helyes ossze- kapcsolasarol, antenna-rendszerek epite- serol mar sokszor irtunk. Ugyanez a hely- zet a szetoszto halozatokkal is - ezekrol legutobb boven olvashattunk a ,,Kozponti antennak elemei" c., a lapunkban 1983- ban megjelent cikksorozatban. A korrekt megoldasok ott ismertetve voltak, azokat kiegkszitendo, vtgezetiil egy egyszerii ta- naccsal fejezziik be kozlemenyunket. A 21. cibran levo megoldas nagy antennajel (he- lyiado) esettn alkalmazhat6, kiilonosebb minoskgi k~vetelmenyek nklkiil. A megle- vo, szalagkabeles IevezetCsii vevoantennat az antenna tulajdonosan kivul a hazban lako mas TV-nezok is hasznalhatjak anel- kiil, hogy az eredeti antenna tulajdonsagai lknyegesen romlananak. Az egyszerii meg- oldast az abra mutatja, az antennajel le- nyegkben laza csatolassal jut el az ,,Bosko- do" TV-tulajdonosok kCsziiltkeinek an- tennabemenettre.

- ELEKTROMODUL nagybani eladis 6s export.

- RAVILL, KERAVILL fogyasztbk, amat6rok.

Felvil6gositBs, tan6csad6s: REMIX Kereskedelmi Fiiosztbly PiackutatAs

lm] HUNGARY

MikroszamitogCp memoria kialakitasa,

dr. M

A mikroszamitogepek egyik ltnyeges jellemzoje a felhasznalt memoria terjedel- me (kapacitasa), a RAMIROM arany, a bovithetoseg. A felmeriilo kerdesek, terve- zesi feladatok megoldasahoz nyujt segitse- get ez a cikk.

A memoriak funkcioi, i s a veliik kap- csolatos alapfogalmak attekintese utan megvizsgaljuk a memoria szerepet a mik- roszimitbgtpben. Attekinjiik a memoria aramkorok hatalmas csaladjat, a leggyak- rabban elofordulo aramkorok tokrajzait is megtalilja a kedves Olvaso. Szerepelnek a BUSZ vonalakat erosito aramkorok, a de- kodolo IC-k is, megismerjiik a cim-kezeles, IC-kijeloles fogasait.

Kiilon fejezet foglalkozik a dinamikus RAM aramkorokkel, a RAM IC-k stanby iizemevel, a tapfesziiltstg-kimaradas elleni vtdelemmel es a RAM tesztelessel. Vegul osszefoglaljuk a memoria bovites szem- pontjait.

A mem6riaaramkorok fil funkcioi

A memoriaaramkorok - elnevezksiiknek megfeleloen - digitalis jel formajaban ren- delkezesre a110 informacio tarolasira szol- galnak, mtghozzi nagytomcgii informacicj tiroliisira. A memoriaiiramkoroktd1 slap- vetoen harom miikiidisi modot, funkc& varunk el: -informkio befogadis (beiras), -informacio megorzis -informaci6 kiolvasas, kiadas.

Az elso megjegyzksiink, hogy mar az adatmozgatasra utalo funkciok megneve- zeseben benne rejlik az a teny, hogy a me- m6ria nem onallb aramkor, hanem mindig kiszolgalo elem. A kozponti egystg, a mik- roprocesszor szamara taro1 informaciokat. Ezert amikor a memoriaba bekeriil az in- formacio (a memoria tulajdonkkppen be- fogadja, olvassa azt) - beirasrol beszeliink, mivel a folyamatot a CPU oldalarol szem- Ieljiik. Hasonlo oka van a kiolvasas meg- nevezesenek is (mikozben a memoriaaram- kor valahova ir).

A memoriaaramkorok digitalis aramko- rok, a nagymertekban integralt aramko- rok (LSI) csoportjaba tartoznak. A ben- niik tarolt informacio mennyiseget bitek- ben hatarozzuk meg. A tarolhato legna- gyobb informaciomennyiseg a memoria IC kapacitasa. A bit egyetlen, 0 vagy 1 ertekii digitalis jel. A nagy mennyisegeket a kettes szamrendszerhez jobban igazodo prefixek- kel jeloljuk, a tizes szamrendszer lo3 = k,

adarasz Laszlo okl. iranyitastechnikai szak

lo6= M jelolesek helyett. A ket gyakori prefix:

1024 = 21° = 1 K (1 kilo); 1048576= 220 = (1 K)2 = I M (1 mega). Ezek szerint a tovabbiakban gyakran elo- fordulo 64 K kifejezts 64 K = 6 4 1024 =

65536-ot jelent. A mikroszrimitogepek az informaciot

tobbnyire nem bitenkent, hanem kotott hossz~sagu bitcsoportokkent dolgozzik fel - azaz szavankent. A szohosszusa.g a mikroprocesszor, a mikroszimit6g~~ egyik fo jellemzoje. A vezCrlesi feladatokra orientalt mikroprocesszorok altalaban 4 bitesek, az altalanosan felhasznalhatoak 8 bitesek, a folyamatiranyitasra szolgalok 16 bitesek, az adatfeldolgozo, folyamatira- nyito mikroprocesszorok szohossza pedig 32 vagy mCg tobb bit.

Celszerii, ha a memoria olyan szohosz- szusagu, mint a kozponti egyseg. Napja- inkban a legelterjedtebbek a 8 bites szo- hosszusagu, altalanos felhasznalhatosagu mikroszamitogepek, a memoria IC-k szo- hosszusaga pedig legtobbszor 1 vagy 4 vagy 8 bit. A 8 bites szohosszusagot gyak- ran nevezziik 1 bajt-nak (1 byte), igy az 1024 szot tarolni kkpes memoria IC eseten, ha az szavankent 8 bitet kepes tarolni, a kovetkezo lehetoigek. adodnak a kapaci- tas megjelolesere:

1024x8 b i t = l K x 8 b i t = l K Bajt= 1 K B = 8 Kbit=8 Kb. Lathato, hogy a kapacitas megadasakor az esetleges b vagy B megjelolesnek donto jelentosege lehet.

Termeszetes, hogy a fejezet elejen felso- rolt harom funkciot minden memorianak teljesitenie kell! A 70-es kekig a szimito- gepekben szinte kizarolag ferritgyiiriis me- moriit alkalmaztak, mellyel a harom funkcio konnyen megoldhato volt. Az iro es olvaso aramkorokkel kiegeszitett ferrit- tarat a szamitogtp kozponti egysege kepes Btirni, kiolvasni is tudja, s a ferrittar az

I . tab1a;ar. Siemelyi s~amitogipek memoria- adarai Kbajt-ban

informici6 megorzesehez nem igenyel tap- ellatist - azaz a tapegyseg kikapcsolasa utan korlatlan ideig megorzi az utoljara beirt adatokat. A felvezeto memoria IC-k megjelenese ota azonban mar nem ilyen egyszerii a helyzet!

Alapvetoen ktt nagy csoportot kell meg- kulonboztetniink: - Rom (Read Only Memory); ezeket a

kozponti egyseg csak kiolvasni kepes, az informaciot ezekben meg a mikrogepbe torteno behelyezes elott el kell helyezni, azaz a ROM memoriat be kell tolteni, programozni kell. A ROM IC-k egy re- szet mar a felvezeto gyarto programoz- za, de megismerjiik a tovabbiakban azo- kat a valtozatokat is, melyeket a felhasz- nalhato tolthet be. Egyes tipusokbol a beegetett informacio kitorolheto, Cs ez- utan uj informacio befogadasara alkal- massa valnak - de a kitorles t s a progra- mozas folyamata tovabbra is a mikrog6 pen kiviil, specialis tolto - ill. torlo be- rendezesekben folyik - a mikrogepbe he- lyezett ROM-ot a CPU mindenkor csak kiolvasni kepes.

- RAM (Random Access Memory); a mik- rogepben irhatd/olvashatd tarolokCnt fel- hasznalhat6 aramkori csoport - amely- nel azonban a tapfesziiltseg ntlkiili in- formaciomegorzes jelent tervezoi gondo- kat. A mikrogepben a rogzitett programrksz-

leteket cClszerii ROM memoriakban elhe- lyezni: kezeloi programokat, fordito 6s szovegkezelo programokat, magasszintii programnyelv programcsomagjait. Ezek szerint egy mikroszamitogep memoriaka- pacitasan beliil a beepitett ROM teriilet a gep intelligenciaszintjere utal. A szemtlyi szamitogepek peldaul tobbnyire BASIC programnyelven kezelhetok, de meglehe- tosen nagy minosegi kiilonbsigekkel. Es ezekre a kiilonbskgekre a beepitett ROM kapacitas val6ban utal! Az 1. tciblazatban lathato nehany kozismert szemelyi szami- togep memoriambrete.

A mikroszamitogepre epiilo berendeze- sekben sok esetben kCt jol elkiilonitheto teriiletre oszlik a ROM kapacitas; az egyik az alapfeladatok ellatasat biztositja, mig a masik az alapfeladatok alkalmazasa utjan biztosithato valasztek egy realizaci6jit nyujtja. NChany p6ldaval vilagosabba te- heto ez a megallapitas.

A STANDARDGRAPH rajzgepe [I] alapveto kkpessegeit egy ROM memoria tarolja, de a veztrlo aramkorben egy to- vabbi foglalat is talalhato. Az ebbe behe- lyezheto masodik ROM egy-egy tudo-

2. tabldrar. Merndria IC-k fej1Bdise

1969 statikus RAM (1 K)

1970 dinamikus RAM (1 K)

1971 EPROM (1 K)

1972 statikus RAM (4 K) ,

1973 dinamikus RAM (4 K)

1975 EPROM (8 K) -

1977 dinamikus RAM (16 K)

1978 EPROM (32 K)

1979 dinamikus RAM (64 K)

1981 EPROM (64 K)

1982 EPROM (128 K)

1983 EPROM (256 K), dinamikus RAM (512 K)

1984 DRAM, ROM (1 M), CMOS EPROM (32 K)

I990 SRAM (4 M)

manyteriilet szabvanyositott rajzelemeit, jelolbseit tartalmazza. Szerepel a ktszlet- ben gbpeszeti, villamos, epiteszeti stb. rajz- jel-ROM; Egy-egy ilyen elem behelyezese utan a szabvanyos rajzjel elemeket ugy le- het hasznalni, mint egy nyomtatonal a szabvanyos betuket, jeleket - csak a rajzjel helyet, poziciojat kell kijelolni, a tobbit a rajzgep automatikusan elvegzi.

A TEXAS ceg TI-58 programozhato zsebszamologepkbe beillesztheto e,gy ROM-modul, mely a felhasznalo reszere egy meghatarozott programcsomag alkal- mazasat teszi lehetove 121. Behelyezheto pl. statisztikai, repulesi, hajozasi, Cpiteszeti, foldmeresi, gazdasigi stb. sdmitasokhoz alkalmas programcsomag, melynek eleme- it a felhasznalo sajat programjaiban alkal- mazhatja.

A RING ELECTRIC zseb otletbankja (Brainkbank) kt t megfelelo tartalmu ROM-ot fogad be [3], 6s igy alkalmassa valik kt t nyelv kozotti forditbra! A kt t nyelv egy szkles valasztekbol kerheto (an- gol, francia, nkmet, olasz, spanyol stb.). Mas ROM-ok egyenkent teszik jo1 hasz- nalhato zsebkonywe az eszkozt, behelyez- het6 pl. els6segely utrnutato, etel- vagy ital recepttar.

Tipikus ROM alkalmazis a karakterge- nedtor. Azok az eszkozok, melyek a nyomtatott karaktert pontok vagy vonal- kak Iszegmensekl cklszeru alkalmazasaval vagy kihagyascival kepzik, igen sokfele ka- rakter megjelenitesere alkalmasak. A ka- raktergeneratorok kulonfkle, szabvanyos bemeno kbdokhoz (melyeket cimkent fo- gadnak) kiilonbozo karakterek kepeit ren- delik h o d (mint tartalmat). A nyomtato, kijelzb vezkrldben a karakter-kiszlet valta- sa igy a karaktergenerator ROM cserijtt jelenti csak.

A m i k r o s ~ m i t 6 g ~ p altal irhatblolvas-

hat6 RAM memoriak a felhasznalo altal fejlesztett, kiprobalasra szant programok befogadasara szolgalnak, a keszen kapott vagy hattertarolon orzott programok be- fogadasara, i s e programok futtatasa so- ran a kozbiilso adatok tarolasara t s bizo- nyos segedfunkciok ellatasira. A mikro- szamitogtp RAM kapacitasa tehat arra utal, hogy mekkora felhaszni16i progra- mok alakithatok ki benne. Elso pillanatra pl. igen nagynak tunhet egy 48 Kbajtos RAM memoria, de gonduljuk csak meg a kovetkezbket! A szemelyi szamitogepek tobbstge TV kesziiltket alkalmaz kijelzo egysigkent. Egy TV kepernyon kb. felmil- lio keppont ktlonboztetheto meg, ez ep- pen 64 Kbajt. Es ha ekkora memoriaterii- letet alkalmazunk a kep tarolasara, mCg csak egy arnyalatok nelkiili fekete-feher kephez elegendo az informacio!

Termeszetesen, .ha szines kCpet allitunk elo, tovabba ha a szinek es a vilagossag arnyalatait is programozhatova kivanjuk tenni, a memoriaigeny tovabb tobbszoro- zodik. Ez az oka, hogy a szemtlyi szamito- gepek nem biztositanak a TV kepernyon olyan finomsagu kepfelbontast, amit maga a TV keszulek kepes nylijtani! A kepernyot tobbnyire sorokra bontva kezelik (16. . .25 sor), ezeken beliil karakterpozi- ciokat alakitanak ki (20. . .40 karaktert), es a kipernyo taro16 memoriateriileten csak azt kell tarolni, hogy melyik karakter- pozicioban milyen karakter alakitandb ki! Ha pl. az ASCII karakterkeszlet tudja abrazolni az eszkoz egy-egy karakter kodja 7 bit, 6s ha 16 sort, soronkent 20 karakterpoziciot tetelezunk fel, mindez 16 x 20 x 7 bit, 320 x 7 bit, azaz 320 memo- riarekeszt idnvel. ha a memoria 8 bites szervezesii! %z bedig mar kialakithatb egy szemelyi szamitogep memoriateruleten be- liil!

A 2. rablazat a [4] alapjan osszefoglalja

3. t661azat. A ROM IC-k csatlakozasi pontjai

1983-ig a memoria IC-k fejlodksenek ne- hany fo parameterkt, a tovabbi adatok mas elorejelztsbol szlirmaznak. Az integ- raltsag fokanak jelenlegi helyzetkt egy pel- daval kozelithetjiik meg. 64 Kbajtos ROM memoriat ma tobb felvezeto gyarto is forgalmaz. Ezekben a memoriakban 64 K x 8, azaz 524288 tarolo cella van, ezek valamint a cimdekodolo, a bemeneti i s a kimeneti fokozatok osszesen kb. 1,5 millio tranzisztorfunkciot jelentenek, ezen az egyetlen szilicium lapkan.

A 3. tablazatban, a rkszletes targyalas elott, osszefoglaljuk a ROM IC-csalad tokrajzainal, bekotesi rajzainal alkalma- zott jeloleseket, Cs azok magyarazatait. Er- re azert van sziikskg, mert sokszor ugyan- annak az IC tipusnak ket kiilonboz6 for- rasbol szarmaz6 adatlapjan sem ugyan- azok a jelolbek. A tablazatban az azonos sorban, vagylagoskent megadott jelolesek valoban teljesen azonos jelentesiiek, es barmelyik szerepelhet a bekotesi vkzlaton. A 4. tablazatban pedig a RAM-jellegu fel- vezetos memoriaknal elofordulo jelolese- ket, 6s azok leggyakoribb valtozatait mu- tatjuk be, szinten a magyarazatokkal egyiitt.

A gyakorlatban a vezerlo jelek megjelo- lesei igen gyaran folehuzassal szerepelnek

A0 . . . A n-1 vagy A1 . . . An - 00. . . 0 7 vagy 01 . . . 0 8 vagy QO . . . Q7 vagy QI . . QS

CS vagy S vagy CE

OE

OD

A RAM IC-k csarlakozksi pontjai

cimbemenetek

adatkimenetek

IC engedelyezo jel

kimenet-engedblyezo jel

kimenet tilt6 jel

adatkimenet

tani ezeket, es egy 4 bites csoportot egyet- len karakterrel leirni. 4 biten 0000. . ,111 1 szamok alakithatok ki a kettes szamrend- szerben, azaz @I5 kozottiek. Ezt a 16 kii- Ionbozo erteket hexadecimalis sdmje- gyekkel lehet jelolni. A 0 . . .9 eseten a he- xadecimalis jegy megegyezik a tizes szam- rendszer megfelelo szamjegyevel, 9 felett az ABC nagybetuit hasznaljuk. A szamok ve- gen a binaris erttkre B vagy 2 jeloles utal- hat, a decimalis szamra D vagy 10, a hexa- decimalisra H vagy 16. A hexadecimalis szamjegyek 6s a megfelelo binaris alakok a kovetkezok: binaris: hexadecimalis: 0000 0 000 1 1 0010 2 001 1 3 0100 4 0101 5 01 10 6 0111 7 1000 8 1001 9 1010 A 101 1 B 1100 C 1101 D 1110 E 1111 F. A szamok vegen a szamrendszerre utalo jeloltseket csak akkor tessziik ki a tovabbi- akban, ha egy6bkCnt nem egyertelmu, hogy milyen szamrendszerrol van szo. A szamokban szereplo nullakat akkor emeljiik ki athuzassal(0), ha nagy 0 betuk is szerepelnek a kozeliikben, 6s osszete- veszthetok. Az egyskgesseg kevetrt a BUSZ vezetekek jelolkseiben minden eset- ben 0 alakban irjuk a zerusokat.

Most felirunk ptldaktnt egy cimet 6s egy adatot:

3. abra Utasitas vigrehajtas idodiagramja 8085 esetkn

58

kimenetek

4 . abra ROM altalanos felkpitise

Folytassuk most a programvtgrehajtas kovetesit. A utasitaslehivas eredmtnye- keppen az utasitasregiszterbe keriilt opera- cios kod lehet egy tobb bajtos utasitas elso bajtja is. Ilyen esetben nem indul meg a vtgrehajtas, hanem egy masodik memoria- olvasasi ciklusban (a kovetkezo cimrol) beolvasodik az utasitas masodik bajtja, majd - ha harom bajtos az utasitas - egy harmadik ciklusban kerul a mikroprocesz- szorba a harmadik nyolcbites rkszlet, s csak ezek utan kezdodik a vagrehejtas.

A programot - mivel azt a mikropro- cesszor beolvassa, ROM jellegu memoria- ban is lehet tarolni. KivCtelesen tomor, hatekony programok irhatok ugy, hogy futas kozben egyes bajtok atalakulnak, at- irodnak. Ilyen programokat azonban nem lehet ROM-ban, csak RAM-ban tarolni futas kozben!

RAM-igenyes a szubrutinsze~ezes is, mivel azt a cimet, ah01 a szubrutin befeje- zesekor a foprogramot folytatni kell, a kiil- so RAM memoriaban tarolja a 8080 es a legtobb mas tipusu mikroprocesszor is. A program futasa kozben a nagyobb mennyisegu adatot, a logikai es szamitasi muveletek kozbiilso adatait is RAM-ban tarojuk. A mikroprocesszorokon belul is lehet adatokat tarolni, de tobbnyire csak nthany ilyen belso regisztert tartalmaznak. Adatfeldolgozasi, szamitastechnikai alkal- mazasokkor, magasszintii programnyelv alkalmazasakor a mikroprocesszor sz6- hosszanal (pl. 8 bit) jelentosen hoszabb adatszavakat hasznalunk. Ilyenkor is a RAM memoriaban alkitunk ki ,,szoftverX regisztereket.

A mikroprocesszorok utasitasai kozul sok kezeli a memoriat, tetszoleges rekeszbe beirhatunk, kiolvashatunk onnan, memo- riarekeszt inkrementalhatunkldekremen- talhatunk, stb. Termeszetes, hogy irasi 6s adatmodositasi utasitasokat csak olyan memoriacimeknel kerhetiink, melyekkel Ram memoria cimzodik. Ha olyan memo- riacimeket kivanunk programmal modosi- tani, mely ROM-ban helyezkedik el, ez

nem okoz adatvaltozast, 6s az IC-ket sem karositja, egyszeriien hatastalan marad.

A memoriabol olvasishoz hasonloan zajlik le a memoria iras folyamata is, csak mas vezerlo jel aktivizalodik (8080 esetC- ben a MEMR jel). Bonyolultabb a memo- riakezelis olyan mikroprocesszorok esete- ben, melyek adat- es cimbusza reszben vagy teljesen kozositett. Ilyen helyzetet ta- lalunk ptldaul a 8085-1161, ah01 az adat- BUSZ kozos a cimBUSZ also 8 vezeteke- vel. A 3. abran Iathato modon teljes 16 bites cim megjelenik, a felso 8 cimbit (AS. . . A1 5) a fiiggetlen cimvezetekben, az also nyolc cimbit (A0. . .A7) a kozos cimladat vezettkeken (AD0. . . AD7). Azt, hogy a kozos vezetekeken pillanatnyi- lag cimbitek talalhatok, az ALE jel jelzi. A felso cimbitek folyamatosan meg is ma- radnak, de az alsokat a kiilso aramkorok- nek tarolniuk kell, hiszen rovid id8 mulva a kozos cimladat vezetekeken mar adat jelenik meg. A 8085 6s hasonlo feltpitesu mikroprocesszorokhoz olyan memoria IC-t celszeru alkalmazni, mely belso cimtarolo- val is rendelkezik, pl. a MOSTEK MK 4118 (1K x 8), vagy az INTEL gyirtma- nyu 8185 (1K x 8) Ram mem6riak.

A mem6riak fa csoportjai

Ebben a fejezetben nehany szoval jelle- mezziik a memoria IC-k fo csoportjait, majd bemutatjuk a belso felepitesiiket, 6s a leggyakoribb tipusok tokbekoteset. Elo- szor a csak olvashato memoriakkal foglal- kozunk: - Rom (Read OnlyMemory), melyet a

mikroprocesszor csak kiolvasni kepes. A ROM memoria tartalmat - a felhasz- nalo igenyenek megfeleloen - az IC gyar- toja allitja be, a gyartas utold fazisaban, a filvezeto lapka feliileten az egyes resz- letek fkmes osszekotesekor. EzCrt a ROM IC-ket maszk-programozott ROM-nak hivjuk.

-PROM (Programmable ROM), a fel- hasznalo altal beprogramozhato, de a mikroprocesszor altal ismet csak kiol- vashato memoria. A felhasznalo a gyar- to altal megadott programozasi utasitas szerint tudja programozni (beegetni) a PROM-ot.

- EPROM (Erasable PROM), a felhasz- nalo altal programozhato, es sziikskg eseten ultraibolya fennyel torolheto, a

cim -Xp'-

a J- "-1 1-

ada t ervenyes k i m e n e t e k ado t

5 . cibra ROM kiolvascis idodiagramja

A9

CS2

A3 LKx8 A10

A1 AI I

A 0 08

ol ol 0 2 06

03 05 GND 12 13 04

CDM 5332 (CMOS)

A9

A11

SY 236L MM 5216L MM5226L TMS L76L CDM 5361,

(CMOS)

SY 2365 COM5365

(CMOS )

6 2

A8

A9

A11 (53 8Kx8

A2

A1 CS4

A0 08

rn 07

02 06 03 05

14 15 04

mikroprocesszor altal csak olvashato me- moria. - EEPROM (Electrically EPROM), a fel-

hasznalo altal villamosan torolheto, programozhato, a mikroszamit6gepben csak kiolvashato memoria. Nehany to- vabbi jelolese is elofordul: E2ROM, EEROM, E2ROM, EAROM stb.). Minden ROM tipusu memoria kozos

jellemzijje, hogy tapfesziiltseg nilkiil is megorzik a tartalmukat, a szakirodalom- ban elterjedt kifejeztssel elve: ,,nem illa- nok". A memoria aramkorok masik nagy csaladja, az irhato/olvashato RAM IC-k viszont (kiveve az NVRAM-ot) ,$la- noak", azaz tapfesziiltseg nelkiil nem orzik meg az informaciot. A RAM-ok fo cso- portjai: - SRAM (Static RAM), annyi bistabil

multivibrator ,,egybeintegralasaval" kt?- sziil, ahany bitet tarol.

- DRAM (Dynamyc RAM), dinamikus ir- hato/olvashato memoria. Tarolo eleme egyetlen tranzisztor, ennek a vezerlo elektrodajan lev0 toltes kepviseli a tarolt ertekeket. Ez a toltes nehany ms alatt elszivarogna, ezert a dinamikus RAM- ok tartalmat tipusto1 fiiggoen 2 . . . 4 ms- kent frissiteni sziikseges.

- NVRAM (Non Volatile RAM), nem ,,il- lano" RAM memoria, egybeintegralt SRAM es EEPROM reszletekkel rendel- kezik. A tapfesziiltseg kikapcsolasakor a RAM tartalma a ,,hattern EEPROM-ba irodik, a bekapcsolaskor az EEPROM- bol a RAM-ba toltodik az informacio. A ROM IC-k altalanos felepittskt a 4.

abra mutatja be. Az abran alacsony aktiv szintii vezerlo jeleket tiintettiink fel. Lat- hato, hogy a cimbiteket az IC-n beliil kCt

* reszre lehet bontani, az egyik csoport a sorokat, a masik az oszlopokat jeloli ki. A felhasznalo szempontjabol ez a belso felosztas teljesen erdektelen.

6. abra ROM ZC-k Iabkiosztcisa

A ROM memoriaknak csak egyfele mii- kodbi ciklusa van, az olvasasi ciklus, me- lyet az 5. abra mutat be. Itt a 4. abran lathato vezerlo jeleket is feltiintettiik. Az egyes tipusoknal az olvasasi ciklus soran trvenyes idoadatokat az IC-k adatlapjan kozlik a gyartok. Mindenesetre a teljes ki- jelolts utan (a cimbitek beallasa, es a vezer- lo jelek aktiv szintje kialakulasa utan) mCg

minden tipusnal el kell telnie egy jo1 meg- hatarozott idonek, mire a kimeneti ponto- kon a kiolvasott adat megjelenik. A prog- ramozhato, torolheto ROM-ok olvasasi ciklusa hasonlokeppen alakul, ezert kiilon nem is rajzoljuk meg azoktt.

A ROM IC-k koziil a leggyakoribbak labkiosztasat a 6. abra foglalja ossze. Lat- hato, hogy azonos tipusszam kiilonfele be-

7 . abra PROM ZC-k Iabkiosztasa

tiinhet, hogy tobbsegiik - bar igen nagy kapacidsuak - 16, 18 kivezeteses kismere- tii tokban keriilt forgalomba (a mar emli- tett multiplexelt cimkezeltsnek megfele- loen). Az is tipikus, hogy ezek a memoriak egy bitesek, Cs a bemenetiik a kimeneteliik- to1 kiilonvalasztott (D ill. Q).

Kiilonleges csoportot kkpeznek a DRAM csaladon beliil a kvazi-statikus RAM-ok (pszeudo-statikus RRAM-ok). Nehany mar megjelent tipus bekotese lat- hat6 a 12. abran.

A RAM memoria aramkorok koziil a leginkabb kedveltek a statikus aramkorok. A legismertebb SRAM IC-k bekottseit gyiijtottiik ossze a 13. dbran. Itt is Iatjuk a tipusszamok sokfelesCget, s itt is kiilon megjeloltiik a CMOS tipusokat. Az is meg- figyelheto, hogy a SRAM-ok tokbekotese sok esetben az EPROM-okhoz igazolodik, az 1 bites IC-knil pedig a DRAM-okhoz.

A fejezet elejCn emlitettiik, hogy a RAM memoriak kozott mar megjelentek azok az IC-k is, melyek nem ,,illanokm, azaz a tap- fesziiltseg kikapcsolasa nem jelenti a ben- niik tarolt informacio elveszttstt. A 14. ribran nehany NVRAM labkiosztasa lat- hato.

A sokfkle libkiosztis l i t t in talin nem is hihetii el, hogy a gyirt6k milyen eriifeszitk- seket tesznek a bekotesek szabvanyositasa- trt! A bajt szelesstgii (azaz 8 bites) memo- ria IC-k tokbekoteseinel ma mar a megfe- lelo kapacitasu EPROM labkiosztisa a szabvanyos, a hivatkozasi alap, akar EP- ROM, akar RAM aramkorrol van is szo.

5295 1

8118 21 04 2660 4027 70 27 4132

4 K x 1 1 6 K x 1 A O 1 6 K x 1 RSA z A 2

nl A 2

VCC vDD vCC vCC

3 2 K x 1 6 4 K x 1 A-

2164 3764 (4164) 8264 4256 4532 4280

3732 (8265) 37256 (4528) 5280

- 6 4 K x 1

2 S 6 K x 1

A. 4 K x 1

A2 A 5 A? N C

AS

A 3

Annak ellenere igaz ez, hogy ha ma iilhet- 11. abra DRAM IC-k Iabkiosztasa nenek ossze a gyartok, es minden elkotele- zettseg nelkiil alakithatnak ki a szabva- 32 Kbajtos 27256 cimbitjei olyan tagoltan tos kapacitasbovitksi lehetoseget tudunk nyos labkiosztast, bizonyara joval logiku- es osszevissza helyezkednek el, ahogy az a biztositani. sabb, hasznalhatobb megoldast talalna- 8. abran volt Iathato? A magyarazat a fej- Tovabbi elony is fakad a bekotesek egy- nak! Mert valoban mi is indokolja, hogy a IesztCs sorrendjtbol fakad. A 2716 Iabki- ~Cgesitestbol! A terveziskor pl. 6 . . . 8 db,

osztasa elfogadha utan a tovabbi bovite- 2716 jellegii bekotessel ellatott foglalatot seket mar errol az alaprol alakitottak ki. A tervezhetunk, a 21. kivezetesnel az iris en-

c i m X

E I

adat

E:H Olvas6si ciklus

c i m '-'-I7 6 7 r a - /--

X lij adat

65 = H lrdsi ciklus

10. ribra SRAM irds 6s olvashs cikluscinak EPROM-ok b e h e l y ~ ~ b e is megoldhato! 12. bbra Kvbzi statikus RAM IC-k idodiagramja Tehat egyetlen NYAK tervezessel soroza- labkiosztasa

61

15. abrcin osszerajzoltuk a szabvanyos tok- gedelyezo jel ravezeteset is biztosito atfor- bekotesu EPROM 6s SRAM memoria IC- rasztasi lehetoseggel. Ezutan 2K x 8 kapa- ket, t s igy mar indokoltabbnak tiinik az egyes IC-k bekotkse is.

A gyartok egyeb, bajt szClessegu memo- riaiknal is alkalmazzak ezeket a labkiosz- tasi szabalyokat, igy ha ismkt megnezziik pl. a kvazi statikus RAM IC-ket, felismer- hetjiik ezt a rendszert! Ugyanezt tapasztal- hatjuk az ujabb fejleszttsii ROM Cs EEROM memoriak tokozasanal is. Mind- ebb01 azutan tobb hasznos kovetkezmeny is fakadhat.

Tegyiik fel, hogy EPROM-ma1 miikodo eszkozt terveziink, es becslesiink szerint 2716 elegendb a program befogadhsira. Megtehetjiik, hogy a 2716-hoz sziikskges 24 kivezetkses foglalat helyett 28 kivezete- sest epitiink be, es a 2764-nek megfeleloen kotjiik be. A 23. Cs a 26. kivezetes mellett kialakitott ket atforrasztasi lehetoseggel megoldhato, hogy kCs6bbi bijviteskor ugyanebbe a foglalatba 2732 vagy 2764 is

N M C 486L N M C 6132 ( i 2186187) (26132 )

A12

A 6

AS

A3

A 2 Al

A o

mO

W 2

behelyezheto legyen, sot meg nagyobb

i8185

AD1

7492W921 2101

A2 A1

A7 GND

A 8

A9 IKx4 1/01

A1 1/02

A2 1/03

E 1/04

GND 9 10

cm 1104

1/03

A7 1/02

GNO 1/01

ii

256x4 El G

*6 5 2 A7 1/01,

GNO 1/03

1/07 9 1/02

NC - 1 28 -VCC -

A12 - - W E

A7 - - CS

A6 - - A 8 A5 - - A9

A4 - - A11 - A 3 - 8 K x 8 ' O E A2 - - A10

A1 - - fi A0 - - Ql

00 - - 06

01 - - D5

0 2 - -DL GND - 14 15 - 0 3

13. abra SRAM IC-k kabkiosztasa

citasu ROM, es SRAM memoriakat tet- szolegesen helyezhetunk be a kartya fogla- lataiba!

A 15. abran azt is lathattuk, hogy a bajt szelessCgu memoriaknal a kapacitas nove- kedeskvel a bekotesek ,,felfeleW noveksze- nek. A 16. abra a DRAM IC-k szabvanyo- sitott bekottseit allitja egymas melle, ah01 a boviilb ,,lefeleW tortent meg.

A tokbekoteseknel a tapfesziiltseget a nemzetkozileg elfogadott jelolckekkel ad- tuk meg, az egyes tipusoknal a ntvleges trtektol kulonbozo mkrtekben elttro fe- sziiltlgrol meg mukodokepesek az aram- korok. A legnagyobb miikodesi tartomb nyokat a CMOS aramkoroknel talaljuk! A nkvleges ertekek:

VCC vagy Vcc + 5V VBB vagy V,, - 5V VDD vagy V,, + 12V

VSS vagy Vss vagy GND OV (az osszes tipfesziiltsig vonatkozhi pontja).

Felhivjuk a figyelmet, hogy az azonos tipusszamu es bekotbii memoria 1C-k ko- zott, ha azok kulonbozo gyartotol s d r - maznak, jelentos eltkresek lehetnek egyes parameterek ertekkben. A memoriak egyik alapadata az elCresi id6 Crtek, ami egy kiol- vasas kezdemknyezese Cs az adatoknak a kimenoponton valo megjelenese kozott el- telik. A gyartok azonos tipuson beliil is kulonbozo eltresi idokkel szallitjak az aramkoroket, sokszor a tipusszim mellett utalnak az idoertekre is. Ezek a kiegkszito adatok azonban mar teljesen elteroek &- genkent, ezert csak a gyarto adatlapjai ad- hatnak utmutatast az ~rtelmeztsukrol.

A cim- is az adatBUSZ erdsitkse

A mikroszamitogepben a mikroprocesz- szor es a memoria kozotti kapcsolatterem- tkshez a BUSZ vezetekeket hasznaljuk. A cimBUSZ a mikroprocesszor cim-kime- neteire csatlakozo vezetekkoteg, annyi ve- zetek, ahany cimbitet a mikroprocesszor kezel. Az altalanosan elterjedt 8 bites mik- roprocesszorok (8080, 280 stb.) 16 bites cimet allitanak elo, amit altalaban M. . . A1 5 jelzessel latunk el. A mikroszkmitoge-

I pekben cimeket csak a mikroprocesszor allit elo, minden mas eszkoz a cimeket csak fogadja, ezert a cimBUSZ egyiranyu.

1 A cimBUSZ-t akkor kell erositeni, ha a mikroszamitogepben felhasznalt kiegeszi- to aramkorok, melyek a cimvonalakra

1 csatlakoznak - memoriak, cimdekodolok, egyes vezhrlo aramkorok - osszes terheltse ezt igenyli. Ha a mikroszamitogep nem d r t , hanem bovitheto, a cimBUSZ-t min- dig erijsitve kell kialakitani. Az erosittst itt megkonnyiti az a teny, hogy egyiranyu az adatforgalom ezeken a vezetkkeken, vi- szont a mikroprocesszorok a cimkimene- teiket bizonyos mukodesi fazisokban kt- pesek lebegtetni - Cs ezt a lehetoseget &l- szeru az erositett cimBUSZ-na1 is megtar- tani. Ezert tehat a cimBUSZ erositesere

X2210 X2212 X2201

A6

1Kxl A7

1 /02 ns C S 1/01 n o R E D -

GND ARRAY m

14. abra NVRAM IC-k kabkiosztasa

megfelelo bitszamu (tobbnyire 16 bites), ki a kapcsolatokat, s ezek a veztrlo jelek egyiranyu, harom allapotu kimenettel ren- szinte kivitel nilkul egyiranyu jelek. delkezo erosito elemek alkalmasak. Mas azonban helyzet az adatmozgatis-

Lenyegeben hasonlo a helyzet a vezerlo ra szolgalo vezetekek esettben. A mar jelekkel is. A mikrogkpek jelentos reszeben tobbszor hivatkozott 8 bites mikropro- csak nehany (6. . .7) vezerlo jellel alakitjik cesszorok a 8 adatbitet az adatBUSZ-on

1 1 ~ ~ 8 1 a x 8 1 2Kx8 1 8 ~ x 8 ~ 1 6 ~ ~ 8 ~ 3 2 ~ ~ 8 ~ %AM S A M €FROM EPROM EPROM EPROM

. . D l 01 0 2 02 02 02

'32 02 03 0 3 0 3 0 3 GND GND GNO GND GND GNO

27256 8 2 7 6 4 2716 4802 1 YII 1 32Kx8 16Kx8 8Kx8 2Kx8 2Kx8 1Kx8 EPROM EPROM EPROM EPROM SRAM Y(AM

15. 6bra SRAM ks EPROM szabvanyos tokbekotksek

I GND / GND / GNO / GND / GND iGN3 1

I

16. abra DRAM szabvanyos tokbekotksek

kezelik, azaz a D0. . . D7 IC-kivezetesek egyszer kimenetek, maskor bemenetek - az adatBUSZ minden esetben ketiranvu. Az adatBUSZ esettben szinte minden inikro- gepben megtalaljuk az erosito hramkoro- ket, melyek a fentiek ertelmeben ket- iranyu, 8 bites erosito fokozatok. A ktt- iranyu erosites termeszetesen nem egyido- ben valosul meg, egy-egy adott pillanatban csak egy irinyban vezet (6s erosit) az aram- kor. A vezerlest a mikroprocesszor vegzi. iras es olvasas igenylo vezerlo jeleivel (17. abra).

A ketiranyu erositok - amint ez a 17. abran is lathato - lenyegtben szembekap- csolt haromallapotu kimenettel rendelkezo pufferekbol alakithatoak ki. Mivel kijelo- letlen allapotban egy ilyen puffer fokozat kimenete lebeg, azaz nem befolyasolja az oda csatlakozo egyeb vezetekek allapotat, a masik irany erositoje miikodhet. A ket- iranyu erosito IC-k tobbsege lehetoseget ad arra, hogy egyik iranyt se jeloljuk ki, s ekkor a 17. abra szerinti kialakitasban a rendszer adatBUSZ vezetekei lebegnek. Ez sok esetben hasznos lehet a mikroszamito- gepekben.

17. abra AdatBUSZ erositkse

A memoria aramkorok bemutatasa so- ran Iattuk, hogy sok tipusnal- elsosorban a DRAM-ok kozott - kulonvalasztva jele- nik meg az adatbemenet (D) es a kimenet (Q). A ketiranyu adatBUSZ-hoz ezeket a memoriakat olyan szembekapcsolt, ha- romallapotu kimenetekkel rendelkezo ero- sitokkel lehet csatlakoztatni, melyek az egyik oldalon nincsenek az IC-n beliil osz- szekotve (18. ribra). A legtobb ilyen me- morianal a be- es a kimenet (a D 6s a Q pont) a gyari leiras szerint kozvetlenul nem kotheto ossze, mivel a mukodts soran kialakulhat olyan helyzet, hogy a bemeno adat fogadasa alatt a kimeneten is adat jelenik meg! A 18. abran bemutatott meg- oldas megvedi a memoria kimeneti fokoza- tat att61, hogy pl. a rendszer adatBUSZ meghajt6 erosito kimenojelet kelljen meg- valtoztatnia - ami tobbnyire a memoria IC kimenettnek tonkremenetelehez vezet.

DO pontokra. IXEN alacsony trteke ese- ten a DI pontokrol az adatok kijutnak a DB pontokra, a DO pontok pedig lebeg- nek.

A 74LS244, 344 egyiranyu, de 8 bites, a kimeneteit lebegtetni kepes BUSZ erosito IC - idealis cimBUSZ erosito. A 8 bitet ket negybites csoportban kezeli, csoporton- kent vezerelheto modon, igy felhasznalha- to 4 bites kktiranyu, egyik oldalon vagy mindket oldalon kozositett erositoktnt is. A vezerles egyszeru, alacsony szinten aktiv VI, VZ vezirlo jelekkel tortenik.

A 74LS243 negybites, ketiranyu erosito, sajatos vezerlo jelekkel. Mindket vezerlo

18, abra FGggetlen jel alacsony szintje esettn az A pontok felol hemenet/kimenet a B pontok fele vezet, mindket vezerlo jel

k6zositPse magas szintje esettn a B pontok a bemene- tek, es az A pontok szerepelnek kimenet- kCnt. Ha a vezirlo jelek nem azonos szin- tuek, mind az A, mind a B pontok nagyim- pedanciaju allapotba jutnak. Ugyancsak kttiranyu, szembekapcsolt parokbol kpul- nek fel a 74LS245, 640 IC-k, de ezek 8 bitesek, es ezkrt eloszeretettel akalmazzuk

5 ) ezeket az adatBUSZ erositesere. Az Em a teljes aramkort engedelyezo vezerlo jel (ak- tiv szintje alacsony), a DIR az iranyt allitja

1 be. DIR magas szintje mellett a B pontok a bemenetek, az A pontok a kimenetek, a DIR alacsony szintje a forditott iranyt je-

Idomultiplexelt miikodtetes eseten sziik-

74LS245/640 seges a BUSZ pillanatnyi tartalmat tarolni 6s igy ktsobbi idopontban is felhasznrilha-

I tova tenni. Ilyen esetekben a BUSZ erosi- I I tesere olyan IC-t celszeru valasztani, amely

belso tarolbkkal is rendelkezik. Ilyen aramkoroket a 20. abran mutatunk be. A 74LS373 8 bites taro16 aramkor. Amig az EN vezerlo jel magas szintu, a b ~ l s o tarolo elemek folyamatosan kovetik a D bemeneti pontok 6rtekCt. Amikor az EN alacsony szintre valt, a belso tarolok az utolso erteket tobbe nem valtoztatjak meg -- mig ismtt magas szintu nem lesz az EN. Mindezek alatt vagy utan - a &irastoI fuggetlenul - a kimenetek is vezerelhetoek. A V jel magas szintje mellett a kimeneti

19. abra BUSZ eriisito" IC-k pontok lebegnek, alacsony szintje engede-

A 19. abran a BUSZ erositkskre hasznal- hat6 iramkorok kozul azokat mutatjuk be, melyeket hazai uzletekben is be lehet szerezni. A 8216 egy INTEL tipus, de ma mar szamos masodgyarto is piacra hozta, a MEV is forgalmazza. Ebben a tokban negyszer ket szembekapcsolt fokozatot tartalmaz, de ezek csak az egyik oldalon kozositettek (DB, pontok), a mhik olda- Ion fuggetlenek. Ez az IC igy alkalmas kiilon kivezetett be- Cs kimeneti pontok osszekapcsoladra is, i s - kozositve az ere- detileg fiiggetlen pontokat - ketiranyu ero- sitokent is mukodtetheto. A alacsony szinten aktiv vezerlo jel az egesz aramkor mukodtskt engedklyezi (magas szintje ese- ten minden kimenet lebeg), a DTJ?X az

-

8212 DI I 745 41 2 0 0 1

74 LS373 0 7

K589MP12 D12 Dl 7

b e i r i s [ ~ = L ) ( O S Z = H I beirhs. EN=H 'h

IMO=H)+(STB=H) IMD=L) DO 2 DO 7 K~olvasds 06

k ~ o l m d s . D l 3 0 1 6 V - L 06

[ D ~ = L ) ( D S Z = H ) . D03 DO 6 ''5 iMD=L) + (MD=H) DI C D l 5 GI L p5

DOC DO S GNO 10 11 EN

ST B TR G N D 1 2 13 DS2

d

iranykijelolo bemenet. Ha a magas szintii, a DB pontok felol az adat kijut a 20. 6bra Tarolbs BUSZ eriisito" IC-k

64

I mindig. Az viszont celszeru, ha feltiintet-

Cimkezelks, a memoria IC-k 22. abra 8 memdria IC-bol kialakitpott memdria kijeloi&

akarjuk emelni. Igen sokszor azonban mCg rusitett forma is. Mindezt azert kellett elo- A cimkezeles taglalasa elott nehany rajz- egyszerubben, a c, reszletnek megfeleloen rebocsajtanunk, mert ezekkel az egyszeru-

technikai fogast mutatunk be. A 21. abran rajzoljuk a kapcsolasokat. A BUSZ - ese- sitisi lehetosegekkel a tovabbiakban ese- egy feltetelezett memoria IC-t rajzoltunk tiinkben a cimBUSZ - egyetlen vezetekkel tenktnt elni fogunk. meg, melynek AO. . . A9 jelu, 10 cimvezete- jelolheto. Ezt esetenkent a 21. abran is Lattuk, hogyan b~vitheto a memoria ke van, egyetlen, kozositett adatpontja lathato modon megvastagitjuk, de nem kapacitasa a bitszam tekintetiben, most

bovitsiink a kapacith oldalon: alakitsunk ki ebbol az IK-s mem6ria IC-bol 4K-s tarolot! A sz6hosszusag tovibbra is legyen 8 bit, igy az uj tarolonk 4K x 8 bit te rjedel- mii lesz. Ehhez nincs is sziikseg egyebre, mint a 22. abran mar bemutatott 1K x 8 bites taro16bol negy peldinyra, de ezt a negy peldanyt a cimBUSZ segitsegevel egymastol meg kell kiilonboztetniink! Lit- tuk, hogy az elso 10 cimbit (AO. . .A9) 1 K cimzkset teszi lehetove. 4K cimzesehcz

I 12 cimbit sziikseges (A0 . . . A1 1). Ezek ko- ziil az also 10 tovlbbra is az IK-n beliili cimzesre szolgal, ezeket a cimvezetekeket (A0 . . . A9) mind a negy egyfoma egyseg- hez elvezetjuk, es azok A0 . . . A9 pontjaira rakotjiik. A kovetkezo ket cimvezetek (A10, A l l ) feladata, hogy az 1 K-s memo- riaegysegeket egymas kozott megkiilon- boztesse. Jeloljuk az egyes 1 K x Y kapaci- tasu egysegeket No 0, No 1, No 2 es No 3

23. abra 32 IC-bol kialakitott memdria modon! Az A10, Al l bitek segitstgevel a

65

[I , I:, [g mj b A 1 5 .

A - 10 - CS

D CS

A ~ - A 9 D

a C

jiik, bogy hany vezetCkb6l811, 6s mi e veze-

jelolni, tekek eres, Ha Ugyanigy a 6s jele. feltttelezett hogy milyen minden a nevu leagaz6 vezetekek memoria leagazasnal vezetikkoteg agaznak aramkorrel is cklszerii hany ki.

1K x 8bit kapacitasu tarolot kell kialaki- tanunk, 8 IC-re van sziikstgiink. Terme- szetesen mind a nyolc ugyanazokat a cim- vezetekeket t s vezerlo jeleket kapja, de mindegyik masik adatBUSZ vezetekre csatlakozik. Ennek az aramkornek egy le- hetseges abrizolasa lathato a 22. abra a, reszleten. Egymassal rtszben takarva raj-

21. abra IK x 1 SRAM dbrbzolhsi IehetJskgei zoltuk fel a memoriaaramkoroket, a min- den IC-n azonos bekoteseket csak egyszer,

lyezi a belso tarolok tartalmanak a kime- (D), tehat 1K x 1 bit kapacitasu. Egy enge- az elso - es igy takaratlan - aramkoron neteken valo megjeleneset. dilyezo jelet is feldteleziink, a CS-et, mely tiintettiik fel. Ami viszont minden egyes

A 8212, mely mas tipuszamokkal is be- Iathatoan alacsony szinten aktiv. A 21. toknal mashova csatlakozik - az adatpont szerezheto, igen nepszeru epitoelem, sok abra b, reszletin azt mutatjuk be, hogyan - tovabbra is reszletesen kirajzolhato. Ha mikroszamitbgepben megtalalhato. Nyolc szokas egy ilyen kialakitasu IC-t abrazol- e nelkiil is ertheto a rajz, megengedheto a bites, belso taroloval Cpitett erosito IC, ni, ha a csatlakozo vezetekek szamat ki 22. abra b, reszleth lathato tovabb egysze- sokoldalu vezerlo aramkorrel. A ket alap- veto mukodesi mod, a beiras es a kiolvasis engedelyezese az i b r i n szereplo logikai fiiggvenyeknek megfeleloen tortenhet. Ez

az zik, aramkor az TmT egy jellel. kimeno Itt lehet jellel erzekelni, is rendelke- ha beiras vagy kiolvasas tortent az IC-nel. Ez a kimenet alacsony szintre valt, ha az STB jel alacsonnyi valik, vagy ha a kijeloles megtortenik a LOW es a DS2 HIGH ertekeivel. A 8212 tovabbi kiilonleges elo- nye, hogy bemeno aramigenye mindossze 0.25 mA, kimeno terhelhetoige 15 mA. Kimeneti magas szintje 3,6 V feletti, egyes gyartmanyoknal4V.

-I

A. -:l:qlTi 8xi1Kx1)

MREa CS

8 D 00-07

b

Elektronikus mCrok6szu16kek 6s mdrorendszerek

JelgenerAtorok Oszcil loszk6po k Modulici6- 6s torzitism6r6k Sokcsatornh analizdtorok

Elektronikai ipar technol6giai mCroberendez6sei

IC vizsgdl6k F6lvezeto karakteriszti ka dbr6zol6k

Szervez6stechni kai eszkozok

A nagy mennyi- sCgben gyirtott

m fiszertipusok meliett a gyir minden Cvben sz6- mos korszeru", a

legkulonfCl4bb ig6nyeket kiel6gi- to G j k6szul6ket fejleszt k i 6s hoz forgalom ba.

Gyirtja:

Elektronikus MBrBk6szul6kek G ydra 1163 Budapest, Cziriky u. 26-32.

Forgalomba hona:

MIG~RT Az elektronikus Mbriikk- M~SZER-

szul6kek Gyira az elek- IRODAGIPLRTIKEs,T6

troni kiban, adatfeldolgo- zisnil 6s mis ipari terule- VALLALAT

teken szeles korben fel- 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky d t haszndl hat6 k6szulekeket 37.

gy i r t 6s fejleszt

00-07 ervenyes adat - atfedes

24. cibra Memdria vezhrlksei lehetoskgek a , egy vezetikes (E) vezirlks; h, kht

vezetkkes fCS es EEj vezhrles

kovetkezokeppen jelolheto k~ egy-egy egy- seg:

A l l A10 eg~sef2 0 0 No 0 0 1 No l I 0 No 2 I 1 No 3.

Ezt Iepest, amikor cimbitekbdl annyi ve- zerlo, kijelolo jelct illitunk elo, ahinyfelc kombinicioja osszesen van a r illetd cimbi- teknek; cimdek6dolisnak, szCtk6dolisnak is nevezziik. Esetiinkben ket cimbitet kc- zeltiink, s kkt bitnek valoban osszesen negy lehetseges Crtekkombinlici6ja van. Az A10 es A I1 cimbitek alatti cimtartomany I K . igy most a teljes cimtartominy legalso 4 K terjedelmu reszet I K-s blokkokra bon- tottuk szet. Mindezt a 23. hhrdn l i that6 kapcsol;issal lehet a gyakorlatban megol- dani.

25. hbra Memoria IC Cs mikrosziimitbgkp BUSZ rendszer kapcsolatu

vezkrlb-BUY -

26. ubra Mikro.rzamitdghp nzen~dria szervezt,sc (EPROM e~ R A M )

A 'cimdekodolishoz olyan iramkor hasznalhatb. mely a bemeneten kettes szimrendszerbeli, biniris szimot fogad, a kimeneten I-az-n-bol jellegu kodot illit el6. A 23. ibrlin azt is megfigyelhetjiik, hogy az 1 K-s egyslgeket kijelolii jelekrt hogyan lehet felhasmilni. A 22. i b ra b, res7letknek megfelelden abrizolt 1 K x 8- as csoportb6l negyet tartalmar, s az eddig meg fel nem hasznalt CS vezcsIA jelekkel oldottuk meg az egycs csoportok kivilasz- tasrit. A csoportokat teljesen azonos mo- don kiitottiik be, kveve a CS pontokat - hiszen ezek eppen a csoportok megkiilon- biiztetesire szolgalnak.

A 23. i b r i n bemutatott memoria akkor miikodokkpes, ha csak olvashatb (ROM) IC-kriil van s ~ o . Ha RAM-aramkordkkel dolgoztunk. tovibbi ve7t-rlo jeleket is fei kell tetelezniink, az irks 6s olvasis vezerle- sehcz. De akkor sem kieligitii a bemuta- tott megoldis, ha csak olvashato memori- ikrol van szo. Ez az egyvezetkkes kijeloles ugyanis problemat jelenthet. A 24. dbru a, reszleten Iithato, hogy ha a kijelolo jelek valtanak, elofordulhat, hogy az lij kijelolt

cirn-BUSZ 16 1 R-EFW-

memoria m i r aktivizilja a kimeneteit, mie- loti az elozoleg kijelolt kimenetei lebegni kezdenenek. E781tal hialakulhat az a hely- zet, hogy a BUSZ vezett-ke~t egyidejiileg kCt kimenct is meghajtani probilja. Ez a helyzet a kimenii fokozatok meghibasodi- siiho7 velethet. Elkeriilheto rz a veszelyes Lllapot, ha tovabbi vezerlo jcleket is fel- has7nalunk, ROM-ok eseteben pl. a kime- netet engedklyezo OE (alacsony aktiv szin- tii) jelet (b, iihrareszlet).

A 8 bites mikroprocesszorok szokasos mem0riaterjedelme 64 K, aminek a cimze- se 16 cimveretekkel oldhato meg: A0 . . . A 15. Az 5. tdhi~izutbun ennek a tar- tomanynak tobbfele felosztasit s bemutat- juk. S~erepenek -- leakisebb egysegkent - a7 I K-s blokkok, valamennyi a kerdd- es zir6cimivel egyiitt. A tliblizatba~i minden cim hexadecimlilisan sterepel. Nagyobb blokkokat is szerepeltetiink (2 K. 4 K. 8 K, 16 K, 32 K). Cs ezek kezdo- es zirocimeit is. A tablizatbol az is kiolvashato, hogy bizonyos meretu blokkokra torteno felosz- tashoz melyik cimbitet, vagy cimbiteket lehet felhasznalni.

A 0 - 4 5 / -RERR

1'1 E l (EPROM) I R A M )

:, 2 4 felsi,

'

27. abra Teljes cimdekddolas a , kapukkal; h, cimdekdderrel

67

alsoc~mb~tek I I

n Ao.A,n-l

c imb~t

I --

I

m - -

mem I c

- A 0 An-1

-- >

DO 07 adat3USZ 4

D0'07

ww --E

I MRE~L-

tim- dekoder

A memoria aramkor es a mikroprocesz- szor kozotti kapcsolat kialakitasihoz a cim- 6s az adatBUSZ-on kiviil a vezerlo jelekre is sziiksegiink van. A 25. ribran mar a teljesebb kapcsolatot mutatjuk be, a 8080 vezerlo jeleit alkalmazva. A feltiinte- tett memoria pl. SRAM, a kimenet enge- delyezese a mikroprocesszortol sz~rmazo olvasast vezerlo jellel (MEMR), az iris engedelyezese a memoria irast kero veztrlo jellel (MEMW) oldhato meg. Ezeket a mikroszamitogep osszes SRAM IC-jehez elvezetjiik. A szetvalasztast a cimbitek alapjan. a CS jelek segitsegevel lehet elerni.

Tegyiik fel, hogy mikroszamitogepiink 2KB EPROM 6s 2KB RAM memoriaval epiil fel. s ezek a memoriik egy-egy 1C- kent a rendelkezCsiinkre is Bllnak. A 2K-n beluli cimzi.shez mindket IC-re parhuza- mosan ravezetjiik az AO. . .A10 cimbite- ket, s a kovetkezo cimbit, az A l l 0 vagy 1 ertekevel jeloljiik ki az elso 2K-t (EP-

ROM) vagy a masodikat (RAM). Ehhez az A1 l-et inverteren vezetjuk keresztiil, s az egyik IC kozvetleniil, a masik negalva kapja meg az itt levo ertekeket.

Ha az abrin is lathato modon inverter helyett NAND kaput hasznalunk fel, Iche- tosegiink lesz kiilso jellel letiltani ezt a RAM-ot (ugyanigy megoldhato az EP- ROM kiilso tiltiisa is). Tegyiik fel, hogy a mikroszrimitogi.pet Cgy keszitjiik, hogy pl. 16 KB-os bovito RAM legyen csatlakoz- tathato hozzi. Ilyenkor iltalanos az a megoldis, hogy a beepitett RAM-ot letilt- juk, ez a bovito egyseg csatlakoztatisakor automatikusan megoldhato. A 26. ahran a vezCrlo jelek aikalmazasa is megfigyelheto, lathato a kulonbstg a RAM es az EPROM vezerlese kozott.

A bemutatott mikroszamitogCpben a mem6riakiosztas a kovetkezo: 0000 . . . . 07FF EPROM 0800 . . . . OFFF SRAM.

Ke~diicim . . .

Mielott toviibbmennenk, nehany na- gyon fontos gondolatot kell ehhez a cimki- osztashoz fuznunk! Ha jobban belegondo- lunk a 26. ibran kialakitott megoldasba, konnyen belathato, hogy az EPROM min- dig miikodni fog, amikor az A1 l 0 kr&&kii a RAM mindig mukodni fog, ha az A l l 1 ertekii! Ezek szerint ha a cimeket tovibb noveljiik, Cjra 6s ujra aktivizilodnak a me- moria 1C-k - szerencsere, soha nem egy- idejuleg! 1000 . . . . 17FF EPROM 1800 . . . . l F F F RAM 2000 . .. . 27FF EPROM 2800 . . . . 2FFF RAM, stb,

16K-s

azaz minden paros sorszimu (O., 2., 4. stb.) 2K-s teriilet az EPROM-ot, minden koz- beeso 2K-s teriilet a RAM-ot jelenti. A je- lensegnek az az oka, hogy a magasabb cimbiteket a cimdek6dolriskor nem vettiik figyelembe. Ez termeszetesen nem hiba, ha

32K-s IK-s zarocim

0000. . .03FF

0400 . . .07FF

0800.. . OBFF

OCOO . . . OFFF

1000. . . 13FF

1400.. . 17FF

1800.. . IBFF

ICOO.. . IFFF

2000. . .23FF

2400 . .27FF

2800. . .2BFF

2C00. 2FFF

3000. . .33FF

3400 . 37FF

3800.. .3BFF

3C00.. .3FFF

4000 . . .43FF

4400. .47FF

4800. . .4BFF

4C00.. .4FFF

5000. . . 53FF

5400. . . 57FF

5800 . .5BFF

5COO . . . 5FFF

6000 . .63FF

6400. . .67FF

6800. . .6BFF

6C00. . .6FFF

7000.. .73FF

7400. . .77FF

7800.. .7BFb

7C00. . . 7FFF

2K-s A15

0

A12

0

1

0

1

0

1

0

I

4K-s A14

0

I

8 K - s All

0

I

0

1

0

1

0

1

0

1

0

I

0

I

0

1

A13

0

-

1

0

I

0

0

1

2 .

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

3 1

A10

0

1

0

I

0

I

0

1

0

I

0

I

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0 -

I

0

1

0

1

n I

0

1

0

I

2

3

4

5

6

-

7

8

9

10

I I

12

-

13

14

15

0

I

2

3

4

-

5

6

7

blokkok

0

-

I

2

3

0

I

a mikroszamitogepben nincs - es bovitts- sel sem helyezheto el - tovabbi memoria. Ha azonban csak a valoban sziikseges ket- szer 2K-s teriiletet akarjuk lekotni a lehet- seges 64 KB memoria teriiletbol, akkor teljes cimdekodol~st kell vegezniink.

A teljes cimdekodolas Ienyege, hogy a kivant cimtartomany allando reszet az osz- szes cimvezetek figyelembevetelCvel alakit- juk ki. A mi esetiinkben a sziikseges cim- tartomanyok:

0000 . . . O7FF az EPROM-hoz, es 0800 . . . OFFF a RAM-hoz. Az allando cimbitek ezekben a cimek-

ben az A12. . . A15, valamennyi 0 ertekii. Ezt figyelembe veve, esetiinkben a teljes cimdekodolas a 27. abran lathato modon valosithato meg.

A 27. a, abrareszleten lathato megoldas akkor celszeru, ha nem elkhetoek a kovet- kezokben ismertetesre keriilo cim-dekodo- lo IC-k. Cimdekoderrel a b, abrartszleten

is lithato egyszerii megoldas alkalmazha- to. Sokszor keriiliink olyan helyzetbe. hogy a megepitett memoriat (pl. a bemuta- tott osszesen 4KB tarolot) a 64 KB lehetse- ges memoriateriileten beliil egyszer ide, masszor mashova kell helyezni. Ez azt je- lenti, hogy a felso cimbitek tetszoleges kombinaciojat kellene tudni trzekelni 6s felhasznalni a kijeloleshez. Erre is vannak bevalt megoldasok, amint az a 28. abran lathato. Az egyik lehetseges megoldas anti- valencia kapukat hasznal fel. Az antivalen- cia fiiggveny ugyanis - ha az egyik beme- netkt vezerlo bemenetkint tekintjiik -

olyan kapcsolatot alakit ki a megmarado bemenet es a kimenet kozott, hogy a vezer- lo jeltol fiiggoen a bemeno jelet egyszeruen atengedi, vagy negalja:

bemenetek: vezkrlo A kimenet

0 0 0 a kimenet megegye- 0 1 1 zik a bemenettel

A15

1 0 1 a kimenet a bemenet 1 1 0 negaltja.

Ezt hasznalja ki a kapcsolas, kapcsolok- kal lehet beallitani hogy milyen cimbit- kombinacio legyen az, melynel a NAND kapunak mind a negy bemenetere 1 jusson - azaz kialakuljon a CS kijelolo jel. Ennel a megoldasnil a teljesen lekodolni kivant cimkombinacio O-it nyitott, I-it zart kap- csolo jeloli ki.

Hasonlo eredmenyre vezet egy negybites digitalis komparator alkalmazasa is, de itt a cimkombinacio O-inak zart, 1-inek nyi- tott kapcsolok felelnek meg. Termeszete- sen, ha tobb cimbitet kell figyelembe venni a teljes dekodoliskor, a bemutatott kap- csolasok bovithetok is.

A 29. ribran olyan integralt aramkoroket mutatunk be, melyek binaris bemeno adat alapjan 1-az-n-bol jellegii kimeno kodot allitanak el6 (szetkodoloknak, dekodolok- nak is hivjuk ezeket). Amint errol mar szo

A13 A14 A12

0

A l l

0

1

A10

0

1

0

1

Kezdocirn . . . zarocim

8000. . . 83FF

8400 . . . 87FF

8800. . . 8 B F F

8C00. . . 8 F F F

1K-s 2K-s

blokkok

4K-s

32

33

34

35

8K-s

16

17

8

16K-s 32K-s

i L btsv

n y ~ t o t t kaptsoib 0 z d r t kaptsolo 3

ny i io t t kaptsolo 1 zhr t kaptsolb 0

28. dbru Beallithato cimPrzikelPs a , kupukkul; b , digitdlis konzporatorrul

t lk 1

MA3

/ M A 2 I MA1 ss6 -

MA 0 MXR

MEMW E3 G N D 1 0 11

; - ! ? = i 1 MEMW I

volt, az ilyen tipusu aramkorok alkalma- sak cimdekodolasra, a memoriak kijelolo jelinek eloallitasara. A 8205 egy INTEL eredetu iramkor, ma mar tobb mas tipus- szammal is gyirtjik, sot CMOS valtozata is forgalomban van. Ez az 1C kifejezetten cimdekodolo. a bemeno biniris erteken tul (amely harom bites, tehat 000. . . I1 1 tarto- manyt biztosit) igen jol kihasznalhato to- vlibbi vezerlo jeleket is fogad, melyek ko- ~ o t t van magas 6s alacsony aktiv szintu is.

A 7442 liramkor nem kifejezetten cimde- kodollisra ktsziilt, de igen jol hasznalhato. 4-bites bemeno ertkk alapjin 10 kimenet egyikin jelenik meg a kijelolesre felhasz- nilhato alacsony szint. A 74156 iramkor pcdig a negy bites biniris ertek tnindcn kombiniciojahoz hozzarendel egy kimene- ti alacsony szintct. igy 16 kimenetc van. A 741 54 azert is jol hasznilhato cimdeko- dolisra. mcrt a hen~cno biniris Crtek mel- lett ez is fogad vezerih ieleket.

Cimdekodolo iramkijrok lithatoak a 30. dhrun is. de ezek tiroljak is a cimbitek erteket. sot. a felsobb cimbiteket dekodol- jak csak, az alsokat egyszeruen taroljak es erositik. Ez a kkt IC RCA termek. mind- kettij CMOS liramkor.

Terjiink most vissza a memoria riramko- rok cimbemcneteinek jelolksere. a c,imbe- vezetesek logikijira. Amikor NYAK-ot rajzolunk. vagy egy adott kiosztasu csatla- kozcihoz, egy rogzitett cimelrendezesu res7lethez kell alkalmazkodnunk. bizony felmeriil a k6rdi.s. kell-e ragaszkodnunk a memoria IC bekotesekor a cimbemenetek- nek a libkiosztast~il megadott indexeihez? Sok esetben jelentosen egyszerusodik a fo- liaminla. ha a cimBUSZ AO pontjit a me- moria A5 pontjara vczetjiik stb. De mikor lehet ezt megtenni. ks mikor kell ragasz- kodni az eredeti jelolesekhez?

Minden felsorolt felvezetos membria, valamennyi ROM 6s RAM tipus a memo- riak azonos csoportjaba tartozik - mind veletlen hozzaferesii memoria. Mirpedig a veletlen hozzaferes - definicioszeruen - azt jelenti, hogy a memoria valaszideje - az eleresi id6 - fiiggetlen a cimzett rekesz ci- metol! Gondoljuk meg a kovetkezot! Egy mikroszamitogepben legyenek a RAM aramkorok foglalatban! Vegyiik ki gondo- latban az egyik RAM-ot. egy foglalat Iaba- ira forrasszunk vezetekeket es azokat dug- juk be a NYAK-on ltvo foglalatba. majd a RAM-ot az uj foglalatba helyezziik be. Termeszetes, hogy bekapcsolva a gepet. semmi viltozist nem Cszlelhetunk. Most a NYAK-ban lev6 foglalatbol huzzunk k ket olyan vezeteket. melyek cimeket jeloi ki, pl. az AO-t ks az AS-ot, majd felcserClvr d u i u k azokat vissza. Ha most kapcsoljuk be a mikrogepet - ismet semmi kiilonlege set nem tapasztalunk, mintha semmi nerr valtozott volna.

Mivel a RAM memoriakat a mikrosza- mitogep tolti fel informacioval, majd az olvassa is ki azokat, teljesen kozBmb6s, hogy egy-egy memoriarekesz fizikai erte- lemben hol helyezkedik el az IC-n beliil!

31. dbra 64 Kbajtos rnemdriu ulso felinek teljes szitkddolasa 32 db I K-s blokkru

I

i 12 I '

! i i \,

R S O - R ! rem. mapper --

I ! , tbrolb

o d a t - BUS2 8 ' -

'8 , 00 - 07

vezb r l b -BUSZ

A RAM tokob hekiitksekor tehir ti-rcgc~i- gedett ;i cirllbitek egymis kiizlitti fe1cseri:- lcse! Arra kell csak iigyelni. h o ~ y ha a rnernoria pl. 1 K-s, azaz a bckotesi rajzon a cimvezeti-kek AO. ; . P 9. a cirnRUSZnak az AO. . .A9 j e 1 ~ i . s ~ ve~rt.6keit kell a cim- pontokra vezetni. Abbar, 2 tck~ntetben va- .g:~nk szzbaduk, hogy c ~ ! a tiz vezetcket :,z IC: 10 cimii a ihoz : I ~ : I j -31 :,c)r:-endhen t!:r:tjiik oda! .

:<em igy A l l - helyzc! :i RCrM jc!lcgii , . ,

,!a!l!c.rl;lk ~tlli;.,i!~i,!isako~. 5zck-t ug,,., i~ i s ncrs ::7 ;I mi!,^ og6p !:-it! fcl ~nforn~~i:;>,- ..,a!, i;n~elv#i kiolkassa. A ROM-ot a fe!ve- i.;-i;i -, cx,irtC. :; ft-~nezii nlaszk kkszi:&sc lit- j i ~ : programozza. a PROM, EPROM. EEPROM betoltese programozo kGsziilek- ben tortenik. iihhoz. hogy ezeket behe- lyezve a mikrogepbe a megfelelo miikodest elerjiik, sziikseges, hogy a ROM, EPROM, EEPROM foglalathoz a cimbiteket ponto- san ugy hhssuL be. ahogyan a gyari adat- lap elbirja. Ettol akkor temek el, ha szin- dckosan olyanna kivanjik tenni az EP- ROM-ot, PROM-ot, hogy csak a sajat rendszerben lehessen hasznalni. Ekkor mind az EPROM programozoban. mind a mikrogepben bizonyos cimbitek - a ket kesziilkkben azonos modon - felcserClhe- toek. Egy ilyen EPROM tartalmat nem lehet ,,ellopni", mivel ezt mas keszulek nem tudja ertelmezni.

Az elmondottak nem csak a cimbitekre igazak, hanem az adatbitekre is. A RAM tokok adatpontjait tetsz6leges sorrendben csatlakoztathatjuk az adatBUSZ vezeteke- irc, a ROM jellegii memoriakat csak az eloirt vezetekre szabad kotni - kiveve is- met a szandtkos ,,titkositasn esetet. A RAM-bekotes szabadsagaval kapcsolat- ban megjegyezziik, hogy teljesertekiicn a statikus RAM-ra igazak az elmondottak. A dinamikus RAM cimzkse kotottebb, ott esctenkitnt meg kell fontolni a cimvezete- kek felcsereleset.

E fejezet zarisa keppen a 31. ahrdiz bemu- tatjuk, hogyan lehet negy darab 8205 tipu- su c i ~ ~ ~ d e k ~ d e r r e l egy 8 bites mikropro- cesszor 64 Kbajtos memoriatartominya- i ~ a k also ti.litt (az also 32 KB-ot) 1 Kbajtos blokkokra szetkodolni. A bemutatott kap- csolison lithato. hogyan lehet felhasznalni a cimdekoderek vezkrlii bemeneteit is.

A szcmklyi szri~nitbgcpehbeti alkalma- zott 8 bites mikroprocesszorok 61 Kbajtos amzesi Sartoruinya iltrzli5an clegendo. Ha axonban nagy tomegu i:datoL kell fel- do!gozni. vagy nagy Selboniissal szeret- i~eiik L0pernyiit kezelni, k a p mags. szintii progra:nnyci\ el, Cs azon sok. hosszi~ prog- rdnlo: habznilnink. kevGsnek bizo~iyui- hat. Ily.:n csctckbcn sziiksegebst; \:i!hat a merr:hria Lobinbi nij\elese. Ilyen 11elyzet i!lhar e!6, ha pi. tobb kiilGnbiiz6 ~r;,g?sz- szir~iii nyelv l~asmrilatara akarunh ;:lkal- mass& tenni egy mikrogepet. vagy kulonft- lc eel6 nagyterjedelmu programemmago- kat fejlesztiink ki. I!yen esetekben megold- hat6 a viltas egy-egy nagykapacikisu EP- ROM cserejevel, de elektronikus viltasra is van lehetoseg.

Megoldhato a l'cladat egy tirolb. vagy tirolosor segitsegkvel (pi. 82 12-vel). mely- nek tartalmat a mikroprocesszor illitja be, s kimeneteirol egy-egy 64 Kbijtos memo- ria cngedelyezheto. Ezaltal teljes 64 K-s memoriak valthatok egymassal. Az integ- ri l t iramkorok kozijtt talalunk olyanokat, melyek elegansabban biztositjak a kibovi- tett memoriak kezeleset. Ezek az IC-k, a ,,memory mapperT'-ek (memoria lapozo) 64 K-nal kisebb memoriablokkokat ,,la- poznak", osszessi-geben sokszorosan tob- bet, mint ahany ilyen blokk 64 K-bol kC- pezheto lenne. Az egyik tipusban pl. 16 szavas, szavankent 12 bites tarolo talalha- to. Ezt a mikroprocesszor tolti fel, majd a

Vcc l nds K-k k)

stabili- mt zator Vcc

IRPSl-hm)

I1 .. I I - = } c i m '0 -

A - 01 -CS I

halozat- kimaradas erzekeld a.k. I ""'

, RAM

c lmdekbder

nal elveszitetttk tartalmukat a RAM-ok. Hamarosan megsziiletett a megoldas: a RAM memoriakat - levalasztva a mikro- szamitogep egyeb elemeirol a halozatki- maradas alatt akkumulatorrol, elemekrol folyamatosan taplalni kell.

A hattertelepes megoldasnal a kovetke- zokrol kell gondoskodni: - a halozatkimaradaskor az atkapcsolast

ugy kell megoldani, hogy a RAM IC-k tbpellatisa folyamatos legyen, az atkap- csolaskor sem lephet fel rovid idore sem tapfesziiltsegeses;

-ha a hattertelep akkumulator, a halozat jelenlktekor az akkumulator tolttsCrol is

38. abra HattPrtelep alkalmazrisa gondoskodni kell; - a halozatkimaradas fellepesekor a

A korszeriibb memoria aramkorok mar kimeneti fokozatok, a dekodolok belso ki- RAM-engedtlyezo jeleket le kell tiltani, beepitve tartalmazzak a tapfesziiltseget ki- kapcsolasa lehetseges csak - ez eredmenye- nehogy az atmenet alatt hibas atirasi cik- kapcsolo reszleteket is, az engedelyezo- zi a peldaban is jelentkezo kisebb aramfel- lus alakuljon ki. kijelolo vezerlo jelek altal miikodtetve. vetelt. A CMOS technologiaval ktsziilo Az elvi elrendezest a 38. abra mutatja be. A memoria aramkornek azt az allapotat, SRAM IC-knel egy ujabb lehetoseg is A halozatkimaradast jelzo aramkort tobb- amikor nincs kijelolve, a tapfesziiltstg ra megjelent, a standby helyzetben ugyanis a nyire optocsatoloval alakitjuk ki, mely van kapcsolva de a normal miikodeskor tapfesziiltsCg is csokkentheto, joval a ntv- hisztertzises (Schmitt-trigger bemenetii) (active mode) j6val kisebb taparamot ige- leges ertek alatt is elegendo lehet arra, elemet vezerel. Egy szokasos megoldas a nyelnek. standby allapotnak nevezziik. hogy a beirt informacio megorzodjtk! trigger kimeno jelevel egy ujraindithato PCldaul az SCM 5316 CMOS ROM A standby iizem lehetosege Cs a tapfesziilt- monostabil multivibritor inditasa, 6s en- (2K x 8) aktiv iizemben 7 mA, standby segcsokkentts egyiittesen vezetett a hate- nek impulzusszClessegCt a halozat periodu- modban 0,1 mA taparamot igenyel. Meg- kony hattertelepes informaci6megorzCs ki- sanak megfeleloen beallitani (kisse hosz- oldhato a standby iizem NMOS IC-knel is. alakitasahoz, amivel a kovetkezokben fog- szabbra annal). Ha az impulzus vege elott A nepszerii NMOS SRAM, a 2114 lalkozunk. ismet trkezik indito jel (azaz betrkezik a (1K x 4) nem rendelkezik evvel a leheto- kovetkezo halozati periodus). a monosta- seggel. A National Semiconductor ceg bil kimenete folyamatosan megmarad. ha azonban kihozta egy valtozatat, az NMC RAM-ban lev6 informacio azonban kimarad hilozati periodus - a 21 14 AP-t, melynek aktiv fogyasztasa 50 meg6rzkse hgttkrteleppel monostabil visszabillen Cs jelzi a halozat mA, a standby arama csak 15 mA. hianyat. Ma nehany cCg (pl. a Hewlett A RAM jellegii memoriik esetiben a A statikus RAM memoriak idealis taro- Packard) integralt kivitelben forgalmaz standby helyzet kialakitasa nem olyan egy- lo elemek a mikroszamit6gepekben, irha- ilyen miikodesii halozatfigyelo aramkoro- szerii, mint a ROM tipusuaknal, hiszen a to/olvashato jellegiik, es egyszerii illeszthe- ket. RAM bistabil elemeinek folyamatos tapfe- tosegiik teszi azza ezeket az IC-ket. Ugya- A hattertelep - halozati tapegyseg at- sziiltsegre van sziiksegiik - enelkiil elveszi- nakkor kezdettol fogva nagy gondot jelen- kapcsolast az esetek tobbsegeben diodik- tik a beallitott helyzetiiket, azaz a RAM az tett a mikrogep tervezoknek, epitoknek, kal oldjuk meg. Ha a hattertelep akkumu- informaciot elfelejti. A nagyteljesitmenyii hogy tapfesziiltsegkimaradas eseten azon- lator, akkor sziikseges a szaggatott vonal-

la1 abrazolt toltoellenallas betpitese. 39, ribra A 2104 A mikrogepekben esetenkent komparator

DRAM belso figyeli a a hattertelep fesziiltseget, 6s ha az felipithse egy meghatarozott ertek a l i esne, ezt kijel-

zi. Erre a kijelztsre elsosorban akkor van sziikstg, ha a hattertelep nem akkumula- tor, csak elem. Kiilonosen megnott a jelen-

t -

Q drv nyes 4 40. abra A 2104 olvasasi ciklusa

73

tosege a hattertelepes megoldasnak a CMOS SRAM IC-k elterjedeset kovetoen. Ezeknel az aktiv 6s a standby allapot t i p - teljesitmeny-iginye kozott tobb nagysag- rendnyi kiilonbseg is lehet, s a legtobb eset- ben - amint ezt mar emlitettiik is - standby iizemben a tapfesziiltseg jelentosen csok- kentheto (ezt a lehetoseget tetelezi fel a 38. abr in felvazolt megoldas is). A CMOS statikus RAM-ok tobbstge standby mod- ban 2V-ig meg orzi az informaciot. sot egyes tipusok meg 1.5 V mellett is! A Nati- onal Semiconductor CMOS SRAM-ja. az NMC 6508 ( IK x I) adatai pkldaul a ko- vetkezok:

aktii, uzem (+ 5 V tapfesz.) 4 mA standby uzem (+ 2 V tipfesz.) 10 /LA

a tapiramfelvetei. A megoldis kozkedk~rl:sepei a,. is novc!:,

- melyek miniatur miretben is igen hosszli elettartamot produkalnak. Ezek a hitt6r- telepek mar alig nagyobbak, mint eg! elektrolitikus kondenzitor, kbzvetlenul ii

NYAK-ba iiltethetoek. i s a triltisen kivui: az akkumulatorok sem igenyclnek semmi- fele kezelest

Meg latvanyosabb megoldist alkalma- zott a MOSTEK ceg, amikor kifejelesztet- te az MK 48202 ZEROPOWER integril! aramkort 1131. Az aramkori tokban egy 2K x 8 bit kapacitasu statikus RAM he- lyezkedik el, melyet CMOS technologiaval keszitenek. Az IC tokozisa valamivel vas- tagabb a megszokottnal - ugyanis a tok- ban elemtartot alakitottak ki. es kCt minia- tiir, lapos korong alaku litiumcella rejtozik benne. Mindezeken feliil - ugyancsak CMOS technol6giaju - vezerlo - figyelo aramkori szeletet is beepitettek. Az IC lab- kiosztasa a 2716-nak megfelelo, szabva- nyos elrendezks, ugyanolyan 24 kivezetkses a tokozds. A beepitett aramkor a ket cellat kiilon-kiilon kezeli, halozatkimaradas ese- ten mindig a magasabb fesziiltsegure kap- csolja a RAM-ot. A vezerlo aramkor min- den kiilso kiegeszites nklkiil megvalositja a tapfesziiltsegek atkapcsolasat, standby 91- lapot kialakulasakor a RAM letiltasat. Ez az IC igy vegre megvalositja az irhato/ olvashato, nem illando tartalmu felvezetos memoriat! (Igaz, hogy a felvezetos tirolok kozott megismertiik az NVRAM-ot, de azok az eszkozok ma meg igen dragak, kis kapacitasuak, es van egy alapveto negativ vonisuk: a beepitett EEPROM ugyanis min- den torles~itprogramozas ciklus hatasira veszit az informaciotarolo kepessegebol.)

A MOSTEK ZEROPOWER RAM Li- tiumcellai nevleges kapacitasa 35 mAh (azaz kb. 4000 nA. kv); s a RAM standby fogyasztisa 5 nA! A becslesek szerint a7 elso cella 320 &ig, a masodik tovabbi l ! ii evig biztosit informaciomegorzest, aza7 438 evig nem vesz el az IC tartalma. . . Az aramkor adatlapjin a gyirto sokkal szere- nyebben nyilatkozik: 10 Cvre villa1 teljes garanciat (uj cellak eseten) az informicio- megorzesre.

A memoriak fejlesztbe, kiilonleges fhlvezeto memoriak

A legfontosabb memoriacsal8dok ne- hany 9, reprezentrins taglit mutatjuk be a kovetkezokben. majd olyan tipusokrol is ejtiink nehirry szot. rnelyekkel nia meg az alkatrcsziizletekben nem talilkozunk. A ROM Bramkorok ma mar elertek az 1 Mbites rneretet, japin gyirtok dolgoznak a 4hlbites maszk-programozhato ROM sreletek kifejlesztesin. Ilyen meretu ROM Bramkort kivan meg pl. cgy japan, kinai vagy m i s szotag- 6s szoelemeket kifcje76 ir?shoz hasznilhaio htiruktergcnerdtor. (Erdekessegkeppcn megemlitjiik. hogy egy aligha teljes karaktcrkks7letii terminilbil- lentyuzct Kiniban, Japanban t o b h s z i ~ bil- lentyiit tartalmaz!) A japan fi.lvezetogyBr- t6k a CMOS technologia teruleten is elen- jirnak, a NEC ckg ! Mbites (128K x '' srervezesu) CMOS ROM-ja aktiv fogy*/- .&a 60 mW, standby illapotban csak 50 y W tipenel-giit igenyel.

A programozhat6 ROM IC-k koziil ;I

PROM-ok valoszinuleg el fognak tiinni a placrol. A szimos beepitett - programo- ziskor kiolvaszthatb - &ihid;llas biztosi- i@k miatt l-ossrul integriIhatij;ik, igy igeti kis kapacitisuak. A PROM programozha- tS bcraiuc~ksek kii1tst;gcsek. iclenleg a Fa- ~ r i h ~ l d cip 8K x 8 szcrwzehu PROM-ja a Icgnagyubb kapacitisu ilycn incmoria, CMOS kivitelben 2K x 8 szervezesu sze- rezhelij be. A PROM legnagyobb verseny- tlirsa az EPROM, mely jobban integralha- to, egyszerubben programozhath. torolhe- to 6s igy ismet felhasznilhato. A 256 Kbi- teseket mar amerikai es japan cegek egy- arant forgalmazzak, a CMOS valtozatok koziil az amerikai National Semiconduc- tor NMC 27C32-je, ill. a japan Fujitsu MBM 27C64-e a legnagyobb kapacitasu. Az EEPROM valasztek lassan boviil, az INMOS ceg fejlesztette ki a 8K x 8 kapaci- tasu iramkoroket. Megjelentek m i r az el- so CMOS EEPROM-ok is, bar egyelore szereny kapacitassal.

A dinamikus RAM memoriak kozott ma a piacon Ievo 256Kbites (256K x I szervezesii) a iegnagyobb kapacitasu, fej- lesztes alatt allnak az lMbites valtozatok. Ezeknek a memoriiiknak a r elemi cellai olyan meretuek, a toltist t irolo kapaciti- sok olyan kis ertekiiek, hogy a kozmikus sugirz8sbol eredo alfa reszecskek mar rendszeresen okoznak informicioveszt~st! Ezert ma a DRAM fejlesztes egyik kdz- ponti problemija az alfa sugirzas hatisa elleni vedelem kidolgozisa! A masik fej- lesztesi iriny. az onfrissitkst biztosito kvizi statikus RAM-ok a dinamikus RAM-ma1 foglalkozo kiivetkezo fejeretben keriilnek bemutatisra.

statikus RAM-ok piacin NMOS tcchnologiiju. 16K x 8 srcrvezesii 128 Kbitesek rnir beszerezhetoek. A CMOS viltozstok fejlesrtisc is igen gyorsan ha- lad. a Hitachi pl. mar megjelen~ a 2764- gycl. Iibkompatibilis HM 6264 P C'MOS

SRAM memoriival. Ez utobbinak az ak- tiv t i p i r am igenye 40 mA. a standby irarnfelvktele 2 PA! A7 NVRAM-ok kii- ztjtt jelenleg az INTEL 2816 az elerheto legnagyobb kapacitisu. 2K x 8 szervezcssel.

A megismert memorlatipusok tovibbi fcjlesztl.sen kivul itjszeru termkkekkel is lchet m i r taliikorni. Kozismert. hhogy a rnikroelektronika minden erednlenye ma a sziliciumra 2piil. az Egyesiil! Allamokbeli itn. sziliciumvolgy ar a kis teriilet. ahol egPszen kis teruleten hatalmas gyhrtbkapa- citissal rendelkezo mammutvillalatok jot- tck letre, s iti sziiletnek a2 ujdonsigok is. .4 mikroclcktronika termkkeinek misik nagy forrasa a Tivol-Kelct. elsosorban a ,lapin felvezetoipar. s~ in ten a sziliciumra epiilo termekekkel. Ezert is kcltenek nagy i'eltiinest azok a kiserletek, melyek mi , alapanyagb61 kiindulva alakitanak ki fel- -:ezetiiket. integralt aramkiiroket.

A p7.-~niliiozlisok kiizijl a legeredmenye- scbbn~.- a galliumarrenidbol kiindulo ki- scrletpl. :untek. A GaAs mar hosszabb id6 hta s-- t i rrpcl a felvezeto gyirtisban alap-

snyagkini, a iilhgitb diodak, a LED-et. nagy r6sre e b t l ti felicretiibiil keszii!. Ke- siibb !ran7i:;z1.~rok. ma pedig m6i ii:regrblt :~rarnkl;rok is mcgjelentek. galliun~arzenid F:lvezl ;- iupkin. A GaAs integral! aram- kijr(ik -:!g:,':isztisi\ korulbelul megegyezik ;i TTL Graii~kiirok teljesitniCny igenyevel. ;;iszoni a rnukiid6s1 sebesseguk sok nagy- sigrenddel n'igyobb! 256 x 4 szervezesu mem6riAkat (SRAM IC-ket) mar tobb ceg is kifejlesztett, a ROCKWELL. gyirtmi- nya teljesitmbnyigenye 80 mW, eleresi ideje 5,5 ns; a MITSUBISHI japan ceg memori- i j a fogyasztisa 67 mW, eleresi ideje 1.8 ns; mig a szinten japan TOSHIBA memori- aja 160 mW fogyasztasu, eleresi ideje 110. . . 120 ps. Az NMOS, CMOS SRAM aramkorok kozott azok, amelyek 100 ns-hoz kozeli eleresi idejuek, mar nagysebessegiieknek szamitanak!

Valamennyi eddig tirgyalt memoria ko- zos jellemzoje volt, hogy veletlen hozzife- resuek, azaz a kiolvasas, vagy beiras idoi- genye fuggetlen volt attol, hogy milyen mem6riacimmel kapcsolatban kezdeme- nyeztiik ezeket a miiveleteket. Azoknil a taro16 elemeknel, ah01 a tarolis sorlin me- chanikai mozgrist is igenybe kell venni, mar fugg az elerksi id6 a cimtol. A mag- nesszalagnal pl. a szalag elejen 8116 mag- nesszalagos egyseg az itt lev6 informaciot azonnal. a szalag tulso vegen levot viszont csak hosszabb id6 ut in -- a teljes itcseve- lest kovetoen - tudja szolgiltatni. Felveze- to lapkin is kialakithatoak olyan informa- cio t irolisi rendszerek, melyek fizikai erte- lemhen vett mozgist is igenybe vesznek -

de ezekben az egysegekben nem a hordozo mozog, hanem az informkciot kepviselo hatasok.

Mielott tulsagosan elvontnak tiinrle ez a bevezetes. rniris elaruljuk. hogy a buborek 6s a ioltescsatolt memoriakr61 van szo. A niignesbuborek memoria felepiteserol. a h u a i eredmenyekr61 mar olvashattunk

A O - A 5 pontok I

I bem.

I ' LAL , I

I t~~~ I

41. ahra A 2104 iras ciklusn

a Radiotechnika hasibjain is. Mukodesii- ket tekintve hasonlo e ket aramkor. A fel- vezeto lapka feliileten keresztiranyu csa- tornakat alakitanak ki, az egyik szelen be- lepnek az informaciohordozo csomagocs- kak, vegighaladnak a csatornin es a lapka masik szelen kilepnek. A buborekmemoria eseteben a csomagocskak migneses dome- nek, a toltescsatolt memoria informicioi hordozoja villamos toltes. A lapkat koriil- vevo vezetekelrendezes, es az azokban lev6 iram ill. fesziiltsegviszonyok alakitjak ki azt a teret. amely a csomagocskakat vegig- lepteti a feliileten. Ezeket az aramkoroket bemeneti, kimeneti illeszto egydgek, es a Ieptetest vezerlo aramkorok egeszitik ki. Ha olyan informaciora van sziiksegiink, amely a lapka belsejeben tartozkodik, min- dig ki kell varnunk. mig a szelhez er - csak itt lehetseges az erzekeles. a kiolvasas. Ezek tehat nem veletlenszeru hozzaf~rasu memoriak, hanem sorosak, mint a mag- nesszalag is.

Toltescsatolt (CCD) memoriakat a Fa- irchild fejleszt, 32K x 1,64K x 1 kapacitas- sal, buborekmemoriat tobb ceg is, igy pl. az INTEL 1 Mbites ( 1 28K x 8 szervezesu) egysegeket. A villamos toltesek a lepteto elektromos ter hianyaban rovid ido alatt kiegyenlitodnek a ft.lvezet6 lapka feliile- ten, a CCD memoriak ezert illanoak (tap- fesziiltseg. sot lepteto jelek is sziiksigesek az informicio megorzes6hez). A magneses tartomanyok, domenek a lepteto magneses ter hianyaban mozdulatlanokka valnak, de tartosan megmaradnak, igy a buborek- memoria nem illano.

A dinamikus RAM membriak felCpitCse, alkalmazasa

A statikus irhato/olvashato memoriak, a SRAM-ok, igen egyszeruen hasznalhato- ak, vezerlo jeleik a legtobb mikroprocesz- szorhoz kozvetleniil hozzakapcsolhatoak. Hatterteleppel kiegkszitve informaciotar- talmukat halozat hianyaban is megorzik.

42. abru 4 2104 olvasva nzddositas ciklusa

Hitranyos tulajdonsaguk, hogy relative kis kapacitasuak es dragak. E ket szem- pont alapjan elonyosebbeknek kell elis- merniink a dinamikus RAM-okat, melyek igen nagy kapacitasuak, es olcsok.

A dinamikus RAM-ban azonban, mint tudjuk, az informaciot egy-egy MOS-FET gate-kapacitasan levo paranyi tolteskent taroljuk, s ez a toltes - akarmilyen nagy is a gate ellenallas, barmilyen kicsik is a szi- vargasi aramok, - elobb - utobb kisul. A gyakorlatban a gyartok tobbnyire legfel- jebb 2 ms-ig garantaljik a toltes megmara- dasit. Ezert a DRAM cellak tartalmat az igy adodo idotartamon belul ki kell olvasni i s annak megfelelo uj, friss toltest kell a kis kapacitisokhoz juttatni. Ezt a folyamatot nevezziik a memoria fr~ssitesenek.

Mindcz azt jelenti, hogy a DRAM ve- zerlese kezelese joval bonyolultabb, mint a statikus RAM-oke. Ennek egyik kiivetkez- menye, hogy a fejlesztok, mikroszamito- gep epitok sokszor idegenkednek az aikal- mazasatol. Nemcsak a tervezes, epites bo- nyolultabb, hanem a felelesztes, a kesobbi szervizeles es hibakereses is joval koriilme- nyesebb, mint statikus memoriak eseteben. A digitalis LSI aramkorok tulnyomo tobb- seginel jol jarhato ut az ellenorzeshez, kip- robalashoz az, ha az iizemi frekvencianal annyival kisebb frekvenciaju jelekkel mu- kodtetjiik, hogy a valtozasokat kovetni tudjuk, pl. a mikroprocesszorok egyes- ltpes jellegu vizsgalatakor. A DRAM IC ilyen vizsgalata nem oldhato meg, itt a 2 ms idotartam meghatirozza a frissites ko- telezo suriisi.get! Talan az ujabban megje- lent kvazi-statikus RAM-ok jelentenek majd valtozast - ha elfogadhato iron ke- riilnek forgalomba!

Egy mindezek ellentre nepszerii DRAM IC-vel, az INTEL ceg 2 104 tipusu aramko- revel ismerkediink meg legeloszor. Az IC beld felepiteset a 29. ribran vazoltuk fel. Elso raneztsre megallapithatb, hogy az aramkor belso felkpitese joval osszetet- tebb, mint a SRAM memoriakt. Azt is lathatjuk, hogy ez az IC harom tapfesziilt-

seget igenyel a miikodesehez, es ket oraje- let ( m C s CAS). Aktiv allapotban az IC fogyasztasa 462 mW, standby helyzetben 27 mW. A i'rissitesi igenye szabvanyos, 2 ms-on beliil kell a tartalmat megujitani.

A 2104-nek, mint a DRAM-ok tobbse- genek, idomultiplexelt a cim-bevezetese. A 4K cimzesehez sziikseges 12 cimbitet 6 csatlakozo ponton fogadja, az AO. . . A5 kivezeteseken. A memoria mezo 64 sor x 64 oszlop elrendezesu, a 12 bites cim (AO.. . A l l ) also 6 bitje (AO.. .AS) a sor- cim, a felso bitek (A6. . . A1 I) az oszlopci- met kepviselik. Amikor az IC cimbevezete- sein a sorcim kialakult, azt a (Row Address Strobe, sorcim aktivilas) jellel Fell jelezs. amikor ezeken a pontokon oszlopcim all, erre a (Column Adress Strobe, oszlopcim aktivalas) jel uta1.A el - hasonloan a statikus memoriikhoz - az irasi vagy olvasasi folyamatot engede- lyezi. A Rm es a CAS orajelek TTL szin- tuek, es a lefuto eliik (negativ el) engedt- lyezi a megfelelo ciinszegmenseknek a bel- so tarolokba torteno betolteset.

A 2104 olvasas-ciklusat vazoltuk fel a 40. abran. A CT jelnek a C X lefuto elekor mar alacsony szintunek kell lennie. A kiol- vasott adat a CAS negativ ele utin t,,, = 200 ns idovel jelenik meg (a 2104-2 valtozatnal, a 2104-1 eseten 150 ns, a 2104 alaptipusnal 250 ns mulva). Az ervenyes ki- meno adat a n alacsony aktiv szintje meg- szunese utan is fennill, kb. 30 ps ideig. A di- namikus RAM-okna1 a cimszeletek bekiilde- si sorrendje es idozitese erosen kotott, mi- vela sor- es oszlopcimet beiro ket jel egyut- tal szamos belso miikodes kivalto jele is!

Az irasi ciklus eseten (41. abra) az iras- engedelyezo WE jelnek a sorcim megjele- nesekor meg nem kell aktiv alacsonynak lennie, de az oszlopcim ervenyesitesekor mar igen. A CAS negativ ele utan a WE mar ismet lehet magas szintu, nem befolya- solja a tovabbi mukodest. Nagyon fontos eszrevenniink, hogy a 2104 irasi ciklusa- ban is aktivizalodik a kimeneti pontja is, a most beirt uj adat ott is megjelenik!

44. abra Kvbzi statikus RAM illeszttse 280 mikroprocesszorhoz

szinten kell tartani, a memoria IC kijelolt- se idejen. Ha a felhasznalt mikroprocesz- szor ciklusideje kisebb 10 ps-naL folyama- tosan alacsony szinten lehet az Flab. Min- den normal memoria ciklus utan lezajlik ekkor egy frissites, melyhez a frissito cimet 6s egyeb vezerlo jeleket a memoria belso aramkorei allitjak elo. Egyetlen kovetel- menyt kell teljesiteni: a mikroprocesszor ciklusidejenek 500 ns felettinek kell lennie, s 4 ms alatt minden koriilmenyek kozott legalabb 256 memoriaciklusnak meg kell tortknnie.

A rovid ciklusu frissitkshez a vezirlo IC kivezetkst (F) + 5 V fesziiltsegre kell kotni. Ez a frissitesi mod kihasznalja azt a tenyt, hogy ezek a memoriak ket, azonos jellegu es meretu memoria-matrix felbol epiilnek fel, s igy lehetseges az egyik fel kiolvasasa vagy irasa alatt a masik fel frissitese. A + 5 V-os ponthoz az F kivezetkst felhuzo elle- nallason at kell csatlakoztatni, 6s c~lszeru a mikroprocesszor WAIT vagy RDY IN pontjaval is osszekotni azt.

Amikor a mikroprocesszor memoriahoz fordul, a DRAM-hoz kiildott cim legalso (AD) bitje negaltja jeloli ki a frissittsre keriilo memoria felet, a frissito cim tovab- bi bitjeit az IC belso aramkorei illitjak elo. Mivel a normal mukodeskor a memoria cimek sorrendben kovetkeznek, nagy a va- 16szinusege annak, hogy adott idotartam alatt kb. azonos mennyisegu A0 = 0 6s A0 = 1 jellegu cimet vezetiink a kvazi- statikus RAM-hoz. Ha szerencsetlen mo- don ez nem igy lenne, egy automatizmus Iep mukodesbe. Ha egymas utan 19 eset- ben csak paros vagy csak piratlan memo- riacim keriilt az IC bemeneteire, az IC beiktat egy hosszu ciklusu frissittst. Ehhez szukseges, hogy a mikroprocesszort vara- kozasra tudja kesztetni, a WAIT vagy RDY IN bemeneten at!

Ha az F IC-lab alacsony szinten van, de E, R ill. W alacsony szinten aktiv vezkrlo jelek egyike sem lep fel, 100ps utan megin- dul a belso onfrissites, 6s mindaddig fenn-

all, mig az elobb vazolt helyzet meg nem szunik. Egy-egy sor frissitese ekkor (belso bra segitsegevel) 15 ps-kent tortenik meg, a teljes memoria 3,84 ms alatt frissiil. A 44. &bra azt mutatja be, hogy a Z80 hogyan mukodtetheto ossze a Z 6132 kvazi-stati- kus RAM memoriaval. Ilyen osszeallitas- ban a 280 DRAM-kezelo jeleit nem is hasznaljuk!

RAM tesztela program

A megepitett mikroszamitogep ellenor- zesehez tartozik a felhasznalt RAM me- moriak teszteltse is. A kovetkezokben egy 256 bajt ellenorzestre alkalmas kis progra- mot mutatunk be, mely nagyobb memori- ateriilet vizsgalatara is felhasznalhato ugy, hogy a kezdocimet minden teszteles utan 256-tal megnoveljiik. A 256-0s blokkok ugy adodnak, hogy a 8 bites szohosszusag miatt egy-egy vizsgalo mintazat 256 kom- binacioval rendelkezik.

A RAM ellenorzes alapelve az, hogy be- irunk egy adatot a memoriaba, majd visz- szaolvassuk es elleni5rizziik, hogy az valo- ban beirodott-e, es kiolvashato-e. Ha pl. az 5800 cimen kezdodo 256 bajt vizsgalata a feladat (5800. . .58 FF), a beirhato bitmin- tak a kovetkezok lehetnknek:

A beirast koveto visszaolvas~skor ossze- vetve a visszaolvasott es a beirt adatot, a memoriat minosithetjiik. De neha megle- petes erhet benniinket! Ha pl. multiplexelt adat/cimBUSZ van a mikroszamitogt.p- ben (pl. 8085 eseten), a nem letezo memori- ateriilet beolvasasakor adatkent a cim a l d bajtja jelenik meg! Az elozo ellenorzes utin pedig a RAM-ot megltvonek, jbnak mino- sitettiik volna! Mas esetekben is elofordul- hat teves Crtekelis, ezert a gyakorlatban mindig sorozat-vizsgalatot vegziink, ku- Ionbozo bitmintakat kiildiink ki ugyanab- ba a rekeszbe is, a vizsgalat egyes fazisai soran. Az elobb leirt vizsgalati fazis utin az elso rekeszben 01-et, a masodikba 02-t, az utolso elottibe FF-et, az utolsoba 00-t kiildiink, azutan ismet eggyel eltoljuk a teljes mintizatot. Egy teljes vizsgalati sor utan mar nem maradhat ketsegiink a me- moria minosege felol! A program folya- matabraja a 45. abran lathato, 8080 vagy 8085 mikroprocesszort feltetelezve.

A ket belso kis ciklus koziil az elso a betolto, a masodik a kiolvaso ciklus. A tel- jes 256 bajtos teriiletet beirja a program es ezutan olvas csak ki. A nagy ciklus a kezdo minta eltolasat vegzi el, 256-szor. Ha az olvasas soran elterest tapasztal a program, hibajelzes generalhato.

(KC. a vizsg6land6 216 bhjt elsh rekesze dmel

45. abru RAM tesztprogram folyamatabraja

A program listijat a 6 . thblhzat mutatja be, asembler szinten. A vizsgalando RAM teriilet kezdo cimet a masodik sorban,

SETKC LXI H, 5800H 5800, ertekre allitottuk be, a tenyleges ci- met tehat itt kell megadni az 5800 helyett. A 256 vegrehajtando lepes megtortentet a program sajatosan ellenorzi. Minden 16- pesben noveli a vizsgilo biniris szam erte- ket eggyel. Mivel256 noveles utin a 8 bites adat tppen az eredeti, kindulasival egyezik meg, elegendo csak ezt ellenorizni. Hason- 16 fogassal allitja vissza a program a kez- docimet is a H,L regiszterparban. Az also bajt 256 lepes utin az eredeti erteket tartal- mazza, a felso eggyel nott - igy elegendo a felso bijtot (a H tartalmat) eggyel csok- kenteni (DCR H).

A program futasi ideje kb. 0,5 s, a pon- tos ertkk az alkalmazott mikroprocesszor, t s az orageneritorban Ievo kvarc frekven- ciijatol fiigg.

Szempontok mikroszamitbg6p memoriajanak b6vitesChez

Ebben a fejezetben nkhany fontos szem- pontot adunk meg, melyeket figyelembe kell venni, ha egy meglevo mikroszamito- gep memoriajit boviteni szeretnenk. Talin a legfontosabb, hogy csak olyan esetben celszeru bovitesre villalkozni, ha a mikro-

6. rdbld:ur. R A M trsrtprogram listala (8080 assembler)

START MVI C.00 ; programkezdet SETKC LXI 11,5800 , kerdocim beillitasa 1

MOV A,C MTOLT MOV M.A ; M-be tolti A tartalmdt

INX H : H. L novelese - ~- -.

INK A ; A novelese CMP C : A tartalma mar= C?k JNZ MTOLT ; ha nem. tijra M tolttisher DCR H ; L ekkor a kiindulasi ertek, H csbkken

: I-gyei. igy H, L tartalma ismet a kezdocim MTEST CMP M ; M osszehalonlitasa A-vdl

JNZ NIBA , ha nem egyerik - h~ha je l~es INX H INK A CMP C : A tartal~na mar =C? JNZ MTEST : ha nem, iqra osszehasonlitishor INR C XRA A , A tartalma heillitisa 0-ra CMP C : C tartalma 07 JNZ SETKC ; ha nem. iljra k e ~ d JMP KESZ

HlBA . . . : h~bdjel/ist kidlakit6 progrdmress . . . : hibalelsii program utolso sora

K ~ S Z ; tovibbl prograinrislek

gep kapcsolasit teljes rCszletesstggel is- merjiik. A logikai kapcsolas feltarisa utan ki is kell azt ertekelniink, a kovetkezo ker- descsoportokra kell megkeresni a valaszo- kat: -- milyen jellegu es tipusu memoriik van-

nak beepitve, hogyan van megoldva a memoriik kijelolese, a cimdekodolis tel- jes dekodolissal vagy egyszerii, itfedeses dekSdolissa1 valosul meg? Ha teljes de- kbdolast alkalmaztak a mikroszitnith- gepben - ami sajnos eleg ritkin fordul el6 - egyszeru a helyzetiink. a tovBbbi memoriareszletekct is teljes dekodolassal megoldhatjuk. Ha csak rCszleges a belso dekodolis, a bovites erdekeben az erede- ti kesziilekbe is bele kell nyulni, es utolag kell - a sziikseges mertekben -- teljesebbe tenni a cimdekodolist. Ha a beepitett memoria a csatlakoztatni kivinthoz k6- pest kis kapacitisu. sokszor azt a megol- dast valasztjuk, hogy a kiilso kiegeszites csatlakoztatasakor a belso eredetit egy- szeriien letiltjuk. Ezt a megoIdast has7- niljak pl. a Sinclair szemelyi szimitoge- pek is. A ZX-81 beepitett RAM-ja 1 Kbajt, a csatlakoztathato 16 K-s bovito egyuttal letiltja a belso memoriat.

- Fel kell merni, hogy a mikroszamitogep vonalai terhelhetoek-e a kiegeszito iramkorokkel (a cim-, az adat-, a vezerlo vonalak es a tapegyseg kiilon-kiilon el kell hogy viseljek a megnovekedett ter-

helest). Ha a BUSZ-ok valamelyikinek meghajto kapacitisa elcgtclcn Icnne, BUSZ-erosit6 IC-kct kcll alkallnaz- nunk. Amennyibe~i a tipcgyseg bizonyul kis teljesit~iienyiit~ck. vagy a niikrogep tipegyskgkt kcll mcgcriisitcni, kagy ki- egcs7itisnck kcll sqiJt tipcgysiget kiszi- tcni.

H a a ~nikrogcpbcn stirtikus RAM me- moriik vannitk, i l talibao nem ctlszerii DRAM kiegi-s7itCssei probalkozni. l ~ i a az alapgcp kiszitesekor m i r DRAM ke- zeltshez is kialakitottak veztrlo jeleket. akkor johet sroba dinamikus k i e g k i t o memoria (elsosorban Z80-ra kpiilo mik- roszimitogCpeknC1). Ha a mikroszimi- togep beepitett RAM-ja dinamikus, a bovitest ugy ctlszcrii megvalositani. hogy abban ugyanazt a DRAM tipust haszniljuk fel. Ekkor az alapgep frissito mechanizmusa ellitja a bovitks frissiteset is! Elter6 tipusu DRAM csatlakoztatasa elijtt alaposan elemezni kell a meglevo mikrogkpet is, 6s a felhasznilni kivint DRAM adatlapjit is! ROM tipusu memoriikkal szinte mm-

den esetben egyszeriien bovithetoek a mik- roszimitogepek, itt a cimdekodolas mel- lett csak a vezCrlo jelek csatlakoztatasarol kell gondoskodnunk. Fontos mig arra fel- hivni a figyelmet, hogy a kiegtszitt.~ csatla- koztatisa altal a mikroszamitogep zajok- ra, zavarokra erzkkenyebbe vilik. Ezert a

leheto legrijvidebb osszekoto vezetikeket, a legkisebb meretet celszerii hasznalni a bovittskor.

[I] STAND4RDGRAPH Das stano-plot 111 system (CiyartrnPnyismerteto) 1980. Printed in West-Germany 0610801

[?I TEXAS INSTRUMENTS Die Programmierbaren Ein Paket voller Losungen (Gyartmiinyismerteto) Deutschland.

[3] IRING ELECTRIC Tlle Brainbank (Gqirtmany~smerteto)

[4] Erlc Catler Conna~,sez-vons touteb les memolrss? Electronique Industrielle No 60,'l 11 1983 p 102 I09

[5] dr. M a d a r a s ~ Lisrlo A perifiriiik es a memoridk cimzt'se Automati/ilBs. 1983 7. s~ 23 31. o.

W Ci. B. Computer-Turbo Chip. 1984. Nr.?. p. 262 264.

171 TEXAS INSTRUMENTS The Bipolar Microcomputer Components Data- Book for Des~gn Engineers LCC 4440 Printed in U.S.A

[Y] Dle Weltrrentuicklung der Chips Chip, 1983. Nr. 12. p. 44 47.

[9] Adressdekodlerung Elektor. 1984. januar. p. 1 70 I 74.

[lo] H . B. Speicherverwaltung fur Mlkroprocessoren Memory- Manager Chip, 1982. iXr 6. p 162 165.

[I I] Engineering Staff PROM, ROM Power-Strobiog Reduces Power Con- rumptlon EDN, 1980 szept p 100 102.

{I?] Don Schuman Strohing limits pouer needed by EPROMs Electronics 1983. mijus 19 p. 138.

1131 Michael Bolan . . RAM dons lithium-cell hat for convenient nonvola- trlity hlcltronlrs 1983 junius 30 p 147 150

11.11 IYTEL Educationdl Product, Ddta Cdtalug U.S.A. 1981 aug.

1151 National Semiconductor Menlor? Databook 1980. U . S . A .

1161 ZILOG Microcomputer Components Data Book 1980. februar Printed in U.S.A.

[I71 Luecke - M i x Carr FClveretos thrak tervezise es alkalmarisa Musrakr Kbnyvklddo. Bud;lpcst 19KO

[I81 Krilsiin GyOrg) A ZILOG ceg mikrc~prccessrol csaladjai LSI 4 [SZ 1983 Budapest

[I91 IhTEL Memory design handbook Intel Corp. 1977

[20] National Semiconductor Memory Applicat~ons Handbook 1978. Printed in West Germany

1211 E. J Milner Fast memor) test checks individual blts EDN 1983. okt. 13. p. 227 230

1 I 4 k . . 0 i a w ~ ~in"ir

i

l * \ a I ~ P L E R A T E

e LlMlT ON

@ @ DIGITAL C-METER

I * . . -. ..% % . - -&*s.

I I

A digitil is kapacitism6ro k6sziil6k kondenzhtorok gyors vizsgilatdra, bemdrhskre, k6nyelmes

vilogatisira alkalmas m6roberendezhs. Kezel6se igen egyszeru, mert automatikusan:

- jelzi a dimenzicit, - a m6r6shatirvilths i r i n y i t hibhs m6r6shatir

eset6n, - hatbtalanitja a m6rovezet6k soros ellenhll6sit 6s indu ktivit isit, valamint kapacitisit, - jelenleg elterjedten alkalmazott kapacitism6rok m6rksi mcidszereihez kbpest tizszeres mCr6si pontosshgot 6s tizszeres m6r6si sebess6get biztosit, - be6pitett vhlogat6 egys6ggel rendelkezik.

Miiszaki adatok

MerCsi tartornany (hat korzetben) MBrCsi pontossag 6sszehasonlitasi pontossag MerCsi id6 KijelzCs

MBret Torneg

3 pF.. .3 pF +O.Q2% k1 digit 7,s. . .75 rns digitalis, 6 szamjegyes, tizedesvessz6. rnCrCshatarhiba 6s kapcsolisi ir6ny kijelzdssel 6 szarnjegyre beallithat6 als6 6s fels6 hatar 425 x 150 x 440 rnm kb. 7,5 kg

TELMES M~JSZERIPARI SZ~~ETKEZET Budapest XVIII., Marx u. 12. Telefon: 272-808. Ker. oszt.

INTEL SO80 bsizisi tanulo

A TELMES Muszeripari Szovetkezet elstik6nt kifejlesztette azt az egykirtyis mikrogbpet, mely lehetdv6 teszi mind a kezdbk, mind a fejleszttik r6sz6re a szocialista relicibbbl beszerezheto alkat- r6szekb6l felkpitett mikroszimitbg6p hasznilatit. A kir tya tartalmazza mindazokat a rbszeket, melyek elengedhe- tetlenul szuks6gesek a tanulbhoz 6s a programfejleszt6shez. Tar- tarlmaz egy klaviatlirit, melyen keresztul hexadecimilisan prog- ramozhatb, valamint egy egysoros display-t, mely lehetBv6 teszi az adat 6s a cimbusz tartalminak hexadecimilis kijelz6s6t. A berendezeshez tartozb tanul6programok C ezek leirba le- het6v6 teszi a kezdoknek a mikroprocesszoros technika hard- ware-es 6s solftware-es ismereteinek elsajititisit. Lehetov6 teszi a tanulbprogramok meg6rt6se alapjin az on6116 programk6szi- tCst, valamint ezeknek a programoknak az EPROM-ba torteno be6get6s6t.

Az EPROM-ba valb be6geto r6sz, valamint a program fejlesztese kozbeni hibik felfedeset elBsegit6 rdsz (hardware-es brake-point) lehetov6 teszi a mikroprocesszoros technikiban jiratosak szimi- ra is a g6p hasznilatit. Lehetosdg van arra, hogy a programot egy elore tetszolegesen beillithato cimig futtathassuk, 6s onnan vagy g6pi ciklusonk6nt vagy utasitis ciklusonkent l6ptessuk to- vibb.

A mikrog6p k i r t y i j i n taIilhat6 portok (perif6ria illesztbk) lehe- t6v6 teszik a mikrogbpnek vedr lCi (PLC) feladatokra valb hau- ni lat i t . Lehetsdges a berendezissel egyszeru PLC iramkorok modellez6se.

A k i r t y in lev6 csatlakoz6n ki vannak vezetve a cim- 6s adat- buszok, valamint a vez6rl6 jelek. Ezeken a csatlakozokon keresz- tu l hardware-esen is bovithetd a rendszer, lehetBv6 t6ve az osz- szetettebb vez6rl6si feladatokra valb hasznilatit (portok szimi- nak a bbvit6s6vel), valamint a hatbkonyabb software-es t imo- gatdsnak a biztositidt.

A mikrosz6mit6gCp h i r o m rCszegysCgbii1 611: - artpgep, - kijelzok csoportja, - tasztatura 6s (getti. Ezek az egys6gek kulon-kulon rendelhetok meg. A hirom egys6g egy diplomatatiskiba szerelheto, euel is bizto- sitva a mikrog6p konnyu hordozhatosigit. Az alapg6p a tiskiba 6pitve kerul forgalmazisra.

K i i lon kaphat6k m6g az aalbbi egyshgek: - tipegysbg (1984. elejbtol), - az EPROM-okat UV sugirral torlo egys6g (1984. elejetol).

Jelenleg fejlesztes a la t t vannak a kovetkezii egysegek: - TV display, - ASC II. karaktereket tartalmazb klaviatlira, - memoriabovito egysbg, -assembler fordit6, - kazettis magnetofon (forditb 6s egy6b programok tiroliGra).

Cimtartominy : 64 K byte EPROM membria: 4 K byte

Ebb61 2 K byte a rendszer program,

2 K byte-ot a felhasznilo tolthet fel. RAM memoria: 3 K byte

Ebbol 2 K byte-tal a felhasznilb szabadon rendelkezik.

Kulso input/output pont: 24 vonal (pirhuzamosan) EPROM programozb: 2708-asok 6getdsBre Interface: Busz es az 110 vonalak TTL kompatibili-

sek. Software: Rendszermonitor: 0000.. .07 FF

cimtartominy ban Tfpfeszults6gek: eset6n) +5 V/2,5 A (TIL 311 tip. kijelzo egys6g

-5 V/0,5 A +12 V/1 A + 30 V/0,08 A

TELMES MUSZERIPARI SZOYETKEZET

Budapest.

XVIII. Marx u. 12.

Tclefon~

272-808

A Rcididtechnika 1971. kvi kvkonyvkben megjelent 7 oszcillatoros kis orgona leirasa igen uagy tetszkst aratott olvmdink kork- ben. Mkg ma is szamtalan leveler kapunk olvasdinktdl, akik most szeretnkk elkbzite- ni a kis orgonat. Tobbek kozott ez is inspi- ralt arra, hogy egy annal mkg egyszerubb, de igen jdl rniikodo kis orgonat tervezzek, illetve kpitsek, hogy azok is elkkszithess6k, akik egy komolyabb, polifdnikus orgona megkpitkskhez nem mernknek hozzafogni. Termkszetesen ezzel a kis orgonavalparhu- zamosan egy minden igknyt kielkgito polifd- nikus orgona is elkksziilt ks mar kb. 1 kve kifoghtalanul mukodik. Amennyiben erre igkny mutatkozik, ezt is le. fogjuk kozolni.

Kis orgonank bar monofon, tehat egy- szerre csak egy lenyomott billentyii hangja szol - mindig a legmagasabb hang6 -, m6g- is igen komoly hangszerkknt hasznalhato, mivel egy billentyu lenyomasaval6 oktav- nyi pl. ,,CW hang szolaltathato meg. Kii- lonbozo intenzithssal es ezek keverhetok is egymassal. Sokan azt hiszik, hogy a mono- fon orgonaknak ma mar nincs litjogosult- saguk. Ez nagy tevedts. Ketsegtelen, hogy egy polifonikus orgonanal basszuskiseret stb. is jatszhato, azonban pl. egy kis zene- karban mint szo16hangszer, gyonyorii hangjaval meltin kelt elismerest a mono- fon orgona is. Nem beszklve pl. a rafordi- tott koltdgrol, 6s a befektetett rengeteg munkarol stb. Persze azkrt munka itt is akad.

Orgonank blokksemajat az 1. abran lat- hatjuk. Mindossze egyetlen, de rendkiviil stabil multivibratorral elktszitett hang- frekvencih generatort - vezkroszcillatort - tartalmaz, melynek frekvenciajat a billen- tyu Crintkezokre forrasztott - lehetoleg jo minodgii-trimmer-potmkterekkel hangol- juk, es amelyeket. a billentyii erintkezak kapcsolnak. Az igy eloallitott hangfrek- venciat 5 d b bistabil multivibratorbol a110 frekvenciafelezo osztolancra vezetjuk, melyntl minden egyes osztast az intonal6 potenciomtterekhez vezetiink el. Eziltal az alaposzcillator jelkvel'egyiitt 6 jelet ke- verhetiink ossze tetszb szerinti intenzitas- sal. Tulajdonk6ppen ez az intonalasi lehe- tostg adja kis orgonank lenyeget, hogy monofon orgona letere rendkiviil bo hang- karakterkkszlettel rendelkezik. Pl.: egy alaphang t s a 4 oszt6rol levett jel egyiitte- sen igen erdekes hanghatast kelt. Raadasul

a ktt hang intenzitasa kiilon-kulon is sza- balyozhato. Ez valamennyi hang esettben fennall.

Az intonalo potenciometerektol a jel a hangregiszter fokozatra keriil, ah01 kello formalas, sziires utan ujabb hangvariaciok allithatok elo, illetve alakithatok ki. Innen egy kis eloerosito fokozatra keriil a mar formalt jel, majd a PU-hoz, vagy egy vege- rosito fokozathoz kapcsolhatjuk.

Termeszetesen vibrato generatorral is rendelkezik orgonank, melynek ugy a frek- venciajat, mint a frekvencia loketet szaba- lvozni tudiuk. Leirasat kksobbiekben bo-

lator. 5 oszto, 1 vibrato generator, 1 eloe- rosito 12 mA! Ehhez meg hozzajon a LED- kijelzo 10 mA, az osszesen 22 mA! Ameny- nyiben az osztokat IC-vel helyettesitjiik, ugy termeszetesen tobb lesz a fogyasztas (ezzel bovebben az oszt6knal foglalko- zunk).

Most pedig tekintsiik at hangszeriink hangkeszletet. A kis orgona 3 oktavos kla- viaturaval keszult (37 billentyu). Alap- hangja (az oszcillatorrol kozvetlen kapott jel) az egyvonalas ,,Fm-to1 (349,2 Hz) a nkgyvonalas ,,FW-ig (2 794 Hz) terjed. Ha hozzatessziik az 5 osztorol levett ieleket is.

;ebben thigyaljuk. lithatjuk, hogy 6 oktavnyi han&dszlettel A kis oreona 2 db la~oselemmel tobb. rendelkeziink! No de ntzziik meg az alabbi

mint egy ivig iizemeltetheto, hiszen kis tiblizatot, igy talin jobbanwit tudjuk osszfogyasztba egyiittesen, tehat 1 oszcil- tekinteni az elmondottakat:

alaphang F = 349,2 Hz, egyvonalas oktavt61 potmiter 2794 Hz-ig 4 vonalas oktavig 1. oszt6 f, = 174,6 Hz kis oktivt61 . -

1397 Hz-ig 3 vonalas oktavig 2. potmeter

2. oszt6 f, = 83,31 Hz iagy oktivt61 -

698,5 Hz-ig 2 vonalas oktavig 3. potmeter

3. oszto f. = 43,65 Hz iontra oktavtol - 4. potmeter 349,2 Hz-ig 1 vonalas oktavig 4. oszto f,, = 21,82 Hz siubkontra oktavta

174,6 Hz-ig kis oktavig 5' potmeter 5. oszto f,, = 10,9 Hz-to1 6. potmeter 87,3 1 Hz-ig nagy oktavig.

1. dbra. Az orgona tombvazlata

8 1

2. hbra. A teljes kapcsolasi rajz

I. fknj kbp. A; otgoti.i folu111c;:~~ir (Oul oldul, belso" rksz)

82

2. fknykkp. Feliilnkzet, jobb oldal, belso" rksz

3. dhra. A N ~ k ~ - l a ~ o k iisszeallitdsa

Az f,, clcjc a 10.9 Hz gyakorlatilag mar nem is zenei hang, csak morgis. Nos tehat lathatjuk, hogy kis orgonink mekkora hangkeszlettel rendelkezik a harom oktav terjedelmeben. Amint Iathatjuk, gyakorla- tilag a 4 vonalas oktavtol a szubkontra oktavig bezirolag minden hangunk meg- van, s ezeket tetszes szerinti intenzitassal keverhetjiik is egymassal. Arra is van lehe- tosegiink, hogy egy kiilon potenciometer- re1 az egksz klaviaturit hozzihangolhas- suk valamilyen hangszerhez. Erre azonban az oszcillator resznel reszletesen kiteriink. A fenti ismertetes utin kezdjiik meg orgo- nink reszletesebb leirasat. A teljes kapcso- lasi rajzot a 2. abran lathatjuk.

Mechanikai rCsz

Orgonank nagysaga dontoen a meglevo vagy beszerzendo klaviaturatol fiigg. A hangszer dobozat lecbol, funk vagy de- kor lemezbol allithatjuk ossze. Elkeszitese utan miiborrel, tapetaval vonhatjuk be, de temtszetesen fenyezhetjiik is. Labakat is szerelhetiink ra (TV labtarto vas, TV-lab), de pl. csobol is keszithetiink labakat. Ele- gendo azonban kis gumilab is, amivel pl. az asztalra helyezhetjiik. Azt mindenki sa- jat maga donti el, hogy hogyan kivanja elkesziteni. Azert a fobb mereteket megad- juk. Az orgona teljes hossza 90 cm, szeles- sege 32 cm, magassaga a billentyiikntl 6 cm, a hatso oldalon pedig 8 cm. Alakjat, illetve fomajat a mellhkelt fotbkon jo1 ki- vehetjiik. A doboz tetejen ket kis felnyitha- to fedelet ta!ilunk. Az egyikben - bal olda- Ion - a NYAK lemezek, a masikban - jobb oldalon - a billentyii erintkezok helyezked- nek el a hang016 trimmer-potmkterekkel egyiitt ( l a g 1. 6s 2. fhnykkp).

A NYAK lemezek mkrete egystgesen 85 x 40 mm. Ebb01 8 db-ra van sziikstgiink (1 oszcillator, 5 oszto, 1 vibrato generator, 1 eloerosito). Az egyes paneleket allitva, jobbr61 6s balrol egy 4 mm atmtrojii, kb. 15 cm hosszu, ket vtgtn menetes huzallal szoritjuk ossze ugy, hogy az egyes lemezek kozott 1,5 cm hosszu tavtartokat - vekony cso - helyezziink el. A vibrato generator paneljet 2,5 cm tavolsagra helyezziik el a 3. abra szerint (lasd az 1. fenykipet is). Kis alu. lemezbol ktszitsiink derekszoget, s az osszeallitott paneleket azzal erositsiik az alaplemezre. A panelsorrol irnyekolt veze-

tekkel vezessiik a vezeteket a billentyii erintkezokhoz, illetve a kezelolapon lev6 intonalo potenciometerekre.

A kezelolap 1,552 mm-es aluminium le- mez, melynek nagysaga 30 x 17 cm. A fel- szerelendo potenciometerek lehetnek ha- gyomanyos, de lehetnek tolopotmeterek is. A kezelolapon 9 db potenciometer, 1 telep- kapcsol6, egy kapcsolobol Lllo kapcsolo- siv (hangregiszter kapcsolok), valamint egy. a bekapcsolt illapotot jclzo piros LED talalhato (4 . abra).

Minden billentyu tulajdonkeppen 2-2 erintkezo part mukodtet. Az egyik a billen- tyu lenyomasakor eloszor be. a masik pe- dig egy gondolattal kesobb kikapcsol. A sorrendre iigyeljiink, nem mindegy! Erre azonban az oszcillator targyalasakor ku- Ion kiterek. Az erintkezok lehetnek postai relt-erintkezok (esetleg kette is vaghatjuk oket hosszaban, igy egy erintkezobol ket- tot kapunk), de keszithetjiik 0,5 mm-es rozsdamentes citerahurbol is; melyet forr- csucsokra forrasztva konnyen beallitha- tunk. Attol fiiggoen, hogy nyito vagy zaro kontaktust akarunk, az CrintkezGriividebb szarat alulra vagy feliilre helyezziik. Az 5.

nyos potenciometereket szerelunk fel, ak- kor azok minden nehezseg nelkiil felcsava- rozhatok. Ha azonban tolopotmetereket hasznalunk, azokat tobbfelekeppen is fel- szerelhetjiik. Termeszetesen a kezelolapot ki kell vagnunk a 4. abra szerint, majd az alabbi modon konnyen felszerelhetjiik, il- letve pontosan ,,lyukk6zepren allithatjuk a potmetereket. Jo modszer, hogy felhasz- naljuk a potmeteren lev0 lyukat. Oda alu- lemezbol egy kis hosszabbitast keszitiink, melyet felcsavarozunk a potmeterre, majd ezeket a fiileket egy hosszabb 4 mm-es

5 . abra. ~rinrkezo megoldrtrok

abran egy ket erintkezo elhelyezest litha- tunk. Ha citerahurbol keszitjiik az Crintke- zot, a hosszabbik szara kozvetlenii1,a bil- lentyii fajara fekhet.

A hangolo trimmer-potenciometereket egy plexi, vagy egyeb szigetelo csikra, forr- csucsokra billentyii Crintkezok folt he- lyezziik el. Igy minden billentyii felett lesz egy kis potenciometer 6s igy azonnal tud- juk, melyik potmetert kell allitani a hango- las folyaman, ugyanakkor itt kezre is esnek 6s jo1 allithatok (lasd 2. fenykip).

Nem beszeltiink meg a kezelolapon lev6 potmtterek felszereltserol. Ha hagyoma-

menettel ellatott orsora huzzuk, jobbrol es balrol egy-egy anyaval rogzitjiik. Igy az egesz potenciometcrt jobbra, balra tolhat- juk el. s pontosan beallithatjuk a helyere az anyakkal (6. abraj. Esetleges potenciome- ter csere eseten csak a kkt kis tartot kell kicsavarni, es maris kicserelhetjiik a hibas potmetert. Magat a menetes orsot - a mar raszerelt potenciomCterekkel egyiitt - alu. lemezbol kkszitett kis labakkal csavaroz- zuk -a kezelolapra. Az 1. fenykepen a NYAK lemezek mellett egy kis lapos do- bozt lathatunk. Ez nem egyeb, mint a ket la- poselemet magaba foglaloelemtartodoboz.

6. abra. A tolbpotenciornkte-

rek feler6sitkse

Alaphang k i Lf.1 in t . potmeterhez

Vi br. be

a potmeterekhez mend vezetek ne keriil- hessen rovidzarba, mert ez a tranzisztor azonnali tonkremenetelkt eredmenyezne. Mint latjuk a rajzon (2. abra), az elk5 hang beallitasat egy 47 kR-os trimmer-potme- terrel vegezziik. Azt is mindjart allitsuk kb. koztpallasba! Orgonank elso hangja a 4 vonalas ,,F" = 2 794 Hz. Ezt hangolosip- pal vagy egykb hangszer utjan ellenorizhet-

jiik. Ez az elso hang, melyet egyreszt az f jelu intonalo potmiterhez, masreszt az elso osztohoz vezethetjiik tovabb. Az orgona hangolasahoz osszesen 37 db trimmer- potmeterre van sziikstgiink, a kovetkezo megosztasban: 4,7 kR = 5db, 10 kC2 = 12 db, 22 kR = 13 db, 47 kR = 7 db. Felsze- relesiiket a kovetkezo sorrendben javasol- juk a klaviaturanak megfeleloen:

47 k 22 k 10 k 22 k 10 k 4,7 k 47 k ez a jobb oldali 6 db 7 db 6 db 6 db 6 db 5 db 1 db } indul6 hang

A behangolas folyamataval kesobb meg nyilvanulna meg. Mivel azonban a H F ki- bovebben foglalkozunk. menet foldelve van, igy nem hallunk sem-

A mechanikai resznel mar emlitettem a mit, csak miutan az ,,FK" erintkezo nyi- billentyu erintkezoket. Most nezziik meg tott, ezutin hallhatjuk a mar tiszta, tranzi-

7. ribra. A vezPrOszcillatOr kapcsOkrisi alaposabban. Mint a rajzokon is Iithatjuk, ensektol mentes jelet. Amikor a billentyiit rajza egy billentyu lenyomasakor lenyegeben ket felengedjiik, Cppen az elozo folyamat fordi-

8. ribra. A vez.6roszcillator NYAK Ps beiiltettsi rajza

Elektromos rCsz

Hanggenerator (7. abra)

Orgonank egyetlen hangfrekvencias ge- neratorral- vez~roszcillatorral - mukodik, egy astabil multivibratorral. Ez a genera- tor stabilitas szempontjabol a szilicium tranzisztoroknak koszonhetoen szinte ver- hetetlen. A meglevo es mar vagy 2 Cve kivaloan mukodo orgona utanhangolasa- ra egy esetben sem volt sziikseg! Nagyon fontos azonban, hogy az ide beipitett al- katrtszek lehetoleg jo minoseguek legye- nek. Az ellenallasok fkmrkteg, a kondenza- torok stiroflex, a hang010 trimmer-poten- ciometerek pedig lehetoleg keramia alapu- ak legyenek. A hanggenerator T, kollektor kortben talaljuk az 5 kR-os potmetert, amellyel az egtsz klaviaturat egyszerre hangolhatjuk. Ezt mar a proba idejCre is allitsuk kozepallasba, s ehhez a tovabbiak- ban m a r ne is nyuljunk. Celszeru ezt a NYAK lemezek mellett elhelyezni (lasd 1. fknykep)., de ki is hozhatjuk a kezelolapra. Nagyon iigyeljiink arra, hogy a T, tran- zisztorrol a billentyu Crintkezokhoz, illetve

kapcsolot mukodtetiink. Ezek koziil a ,,K" erintkezok a H F oszcillator megfelelo frek- venciajat kapcsoljak, az ,,FKn irintkezokpe- dig a recsegest gatoljak meg. A ,,K" erint- kezok normal allapotban, tehat amikor a billentyuk nincsenek lenyomva, nyitottak. Ekkor viszont az ,,FKm erintkezok zartak. Ntzziik meg mtg jobban: a billentyu lenyo- misakor a ,,K" erintkezo zar, majd egy gondolatnyi id6 mulva az ,,FK" erintkezo nyit. A , , K erintkezo zarasakor a HF osz- cillator a megfelelo frekvencian kezd rezeg- ni. Ezalatt az ido alatt lejatszodik egy tran- ziens jelenseg, amely egy koppanasban

tottja tortenik: eloszor az ,,FKn erintkezo zar, foldeli a H F kimenetet. Ezutan nyit a ,,K" Crintkezo es megszakitja a H F oszcilla- tor rezgeset. A szereles folyaman arra iigyel- junk, hogy lehetoleg az ,,FK" Crintkezo foldelo aga ,,egypontm foldeltsu legyen az oszcillator T, tranzisztora?ak emitterkvel.

Hanggeneratorunk NYAK ra jd t 6s a beiiltetist a 8. ribran Iathatjuk. Ugyeljiink arra, hogy a rajzon nemcsak itt, de mashol is, a BC122 bekotese szerint van a NYAK megrajzolva (BC-E). Mas bekotesu tran- zisztornal rajzoljuk at! A feihasznalhato tranzisztorok: BC182, BFY33, BC109 stb.

I

9. abra. A ,frekvenciaoszto kapcsolasi rajza

K ; int

K ;

f u r a t

11. bbra. Az SN7493N ZC bekotksi rajza

Frekvenciaoszt6k (9. abra)

Frekvenciaosztonak - felezonek - bista- bil multivibratorokat alkalmazunk. Ezek igen jol vezerelhetok Cs biztosan inditjik a kovetkezo fokozatokat. Itt is a mar emli- tett tranzisztorokat hasznalhatjuk fel. Az osztokbo15 db-ra van sziikskg. Mind az ot egysCg teljesen egyforma. Itt mar hasznal- hatunk sknreteg ellenillast is, mert az aramkorok nern kenyesek. A megadott Cr- tkkekkel kb. 20 Hz-to1 2 kHz-ig - 10 fok t s + 40 fok kozott iizembiztosan mukodik. A kondenzatorok azert itt is legalabb sti- rok legyenek. Sehol ne hasznaljunk az Bpi- tts folyaman tircsa kondenzatorokat!

Amint a rajzon lathatjuk, az oszto T, tranzisztorarol vessziik ki a hangfrekvenci- as jelet, melyet az intonal6 potmeterhez vezetiink el, a T, tranzisztorrol pedig a kovetkezo oszto fokozatot hajtjuk meg. Ezt igy folytatjuk, mig az utolso~osztohoz nern eriink. A osztofokozat NYAK rajzat es a beiiltettst a 10. abran lathatjuk. Itt meg kell emlitenem, hogy az osztast sokkal egyszerubben is megvalbsithatjuk: egyet- len IC-vel. Igy azonban nern 5, hanem csak 4-es osztast kaphatunk (tehat elmarad az f,, osztas). Ez azonban kiilonos problemat nern okoz, mert igy is 5 hangunk marad -

10. abra. A frekvenciaosztd NYAK i s beiiltetksi rajza

az alaphanggal - 6 helyett. Intonalo pot- mkterbol is csak 5 db-ra lesz sziiksegiink. Mindenki sajat elgondolasa szerint az tpiti meg, amelyik tetszik.

Osztbkent a d u n k is m L elfogadhato aron forgalomban Mvo SN7493 TTL IC-t hasznalhatjuk fel (4 bites binaris szimla- 16). Bar ezt az IC-t nern elektronikus orgo- na ckljara kkszitettek, mCgis kitdnoen fel- hasznalhato egy ktt szempont figyelembe- vttelkvel. PI.: Tapfesziiltsege 5 V f 5% legyen. A bemenetre max. 5,s V fesziiltseg keriilhet, ez6rt a bemenetet vagy Zener- diodhal, vagy egy 2,2 kQ-os ellenallassal sontolni kell. Az IC kimeneti ellenallasat ugy kell megvalasztani, hogy a kimeneten !6 mA-nal nagyobb aram ne legyen. Ugyelni kell arra is, hogy a kimenetre se keriilhessen 5 V-na1 nagyobb fesziiltseg. Az IC tapfesziiltstg bevezeto Iabara - 5. lab - I00 nF-os hidegito kondenzatort kell tenni, Cs lehetoleg rovid huzalozast kell hasznalni a zavarmentes mukodeshez. Te- hat ezekre kell iigyeli. A mi celjainknak azonban igy is megfelel. Az IC arabbl nern tudjuk kihozni az egytbkent 6 egysegbol a110 hagyomanyos osztok irat, nern beszel- ve a sok munkirol, melyet az 5 oszto elke- szittse jelent. Az IC-rol kapott, felezett frekvenciakat - 8., 9., 1 I., 12. lab - kozvet- len az intonalo potmeterekhez vezethetjiik.

12. abra. A vibratd generator kapcsolasi rajza ( A M )

Az IC-hez sziikseges 5 V fesziiltseget egy LM340, UA7805 stb. stabilizator IC-rol vehetjiik, de termeszetesen tranzisztoros stabilizatort is keszithetiink. Az IC bekote- set a 11. abran lathatjuk. Az aramkor 50 ns hosszu, 2,4 V-os impulzusokra mar bil- len, illetve iizemkepes. Amennyiben IC-vel oldjuk meg az osztast, egybe Cpithetjiik a hangfrekvenciis generatorral, vagy egy kiilon panelre tehetjiik az IC-t. Mint a rajzrol kivehetjiik, az IC 12. labarol az f, 9. labrol az f, 8. labrol az f, 6s a 11. labrol az f,, osztasokat kaphatjuk.

13. h a . A vibratd gener ,ator kapcsolasi rajza (FM)

1 -

c = C C C C l = x o o Y , R o O O $ ~ ~ o x ~ S L t 2 : : r n ~ r - 2 %

Vibrator k i - - ' +

M1:l loop -

14. abra. A vibrato generator N Y A K Ps beiiltetisi rajza ( A M )

15. abra. A vibratd generator NYA-K Cs beultetisi rajzu ( F M )

Vibrat6 generator (1 2- 13. iibra)

Vibrato generatorunk nern egykb, mint egy fazistol6s RC generator, amely kb. 5-20 Hz valtofesziiltseget szolgaltat. Ezzel a fesziiltseggel ,,modulaljuk" a H F oszcil- Iator frekvenciajat, melynek reven igen kellemes vibrato hatast erhetiink el. Ez egy FM megoldas (frekvencia modulacio). Van azonban egy masik megoldas is, ah01 nern a H F oszcillator frekvenciajat modu- Ialjuk, hanem a hangregiszter fokozatrol lejovo, mar megsziirt, formalt es a potme- terek altal mar osszekevert hangot rnodu- Ialjuk. Ez az AM (amplitudo modulacio). Mindket megoldasnal hasznilhatunk NPN, vagy PNP tipusu tranzisztorokat is. Arra azonban ugyeljiink, hogy a PNP ti- pusu tranzisztorok eseten a pozitiv fesziilt- seg van foldponton, az NPN tranzis~to- roknal viszont a negativ. Azonban ez nem

okoz problemat, mivel a NYAK-ot kony- nyen fiiggetlenithetjuk a tobbitol, egysze- riien ,,kiszigeteljiik' a csavaros orsonal, hogy a tobbi NYAK-kal ne erintkezhes- sen. ugyeljiink az IrnyCkolo vezetekre is, ide szigeteltet hasznaljunk. Mindket meg- oldasnak megadjuk a kapcsolasi rajzat, s ki-ki a neki megfelelot epitse meg.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy mivel kis orgonank 6 oktivot fog at, FM eseten az a beallitott frekvencialoket ami pl. a 3 vonalas oktavnal a legjobb, nern biztos, hogy a legjobb lesz pl. a kontraoktav ese- ten. Ilyenkor a vibrato frekvencialoketet utana kell allitani. Ez bizonyos szempont- bol ertheto is, hatranyt azonban nern je- lent. AM motlulacios megoldas eseten ez a jelenseg nern annyira tapasztalhato. A be- mutatott mintakesziilCknel az FM megol- dist alkalmaztuk, az emlitett polifonikus valtozatnal pedig az AM megoldast.

Mindketto kivaloan miikodik. PNP tran- zisztorok eseten FM ' iizemmodban 2 x 0C1072, OC1074 vagy egyeb, NPN tranzisztorok eseten AM-ben 3 x BC122 vagy BFY33 vagy BC109 stb. tranzisztoro- kat hasznalhatunk. Termtszetesen NPN tranzisztorokkal is megepitheto az AM iizemmodu, de akkor nern kell a T, eloero- sito tranzisztor. AM iizemmodnal a T, eloerosito tranzisztor emittere es a fold kozott lev0 1,5 kR 6s a bazis-fold kozott lev0 5 kR-os ellenallas helyett az optimalis beallitas vegett ideiglenesen tegyiink egy trimmer - potenciometert, majd a legjobb beallitas utan kicserelhetjiik fix ellenallas- ra. Eliiszor feltetleniil a potmeterekkel al- litsuk be a legkedvezobb erositest.

Az AM modulacio eseten a vibrato ge- neratort a hangregiszter fokozat utan, az eloerosito fokozat ele kapcsolhatjuk (2. abra ,,Bn pont). Nem biztos, hogy a sziik- seges 330 n F ertkkii kondenzatort egy da- rabbol sikeriil osszeallitani. illetve meg- kapni. Termeszetesen ket vagy tobb darab- bol is osszeallithatjuk (pl. 220 n F + 100 nF, vagy 200 nF+ 120 nF stb.). A kozolt NYAK-on eleve igy rajzoltuk meg a beiil-

16. abra. A hangregiszter fokozat kapcsolasi rajza

17. abra. Az eloerosito fokozat kapcsolasi rajia

tetesf (14. abra). A 15. ribran kozolt NYAK mirete viszont elter a mechanikai resznel kozolt meretektol, ugy - ha ezt keszitjiik el - ezt mashovi kell elhelyezni. Ennel a beultetesi rajznal csak 1 db-bol a110 330 nF-ot vettiink, alapul. Ezeket ve- gyuk figyelembe a NYAK lemezek elkeszi- tesenkl.

Generatorunkhoz kiilon kapcsol6 nern sziikskges, mivel a frekvencialoket poten- ciometer lecsavarasaval nern keriil jel a hanggenerator bazisara.

Hangregiszter fokozat (16. abra)

Hangregiszter fokozatunk feladata, hogy az intonalo potmeterektol kapott je- leket kiilonbozo szurokorokon keresztiil formalja, alakitsa, 6s ezaltal kiilonbozo hangszineket, tonusokat produkaljon. Be- epitettiink egy ,,zart fuvolaszurot" is, melynek reven igen kellemes szinuszos jele- ket kaphatunk. A szurorol egytbkent leve- hetiink negyszog, szinusz es fureszfog ala- ku jeleket, amelyekbol a mely, oblos orgo- nahangtol egeszen a vekony ,,&rnahan- gig" sokfele hatast produkalhatunk.

A hangregiszter kapcsoloi (7 db) lehet- nek kiilonallo kis kapcsolok is, de felhasz- nalhatunk kesz nyombkapcsol6 sort. Itt azonban arra iigyeljiink, hogy a kapcsolok

un. ontartok legyenek, tehat egyik kapcso- lo benyomasa esettn a masik kapcsolot ne kapcsolja ki, mert igy nern tudunk kello variaciot beallitani. A sziiro t rafwnak fel- hasznalhatjuk - ha meg megvan - a 7 osz- cillatoros megoldasnal hasznalt kis trafot, ha azonban mar nincs meg, akkor kony- nyen elktszitheto. A vasmag anyaga lehe- toleg permalloy legyen, de vegso esetben szilicium lemez is megfelel. M 30 vagy M 40 vasra tekerhetjiik 0,05 vagy 0,08 mm-es zomanchuzalbbl. Menetszam: kez- dettol 2500 menet, itt leagazas. majd a csevetestet teljesen teletekercseljiik .

A hangregiszter fokozatot nern erdemes kiilon NYAK lemezre kesziteni, mivel majdnem minden alkatrtsze a kapcsolo- savra, vagy a kiilonallo kis kapcsolokra szerelheto. A trafo az egyetlen, amelyet az 1. feykkpen is lathat6 modon a szerelt NYAK panelek mellett helyezhetiink el.

A hangregiszter fokozat elkeszitise nern nehez, azonban elofordulhat - a trafok kiilonbozosegei miatt , hogy egyes kap- csolo allasoknal nern a kivant szurkst kap- juk. Nem kell ekkor ketsegbeesni, csupan a kozolt kapacitasertekeket kell megval- toztatni, addig kistrletezve, amig megfele- lo hangszint kapunk. Erre erdemes egy kis idot szanni, mert egy jol beallitott sziiro sokat tud produkalni.

Elaerasita fokozat (17. abra)

A csupin ket tranzisztorbol a110 eloero- sito fokozat feladata, hogy a hangregiszter fokozat altal megszurt, formalt jeleket annyira felerositse, hogy a radioki.sziile- kiink PU-jaba, vagy egy kiilona11o vtgero- sitobe kapcsolhassuk. Erre a celra egy nagy erosittsu, torzitasmentes es jo szeles atvitelu hangfrekvencias erosito fokozatra van sziikskg. Ide is ugyanazok a tranziszto- rok hasznalhatok, amelyeket eddig is hasz- naltunk az epitts folyaman: BC122, BC109, BFY33 stb. A NYAK rajzat es a beiiltetest a 18. abran Iathatjuk.

Azt hiszem, a miikodesrol nern szuksC- ges bovebben irni. Meg kell azonban emli- tenem, hogy a billentyu erintkezok foldelo - siiketito - agat az eloerosito bemenetere (B pont) vagy a kimenetere (A pont) kot- hetjiik. Probaljuk ki mindkettot, hogy hol kapunk szebb jeleket, s amelyik jobban tetszik, oda kossiik be. Amennyiben pedi- 10s hangeroszab~lyozast is szeretnenk megoldani, a kapcsolasi rajzon ez is szere- pel. A pedal elkeszitesere nern terek ki. errol tobb alkalommal volt szo a RT-ben.

Az orgona behangolasa

Amikor mar mindennel elkeszultiink es minden fokozatunk kifogistalanul miiko- dik, hozzafoghatunk orgonank behango- Iasahoz, ami nern egy nehez feladat. Min- denek elott szerezzunk be egy lehetoleg tobb hangu hangolosipot. Ha valaki egyeb hangszerrel is rendelkezik pl. zongora, ter- meszetesen az is megfelel.

A hangolast jobbrol, tehit a klavjatura legmagasabb hangjanal kezdjiik. Ugyel- junk arra, hogy a klaviaturat szabalyozo 5 kR-os potmeter kozepallasaban legyen. (Ettol fiigg ugyanis, hogy a klaviaturinkat a kozeptol jobbra, illetve balra is hangol- hassuk, missz6val lefele is es felfele is.) Ehhez azutan mar ne nyuljunk tobbe. Ez- utan az elso trimmer-potmeterrel (47 kC2 ) Qllitsuk be orgonank elso hangjat, a negy- vonalas ,,F" hangot (2 794 Hz). Itt is felhi- vom a figyelmet arra, hogy a 47 kR-os potmeterrel is vigyazzunk, nehogy rovid- zart okozzunk, mert a hanggeneratorunk T, tranzisztora azonnal tonkremehet! Ter- meszetesen ha valakinek olyan klaviatura- ja van, ami nern ,,Fn-fel, hanem pl. ,,C"-vel kezdodik, ugy az elso hang ,,C" lesz - negyvonalas ,,C" 4186 Hz -, de ez esetben indulhatunk egy oktavval alacsonyabbrol is, a haromvonalas ,,C"-rol (2093 Hz).

ugyejiink arra, hogy minden intonalo potmtter lecsavart allapotban legyen, ki- vkve az alaphang f jeliije. Termeszetesen a vibrato generator mindkkt potmeteret is lecsavart allapotba helyezziik.

Nem biztos, hogy hangolosipunkon raj- ta lesz a negyvonalas oktav ,,F" hangja, vagy a ,,C"-C, de ez nern is baj, mert a ket hangot igy is gyonyoruen ossze tudjuk ,,le- begtetni". Hangolaskor megfigyelheto, hogy amennyiben ktt frekvencia nern egyezik, eloszor gyors, majd lassul6 ,,lebe- gest" hallunk. Akkor jo a hangolas, ha a ,,lebegesV megszunik. Probaljuk ki egy-ket esetben, s mindjart jobban megertjiik.

Ha az elso hangot beallitottuk, johet a kovetkezo, s igy haladunk jobbrol balfele, amig a vegere nern eriink. Egyet azonban ne feledjiink el. Ha valamelyik hangot uto- lagosan allitani kell, mindig ellenorizziik a tole balra eso hangokat is, mert attol a potmetertol, amelyet hangoltunk, balra

18. bbra. Az eloerosito NYAK Ps beiiltetbsi rajza (Folytatas a 175. oldalon)

SERVINTERN ISZ KOZPONTI IRODA

Budapest VII., Landler JenS u. 26. Telefon: 227-496, 429-564, 425-932 Telex:22-6801, (22-7033) Levilcim: 1406 Budapest, Pf.: 18.

Mutatds Villarnosm6riimfiszer GyPrt6 uzemegysig (TPA tipusii) RQszleg : 6s szaimitdgip szerviz: Budapest VII., Marek Jdzsef u. 28. Budapest VII., Nefelejts u. 40. Telefon: 222443, 425-049 Telefon : 424-856, 426-391

Elektroni kus Riszleg : Budapest VII., HernQd u. 40. Telefon : 424-1 53, 228404

Mechanikai Riszleg: Budapest VII., Marek J6zsef u. 17. Telefon : 4241 53

FuratgalvanizQlt nyomtatott Analitikai Riszleg: irarnkiire lemezt gyQrt6 r6szleg: Budapest VII., Hern6d u. 40. Budapest XIV., 6 r s vezkr iit 32-34. Telefon: 424153, 428-968 Telefon: 84l-361

lpari Szolg6ltati f f iszth ly i s Konszignki6s rakt5r: Budapest XIV., Szugld u. 89. Telefon: 832-926 Telex: 22-7033

Vallaljuk hazui es kiilfoldi: - Mutat6s villamos mfiszerek i s regisztdldk, - elektronikus 6s nuklegris mfiszerek, - akkurnulaitortiirl8k, - analitika mQszerek 6s mdrlegek, - szocialista szimitdgip perifdriak, - TPA tipusti szQmitdg6pek

valamint furatgalvanizalt nyomtatott Lramkori lemezek

Ferenczi (Zdon e s Kiraly Andor okl. villamosm~rnokok

Ezen kapcsolastechnikai osszeallita- sunkban igyekeztiink sok otletet, tanacsot es tippet ado aramkori megoldasokat be- mutatni. Egy-egy jo otlet igencsak leegy- szerusitheti aramkori megoldasainkat. Esetleges eltero kapcsolasi technikaval pel- daul uzembiztosabb aramkoroket keszit- hetiink.

Az idevonatkozo temik szama igen nagy. Igyekeztunk olyan temakoroket osz- szevalogatni, amelyek aktualitisukat te- kintve, velemenyiink szerint a legfontosab- bak. Ezekbor mutatunk be most egy cso- korra valot. Az ismertetksre keriilo kap- csolasok mindegyike a konstruktor leleme- nyessege es egyeb celjai szerint tovabbfej- lesztheto es nagymertekben varialhato.

Valamennyi peldat ugy valasztottuk meg, hogy a kapcsolasokhoz egyaltalan ne legyen sziikseg kiilonleges alkatelemekre. A kapcsolasok miikodesenek jobb meger- tese es azok akadalymentes megepithetose- ge ciljabol valamennyi fontos kapcsolas- hoz nyomtatott Qramkori lapot es alkat- resz-beiiltetesi rajzot dolgoztunk ki. Ezzel lehetove valik a kevesebb gyakorlattal ren- delkezo Olvasok szamara, hogy egyik vagy masik kapcsolast viszonylag rovid id6 alatt, mukodokepes formaban meg tudjak valositani. A nyomtatott aramkori lapok elkeszitestvel a legkezdvezobb megoldas

ketsegkiviil az, hogy az evkonyv megfelelo lapjarol xerox-masolatot keszitiink, majd a nyomtatott aramkori lap rajzat pauzpa- pir segitsegevel megtisztitott, egyik oldalan foliaval ellatott nyomtatott aramkori le- mezre vissziik at. Ugyelni kell arra, hogy a rezfolia tiszta es mindenekelott zsirmen- tes legyen, kiilonben az atmasolis minima- lis sikerrel fog jarni. A nyomtatott aram- kori rajz termeszetesen szabad kezzel is megrajzolhato. A rajznak a rezfoliara valo atvitele utan a foliat maratasallo ceruzaval tisztan i t kell huzni. Vigyazni kell azonban arra, hogy a feliiletek kozott felesleges at- vezetesek ne keletkezzenek. Ezutan vtgez- ziik el a maratast. Ezt kovetoen a nyomta- tott aramkori lapot nitrohigitoval, aceton- nal vagy ecsettisztitoval gondosan tisztit- suk le. A kimaratott NYAK-lapon ezutan a sziikseges helyeken 1 mm-es vagy 1,s mm-es furatokat kkszitsiink. Sziikstg ese- ten a vezeto feliiletek forrasztolakkal lefuj- hatok. Ez egyreszt meggatolja a rezfeliile- tek tovabbi korroziojat, masreszt pedig elosegiti a forraszthatosagot. Az alkatele- mek beepiteset a legalacsonyabb alkatre- szekkel kezdve a kovetkezo sorrendben cklszerii elvegezni: - elsokent az atkoto vezetekeket, vala-

mint az IC- vagy a tranzisztor-foglalatokat kell behelyezni es jol beforrasztani,

- ezt kovetoen ajanlatos valamennyi olyan forrcsucsot beiiltetni, melyek az olyan kiilso alkatelemekkel valo osszeko- tes ckljara szolgalnak, mint pl. kapcsolok, ellenorzolampak stb. - melyeket megfelelo jelzesekkel lehet ellatni a konnyebb beko- tes erdekeben, - a harmadik munkafolyamatban a be-

allito potenciometerekkel es kondenzato- rokkal kell foglalkozni - ugy, hogy azok- hoz a teljes beepites soran is hozza lehessen ferni, - a negyedik munkafolyamatban celsze-

rii a kondenzatorok betpittse -, ugyelve azok polaritashelyes bekotesere az elektro- lit-kondenzatorok vonatkozasaban, - ezt koveti a felvezetok (diodak, tran-

zisztorok, stb.) beforrasztasa. Minimum 10 mm-es labat kell meghagyni, nehogy a tok (pl. iivegtok) elpattanjon. A beforrasz- tasi idonek nem szabad tullepnie az 5 s-ot, nehogy a felvezetok a ho hatasara tonkre- menjenek. A hoelvezetes dljabol az alkat- resz Iabat csipesszel fogjuk meg. - Utolsokknt kell az IC-ket az eloktszi-

tett foglalatokba ovatosan behelyezni. CMOS integralt aramkorok eseteben vi- gyazni kell arra, hogy azok statikus feltol- todesekre nagyon erzekenyek. Kerulniink kell a kivezetesek ujjal torten6 megerinte- set.

1 . l . abra. Harmas hangu jelzt: elvi kapcsolasi rajza

89

Ezt kovetoen tortenik a beultetett nyomtatott-aramkori lap ellenorzese, me- lyet Iepesenkent kell vkgezni 6s a panel minden reszet a kapcsolasi rajzzal, az al- katresz-beultetesi rajzzal, illetve a nyomta- tott aramkor rajzaval kell osszehasonlita- nunk. A tovabbi ellenorzis soran olyan lehetseges hibakat kell felkutatnunk, mint pl. hidegforrasztas, ktt vezeto kozotti vt- letlen rovidzar, vezetocsik-szakadas, vala- mint esetlegesen hibasan beepitett alkatri- szek.

Miutan mindent ellenoriztunk es a kiilso elemeket is bekotottiik, akkor elerkezett az a pillanat, amikor az egysegre a tapfesziilt- seget raadhatjuk. Ha a kapcsolis semmife- le eletjelt nem ad magarol, vagy ha valame- lyik alkatresz azonnal fustfelhot bocsat ki, akkor kovetkezhet a nyugodt es modszeres hibakereses. Tekintettel arra, hogy a sajat hibajin mindenki konnyen Btsiklik, ne res- teljuk valamelyik tapasztalt baratunk ta- nacsat kiktrni.

A munkahoz sok sikert kivinunk es re- mtljuk, hogy a megkpitesre kerulo kapcso- Ias az elso probalkozasra sikeriil Is az az elvarasoknak megfelel. 1.2. dbra. Az 1.1. abra kapcsolasanak nyorntatott ararnkiiri rajza ( M I: 1)

I . 1. Harmas hangi jelz6

Az 1.1. abran lathat6 harmas hangu jel- zokapcsolas informaciot nyujt arr61, hogy a ktt nyomogomb kozul eppen melyiket nyomtak meg.

A kapcsolas legltnyegesebb eleme a Sie- mens cCg SAB 0600 tipusu integralt aram- kore, melyben digitalis frekvencia szintt- zer, brajel-generator, indito aramkor, ke- vero, valamint 100 mW-os hangfrekvenci- as erosito talalhato -, mindez az integralt aramkor 6,4 V-os feszultsegstabilizatora- rol taplalva. Elmondhato, hogy a nyolc kivezeteses, nagy integraltsagu aramkor- ben egy valosagos kis ,,iizemm dolgozik.

Az egyik nyomogomb (G,) mukodtete- sekor az R, ellenallason at mukodesbe jon a T, 6s T, tranzisztorokbol a116 ,,tirisztor- szerii" kapcsolas. Ennek hatasara (az IC 6-0s laban vezkrelve) megvaltozik a frek- vencia es igy az egymas utan megjeleno hangok lelassulnak. A kimeneti jel az IC 3-as laban jelenik meg, ahonnet a C, kon- denzatoron keresztul a hangszorora jut. A 100 mW-os kimeneti teljesitmeny boven elegendo, ha 10 cm-es, vagy ennel nagyobb atmerojii hangszorot hasznalunk.

A kapcsolas nyomtatott aramkori es al- katresz-beiiltetesi rajza az 1.2., illetve az 1.3. &ran lathato.

Az 1 . 1 . abra szerinti kapcsolasi rajzon a keszulek halozati taplilasu. Kivansag ese- ten a taplalas egyszeriien egy 9 V-os sza- razteleprol is tortenhet. Halozati taplalas eseten ugyelni kell a halozati transzforma- tor, valamint a halozati fesziiltsegen lev6 vezetekek, s alkatelemek gondos szigetele- sere.

Az aramkor a hangszoroval egyutt egy 1.2. Tiicsok hangjat utanzo elektronikus megfelelo meretu dobozba szerelheto. kapcsolas A doboz elolapjan a ket nyomogomb re- szere egy-egy csatlakozo huvely helyezheto Mindenki jol ismeri a tucsok kellemes el. Maguk a nyomogombok viszonylag ciripelistt. Kapcsolasunk ennek az allito- hosszu vezetekkel csatlakoztathatok a kt- lagosan boldogsagot hozo kis bogarnak a sziilekhez anelkul, hogy ez a mukodtsben hangjit valositja meg elektronikus eszko- problemat okozna. zokkel. A megepitett aramkor szabalyos

1.3. ahra. Az 1.1. ahra kapcsolasunuk a1katrPsz-beultetksi rajza ( M 1: 1 )

Hz-es jelet, melyet az-lC,, kapu kimeneti jelevel egyiitt az IC,, ES-kapu bemenetere vezetiink.

A valbsigos tiicsok hangja hosszabb- riividebb periodusokban szolal meg. Eb- ben az elektronikus kapcsolasban az IC,, es IC,,inverterekbol alkotott astabj multi- vibrator iltal eloallitott, az IC,, ES-kapu egyik bemeneten mintegy 5. . . 6 misod- perces nyitofelvetelt biztosito jelet hasznal- juk fel az IC,, kapu kimeneten levo jel tovabbi kapuzasara. Ezzel megkapjuk a tiicsok hanglat igen jol utanz6 jelcsomago- kat.

A kimeneti jel erositesit a T, tranzisztor vegzi, mely a kollektorkorebe kotott 25 0-0s hangszoron a tiicsok hangerosdge- hez hasonlo hangerot hoz letre.

A kapcsolas nyomtatott aramkori rajza az 1.6. abran az alkatreszek beiiltetesi rajza pedig az 1.7. dbran kerul bemutatasra.

A kapcsolas tapfesziiltseg-ellatasa 9 V- os szirazteleprol tortenhet.

1.4. abra. Tucsok hangjut eliicillitd elektronikus kapcsokas elvi rajza 1 , I p . - k - \ 1d6t:tam / idokozonkent szolgaltatja a him tiicsok hangjahoz hasonlo hang jelenik meg, de ez szarnyanak dorzsolCse utjan eloallitott hi- meg folyamatosan hallhato. vo hangjit es a gondos beszabilyozis utan Ezutan kovetkezik a jellegzetes iitemes megtortenhet, hogy egyszer csak szamol- hangzas megvalositisa; Erre a celra hasz- 1.5. ribva, 1.4, abru kapcsolcisanak hatunk a ,,dalolasa" altal elcsabitott tii- naljuk az ICz, es IC2, ES-NEM kapukbol ,fiihb ponriain me~elenii,ielulakok (Nem csokkisasszonv lLtogat6saval. megepitett astabil multivibrator kb. 0.5 m~retaran~~os, vazlatos rcziz)

A tiicsok ciripelese a szarny altal alko- tott membran 10. . .20 rezgesebol allo tril- Iakbol tevodik ossze. A rezgesek frekvenci- aja altalaban 2000. . ,3000 Hz koze esik. Teny, hogy tobbfele tiicsokfajta van, s ezeknek a hangmagassaga eltero. Ez a kapcsoliis 2500 Hz-cel allithat6 a 3000 Hz- es frekvencia fole, s igy a rnagasabb hangu tiicsokfajtik ciripelbet is utanozhatjuk.

Az elektronikus tiicsokhang-utanzo kapcsolas elvi rajza az 1.4. bbrcin lathato. A teljes hangkep elektronikus leutanzasa- hoz az 1.5. ribran lathato negyszogfesziilt- segek sziikigesek, melyeket az 1.4. ribran bemutatott kapcsolassal illitunk elo. Az IC,, es IC,, inverterek a hozzajuk ccstlako- zo C, kondenzatorral (mint szabadonfuto astabil multivibrator) korulbeliil 2500 Hz frekvenciaju negyszoghullamot allit elo. Ez a jel az IC,, es IC,, inverterekbol a110 astabil multivibrator altal eloallitott, ko- riilbeliil 25 Hz-es frekvenciaju jelekkel egyutt az IC,, ES-kapu bemeneteire keriil- nek. Ezen kapu kimeneten mar a tiicsok 1.6. abra. Az 1.4. abra kapcsolasanak nyomtatott aramkori rajza ( M I : I)

91

A riaszto aramkor az 1.8. tibran Iathato- an csupan ket ponton csatlakozik a gtpko- csi elektromos halozatahoz (A i s B pont). Az egyik pontot a tompitott fenyt ado izzolampara, a masikat pedig a belso utas- ttr-vilagitasnak az ajtoba beepitett kap- csolojatol az utaster izzojihoz meno veze- tekre kell kotni.

Ha a tompitott fenyt ado izz61ampa (il- letve lampak) bekapcsolt allapotaban ki- nyitjuk az ajtot, akkor a riaszt6 aramkor tapfesziiltseget kap a Dl diodan keresztiil. Ekkor mukodiisbe 1Cp az 555 tipusu integ- ralt idozito aramkorrel feltpitett astabil multivibrator kapcsolas, melynek kimene- ten egy hangszoro kozvetlen meghajtasa- hoz elegendo teljesitmeny jelenik meg.

Nem volna cklszeru a jelzohang folya- matos miikiidtettse. A szabadonfuto asta- bil multivibrator miikodbi idotartamat az R, es C, alkatelemekbol a116 RC-tag hata- rozza meg, mely az integralt aramkor nul- 1820 bemenetere csatlakozik.

A jelzohang induladnak pillanataban a C, kondenzator kisiitott allapotban van es igy nem gatolja az astabil multivibrator mukodeset. Az inditas pillanatatol eltelt ido fiiggvenyeben azonban a C, kondenza- tor egyre inkabb feltoltodik Cs igy az integ- ralt aramkor 4-es kivezetese egyre negati-

1.7. abra. Az 1.4. abra kapcsolasanak alkatrPsz-beiiltettsi rajza ( M 1: 1 ) vabb fesziiltskgre keriil, mig vCgul leallitja az astabil multivibratort.

A leallitasi folyamat a valosagban nem VCgleges megipites eseten a kapcsolast 1.3. GkpkocsilPmpa kgve felejtkdt jelz6 kikapcsolas-szeruen megy vegbe, hanem

a teleppel, kapcsoloval es a hangszoroval aramkor az integralt aramkor belso feltpittse ko- egyiitt egy tetszetos kis dobozba szerelhet- vetkezteben az eloallitott hang az inditas jiik. Gyakran fordul el6 az autosokkal, hogy utan 2. . . 3 masodpercig mely szinezetu,

A kapcsolas iizembehelyezbe (felelesz- a lezart kocsitol tavoztukban valahonnan majd mintegy 3 masodpercre egeszen ma- tese) soran a latszolagos egyszerustg elle- hirtelen azt a megjegyzest halljak: ,,Leme- gas szinezetiire valt at, mig vegiil teljesen ntre meg eleg sok finomito jellegu beallitas rul az akkumulator!" Az itt leirt kis aram- megszunik. sziikskges ahhoz, hogy a tiicsok hangjahoz kor ctlja a gepkocsilampak bekapcsolva LCnyegCben hasonlo miikodesu jelzo ke- hasonlo - a termbzeteshez kozela110 - felejtksenek megakadalyozasa. Ez peldaul szitheto integrdlt aramkor ntlkiil is a Dl hanghatast tudjunk elerni. A valtoztata- ugy oldhato meg, hogy bekapcsolt vilagi- dioda utan a riaszto aramkor (szaggatott sok egyrkszt az astabil multivibratorokban tas eseten az ajto kinyitasa hangjelzest valt vonallal jelolt resz) helyere kotott 12 V-os alkalmazott kondenzatorok ertekeire, ki. csengo, vagy ziimmogo segitsegevel. Eb- masrtszt pedig a negy potenciometer beal- litasara terjednek ki.

A felClesztCs soran a kovetkezo 1Cpesek a celravezetoek: - Az integralt aramkorok foglalatba va-

lo behelyezese, a szaraztelep betttele es a kesziilek bekapcsolasa,

- a P, Cs P, potenciomtter (idotartam es iitem) csuszkajanak kozephelyzetbe allita- sa, - A P, potenciometer segitsegkvel ez-

utan a hang magassaganak a tiicsok hang- janak, vagy sajat izlesiinknek megfelelo magassagra valo beallitasa, - A P, potenciometer segitsegevel (csen-

ges, koztphang) a tiicsok hangja jellegzetes ,,gordiilesCnek" beallitasa.

Az egyes ismetlodo kimeneti jelek ido- tartama a P, potenciometerrel allithato be a kivint ertekre. A P, potenciometer segit- stgevel a hang iitemet allithatjuk be.

eljun junk arra, hogy a szaraztelep ki- merultse karosan befolyasolja a keltett hang jellemzoit, ezert a beszabalyozast

+12V

t------- - - _ - - - - I

I I*UT ' ' A

I I

I C 1 + I -- I

ov 1 L G b p k o c s i \dz ( ~egat iv pont)

csak garantaltan friss teleppel vegezziik. 1.8. abra. Gtpkocsilampa igve felejttstt jelzB aramkor

92

1.9. abra. Gkpkocsi-riasztd elvi kapcsolasi rajza

ben a megoldasban azonban a jelzohang mindaddig mukodik, mig a jelzest kivalto allapot (ego lampa 6s nyitott ajto) fennall.

Jelfogo es nehany alkatelem segitstgevei az is megoldhato, hogy ebben az egysze- rubb kapcsolasi elrendezesben is csak meg- hatarozott ideig mukodjon a figyelmezteto hangjelzks.

E gepkocsiba szerelheto riasztokesziilek alkalmazasanak ctlja a gepkocsi nyilasza- roinak (ajtok, csomagterteto, motorhazte- to) kinyitasakor, s barmely elektromos be- rendekseinek bekapcsolasakor a kiirt mu- kodtetese itjan hangjelzes kibocsatisa.

A riasztast lenyegeben a gepkocsi elekt- romos berendezkseinek mukodtetese valtja ki. Kivetelt kepez a kiirt, mely a riasztbjel- zes celjaira szolgal 6s igy nem vehet reszt a riaszth kivaltasaban. Abbol a ctlbol, hogy a gCpkocsivezeto a riasztokapcsolas elesitese utan meg riasztojel kialakulasa nelkiil ki tudjon szallni a kocsibol, koriil- beliil 15 s-os ktsleltetest alkalmazunk. A beszallas 6s a hatastalanitis elvegzesere 8. . . 10 s-os kesleltetist biztositunk. Amennyiben ez alatt az id6 alatt nem tor- tenik meg a berendezes kikapcsolasa, ak- kor bekovetkezik a riasztas.

Maga a riasztas pulzalo iizemmodban tortenik, azaz a hangjelzes 30 s id6 eltelte utan leall, majd 10. . . 15 s elteltevel ujra indul.

A riasztokapcsolas elvi rajzat az 1.9. ab- ran lathatjuk. A K kapcsolo bekapcsolasat

kovetoen koriilbeliil 10. . . I 5 s ido sziikse- ges a C, kondendtornak az R, ellen811a- son keresztiil torteno feltoltodesehez. A feltoltodCssel egyidejuleg pozitiv fesziilt- k g jelenik meg az IC,, kapu 5-6s bemene- ten, valamint a T, tranzisztor bazisan, melynek kovetkezteben T, tranzisztor ba- zisa testre kapcsolodik es ez az A jelfogo elengedeset vonja maga utan.

Az R,, ellenallas 6s a C, kondenzator alkalmazasanak cilja az, hogy megakada- lyozzuk a T, tranzisztor kollektoranak po- zitivvi valasat, mielott meg annak bazisa pozitiv fesziiltskget venne fel.

Az ajt6k valamelyiktnek nyitasakor a belso utasttr-vilagitas kapcsolbdasa pilla- nataban a T I tranzisztor kollektoran 6s az IC,, kapu I-es bemeneten kis negativ im- pulzus Itp fel. Ez felerositve mukodteti a bistabil flip-flop kapcsolast (IC,, es IClb), mely kinyitja a T3 tranzisztort es igy feltol- todik a C, kondenzator, nyitofesziiltseget hozva letre a T, tranzisztor bazisan. A C, kondenzator feltoltodtsi idejet az R, ellen- allas es a P,-P, potenciomiterek hataroz- zak meg. A kisiittsi ido beallitasara a P, potenciometer szolgal.

T, nyitasaval a T, tranzisztor bazisa po- zitiv fesziiltstget vesz fel es igy kollektoran alacsony fesziiltstg alakul ki, ami ket celt szolgal. Egyrkszt csokkenti a T, tranzisztor bizisfesziiltsegCt es igy azt lezarja. Ennek kovetkezteben a T, tranzisztor bazisa pozi- tiv fesziiltseget kap, melyet azonban az 1 Hz koriili frekvencian rezgo IC,, es IC,, kapukb61 a110 astabil multivibrator jele modulal 6s igy T, tranzisztor kollektorko- reben levo A jelfogo meghkasa valtakoz-

va tortenik. Masreszt pedig a T, tranzisz- tor az IC,, 5-0s bemenetet alacsony szinten tartja i s e modon a jelfogo mukodeinek idotartamara megakadalyozza a bistabil flip-flop billeneset.

A C, kondenzator kisiilese utan a jelfo- go mukodtetese leal1 es a bistabil flip-flop alaphelyzetbe a11 be.

A jelfogo segitsegevel nemcsak a kiirt miikodtetheto. Amennyiben jonak latjuk 6s a jelfogo Crintkezoi erre a terhelesre alkalmasak, igy riasztas celjara kiilon szi- renat is hasznalhatunk, vagy pedig akar a gepkocsi lampait is villogtathatjuk.

2. Elektronikus jatCkok

A reflexek gyorsasaganak osszehasonli- tasara szolgalo egyszeru -jatek allithato ossze a 7400 tipusu, negy ES-NEM kaput tartalmazo integralt iramkor segitsegevel.

Az aramkor kialakitasa a 2.1. abran Iat- hato. Az integralt aramkor elso ket kapu- jab01 RS flip-flopot alakitunk ki. A flip- flop mindket kimenetet azonban ,,I" szin- ten tartjuk azaltal, hogy a ket nyomogomb nyugalmi trintkezoin keresztiil a vezerlo bemenetiiket ,,Ow szintre kotjiik. Mihelyt valamelyik nyomogombot mukodtetjiik a hozzatartozo ES-kapu mindket bemenete- re ,, 1" szint keriil es ez az inverter kimene- t!n ,,Om szintet hoz letre, mely a masik ES-kapu egyik bemenettre keriilve meg- akadalyozza e kapu mukodtetestt. Vagyis amig az egyik nyomogomb megnyomott allapotban van, addig a masik nyomo- gomb helyzete nem befolyasolhatja a flip- flop allapotat. A nyomogomb felengedkse alaphelyzetebe allitja vissza a flip-flopot is.

Az IC,, 6s az IC,, ES-NEM kapuk a flip-flop kimeneti jeleinek invertalasara szolgalnak. A nyomogombok alaphelyze- teben az ezek kimenetere csatlakozo LED- ek nem vilagitanak.

2.1. abra. Re~7exgyorsasag-osszehasonlitd kapcsolas elvi rajza

93

Ilyen kapcsolisban terheleskent egy-egy kiilonbozo szinu LED-et hasznalva (s azt rnegfelelo vedoellenrillassal sorba kotve) valosithatjuk meg a periodikusan viltozo szinu fenyforrist.

Mint mir leirtuk az 555-0s tipusu IC ongerjesztPscs oszcillritor kapcsolisban mukiidik. melqct hgy valositunk meg, hogy az indito bemenetre (2-es lab) kozvet- leniil rivezetjiik a C, id6zito kondenzitor kisiitesekor kcletkezo impulzusokat. Az ongerjeszteses oszcillitor (astabil multivib- ritor) kozelitoleg 1:l arinyh felperibdusait ugy valbsitjuk meg, hogy a szokasos kap- csol~soLto1 elteroen az K 2 ellenlillist ncm kapcsoljuk sorba a kondenzator tolti.scre szolgilo R , ellenillassal.

A nyomtatott irarnkor 1:l lepteku rajza a 2.3.. az alkatreszek beiiltetese pedig a 2.4. ubrun Iithato.

A 9 V-os miniatur telephez a NYAK-rol 2.2. 6hra. Elektronikus hkszer: a, b, c a miikiidkst rnagjardzri cihrbk; d a kupcsoltis clvi a ruhaban k o n n ~ e n elreJtheto ket vekOny

,up. vezeteket lehet vinni. Ezekhez a telep a szokisos patentcsatlakozoval csatlakoz-

2.2. Elektronikus ekszer

2.3. bbra. A 2.2. abra kapcsolasanak nyomtatott aramkori rajza ( M I : I )

A jatek lefolytatisa ugy tortenik, hogy adott feny- vagy hangjel hatadra a ket jatkkosnak a leheto leggyorsabban kell megnyomnia a sajat nyomogombjat. Aki- nek gyorsabbak a reflexei, annak sikeriil a flip-flopnak a sajat oldala feloli kimenetkt ,,Ow szintre allitania es ezzel egyidejuleg a hozza tartozo LED-et kigyujtania.

A gyufisdoboz nagysigu ekszer kis ,,kepernyotn alkot, mely szinet periodiku- san viltoztatja. Ez az igen egyszerii kons- trukcio 9 V-os miniatur teleprol miikodik, mely konnyen elhelyezheto akar zsebben is.

A 2.2. uhran lathat6 elrendezksben az 555 tipusu integrilt idozito aramkor asta- bil multivibrdtor kapcsolasban mukodik. A nyolc kivezeteses tokozasban levo IC 3-as kivezetese ebben az esetben csak ket allapotot vehet fel, azaz vagy nulla fesziilt- seget, vagy teljes telepfesziiltseget szolgal- tat.

Az IC 3-as labara csatlakozo terheles masik vezeteket vagy az U, tapfesziiltseg- re, vagy a testpontra kothetjiik (a illetve h abra). Az egyik esetben a 3-as lab alacsony szintje mellett, a misik esetben pedig an- nak magas szintje mellett Ikp a terheles rniikodesbe. Termeszetesen egyidejiileg ket fogyaszto is kotheto a kimenetre es ebben a megoldasban a ket fogyaszto (terhelks) felvaltva kap tapfesziiltseget az IC allapo- tit01 fiiggoen (c abra).

2.4. dhra. A 2.2. Libra kapcsolLisanak ulkatresz-beultetisi rajza ( M 1: I )

tathato, ami feleslegesse teszi a kapcsolo hasznalatat, mivel a be- Cs kikapcsolas a telep csatlakoztatisa, illetve levetele utjan tortenhet.

Az egesz egyseg kis meretu, atlatszo do- bozba szerelheto. A LED-ek szine tetszole- gesen val?szthato meg a lehetosegektol fiiggiien. Altalaban piros, zold es sarga

2.5. abra. Elektronikus kocka

szinii LED-ek szerezhetok be. Kek szinii LED-ek ritkan kaphatok 6s ezek fenykibo- csatasi hatasfoka is kedvezotlenebb.

A rajzon lathato elemtrtekekkel az osz- cillator frekvenciija nehany Hz koriil van. A frekvenciat, illetve a periodusidot az R, 6s R, ellenallas ertektnek valtoztatasaval lehet befolyasolni. Ennek soran a ket elle- nallis Crtekenek aranyat meg kell tartani. Ugyeljiink arra, hogy R, ertkke soha ne erje el R, ertekenek felet, mert ez esetben az oszcillacio ,,leszakad", mivel a 2-es kive- zetes potencialja nem tud lecsokkenni 3 V alatti ertekre.

2.3. Elektronikus kocka

A 2.5. abran lathat6 elvi rajz alapjan megepitheto elektronikus kocka a mecha- nikus kockahoz hasonloan felhasznalhato jatek celjaira. Termeszetesen az elektroni-

2.6. abra. Gozmozdonyfutty-utanzd kapcsolas

kus kivitel megjelentsi formajaban is elter a megszokott kockitol, mivel csak egyet- len ,,lapot" tartalmaz, amelyen azonban a ,,pontokW a hagyomanyosnak megfelelo formaban jelennek meg.

A kocka feldobasat a jatikban elektro- nikus pergetCs helyettesiti. A dobbnak megfelelo miiveletet itt egy gomb megnyo- masa jelenti. Ennek hatasara a ,,kockan nagy sebesseggel ,,peregniW kezd es igy a G nyomogomb felengedesekor bekovetke- zo allapot vtletlenszeriien kovetkezik be, a valodi kocka feldobasa utin bekovetkezo stabil helyzethez hasonloan.

A ,,pergist" a G nyomogomb megnyo- masakor az 555 tipusu integralt idozito aramkorbol kialakitott (IC,) astabil multi- vibrator jelei valositjak meg. Az 1 kHz frekvenciaju impulzusok innen az IC, 4017 tipusu tizes szamla16ba keriilnek, melynek 6-0s labat a 15-0s (reset) labbal

kotjiik ossze es igy a 6-0s szam elCrese utan bekovetkezik a szamlalo nullazasa.

A G nyom6gomb felengedese utan a szam1~1o az tppen abban a pillanatban felvett helyzetiben megall, mivel a vezerlo impulzusok utja megszakad. Ilyenkor az IC, 4075 tipusu integralt aramkor VAGY- kapui a szam1alo adott helyzetenek (a szamlalo altal latott szimnak) megfelelo LED-eket gyujtjik ki. A kijelezheto sza- mok az emlitett visszacsatolas (helyeseb- ben nullazas) kovetkezteben 1 . . .6-ig ter- jedhetnek 6s a dobas eredmknytt jelzik.

Megjegyezziik, hogy a G nyom6gomb megnyomasakor - kisebb fknyerovel - egy- idejiileg a szamlapon levo valamennyi LED vilagit, mivel a kiilonbozo szamok- nak egymh utin valo kijelkse olyan gyor- san tortknik, hogy az emberi szem azt csak atlagos fknyero megjelenese formajaban kepes Crztkelni.

I I

2.7. abra. Vezhrliiciramkor jathkvasuthoz

2.8. abra. Vaftd-vezPrlb'jritekvasuthoz

2.4. GBzmozdonyfiitty-utanzo kapcsolas

~ r d e k e s jatek lehet a gozmozdony fiity- tyenek utanzasa. Erre a celra szolgal a 2.6. abran bemutatasra keriilo kapcsolas. Itt a T, es T, tranzisztor szabadonfuto astabil multivibrator aramkort ktpez, melynek frekvenciaja a P, potenciomkter csuszkaja- val szabalyozhat6. Ez a rksz szolgaltatja a mozdonyfiitty ,,furesz-jellegii" komponen- stt.

A zaroiranyban iizemeltetett T, tran- zisztor ugynevezett ,,feherzajtW allit elo, melynek felerositesere a T, tranzisztor szolgal.

A ,,feherzajW es a ,,fiireszn jeleinek keve- reset az IC, (741 tipusu) integralt aramkor vegzi. A kCt jel aranya a P, potenciomkter segitsegevel allithato be a kivant irtkkre. Az IC, integralt Bramkor kimeneti jele az IC, (TBA 810 tipusu) integralt aramkorrel miikodo erosito fokozatra keriil, melynek kirnenetere csatlakozik a 4. . .8Q-os hang- szoro.

A kapcsolas tapfesziiltskgellatasa 12 V-os akkumulatorrol, vagy 12 V-os halozati tap-

egyskgrol tortenhet. Jatekvasuthoz hasmal- va a kapcsolast, a mozdonyfiittyot maga a jatekvasut is indithatja a megfelelo ,,pon- tokon" elhelyezett mikrokapcsoloknak az athaladas soran valo mukodtetese utjan.

A jatekvasut vezerloegysege hazilag is elkeszitheto e viszonylag egyszeru kapcso- 1as alapjin (2.7. abra). Az egyseg kimeneti teljesitmknye duwan a K, fokozatkapcso- loval, folyamatosan pedig a P, potencio- meterrel tortenik. Ennek megfeleloen ara- nyosan valtoztathato a jatekvonat sebesse- ge. Az elore-hatra irany beallitasara a ki- menet polaritasat felcserelo K, kapcsolo hivatott.

Rovidzar, illetve tulterheles esetkn a ve- zerloegyseg kimeneti aramat automatiku- san leszabalyozza es igy nem keriil sor az alkatelemek karosodasara.

A transzformator szekunder tekercse a negy diodabol feltpitett Graetz-hidkap- csolasu egyeniranyitora csatlakozik.

A bekapcsolt allapot jelkse az egyenira- nyito egyenfesziiltsegu kimenetere az R, elotet-ellenallason keresztiil csatlakozo LED segitsegevel tortenik.

A kimenetre jut0 teljesitmeny szabalyo- zasat a Ti tirisztor vkgzi, melyet az UJT (egyretegu tranzisztor) altal eloallitott im- pulzusok vezerelnek. Az impulzusok frek- venciajat b ezzel a tirisztor begyujtbanak gyakorisagat a P, potenciometerrel lehet szabilyozni.

A tirisztorrol nyert pulzalo egyenfesziilt- seg szuresere, azaz a motor egyenletes jara- sanak biztositasara a D, dioda es a C, elektrolitkondenzator hivatott.

Az R, es R, parhuzamosan kapcsolt aramerzekelo ellenallas 6s a T, tranzisztor a kimeneti tularam elleni vedelem ctljait szolgilja. A megadott ellenallas-trtekekkel a kimeneti aram visszaszabalyozasa 1,6 A . . .1,7 A-es terheles eseten kovetkezik be.

A sziikseges maximalis kimeneti teljesit- meny a transzformator szekunder teker- csenek tobb leagaztatasaval viszonylag tag hatarok kozott allithato. A transzforma- tor szekunder oldali terhelhetoseget 2 A . . . 3 A kozotti erttkre celszeru megva- lasztani.

2.6. Valto-vezbl6 jatbkvasithoz 8

A jatekvasutak valtoinak vezerlese tobbnyire ugy tortenik, hogy egy tekercsre kozvetleniil 16. . .20 V fesziiltseget adnak es a tekercsben kialakulo magneses ter el- mozditja a valto mechanikus mukodtetkdt vegzo szerkezetet .

A most ismertetett 2.8. abran lathato kapcsolas ennek a megoldasnak azt a hat- ranyat sziinteti meg, hogy a valto konnyen leeghet, ha peldaul - ami gyermekekntl gyakran elofordul - hosszu ideig fesziiltseg alatt hagyjak a tekercset.

A kapcsolasi rajzbol lathatban a C,

kondenzator az R1 ellenallason keresztiil toltodik fel a valtakozo fesziiltseg D, dio- da altal egyeniranyitott pozitiv felperiodu- sai idejen. A kondenzatoron kialakulo egyenfesziiltseg a G nyomogomb zarasa eseten inditja a Tc triakot. A triak gyujtoe- lektroda-aramat az R, elleriallas mintegy 7. . . I 0 mA-re korlatozza.

A bekapcsolt triak aramot bocsat at a K, 6s K, kapcsoloval kivalasztott megfele- lo valto-vezerlo tekercsen keresztiil es igy mukodteti a valtoszerkezetet. Ugyanakkor azonban megtortenik a Cl kondenzator kisiilese is, mivel a tul nagy erteku R, el- lenallas nem bocsat at elegendo aramot a triak bekapcsolt allapotban valo tartasa- hoz. A felhullamu egyeniranyitas kovet- kezteben a fesziiltsegnek nullara csokkene- sekor a triak lezar (kiolt) 6s a tovabbiak- ban a tekercsen at akkor sem folyik aram, ha a G nyomogombot tovabbra is nyomva tartjuk. E helyen a nyomogomb helyett igy kapcsolo is alkalmazhato.

Mint a kapcsolasi rajzbol lathato ez az egyseg a teljes jatekvasut-rendszer vala- mennyi valtojanak vezerltsere felhasznal- hat6 a megfelelo kapcsolok (K, es K,) kozbeiktatasaval.

Az aramkor taplalasa 220 V/16.. .20 V-os transzformator segitsegevel a halo- zatrol tortenik. A mukodteteshez a triak kioltasanak sziiksegessege miatt csak val- takozo fesziiltsig hasznalhato.

vetkezo adatok megallapitasara szolgal a vizsgalt tranzisztorra vonatkozoan: - mukodik/nem miikodik, - npn/pnp, - germanium/szilicium. A vizsgalt tranzisztor valtakozva pozitiv

es negativ fesziiltsegu taplalast kap (3.1. abra) 6s atto1 fiiggoen, hogy pnp, vagy npn tipusrol van szo, az egyik vagy a masik periodusban gyullad ki a tranzisztor kinyi- trisat (vezeto allapotat) jelzo indikator. Hi- bas tranzisztor eseten vagy mindket LED vilagit, vagy egyik sem.

Az IC, 741 tipusu integralt aramkor a hozza tartozo alkatelemekkel egyiitt asta- bil multivibratort alkot, mely a vizsgalt tranzisztor kollektorara, illetve bazisara juto fesziiltseget allit elo.

A pnp tipus kijelzksere a LED,, az npn tipus kijelzesere pedig a LED, szolgil.

Az R, ellenallison keresztiil kialakulo bazisfesziiltseg az ugyancsak 741 tipusu integrilt aramkorokbol (IC, es IC,) kiala- kitott ablakdetektorra keriil, mely a f 4 V-ig terjedo tartomanyban magas szintet szolgiltat. Ebben az esetben a LED, gyul- lad ki, mely a germanium tranzisztor kijel- zesere szolgal. Alacsony szint eseten a szili- cium tranzisztort jelzo LED, vilagit.

A D l . . . D, diodak ,,kozepes teljesitme- nyu" tipusok. A kimeneteken (LED,. . .- LED,) celszeru kiilonbozo szinu LED-ek hasznalata, ami megkonnyiti a kikrttke- lest.

3.2. K b i jelgenerator

Amator viszonyok kozott Bltalaban 3.1. Egyszerfi tranziszto~izsgalo kksziilkk nem nagyon johet szoba a hibaelhiritis-

hoz sziikseges nagyerteku miiszerek (pi. A kovetkezokben ismertetesre keriilo szignalgeneratorok, oszcilloszkopok stb.)

tranzisztorvizsgilo kesziilek nagy mennyi- beszerzkse. Megis jo volna, ha az elnemult, segu, kiilonbozo tipusu tranzisztor gyors mukodeskeptelen kesziilek hibabehataro- vizsgalatara alkalmas. Ennek soran a ko- lasahoz rendelkezesre allna valamilyen

3.2. abra. KP:i jeladb. a elvi kupcsolasr rajza, b a C kondenzator feszultsPgPnek lefolyasa i s a: IC, kapu kimenetkn tnegleleno hullamjorma; c a 4011 tipusli integrult

aramkor tokrajza

3.3. abra. A 3.2. dhru kapcsoldsdnak nyorntatott aramkori Ps

a1kutrPs:-heultetPsi rajzu ( M I : I )

egyszerii segedeszkoz. Erre a celra igen jol megfelel a kovetkezokben bemutatasra ke- rulo kis meretu. kezi jelado keszulek.

A kezi jelado Cjelinjektor) celjira legin- kibb a hallhato hangfrekvenciis tarto- nidny kozepere (pi. 1 kHz-re) bekllilott. negyszogfeszultseget szolgaltatci oszcilla- torkapcsolds felel meg. A negyszogjel azert sziikseges, mert az magiban foglalja az alapfrekvencia magasabb harmonikusait is. (Fourier-analizis segitsegevel matemati- kailag igazolhato, hogy a negyszoglel egy az alapfrek~encianak megfelelo tiszta szi- nuszjelbol, valamint annak egeszszamu tobbszoroseinek megfelelo tiszta szinuszje- lekbol allithato ossze.) Mine1 meredekebb ugrlisokat tartalmaz egy jel hullamformri- ja, annal tobb magasabb harmonikust tar- talmaz a jel. Igy a vizsgalt kapcsollis beme- netere meredek felfutasu 1 kHz-es frekven- ciaju ntgyszoghullamot adva az adott kap- csolast egyidejuleg 2 kHz-en. 3 kHz-en stb. is vizsgaljuk. A magasabb harmonikusok a radiofrekvencias tartomanyt is elerik 6s ezaltal a negyszoghullrimmal mukodo kezi jelado radiofrekvencias aramkorok vizsgi- latara is hasznalhato.

A jelado elvi kapcsolasa a 3.2. dhran

lithato. Az astabil multivibrator kapcso- lasban miikodo ES-NEM kapuk CMOS- tipusuak. Ez reszben azert sziikseges, hogy a kapcsolis aramfelvetelet kis ertekben le- hessen tartani, masreszt pedig 3 V-os tip- fesziiltseg hasznalatit teszi lel?etove. A jel- ado igy ket 1,s V-os sorosan kapcsolt mini- atur szarazelemrol miikodtetheto.

Az aramkorhoz sziikseges negy ES- NEM kaput 401 1 tipusu integralt aramkor segitstgevel realidljuk. Ezen integrilt iramkor kapui ketbemenetiiek. Az invcr- ter kapcsolasban miikodo elso ket kapu (IC, es IC,) egyenkent 180"-os fazisfordi- tast biztosit. Ennek kovetkezteben IC, ka- pu kimenettn ugyanaz a fazisu jel alakul ki. mint amilyen az IC, kapu bemeneten van. Az R, ellenallison keresztul torteno pozitiv visszacsatolas segitsegkel Schmitt- trigger kapcsolis jon Ietre.

A tovibbi IC, kapu ujabb invertalast vegez. Kimeneten akkor jelenik meg ala- csony szint, amikor az R, ellenallasnak az R, ellenillasra csatlakozo pontjan magas szint Iep fel. A trigger-kapcsolas kiiszobfe- sziiltigeit U,,,,-nel es U,,,,-szal jelolve a b abran lathato, hogy amikor a C konden- zator kapcsain levo fesziiltsCg eleri az a l d kiiszob (U,,,,) ertektt, akkor a trigger at- billen es IC, kapu kimenete magas szintre a11 at. Ebben a pillanatban megkezdodik a C kondenzator feltoltese az R, ellenalla- son keresztiil. A toltks soran a kondenza- tor kapcsain Ikvo fesziiltseg exponenciali- san no. Amikor eleri az U,,,, felso kuszob erteket, akkor a trigger visszabillen 6s IC, kapu kimenete alacsony szintet vesz fel. Ebben a pillanatban megkezdodik a C kondenzatornak az R, ellenallason ke- resztiil torteno kisiilese. A kondenzator kapcsain a fesziiltseg exponencialisan csokkenni kezd mindaddig, mig ismet el nem eri az U,,,, a l d kiiszoberteket. Ebben a pillanatban kezdodik az ujabb periodus.

A b abran lathato a C kondenzator kap- csain fellepo fesziiltseg es az IC, kapu ki- meneten megjeleno U, fesziiltseg hullam- formaja.

Az integralt aramkorben talalhato ne- gyedik ES-NEM kaput tovabbi invertalas- ra hasznaljuk fel. A vegleges negyszoghul- lamujelet az IC, kapu kimeneterol kapjuk. A kapcsolas kimenetere az egyenaramu levalasztas ctljabol egy 10. . .I00 nF-os kondenzator sorbakotese ajanlott.

A 14 kivezeteses tokozisu 401 1 tipusu integralt aramkor kivezeteseinek bekoteset a c abran adtuk meg.

A jelado nyomtatott aramkori- es alkat- resz-beiiltetesi rajzat a 3.3. abran tuntettiik fel.

A meretek csokkentese celjabol nem ce1- szerii az integralt aramkorhoz foglalat al- kalmazasa. A kesz aramkor kismeretu, tet- szetos dobozba szerelheto.

Az osszeszerelt kapcsolris tobbnyire azonnal iizemkepes, ha veletleniil nem for- ditva helyeztiik be az integralt aramkort, vagy nem csatlakoztattuk ra ellentetes po- laritassal a telepet.

A mukodes ellenorzese oszcilloszkop hi- anyriban egyszeriien egy nagy impedancia- ju fejhallgatonak a kimenetre valo csatla- koztatisa utjin tortenhet. Hibatlan beko- tCs eseten a fejhallgatoban jol hallhato lesz az 1000 Hz-es jel.

A jeladoval vegzett hibakereses soran pl. hangerositoknel celszeru a vegerosito fo- kozattol a kapcsolis bemenete felt halad- va ,,ralepniW a jelado tapintojaval az egyes tranzisztorok bizisaira. Amig a hangszo- roban a ,.nCgysziigjel" hallhato, addig a ka~csokds virhatoan szabilvszeriien muko- dik. A hibis fokozat beminetere Ikpve a hangszoroban mar nem kapunk jelet. Ilyen- kor tobbnyire az adott fokozat tranziszto- rinak cserejevel oldhato meg a javitis.

4. EgyCb elektronikus kapcsolasok

4.1. Elektronikus lCgfrissit6

Az alabbiakban bemutatasra keriilo elektronikus legfrissito azt a termeszeti je- lenseget utanozza le, melyet a zivatar elotti fiilledt levego rendkiviil intenziv felfrissii- lese formajaban szoktunk tapasztalni.

Megallapitast nyert, hogy a zivatar uta- ni felfrissules oka nem a levego nedvesseg- tartalmanak megvaltoztat8sa, hanem az hogy a levegoben llvo ionok aranya vilto- zik meg. A levegoben a pozitiv ionok re- szaranyanak megnovekedtse nyomaszto hatast vilt ki, mig az egyensulyi allapothoz ktpest a negativ ionok aranyanak megno- vekedese az emberi szervezetre frissito, elenkito hatast gyakorol.

A negativ ionokat eloallito elektronikus legfrissito kapcsolasi rajza a 4.l.a. abran lathato. A K kapcsolo bekapcsolasa utan a fenyeroszabalyozo (dimmer) beallitasa- to1 fuggoen az 50 Hz-es hilozati fesziiltseg pozitiv i s negativ felperiodusaiban megha-

-- - - - - - - - - - - - - 'yeler&it6 Flmgyapot-hanoc" I

I

lemez I z~gete l i I

Lemez I

tarozott ideig atereszt, majd lezar. Az igy keletkezett 100 Hz-es frekvenciaju impul- zusokat a C, 470 nF-os kondenzatoron keresztiil egy szokisos gepkocsi gyujtot- r?nszformitor primer tekercsere juttatjuk. Ugyeljiink arra, hogy ezen a helyen csak igen jo minosegii es nagy atiitesi szilardd- gu (legalabb 600 V-0s) kondenzatort hasz- niljunk.

A gyujtotranszformator szekunder 01- dalan kapott nagyfeszultseget a kivezetesre erositett elektroda segitsigevel hasznaljuk a levego ionizilasara.

A kapcsolas megepitese &lszeriien egy deszkan, vagy mas szigetelo lapon torten- het (b. abra). Erre kell a gyujtotranszfor- matort, a kapcsolos fenyeroszabalyozot es a kondenzatort felerositeni. A gyujto- transzformator nagyfesziiltsegii kivezete- sehez egy femgyapotbol keszitett ,,kana- cot" kell rogziteni. Ez vegzi a levego ioni- zalasat.

A kesz kapcsolast megfelelo meretii U- alaku fem boritolemezzel kell ellatni, me- lyet a szigetelo alaplaphoz kell rogziteni. Az U-alaku boritolemez ket nyitott vCgCt a levego cirkulaciojanak lehetovt tttele es a megfelelo erintesvkdelem celjabol femha- Ioval ajanlatos lefedni.

A kesziilekhez vedofoldelessel ellatott haztartrisi csatlakozo dugot es haromeres halozati zsinort kell alkalmazni. A vedo- fold vezeteket a kesziilek femhazaval kell osszekotni.

Bekapcsolas utan a f~nyeroszabalyozo (dimmer) potenciometeret ugy kell bealli- tani, hogy a hallhato nagyfesziiltsegu kisii- lesek tppen megsziinjenek ks igy csendes ionizicio tortenjek. Ezzel ,,szobAnkba tud- juk varazsolni a svajci Alpok levegojet".

4.2. Id6zit6 aramkor

A 4.2. abran lathato idozito aramkor arra alkalmas, hogy inditasa utan egy bi- zonyos meghatarozott idotartamra bekap- csoljon egy kesziiltket.

Az egyseg ket 555 tipusu egymas utan kapcsolt integralt idozito aramkorrel mu- kodik. Az elso idozito hatarozza meg az inditas es a kesziilek bekapcsolasa kozotti varakozasi idot, melynek letelte utan indul a masodik idozito 6s ezzel egyidejiileg az idozito kimenetere kotott jelfogo bekap- csolja a kivant keszuleket.

A monostabil kapcsolisban mukodo idozito visszabillentese pillanataban a kC- sziilek kikapcsolodik es az aramkor ujboli mukodtetesre kksz allapotba keriil.

Az IC, bekapcsolasi keslelteto monof- lop billenesi ideje a P, potenciomtter segit- stgevel a kapcsolasi rajzon megadott erte- ku elemek hasznalata eseten gyakorlatilag 0 . . .25 s idotartamra allithato be. Ezen idotartam letelte utan az IC 3-as kivezete- sen alacsony szint jelenik meg. mely inditja az IC, idozito riramkort. Ez utobbinak a 3-as kivezettsen magas szint hatasara meg- huz az A jelfogo. melynek munkaerintke-

4.2. abra. Bekapcsolasi k&sleltet&ssel rendelkezii idiizito aramkor

zoje bekapcsolja a miikodtetni kivant ke- sziileket.

Az IC, monoflop billenesi ideje (meta- stabil allapota) a kapcsolasi rajzon meg- adott ertekek eseten a P, potenciometerrel 8 . . .35 s kozott valtoztathato.

Az aramkor taplalisa 9 V-os teleprol, vagy halozati tapegystgrol tortenhet.

A bekapcsolasi kesleltetes a C, konden- d t o r kapacitasertekknek emelesevel no- velheto. A bekapcsolt kksziilek miikodesi idotartama viszont a C, kondenzator ka- pacitasanak novelesevel hosszabbithato meg.

Halozati taplalasu kesziilekek kapcsola- sa eseten iigyelni kell a jelfogo gondos sze- relesere es a m u n k a e r i n ~ e g f e l e l o ter- helhetosegere es szigetelkstre.

Bekapcsolasi kesleltetessel rendelkezo idozito aramkariink igen sokoldaluan hasznalhato. A bekapcsolisi kesleltetes pCldaul fenykeqezogepek, vagy filmfel- vevogkpek sajat',magunkrol keszitett fel- vetelekre valo alkalmassa tetelere szolgal- hat.

Amennyiben bekapcsolasi kesleltetes nem sziikseg&ugy az a P, potenciometer segitskgkvel nullara allithato. Ebben a

helyzetben peldaul (megnovelt kapcsolisi idovel) elektromos kavedaralot miikodtet- hetiink elore beallitott ideig.

A sokoldalu felhasznalast segiti el6 a kesziileknek a halozati tapegyseggel kozos dobozba valo szerelese. Ugyanezen dobo- zon a kapcsolt halozati cGtlakoz6 aljzat (konnektor) is elhelyezheto. Fokozottabb igenyek eseten a kCt kesleltetest szabalyozo potenciometer mellett egy-egy kapcsolo is elhelyezheto, amely a C, 6s C, kapacitasok megnovelestre es igy a kesleltetisi idotar- tamok tag hatarok kozott valo beallitasara szolgalhat.

4.3. AkkumulatortiiltIl Cd-Ni akkumulatorokhoz

A 4.3. bbran bemutatasra keriilo kap- csolis Cd-Ni akkumulatorok konstans arammal torteno toltesere alkalmas. A konstans arammal valo, meghatarozott ideig tarto tol tb befejezese utan az aram- kor automatikusan (meghatarozatlan ide- jii) csepptoltesre a11 at.

Az IC, ZN 1034 tipusu idozito aramkor kimenete bekapcsolaskor alacsony szintet

4.3. abra. Akkumulatortolto C 6 N i akkumulatorokhoz

vesz fel es igy kivaltja az A jelfogo meghu- zisat. A jelfogo munkaCrintkezojen i t ez- utan az IC, 7805 tipusu fesziiltsegszaba- lyozo integralt aramkorrol konstans tolto- aram folyik az akkumulatorba.

A potenciometerrel beallithato, maxi- malisan 12 oras toltesi idotartam letelte utan az IC, kimenete magas szintet vesz fel es az A jelfogo ennek hatisara elenged. Ezutan az akkumulatoron i t mar csak a kapcsolis mintegy 12 mA-es nyugalmi &a- ma folyik at, mely a csepptoltest biztositja.

A K, kapcsoloval a toltoaram 65 mA. 250 mA es 500 mA ertekre allithato be.

Ezen toltovel maximalisan hat db Cd-Ni cella toltheto soros kapcsolasban. A LED a konstans arammal torteno toltes idotar- tama alatt folyamatosan vilagit.

5. Bevalt tapegyskg- kapcsolasok

5.1. Diszkret elemekb61 felepitett tapegyggek

Napjainkban a halozati tapegysegek epitlsehez eloszeretettel alkalmaznak in- tegralt aramkoroket. A most ismertetesre keriilo tapegysegeknel azonban a divatja- multnak meg mindig nem tekintheto, diszkret elemekkel torteno megepitest va- lasztottuk. Feltehetoen sokan rendelkez- nek mar a sziikseges alkatelemek egy resze- vel es talan egyszeriibb lesz az alkatreszek beszerzese is. Ugyanakkor meg elonykent jelentkezik ebben a megoldasban a miiko- des konnyebb megertese, a konnyebb 6s egyszeriibb javitasi lehetoseg es osszessege- ben meg az alkatreszek koltsegei is kedve- ziibben alakulhatnak.

5.1.1. 220 V/O. . .45 V , 2,5 A-es srabilizalt tapegyskg

Az 5.1. abran diszkret alkatelemekbol felkpitett 220 V/0. . .45 V, 2,5 A terhelhe- toigi i laboratoriumi stabilizalt tapegyseg elvi kapcsolasi rajza 1athat6. A megtpitett tapegyseg kiserletezesi celokra, vagy kii- Ionbozo kesziilekek tartos uzemeltetesere is hasznalhato. Terhelhetosege az alkalma- zott halozati transzformatortol fiiggoen e .

2. . .3 A-ig terjedhet, ami nagyobb aram- felvetelii kCsziilekek (pl. CB ado-vevo) tap- lalasahoz is elegendo.

Az elvi kapcsolasi rajz szerint a halozati transzformator szekunder tekercsere egy negy diodabol 8116, Graetz-kapcsolasu egyeniranyito csatlakozik. Az egyeniranyi- tas utan nyert pulzalo egyenfesziiltseg szu- reset a C, tarolokondenzator vegzi. A vi- szonylag nagy fesziiltsegre valo tekintettel ezen a helyen ctlszerii 63 V-os fesziiltsegii elektrolitkondenzator hasznalata.

Az igy kapott, szurt egyenfeszultseg sza- balyozasat a T, es T, tranzisztorokbo1 fel-

5.1. dhru. Luhorutdriumi stubilizult tapegl'sdg

epitett differenciilerositovel oldjuk meg, melynek egyik bemenetere a P, potencio- meterrel allithato referencia-fesziiltseg ke- riil. A fix referencia-feszultseg eloillitisira a Z, (1 5 . . . 22 V, 400 mW-0s) Zener-dioda szolgal, es ez a fesziiltseg a T, tranzisztoron at keriil a differencialerosito kozos pontja- ra (emittereire). A differenciilerosito m i -

sik bemenetere a P,-R, oszton keresztiil a kimeneti fesziiltseggel aranyos, leosztott fesziiltseg kerul. A ket vezerlofesziiltseg osszehasonlitisa alapjan a differencialero- sit6 kimenetkn Ietrejovo vezerloliram a T,-T,, majd a To-T, tranzisztorokbol a110 egyenirami erositore jut. Az osszehasonli- to fokozat (komparator) a kimeneten lev6

fesziiltseggel aranyos jelet szolgiltat. Ami- kor a fesziiltseg a kimeneten pl. csokken. akkor a kiilonbsegi jel nagyobb lesz, s en- nek kovetkezteben a kimeneti fesziiltseg az eredeti ertekre novekszik.

A kimeneten alkalmazott, pirhuzamo- san kapcsolt ket teljesitmenytranzisztor megfelelo nagy (130 mm x 75 mm-es

5.2. dhra. ,4= 5 . 1 . dhra ka,~csold.sdn~~Ir N Y A K - ~ ~ ~ Z U u,f?~rrasztdsi oldul,ftliil ndzve ( M I : I )

100

5.3. abra. Az

2 x T03) hiitobordara szerelve elfogadhato melegedes mellett mintegy 2,5 A folyama- tos terheloaramot tesz lehetove.

A kapcsolas nyomtatott aramkori rajza az 5.2. ribran, az alkatriszek beiiltetksi raj- za p$dig az 5.3. abran lathato. A sziikseges NYAK-lap meret 143 x 117 mm.

A nyomtatott aramkoron igen lenyeges a nagy aramot vezeto (6s egyben a T, tran- zisztor hiitoborda-erintkezojeiil is szolga- 16) folia feliiletek megfelelo meretenek biz- tositasa. A nyomtatott aramkori lapon a C, kondenzator szamira eleg nagy helyet hagytunk. Celszerii azonban a nyomtatott aramkori lap mereteinek kialakitasa elott ezt a nagy meretu alkatreszt elore beszerez- ni es sziikseg esettn a lapot a tenyleges meretekhez igazitani.

A beultetes soran kiilonos gondot kell forditani a pnp es npn tipusu tranzisztorok helyes beforrasztasara, mert egyebkent egy tevesen bekotott tranzisztor a bekapcso- laskor tobb mas tranzisztor tonkremenete- let okozhatja.

A T, tranzisztort a folia felol kell szerel- ni 6s hutobordajat a foliara kell felcsava- rozni.

A teljesitmeny-tranzisztorok tulterheles elleni vedelmere a 3 A terhelhetosegu, gyors miikodesii olvad6biztositek szolga!.

5.1. abra kapcsolasanak alkatrksz-beiiltetksi rajza ( M 1: I )

A tapegyseget megfelelo meretii 5.1.2. 220 V/12 V, rnax. 1 A-es stabilizalt (220 x 100 x 180 mm) femdobozba kell tapegysig szerelni es a T, es T, teljesitmenytranzisz- torok kozos hiitobordajat a doboz hatlap- Az 5.4. abran 220 V/12 V, max. 1 A ter- jahoz kell erositeni. helhetosegu egyszeru emitterkovetos stabi-

Fesziiltsegmeresre 50 V vegkiteresii volt- lizalt tapegyseg elvi kapcsolasi rajza latha- merot, arammertsre pedig 3 A vegkiteresii to. A transzformator (szekunder fesziiltd- ampermtrot hasznilhatunk. ge 15 V,,,, teljesitmenye 15 VA) egy negy

2N3053 2NM55 2x IN4148 (BC302 V. (BD182 (2x 1 ~ 9 1 ~ ) ~ ~ 6 0 8 ~ ) KT 819GM )

ax14

5.4. cibra. 220 V/I2 V , mus. I A terhel/1et6,st?gii, egjszerii emitterkovetos stabilizalt t~ipegyskg

~TVITELTECHN~K~~ 4 YIROHELI BUORPEST 200 k. l8 ,6 MHz

- 129 dB ... + 20 10 / - 19 dm, + 20 dbm 1

Szelektiv szint 6s erasitQm6r6sek FDM rendsze- rekben 6s azok egyshgeiben. Csatorna- 6s szintmdr6sek mCikod6 rendszerek- ben. Athallis 6s harmonikus torzitismCr6sek. Nagy frekvenciapontossig 6s stabilitk, amelyet a kristilyvez6rl6sii oszcillitor biztosit fizis-szbrb hurok segits6g6vel. 4 kHz 6s 1 MHz-es rasnl6p6sek. Digitilis frekvencia kijelz6s. Kulon kijelz6 a fa- ds finombeillit6 szimira. A kijelz6 frekvencia felbontka 1 kHz. Fdlautomata kali b r i l k . 1 d k s szintoszt6 6s skilanyGjt6.

Az ET-11O/V tipusG m6r6vev6, az ET-11O/A tipusb m6r6adbval 6s az ET-11O/G tipusri frekvenciagene- r i torral komplett szintm6r6helyet al kot. A m6rBhely 200 Hz. . .18,6 MHz-es frekvenciatarto- minya kielegiti valamennyi kis- 6s nagykapacitisb szimmetrikus 6s koaxiilis vivafrekvenciis rendszer ig6nyeit eg6szen 3600 csatorniig. A frekvenciagenerkor automatikus szinkroniram- korei lehet6v6 teszik az ad6 6s vevd egyutthango- Ikit, ha az adott m6r6sn6l megegyez6 adbi 6s v6- teli frekvencia szuks6ges, amennyiben az adisi 6s v6teli frekvencia kulonbazij. (PI. toni tkm6r6s stb.).

A szintad6hoz 6s szintvev6hoz kulon-kulon frek- venciageneritort kell alkalmazni. Az ET-11O/V mbraveviin k6tf6le m6r6si sivszdles- sbg i l l i that6 be: 1,74 kHz effektiv zajs5vszbless6ggel, alapzaj m6rhe- tii az uzemelii rendszer pillanatnyilag terheletlen csatornii ban. 20 Hz sivszblessbggel, viviiszivirgis, i t ha l l k m4r- hetd a rendszer csatorniiban, valamennyi fekv6s- ben. A viviifrekvencib mdrdk6szlet programozhat6 kbszlett6 bdvithetii az ET-11O/S szintetizitor 6s az ET-11 O/M vez6rlii egysbggel. Nagy impedanciijir feszultsbgm6r6sek vbgezhetak az ET-11O/T nagy bemeno impedanciijir m6rafej alkalmazisival (lisd az ET-11O/T1 adatlapot). Az ET-11 O/A mbrdad6 6s az ET-11O/V mbr6veva koaxiilis 6s szimmetrikus csatlakozbai lezirhat6k a szokisos impedanciikkal. Mind kbt miiszer hkapcsol hat6 feszults6gszintre (dB), vagy teljesitm6nyszintre (dBm). Szintrn6rdsekn6l kiszajir 4s kistorzitisd uzemm6d kozott lehet vilasztani, att61 fuggiien, hogy a mere- si feladat optimilis jel/zaj viszonyt vagy kistorzitbt kovetel meg. A m6r6k6szlet lehetdvb teszi minden olyan meny- nyis6g m6r6sbt, amely feszults6g mbr6sre vezethe- t 6 vissza. Az ET-11O/R refleci6m6rd adapter hasz- nilatival reflexib-csillapitis m6rhetd.

M ~ S Z A K I ADATOK

Frekvenciatartominy 200 Hz. . .18,6 MHz

Frekvencia kijelz6s, digitilis 7 szegmenses foly6- konykristilyok kijelzavel. Szinkron kimenetek ET-100/A m6r6ad6 r6sz6re Syl=25.. .43,6 MHz Sy2=25 MHz* 4 kHz ET-11 O/V m6ravevd r6sz6re Syl=25. . .43,6 MHz Sy2=22,5 MHz* 4 kHz Sy3=2,4 MHz

Kimenetek: Koaxiilis, szimmetrikus kimeneti szinttartominy 61 dB (dBm) . . . f I dB (d Bm) A szintbeill itk a szintmutat6 miiszer 0 dB kit6r6s- n6I 1 6s 10 dB-es f ix Idpdsekben 69 dB (dBm). . .O dB (d Bm)

v6teli sivsz6less6g (3 dB6 20 Hz vagy 1,74 kHz) Bemenetek: koaxiilis

szimmetri kus Szintmdrdsi tartominy, -129 dB (-119 dBm). . . f 20 dB (dBm) Frekvenciabemenet 0 dB (dBm) szintndl f 0,l dB

1400 Budapest, POB. 6. Telefon: 217-732 Telex: 22-4-96

diodabol a110 Graetz-hidkapcsolasu egyeniranyitot taplal, melyre a C, sziiro- kondenzator csatlakozik. A referencia- fesziiltskget a Z, 12 V-os Zener-dioda biz- tositja. Ez a Zener-dioda a, D, es D, dio- dakkal kapcsolodik sorba. Igy kompenzal- juk a tapegyseg tranzisztorain keletkezo fesziiltsegesest. A stabilizalt fesziiltseg a T, teljesitmenytranzisztor emittererol veheto le. Itt meg a hiitoborda is elhagyhato.

A kapcsolas nyomtatott iramkori es al- katresz-beiiltetesi rajzat az 5.5. abran tiin- tettiik fel.

5.1.3. 15 V, 0,3 A Ps I8 V , 0,3 A terhelhet6- skgii stabilizalt tapeg.vsPg

Az 5.6. abran 220 V/15 V , 0,3 A es 18 V, 0,3 A terhelhetoigii, diszkret elemekbol felepitett emitterkovetos stabilizalt tapegy- seg kapcsolasi rajzat tuntettiik fel.

Mivel a sziikskges kimeneti terheloara- mok a Zener-di6dakra megadott 0,9 I,,,, megengedheto maximalis stabilizalasi tar- tomanyt meghaladjak, ugy a csak Zener- diodakkal torteno stabilizalas mar nem le- hetseges. Ebben az esetben aramerosito elemkknt mindegyik kimenetbe egy tran- zisztort epitunk be a kapcsolasba. Az ilyen emitterkovetos stabilizitoroknal a tran- zisztor (illetve a ket kimenet eseten a tran- zisztorok) bazisfeszultseget Zener-dioda- val (illetve diodakkal) ,,fogjuk meg". Min- degyik kimeneti fesziiltseg a hozzitartozo Zener-dioda U, Zener-fesziiltsCgnel a tran- zisztor U,, bazis-emitter fesziiltsegevel (kb. 0 , s . . .0,7 V-tal) kisebb - melyet a D,, illetve a D, nyitoiranyban kapcsolt dioda- val kompenzalunk -, de szeles terhelesha- tarok kozott allando.

Mindegyik tranzisztor kollektor-emitter pontjai kozott a bemeneti t s kimeneti fe- sziiltskg kiilonbsege merheto. A terhelo- aram tartomanyat a szoban forgo tranzisz- tor disszipacios viszonyai hatarozzak meg.

5.5. abra. Az 5.4. abra kapcsolasanak nyamtatott aramkori ks alkatrPsz-beiiltetksi rujza Egyes illando terhelesii fesziiltsCgszab6- ( M I: 1 ) lyozoknal a tranzisztort R, ellenallassal

I

5.6. abra. 220 V/15 V , 0,3 A Ps 18 V , 0.3 A terhelhetoskgii, diszkrkt elemekbol felkpitett egyszerii stabilizalt tapegyskg

5.7. abra. Az 5.6. abra kapcsolasanak nyomtatott aramkori i s alkatrksz-beultetisi rajza ( M I : 1)

sontolik. igy csokkentheto (a stabilitas ro- vasara) a tranzisztoron disszipalt teljesit- meny.

A potencialviszonyok rogzitese celjabol mindegyik kimenettel parhuzamosan ko- tott ellenallbsal nehany mA-es eloterhe- lest alkalmazunk. A kapcsolas valamelyik kimenetenek kimeneti ellenallisa a hozza tartoz6 tranzisztor emitter-bazis atereszto karakterisztikajatol, a Zener-karakteriszti- ka meredeksigktbl 6s a terhelbtbl fiigg.

A fogyasztohoz kozeli kimeneti pontokra kotott 100 pF-os i s 200 nF-os kondenzato- rokat jarulCkos sziireskent 12s a valtakozb- aramu belso ellenallas kis erteken valo tar- tasa Crdekeben alkalmazzuk.

A tapegyseg transzformatorinak primer koriben levo 1 kR-os es 100 nF-os RC-tag zavarsziir6sre szolga!.

A kapcsolas NYAK-lapon lCvo alkat- elemeinek nyomtatott aramkori i s alkat- risz-beiiltettsi rajza az 5.7. cibran Iathatb.

5. I .4. Nagy stabilitasti, valtoztathatd fesziiltst!g~ haldzati tapegysig

Az 5.8. abran szemleltetett stabilizilt tapegylg 0. . .20 V kozotti fesziiltseg elo- allitasira alkalmas. A kimeneti fesziiltsig stabilitasa igen jo. A max. 1 A terhelksig 5 mV alatti bugofesziiltskg merhetii a ki- meneten.

A szokasos soros szabalyozassal miik6- do valtoztathat6 fesziiltlgii stabilizalt

T2: AC187 2N3055 (GTLOLB) (~1819GM)

Vhddfold R 6 10k

(2xQX19/ql) (AC125, (AC125, (GTLO4 B) GLOZE) GTLOZE)

tilmenoen kettos kimeneti fesziiltstgii sza- balyozok is kaphatok, melyek lehetnek f ix es valtoztathato kimeneti fesziiltseguek.

5.2.1. Integralt aramkoros gkpkocsi- tbpegyskg

Gyakran valik sziiksegesse normal tele- pes magnetofon, radio, vagy mas telepes '

kesziilek gepkocsiban valo mukodtetese. Ezek tobbnyire nern alkalmasak 12 V-os kozvetlen taplalasra, mivel vagy 1.5 V-os elemekkel, vagy 4,s V. . .9 V kozotti fe- szultsi.get szolgaltato tapegyseggel mu- kodnek.

Az ilyen kesziiltkek szarazelemekkel va- 10 iizemeltetese rendszerint korlatozott le- hetoseget biztosit. Foleg a gepkocsiban va- lo hasznalat eseten, ah01 altalaban kovetel- meny a nagy hangero, a szarazelemek rendszerint rovid iizemidot tesznek leheto- ve es eppen a legvaratlanabb idopontban

5.8. abra. 220 V / 0 . . .20 V , I A terhelhetoskgu" stabilizcilt tapegyskg meriilnek ki. Az 5.9. a abran lathato gepkocsi-tapegy-

tapegysegek 2 V alatti kimeneti fesziiltsk- sigekbol. Az ipar egy sor integralt fesziilt- seg a kocsi szivargyijto-csatlakozojaro1 gek eloallitasara nern alkalmasak. Ebben segszabalyozot kinal, amelyek segitsegevel iizemel es segitsegevel minden olyan keszii- a kapcsolasban a referencia-fesziiltseg elo- nagykrtekii tapegysegek kkszitese lehetst- lek mukodtetheto, amely 4,5 V; 6V; 7,5 V, allitasi modja es a hibajel erosito kapcsola- ges a legcsekelyebb befektetessel. vagy 9 V tipfesziiltsegre alkalmas es aram- sa lehetove teszi a 0 . . .20 V kozotti kime- Megkiilonboztetiink allando (rogzitett, felvetele nern haladja meg az 1 A-t. neti fesziiltsegszintek beallitasat. fix) fesziiltsegii szabalyozokat, amelyek ki- A tapegyseg a gepkocsi akkumulatora-

A kimeneti fesziiltseg beallitasara a Ze- meneti fesziiltsCge nern valtoztathato, es nak fesziiltseget fesziiltsCgszabalyozo in- ner-diodbkkal eloallitott, a P potenciome- beallithato fesziiltsegszabalyozokat. Ezen tegralt aramkorrel csokkentik le a K,, kap- ter es a T, foldelt kollektoros kapcsolas- ban miikodo tranzisztor segitsegCvel le- vett, valtoztathato referencia-fesziiltstg szolgal.

A T, tranzisztorral miikodo hibajel- erosito a fesziiltsegmintat nern a kimenet- rol, hanem a Darlington-par bazisar61 kapja. Ezaltal a kimenetnel valamivel ma- gasabb szinten valosul meg a szabalyozas. Igy valik lehetovk a 0 . . .20 V kozotti fe- sziiltseg eloallitasa.

A T, tranzisztor bazisaba beiktatott 1 kR-os potenciometer (a rajzon nern sze- repel) a kimeneti fesziiltseg ,,finomn szaba- lyozasat teszi lehetove.

Az atereszto tranzisztorkent mukodo, a T, Cs T, tranzisztorokb61 kikepzett Dar- lington-par bazisaramat a T, tranzisztor szolgaltatja, mely hatasosan csokkenti a kimeneti bugofesziiltiget. Ugyancsak a bugofesziiltseg csokkentCset szolgalja a T, tranzisztor kollektorara csatlakozo C , kondenzator is. A T, tranzisztor bazisara a ket sorbakapcsolt sziliciumdioda ad nyi- tofesziiltseget.

A kksz kapcsolas izleses dobozba szerel- heto. Ne feledkezziink meg azonban a tel- jesitmenytranzisztor es a Graetz-egyenira- nyito megfelelo hutesenek biztositasarol.

5.2. Integralt aramkoros stabilizcilt tapegyskgek

Az aramkortechnika kOraban 5.9. bbra. Kiil6nbdzo fesziiltskgii fogyasztdk tbpfeszzitskgellLitCiscit biztositd integrrilt a tapeg~segeket csak ritkan keszitjiik kii- ciramkiiriis gipkocsi tbpegyskg (a) 6s a miikiidks magyarrizatcira szolgcild alapkapcsolris lona11o fklvezeto alkatelemekbol vagy egy- (b), ah01 az Ube => 2 V + Uki feltttelt ki kell elkgiteni

106

csolo segitsegtvel beallithato, kivant fe- sziiltsegert&kre. Az akkumulator vezete- ken erkezo zaj sziirese a kapcsolas bemene- ten es kimeneten kondenzatorral torttnik (C, es C, kapacitas).

Amennyiben a megfelelo szivargyujto csatlakozo dug6 beszerzese nehezskgekbe iitkozne, ugy allando jelleggel is csatlakoz- hatunk a gepkocsi elektromos halozatara (termeszetesen a biztositek utan!). Celsze- rii a tapegyskghez vezeto kabelben megfe- lelo kabelbiztositekot alkalmazni.

A kapcsolasban a D, dioda a forditott polaritassal torteno csatlakoztatas elleni vedelemre szolgal. Ez a dioda a bemeneti fesziiltseg (polaritas) helyes bekotese ese- ten lezart allapotban van, igy azon csak minimalis zar6iranyu aram folyik. Ellen- kezo polaritassal valo csatlakods eseten a D, dioda vezetove valik es az a biztositek kiegeset eredmenyezi.

5.11. abra. 220 V/12 V, 0.3 A terlzelhetoskgii stabilizcilt tapegyskg:

5.10. Jbra. Az 5.9. abra kapcsolasanak nyomtatott aramkori Ps alkatresz-beiiltetPsi a kapcsolasi rujza, b nyomtatott aramkori rajza ( M I : I) Ps c alkatrtsz-beiiltetisi rajza (M 1: 1)

r----4-x3Y3367T -- - - - - - - - -

Nyak-lapon I

( 4 x BA157) I I

In ICI Out +I%/ 0,3A

Kbmc-I02 C1 t== 220n c 3 = =

1 ooop 25V

A a C - - - - - - -'-I

potban nyitoiranyu, legalibb 1,5 A terhel- hetosegii germanium diodival. Ebben az esetben teves polaritisnil a dioda lezar es a tipegysegre igy nem jut fesziiltseg. E megoldis termeszetesen csak a NYAK- lap megfelelo modositisival epithet0 meg.

Az iizembehelyezes elott a tipegyseget alaposan at kell vizsgalni hidegforraszta- sok es az esetleges forrasztas utjin keletke- zett rovidzirak szempontjibol. Amennyi- ben mindent rendben taliltunk, ugy a ke- sziileket gepkocsi-akkumulitorra, vagy 12 V-os tipegystgre kothetjiik.

Amennyiben a kimeneten nem jelenik meg fesziiltseg es a LED-ek sem gyullad- nak ki, ugy mielott rneg alaposabban el- kezdenenk a kapcsolas vizsgilatat. ellen- orizni kell a fesziiltseget a B, biztositekon. valamint a D, es D, dioda polaritisit.

Az esetlegesen elttro nevertekii kimeneti fesziiltsegbol arra lehet kovetkeztetni, hogy valami nincs rendben az R,. . . R, ellenillisokbol ill0 fesziiltsegoszt6 koriil. Ha a LED-ek megfeleloen vilagitanak 6s meg sincs a kimeneter~ fesziiltseg, akkor valbszinii, hogy a D, dioda forditott pola- ritissal nyert bekiitest.

A kimeneti fesziiltsegek ellenorzeset elo- szor terheles nelkiil vegezziik el.

A gepkocsiba valo szerelesnel ne feled- kezziink meg arrol, hogy a tipegyseg do- boza a szabilyozo IC hiitobordajin ke- resztiil a gepkocsi-akkumulator negativ

5.12. abra. 220 Vj13 V , 0 ,2 A terhelhetciskgii stabilizcilt tcipegyskg: a kapcsolasi rajza. b nyomtatott ciratnkiiri Ps c alkutrPsz-beiilte~esi rujzcl (M 1: I ) polusara csatlakozik.

A kapcsolis egyszeriisitheto, ha csak egyetlen kimeneti fesziiltseg sziikseges. Ez

Az ICI fesziiltsegszabalyozo negykive- lehetove (Iisd 5.9.6 abrat), masreszt pedig esetben elmarad a K, kapcsolo 6s a harom zeteses miianyag tokozisu, melyhez meg- vedelmet nyujt a tapegyseg esetleges for- LED. Az R,-to1 R,-ig terjedo ellenallisok- felelo (a tapegyseg kozos vezetekehez ko- ditva torteno csatlakoztatasa ellen. bol a110 osztolinc pedig ket megfelelo ertt- tott) hiitoborda tartozik. A tapegyseg nyomtatott aramkori es al- kii ellenrillasra egyszeriisodik (lisd 5.9.b.

A kimeneti fesziiltseg beallitasa az katresz-beiiltetesi rajza az 5.10. abran lat- abrat). R, . . . R, ellenallasokbol a110 osztoval tor- hato. A kapcsolas megepitesehez 2.5 mm- Megjegyezziik, hogy 13,2 V bemeneti tenik, amelynek megfelelo pontjaira a K2, es raszterrel es pirhuzamos vezetocsikok- fesziiltseg, 4,5 V kimeneti fesziiltseg 6s kapcsol6val csatlakozunk. E kapcsolo 81- kal ellitott nyomtatott aramkori lap is 1 A-es terheles mellett a tipegysegben lisainak kijelzestre a Kza egyiittfut6 kap- hasznilhato. A kivezetesek es az IC beko- mintegy 9 W vesztesegi teljesitmeny kelet- cso]6 szo]gal, mely a megfelelo LED-et tese celjaira ajanlatos megfele!~ forrcsu- kezik, ami erezheto melegedest okoz. gyujtja ki. csok haszniilata. Az 1C-t a NYAK kozele-

A D, dioda ktt feladatot l i t el. Egyreszt ben magara a hiitobordakent hasznilt do- a rajta keletkezii, kb. 600 m V - 0 ~ fesziilt- bozra celszeru felerositeni. 5.2.2. Adott kimeneti fesziilts~gii hdldzati segesessel biztositja 5 V-nil kisebb kimene- A teves polaritassdl valo bekotes ellen stabilizalt tapegyskgek ti fesziiltseg eloillitisat, melyet a fesziilt- ugyancsak megfelelo vedelem erheto el a sCgszab~lyoz6 integralt Qramkor nem tesz K , kapcsol15val sorbakotott, normal alla- AZ 5.lI.a. abran 220 Vi12 V, 0.3 A ter-

helhetosegu stabilizalt tapegyseg kapcsoli- si rajza Iathato. Itt a transzformator sze- kunder fesziiltsege egy toltokondenzatoros Graetz-hidegyeniranyitbra jut. A kimeneti fesziiltseg szabalyozasit a 7812 tipusu in-

zatorok az esetleges begerjedesek megelo- tegralt iramkor vegzi. A C, es C , konden-

zesere szolgilnak. A LED a tipegyseg be- kapcsolt allapotat jelzi.

A kis kimeneti teljesitminy lehetove tet- te, hogy a nyomtatott iramkori lapon he- lyezziik el a transzformatort is (5.1 1.b. es c ibra). Az integralt iramkor hiitofeliiletet egyben a nyomtatott aramkor rezfoliaja

,-, 2N2955

kepezi-, ezert annak feliiletet csokkenteni

5.13. cibra. ,,Eriisitett"fis~iilts~:gs;obcilyozdval ellhtott hcildzuti stubilizcilt tcipegysig ( A "em aJanlatOs. kimeneti,fesziiltsPget az alkultnclzott IC tipus hatarozza meg) A kapcsolisban levo 78 12 tipusu fesziilt-

segszabalyozo integralt aramkor SbV = S,

BLOC1000 ... 5000 Gr

- I I TI* 'iTis{ $&@I R1 r--j---,q [ -, )CXY/I. 5A

\ '- / -1

., Ub,=220v" I

Kbmc-I02 Vidhfold

1/2W

cl

-10% 1 d - =?

1000 4700~ '

I"!\ l out

-1-

I

-

78XX

101.1 35V - o OV

100n

G'1----d

c z Corn (3 +

5.14. abra. 220 V/f 15 V, max. 1 A terhelhetiisigii kettos kimeneti fesziilrsPgii stabilizrilt tapegysig

5.15. abra. 220 V/ f I2 V , i 7,5 V i s + 5 V kimeneti feszultsigu tapegyskg

5.16. abra. 220 V I A 15 V , 0,5 A, ill. I A es +5 V , 0,5 A terhelhetosigii haldzati stabilizalt tapegysig

= 60 mV-os bemenet- illetve terhelessza- balyozast, valamint 71 dB bugofesziiltseg- clnyomast biztosit.

Az 5.12. a ahran L M 317T tipusu integ- rilt aramkorrel felepitett, 220 Vi13 V, 0,2 A terhelhetosegu stabilizilt (ipegyseg elvi kapcsolasi rajzat tiintettiik fel. Itt is tirolokondenziitorral ellitott Graetz- hidas egyeniranyito szolgiltatja a fesziilt- segszabilyozo integralt iramkor reszere a stabilizilatlan ,,nyersm egyenfesziiltseget. A C, 6s C, kondenzitorok az esetleges berezgesek meggatolasara szolgalnak. A kimeneti fesziiltseg az R , es Rg ellenilli- sokbol a110 osztoval allithato be a kivint irtekre. A stabilizalasi ertekeket az alkal- mazott integralt Bramkor jellemzoi hata- rozzak meg (Iasd az IC adatlapjat).

A kapcsolas nyomtatott aramkori es al- katresz-beultetksi rajza az 5.12. h es c rib- ran keriilt bemutatasra.

Az 5.13. abran ,,erositett" fesziiltsegsza- balyozoval ellitott halozati stabilizalt t ip- egyseg kapcsolasi rajzit Iathatjuk. A kime- neti fesziiltseget az alkalmazott fesziiltseg- szabalyozo integralt aramkor tipusa hata- rozza meg.

Kiilonbozo mbdszerek kinalkoznak ar- ra, hogy hogyan lehet a szokasos integralt fesziiltsOgszabalyozokb61 a gyirilag terve- zettntl tobb aramot kivenni. Ismeretes, hogy a TO 220-as tokban elhelyezett 78XX tipusi fesziiltsegszabalyozo maximalisan 1 A-re1 terhelheto. A T, tranzisztorral ki- egeszitett kapcsolisban ez a teljesitmeny- tranzisztor kb. 200 mA kimeneti Bramtol kezdve itveszi a terhelest es igy jelentos mertekben tehermentesiti a fesziiltsegsza- bilyozo integralt iramkort. Ez az elrende- zes maximilisan 5 A terheloriramot bizto- sit. Az alapkapcsolasban, tehat a max. 1 A-ig terjedo terhelhetoseg eseten az R , ellenillas rovidre zirhato es a TI tranzisz- tor elhagyhato.

A kapcsolrishoz felhasznalt transzfor- matornak a stabilizilt egyenfesziiltsegnel kb. 4 Vc,, ertekkel nagyobb valtakozo fe- sziiltseget kell szolgaltatnia.

Az integralt fesziiltsegszabalyozok tobbsege rendelkezik ugyan termikus til- terheles eileni vedelemmel, de a kapcsolis iizembiztonsaganak novelese celjabol itt az IC-n atfolyo aramot az R , ellenallis segit- segevel200 mA-re korlatozzuk. Egyebkent az R, ellenallas a teljesitmeny-tranzisztor alkalmazisa nelkiil is megmaradhat a kap- csolasban. Ebben az esetben azonban 5 W tcrhelhetosegu tipust kell a kapcsolasba beepiteniink. Igy az egyszeru alapkapcso- las is vedette vilik a tartos rovidzarral szemben.

Amennyiben a T I tranzisztorral kiege- szitett kapcsolrisnal is meg akarjuk valosi- tani a tart& rovidzir elleni vedelmet, ugy a teljesitmenytranzisztort es a fesziiltseg- szabalyozo IC-t egyarant megfelelo hiito- bordara kell szerelni. amely a vesztesegi teljesitmenyt a kornyezeti levegonek adja at.

Rovidzir eseten ebben a kapcsolasban

Transzformdtorhoz 'OVA B

9 9 9

5.17. abra. Az 5.16. abra kapcsolasanak nyomtatott aramkori Ps alkatrPsz-beiiltetesi rajza ( M 1: 1)

pl. Uk, = 5 V es I,, = 5 A eseten kb. 25 W vesztesegi teljesitmennyel szamolha- tunk. Ebbol Iathato, hogy nem art, ha a hiitobordat kisse tulmeretezziik.

A kapcsolas C, toltokondenzatoranak kapacitasertektt a kimeneti aram hataroz- za meg. Elfogadhato kozeliteskent A- enkent 1000 pF kapacitaserteket vilaszt- hatunk.

Az 5.14. abra kapcsolasaban a f 15 V/ max. 1 A terhelhetosegii tapegysegkimene- tet ket fix fesziiltsegii integralt fesziiltseg- szabalyozo felhasznalasaval valositottuk meg. Az IC-k szabalyozatlan tapfesziiltse- get ket kiilonallo, tarolokondenzatorral el- litott Graetz-egyeniranyitohid biztositja. A C, es C, kondenzatorok az esetleges berezgesek megakadalyozasira szolgal- nak. A tapegyseg kimenetein a nagyfrek- vencias sziiresre a C, es C, kondenzatorok hivatottak.

A kimeneti jellemzok (lasd az IC-k kata- logus adatait is) a kovetkezok: Vonalszabalyozis: S,, (AU,, = 6 V) =

3 . . .60 mV, Terhelesszabalyozas: St (AI,, = 1 A) =

12 . . . IOOmV, Bugofesziiltseg-elnyomas: a,, = 61 . . .71 dB, Kimeneti zajfesziiltseg: u,,,, = 75 pV.

A kapcsolasban 220 V/2x 20 V, 1,5 A terhelhetosegii transzformatort alkal- maztunk. A LED, es LED, a kimeneti fesziiltsegek megletet jelzi.

Az5.15. abran tobb kiilonbozo kimeneti lyozasi erteke viszont sokkal jobb, mint a fesziiltseget biztosito tapegyseg kapcsolasi + 15 V-os kimeneti. rajzat tiintettiik fel. A szabalyozatlan A kapcsolas nyomtatott aramkori t s al- 1 1 2 V-os kimenet terhelhetosege 0,2 A. katresz-beiiltetesi rajza az 5.17. abran lat- A kapcsolasban a f 7,5 V os stabil fesziilt- hato. seget a Z,, illetve a Z, Zener-diodarol vessziik le. Az 5 V-os stabil fesziiltsegkime- netet a National-ceg altal gyartott LM 340-5 tipusu integralt fesziiltsegszabalyo- zo biztositja.

Az 5.16. abrun 220 V/?c 15 V, 0,5 A, illetve 1 A es 5 V, 0,5 A terhelhetosegii halozati stabilizilt tapegystg elvi kapcso- lisi rajza lithato.

A tarolokondenzitoros egyeniranyito kapcsolast ket kiilonillo ketutas kozep- pont-leagazasu egyeniranyito alkotja. A D, es D, diodaval a pozitiv, a D, es D, diodival pedig a negativ szabalyozatlan tapfesziiltseg eloallitasa torttnik.

A + 15 V-os stabil kimeneti fesziiltseget a 7815, a - 15 V-os stabil tapfeszultseget pedig a 7915 tipusu integralt fesziiltsegsza- bilyozoval allitjuk elo. A + 5 V-os stabil tapfesziiltseget 7805 tipusu integralt gram- kor segitsegevel allitjuk elo a + 15 V-os stabil t~pfesziiltsegbol. Megjegyzendo, hogy a kaszkadba kapcsolt fesziiltigsza- bilyozokkal igen nagy bemenet-stabilizi- lasi ertkk erheto el.

A f 15 V-os kimeneti fesziiltskg jellem- zoi az 5.14. abra jellemzoivel kozel azono- sak (lasd ott).

A + 5 V-os kimenetnek a bemenetszabi-

MULTITESTER OMSZOV Tip. : OE-104

A Mult i tester OE-104 magiba foglalja mindazokat a l6nyeges alapmliszereket, melyek az elektroni- kus k6szul4kek tervezoinek, gy i r tb inak, el lenorzoinek n6lkulozhetetlenek

A Mult i tester OE-104 minden egysege egyidejfileg is hasznilhat6 A Mult i tester OE-104 az a l ibb i egysbgekbol tevodik ossze.

- Hiiromcsatornis t ipegyshg - Digi t i l i s mul t imeter (D.M.M.) - Fuggv6nygeneritor - Digitalis frekvencia (Peri6dusido-mere) (DFT-meter) - Digi t i l i s hiim6rs6kletm6t-o

,,A" csatorna: Uk i 5 V f 2 %

Iki 1 A terhel6sszabilyozis (0-1 A) 80 mV zaj + blig6feszultsc5g 5 mVeff ,,B" ,,C" csatorna

Ukl 1,3 V-20 V-ig folyamatosan szabilyozhato

ik i 1 A terhel6sszabilyozis (0-1 A) 80 mV zaj + blig6feszLilt'sbg 10 mVeff vonalszabilyozis 0.04% V

Minden csatornin rovidzirvedelem 6s 1 A felett (Over- load) tlilterhelve jelzes.

A ,,B" 6s ,,C" csatornik kimeno feszults6ge az elolapon vole potencimeterekkel tetszes szerint beillithato.

Az egyes csatornik feszults6ge, illetve drama a beepi- te t t panelmeron leolvashat6, a mCr6si uzemmudkap- csolo megfelelo i l l i sa mellett. A tipegysegek be-, illet-

ve kikapcsolisit a DC ON kapcsol6val lehet elvegezni. A bekapcsolt illapotot, valamint a meresi uzemm6d- kapcsol6 i l lapot i t a kijelzoegysegbe elhelyezett v i l i - glto diodik mutatjik.

Egyenfeszultseg-rnkt-6~ meresi pontossig 200 mV 200 V-ig 0.1 % 1 k V 1 X

Kijelzes modja LED Kijelzes pontossig Frekvenciamenet

200 ,LAA:~OO mA-ig 0,5% 2 A 1 % meresi pontossig 200 mVeff-0,5% 200 Veff-ig 0,5% 630 Veff 1 % 200 pAeff 0,5% 2 Aeff-ig 1 % 20 MOhm 0.1% 2 kOhm-ig 0,1% 3 112 digit (1999) f I digit 20 HZ-20 kHz f I dB

DIGITALIS FREKVENCIA- ES P E R I ~ D U S M E R ~

Frekvenciamdrds - peri6dusido-mdr6s Uzemmod kapcsol6 kdzi vagy automatikus Mdrdshatirvilt6 ' automatikus Frekvenciam6rBs-hatirok 10 kHz

100 kHz I 000 kHz

10 000 kHz Peri6dusidomdr6s-hatirok: 10 msec

100 msec I 000 msec

10 000 msec Bemeneti impedancia: 1 M II 50 pF I!rzdkenysdg: 10 mV RMSf 10% KijelzB LED 4 digit (9999) Tapinto h8mdrb Mdrdsi tartominy -40 +120°C Linearitisi hiba +0,5 OC

Hull imformik: szinusz Ukipp 7 V hiromszog Ukipp 7 V n6gyszog Ukipp 10 V

Kimeneti fesziiltsdg folyamatosan szabilyozhato (nyitott kimenetelndl -20 dB

folyamatosan szabilyozhat6 Kimeno ellenillis 50 Ohm Frekvenciaszabilyozis k6zi 10 fordulath heli k i l is

potenciom6terrel belsii sweep idok automatikus (sweep belso)

20 ms. 200 ms. 2 sec DC alapszinteltolis f 3 V Kiils6 bemeneti

impedancia 1000 kOhm 50 pF belso)

Frekvencia range 0,2 Hz-200 Hz 20 HZ- 20 kHz

A valtoztatas joga fenntarfva !

GyBrtja: Exporthlja:

ORVOSI MOSZER METRIMPEX

S Z ~ V E T K E Z E T Forgalomba hozza:

1081 Budapest, Rhk6czi C t 71.

Telefon : 142-642. 339-757 M I G ~ R T

Szerviz:

1074 Budapest,

Bari t u. 3-9.

Telefon : 220-247

Az 1983-as es az 1984-es ivkonyvben rtszletesen ismertettiik az egyenes es a szu- pervevokesziilekek miikodesi elvet. A ,,Ve- vokirsziilekek kezdoknek" 6s a ,,VevokC- sziilekek haladoknak" c. kozlemenyek gyakorlati reszeiben tobb tucat, amatorok altal tervezett es megkpitett illetve utant- pitheto kesziilkket mutattunk be. Az is- mertetett vevokesziileknek legnagyobb ha- nyada egyedi tranzisztorokkal miikodik. Az elektronikanak a miniatiirizalas ira- nyaba torteno iltalanos fejlodese a ridio- technikaban olyan specialis integrilt iramkoroket hozott letre. amelyek szelso esetben egy tokon beliil egyesitik egy bo- nyoiult radiovevo valamennyi aktiv eleme- it, erosito fokozatat. Emellett nagyon gya- koriak azok az IC-k, amelyek radiovevok- nek egy vagy tobb funkcionalis egystgtt tartalmazzak (kevero fokozat, komplett radiofrekvenciis egyig, FM-KF erosito + demodulator, sztereo dekoder hang- frekvencias erosito stb) s ezert 2 vagy 3 jol osszevaloeatott. eevmashoz illesztett IC " , -2

segi~si.gevcl cgyspcriicn iisszelillithatS cgy iomin6sCeii er/i.kenv. szelektiv radiovcvo. u < ,

Az integralt aramkoros radiovevok kap- csolistechnikajanak es a rendelkeztsrea116 IC-knek az ismertetese elott ktt nanvon -. ltnyeges szempontra hivjuk fel a figyelmet. A haevomanvos vevo kesziilekekhez viszo- u,

, nyitva csokken az konstrukcios szabadsag, egy tranzisztort (vagy egy elektroncsovet) igen sokfelekeppen tobb iizemmodban le- het hasznalni illetve kombinacioba allita- ni. Azonos elemekkel ugyanaz a feladat (keveres, R F vagy KF-erositCs) sokfkle- ktppen oldhato meg amint az az elozo kozlemenyekben jol megfigyelheto. Ezzel szemben egy, nevezziik ugy, hogy cel IC-t altalaban csak egyfelekeppen, egy feladat megoldasara lehet hasznalni, ha kisebb- nagyobb mertekben modosithato is a munkaponti beallit?sa pl. a tapfesziiltig megvalaszthaval. Eppen ezert ezek az IC-k csak adott kapcsolasban 6s eloirt iize- mi feltetelek mellett miikodnek optimali- san. A legrnegfelelobb kapcsolast es az aramkor iizemeltettsi felteteleit tobbe nem a kesziilek konstruktorok allapitjak meg vagy kidrletezik ki, hanem az IC-szerkesz- toi, az IC-gyarak alkalmazasi laboratoriu- mai h a t a r o d k meg illetve irjak elo. Vdgso

Rozsa Sandor okl. vill. mernok

soron a konstrukcios szabadsag csokkent- se aran egy kesziileket kevesebb munkival rovidebb id6 alatt esetenkent olcsobban is elo lehet allitani.

A misik szempont pedig amire utalunk az a konstrukcios szabadsag kesziili.kszer- kesztok es epitok reszere fenntartott hi- nyada. Egy-egy IC, bonyolultsagi fokatol fiiggetleniil, mindig csak az aktiv elemeket s ezek frekvenciafiiggetlen krpcsolisi ele- meit foglalja magaba. Ahhoz, hogy egy ilyen iramkorbol radiovevo legyen egy vagy tobb, fixen vagy valtoztathatoan han- golt rezgokor sziikst5ges az olyan eloirt Cr- tekii sziiro. csatolasmentesito elemek (fo-

anyag osszeallitas~nril fontos szempont volt az aktualitas, mert az IC-s radiove- vokrol mar jelentek meg kozlemenyek. Ha egy-egy regebben ismert aramkort is szere- peltetiink, akkor ezt olyan kapcsolasi meg- oldasban mutatjuk be, ami az alkalmazasa teriileten jelent ujdonsagot. Csak olyan aramkoroket mutatunk be. amelyeknek gyakorlati alkalmazasa is ismert. Az IC-k fontosabb adatait megadjuk a forras meg- nevezesevel egyiitt. A kozlemeny anyaga- nak reszletesebb informaciot az eredeti gyiri adatlapok es adatkonyvek nyujthat- nak. Az IC-s radiovevok osszevalogatisB- na1 is kovettiik azt az eddigi szerkesztesi

leg kondenzitorok) mellett, melyek h a elviinket, hogy a legegyszeribb megoldi- meg nem inteeralhatok monolit aramko- sokbol elindulva haladunk a bonvolultabb - - rokben. Ez az a lehetoseg amit iigyes kons- truktor ki tud hasznalni. A hangolt korok szamanak megvalasztasaval az egyes rez- gokorok josagaval es illesztesevel lehet na- gyon jo vagy nagyon rossz kesziilekeket Cpiteni ugyanannak az aramkornek a fel- hasznalasaval. E problemakort egy regi peldaval illusztraljuk. Voltak es vannak akik ket-harom csovel vagy nthany tran- zisztorral ,,vilagvevo" radiot tudtak s tud- nak kesziteni s mindig voltak olyan keszii- lekepitok, akik a legjobb anyagok tomeges felhasznalasaval sem voltak kepesek egy hasznalhato szerkezetet osszeallitani.

A radiovevokesziilekekrol szolo, most megjeleno harmadik kozlemenyiink csak olyan vevokesziilekekkel foglalkozik, me- lyek lknyeges eleme egy vagy tobb IC. Az

kCsziilCkek irinviba. A hangfrkkvenciis egyskgeket a legtkbb esetben nem rajzoljuk ki raizteriilet takarekosslig miatt. hanem - gyiijtemenyesen adjuk meg.

Integralt aramkoros egyenes vev6k

Az IC-s egyenesvevok fogalmat mar azok az egyszerii kesziilekek is kimeritik, amelyek egy hangolt rezgokorhoz vagy ketkoros savsziirohoz illesztett diodas de- modulatorto1 es egy hozza csatlakozo hangfrekvencias-erosito IC-bol allnak. E celra a tovabbiakban bemutatasra kerii- lo hangfrekvencias IC-k mindegyike alkal-

,

I

detektor I

, I ' 3

- J 1 1. hbra. A ZN 414 hramkor tombvazlata Ps alkalmazasa egyenes vevoben.

mazhato, ezert kiilon kapcsolasi megol- dast nem is adunk meg. Az ilyen tobbnyire a helyi adok vitelere hasznilt kesziilekek erzekenyseget termeszetesen a nagyfrek- vencias erosites hiinya, a kozvetlen demo- dulacio erosen korlatozza. Ezen hianyos- sagon nagyfrekvencias traneisztorral mii- kodo RF-eloerositovel lehet segiteni. Van- nak azonban olyan egyszerubb aramko- rok, amelyekkel ez a funkci6 konnyen megvalosithato. Az e celra hasznalhato aramkorok kozul kitunik az angliai Fer- ranti gyar ZN 414 tipuslejzesu aramkore, amit kifejezetten egyenes vevok epiteskhez szerkesztettek.

Az 1. abran tombvizlatban is lithato aramkor olyan mint egy egyszerii femto- kos tranzisztor ( T o 1 8 tokozas) Belso fele- piteseben impedanciailleszto bemeneti fo- kozatbol es 3 kaszkadba kapcsolt radio- frekvencias erositobol all, amelyekhez a demodulator funkciot ellato detektor fo- kozat csatlakozik. A bemeneti fokozat kb 4 megohmos bemeneti impedanciija lehe- tove teszi, hogy a ferritantennas rezgokor teljes fesziiltseget hasznositsuk, nem szuk- seges olyan csatolotekercs, vagy leagazas, amit a tranzisztoros erositoknel kell hasz- nalni. A 150 kHz-to1 3 MHz-ig miikodoke- pes IC-vel mind a kozep, mind a hosszu- hullimu savra epithet0 vevokesziilek. Kii- Ion kiemelheto elonye, hogy a 10 db tran- zisztort magaban foglalo 1C miikodtetese- hez 1,2. . .1,6 V tapfesziiltseg sziikseges es aramfelvetele mindossze 0,s mA. Belso fel- epitkse olyan, hogy AGC funkcio (auto- matikus erosites szabalyozas) is megvalo- sithato. Az AGC hatas a tipfesziiltseggel soros munkaellenallas erteketol fiigg s a bemeneti fokozat munkapontjit biztosito 100 kiloohmos ellenallason keresztiil jon Ietre. Jo Q-ju rezgokorrel epitett vevoke- sziilek kiiszoberztkenystge 1,3 V tapfe- sziiltseg eseten 50. . .I00 mlkrovolt. Az iramkor kimenetet sontolo 100 nanofara- dos kondenzitor a ridiofrekvencias foko- zatok csatolas n1i.r:tesitesere szolgal, eztrt az IC I -e. kivezetesehez a Leheto legkoze- lebbrc hell beforrasztani. Erteke a hang- frekvencias atvitelt kb 4 kHz-re korlatoz- za. Az 1. abran az IC alaparamkore is iathato. Eszerint a rezgokori LC elemeket is figyelembeveve mindossze 6 db kapcso- lasi elem (es a ZN 414-es IC) sziikseges egy olyan radio elotet epitesehez, ami hang- frekvencias erositok meghajtasara alkal- mas.

A 2. abran egy miniatiir meretben elke- szitheto, a kozephullamu savban miikodo, fiilhallgatos radiovevo kapcsolrisi rajza lat- hato. A kesziilekben a ZN 414 aramkor mellett 1 db tranzisztor latja el a hangfrek- venciis erosito feladatit. A kristaly felepi- tesu hallgato miikodtetesehez a hangfrek- vencias fokozatban is elegendo a 1,s V-os tapfesziiltseg alkalmazrisa. (1 db ceruzae- lem). Mind az 1 ., mind a 2. abrin lithato kCsziilekben a ferritantenna induktivitasa 500 mikroH. Termeszetesen nagyobb erte- ku hangolo kondenzatorral (300, 500 pF)

2. dbra. 1.5 V tapfeszultsigu miniatur egyene5 vevo kapcsolusi vazlata.

3. dbra. Z N 414-es dramkiirrel tniatiido k i t hullamsavos egyenes vevo kapcsolasi vdzluta.

4. abru. Z N 414 aramkuriis szupervevo" kapcsolasi vazlata

kevem bemenet

kever; hidegiles

det bemenel

K f kimenet

K f bemenet

k e v e r i k imenet

r f kimenet

r f bemenet r f hidqites

AGJ u u r i

-

5. Libra. Az N E 546 tipusti aramkor tombvazlata i s labbekott!se.

is lehet bemeneti rezgokort kesziteni, de a 200 pF-os kor rezonancia fesziiltsege a leg- magasabb.

A 3. abran az aramkor 9 V tapfesziiltse- gu kethullamsavos tiskaridioban valo al- kalmazasit mutatjuk be. A ferritantennira keszitett L, es L, jelu tekercsek a K, kap- csolo allasat01 fiiggoen vagylagosan mu- kodnek. Az L, tekercs (500 mikroH) a kozephullamu, az L, tekercs ($63 mH) pedig a hosszuhullamu sav vetelehez sziik- seges. A ZN 414 eloirt tlipfesziiltsegCt a T tranzisztorral mukodo stabilizator biz- tositja. A 4,7 V-os Z-dioda a 9 V-os tipfe- sziiltseg ingadozasaitol, idobeli csokkene- setol fiiggetleniil 4,7 V-on allandositja a stabilizator bemeneti fesziiltseget. A bazis- nyito fesziiltseg az alkalmazott osztoellen- allasokkal meghatarozottan kb 2,3 V. Ha figyelembevessziik 0,7 V bazis-emitter nyi- tofeszultseget, akkor a tranzisztor emitte- ren 2,34,7 = 1,6 V fesziiltseg alakul ki s ez az trtek a 680 ohmos munkaellenallas mel- lett mtg megengedheto. Az IC-hoz csatla- kozo 10 kohmos potenciomtter hangero- szabalyozokent mukodik. Az integralt megoldisu teljesitmenyerosito tipusit a ki- vant hangfrekvencias teljesitmenytol fiig- goen a rendelkezesre a110 9 V-os tapfesziilt- sCgnek 6s a Z, hangszoro impedancianak megfeleloen kell megvilasztani. A T tran- zisztoros stabilizatort ellena11asosztoval is lehet helyettesiteni, aminek az aramkori megoldasa a kovetkezo kesziiltkben meg- talalhato.

A ZN 414-es aramkor mukodesi frek- venciatartomanyaba beleesik az AM-szu- pervevok 450. . .480 kHz kozotti kozep- frekvenciaja, ezert alkalmazhato egy egy- szeru szupervevoben a KF-erosito es a de- modulator funkcio ellatasara is. A 4. abran bemutatott kapcsolasi rajzon a T tranzisz- tor a jol ismert onrezgo kevero fokozatban mukodik, melynek kimenetkn elhelyezett, 455 kHz-re hangolt rezgokorhoz (1,5 nF-L,) 2 db keramia szuro csatlakozik. Az 1 db LC 6s a 2 db keramiaszuro egyiittes hatasakent a vevokesziiltk KF-szelektivi- tasa meghaladja a hasonlo teljesitmenyu altalanos celu vevokesziileket. Az L, te- kercs induktivitasa 81,5 mikroH az L, me- netszama pedig 20. . .25%-a az L, teker- csenek. A ZN 414 aramkor 1,5 V-os tapfe- sziiltseget ellenallasoszto biztositja. Az AGC hatasossaganak megnovelCse celja- bo1 az aramkor 10 kohmos munkaellenal- lasra dolgozik. A 22 kohmos hangero sza- balyoz6 potenciomtterhez tetszesszerint kivalasztott IC-s hangfrekvencias erosito csatlakoztathato.

Kimondottan AM-szupervevok nagy- frekvenciis reszenek egy IC-vel valo meg- valositasara kesziil az NE 546 tipusu ra- dioaramkor, amelyet a MULLARD (Sig-

6. abra. Az NE 546 aramkor alkalmazasa koz~phulkimu szupervevoben.

netics, Philips) gyar hoz forgalomba. Az 5. abran megadott tombvazlatbol kitunik, hogy az IC radiofrekvencias erositot, keve- ro es oszcillatorfokozatot, kozepfrekvenci- as erositot, AGC-aramkort es belso fe- sziiltsegstabilizatort foglal magaban. Az aramkor 9. . .16 V tapfesziiltseg tarto- manyban hasznalhato. Aramfelvetele 20 mA. Fontos nagyfrekvencias adatai a ko- vetkezok:

RF-erosito bemenete: 670 ohm 1120 pF RF-erosito kimenete: 2 Mohm 1 1 6 pF kevero bemenete: 2 kohm 1 1 4 pF kevero kimenete: 2 Mohm 1 2 pF KF-erositobemenete: 850 ohm 1 1 35 pF KF-erositokimenete: 10 kohm 1 3,5 pF Az aramkor kedvezo parameterei lehe-

tovC teszik 5 mikroV erzekenystgu szuper- vevo epitestt. Jelentos tulvezerlCs

(100. . ,300 mV antennafesziiltseg) megen- gedheto, mert az AGC rendszer igen hata- sosan mukodik. Az oszcillatorfokozat kia- lakitba olyan, hogy a rezgokori tekercsnel sem leagazast, sem csatolotekercset nem kell hasznalni.

Az NE 546 aramkor kozephullamu radiovevoben valo alkalmazasat a 6. abran adjuk meg. Ez a vevokesziilek a tekercssze- relvenyek bovitesevel a rovid es a hosszu- hullamu musorsavok vetelere is alkalmas- sa teheto. Mivel a radiofrekvencias foko- zatnak mind a bemenetet, mind a kimene- tet hangoljuk a kesziilekben harmas (3 x 200 pF-0s) forgokondenzatort kell hasznalni. Az antennakori rezgokor az L, tekerccsel (500 mikroH) mukodik, mely- hez kiilso antennat felso kapacitiv csato- Iassal vagy a rajzon fel nem tuntetett par

A kvarc-egykristily (SiO,) piezoellektromos tulajdon- siga tet te lehetBv6 a rezgokvarcok ICtrejott6t.

- hajllt6 rezgest vBgeznek a 4-- 40 KHz-es

- hossztisigi rezgBst a 40-1 50 KHz-es - feluletnyiro rezg6st a 150-900 KHz-es - vastagsignyir6 rezg6st

alap-mod ban 900-20-24 000 KHz-es harmonikus modban 20 MHz-n6l magasabb

frekvenciijti rezgekvarcok.

A fiekvencia-oszto i ramkorok szdles koru" elterjed6se. a szhlesebb, de termosztit hCim6rs6klettartominyok 6s a miniatiirizilis eredm6nyekCnt ma - a karorikat ki- v6ve - leggyakrabban a vastagsignyiro, tin. AT met- szetu" rezgokvarcokat alkalmazzik, 6s ennek gy i r t h - technolbgiija v i l tozott az elmlilt idoszakban a legtob- bet, mely az 6vek folyamin I6trejott bel- 6s kiilfoldi drak jelentiis csokkenb6t is eredmbnyezte. Az AT metszetu" frekvencii j i t a kvarclapka vastagsiga

A kvarc egyike a foldon leggyakrabban eltifordul6 ve- gyuleteknek, de egykristilyos formiban 6s megfeleld tisztasigban a termkszetben ma m i r csak r i t k in fordul elo. A kkszletek fogyisa, a felhasznilt mennyiskgek novekedkse szinte kikenyszeritette a mestershges el& i l l i t i s modszerenek kidolgozasit. A mesters6ges. vagy mfikvarc nagym6rt6ku" alkalmazisa az 1960-as 6vekben kezdodott, s ez egyben rnis, olcsobb megmunkilisi modszerek fejleszt6skt 6s gyartisbevezet6s6t is ered- menyezte. A vi l igon ma piezoelektromos c6lokra felhasznilt kvarcegykristilyok legnagyobb r6sze milkvarc. A kvarc normil-nyomkon 6s homkrs6kleten a lugok- nak, savaknak j61 ellenill, idoben nagyon stabil, 6s ez teszi lehetov6 a stabil piezoelektromos rezgoelemek el6illithatosigit. A rezgoelemek alapja a kvarc-egykristily merijleges tengelyrendszer6hez szogperc, vagy szogmkodperc pontossiggal, meghatirozott szog alatt k iv igott - ori- ent i l t - kvarclapka, melynek vBgleges formija finom- csiszolissal, vagy polirozissal lesz kialakitva. A kvarc a Mohs skila szerint 7-es kem6nys6gu", (uveget karcolja), igy vigni, alakjit megviltoztatni csak ni la kemknyebb anyagokkal, pl. gykminttal, korunddal, stb. lehet hatisosan. A kulon boz6 frekvencia-tartominyti rezggkvarcok gy i r - t5sszeru"en mis-mis rezg6smodda1, i l tal iban mis met- szettel 6s mis formijt i kvarclapkival i l l i thatbk el6 Igy

6s a lapjira gBzolt nemesf6m-r6teg (gerjeszto-elektr6- da) tomege hatirozza meg. Ez ad lehetijskget arra, hogy az elektroda tomegenek vdltoztatisival a k iv in t pontos frekvencia a k6szit6s folyamin beilllthat6 legyen. A 900 KHz-n6l magasabb frekvenciijti rezgokvarcok tobbs6ge a nemzetkozi szabvinyoknak megfelelo f6m tokokban k6szulnek. melyek dugaszolhato vagy for- raszthat6 kivezet6su"ek. A tokok semlegesgizzal tolt- ve ligyforrasztissal vagy ellenillis-hegesztkssel vannak hermetikusan lezirva. A f6mtokos rezgdkvarcok oreged6s6re i l tal iban az jel- lemz6, hogy uzem kozben, de t i rolva is kism6rt6kQ frekvencia-csokken6s l6p fel, amelyek m6rt6k6t a gyir- tistechnologia egyes lbp6sei 6s a tisztasig - az alap- anyag is - befolyboljik. Ez a relath v i l t o zh 10-5-1 0-6/ Bv nagysigrendu.

A Gamma Miivek kCszs6ggel ail1 az 6rdekI8dBk rendelkezbs6re. kCr6sre prospektussal tudunk szolg6lni.

BUDAPEST

GAMMA MC~VEK 11 19 Budapest, Pf.: I. -

Telefon : 850-800 Telex : 224946

menetes tekerccsel csatlakoztathatunk. Az RF-erosito kis impedancias bemenetet az L, tekercs (menetszima az L, menetszi- manak 5 . . . .7yu-a) illeszti a rezgokorhoz. Az RF-erosito kimeneten alkalmazott hangolt kor induktivitisa a szinten 500 mikrohenrys L, tekercs, melynek megcsa- polisat az osszmenetszrim 35x-anal kell elkesziteni. Az L, csatolotekercs menetsza- ma 6.5. . .7,5';:,-a az L, menetszimanak. Az oszcillitor rezgokor L, jelu tekercsenek induktivitksa 280 mikroH 455 kHz-es ko- zepfrekvencia eseten. A KF-erosito beme- neten es a kimeneten ketkoros 455 kHz-re hangolt induktiv csatolisu s6vszurot al- kalmazunk. Az L, es az L, tekercsnek leagazasait a hidegoldalhoz viszonyitva az osszmenetszim 40%-anal kell kivezetni (pl. 80+ 120 menet). Az L, leagazisit az osszmenetszam 7.5';/d-ini1. az L,-et pedig a 15:<-nil kell kivezetni. A demodulaciot a 2. savszurohoz kapcsolodo dioda egyeni- rinyito latja el. Az AGC miikodtetesehez szukseges egyenfeszultseget az iramkor maga allitja el6 a 6. kivezetesrol 5 pF-on keresztiil visszavezetett (5-0s l ib) kozep- frekvencias kimeneti fesziiltsegebol. A ve- vokesziilek szelektivitisat az 1 K F helyen alkalmazott savszuro 3 vagy 4 rezgokoros- re valo cserejevel novelhetjiik. Az iramkor reszletesebb leirasa a MULLARD Book 1. Part 7A jelolesu 1077-ben megjelent kezi- konyvben talalhato meg.

A Siemens 6s a Philips gyarak iltal ke- szitett TCA 440-es tipusu radio aramkor- re1 mar az 1976-0s 6s az 1979-es evkony- vekben talalkoztunk. Belso felkpittseben, fokozataiban, az NE 546-hoz hasonlo az-

zal a kiilonbseggel, hogy a ridiofrekvenci- as erosites aperiodikus, azaz nem lehet hangolt kort alkalmazni az elofok es a ke- vero kozott. Ezzel szemben az egyes foko- zatok onmagukban precizebbek muszaki jellemzoik kedvezobbek. Az 50 MHz veteli frekvenciaig alkalmazhato aramkor 4,s 6, 9. 12 v?gy 15 V tipfesziiltseggel mukodtet- heto. Aramfelvttele a felsorolisnak megfe- lcloen 7. 8, 10,5, 11.2 illetve 12 mA.

Az RF-erosito bemeneti impedanciaja: 2 kohm ,I 5 p F aszimmetrikus hajtisnil. A 7. ahran megadott kapcsolasban szimmet- rikus uzemmbdban 4.5 kohm 1,5 pF. A kevero fokozat kimeneti impedanciaja 250 kohm : i 4,5 pF. A kozepfrekvencias erosito bemenetenek impedanciaja 3 kohm I 3 p F kimenetenek pedig 200 kohm 1 8 pF. A 7. abran bemutatott vevokeszult.k te- kercsadatai az 1976-0s evkonyv 24. olda- l i n megtalalhatok vagy a megadott impe- danciaadatok alapjin a rezgokorok illetve a tekercsek meretezhetok. A hiromtagu BB 11 3-as varicap hangolodioda helyett a korszcrubb BB 413-as vagy pedig 200 + 200 pF-os forgokondenzator is hasz- nalhato. 2 x 200-pF-os forgohoz 200 pF-os padding kondenzitort is be kell sorosan iktatni, de a tekercsek megfelelo mereteze- se mellett 2 x 420. . .500 pF-os forgo is alkalmazhato. A szelektivitas javitasa cel- jib01 otletkknt megemlitjiik, hogy hrirmas forgokondenzator hasznalata eseten a be- meno kart hangolt savszurokent (pl. also kapacitiv csatolassal) is meg lehet valosita- ni. A keramia szurok helyett a kozepfrek- vencias erositoben LC-szuroket is lehet hasznilni (1. 13. ibra).

A Telefunken es a Philips gyar 8. cibran bemutatott TDA 1072 tipusu integralt AM-radio iramkore belso felepiteseben, fokozataiban nagyon hasonlo a TCA 440 aramkorhoz, de tobb fokozattal rendelke- zik mint az emlitett 1C. Szereny kiilonbseg az is, hogy a minimalis tapfeszultseg nem 4,s hanem 7,s V de 15 V helyett 18 V-al is mukodtetheto 25 mA atlagos iramfelvetel mellett. Fokozatai a kovetkezoek: Szaba- lyozott aperiodikusPF-eloerosito. szorzo- iizemu elleniitemii kevero, amplitudostabi- lizalt oszcillhtor, szabilyozott KF-erosito, ellenutemu demodulLtor, hangfrekvencias eloerosito, belso aramkijr az AGC-feszult- seg eloallitisara es erosito a tt.rerossegjelzo (hangolasjelzo) mukodtetesehez. A felso- rolasbol kitunik, hogy tobbletfokozatnak a belso demodulator I s a hangfrekvenciis eloerosito tekintheto. A kiilonleges kiala- kitasu demodulator torzitasa 2 mV-nal ki- sebb amplitudoju, 80%-ra modulalt beme- neti jeleknel kisebb mint 0,5'j,. Az AGC es a demodulitor josigira jellemzo, hogy 500 mV-os bemeneti jelnel (m = 80%) a hang- frekvencias jel torzitisinak tipikus erteke kisebb mint 2% es a legkedvezotlenebb esetben sem tobb 3%-nil.

Az IC-vel epitett ridiovevo erzekenyse- ge a jel/zaj viszonytol fiiggoen a kovetkezo Crtekii:

Jel/zaj ~ r z e k e n ~ s e ~ tipikus erteke

6 dB 2.5 mikro V 10 dB 3,5 mikro V 26 dB 30 mikro V 46 dB 550 mikro V

8. abra. A TDA 1072 tipusti AM-radiid aramkor tombvazlata Cs alkalmazrisa CrzPkeny kozPphullamu szupervevoben.

117

9. cihra. ,4 TDA 1046 IC egyszeriisitetr tiirnbvazlata i s alkalmazasa hangolt el&rositos AM-szupervevoben.

Az AGC miikodes megindulasanak kii- szoberteke 14 mikroV bemeneti fesziiltseg. Egeszen uj szolgaltatisa az aramkornek a ,.keszenleti" (stand-by) kapcsolo, amit a kiilso K-kapcsoloval lehet aktivalni. Az L-lampa kiviligitott allapota az aramkor miikodeset jelenti. Ez az aramkor pl. AM-FM vevo epitesenel elonyos, mert az egesz AM-reszt konnyen iizemen kiviil le- het helyezni.

A 8. abran az iramkor tiimbvazlata mel- lett az alapkapcsolisa is megtalilhato. Termeszetesen az aramkorrel tobbhullam- savos vevokesziili.kek is epithetok, mert miikodesi frekvenciatartomanya 30 MHz- ig terjed. Ugyan Cgy mint az elozo keszii- leknel a KF-rezgokorok is kialakithatok a rajztol eltero modon. Eltero nagyfrekven- cias szerelvtnyek megtervezese erdekeben megadjuk az iramkor jellemzo impedan- cia adatait is.

RF-eloerosito bemenete: 6 kohm 1 6 pF ha U,, 5 300 mikrovolt ks 9 kohm i i 3 pF ha U,, 2 10 mV kevero kimenete: 200 kohm I 4 pF K F erosito bemenete:

2,4. . .3.9 kohm 4 pF

Vtgiil megadjuk, hogy az aramkor hang- frekvencias kimeneti fesziiltstge kb 60 mV 4 mikrovolt bemeneti fesziiltsegnel. A be- meneti jel novekedesenel a hangfrekvenci- as kimeneti fesziiltseg kb 350 mV-ig no, mely ertkket kb 2 mV-os bemeneti jelnel eri el s ezutan mar lenyegesen nem viltozik. Az aramkor reszletes leirdsa a Philips IC-I 01-83 jelzisii adatkonyvben megtalalhato

(Bipolar ICs for radio and audio equip- ment).

A 8. abran Iathato kapcsolasi rajzon az L, fojtotekercs 800 mikroH. Az L, indukti- vitisa 190 mikrohenry. Leagazasa az ossz- menetszim 17:':-ina1. Az L, menetszima az L, menetsziminak 21;;-a. Az L, oszcil- litortekercs induktivitasa 1 10 mikroH. A 460 kHz-re hangolt K F rezgokorben az L, tekercs 36 mikroH induktivitasu. Az L, es az L, menetszam arinya: 4: 1 erteku.

A TCA 440 tipusu aramkort a Siemens gyar is jelentosen tovabbfejlesztette es ki- hozta a TDA 1046 tipusi AM-radioaram- koret, ami ugyanugy tartalmazza az ellen- iitemii demodulatort es a hangfrekvencias eloerositot, mint a TDA 1072. Hianyzik viszont a keszenleti kapcsolo aramkor de a radiofrekvencias erosito kimenete ki van vezetve, eztrt hangolt eloerositokent is be lehet kotni. Az aramkor tombvazlata es kozephullami vevoben valo alkalmazasa a 9. ahran Iathato.

A TDA 1046 aramkor fontosabb mii- szaki adatai (forras: Siemens: Integrierte Schaltungen fur die Unterhaltungselektro- nik; Datenbuch 1980(81) a kovetkezoek. Tapfesziiltseg: 7 . . . I 8 V. A miikodesi frekvencia felso hatira 30 MHz, a KF- erosito 0,2. . . I MHz kozotti frekvencia- tartomanyban hasznilhato. Az aramkor kornyezeti homerseklete mukodes kozben - 15. . . + 85 "C lehet. 10 V tapfesziiltseg alkalmazasa eseten az aramfelvetel tipikus erteke 20 mA. Ha a radio vevo nagyfrek- vencias bemeneti fesziiltstge az 1 mV-os erteket meghaladja a hangfrekvencias ki-

meneti fesziiltseg mV-ban a modulacios szazalek tizszerese. Azaz ha m = 30% (50, 80%), akkor U,, = 300 (500, 800) mV. A demodulator es az eloerosito linearis mukodese kovetkezteben a hangfrekvenci- i s kimenojel torzitasa altaliban kisebb 19;-nril ami csak eros tulvezerlesnel es ma- gas modulacios %-nal no meg kb 2%-ig. Az AGC iramkor 19. . .28 mikrovolt be- meneti fesziiltseg eleresevel kezd miikodni. 501 elkeszitett vevokesziilekkel az alabbi erzekenysegi ertekeket lehet elerni 30y.b-os ?lodulaciot feltetelezve: Erzekenyseg jel/zaj viszony 2.5. . .3,5 mikroV 6 dB 14 . . . l6mikroV 26dB I mV 53 dB

A nagyfrekvencias fokozatok mereteze- se celjabol fontos impedancia adatok: RF-eloerosto bemenetei:

2 kohm 1 5 pF (9 es 10 jelii kivezetesek)

K F erosito bemenete: 3.3 kohm 1 3 pF KF erosito kimenete: 100 kohm l i 6 pF

A 9 abran megadott alapkapcsolasban az L, tekercs induktivitasa 280 mikroH 15 x 0,04 mm-es CuLS huzalbol. Ha az L, tekercs menetszama adott vasmagnal 105, akkor az L, tekercs 7 menetes. Az L, ma- sodik hangolotekercs azonos induktivitasi es kivitelu az L, tekerccsel. Az L, oszcilla- tor tekercs induktivitas 140 mikroH 0,l mm-es CuLS huzalbol elkeszitve. Az L, kozepfrekvencias rezgiik6ri tekercs induk- tivitasa 82 mikroH, 12 x 0.04 mm-es huzal- bol tekercselve. Ha az L, menetszama 70, akkor az ugyanolyan huzalbol kesziilo L,

10. abra. Nigyhullamsavos AM-rudidvevo nagyfrekvencias egysiginek kapcsolusi vazlutu.

csatolotekercse 26. A rajzon feltiintetett ferritgyongy nagyfrekvencias parazitarez- gesek keletkezeset akadalyozza meg.

Tobbszor emlitettiik, hogy a bemutatott aramkorokkel (NE 546. TCA 440, TDA 1072 es TDA 1046) gyakorlatilag 30 MHz- ig tobb hullamsavos vevok~sziil~keket is lehet szerkeszteni. azaz az osszes AM mu- sorszoro allomisok vetelere ki lehet ter- jeszteni a kesziilekek mukodeset. A 10. abran bemutatjuk egy TDA 1046-0s IC-vel miikodo negyhull~msivos vevokesziili.k kapcsolasi rajzat. ami ertelemszeriien a tobbi aramkorre is atviheto. A kozep, a hosszu es a ket nyujtott rovidhullamu sav- ban mukodo keszulek egyszerusitese krde- kkben az RF-eloerosito aperiodikus mu- kodesu (4,7 kohm a 12-es l ib es a tipfe- sziiltseg kozott). A hangolas az elozoek miatt 2 x 350 (380) pF-os forgokondenza- torral tortenik. A savvaltas tovibbi egy- szerusittse celjibol az RF-elofokozatot nem szimmetrikusan vezereljuk mint a 9. abran megadtuk, hanem aszimmetrikusan a 9 labon, aminek lehetoseget a 10-es lab 100 nF-os kondenzatorral va10 hidegitese- vel biztositjuk.

Hullams~vvaltasra egy negynyomb- gombos kapcsolot hasznalhatunk, amely- nek nyomogombonkent 4 morse erintke- zoje kell, hogy legyen. A morse erintkezok-

re azert van sziikskg, hogy a nem miikodo tekercseket rovidre tudjuk zarni karos ab- szorpcios hatasok kikiiszobolese erdeke- ben. A nem mukodo tekercsek ugyanis elszivas utjan csillapitjak a miikodo siv rezgokoret onfrekvenciajukon ha ez belee- sik a veteli sdvba. Ez az elszivas ha fennall, akkor Crz~kenysegcsokkenessel, az oszcil- latorrendszerben esetleg az oszcill~cio le- szakadasaval jar egyutt. A koztp frekven- cia kialakitasa az alaparamkornek (9. ab- ra) megfelelo. A 10. abran megadott vevo- kesziilCk tekercsadatai:

Modulatortekercsek:

L, tekercs (3,25 mH) 150 x 10 mm-es ferritrudon 210 menet 30 x 0,05-6s CuLS huzalbol 10 mm-szCles kereszttekercseles- sel, a leagazas a hideg oldalon a 25. menet- nel

L, tekercs (270 mikroH) 66 menet ugyanazon a ferritrudon ugyancsak 30 x 0,05-os CuLS huzalbol, leagazas a 10. menetnel (egysoros tekercseles).

L, es L5 RH antennacsatolo tekercsek 1-1 menetesek 20 x 0,05-6s CuLS huzalbol

L, tekercs (8,4 mikroH-RHI) 22 menet 20 x 0,05-6s huzalbol leagazas a 4. menet- nC1.

L, tekercs (4.2 mikroH-RH2) I5 menet 20 x 0,05-os CuLS huzalbol, leagazas a 2. menetnel.

Oszcillator tekercsek:

L7 tekercs (260 mikroH) 109 menet 4 x 0,05-os huzalbol

L, tekercs (150 mikroH) 76 menet 4 x 0,05-6s huzalbol

L, tekercs (8 mikroH-RHI) 22 menet 20 x 0,05-6s huzalbol

L,, tekercs (3 mikroH-RH2) 12 menet 20 x 0,05-os huzalbol

KF-tekercsek L,, tekercs (82 mikroH) 70 menet

12 x 0,04-es v. 9 x 0.05-0s huzalbol L,, tekercs 26 menet azonos huzalbol

A TDA 1046 aramkorrel termiszetes va- ricap hangolisu ridiovevot is lehet Cpiteni. A 3-tagu Siemens gyartmanyu BB 113 es a BB 413-as tipusjelu diodak AM-radio vevok kozep-hosszu 6s rovidhullamu sav- jainak hangolasara alkalmasak. A kozep es a hosszuhullamu savban iltalaban 2 szektort parhuzamosan kapcsolnak a 3. tag pedig az oszcillator rezgokort hangol- ja. A 3 rkszes hangolo diodak katod kive- zettse a tokon beliil ossze van kotve. Zaro-

11. abra. Varikap-hangolasu, TDA 1046 IC-vel miikodo radid-vevii nagyfrekvencias rPsze.

iranyu fesziiltsegtol fiiggo kapacitasuk a kovetkezo ertekeket veszi fel:

A 11. abran lathato kozephullamu szu- pervevoben a TDA 1046 RF-elofokozata szimetrikus meghajtast kap az L, tekercs- rol. Az eloerosites aperiodikus, mert a 12-es labhoz ellenallason keresztiil adjuk a

pozitiv tapfesziiltseget. Az aramkor han- golasa egytbkknt megegyezik az elozoek- ben ismertetett kapcsolAsokkal. Az L, te- kercs 140 x 10 mm-es ferritrudon 50. . .55 menet 30 x 0,05-6s CuLS huzalbol. Az L, csatolo tekercs 8 . . . 10 menetes. 42 L, osz- cillitor tekercs induktivitksa 180 mikroH. Kiilon ki kell emelni, hogy a TDA 1046 oszcillator rendszere az oszcillacios ampli- tudot kb 2.50 mV effektiv erteken stabili- zalja, ezert az oszcillitor rezgokor hangolo diodajan nem alakul ki olyan nagy oszcil- Iacios fesziiltseg, ami a diodak nemlinearis miikodese kovetkezteben zavarna az

egyiittfutast. A soros padding kondenza- tor a kisebb frekvenciakon meg csokkenti is a hangolo diodara jut6 nagyfrekvencias fesziiltseget. A 207.5 kHz-es oszcillator frekvencian, a kozephullamu sav felso ve- gen megadott 250 mV fesziiltseg kb 175 mV-ra csokken le 975 kHz oszcillacios frekvencian, ami 500 mV fesziiltsegnek fe- lel meg csucstol-csucsig ertelmezve.

A TDA 1046 iramkor alkalmazisanak nemely esetben, eros helyi adok korzete- ben korlatot szab, hogy a 9-10 kivezetisei kozott legfeljebb kb 300 mV effektiv ertekii lehet a bemeneti ridiofrekvencias fesziilt- seg. Ennel nagyobb bemeneti fesziiltsegnel erosen kezd noni a kimeneti hangfrekven- ciis jelek torzitasa. 700 mV vezirlofesziilt- segnkl pedig mar tulvezerlesbe keriil az aramkor. Problema tovibba varicap han- golasnal az is, hogy a hangolo diodan sem lehet 300 mV effektiv erteknel nagyobb fesziiltseget megengedni a kapacitasertek es a zarofesziiltseg nem linearis kapcsolata miatt. Egyebkent ha valamilyen modon a modulatorkor varicap diodijan az emlitett 300 mV effektiv fesziiltsegre korlatozzuk a bemeno fesziiltseget, akkor az iramkor az illesztes miatti letranszformalas kovetkez- teben semmikeppen sem vezerlodhet tul.

A vazolt probltma megoldasa a 12. ab- ran Iathato radiovevoben talalhato. A 11. &bran rkszletesen ismertetett radiovevot kiegeszitjiik egy egyfokozatu, tranziszto- ros, bemeneten aperiodikus, kimenettn pe- dig hangolt nagyfrekvencias eloerositovel (T, = BF961) aminek az erositeset ugy szabalyozzuk, hogy drain elektrodahoz csatlakozo rezgokoron a TDA 1046 modu- lator koren a nagyfrekvencias jelfesziiltseg ne legyen nagyobb 300 mVc,-ntl.

Az eloerosit6 funkciot,kiszaju ket vezer- 10 elektrodis (dualgate) MOSFET latja el. Az erosites szabalyozas a G,, a jelvezerles

12. abra. TulvezCrlks ellen vPdett AM-szupervev6 nagyfrekvencias riszknek kapcsolasi vazlata.

8 5 % 1 88% 1 I n I

I I

'15'- os kivezetes - T CA 440 - 12- es kivezetes 8'- as k~vezetes - TDA 1046 -3-as kivezetes

13. abra. Haromkoros LC-savszuro a TCA 440 Cs a TDA 1046 tipusu integralt aramkorokhoz.

pedig a G, elelftrodan tortenik. A szaba- lyozo fesziiltstget a drain-kori rezgokorrol kicsatolt (10 pF) nagyfrekvencias fesziilt- seg egyeniranyitasaval allitjuk elo, amit a T, tranzisztorral mCg egyenaramulag is erositiink. Egyebkent a nagyfrekvencias fesziiltseg egyeniranyitasat is a T, tranzisz- tor bazis-emitter diodaja vtgzi. Az elofo- kozat mukodesenek josagara jellemzo, hogy az antenna bemeneten a jelfesziiltseg elerheti az 1 V,, erteket is, anelkiil, hogy a teljes rendszer torzitasa a hangfrekvencias kimeneten meghaladna az 1%-os erteket.

A bemutatott kapcsolisban akir egysa- vos, akar tobbsavos a rendszer a kivant hullamsavnak megfelelo modulator teker- cset az A-B-C pontok kozk kell kapcsolni es a D-E pontok koze a csatolotekercset. A ,,Bn-leagazast az osszmenetszam 50. . .70%-anal kell kivezetni. Az Lo jelu oszcillatortekercset v tekercseket a H-I pontok koze kell beiktatni. A kapcsolas- technikiban kevesbe jaratosak rtszere megemlitjiik, hogy egyszerubb hullamsiv atkapcsolas erdekeben az ,,En pont foldel- heto ha az aramkor 10-jelu kivezetesetol elvalasztjuk es az utobbit 100 nF-dal hide- gitjiik. Ebben az esetben az IC a 9. labon aszimetrikusan vezerlodik.

A 7. es 9. a 10. a 11. es a 12. abrin bemutatott radiovevokben a kozepfrek- vencias erosito szelektivitasat, ami a szom- szedos allomasok elvalasztasa szempontja- bol donto 1 db LC es 2 db keramikus szuro biztositja koncentraltan. E szurorendszer helyett a 13. abran bemutatott megoldas- ban 3 db LC-rezgokorbol osszeallitott un. haromkoros savsziiro is hasznalhato. A haromkoros savsziiro szelektivitasat a Ccs jelii felso kapacitiv csatolast megvalo- sit6 kondendtorok trtekevel befolyasol- hatjuk:

C, Alapcsillapith 50 dB-es csilla- pitashoz tartozo savszelesskg

5,6 pF I1 dB * 7 kHz 6,8 pF 8,s dB f 8 kHz 8,2 pF 8 dBmZ f 9 kHz 1 0 p F 7 d B 4r 10 kHz

Az L, . . . L, induktivitasokat zart vas- magon 6. . .10 x 0,04. . .0,05-6s litze-hu-

kell arnyekolni a kozvetlen induktiv csato- 1as megakadalyozasara. Induktivitasuk er- teke 455 kHz-es kozepfrekvencia ertekre: 122 mikroH.

A Sprague felvezeto gyar ULN-2249 A tipusu AM-radio aramkore, amelynek tombvazlata es alaparamkore a 14. abran lathato az NE 546-0s 6s a TDA 1046-0s aramkorhoz hasonlo. A hasonlosag annyi- ban a11 fenn, hogy a radiofrekvencias eloe- rositoje sziikseg eseten hangolhato. Az NE 546-nil annyival tobbet tud, hogy a demo- dulatort is tartalmazta, a TDA 1046-tal osszehasonlitva pedig megemlitheto, hogy nem tartalmaz hangfrekvencias eloerosi- tot. Az ULN-2249 A tipusu aramkor fon- tosabb jellemzoi a kovetkezok: Tapfesziilt- seg trtkke 10,8. . .15,6 V kozott vilasztha- to. Tipikus aramfelvetel erteke 15 mA. Az

iramkor - 20. . . + 85 "C-os kijrnyezeti homerstkleten mukodhet ezert kiilonosen alkalmas hordozhato kesziiltkek epitesk- hez (pl. autoradio). Az aramkorrel olyan vevokCsziilek epitheto, amelynek 3 mik- roV az erzekenysege s ekkor a leadott hangfrekvencias fesziiltseg 20 mV. 50 mik- roV bemeneti fesziiltsegnel az aramkor 30 dB-es jel/zaj viszont biztosit. A nagyon alacsony torzitasra amit a kivalo tulajdon- sagu demodulator biztosit jellemzo, hogy meg 500 mV-os bemeneti nagyfrekvencias fesziiltsegntl is a torzitas tipikus irteke 0,5%. (m = 30%). Az erositok jellemzo im- pedanciai:

RF-eloerosito bemenete: 6 kohm RF-eloerosito kimenete: 100 kohm oszcillator bemenete: 3,6 kohm kevero bemenete: 12 kohm kevero kimenete: 100 kohm KF-erosito bemenete: 2,8 kohm KF-erosito kimenete: 50 ohm detektor bemenete: 310 ohm A megadott erttkekhez termkszetesen

kivezettsenkent par pF (2. . .5) szort ka- pacitas is tartozik.

A 14. abran az alapkapcsolas harmas forgoval hangolt, kozephullamon mukodo vevokCsziilCket Bbrazol. Mind a kevero Is a kozepfrekvencia erosito, mind a KF- erosito 6s a demodulator kozott egy-egy LC-rendszerii ketkoros savszuro talalhato nagyfoku szelektivitas biztositasa celjabol. A ferritantennara tekercselt L, tekercs a RF-erosito bemeno rezgokoret alkotja a 3 x 420 pF-os forgo egyik szektoraval.

zalbol kell megtekercselni es egyenkent 14. abra. Az ULN-2249A IC tombvazlata b alkalmazcisa AM-szupervevoben.

121

A harmatpont, vagy mirk6ppen: a vizsgilt tirben lev6 vlzg6z Ts tellt&l h6mirdklete, gyaknn igen fontos tachnol6giai paramiter. Egy6rtelmL en jellemxi az Crintett gizt6rben lev6 vlz mennyisCg6t. Egy MlCOOP Hygrometer Iahet6sCget ad 6nnek arm, hogy *3 OC tli. r6ssel megismerje a gizrendszer6ben talilhat6 vlzg6z harmatpontjit. amelyb6I meghatirozhatja a vlz abszolit koncentrici6jit: *30°/.-t61 f lSO/,-ig bwl l lhets pontossiggal, a m i h i tartominy alaaony, illetve m a w nadvenbii hatirinak meHelelhn. Ez a pontouig csak6lynak tiinhet, DE:

-gondolja mag. hogy a -4 *Cos harmatpont 20 DC kiirnyezeti h6mir- s6kletn61 0.05°/, relatlv nedvessiget jelent -mi. alacsony nadveodgn6l- ha a magbhhat6 mintavCCelez6s egyfl-

ta l in megoldhat6 - egy nagypontouigi. berendezCig6nyes m6r& asetleg tiibb 6 n ; a MICOOP Hygrometer a m6rt 6rt6ket nihiny mhdperc alatt megadia

-a kis miretii, nyomiri l l6 szonda kiizvetlenlll a mirend6 t6rbe helyez- hat6 - folpmatos m i * Iehets6gu: 4zem k6zben. & a mCr&i ads-k ragisz- tdlhatdk

~

-a MICOOP Hygrometer. a ragisztrilhat6 kirn.net 6s a beillithat6 nedvess6cszint eI6ris6t ielr6 ..Alarmn' kitn.net r6v6n. lehet6dret ad 6nnek a-technol6gi.i fdlpmatokba va16 kiizvetlan b&vatko&n

-a m6r& sz6Ias nedvau6gtartominyban t i idnhat: -60 OC harmat- pontt61 +20 OGig. ami hirom nagysigrendnil na obb i t f og i r l vlz- g6u(iriid.-tartomhyt jdent: O . W g/m3-17.3 g / s (TA = 20 'C k6r- nyezeti h6m6rs6kleten).

A mir6szondiba a vCkonyr6teg kondenzitor nadvess6g6rzikelii elemen klvill klvineign a TA kiirnyezeti h6mirsikletet m6r6 di6da is bdpl t - het6. Ennak m6rt d a t a is re~isztr i lhatd A m6r6szonda vlzgiizre szeldtlv. Nem korr6ziv. permanens gizok, pl. 1eve.d. nitrogin. oxigin. nemeagirok. szCnhidrog6nek stb. nedvessig-

A nedvesnigdetektorok mindegyikihez tartozik egy. az i b r i n lithat6hoz huonl6, u j i t kalibrici6s g6rbe. Ennek seglts6.6vel lehet a harmatpontot maghatirozni, a MlCOOP Hygrometer HCAL iizemm6djiban. A Ts MEASUREMENT iizemm6dban Ieolvashat6 T, harmatpont 6rt6k a t6bbdetektoros k&zlll6kek mindegyik beil l l tott detektorin 6rvCnyw. tij6koztat6 jellelgel. A MICOOP Hygromater tiibbdetektoros t lpuuini l a ..DetectorD' kap- uol6val v i luzt juk k i a Imlvun i klvint m6r8rzondit. mik6zb.n a re- gisztril6 & ar ..Alarm" kimenetak mindegyike viltozatlanul iizemel. Az ,,A!. level" beil l l tott nedvus6gazint el6r&it a mGszer el6lapjin u ..Alarm9' LED vil iglt ira jelzi.

A MICOOP HYGROMETER KlVlTELl T~PUSAI

Tlpus Mir6szondik Kllliin szolgiltat6 mzima r i u z t k h6m4r6

HM1 1 HM1-3 3 HMl-1 1 H M W 3 HM3-1 1 H M U 3 HM4-1 1

A nedves6gdetektor tipikur nQrmAlt kalibrAc16r gorb6je

M~%ZAKI ADATOK

NedvessCgmCrCsi tartominy

Harmatpont -60 +20 O C

Vlzg6zsiiriisig (20 *Con) 0.001) dm3 + 17.3 g/m3 Vlz.dz t6rfogatainy (1 bar iissznyomiron) 11 pornv + 23 000 ppmv Harmatpont mi r is i pontossig: f 3 'C

(a nedvesrigl6paii 63'lO-iia), kb.: 5 s Mlik6didi.i h6miniklet: O°C + 50 fC T i ro l i r i h6mirsiklet: -30 *C + 70 .C Max. nyomb: 8 bar

A mirend6 tirhez a szinterbronz v6d6his C t/Z" menettel artlakozik. benyil ir 40 mm. a szonda a v6d6hizba Ml4xl menettel illwzkedik. A szlnterbronz itlagos p6rusitmCr6je 70 pm.

H6mirs6klet mCr6 M i r h i tartominy: -30 'C + 70 OC Mir&i pontossig: *1 OC A m6rBszonda s i l p (v6d6hizzal): 74 g

A mGszaki fejlesrt6s 6rdek6ben a gyPrt6mG a vlltoztat6s fogPt fenntartja.

5101 Jirzb.r(ny. Pf.: 36 T6nu ia M. u. 11. Telefon: 12-63) Telex: 23-265

15. abra. A: ULN-2249A ciramk8r alkalrnazasa nagyirztkenysigii AM-szuperveviiben.

A 20. . .30 eres litze-huzalbol egysoros ki- vitelben keszitendo tekercs induktivitasa 225 mikroH, leagazisa a vegmenetszam 8 . . .lo"/,-anal. A radiofrekvencias eloero- sito kimenete es a kevero bemenete kozot- ti, a vett allomasra hangolt 2. rezgokort a L, tekercs es egy forgokondenzator szektor alkotja. Az erosen irnyekolt, litzebol ke- szitendo L, tekercsnek ugyanugy 225 mik- roH az induktivitasa mint az L,-nek mert egyiitt kell futniuk az egesz veteli savban. Leagazasa a vegmenetszam 12. . .15%- anal keszitheto el tekintettel a kevero 12 kohrnos bemeneti ellenill6sara. Az L, osz- cillatortekercs 126 mikroH. A 13-as kive- zeteshez csatlakozo leagazas a vtgmenet- szam 6%-anal ktszitheto el. Az L, csatolo- tekercs menetszarna az L, tekercs menet- szamanak a 12. . .13"/,-a, illetve a fold es a leigazas kozotti tekercsresz menetsza- minak a 2. . .3-szorosa. Mind a negy 150 pF-dal 455 kHz-re hangolt kozepfrekven- cia tekercs induktivitasa egysegesen 815 mikroH. A KF-tekercsek zart vasmago- kon litze-huzalbol kesziilnek es egyenkent arnyekoltak, mert a savszurok felso kapa- citiv csatolasuak (2,2 esetleg 3,3 pF). Az L, leagazasat a vegmenetszarn 17. . .18%- anal, az L7-et pedig a 40%-na1 kell kivezet- ni. Az L, es az L, tekercsek leagazasat azonosan a vegmenetszam 7. . .8%-anal kell elkbziteni. Megemlitjiik, hogy az L7 tekercsnel a foldeles es a felso kapacitiv csatolo pont kozi kerul nagyobb tekercs- resz, a rnegadott 40%-os hanyadot a fol- delt pont es az IC 5-0s labahoz vezeto 1 nF-os kondenzator koze kell bekotni.

A 14. abra szerinti radiofrekvencias egyseg hangfrekvencias kimeneten 20. . .50 mV kozotti hangfrekvencias fesziiltseg nyerhe- to. Az ULN-2249 A iramkor egykbkent labkompatibilisen azonos a Harris HA 1199 tipusu AM-radio aramkorrel is.

Az ULN-2249 Bramkor ismertetese el- sosorban azert tortent, hogy be tudjuk mu- tatni egy vele keszult csucsvevokesziilek kapcsolisiit, aminek a7 elvei es reszmegol- dasai temeszetesen az ismertetett Siemens, Telefunken es Philips aramkorokkel szer- kesztendo keszulekeknel is felhasznalha- tok. Az ULN 2249 A iramkor mellett 7 db tranzisztort tartalmazo nagyerzekenyslgu es nagyszelektivitasu AM-szupervevo ko- zephullamu valto~ata a 15. abrdn lathato. A vevokesziilek termeszetesen a tekercs- szelvenyek megfelelo kiepitesevel mind a hosszu, mind a rovidhullamu musorszoro adok vetelere alkalmassa teheto.

A vevok~sziilek funkcionalisan az alab- bi reszekbol tevodik ossze: Aperiodikus bemenetii RF-eloerosito, ami a TI-T,-T, tranzisztorokbol a11 t s hasonloan szaba- lyozasra keriil mint a 12. abran lathato vevo RF-eloerositoje a bemeneti tulvezer- Iesek megszuntetese eidekeben. A T, es a T, tranzisztorok nagyfrekvenciasan foldelt bazisu differencial erositot alkotnak es ko- zos vezerlesuket emitter oldalrbl a T, FET- tel kialakitott aramgenedtor biztositja. A differencial erosito kCt kimenete koziil csak a T, kollektoraramat hasznositjuk. A T, tranzisztor tiszta egyenararnu erosi- to, ami vezCrleskent az IC 3-as kivezetesen hidegitks celjabol kivezetett AGC fesziilt-

seget kapja. A T, tranzisztor a felerositett AGC-jellel a differencial erosito arame- loszlasat befolyasolja olymodon, hogy kis jelnel a T, le van zarva csak a T, vezet (P-vel beallithato) es a T, drainiramot egyedul a T, veszi at. Amint no a jelfesziilt- seg Cs kialakul az AGC-fesziiltseg kinyit a T, tranzisztor es lehuzza a T, bazispotenci- aljit azaz elkezdi lezarni. ami a differencial erosito kapcsolas miatt a T, kinyitisat 6s ezen keresztiil a T, drain aramanak a meg- oszlasat eredmenyezi. Nagy bemeno jelek- ntl a T, drain aramanak legnagyobb reszet a T, veszi at es a T,-ra csak annyi jut, hogy az IC-bemenete radiofrekvenciasan ne ve- zerlodjon tul. Ezt az un. arameloszlas ve- zerlest sok IC-belso fokozataiban is alkal- mazzak ugyancsak hatasos erositesszaba- lyozas megvalositasa ctljabol.

A T, tranzisztor kollektorkoreben a nagyfrekvencias aram hasznositasa celja- bol a vett allornasra hangolt also kapacitiv csatolasu (8,2 nF) savsziiro keriilt beepi- tesre, melybol kicsatolt nagyfrekvencias feszultseg vezerli az IC RF-eloerositojet az I-es kivezetesen. Az IC RF-erositoje jelen megoldasban aperiodikus mert a hannas forgo ket szektora a savszuro, a harmadik pedig az oszcillator hangolasahoz szukse- ges. Az R F erosito az L, jelii 150 mikro- henrys fojtotekercsen keresztul kap fesziilt- segellatast. Azert, hogy a munkaellenallas ne legyen nagyon frekvenciafuggo a csato- lohalozatba (680 pF-10 nF) beiktatott 820 ohmos ellenallas nagyfrekvenciasan sonto- li a fojtotekercset es ezaltal nagyon szeles savban egyenletes erositest biztosit.

TIPUS ULlO B, UL2OB (leletunkenl ~ t p u s ULN-2283 B I Sprague) TIPUS TCA 760B ( MULLARB, VALvol T~pus TDA 1015 (Phlllps, MULLARDI

Tokozds 8 k~vezet ises mlnldlp Tokozas mbdositott rn~n~dlp Tokoms 16 k~vezetbses OIL-plaszt~k Tokozds 9 k ~vezeteses SIL-plosztlk (SOT-1108)

I

16. abra. Radidvev6kben hasznalatos monolit integrcilt hangfrekvencias eriisit6k ualapkapcsolasui Ps fintosabb adatai.

Tlpus TCA 830 ( SGS-Telefunkenl

Tokozhs 12 k~vezet lses plnszt~k hStindul6vol

~ l p u s Tm2003 l s ~ e m e n s -1elefunken)

Tokozhs 5 k~vezetases plosztlk hitblappal

I p u s TDA1037 ( S ~ e m e n s I

Tokozb 9 k~vezeteses hbtdfelulettel ( S I P 9 1

>PUS TDA 200; ULN3701Z (sprague)

Tokozhs 5 k~vezeteses hCtblappal

helesnel a brumm fesziiltseg eflektiv erteke ugyanis 0.5 V. Sokkal kedvezobb a helyzet az olomakkumul~toros autoradioknal, ah01 a kis belso ellenallis miatt stabil a fesziiltseg es nincs brumm. Halozati ve- voknkl a haromkivezeteses integralt stabi- lizatorok alkalmazasa idealismegoldast je- lent mert a kb. I A-os iteresztesi aramuk a radio vevokesziilek epitesnel minden igenyt kielegit amellett, hogy a putferkon- denzatoron fellepo volt nagysagrendu brummfesziiltst.get mV-okra redukaljik kimenetukon.

~ ~ - a u t b r a d i d kapcsolasok Az elozoekben bemutatott radioaram-

korok autoradio keszitesre altalaban al- kalmasak, megis a felvezeto gyaraknak vannak olyan tipusai is, amelyeket kifeje- zetten autoradio keszitesere ajanlanak. Ezek az aramkorok belso elrendezesiben hasonloak a megismert IC-khez, de elo- nyos tulajdon&guk pl., hogy -20. . . - 30 "C hidegben is alkalmazhatok, ami az autora- diok teli iizemeben konnyen elofordul. Ilyenek pl. a Philips-MULLARD gyarak altal keszitett TDA 1050 es TEA 5550 ti- pusu aramkorok, melyek egyarant - 30 "C-to1 hasznalhato + 80 illetve +85 "C kornyezeti homerikletig. (A tarolasi ho- mersekletiik hideg oldalon - 55 ill. - 65

"C lehet.) A ktt aramkor nagyon hasonlo fokozat elrendezese lehetove teszi olyan AM uzemu szupervevo kesziteset, amely- nel az antenna es demodulator kimenet kozotti minden nagyfrekvencias funkciot ez az egyetlen IC l i t el, viszonylagosan kisszlimu kapcsolisi alkatreszekkel, rezgo- korokkel kiegeszitve. Mindket IC DIL-16- os plasztik tokban keriil forgalomba de sajnos nem Iibkompativilisek. Strukturali- san ridiofrekvenciis eloerosito, kevero, oszcill~tor, kf-erosito, demodulator, AGC-detektor, AGC jelerosito es belso fesziiltsegstabilizator fokozatot tartalmaz- nak. FesziiltsCgellatas szempontjabol ki- mondottan a + 12.. . + 14 V-os akkumu- latoros uzemre kesziilnek, gyari ajanlas szerint 9 . . . I 0 V-nil kisebb fesziiltsegen nem is mukodnek.

A TDA 1050 aramkor tombvazlata es kozephullimu szupervevoben valo alkal- mazasa a 17. a b r h lathato. A 12.. .14 V tapfeszultsegen 16.5 mA-t fogyaszto aram- korrel 2 mikroV erzekenysegu szupervevo epitheto, amikor is 25 mV a hangfrekven- cias kimeneten a jelfeszultseg 80% modula- cios melyseg eseten. 30%-os modulacional es 10 mikrovoltos bemenojelnel a hang- frekvencias kimeneten kb. 50 mV fesziiltse- get kapunk. Az aramkor AGC-rendszere- nek josigat azzal jellemezhetjiik, hogy ha az utobbi bemeneti feltttelekhez viszonyit- va az antennafeszultseg 94 dB-t no (500

mV), akkor a hangfrekvencias kimeneti fesziiltseg csak 6 dB-t valtozik, 50 mV-rol 100 mV-ra no meg. 26 dB jeltzaj viszonyt 32 mikroV antennafesziiltsegnC1 eri el a vevokeszulek.

A TDA 1050-es iramkor radiofrekven- cias eloerositojenek kimenete ki van vezet- ve, ezert hangolt fokozatkent is alkalmaz- hato. A 17. abran lathato rajzon ezt a megoldast kozoljiik. A 3 x 200 pF-os han- golo forgo elso szektora az antennahoz induktive csatolt bemeneti rezgokort, a masodik szektora az RF-erosito kimenete es a kevero kozott elhelyezett modulator rezgokort, a harmadik pedig az oszcillator rezgokort hangolja. A vevo nagyon kedve- zo szelektivitasa abbol adodik, hogy a ke- vero es a KF-erosito kozott is t s a KF- erosito es a demodulator kozott egy-egy jol illesztett felso kapacitiv csatolasu, LC- koros savsziiro nyert alkalmazast.

A megadott kozephullamu szupervevo- ben az L, antennatekercs 15. . .25 menet 0,l mm-es CuLS huzalbol. Mind az L,, mind az L, litzebol keszitendii rezgokori tekercs induktivitasa 450 mikroH. Az L, leagazast vegmenetszam 4 . . .6%-anal, az L,-et pedig a 10. . .15%-anal kell kiveze- relni. Az L, oszcillatortekercs 245 mikroH 5 x O,O5-os litztbol, leagazas a menetszam 5%-anal. Az L, csatolotekercs menetszama a leagazas menetszamanak a 3. . .4-szere- se. Az egys&gesen 510 pF-dal 460 kHz-re

stabili- I zdtor

'=I-

9 X) 11 12 13 14 15 16 - I110 I I I,

I I

I I

hangfrekvencias A (9,s .,. 16Vl J er6sit6hiiz

17. abra. TDA 1050 AM-autdradid ararnkor egys:erusitett tiimbvbzlata i s alkalmazasa koziphullamu rcidid-vevoben.

126

C14 - T- 33p -

0 5 hangfr

erds~tdhoz 13 12 11 10

'Ustab 9

I - - ' A G C demo-

dulator

- kevero - oszc~llator

% t z

,I U1 %I ' n f eszultseg stab~ll-

zator

I 7 8

b 0 + +-[I6 --loop 1kV

0

(102 18V)

18. ahra. T E A 5550 AM-autdradio egyszeriisitett tombvazlata i s alkalmazasa induktiv hangolasu koziphullumu radidvevoben.

hangolt kozCpfrekvenciis rezgokorok in- duktivitasa 235 mikroH. Az L,, az L, es az L,, tekercsek leigazasa vegmenetsza- manak 30. . .35%-a, az L, csatolotekercs menetszama pedig 20. . .25%-a. A kozepf- rekvencias rezgokorok tekercset 9 x 0,05- os v. 10 x 0,05 litze-huzalbol kell elkeszite- ni. A vevo a hullamsavkapcsolo 6s tovabbi tekercsek beepitksevel rovidhullamu vetel- re is alkalmassa teheto.

A TEA 5550 tipusu IC-tombvizlatat a 18. abran mutatjuk be egy kozephullamu autoradioban valo alkalmazasaval egyiitt. Az elobbi IC-hez es kapcsolashoz viszo- nyitva ket lenyeges kiilonbstget talalunk. Az egyik az, hogy az IC RF-eloerositoje- nek kimenete nines kivezetve, ezert han- golhato erositokent nem hasznalhato. A masik pedig az, hogy ebben a vevoke- sziilekben az autoradiokban cvakran al-

"2

kalmazott induktiv hangolast (L, es L,) hasznaliuk. Roncs autbradio bontasabol lehet ilyen hangoloegyiget szerezni, illetve ilyen megoldasu regi radiot lehet korszeru- siteni az itt megadott radiofrekvenciis egy- seg beepitesevel. Az IC demodulitora is a tokon beliil csatlakozik a KF-erosito ki- menetehez, ezert a KF-szelektivitist kon- centraltan kell biztositani a kevero kime- nete es a KF-erosito bemenete kozott. Ezt a funkciot 1 d b LC rezgokor 6s 3 db kera- mikus szuro litja el. A TEA 5550-es IC kiilonosen elonyos tulajdonsaga, hogy a jarulekos alkatreszek szama minimalis.

Az IC taparam felvktele 20 mA 14 V tap- fesziiltsegnel. A 18. abran Iathato vevo

erzekenysege 4 (47) mikroV 6 (26) dB jell zaj viszonynal. 1 mV-nal nagyobb beme- nojeleknel 50 dB-nel jobb a kimeneten a jel/zaj viszony. A hangfrekvencias kimene- ten a hasznos jel amplitudoja 4 mikroV bemenojelnel 10 mV nagysagrendii, ami 40 mikrovolt antennafesziiltdg elereseig linea- risan no, kb 100 mV-ig. Ekkor l ip az AGC mukodesebe, ami a kimeneti jelet kb. 160 mV-ig engedi megnoni addig az antennajel 300. . ,400 mV-ig no meg (kb 80 dB szaba- lyozasi tartomany). A hangfrekvencias ki- menojel torzitisa 1 . . .2%, ami a detektor jo minosegu megvalositasara utal.

A 19. &ran megadjuk a 18. abran bemu- tatott autoradio nyomtatott aramkorenek

Az 1984-es evkonyvben reszletesen fog- lalkoztunk az elsosorban rovidhullimon ketszer transzponalo vevokCsziilekek elvi problemaival es tranzisztoros megoldisai- val. Ketszer transzponalo vevokesziileket termeszetesen IC-k alkalmazasaval is lehet epiteni. Egyreszt a masodik keveresi funk- ciotol a demodulatorig terjedo kesziilkk- reszt egyetlen IC-vel, a mar bemutatottak barmelyikevel (TCA 440, TDA 1072, TDA 1046 stb) meg lehet valositani. Masreszt pedig leteznek olyan egyszerubb IC-k is, amelyek a rovidhullamu elso keverofoko- zatban alkalmazhatok nagyon elonyosen. Ilyenek pl. a Siemens gyartmanyu S 042 P 6s

es az alkatreszek beiiltetesenek rajzit. Az L, modulatorkori hang010 tekercs induk- tivitisa 650 mikroH, az L, oszcillatorkori hangolotekercse pedig 260 mikroH. Az L, 5 mikroH induktivitisu tekercs trimmelesi celokra szolgal a z L, 200 mikroH-is te- kercs pedig a padding funkciot litja el. Az L, litzebol kCsziilo KF-tekercs indukti- vitasa 680 mikroH. Leagazasa az osszme- netszam 20. . .300/,-anal, az L, menetsza- ma pedig az L, menetszamanak 10. . . . . .15%-a. A TDA 1050-es es a TEA 5550- es IC-k adatai a Philips vagy MULLARD kezikonyvekben talilhatok meg. Cimiik: Bipolar ICs for radio and audio equip- ment.

malo szupervevok

az S 054 T tipusu aramkorok. Ezek koziil a 200 MHz-ig miikodoki.pes S 042 P rigeb- ben ismeretes, mint szimmetrikus felepite- sii specialis URH kevero fokozat. ami ve- zerelt vagy onrezgo iizemmodban a rovid hullamu savokban is mukodtetheto. Az S 054T iramkort kktszer transzponalo ro- vidhullamu vevoktsziilekek kevero foko- zatanak integralt megvalositasira fejlesz- tettek ki. Mindket aramkor alkalmazasat bemutatjuk ket vevokesziilek ismertetesen keresztiil.

A 20. abran lithato kksziilek rovidhulla- mu savvevo, amelynek egysavos valtozatat adjuk meg. Megfelelo tekercsszerelvenyek

65 b I , O

+ut I I hang- L I t lLV k i Ustab

19. ahru. Nyomtatott aramkD'r is trlkatrhsz heiiltetbi rujz n TEA 5550-es IC-vel miikodo uutdrudidhoz.

alkalmazasaval, es a kapcsolas konstruk- a TCA 440 aramkor, ami a jarulekos kap- tivitas erdekeben ketto darab keramia szii- cios elveinek figyelembe veteltvel term& csolisi elemeivel a valasztott kapcsolasban rot alkalmazunk az L,, es az L,, tekercsek- szetesen ez a vevo tobb-savosra is elktszit- atkeveri a 2 MHz-es kozepfrekvenciat 455 kel hangolt 455 kHz-es LC-sziirBk mellett. heto. A kesziilek egyik kozpontja az S 042 kHz-re, KF-erositest, demodulaciot es er- A 2455 kHz-es oszcillator frekvenciat az 56 P kiilso oszcillatorro1 (T,) vezerelt kevero zekenystg szabilyozist vtgez, valamint pF-dal hangolt L,,-es tekercsbol a110 rez- fokozat 4-koros 2 MHz-re hangolt 1. ko- miikodteti a hangolisjelzo-ttrerosstgmu- gokor hatarozza meg. Az L,,-es tekercs zepfrekvenciaval. A masik kozpont pedig tat6 alapmiiszert. A hatekony kozelszelek- induktivitasa 75 FH leagazisa az ossz me-

20. abra. Integralt ararnkoros ketszer transzponald RH-savvevo kapcsolhsi rajza.

netszam 40%-anal, a csatolotekercs menet- szama pedig 12. . .15%-a az L,,-enek.

Az S 042 P kimenetehez csatlakozo 2 MHz-es savsziiroben a 120 pF-dal han- golt rezgokori tekercsek L,. . . L,, indukti- vitasa 53 pH. A rezgokorok kritikus csato- lasat a melegpontokat osszekoto trimmer kondenzatorokkal kell beallitani felso ka- pacitiv csatolas. Az S 042 P helyi rezgeset a foldelt bazisi kapcsolasban miikodo T, tranzisztoros oszcillatorfokozat allitja elo. A vevo bemeneten talalhato rezgokoroket a venni kivant RH-sav kozepere kell han- golni a tekercsek vasmagjaival. Az anten- nakorben is 6s a T, tranzisztoros nagyfrek- vencias eloerosito utan is egy-egy ketkoros also kapacitiv csatolasu savsziirot alkal- mazunk a szelekcio novelese cCljabo1. Egy- egy sav v. hullamkorzet vetelenel az L, 6s az L,, illetve az L, es az L, tekercsek azo- 21. abra. Az S 054T tipusu AM-tuner aramkor egyszeriisitett rombvazlata. nos menetszamuak. Az L, leagazisat 1 me- netnel kell kivezetni, az L, csatolotekercs meg, amit a venni kivant savto12 MHz-zel kb. 12% a frekvencia atfogas 6% nagysag- pedig 2. . . 3 menetes. Az oszcillacios frek- eltolva kell allitani. A BB 103-as dioda rendii. 6 (20) MHz-es siv vetelenel az osz- venciit az L, tekercsbol es a 150 pF-os fix U,= 3 V hangolo fesziiltsegnel kb. 30 pF, cillatorfrekvencia kezdeti erteke 8 (22) kondenzatorbol, valamint a varikap di6da 30 V-nal pedig kb. 10 pF. Mivel a rezgoko- MHz kell, hogy legyen. 6% atfogasnal a valtozo kapacitasabol allo rezgokor szabja ri kapacitasvaltozas (160 + 30/160+ 10) vegkrtek 8,48 (23,3) MHz lesz, ezert a vete-

oszcillator rezg* oszcillhtor kimenel a_ bemenet 4 - dig frekv. o

merihoz ( 1 14 13 12 11 10 8

1 r - C

oszci llator sz~metri kus keverd

e l i e r i s i t i -

1' 7 '0 I +36V 1

feszultseg stabi l~zator

- L I

1 2 3 4 5 6

A \ .+Ut Ureferenc ia (4 .1Wl X keveri k~menete s bemenet

+

22. abra. Rovidhulkamon kPtszer transzponald savvevovel kombindilt, IC-s kiizPphullamu szupervevo kupcsokasi rajza.

129

li sav ennek megfeleloen 6. . .6,48 (20. . .21,3) MHz-nek felel rneg. A beme- neti savszuroket 6,24 (20,65) MHz-re kell hangolni. Ha a savatfogist csokkenteni akarjuk, akkor a hangolo fesziiltseget 3 V-to1 nem 30 V-ig kell viltoztatni, hanem csak addig az ertekig, ami a kivint kisebb sivitfogasnak felel meg. A R, visszacsato- lo ellenallas (1 50. . .330R) az S 042 P aramkor miikodeset linearizilja.

A 21. abran bemutatjuk a Siemens S 054 T tipusu aramkor tombvizlatat, amit kifeje- zetten kitszer transzponalo RH-vevok be- meneti fokozatainak egyszeru elkeszitese- hez ajanlanak. Az aramkor szimmetrikus felepitesu szabilyozott RF-eloerositot, szimmetrikus kevero es oszcillatorfokoza- tot tartalmaz, a feszultsegstabilizP16 es az AGC aramkor mellett. Ez az IC tulajdon- keppen azokat a funkciokat is megvalosit- ja onmagin beliil, amit a 12. 6s a 15. abran bemutatott radiovevokben kiilon tranzisz- toros erositokkel oldottak rneg (RF-elo- erosites tulvezerles elleni vedelem es jarule- kos AGC). Az IC fokozatainak mukodese- re jellemzo, hogy 16. . . I8 pV bemeno jel- bol kb. 6 mV kozepfrekvencias jelet allit elo. A mukodese egyenletes, mert az oszcil- lator amplitudo is allandbsitott. Amig a bemenojel el nem eri a kb. 700 pV-os erte- ket, addig a KF-jel aranyosan no kb. 225 mV-ig, majd ezen az ertkken marad 1 . . . 2 dB eltkrtssel rneg 1 V-os bemenojelnel is.

Egyetlen S 054 T 6s egy db TCA 440 vagy TDA 1046 aramkorbol megepitheto egy ketszer transzpona16 RH vevokeszu- Iek, amire kapcsolasi peldat kisebb bovi- tessel a 22. abran lathatunk. A bovites egy varikap hangolasi kozephullamu bemeno fokozat, az RH-ve$ vetelkorzettnek ki- egeszitese ctljabol. Erdekessege a kapcso- Iasnak, hogy az egyszeres keveressel mu- kodo kozephullamu vetelrol elektroniku- san lehet atkapcsolni ketszeresen kevert RH-vetelre.

Kozephulliimu vetelnel az FA ferritan- tennas rezgokorrol levett feszultseget a T I FET felerositi, majd az osszes tovabbi ve- vokesziilek funkciot ellatja a TDA 1046 iramkor eredeti rendeltetesenek megfele- loen (I. 10. es 11. abra). A ferrit rezgokort es a TDA 1046-hoz tartozo kozCphullimu oszcillator rezgokort (L,) a D,D, jelolesu BB 312 tipusu varikap dioda hangolja. (C,,,= 2 x 480 pF 1 V-nal.) Rh-vetelnel is varikap hangolas tortenik. A bemeneti modulator kart (L,) a D,, az elso oszcill~- torkort (L,) pedig a D, dioda (BB 709) hangolja egy-egy veteli savban. A BB 709- es diodak 1 . . .30 V fesziiltsegtartomany- ban hangolhatok 30 (40) . . .2,5 pF kapa- citisvaltozas mellett. Mivel a rezgokorok- ben a varicap mellett csak trimmer kon- denzatort hasznilunk konnyen lehet bizto- sitani 4 x -es kapacitasvaltozlist. PI. 10. . .40 pF, ami 2 x -es frekvenciaatfogas- nak felel meg. Ilymodon ket tekercsparral majdnem az egesz RH tartomanyt at tud- juk hangolni (6. . . I 2 es 12. . .24 MHz). Az S 054 T-hez 2 MHz-re hangolt, felso

23. abra. 27 MHz-es AM-vevokPsziilPk ZN 414 aramkorrel.

kapacitiv csatolasu haromkoros savszuro csatlakozik, melynek kimenete a TDA 1046 sztlessavu radiofrekvencias eloerosi- tojet hajtja meg. A masodik kevereshez sziiksCges 2455 kHz-es oszcillator jelet a TDA 1046 allitja el0 a 12 pF-dal i s a sz6rt kapacitasokkal hangolt L,-jelu induktiv tekerccsel. A T, tranzisztor az S 054 T tap- feszultseget kapcsolja be, amikor a K kap- csolot RH-helyzetbe illitjuk. A T I kikap- csolasit es a tekercsek atvaltozasat RH- vetelnel a D, . . . D, diodak vegzik a K-val eszkozolt fesziiltsegvezerlessel.

A 12 V tapfeszultsegen mukodo nagy- frekvencias vevoegyseg kozephullamu vC- telnel 24 mA-t, RH-vetelnel 43 mA-t fo- gyaszt. Veteli korzetek: kozephullamon 520. . ,1640 kHz-ig, rovid hullamon 5,8. . . l l MHz-ig 1. . .28 V U, hangolofe- sziiltseg mellett. A vevo tekercsadatai a megadott hangolasi tartomanyokhoz; az adott frekvencian hasznalhato vasmagok- ra es tekercsanyagoka:

L, = 200pH = 60 menet 12 x 0,05 CuLS

L, = 105pH = 140 menet 4 x 0,05 CuLS L, = 70pH = 1 I0 menet 4 x 0,05 CuLS L, = 20pH = 60 menet 3 x 0,05 CuLS L, = csatol6 = 3 menet 3 x 0,05 CuLS L, = csatol6 = 5 menet 3 x 0.05 CuLS L, = 10pH = 40 menet 4 x 0,05 CuLS L, = 63pH = 70 menet 4 x 0,05 CuLS L, = 63pH = 70 menet 4 x 0,05 CuLS L,, = 63pH = 70 menet 4 x 0,05 CuLS L,, = csatolo = 8 menet 4 x 0,05 CuLS L,, = 56p = 60 menet 10 x 0,05 CuLS L,, = csatolo = 12 menet 10 x 0,05 CuLS Az RH veteli tartomany kibovitheto egy

a rajzon rneg nem adott nCgyaramkoros kiilon hullimvalto beepitesevel, ami a ki- vant savoknak megfeleloen valtja az L,-L,-L, modulitorkori es az L, oszc~lli- torkori tekercseket.

A rovidhullamu savvevok specialis ese- tei a 27 MHz koriili frekvenciakon muko- do, CB vetelre, vagy tavvezerlesi celokra hasznalhatb kesziiltkek. Az ilyen vevoke- szulekek regebben 5. . . I0 tranzisztorral mukodtek a minostgi kuiietelmenyektol fiiggoen, eltekintve a 2 . . . 3 tranzisztoros szuperregenerativ, vagy mas hasonloan egyszerubb kis hatotavolsagu kesziilekek- tol. Az integralt radioaramkorok megjele- nese e vevokesziilek szerkezeteben is jelen- tos egyszerusodest hozott, amit nehany kapcsolas bemutatisaval igazolunk. A 23. ubran a nagyon egyszeru ZN 414-es gram- kor (I. 1. abra) alkalmazasat mutatjuk be szupervcvo megoldasban. A T, tranzisztor nagyfrekvencias keverofokozat, amelyhez kiilon kvarcoszcillator (T, csatlakozik. A ZN 414 K F erosito AGC-vel. demodu- lator es hangfrekvencias eloerosito, mely- nek kimeno jelet a T, tranzisztor erositi. A TI optimalis keverisi munkapontjat a P-potenciometer allitasaval lehet megke- resni. Tekintettel a vevo 455 kHz-es piez6- szuroire, illetve kozepfrekvenciijara a ve- vo a kvarckristaly f,, frekvenciaja alapjan az fo + 455 kHz es az f, - 455 kHz frekven- ciijh Bllomisok vetelkre alkalmasak. A ket ertek kozul a kivant frekvenciara kell han- golni az L, tekercsbol i s a 33 pF-os kon- denzatorbol a110 bemeneti rezgokort. Adott f, frekvenciiju illomris vetelenek igenyenel erre kell a bemeneti kart mere- tezni, majd fo = f, + 455 kHz frekvenciiju kvarcot kell beepiteni. A CB 6s a modell- tavvezerlo kvarcok 27 MHz kornytken szeles valasztekban beszerezhetok szinte 5 vagy 10 kHz-es frekvenciaraszterban. Egyebkent a vegmenetszam 35. . .40%-nil megcsapolt L,, KF.-rezgokori tekercs in- duktivitasa 240 pH. Az L, csatolotekercs

12. . . I6 menetes. Mindktt tekercs 10 x 0,05-6s CuLS huzalbol kesziilhet. Az ft fojtotekercs 0,5. . . I mH.

A tobb kozlemenybol es a 7. abribol ismert TCA 440 aramkorrel is lehet 27 MHz-es vevokesziileket Cpiteni, amire kapcsolasi pelda a 24. abran lathato. Az egyebkent 455 kHz-es kozepfrekvenciaval miikodo alapkapcsolas 27 MHz-es vetelnkl ugy modosul, hogy egyreszt a modulator- kort (L,-47 pF) a venni kivant allomasra kell hangolni, masrkszt pedig az oszcillator frekvenciat rezgokvarc hatarozza meg. A kvarc frekvencia ebben az esetben is 455 KHz-el magasabb kell, hogy legyen mint a vkteli frekvencia. Ez a vevo mar komplettebb, mert az elobbivcl szemben a TCA 440 RF-eloerositest is biztosit, hata- sosabb az AGC-je es alkalmas miiszeres tererosseg megvalositasara is. Ha nem a11 rendelkezesre kivant frekvenciaju oszcilla- torkvarc, akkor a KF-frekvencia is meg- valtoztathato pl. a 13. abran bemutatott savsziiro alkalmazasaval. Tetelezzuk fel, hogy 27500 kHz-es allomast akarunk ven- ni, de csak 27000 vagy 28000 kHz-es kvarc a11 rendelkezesre. Ekkor a koncentralt sziirot es 7-es kivezeteshez csatlakozo rezgokort 500 kHz-re kell hangolni. To- vabbi adatokat, az aramkor funkcioinak Crtelmezeset a TCA 440 leirasaibol vehe- tiink.

A TCA 440 aramkorhoz hasonlo felepi- tesii a kbobbiekben reszletesebben is is- mertetesre keriilo Telefunken gyartmanyu TDA 1083-as tipusu radioaramkor. A leg- lenyegesebb kulonbsegiik az, hogy a TDA 1083-as tartalmaz 10,7 MHz-es FM KF- erositot, FM demodulatort es egy kb. 0,3 W teljesitmenyu hangfrekvencias vegerositot is. A TDA 1083-as aramkor AM-vetelhez tartozo egystgeivel miikodo, elsosorban CB-celokra szerkesztett 27 MHz-es vevo- kesziilek kapcsolbsi vazlata a 25. abran lathato. Az alaparamkor ketto darab tran- zisztoros fokozattal is ki van egeszitve, amelyek kozul a T, tranzisztor fiiggetlen kulso kvarcoszcillator a T, pedig allithato . kiiszoberzekenysegu zajzar.

Az antennahoz csatlakozo modulator rezgokort (L2-C,) a vett allomas frekven- ciajira kell hangolni. Az L, csatolote- kercsrol levett nagyfrekvencias fesziiltseg az IC nem hangolhato RF-eloerositojet s ezen keresztiil a keverofokozatot vezkrli, ami segedrezgkst a kiilso oszcillator kvarc- frekvenciara hangolt rezgokortnek (La-C,) L,-jelu csatolotekercsetol kap. A kevero kimenetehez 455 kHz-re hangolt LC- rezgokor (L,-C,) csatlakozik, ami kerami- aszuron keresztiil vezerli a KF-erositot. A KF- erosito is hangolt rezgokor (L,-C,) kozbeiktatasaval hajtja meg a demodula- tort, aminek a kimenetehez csatlakozik a P, hangeroszabalyozo potenciometer. A potenciometerrel beallitott hangfrek- vencias fesziiltseg akkor vezerli a vegfoko- zatot, ha a hasznos jel megjelenik, illetve amplitudoja nagyobb mint a zajzarral be- illitott kuszoberttk.

24. hbra. 27 MHz-es AM-vevokCsziilPk nagyfrekvencias rCsze TCA 440-es aramkorrel.

A TDA 1083 IC-vel mukodo 27 MHz-es bas radiok szetszedese utjan lehet hozza- vevo nyomtatott aramkorenek es az alkat- jutni. Az L, 3 menet 0,25 mm-es CuL hu- reszeknek beiiltetesi rajzat a 26. abran ad- zalbol. az L2 3 + 4 menet, az L, pedig 3 juk meg. KiegeszitCskent megjegyezziik, menet ugyancsak 0,25 mm-es huzalbol. Az hogy a tekercsek a japan zsebradiokban L, tekercs 8, az L, 1 menet 0,25 mm-es hasznalatos, arnykkolt miniatiir vasmagos huzalbol. Az L,-L,-L,-as tekercsek 0,08 szerelvenyekre keszithetok el, amihez hi- mm-es CuL huzalbol kesziilnek, menetszi-

TDA 1083

25. abra. 27 MHz-es, TDA 1083-as aramkorrel mlikodo" radid-vevo kapcsolasi vazlata.

131

26. abra. A 27 MHz-es, TDA 1083 drarnkiiriis veviiktsziilkk nyomtatott uramkore i s az alkatrtszek beiiltetksi rajza.

maik a kovetkezok: L,: 154; L,:30 es L,: 76: 76. A hangszoroval soros fojtote- kercs 4 menet 0,3 mm-es CuL huzalbol egy kis ferritgyiiriire tekercselve. A keramia- sziiro, a megadott helyett, CFU 455 H (Stettner) t ipusi is lehet. CB-vevo epite- send a valasztott frekvenciara kaphato kvarcpar vevokvarcat kell az oszcillatorba beepiteni.

Az SGS-felvezetogyar TDA 1220A tipu- s i AM-FM vevok epitesehez szerkesztett ridioaramkore felepiteskben hasonlo a TDA 1083-hoz. de hangfrekvenciis erosi- tot nem tartalmaz. Ezzel szemben az AM es az FM egysegek nem kombiniltak. ha- nem kiilonalloak. Az iramkort a 31. i b ra alapjin fogjuk ismertetni, itt csak a 27 MHz-es vevo epitesehez sziikseges kapcso- liisi rajzot mutatjuk be. A 27. abrrin meg- adott kapcsolisi rajzon szembetuniien Iit- ni az FM-reszek iizemen kiviili dllapotit abb61. hogy a 12. . . I 6 kivezetitsek nincse- nek bekotve. A 18 pF-os kondenzitorbcil es az L, tekercsbol 8116, a vcnni kivint frekvenciira hangolt moduldtorkor jelei (L,-csatolo) az irarnkor RF-erositbjet ve- rkrlik, ami az IC-en beliil meghajtja a keve- rofokozatot. A kevereshez sziikstges osz- cillitorjeleket egytl-anzisztorral mukod6 kiilon fokozat allitja elo. aminck kapcsoli- si rajza a 28., nyomtatdsi rajza pedig a 2Y. dhrcin lithato. A kcverofokozat 455 kHz- es KF-jelei egy koncentrilt sziiron keresz- tiil julnak a KF-erositobe, amelynek a ki- meneten is LC-rezgokor ( L , 51 0 pF) talil- hat6 a szelektivitas tovabbi javitisa ctlji- bo1. A koncentrilt sziiro 2 db LC-rezgo- korbol Is egy koziittiik elhelyezett piezo- sziirobol ill. A vevo kimenetehez a hang- visszaadasi igenyeknek megfeleloen kiala- kitott hangfrenkvenciis erosito csatlakoz- tathato.

T

X X f X X

116 11s 114 11

1 kvarc

T DA 1220A , oszc -to1

A

27. rihru. 27 MHz-es vcv6 nc~g~~ iekoenc ius fok~zc~ ta i TDA 1220A tipusii dramkorrel.'

A tekercsek induktivitas adatai: L, = csatolo 15. . . 18 menet L j = 1.8 pH L, = csatolo 15. . . 18 menet L, - csatolo 3 . . .3 menet L, = 240 pH leigazds: 40'!/,-nil L, = 240 pH leagazas: 407,-nal L, = 240 pH leagazis: 50'x-nil

I 7 - 0 + 9 V

R 3

1Mk 5 - C 5 -- loop

U kl -?.s

TOA 1220A I-es lahhoz

28. cibru. K~ttrunzisztoros krurcoszcilldror kapcsolasi vuzlata.

A TDA 1220A aramkoros 27 MHz-es vevo kvarcoszcillatorat aztrt valasztottuk kulon, mert az oszcillator mas vevokhoz, mas celokra is hasznalhato. A 28. abran lathat6 kapcsolasban a TI tranzisztor az oszcillator, a T, pedig fuggetlen levalaszto fokozat. A TI kollektorkori~ rezgokortt a kvarc frekvenciara kell hangolni. Az L, tekercs induktivitas 0,5 pH.

AM-FM radiovevak

Az URH FM es az FM sztereo modula- cios rendszeru allomasok vetelere alkal- mas vevokesziilekek szerkezeti felepitese ketfele. Az egyszerubb foleg a helyi adok vetelere hasznalhato olcsobb keszulekek kombinalt rendszeruek, azaz belso egyi - geik felvaltva mukodnek AM-FM vetel- nel. A nagyerzekenyskgu, Hi-Fi minosegu

29. abra. A ktttranzisztoros kvarcoszcillator nyomtatott aramkore 6s beiiltettsi rajza.

esetlegesen tavolsigi vetelre alkalmazhato osztasnak megfeleloen. Leteznek egyresz ktszulkkek onalloan mukodnek, egysegeik olyan aramkorok, amelyeket csak FM- csak az FM vitelhez sziikskges funkciokat vevokben lehet hasznalni pl. 10,7 MHz-es valositjak meg. A kksziilekepitesre kidol- KF-erosito es demodulator, misreszt pe- gozott aramkorok is kktfelek a vazolt fel- dig olyanok, amiket AM/FM kombinalt

30. dbra. AM-FM asztali radidvevo kapcsolasi vazlata T D A 1083 tipusu integralt aramkorrel.

133

vevok epittsere lehet elonyosen es egysze- ruen hasznalni. Ilyen pl. a 27 MHz-es ve- voknel mar emlitett TDA 1083 es a TDA 1220A, valamint a Telefunken U 41 6 B ti- pusu aramkore. Ezeken kiviil termeszete- sen meg sokfele egyeb, nagyjabol egyener- teku aramkor Ietezik, melyekkel most ter- jedelemkorlatok miatt nem foglalkozha- tunk. A kovetkezo reszben az egyszeriibb vevokategoriaba tartoz6 harom kesziileket mutatunk be, amelyek az emlitett aramko- rokkel mukodnek. Ezek koziil a ket utobbi sztereo vetelre is alkalmassa teheto.

Az elso ilyen ki.sziilCk kapcsolisi vazlata a 30. abran lathato. Ezen mutatjuk be a TDA 1083-as aramkor strukturalis felepi- teset is. A 3. . . 12 V fesziiltsegtartomany- ban miikodo aramkorrel igazi ,,egychipW radiot lehet epiteni, mert mint emlitettiik hangfrekvencias teljesitmCnyerositot is tar- talmaz. Az aramkor josaginak megitelese c6ljaboI megadjuk a 30. abran bemutatott vevokesziilek jellemzobb miiszaki adatait:

AM-risz Erzekenyseg:26 dB jel/zaj viszonyhoz

100 p v 15 dB jel/zaj viszonyhoz 15pv

Savszelesseg: 4 kHz Hangfrekvencias jel a dem. utan: 130 mV Szabalyozasi tart.: 70 dB FM-kf-rCsz (10,7 MHz) Hatarolas kezdet: 30 pV Hangfr. kim. jel: 100 mV AM elnyomas: 40 dB Az iramkor belso hangfrekvencias cro-

sitoje 6,5 V tipfesziiltsegnel 8 R terhelescn 300. . .400 mW teljesitmenyt biztosit. 9V- nil ugyanez a teljesitmeny erheto el 15. . .

keverd kim FM-kf. hidegitbs

AGC kim. FM-detektor

9P hangfr. ki

16 R-os hangszoron. Az aramkor tomb- vizlatabol lathato, hogy a belso egysegek is kombinaltak az AM es az FM-resz nincs szetvilasztva.

A 30. abran megadott vevokesziiltkben az Bramkort kCttranzisztoros (TI + T,), a gyakorlatban elterjedten hasznilt megol- disu AFC-vel ellatott URH keverofoko- zat elozi meg. A nagyobb hangteljesitmeny elerese ctiljabol az aramkorhoz kettran- zisztoros (T, + T,) elleniitemii teljesitmeny- fokozat csatlakozik. A kiilso vegfok a bel- so hangfrekvencias erositovel jol kivezerel- heto. Az alkalmazott tapfesziiltseg mellett 4R-os hangszoron 43; 8R-os hangszoron pedig 2,5 W a leadott hangteljesitmeny. A kiilon vegfok nyugalmi aramat 10. . . I 5 mA-ra kell beallitani, a P,. potenciometer- rel. A T, es a T, tranz~sztort legalibb 50x50~2 mm-es hiitolapra kell szerelni.

A vevokesziiltk AM-FM uzemmodval- tisat egy haromiramkoros ketillasu kap- csoloval lehet eszkozolni. Az URH keve- rofokozatot a K,, kapcsololiran~koriik AM-vetelnkl iizernen kiviil helyezi. Az URH antenna bemenethez trkezo jeleket a TI tranzisztor foldelt bazisu kapcsol8s- ban erositi es meghajtja T, tranzisztoros onrezgo kevero fokozatot. A T, 10,7 MHz- es KF-jeleit egy LC-rezgokor (L,-82 pF) es 10.7 MHz-es keramia szuro szelektilja. Az AM Bllomasok jeleit ferritantennas rezgo- kor (Li) erzekeii es tovabbitja (L,) az RF- erosito 6s kevcrofokozat felt. A keverij kimeneten LC rezgokor (L,,-280 pF) 6s egy darab 455 KHz-es kerimiaszuro talal- hato. A ket kiilonbozo frekvenciiju jelek a valasztott iizemmodtol fuggoen vagylago- san meghajtjak a kozos KF-erositot, mely- nck kimeneten, a demodulator elott 2 db

10,7 MHz-es (L,,-180 pF es L,,-180 pF) es 1 db 455 KHz-es (L,,-2 x 330 pF) rezgo- kor nyert elhelyezest. A demodulator ki- menetehez kapcsolo P, potenciometer hangeroszabalyozo. A P,-en beallitott hangfrekvencias fesziiltseg a kb. 150 kR bemeneti ellenallasu belso hangfrekvencias erositot, s ezen keresztiil a kiilso vegfoko- zatot. Az aramkor az AM vetelhez sziikse- ges AGC mellett FM vetelnel AFC-t is biz- tosit az URH oszcillitor frekvenciajanak stabilizalasa celjabol. A tekercsek adatai:

L, = 4 menet 0.45 mm-es CuL huzalbol 7,5 x 3 mm-es vasmagon L, = 7 menet 0.45 mm-es CuL huzalbol 7 .5~3 mm-es vasmagon L, = 7. . . 8 menet 0,45 mm-es huzalbol L, = 4 + 4 menet 0,45 mm-es huzalbol L, = 12 menet 0,25 CuL huzalbol zirt vasmagon L, = 2 menet, csatolotekercs 0,25 mm- es huzalbol L, = 96 menet 10 x 0,05-os huzalbol, fcrritrud 10 x 150 mm L, = 6 menet, csatolotekercs 10x0,05-os huzalbol L, = 80 menet 0,l mm-es huzalbol L,, = 8 mcnet, csatolotekercs 0.1 mm-es huzalbol L, , = 46 + 100 menet 0,l mm-es huzal- bo1 zart vasmagon L,, = 18 menet, csatolotekercs 0.1 mm- es huzalbol L,, = L,, = 7 menet 0.2 mm-es huzalbol L,, = 5 menet, csatolotekercs 0.2 mm-es huzalbol L,, = 75 + 75 menet 0.1 mm-es huzalbol ft, = 16 menet 0,25 mm-es huzalbol ft - 6 menet 0,2 mm-es huzalbol ferrit- ., gyuriin

I I

31. cihra. A= SGS TD.4 1220A ,4!2.I-FM rcirlidv~l~6 cirailzkiir t~lir<ij:(l cis tiit7zbvti:lrrtu.

134

32. abra. AM-FM vevokeszulPk kapcsolusi vuzluta TDA 1220A IC-vel.

Az AM-resz hangolasara szolgalo 2 x 200 pF-os i s az FM vetelhez sziikseges 2 x 30 pF-os forgokondenzator egytenge- lyes kivitelii legyen. Elonyos, ha a 4 db trimmert is tartalmazza ez a forgokonden- zator.

A sztereo vetelre is alkalmas, kovetkezo vevokeszulek ismertetese elott tekintsiik at a vevo kozponti elemet ktpviselo TDA 1220 A tipusi AM-FM radioaramkor bel- so felepiteset a 31. abra alapjan, ami bemu- tatja a tombvazlatot es a tokbekotest. A tombvazlat mellett megadjuk a csatla- kozo aramkori elemeket is a miikodt.s jobb attekintese celjabol. Az aramkort megfi- gyelve szembetiinik, hogy a 10,7 MHz-es KF-erosito es az FM demudulator teljesen kiilonallo resz a tokon beliil. Az AM-resz RF-eloerosito, kevero, oszcillator, KF- erosito, demodulator es AGC-erosito fo- kozatokbol all. Az AM es az FM demodu- lator jeleit kozos hangfrekvencian illeszto erosito adja ki a 9-es kivezetesen. A ketfele iizemmod atkapcsolasa tulajdonkeppen tavveztrltsel tortenik. Ha a kiilonallo FM- reszt fesziiltseg ala helyezziik a belso elekt- ronikus atkapcsolo letiltja az AM nagy- frekvencias fokozatok miikodeset. Ha az FM-resz nem kap tapfesziiltseget, akkor automatikusan az AM-reszek miikodnek.

Az aramkor nehany jellemzo miiszaki adata az SGS Linear Integrated Circuits Databook 198 1 cimii katalogus nyoman: Tapfesziiltstg 3. . . 16 V kozott, aramfelve- tel AM-resz9.. .15mA,FM-&z9...15mA.

Az AM vevoresz 26 db jel/zaj viszony mel- lett 12 pV erzkkenysegii, az AGC szabalyo- zas taromanya 80 dB, a hangfrekvencias kimeneti fesziiltsCg nominalis erttke 80. . . 160 mV 0,4. . . 1% torzitas mellett. Az FM rtsz 36pV 10,7 MHz-es bemeneti jelntl kezd hatarolni, a hangfrekvencias fesziiltseg FM vetelnel is 80. . ,160 mV 0,2. . .0,7% torzitas mellett. Az aramkor -20. . . + 85°C kozott miikodokepes.

A 32. abran bemutatott URH FM vevo- ktsziilekben mindossze ket tranzisztor ege- sziti ki a TDA 1220 A aramkort, amelyek az URH keverofokozatban miikodnek a TI tranzisztor foldelt emitteres kapcsolas- ban nagyfrekvencias eloerosito, a T, pedig onrezgo kevero fokozat. A T, kollektor- koreben elhelyezett 10,7 MHz-re hangolt rezgokor egy kerimiasziiron keresztiil ve- zkrli az IC 10,7 MHz-es KF-erositojkt. AM-vttelnel a ferritantenna rezgokor koz- vetleniil az IC-hez csatlakozik. Az oszcilli- tor frekvenciat az LIZ-es tekercset tartal- mazo forgokondenzatorral hangolt rezgo- kor hatarozza meg. A KF-erositok kime- netkt 1-1 rezgokor zarja le. 10,7 MHz-en: L,-100 pF; 455 KHz-en: L,,-220 pF. A 455 KHz-es KF-erosito koncentralt szii- roje 2 db LC rezgokort (L,,-330 pF es L,,-330 pF) tartalmaz a keramiasziiron kivul a nagyobb szelektivitas erdekeben. Az AM-resz termtszetesen hullamvalto es tovabbi tekercsek bekpitesevel tobb savos- ra is kiepitheto, mert az RF-erosito 6s a kevero 30 MHz-ig egyenletesen miikodik.

A vevoben alkalmazott rezgokorok induk- tivitas adatai:

L, = 0,25pH L, = 0,12pH L, = 0,IpH L, = lpH L, = 4pH L, = 2,2pH L, = 470pH ferrit antenna L,, = 260 pH LI3=L16=370pH L,, = 560pH

A tekercsek vasmagjai, csatolotekercsei es tekercsleagazasai az elozo vevokesziile- kek hasonlo egysegeinel megadottakkal azonosak. Az L, tekercs menetszama 5. . .6, leagazasai az 1. es a 2. menetnel.

A TDA 1220 A tipusu aramkorhoz szte- re6 dekodert is lehet csatlakoztatni. A szte- re6 dekoder csatlakoztatasanak es a koz- beiktathato aktiv sziironek kapcsolasi raj- zat a 33. abran adjuk meg. Az aktiv alula- tereszto szuro ivszClesskge 50 KHz, amit mono vetelnel 16 KHz-re lehet sziikiteni, ha a zarojelben megadott kapacitaserteke- ket iktatjuk be egy tovabbi kapcsolo segit- segevel. A rajzon lathato K-kapcsolo csak AM-vetelnel sziikiti a TDA aramkor belso erositojknek nagyfrekvencias atvitelit. A rajzon lathato megoldasban a TDA-IC- hez barmilyen sztereo dekoder hozza kap- csolhato, de ennek kimenettn meg tovabbi sziiroket kell hasznalni a sztereo segtdjelek elnyomasa erdekeben. A kovetkezo anyag-

33. abra. Sztered dekdder csatlakoztatasa a TDA 1220A radidaramkorhoz.

reszben a 35. es a 36. abran bemutatasra keriilo dekodereknel ezeknek a szuroknek is megadjuk a kapcsolasi rajzat.

Az AM-FM vevokesziilekek ismertete- set a Telefunken gyar U 416 B tipusu aramkorevel mukodo vevokesziilek bemu- tatasaval zarjuk. A vevokesziilek egysavos AM es FM vetelre alkalmas valtozatanak kapcsolasi rajza a 34. abrhn Iathato. A ve- vokesziilek, illetve pontosabban a vevo nagyfrekvencias rendszere a hangfrekven- cias kimenetig az IC-n kiviil mindossze ket

tranzisztort tartalmaz, amelyek az URH bemeneti-kevero fokozatban mukodik. Az U 416 B aramkor a mar ismertetett Tele- funkel TDA 1083-as iramkornek fokozat- szamban egyszeriisitett, de minosegben ja- vitott valtozata, mert a hangfrekvencias teljesitmeny erositot nem foglalja maga- ban.

A vevo Crdekessege az elozoekkel szem- ben az, hogy csak LC-szurokkel mukodik, keramiaszurot nem tartalmaz. A jo mino- segu atvitel es a demodulitor rendszer

FM-vetelnel lehetove teszi, a kimenethez sztereo dekoder csatlakoztatasat is. A vevo URH antenna bemenetere adott jeleket a T, tranzisztor foldelt bazisu kapcsolasban erositi es vezkrli a T,-vel mukodo onrezgo additiv keverofokozatot. A T, kollektor- koreben a 10,7 MHz-es KF-jel kivalaszta- sara ketkoros felso kapacitiv csatolasu savszurot (Lc82 pF 6s L5-82 pF) alkalma- zunk. AZ IC-KF-erositojenek kimeneten is savszuro talalhato a 10,7 MHz szelekti- vitas novelese celjabol az FM-iizemmbd- ban (L,-180 pF es L,-180 pF). AM-vetel- nel ferrit antennas (L,) rezgokor jelei RF- erosites utan jutnak a keverobe, amelyhez csatlakozo oszcillator rezgokorknek teker- cse az L,,-es induktivitisy Mind a kevero mind a KF-erosito utan egy-egy 455 KHz- es rezgokort (L,,-1,5 nF es L15-2 x 1 nF) alkalmazunk. Az AM-FM veteli iizemmo- dok atkapcsolasahoz 3 aramkoros ket 8111- su kapcsolo sziiksCges. A vevo tekercsada- tai:

L, = 0,35pH = 8 . . .9 menet 0,6-os huzalbol L, = 0.15pH = 6 . . . 7 menet 0,6-os huzalbol L, = 0,12pH = 3 + 3 menet 0,6-os huzalbol L, = L, = 2,7pH = 12 . . .15 menet 0,12-es huzalbol zart vasmagon

34. abra. AM-FM veviikesziilek kapcsolasi vazlata Telefunken U 416B IC-vel.

35. abra. Sztereo dekbder kapcsolasi vazlata Siemens TCA 4500A integralt ararnkorrel.

L, = csatolo, 2 menet 0,12-es huzal- b01 L, = L, = 1,23pH = 8 menet 0,12-es huzalbol zart vasmagon L, = pH = 96 menet 10 x 0,5-6s huzal- bol 10 x 150 mm-es ferritrlidon L,, = csatolo 6 menet 10 x 0,05-6s hu- zalbol L,, = 270pH 80 menet 0,l-es huzalbol L,, = csatolo 7 menet 0,l-es huzalbol L,, = 82pH = 55 menet o,l-es huzalbol L,, = csatolo, 10 menet o,l-es huzalbol L,, = 250pH = 2 x 70 menet o,l-es huzalbol ft = 20 menet 0,25-os huzalbol.

A tekercsek elkeszitesehez a megadott adatokat iranyerteknek kell tekinteni. Pontos Crtekeket csak a rendelkeztsre a110 vasmag i s tekercsanyagok tulajdonsagai- nak ismerettben lehet meghatarozni.

Sztereo dekoderekkel tobb kozlemeny- ben es epitesi leirasban talalkoztunk. Az itt bemutatasra keriilo, un. tekercsnelkiili PLL-iizemii dekoderek viszonylag ujabb tipusok. A 35. abran a Siemens gyar TCA 4500 A tipusu aramkorevel, a 36.-on pedig

az RFT A 290 D IC-jevel mutatunk be egy-egy komplett, segedaramkorokkel szurokkel is kiegkszitett dekbder egyseget.

A TDA 4500 A tipusu IC 15 V tipfe- sziiltseggel mukodik, aramfelvttele 60 mA. A sztereo csatornak szetvalasztasa, athal- Iasa a csatornak kozott 46 dB mertekii. Erdekesskge az aramkornek, hogy a mono es sztereo atmenet kozott nem ugrasszerii, hanem folyamatos az atmenet. Ebben a megoldasban a sztereovetelnel jelentkezo tobblet zaj nem ugrasszeriien jelenik meg. A sztereo vktelt kijelzo LED sem kapcsolo iizemii, hanem a meghajto tranzisztora (TI) folyamatos, aranyos intenzitasvezer-

36. hbra. Az RFT A 2900 tipusu ZC-vel mikodo" sztereodekbder kapcsolasi vazlata.

137

37. abra. Az A 290D IC-vel miikodo sztered dekdder nyomtatott aramkore Ps beiiltetbsi rajza.

lest biztosit a mono es a tiszta sztereo iizem kozotti atmeneti tartomanyban. A deko- derhez csatlakozo ketfokozatli sziirok (T,-T, es T,-T,) elnyomjak a dekoder kapcsolo es pilot jeleit, ami magnetofon felvetelnkl kiilonosen elonyos. A T,-T,, es a T7-T, tranzisztorok elektronikus atkap- csol6kent miikodnek a sztereo dekoder ki- menetei t s az AM vevortsz kimenete ko- zott. FM-vetelnel csak a T, es a T7 tran- zisztor mukodik es vezerli a sztereo-hange- rositot a vett jeltol fiiggoen (mono-szte- reo). AM vetelntl a T,-T, fog vezetni es lezar a T,-T, tranzisztor. A T,-T, kozos vezerlese kovetkezteben AM-vetelnel a sztereo hangerosito kkt bemenete azonos vezerlest kap. A P, potenciometerrel a belso VCO frekvenciaja, a P,-vel pedig a csatorna szetvalasztas optimuma illithato be.

Sztered hanger

A sztereo vetelre Cpitett vevokesziilek dekoderehez termeszetesen 2 db azonos hangfrekvencias erositot kell hozzakap- csolni. A sztereo hangvegfokozat lehet tranzisztoros, allhat 2 db egyforma integ- ralt vegfokozatbol, vagy pedig egy olyan

Az NDK-beli RFT vallalat a 290 D sze- re6 dekoder IC-jknek szurokkel kiegeszi- tett alkalmazasit a 36. abran adjuk meg. Az aramkort alul atereszto sziiro (TI-T,) elozi meg. A VCO frekvencia a kivezetett jel ellenorzese mellett egy P, potenciome- terrel valtoztathato. Az iramkort egy-egy tranzisztorbol (T,-T,) 9116 egyszeru feltpi- tesu sziiro 6s illeszto fokozat koveti, me- lyek kimenetkhez sztereo hangerosito csat- lakoztathato. A komplett dekoder nyom- tatott iramkorenek es alkatreszeinek beiil- tetesi rajzat 37. abran kozoljiik. Ezt az aramkort ezert ismertetjiik, mert egyreszt az NDK-ban turistautaknal beszerezheto, misri.szt pedig varhatoan hazai forgalom- ba is fog keriilni. A dekoder epitese utan erdeklodoknek javasoljuk, hogy olvassik el az elozo evkonyvek dekoderekkel foglal- kozo kozlemenyeit is.

-6sit6 fokozatok

specialis 1C-bol, amely egy tokon beliil sztereo hangerosito. A tranzisztoros meg- oldasokat olvasoinkra bizzuk. A kiilona116 IC-kbol ill6 vegfokozat kialakitasahoz se- gitseg a 16. abran megadott gyujtemenyes osszeallitas, melynek sztereo ct.16 haszni-

latahoz egy kapcsolasi peldat a 38. abran adunk meg.

A 2 x 3. . .6 w-os sztereo erosito 2 db Philips gyartmanyu TDA 1010 A tipusu aramkorrel mukodik, amit hangkorrek- cios fokozat eloz meg. A korrektorban al- kalmazott egyegy tranzisztor kettos, szte- reo potenciometerekbol kialakitott lepke- szabilyozokat hajt meg mely 6s magas emeles, illetve vagas celjabol. Ebben a fo- kozatban tortenik a ballanszbeallitis es a hanger0 szabalyozas is ugyancsak sztereo potenciometerekkel. A TDA 1010 A aram- kor 6. . .24 V tapfesziiltseggel miikodtet- heto, 15. . . I 7 V tapfesziiltseg mellett 2R- os terhelesen ( = 2 db 4R-os hangszoro pirhuzamosan) 6,s W 4R-os terhelesen 5. . . 6 W 8R-on pedig 3,2 W teljesitmenyt kapunk csatornankent. Az aramkorok torzitasa 1 W teljesitmenynel tipikusan 0,2"/,. Mivel az aramkor kb. 10 mV fesziilt- segrol kivezerelheto, a tranzisztorok erosi- tese az emitterkoveto kapcsolasban 1-nek veheto, a lepkeszabalyozo pedig 20 dB-t csillapit a teljes sztereo rendszer erzekeny- sege 2 x 200 mV, figyelembe veve a ba- lanszrendszer 6 dB-es csillapitasat is. Ha ez az erzekenyseg nem megfelelo, akkor to- vibbi erositofokozatot kell a dekoder es az erosito koze beiktatni. Az ibra jobb olda-

I

ULX 3777 W ( Sprague)

Az utobbi 4 reszletrajzon bemutatott 6 fele sztereo IC alkalmazasanal is celszerii hangfrekvencias eloerosito alkalmazasa. Eloerositot a felso rajz reszletesen bemuta- tott TDA 4290-es aramkorijkkel vagy mas kozlemCnyekbo1 ismert TCA 830-as TCA 840-es IC-kel lehet egyszeriien epiteni, mert ezek egyes potenciometerrel szaba- lyozhato kozos fesziiltstgvezCrlCssel mii- kodnek. Ezek hianyaban tranzisztoros megoldast kell valasztani kettos potencio- mtteres beallitissal.

A sztereo hangerosito IC-k ismerteteset egy, a 40. abran lathato erdekes kapcsolas- sal zarjuk. Ezekkel az IC-kel a rajz szerinti megoldasban ketutas erositoket is lehet epiteni ugy, hogy az egyik csatorna a mely 6s a kozep, a masik pedig csak a magas hangokat erositi. A rajz szerinti RC ele- mek hasznalata eseten 2 kHz a keresztezesi frekvencia. A 10 k0-os potenciomtter le- csavart helyzete magas vagasnak, felcsa- vart helyzete pedig magas emeltsnek felel meg, ha j6k a magas hangu hangszorok. Sztereo iizemben ha ezt a megoldast is hasznaljuk, akkor 2 db sztereo erosito IC-t kell hasznalni egy sztere6 erositoben.

A kapcsolasok es ridioujdonsagok fo-

40. abra. Kapcsolasi vazlat sztered vtgfok-IC kttcsatornas erositoben vali, alkalmazasahoz.

lyo evi ismerteteskt lezarva utalunk arra, sokkal, IC-kel es fokozat elrendezesekkel hogy attanulminyozasuk utbaigazitast ad talalkozunk. Az integralt iramkoros radi- ilyen kesziiltkeknek nemcsak az epitese- otechnika ismerteteset tovabbi kozleme- hez, hanem a javitasahoz is, mert korszerii nyekben folytatni fogjuk. Az erdeklodok- ipari termekekben is ezekkel a megolda- nek jo munkat kivanunk.

A p y i r el6djCt Drasche Henrik alapltotta 1838-ban, a nagy pesti i r v i z idejln. Elsii vezCrigazgat6ja Gorgey ArtGr. a magyar szabadsagharc tabornoka volt. A felszabadulis e l i i t t tbgla-, edeny Cs diszm~gyirtassal foglalkoztunk. 1945 u t i n u j nagyfrekvenciis iizem leteriilt, ahol rnegkezdodott a hiradastechnikai cikkek g y i r t i u . Balusagyarmaton Qj szerel6rCszleg Ietesiilt, atvettuk a kisfesziiltsegii szigetelok, termisztorok gy i r t i s i t , valamint egy aluminium-oxidos keramia iize- met.

Ma a K ~ P O R C a hlradistechnika fejli(dCs6vel egyre novekvii kovetelmenyeknek megfelela passzlv elektronikai alkatr6szekkel latja el hazai i s kiilfoldi vasarl6it. Perspektivikus termekunk a m o n o I i t kondenzator, mely kiva16 paramhterei m ia t t a professzionalis elektronikaban hasznalatos.

F e r r i t gyartmanyaink szCles valasztekot nyujtanak a konstruktorok reszere, hogy a k i v in t cdlnak legmegfelelobb elektromos 6s mapneses tulajdonsagokkal rendelkezii anyagot valasszak ki. 6 j termekiink a k e r a t o n elnevezesii piezo- ker imia hangad6. A z 5 j tipusl, j6 hatasfoku. szdes frekvenciasPvban mukodo- kepes hangsugarz6 kival6an alkalmazhat6 peldaul vesz6lyt jelzii kisziilekek mero 6s szabalyozo berendezesek keszitesekor. FClvezeto gyirtminyaink sokoldaluan felhaszn6lhat6k. A pozitiv h6m6rs6kleti tCnyezoju (PTK) t e r m i s z t o r o k a t Pitaliban villamos motorok tekercseinek tulmelegedb elleni v6delmCre hasznal. jak, de minden olyan cClra alkalmas, ahol alapkovetelm(?ny a hofokirzekelo gyors

mukodese. MegfelelB koriilmCnyek kozott onszabilyoz6 fut8elemk6nt. blyadek- szint 6rzekelokent vagy aramlasmirok~nt, miikodtetheto. Felhasznalhat6 a TV- kesziilekek arnyekmaszkjinak automatikus lemignesez6sekor is. 0 x i d v a r i s z t o r a i n k nagy elonye, hogy a hagyomanyor tulfesziilts~gleve- zeto megoldasok barmelyikenel kisebb meretuek. Nemlinearis jelleguk megko- zeliti a zener-di6dait. az altaluk levezetheto energia viszont ienyegesen nagyobb, mint a sziliciumkarbid varisztoroke. Legujabb termekiink az E l e k t e s t o n elnevezesii fesziiltsegjelzo, mely feny i s hangjelzest ad, jelzi a polaritart, kis fogyasztasli, egyen- es valt6fesziiltsegen, kis- 6s nagyfesziiltslgen egyarant hasz- nilhato, kival6an alkalmazhat6 hibakeresesre az elektromos aramkorokben 6s gepkocsikban.

Fejlesztesi Foosztalyunk (tel.: 573-1111478) vArja felhasznalbink 6rdeklodesLt 6s rnindenkor k6szseggel a l l rendelkezisiikre.

Budapest. T i m a u. 4. 1104 Telex: 22-5060

9

Muszer- 6s lrodagep- ertekesito Vallalat

Budapest VI., N6pkorM-g utja 2. Teleton : 117-090

I I

I Rakt4rr61 azonnal megvds%rolhat6 a

I TELETEXT T E S T GENERATOR

A Teletext Test Gener5tor alapveta feladata a teletext-vdtelre alkalmas TV-kdszuldkekbe bedpitett dek6der ellen6rzdse, belllftisa. A videojelbe a teletext-szabvinynak megfelela m6- don teletext-jelet ultet be. A beultetett jelsorozat olyan specialis informici6kat tartalmaz, melynek segitsdgdvel a dekbder teljes miikoddse ellen6rizhet6. Ezen kivul a berendezds a TV, i tv i te l i 6t (pl. antennarendszer) teletext szempontli min6sitd- sere is felhasznilhat6. A miiszer tovibbi szolgiltat6sa, hogy a TV-kdszuldk alapvet6 miikodd- sdnek ellen6rzdsdhez vizsgal6lbrit (h i lb lbr i t 4s fehdrlbrit) generil. Ezek segitsdgdvel egyes N - s paramdterek, mint szintisztasig, lineiris, konvergencia ellenarizhetbk.

A mGszer kozvetlenul a TV antenna-bemenetdre csatlakozik.

M I G ~ R T ELEKTRONIKUS ES V I L L A M O S M ~ R ~ M ~ S Z E R E K OSZTALYA Budapest VI., Bajcsy-Zsilinnky u. 37. Telefon : 113-443

Amator kapcsolasok

QRP ado- 6s vevok6sziil6k

Kezdo radibamatoroknek, illetve a QRP munka kedveloinek mutatjuk be a kovetkezo kit kapcsolast. Az aramkorok a jelzett irodalomban is egymast kovetoen jelentek meg. Eloszor GM30XX mutatta be ,,OXOW elnevezesu miniadojat, amihez kesobb G4HOM kozolt hasonloan egysze- rii felkpitesii szinkrodin vevot.

, , 0 X 0 9 ' ado

Az adokesziilek kapcsolisi rajzat az 1. abra mutatja. A TI-es oszcillator-fokozat kristalyvezkrelt, az alkalmazott kristaly alapmodusu. Frekvenciajat a vele soros C,-es forgokondenzatorral nehany kilo- hertznyit lehet valtoztatni. A nevleges kris- talyfrekvenciat a nemzetkozi QRP-frek- venciakhoz celszeru valasztani 3560 kHz, 7030 kHz, 14060 kHz es 21060 kHz).

Az oszcillator tranzisztor DC-csatolas- sal taplalja a T,-es vegfokozatot. A veg- tranzisztor emitterkomplexumanak R-tag- javal(33R) allithato be az ado egyenaramu bemeno (ill. R F kimeno) teljesitmenye. (A megadott 2N3866 helyett pl. a 2N3553, 2N4427, 2N3053, 2N3375 is alkalmazha- to.) 12 V-os tapfesziiltseg mellett R, va1- toztatasaval 100. . ,160 mA-es kollektor egyenaramot erhetiink el, ami max. 2 W egyeniramu bemeno teljesitmenyt je- lent.

Az ado billentyuzeset T,-as elektronikus kapcsolo vegzi. A billentyii ennek bazisat a foldre huzza. T, nyit Cs a vegtranzisztor- ra tapfesziiltseget juttat.

A 2. abran az adohoz hasznalhato alul- atereszto sziiro kapcsolasa lathato. A Cse- bisev karakterisztikaju sziiro 50-50 R-ok kozott dolgozik optimalisan. A sziirokap- csolas alatti tablazat a kiilonbozo sivok- hoz tartozo elemertekeket tartalmazza. Az L, es L,-es induktivitasok Amidon toroid vasmagokkal kesziiltek. Induktivitaserte- kiik rendre a kovetkezo: 2,16pH, 0,96pH, 0,57pH es 0,32 pH.

Bekei Ferenc okl. vill. iizemmernok, HASKU

1. ahra. Egyszerii kristalyveztrelt ,,OXO" addktsziilik kapcsolasi rajza. A T,-as billentyiizii tranzisztor pl. 2N2905, BC303-ma1 helyettesitheto

A vegtranzisztor kollektorkori fojtote- kercse egy kismkretii vas(rud)magon 10. . .15 menet, pj 0,25 mm-es CuZ-bol. (A KOPORC 30 . . .50 pH-s R F fojt6ja hasznalhato helyette.)

A K,-es ketmorzts tolokapcsoloval ve- gezhetjiik az adas-vttel valtast.

(Radio Communication 1983/10.)

Az O X 0 adohoz javasolt egyszerii vevo- kCsziilek kapcsol~sat a 3. abra mutatja.

A szinkrodin rendszeru vevo RF foko- zatit a TI-es dual-gate-es MOSFET alkot- ja. Az antennajelet a K,-es (1. abra) adas- vetel kapcsolotol kapja, az alulatereszto sziiron (2. abra) keresztiil. Az antennakori I kR-os szenreteg potenciometer a vevo Crzekenysegszabalyozoja; az antiparalel kapcsolt 1NY14-es diodak a bemeneti ve- delmet szolgiljak. Az L,-es csatolt rezgo- kor vegzi a vevo RF szelekciojat. A meg- adott L, es a 200 pF-os hang010 kondenzi- tor 7 MHz-to1 ad rezonanciat, tehat a 80 m-es iizemhez valamelyik elem ertektt no- velni kell. Az antennajel a MOSFET G, -es eiektrodjat vezerli, mig a lokiljel- az O X 0

TI emitterebol - a G,-re keriil. A drainen, elozo ketto kiilonbstgi frekvenciaja, hang- frekvencia nyerheto. T I source-e mind nagy-, mind hangfrekvenciara hidegitett (10 nF es 10 pF). A H F jel alulatereszto RC-sziiron at (10 nF, 10 kR, 100 nF) jut az 1 kR-os hangeroszabalyozora.

A szinkrodin vevoktsziilek hangerosito- je harom fokozatu. A rendkiviil kis kollek- toraramu (kis sajat zaj) T, DC-csatolasban van a pnp-szerkezetu T,-mal. Utobbi, mint

L 1 L 2 antenna

I MR ) - 1

*

2. abra. Csebisev karakterisztikaju alulateresztii antenna szuro az ,,OXO"

adohoz. 50-50 R-os lezarasok kozt

3 . bbra. Egyszerii vev6ktsziilPk az ,,OXOH mini QRP-addhoz. Fdvezetohelj~etresitPsek: T I : 3N211, BF960, BF961; T,: BC109C. BCI49C, BC184C. BC239C; T3 BC212-214, BC307-309

emitterkoveto nagy bemeno impedancia- val kevesse terheli T, 220 kR-os (!) kollek- torellenallasit. Az AC-csatolt T,-es veg- erosito taplalja a lehetoleg nagyimpedanci- as (2. . . 4 kR-0s) fejhallgatot.

A teljes vevokesziilek tipfesziiltseget a K , masik morzearamkore kapcsolja be - vetelhez.

(Radio Communication 1983/12.)

Szinkrodin vev6kisziiICkek

A szinkrodin rendszerii, mas neven egyen- aramu vagy hangfrekvencias KF-u vevo- kesziilekek tovabbra is igen nepszeriiek. Egyszerubb es igenyesebb kialakitasu val- tozataik rendre jelennek meg a radioama- tor szakirodalomban. A kovetkezo ket kapcsolas is erre pelda.

Iranymkr6 vev6 80 m-re

Oliver Neverraz (HB9BBN) ,,Minigonio 80" fantazianevu vevokksziilekenek kap-

. csolasi rajza lathato a 4. ahran. A kesziilkk

a radiovevo dlokra kifejlesztett TCA440-es integralt aramkoron alapul, egy egytran- zisztoros hangvegfokozattal kiegeszitve. (Hasonlo elvii es kialakitasu 80 m-es irany- mero vevot mutatott be az MHSZ-REKI az 1980-as RT evkonyv 180. oldalin.) A kesziilek mukodese, az IC belso felepite- set jo1 szemlelteto kapcsolast kovetve, ro- viden a kovetkezo:

Az L,-es ferritantenna tekercs az osztott hangolo kapacitasokkal a kb. 100 kHz-es vtteli tartomany kozepen rezonal.

Az IC bemeneti szabalyozott eloerosito- je az I-2-es labakon fogadja az antennaje- let. A ketszeresen kiegyenlitett aktiv keve- ro a belso helyi oszcillatorbo1 kapja a lokal rezgest. Utobbi fokozathoz a 46-0s laba- kon kell csatolni a kiilso rezonans kort. Az oszcilliitor - es egyben az egesz vevo - hangolo eleme a BBlO5B tipusu varikap- dioda. Ez stabilizalt hangolo fesziiltseget kap (6,2 V-os zener).

Az aktiv kevero ket ellenfazisu kimene- ten levo (1 S., 16. Iibak) hangfrekvencias jel az IC tobbfokozati szabalyozott KF- erositojebe jut (11. 6s 12. kivezetksek). Az elektronikus CrzCkenysegszabalyozashoz

tartozo fesziiltseget a 9. kivezetksen fogad- ja a TCA440. Az itt lev6 22 kR-os elolapi potenciometer a vevo kezi erzekenysegsza- biilyozoja. A belso AGC-elektronika kii- lon szabalyozofesziiltseget allit elo az IC bemeno fokozata szamara (10. es 3. labak kozotti itkotes).

A TCA440 ,,normal esetben" KF-kime- neten (7. kivezetes) levo rezgokor a hang- frekvencias szelektivitast javitja. A hasz- nalt igen nagy ohmos kristaly fejhallgatot pedig a BC549C-vel kivitelezett hangerosi- to hajtja meg. Ha a rezgokort elhagyjuk, akkor sziikseges beepiteni a szaggatottan rajzolt 4,7 kR-os ellenallast. L,-at 50 pH- re novelve kb. 1000 Hz-en rezonal e kor. Nagyohmos (kb. 200 R feletti) fejhallgatot hasznalva esetleg a tranzisztoros fokozat is elhagyhato, az emlitett REKI megoldas- hoz hasonloan.

(Radio Communication 1983112.)

14 MHz-es szinkrodin vev6

A helyi radioklub kezdo amatoreinek tervezte a ,,Beer Mat" (,,Soralatetm HI)

4. abru. ,,Minigonio 80" szinkrodin rendszerii irunymtro vevokPsziiltk kupcsolusi rujza

144

5 . abra. Szinkrodin rendszeru vevokhsziilhk a 14 MHz-es amatorsavra. A harom szelektiv kor egyszerii modositasaval a kCsziilPk mas savra is megepitheto. A MOSFET BF960, BF961-gyel, a jFET BF244, BF245-tel is helyettesitheto

nevii szinkrodin vevokesziilCket G8TYY 6s GSUQC (5. abra). A megoldb az ige- nyesebb kivitelek koze tartozik, amit a ke- sziilek fobb miiszaki adatai is jeleznek:

Frekvenciatartomany: 14,O. . . 14,4 MHz

~rzeken~seg : 4 pV, 20 dB jel- zaj mellett (35

pV-nal PHF = 500 mW)

Teljes erosites: 7 100 dB Hangfrekv. atvitel: 220. . ,2800 Hz

(-6 dB) 60. . ,6000 Hz (-20 dB)

~ramfelvetel: 30 mA/ 12 V (sza- balyozoszervek minimumon) A viszonylag rossznak tiino erzekenyseg adat ertekelesenel ne feledkezziink meg a hozzatartozo kitiino jel-zaj viszonyrol. (A mikrovolt alatti erzekenysegek altalaban 6. . . 10 dB jel/zaj mellettiek!)

A vevokesziilek egy hangolt be- es kime- netii MOSFET-es R F eloerositovel indul. Az alkalmazott dual-gate-es peldiny G2-es elektrodajinak elofeszites-valtoztatasaval oldottak meg a vevo erzekenysegszabalyo- zasat.

A jominosegii inditast egy szinttn kivalo keveromegoldas koveti: az IC, -es, S042P tipusu aktiv, ketszeresen kiegyenlitett ke- vero. Az IC kiilso helyi oszcillatort kapott. A T2-es jFET Colpitts-kapcsolasban dol- gozik. A hangolas itt is elektronikus (D,, BA102-es varikap-dioda), taplalisa stabi- lizalt fesziiltsegrol tortenik (D2, 6,2 V-os Zener-dioda).

A vevoktsziilek hangfrekvencias KF- fokozataban az IC,-es LM348 tipusu in- tegrilt aramkor dolgozik. A tok negy 741-es miiveleti erositot tartalmaz. (Esetleg a konnyebben hozzifkrheto LM 324-gyel is kivalthato.) Az IC elso es utolso egysege neminvertalo erositokknt kb. 8 6s I l-sze- rest erosit. A ket kozepso fokozat (IC,, es IC,) aktiv RC sziirot alkot.

Az alul- es feliilatereszto jellegii fokoza- tok lanc kapcsolasa eredmenyezi a savszii-

roszerii atvitelt. Az IC, kimenettn lev6 R,,-C,, kombinacio ,,rasegit meg" a ma- gasatvitel csokkentesere.

A hangfrekvencias vegerositot (IC,) egy integralt teljesitmeny hang IC alkotja. A LM 380-as tok tobb, mint fel wattot nyujt a 8R-os hangszoron. (Az IC-t pl. TBA800, 810, 820-zal helyettesithetjiik, termeszetesen a megfelelo kapcsolasban es a kozolt nyomtatott aramkori terv modo- sitasaval.)

I 1

6. abra. A szinkrodin vevokhsziilhk nyomtatasi rajza

A 20 m-es szinkrodin vevokesziilek nyom- tatasi Cs alkatresz-beiiltetesi rajzat a 6. i s 7. abra mutatja. Tekercsadatokat a fel- hasznalt specialis csivek t s vasmagok mi- att nem kozliink. Az attetelariny minden rezgokornel I: 4-hez.

(Radio Con~municution 1983,'7. j

Kristaly marker generator

A radioamator szakirodalomban gya- kori tranzisztoros, TTL integralt iramko- ros kristaly marker generatorok melle egy CMOS 1C-s megoldist mutat a 8. abril. A W4IYB fele kalibritor hat fele frekven- ciarasztere a rovidhullamu tartomanyban kello harmonikustartalomma1 rendelke- zik.

A kalibritor referenciaeleme egy 400 kHz-es kristily (ilyen volt keznC1). Az osz- cillator fokozat az IC,, kore epult. Ez egy 4001-es - negy, kitbemenetii NOR kaput tartalmazo tok - egyik eleme. A kristaly a C,-es trimmer-kondenzitorral huzhato be a nevleges frekvenciara. IC,, elvalasztist ad az oszcillator 6s az osztofokozatok ko- zott.

Az osztolinc ket 4027-es kettos J K flip- flop IC-vel indul (IC,, IC,). Most ezek JK-bemeneteit nem hasznaljuk, a tipfe- szultsegre vannak felkiitve (5., 6. es lo., l I. labak). A negy lincba kotott flip-flop ki- meneten nyerheto a szimmetrikus kitoltcsii 200-100-50-25 kHz-es raszter jel. A ki- vint szimmetrikus jelkitoltesert keriilt az IC,-es Johnson-szimlilo kore az IC,-bol

7. dbru. A szinkrodin veviikPsziilBX ulkutrr~sz-beiiltetisi rujzu. A C , . C , Bs C , (I rezgukbri tckercskivezetPsekre Jorrasztvcr!

kialakitott resetelo riramkor. Eziltal a 18torrol, mert iramfelvetele kedvezoen 4017 a7 IC,,-to1 kapott 100 kHz-es orajelcl alacsony: kb. 3 mA. 5-tel osztva. szimmetrikus kitoltesii 20 ( H u m Radio Magazine 197718. J

kHz-es negyszogjellel tiplilja az IC,-ot. Ez a harmadik 4027-es tok kepezi a mar- kergeneritor 10 ks 5 k~ iz-es raszteret. A ki- 5 6 minosegu hangfrekvencias meneten levo NOR kapu (IC,,) tovibbi tavir6 S Z U ~ O jelformilist elvilasztist ad.

Az iramkor sokiig tiplilhato egy 9 V-os Steve 'Price (G4BWE) hangfrekvencias zsebridioteleprol vagy Sokol-akkumu- aktiv RC tiviro sziirojenek kapcsolisa l i t-

8. abra. Kristuly marker generutor kupcsolas CMOS integralt drutnkBriikke1

hat6 a 9. abran. A szuro nagy oldalmere- dekseg mellett is eleg nagy savszelessegu. Ezt ugy erte el a konstruktor, hogy a 800 Hz-es kozepponti frekvencia ala 6s folt hangolt ket-ket szelektiv-fokozatot.

A sziiro bemeneten levo oszto (R,, R,) csillapitasa a szelektiv fokozatok erositestt kompenzalja. Ezt egy LC alulatereszto szuro koveti (C,, Ft, C,), aminek az RF zavarok tavoltartasa a feladata. Az IC,-es BiFET muveleti erosito impedanciavalto, alacsony impedanciaval hajtja meg az elso aktiv szurofokozatot.

Az aktiv RC szur6korokben (IC,-IC,) szinten LF351 tipusu muveleti erositok vannak. Ez a tok pin-to-pin megegyezik az oregebb 741-es tipussal (azzal ki is viltha- to), csak a bemeneti ellenallasa lenyegesen nagyobb annal. A negy szelektiv fokozat egyforma kialakitisu, elteres csak a rezo- nancia-frekvenciat beallito elemben van (R, es R,, ill. R,, es R,,). Az elso ket egyseg 700 Hz-re, az utold ketto pedig 900 Hz-re van hangolva. A - 3 dB-es kozos pontjuk pedig a szuro 800 Hz-es kozepponti frek- venciajara esik. Mindegyik fokozat 200 Hz/- 3 dB savszelessegu, igy a 700 Hz-es tagok Q-ja 3,5, a 900 Hz-eseke pedig 4.5. Az erosites egysegesen 1,4 fokozatonkent.

A szuro k~meneten egy hangfrekvencias teljesitmeny erosito IC dolgozik a hang- szorora.

A kettos tapellatast egy-egy stabilizator kockaval oldotta meg G4BWE. A szuro egytelepes tapellatasrol is iizemeltetheto a 10. cibrcin lathato megoldissal. A szelektiv fokozatok RC-elemei 5% turesu, stabil ki- viteluek legyenek. (R510-es REMIX fem- rtteg ellenallasokat es stiroflex kondenza- torokat hasznaljunk.)

(Radio Cornn~unicution 198313.)

Scanner FM kesziilekhez

Regebbi rendszeru. csatornakristilyos FM ado-vevo kesziilekhez hasznalhato a 11. ubra szerinti scanner iramkor. Az alap- megoldast K2ZLG ismertette, amit W7BZ modositott a Heathkit gyartmanyu HW202-es transceiverehez. A scanner (ke- reso) iizem lenyege abban 911, hogy a vevo (vagy ado-vevo) csatornakristilyait egy elektronika sorban viltogatja, 6s azon a frekvencian, amelyiken adast tala1 a vevo. ott az adas tartamiig megill a Ieptetes.

A scanner kapuzhat6 Ikpteto oszcillito- rit a 7400-8s integralt aramkor alkotja. A nehiny tized hertzes frekvencia az elekt- rolit kondenzator cserejevel modosithato. A Iepteto jel a 7490-es szimliiloba keriil, aminek kimeneten BCD-ben jelenik meg a leszimlalt orajel. Ezt a 0-~9-ig binarisan k6dolt jelet a 7445 alakitja at decimalis jelle. Utobbi IC 10 kimenete vezetheto el a csatornakristalyok elektronikus kapcso- loihoz. A 7445 eppen aktualis (aktiv) kime- neten a nyugalmi magas szint alacsonyba valt. Mindegyik kimeneten egy LED van,

9. abra. Aktiv RC hangfirekvencias sziirB taviro verelhez ami az aktiv allapotot begyujtasaval jelzi.

be

R2 R3 22k

IC 2 IC5-hoz thp kozephez

22k

(A konstruktor a 7445-nek csak hat kime- netet hasznilta, de az iramkorrel ertelem- szeruen tiz kristily vilthato.)

A ket tranzisztorbol 9116 fokozat vegzi a leptetes megillitisit. Ha a 7400 10. l i b i - ra alacsony szint kerul, akkor lei11 a Iepte- to oszcillitor. T rh i t a tranzisztoros foko- zat bemenetere olyan squelch jelet kell ve- zetniink, ami aktiv csatorna eseten ala- csony szintu (0,6 V alatti). A vevokeszule- kunk squelch-rendszeretol fiiggoen esctleg meg egy - fizisfordito - tranzisztort kell a T l ele iktatni.

A bemutatott scannerhez K7PYS keszi- tett nyomtatott iramkorii lapot (12. ah- ruj . Vigyazat: a nyak-terven a 7445 helyett a hasonlo mukodesii, de m i s bekotesii 7441 szerepel! - ( H a m Radio Mcgazine 197512. P s 197613.)

Linearis frekvenciamCr6

A digitilis technika korszakiban megle- ponek tiinhet a cim. A kovetkezokben egy egyszeru 6s olcso, emellett igen jo pontos- s igu frekvenciamerot mutatunk be. A hangfrekvenciis tartominyban negy

,.\a rrz u k t h RC 11rmgfrekvcnciu.s sziiriihiir

mereshatirral ~iicro miiszcr (100 1-lz-l kHz-I0 kHz-I00 kHz vegkiterksek) el- ncvczkse a7 indikicici modjira utal. Az alkalmazott I mA-es Deprez-muszer alap. lineiris skilijijit haszniljuk a me- resliez.

A frekvenciamero kapcsolisi rajzit a 13. ubro mutatja. A merend6 jel cgyciiliramu osszctevoj&t a C,-es csatolo kondenzitor vilasztja le. A TI-es erosito tranzisztort a Dl-es dioda vcdi a nagy negativ tulfeszult- skgeklol. Az IC,-es 555-0s tin. timer tok Schmitt-triggerkent dolgozik. Kimeneten (3. l ib) gyors felfutisd negyszoghullimot ad. amit a C,-R, tag erosen megdifferenci- i l . A mlisodik 555-0s monostabil multivib- ri tor kapcsolisban dolgozik. Inditisit a 2-es bemenetere erkezo pozitiv tiiskek veg- zik. A monostabil idoziteset a 6-7. kiveze- teseken ievo C,, ill. R,-R,, elemek biztosit- jik. A negy merkshatirhoz tartozo idozito ellenillisok 2'5" pontossliguak. IC, kimeno negyszogjelet a 3-as labra kotott Deprez- rendszeru miiszer meri (integrilja). Mivel a kimeno jel amplitudoja illando (T2-es tranzisztor iramkore a tripfesziiltseget sta- bilizilja), ezert a muszer kiterese a mono- stabil inditisinak szaporasigitol, a me-

m kr isthlyvolto 6rumkorhoz

12. uhru. N~onztatasi i s ulkatrksz-heultetksi rujz a scanner

ururnkurhii=. A punel 7441-es dekdder IC-he= ke~zii l t!

rendo jel frekvenciijitol fiigg. Megpedig lineirisan.

A frekvenciamero un. Veroboard pane- Ion kkszult. (14. cibru). Ez a fajta nyomta- tott panel jol hasznalhato kiserleti, ill. veg- leges osszeillitisi celokra. (Csoda, hogy meg nem akadt hazai gyirtoja! - A szerk.)

11. abra. Scanner aramkor csatornakristdlyos add-vevo" kisziilt!kekhe=. A 7445, illetve a 7441-es (16sd a 12. ribrat) dekdder IC nyitott kollektoros kimenetu! ( A z IC-k 5 V-os thpellatasa a HW202-bm lev6 musrer-vilrigitci izzdn keresztiil tortent!)

13. abra. Linearis skulajti frekvenciamero" kapcsolasi rajza. A: aranzkor kb. 14 mil-t fogyaszt Y I;-rol

1 1 14. uhra. A linearis ~ka lu ju frekvenciamPr6 mintapildanyrr Veroboardon khszult

* 15. abru. Mikrofon ekvalizer kupcsolas integrult rirumkiiriikkel. A brmc~neti inzpedunciu 47 k R , u kimenet 500 R-os

I I

1 c 2 LM32L K l o Kl b

400 Hz 1,Sk Hz 2,7kHz

16. Libra. Egy kommersz electret rnikrofon ( A ) Ps a Sht~re 4440 komn~tmikdcicis mikrofon ( B ) utviteli karakterisztikaja

A frekvenciamero hitelesiteset, ha RB R,, pontos krtekii. elegendo egy meresha- tarban elvkgezni. Ha nem tudunk szazale- kos idozito ellenallasokat beszerezni, ak- kor a P hitelesito trimmert kell ,,megnegy- szerezniink". Tehat ketaramkoros meres- hatarvalto kapcsolot kell hasznalni, es minden mereshatarban kiilon hitelesito trimmer-potenciomCtert kell a muszerrel sorositani.

(Practical Wireless 198019.)

Mikrofon ekvalizer

Ivan Huser (VKSQV) radioa11omasanak mikrofonjahoz epitette meg a 15. ubra sze- rinti ekvalizer kavcsolist. Az elso villan-

jo minosegii electret-mikrofon es a radio- amator berkekben megbecsiilt Shure 444D adomikrofon atviteli karakterisztikijat (16. Libra). Az abrabol Iithatjuk, hogy a legtobb kommersz magnetofonba beepi- tett kis electret mikrofon Hi-Fi gorbejkvel szemben a Shure mikrofon erosen savhati- rolt, melyben vigott es 3 kHz koriil jol kiemelt karakterisztikaval rendelkezik. VKSQV vegul is egy ilyen electret mikro- font hasznalt a bemutatando ekvalizerrel.

A mikrofon kiegyenlito kapcsolasa ha- sonlatos az audiotechnikiban hasznalatos un. grafikus ekvalizerekhez. IC, erositi a mikrofon jelet. Negativ visszacsatolasa frekvenciafiiggo, a magas Btvitel korlato- zisa a 250 kR-os trimmer-potenciometer- re1 szabalvozhato. Az IC, bemeneten levo

tasra luxusnak tiino segediramkor igen ferritgyongy R F vedelmet szolgal. A kime- hasznosnak minosiilt a hasznilat sorin. neten tovabbi maeasatvitelkorlatozo tae - L.

A nem kommunik~cios celokra gy6rtott van. mikrofonok Hi-Fi itvitele ugyanis egyilta- Az IC, d-jelii reszerositojenek negativ Ian nem kedvezo adis-veteli celokra. visszacsatolisiban miikodik az ekvalizer. A konstruktor igen szemleletesen bizonyi- Az IC2J-1C2c miiveleti erositok szelektiv totta ezt. Leirasaban kozolte egy olcso i s RCaktiv fokozatok. Rezonancia-frekven-

ciajukon a hozzajuk tartozo - elolapi - tol6potenciometerekkel IC,, atviteleben akar kiemelest, akar leszivast allithatunk. A potenciometerek kozepallasaban pedig egyenletes lesz az itvitel. A konstruktor 400, 1500 es 2700 Hz-en latott celszeriinek beavatkozast a karakterisztikiba. Ezek a frekvenciaertekek a kovetkezo egyszeriisi- tett keplettel tetszes szerint atszamithatok:

Az fo-t Hz-ben kapjuk, ha C, es C,-t pF- ban helyettesitjiik. (C, 6s C, a rezonans kor kapacitasa, pl.: 0,Ol pF es 0.15 pF a 400 Hz-es tagban.) A mintapeldiiny - 10 dB-es leszivrist es + 13 dB-es kiemelest produkal t a rezonancia-frekvenciikon.

Az ekvalizer kettos tipellatasrol iizemel, es az elektret mikrofonnak kiilon osztorol 1,5 V-os tapfeszultseget ad. Az.LM358-as IC a nagyobb fogyasztisu 4558-assal he- lyettesitheto.

A mikrofon ekvalizer nyomtatasi es al- katresz-beiiltetesi rajzat a 17. dbra mutat- ja. A szelektiv fokozatokban jo minosegii es kis tiiresii RC-elemeket alkalmazzunk. Az aramkort jo1 zart (RF-mentes) doboz- ba tpitsiik be. A beszabalyozast legcelsze- riibb eteren keresztiil elvegezni.

(Amateur Radio 1983/11.)

0. . .25 V/5 A-es stabilizalt tapegyskg

Az amatorlaboratorium fontos kelleke a valtoztathato kimeno fesziiltsegii stabili- zalt tapegysig. A 18. abran lathato megol- d i s kimeno fesziiltsege 0 es 25 V kozott folyamatosan illithato, az alkalmazott elektronikus tularamvedelem pedig 0 es 5 A kozotti ertlkekre illithato be, szinten fo- lyamatosan.

18. abra. 0 . . .25 Vi5 A-es stabilizalt tupegysJg kapcsolasi rajza. A 2N3054-et pi. BD241, BD243, 2N305.5-tel, a 2N3771-et pl. BD245, 80249 , 2N3055-tel helyettesithetjiik

A kapcsolas egy LM324-es, negyes mu- cio megszolalasakor kimeno feszultsege 0- Az LM324 utolso, ,,Cn reszerositoje ve- veleti erosito IC-n alapul, amit egy ha- ra esik es az 1. labra kotott 1N4148-as zerli az aramlimitaciot kijelzo LED-et. romtranzisztoros darlington emitterkove- diodan at lezarja a soros atereszto eleme- Nyugalmi allapotban a ,,D" kimeneten le- tovel ,,fejeltek meg". Az IC .,A" reszerosi- ket. vo magas szint miatt ,,C" kimenete 0-n van toje a hokompenzalt 6,8 V-os Zener-dioda- val kepezi a nagystabilitasi referenciafe- szultst.g-forrast. A kimeneten levo P,-es (elolapi) potenciometerrel illithato be a tip- egystg kimeno fesziiltsege. A P,-es trim- mer-potentiometer pedig a maximalis ki- meno fesziiltseg beallitasrira szolgal (fel- csavart P, eseten).

Az IC ,,B" reszerositoje a hibajelerosito. Neminvertalo bemeneten P,-to1 kapja a vezerlest, mig az invertalo bemenetet a tap- egyseg kimeneten jelentkezo (terhelesval- tozis okozta) fesziiltsegvaltozis vezerli. Ha csokken a tapegyseg kimeno fesziiltsl- ge a 8. IC l ib in novekszik a potenciil. A ,,Bm op. amp. hajtja meg a tipegyseg darlington-kapcsolisi soros atereszto ele- met.

A ,,D" reszerosito es iramkore vegzi a kimeneti aramlimiticiot. Az elolapi P,- gyel allithato be a ,,megszolalisi" aramer- tek, mig a P,-as trimmer-potenciometerrel a maximalis kimeno iramerteket illithat- juk be. Az Ry 0,2 R-os huzalellenhllas az aramkorlitozo figyelo ellenhllisa. ,,D" komparitorkent iizemel. nyugalmi alla- - potban kimenete az LM324 27 V-os tapfe- sziiltseglre van kiakadva. Az aramlimita- 19. uhra. A stabilizult tupegyskg njonztatasi rajza

20. abra. A stabilizdt tapegyskg alkatrPsz-beiiltetksi rajza

(a 13-as invert810 bemenet). ~ramlimitaci- okor ,,C" kimenete 27 V-ra ugrik Cs a LED kb. 5 mA-re1 begy@t.

A stabilizilt tapegydget a szkles kime- neti feszultdgtartomany miatt celszerii le- agazisos tekercselesit hilozati transzfor- matorrol jaratni. A mintakbziilkk transz- fonmitora 6,12,18 6s 24 V-os valtofesziilt- &get adott le. A Graetz-kapcsolasu egyen- iranyitoba a BYX42/100-as diodakat hasz- nalhatjuk. A pufferkondedtor 10 000 pF/40 V-os legyen.

A stabilizhlt tipegydg nyomtathsi b al- katrkz-beiiltetksi rajdt a 19. b 20. cibra mutatja. (EL0 197913.)

IC-s kdthang generator

SSB adokeszulekek mer&hez hasznal- hat6 un. kethang generator kapcsolksi raj- zit mutatja a 21. ribra. A 700 es 1900 Hz-es kistonitasu jelek kimeneti szintje allithato, i s a mkrofrekvenciakat kombinklva is le- vehetjiik a kimeneten (kulon-kiilon, ill. egyiitt).

A kapcsolas 3 db LF353-as, kettos, jFET bemenetii miiveleti erosito IC-n ala- pul. IC, Q IC, egyik rbzerositoje general- ja a mkriijeleket. A Wien-hidas oszcillator- kapcso~sokban izzolamjxis szintstabilid- ciot alkalmaztak, 6s a negativ visszacsato-

l6s mMke, em1 az 4 ~ 6 akpli~db- ja is szabilyozhat6 (R, 6s R,-es heli-trim- merek). A Wien-hid ,,kiiz6ppontjhk" foldeledvel pedig leiillithat6 az oszcilliu.50. (A K, 6s K, eldlapi kapcsolo.) A keltett rezgesek nkleges frekvenciajat a csillaggal jelzett R-tagok vilogatidval hlizhatjuk be 700, ill. 1900 Hz-re. Az oszcillatorokat, mindkkt agban, ak-

tiv RC alulitereszto sziirB koveti. Ezek feladata a keltett jelek tisztitb, a harmo- nikus osszetevok elnyomasa. (Ha d r a merojel torzitott lenne, akkor az adomires irrealisd valna.) Az aktiv s6r6k sziuni- tott, nem standard C-ertekeit, tobb kon- d e d t o r parhuzamos kapcsolasaval reali- dltak (C,, + CIB stb.). A 700 Hz-es ag szii- rojhek kimeneen lev6 elolapi potencio- meterrel (R,) oldottik meg a jelek balansz- szabilyodsat.

Az IC, ,,A" rkszerbsitoje osszegezi a kbt hangot. Visszacsatol6agiban pedig az 1 kR- os (elolapi) potenciometerrel s d y o z h a - to folyamatosan a kkthang generator ki- meneti szintje. Az IC, utani, 10 dB-enkht lkptetheto csillapitbval millivoltos szintre oszthato le a kimeno jel. IC,, rbzerBsit6 impedanciavaltoktnt dolgozik. A kimene- tkvel soros ellenallasokkal illitottak be a generitor alacsony- Cs nagyimpedancias kimenetet.

A kkhang generator nyomtatisi Cs al- katresz-beiiltetesi rajza a 22. 6s 23. abran lithato. Utantpitksnbl tartsuk f 5%-os tit- resen beliil a C,,,. . .C,A,B kapacitidrtt- keket. A szintstabW6 izdiun* 12 V/25 mA-esek legyenek. A rezgksi frekvenciak beallitikirol mir szbltunk, az oszcillato- rok kimenoszintjeit pedig 0,5 V=re illit- suk be R, b R,-vel (IC,, Q IC,, 7-es pontjkn lnvoltm6r6ve.l mewe).

(The Radio Amateur's Hnndbook 1982)

I

21. abra. ZntegrdIt aramkoros kithang generator kapcsolhi rajza. A Wien-hidak 6s az aktiv szGr6k RC elemei stabil kiviteliiek legyenek (fkmrPteg elleruillhok Ps polisztirol kondenzatorok)

Kristaly konverter 2 m-re

I

22. abra. Az integralt aramkoros kithang generator nyomtatasi rajza.

23. abra. Az integralt ararnkoros kithang generator alkatrksz-beiiltetisi rajza

24. Libra. Kristaly konverter kapcsolas a 2 m-es amatorsavra. Az ciramkor kb. 10 mA-t fogyaszt I2 V-rdl. FelvezetiihelyettesitPsek: TI: 40673, 3N211, BF910, Bf960, BF961;

T,: BF244, BF24.5; T,: 2N918, BF199, BF224

VK3ABP egyszeru kristaly konvertert Cpitett a 2 m-es savra (24. cibra). Az URH- munka inditasahoz jo1 hasznalhato megol- das az alkalmazott kristalytol fuggoen (lasd kesobb) a rovidhullamu tartominy- ba keveri le a 144. . .I46 MHz-es amator- savot.

A 2 m-es antennajelet az L, Cs az antipa- ralel vedodiodak (2 x 1N914), illetve a T, bemeneti kapacitasa alkotta rezgokor sze- lektalja. Az 50 $2-os antennaimpedanciit tekercsleagazas transzformalja a rezgokor- hoz. A TI-es dual-gate-es MOSFET radio- frekvencias eloerosito G2-es elektrodajat a 22 k$2-okbol kialakitott oszt6 fesziti elo. Kimeneti rezgokore (L, es T, kimeno ka- pacitasa) savkozepre hangolt.

A T2-es jFET, a konverter keveroje, fol- delt source-os kapcsolasban uzemel. L,-as gate-kori tekercse induktiv csatolassal kapja az antenna es a lokaljelet. A kimene- ten KF-re hangolt parhuzamos rezgokor valasztja ki a keverisi termekekbol a ku- lonbsegi (fa,,-f ,,,,,) osszetevot.

A konverter helyi rezgkset a T, alkotta felhang kristalyoszcillitor allitja elo. A bi- ziskorben van a 40 MHz koruli kristaly, a kollektorkor pedig ennek harmadik har- monikusan jar. Az oszcillator stabilizalt tapfeszultstgrol uzemel (9,l V-os zener). A rendelkezesiinkre all0 kristalytol fiiggo- en esetleg modositani kell a kevero kime- neten lev6 K F transzformitor (L,) hango- lo kapacitasat. A megadott ertkkek mel- lett ez a kor (a vasmaggal) kb. 16. . .24 MHz kozott hangolhato le. Ha 14-16 MHz-es KF-et valasztunk, akkor a T2 dra- injaban lev0 6,8 pF-ot 10-re, ha 28-30 MHz-est, akkor pedig 3,9 pF-ra kell cserkl- ni.

Az utanepitett konvertereket egyszeruen fel lehetett tleszteni, kulonosebb muszere- zettseg ntlkiil, a helyi FM atjatszo allomb eros jelere. Az L,-os tekercs vasmagjaval a stabil kristalyrezgest (ki-be kapcsolgatas) kell megkeresni. A vassal kiilonben a kvarc-frekvencia nemileg elhuzhato. Az L, es L, vasmagjaval savkozepen maximalis vett zajra, vagy az atjatszo jelmaximumara lehet hangolni. Ezutan a legmagos L2-L,- et a menetek szi.thizisaval szinttn vett jel maximumra huzhatjuk (ovatos tobbszori utanhangolassal).

Tekercsadatok: L,: 6 me. 0 0,6 mm CuZ, 0 4 x 10 mm N-10-es (sarga szinjel- zesu) vasmaggal, leagazas a 2. menetnel; L,, L,: 6 me. @ 0,6 mm CuZ, 8 mm-es 0 - n ; L,: 5 me. 0 0,6 mm CuZ, 7 mm-es 0 - n ; L,: 10 me. 0 0,4 mm CuZ, 0 4 x 10 mm N-10-es vasmaggal; L,: 43 me. 0 0,15 CuZ, 0 4 x 10 mm-es N-10-es vasrnaggal, csatolo tekercs 3 me. A tekercsek menet menet mellett kiviteluek, L, 6s L, amyeko- lo serlegben.

A kristaly konverter nyomtatasi es al- katresz-beiiltetesi rajza a 25. es 26. abran Iathato.

(Amateur Radio 198215.)

Az aramkor mukijdesenek megerteset segiti a 28. cibran,lathatb atviteli karakte- risztika. A kCt szuro sarokfrekvenciaja 500, illetve 900 Hz-en van, a keresztezesi frekvencia pedig 700 Hz. A? eredo ,,sav- szelesdg" 400 Hz lesz, ami megegyezik a vevokeszulek KF fokozataban levo (ha van, HI) CW kristaly szuro savszelesseg6- vel.

A terszuroben ket TL084C tipusu BiFET .miiveleti erosito IC dolgozik. Ezek tokonkent negy-negy reszerositot tartalmaznak. A vevokCsziilektol trkezo hangfrekvencia az uzemmod kapcsolo ,,A" iramkorere keriil (LP- alul-, HP- feliilatereszto jelleg). ICIc impedancia- valtokent egyes erositessel es kis impe- danciaval hajtja meg az aktiv RC szuroko- roket. Neminvertalo bemeneten - az egyte- lepes tapellatas miatt - elofeszito osztb van.

Az alulatereszto RC aktiv szurot IC,, es IC,, alkotja. A kozottiik lev0 DC-csatolas miatt IC,, elofeszitese biztositja munka- pont-beallitasukat. A feliilatereszto agat IC,, i s IC,, kore Cpitettkk. Ezek az AC- 26. ibra. AlkatrPsz-beiiltet&si rajz a

25. cibra. A 2 m-es kristaly konverter 2 in-es kristcily konverterhez. nyomtatasi rajza A vidiididdcik a fblicis oldalon sierelve!

TCr taviro szuro

A kovetkezokben egy erdekes megolda- su al-sztereo jellegu tivir6 szurot muta- tunk be (27. rihra). A kapcsolis a nagy QRM-ii taviro vetelnel segiti az agy-fiil azonosito, detektalo komplexumot, meg- pedig a vett jelek hangmagassag es erosseg, illetve helyzet (bal vagy jobb fiil) szerinti szttvalasztisaval. Az aramkorben egy alul-, es egy feliilatereszto szuron vezetjiik i t a vevokesziilek hangfrekvenciis jelet. A vetel sztereo fejhallgatoval tortenik, es a szurok az iizemmodkapcsoloval egyszer- re. vagy kiilon-kiilon mukodtethetok.

27. uhra. Tkr tavird szur6 kapcsolis tavird vbtelhez

-- 583Hz 840Hz

csatolas miatt kiilon elofeszitest igenyel- I 700Hz I nek (220 kQ-os osztok). A ket szuroag

LpF lipF 1, kimeneten szintemelo dolgozik (IC,, es -3dB - - - - -1- ~- -- - IC,,). A negativ visszacsatoloigukban le-

vo trimmer-potenciomi.terekkel (P, t s P,) -b,,B - - - - illithato be a csatornik egyforma ero-

I sitese. Az alkalmazott alacsony impedan- 4- /"6 ciis sztereo fejhallgatot transzformitorok

I taplaljkk. (Itt zsebradiokban hasznalatos I kismtretu kimeno transzformatorokat

I I vevb K F rtvsz~lerrhg !

hasznalhatunk.) A jobb es bal csatorna - -- -.-L . .-A kimeneten az iizemmodvilto kapcsolo

egy-egy aramkore biztositja a haromfele 28. Lihru. A tkr tcivird siiirii relath citviteli ~ari ic iot .

karakterisztik& A ter taviro szuro nyomtatisi es alkat-

29. abra. A tir taviro

resz-beiiltetesi rajza a 29. es 30. abrun lat- hato. Az aramkort 10. . . I 5 V kozotti tap- fesziiltsegrol iizemeltethetjiik. P,, P2 be- szabalyozasat az LP/HP iizemben, egyfor- ma hangerot aliitva vegezhetjiik. A szuro hasznalatakor a harom iizemmodot valtva keressiik meg az optimalis vetelt.

(The Radio Amateur's Handbook 1982)

13 V/16 A-es stabilizalt tapegydg

Nagyobb teljesitmenyu mobil ado- vevok, tranzisztoros teljesitmeny vegerosi- to fokozatok stabil iizemu taplilasanal hasznalhatjuk a 31. abra szerinti 13 V/16 A-es stabilizalt tipegyseget. Az aramkor elekt- ronikus rovidzir-vedelemme is rendelke- zik. A konstruktor. G3UUR, megoldasa- nak elonyekent a viszonylag alacsony ,,droop-out" fesziiltsegigenyt emiiti. (A droop-out a tipegyseg mukodtsehez sziik- seges minimalis be- es kimeneti fesziiltseg kiilonbseget jelenti). Ha ez a fesziiltseg- sziikseglet nagy, akkor a csucs iramterhe- lesnel igen nagy az itereszto elemek disszi- pacioja, es egyben rossz a tapegyskg hatas- foka. A droop-out jelen esetben 5,5 V.

A tapegystg referenciaeleme a 6,8 V-os Zener-dioda. A 741-es muveleti erosito IC hibajel-erositokent dolgozik. Az invertalo bemeneten figyeli a tipegyseg leosztott ki- meneti fesziiltseget, Is ha ez pl. csokken, akkor kimeneti fesziiltsegenek novelesevel jobban nyitisba viszi az Btereszto eleme- ket. A 2kR-os trimmer-potenciometerrel a kimeneti fesziiltseg 13 V koriil (nihany voltnyit) s7abilyozhato.

A rendre nagyobb teljesitmCnyu negy tranzisztorbol a BFY52 es a BD436 a ket parhuzamosan jaratott 2N3771-es ateresz-

sziiro nyomtatasi rajza

to tranzisztort hajtja meg. Az atereszto elemek emittereben lev6 0,025R-os ellenal- las az egyenletes arameloszlast biztositja. A tapegyseg- es az IC-kimenet kozott levo 1N4001-es dioda adja a rovidzarvedelmet. Rovidzarlatkor ugyanis kinyit, es a BFY 52 bazisat foldre (pontosabban 0,6 V-ra) huz- za. Ettol lezar a tranzisztor, amit az emitte- rebe kotott ket soros szilicium dioda ga- rantal. A BD436 is zarasba megy, mialtal lezarnak az atereszto elemek.

Utanepiteshez a kovetkezo felvezetohe- lyettesiteseket javasoljuk: BFY52-2N2219, 2N2222, BFY33-34; BD436-BD240-242- 244; 2N3771-BD249, 2N3055. Az egyen- irinyito hidban a BYX421100-as diodakat hasznalhatjuk.

(Radio Communication 1983/11.)

9 MHz-es vevir KF erirsitir

W7ZOI es K5IRK keszitette jo minost- gii tobbsavos vevokesziilCkben miikodik a 32. abran lathato 9 MHz-es KF erosito fokozat.

A bemeneten levo x-sziiro a kevero 50R- os kimeno impedanciajat a kristilyszuro 5OOR-os lezarasiva transzformalja. Az XF9B kimeneti lezarasat pedig a T, 5600- os G, levezeto elienallasa kepezi. Az erosi- tes donto hanyadat a T, es T, dual-gate-es MOSFET-bo1 a110 fokozat adja. A ket esz- koz kozos source-iramkoreben ket nyito- iranyban elofeszitett szilicium dioda van. Ezzel a G2-es elektrodakra kifejtett AGC- zCs tartomanyit noveltek meg. A ket MOSFET 9 MHz-re hangolt zarokorre dolgozik. A KF erosito harmadik fokoza- t i t a T,-T,-bol allo differenciil erosito ke- pezi. T, kollektorarol vessziik le a kimeno K F jelet, 50Q-on, (a ketszeresen kiegyenli- tett di6das produkt-detektornak).

A differenciil erosito masik kimenete a D,-es AGC detektor diodat taplalja. Az itt lev6 P2-es trimmer-potenciometerrel allit- hato be az indulo AGC szint: a T,-os tran- zisztor bizisin (KF jel nelkiil) kb. 0.4-0.5 V-ot kell allitani. Ekkor az AGC-vonalon, a T, es T2 G2-jen kb. + 6 V lesz, Is ez

KID 1 30. abra. AlkatrPsz-beiiltetksi rajz a tPr tavird sziirohoz

155

31. abru. 13 V/16 A - e ~ ,stubilizLilt tupeg,vsig kcrpcsolari rujzu

32. Libra. 9 MHz-es vev8 KF erosito kapcsolasi rujzu

33. abra. IC-s stabilizult tapegysrg 1,2. . .15 V/S A-re. A nyakra szerelt IC hutolemezt kapott, T , hiit6bordrin vun

maximalis erositesre allitja a tervezerlesii tranzisztorokat. T, nyitasba vezerlese csokkenti a Cl-es AGC idozito kondenza- tor tolteset, az AGC vonal fesziiltseget, vegiil is Tl-T, eriisiteset. Az erosites szabi- lyozo iramkor automatikus Cs ktzi vezer- lesii (P,) iizemet a D,-D,-es 1 N9 14-es dio- da kombinalja, egyezteti. Az alkalmazott AGC idozitkse relativ fiiggetlen a bejovo K F jel nagysigritol. Az idoallando a C,-es kondcnzitor ertekv~ltoztatasaval modo- sithato.

A K F erosito egysegben tovabbi kCt tranzisztor elektronikus kapcsolok~nt dol-

gozik. T7-tel kapcsolhato ki az AGC, es ekkor csak a kezi ~rz~kenyskgszabalyozas (MGC) miikodik. Az ,,AGC ki" bemenet- re adott + 12 V bekapcsolja T7-et. ami foldre huzza T, bazisat. A T, bazisara juttatott + 12 V (,,siiketitesn) nyitja a tran- zisztort, annak kollektorfesziiltsCge nuila- ra esik. Ezaltal a ket MOSFET erositese erosen lecsokken. A D,-es dioda megaka- dalyozza, hogy ,,siiketitkskorV a Cl-es AGC idozito kondenzator kisiiljiin. Tehat a siiketites igen gyors miikodesii, megsziin- tetesekor az erosito azonnal az eredeti in- tenzitassal dolgozik.

A K F erositot a kovetke7ii felvexetokkel epithetjiik meg: T I , T,: 40673. 3N211. BF910. BF960, BF961; T,, T,: BC 212- 214, BC 307-309; T,-T,: BC 107--109, BC 182-1 84, BC 237-239.

(QST I Y B I / I l . /

Egyszeru IC-s kiskrleti tapegyskg

1.2 V . . . I 5 V/5 A kimenetii, aramkori kiserletekhez hasznalhato IC-s tapegyskg kapcsolasrit mutatja a 33. abra. A rovid- drvedett tapegyseg a National gyirtma-

34. abra. Az IC-s stabilizalt tapegysig nyomtatasi rajza 35. abra. Alkatresz-beiiltetisi rajz az IC-s tbpegyskghez

157

36. abra. SzPlessbvi kristaly oszcillator kapcsokas ( I kHz-& 10 MHz-ig}. Az aramkor I2 V-rol kb. 15 mA-t fogyaszt

nyu, valtoaathato kimeno fesziiltskgu, 1,5 A terhelhetoskgii LM3 17-es stabilizitor IC-n alapul.

A konstruktor kCt 18 V/2 A-es, kozeple- agazasos szekunderu halozati transzfor- matort hasznalt (ilyen volt, HI), pirhuza- mosan kotve. A low/high kapcsol6val az atereszto tranzisztor disszipacios viszonya- it lehet valtoztatni. (Alacsonyabb kimeneti fesziiltsegek eseten felesleges a maximalis kimenethez tartozo puffer-fesziiltseget tar- tani.) Az 5 A terhelhetosegii graetz-hidat pl. 4 db BYX42/100-as diodabol alakithat- juk ki. A 3300 IF-os pufferkondenzator utan keriilt a kimeneti aramot mero mu- szer. Az R, ennek a sontellenallasa, tehat trteket az alkalmazott indikatorunkhoz megfeleloen kell megvalasztani.

A tripegyseg nevleges kimeneti arama 5 A. Az LM317-es IC 1,5 A-es, belsoleg korla- tozott. maxim;ilis kimeneti aramot szolgal- tat. Ezert az lC-t kisebb terhelissel vessziik igenybe, es egyben felhasznaljuk a TI-es szilicium pnp atereszto tranzisztor meghai- . . - - tasara. Ezt a7 iizemet biztositja a Dl-es dioda 6s az R, es R3-as ellenallas arinya. D, nyitofesziiltige megegyezik T , B-E fe- sziiltsegesesevel, a 3-s7or nagyobb R,-. il-

W6HPH harom DC-csatolt tranzisztort alkalmazott. Az R,-C, kor a nagyon ala- csony frekvencias kristalyok alacsony so- ros ellena11as~t kompenzalja. A magas frekvenciakon C,-C, erosites-novelo ha- tisa ervenyesiil. Az aramkor kb. 7 Vn,, ki- meno jelet szolgaltat. alacsony frekv&cia- kon n&gyszogrezgest.

A 2N2369-es tranzisztorok a BC-szeria npn tagjaival helyettesithetok. Az aramkor 15 mA-t fogyaszt a 12 V-os tapegysegbol.

(Radio Communication 1984/4.)

455 kHz-es vevo KP erasit6

Az elozoekben bemutatott 9 MHz-es ve- vo K F fokozathoz hasonloan ez a megol- das is egy kiilon vevo kiilon ado allomas vevojehez kesziilt. A kapcsolasi rajzot a 37. abra mutatja. Az aramkor a hangolt korok csekely modositasaval 450, ill. 500 kHz-re is megepitheto a Gamma, ill. az EMF-500 szeriaju szovjet elektromechanikus sziirok- hoz.

A bemeno KF jel a veteli savszelesseget beallit6 elektromechanikus sziirotol erke- zik. A fiildelt source-os iFET-es crosito a

letve a; IC-felt: pedig a tipe&seg kimineti megeliizd sziiro beiktitisi csillapitisit terhelo aramanak csak harmadresze foly- kompenzalia. T , drainkoreben 455 kHz-re hat. Az IC aramlimiti16 karakterisztikGa igy mintegy attranszformalodott az eredo rendszerre.

A tapegyseg kimeno fesziiltseget a 2,s kR- os huzalpotenciometerrel szabilyozhatjuk. A stabilizalt tapegyseg nyomtatasi rajza a 34. abran, az alkatreszek elrendezese a 35. ahrun lathato. Atereszto tranzisztorkent BD244-246-250. BDXI 8-at hasznalha- tunk.

(The Radio ilrnateur 's Handbook 1982)

Szelessavu kristaly oszcillator

Igen szeles savban, 1 kHz. . . I0 MHz kozott a soros rezonancia-frekvenciajukon rezegtethetok be kvarc kristrilyok a 36. abra szerinti kapcsolisban.

A szokasos ket fokozattal szemben

- . hangolt zarokor van. Ezen, illetve a tovab- bi ket helyen j61 hasznilhatok a japan zsebridiokban alkalmazott AM KF transzformatorok.

A KF fokozat erositeset donto mertek- ben a ket 3028-as integralt Bramkor adja. Mindketto differencial-erosito alapkap- csolisban dolgozik. ErositCsszabalyozlisu- kat (AGC-zes) az liramgenerator tranzisz- tor elofeszites-viltoztatasa adja, az iC 7. labin. A stabil miikodes erdekeben az IC-k csokkentett, illetve RC szurokon itvezetett tripfesziiltslgrol iizemelnek (I kR, 47 nF a tapkorben). A 6-0s kollektorkimenetekkel soros 33R-ok feladata is hasonlo.

Az utolso K F transzformator tiplalja a Dl . D,-bo1 allo passziv produkt-detektort. A BFO jel bemenetre a konstruktor megle- poen nagy, 7 Vpp beat-jelet adott. A detek- talt hangfrekvencia ketfele agazik: az AGC-jel kepzo iramkorbe 6s a hangfrek-

venciis eloerositobe (a hangeroszabalyo- zon keresztiil).

Az AGC-jel kepzo aramkor egy kb. 60 dB-t erosito IC-s fokozattal indul (MFC4010A). Ezt a reszt kivalthatjuk egy 741-gyel epitett erositovel is, melynek kap- csolasit a 37. abra reszletrajza mutatja. A felerositett hangfrekvenciat a D,-D, fe- sziiltsegketszerezo kapcsolasban egyenira- nyitja. A K,-es AGC ki-bekapcsoloval ik- tathatjuk be az R,, R,, C, tagokbol a110 idozito komplexumot. (K, masik aramko- re az AGC erosito IC tapfesziiltseget kap- csolja.) Ide az AGC detektor kimenetere csatlakozik a kezi erzekenysCgszabalyozo aramkor is. A D,-os kapuzo dioda kombi- nilja a kezi es automatikus iizemet.

A T, es T3-bo1 all6 DC-erosito kepezi a + 2,5 V . . . + 9 V kozotti AGC-jelet, es utobbi egyben kihajtja az 1 mA-es Deprez- miiszerrel megvalositott S-merot. A CA3028-ak maximalis erositesehez + 9 V-ot kell a 7. kivezetesiikre juttatni. Tehat bejovo K F jel nelkiil, illetve a fold feloli vegallasba hozott MGC potenciometer mellett + 9 V-ot kell beallitani T, emitter- pontjan. Ezt T, 1,SkR-os emitterellenalla- sanak esetleges ertekmodositasival erhet- jiik el. Ha K F bemeno jel erkezik, akkor a D,, D, detektalta pozitiv egyenfesziiltseg nyitja T,-t, 6s ennek megfeleloen csokken T3 emitterfesziiltsege is. Az MGC potencio- meter hasonlokeppen szabalyoz. Az S- mero nulla-pontja a miiszer vegkitereseben lesz. Az indikator a 100 0-0s trimmer- potenciometerrel hitelesitheto.

A detektalt hangfrekvencia a 10 kR-os hangeroszabiilyozorol a T,-6s HF eloero- sitobe jut. Az alacsony. kb. 0,s mA-es kol- lektoraramot a kivinatos kis zaju uzem indokolja.

A hangfrekvencias eloerosito tranzisz- tor baziskoreben a T,-es siiketito dolgo- zik. Siiketiteshez ennek bazisara + 12 V-ot kell juttatni. Ettol T, foldre huzza T, bizi- sat, Is a hangfrekvencias vegfokozat nem kaphat vezerlest.

A KF erosito linc (TI , IC, es IC,) teljes erositese 80 dB feletti. Az AGC-zes tarto- minya kb. 50 dB.

Az alkalmazott tranzisztorok a kovetke- zo tipusokkal helyettesithetok: T I : BF244, BF245, 2N3819; T,, T,: BC107-109, BC 147-149, BC 182-1 84, BC237-239; T,: BC212-214, BC307-309; T,: BC109C, BC149C. BC184C, BC239C. A K F transz- formatorok helyettesiteset mrir emlitettiik, a szinjeiolt.siik (vasmagszin) gyakorlatilag kiizombijs.

(The Radio Anluteur's Handbook 1977)

MFC LOlOA , MPSA10 2N 2xlN91L

== 470

37. abra. 455 kHz-es vevo KF er5sit5 fokozat kapcsolusi rajza. Az aramkor konnyen mddosithatd a 450 kHz-es Garnmu, i l l~ tve a= EMF-500-as szhriajti 500 kHz-es szovjet elektromechanikus sziirokhoz

ES ELEKTRONIKUS

Budapest, Karinthy Frigyes G t 22. 111 1 Telefon : 850-999 MNB 208-23803 Levelcim : 1502 Bp. Pf. 55 Telex : 22-60-34

A FOK-GYEM Sztivetkezet 19854s vilasztd- kibdl ndhPny term6k:

Tudominyos al kalmaz6sok :

A fizika, kdmia, biolbgia, meteorol6gia stb. teru- leten a mdrdsi eredmdnyek gyakran grafikus for- miban, szaiagdiagramon vagy filmen il lnak rendel- kezbsiinkre. A kezelanek csak vdgig kell kovetni a regisztritumot a pozicioni16 eszkoz segitsbgbvel ds az eredmeny azonnal szimitistechnikai feldolgo- zisra kesz formaban jelenik meg (pl. lyukszalag).

F8 felhaszndl8si terulete a gyPrtm8nyfejlesz- A rajzdigitalizil6 olyan feladatok megoldisinil al- tes. kalmazhat6, amelyben grafikus vagy kepi informi- ci6t kell italakitani szimitistechnikai feldolgozisra A beepitett mikroprocesszoros elektronika bizto- a1 kalrnas formiban. sitja a berendezds egyszerd kezelhetbsdg6t. Az

iramkori lap jellemz6 koordinici6s drtdkei megad6, speciilis formiturn6 ASCII k6d6 adatszalag alapjhn mdkodik.

A fotofejnek kCtf6le iizemm6dja van:

Egyik esetben f4nysugirral rajzol, mb ik esetben szimb6lumokat ,,fdnyk&pez" a film re. Ezek lehet- nek betdk, szamok vagy egyeb speciilis szimb6lu- mok. Ketfdle kdszlet lehetsdges, az egyikndl 100 szimb6lum 4 mm mdretben, a mbikni l 50 szimb6-

. lum 8,s mm mdretben. A rajzolhat6 volnalvastag- sig 0,25 mm--4 mm-ig. A visszasdllltbt az ADMAP pontossiga biaositja.

MiSszaki adatok:

H116zati feniiltdg: Fog yasztls : Klnithet6 nyomtatott iramkori Iapok max. mlrete: Vastagsiga: Raszterozb: Legkisebb Ilp6smlret: Vonalvutagtlg :

250x 350 mm 0,SZ mm 2.5 mm vagy 2.54 mm 0,25 mm vagy 0,254 mm 0.6: 0.8: 1.2 mm (alkalmazott tolltbl fiigg6en) 0,6: 0.8: 1,3 mm (1.3 mm furat csak 1 mm-n6l v6konyabb lemezn6l alkalmazhat6) max. 40 cm/perc 20-30 fCrat/perc (a munkadarab m6ret6t6l fiiggiicn)

FISrbmotor iirar/&r&i fordulattxima: KMthe t6 pozitiv film m a . m6rete: Tomeg :

min. 10 000/perc

LSA 3210 logikai Mapot ansliziitor

A FOK-GYEM Gyirtminyd Logikai Allapot anali- d t o r mikroprocesszoros 4s szinkron rendszerek funkcionilis viughl6 mliszere, felhasznilhat6 bir- mely digititis rendszer, kombinicib hil6zat, szek- venciilis hil6zat, sinrendszer mdkodes4nek tesz- telesere.

-a bemenetelre kapcsolt jeleket logikai ,,Ow 6s ,,I" megkulonboaet~ssel kvantilja max. 10 MHz 6rafrekvenciival.

- A kvantilbt a keszulek kuls6 (EXT) vagy bels6 6rajel hatbara vdgzi el, az 6rajel homlok4l4nel

- a 32 bemeneti csatornin drkez6 TTL, ECL, stb. szintd i mpulzussorozatb61 a keszuldk a kivilasz- tot t logikai Qllapot sorozat szakaszt tkolja, sajit display egysbg4n megjeleniti.

A jelfelv4teli tar hossza 1024 bit csatornhnkdnt.

A DM 11 digiCalis multimdter univedlis sdmki- jelz6ses m4rbmGszer, laboratbriumi, uzemi 6s ner- vizhasznilatra. A mGszer segitsegdvel egyenfeszults4g, viltakoz6- feszultsCg, ellenillk, egyen- 6s viltakon5Aram m6r- het6. Kis helyigenye miatt szerviz d o k r a is k i d k n al- kalmas.

- Automatikus m6r4shaCarv6ltds.

- Val6di effektivCrt6k m6rk (RMS/DS konverter).

- VQltakoz6feszults6g 6s Aram m6r6sn6l DC lev& lasa6 szlSr6 kikapcsolhat6 6s fgy a jel egyenkom- ponens6vel egyutt m6rhetb.

- Hibk RMS m6rQ eset6n a mfiszer kijelzi, hogy az eredmeny nem pontos.

- Megbizhat6 v6delem minden m6r6startominy- ban.

- N6gyvezetdkes elleni116m6r4s.

Egyeniram:

VQltakoz6Qram :

10 V-1000 V 200 mV. 2 V. 20 V, 200 V. 2 kV, Rbe = 10 Mohm 10 V - 700 V szinuaU 1000 V 200 mV. 15 Hz-90 kHz 2 V 15 Hz-180 k k 2OV 15Hz-90kHz 200 V 15 Hz-150 kHz 2 kV 15 Hz-30 kHz Zbe=lO Mohm/lW pF 0.01 ohm-20 Mohm, 200 ohm, 2 kohm, 20 kohm, 200 kohm, 2 Mohm, 20 Mohm 10 n A-20 & A A, ZmA,20rnA,AmA,2A.20A 10 nA-20 A, 200 A 15Hz-90 kHz 2 mA, 20 mA, A mAl5 Hz-90 kHz 2 A 15 Hz-50 kHz 20 A 15 Hz-10 kHz 220 V* 10% 47-44 Hz 100 W 285x200~77 mm kb. 2.5 kg

Gydrtja:

FOK GYEM F I W O M M E C H I I I K I I fS ELEKTRONIKUS

M ~ S Z E R G Y ~ R ~ ~ SZ~VETKEZET Budapest XI., Karinthy Frigyes Q t 22.

FM szignalgenerator Hetlnyi Lbszlo okl. vill. mernok

Az URH-FM miisorok vitelire szolgalo vevo"kisziilikek 6pitPsinbl 6s javitasanal j6 szolgalatot tesz egy frekvenciaban modulal- hard es az URH savokban hangolhatd jelge- nerator. A miiaddnak is nevezett szignalge- nerator elonyosen felhasznalhatd mig a CCIR szabvanyu vevoknek uz OIRT szab- vanyufrekvenciakra tiirtPn6 atulakitcisandl. A kovetkezokben egy olyan URH-FM szig- nalgeneratort ismertetunk, amely belso mo- dulacidjaval els6sorban mono iizemii URH vevok, kivulr6l headhatd sztereo multiplex

,jellel pedig ukar sztered vevok vizsgalardra alkalmas.

Az FM szignalgenerator az 1. abran lat- hato. Az Bbra egyben az elolapi szerelvk- nyek elhelyezCset es a fontosabb mkreteket is mutatja. A kesziilek egy 265 x 185 mm elolapmeretii es 90 mm mely ontott alumi- nium dobozban foglal helyet. A konnyebb hordozhatosag erdekeben a doboz tetejen fogantyu van.

A kesziilek miiszaki udutui a kovetke- zok: Frekvencia: I . 40- 60 MHz

2.60- 90 MHz 3.90-132 MHz

Maximilis kimeno jelszint: 10 rnV . Minimalis kimeno jelszint: 1 PV

Frekvencialoket: 0 . . .50 kHz Belso modulalo jel: 1000 Hz Kiilso modulLcio: 1 V,, (20 Hz-60 kHz) Frekvencia-kiemeles: 50ps (kikapcsolhato) Taplalas: 220 V valto, vagy + 12 V akku

Az FM szignalgenerator kapcsolasi raj- za a 2. abran lithato. A nagyfrekvenciis generator resz AFlO6-os PNP tranzisztort alkalmaz foldelt bizisu oszcillitorkent, amelyet egy BF245 C tipusu N-csatornas Fet, mint levalaszto fokozat kovet. Az osz- cillator a 30 pF-os kondenzitorral hangol- hato (kezdokapacitas = 4 pF), amely for- gonak a tengelyere van erositve az elolapi skalamutato. A generitor 3 savban fogja at a 4C-132 MHz-es frekvenciatarto- manyt. A savvaltast egy kettarcsas, 12 9118- su kapcsolo (K,) teszi lehetove (csak 3 allasa van kihasznalva) azaltal, hogy az allandoan bekapcsolt LA tekerccsel ket masik tekercset kapcsol parhuzamosan, a frekvenciasavoknak megfeleloen. A foldelt bazisu oszcillator visszacsatolasat az 5.6 pF-os kondenzator hozza letre az AF106 kollektora Cs emittere kozott. Ennek a kondenzatornak az CrtCke meglehetosen kritikus a jelszint frekvenciafiiggetlens6get tekintve.

A frekvenciamodulaciot a ket BA138-as varikap dioda hozza Ietre. Ezek valtoara- mu szempontbol - a kapacitas csokkentese Crdekeben - sorba vannak kapcsolva. Zaro iranyu elofeszitesiiket a + 12 V-os tapfe-

adja a 330 kR-os elleniilllison ke- resztul. A modulalo alacsonyfrekvencias jel a 33 kn-os ellenillason at Crkezik a diodakra, a 0,l pF-os levalaszto konden- zatoron keresztiil. Az 5O.kHz-es lokethez tartozo modulalo jel amplitudoja a frek- vencia-skalan beallitott mindenkori URH frekvenciitol erosen fiigg, szemben az AM szignalgeneritorok frekvenciafiiggetlense- gkvel. Ezert sziiksCges az, hogy a savvaltas- sal megviltoztassuk a modulalo jel ampli- tud6jat. Ezt a cell szolgalja a K, kapcsolo- nak az arretalo reszhez kozelebb a110 tar- csaja, es az ezen kapcsoloallasokhoz csat- lakozo 100 kR-os trimmer-potenciomete- rek (P,, P,, P,). Ezen potenciometerek ugy allitandok be, hogy a hang010 forgokon- denzitor beforgatott illisa mellett (amely- hez a siv legalacsonyabb frekvenciaja tar- tozik) az 50 kHz-es lokethez 3 V,, amplitu- doju modulalo jel tartozzon. Az oszcilli- tort a novekvo frekvenciak fele hangolva az 50 kHz-es lokethez egyre kisebb ampli- tudoju modulil6 jel sziikseges. Ezt ugy biztositjuk, hogy az elolapi frekvencia- skiIan egy jarulekos osztast is alkalma- zunk. arnely mcgmutatja, hogy milyen mertekben kell visszaszabilyozni a modu- lalo jel amplitudojat ahhoz, hogy a loket a loketbeallito potenciorneter (P,) skilijin hitelesen legycn lcolvashato. Ezt lijketkor- rekcidnak nevezziik. A visszaszabilyozist a P, kalibrilt skiliju potenciometer teszi lehetove.

Az FM-ben modulilt oszcillatorr61 a jclet az AF106 emitterkol vezetjiik tovabb a levilaszto fokozat source-koveto FET- jenek gate-jere. Ez a tranzisztor azert sziik- seges, hogy a szignalgenerator R F kimene- ten fellepo terhelesvaltozas ne hasson visz- sza az oszcillator frekvenciajara. Meg a BF245Calkalmazasa mellett is van egy kb. 10 kHz-es elhuzas, ha a P, kimeneti poten- ciometer a legnagyobb kimeneti jelszint allasban van. Ha ezen koaxialis potencio- miterrel 10 dB csillapitast allitunk be (ez felel meg kb. 3 mV kimeno szintnek), ak- kor mar a visszahatas csupan 1 kHz nagy- sigu 132 MHz-en. Ennel is kisebb kimeno jelszintek eseten a visszahatas gyakorlati- lag elhanyagolhato.

A kimeno jelszint szabalyozasara a P, koaxialis potenciorneter szolgal, amelybol egy 125R-os hullamellenillasu tipus allt rendelkezksiinkre. Ezert az 5OR-os kime- neti impedanciahoz egy 68R-os es 100R-os ellenallasbol a110 illeszto tagot kellett al- kalmaznunk. Az RF kimeneten levo, 2,2 nF-os kondenzator meggitolja azt. hogy a szignalba esetleg bekeriilo egycnfesziiltstg az ertkkes koaxiilis potenciornetert tonk- relegye.

A kapcsolisi rajzon is jelolt arnyekolo dobozban foglalnak helyet az RF aramko- rok. Ezen doboznak a kepet el01 es hitul- nezetben a 3. abra mutatja. A doboz 0,5 mm-es onozott vaslemezbol kksziilt, es ket csavarral rogzitheto az elolaphoz. A doboz

I . abra. Az F M szignalgenerator kPpe az elolap fontosabb mechanikus mkreteivel

163

1 Z0=12SR Mod

2. abra. Az FM szignalgenrrdtor kapcsolusi rajza

a minel jobb arnyekolas erdekeben az atla- polt Cleknel ossze van forrasztva, es a hi- tulrol felteheto fedel is a vegso miiveletnel forrasztassal van rogzitve (oldalankent ket helyen). Gyengebb minosegii arnyekolas eseten a kCszulCkbo1 olyan szintii RF jel is kiszivdroghat, amely kabeles csatlakozta- tas nelkiil kepes meghajtani a vizsgalando kesziileket. Ezen belso dobozzal egyiitt te- hat az URH-FM szignalnak ketszeres ar- nyekolasa van. Ugyancsak a nemkivana- tos sugirzasok csokkentkse trdektben a P, potenciometer mindket oldalon koaxialis kabellel (50R) csatlakozik a megfelelo pontokhoz, es az RF egysegbe a tapfe- szultseget 6s a modulalo jelet egy-egy atve- zeto kondenzatoron keresztiil juttatjuk el.

Az FM szignal vagy kiviilrol beadott, vagy 1 kHz-es belso jellel modullilhato. A 3 V,, nkvleges amplitidoju modulilo jelet 4 tranzisztorbo1Q116 erosito1anc allitja elo. Ezen erosito bemenete a K, kapcsolo- val vagy a kulso modulacios jelforrisra. vagy a belso 1000 Hz-es szinuszos hange- neratorra csatlakoztathato. A loket nagy- sagat a P, 10 kR-os linearis potenciome- terrel lehet szabalyozni 0 kHz es 50 kHz ertekek kozott. Ezen elolapi potenciome- ter (loket) skalaval van ellatva, hogy az 50 kHz-ne1 kisebb loketerttkek is beallitha- t6k legyenek. Az erosito lanc masodik tranzisztoranak kollektor koreben (ez a tulajdonkkppeni erosito fokozat, a tobbi csak emitterkoveto) egy L-R soros tag

hozza letre a modulalo jelre nezve a szab- vany altal eloirt 50 ps-os ado-oldali elokie- melist (preemphasis). Az L, tekercs K, kapcsoloval torteno rovidrezarasaval az erosito frekvenciamenete linearissa valik. Kiilso modulacioju mond iizem eseten (f,,, ,,, = 16 kHz) az elokiemeles bekap- csolando, mig a sztered multiplex jellel tor- ten0 modulacional (f,,, ,,,, = 54 kHz) az elokiemelest ki kell kapcsolni. Az erosito frekvenciamenetkt a 4. abra mutatja be- kapcsolt es kikapcsolt 50ps-os elotorzitas eseten.

Az erosito lancban szereplo P, potencio- meter (2,2 kR, lin) a loket-korrekcidra szolgil. Ezzel lehet csokkenteni a modula- lo jel szintjet a frekvencia-skala altal meg-

4. &bra. A modulator-erositt: ,frekvenciarnenete kikapcsolt Ps bekapcsolt 50 ps-os elotorzitas (preemphasis) eseten

ielolt inenv szerint. Ez a ~otenciomtter is kl~la~i-ski l i t kapott, amelynek mutatbjit olyan szamertekre kell allitani, ami a frek- vencia-skala seged-osztasan lathato az adott RF frekvenciahoz tartozoan.

A K, kapcsolo masik allasaban a keszu- 1Ck belso 1 kHz-es hanggeneratora kapcso- Iodik be modulacios jelforrasktnt. A P, trimmer-potenciometer arra szolgal, hogy az 1 V,, (355 mV) bemeneti jelszintet beal- lithassuk, amely szint tartozik az 50 kHz- es lokethez. A hanggenerator frekvenciajat az L, tekercs es a vele parhuzamosan kap- csolt 1,5 pF-os kondenzator hatarozza meg. A hangfrekvencias fokozatokban mindenutt KT315 tipusu tranzisztorokat alkalmaztunk. Helyettiik BC107, BCY58 stb. tipusok is megfelelnek.

Az FM szignal + 12 V-os tapfeszultseget igenyel. Ezt a feszultseget nyerhetjiik ak- kumulatorbol is, mely esetben a csatlakoz-

3. bbra. A nagyfrekvencias bramkoroket magaba foglald belso tatas egy hatlapi magnocsatlakozon ke-

arnyikold doboz elolnPzetben ( a ) t s levett fediilemezzel resztul lehetseges. Ilyen esetben az elolapi hatulrdl nPzve ( b ) . ( A levalasztd tranzisztor mig nines ki-be kapcsolo nem miikijdik, a keszulek

beepitve) folyamatosan be van kapcsolva. Halozati

-

5. abra. A hangfrekvencias aramkorok nyhk-lapjanak filiarajza

165

6. abra. A handrekvencias ciramkorok beiilretksi rajza

iizem eseten egy 8 V-os csengoreduktor szolgaltatja a tapenergiat. A B30C250 egyeniranyito hid 4 db BA Y42, vagy vala- mely mas hasonlo szilicium diodaval is helyettesitheto. A szurest az 1000 pF-os kondenzator biztositja. Az egyeniranyitott fesziiltseg stabilizalasat egy 723 tipusu IC (SN72723N) hozza letre. A + 12 V fe- sziiltseg pontos beallitasa a P, trimmer- potenciometerrel lehetseges. Halozati iizem esetkn a bekapcsolt allapotot az elo- lapi LED jelzi.

Az R F arnyekolo dobozban elhelyezett aramkorok szabad szerelesiiek, az alkatre- szek reszben a csatlakozasi pontokhoz,

reszben keramikus forrfiilekhez vannak ki- kotve. A hangfrekvencias aramkorok nyomtatott aramkori lapjanak foliarajzat az 5. abra, beiiltettskt a 6. abra mutatja. Ez a panel az elolapra merolegesen, vizszintes helyzetben, az RF arnyekolo doboz felett foglal helyet. A halozati transzformator 6s a tapegyseg a ktszdik dobozanak also reszen nyert elhelyezest. A tapegyseg nyak- lemezknek foliarajza a 7. abran, beiiltettse a 8. 6bran lathato.

A tekercsek adatai a kovetkezok: LA = 9 me., 0 10 mm, 0 0,8 CuZ L, = 6 me., (21 10 mm, 0 0,8 CuZ L, = 3 me.. 0 5 mm, 0 0.8 CuZ

Az Rf oszcillator tekercsei onhordo kivite- 1Bek. Induktivitasukat megadni nem erde- mes, mert a savok hatarainak beallitasa- hoz a menetek szethuzasa sziikseges es a szerelesi szort induktivitas is erosen befo- lyasolja a tekercsek sziikseges induktivita- sat. A hangfrekvencias tekercsek fazekvas- magos kiviteluek. Az elokiemeles tekercse:

L, = 50 mH; 450 me., 0 0,15 CuZ. A tekercs 0 18 x 15 mm-es HAGY fazkk- vasra kesziilt (AL = 250). Az 1 kHz-es hangfrekvencias oszcillator tekercse:

L, = 16,6 mH; 204 me., 0 0,18 CuZ L, = 20 me., 0 0.18 CuZ

Ezen tekercs (21 22 x 13 mm-es HAGY fa- zekvasmagra kesziilt (AL = 400).

URH FET GDO

A radioamatorok egyik legsokoldalubb - 6s ezert leggyakoribb - nagyfrekvencias muszere a grid dip oszcillator vagy rovidit- ve GDO. Igaz a ntv eredeti jelentese szinte mar elavultnak tekintheto napjainkban. Az eredetileg elektroncsdvel kesziilt mu- szerek manapsag mar korszeru filvezetok- kel miikodnek. A csoves elodokhoz viszo- nyitva hallatlan nagy elonyt jelent a halo- zattol valo fiiggetlenskg, hiszen a nehany tranzisztorral iizemelo kesziilkk tapellata- sa kis mkretu Cs konnyu szarazelemekrol, esetleg akkumulatorokrol is biztosithato. A telepes taplalas eldnye leginkabb a sza- badban (kitelepiiltsek alkalmaval) vagy eppenstggel a hazteton vegzett antenna bemkrCsekn61, telepiteseknel mutatkozik meg.

A GDO-k sokoldalusaga abban rejlik, hogy egy abszorpcios frekvenciamerot es egy - altalaban - skles savban mukodo, szintindikatorral ellatott oszcillatort egye- sitenek magukban. Az oszcillator legtobb- szor mkg amplitudoban js modulalhato a beepitett modulatorral. Igy e muszerrel - elfogadhato pontossaggal - megallapitha- to egy ismeretlen jel vagy fokozat mukode- si frekvenciaja (abszorpcib vagy passziv iizem), ,,hidegW, nern gerjesztett rezgoko-

' rok rezonancia-frekvenciija (aktiv iizem). Ezenkiviil a GDO-k sziikskg-megoldas- ktnt szignalgeneratorkCnt is felhasmalha- tok. Meghajthatok veliik kiilonbozo nagy- frekvencias hidak is, mint peldaul antenna - szk6p stb.

A mtresek e kis muszerekkel igen egy- szeriiek. Az iltalaban cserelhetore kiktp- zett rezgokori tekercset induktiv - ritkab- ban kapacitiv - csatolasba kell hozni a vizsg6lando rezgokorrel. Erre az ad leheto-

stget, hogy a GDO-k tekercsei a dobozon kiviil, arnyekolh nelkiil, dugaszolhatoan csatlakoznak a miiszerhez.

Abszorpcibs iizemmodban a mukodo ,,meleg" rezgokoroket vizsgalhatjuk. A GDO rezgokoret hangolva frekvencia egyezkskor az indikator muszer k i th az erz6kenys5gtol es a vizsgalt jel nagysagatol fiiggo mertekben. A GDO rezgokoret ilvenkor maximalis mutato kiteresre kell hangolni. Az ismeretlen rezges frekvencia- iat a GDO skalaiarol olvashatiuk le. - Aktiv iizemmidban a nern nkk6d6 ,,hi- deg" rezgokorok rezonancia-frekvenciajat allapithatjuk meg. Ebben az iizemmodban a GDO oszcillatora mukodik, ez gerjeszti az ismeretlen rezgbkort. Az oszcillator jel- szintjkt az indikator muszer mutatja. Ha a GDO oszcillatorat hangoljuk es elerjiik az ismeretlen rezgokor rezonancia-frekvenci- ajat, akkor a rezgks amplitudoja - es az indikator mutatoja - hirtelen visszaesik. Ez azCrt van igy, mert a vizsgalt rezgokor energitit sziv el az oszcillatorbol rezonan- cia-egyezts esetkn. (Ebb01 a jelensegbol ered a muszer elnevezse is, dip: hirtelen leesik, visszaesik.)

Aktiv iizembe kapcsolva a muszert kise- gito jelleggel szignalgeneratorkent (hango- lo oszcillitorkint) is lehet hasznalni. Ilyen &Ira a kapacitiv kimenettel 6s belso modu- latorral rendelkezo grid dip oszcill~torok felelnek meg legjobban. A kimeneti nagy- frekvencia szintjtt nern lehet szabalyozni, hiszen nincs bdpitett attennuator, igy pl. krz6kenystg mtrksi ctlra sajnos nern lehet felhasznalni a GDO-kat.

A kovetkezokben egy FET-ekkel es tranzisztorral mukodo GDO-t ismertetek, mely kizarolag URH frekvenciakon, neve-

zetesen 70. . .I50 MHz-ig iizemel. A ce1 2 m-es amator adok 6s vev6k rezgokoreinek - behangolasa volt, ez magyarazza a vi- szonvlag keskenv frekvenciatartominvt. Az &Gzeriibb megoldas irrdekkben - a GDO nern tartalmaz belsd modulatort.

Elektromos kapcsolas

Az 1. abran lathato a miiszer kapcsolasi rajza. A GDO oszcillatora ket elleniitemu kapcsolasban 1% FET-tel iizemel. A meg- old& elonye, hogy nern igenyel bonyolult leaeazasos tekercseket. i s az oszcillbios amilitlidb s t l e s frekv&ciatartominyban allando marad.Az oscillator rezeokoret kettiis f o r g 6 k o n d e ~ t o r hangolj<(c,, b C,,,). A mintapkldanyban az M10 tipusu zsebradi6 forg~kondenzatorat alkalmaz- tam. A zsebradi6 AM es FM savon miiko- dik, igy a forgonak k6t AM 6s ket FM szektora van. A miiszerben csak a kis ka- pagitisu FM szektorokat hasznaljuk.

A GDO ket savban fogja at a 70. . .I50 MHz-es frekvenciatartomanyt. A savok 70. . .I00 MHz-ig, illetve 100. . .I50 MHz-ig terjednek. A siwaltast a bekpitett rezgokori tekercs egy reszenek kiiktatasi- val oldottam meg (L, 6s L,). A shkapcsolo (K,) kismeretu japan tolokapcsolo, koz- vetleniil a tekercsek kozeleben elhelyezve.

A megszokottol elttro megoldast az in- dokolja, hogy nagyon nehQ volna megfe- lelijen kis mtretben valthato (es stabil) te- kercseket elktsziteni. Nem is beszklve ar- rol, szinte lehetetlen a kereskedelemben e &Ira megfelelo kicsi es kontakt-biztos csatlakozbkat eltrheto i ron beszeremi.

A kicsatolas m6dja is elter az altalano-

1 . cibra. FET GDO kapcsolasi rajza a 70. . ,150 MHz-es savra

2. abra. A GDO nyo?ntatott rajza. Mkretarany

168

san elterjedt megoldastol. A kesziilkknel a ki- es becsatolast a rezgokbri tckercs egy reszkt is kepezo csatolo hurok vegzi. A hu- rok a stabilabb feltpitts es a lapos kivitel erdekeben magan a miiszer nyomtatott aramkori lemeztn, ill. lemezebol van egy ,,kinylilo nyelv" formajaban kikepezve. Ez a nyelv mintegy 40 mm-re kinyulik a do- bozbol, ezaltal a vizsgalando rezgokorrel meg zsufolt felepites eseten is konnyen csa- tolasba hozhato. Mivel a csatolo nyelv vastagsaga kb. 1,s mm, konnyen lehet vele akir ligreses tekercs menetei kozt is be- nyulni. A csatolo hurkos megoldas elonye meg, hogy a merendo rezgokor nem h h z a el szamottevo mertekben az oszcillator frekvenciajat, ami nem mindig mondhato el a hagyomanyos tekercses megoldas ese- ten ezen a magas frekvencian.

Az L3-as tekercs laza induktiv csatolas- ban van a GDO rezgokorevel. Innen lehet levenni a rezgest hangolashoz vagy pl. an- tennaszkop meghajtasahoz. Itt lehet csat- lakozni szort terrel nem igen rendelkezo toroid tekercses rezgokorokhoz is. Ilyen- kor gondoskodni kell egy kis - par pF-es - kondenzator sorbakoteserol is, a vizsga- land6 rezgokor impedancia-viszonyait te- kintetbe veve.

Az oszcill~tor FET-ek munkaellenalla- sai az Ft, 6s Ft, 100 pH-s Rf szelessavu fojtotekercsek. A FET-ek munkapontjat az R3 2700-0s source-ellenallas allitja be. Abszorpcios (passziv) iizemben ezen ellen- allast felemeljiik a testrol a K, kapcsoloval (iizemmod kapcsolo), igy leal1 az oszcilla- tor mukodese. Ilyenkor a rezgokor jele kozvetleniil az egyeniranyitora keriil.

A ketutas, Graetz-kapcsolasu egyenira- nyito igen jo erzekenyskget biztosit ab- szorpcios iizemben is. A nagyfrekvenciat a fojtotekercsek meleg pontjarol egy-egy 5 pF-os csatolo kondenzatorral vissziik a detektorra (C, es C,). A D, , diodak he- lyen legjobban hot-carrier dioda felelne meg, ha beszerezheto. Tobb-kevesebb en- gedmennyel megfelelonek bizonyult ide az AA 1 16-0s tipus is. OAI 160 vagy hasonlo tipus hasznalata eseten mar latszolag nagy mirtekben valtozonak tunik az oszcillator amplitudoja a frekvencia fiiggvenyeben, de ezt csak az egyeniranyitis romlo hatzisfoka okozza. A valosagban - a meresek szerint - az R F szint nem valtozott sdmottevo mertekben. Hatarozott dip meg ezek (OA-k) alkalmazasakor is jelentkezett.

Az egyeniranyitott feszultstg sziires utan a P 100 kR-os erzekenyseg szabalyo- 26 potenciometerre keriil. Az indikalis er- zkkenydget javitja a BC108-as tranzisztor- ral miikodo nem linearis beallitasu DC erosito. A tranzisztor kollektoraban van a kis rneretu Deprez-rendszerii indikator miiszer. Erzekenysege 300 pV, viszonylag nagy skalaval rendelkezik, ami szinten elo- segiti a pontosabb indikalast. Tipusa YDA, olcson es konnyen beszerezheto. Altalaban hazai gyartasu kisebb keverok- Den es a lengyel gyartmanyu magnetofo- nokban hasznalatos. 3. abra. Beiiltetksi rajz a FET GDO-hc

4 . abra. A GDO dobozanak alkatrbzrajzai. Az anyag egyoldalon fdliris uvegszalas 5. abru. A GDO dobozanak osszeallitasi nyak-lemez. A 3, 4 , 5-6s szamu lapon csak a vonalkazott rPszen maradjon fdlia, a tobbi rujza, Ps a fobb alkatrkszek

lemez tele-folias elhelyezkedPse

A GDO fokozatai 6,8 V-tal mukodnek. A tapfesziiltseget Zener-dioda stabilizalja a nagyobb frekvencia-pontossag erdeke- ben. A mdszer taplalisa egy 9 V-os zsebra- dio teleprol tortenik, mely a doboz e celra kikepzett rekeskben foglal helyet. Az aramfelvetel 10 mA alatti. A telep kimeltse erdekeben a tapfesziiltseg kikapcsolhato. A telepkapcsolo az erzekenyseg szabalyo- zo potenciometeren van.

Mechanikai felepitb

A kis muszert 185 x 53 x 38 mm-es be- foglalo meretii nyomtatott aramkori le- mezbol keszitett dobozba epitettem be.

A nyomtatott aramkor egyoldalas iiveg- szalas lemez, a nyomtatasi rajz a 2. abran Iathato. Kiilonos gondot kell forditani a csatolo hurok resz pontos alakjara.

Az alkatrbzek beiiltettkt a 3. abra mu- tatja. Az alkatreszeket a leheto legrovi- debb labbal forrasszuk be a panelba. Ezt a forgokondendtor bekotesenel is vegyiik figyelembe. Az oszcillitorban alkalmazott ellenillasok induktiviths mentes kiviteliiek legyenek, kiilonben kiemelesek es ,,a1 di- pek" lesznek a frekvenciamenetben. A kondenzatorok keramia tarcsa, illetve a hidegitok folia tipusuak legyenek.

Tekercsadatok: L,: 5 me. (ZI 0,8 mm-es CuAg, 8 mm-es atmerovel, terkozzel, a tekercshossz 11 mm; L,: 2,5 me. (ZI 1 mm- es CuAg, 10 mm atmkrdvel, a tekercshossz 8 mm; L,:l me. 0 0,s mm-es bekotohuzal 8 mm-es atmerovel, L, menetei koze he- lyezve 6s kozvetleciil a BNC csatlakozora forrasztva. Ft, 6s Ft,: KOPORC gyartma- nyu 100 pH-s szelessavu R F fojto. (A te- kercsek beiiltetesekor figyeljiink, hogy L, es L, tekercsek tengelyei egymasra merole- gesek legyenek, hogy a magasabb savban rovidrezart L, ne okozzon csillapitast a rezgokorben.)

A doboz egyes oldalainak meretei a 4. ribran lathatok. A 3,4,5-6s szamu lapokon a vonalkazott rkszen hagyjuk meg csak a foliat, a tobbi lap ,,tele folib" maradjon, ez egyben arnykkoltti is teszi a dobozt. Az osszeallitasi rajzot es a fobb alkatrkszek elhelyezeset az 5. abran figyelhetjiik meg. A doboz alap-merevitestt az aramkori nyaklemez adja. Az oldalak forrasztassal vannak h o d rogzitve, es egymbhoz is. A csatlakoz6 sarkoknal ezenkiviil meg ra- gasztassal is erositsiik meg a kotkst. Ckl- szerii valamilyen mugyankis ragasztot hasznalni. Nagyon megfelel e &lra pl. az ARALDIT RAPID, ami idonkent a Hiz- tartasi boltokban szerezheto be. A ragasz-

to kotese-utan a dobozt kiviilrol at kell csiszolni. Igy festes utan kifogastalan meg- jelenkst kap a kis muszer. A feliratokat Letrasettel kiszithetjiik. Az elo- i s hatla- pot siillyesztett feju csavarokkal lehet rog- ziteni a dobozhoz. E celbol a doboz sarkai- ba 6s kozep tajon forrasszunk be 6-6 db M3-as csavaranyat. Az indikator muszer reszere sziikdges kivagasok az emlitett 40 DA tipusu miiszerhez vannak megadva. Mas tipus hasznalata eseten ezeket Crte- lemszeriien modositani sziikstges. Mind a szereleskor, mind pedig a miiszer hasznala- ta soran iigyelni kell a csatolo hurok Cpse- gere (foliaszakadas!).

A hitelesitest (a skala kalibralask) digi- trilis frekvenciamero segitsegevel a leg- konnyebb elvegezni. A frekvenciamerot, nehany pF-os soros kondenzatorral, csat- lakoztassuk a GDO L,-as tekercsenek BNC csatlakozojahoz. Ezt a megoldast egyebkent aktiv iizemmodban meresek kozben is alkalmazhatjuk ekkor a frekven- ciapontos ertektt kozvetleniil a frekvencia- mirorol olvashatjuk le.) Digitilis frekven- ciamkr6 hianyaban a hitelesitkst egy masik - pontosnak elfogadott - GDO vagy ab- szorpcios frekvenciamero segitskgevel vk- gezhetjiik el.

SSB ad6-vevo 28 MHz-re A kksziilkk megkpittstnek~alapotletkt a

HAM Radio Magazine 1983 marciusi sza- ma adta. Ebben a szhmban kozoltek le egy 15 mkteres SSB add-veviit, amelynek ,,lei- ket" jelento" szuro"jtt a szines TV-knkl hasz- nhlatos 3,578 MHz frekvenciaju kvrcokbdl allitortak ossze. A kksziilkk egyes fokozata- inak az otleres dramkori megoldLisa t s a viszonylagos egyszeriiskge megnyerte tet- szksiinker. Ebben az idiiben lehetett nblunk is vasarolni az Ezermester boltokban 150 Ft-Prt azt a szines T V egyskget, amelyben ezek a kvarcok volmk. 5 db egyskg megva- sarlasa utan gyakorlatilag a teljes add-vevo" ellenallas-, ks kondenzator-, valamint te- kercs-sziikskgletknek nagyobb rksze adott volt. Nkhany aramkor attervezbe utan megsziiletett egy 28 MHz-es add-vevo" kpi- ttsknek elhatarozasa, amelyet hamarosan a gyakorlati megvaldsitris kovetett.

Az ismertetksre keriilo" kksziiltk miikiidP- se, valamint egyes aramkortnek esetleges adaptalasa, tovabbfejleszthetiisPge arra kksztetett, hogy kozzt tegyiik.

Vevo" oldal: Savtartomanya: 28-29 M H z Enekenystge: 0,s PV Szelektivitasa: 2,1-2,7 kHz

I . abra. A radidfrekvencias eloeriisito" kapcsolasi rajza

Hangfrekvencias kimenet: 0,5 W/8 ohm Kezi erz6kenysegszabalyozas: 6&70 dB Vevo elhangolas: =k 5 kHz

Add oldal: SSB(CW) iizemmod Kimeno teljesitmeny

(50 ohmon) SSB: 15 W PEP CW: 8 W

Oldalsav-elny o m b , vivo-elnyomas: megfelelo

A kesziilek ismertetese inkabb otletek, aramkori megoldasok kozreadasat celoz- za, ezkrt nyomtatott aramkori rajzokat nem kozliink

A kesziilekhez csatlakoztatott antennat a J,-es jelfogo kapcsolja at vevo es ado oldal- ra. Az antennarol bejovo jel az I. ubran lathato nagyfrekvencias eloerositore keriil.

2. abra. Az RX-TX kevero" ks a KF eriisito" kapcsolasi rajza

3. abra. A VFO egysPg kapcsolasi rajza

.A zavaro jelek csillapitasa es az 1 MHz-es veteli tartomany sziiksCgesse tette a sav- szurok hasznalatat. Az erosito 10-1 5 dB-es fesziiltsegerositessel rendelkezik. A savszu- ro hangolasa nem kritikus, de iigyelni kel- lett a bemeneti 6s a kimeneti korok kello elvalasztasara, 6s a tekercsek leagazasinak helyes megvalasztasara.

A felerositett jel az ado-vevo balanszke- verore keriil. Az RX-TX kevero es a KF- erosito a 2. abran Iathato.

A kevero ketszeresen van hasznalva. Ve- voagon a T, tranzisztor bazisa + 12 V-ot kap. ekkor a VFO-jel jut a Tr, bemenetere, 6s a D,-D, diodakkal felepitett balansz- kevero kimenetkn letrejon a kozepfrekven- cia, a 3,579 MHz-es jel. Ezt a 4-tagu Ittra- szuro megfelelo savszClessegre szukiti. A vevo savsze1essegi.t ez a Ietrasziiro hata- rozza meg. Mertsek szerint ez 2,5-2,7 kHz szClessegii, amely igen kedvezo, de a szuro hul l~moss~ga mar nem annyira jo. 1,6 kHz-en nthiny dB-es ,,lyukn van.

Az adoigon a T, kap + 12 V-ot es ekkor a BFO-jel jelenik meg a Tr, bemeneten. A modulator erositorol vezerelve a keverot a Tr, szekunder oldalan 3,579 MHz frek- venciaju DSB-jel jelenik meg, amelyet a sziiron atjuttatva SSB-jelet nyeriink.

A T,-tel megepitett I.KF erosito mind az ado, mind pedig a vevo ag jelkt erositi.

A D,-D, diodakat egy merokapcsolas- ban valogatni kellett, hogy a vivoelnyomas megfelelo legyen. Az SSB-jel eloallitisara kis szintu hangfrekvencias jel sziikseges.

fgy a modulator erositeset a PI potencio- meterrel szabalyozhatjuk.

A tavirb iizemmodnal a T,-es tranzisz- tor bazisaramatol fiiggoen borithatjuk fel a kevero kiegyenliteset, ezzel allithatjuk a CW-szintet, illetve ennek a billentyuzese- vel valositjuk meg a taviro iizemmodot.

A T,-as eppen ugy, mint a T,-T, kap- csolo tranzisztorkent mukodik. Adasnal a bazisa pozitiv fesziiltseget kap, es a kollek- toran megjelenik az SSB-jel. Gyakorlatilag ilyen kis szintii jeleknel 6s alacsony frek- vencian alkalmazva a kapcsolt jel kis vesz- teseggel jut at a tranzisztoron. Nehany mA-es bazisaram az emitter-kollektor im-

pedanciajat nehany ohmra csokkenti. Ter- meszetesen a jelek szintjet kiilonosen ma- gasabb frekvencian csokkentheti a kollek- tor kapacitasa, amely parallel kapcsolodik az aramkorrel.

A vevoagon a KF-jelet egy kaszkod kapcsolasban iizemelo CA3028-as IC ero- siti fel a kivant szintre. A kezi erzekenyig- szabalyozast az IC tranzisztorok nyito fe- sziiltsegenek valtoztatasival valositjuk meg. Adaskor az IC nem kap tapfesziilti- get, ez kis mertekben visszahat az L, K F tekercs hangolisara. Ado es vevo oldalon nem esik egybe az L,-nC1 a maximum.

Az S-mtro muszer vezerlesehez egy

4. abra. A vivo oszcilldtor kapcsolasi rajza

5. abra. A hangfirekvencics eriisitii kapcsolisi rajza

6. dbra. Az addkevero kapcsolasi rajza

egyenaramu erositot hasznalunk. Az aramkor es a muszer inkabb csak jel indi- kalasara szolgal.

A produkt-detektor a T,,-zel megepitett egyszeru aramkor. Nem kenyes a BFO-jel szintjere, de a ,,kifujasn miatt olyan szintre kell azt csokkenteni, hogy az SSB-jel vetele ( ~ r o s allomasnal is) kifogastalan legyen. Erdemes a T,, bazisoszto felso tagjanak helykbe egy 100 kohmos trimmer-potme- tert tenni, es csokkentett BFO-jelnel val- toztatni a tranzisztor munkapontjat.

A 3. abran lathato a VFO egyseg kap- csolasi rajza. A viszonylag magas frekven- ciin mukodo ado-vevo kesziiltket a nor- malis mukodes erdekeben igen stabil VFO egyseggel kellett elkksziteni. A megfelelo frekvencia-stabilitris miatt az iizemi VFO jelet keveres utjrin allitjuk elo. A frekvenci- ak megvalasztksanal iigyelni kellett arra, hogy se a kvarc, se pedig a VFO frekvenci- ijanak harmonikusai ne essenek a veteli savba. A BFO-jel 8. harmonikusa megis beleesik, de ezt a skila hitelesiteskre, etalon frekvenciakent haszniljuk fel.

A kevero utan kis szintu iizemi VFO-jel jelenik meg. Ezt a jelet a TI,-es FET-tel felerositjiik, es a TI,-os kapcsolo tranzisz- tor segitsegevel vezetjiik az ado es a vevo keverore.

A minta kksziilekben a VFO egyseget kttoldalt foliazott iivegszilas NYAK le- mezbol osszeforrasztott dobozba szereltiik es szinte legmentesen lezartuk. A skala megoldrisa egyszeru. A forgo tengelyere

'

egy skiladobot helyeztiink, amely dobon Is egy potmeter levekonyitott tengelyen damilt huztunk at. A dobon 2, a tengelyen 3 menet csinaltunk. Kello feszites utan csu- szlsmentesen, konnyen hangolhato a kt- sziilek. Az attetel 1 MHz-re 8 fordulat.

7. ahra. A nagyfrekvencias vPger6sito fokozat kapcsolasi rajza

1 1 di6da I - vblo thsra k e r d diaa

A 4. abran lathato a vivo oszcillator kapcsolasi rajza. A keveres kovetkezteben megfordul az oldalsav, ezert a kvarccal sorba kotottiik az Ll,-es tekercset, mely- nek hangolasaval beallithato az uzemi frekvencian hasznalatos USE sav. A BFO- jel frekvenciaja 3,576 MHz. A BFO-jel szintjet a 33 pF valtoztatasaval allitsuk be.

A hangfrekvencias erosito kapcsolasi rajza az 5. abran lathato. Az erositoben nincs semmi szokatlan aramkori megol- das. Az erosito frekvenciaatvitele a 741-es IC-nel a 4-10. l ib k6z6tti 5.6 nF-os, a TBA810-es 1C-nel az 5-12. lab kozotti 6,8 nF, ill. a 33 nF-os kondenzatorral van leszukitve.

Bi 0,214

220v 630V 3 K

9. abra. Didda-valogatci mPriiciramkor

173

A 6. abran lathato az adokevero kapcso- lasi rajza. Az SSB-jelet a TI,-as tranzisz- 8. abra. A tapegysPg kapcsolisi rajza torral erositjuk tovibb. Itt is a diodas ke- verot alkalmazzuk. A Tr, szekunder olda- Ian mar az iizemi jel is megjelenik. A TI,-es FET-tel felerositjiik a jelet. A kimeneten elhelyezett savszuro utan kello ,,tisztasa- I , tlibliiar, gum, es a 28-29 MHz tartomanyon beliil egyenletes szintet kapjunk.

A nagyfrekvenciis vkgfokozat kapcsola- si rajza a 7. abran lathato. A 28 MHz-es sav miatt nagyon fontos a fokozat kifogis- talan mukodese. A T,,-as tranzisztor kol- lektor korkben elhelyezett rezgokor Q-jat egy 1-2 kohrnos ellenallassal rontani kell, hogy savon belul egyenletes legyen a kime- no teljesitmeny. A 2SC 1306-0s tranzisztor kisebb teljesitmenyu CB keszulekek vegt- ranzisztora. A 2SC1307-es 10-15 watt ki- meno teljesitmenyt is kepes leadni 12-13

'volt mellett. Mindktt tranzisztort huto- bordara szereltiik. Kozvetlen a kollektor mellett szilikon pasztival beigyazva he- lyeztuk el a baziskori szilicium diodakat. A diodak a tranzisztorokat vedik a homeg- futastol. A meghajto tranzisztoron 50 mA nyugalmi h a m , a vegtranzisztoron 100 mA nyugalmi aram folyik adasiizemben, vezerles nelkiil. Kivezerleskor a vegfok 18 volt kollektorfesziiltsegnel 800-900 mA-es aramot vesz fel. A kimeno teljesitmenye SSB-n 10-15 watt PEP.

A fokozatok egymasra hatisanak csok- kentese miatt gondosan kellett szerelni. A kimeneti kor harmonikus elnyomisa elfo- gadhato, dejo1 illeszkedo antennat kell hasz- nalni a kesziilekhez. A kimeneti impedan- cia 50-60 ohm koriil van. Az S-mero mu- szer adaskor a kimeneti szintet indikalja.

A kesziilkk tapegysegenek kapcsolasi

b . 6

Ft5

A tekercs iimironel a tekercs bels6 Btmir6jet adtuk meg!

20

30 hengeres

URH fojto tekercs

I A-es fojto tekercs

rajza a 8. abran lathato. A tapfesziiltseget egyetlen 12 V-os stabilizator IC biztositja. A kis aramu fokozatok tipfesziiltskget jel- fogoval valtjuk, mig a nagyobb aramu, illetve a folyamatos mukodesu fokozatok relezetleniil. kozvetleniil kapjak.

A balanszkeverok j6 mBkodCsehez a diodakat valogatni kell. A 9. Libran lathato a dioda-valogato meroaramkor. A pontos valogatas erdekeben a 2 db 10 kohmos ellenallas egyforma legyen. Egy referencia diodahoz valogatjuk ossze a sziikseges da-

rabokat. Akkor lesz azonos a dibda, ha a hid muszere ,,nem mutat semmit". A dio- dakat ne forrasztassal kossiik a merokap- csolasba!

Az ado-vevo elsosorban SSB-re ktszult, igy a CW iizemmod masodlagos jellegu. (Nincs beepitve VOX aramkor 6s nincs billentyiizCskor onhang.)

A kesziilek tekercsadatait az I. tablazat tartalmazza. A tekercsek nagyresztt az ar- nyekoloserleggel egyutt az emlitett panel- bol nyertuk ki. A leigazasok elkeszitesehez

csCvCljiik le a meneteket, kiilonben a te- kercstestek konnyen megalvadnak. A Tr,-Tr, tekercseket kozonseges N-200- as anyagu hangolomagon keszitettiik el. A harom szal huzalt egyenletesen sodorjuk ossze ugy, hogy 1 cm-re 6-8 csavaras essen. Ezutan-fuzziik at a huzalt a vasmag hango- lonyilasan. A menetek a hangolomag egyik oldalara keriiljenek.

A kesziilek alapotletenek felhasznalasa- val barmelyik amatorsavra keszithetiink ado-vevot.

ral allitjuk elo, amelynek kimeneti fesziilt- Beallithat 6 kimene ti fesziil t skgii ~eget a P, potenciometerrel szabilyozhat- juk. Az igy kapott stabil feszultseg egy integralt aramkor S tapeg skg 2~3055-6s itereszto te~jesitmenytranzisz- tort vezerel.

Az ismertetesre keriilo tapegyseg a gya- korlatban jol bevalt a radioamator beren- dezesek, es a CB kesziilekek iizemeltetese soran. Altalaban ugy tartjak, hogy egy ke-

. sziilek akkor mukodik kifogistalanul, ha a tapfesziiltsege allando, stabil. Ha olyan tapegyskgrol miikodtetiink nagyfrekvenci- as berendezest (ado-vevot), amelynek tap- fesziiltsege ohmos terheles eseten stabil marad, nem biztos, hogy a kesziilekunk megfeleloen fog mukodni. Adasunk brum- mos lehet, amit az elkok kapacitasanak novelesevel sem tudunk megsziintetni,

. vagy a tobb amperes terhelhetosegii tap- egyskg fesziiltsege nehiny 100 mW-os URH adotol lecsokken vagy megno. So- rolhatnank meg tovabb az ehhez hasonlo bosszanto jelensegeket. Az ismertetesre ke- riilo tapegysegnel ilyen jelensegek nem for- dulnak elo. A tapegyseg nem kiserleti be- rendezesek, iramkorok bevizsgalasira kt- sziilt, hanem konkret berendezesek tapfe- sziiltsegenek folyamatos biztositisara. Nem rovidzar-vedett (rovidzar eseten csak a biztositek megy tonkre). A tipfesziiltseg 6-13,8 V kozott beillithato. Hosszli ideig tarto folyamatos 3 A-es terhelessel nem mukodtetheto.

A tranzisztor kollektor koreben talalha- to 0,6 ohmos ellenallas manganin huzalbol kesziilt. Ez egyreszt a 2N3055 vedelmet

A szerelt NYk-lemez tavlartokm van csavarozva i s a &Ox 40 mm-es ALU zartszelveny, illetve az elk0 folott helvezkedik el.

2. dhru. A rdpegysig be156 szerrlisPnek vuzlutu

Elektromos mukod6s

A teljes Aramkor kapcsolisi rajza az I . ahran lathato. A transzformdtor szekun- der-fesziiltsegenek egyenirinyitasit egy B40C tipusu Graetz-hid vegzi. A nagy ter- heloiramok miatt viszonylag nagy kapaci- tasu (I0000 pF) puffer-kondenzatort hasz- nilunk. A stabilizalt fesziiltseget egy fix fesziiltsegu (5 V-0s) integralt stabilizator-

szolgrilja az esetleges rovidzar eseten hirte- len fellepo nagy aramok korlitozasaval, misrkszt a kimeneti terhelo aram hatasara a tranzisztoron 6s az ellenallason eso fe- sziiltseg a BD240-es (,,ilyenW volt") tran- zisztort nyitja. Ennek kollektorellenalla- sin eso fesziiltseg egy vilagitodiodat veze- rel.

A LED 2,5 A-es terhelesnkl kezd begyuj- tani, 6s 2.7-3 A-es terhelesnel teljes fennyel

1 . bbra. A tapegysig teljes kapcsolasi rajza

174

3. abra. A tapegy

vilagit. Ez jelzi a tapegykg maximalis ter- helekt. Hal& megoldas a tapegyseg kime- netere kapcsolt nagy teljesitmenyii Zener- dioda. Ez a megoldas a tapfesziiltkgre kapcsolt berendezesek vedelmkt biztositja a tapegystg esetleges meghibasodasa ese- ten fellCpo tulfesziiltseg ellen. (Sajnos tobb szomoru pklda bizonyitotta ennek a szuk- segeskget. A kesziilekre kapcsolt antenna a nyari zivatarok idejCn sztatikusan feltol- todik es a halozat felt kisiil. A halozaton is fellkphetnek hirtelen olyan nagy fesziilt- seg-csucsok, amelyek a tapegyseg meghi- bisodasat eredmenyezhetik, es ilyenkor a tapegystg kimenettn megjelenhet a puffer- fesziiltsCg.

A tapegyskg 90 x 80 x 220 mm meretii zirt dobozba nyert elhelyezkst. A doboz 2 db ,,U" profilra meghajtott 1,5 mm vastag- sagu alu. lemezbdl kesziilt. A tapegyseg belso szerelelnek vblata a 2. abran latha- to. A 2N3055-6s tranzisztor hiitobordaja egy 100 mm hosszi&& 40 x 40 mm-es zart alu. szelv~nyb61 alakitottuk ki. A tranzisztor szilikonpasztaval bekent csil- lamlemez kozbeiktatadval lett a hiitobor- dara (elektromosan szigetelten) felszerelve.

skg N YAK rajza

Ezzel a zart-szelveny (hiitoborda) koz- vetlen a doboz also reszkhez rogzitheto, amivel a hiitesre szolgalo feliilet?agysagat noveltiik meg. Az aramkor NYAK lemeze a 3. abran (folia feloli oldalrol nezve), az alkatrksz-beiiltetesi rajza a 4. abran (az alkatresz feloli o!dalrol nkzve) Iathato.

A szerelt NYAK lemezt 2 db tavtarto felhasznalas?val a zart-szelvknyre rogzitet- tuk. A NYAK-lemez keszitks6n6l ugyel- jiink arra, hogy a rajzolatok ke11o szClesse- giiek legyenek. Hasonl6keppen iigyeljiink a bekotohuzalok vastagsagara is. A 0,6 ohmos ellenallbt 0,8-1 mm atmerojii manganin huzalbol keszitsiik el. Onhordo kivitelben is beforraszthato.

A sziikseges fesziiltseg beallitasa utan az R, Cs az R, ellenallhok Crttkeinek megfe- lelo megvalasztasaval allithato be a terhe- loaram kijelzese. Ha 2 A-na1 kisebb ara- mot akarunk beallitani, ugy a 2N305.5 kol- lektoraba iktassunk be egy nagy aramu szilicium diodat. A B, biztositik trtkket ugy valasszuk meg, hogy a tapegyseg tobb- szori egymasutani bekapcsolasa ne, de a rovidzar tegye tonkre a biztositekot. En- nek trteke az alkalmazott halozati transz- formatorto1 fiigg, 150-500 mA kozi kell esnie.

4. abra. A tapegyskg alkatrPsz-beiiltetksi rajza

I \ 6 rdtekerve dc d~ JE f +uki

2N3055 6..13V

(Folytatas a 87. oldalrdl)

valamennyi hangot elallitunk. Ez ertheto, mivel a potmkterek sorba vannak kapcsol- va .

A hangolasi folyamat igy leirva talan egy kicsit hosszunak tunt, azonban gya- korlatban az egesz szinte pillanatok alatt megvalosithato. persze egy kis gyakorlat azkrt kell hozza. Ha most az intonalo pot- mttereket lassan feltoljuk, megjelennek az oktavnyi tavval odebb levo tobbi hangok is, feltetelezve, hogy az osztok is rendben miikiidnek. Ezutan ellenorizhetjiik a vib- rato generatort is, es ha az is miikodik, akkor Iknyegkben a kis orgonank hangola- sat befejeztiik.

Naany Cpitksi tanacs

Minden egyseget eloszor un. ,,probapa- don" allitsunk ossze es probaljunk ki. Amikor az teljesen tokeletesen mukodik, csak-akkor tegyiik at az alkatreszeket a NYAK lapra. Tehat ugyanazokat az al- katrkszeket, amelyekkel kiprobaltuk es jol mukodott. Ezzel a modszerrel nagyon sok bosszusagtol kimelhetjiik meg magunkat! Ilyenkor mCg mindent korrigalni tudunk, sokkal konnyebben, mintha az mar a NYAK-ra volna forrasztva. Ezutan a ko- vetkezd ,,egysegetW keszitjuk el ,,probapa- don", es most mar hozzakapcsolhatjuk a mar NYAK-ra szerelt ktsz egyseget. Igy haladjunk vegig. Igy biztosan elkeriilhet- jiik a meglepettseket.

Kulonos arnyekolisra nincs sziikseg, de a billentyuhoz meno, valamint a potmete- rekhez vezeto hosszabb huzalokat termt- szetesen arnykkoltan vezessuk.

A vibrato generatorokhoz kiilon kap- csolo nem sziikstges, mert a frekvencia- loket potmeter ,,lecsavarasaval" egyben ki is kapcsoljuk azokat (nem kap vibrato fe- sziiltseget a hanggenerator T, tranzisztor bazisa), tehat nem kell kapcsolos potme- ter!

Elsa pillanatra talan furcsinak tiinik, hogy a 2. fenykepen a felso erintkezo sor- ban a billentyii-trintkezok furcsa helyzet- ben lithatok. Ennek az az oka, hogy elo- szor a citerahuros erintkezoket hasznaltam - az also sor most is az -, majd a kesobbiek folyaman postai erintkezoket hosszaban kettevagtam, s azok lettek beforrasztva a forrcsucsokra. Ezkrt latszanak kiss6 ,,csa- 1C" helyzetben.

A kozolt NYAK rajzok, illetve a beiilte- tesi rajzok minden esetben a fdlia feliili oldalrdl vannak abrazolva!

Kedves olvasonk, ezzel vigtre Crtem a kis orgona leirisanak. Azt hiszem, hogy a tolem megszokott alapossaggal sikeriilt le- irnom az orgona elkeszitesehez a legsziik- segesebb tudnivalokat. Termeszetesen, mint eddig is, szivesen allok kedves olvaso- ink rendelkezesere, felmeriilt problemaik megoldasaban. Az Cpiteshez pedig sok tii- relmet es eredmenyes munkat kivanok!

Precizb, m6gnesmiikiidtetor- es helyzet k a p c d k altalhos 6s robbonbbiztos kivitelben

E nagyteljesitmdnyG gyorsmiikoddsG kapcsolb kat a Kontakta kulonle es konstrukcib kialaki- tbsal illesztette az IE f , kulonfdle nemzetkozi ds hazai szabvinyok szerkezeti ds mGkodtetdsi mdretei elbirkaihoz. valamint a mechanikai ds villamos terhelds vizsgilati kovetelmdnyeihez. A kapcsol6k kivi16 tulajdonshgai a szabadalmi oltalomra bejelentett dlet- ds vagyonbiztonsigot is novel6 mignesmiikodtetb, valamint az dj miikodtetgi ds itpattan6 mechanizmus szerkeze- teken alapulnak. A KontEx kapcsol6k csalidjai szeles vilasztekot nydjtanak kulonf4le felhasznilbi teruletekre az alibbi csoportositb szerint. I. Szabvinyos mikro- ds mignesmiikodtet6s

alapkapcsol6k. II. Szigetelt tokozbd helyzetkapcsolbk. Ill. Robbanbbiztos tokozisd helyzetkapcsol6k. IV. Robbankbiztos tokozhd mignesmiikodte-

tas helyzetkapcsolbk.

oj kialakitkd A t pattan6 mechanizmus szerke- zet, mely a nagyon dndkeny 6s igen drzdkeny alapkapcsoldknil 0,5 mm-re megnovelt drint- kez6tivolsigot ds kedvezabb erakarakterisz- t i k i t val6sit meg. Robbankbiztos tokozhok IP 54, IP 66 6s IP 68 v6dettsdggel. Mignesmiikodtet6s mikrokapcsol6k kapcsol6- era-novelds ndlkul hermetikusan lezirt kap- csol6kamra IP 68 vddettsdggel. Szigetelt tokozk IP 54 4s IP 65 vddettsdggel. Miikodtetdsi irinyba 90°-ra elfordithat6 koz- l6mGves gorg6s kapcsolb.

GorgBs kapcsol6 IP 65 vddettsdggel, szigetelt tokozksal. Gyors beil l i tbi 6s szereldsi lehetasdg.

A kapcsol6csalid felsorolt f6bb sajitossigai is bemutatjik a tervezanek ds az uzemeltetanek nydjtott elanyos felhasznilki lehetasdgeket. A csalidok tokozott kivitelei igen alkalmasak az dlettartam tart& biztositkira, kulonosen a viz, por, olajirtalom hatbai elleni vddelemre.

Miniatur nyomokapcsolo csa l6d

A miniatiir nyom6kapcsol6 csalid a Sie- mens-Albis cBg licence alapjin kerul gyir- tisra. A nyom6gombok nBgyszogletes kialakiti- sirak, beBpitBsi mdreteik megfelelnek a 3/4=19 mm szabvinyos elBirisnak. N y i k lapba forraszthat6k, t ivols igtar th ndlkul egymis mellB helyezhet6k. az osszebpitBs- nBI nem kell falvastagsiggal vagy perem- me1 szimolni. A nyom6gombsapka kon- k i v alakii, igy az irj formijihoz, j61 illesz- kedve, kBnyelmes kezeldst tesz lehet6vC. Konnyen szerelhetak. A fdnyvisszaver6dds megakadilyozisa BrdekBben, feluletuk eny- hen matt. A nyom6gomb-sapkik szine lehet: viztiszta, kBk, zold, sirga, piros, fe- kete. A kapcsol6k viligitds viltozatihoz nagy kisughrzisi szoggel rendelkeza sirga, piros 6s zoldszintii, viligit6s di6dik (L E D- ek) kerulnek beBpitBsre. A dibda kiemel- kedik a feddlb6l, igy oldalrdl i s j61 lithat6. A nyom6kapcsolbk kBszulhetnek 1,2 vagy 3 kapcsol6 Brintkezavel vagy 1, 2 vagy 3 itkapcsol6 Brintkezovel. A nyom6kapcso- 16 lehet visszaill6 kivitelii (nyom6gomb), vagy reteszelt kivitelii (kapcsol6). KBszul- hetnek tov ibb i jelzaelemek kapcsolisi funkci6 nBlkul is, illetve ligynevezett tol- t6 - funkci6 nBlkuli - nyom6k is.

Bavebb f~lvil6gositlr~rt forduljon a vaillalat Miiszaki FejlesztCsi faoszti lydhoz.

H-1725 BUDAPEST, Pf. 16 Telefon: 279-200 Telex: 22-4399

Ismeretesek a Magyar ~ o s i a szigoru k6- vetelmenytamasztasai a CB ddiok altal okozott harmonikus zavarhokra vonat- kozoan. Az amator adoallomasokra ,,nin- csenek" ilyen szigoru eloirasok, de az eset- leges zavarasok korlatozdk a radioama- torok forgalmi munkajat kulonosen 28 MHz-es savon, Budapesten. Az OIRT I-es csatorna a 28 MHz MHz-es sav elso har- monikusa, de a tobbi amator sav tobbszo-

, ros frekvenciai is beleesnek a TV veteli savjaba.

Az adokCszulekek vkgfokozatanak ki- menettn gyakran alkalmazott Collins- szuro nem nyujt megfelelo csillapitast a harmonikusokra. Ezkrt az ad6 b az anten- na koz6 egy h. harmonikus szur6t kell kozbeiktatni, amely tovabb csokkenti a harmonikusok szintjdt ugy, hogy ugyanak- kor a vivdhullam szintjkt nem, vagy elha- nyagolhato kis m6rtekben csillapitja.

A kovetkewkben egy utanbpitett gyari harmonikus sziir6t mutatunk be, amely a gyakorlati hasznalat soran bevaltotta a hozza fuzott remenyeket. A sziir6 japan gyartmanyit, MINIX MlP-40 tipusu alu- latereszto jellegii. Bemeneti 6s kimeneti im- pedanciaja 50 ohm. 100 W-os teljesitme- nyig alkalmazhato. 30 MHz-en 1 dB-nkl kisebb a csillapitasa, 60 MHz-nel pedig kb. 70 dB-es csillapitb 6rhet6 el.

Harmonikus szuro Kollhr Ern6 HA5DB

A sziiro kapcsolasi rajza az 1. abran lathato. A tekercsek adatait a tablazat t a r t a l m ~ . Mechanikus feltpitese egy- szerii. NYAK lemezba iisszeallitott (Bsz- szeforrasztott) keretbe epitettiik be a 2. ab- ran lathato elkelyaks szerint. A ketoldalt fdirizott NYAK lemez ke11o stabilitast adott a keretnek, ugyanakkor az imyeko- lasok is kiinnyen kivitelezhetok. A N~A~- lemezbt% kkszitett imybkolo le- mez kozepkn mindket oldalon egy 5 x 5 mm-es kis ,,szigetetW alakitottunk ki, ame- lyet kozkpen atfurtunk 6s az alkatrtszeket ide forrasztottuk. Az L, 6s az L, tekercse- ket hasonloan rogzitettiik. A betpitesre keriilo kondenzatorok jo minosegii, leg- alabb 500 V-os csillamkondenzatorok le- gyenek. A 170 pF-ot tobb darabbol tudjuk csak Bsszeallitani. 50, ha megbizhato C-

Tekercs

L, L2

L3

L,

merovel ellenorizzuk a kondenzitorok er- ttkeit.

A szuro beallitasat 28-30 MHz-kozott vtgezziik el. Megbizhato SWR-mCro i s 50 ohmos miiterhelQ sziiksbges. Felvaltva a be- Cs kimeneteket zarjuk le a miiterheles- sel mikozben az L, illetve az L, tekercsek menet-tavolsagainak illitisival igyekez- ziink a legkisebb SWR trttket beillitani. J6 a beallitas, ha mindkCt irinyban a mu- szer visszavert allasban nem mutat semmit. Amennyiben az alkalmazott antenna SWR-Crteke is jo, ugy 100 watt kimeno teljesitmtnyig hasznalhato a harmonikus sziiro 3 ,530 MHz-kozott.

A keretet 40 x 40 mrn-es es 110 mm . hosszusagu alu. drtszelvhybe rogzitet- tiik. Az adokesziilek es a sziiro kozott lehe- toleg rovid koaxialis kibelt alkalmazzunk.

I . abra. A harmonikus szuro kapcsolki rajza

A tekercsek iinhordb kiviteliiek, 8 mm-es belso itmkrovel. L

Menetszam

5 9 9 5

Arnyekolo lernez

Huzal (a (mm-ben)

I I I 1

Tekercs (a (mm-ben)

8 8 8 8

Tekercselesi hossz. (mm-ben)

12-1 3 (behangolva) 9 (szoros) 9 (szoros)

12-1 3 (behangolva)

Faber Jozsef okl. villamosmernok, HA5JJ

A radioamator-forgalmi sporttevekeny- segek leglobb fokmeroi a versenyeredme- nyek, rekordok es a kulonfele statiszti- kak. Allomasaink - nem is akarmilyen - versenyhelyezeseirol a ,,Radiotechnikan hasabjain honaprol honapra hirtadtunk, ugyanugy az elmult Cvben a rovidhullimo- sok DXCC-alapli QSOIQSL - aranyait is kozolte a folyoirat. Ehelyutt, most, a meg mindig legdinamikusabban fejlodo agazat- ban, az ultrarovidhullamokon elert ered- menyekrol ismertetiink nehany olyan ki- mutatist, amelyre evkozben - lapunk kor- latozott terjedelme miatt - nincs lehetose- gunk. A publikalast a szamadason kiviil az is indokolja, hogy rekordnyilvantartasok adatai nehany esztendo leforgasa alatt 5G90 %-kal boviiltek es a korabbiakban is atlagosan 4 6 5 0 %-os a valtozas.

Az idok folyaman vegbement fejlodesre mar maguk a magyar illomasok hivojelei is jellemzoek. Orvendetesen megszaporo- dott az engedelyesek szama, ezert resziikre ujabb hivojelblokkokat kellett kijelolni. Ezek a kellemes gondokat egyelore hosszu tavon szuneteltetik. Sokszor gyanakodva fogadtuk egy-egy hivojel-kombinaci- onk felbukkanasit, latolgatva, hogy vajon nem unlis-e. A kCtelyek eloszlatasa vegett ezert elsokent a mar kiadott vagy kiadan- do suffi.u-kezdohetuket, illetvc sufliu-tar- t omai~~~oku t foglaltuk tiblizatba. a HA!HG korzetszamok sorrendjeben, azon belul is mcgyenkent. I -es:

r I . S.,T..U.,DAA-DIZ Vas m.: V.,W.,Y.,DJA-DQZ Zala m.: R.,X.,Z..DRA--DZZ

2-es: Komarom m.: M..N.,EAA-EMZ Veszprem m.: P.,R.,S..T.,ENA-EZZ

3-as: Baranya m.: M., P., R., Y., FAA-FKZ Somogy m.: G.. H., I., J., FLA-FSZ Tolna m.: N., O., FTA-FZZ

4-es: Fejer m.: X., Y., Z., GAA-GZZ

5-0s: Budapest: AA-ZZ, AAA-CZZ

6-0s: Heves m.: Q.. V.. W., Z.. IAA-INZ Nogrid m.: N., O., P., Y.. IOA-IZZ

7-es: Pest m.: P.,R..S..T.,U..V.,X..

Y., Z., JAA-JPZ Szolnok m.: L., M., N.. JQA-JZZ

8-as: Bics-Kiskun G., U., V.. X., Z.,

m.: LAA-LJZ Bekesm.: A..B.,I..Q..W.,

LKA-LRZ Csongrad m.: C., D., E.. F..

LSA-LZZ

9-es: Borsod- O.,P.,R.,S.,T., Abauj- MAA-MZZ Zemplen m.:

0-as: Hajdu- D., E., H.. I., NAA-NMZ Bihar m.: Szabolcs- L., M., NAA-NZZ Szatmar m.:

500 km-es Klub, 70 cm (1984. VI. 1.)

l KZC IYA 5AIR l KYY 5KDQ 2KRD 6KVB/P 6KNB 9KOB/P 8KCP 8CE 4KYB 4KXC/P 7KPL/P 5UAjP 2KME P 2KML,P 8CY 2KRZ P OKLZ13 4KYN'P 2RD 7KSVlP 2RI P 6V P 2SFlP 1W 6ZVIP l KSAjP IKVMjP 2KSD/P 5FMV 5KDXIP 1 z 1 KVPIP

1438 km 1340 km 1139 km 1084 km 1058 km 904 km 795 km 782 km 777 km 759 km 758 km 755 km 753 km 724 km 705 km 703 km 683 krn 681 km 677 kni 636 km 633 km 610 km 604 kin 599 kin 598 km 597 km 590 km 583 km 554 km 545 km 542 km 542 km 540 km 528 km

517 km

DXCC-rangsor 2m-en (1984. VI. 1.)

50-HGlYA:C3, CTI, DL, EA. EA6. EI, F, FC, G. GD. GI, GJ, GM, GU, GW, HB. HBO, HG, I. IS, LA. LX, LZ, M. OE, OH, OHO. OK. ON, OZ, PA, SM, SP. SV, UA, UA2, UA9, UB. UC. UG, UO, UP, UQ, UR, Y, YO, YU, 4U, 4X. 9H

47-HG8CE 43-HG5KDQ 12-HG8ET

40-HGOHO 37-HGI KZC, 4YF, 5AIR 36-HGI KYY 34-HG8KCP, ODG, OKLZ 31-HG6KNB Legalibb 10 orsziggal tovllbbi 11 I amator adorillomisunk dolgozott.

QTH-nkgysziig rangsor 2m-en (1984. VI. 1.)

HG8CE 336 1YA 33 1 SET 272 OH0 245 5KDQ 216 ODG 208 IKYY . 20 1 6KNB 186 4YF 177 SAIR, 8KCP 176 l KZC 175 4KXG 172 OKLZ 170 l KVM 160 6KVB/P 146 7PR 143 6VV 138 6NP 134 8KAX 129 5KF:I 128 8K WG I I8 XUG 117 1 Z 114 4YD 110 I KVP:'P 109 5Fh.1V 103 7K LF 101 ZKRD 100 jFN,P, 6NQ 94 2KML 93 5CI 89 2SU, 8CY 88 l KSA 86 3GJ, 7KSV/P 85 I SW 84 OIL 80 IYU 78 I ZA 76 5KDX 74 5NF 72 6KVD 7 1 7KPL 69 2RI 64 SKFN, 8AG. 62 9KOB!P IXR, 7KLC 61 3KGJ. 8QU 60 SKFV 59 1Y1 55 7SQ12 54

Februir kozepen a nemzetkozi mezonyt - a DUBUS cimii kiadviny listija szerint -

Y22ME vezette 451 nagy QTH-negyszog- gel. A 336 hivojelet tartalmazo jegyzkkben HGSCE a fenti eredmtnyevel az igen krtt- kes 22-ik helyre. HGlYA pedig a 25-re volt besorolhato.

2000 km-es Klub, 2 m (1984. V1. I.) HGOHO 3864 km IYA 2885 km ODG 2448 km I KYY 2373 km 1 VQ/P 2373 km IYOjP 2373 km 8CE 2358 km 8KAX 2348 km l KZC 2329 km 8BI 2308 km 8ET 2301 km I KVM 2298 km 5KF/1 2287 km 8UG 2285 km 6KVB/P 2284 km 5AIR 2268 km 6KNB 2242 km 7PR 2241 km 7PL 2236 km 4KXG 2233 km 5CI 2232 km 6ZB 2227 km . 5KDQ 2225 km 3PG 2217 km 8KCP/3 2217 km 4YF 2213 km 4YD 2210 km 5A 2195 km 5FN/P 2195 km 5KDX 2195 km 4KYH 2186 km 4KYV 2186 km 4XG 2186 km 4YO 2186 km 2RD 2162 km 5KJC 2145 km 6VX/P 2137 km 6ZQ 2131 km 90C/P 2130 km 6VV 2129 km 2NP 2110 km 7KLF 2102 km 7LX/6 2102 km 3NX 2087 km 8CY 2080 km OKLZ 2070 km

500 km-es Klub, 2 m (1984. VI. 1.) HG3HX 948 5RL 3HZ 929 6KNI 6ZV/P 928 9KOV/P 1 KZAj2 888 9KPU/P OMJ 867 9BVK/P 5KHE/7 82 1 6KNK 2Y/P 818 8CL 5KFN 814 8KCI 6NI/6 803 9KSD/P 2RG 800 7SQP 8WV 797 6KQD/P 6KVC 796 6VZ 9KRL/6 789 5KFV 6KVA 786 6VJ

7TM 50VjP 2SU 6NQ 2RI I z OKDA 6NP 4XH/P

1000 km-es Klub, 2 m (1984. V1. 1.) HGlSR 1995 km 2KML 1995 km 8VV 1988 km 6NY 1983 km 5AM 1982 km 6QX 1978 km 2KME/P 1949 km 8QG 1945 km 6NM 1941 km 7SZ 1939 km 4KYB 1925 km 9KOB 1893 km OHZ/7 1864 km 6NN 1847 km OKLW 1836 km 8UL 1831 km OKLL 1831 km 5HY/8 1826 km OHF 1823 km HASVHF 1810 km HGI KVP/P 1802 km OHM17 1786 km 5NF 1783 km 1SW 1767 km 5KEB/7 1780 km IKSAIP 1762 km 1 ZX 1760 km 8 Q u 1755 km 6KQD/P 1748 km I XG 1731 km 1TJ 1728 km 8KUJ 1727 km 8KWT 1715 km 7KPL 1710 km 7MW 1701 km 8wQ 1695 km 8KWG 1691 km 8DK 1688 km 4KYN 1660 km OKHA 1650 km 9KPW 1641 km 6V 1636 km

SKHTIP 8U 3KH0/ 1 6KVP/P 4KXC/7 8KCO 2KSVjP 9KOLjP 5KDF 2KRZ/P l KSSjP OKLA 5KHG 8KVG 7KTM/P

6VB 8KQM 5KA 8VZ 3NL 2KRD 5HD 7KSV 5LO IXR 5FMV 5KKN 7PQIP 5CJ 5EA 5FMjP 5EDjP 3KGL/P 5CH 8ZL 4XT 2KSD 7KLC 6KVD 7RF/P lKSO 7KLX/6 6VA 8CJ 4YV/3 5 0 R 7KPK 1 ZA 1 XY 8KVP 8UJ 1YV 3KNA/P 3GR 5EY OIL 5JC/7 3GJ 2SF 8AG 3KGC/P 3GQ 3HE 31U 3KGJ 5KHI/7 1 ZH IWIP

7LF 5ABC/7 1 KVL/P l KZK 5KBM 5CF/P 4YJ 2MJ 6KNH/P 5KBC 8ZB 3KHB 7KLG/P lKVD/P 5KFL/P

2ML 4 z x 4ZK 9KSF/I 1 TQIP 3KNL/P 5KDB/9 5MM/2 7UX/2 2RH 2PD 7KPR/P OMD 7PX

I VE OLR 3 G 0 l KSQ 3KGC/P OMU 9KPJ 9KPZ/P 1 WD 4YP 6VS/P OLJ 1 ZR 2PZ/ 1

Az elso magyar-kiilfdldi osszekottetesek 2 m-en

Az egyes oszlopok jelentese: sorszam, hivojelek (az tij DXCC- korzetet elert HG-illomas es partnere), datum, terjedesi mod.

1. HG5KBAjP - OK3KBT/P 1955. IX. 3. T 2. HG5K BA/P -- YU3EN 1955. IX. 3. T 3. HG5KBAIP - OElEL 1955. IX. 3. T 4. HG5KBA/P - SP8AG/P 1956. VII. 7. T 5. HG90R - YO5LS 1958. VI. 7. T 6. HG5KBP/P - RB5KAM 1959. V. 23. T 7. HG5KBP/P - DL6MH 1960. IX. 2. T 8. HGSKBP/P - PAOOKH 1962. VIII. 13. MS 9. HG5KBPjP - LZlDW/P 1962. IX. 3. T

10. HG5KBP - G5YV 1963. VI. 29. MS 1 1. HG5KBP - DM2BEL 1963. VII. 7. T 12. HG5KBP - ON4FG 1963. VII. 29. MS 13. HG5KBP - SM5BSZ 1963. VIII. 30. MS 14. HG5KBP - UAlDZ 1963. XII. 13. MS 15. HG2RD - IIVS/P 1964. 111. 7. T 16. HG5KBP - UR2BU 1964. IV. 22. MS 17. HG5BKP - OH2HK 1964. VIII. 12. MS 18. HGSKBP - UP2KAB 1964. VIII. 13. MS 19. HG5KBP - F8DO 1964. XI. 17. MS 20. HG5KBP - UC2AA 1964. X11. 12. MS 21. HG2RD - GW4LU/P 1965. VII. 4. ES 22. HG2RD - SVIAB 1965. VIII. 13. MS 23. HG2RD - EA4AO 1965. X11. 12. MS 24. HG5CJ - LXlSI 1968. VIII. 12. MS 25. HG5AIR - OZ9PZ 1969. V. 10. MS 26. HG5AIR - LA2VC 1969. VIII. 12. MS 27. HG2KRD - HB9QQjP 197 1 . X. 9. T 28. HG2KRD - MIC 1973. X. 6. T 29. HG5AIR - GDSEXI 1974. VII. 9. ES 30. HGSAIR - GI3RXV 1974. VII. 9. ES 31. HG5KDQ - EI6BD 1977. Vl. 25. ES 32. HG8KCP - UG6AD 1977. VII. 7. ES 33. HGOKLZ - GM4CXP 1977. VII. 8. ES 34. HGSAIR - 9HI BT 1978. VI. 8. MS 35. HG5KDQ - C31PS 1978. VII. 8. ES 36. HG5KDQ - 4X4AS 1978. VII. 9. ES 37. HG5KDQ - UQ20W 1978. VIII. 12. MS 38. HGIYA -- OHOJN 1979. V. 16. M S 39. HG8CE -- CTl WW 1979. VI. 28. ES 40. HG8QG - GJ41CD 1979. VI. 28. ES 41. HG5KDQ - GU5CYN 1979. VIII. 12. M S 42. HGOKLZ - UA2FAY 1979. XII. 12. MS 43. HG8CE - ISOPUD 1980. VI. 7. M S 44. I-IG8ET - EA6AU 1980. VI. 8. ES 45. HGIYA - FICYB/FC 1980. VII. 3. T 46. HG5AIR - OD5MR 1980. VII. 13. ES 47. HGOIL - UKSOAA 1980. VIII. 2. T 48. HG2SF -- 5B4JE 1981. VI. 7. ES 49. HGIYA - DLOSP/HBO 1982. V1. 30. T 50. HGlYA - UK9FER 1982. VII. 16. Es

5KHS/9 5KAIjP 1 ZK OMS 5KHD OHS 5KFZjP 7PU/P 4KYJ 5KPAjP 90T/P IYUIP

-OKLU/P 8EJ

2KMR/P l KZZ/P 8KCS 7PA/P 5KFB 7KLU 3HG 5BG ODs 3MI/P 5CQIp 7PI/P 2NF OHA

51. HG8CE - OHONC,'OJO 1982. VIII. 12. MS 52. H G l Z - lAOKM 1982. IX. 25. T 53. HGlYA -4UlITU 1982- XII. 14. MS 54. HG4YF - EA9JZ 1983. VII. 15. ES 55. HGOHO - EA8XS 1983. VII. 16. Es

Egyre fogynak a ,,termeszetes uton" meg elerheto DXCC- korzetek, az olyanok, amelyek a pillanatnyilag ismert terjedksi modokkal, technikai eszkozokkel es az cgyeb koriilmenyek adta lehetosegek jovoltabo1 ,,meghodithatok". A feltetelezesek sze- rint ilyen - elerheto - korzetek a kovetkezok: 3.42. 3V8, CN8, CT2, OY, SV/Dodecanese, SV/Kreta. TA, TF, UD, UF, ZA, ZB2. A talalkozas veliik termeszetesen szerencse- ks id6 kerdese is.

Radioamator rekordok a VHF/UHF/SHF savokban

MHz QRB Terje- DLitum (km) des

50 JA5HTPj6 -PY5BAB/5 20008 F2 1982. 111. 11. 70 GW4ASRjP -5B4CY 3462 ES 1981.VI.7.

145 SM7BAE -ZLIAZR 17523 EME 1969. Il l . 4. I4EAT --ZS3B 7 788 TE 1979. 111. 30. KH6GRU --WA6JRA 4 170 T 1973. VII. 29. CTl WW --OD5MK 3 864 ES 1979. V1. 28.

220 K2CBA -K4IXC 4250 EhlE 1970. 111. 16. KP4EOR L U 7 D J Z 5906 T 1983. 111. 9. K2CBA K 4 I X C 1 754 MS 1958. VII1. 11.

432 F9FT Z L 3 A A D 18 908 EME 1980. IV. 18. KH6IAA/KF-I6 -KD6R 4 106 T 1980. VII. 28. W2AZL --WOLER 1609 MS 1972. VIII. 12.

1296 PAOSSB -ZL3AAD 18 776 EME 1983. VI. 13. KH6HME --N6CA 4100 T 1982. VII. 30.

2 300 PAOSSB -W6YFK 8 860 EME 1981. IV. 5. VK5QR -VK6WG 1883 T 1978. I. 17.

3 300 G3LQR S M 6 H Y G 927 T 1983. VII. 11 . 5 650 G3ZEZ -SM6HYG 981 T 1983.VII.12.

10000 IOYLI/IT9 -1OSNYiEA9 1 664 T 1983. VII. 18. 21 000 G3BNL/P -G3EEZ/P 72 T 1972. XI. 12. 24000 DJ2UH/P -DJ4YJjP 241 T 1982. 11. 21. 30 000 W6FUV/6 W6ICJ16 3.7 T 1972. 11. 9.

50 ZB2BL -JAIBK 1 1 000 F2 1980. IV. 10. 70 GW4ASRIP -5B4CY 3 462 ES 1981. VI. 7.

145 SM7BAE Z L I A Z R 17 523 EME 1969. 111. 4. I4EAT -ZS3B 7 788 TE 1979. 111. 30. CTlWW -0D5MR 3864 ES 1979. VI. 28. GW4CQT - UW6MA 3 099 MS 1977. VIII. 12. GD8EXI -EA8XS 3025 T 1981. IX. 4.

Induktiv kozelitCskapcsolok Palinkas Tibor iizemmernijk

Az ipari automatizilisban es vezerles- nel). nlajd bizonytalan miikodes. vegiil tel- technikiban a kiilonfele vegalliskapcso- jes meghibisodis kovetkezik be. loknak, mint a vezerlesi, illetve szabilyo- Mindezen hitrinyok kikiiszobolesere zisi folyamat helyzeterzekeloinek fontos fejlesztettek ki a teljesen elektronikus el- szerepiik van. Mozgo gepalkatreszek pozi- ven, erintkezes nelkiil mukodo kozelites- cioerzekeloiekent alkalmazva biztonsagos kaocsol6kat. Ezek a kiilfoldi szakiroda- ., miikodesiik donto fontosdgu, mert egy lomban niherungsschalter, vagy proxi- hibis. bizonvtalan kontaktusokkal rendel- mitv switch megnevezessel szere~elnek.

.kezo vegiilliskapcsolo emberi eleteket es ertekes berendezesek epsegdt vesztlyeztet- heti. Pozicioerzekclesre a legutobbi idokig szinte kizarolag mikrokapcsolokat. vagy m i ~ k a p c s o l o k b o l kialakitott speciilis vega askapcsolokat alkalmaztak, n~elyek sok esetben nem tudnak eleget tenni az iizembiztonsagi kovetelmenyeknek. Saj- nos volt alkalmam tapasztalni, hogy nagy ertekii, sokszor nyugati eredetii berendeze- sek milyen gyakran felmondjik a szolgala- tot egy-egy mikrokapcsolo meghibasodasa miatt.

A vegrillaskapcsolok alkal~nazisiinal to- vabbi problemikat vctnek fel az itlagostol eltero, durva kornyezeti felteteiek. Az ero- sen szennyezett, poros. vegyszergozos kor- nyezetben a legjobban vedett. tomitett konstrukciok is elobb-utobb felmondjik a szolgalatot, de a normil kornyezeti feltete- lek kozott iizemelo peldrinyoknlil is erve- nyesiilnek a mechanikus mukodesi mod- bo1 adodo kopasok, kifaradasok hatasai. Eloszor csokken a pozicionalasi pontossag (amely tobbnyire eredetileg sem jobb 0.1 mm-

L.

Bir a gyartok rovid ido leforgisa alatt ezen eszkozok hatalmas vilasztekit fej- leszicttek ki, es elektromos paramktereik- re. tokozisukra nemzetkozi szabvinyokat is kidolgoztak. ugy Crzem, hogy nilunk sem az amatorok, sem a szakemberek ko- reben nem clCggi kozismert ez a teriilet.

Jelcn cikkern celja, hogy bemutassa az induktiv kozeliteskapcsolok miikodesi el- vet. es nehany, a gyakorlatban bevilt kap- csolasi peldan keresztiil erzekeltesse a tema sokretiiseget, a felhasznilas szinte korlit- Ian lehetosegeit.

I . Az induktiv kozeliteskapcsolok elvi felkpitese

Az induktiv kozeliteskapcsolok olyan kompakt, erzekelotekercset es a hozzi kapcsolodo elektronikus aramkort tartal- mazo Crzekelofejek, melyek altalaban fem- tirgyak, esetleg jol vezeto elektrolitok ko- zelsegtt trztkelve elektromagneses releket, izzokat, vagy egyeb fogyasztot miikodtet-

(Folytatas a 181. oldalrol) G3CHN -LZ2KBI 2 138 A 1981. VII. 26.

432 F9FT -ZL3AAD 18908 EME 1980. IV. 18. G3LQR -UA3LBO 2031 T 1983. X. 23. EI2VAH S K 6 A B 1 434 MS 1980. VIII. 12. DL7QY U A 3 L B O 1 618 A 1982. VII. 17.

1 296 PAOSSB -ZL3AAD 18 776 EME 1983. VI. 13. I8TUS/8 -IOSNY/EA9 1918 T 1983. VII. 5.

2 300 G3AUS -SM6HYG 1299 T 1983. X. 29. 3 300 G3LQR S M 6 H Y G 927 T 1983. VI1. 11. 5650 G3ZEZ . -SM6HYG 981 T 1983. VII. 12.

10000 IOYLI/IT9 -IOSNY/EA9 1 664 T 1983. VII. 18. 21 000 G3BNLIP -CJ~EEZ/P 72 T 1972. XI. 12. 24000 DJ2UHiP -DJ4Y J!P 144 T 1982. 11. 21.

145 H G l W HGOHO HGlYA HGlYA HG8CE HG8UG HG7KPL, PL

432 HGSAIR HGlKZC

1 296 HG4KYB 2 300 HGSKEB

10000 HG5FMV

nek, vagy kimenetiikon logikai vezerloje- let, esetleg a fdmtirgynak az erzdkeliifelii- lettol mert tivolsiga fiiggvenyeben analog jelet illitanak elo.

A fenti miikodesmodot tobbfele uton el lehet crni, de a gyakorlatban az I. hhru blokksemija szerinti felepites terjedt el leg- jobban.

A 2. oszcillatorkapcsolasban egy nagy- josagu LC kor rezeg, melynek tekercse az 1. felig nyitott migneses koru fel-fazekvas- magban helyezkedik el. Az oszcillitort sta- bilizalt tipfesziiltsegrol mukodtetjiik. A rezgokoron (az oszcillitorkapcsolas fe- lepitesc. a tipfesziiltseg es a kGrjcjsag Liltal msghatirozott amplitudoju) az LC tagok alkatreszertikeitol fiiggo frekvenciaju szi- nuszos fesziiltseg merheto. (A gyakorlat- ban a frekvenciat 20 kHz. . ,200 kHz ko- ziitt szokis megvalasztani.) Ha a tekercs szort migneses terebe valamilyen vezeto anyag keriil. az abban indukilt orveny- i ram energiit von el a rezgokorbB1. igy annak josagi tknyezoje, es ezzel egyiitt a

9 770 EME 1982. XI. 7. 3 864Es/ssb 1983. VII. 16. 2 885 Es/cw 1982. VII. 16. 2 182 MS 1982. V. 8. 1923 A 1982. VIII. 7. 1 742 T/ssb 1977. X. 15. 1710 T/cw 1983. I. 23.

? EME 1983. V. 14. 1438 T 1983. VII. 31.

595 T 1982. X. 3. 107 T 1963. IX. 4. 13 T 1978. IX. 5.

L01:P 2 2 N 2 2 fhl fa& maoon 2 5 t 7 5 m e n e t

szir:uszjel amplitiidoja csiikken. Az ampli- tud6viltozas a 3. demodulator kimeneten egycnszintvliltoziskin: jelentkezik, melyet a 4.. hiszterCzisscl rendelkezo komparitor- fckozat krzkkel. Ha a demodulitor kimc- oeti fesziiltsege egy meghatirozott kiiszijb- szintre csokken, 2% komparitor itbillen i s kimeneten az 5. k;ipcsolcifokozatot mii- kodtetii vezerliijcl jclenik meg. (Az analhg jelet szolgiltati, viltozatok ternikszztescn a 4. 6s 5. fokozatokat ncm tartalmaj./ik.) Ha az oszcillitor tipfesziiltskge megfclelo- en stabii, a demodulitor 6s a komparitor hofokkornpenzilt, ezzel az elrcndczCssel tengelyiriinyban torteno kozeli~esscl 0,01 mm-es, radiilis irinyu kozelitCssel leg- alabb 0,05 mm-es pozicio~~alisi pontossig erheto el. Az ilyen elven felepulii ipari krze- kelok elektronikijaval szemben timasztott kovetelmenyeket az Eur6piban Crvenyes DIN EN 50010, es a DIN EN 50040 szab- vinyok foglaljik magukban. E szabvi- nyok reszletesen foglalkoznak a mechani- kus es elektromos felCpitessel kapcsolatos kovetelmenyekkel, az irzekelok paramete- reinek definiciojival es azok meghatiroza- sanak modjival, a kimeneti fokozatok kia- lakitasival. A szabvinyok reszletes ismer- tetese meghaladna e cikk kereteit, ehelyett illjon itt peldakkppen nehany fontosabb definicio: (DIN E N 50010) - Aktiv feliilet

Az a feliilet, amelyen nagyfrekvencias magneses mezo Iep ki a merofejbol, de nem 1Cp fel magneses erohatas.

- Merolemez A 37 anyagminosegnek megfelelo szer- kezeti acelbol kksziilt, 1 mm vastag negy- zet alaku lemez, melynek oldalhosszisi- ga megegyezik az aktiv feliiletbe irhato kor Btmerojevel. Ha a nevleges kapcsola- si tavolsig ertekenek haromszorosa na- gyobb, mint az aktiv feliilet Atmeroje, akkor a nCgyzet oldalit ezen ertekre kell vilasztani.

- Kapcsolasi tivolsag Az a tivolsig, melynel az aktiv feliilethez kozelito merolemez a merofej kimenetkn jelvaltozast eredmenyez.

- NPvleges kapcsolasi tivolsag (SJ Az a jellegzetes kapcsolasi tivolsig, amelynCl a jelvaltoxis az alkalmazhato

lcgkisebb tiples~ultscg. i s a legkcdvcziit- lcnebb kiirnyezeti h6mt;rseklc~ mellett is bekovztkezik.

- Val6sigos kapcsolhsi tivolsig (S;) A nkvlegcs miikodtetij fes~iiltseg Cs kor- 11yezeti homcrslklet mellett merendii. trtkkc: 0 , 9 5 S, 5 1 . I S,,. A rncghatirozlis a gyirtisi tiirCst tartalmazza, amely az s,, + lou<)-a. I-lasznos kapcsolasi t i v o l i g (S) Meghatiroxott iizemi fesziiltsegen es kornyezeti homt-rseklet mellett mert kapcsolisi tivolsig. Ertkke: 0.9 S , < S I 1.1 S,

- - Munkatavolsig (SJ Az a tibolsag. amelynil a felhasznilasi koriilmenyek kozott a jelvaltozis bizto- san bekovetkczik. (A katalogusokban rnegadott tipfeszL11tsig. es h6niCrsCklet- tartominyon beliil.) Erteke: 0 < S,10,81 st,. Az S, ir t ike ;I ,.rn&rGlemez" leirisiban szereplo anyagminkskgre vonatkozik. mert a merofej erre a legi.rzekenyebb. (Az iirvenyiramil vcszteseg mellett a fer- romigneses anyagokra jcllcmro i tmig- nesezesi, misnkven hiszt~rl:~isveszte:;C@ is fellip.) Egyeb fkmtirgyah cseten a hii- vctkero korrekcios tP11yezokkel szimol- hatunk: Kromnikkel otvozetek: S;, 0,9 S, BronzotvGzetek: s, 0,5 s,, Aluminium, rer: s, 0.4 s,,

- Ismetlesi pontossig A hasznos kapcsoldsi tivolsig reprodu- kilhatosigit adja meg ket egymist ko- veto kapcsolis esettre, a kovetkezo felte- telek mellett: a vizsgalati ido ne haladja meg a 8 or i t ; a kiirnyezeti homt.rseklet legyen 15 "C Cs 30 "C kozott; a tipfe- sziiltstg maximilis elterese a nCvlegestol i 5% lehet.

- Kapcsolasi hisztertzis Az az utkiilonbig, amely koze1itesnt.l a bekapcsolasi tavolsag, 6s eltavolodasnal a kikapcsolisi tavolsig kozott merheto. Ezt az erteket a hasznos kapcsolasi ta- volsag szazalt.kiban kell megadni.

A szabviny a fenti fogalmakon tul kiter a maximalis kapcsolasi frekvencia definicio- jara es merksi koriilmenyeire, a kiilonbozo kimenofokozatok kapcsolasi modjara, ks a kiilonbozo kimeneti paramkterek ertelme- zesere.

2. Az oszcillitorfokozat felkpitkse

A gyari erzkkelok zomeben induktiv ha- rompont kapcsolast alkalmaznak ebben a fokozatban. A kapcsolas kozepes frekven- ciastabilitasa mellett az oszcill~cios ampli- tudo hofokfiiggise minimilis, es az alkat- resz-szama is csektly. (Ez utbbbi nagyon lenyeges szempont, hiszen az aramkornek sokszor nagyon sziik helyen kell elfernie.) Nem mell6kes az Qramkor kis fogyasztasa sem. Mivel az amplitudo fiiggese az alkal- mazott vasmag anyagatol, kialakitasatol, es a szabvinyos mCrolemez merofeliilettol

mert tivolsLgJtol csak nagyon bonyolult. 6s durva kiizelitest ado formulikkal irhato le. a malematikai modellek felillitisa es alkalmazisa hclyett ctlszeriibb az adott vasmaghoz a legoptimilisabb menetszi- mot es a rezgiikiiri kapacitist kiserleti uton rneghatirozni.

A ? / ( I lihrlin az iltalain kikiserletezett. Cs a legkiil6nfelebb erzekclokben bevlilt kap- csol;is lithato. A kCsiibb isrnertetendii kii- liinfclc vilto7atokbarl - ahol ezt az oszcil- Iitort alkalmaztam - a riszletes rajz he- lyett csak a ?/h blokX.sc;i~aju fog szerepelni. Ha a7 alkatrCszdrtekekhe11 elterCs van az credeti rajzhoz kepest, arra ott kiiliin felhi- vom a figyelmet.

A kapcsolds kimcnii fesziiltsegenek vil- to~isAt a szabvinyos merolemezzel mCrve :t 3. dhrrj>z lithati, karakterisrtikit kapjuk.

(A meres 6 V IJ, mcllett. 1N914-bol Cs egy 68 nF-os pufferkondenzitorbi,l ill6 soros diodis meroegyenirinqit6 kimene- ten tortent, 10 M R belsii ellcnillisi~ volt- merovel. Az R , I00 R-T;L volt beilllitva.)

A giirbebol lithato. hogy 1 ].--I 2 mrn t i - volsigig meg nlncs lenyeges szintvilto7is. a putferkondenzitor fesziiltsege kb. 4 V . A SesziiltsCg a t icolsig csokkentt.s&vel r16- szor lassan. majd rohamosan csokkcnt. A v3smag feluletet a lemerzel kh. 3 mm-re megkiizelitve az oszcillitor lelillt. A gya- korlatban 10 mn1-ig igcn kedvcrd ismetlksi pontossigot Crhetunk el.

A kapcsolist tiibb, kiilonbozii v m a g - gal is kiprobiltam. Legjobb eredmenyt a nagy relativ permaebilitisu anyagok (M2000, N22) adtik. A vasrnag BtmCroje- nek novekedesevel a biztosnsagosan 6rzi- kelheto tivolsig is nott. Peldiui: (a46 M2000 HAGY fazkkmagon 15 + 45 mene- tes, 3oxo,08-as litzehol kksziilt tekerccsel 35 mm-ig, egy 1216, ismeretlen eredetii es anyagu hangfrekvencias fazekmagon 20 + 60 menetes. @0,08MZZ-bol teker- cselt tekerccsel, 10 nF-os hangolokapaci-

3. dhra

183

tassal 3 mm-ig hasznalhato erztkelot ke- szitettem.

Egyeb meretu magokra is ki lehet kiser- letezni az optimalis menetszamot es rezgo- kori kondenzatort. A tekercs elktszitesenel az adott maggal elerheto legnagyobb josa- gi tenyezore torekedjiink, a C, mindig jo minosegii polistirol-kondenzator legyen.

Az oszcillatortranzisztor tipusa kozom- bos, barmilyen kisteljesitmenyii, kismeretu p-tipusu Si planartranzisztor megfelel, ha egyenaramu aramerositesi tenyezoje leg- alabb 100. Az emitterellenallassal az osz- cillator legkedvezobb munkapontja allit- hato be, amely elsosorban a rezgokor kor- josagabol es a kimenet terheMstto1 fiigg. . A 2. abra szerinti oszcillatorkapcsolas kb. 2,5 V 6s 25 V tipfesziiltseghatarok kozott minden aramkori valtozis nelkiil mukodokepes. A jelfrekvencia kb. 50 kHz.

3. Gyakorlati kapcsolasok

Eloszor egy igen egyszerii, kis alkatresz- igenyii. ezert kismeretiire elkkszitheto kap- csolast mutatok be a 4. abrun. Az oszcilla- tort egy soros diodas demodulator es egy open kollektoros kapcsolofokozat kovet. mely egy felhuzo-ellenallassal ellitott TTL Schmidt-trigger bemenetit kepes mcghaj- tan]. Az erzekelo a loglkai rendszer 5 V-os tapfesziiltsegerol miikodik. A kimenet ,,aktiv H", tehit az erzekelofeliilet kozeli- tesevel a kapu eredetileg L szintii bemenete

5. abra

184

4. abra

H-ra valtozik. A valtozasi sebesseg lassu, de a trigger kimeneterol mar a TTL rend- szer szamara feldolgozhato, megfelelo 01- dalmeredeksegii jel veheto le. A kapcsolas- nak - mint az egyszerii diodas demodula- torral rendelkezo kapcsolasoknak altala- ban - gyenge pontja a dioda maradekfe- sziiltsegCnek negativ hofokfiggese. Ez azt eredmenyezi, hogy a homerskklet emelke- desevel a maradtkfesziiltseg csokken, 6s

Z, elhagyhato. Normal TTL kapu meghaj- tasara a b) abra szerint alkalmas. Ugyanez a kapcsolas ellenkezo polaritasu tranzisz- torokkal ,,aktiv L" miikodesmodu. Kis terhelesekhez az open kollektoros fokozat- ban kisteljesitmenyii tranzisztor, pl. BC212, vagy ellenkezo polaritasu aram- korben BC 184 is alkalmazhato. A panel- terv es beiiltetesi rajz a 7. abran lathato.

Egy ,,profin megoldast lathatunk a 8. abrrin.

A jol ismert, sokoldalu 723-as IC ebben a kapcsolasban - elteme a szokasos tapfe- sziiltsegstabilizatori funkciojatol - mint precizios komparator iizemel. Az IC 6. laban megjeleno kb. 7 V-os referenciafe- sziiltstgrol taplaljuk az oszcillatort, Cs a R2-R3 referenciaosztot. A demodulator kimenojelet a komparator invertal6 beme- netere, a leosztott referenciafesziiltseget a homers~kletkompenzalo diodan keresztiil

viltozatlan oszcill;icios amplitude nlellett a C , pufferkondenzitoron a fesziiltseg nii. Ezt a hatist hivatottak kompenzalni a TI bazisosztojinak also tagjiban elhelyezett dibdak.

A kapcsolis panelterve es beiiltetesi rajza az 5. abrin lathato. A 6 . abran bemutatott kapcsolas eredetileg rele miikodtetesere ke- sziilt. (a) Az U, 12 V es 24 V kozott valaszt- hat6 meg, a kimenoaram max. 100 mA. A soros diodas demodulator kimenojelet egy tranzisztoros Schmidt-trigger dolgoz- za fel, melynek visszacsatolo igaban talal- hatok a homerskklet kompenzalo diodak. A Schmidt-triggert egy open kellektoros kapcsolofokozat koveti. Az oszcillator es a Schmidt-trigger fesziiltseget a Z, stabili- zalja. Az R, ellenallas alkalmassa teszi a kimenetet rovid idejii rovidzarlat elvisele- sere, a D, forditott polaritasu tapfesziiltseg ellen vedi az aramkort, a D, a reletekercs kikapcsolasi tranziensei ellen vedi a vegfo- kozatot. Az aramkor kimenete ,,aktiv H". Nemcsak rele, hanem pl. HTL logikai ha- lozat meghajtasara is alkalmas, ha a kime- netre kollektorellenallast kapcsolunk. Al- kalmazhato TTL, vagy DTL rendszerek- ben is. Mivel ilyenkor U, = 5 V, az R, es 7. abra

a nem invertalo bemenetre vezetjiik. De- modulatorkCnt b kompenzalo diodakent a jobb termikus egyiittfutas erdekeben egy BCY88 tipusu kettos tranzisztor bazis- kollektor diodait hasznaljuk fel. Az aram- kor U, kimeneterol vezereljiik a T, kapcso- lotranzisztort. Mindaddig, mig az invert& lo bemenet fesziiltsege nagyobb, mint a nem invertalo bemenete, a T, lezart alla- potban van. Amint a demodulator fesziilt-

' sege a leosztott referenciafesziiltseg Crtekk- re csokken. a komparritor atbillen, Cs a T, kinyit. A kimenet tehat aktiv ,,Ln. Az in- vertalo ks nem invertalo bemenetekre me- no vezetekek felcserelesevel a miikodes az ellenkezojere viltozik: nyugalmi allapot- ban a tranzisztor vezet, es az erzekelo aktiv allapotaban lezar. A vegfokozat vedelme az elobbi kapcsoloehoz hasonloan van kiala- kitva. Az R,, R,, Z,, LD, lehetove teszik az erzekelo allapotinak vizualis kijelzeset.

Az aramkor 10 V . . .40 V tapfesziiltseg- hatarok kozott iizemeltetheto, stabilitasi jellemzoi es ismetlesi pontossiga eleget tesz az idezett szabviny eloirasainak. Fele- pitese egyszerii, a kiskereskedelemben kaphato olcso, hazai gyartisu anyagokbol kivitelezheto. A panel a 9. abra szerint keszitheto el. (Megjegyzes: ha a meretek tovabbi csokkentese a cel, a dual in line tokozisu IC helyett kerek femtokozasu is alkalmazhato. Mivel ennek U, kimenete nincs kivezetve, a normal kimenet es a kapcsolofokozat bazisellenallasa koze egy 6,2 V-os Zenert kell kotni.)

8. abra

A 10. cibran szereplo kapcsolas tapfesziilt- skgigenye es QramfelvCtele kifejezetten ala- csony. Mar 0,8 V-os fesziiltdgrijl biztonsa- gosan,miikodik, a maximalis dpfesziiltsege 6 V. Aramfelvetele 1 V-ro1 kb. 0,4 mA. Az oszcillatorfokozat annyiban ttr el az 1. pontban leirttol, hogy a bazisellenallas 330 K helyett 47 K. A demodulici6t az R, ellenallassal kismertekben elofeszitett T, tranzisztor vtgzi, melynek bazisat a C, csa- tolja az oszcillator kimenetehez. A T, kol- lektoran a C, nelkiil negativ impulzusok jelennek meg. A C, bekottsevel a kollektor fesziiltsCge ,,kisimul" i s a kondenzator nt- hany tized voltos pozitiv fesziiltsCgre tolto- dik fel. Ez a fesziiltseg alatta marad a T, kb. 0,6 V-os nyitofesziiltsegenek, igy az lezarva marad, a T, pedig az R, ellenalla- son keresztiil folyo bazisaram hatasara te- litesbe keriil, a kimenet kozel foldpotencia- Ion van. Ha a tekercs sz6rt terebe fkmtargy keriil, a T, koilektorlin megjeleno negativ impulzusok amplitudoja lecsokken, i s igy a C, az R,-on keresztiil magasabb fesziilt- segre toltodik. Ha a C, fesziiltsege eleri a T, nyitofesziiltst.get, az kinyit, kollektorfe- sziiltsege lecsokken, ezzel T, lezir. Az at- kapcsolasi folyamatot az R,-el megvalosi- tott kismertekii pozitiv visszacsatolas meg- gyorsitja, hatarozottabba teszi.

Ez az aramkor elvileg egy fogyaszto - pl. a kimenet es az U, koze kotott miniatur rizsszemizzo - miikodtetesere is alkalmas, de alapvetoen vezerlojel eloallitasara lett tervezve (Id. kesobb). Az elozo kapcsolas-

9. abra

hoz nemikepp hasonloan miikodik a ko- vetkezo aramkor (1 1. abra) .

Az oszcillator jelet egy CMOS Schmidt- trigger fogadja (G,), melynek kimeneten kozel szimmetrikus nCgyszoghullam jele- nik meg. Ez az R2-n keresztiil kb. a tapfe- sziiltseg felere tolti a C,-t, igy a G 2 nem tud atbillenni, kimenete H szintre keriil. Az ellentetes ertelmii kimenet L-en van. Ha az oszcillaci6s amplitudo csokken. a G I kimenettn megjeleno impulzusok sze- lessege is cdkken, igy a kondenzatoron a fesziiltseg emelkedik. Amint a C, fesziiltse- ge eleri a G, also kapcsolasi kiiszobszint- jet, a G,, G, is atbillen, Is a kimenetek invertalodnak. Kozben a G, miikodteti az LD, kisaramu LED-et.

A kapcsolo CMOS, vagy LTL bemene- tek meghajtasara szolgal. Tapfesziiltseg- tartomanya ennek megfeleloen 3 . . . I 5 V (CMOS) ill. 5 V (LTL). Fogyasztasa ala- csony, fofokstabilitasa kivalo. Ha egyeb celra kivinjuk felhasznalni, kimenetkre egy darlingtont kell kotni. A 11. abra sze-

10. abra 11. abra

185

rinti kapcsolis paneltcrve a 12. dhrdn l i t - hato.

Az eddig bemutatott kiizelitcsi-rzekclii- elektronikik kivktel nelkiil univerzrilis fel- haszniiisra szlint, kommersz alkatreszek- bol epiiltek fel. A kovetkezo kapcsoldsi peldaban egy olyan IC szerepel, melyct kifejezetten erre a celra dolgozott ki a Sie- mens ceg. (13. dbru)

A TCA 205 belso blokkvazlata, Cs jel- lemzo alkalmazisa az abrirol Icolvashat6. A rajz a normal, 14 18bu dualin line toko- zisu valtozatot ibrazolja. (TCA 205 A). Kismeretii erzekelok szamira gyartjak az IC 8 kivezeteses miniatur muanyagtokoza- su valtozatat is TCA 205 WI, illetve WII. tipusjelzCssel.

A blokkvazlatbol lithato, hogy a bipo- laris tranzisztorokbol felepulo iramkor Ie- nyegeben az 1. pontban megismert aram- kori egystgeket tartalmazza, kiegeszitve egy belso fesziiltsegstabilizatorral, amely az oszcillitor, a demodulator, es a kompa- ratoriramkor szimara kb. 4 V-os stabili-

zilt fcsziiltseget szolgiiltat akkor, ha a t ip- fcsziiltseg a megengedett 4.75. . .30 V-os hatlirok kiizott van, valamint egy un. be- kapcsolisi kksleltct8 aramkorrcl. Ez uthb- bi kapcsolis a bekapcsoliskor keletkezo kimeneti tranziensjel kialakulisit akadi- lyozza rneg. Az iiramkiir fclkledt-si idejet a Lulso C, kapacitis hatrirozza meg. A be- kapcsolAs ktsleltetes: t, = 200 rnsipF. A rc7g;ihijr az L , , megcsapolis nilkiili te- kercsbiil 6s a C , polisztirol kondenzitor- bol ill.

A dernodulLitor fokozat integri16kon- denzitorit (CZ) ?z iramkiir 3. l ib ihoz kell csatlakoztatni. Ertkkc a rezgokor Liltal niegszabott frek\,cnciitoI fiigg: jclen eset- bcn a kb. 180 kIl7 miikiidcsi frck\c~lcidhoz 1 nF,'-os kapacitis tartorik.

A I > , potcnciomt-tcrrel a kapcsolisi tci- volsig, a P,-vel a hiszterezis illithatb be. A kapcsolisi tivolsig a vasmagitmi.ro max. 0.6-szorosa, a hiszterkzis a kapcsolisi tivolsig min. 3",,;-a lehet. A ntvlegcs kap- csolisi tivolsig az ib ra adataival 13 mrn, a kapcsoldsi tivolsrig hiifokfiiggCse 0, IU,,!K.

A kimeneti f o k o ~ a t a~~tivalencia-fi~nkci- ot valbsit meg: a k t t open kollektoros ki- meneti tra~izisztor cllentetes krtclembcn kapcsol.

A mintakapcsolisban LED-eket hajta- nak meg, de termkszetesen rcletekercsek, vagy felhuzoellenillissa1 logikai kapube- menetek, ill. nagyteljesitme~~yu tranziszto- rok, vagy tirisztorok vezerltsere is alkal- masak.

A kapcsolis nyugalmi iramfelvktele ter- hells nklkiil max. 5 mA, a miniatiir tokozi- su viltozatoke tipikusan 1 mA. A kimeneti fokozatok terheloirama legfeljebb 50 mA lehet.

Egyes ctgek hasonlo funkcioju tokozat- Ian hibridaramkoroket is forgalomba hoz- nak. Ezek jeliegzetcss6ge, hogy az trzeke- lotekercsen kiviil semmilyen kiilso alkat- reszt nem kell csatlakoztatni hozzijuk, rendkiviil kis meretiiek es nagy megbizhato- saguak. Jellegzetes kepviseloik a Philips OM 286 6s OM 287 tipusjelzCsu vastagreteg- hibridjei. A lapkik mirete kb. 5 x 36 mm.

4 lapka mindkl-t vcgkntl 3-3 forrasztopa- pucs van kialakitva: az egyik kapocssor- hoz a lehgazlisos CrzCkelijtekercs kivezete- scit. a misikhor a hriromerii kibclt kell forra:;rlani. Az 1C-k t6pfeszultsegt;irtomL- nya 4.5. . .30 V, 23 V-nil nagyobb tipfe- sriiltscg eseten a maximilis kirnenoiram 250 mA.

A hiszterezis 3 . . . IO'!,;,, a kapcsolasi frekvencia 5 kHz(!). Ez utobbi jellernzo alkalrnassli teszi az ilyen Liramkiirrel mu- kijdo kozeliteskapcsolot nagyfordulatszi- mu tengelyek fordulatszim erzekeleskre is, ha pl. egy fogaskertk fogainak az krzekelo- feliilet elotti elhaladisibol adodo kimeneti impulzussorozatot digitalis frekvenciame- robe vezetjiik.

4. KCtvezetCkes kozelites-kapcsolok

Az elozo pontban ismertetett kapesolri- sok kivetel nklkiil a haromvezetekes koze- littskapcsoi6k csaladjiba tartoztak. Ezek kozos jellemzoje, hogy miikodtetesiikhoz kiilon tapfesziilts6gre van sziikskg. Ez olyan uj fejlesztesu gepeknel, berendeze- seknC1, melyek valamilyen elektronikus ve- ztrloegyseget t s az ehhez tartozo tapegyse- get tartalmaznak, nem jelent problemat. A tervezo szabadon valaszthat a gyartok altal kinalt szeles valasztt.kbol, az amator pedig megepitheti a 3. fejezetben bemuta- tott kapcsolisok koziil a ckljanak legjob- ban megfelelot. Mas a helyzet rtgi konst- rukci6k korszeriisitesenel, mikor mechani- kus vCgallaskapcsolot kellene kozvetleniil kiviltania korszerubb, megbizhatobb, pontosabb elektronikus kapcsol6val. Az tervezesii, de egyszerii, vezer1oelektronik~- val nem rendelkezo. csak erosaramu kap- csolbszekrenyben elhelyezett nagyfesziilt- segii relekkel, magneskapcsolokkal veze- relt, hagyomanyos elvek alapjan mukodo gepeknel is felmeriil ez az igeny. A gyartok termeszetesen az ilyen felhasznalokra is gondoltak, es kifejlesztettek az un. ketve- zetekes kozeliteskapcsoloikat, melyek - ki-

sebb-nagyobb megszoritasokkal - a mik- rokapcsolok helyere kozvetleniil bekothe- tok. Mukodesi elvuk azonos a hiromveze- tkkes viltozatokeval, de a mukodesiikhoz sziikseges energiat a kapcsolt fogyaszto Bramkorebol nyerik. Ebbol a tenybol ad6dnak az elijbb emlitett megszorit&ok: - Mivel az iramkornek kikapcsolt rillapot-

ban is szuksege van tiparamra, a fo- gyaszton minimilis. tobbnyire csak ne- hiny mA aramnak ilyenkor is at kell folynia. Ha ez a feltetel a fogyaszto tulsa- gosan nagy ellen2illasa miatt nem telje- siil. ugy azzal parhuzamosan egy megfe- lel6 erteku ellenillast kell kapcsolni.

- Az elektronikus kapcsolon zirt allapot- ban is esnie kell akkora fesziiltsegnek, hogy az iramkor biztonsagosan mukod- hessen. Ez a fesjriiltsegesCs legfeljebb 10 V lehet, amely pl. a 220 V-os relek miiko- deiben nem okoz zavart, de a 24 V-os iramkorokben jelentos. A ketvezetekes kozelites-kapcsolok specifikici6jaban altaliban azt a minimalis tapfesziiltseget adjak meg, amelynel a fesziiltsegeses a tapfesziiltseg 20";-a. A 24 V-os peldanil maradva ez 4,8 V-ot jelent, tehit a fo- gyasztora jut@ feszultstg az eredeti he- lyett csak 19,2 V lesz. Tobbnyire az ere- deti 24 V-os reli, vagy jelzoizzo ezzel is miikodokepes marad, de sziikseg eseten ki kell cserelni ezeket 18 V-os nevleges fesziiltsegii alkatreszekre. A ketvezetekes kozeliteskapcsolok ilta-

lanos blokkvazlata a 14/a abran lathato. Az 1. egyseg egy komplett, haromvezete- kes kozeliteskapcsolo aramkor, mely a 2. elektronikus kapcsolot vezerli. A Z, a 2. kapcsolo zart allapotaban az 1. aramkor mukodesehez sziikseges minimalis tapfe- sziiltseget biztositja. Ha a kapcsolo nyitva van, a ket kapocs kozott kozel a teljes tapfesziiltseg merheto. A 4. aramgenerato- ron keresztiil taplalt Z, zenerdioda akada- lyozza meg, hogy ilyenkor az elektronika- ra veszelyes nagysagi fesziiltseg keriiljon. Az abrabol a kovetkezo tanulsagokat von- hatjuk le: - A kttvezetekes kapcsolok helyettesito

kapcsolasa az idealis kontaktus helyett a 14/b szerint kepzelheto el. A kontaktust helyettesito K elektronikus kapcsoloval sorba kapcsolodik annak R, belso ellen-

dhru

illisa es az U, fesziiltsegforrlis. A soros tagokkal parhuzamos az I, iramgeneri- tor, amely nyitott allapotban is meghati- rozott iramot bocsit i t az aramkoron.

- A kapcsolis legjobban igenybevett eleme az Qramgeneritor. Kikapcsolt allapot- ban ugyanis igen nagy fesziiltseg eshet rajta, amely a vezerloelektronika Bram- felveteletol fiiggoen komoly disszipaciot okozhat. A vezerloiramkor aramfelvete- let ezert a leheto legkisebbre kell leszori- tani. Termeszetesen ennek az is feltetele, hogy a kapcsolofokozat vezerlCsehez ne legyen sziikseg tul nagy teljesitmenyre.

- A vezerloelektronikanak a leheto legki- sebb tipfesziiltseggel is mukiidokepes- nek kell lennie, hogy az U, belso fesziilt- segesest minimalis ertekre le lehessen korlatozni. Ez a feltetel maea utan von- - ja, hogy a kapcsolofokorat vczerlesehez kis mukodteto fesziiltseg is elegendo le- gyen. Ezek a feltetelek a korszerii felvezetoesz-

kozokkel teljesithetok, es a ketvezetekes erzekelofejekkel ugyanolyan jo jellemzok erhetok el, mint haromvezetCkes tirsaik- kal.

A 14/a abran lathato kapcsolis csak egyeniramu korben miikodtetheto. Ha a bemeneti kapcsok ele egyeniranyitohidat kapcsolunk, alkalmassi tessziik az gram- kort valtakozoaramkorii hilozatokban torteno kozvetlen alkalmazasra is. Ha ez ut6bbi esetben a kapcsoloelem tranzisztor, az erzekelij univerzalis; mind egyen, mind valtakozoaramu aramkorbe beiktathato. A tirisztorok kapcsolokCnt valo alkalma- zasa sok tekintetben elonyosebb, mint a tranzisztorokk, de a tirisztoros kapcsola- sok termeszetesen csak valtakozoaramu aramkorben hasznalhatok.

A 15. abra egy 24 V-os alkalmadsa tewe- zett aramkort mutat be. A kapcsoliKlem egy kozepes teljesitmenyu tranzisztor, mely a B, egyeniranyitohid egyenfesziiltsegii atlo- jaban helyezkedik el. A tranzisztor kollek- tor-kortben talalhato 3 db, nyitoiranyban sorbakotott dioda kepezi az U, fesziiltseg- forrast. A diodalanccal pirhuzamos LED-R, komplexum lehetove teszi a kapcsolasi 91- lapot vizualis kijelzeset. A T,, tervezerlesii diodinak kotott FET egy kb. 5 mA-es aramgenerator, amely az LD,, nyitoirany-

ba kapcsolt LED-el hajtja meg. (Tapaszta- latom szerint ilyen kicsiny - 1.5- 1,7 V - fesziiltsegtartominyban viszonylag jo ho- fokstabilitisu, es a legegyszeriibb kivitelii konstans fesziiltsegforrast a stirga fenyii LED kepezi). Az Qbran blokkvazlatszerii- en abrizolt kapcsolisi riszlet a 10. ibran bemutatott extrem kis fesziiltseggel uzeme- lo erzekelo kapcsolis azzal az eltiressel, hogy az ott szereplo R, erteket 10 1Kw-rol 1 1Kw-ra viltoztattam.

Az aramkor bemeneti kapcsai kozott talalhato ket szembekapcsolt zener-dioda az induktiv terhelesbol adodo, vagy a hi- lozatbol barmilyen egyeb okbol beerkezo rovididejii fesziiltsegtranzienseket vagja le. Erre a helyre barmilyen, kb. 50 V nevleges letoresi fesziiltsegii. kozepes teljesitmenyii Zener-dioda, vagy direkt erre a celra gyir- tott ,,Transient supressor" dioda megfelel. A kapcsolis univerzilis. es kb. 50 mA-ig terhelheto. 15nnCI a terhelesncl a kapcsok kozott eso feszultseg kb. 4 V. Az aramkor nyugalmi iramfelvetele 5 mA. Ha csak viltakozoiramkiirben szindekozzuk az t.rztkelot alkalmazni. a T;, helyett celsze- riibb valamilyen kisteljesitmCnyii, TO to- kozisu tirisztort bekotni. Ezt minden aramkori valtoztatas nelkiil megtehetjiik, raadisul a tirisztor tokkialakitasa meg- egyezik a BC 30 1 tranzisztoreval. Iabkiosz- tisa pedig iramkori szempontbol ,.pin kompatibilis".

A kistrleti kapcsolisban egy. az EM boltbol beszerzett 17T4 tipusu tirisztort probiltam ki. A terheloiramot 250 mA-ig novelve az Crzekelon eso fesziiltseg 4,2 V volt. Az aramkorbe kapcsolt vriltakozoa- ramu, 24 V-os kis migneskapcsolo hibat-

16. abru

187

20. abra

ros diodas demodulatort, 6s az oszcillator tapfesziiltsCget stabilizalo, 6s szuro R,, Z,, C, elemeket tartalmazza. A Zener-fesziilt- seg ugy lett megvalasztva, hogy a Z, es D, hofokfiiggese egymast kompenzalja.

A merofej karakterisztikaja hasonlo jel- legu a 3. abran bemutatotthoz. Mivel ez a jelleggorbe kozel sem linearis, ki kell jelol- ni azt a tartomanyt, melyben a gorbe mere- deksege atlagosnak tekintheto, t s a jelval- tozas meg jol ertekelheto. A 3. abran ez kb. 4 es 8 mm kozotti tavolsagnak felel meg. A karakterisztika mas vasmagmeretek 6s tekercsadatok, ill. az oszcillator munka- pontjanak eltero beallitasa mellett mas es mas lehet, igy a miikodes szempontjabol hasznos tartomanyt az elkksziilt pelda- nyon utolag, rneressel kell rneghatarozni.

(A kozolt jelleggorbe felvetele egyebkent nagyon egyszeriien, de a celnak megfelelo pontossaggal tortent: egy kengyeles mik- romkter a110 merofeliiletehez ragasztas- sal rogzitettem a vasmagot, mozgo mero- feliiletehez pedig a szabvanyos merole- mezt.)

Az analog helyzeterzekelo egy harom- eres kabellel csatlakozik ahhoz a specialis elektronikus egyighez, amely ellatja tap- fesziiltseggel, feldolgozza kimenojelet, es a tovabbi feldolgozas ctljab61 TTL vezerlo- jeleket allit elo.

A TTL kimenetek szintvaltozasara vi- zualis es akusztikus jelztssel is figyelmez- tet.

A kiertekelo elektronika tehat egy stabi- l idl t halbzati tapegyiget, egy precizios

referenciaforrast, egy komparatort, ks egy TTL szinteket eloallito aramkort tartal- maz az akusztikai jelet eloallito hanggene- ratorral es hangsugarzoval, valamint a jel- zo LED-el kiegeszitve. Az egyseg kapcso- lasi rajza a 20. abran Iathato.

A halozati fesziiltseg a CS, kesziilekcsat- lakozon, a K, kapcsolon, a B, biztositokon es a C,. . .C,, F, tagokbol a110 halozati zavarszuron keresztiil jut el TR, hblozati transzformator primer tekercsere. A sze- kunder oldalon egyeniranyitas es sziirts utan kb. 14 V pozitiv, es negativ nyers egyenfesziiltseg a11 rendelkezesre, melybol az R,, Z, tag + 9 V-os, az R,, Z, -9 V-os stabilizalt fesziiltskget illit elo az IC, kom-

szakaszit a helipottal i t lehessen fogni. A tiibbi alkatresszel szemben kiilonosebb kovetelmenyek nincsenek.

6. Az induktiv kozeliteskapcsolok tokkialakitasa

Az erzekelok tokozasival szemben ta- masztott kovetelmenyek: -Vedjek meg az aramkort es az erzekelo

tekercset a karos kornyezeti hatisoktol (por, kiilonbozo huto-keno folyadekok, vegyi anyagok, esetleg korroziv gizok, gozok, mechanikai hatasok.)

-A tokozis biztositsa az erzekelotekercs stabil rogziteset, hiszen a pozicionlilas

1 rnenetes korrdz~dhllb ocelhaz, 2 rogzitbanydk 3 erz lke ib tekerrs , 4 f e l faz4kvosrnog, 5 e!ektro-

I n ~ k u s panel 6. kbbel, 7 khbelrogzitd gyilrG,

30 rniiqyonta k~ontes, 11 roqz i tb furo tok 8 sz l i kon&rn~ hhe l y , 9 rnGonyag vhdblernez, 1

I

pontossagit a deformiciora hajlamos tokkialakitas csokkenti.

-Legyen konnyen felszerelheto. ill. beepit- heto, lehetolcg rendelkezzen valamilyen egyszerii finombeallitisi lehetoskggel is.

A tokozisi formikra - ugyanugy mint az elektromos parameterekre es a pontos- sagi jellcmzokre - nemzetkozi ajanllisok Cs szabvlinyok vonatkoznak. (pl. EN 50025).

A gyartok az altalanos cel~i, szokvanyos kornyezeti feltttelek mellett hasznalhato tipusokat olcso, muanyagbol kksziilt Cs mugyantaval kiontott tokkal litjak el. Ezek hengeres, vagy szogletes alakuak. A hengeres valtozatot pl. felfogobilinccsel, vagy a vele szillitott muanyag felfogoken- gyel segitsegevel erosithetjiik fel. A szogle- tes hazakon kiilonboio furatok, nyilasok talalhatok a csavaros roezites ckliara. A - nagyfesziiltsegii, ketvezetekes muanyaghizas kozelittskapcsolok kettos szigetelesuek.

25. cihru. A bul olduli hrzekelu ri 6. Lbrin, a kozhpsii a 8. i b r i n , a johb olduli u 20.

i b r i n szereplii drunlkort turtulnru~zu. ( E z utdbhi chip-ulkutr6s;ek fell~us;ndlrisdrul liesziilt, igy a punc.1 befir1 uz 08 hazhu.)

A durva kornyezeti hatisoknak kitett erztkeloket a sokkal dragibb, korrozioil- 10 acelbol kesziilt hengeres hizban helye- zik el, t-s mugyantival ontik ki. A hengeres tok menet nelkiili. vagy menetes lehet. Az utobbiak rogzitese 6s beallitisa nagyon egyszerii: egy megfelelo atmeroju furattal ellatott lemezfiilbe dugva a menetes hen- gert, Cs mindket oldalrol a vele szallitott specialis hatlapu anyakkal kozrefogva a lemezt, az erzekelot beallithatjuk es rogzit- hetjiik. A tokok itmeroje. ill. menete ter- meszetesen szabvanyos. Az riltallinosan el- terjedt meretek:

6,5; 8; M 8 x 1; M12x 1; M14x 1; M16x 1; M18x 1: M22x 1.5; M30x 1,5; M36 x 1.5.

A nagyfesziiltsegu valtozatok tokja a vedofoldelesre kotendo!

A 24. dhran egy hazilag kivitelezheto, egyszeru mugyantakiontesu erzekelofej vizlatos metszetrajzat, a 24. abrun pedig egy professzionalis, menetes, korrozi6allo acelbol kesziilt konstrukciot lithatunk. VCgiil a 25. abra fotoja nehany hazilag kesziilt kozeliteskapcsol6t mutat be.

Kettos bemenetii URH-antennaerosito a CCIR savra

Plachtovics Gyorgy mbszeripari technikus

Hazink szerencses foldrajzi fekvtse le- hetove teszi tavolabbi musorszoro URH adok vetelet. A rendszeres tavolsagi vetel - csak nagy nyeresegu antennaval es erze- kenv vevokCsziilekkel biztosithato. Az an- tennafej altal produkalt pV nagysagrendu fesziiltseg a hosszu levezetokabelen jelen- tos csillapitast szenved. Mint tudjuk a sza- lagkabel csillapitasa kisebb, mint a koaxa- lis kibele. A szalagkibel hatrinyai viszont a kovetkezok. Konnyen seriil, gyorsan elo- regszik. Az eloregedes folyamata kettos: a napsugarzas (ultraibolya sugarzas) a polie- tilen szigetelest ridegge, torekennye teszi. A masik jelenstg a szalagkabel elszennye- zodkse. A rarakodott korom ks por nedves, esos idoben jelentosen megnoveli a vezetek csillapitas~t. A koaxialis kabel ltinyegesen tartosabb. Levezetesenel nincsenek kiilo- nosebb kotottsegek pl. falba, vakolatba beepitheto. Vesztesege nem fiigg az idoji- rastol. Ara viszont lknyegesen magasabb.

Az antennaerosito az antennafejre, vagy annak kozelebe szerelve (padlister) az an- tenna jelet kb. 10-12-szeresere erositi. A felerositett jel a levezetokabelen a vevo- kesziilek bemenetere jut.

Nagyobb jelnel a levezetokabel csillapi- tisa kevesbe ervenyesiil. Lenyegeben tehat a jel/zaj viszonyt javitottuk meg. Az alab- biakban ismertetesre keriilo antennaerosi- to linyeges tulajdonsagai a kovetkezok: 1)Kettos bemenettel rendelkezik. Kt t kii-

Ionbozo irinyba illitott azonos frekven- ciasavban iizemelo antenna jelet kozosi- ti.

2) Bemeneti fokozati FET-tel mukodnek. Ennek az alabbi elonyei vannak: Igen kicsi az intermodulacios torzitas, vala- mint a sajit zaj, nagy a bemeneti tulve- zkrelhetoseg.

3) Az eloerosito tekintelyes fesziiltsCgerosi- tessel rendelkezik. (A 2 20 dB). Ennek elonye a sztereo vetelenel jelentkezik, ah01 koztudottan nagyobb bemenojel sziikseges.

4) Az eloerosito szilicium alapanyagu fel- vezetokkel lett megepitve. Ennek ko- szonhetok kivalo termikus tulajdonsi- gai. Az eloerositoben lev6 filvezetoket a

KERAVILL, illetve a muszaki kereskedok boltjaiban megvisarolhatjuk. Az eloerosi- to megepitksehez az URH es TV technika- ban valo jartassag ajanlatos. Bemereskhez AC-DC csovoltm~ro, esetleg URH szig- nalgenerator sziikseges.

Miiszaki adatok:

Erositks: 2 20 dB Bemeno impedancia: 60-75 R Kimeno impedancia: 60-75 R Tapfesziiltst-g: + 1618 V Frekvanciasav: 87-100 MHz

Miiszaki leiras Az eloerosito elvi kapcsolasi rajza az

1-es dbrdn Iithat6. A bemeneti fokozatban

1 . dbra. Elvi kapcsoldsi rajz

192

levo T I 6s T,,,-es tranzisztorok N csatornas tervezerlCsu tranzisztorok. A bemeno fo- kozatban a FET tranzisztorok alkalmaza- saval a keresztmodulacio lehetosege csok- ken. A tervezerlesu tranzisztorok kimeneti karakterisztikaja negyzetes jellegu. Ez ke- vesebb harmonikust termel, mint a bipoli- ris tranzisztoroke, amely exponencialis jel- legu. A mintapeldanyba a TEXAS INST- RUMENTS Lltal gyirtott 2N4416 tipusu N csatornas szilicium planar epitaxialis FET lett beepitve. Ez a felvezeto kivalo paramkterekkel rendelkezik. Len yegesebb adatai, tulajdonsagai:

Nagy teljesitmenyerosites: 10 dB 400 MHz Kis zajtenyezo: max. 4 dB 400 MHz-nel Nagy meredekseg: 4000 pS 400 MHz-ni.1 Alacsony keresztmodulacio, negyzetes

karakterisztika. Termeszetesen mas hason- lo parameteru tranzisztor is megfelel erre a helyre.

Vizsgiljuk meg az eloerosito mukode- set! Az antennirol a jel balun-transzfor- matoron at, koaxialis kabelen keresztiil az antennaerosito 1-es, illetve 2-es bemenete- re jut. A kettos bemenetre a kovetkezok miatt van sziikseg. A CCIR sivban az oszt- rak es a jugoszliv musorszoro URH adok vehetok. A legtobb helyen ezeket az ado- kat egyetlen antennaval nem lehet venni.

A megbizhato tavolsigi vetelhez nagy nyeresbgu antenna sziiksiges. Ezeknek a nyilasszoge viszont viszonylag keskeny. Ez a gyakorlatban azt jelenti. hogy vagy egy antenna fejet hasznalunk es azt forgatjuk, vagy kettot, es ezeket felvaltva kapcsoljuk a vevokesziiltk bemenetere.

A fent leirtakat jol szemlelteti a 2. dbra. Peldaul, ha Budapest kornyekerol akarjuk venni a CCIR normaju adokat akkor Ausztria fele nyugatra, mig Jugoszlivia fele dClnek kell neznie az antenninak. Az antenna forgatisit, kapcsolasat kenyelmi szempontok miatt elvetettiik.

A feladat az volt, hogy azonos savban dolgozo adok jeleit kell kozositeni. Aki jaratos az URH 6s TV technikaban az jol ismeri az itt fellepo problemakat. Ezek ro- viden a kovetkedk. Kozositeni (passziv alkatreszekkel) csak viszonylag frekvencia- ban egymastol tavoli adok jeleit lehet. Egy peldaval megvilagitva: jol kozositheto pl. az 1-111. tv sav a IV i s V-6s tv savval. A nagy frekvenciakiilonbseg miatt a kozo- sito szuro igen kis csillapitassal viszi a t a jeleket. Frekvenciaban kozeli vagy azonos jelek kozositesehez az iranycsatolo, vagy a ,,hibridW kozositoszuro johet szoba. Az irany csatolo egy specialis kozosito szuro. Lenyeges tulajdonsaga, hogy a foagban a

2 dhra. A? antenndk elhelyezkedhse.

csillapitisa kicsi (0,5 dB) mig a mellekag- ban jelentos (5-6 dB) csillapitissal csatolja be az antenna jelet. Tekintettel arra. hogy tavolsagi vetelrol van szo, ekkora vesztesl- get nem engedhetiink meg. Ez a megoldis helyi ado, es egy nagy tavolsagban lev6 ado jelenek osszegezesekor johet szoba. A masik lehetoseg a hibrid kozositoszuro lenne. Ilyenek kaphatok Csehszlovakii- ban,-a Tesla ceg gyartmanyakent. A hibrid k6zositoszuro mindket bemenete 3,5 dB-es csillapitast hoz letre. Ez azt jelenti, hogy az antennakapcson lev6 jelet 100%-osnak vessziik, az kozosites utin 663%-ra csok-

ken. Tavolsagi vetelni-1 ez nem engedheto meg. Olyan kozositosziirot kellett letre- hozni, amely nem okoz erositls csokke- nest, es a feladatnak megfelel. Ezt aktiv elemekkel egy-egy N csatornas tkrvezerle- sii tranzisztorral oldottuk meg.

A bemenojel az L,-es rezgokor leagazi- sara keriil. A bemeneti kapocs es a fold kozott talalhato a Dl es D2-es szilicium dioda. Ezek lenyegeben egy vagokort al- kotnak. A szembekapcsolt sziliciumdio- dak 0,64,8 V-na1 ,,megfoglakV a bemeno- jel amplitudbjit. Ennek a vagokornek a feladata a T I -es FET bemenetet megvedeni

a karos fesziilt&glokesektol, amelyek pl. zivatar eseten johetnek letre. Az antennajel tehat az L,-es tekercs leagazasara csatla- kozik. A leagazas helyes megvalasztasa biztositja az optimalis zaj es teljesitmeny illesztest. Az L, rezgokor hangolasit a C,- es trimmer kondenzator vegzi. Az L, in- duktivitasbol. valamint a C,-es kapacitas- bol a110 rezgokor felso, ,,meleg" pontjahoz csatlakozik a TI-es FET kapuja (GATE). Az S, (SOURCE) a foldponthoz kapcsolo- dik kozvetleniil. A kollektornak megfelelo D (DRAIN) az R,-es ellenallison keresz- tiil az L,-es rezgokor megcsapolisihoz csatlakozik. Az R,-es ellenallas kollektor feloli szarara ferritcsovet huztunk. Az elle- nallis, valamint a szirira huzot~ ferrit cso a nagy frekvenciis gerjedist hivatott meg- akadalyozni. Nagyfrekvencias fokozatok felepitCsenel lenyeges szempont a visszaha- tiis. A visszahatas ellen kit modon vede- kezhetiink: neutralizaliissal, illetve a beme- neti es kimeneti korok elillesztesevel. A ne- utralizilassal maximalis erosites erheto el, gerjedes nelkiil. Beallitasa amator modsze- rekkel, miiszerek nelkiil nehezkes. A maso- dik megoldas a bemeneti es kimeneti ko- rok elillesztese. az altalunk valasztott I t . Ez ket modon valosul meg. Az L, es az L2-es rezgokor ket kiilonbozo frekvenciara van hangolva. Ez kiilonosebb problemat

3. abra. Nyomtatasi rajz.

193

BAKONY MUVEK Tiz esztenddvel ezeldtt a Bakony Miivek ..hirew m6g Veszpr6m megye ha t i r i t sem igen l6pte tSI. Ma: telephelyeivel az eg6sz megyBt behil6z6. tobb mint 5000 embert foglalkoztatb nagyvil- lalat, amely az o r d g o s ismertsbgen, elismertsbgen tlil megbe- csu16st vivott k i maginak a KGST tagordgaiban, s t61zb ni lk i i l illithatjuk, j6 n6hiny takes piacon is jegyzik ezt a nevet. A gyir azzal, hogy belBpett a Lada-koopericidba, megtalilta a helykt, r i le l t arra a profilra, amely magiban hordoua a szaka- datlan fejlddBs lehetds(g6t. mind a miiszaki, mind a gazdasigi vo- nalon. A Bakony Miivek az aut6iparral kotelezte el magit, fd pro- f i l j i v i v i l t az aut6villamossigi term6kek g y i r b . Alkatreszeket k6szitenek a Lada, a Polski Fiat 126-0s. a Moszkvics 6s Zastava ssem6lyg6pkocsikhoz, valamint a KAMAZ teherautbkhoz, tobb dzezres nagysigrendben. Magyarordgon egyediil itt k4su'te- nek gylijt6gyertyikat, amelyek u inte az iisszes gBpkocsi- 6s motorker6kpir-tipushoz alkalmazhat6k. Az aut6ipar olyan terulet, ahol sohasem lehet megelbgedni a fej- leat6s pillanatnyi eredmbnyeivel. Hogy ebben az iparigban b i r - mely villalat meg tudja Pllni a helybt, meg tudja Brizni verseny- k6pess6g6t, a mindenkori leglijabb technikai, technol6giai viv- 'minyokat kell alkalmazni. Tudjik ezt a Bakony Miivekben is, 6ppen ezBrt kialakitottak egy kutat6-fejlesztd bizist, ahol a gyir- to t t term6kek illand6 korszeriisit6s6n. minds6giik, megbizha- t6siguk illand6 javithin dolgoznak: szabilyozhatb ablaktorld motor, a vikuumos gylijtbeloszt6, az elektronikus feszults6g- szabil yozo. M i r elk6szultek az l i j Lada 2lOEas tipushoz a korszerdsitett ter- mBkek - ablaktorld, megszakit6 n6lkuli gylijtdrendszer, kur t 6s gybjtiskapcsol6 - else darabjai is. Term6szetesen a nagyarinyri fejlddBshez, amelynek sorin - az 1969. Bvihez kBpest - a termelBsi 6rt6k csaknem otszoros6re, a nyeres6g hatszorosira nett, mindenekeldtt l i j beruhizbokra. Jj munkaerdre volt nuks6g. Az Bvek sorin h6t kulsd telephe- lyet hozott I6tre a villalat, amelyek f e l d r d k a munkaer8tarta- IBkokat, 6s a vid6k szociilis helyzet6nek focmilbiban, j a v i M - ban is fontos szerepet toltenek be. A Bakony Miivek a kiilel- mliltban az angol Smiths c6gtdl egy l i j tipusli gylijtdgyertya gyir- t h i r a visirol t licencet. Az angol berendezbseken k6szulB Bvi 10 milli6 gylijtbgyertya gyirdsa 1982-ben megkezdddott.

A gyrijt6gyertyagyirth rekonstrukci6jinak megval6s ib Brde- k6ben versenybe hivtuk a vil ig Blvonaliba tartozo gylijtdgyertya- - -. . -. . gyirt6kat. A sz6mos ajinlat kozul leginkibb a K.L.G. gylijt6gyertyikat e l 8 611it6 Smiths cBg ajinlata felelt meg a gyir c6ljainak. Befolyisolta a Bakony MGveket ebben a dont6sben az is, hogy a c6g egy vilig- szinvonalat kBpviseld 6s viligszerte ismert gylijtogyertya eld- illitdja. Nemcsak a tervezdje, de gyirt6ja is a gylijt6gyertyagyir- &ban hasznilt speciilis berendez6seknekt amelyeket a tobbi nagy gyertyagyirt6nak is a Smiths sz6llit, vagyis a c6g a g y i r t h teljes vertikumira kiterjedd know-how birtokosa. Az 1912-ben alapitott gyir jelentds tapasztalatokkal rendelkezik a gylijtogyer- tyagyirtis terbn, f6mjelzi ezt az is, hogy a viligon 16 gyir (a Ba- kony Miivekn6l Bpult a 17.) dolgozik a Smiths licence, illetve gy i r tb i technol6giija alapjin. Eldnyos a meg6llapodisban az, hogy a kovetkezd 10 6vben folya- matosan i tad j ik a konstrukci6ba1-1, illetve a sajit gyirtbtech- noldgiijukban bevezetett viltoztathokat.

Mit jelentenek a K.L.G. betfik?

1912-ben, amikor az elsd versenyaut6k mind nagyobb 6s nagyobb sebess6get kezdtek elerni, Kenelm Lee Guinness, egy lelkes amatdr aut6versenyzd r i jot t . hogy a fejlddBst abban az iddben a

gylijt6gyertyik nem megfeleld hatasosdga gitolja, mivel azok nem felelnek meg az egyre komolyabb motorok iizemi felt6te- leinek. Versenymiihely6ben - egy r6gi. elhagyott fogadbban, amely egy Londonhoz kozeli helydgben i l l o t t - kezdett h o u i az ig6nyek- nek megfeleld gylijt6gyertya megtervezBs6hez 6s l6trehozb6hoz. E l d gyertyii olyan kitiinden sikerultek, hogy Guinness hamaro- san illand6 megrendeleseket kapott autbversenyzd baritaitdl a K.L.G. mindjl i gyertyikra. Rovid idBn belul a g y i r t h elkezd6- dott az Greg fogad6 pinc6iben. 1927-ben a Smiths Industries Limited i tvette a villalatot. Guin- ness mint szak6rtd a cBgn6l maradt. Napjainkig a gy i r t is eljutott egy nagy, j61 felszerelt 6s korszerii uzemig, ahol egy kivil6 k6pes- s6gG ember eml6kBre a gyertyikon megdrizt6k nevBnek kezd8 betGit. Ezt a vBdjegyet hasznilva gyirthatja ma a Bakony Miivek a K.L.G. gyertyikat.

Hogyan jelolik a K.L.G. gyGjt6gyertyikat?

A K.L.G. tipusjelz6sn6l a betiiknek, illetve a betiicsoportoknak 6s a szimjegyeknek meghatirozott jelentBsiik van, amelyek a gyertyatipusok tulajdondgaira utalnak.

S = 9,s mm becsavar6 menethossz

A = 11 mm becsavard menethossz

E = 19 mm becravard menethossz

T = kupos lilCk betGjel nClkuli 12J mm becravard

menethossz

C = Compack tipus

B = Bantam tipus

H = Vizi jirmB

T = SzPllit6 jPrmGvekhez alkalmazott tipus (vutag elektrbda)

A szokisost61 eltCr6 elektr6dahCzag hQzagjelolCse tized mm-ben.

Hazai g6pj6rmCSvekhez w ARTBURG 1971-t51 1000, 353, 3511, 353W W5 0.6

aj6nlott gytijt6gyertySk TRABANT 500 M75 0.6

LADA 1200, 1300, 1500, 1600 FE65P 0.6 ZASTAVA 750, 750 super ~ 6 5 p 0.6 Niva FE65P 0.6 101 (1100 cm3) FE65P 0.6

FIAT 1966-74. 124 Berlina, 1300 S, 1300 De Luxe 1300 E FE65P 0.6 Familiare Special FE65P 0.6 1500, 125 PZ FE65P 0.6

1970-75.124 S~ecial T. lug0 45 FE65PR 0,6 - - 1400 cm3 1967-72. 125

ZAPOROZSEC ZAZ 966. 968 F80 0.6 FE65P 0.6 197241 126 minden tipus F95P 0,6 POLSKI FIAT 125 P FE65P 0,6 1971-t61 127 minden tipus FE65P 0.6 126 P F95P 0,6 1969-t51 128 minden tipus (1100, 1300 cm3) FE65P 0,6

Polonu 1300, 1500

1972-in 1500. 500 F. 500 1 F65P 0.6 VOLGA M21

1973-ig 850 Special. Sport. Coup(, Spinder FE85P 0.6

GAZ 24 F50 0,6

MOSZKVICS 400, 401,402,403 F70 0,6 DACIA Dicia 1300

SKODA 197bt61 S 120. L. LS 197bt61 S105, L, S F85P OPELKadettl.0, l.OS, l.l,l.l S,

197at61 SllOL LS. R F85P 1.2S,1.7,1.9E,1.9S F85P 0.6 F85P 0.7 . . . - - -. - . . -. 1970-tgl S100. L--. F65P 0;6 Record 1.5, 1,7 1.7, S, 1.9, F85P 0.7 1970-t61 S110, L Rallye F85P 0.6 1.9 S 1.9 HL. 2.0 S F85P 0,7 1966-69. 1200, 1201, 1101, 1.7 S F85P 0.7

MotorkerU@rok, m o w cz 175 cm3 Sport, 175 Trial W5 150 cmJ F75 Cueta 501, 502 W5 250 cmJ Sport Fl00 BALKAN MK 50-2 50 cma F80 BMW 1000 cm3, 900 cm3, 800 cmJ. 750 cm3,600 cm3 FE65P 500 cm3 R 5015 FE85P 127 rnm rnenethossznll F80 19 mm rnenethouznll FE80 250 cm3 FlOO 650 cm3 FE95P CSEPEL Danuvia W5 Pannonia 250 cma W5 P 10. T 5 W5 P 20, P 21 F80 IZS Jupiter 3 F80 Planetta 3 F80 JAWA 50 cm3 Jawatta W5 Babetta F50 Sport, Mustang F80 125cm3. 150cm3, 175cm3 W5 250 cm3 California Ill. ISDT F80 MZ 250 cm3 ETS 250 Trophy Sport F100 TS 250, ES 25012 Trophy F100 ES 250, ES 25011 F80 175 cm3 ES 17512 F100 ES 17511, ES 175 F80 150 cm3 ES 150/1 Trophy, ETS 150, ETS 150 Trophy Sport ES 150 125 cm3 ETS 125 Trophy Sport ETS 125, ETS 12511 Trophy RT 12513 125, 12512 PANNONIA 250 cm3 P 10, T 5 P 20, P 21 RIGA SIMSON Schwalbe, Star S 50, Habicht, Sperber Mofa. Spatz URAL Mars VERHOVINA

BAKONY FEM- GS ELEKTROMOS KESZULEK M ~ V E K 8201 Venprern Pf. 6. Mintabolt: Budapest. VII. Kertesz u. 40.

1102 196669.440,445,450,900 F50 0*6 VOLKSWAGEN

Octavia Combi 1600, 1500, 1303, 1302, 1300, F50 O d 1200

1966-69. 100 MB, MBX, WO 0.6

100 MB 411, 412 minden tipus FE75 0.6

1966-49. Felicia6 Octavia, K 70 minden tlpus FE85P 0.6

Touring, Sports W5 0.6 WARSAWA 223 W5 0.6

nem okoz. mert a CCIR URH sav 87-100 MHz-ig terjed. A 13 Mhz-es sivszelesseget az antennaerositonek a jo miikodes erde- keben produkalnia kell.

Ilyen nagy savszelesseget szelessavu ero- sitovel, vagy szethangolt illetve lepcsosen hangolt erositovel lehet elern;. Mi az utob- bi megoldas, a lepcsozetesen hangolt erosi- to mellett dontottiink. Esetiinkben ez azt jelenti, hogy minden egyes rezgokor inas es mas frekvenciara van hangolva. Ezzel vi- szont elkeriilhetjiik a begerjedes veszelyet.

A stabilitast noveli az elobb emlitett R,- es ellenallis a szaran ltvo ferrit csovel. Az L2-es tekercs hangolokapacitasa a C3-as trimmerkondenzitor. Az L,-es es C, L. C elemekbol ill6 rezgokor megcsapolasa- hoz csatlakozik a T2-es tranzisztor bazisa a C4-es kondenzatoron at. A megcsapolas helyes megvalasztasaval a T,-es tranzisz- tor bemeno impedanciija csak kis mertek- ben terheli az L,. C,-as L. C tagokbol a110 rezgokort. A TI-es N csatornas FET drain iramat az R,-es ellenallas hatarolja. A C2- es keramiakondenzator feladata a nagy- frekvenciis hidegites. Terjiink vissza a T,- es tranzisztorhoz. A kapcsolasi rajzot (I-es &bra) figyelemmel szemiigyre veve felfe- dezheto a T,, illetve T,,,, valamint T3-as tranzisztorokbol felepitett kaszkod kap- csolas. A ket azonos frekvenciasavban iizemelo, de kiilonbozo foldrajzi fekvesii URH miisorsz6r6 adok jeleinek az osszeg- zese az L3-as rezgokorben tortenik. A T2-es tranzisztor munkapontjat az R4 6s R,-6s ellenallasokbol felepitett bazisoszto allitja be. A T2-es tranzisztoremittereben Iivo R,- as elleni11is a fokozat termikus stabilitasrit noveli. Az R,-as ellen2illassal parhuzamos C,-os kerrimiakondenzator az emitterkori soros iiramvisszacsatol2ist szunteti meg az antennaerosito mukodesi frekvenciijrin. Az L3-as tekercs hangolisat a C,-os trim- merkondenzatorral vegezziik. Az L3 in- duktivitis alacsony impedanciis pontji- hoz csatlakozik a T3-as tranzisztor emitte- re a C,-es kondenzitoron keresztiil. A T3- as tranzisztor foldelt bizisu kapcsolasban uzemel. A tranzisztor munkapontjat az R7 es R,-as ellenillasokbol felipitett oszto al- litja be. A bizispont hidegittset a C,-as keramia tircsakondenzitor vkgzi. A T3-as tranzisztor emitterkoreben 1Cvo R,-os elle- nallason aramvisszacsatolas jon letre. Ez a visszacsatolis stabilizalja a T3-as tranzisz- tor egyeniramu munkapontjat, noveli a termikus stabilitast. Az R,-os ellenallassal soros F, fojtotekercs a foldeltbrizisu foko- zat bemeno impedanciajat teszi egyenletes- se, a frekvenciatol kevesbe fiiggove. A T3- as tranzisztor kollektora az Rg-es ellenalla- son i t a L4-es rezgokor ,,meleg" pontjahoz csatlakozik. Az R,-es ellenillas szirira ferrit csovet huztunk, a gerjedekenyseg csokkentesecCljabo1. Az L,-es tekercs han- golasat 9: Cg-es trimmerkondenzatorral ve- gezhetjuk el. A felerositett jel kicsatolasa az L4-es tekercs megcsapolbarol tortenik. A pozitiv tapfesziiltseg a D3-as szilicium diodin at jut az antennaerositobe. A D3-as

dioda megvedi az antennaerositoben lev6 felvezetoket a tonkremeneteltol, egy teves, forditott polaritisu tapfesziiltseg rakap- csolisa eseteben. A tapfesziiltseg hidegite- set a C,, es C,,-es kondenzatorok biztosit- jak.

Az antennaerosito nyomtatasi rajzat a 3. abra szemlelteti. A nyomtatott aramkori lapot lehetoleg jo minosegu iivegszilas fo- lirozott lemezbol keszitsiik el. A nyomtati- si rajzon szaggatott vonallal behuzott ar- nykkolo lemezeket feltetleniil alkalmaz- zuk. Ennek celja szetvalasztani egymastol a nagyobb erositesu fokozatokat. Az ar- nyekolashoz hasznalt lemeznek kitunoen megfelel az onozott feherbidog. Ezeket konzervdobozbol lehet legegyszeriibben eloillitani. A felhasznalt ellenallasok a j6 minosegii es megbizhato femrtteg ellenal- lasokbol keriiljenek ki. Ilyen a hazai gyar- tasu R510 vagy R512-es, valamint a szov- jet gyartmanyu MLT tipusok. Ezek meg- bizhatosaga lenyegesen nagyobb, mint a regebben gyartott RR, vagy RK jelzesii szenreteg ellena116soke. A kondenzatorok jb minostgii keramia dielektrikumuak le- gyenek. Az aramkorben lev6 trimmerkon- denzatorok megbizhato, idoillo tipusuak legyenek. Amennyiben ilyen nem talalha- to. merjiik meg RC hiddal a belillitott erte- ket 6s helyere fix kondenzatort forrasz- szunk. A pontos beallitast, behangolast ebben az esetben a tekercsek meneteinek osszenyomisiival illetve szethuzisival tud- juk elvegezni. Az epitksnel tartsuk be az URH szereles szabilyait. Minimalis elem- Iabhossz, egypontfoldeles stb. Az antenna- erositoben lev0 induktivitasokat nem fon- tos eziistozott huzalbol kesziteni. Az a Q (korjosag) csokkenes. amit az onozott rezhuzal hasznalata okoz, nem szamotte- vo, hiszen a tranzisztorok be es kimeno ellenillrisai erosen csillapitjik ezeket a rez- gokoroket. Az egyes tekercsek adatait az 1-es tablazrrt tartalm:.zza. Forditsunk kii-

ve. Ezenkiviil nedvesseg, fiist, korom eri felvaltva a szabadban lev0 femdobozt. A mintapeldanyt sargarez dobozba epitet- tuk be. Az antennaerosito be- 6s kimeneti valamint a tapfesziiltseg pontjait befor- raszthato iiveggyongy atvezeto segitsegk- vel alakitottuk ki. A doboz es a dobozfedel kozott gumitomittst alkalmaztunk. Toke- letesen tomitett dobozt igen nehez keszite- ni. Ha lehetseges, a bedobozolt e!oerosito a padlisterben legyen elhelyezve. Igy elke- riilheto, hogy a doboz hibai miatt esetleg beazzon. A megszerelt, behangolt anten- naerositot celszeru vedolakkal befGni. A vedolakkot a Rastatt-i KONTAKT CHEMIE ceg gyartja. Az Ezermester Bol- tokban idonkent kaphato. A vkdolakk ne- ve Plastik-Spray 70. Igen sokretu a felhasz- nalhatosaga. Szerelt nyomtatott aramko- rok vedelme, vizpara, korroziohatasok el- len, transzformatorok impregnalasa, tele- vizios kesziil&kekben a nagyfesziiltsegii re- szek szigeteleske (korona huzas megaka- dalyozasa) kiviloan alkalmas. A lefi?jist a szerelt, bemert nyomtatott aramkori lap mindket oldalan vegezziik el. TBrjiink visz- sza az antennaerosito bemereskhez! A keszreszerelt antennaerositon le kell elle- norizni a forrasztisok minoseget, a tran- zisztorok bekoteset. Amennyiben mindent rendben taliltunk kovetkezhet az elektro- mos elesztirs. Kapcsoljunk tapfesziiltseget az antennaerositore! Ellenorizziik az elo- erositoben lev6 tranzisztorok egyenaramu munkapontjait. Figyelem! A merest nem a foldhoz, hanem a pozitiv tapfesziiltseghez kepest vegezziik el! A miikodes szempont- jibol megfelelo fesziiltsegeket az egyes elle- nallasok sarkain a 2-rs rablazut szemlelte- ti. Amennyiben lenyeges elteres tapasztal- hato a mert es eloirt Crtek kozott, ~igy a b;izisosztokon kell valtoztatni Crtelemsze- ruen. A mintapeldinyba beepitett felveze- tok helyett termeszetesen miis is megfelel. Ezeket az alkatreszjegyzek tartalmazza. TCrjunk vissza az antennaerosito bemere- sehez! Amennyiben a DC szinteket lemer- tiik 6s azok megfeleloek. kovetkezik, az eloerosito behaneolasa. Ehhez a miivelet-

Ian gondot az antennaerosito dobozinak hez URH szigniGeneritor, nagyfrekvenci- az elkeszitesere. Figvelembe kell venni, as csovoltmero sziikseges. A minta~tldanv hogy az antennafej l&-eli.be szerelt egyskg hangolisihoz a ~irah~stechnika ' KTSZ nagy homersekletkiilonhsCgnek van kite- liltal gyartott PORTABLE TV TESTER-t

I . toblazat. A i anrennaer6sir6 rekercsadatai 2. rablrizot. EIiiirt DC szinrek

ttol szamitott 1,5

3. rablrirar. A CCIR normdju anrenna merelei

A meres helye

Fesziiltdg e d s az R, sarkain

Fesziiltdg e d s az R,,, sarkain

Fesziiltdg e d s az R, sarkain

Fesziiltseg e d s az Rlo, sarkain

FesziiltsOg e d s az R, sarkain

Ft .

hasznaltuk. Tipusszama TR0809. Terme- szetesen mas hasonlo paramkteru muszer is megfelel a &lnak. A mintapeldany atvi- teli gorbeje a 4. abran lathato. Az amato- rak tobbstge nem rendelkezik URH sav- ban mukodo hangolo generatorral, es nagyfrekvencias csovoltmerovel. Az alab- biakban a muszer nelkuli hangolast adjuk kozre. Ennek elofeltetele, hogy antennae- rosito nelkul is (ha zajos is!) jojjenek mu- sorszoro adok a CCIR URH savban. A hangolas menete a kovetkezo.

Antennaerosito nelkiil a radiovevoke- sziileken sivkozepen (Radio Burgenland, vagy Radio Zagrab) keresiink egy legalabb zajszint felett foghato musorszoro adot. Ezutan az antennat a radiovevokesziilek- bol az antenna erositohoz csatlakoztatjuk. A C,-es kondenzator T, tranzisztor bazis feloli reszet bontjuk. Erre a pontra balun- transzformatoron kersztul ismet a radiove- vokesziileket csatlakoztatjuk. A balun- transzformitor ,,hidegM vege a foldpont- hoz kapcsolodik. Eloszor a C,-es, majd a C,-es trimmerkondenzlitorral illitsunk be maximumot. Indikatorkent jol megfelel a fuliink (hanger0 maximum!) vagy a DC-1 mero kCzimuszer, illetve csovoltmero. Az utobbiakat az aranydetektor megfelelo

Mert ertek

2 V + 0.5

2 V + 0.5 V

2,5 V -t 0.5 V

2.5 V 0.5 V

3.5 V + 0.5 V

pontjahoz csatlakoztatjuk. Amennyiben a radiovevokesziilekben mutatos muszer vagy LED-es kijelz6 van, termkszetesen itt is a maximalis kiterks a cel. Kovetkezo 1Cpes: a C,-es keramia kondenzatort a T,- es tranzisztor bizisahoz forrasztjuk. A r i - diovevok~szuli.ket az L,-es tekercs kime- neti pontjahoz csatlakoztatjuk. Az adoal- lomas az elobbiekben beallitott. A C,-es trimmerkondenzatorral a maximalis hang, ill. tererot igyeksziink beillitani. Ezutan a radiovevokesziileket a felso (100 MHz ko- riili) frekvencia s a ~ r a aIlitj.uk. Ezeken a frekvenciikon az ,,0 drei" (Ostereich Drei) ado foghato. A C,-es trimmerkondenza- torral a maximumra hangolunk. A radio- vevokesziili.kkel az alacsonyabb frekvenci- akra allunk. Ezen a frekvencian szinten az ,,0 drei" illetve kisse lejjebb egy jugoszlav URH musorsz6ro ad6allornis veheto. A C,-os trimmerkondenzitorral maxima- lis szintet Allitunk be ezekre az adoalloma- sokra. Ezzel gyakoriatilag be is fejeztiik az antennaerosito hangolisit.

A kozepszintii, vagy afeletti FM vevok tobbsege aszimmetrikus 60 + 75 R bemeno impedanciaval rendelkeznek. Akiknek et- to1 eltero 240 300 (1-0s szimmetrikus be- menetu vevokesziilekuk van, az 5. abra

22

5. abra. Szimmetrikus (240 Ohm-os) kimenet

segitsegevel balun-transzformator nelkiil csatlakoztathatjak az antennaerositohoz. Ejtsiink nehany szot az antennikrol. Amint a cikk bevezeto reszeben emlitettiik a tavolsagi vetel kriteriuma a megfelelo tererosskgen kiviil a nagy nyeresegii anten- na. A 6. ahran az elijerositiihiiz ajinlott antenna rajza Ilithato. A7 antenna mereteit a 3. triblazat tartalmazza. A ket antennafej kozott legalabb 1,5 + 2 mkter meter tavol- sig legyen. Ellenkezo esetben a ket CCIR normaju antenna egymas elektromagneses eroteret zavarja, torzitja. Az antennik be-

0 0,2 Mz

6. abra. Az antenna rajzu.

197

M4-es r. f. porvasmagon (s9ga. kek szlnii)

os kimenet

7 . abra. Az antennaerositd tapegysege.

allitasahoz iranytut, illetve terkepet hasz- naljunk. Az antennaerosito tapfesziiltskge + 1 6 t 18 V. A 7. abran az antennaerosito tapegysege lathato. A mukodesi leirastol eltekintiink - tekintettel egyszerusegere. A TR,-es halozati transzformatornak jol inegfelel a KERAVILL Boltokban is kap- hat6 csengoreduktor. A Graetz hidba bir- milyen mas dioda megfelel, amely parame- tereiben hasonlo az altalunk megadott ti- pussal. A kimeneti kapcsokon (C,,) a halo- zati fesziiltsegtol illetve a terhelestol fiiggo- en 15 - 16 V merheto. Akik maguk ohajt- jak elkesziteni a Tr,-es halozati transzfor-

matort, azok kedveert megadjuk az elke- sziteihez sziiksCges adatokat.

Az antennaerosito alkalmas tobb radio- vevokesziilek egyidejii tiplalasara. Az eh- hez sziikseges illeszto egysig kapcsolasi rajza a 8. abran lathato. Az antennaerosito taplalasa ketfelekeppen oldhato meg. Kii- Ion vezetekkel, vagy a koaxialis kabelen keresztiil. Az utobbi esetben a tipegyst- gen, illetve az antennaerositon nemi modo- sitis sziikkges. Ezeket az atalakitasokat a 9. abra tartalmazza.

Vegezetiil nehany szot az antennaerosito hasznalatarol. Az antennafejeket (arboc) feltetleniil foldeljiik le. Nyaron barmilyen elektrosztatikus kisiiles tonkreteheti az an- tennaerosito tranzisztorait. Tapasztalataim alapjan az osztrik URH miisorszoro adok jonnek stabilabban. Ez termeszetesen fiigg a vetel helyetol, az antenna magassagatol, a tereptargyak elhelyezkedesetol stb. A vt- tel minosege fiigg tovabba az evszakoktol, ezen be1iil.a pillanatnyi meteorologiai hely- zettol is. Osszegezve a fentieket:

Olyan helyen, ah01 a cikkben kozolt an- tennaval rendszeres vetel produkalhato. er- demes antennaerositot alkalmazni. Azo-

antennaerdsitd tapegyseg

- - - - - - - - - - -

Ft2 & F t 3 - F t l vevikeszule k antenm bemenetere

9. ahra. Antennaerdsito taplalasa a levezeto koaxiblis kabelen keresztiil. (Ft, = Ft* = Ft3)

8. abra. K i t vevokt!szult!k iizemeltetPse u; antennaerositorol

kon a helyeken, amelyek arnyekban van- nak vetel szempontjabol, illetve ritkan, rendszerteleniil foghatok a CCIR normaju musorszoro URH adok, ott az antenna- erosito sem segit. Ha nincs jel, nincs mit erositeni. A megepiteshez es a hasznalat- hoz sok sikert, jo szorakozast kivanok!

Alkatrbzjegyzkk: T,. T,,,: 2N4416. 2N4416A. BFS80, 2N5245, BF256B. BF256C.T2, T,,,: BF506, BF357, BF324, BF272A. BF272S.T3: Mint T,.D,, D,, Dl,,. D,,,: 1N914, 1N916, BAY41, BAY42. BAY95, BAY94.D3: BAY41, BAY42, BAY43, BAY45, BAY46, OA1180, 0A1182.D5-D,: 1N4001, 1N4002, 1N4003, 1N4004, BY 133, BY 134, BY238.

A TR, halozati transzformator adatai: Vasmag: M42-es, pakett vastagsag: 16mm. Menetszimok: Primer: 5200 menet, CE 0,l mm Mz huzal.

Szekunder: 340 menet (E 0,28mm Mz huzal. A primer es szekunder tekercsek kozott 4 reteg prespan, vagy varnisvaszon szi- getelb. A szekunder tekercsnel soron- kent 0,2mm-es prespan szigeteles.

Sztere6 fknyorgona Plachtovics Gybrgy mcszeripari technikus

Az alabbiakban ismertetesre keriilo szte- re6 fenyorgona kimenoteljesitmenye szin- csatornankent 600 W. Kapcsolo elemkent tirisztort alkalmaztunk. A viszonylag nagy kimenoteljesitmeny a hizi felhasznilison kiviil alkalmassa teszi a berendezest kisebb klubhelyisegekben. peldiul diszkozene szinkiseretere. A fenyorgona harom szinre bontja a hangfrekvencias savot. Ez a hi- rom szin a kovetkezo: mely hangoknak a voros. kozephangokank a zold, mig a ma- gas hangoknak a kek szin felel meg. A jobb es bal csatorna gyakorlatilag egyforma. A mely hangoknak (voros szinu) kozos fenycsatornajuk van tekintettel arra, hogy a mely hangok nem tartalmaznak terinfor- maciot. A fenyorgona erdekeskge, hog) az egyes csatornikon beliil a hanger0 no- vekedesehez fenyero-novekedks is tartozik - azaz a rendszer amplitudo-erzekeny. Ez- zel az aramkori megoldassal, folyamato- san Iagyan viltozik a fenyero. Elmarad az

egyszeru primitiv berendezesekre jellemzo vibralas. A fenyorgona bemeno erzekeny- sege szeles hatarok kozott valtoztathato - u

igy hangfrekvencias fesziiltsegkimenetrol is iizemeltetheto. Hangforraskent orsos. - vagy kazettis magnetofont, radiot. illetve lemezjatszot alkalmazhatunk. Egy kiilon eloerosito beepitesevel dinarhikus mikro- fon jelenek feldolgozisira is alkalmassa teheto a fenyorgona. A fenyorgonaban fel- hasznalt alkatreszek a kereskedelemben el- vileg kaphatok. Legnagyobb resziiket gyartja a hazai ipar. A fenyorgonabol gya- korlatilag elhagytuk a sok munkat igenylo induktivitasokat, transzformatorokat. A potencial levilasztast optocsatoloval, a hangvaltot aktiv RC szurovel valositottuk meg. A fenyorgona megepitesehez a fklve- zeto-technikaban valo jartassag ajanlatos. Bemeresehez univerzilis kezirnuszer, AD-DC csovoltmCro, hanggenerator, esetleg oszcilloszkop sziikseges. A sztereo

fenyorgona tombvazlatat az 1. abra szem- lelteti. Az elvi kapcsolasi rajz a 2. abran lathato. Az egyes egysegeket a tombvazla- ton megadott sorrend szerint targyaljuk.

Muszaki leiras

Hangforras: a fenyorgona nagy bemeno erzekenysege sokoldalu felhasznalast tesz lehetove. Az alacsonyabb szintu, 30 mV- 0s. mig a magasabb szintu bemenet 300 mV-os kiilon eloerosito megepitesevel al- kalmassa teheto a berendezes dinamikus mikrofon jelenek fogadasara is. Az alacso- nyabb szintii 30 mV-os bemenet a regebbi tipusi radiovevokesziilekek hangfrekven- ciis kimeno pontjahoz csatlakoztathato. A nagyobb jelek fogadasara a 300 mV-os bemenet szolgal. Erre a pontra kapcsolha- tok az iqabban gyartott radiovevokesziilc- kek hangfrekvencias kimenetei, valamint az orsos illetve kazettas magnetofonok fe- sziiltsegkimenetei. Mono hangforras ese- ten zarjuk a K,-es kapcsolot. igy a fenyor- gona jobb es bal csatornaja pirhuzamosan iizemel. EIkr6sitk Feladata a kiilonbozo hangfor- risok jeleit olyan szintre erositcni. hogy az

dik 3,s kHz-re keriilt. A sziirok tipusat tekintve a mely hangoknak alulatereszto, a koziphangoknak a dvszuro, mig a ma- gas hangoknak feliilatereszto sziiro felel meg. A szurok kialakitasahoz elvileg tobb megoldas johet szoba. A legegyszerubb - egyben a leggyengebb minosigii a passziv R-C tagokkal felepitett szuro. Hibaja, hogy az elerheto meredekseg az RC tagok sdmatol fugg, ez az egyszerubb megolda- su szuroknel 6 dB/oktav. A lapos atviteli gorbe eredmenye, hogy a keresztezbi frek- venciatol tavo! is meg mindket szincsator- na mukodik. Igy a hangkephez kapcsolo- do szinosszetetel meghamisitott. Kovetke- zo aramkori megoldas az L-C szurok. Ezek feltpitese egyszeru, de munkaigenye- sek. Az alulatereszto sziirobe nagy induk- tivitas szukseges. Ezt nagy A, erteku vas- maggal, valamint nagy menetszamu te- kerccsel tudjuk megvalositani. A hazai gyartasu vasak A, Crteke igen erosen szor. Emiatt vagy a menetszamot, vagy a hango- lokapacitas erteket kell utolag megvaltoz- tatni. Tovabbi hatranya a passziv alkatre- szekbol felepitett szuroknek (LC es RC szurok), hogy a bemenetekre adott jel amplitudoja mindig nagyobb, mint a ki- menetukon megjeleno jel amplitudoja. Muveleti erositok, ellenallasok, kondenza- torok kombinaciojaval aktiv szuro hozha- to Ietre.

Az aktiv sziiroben a rendszer energiael- latasarol a miiveleti erosito gondoskodik. Ennek eredmtnyekent erositk is fellephet, a muveleti erosito beallitasat01 Fuggoen. Az aktiv szuro tovabbi elonyei a kis kime- neti impedancia, tetszoleges s d m u foko- zat vesztesegmentes sorbakapcsolhatosa- ga. A fokozatok szamaval a levagasi mere- dekseg valtoztathato. A fentiek figyelem- bevetelevel az altalunk valasztott aramkori megoldas az aktiv sziiro. Feliilatereszt6 szQrk A T,-es emitterkove- tor01 a hangfrekvencias jel a C,-os es C6-os kondenzatoron at jut a Cl-es integralt aramkor + (non invert) bemenettre. Az integrilt aramkor kimeneterol az Rl,-6s ellenillason ker :sztiil pozitiv visszacsato- las jon letre a + bemenetre. Az integralt aramkor erositese az R,, es R, ,-es ellenal- lasok aranyatol fiigg. Esetunkben az erosi- test A,= 1,2 allitottuk be. A feliiletateresz- to sziiro frekvenciamenetet korrigalja a C,- es kondenzator kapacitasasnak a nagysa- ga. Csokkeno frekvenciaval a kondenzator Xc-je hozzaadodik az R,,-es ellenallas er- tekehez. Ennek eredmenye, hogy a vissza- csatolas, azaz az erosites frekvenciafuggo- ve valt. Csokkeno frekvenciaval az erosites is csokken. A jel kicsatolasat a T,-os tran- zisztor fele a C,-as kondenzitor vegzi. A C,-as kondenzator, valamint az R,,- es Rl,-es ellenillasokbol felepitett bazisoszto aktivan reszt vesz a sziiro vegleges frekven- ciamenetenek kialakitasaban. A T,-os emitterkoveto bemeneti impedanciajahoz lett megvalasztva a-C,-as csatolokonden- .zitor erteke. Az IC,-es integralt iramkor pozitiv, negativ - tehat kettos tipfeszult-

-------o voros

2. abra. Fknyorgona elvi kapcsolasi rajza ( a Ps b bbrak)

3. abra. Az optocsatolri frekvencia menete. 5 . abra. Sziirok frekvenciamenere.

seghez kialakitott tipus. A mintapeldany- ba pA 741-est alkalmaztunk. Ezzel teljesen azonos eredmenyt ad az pA 748-as, de akkor a 4. abranak megfeleloen kompen- zalni kell az integralt Bramkort. Mint azt az elobbiekben emlitettuk, ezek az integ- ralt aramkorok pozitiv, negativ tipfesziilt- seghez kesziiltek. A fenyorgonaban ke- nyelmi okokbol elvetettuk a kettos, pozi- tiv-negativ tapfeszultseg alkalmazasit. Helyette az irodalombol jo1 ismert megol- dast valasztottuk. Az integrilt erosito + (non invert) bemenetet egy aranyaban 1: I-es osztoval fkltapfesziiltsegre allitot- tuk be. Ennek eredmenye, hogy az integ- ralt iramkor kimenete is feltapfeszult~gre 811 be. Ezzel biztositva vannak az integralt

4. abra. A uA748 PC integral? aramkor kompenzalasa.

aramkor szabalyos miikodtetesenek felte- telei. SavszUrB: Feladata a kozephangtartomany kivalasztasa a hangkepbol. Savsziirot leg- egyszeriibben ugy keszithetunk, hogy egy alul- es egy feliilatereszto sziirot kapcso- lunk sorba. Amennyiben keskeny sav atvi- telerol van szo, az eredmeny kielegito. Az atviteli gorbet lenyegeben ket rezonancia- csucs fogja jellemezni. Szelesebb sav atvite- lenel a ket sziiro koze egy harmadik sziirot kell kapcsolnunk. Ennek rezonanciafrek- venciaja savkoztpre esik. Igy biztositani tudjuk a megfelelo savszelesseg mellett a legkisebb hullamossagot a sziiro ampl i t i domeneteben. Mi az utobbiakban leirt megoldist vilasztottuk. Az eredmeny ben-

niinket igazol. A hangvalto sziiro teljes frekvenciamenete az 5. dbrhn lithato. Ezen lathato, hogy a savsziiro szintingadozasa 2,3 dB-en beliil van.

Vizsgaljuk meg a shsziiro miikodeset! A hangfrekvencias jel a T,-es emitterkove- to kimeneterol az R,, 6s R,,-es ellenallaso- kon i t az IC,-es integrilt Bramkor + (non invert) bemenetere keriil. Az integralt Bramkor kimenete es az R,,, RZ2-es ellen- allasok kozott talalhato a C12-es konden- zitor. A C,,-es kondenzatoron at valosul meg a pozitiv visszacsatolas a kimenetrol a bemenetre. Az IC,-vel felepitett sziiro lenyegeben egy alulatereszto tipusu sziiro. A sziiro R-C taglait az R,,, R,,, C,,, vala- mint a C,,-es elemek alkotjak. Az integralt aramkor erositeset az R,, es R,,-6s ellen- a11asokbol feltpitett oszto hatarozza meg. Jelen esetben a fokozat erositeset l,42-re (A,= 1,42) illitottuk be. Az R,, es C,,-es elemekbol ill6 R-C tag ugvancsak a sziiro erositestt illitja be. ~ ; e & ~ e s sivsziirore iellemzo frekvenciamenet kialakitasaban reszt vesz a C13-as kondenzitor is. Az IC,- es integralt aramkor kimenete az R,,, R,,, R,,, R,,, valamint a C,,-es R-C elemek- bol felepitett T tipusu sziirohoz csatlako- zik. Ennek a sziironek feladata az egyenle- tes amplitudomenet biztositasa az atvitt savon beliil. A sziiro kimenete a T6-os emitterkoveto bizisara kapcsolodik. A tranzisztor egyeniramu beallitasa az R,,, R,,, R,, ellenalllisokon i t tortenik. A T6-os tranzisztorral realizalt emitterko- veto kimeneterol a hanafrekvencias iel az .. IC3-as integralt iramkornek felepitett fe- liilatereszto sziiro bemenetere iut. Az elozo IC,-es integrilt aramkor feltapfesziiltsCget a T,-es emitterkoveto allitotta be az R,, es R,,-es ellenallasokon at. Az IC3-as integ- ralt aramkor munkapontjit (feltapfesziilt- seg) az R,, 6s R,,-as ellenallasokbol felepi- tett 1: 1 aranyu fesziiltsegoszto allitja be. A feliilatereszto sziiro rezonanciajat az R,,, R,,, R,,, C,, es C,,-os R-C tagok ertkkei hatarozzak meg. A fokozat erosite- se az R,, es R,,-6s ellenallasok aranyatol fiigg. Esetiinkben 1,42-szeres (Ap = 1,42) erosites lett beallitva. A C17-es kondenza- tor erteke ugy lett megvalasztva, hogy a sivsziiro vegleges frekvenciamenetet korri- galja. A jel kicsatolasa a C,,-as kondenza- toron keresztiil tortenik.

Alulatereszt6 sziirik Feladata a mely hangok kjvalasztasa a hangktpbol. Tekin- tettel arra, hogy a mely hangok nern tartal- maznak terinformaciot a jobb es bal csa- torna alulatereszto sziiroje kozos. A jobb es bal csatorna jelenek osszegezese az R,, es R,,-es ellenallasokon keresztiil torttnik. Ezek egyben az alulatereszto sziiro tagjai is. A hangfrekvencias jel tehat a T, ill. a TI,-es tranzisztorokkal felepitett emitter- kovetok kimeneterol az IC,-es integralt aramkor + (non invert) bemenetere jut az R3,, R,,, R,,-as ellenallasokon keresztiil. Az integralt aramkor munkapontjat is eze- ken az ellenallasokon keresztiil allitjuk be. Az alulatereszto sziiro frekvenciamenetet

202

az R,,, R,,, R,,, C,,, valamint C,,-as R-C elemek ertekei hatarozzak meg. A pozitiv visszacsatolas az IC, kimeneterol a + (non invert) bemenetre a C,,-as kondenzi- toron keresztiil valosul meg. A fokozat erositeset az R,, 6s R4,-es ellenallasokbol felepitett oszto hatarozza meg. Jelen eset- ben az erosites I -szeres. A frekvenciamenet vegleges kialakitasaban reszt vesz a T,-as emitterkoveto is. A bazispotencialjat az R,,-es ellenallis allitja be. Ez az ellenallas a C,,-es kondenzitorral egyiitt egy alulva- go sziirot kepez. A vkgleges frekvenciame- net az 5. abrin Iathato. A T,-as tranzisz- torral felepitett emitterkovetorol a jel ki- csatolasa a C,,-as kondenzatoron keresz- tiil torttnik.

Gyujtoaramkorok: A T,. TI,, T I , es TI,- es tranzisztorokbol ill6 aramkor a sziirok- rol kapott jel amplitudojanak megfeleloen a Th tirisztor gyujtasszoget viiltoztatja. Az Bramkor ismertetesenel a magas hangnak megfelelo kek csatornat ragadjuk ki. A ko- ztphangnak megfelelo zdd, iiletve a mily hangoknak megfelelo voros csatornak mu- kijdzse a fentieckel teljesen azonos. A feliil- atereszto sziiro kimeneterol - a T,-6s tran- zisztor emittererol a hangfrekvencias jel a C,-es csatolo kondenzatoron at a P,-as potenciomtterre jut. Ezzel a potenciome- terrel lehet szabalyozni a szincsatorna in- dulasi kiiszobszintjet. A P3-as potenciome- ter csuszklij~rol a jel az R,,-as ellenallason at a T,-es tranzisztorra jut. Az R,, ellenal- lisnak a szerepe a bazisaram korlitozasa. A T,-es tranzisztor bazisa es emittere ko- zott levo D,-es sziliciumdioda a negativ irinyu fesziiltsCglokeseket hathrolja mint- egy 60CL700 mV-ra. A T,-es tranzisztor kollektora vezerles nklkiil - tehat ha a feliilatereszto sziirobol nern jon jel - teljes tipfesziiltskgen van. Ha a P,-as potencio- - - . meter csuszkajarol jovo jel nagysaga eleri a T,-es tranzisztor U, , kiisz6bfesziiltsegi.t. amely kb. 600 mV. a-filvezetii kol1ekto;fe- sziiltsege a megindul6 kollektorbram miatt csokkenni kezd. Minel nagyobb a bejovo jel, annal nagyobb lesz a T,-es tranzisztor bazisarama. Ez nagyobb kollektoraramot hoz Ittre. A kollektoraram valtozasa az R,-es ellenallas sarkain fesziiltsegvalto- zist hoz letre. A T,-es tranzisztor kollek- torfesziiltsegvaltozasa az R4,-es ellenalla- son at a TI,-es tranzisztor blzisira jut. A TI,-es tranzisztorral Ienyegeben egy olyan aramgeneritort valositottunk meg, amelyet az elozo felhullamu erosito veze- rel. Az aramgenerator baziskoreben lev6 D3-D,-es szilicium diodak feladata a szint- rogzites. Vegyiink egy peldat! Ha peldaul tulvezerles hatisira a T,-es inverter kol- lektorfesziiltsege a maradekfesziiltsegig csokkenne, a TI,-es aramgenerator bazis- potencialja akkor sem menne a tapfesziilt- seghez kepest 4 x 700 mV - azaz 2,8 V ala. A TI, tranzisztor maximilis kollektorara- mat az R,,-es emitter ellenallas erteke ha- tarozza meg. A TI, tranzisztorral felepitett aramgenerator kollektorarama tolti a C,,- os kondenzitort. A TI, es TI,-es PNP es

NPN tranzisztorokkal felepitett billenokor Ienyegeben egy UJT (egyatmenetii) tran- zisztort helyettesit. Kitiinoen megfelel ide peldaul a Texas Instruments Bltal gyartott TIS43, vagy a Motorola termeke a 2N2646-os felvezeto. Ez a specialis tran- zisztor azonban ritkan kaphato. Ezert dontottiink a fent emlitett ktttranzisztoros megoldas mellett. A billenokor a TI,-es PNP is a TI,-es NPN strukturaju tranzisz- torokbol all. Nezziik meg miikodeset koze- lebbrol. A TI,-es tranzisztorral megvalosi- tott aramgenerator a testhez kkpest pozitiv fesziiltseggel tolti a C,,-6s kondenzatort. Ennek a kondenzitornak a fesziiltsege gyakorlatilag addig emelkedik, amig el nern eri az R,, 6s R,,-es ellenallasokbo1 felepitett oszt6 fesziiltseget. Az oszto altal beallitott fesziiltseg a vonatkoztatasi + 9 V-os ponthoz kepest + 11 V. Ehhez a ponthoz csatlakozik a TI,-es tranzisztor bazisa. Ha tehat novekedni kezd a C,,-6s kondenzitor fesziiltsege - ez termtszetesen emeli a vele galvanikus kapcsolatban levo TI,-es tranzisztor emitterfesziiltseget. Ez a novekedes addig tart, amig el nern erjiik a TI,-es tranzisztor U,,, nyitasi kiiszobfe- sziiltseget. Ebben a pillanatban a TI,-es tranzisztoron kollektoraram indul meg, amely lenyegeben az TI,-es tranzisztor bi- zisiramat adja. A TI,-es tranzisztor igen gyorsan kinyit, es kollektorarama telitesbe vezerli a T, ,-es tranzisztor bizisat. A telje- sen kinyitott TI,-es tranzisztor a TI,-on keresztiil kisiiti a C,,-os kondenzatort. Eb- ben a pillanatban a TI,-es tranzisztor emit- teren pozitiv tiiimpulzus jelenik meg. En- nek amplitudoja (ha nern szamitjuk a TI , 6s TI,-es tranzisztorok atmenetein eso fe- sziiltseget) megegyezik az R,, es R,,-es ellenillasok altal beallitott erttkkel. Ez az impulzus igen gyors felfutasu a ket tran- zisztor kozott lev6 pozitiv visszacsatolris miatt. A billenokor nern erzekeny a felve- zetok tipusaira. Az anyaglistaban lev6 bar- melyik tranzisztorral miikodokepes az aramkor. A TI,, TI,, es TI,-es tranziszto- rok 15 V-os 100 Hz-es pulzalo tapfesziilt- seget kapnak amely trapez hullamformaju. Erre azert van sziikseg, mert a teljesitme- ny-erositoben levo TI, tirisztor szinten 100 Hz-es felhullamu fesziiltseget kap. Amikor a fesziiltseg kozelit a nulltengelyhez, a ti- risztoron atfolyo aram is csokken. Ha az Btfolyo aram a tartoaram ala keriil, a ti- risztor hirtelen kikapcsol, elenged. Emiatt kenytelenek vagyunk a gyujtoegyseget a tirisztor tipfesziiltsegehez szinkronizalni, mert kiilonben vibralas, lebeges jonne let- re. A kenyszerszinkroniziilis ugy jon Ietre, hogy a fent emlitett 15 V-os trapezjel - amely a gyujtoaramkor tapfesziiltsege - a nullatmeneteknel kisiiti az idozitest meg- hatarozo C,,-os kondenzatort. A kimeno- vagyis a gyujtoimpulzus az R,,-es ellenal- Ias sarkain jelenik meg.

TeljesitmCnyertkittk A gyujtoegy seg a hangfrekvencias jel amplitudovaltozasat Ienyegeben folyasszogvaltozassa alakitja at. Ennek kimenetehez kapcsolodik a T,

6. abra. Nyomtatasi rajz.

A @ furat dtmbrije Tirisztor : # 6 2 m 0 2 1 4 2 4 : 6 5,2m

025: 04.2mm

7. bbra. Hiitolemez a tirisztorok. Ps teljesitminy diodak szamara.

tirisztor vezerlo elektrodja. A gyujtbkor- ben lev6 TI,-es tranzisztor emitterkori (R,,-es) ellenallasa allitja be egyben a T, tirisztor tartoaramat is. Mint tudjuk a ti- risztorok tartoarama, zavarerzCkenysCge igen eroteljesen fiigg a vezerlo elektrod (GATE) 6s a katod koze kapcsolt ellenal- Ias erteketol. Amikor tehit az R,,-es ellen- allas sarkain megjelenik a pozitiv tiiimpul- zus - a T, tirisztor begyujt. Ekkor megin- dul az aram az Ft, fojton keresztiil az izzolampakon es a D,,-D,, diodakb61 fel- epitett hidegyeniranyiton i t . Az gram ad- dig folyik a terhelesen - tehat az izzolam- pakon at , amig a csokkeno fesziiltseg miatt a T, tirisztor el nern enged. Ez ugy jon letre, hogy a csokkeno an6dfesziiltsCg csokkeno anodaramot produkal, 6s ha ez az Crtek a tartoaram a l i csokken, a tirisz- tor kikapcsol. A kovetkezo periodusban a gyujtokortol fiiggoen ismet begyujt, majd a nullatmenet kozeltben ismet elenged. A tirisztor anbdkoreben lev6 Ft,-es fojtb a radiofrekvencias zavarvedelem miatt sziikseges. A begyujtott tirisztor anodara- ma ugyanis igen meredeken, rovid id6 alatt fut fel. Raadasul a tirisztor nagy Bramokat kapcsolgat, 6s ezt rendszerint hosszu veze- tekkel vissziik a szinsugirzokhoz. Igy egy kitiino szeles savu radiofrekvencias zajfor- ris birtokiba jutunk. Ennek eredmenye, hogy nehany 10 meteres korzetben csak a helyi ad6k miisorat tudjuk venni. Ezert van sziikseg az Ft,-es fojtotekercsre. Ez amig telitesbe nern megy, csokkenti a be- kapcsolodasi iram meredeksegeit. A za- varsziires h a t i s o ~ s a ~ t noveli az R,,-os es C2,-os soros R-C tag is. A fojtotekercs telitodeset megfelelo felepitessel elkeriil- hetjiik. Az FT,-es fojtotekercs masik igen fontos szerepe a T, tirisztor vedelme. Elo- fordulhat, hogy a szinsugarzokban levo izzok koziil valamelyik kieg. Ehhez tud- nunk kell, hogy az izzolampa a norm61 iizemi aramnal lenyegesen nagyobb Bra- mot vesz fel a kieges pillanatiban. Ez ab- bo1 adodik, hogy az elego elszakado izzo- szal ionizilja a burriban lev6 semleges grizt, s ez hatalmas Lramot eredmenyez. Az izzo- lampak kivezetese ezert olyan, hogy az egyik kivezeto szal ebben az esetbcn bizto- sitCkkCnt miikodve kiolvad. A problkmit az okozza, hogy a kiolvadis lassan jon Ietre. Ezalatt a joval gyorsabb tirisztor

- hacsak nern kepes ezt az aramcsucsot elviselni - tonkremegy. Ez ellen nyujt bizo- nyos fokig vedelmet az Ftl-es fojtote- kercs.

Tapegydg: Feladata tiipfesziiltseggel el- latni a fenyorgona egyes fokozait. A halo- ziti fesziiltstg a K,-es ketsarku kapcsolon, valamint a Bi iivegcsoves olvadobiztosite- kon at az Ft,, Ft, fojtokra, valamint a Tr,-es halozati transzformatorra jut. A fojt6k feladata a fenyorgona teljesit- meny erositoje altal keltett zajok tavoltar- tasa a halozatt61. A fojtotekercseken at a halozati fesziiltseg a D2,-D,,-es szilicium teljesitmeny diodakbol felepitett Graetz- hidra keriil. Az egyeniranyito hid felhulla- mu 100 Hz-es fesziiltkget biztosit a telje- sitmtny erositokben levo tirisztorok sza- mira. A halozati agban ltvo C3,-es kon- denzitor a zavarvedelem hatasossagat no- veli. A Tr,-es halozati transzformitor ha- rom fesziiltseget allit elo. Az n,-es szekun- der tekercsen letrejovo 50 V-os valtakoz6 fesziiltseg a D,-Dl,-es di6dakb61 felkpitett hidegyeniranyitora keriil. A ketutas egye- niranyitas utan a 100 Hz-es felhull~mu fesziiltseg az R,,-as huzalellenallason at a D,,-6s teljesitmeny Zener-di6dara jut. A Zener-dioda aranylag meredek fel- 6s lefutasu 15 V amplitudoju trapezjelle vagja a sarkain lev0 fesziiltseget. Ezt hasznaljuk a gyujtoegyseg tipfesziiltsegekint. Az n3- as tekercs 25 V-os valtakoz6 fesziiltsege a Dl,+ Dl, diodikbol all0 Graetz hidra jut. A ketoldalas egyeniranyitas utan a pulzalo egyenfesziiltsCg simitasat a C,,-as puffer elektrolitkondenzator vkgzi. A kimenofe- sziiltseget a D,,-os Zener-dioda, valamint a TI,-es tranzisztorral felepitett emitterko- vetos stabilizitor Bllitja elo. Ennek nagysa- ga a Zener-dioda fesziiltsCgCtol fiigg, ese- tiinkben ez 24 V-ot tesz ki. A halozati transzformitor harmadik szekunder teker- cse az n,-es szinten 25 V-os viltakozo fe- sziiltseget produkal. A fokozat miikodbe teljesen megegyezik az elozoekben targyalt + 24 V-os tapegyskgevel. Ez a fokozat biz- tositja a kiilon potencialon lev6 tapfesziilt- seget az elo erosito, illetve az optocsatol6 ado fokozata sziimira. A bekapcsolist in-

8. dbru. Az Ft,-esfojtdtekercs rajza.

9. abra. Az Ft, i s Ft,-asfojtotekercs rajza.

dikalo elolapon elhelyezett fenyemittalo di6da szinten erre a tapfesziiltsegre kap- csolbdik az R,,-es ellenillason keresztiil. A 15 V-os es 24 V-os tapfesziiltstgek ko- zott talalhato az R,,, P, Cs R,,-es ellenal- lasokbol kialakitott oszto. A P6-os poten- ciometerrel a szinsugarzok alapfenyerejet lehet beallitani.

A sztereo fenyorgona nyomtatisi rajza a 6. iibrhn lathat6. A nyomtatas a szab- vany szerinti 2,5 mm-es raszter szerint ke- sziilt. Az ellenallrisoknal a tavolsagot ugy valasztottuk meg, hogy a O,5W-os femre- teg ellenallasok is beepithetok legyenek. A nyomtatott aramkori lapon egyoldal ta- Ialhato. Ez az alabbi rtszegysegekbol all: Eloerosito, optocsatolo, sziirok, gyujtoa- ramkorok. Az erosaramu resz tehit a telje- sitmenyerosito kiilon alaplemezen talalha- to. Ez olyan keves alkatreszt tartalmaz, hogy lenyomtatni nern Crdemes. A nehany alkatresz rogzitiset a szigetelolapba beii- tott forrfiil, vagy csoszegecs segitsegevel is elvegezhetjiik. Tekintettel, hogy sztereo rendszerrol van sz6, a nyomtatott iramko- ri lapbol ket darabot kell elkesziteniink. Amint azt az elozoekben emlitettiik a melyhangoknak megfelelo voros csatorna kozos. A nyomtatasi rajzon nern szerepel kiilon jobb es bal oldal. Amikor tehat a nyomtatott aramkori lapokat keszitjiik. vagy elhagyjuk az egyik laprol a voros egyseg sziiro 6s gyujtoaramkorit, vagy ket teljesen egyforma lemezt keszitiink. Ebbcn az esetben a szerelesnC1 iiresen hagyjuk az egyik lapon a voros szinnek megfelelo szii- roes gyujtoaramkort. A nyomtatott aram- kori lap elkeszitesevel nern foglalkozunk. Ebben a temaban rengeteg leiras, tanics latott napvilagot. Az erosaramu panel alapja a 2-3 mm vastag textilbakelit lemez. Ezen foglal helyet a szamszerint ot darab tirisztor, az oket taplalo D,,-D,,-es szilici- um teljesitmeny diodak. Mind a tirisztoro- kat. mind a teljesitmeny diodakat celszerii

hiiteni. A sziikstges hiitofeliilet nagysigit elemenkent megadtuk az alkatreszjegyztk- ben. Altalunk alkalmazott hiitofeliiletet szemliltet a 7. abra. Ez a hiitofeliilet alkal-

i mazhato a D25-6s teljesitmeny zener dio- dahoz is. Az erosaramu textilbakelit hord- ! Iapon foglal helyet a Tr,-es hilozati transzformator, valamint az Ft,, Ft, 6s Ft3-as fojtotekercsek. Az Ft,-es fojtoteker- cset radiofrekvencias tekercstestre keszi- tettiik el. A mintapeldanyban alkalmazott fojtot a 8. abra szemlelteti. Az Ft, es Ft3-as fojtok a regi csoves televiziokban alkalma- zott soroszcillator tekercstestjere kesziilt. Az Ft, es Ft3-as fojtok rajza a 9. dbran Iathato. A TR,-es halozati transzforma- tort EI82-es vasmagra keszitettiik el. Ada- tait az alkatreszjegyzek tartalmazza. N6- hany szot err01 az alkatreszrol. Ugyeljiink az eloirt szigeteles betartasara. Ha nincs kello gyakorlatunk a tekercselesben in- kabb keszittessiik el szakemberrel! A transzformator zarlata, atiitise halalos balesetet okozhat. A szigetelo anyagot (prespin, transzformatorpapir, vagy hos- tafan folia), oldalankent 2 mm-re1 sztle- sebbre vagluk, mint ami a csevetestbe bele- megy. Ezutan olloval ezt a 2 mm-es reszt oldalankent 2-3 mm-es kozzel felvigjuk. Az ilyen modon ktszitett szigeteloanyag szelei felhajolnak a csevetest oldalara. Ez- zel elejtt vessziik annak, hogy a sorok egy- masba csusszanak. A fenyorgoniban t0l6- potenciometereket alkalmazunk kiilso be- illito szervktnt. Ennek elonye, hogy kony- nyebb szigetelni. Amig a korpalyas poten- ciometerek tulnyomo tobbs6ge fem ten- gellyel ktsziil, addig a tol6potenciomete- rek szinte kivttel nelkiil miianyag szarral keriilnek forgalomba. Az optocsatol6 utan lev6 alkatreszek mar halozati fesziiltsegen vannak. Biztonsagtechnikai okokbol az egyes szincsatornak trztkenystget szaba- lyozo P,, P, es P,-os potenciometereket szigetelo anyagra szereltiik. 561 megfelel a cklnak peldaul 2-3 mm-es textilbakelit, melyen nyilast vagunk a tolopotenciome- terek csuszkainak. Itt emlitem meg, hogy a PI, P,, P,-es potenciometerek dupla fel6- pitesuek. A P,-os ptenciometer mely a melyhangoknak megfelelo voros csatorna szitjet szabalyozza szimpla felCpitisii. A szincsatornakhoz a kimeno fesziiltseget normal falonkiviili konnektoron keresztiil csatlakoztatjuk. A fenyorgonaban hasz- nalt vezetekek szigetelesinek megvalaszta- sanal vegyiik figyelembe az eletvedelmi szempontokat! A sztereo fenyorgona belso elrendezeset a 10. bbra szemlklteti. Bekap- csolas elott ellenorizziik az egyes panele- ket, hogy nincs-e elkotes, vagy teves alkat- resz felrakas. Ha eddigi munkank kifogas- talan hozzakezdhetiink az elektromos eleszteshez, bemereshez. A munkat a ta- pegyskggel kezdjiik. Forrasszuk le az Ft, t s Ft,-as fojtok vegeit a DzJ-DZ4-es diodak- bol a110 Graetz-hidr61. Igy nem kap fe- sziiltlget a teljesitmCnyerosito egyseg. Csovoltmtrovel, vagy univerzalis kezimii- szerrel fesziiltseget meriink a C,,-as elekt-

Jobb

E l a e r i s i t b

~ p t o t s a t o l o

~ z u r o k

I

,'pill ) P3 I I P4 I I p= I ! 1

I U U

!zlncsatornhk potmeterel U

~ a g ~ f e s z u l t s e g u resz / sz~~e te loanyagra szerelve tex l i lbake l i t lopra szerelve

10. abra. A finyorgor~a belso elrendezgse.

rolitkondenzitor sarkain. A halozati fe- sziiltsegtol fiiggoen ezen a ponton kb. 33-35 V-nak kell lenni. A kimeneti fesziilt- seget a C,,-es elektrolitkondenzator sarka- in merhetjiik. Ennek nagysaga a D,,-os Zener-diodktol fiiggoen 22 Is 25 V kozott lehet. A TI,-es tranzisztorral felepitett emitterkovetos stabilizatornal ugyaneze- ket a mereseket kell ertelemszeruen elve- gezni.

A gyujtoegyseg tapfesziiltseget a D,,-6s Zener-dioda sarkain merhetjiik. A meres- hez elvileg oszcilloszkop kellene. Kezimu- szerrel merve 1- 2 V-tal kevesebbet me- riink, mint a D25-os di6da Zener-fesziilt- sige. Ennek oka a hullamformaban rejlik. (Trapkjel!) Kovetkezo Iepes az eloerosito bemerkse. A TI-es tranzisztor kollektoran gyakorlatilag feltapfesziiltseget kell mer- niink. Az optocsatolonal az R,-as emitte- rellenallas sarkain kell merniink + 8-9V- os fesziiltseget vezerles ntlkiil. (PI-es poten- ciometer lecsavart helyzetben!) Ezutan merjiink DC fesziiltsCget az R,,-ts ellenal- Ias sarkain. A P,-es potenciorneter valto- zatlanul lecsavart helyzetben van. A P,-es trirnmerpotenciometerrel beallitjuk az elo- irt + 12 V-os fesziiltseget az R,,-es ellenal- las sarkain. Ellenorizziik a sziirokben levo fesziiltsegeket! Eloszor az integralt aram- korok kimeneten kell fel tapfesziiltseget, azaz + 12 V-ot merniink a foldhoz kepest (sajat foldjthez kepest). A T,, T, illetve T,-as tranzisztorokkal felepitett emitter- kovetok kimeneti fesziiltsege + 11 es + 12V kozott lehetseges. A fesziiltseget mindig az illeto tranzisztor emitter ellenil- lasan mkrjiik! A T,-es tranzisztor kollekto- ran vezkrlts (bemenojel) nelkiil tapfesziilt- stget, azaz +24V-ot kell memiink. A P,-

os alapfenyt beallito potenciometert a be- meres idejeig allitsuk ugy be, hogy csusz- kaja az R,,-es ellenillasnil legyen. Kovet- kezo lepes a fenyorgona dinamikus beme- rese. Hanggeneratort kapcsolunk a sztereo fenyorgona alacsonyszintu (erzekeny) be- menetere. A hanggenerator frekvenciija f = I kHz, kimenofesziiltsege U,, = 60 mV. Merjiink hangfrekvencias csovoltmerovel (univerzilis csovoltmtro AC allasban) a T4-es emitterkoveto kimeneten. Felcsavart PI-es potenciometern61 a kimeno fesziilt- seg nagysaga 3 4 V kozott lehetiges. Amennyiben van oszcilloszkopunk elleno- rizziik, hogy a jel szinusz felfutasli-e. Ellen- orizziik a szurok frekvenciamenetkt! A hanggenerator kimeno amplitudojit viltozatlanul 60 mV-on hagyjuk. A fe- nyorgona PI-es potenciometerevel 2 V-os kimeneti fesziiltseget allitunk be a T,-es emitterkoveton. Ezutan az AC cdvoltme- rot a T,-os emitterkovetore kapcsoljuk. A magashangoknak megfelelo kek szinii csatornit merjiik. A hanggenerator frek- venciajat valtoztatjuk. Ellenorizziik, hogy az 5. abran megadott frekvenciamenetet produkalja-e a szuro. Termkszetesen ki- sebb eltereseknek nincs jelentoige. Itt em- litem meg, hogy a fenyorgonaba beepitett alkatreszekkel szemben nincs kiilonosebb igeny. A sziirok R-C tagjait ha lehet igye- kezziink 5%-on beliili R-C elemekbol osz- szerakni, akkor biztos ,,hoznim fogja az 5. abran megadott gorbeket. A koziphangu savszuro bemtrksthez az IC 3-as integralt aramkor kimenetere kell lepniink az AC csovoltmerovel. A hanggenerator frekven- ciajat valtoztatva ellenorizziik, hogy van-e lenyeges elteres az altalunk megadott gor- betol. A voros szinnek megfelelo melyhan-

11. abra. Szinsugarzo kialakitasa. 12. abra. Tobb lampas szinsugarzd kialakitasa.

gu sziiro bemerese hasonloan tortenik a fentiekhez. A hangfrekvencias csovoltme- rot a T.-as emitterkovetore kawsoliuk.

A - A hanggenerator frekvenciijit a mirend6 savban valtoztatva ellenorizziik az alulate- reszto sziiro frekvenciamenetet. A gyujto- egykg bemkrekhez oszcilloszk6pra lenne sziikskg. Ennek hianyaban fel kell tktelez- ni, hogy a gyujtoegyseg iizemkepes, Ezek utan a kikapcsolt fknyorgonaban vissza- forrasztjuk az Ft, 6s Ft,-as fojtok vtgeit a D,, t s D,,-es diodikbol a116 Graetz-hidra. Vigyazzunk! a kksziilek ettol a perctol kezdve veszilyes, hiszen a halozati fesziilt- seg igy mar szabadon jelen van a diodak 6s tirisztorok hazain! Nyugodtan, lassan es ovatosan merjiink, nehogy zarlatot okoz- zunk! Akinek van 2201220V-os levalaszto transzformatora, amelynek teljesitmenye legalabb 15&200 W, az erre kapcsolja a

fenyorgonat a bemeres idejere. A sztereo finyorgona merendo kimenettre 60 W-os izzolampat kapcsolunk. Az 1-es tuchelre (trzekeny bemenet) hanggeneratorbol kb. 3WOmV-os amplitudoju jelet adunk. Az eloerosito P,-es potenciomkteret a maxi- malis erosites allasaba csavarjuk. A gyuj- tkgyseg erzekenyskget allito P,, P, vagy P,-as ~otenciometerkt kozk~allasba he- liezziik. A hanggenerator 'frekvenciijit valtoztatva a mtrendo szincsatornaba ltvo izzolampanak vilagitania kell. A hangge- nerator kimeno am~litudoiat valtoztatva. vagy az eloerosito 6rzCkenystgtt valtoztat- va a fknv erosstgenek valtoznia kell. Uava-

-<

nezt a hatist taiasztaljuk a gyujtksi kiiszij- bot szabalyozo P,, P, Cs P,-os ptenciome- terek allitasaval is. Ezt a merest szincsator- nankent vegezziik el, a jobb es baloldalra egyarant. Ha ezeket mar ,,tudjan a fknyor-

gonank gyakorlatilag keszen is vagyunk a bemerissel. A P,-os potenciometeterrel be- allitjuk az alapfknyerot. Lenyegeben arrol van van szo, hogy a szincsatornikban 1Cvo lampak izzoszalait ,,elofeszitjiik". A vezer- 16s nelkiili fenyorgonaban a P,-os potenci- omCtert olyan helyzetbe allitjuk, hogy az izzoszal eppenhogy pirosodjon. Ehhez a mereshez nem festett, tehat attetszo buraju izzolampat hasznaljunk. Hgtra van meg a legtobb tiirelmet igknylo munka a szinsu- garzok elkeszitese. Ehhez a miiszaki erze- ken tul fantazia, jo esztetikai erzek sziikse- ges. Harom megoldast ismertetek. Term&- szetesen egyeb, ennCl jobb elkepzeltsek is letezhetnek. Mind a jobb, mind a bal csa- torna szinsugarzoit a hangszorok (hang- dobozok) kozelkben helyezziik el. Az al- kalmazott izzolampak a diszko celokra gyartott reflektoros tipusuak. A szinsugar-

13. abra. Eloeriisito dinamikus mikrqfonhoz

206

14. abra. A mikrofon rli'eriisitii nyomtatasi rujza.

zok izzbit a mennyezetre a hangdoboz foli iranyitjuk. Az egyes szincsatornak fenyke- veit ugy celszeru beallitani, hogy az a szi- nes TV-hez hasonlo szinalkotast nyujtson. Ennek Ienyege, hogy a hirom alapszin fenykevei egy kor keriileten helyezkedje- nek el, egymistol 120"-ra. Ett szemlelteti a 11-es abra. Ezzel a megoldassal igen er- dekes szinhatasokat lehet elerni. A kapott kep nem szeteso a szinek egymasba olvad- nak, a hatarhelyzetnel erdekes szinkevere- des johet letre. Ehhez fehkrra meszelt fal, vagy tapeta sziikseges. Kovetkezo lehetse- ges megoldas, a jobb i s balcsatorna szinsu- garzoit dobozba helyezziik. Ennek merete fiigg a helyistg meretttol az egyes szincsa- tornak izzoteijesitm~nyetol. A kb. hangdo- boz meretu szinsugarzo velemenyem sze- rint mar megfelel, tehit pl. 330 x 380 x 690 mm. A szinsugirzo ell matt iiveget kell helyezni. Ennek hianyriban megteszi a csi- szolovaszonnal feldurvitott plexi lemez is. E moge keriilnek az egyes szincsatornak izzolampai. Az izzolimprik elhelyezesenel szsmtalan variacio kinilkozik. Igen erde- kes a kor keriileten 120"-ra elhelyezett ha- rom szinsugirzo. Ezt lehet azutin tobb- szorozni.

Itt is a kiilonbozo szinii izzok altal veti- tett kep a hatarfeliileteinel igen sokfkle szin keveredhet ki, a hangkeptol fiiggoen. En- nel a megoldasnal Ienyeges a mattiiveg es az izzolampak kozotti tavolsig. A harma- dik felepitesben a szinsugirzok izzoi kon- centrikus korok keriileten helyezkednek el. Ide tobb kis teljesitmenyu izzot celszeru hasznalni. Ez hatasriban elter az elozoek- tol, azoknal kemenyebb szetesobb szineket produkal. Ezt a felepitest a 12. abran Iat- hatjuk. A szinsugarzoba 60W-nal nagyobb teljesitmenyii izzok tehetetlensege megval- toztatja, lassuva teszi a fenyorgonat.

Vkgezetiil meg egy mikrofonerosito raj- zat adom meg. Utolag meriilt fel az az igeny, hogy a sztereo fenyorgona mikro- fonrol is iizemeltetheto legyen. Az eloero- sito dinamikus mikrofonhoz kesziilt. Ero- sitese A,= 500-szoros. Felepitese igen egy- szerii 1 db kiszaju tranzisztort es egy integ- ralt aramkort tartalmaz. Sztereo rendszer- ro1 levdn szo, ket ilyen eloerositot sziikse- ges elkesziteni. Az eloerosito muszaki ada- tai a kovetkezok: Bemeno fesziiltstg: 0.2mV Kimeno fesziiltseg: IOOmV Erosites: 500 x Max bemenofesziiltseg: 15mV Tapfesziiltseg: + 24V

Az eloerosito elvi kapcsolasi rajza a 13. ahrun lathato. Mukodese roviden a kovet- kezo: A dinamikus mikrofon jele a C,,,-as kondenzatoron i t a TI,,-as tranzisztor ba- zisira keriil. A TI,,-as tranzisztor kollek- torirama I,= 440/lA-re lett beillitva. Ez a dinamikus mikrofon alacsony impedancia- jival zajszegeny beillitast eredmenyez. A tranzisztoros fokozat erositkse 20 dB. A ketszeres negativ visszacsatolasnak ko- szonheto az erosito nagyfoku stabilitasa. Az Rlo0-as ellenallason at parhuzamos fe-

sziiltig, mig az RIo2-es ellenillason ke- resztiil negativ aram visszacsatolas jon let- re. Az lCloo-as integralt aramkor + (non invert) bemenete galvanikusan kapcsolo- dik a TI,,-as tranzisztor kollektorahoz. A tranzisztor kollektorfesziiltsige allitja be az integralt iramkort a feltapfesziiltsegre. Az integrait aramkor erositeset a PI,,-as potenciometerrel lehet valtoztatni. A fel- erositett jel kicsatolasa a C,,,-es konden- zatoron at tortenik. Az eloerosito aramfel- vetele csekely. A sztereo fenyorgona 24 V-os tapfesziiltskge konnyeden elviseli ezt a plusz terheltst. (Az eloerositot taplalo fesziiltsegrol van szb!) A mikrofon eloero- sito nyomtatasi rajza a 14. abran lathato. A megszerelt eloerositoket vagy kiilon femdobozba, vagy a fenyorgona hizaba szereljiik be. Ebben az esetben a halozati transzformatortol, ill. a 220 V-os erosara- mu reszektol lehetoleg rninel tavolabb kell elhelyezniink.

A lkatrdsz j e g y e k TI: BC107, BC108, BC182, BC183,

BC184, BC237, BC238, BC239, BCY58. T,: BC107, BClO8, BC182, BC237,

BC238. BCY58, BCY59. T,: mint T I T,: mint T,, es BFY33, BFY46, 2N1613,

2N2218, 2N2219. T,, T,, T,: mint T, Tg: BC107, BC108, BC171, BC172,

BC173, BC182, BC183, BC237, BC238, BFY33, BFY34, BFY46, 2N1613, 2N2218, 2N2219, BCY58, BCY59.

TI,: BC177, BC178, BC212. BC213, BC251, BC261, BCY78, BCY79, 2N2904, 2N2904A, 2N2905, 2N2905A.

TI,: 2N2904, 2N2904A, 2N2905, 2N2905A. BC303, BC304.

TI*: BFY33, BFY34, BFY46, BSY34, 2N1633, 2N2218, 2N2219, BC300, BC301, BC302.

TI,, TI,: BD135, BD137, BD139, BD241, BD241A, TIP31, TIP31A, BD239, BD239A.

T,,,: mint TI . IC,, IC,, IC3, IC,, IC1,,: uA741, SN72741,

LM741. Dl-D,: BAY41, BAY42, BAY43, BAY45,

BAY46, lN914, 1N916, BA170. D9-DzO: 1N4001, 1N4002, 1 N4003,

lN4004, 1N4005, lN4006, 1 N4007, BY 133, BY134, BY135, BY238.

D2 ,-D,,: BYX42/400 Th: T3N/400T (TUNGSRAM gyart-

many), TIC106D, TIC106E, TIC1 16D, TIC1 16E, 2N1604, 2N1776 (TEXAS gyartmany) KU202K, Ku202L, Ku202L (Szovjet gyartmany), ST103/4, ST103/5, ST10316 (RFT gyartmany)

DZ8: CQY24, CQY46, TIL220, TIL224. D,,: ZL 15, ZM 15, ZU 15. DZ6, DZ7: ZPD24, ZPY24, ZG24. ZF24.

Haljzati transzfor?nator adatai:

Vasmag: EI82. Pakettvastagsag: 30 mm Primer: n, = 1460 menet 0 0,3 mm-es Mz

huzalbol. Soronkent 0,02 mm-es transzfor- mator papir szigetelessel.

Szekunder: n, = 184 menet 0 0.3 mm-es Mz huzalbol. Soronkent 0,2 mm-es prespin szigetelessel. n3= 184 menet 0 0,4 mm-es Mz huzalbol. Soronkent 0,2 mm-es prespan szigetelessel. n4=365 menet (ZI 0,4 mm-es Mz huzalbol. SoronkCnt 0.2 mm-es prespan szigetelt.ssel.

A primer es szekunder tekercsek kozott 3 reteg 0,3 mm-es prespin szigeteles sziik- seges. Az egyes szekunder tekercsek kozott 2 reteg 0,2 mm-es prespin szigetelest alkal- mazzunk!

Az n,, es n3-as tekercsek koziitt 3 reteg 0,3 mm-es prespin szigeteles sziikseges! Ft,: Csevetcst M7-es (VT). Manifer tipusu

vasmag. n = 99 menet harom sorban 0,7 mm-es Mz huzalbol. Tekercseles utan mehviaszban, vagy cerezinben imp- regnalni! (18sd 9. abra)

Ft,, Ft,: Csevetest: VT soroszcill~tor te- kercstest, n = 145 menet 0 0,8 mm-es Mz huzalbol, Manifer tipusu vas. Teker- cselks utan mehviaszban, vagy cerezin- ben impregnalni! (Iisd 8. Bbra)

Szinsugarzok: A szinsugarzokban lev6 kii- lonbozo szinu izzolampik javasolt telje- sitmtnyeloszlasa a kovetkezo:

Voros: 60 W, tehat 4 x 15 W Zold: 120 W, tehat 8 x 15 W KCk: 90 W, tehat 6 x 15 W

Az izzo16mpak szamanak valtoztatai- val termeszetesen mas kimeno teljesit- menyt is beillithatunk, - de a megadott aranyt celszeru betartani. Optocsatolo: TILI 1 I , TILl16, TILI 17.

Budapest VI., NBpkozt6rsadg iitja 2. Telefon :

ertekesito 117490. Vallalat

3 db m6rBegys6get tartalmaz, amelyek b i r - mikor oni116an i s mukodtethetok 220 V 50 -40 Hz hi16zatr61. Elsosorban szervizjellegu tevekenysegnCI, de specifikicibja alapjin a bemCr6si celokat i s kielegiti. Magas szinvonallj amator laborat6- r ium i s kialakithat6 belole, 6s kulonos elonye amatorok reszere, hogy egysCgenkCnt i s meg- v is i ro l hat6.

Alkalmaz6si terulet: elektromos alapmennyisegek pontos merese, nagy pontossigii RF 6s AF frekvencia 6s ido- meres.

1. M I NlFREO (Frekvencia 6s idomero)

KijelzCs: 6 dekidos 7 szegmens kijelzo, ervenytelen ,,Ow-k kioltva. Merheto legmagasabb frekvencia (tljlcsor- ditissal) 20 MHz Merheto legnagyobb peri6dusido 1 sec Abszolljt mCr6si hiba: 2 .10 -3 I digit BemerCsi erzekenyseg: 250 mV Maximilis bemeneti fesz.: 100 Veft

2. MINIGEH (hanggeneritor) -

Frekvencia tartominy: 10 Hz-100 kHz (nkgy sivban) Nevleges kimeneti fesz.: 1 Veft Nevleges kimeneti ells.: 50 Ohm (rovidzirvCdett)

BeCpitett oszt6k: 3 dB, -10 dB, -20 dB, - 4 0 dB Harmonikus t o r z i t b : 500 Hz alatt 0.3

500 H z felett 0,l

- KijelzCsi m6d : 3 112 digit, hetszegmens - Polaritis indizi l is DC uzemm6dban. - Bemeneti ellenil l is 1 M O h m 1 2

merofejjel 10 M O h m k 5 - MCresi pontossig

egyenfeszultseg 6s egyeniram 10,5 +I digit viltofesz. Cs v i l to i ram +0,5 +I digit ellenil l is k0 ,5 +I digit

- Frekvencia menet 100 Hz-50 kHz +0,5 +I digit 20 Hz-100 kHz f 3 1 3 d i g i t

- Meresi tartominy egyenfeszultseg 20 mV-I kV viltofeszii Itskg 20 mV-550 Veft ellenil l is 2 Ohm-2 MOhm

Merofej alkalmazisival a bemeneti ellenillas kibovitheto 10 MOhm-ra. Ekkor a meres pon- tossiga + 5 5 3 digit. - Tljlfesz. vCdelem

DC uzemmbdban 1 250 V A C uzemm6dban 250 vert O H M uzemm6dban f 4 0 V

RCszletes rniiszaki felvilagositast ad az

ELEKTRONIKUS- ES

VILLA~~~SMEROMUSZEREK OSZTALYA Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky Ct 37. Telefon: 113-443

25V/3A-es tranzisztoros tapegys6g modulrendszeru televizio-vevok6sziilekek

Plachtovics Gyorgy rnuszerrpar~ technikus

A7 aldbbiakban ismcrtc16sre kcrulii c2l- musrer a modulrendszeru fekcte-khir tc- levirioki-s/iilCkek javitisiho7 nyi~jt scpit- sbget. .4 ct;lmuszer 25 V-os egyenScstultsC- pet produk61 3 A-es mauiniili\ kinicn3 i r am rneilclt. .A hwai ip'ir iltal gyirrott nio~lulrendsrci-ii tclevizib-\ e\ iihis/iili-kek booster fesziiltsege 29.5525 V hiizotti Cr- tek. E/ek a kovetkezok: TA 3301. TA 5301. ' I A 5302, (VIDEOTON). es a/ AT 96!. AT 196! (ORION) tele\~iriokesziilb- kek. A V1I)EUTON hltal gyirtott kisziilk- kek 25 V-os booster fesri i l ts~pel. mig az O R I O N i t ltal hksz~tett televiricih 34.5 V-os Sesziiltscggcl ii/cnielnek. .A tipcgys2g 25 V- ot ;ld ki. A7 500 mV-os ei!Crbs nem okor kiiliinosebb gondot a7 ORION pyirtnii- nyu kes~iilkkeknP1. ,2 c>i~i~ucrcr scgitscgc- vel hijnnycbbe. gyorsiibhi tehctiiik a nio- dulrendszcru lkhcre-fehkr t e l c~ i:iOkPszuli:- kek javitisit. hlaga :I cellnus/.ci. igcn kis geonietriai nit.retben. niinimdli\ siillyal Ictt elkCszitve, szem sliitt tar!\,a .I h~)r.dozhath- sigot. mint nlapveto kiivcteim~nqt. fcli-PI- tcsc visrunylag cgyszcrii. Tuliir;~ni vitdel~iic igen hatisos. gyakorlatil'ig a cclmiis/cr ttinkretehetetlen. A ct.Imiia/crbcii aikal- mazott alkatrbzzek u~lctcinhhcn megb;is,i- rolhatbk.

A celmGs7er teljes fklvezetii garniti~rrija szilicium alapanyagi~. Az ercdnieny a szi-les ildmi-rsi-klcti hat;irok kiit6tti meg- bizhntci mukiidi.~. Megcpiti.~ihcr a fi-lvc- zeto technikib;in vali, jiratoasig q i n l a - tos. Bemerbsbhe7 AC--DC' c.siivoltmkrii, vagy univcr7.'.;is ~ ( ; . I I I ~ ; ; ~ / L I - . illet-Le egycn- i r a ~ u < ! ,ir;in11nkr6 s7iikskyes.

Kimeno fesziiltseg: 25 V Maximalis kimenii irani: 3 A Bugofesziiltsbg a kimeneti kiipcsokon. ha

I,, 1 A: 10 mV I,, 3 A: 50 nlV

Belso ellenillis: 0.08 Q

Miiszaki leiras A tipegyseg tonibvizlata az I-es cibrcit~,

az elvi kapcsolisi rajza a 2. dbrcirl lithato. Transzformitor 6s a hidkapcsolisu

egyenirinyito: A hilozati fes7iiltsPg a kct- aramkoros kapcsolbn, az iivegcsiives olva- do biztositekon keresztiil a Tr transzt'or- mator primer tekercsere jut. A Ictranszfor-

milt I'esziiltseg a [ I , 11, di6dii,bdl felbpi- tett Grlictr-hid egycnir:inyitcir Icriil. A h~~llrimos egycrili.s/ultskg 5tiirCst.1 a Ci-;is eichtrc)iitho~idc~i/i~tc>r vi-gri. A C, 2s <',-es hondcn/,itor'>k a rid~ciS~.ekvenciis racar- vkdelmct srolgiljik. A Pr hhloiati [ransr- forniitor PI-inxr 6s vckunder tekercsei ho- ziitt tobb nF-nyi \761.t kapacitis keletke- zik. k/cn ;I hilb7;itbcil kiiliinbiizii z a l a ~ j e - lek a tipSc~ziiltsbpre kcriilnek a D , I), ri-tcgdi6dik bclsii kapaci!isin ;it. A C,-35

c lch t ro l i tkondc~~/~~tc>r induhtiyitisa ritii- hfrekvenciikou 11iiir jclentos. Igq gyakor- lalilag csiliiipitis nClhC11 jut a ravarjcl .I

T,-6s itcre5/totranzis7:or hollcktorira. Ar iteres7riitranrisztor belsii kapacit5sin i t a kinicncti kapcsokon is megjclenhet u rajfestiiltsCg. Valniiban a Cj-es hl~ller kondenldtor c/l a ii)l!amatot gyengiii. de tcijc\en neni s/iintcI: incg, hzeh ;I zajok (pl.: s7tnhcfik rn4,loi s ~ I J . ) jav~tandh -r\ k6sriilCh 11~1!1~!.iih;in aerccgcs. pattogis. a kCpcn \ i~sr in tcs .;/:iggalott csikok Ibrrni- jib:in jclentkc~iiek. :2 C'! t.5 C,-cs k,~ndc11- zitorok alkal:1ia,isa\:a1 ; I ;>nt Ieirt jc1c11sep kikiiszGb6ihz~h. 'Tdlaram crzt!kelii: A T,-iis itc~~csrtOtrari- /is/tol hoilchtor i r a n l ; ~ i~t'olyih a / R7-cs h~~/alellc~ilillisun. Ar iitl'olyh dr'im fesziilt- sbg czest hoz Itire a t R--cs ellcn6llis \'irha- in. Az errCkelti ellenillis sarkaiii litrcj6\6 fesziiltst5g esist a Pi-es pote~~cii>mi.t~.rrel leosrtca a7 R,-oh cl!cn~iIlii~i~n i t a T , - o tntnzis7tor biirisira visvuh. .\7 R,-os cllcn- illhs a TI-es tran/isztor nixximilis b i r ~ s i - raniit alli~ja he. A tipeg) si-g kiinciicti kap- csainak rlividrc/irisiihor (Lotilis zirl,it) fellephct akkora iran~liiki-s. iiicly nicgha- 1:ldja s TL-es t~.a~izijrtor ~ i i a ~ i ~ i ~ i l i > hirisi- ram;it. Az R,-os ellenillas hiinya csctkn a

T1-e> tra11ri~:ior F B atmencte eberleg lees- n;,. ;: tuliram vedclcrii ig) megs7iinnc. A m:iuim6lis kirncnct; ;l:ainot tchit a 1')-c\ trimmer potenciomCtc~-icl Ichct bedllita~,i. Ti~liiriiin, iagy fdrlat h;it,i,ira a P,-e:, po- tenciorneterrel beall~toir el.tCl\nCl a 7':-cs tranrisrtor bhzisira nyi~,~ir,inyu I~sziiitsi.g kcriil. .4mikor e7 a l e~ r i i l t~kg elC~-i a T,-cs trai17is7tor U , , fesi.iiItskgct (600 mV) ,I rncg~ndull; hollekt,>r2irani a7 !?,-as ellenil- I:i>o11 i t nyitja a T,-,i& r~anziszturt. S o r - mil. iizemi illapotb;in a T3-as trarizisl-tor. zirt , hoilektorliram nem fblyik rajt ;~. l y y a I),-CIS LED >ern tiligit. Tkrjiink visva az eI6bbi c\etlie7! Tiil;ll-;irri hat:1b6r~i .t 111cg- nyitott T:-eb t r : < ~ . , ~ ~ v t u ~ - 11)itja :I .I'-;-A>~. 4 T,-i!s tranrisztor kollchi~;r;lran~ii i t h - lyik a D,-(1s LED-en. mely fennyei jelri a ti~lirarr: tI':?yL;t. A ,tabillzitor !iimi-nil k- slil,,. .-tgc : a 25 V-os kiiner~eti f'csziii~si.gr~.)! kozel .,Ow Scsziiltsigrc csokkc!l A /.A,-i;:t, il!ct\c tul;il.ani nicgszu~lte utin is. a k ~ n ~ c - ncifcsi-iiltsCg a 0 s7inten marad. bz abhtil acitidik, Iiogy a cs T,-as t rd~~r~s / to rok- bhl l2tiye~tiben egy komplementcr bistabi! hllienbkGrt iiozrunk IPtre. A7 5nr;\:tis. a; I<,-i;s el1enill;tson t;s a t Ny nyorn0gornbon kcrcs7tiil j(in i>t~-c. A tipfcsriil~si-s vissza- hllilisa a nyomhgomb bell)-oiitiisiv,iI tiir- tinik. kkkor megszakad 'I pnzitic vissra- csatolks. a TL-cs tranzis7tor lezir - ennck I\tiietlic/tCl>cn iezir a T,-as 1s. I\ tlillira- mot iniiikilo Do-os LED fi-n)e mcgs7u11ik. -4, \ 2Jii.' ' .~rdnikiir igcn hatisos. Ni77iinh cgy pcldit! Ti.ieiezziik fel. hog) a RESET gomhot (tipfcsziiltsCg \isszaillit~is) akkor nyonjuk be ;imikor meg a tuliram, a zir- lat fenn i l l . A RESET gomb benyomish- ciil n;cgstun~l a pozitiv viss~acistolLis a T3-as 6s i t T2-cs lr~inrisztor lthziitt. Ebben

-. -. - -- 9

H~dkapcsoldsu ~ i l a r a m Soros Transzformator - egyenirbnyitd erzdket; szabalyozd

1 I L

aramkor

-7. rihrtr. Elvi kclpcsolbsi rajz

az esetben viszont egy iramgeneritoros iizemm6d jiiri Ietre. A cklmiis~er mint cgy iramgeneritor &emel, melynek kimeneti ?rams 3 A. Aramgenerator: Fcladata a soros riteresztii clem ~iicghajth i r a m i n i ~ k ;I bi~tositas,~. ligys/crubb tipcgyscpckni-l a TI-es trali- 7isztorral felepitctt Aramgcneritor liclyctt cgy cllenillissal horrlik !ctre 'I T,-es tran- zisrtor bi7isliramit. Ennek a rnegold;r\n;rk komoiy hitrinya. hog4 21 ..nqcrs" stabili- 7lilati:in i'c:.irultsiggel egyutt val to~ik i~ 7,. i l l c~ \c '1 <-Cis tranzisitorok hlizisirama is. A st;it;ili:dsi tenyezii ebben az csctben a T, &a 7':-1\b tr;~n~rsi.torok 6-jatol. val~imint a/ iitcresrtii tranziszloron cjd f'esziiltseg nagys:ig,ttSi Piigg. L.Gn!t:geben lOl!-:~s stii- t:!l~tari lisnyc/iin&l !l.ig\ohh:~' : :;\\;cril el:- k(jziihbcl c!crr~r ncm lehst. ,A rnc~felcii LraniXOri mzgoldai. i iramgc~~cr~~toi-ral ~ I L -

tositani ;L suros atcrcCsztii cIr:m biizisirir- mat. Ennck ,I ien>cgi. a Li,vctkoh. 4 'T1-c\ tranzisztor olyian mcghajt6 iraniot rud biztositani a7 itcrcsrtii tranrisztor ri.s/i.re. ;imi n nycrs !'c~riiltsi.gtdl niesszemrniien fiiggetli.~~. t/zcl ,I niodszerrei 1000 10 000- cs stabiliti-,~ tinyezot is elkrhctiink. 1-0- vihbi elony a tipegyseg belso ellenillisi- nak a csGkkenCsc, ami abb61 adhdik, hogy a T,, tranzisztor (osszehasonlitci erositii) fcsziiltseg erdsitese a TI-es iramgeiieritor nilatt nagyohb. Vizsgiljuk me? a7 aramge- ncritor mukiidCrCt! A 11,-6s riild fknjii LED iizcrni gramit a7 R ,-es ellenillis illii- ja be. A D,-6s tliOda a cPlmiisrer eliilapji- ban lctt elhelyer\:c. A ki- ks bekapcsolt illapotvt j e l ~ i a fenye A dicidin eso fe- sziiltseg a 'TI-es tranzisztor bazisfesziiltse- ge. A zold szinu LED nyitoirinyu karakte- risztikijit a 3. Ghru szemlelteti. Az i b r i n a LED es egy ZPD 2.7-cs Zener-dihda karakterisztikii lithatok. Az osszehasonli-

tisboi a L I D keriil ki gyiiztesen. Karaktc- risztikija meredekebb mint a ZI'L) 3,7 V- os Zener-diodatl. Tovibbi eliinyc. hogy mint fL;nykibocsito e szko~ , jelzi a tipcgy- 'Cg be-. illelbe kikapcsolt helyzctet. A7 iramgcncritor kimeneti i rama az K2-es emitter cllcn&llisthl riigg. A kimeneti i r am az alibbi osa~cfiigges s~c r in i h a ~ i r t w h a ~ h mcg:

ahol I,, -- kimcneti ciram

3. tihra. LED 6s ze~~~rdi(idi~ Xarakrrrisztikdi.

U, - LED-en esK fes7,iiltsi-g U,, - a Ti-cs E B itmenctbn esii

fesziiltskg (6UOniV) KL - enlitter ellenillis

i\ stabil miikodks krdchCbcn az hranigc- ncritor- Liiiienct~ iriiniat 20 niii-re ;illitot- ich he .i C L I I ~ I k2plcict L ' ~ ~ r c n d e ~ v c ; l / li--cs ~ i l c i ~ i i l i ~ ~ . ~ tkt6L.c 0 2 0-r;i idOdih. A 1cghG- /cltbhi \icib!;i:~>c'\ "!<h ,i ' ) I . \"py ;1 100 !? J\ it[> araniit ii7 I<,-cs zllenal- I,is\al 5rinti.n 20 nlA-re ~ I I I L C ) L ~ L I ~ be. k/ zlcgcndiicn nilgy En! t ad naplxiii alknlma- zii\ ci2te11 IS.

i j~szt ;haso~~i~tO t r r !~ i t i i : \ P,,-os tran7iv- tol pal fc!?pi:.:.;~ l. t ; !L~)/ i i t ;( ~~ic . .~ , i :~ i : : wintct i . . ' , : l i i i ~ ; ~ i,...,,~ ;I k!!llc;i<i, ~ ~ : . / i i l t s ~ g it.. ;iz, . ictti CILCR;~~, '4 rclilrc .:I'I \7iriict a konyiikbe iiil~tott 13.:-es Zener -dibda bizto- si~i:~. .A t h k o ~ a t inukiidi.se rc?; idcn a k i j~c t - hczo. Titcie7~iik fel. hog) ;I megnovcke- dctl terhclo i r am huthsira a tipegyseg ki- rnencti kapchain csiikken it fes7iiltx?g. Eb- ben a;. esctbcn a P,-cs potencion~Ctcr Icos7- I 'isdnak .' . a r i n y i b ; ~ ~ csckkcn a I.,-os tran- ziiztol- b,izisir,l jt1t6 fes7iilts:g 15. 4 z i r i s kle \ i t t 1 , - o s tranlisrtor kollektorirani csiikkcn. ke\.csebb Ariimot sziv el ;I T,-es tran7icztor hizisitol. A T,-es tr;un/isztor n~cgn(i\ehedett b i ~ i s i r a m a nagyobb cmit- terdramot el-edminyer. Ennek hatisira ;I

Tj-os ioros hteres7totranzis~tor jclbbar~ q i t . a himcu6lksriiltscg \issi.dall Liz erccieti CrtCkrc. azaz helyreillt ar epycnsi~lyi hcly- zet. A kimenofes7iiltseg pontos bcL~llitasa a P1-cs potenciomiterrel Ichctscgcs. Vezerlo aramkor, soros szahalyzd: A T,-cs tranzis~torral meghajtott T,-6s itereszlii elem feladata a tipegyseg kimeno iramh- nak a tnztositisa. A T,-es i-s T,-6s tranzisz- torok 1)arlington kapcsolisban iizemel- nek. Ebhcn a feli-pitesben ;I T, es I',-os

tran~is7torok ir,imeriisitcsi tenye76i szor- rcidnak. A ceimlisrer tcrvczi.sckor ;i kuta- I?gusban rncgadr~ii !n~nrn~ilih irarncrh-it;- SI tOnyczbkel \ct:ui\ !?i. f:/;.cl clkri~ct!~. hogy birrnilyen pyirtrnanyu. cs . . H V - ~ L I tranziszto:ok.~t beep~t t~ctu~ik . ankikui. hogy az irantkijr kitnenb paramctcrci je- lentosen viltozniinak. A T,-iis tranzisztor emittere c s a kimeneti kapocs ktjziitt talil- hato a D,-as dioda. Ennek a Seladata a tipegysegben Ikvo fel\czctok vi.dclnie. Ve- gyiirik egy peldit! A tipegyseg szervi~ celra kesziilt. Nezziik meg mi tortenik. ha d e t - lenul a tipegyseg kimenetere a nevlegcsnel nagyobb pozitiv fesziiltseg keriil. ( Feltiil- tijtt elektrolitkondenzitor stb.) A D,+s szilicium-dioda ebben az esetben lezir. Igy megovjuk a pusztulistol a T,-6s soros i t - ereszto tranzisztor E-B itmgneti-t. A D,-as diodin termeszetesen fesziiltsCgesis jot1 letre normil iizemi korulmenyck k6~2itt. Ez a fesziiltscgeses a terheles, vagyis a ki- menoiram fuggvenyeben viltozik. A ki- meneti feszultstgen ez azonban nem ta- pasztalhato.

Az osszehasonlito erijsito a P,-es poten- ciometeren keresztul kompenzalja a D,-as sziliciumdioda belsij ellenillisBn letrejov6 fesziiltsegest-st. A celmiiszer kimeneten ta- Iilhat6 a C,-os elektrolitkonden7iitor, a D,-es dioda, vaiamint a Ci-es kerimia-

konde~~/ i tc)s . 12 <', t.s <'--cs kondelii-ito- a7 I.; clbfordulhat hogy a ce1mii.izc.r kime- rok fci,itiala J iipcgqsPg bclsti eiienilliisi- nele cllenkc7ii irinyu fcsziilts&g!tik?st kap. ndk ; i cs15kkcrltk~c. .\ I ) , , - o ~riliciumd:&!a Lbl~en az esrthen a I>,-as diOcia nem vedi iiiad:r!,~ a ckdcic~n. ,\/ cliibbichhc~i elnli- incg :iz clchtsouikiit ;I pusztulistol. [Hati- t i ' i n i 1 i ! o . i : t t ~ . I sos vedelrner :I ncig) iramu 0,;-cs di6da h - .r .,.: t .. ! I ; I i a l ;:Ik,iim:zzi~\a n>iijji. Forclitott feszii!tsegr6-

gisni l a D,,-es cjiuda kinyit. I s azt 700-800 mV-ra megi'ogl;~ A * alkallnazoti HYX11; 100-a5 tipi!su .;i:licii~lndioda ip:n nag?. min'tegy 40 A-cs iditGaiai11ot kcpcs rovid ideig clviszlni. i\ celmuszert femhazba kpi- tettiik be. A miisxr f tmhiza Cs a negativ kimenet kiizott ievo R, Cs C, KC tagok szerepe a ridi0frekvenciis zavctrvedeic~n. Az RC tag hiinya esctCn a cklmiiszer fern- doboza a Icvegiihen ..!6gnaW. e;. esetleg a TV k&szulkkek javitBsinil zavart okozna.

A munkit ;i nyo~ntatott iramkori lap elkeszitisCcel kczdjuk. (4. dhro) Azokat a foliafeluletcket. melyck nugyobb hra~not vezetnek arinyosan ndgyobbra ki.szjtsiik el, vagy feluletukre 6nt rakjunk fel. Igy a keresztmetsze~et megniivelvc nagyobb i r a m vezeteskre is alkaln~asak Icsznek. Az R,-es ellenallist cCls:,erii kulon tzstre elk&- sziteni, 6s i g y elhelyezni, hogy ne melegitse a tranzisztorokat. A T,-6s soros iteresztii tranzisztort a hAtlapon lCvo hutiibordira szercltiik fcl. A hoi tadis javitisa celjibol a tranzisztor 6s a c.,illim, valamint a huto- borda kozi sz11ik~)nzsirt kcnjiink fel veko- nyan. Ennek hiinyibrin jol mcgfeiel a sav- mentes vazelin IS.

A TI-es es a 7,-es tranzisztorra huzzunk hiitocsillagot. A hilozaii-transzformitor elkeszitCsCnt1 ugycljiink az eros i rami eloi- rrisok betart isira. Kuloniis gonddal jar- junk el a primer its srekunder tekercsek kiiziitti szigetelCs elk2sritisknCl. A kapcso- lisi rajzon szereplo alkatrkszek szabva- nyos trtekuek. Az elektrolitkorldenzijto- rok - ha az eloirt uzemi fesi.iiltsegre ncm kaphatok, akkor a sorban a kovetkezfi nagyobb fesziiltsegu tipust alkalma7zuk. A celmuszert megszerclt illapotban a 6. dbra szemlelteti. A nlechanika rdjzai a 5. dbrrir~ talilhatok.

A megepitett celmuszert elleuorizzuk be- kapcsolis elott, hogy nines-e hibhs forrasz- t is , elkiitCs Ar elektl.omos bemerkst a kd- vetkezo sorrendbci~ vegezzuk el. Zhrjuk a

K,-es kapcsolot. t k k o r a D,-6s zold srinu LED-nek viligitani:i Lzll. Viltakorb fc- sziiltseget mkriink :I/ n ,-cs tekercs sarkain. Ncvleges hilhzati iciriiltsignel 28 V-os caltakoz6 SesziiltsL:gct hell mkrnunk. Ezck utan a C,-as elektrr?litkondcnzitor sarkain miriink egyenfesziiltst:get. Terheletlen ki- menet mellett. nevlcges hiiozati fer;zultseg- nkl 38-39 V-ot mcrhctiink. Ar egyenfe- sziiltsep merot a kirneneti kapcsokl-a k6t- juk. A P,-es trimmer potenciometerrcl t 25 V-os kimeno feszii l( i i~et illirunk be. Ezek ut in a Pi-es bcillito potenciom6tei.i a legkisebb zirlati i ramra illitjuk bc. (A potenciomkter csuszkija a T, t s T,-os tsan- zisztorok kollektorainil Iegyen.) A cilnlii- szer kitnenetere irammeriivel soros miiter- helest kapcsoiunk. A terhelo ellenillis er- teke 10 2 6s 100 W. A miiterhelks term& szetesen tobb ellenillis osszekapcsolis~val is kialakithato. A terhelo i ramot az ellen- i l l i s csokkentesevel fokozatosan noveljuk. Leolvassuk azt az hram erteket. ahol a kilneno feszultseg kiizel nulla feszultsegre ugrik vissza. llyenkor kigyullad a celmu- szer eliilapjin clhelyezett piros szinu i.bD. jelezve a tapegysCg lekapcsolt hllapotit. A visszailiitis a tuliram, illetve ~l i r la t megszuntc u t in az el6lapon lev6 KESkT nyornogombbal cszkozo1heto. Amennyi- bcn a leoldisi i r am erteke nagyon ala- csony, iililunh a P ,-es potcnciometzrerl. majd megismeteljuk a fennt leirt mcrcst. Ezzel gyakorlatilag bemkrtuk 2 i celmu- szert.

Ejtsunk nehiny s ~ 6 t az alkalrnai.i~ir61. Vegyunk egy konkrct esetet. A kCsriilCk ORION gyartminyii tipusa AT 961-OC'. Bekapcsoliskor a televiziokesziilekben le- vo B 801-es biztositek kiolvad. El kell diin- tenunk, hogy melyik fokozatban van a hi- ba. A kovetkezo eljirast javaslom.

Forrasszuk le a T,,,-es pump tranzisz- tor emitter es kollektorihoz meno vczete- keket. (BU 326s tipus) Keressiik meg a televiziokeszulekben a sormodulon (jelzese BA 484H) a C,,,-es 470 pF-os 40 V-os elektrolitkondenzitort. Polaritishclyesen kapcsoljunk r i ripfcszultsegct a eelmu-

szerbbl. Aniennyiben a telcvii.iOk&s;liilik beindul, a hiba ti pump-tApegyskgben vafi. %;i:-lat eseten (piros szin!i LED v~lligit) a kt;szulck to\,Abbi Aiari~kiirci! cCls7cru me?- 1. ilsgilni. F. i g y 2 1 e 111 ! i jg4 hehapcsol- ni .I T\'-kt-szuli.kci nun szabaci, hog) b i r - n-1clyr1. inodult is kiha7tuk \ o l i ~ a . A VIDE- O'!'ON nroJuirend~;let.u te!cvi/~~kCi/iili.- kcit L;rrc.leinsrcriicn iia:,onlci;i~i ii.lcrc.;-u L 2- g:glnc;nl.

.4 i i i i r i .C .c : j f~~,v:~~k: T , : 2KY04. 2N2904.4. 2Y2905.

3bi1905-2. BC.?03. BC304 BC'160. BC161. (Hiitii csill;igga!!~

T,: BCZI?. UCi77, BCi78. UC357. BC158, RC307, BC30P. BC337. BC328. BC415, HC4l6. BCY78.

T?: BC'107, BC108. HCIX2, BCIX?. BC737. BC238. RCY58, BF7Y33. BFY34. BF.'Y46. 1N 1 6 13.

7 , HC14C. B('141. BC300, BC301. HC302, BSX31. BI:Y??, BFY33. BIqY-46. 7Nl613, 7N17!1. (Hiit6csill;lg- eal!)

'1 j: 1N3055, BDY73, SD182. BD183. BDYZO. (I-lutofcliilet: 350 em2 3-4 mm- cs AL. Icmez.)

To: mint T, D,, DL. D,. D,. D,. D,: BYX4~,100.

AYX42i200. BYX42,!300. BYX42.!400. TIL222. T11.234, C'QY72, LD57, (z31d

szinu) D,: (1QY36, CQY17. (:QY46, CQY47.

CQY53. TIL220. TIL228. D-: Z(;6,8, ZF6.8, ZP!)6.8. ZPD6.2.

A hilhrati transzfc~rn16tor adatai: Vasmag: SM 85a (Hipersil) Primer: 720 menet, a 0.45 Cu Mz huzal. Szekunder: 94 menet. ,@ 1.2 Cu Mz huzal. Szigetclks: A primer tekercsnel soronkint

0,2 nun-es transzformitor-papir szigete- Iks. A primcr Cs szekunder tekercsek ko- ziitt 4 rt'tcg varnis viszon. vagy 0.3 mm-es prespin szigetcles. A szckunder tckercs menetei kiiziitt soronkent 0,3 mm-es prespin szigcteles.

MIT. HOL TALALOK? A RADIOTECHNIKA 1974-1983 szamaiban megjelent

fontosabb szakmai cikkek tartalomjegyzeke Osszeallitotta: DORA LASZLO

I . HAM QTC . - Muszaki cikkek

Tranzisztoros AM-CW QRP-ado . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 119 . Csoves adoadapter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 1/10

ArnatBr kapcsolasok 74 . 1115. 2/70. 51209. 61269. 71316. 81362. 91414. 101468.

111513. 121558 75 . 1117.2168. 311 14.41163. 51216. 61262. 71316. 81363. 9/41 1.

101460. 1 11520. 121567 76 . 1/20. 2/65. 41163. 51216. 61272. 71314. 81368. 91407.

101461. 111512. 121566 77 . 1/10. 31109. 41169. 51209. 61267. 71310. 81356. 91436.

101459. 11 1508. 121557 78 . 1120.2161. 31109. 41159. 5121 1 . 61266 . 71307.81361. 91409.

101468. 111512. 121563 79 . 1/20. 2167. 311 13.41167 . 51213. 61267. 71307.81359. 91410.

101466. 11 151 6. 121570 80 . 1120. 2159. 31112. 41157 . 51203. 61274. 71313 . 81368. 91410.

101470. 111515. 121562 81 . 1137. 2/71 . 31108. 41168. 5/21 1. 61267 71313. 81357 . 91417.

101464. 111514. 121559 82 . 1/10. 2/63. 311 12. 41163 . 51208. 61267. 71318. 81367. 91413

101470. 111514 . 121564 83 . 1115. 2/27 . 3/27 . 4120 . 5/30 . 6/20 . 7119 . 8121 . 9127 . 10127.

12/26 . Ujfajta veteli zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 1/17

Kvarc a hiradastechnikaban . . . 74 . 1/18 . 2166 . 3/13?. 31163 Meresek az arnator adoberendezesben

74 . 1120 . 2/61 . 31107 . 41753. 5!20! 61259 . 71305 . 81355 . 9i401 . 10i459

Modern konverter a 2 rn-es savra . . . . . . . . . . . 74 . 2159 Halozatl tapegyseg es vegfokozai .. C"

engedelyeseknelc . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 2168. 41161 ..KethangV-generato r . . . . . . . . . . . . . 74 . 2169

. Szirnrnetrlzalo baiun kkszitese . . . . . . . . 74 31116

. AZ OSCAR-7 muhold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 31119 Linearis vegerositok rneretezese . . . . . . . 74 . 31117 . 4l i64 Ketelemes. harornsavos quad-anrenna . . . . . . . . . 74 . 41159 Kiegeszites a 9 MHz-es SSB ado-vevB

alaparamkorhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51205 2 m-es konverter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51206 SWAN-antenna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51207. 61271 ..Ado tipusu" tranzisztorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51210

. Rokavevo kezdoknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 51212 Egyszeru DSBISSB transceiver

epitese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 61262. 71311. 81364 Egyszerii gyakorlo rokaado . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 61266

. QRP ado vegfokozatok 80 rneterre . . . . . . . . . . . . . 74 71309

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sztereo tavirovevo 74 71315

. Antennak es taplalasuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 71317 ~ t a l a k i t o az FT-250-hez a 2 rn-es savra . . 74 . 81360. 91403 Arnirol sokat beszelnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 81366

. Foldi arnatdr allornas az OSCAR-7-re . . . . . . . . 74 81367

. DSB ado 35-7 MHz-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 91410 Dinarnika kompresszor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 91416 El-key . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74.101462

. Egyszeru AM-CW ado-vev6 145 MHz-re . . . . . . . 74 101472 ..Budapest '71" SSB ado-vevB . . . . . . . . . 74 . 111505. 121555

75 . 1111 . . . . . . . . . . . . . URH antennak mechanikai kivitele 74 '1 1/51 1

SSB adok hatasossaghnak novelese . . . . . . . . . . 74 . 121561 75 . 1/18

RH savvevo a VEF-206.bol. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 1/13 Mukodik az OSCAR-7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 1122 Szelessavu RF teljesitrnenyerBsit6 . . . . . . . . 75 . 2/60, 31106 URH radioiranymerd vev6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 2/65 Az XF-9 tipusu kristalyszurBk . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 2167 Tobbfazisu generator SSB jel elBallitasara 75 . 31110. 41158 Allohullamarany es reflektalt teljesitmeny . . . . . . 75 . 31116 MINI ado-vevo 80 rneterre . . . . . . . . . . . . . . 75 . 41155, 51203 URH adotranzisztorok adatai . . . . . . . . . . . . 75 . 41164, 51227 SSB ado-vevo ket savra . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 51205, 61258 Egyszerb rokaado . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 51209 SWL-sarok

75 . 51212, 61267, 71310, 81365, 91417, 101470. 111525, 121575 76 . 1/26. 2171. 31117, 41165. 51211, 61268, 71316, 81363. 91414.

101464, 111514. 121561 77 . 1120, 31111. 41161. 51211 . 61265 . 71315 . 81361 . 101462.

1 11520. 121560 Az arnatorsavok es a hullarnterjedes . . . . . . . . . . 75 . 51214 Keskenysavu HF tavirosziiro . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 61264 Tranzisztoros SSTV monitor . . . . . . . . . . . . 75 81354 . 91405 RH es URH teljesitmenyerositijk

75 . 81359. 91413. 101468 . 111517 . 121569 76 1122 . 2/67 . 311 13. 41'161. 51209 . 61261. 71310, 81359. 91406,

101460 . 111510 . 121559 77 . 1/15. 2/65 . 41159. 51206 . 61257

Egyszeru megfigyelo vev6 VEF-204-bol . . . . . . . 75 . 81362 Automata rokaaab

75 91406 . 101462 111508 721563 76 . 1111 . 2159

Tranzisztoros SSTV karnera . . . 75 . 101457 . 111511 . 121573 Dlnarnika kompresszor . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 101465 Arnator balesetv6delem . . . . . . . . . 75 . 101474. 11 1529 Az R H arnatorsi\iok feiosztasa . . . . . . . . . . . 75 . 12i57i Elektronlkus morze-irogep . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 1/13 . 2/62

79 . 117. 2/56 Keszuljiink az arnatorvizsgara

76 . 1/28, 31122 . 41168. 51215, 61265. 71319 . 81356. 91418. 101469, 1 11524, 121570

77 . 1/22. 311 15. 41163, 61275 . 71318, 81371, 101464. 111512. 121562

78 . 2/66, 31120 Rovidhullarnu vevokeszulekek . . . . . 76 . 31107 . 41155 . 61255 Geptaviro-adapter PLL-ararnkorrel . . . . . . . . . . . . . 76 . 311 10 Nehany megjegyzes a miiholdas osszekottetesekhez

76 . 41158, 5120 Elektroncsoves SSTV-kamera

76 . 51205. 61259, 71307, 81354, 91402, 101458 A kezdB adoamator adastechnikaja

76 . 51220, 61270. 71322, 81365, 91416, 101467, 111518, 121564 77 . 1125. 31113. 41166. 51215. 61270, 71317, 81366, 91433,

101467 . 111516 78 . 1/18. 41166. 51215, 61263, 81355, 101470, 111514. 121566

11 elemes cubical quad antenna . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 71313 Tapasztalatok CB radiotelefonokkal . . . . . . . . . . . . 76 . 71324 VXO URH-adoberendezesekhez . . . . . . . . . . . . . . 76 . 111509 Elektronikus taviro automata . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 111520 Fazistolos exciterek SSB-adokhoz

76 . 121554

77 . 1112 Vevo-bemendfokozatok nernlinearitasanak hatasa

a vetelre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 2/61 Nagyszintu kevero 281432 MHz-re . . . . . . . . . . . . . . 77 . 2166 Az OSCAR.- 7 rnuhold RTTY-telemetrikus jeleinek

vetele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 2170, 31105, 41155 . Tranz~sztoros linearis erBsit6 432 MHz-re . . . . . . . 77 2/72

URH radio-iranyrnero vevokeszijl8k . . . . 77 . 41157. 51201 SSTV ~yors- lass6 ataiakitassal . . . 77 . 51203. 61255. 71307 REKl gyartrnanyu IC-s RH RIM-. ievo atalakitasa . 77 . 81358

. Eialon-frekvencici vetele Budapesten . . . . . . . . . 77 9lB.il. 2 m-es transzverier FT 250-hez . . . . . . . 77 . 91424. 101455 Amatoreink irjak . 26 rninosegu ..fror it-end" tipp 77 . 101472

. Amatoreink irjak . Keyboard-tapasztalatok . . . . . . 79 71339 Digitalis SSTV-karnera

77 . 111503. 121549 78 . 1126

..R T-25" 80 meteres ado-vevo keszt i le~ 77 . 121556 78 . 1117 . 2/55. 31104 4/75?. 51198 . 61255 . 71303 . 81351

OSCAR-8 ei5zetcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 2154 . URH-s ct!etoi : Pflter..~;, e;ijsi!o 144 MHz-re . . . . 78 2/64

Tranzisztorr;~ $ST\/-karnern . . . i F '"1<4 1!!56 5;30'7 .A MRAS;' :or;.~;ieslc~;t,-,ro: i\.?~.,ik:ic .. ,:,.>, i., : ~ a k

kozlsrnbnyei Az E, 6s az i.1P.H terjedes . . . . . 78 . 41161

A srporadikus- ~ o n ~ z a c ~ d hatasai 2 r~ iP i~xer , . . . 78 41162 ORB-srarnitas prograrnozhato

. . . . . kissrBmologeper, . . 78 51202 6!:59

. A2 Esreteq rnegfigyelesenek tapsztalatai . . . . . . . 78 51205 A SWAi\1-arlte1lria i:iesrt6sc

78 . 31399 79 <2/5'6 80 . 11 13 . 2/69

Ismerjuk rneg a szinkrodin vevbti . . . . . . . . . 78 . 101454 Tranzisztoros linearis erBsit6 144 MHz-re . . . . . . 78 . 101456 Frekver~ciaosztb digitalis fi-ekvenciarnerokhoz . . 78 . 111501 Diverziti kapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 111504 PLL-HFO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 121549 RH lincaris vegerosito . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 121555 FM atjatszok radioarnatoroknek . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 121559 Tallozas a barati Iapokbol

281144 MHz-es adokonverter . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 2/60 Haromsavos Yagi-antenna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 2/61

. Elektronikus rninibillenty0 ket TTL-tokkal . . . . . 79 51209 24 voltos transzverter URH-adokhoz . . . . . . . . . . 79 . 51210

Szinkrodin vevok keverodiodainak kivalasztasa 79 . 101464 Rezgokorrnero elotet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 101465

. Egyszeru szinkrodin vevok kezdok reszere . . . 80 41165 Szovjet gyartrnany~i gyurus ferrltmagok . . . . . 80 . 101460 9 V-os feszultsegstabilizator . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 311 11 LED-voltmero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 31112 Ketiranyu fokozat transceiverben . . . . . . . . . . . . 81 . 71318

. Vezerelheto feszultsegoszto pin-diodakkal . . . . 81 71319 Korszeru 144 MHz-es bemenofokozat . . . . . . . 81 . 101461

. Szinkrodin vevok AM es FM jelek vetelere . . . . . 82 2/61 . 12/24 V-os kapcsolouzemu feszultsegvalto . . . . 82 81364

Digitalis tranz~sztorvizsgalo . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 81365 Szenzoros atkapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 8/18

Rovidhullarnu radioosszekottetesek meretezese 79 . 2/62, 31116, 51205, 61263, 71314, 91412, 101468, 111514 80 . 1117, 2/64, 31108, 41159, 61262, 71309, 81355, 91401,

101457, 11 1505 . 121553 81 . 1129, 2159, 31103, 41153, 51205, 61259, 71307, 81349, 91403,

101457 . 111503. 121551 82 . 115, 2/55, 31116, 51205, 6/263, 71309

Epitsunk egyijtt RH-SSB ado-vevot! 79 . 2/65, 31'07, 41159, 51199, 61255, 71303 . 81351 . 91400,

101457, 111511, 121559 80 . 119, 2/55, 31103 . 41153 . 51201 . 51259

160 m-es CW-QRP ado-vevo . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 41152 NBFM-vev6 145 MHz-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 41163 Az RS-1 es RS-2 szovjet arnator rnuholdak . . . . . 79 . 41165 145lR1 konverter musorvevokhoz . . . . . . . . . . . . . . 79 . 61260 Egyszeru 2 rn-es ado-vevo keszulek 79 . 71311, 81364, 91415 Az 1978 . evi URH Es-jelensegek es kovetkeztetesek 79 . 71317

. Morzeirbgep bovitsse CQ-automataval . . . 79 81354 . 9!402 Kulso FM-VFO az FT-250-hez.. . . . . . . . . . . . . 79 . 9!409 SSTV monltor es karnera

79 . 101470, 11 1524, 121564 80 . 1/22

Halozati adotapegys8g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 10!472 Az M 6 0 ado-vevo atalakitasa Btjatszo uzernre

79 . 111521, 121562 UTH szamololec . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 121572

. . . . . . . . . . Vetelre kapcsolt jelzo ararnkor e~ 2/61 Az M-10 ataiakitasa atlatsrok vetelere . . . . . . 80 2/63 QRB-szarnitas

. PTK-1096 lipiisD zsebszamologeppel . . . . . . . . . 80 2167 . A.z F9FT antenna 50 ohrnos valtozata . . . . 80 31 1 7 1 . 41162

Muhoidak palyasziirnitasai . . . . . . . . 80 . 51214, 61264, El364 Linearis tra~szverter 2/10 rn-re . . . . . . . . . . . . . 50 . 61266 f!aromsa~~os vsrtikalis a:; e?na . . . . 9C 51'270

. . . . . . Ouagi.ante...~aC . . . . . . . 63 7/39? Az e l e k t r o n i ~ ~ s rnorzeirogep bovi:ese rlportado

. . aukjina'ravai . . . . . . . . . . . . . 90 71316, 6!358 31404 Nagysrab:iitasu VXC URii adohoz . . . . . . . . . . . . . 80 . 81365 Modositott kirnenofokozatu elkey . . . . . . . . . . . . 80. 91399 Az elektronlkus rnorzeir6gi.p ddokapcsolo tokozata.

je!formalbvai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 101468 . b1S.iapasztalatok I\JS.tanuisagok. . . . . . . 80 . 1!/511

Kaszkod erosito a 2 rn-es arnatorsiivra . . . . 80 . 11'518 ~p i t sunh egyiitt URH-keverot!

80 121558 81 . 1/34, 2165, 3/106 . 41157 . 51209, 61275

Antennatelepites - rnaskepper! . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 121560 Vertikalis korsugarzo antenna 144 MHz-re . . . . . . 81 . 2167 VevAkesziilekek ~ntermodulacios torzitasa . . . . . 81 . 2/69 Prograrnozhato synthesizer 145 MHz-es FM transceiverekhez

81 . 2173, 311 17, 41170, 5i218, 61270 . 71320 Szporadikus es troposzferikus jelensegek

. URH-n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 31113 ., 73" - elektronikus morzeirogep . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 41162 Uj rendszeru radiovevokeszulek

,.hullamvadaszoknak" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 51202 3, 5 MHz-es QRP-ado CWIDSB uzemre . . . . 81 . 51216, 61262

. Automatikus CQ-es hivojelgenerator . . . . . 81 81363, 91410 Negybekezdesu rezonans helix-antenna 432 MHz-re

81 . 111509, 121562 RF-vago SSB-adokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 1/13 Vevo-bemeneti szijro 2 meterre . . . . . . . . . . 82 . 2/59, 31109 RT-QRP ado-vevo 80 rneterre

82 . 31106, 41151, 51200, 61257, 71305, 81353 . Otletek CB-seknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 31132, 51225

Ad6szirrB 2 meterre . . . . . . . . . . . . . . 82 . 41159, 51212, 71313 Szovjet amator muholdak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 41161 Keresztsavos osszekottetesek 28/50 MHz-en . . . . 82 . 51210 A spiral antenna

82 . 71315, 81361, 91407, 101461 Kiprobalt kapcsolasok: S-mero, antennaerdsito . . 82 . 71320 Kiprobalt kapcsolasok: szurb, hangolasjelzo . . . 82 . 121557

. Zajgeneratoros rnerohid . . . . . . . . . . . . . . . . 82 81358, 91402 lonoszferikus terjedes az URH savban . . . . . . . . . 82 . 91422 Uj lehetosegek a radio-tavgepiro technikaban

82 . 101464, 111508 FM bazisadapter a 2 m-es savra . . . . . . . . . . . . . . 82 . 101466 Hogyan rnukodik a tobbmodulusu szamlalo? . . . 82 . 101468 TR-20 amator CW ado-vevo 80 es 160 m-re

82 . 111503, 121552 83 . 119

Prograrnozhato gyorsbillentyu . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 111516 Szelessavu tranzisztoros RH adofokozatok

82 . 121559 83 . 1120. 2122. 3/17. 4/17. 6/13. 7/16. 9/24. 10119. 11114

5+1 rnunkahelyes rnorzeoktato berendezes . . . . . 83 . 1/12 Adasok jelolese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 2/12. 5/53 Az FM 101160 tipusu ado-vevo atalakitasa

83 . 2/14. 3111. 4113. 511 1. 6111. 7/13 A .. Veszprern" ado-vevb atalakitasa . . . . . . . . . . . . . 83 . 2118 Tarolos elektronikus gyorsbillentyu . . . . . . . . 83 . 4/27. 5/14 lsrnerkedjunk a korszeru tavgepiro-technikaval

83 . 4/29. 5/27. 6/18. 7/21. 9/46. 12/31 Egy antennaval - ot savon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 5118 SWR-rnerB a CB es amator savokra . . . . . . . . . . . . . 83 . 5157 Egyszeru RTTY-modern . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 8/13 Morzetavirat-ado automata

83 . 9113. 10111. 1119. 12113 TS 2 B fAzistolos ado-vev8 ket savra

83 . 9118. 10130. 11119 Gyors hozzaferesh inforrnaciosrendszer radio-

arnatoroknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83.11121 Gyakorlati szernpontok PLL tervezesehez . 83 . 11133. 12144 Harrnonikus szur6 CB radiokhoz . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 11135 Magyar radioarnator atjatszo allornasok . . . . . . . . 83 . 11146 OSCAR-10. a radioarnator rnfiholdcsalad uj tagja 83 . 12119

II . Televizio . URH . antennak

Tv-keperny6 . kepcso nelkul 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 1125 Tv-szerviz

74 . 1132, 2185. 31127. 41178. 51220. 61282. 71330. 81371. 91424. 101479. 111523. 121573

75 . 1133. 2172. 31122. 41169. 51223. 61273. 71326. 81378. 91432. 101481. 11 1535. 121586

76 . 1/34. 2175. 31129. 41177. 51226. 71331. 91424. 101478. 121578 77 . 1130.2181.31124.41176. 51225.61283. 81378. 91418. 121573 78 . 61271. 71320. 81382. 91419. 111524 79 . 31128. 51220. 61280. 101478. 121582 80 . 2178. 31124. 61280. 111525 81 . 2184. 31124. 101477. 121570 82 . 51238. 111525 83 . 2137. 3138. 5/41. 8130. 10138

A TV 2 . rnusoranak vetele Tokaj kornyeken . . . . . . 74 . 2/73 Az 0HION-60 TV-vevBkeszuIek . . . . . 74 . 2/80. 31122. 41170 Uj TV-releadok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31118 Tavkozlesi rnesterseges holdak . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 41171 DMH konverter kapacitasdiodaval . . . . . . . . . . . . . . 74 . 41175 Korszeru TV ararnkorok

74 . 411 79. 5/21 7. 61275. 71324. 91419. 101475. 111520. 121568 75 . 1125.2173. 311 18. 51220. 61274.71323.81372. 91425. 121580 76 . 1135. 2176. 311 26. 411 74 79 . 1139. 2190. 31126. 41174. 61284. 71324

Sorkirnend potlas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51223 Tv-antennak a gyakorlatban . . . . . . . 74 . 61280. 71322. 81370 Ernissziohibas kepcsovek .. javitasa" . . . . . . . . . . . 74 . 71323 Video jelrogzites

74 . 91421. 101477. 111525. 121570 75 . 1130

Hogyan rnbkodik az integralt TV hang-KF? . . . . . . 74 . 91428 FM-demodulator integralt ararnkorokkel . . . . . . . 74 . 101483 Antennak Tokaj vetelere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 111522 Az ELEKTRONIKA VL-100 TV-vevBkeszulek . 75 . 1127 . 2190 A nagykanizsai TV-ado . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 31121 Gyors felffitesu kepcsovek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 31125 Ketnorrnas URH antennaerdsito . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 41167 UHF konverter beepitese

az .. ELEKTRONIKA" VL-100-ba . . . . . . . . . . . . . . 75 . 41226 A .. Tunde" TV-vevBkeszulek . . . . . . . 75 . 71322. 81371. 91428 TV-ado. Szechenyi-hegy 1975 . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 91423

. Riaszto aramkor televiziohoz . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 101480 A SENSORION TV-vevokeszulek . . . 76 . 31125. 41171. 51224

. Szines rnagazin a TV kepernyojen . . . . . . . . . . . . 76 518.11. . . . . . Szelessavu TV-antennaerosito 40-80 MHz-re 76 61276

. TV vedokapcsolas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 61277 . TV-adoallornasok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . 76 61277, 71332

CEEFAX - ORACLE - TELETEXT . . 76 . 81374, 91423, 101475 . Az lnterszputnyik urtavkozlesi foldi allornas . . . . . 76 81388 . UHF-antenna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 91425

TV-antennak adatai 76 . 101476, 111531, 121576 77 . 1132, 2/82, 311 26. 411 73, 51227, 61277, 71329, 81381, 91442,

101477, 111529, 121568 78 . 1134, 2/71, 31123. 41179, 51225, 6lB.IV., 71316, 81369, 91423,

101476, 1 11522 79 . 1/26, 2/82, 31136, 41172. 51219, 61277, 71323, 81369, 91425,

101477, 11 1532, 121583 80 . 1/33, 2/79, 31122, 41172, 51220, 61285, 71325. 81377, 91421,

101477, 111524, 121573 . A szentesi TV-ado rekonstrukcioja . . . . . . . . . . . . 76 111529 . A Junoszty-401 D tipusu TV-keszulek . . . . . . . . . 76 121568

A Radiotechnika TV-tanfolyarna 77 . 31121, 41171, 51222, 61279, 71325, 81375, 101475, 111525,

121570 78 . 1/29. 41173, 51220, 61276, 81366, 91416, 101474, 111518,

121569 79 . 1127,2179, 311 24, 411 71,61275,71321,81422. 101475, 11 1530,

121586 80 . 1128, 2175, 31120, 41170, 61277, 71322, 81375, 91419, 101475,

1 11522, 121570 81 . 1/45, 2/78, 311 21,41173.61279, 71325, 81367, 101475, 121568 82 . 2/68, 51216, 71323. 81371, 91419, 101475, 111521 83 . 1/28, 2/35, 4133, 5/35. 7/28

AShiljalisTV-vevB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77.81368 A Dolby-rendszer az URH-FM rnusorszorasban . . 77 . 81387 Az ORION AT 961 TV-keszulek . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 91403 Autornatikus SECAM-PAL normavaltok . . . . . . . . . . 77 . 91409 TV-jatek

77 . 11 1528. 121565 78 . 1131

Csehszlovak TV-adok tablazata . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 2172 Nagyfeszultsegb feszults~gsokszorozok . . . . . . . . . 78 . 31126 Egyszeru URH-FM vevokesziilek . . . . . . . . . 78 . 41175, 51222 ESTAMAT-419 TV-vevo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 61271 Nagyito alatt az AGC-fokozat . . . . . . . . . . . . 78 . 61278, 71314

. Videoton TC 1620 Mini-Vidi TV-vevo . . . . . . . . . . . . 78 91419 Egy uj TV-tavbeszeIB szolgaltatas: a VIEWDATA

78 . 121571 79 . 1/30

FM-vevok a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . 79 . 2188, 41185, 51230 Antennak Kab-hegy vetelere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 51240 Prograrnozott antennaforgato berendezes . . . . . . . 79 . 61279 A TV 2 . rnusora Kab-hegyro1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 61283 Haloabra-generator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 81371 SBF-antennak az UHF-savra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 91428 ,,I n-line" szines kepcsovek

79 . 1 11533, 121557 80 . 1131, 2/81

A TC 1612 rnodul-rendszeru TV-keszulek . . . . . . . 79 . 121568 A szentesi UHF-ado . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 1130 Parabola-antennak UHF-vetelre . . . . . . . . . . 80 . 51223, 61283 Ketnorrnas FM hangoloegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 118 IC-s feluleti huliarnszirro . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 1/11 TV-keszulekek digitalis hangolasa . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 1/18 A TV-hangatvitel fejlodesenek iranya . . . . . . . . . . . . 81 . 1120 Televizios tuner MOS-tranzisztorokkal . . . . . . . . . . . 81 . 1121 A VIDEOTON TS 3301 tipusu szines TV-vevB-

keszuleke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 1/23, 2/81 Lapos TV-kepernyBk

81 . 41177, 51224, 61280, 71328, 81370, 91432

Mfisorszoro mfiholdak foldi vetele . . . . . . . . . . . . . 81 . 91426 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kepminta.generator 81 . 91428

CCIR-sbvu URH-vevBk~szulekek atalakitasa . . . . 81 . 101483 Szelessavu UHF antennaerdsitd . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 1123 Az otvenedik TV atjatszoado . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 1/26 Felavattak az uj kekesi adot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 2/71 Ujdonsagok a TV-veteltechnikaban

82 . 2173, 311 23, 51235, 61274. 71324 A HTV sikreflektoros UHF tetBantennai . . . . . . . . . 82 . 31124 lonoszferikus terjedes az URH-savban . . . . . . . . . . 82 . 91422 Feszultsegstabilizator szines TV-hez . . . . . . . . . . 82 . 101476 (5riasmbretfi szines kepernydk . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 111523 Kozponti antennak epitdelemei

83 . 1130, 2141, 3136, 4/35, 5/38, 6/28, 7131, 8/27, 9/37, 10135, 11/28, 12137

Nagyteljesitmenyfi TV-antennarendszer . . . . . . . . . . 83 . 3133 Szovjet szines TV-k tipusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 5144 Taviranyitas a hazai TV-vevBkeszulekekben

83 . 5146, 6/31, 7134 OlRT - CClR URH-konverter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 6145 A PetBfi-musor sztereo sugarzasarol . . . . . . . . . . . . 83 . 8/32 Antennak sztereo vetelre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 8/34 Orion Heliosz (CTV 1656 SPOC) szines televizios

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . veyBkeszulek 83 . 9131, 10133, 11127 . . . . . . . . . . . Sztereo hangcsatorna a televizioban 83 . 11131 . . . . . . . . . . A magyar TV-adas vetele Belgiumban 83 . 11132

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Video-technika 83 . 12/35 Nagyfelbontasu (HI-FI) TV-rendszerek . . . . . . . . . . 83 . 12142

Ill . Felvezetok. tranzisztorok

lntegralt aramkoros elektronika 74 . 114. 2156. 31101. 41150. 51198. 61253. 71298. 81349. 91398.

101453. 111499. 121549 75 . 115. 2157. 31103. 41147. 51195. 61253. 71299. 81349. 91395.

101455. 111501. 121557 76 . 115. 2154. 31103. 41147. 51199. 61251. 71300. 81352. 91395.

101455. 111504. 121547 77 . 117. 2/51. 31102. 41153. 51195. 61251. 71299. 81347. 91395.

101450. 111500. 121547 Tirisztorparameterek merese

74 . 117. 2154. 3199. 41146. 51194. 61256. 71303. 81352. 91396. 101450

lsmerkedes az uj Tungsram planar tranzisz- torokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 1139. 2186

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tungsram tirisztorok 74 . 31139 Ado-tipusu tranzisztorok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51210 SzigetelBalapu integralt aramkorok

74 . 61284. 71336. 81385. 91431. 101492. 111530. 121587 75 . 1140. 2192. 311 34. 41182. 5/237.6/286..8/380. 91435. 101487

Az egyretegfi tranzisztor es kapcsolastechnikaja 75 . 113. 2151. 31101. 41152. 51199. 61255. 71304. 81347. 91401.

101451. 111499. 121561 76 . 118. 2/51. 31100. 41149. 51197. 71302. 81347. 101450.

1 11501. 121549 77 . 114. 3199. 41147

FET-ek osztalyozasa. jelolese. tulajdonsagai 76 . 8lB.111., 101492 77 . 1145

RH 6s URH teljesitmenyerBsitBk tranzisztorokkal 77 . 1115. 2165. 41159. 51206. 61257

Kapcsolasok LED-ekkel 77 . 71103. 111534 78 . 2177. 71318. 101478 79 . 31132. 71301. 81381

lntegralt aramkorok 78 . 113. 2151. 3199. 41147. 51194. 61251. 71299. 81347. 91395.

101451. 111499. 121547 79 . 113. 2152. 3199. 41147. 51195. 61251. 71298. 81347. 91395.

101451. 111499. 121547 80 . 113. 2/51. 3199. 41147. 51195. 61251. 71299. 81347. 91395.

101451. 1 11499. 121547 81 . 1142. 2151. 3/99. 41147. 51195. 61251. 71299. 81347. 91395.

101451. 111500. 121547 82 . 113. 2151. 3/99. 41147. 51195. 61251. 71299. 81349. 101454.

111499. 121547 83 . 115. 215. 316. 415. 515. 615. 717. 815. 915. 1015. 1115. 1215

A VMOS teljesitmeny-FET . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 1142. 2174 IdbzitB aramkorok UJT-vel . . . . . . . . . . . . . . 78 . 31142. 41182 A pA 3089 IC leirasa es alkalmazasai . . . . . 79 . 1/15. 31103 I2L kuszobertek-kapcsolhok

79 . 81349. 91437. 101481. 121550 Kapcsolasok triackal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 2/91 Mikroprocesszor a korszeru muszerek lelke . . . . 80 . 31140 A 8080-as mikroprocesszor

80 . 51228. 61288. 71342. 81383. 91429. 101487 IC-katalogus

80 . 51248. 81386. 91436. l l /B. IV., 121589 81 . 2lB.IV., 4lB.IV., 51248. 61294. 81386. 91398. 111541 82 . 1/34. 2184. 31143. 41181. 51246. 61286. 71344. 9/B.11.,

101496. 111543. 121587 83 . 3123. 5161. 6/43. 711 5. 7141. 8135. 9/45. 10144. 11 142. 12/58

Felhasznalasi es kapcsolasi peldak az ST 103 Tungsram tirisztorhoz . . . . . . . . . . 80 . 71328. 81381

A teljesitmenyelektronika uj erasit6 eszkoze: a HEXFET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 71338 IC-s feluleti hullamszfiro . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 1/11 Az R47M10. R47M13 es R47M15 IC-k . . . . . . . . . . . . 81 . 31142 Magneses buborekmemoriak

81 . 41149. 51197. 61253. 71302 . . . . . . . . . . . . . . . . . VMOS es SIPMOS tranzisztorok 81 81379

Programozhato felvezetB eszkozok . . . . . . . . . . . . . 81 . 91445 ECL aramkorok

81 . 121582 82 . 1/42

Uj digitalis voltm6rB-chipek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 2/79 Hall-elemes integralt aramkorok mukodese . . . . . . 83 . 12151

IV . Gyari keszulekek. alkatreszadatok

. . . . . . . . . . . . Az ORION40 TV.keszulek 74 2180. 31122. 41170 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tungsram monitorcsovek 74 2193

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tungsram tirisztorok 74 31139

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Weimar radiokeszulek 74 51233

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tungsram katodsugarcsovek 74 51237 Alkatreszadatok

74 . 61290, 71338 75 . 81390

. . . . . . Az Elektronika VL-100 TV-vevBkeszulek 75 1127, 2190 . . . . . . . . . . . . . . . . A Medicor hallasjavito keszuleke 75 51248

. . . . . . . . . . . . . . . . . Az AKA1 1721 WL magno 75 61279, 71333 A TC 1610 Tunde TV-vevBkeszulek . . 75 . 71322, 81371, 91428

. . . . . . . . . Az AT 6561 TV-keszulek kapcsolasi rajza 76 31120 . . . . . . A SENSORION TV-vevbkeszul~k 76 31125, 41171, 51224

. . . . . . . . . . . . . . . . A ,, SANYO RP 1130" zsebradio 76 3lB.IV. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Toshiba RT 294 F radiovevd 76 51244 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Philips 90 RL 106 radiovevb 76 51248

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sony TR 1823 rbdiovevb 76 51B.111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Tesla 5 1 0 0 magnetofon 76 81376 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SANYO 6G341 vevBkeszul6k 76 81378 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tesla WOO-as magnetofon 76 91442

. . . . . . Mit rnond a katalogus a VDR-ellenallasokrol? 77 1141 . . . . . . . . . . . Az MK 122-es magnetofon 77 31129, 41180, 51238

. . . . . . . . . . . . . . . . NZC-140, NZC-142 lemezjatszok 77 71335 A Shiljalis TV-vevB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 81368 A ZK 120 magnetofon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 81384 Az ORION AT 961 TV-kesziilek . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 91403

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az M-10 tipusu zsebradio 78 1136

TR. P. I. F. IV. tip.

. Teljesitmeny hanggeneugtor A k6sziil6k rendeltetese: Qpt~rnhlis terhel6

ellenfillisok 5, 15, 25, 150, 600 ohm A teljesitm6ny hanggeneritor iltalinosan fel- aszimmetri kus hasznilhato mindazokhoz a laboratoriumi, uze- 500, 2400 ohm

szimetrikus Fre kvenciambres

4 szimjegyes, LED

Merbsi gyakorisiga 2 s Frekvenciatartominy 20 Hz-200 kHz szinusz, Bebpitett feszults6gmero

M6rdshatirok 2 V, 20 V, 200 V max. 1% (20 Hz-50 kHz

4 szimjegyes LED kijelz6 16 kg KONTASET 52.303

0,2%, 200 HZ-16 kHz

Forgalmazd

F ~ V A R O S I FlNOMMECHANlKAl MIG~RT ELEKTRONIKUS 6s VILLAMOS M ~ C P ~ M ~ S Z E R E K OSZTALYA

1072 Budapest, Nagydi6fa u. 14. Kereskedelmi osztily : Tel.: 421-930 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky tit 37. MGszaki osztily: Tel.: 226250 Tel.: 317-194

A z energiagondok ni jvekedese kenyszer i te t t bennunket arra, hogy berendezeseink hoveszteseg6t - a h o i r a m o t - kozvet lenu l is mCr juk

Ko rnyeze tun k 6s ipar i hotechni kai be rendezhe in k h o i l l a p o t i t hom6rs~k le tm6r6sse l el lenorizzi ik, i l le tve szabilyozzu k

Az Qj h66rz15kelo b i r t o k i b a n r i j o v u n k arra, hogy sok Qj, edd ig e lk rhete t len i n f o r m k i 6 t nyQjt a meres- t echn i k iban

h8iram6rz6keloje egy 300 x 300 x 5 mm m e r e t i lemez, mely feluleten nagy homogenitissal 6rzkkeli az athalado hoiramot. A z i t fo lyo hoirammal arinyos egyenfeszult- seget szolgiltat, melyet a hoelemekhez hasonlo felk6- szults6gm6ro muszerrel jelenithetunk meg kozvetlenul W/m2 egysegben. A nagystabilitb6 krz6kelo r i z i s 6s iitksi116 kivitelben k6szul 6s igy elviseli az 6pitoipari 6s mezogazdasigi alkalmazis rideg korulm6nyeit.

- jol hasznosithatb a ho i ram azon tulajdonsaga, hogy vektormennyiskg, vagyis ir inya, Brtelme 6s nagysi- ga van. Ezek felhaszn6lasival t i r o l t , oxidalodo anya- gok (klelmiszerek, tuzeloanyagok) begyulladisinak helye jelezheto. Ezt segiti elo az, hogy a GANZ ho- iramkrz6kelo csakis a feluletkre merolegesen i tha- lad6 hoiramra brzkkeny,

- nagy stabilit isa kovetkeztkben a kiemelt pontossi- g6 hitelesitkst is megorzi, igy minosito mkrksekhez 6s tudomdnyos vizsgilatokhoz is alkalmas.

- mivel mkrete alkalmazkodik a hovezet6si tenyezo Felhasznilis~ teruletek: hiteles Anyagminta meretehez, igy felhasznilhato

- 6puletek fal ira helyezve kozvetlenul merhetjuk a kkszul6kbe valo bekpitksre pl. hovezetksi t6nyezo

pillanatnyi hoveszteskget, a napi, i l letve heti it lagos mkro miiszerhez,

h8itbocsdtist, - tobb krzkkelo egyidejii bekpitkshvel kemenckk fald- nak allapota kovetheto nyomon a hoiramsurus6g el-

- klimatizPlt helyisegek es hutvet i ro lok hofelvktelkt oszlbsinak megvaltozasa rkvkn. hat6rozhatju k meg,

- a hom(.rsekietk~ilonbseg egyideju mkrese mellett MGszaki adatok: lehetoseg nyili k az epuletfalak hoatbocsitisi tknye- zoienek meresere. Hom6rseklethatir -40.. . I50 O C

Hoiramsiiruseg tartomanya 1 . . I 500 W\'!m2 - helyisegek hornersekletszabalyozd56nak bevezetese

elot t cklszeru a szimmetrikus hoarambefolyast el- ~ r z e k e n ~ s e ~ * 70 p V W / m 2

6rni - a nagyobb hovesztes6get szigetelkssel csok- Pontossag" 5% kenteni. A megeio?o vizsgalatoknil a hoiramme- Fajlagos belso hoellenallas 0,025 m2 K/W r o t hasznaijuk, Meret 3 0 0 x 3 0 0 ~ 5 mm

- a hBmkrs6kletvi l tozist rendszerint megelozi a h6- Tom'% 0,8 kg i r a m megviltozisa, amelyet elorejelz6st-e vagy dina- mi kus szabdlyozasra hasznilhatun k fel. PI. fagyve- * A hoaramCrz6kelok kali bricios 6rtekes az Orszigos sz6ly jelzese a talaj hokisugirzisinak mkrkskvel, a Mkrksugyi Hivatal hoirametalonj iro1 vannak leszir- talajba helyezett hoiram6rzkkelo segitskgkvel, maztatva.

Gydrtja:

GANZ MUSZER MUVEK 1191 XIX. Voros Hadsereg litja 64.

1701 Budapest, Pf.: 58

Telefon: 470-740

Telex: 22-4395

Teljesitmeny hanggenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 31143 Elektromos uzemanyagfogyasztas-mBr6 . . . . . . . . 78 . 41190 A VEGA-402 radiovevo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 51246 ESTEMAT-419 TV-vevo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 61271 ZK-140 T magno . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 61287 TR 9176 [ipusu !C tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 81350 Az AKA1 4000 DS sztereo tape-deck . . . . . . 78 . 81374, 91434 Az Mi(-27 magno rnuszak, leirasa . . . . . . . . . . . . 78 . 91412 TC-1620 Mini-Vidi TV-vevo . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 91419 A PTK-1072 zsebszamologep . . . . . . . . . . . . . 78 . 91426 RM 4620 "reisfar Bs Siar 1adiiivevi;i. . . . . 73 1115:35, 121581 Az RM 4620 Teisrar es Star radiornagnok . . . . 73 . 116 . 2171 A PU 140-es gepjarinii srerv;zmusrer . . . . . . . . 79 . 1/41 PTK.- 1396 rnagneskariy8s zsebszamol6g~p

KA-100 sornyor~~ratijval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 2/86 Az N-313 tipusu oszc~lloszkop . . . . . 79 . 31144, 51237, 7\33? Az RC 4621 ripusu Lyra taskaradio . . . . . . . . . . . . . 79 . 41173 A Tesla B-90-es magnetofon . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 71331 Gyari keszulekek

79 . 91441 80 . 2/54, 31100, 9lB.ll., 9lB.lll., 11lB.111.

A TC 1612 modul rendszerb TV-keszulek . . . . . . 79 . 121568 Kazettas magnoszalagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 115 A WG-417 LUX tipusu sztereb lernezjatszo . . . . . . . 80 . 1147 Nagyothallo-fulhallgatok arnator celokra . . . . . . . . 80 . 41189 A Ziphona sztereo lemezjatszo . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 51225 LD 8035 E szamkijelzocso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 61295 A Sokol 308 tipusu taskaradio . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 71334 A PMP-101 radiokeszijlek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 7lB.IV. Az NC-440 tipusu lemezjatszo . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 81378 A HP-41C alfanumerikus, folyamatos rnemoriaju,

prograrnozhato zsebszamolbgep . . . . . . . . . . . . . 80 . 91435 Videoton hangdobozok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 113 Sony magnokazettak adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 318.11. Kulfoldi gyari keszulekek . . . . . . . 81 . 3lB.IV.. 6/B.IV., 71335 A Merkury Hi-Fi lengyel radiovevo . . . . . . . . . . . . . 81 . 41188 A Hatfield 1759 hibrid IC adatai . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 6lB.IV. BETA DSS-201 sztereo asztali-radio . . . . . . . . . . . 81 . 71332 TT-4132lA programozhato csillapito . . . . . . . . . . . . 81 . 91414 A CI-72 tipusu oszcilloszkop

81 . 111519, 121574 82 . 1144

Programozhato csillapitok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 1141 A HTV sikreflektoros UHF tetoantennai . . . . . . . . . 82 . 31124 A Progress tipusu radio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 31135 Uj Tungsram katodsugarcsd: DG 10-119 . . . . . . . 82 . 51224 A Pioneer CT-506

kazettas sztereo magnodeck . . . . . . . . . 82 . 51229, 61280 ORION SE 1015 ,, Orister" sztereo erosito . . . . . . . 82 . 71331 Az AKA1 GX 4000D sztereo magnodeck

82 . 121577 83 . 1135

. VT TV-jatek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 12lB.111 A MAJA lengyel rnagnoradio . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 4/24 Szovjet szines TV-k tipusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 5/44 A MOTOFON AM-FM radio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 6/25 Orion Heliosz (CTV 1656 SPOC) szines tele-

vizios vevokeszulek . . . . . . . . . . . . . 83 . 9/31, 10133, 11127 Az ezust-cink akkurnulatorokrol . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 1017 Amit a hordozhato savas akkurnulatorokrol tudni kell 83 . 1116

V . Elektroakusztika

High Fidelity = magas hanghuseg 3 . . . . . . . . . . . . . 74 . 1/37 HI-FI lernezjatszo IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31132 A Dolby rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 61288. 71332. 81382 Orgonak integralt ararnkorokkel

74 . 71333 75 . 41190 . 51228

Nyomtatott lapok sztereo erositokhoz . . . . . . . . . . 74 . 81391 Az amator hangstudioja

74 . 91444. 101490. 111539. 121585 75 . 1/47. 2/94. 31143. 41188. 51244. 61290. 71340. 81385. 91442.

101494. 111540. 121596 76 . 1/44. 2/92. 31140. 41185. 51236. 61292

Tranzisztoros lemezjatszo erdsito . . . . . . . . . . . . 74 . 10/481 FM-demodulator integralt aramk~rokkei . . . . . . 74 . 101483 Faz~stolok alkalmazasa a kvadr~fbniriban . . . . . 74 . 101485 2 r 18 W-os sztereo erosito . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 111532 HI-Fi erosito sremelygepkocsiba . . . . . . . . . . . 74 . 121589

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tranz~sztoros visszhangosito 75 2/75 Hi-. Fi kategoriaju lernezjatszok . . . . . . . . . . . . . . 75 . 2/83 Sztet-eofiinia rnufejjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 81388

. . . . . . . . . . . Haiorncsatornas kevero-eloer6sito 75 91438 Eleictronikus orgonak korszeru aramkorei

75 . 101485. 111533. 121588 76 . 1/37. 2/82. 31136. 41180. 51230. 61279. 71333. 81384. 91432.

101480. 111538. 121581 77 . 1135. 31131. 41183. 51232. 71330. 61382 . 101482. 111539.

121574 78 . 2/95. 31132. 51226. 61280. 71325

Leslie-effektus elektronikus uton . . . . . . . . . . . . . . 75 . 101490 Lernezjatszo elderosit6 IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 61288 Hanglemezkorrektor tervezese

76 . 91427. 101483. 111535. 121588 77 . 1137

Magno-szerviz 77 . 1/48. 2/95. 61286. 81384. 1116.IV. 78 . 61287

A Dolby-rendszer az URH-FM rnusorszorasban . . 77 . 81387 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ORION hangsugarzok 77 91414

A Prominent de Lux radio sztereositasa . . . . . . . 77 . 101484 lntegralt ararnkoros kvadrofon eloerosito . . . . . . 77 . 111522 2 x 20 W-os IC-s sztereo erosito . . . . . . . . . . . 78 . 1137. 2/87 Quadracast dekoder . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 2/79

. . . . . . . . . . . . . . . . . . Az MK 125 magno atalakitasa 78 51233 Kvadrofonia

78 . 71338. 81370. 91427. 101484. 111530. 121576 79 . 1143. 41176. 51234. 61290. 71327. 81386. 91440

Az AKAi 4000 DS sztereo tape-deck . . . . . . 78 . 81374. 91435 Vibrato . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78.101490 Akusztikus jelzoberendezes digitalis orakhoz . . 78 . 101495 Erositdk es hangfalak ved6aramkorei . . 78 . 111533. 121579

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sztereo hangatvitel 79 1/27. 2/79 . . . . . . . . . . . . . . . . Ket jominosegu sztereo dekoder 79 31130 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktiv hangdobozok 79 51221

A TESLA B-90-es magnetofon . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 71331 . . . . . . . . . . DNL-aramkor kazettas magnetofonhoz 79 71334

Filmszinkronizator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 81374 Regiszterszfirdk elektronikus orgonakhoz . . . . . . . 79 . 81379

. . . . . . . . . . . . . . . . Sztereo erdsito TDA 2020 IC-vel 79 81384 Az M-5315 tipusu rnagnetofon modositasa . . . . . . 79 . 91429 Kazettas magnoszalagok elektroakusztikai tuiajdonsagai

79 . 11 1538 80 . 115

. . . . . . . . . . . Zavarerzeketlen lemezjatszo-korrektor 80 1139

. . . . . . . . A WG-417 LUX tipusu sztereo lernezjatszo 80 1/47 . . . . . . . . . . . Sztereo dekoder Sirius taskaradiohoz 80 31129

A Ziphona sztereo lemezjatszo . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 51225 2 x 12 W-os sztereo erosito IC-vel . . . . . . . . 80 . 61281. 71331 Hangszedbk fuggoleges kovetesi szoghibaja . . . . 80 . 71326 Telefunken TLX hangdobozok . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 71330 Az NC-440 tipusu lemezjatszo . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 81378 A B-700-as rnagno atalakitasa . . . 80 . 91425. 101481. 111529 Hi-Fi sztereo erositd

SANYO integralt ararnkorokkel . . . . . . . . . . . . . 80 . 101491 Gitar-eloerdsito es torzito . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 111532 Alezeragyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 111537 Hi-Fi hazistudio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 116

V~deoton hangdobozok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 1/13 A TV-hangatvitel fejlodesenek iranyai . . . . . . . . . . . 81 . 1120 Sony magnokazettak adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 318.11. Ekvalizer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 31128. 51226 Hangfrekvencias kivezerl6s - kivezerlesmerok

81 . 51232. 61284, 71338. 81332. 91399. 101480 . Vegkikapcsolo LENCO lemeirjatszohoz . . . . . . . . . 81 61291

Amplituaokorrektor d1nam:~us hangszedohoz . . . 81 . 71330 iJjdonsAgok a magneses hangrbgritesben . . . . . . 81 . 81380 A i i z io ldg~a hangeriiszabaiyozasr01 . . . . . . . . . . . 81 . 101485 Elektroniku t. ~.sszhangosit6 . . . . 81 . 101491. 111525, 121572 E;cktr!%n;k:is r~irriusgepek

82 . 1i2F . 2180. 3i?:?ii . 4i178 A P~:~r;eer CT-5CS

kaze:!as sztct r:; magriodeck . . . . . . . 82 . 51229, 61280 . Orion SE 1015 . Gr~ster" sztereo erosito . . . . . . . . 82 71331

Hangsclg5r~o rendszerek ter-vezes~ szernpontjai . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 81382, 91435

. Szalagvegkapcsolo kazettas magnetofonhoz . . . 82 121571

. Az AKA1 GX 4000D sztereo magnodeck . . . . . . . . 82 121577 Hangos hazitelefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 1/38, 2/63 Gitarhapogtatb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 3/45, 7/45 Ultrahang-sip . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 4138

. Ritmusgenerator 2708-as EPROM-ma1 . . . . . . . . . . . 83 5150 Tirisztoros fenyorgona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 6140 Programozhato dallamgenerator . . . . . . . . . . 83 . 8/47, 12/36 Tapasztalatok a QUAD-405-0s erosito epitesevel . . 83 . 919

. Neoncsoves fenyorgona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 10143

. Eiektron~kus LESLIE-bereiidezes . . . . . . . . . . . . . . . 83 11138 Fenyorgona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83.1218

VI . h'rerestechnika. muszerek

Alacsonyfrekvencias mill~voltmero . . . . . . . . . . . . . . 74 . 1/34 A voltmerotol a katodsugar-oszcilloszkopig

74 . 1/45. 2189. 31136. 41187. 51243. 61293. 71340. 81387. 91441. 101488. 11 1536. 121582

75 . 1/44. 31139 . 4!185. 51241 61288. 71338. 91440. 101491 . 1 11538. 121593

76 . 1/39. 2/91. 3/ 139 . 4i183. 51233. 61291. 71341. 81390. 91444. 101489. 111542 . 121586

77 . 1/42. 2191. 31141. 41188. 5i243. 61295. 71341. 81390. 91440. 101488. 1 11542. 121584

78 1/45. 2/92. 31137. 41189. 51241. 61294. 71341. 81387. 91444. 101492. 111541. 121586

79 . 1/45. 3i141. 51244. 61292. 71342. 81389. 101491. 111541 80 . 1/42

Digitalis multimeter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31129. 41181 lrnpulzusgenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31131 Firreszgenerator IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51229 EgyszerO tranzisztor- es diodavizsgalo

74 . 71343 77 . 71343

Meresek az arnator adoberendezesben 74 . 1/20,.2/61, 31107. 41153. 51201. 61259. 71305. 81355. 91401.

101459 Frekvenciaoszto es negyszoggenerator IC-vel . . 74 . 101486 Weitch-diagram rnegjelenit6 adapter . . . . . . 75 . 2/75. 31132 Logikai szintellen6rzB . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 31126. 41175 Digitalis ora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 51232. 6/284. 71330 Analog frekvenciarnero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 71336 LC-rnerB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75.7lB.IV. KF hang010 oszcillator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 91437 Nixie-kijelzbk multiplex vezerlese . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 2/88 Univerzalis karakterisztika-rajzolo adapter . . . . . . 76 . 71343 Hangfrekvencias wobbulator . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 121582 Teljesitrneny-hanggenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 51240 lnditott fiireszgenerator oszcilloszkophoz . . . . . . . 78 . 61274 A LAVO-2 atalakitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 71301

. Elektronikus fenymero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 71334 Logikai aramkorok vizsgaloja . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 81349 Digitalis IC vizsgalo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 10-482

. . . . . . . . . A PU-140-es gepjarmij szervizmuszer 79 1/41 Az N-313 tipusli oszcilloszkop . . . . 79 . 31144 51237, 7/33? Logikai szintjelzo 4s irnpulzusad6 TTL aram-

korokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 41149 . . . . . . . . . . . . . . . . . . Haloabra-generator ;9 . 8!371

Kozvetlen mutat6 linearis kapacl!a?meri IC-vei 79 . 131485 Digitalis impulzusszamla16 . . . . . . . . . . . . . . . . 73. 111504 Tererb-indikator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ec! 2i9? Keszulek felvezetok v~zsgalatara . . . . . . . . E : ! ] 311 3.1 Wien-hidas oszcillator feszul ts~g-hangolas~~?' . S3 . . +.:7E Logaritmikus kijelzesu egyenfesziiltsegmPro . 8C . . $183

. Hanyas osztot epitsunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 6iB.lll. . . . . . . . . . . . . ~tkapcsolhato frenkvenciaosztok 30. 71335

. Tcrzitasmero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 '1353 Kapacitasmero adapter digitalis frekvenc~a-

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . merokhoz 80.81363 Digitalis szintindikator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 R/B.lli FET-es volt- es ohmmero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 ; 11519 Programozhato frekvenciamero

80 . 111535, 121581 81 . 2188

Digitalis multimeter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 2/56 IdBosztasos 8 dekados szamkijelzes-vezerlo 81 . 2/91 . 31138

. Tranzisztormero elstet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 5i239

. Linearis skalajli ellenallasmero . . . . . . . . . . . . . . . 81 7i336

. Kepminta-generator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 91428 . A CI-72 tipusu oszcilloszkop . . . . . . . . . 81 111519, 121574

LC-merb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81.121556 . Kapacitasmero muszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2/82 . Alacsonyfrekvencias voltmero . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2189

SWR-mero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82.51225 Univerzalis fuggvenygenerator

82 . 41168, 61289, 71336, 81373, 91426, 101479 TELEXDIAL B 10

. automatikus tarcsazo berendezes . . . . . . . . . . . 82 51222 Start-stop rendszeru wobbulator digital~s skalaval

82 . 71340, 81379. 91428, 101482, 111534 . Zajgeneratoros merohid . . . . . . . . . . . . . . . . 82 81358, 91402

Digitalis voltmero automaiikus mereshatarvaltoval 82 . 121568 . pP-s digitalis ora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 2150, 4/11

. Feszultseg- es ellenallasmer6 vakoknak . . . . . . . . . 83 3/21

. Fuggvenygenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 3/41

. Programozhato irnpulzuscsoport-generator . . . . . . 83 4/42

. . . . . . . . . . . . . . SWR-mero a CB es amator savokra 83 5/57 Programozhato idokapcsolo

. - impulzusgenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7138, 8/37 . R-C merohid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 9/41 . Digitalis exponalo bra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 9/55

VII . Epitesi cikkek. kapcsolasok

Erdekes kapcsolasok 74 . 112. 2/52. 31104. 41148. 51196. 61251. 71301. 81346. 91394.

101456. 111502. 121547 75 . 118. 2154. 3199. 41150. 51201 . 61251. 71302. 81352. 91398.

101453. 11 1504. 121559 76 . 113. 2/56. 3/98. 41152. 51195. 61253. 71305. 81349. 91398.

101453. 111500. 121552 77 . 112.2154.41151. 51198. 6/25?. 71301. 81350. 101454 111499 79 . 2184 80 . 91439

Ezt Iattuk. ezt olvastuk Pergesrnentes kapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 1129 Egyenfeszultseg atalakito . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . 74 . 51200 Villanocsoves stroboszkop . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 61283 LepcsBhaz-vilagitasi automata . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 81374

. Tranzisztoros keverbpult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 101494

. Digitalis homer6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 111542

. Villogo fenyorgona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 121579 KettBstapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 2/89

. Dallarncsengo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 31129 Elektronika otthonunkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75.6lB.W.

. Ellenuternu vilagitasszabalyozo . . . . . . . . . . . . . . 75 11lB.IV. Tranzisztoros kozlekedesi larnpa . . . . . . . . . . . . . . 76 . 51241

. Atalakitasok a RIGA-302-es taskaradion . . . . . . . . 76 61295

. A TAA 611 B tipusu IC es alkalrnazasai . . . . . . . . . 76 91438 lntegralt aramkoros tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 31140 Akvariurn-vilagitasi automata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 31141

. Egyenfeszultseg-atalakito . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4lB.ll. KettBs tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 61282 Nagyteljesitrnenyb villogo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 71344

. Gazgyujto felvezetokkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 7lB.111. Egyenfeszultseg-sokszorozo . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 81389 Akvarium-termosztat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 91440

. Feszultsegszabalyozo rnodellvasuthoz . . . . . . . . . 81 101478

. Autornat~kus mereshatar-valto . . . . . . . . . . . . . . . . 81 111530

. Kombinalt kapucsengo-ajtonyito aramkor . . . . . . 81 121586 . Feszultseg-ellenorzo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2187

. Telefon-hangosito . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 31134

. Kauefozo automata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 71334 Elektronikus fenycsogyujto . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 1/34

. OIRT - CClR URH konverter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 61.15 Gepjarrnuelektronika

. Dallamkurt, dallarncsengo IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . . 74 114%

. Tirisztoros akkumulatortolto . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2/88 . Fordulatszamrnero gepjarmumotorokhoz . . . . . . . 74 31141 . Automata akkumulatortolto . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 41199 . EgyszerD gyujtasellenorzo keszulek . . . . . . . . . . . . 74 51239 . ZarasszogmerB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 91433

Tirisztoros gepkocsigy~jjtas 74 . 111541 76 . 51239

. 6rankent 100 kilometer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 1/36 Autoorzo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75.2187 Onindito automata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 31141

. Gepjarmu akkumuiatorok csepptoltese . . . . . . . . . 75 41177 Gepjarmu fordulatszarnmero

. tobb mereshatarral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 41180

. Generator kontra dinamo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 61292

. Tranzisztoros abiaktiirlo uternvezerlo . . . . . . . . . 75 61296 . Zarasszogmero mereshatar-bovitese . . . . . . . . . 75 8lB.111.

Feklampa-v~llogtato . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 . 121582 Tirisztoros akkumulatortolto . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 91400

. Stabilizalt tirisztoros gepkocs:gyujtas . . . . . . . . . 77 111533 Gepjarmu-akkurnulatorok ka-rbantartasa

78 . 2/84 . 3!?28, 4!185 . 51237, 61285 IC-s autoor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 81385 Feszultse~sraoalyozo

Moszkvics-412 gepkocsihoz . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 101491 . A PU 140-es gepjarmu szervizmOszer . . . . . . . . . . . 79 1/41

. Digitalis fordulatszarnrnero . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 111508 Tirisztoros gyujtoaramkor negyutemu motorhoz . . 80 . 2189

. ~lomakkumulatorok vizsgalata . . . . . . . . . . . . . . . . 81 51231 Egyszeru fordulatszam-szabalyozo . . . . . . . . . . . . . 81 . 51240 Automatikus aut6akkumulator-tolto . . . . . . . . . . . . . 81 . 61288

. Tirlsztoros gy;ijtas impulzussorozattal . . . . . . . 81 101481

. Szarazon toltott gepjarmuakkumulatorok . . . . . . 81 111543 Autos kapcsolasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 1137 Az ,,Aut 6-teszter" mereshataranak kibovitese . . 82 . 8lB.IV. Eiektronikus kurt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 2/55

. Automata v~lagitaskapcsolo gepkocsihoz . . . . . . . . 83 4/40 Digitalis multimeter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31129, 41181 Id8kapcsolo fotosoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 31140

. RokavevB kezdoknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 51212

. Halozati vakuk feszultsegszabalyoz8sa . . . . . . . . . 74 51231

. Folyarnatos f0tesG lermosztat . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 51240

. . . . . . . Oszcillator elosztott parameter0 halozattai 74 51241 Fenyorgona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74.51245

. .. Hornokora" IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 61292 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tirisztoros szabalyozo 74 111535 . Karacsonyfa villogo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 121574 . Fordulatszarntarto szabalyozo furogephez . . . . . 74 121576 . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halozati fesziiltsegstabilizator 75 41173 . Villanocsoves fenyforras . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 91448

. IC-s komparator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 101490

. Kvazidigitalis feszultsegrnero . . . . . . . . . . . . . . . . 75 111506 Arnat6rkodes IC-vel

75 . 111542, 121598 76 . 1/46, 2194. 31143. 101491 77 . 3/B.lll., 41190, 61293, 71344, 121579

. Hosszu ideju idozit6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 12lB.11. . Rovidzarvedett tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 121590

. Diakepek hangositasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 1142

. Gyakorlati kapcsolasok tirisztorokkal . . . . . . . . . . . . 76 2186

. Nixie kijelzok multiplex vezerlese . . . . . . . . . . . . . . . 76 2188 . 6112 V-os egyenfeszultsegu atalakito . . . . . . . . . . . 76 51200

. Tirisztoros idokapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 9lB.lil. . Kapcsolo iizeinu stabilizator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 2187 . Hangszoros vetel - diodas vevokkel . . . . . . . . . . . . 77 2194

. Diavetitij szilikronizator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 61284 Elektronikus skala radio-vevokeszulekekhez 77 . 61288, 71333 I<apcsolasok LED-ekkel

77 . 71303. 111534 '18 . 2/77 . 71318, 101478 79 . 31132, 71301, 81381

... . r!ayytcljesitmenyu kapcsolo uzemu tapegyseg 77 71321 Loglteszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 101493, 121588 T\/-jatt'k

77 . 111528. 121565 78 . 1131

. Zajcsokkento (muting) ararrikor . . . . . . . . . . . . . 77 121587 . Quadracast dek6der . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 2/79

. Idbzito aramkorok UJT-vel . . . . . . . . . 78 31142. 4118% Egyszeru !JRI-! .- FP.4 vevokesz~iek . . :ti 41175 . 51222 A kapcsolastechnlka iij ut ja~

78 . 51230 . 81389. 91430 79 . 91434

. Az MK-125 magn6 atalakitasa . . . . . . . . . . . . 78 51233

. Szamkornt;inacios ajtozar-vezerlo . . . . . . . . . 78 51234 lnditott fureszgenerator oszcii!oszkophoz . . . . 78 61274

. Egyszerii szuperk~szulek Bpitese . . . . . . . . . . . . 78 71323

. Elektronikus fknyrnero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 71334

. Logfkar Brarnkijrok vlzsgaloja . . . . . . . . . . . . . . . . 78 81349

. Idokapcsolo kvarcorakhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 81373 Elektronikus ajtozar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 81380

. Tirisztoros idokapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 91425 Digitalis IC vizsga16 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 101482

. Vibrato . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 101490

. Exponalo ora zsehszarnologepboi . . . . . . . . . . 78 111543

. Lampasor-vezerlo elektronika . . . . . . . . . . . . . . . 78 12i589 . Ket jomir~osegu sztereo dekoder . . . . . . . . . . . . 79 31130

Logikai szintjelzo es impulzusado TTL-aramkorokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 41149

. Ebreszto -1ogika digitalis orakhoz . . . . . . . . . . . . . 79 41182

. Gyakorlati feszultsegatalakito kapcsolasok . . . . . . 79 51223

. lntegralt aramkoros kozephuilamu radio . . . . . . . . 79 61272

. Programozott antennaiorgato berendezes . . . . . . 79 61279

. DNL-aramkor kazettas magnetofonhoz . . . . . . . . 79 71334

. Haloabra-generator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 8/37!

. Filmszinkronizator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 81374

. Regisztersziirok elektronikus orgonakhoz . . . . . . . 79 81379

. Egyszeru kett6s tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 81380

. Sztereo erosito TDA 2020 IC-vel . . . . . . . . . . . . . . . 79 81384 . Digitalis stopperora . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 91397, 101454

Az M-5315 tipusu rnagnetofon rnodositasa . . . . . . 79 . 91429 . Digitalis oroknaptar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 91446. 101485

. Kozvetlen rnutato linearis kapacitasrner6 . . . . . . 79 101489

. Digitalis irnpulzusszarnla16 . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 111504

. Diavetito-vezerlo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 121549 ldofuggvenyes tirisztoros fenyer6szabalyozo

79 . 121552 80 . 1137

. Egyszeru exponaloora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 121554

. Specialis frekvenciaoszto aramkor . . . . . . . . . . . . 79 121573

. Sziporkazo karacsonyfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 121581 . Zavarerzeketlen !err!ezjalszo-korrektor . . . . . . . . . . 80 1/39

LED-indikatorok haztartasi villarnos halozatokhoz 80 . 2183 Digitalis bra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 2/86 Ebreszto kapcsoloararnkcir Nixie-csoves orahoz . . 80 . 2190

. Kapcsolasok triackal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 2/91

. Terero-indikator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 2/93 Villanocsoves veszjelzo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 3/B.lV. ,, Tankcsata" TV-jatek . . . . . . . . . . 80 . 41174 . 51219, 121576 Wen-hidas oszci l lat~r feszultseg-hangolassal . . . 80 . 41178 Logaritrnikus kijelzesu egyenfeszultsegrner6 . . . . 80 . 41183 Antennavezerlo elektronika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 51209 Hangostelefon es akusztikus ellenorzo . . . . . . . . . 80 . 51234 ~rarnkortechnikai erdekessegek . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 61255 Kapcsolastechnikal erdekessegek

80 . 81351 81 . i21580

82 . 1/35 . 2/53, 31103 . 41149, 51197, 61254, 71301, 9/399 83 . 317, 417, 517, 617, 718 . 819, 917

Torzitasrnero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 81353 Kapacitasrnero adapter

digitalis frekvenciarnerBkhoz . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 81363 . Digitalis szintindikator. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 8lB.lll.

D~g~ta l i s kijelzesu kvarcora . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 101489 Szenzoros fenyeroszabalyozok IC-kel . . 80 . 111501, 121550 FET-es volt- es ohrnmero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 11/519 Prograrnozhato frenkvenciarnero . . . . . . 80 . 111535, 121581 Jatek koziekedes~ larnpa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 121579

. IC-s niotorfordulatszarn-szabalyozok . . . . . . . . . . . . 81 2/54 Prograrnozhatb frenkvenciamero 3 . . . . . . . . . . . . . . 81 . 2/88

. lntegralt ararnkbros hornerseklet~.szabaIyozok. . . 81 41151 Rovidzarveaett tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 51220 Logikai fejtoro jatek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 61286 Vegkikapcsolo LENCO lernezjatszohoz . . . . . . . . . 81 . 61291 Arnplitudokorrektor dinarnikus hangszedohoz . . . 81 . 71330 200 V-os ararngenerator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 81392 Prograrnozhato keszulek TM 188-as PROM-hoz . 81 . 101470 Energiatakarekos tirisztoros-Atereszto tran-

zisztoros tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . 81 . 111527, 121576 Karacsonyi fenyjatekok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 121584

. Modositott ebreszto logika.digitalis orakhoz . . . . 82 1lB.III. Digitalis ora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 2/95 Ebreszto aramkor az MA 1003 tipusu orarnodulhoz 82 . 41171 Fazissorrend-rnero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 41174 Programozhato idozito . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 51233, 61282 Dinarnika kornpresszor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 71303 Egyszeru kapcsolasok: hetvegi ajanlataink

Vaku-szinkronizalo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 71339 Ararntakarekos villogo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 71339 Fesziiltsegjelzo TTL ararnkorokhoz . . . . . . . . . . 82 . 81384 Lepcsohazvilagitas~ automata . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 81384

. Zener-valogato . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 81385 Madarhang-utanzo aramkor . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 81385 Kapacitiv kozeledes erzekelo . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 91437

. Automata kapuvilagitas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 91438 LED taplalasa 4-60 V-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 91439

. Elektronikus szirena . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 91440 Elektronikus gong . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 101491

. Tranzisztoros villogo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 111492

. Haromhangu cseng6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 111537

. Polaritas-konverter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 111537

. SugarzasjelzB GM csBvel . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 111538

. . . . . . . . . lntegralt aramkoros rnetronorn . . . . . . . . Nagy terhelhetosegu stabilizator

Akku-allapot indikator . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyadekszint-jelzo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szinhornerseklet-stab~lizalo kapcsolas . . .

. . . . . . . . . . Elektronikus kornbinacios zar Elektronikus rnotorvedo . . . . . . . . . . . . . . . Levego ionlzator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NuIIfeszuItseg-kapcsolo . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . Feszultsegkirnaradas-jelzo . . . . . . . . . . . Tranzisztoros ., elektroszkop"

. . . . . . . . . . Ketszinu LED mint hofokjelzo . . . Fordulatszarn-szabalyozo furogephez

. . . . . . IC-s feszultsegketszerezo CB-seknek Kapcsolastechnikai ujdonsagok . . . . . . . . . . . Villano-kesleltet6

. . . . . . . stroboszkopikus fenykepezeshez . . . . . . . . . . . . Dallarncsengo dtgitaljs IC-kkel

Modellvasut tapegyseg . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stroboszkopikus keslelteto kapcsolas . . . . . Gozrnozdonysip-hang utanzo . . . . . . . . . . . . . Diavetito-hangosito . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegeszites az ,, Elektronikus szintetizator-

. . . . . . . . . . . vezer16 ararnkor" c cikkhez . . . . . . . . . . . Szarnkornbinacio egy gornbra

. . . . . . . . . . . Harrnonikus szurd CB radiohoz . . . . . . . . . Mozgo fenyhatast kelto ararnkor

VIII . Szarnitastechnika

. Sakkszarnitogepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 41181 . A VT-20 kisszarnitogep-rendszer . . . . . . . . . . . . . . . 81 1/15

Magneses buborekrnemoriak 81 . 41149. 51197 . 61253. 71302

Mikroprocesszoros .. hazi" szarnitogep keszitese 82 . 1/31. 2/76. 31128. 51218. 61276. 71325. 81376. 91432. 101486.

11 1532. 121575 83 . 1132. 2/43

PTK-1050 zsebszarnologep-program 82 . 121590 83 . 7/42

. Agyulranyzas PTK-1050-el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 4/10

. Egy uj interface-rendszer: a HP-II . . . . . . . . . . . . . . . 83 7/36 . A HP-75C szarnitogep-rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 817

Kviz PTK-1050-nel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 9/52 . Szarnkornbinacio egy gornbra . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 10/10 . PTK-1050 program: attenuator rneretezese . . . . . 83 11/37

Mikroszarnitogepek. rnikroprocesszoros rendszerek mhkode- . se 6s prograrnozasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 1219

BASIC-prograrnok a ZX 81 es HT-1080Z . tipusu rnikroszarnitogepekhez . . . . . . . . . . . . . . . 83 12/54

Szimrnetrikus illesztofokozat rneretezese . PTK-1050-el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 12/54

IX . Egyeb. kulonfele cikkek

. Szovjet radiotechnikai ujdonsagok . . . . . . . . . . . . . . . 74 116 . PLL kapcsolastechnika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 1/28. 2/76

Olvasoink irjak Nyorntatott ararnkorok keszitese hazilag . . . . . . . 74 . 1/41

. FenyellenorzB riaszto berendezes . . . . . . . . . . . 74 41184

. Autornatikus fenyszint kapcsolo . . . . . . . . . . . . . . 74 41185 Segedfazisos aszinkron motorok vedelme . . . . . 75 . 2/91 Rajzok raszterhalos szerkesztese . . . . . . . . . . . . 76 . 41191 Mechanikus kapcsolo helyett - elektronikus . . . 76 . 01411

. Zsebszamologep atalakitasa . . . . . . . . . . . . . . . . 78 41188

. 9 V-os radio taplalasa 12 V-rol . . . . . . . . . . . . . . 78 71333 . . TV-jatek Gyari kesziilek kibcvitese . . . . . . . . . 78 111542

Lezeres kepcs6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 218.11. ~ jszer i r halozati brurnrncsokkentb eljaras . . . . . . . 74 . 31124 CQ-test; specialis szotar arnatbroknek . . . . . . . . . . 74 . 41156 MECHANOSCOPE-74 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 41174 Magneses leolvasofejek a Hall-hatas

alkalrnazasaval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 51226, 61286 Radioaktiv izotopok ipari-rnerestechnikai

alkalrnazasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 81378 Tranzisztor-hbtolapok egyszeru rneretezese . . . . 74 . 81389 Tenyek es legendak a tirisztoros gyujtasrol . . . . . 74 . 91438 Remix alkatreszek lelohelyei . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . 111503 Hogyan olvassuk a ., Terjedesi el6rejelzes"-t? . . . 75 . 61270 A Philips GH 905 tipusu lemezjatszo el6erBsitB . . 76 . 61287 Tanuljunk rnorzezni

75.61271, 71315, 81369, 91421 . 101477, 111528. 121572 76 . 1121, 2173, 31109, 41187

lntegralt aramkor egyenes vevdk szamara . . . . . . 75 . 71306 Hogyan hasznaljuk a zsebszarnologepet? . . . . . . . . 76 . 2184 Ujdonsagok, erdekessegek

76 . 61281. 71336, 81379, 91434, 101485, 111532, 121584 77 . 1138, 2184, 31134, 51247, 61291, 81351, 101479, 111536,

121576 78 . 1139, 2190, 31131, 41191, 61282, 71331, 101486 79 . 101483, 111536 80 . 41150 83 . 219, 1217

A QTH-lokator ertelrnezese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 311 15 6112 V-os egyenfeszultsegir atalakito . . . . . . . . . . . 76 . 51200 Hasznos tudnivalok r~dioarnatbrok szarnara

76 . 61257, 71306, 8lB.11., 121560 A szarazelernek elettartarnanak

meghosszabbitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 61286 Mit rnond a katalogus

a VDR-ellenaIIasokro1 . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 71338, 81381 Veteran keszulek - nerni tanulsaggal . . . . . . . . . . . 76 . 71339 Magno szerviz . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . 81386, 91447, 101490 Agyi alfa-hullamok es a biologiai visszacsatolas

76 . 111506, 121579 77 . 31139, 41152. 51228

Az elektronika Hijvelyk Matyija - a mikroprocesszor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 2185

Hutbfeluletek gyors rneretezese . . . . . . . . . . . . . . . 77 . 31127 Az integralt aramkorok kiforrasztasarol . . . . . . . . . 77 . 31136 Binaris logikai elernek uj rajzjelei . . . . . . . 77 . 41186, 51242 A Microlith Memory 4 hasznalatarol . . . . . . . . . . . . 77 . 41189 Halozati transzforrnatorok keszitesenek gyakorlata 77 . 51234 Kis atalakitassal okosabb szarnologep . . . . . . . . . 77 . 71339 Hogyan rnirkodik a mikroprocesszor? . . . . . . . . . 77 . 111531 A kisszamologepekrbl . . . . . . . 78 . 2/82, 41141, 41180, 51246 A decibel az arnatdrok rnunkajaban . . . . . . . . . . . . 78 . 31136 Zajban elternetett jelek vetele . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 51242 FAzistolo ararnkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 61290 Faziszdrt hurkok

78 . 71327, 8lB.11., 91440, 101488, 1 11539, 121582 79 . 61288, 71329, 91430

Szamolasi eljarasok kissz~rnologepekre . . 78 . 71343, 81376 Tekercsrneretezes korszeriren . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 91405 A PTK-1072 zsebszarnologep . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 . 91426 AM rnirsorszoro adasok optirnalis vetele

78 . 91429, 101481, 111527, 121575 79 . 1136

Egy uj TV-tavbeszelb szolgaltatas: a VIEWDATA 78 . 121571 79 . 1130

Folyadekkristalyos kijelzok es alkalrnazasuk 79 . 1132, 2/93, 41189, 51239, 61294

A PTK-1072 kisszamologep prograrnozasa 79 . 1138, 2/94, 31137, 51225, 71340, 81377, 101490 80 . 1136, 31136, 51230, 61286, 81384, 91430 81 . 31135

Nernzetkozi hatarozatok a hosszu es kozephullarnu radio~rn~sorszorasrol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 1147

Radiotechnika uttoroknek 79 . 91443, 101494. 111544. 121588 80 . 1148.2195. 31143. 41191. 51241. 61291. 71339. 81389.91444.

101493. 1 11539 81 . 2193. 41185. 51243. 61292. 71341. 81387. 91443. 101493.

111539. 121588 82 . 1145.2192. 31139. 41191. 51241. 61292. 81388. 91445. 101494.

1 11540. 121584 83 . 1144. 2158. 4146. 8142. 11 144

Lezerek a tavkozlesben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . 111501 Az onkiszolgalo rnikroprocesszorok . . . . . . . . . . . 79 . 121555 Szalagrnagos transzforrnatorok rneretezese . . . . 79 . 121591

. A T05-os tokozasu IC-k bekotesi rajzai . . . . . . . . . . 80 1135 Egyeniranyito ararnkorok rneretezese 80 . 1/45. 2185. 31131 Korszerfi Doppler-radarok . . . . . . . . . . . . . . 80 . 31125. 41188 Schottky-diodas kiegyenlitett keverok . . . . 80 . 31126. 51234 Folyadekkristalyos kijelzok idbmultiplex vezerlese

80 . 31138. 41186. 51238 Bioantennak az URH savban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 41176 Hajtornotor-vezerlb aramkorok . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . 51198 Felvezetos relek - a jov6 relei . . . 80 . 71302. 91397. 101454 Radiotavirasz versenyzbknek . . . . . . . . . . . . 80 . 71307. 81371 A kvadratura-demodulator . . . . . . 80 . 91441. 101485. 121584 Nyorntatott ararnkorok javitott rnaratasi eljarasa

80 . 101472 82 . 31141

Visszahajlo jellegir ararnkorlatozo meretezese . 80 . 101496 Alezeragyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80.111537 Analog-digital atalakitok . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 31129. 41180 FenyerBszabalyozok SL 440 integralt ararnkorrel 81 . 31132 Optikai olvaso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 41178 Tirisztor- 6s triacvezerles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 51236 lntegralt nullafeszultseg-kapcsolok . . . . . . . . . . . . . 81 . 61256 Delta-csillag atalakitas PTK-1050-nel . . . . . . . . . . . 81 . 71329 A fotoelektron-sokszorozo csb es alkalmazasa . . 81 . 81375 Elektronika es legiforgalorn

81 . 91421. 111522 82 . 1120

Programozhato felvezeto eszkozok . . . . . . . . . . . . 81 . 91445 A kapcsolastechnika uj utjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . 101453 A Szovjetunio radioarnatdr hivojelkorzetei . . . . . 81 . 111516 Ararnkortechnikai erdekessegek . . . . . . . . . . . . . . 81 . 111532

. . . . . Korszeru valtakozofeszultsegu szabalyozok 81 111535 Transzforrnatorszarnitas PTK-1050-nel

81 . 111544 82 . 41176

. Tapellatas halozatkirnaradas eseten . . . . . . . . . . . . 82 1140 Digitalis frekvenciarnerdk es radioskalak . . . . . . . 82 . 41184 Amit a NiCd akkurnulatorokrol tudni kell . 82 . 51227. 6lB.111.

. Athidalt T-tag rneretezese PTK-1050-nel . . . . . . . . 82 61285 orhajoprograrnrn

. a PTK-1050 zsebszarnolog6ppel . . . . . . . . . . . . 82 101456 . . . . Hogyan rnirkodik a tobbrnodulusu szarnlalo? 82 101468

Haztartasi gepek elektronikaja 82 . 111501. 121549 83 . 116

SzirrBszarnitas PTK-1050-nel. . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 111529 Elektrornos gepek melegedesenek szarnitasa

PTK-1050-nel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 . 121590 . Az alkatreszpiac ajanlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 4111

A CB-radiozas fejlBdeselernei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 . 4144 Hiradastechnikai prognozis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 6135 Tavkozlesunk fejlesztesi elkepzelesei es

jovobeni alkatreszigenye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 713 Az ezust-cink akkurnulatorokrol . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 1017 Arnit a hordozhato keszulekek savas

akkumulatorairol tudni kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . 1116 Gyakorlati szernpontok PLL tervezesehez . 83 . 11133. 12/44

Kisv6lcsey Andrhs okl. vill. mbrnok

~vkon~viinknek ez az - evrol-Cvre ismet jelentkezo - kozlemenye az alkalmazott elektronikinak egy jelentos teriiletkel, az auto-elektronikival foglalkozik. Lenyege- ben autosoknak szolo kapcsolasok gyujte- menye. Az Bramkorok a forgalom bizton- sigat illetve az autozas kenyelmet szolgal- jak Cs olyan jelleguek. hogy konnyen utan- epithetok, hazilagos eszkozokkel es kulo- nosebb muszerezettseg nelkiil is. A kapcso- lisok ismertctkse azonban nemcsak auto- soknak szol. Tanulminyozisuk, a miiko- desi elvek ismerete mindenki szamara hasznos lehet. megismertethet a gepjarmu- elektronika egyes probltmaival es a jol mukodo iramkorok sok esetben nemcsak a gepkocsiban, hanem egytb teriileteken is (iparban. haztartiisban) jo1 hasznositha- tok. Kozlemenyunk vonatkozo irodalma nChhny kiilfoldi folybirat (Radio Fernse- hen Elektronik. Funkamateur, Funkschau,

ELO, Elektor, ELV journal) 1982-es es 1983-as Cvfolyamai, de kapcsolasgyiijte- mtnyiinkben - melyben az ott megjelent iramkorok szerepelnek, tobb-kevesebb at- dolgozassal - egy 1981-es folyoirat is szere- pel (RFE 1981/10. szam). Az ismertetett kesziilekek tobbsegehcz nyomtatott h a m - kori rajzot is kozliink es tobb esetben uta- lunk a szereplo felvezetok esetleges hazai kivaltasara is, bar a legtobbszor a rajzon szereplo alkatreszek is beszerezhetok, az alkatreszellatas owendetes javulasa miatt. A legtobb esetben a felvezetok tipusa nem kritikus, barmilyen mas (hasonlo hatar- adatu) eszkiizzel helyettesithetok. ha figye- lembe vessriik igenybevkteliiket. A tran- zisztorok hclyettesitese azlrt scm nchCz, mcrt majdt~em mindegyik itt kozolt aram- koriinkben gyakorlatilag kapcsolo iizem- modban mukiidnek.

A gepjhrmii-elektronika rohamosan fej-

lodo teriilet, az elektronika egyik dinami- kusan novekvo felvevo piacat jelentheti. A gyartott gkpkocsik szima az utobbi egy-ket tvben ismet rohamosan emelke- dik es mara sztriakocsikban is egyre tobb elektronikus szerkezetet talalunk. Sokan allitjak, hogy az auto-elcktronikival valo barkacsolis kora ma mar kezd kimenni a divatbol, hiszen kesz, komplett elektroni- kus szerkezeteket (pl. feklimpa-ellenorzii. felvezetos gyujtas. ablaktorlo intervallum- kapcsolo) arusitanak, ma mar a hazai ke- reskedelembcn is. Ezek i ra azonban mCg nem olcso; remelhctiileg idovel csokkcnni fog. Jclenleg sajht ki.szitesse1 sokszor ol- cstibban elkeszithetok ezek az Aramko- rok, nem beszelve a hobbi-munka oriime- rol es arrol, hogy a sajat celjainknak leg- jobban megfelelo, ,,testre szabott" auto- elektronikai berendezkseket tudunk keszi- teni.

I . dhra. A henzinn~ugtukai'itd drumkiir kupc.soldsi rajza

226

Benzinmegtakarito kbzll6k

A mai iizemanyagarak mellett egyalta- Ian nem kozombos, hogy gepkocsinknak mekkora a fogyasztasa. A ,,takarekosn ve- zetestechnika mellett hasznos lehet, ha au- tonkban minden olyan apro technikai vil- toztatas lehetoseget is kihasznaljuk, ame- lyek a jarmii iizemanyag-fogyaszt8sit csokkenthetik. Ilyen utolag felszerelt szer- kezet lehet az elektronikus benzinmegta- karito, amelynek kimutathatoan biztos fo- gyasztiscsokkento hatasa van - szemben egyes mas, a kereskedelemben reklimozott beepitheto alkatreszekkel, melyek hatasa sok esetben megkkrdojelezheto, vagy a motor teljesitmenyet csokkentik.

Az 1. cihran lathato ,,benzinsporolo" elektronika negyiitemii, benzin iizemu gepkocsimotorokhoz kesziilt. Lenyege, hogy csak kenyszeriiresjaratban (,,motor- fek-iizemben") mukodik. Ilyenkor a gkp- kocsimotort arinylag nagy fordulatszam- ma1 forgatja a kocsi lendiilete. Bar a gazpe- dal nyugalmi helyzetben van, a ,,levett gaz" ellenere az iiresjarati fuvokan i t a motorba iizemanyag aramlik. Teljesen fe- leslegesen, mert ilyen esetben a motor nern ad le teljesitmknyt. Az elektronika ezert - megfelelo, 1200-1400-as percenkenti for- dulatszim felett - elzarja az iiresjarati ben- zin utjat az alapjarati fuvoka elektromag- neses szelepe segitsegevel. Termeszetesen ezt csak kenyszeriiresjaratban teszi, vagyis akkor, ha kozben a gazpedal is alaphely- zetben van. Ha kozben a fordulatszam a kritikus (pl. 1200-as) erttk ala csokkenne, ismkt kinyitja az iiresjarati fuvokat, hogy a motor ne alljon le.

A szerkezet a motorfek-iizem meglettt a motor fordulatszamanak mereskvel es a gazpedal helyzetenek Crzekelesevel eri el. Ennek megfeleloen ket bemenete van: a 2. 6s I . pontok. Az elozore a gyujtasmegsza- kit6 erintkezorol kell a fordulatszammal aranyos frekvenciaju impulzusokat juttat- ni, mig a masodik (I. jelu) bemenet a gaz- pedalhoz szerelt kontaktusra csatlakozik. Ez utobbi csak akkor ad erintkezest, ha a gazpedal nyugalmi helyzetben van. (Maga az egesz elektronika is csak ilyenkor ak- tiv.) A kesziilek kimeneti pontja a 6-tal jelzett kapocs, amelyre az iiresjarati fuvo- ka elektromagneses szelegt kell kapcsol- ni.

A benzin motorfek-iizemben torteno el- zarasa legalabb 2,5, de csak varosi forga- lomban, ah01 gyakori a motorfekezes, biz- tosan tobb, mint 4%-os iizemanyag- megtakaritast eredmenyez. Az ilyen proce- dura a motorra nem karos hatasu, sot csokkentheti ennek kopasat es noveli a motorfek hatasossagat is. A benzinmegta- karito kesziilek elonyeihez nem utolso sor- ban az is hozzatartozik, hogy hasznalata a levegoszennyezodest is mersekeli. Itt kell megjegyezniink, hogy benzinmegtakari- tonk ketiitemii motorral ellatott gepko- csikhoz nem alkalmazhato, mivel ezek a motorok a kenoanyagot az iizemanyaghoz

keverve kapjak meg, kenesre pedig a keny- szeriiresjarat alatt is sziiksegiik van.

Mint az elozoekbol mar kitunik. a be- rendezes olyan negyiitemu benzinmotorral ellatott gepkocsik porlasztoinak vezerlese- re, szabalyozasara alkalmas, amelyek el vannak latva elektromagneses szeleppel rendelkezo iiresjarati benzinfuvokaval, vagy pedig utolag is felszerelheto ilyen rendszerii alapjarati fuvoka. A hazai negy- iitemu gepkocsik legtgbbje ilyen (az osszes LADA-tipus, Dacia. Skoda stb.). A g y u j - taskapcsolo altal miikodtetett - elektro- magneses iiresjarati szelepet eredetileg azert alkalmaztik. hogy a gyujtis kikap- csolasa utan fellepo esetleges ongyulladisi jelensegeket kikiiszoboljek. A modern, nagy suritesi arinyu gepkocsimotorok ugyanis hajlamosak az ongyulladasra - ilyenkor a gyujtas kikapcsolasa utan a mo- tor tovabb foroghat gazelvetel eseten is, az iiresjarati benzinfuvokin i t kapott iizem- anyag segitsegevel. Az elektromagneses szelep lezarasa ezt megakadalyozza. Az Gabb fejlesztesii gepkocsikon mar ezt a szelepet - az itt kozoltekhez hasonlo mo- don - iizemanyag-megtakaritisira is fel- haszniljak, egy kenyszeriiresjaratot erze- kelo (rendszerint elektronikus) kapcsolo szerkezet segitsegevel.

A hazai kereskedelemben forgalmazott es egyes autoszervizekben is (beszerelessel egyiitt) arusitott KEl / . . . tipusu elektro- nikus benzinmegtakaritb kesziilekek is le- nyegeben az itt leirt elvek alapjan mukod- nek. Ezek egyes alkatreszeihez konnyen hozzajuthatunk (pl. a porlasztoba csavar- hato, a gazpedal allasat erzekelo erintkezo csavar, elektromagneses szelep a kiilonbo-

- nunk, hogy az atalakitasi tenyezo valtozat- Ian maradion. Ilven esetben a R, ellenallas

zo porlasztotipusokhoz), igy kesziilekiink beavatkozo es Crzekelo elemeit nem kell kiilon elkesziteniink.

A kapcsolasi rajzon az elektromigneses szele~ itereszto eleme a T, tranzisztor. Nyito bazisaramat a T, tranzisztor szol- giltatja, ezert az alapjarati szelep csak ak- kor van nyitva, ha a T, is nyitva van. A T , tranzisztor bizisat a D4-D, VAGY-kapu vezerli, ezert akkor kap nyito bazisaramot, ha bazisara valamelyik diodan i t pozitiv fesziiltseg jut.

A D, dioda pozitiv fesziiltsi.get tovabbit, ha a gazpedilt (birmilycn kevesse) le- nyomjuk, mert ekkor az 1. bemeneten lev6 kontaktus (a porlaszto Crintkezo csavarja) megszakit. Lenyomott pedilnil tehit a szelep mindig be van kapcsolva, az egyeb koriilmtnyektol fiiggetleniil. A megtakari- to elektronika hatasa ilyenkor mintegy ki- iktatodik.

A D, diodin keresztiil akkor jut a T , tranzisztorra nyitofesziiltsCg. ha a motor fordulatszama az altalunk megvalasztott kritikus ertek a l i keriil. Ezt jelen esetben celszcruen 1200/perc koriili ertikre kell be- allitanunk.

A motor fordulatszamival aranyos be- meno jelet a megszakilorol nyert impulzu- sokbol illitjuli el6. A megszakito jele a 2. hemeneti pontra keriil: formilis, leosztas es vagis utan az impulzusok az IC, mono- stabil multivibratort inditjik. A monosta- bil multivibrator a gyujtasmegszakito sza- balytalan alaku impulzusaibol konstans amplitudoju es szelessegb, ,.unifonnizalt" impulzusokat allit elo, melyek frenkvenci- aja a motor fordulatszamival aranyos. Mivel uniformizalt impulzusokrol van szo, ezert az IC kimeneti 10. pontjan nyert jet kitoltesi tenyezoje. azaz DC-osszetevoje is mindenkor egyenesen aranyos a fordulat- szammal. A jel atlagerteket (az egyenara- mu osszetevot) az R4-C, integral0 tag kep- zi.

Az RC-tag kimeno jele ket sorba kap- csolt muveleti erosito (IC2,, lClb) bemeneti pontjat vezkrli, amelyek koveto erosito kapcsolasban mukodnek. Koziiliik a ma- sodik mint aktiv alulatereszto szuro iize- me1 (integrator). Az R,C,-tag es az IC-s szuro egyiittesen kb. 3 Hz also hatarfrek- venciaju, meredek levagasu alulateresztot kepviselnek. A szuro kimeneti pontjan (az IC2, 1. laban) a kimeneti DC-fesziiltstg kb. 1 volt, 1000/percenkCnti fordulatszamnal, igy a frekvencia-fesziiltseg atalakitonk konverzios tenyezoje 1 V/33% HZ, negy- iitemu, negyhengeres motor eseten. Mas hengerszam esetkn a monostabil multivih- rator idoallandoiat meg kelI valtoztat-

2. abra. A benzinmegtakaritb elektronika nyomtatott lapja ( M = 1: 1 )

CrtCktt m&dosiianunk kell, e z * ~ , = 720 kn/a hengerszam lesz.

A kapcsolasban felhasznalt negyes mii- veleti erosito IC harmadik tagja (IC,) komparator-kapcsolasban iizemel. A komparalasi szint 1,2 V, az 1200-as kap- csolasi fordulatszamnak es a frekvencia-

kent egy LED is talalhato (D,), soros aramkorlatozo (R,,) ellenallissal. A feny- kibocsito dioda segitsegevel a bezinmegta- karito mukodeserol mindenkor meggyo- zodhetiink, megpedig arrol, hogy ,,eppen mikor sporol" a kesziilek. A LED ugyanis akkor viligit (a szelep tekercsen keresztiil). ha a T, tranzisztor lezart es az iiresjarati benzin utja is elzart illapotban van; ha T, kinyit, a LED iramkorkt rovidrezarja Cs az elalszik. A jelzes nagyon hasznos, mert vezetestechnikinkat is jotekonyan befo- lyisolhatja a takarekossag irinyiba.

A kesziileket nyomtatott iramkoros la- pon celszeru felepiteni. A nyomtatott lap 1: 1 meretarinyu foliarajzit a 2. ahrun Iit- hatjuk. Az alkatreszek beiilteteset kiilon is megadtuk a 3. ahran. A szerelt NYAK- lapot a gepkocsi muszerfala a l i szerelhet- jiik, megpedig ugy, hogy a LED fenye a muszerfal megfeleloen kialakitott furatin i t iithato legyen. Mas elhelyezes eseten a fenykibocsito diodit ne a nyomtatott lap- ra, hanem a muszerfalra szereljiik.

Aktiv autoantennak 3. ahra. Beultetesi rujz a 2. ahrdho:

fesziiltseg italakitisi tenyezonek megfele- loen. Az 1.2 V-os referencia-fesziiltseg a komparitor + bemenetere (a 10. libra) kell vezetniink. Ezt az R,-R, fesziiltskg- oszto allitja el6 a stabil U, = 6,8 V-os fe- sziiltsegbol (az R, potenciometer rovidre zart allasaban) 6s az IC2, koveto erosito tovabbitja a komparator referencia ( + ) bemenetere. Ezt az erositoreszt (a - beme- neten) egyuttal alulitereszto sziiriinek kt- peztek ki, mely vezerlo jelet szintCn a frek- vencia-fesziiltseg-italakit6r61 (az LCz, ki- meneti pontjirol) kapja. A fordulatszam- viltozisokbo1 adodo vezerlo jele segitsege- vel mintegy tologatja az R,- R, fesziiltseg- oszto altal beillitott komparalisi fesziilt- segreferenciat 6s elosegiti a mignescs sze- lep zavaroktol mentes, biztos mukodeset, es gyors bekapcsolasat, ha a fordulatszim hirtelen csokken.

Ha a fordulatszam nagyobb, mint per- cenkent 1200, az IC2, komparitor inverti- lo bemenetenek fesziiltsege nagyobb, mint az 1,2 V-os referenciaszint, ezert a kompa- ritor kimenete alacsony szintu es a migne- ses szelep lezar. 1200-as fordulatszam alatt a heiyzet az eiobbiek szerint megfordul, a T, tranzisztor kinyit es a szelep tekercsen aram folyik i t ; kinyitja az iiresjarati benzin utjat. A kesziilek pontos beillitisit az R, potenciometerrel, esetleg az R, ellenillis ertekenek viltoztatasaval vegezhetjiik.

A benzinmegtakarito a tipfesziiltseget a gyLijtaskapcsolon keresztiil kapja. A tran- zisztorok kiveteievel az aramkorok Zener- diodis stabiliz2itorrol iizemelnek. A T, tranzisztorral parhuzamos Zener-dioda a szelep tekercsenek kikapcsoliskor fellkpo induktiv feszultseglokeseit61 vedi a tran- zisztort. A T,-vel pirhuzamosan egyeb-

Aktiv aut6antcnninak. mint ismeretes, a rovtd antennival kozvetleniil egybeepi- tett crositbt nevezik. A rovid (max. nC- hinyszor 10 cm-es) antenna elonye, hogy kis helyet foglal, nem sriikskges kitolni- behuzni. llyen ci-lokra neha antennakent a szklvedo iivegre ragasztott foliacsik vagy femgozolks szolgil, cgyes esetekben a ka- rosszeriira szerelt, attol szigetelt visszapil- lanto tiikor femhaza kepezi az antennit (az erositot ilyenkor a tiikor hizinak bel- seikben helvezik el). A kismeretii antenna

musorvevo autoradio antennabemenetk- hez, illetve az osszekoto koaxiilis antenna- kibelhez. A jel novelesere, a zajviszonyok

javitisira, valamint a kedvezobb jelil- lesztes erdekeben van szukseg az erosi- tore, amit azonban kozvetleniil az anten- nanal kell elhelyezni, lehetoleg egybeepitve vele.

Hazdnkban is jol ismertek az NDK-bol szirmazo gyari aktiv autoantennak. Ezek belso szerkezetet ismertetjuk a tovibbiak- ban; a leiras szerviz-celokra is hasznos le- het.

A VEB Kombinat KFZ-Elektrik (Ruhla) ceg altal keszitett 3925.01 tipusu aktiv an- tennajanak kis hosszukas, fekete, ,,felko- pors6"-alaki dobozat gyakran lathatjuk a gepkocsik sirvedojen, csomagtarto-fede- len. Legcelszerubb elhelyezese, a kocsi te- tejen van, de ekkor a kabel elvezetese ne- hezkesebb. A kis dobozbol kihajlithato es tetszoleges fiiggoleges szogbe illithato a kihizhato rovid, max. 40 cm-es botanten- na. Az aktiv antenna a radiokesziilekhez kb. 1,2 m hosszu koaxialis kibellel, a t ip- fcsziiltseghez repiilozsinorral csatlakozik, a testet a felerositesen keresztiil ,,kapjaW. Felszerelesehez a karosszeriat meg kell fur- ni. A berendezks 12 V nevleges halozati fesziiltsegu gepkocsikhoz alkalmas.

Az antennaerosito nevleges atviteli frek- venciasivja 0,157 MHz illetve 87,5103 MHz CCIR- es 65-72 MHz OIRT-kivitel esettn, igy az AM es URH-FM ridiomu- sorok jeleinek erositesere egyarant alkal- mas. Kapcsolisi rajzat a 4. ahra mutatja.

A rovid antenna a bemeneti pontra csat- lakozik. Az antennajel az L,-C, illeszto tagokon keresztiil a T, FET gate-elektrod- jara keriil. A FET rovid-, kozep- i s hosz- szihullin~on mint source-koveto impe- dancia-illesrto fokozat mukodik, fesziiltse- get nem erosit. Az AM-hullimsivok jele ugyanis a source-bol van kozvetleniil ki- csatolva az L, fojtotekercsen keresztiil, amelyek impedanciaja csak az URH-frek- venciikon jelentekeny. A C,, 15 pF-os kondenzator hatisa az AM-savok vetele-

4. ahra. Aktiv antenna er6sitoje uutdradidhoz (3925.01)

kor nern jelentos, a T , ,,kollektoran pedig nagyfrekvencias szempontb61 hideg, mert az L, drain-kori URH-fojto impedanciaja ezeken a frekvenciakon kicsi. A T, egyen- iramli munkapontjat az R, ,,emitterm-el- lenlllas t s az R,-R, bizisoszt6 Qllitja be. A D, a FET bemenetenek v64Ielmtre szol- gal.

Az R, source-ellenallisra csak az AM-

j. sivok ridiojele jut el, a magasabb frekven- ciiju URH-jelek tovibbitisit az L, fojt6

9 megakadilyozza. Az emitterellen~116sro1 a jel a C, csatolo kondenzitoron i t a T, tranzisztorral felepitett foldelt emitteres erosito fokozatra jut. Ennek erositese kb. nkgyszeres, az alkalmazott ridioktsziilek antennabemenetenek impedanciajatbl fug-

$ goen. A T, kolektorir61 a felerositett jelet 3 a soros C,,-L, tagok tovibbitjak a kime- ! net felC. $ URH-frekvenciakon a T, tranzisztor $ gyakorlatilag nem mukodik. A C, kapaci- 6 tas ugyanis ilyen frekvenciakon mar rovid-

1 zirt kipvise1 a drain 6s a source kodt t . A C4-C,-L, passziv alkatreszek igy a be- meneti antennacsatolb szuro (C,-L,-L6-C6-C,) kiegeszito tagjaiva val- nak. Ezen a csatolison keresztiil jut az

6 URH-antennajel a T, tranzisztor bbzisira. AT, fijldelt emitteres kapcsolisban rnfiko-

2 dik, kollektorarol a felerositett jel a C,-en G keresztiil jut a kozos kimenetre. Elvalasz-

1 tisra - ar URH-jelek rovidre zir6disPnak megakadalyozasara - az L, fojto szolgal. Az erositofokozatok a gipkocsi tapfesziilt- stgere zavarmentesito tagokon keresztiil csatlakoznak (R,,-C,,-L,-C ,,). Bekap- csolasra a gepkocsi autoradiojanak kap- csol6ja szolgalhat.

A kksziilek nevleges 12 V-os tapfesziilt- stgrol mintegy 11 mA-t fogyaszt. EgyCb, nern ismertetett miiszaki adatai a kovetke- zok: nkvleges kimeneti lezaro (csatlakozi- si) impedanciaja a kimeneti ponton az AM-savokon 30 kQ paralel 85 pF, URH

frekvenciakon 150 R. A kesziilCk erositese HKR-hullamon kb. 12 dB (15 kR-os leza- rasnal), URH-n pedig kb. 10 dB (120 ohmos lezarasnal). A 40 dB-es intermodu- Iacios zavararannyal hatarolt maximalis kimeno fesziiltsCge 200 mV AM-adoknal es 20 mV URH-n. Ezek az adatok szabvi- nyos ketjeles meresre vonatkoznak, 6s tu- IajdonkCppen a ,,feldolgozhato" maximi- lis ttrerossigre jellemzok, amelyeknkl az erosito meg intermodullIcios zavartol men- tesen, megfeleloen dolgozik.

A 3934.10 tipusu ,,Carinav elnevezesu aktiv antennit is az elozoekben emlitett ceg gyartja. Ezt a kesziileket specialisan a Trabant gepkocsikhoz fejlesztettkk ki. Ki- viteli formaja az elozotol kiilonbozik: kis irnytkolt femdoboz, melynek felszerelesi helye a belso visszapillanto tiikor folott van. Antennaul kb. 40 cm hosszu, 5 mm szCles fkmfblia szolgal, amelyet a tetokar- pitozas tart (muanyag teteju aut6rbl van szo, tehat nincs leirnyekolva). Az anten- nacsatlakozas 6s a tapfesziiltsCg kabelkt az iivegezts mellett, a karpitozis ill. az iiveg- szigetelis mogott kell levezetniink a gepko- csi radiojahoz.

A 6 V nevleges tapfesziiltsCgre kesziilt erosito kapcsolasi rajzat az 5. Libra mutat- ja. Mivel a zarorkteges FET-tel kis tapfe- sziiltstg eseten nern lehetett megfelelo mu- kodest elCrni, a ctig a TI helykn is bipolaris tranzisztort alkalmazott. A kapcsolis mu- kodkse egy6bkCnt szinte teljesen azonos az elobb kozoltevel, az azonos helyen 1Cvo alkatreszek celja is hasonlo.

A ceg a muanyag karosszeriis Trabant- ban is garantalja az erosito megfelelo, za- varokt61 mentes mukodestt. Egyes esetek- ben azonban problemat jelenthet az ablak- torlo motor kozelsege, melynek kefe-szik- rrizisa radiozavarok forrasa. Ilyenkor az ablaktorlo motor belsejkben zavarszurii tagokat kell elhelyezniink. Jol bevaltak a kefekhez meno vezetokbe iktatott soros

5. abra. Aktiv riididantenna Trabant gipkocsihoz (3934.10)

zavarsziiro ll-tagok (6.8 nF-10 pH-10 pF). Az induktivitasokat kis ferrit-ceruza- magra tekercselhetjiik, a kondenzatorok hideg pontjait (az elkoknal mindket veze- ttkben a negativ polus) kozvetleniil az ab- laktorlo motor fimburkolatahoz kossiik. A II-tagoknal a nagyobb kondenzitorok (a 10 pF-os elkok) csatlakozzanak kozvet- leniil a kefekhez.

A Carina aktiv antenna vCteli frekven- ciasivja, erijsitese az elozo antennaerosito- cvel megegyezik. NCvleges leziro impedan- ciija is azonos. Intermodulicios zavarer- zekenysege azonban valamivel kisebb; az elozoekben kozolt modszerrel mert maxi- malis kimeneti jele 100 mV HKR-hulla- mon es 10 mV az URH-savban. Az erosito iramfelvetele a nkvleges 6 V-os tapfesziilt- stgrol kb. 8 mA. Termeszetesen mindket erosito negativ testelesu gepkocsikhoz ke- sziilt.

Az aktiv antennak erositese akkora, hogy a kismeretu, konnyen elhelyezheto rendszerek alkalmazasa egy nagyobb, hosszabb (,,passzivn) antennit potol. Ezek a kis gyari antennak tobb mint 1 m-es hosszhsagu autoantenna hatasanak felel- nek meg.

Nem mindegyik gepkocsi rendelkezik ablaktorlo iitemszabalyozoval, vagy ha igen. akkor ez rendszerint csak ket allapo- tu (folyamatos gyors vagy lassu, illetve folyamatos vagy szakaszos torles). A foko- zatmentesen szabalyozhato, az eppen fenn- allo kovetelmenyeknek megfeleloen allit- hat6 periodusideju ablaktorlo iitemvezkrlo pedig nagyon hasznos, kiilonosen szemer- kelo esoben Iitjuk jo hasznat. Az iitemve- zCrlo segitsegt-vel az ablaktorlo lapatjai bi- zonyos idonkent egyszer vegigtorlik a szC1- vCdot. A ket torles kozott eltelt idot - a torlesi periodusidot - a csapadek mennyi- segenek megfeleloen allithatjuk be. akir fkl percnel hosszabb idore is.

Az iitemvezerlok mind tigy mukodnek, hogy rovid idore bekapcsoljak az ablak- torlo motort, mintegy rovidzart kapcsolva az ablaktorlo kapcsolora egy bizonyos ide- ig. Minden ablaktorlo motor rendelkezik egy bekpitett (egyszeru vagy morze-) erint- kezovel. melynek celja az, hogy a torlola- patok ne alljanak meg a szelvedo k8zept.n (vCgillLskapcsolo). Ha az ablaktorlo mo- tor elindult es a lapatok mrir kb. 15-20"-ot elfordultak, a bels6 erintkezo bekapcsol ill. Btvalt es bekapcsolva tartja a motort, az ablaktorlo kapcsolo vagy utemvezerlo al- lapotatol fiiggetlenul, egkszen addig, amig a lapatok elozo (1520"-0s) helyzetiikbe vissza nern Brnek. Az Crintkezo ekkor ki- kapcsol es ha a motor az ablaktorlo kap- csolon vagy az iitemvezerlon at nern kap mukodteto tapfesziiltstget, a motor megall ill. tehetetlensegenel fogva kiss6 meg to- vabbforog es a torlolapatok megallnak a szelvedo aljan.

6. abra. Ablaktorlo iitt

Az ablaktorlo iitemvezerlonek ezert be- allithato (pl. 2-40 mp kozotti) periodus- idovel rovid motor-bekapcsolo impulzuso- kat kell szolgaltatni. Az impulzusok relati- ve rovid idejuek, csak addig az ideig kell tartaniuk, amig a lapatok elindulasa utan a belso motor-erintkezok atvaltanak es a motbr ,,ontartovan valik a torlolapatok visszaterteig.

A 6. abran univerzalis ablaktorlo iitem- vezerlo berendezes kapcsolasi rajzat lit- hatjuk, amely - a bekotkstol fiiggoen - szinte minden fajtaju ablaktorlo motorhoz alkalmazhato. Az egyes gepkocsi-tipusok ugyanis kiilonbozo rendszerii i s bekotesu ablaktorlo motorokat alkalmaznak. Ezek- rol, valamint miikodesiikrol reszletesen ir- tunk pl. az 1979-es es 1980-as Cvkonyviink- ben. Az abran az egyik lehetc legegysze- riibb motorkapcsolashoz (pl. Skoda 1000 MB) valo alkalmazast lathatunk.

Az iitemvezerlo tirisztorral miikodik, amelyet egy FET-es toltokor vezerel. Mu- kodese az alabbi. Nyugalmi helyzetben a C, kondenzator elvileg toltetlen, a felveze- tok arammentesek. Ha a K kapcsolot be- kapcsoljuk, a C, kondenzator toltodni kezd az R, ellenallason es a P potenciome- teren keresztiil. Toltodesi idoallandojat a P potenciometer helyzete hatarozza meg. Ha a kondenzator fesziiltsegerteke egy bi- zonyos erteket rneghalad, az SMY 50 tipu- su MOS-FET drainarama megindul es ki- nyitja a T, tranzisztort is, amely vezerlo impulzust juttat a Th, tirisztor gate-elekt- rodjara. Azert impulzust, mert a gatearam rovidesen megsziinik, mivel a tirisztor be- gyGt es rovidre zarja a 3-4 pontokat. a

7 . abra. Az univerzalis ablaktorlo iitemszabalyozi nyomtatott lapjanak filiarajza (filias oldal, M = I : I )

230

kesziilek taplalasi pontjait. Ekkor a motor elindul, a C, kondenzator pedig teljesen kisiil a D, diodan es a nyitott tirisztoron keresztiil. Az ablakt?rlo elindulasa utan nem sokkal zarja az E erintkezoit, ekkor a tirisztor - rovidre zarva - kialszik es az iitemvezerlo alaphelyzetebe keriil; keszen a11 a kovetkezo torlesi impulzus eloallitasa- ra. Az ablaktorlo lapatok kozben egy teljes torlest vkgeznek, majd visszaterve nyilik az E erintkezo es a torlesi periodus - a P-R,-C, idoallando altal meghatarozott sziinetekkel - folyamatosan ismetlodik. A ket ablaktorlis kozott eltelt id6 hosszat a P potenciometerrel Qllithatjuk be, amely akar ket perc is lehet. A nagy idoallando a MOS-FET gyakorlatilag szakadasnak tekintheto nagy bemeneti ellenallasanak koszonheto.

Ha SMY 50 helyett nagyobb aramter- helhetosegu SMY 52 tipusu FET-et hasz- nalunk, ez a tirisztor kozvetlen veztrlesere is alkalmas. Ez esetben a csillaggal jelolt alkatreszekre nincs sziikseg es a tirisztor begyujtasat a szaggatott vonallal jelolt el- lenallas beepitesevel biztosithatjuk a FET drainjerol.

A D, dioda a tirisztor vedelmere es a hamis bekapcsolasok elkeriilesere szolgal a C, kondenzatorral egyiitt. A motor kikap- csolisakor keletkezo induktiv fesziiltstglo- kesektol a D, dioda vedi a tirisztort. Ez egyuttal a motort fekezi; akkor kell bekot- niink, ha az alkalmazasbol adodoan az iitemvezerlo hasznalatanal nincs fekezo el- lenallas vagy rovidzar a motoron, annak kikapcsolt Bllapotaban.

Az iitemvezerlot foliacsikos nyomtatott lapon keszithetjiik el. A nyomtatott aram- kor foliarajzat a 7. hbran, az alkatreszek beulteteset pedig a 8. abran lathatjuk. A ti- risztor atlagos aramterhelese kicsi, csak rovid idokre van bekapcsolva, ezert hiito- feliilet nem sziikseges hozza. Biztonsag okabol azonban alkalmazhatunk kismtre- tu hutolemezt.

A kesziilek bekotesenel, alkalmazasanal tanulmanyoznunk kell a gepkocsi aklak- torlojenek elektromos rendszeret. P1. Sko- da S105/120-na1 a 4. pontot testelni kell, a 3. pontot pedig a kombinalt ablaktorlo kapcsolo 1. pontjara (voros szinjelzts) kell kotniink. Trabantnal a 4. pont teste-

lendo, a 3. pontot az ablaktorlo 31b kive- zetelhez kell kapcsolni 6s a D, dioda is bekotendo (a 2. pontot a tapfesziiltskgre kell kotni). Az eredeti ablaktorlo kapcso- lo 54d pontjara meno vezetkket meg kell szakitanunk! Ladaknal az iitemvezklo 3. kivezetkskt a tapfesziiltskgre, a 4-est pedig az ablaktorlo INT pontjara (53 jelzes, kek vezetek) kell kapcsolnunk. Az eredeti ab- laktorlo kapcsolo D pontjara meno fekete testvezetek megszakitando, a D, dioda el- helyezese pedig a rajzon a szaggatott vo- nal szerinti. Anodjat (a 2. pontot) testel- jiik.

Az elkeszitett nyomtatott lapot a mu- szerfal alatt barhol elhelyezhetjiik, a P po- tenciometert pedig olyan helyre szereljiik, hogy vezetes kozben kenyelmesen elkrjiik. A potenciometer celszeriien kapcsolos ki- vitelu (K). A kapcsolo egyes esetekben (pl. S105/120-nal) el is maradhat.

A felvezetovd mukodo, kapcsolo trint- kezo nelkiili, modern generator-szabalyo- zok elobb-utobb teljesen ki fogjak szorita- ni a hagyomanyos reles-rezgokapcsolos ,,reglereketn. A filvezetos megoldas pon- tosabb; kevesebb ill. jobban sziirheto radio- zavart kelt; a homerseklet-valtozasokra jo konstrukcio eseten kevesbe erzekeny; me- chanikailag is stablilabb, Is ami a legfonto- sabb: joval megbizhatobb. A hagyoma- nyos mechanikus szerkezetek erintkezoi- nek beegese, elallitodasa szamos hiba for- rasa lehet, amelyek koziil a legkellemetle- nebb az akkumulator teljes kimeriilese.

A generator-szabalyozok elvenek, mu- kodesknek reszletesebb ismertetesetol itt most eltekintiink, mert azt mar tobbszor is leirtuk, pl. 1979-es 1981-es evkonyveink- ben. Miikodesiik rovid lenyege az, hogy a gepkocsi haromfazisu generatoranak ki- meno fesziiltseget stabilizaljak a fordulat- szam es az elektromos terheles valtozasai- nak ellentre is. Ezt a generator forgoreszen elhelyezett gerjesztotekercs aramanak sza- balyozasaval erik el. A szabalyozas kap- csolo jellegu, azaz a gerjesztest bekapcsol- jak, ha a generator fesziiltsege esik 6s ki- kapcsoljak. ha a fesziiltskg no. Ez a ki-be kapcsolasi folyamat ugyanolyan, mint a hagyomanyos mechanikus rezgokapcsolo alkalmazasa esetkn, csak sokkal gyorsabb es pontosabb. A ki-be kapcsolas frekven-

8. abra. Az iitemvezPrl6 alkatrisz-beultetisi rajza

9. abra. Felvezetos generator.

ciaja .tobbszliz Hz is lehet, amit csak a generator idoalland6ja korlatoz.

Mar a LADA-tipusok is rendelkeznek felvezetos ,,rtglerrelm, bar a gyar a gepko- csikat a hagyomanyos PP 380 (RC2) fe- sziiltsegszabalyozoval szallitja. Az uj felve- zetos (szinten PP 380 tipusjelu) berendezes ezzel csereszabatos, a LADA r 221 tipusu generatorahoz illeszkedik. 1982-es Cv- konyviinkben mar bemutattuk a Volga gepkocsikhoz kesziilt, PP 350 tipusu tran- zisztoros fesziiltsegszabalyozot. A 9 . abran most az uj LADA-szabalyozo kapcsolasi rajzat lathatjuk.

A rajz a szabilyozon kiviil a gepkocsi villamos halozatanak ide vonatkozo egy- szeriisitett reszleteit is feltiinteti, a genera- torral, az akkumulatorral es a gyGtaskap- csoloval. Az aramkor miikodese roviden a kovetkezo. Inditas utan (gyujtaskapcsolo d r v a ) a generator forogni kezd, a szaba- lyozo a 15. ponton az akkumulator fesziilt- segere keriil. Ez a fesziiltseg meg keves a Dl Zener-dioda nyitasahoz, ezert a T I tranzisztor zarva van. Ennek megfeleloen a T, tranzisztor teljesen nyitasba vezerlo- dik az R,-R, bazisellenallasok segitsCgevel es a D, diodan at bekapcsolva tartja a generator gerjesztotekercset. Ezen az aram exponencialisan novekedni kezd, a genera- tor kimeno fesziiltsege ugyszinten, egeszen addig, amig egy meghatdrozott (beallitott) fesziiltsigerttknel(14 V koriil) kinyit a D, dioda. Ekkor a T, tranzisztor nyit6 bizis- aramot kap 6s hirtelen kinyit, lesontolve a T, baziskoret, amely lezarva kikapcsolja a gerjesztotekercset. A hirtelen atbillenest a T, kollektorara kapcsolt visszacsatolas gyorsitja, ami az egyeb elemekkel egyiitt a hiszterezist is meghatarozza. A gerjeszto- kor kikapcsolasaval a generator fesziiltse- ge esni kezd, egeszen a kovetkezo bekap- csolasig. A szabalyozasi folyamat igy 91- landosul; a szabalyozo a terhelestol, fordu- latszamtol stb. fiiggo kb. 20-40 Hz-es frek- venciaval ki-be kapcsolgatva allando erte- ken tartja a generator, ill. a gepkocsi halo-

zatanak fesziiltseget, nehany tized volton beliil.

Az L, segitstgevel a ki-be kapcsolas ha- tirozottabb, mert a rajta atfolyo ,,harem- szogletii brumm" aram kis negyszogfe- sziiltseget ejt rajta. A D, dioda a T, biztos lezarasat segiti elo. Fontos szerepe van a D, diodanak is; ez az un. ,,visszafutasi" dioda, amely a gerjesztotekercs aramat nyeli el annak kikapcsolasakor. A gerjesz- totekercs arama ugyanis ekkor sem sziin- het meg, leven erosen induktiv jellegu. Bar elvileg negyszogfesziiltsegii taplalist kap, aramanak alakja haromszog alaku (expo- nencialis); fiireszfog-szeriien no-csokken a be-kikapcsolasi folyamat alatt. A D, igy az induktiv fesziiltseglokeseket kikiiszobolve vedi a T, kapcsolo tranzisztort. (A T, be- kapcsolasi ideje egyebkent 10 ps, kikap- csolasa 60 ps alatt vegbemegy.)

A pontos generatorfesziiltseg-trteket az R, ellenallas esetleges valtoztatasaval lehet

beallitani. A 103 x 101 x 74 mm meretu, 0,45 kg tomegii, legmentesen lezirt keszii- lek egyeb miiszaki adatai a kovetkezok. A szabalyozott nevleges generatorfesziilt- seg 13,8 es 14,4 V kozott van, ha a kornye- zeti homerseklet 25* 10 "C, a generitor fordulatszima 3000f 150/perc 6s a terhelo Bram 14% 1 A. Az atlagos gerjesztoaram kb. 3 A. Szelsosegesebb koriilmenyek ese- ten (a homerseklet - 20. . . + 65 "C, a for- dulatszam 2500. . . I 0 500iperc t s az aram 5. . .28 A) a kimeneti fesziiltseg nem keriil- het ki a 13.4. . .14,6 V intervallumbol. Az L, tekercs adatai: 330 menet 0 21 mm-es szigetelt huzalb61, lemezelt vaskotegen, egyenaramu ellenallasa kb. 6 R.

Mas kapcsolasi rendszeru generitorhoz kesziilt elektronikus fesziiltsegszab~lvozo- ra lithatunk pkldit a 10.6br&. Itt agene- rator egyenirinyitoja es a toltesellenorzo lampa aramkore mas (elozo kapcsolisun- kon ezt nem tiintettiik fel, ott a nem testelt csillapontrol iizemel), de a miikodes elve gyakorlatilag teljesen megegyezik az cl676 iramkorevel.

Kapcsolasunk a Kg, gyujtaskulcs bekap- csolasaval kap tapfesziiltseget. Az aram- kor a gipkocsi halozati fesziiltseget az R3-R4-P, fesziiltsegoszto segitsegevel fi- gyeli; a generatorfeszultseg leosztott resze a T, tranzisztor bazisara jut. Ez egy diffe- rencialerosito egyik tagjat kepezi, masik tagja a T, tranzisztor, melynek bazisara a (D, ponthoz kepest) stabil fesziiltseget kapcsoltunk az R,-D,-D,-Dl referencia- fesziiltseg-oszto lanc segitsbgevel. lnditas utan a generator forogni kezd. de fesziiltse- ge kezdetben kisebb, mint az akkumula- torfesziiltseg, igy az R,-R4-PI-gyel leosz- tott resze sem haladja meg a referencia- feszultskget. Ennek megfeleloen a TI tran- zisztor nyitva, T, zarya van, az ez utobbi altal vezerelt T, is. Igy a T, tranzisztor nagy arammal vezethet es teljesen nyitasba veztrli a T,-ot is, amely igy aramutat ke-

eg$b ararnkorokre L

10. abra. Elektronikus feszultsPgszabalyoz6 gkpkocsi-generatorhoz

11. cibra. A fesziiltskgszabalyozd N

pezhct a generator gerjesztotekercse sza- mara. A felgerjedo generator fesziiltsege emelkedik, egeszen addig, mig fesziiltkgC- nek leosztott resze a T, bazisan meghalad- ja a referencia-fesziiltseg erteket. Ekkor a differencialerosito hirtelen atbillen: T, le- zar, TZ es T, vezetni kezdenek. A T, elsziv- ja a T, tranzisztor bazisaramat, mire T, 6s T, hirtelen lezarnak. A generator gerjesz- tokore megszakad, a csokkeno gerjesztoa- ram most a D, visszafutasi diodan at fo- lyik, a generator fesziiltsege pedig csok- kenni kezd a kovetkezo bekapcsolasig. A ki-bekapcsolasi folyamat, a szab;ilyozris ezuthn periodikusan ismetlodik az elozoek szerint.

A kesziilek teljesitmeny-tranzisztora le- hetove teszi, hogy a gyakorlatban elofor- dulo barmilyen, nagyobb teljesitmenyii 12 V-os gepkocsi-generatorokhoz is alkal- mazzuk. A T, vegtranzisztort hiitolemezre kell erositeniink, amelyet a szabalyozo nyomtatott lapjara szerelhetiink. A ,,fel- hajlitott kormos" hiitotonk alapmerete legalabb 45 x 45 mm legyen. A nyomtatott lap foliazatinak rajzit a 11. abrdn Iithat- juk, I : I-es meretaranyban. Az alkatrbzol- dali rajzot az alkatrtszek beiiltetesevel a 12. cibran kiilon is megadtuk.

A szabilyozot a PI trimmer-potencio- meterrel allithatjuk be. A gepkocsi haloza- ti fesziiltseget kozepes terheles mellett kb. 14 V koriili ertekre szabalyozzuk.

Sokfele celra hasznalhatjuk a 13. abran Iathato aramkort. A kapcsolasi rajz tulaj- donkeppen egy tranzisztoros idozito, amely a beipitett jelfogo segitkgevel az autovillamossagban megszokott nagyobb aramok ka~csolasara is ke~es . A ge~kocsi " . fenyszoroinak nagy aramat is megbizhato- an kapcsolo jelfogot szerezziink be hozzi, ekkor idozito aramkoriink a tovibbiak-

nyagolhato, mintegy 100 pA nagysagren- dii. Nyugalmi allapotban csak a T, tran- zisztor vezet, nyito bazisaramat az R, ill. R, ellenallasokon keresztiil kapja. A T, tranzisztor lezart allapotban van, mert a C, kondenzator toltetlen es a tranzisztor sehonnan sem kaphat bazisnyito aramot. Ennek megfeleloen a T, tranzisztor is zart, valamint igy a T, is. A jelfogo ezert aram- mentes, elengedett allapotban van.

Ha a Ny jelzesii nyomogombot rovid idore megnyomjuk, a C, kondenzitor gyorsan feltoltodik, gyakorlatilag a tapfe- sziiltsegre es a T, tranzisztor hirtelen ki- nyit. A tranzisztor a nyomogomb elenge- dese utan is nyitva marad, mert a nagy idoallandoju biziskor miatt a C, konden- zator csak lassan siit ki az R, ellenallason, ill. a tranzisztor bazisan keresztiil. A TI-T, differencialerosito igy atbillent: most T, zirt le 6s T I vezet. ~ v e z e t o T, bekapcsolja a T, tranzisztor baziskoret, amelynek kol- lektorirama - T, bazisiba befolyia - veze- tesbe vezerli azt. Igy a jelfogo is meghuz.

ban ismertetett praktikus celokra jo1 fel- A differencialerosito atbillenekt a T, kol- hasznalhato. lektorarol jovo, R, segitsegevel kikepzett

Az idozitot a gepkocsiba kell epiteniink, pozitiv visszacsatolas gyorsitja (mely taplalasa kozvetleniil az akkumulatorrol egylittal kapcsolasi hisztertzist szolgaltat a tortknhet. Allandoan bekapcsolva marad- rendszernek). T, nyitasaval ugyanis kol- hat, mivel nyugalmi aramfelvetele elha- lektorfesziiltsege csokkenni kezd, ez a val-

L I

12. ribra. BeiiltetPsi rajz a 11. rihrcihoz (alkatrksz-oldal)

13. cibra. Automata vilbgitaskapcsold autds cPIra

14. abra. A tobb cPIra hasznalhatd vilagitciskapcsolo nyomtatott aramkorbnek

rajza (fdlias oldal, M = 1: 1)

t o d s az R,-on keresztiil a T, bazisara ke- riilve azt meg jobban lezarni igyekszik. (Visszabilleneskor a helyzet hasonlo, csak forditott iranyu.)

A TI, T, es T, addig vezetnek, ill. a jelfogo addig tart meghuzva, arnig a C, kondenzator olyan kis fesziiltsegertekre ki nem sul, amely mar nem szolgaltathat ele- gendo bazisaramot a TI tranzisztor veze- tesben tartasahoz. Ekkor a kapcsolas hir- telen alapallapotaba billen vissza: a jelfogo elenged, a T, vezetni kezd es a C, konden- zator vegleg kisiil az R, ellenallason at. A folyamat a nyomogomb mukodtetesevel tetszes szerint megismetelheto.

A baziskori idoallando igen nagy, mert a C, kondenzator kisiileset gyakorlatilag az R, ellenallas hatarozza meg. A jelfogo tartasi ideje perc nagysagrendii lehet. Ha az alkalmazas soran ennil rovidebb idokre van sziikigiink, az R, csokkentesevel ezt kenyelmesen beallitjuk.

Egy nyomtatasi pddat a 14. abran latha- tunk, miniatur 12 V-os autojelfogohoz. Mas mtretu jelfogb eseten a nyomtatasi rajzot kis mkrtekben meg kell valtoztat- nunk. A Dl dioda tipusa - amely a jelfogo induktiv fesziiltskglokeseitB1 vedi a tran- zisztort - minden jelfogo-tipushoz alkal- mas. Ha a J, jelfogbnk tekercsellenallasa kisebb 150 R-nal, a T, tranzisztort ennek megfelelo nagyobb aramura csereljiik. A nvomtatott aramkor alkatreszbeultetesi rajza a 15. &ran szerepel. A megszerelt nvomtatott l a ~ o t cklszeriien a muszerfal a k szerelhetjik, a Ny nyornogombot pe- dig a muszerfalra.

Mire hasznalhatjuk keslelteto aramko- riinket? Sokfele celra, elsosorban kenyelmi feladatok ellatasra. A garazsba valo beal- las, a gepkocsi elhagyasa este sokszor ke- nyelmetlen, ha nincs garazsvilagitasunk. Ha a ielfogo munkaerintkezoit a fenvkurt- kapciol6v~l plrhuzamosan kapcioljuk, automatikusan kikawsolodo garazsvilad- tast ktszitettiink a beillas idejgre. Ha meg- nyomjuk a nyomogombot, kisdllis utan vilagosban hagyhatjuk el a garazst - egy id6 mhlva ugyis automatikusan kikapcsol- nak a fknyszorok. (Vigyazzunk arra, hogy kiszallas elott a gepkocsi sajat vilagitas- kapcsolojat kapcsoljuk ki, mert ellenkezo esetben - automatanktol fuggetleniil - a fknyszorok egve maradnak i s az akkumu- lator kimeriilhet.)

Ha a ielfogo morze-erintkezoit a fenv- v61t6 (f&nytompit6) kapcsol6 iramkiirebe iktatiuk. akkor automatikus fknvtom~ito kapc~o16hoz jutunk. Ha tavolsigi i,,oridg- uti") fenvszoroval haladunk az uton es , . szembejovo gepkocsit vesziink tszre, le kell tompitanunk, azaz a fenyvalt6 kapcsolo- val a tavfknyszorok helyett a tompitott fenyszorokat kell bekapcsolnunk az egy- mas melletti elhaladas idejeig. Az atalaki- tas utan elCg csak megnyomnunk a nyo- mogombot, berendezesiink letompit es bi- zonyos ido mulva automatikusan vissza- kapcsoija a tavfenyszorot. A kapcsolasi idot (70 km-es sebesskggel 6s 150 m-es ut- hosszal szamolva) legalabb 5-10 mp-re al- litsuk be, mert azt is feltetelezhetjiik, hogy a szembejovo igen lassan halad.

15. abra. Alkatrksz-beiiltetksi rajz a 14. abrahoz

Az atalakitbhoz a fenyvalto kapcsolo- to1 a tavolsagi fenyszorohoz meno vezetk- ket meg kell bontanunk, a kapcsolohoz vezeto reszet a jelfogo morze-erintkezoje- nek kozos, az izzohoz halado vezeteket pedig a nyugalmi Crintkezohoz kell kap- csolnunk. A jelfogo harmadik, munkae- rintkezojet pedig kossiik a tompitott izzok vezetekehez. Surii forgalomban, kritikus forgalrni helyzetekben termeszetesen lehe- toleg ne hasznaljuk automatikus tompito kapcsolonkat, hanem jarjunk el inkabb a ,,hagyomanyosW modon.

Az alabbiakban ismertetett ket aramkor NDK-gyartmanyu felvezetokkel epiilt meg, de az alkatreszek az eppen beszerez- heto mas tipus~i, hasonlo tulajdonsagu ararnkori elemekkel is helyettesithetok.

A 16a abran lithat6 iramkor automati-

16. 6bra. Automatikus parkol6fkny-kapcsoldk 6 V-os (a; Trabant) Ps 12 V-os (b) nkvleges feszultsPgu" gkpkocsikhoz

233

ENERGIA- T ~ K ~ R E K O S ULTRll WOOL finom- mososzer

Az elso" magyar, hideg vizben is hathos mosdszer

Sokoldaliian hasznilhatd selyem, szintetikus anyagok Cs konnyi.5 pamutkelmCk moshira

KemCny vizben is kivildan hatd, kozepesen habzd, kCzi Cs gCpi moshhoz egyarint megfelelo"

A textili8bdl konnyen kioblitheto"

RendkivuIi kiadds mosdszer: 1 zirdkupaknyi elegendo" 5 liter vizhez.

Gyirtja:

Budapest XVII., Cinkotai u. 26. 1172 Telefon: 587-144 Budapest VI., NCpkoztirsasig iitja 2. Telefon: 117-090

kus parklampa-kapcsolo kapcsolasi rajza, amely 6 V-os nkvleges tapfesziiltlgrol mu- kijdik, igy specialisan Trabant gepkocsik- hoz kbziilt. Az aramkor kevks alkatreszt tartalmaz; ltnyege az IC,, A 302D tipusu gyors, kis hiszterezisu kapcsalo aramkor. Alkalmazasaval elkeriilheto - az egyes, ha- sonlo d l u BramkoroknCl felltpo - kapcso- lasi bizonytalansag vagy ,,beragadas".

Az automatikus parklampa-kapcsolok sotetedtsntl, sziirkiiletben bekapcsoljak a gepkocsi parkol6fenyet (kiilonallo park- Iampak, vagy az elso-hatd helyzetjelzo Iampak az egyik oldalon). Nappali vilagi- tasnal pedig kikapcsoljak a parklampa- kat. Hasznalata nagyon kenyelmes, kiilo- nosen akkror, ha mCg vilagosban Crke- ziink utic6lunkhoz, de keso este indulunk el ismet a parkolohelyrol. Mivel kelloen nern vilagitott teriileten, kiilteriileten a gepkocsit sziirkiilettol napkelteig ki kell vilagitani, sotetedeskor kenytelenek va- gyunk a gepkocsit kozben, mtg joval az elindulas elott ,,felkeresniW, vagy pedig meg vilagosban be kell kapcsolnunk a parkolofenyt, ami felesleges aramfogyasz- tast okoz. Az automatikus parklampa- kapcsolo mentesit benniinket az ilyen ke- nyelmetlensegektol.

Az a abran lathato aramkor fenyerzeke- lo eleme a T, szilicium fototranzisztor. Ez vilagosban vezet 6s az IC, billenokort ugy vezerli, ,hogy annak kimeno jele magas szintu. Igy a T, pnp-tranzisztor (amely a parklampak atereszto tranzisztora) aram- mentes. A parklampak sotetek, ugyszinten a LED, vilagito dioda is, amely mindig egyiitt mukodik a parklampakkal, jelezve azok allapotat.

Ha sotetedeskor a kornyezeti vilagossag szintje egyre alacsonyabb lesz, a T, foto- tranzisztor arama csokken es az integralt kapcsol6kor bemeneten is egyre kisebb lesz a fesziiltseg. Egy bizonyos (beallitha- to) kapcsolasi kuszobtrtek eliresekor a kapcsolokor itbillen. kimeneten a fesziilt- seg alacsony ertekre zuhan. Ekkor a LED, kigyullad, a T, tranzisztor bazisaramhoz jut es bekapcsolja a parklampakat. Reggel azutan - amikor a fotoaram kelloen meg- novekedett - ujbol kikapcsolja oket.

A kapcsolasi szintet, vagyis azt, hogy milyen megvilagitas esetkn billenjen a kap- csolokor, a P, potenciometerrel tudjuk pontosan beallitani. A vele parhuzamos elektrolit-kondenzator alkalmazasara azert van sziikseg, hogy gyors fenyeroval- tozasokra (pl. egy elhalado gepkocsi feny- szorojinak hatasara) ne allhasson be vil- tozas a kapcsolokor allapotaban, csak ak- kor, ha a hatas tartosan fennall.

Az automatikus parkolofenyt a K, kap- csoloval helyezhetjiik uzembe. A kesziilek bekapcsolt allapotat a LED, fenykibocsa- to dioda jelzi. A LED, es LED, diodak a megkiilonboztetCs ciljabol lehetoleg kii- lonbozo sziniiek legyenek. A T, tranzisz- tort kismeretu hiitofeliilettel kell ellatni. A kesziilek csatlakoztatasa a gekocsihoz egyszeru, mert a Trabantnal (a parkolo-

feny miatt) a jobb es bal oldali helyzetjelzo lampak aramkore kiilon van valasztva. Ez nern minden gepkocsinal van igy, mas ti- pusoknal a szttvalasztasrol (esetleg diodak segitigtvel) nekiink kell gondoskodnunk. Mas tipusokhoz egytbkent tobbnyire a parklampa-kapcsolo 12 V-os valtozatat kell alkalmaznunk, melynek kapcsolasat a 166 abran Iathatjuk.

A 12 V-os valtozat kapcsolasa nern mu- tat lenyeges elterest az elozoetol. A kii- lonbsig az, hogy a nagyobb fesziiltseg mi- att az integralt aramkort 6s a fototranzisz- tort 5,6 V-os, Zener-diodas stabilizatorrol iizemeltetjiik. Az IC kimeno jelenek szint- attevksere 8,2 V-os Zener-dioda (D,) szol- gal. Az alkatreszek cklja, szerepe az elobbi kapcsolasban szereplokkel megegyezik. A kesziilCkhez mas tipusu diodakat, tran- zisztorokat is felhasznalhatunk, de a T, teljesitmeny-tranzisztor aramerositesi te- nyezoje legalabb 40 legyen.

A kapcsolast kis nyomtatott lapra sze- relhetjiik i s ugy helyezziik el, hogy a LED- ek fenye jo1 lathato legyen. A K, kapcsolot (a LED-ekkel egyiitt) a muszerfalra szerel- hetjiik. Lenyeges a T, fototranzisztor elhe- lyezese is. Ugy kell felszerelnunk. hogy a parklampak fenye ne essen ra. Celszeruen megfelelo iranyba allitott csobe szerelhet- jiik, hogy szuk latoszoggel csupan a kor- nyezet megvilagitasat erzkkelje.

A fknykapcsolonkat mas celokra is fel- hasznilhatjuk. A fototranzisztor elhelye- zesenek megfelelo kialakitasaval ez is fel- hasznalhato, mint teljesen automatikus feny- tompito. Ehhez azonban celszerii jelfogot is felhasznilnunk. Az automata fknytom- pitonk ekkor a szembejovo gkpkocsi feny- szor6janak hatasara ,,tompit lev. Az ilyen kialakitast azonban csak megfelelo gon- dossaggal, nagy mukodesi megbizhatbsag mellett alkalmazhatjuk, mert miikodQi bi- zonytalansagok eseten nagyon balesetve- szilyes helyzetet teremthetiink. A fenytr- zkkelo elem megfelelo helyenek kikiserlete- zese itt igen lenyeges lehet.

Egy masik alkalmazasi lehetoseg. Ha kivilagitott helyen parkolunk, az auto je- lenlete feltiinobb lehet, ha Cppen akkor kapcsoljak be a vilag,itasat, ha egy masik gepkocsi kozeledik. Aramkoriink segitst- gevel ez is megvalosithato. Ha a T, tran- zisztort npn tipusra csereljiik (bazis-elofe- szito ellenillassal) 6s a bekapcsolasi kii- szoberteket esetleg megvaltoztatjuk, gep- kocsink parklampai akkor 6s addig fognak kigyulladni, amig az elhalado auto feny- sz6roinak fenye megvilagitja a megfelelo helyre szerelt fotoellena11ast(-okat). A C, kondenzatort ilyen alkalmazas eseten el kell tavolitani.

A gtpkocsi akkumulatoranak allapod- val nern art, ha mindig tisztaban vagyunk, ellenkezo esetben kellemetlen meglepete- sek erhetnek benniinket. Kiilonosen a ttli

idoszakban celszeru figyelemmel k i l rn i az akku toltottsegi allapotat. A nehezkes ttli hideginditasok (a hidegben lecsokkent ak- kumulator-kapacitas mellett) az akkut mindig erosen igenybe veszik. Ha a gepko- csit csak varosi forgalomban hasznaljuk, toltottsege ttlen, a rovid utak es a gyakori inditasok miatt tobbnyire nern lesz megfe- lelo, kiilonosen ,,dinamosn gepkocsik ese- ten. A teli idoszakban a fenyszorok is tob- bet vannak bekapcsolva, ez az elgyotort akkumulatorra mCg kiilon tobbletterheltst jelent. A kimeriilt akku gyorsan elszulfato- sodik i s tonkremegy, ha nern toltjiik fel, telen ezenkiviil meg sztt is fagyhat, mert a toltetlen akkumulator elektrolitja hig (a kensav, helyesebben a szulfat ilyenkor a lemezekben van, vegyiilet formajaban).

Az akkumulator terheletlen 6s terhelt (iizem kozbeni) fesziitsegenek merese, el- lenorzese sok mindent elarul az akkumula- tor allapotarol. Sok gepkocsi nern rendel- kezik akkufesziiltsegmero muszerrel, de meg a toltoaram mereire szolgaloval sem - csupan egy toltesellenorzo lampaval, ami az akku allapotarol, toltottsegerol nern so- kat kozol. Celszerii ezert olyan miiszert ktsziteniink, amely minden (iizemi, nyu- galmi) koriilmeny eseten meri ill. kijelzi az akkumulator fesziiltstgCt ill. allapotat.

A gepkocsi generatora vagy dinamoja iizem kozben allandoan tolti az akkumula- tort. Jo allapotban Ievo, kelloen toltott. hatcellas gkpkocsi-akkumulator kapocsfe- sziiltsege nyugalmi helyzetben 12 V; ez az erttk normalis, atlagos terhelks mellett max. nehany tized voltot csokkenhet, de meg az onindito motor hatalmas (tobbszaz amperes) terhelesenek hatasara sem eshet a fesziiltseg cellanktnt fkl voltot. Toltts kozben persze az akku kapocsfesziiltsCge nagyobb. (ToltCs utan, teljesen terheletle- niil is, de mar kis terhelesre stabil 12 V-ra esik.) A 12 V-os nevleges fesziiltsegii gep- kocsik tenyleges halozati fesziiltstge ezert tobbnyire 13.2-14,4 V kozott valtozik, ez akkumulator-cellanktnt 2,2-2,4 V-ot je- lent. Ezt a fesziiltstget a dinamo vagy ge- nerator szabalyoz6javal lehet beallitani.

Az elobbiek szerint a j6 akkumulator terheletlen kapocsfesziiltsege 12 V. Ha en- nel kisebb erttket meriink, ez hibas (pl. cellazarlatos) vagy toltetlen akkut jelent. Az a110 motor mellett bekapcsolt fenyszo- rok terhelesenek hatasara a kapocsfesziilt- sCg nern valtozhat lenyegesen, de inditas- kor sem eshet 10 V ala. Rendszerint nem kello az akku toltese akkor sem, ha jar6 motor esetin a fesziiltseg 13 V alatt van. Ez esetben a fesziilts~gszabalyozot be kell Blli- tani a helyes ertekre. Ha azonban iizem kozben a fesziiltig 14,>15 V fole emelke- dik, ez sokszor elszulfatosodott, oreg ak- kumulatorra utal, vagy szinten helyteleniil beallitott t6ltorendszerre. A megnoveke- dett iizemi fesziiltseg ill. tolt6aram a gep- kocsi fogyasztoit (izz61ampak) ill. az akkut fokozottan igknybe veszi.

Elonyos formaju LED-korskalb fe- sziiltskgmbb ill. ellen6rzo mfiszert Cpithe-

17. abra. LED-es akkufesziiltsig-miro

tiink gepkocsinkba a 17. abra kapcsolasi rajzanak alapjan. Segitsegevel akkumula- torunk, illetve toltksi rendszeriink illapo- t i t mindenkor ellenorizhetjiik. Miutan a piros 6s zold szinu fenykibocsato diodak jelzeskepenek ,,leolvasasa" nem vonja el a gepkocsivezeto figyelmet, ez a kijelzesi mod igen biztonsagos 6s elonyos. Emellett megfeleloen pontos is a muszer leolvasasa, mert a felkoriven elhelyezkedo LED-ek (Dl-Dl,) 0,5 V-os pontossagu feszultseg- kijelzest tesznek lehetove.

A kapcsolas 13 darab fknykibocsato di- odaja koziil 9 piros, 5 pedig zold szinu es 9.5 V-to1 15,5 V-ig tarto merksi tartomany-

18. abra. A LED-kijelzksu akku-ellenorzo" nyomtatott lapjhnak fdliazata ( M = I : I )

ban jelzik a gepkocsi iizemi tapfesziiltst- get. A LED-ek kigyi?itasat az UAA 170 tipusu, fesziiltsegmerGLED-meghajto in- tegralt aramkor vegzi. Az elso vilagito dio- da (Dl) 9,5 V-nil gyullad ki, a LED-sor tovibbi tagjainak kigyujtisa a fesziiltseg novekedbse soran 0,5 V-onkent torttnik. A hatodik, hetedik, nyolcadik es kilence- dik LED zold szinii, ezek a 12-13,5 V ko- zotti tartomanyt jelzik. (Esetleg a tizedik LED-iink helyere is tehetunk zold szinu dibdat.)

Az integralt aramkor 11-es liba a me- rendo feszultseg bemeneti pontja, ez az R1-R, osztoval az akkumulator fesziiltse- gere csatlakozik. A PI trimmer-potencio- meterrel a LED-sor gyujtisi fesziiltsCgeit Bllithatjuk be. ugy -keil beszabilyozni, hogy a kozepso (hetedik) viligit6 di6da pontosan 12,5 V fesziiltsegnel gyulladjon ki. A beallitast hiteles feszultsCgmCro segit- slgevel vegezhetjuk el.

A PI potenciometerre 6s az integralt aramkor 12. kivezetestre csatlakozo R,-R, fesziiltsegosztonak koszonhetoen a merendo fesziiltstg valtozasanal a LED-ek fenyatmenete is folyamatos. Ez lehetovk teszi, hogy a gepkocsi hilozatanak fesziilt- seget pontosabban megbecsiilhetjiik.

Az UAA 170 tipusu integralt aramkor az altala meghajtott LED-ek finyerejknek szabalyozasara alkalmas bemenettel is ren- delkezik. Kapcsolasunk ezert egy kiilon aramkort is tartalmaz, amelyet a TI, BP 101 tipusu szilicium fototranzisztor, valamint az RcR7 ellenallasok kepeznek. A fototran-

zisztor-erzekelo felhasznalasaval az integ- ralt aramkor a kiilso megviligitastol fiig- goen valtoztatja az Cppen vilagito LED-ek aramerosseget, illetve fenyerejet. A kulso fenyt trzikelo BP 101 fototranzisztort a7 utastir, ill. muszerfal megfelelo helykn kell felszerelnunk, hogy az atlagos megvillgi- tast trzekelje. Mas tipusu fototranzisztor alkalmazasa eseten az R, ellenallas esetle- ges valtoztatasaval allithato be a fenyero- szabalyozas megfelelo mukodkse. (Ez az aramkori rkszlet esetleg el is hagyhat6, ha nincs rL igenyunk.)

Muszerunket kis meretben, nyomtatott Bramkoros kivetelben ctlszeru elkesziteni. A kor alaku nyomtatott lap foliazatat (I: 1-es meretaranyban) a 18. Libran lathat- juk, az alkatrksz-oldalt az alkatrtszek be- iiltetesevel a 19. dbru mutatja. A nyomta- tott lap - kor alaku formajinal fogva - egy mar meglevo, mas ctlora hasznilt korska- Ias aut6muszerbe Cpitheto, melynek skala- peremen fognak elhelyezkedni a fenykibo- csat6 diodak. A LED-ek szamara terme- szetesen furatokat kell kesziteni a muszer skalalapjan.

A kksziilCk a tapfeszultseget a gyGtas- kapcsolo utan kapja. Igy bekapcsolt gyuj- tasnal az akkumulator toltes nelkiili - ko- zel terheletlen - fesziiltseget merhetjiik. Ha ezutan elinditjuk a motort, a fesziiltsegnek emelkednie kell. A ,,zold tartomanyt" ak- kumulatorunk fesziiltsege sohasem hagy- hatja el, piros jelzeskep mindig hibat jelez. (Kivetel az oninditozas alatti fesziiltdge- sts, ami termeszetes, de itt is legalabb a masodik piros diodlnak egnie kell.)

Az utaster belso vilagitisanak kikapcso- lasat automatikusan keslelteto aramkor al- kalmazasa nagyon praktikus. Ilyen kap- csolasokat tobb izben is kozoltiink (pl. 198 1 -es, 1982-es es 1984-es evkonyveink- ben). A kapott levelek szerint olvasoink koziil is tobben megepitettek egy-egy kiva-

19. abra. Az akkufesziiltskg-mkro alkatelemei a nyomtatott lapon

(alkatrksz-oldal)

80676 ajto- 2 200p

16V

20. abra. Az utastkr-vilugiras kikapcsolasus6t kkslelterii berendezks

lasztott viltozatot. A kozolt kapcsolasi rajzok 2 4 tranzisztorral miikodtek. Az alabbiakban egy nagyon egyszeruen kivi- telezheto. de jol mukodo valtozatot koz- liink, egyetlen tranzisztor felhasznilasaval..

Mire jo a belsoter-vilagitas kikapcsoli- sat ktsleltetni? Elsosorban ktnyelmi okok- bol. Ha este, d t e t kivilagitatlan helyen szallunk be a gipkocsiba, a sotitben sok- szor meg a gyujtaskapcsolo zarjat is nehe- zen talaljuk meg. Ktnytelenek vagyunk tehat a gkpkocsi ajtajat ismet kinyitni (ek- kor a belso vilagitas lampai kigyulladnak), vagy a vilagitist egy kiilon kapcsol6val bekapcsolni. Utasainknak is sziiksege le- het a vilagitasra a kenyelmes elhelyezke- deshez.

A leirt folyamat konnyen automatizal- hat6 a belso vilagitas kikapcsolasat kkslel- teto aramkor segitsCg6vel. Ha a gkpkocsi valamelyik ajtajat kinyitjuk, a belso vilagi- tas meggyullad, mert a nyitott ajtonal za- rod0 ajtokapcsolo zarja az utasteret meg- vilagito izzolampa vagy lampak aramko- ret. Beszallas 6s az ajtbk bezarasa utan az ajtokapcsolo nyit, de az izzbk tovabbra is egve maradnak bizonyos ideig - kb. 1&20 masodpercig, mert az automatikus keslel- teto aramkor mukodesbe 1ep 6s atveszi az ajto-kontaktus(ok) szerepet. Ez az ido bo- skgesen elegendo a kenyelmes elhelyezke- deshez, utasaink is - vilbgosban - elhelyez- hetik csomagjaikat stb. A k~sleltettsi-ido letelte utin a berendezes megszakitja az iramkort, az utaster-vilagitas lampai elal- szanak es elindulhatunk a gepkocsival uti- celunk feli..

Az egyszeriisitett keslelteto iramkor kapcsolasi rajzat a 20. abrdn lathatjuk. Az aramkor - a testpontot leszamitva - mind- ossze egyetlen ponton csatlakozik a gepko- csivilagitis ha1ozatahoz, melynek egysze- riisitett reszletet - a belsoter-viligitas aramkorit - a rajzon szinten feltuntettiik. Adott esetben termeszetesen tobb ajtokon- taktus, esetleg tobb izzolampa lehet egy- massal parhuzamosan kapcsolva, kiilon bekapcsb16k is szerepelnek a val6sigban, de ez a mukodes Ienyegen nem valtoztat.

Nyugalmi helyzetben az ajt6k zirva vannak, az ajto-erintkezo nyitott es a kes- lelteto irammentes. A nagykapacitasu kondenzator teljesen fel van toltodve a gkpkocsi akkumulator-fesziiltsi.glre. A tranzisztor teljesen zart; bazisa Cs emit- tere azonos (+ 12 V-0s) potenciilon van a 1,s kR-os ellenallas segitsegevel.

Ha a gkpkocsi valamelyik ajtajat kinyit- juk a megfelelo ajtokontaktus zarodik es a 2200 pF-os elektrolit-kondenzator gyor- san kisiil a 10 ohmos ellenallrison i s a D di- odan keresztul. Az utaster-vilagitas L jelu izzolimpai Cgnek, a keslelteto pedig aram- 6s fesziiltstgmentes, mert az ajtokapcsol6 a tapfesziiltseget rovidrezarja.

Ha most az ajtot becsukjuk, az ajtokap- csolo nyitasaval a berendezes hirtelen fe- sziiltseg ala keriil. Toltoaram indul meg az L izzon 6s a T tranzisztor bazis-emitter diodajan keresztiil a nagykapacitasu kon- denzatorba. Az elso pillanatban a nagy ertekii toltoaram a tranzisztort telitesbe vezerli es az teljesen kinyit. Az izzolampa ezert tovabb vilagit, mert a kinyitott tran- zisztor mintegy itvette az ajtokontaktus szerepet.

Mivel a T teljesitmeny-tranzisztor szatu- racios fesziiltsege meglehetdsen csekely, a tranzisztor emitteren a feszultseg (a test- ponthoz kepest) alacsony lesz. Emiatt a kondenzator toltodCse lelassul, igy a kap- csolas kesleltetesi ideje megfeleloen hosszu lesz. A kondenzitor toltodbe soran a tran- zisztor bazisarama csokken. Amikor a kondenzatoron mtrheto fesziiltsCg megko- zeliti a emitterfesziiltseg trteket (amely kozben, eppen a csokken6 bazisaram mi- att, szinten emelkedik), a tranzisztor lassan lezar. Ez ugy jelentkezik, hogy az utasttr- viligitas lampai elhalvanyodnak, majd ki- alszanak. Ezutan a kondenzator ismet a teljes tapfeszultsegre toltodik fel. A folya- mat az ajto kinyitasaval-becsukisival bar- mikor - a ktsleltetett vilagitas kozben is - elolrol ismetelheto.

A kCslelteto aramkort kismtretu nyom- tatott lapra szerelhetjiik. Az egyszerii kap- csolas miatt nyomtatasi rajzot itt nem koz- liink. A T tranzisztort ctlszerii hutoborda- val ellatni. Hiitofeliilet celjara esetleg a gepkocsi karossziriaja is szolgalhat, amelyre egyebkent a 2200 pF-os konden- zatort is felszerelhetjuk. Ha a darlington teljesitmtny tranzisztor beszerzese nehez- seget okoz, azt esetleg kCt darab darlington (pnp-pnp) vagy komplementer-darlington (pnp-npn) kapcsolasu tranzisztorral he- lyettesithetjiik. ,,Repiilo szereles" eseten iigyeljiink az alkatrtszek j6 szigetelesere, a zarlatveszely elkeriilese celjabol.

A gepkocsilopasok, kocsifeltoresek sza- ma sajnos evrol-ivre emelkedik, meghozza

sajnalatos modon gyorsabban, mint a gep- kocsik szama. Mindenfelekeppen celszeru ellitni eztrt gepkocsinkat valamilyen orzo, vedo. riaszto szerkezettel. Mega legegysze- riibb vkdoberendezes (pl. a gyujtas aram- koret megszakito rejtett kapcsolo) is na- gyon hasznos lehet egyes esetekben, min- denesetre joval tobbet jelenthet annal, mint hogy ha gepkocsinkat teljesen ,,vedte- lenul" hagyjuk. A hatosagok szerint is na- gyon ajanlatos valamilyen vedo- vagy ri- aszto berendezes felszerelese, meg ha az barmilyen egyszeru is.

Az egyszerii riasztok is elvehetik az ille- tektelen ,,latogatok" kedvet a gepkocsi ki- nyitasatol ill. jogtalan hasznilatatol es to- vabbi probalkozas helyett inkibb odebb- allnak (esetleg egy kevesbe ,,problemis" autot keresnek, ez ut6bbi esetet nem szive- sen emlitem).

Lapunkban 6s evkonyveinkben eddig sokfele tipusu, tobbfele elven mukodo ve- doberendezesek leirisit ismertettiik, autos celokra. A kozlemenyek tanulmanyozasat azert is ajanljuk, mert a kesziilekek barme- lyike hatasos lehet, a vagyonbiztonsagot noveli es adott esetben buncselekmCny el- koveteset akadalyozhatja meg. Most egy ezektol kiilonbozo rendszerii autoriaszto berendezes leirasat kozoljuk, amely - az ilyen keszulekek tobbsegivel ellentetben --

erintesre 1Cp mukodesbe, egy szenzor- erintkezo felhasznalasanak segitsegevel.

A riaszt6kCsziilCkek kapcsolisi rajzat a 21. Libran Iathatjuk. A vedoaramkort a K kapcsolo bekapcsolasaval helyezhetjiik iizembe. Nyugalmi helyzetben a felvezetok arammentesek, nyugalmi fogyasztas gya- korlatilag nines. Ha a szenzor-erintkezot megerintjuk, ujjunkon 6s a gepkocsi testen (es esetleg a talajon) keresztiil kis bazisnyi- to aram folyik ki a T, tranzisztor bazisa- bol. A tranzisztor kollektorarama ekkor megindul ks kinyitja a T, tranzisztort. A fel- erositett Aram (a T, kollektorarama) mar elegseges ahhoz, hogy a Th tirisztor gyuj- toelektrodjiba befolyva azt begyujtsa. Mindenesetre mine1 nagyobb aramerosite- sii tranzisztorokat valogassunk ossze. hogy a tirisztor begyujtasa biztosan beko- vetkezzen.

A tirisztor alkalmazisa ontartasi celo- kat szolgal; ha a szenzort elengedjiik, ak- kor is begyujtva marad. Anodarama az anodkorebe kotott berregot miikodteti, amely folyamatosan szol, amig a tirisztort ki nem oltjuk. Ez a tapfesziiltseg kikapcso- lasaval (K kapcsolo) vagy a tirisztor rovid- re zarasaval (Ny nyomogomb) tortenhet.

21. abra. Tiriszroros autdvido kksziilik

engedett ablaknal, nagyobb sebessegnel, nagyforgalmu autopalyak zajiban sokszor meg egy rutinos vezeto sem kepes felmerni motorjanak fordulatszamat Cs egy ,,Cszre- vehetetlen" lejtohoz erkezve csak keson veszi eszre, hogy vissza kellett volna kap- csolnia. Ez kiilonosen kisebb teljesitmenyu motor eseten fordul elo, es ha a zajban a vezeto nem hallja sajat motorjanak hang- jit . A fordulatszlimmerii ezenkiviil kivilo- an alkalmas szerviz-celokra is. Az alapji- rati fordulatszim pontos beallitasihoz nel- kiilozhetetlcn (czt nem szabad ..fiilreV be- Bllitanunk), az elogyujtas-szabalyozok vizsgilata pedig elkepzelhetetlen pontos fordulatszammero miiszer nelkiil.

22. abra. Integrult aru~nkoros fordulafszan~mtro A tovabbiakban nehany egyszeruen el- keszitheto fordulatszammt.ro epitesi leira-

Ez utobbival a berrego miikodokepesseget is ellenorizhetjiik. A berregovel parhuza- mosan kapcsolt dioda az induktiv fesziilt- seglokeseket nyomja el. Mivel a berrego onszaggato, a tirisztor a megszakitasok alatt kioltana. Ezert van sziikseg a 330 o h m s sontellenillrisra, amely mindig biz- tositja a begyujtott tirisztor sziikseges tar-

0

toiramat. A berrego (vagy esetleg csengo) jelzese

nagyon hatasos lehet, kiilonosen akkor, ha a karosszeria megfelelo pontjahoz erosit- jiik, mezrezonanciaja rego oda. helyett ah01 esetleg hangjat hatasosan jelfogo a femszekrkny is felerositi. alkalmazha- Ber- le- & "\ % 1

23. ubru. A fordulatszammtro N Y ~ K - t e r v e (jiilicis oldal, M = I : 1 ) to, amely a gepkocsi kiirtjet kapcsolja be. A kis fogyasztasu berrego alkalmazasa esettn azonban nem kell tartanunk - hosz- Fordulatszamm6r(lk sat adjuk kozre. Mukodesi elviik regebbi szabb riasztas alkalmaval - az akkumula- Cvkonyveinkbol ismert, tobb megtpitheto tor kimeriiledtol. 6s a berrego egymaga- A nalunk forgalomban levo gepkocsik kapcsolas mar ezekben is szerepelt. A mu- ban is elveheti a tolvaj kedvit a tovabbi koziil sajnos nagyon keves tipus rendelke- szerek akar gepkocsiba tpitve, akar mint kiserletezCsto1. zik beepitett fordulatszammCro muszerrel onallo szerviz-muszerek is hasznalhatok.

Mivel a jogtalan behatolisok legtobbje - a szCriakocsiknak inkabb a dragabb kivi- Egy jol miikodo, mutatos miiszeres ki- a kocsi vezetoiil6s melletti kilincsenek telii, ,,de luxe" valtozatait szerelik fel ilye- jelzesu fordulatszammCrot mar az 1979-es megfogasaval tortenik, szenzor-erintke- nekkel. Pedig a fordulatszammero nagyon evkonyviinkben is kozoltiink. Kapcsolasi zonket ide szereljiik, j6 szigetelessel, rejtett hasznos muszer, nemcsak a sportkocsik- rajzat a 22. abran Iathatjuk. Most nyomta- 6s esotol vkdett kivitelben. Kapcsolasunk ban nelkiilozhetetlen. A kezdo vezeto se- tott aramkori rajzot is adunk hozza. A 23. annyira CrzCkennyC teheto, hogy csupan a gitstgtvel lathatja, ill. megtanulhatja, hogy abrbn a nyomtatott lapot a folias oldal szenzor megCrintesCre riaszt (anelkiil, hogy mikor celszerii sebesseget valtani, a ,,spar- felol mutatja, 1: 1-es mtretaranyban. Az a gtpkocsi ftmtestihez, a kilincshez stb. tos" vezeto pedig mindig az optimalis for- alkatrtszoldalt pedig, az alkatreszek beiil- hozzaernenk), bar ez a helyzet a szenzor dulatszam-tartomanyban ,,hajthatjan a tettsCvel a 24. abran adjuk meg. kikkpztse miatt ritkan fordulhat elo. Az motort, vagy adott esetben a maximilis A fordulatszammero 6 Cs 12 V-0s tapfe- ilyen riasztas termeszetesen csak akkor le- nyomattkhoz tartozo fordulatszamon. Le- sziiltsegre egyarant alkalmazhato, 6 V-os hetstges, ha a gepkocsi-karosszeria leveze- tese a talajhoz nem tul nagy ellenallasu. Ezt elosegitendo, hasznaljuk az autonkhoz vezeto gumibol kbziilt tolteslevezeto csu- szoszalagot. Ennek alkalmazasa egytb- kent is celszeru a karossztria, ill. muszalas ruhanemunk feltoltodCse miatt bekovetke- zo kellemetlen csipesek elkeriilese erdekt- ben. A kereskedelemben kaphato csuszo- szalagok ellenallasa - noha gumi alap- anyaguak - mindossze nehany kiloohm.

A ktsziileket nyomtatott aramkoros ki- vitelben ktszithetjiik el t s a miiszerfal ala szerelhetjiik. Az Ny nyomogombot a mu- szerfalra szerelhetjiik, a K kapcsolot pedig rejtetten kell elhelyezniink - lehetoleg a gepkocsi utasteren kiviil, hogy besza11asna1 onriasztas nelkiil hatastalanithassuk az aramkort. 24. abra. A fordulatszammtro alkatrtszeinek beiiltetksi rajza

Csemege Edesipari Gy

Budapest; Csokoladeg y

Duna Csokoladeg y

Zamat Kave- es Kek

26. ubra. Inrztegralf bramkoriis fordulatszammPr6, LED-sort

Az aramkor bemeno vezerlo jelet itt is a megszakito erintkezorol nyert impulzusok szolgaltatjak. A 4 jelu bemeneti pont a gyujtasi jelet leosztja es sziiri. Idozitesre a 220 n F - 10 kR tagok Cs a P, potenciome- ter szolgalnak. A potenciometerrel a mu- szert 6000/perc fordulatszamnak megfele- lo vegkitereshez hitelesithetjiik, a mono- stabil fokozat idozitese ezt lehetove teszi.

Az Qramkor tobb vezkrlo bemenettel rendelkezik. Jelen eseiben olyan bemenetet hasznalunk, hogy a Q kimeneten kapunk megfelelo iranyu impulzusokat, melyek- nek atlagerteke a fordulatszammal ara- nyos. Ez a,nyitott kollektoros kimenet az IC 10-es Iaba. Az innen elvezetett impul- zussorozat atlagerteket szurks utan trze- keny mutatos miiszerrel vagy egyeb kijel- zovel merhetjuk. Az aramkor belso szerke- zetet, felepitkset egyebkent katalogusok- ban. vagy pl. 1980-as evkonyviinkben ta- nulmanyozhatjuk.

Ebben az alkalmazasban jelen esetben nincs kihasznalva az IC stabilizatora a ki- meno jelek szamara, ezert a kesziilek tapfe- sziiltsege lehetostg szerint stabil legyen, ettol fiigg ugyanis muszeriink pontossaga. A stabilizalast pl. 10 V-os Zener-diodaval oldhatjuk meg.

A merokesziilek kimeneti pontja nem- csak mutatos muszerre csatlakozhat. A ki- jelzts elegins modja egy egyszeru digitalis fesziiltsegmero, de a LED-soros kijelzes is modern megoldas. Az elozo integralt aramkorrel felepitett fordulatszlimmero termtszetesen ehhez is hasznalhato. A 26. abran egy alkalmazasi peldat mutatunk be, NDK-gyartmanyu, A 277 D tipusu LED- sor meghajto aramkorrel. A kesziilek gkp-

kocsiba valo beepitesre kesziilt, nevleges tapfesziiltsege 12 V 6s a gyujtaskapcsoloro1 iizemel.

Az IC, az elozo kapcsolasi peldahoz ha- sonlo beallitasban, monostabil multivibra- tor kapcsolasban mukodik. Bemeno jelet a gyujt6smegszakito erintkezorol kapja. A kiilonbseg itt az, hogy a kimenete (10. lib) a tapfesziiltstget a belso stabilizalt referencia-fesziiltsegrol nyeri, igy kimeneti impulzusainak amplit~idoja allando. Ez a stabil feszultseg szolgal egyuttal a LED- sor meghajto IC fesziiltseg-referenciijaul is: ebbol a fesziiltsegbol allitjuk el0 leosz- tas utjan (R,, R,, P,) az U ,,,, 6s U ,,,, fe- sziiltsegeket. Ezek a ket ,,vCgkiteresnekn (azaz az elso ill. utolso LED meggyullada- sanak) felelnek meg. A LED-skala tarto- manyat igy a P, potenciometerrel allithat- juk be.

A monostabil fokozat kimeno impulzu- sait kozvetleniil (RC-taggal valo integra- lassal, sziiressel) DC-jelle alakithatjuk, 6s az egyenfesziiltsegu itlagertek kozvetleniil veztrelheti a LED-meghajto fesziiltsegme- ro (17) bemenetet. Itt most nem igy torte- nik. Az IC, kimeno impulzusai egy lezart tranzisztor (T,) emitteret vezerlik. Az im- pulzusidok alatt vezeto tranzisztor a C, kondenzatorban - az IC, kimeno tranzisz- torinak vezettsi ideje alatt - felhalmozott toltest a C, kondenzatorba tovabbitja. A C, fesziiltsege a fordulatszammmal lesz aranyos.

A fordulatszammCro pontos hitelesitese a P, ks P, potenciometerek allitasaval, eset- leg az idozito tagok modositasaval torten- het. A LED-ek ,,skalaosztasa" 500/perc, az utold (tizenkettedik) fenykibocsato dibda

6000/percneI, az elso pedig 500-as percen- kenti fordulatszamnal gyulladjon ki.

A LED-meghajto IC fenyeroszabalyozo bemenettel is rendelkezik a 2. laban. Egy fototranzisztor (T,, SP 201) felhasznalasa- val a LED-sor fenyerejet a kornyezeti meg- viligitas fiiggvenyeben viltoztatjuk. Az alapfenyero beillitasara a P, trimmer- potenciomtter szolgal. A T, fenyerzekelo tranzisztort igy kell elhelyezni, hogy az valoban a kornyezet atlagos megvilagita- sit ,,figyeljeV.

A kCsziileket nyomtatott aramkoros lapra szerelve a LED-sorral egyiitt a mu- szerfalon kell elhelyezni. Kialakitasanal egyeni fantaziink szerint igen esztktikus kiilsot adhatunk neki, kijelzese pedig ele- gans, s leolvasas is kenyelmes.

Magasabb igenyek kielegitesere 36 db fenykibocsato didabol a110 LED-sort hasz- nalhatunk, mint fenymutatos kijelzot. A jelzoberendezest harom darab UAA 180 tipusu LED-sor meghajto integralt aram- kor vezerli. Kapcsolasunkhoz nyomtatasi rajzot is kozliink.

Kijelzonk kapcsolasa a 27. ribrbn latha- to. Az UAA 180-as IC-k a szokasos bealli- tasban miikodnek. Az aramkorok also 6s felso referenciait negy darab 33 kR-os ellen- allasbo1 allo osztolanc allitja elo. Az elso IC felso fesziiltsegreferenciaja (a 12. LED- hez tartbzo fesziiltseg, 3. lab) megegyezik a masodik integralt Bramkor also referen- ciajaval (a 13. LED, 16-0s lab) es igy to- vabb. A meghajtok igy ,,kaszkadban van- nak kotve. A lanc legfelso referencia- fesziiltigtt, az utolso LED kigyulladasa- hoz tartozo erteket a harmadik IC 3. laban lCvo fesziiltstg hatarozza meg. Az egesz

24 1

oszto161ic kbzdltsCget, vagyis kijelzonk vegkitcrcset a P, 10 kR-os trimmer-poten- ciometerrel tudjuk beallitani.

A kijelzo tiplalasara stabil 10 V-os fe- sziiltseg szolgal, amelyet az IC,, 78L08 integralt 8 V-os stabilizator-aramkor allit el6 az akkumulator-fesziiltstgbol, ,,talpa- nak" 620 R-os ellenallassal valo ,,megeme- lkstvel". A kisziilek tapellatasat a gyujtas- kapcsolon keresztiil biztositsuk.

Az IC-k fenyeroszabalyoz6 bemenetei (2) is kozositve vannak 6s a BP 101 vagy hasonlo tipusu szilicium fototranzisztor- bol, valamint ket ellenallasbol a110 oszto- lancra csatlakoznak. A LED-ek megfelelo fenyerejet, illetve a szabalyozas hatasossL gat a 7,5 kR-os ellenallas valtoztatasaval tudjuk beallitani.

Ftnymutatos muszeriink vegkitereset bizonyos hatarok kozott tetszes szerinti ertkkben (nehany V-ban) hatarozhatjuk meg a P, potenciometerrel es a bemeno fesziilts&g leosztasaval. Kijelzonk alapeset-

27. abra. Soktug~i LED-sor kijelzisi cPlra

24. abra. Az autds LED-kijelzb' NYAK-terve (fdlias oldal, M = 1: 1 )

ben mint fordulatsdmmtro hasznalhato, de (pl. nyomogombos atkapcsolassal) ak- kufesziiltskg-mkronek, zirasszogrneronek is megfelel. Ha a sebesskgmtro ora atalaki- tasaval ebbol a sebesseggel aranyos impul- zusokat nyeriink, megfelelo jelatalakitas utan ,,LED-es kilomkterorat" keszithe- tiink.

29. abra. BeiiltetPsi rajz a 28. abrahoz

Az aramkor nyomtatott lapjanak folias oldalat a 28. ubrbn Iathatjuk, az alkatre- szek beiiltetksi rajzat a 29. abra mutatja. A kisz nyomtatott lapot a miiszerfalra (pl. az atalakitott kilometeroraba) szerelhet- jiik. A LED-ek szamara furatokat kell kk- sziteni, vagy hosszu, keskeny, voros szinu Bttetszo miianyag takarolap moge szerel- hetjiik oket.

30. abra. Egyszeru villandcsoves stroboszkdp

Gy~ijtisvizsgalo stroboszkopok

A gyujtasvizsgalo stroboszkop fontos autos' miiszer. Segitstgevel mindig meg- merhetjiik a gCpjarmiimotor un. elogyujta- si szoget, meg pedig dinamikus modszer- rel, a motor miikodo helyzettben. A stro- boszkop segitsegevel nemcsak az alapelo- gyujtas (az iiresjarati fordulatszamhoz tar- to26 elogyujtas) erteket tudjuk ellenorizni, hanem modunk nyilik az elogyujtasi szog erteket a kulonbozo fordulatszamokon is megmkrni. Igy az egyes elogyujtas-szaba- lyoz6k (ropsulyos, esetleg vakuumos) mii- kodeserol is kepet kaphatunk, ezek hibaja azonnal behatirolhato. Az ilyen meresnel termeszetesen jo hasznat vessziik a fordu- latszammi.ro miiszernek is.

Az elogyujtas erteke, a megfelelo gyujta- si idopont betartasa minden gepkocsimo- tornal igen fontos; a fogyasztist, a teljesit- menyt, de a motor elettartamat is erosen befolyasolja. Az elogyujtasi szog a foten- gely felso holtpont elott lev6 helyzetet je- lenti (fotengely-szogfokokban) akkor, amikor az illeto (robbanasi felso holtpont- ban levo) henger eppen gyujtoszikrat kap. Ennek a helyzetnek, illetve ,,szogsietes- nek" optimalis erteke van minden motor- ra. Ha tC1 kicsi az elogyujtas (vagyis az

eloirtnal kesobb 1ep fel a gyujtoszikra), vagy plane utogyujtas van, az iizemanyag- nak nem a11 kello id0 a rendelkedsere, hogy tokeletesen elegjen. Ez nagyfoku tel- jesitmenycsokkenessel es nagyobb fo- gyasztassal jar egyiitt, a gepkocsi nem gyorsul megfeleloen, a motor pedig meleg- szik, (,,benne marad a teljesitmeny"). Ha viszont tul nagy az elogyujtas, a felrobba- no iizemanyag mar eroteljesen terjeszkedni kezd, mielott a dugattyu elerne a felso holtponti helyzetet. Ez a hatas is erosen csokkenti a motor hatasfokat, a motor a rossz iitemben torttno robbanas miatt ko- pog, cdrog, ami a szerkezeti elemek elet- tartamara ntzve nagyon karos. A nagy elogyujtassal miikodo gepkocsi sem gyor- sul megfeleloen. bar iizemanyag-fogyasz- tasa nagyobb.

A mindenkori optimalis elogyujtas nem illando, a motor fordulatszam~to1, terhe- Iesettil, az iizemanyag keveresi aranyatol es mennyisegetol es meg egyeb tenyezoktol (pl. a homersi.kletto1 is) fiigg. Az elogyuj- tas-szabalyozok eppen arra a celra szolgil- nak. hogy a fordulatszam (ropsulyos sza- bilyozo) es pl. a terhelks ill. gizadagolas (vakuumos szabilyozo) fiiggvenyeben val- toztassak az elogyGtast es mindig beallit- sak az optimalis motoriizemhez tartozo

elogyujtasi szoget. (Ez a hagyomanyos modszerekkel azonban csak tobbt-kevbb6 sikeriil. A korszerii elektronikus vezkrlesii iiemanyag-adagolo 6s gyujtasszabalyozo rendszerek tobb tenvezot vesznek fieve- lembe 6s sokkal poniosabban szabilyoz- nak. Ezekkel nagyobb teljesitmeny-kihasz- nalas, illetve kisebb iizemanyagfogyasztas Crheto el.)

Az alapelogyujtas erteket a gkpkocsi- gyarak mindig megadjik a szerviz-adatok kozott, es rendszerint mellekelik a gyuj- tasszabalyozok (fordulatszamto1 vagy depressziotol fiiggo) szogfokokban meg- adott karakterisztikajat is.

A gyujtasvizsgalo stroboszkoppal mind- ezeket ellenorizhetjiik. Ezek a ktsziilekek tulajdonkeppen szinkronizalt (inditott) vil- lanolampak. A szinkronizalo jelet valame- lyik henger (rendszerint az elso) gyujtoka- beltrol, tobbnyire kapacitiv uton nyerik. Amikor ez a henger gyujt, a kesziilek vaku- csove is elvillan. A lampaval a motor fo- tengelyet kell megvilagitani. A fotengely megfelelo helyen (pl. az ekszijtarcsan) egy jeloles talalhato. Vele szemben egy fix (rendszerint a motortombon levo) fokbe- osztks talalhato, szogfokokban. Amikor az ekszijtarcsa jelzese a fokbeosztasi skala 0-pontjaval egybeesik, akkor valamelyik henger (pl. az elso) robbanasi felso holt- pontban van.

Ha elinditjuk a motort es a stroboszkop- pal megvilagitjuk a fotengelyt a skalabe- osztasnal, akkor - mivel a lampat az elso henger gyujtasa szinkronizalja -, a foten- gely jelzkset a skalabeosztas elott ,,allni Iatjuk" a stroboszkop-hatas miatt. A skila megfelelo szogbeosztasarol - ahol a jeloles ,,alln - igy leolvashatjuk az alapelogyujtas erteket. Ha ez nem megfelelo, a motor leallitba 6s a gyujtaseloszto (vagy kttiite- mu motornal a gyujtasi alaplemez) megla- zitasa utan a gyujtasi idoponton, az eM- gyujtas szogen korrigalhatunk. (A gyujtk- megszakitot vezerlo gyujtaseloszto tenge- lye ugyan merev kotesben, fele fordulat- szammal szinkron forog a fotengellyel, de fazisban eltolhato.) " Az alapeldgyi?jtas elleniirzese, beillitasa utan gazadagolassal kiilonbozo fordulat- szimikon hasonlo modon merhetijk, ill.

31. abra. A gyujtasvizsgald stroboszkdp nyomtatott lapjanak fdlias oldala ( M = I: I )

244

32. abra. Az alkatrCszek beiiltetPse (1. 31. abra

ellenorizhetok az elogyujtasi szogek, azaz felvehetjiik a gyujthszabalyozo karakte- risztikajat. Ehhez fordulatszammero sziik- seges. A fotengelyen levo skilaosztas ennel a meresnel nern elkg, azt (felrajzolissal) esetleg ki kell boviteniink.

k Vannak olyan stroboszkop-tipusok is I (un. ,,elhangolhato stroboszkopok"), ame-

lyek a kozvetlen (mutatos muszerrol leol- 1 vashatb) szogmedst is lehetbve teszik.

f Ezeknel a kesziilekeknel a villanocso nern a gyGtassal egyidoben villan. A gyertya- kabelrol nyert gyujtoimpulzus egy kiviilrol illithato keslelteto fokozatot indit. A ke- zelogombbal valtoztathato kesleltetesu fo- kozat kimeno jele villantja el a vakucsovet. Szogmeresnel a kesziileket ugy kell belilli- tani, hogy a fotengely-jelolest mindig a skalaosztas nulla pontjan lassuk allni, va- gyis .,ide kell huzni" a kezelogombbal. Be- lathato, hogy ekkor a fokozat kesleltetCsi ideje eppen megegyezik az elogyi?jtlisi ido- vel, vagyis azzal az idotartammal, amig a fotengely a gyujtas pillanataban lev0 hely- zetebol a felso holtpontig (a 0-jelolesig) eljut. A kesleltetesi idot (elogyujtasi szog- fokokban kalibralt) mutatos miiszerrol ol- vashatjuk le. Ezzel a modszerrel egyes gep- kocsi-tipusoknal (ah01 lassu fordulatszam- na1 az olajszoras meg nern nagy) szelepve- zerlesi szijgeket is merhetiink, az elogyujta- si szog ismereteben.

A 30. abran lathato stroboszkop- kapcsol6sunk nern ilyen bonyolult feltpite- sii. Villanocsove a kivalasztott henger gyujtasaval egyidoben villan el.

A kesziilekhez bannilyen alkalmas feny- kepkszeti villanocsovet hasznalhatunk, de lehetoleg miniatiir tipus legyen. Igy kenyel- mes, nern tul nagy meretu, jol kkzbe illo stroboszkop-lampat keszithetiink. Villa- nocsovet roncs vakubol is ,,kitemelhe- tiink". A vakucso gyujtotrafoja is banni- lyen miniatiir vaku megfelelo alkatresze lehet.

A villanbcso tapfesziiltseget ket tran- zisztorbol a110 egyszerii oszcillator (transz- verter) szolgaltatja. Az oszcillator altal szolgaltatott kb. 30 kHz frekvenciaju jelet a D,-D, diodak egyeniranyitjak a C, ta- ro1o kondenzator szamara. A 2,2 pF-os

kondenzator megfelelo nagysagu impul- zus-fenyerot biztosit a villanocso szamara.

A villanolampa tapfesziiltseget a vizsgi- land6 gepkocsi akkumulator-fesziiltsege szolgaltatja. A tapfesziiltseg csatlakozot csipeszekkel ellatott repiilozsinorokkal le- het kialakitani. A veletleniil elofordulo el- lentetes polaritasu csatlakozas karos hati- sait61 a D, dioda vedi meg a kesziileket. A vakucsovet indito trigger-jel szinten egy specialis kialakitasu csipeszen es arnytkolt kabelen keresztiil keriil a Th tirisztor gyq- toelektrodjara. Ez a csipesz kapacitiv uton ,,szerzim az impulzusjelet a megfelelo hen- ger gy$tokabelkrol. amelyre rh kell csip- tetni.

A transzverter akkor lep mukodesbe, ha a K nyomogombot megnyomjuk. Ekkor rezegni kezd es a C, kondenzator nehany szaz voltos egyenfesziiltsegre toltodik. Megfelelo leosztassal (R,-R,) feltoltodik a C, kondenzator is. A Th tirisztor nyugalmi helyzetben arammentes. Ha a motor mii- kodik es a gyujtasi impulzus keriil a trig- ger-bemenetre, a Th tirisztor hirtelen be- gyujt es a feltoltott C, kondenzatort mint- egy dkapcsolja a vaku-gyujtotrafo primer tekercsere. A C, kondenzhtor kisiil, a sze- kunder korben pedig intenziv nagyfesziilt- seg keletkezik. amely begyujtja a vakucso- vet. A C, tarolokondenzator toltese ekkor elvillan a vakucsovon keresztiil. A kovet-

kezo gyujtasi impulzus megerkezteig a kondenzatorok feltoltodnek 6s az egyseg keszen a11 a kovetkezo villanasra.

A tirisztor gate-koreben elhelyezett ele- mek a tirisztor vedelmere szolgalnak. Anodkori ellenallasa meglehetosen nagy. hogy ket villanas kozott semmikkppen se maradjon begyujtva. Tartoarama ugyanis nagyobb, mint az az aram, amelyet a tapfe- sziiltseg es az R,-R, ellenallasok meghati- roznak.

A ktsziileket nyomtatott aramkoros ki- vitelben, jo1 kezbe ill6 formiju, hosszukas zseblampa-szerii miianyag dobozba szerel- hetjiik. A kesziilkk vegen helyezkedjen el a villanocso, megfelelo fenyatereszto takaro ablakkal. A vakucso moge szereljiink tiik- rot (cz is vaku-alkatresz lehet). A bekap- csolo nyomogombot a miianyag doboz ol- dalara szereljiik. A doboz kialakitisa so- ran ne felejtkezziink el az erintesvedelmi szempontokrol, mert a mukodo motor mellctt az aramiites, ijedtseg silyos baleset forrasavh valhat.

A kCsziilek nyomtatlisi foliarajzht a 31. abran, mig az alkatresz-beiiltetesi rajzot a 32. cibran adjuk meg. A rajzok 1: I-es meret- aranyiak. A Tr, transzformitor kismkretu hangfrekvencias ferrit fazekmagra (pl. @ 18-as) vagy miniatiir ferrit EE-magra ke- szitheto el. A menetszam nern kritikus, a primer tekercs 100, a szekunder 2450 lehet.

33. ubra. Gylijtasvizsgald stroboszkdp-lhpa elleniitemii transzverterrel

245

I r t

A 33. abran az elobbihez nagyon hason- lo felepitesu stroboszkop kapcsolisi rajzat lathatjuk, amely szinttn praktikus. kis me- retben keszitheto el. A kCsziilek villanasi energiajat itt 220 nF-os kondenzator tirol- ja, a rajta lev6 fesziiltseg 4-500 V. (Az energiatarolo kondenzator erteke egyeb- kent ilyen alkalmazisoknal sohascm lehet olyan nagy, mint amilyet a fenykepeszeti vakuknil megszoktunk, mert a villanocso nem egyszer villan, hanem mintegy folya- matos iizemben mukodik. Ilycnkor joval kisebb teljesitmenyre lehet igenybevenni. mint az ,,egyesq' villanlisokhoz tartozo csucsteljesitmeny. Nagyobb kondenzator - mar 5-10 pF - alkalmazasanal a stro- boszkop csove tulmelegszik Cs tonkre- megy .)

A tirisztoros gyujtoegyseg felepitese. mukodese az elozoehez hasonlo. A villa- nocso i s gyujtotrafo it1 is miniatur fen] lie- peszeti vaku alkatreszei lehctnek.

A ket kapcsolis koziitt a f6 kiildnbseg a nagyfeszultseget eloillit6 transzverter fe- Iepitkseben van. Ez az 6ramki5r elleniiten~ii transzvertcrt alkalmaz. A 1Cgri.s nklkiili vasmagos transztormatorral, telitett iizem- modban dolgozo transzverter elleniitemii (TI-T,) tranzisztorai felviltva kapcsolgat- jak az akkumulator fesziiltseget a transz- formitor kollektorkori primer (n,) teker- cseire. Az elleniitemii vezerlesrol a bazis- kori tekercsek gondoskodnak (n,). A t- ranszformator szekunder tekercsen elvileg 500 V-os (csucsto1-csucsig szamitott ertek), kb. 16 kHz frekvenciaju negyszogjelet ka- punk. Ebbol a jelbol a fesziiltsegketszerezo egyeniranyitoval max. 500 V-os egyenfe- sziiltseget nyerhetiink. A gyakorlatban va- lamivel tobb, mint 400 V-ot mtrhetiink a 220 nF-os kondenzlitor kivezettstn.

A transzverter kollektorpontjai kozott tranziensvedo RC-tag csillapit, ill. vkdi a tranzisztorokat. A biztos berezgksrol a ba- ziskori tekercs kozos pontjara csatlakozo negytagu bazisoszto gondoskodik. A for- ditott polaritasu tapfesziiltseg-csatlakozas hatasai ellen itt is soros vedodiodat alkal- maztak, a tapfesziiltstg pozitiv agaban.

A Tr, transzformator adatai; @ 18 x 14 mm-es ferrit fazekvasmagra kesziilt (A, = 2700). Az n, tekercs 2 x 12 menetes, @ 0.4 mm-es CuZ huzalbol, n, = 2 x 2 menet, @ 0,l mm-es es n, = 250 menet, szintkn 0,l mm-es atmeroju CuZ huzalbol.

A stroboszkopot nyomtatott aramkoros kivitelben ktszitsiik el. A nyomtatasi folia- terv a 34. abrcin lathato 1 : I-es meretarany- ban, mig az alkatreszek beiilteteset a 35. abrrin adtuk meg. A tranzisztorokat lassuk el kismeretii hutofeliilettel.

A nyomtatott lapot annak elkesziilte utan jol szigetelo muanyag dobozba szerel- jiik be. A tapfesziiltseg csatlakozasara, a doboz alakjara, az erint6svedelemre a fenyforras kialakitasara az elozo kesziilek- nel leirtak az irinyadok. A tapfesziiltseg ki-be kapcsolasara kenyelmi okokbol itt is a lampa hazira szerelt nyomogombbal tortbnhet.

A jobb indikalis celj6bol a stroboszko- pos merest lehetoleg zLt helyen (garazs- ban) vegezzuk, de legalabbis arnyekban, mert a tiizo napfeny nagyon elnyomja a lampa fenyet. (A garazs szellozteteserol jar6 motor eseten termeszctesen gondos- kodni kell.) Meg egy balesetvedelmi szem- pont: a stroboszkopos meres a szorakozott gyakorlatlauokat megtevesztheti, ugy. hogy a motort tknylegesen is illni velik Cs hozrinyuinak a forgo lendkerekhez (alli- tolag megtortent). A meres soran a feny- forrist sohasc tartsuk t61 kozel a miikodo motorhoz.

Precizi6s fordulatszam- 6s zarasszogm6r6

Kapcsolasgyiijtemenyiink befejezese- kCppen utoljira egy nagypontossagu autos 5zer\iz-muszert ismertetiink, amely a for- dulatsi.am es a zlirasi szog preciz mireset

35. abra. A 33. cibra stroboszkdpjanak alkatrisz beiiltetksi-rajza

teszi lehetove. A miiszernek ktt iizem- modja van: fordulatszam- es zarasszog- meres. Kapcsolasi rajzat a 36. abra mutat- ja.

A kesziilek tlpellatisara 2 darab 9 V-os zsebradio-telep szolgal. A K, a ktsziilek ki-be kapcsoli?ja, a K, nyomogomb a telep ellenorzesere szolgal. Az abran lathato ki- vezetesen a kesziilekhez csatlakoztathato fesziiltsegmtrovel2 V-nal nagyobb erteket kell merniink. A tobbi kapcsolo funkcioja az abrirol leolvashato: K, az iizemmod- kapcsolo (fordulatszam vagy zarasszog), K2-t pedig a merendo motor hengerszama- nak megfeleloen allitjuk be. Zarasszogme- resnel a K, kapcsolo mindig ,,4 henger" allasban legyen.

A precizios muszert elsosorban digitalis voltmerdhoz alkalmazhatjuk. A hitelesitts soran 900 mV vegkiteresi kimeneti fesziilt- seget allitunk be, ami megfelel, 90"-os zli-

36. abra. Precizibs fordulatszam- i s zar~sszogmiro miiszer

rasszognek, vagy 9000-es percenkenti for- dulatszamnak. Az indikalas tranzisztoros voltmCrovel is tortenhet, de ekkor nem tudjuk kihasznalni muszeriink nagy pon- tosdgat i s a ktnyelmes leolvasas lehetose- get. Az alkalmazott fesziiltstgmQo muszer

duktorrol. A multivibrator P, potenciomt- Ketiitemu motorok meresenel - henger- terkvel ekkor 150 mV-ot kell beallitanunk szamt61 fiiggetlenul - a ,,4 henger" allisba (a ,,vCgkiteresW egyhatodat). kell kapcsolni. Ekkor a muszer iltal muta-

Vegul megjegyezziik, hogy hitelesitett tott fordulatszam-ertek a ketiitemu motor muszeriink csak negyutemii motorok ese- tenyleges fordulatszamanak Cppen a fele ten mutatja a helyes fordulatszam-ertkket. lesz.

bemeno ellenallha azonban 100 kR-nB1 nagyobb legyen, a mkresi pontossag krde- kkben.

A kesziileket nyomtatott aramkoros ki- vitelben kell elkesziteni. A nyomtatott lap 1: 1 meretarany6 foliazatat, az alkatreszek beulteteit a 37. abran lathatjuk. A beren- dezest kis muanyag vagy femdobozba sze- relhetjuk. Ha esetleg rendelkeziink komp- lett integrrilt DVM-egystggel, a fesziiltig- mero reszt is a ktsziiltk dobozaba epithet- juk, hasmalata igy kknyelmesebb. A digi- talis fesziiltstgmCrot ugyanakkor - atkap- csolassal - esetleg mas ctlokra is alkalmas- s i tehetjuk.

A meromiiszer hitelesitese egyszeru. A tapfeszultskg bekapcsolasa utan eloszor a + 11,5 V-ot allitsuk be a P, potenciomt- terrel az IC, 1. labin. Ezuthn a bemeneti pontot testre zawa a K, kapcsol6 zaras- sziig-alladban allitsuk be a kimeneti pon- ton 900 mV-ot a P, potenciometerrel a K, kapcsolo ,,4 henger" allasaban, majd a K, kapcsolot tovabb kapcsolva rendre 720 mV-ot az 5 hengeres, 600 mV-ot a 6 henge- res es 450 mV-ot a 8 hengeres allasban, a megfeleld (P,, P,, P,) trimmer-potencio- mtterekkel. Ezutan a K,-gyel ,,fordulat- szam", a K,-vel ,,4 henger" lllasba kap- csolunk t s a bemeneti pontokra a rovidzar helyett nthany voltos, 50 Hz-es halozati fesziiltseget juttatunk, pl. egy csengore- 37. abra. A kornbinalr rniiszer alkarrkszeinek beiiltetkse

247

Bekei Ferenc CB-860

Az immar otodszor jelentkezo, gyari CB-kesziilekeket bemutato cikkiinkben 3, hazankban gyakrabban elofordulo tipust ismertetiink. Ezekbol egy kezi kesziilek, a masodik i n . kombi gep, a harmadik pedig a rkgebbi Hy-Gain mobil kesziilekek pa- nelje.

A tCma irant erdeklodo olvasoinknak itt a bevezetoben osszefoglaljuk az Evkiiny- vekbeiz eddig bemutatott CB-radio ks se- gCdkesziilCk tipusokat.

K k i khsziilhkek: - BRG ,,AM 01-27", 198 1 - UNITRA Warel ,,Echo-4", 1983 - DNT ,,Junior Phone", 1984 - STABO ,,Betaw, 1983 - STABO ,,Delta-02", 1983 - Universum BSG 3271 (3272), 1981 - Realistic TRC-204, 198 1

Mobil khsziilkkek: - Waltham 512 (500), 1981 - Kurier 500, 1982 - Kurier 500 Digi, 1982 -Kaiser KA 9022 L, 1982 - Midland IOOM, 1982 -JAWS MARK 2, 1984 - TRISTAR-727, 1983 - President ,,Washingtonv, 1983 - STALKER-9 (President ,,McKin-

ley"), 1983 - PACIFIC SSB 800, 1984

Segc;dkhsziilikek: - Monacor FSI-I 17 CB teszter, 198 1 - SA 201B kettos hangu szelektiv hi-

vo. 1982

Lassuk az hjabb harom tipust, melyek kapcsolasi rajzin - a szervizeles megkony- nyitesere - megtartottuk az eredeti pozi- cioszamozisokat.

BRG CB-100 A Budapesti Ridiotechnikai Gyar kezi

kesziilkke a korabbi, tobb ezer ptldanyban legyartott AM 01-27-es utodjanak tekint- heto. A konstruktorok kiilonosebb vilag- megvalt6 szhndek nelkiil, mondhatni, a

01-27 ,,sziliciumos valtozatat" produkal- tak. A radioban ot integralt aramkor van. Ebb01 egy aktiv, a TBA820-as hangfrek- vencias erosito, mig negy ,,LRn-szeriiju passziv tok az alkalmazott ellenallasok doqto tobbsegtt suriti.

Ujdonsag a ridio ki-be kapcsolhato zaj- zara, Cs a roviditett, 28 cm-es antenna, illetve ellenslily. Mindent egybe vetve: a kb. 2800 Ft-os arCrt egy megbizhato kis kezi kCsziileket vadrolhatunk.

~~ltalrinos adatok: Taplalas: 6 V (4 db ceruzaelem) Frekvenciatarto- many: 26,965. . .27,405

MHz (ket krist. vez. csa- torna)

Frekvenciapontos- sag: 3 1 0 " Modulacio: AM Ozemi homerseklet: - 15. . . + 50 "C Antenna: 28 cm (2 db) Suly: 35 dkg (elemekkel) Meretek: 1 8 5 ~ 6 5 x 2 6 mm Ado: Kimeno telj.: 100 mW Hangfr. atvitel: 300. . .3000 Hz Aramfelvetel: max. 70 mA Vevo: Rendszer: egyszer-transzponalt Erzekenyseg: < I pV SavszClesseg: Kozepfrekvencia: 455 kHz AGC tart.: >70 dB Hangfr. kim. telj.: > 100 mW (torzitas

max. 10%) ~ramfe lv~te l : max. I5 mA (nyugal-

mi) Zajzar: kapcsolhato

A radio kapcsolasi rajza a 256. oldalon talalhato.

Az L,-C, komplexummal hangolt an- tenna kapacitiv osztoval (C,, C,) csatlako- zik a vevobemeneten lev6 27 MHz-es zaro- korre. A Dl-D,-es antiparalel szilicium dio- dak tulfesziiltseg limitilok. Az erositts- szabalyozott T, R F eloerositest vegez. A kollektorkoreben levo felso kapacitiv

csatolasi 27 MHz-es savszuro (L3-C, es L,-C,,) a vevo tiikorzavar elnyomasat ja- vitja.

A T3-as kevero tranzisztor bazisiba kapja a vett es a helyi oszcillator jelet. A kimenetkn lev6 LS-CI3 kor mar 455 kHz-en jar. Az ez utan levo CFI-es, CFW455H tipusu keramia sziiro illitja be a vevokesziilek savszClesseget. A vevoag lokal jelet a TI-es kristaly oszcillator allitja elo. A K,-vel valthato csatornakristalyok mindig a veteli frekvencia alatt rezegnek, 455 kHz-cel. A keverobe jut6 helyi rezges nagysaga a C,,-as csatol6 kondenzatorral allithato.

Az elso K F erosito fokozatban az AGC- zett, hangolatlan kimenetu T, dolgozik. Kollektorabol vezettek el a T,-es zajzar kapcsolo tranzisztor vezerlo jelet. A zajzar bekapcsolasi szintje az LR2-es IC-ben levo PI-es trimmer-potenciometerrel szabalyoz- hat6 (lasd kesobb). A T,-6s masodik K F erosito tranzisztor kollektoraban az R,,- tal csillapitott 455 kHz-es zirokor van.

T, alkotja a vevo aktiv demodulator its AGC-jel kepzo fokozatat. Bazisat enyhe nyitasba fesziti el6 az RIB-D3-as halozat. A detektalt hangfrekvencia T, emittererol veheto le. Kollektoran erositett es szurt (C,,. C,,) AGC-jel ktpzodik. A vevo AGC-rendszere i n . aramcsokkenteses el- vu. Tehat vezerles nklkiil az AGC fesziilt- seg magas, mig bejovo (antenna) jel eseten cdkkeno.

A detektalt hangfrekvencia a P,-es hang- eroszab~lyozor61 az IC,-es, TBA820-as hangerosito integralt aramkorbe jut. En- nek bemeneten (7-es lab) dolgozik a zajzar kapcsolo T,-es tranzisztor. Bekapcsolt zaj- zar (K,) eseten, bejovo antenna jel nelkiil PI-et ugy kell beillitani, hogy a rajta eso fesziiltstg eppen nyitisba vigye a T, zajzar tranzisztort. Ezhltal az IC, bemenete + tap- fesziiltsegre huzodik, a tok lesiiketiil, nem erositi a vevo alapzajat. Ha a radio elegen- do antenna jelet kap, akkor ,,megszolal" az AGC-je, es T, csokkeno kollektorarama miatt PI- -en is csokken a fesziiltsegeses. A lezarodott T, pedig ,,elengediW IC, be- menetet, a TBA820 normilis munkapont- ba ill es erositi a rijuto jeleket. Az MH 1 -es

hangszoro-mikrofon vetelkor a TRI-es autotranszformatorral illeszkedik az IC, kimenetehez. A hangvegerosito IC novelt trtkkii kiilso kompenzalo kapacitasokat kapott (C,,, C,,), nem cel a tulzott magas hang atvitel. (Az IC erosittset R,, csok- kentesevel novelhetjiik.) ,

A radio addrkszkt a T9-es kristaly oszcil- lator, es a TI,-es ,,C" osztalyba elofeszitett . vegfokozat alkotja. Az ado jb kimodulala- sat a rezgeskelto es a vkgerosito egyidejii modulaciojival biztositottik. Elobbi a biz- tos rezgeshez termeszetesen kisebb szintii modulaciot kapott. T,, kimenettn tobb koros sziiro-illeszto fokozat van, a harmo- nikus sugarzas csokkentese vegett. Az ado kimeno teljesitmenye P,-ma1 szabalyozha- to.

A modulator fokozatot T, es IC, alkot- ja. A C,, es C,, a modulator nagyfrekven- cias zavarsziireset vegzi. TRI-es modula- tor transzformator alkalmazdsat az ala- csony tapfesziiltseg indokolja. Nelkiile csak 3 V-rol - IC, nyugalmi kimeneti fe- sziiltdge - jarhatnanak az adofokozatok.

A kesziilt.k adis-vttel valtasat egy hat- morzes nyom6 kapcsolo vegzi. Ennek a-c kore az antennat valtja, d-f kore az ado oszcillatort kapcsolja. A g-i kontaktusok a vevo tapfesziiltiget kapcsoljik, a j-l mor- ze adaskor a zajzarat iktatja ki. Az m-o kor IC, bemeno vezerleset valtja, mig a p-s kontaktusok a hangszoro-mikrofon funk- ci6jit hatarozzak meg.

A CB-100 erdekesstge a kapcsolasi raj- zon A, csatlakozasi lehetoseggel jelzett se- gedantenna. Ezt a C,, a ktsziilek ,,testere" koti. A segtdantenna, mint egy ellensuly funkcional, javitva a kis merete miatt eleg rossz hatasfokkal dolgozo A,-es fo anten- na sugarzasi tulajdonsagait.

Midland kombi

A radio Crdekes szinfolt a CB-ktsziile- kek spalettajan: megjelenkseben es minose- geben atmenetet kepez a komoly kezi es az egyszeriibb mobil gepek kozott. Vallra akasztva hordozva is iizemeltetheto, mig kiilso tapfesziiltsegrol produkalja a mobil gepek 4 W-os kimeno teljesitmenytt. Gyenge pontja a kkzi mikrofon-hangszo- roja, ami mikrofonkent inkabb hangszoro, mig hangszorokent iizemeltetve inkabb mik~ofon jellemzokkel rendelkezik.

Altalanos adatok: Frekvenciatarto- many: 26,96527,405 MHz Csatornaszim: 40 (PLL szintezerrel) Frekvenciapontos- sag: * 0,005% Modulacio: AM Antenna impedan- cia: - 50R (tartozek egy

kozeptekercses te-

leszkopos antenna, illeszto-sziirovel)

Sily: 1,5 kg (telepekkel) Tapfesziiltseg: 12 V (hordozhato

iizemnel8 db ceruza- elem, vagy 10 db NiCd ceruzaakku) 13,8 V (mobil iizem- nel, pozitiv vagy ne- gativ foldelessel)

Szolgaltatasok: zajzar, Hi/Lo teljesit- miny kapcsolo, S/telep/RF,, indika- tor, kiilso hangszoro csatlakoz6, kiilso tapfesz. csatlakozo.

Ado: Kimeno teljesit- 4 W (mobil iizem) meny: 3 W (kezi Hi)

1 W (kkzi Lo) Modulacios mely- seg: kb. 90% Vevo: Kktszer-transzponalt szuper, RF elofoko- v t ta l Erzekeny seg: 0,5 pV, 10 dB-es

jel/zaj mellett Szelektivitas: 8 kHz/-6 dB Hamis vetel elnyo- masa: > 60 dB Squelch-tartomany: 0,5. . ,300 pV Kozepfrekvencia: 10,695 MHz (I. KF)

455 kHz (11. KF) Hangfr. kim. telj.: 2,8 W (8Q-os kiilso

hangszoron) A radio kapcsolasi rajza a 252-253. ol-

dalakon talalhato. Az elvi rajzon logikusan sorokban tagoltak a radio nagyobb fo egy- segeit :

- a legfelso sor TRI-TRS-ig az adofo- kozat;

- a masodik 6s harmadik - kiilon nya- kon levo, eztrt keretbe foglalt - sor a szintezer aramkor;

- a negyedik sorban a kozos hangfrek- vencias fokozat van a squelch-csel, az indikator 6s az adotilto aramkorrel;

- az otodik sor a vevoag; - a legalso sorban pedig a tapag kapcso-

lasat lathatjuk.

Az IC101-es MM55104 tipusu National Semiconductor vagy az MC145104 Moto- rola gyartmanyu tokon alapul. A CB- radio celokra kifejlesztett integralt aram- kor ,,labfunkcioi" a kovetkezok: 1. + tap, ez esetiinkben + 5 V (IC,, 78L05). 2. a 28-1 osztasszamig programozhato oszto jelbe- menete. 3. 6s 4. kozott rezegtetheto be a 10,24 MHz-es referencia kristaly. 5. frek- venciaraszter valaszto, ha magas szintet kap (mint esetiinkben + 5 V-ot), akkor az IC 10 kHz-re osztja le a 10,24 MHz-es kristalyjelet (alacsonynal, OV, 5 kHz-re). Tehat a VCO 6s vegiil a radio is 10 kHz-es raszterben ,,1epegetW. 6 . a VCO hangolo fesz. kimenete. 7. a ,,lock detector" kime-

net. Ha stabil a PLL, akkor innen magas szint nyerheto (ez nyitja a TRIO4-es szinte- zer kimeneti tranzisztort). 8-15. labak a programozhato oszto osztasszam beallito bemenetei. Az oszto binarisan vezerelheto: a 8. lab a Z7, a 15. a 2O ertek. Aktivalni magas szinttel lehet. 16. az IC tapfoldje.

A szintezernek az adokeverot (TX OUT) es az elso es masodik vevokeverot (RX OUT, REF. OSC. OUT) kell ellatnia jellel. Az ado- Is az elso vevokevero azonos frek- venciarasztert kap: (26,965. . .27,405 MHz) + 10.695 MHz. Ezen 37 MHz koriili tar- tomanyban miikodik a VCO fokozat (TR106.) A PLL tok programoszto beme- nete csak alacsony frekvenciakat tud fo- gadni, ezert a VCO jelet iittetni kellett (ki- vono keveres) az X101-es 36,38 MHz-es kristaly frekvenciaval (TR101-TR103). A TRIO4 a szintezer kimeno elvilaszto erositoje.

A vevo masodik keverojebe a 10,24 MHz- es referencia jel jut, a T104-es transzforma- tor szekundererol.

A szintezert vezerlo csatornavalaszto kapcsolo (S,) csak sematikusan van vazol- va!

Adbfokozat:

A szintezerbol trkezo frekvenciabol a TR2-es adokevero ,,levonja" a TR 1 -es kristalyoszcillator 10,695 MHz-es jelet. A TI-T, felso kapacitiv csatolt savsziiro csak a 27 MHz koriili frekvenciakat engedi tovabb a TR3-TR5 adoerositobe.

A ,,CW osztalyu iizemben dolgozo TR4- es meghajtb es TR5 vegtranzisztorra hata- sos a modulacio. A S2-es Hi/Lo kapcsolo az R,,, illetve R,,, VRI beiktatasaval a TR4 kollektorfesziiltseget valtja. Ettol a vegtranzisztorba kiildott meghajto R F jel szintje valtozik. VRI-gyel a Lo teljesit- meny illithato. Az adofokozat tobbszoros kimeneti illeszto-sziiroje jobb harmonikus elnyomast ad, mint a legtobb egyszerii mo- bil ki.sziileke. Az antenna kimenetrol a C,, juttat jelet a Dl-es RF,, detektor diodira. Adaskor a VR2-vel illithato az indikator muszer kiterese.

Az adofokozathoz tartozik mCg a TR6- os adosiiketito tranzisztor. Ezt a csatorna- valto kapcsolo vezerli, es a TRI-es kristaly oszcillator tranzisztor baziselofeszitCsCt kapcsolja.

Adaskor a mikrofon, ami egy kis meretii hangszoro, illeszto transzformatoron (T16) keresztiil csatlakozik a modulator erositore.

Az ad6vCgfok alulatereszto sziirojen at kap antenna jelet a vevobemenet. A D,, D, vtdodiodak az adaskozben ide jut6 jelet limitaljak. TRI 5 az AGC-zett RF eloerosi- to. Emitterebol taplalkozik az S indikator miiszer, minek ,,hitelesitestre" a VR3 szol-

gal. A TR16-os elso vevokeverot szinten bevontak az AGC-be, a lokaljelet az emit- terebe kapja a tranzisztor. A FIL-I-es 10,7 MHz-es keramia szuro utan a TR17-es - szinten AGC-zett - misodik vevokevero dolgozik. A 10,24 MHz-es nagyszintu ke- vero jelet C,, csatolja az emitteribe. A K F erosito fokozatban az AGC-zett TR18, il- letve a TR19 erosit. TR18 emittererol vet- tCk le a squelch fokozat vezerlo jelet. A 455 kHz-es FIL-2 ks FIL-3-as keramia szurok allitjak be a vevo savszClessegkt. A D,-as deinodulator diodarol vezettek el az AGC fesziiltseget (R,,, C,,) A D, es a koriilotte levo RC elemek alkotjak az ANL iram- kort. A hangfrekvencia a VR6-os hangero- szabalyozo potenciomkterrol jut a hang- erosito fokozatba.

Hang;frekvencias fokozat.

A veteli hangerositot es az ado modula- tor erositojkt ugyanaz a negy tranzisztor alkotja: a TR11-es eloerosito, a TR12-es meghajto 6s a transzformatoros be- 6s ki- csatolasu TR13, TR14-es elleniitemu vkg- erosito. A TRI 1-es eloerosito ,,koriilV sza- balyoz vetelkor a squelch, adaskor a mo- dulacio limiter iramkor. A TI-as kimeno transzformatoron kiilon szekunder teker- cseles taplalja a hangszorot, illetve a mo- dulalt adofokozatokat.

Squelch-fklvezetok: TR7 es TR8. A ve- zerlo jel a TR18-as vevo K F erosito emitte- rib61 Crkezik. A VR5-6s trimmer-potencio- meterrel a felso squelch hatar allithato. VR4 a zajzar kezeloszerv. Antenna jel nel- kiili esetben VR4-gyel Cppen nyitasba kell vezkrelni TR7-et, ettol TR8 l e d r es a D,- as dioda ,,felhuzzaV a TRI I-es H F eloero- sito emitteret. TR11 lezarodik, nem juthat at rajta a hangfrekvencias jel. Bejovo R F jeltol a nyugalmi AGC fesziiltseg csokken, ezert TR7 lezirodik, TR8 pedig nyitasba megy. D, elengedi TR1 1 emitteret, a hang- szoro megszolalhat.

AMC-fblvezetok: TR9 6s TRIO. Adas- kor a T8 (rajzon) a l d szekundertekercsen keletkezo hangfrekvencia ,,cs6csamplit6- doit" a zarasba eldfeszitett (R,,, R2J D2- es AMC detektor egyeniranyitja. A kelet- kezett egyenfesziiltstg az elektronikus sontszabalyozo TR9 6s TR1 0-et vezerli. A tranzisztorok a H F eloerosito (TRll) elott es utan sontolik a hangfrekvencias jelet, ezzel limitilva az adofokozatokra ju- to modula16 H F szintjit.

A radio adis-vetel valtasa elegans, relet nem alkalmaztak. A hangszoro-mikrofon hazaban levo nyomokapcsolo (S3) harom morzekontaktusa vegez el minden atval- tast. S3-2 kontaktus kapcsolja az ado es vevo Bramkort. Vetelkor tiltja az AMC-t 6s nem ad foldet a TRl-TR3 adofokozat- nak. Adaskor inditja az adoag elejet, illet-

ve lezarja a vevo elso fokozatat, a TRI5- ot.

Tapellatas:

Hordozhato iizemnkl a J5-os ,,Battery power", normal tapfesziiltseg-csatlakozon keresztiil kap a radio tapfesziiltseget a mu- bor hordtaskaban levo elemeirol. A mobil tapfesziiltseg egy levalasztos otp6lusu Tu- chel dugoval csatlakoztathato a J2-es alj- zatba. Mobil iizemnel a radio skalavilagi- tasa allandoan miikodik, hordozhato eset- ben telepkimklts miatt alkalmaztak az S4- es vilagitaskapcsolbt.

A radio kenyesebb fokozatait (a szintt- zerben) egy 9 V-os zenerrol (Dl,) jaratott 5 V-os fesziiltseg stabilizator 1C (IC,) tip- liilja. 12 V-r61 jar a hangfrekvencias foko- zat 6s az adoveg (TR4, TRS). Stabilizilt 9 V-ro1 a vevoig, a squelch 6s az ado eleje.

Hy-Gain 40 ch. AM

panel) A hetvenes evek vegen telitodott az ame-

rikai CB-ktsziilek piac, es e k k o ~ a Hy- Gain ceg nagy tetelben kiarusitotta a PLL 40 csatornas AM ktsziilekeinek szerelt alappaneljeit. A paneleket tobb USA-beli kiskereskedes kinalta, 15s azokbbl a csabit6 damping arhullam (6,95 %) tobbet hozzank is elsodort. Nalunk eddig negyfele verzio- javal talalkoztunk, jelolbiik a folias oldal- ra felnyomtatott betu-szam kombinacio. A kovetkezokben a leggyakoribb 75A080 jelzesdt mutatjuk be. (Ehhez hasonlo a PTBM036AOX jelii panel.)

A paneleket feltlesztve egy 26,965-27,405 MHz kozott miikodo 40 csatornas AM-es mobil gepet nyerhetiink. Az ado kimeno teljesitmenye 4 W (13,8 V-rol), a kttszer- transzponalt (10,695 MHz 6s 455 kHz-es KF-ek) R F elofokozatos vevo erzekenyse- ge S pV alatti lesz.

A panel kapcsolasi rajzat a 254-255. oldalon lathatjuk.

Harom kristalyos rendszerii, es a PLL-OZA nevii CB 6s FM ado-vevo celok- ra kifejlesztett IC-n alapul. Egyes panelek- be a pin-to-pin megfelel6 Motorola gyirt- many6 MC 145 109 vagy 760 136 tipusjelo- lesii PLL tokot iiltettek be.

A PLL-OZA IC ,,labfunkcioi" a kovetke- zok: 1. + tapfesziiltskg (+4,5 V. . . + 12 V). 2. a z9-1 osztasszamig binarisan beallithato programoszto jel bemenete. 3. a referencia

oszto bemenete. 4. a ,,lCpestavolsagot" val- t6 bemenet. Az ide juttatott ,,I" szint vagy szabadon hagyobb lab 21°-re, ,,Ow szint 211-es osztasra allitja a referenciaosztot. 10,24 MHz-es referencia kristalyt hasznal- va (X103) a 10 kHz-es Iepkst iires labbal Crhetjiik el. 5. A fazisdetektor kimenete, ennek szurt fesziiltskge hangolja a VCO-t (D101). 6. ,,lock det." kimenet magas szin- tet ad, ha a PLL stabilizalodott. 7-15. a *

programoszto binaris kodolo bemenetei, a 7. lab a 28 a 1 5. lab a 2O ertkknek felel meg. 16. lab az 1C tapfoldje.

A szintkzer VCO-ja (4101) a CB-sav felett 10,695 MHz-cel hangolhato. Ez a jel taplalja az elso vevokeverot (TI 11 szekun- dere) es az adokeverot is (Tl 11 primere- rol). Az adasi frekvencia eleresehez a VCO frekvenciabol le kell vonni a 10,695 MHz- es ofszet rezgtst (Q109) az adokeveroben. A 10,24 MHz-es referenciafrekvencia (41 17 es 4104) a PLL toknak (3. lab) 6s a masodik vevokeveronek sziikstgeltetik. A szintkzer harmadik kristaly oszcillatora- ban Q105 egy 11,8066 MHz-es kristalyt a harmadik harmonikusan rezegtet. A PLL keveroje (4102) ezt a 35 MHz-es jelet le- vonja a VCO 37 MHz koriili jelCbol. A Q103-as elvalaszto erosito ezt a 2 MHz koriili frekvenciat a PLL IC programoszto jelbemenetere kiildi.

Addfokozat:

A Q110-es adokeverovel indul, aminek kimenettn az L,,,, L,,,, T102-es sivszuro az f,,,-f o,ze, frekvenciakat engedi tovabb. Ezt a 27 MHz-es CB savu jelet a QI 11-QI 13 adoerosito emeli 4 W-os szint- re. A PLL IC ,,lock det." kimenete Q1 1 1-re hatasos. A modulaci6ba a ,,C" osztalyu meghajtot (Q112) es vkgfokozatot (QI 13) vontak be.

Az antenna kimeneterol kap jelet a Dl l 2-es RF,, detektor. Az indikaior muszer kittrese adaskor RV104-gyel allit- hato.

Az adovtgfok illeszto-szurojen athalado antenna jelet C,,, csatolja az AGC-zett R F eloerositore (41 14). Az itt lev6 Dl07 az adaskor ide jut6 R F jelet limitalja (nincs antenna atkapcsol6 relC). A QI 15-0s elso vevokevero is AGC-zett, a kollektoraban lev0 L,,,, T106-os csatolt kor 10,695- MHz-en jar. A masodik vevokeveroben QI 16-ot dibdakint hasznaljak. A CFIOI- es Murata CFU455H tipusu keramia szu- ro 455 kHz-en allitja be a vevo shszelessk- get. Ezt kijveti az AGC-zett 4118, Q119-es K F erosito fokozat. T109-es utold K F transzformator taplalja a demodulator t s AGC/squelch jel kdpzo Dl 10-et, Cs a D109-es S mero detektor diodat. Az S indi- kator RV103-ma1 ,,hitelesithetoW. Dl08 az ANL aramkor diodaja.

2SC 1687 2SC17GO -3

75A080 panel

Varia Butorbolt, Budapest VII. ker., R6zsa Ferenc u. 4-6. Horizont elemes szakbolt, Budapest VII. ker., Hutyra Ferenc u. 9/b

R4ka elemes szakbolt, Budapest VIII. ker., Baross u. 75. BUBlV Mhrkabolt, Gyula, Felszabadlt6k u. 79.

BUBlV birtorcualon, Eger. Dob6 t6r 8.

Budapest, VI., N6pkijzt6rsadg 6tja 2.

Telefon : 117-090

Jegyezze fel telefonszimainkat !

Rovid mliszaki 6s kereskedelmi informici6val szivesen i l l u n k rendelkezbs6re

11&469 Deprez thblamfiszerek 321-91 6 Oszcilloszk6pok, t6rer6ss6gm6rilk, Digitalis tablamfiszerek frekvenciamerak, rezghstechnikai Hordozhat6 6s precizi6s egyen- m6r8miiszerek 6s vdltakoz6 iramri volt- 6s ampermerak

31&194 Akusztikai mfiszerek, r M i 6 6s TV

319-580 Ligyvasas tiblamfiszerek szervizmiiszerek, tapegysegek

Villamos teljesitmbny- 6s teljeslt- m6nyr6nyezd (Cosp) m6r6k 313-94 AF 6s RF generitorok, digitdlis

voltm6r6k, anal6g 6s digitalis multi- 313-561 Vezetkkbontis n6lkul m6ro meterek, univerzilis k6zimu"szerek.

miiszerek, lakatfog6k Atviteltechnikai m6rilmfiszerek FoldelQ hurok ellenillhsa, valamint drint6sv6delemi rn6rbmGszerek, szigetel6svizsgil6k 31 3-43 Magfizikai m6r6mUszerek

Reszletes muszaki es kereskedelmi megbeszelesre

szivesen varjuk szakosztalyunkon Cimunk:

Elektnniktts mtirihiiszerek oszthlya

Budapest, Bajcsy-Zsilinszky J t 37. 1065