1970-es rádiótechnika Évkönyve.pdf

RADIOTECHNIKA EVKONYVE

Szerkesztette :

Stefani k P61 foszerkeszto

okl . vill . mdrnok H.A 5 BT

. Irtkk:

BatBri Jcizsef okl . vill . mdrnok

Dercsdnyi Tam& hirad6stechnikus

Fiber JBzsef HA 5-019

Fuvesi Gyula ny . foszerkeszto

Ferenczi 6d6n okl . vill . mdrnok

dr . Gschwindt Andris okl . vill . mdrnok

Gyenes Gyula okl . vill . mdrnok

Hetdnyi Lbzl6 okl . vill . mdrnok H A 5 BK

Hidvdgi Tibor okl . vill . mdrnok H A 5 BB

Lciska Pdter okl . vill . mdrnok

Martinovich Tam& okl . vill . mbrniik

Mocsiry Gibor uzemmdrnok

Ndmeth Jinos okl . vill . mdrnok

Pap JAnos Qjshgirb

Pdcz K%roiy hiradbtechnikus

R6zsa S5ndor okl . vill . mdrnok

S%ska Z o l t h H A 3 GG/5

Somos Jinos okl . vill . mdrnok

Stefanik P%I okl . vill . mdrnok H A 5 BT

Szl%viknd Hamza h a okl . vill . mdrnok

Tolnai Tibor okl . vill . mdrnok

Eldszo .............................................. 3

-- ..................... Amatdrokdl nem amatdrtiknek 4

..................... 22 Crdekes tranzisztoros kapcsolb 11

Hiz i sttidib hdzi kCszit6se ............................ 23

Tranzisztoros rnagnetofonok kapcsd6stechnlkija ........ 51

8 mm-es amatgrfilmek szinkron hangositha ............. 65 .................................... Hdzirnindenttudd 79

M6reteniink! ....................................... 93

................................... Arnatdr mCretezCs 105

. Amatgr antenn6k .................................... 113

..... Amatdr 6s N sug6nezetd antenn6k 6s azok mhr6se 123

..................... Delta-A amat6r ad&vevb k W u l i k 127

.................................... A uodilatos jelek 139

KCtszer transzpon6lt vevd a 144 MHz-es arnatdr sivra .... 141

Tranzisztoros vev6 00 rn-es arnat6r sivra .............. 145

.......................................... CQ de HA 146

.............................. Antennailleszt6 egysCg 148

....... KCt ferrorezonancib hi16zati feszultsCgstabilizitor 149

................................ KFhangol6generitor 153

................ Impulzurrendszer(l fesziiltsCgstabiliz&tor 1%

................ Oj megoldisti kereszttekercseld gCpek 159

....................... HirktizlCs mestershges holdakkal 165

................................. Otletek innenonnan 169

..................... ZX 14 W o s ..Hi.FiM sztere6 erdsitg 174

............................... 12 W-os ..H i.FiW edsft6 183

.............................. 8 W-oo ..H i.Fi" er&lt6 189

.................... MLisorvevd ridi6k6szulCkek Cpit6se 192

............................. ..LIDO" t b k a r i d i i csalU 202

. ............. ............. Az R 5932 t ip sztere6 r id i6 ; 209

...................... Az ORION AT 848 TV k ~ z i i I 6 k 202

A VT Olympia tipush TV vevdkCsziil6k ................. 224

.. .............................. Fhlvezetd minilexikon" 230

I Kih: Ifjldgi Lapkid6 Villalac Budapest. VI., R i n i u . 16 . A kiad5s6rt fdel: T6th L&sd6 i- I

l s m a eltelt egy erztenda es mi ujra orommel koszontjuk olvasoinkat evkony- vunk megjelenese C az iijev alkalmab6l.

lmmaron harmadizben jelentkezunk - dicsekves nelkul mondhatjuk - nep- szeru" evkonyv kiadvhyunkkal, ugyanazul a remennyel, izplommal 6s c6lkitu"- zbsel, mint mar ket izben, hogy vajjon sikeriil-e iden is megnyerni az ezerarcu Otvas6 tetszeset b kielegiteni igenyet.

Multevi kiadvanyunk eloszavanak vegen keressel forduitunk olvas6inkhoz: irjak meg velemenyuket, otleteiket es javaslataikat, hogy azokat az idei evkonyv assze- allltisanal figyelembe vehessuk. Most ezciton is koszonetet mondunk azoknak az amatortirsaknak, akik munkijuk mellett - mozgalmi es szakmai szeretetbol inditva - idot szakitottak az Irksra, hogy ezzel egyreszt batoritsanak, biraljanak, de ugyanakkor segitsenek i s bennunket. A konyv elkiszit6se sordn ezt mindig ireztiik, koszonet Cte!

Mit tartalmaz az hvkonyv - 1970? A bagyomanyokhoz hiven most is ki3zoIjuk a legujabban megjelent radio

es tv vevok6szulekek leiraskt es kapcsolbat. Ugyanakkor e gyir i keszulek leir irok mellett olvas6ink keresere - viszonylag nagy terjedelemben -foglalkozunk a hazilag, amatiireszkozokkel elkeszitheto miisorvev6 keszulekkel is. E fejezetben szem elott tartottuk a fokozatossag elvet 6s olvasbink, az egesz egyszerii k6tcsoves kesziilekleirast61 kezdve a minden igenyt kielegito nagyszu- perig sok epitesi tanacsot talalnak.

lgen nagy az CrdekliidC a hangerositok irant is, melyek az elmlilt 10-15 ev soran miiszaki-technikai szempontb61 szinte a tokeletessegig fejlodtek es csaknem minden igenyt kielegitenek. ks itt elstisorban nem az ut6bbi evekben felka- pott beat zenekarok mindentelsopro hangorkanjit eloillit6 es dobhartyat repesz- to erositoire gondolunk, hanem foleg a zeneigenyes kozonseg kivansagat kielegito minosegi Hi-Fi erositokre. Ezt a celt, egyreszt a mliltevi ,,Hazi sttidio - hdzi kiszi- t6se" sorozatunk folytatbival, masreszt az ugyancsak amatiir eszkozokkel meg- epitheto, a szerzok altal elkeszitett minosegi mono- es sztereosrosito leirisok kozreadasaval kivanjuk elerni.

,,Amator" rovatunk ismet igen gazdag tartalmir. ~sszel l l i t isanal figyelembe vettuk amatormozgalmunk egyre fokoz6d6 igenyeit, az MHSZ es a MRASZ elerendo celjait. ,,MCretezisi fejezete" megtanit on6116 szamolasra, az egyszeriibb aramkorok meretezesere. Az ,,Antenna - szamitds 6s a mirh" cimu reszt - biztosak vagyunk benne-sok tv amat6r tarsunk is tobbsziir atfogjatanul- manyozni i s az ott szerzett tudast hasznositani fogja majd a gyakorlati 6letben is.

Az iirkutatissal es mesterseges holdakkal kapcsolatos kerdesek - kiilonosen most a Holdra tortent leszallis utan - minden ember fantiziajat izgatjak es megmozgatjak. Bennunket, rMi6amatoroket elsosorban 6s erthetoen a kerdes hiradastechnikai vonatkozasai erdekelnek.

Hogyan es mikent tortenik az igen nagy tivolsagh r6di6 es t v 8sszekottetesek megteremtese, milyen mesterseges hirkozlo holdak keringenek a fejiink felett tobb 10000 kilometer magassigban, hogyan lithattuk peldaul a Mexik6i olimpia esemenyeit ,,egyenesW adisban, melyeket Cppen a mesterseges hirkozlo holdak segitsegevel kozvetitettek.

Az otthonat ,,elvar6zsolt kastellya" atalakitani akar6 amatorok reszere kozol- juk a .,Hdzi mindenttud6" cimu cikkunket. E cim persze egy kicsit hangzatos, mert a varazslat helyett nagyon is praktikus dolgokr61 van szo. Tobbek koziitt arrbl, hogyan oldjuk mega vil6gitisautomatikus ki-, bekapcsolasat, az ajt6k elektromos . bezirasat, illetve nyitisat, vagy mikent keszitsunk ,,betBr6jelzotg'. A leiras mind- ezen muveletek elvegzesere kidolgozott iramkori megoldasokat tartalmaz, de emellett sok-sok otletet ad 6s egy kicsit bevezet az automatika birodalmaba is.

A sok otletet, tanicsot 6s tippet ad6 ,,trdekes tranzisztoros kapcsoldsok" szellemes aramkori meeoldisokat tartalmazo leirisa most sem maradt k i konvviink- b6l. Ugyancsak szakembereink ,,repertoirj6tss akarjuk gazdagitani az ,,&letek innen-onnan" cimii. a nvakorlati kivitelezest menklinnvito osszeallitisunkkal.

E t6mikkal kapcsoi&ban nihany sz6t szeret&nk si6lni az alkatresz kerdesriil. Sokszor 6s nvilvin evkonvvunk olvasba kozben is felvetodik maid a kerdes: kozoljiink e kkf i i ld i kapcsdlds megoldasokat nilunk nehezen beszerizhetd alkat- rbzekkel. Sok olvas6nk ir ez iigyben levelet is szerkesztiis~niinkhoz. felteve a ker- ddst: minek kiizliink olyan kap;solbst, amelyhez irgysem l<het alkktrbzt beszerezni? Egy-egy j61 sikerult keszulCk vagy miiszer leirba, mely megval6sithatatlan afenti ok miatt, csak bosszantja az olvas6t. Ezt j61 tudjuk magunk is, mert hason16 ,,cipobenW jarunk, de-6s itt kell feltenni a m i kerdesiinket: vajon elmaradha- tunk-e a korszerii technikat61, az CjszerCi megoldasokt61 amiatt, hogy idiilege- sen nem lebet egy-egy alkatreszt beszerezni? Nyi lv in nagyon helytelen lenne! Lest kell tartanunk a korral. mert a iovonkrol van sz6. elore kell 16~nunk 6s nek megillni. gppen ezen indok alapjir; tali1 a kedves olias6 kiinyviinkben ilyen aramkari menoldbokat melvek lehet. hoev csak idovel. de felt6tleniil hasznira , ... vilnak rnajd ;zakember&inkiek.

Befejezbul ismet azzal a keressel fordulunk olvas6inkhoz. hogy mint a multban o h sokszor, a jov6ben is segftocnek benniinket, mondjak el v6lemenyuket kony- vunkrol, kiizoljek klvinwigaikat, hogy az o lvad es a szerkeszto egy 6v fnlnva ism& egyetertbben talalkozhasson.

Eredmhycs amot6rmunk6t 6s boldog Cj ivet kivdn

Stefanik P11 okl. vill. mdrniik HA 5 BT

- nem amaf oroknek Furcsa kezdet .'. . O t t iilt a Csbzlr . . . Q haj6ban nem h6t csillag volt a diad6m - ahogy valamikor Villon mester meg6nekelte azt. De 6rdeklMd

k6t szeme ann61 inkibb ail logott Q hallgatott okosan, bijl-n. mert a vale szemben 6116 Professzor valami furcsa, rendkivuli, mlij v i l b szuletQ6r6l mes6lt neki. Okos szavai nyomin izgalomba ji iK a C&z&r! Hogyne jott volna izgalomba, hiszen ha igaz az, Pmit okos aIattval6jr. ez a Wcs varClzsl6 mond, azt jelenti, hogy min- denutt ott lehet, ahol a& akar, kez6t .,kinymlijthatja" sz6s 6s ezer kilom6terre is.. . h a bi5lcs Professzor, mint mindig, most is igazat mondott !

,,A lefolyt 6vszdzad (XIX. szd. szerk. megjegyz&e) utdsd k t t &tizede gazdag termbsel dldotta meg a physikai tudomdnyok birodab mdt. Az elektrom tiinemtnyek tana 6s gyakorlati alkalmazdso dridsi ICp&sel jutott el&. A d g i elmbleteket i jak vdltottdk fel 6s fontas gyakorlati olkalmazdtok, mint a Mhtgen-ftnyk6pez6s 6s a szikratdvlrd f6nyuen igazoltdk a tisztdn tudomdnyac kutatds gyakorlati brtCkCt." Igy fllzte gondolatait Q szavait A. Slaby tank, amikor a n6met

csQzlr el& e l b d b t tartott a szikmthvfr6r6l. Szavai orokbe maradtak r ink a Franklin Tirsulat i l tal 1912-ben kiadott kony- vecskeben, melynek clme: ,,A szikratdvlrd". Atdolgozta A. Slaby eliiadba ut6n Kreuzer GLza m6rnbk.

Slabyt a r6di6 Qttordi k U z M tartja nyilv6n a tiirt6nelem. Tudo- mbnyos alapokon 6116 zseni6lis kovetkeztetkeit 6 elbrel6tiritt, melyeket az 1900.a~ 6vek elej6n tett, elskorban az amatdrok ip zolt6k 15-20 6v mmlilva, mert e lWk6ban tobbek kozott a kUvet- kezdket mondotta:

,,. . . Ezen eleny&zbu, kisrn6retti hulldmok rn6gis dridsi tdvolsdgra elvhdomlnak Q eztrt indokolt azon remCnystg, hogy az elektromos rezg&ek hatdsdt nagyobb tdvolsdgra sikeriilend kiterjeszteni, ha r6videbb hulldmhosszakat fogunk el6dllltani . . . . . . A szikra elektromos vibrdti6ja megremegten' az ttertengert.

melynek hulldrnzdsa kiterjed a vildgffrbe (I). Mink1 nagyobb a szikra frequenczidja, anndl rwidebbek az 6terhulldmok. A szikra alto1 el& idCzett 6terhulldmok, melyeka Hertz-fCle hulldmoknak is szokds nevezni, anndl nagyobb tdvolsdgra hatnak ki, menntl jobban kazeled- nek a ftny r6vidhulldmaihoz."

Unvanebben az el&adksorozatban, vbolva a dr6tn6lkuli t6vir6 fejl6&s6t, o legnagyobb thrgyilagossAggal, a tudom6nyos 6rdemek elismerQ6vel 6s lelris6val felsorolia a r idi6 Qttbrdit: Feddenent, Thowont, Faraday. Mamellt, Br;nlyt, Hughest, Lodget, Tuldt. Arcot, Righit. Popoff-ot b Marconit.

E nevek hallat6ra sok olw6ban nyilvhn felmeriil asokat vitatott k6rdQ: Popov vagy Marconi?

Nos, Slaby tanir eliiad6ssorozat6bzn erre a k6rdQre teljesen egy6rtelmG v6laszt adott. Mint m i r emlltettuk, a khyv ndlunk 1912-ben jelent meg, melynek 69. oldal6n a kovetkezdket olvashatjuk, id6uuk: ,,Az elektromos sugdrzds torvtnyeit Hertz dv tn 10 tv 6to ismerjiik.

a koh6rer tulajdonsdgaIt f890-ben fedezte fel Branly. A koherert gyakorlatilag P o p o f f a l k o l m a z t a 1 8 9 5 - b e n e l 6 s z o r zivatari kisiil6sek regisztrdl~itdra. A z d 1 t a 1 a a 1 k a 1 m a z o t t f o g a d d k 6 s z i i l t k e l v b e n a z o n o s a z z a l , m e l y e t k t s b b b M a r c o n i a l k a l m a z o t t . Marconi legnagyobb 6rdeme abban dll, hogy a k&ziileket gondacan dtdolgozta a praktikus

telegraphb szdmdra. KisCrletei kiizben felfedezte a fiigg6lyesen pola- risalt elektromos hulldmok csaknem hatdrtalan tdvhatdsdt."

es a 74. oldalon : ,,Ugyancsak megjavitattdk a vev6 indikdtort is. A P o p o f f - f 6 l e k a p c s o l d s n d l - m e l y e t M a r c o -

n i i s h a s z n d I, a relais dramkor6t a kopogtatdnak a koherer cs&e vald Wse szakitja meg . . ."

A ket id6zet - melyeket 8gy gondoljuk nem kell kiilon kom- mentilni - minden k6tdget kizdrolag Popov els6bbsCgCt bizonyitjdk, de ugyanakkor tirgyilyosan elismerik a praktikus Marconi 6rde- meit is. A hitelesseg c6ljibo1 mell6keljiik az id&& fbnyk6pkt is.

Az emlltett konyv 116. oldal4rol szeretnenk id6zni m6g nehiny sort, mely arr61 szol, hogy mikent fe j l ao t t a hivatalas hlrkozl6s. milyen nagy figyelmet szenteltek ennek a hivatalos szervek 6s milyen mbdon kapoolodtak be az 6terbeli munkiba az amatarok. Ussuk az id6zetet : .

.,Az 191 1. 6vi amerikai tiirveny rendkiviil szaporitani fogja a hajd- dllomdsok szdmdt. Az Amerikai nyilvdnos dllomdsokat zavarjdk a nagyszdmu amateur dllomdsok. New York kozelCben 500 amateur dllamds van."

Szdval az id6zet szerint m6r abban az iddben, tehit 1911-ben!, megjelentiink mi is - ,,az amateurok" - szinte tgyiddben a drot- n6lkiili hirkazl6s megsziiletQ6vel - Q rogton elkezdtiink zava- rogni. (Ezt a jo tulajdonsigunkat, ugylatszik mind a mai napig megariztiik - hila a j6 istennek!)

Minden esetre sz6p kis bemutatkozk! De az6rt ne veszitsiik el eghszen csiiggedbiinket, mert 6ppen ennek a ,,zavargknakW a kovetkezm6nye-k6ppen fedeztiik fel, jobban mondva fedeztettek fel veliink a ,,tiszteltW hivatalos hatbigok a rovidhullimok biro- dalmit, amit mi Llagon feliili IelkesedQsel, szorgalommal 6s sziv6ssiggal el is v6geztiink - m h k javira 6s hasznira! Mert azt mondanunk sem kell, hogy a nagy ,,bizonyassig" udn, mely- lye1 az addig hasznilhatatlmnak mondott rovidhullimok rendkiviili elanyeit bebizonyitottuk, oaknem kiebrudaltak benniinket a rovidhullimci savokbol. A,,csaknem"sz6cskajelenti azt a nehiny, szilknek is alig mondhato sivreszt, ah01 mint ,,megt8rtekW kielC gfthetjiik srenved6lyiinket. tanulhatunk 6s hasznot hajthatunk a tirsadalomnak, melyben dliink. De ftlre bdnat, fClre bli! - ne keseregjiink a multon, inkibb

annak dicras6g-lapjait lapozgatva eml6keniink. . .! A korabeli ir6cok a hirom elektr6dk r i d i k d , a tri6da fel-

fedezQ6t tekintettbk - helyesen - fordulopontnak a hiradb- technika tort6net6ben. Az amerikai LeedeForest, illetve azosztrik Lieben tdilminya milszaki forrodalmat jelentett a maga kordban.

Nekolny Kurt az elsd magyar di&matBr, a magyar r idi6 amatdr mozgalom tiszta szlvil, lelkes szervezBje 1927-ben ,,R6vidhulld- mak" cimli ir;isiban igy ir err61 a forradalmi viltozbrol:

..Evvel az 6vvel kezd6dik a rddiotechnika diadalmenete. Az elektron- cs6 hallatknul intelligens idedja, mintha tulemelte volna a rddidtech- nikdt egy nagy fejl6dCsi akaddlyon. A cs6 rendkiviili, sokoldalci alkal- mazdsi lehet6sCgei. mind az ado, mind a vev6 technikdt fejl6dCsCben a IegermCkenyebb mddon befalydwlta Cs azt a vdrva ihajtott eszkazt adta a technikusok kezCbe. amely cigyszbfvdn egy csapo'sra megoldotto a majdnem tetcz8eges frekvcncidjli csillapitatlan rezgb el&llitdsd- nak p r o b l ~ d j d t addktsziilCkeknQ, vev6ktziilbkekn6l pedig az erkez6 gyenge jelek er6sitCshek feladatdt majdnern hatdrtalan Cdkig.

Elektmncs~ves kCsziilCkekke1 a vezetCkn6lkiili telefdnia is idedlisan jo megolddst nyert 6s egv Cvre rd 1912-ben a rddicitechnika feiletts6ee h 6 r dyan magas fokoibrt el, hogy a felszinre keriilt adm;nkztra& - 6s jogi prob16mdk sziiks6gess6 tett6k az els6 nemzetkozi rddio kongresszus egybehivdsdt, mely 200 m-t61 husz kilamCter hulldm- hosszig rendet igyekezett teremteni oz bterben."

b ami amatar tart6nelmi szempontbbl rendkiyiil jelent& ese- meny, i d h i i k a cikkbal:

.,E konferencidn egy sajdtos k6rveny is tcirgyalds old kerult. Ame- rikoi fiatalemberek: az e I s 6 a m a t 6 r 6 k awal a ktrtssel fordul- tak ha~dgaikhoz, hogy kizdrdlagosan kisCrletek r6sz6re hatdroltas- s6k koriil6s tartassCk fenn egy kiil6n hulldmteriilet, amelyen szabad- szorgalomb61 munkdlkodhatnak. A konferencia ily c6lokra az akkori- ban teljesen hasznavehetetlennek vClt 200 m-en aluli teriiletet utalta ki, abban a feltev6sber1, hogy igy a k6rdCst egyszer s mindenkorra n elinteztek a. A szikrainduktar, Geissler-cs6 6s Leideni palack-kiser- Ieteket mcgcint fiatalemberek ldzas ambicibval vetettek rd magukat e vonzd Ijj birodalom megmunkdlasdra. 191Cben H i r a m P e r c y M a x i m megalakitotta 3500 taglitszdmmal az ct A m e r i c a n R a d i o R e I a y L e a g u e >>-t, mely u6vetsdges egyiittmCkiidCsbe tomoritette a fiatal munkakedvet . . ."

Mi lett ennek a sz6vets6ges egyiittmiiki5dCsbe tomoritett fiatal munkakedvnek a kovetkezm6nye? ld6uiik tovibb a cikket:

,,. . . 1920-ban a tudomdnyos koriik csoddlkozdsdra kiilonos hirek kezdtek terjengeni, hogy amerikai amat6r6knek sikeriilt vdna hihetet- /en kicsi energidval az 6 r6vidhulldmu birodalmukban hihetetlen nagy tdvols'gakat igen jd hangedvel dthidalniok. Az ARRL 1921. 6vben 1. P a u I F. Go d I e y tagjdt kikiildte Skkidba, hogy onnan figyelje az amerikai amat6r6k magdndllomdsait. Godley 27 ily dllomdst tudott

Tekercsek, fix 6s fargd kon denzdtorok a .,hCkorbbl"

5

ot t az ocecinon at megallopitani b erne t h y r e a tudomanyos k6r6k is kezdtek komolyon felfigyelni az igy bimnyitott uj csoddkra: a rovid- hullamokra, an6lkii1, hogy egyel6re sikeriilt valna megtalalni a meg- lep6 jelens6gek magyorazatdt."

Tehat 1920-21-ben mbg nem ismertek a hivatalos ,,tudominyos korok sem a rovidhullamok t i t ka t , azok ter jedCi tulajdonsagait. Ezert i r ta Nekolny:

.,A radiotechnika, de k i i lMsen a rovidhull6mok technikaja, mint a legfiatalobb ago egy fiotol, CleterL b remenyteljes tudomanynak, ma meg fejl6dbben van, de mdris oly hollatlan eredmenyeket produ- kalt, amelyekre oz egbz mu"ve1t emberiseg felfigyelt. Annak lehetkege, hogy egy ordnylag egyszeru" berendezbsel, csekdly energicival okdr o lakasunkbdl bdrmikor o foldgomb barmilyen pontjdval Crintkezest teremthetiink, hogy egq tudomanyos expedicid, egy kis hordozhato kCziilCkke1 okar o jegmez6k elszigeteltsegeb61 dllonddan fenntorthat- jo az osszekottetest o civilizdciovol, mar mago'bon oly nogy eredmeny, hogy jogosan innen varhatjuk oz emberiseg egy r6gi almdnak meg- valosulasat: o ternek lekiizdes6t a gyakorlati Cletben.

Amit i t t ~sszedllitottunk, dttekintbe a moi helyzetnek sok jelenseg meg tisztazasra szorul 6s sok ezer ember Iazason dolgozik e teriileten. A mai tuddsunk e hotarszelen keres tij utakat, omelyek o legkozelebbi jov6ben a nagy meglepetbek uj foldjet fogjak feltcirni."

Igen, sok ezer, de batran hozzatehetjuk, hogy sok-sok tizezer ember dolgozott, tanul t onszorgalombol a megismerb vagyatol hajtva, hogy egyre kevesebb ismeretlenseget jelentij feher fo l t ektelenkedjek az emberi t u d h nagy atlaszan. Valoban a korabeli t u d h hatarszeleit 6s mezsgyeit ,,rottak", elBszor csak tapogatozva. de mindig el6re n k v e 6s haladva, soha vissza nem riadva a megpro- baltat istol, az esetleges kudarctol. KesBbb egyre bitrabban, a keserves munkival es veritekkel megszerzett t u d i s birtokaban, mindig csak elbre 6s felfele mig el nem ert6k o csillogokat! E kifeje- zest azt hiszem senki nem erzi ures szoviragnak, vagy frazisnak, m e n mar a mi eletunkben v a l b i g lett .

Azonban azt is meg kell mondani, hogy ez az u t nem mindig vezetett viragos palmaligeteken keresztul. A technikai - miiszaki problemak mellett , hogy ugy mondjuk ..adminisztrativ, jogi k6r- desek" is nehezitettek az elBrehaladist b a munkat. Mint mar le i r tuk, az 1912-ben megtartott r U i o kongresszus meg csak a 200 meter-husz kilometeres savokban ,,igyekezett rendet teremteni". Ekkor kaptak meg az amatdrok kiserleti celra a 200 meter alatti savtartominyt, melxnek hasznilhatos&g.gl eppen az 8 kiser- leteik b izonyi tot t ik be. Es ezutan . . . igen, ezutan megindult a harc az lij hullimsavok b i r tok lha6r t , melynek soran a hivatalos szervek majdhogynem ki t i l to t tdk az amatijr a l lomhokat az dter- bol. ,,Az Amat6r" cimii szakfolyoirat 1933. mircius havi szamaban igy i r er rBI :

,,Az 1927-es Woshington-i radio konferencio egyik fontas pragrarnja az a m a t 6 r o k j o g o i voltok. Azoke az omat6rok6, okik furtak. farogtok, kesziilekeket szerkesztettek es kesziil6keik segitsegevel az egesz foldon hollattak szovukot. Az amat6rok legnagyobb szbzoldja az Egyesiilt Allamok hivatalas k6pviselete volt, amelynek szonokai volosagos dicshimnuszt zengtek a mozgalom erteker61. Sok allam ellene volt, n 6 h d n y a n m e I I e t t e, kozottiik Magyarorszag is. Meg is kaptak jogaikat, melyek azdto is o madridi konferencian meg- er6sodve valtoz~tlonul megvonnak. Az Egyesiilt Allamok hivatolos apparcitusa tudto, hogy miert tette,

omit tett. Nagyon jdl emlekezett az 1917-es esztend6re. amikor az USA belbpett a vildghdboruba b omikor a megnovekedett haditenger6 szet, hojazcis 6s szarozfoldi hodseregiik egyik legnogyobb gondja az volt, hogy honnan vegyenek kikbpzett radiosrakembereket, mert a technikai problemdkat rendkiviil gyorsan megoldottdk, dm k ikeezni , arro id6 lcelfett . . . Es ekkor az omat6r egyesijlet elnokkt a hodiigy- miniszter nwgcihoz hhiotta . . . b . . . k& hCt alott 3000 kitu"n6 szakemberiik vd t . Id emlekeztek orro is, hogy nagy nemzeti kataszt- rdfdk ide jh , mint a Mississippi arodcito. a floridai ciklonok, foldrengb'

sek eseteben, mikor a z o s s z e s 6 s s z e k o t t e t e s e k e I s z a- k a d t o k , a h i v a t a l o s r a d i d c i I I o m a s o k C i s , a td jk - kozodds 6s mentes eels6 draga perceiben es napjaiban m i n d e n h i r- s z o I g d I a t o t o z a m a t 6 r o k I a t t o k el."

Ugyancsak ,,Az Amot6r1'-ben olvashatunk az 1933-ban megtartott madridi konferenciarol egy orvendetes h i r t ,,Az Amat6rok modridi sikerei" cimen.

,,Visszakaptuk Lszes rovidhulldmti sdvjainkat" - foglalja ossze tomoren a lenyeget a cikk alcime, majd igy i r :

..Az emlekezetes 1927-es washingtoni konferencio, mely els6izben . ismerte el nemzetkozileg az adoamat6roket es ertekes munkdlkoddsu- kot, mint ismeretes, 6 savot osztott ki amot6r kiserletek 6s amot6r erintkezesek lebonyolitrisaro. A savokot, sojnos, a kCt evvel kbs6bb Hcfgaban megtartott megbesz~lQeken. amelyekkel, Anglio kivetelevel, majdnem oz osszes eurdpai allam ozonositotta mogat, er6sen megnyir- baltak, a 160 meteres savot teljesen eivettek t6liink C hivatalos kiser- leteknek odtak at 6s oz onnyiro Crtekes 6s telefoniara kedvelt 80 meteres bond-MI csak sovany 100 kilociklust 3500-3600 -ig (85, 714- 83,334 d t e r i g ) hagytdk meg nekiink.

Az I n t e r n a t i o n a l A m a t e u r R o d i o U n i o n (K. B. Warner), az RSGB (Watts) es Hollondio (Botje) hathatos felszolalaso olapjan (amelyet az Egyesiilt Allamok kevisel6je nagyon tdmogatott. de a legtobb eurdpoi nagyhatalom, koztiik kiilonosen Anglio 6Francio- orszag, ellenzett) a nemreg lezart

m a d r i d i k o n f e r e n c i a n v i s s z a k a p t u k a z osszes e r e d e t i amatorsavjainkat."

ES ez volt o lenyeg! - mert az amatorok t o v i b b fo ly tathat t ik a maguk szorakozhara, de a tarsadalom nagy hasznira is kiserle- teiket. A radioamattirmozgalom ezutan merfoldes leptekkel haladt elore. Nehany 10 esztend6 alatt miiszakilag, szervezetileg is nagyon megeriisodott. l j jabb es tokeletesebb technikai megoldkok- kal az amatorok egyre nagyobb tavolsagokat hidaltak it 6 egyre uzembiztosabban, tudatosabban valositottak meg osszekottetbei- ket.

Napjainkban pedig mar tobb mint 400000 amot6r ,,dongeti a rezet", azaz nyomja a bi l lentyi i t , keres ujabb 6s ujabb partnere- ket es baratokat az Bteren keresztul. A radioomat6iik igen jelent6s szerepet jatszottok - kulonosen a r id ioz is kezdeti szakaszin - a hirkozles fejlesztQeben, nevuk o t t fog szerepelni mindig a radio- z h tor tenetet leiro konyvek lapjain C e lapok dicsosiges tet tek- . rol 6 szereplesriil fognak majd szolni, melyek e lo t t az utokor meghajtja az elismeres zdszlajdt!

A r i d i o z h 6s a radioamatormozgalom szi i letbevel C fej l6dCe- vel csak nagy vonalakban foglalkozhattunk, hiszen err61 koteteket lehetne (talan kellene is ! ) irni. De ugy gondolom, hogy a kedves nem ,,amator" olvaso ezek utan arra is kivancsi, hogy vegeredmenyben hogyan is dolgoznak az amatorok az eterben, miben i l l munkaiuk?

Az e i o z ~ e k b e n mar leirtuk, hogy a kulonboz6 nemzetkozi r i d 6 konferenciak az amatordk sz6mira menhatirozott frekvencia tar- tominyoka t jeloltek ki, melyek ma is l rv4nyben vannak.

E frekvencia savok a kovetkezok: 160 m-es sav 1.75- 2.00 80 m-es s i v 3.5 - 3.8 40 m-es s6v 7 - 7,l 20 m-es s iv 14 - 14.35 15 m-es sav 21 - 21.45 10 m-es sav 28 - 29.7 2 m-es sav I44 - 146

70 cm-es sav 420 - 460 25 cm-es sav 1215 -1300 MHz-ig terjed.

I . dbra 2. dbra

Ezenkltiil a mikrdhullimli tarton/inyban mig hhirom siv ill ren- delkabre. A felsorolt arnatdr sivokban ijjet-nappal, sziintelmiil fdyik a munka. Nincs olyan Cv-, illetve napsuk, hogy ne lehetne hallani ezer Q ezer amatdr mone jeldt, vagy fonia adb i t az bterben.

Mint k6zismert. az amatBr illomatok - a hintalos ad6k tiibb ezer wattos teljesitbCvel szemben csak igen kis energiival W-100 wattal dolgoznak. Migis k tudjik hidalni a Foldan letezd Iegna- gyobb tivolsbgot is!

Miben rejlik ennek .,titkaU? A vilaszt a rovidhul lhok terjedbi sajitossig66an kell keresni.

melyet az 1920- ivek elejen m6g a hivatalos szewek sem ismertek. dppen ez i r t enged6lyeztdk az amatBri5k rQzCre a 200 m&e- ren aluli klsirleteket. Riivid id6n beliil kiieri i l t, hogy e - koribban Hasznblhatatlannak m n d o t t - hullimdvok nagyon is hasznil- hatok. Sdt. nagy tAvolsigu. 5-10 000 kilomiteres 6sszekottetc5- sekre csakis ezek. Ugyanis addig, amig a kiizCphullimu tartominyban (1 W meter) az adbk fdleg irgynevezett feliileti hulldmokat sugbroznak (lkd. 1. dbra). melyek k i vannak t ive az Gtjukba es6 hegyek, erdBk, ipuletek elnyeld hatC&nak, ennek kavetkeztdben csak nihiny szb kilometerre jutnak el, addig a rovidhullimu addk csekily fetiiletd hullim sugirzbtol eftekintve ttrhulldmokat sugC roznak. E tdrhullimok feljutnak a foldiinket kijriilvevd ionoszfdn retegekig C onnan visszaver6dnek a foldre, kozben csak k i s d r - tdkben veszitenek energiijukb61.

A 2. dbra aeml6letesen mutatja az elmondottakat. A kisugirzott l s s szimmal jelolt hullim utjat kovetve Iithatjuk, hogy ~WZ

m b az elsd ionoszfera ritegrdl visszaverMik (csak igen egyszerG, a linyeg megbrtkdhez szuksiges magyarhtra toreksziink) Q az adoillomktol egy bizonyos tivolsigra ismit vehetb. Az ad6- i l l omk 6s a vi tel i hely kiiziitt terul el u tin. skip vagy holt z6na, ami az ibrib61 term6szetszerClen kovetkezik. A 2-es sdmmal jelolt hullim m i r nagyobb tivols&gok ithidalisira alkalmas, a mkodik retegrdl visszaverMve nagyobb tivokigra jutott el. Ebben az esetben a holt zona is nagyobb.

A kisugirzott hullimok ilyen m d o n igen nagy tivols6gra is eljuthatnak, m ig Faldiink ellentetes pontjira is, mert az ion-- fera & a Fald kozott tabbszor ide-oda verMve korulfuthatjik a Bldet. Ez nagym6rtikben f igg a visszaverd felulet mindsiggltdl (sziraz homok. sivatag, mocsans I W s rQz, tenger stb.). Nyilvin a jobban vezetd feliiletek a kedvezabek. Az i o n d r a rhtegein va16 keresztiiljutis pedig a frekvencilol 6s u ionoszfira egyes rdtegeinek ioniziln6gitol figg. A rddiohullimok terjedbenek tanulm&nyoz&a ma m k komoly tudominyiggi fej laatt , tudkok 6 jol kdpzett uakemberek v iag l l j ik torvdnyszerGsigeit. Mihden- esetre a kezdeti id6ben az amatdrok nem ismertik ezeket a terje- dQi viszonyokat, C uak sajit kisbrleteikre timaszkodhattak. E teren is eldbb szuletett meg a gyakorlat, Q uak annak alapjin kezdtek az elmeleti kdrdbeket kutatni C torvhnyszerGsigeket levonni. A legelsd amatdr nagytivolsigu un. D X ijsszek6ttetQ 1924. oktdbedben sziiletett az angol Goyder C az ujzdlandi &I1 kii- z6tt (kb. 20 000 km).

De n k u k a koribban felsorolt amatdnivok tulajdons6gait. melyiket. mikor, milyen tivolsigra lehet hasznilni.

160 m-es (riv: E skvon nilunk valamikor a kezddk dolgoztak* Mleg t i len az esti 6s djszakai orikban alkalmas nagyobb I--60 kilomQeren feliili asszekottetisre. Nyiron uak az esti 6rikban hasznilhato 100-200 kilomiterig, de ebben az dvszakban a Iigkori zavarok miatt. maidnem hasznilhatatlan. lelenlen nilunk nem en- gedelyezett siv, phig a kezd6k sokat sz8rakoztktinak Q tanul- hatninak mig kis teljesitminyG, 10-20 wattos ad6kkal is.

80 m-es rlv: Ezaz elsd ,.komoly"amat6rsiv. melyet m i r iizem- binosan hasznilhatunk nappal is 300--400 kilomiter tivolsigra. Este pedig az 1000 kilom4teres iisazekottetei sem ritka, t6li djsza- k&on pedig tengerentrili kapcsolat megteremtkdre is lehetdsig van. Nyiron ugyancsak sok a Iigkiiri eredetfi zavar e sivban.

40 m-es s6v: Ez az elsd olyan amatdr siv. amely egyarint alkalmas kozepes 5600 kilometeres Q nagy tivolsigir 5-10 000 kilo- mdteres iisszekattetbek l i t r e h o ~ i n is. Itt a nap birmelyik sza- kiban lehet talilni mon6z6 amatdroket, figgetleniil az dvszakt61. Sajnos. e sivot ma m i r uaknem teljesen elleptik a hivatalos hir- szoro illomisok, Q emiatt fdleg djf6l utin, vagy k o n reggel 3-4 6r i ig lehet m i g valamit ,,zavartalanulW dolgozni.

20 m-es s5v: ,.A2 amat6rdc nagy citja" - fgy nevezik egymk koz6tt az amatbrok ezt a sivot, mert ez az igazi nagytivok&u D X -

kzekot te t&ek sivja. Tavasszal indul 6s egQzen &z vtgi ig alkal- m u OX osszekattetQekre, kiil5nbijzd irinyokban a napszakt61

QSL lapok vil6g minden tAjijdr61

Franz Joseph Land

UA~KED - I I

TO W A C&t UR RST SG g ON ~ Y M C eY ON 93./3. 1961 AT 11 03 GMT QTH

- OR +, b . 2- P*

S zovjetunid

YOSlHlRO HtROSE TO RARIO&& B-?- lZUMl KEEN 4-1 MlNAMlHAMA

OTARU JAPAN

CONFIRMING QSO AT SJ!/ . - GMT ON-@T 22 _ 19 a UR CW SlGS RST~@--_- ON .I& MC TX '30_ W ANT LW PSE QSL-DIRECT OR VIA J A 2 L BOX 377 TOKYO --

BEST 73 ES FB DX .!

S I N G A P O R E

R.A.F.A.R.I.

TO B A D I o H P ~ L ~ ~ RX. R A W * CONFl[RMINGCWIpBEIE.Qso. T x . f 6 d . . . ON&&&.AT 71 2! ERS. LT. ANT&&

~ 6 . ~ . q r Y w e p . ~ ~ c QTa

llvxlps~Q=-.BRC/ LT. - 7 fi

RAP. QUYP(

Singapore

fuggoen. T6len 6jjel nem hasznalhato legfeljebb 15-20 kilombteres konetben (feluleti hullima), de reggelt6l estig iltal6ban az euro- pai forgalom kiszolgal6ja.

15 m-es siv: Ugyancsak j6 D X sivnak mondhatjuk, mint a 20 mdtert, de ez mar, hogy ugy mondjuk szesz6lyesebb. cjszaka nem hasznalhatb, nappal viszont 2-10-15 000 kilom6ter is ithidal- hat6 vele.

10 m-es sav: Ez az utolso amat6r sav, amely m6g a rov idhu l l t mokhoz tartozik. Kifejezetten nagy tivolsigu osszekottetCekrp csak akkor alkalmas, ha a k6t e l leni l lomh kozti teret a nap siiti. T6len ez a s k ,,meghalm.

(A 10 6s 15 mdteres sivokkal kapcsolatban megjegyeniik, hogy jo terjed6s eset6n n6hPny watt energiival 15--20 000 kilomdter t6volsigot is at tudunk hidalni, penze jo antenna is kell az ado- hoz).

A 2 m-es sav az e l d URH s6v nalunk. Efrekvenciiknak az a jel- lemz6 tulajdonsaga, hogy ugy terjed, mint a fbny, vagyis egyenes vonalban. Ez a terulet 6ppen ugy, mint a 75 cm-es sdv, mdg most is kutato munkiit ig6nyel. Elegend6 csak arra utalni, hogy a t v adok zome is az 50-200 MHz kozott lev6 frekvenciikon, t e h k u l t r i n adnak, m6gis adodik sok olyan jelensbg, mint p6ldiul 1000 kilomciteres t v D X vbtel Norvcigiib6I vagy Spanyolorsz&gbol, melyet m6g tanulmanyozni kell.

A magasabb, mikrohullilmu sivokat itt csak megemlitjiik, de a tovibbiakban nem foglalkozunk veluk.

Az amator nyelv i s osszekottet6s

A kedves olvaso, miutan elolvasta az eddig leirtakat, azt mond- hatja, j6, jo, ez mind szdp, de vegeredmenyben hogyan csinaljik az amat6rok az SsszekiittetCeiket, mir6l ismerik fel, C hogyan 6rtik meg egymkt? Mert a japan nyilvan nem tud magyarul, a magyar pedig nem tud japinul. A kolaonos meg6rtCt szolgilja a hivdjel tdblcfiat C az un. amat6r nyelv.

A vilag osszes orszhanak megvan a maga hivojele. lgy p6ld6ul: Magyarorszdg HA, Csehszlovdkia OK, Ausztria OE, Szovjetunid UA, UB. UC . . . Anglia G, GW, GM. Franciaanzdg F, USA W, K, Brazilia PY. Japdn JA stb. Ezen beliil az orszagok korzetekre vannak osztva 6s rn6g ezenfelul az egy6nt jelent6 bet6 isszerepelnek a hivojelben. PI. Magyarorszagon I-+ig 10 korzet van, a budapestiekb az 5-os, a gyBriek6 az I-es, a szegediek6 a &as stb. Teh6t igy n6z k i egy ,,komplett" hivojel HA 5 BG, HA 1 KSA, HA 8 UD, vagy pl. GW 3 KLZ (welszi amat6rt jelent) UA 3 CR (moszkvai amatbr). Tehi t az els6 egy vagy kdt bet6 az orsz6got jelenti, az ut6nna kovetkez6 szam a korzetet az illet6 orszhgon belul, a sz6m utan pedig az amat6rt egydnileg megkulonboztet6 2, vagy 3 betb.

A m i kozos nyelvunk pedig roviditbekb6l 611, kb. 200 darabbol, mely elegendo ahhoz, hogy ,.mindentV elmondjunk egymknak. A ..minden" alatt kizarolaa csak amator kozlem6ny 6rtend6.Tehit elmondhatjuk egymknak,-hogy milyen apparitussal, ado- vevB k6szulekkel, antennaval dolgozunk, hogy sz6p vagy csunya az id6, hideg vagy meleg van, mi t k t t u n k a mbziban vagy a s jnhkban, hogy a felesdgunk (ha van) a fejunkre boritja m i r a levest, ha nem hagyjuk azonnal abba ezt a vacak pri intyogbt, szoval minden eff6le keddlyes dolgot. De nem uzenhetunk 3. szemdlynek, egyaltalan nem adhatunk olyan kozlem6nyeket, amelyek a Radid, TV vagy cippen a Posta hatkkorebe tartozik, mert ellenkezo esetben e16- szor figyelmeztetnek a szimla benyit j tkival (tobbszoros t i v i ra t tarifa dij) mkodszor ,,ugrikW a ,./is", vagyis az ado enged6ly - 6s ezt melyik amator kockktatja meg - egyik sem!

Mas dolog persze, ha ember6letrol van szo, ha surghen orvos- sagot k6rnek 6 gyors int6zkedCre van sziiks6g. vagy elemi csapk 6ri az orszigot, vagy annak egy r6szbt. Ekkor viszont kotelessdge minden amat6rnek helytallni - erre mar sok sz6p amat6r p61- d ink van.

Az osszekottet6s pedig igy tort6nik: Az uzemi berendezkt, adot 6s vevot felt6telezzuk, hogy van.

Ezek birtokhban k6tf6lek6pp kezdhetjuk a munkat: vagy dgy, hogy a vev6vel.kikeresunk egy mar hivo I l l omk t , az adonkkal rihango- lunk 6s visszahlvjuk, vagy mi kezdunk h i v h t adni az adonkkal 6s varjuk r6 a valaszt. PI. igy:

cq cq cq de H A 5 BG. H A 5 BG, HA 5 BG C ezt hiromszor- ndgyszer megismbteljiik, 6s utinna v6telre kapcsolunk.

Hogy a fentieket le tudjuk ,,forditani", ismerkedjunk meg az amatdr rovidit6sekke1, illetve azok egy rCz6vel. Felsorolunk n6- hbnyat: cq = dltaldnos hivds, de = tdl, -24, r = ertettem, gm = jb reggelt. go = jd napot, ge = j6 estdt, dr = kedves, om = oregem, es = 6s, vy - nagyon, tks = tnx = koszonom, fer = 4rt, call = hi-

Hawni

C H A S . K B E A N 15 M A X W E L L A V E N U E

B R I G H T O N BEACH, D U R B A N /

PYZFY . . 1 1 4 I

I Q R A X M T R ~ & - W & T W CDNBTANCIO PELLqT* .

& E - T K 8 - Q 8 L R ~ ~ A l l o l r t L W 2 0 6 - T E L S d 4 ( 1 0 73 - H R - Q R V 8x0 PWW-BHUr ,

1 . - L

- - ~ - - .- .

Brazilia

BRIAN BUSH P. 0.eox 85s

TRIPOLI, LIBYA

Libia

vds, ur = on, my = enyhm, QTH = dllomhom sz6khelye. QRM = v6teleben mds dllomds zavar, QRN = Iegkori zavarok vannak, QSO = iisszekottetC, QSL = vetel nyugtazd lap, name = nevem, is = van, pse = kCrem, hw = hogy hall, all = minden, ok = rendben van, mni = sok, rprt = riport, crd = lap, sure = biztosan, hope = remb /em, cuagn = viszonthall&ra, ant = antenna, inpt = teljesitmthy, gb = szervusz, gn = jd ijszakdt, fb = ufb = kivdld, tx = add, rx = vevd, best = sok, mrnden. cheerio = szervusz, yl = nW amatb. 73 = sziv6lyes iidvozlet. 88 = csdk. Az RST skilaval adjuk meg az ellenillomhnak a riportot. Az R az 6rthetds6get. az S a jelek erds- s6g6t, a T a jelek hangszinezetbt jeloli. Az R skila l-5-ig, az S 6s a T skila 1-9-ig terjed. PI. a legkivilobb riport RST 599, amely azt jelenti, hogy a jelek kivilban erthetdek, szinte hangszoro eras- s6gOek C az ad6nak kristily hangszinezete van. Egy rnbik riport: RST 458, mely azt jelenti, hogy a jelek m6g j61 6rthetiiek. gyeng6n kozepes az erdsseguk, t6nusuk pedig valami rniatt: roc, csipogds aak &as 6rtCkii.

Visszatbrve a fenti hivo szovegre, ezek ut in m i r azt hiszem, konnyii i t teni ,,magyarra". A~taIinos h ivb HA 5 BG-tBI (tehit aki ezt hallja az tudja, hogy egy magyar amatdrillomb adja a hivbt), t6teleuuk fel, hogy meghallotta egy francia i l lomb, aki visszahivja 5 BG-t:

HA5BG, H A 5 BG d e F 8 KV, F B K V , F 8 K V psek, pse k = kdrem tess6k kapcsolni, azaz vilaszolni) HA 5 BG is j61 hallja a francia i l lombt, igy vissza megy neki:

F 8 KV, F 8 K V . d e H A 5 BG= r r g m d r o m e s v y t n x fer call = u r RST 589 f b = m y QTH is budapest = m y name is gyuri = ok? es pse hw? + F 8 K V de H A 5 BG pse k +

,,MagyarulW: krtettem, krtettem, jd reggelt kivdnok kedves oregem 6s koszanom a visszahivdst = az on RST-je 589 kiv61d = az 6n dllo- mdsom szekhelye Budapest = a nevem Gyuri = rendben van? Cs kdrem, hogyan hall? k6rem kapcsoljon (a + az ad& vCg6t jelzi).

A francia i l l omh miutin levette -5 BG adbit, hason16 szoveggel vilaszol, majd elmondjik egymbnak, hogy milyen teljesitm6- nyb ad6val dolgoznak, milyen a vevdjuk, antennijuk, C v6tel nyug- tM lapot kirnek egymkt61 (pse ur QSL crd) maid elbljcsljznak egymbtol: = M n i t n x fe r ufb QSO es vy 73 es best DX = hope cuagn cheerio es gb, gb + Azaz: sok koszonet a kivdld cirrzek6ttet6~6rt. sok sziv6lyes udvbzletet kiildok 6s kivdnok ktszul6- k6nek nagy hatdtdvolsdgot, szervusz, szervusz. Ha netin YL a part- ' ner, tehit holgy, akkor a 73 mellett illik m6g sok 88-at, azaz cs6kot is kuldeni. (Gteren keresztul m6g a f6rjnek is szabad!) A QSL lap

A QSL lap ,,magyarul" v6telnyugtizo lapot jelent. Minden amatdrnek sajit QSL lapja van. Amikor megcsinil egypir ijsszekbtte- tCt, rogton kitolti a QSL-t. A lap igazolbul szolgil a partnernek, , de nekunk is, azaz kolcsonosen ,,igazoljuk" az osszekottet6st. Fel van rajta tuntetve - lehetdleg nagy betiikkel a sajL hivoje- '

lunk --, hogy kinek szol, mikor Ietesult az osszekottet6s, milyen hullimsivon, milyen az adonk, a vevdnk, az antennink, 6s n6hiiny udvozld sz6. (Ndhiny szellemes QSL lap f6nyk6p6t mellekelten koziiljuk.) '

A QSL lapokat az amatcir szovetsbgek ljgynevezett QSL iroddi gytljtik ossze es kuldik el a vil ig minden t i j i ra, illetve hozzik el a pestahiustaldtkd 4s omj& sz& az amatikiiknek.

Az csak termkzetes, hogy mint a vadbznak az agarics a trofea ugy az amatdrnek ez a QSL lap. Littam olyan amatdrszobit, melynek mind a n6gy oldalfala, sdt m6g a mennyezete is tele volt ragasztva ilyen t r~fe ikkal .

Meghatirozott szamu QSL kpokdrt az egyes amat6r sztivetsdgek diplomdt is adnak. PI. ilyen a DXCC az egyik legkeresettebb, helye- sebben mondva legvadbzottabb diploma, melyet az nyerhet el, aki legalibb 100 orsziggal tortent osszekottet6st tud QSL lapokkal igazolni. Vagy a WIWU, azaz 100 szovjet illombsal dolgozott.

Mindezek ut in m6g egy k6rdC merulhet fel a kedves olvas6ban: hogyon lehet valoki oddamatdr?

Hazinkban az amatdr mozgalrnat az MHSZ 6s a MRASZ (Magpr Ridi6arnatdr SzovetsCg) irinyitja 6s szervezi. Budapesten 6s vidd- ken s~k-sok rMi6klub virja az 6rdekldddfiatalokat C nem fiatalo- kat, hogy bekapcsol6djanak a rovidhullimu munkiba. Hogy valaki adbengedblyt kaphasson, a Kozleked6s 6s Postaiigyi MinisztCrium bizotuiiga eldtt amatdr vizsgdt kelt tennie, mely miiszaki, amat6r- forgalmi ismeretekbdl 6s morze adb-v6telbbl ill. A vizsginak ku- Ionbozd fokozatai vannak: A, 6, C C. Az A vizsgit tesznek a kezddk. bt a kozdpfokljak 6s C-t a legfejlettebb amatdrok. Ezeknek rneg- felelhn viltozik a kovetelm6ny is mOszaki 6s m o d b 6 l egyarint.

A vizsgdra vald jelentkez6s is a rddid klubokban tortenik, melyek a megyesz6 khelyeken mckiidnek.

TO~ZA~CONFIRMING QSO ON &&/919 J~F AT ~ ~ G . M . T .

14 UC. CW. 1 - ~ A T T S . R S T @PQS tor 7J

C. krk. W5 tunbra Rod. c.uw.ld, wkwia, m-

AMATEUS RADIO CL.UB W Ll lTLE SAI WAN HONG KONG

T~ R . ~ H A ~ R T M ~ , T- IW p.0 cxhabw (ys4. . t i f i J ~ r m Ur sw'oa I* M-. ~ u d Were M. +W

Rx &Tx !f&..:?p %R..%-. .Watts.

73 .PP c Y . m f ? ? f ! ~ opt

& P* vu Sm %I, Hap Kmw

i.

Hang-Kong

%HA 5 6T M E X I C O C I T Y

P&N&M& GllTPV REPUBLIC of PANAMA

g 0 X 1622

~rdio&XEL;onkrming our oso ....Q / ! . I 9hL ~ r / - ~ c . . A / r i g r

PSE USL. TKS r WXTN - QSL MANAGER 73 PETE MGDANOMCH

-4

Panama

ROCAS DE SANTO DOMING0 1 CHILE I

:THE SEA SHORE WEEK.EM0 O f C13AB"

MAIL A W U 8 . LUIS Y. DESMARAS P. 0. 8DX 761 SAMTlADO

DXCC

u. sms ~ s r if$--- OM-JY- YC A I or ctuw

Chile

AURAKATU 22, TURKU, FlNLAND R A D ~ O # ~ ~ ~ W K D " - G M T 2-? 1957 ON 7 MC

R ~ S ? T ~

PSE QSL TNX \--

73 I. NURMA, Opr. mlk pb0 7RL'

-- - S H I N T I CST - GNF + H , f f ! 8 7 TcjrW5 8r u,,rrA Roro

5 HRS M MS C E Y L O N caomm KoLonwwA

- -- CONFIRMING OUR ...... .... /.#I% PH%H&?W QSO , - - - ~~..lfh,h ....... AT.&tC ... HRS. CST U R SIGNALS. R ......... S...S .... C T..9...CONDX.,,# ..... MY TX INPUT ....... I#,...WATTI. MOD ....... . .:

RX ............... Y?& .... ANTENNA ...... &.:.: REMARKS -p

ibk' .L4 PSE- QSL VIA P 0 sox. 90: COLOMSO W. P. SOHALhTUA 6-u-

Ceylon

S W I T Z E R L A N D

Finnorszdg Svdjc

A r6di6PmatBrizmusr61, mint m i r eml[temiik, kijteteka lehetne jenek kozknk, ismerjkk meg a rddibzds, a rovidhulldmozds sz@sCgeit, Irni. Jelen lrhunkban csak IzelltBt szerettiink volna adni a mi melyet ha egyszer megszerettek, soha nem fognak elhagyni. ridi6amatBr Cletiinkb6l 6s egy kicsit a tortenelemb61 is, mely Az amatBrizmus m(ivelu6get. jo szakkCpzetts6get jelent 6s tC- sz;imunkn annyira kedvs & diu&dges. De nem titkolt szkd& telez fel, hasznos az egybnnek, hasznos a tinadalomnak egyadnt. kunk az sem, hogy kedvet is szerettiink volna csinilni fBleg fiatal- A mi mozgalmunk dPolja a nbpek kozdtti bordtsdgot Q megkrtbst, jaink s d m i n az amatBrmozgalomba valo bekapcsol6dhhoz. loj- mert b6kdben szeretne hi, alkotni 62 dolgozni.

Bricsirzzunk

amatBr kiiszontbel :

Gud luck,

hope cuagn

es

vy best DX

mni 73 !

Rhodesia

22 erdekes tranzisztoros kaacsolas - - - - - - -- - - - - - - - - - I - - - - -

NLmeth Jinos 6s Szl6viknL Hamza h a okl. villamosm6rnokok

1. Jeld izz6 bekapesolbi hramhnak kor ad6dna, ha az izz6 6s termisztor estikkent6se ellenallBskarakterisztikaja az adott

, munkapontban kompenzalna egy- Elektromos mdszerekben 6s be- mast. Ilyen idealis kompenzaci6t az

rendezksekben a kulonbozd miiko- adott elrendezCsben nem lehet meg- . dCsi fazisokat, bekapcsolasi Alla- val6sitani. A kapcsolas egyik hatra- sokat automatikusan jelezni kell. nya az, hogy az egesz lanipaaram ke- Ezt legtobbszor optikai uton oldjik resztulfolyik a terrnisztoron, igy az meg ugy, bogy a kijelzes izz61am- 2. Izzdlbmpa b&apcso[dsi izz61ampara jut6 fesziiltseg lecsiik- ~ a k k a l tortenik. Az elektr0ncso- c s ~ c s ~ r a m c s ~ k k e n t & e e,fifiit,4sse[ ken. A termisztorotl vesztesskgi tel- vekkel mdkodd miiszereknel a ki- jesitmeny disszipal6dik. Elbnye a jelzkst egyszeriien glimlampaval kapcsolasnak az elofut6ses niegol- VagY szamjelzd csdvel biztosithat- Akkor, ha a kijelzd rendszer Bs a dassal szernben az, hogy a sziikskges juk, nlert az erbsitd es a kapcsol6 mdszer elektronikainak iizemeltetese alland6 osszara~n kisebb. elemek tapfeszults6ge viszonyiag egy tapegysegrdl torten& a tap- magas. 'rranzisztoros miiszereknel egyseg 1negval6sitasa a kijelzdrend- C. \i.isszacsatol~sos komlIenzlie~* a kijelzcs megoldasa aZ alacsony szer bekapcsolasi cshcsaramanak ko- tapfeszultseg kovetkezteben izz6- vetkeztgben komplik&lt, nlert a A 4. cibrdn lathat6 elrendezes a lampakkal lehetskges. AZ izzolampa bekapcsolas iddpillanat&ban beko- legnagyobb bekapcsolasi aramcsok- izz6szalanak ellenallasa kikapcsolt vet,kezd tapfeszultsCg csokkenkst el kenkst eredmenyezi. Az hramkorben (hideg) allapotban igen ~ ~ C S O ~ Y kell kerulni. Ha az elektronika uzemi a kapcsol6 tranzisztor kimenetet a Brtek. Ennek kovetkezteben a be- gramfelv&ele 4 A, akkor az el&$- bemenetrevezetjukvissza, igy az eld- kapcsolas pillanataban az izz6- hen felvett alapjan a tapegy- ~6 pontokban emlitett hatrrinyokat lampa aramfelvetele magas. AZ iz- +get 24 A csucsaramra kell mere- kikuszobolhetjuk. A lampafeszultse- zbszal felnfelegedbse reven az atfoly6 tezni annak ellenere, bogy az alland6 get csak a kapcsol6 tranzisztoron esb aram addlg csijkken, amig eleri aZ terhel(j &ram legfeljebb 6 A. A kijel- mardddk fesziiltseg csokkenti. A C uzemi Crteket. Egy izz6lampa veZe- z(j rendszer csucs&rama kovetkez- kondenzatoron .keresztul torten6 tdkepessBgenek valtozasat az id6 teben a keszulkk sulya, terfogata v~~~szacsatolassal a bekapcsolasj fuggvenykben rnutatja az 1. cibra. megn(i, hatasfoka lecsokken, na- gram aZ uzemi kCtszeres6re A kikapcsolt izzolampa futdszA1anak g p b b teljesitmenyfi kapcsol6tran- csokken le. Az izzolampa bekapcso- ellenallAsa HE kb. tizede az uzemi zisztorokat kell alkalmazni. Az id&- l a ~ i ideje Ugyan megnd, de ez a kijel- ellenallasnak (Hx). fgy a bekapcso- zett hianyossjgok elkerules&-e tobb zesben nem okoz szi~mottevd kcslel-, laskor fellepd C S U C S ~ ~ ~ ~ m i n t e g ~ megoIdast ismertetiink. tet6st. A kapcsolb tranzisztor terve- tizszerese az iizeini araninak. Ha z6sen6larra kell ugyelni, hogy a hosz- pdldaul egy tiz jegybdl all6 szhmot szabb kapcsolasi id6 eseten se lepjiik kell kijeleznunk izz61ampa segit- tul a megengedhetd disszipaciot. Az s6gCvel akkor 10 db 6 V 200 mA-es 5. dbrcin a kapcsolasi folyaniat idd- izz6t hasznalva a bekapcsolaskor &ram karakterisztikaja lathat6 visz- fell6pd csucsaram 20 A korul van. szacsatolt 15s visszacsatolas nelkuli Az izz61ampak elettartamanak no- esethen. velBse Brdekeben az uzemi feszult- &get c6lszerii alacsonyabbra valasz- 2. Iiungfrekveneitis szurii 6s oszeiltk- tani mint a lamphk nevleges feszult- tor, rezg5 fimhuzallial ~Cge. Hordozhat6 mdszereknel a 3. dbra. Termisztoros kompenzcilds ~ l ~ ~ ~ ~ ~ ~ , 1000 kisebb razas a116sag Brdekkben celszeru nagy uzemi gram6 - vastag izz6- frekvenciara hangolt rezgdkorok j6- szalh - lampakat alkalmazni. E k6t A. Az izz618lnpa elirfutise saga legtobbszor nem haladja meg

az 5-15-1161 nagyobb Brteket. Ha ut6bbi tenyb61 kifo1y61ag a bekap- Az izz618mpa bekapcsolasakor fel- alacsony frekvencias sziirdt akarunk csolasi csucsCam meg tovabb "' ldpd cslicsaratnot az izzdlampa eld- Bpiteni, akkor kettds 1 kapcsolAs- fiitCsCve1 jelentosen csokkenteni le- ban LC elerneket celszeru alkalmaz- het. A megoldast a 2. cibrdnmutatjuk ni. Ebben az esetben az dtviteli be. Az Hi ellenallason keresztul az karakteriszt~ka Q-ja valamivel na- izz6 kikapcsolt allapotaban aram gyobb az eldzbben emlitett ertek- folyik. Ez az aram m6g nem izzitja nC1. Nagy szelektivitasu alacsony- fel a lampat, de ellenallasat jelentd- frekvencias sziirot visszacsatolt - sen megnoveli. A kapcsol6 tranzisztort igy kisebb kapcsolasi teljesit- rnenyre kell igknybe venni. Ennek a megoldasnak az a hatrhnya, hogy a tartbs ,,el6izzitas" kovetkezteben a lampa Blettarta~na lecsokken, a tapegyseg alland6 terhelese megnd es vesztessCgi teljesitm6n.y diszipal6- dik az Ri ellenallAson.

H. 'Termisztoros kompenz61:is X bekapcsolasi C a m csokkentese

ugy is lehetseges, hogy az izzblarn- paval sorba egy terrnisztort kiitunk

I . dbra. Zzzdldmpa izzdszcil ellendllds Rt. A kapcsolas a 3. dbrtin lathat6. vciltozasa A 1egtiikCletesebb kompenzAci6 ak- 4. dbra. ~isszacsatoldsos kanzpenzdciri

11

5. &bra. A kapcsoldsi folyamat id6cfram karakterisdikdja

aktiv elemdt tartalmaz6 - Bramko- r6k segits6gdvel is megval6sitha- tunk, de az ilyen kapcsolQok h6- m6rs6kletv~ltoz~sra 6s a tAufesziilt-

- - ./w

instabilak. - Viszonylag gyszerG felepit6sti 6s

nagyj6sag6 alacsonyfrekvencias rez- g6kort mutatunk be a 6. dbrdn.

A ,,rezg(lkor" mGkod6si elve a ko- vetkez6. A mAgnespatk6 k6t v6g6re lagyvas lemezeket er6sitiink 6s az Bbran lathat6 m6don a k6t sarok kozott kialakult magneses t6rben egy f6mhuzalt feszitiink ki. Ha a huzal k6t v6g6re hanggeneratort kadcsolunk. melvnek frekvenciaiht

mAnc lecsokkenti. A rezg6 huzal hossz6sAga f = 1000 Hz eset6n -15 cm, ittm6r6je 0,1---0,2 mm. Merede- kebb Atviteli karakterisztikat Cr- hetiink el ugy, hogy a huzalt f61- hosszhszigban befogjuk 6s megnyujt- juk. fgy a huzal hossza menten k6t keresztmetszet jiin 16tre. Ez a k6t kiilonboz6 fitmdr6jmd huzalszakasz kkt, fels6kapacitiv csatolasu rez- g6kornek felel meg, igy az atviteli karakterisztika meredeksdge megn6. A vor~sr~zhuzal rezonhtor rezonancia frekvenciaja a h6mCrsCklett61 fiigg. Jobb h6fokt6nyez6jfi rezond- tort kbzithetiink 0,l mm irtmBr6jmd nikkelhuzalb61.

1-2 Hz 3 dB-es sAvsz6less6gil erbsftdt kdszithetiink rezg6huzal rezonatorunk segitsCg6vel (7. abra).

vaitoztatjuk egy"a huzal anyagA161 6s 1nhetCti31 ~ U Q Q ~ frekvencian a huzal berezeg. xvrezgB huzal Q 'a rQhuzal eset6n 600 fiiliitt van 1ddO Hz kiiriili rezonancia frekvencian. Ha a rezg6 huzal anyaga rQ, viszonylag nagy magneses t h e van sziiks6g. A megepitett konstrukci6- nh1 a mhgneses patk6 s6lya kb. 10 dkg volt 6s a fkmlemezek kozotti legres 4 mm-re lett beallitva. A huzal pontosan a legr6s koz6pvonalP ban lett kifeszitve 6s a k6t v6ge for- rasztassal rogzftve. A k6t mmdanyag alAt6t feladata a huzal feszitbe. MGanyag alAt6tkent f6sGfogat alkalmazhatunk. A zomhncot a vorosr6z huzalrol dBrzspapfrral el kell tAvo- lltani, mert a huzal j6sagAt a zo-

6 . dbra. Fkmhuzalos mechanikai rezg6kor elrendezbe

A rezgbhuzalt hidba kapcsoljuk. A hidba kapcsolt R, ellen5llAs ugyan olyan hosszusAgu huzaldarab mint a rezg6huzal. Az R, potenciomdterrel a hidat a huzal rezonancia frekvencia- jahoz kozeli frekvencian kiegyen- litjiik. Ha a bejov6 jel frekvenciaja megegyezik a huzal rezonancia frek- venciajAva1 a huzal berezeg, impe- dancihja megvhltozik, a hidegyen- suly felborul 6s a kimeneten megjelenik a bemen6 jel. A Tr, es Tr2 transzformatorok illesztik a hid meglehethsen alacsony be 6 kimen6 impedanciajht. A Tr l le, a Tr2 fel- transzformhl. MindkBt transzformh- torkent tranzisztoros radio kimen6 transzformatorat alkalmazhatjuk. Az erBsit6 er8sftkse kiegyenlitett hid mellett kb. 4. Nagy bemen6 szint eseten a huzalrezonator ,,tul- vez6rl6dik", fgy egy6bkCnt az 1000 Hz-es rezonancia frekvencia mellett az er6sit6 kirnenetkn 500 Hz-es meghajto-jel eseten is megjelenik a bemen6 jel. Ezt ugy keriilhetjiik el, hogy a bemenetre max. 50 mV-ot adunk. -4 kimen6 jet ekkor kb. 200 mV. A savszelesseg 1,6 Hz. A rezgdhuzalt oszcillatorban is fel- basznalhatjuk. A 8. dbrdn lathatb oszcillator 1000 Hz-en mtikodik. Az R, potenciomdterrel a kimen6 jel torzitasat csokkenthetjiik. A torzitas 400 mV-os kimen6 jel eseten 8OiO, 100 mV-os kimen6 jel mellett 3%. Ha a kapcsolasban komple-

8. dbra. Hezgd'huzalos oszcillritor

menter tranzisztorokat hasznalunk (AC 127, AC 128) akkor a torzitas tovabb csokken. CClszermd nagy p-ju pCldPnyokat alkalmazni.

A rezg6 huzal rezonanciafrekven- ciajat a huzal feszitCs6nek valtozta- tiisaval valtoztatni lehet. A feszitest egy csavar segitsCgCve1 oldhatjuk meg.

A megkpitett egysCgnCl a rezonanciafrekvencia 75-1500 Hz ko- eott volt vAltoztathat6. Akkor ha a rnagnes t6rereje kicsi az oszcillator ki- men6fesziiltsCge n6gyszogalaku lesz. Ilyenkor az R, ellenallAst celszerti megnovelni lo&-150 ohmra. A magnes t6rer6ss6at5nek novelese mee- noveli a rez$huzal imPedancihj& Cs kisebb torzitasu kimen6ielet kapunk. A huzal frekvencihiat hosz- szanak 6s Bt1ner6jBnek vAltoztatC saval lehet vhltoztatni. Az als6 frekvencia hatar kb. 100 Hz a felsb 20 kHz koriil van. A rezg6huzd Atviteli karakterisztikhjat a 9. dbrdn mutatjuk be. A rezgbhuzal rezonhtor kommunikAci6s rendszerben, hul- - lam-analizatorban valamint egyszerfi hanefrekvencias oszcillatorok- ban j61 fdhasznhlhatjuk. A magi& meafelel6 geometriai kialakitasaval vis~onylagrkism6retmd egysCg Cpithet6. A rezonator egys6aet uav is kialakit- hatjuk, hogy -kayVmhgn;?s sarkai k6- zott tobb, kiilonbozd frekvencika hangolt huzalt feszitunk ki 4s kapcso- 16 segitst5gkvel a hidban cserelhetjiik

9. dbra. A rezg6huzal dtviteli karakteriszt ikdja

10. dbra. Tranzisztoros hd l6d i , tdpegysdg

a rezg0 huzalt. Ha a huzal anyaga kulonleges FeNi otvozet, pl. Ni Span-C, a rezonAtor h6foktknyez6je kisebb lesz mint 10-"Go. Az elhan- gol6dAs elkeriilBse 6rdekkben a rezo- witor egyskget mechanikailag stabilan kell elkksziteni.

3. Tranzisztoros hhl6zati tiipegys6g

A kovetkezhkben ismertetesre ke- rul0 tapegysCg 8--14V koziitt vA1- toztathat6 stabil egyenfesziilts6get ad (10. &bra). A hA16zati feszultskg. gyakorlatilag Alland6. A tapegyseg kimen6 ellenAllasa alacsony, ezkrt SSB exiter tAplA16kra kivft16an alkalmas. A hAl6zati transzformAtor szekunder feszults6ge 15-20 V k6- zott legyen. Az egyenir4nyit6 a Graetzbe kapcsolt Dl-D4 di6dAk- b61 All. Di6dhak Siek4 tipust alkalmazhatunk. A T3 tranzisztor Ateresz- t 6 stabilizzitorkknt mtikodik. A T3 tranzisztort k6tfokozatu szabC lyoz6 e r 6 s i t y vezCli. (TI, T2.) A referencia fesziiltskget a T1 emitterkben talithat6 ZG6 zener- di6da szolgftltatja. A thpegyskg mti- kodQe egyBbk6nt megegyezik a m h ismert Btereszt6 tranzisztoros fe- sziilts6gstabilizAtorok mtikod6s6vel. A tApegys6gbbl kivehet6 maximhlis &am 1 A. Ilyenkor arra kell ugyelni, hogy a hAl6zati transzformAtor szekunder feszults6ge 12 V ala ne csbk- kenjen, mert ekkor m& az erbsit6 nem szabAl oz. Az egksz tapegys6get egy 50 xlZ0 mm-es lemezre meg- epfthetjiik. 200 mA-n6l kisebb ter-

he16 P a m eseten a d i6daat 6s az Ateresztb tranzisztort nem kell hfit6- lemezre szerelni. T3 tranzisztorkent AD 162 tipust alkalmazhatunk. T2 AC 128, T1 pedig AC 125 lehet. A szabAlyoz6 tranzisztorok Pam- erbsitbe k6zepes kollektorPamna1 legalAbb 50 legyen.

A 11. dbrdn eg keskenysad hangfrekvencihs er&it6 elvi kap- csollAt mutatjuk be. A kett6s T hid ellenUAsai b kondenzatorai 1 %- osak. A hidban cdlszerti fenlrkteg ellenAllAsokat Bs polisztirol konden- zatortokat alkalmazni. A kapcsolAs feszultsBg er6sftbe 160. Maximalis bemen6feszultskg 20 mV, a kimenb- feszultst5g 4,2 V. A kapcsolAs kett6s T hidjAva1 a kijzkpfrekvencia 6 kHz.

BFY34 BCY 40

12. dbra. Komplementer tranzisztoros fiirhzjelgenerdtor

Az Atviteli karakterisztika j6sAga 0,25--450 kozott valtoztathatb R, segits6g6vel. Ha R, = 10 ohm, Q = = 155 6s a sAvsz6less6g 40 Hz korul van. 24 V-os tApfeszults6g mellett az hamfelv$tel4 mA. A bemutatott kapcsolAs hArom pilotjelet sztir ki egy vezetkkes kommunikAci6s rendszerben. A hArom jelnek termkszetesen kulonbozd kettbs T hid felel meg. A T1 es T2 tranzisztorok BFY 33 a T3 AC 125 vagyBCY 39 lehetnek. A kapcsolh egyen 6s vftlt6Aramu stabilithsa j6, fel6pitkse egyszerti.

11. dbra. Keskenysdoir

13. dbra. Kimenb'jel a TI tranzisztor kollektordn

A 12. dbrdn egy egyszerti komple- mentertranzisztoros ftirkszjel gene- rAtort 1Athatunk. A kapcsolAs minimalis alkatresszel pozitiv ffir6sz- jelet Allft el6. Az Pamkor kimen6 jel6nek linearithsa j6 6s visszafuthi ideje kicsi. A kimenSfesziilts6g amp- litud6ja megegyezik a t8pfesziilts6g nagysAgAva1. A kimengjelet az ,,A" ponton - T1 tranzisztor koilek- torim - a 13. dbrdn 1Athatjuk. IndulAsnAl, amikor mindkkt tranzisztor telitbben van az A ponton lev6 potencial jelentbkteleniil kis 6rtkk 6s a B ponton - a T2 kollek- torAn - a fesziilts6g megegyezik a telepfesziiltstSgge1. Ha a bemenetre

14. dbra. grzikeny kapcsold erb'sftd

a 13. &bran lathat6 jelet adjuk akkor a t=o idupillanatban a T1 tranzisztor lezP. Mivel Rk-e R, a C, kapa- c i t b kisul L, konstans krammal. A T1 tranzisztor kollektor Brama kovetkezd osszefuggBs alapjan szd- mithat6

- a*.E

ah01 a, : a T2 foldelt btizisli ham- erb i tb i tenyezbje,

E : a tApfesziilts6g Az A ponton a feszults6g exponenci- Alisan vAltozik T id6Alland6val ahol:

Kapcsolzbunkban a T1 tranzisztor ugy mdkodik, mint egy kapcsol6 6s a T2 tranzisztor szolghltatja C, konstans kisiit6&amAt. A j6 linea- ritAst a konstans kisiit6Pam bizto-

15. dbra. Kapcsolderositii vdlt6 bemenettel

sitja. Az aramkorben C, csillfim- kondenzator, az ellendlasok j6 h6- foktenyez6je femr6teg ellen&llhsok. A BCY 40 6s BFY 34 tanzisztorokat helyettesit6 tipuskent alkalmaztuk az eredeti kapcsolas 2 N 869 6s 2 N 2369 tipusai hely ett.

A 14. dbrdn egy univerzalisan fel- hasznhlhat6 6rz6keny kapcsol6erb- sit& 1Athatun.k.. Er6sit6nk bemene- t h e 100 kohm -10 Mohm kimen6 ellenallas6 hz6kel6elemet kapcsolhatunk. A m6r6kor hidkapcsolAsu, melvnek nullAz6 &&ban van a T1 traxizisztor bemenetk A P1 potencio- mketerrel a megsz6lal8si szintet lehet a k l v h t hatarra behllitani. A kimeneten megfelel6 bemenbszint esetkn a J jelfojg6 meghuz. A kapcsolfis mtiszaki adatai a kovetkez6k :

Tapfeszults6g : 18-24 V uzemi &ram: 30 mA A mer66rzhkel6 beallithat6 meg-

sz6lalAsi ellenAllAsa : 100 kohm-10 Mohm. PontossAg : f 1 % Hbm6rsBklet drift : 2 %/"C Maximalis kornyezeti h6mers6k- let: +70 OC

7. Kapesol6eriisito" vat6 bemenettsl A 15. dbrdn valt6aramu bemenetti

kapcsol6er6sit6 elvi kapcsolasi raj-

16. &bra. Transzformdtor nUkiili HF eriisftb

14

zAt mutatjuk be. A T1 tranzisztor egyszerti fo~dclt emitteres ,,A" osz- ta1 u er6sit6. Kollektorar61 a fel- erzi te t t bemen6 jel a T2 6s T3 ,,B1' osztklyban mtikod6 komplementer tranzisztorpar bemenetere kerul. A k6t ut6bbi tranzisztor a bemen6jel neeativ felhullAmbt tovhbb erbsiti. A "jelfogbval parhuzamosan kotott kondenzator a kimen6 iel megfelel6 szSrkser61 gondoskodiG. A ,meg- sz61a16si" erzekenvskget a bemeneten lev6 potencionikt&rel lehet beill- litani. A kapcsolas mtiszaki adatai a kovetkezbk :

TapfeszultsBg: 12 V uzemi aram: 0,IP-25 mA Bemen6 kuszob feszults6g : + 25 "C-nA1 8 mV -20 "C-na1 10 mV uzemi frekvencia: 40 Hz-2 kHz Kornyezeti hBm6rsBklet: -20 'C- +6O "C Jelfog6 tekercs ellenallas : 180 ohm

17. &bra. A H F eriisitb kimen8teljesit- mCng - torzitcis karakterisztikdja

8. Transzformhtor nhlkiili alaesony- frekvenei5.s erasit5

A 16. dbrdn a legkorszertibb transz- formatornelkiili hangfrekvenciaserd- sit6k egy kapcsolasi pCldAjAt lhthatjuk. A BC 231 6s BC 232 komplementer T1-Silect tranzisztorok uj tokozasi megoldba lehetdve teszi, hoev 1-12 cmZ hiitbfelulet felhasz-

eset6n optimalis illeszthgt kapun& a 16 ohm impedanciaju hangsz6r6- hoz. A vkgfokozat az el6z6kben m k emlitett komplementer phb6l dl. A meghajt6 tranzisztor foldelt emitteres kapcsolasu BC 212 tipusu tranzisztor, melynek kollektorellen- allasa a kivezBrlBsi tartomany nove- l6se Brdekeben un. ,,utanhuz6" megoldasban csatlakozik a hangsz6r6ra. El6erosit6kBnt egy FET keriilt felhasznalasra. A bemeniifokozat er6- sitBse Bs bemenbimpedanciaja nagy. A T1 emitterere csatlakoz6 negativ visszacsatolas a torzitast lecsokkenti. A T1 bazisat a tapfeszults6g fel6re allitottak be. Az emitterre kotott negativ visszacsatol6 RC tag h6- m&s6kletingadozas esetCn Cgyen- aramulag is stabilizalja az erbsit6t.

18. dbra. A H F ergsit8 frekvencia - torzitds karakterisztikdja

A v6gfok nyugalmi aramat k6t szilicium di6da segits6gevel stabilizaljuk. Az 500 ohm-os trimmer potenciomhterrel a v6gfok nyugalmi Bramat 10 mA-ra kell beallitani. A 17. dbrdn az er6sit6 kimenhelje- sitmhny - torzitas, a 18. dbrdn a frekvencia - torzitas karakterisztikajat adjuk meg. A 19. dbra az &ramkor atviteli karakterisztikhjat mutatja. Megjegyezzuk, hogy az Ararnkor viszonylag kevb konden- zAtort tartalmaz 6s alapjht kkepezte egy mar id6kozben kifejlesztett 20 W kimen6 teljesitmknyfi integralt hangfrekvencias er6sit6nek.

9. Tranzisztoros kapesol6 induktiv terhelbre ,

Induktiv terhelhs lekapcsoliishal a kapcsolasnal annal magasabb visz- szahatasi feszults& 16p fel, mink1 rovidebb a kapcsolasi id6. A BUY 28 tranzisztor a naav zk6fesziiltse~ kovetkeztkeben visz%bylag nagy in= duktivitast tud kavcsolni iRen rovid id6 alatt. A 20. d&&n lathgt6 aramkorben a BUY 28 tranzisztor egy olyan tekercs bekapcsolQat vkgzi el, melynek induktivitasa 38 mH, ohmos ellenallzisa 3 ohm, iizemi fesziiltsege 28 V 6s 220 W teljesit- m6nyt vesz fel. A kapcsolasi rajzon lathat6 R, ellenAllb segitskgdvel a visszaindukfdt feszults6get olyan mCrt6kben sikeriilt csokkenteni, hogy az biztonsaggal alatta marad a BUY 28 tipusu tranzisztor U ~ E E = = 420 megengedett 6rt6k6nek. A kiskrletek azt mutatjhk, hogy a

19. &bra. Transzformdtor ndlkiili HF er6sitb dtviteli karakterisztikdja

, Uk/ d 1 -.

O ? --

w - -

44-

o12-. - 16' lo-' 1 w m

-fkW

20. dbra. Tranzisztoros kapcsol6 induktiv terhelksre

megengedhet6 nagy UOEB kovetkeztkben a pLhuzamos vkd6di6da hasznhlata nem szukskges. A paralel v6d6 ellenhllas kovetkeztkben a bekapcsolt hllapotban fellkp6 jarulkkos hramfelvktel nem jelentbs. A BUY 28 tranzisztor az adott kapcsolhsban m L 100 ohmos emitter ellenAllbsa1 a 120 ohmos b4zisellen~llassal meg- felel6en lezL, igy az emitterkorben szokhsos di6da alkalmazha is elesik. Az Lamkorrel elkrhet6 kapcsolasi id6 1,5 ms korul van. Ennyi id6 alatt az induktivithson foly6 L a m az 114 rbzkre csokken. A 21. d b r h lhthat6 Bramkorben a kapcsol6 tranzisztorra visszaindukat feszultsklet - di6dhval hathrolhatjuk. Az R,, R, fesziiltskgoszt6n keresztiil a kap- csol6 tranzisztoron lev6 z4r6feszult- skg egy rksze egy kisteljesitnlknyil Zener di6da segitskgkvel a meghajtb tranzisztor bzizis4ra van visszave- zetve. A ~otenciomkterrel a visszavezetett fkszultskgamplitud6 szaba- lvozhatb. Az Lamkorben a vissza- ihduk~l t feszultskg 6s a kapcsolasi id6 kozott osszefugges van. A kapcsolhi id6 az adott dramkerben 0,8 ms-ra csokkenthet6.

A BD 130 tipusu tranzisztorral 20 W kimen6teljesitmknvlZ hangfrekvencihs er6sii6t kpithktiink. k 22. dbrdn bemutatott hangfrekven- ci4s er6slt6kapcsoltisban teljesft- mkny tranzisztorokat (T4, T5) szilicium komplementer parral (T2, T3) BC 140 6s BC 160 tranzisztorokkal

21. &bra. Visszacsatolt tranzisztoros kapcsold induktiv terhelbre

vez6reljuk. A kapcsolb htviteli tu- landonshgai eleget tesznek a Hi-Fi kovetelmkn eknek. A lehet6 legkisebb torzitis tdekkben a vezkrl6 jel mindkkt f6lhull4mht az elber6- sitdnek azonos m6rt6kben kell ter- helni. Ha a T2 tranzisztor emitterkt az ismert m6don a v6gfok ,,B" pontj4ra kotjiik, akkor a faisfor- dit6 fokozat k6t tranzisztorhnak (T2, T3) bemenbellenh11Asa kulon- b6z6. Az adott kapcsolbban a T2 emittere kozvetlenul a T4 kollekto- r L a csatlakozik, igy alacsony torzi- thst krhetunk el 6s a vkgfokozatot teljesen ki tudjuk vezkrelni. A vkgfok tranzisztorainak veszteskgi tel- jesitmdnye t61vezkrlksnkl 6s magas frekvencihnhl jelent6sen megnb. A BD 130 tranzisztorok relativ magas 23. &bra. A Hi-Fi erdsitd torzith- hBkapacit4sa b a megengedhetb frekvencia karakleriszfikdja

22. dbra. Hi-Fi erdsitd 30 V / 2 0 W

magasabb zarbrkteg hdmkrskklet igen j6 termikus tulajdonsagot biztosft.

A vkgtranzisztorok hiltblemez meleg ellenallfisanak 5,5 X/W-nak kell lennie tranzisztoronkknt. A 23. dbrdn a torzit&-frekvencia, a 24. db- r& a torziths-kimen6 teljesitmeny fuggkskt mutatjuk be. A vkgfok vkdelmkre ajanlatos egy rovidzP vkd6kapcsolhst alkalmazni. A vkd6- kapcsolhst a 25. dbrdn lathatjuk. Az Lamkor egy BC 177 PNP tranzisztorb61 6s egy iitkapcsolhat6 tirisztor tetr6dhb61 BRY 20-b61 All. A kkt kapcsolhst (22. 4s 25. hbra) a megfelel6 beta jellel ellhtott pon- toknhl kell csatlakoztatni. Az elektronikus biztosit6 bemenete egy fe- szultskgoszt6n keresztul a T4 v@- tranzisztor kollektorba (,,C" pont) csatlakozik. Amint a T4 koilektor ellenall&siin a vkgfok hram4nak no- vekedkse kovetkeztkben a feszultskg- esks egy meghat4rozott szintet e16r a T6 tranzisztor vezetni kezd, htkap-

csolja a T7 tirisztor tetr6dht a Gk vezkrlb elektr6dan keresztul. Mi- helyt a tirisztor tetr6da Atkapcsol az ,,A" ponton keresztul a meghajt6 tranzisztorok (T2, T3) ba isa a testre kot6dik. A vkgtranzisztorok addig maradnak l e z w a , amig az er6si- t6t ujra be nem kapcsoljuk. A biz-

24. dbra. A Hi-Fi erdsitd torzith-ki- menSteljesltmkny karakterisztikdja

25. dbra. VCd6kapcsolds a vigfok vtdelmire

tosit6 aramkor kb. 3 A-es L a m eseten sz6lal meg. Ekkor a vegfok ,,B" pontjanak feszultsdge +9,5 V korul van. Az er6sit6 elektromos s.pecifikaci6s adatai a kovetkezdk:

TApfeszultseg : 30 V Ozemi aram max. kimeno teljesitmdny mellett: 1 A A sziikseges meghajt6 feszultsBg

Pti = 15 W esetdn 1 V Bemend ellenh11As : 1,2 kohm Torzftas : 5 Wkimen6teljesitmdny- nB1: 0,2%, 20 W kimenateljesit- m8nyne1: 1 % Terhel6ellenallas : 4 ohm Az atviteli karakterisztika 3 dB

pontjai: 16-Hz 6s 25 kHz Jel 6s zajtavolsag: > 80 dB 200

ohmos generator bels6 ellenallas 6s 50 mW kimen6teljesitmCny mellett.

11. FET erasit0 A 26. dbrcin lathat6 FET erasit6

kulonlegesen nagy bemen6ellenAl- lasil. Az aramkor T2 eleme egy kozos hazba Bpitett fieldeffect tranzisztor par, mely differencia1 er6- sit6kBnt mdkodik. A kapcsolas bil- lentesehez sziikseges vezCrl6 aram kisebb mint 10" A, savszdlesskge 2 MHz. Az aramkor stabilitasanak el6feltetele a megfelel6 stabilizalt tapegyseg.

26. abra. FE T erositd #

16

A kovetkezgkben egy egyszerfi kivitelti 6s megfelel6 pontossagu egyenfeszultsc5gmdr6 kapcsolLt mutatunk be. Az Aramkorben egy un. unipolhris tranzisztor keriilt fel- hasznhlasra (27. dbra). A mdrend6 feszultsdg az R,, R,, R,, R, ellenai- 1asokb61 6116 feszultsCgoszt6ra kap- csol6dik. A leosztott bemend fesziiltseget az R,-ellenA11Bs kapcsol6 fel6li oldalhn (K) lev6 telepfeszult- sCggel hasonlitjuk ossze. Addig amig a bemen6 feszultseg leosztott BrtCke nem egyezik meg a referencia feszultseggel az unipolaris tranzisztor oszcillal es az indikhtor fejhallgatdn bug6 hangot hallunk. Mind1 jobban megkozeliti egymast a merend6 es referencia fesziiltseg ert6ke annal inkabb csokken a frekvencia. A be- men6 oszt6 potenciom6terCt skalhz-

27. cibra. Miiszer ntlliiili egyenfesziilt- s tgrntr6

hatjuk. A mereshatar 0-500 V kozott van. A mQdmdszer bemend ellenallasa 500 kohm. FesziiltsCg forraskent egy 1,5 V-os higany akkumulatort celszerd alkalmazni, melynek feszults6gstabilitasa es elettartama megfelel6. Indikatorkdnt a megepitett kCsziilCknd1 egy I Mohm bels6 ellenBllAs6 kristalyfejhallgat6t alkalmaztak (E pont).

13. Tranzisztoros VFO

A 28. abrcin lathat6 tranzisztoros VFO kapcsolas olyan, hogy eleget tesz az SSB iizemmod stabilitasi kovetelmenyknek is. AzCrt, hogy a terhelesvaltozas frekvenciaelhuz6 hatasat kikuszoboljuk az egyebkent ismert felepitesu T i oszcillator kimenetkre a T2 emitterkovet6 fokozat csatlakozik. Az emitterkoveto kimeneterol a jelet arnyekolt kabe- len vezetjuk a keverdfokozat bemenetere. Az oszcillator frekvenciajat az SSB frekvencia tervknek megfele- l6en valaszthatjuk meg. A megepi- te t t kapcsolas frekvenciaja 2,2 - 2,55 MHz kozott valtoztathat6. A tapfeszultskg stabilizalt 12 V.

28. cibra. Tranzisztoros VFO

A tApfeszultsCget mdg a ZG 8 zenerdibdaval kiilon az oszcillator bemeneten stabilizaljuk. A zener- hram 8-10 mA legyen. A V F O t mechanikailag stabilan kell megCpf- teni. Az egesz Aramkor egy kisme- retd szerel6lapon elfdr. Az ellenallh- sokat 6s kondenzatorokat fugg6le- gesen szereltuk a kis mkret 6rdekC- ben. Induktivitaskent ferrit gydrdre tekert tekercset alkalmaztunk - a rezg6kor h6fok-kompenzhlt. A szerelt aramkor paneljdt egy 2 x 500 pF-os 16gforg6 ontvenyhazaba Bpi- tettuk be. Az egyik forg6 lemezcso- magot el kell thvolftani. A tranzisztorokat a forg6kondenzhtor femhazara kell feler6siteni. Ezaltal megfelelii melegelvezetBst Crhetiink el 6s VFO-nk stabil lesz. A forg6- kondenzhtor megmaradt oldalat hangolasra hasznalhatjuk fel (C).

A T i 6s T2 tranzisztorok hatar- frekvenciaja a szukseges VFO frek- venciatbl fugg. Az ismertetett kapcsolasban OC 170, AF 136 tranzisztorokat, vagy ezeknek megfelel6 mas tipust is alkalmazhatunk. Az ismertetett VFO konstrukci6 mechanikailag stabil, konnyen szerelhet6 egysCg. A gyors kornyezeti h6mkr- sdkletvaltozAs a VFO frekvenciajat megvaltoztatja, ezert kulonosen magasabb uzemi frekvencia esetCn az egkz szerelvknyt cdlszerd egy kett6s

29. abra. Alacsonyfrekvencias FET er6sito A = 50

30. dbra. Alacso~~yfrelivencicis FET er6sito" A=100

fCmfal6 -a fkmfalak kozott h6szi- getel6 anyaggal bClelt - dobozba tenni. Ez az egesz egysCg mCretBt ez megnoveli, de a frekvencia stabilitas megjavul.

14. Xlaesonyfrekveneihs FET erosito" Milyen el6nyei vannak az alacson

frekvencias FET er6sit6nek? E l l szor a megval6sithato bemenbellen- allas megfelel a csoves erbsitdk bemend ellenAllasanak tranzisztoros aramkori meretek mellett, viszonylag alacsony tapfeszultsBg esetCn.

31. dhra. A hangfrekvenciris F E T er6- sit6 fdpeg{jstge

Masodszor nagy bemen6ellen8llas kovetkezteben nern sziikstiges csato- 16 elernkCnt elektrolit kondenzatorokat alkalmazni, igy a normal tranzisztoros erasitakhoz kepest a mCret tovabb csokkenthet6 Cs az erbsit6 megbizhatobb. A 29. &bran bemutatott egyfokozatu FET er6sit6 fe- szultseger6sitPse 50. Alegnagyobb ki- men6 valt6 feszultsdrr 3 VH. Ha a t ~ ~ f e s ~ i i l t s 6 ~ c t cs6kkc'11tjiik~~az emit- Lrr 6s kollektor ellendlliis ert6ki.t is csokkenteni kell. TermCszetesen ek-

kor csiikken az er6sitCs 6s a kivehetb maximalis SeszultsCg is. A 30. abrdn lathat6 kapcsolas feszultseger6si- tese 100. Az Bramkor meglehetdsen nagy negativ visszacsatolassal rendelkezik. A bemutatott valt6aramu negativ visszacsatolas lecsokkenti az er6sit6 als6 hatarfrekvenciajht. A masodik fokozat emitter kondenzatora a fels6 hatarfrekvenciat megnoveli. Az aramkor frekvencia menete 12 Hz Cs 50 kHz kozott 0 es 3 dB kozott ingadozik. A maximalis kimen6 fesziiltseg 3 Veu. Az erKsitB thpegysCg6t a 31. dbrdn lathatjuk. A kapcsolas mCrete rendkivul kicsi. egy gyufas dobozban elf&.

15. Sokoldalli hramk8r A 52. cibran bemutatott ndgyszog-

impulzus generator csak az UE bemen6 jel id6tartaina alatt ad kirnen6 impulzust. Xz &ramkor egy integral6 tagbol, a T3 erdsitbfoko- zatb6l Cs a TI, T2 rrlonostabil multi- vibratorh61811. Nyugalini allapotban a T 1 tranzisztor le van zarva, a T3 szinten lezart 6s a T2 vezet. Negativ bernen6 irnpulzus a D l dioda beko- tCse k6vetkeztCben hatastalan. Po- zitiv UE bemend impulzus esetCn a C, kondenzator a potenciometerek valamint a T3 bazisemitter dioda 6s-a 112, I13 di6dak il tal meghatarozott szintig tolt6dik Cs a TB fokozat e szint eldrese utan vezet. 'I':: Btbillenti a rnonostabil multivibratort. fgy a T i kollektor-emitter feszliltsdge Webb iesz, mint a U2, D3 diddakon valamint a T3 bazisemitter di6dhjan eso fesziiltseg, ezkrt a C, kondenzator kisul, - tartasi id6 -. A tartasi id6 utan a monostabil multivibrator visszabillen stabil allapotaba 6s 'r3 ismet lezar. iZ folyamat a kovetkezo bemen6impul- zus megjelenksekor megismCtl6dik. A kapcsolas kialakitasanal vigyjzni kell arra, hogy a C, feltolt6dCsi ideje nagyobb legyen mint a monostabil multivibrator holtideje. A C, fel- toltksi ideje a bernen6 irnpulzus ar1iplitudojat61, szamat61 es alak- jat61 fugg.

A kapcsolas p--n --p tranzisztorokkal is megepithet6. (A teleppola- rithst meg kell cserelni!) A T1 bazisat ekkor egy $. Us segCdfeszultseg- re kell kotni azkrt, hogy nyugalmi

33. dbra. Lavina iranzisztor karakteriszt ikcik

allapotban biztosan lezarja T1 a monostabil multivibratort. A kapcsolas a kimen6impulzus SClperiodus tarta- manak bemen6fesziiltsCg fiiggese revkn sokoldaluan felhasznalhat6. Fel- hasznalhatjuk dramkiiriinket feszult- segindikdtornak, feszultsCg diszkri- mindtornak, impulzus-generhtorn:ik, vez6relhet6 kapcsol6nak, impulzus

34. dbra. l'ranzisztor lavinaiizemmcid- ban

feszultseg 6s hornCrsek1etszabalyozo- nak. A Dl , U2, D3 di6d& BAY 44 Lipusuak, mindharonl tranzisztor BFY 33 is lehet. A monostabil multivibrator mCretczCse ax isrnert sz3b.i- 1vokn:ik 1negfelel6en tiirtenhet. Az integral6 ko& a kivant feladat alapjan kell felbpiteni.

16. 'Trtndsztor lavina iizemmckllran A lavina uzemmod a tranziszto-

roknAl a normal iizemhez kCpest nagyobb kollektorfeszults6get 6s zBr6- iranyu bazisel6feszultseget jelent. A

35. dbra. Veztrlo 6s kimeno" jelalakok

17

36. abra. A lauinaiizemmod munka- eg yenesei

lavina iizen~felhaszn~lasi lehet6sCgei- vel mar foglalkozott a Radi6techni- ka (1965. 5. sz. 162. oldal). A kovetkeziikben a lavina tranzisztoros kap- csol6k nChany alkalmazasi peldajat mutatjuk be. A lavina tranzisztorok karakterisztikaja a IetorCsi szakaszban labilis. Egyszerden azt mondhatjuk, hogy ebben a szakaszban a tranzisztor negativ ellenallAskCnt viselkedik, Cs ha kapcsolasi cClra hasznaljuk, nChany ampert 1 A/ns sebesst5ggel kapcsol. A kapcsolb uzemm6dban mGkod6 lavina tranzisztor szamunkra ICnyeges karak- terisztikzija a 53. Abran Iathatb. Az abra jelolBsei a kovetkez6k :

Ua: Az a kollektor -- ernitterfe- szultsCg, melynCl az 1. ,,at- utes" bekiivetkezik.

IA: Az a kollektorBram, amely- nC1 a munkapont a kovetke- z6 atutesi karakterisztikara ugrik at.

A karakterisztika alapjan a tranzisztor letoresi fesziiltsege /?.UcBo. Ha a kollektor Bramot noveljuk, a tranzisztorra es6 feszultsCg egy alacsonyabb CrtCkre csokken.

A 34. dbra egy tipikus lavinatranzisztoros kapcsolast mutat. A 35. dbrdn a kapcsolas vezCrl6 6s kimen6 jelalakjai lhthat6k. Az abran jelolt IH a minimalis kollektor k a m a 3. atutCsi karakterisztikan, Ua a kol-

37. dbra. Lavinatranzisztoros nkgy- szogjel generdtor

18

lektor-emitterfeszultsCg I~-ndl. A megadott jelalakok az amerikai NS 1110 tfpusu tranzisztorra vonatkoznak. A 36. dbrdn lathatjuk a kapcso- 1As statikus 6s dinamikus munka- egyeneskt. A kapcsolasban az Uac Cs az R, CrtCke a statikus, U, es RL dinamikus munkaegyenest hathroz- zAk meg. Mivel a munkapont a lavina tartomanyba esik, a mGkodCst a kornyezeti h6mCrsCklet lknyegesen nem befolyasolja. Ennek oka az, hogy ebben a tartomanyban az utkozesi io- nizBci6 Bltal ICtrehozott toltCshordo- z6k sokkal nagyobb szamban fordul- nak el6, mint a termikus eredetfi tol- tCshordoz6k. A statikus munkaegyenes meredeksdge kicsi, igy kis Bramnal 38. cibra. A kimeno" impulzus alakja nagy letorCsi feszultsCg 811 el& A dinamikus munkaegyenes nleredeks6- ge az RL, C, valamint a tranzisztor A mt5rCst cClszerd a 34. dbra kap- tipusatdl fugg. Meredek dinamikus c s o l ~ s ~ b a n elv6gezni. Ia m6rCsekor a munkaegyenes eseten nagy gram fo- t~pfeszults6g forras (UW) 6s a kol- lyik rovid ideig. A minimalis h6fok- lektorellenallas kozC mA-mCr6t ko- fuggCst ugy val6sithatjuk meg, hogy tunk. A vezBrlCst kikapcsoljuk, Us-t Aramkorunket ugy allitjuk be, hogy oszcilloszk6pon *igyeljiik. Addig no-

39. cihra. Transzformdtor nClkiili fesziiltse'g sokszorozo

a dinamikus munkaegyenes ne mes- se a 3. karakterisztikht'. -4 tranzisztort ugy vezereljiik, hogy a bazis -- emitter di6dara nyitbiranyu feszult- sCgimpulzust adunk. Az IA pont ezzel balra tolbdik el. fgy a munkapont instabilla valik, 6s az atutksi effektus megkezdodik.

Hason16 hatast Crhetunk el, ha a tApfeszultsCget noveljuk egy adott munkaegyenesna. A kapcsolas mCre- tezCsCnCl a kovetkez6 szempontokat kell figyelembe venni. MinCl kozelebb fekszik az I* ponthoz a statikus munkaegyenesnek az 1. Atutksi ka- rakterisztikaval va16 metszCspontja, annal kisebb teljesitmkny sziiks6ges a vezCrl8shez, annit1 rovidebb a kCs- IeltetCsi id6 6s nagyobb a kimeniiim- pulzus homlokmeredeksCge. A munkapontot ugy kell beallftani, ho bBzis - emitter di6dBn lev6 e % t szultsCg 1-2 V legyen. A csucs6ra- mot RI. CrthkCvel allitiuk be. Az impulzus~szClessCget Cs -frekvenci~t a kozepes veszteskgi teljesitmCny ha- taroiza meg. Az idott tranzisztbrnal a maximalis impulzus szCless6g 100 ps.

Hogyan mCrhet6k meg a iavina iizemm6d jeilemz6 paramkterei?

veljiik U,-t vagy csokkentjuk a kollektor elleniillAst, amig az ugras az oszcilloszk6p erny6jkn be nem kovetkezik. Az k a m roviddel az ugrhs el6tt IA.UA CrtCkkt cs6voltm6r~vel a kollektor 6s a hideg pont kozott mdrhet- jiik. UH 6s Ia pontos mCr6se korulmt5- nyes. Legtobb esetben a kovetkez6 mCrCs eredmhnye megfelel6. I= mC- rCsekor egy hitelesitett oszcilloszk6- pot kotunk RL-re. A vezCr16 jel frekvenciajat ugy Bllftjuk be, hogy C, UA-ra toltddjon fel. A feszults6gug- rBs amplitudbjBt, amely exponencih- lisan csokken, lemkrjuk. Ezt RL-lel osztva, megkapjuk b t . UH CrtCke az ug rb el6tt mkrhetd kollektor fe- sziilts6g.

PO. cibra. Molun mdr6-egy FET-tel

41 . abra. Az dram-eilendllds karakter isztika

A lavina tranzisztor impulzus el6- Allitasra 6s feszultsCgkiegyenlitd kapcsolasban is felhaszntilhat6. Lavina tranzisztar segitsCgkve1 100 W im- pulzusteljesitmCnyCi generatort epit- hetunk. A 37. dbrdn egy n6gyszog- impulzus el6allit6 kapcsolas 1athat6. A 38. dbrcin a vez6rl6 6s kimen6 impulzus jelalakot mutatjuk be. Az impulzus szelessCget a kCsleltet6 mdvonal hatarozza meg. A kapcsolas jellegzetes adatait a 22. oldalon az I. tablhzat tartalmazza. A kimenllimpulzus szClessCge 20 ns. ismCtlddCsi frekvenciaja 1 kHz. A mdvonal k6sleltetCse kb. 6,5 ns/m.

17. 'I'ranszformi~tor nilkiili fesziilag sokszoroz6.

Gyakran eldfordul, hogy tranzisztoros aramkorrel nagyobb amplitu- d6ju impulzust kell elbhllitani, mint a tapfeszultseg. Legtobb esetben a nagyobb impulzus amplitudot impulzus transzformator segitsegevel Allitjuk e16. A megfelelb, j6 min6s6- giZ impulzus transzformator tervez6- se, el6allit5sa nem egyszerii feladat, nem beszBlve a transzformator viszonylag nagy mereter61 6s arar61. A 39. dbrdn lathat6 aramkor muko- dBse a feszults6g sokszoroz~s elven alapszik. Az elv lenyege az, hogy tolteskor kapacitasokat parallel, ki- siiteskor pedig sorba kell kapcsolni. Az egyszerii felBpit6sCi aramkor mu- kod6se a kovetkez6; A C C,, C, ka-

%

42. dbra. VideoerGsitb a kompenzdlo tekerccsel

pacitasok az R,, R,, H, ellenAllaso- kon keresztiil toltddnek ha a TI tranzisztor bemeneten nincs jel. Ha TI bazisara pozitiv impulzusokat adunk

43. dbra. A kompenzdlJ tekercs hel!lettesitise aktiv elemmel

kollektor feszultsCge gyakorlatilag 0- ra esik le. Ez a feszultsdg nyitja a D l di6dat 6s T2 is telitdsbe megy. T2 te- litCse kovetkezteben D2 is nyit es telitesbe keriil a T3 tranzisztor is. ,-2 T3 telitddese utan kollektoran a fesziilt- s6g -2 V lesz, 6s ez D3-at zhrja. Lat- hatban a kimen6 impulzus amplitu- d6ja a sorbakotott kondenzhtorok kovetkezteben megnb. Ha T I heme- neten a vezCrl6 fesziiltseg lecsokken 0-ra, a kollektorfeszultsCg ismet emel- kedik, igy T2 6s T3 kikerul a telitett allapotb61. A C,, C, 6s C, kondenzatorok elvesztett to1tBse ~otl6dik. 6s a folyamat kezdddik eloir61. A R,. C, valamint az R,. C , id6alland6nak sokkal nagyobbnak kell lenni a vezerld impulzus szelessegnel, es sokkal kisebbnek kell lenlii, mint az impulzus ismkt16d6si frekvencianak megfeleld id6. A kimen6 impulzus ampli- tud6 az adott kapcsolasban - 33 V 2 kohm-os terheld ellenallason, 6 kHz ismAtl6desi frekvencia ~nellett. A felfutasi id6 50 ps, a kikapcsolasi id6 150 ns. 1 ps impulzus szelesseg-

44 . cibra. Antennaerosito a I V . T V scivra

nC1 a tet6esCs nem lenyeges. Az alkril- mazott kapacitasok elektrolit kondenzatorok is lehetnek. Pnp tranzisztorokkal is nlegepithet6 Bramkiiriink, a di6dakat meg kell forditani Cs a ve- zBrl6 valanlint a kinlen6 impulzus el6jele megcsere16dik.

Egy egyszerii Mohm mitro mfiszert keszithetiink egyetlen '2 IY 2841 tipusii FET felhaszna1asQval. Xz aramkor a 40. ubrdn lathat6. h muszer skalaja logaritmikus, mkrbtar- Lpmanya 0,l-1000 blohm-ig terjed. Atkapcsolas nincs a logaritmikus skila kovetkezt6ben. A 41. &bran a p A mer6n merhet6 aram lathato a merend6 ellenallas (R,) fiiggvknye- ben.

19. Video er6sitii kumpenziilo telicr- csinek helyettesit6se

4 42. dbrdn lathat6 video er6sit6 kompenzalb tekercset -- szaggatott vonallal hatkolva - a 43. cibrh~ lathat6 aktiv aramkiirrel - szintCn szaggatott vonallal hatarolva -- he- lyettesithetjiik. Az induktivitas kis meretben nem keszitheto el, viszont a helyettesit6 firamkor igen. A megoldas lehet6ve teszi az egesz Bram-

kor integralt megval6sftasat is. A kapcsolas savszClessege 10 MHz es 50 ohm-os terhelesre 10-szereset erdsit. Az eredeti kamkor tranzisztor adatai a kovetkezbk. 2 N 706 n-p-n tranzisztor P,., = 300 -mW7 I-, = = 200 nlA, P,,. = 20 Cs f, = 200 MHz. 2 N 869 A p-n-p tranzisztor P,,, = 350 mW, I-, = 30 mA, /3 = 40-120 CS fc = 400 MHz.

20. Tv antenna er5sito"k Antenna erdsitdkCnt az UHF sav-

ban a mindenkori erdsitCs szukseg- lettdl 6s a levezetd kabel hosszAt.t61 fiiggden egy, vagy kktfokozatu AF 139 tipusli tranzisztorral makod6 erdsitdt cClszerd alkalmazni. Ezek- nC1 a kapcsol~soknal a kimen6 kor szClessavu anblkul, hogy nagy lenne az erdsites veszteskg. A keresztmo- dulhci6 veszklye ebben a savban, a viszonylag kis ad6811omAs sdrusi?g kovetkeztkben nem a11 fenn, ezCrt az erdsft6 bemenhkore szCless~v6 n kor. A 44. dbrdn lathat6 er6-

46. dbra. 2tanzisztoro.s szupreg vevB

sit0 a 1V. savban, 470--606 MHz-en uzemel. A tranzisztor foldelt bazisu kapcsolAsban mdkodik. A bemend- jelet egy Ievalasztb kondenzator csatolja I korre, amely a C,, L, 6s a C, elen~ekbal all. .A tranzisztor kol- lektorhban talalhat6 a 6/4 hosszusagu, % = 200 ohm impedanciaju rezgbkor. A rezgokiir kollektorfel6li vCge a HA 121 tipusu kapacitasdi6- dara csatlakozik. A kapacitasdi6da masik vCge nagyfrekvenciasan hide- gitve van. .4 di6dat egy nagyohmos potentiometer segitsegCve1 hangoljuk. A hang016 potencioniCter a ve- vdoldalon az R, csatol6ellena11ason keresztul kapcsol6dik az erhsitdre. Az erdsitd teljesltmCny erdsftCse 10 dB, zajtknyezdje F=3,9f =470 MHz- nkl 6s f = 606 MHz-nCI. A bemend kort ugy kell hangolni, hogy savkii- zkpen teljesitmenyillesztks legyen. 561 beallitott z kor eseten az Atviteli karakterisztika hullAmossAga 6 dB korul van. Az I., induktivitas 1 menet 0 0,6 mm-es ezustozott huzalb61 all, a menetatmcrd 4 mm.

Ha az egyfokozatu erdsito nem ad megfeleld er6sitCst Cs zajszintet, akkor a 45. dbrdn lathat6 k6tfokozatu kapcsolast cClszerG megepiteni. Az Aramkor kCt b~ziskapcsol~sban ma- kodb tranzisztorb61 911, melynkl a kollektorkori rezgdkoroket szinten

47. dbra. A szupreg uevd i s hangfrekvencids erds'sito" kapcsoldsa

kapacitas di6dAval hangoljuk. Az egyuttfutas CrdekCben a di6dAk csat- lakozasi pontjat a A14 rezgdkorokon be bell allltani. A csatolas a masodik fokozatra egy Lr jeld csatol6 hurok- kal tortknik. Az erdsitd felCpft6se fdrozatonkknt me egyezik a 44. ribrdn bemutatott ergsit6 fel6pitbCvel. A kapcsolas teljesitmCnyer6sitCse 20 dB, a zajtCnyez6 F=4,7-6,7 a hu l l~moss~g 6 dB. Az I., tekercs megegyezik az egyfokozatu kapcso- lAs megfeleld tekercsCve1. A fel6pi- t6sre 6s szerelksre vonatkoz6 b6vebb ismertetks a Radi6technika Cvkony- ve 1969-hen talAlhat6. b

21. Tranzisztoros ,,szuyreg" \ek6 a TC- hang vClel6rc

h kovetkezdkben egy egyszerd, tranzisztoros, szuperregenerativ rendszerb, fejhallgat6s kCszulkket mutatunk be, amely alkalmas a TV hang 6s az IJRH mdsor vCtelCre. NC- ha nagyon j6 szolgalatot tesz az ilyen kis kCsziilCk, mert lehet6vC teszi, hogy a TV kCsziilCk ne zavarja azokat, akik Cppen massal vannak elfoglalva. A kis vev6kCsziilCk segit-

sCgCvel utazhs kozben vagy kiran- dulason vehetjuk a TV, vagy az URH mdsort, de alkalmas egy adott helyen a TV vCteli viszonyok durva becslCsCre is. A kapcsolast, stabilitasi meggondolasok alapjan cClszerQ szilicium planar tranzisztorral meg- Cpiteni. A budapesti TV-ad6 hang- janak, valamint az URH adas vktele esetCn BFY 34 Cs BFY 45 tranzisztorokat alkalmazhatunk.

A fokozat kapcsolasi rajza a 46. dbrdn 18that6. A hangolt kor a T I tranzisztor kollektora 4s bazisa kozott van. A kollektor b a Ch kondenzhtor egyik fegyverzete nagyfrekvencias szempontb61 foldon van. Az L, tekercs menetszama 7, atmdrdje 6--7 mm, huzalanak BtmCrdje 1--1,s mm. A huzal lehet csupasz vagy eziistiizott vorosrCz. A hang016 kondenzator kapacitasa .%-I5 pl?. CB1- szerd keramia trimmer kondenzatort alkalmazni. A fokozat ,,begerje- dBsCt" az emitter-bazis kapacitas biztositja. Az emitterhen talalhat6 fojt6t 6 mm atmkrdjd lCgmagos csC- vetestre kdszithetjuk el. A huzal 0,2--0,3 mm atmCrbjQ rkzhuzal. A menetszam 60. A fojt6t hason16 ada-

- --

48. abra. A teljes veviil;dsziilik kapcsolasa szilfcium tranzisztoros H F erosit6vel

49. dbra. K F er6s'sitb miniatiir

tokkal egy 1 W-os elleni~llasra (R> 1 kohrn) is elkt5szithetjuk. A T1 tranzisztor ~nunkapontjat az RW, 6s R, ellenAll~sokka1 ugy kell beallftani, hogy az egCsz vCteli savban halljuk a szupreg vevii tipikus sustorgo zajat, amely csak a vett ad6ra tor- ten6 hangolaskor szfinik meg. A TV vagy URH vetele eseten cBlszerfi szobaantennat hasznalni. h z antennat eegy csatol6 hurok segitsegbvel lehet a tekercshez csatolni. Optima- lis csatolAst a kBt tekercs thvolsaea- val Allithatunk be. SzerelCsnCl "az CTRH kCsziilBkekre vonalkozn sza-

balyokat kell betartani. Hangfrek- venciits eriisitdkdnt sorozatunkbarl mar ismertetett k6ttranzisztoros erd- sftiit alkalinazhaljuk. ( 47 . dbra) A k6t hangfrekvencias eriisftii tranzisztor p-ja lehetii nagy legyen, kis Ice mellett.

Hangfrekvencias erdsitiinket meg- Bpithetjuk szilicium tranzisztorokkal is. Egy ilyen kapcsolast a 48. dbrdn mutatunk he. A kCt hangfrekvencias erdsitd egyenAramu erRsitCsi tenyeziije P r l O O legyen. A hangfrekvencias fokozatgkban BC 108, BC 148, HC 172, BC 208 vagy BFY

34 tranzisztorok is alkalmazhatok. A kCt fokozat egyenaran~u vissza- csatolasa (R,) n~egfelelii hiifokstabi- litast biztosit. A maximalis kimenii- tel]esitmCnyt akkor kapjuk, ha a fejhallgatbn kb. 5 V feszults6a esik. A kis fogyasztas Crdekkben "cBlszerfi 2-4 kohni-os fejhallgatbt hasznalni. A kBsziileket ne Bpitsuk fenidohozba. Nagy P-ju tranzisztorral n~iikodii, j6 beallitott szupreg kCszulekhez ado- kiizelben, Budapesten elegenda egy huzaldarabot csatlakoztatni anten- nakBnt. A kesziiltSk aramfelvetele 3-6 nlA, igy iizemeltetkse gazdasa- gos.

22. Tmnzi.;ztoros szuperveva niinia- tur alektrome~himikus sitvszfiro"\ el

A miniatfir elektron~echanikus sziirdvel (Garnma R 455 ha-80) meg- Cpitett K F erdsitii kapcsoliisat a 49. dbrdn iathatjuk. Az eriisitcifokozat a periodikus Cs a demodukator fe- sziiitsegdupliiz6 kapcsolasban rnd- kiidik. A kBt K F erdsitii egyuttes szabalyozasa nagyon hatasos sza- balyzasi karakterisztika me val6si- t h a t teszi lehetiiv6. A KF erfsitii kialakitasanal a legdontdbb szernpont az volt, hogy megfelelii stabilitas mellett iehet6 nagy ercisitht erjunk el kis alkatresz mennyisBg felhasznalasaval. fgy pCldaul erdekesskge a kapcso1;isnak a ket tranzisztor ba- ziseldfeszultsBgenek beallitasa, vaia- mint az erzBkenysBg szabBlyzas.

.50. cibra. Zsebrddid kapcsolds miniatfir elektromechanikrrs sciosziirboel ,

21

A miniatfir elektromechanikus szdr6 kirnend rezgdkorenek hangolo- kapacitasa katal6gus szerint 680 PI;. Kapcsolasunkban a T2 bemen6 ka- pacitasat is figyelembe kell venni, ezdrt alkalmaztunk 560 pF-0s csil- lamkondenzatort. Megjegyezzuk, hogy ez az els6 olyan elektromechanikus szGrovel mdkodd K F erosit6 kapcsolAsunk, melyben a szfirdn kiviil mas szelektiv elen1 (savsziirb, zhr6kor) nem kerult felhasznalasra. Az tiranlkor ilyen rnegoldasa zseb- 6s egyszerdbb tAskarAdi6knaI mdg megfeleld erzkkenyseget, zajszintet 6s keresztmodulaci6s elnyomast biztosit. A k6t eriisitdtranzisztor kollek- toraramat az R,, R, es R, ellenafla- sokkal ugy kell beallitani, hogy 0,8- --1,2 mA legyen tranzisztoronkent. A demodulatort meghajt6 tranzisztor lehetdleg nagy hatarfrekvenciajii legyen, azCrt hogy benem6kapacitas ne terhelje az elbz6 fokozatot. KF I . tabldzat

erdsitdnk tervezCsCnB1 azt a feladatot tdztuk magunk ele, hogy a ,,HZS-51'' tipusu zsebradi6 1nCret6nek megfele- id kCsziilCket alakitsunk ki. Az 50. ribrrin a kis zsebradi6 teljes kapcsolasi rajzat lathatjuk. Az oszcillAtor Cs kever6 kapcsolasa a szokasos. A for- g6kondenzator kapacitasa 200-100 pF. A ferritantenna adatai a kovetkezbk. Lapos ferritrud N 200, mCret 70 x 18 x 3,3 mm. Menetszam: 97, megcsapolas a 90. menetn61. Huzal 20 x 0,05 ZS. ,4z oszcill~tortekercs a RZS oszcillator tekercs szerelvknyre keszult. Menetszamok: L, :I26 menet 5 x 0,05 MZ huzalb61. Megcsapolas a 120. menetnel. T I tranzisztorkent AF 134, AF 135, AF 136, OC 170, TI 403 vagg TI 416 tipusu. p2100 aramerdsitesu tranzisztorokat alkalmazhatunk.

Az I,, tekercs 12 menet 5 x0,05 MZ huzalb61 all. A k6szulBk hangfrekvencias erfisitdje a RT. 1968. 1.

szamaban ismertetett transzfornli- tornClkuli kapcsol6 uzemnlodban mdkod6 v6gtranzisztorokbol felepitett erdsit.6 aramkor egyik rn6dosi- tott valtozata. Az eredeti kapcsolas els6 tranzisztoranak baziseldfeszillt- sBg beallitasat leegyszeriisitettiik, emitterellenallasat elhagytuk. A T4 tranzisztor Ara~nerdsitesi t6nyezojc UDE = -5 V 6s IC = 3 mA esetBn p 2 100 legyen. A k6szult!k kimen6- teljesitmenye 100 mW. A T5 tranzisztorkent AC 127 tipust is felhasz- nalhatunk. A k6szulBk teljes aramfelvetele kivezerlks nBlkul 10-15 mA, teljes kivezerles mellett 33--38 mA. A Tfi, T7 tranzisztoroknak nenl kell parban valogatott daraboknak lenni. Kapcsolasunkban tobb hang- sz6rb tipust is kiprobaltunk. ,4z azonos kimen6 teljesitmCnyhez tartozd hanger6 tipusonkknt jelentds mer- tCkben eltero volt. 1,egnagyobb hangerbt, Iegkisebh torzitas melletta ,,Sokol" kBszulCkben alkalmazott hangszorb adta. A kCsziil6k szelekti- vitasa R 455 AT-80 sziird alkalmazasa eseten f, 9 kHz elhangolasnal f, = 1 MHz-en nagyobb mint 30 dB. Az A t - viteli savszClesseg B,=7,5 kHz. A teljes aramkijr RZS dobozban k6nyel- mesen elf&, nlivel transzformatorok nincsenek aratnkbriinkben.

Radioamator

10 '1, visszat6ritCs

foly6sz4mla

\ rendszeres tbj6koztat6s

Hazi studio - hazi k6zitese 2.1 Hi-Fi mikrofonok

Az amatdr gyakorlatban a dinamikus b a kondenzator-mikrofonok terjedtek el. Ennek oka az, hogy ezek a tipusok biztositjak a megfelel6 elektroakusztikai- minhegi- 6s a mechanikai stabilitasi jellemzbket. Beszerzdsuk a hazai 6s a barati orszagok piacan - elfogadhato Aron - egyarant lehetsbges.

A kozvetitend6 mfisoranyag jelle- get61 (besz6d vagy zene), valamint a felv6teli helyisCg akusztikai tulaj- donshgaitbl (zujszint, csillapitas) fug- g6en kell megvBlasztanunk a mikrofonokat. A kivalasztAs a aikrofon k6t legfontosabb elektroakusztikai jellemz6je alapjan tortbnik. Ezek az iranyjelleggorb6k (1. 1. 2. dbra), valamint a ~nikrofon frekvenciamenete (1. 1. 1. dbra).

56 minds6gfi dinamikus, illetve kondenzator&krofonok fre'kvencia- menetei altalaban 30 Hz-tdl 15 kHz- ig 3 dB ingadozhson belul egyenlete- sek. Ez azonban csak zenei kozveti- t6s alkalmaval kovetelm6ny. Besz6d 6s Bnek kozvetites6re Altalhban ce1- szertl 200-500 Hz-t6l korlatozni a m6lyfrekvencihs Atvitelt, tapasz- talat szerint mintegy 6-3 dB oktav meredekskggel (lasd. 1. 1. 1. a b rat.). Ez nagyxnBrt6kben megjavitja a be- sz6d 6s az Bnek BrthetBsBgBt, fel- ismerhet6seg6t. A frekvenciamenet ~Altoztatasara az 1. 1. 3. dbra mutat be egy p6ldat. A v8lt6kapcsol6 magaban a mikrofonhazhan nyer el- helyez6st. Ilyen pl. az: AKG D 30 B, EAG MD 911 HL, valamint a TESLA AMD 210 tipusjelzbfi dinamikus mikrofonok.

Fontos szempont a rnegfeleld iranykarakterisztika megvalaszthsa .is. Korkarakterisztikaju mikrofonok csak kis zajszinttl helyisegekbt'n 6s

L6ska Peter okl. vill. mCrnok

kiteriedt zenei hanrzforrasok kozve- nolarizAl6 fesziilts6aekkel lehet az titeskre alkalmasak' (pl. EAG MI> 7-HL). Iranyitott irhnykarakterisz- tikaju ~nikrofonokkal n~egvan annak a IehethsCge, hogy a hasznos es a zavaro hangforrasok jelbt elkulo- nitsuk. BeszBd 6s Cnekre a ~~yolcas (AKG D 30 B), zenei cklokra a kardioid 6s a vesealaku irhnykarakte- risztika a legmegfelel6bb. (EAG MD 14 N, MD 16 N tipusok.) Vannak kifejezetten profasszionAlis mikrofonok, amelyeknek iranykarakterisz- tikaja valtoztathat6, illetve atkap- csolhat6. Dinamikus rnikrofonoknA1 ezt ugy &rik el, hogy k6t lengdcs6vet hasznalnak. Ezeket sorosan. n k - huzatnosan, illetve szernhtska~s&lvit elCrhet6 a kiir, nvolcas Cs a kCtf6le irknyu kardioid Garakterisztika (pl. AKG D 30 B tipus). Kondenzator- mikrofonoknal k6t membrannal es az ezekre rakapcsolt valtoztathato

irhnykarakterisztikG sz6les hatarok kozott szabAlyozni.

1.2. Tranzisztoros el&&ito" dinamikus mikmfonhoz (2.) (3.)

Kivh16 felhasznalasi terulete a szilicium- plank tranzisztoroknak a kis szintfi mikrofon-elBerBsltd. Min- tak6sziilCkunket TES1.A gyartmanyu, AMD 210 tipusu dinamikus kardioid rnikrofonhoz mkreteztuk. Jelzett mikcofon egybe van epitve az 1:10 6tt6teltl bemend transzfor- matorral, kimeneti impedanciaja 2000 ohm, 6rzekenysBge pedig 2,5 mV/pb. Az elder6sitd bemend (TI) tranzisztorat TEXAS INSTRU- MENTS 2 N 3707 tipusra valasztottuk. A mart6 c& kozli, hogv a tranziszt; zajtenygz6je hogyan-fiigg a munkaponti kollektoraran1t61, va-

1 . I . 1 . cibra. J b miniistgii dinamikus i s kondenzator mikrofon frekveneiagorbii cillundci hangnyomds mellett

23

oO oO

0 0 0 h0 9 nc

m0 ---- %HZHZ b)(0rdioid

D

W h0 nc

/ 1 1 - I

w0 lBO" c., Nplcos d,

1. 1 . 2. dbra. Tipikus mikrofon irdnyjelleg gorbik

lamint a 1iieghajt6 generator (jelen esethen mikrofon) elle1idll~sat61 - - Alland6 kollektor 'emitter feszultseg mellett (lasd 1.2.1. cibrdt).

A diagrambol meghatbozhat- juk, hogy 2 kohmgenerhtor ellenallashoz optimalisan 200 ,uA munkaponti kollektoraram tartozik, CTCE = 5 V mellett. A tranzisztor zaitenvezBie ilyenkor 3 dB. Ennek rriegfilel~len alakitottuk ki az el(ier(isit6 aramkort (lasd 1.2.2. cibrcit). Az el(ierBsiti5 ugynevezett galvariikusan csatolt 3 fo- kozat6, onstabilizald kapcsolas. Ere- d6 erBsitCse 250-szeres, kimeneten tehat kb. 500 mV-os jel jelenik meg. Torzitasa az egesz hangfrekvencias savban 0,1% alatt van. TulvezQl6- dessel szemben 10-szeres (20 dB) dinamika tartalekkal rendelkezik. KimenB ellenallasa kb. 100 ohm, bamfelvdtele 24 V-1-61 2 mA. Frek- vencianienete kivitlo ; 5Hz-100 kHz

kozott (+0,-3) dB kozott van. Ter- meszetesen ki-ki megepftheti a kapcsolast mas, hason16 zajszegbny tranzisztorokkal is. Hasonl6an j6 eredmbny krhet6 el a SIEMENS gyartmanyu BCYS8 jelzCsd szilicium-planar bemen6 tranzisztorral is. Kevbsbe igenyes esethen j61 fel- hasznalhatd a germanium alapanyagu, kis zaj6 hangfrekvencias otvozott rktegtranzisztorok is. (AC 107, AC 151 r) A tranzisztorok meg- ~Alasztasahoz az 1.2.3. dbra ad iltmutatast. (Hasonl6. tie atfog6bb

1. 2 . 1 . dbra. L)iagranz (1 zajszegirl~ bemeneti fokozat rnkretezPsPher.

osszehasonlitasi tablazatok talalha- t6k az ,,HT l?vkonyve 1969" 82. es 76. oldalan is.)

1.3. Eiililnleges ujszerii eliirrosito kap~solls kondenzhtor mikroEonhoz (+.I

A kondenzator mikrofon kCtl16111- s i ~ helyettesitti kapcsoldsa eg:, fe- szults6ggeneratorb61 ( 2 mV ,LIB) es egy ezzel sorbakapcsolt kis -- rendszerint 50--200 pF nagysagi~ kon- denzitorb61 all. Hogy realizalni tudjuk a kondenzatormikrofon kitunb frekvenciamenetbt es els6rendii jel- zaj viszonyat, olyan el6erositSre van szukseg, amelynek beme116 ellenallasa 100 Mohm nagysagu. A problema klasszikus megoldasakent kis racsaramu - rendszerint telepes - csoves eloerbsit6ket hasznaltak a kondenzatornilkrofonhoz.

A tbvezCrl4sfi tranzisztorok (FI-T) idealisan alkalmasak arra, hogy sr- gitsegiikkel el6er6sitot k6szitsiink a kondenzator-mikrofonhoz. CsekCly energiaigenyiik, valamint kis mere- tiik folytan az elberiisitti aranikor

1 . 1. 3. dbra. A dinamikus mikrofon frekvencia menetdnek vdltoztatdsa 1 . 2 . 2. dbra. J d min6sigii tranzisztoros mikrofo~r elder6sitii

24

m3W7 B C Y S AC 107 A C 6 l r

5 BFY34 BFY34 ACD7 AC1.51

1 BFY34 BFY34 AC725 AC 151

M c g ~ N P N N P N PNP PNP

1 . 2 . 3 . dbra. Tdblhat a tranzisztorok megvdlasztdscihoz

konnven beszerelhet6 a mikrofon tokjiha.

Az 1.3.1. dbrdn e m kondenzatormikrofon elder6sit6-kapcsolasa lathato, arnely kitunden mdkodik kis k a ~ a c i t a s u bemeneti ielforrassal. A mikrofon a bemenet; t&rvezkrlesfi tranzisztor kollektora es vez6rl6 elektr6daja koze kapcsolodik. A mikrofon bels6 kapacitasa igy egy parhuzamos visszacsatol6 Aramkort kCpez. EzCrt a kapacitasertkke az eredetinek ( 1 + A)-szorosara novekszik. (A fokozat fesziilts6ger6sf- tkse fo ld~on t ra vonatkoztatva). Az elmen6 Gabelhez egy kb. 100'ohm kimen6 ellenallasu en1itterkovet.B illeszti a tBrvezerlCsU tranzisztoros erasit6 fokozatot. A kis kimen6 impedancia eredmenyekent meg 150 meter hosszu kabel sem hefolyasolja 6szrevehet6en a frekvenciamenetet.

Az elder6sitB frekvencia es harmonikus torzitasmenetdt az 1.3.2. dbra szemldlteti. A mdrCsek soran a mikrofont egy j6 min6sCgd csatol6- transzformator szekunder tekercsevel es az ezzel sorbaka~csolt 100 pF-os kondenzatorral modelleztuk le. Az el6er6sit6 2 mV bernen6- feszultseg esetdn 100 mV kinlend- feszultsBget szolghltat. Tulvezerlo- dCssel szeznben kb. 20 dB-es tartalekkal rendelkrzik.

1.4. A FET 6s a ternrtkzethii hanghtvitel (4.)

A tdrvez6rl6sii tranzisztorokkal felbpitett Hi-Fi aramkorok sokkal

1. 3. 1. dbra. Kondenzator mikrofon elder6sito tirveztrlbii tranzisztorral

kevksbd bonyolultak, mint a kBz6n- seges vagy akar a legmodernebb szilicium-planar tranzisztorokkal felepitett has01116 kapcsolasok. I t t kevesebb f6lvezet6 eszkiizre van szdk- sdg a t6rvezCrlesu tranzisztorok nagy teljesitmenyer6sitCse miatt. Egyszerubbek az elbfeszit6 gram- korok megoldasai is. Nagy bemen6 elle~~allirsuk lehet6v6 teszi, hogy az amilgy is kenyes csatolb elektrolitkondenzatorok szamat minimalisra csokkentsuk.

Kiserleteket v6geztek arra vonatkozoan, hogy csoves Hi-Fi berende- zCsekben az elektroncsoveket kozvetlenul tCrvezCrlesfi tranzisztorokkal helyettesitsek. Ez esetben le- csokkentettkk a tapfeszultseget, I, tipusu tCrvezerlCsii tranzisztorokat alkalmaztak, majd megforditottak a tApfesziiltseg polaritasat. Az eredmeny megegyezett az eredeti gyari csoves berendezCs specifikaci6javal; kisebb tefjesitmCnyfelvCtel mellett.

1 . 3 . 2 . dbra. Az eloer6sit6 frekvencia Ps forzitds menete

tranzisztorokkal felkpitett lemezjat- sz6-el6erBsit6t szeml6ltet. Az &ramkor alap fesziiltst!g-erdsitdse ezer- szeres, az erbsites savszelessCg szorzata pedig: FT = 15 MHz. A kimeneti emitter kovetBr6l jov6, frekvencia fugg6 negativ visszacsatol~s alakitia ki a szabvanvos RIAA visz- szaj&<szhsi jelleggoGb6t. Lathat6, hogy az egyes fokozatok elbfeszitese

1. 4 . 1 . tibra. Lemezjritszd eliierb'sito" tCrvezdrltsii tranzisztorokkal

Kezdetben azonban csalodas erte a szakembereket, amikor megpillan- totthk :iz akkor forgalomban lev6 tPrvezerlCsfi tranzisztorok Arcedu- lait. .\ helyzet azonban evr6l Cvre javul, ti.rvezCrlesu tranzisztorok 5ra k111fiildBn allandoan csokken. A h:tzai ~negjelenCsCre is szamitani lehet. Nagy jelentaskge van nnnak, hogy 3db. tdrvezkrlesii tranzisztor koziis tokba helyezhet6, olcso epoxi- gyanta burkolattal. Az igy kialakitott felvezet6 eszkoz Bra megkozeli- t6leg azonos lesz egy ECC 83-as elek- troncs6 araval. Az ilyen kett6s ter- vezBrlCsii eszkozre nem kellene telje- sulnie a szimmetrikus tranzisztorok- ra (2N 3336) vonatkozo szigoru illesz- tesi el6irasoknak. Csupan az Im telitCsi aramra, valamint az U, letoresi fesziiltseget erint6 megszoritas jelentene kovetelmenyt, tovabba a megfelelBen kis maradekaramra 6s a kis zajra vonatkozo el6irasok.

Az 1,4.1. dbra egy tervezerlesu

mennyire egyszeru (hasonlo a csoves- kapcsolasokhoz). A kapcsolas stabi- litasat noveli az a tCny, hogy nem tartalmaz elektrolit-kondenzatort.

Masodik alkalmazasi peldakent egy 1,s W-os kimen6teljesitmCnyii veger6sit6t mutatunk be. A kapcsolasban AMELCO gyartmanyu kozepes teljesitmenyre keszult ter- vezerlesii tranzisztorok szerepelnek (Iasd. 1.4.2. dbrdt). T, mint foldelt emitteres erdsit6 fokozat mukodik, bemeneti ellenallasa 1 Moh~n. T, a io1 ismert .,katodin" fazisfordito anal6gi~jara "fel~pitet t fazisfordito fokozatot kCvez. T, es T, alkotia a B osztalyu ei6feszitktt vegfokoz<tot.

Az erdsitd hatasfoka 56 %, fesziilt- seger6sitCse 30 dB, frekvenciarnene- te: 10 Hz. . . 100 kHz-ig +0,-2 dB. Torzitasa pedig kisebb mint 0,40/:, a teljes hangfrekvencias savban 1,5 W kimen6 teljesitmenynkl m6rve. h teljesitmbny-erasit6 ket aram- forrast igenyel; t l 0 O V-1-61 kb.

30 mA, -20 V-r61 kb. 0,4 mA ham- felvCtelle1. &dekess@e, hogy mindossze 1 db kismBretU elektrolit kondenzhtort tartalmaz.

A csatol6konddenzhtorok 100 V-os methlpapir tipusuak.

A tBrvezCrl6sd tranzisztorok erne- ldre mCg csak technikai CrdekessBg- kBnt szerepelnek a Hi-Fi gram- korokben, de rohamos elterjedbuk- kel nekunk is szhmolnunk kell.

A nagyfrekvencias hanghtvitel, mely kCt eltBrd technikai megoldziso- kat tartalmaz6 6s mindsBgi jellemzdket mutat6 agra oszthat6. A klasz- szikus AM adiis a kozep- Cs a rovidhullamu savban Bppugy korlatozott hat6sugaru (a shvok nagy zsufolt- saga miatt), mint korszerd rivalisa: az ultrarovidhullAmu FM mflsor- ~ - -

sz6rAs. B& az ut6bbinak a szklesebb Atviteli sAv 6s a nagyobb dinamika

2. 2 . 1. dbra. Detektoros vev6kt!szult!k

26

2 . 3. 1 . dbra. Egyszerii, vissza~satolf audion

tekintetbben kBtsCgtelen eldnyeivan- nak, nCpszerdsCge miatt azonban az AM htvitel sem hagyhat6 f~ yelmen kiviil. Az AM mborsz6rAs ftelbnve. hogy egyszerd felepft6sd v e v d k ~ s ~ u ~ lCket igCnyel, valamint a . kezelksi kenyelem. Az alhbbiakban mindkCt rendszerrel foglalkozunk, teljesitb- kepess&uket oiszehasonlitjuk; majd roviden vhzolunk egy-egy konkrBt megoldhst, melyekkel az viteli - minasegi j~emz%y:$: hat6k.

A kozdp- Cs rovidhullhm~ shvban mdkodd mfisorsz6r6 ad6kCszuldkek Bltalhban nem hasznhlnak a hangfrekvencihs fokozataikban 4,5 kHz felett meredeken levhg6 szfirdt.EzBrt a kisughrzott jel magasabb frekven-

cihju modulhci6s komponenseket is tartalmaz. A Kossuth rBdi6 esetC- ben ez - becslesek szerint - kb. 8 kHz-s felsd hatArfrekvencikt enged felthtelezni.

Helyi ad6 vCtelCnC1, amikor a hasznos t6rerdssCg j6val nagyohb az esetleges zavar6 ad6 jelCnC1 - elesik a szelektivitas kovetelmBnye, a vevd- kCszulCk sAvszClessCge optimalisan i 1 0 kHz is lehet. E cClra kittinden

megfelel az egy rezgdkorbs di6dhs tin. detektoros vevdk~szulCk (lhsd. 2.2.1. dbrdt). A kis kCsziilCk minden- ki szhmhra j61 ismert, egyszerflsBge ellendre meglepden j6 hangmindsdget nyujt.

Abban az esetben, ha a demodu- 1816 di6dhra jut6 nagyfrekvencias jel nagyobb mint 10 V (j6 antenna), tovabba, ha a lezAr6 ellentillhs az eldirt CrtBkfl, akkor a vevbkCszulCk 25-30 dB dinamikht biztosit 1 % koruli torzitas mellett.

2.3. Egyszeru AM audion Abban az esetben celszerd hasz-

nalni, amikor a detektoros vevd- kCsziil6k mhr nem ad kelld hang- mindsCget a venni kfvhnt ad6kCszu- ldk kis tdrereje miatt. A nagyfrekvencias visszacsato~hssal novelhetd az audion drz6kenysCge (lhsd. 2.3.1. dbrdf), de a megnovekedett szelektiviths miatt romlani fog a hangfrekvencias htvitel. A vhzolt kbzu- 1Ck torzftasa (kulonBsen kis tCrerdk eset6n) jelentds lehet. Alkalmazasa ezCrt korlhtowtt.

2.4. Egyenes rendszerii vevb%6sziil6k (5.) (6.)

Az el0zdekben felsorolt hihnyossa- gokon pr6bh1 segiteni a most bemu- tatasra keruld j6 rninds6gd vevd- keszulCk (lhsd. 2.4.2. dbrdt.). M(lk6- desi leirasa roviden a kovetkezd: V, szCles sAvil erdsitd csd a venni kivant ad6kCszulCk jelbt felerdsfti. Savszdrds jelleggel jut tovabb a hasznos jel az un. an6dbAzis detek- torra (V,). A demodulaci6 it t azhltal kovetkezik be, hogy a csd a nagy kat6d ellen8llhsa folytan erdsen az als6 konyokben dolgozik. Bemend ellenallAsa igen nagy, tehht a shv- szflrdt nem terheli. Mivel a demodulatorra (kiilonosen helyi ad6 vCtele eset6n) 2-30 V nagysagu rAdi6- frekvencias jel jut, tovabba mivel a demodulBtort is egy igen nagy (kozelitdleg v&telen) bemend ellen- Allasu katbdkovetd terheli (V,), ezbrt torzithsa igen csekkly (lAsd

2 . 4 . 1 . dbra. Diagram a demoduldcids torzftds meghatdrozdsdhoz

2.4.7. cibrcif). A V, anodbazisdetektor katod koreben lev6 200 pF-os, valamint az ezt kiivetii RC tag (100 kohm es 75 pF) a demodulaci6 uthn visszamarado nemkivanatos radio- frekvencias jelet sziiri ki. A vevb- kCsziilek jo mukodesenek egyik sar- kalatos pontja a hidegitd kondenzatorok, valamint a foldeldsek jo minb- s&e. . , .\ tekercsek elkCszltesehez a 2.4.3. cihra ad iltmutatast. hlivel rendszerint csak egy-ket adoallomas ve- Lele lehetseges - a ell6 minoseggel - celszerii, ha a kettBs forgokon- denzatort fix ka~acitasokkai. valamint f~kozatka~csoloval helyette- sitjuk. Reallitas soran a rezgiikoro- kei szignalgenerator segits6ge;el hangoljuk be a kelld savszelessegre ,( 18-10 kHz). Anlennyiben a csa-

tolis vhltoztatAs8val a kelld sav- szelessCg nem erhetd el, itgy potlo- lagos ellenallasok parhuzarnos kapcsolasaval niiveljiik meg azt. Fenti belillftas utan a keszulCk teljesita- kdpessege eleri, sot meghaladja a detektoros vevdet. iZz ad6allomast61 5&8O km tavolsligig ajanljuk hasznalatat.

Egyerteln~uen ki kell jelentenunk, hogy az AM szuperrendszerii vev6- kesziilCk a Hi-Fi hangvisszaadasi lancban nem allja meg a helyet. Abban az esetben ugyanis ha a venni kivant ad6k~sziilek nagy t6rerejU a vetel helyen, akkor szuperkeszulek helyett detektoros vagy egyenes

rendszeru vevdkesziilek is zavar- mentes vetelt biztosit. Ha az ado gyenge tkrerejb, akkor a nemkivanatos (zavar6) ad6k miatt a vev6- keszlilek szelektivitasat novelni kell. Ez esetben viszont elesik a ke116 magashangatvitel. A normal AM szupervevBkn~1 alkalmazott &4,5 kHz-es eredo savszelesseg egy opti- n~alisnak tekintheto kompromisz- s z u n ~ a j6 zavarelnyomas 6s a kiel6- git6 magashang visszaadas koziitt. Leszogezhetjiik tehat, hogy az AM szuperk6szul~k alkalmazasi kore egyre inkabb csak a kommunikaci6s cPlokra korlatozbdik.

2.6. Szhmlblo detektoros (SCXL EH) F31 sszuperbev6 (7.) (11.)

Az isrnertetesre keruld FM vevo keszulek mdkodesi elve roviden az, hogy a rhdiofrekvencias elCier6sitCst k6vetd keverofokozat (T,) egy alacsony, kb. 100 kHz rezgessziniil - lrekvenciamodulalt - kiizepfrek- vencias jelet allit elb. Ezt egy harom fokozatu RC csatoltisii er(isit6 a

2. 4. 3 . dhra. A ucvh'kisziilkk fekercsr r

I ; a ~ 1 9 k K ~ h o y n d l h d ~ Mcgj

Tj, $5. AFwAFYaZS4239 F r L W

Q,%,T@ 5, AFE?AFl&25A58 Fj230MHz

AC lm,OClon,2SB40 F ~ l l MHz

2. ti. I . dhra. SzcimlciM detektoros F;1I ueuo" kapcsolcisa ds az alkalmazhatd tranzisztorok tcibldzata

27

megfelelb szintre er6siti. Az alacsony K F miatt az erbsitks olyan nagy- mkretii, hogy a jel nCgyszogesedik, egyben limit816dik. T, utols6 kozCp- frekvencias erbsitb fokozat kollek- torhr61 egy kis kapacithsu (30 pF) kondenzatoron keresztiil csatlakozunk a kis bemenbimpedanciiiju demodulhl6 di6da aramkordre. A komplexum tehat mint RC oszt6 miikodik. tehat a frekvenciaval kozel egyenesen aranyos hangfrekvencias kimenb feszultseget szolghltat. A demodulator tehat-a frekvencia- lokettel aranyos jelet ad, vagyis egyszerfi eszkozokkel megoldottuk az FM demodulAlPs problCmAjAt. T, hangfrekvencias erbsitb fokozat, ame- amelyet k6t felulvag6 RC tag kovet. Ezek c6lja a demodulalas utani nemkivanatos K F jel elnyomasa, valamint az FM vev6knel szokasos 50 $3-os elbkiemelCs helyrehllitAsa. T, kis kimenb impedanciaju emitter kovetb, kimeneten a hangfrekvencias jel szintje kb. 120-150 mV nagysagu.

A mintakCszul6k-a hason16 gyari megoldasokkal ellentbtben - ki"1on oszcill&tor fokozattal (T,) rendelkezik (lasd 2.6.1. cibrdt). Ez azzal az elbnnyel jar, hogy megjavul az oszcillator hangolhatbsaga. Nem terheli az elber6sitb az oszcillatort 6s igy el- maradnak az esetleges rezgks-lesza- kadasok. A nlasik jelentds elbny, hogy megjavul az oszcillzitor 6s az antenna elvalasztasa, fgy zavarmen- tesebb a vevb miikodese.

Jelent6s szempont a K F erbsitdbe jqt6 kiilsb zavarok kCrdCse is. Mivel az alkalmazott K F erbsit6 nagy erb- sitbit 6s savszkless6gfi, 1 MHz-en mCg mintegy 1000-2000-szeres erb- sitessel kell s~amolnunk. El6fordul- hat tehat, hogy a helyi ad6 jele a KF-be kerulve erbs zavart okoz. Ezt j6 nlechanikai felCpitbsel, gondos ArnyCkol8ssal elkerulhetjuk.

A nagyfrekvencias ergsit6 a venni kivant URH sav kozepere van le- hangolva, a rezgbkori trimmer kondenzatorok segitsCgCve1. Xz oszcillator fokozat folyamatos hangolasu. Legalkalmasabb e cBlra a kismkretii, de nagy stabilitasu lCgforg6. A kC- szulCk rezebkoreit leg- vagv zart ferrit fazekmagra egyarant eikeszit- hetiuk. vCgleges beallitasuk GDO- val-tok6nikY. -

VCgezetul Crdemes osszehasonli- tani a szhmla16 detektoros 6s a klasz- szikus - aranydetektoros - vevb- k6szulBkek minbsCgi jellemzbit. A scaler rendszerii FM vev6 egyszerfi- sCge ellenere fbleg a zaj tekinteteben marad el a hagyomanyos 10,7 MHz kozkpfrekvencias vevilt61. A hango- latlan, szCles savu K F fokozatok zaja, valamint az 1: l tiikorCrz6- kenysCg altal okozott zaj osszess6gC- ben tobb mint egy j6 minbsCgii FM kCszulBk zaja. EzBrt a vevb alkalmazasi terulete korlAtozott, Brz6keny- sege kb. 40 pV, 26 dB jel-zajviszony mellett. Ez azt jelenti, hogy az ad6- t6l maximum 60-70 km-re Brhe- tunk el vele j6 eredmknyt 3-4 elemes antenna segits6gCvel.

Az ultrarovid hullamu FM mfisor- Atvitel felsb hathrfrekvencihjat Alta- laban 15 kHz-re vhlasztjak. Az ehhez szukskges atviteli savszClessBg 1120 kHz. Ezt a s8vszCless6get az Btviteli torzitasok kikuszobolbe CrdekCben a lehet6 legkisebb fazistorzitassal kell megval6sitani. Az FM vev6 K F fokozatait tehht maximalis sav- szCless6gre 6s minimalis fazistorzi- t b r a kell mkretezni. Ez az egy fokozatra esb erbsit~scsokken6ssel jk. Azonos BrzCkenysCg elBrBs6hez tehat tobb KF fokozatot kell hasznalni,

a hagyornanyos AM-FM v a q " ,. vev kCszult5k mindig kompromisz- szumos megoIdast jelent. fgy a torzitasok - kulonosen a nagy erbssCgii magas hangok tartomanyaban - je- lent6sek lehetnek. A torzitott magas - hanghtvitel valbziniisCgCt tovabb noveli a jel-zaj viszony javitasa krdekeben alkalmazott adboldali magas emelCs. Kulonosen fontos az FM vev6knCl a pontos Allomhsra-hango- 19s. Hasznaljunk mindig Blesen indi- ka16 hangolAsjelz6 csovet. Helytelen beallitas kellemetlen torzitasokat okoz a magas hangok tartomhnya- ban.

A K F fokozatok gorbult - ah idealist61 eltkrd - karakterisztikait a helyesen beallitott limiterfokozat kiegyenliti. Altalaban alacsony an6d Cs seg6drAcs-feszults6gfi pent6dAt celszeru a limiterfokozatban hasznilni. A j6 AM elnyomassal elCrhet- iuk. hoev a K F karakterisztikak ~ o r b ~ l t s ~ ~ e nem okoz jarulekos tor- zitasnovekeddst.

Az FM vevbkCsziilekekben hasznalatos aranydetektorok konlpro- misszumos megoldast jelentenek a kielCgft6 linearitas, a j6 deniodula- ci6s hatasfok 6s a torzitas kiizott. TorzitAsi t6nyezbjuk ezdrt Altalaban 2-30/:, kiizott van. LCnyegesen kisebb torzitas erhetd el az un. scaler- detektorok (szAmla16 detektorok) alkalmazasaval (0,1--0,2%). Ezeket viszont csak alacsony K F mellett tudjuk realizalni. (Lasd 2.6. fejezet)

Professzionalis FM vevbknCl ezt ugy oldjak meg, hogy a 10,7 MHz-s K F jelet - kvarcoszcill~tor segit- s6gCvel - AtkeVerik a 100-470 kHz kiizotti tartomanyha. Az igy nyert rnasodik KF-re - megfelelb er6sitCs utan -- mar megoldhat6 a scaler detektor. Ha figyelembe vesszuk az FM musorszbras 6s a ma hasznalatos vev6kCsziilCkek technikai paramC- tereit, akkor v6geredmbnykeppen 45/50 dB hasznosithat6 dinamikht kapunk. Ez az BrtCk - az elmCleti meggondolasokkal osszhangban - lakbszobhban megkozeliti az idealis CrtCket.

Csoves URH-FM vevbkCszulCkek BpitCsCrbl, uzembehelyezCsCr61 szamos k6zlelnBny jelent mar meg a RAdMtechnika hasabjain. fgy ismer- tetCs6tbl itt eltekintiink. Hangsu- lyozni kivanjuk, hogy a kereskedelemben kaphatb AM-FM vevbkdszii- Ikkek minimalis AtalakitAs vagy valtoztatas uthn Altalaban alkalmasak

amat'6r Hi-Fi cklokra. J6magam bolgk gyartmanyu ,,Mel6dia"tipusu vev6t haszn~lok, azzal a vAltoztat6s- sal, hogy az elbfokozatot ECC 88 cs6re csereltem ki. fgy a vev6 ez6- kenysCge megnbtt, zaja pedig vala- melyest csokkent. Budapesttdl mintegy 130 km tavolsagra j6 minbs6gfi hangot biztosit.

A tCrhat6s biztositasahoz legalabb kkt fuggetlen atviteli csatorna szuk- sCges. Ez az egycsatornas rendsze- ' rekkel szemben jelentbs koltsbg- tbbbletet 6s muszaki beruhazast jelent. KisCrleteket folytattak tehat a p~oblCnla megkerul6sCre.

Alsztereof6nia ( = D S Z ~ U ~ O szte- reoi6nia) gyiijtbn'6v h a soroljuk mindazokat az eljhrasokat, amelyek egyszeriibb eszkozokkel igyekeznek a terbeli hallas ClmCnyCt kelteni.

A hangsz6r6 rendszereink egyik jelentbs fogyatekossaga a magas frekvenciak felC egyre fokozbd6 ir8- nyitottsag. Ennek kovetkeztkben a hallgat6 a hangforrast mindig a hangsz6r6ban kBpzeli el. Kozben a hangforras erzCkelt kiterjedese nem haladja meg szitmottevben a hang- sugBrz6 mereteit. A keletkezett hanp- Crzet tehat olyan, mintha a produk- ci6t a hangversenyterenl, vagy a studi6 falaba vagott kis nyilason A t hallgatnank. LCnyeges javulast ered- nlknyez mar egy olyan elrendezks is, amely ennek a falba vagott nyilhs- nak a latsz6lagos mCreteit megnoveli - anClkul azonban --, hogy lokalizAci6t tenne leheldve. Az ilyen un. pszeudosztereof6nikus rendszerek tehat csak kiterjedeskrzetet adnak, de ezt is a hangforras tbnyleges mkreteitbl fuggetlenul.

3.1. 3 D illetve 4 D rendszer Elsb lepCs a magas sugarz6k Cles

iranyitottsaganak csokkentese, illetve megszuntetCse. Legegyszeriibb m6dja, ha tobb - kiilonbozb iranyba sugarz6 - azonos magashangu hangsz6r6t Allitunk be.

A ma hasznalatos j6 minbs6gG radi6- 6s televizi6kCszulCkeket harom-nCgy magassugarz6val latjak el, ezeket a kava elejen, oldalan, sbt tetejCn 6s az aljan helyezik el. Ee az un. 3 D, illetve 4 D rendszer. Az el- rendezksnel az a torekvCs, hogy lehe- tbsCg szerint gombsugkzdt kapjunk, vagyis a magas hangok minden irany- b61 egyfornla erbsskggel jelentkezze- nek. Vannak j6 min6s6gfi s tudib lehallgato hangdobozok, ah01 12- 16 db kismkretfi magashangsz6rbt helyeznek el egy kb. 30 cm AtmCrbjii, soksziigekkel behatarolt gomb belse- jCben. Az ilyen rendszer sugarzasi karakterisztikaja mar igen precizen megkozeliti az idealis giimbsugar- z66t, mikozben kitfin6 hangerzetet nytijt.

A vhzolt megoldas nem tiirekszik arra, hogy Clethii tkrbeli hatast Crjen el, csupan azt a fesz8lyeztetb 6s kellemetlen jelensCget igyekszik kikiiszobolni, hogy egyetlen hang-

3 . 2 . 1 . dbru. Ambiofonikus rendszer azonos hangsugdrzdkkal

sugarz6 alkalmazasa eseten a nagy zenekart61 a vizesesig minden hangforras egyetlen pontba van ossze- zsugoritva. Tobb magassugairz6 alkalmazasaval a falakr61, kornyez6 butorokr61 kapott visszaver6desek a sughrz6 li1tsz6lagos mdreteit megnovelik. EredmCnykeppen valamilyen elmos6dott, nagy kiterjedksd hangforrast BrzBkelunk.

Igen nepszerd Blsztereo-rendszert kapunk ket teljesen egyforma hang- sugkz6 rendszer alkalmaziisaval

. (lasd 3.2.1. dbrdt). Abban az esetben, ha csak egy m6lysugArz6 till rendel- kezesunkre, akkor a keresztezesi frekvenciak alkalmas megvAlaszt8- siival elkrhetjuk, hogy csak koz6p- 6s magassug4rz6kb61 kell 2-2 egyforma egysCg. Mivel a hallgathsi helyiseg nem idefilisan szimmetrikus mechanikusan 6s elektroakusztiku- san, ez6rt egy olyan elektromos szim- metriziil6 oszt6r61 kell gondoskodni, amely a k6t hangsz6r6b61 jov6 hang- intenzitas mCrt8kdt a hallgathsi helyen azonos szintre allitja be. Ezt

ellenbrizhetjiik, hogy a v6g- :!&it6 bemeneteire hanggenerator- b61 kozepes frekvenciaju (800 Hz) jelet adunk. Helyes miikodbs eseten a virtualis hangforrhsnak a k6t hang- sugAn6 kozott szimmetrikusan kell elhelyezkedni. Ezt kiilon vkgerdsitdk alkalmazasa eseten kozons6ges balance szab8lyoz6va1, kozos v6gfok0- zat eset6n pedig a hangsz6r6 &am- korokben lev6 T vagy z (Pi) osztb taeokkal Allftiuk be. Ket hangsugar-

renhszer. ~ n i e k legegyszerdbb v h - latat a 3.2.2. dbra szemlblteti. Ez esetben egy veger6slt6t hasznalunk,

3. 2. 2 . dbra. Ambiofdnikus rendszer szCtudlaszfott hangsug+zdkkal

I 1 3. 3 . 1. dbra. Fcizistoldsos dlsztereo rendszer blokkutizlata

amely egy 6 dB/oktav valtPsi mere- deksegfi hangvAlt6t tapla. A keresztezesi frekvencia cClszerfien 750 Hz lehet. A magas hangsugarzb a bal, a mely hangsugano pedig a jobb 01- dalon legyen elhelyezve, a hallgat6- hoz viszonyitva. Helyes beallitas esetbn a mkly 6s a magas hangok a megfelel6 oldalr61, mig a kozepes hangok a k6t hangsugkz6 kozotti r6sz kozepkrdl hallhat6k.

Tovabb noveli a hangvisszaadhs plasztikuss4ght a 800 Hz-hez viszo- nyitott kismertekd (I&-12 dB) m6ly 6s magas emel6s. Elegansabb vBltozata e megoldhnak az, amikor fuggetlen erBsft6t hasznhlunk a magas Cs a m6ly csatornara is. Ilyenkor elmarad a hangvdt.6, a magas 6s a mCly csatornak sz6tv8laszt~s8t a v6gerbsitdk el6tt egyszerfi RC tagokkal oldjuk meg. Ez esetben eny- hul a vegfokozatok szigoru specifi- kacibja is; mkly csatornka &I0 W kimen6teljesitmbnyd ellenutemd, magas csatornha 3-5 W-os szimpla v6gfokozatot Brdemes Bpiteni. Ilyen- kor a hangszin valamint a hanged- szabAlvoz6nak, ezenkfvul a hang-

A dimenzib megntivel~se a t6rhatAs- sal rokonkrzest kelt ; olyasf8e Brz6ki csal6dAs ez, mint amilyen a sz6les- vAszn6 film szemlC16s6n61 keletkezik. Bar a k8p nem terhatasu, pusz- tan a mbetek megnovelCe is p6tolja a harmadik dimenzi6t.

3.3. FBzistolftsos glsztereo rendszer (5.)

A t6rhatAsu hang alapja a k6t ful- hoz brkez6 hangkkp f4zis 6s intenzitas, vagyis spektrum kulonbsege. Mindkettbt m6dunkban van mester- sQesen is el64llitani. Ket azonos hangsugirz6 esetCn a raadott jeleket fhzisban eltolva tiszta (szinuszosb hang esetBn a ko~6~vonil t61 eltolt hangforrhst Bszlelunk. Komplex (zenei) hangok eseten - a rendszer fa- zismenetkt61 fiigg6en -- kiterjedt hangforrast Brzbkelunk. A fazistola- sos Alsztreo reprodukAl6 14nc blokk- vblatht a 3.3.1. dbra mutatja be. A k6t csatorna kozotti f4ziskiilonbsd- get kdt RC hid Bllitja el6 anelkul, hogy a csatorn4k amplitud6-frekvenciamenetbt ~Altoztatna. A fzizis-

sug~rzi6k elhelyez6sdnek taigabb ie- t61 Aramkor tranzisztoros, kapcso- het6sege kinalkozik a fon6amat6r lasi vblatht a 3.3.2. cibrdn lathat- el6t.t. - juk. Az kamkiir m6dot nyujt arra,

Az ambiof6nikus hangvisszaadh hogy ugy a direkt, mint a fazisban eredmenyekknt szintkn kiterjedt, eltolt csatorna szintjet egymAst61 plasztikus hangforrhst BrzBkeliink. fuggetleniil is szab8lyozhassuk. E

3. 3. 2 . dbra. A tranzisztoros fcizistold kapcsoldsi v&zlata

29

-

MIT JELENT A SZTEREO? P

- I

A hangkultlira rohamos fejlodese, a zenei ige- versenyhallgatas elmenye elmarad. Az elektro-

nyek fokozodiisa Ojabb 6s ljjabb feladatok el6 nikus Liton kozvetitett vagy hallhatova te t t zenei

allitotta a hiradistechni kai ipar konstruktoreit. musorkozles forradal masitasit jelentette az egy-

A Hi-Fi hangminosdg visszaadb6ra alkalmas ero- csatornas - mono - rendszerek hianyossagait

sit0 6s hangszorbk kidolgozisSval megkozelitet- megszuntetni hivatott k6trsatornas, ugynevezett

t6k ugyan a hang Clethu visszaadasat, de ez a sztereofonikus rendszer kifejlesztese. A hang-

zenekedvelok szimira meg mindig kivannivalot kozlCsnek ez a modja forradalmasitotta a zene-

hagyott maga utan. A hangversenyek kozveti tb kultura szeles kori i elterjedkset 6s a hanghatasok

sekor a zenekar terben helyezkedik el, a hang- kelt6sCnek szamos, eddig meg ismeretlen leheto-

szerek tCrbeli elhelyezkedeset fiilunkkel akkor is seget biztositotta. A ketcsatornis - sztereofo-

erzekelni tudjuk, ha a hangversenyen a szemun- nikus - rendszerrel nemcsak az oldalirinyu, ha-

ket lecsukjuk 6s irgy hallgatjuk a zenkt. A hagyo- nem a melyseg ir6nyD helyzetmeghataroziist is

manyos modon - a rbdion, lemezjatszon vagy erzekelni lehet, bar az oldaliranyli elosztas fel-

magnetofonon - megsz6laltatott hangverseny- ismerese szubjektive sokkal fontosabb.

zenekari miisornil nem tudjuk erzekelni a hang- Az ,,irinyhallis" tulajdonkeppen ligy jon ICtre,

szerek terbeli elhelyezked6sCt. Egy hangszoro hogy a technika kihasznilja az emberi hallas ter-

eset6n mindossze egy hangforrhs sugaroua az meszetadta lehetoseget, a jobb 4s a bal fiil egy-

az egesz zenekar j i tCkit . Az irgyneyezett ,,mo- mist61 fuggetlen miikodeset. Az alkalmazott

no" mu"sorkozlo berendezhsekhez hiiba csatla- jobb, illetve bal hangsz6r6bol a hanghullamok

koztatunk k6t-harom vagy akar tobb hangszorot, egyarant eljutnak a jobb es a bal fiilhoz, igy a

bar a hangot tobb helyrol halljuk, mindegyik hangforras helyet a hangszerek hangerossege,

hangszoro pontosan ugyanazokat a hangszereket, illetve mu"kod6sii k idobeli kulonbsege hatarozza

ugyanolyan hangerovel szolaltatja meg. A kivhlo meg. A sztereo berendezessel jol erzekelheto a

hangminoskg ellenere tehat a szemClyes hang- mozgo hangforras is.

#

Magyarorszigon kifejlesztett

else olyan ridiiik6szul6k, amely-

m i r a sztereo lemezjitszb 4s mag-

netofon sztereo uzemben torten6

mSkodtet6sBn kivul a nagyfrek-

venciQ sztereo adbillombok v6-

tel6t is biztositja a v M r l 6 szimi-

ra.

Kimen6teljesitm6nye 2 x4 Watt.

A kifejezetten ig6nyes visir lbk

szimira fejlesnettbk k i gyirunk

laboratbriumiban a Hi-Fi hang-

miniisdget biztosito R 5932 tipust.

2 x 8 Wattos sztereo hanghatk

kelt6sdt-e al kalmas kdszul6kkel

ugyancsak vehetti a nagyfrekven-

cikan sztereo ad6illomkok mS-

sora is.

2 db hangdoboz hou;icsatlakoz-

tatkival uzemeltethet6.

5. 3 . 3 . cibra. A fdzistold frekaencia-fcizisjelleg gorbije

celt szolgaljak az emitterkiiri 2 akusztikus kBsleltetCst itt megfeleld kohmos linearis potenciom6terek. hosszus~gu 6s feszess6gG acC1-spiral- A T, mint fazisfordit6 mGkodik 6s rug6 vkgzi. A direkt 6s a kksleltetett taplalja a kettds fazistolo hidat. - zengetett - jelek megfelelb ossze- Ez a hfd 0-360- faziseltolast tud eldidezni. ,Hason16 mifkodCsii a T, fokozat is. I t t viszont csak egyszerii 0-180" faziseltolast I6trehozb hidat talhlunk. T, mint kimeneti emitterkovetd mfikodik. A kapcsolas vCg- eredmknykkppen 0-540" faziseltolast hoz letre a 200-5000 Hz kozott. (IAsd 3.3.3. cibrdt.)

Ez a sav magaba foglalja a fazis- kulonbsegen a l a ~ u l 6 lokalizAci6 tartomany&. ~ 6 ~ 6 z e t u l megemlitjuk, hogv a k6t vkgerdsitd 6s a hanasu- ghr"i6 rendszerek egyformak.

A tCrhatas lktrehozasanak tovabbi eszkoze a mesterseges zenge- tBs. Ezuttal azonban nem annyira a hangforras, mint inkabb a befogad6 helyiseg meretei azok, amelyek a csalbdas folytan megnovekednek. Mesterseges zengetes eldallitasara ;i

studi6technikaban a csempezett zen- getdfolyos6, zengdlemez es esetlege- sen a nagy j6sAgu hangfrekvencias rezgdkorok a szokasos eszkozok.

ut6zengCsi id6 szabalyozasara s magnetofon. A kksleltetksi iddt a felvevd 6s a lejatsz6 fejek kozotti t i - volsag, valamint a vegtelenitett szalag. sebesskge hatkozza meg. Kor- szerG zengetd magn6adapterekn61 altalaban tobb lejatszofejet alkalmaznak, tovabba kedvelik a szalag sebessCgCnek folyarnatos szabalyo- zasat is (kommutatoros motor). Az elrendeles blokkvtilzlatat a 3.4.2. cibrdn rnutatjuk be. A hangforras jelet elderdsitd utan egy kulonleges keverdn vezetjuk keresztul. Innen a jel a felvevb erdsitdre, majd a hang- szalagra jut. A lejatsz6 fej altal letapogatott jel - megfelel6 keslel- tet6ssel - adja a visszhangot, amit O S S Z ~ ~ ~ V ~ N ~ a direkt jellel; ismetelten felvehetunk. A keverd megfelelb bea l l i t~s~va l tobbszoros visszhal~got allfthatunk eld, amely a nagy terenl illuzi6jat jobban megkiizeliti. A jelsorozat lehet lecseng6 (csillapod6) de lehet erdsodd is. A leirt modszer- re1 a tkrhatas novelesen ti~lrnenben

' - ~ - a v b r h~n~sugdrz'i

3. 4 . 2 . cibra. Szabalyozhatd zengetes magnetofonrlal

Ezek hazi hasznalatra koltsegesek. Amat& &okra keve- keveres utan a vegerdsftdbe kerul- hatasos hangeffektusokat allithatunk sebbet nyiljt6 egyszerdbb megojda- neb. A rug6, vaiarnint a meghajt6 6s el6. sok tefjedtek el. ~ g ~ i k ilyen felvevd erbsitdk k6szitkskrdl bbveb- szerQ zengetd berendezes tornbvazla- bet a szakirodalomban talalunk. 4. A t6rhatasu han~visszaadBs (1.); tiit szemleleteti a 3.4.1. cibm. Az Tovabbi lehetbsegeket nyujt az (5.)

3 . 4 . 1 . abra. MesfersCges zengetds, rugos rnodszerrel

Az eldzdekben ismertetett megoldasok novelik ugyan a hangforras lAtsz6lagos mkreteit, bizonyos t6r- hatast is eredmenyeznek, de a kapott hangerzet fiiggetlen a felvktel koriilmenyeitdl; a hangkep 811, loka- lizaci6ra nincs lehet6sBg. A probl8- mat megnyugtat6an csak a tobbcsatornas tQhatasu rendszerekkel lehet mkgoldani. Az eldzdekben mar leszogeztuk, hogy a minimalis csatornaszam 2. Az elmkleti meggondo- Ibok, valamint a kiskrletek azt bizo- nyitjak, hogy a tkrhathsu hangvisszaadas negy fd kovetelm6nyCt a ketcsatornas rendszer kozelftdleg ki- eleiti. A jelenleg hasznalatos sztereo berendezesek - fdleg a hangsugar- z6k es a felveteli mikrofonok irany-

karakterisztikainak fogyatekossagai miatt - m6g ncm biztositjik a pontos hangtCr-lek6pzest. A rendszer hanghatasa mCg igy is lenyegesen jobb mint a legjobb egycbatornas rendszerekk.

Mivel a sztereo hangvisszaadasra berendezkedni kiiltseges dolog, gyakran felvetddik a kkrdes, hogy egyA1- talan megeri-e az Bldozat !? Vannak, akik ugy ervelnek, hogy c@lszeriibb valami egyszeriibb rnegoldasu, kisebh igCnyfi sztereorendszer kiCpf C- sdt megejteni. Az irodalom, valamint sajat tapasztalataink szerint egy jo mono rendszernek nagyobb a lttjogosultsaga, ~ n i n t egy gyenge, hevenyeszett sztereonak. EzCrt meg- alkudni nern erdemes. A fonoamat6- rok - akik munkajukat 6s energia- jukat nern sajnalva, egy j6 sztereorendszer kiCpitCsdre szentelik figyel- mdket, nern fognak csalodni, mert hatarozntt mindskgi javulasban, illetve valtozasban lesz rkszuk. A nagykiizonsCg j6reszCnek viszont e s ~ k alafestCs celjara kell a zene. Ezek szamara a sztereo nern egyt5b a felesleges penzkidobasnal.

4.1. A sztereotccllnilia alapjai Mieldtt a sztereo reprodukalo lanc

egyes elemeinek ismertetdskt meg- kezdenenk, Crintjuk roviden a szte- reotechnika nCgy alapvetd kovetel- mCnyCt. 1. Maximalis terhatas - minimalis

csatornaszam. Mivel az en~beri ful fuggiileges sikban Cs rnClys6gben csak durva becslesekre kepes, elegendd csupan a vizszintes sikban, egyetlen vonalban lekepezni a eredeti (felvetel oldali) hangkdpet. Ehhez ket csatorna elegendd.

2. Konipatibilitas - rekompatibili- f l

tas. Csak azoknak a sokcsatornas atviteli rendszereknek van let- jogosultsAga, arnelyeken az egycsatornas felvCteleket n~indsegbeli khrosodas nelkdl lejatszhatjuk. Terrneszetesen ugyanez A11 a sztereo felvetelekre is; ezeket mon6- berendezeseken visszajatszva egy mon6felvetellel azonos hangmino- sCget kell kapnunk.

3. A terhatast ne egy megfigyelesi pontban, hanen~ egy - lehetoleg nagy - teriileten legyen biztositott. Ezt a feltetclt kulonosen nagy bazistavolsAg, valamint un. kbzepso csatorna alkalmazasaval erhetjtik el.

4. A .!at;zolagos hangforras helyzete fuggetlen legyen a megfigyelksi helvtdl. A Gizszintes irhny Atviteli pon-

tosshga, valamint a rendszer koinpa- tibilitasa a felveteli oldalt61 fugg. ,

EzBrt teljesskg kedvCert riividen foglalkozunk a sztereo studibtechnika nehany alapvetd kCrdesCve1.

Eltekintve a tortenelmi attekin- tkstdl, foglalkozzunk eldsziir az X Y rendszerrel. Ez un. intenzitaskulonb- sCgen alapul6 eljaras. A kCt kardioid karakterisztikaju mikrofon erzeket- len oldalaval szembeforditva egymas melle vagy folk helyezve, vagy k6t

riyolcaskarakterisztikaju mikrofon eggmashoz kCpest 90"-kal elforditva vesz reszt a hangfelvetelben. Ilyen mbdon a kozCp~-61 jov6 hang a k6t mikrofonban egyforma erdsskgfi, az oldalakr61 jovd hang pedig nagyon eltCrd erdsskgfi jelet kelt, a jelek kozott faziseltCres nincsen.

A ket mikrofon jeldt megfeleld szintre eriisitve, majd alkalmasan telepitett hangsugarzokba vezetve igen j6 mindsCgii, tCrhathsu hang- visszaadast kapunk. Az igy felkpitett rendszer hibaja az, bogy ebben 4 . 2 . 1 . cibra. A 2 saoos sztereo hang- a formaban nem kompatibilis, vagyis szalag el6irdsai a kdt csatorna kuion-kuliin nr?m nyujt onlnagaban j61 elvezhetfi, kel- emeldst, valarllint utbzengetkst al- lemes hangke~et. Hatranya meg, kalnlaznak az S csatornhban. Ezaltal hogy niindket csatorna atvitelenel dlethfiseg, valamint a magas- eg~forma nag^ gondot kell forditania hang& lokaliz6aci6ja jelent(isen ja- torzitasn~entessegre, es a helyes vul. frekvenciaatvitelre, ami kiiltsCg- - tobbletet eredmknyez.

Az eldz6 hatranyokon segf egy ugyes mbdszer. Lenyege az, hogy az htviteli csatornakon nern az X Cs Y jeleket, hanem kCt mestersegesen eliiallitott jelet tovabbitunk. Az egyik a kt't mikrofon jelCnek osszege ( X + Y = M ) , a rnasik pedig a jelek kulijnsege ( X - Y = S ) . Az osszege- zCs 6s a kivontis megfelelden tekercselt differencial transzformatorok, vagy elektronikus hramkiirok segit- sdgdvel (lasd kCsdbb) oldhat6 meg. Az osszeg jel megfelel egy kor- karakterisztikaiu mikrofon altal nyerhetd je~ned, tehat mar kompatibilis. eevcsatornas hanevisszaadasra felhasz%lhat6. A kulonbs6gi jelet az jellen~zi, hogy beldle Cppen a ko- zdprdl jovd hangok hianyoznak. -4nna1 nagyobb mdrtekben tartalmazza a szeleken elhelyezett hangszerek hangjait. Ez a jel egycsator- n6n visszaadhsra alkalrnallan.

Llivel a fd informliriot ; I L AJ csatorna szolgsltatja ; Btvit ele szigoru miniisdgi 1nutat6k ~nellett sztikseges. Az S csatorna adja a tdrClini.nyt, in- formaci6 kapacitasa csekely, az atviteli lanca gyengCbb, egyszerfibb lehet. Ez koltsegmegtakaritast tesz lehetdvd, gondoljunk peldaul sztereo radi6adhra.

Az eredeti X Y jeleket djabb ossze- adassal @s kivonhssal ismBtelten eld- allithatjuk :

hlegemlithetjuk, hogy a rnai modern mikrofonokkal egy lepesben is eliiallithatjuk az M 6s az S esatorna- kat. M mikrofonnak egy kor, kardioid vagy vese karakterisztikaju mikrofont hasznalunk, ugy !logy erzdkeny oldalaval a zenekar kozepe felC fordul. S mikrofonnak egy Cles, nyolcas jelleggorb6j6, un. nyomas- gradiens mikrofont kell beallitani ugy, hogy a zenekar kdt szele fe161 jov6 hangokat vegye.

Kuliinvalasztott oldalhangcsator- na ( S ) tovabbi eldnye, hogy a tCr- hatasok mestersegesen szinezhetdk, kiemelhetiik vagy tompithatok. A stildi6technikaban altalahan magas-

4.2. X sztoreo magnetofon Tobb fuggetlen csatornat legegy-

szerfibben hangszalagon rogzithe- tunk. A sztereo magnok professzionalis celokra 2, amatdr celokra rendszerint 4 hangcsikkal dolgoznak. Az elv igen egyszeriinek tiinik, mkgis szamos technikai kerdCst, buktatdt rejt magaban. Els6nek en~litjiik a fejek problCmajat. Gondolva a szabvanyos mUsorcserere 6s a gy&rtasi technolbgiara, csak olyan fejek johetnek szamitasba, amelyeknek rBse egy egyenesbe esik. Ennek pontos betartasa - figyelembe veve az idd- kozben elBalM kopast - igen nehez feladat. Emiatt kulonosen a kozepes Cs a rnagas hangok fazishelyes visszaadasat, vagyis a pontos lokalizacidt fenyegeti veszely. Kulon problemat jelent a kelld athallasi csillapitas ldtrehozasa, fdkCnt a nagyobb sza- 1agsebessCgek esetdn. Tobbcsatornas fejeknkl az induktiv 6s a ka~ac i t iv ~r-n~i.lcol~sokka1 vPdekezurik a 1)elsd BthallBs cllen. Ez a mcidszer viszont csak kis szalagsebesskgek (4,7 es 9,5 cmlsee) esetCn hathsos. 9,5 cm/sec sebegskgen ezCrt 4 fuggetlen miisor rogzitesCre is IehetdsCg van.

A kompatibilitas, valaminb az azonos feleptiksii elektronikus egysegek egyszerfi eldallitasa miatt a hang- szalagra n~indig a bal 6s a jobb olali csatorna jeleit rogzitjiik. ( X Y rendszer) A felvCtelek egyertelmii vissza- jatszasa CrdekCben a jobb 6s a bal oldali csatorna elhelyezese a szalagon nemzetkiizi es orszhgos szabvinyok- kal meghatarozott. A 4.2.1. &bra a kCtsavos sztereo hangszalag, mig

4. 2.2. &bra. A 4 sdr~os sztereo hangszalag elbirdsai

33

4 . 3 . 1 . ubm. A 90"-os ds a 45 -0s letapogatdsi rendszerek

a 3.2.2. dbra a negysavos sztereo hangszalag el6irhsait nlutatja be.

A negysjvos esetben a magnese- zett szalagrksz csokkenesevel aranyosan csokken a lejatszofej sarkain merhetd liasznos jelfeszultseg, a szalag zaja viszont kismdrtekben 116- vekszik. (Az inhoniogenitas miatt). EzCrt a j6 jel-zaj viszony elkrese erdekeben az ilyen berendezesekben manapsag kizar6lagosan modern, tranzisztoros bemendfokozatokat hasznAlnak.

Fokozott gonclot kell forditani a motorok, transzformatorok arnyeko- Iashra, valamint a brumni komperi- zaci6ra. firdekes probleniat jelent a tranzisztoros niagnetofon tapegysC- genek pufferkondenzhtora is. Ezen ugyanis nagy erbssegfi 100 Hz-es valtakozo Ararn halacl keresztiil, amelynek magneses tere zavarblag hathat. 1,ehetClleg ne helyezziik a lejatsz6fej kozelebe, mert az Qltala keletkezett zaj erds 6s nehezen kompenzalhat6.

.4.%. A szterro Ilanglrn~cz tilapjai. (I.); (5.); (10.)

A sztereo hangleniezek vagasanil kihaszniiljak a hanglemeztechnika hbskoraban alkalmazott Edison-fele melyirhst 6s a kCs6bbiek soran szinte egyeduralkodo oldaliranyi~ Berliner- fele felveteli eljarast. A konipatibili- tlis, valamint a miisorid6 valtozatlan tartasjnak felteteleit szem elBtt tartva, i ~ g y oldottak meg a proble- m&. hosv S rendszerben dolsozva. m61yiras~l rogzitik a kiilonbsegi, oldalirassal ~ e d i g az osszegcsatornat - m~ghozz-a egyazon birazdaban. Ezzel figyelernbe vettuk azt a tenyt hogy a rnClyirAs atviteli jellemzoi az oldalirasnal kedvezhtlenebbek.

Ha a vago 6s a letapogatotii moz- gasat vektorokkal szemleltetjuk(l8sd

4.3.1. dbrut) akkor nlindjart belathato, hogy az eltizhekben vazolt mCly- es oldaliranyu nlozgas az X Cs Y csatornaknak megfelel6 komponenseket is tartalnlnzza a lemez sikjaval 45"-os szogben elhelyezkedd koordiriatarendszerben. EzCrt a vag6 6s a letapogatofejek kksziilhetnek kettele riiodon: ~ l lS rendszerndl vizszintes es fiiggdlcges elrendezCsse1, X k' rendszernel pedig 45-450-0s elrendezC.sG erzekelti, illetve meg- hajt6 rendszerrel. hlivel azo~iban a kiilonbiiz6 markaju hanglemezek liasznilatat biztositani kell, a szab-' vanyok a variaci6s lehet6sCgeket le- szfikitettkk. 1,etapogatasra csak 45,-os rendszert hasznhlnak, megpedig i~gy , hogy a lemezen az egyes csatornak jelei a 4.3.2. dbrcinak nieg- felelden helyezkednek el. Ezzel a felvkteli eljaras szamunkra kiizonihiis, kCszulhet 90"-os M S 6s 45"-os X Y rendszerben egyarant.

A csatornak fazisara vonatkoz6an a szabvhny a kiivetkeziiket irja e16: A kCt hangsz6rora jut6 jel fizisa azonos legyen, ha a letapogat6tii a lemez sikjaban nlozog (magyarul, ha rnono le~nezt jitszunk le).

Mindent osszeeezvea sztereo hane- lemcLztechnik&b~n nenl lehet teljGs, ketiranvu korn~atibil i tast biztositani. ~ n & k oka'a sztereo es a mono lejAtsz6tfi, valamint a sztereo 6s a mono lernez barAzda meretenek el- terd volta. Sztereohangszed6vel egycsatornas leniez rninden karosodas nelkf11 lej6tszhat6. Mivel azonban a sztereo tii hegyesebb mint a mono tii -- ezert nem fekszik be rendesen a barazdaba - kovetke- zeskdppen a magashangokn81 kis- mertCkii torzitassal kell szaniolnunk. Sztereo hanglemezt ket okbbl sen1 szabad mono hangszed6vel lejatsza- ni. Egyreszt a mono tii karositja a sztereo barlizdat szClessdgi iranyban, niasrkszt a mono hangszedd fiiggoleges elmozdulasokra merev, ezCrt a barazda melysegi valtozasait nern tudja kovetni. fgy a lernez anyaga- ban marado alakvaltozBst hoz letre.

Ez a magyarazata annak, hogy a sztereo lemezjatsz6 mechanizmusaval szernben is fokozott irrenveket kell tAmasztani. Sztereo hn i szed6n :I fuee6leses eln~ozdulas is feszultsecret hic\~t;k, igy a lemeztariyer fiiggdie- ges iitCse, rezgese stb. kellernetlen zajkCnt jelentkezik.

Az Bthallasi csillapitas a lemez- vaglisi technologia, valanlint a hang- szed6 felepitese folythn adott. Er- tCke a magas hangok fele csokken, de meg a 15 kHz-s felsh hatarfrekvencian is biztosithat6 a 15 dB. EZ az CrtCk a megengedheto also hatQr kozelkben van, de a sztereo atvitel jelenlegi egyeb fogyatekossagai ~nel - lett a lokalizaci6 pontossagat jelen- tiisen nem csokkenti.

A feladat megoldasara igen sokfele lehetBsCg kinhlkozik. Legjobban az FM-AM elnyomott segCdviv6s multiplex nagyfrekvencias adasrendszer

terjedt el. (Az amerikai FCC 6s a nyugat-eur6pai CCIH rAdi6sszerve- zet ezt a rendszert fogadta el). Magyarorszagon a kiskrleti adasok 1965. 6ta a 67,4 MHz-es shvban szinten az el626 rendszer szerint folyta- todnak.

Xz eljaras ugynevezett teljes sztereorendszer, vagyis a lanc vegpont- jain az eredeti jobb 6s ha1 oldali mikrofonok jelei nyerhetok. Ezt jelen esetben asziminetrikus - JIS csatornakkal oldjhk meg. A megoldas lenyege az, hogy az S csatornaval a 38 kHz-es segedvivht - amelyet egy 19 kHz-es kavarcoszcilliitor frekvenciajdnak kktszeresCve1 nyer- nek - elnyomott viviijfi aniplitudo- modulacios rendszerben modulaljak. A 38 kHz-s segCdviv6 annyira el- nyonljhk, hogy az altala 1Ctrehozott modul8cio I:/, alatt legyen. Ehhez hozzaadjik a 19 kHz-s un. pilotjelet Cs az ,%I csatornht. fgy kapjak az 611. sztereo - niultlplex jelet. A multiplex jel 30 Hz -- 53 kHz spektrumu kornplex jel, amellycl frekvenciarnodul~ljiik az UHH addt.

A vCteli oldalon az aranydetektor kimenetkn a multiplex jelet kapjuk vissza. Ehhez azonban elengedhetet- lenul szuks6ges, hogy az Fhl vevo KF fokozatainak legalahb 200 kHz teljes, eredB sAvszClessCge legyen. A multiplex jel lebontasat a jobb es bal oldali hangcsatorna jeleire a sztereo dekoderek v6gzik. A sztereo dek6derekkel szemben az alihbi fo kovetelmenyeket kell tamaszta- nunk :

1. Adaptalhatb kell hogy legyen egy normal FM vevijhoz, letietiileg nlinimalis atalakitlissal. 4 csekC1y atalakitas abban Allhat, hogy az aranydetekrtor aranlkorCben leva deemfazis kondenz8torokat ki kell venni. EllenkezB esetben ezek a kulonbsBgi csatornaval modulalt segedvivos spektrumot -, amely 23-53 kHz-ig terjed - le- vagjak.

2. Megkivanhato, hogy automatikusan kapcsoljon a t mono nifisor eseten, vagy legalabbis jelezze, ha riiono nlfisort vesz.

4. 3. 2 . cibra. A sztere. csatorncik elhelgezkedkse a hanglemezen

3. A lehet6 legkisebb athallas CrdekC- ben fontos avev6 pontos allomasra 11angolAsa. Hasznaljunk ezert Cles hangolasjelz6t. A multiples jelek dek6dolhshra

mindazon m6dszerek forditottjai le- hetsegesek, mint a k6dolAsBra. Ezek szerint megkiilonboztetiink :

1natrixdek6dert. tnintavCteli dekbdert Cs burkol6gorbe dekodert. A tovabbiakban csak a mintav6-

teli 6s a burkol6gorbe dek6derek is- mertetCs6vel foglalkozunk, mivel a matrix dekbderek bonyolults8guk- na1 fogva nem tartanak szamot az amatorok Crdekl6desCre.

4.4.1. CGves, mintav6teli sztereo- dek6der

A mintaveteli dekbder miikod6si elve az, hogy a 38 kHz-s segCdviv6 iitemeben kapcsolgatjuk a multiplex jelet a kirnenetekre.

fgy az eredeti jobb Cs bal oldali csatorna a11 el6. A megoldas el6nye a kis fazishiba, amely fontos kove- telm6ny a sztereo vetel eseten.

h z aranydetektorr61 a jel a V,

racsara jut. A fokozat a pilot-jelre mint foldelt kat6du - tehat nagy er6sitCsfi - a multiplex jelre pedig mint kat6dkovet6 mfikodik. Az an6dkori rezgdkoriik a pilot-jelet emelik ki, majd a ketoldalas egyen- iranyitas utjan frekvencia k6tszere- zCs A11 el6. fgy nyerik a fhzishelyesen visszoallitott 38 kHz-s seg6dviv6t. Megfelel6 er6sitCs uthn (V,) a segCd- viv6 az un. kapcsolb demodulatorra jut. A kapcsol6 demodulator hid- kapcsolasban mfikodik, ezert a hangfrekvencias kimenetek jelei mente- sek lesznek a se~6dviv6 maradCkai- t61. Ezenkiviil hathsosan elnyomja a segCdviv6 alacsonv felharnlonikusai Altd keletkezett zGar6 modulaci6t. A multiplex jelet a segCdviv6 fazishelyesen a kirnenetekre kapcsolgatja.

Az esetleg zavar6 19 kHz-es pilot frekvenciat a Vl kat6dkoreben lev6 nagyj6sagu soros rezg6kor nyomja el. A sziiksees deemfazist a kapcsol6 demodulAtor utan lev6 100 kohm-os 6s 330 PI-s RC tagok biztositjak.

Egyr&szt, rnert a kapcsoki id6k veges krtekuek, masreszt mivel a multiplex jel a 38 kHz-es segkdviv6

fClperi6dusAnak rnegfelel6 id6tarta- mig tart6zkodik az egyik csatornhn ; a kimeneti jel nem tud teljes csucs- Crtekdvel kialakulni. VkgeredmCny- ben az osszegjelnC1 (M) a csucsCrtCk 0,5-szorost!t, a kulonbsCgjelne1 (S) az l/z-szereskt kapjuk.

Tehat az osszegjelb61 tobblet 16p fel, anlely athallaskCnt jelentkezik. A tovabbiakban gondoskodni kell a megfelel6 4thall~scsillapitasar61. Je- lent6sen csokkenti az athallast a V3 6s V1 un. kat6dcsatolt differen- ciAlerKsit6. A kCt tridda kat6dja koz6 kancsolt 100 kohm-os notencio- mCterrd allithatjuk be az optimalis csatornasz~tvalasztast. Mukodese roviden 6gy tiirtenik, hogy az egyik csatornaban lev6 Athallasi nlaradCk- kal szemben a mhsik csatornab61 egy ugyanolyan nagy, de ellentCtes fazisu jelet kapcsol sorba, amely kioltja azt. A kimeneten lev6 500 kohm-os potenciometerek a pontos csatorna- szimmetria beallitasat szolgAljak.

Sztereo musor vCtelCnek jelzCsCre szolgal a TI tranzisztor aramkore. Mon6 mCisor esetCn amikor pilot-jel nincs, a TI nyugal~ni Bllapotahan

ECC 8 7 ~ ECC 85 AC 125 ECC8.3 w d

v R D O N 2 2 vasmagllOON22 vamug RDO N22 wsrog.IXK)N22 ) WW4 AL 250 e ) 23x17 A 400 (23x17 AL 400 #23m ALKX)

(4th) hongord-1 hangoldmoggd m d r n o g g d

4 . 4 . 1 . cibra. Csoues mintavlteli sztereo dekoder kapcsolcisi vcizlata i s tekercsadatai

35

4 . 4 . 2 . dbra. Tranziszforos minfau~telezo" sztereo dekbder kapcsoldsi uazlata

zhr. Sztereo musor vetele eseten viszont a pilot-jel hatasara a 38 kHz-s segedviv?, nyitja a tranzisztort, a megindul6 &am hatasara az L jelzb- lampa vilagit . Az Aramkort a 6,3 V-os fdtdfeszultsCg egyeniranyitasa utjan nyert 6s megszGrt egyenfesziilts6g taplalja. Az elk6szitesChez sziikseges tekercsadatok a 4.4.1. dbrdn 1atha- tbk.

Sz6lnunk kell roviden a sztereo dek6der uzembehelyez6sCrdl. Leg-

egyszertibb amatBr m6dszer az, amikor az ado altal kisugdrzott sztereo test jellel tortbnik a beallitas.

Elbszor ellendrizzuk le az URH vevd nagyfrekvencias reszCnek erd- siteset Cs savszClesseg6t. A nagp fhzishibak elkerulkse vCgett a mini- mdlis savszCless6g 180-200 kHz Iegyen, a -6 dB-s pontokon mkrve.

Ezutan a dek6der rezgdkoreit (cs(ivoltm~r6 vagy oszcilloszk6p segitsegevel) a megadott frekvencia-

kon maximumra hangoljuk. Ezutan az azonos fiiggdleges 6s vizszintes erd- sit6sfi oszcilloszkopot a dek6der kimeneti pontjaira kapcsoljuk. Helyes beallitas eseten a kepernyBn egy 45"-os egyenest latunk, niikozben vevdkCsziil6kiink a sztereo testjelet veszi. Amennyiben hurkot mutat az oszcilloszk6p, abban az esetben nem helyes a segCdviv6 fazishelyzete. Ilyenkor az La tekercs vegeit fel- csereljiik.

4 . 4 . 3. dbra. A dekdder fekercs adatai

36

Ezutan a 100 kohm-os beallit6 potenciom6terrel a minimalis athallast, v6gul a kimeneti potenciomkterekkel a pontos csatornaszim- metriat hllitjuk be.

4.42. Tranzisztoros minttlv6teli sztereo dek6der

Az elBbbive1 azonos m6don mdkodik a kovetkezhkben ismertetett tranzisztoros szetereo dek6der. Kap- csolasi vazlata a 4.4.2. dbrdn, tekercsadatai pedig a 4.4.3. &br&n lAthat6k. Itt a demodulatorr61 jovB multiplex jel egyr6szt a T1 erBsit6 fokozatot, mAsr6szt a kapcsol6 demodulatort tapldja. A pilot jel erbsitese, frek- venciadupl8zAsa, majd a seg6dvivd fhzishelyes helyrernitasa 6s erdsitbe tranzisztoros fokozatok segitsCg6vel tortknik. Az eldzBekhez hason16 a kapcsold demodulAtor mfikodCse 6s a deemfazis Aramkijr is. To tranzisztor az Qthallhsi csilla itfist javitja azdtal, hogy ellenkezg fazisd jelet juttat a k6t kimenetre. Az optimalis Athallas az 5 kohm-os potenciom6ter- re1 Allithat6 be. A dek6der t4plAlhsAt a csoves k6szul6k an6dp6t16javal oldjuk meg, kelld feszults6gejt6s 6s szthlrb utAn.

Nagyon egyszerti, un. burkol6- gorbe dek6dert mutatunk be a 4.4.4. & b r h . Mtik6dbBnek rovid leirasa a kovetkezg: az arhnydetektor j6 mfikijdks6hez sziikskges, hogy lehetdleg nagy bemen6 ellen6ll~su fokozattal terheljuk. A vazolt dek6der

4. 4. 5. dbra. Dekdder tekercs adatai

bemend ellendlhsa 100 kohm nagy- s&u. A Tl fokozat a multiplex jelre n6zve fiildelt kollektoros (emitter- k6vetB) a pilot-'elre viszont foldelt emitteres erdsitdkknt mdkiidik. Ez- hltal a fokozat erdsitbse a pilot 'elre nagy. Kollektorkbri - 18 k$-re hangolt - rezgdkordn elegendden nagy jel jelenik meg ahhoz, hogy a Ta un. ECO oszcill&.ort szinkroni- zalja. Tn kis nyugalmi Brarnra van bwlitva (0,2 mA) igy kollektor- Bramanak masodik harmonikus tar- talma nagy. Ennek eredmbnyekknt a kollektori rezgBkor6n mintegy 8-10 V 38 kHz-s rezgb 16p fel.

A - Tl emitterkovetdrbl jiivb - sztereo multiplex jel b a 38 kHz-s segkdvivd 6sszegez6se a di6dhk eldtt

tortknik. A fellBp6 moduldt jelet Dl 6s DI demodulaja. A szokasos deem- fh i s utitn a jobb 6s a bal oldali csatorna kimeneti pontjait kapjuk meg.

A dek6der igen j61 mWQdik mAr 50 mV-os pilot-jel eset6n. Torzitasa 2,5 V-ps kimenBfeszults6gig 1 % alatt van. Athallasi csillapitba jobb mint -25 dB, ha a pilot-jel 50 mV-nA1 nagyobb.

ElkBszitksi utmutatask6nt mutatjuk be a 4.4.5. dbrcin lathat6 tekercs- adatokat. A dek6der akAr teleprBl ( + 12 V), akar a csoves k6sziilbk tap- egys6g6rBl (+250 V) egyarant uze- meltethetb.

KovetkezB p6ldak6nt szint6n bur- kol6giirbe dek6dert mutatunk be (1Asd 4.4.6. dbrdt). Grdekessbge, hogy

4. 4. 4. &bra. Tranzisztoros burkoldgorhe-dekoder kapcsoldsi vcizlata

37

4. 4. 6. &bra. Tranzisztoros burkoldgorbe-dekdder kapcsoldsi vcizfata

a dekbder automatikusan kapcsol A t monoiizemr61 sztereo iizemre 6s forditva. Bemend fokozata az eldz6ek- hez hasonlb. A 38 kHz-es segkdvivdt azonban nem szinkronizalt oszcillA- torral, hanem k6toldalas egyenira- , nyitas utjhn nyert frekvencia duplC

zassal allitja el6 (Dl, Da). Ezt kove- tden erBsitik a 38 kHz-es jelet (Ta, T3), majd az ismertetett elv alapjan a 38 kHz-s segCdviv6t es a - kis

'impedanciAr61 jov6 - multiplex jelet osszeadjuk. A demodul8last a m k vhzolt mbdon a D4 6s Dg v6gzi. A mar j61 ismert deemfazis aramkorok uthn a jobb 6s a bal csatorna kimenetet kapjuk.

A kapcsolas egyik erdekessege, hogy a helyreallitott seg6dviv6 fazis- menetkt a PI = 5 kohm-os potencio- m6terrel lehet szabalyozni a minimalis csatorna-AthallAsra. Tovabbi Cr- dekess6ge a kapcsolasnak a mono- sztereo atkapcsol6 automatika. T1 olyan bebllitasu, hogy emitterCn a telepfesziilts6g fele, kb. 7 V 911 eld. Mono adas eset6n - amikor nincs pilot jel 6s az b tekercsen 38 kHz-s iel - a Dd 6s a D.i didda nvitott, ;agyis az a;hnydet&ktor jele k%zveti leniil a k6t ~arhuzamosan kapcsolt kimenetre keriil. Ha sztereo afadas, akkor az Ls tekercs kb. 6-8 V-os 38 kHz-s jel 16p fel, amely a di6da- kat nyitja, illetve zarja, ezzel automatikusan atall sztereo iizemmodra.

A pontos allomasra-hangolast konnyiti meg a glimmlampa. Alampa akkor gyujt csak be, ha a Dt di6dA- val egyeniranyitott fesziiltskg csucs-

CrtCke - kb. 20 V. - hozzaad6dik a 2,5 kohmos potenciometeren behllitott kb. 60-70 V-os fesziilts6g- hez. A dek6der aramellatAsAt a csoves kksziilkk an6dpbt186jab61 egy stabiliz816 zener-di6daval oldjuk meg. A dek6der elk6szitQe - hazai anfagokbdl is egyszerii, tampontul kozoliiik a 4.7.4. dbrdn feltiintetett tekerksadatokat.

Az eldz6ekben ismertetett tranzisztoros dek6derek behangolasa, illetve be8llit:isa teljes m6rt6kben megegyezik a 4.1.4. fejezetben elmondottakkal. Fel6pit6siikn6lCs sze- rel6siiknBl az Altalanos kozephull8m- vbteltechnikai eldirasokat 6s szabh- lyokat tartsuk szem el6tt.

Sztereo hanghtvitel eset6n a sziik-

s6ges szabalyoz6szervek sziuna meg- n6. A mono hangvisszaadilsnA1 alkalmazott hangszh- 6s hangerd- szabalyozk me116 tovabbi szabhlyo- z6k keriilnek, melyekkel a t6rhath- sal kapcsolatos jellemz6ket lehet valtoztatni. A k6t csatorna elektromos jellemzdinek elt6r6se igen csek6ly lehet ; 0,5--l,5 dB-n61 riagyobb erCTsit6skiilonbs6g m k irhnyhamisi- tashoz vezet. M6g szigorubb kovetel- m6nyek hatkozzak meg a rendszerek fkismeneteinek azonossAgat.

4.5.1. Szimmetrizald (balance) iuamktiriik (5.); (13); (17.)

A szimmetriza16 kamkor feladata, hogy az er6sit6k, hangsz6r6k, valamint a. hallgatasi hely 6s nem utols6 sorban a hallgat6 aszimmet- riajat helyreallitsa. SegitsCg6vel tehat a teljes Atviteli lanc szimmetria-

!kdder tekercs adatai

5. I . cibra. Sziliciu~ntranzisztorok helyettesito Wlbzata 4. 5. 1. 2. &bra. Szimmetrizdlds az eriisitis vdltoztatdsdval

jat lehet bedlitani. ~ l t a l ~ b a n 12 dB megfordftjuk. Ilyenkor a hangsz6r6 szabalyozAsi lehet6seget vesznek ala- rendszerek szimmetriatengelyCbe all- pul, vagyis a csatornhk BrzBkenys6- va - a virtualis hangforrhs eltiink- gkt -ha ugy tetszik kimen6 jel6t - set kell tapasztalnunk. 1:4 aran~ban) (6s viszont) lehet fo- Els6 p6ldakCnt egy egyszeru, pasz- lyamatosan valtoztatni. A szimmet- sziv balance-szabalyz6t mutatunk riza16 szabalyozbt 6 Y kell bedli- be (lasd 4.5.1. dbrdt). firdekessege. tani, h0gy aZ er6Sitbl bemeneteket hogy mindossze egy db. 1 Mohmos ~*huzalnosan kell ka~csolni, 6s a linekis potenciometert alkalmaz. bozos bemenbpontra 4-800 HZ-es Szabalyozasi tartomanya nagy, elvi- jelet adva, a hangszbr6kon keresz- leg v6gtelm. till Brzekelt lAtsz6lagos hangforrast A 4.5.1. 2. dbrdr~ egy 6n. aktiv a kt% hangszbr6 k 0 ~ 0 t t szimmetriku- balance szat):ilyozb Camkart muta- Sari kell 6szlelni. Mhsik j6 beallftasi tunk be. ~ t t az ikertri6da egy-egy m6dszer az, amikor az e g ~ i k hang- felenek er6siteset valtoztatjuk ugy, sz6rb (vagy csatorna) ~olrar1tasht boggy mig a V1 er6sit6se n6, addig a

Vz erGsitCse csokken. A hatast az at- blokkolatlan katddellenAlllsok resz- leges atblokkolasaval krjuk el. X megoldris egy kozos tengelyii lineads potenciom6ter-pkt tartalmaz. A po- tenciometereket ~igy kell bekbtni, hogy rnig az egyik rCsz ellenallasa nG, addig a' masik rksz6 csokkenjen. A megoldassal kb. 12-15 dB szabalyozasi tartomhnyt lehet realizhlni. Az alkatrbzek megfelel6 megvalasz- tAsAval az elrendezes tranzisztoros anal6gihja is megoldhatb.

KovetkezG peldak6nt egy olyan balance-szabAlyoz6t ismertetiink, amely kombinava van hanger&, il-

4. 5 . l . l . dbra. letve szintszabalyoz6val. (4.5.1.3. Egyszerti szirnmetrizcilo kapcsol&s &bra.) Az Aramkor tehht 2 db kett6s

- Felhaszndt tipus

(P) = PNP, (N) = NPN

BFY 33 ( ) BFY 34 (h)

BFY 55 (N)

BFY 13 (N)

2 N 1613 (N)

TiS 60 M (N)

2 N 3707 (N)

BCY 58-59 (N)

BC 107 (N)

BC 170 (N)

TiS 61 M (P)

2 N 3055 (N)

2 N 3234 N )

0 1M h balance

mk Cc

Siemens

BFY 33 BFY 34 BFY 46

-BFY 34 zBFY 46

BFY 13 BFY 45 BSX 45

=BFY 34

BC 110 -BFY 46

RC 107 BC 109 BC 108 BC 167 BC 168 BC 169 BCY 58 BCY 59

BCY 79

Eg ig; "BUY l 2

~~~~$ BDY 39

l2

":::$ BDY 39

Valvo

BFY 67 BFY 67 BFY 68

BFY 50 BFY 55

BFX 20

BSW 35

=BFY 67

BS\V 35 BSW 54

BC 14i BC 148 BC 149 BC 157 BC158

BC 159

BC 157 BCY 70 BFX 30

BDY 17-18 =BDY 20

BDY 20 BDY 35 BLT 17

BSY53 BSY 53 BSY 54

BSY 86 BSY 88

BFY 41 BSY 55 BSY 56

=BSY 53

BSY 85 BSY 86 RSY 23'

BC 170

BC 183

BC 174B

2 N 4031 2 N 4033 BS\V 75

-BD 106 -BDY 15

2 N 3055

-- 2 N 3055 2 N 3543

Texas instruments

=2N1613 =2N 1613

2 N 1711

2 N 1893 2 N 1890

2 N 710X

2 N 2243

2 N 1613

TiS 60 81 2 N 3704 2 N 4001

2 N 3707 RC 182 2 N 930 BC 184

TIS 61 M 2 N 3702 2 N 3703

2 N 1487 2 N 1490 2 N 1722

2 N 148i 2 N 1490 2N1722

Megeg? 26s

frltalhnos ielhasznBltis PD <4W; ,9<100

f~ > 30 MHz

SagyfeszlltsBgU tipus Umo 2 60V; PD 6 4\V B = 6 0 ; f ~ 2 3 0 MHz

Nag\?eszullse@ tlpus Um6 > 60V; PD c, 4\\* 9 w 30; f~ 9 60 MH7

altalanos felhasznala\

NagyfeszultsegU t~pus Umo ~ ~ V L P D G 1\\ p 2 100; f~ .- 60 MHz

k~szaju t lpu~ok. 2 < F -10 dB; I'D c, l\V Umo a 25 Y; P = 100 -600 kozott ! f~ > 100 MHz

Nagyfeszults6gt3 tipus UCBO 2 60V; Pn < 1\V 8 100: fr > 60 MH&

~ a g r t e ~ e s l t n ~ r n y ~ , naafeszultsegfi tipus PD = 1 6 1 2 0 \v UL=O > 60 Y

6 -+ 80; fr , l,tltlL -

kt. . .

=2 N 1613 2 hT 1711

2 N 1889 2 N 2102

2 N 2102

2 N 2405

2 N 1613

2 N 2405 2 N 2102

2 N 708

2 N 930

2 N 3053

2 h' 4036

2 N 4037

2 N 3055 2 N 3442 2 N 4348

2 N 3055 2 N 3442 2 x 4 3 4 8

Tungsram

BFY 34 BFY34T

-BFY 34 -BFY 34 T

-BF 177

=BFY 34

BFY 34 -BFY 34 T

villogatott: BFY 33 RFV 33 T BFY 34 BFT 34 T

-

-BUY 12 -BCY 13

-BUY 12 -BUY13

4.5.1.3. dbra. Egyszerii szimmetrizdliis k e t f b potenciamkterrel

linekis kozos tengelyd potencio- meterbbl 911. A szintszab~ilyoz6 po-

szimmetriza16 potenciom~tereket'pedig ellentdtes Crtelernben kotiiik be. A; elrendezks eltinye a n*foku linearitas 6s egyszerfiskg. Szabaly- zasi tartomanya 12 dB.

Vegezetiil egy erdekes megoldast, hangszinszabdyzbval kombinalt balance szabalyozbt ismertetiink. (lasd 4.5.1.4. dbrdt). A kapcsolas Brdekes-

skge, hogy a szimmetriz~16 potencio- metere egyszerli. HBtrAnya, hogy a szimmetrizalas nem egCszen frekvencia fuggetlen. Hatasosan az 1000 Hz alatti frekvenci&kon szabalyoz, viszont ez magaban foglalja az inten- zitaskulonbsCgen alapul6 lokalizaci6 tartomanyanak nagy reszkt. Meg- jegyezziik mkg, hogy a hangszfn- szabalyozast kozos tengelyfi kettbs linearis pontenciometerek vkgzik.

4.5.2. Sztereo szint 6 hangossig- szahilyoz15 (14.)

Szint- es hangoss9gszabalyoz6t csak szimmetrikus csatornaelrende- zCsekben (X Y) lehetseges hasznhlni. E z e t a szabAlyoz6k mindig szimmetrikus felepftksfiek 6s a pontos egyiittfutasukat biztosftani kell. Ezekre a helyekre kozos tengelyd linehis potenciombtereket hasznhlnak, amelyeknek gyarthsi pontossaga (egyuttfutas) a logaritmikus tipu- soknal elbnyosebb.

A 4.5.2.1. dbrdn egy komplett sztereo-celokra kiva16an alkalmas hangossag- 6s szinszabalyoz6 aramkort mutatunk be. A szintszabalyo- zast egy kozos tengelyfi linearis hu- zalpotenciometer p k v6gzi. A ked- vezti meghajttis 6rdekeben a szint- szabAlyoz6 egy emitterkovetti mun- kaellenallasht alkotja. Ezaltal a 11

4 . 5 . 1 . 4 . dbra. Szimmetrizdlas a hangszinszabdlyoz6 drarnkorben

allas6 fiziolbgiai hangerbszabalyoz6t maximalisan kb. 500 ohmrdl taplaljuk. A szabalyozas kezdetben csekely es frekvenciafiiggetlen, majd egyre inkabb novekszik a csillapitasa a kozepes hangokrn n8zve. Ez a jel-

2xBfY 34 1 2 3 4 %1!5) 6 7 8 9 w n d k i ~ x 0 kz- - -1

I I

HI krl d W $- I E d I

I

. .wkf i , ,

'71 I , I I I I I

4. 5. 2. 1. dbra. Sztereo szint b fizroldgrai hanger6 szabdlyozd kapcsoldsi udzlata

4 7k

2% BFY 34 4 , 5. 3. 1. dbra. Preeizids hangszinszab&lyzd kapcsolds sztereo el6fokouztok r b d r e

legti szablyoz8s felel meg a leg- hkaibb a j6 mindskgil zenei program halkitbhnak.

A fiziol6giai hangerdszabAlyoz6 j6 mUkodbbnek egyik feltktele az, hogy az egyes ellenallas 6s kondenzatorokat lehet6leg valogassuk ossze. Alkalmazzunk mindig nagy pontos- s4@ 6s megbizhatb alkatrkszeket. Ugyeljunk arra, hogy a kimenetet 100 kohm-nhJ kisebb lezk6 ellen81- lassal lehetdleg ne terheljiik le.

4.5.3. HangszinszaMlyozBs (54; (17.1

A hangszfnszabalyoz6 aramkoroket is csak X Y rendszerben lehet megoldani. Ugyanazokat a rendszereket lehet hasznalni, mint a mono technikhban, csak minden szabAlyoz6 potenciom6terbdl egy pontosan egyuttfut6 - 6s az iithallbi veszkly miatt gondosan elitrnykkolt - par sziikskges. mvel pontosan egyiitt- fut6 potenciomktereket - a megadott krtkkekben - nehkz beszerezni, valamint a potenciombterekkel nehezen megoldhat6 a pontos karakterisztikara va16 visszaAllis lehetd- sbge, ezkrt minds6gi szetereo-elderd- sitdkben, fokozatkapcsolAs, megoldii- su szabalyoz6kat hasznalnak.

CsBves elderdsftdbe lehetskges az un. lepke rendszerd valamint Baxan- dall-fkle hangszinszabiilyoz6t bekpiteni. Tranzisztoros kamkoriikben viszont szinte egyeduralkod6 lett a Baxaadall-fkle hangszinszabAlyoz6. Eldnyei a nagy kimendfeszultskg mellett is realizalhat6 kis torzftlisi tbnyezd, valamint a kedvezd szabii- 1 ozbi frekvenciamenetek. A 4.5.3.1. &n egy fokozatkapcsol6s hang- szhszabalyoz6 konkrkt megoldL4t lathatjuk. Az itramkor erdsitkse a k6- zepes frekvencih egys&nyi, igy az erdsftdlancban tetszb szerint el-

helyezhetd. A kiemelbek 6 a v@A- sok az egysbgnyi er&isit&hez kkpest jelentkeznek. A fokozatkapcsol6k egyes llasaiban mbrhetd frekvencia- meneteket a 4.5.3.2. dbra szernlbl- 'teti.

Alkalmazbuk szintbn csak a szimmetrikus - X Y - elrendezbben lehetsbes. Cbliuk a zavar6, iRen a l a c ~ o ~ ~ 6s $ magasfrekvencGju zajok hatasos elnyomhsa. A 4.5.4.1. dbrcin egy kombinalt magas 6s ala- csonyfrekvencitts zajszUrd kapcsolhsi viizlata 1athat6. A szfird mfikodkse riividen a kovetkezd: A TI emitter- kdvetd kis impedancik61 tAplPlja a kb. 30 Hz hatarfrekvenciaju rumpli- szUrdt. Ez a szkd fdland6an be van ibtatva de a hangfrekvencihs Atvitelt semmikkppen nem kitrositja. Koze-

pes 6s magas hangokra nQve a szfird soros Bga rovidzknak tekinthetd, igy a szapora rezgbeket csillapitat- lanul Atengedi. Az utana kapcsolt magasfrekvenciiis zajszdrd tehAt ismktelten kis impedandval van meg- hajtva, ami a j6 mtlkodks egyik sark- kove. A magasfrekvencihs szdrd 3 kllasu; kiiktathat6, 8 kHz ks 5 kHz-es haMrekvencihkka1 rendelkezik. LezkAsAt egy nagy bemend impedanciaju emitterkovetd vkgzi. Ily m6don a - kozel egyskgnyi alaperdsitksti kapcsolas - az atviteli lanc tetszdleges helykre mint ona116 egysbg elhelyezhetd. A szfird mkrks- sel felvett frekvenciameneteit a 4.5.4.2. dbrdn mutatjuk be. Lathat6, hogy a vagbok egyarant 18 dB/ok- tAv meredekskafiek, a linekis resz viszont teljese; egyrenletes. A szdrd kivitelezhkhez szukskges tekercs- adatokat a 4.5.4.3. &br&n lathatjuk.

4. 5 . 3 . 2. dbra. A hangszinszabdlyozcis frekvencia menetei d kiil6nbiizg dllcisoknak megfelelden

4 . 5 . 4 . 1 . abra. Szfereo el6fokozatokban alkalmazhaic; nagy meredeksegii alul b feliil odg6 zajsziir6

I 1

I I

4. 5 . 4 . 2 . bbra. A zajszur8 frekvenciamenetei

Az Br&mkor a tranzisztorparamkte- rek sz6rAs&ra, valamint a tapegys6g kism6rtkkfi instabiliths&a krzkket- len. Felkpitkse nem kritikus.

4.4.5. XY-MS Btalakit6.k (16.)

Mint az el6zdekben mAr ismertet- tub a sztereo studi6technikhban nagy jelent6skgGek az un. XY-MS Atalakit6k. Az amatdr reprodukl6 ltincban is fontos szerepiik van. A kb6bbiek sorhn bemutatjuk, hogy a vBgerBsft6 fokozatot egyszerabben tudjuk felkpfteni, ha MS rendszerben dokozunk. Tovhbbi el6nye az MS renzszernek, hogy az S csitorna ieldnek szab$lyozhsAval a tkrhaths- :a1 6s az 6lefhds6ggel kapcsolatos jellemzdket tudjuk vhltoztatni, illetve eldnyasen befolybolni.

A kovetkezbkben kizAr6lag elektronikus elven makod6 htalakit6kkal foglalkozunk. SegitsBgukkelaz egy- szerG X Y-MS Atalakitason thlmen6- en lehethkg kinmozik mkg mono- -sztereo Atkapcsolasra, valamint kulonleges fhis- ks csatornaforgata- sokra.

Az Atalakit6 -mGkodQi elve igen egyszertl. Arra a tknyre kpul, hogy egy er6sit6 elem (amely lehet elek- troncsb, vagy tranzisztor) kollektorkori Q emitterkori kimendjelei kbziitt 18O0-os f h i s e l t b 8 van. TehM

ha a baziska pkldAu1 pozitiv X jelet adunk, akkor kollektorh minusz X, emitterkn pedig plusz X jel jelenik meg. Hasonl6an eldAllfthat6 + Y t!s a -Y jel is. Ezeket a z u t h a megfeleld ellenallbos osszegezd &am- k6me vezetve lktrejon az X + Y =M, valamint az X-Y = S csatorna.

Az er6sftd elem k6tf6le lehet; szi- vesen alkalmaznak b. katodin fhis- fordit6 elrendezkst (illetve ennek tranzisztoros vdtozatdt). Ilyenkor az an6don (kollektor) b a kat6don (emitter) &forma nagy, de ellent6- tes fhisu jelek mutatkoznak. A masik meeioldb az. amikor un. an6d- kovet6-- azaz szoros negativ vissza- csatolbu erBsft6fokozatot haszn81-

nab. Ilyenkor a vezkrldracson 6s az an6don lev6 jel hasznAlhat6 fel az atalakitashoz ( lbd khdbb).

A 4.5.5.1. dbrdn egy tranzisztoros atalakitbt mutatunk be. Az X h az Y csatorna jelei a TI 6s a T2 tranzisztorok bhzishra keriilnek. Mindkkt fokozat egyforma felCpitCsd, un. katodin fazisfordit6. T, kollektorh -X, emitterbn pedig + X ; Ta kol- lektorkn -Y, emitteren pedig + P jel van. Az Y csatorntibaa az S, kapcso16 segitsegkvel polaritas- vAlths lehets6ges. A 20 kohmos potenciomkter az osszeadAsi vesztes6- gek kompenzAlasAt teszi lehetdvk. Az oszeadkst a Tl Aramkorkben lev6 200 kohm-os ellenAllilsok v6gzik. EzekrBl a megfeleld jeleket az Sz kap- csol6 veszi le. A Tg es a T4 mint kimenb, illesztd emitterkovetd mdkodik, kimenetuket 1 6s 2-vel jeloltuk. A kapcsol6 kulonboz6 8118sait61 fuggden a kimeneteken igen sokf6le variAci6ju jelek lehetnek. Ezeket a 4.5.5.2. ribrdn lathat6 tablazat foglalja ossze. Az S2 nyolc kulonboz6 allasiiban Sl-el is operhlhatunk, ez6rt iisszesen 16 f6le kombinAci6ban kapunk kimeneti jelet.

A kovetkez6 X Y-MS-X Y &tala- kIt6 rendszer az un. tkrhatast szabh- lyoz6 hramkiir. Tudjuk azt, hogy az M csatorna kompatibilis 6s ez hor- dozza a fd informAci6t. Az S csatorna csuphn az oldalhangokat, vagyis a tkrhaths informAci6it tartalmazza. Az S csatorna szabAlyozAsava1 ki-ki egy6ni izlQe szerint Allithatja be a kfvhnt t6rhatAst. VigyAzzunk azonban, tillzAsokba nem szabad bocsht- koznunk. Tulsagosan er6s S csatorna eset6n minden hangot a szklekr61 hallunk, a hangt6r kozep6n un. lyuk keletkezik. Nagy bAzistAvolsAg esetkn ez a lyuk mCg norniAlis csatornAk esetkn is el6ali. Eltuntet6sBre egy az iisszegjellel vezkrelt kisteljesitmkny Cl hangsugArz6 rendszerrel lehetskges Az un. koz6psd csatorna szintjknek beallitilsa szakkrtelmet igknyel, ese- tenkknt valtozik a program anyagh- t6l fuggben.

A 4.5.5.3. dbrcin egy megkpitett 6s kitdnden mdkBd6 tkrhatast szaba- lyoz6 Aramkor lAthat6. TI emitter- kovet6 emitterkn a + X jel mutatkozik, T3 fazisfordit6 a' + Y 6s a - Y jeleket allitja el& A megfelelden vA- lasztott ellenAllAsos osszead6 &amkor utan az X + Y = M, valamint az X - Y = S aszimmetrikus

4. 5. 4. 3. &bra. A zajszliro" tekercs adatai

csatornak alnak eld. Tr emitterkovetd emitterkorkben lev6 10 kohm-os potenciomkterrel lehet szabhlyozni az S csatorna er6sseget. A kulonbskgi csatornhban ismkt fazisfordit6 fokozat (T5) kovetkezik, amelynek jeleit az M csatornaval ismktelten osszegezve a 2X, valamint a 2Y kimeneti jelek jonnek lktre. Tehht az kamkor X Y-MS-X Y Atalakit6 rendszernek tekinthetd. Felk~itkse eavszerfi, Brdekesse~e, hog; j61 kih%znalja a tranziszforok salvanikus csatol5sAnak lehetosbgeit. - Megadott tapfeszultskg es aditok esetkn kb. 4 V,S-be, illetve kimenb- jelet tud szamottevd torzitas nelkiil feldolgozni.

A sztereo elbfokozatok szigoru szimmetria-, amplitudb- 6s fazis- menet kovetelmknyeirdl az eldzdekben m k szbltunk. Elmkiti meggon- dolQokat i t t melldzve a kiskrletezd fonoamatdroknek szeretnknk gyakorlati tavasztalatokat adni k6t komplett sitereo elderdsitb bemuta- thsaval. Elsd ~kldakknt e m szilicium tranziszt&okkal meg&"lbitott egyszerii, szimmetrikus csatorna- elrendezesben mfikodd elderdsitdt ismertetunk. Mivel az elrendezks tel- iesen szimmetrikus. ka~csolasi vkz- iatiinak csak a felkt hutatjuk be

4. 5. 5 .1 . dbra. Tranzisztoros X Y-MS dtalakftd kapcsoldsi vcizlata (lasd 4.6.1. dbrdt). Az el6erdsitdnek 6 bemenete van. A megfelelii leosztas utan a iel az $, eldszelektor kaD-

4. 5. 5. 2. dbra. Tdblcizat az X Y-MS dtalakitd miikodbknek szemlkltetdskre

csol6ra,-majd innen a 3 fokozafu korrigalt erdsitbre jut. TI Bs Tz tipi- kusan kis zaju tranzisztortipus kell hogy legyen. TI ks Ts etnitterei kozott vannak elhelyezve a megfelelo frekvenciamenetet 6s erlisitkst elb- Allit6 korrekcibs hA16zatok. A szelek- torkapcsol6, valamint a korrekci6s kapcsol6 kozott kknyszerkapcsolat van. LemezjBtsz6 esetkn a leghltala- nosabb RIAA, magn6 esetkn az NAB (9,53 cmlsec) visszajatszasi jelleggorhe a11 be. Mikrofon, radi6 es a tartalkkcsatorna allasban az el& erdsit6 frekvenciamenete linearis.

PI emitterkori potenciamkter a rendszer szintszabalyoz6ja. uzem- szerfien 600mV, maximalisan 5 V kimendjelet tud az elderdsito szolg81- tatni szAmottevb torzitas nelkiil. T4 emitterkovet6 a kombinalt zaj- szfirdt thplalja. A magasfrekvencias s zbd itt LC-RC megoldasti, vagasi meredekskge 18 dB/oktAv. A harom fokozatnak megfelelo jelleggorbkt: ,,Ki", 6 kHz 6s 9 kHz-nC1 kezdddd v8casok. A X'umDliszfirb fele~itkse 6s fre'itvenciameneie megegyeAk a 4.5. 4. fe'ezetben elmondottakkal. A zaj- szfiri utan a miu ismertetett Baxan- dall rendszerfi hangszintszabAlvoz6 &amkor kovetkezik; Az egyszeifiskg kedvkkrt i t t csak potenciometer- nek raizoltuk a fokozatkancsol6kat. ~ermeszetesen a hangszin&abhlyoz6 kitfinden n~fikodik a menfelelb line& ris potenciorn~ter~iuokkYa1 is. A kol- lektorkovetb fokozat (Ta) uthn egy frappans balance-szab8lyoz6 van kapcsolva, melynek nagy szabhlyo-

4. 6. 3. dbra. Tdblizat a csooes e16er6sito" miikodtstnek szemltltetbthez

SI

C

4. 5. 5. 3. dbra. A tt!rhat&l szabdlyozd tranziszforos &amkor

tasi tartomanya szels6seges esetek- ben is jb beallitast biztosit. A kimend jelszint kb. 600 mV, tulvez~rl6d6ssel szemben kb. 18 dB dinamika-tartalekkal rendelkezik. Az X Y csatornh- kat a 2 szimnietrikus erdsitblAncr61 kozvetlenul kapjuk. Az el6er6sit6 lehet6ve teszi mkg az un. kozCps6 csatorna e16allitasat is, amelyet a, eldzdekben ismertetett un. kozCps6 lyuk effektus eltuntetCsCre hasznhlunk. Tn emitterkovet6 fokozat az X Cs Y csatorna osszegdt kepezi. A 10 kohm-os emitterkori potenciomdterrel a kimeniljelet allithatjuk be a megkivant Crtekre.

Az elherdsit6 AramellAtAsAt egy kismdretti tranzisztoros stabilizalt tapegyseg biztositja. FelCpitese igen egyszerd Cs k6zismert. Az esetleges tulbram (zhrlat) ellen a bekpitett izz618mpa vCdi meg az atereszt6 tranzisztort.

MAsodik pCldakent egy ,,ossz- komfortos" csoves sztereo el6er6si- t6t ismertetiink, (1. 4.6.2.). Az el6- erhitd 5 bemenettel rendelkezik, a szukseges leosztas vagy szimmetri- z;il& ut4n a S, szelektorkapcsol6ra kerul a be meniljel. A V1 kett6stri6da negativan visszacsatolt er6sitBfoko- zatot alkot. A negativ visszacsatol6 lhncban foglal helyet a fuggetlen S, korrekci6 kapcsol6, amellye15 kiilonbozd reprodukaliisi jeleggorbbt lehet beallitani. A 3 legismertebb hangle- mezkarakterisztikat (AES; LP; HI- AA), 120 ,US-os magnetofon lejatsz6 karakterisztikat, valamint egyenes frekvenciamenetet lehet beallitani.

Csatorna 4s f&isvziit6 kapesol6

A fokozat kinlen6jele el6szor az elde- rdsit6 szintszabSlyoz6jara jut. Innen ismetelten Crinti a szelektrorkap- csol6t, illetve ide csatlakoznak be a nagyszintii linearis bemenetek. Ezt koveti a passziv, RC tagokb61 felCpitett rumplisziir6. A mClyvAgAs 60 Hz-nel kezd6dik 12 dB/okt. mere- deksbggel. X sziir6 az S5 tol6kapcso- 16val kikapcsolhatb. V, csil els6 trib- darCsze egy un. sz616 hangregiszter- kCnt miikodik.

An6djAr61 a racsara tortCnil szoros negativ visszacsatol~ssal egy olyan frekvenciamenet allithat6 be, amely 600 Cs GOO0 Hz-hez kCpest a 2500 Hz koriili kozCphangokat + G... + 8 dB-el kiemeli. EzAltal egy sz616 beszed, vagy Cnekszam CrthetdsCge Cs hang- hdsCge javul. TermCszetesen a kor- rekcib az Se kapcsol6val kiiktathatb. Ugyancsak ehhez a triodiihoz csatlakozik az un. sztere6 funkci6 kap- csol6 (Sa) is. SegitsCgCvel megval6sit- hat6 a mon6 X, normal sdere6 X Y, az osszegezett X + Y, valamint a kalibrAci6s uzemm6d. Vs mPsodik tri6darCsze a ttizorej-

sziiresCt vCgzi. A kapcsolL szoros negativ visszacsatolassal Allitja el6 a 6 kHz feletti 12 dB/oktAv mere- deksegti levagasi jelleggorb6t. Ter- mkszetesen az S7 kapcs016val linehis frekvenciamenet is beAllithat6. Ez a fokozat biztositja a kis impedancih meghajtast a mar j61 ismert Baxan- dall rendszerd hangszinszab~lyoz6- nak. MCikodbe 6s az elkrhetd frekvenciamenetek megfelelnek a 4. 5. 3.

1.

2. 1

3.

4.

5. Ikaliir.1

-Y

+Y

+ X

+ X

+ X

+x

+x

+y

. -Y

-Y

7jj3=2N37Oi: BCIOZ BCY58-59ffi2250) lj,& YBFY 34, BCY 58-59 (a'")

X tUftoiCk k m t k T 7 9 n 33, BFY 34hbUsl700)

I 4 . $2. cibra. Tranzisztoros sztereo eltierSsft6 kapcsoldsi rajza

v,, a v6loga to t ECC 83 V ~ J W V5'v6'~7 ECC 83

I

I 4 . 6 . 2. &bra. Csooes sdereo el8er6sft6

46

4.7.1. &bra Egyszeru XY- vtgfoko- @ elrendezhi vclzlata

2. &br& bemutatott diagra moknak. A fokozat erdsit6se - a szoros negativ visszacsatol4s kovetkeztkben - a kozepes frekvenciiln kozel egys6g- nyi, ez6rt kis kimenBelleniill&sAr61 thplhljuk a P7 fiziol6giai hangerd- szabhlyoz6t. A jel ezutan egy an6d- kGvet6 er6sitdfokozatra keriil (Vy mLodik tri6dar6sze), amelynek an6djAn a + X csatorna jele van. Hasonl6an van felkpitve a Y csatorna is.

Mieldtt a felerdsitett csatornajelek a kimeneti csatlakoz6kra keriilnenek krintik a V, cs6 elsd tri6dar6sz6t (an6dkovetil f&isforditb), valamint az S4 kimeneti csatorna 6s fbisvAlt6 kapcsolbt. Ezek segits6g6vel az 1 6s 2-vel jelelt kimeneti pontokra a 4. 6. 3. tdbldzatban lathat6 kombinAci6ban keriilnek, a csatornajelek. Veered-

menyk6ppen a csatorna 6 fAzisv81- t b o n tulmenden megoldhatjuk a ka- librAci6 k6rdb6t is az eldbb emlitett Aramkbrrel.

A V7 csd masodik tri6darbze a mAr ismert osszegjelet fdlft'a eld. Segits6gkvel a hangter kozepdnel je- lentkezd lyuk eltfintethetd. Kimend- jele a P8 segits6g6vel szabalyozhat6. Az alaperBsitBn normel kimen6 jel- szintje 1 V nagysagu. Az eg6sz rendszer tulvez6rldd6ssel szemben igen nagy - kb. 23 dB dinamikatarta- lekkal rendelkezik. Az elderdsltd jel-zaj viszonya a dinarnikus hangszedd BllLban 65 dB, nagyjelfi csa- tornhknhl meme pedig elCri a 72 dB-t .

TApegysee szokLos fel6pit6sti, az els6 k6t csovet a kedvezd jel-zaj

4.7.3. dbra. MS rendszerii vCgfokozat 6s hangsugdrzb rendszer blokkv&zlata

4.7.2. dbra. 3 csatorncis X Y rendszerfi Vtgfokozat elvi vclzlata.

viszony Crdekkben enhramr61 ffit- jiik. Az egkz elbexitd feldplthetb ECC 83-as csbvekkel is, ha megfelelden kiviilogatjuk dket. Kedvezilbb eredmknyt kapunk ha a Vl 6s V4 helyen az uj tipusu, kiszaju ECC 808-as csovet hasznhlunk. Terme- szetesen ilyenkor vigy&ni kell, mert az ECC 83-as 6s az ECC 808-as csd bekotese nem azonos !

4.7. Sztereo vBgfokozatok (19.) Sztere6 v6gfokozat c6ljha az ese-

tek nagyrbzkben 2 db. teljesen azonos elektromos felkpft6sU egycsator-

4.7.4. dbra. Kompletf M S rendszerti vtgfokourt kapcsoldsi rajza b a kimeno" transzformdtor adatai

48

nas vegerdsitiit hasznalunk. ~ l t a l a - ban a tapegyseget is ugy alakitjak ki, hogy ket fiiggetlen sziirhlancot epitenek fel, nehogy a csatornak egymast ,,rangassAk". Kedvezd az a megoldas is, amikor kiilon halbzati transzformator taplalja a vCgcs6ve- ket 6s egy kismbetii transzforlnator a meghajtb, fazisfordit6 stb. csoveket, valamint a vegcsovek segCdra- csat. A 4. 7. 1. abriin egy egyszeru XY rendszseru vegfokozatot valamint a hangsugarzb rendszerek sematikus tombvhzlatht lathatjuk. A feltuntetett teljesitmknyek 6s meretek egy lltagos lakbszobat vet- tek alapul. Hasonlban egyszerii fel- kpitesii az un. 3 csator'nas sztereo vepfokozat is. (Lasd 4. 7. 2. dbrdt.) 561 felhasznalhatb X es Y eriisitdnek a ,,RAdibtechnikai Gvkonyve 1969"- ben benlutatott tribdas vkgfokozat, ' az un. kozepcsatornanak pedig az ugyanitt ismertetett 2 W-os veger6- sit& TBpegysCgiiket termkszeiesen me~feleliien kozosfteni lehet.

Az X Y rendszerii ~Pgfokozatok- hoz k e ~ e s t bizonvos kiiltskgmegtaka- r i t b t eredm6nyez, ha M S renhszer- ben dolgozunk. (Lasd 4. 7. 3. dbrdt.) Az ilyen rendszerii vkgfokozat az LV csatornhra nezve - amely a f6 infor- mAci6t tartalrnazza - elleniitemu, a kis informAcibkapacitasfi S csatornara nkzve pedig egyuternu. A szim- nletrikus X es Y csatornak helyre- allitasa a ki~nendtranszforlnstorok szekunder oldalan tortenik.

Az elv konkret megoldasat a 4. 7. 4. cibrcin lathatjuk. Az X Y-,%IS atalakitbrbl jovd M csatorna jelet a V, fazisforditbra vezetjiik. A tovabbiakban az M jelre nezve az erositd egy jbl islnert ellenlitem6 kapcsolas. h z Mcsatorna kimenhjelet ezert csak a Trl-ben hoz letre. Az S csatorna je- lki azonos fhzisban vezetjiik az ellen- ~itemfi rdszre, fgy kimendjelet csak a ?'rz-ben kapunk. A ket kimenatransz-

I 1 4. 8 . 1 . dbra. Sztereo hangsugdrzo rendszer 1 I ~ I P I ! ~ 11anyszd.roual

3tegjegyzi.s

Kiszaju tiplrs eMfokoz:~ toli szdmdra

.iltalAnos ielh:~szndlAs

.iltalAnos felhasznblis n~eghaj t6 Iokozathoz

..iltalsnos felhaszndld~ megllajt6 fokozothoz

Iiisteljesitm6nyii vbgtranzisztor

I<iizeprs teljesitrndnyii nngvfrc~kvencids v6~okozatokhoz

Wagyfe~ziilts~git, tlagyteljesit- rnboyii vPgtr:rnzisztor

Tungsrani

AC 107

OC 1071

OC 1072

AC 125

AC 128

-lidT 108 -A[, 103

-:\Id l(Y2 -.%SZ 18

T. F. l i .

XC 1 3 0

h C 160

A(: IT2 ---- AC 122

.-\C 131

. iC 121

- A D 152 - A D 155

- A D 149 -AUY 2 8

Val\.o

. iC 107

OC 71

OC 7 2

h C 123

AC 1 2 8

- A D 1 3 9 - A D 1 6 2

AUI' 10

-AD 119 -ASZ 1 8

. i lell1aszn8lt tipus (1') = PNP

.i(: 107 (1')

OC 1071 (P) .

Sielnens

. iC 1 , i l r

.\C 162

.%C 163

AC 151 -

OC 1072 (P)

,\C 125 (P)

AC 1 2 8 (P)

A U Y 30 (1')

2 S 1159 (P)

AC 1.52

AC 152

AC 188

- A D 2 6 2 -TF 18/60

-AD 1 3 0 - A D 1 3 3

formator szekunder tekercsei viszont ugy vannak osszekapcsolva, hogy a megfeleltl osszegezCs utan az eredeti X 4s a forditott (-Y) csatornak jelei jelentkeznek a hangsz6r6k kapcsa- in. Az Y csatorna fazishelyes helyre- allitasat az Y hangsz6r6 poluscsereje- vel krhetjiik el. A kapcsolas kiinnyen elkeszithetb, a rilellekelt adatokkal kozepes lakoszobaban kitunb ered- mCnyt kapunk.

4.8. Sztereu hanfjsugknit rendszerek (20.)

1,egjobb megoldast a 2 db elektromosan Cs geometriailag is azonos felCpitCsd szelessavu, vagy megosz- tott sugfirz6 rendszer adja. Kijzeps6 csatornanak kismeretu szClessavu, esetleg csak kozep Cs magassugarz6t hasznaljunk. Nagyon vigyazzunk a hangszor6k helyes polaritlisara is. Ezt kalibracios lllasban minimum vagy niaximurn modszerrel ellen- brizziik le. Nagyon jo szolgalatot tesz a teljes sztereb rendszer bealli- tashoz a Magyar HanglemezgyBrt6 Vallalt sztereo beallit6 lemeze. X lemez tartalmazza a sajat hasznalati utasithsat. Hasonloan j61 felhasznal- hat6 az MHV mon6 6s sztereit merb- lemeze is.

Konkret hangsugarzo rendszerek bemutatAsatb1 i t t eltekintiink, mivel bArmely bevalt rendszer megfelelb. Ismertetiink viszont egy olyan elrendezkst, amellyel szinte 100 ?/,-os tCr- 6lmenv erhetb el, viszont csak egv m61ys;g6rz6t taitalmaz. Ezaltal -a rendszer lCnveges kiiltsegmegtakari- tast (gondoiunk 111. a hangdobozra) eredmenyez. Mukijdesi elve roviden ahban rejlik, hogy a 300 Hz alatti melyhangok nem jarulnak hozza a ter4lniCny kialakitasahoz. Ezert elegendb ha 1 db. melysug8rzot hasznalunk 6s azt a hangtkr kozepere helyezziik el. A k6t vkgfokozat ( X Y ) elbszor tehat egy kiilonleges hang- valt6ra dolgozik ra. E:zaltal a teljes Atviteli sClvot 3 rCszre osztjuk. A keresztezesi frekvenciak 300 es 3500 Hz. A ket vegfokozat a nagymeretfi mC1ysugarzbra soros kapcsolasban dolgozik ra, a kozPp es magassugarzit egysegek viszont mar kulon sugarzd rendszereket kCpeznek Cs a megfelelb bazistavolsagra vannak elhelyezve. A 4. 8. 1. cibrcin az elbztl elv alapjan felepitett ha~igtvaltb Cs hangsughrz6 kapcsolasi vazlata latliat6. A megoldas azon tulmentlen, hogy igen j61 makodik, konnyen elkCszitliet6, mivel kizarolag hazai hangszbokat tartalmaz.

1. Dr. Vafkd lvdn PCter: Az elektroakumika ahpiai. Akadkmiai Kiad6, Budapur.1963.

2. Halbleitsr Datenbuch, Teur Instruments 67/68.

3. W. A. Rheinfelder: Zajszegky bemeneti irnmkiiriik. MBsuki Konyvkid6 Bp. 1966.

4. Selvin 1. Leonce: T6wcrCrlClii t n m i n t d . MB- saki Konyvkiad6 Bp. 1967.

5. Vajda Zoitlin: Term6szethG hmgirvitel. Miirnkt Konyvkiad6 Bp. 1961.

6. Varga Pdl: AnMbAzis detekmr. RT. 1%1.10. 299.

7. HetCnyi Lbzld: Egy Crdekes tranziutoros FM vw8. RT. 1966.9. 349.

8. Gschwint Andrh: Hozz&swlir. RT. 1967.5. 188.

9. HetCmi Usz16: Elektroakunrikai zeng6 egp6gek. Rt. 1965.8.287.

10. Piret Endre: Szterw 1 x 1. RT. 1966. 8. 304, 9.328.

11. Hajnal lstvcin:~5ztereo dekaerek. RT. 1965. 10. 368,l l . 404.

12. Mocsdv Gdbor: Sztereo dek6der.. . RT. 1968.11. 428.

13. Tdefunken Taschmbuch 1964.442--445.

14. Uska PCter: Fizioldgiai hanger6subilyozAs. . . RT.

1966. 8. 305, 1968. 5. 166.

15. Ldska PPrer: Magu 6s alacsony(rekv+ncias njszit- r6k. RT. 1965. 8. 286. RT. 1966. 2. 66.

16.Honig H. M. A Sztereo Compatibility Trannlator. Audi6 1958. 8.24.

17. Wireles World. 1966.11-12.

18. Stereo Master.. . Elekrronicr World. 1959. 5. 64.

19. Rldiotechnika tvkonyve 1969. 56-65

f

L U ~ O ~ U S S Q

2 e MUSZER~ZAKUZL ETUNKE~! Raktirrol gyorsan beszerezheti villamos muszersziiksCgletCt!

MBrohidak Hordozhat6 fesziiltshg-, %ram- stb. mBrok Kompenzitorok Precizi6s feszults6g-, iram- stb. mBrok Galvanometerek Univerz5lis k6zimu"szerek

KAPCSOL~TABLABA gs ELEKTRONIKUS K ~ S Z U L ~ K E K B E

~ P ~ T H E T ~ M ~ S Z E R E K

nagy vilasztCkban beszerezhettik a

S Z A K S Z E R ~

KISZOLGALAS ! Miszer- es Irodagepertekesit6 Vallalat 2. sz. Miszerszakiizleteben

TANACSADAS ! Bp. VII., Majakovszkij u. 59. sz. FELVI LAGOSITAS ! Tel. : 420-743, 420-745

J

Tranzisz t oros magnet of onok kapesolas teehnika ja R6zsa SPndor okl. vill. m6rnBk

A tranzisztorok szeles koru elter- jedCse dont6 valtozasokat hozott a magnetofonk6szul&kek elektronikus egysegeiben. A tranzisztorok kedvez6 tulajdonsagai (kis meret, kis fogyasztas, alacsony tapfeszult- s6g stb.) lehet6ve tettBk a konnyfi, 1-2 ke sulvu. kezben hordozhat6 kis n,:iinet;fo;lk~szijl~kek es ezek ~rofesszionlilis viltozatainak, a ri- portermagnetofonoknak kifejlesz- t6set. Az egyidejdleg lillandoan ja- vu16 szalagminoseg Cs magnetofon- fej-keszitesi technikn olyan eredmknyeket biztositotl, hogy ezek a kis kBsziil6kek atvitelt 6s egyeb jellem- z6ket tekintve el6rtCk a nag kCszu- lekek szinvonalat. ~ a p j a i n k i a n vagyunk tanui a kovetkezrnCnyek le- vonashnak; az ujtipusu ha16zati rnagnetofo1lk6szulCkek is teljesen tranzisztorizalt kivitelben keriilnek forgalornba. Amatbrok kozott is nepszerd t6ma a tranzisztoros hor- dozhat6 magnetofon epitCse. Az alhbbi ossze~llitasban aiapvetB resz- 1etmegoldAsokat mutatunk be, valamint n611any drdekes teljes kapcsolasi vazlatot is, els6sorban a hor- dozhatb k6szuldkek teruletkn. Fel- hivjuk a figyelmet arra, hogy ezeket a kapcsolasokat igen j61 lehet hasznalni halhzati kCszulCkek Cpitesdnel vagy modernizhlas8nal is.

1. Blokkfelipit6sek Bs tipikus egysi- gek

. A hordozhato kisrneretd telepes magnetofonok elektronikus egysegei tranzisztorizalt kivitelben kdszul- nek. A szalag tovabbito mechanizmus meghajtasat miniatiir egyen- h a m u motor v6gzi. Ezen kCszulCkek blokkfelepitCs6ben megegyeznek az ismert hA16zati kksziil6kekkel. Alap-

2. Abra. Egyszeri'i hordozhat6 nzagnet~

vettien k6t kategbriaja letezik a kCsziilCkeknek, mkgpedig a hivatasos es a szhrakoztat6 cClra szolgalh maenetofonok.

xhivatasos cklokra kesziilo riporter maenetofon blokkfelepitCse az I . dbran Ylhtllat6. Ezt a -keszuleket elektronikus vonalon a fiiggetlen egyskgek rendszere, a 3 fejes megoldas jellemzi. A szalagtovabbit6 mechanizmust tekintve, minden ilyen kCsziilCk meghajto motorja el van latva precizibs fordulatszam stabilizalb elektronikus egyseggel is.

Az egy vagy tobb bemenetii fel- vev6 er6sit6 a szuksCges felvCteli korrekci6 (magas el6-emelCs) biz-

1. Abra. Kiporter magnefoforl blokkutizlata fiiggetlen er6sit6kkel

tositasa ~nellett allitja el6 a fejaramot. A felvevli erositd fejhallgat6 kimenete lehetove teszi a felvktel eldkeszitksenek mikrofonon keresz- tuli ellenorzesCt. A tor16 Cs e16mag- nesez6 oszcillator a szalag torlPse mcllett biztositja a helyes felvetelhez szuksPlges nagyfrekvencias elomhg- nesez6 liramot.

.4 felvett musor ellen6rzese a 3. fej (kulon lejAtsz6 fej) 6s a frekven- ciakorrekci6t megvalosit6 lejatsz6 erasit6 segitskg6vel tort6nik. A ve- zerl6sm6r6 mind a felvev6. mind a lejAtsz6 er6sf Lire r~ka~cso lha to . A felvevo er6sit6hoz c~a t lakoz ta tha t~~ vez6rlesm6r6 ugyancsak a felvPb.el helves elbkeszltCset szolR6lia. A lejatszo er6sit6hoz szer6ny " teljesit- menvii hangsz61-6 erasit6 is kapcsol- hat6: A l3atsz6 erasit6 alkalmas a felvett mdsor telefon vonalon valo tov8bbit;isara is. Ebbe a csoportba tartozo k4szulekek szalagsebessege 19 6s 9,s cm/sec.

A szorakoztat6 celokra szolgalb telepes magnetofonok felepitbe - egy-k6t Hi-Fi kCszulCkt61 eltekintve - joval egyszerdbb, mint a riporter magnetofonoke. A 2. dbrcin lat- hat6 blokkv~zlatbol azonnal szem- betunik, hogy ezek a kdszulkkek 2 fejesek 6s rendszerint kombinalt, felvktelre-lejatszasra Atkapcsolhat6 erdsitdvel miikodnek. Az olcs6bb k6sziilBkeknCl gyakran hianyzik a vezBrlesm6rB 6s a torl6oszcill~tor. A mCg egyszerfibb keszulBkekne1 vagy nines torlBs (torolt szalaggal kell dolgozni) vagy egyenaramu tor- lest (nbha permanens mitgnessel) Cs eldmagnesezest alkaln~aznak. A 4,76

3. dbra. Kiszajzc el6erosito fokozat

-9,5 cmlsec szalagsebessCgii kkszii- l6kek nagyrCsze el van latva fordulatszam szabhlyoz6val is. Ezeknel azonban nem olyan szigorilak a se- bess6gAtlandbsagi kovetelm6nyek mint az eldzd csoportba tartoz6 kCszulCkekn61. Megemiitjiik azonban, hogy a rnodern integralt &ram- kori technika tavlatilag a kBsziilCk- gyarakat a fiiggetlerl erdsitdk iranyaba fogja eltolni. Amatdr viszony- latban is meggondoland6, hogy mi Brdemesebb: egy sokp6lusu Atkap- csol6val kiiszkodni, Yagy pedig azt a %--4 tobblettranzisztort bekpiteni, ami a fiiggetlen erdsitdk megvalb- sitasahoz sziikseges.

A blokkfel6pit6s ismereteben a kovetkezd sorrendben Bttekintjiik a legfontosabb alapegysdgek kapcso- lastechnikajat :

Lejhtsz6erdsit6 Felvevd erdsit6 Vez6rlesmerd Tor16 6s eldn~agnesezd oszcill8- tor Teijesitmenyerdsiti, Kombinalt erdsitdk.

A lejAtsz6 erdsitd - akar ona116, akar kombinalt vatozatban - kCt fontos funkci6t tolt be. Egyreszt elvCgzi a lejAtsz6 fejrijl kapott alacsony fesziilts6g erdsitdset, mas- rkszt biztositja az egyenes htvitel- hez sziikskges frekvencia korrekci6t.

4 . dbra. Kiszaju ei6fokozat 220 voitos tdpfesziiltstgre ktsziilf odlfozata

52

A megjelolt feladatok elvegzese nenl egyszerd feladat, tekintve, hogy a lejhtsz6 fe'ek a hangfrekvencias sav a156 rkszjn igen kis fesulltsCget adnak. Meg nagy impedanciaj6 fe- jekn6l is csak nehany szaz mikrovolt fesziiltseggel szamolhatunk. Az elektroncsoves erdsitdknel a lnagas bernend impedancia lehetbv6 teszi, hogy ez a fesziiltskg iiresjarhsi BrtC- ken hasznosithat6 legyen. Mhs a helyzet a tranzisztoros erdsitbknC1, ah01 a fokozatok bemend ellenallasa csak nChAny kibohm. Ez az alacsony bemenb ellenAllAs 20--60 mH Crtek- ben korlatozza a lejatsz6 fejek in- duktivitasdt. EgyCbkknt is a &--12 volt tapfesziiltsCg is kb. 60 mH-ben korlatozza a felvevd fej ilietve a kombinhlt fej induktivitasat, mert ennCl nagyobb induktivitasu fejek- nC1 mar nem biztosithato az atviteli sav felsd rCszCn az alland6 fejaram.

Emitterkovetd fokozat alkalmazasaval magasabb inlpedanciajh le- jhtsz6fej is alkalmazhat6; de ez a megoldas nem terjedt el, mert nenl biztosit kedvezd jel-zaj viszonyt.

5 . dbra. Lejiilszrifej iiresjdrdsi fesziiltse'gtnek frekvenciafiiggbe D,5 cmlsec

szalngsebesst!gnt!l

A leggyakrabban hasznalt bemend fokozat a normal emittererdsitij (3. dbra). A fokozat heallitdsa olyan, hogy fejhez viszonyitva legalabbis az als6 frekvenciakon rnagas a bemend ellenall~s. Ez hgy Brhetd el, hogy a fokozat munkaponti aramat kis ertekre 0,2-0,3 mA-ra AllitjAk be. Ez a munkapont kedvezd a jel- zaj viszony szempontjAb61, tovabba ebben a beallitashan alacsony a bernend kapacitas is, ami a bemend korben kialakul6 rezonancia (fejin- duktivitas a bernend kapacitdssal) szempont'abbl kedvezd. A fokozatban l e h e t h ~ e ~ kis zajtenyezdjfi tranzisztort kell alkalmazni.

A 4. dbrdn herntrtatjuk a kapcsoliis 220 voltos thnfesziiltsCrrre kesziilt valtozatat is, melyet igez eltinyosen lahet alkalmazni egy elektroncsoves magnetofon bemen6 fokozatakknt . A kapcsolassal 40 Hz 4s 14 000 Hz kozott, 3 dB erdsit6sesCst feltCtelez- re, 360-szoros iiresjarhsi fesziiltsCg- erdsitt5st lehet elkrni. 60 mH induktivitasu fej alkalmazasa eseten 60 dB nagysagrendd a jel-zaj viszony. Ezek az adatok kedvezb tulajdon- sagu lejatsz6 erdsitdk CpitksCt is lehe- tdvC teszik.

A lejatszdfej iiresjarasi feszultsC- gCnek frekvenciafiiggCsCt 5. dbrcink

G . dbra. Lejdtszrierosito" megkivdnt frekvenciamenete 3 mikronos fejntl 4,75 b 9,5 cmlsec sralagsebesstgnt!l

mutatja. .4 felvdtel alland6 fejaram betaplkkisa mellett tortent Y,5 cm/sec szalagsebessCgn6l. Az egyenes frekvenciahtvitel CrdekCben a lejht- sz6 erdsitdnek a bemutatott frekvenciaatvitel BrdekCben a lejiltszo erdsitdnek a bemutatott frekvenciamenet tiikork6pCt kell megval6si- tani. Azkrt, hogy a kiilonbozd mag- netofonokon felvett mdsorok cserC1- lietdk legyenek szabvhnyba r6gzi- tettCk a lejAtsz6 erdsitd frekvencia- menetCt. A felvevd erdsitdnek adott

-esetben olyan fejhamot kell bizto- sitmi, hogy a szabvany frekvencia- menetd lejAtsz6 erdsitdn lejhtszott felvCtel egyenes frekvencia menetfi Iegyen.

Idealis fejrdl kapott fesziiltseg frekvenciamenetkt olyan erdsitdvel lehetne korrigalni, melynek erdsi- tCse egy sorosan kapcsolt RC tag impedanciajaval aranyosan vhltozik. Ennek az RC tagnak az idd- all6jAt szabvanyositotttik, bar nemzetkozileg nem egyontetfien. PI. 9,s cm szalagsebessCgn61:

-C = 200 psec CCIR-szabvany t = 140 psec GOSZT-szabvany t = 100 psec NARTB-szabvany.

Az idealis giirbCtdl a ma as olda- Ion va16 eltCr6s kbt tCnyez&& adbdik : a szalag ondemagnetizA16dAsb- h61 6s a fei rbsz6less6~kbdl. Ezt az eltCrest, rnagasesest rbczben a lejat- sz6erdsitd. rkszben ~ e d i a a felvevd erdsitd (eld-emelks) -komjgalja.

7 . dbra. Korrekcids fokozaf frekvencia- fiiggo osztdwl

Ez esetben az R4 ellenallas hat&- rozza meg az oszt6n Atfoly6 hamot, mely fuggetleniil az RnC3 impedan- ciavSlltozAst6l Alland6. Az R6Cson atfoly6 811and6 gram a kivant frek- venciamenetd feszults6get hllitja el6. Teljesen azonos az aramkor magasfrekvencias viselkedbe, ah01 az atvinni kivant sAv legfels6 pontjara hangolt rezg6kor impedancia nave- ked6se hozza letre a P potencio- meterrel korl&tozott magasemel6st.

.I kivant frekvenciameaetet el0- Allit6 impedanciarendszer bedpit- het6 egy tranzisztor kollektorkor6be munkaellenAllAskCnt is, mert a tranzisztor bels6 ellenallasa is biztositja az Alland6 Aramir t8plalAst megfeleld m6retezBs mellett (8. &b- ra). Kapcsolasi pkldhnkon a r id0- 811and6t az RICl hatarozza meg.

6s a T, tranzisztorok ismertetett megold8su frekvenciafugg0 vissza- csatol6 18nca Allitja el0. Az idballan- d6 kb. 240 psec; ha a 68 nF-ot 33 nF-ra cserelik az idgalland6 lecsokken 140 psec-ra, ekkor az er6- sit6 9,5 cm/sec szalagsebessBgn61 alkalmazhat6. A szuksCges magasemelkst a visszacsatolasban elhelyezett rezg6kor val6sitja meg, melynek onfrekvencihja 4,76 szalagsebes- s6gnBl 5-8 kHz, $5 sebessBgn61 5-8 kHz, $5 sebessegn6l pedig 12-15 kHz. A Tg tranzisztor az alacsony impedanciaju kimenetet biztositja emitterkovet6 kapcsolasban. A kapcsolasban mas tipusu 'npn tranzisztorok is al- kalmazhat6k, ha a beta aram- er6sitdsi tenyez6jiik magasabb 20- nA1.

8. &bra. Korrekcids fokozat frekvencia- fiigg6 munkaellendll&ssal

A 6. d b r h IAthatjuk a lejAtsz6 erijsit6 szabvhnyositott frekvencia- mehet6t 4,75 Q 9,5 cm/sec szalag- sebessenel. Ez a frekvenciamenet t6bbfble m6don val6sithatb meg. A 7. dbrdn lathat6 a legegyszerfibb, frekvenciafiigg6 oszt6val kivitelezett megoldhs, mely legkozelebb All az alapdefinici6hoz. A T tranzisztorral felerbsftett jelfesziilts6g az Tt ellen- &l16b61 6s a t idbAlIandbb61 valamint a magasemelbt v6gz6 rezgb- korbbl All6 oszt6ra jut. A kovetkez6 fokozat mAr az elbirt frekvencia- menetd jelfesziiltst5get kapja. A helyes miZk6d6s feltktelei :

1 t = RJ. Cs ; Zk>

0 , C o 10. &bra. Lejdtszd er8sitb npn tranzisztorokkal

Gyakran frekvenciafiigg6 negativ visszacsatol&ssal 6llitjtlk el6 a kivant frekvenciamenetet. A 9. dbrdn bemutatott kapcsolasban a r id6- alland6 68 nF. 3k = 200 psec. A ma- gasemeldst a visszacsatol6 ag sonto- lese val6sitja meg. Az L Brtekdt ugy kell meghathozni, hogy a soros 68 nF-a1 a sav fels6 v6g6n adjon rezonanciat. A soros 500 ohmos potencio- meterrel beallithat6 a kivant magas- emel6s.

A bemutatott alapkapcsolAsok al- kdlmazaisht megtalaljuk a komplett k6sziil6keknCl is. A 10. dbrdn bemutatunk egy szovjet fClvezetBkke1 (npn tranzisztorokkal) 6piilt lejAtsz6 erbit6t 4,75 cm/sec szalagsebesskg- re. A T1 els6 tranzisztor 0,2--0,3 mA emitterham mellett 1&12 kiloohm bemen6 impedanciht biztosit a 10 kHz-en maximalisan 3 . . .4000 ohm impedanciilju fej feld. A masodik

9. &bra. Korrekcids fokozat negaffo fokozat is linehis beallitasban md- visszacsafolfssal kodik. A frekvenciakorrekcidt a T3

A felvovo" e6sito" A felvev6 er0sft6 feladata az

alland6 fejaram el08llftla 6s a szuk- s6ges magasemeles biztositasa. E feladatokat AltalAban a felvev6 erg- sit0 vdgfokozata latja el. Elvileg legegyszerfibb lenne a fejet transzfor- mAtor utjan bekapcsolni a kollektorkorbe, amkor is a tranzisztor bels6 ellenallasa (Aramgenerhtor jellege) biztositana az alland6 fejaramot. llyen megoldast azonban a transz- formhtorral szernben tamasztott magas kovetelm6nyek miatt csak a riporter magnetofonoknal alkalmaznak.

Az 811and6 fejaramot el0 lehet Allitani a fejjel sorbakapcsolt olyan nagy6rtBkd ellenA118ssa1, mely telje- siti az alirbbi feltetelt:

R. = 3 . . .5 WL. ah01 wi = fels6 hatarfrek-

vencia L = fej induktivitasa.

11. dbra. Felveod erdsitb vkgfokozata ernitterkooef6veI

A 11. d b r h lathat6 kapcsolhsnal emitterkiivet.6 taplhlja az hlland6 kamot biztosit6 fejkamkiirt. A fokozat maximhlis kimen6feszults6ge 3. . .4 volt effektiv fesziilts6g7 ez6rt az el6het6 maximzUs fejkam 0,3 mA nagyshgrendfi. Az LC soros rezg6kor az el6m&nesez6 nagyfrekvencib &am sontiil6d6~6t akadhlyozza meg. Rezonanciapontjht pontosan az el6mAgnsez6 frekvencihra kell hllitani. A soros ellen6llhst sBnto16 konde~~zltor magasemelkst vegez.

Amennyiben nem elegend6 a 0,3 mA nagysmendfi fejkam, fojt6- tekercs ergsit6 alkalmazhat6 (12. dbra), melyb6l a kivehet6 nagyobb fesziilts6g nagyobb hramot biztosit. E16fordul a kapcsolhs autotransz- formhtoros valtozata is a m6g nagyobb kimen6fesziilts6g illetve fej- hram el6r6se v6gett.

12. dbra. Feloeab erbsftb ntgfi?kozafa fojtbtekercses er6sit6oel

56 felvktelek kkszit6sknek elengedhetetlen felt6tele a pontos ki- vezkrl6s, melyet vez6rl6sm6r6vel lehet ellen6rizni. Tranzisztoros k6szu- 16keknBl a 13. dbrdn bemutatott kapcsolas alkalmazhsa gyakori. A felvevd er6sit6 (vagy a lejhtsz6 er6- sit6) alkalmas hely6rBl levett feszult- s6ggel az egytranzisztoros er6sit6 felerGsfti, majd k6toldalas egyen- iranyltas u t h az M mfiszer (ykg- kiter6s 100. .300 PA) mutatja. Alta- lCban a skala 70. .SO%-a jelenti a teljes kivez6rlCst, melyet a soros PI 6s Pa potenciomkterekkel lehet bekllitani. Indikalhsi c6lokra el6fordul m6g glimmlhmpak aLkalmazhsa is fesziilts6gemel6 transzformhtorok se- gits6g6va. Ezek csak egy-egy adott szint elh6s6t jelzik a felvillanhs 6t- jhn, de azt m k nem lehet eldonteni, hogy egy felvktel 2 vagy 20 dB-el van az el6frt szint alatt, amit viszont a mfiszeres vez6rl6sm6r6 pontosan mutat.

13. dbra. Kivezkrlksrnkr6 kapcsoldsi v&lata

A tor16oszcill~torok alapkapcso- lass, az elleniitemd ,,C" oszthly6 nagyfrekvencib oszcillator kapcso- 1hs a 14. dbrdn lAthat6. A 15-20 mm BtmCr6jU fazkkvasmagra tekercselt transzformator adatai az abran meg- talhlhatbk. A huzalvastagshg 0,1 mm a bhziskorben, O,15 mm a rezgBkor kismenetszilmil tekercseinkl 6s 0,08 mm ugyanitt a nagymenetszam6 tekercseknkl. grdekesskge a 30 kHz- en milkod6 kapcsolasnak, hogy a tor- 16s lehllithat6 s pl. hal6zati g6pen torolt szalagra kbszitendd felvktelhez csak elBmAgnesez6 aramot szolghltat. Az 6ramfelv6tel tbrl6snel 60 rnA (ekkor a torlb&am 100 mA) csak el6mhgnesez6sn61 30 mA. Az e16- mAgnesez6 &am 4 mA 6rtBkQ.

A kapcsolhs krdekes vhltozata lht- hat6 a 15. dbrdn, ah01 az elbmhgne- sezbt frekvenciakettBzbse1 glitjak el6. A kapcsolasi rajz adatai 20 kHz alapharmonikusra 6s 40 kHz fel- harmonikusra vonatkoznak. A T.1 transzformAtor faz6kvasmagon (0 20. .25 mm) k6szult primer tekercse 4 x 15 me % 0,35-os huzalbbl (nl + np, na, + nd. Az na tekercs 20 menet ugyancsak 0 0,35-6s huzalb61. A TB nagyfrekvencihs transzformhtor nl primer tekercse 20 mm htm6r6jfi faz6kvasmagon 30 menet 0 0,4es huzalb61. Az 510 pF-a1 40 kHz-re lehangolt na tekercs 400 me 0 0,l huzalb61. Az LI tekercset (kb. 50 mH) a 330 pF-dal ugyancsak 40 kHz-re kell hangolni.

A tranzisztoros magnetofonokba 6pftett teljesitm6nyerBsft6 kimen6 hangteljesitm6ny6t a telep korlhtozza. Az er6sit6k hltalhban 100- 500 mW kirnengteljesftmenyre k6- szulnek rendszerint B osztklyh kapcsolbban. Kapcsolhaikat tekintve szamos vkltozat elbfordul. A moder-

14. dbra. Tiirl6 b eldmdgnesezd oszcilldfor kapcsoldsi vdzlata.

nebb megoldasoknal'gyakori a transzformator nClkuli ,,B" osztalyu fokozat 20. . .50 ohmos hangszoroval. Aut6ban7 aut6akkumul~torr61 is mG- kodtethet6 k6szulCkek teljesitmkny- er6sitdje Atkapcsolhat6 kivitelhen is kksziil. Elenlrdl nehany szaz mW akkuniulatorr61 pedig 1-2 watt ezell erdsitdk kimen6 teljesitmknye. Az atkapcsolast a ,,B" osztAly6 vCgfokozat illeszt6sCnek Atkapcsola- s.ival oldjak meg.

A 16. cihrtin beniutatott kapcsolasunk transzformatoros megoldasii 500 mUT-os erbsit6. Kh. 50 n1V be- men6feszultsegrol szolghltatja maximhlis kimendteljesitmCnyCt. Grde- kessege a kapcsolasnak a potenciomkterrel allithat6 negatfv visszacsatolhs es az aut6transzformatoros kimend. A negatir visszacsatolas szCles shvban egyenletes atvitelt, az emlitett kimenh pedig j6 hathsfokot

15. dbra. TOrl6oszcilldtor frekoenciakettcizbsel tortino" elhdgnesedssel biztosit.

T,I = h? 42 x lti inn1 vasmagon nl = 2000 me Q 0, l . . .0,12 n2=na = 2 ~ 5 0 0 me @ O,l(i . . .

0,lN bi filiaris Tr2 = A142 x 10 mm vasmagon

nl=n2== 2 x20 me 0 0,7 ns=n42 2 x 130 me Qi 0,3 bifillaris.

A vCger6sitd tranzisztorokat 8-10 cm2 nagysagu hfltdfeluletre kell szerelni.

Hasonlban, mint a csoves hhl6zati kCsziiiCkekn61 a szbrakoztat6 cdlokra keszuld telepes magnetofonoknhl is gyakran eldfordul a konlbinalt er6si- tdk alkalmazlisa. Ii6t kombinaci6 valbsithato meg egyszeriien, Cspedig a felvev6 6s a lejatszo erdsitd, valamint ateljesitmenyerdsit6 vC?gfokozat 6s a torl6oszcillhtor atkapcsolasa.

16. &bra. 500mWkirnenbteIjesffmd~y~ ~tgeriisftd fokozat kapcsolhi ocizlata A kapcsolasoknak nagysza~ni~ va- rihci6ja ldtezik, mi az emlitett kCt alapvetd kapcsolast mutatjuk be. A 17. cibrcin az atkapcsolhat6 fel- vev6 6s lejhtsz6 erBsit6 lathatb. LCnyegCben az atkapcsolas a negativ visszacsatolokorben tortknik Cs egyidejfileg a konibinalt fejet kell az er6stt6 elejere, illetve vCgcre kap- kapcsolni. A negativ visszacsatol6 korben valo atkapcsolhs felvetelnC1 megsziinteti a m6lyemelCst, helyette olgan RC kombin6cio kapcsolhdik be, amely egyenes Btvitelt biztosft mClyoldalon. A magas emelest ugyan- arra afrekvenciara hangolt LCrezg6- kor vkgzi. A bemutatott megoldasban a teljes atvitelt tekintve a nia- gas emelCs megfelezddik, felvCtel- kor ugyanakkora mint 1ejatszAsnal. A fojt6tekecs munkaellenallasa magasabb kimendfesziiltsBget biztosit a nagyobb felvkteli fejaram bizto- sithshra. A fojtotekercs iranyertkke 30-50 H 40-50 Hz-es als6 hatar- frekvencihs atvitelt feltbtelezve.

A 18. hbrdn lathat6 kapcsolas a torl6-oszcillator-teljesitmknyerd-

17. dhra. Kombindlt felveo6 & lejdtszder8sit6200 rnikroszekundwn id8dllanddoal sit6 Atkapcsolasra Brdekes pklda.

55

19. dbra. Kornbindlf magnetofoner8sftb egyendramic torldssel b el6mdgnese~sel

56

20. dbra. Kombindlt magnetofon er6sif6 4,75 cmlsec szalagsebessCgre

A v6gfokozatot meghajt6 TI tranzisztor is atkapcsol6dik a 11. ab- r h lathat6 felvevd er6sitdv6.

A v6gfokozat Atkapcsolla adott peldankban kiilohleges megoldbu. A szabvanvatka~csol8ssal a 21. -- h b r h ta lAl~ozun~, ah01 a tranzisztorok a hanafrekvencias iuamkorb61 &tkapcso16d~ak kiilon transzforma- torral rnClkijd6 nagyfrekvencias Aramkorbe. Az itt bemutotott pel- dAn a T,a jelz6sd gondosan kivitelezett kimen6transzformCitor szolgd nagyfrekvencias transzformatork6nt is (f, = 25 . . . 31 kHz). Felvktelkor a bhiskor atkapcsol6dik pozitiv visszacsatolAsra, lekapcsol6dik a hangsz6r6 6s bekapcsol6dik a torl6- fei. Vbgeredmbnyben a TrT3 tranzisztorok nagyfiekvencias munka- ellenallasat a lehangolt tiirl6fej kC- pezi, a T* transzformator csak a visszacsatolast biztositja.

A kombinhlt erdsitdkre tovabbi p6ldhk teljes kapcsolasainknal is talAlhat6k.

2. Komylett kCszU6k kapesoIBsok A kovetkezbkben bonyolultsagi

sorrendben bemutatunk 4 komplett kCsziil6ket, melyeknek alapegysegeit az 1. rCszben megismertuk.

A 19. dbrdn lathat6 le eg szerdbb khziilkk (o = 4,75 cm$ecy egyen- &amu torlkssel 6s el6mAgnesez6ssel mdkodik. A Tl tranzisztor csak le- jatszasniil mukodik, mig a l;--Ts -T4 tranzisztorokb61 8116 erBsit6 mind felv6teln61, mind IejatszbnBl millrod&. Az egyszerfi felBpit6s krde-

kCben a T-T, negativ visszacsa- to16 tiramkor6ben talAlhat6 korrekci6 nem keriil Atkapcsolkra. Az ,,AJ' oszthlvu vBgfokozat 30. . .40 mW hangteljesitm6nyt szolgdtat. A tran- szformAtor 1 cm2 magkeresztmet- szetfi, primer tekercce 4 . . . 500 me 0 0,15-os, szekunder tekercse pedig 65 me 0 0,35-os huzalb61.

A 20. dbrdn lathat6 ugyancsak 4 tranzisztoros kapcsolas 4,775 cm see szalagsebess6gre k6sziilt. Az e / 6z6 kCsziil6ktdl elt6rBen mind a torl6s, mind az el6m6gnesezes kb. 40 kHz frekvenciaval tort6nik. A T1 tranzisztor kiszaju beallitasban mind felv6telnk1, mind lejatszasnal line- *is elPierdsitd. A TzTs visszacsatolt erdsitd a kombinalt felvevd- lejAtsz6 er6sitB (1. 17 tibra). A T4 tranzisztor torlBoszcillAtor, felvktelre Btkapcsolva pedig teljesitm6nyer6si- t6. Az utobbi esetben 40 mW a kimen6teljesftm6ny. Az iitvitel szalagon keresztiil 60 Hz 6s 7 kHz kozott egyenes. Mig az eldbbi k6- sziil6k zajszintje az egyeniuamu tor- 1 6 6s eldmagnesez6s miatt -40 -50 dB nagyshgrendb, addig enn6l a k6sziil6knt51 elBrhet6 a -55 . . ---60 dB zajszint is. A kesziilkk Aramfelv6- tele mind felvkteln61, mind lejat- zAsnAl 25 mA nagyshgrendb. (motor nklkiil!) A kimend transzformhtor adatai hasonldan az eldz6 k6szii- lCkekn61 megadott transzformzitor adataihoz.

A 21. dbrdn lAthat6 6 tranzisztoros ka~esolas ala~ertvsbei is ismertek. k 9,5 cm s~alagse~essBghez kksziilt kapcsolas 16nyegBben veve

kombinalt megold8su. A Ti-Te tranzisztorokb61 All6 Atkapcsohat6 nga t i v visszacsatoliisli, nagy bemend ellenlllku erBsit6 v e z i a frekvenciakorrekci6t. A Ts tranzisztor linehris er6sit6. A T, tran- zisztorb61 all6 fokozat felv6teln61 vezBrl6st m6r B a megnbvelt primer menetszhmu transzformAtor segit- s6g6vel ttiplalja a felvev6 fej dland6 hamot biztosft6 soros ellenAll8sAt. LejAtszBsnBl pedig meghajtja a 800 mW kimen6 teljesitmknyfi vkgerd- sit6 fokozatot 6 ugyancsak vezkr16st mutat. A vez6rlbm6rd Graetz egyen- irAnyit6val (4 x 0 A 1160) ellAtott rnikroamperm6r6, melynek R, soros ellenzillAs&t a mmiiszer Brzkken s6ge szerint kell megvAlasztani. A 2 8 m hfit6bordiua szerelt Ts-T7 v6gtran- zisztorok felv6teln61 torl6oszcill8- torkent, lejAtsz8snd teljesitmen er6sftdk6nt mfikodnek. (PIS =8& mW 1) A kapcsolas krdekesskge, hogy a kombinalt fej 100-300 mH is lehet. 5 mikron rBssz6less6gb fejn6l az Atvitel 50 Hz-11 kHz-ig eg enes. Ugyanez a kapcsolits megfelel~frelc- venciqkorrekci6val 19 cm/sec-es sza- lagsebessegnel 16 k ~ z - i g terjedd iltvitelt biztosit (C = 25 nF). A transzformAtorok adatai: Trl: EI 42 x 16 mm vhltott lemeze- lessel nl = 150 me 0,15 mm 0 CuL huzal r6tegesen tekercselve nl + ns = 2 x 250 me 0,2 mm 0 CuL huzal bifilarisan tekercselve n4 = 1500 me 0,18 mm QI huzal rktegesen tekercselve n6 = 3000 me 0,l mm $3 CuL huzal rdtegesen tekercselve

Trs: M42 x 16 mm 1emezelCssel; Zh = 5 Q-OS hangszbrbhoz. nl + n2 = 2 x 10 me 0,5 mm 0 CuL huzal n8 = 140 me 0,45 mm 0 CuL huzal n4 = 50 me 0,6 mm 0 CuL huzal n6 = 50 me 0,6 mm 0 CuL huzal ns = 140 me 0,45 mm 0 CuL huzal Trs: 0 14 x 8 mm nagyfrekvencihs fazekvasmag n1 + na = 2 x 9 me 0,35 mm 0

CuL huzal sorba tekercselve n6 +ne = 2 ~ 5 m e 0 , 1 5 m m 1 0 CuL

huzal na = 70 me 0,1 mm 0 Cur,

huzal sorba tekercselve n4 = 210 me 0,1 mm 0 CuL

huzal

KovetkezB kapcsolbi vhzlatunk (22. cibra) 12 tranzisztoros nagytel'e sfimCnyfi kapcsolhst mutat 4,i cm/sec szalagsebess6gre. A kapcsolhs alapvkzlatht a Telefunken g y k ko- zd te Laborbuch Band 3 c. k6tetC- ben. Az tiltalunk bemutatott mbdo- sftott kapcsolhsi yhzlat az NDK-ban megjelent ,,Elektronisches Jahrbuch 1968" c. kotetbBl szkmazik. Fel- hivjuk az CrdeklildGk figyelmkt, hogy az ut6bb emlitett Bvkonwben 16 oldalas rkszletes leirhs f6glakozik a kbzul6k CpitesCvel mechanikai rbszletekre is kiterjedben.

A 80 Hz-12 kHz-ig mbkodil kbszu- 1Ck kombinativ felCpftCse mar csak a fesziilts&erBsit6re terjed ki. A tel- jesitm6nyerilsitB 4s a tdrl6oszcilla- tor fiiggetlen egysCg. A T1 linehis elilerilsttB, a Ta-Ts pedig negativ visszacsatolt korrekci6s fokozat. Gr- dekess&e, hogy rezgilkor helyett kettBs T-tagot hasznhl magas eme- 1Csre. A T4 fesziiltsegerBsft6 lejAt- szasnAl lepke-tipusu hangszinsza- bAlyoz6t mUkodtet. A Ts-Te tranzisztorok vkgzik a vefokozat megha'thsht, illetve a Te felvev6 v6g- erdsitbkknt is mUk6dik. A T7-T8 eilenutemU ~Cgfokozat, 1 watt kl- menBteljesftmknnye1.

A Tg tranzisztor ,,BW oszthlyu erdsitilkknt mdkodve vezkrlCsmCrCs- re szolgal. A Tlo-T,1 ellenutema

C" osztAlyu oszcillhtorfokozat a %rlCshez ks az el6mhgnesezkshez sziikskges 80 kHz-es nagyfrekvencihs teljesitmenyt allitja el6. A Tla tranzisztor pedig a meghajt6 motor fordulatszhmszabhlyoz6 BrarnkorC-' ben mUkodik, melynek mCZkodCs6t a 3. reszben ismertetjuk. Az egyes fokozatok mUkodese az 1. rCsz ha- son16 vagy azonos hamkorei alapjhn ismertnek tekintheth. Befeje- zCsiil isnlertetjuk a transzformatorok 6s tekercsek adatait : Tfi E I 42 x 16 mm

Primer 1000 me 0 0,12 CuL (kollektorkor) 2000 me 0 O,O6 CuL (hosszabbitas)

Szekunder 2 x 335 me 0 0,2 CuL bif ilhris

Tr,: E I 48 x 20 mm Primer : 2 x 162 me 0 0,38 CuL

bifilws Szekunder 103 me 0 0,6 CuL

TROMECHANIKAI

A hiradbtechnikai iparban n6lkulozhetetlenek a KONTAKTA ALKATRESZGYAR (Budapest XX. D6zsa Gyorgy lit 50 -53.) termel6si programjiban szereplij ELEKTROMECHANIKAI ALKATR~SZ gyirtminyok.

A gazdag vilasn6k. az egyszerd egyp6lusli csat- lakoz6b61 a sokp6lusQ miniatfir csatlakoz6sivokig, a k6szul6kkapcsol6t61 a tobb ezer variici6s Iehetb s6gd tircsbkapcsol6kig, d m o s gyirtminyf6leskg talilhat6 a gy i r elektromechanikai alkatreszeinek term6klistijin. A termekek szabvinyos kivitelben k6szulnek. Ezek kozul ismertetunk n6hinyat:

A villalat gyirtminyai kozott tekint6lyes helyet foglal el a tircsiskapcsol6k csalidja.

NormU- 6s miniatfir kivitelben, k6ses 6s kefds rendszerben k6szulnek. A kapcsol6k t i rcsi i mdanyag, iiletve kerimia szigetelabBl illnak.

Ujdonshg, hogy a normil kef6s 6s a miniatdr k6ses fokozatkapcsol6k f l i r t tengelyes kivitelben is kCszulnek, amelyek az addigi tipusokon tlilmen6en lehetav6 teszik a m6lys6gbeli nagyobb szerelhetd s6get, pl. egy potenci6mBternek a kapcsol6val kozos tengelykivezetBs6t. Az l i j tipusoknil eldnyosen a l k a l m d k az ,,U" keresametszetd forgbkart, mely merevs6g6n6l fogva kikuszob6li az elcsavaro- dbb61 ad6d6 hibikat.

A kBses rendszerd kapcsol6k megbizhat6siginak novel6se 4rdekCben az eddigi lemezrug6s kivitelek helyett csillagkerekes reteszela megoldht alkalmaz

a gyir, ahol a reteszel6shez szuks6ges er6t spiril- rug6k biztositjik.

Az l i j megoldissal szu'kebb hathrok kozott deffi- niilhatb a forgatbera, megoldbdik a bepattanbi szog probl6mija 6s jelentas Blettartam novekeddst eredm6nyez.

Az eldill itott tirdskapcsol6k Brintkeziji ezust, kulon kivinsig szerint arany galvinbevonatot kapnak.

N yomtatott Aramkori csatlakoz6 hiivelysAvok A nyomtatott iramkori kBszul6kek 6pitbBhez

- kulonosen a kirtvarendszerd 6~ l t6s i elv alkal- m d a eset6n - e~en~edhetetlendl hozdtartozik a nyomtatott iramkori csatlakoz6k alkalm&a. A term6kvilasa6kban szerepld nyomtatott hramkijri csatlakoz6sivok 6rintkez6 rendszeruket tekintve szalagrugds kiviteldek, direkt csatlakokra alkalmas tipusok.

Az 6rintkezdk kialakitba binositja a jbminds6gfi drintkezbst, a kis- 4s illand6 itmeneti ellenillis tar- tisa mellett. A csatlakoz6siv k6toldalas 6rintkezai rug6kemBny bronzb61, hasitott kivitelben k6szul- nek, igy tobbpontban Crintkeznek, ami noveli a csat- lakozis biaonsigit. Az 6rintkezdk kik6szit4se kivinsig szerint lehet ezustozBs, aranyozis, vagy pal- lhdiumozb. Az alkalmazott szigetelcanyag a koribban alkalmazott here kemenyeda elektroplaszton kivul hare ligyul6 makrolonbbl i s k6szul.

A nyomtatott iramkori csatlakoz6sivok 5 mm 4s 3,75 mm-es osztbtivolsiggal k6szulnek. A tipus-

vilasztdk bBvitBse c6ljib61 fejlesztds alatt ill a 2,5 mm-es osztist$volsigd csatlakoz6siv is, amely a fokoz6d6 miniati ir izi l isi torekvesek kovetkeadben nagy felhasznilisra tar t szimot.

Tobbp6luslii csatlakoz6sbvok A Kontakta Alkatreszgyirban gy i r to t t tobbp6lu-

sli csatlakoz6sivok Crintkezoiket tekintve szalag- rug&, kdses 4s tiitirintkezos rendszeriiek. A felsorolt csatlakoz6sivokhoz szerelvbnyhizak kbszul- nek, amelyben a huvely vagy dug6siv egyarint be- epi thet6

A csatlakoz6k csak hi16zatb61 elvilasaott (szekunder) iramkorokben alkalmazhat6k. A csatlako- z6sivokban al kalmazott CrintkezBk ezust, arany, illetve pallidiurn galvinbevonattal kerulnek forgalom ba.)

KCszulekkapcsol6k Az 1 A-es viltozatokb6l a 10 A-esig a felhasznilisi

igdnyeknek megfelelden kerultek kialakithra. A kulonfdle mBretben, szerkezeti megoldbsal

fBm, illetve miianyag kapcsol6karral gy i r to t t tipusok hiradbtechnikai kbszul4kekben, berendezbsek- ben halbzati- 6s uzemi i ramkorok megszakitdsira hasznilatosak.

Az i ramkor i BrintkezBkhijz a vezetBk a szabviny- elBirisoknak megfelelaen 4 A-ig, forrasztissal, ezen felul csavaros csatiakoaatissal tonBnik.

trzCkeny (mikro) kapcsol6k Alkalmazisi IehetBsegei szinte korlit lanok. A hir-

adistechni ka, automatizilis, ir inyitistechni ka teru- letbn egyarint nBlkulozhetetlenek.

A Kontakta AlkatrBszgyir BrzCkeny (mikro) kap- csol6ibbl h i rom alaptipus (normil, torpe, miniatfir) k6szul.

Az alaptipusok kulonfdle miikodteta elemekkel szerelve, a legkenyesebb kapcsolisi feladatok meg- o ld is i t teszi lehetbve.

ojdonsignak szirnitanak az alaptipusok vizmene- tesen vedett tokozhd kivitelei, melyek ugyancsak tobbfele miikodtetovel szerelve kerultek kialaki- tisra.

A garantilt min. 5 x105 i11isvi1toaatis a kapcsolo ndvleges feszultsCg Bs i ram Crtbkeinek teljes kihasz- ni l is ira, t eh i t a teljes terhelesre Brtendo. Kisebb villamos igdnybevBtel a kapcsol6 blettartarnit meg- sokszorozza. Eddigi vizsgilatok szerint a kapcsol6k mechanikus elettartama tobb mint 6 x'106 i11isv61- toztatis.

A kapcsol6k miikodteto gombjinak legfeljebb 0,6 mm-es elmozdulisa letrehoua a kapcsolist. A kapcsolishoz szu ks6ges er6 max. 400 pond korul mozog.

A gy i r termel~s6bol kikerii lo brzCkeny (mikr6) kapcsol6k egyenletes minbsege a kor ibbi import behozatal nagymbrtBkii csokken6sBt eredmenyezte.

Az elektrornechanikai alkatrdsz terrndkekre vonatkoz6 rdszletes felviliigositkt ad a

KONTAKTA ALKATRESZGYAR Budapest, XX., D6zsa Gyorgy lit 53. Telefon: 479-793. Telex: 716

Trs .@ 22 x 13 mm fazbkvasmag Manifer 163, AL 6rtCk: 2200 Primer 2 x 12 me 0 0,4 CuL

bifilhris Szekunder 200 me 0 0,4 CUI,

IA1 0 14 x 8 mm fazkkvasmag Manifer 163, AL CrtCk 1100 210 me 0 0,15 CuI.

3. A motorfordulatszhm szahalyozok A j61 mdkodd telepes magnetofon

kritikus rCsze a meghajt6 motor. Az e celra alkalmazott mellCkaram- kord jellegd, permanens magneses 8116rCszfi kefes moturok fordulat- szama erdsen feszultsCg 6s kevCsbC terhelCsfugg6. Mindenesetre mint jelent6s aramfogyaszt6 er6sen befolyhsolja a telepfeszults6get Cs ezaltal a sajat jarasat.

23. dbra. Kapcsold iizenzii fordulatszdnt szabdlyozo

24. dbra. Elektronikus motorfordulat szabdlyozo

A fordulatszam szabalyozas illet- 25. cibra. Egynlotoros mechanizrnus kit n~eghajtoszijjal ve Alland6 6rtCken tartas legegyszerdbb meekozelitCse a tele~feszult- sCg stabifizalasa lenne. E megoldas csak nagyteljesitmBnyti akkumulatoros taplalasnal johet sz6ba, mert nagy a teljesitmCnyvesztesseg.

A fordulatszabalyozas vesztesseg- mentes megoldasara centrifugalis kapcsol6t Cpitenek be a specialisan telepes magnetofon illetve lemez- jatsz6 hajtasra kCszulo motorokba. Ez a kapcsolo megszakitja a n~otor aramkorkt ha a fordulatszam egy bizonyos CrtCket tulhalad. Ilym6don a motor lelassul, majd egy kisehb fordulatszamon iijra bekapcsol a centrifugalis k~r,~.sol6.

Ez a megoldas er6sen igCnybe veszi a kapcsol6 kontaktusokat, a keletl<czd zavarok mellett erdsen csokken a motor elettartama is. A problema megoldasara tranzisztoros kapcsol6aramkort dolgoztak ki, ah01 a centrifugalis kapcsol6 mar csak a kapcsol6 tranzisztor bazisaramat kapcsolja, ami bCthszor kisebb a motor Atfoly6 aramanal.

A tranzisztoros kapcsol6 uzemi2 fordulatszabalyoz6 elvi kapcsolasa a 23. dbrdn lhthat6. Gyakran el6- fordul, hogy a kapcsol6 tranzisztort ellenilllas hidalja At, 15s ilyenkor 26. dbra. Fekuo" motoros egy meghajt6zsindros mecl~anizmus

a kikapcsol~snal sem szakad meg az aramkor illetve a terheles egy- rCsz6t a parhuzamos ellenallas viszi.

Ez a fordulatszam szabalyozas sem tokkletes, mert vkgeredmeny- hen a motor k6t fordulat Brtek koziitt Alland6an gyorsul 6s lassul. Kiilonosen a riporter magnetofonok rdszere sokfC1e preci7tbb fordulatszam-szabAlyoz6t dolgoztak ki. Ezek tachomkter segitsCgevel, optikai liton vagy forg6 iilagnesek alkalmazasaval v~ltofesziiltseget allitanak el6 es diszkriminatorok segitskgevel vegzik a fordulatszam szabalyozast. Iktez- nek nagyfrekvencias elven inukiidd szabalyozbk is, ah01 a centriSug,ilis kapcsol6 helyzete egy oszcillhtor frekvenciajat vkltoztatja nleg cs es! a frekvenciavaltozjs 1131. vissz:~ n kapcsolo tranziszloror~ kcrcsztiil. Ezek a me#oldAsok azonhan, vagy nagyon bonyoltrllak. yagy specirilis kivitelfi nlotor ulkalnl:lz:is:ir3 61)iil- 2F. ribm. Ey!jmoforos m~chaniznzztsa szalagorsok sze'lucilaszfott meghajfdsuual nek, ez6rt heni~ri:~t dsu k t 01 cliekirl- tcttiink.

13cfejrz6siil egy megoltfrist isruer- Icl u ~ l k rbhdl a csoportbdl is, mrlv- net; ;1mal6r elkCszitese elkCpzelhet6. .\ koll~bktoros motorok aramkor6l)e jl;taLol t soros fojtotekercsen valt6- l ' c . s n ~ l l sCjiet is kapunk, melynck Irrk \.rnciaja

n . k f - -

(i0

ahol r l ii motor l)c-rcenki.nti fordulal- szdn~:~, 1; :I kollek1oroszi;isok szBtti;~.

.li! ;ilt:~l:ihan hasi..rt:il:~tos ~notorok I'ortlulalszd~na 1800. . . 2000,ijerc Cs !]--I 1 ---I:{ osztAssa1 kPszulnek a forg6rCszck. Ezckttiil :lz adatokhhl kh. 300. . . 400 1 Iz pulzlicios frekvencia ad6dik. anii egy konkrdt motortipusnlil pon1os:ihban megha- tarozhath. l<zt :I vblt6fesziiltsCget hasznQlja fel a 2 4 . ubrcin bemutatott szab;ilyoz6 $r:inlkiir. A n~otorral 28. tibra. Egymoforos mechanizmus a szalagorsok k~;.ijpos meghajtasuual sorhakotot t Tr, permalloy vason kCeziilt tmnszformator szekunder kiire le van hangoiva a pontosan meghatarozott frekvenciira. A rezgd korbdl nyert 6s a k6t tranzisztorral felerdsitett Sesziilts6g a Tr, 6s a Tr, ugyancsak permalloy anyagbol kC- szult transzformatorokboi 9116, a nevleges frekvenciatol jobbra balra elliangolt rezglikiirokre jut. Ezt az elhangol8st a hangolbkondenzatorok n~eg~~alasztiisBval illetve modosith- saval lehet elkmi. A k6t rezgdkor diszkriminritorkdnt n~fikodik atto1 fiigglien, hogy mekkora frekvenciat szolgaltat a motor hol ide, hol oda billenti a polarizalt jelfogbt. A jelfog6 kontaktusa szukseg szerint siintoli a soros ellenallAst, anli a motor gyorsulasat illetve lassulasat idkzi eld. 4 helyes mfikoddshez az sziikseges, hogy a ket rezgdkor kb. 5-504,-ra legyen f6lrehangolva a ndvleges frekvenciat61 felfele, illetve lefelC. Heiyes beallitas mellett 1 . . . 20/,-on beliili fordulatszAm stabili- zalast biztosit.

A transzformator-rezgdkorok egC- szen kismeretfi permalloy vasmagon kCsziilhetnek. A Tr, 10 mm pakett- 29. cibra. Ke'tnlotoros mechanizmus

63

vastagsag mellett 0,l-es huzalb61 1000 me. learzazas 100 menetnkl. motorral ' soro: csatol6tekercs 100 me 0 0.35-0s huzalb61. A Tr, Cs Tr, 5-6 mm pakettvastagsaggal kCszul 0.1-es huzalb61. Rezgbkor 1000--1000 menet, csatol6t&kercs 200-200 menet.

BefejezCsul megemlitjuk, hogy ez ut6bbi szabalyoztishoz nem sziiksC- ges specialis kapcsol6 kontaktussal ellatott motor, mert a kapcsolast a re16 vdgzi. Centrifugalis kapcsol6- val ellatott motort CsehszlovAkiAban 6s a Szovjetuni6ban is gyartanak. A cseh tipus: Tesla AYN 550, a szovjet motorok pedig a kovet- kez6 tipusjelzesekkel kkszulnek: 2 DKC-7, DKC 8, 4 DKC-8, DK-0,5.

FiiggelBk: Telepes magnetofonok szalagtovhbbit6 meehanizmusai

A szalagtovabbit6 mechanizmus (fut6mii) alapvet6 feladata felvd- telnC1, lejatszasnal a magnetofonszalag egyenletes tovabbitasa a fej v. fejek el6tt Cs esetleg a gyors elbre- hatra tekercselCs. A szalagsebessCg ebben a magnetofon csoportban 9,53 cm/s Cs 4,76 cm/s. A mechaniz- musok megszerkesztCsCnC1 kiindul6 szempont a rendelkezesre 8116 motorok korlatozott teljesitmCnye, Cp- pen ezCrt torekedni kell a lehet6 legegyszerdbb szerkezetek kialaki- thsara. A szalagors6k BtmCr6jBt 80-120 mm kozott celszerd megvalasztani.

A forgalomban lev6 telepes magnetofonok mechanizmusai sokf61Ck, azonban rendszeruket tekintve nC- hanv a l a ~ t i ~ u s b a sorolhat6k. me-

onnan ered, hogy a szalagleenged6 ors6 tart6thrcsajanak kuplungja is Alland6an kap meghajtast mdgpedig a sajat forgasiranyaval ellenkez6en. Ez a hiba konnyen kikuszobolhet6, mert a szalagleenged6 ors6 fCkezCsCt meghajtas nelkiil is meg lehet va16- sftani.

A 27. tibran lathat6 mechanizmus mentes a fent emlitett hibat61. Az ,,I" motor gumizsin6rral meghajtja az ,,5" f6tengelyt s lendkereket. A szalag huzasat az ,,5" f6- tengely 6s a ,,6" gumigorg6 vegzi. A lendkerkken talalhat6 szfjtarcs51r61 kap meghajtast az el6recsCvC16 ors6 tbcsajhnak kuplungja is. Felvdtel 6s lejAtszAsnA1 a ,,2" szalagleengedd ors6 sajht sulyanal fogva vagy egyszerd szalagfCk altal fbkezbdik, gyors hAtratekercselCsnC1 a motor helyze- t6t kell ugy megvaltoztatni, hogy dorzshajtas jojjon letre az ors6- tart6 tarcsa Cs a motoron elhelyezett hajt6kerek kozott. A ,,3" Cs ,,7" j-eld gorg6k a szalag iranytere- lCsbe szolgalnak. Ugyanezen mechanizmus mbdositott valtozata a 28. AbrAn lathat6. EnnCl nem a motor vCgzi kozvetlenul a gyors vissza- tekercselest, hanem a lendkerek- r61 meghajtott ,,9" jeld dorzskerek. A ,,8" elbretekercsel6 ors6 tart6- tarcsttjat Cs a ,,9" dorzskereket kozos gumizsinbr hajtja meg. Ezen ut6bbi mechanizmus fekv6 elrende- zCsd meghajt6 motorral -is kiinnyen megbpitheto.

KCt motor alkalmazasaval mechanikailag egyszeriibb fut6mG ala- kithat6 ki. A sokfCle ~negoldasi lehe-

t6seg kozul egy egyszerGbb valtozat - bar specialis motorokkal - a 29. abrain lhthatb. Az ,,I" jelfi . sebessCgszabalyoz6va1 ellatott motor csak a lendkereket s ezen keresztul az ,,5" f6tengelyt hajtja. A ,,9" jelii masodik motor tengelye mind- kCt oldalon ki van vezetve. A motor felszerelese olyan, hogy billentes segitsCg6vel hol a ,,8" felcsCvel6 ors6t (kuplungos) hol a ,,2" ors6t hajtja gyors visszatekercselCsnC1. A szalagleenged6 ors6na1 nem sziikskges kuplung beCpitCse. Gyors el6- retekercselks a kuplung rogzitCseve1 IehetsCges. A megoldas egyetlen hatranya a masodik motor miatti nagyobb energiafogyasztas, n~elyet egy masik valtozatban ugy kuszo- boltek ki, hogy az el6reors6 kup- lungjat a f6tengelyrBl hajtjak meg Cs a masodik motor a f6motor helyett j&r visszatekercselCskor, illetve egyidejiileg mindig csak egy motor mdkodik.

Az osszeallitasba felvett kapcsola- sokon Cs megoldAsokon tulmenden szamos egyeb valtozat is lCtezik Cs az aramkori technika fejl6dCsCvel mind ujabb eredmknyek szuletnek. Akit a t6ma reszletesebben Crdekel, anpak figyelmkbe ajanljuk a kulfoldi szakfoly6iratok (Funktechnik, Funkschsau, Radio, Radio und Fern- sehen stb.) es szakkonyvek tanul- manyozasat. A Szovjetuni6ban meg- jelen6 NCpszerii Radi6konyvtbnak tobb fuzete is foglalkozik a magnetofon technikaval. B6ven talalha- t6k osszes reszletrajzokkal ellatott mechanizmuslei~~sok is az emlitett forrasokban.

lyeket a; ilabbiakban vhzlatosan ismertetunk.

A 25. &bran lathat6 futdrnd egy- motoros 6s ket meghajt6 zsin6rral mdkodik. Az ,,I" jelzksd motor egyrkszt n~eghajtja az ,,5" f6tenge- lyen elhelyezett lendkerekeket, masreszt az ,,2" 6s ,,8" jelii szalagors6 tart6tArcsAkat a ,,9" irAnyterel6 gorg6 segitseg8vel. JAtCk eseten a szalag a ,,2" ors6r61 csCvCl6dik le, a ,,3" tereldgorgd vezeti be a,,4" fejegysCgbe. Az ,,5" f6tengely a ,,6" jeld gumigorg6 segitsCgCve1 biztositja az egyenletes meghuzast. Fel- csCvCl~s a ,,7" terelBgorg6 utan a ,,8"-as ors6ra tortknik. MindkCt ors6tart6 tarcsan csusz6kuplung ta- 1Aihat6, melyeket tekercselds eseten rogziteni lehet. A rogzitCs legegyszerdbb megoldasa, a Terta magne- tofonokb61 ismert rendszer, melyndl az ors6 kozCppontban elhelyezett kis gombot ujjai megnyomva meg- n6 a sur16das Cs ldtrejon a merev kapcsolat.

A kiivetkez6 mechanizmusunk (26. abra) mdkodese megegyezik az el6z6ve1, azzal a kulonbsCgge1, hogy a fekv6 helyzetd motor egyetlen vkgtelenitett zsindr segitskgbvel hajtja meg az ors6kat & - a f6ten- gelyt. Az &bran a szamok jelentCse is ugyanaz.

MindkCt bemutatott rendszernek van egy kozos hibajaa, mi felesleges energiavesztessCget okoz. A hiba

Budapest teruletkn:

telefonszimon munkaszuneti napokon is!

Hiradbtechnikai

j i r i s i szekhelyeken

es virosokban

t

8 mm-es amatijrf ilmek szinkronhangositdsa Rozsa Sandor okl. vill. mernok

Az ut6hbi tvekben hazcinkburi is nrind tiibhen foylul- koznak 8 mm-es nzozifilmek clrnatiir 1liks;itPsPoel. A ,161 sikeriilt filnrek Clnzir~!yhatasrit rzug!yban fokozza a feloPtcpl hungositdsa. Sok filnrezii bererldezts tulujdonosa szeretrlc' ~ r ~ d e t i hangfelvttelf, kiskriisziiveget, uag!y zerltt szirrkrorr jutszani a vetitett kippel. .I hartgosiftisi ig tny tobbftlc,- k ippen cltgithetiiki. Az alrihhi iisszelillitrisunkhan dttekiil- tist rlgujturtk a kesken!yfilmek arnatiir nlapon tZirtPn6 hail- gosituscinak elui lehefiisPgir61 Ps g:yakorlatban elirt ered- mtn!jeiriil.

A fenykepezo 6s filmfelvevo gepek magas nliiszaki fejlettsege, a filmanyagok egyre javul6 minBs6ge lehet(ive.,teszi amator koriilmknyek kozott nerncsak a teljesen kifoghstalan, hanem sok esetben miiveszi szfnvonalu rovidfilmek keszitkset is. A - hangosfilmek korszakhban azonban a nenra film barmilyen magas muveszi szinvonalu is, csiik- kentett Blinenyt nyujt a hivatasos filmesek produkci6ihoz viszonyitva. Elektroakusztikai berendezesek te- rCn iisszehasonlithatatlanul elonyii- sebb helyzetben vannak a filmgya- rak, filmlaborat6riumok munkatar- sai, mint az amatorok.

A neniafilrnek korszakaban zon- gorajBtCkos szolgAltatta a kiserh- zenet 6s feliratok tQjekoztattak :r nCz6ket. A keskenyfilrnez6s mey- indulksakor az igc'nyesebb anlator mar ha~~glernezriil adott a film vetitCsChez akuszLik:?i 11Atteret. A magnetofontechnika sz6les kiirii cl- terjedese, a hazi hangfelvetel es visszajatszhs biztositasin kereszt iil lehet6s6gpt nyujt az aniz~tor kes- kenyfilmek hangositasara is. A han- gositas alapvetb probl6maja a hang 8s kCpfelvCte1 kiiziitti szinkronizmus. A legtobb vetit6gCpbe kollektoros niotort epitenek be a kezi sebesscgszabalyoz~s konnyu meg- valdsitasa CrdekCben, ennek a jhrhsa pedig rrem egyenletes: a terhelCstbl Cs n halozati fesziiltsegtdl fiigg.

A k6p 6s hangfelvetel kozotti tokeletes szinkronizrnust kiizos hor- doz6 segitsBgCve1 lehet megvalhsi- tani. Kozos hordoz6r61 beszClunk, ha a kCp 6s hangfelvetel egy szala- #on talAlhat6. Alapvetoen k6t lehe- taskget ismerunk ez esetben a hangfelvetel rogzit6s6re. Egyik a r6gen ismert optikai eljaras amikor a hangcsikot is fot6 ton rogzitik Cs fotocellaval tortenik a visszajatszlis is. A masik lehetijseg a magneses uton torten6 hangrogzites. Ez esetben a keskenyfilm perforalt oldalan egy keskeny magneses hangszalag talhlhat6, melyre nlhgneses hangrog- zitCs.segitsCgCve1 hangfelvetel kCszit- het6, illetve innen visszajatszhat6.

8 nim-es keslicnyfilm esetehen 1ti kepkocka m6sodpercenkCnti veti- t6sCnCl 6,1 cm, see szalugsebesseg adodik. Ilyen alacsorly szalagsehes- sCg1141 6s keskeny hangcsiknal (kb. 0,8 mm szeles) csak az utobbi Bvek- ben sikeriilt kielCgit6 hangminose- get biztositani.

A kiizos hordozasi eljarasok koziil az optikai, anlator eszkozokkel nern val6sithat6 nreg, a magnetofonnal I<on~binalt keszulekek ara pedig igen rimgas 6s jelenleg ~nagnescsikos filmszalag beszerzdse sines biztositva.

A ha11gfelvCte1 kulon hordozbn (magnetofon szalag) torteno rog-

I . cibra. Szinkror.lizlilcis elektron~echanikai megolddsa

65

2. cibra. Weimur-Ton szirtkro~~izdtor sematikus elrendezise

zitkse esetdn a k6p vetitksi 6s hang- lejatszasi sebesseget ossze kell szink- ronizalni es, ami a nehezebb feladat : ezt a szinkronizrnust hosszi~ id6n keresztiil fenn kell tartani. A TV k6t- hordoz6val kozvetitett mdsorainal n6ha tapasztalhatjuk, hogy meny- nyire nem egyszerd feladat a szinkronizmus tart6s hiztosfthsa, pedig ' ot t minden techaikai eszkoz rendelkezbre all.

A k6p 6s hangfelvktel illetve a vetit6gdp 6s a magnetofon Bssze- szinkr8nizalasara sokfele nibdszer ismeretes. A kiivetkezilkben bonvo- lultsirgi sorrendben bemutatunk he- hany ismertebb 6s a gyakorlatban megvalbsitott szinkronizalasi eljh- rast. A targyalt eljhasok legtobbje az aranylag olcs6n beszerezhet6 Lucs-2 filmvetit6gCpet veszi alapul, mert ebben mAr be6pitbre kerult egy szinkroniz81ashoz szuks6ges alapszerkezet. Xz elrnondottak azonban ertelemszeruen mas ve t f 6g6- pekre is Itvihetbk.

A szinkronizAlhsi eljhrasok md- kiidesi elve elektromechanikus. elektromos 6s elektronikus lehet. Az egyszerdbb eIjarAsok olyan kapcsolatot lktesitenek a magnetvfon 6s a filmszalag jarasa kozott, ami az indiths- nB1 behllitott szinkronizrnust egy bizonyos hihahataron beliil fenn- tartja. Teliintve, hogy a ful 16nye- gesen brzekenyebb a hangmagassag- valtozasokra mint a szem a kkpve- ttt6s egyenl6tlensegeire, mindig a magnetofonkCszulCk egyenletes se- bess6ge a szinkronizalhs alapja. Azaz a vetit6gCp vetftCsi sebess6get lehet bizonyos hatarok kozott k6sleltetni vagy siettetni egy szinkronhelyzet fenntartasa krdekkben.

A bonyolultabb elektronikus eljarasok a koziis hordozhs rendszert helyettesitik, kettds magnetofon fel- v6tel segits6gbvel. Az egyik felvetel a normal hangmdsor a nlcisik pedig periodikus impulzus sorozat. A rend- szert6l fiiggden ezaz impulzussorozat vagy a szinkronizalasi alap, vagy pedig kozvetleniil a meghajtas alap'a impulzus motorra atalakitott ve t i tb g6p eset6n.

Az elektromechanikus szinkronl- zalas alapelve az 1. dbran 1athat6. Xz elnevezCs onnan ered, hogy a szinkronizalasra szolga16 segCdke- sztilCk -- a szinkroniz6tor - a veti- t6g6ppel nemcsak eleklromosan, hanem merliar~ikusan is kapcsolddik. .I f6aralilkorii kollektoros valt6- Branii~ meghajtcimotorral k6t ellen- Allas kapcsolddik sorba, az R, es a szinkronizatorban elhelyezett H, jel- z6sil. ,% szinkronizatorba~i a magnetofon meghajt6 tengelydhez hason16 t, tengely 6s G gumigorgb talalhatb, melyet a vetit6gCp motorja hajt nieg BttCtel es flexibilis tengely utjdn. A szinkronizatort a magnetofon melle kell allitani Cs a szalagot a vazolt m6don kell beffizni. A meg- hajt6 rendszer 16 kbpkockajrnp vetithi sebess6gnCl a t, I rriqcl> cn keresztul a magnetofon \et~c.\\igc;\ cl azonosan pl. 9,5 crn/sec. sel)ch\\c;cgt-l tovabbitja a szinkronr7dtoro11 kcresztul is a szalagot. Ha a vetitb- g6p sebesskge n6 vagy csokken a t, tengely a szalagot gyorsabban vagy lassabban huzza. Mivel a sza-

lagsebesseget a magnetofon meg- h6z6tengelye szabja meg, vdtozni fog a k4t ter~gely kozotti szalag hossza. Ez a hosszusagvAltozAs a szalagvezet6 rendszer segitsBgdvel az H, ellen8llas 6rtCk6t ligy vhltoztatja, hogy a fenna116 hiba kikiiszo- ho16djBk. Ha pi. a vetitilgdp gyorsul az H, BrtCke novekszik, ami a motor

elekfromos megolddsa

lassulas~hoz vezet. I~assulasna1 a helyzet forditott az H, csokken, a motor gyorsul. Az H, ellenallas a durva hibak kikorrig8las:ira illetve az alap szinkronhelyzet beallitasara szolgal. Az indullisnal az R,-et ugy kell beallitani, hogy a szinkronhely- ze t a mozgo giirgd kiiz6phelyzetebe alljon be.

Elektroinechanikus szinkroniza- torral nliikiidik tcibbek kitziitt az NDK-ban gyhrtott Il'eimar-3 tipusu vetitogep is. A Ilreimur-Ton elne- vezesu szinkronizator alkatrdszeinek sematikus elrendezkse a 2. abriin lathatb. Mukodese teljesen azonos az eltizbekben leirtakkal. Az egyszer beallitott szinkronizmus nehany percig j61 megmarad. Tekintve, hogy a nern perforalt magnetofonszalag jhrasaban csuszasok is eliifordul- nak, a vetitdgep terhelese is allandoan valtozik egy bizonyos id6 ut;in a rendszer kezi utanallitast igenyel. A 3. a'brlin lathat6 WT-2 javitott tipusu szinkronizatorba egy villa1 Bpitettek be a v ~ l t o z o helvzetu $rg6 mozgasanak hataro~isara, melynek segitsCgCve1 a szabalvozAsi tartomanyt'akar atmenetileg; akar tart6san At lehet helyezni az 13, ellenallas p61yBjan. Az elektromechanikus szinkroniz~torok mukiidese megbizhatb, az amatbr igenyeket kielegiti. Hi t ranyuk a kettos, mechanikus 6s elektromos kapcsolat. Alkalmazni csak olyan vetitogepek- nC1 lehet. ah01 eleve biztositottak a mechanikai csatlakozasra lehet6- sCget. Ez az eljaras az, amit amat6r eszkoziikkel utolagosan nem igen lehet megvalositani a forgalomban lev6 ilyen berendezesek szinte kiza- r6lag gyari kCszit6suek.

,4z elektromos szinkronizatorok alapvetb elrendez6sCt a 4. dbrurz mutatjuk be. A nlagnetofon melle allitott 6s a szalag segitsCgCvel meg- llajtott szinkroniz8tor a vetitbgkp- pel csak elektromosan, kabel utjan kapcsol6dik. Mind a szinkronizh- torban, mind a vetitiigCpben el van helyezve egg butykiis t&rcsAval vezerelt, egyrnassal osszekapcsolt kontaktus csoport. A szinkronizator kontaktuscso~)ortjQt a magnetofonszalag Altal hajtott gbrgb, a vetitb- gCpet prdig a filmtovabbit6 motor vezCrli. A kontaktusok az Hz ellenallast periodikusan riividre zarjak. A periodikus Atkapcsolas nehany Hz (1--6/mp) frekvencigval tortenik. A rendszer beallitasa olyan, hogy szinkronhelyzetberi az Hz ellenallas az AtkapcsolAsi peribdusnak kb. a felCben zarva, a felCben nyitva van. Ez a helyzet az R1 ellenallas segits6gevel 6llfthat6 be. ';\ niukiidcs rcszlctcsen niegisn~e-

rese 6rdckcl)cn t~telczziik f v l , hogy a szinkroniza16 rendszer 1 Hz p&f- 6dussal kapcsol 6s a kontaktusoR zarasi, nyitasi idejenek aranya 50-0/,. Ez esetben kCt szBlsb helyzet Allhilt elb. Az egyik, ainikor a kontaktusok szigoruan egyutt kapcsolnak. Ekkor

az Hz ellenallas szinte mindig zarva van, ha az AtkapcsolAsi idti el6g rovid. Ha egyutt kapcsolnak, de egymashoz kCpest 180 ' faziseltk- rBsben vannak, akkor az e1len:illAs allandoan teljes Crtekkel benn van a motor aramkiirdben. Az el(iz6 esetben gyorsabban, az utobbiban lassabban jar a motor. A kCt fordulatszam koziitti kuliinbsCg (arni aranyos a masodpercenkent vetitett kCpkockak szamAval), az I < , riig- zitett helyzetdber~ az H, ellenallas BrtekCtBl fugg. Az R, ellenAllassa1 611ithato be az a helyzet, anlikor ez a k@tf6le vetitCsi sebesskg a nCv- leges 16 kCp:nq) CrtCkhez k6pest szimnletrikusan kisehh iiletve nagyobb (111. 14 kep,mp 6s 18 kep mp).

A kontaktusok egymhshoz vi5zo- nyitott ket szCls6 heipzetc ktizittt az Hz un. szabalyozci ellenallas hosz- szabb-riividebb ideig nyitott, illetve zart, ennek megfelrlben a vetitesi sebessCg is valtozo. Mint emlitettuk a kiindulo szinkronhelyzet akkor j6, ha a periodus id6 fele reszChen rijvidrezart, fele rkszeben hatasos az Ii , ellenallas. A szinkroniz6tor kontaktus csoportjanak jar6sat, nyitasat az egyenletesen fut6 magnetofon szalag vezerli a terelij gbr- g6n keresztdl. Ha a vetit6gep kiesik aszinkronizmusbo1Cs lassabhan vagy gyorsabban jar, akkor a kontaktusok fazishelyes bekotCsCnCl a kontaktusok ahhoz a szClsb helyzethez kozelednek, ami a hiba ellen hat. Ha pl. a motor lassabban jar, akkor niivekszik az Hz peri6duson beluli rovidrezarasi ideje Cs a motor visz- szagyorsul. Az ismertetett elven mukiid6 elektremos szinkronizatorok a fentiek szerint alkalrnasak arra, hogy a kepvetitest a hangfelve- tclhez szinkron Allapotban tartsak.

A szinkronizktor ugyanugy mukodik ter~neszetesen akkor is, ha a kapcsolasi frekvericia 1 I-fz-ne1 naggobb. S6t nagyobb kapcsolasi frekvencian m6g javul is a helyzet, inert hiba esetdrl hamarabb iniikodni kezd a szabalyozlisi mechanizmus. A gy,a- korlatban 4 --ti Hz-es kapcsolasi frekvenciat alkalmaznak. Vannak olyan rendszerek is. melyekn6l a kontaktusok kialakitasa nern azonos a vetitbgPpben es a szinkroniz't d or- ban. A szabalyozlis alapelve azonban minden rendszernbl kitzDs es rnegegyezik azzal, ainit a fentiekbe:~ ismertcttunk.

A Szovjetunioban gyartott, nalunk is drusftott Lucs-2 filmvetit& berendezes is elektromos uton szink- ronizalhatb. .\ vetitogepbc be van epitve egy olyan rug6csoport, mely 4 Hz frekvenciAva1 kapcsol ha a kep- vetites 16;mp sebesseggel tiirtenik. A vetit6gCp teljes kapcsolasi vhzlata az 5 . libran 18thatb. Az I < , beallit6 potencibmkter 400, az H, szabalyozh ellenall8s pedig 150 ohmos. A vetitb izzo a K , kapcsolo segitsepBvel normal fesziiltsegre es nChkny O/,-os tulfutesre kapcsolhato. A K, kapcsolo elbre-hhtra nlenetet kapcsol. A beepitett kondenzatorok zavarszfu-esi cdlokat szolg8lnak. A szinkronizator oktal foglalat segitsCg6vel csatlakoztathatb. Szinkronizator nelkuli uzemben rovidzarat tartalmazb dugb hatastalilnitja az R, ellenalllst.

.% 1,zzcs-2 filmvetitb 6s magnetofon kiiziitti szinkronizrnus megt eremte- sere a Szel-1 tipusu elektromos szinkronizator alkalmas. A Szel-I k6szu- 16k elektrornos kapcsolasi vazlata

6 . rihra. Szel-I szinkronizcitor kapcsolcisa

a 6. cibrbn 1athat6. -4 szinkroniza16 kontaktusokat K, meghajt6 tengelyen olyan kCt valyatos szalagtereid gorgdt talalunk, melynek keriileti sehessCge 19 6s (3,s cm,mp szalag- sebessCunek felel nieu. Az okta1 foglalat';)n keresztul c&tlakoztatott szinkroniz8torhoz kCzi vezCrl6 is tartozik. A kezi vezerldbe beCpitett 1',\--02 jelzesil gIimmlampa a K, kapcsol6 rnegnyoniasanal Cg es a vetitdgC1) oldalt kia116 indit6gonlb- jitra qravirozott strohoszk6p csikok ttiegvllagit8sara szolgal. 1 6 kCp mp vetitesi sebessegnCl A all6 vagy nagyon lassan forg6 vonalat lehet a strobosxk6pon Iatni.

A K, ketirlinyh nyorn6kapcsol6 segitsdgevel a szabAlyoz6 mukodC- sCt korrigalni lehet. tfa a g!yorsit iranyba nyomjuk a kiA116 gombot, iisszezarul a K,, erintkezdpir 6s az H, ellerrallas alland6 rovidzArba kerul. Lassit helyzetben a K,, bontb kontaktusok kinyitasaval n e n ~ tud ~nukiidni a szinkronizald kontaktus- csoport, czert az H, teljes CrtCkCvel 811and6an bent van a motorAramkdr- ben.

A szinkronizAci6 pontossaga csak a rnag~letofonszalagnak a kornyezeti paranleterek (hdmCrsBkiet, pa- ratartalom) ~negvaltozlis:; altal elb- idezett hosszvaltozast41 fugg. Nor- ~ n a l lakdszobai kiirlilmenyek kozott az egyszer hehllitott szinkronhely- zettdl 10 perc iddtartamu vetitCsn6l legfeljehb 1 mp eltCrCs 16phet fel.

Az ismertetett szinkronizatorok segits6g6vel a filmek hangositasa a k6vetkezdkCppen tortenik: iissze kell allltani a teljes berendezest, a vetit6gepbe be kell fiizni a kksz filmet, a magnetofonra pedig ures szalagot kell helyezni. El kell indi-

tani a filmet Cs magnetofonszalagot szinkron uzemm6dhan. A film mink- ronozott vetitese kozhen kcll a kis6- rdzenCt es a szoveget a szalagra felvenni. Xz ilymbdon k6szf116 hangfelvetel alkalmas a kesobhiekben a filmmel va16 szinkron visszajatszit- sara.

Egyideju film es hangfelvetelhez szuksCges megbizhat6 Lcchnikai ap- paratus tneghaladja az amatbr lehe- tdsegeket. iZz olcs6hh telepes magnetofonok es az Atlagos filmfelvev6k j Arasa nem tekinthetd annyira egyen- Ictesnek, hogy erre a cClra megfelel- jenek. EzCrt Cldheszed hangfelvkte- 1Ct is ut6lagosan kell elkdsziteni ha- sonl6an mint a kulfiildi filrnek szink- ronizalhsanhl tiirtdnik. X szerepldk vetitBs koxben ~negegyszer szink- rollban a keppel clismCtlik hesze- duket iigyelve arra, hogy a kkp Bs hang egyiitt legyen, s ekkor tortenik meg a hangfelvCtel.

Tovihhi elektromos szinkmnizhtomk Elektromagneses relek (jelfog6k)

segitsCgdvel a kapcsoloiizernu szink- ronizhtorok mukoddsi lnbdja javit- hatci, a vez6rlbkontaktusok ter- helkse csiikkenthet6. a kiiliinbozd funkci6k johban szktvhlaszthatcik. I<et vezerldtekerccsel rendelkezd DO- larizalt jelfogoval rniik6d6 szink;-o- nizator kapcsolasi vazlatit mutatjuk he 7. cibrcinkon. Ez esetben mind a vetitbgkp, mind a magnetofon kon- taktusad6jAnak csak pillanatkap- csoiast kell biztositani egCszen mini- lnalis teljesitmeny igCnyhevCtel (nC- hany jnW) niellelt. A kontaktus- ad6knhl szinkron egyuttfutas mellett 4- -.5 Hz kapcsolasi frekvencia kivhnatos. h Lucs filmvetitd 6s a Szel szinkronizator 4 Hz-es kontaktusadoja is alkalmas erre a funkci6ra. Szel szinkronizator hiAnyaban a inag- netofon meghuz6 tengelye Cs felcsd- veld ors6ja kozC be kell epiteni egy

olyan Bt~nCrbjil terelii gorgdt, melynek kerulete rnegegyezik a szalagse- besseggel (9,s cni mp-nB1 d - :%,03 cm). .\z igy meretezett gorgd for- dulatszArna nlisodpercenkknt eppen 1 lesz. .\ heepitett gorgd tengelye- vel kapcsolt kontaktusado annyiszor fog rovidzarat adni, ahany hutykdt (cClszeriien 4-et) helyezunk el a vez6rldtArrshjhn. h polarizalt re16 k6t stahil hely-

zettel rendelkezik. az egyik allapot- b61 a masikba a n~egtelelo vezerl6- tekercs senitsere\el billenthetd. .I rendszer rii~kodese rnegegyezik az elektrornos kapcsolb iizernii szinkro- nizhtorok rnilkod~s6vel. ;\ magnetofon kontaktusadoja a ~negfelelii tekercs segitsegCvel a szah81yoz6- ellenallAs zaraslit, a vetit6g6pk pedig a nyitlisat eredmenyezi. C)pti- malis helyzethen a zarhsi-nyitasi id6k megegyeznek. -1 vetitCsi sebesseg novekedCsen6l vagy csiikkenes6- vel a zarirsi id6 rovidulni illetve lassabbodni fog. -5 ket nyombgomb segits6gCvel a durvabb hibak korri- galhatbk. A glimmlampa a szinkronhelyzet ellendrzesere szolgal (hason- 16an a Szel-1 glimmlampAjahoz). X polarizhlt rele mukodtet6sBre szolgal6 egyenfeszultsCget A,3 volt valt6feszults6g egyeniranyitaslib61 nyerhetd.

A 8. cibrtin lathat6 reles szinkronizhtor polarizalt jelfogo helyett normal 24 voltos kapcsol6 relevel mfikiidik, rnelyen 1 bont6 Cs 1 zAr6 Brint- kezdpAr talAlhat6. A magnetofon kontaktusad6ja bont6, a vetit6- gepk zhr6Crintkezdvel rendelkezik. A vetitdgep kontaktusadbja a relet meghuzatja. mely tart6aramkort biztoslt maghnak, a magnetofon kontaktusad6ja pedig elbontja a re16 aramkoret. Az R rele meghuzott allapotaban nyitott, elengedett Blla- potahan pedig zhrt a vetitdgep szabalyoz6 ellenall8sa.

7. cibra. Elektromos szinkronizcitor polarizcilt jelfogbval

10. dbra. 511 Hz-ps .srir~kro~~izutor kktdiSdds kapcsoldoal

novelCseve1 javithato. A kapcsolasi frekvencia 50 Hz-re valo nijvelCsenCl nincs szuksCg frekvenciaosztora es a relCk kapcsolasi funkci6jat di6dak is elvegezhetik. A 10. dbrdn lathat6 kktdi6das szinkronizator kontaktus- adojat a vetitdgepnek arra e tenge- lyere kell szerelni, melynek fordulat- szama azonos a masodpercenkent vetitett kepek szamaval. Ez esethen 16 213 k6p/mp vetitksi sehesseg- nC1, a rajzon 1negadott.6-os osztist'~ kontaktusado 50 Hz-es komutBltisi frekvenciat biztosit.

.4 rilotoron atfolyo aram maximalis ha a komutalas a dibdakra nyito- fesziiltstSget kapcsol 6s mininialis ha a diodak zar6feszultseget kapnak. A ket szCls6 helyzet kozotti allapotokban az gram a fazishely- zettiil fiigg6 Crteket vesz fel es a szinkronizacio eppen ugy 1Ctrejiin mint a kapcsol6 iizema szinkronizB- toroknal.

ICiserleti vizsgAlatok azt niutat- thk, hogy az el626 rendszer egy dibdaval is niegval6sithat0, sdt nem is szuksCges minden peribdusban kapcsoltatni, ha a szinkronizAci6 irtinti igCny nem tul magas. A di6das szinkronizator ilyen valtozata a hozz~tartozo kontaktusado vazla- taval egyutt a 11. iibrcin lhthato. Ez a szinkronizator minden 3 fC1- peri6dusban avatkozik be, nliiko- desi j6saga nagyjabol a 4 Hz- es szinkronizatorokkal egyenCrt6kCi.

A kontaktusadot ennel is arra a tengelyre kell szerelni, melynek fordulatszanla azonos a masodpercenkent vetitett kepkockak szamaval.

tatunk be. Az egydiodas szinkronizator kontaktus ad6jat ketfokozatu tranzisztoros kapcsol6 helyettesiti, melvet fotodibda vezerel. A vetitd- izzo$al megvilfigitott Fd fot6di6dat hav kell a vetitdgevben elhelvezni, hzgy a forgo tak%iolernez (a "pilla) periodikusan zarja a fenyutat. A kap- csol6 tranzisztorok bazisellenallasai esetleg mddositasra szorulnak. A helyes mukodes alapfeltetele, hogy a fotodi6da sotet helyzeteben a T, tranzisztor zart allapotu legyen.

A Lucs filmvetit6 pillitja minden kepkockat 3-szor takar, ezkrt a 16 213 kep/mp vetitCsi sebessegnel minden egyes periodusban tortenik szinkronizalas anal6g formaban mint a diodas szinkronizatoroknal. A vetitdgep beallit6 6s a szabalyozo ellenallasat i ~ g y kell kezelni, illetve va1- toztatni, mint az egyeb elektron~os szinkronizatoroknal. Az elektronikus szinkronizator korszerfi kivite- lenel fogva a vetitdgdpbe is beepit- hetii.

12. tibra. Kontaktus nklkiili iizemii elektromo

.A szinkronizatorok egyik leg- Crzekenyebb pontja a kontaktusado. X 13. dbrdn ,,kontaktusnilkiili" clven rniikiidA szinkronizatort mu-

finyelem~nel miikodo" kapcsolti s szinkronizcitor

Elektrol~ikus szinkronizklorok

Az elektronikus szinkronizatorok a kozos hordozos eljarhsok el6nyeit valositjak meg kozvetett uton, oly modon, liogy a magnetofon szalagra kettos felvetel kesziil. Az egyik felvetel a kephez tartozo hang a masik pedig impulzus sorozat, mely osszehasonlitAsi alapul szolgal a veti- t6g6p kontaktusadoja rBszCre. A leg- korszerabb eljari~snal a filmfelvevii- be is beepitesre kerul egy kontaktusado, melynek segitsegevel tortenik az inipulzusok feljegyzese a magne- tofonszalagra Cs a vetites mar erre az impulzussorozatra szinkroniza16- dik.

Egyszeriibb eljarasoknal a kCsz film kki szabalvozAssa1 levetitesre keriil @s a kontiktus:idi, segltsCgd- vrl tiirtenik :I szinkroniriinulzusok szalagra va16 felirasa. Az impulzus- sorozattal szinkronizalt masodszori vetitksnel tortenik a hangfelvktel es a kesobbiekben a hangos film-

13. dbra. Elektronikus szinkrotzizcitor blokkutizlatc~

vetites. Ez az eljaras az, ami kiku- szoboli szalagnyulas, szalagcsuszhs, frekvenciaeltolodas stb. Altal elb- idCzett hibakat.

A szinkronimpulzusok felirasara h&om eljaras hasznalatos. -A leg- egyszertlbb megoldas a sztereo magnetofon alkalmazAsa, ahol az egyik

csatorna a hangot, a rnasik a szinkron impulzusokat riigzfti. A nlhsodik eljarasnal rnCg egy kombinalt fej kerul a normal ket saves niagneto- fonra. Az egyik savra miisor, a ma- sikra pedig a szinkronirnpulzusok felvetele tortCnik. A szalag ily modon egyszeresen hasznAlhat6 mint az

14. &bra. Elektronikus szinkronizdtor mukodbinek id6diagramja optimcilis esetben ( a ) , ha a oetitesi sebessig alacsonyabb ( b ) b ha gyorsabb ( c ) a

szinkronsebessCgnk1

egCsz csikos magnetofon felvetelek- nC1. Tekintve, hogy 3-6 Hz-es impulzusok felirlisa 6s visszajat- szasa koriilmenyes az isrnertetett eljarAsoknA1 100G-1500 Hz-es vivb- frekvencias hangrogzitdst alkalmaznak. A harnladik eljarasnal 10 kHz a viv6frekvencia Cs sziiriirendszer valasztja szCt a 6-7 kHz-ben korlatozott miisort a 10 kHz-re modulalt in~pnlzussorozatt61.

ECC 8.3 ECC 85

i

16. cibra. K&csooes elektronikus szinkronizdtor kapesoldsi udzlafa

16, dbra. Tranzisztoros t~lektronikus szinkror~izdtor kapcsolrisi o(iz1ata

Az alabbiakban hemutatunk harom egyszerubb elektronikus szinkronizatort, melyekben a szinkron im~ulzusok fclirasa a ~nasodik elia- raisal tortenik. A szinkronizatorok ~niikodeset a 13. dbran lathat6 hlokkvazlat alapjan tekintjiik At. A vetit6gep kontaktusadbja az H, re16 bonto kontaktusan kereszthl meghuzatja az R, relet, nlely tart6 aramkort kapcsol maganak. Az R, re16 meghilzott allapotban a motor- gram minimalis, elengedett allapotaban pedig maximalis. Az R, rele mindaddig meghhzott Bllapotban marad, rnig az HI relet a szalagrol j6v6 impulzusok hatasara az erdsit6 meg, nem huzatja. Az R, meghuz2i- sanal tellat az R, bont es a rendszer a kontaktusado kovetkez6 k a ~ c s o - lasanak fogadasara alkalmas.

,4 szinkronizaci6 folvamata a 14. cibrrin hemutatott idadiagramok alapjan konnyen megerthetd. Az a ) diagram a szinkronhelyzetet mutatja. A b) diagram a vetit6gep lassabb jhrasara, a c ) pedig a gyorsab jar&- sara igaz. Az id6diagramokhol lathato, hogy a rendszer beavatkozasa alapelve megegyezik az elektromos kapcsolb lizemu szinkronizatorok alapelvevel.

Elektronesoves szinkronizBtor I<Btcsoves elektronikus szinkroni-

zator kapcsolasi vazlata lathat6

15. dbrcinkon, niely nifikodCseben niegfelel a 13. Bbran lathato blokk- sCn~Qnak, kiegeszitve kezel6szervek- kel 6s irnpulzus felvetel-szinkro- nizgci6 atkapcsol6val. X rendszer 1 kHz-esviv6frekvenci~valn1ukiidik. Az ECC 83 bal oldali fele impulzus felvetelnel 1 kHz-es oszcill~torkCnt, szinkronizacio escteben pedig era- sitdkent rniikodik. Szinkronizacio eseten a cso jobh oldali fele tovhbb erdsiti a szalagrol letapogatott 4 Hz- enkent ismetlbd6 1 kHz-es jelsoro- zatot. A szinkronizaci6t az R,-R, relek vkgzik. Az ECC 85 jobb oldali felkt a -24 voltos segedfesziiltsCg lezarja 6s igy az R, rele alapallapota elengedett. Az ism6tlbd6 impulzus- sorozatot a U, dioda egyeniranyitja es masodpercenkCnt 4-szer nyitja az R, relChez tartoz6 kapcsold csovet. .4z R, relet a -24 voltos segedfeszultseg makodteti.

Az I<, re16 segedfunkcibt 1at el. A rendszer elinditasanak leegysze- riisitese Brdekeben az R, rele a rnotor AramkorCt megszakitja ha a szalag a11 vagy nem jiinnek 1 kHz-es i~iipulzusok a szalagrol. iZz 1 kHz-es impulzusokat a I), di6da egyeniranyitja es a nyert negativ egyenfe- szultsCg lezarja az R, Itapcsol6 csovet. 1,ezart csonel elenged az R, rele 6s bekapcsolodik a motor. Indi- tas elott a vetitogep motorja all, amikor a magnetofon clir~dul 6s

hejon az elso szinkronizalo inipulzus sorozat lezar a cs6, elenged az R, Cs elindul a vetites. A 0.5 i~I<'-os kondenzator az impulzus szunetekben is tarolia a negatlv zarofesziilts6get. A ~ , - e s I-', pillanat kapcsol6k a r&d- szer megfogasan keresztul a szink- ronhibak korrigalashra szolgalnak.

Az 5 aramkoros, felv6tel - szink- ronizacib kapcsol6 felvdtel allasahan a szinkronizalb aramkor kikapcsol6- dik az els6 cs6 pedig 1 kHz-en rezegni kezd, ~ n i n t fazistol6s RC oszcillator. h z 1 kHz-es jeleket a vetitbgep kontaktusaddja szaggatja es ez a szaggatott jelsorozat kerul a szalagon felvetelre. EliimagnesezCs nern tiirtdnik, Inert a torzitasoknak nincs jelentosege. A 700-800 m H induktivitasu kombinalt magnetofon fejet a 33 nF-os kondenzator 1 kHz-en a nagyobb CrzekenysCg Crdekeben rezonanciara hangolja.

Az R , Cs az R, reldknek &lo rnA a meghuz6aramuk 6s 5 kohm koriili a gerjesztiitekercs rtizellenallasa. Az R, rele 24 voltos, tetszes szerinti meghuzasi arammal. A halozati transzformator a megadott fes'iiilt- segadatok alapjan elkCszithet6. Az anodtekercset 30 niA terhelesre kell ~neretezni.

Tranzisztoros szinkronizhtor .Z 16. dbran Igthato 5 tranziszto-

ros szinkronizator az el6z6 kapcso-

I I

17. dbra. Tranzisztorzidlt keskeny- 6s diafilm szinkronizdtor

Ifis tranzisztorizalt ~AltozatAnak te- kinthet8, mert uwanazokkal a funk- cionidis egysegekkel 6s kezel6szer- vekkel rendelkezilc.

A T, 6s a T, tranzisztor egyiittesen az els6 tri6da szerep6t tolti be. A T impedanciailleszt6 a magas bemend impedancia biztositfisa 6rdek6ben, a T, pedig emitter er6sit8.

~zinkronizalasn&l a T, tovhbb erg- siti a szalagr61 6rkez8 jeleket, melyeket fesziilts6gk.ett6z8 fokozat egyeniranyft. A T, kapcsolbtran- zisztor az egyeniranyitott fesziiltseg hatashra az R, relet meghuzatja. Az R, megh6zAsa a kontaktusad6 Bltal meghuzatott 6s tartasban lev8 R, bontasht eredmenyezi.

A T, tranzisztor 6s az R, re16 ugyancsak az egyiittindiths 6rdek6- ben keriilt alkalmazhsra. Az R, tart6s meghlizott ~llapotht a T, bAziskor6ben elhelyezett id68lland6 biztosftja.

A T, tranzisztorfokozat maximfi- lis kimen6fesziilts e kb. 4 volt. A fesziiltseghett8% egyenirhyitb

' ECC B3 EM 84 EF83 ECC #

19. dbra. Kevero" ero"sit8 automafikus ero"sifbszabdlyozdssa1

szalagra szihetimpulzus k&iil. A K, kapcsol6 segitsdgevel vehetb magpe- tofon szalagra a kis6r6szoveggel egyutt a mdkodtetii impulzus - szunet sorozat, egy k6pre es6 tet- szbsszerinti vetft6si id6vel.

Diafilmek vetit6se a K, kapcsol6 benyomhsaval tort6nik. Amikor a

magnetofonfejhez drkezik az els6 szinkroniza16 impulzus meghh az R, Caz R, az R, 6s az R,. Az R, be- kapcsolja a diavetitbt, az R, pedig az els6 kdpet. Az els6 sziinetnel az R, elenged, kikapcsol az R, az R, 6s az R,. A vez6rl6 impulzusok megjele- nesdvel a folyamat ciklikusan ism&- l6dik 6s kepvaltas szinkronban tor- t6nik a vonatkoz6 kisBr6 szoveggel.

A szinkronizatorban alkalmazott rel6k 24 voltosak, kiv6ve az R,-et, melynek 10 volt t8pfesziilts6g mellett 3-5 mA meghuz6 bammal kell mfikodni.

A szinkronizhtor kimondottan a Lucs-Zpetitbhoz kesziilt. A jobb mfi- kod6s Brdekdben a szabhlyoz6 150 ohn~os ellenA118s8t ki kell cser6lni 250-300 ohmosra.

20. &bra. Behallgato er6sito" magnefofonfeluCfe1 azonnali elleno"rzt!st!re

7 5

Elektronikus seaklkbsziilPlkek el a kimenetre. Ha a felsd niikrofon- orizhet6. .4 T, tranzisztor emitter- - A legtobb hangfelvCte1 nem egy

han forras segitsCgCve1 kkszul. AlA- test8 zene, Clbhang, zerej, hatter sth. megfelel6 arhnyu osszekeverCsCre im. keverBerbsit6k szolgAlnak. A drags berendezeseket konnyen he- lyettesithetjuk egy egyszerfi el6tM- tel, melyet a magnetofon elk lehet kapcsolni. A 4 hangforras keveriskre alkalmas eldtCt kapcsolasi vhzlata a 18. &bran lathat6. Az 1. 6s 2. be- nienet mikrofon er6sitCsCre a 3. 6s a 4. mAsik magnetofonon el6kCszitett mdsor vagy lemezjhtsz6 bekeverC- sCre szol 81. A k6ttranzisztoros egyszerd elftCt errv 8 voltos miniatfir elem alkalma%saval is tobbszaz 6rBt uzemelhet.

A 19. cibrcin bemutatott kkt- csatornas kever6 el6tCt krdekessege az automatikus szintvaltoztat~s. A kisCr6 zenCt va y hhtteret az E F 83 elektmncs6 d s i t i maid az als6 ECC 83 bal oldali felCn keresztul jut

csatornaba hang erkezik, akkor ez is kCtfokozatu erdsftbs utan jut el a kimenetre. A mikrofoncsatornaban megjelen6 fesziiltseget kiilon fokozatban feler6sitjuk, majd egyeniranyitjuk. Az egyeniranyitott feszult- s gel az EF 83 viiltozo meredeks6gd cs 'fl er6sitCsCt lecsokkentjirk. Ekkor tehat beszCd kozben a hatterzene automatikusan lehalkul, majd a beszCd megszfinCse utan a jelen lev6 id(lhlland6k miatt lassan ujra fel- erdsodik. Az EM 84 a szabhlyoz6 er6- sit6 funkcionAlAsat mutatja. Az als6 ECC 83 jobh oldali fele fejhallgat6 csatlakozAst biztosit ellendrzCsi cC- ..I ...

A legtohh magnetofon kombinalt fejjel mdkodik Cs ezCrt csak a hang- felvCte1 teljes elkCszitCse utan nyilik m6d ellenbrzbsre. A 20. cibran lht- hat6 egyszerfi kCsziilCk 6s egy p6t16- lagosan felszerelt lejAtsz6fej segitsk- gCvel a hangfelvktel azonnal ellen-

koreben talAlhat6 rezg6kor 1.500 H z koriili frekvenciha hangolva le- jatseasi korrekci6t biztosit, a T, ks a T, normal er6sit6 fokozatok. A kC- sziilCk aklr vkglegesen is beepitheti; meglev6 magnetofonk6szulkkbe, tap- fesziiltsCge pedig valamelyik cs6 fiit6feszults6gCb61 is el6allfhat6 fr- szults6gkett6zkssel.

hangositcis&~dl foglalio~d anyagunk ala~irit a szoviet Radio c. foludiratburt i98i--69 kizoott meyjkleit nagy- szamli cikk kepezte. Az trdekliidok szives figyelmLbe ajdnljuk az eredeti kozlemkn yek tanulmdn yozasut is. (lisszeallitdsunkban igyekeztunk azt n mtlyskget elkrni, ami elegendo" az egyes kkszulikek megkpitbkhez, illetoe yon- dolatok tbresztbbe. Sok sikert kivu- nunk a ktsziilikek rnegepiteskhez 6s haszndlatahoz.

I LBtogassa 2. sz.

MUSZERSZAK~~ZLETUNKET!

RaktPrrdl gyorsan beszerezheti elektronikus mu"szerszuksCgletCt!

Csovoltmirok Frekvenciamerok

Generiitorok Stabi liziitorok

Oszcilloszk6pok Tv szerviz-mfiszerek

Nukleiiris miiszerek Atviteltechnikai miiszerek

nagy v6lasztCkban beszerezhetok a

SZAKSZERU KISZOLGALAS! Miszer- es lrodagep6rtekesitC vallalat TANACSADAS ! 2. sz. Mu"szerszakiizleteben FELVILAGOSITAS! Bp. VII., Majakovszkij u. 59. sz.

Tel.: 420-744, 220495

PH 10 es PH 20 tip. parnahangszoro Balog Gbza okl. vill. mCrnbk.

HiZkzaki adafok: Geometriai mCretek 0 70 x 17 mm

Sdly 0.07 kp

A pirna mkretei kb. 400x 300x 80 mm

A pirna sblya kb. 0,5 kp

Jellemzo i tvi tel i siv

PH 10 tip. esetCn 200 Hz - 12000 Hz

PH 20 tip. esetCn 50 Hz - 15000 Hz

Jellemzo impedancia* 50,100,200,400 ohm

8 ohm**

Terhel hetdskg 200 mVA 5VA

* Az impedancia Crteke a tipusszimhoz kotdjellel csatlakozik. (PI. PH 10-100 100 ohmos pirnahangszorot jelol.)

Normi l kivitelnek a 100 6s a 200 ohm tekintendo.

** KCsziilhet 15 ohm 10 VA, ill. 15 ohm 20 VA viltozatban is.

. T

Az elektroakusztikai ipar az elmdlt Cvek- ben igen nagy fejlodCsen ment it. Hazink- ban is egyre nagyobb a vilasztCk e teriileten 6s egyre jobb min6sCguek az elektroakusz- ti kai termkkek. Gyirtminyismerteton kben bj elektroakusaikai italakitbt, egy speciilis hangszbrbt, az dn. pirnahangszbrbt kivinju k bemutatni.

lgen gyakori problCma, hogy a hallgatott musor misokat zavar. A mai modern lakisok hanggitlisa igen kicsi, emiatt m i r nemcsak a szobhban tartbzkodbkat zavarhatja a musor, hanem a misik szobiban, esetleg a mi - sik lakisban lakbkat is. A nehkzskget fokozza, hogy a virosi lakisok igen zajosak, ami a

musor kedvezd lehallgatisinak hangnyomis- szintjet (hangerejet) megemeli 6s ez a meg- emelt szint fokozott zavart jelenthet misok- nak.

Kbrhizakban, szanatbriumokban a csend fenntartisa mellett kell a musor e l l i t i s i t biztositani. Ezert e helyeken mPr rCgbta fejhallgatbkat al kalmaznak. Azonban a regi, korszerutlen fejhallgatbk nem tudnak a mai kovetelmCnyeknek megfelel6 hangitvitelt biztositani, hasznilatuk mCg korszeru, j6 min6segG konstrukcibk esetCn is kCnyelmet- len lehet.

Ezeken a problemikon segitenek az Elekt- roakusztikai Gy i r pirnahangsz6r6i, amelyek pirniba, vagy pirna a l i helyezve, a kornyezet zavarisa nClkul i s j6 minosCgu" hang- visszaadist tesznek lehetov6.

Az EAG pirnahangszoro-csalidjinak valamennyi tagja azonos mkretu, formaterve- zett, tetszetos kivitelu" muanyaghizzal kC- szul. Kis m6rete 6s a p i rn iba simulo formija k6nyelmes hasznilatot biztosit. Elsosorban korhizi al kalmazishoz a pirnahangsz6rokat fertotlenitheto kiviteiben forgalmazzuk, az eg6szsCgugyi 6s higieniai kovetelm6nyeknek a legmesszebb menokig eleget t h e .

A fel hasznilisbol kovetkezoen a pirna- hangsz6r6 tervezkse 6s kivitelezese a kozvetlen sugirzo hangsz6r6hoz viszonyitva mis problCmit vet fel. A szoban forgo PH 10 ill. PH 20 tipusli pirnahangsz6rbk, olyan fel- kpitesuek, hogy p i r n i n keresztul biztositjik a szuksCges egyenletes Cs sz6les frekvencia- i t v i te l t 4s egy6b akusztikai jellemzoket. A hangsz6r6 az optimil is tulajdonsigokat a gy i r i l t a l keszitett 6s forgalmazott p i rn ikba helyezve biztositja, melyek 400x 300 mm m6retben keszulnek, viszon, vagy blitorszij- vet huzattal, Ez utobbi esetben a pirna disz- p i rn iu l is szolgilhat.

A dinamikus rendszeru", szabadalmaztatott hangitalakito k iv i lo minosCgu" hangot szol- gi l tat. SzCles a frekvenciaitviteli sivja, igen kicsiny a torzitisa (max. I?/,) s ezenkivul a tranziens i tv i tele i s j6, mert az italakito gyakorlatilag nem tartalmaz rezonins elemeket. Ezekkel a tulajdonsigokkal a legmodernebb kozvetlen sugirz6 hangsz6r6k is csak r i t k i n rendelkeznek.

Az EAG pirnahangsz6rbinak egy r6sze sz6les sivl i kivitelben, PH 20 tipus jelz6ssel k6szul. Ennek megfeleloen ezt a tipust ig6- nyesebb zenei Cs besz6d itvitelhez ajinljuk.

Szukebb sivl i hangitvitelhez k6szul a PH 10 tipusli pirnahangsz6r6.

A PH 10 6s PH 20 tipusii pirnahangszcirok k6t csoportban tobbf6le impedanciival k6- szulnek. A magas impedanciijli csoportot az 50, 100, 200, ill. 400 ohm n6vleges CrtCkkel rendelkezo hangsz6rok alkotjik. Ezek a tipusok 200 mVA zenei csiicsteljesitmCnnyeI terhelhetoek, de ez esetben rn i r a fijdalom- kuszobhoz kozelill6 hangnyomisszintet szol- giltatnak. Tehi t a szokisos hangnyomisszint (hangerosskg) rn i r n6hiny mVA teljesit- m6nnyel elkrheto. A magas impedanciijii pirnahangszor6k elsosorban kozos hil6ter- mek, k6rtermek stb. decentralizilt hango- sitisihoz kCszulnek, de megfelelo fel6pit6si3, kis teljesitm6nyu" amator erositokrol i s mu"- kodtet hetoek. Egyes k6szu l6kek fej ha1 lgat6 kivezetCsse1 rn i r rendelkeznek. (PI. TESLA magnetofonok, l i j tipusii ORION televizi6k stb.), s ide kozvetlenul csatlakoztat hat6k ezek a pirnahangsz6r6k.

Azokhoz a kCszulCkekhez, amelyek ilyen csatlakozoval m6g nem rendelkeznek, az EAG alacsony impedanciijii pirnahangsz6- ro i t ajinljuk. Ezek a pirnahangszorok ugyanis a szokisos k6szulCkek (ridio, magnetofon, ertisitti s t b.) hangszor6csatlakozoi hoz kozvetlenul csatlakoztat hatoak. (Univerzi- l i s 6s t v kCszulCkekn6l a csatlakoztatis megfelelo feszults6glevilaszt6 transzformitor alkalmazisa nClkul 6letvesz6lyes 6s tilos! (E tipus 8 ohmos impedanciival kCszul 6s 5 VA zenei teljesitmCnnyel terhelheto. Az 5 VA teljesitmCnnye1 rn i r kozel fijdalomkuszobot C r el a hangsz6r6 i l t a l a fulben keltett hangnyomis 6rtCke. A k6szulCkek (ridio, magnetofon stb.) illeszto impedanciija 4-15 ohm vagy ezek kozti Crt6k lehet, mert a pontos illeszt6sre nincs feltdtlen szukscg.

Ferenczi bdon okl. vill. mdrnok

A fklvezetiis Aramkoroket a technika legkulonfk1Cbb teruletCn fel- hasznalhatjuk. Most egy pClda kap- csan olyan rirainkorijket mutatunk he, tnelyek otthonunkhan is nagyon sok kCnyelinetlen feladatt61 szaba- ditanak nieg bennunket. Ezekb6l a k6nyelmet, biztonstigot szolga16 fel- haszrialasi lehet6sCgekb61 mutatunk be nChanyat - megjegyezve, hogy veluk korantsem ineritettuk ki a lehetbsegeket.

Tegyuk fel, hogy kertes csaladi hazban lakunk Cs egy olyan kapcsolast akarunk kesxiteni, mely a k6- vetkex6 feladatokat latja el:

I. A verandan 6s a kerti kapunal lev6 vilagitast a kiivetkez6- keppeti szeretnCnk miikodtetni : 1. A lakas barrnelyik helyisk-

geben (egymhst61 fuggetle- n~i l ) be-, ill. ki tudjuk kapcsolni a verandan lev6 L, 6s a kapunil lev6 L, Iimpakat.

2. Abban az esetben, ha ki- kapcsolasukr61 elfeledkez- nenk, akkor - a beallitott kesleltetesi id6 lejhrta utan - az automatikusan kapcsoljon ki, pl. 8 perc n~ulva.

3. Ha ejjel Crkezunk haza, szukseges, hogy a kerti bejarati kapunal is be tudjuk kapcsolni (egymAst61 fuggetlenul) a kapunal 6s a verandan lev6 vilagitast.

4. -4 lainpakat a bekapcsolas helyCt6l fuggetlenul barhol el lehessen oltani, tehat a kerti-kapunA1 es a lakas barnielyik helyis6gCberi is.-

5. A kerti kapunhl bekapcsolt vilagitas - ha eloltasar61 elfeledkeznknk - automatikusan kapcsoljon ki pl. 1 perc id6 eltelte utan.

fi. Abban az esetben, ha ott- honr61 va16 tAvozhsunkkor bekapcsoljuk a verandan (folyoson) Cs a kapunal lev6 vilagitast, azok tavozasunk utan automatikusan kap-

csol6djanak ki. Ez esetben ,

a lhrnphk autornatikus kikapcsolasi kCsleltetCsi idej e ne 8 perc, hanenl 1 perc legyen. Teljeseti felesleges 1 percnel hosszabb ideig vila- gitani.

11. X kerti bejarati kapu nyitasat szeretnhnk ugy megoldani, hogy azt a lakas barnielyik belsd helyisCgdb6l egy nyomogomb megnyomAsava1 nyitni tudjuk. Ugyanis nem kellemes dolog pl. esbvel, suviilt6 sze- lekkel tCpett Cjszakakon a csaladi haz kapujaig ballagni. H a a kaput az Athalad6 sze- mCly neln csukja be, akkor azt 1 percen belul egy cseng6 megsz6lalasa vagy lampa ki- gyulladasa jelezze.

111. Kapcsoliisunkat olyan beto- rCsjelz6 aramkorrel szeret- nCnk kiegesziteni, mely jelzi a kerti kapun vagy a keritksen keresztul Crkez6 illetektelen vendCget. A feladatot ugy oldjuk ineg, hogy a 220 V-os halozati SeszultsCg kimarada- sakor is mfikodjon ,,betorest" jelz6 kapcsol8sunk.

IV. Kapcsolasunkat ugy tervez- zuk, hogy a kapun beavatott szemCly (csaladtag) riaszt6 jelzds nClkul is he tudjon men- ni. Nagyon kellemetlen lenne ugyanis, ha az Cjjel Prkez6 csaladtag felriasztana az otthon alv6kat. Ennek elker~ilC- sere egy rejtett nyom6gornbot - szerelunk a kerti kapu bels6 oldalara. Ezen G, nyomogonlb megnyomhsa uthn riaszt6 jel- zCs n6Jkul tudunk bejutni a kapun. Sajnos e nyom6gotnb szerepkt idegen szemCly is fel- fedezheti. EzCrt kapcsolasunkat ugy kCszft'uk el, hogy a kapunhl levd nyom6gomb megnyomasAva1 pl. csak 1 perc ideig tiltjuk le a riaszt6 cseng6 megszblalasht. fgy

riaszt6 jelzes nClkul bemehe- tiink a kapun. AzCrt, hogy a riaszt6 cseng6 1 perc eltelte utan se szblaljon nieg, ezt a lakas bels6 helyisCgBben elhelyezett ,,torl6" nyon16gomb megnyomasAval Crhetjiik el.

V. A tCli evszak sot& reggelein sokszor megfeledkezunk a so- tCtit6 fuggbnyiink elhuzasa- 1-61, pedig a lakasban, ill. verandan levd novknyeinknek nagy szuksCguk van a vilagossagra. Ezert olyan foto- CrzCkel6s fuggiinymozgat6 berendezkst szeretnknk kCsxi- teni, mely szurkuletkor automatikusan behuzza. kivilaeo- sodaskor pedif szCthi?8zfa (el- huzza) sotetft fuggonyunket.

VI. A halbzati feszultsCg kirnara- dhsakor a vilagiths megszfin6- se varatlanul kellemetlen helyzetet teremthet. Ezt szeret- nCnk kikiiszobolni egy seged- Bramforr&ssal ellatott szuk- ~Cgvilagitassal. SegCdhratnfor- raskCnt akkumulatort hasznalhatunk. A riaszt6 aramkorunket is a seg6d-aramfor- rasr61 mfikodtetjiik, s igy az Bramki~naradhs esetkn is uzemkepes.

-42 osszetett feladatunkat ugy oldjuk meg, hogy lakasunkban mine1 kevesebb vezet6ket kelljen ki6pi- teni.

EzCrt a kapunal egy nyomogom- bot (G,) 6s lakasunkban -a nekiink megfeleld helyeken felszerelt - parhuzamosan kiitiitt nyom6gombokat (G,) helyezunk el. Tehat a nyom6- gombokhoz csak 2 vezeteket kell ki- Cpftenunk.

fgy a ,,kCt" nyom6gomb ,,megfelel6 mfikodtet6se" a kovetkez6 feladatokat latja el:

I. A lakasban lev6 parhuzamosan kapcsolt (G , ) nyom6gombok funk- cibi :

1. Rovid ideig tart6 gombnyomas eseten, ha kint sotet van, be- kapcsolja az I,, lampat, melyet az id6kapcsol6 potenciom6terC- vel beallitott kdsleltetdsi id6 utan automatikusan kikapcsol.

2. IIosszabb ideig tart6 gomb- nyolnas esetBn (csak sotetben) mindket lampa (L, Cs L,) kigyullad, melyek a kCsleltetCsi id6 lejarta utan (8 perc) el- alszanak.

3. Ha a nyomogomb hosszabb ideig tart6 megnyolnasa (sot&- ben L, 6s L, lampa kigyullad) utan azt ujra megnyomjuk, akkor kinyilik a kerti bejarati kapu. Xbban az esetben, ha a bejov6, vagy tavoz6 ,,vend&" a kaput maga utan nem csukta be, akkor 1 perc id6 eltelte uthn azt csengo megsz6lalasa vagy lampa kigyul1ad:isa jelzi.

4. A nyomogomb harnlelyik - el6z6 haroln - - vezerl4si felada- tanak beprogramozBsa utan a nyomogon~b ujb61i megnyomasakor ;rz aramkorok alaphelyze- tiikbe allnak vissza. fgy a termisztoros id6relC. kikapcsolasa el6tt is barmikor el lehet oltani a lampakat.

5. A kerti kapun - riaszt6 jelzds nelkul - kulccsal csak ugy tu- tudunk bernenni, hogy a kapunal lev6 G, nyom6gomb megnyomasa utan 1 percen belill megnyomjuk a IakAsban lev6 valamelyik parhuzamosan kotott GI nyom6gombot.

6. Nyon16gomb beragadasa esetkn - rnivel dinamikus inditast alkalmazunk - a vkgrehajto aramkorok az alaphelyzetukbe allnak vissza.

11. A kapunal lev6 G, nyomdgomb funkcioi az el6zo 1.3. pont ki- v6telCvel megegyeznek. Mdg elteres az, hogy a kesleltetesi id6 csak 1 perc.

C)sszefoglalasul a kezel6 szemC- lyeknek csak a kovetkez6ket kell tudniuk (Hovid gombnyomas : . , hosszu gombnyomas : -) :

1. Verandalampa bekapcsolasa : (G, vagy G, nyom6gombok-

kal - csak este - mdkodtet- hetd)

2. Veranda 6s kapulampa bekapcsolasa : - (G, vagy G, nyom6- gornbokkal - - csak este - ma- kodtethet6)

3. Kapunyitis (az I., 6s I,, larnpa sotCtben kigyullad): - (csak valamelyik GI nyom6gombbal mukodtethetb)

4. 0tthonr61 tavozas eseten: GI nyom6gombbal kapunyitas --

5. Hazajovetelkor : A kapunal lev6 G, nyom6gomb megnyomAsa (sot6tben I,, es L, lampa kigyullad) uthn 1 percen belul valamelyik lakasban felszerrlt GI nyom6gombot kell megnyomnunk.

A kovetkez6kben a tervez6i kCsz- sCg fejlesztese, a fantazia szabad szarnyalasa Brdekkben nemcsak a kidolgozott ,,modell" reszletes leirasat adjuk. El6szor bemutatjuk az alap- kavcsolasokilak olvan sorozatat. amelyekb61 kivalogathatok 6s -d .,domin6-elv" felhasznalasaval ossze- hllithat6k a kiilonboz6 osszetett fel- adatokhoz 6s a mi konkret felada- tunkhoz szuksdges megoldasok.

A fontosabb rCsz-feladatokat, ille- t6leg alapkapcsolasokat a kovetkez6 sorrendben targyaljuk :

1. Lepcsohazi automata

Most egy olyan termisztorral k6s- leltetett aramkort mutatuirk be, mellyel kb. max. 12 perc kBsleltetdst tudunk elkmi. A feladatunk meg- oldasanal a termisztor hiitehetetlen- sdgkb6l ered6 tulajdonsagokat hasz- nositjuk. A termisztornak - nagy- sagat61 fugg6en - jelent6s hatehe- tetlensCge lehet, ami azt jelenti, hogy a kuls6 h6mCrsekletvaltozas, vagy a rajta atfoly6 aranlvaltozas bekiivet- kezdse utan csak bizonyos id6 eltelte- vel veszi fel az uj allapotnak meg- felel6 ellena11asCrtCket.

A termisztor kCtfCle iizernmbdban hasznalhatb :

1. A rajta atfoly6 kis aram, kis disszipacicis veszteskget jelent, amely a termisztort nem rnele- giti szlimottevben. Ekkor a ter- ~nisztor ellenallasa csak a kiils6 hbmkrs6klett61 fiigg. (Ellenallas- valtozas kiilsd melegitdssel.)

2. Ha a termisztoron atfoly6 aram, illetve veszteskg Crteke akkbra lesz, hogy a termisztor homer- sCklet6t a kornyezeti h6fok fole emeli, akkor az ellenallas az at- foly6 hramt61 fugg. (Ellenallas- valtozas onmelegedes miatt.)

1.1 . Libra. Lipcsohdzi automata iermisztoros idbreltvel

1. LBpcs6hazi automata termisztoros id6relCvel

2. ~ r a m k o r o k be- 6s kikapcsolasht kCsleltet6 kapcsol&sok

3. Ajtok Cs kapuk elektronikus nyitasa

4. Tranzisztoros fotoelektromos kapcsolasok

5. FotodrzCkel6s fiiggonymozgat6 automatikak

6. A szuksCgvilanitas 6s az elektronika al~andgtelepfesziiltsdget biztosit6 i6 hatasfokd ka~csol6-

termisztoros idorelevel

Id6kapcsol6nkba11, melynek kap- csolftsa az 1.1. dhrdn lathat6, a 2. iizemm6dban mukodtetjiik a ter- misztorunkat.

A kapcsolas mdkddtetese a kovetkezo:

Tegyiik fel, hogy a G, nyom6- gombot rovid id6re megnyomjuk. Ekkor -16 V thpfeszi11tsC.g jut a P, potencion1Cterb81, R, ellenallasbol 6s Te, termisztorb61 a116 oszt6ra. Mivel az 1TT 0,4 termisztor 20" C-on m6rt ,,hidegellen&ll8sa" 400 ohm, igy a R pont kiiktato:t potenciometer esetBn

fesziiltsCgen van a foldhijz kepest. A T, tranzisztor emitterkt a Z, Zenerdioda 8 V-os Zener-fesziiltsCg6- vel megemeltuk. Az ararnkiir indi- tasakor a T, tranzisztor a D, dihdhn b R, bazishra1nkorlAtoz6 ellenallason keresztiil

nyit6fesziiltsCget kap. Ezzel egyid6ben a J, jeLfogd me&

huz 6s a j,, munkaerintkezbj6n keresztiil a nyornbgomb elengedese utan is tartva marad. A termisztoron atfoly6 aram a termisztort melegiti. fgy annak ellenallasa az id6 fuggv6- nyeben csokken. Egyidejuleg csokken a termisztoron lev6 fesziiltsCg. Mikor a termisztoron lev6 feszultsdg kozel elCri a Zenerdi6da fesziiltsP.get, a tranzisztor lezar Cs a J, jelfog6 elenged. Ezzel j,, munkaBrintkez6jen keresztul megszakitja az L, lampa aramkoret.

A kapcsolasban kb. 70 mA me h6zOPramd. 25 ohrn-os gerjeszt!: tekercs ellenallas6 jelfog6t alkalmaztunk. A tranzisztor vezetCse esetkn, ha azt idealis kapcsol6nak tCtelez- ziik fel, a jelfog6

feszultseget kap az R, ellenhllason

keresztiil. X jell'ogcin es tranzisztoron atfoly6 &ram:

A jelfogb elengedbsekor a tranzisztor a jelfogo- tekercskn keletkezd nagy iinindukcios fesziiltseglijk6s ha: tasara Btuthet, tiinkremeliet. Ezt az onindukcib keltett fesziills6getzArja z6rja riividre a C, kol~denzhtor.

Az elCrhet6 kesltitetes a f', potenciometer 6118s;itol fuggiien -- ha a t.ermisztort hoszigetelii anyaggal (pl. vatta) vessziik kiirul, 2--12 perc koziitt 2illithato be. A mukiidesbe ICpCs uthn a terlnisztornak az i~ jabb mii- kiidteles el6t.t le kc11 hulnie. Ha ez

. neln tiirtent rneg, akkor a kiivetkezij kCsleltetC.si idti az el6zoni.l riividebb Icsz. k:rpcsol&sban l T r T 0,4; 1'l'T 0.5 : 1T'I' 0.6 t i l~usu termisztoro- kat l~aszn~ll latunk. A termisztor 1ir)usielzCsCben az utols6 szhnliegv . "

mintiig a tennisztor szobahiime~&i- letert ( - 20'C) m6rt ellen6llasht atija rneg kohrn-ban. PCldAul az I'I'T 0,1 ellcndll8sa 0,4 kohm. Ez az ellenh116s- 6rti.k 80°C-nnl 50 ohm-ra csiikken.

Kisehl) hiitehctetlensegii pl. 21'1' 0,4 Lerrllisztor haszndlata eseteu riividebb kCsleltetesi idot kapunk. h kdsleltelCsi idot a potertciorneter vgl- toztaLAsBn kiviil --- a terrrlisztor ki- vczct6sCre rnegfelelii nagysligi~ ,,cin- pncrli" r6rakdshval is bc8llitliatjuk, ~nelyct ezuthn hiiszigetel6 anyaggal vcsziink kiiriil. X behllithatci keslel- te1i.s kb. 0,s----7 perc kiiziitt lehetseges.

.\ ,,komplett." kapcsolasban - 16sd kCsBb1) - k@t termisztort alkalmazunk. ~nelvet fclvaltva mukiidte- tunk. fgy m<goldliatjuk a bevezet6- ben f(.ltett ket kuliinbiizb id6kCslel- tetdsl (1 perc, 8 perc) 6s rnig az egyik terlnisztor uzemel, addig a nldsik hulni tud.

Az 1.1 cibrdn IlthatB kapcsolasnA1 a (;, nyornbgomb beragad8sa esetCn a terrnisztor allandoan fesziiltseget kap es a ternlikus pozitiv visszacsa- tolBs folytan tiilnlelegedhet, rllely annak tiinkrenlenetclet okozhatja. l<xC.rt olyan ,,inditciM tirarnkort alkalmazunk, rnely csak rovid jrleig ad negativ nyitofesziiltsdget a T I tranzisztor bhzisara. h kapCsolAs 1.2 cibra fels6 reszen 1Bthat6. Miikii- dCse :I kiivetkezo: h GI nyotnbgolnb rnost az indito aramkiir bemenetere adja a -16 V fesziiltseget. E feszultskg a zavarszint csokkent6 R,, Z, ko~nplexurn (csak nagyobb tavolsag cseten sziikseges) Zener-dibdajan -12 V fesziiltseget hoz letre, nlely rnirlt nyitbfeszultskg keriil a bekapcsolas pillanatahan a T I tranzisztor bhzishra, a C, kondenzator, D, dioda Cs K, bazislirarn korllitozd ellenallason keresztiil. A C, kondenzator fel- toltddese u tan a T, tranzisztor nyitd bazishrarna ~negszunik. Ezzel egyidejuleg% J, jelfogo meghilz es tarto- hrarnkore rCvCn, rneghuzva marad

I . 2. cibru. Ltipcsb'hdzi automata ,,innit6 is tiirlb" drarnkbr~i

mindaddig, rrlig az iinmeleget1i.s folytan a termisztoron lev6 fesziiltsc'g a Zener-fesziiltsCget meg nem kiizeliti. Ekkor a J, jelfogo elenged 6s a G, rlyorncigonlb allapothtcil fiiggetlenL11 a terrnisztoros osztor6l lelrapcsolja a fesziiltseget, 6s ezzel egyidejiileg j,, munkaCrintkeziijen keresztul meg- szakitjn az I., 16mp:i 5ramkiirCt.

Xhhoz, hogy az indit6 iramkiirt ujb61 rniikijdtetni t~ id juk, elaziileg a C, kondcnzdtort ki kell sutniink. Erre hivatott az H, ellenallas Cs I), dioda. Xrrlikor G, nyomdgonibot elengedjiik, H, ellenAll&son a -12 V fesziiltseg inegszilnik, I), dibtla veze- t6ve vhlik, Cs a feltiiltiitt kondenzhtort az H, ellenBlllson kisuti.

X htbvezet6ben feladatkent tuztuk ki, hopy ugyanezen GI nyom6gomb ~negnyonlasdval a termisztoros id6- relC kikapcsolasa el6tt is bdrrnikor

el lehessen oltani a 18lnpakat. i\z t'h- hez sziikseges 1.2 cibra also reszeben 16that6 ,,tiirl6 hranlkiir" a kavet- kez6kCppen mukiidik :

h J, jelfogb j,, ilyugalnli erint- kezojen ( a pont) 6s a bhzis-ko~nple- surnon keresztul a T, tranzisztor b6- zisa nyitGfeszultsCget kap, de kollektora csak a G, nyom6gomb meg- nyoniasakor kap 1Apfeszultseget. Eb- ben az csetben a 'l', tranzisztor le van zdrva, rni\~el emitteret kb. -0,6 V- t:11 nlegemeltiik, Cs bazisat I<,, ellen- i l l ison kcresztijl a fiildre kiitiittiik. X (;, nyorncigomb nregnj-oru:isakor :I 'T? tranzisztor :iz I< , , kollektor- ellcr16llason keresztiil tlipl'esziilts6grt kap. 1Szzel egyidcji~leg a .J, jelfogo ineghuz 6s j , , nyugalmi c'rintkeziijr nyit. igy T, tranzisztor 1)dzisara csak addig jut nyilbfesziiltsCg, rnig ;I C, kondenziitor ki I I C I ~ sul. Ennek lzisiilt!si id6Slland6j51 ilgy hatAroz- tuk nleg, hogv :r G I nyorr16gornb hhrlnelyik vezCrlesi fel:~tiatannk I)?- progr:~rllozlisa iltau :I nyoln6go1nb ujholi ~nepnyoinhsakor ;iz 81-a1nkiir az :~laphelyzetebe alljon vissza. Ugyanis, rnikor C , kontienzalor kisiil, a T, tr:~nzisztor lezbr. Ekkor :i

G , nyonlogomh megnyornAsakor sz K , , ellen&ll8son keresztiil nyith- fcsziiltsCg kcri~l a I', tranzisztor ha- zis6r.a. X 'I', tranzisztor kinyil (vezet), rncly a termisztorrhl kapja thp- feszultsCgC.1 :iz I<? ('TI tranzisztor szenlpontjiib61 bCizis6ram korl5tozn) .,kolleklorellcn81IAson" keresztiil. igy a 'I', tranzisztort lez2irdsba viszi. J, jelfog6 elenged, tartoiramkiirr rnegszakati Cs egyiittal j,, munkn- C.rintkez6ji.n keresztiil a lampa Qr:irn- koret is borltja. Egyidejuleg a C , kondenzator az kt, ellenAl1:ison keresztiil iijb61 feltiiltbdik.

2. ~ r a m k ~ r 6 k be- 6s kikapcsol6s6t kkslelteto ielfogos kapcsolasok

A fenliekb6l l&thatjuk, hogy G, engetiesekor megszi~nik :I ,,d" pon- nyombgornh riivid ideig tiirtCn6 ton a - l ( i V fesziiltskg 4s igy a J , rriegllyorn&sakor J , jelfogb nleghilz jelfogo C7 kontlenzhtor kisiilesc utan 6s j,, lnunkaCrintkez6jCn keresztiil elenged. A kisiilCsi idiiallantl6 + = bek:tncsolia ( 1.1 dbrcir~ nincs AbrA- = R,,, . C7 - 1250.2000. - 2.3st:c zolva') a kerandhn lev6 l., larrlpa ararnkiirCt. Ha GI nyonlcigombot hosszabb ideig tartjuk megnyolnva, akkor a 2 . 1 ~ abrcin lathatrian :I -It; V-os tapfeszdltseg a di6d;in 6s Hz, ellenallason keresztul a jel- fogbra es a vele parhuzamosan k6- to t t C7 kondenzatorra keriil. A kapcsolasban lev6 J, jelfogo akkor huz meg, amikor a kondenzatoron az id6 fiiggvCnyCben exponenciLilisan niivekv6 fesz~iltseg eleri a jelfogo rneghuzasAhoz szukseges niinimalis fesziilts6get. A J, jelfogo meghilzgsa- kor annak j,, munkadrintkez6jen, D,, dibdan 6s R,,,ellenalliison keresztu l tarto aramkort kCpez. .\z id6- kapcsolo aramkor J, jelfoghjhnak el-

.\ .I, jel fog6 j,, munkaerirltkeziijCn keresztul lnukiidtetjuk a kapunB1 lev6 I,, litnpat.

ijsszefoglalasul lhthatjuk, hogy a G, nyomogomb rovid meynyornasa- kor csak az L, IBmpa, hosszabb meg- nyolnasakor :IZ I,, lampa is kigyullad. Ha az idokapcsol6 Bramkbr id6- zitese lejart vagy a nyom6gornb benyomasaval a tbrl6ararnkiirrel tcir- Idnk, akkor a J, 6s J, jelfogo elenged. Tehrit rnindket lampa (I,, Cs I,,) ei- alszik.

A jelfog6 rneghi1z2isAnak keslelte- tdsdt a 9.16 cfbrcin latliat6an is megoldhatjuk. A G, nyomogombon, R,, tiilt6ellen&llAson 6s I),, di6d;in ke-

2. 1. abra. Jelfoyok mukodisi idej411ek kbleltetbe.

u ) n meghdzcis Cs ur elengede's is ktsleltetett,

b ) csak u megl~uzas khleltetett

a i' tranzisztorbol a110 nagy bemen8 iln~edanciaiu emitterkovet6 bazisara juc. A jelfo"g6 akkor hirz meg, amikor a meghuzasahoz sziikseges minimalis feszultskg Crteket elPri. A meghuzast kesleltetb idBalland6 erteke:

T,,, = (R, x PRj) - C, ah01

A kondenzatort a jelfogo ~neglldza- sakor annak mu~~kaCrintkeztljCn Cs Rh ellenallason keresztiil kisutjuk.

A kapcsolasban a jelfogo uzenii feszultsege 2/3-a legyen a tapfeszult- s6g Crtekenek. A tolt6 ellenallas

R maximalis BrtBke Rt,,,,, = P - ' Cs a

2

resztlil toltjuk a kondenzatort. A J, jelfogb rneghirz, ha a kondenzatoron lev6 feszultseg a jelfogo meghitzasi szintjdt elCri. E kapcsolas elhnye, hogy csak a jelfogo meghuzAs6t kCs- lelteti. Ezt a D,, dioda beiktatashval oldjuk Ineg. fgy a kondenzator csak az R,, ellen~llason keresztul tud ki- sulni r = n,, . Ci id6Alland6val.

IAthatjuk, hogy ebben a kapcsolasban a jelfogb kCsleltetve huz meg. Gerjeszto aralna megsziinesekor pedig uzenibiztosan hatarozott ,,kat- togassal" azonnal elenged.

A jelfogo meghuzasanak kdslel- teteset a 2.2 dbrdn lathat6 modon is megoldhatjuk. A G, nyombgornbon, Rt tolt6ellenallason 4s a jelfog6 bont6 &rintkeziij@n keresztiil tdltjuk a C kondenzktort. A kondenzatorori

Rl kollektor ellenallas R, = legyen. 2

X jelfog6 meghuz6 feszultsege kb. 30'j,-kal legyen alatta az uzenli fe-3 sziiltsCgenek.

A 2.3 abrdn jelfogo elengedCs6nek kesleltetCsere mutatunk be egy aram- kiirt. Az R, tolt6 ellen~llason Cs a

jelfogd nyugalnli ( . j ) Crintkezajen keresztiil a C kondenzator kdzel a tApfeszultsCgre van feltiiltve. Ami- kor a G, nyorndgombot megnyomjuk, a jelfog6 meghuz. A nyomogomb elengedesekor a jelfogo elenge- desCt kPsleltet6 idbhlland6 erteke:

t, = (Rt x PRi) . C, ah01

2. 4. dbra. Jelfogci rtzeghuscisi b elerzgtdPsi ideje'nek ktsIeltete'sc*

,4 2 . u ~ 2.3 cibrcc kapcsollisarlak egyesitCs6bbl egymastdl fiiggetlen elengedesi 6s nieghuzhsi kesleltetCst tudunk beallitani a J jelfog6na1, mely a 2.4 dbrdn 1Athat6. A G, nvomogonibot meanvomva. a C kon- dknzhtor az Rt elle'niilason keresztul toltddik. A meghuzasi kesleltetes az Rt allitasaval &abalyozhat6. A jel- fog6 meghuzas5val egyidejdleg a j, 6s j, munkaerintkez6kon keresztul az Rr potencionlCter Cs R, ellenallils a tranzisztor bazisara ka~csolbdik. Rk az elengeddsi k~sleltei6st hatarozza meg. Abban az esetben, ha Hk jelent6sen kisebb ertkkre van be- allftva, mint Rt, akkor a kis ertCkre valasztott R, ellenallas gondoskodik arrol, hogy a jelfog6 meghuzasanak pillanatabar; a bazisfeszultseg ne cshkkenjen a ,,tart6" ertek ala. Az R, ellenallAson keresztiil a C kondenzator mindig kozel a tapfeszult- segre toltddik fel, igy a jelfog6 elengeddsi kesleltetese fuggetlen az Rt ellenallas CrtCkCt61.

RefejezCsul megadjuk a kCt id6- allandot :

1. A nleghuzast kCsleltet6 id6- alland6

rm = (H, x PR,) . C 2. Az elengedest kCsleltet6 id6-

alland6 re = (RL X PRj) - C

A 2.2. 2.3 Ps 2.4 a b r d k o ~ ~ csak az hramkorok megfelel6 miikodCsChez szuksCges segkd-erintkezbket raizoltuk fel7A felnem rajzolt ~rintk<z6k- kel rCgezzuk el a sziiks6ges keslel- tetett kapcsolasi feladatokat.

3. Ajtok 6s kapuk elektronikus nyitasa

A gyakorlatban elterjedtek az olyan ajtok es kapuk, nlelyeket villamos ajtozkral mfikodtetnek. A villarnos ajt6zarnak szhmos eli3nye van a mechanikus zarral szemben. Leg- nagyobb el6nye a kdnyelem Q a biz-

2. 2. dbra. Jelfogd meghuzasi idejinek tonsag. A villamos zarat nagyobb th- kksleltefkse volsAgr6l is gombnyomAssa1 lehet ki-

nyitni anelkiil, hogy az ajt6hoz lep- nenk. E t h y nagy eltlnyt jelent pl. kertes hBzaknA1, ah01 a bejkati kapu a lakBst61 tavol helyezkedik el,. A zarat mUkodtet6 nyom6gombokat, melyek pkhuzamosan vannak kapcsolva, a nekiink legmegfelelllbb helyeken, pCldAul a szobaban az agy

mellett, konyhaban stb. helyezhet- jiik el.

A kereskedelemben k6t tipusu villamos ajt6zarat kaphatunk:

Az egyik tipusnal a villamos zar - - mint a niechanikus zar - az ajt6- szirnyban foglal helyet. A masik tipusnal a villamos zar a mechanikus zarral szemben, tehat nem az aj- toszarnyban, hanem az ajt6fClfa- ban a ,,zarhuvely" helyCre van he- Cpitve a 3.1 cibran lathatoan. Ez ut6bbi tfpust reteszel6 rendszerd villamos zarnak nevezziik.

Az els6 tipus rndkodCse a kovet- kez6: A megoldastol fugg6en egy h~iz6- vagy nyomo rug6 a zrirnyelvet a zarhiivelyben tartja. Ha nieg- nyomjuk valamelyik nyombgornbot, vapyis fesziiltseget adunk a tekercsre, a tekercsben Bram folyik, mely az elektromagnest gerjeszti. A magnes a rug6 elleneben nyitja a zarat. Mi- kor az aramkor megszakad, rneg- szunik az elektromagnes vonz6 hatasa es a rug6 a zarnyelvet vissza- huzza eredeti helyzetebe. E tipusii villamos zarak kevesbe hasznalatosak, nlivel a zarnyelv mozgatasahoz (a rug6 ellendben) elCg hagy teljesitmeny sziiksCges.

Mindjobban elterjednek a rete- szeld rendszerd villamos zarak, melyek a kovetkez6kCppen niukodnek :

4 2 ajtoban lev6 mechanikus zar - kilincs lenyomasara rniikodd - fels6 zarnyelvCve1 szemben (az ajtbfelfa- ban) helyezkedik el e tipusu villamos ajtdzar gerjesztaaram eseten elfor- dithatb ,,zarhiivelye". H a a nyom6- gornb niegnyomasaval fesziiltseget adunk a zar gerjeszt6tekercsere, akkor a zarhiively elfordulast gat16 retesze kiold es a befele nyil6 ajtb- szarny benyomasaval a niechanikus zar felso zarnyelve elforditja a villamos zhr zarhiivelyet. Ebben a nieg- oldasban az ajton bejov6 szemely- nek akkor kell megnyomnia az ajt6- szarnyat - melynek kuls6 (utcai) oldalar61 a kilincs le van szerelve - arnikor a villamos zgrat niukiidtet6 nyorndgornbot megnyomva tartjuk. Ezt a villarnos ajt6zar elektromagne- senek bug6 hangja jelzi, mivel e tipusu zarakat valtakoz6 arammal taplaljak. A mdkodteto fesziiltsCg altalaban 6-12 V es 12-24 V, ti- pust61 fugg6en. A reteszelb rendszerd villamos zarak kisebb teljesit- mennyel iizemeltethetBk (3-10 W), mert csak az elfordithat6 zarnyelv reteszCt kell az elektromagnesnek kioldania. -4 valtakozo aramu tapla- last azert is reszesitik eltinyben, hogy az egyeniralnu taplalas esetleges remanens rriagnessCgeb61 ered6 ,,beragadast" elkeriiljek. A fenti megoldasban, ha az aj t6 kiilsd (utcai) oldalar61 a kilincset leszerel- jiik 6s a helyCbe ,,gonibot" tesziink (vagy ha nem szereljiik le, csak a kilincs fels6 zarnyelvet mfikiidtet6 hatasat a zar atalakitasaval megsziintetjiik), akkor a beavatott szemely, ha nincs otthon senki, az ajt6n csak kulccsal tud bemenni (nlely a fels6 zarnyelvet nyitja.) Idegent az otthon lev6 szemely valamelyik par-

3. 1. Libra. Felsrerelf ,,reteszel$ rendszerii" villamos zcir

huzamosan kotott kapunyit6 nyomogomb megnyomasaval engedi be. EnnCl a megoldasnal, ha a nyomo- gombot megnyornjuk, de kozben a he- felC nyilo ajt6szarnyat nem ,,nyom- jak be", az ajto zarva marad.

A feladatot a 3.1 abran lathatoan ugy is megoldhatjuk, hogy a nyomogomb megnyomasakor az ajt6szArny egy rug6 elleneben kilokbdjon. Vagy- is az ajt6szarny zarfeloldas utani ki- nyilasat (kitarulasat), beepitett huz6 vagy nyomo rug6kkal kell biztositani. -4 zaras enrlel az igenvtelen

jelzi az ajt6 esetleges nyitvafelejte- sCt vagy illetekteleri szernely be- hatolasat.

Egyszeru es biztos elektronikus ajtozarat keszithetunk Wheatstone- hid alkalnlazasaval. Az ehhez szol- gal6 ,,kulcs" egy bedughato ellenallas, mely a hidat kiegyenliti. Az ajt6 nyitisakor, ha a kulcskent szerepl6 ellenallast a helyere dugjuk, a hid kiegyenlitodik, mialtal elengecl a hidatloba beepitett jelfog6, melynek erintkezajevel a zarat vezerel- iiik. AzCrt, hoav illetektelenek a z i -

konstrukci6nal i t t is az ajt6szarny ;at egy valtozCthat6 ellenallassal ki egvszeru ,,behuzhsdval" (becsapasa- ne nvithassak, kesleltetd kondenza- v 3 ) eszkiizolhet6. tort kell alkalmaznunk, tnely bizto-

Mindket megoldasnal celszeru - sitja, hogy a zar csak egy bizonyos a kesdbbiekben 18thatoan egy vissza- megliatarozott id6 utan nyiljon ki. jelz6 aramkort alkalmazni, arnely Mivel a hevezet6ben feltett fel-

3. 2. Libra. Villtmmos ajtozcirat miikodfetd ciran~kiir

83

adatban a G, nyom6gombunknak a kapunyitason kiviil tobb funkci6ja van, megAllapodtunk abban, hogy a nyom6gombot kapunyith eseten kktszer kell megnyomnunk. Most a 3.2 dbrdn egy olyan aramkort lathatunk, amely e kivhalmat kielegiti. Az Aramkor mfikodese a kovetkezb: Ha a GI nyom6gombot megnyomjuk, akkor a -16 V fesziiltseg a zavarszint-csokkent R,,, Z, komplexum (csak nagyobb tavolsag eseten sziiksCges) a Zener-di6dajhn ---6 V fesziilts6g jelenik meg. A -6 V fesziilts6gr61 a C, kondenzator a D, di6dAn, R,, bazisham korlhtoz6 es R,, x Rbe el1enAllason keresztiil fel- tiilt6dik. A tranzisztor bAzisa csak addig kap a kondenzAtoron keresztul nyit6fesziilts6get, mig a kondenzator fel nem tolt6dik -6 V fesziilt- s6gre. Ezzel egyiddben Dl!. di6dan es R,, ellenallason keresztul toltjiik a C, kondenzatort. Ennek toltesi id6Alland6ja sokkal nagyobb ertekre van v~lasztva, mint a bazisban lev6 komplexum toltdsi id6Alland6ja. A nyom6gomb megnyomha utan kb. -c, R,, . C, = 40 msec ideig kap a T, tranzisztor bazisa nyit6fesziilt- seget, de a J, jelfog6 nem tud meg- huzni, mert a C, kondenzatoron no- vekv6 fesziiltseg ilyen rovid id6 alatt neni brte el a jelfog6 meghuzasahoz sziikseges feszultsBg ertdket, mivel ennek id6Bllandbja kb. r, = R,, . C, = 200 msec. A J, jelfog6 200 msec id6 utan m&r megkapja a meghuzas- hoz sziikskges fesziiltseget, de a T, tranzisztor 40 msec id6 utan mar nem kap nyit6feszultsCget, mert a C, kondenzator feltolt6dott. Ekkor lezart allapotba kerul a T, tranzisztor, mivel emitterkt a D, szilicium- dibda kb. - 4 , 6 V fesziiltseg6vel megemeltiik, 6s bazisat R,, ellen-

- allason keresztiil foldre kotottiik. Az R,, ellenallas a dibda munkaellen~ll~sak6nt szerepel.

Abban a pillanatban niikor a G, nyom6gombot elengedjiik, a C, kondenzator az R,, ellenallason es D, di6dAn r,, = R,, . C, = lo3 . 20 . 104 = 20 msec id6 alatt kisiil. A C, kondenzator kisiilksi id6Alland6iM nagy Brt6kre vfdasztottuk. z,, = = R*, . C. = lo3 . 2000 . lo4 =2

sec. -Ha a G, nyom6gomb meg- nyomasat az elengedes utan ujb61 megism6teljiik, akkor mar C, kondenzatoron a jelfog6 meghuz~s~hoz- szukseaes fesziiltsBe meavan es mi- ve l a c4 kondenz~t'ir a b 0 m 6 ~ o A b k6t megnvomasa kozti sziinetben ki- siilt (26msec), igy ujb61 kb. 40 msec ideig ad nyit6fesziilts6get a tranzisztor bhisara. Tehat igy a jelfog6 meghuz, melynek j,, munka8rint6- jCn (7.1 dbrdn Iathat6) keresztul mflkodtet6 fesziiltseget ad a villamos ajt6zArnak.

TCtelezziik fel, hogy a GI nyomo- gombot a masodik megnyomas utan nem engedjuk el, vagy pCldhu1 beragad. Ebben az esetben a C, kondenzatoron a J, jelfog6 nieghitzasa- hoz szukskges fesziiltskg megvan, de mivel40 msec utan a C, kondenzator feltoltbdik, a tranzisztor lezhr,

tehat a jelfog6 elenged. LAthat6, hogy ha G, nyom6gomb beragad, akkor sem kap Blland6an fesziiltskget a villamos ajtbzar.

Ha azt akarjuk, hogy jelfogbnk hosszabb ideig maradjon megh~izva, akkor meghuzAsakor j,, munka- Crintkezbjen, R,, ellenfdlAson, C, kondenzatoron, D, di6dan 6s R,, eUenAllason keresztul nyitbfesziilt- s&et adunk a T, tranzisztor bazisara kb. r k = (R,, + R,,) . C, ideig. fgy ezzel a jelfog6 tartasi idejdt novelni tudjuk. A jelfog6 elengeddse utan a C, kondenzator az R,, eilen- allason 6s j,, nyugalmi Crintkez6n keresztul kisiil.

J, jelfogbkent kb. 10 V-nA1 meg- huz6 1250 ohm-os jelfog6t alkalmaztunk, melynek niinim8lisan. ,egy valt6- 6s egy munka6rintkezbjenek kell lennie. A J, jelfog6n b T, tranzisztoron Btfoly6 legnagyobb aram:

uT-uD,-uc~(sat) Imay = ---

Ril + RE,

A kapcsolasban a tranzisztor 1e- nvegeben kavcsol6 iizenim6dban dol- g6ziYk. Mi AC 128 tipus6 hazai tranzisztort alkalmaztunk, de a fentiek- b6l 1Athat6, hogy sokkal kisebb I-, kollektoraramu tranzisztort alkalmazhatunk. TermCszetesen viarvhz- nunk kell, hogy a katal6gus adf iap i Iema. ~nani~nhlis megl~ajto bhzisara-

4. Tranzisztoros fotoel

Az egyik IegszClesebh lehetosege- ket kina16 alkalmazasi teriilet a fenvielzCsekC. A tranzisztoros fenv-

A f6nym8ro aramkorok fbleg a f6nyk6p4szetben hasznalatosak. A fotokapcsol6k a fdnyintenzitas meg- valtozasara kapcsolnak az egyik allapotb61 a niasikba. Az utdbbiak felhasznalasi lehet6sege szinte kor- lhtlan. PI.:

1. Riztonsagi berendezeseket kkszithetiink veliik.

- TV-k6sziilCkeknCl niegold- hatjuk, hogy az adas befeje- zksekor (ha kozben elalud- tunk volna) automatikusan kikapcsolja a k6sziilBket.

- FBnysorompbt kBszithetunk vele. Ily m6don felhasznal- hat6 betores vagy keritesen keresztul Crkez6 ,,vend&" jelzCsCre, ha a keritCs folott vagy bels6 oldalan iranyitott (lathatatlan) fknysugarat ve- zetiink vegig. Amint a lampa es a ft5nyerzr5kel6 elern kozott valaki megszakfja a f6ny-

mot ne lkpjiik tul, melyet R,, ellen- allAssa1 korlatozunk. Az I-, =

(Az R,, ellenallAs megvaltoztatasa eseten a bhiskor toltesi iddalland6ia

=- di

L -- induktiv feszultsCgimpul- d t

zus keletkezik. ky a tranzisztorra zar6fesziiltsegk6nt a tApfeszults6g 6s az induktiv fesziilts~glok6s osszege jut. Ez a fesziiltsCglokCs tonkreteheti a tranzisztort. EzBrt a jelfog6 tekercsevel varhuzamosan kavcsoli~fk a Dl, d i6d~ t , mely a je1fog6 eleGged6- sekor keletkez6 ellentktes induktiv fesziiltseg hatasara vezet6vC vhlik 6s fgy az indukalt energia a di6da- ban 6s magaban a jelfog6ban emksz- t6dik fel. (Ez kisse megnoveli a jel- fog6 elengedhsi idej6t.)

Megoldhatjuk ugy is a probl81nat, hogy a jelfog6 gerjeszt6tekercsevel p~rhuzamosankapcsolunk egy aranylag nagy kapacitast 6s ezzel fogjuk fel az induktiv fesziiltsCglokCst. En- nek a megoldasnak megvan az a hatranya, hogy a kondenzator kes- leltetni fogja a jelfog6 meghuz8sat. Ezert a kapcsolasban a di6dbs megoldht rkszesitjiik elbnyben.

A D7, D, es Dl, di6dBk ,,vagy" kapcsolatkent szerepelnek, az egyes aramkoroket elvalasztjak egymas- t61.

lektromos kapcsolasok

sugar utjat, a berendezes riaszt6 jelzest ad le. Ugyan- ezen az elven megoldhatjuk pl. egy vizcsap automatikus nvithsat. illet6leg zarasat.

- degoldhat6 a gazoml~sek el- keriilese, ha a gazlang el- alvasa eseten egy biztovnsapi szelepet mfikodtetiink.

2. Szurkiiletkor automatikusan bekapcsolhatjuk a sziikseges viligithst, pl. kirakat viiagi- thst, g6pkocsik parkolAsjelz6 izz61amp5j~t. A mi osszetett

" feladatunkban a G, nyom6- gomb megnyomasa Cs a ,,so- t6ts8g" ,,I%" logikai kapcsolatban vannak. Ez azt jelenti, hogy a G, nyom6gomb megnyomasakor csak sotdtben gyulladnak ki a 1Ampak. fgy a sziir- kiiletkapcsol6 nappal a G, nyo- m6gomb vilagitas-bekapcsolo funkci6jat megsziinteti. - Sot6tedBskor, ill. kivilago-

sodaskor a fBnykapcsol6- val automatikusan vezbrel- hetjiik a fiiggonymozgat6 automatikat ugy, hogy a sotktitd fiiggony este be- huzva, nappal sz6thuzva le- gY en;

3. T~vvezerl6sre is hasznhlhat: juk a fotokapcsol6kat. PI. ra-

lampat tesziink, pl. egy gkpkocsi ~)arkolasjelzd lamphit, akkor ezek a kornyezeti megvilagitas lecsok- kenese esetCn bekapcsolodnak. Iz- zcilainpa vezCrlCse eseten kapcsolasunk kiegkszitesre szorul. Mivel :rz izzo hideg ellena11:isa a meleg cllenAll8snak csak egy resze, a bekapcsolasi folyamat alatt a T, tranzisztor tul lenne terhelve a viszonylag nagy kollektorarammal. EzCrt az R, ellenallason keresztul illandoan folyatunk egy kis aramot, ami ,,elBmelegiti" a lampat. 6 V 0,s A-es izzon kb. 70 mA elBfeszit6 k a m o t elCg atfolyatni, mely mini- rnalis fogyaszthst jelent.

A kapcsolasban lev6 jelfogb vagy lampa kb. 20-30 lux megvilagi- tasnal 16p miikodksbe. A kikapcso- 1Bs kb. 50%-kal nagyobb meg-

4 . I . ubru. Soft!tedbkor meghdzo vilAgitAsna1 tort6nik. trur~zisztoros fotoelektronzos re14

1. THT 4-9251 15-555 miniatur jelfogo 20 ohm-os gerjesztdtekey- csii, mely kb. 1.55 nl;2-nal h i ~ z meg. Miikiidtet6 fesziiltseg: :i,l -7,35 V. Ket zhro es ket bon-

t 6 Crintkezdvel rendelkezik. 2. TKT 4-!325136-161 miniatfir

jelfog6 65 ohm-os gerjesztd- tekercsfi ks kb. 74 mil-nAI huz meg. ~ u k o d t e t 6 fesziiltseg : 5,s -13,2 V. Ket vLilt6 erintkezdjtl van.

h g.2 cibrcin OS 14 fototran- zisztorral mfikodd kapcsolast niutatunk be. A fototranzisztor munka- ellena118saro1 (HI + R,) az R, hazis- aram korlatozb ellenallason keresztul vezkreljuk a T, tranzisztort. Ami- kor a fototranzisztorr:~ elegendd fCng jut, a TI tranzisztor kinyit 6s T, le- zAr. fgy a kollektorkor6ben lev6 jelfogo elenged. Jelfog6kCnt kb.

(licit, televiziot 6s egyCb berendezeseket kapcsolhatunk be, illetve ki, ha a kksziileken lev6 fCnyCrzekel6t rnegvilagitjuk.

A 4.1 dbrdrz egy jelfog6s szurku- letkapcsol6 aramkort lathatunk. A~rllg a fotoBrzCkel6 kieldgftden rneg van vilhgitva, a T I tranzisztor bazisa pozitiv feszultsCget kap, 6s az lezar. fgy T, vezet Cs T, le van zAr- va, tehat a J, jelfogo eiengedett allapotban van. A fotoerz6keld meg- vilagltasinak csokkendse eseten T, vezelni kezd, T, leziir. Az Blla- potvAltast meggyorsitja a pozitiv visszacsatolAs a T, tranzisztor kol- lektorar61 az Rv ellenallason keresztdl a TI tranzisztor bazisara. T, le- zArBsa reven T, vezet 6s a kollektor koreben lev6 J, jelfog6 meghi~z. Ha a niegvil8giths egy meghatarozott ertkket n~eghalad. a J, jelfog6 is- n16t elenged.

A jelfog6 Crintkeziiivel vezerel- hetjuk a --kesdbbiekben targyalt - --

,,fi1gg6nymozgato autornatik8t" es :i ,,vilagitas kapcsolast".

Ha a T, tranzisztor kollektor- kiireben lev6 jelfogo helyebe izzci-

X kapcsolAs anyag- 6s alkatrksz- jegyzCkCt 6 es 12 V tapfeszultseg eseten a kiivetkezdkben Iathatjuk:

J = -6 V UT = -12V

* - Izzb a T, kollektorkoreben * * - Jelfog6 a 1', kollektorkor6ben

3--4 V-nal meghi~zo, max. O,A -1 aramfelvBleli tipusokon beliil a nekunk legmegfeleldbhet alkalmazhatjuk. A jelfogbval p.irhuzamosan kotott di6da a T, tranzisztort vedi az induktiv feszultsegiok6sekt6l. A T I tranzisztor bazisaban lev0 1000 pV-os kondenzator a jelfog6 elen- gedesCt keslelteti. fgy rovid idejii fenyimpulzusokra a jelfogd nem enged el.

A 4 .3 dbrrin egy fenyre nagyon erzdkeny hijfokstabil 6s gyors mu- kiidCsS Schmitt-triggeres kapcsolast Ihthatunk. Fotoerzekeldkc'nt kad- miumszulfid ala~)anyagu fknyellen- hllast hasznalunk. Sotetben ugyanis er~nek az ellenillasa igen nagy es mar gyerlge vilagossagra is ez az ellenillas erdsen lecsokken. Az I.J)I< 03 tipus sotet ellenallasa '- 10 hIohm 6s 100 lux megvilagitas eseten az ellenAllisa nlar csak 1 kohm. A rajta disszipalhat6 mex. teljeslt- mCny -

1. 2 . cibru. Fotofranzisztorrul Pa =- 200 mM' 4O0C-ig mukodtetett sotkfedeskor meghirzcj . ~ e l f ~ g h k ~ ~ t pi. a kovetkezd f<l - 100 mW 50 C felett.

fofoelektromos rele miniatfir tipusokat alkalmazhatjuk: A ' C , , T, 6s T, tranzisztorokat

%I, t i Zener dicidhval stabiliz811 fe- 11 I), dioda a jelfog6 kikapcsolA- sziiltsegriil t ipl i l juk. kapcsolas sakor fellCp6 feszijltseglok6stKl vCdi erzekenyseget K, es H, potencio- n ~ o g a T, tranzisztort. nkterekkel durv:in, ill. finoman Rovid idejii fCr~yimpulzusok ha- illithatjuk. A 1', tranzisztorbbl a116 tasara (111. villa~nlas) a kapcsolas erositdfokozat egy Schmitt-triggert Crzeketlenne tehet6. Ezt a celt szol- vezerel. Iinnek Crdekes tulajdorl- galja a C, kondenzator. saga, hogy ha a trigger bemeno A 4.3 dbrtin lev6 Aramkiir .%.I, II' fesziiltsege egy hizonvos szint alat t es V ponttcil balra es6 reszdt a van (inditci szint), akkor a T, Lran- 4.4 dbra kapcsolasaival helyette- zisztor vezet Cs a T, le van zhrva. sithetjiik. A 4.4 dbrdn T, tranzisz- Ha a trjgger benleno fesziilts6ge torkCnt OC 1075 pnp tipust alkal- rneghaladja az inditb szintet, a kap- niazunk. A 4.4 b dbrcin fenyelle,n- cso!as 6lbille11, 7', vezet 6s T, z6r. allas helyett fenyeleinet alkalina- A trigger Brarnkijr i ~ g y viselkedik, zunk. I t t csak a 'TI emitter-bazisra mint egy nenl-regenerativ kapcsolo, kell kapcsolnunk a fenyelemet, mi- nlelyet a berneneti egyenaranlu jel- vel az a n~egvilagitas er6ssCgCvel szint vezbrcl, de rriegvan az az eld- arhnyos nagysagu fesziilts6get 81- nye, hogy az htkapcsotasi . sebes- lit e16. sege nagy es pontosan meghatdro- A 4.3 c'ibrd~~ Izithato kapcsolas zott indit6 szintre (13 V) lehet el6nye ax is, hogy a jelfogo a meg- tervezni. vilAgilds vdltozasi sebessCget61 fiig-

'I'egyiik frl, hogy -11, It: van zarva, getleniil mindig hatarozottan, iizem- ekkor 'l', is lezart allapotban van, biztosan allandb sebesseggel Cs kis nlivel emitterkt a bizis&hoz kepest biszterezissel kapcsol. Az atbillenCsi a I > , szilicintn dioda kh. --0,A V ido a Schmitt-trigger iuCretez@sC- sxir~tjevel tnegerneltiik. Ha a trig- t6l fiiggben 10 llser nagysagrendfi, gey n '11, vezeto Allapotaba billen, tehat sokkal riividehb a niechanikai akkor T, nyit 4s a 3, jelfog6 meghdz. jelfogcik nieghuzasi idejCnCI. 4. 4. dbra. A 4.3. cibrcin leu6 kapcsolds

Schmift-friggere't meghajfd ciranzkor kdt lehetsdges megoldcisa

5. Fotoerzekelos fiiggiinymozgato automatikak

A most kovetkezdkben olyan kay- csolasokat niutatunk be, rnrllyel pl. egy siitPtit6 fuggony a kuls6 feny~utenzitastitl tugg6 autotna- tikns be- 6s kiltuzBsdt elvegezhetjuk. Az eiiizbkben targyalt barmelyik fotokapcsol6val (szurkuletkapcsolo- val) automatikusan vezerelhet- j i ik ;I f'iiggtiny111ozg:iti :~uLortt:rtikdt ilgv, Ilocy :lx sziirkiilcLkor I,c.hlixza. k ~ < i 1 8 ~ 6 & d ~ s k o r pedig s z ~ t h i ~ z z a (elhitzza) ,,siit@titii" fiiggiinyiinket.

Egy lehetsCges rilegoldBsa a fel- atiatnak az 6. l dbrcin IAthafb. Az ahrtin 16that6;irt a fiiggiiny be van huzva, melynek ,,megfogiisi pontjai" P, 6s P,. -4 fiiggonyt inozgatci motort az M, es M, ,,fiiggiinyhelyzet- hatArol6" mikrokapcsolok vezerlik. A fiiggony automatikus szdthuzhsa a kiivetkez6k6ppen t i i r t e~~ ik :

Kivil.igosod6skor niegfelelii TCtly- intenzitas eseten a J , jelfogo meg- hitz. Ezzel egyidejiileg kontaktusain keresztul felcserCli a tapfeszultseg polaritasat a k es I , illetve a pola- ritasvAlt6 kapcsolon keresztul az m Cs p pontokon. Polaritas viltliskor a rnotor azonnal indul. Ekkor az &ram a pozitiv polarit8si1 p pont- rbl az H,, &ranikorl&tozb ellenallason, D,, diodlin, motoron Cs az M, mikrokapcsol6 nyugalnli Crintke- ziijen jut az m pontra.

A motor inditasi Arama az R,, ellenallason Cs I),, (ill. K,, 6s D,,) diodan keresztul korlBtozva van. A motor elindulasa utan az M, fiiggiinyhelyzet hatarolo mikrokapcsolci a huz6zsin6r (P, 6s M, kiizott) meg- lazulasakor visszapattan nyugal~ni Allapotaba 6s Crintkez6jCnek zara- savat kiiktatja az aramkorbiil az K,, es D,, sorosan kapcsolt elenie-

ket. Ekkor a nlotor gerjesztii a r a n ~ a megnii. A motor addig forog, mig az MI fdggiinyhelyzet hataro16 mikro- kapcsolb nem bontja annak aramkorkt. Az 5.1 a dbrcin Ihthatcian az M I ~nikrokapcsolo rug6z6 karjht a ,,P, ,pontban nlegfogott zsindr Ineg- hitzasdval" rnukiidtetjuk.

Az 3.1 tibra kapcsolasanal permanens rnagnesfi rnotort nlkalrnaztunk. fgy a motor forgas ir jnyat a tapfeszultseg polaritjsanak felcserCle- sevel valtoztatjuk meg.

SotCtedCskor a J, jelfog6 elenged Cs kontaktusain keresztul felcserCli a tapfesziiltseg polarittiskt. A motor ellentdtes forgasirannyal elindul. &\z aram iltja ekkor az R,, Ararn- kor16tozo ellenalllson, D,, diodan, inotoron Cs az 31, nlikrokapcsolbn keresztul vezet. 21 rnotor elindulasa utBn -- a fentiek szerint -- az MI mikrokapcsolo kiiktatja az ararn- kiirb6l az K,, 6s D,, ,,inditb 6s indi- t6aranl-korlatoz6" elemeket. A fiig- giirtyiik behuzodasakor az M, mik- rokapcsol6 hontja a motor aramkiiret s igy az megall.

Az 5.2 ribrci~t egy fddramkiirti ~notorral miikodtetett niegoldiis Iat- hat6. '2 fiiaranlkiiru rnotornak --

~ninthogy a nyoln:~t Ck az inditasi aram negyzetevel arhnyos - - nagy az indito nyornateka. -4 pblusok gerjesztkset a iriir~dettkori terhel6- grain adja, ezert a terhelks valto- zasakor a gerjesztes is mbdosul. Az elozo kapcsolasban a tapfeszult- sCg polaritasanak megvaltoztatasa- kor a motor ellentetes iranyban forog, niivel perrnanens magnesii motort hasznAltunk. AzCrt, hogy a 5. 1. abra. Permanens mdgnesu tapfeszi~ltseg polaritas cserCjevel a motorral mukodfetett fotodrzdkelos fdaranikijrii motor forgasirgnyat val- fiiggon ymozgatd automatika

toztatni tudjuk, annak gerjesztb tekercsCt e m Graetz kapcsolasu egyen i r~n~f tdn keresztul tiplaljuk. fgy az a116rCsz gerjesztdtekercsen -- tapfeszultseg polaritasat61 fuggetlenul - mindig azonos iranyu Bram folyik. E megoldAssa1 a tap- feszu1tsi.g polaritAscsereje esetCn csak a forg6rCsz kap n~egvaltozott polaritasu feszults6get.

Az 5.1 &bra 6s 6.2 dbra kapcsolhsai kozotti elteres az, hogy az ut6bbina1 fdaramkorti motort hasznalunk Cs nem ,,fiiggiinyszarnyakat", hanem csak egy fiiggonyt mozgatunk.

Tegyiik fel, hogy fiiggonyiink va- lalnelyik iranyban mozog. Ha a bemenet polaritasat --- melyet a foto- 6rz6keld jelfog6ja vezerel - hirtelen megvAltoztatjuk, akkor fiiggonyiink mozghsa ellent6tesre valtozik. Ha a fiiggony valamelyik v6gAllAsAba (be- vagy kihuzott allapotba) keriil, akkor annak megfoghsi pontjaba szerelt hathrol6 iitkozd segitsBgBve1 bontja a megfelel6 M, vagy M, mikrokapcsolon keresztul a motor Aramkiiret.

5. 3. dbra. Fiicirarnkoru motorral miikodtetetf fotodrzikel6s

fiiggon ymozgat6 automatika

Fdaramkord motorkCnt 12 V 0,s A aramfelv6teld gkpkocsi ahlaktorla motort alkalmaztunk, megfeleld las- sit6-fogaskerdk attetellel. Xz gram- korber~ SY 101 tfpusu 1 A terheihe- tdsegd tli6dakat hasznaltunk. X motor kikapcsolasakor annak a116- es forgor8szChen letrejnvd induktiv fe- sziiltsegl~kCsek szempontjah61 a di6- d8k nyit6irBnyQban vannak kotve. fgy, arAnylag nagy Bramu, de kis zArofeszultsCgCl di6dakat hasznallia- tunk.

Az 5.3 dbrdn lathat6 megoldAsnB1 a motor forg6r6szenek ~olar i tas- cserejdt az M, 6s M, ,,k6nyszer- egyiittmozgasu" mikrokapcsolokveg- zik el.

h z abran azt a hatarhelyzetet Ah- rhzoltuk, mikor a fuggony el van hilzva, vagyis M, mikrokapcsol6 nlunka (benyomott), M, pedig nyugalmi (visszapattant) Aramkorti hely- zetCben van.

SotCtedeskor a szurkuletkapcsol6 J, jelfogoja elenged. Ekkor a motor elindul, Cs a fiiggony jobbr6l bal fel6 halad. Mikor a fuggiiny hathrhelyzet- be leerul, a baloldali iitkozo meg- nyomhsaval mindkct mikroka1)cso- 16t atvaltja, M,-et benyomja. M, visszapattan alaphelyzetCbe. las ezzel a motor aramkoret meeszakltotta Cs forgOrCszCnek polarit;is~dltas;it elv6cezttl. Ila a szi~rkuletkwr)csolb J5 jsfogoja ~neghuz, akkor a blotor el1entCtes forgasirannyal elindul Cs addig forog, mig a balr61 jobbra 11s- lad6 fuggony a iohb oldali utkijzo rnegnyc;h;isdvai - ;iz cgy iit tniozgci n1ikrokwpcsol6k;1t Lit v;iltja az dbr611 lathat6 helyzetbe.

E megoldas elbnye, hogy nern kellenek di6dBk. A szurkiiletkapcsol6 jelfogojanak csak egy valtci Crint- kezdjdre van szukseg. Egyediili hatranya, hogy mcchanikaja valaniivel bonyolultabb.

5 . 4 . abra. A motor felszerelbinek egy lehetskges megolddsu is szdlfeszitii-kar

6.611and6 telepfesziiltseget biztosito, io hat6sfoku akkumulatortolt~k

A kesdbbiekben be~nutatott komn- keresztiil toltiiik. Ha az akkumula- lett kapcsolAsban a sziiksdgvilagit~kt tor feszultseg'k elCri a - P, potencio- 6s az elektronika riaszt6 Aramkoret meterrel beallithat6 - ielfogo meg- akkumulatorr61 thplaljuk. Ahhoz, hogy a sziiksBgvilhgitas Cs az elektronika kifogastalanul mdkodjkk, az akkumulatort tillandban ellendrizni kell; fel kell tblteni, amint a vizsga- Jat azt mutatja, hogy t61tBse csokkent. Ezt a feladatot tehetjuk auto- nlatikussa a kovetkez6kben bemutatott kapcsolasok valamelyikevel.

A 6.1 dbrdn egy alland6 telep- fesziiltskget biztosit6 feszDlts6g6rzB- keny reles akkumulhtortoltdt lhtha- tunk. Az Pamkor mBkod6se a kii- vetkez6 :

Az akkumul~torunkat a J, jelfog6 nyugalmi 6rintkezdjCn Bs az Rk, ~ramkorlatoz6 ellenhllason (izz6n)

huzasi szintjet, akkor ak me'ahuz es a toltdst megszunteti. A fesziiltseg lecsokkent5sekor a jelfog6 elenged 6s a ,,jatCk" ujb61 kezd6dik.

Tegyiik fel, hogy 25 ohmos ger- jesztdtekercsii jelfog6nk 2 V-nal huz meg 6s 0,7 V-nB1 enged el. Tehat jel- fogonk josagi tCnyez6je:

Ue 0,7 - = - =0,35

urn 2 Az &bran lAthat6 aramkoriinkben

8 V-os Zener-di6da hasznalata eseten - kiiktatott potencioniCter allas- nal - jelfog6nk kb. 8 + 2 = 10 V fesziiltsegnel huz meg es 8 + O,7 - = 8,7 V fesztiltsCgnC1 enged el. fgy

6. 1. dbra. Allandd telepfesziiltsCget biztositd fesziiltsCgCrzCkeny r e l b akkumu- ldtortoltd

U, 8,T Tegyuk fel, hogy a kCt izz6szAlat - = = 0,87 ertCkG ,,rendszer j6- sorbs, illetve phrhuzamosan kap- U, 10 csoljuk. A I>, potenciomktert ugy

sagi tenyezbt" kapunk. Qllitottuk be, hogy a jelfog6 (az Rk2 Aramkorlatoz6 ellenallaskCut, Crintkez6jCn keresztiil) a tolt6st ki-

bogy jobb tolt6t kapjunk, kapcsolja, ha az akkuniulator fesziilt- nem linearis karakterisztikiju rlern- SCge a l4 V-ot Ekkor kknt izzblampat hasznhlunk. A 6.2 U T - - - U ~ ~ ~ ~ ~ = 16 - 14 = 2 V dbrdn egy 12 V 35 + 35 W DUO- LUX autbizz6 ellenallasat abrazol- feszultseg jut az izz6ra. Az Re-kBnt tuk az izz6sz;ilra kapcsolt feszultseg szerepl6 izz6 ellenallasa sorosan: fuggvCny6ben. illetve ptkhuzamosan kapcsolt izz6-

6. 2. dbra. 12 V 35 3.5 W DUOLUX izzdldmpa H ( U ) diagramja

88

szal esetCn a gorbebol kb. 2,6 dl. 1 ohm. A tolt6arani:

Ui 2 I,,= .. . = = 0,77 A, ill. Imh. = Hi 2.6 - ,

2 -- - - = 2 A. Ha pl. az akkumulato- 1

runkon lev6 fesziiltseg 10 V, akkor az izz6ra 6 V fesziiltseg jut. A tolto- tiram ekkor:

Ui 6 1 ,,,, = - =- = 1,2 A, ill. IPlrh.=

Ri 5

A 6.3 dbrdlz egy alland6 telep- feszultsCget biztosit6 kapcsol6iizemu tranzisztoros akkumul~tortolt6t mutatunk be.

Az el6z6 aramkorben az akkumulh- lator tolttiaramanak be- 6s kikapcso- lasat a jelfog6 mechanikus Brintkez6- j6vel v6geztuk. A feladat megoldhat6 elektronikus kapcsol6val is. Az elekt- rouikus kapcsol6k sok szempontbbl, mint pl. az atkapcsolasi sebesseg, Blettartam, megbizhatbsag stb. el6- nyosebb tulajdonsigokkal rendel- kezhetnek, mint a mechanikus kap- csol6k. Mi kapcsol6k6nt tranzisztort alkalmazunk. A tranzisztort ugy vez6reljiik, hogy rnunkapontja csak ket stabil ert6ket vehet fel - egyi- ket a zhrasi, masikat a telitesi tartomanyban. fgy vesztesegi teljesft- mCnye kicsi. Nagyobb veszteskg csak az htkapcsolasi id6 alatt keletkezik, amikor a tranzisztor munkapontja az aktiv tartonlanyban valtozik. Ezert a tranzisztor munkapontjat az aktiv tartomanyon keresztiil az egyik stabil munkapontjhb61 Wor- san kell Atvinni a mAsik stabil mun- kapontjaba.

A 6.3 dbrdn lathat6 kapcsolas a kovetkez6keppen mdkodik:

Tegyuk fel, hogy T, tranzisztor vezet 6s az izz6n keresztul tolti a kimenetre kapcsolt akkurnulatort. A TI tranzisztor abban a pillanatban nyit, amikor az akkumulhtoron lev6 kimeneti fesziilts6~ meghaladia a ~ener-feszults6gb6~6s ~ ~ ~ t r a n z i ~ z t o r kuszobfesziiltsdaCb61 alkotott ossze- get. Ekkor T, leztk, tehat rnegsziin- teti az akkumulator toltb6t. Az Rr, ellen~llAson a fesziiltsegesCs egyidejdleg csokken 6s az R,, C , vissza- csatolason keresztiil a T, tranzisztor bazisarama tovabb n6, amig ez a tranzisztor telit6sbe nem megy. A T, tranzisztor ekkor pozitfv el6- feszults6get kap es teljesen lezar. Ez a kapcsolasi allapot addig marad fenn, amig az akkumulator a fo- gyaszt6n keresztul olyan mertekben ki nem sul, hogy a Zener-di6dAn keresztul mar nem tud a TI-hez bazisaram folvni. Ekkor a ka~csolhs

egy olyan szabadon Put6 multivibrator mdkod6senek felel meg, amelynek frekvencihjat 6s bekapcsolasi

sziiltsCgszintt61 fiigg6en egy Schmitt- -triggeres vez6rl6szerkezet. vezkrli. A vezerl6szerkezet az iizemarby valtoztathaval az akkumulatoron lev6 fesziiltsCget a fogyaszt8st616s a bemen6 fesziilts6gtol fiiggetleniil kCt kozeles6 hatArkrt6k kozott (melynek kiilonbs6ge a hullamossag) tartja.

Az R,, Z, 6s R, elemekb61 81160s~- t6n keresztiil vezereljuk a Schmitt- triggert. Az oszt6 mdkodCsBnek megCrtCs6hez tktelezziik fel, hogy csak a Z, Zener-dibda 6s RR, ellen- Allas alkotja az oszt6t. Legyen a 12 V-os telep fesziilts6gingadoz~sa 3 0.2 V. Ha 10 V-os Zener-di6dat

6 . 3. dbro. Allandd felepfesziiltslgof biztosit6 kopcsoOiizentii tranzisztoros akku- & & ~ ~ : k l ~ & ~ ~ z & tee,fEi~ mulcitorto1t8 allason 2 + 0,2 V fesziiltsBg lesz.

idej6t a k6t vczCrl6 mennyiskg, nevt- zctesen a bemeneti fesziiltseg 6s a terhel6aram ugy vezCrli, hogy az akkumulatoron lev6 kimeneti fe- sziiltsCg kozel allando 6rt6ken maradjon.

Abban az esetben, ha az akkunnu- lator helyett pl. 10 000 pF kapacitasu elektrolit kondenzatort 6s az izz6 helyett Rkl, ohmos aramkorla- toz6 ellenallast alkalmazunk, akkor 1enyegCben kapcsol6iizemd stabilizalt tapforrashoz jutunk. Ennek el6nye a sokkal nagyobb hatasfok, kisebb terfogat, mivel az atereszto tranzisztoron (T,) sokkal kisebb tel- jesftmkny disszipa16dik, ha kapcsolo iizemn16dban mdkodtetjiik.

A folytonos szabalyozasu stabi- lizatorokhoz kCpest az a hatrany mutatkozik, hogy a kapcsolhsi folyamat alland6 fesziiltsCainaadozbokat okoz, 6s ezeket csaE r"edkkivii1. j6 szdressel (10 000 p F ) lehet kis CrtB- ken tartani. Az ~tkapcsol~sok kozotti fesziiltsCEtkiilonbs&et, amelv a kondenzatoro6 mint bu&~fesziil&~g jelentkezik, az R,,/R, viszony hatarozza meg.

A kovetkezo tablaeat els6 oszlopaban egy 12 V-os (2-3,3 A tolt6- Aramu) akkumulAtortolt6, a masodik 6s harmadik oszlopaban pedig 6 V 0,5 A ill. 6 V 1 A kapcsolouzemii fesziilts6gstabilizator anyag es alkat- rbz-jegyzkket adtuk meg a 6.3. dbra kapcsolAsAhoz :

6 . 4 . &bra. Kapcsol6 tranzisztoros akkumuldtortolto Schmitt-triggeres veztrl6- szerkezeltel

A 6.4. dbrdn bemutatott megol- Lathatjuk, hogy a Zener-diodas dasnAl fesziilts6gszint-detektorkknt oszt6val csak a feszultsegszintet Schmitt-triggert alkalmazunk. osztjuk le. fgy a teljes feszultsdg-

A bemenb fesziilts6get az ham- ingadozast a Schmitt-trigger vezki- korlatoz6 izzbn ks a T, kapcso16 lkskre fordithatjuk. A Schmitt-trig- tranzisztoron keresztiil az akkumu- gernek kCt vezCrl6 kiiszobert6ke van. latorra, illetve a fogyaszt6ra vezet- Ha akkumulator fesziiltsege any- jake A kapcso16 tranzisztor z*asat nYira lecsokkent, hoQ a Schmitt- ks nyitasat az akku,nulatoron lev6 fe- trigger leosztott vezCrl6 feszultsege

mindket kuszobert6k alatt van, ak-

Ub=-14. . . -17 V Urn=-10 V . . . -24 V Ube=--10 V . . . -24 V uki= 12 v Uki=6 V 0,s A U k i = 6 V l A

AC 128 OC 828 ' OC 307 ASZ 1016 OC 838 AC 128

ZCi 12 ZF 6,2 OA 25016 1 2 V 35+35\\: 3 ohm 15 7117 3 ohm 15 W DUO LUX izz6

parh. kotve 47 ohm 390 ohm 2 W 270 ohm 2 33 ohm 51 ohm 51 ohm

150 ohm 100 ohm 100 ohm 470 ohm 470 ohm 470 ohm

24 V 0 , l A izz6 470 ohm l k 1.5 k

470 ohm 1,2 k

kor T, lezar, T, vezet 6s T, lezar. Ekkor a T, kapcsol6 tranzisztor kinyit ds tolti az akkumulatort. Egy bizonyos id6 utan a toltBs alatt a110 telep fesziiltsege annyira megn6, hogy a leosztott fesziiltsCg tullepi a Schmitt-trigger fels6 kiiszobdrt6- k6t. Ekkor a trigger Atbillen 6s a T, tranzisztorb61 a116 fhzisforditb fokozaton keresztul lezarja a kapcsol6 tranzisztort, mialtal a telep toltCsCt megsziinteti. Lathatjuk, hogy a trigger aszerint nyitja, illetve zarja a soros kapcsolb tranzisztort, hogy a k i~ i~eno feszultseg egy bizonyos als6 vagy felso kiiszobCrteknB1 nagyobb vagy kisehb.

Abban az esetben, amikor csak csolasa utan is n6 annak fesziiltsege. nagyon kis kimen6 fesziiltsCgvalto- Ilyenkor, ha a fesziiltseg az el6irt z$st engedunk meg, akkor szAmol- Brtdket tullepi, leiiltetett tranzisz- nunk kell azzal a tennyel, hogy az toros kapcsol6val miiterhelbt kap- akkumulAtor tolt6hram8nak kikap- csolunk a telepre.

7. A fenti alaparamkorokboi osszealiitott ,,hazi mindentudo logikai kapcso~6s

A 7.1 dbrcin litthat6 aramkoriinket tillftottuk ossze, nlely a beveze- %& feltett feladatokat latja el:

1. G, vagy G, nyom6gomb rovid idejfi megnyom&sakor -16 V fe- sziiltsCg jut az ,,indit6 aramkor" bemenetbre, mely kimeneten keresztiil indit6 impulzust ad az ,,id6kapcsol6 Aramkor" Be, bemenetbre. Ekkor J, jel- fog6 meghuz 6s j,, munkakrint- kez6j6n keresztiil a k6sleltetesi id6 lejkthig meghuzott Allapot- ban van. A meghuzaskor j,, munkaCrintkez6je is zAr. Az L, lampa csak s6tCtben gyuilad ki, ha a sziirkuletkapcsol6 j,, Crint- kez6je is zhrt Bllapotban van. A lam a afamkorkt a kkslelte- tesi id%lejarta u t ln a J, jelfog6 j,, brintkez6jkn keresztul megszakitja.

2. G, vagy GC, nyom6gomb hosz- szabb ideig tortCn6 megnyomasakor az ,,inditAs kCsleltet6 Aramkor" J, jelfog6ja is meghuz, 6s tartva marad j,, 6s j,, Crint- kez6n keresztiil. fgy . az L, lhmpa Aramkore z6rt a J,, indf- tAskCsleltet6 6s j , sziirkiilet- kapcsol6 ~rintkezdin keresztiil. fgy L, 6s L2 lampa is vilhgit. A k6sleltetbi id6 lejarta utan j,, brintkezhn keresztiil a J, Cs J, jelfog6 Bramkore inegszakad. fgy mindkCt larnpa elalszik. A vilagitast a kesleltetCsi id6 lejarta el6tt is el lehet oltani a G, vagy G, nyom6gomb meg- nyomirsaval (lasd torl6Aramkor 1. pont).

3. A villamos ajt6zArat mOkodtet6 Aramkort csak valamelyik GI nyom6gombbal tudjuk vezC- relni. A G, nyom6gomb villamos ajt6- z h a t m(ikodtet6 hatasat a zar6- irhnyban bekotott D,, di6dAval gatoljuk meg. A J, jelfogo csak G, nyombgomb egy hossz6 6s egy rovid (- . va@ - -) ideig tart6 megnyomasa eseten huz me Ekkor j,, nlunka- Mntkezf.6n keresztiil rovid id6- re z&rja a villarnos ajtozhr &ram- korCt 6s az ajt6szArny egy rug6 ellenCben kilokodik. Egyidejii- leg j,, munkakrintkezdjen D,, di6dBn keresztiil meghuzatja az ,,idbtartarnv~lt6" J, jelfog6t, mely j,,, j,, 6rintkezBkon keresztiil tart6 aramkort kkpez. TehBt j,, Crintkezdn keresztiil a rovidebb idfSk6sleltet6st ad6 (mely 1 percre van belllftva) T., termisztort kapcsolja be az

,,idbkapcsol6 Bramk6rbe". (A k6sleltetQ 0,5--7 perc kozott Allithat6.)

A kapura felszerelt R retesz a kapu nyitasakor bont, de a riaszt6 Lamkor J, jelfog6ja nem enged el, mert R,,. ellenallason, D, dibdan, J,,, I,, mun- kadrintkeztin, D, di6dAn 6s j,, CrintkezGn keresztul aramkore zarva van.

Kb. 1 perc id6 eltelte utan az id6kapcsol6 J, jelfog6ja elenged. fgy j,, Brintkez6je bontja J, 6s J, jelfog6 hramkor6t. Ha kozben a kaput becsuktuk, akkor J, jelfog6 Aramkore annak j,, tart6bintkez6j6nn, DD,, di6dan, v6ddvezetCken (W) 6s a kapu reteszen keresztiil zzirva van. fgy a J, jelfog6 meghuzott allapotban marad.

Lathatjuk, hogy ,,riaszt6jelzCs" nClkiil 1 percig mehetunk ki a kapun. Abban az esetben, ha 1 perc id6 eltelte utan is nyitva van a kapu, akkor 3, ]elfog6 elenged. A riasztbcseng6 aramkore ekkor j,,, j ,, CrintkezGkon keresztiil zarva van. fgy csen- getCssel jelzi kapunk nyitott tillapotat. A riaszt6 cseng6 aram- korCt ugy tudjuk bontani, hogy el6z6leg a kaput becsukjuk, es ezutan valamelyik G , nyomogonlb megnyomasAva1 J, jelfo- g6nak D, di6dAn 6s R,,, C,, ele- meken, ill. j,, 6rintkez6n keresztiil nleghuzo iiramot adunk. A J, jelfog6 j,, munkaCrintkez6- jCn keresztiil tartbaramkort k4- pez, ha a retesz 6s a vCd6veze- tCk ziwt8llapotban van.

4. A kerftCs rnellett vagy felett ki- kpttett vCd6vezetBk (VV) sza- kadasa esetCn vagy ha a kapura felszerelt K retesz a kapu nyitasakor bont, akkor J, jelfog6 j,, tart6 erintkez6jCn keresztiil elenged 6s a riaszt6cseng6 gram- kore j,, j,, Brintkezon keresztiil ziirt Allapotba keriil. fgy a riaszt6cseng6 megszblalashval jelzi az ,,illetCktelen vend6g" behatolas8t. Ezzel egyidejtileg - sotdtben - az L, lampat is miikodtetni tudjuk, ha a W pontokat osszek6tjuk (j,, es j,, kozott).

Riaszt6 jelzes nCkiil kulccsal ligy tudunk bemenni, hogy a G, nyom6gombot megnyomjuk. Ekkor J, jelfog6 meghuz Cs sotbtben k~gyulladnak (rovid

gombnyomas eseten csak L,) a lhmpak. Ezek utan kulccsal ki- nyithatjuk a kaput. Ekkor az H retesz bontja J, jelfog6 aramko- r6t 6s az elenged. A riaszt6- cseng6 mCgsem szblal meg, mert J, jelfog6 a kQleltetesi id6,el- telteig meghuzott allapotban van, Cs j,, nyugalmi BrintkezS- j6n keresztiil bontja a csengo hramkordt. A cseng6 az id6- kapcsol6 kCsleltet6si idejenek lejdrta utan (1 perc) megsz6lal. Tehat a kesleltetesi id6 IejArta el6tt a lakas bels6 helyisheiben lev6 valamelyik G, nyomogom- bot kell megnyomnunk. fgy J, jelfogb meghuz Cs j,, nyugalmi erintkezhje bont. A nyomogomb mgnyomAsAva1 egyidejiileg a vilagitast is kikapcsoljuk (tor16 Aramkor). A G, nyom6gomb megnyomasaval, ha a kaput nem nyitjuk ki, 8 perc az id6kbleltetCs. Kapunyitaskor a J, jelfog6 elenged es j,, nyugalmi erintkezh- j6nek zarhsaval J, jelfogo meghuz. fgy j,, Crintkez6jen keresztiil az 1 perces idakeslelte- test ad6 Te, termisztort kapcsolja be az ,,id6kapcsol6 aramkorbe".

5. A 7.1 d b r h a 4.3 dbra sziirkiilet- ka~csolbianak csak a i,, kon- t&tusiit~abrzizoltuk. u i i incsak nem zibrazoltuk a fii~aonvnloz-

dbra kapcsolasa sz&int meg- Bpitett tolt6vel tartjuk 91- land6 CrtCken.

A 7 . 1 dbra jobb fels6 reszeben lathatjuk, hogy a lakasban, ah01 csak nyom6gombot akarunk elhelyezni kettb, ahova pedig a sziiksegvilagttast is fel- szereljuk, oda osszesen hAro~n vezet6t kell kiepiteni. A kapu aramkoreinek ellatash- hoz (csengSnyom6, villanlos aj- t6zar, retesz, G, nyon16gomb, ved6 rovidzhrlanc) osszesen 6 vezet6re van sziikseg. A J,, J, es J, jelfog6k Brintke- z6in keresztiil kapcsoljuk a vi- lhgitast. Abban az esetben, he 220 V-os lampakat miikodtc- tiink e jelfogcikkal, akkor mind a ~nagnescseve es a test, mind pedig az Brintkezo rug6k kiiziitti villarnos atiite'si szilardsagnak 1500 V-nak kell lennie 50 Hz cff. v8lt6fesziiltsCgen merve. fgy J , , J, es J, jelfogdkdnt csak olyan tipus alkalmazhato, mely e biztonsagi kovetelmenyt is kielegiti.

Befejezesiil n~egenllltjuk, hogy a bemutatott ala~irainkiirokbfil - kis fant&iaval -f_ a mi sajht elkep- zelbeinknek megfelel6 logikai kap- csolAsokat Bllithatunk ossze. - Ehhez kivdnunk sok sikert -

Y) -.. 7. 1 . dbra. Az isrnerteteff alapdramkorokbbl osszedllftotf ,,hdzi mindentudd" logikai kapcsolds egy lehetsdges meyolddsa

El-70 T/A m6road6:

Frekvenciatartorniiny: 0 , 3 4 2 0 kHz

Frekvenciabizonytalan- siig : <&I

Kirneneti szintek: - 7 N . . . . + 1 , 1 N

(feszultseg 6s teljesitmeny szintes uzern- rn6dok)

Irnpedanciiik : NO, 75, 135, 150, 600 ohm

Hordozhato atvif eltechnikai merokeszlet

A k6szlet mBroad6b61 6s m6rovevobol All. Elonyosen hasznilhatii sokcsatornb vivofrekvenciis rendszerek berendez6- seinek, kiizbenso erositainek I6tesit6s6- vel, karbantartAsival. Viltakoz6 i ra- mi i hilcizatrcil6s a bedpitett telepekrol egyarint mu"kiidtethet0. Kis m6retei 6s siilya, tel jesen tranzisztoros felhpithse, azonnali m6rok6szs6ge teszi ideilissi kibelakn6ban tort6no m6r6sekhez 6s felugyelet n6lkuli t i v t i p l i l t erositok helyszini m6r6seinek elv6gz6s6re.

Frekvencia- 50 Hz . . .(4 kHz-tbl tartomany: szelektivben) ... 620 kHz

SzintrnCr6si hi ba: < f 0.02 N Impedancia, reflexi6 6s szirnmetria csillapitas rnCr6si lehetbdg. Szinkron uzernrncid a rnerCiad6val.

K6rjen r6szletes leirbt, gyirtminyismertetot tovibbi k6szul6keinkrol

Egy vezeto k6t pontja kozott lev6 U feszultsdg 6s a k6t pont kiizott foly6 I aramer6ssCg egyrnassal aranyos. (Ohm-torveny)

U = R I ah01 R aranyossagi tenyez6t a ve- zetB ket pontja koziitti szakasz ellen- Bllitsanak nevezzuk.

A feszultseg egys6ge a volt IV] . Kisebb egyskgei a millivolt [nlV] 6s a mikrovolt [pV]

1 inV = 10-3V, 1pV = 10-3n1V = = 1 P V

Az arainerosseg egysCge az amper [A] . Kisebb egysege a milliamper ImA] b a mikroamper [PA] .

1 mA = 10-3A, lPA = 10-%A = = 104 A.

Az ellenallas egysege az ohm [ 91 . Nagyobb egysdgei a kiloohm [k PI 6s a megaohm [M PI.

1 k Q = 1e3Q, 1 M 9 = 106 Q = = 103 k 9. - - -- --

Az U fesziiltskg hatasara az R T '7 U

ellenallason titfoly6 I = g aram

R pozitiv fesziiltskgd ponlti;l'a negatlv fcld folyik. (1. &bra) .kz R ellen-

Allason Btfoly6 I aram U = IR feszultskgesest hoz ldtre, melynek iranya megegyezik az &am iranya- val. Ennek megfelelben a 2. &bra szerinti kapcsolasban az A-pont pozitivabb, mint a B-pont.

Sorosan kapcsol6d6 ellen~llasok ered6je (3. &bra) kdt, ill. hhrom el- len6lltis esetCn

Re = H, + R,, ill. Re = R, + R,

R, = _R& ill. R, =

R, +R*

Kirchhoff I. tomenye (csom6ponti t o w h y ) szerint a csom6pontba be- foly6 6s elf01 6 Bramok 6sszege egyenl6. Az 5. &a szerinti Aramk6r- ben

11 + 1s = 13 + + 15 Kirchhoff 11. torvknye (hurok-

tbrv6ny) szerint zArt hamkorben a beiktatott Bramforrasok fesziiltsdg6i- nek ered6je (el6jel helyes osszege) egyenl6 a feszultsCgesesek ereddje- vel. A 6. &bra szerinti aramkorben

UTI + Ul'2 = u, + ue + u3 Az ellenallAsokon fellCp6 teljesit-

nlCny (az ellenCillas teljesitmCny- f elvet ele)

U' P = - [W] vagy P = 12R [W]

R A teljesitmkny egysega-a watt

[W]. Kisebb egysee a milliwatt [mW] 6s a mikrowatt [pW]

1 mW = iO-3W, 1pW = iCk3rnW = 104w.

Hfradastechnikai aramkorokben alkalmazott ellenhIlasok lehetnek Eilland6, vtiltoztathat6 6s valtoz6 Br- tkkdek. Az alland6 krtekd ellentillas lehet huzal-, rkteg- vagy tomor ellenA11As. Ezek fdleg mint munka-, fesziilts6gejtb, stb. ellenallaskent kerulnek alkalmazhsra. AvAltoztathat6

5 . dbra

ellen&llhsok (potenciomkterek) fdleg mint folyamatos feszultsCgszab8ly- z6k (hanged, hangszfn, stb. szabh- lyozas8hoz) hasznhlatosak. Az ellen- B11Asok f6bb jellemz6 adatai: nCvle- ges CrtBk, tUr6s (%-ban) terhelhet6- seg (W-ban), hatarfeszultsCg (reteg- ellenA1lAsokna;l a max. megengedett feszultsCg V-ban).

1. Egy ECC 82 cs6 egyik tri6da rC- sz6nek (7. dbra) munkapontjat ugy akarjuk behllitani, hogy UT = 250 V tApfeszults6g 6s R, = 15 k 9 munka- ellenallas esetCn a nyugalmi an6d- h a m a I, = 10 mA legyen. Ehhez a katal6gus szerint U,, = -8,5 V e16- feszultsCg szuks6ges. Szamitsuk ki mekkora kat6dellenWAs kell az adott el6fesziiltsCg el6Allitasahoz, mekkora feszults6ges6s 1Cp fel a munkaellen- AllBson 6 mekkora feszultseg mCr- het6 a cs6 an6dja 6s kat6dja kozott?

Mivel a cs6 el6feszultsCget a kat6d- ellenallhson atfoly6 &ram Altal 16tre- hozott feszults6gesCssel akarjuk biztositani, az ehhez sziikskges kat6d- ellenAllAs

Ehhez legkozelebb es6 szabvhny- 6rtek 820 9. A nyugalmi an6daram hataska a munkaellenAllason UR = L R O = 1 0 . 1C3 . 15 . lo3 = = 150 V feszults6g esik.

Kirchhoff 11. torv6nye szerint UT = UB + Ua UL, ahonnan a cs6 an6dja 6s kat6dja koze jut6 feszult- s6g (rdviden an6dfeszultsCg)

2. Egy pnp-tranzisztor thpfeszult- s6ge a foldhoz viszonyitva Urn = - - -12 V, a kollektorkori ellenallas Rc = 4,7 k 9, az emitterkori ellen- 9118s RE = 500 9. Mekkora egyenfeszultseg kerul a tranzisztorra, ha a beallitott munkaponthoz tartoz6 nyugalmi kollektoraram I& = 2 mA (8. dbra)

A feladat megoldhsahoz rajzoljuk be az Bbraba a tenyleges feszultseg- iranyokat jelzii nyilakat. (A foldhoz k6pest poziiivabb potenciA16 helyt6l a negativabb felC mutat!) Ennek alapjan felirhatd (Kirchhoff 11, tor- venye), hogy UEV = UX + Urn+ Up Ebb61 a tranzisztorra jut6 feszultseg

U m =Urn-Ua-UE A behelyettesitCsnC1 ugyelni kell a helyes el6jelekre. A fesziiltskg irany felcserClCse el6jelvaltozast jelent, tehat Urn = -UTp = -(-I2 V) = 12 V. A kett6s index haszndlata eseten az els6 jelenti a felvett vonatko-

7 . dbra

zasi pontot, amihez a masodik index- szel jelzett pontot viszonyitjuk. Figyelembe vCve, hogy UR = I& RC 6s Uz = I& RB Urn = Urn - L R c -I&RE = 12-2.10-3.4,7.103 - - 2.10-3.0,5.103 = 1,6 V, ill.

Uce4 = -1,6 V.

3. Mbretezzunk bAzisoszt6t egy BFY 46 npn nagyfrekvencias tranzisztorhoz. A tranzisztor nyugalrni (munkaponti) biuishrama 18. = 10luA, a nyugalmi bazisfeszults6g UR, = 0,6 V, a tapfeszults6g UT = 10 V (9. dbra)

Ahhoz, hogy vez6rlb kozben a bazisaram valtozasa az A-pont fe- szults6gCt Cs ezzel a tranzisztor el6- feszults6g6t ne befolyzisolja, az oszt6t alkot6 R, 6s R, ellenallAsok 6rt6k6- nek kiszAmitAs8nAI azt is figyelembe kell venni, hogy a rajtuk zitfolyb 6s a munkapontot behilit6 I egyenaram sokkal nagyobb legyen a munka-

I ponti biuisAramn81. Ehhez pl. -

1% = 10 Bramviszonyt felv6ve

8 . dbra

-

adbdik.' Az R, ellenallason UT - UEB~ = 10 -0,6 = 9,4 V fesziiltsCgesBst kell letrehozni. Ehhez a felvett I = 100 pA aram eseten

6rtkkG ellenallas szuks6ges. A gyakorlatban ehhez kozeles6 91 kQ-os 5%-os (esetleg 100 k Q-os, 10%-os) szabvanyCrt6kfi eilenallAst cBlszerd viilasztani. Az oszt6 als6, Rz tagjan Bppen az U B ~ = 0,6 V el6feszults6g- nek kell letrejonni, amihez

6rt6kfi ellenallas szuks6ges. Ehhez legkozelebb es6 szabvany6rtCk a 6,2 k Q (5 %-0s):

Szamitsuk k ~ , hogy a fenti szabvany-nCvCrt6kG ellendllasokkal k6- szitve az oszt6t, mekkora bAzisel6- fesziiltseg ad6dik.

Ha a tranzisztor terhel6 hatasat nem vessziik figyeltmbe, az A-ponton megjelen6 fesziiltseg

ami csak kism6rtekd eltCrCst jelent a kivant 0,6 V Crt6khez kepest. (Az

9 9. dbra

Mivel a Zener-di6dak azonnal stabi- Zener-di6dAs stabilizirtoroknill is R- lizalnak, ha a rajuk jut6 feszultseg Brtekevel no, ezert az elbtktellen- el6ri a letorCsi fesziilts6getY lgy a Bllast c61szerd a kiszamitott hata- stabilizator csovekhez hasonlb ,,be- rokon beliil es6 legnagyobb szab- gyujthsi feszults6ggel" i t t nem kell vAnyCrtCkre, jelen esetben R = szamolni. A stabilizalas mkrteke = 330 Q-ra valasztani.

A kondenzhtor kCt fkmfelulet, amelyek kozott a szigetelbanyag (dielektrikum) tolti ki a teret. A kondenzator legfontosabb jellemzaje a C kapacitas. A kapacitas meghatarozza, hogy egy adott U fesaultseg mekkora Q toltest, ill. mekkora W energiht tud felhalmozni a kon- denzatorban

1 Q = C.U ill. W=-CU2

2

A kapacitas egysege a farad [F]. Kisebb egysegei: mikrofarad [pF], nanofarad [nF], picofarad [pF]. 1 pF = lo4 F, 1 nF = l W 3 pF, 1 p F = n F = 1O-S pF = 10-I2 F. Az idealis (vesztesegmentes) kondenzator egyenaramon vegtelen, f-frekvenciaju v8ltakoz6aramon

1 1 ); - - = - C- . torra tart6s uzeniben kapcsolhatd

w.C 2 n f C max. errvenfeszults6rr. Elektroliti- kus konduenzatorokn& emellett meg- lAtsz6lagos ellenallast mutat, ah01 adjak a maximalis (egy rA-

= f 7 f-rekvenci&oz tar- kapcsolhat6) cs~csfesziiltsCg (egyen toz6 un. korfrekvencia. ' Az X,-ellen- + valt6) ertBkCt is. hllast azert mondjuk 1atsz6lagosnakY Gyakorlatban a kondenzatorok

mert az ohmos ellenallast61 eltCr6leg csak valtakoz6 &ramon lep fel es nem idealisak, tehat van vesztes6- Crt6ke fagg a frekvenci&t61. Az guk energiat)' A vesz-

tes6g a tg 6 vesztesegi tenyezbvel X, ellenallast kapacitiv ellen~llas- jellemezheto. (tg = C, vagy nak, vagy kapacitiv reaktancianak tg = C, ahol ill. a nevezzuk. Az )(s kapacitiv ellend- vesztesCget reprezenta16 sores ill. lasra val takoz6~amu korben ertel- parhuzamos ellenA1las.) mezhet6 Ohm-torv6ny A hir'adastechnikaban alkalnla-

I J I =-- x c

Az idealis kondenzator f&isforga- thsa 900, a feszults@g kdsik az aramhoz kCpest.

A kondenzhtor jellemz6 adata m8g a nBvleges feszultsCg, a kondenza-

zott kondenzatorokat k6t nagy cso- portra osztjuk: alland6 6s valtoz- tathat6 kapacitasuakra. Az Alland6 kapacitasu kondenzatorok az alkalmazott dielektrikumnak megfele- l6en lehetnek csillam, keran~ia, stiroflex, papir 6s elektrolitikus kondenzatorok. Az el6bbiek viszonylag kisebb kapacitashak (10 p F . . . 1pF) 6s kisebb vesztesbgdek (tg 6 = = le3 -- lo-') az ut6bbiak nagy kapacitasuak (0,5. . . 1000 pF), de nagy vesztes6gdek (tg 6 = 10.'). Az elektrolitikus kondenzator (elko) csak olyan Bramkorben hasznAlhat6, ah01 egyenfeszultseg is van, kivktel a bipolaros elektrolitikus kondenzator.

A valtoztathat6 kapacitasu kondenzatorok lehetnek hang016 (forg6) 8s beallit6 (trimmer) kondenzatorok. Az eldbbieket rezR6korok han- golastira: az ut6bbiakat aramkori kapacitasok vontos beallitasara hasznalj~k.

KCt sorosan kapcsolt kondenzator eredd kapacitasa

C,C2 c - e -

C, + Ca '

k6t parlluzamosan kapcsolt kon- denzatorC C, = C, + Cz

Pklda 6. Egy tranzisztoros ergsit6 fo-

kozat ernitterellenallas okozta ero- sitescsokkeneset (negativ visszacsatolas miatt) ugy kerulhetjiik el, ha a hasznos valtakozd aramu jel szeni- pontjab6l az emitterellenallAst mintegy rovidre zarjuk ,,atblokkoljuk" (12. cibra). Ehhez olyan kapacitasu kondenzator szuks6ges, amelynek az er6sitend6 jel legkisebb frekven- ciajan a kapacitiv ellenallasa j6val

1 1 kisebb j f - 10 ---szerese) mint az

emitterellenallas. Szamitsuk ki milyen emitterkori

kondenzatort kell alkalmazrii, ha az emitterkoriellenallas RE = 220 Q, az erbsitend6 jelek frekvenciasavjanak als6 hatara fa = 60 Hz Cs a munkaponti emitteraram 20 inA. Az el6zoek alapjan

ahonnan a szukseges kapacitas

Ehhez legkozelebb es6 nagyobb szabvanyBrtCk 100 pF. Mivel az emitterellenAllason fellBp6 Bs a kondenzatorra jut6 egyenfeszultseg

U = I E . R E = ~ O . 1e3.0,22. lo3 = =4,4 v ,

100 pF-os 618 V-os elektrolitikus kondenzatort cClszerfi hasznalni.

Pklda : 7. Egy elektronikus generator

CN hangolasahoz a = - = 4 kapaci-

C , tAsatfogasu forg6kondenzAtorra lenne szuksCg. A rendelkezdsre a116 forg6 azonban C, = 450 p F veg-, 6s CL = 50 p F kezd6 kapacitasu (ez a = 9 kapacitasatfogast jelent). Szamitsuk ki rnekkora C kapacitasu fix kondenzatort kell a forg6val parhuzarnosan kapcsolni, hogy a kapacitasatfogast a kfvant 9 = 4 ertekre csokkentsiik.

1 4 . cibra

A C kondenzator parhuzamos kap- c s o l ~ s ~ v a l az ered6 max. kapacitas Cr = C + C, a minimais C, = = Ck + C, az Atfogas

A kirejezkst C-re rendezve:

Tehat a forg6 kondenzatorral 82 p F kapacitasu pl. stiroflex kondenzatort kapcsolva, a kapacitas Cr + + C = 132 pF b C, + C = 532 pF kozott valtoztathat6, ami 8 = 4 kapacitas Atfogast ad.

Mlda 8. Az er6sit6fokozatokat egymas-

sal rendszerint csatol6kondenzato- rokon A t kapcsoljuk ossze. A csatol6- kondenzator feladata az el6zb fokozat kimeneti korenek (an6d ill. kollektor kor) 6s a kovetkezd fokozat bemeneti korenek (rats ill. bhziskor) egyenitramu elvhlasztasa, de ugy, hogy az er6sftendd valta- koz6Pamu jelek Atjut5lsat a lehet6 legkisebb mertdkben befolyAsolja.

A 13. dbrdn ket elektroncsoves erBsitbfokozat RC-csatolasa lathat&. A C csatol6kondenz~tor az el6z6 fokozat v~ltakoz6Aramu kimeneti 6s a kiivetkez6 fokozat vAltakoz6kram6 berneneti ellenPllAsava1 egy frek- venciafugg6 feszults8goszt6t alkot (14 . dbra). A fesziilts6goszt8s mCr- tCke akkor a legnagyobb, amikor a kondenzator valtakoz68ramu ellendlasa (reaktancihja) a legnagyobb, vagyis az erdsitendd jelek frekvenciasavjanak als6 h a t a r b - roviden - az als6 hatitrfrekvencian. Az a frekvencia, ah01 a jel a kiizepes fr.cskvenciakhoz kkpest I/2-reszere csiikken

Mivel a kisfrekvencias jelek atju- tas8t mas tagok (katbd ill. emitter- kondenzator, segedracskondenzator a kovetkez6 fokozat csatol6 kore, stb.) is befolyasoljhk, ezert, ha az als6 hatarfrekvencian ez egCsz erd- stt6re a szokhsos f%szeres csokkenest engedjiik meg, akkor egy csato-

1 16korn61 AltalBban csak ennek -- =

k 1 1 -- - -- -szerese engedhet6 meg. 5 10

Ennek alapjan :

Szamitsuk ki egy EABC80 cs6 tri6da reszevel milkod6 hangfrekvencias el6erdsitd es egy EL 84 cs6vel mGkod6 v6ger6sit6 fokozat kozotti csatol6kondenzAtor krtBkCt, ha az elder(lsit6 csb bels6 ellenallasa 50 k Q munkaellenallba R, = 220 k 9, a vCger6sitd r8cslevezet6 ellenallasa R, = 0,68 MQ, az als6 hathrfrek- vencia 70 Hz, tBpfeszultsCg UT = = 250 V (15 . &bra).

Az el6erBsit6 kimeneti ellenallasa

a vBgerBsit6 bemeneti ellenallasa Rbe = Rs = 680 k Q. A sziikseges csatol6kondenzator

ehhez legkbzelebb es6 nagyobb szabvany Brtt5k 2211F. Mivel az el6erbsi- tdcsd lezarasakor a teljes tapfesziilt- sCg a csatol6ko11denzatorra jut, c61- szerG Up-nB1 nagyobb uzemi feszult- sbgii, pl. 500 V-os stiroflex kondenzatort alkalmazni.

P6lda 9. Szamftsuk ki a 16. dbrcin lht-

hat6 k6t OC 1070 tranzisztorral nlGkiid6 hangfrekvencias el6er6stt6 C csatol6 kondenzatoranak ertekkt, ha a kapcsolas es a tranzisztor adatai: RC = 4,i kQ, R, = 1 7 kQ, R, = 8,2 k Q, a 'r, tranzisztor kimeneti cllen8116sa (cz megfelel az elektroncsd hi !so ellendllAsPnak) Rb = h,, = L . li 9, a T, Lranzisz- tor bemeneti cilcnilldsa 1111 = 1,5 k B. Az erds;t?nd6 als6hatlirfrek- vencia f, = 60 Hz.

A fenti 1rr1'1toknak ~negfeleloen az cls6 fokozat valtakoz68r:1rni: kimrneti cllenlillasa

a masodik fokozat vAltakoz6aramu bemeneti ellenhllasa

R R hr~e Rlrs = . L A -- - -- - - -

R1 Ra + R, h~tr + Re h ~ e

Az el6z6 peldaban kapott osszefiig- g6s alapjan

1 cw - - fa (Rri + Rbe)

I - - = 3,2 . 10" F. 60(4 + 1,2)103

A viszonylag nagy kapacitasdrt6k miatt elektrolitikus kondenzatort cClszera alkalmazni. Ezeknel legkozelebb esb nagyobb szabvany- Brtek 5 pF. Mivel T, lezhrasa esetCn az UT tapfesziiltseg rajut a kondenzatorra, ajanlatos UT-nCI nagyobb iizemi fesziilts6g6, pl. 15/18 V- os kondenzatort vhlasztani.

P6lda 10. Szamitsuk ki a pArhuzamos

vesztesCgi ellenallasat egy 1 n F kapacitasu papir, ill. stlroflex die- lektrikumu kondenzhtornak 1 kHz- en es 1 MHz-en. A vesztesegi tenyez6 1 kHz-en papirkondenzhtor eseten tg = 200 . lV4 = 2 . lo-< stiroflex kondenzatornal tg 6 = le4.

A parhuzamos veszteskgi ellen- All& 1 kHz-en papir kondenzator eseten

1 R =. -- = - 1 - c tg 6 2?r.103.10-Y.2.10-z

- - - - = 8 . 1 0 8 = 8 M Q , 12,5

stifoflex esetkn

1 1Ol0 R = -- - N

2.2 lo3 . 104 . 104 6,28

Novekv6 frekvenciaval a papir- A fentieknek nlegfelelaen 1 MHz- kondenzator veszteskgi tCnyez6je en a papirkondenzator parhuzamos

kb. 3fF szerint novekszik, igy f , vesztesCgi ellenallasa

frekvencian ismerve a vesztesegi 1 lo3 t6nyez6t (tg a,), egy nagyobb f , R = -- =800 Q! frekvencian 2 n.108 - lPY .0,2 1,25

a stiroflex kondenzatorokC

1 R = -- = 1,6 M 9

Ennek megfelelden a papirkonden- 2 ~ .109 .10-~ .10-~ zittor vesztesegi tknyezaje 1 MHz-en

10g tetes vonhat6 le, hogy a papir- 'g 4 = 2 . lo-' " 1' GT = 20 ' 1°-' kondenzltort esak hangfrekvenciAs

I -- tartomanyban ctilszeru hasznalni, Stiroflex kondenzatorok veszte- mig a stiroflex kondenzator a hang

segi tenyezoje 1MHz-es tartoinanyo- b nagyfrekvencias tartonlanyban kig valtozatlan. egyarant megfelel.

3. Tekercset tartalmaz6 4ramkorok sz4mit6sa

Ha egy tekercsre valtakozb feszultseget kapcsolunk, akkor a tekercsben folyo gram nagysagat nem annak ohmos ellenallasa fogja meghatbozni. A valtakozd feszultsCg Altal lelrehozott v8ltakozo ararn ugyanis a tekercsben egy vAltakoz6 magnesmez6t eredmenyez, amely magaban a tekercsben egy valtakozo feszultseget kelt. Ezt a feszultskget onindukcios feszultsegnek, a jelen- sdget magat iinindukcibnak nevezzuk.

Az onindukeids fesziiltseg mindig olyan iranyu (Lenz-torvkny), hogy az 6t 16trehozo ~ ramvAl toz~s t csokkenteni igyekszik, v:rg~is egy Idt- szhlanos el1cnill;ist felt ki (azCrt latszolagos, mert csak "valtozojram eseten 1ep fel). A tekercsnek ezt a latsz6lagos ellenA118sat XL induktiv ellenallAsnak vagy induktiv reak- tailcianak nevezziik. Egy adott frek- venciajt'~ valtakoz6~ramu korben az induktiv ellenallast a tekercs jellemzoit61 fiigg6 tdnyezb, az L induktivitas hatarozza nleg. XL = 2 x f L . Az induktiviths egysege a henry (H). Kisebb egysegei a iniliihenry [mH], a mikrohenry [pH] es nano- henry [nH]. 1 m H - le3 H, 1 pH = 10--%iH = 104H, 1 n H = l W 3 p H = to4 m H = 10-".

Az induktiv ellenkllas fogalmlnak bevezetese lehetbve teszi, hogy az Ohm-tiirvenyt tekercset tart:ilmazo valtakozb aranlkiirre is alkalmazni tudjuk. Ennek alapjan a tekercsre kancsolt fesziiltsee liatasara a

Sorosan kapcsol0ti6 L, es L, induktivitasu tekercsnek I,.. ered6 induktivitasa L, = L, + L,, parhuzaniosan kapcsolodo teker- cseki.

I,, lac = -

I . , + 122

feltetelezve, hogy a ket tekercsnek nincs kozos ~nkgileses tere, vagyis a kCt tekercs kbzott nlncs iiiag~~eses csato1;is.

A valosagos tek rcsek vesztesegBL r soros, vagy H p&tluzanlos reszte- segi ellenall&ssali vehetjuk flgye- len~be. Iiogy egy tekercs mennyire kozeliti nieg az idealist, azt a Q j6- sagi tenyez6vel jellernezhetjuk

0 I' F< Q - r vagy Q = .

w I.

A tekercstrk iriduktivithsu nieg- felelo vasmag aikalniaztisaval no- velheto. Kis frekvencihs (pl. halbzati) ill. hangfrekvcncias gra~nkii- rijkben le~iiezelt, nagyobb frekvenciakon por- vagy Serritmagos, esetleg legmagos tekercseket alkalniaz- nak. A ierrit-fazi.kii~;~gos tekercsek hang- 4s nagyfrekvencihs kiiriikben egyarant elterjctitck. A4 tekercseket fdleg szfir6 6s rezgokiiri, ritkabban csatolbelen1k6nt hasznalidk. A porvasmagos es sok esethcn a ferrit- fazekrnagos tekercsek hangolhat6ak. Az utcibbiaknal a hangolas nierteke csak kb. 20--30 '>,.

Egy soros, hengercs, legmagos tekercsek ~nduktivitaba :

vagy adott Id [pH] induktil itashuz b a i n fog folyni, de kialakulas:~ a sz"ksCges nlenetsznn, feszultsCget csak kCsve, fazisban eltolva k%veti. Idealis tekercs (nincs ellenallnsa 6s k a p a c i ~ ~ s a ) esetca ;, 2 1 1 ~ -1' (:lI*)- - 2 . lo-' 1) ' 1 I ( ) *

faziskeses $40". 2 1)-

ah01 S menetsziim D tekercstest atrnero [mmj a inenetemelkedes [mm] 1 tekercshossz [mm]

A nagyobb induktivitisu tekercseket hang- 6s nagyfrekvenci:in celszerfi ferrit-fazekmaggal kesziteni. Ezekn6l L = N2 AL[nHJ ah01 AL az adott meretii 6s anyagu

fazekmaghoz tartozo jel- lemz6, az egy nienetre jnto induktivitas nH-hen (kata- 16gus adat).

11. Mekkora aralnot vesz tel az U = 220 V-os hAl0zatbol az uresen jar6 (szekunder oldalan nem terhelt) transzformator, ha a prinier tekercsenek induktivithsa 7 H'?

Az iiresen j6ro transzforrn5tor a hal6zat felt: egy tekercskent viselkedik, amelynek az induktiv ellcn- allasa a halozati frekvenciin XI, = 2 xfI, = 2 250 .7 = 2200Q. fgy a t~dlozatbbl felvctt aram

CT 3'20 1 - = - - 0,l .\ 7 100 mA. ML 2200

Pblda

12. Szarllitsuk ki: hogy egy 2 pH induktivitasil UR1-I fojtotekercshez hany nlenet szukseges, ha D = 6 lnln Btmerojil csCvetestre 0,s ZS huzalbbl akarjuk a Sojtbt elkeszfteni 6s mekkora lesz a josagi tenyeziije 10 MHz-en'?

A 0,5 ZS huzal atmer6je szigete- lessel egyiitl kb. O,6 min. Szorosan egyinhs niellk tekercselve a menetc- ket, a menet emclked~s a - 0,6 mm.

A sziiks6ges menetszhin - - -- -

aid + I(Glj ~ . I O - J D J I . lo , Nr - - -- 2 I)'

h tekercseleshez szukscgcs huzal hossza N1)z = 38-fi.3,14 - 720 rnnn = 0,72 m. A lluzal kcrcasztmct-

A skill-llat8s rn~at t ez az ellenhllris 10 MHz-en d -= 0,5 mni-es rczhu- zalnkl kb. 6-szorosara n6, igy az ellenallas kb. r = 0,4 id. :I jdsagi tCnyez6

Pi.ld:1

1::. Egy r8dihvt5vii ICE' trarlszfor- niAtorkhoz 1,4 lnH induktivitasii tckercsrc v a n sziikxCg. Elany nicnct- tel kc11 ki2szitrili a tckcrcscl. h : ~ 31 1100 1 8 ~ 14 ixin~ i~~Cr(~t t i . 0.3

17. dbra

Idealisnak tekinthetb tekercs 6s kondenzator eseten a valtakoz6 kamra a f eszults6gosztl:

19. dbra

mm-es lkgresti fazekmag 811 rendel- I%%\ R = r Q 0 2 = L = 2 n f , L Q ---- Qo

kezksre? r C O - 2 nf.C

A valtakoz6 kamu jel leosztasanak A tablazat adatai szerint a mega- mertike ohmos ellenAllask6nt viselkedik.

dott mkretfi fazkkmaghoz AL = A Q, ismeretkben meghathroz- = 160 nII 6rt6k tartozik. fgy a U, -- - 11 - wzLC/ =w'LC = 40 f'LC hat6 a k6r savszkless6ge szukskges menetszam Uki F

A rendelkezbre 8116 tekereselksi teret figyelembevkve a tekercs 0,05-- -0,2 mm-es huzalb61 kkszithet6.

P&lda 14. Tekercset 6s kondenzatort a

17. dbra szerinti kapcsolasban gyakran alkalmazzuk szilr6k6nt. Az L-C tagok frekvenciafiiggii oszt6- kCnt viselkednek, amelyek egyen- feszults6gen nem okoznak feszult- skgosztAst, mig vhltakoz6 aramu jeleket er6sen leosztja. Ez a tulaj- donsAguk j61 felhasznPlhat6 arra, hogy egyenfesziiltsegr61 levalasszuk a r~szuperpona16dott vAltakoz6Ara- mu komponenst. (Pl. tdpegyskgek- ben az egyenirhyit6 uthn az egyen- fesziiltskgrbl a maradkk ha16zati un. bug6f esziiltskget .)

Egyutas halbzati egyenirhnyitb esetkn f = 50 Hz, kktutas egyenira- nyftasnal f = 100 Hz.

Szamitsuk ki, mekkora induktivitasu fojt6tekercs sziikseges ahhoz a hal6zati LC-sztk6hoz, amellyel egy kktutas egyenirhnyitb bugbfeszult- s6gkt 100-ad r6szkre akarjuk lecsok- kenteni b sziZr6kondenzatorkCnt C = = 16 pF-os elektrolitikus kondenzatort akarunk felhasznalni.

Az el6zzBek alapjhn a bhg6fesziilt- sCg leosztasa

-- - 100 ~ P I 40 f2LC, Uki

ahonnan a keresett induktivitas

B =I".. Qo

S~vszklesskg alatt annak a k6t (f, 6s f,) frekvencianak a kulonbs6gkt nevezziik (20. dbra), amelyeknel a I I

A rezgbkor tekercs 6s kondenzator un. Thornson-keplettel szAmlthat6, soros v a m pArhuzamos kapcsolAsa- ah01 vaI ad6Zk.' RezgBkGrok jillegzetes a kor induktivitasa tulajdonshga a rezonancia jelenskg. A soros rezabkor 18. dbrcin rezonan- C a kor ered6 kapacitasa IF1 c i minimzlis ( ideas L Cs C eset6n zkrus), a p&rhuzamos rezgiikor (19. dbra) maximalis (idealis L t% C esetkn v&telen) lhtsz6lagos ellen- AllLt mutat. A rezonancia azon a frekvencian 1Bp fel, amelynkl a tekercs 6s a kondenzhtor latsz6lagos ellenhllhsa egyenl6 nagy, XI, = %. Ebb61 ad6d6 f, frekvencia a rezo- nhns, vagy onfrekvencia az

18. dbra

- -

A rezgbkoron rezonancian nem 1kp fel firzisforgatAs, a kiiF olyan ohmos ellenallAskt5nt viselkedik, amelynek brteke soros rezgdkornkl az r soros, parhuzamos rezgbkornkl az R parhuzamos vesztesegi ellen- Allassal egyezik meg. A soros vagy phrhuzamos veszteskgi ellenallas a rezgiikiir

ered6 j6sagi tknyezbjknek segits6- gkvel szgmithat6, ah01 Q,r, = a tekercs, Qe a bndenzator j6sagi tknyez6je az f, rezonans frekvencihn. Soros rezgdkor rezonancian.

krthkil ohmos ellenallAskknt, a p h - huzamos rezgdkiir rezonancian

20. dbra

rezgiikor impedanciaja es ezzel a rajta feJlkp6 feszultskg az fo frekvencih mkhet6 6rtkkhez kkpest Y2-ed rkszkre (70%-ra), a levehet6 teljesitmdny a felkre csokken.

Soros rezgdkorben rezonancia eseten a tekercsen, vagy a kondenzatoron mBrhet6 U, feszultskg Q,-szorosa a tap1816 U, generatorfeszult- skgnek (21. dbra), ha Q, 2 10.

Uo = QoUg Ez6rt a soros kor rezonanciajat feszultskg rezonancianak is nevezzuk. (A kondenzAtoron, ill. a tekercsen felldpb feszultsCg rezonancihn azonos nagyshgu, de ellentbtes irh- nyli.)

21. dbra

99

22. dbrn

Pkhuzamos rezgiikorben rezonancia eseten a tekercsen, vagy a kondenzatoron atfoly6 aram Q,-szorosa a generatorb61 a rezg6korbe foly6 aramnak ( 2 2 . dbra) .

L = QoI,

Ez6rt a parhuzamos kor rezonanci- ajAt aranlrezonancianak is nevezzuk. A kondenzhtoron ill. a tekercsen atfoly6 aram rezonancian azonos nagysagu de ellentetes iranyu.

15. A szuperelven mukod6 radi6- vevllknel az un. koz6pfrekvencias jeleknek a kCsziilCkbe jutasat az antenna 6s a foldpontok koz6 kapcsolt Cs a kozepfrekvencika hangolt soros rezgdkorrel az un. KF-szfirb- vel lehet megakadalyozni ( 2 3 . dbra) .

Szamitsuk ki mekkora induktivitas sziikskges egy vev6 KF-szfir6- jBhez, ha a rendelkezesre A116 kondenzator C = 47 pF kapacitasil 6s a kiszGrend6 kozdpfrekvencia 473 kHz = 0,473 MHz. A Thomson- kdpletb6l kifejezve az induktivitast

16. Hatarozzuk meg, milyen savban hangolhat6 egy radi6vev6nek a modul~torkore, ha Cr = 50 pF kezd6, C, = 450 pF v6gkapacitlu forg6kondenzAtor es egy L = 200 pH induktivitasu tekercs phrhuzamos kapcsolasAb61 all.

23. dbra

100

A rezgbkor fOM rnaxir~lalis rezonans frekvenciaja niinimalis kapa- citasnal (a forgo kiforgatott Bllasa- ban) ad6dik

1 f,, = --- - -

2 n VLC;

A minimalis frekvenciat beforgatott forgdnal kapjuk. &eke

- - -- lo' = 0,53 MHz. 188

Tehat a fenti kor 0,530 6s 1,6 MHz (kozCphull~m) kozott hangol- hato, aini

frekvenciaatfogasrrak felel meg.

17. A parhuzamos rez~nancia j61 felhasznalhat6 kapacitas, vagy induktivitas mbresere is. a 24. dbra szerinti kapcsolasban. Ha pl. egy tekercs L, induktivitasat akanuk lemerni, akkor egy ismert C kaba- citasii kondenzatorral az Bbra szerint parhuzamos rezg6kBrre ege- szttjuk ki. A rezgbkort egy kiss (nehany pF) kapacitasu kondenzatoron at egy generatorral taplaljuk. A kis kapacitasu kondenzator a mBresi frekvencian a rezgiikor rezonancia elleniillasahoz kepest nagy ellenallast jelent, ami biz~osttja, hogy a kor I, aramat a rezgllkdr nem befolyasolja lenyegesen (ka-ngene- ratoros taplhlas). Ez az Bllandb aram akkor hoz letre max. feszultsBget a rezg6koron, ha annak ellenBllAsa maximalis, vagyis ha rezonancia van. Ez akkor ovetkezik be, ha a generator f, & kvencihja 6ppen megegyezik a rezg6kor f, rezonans frekvenciajaval. A fesziiltsBg maximumot, vagyis a rezonanciara Allast a rezgiikorre kapcsolt nagy beme- netiellenallasu feszultsi?gm6r6 (elekt-

ronikus feszultsegn~erb) maximalis kiterese jelzi. Ekkor

ahonnan a keresett induktivitas ertek

1 IAX = -- - - - 2 , s . -- 1e3 -

(2 x)' f:C f : C

A fenti mkresi m6dszer akkor ad megfelel6 pontosshgot, ha a tekercs j6sagi tenyezbje QL 2 5 - 10, es C erteke mellett a tekercs sajat kapacitasa ellianyagolhato.

Mekkora annak a tekercsnek az induktivitasa, amellyel a C = 1 nF kapacitasu kondenzatort parhuzamosan kapcsolva f, = f, = 50 kHz- en ad rezonanciat?

Az induktivitas

Pklda 18. A feszults6grezonancia jelen-

sege felhasznall~ato a rezgokor, ill. ismert tg Gju kondenzator eseten a tekercs j6sagi tCnyez6jBnek meg- hatarozasara.

Szamftsuk ki, mekkora annak a tekercsnek a josagi tenyezoje, amely- nB1 a 25. abra szerinti kapcsolasban rezonancian U, = 10 V-ot, ill. UL = = 80 mV-ot merunk 6s az alkalmazott kondenzator vesztesdgi tenye- z6je tg 6 = 2 -

A soros rezonanciat ugy allitjuk be, hogy a generlitort addig hangoljuk, amlg a rezg6kor sarkain merhe- t6 U, fesziiltsCg CrtBke minimum lesz. Ekkor a fenti adatok eseten

01,~ . o t I X rezg6khr rredd Q ,

0 , , 1 + QIif

Ha a nlCr&hez st~rollex bondenzn- tort 1i;lsznalumk (tg 6 10 I ) . ah kor annak j6sagi ti.11~ cztijc ( - l o i ) sokkal 11agyo1)b l e s ~ ;i tchc.rc.5 jos'lp~ tenyez8jenc1, igy Q. - Q O i .

19. Egy f, == 100 kHz Irclivrnci(!1 mukiitl6 z8rbkijriis szclekliv ero- sitiit aliarunk kesziteniH =I 1 kf Iz-es sivszdlcssPggc1 ( 2 6 . tihrtz). IlatAroz- zuk meg :i sziikseges tekercs jclle~-r~- ztiit, ll:i a pArliuzamos rczgiikiirhiiz C = ti20 111:-os konde~lzhtort ;rkarurik felhasznihti.

:\ sziikseges i ~ ~ d u k t ivit As

;I ~czgiikiir rc'zo~~anciAn H = 2 x f,,l.Q,, =- (i.?8.1@. 4 . lo3. 10.' - - - 2 3 ) . l(Vt .(? - 250 k U ohnios ellen5ll6ski.nt viselketlik.

.-\z elk6szitetl tekercsriil a meres sordn nleg,illapitj~ik. lrogy a j6sagi tPnyc.ziijr Q,, - 140. Elrhez azonban vs:) k

savszPlessdg turtozik 6s a rezonanciir ellenillrisa R , = 2 z f , I . Qr,, - - (i.28. 105.4. I()-::. 1,4. 1(Y'~v3,50k Q.

:\ ki\-Ant 1 kHz-es savszClesst!get rig? k(,ll hiztositani, hogy a p:irhu- zanios rt'zgijkiirrel olyan CrtCkli el- lertdllisl k;~pcsolunk parhuzamosan, bogy : ~ z crcd8 H = 250 k I2 legycn. 1.:11 hez

I _ - 23.10 - I , , I - tetiat 1~1. 820 \;igy 910 k Q szabvtinj- ( 2 7 f):C f , ,LC ert eku r1len:rllas s~ukseges.

5. Hangf rekvenciss eriisitok sz4mita5sa

Tervezziink hangfrekvencids el6- es veger(jsit6fokozatot 0,1 \Y-os, 8 S-os ha1igszbr6lloz. -4 meghajti, jelforras 1 k 12-0s kinleneti elien61- Iasro1 terhcles nelkiil (i ill\' ci'fektiv ertCkti benicne! i jelfcr ziiltsi.get atl. az erdsitii frekvtnci;,s6v 100 FJz -8 kHz, a t;51~tl'rziilt~Cg !t V. er6slitiS Icl:oz:,t In. x. i 4 0 ' C kiirnyezeti hiimers@kletig mfikodjiin.

.iZ feladat niegoldasat a vegeriisitii fokozat szimitasdval kell kezdeni.

szan~ilasoh egyszeriisitese miatt vBlasszunk 8-osztalyi~ vCgerKsit 6 fokozatot. -A szuksCges viszonylag kis teljesi11nCny ezzel is hiztosit- hat6. HBtrrinya a hangeriitdl fuggetlen, illand6 fogyasztas.

h v6geriisltb lokozathoz v6lasz- szunk AC 125 hangfrekvenciis pnp gerrriAniuln tranzisztort, amelynek fels6 hatirfrekvenciaja foldelt ernit- teres lcapcsolasban 17 kHz, a mas. teljesitni@nyfelvetelc 500 ni\V.

A katalbgus adatai szerint erinkl a tranzisztorn&l a maT. niegenge- dett reteghbmcirseklet T,m = i 75 "C a 110elle116llas hiit6feliilet nelkiil Rrl, - O,SzCjnlW, hutiifeliilettel Rlh = 0,0(3'C/rnW. Ennek nieglelu- lben a mgengedhet6 Inax. disszipk- ci6s teljesitnieny (a tranzisztor mas. ~negengedheto egyenaralnil telje- sitmenyfelvCte1e) hutofeiulet nelkiil a megengedett max. 7 ~ r = -40 "C kiirnyezeti homersekleten

' iek~r l t \e , hogy ; r ~ .I-osztaljtt \i.gerdsitB hata5foka elk~lcg 1s csak max. 30°,,, tehht az elPrhet6 hasznos teljesitmCny csak mas. ti0 mW, a n ~ i nem elegend6 (Ps i t t rneg nern is vettuk figyelembe a kiincneti transzformator viszonylag kls LO,(', - 0,8) hathsfokat).

H?ltBfelulet et alkalmazva a megengedett mau. disszlpacios teljesit nieny

anii mar feltehctden elegendo lesz. A hilt.6feliilet R,,, -. 0.09 tlbellen- All55 exet6n 1 12 cniQell, liogy legyen.

Valasszuk a vCger6sito fokozat sziimitasahoz kiindulhsi alapul n 27. cZhrtin lathat6 liapcsolAst. Ax ernitter- 6s kollektorkiiri ellenal1,i- sokon esd fesziiltsegeket Cigyeletnbe- vCve a munkaponti kollektorl'esziilt- seget 0,7 - 0,s LT ertekre ceiszerii vhlasztani. E:z jelen esethen pl. ---UC~" =: 7 V nyugalt~li kollektor- t'esziiltsegct jelenthet, anlil~ez

390 . lo--:$ , -::

-ucl,, 7 w 55.10 - A = 55 11iA

nyugalmi kollektorLiram tartozik. h z optiln8lis inimkaellenallks (fi-

gyeleml)evc've, iiogy AC 125 tipus- nB1 az 'CJ, nl:~r;tdPkfesziiltsPg UCE~, mellett elhanyagolhal.6)

Xz el6z6ek alapjan a kollekior vAltakoz6kan1 csi~esCrteke masima- lisan icx = (Ic,) -. 55 IIIX, az effek-

a kollektor vAltakozofesziilts~~ Inax.

a rri:ix. hasznos kinicneti teljesit - meny

I)k,Y = uCiC = 5.40.1(k:: == = 200. 1W3 U' = 200 ni\V.

Ez a teljesitn~eny = 60%-os kinieneti transzforlniitor liatasfokot feltetelezve is biztositja a sziikskges 100 m\V-ot.

h katal6gus adatai szerint - U O ~ = 5 V es -I& - 50 1nA kollektoraram eseten az riralrierositesi tenyezo p = ,95, a nyugalini h5ziselofeszult- seg -UBS~ = 0,4 V. Tekintve. hogy a valasztott munkaponti CrtCkek ezekhez kozel esnek es a tranzisztor paranleterek szbrBsa a~il i~gyis viszonylag nagy, i t t is szamolha- tulik /3 7 95 CS -Usm> = 0,4 V '

CrtCkekkel. A kimeneti transzform:itor primer

tekercsenek ellenallBsa 8 = 0.6 -- = 60%-os liatasfokot felt6t.elezve (durva kozelit6ssel)

R, .; 0,s R,,, (1-8) = 0,5.127 (1 - - 0,G) = 25 S 2 ,

amin a nyugahni kollektor gram

28. hbra

fesziiltskges4st hoz 1Ctre. fgy a stabilitasi cdlokat szolgalo ernitter- kori RE ellen2illasra kb. -U- = 0,6 V fesziiltsegesest engedhetiink

meg, ami I& z Ia figyelembevkte- level

ellenallast jelent. Ehhez kozel es6 12 S2 szabvanyertCkii ellenallast vhlasztva, az eniitterkori ellenallas teljesitmkny felvktele

tehat 0,l -- 0,25 W terhelhetdsegii ellenallast hasznalhatunk.

Az emitterkori ellenAllAson es6 egyenfesziiltseg

a munkaponthoz tartoz6 nyugalmi bazis-emitter fesziiltseg -Us& = r 0,4 V = 400 mV, igy a b&is es a fold kozott a bazisoszt6val (28. &bra)

munkaponti el6fesziiltseget kell biztositani.

A tranzisztor nyugalnii (munkaponti) bazisarama

A 3. pklda indokai alapjan a bazis- oszt6 Aramat -I, = 3 mA-re valasztva, az osztd fels6 tagjara

szabvanyos ellen~llaskrtkk ad6dik. Az oszt6 also tagja (itt IBo erte-

k6t nem hanyagoljuk el L, mellett)

amihez kozeles6 470 P szabv5ny6rtb ket valaszthatjuk. Az oszto tagjai- nak teljesitniCnyfelvCtele

tehat az oszt6 0,l - 0,25 W terhel- het6sBgd ellenallBsokka1 epithet6 meg .

A kimeneti transzformfttor atte- tele

Katalogus szerint a tranzisztor be- mencti ellenallasa emitterellenallas nelkiil h,, = 400 Q. Emitterellen- allast alkalmazva a bemeneti ellenallas (oszto nklkiil)

A bazisoszt6 valtakoz6Aramu szem- pontb61

6rtkkCi ered6 ellenallasa a tranzisztor bemenetere, Rw-a1 phrhuzamosan kapcsol6dik, tehat a v6ger6sit6 fokoeat bemeneti ellenallasa

A veger6sit6 tranzisztor fesziiltseg- er6sftBse a bftzistbl a kollektorig

A teljes kivez6rlkshez a sziiksCges max. b&isvez8rl6fesziiltsCg effektiv 6rtCke

Mivel a vCgerbsit.6 tranzisztor 8ram- er6sitese bazist61 a kollektorkorig

('

Ai, ;= #?=95,

A,, = A., At,. = 7,s. 95 = 740

Tekintve, hogy az el6erdsit6 fokozat max. Ube = 6 mV effektiv ertekii vezerl6fesziiltsCget kap, az el6er6sito fokozatt61 legalabb

er6sitkst kell megkivhnni. Ekkora er6sft8s, a vCgerdsit6 fokoznt er6s terheld hatasa miatt, egy el6er6- sit6 fokozattal nem val6sithat6 meg, kBt fokozatu el6erBsit6re van szuk- s&. El6szor a vBgerbsit6t meghajt6 2. fokozatot tervezziik meg. Az egy- szeriis4g kedvedrt az elber6sitB fo- kozathoz is AC 125 tipusu tranzisztort valasszunk, de most kis aramu bdllitasban. A katal6gus szerint e tranzisztor paramkterei -Ua, = = 5 V, 6s -Io, = 2 mA munkaponti CrtCkek eseten foldelt emitteres kapcsolasban

30. dbra

1 1

80 1V4 - 12,5 k P).] =* ps, (G=T -

A 2. e16erdsit6 fokozat szamita- shhoz induljunk ki a 29. dbrdn tat- hat6 kapcsol~sb61 6s valasszuk a katalbgusban szerepld -U& = = 5 V Cs -IOc = 2 mA-es munkapontot.

Valtakoz6Aramu szempontb61 az elberBslt6 kollektor korkt terheli a vkger8sit6 fokozat Rev = 320 9 0s bemeneti ellen811asa. Emellett Ra vel valtakoz6 aramulag a tranzisz-

1 tor -- = 12,5 k P-os kimeneti ellen-

hpz

allasa is pbhuzamosan kapcsol6dik, de ennek hatasa az Rh, = 320 9 mellett elhanyagolhat6. A viszonylag kis R h ertek terh'e16 hathsa miatt a 2. fokozat & kollektor- ellenallasat felesleges nagyra valasztani. R,, = 1,5 k Q-t valasztva az 2. el6erBsitd fokozat hatasos munkaellenh11Asa

.\ 2. eliirriisitti fokozat ~gst ' r~dramil (Rc,) e l l e n ~ l l a s ~ n - UG, =--- -ICO.

RCz := 2 . 1,s. 1 0 3 = 3 V egyen- I'esziiltsCg esik. Alive1 :I vdlasztott lnunkaponthoz :I k:1tnl0gus szerint --l:sso = 0,l V bjzis-et~litter feszult-

seg tartozik, igy a IT^^,= 3 V kollektor-bAzis lesziiltseget figyelem- heveve az ernit terkiirben -17s, == = ~-uT - (.- [T ro ) -(-- IT CBO) -

== $) -- :{ - *? -- 0. 1 = (),!$v egyenfesziiltsegesCs engedhet 6 Ineg, :tmi

emitterellenAlldst jelent. Ekkora ellenhllas vdltakoz6ara1nir szeinnont-

Inert erosen lecsokkentenb az er6- sitest (A,,, +, 1). Ezert a fenti ellen- allaserteket ket e1len;illas sorbako- tesevel valositjuk ineg, es az egyi- ket kondenzatorral valtakoz6ara1ni1 szemponthol riividre zirjuk. VA- lasszunk pl. HE^ = 68 51 6s RE, = = 390 i2 ellenallasokat es az utob- bit hidaljuk a t egy kondenzatorral (-30. dbra). fgy valtakoz6araniu szenlpontbol (erdsites, bemeneti ellenall&s stb.) csak a 68 9 lesz hata- SOS.

.I 2. eliierosito tranzisztor bemeneti ellenallasa (bazisoszto nClkul I)

2. el(ier6sit6 fokozat feszultseg- er6sitCse (btizistdl a vegfokozat bA- zisiiig)

1gy a hangszorb teljes kivez6r- lesehez a 2. ftrkozat valtakoz6 bazis- teszultsCgt.nek IegalAbb

drtekunek kell lennie. .la emitterkorl HbZ - 390 B-os

rllenallas ,,hidegftesehez" a 6. pel- dkban kozolt ~neggonclolasok nl:~p- j an

szabvanyertekii elektrolitikus kondenzator hasznalhath. Mivel az HE2 ellenallasra csak -UKo = 1 V fesziiltseg jut, :ij,Vr~kvleges feszultsegii kondenzator is rnegfelel.

A katalogus szerint a valasztott (--UCBo == 5 V, --ICo 2 m.4) rnunkaponthoz -UBE~ .= 100 nlV hdzis-emitter nyugaln~l feszultseg es -Is, = 20 ,uA nyugalmi bazis- aranl tartozik. Ennek megfelelden az elijer6sitd be~llftasahoz sziiks6- ges bazis-fold kozotti el6feszultseg

Ela a bazisosztd gramat -I,, = 0,2 inh-re valasztjuk, akkor az oszto felso tagja

amihez legkozelebb eso szabvany- Brt6k 39 k P . Az oszt6 als6 tagja- kent

ill. ehhez kozeles6 4,7 k 52 szabvhny- BrtCkfi ellenallas hasznAlhat6.

ellen6llasa parl~uzamosan kapcsol6- dik az eltjerPisit6 tranzisztor R i 2 = = 10 k Q-os bemeneti elleniillasBva1,

igy az eloerdsit6 fokozat bemeneti ellenallasa

.\ fokozat vala&ennyi ellenQll5sa 0.1 = 0,23 \V terhelhetdsegii lehet.

A t~angfrekvenciis erdsitij els6, 1)emeneti folcozatdt is az egyszera- sCg kedvCert az eliizdhoz hasonlo felPpitesse1 ( 3 1 . cibra) es ugyancs:~k . l C 125 tipus6 tranzisztorral ter- vezzirk. .i szukseges feszultser[er6sit@s a

bei~leneti fokozat bemeneti pontjA- t61 a inasodik fokozat bhzisaig

>live1 a berneneti fokozat kollektor korknek terhelese kisebb, mint a inasodik fokozat6, 6s viszonylag nagy erdsitesre van sziikskg, celszerd i t t nagyobb kollektorellen- 611ast alkalmazni. Ehhez azonban a 2. fokozat munkapont Brtekei i t t nem felelnek meg, iilert -b = = 2 mA, -UcBo = 5 V esetBn a inax. Hc,Crtekeket az igy megen- gedhet6 -UC = -Ur - (-VB%) = 9 - 5 - 0,1 =

U, 4 - feszultsegeses Rc, = =2 - Ic.0

= '2. lo3 SZ = 2 k Q CrtCkre korlatozza.

Ha -UCB~ = 2 V 6s -Ice = 1 mA munkaponti ertbkeket vALsz- tunk, a tranzisztor i ~ j parambterei a katalogusban kozolt d iag~amok - a l a p j h hll = 2,7 k P , hnl = P = 100, baa= = 100 ,US, -UB% = 100 mV. Ilyen munkapont besli tas mellett R,. = 5.6 k Q Crt6kre is vaaszthat6. ~i~ elembev6ve a 2. fokozat RL,~ = - - 1 kB-os bemeaeti Cs a tranzisz-

1 1 t o r R - = 104 Q = T- h a 100.104

= 10 k 52 kimeneti ellenhllasanak

ertekd egyuttes terhel6 hatasat az 1. fokozat hatasos munkaellenallasa

fokozat kollektora a f61dhoz k6pest -u, = -u, - (-U,) = 9 -3 = = 6 V, a 3. fokozat bazisa a foldhoz kepest -UBo = 1 V feszultsBgen van, igy a kondenzatorra 5 V egyenfeszultseg jut. Ennek megfelel6en 618 V vagy 10/12 V nCvleges fesziilt- segd elektrolit kondenzator hasz- nhlhato.

Az 1. 6s 2. fokozat kozotti csatol6- kondenzatorra, figyelembe veve, bogy

ertekd ered6 ellenallasa kapcsol6- dik parhuzamosan az 1. tranzisztor R 4 = hll = 2,i k B-os ben~e- neti ellenallasaval, igy az I . fokozat bemeneti ellenallasa

Az emitterkori ellenAllAs max. Rbei . Rbel 2,i .17 Rhel = - - Raei + Rbel 2,7 + 17

A csatold kondenzatoron keresztul valtakoz6aramu szempontb61 ezzel parhuzamosan kapcsol6dik az RWt hangerSszabalyoz6 potenciometer. RWt = 5 k Q-os potenciometert valasztva a hangfrekvencias er6sit6 ellenallasa a bemeneti kapcsokon

CrtCkd. VBlasszunk RE = 1,2 k 9-0s szabvanyos CrtCkd ellenallAst, arnit vAltakoz6 aramulag egy

Crtek adbdik, tehat i t t 2 pF kapacitasu 618 V nevleges fesziiltsCgd elektrolitkondenzAtor alkalmazhat6. A bemeneti kor csatol6 kondenzatora a jelforras R, = 1 k Q ellenallasat figyelembeveve

kapacitasu, 314 V nCvleges feszult- s6gd elektrolitikus kondenzatorral Athidalunk. fgy az emitterkor ellen- Allasa vAltakoz6 Lamu szempontbbl zarusnak vehet0. Ennek figye- 1embevetelCvel az 1. fokozat feszult- sCger6sfese az 1. fokozat bAzisat6l a 2. fokozat bazisaig

Ez a bemeneti ellenAllAs az erbsl- t6t tapla6 jelforras (jelkepesen egy generator) Rg = 1 k Q-os bels6 ellenallasaval egy oszt6t kkpez, anlely a jelforras jelCt

tehat i t t 5pF szabvanyCrtekti, b nlivel a jelforras egyenfeszultsege ismeretlen, biztonsAgb61 12/15 V nkvleges feszults6gU kondenzatort cClszerCi alkalmazni.

Az erasit6 teljes kapcsolasa a 32. dbrdn lathat6. Az er6sit6 fo- gyasztasat ugy kapjuk meg, ha az egyes fokozatok bazisoszt6inak Q tranzisztorainak aramat osszeadjuk es lnegszorozzuk a tapfeszultsCgge1.

Az 1. fokozat egyenkram felvetele

szeresere osztja le. Ennek figyelem- bev4telkvel az 1. fokozat fesziiltskg- er6sitCse a bemeneti kapcsoktol a 2. fokozat bkzisaig

Az 1. fokozat bAzisoszt6j8val beallitand6 bazis-fold elbfesziiltseg

anii nagyobb, mint a szukseges 32- szeres er6sites. tehat megfelel.

A kovetkeziikben szAmftsuk ki a csatol6kondenz~torok szuksCges ka- pacitasCrtek6t. A 13. peldaban sze- rep16 meggondolasok alapjan a 2. 4s 3. fokozat (vegfokozat) kozott a csa- to16 kondenzator (mivel i t t RL~Z 2 Rc)

A nyugalmi bhisaram -Isc = = 10 pA, igy az oszt6 iirama -I,, = = 0,1 mA-re vlilaszthat.6. Ezzel az oszt6 fels6 tagjka a 2. fokozate

az als6 tagra

fgy az er(lsit6 hltal felvett egyenaramu teljesitmeny

szabvany ellenallaskrtekek adbdnak. Viiltakozokamu szempontb61 ezek

aniihez a legkozelebb es6 nagyobb szabvany 6rtCk 10 pF. Mivel a 2.

Bp., II., Mirtirok utja 35. Bp., IV., Bajcsy-Zs. ut 23.

5 Bp., VI., Lenin krt. 78.

Ridid 6s Bp.. VIII., i)116i ut 60. Bp., Vlll.. J6zsef krt. 34.

eg.yeb hiradhstechnikai Bp., XIX., Vorijshadsereg utja 113.

V i d C k r e csomagkiilda szolgalat: Budapest, V., Mlrzeum krt. 11. I

Kondenzcitorok hdfoki6nyezdje, rezgdkorok hdf okkiegyenlit6se

Hidv6gi Tibor okl. vill. mernok HA 5 BB '

H6mCrseklet valtozasra a testek mkreteiket valtoztatjak. h rezg6kor elemei, induktivitas, valamint kapacitas ennek megfelel6en nern lesznek alland6 CrtCktiek, hanem a h6- mCrsCklet fuggvCayCben novekszik, vagy csokken nagysaguk. Grthetb, hogiv iav a rezonancia frekvencia sem l e z konstans BrtBkd, hanem az fugg a kornyezet h0mCrsCkletBt61.

NBzzuk el0bb a kapacitasok h6- fugg6sCt. Meleg hatasara a fegyver- zetek kiterjednek, nagyobb lesz feluletiik, vastagsaguk novekszik. L6gszigetelCsti kondenzatoroknhl ez azt eredmbnyezi, hogy az eredeti kapacithshoz viszonyitva h6emelke- deskor megnb a kapaciths. Az lo C h6mkrst!kletvdltozds hafdsdra beko- veikezd viszonylagos Crtkkudltozdst nevezziik a kondenzdtor h6foktdnyezb jknek, melyet a gorog a (alfa) iellel adnak meg. Kulonleges keramiab61 k6sziilt dielektrikumd ka~acitasok

pozifiv h6foktBnyez6vel rendelkeznek 6s vannak, melyek negaifv hBtBnyez6jdek. Az el6bbiekben emlitett 1CgszigetelCsQ kondenzaitorok altalhban pozitlv a-val rendelkeznek. Az 1. tdbldzatban ismertetjiik a nfiiunk kaphat6 kondenzBtorok jellemzbit, h6foktCnyezBit. Lathat6, hogy a hBfoktCnyez6re jellemz6 a kondenzhtor szfne. A barna szinii keramia kondenz6torok rezg6kor- ben egyaltalan nern hasznhlhatbk, mivel kapacitasuk nagymCrtCkben vhltozik a h6nlCrsCklette1, ugyanakkor ez a valtozas nern is linehris, mint a tobbi kondenzatornal. Hide- gitbre, alacsony frekvencias Btveze- t6kt5nt hasznaljak 6ket.

Mivel a tablzizatban pozitiv Cs negativ hBfoktCnyezdji5 kapacitasok is szerepelnek, felvet6dik a kCr- dCs, hogy ketfajta kapacitdssal nern lehet-e olyant el6allitani, amely m b nern vatoztatia Brtt5kt5t a h6

a -hbn16rs6klet n6vekedBsCriek hata- hatasba. ~6mCrsCkietrenem reagAl6 sPra csokkentik 6rtCkiiket. fgv van- ka~aciidsi k6nnven kdszlthetiink. nak olyan kondenzhtorok, -melyek ug~anakkor h6k6mpenzalt rezg6k&

Hutikond Meagk.

KapaciWrt6kek (pF)

3-56 8-120 Tlpus : CG-1161

3-110 80-260 180-560 3-1100

mBretezCse mAr nem konnyd feladat, mivel a tekercs Cs a huzaloz&s h0- foktenyez6je nern olyan konnyen meghathozhat6 adat, mint a kapa- cititsokb.

H5kompenzslt kapaeiths mciretde a) Pdrhuzamos kompenzdf&s KCt, phhuzamosan kapcsolt ka-

pacitas ered6 h6foktCnyezBje:

C, C. - - a, = a=.-

C, + G + as. ----- Cl + G

Egy el6re megadott C-kapacitb- CrtCkhez sziiksCges r6szkapacitAsok nagys8gBt a kkaetkezll formulaklral hatarozhatjuk meg :

a,--- C, = -------- . C

a1 - a%, 011 - & c, = --- - C a1 - a%,

Pkldakknf allitsunk ossze egy C = = 100 p F kapacitast, melyaek eredi3 h6foktBnyezBje (a,) zQ6. Milyen CrtBkU kondenzhtorokb61 Allfthatb ossze, ha az egyik Izokond P, a mh ik pedig Izokond N.

A t6blAzat szerint a, = + 33 a2 = - 47

Behelyettesitve ezen Crtt5keket:

TehAt az ered6 kapacithshoz 59 p F Izokond P 6s 41 p F Izokond N sziiksees. Mivel egyik sem szabvit- nyos Crtdk, fgy a k f v h t kapacitas- BrtCket tobb darabb61 rakjuk ossze. Ha = 2 % t d rbd kondenzatort hasz- nAlunk fel, akkor az els6 konden- zBtor :

6 = 56 + 3

2 . dbra

A mhsodik pedig:

C:! = 39 + 2

LIZ igy osszerakott hdkompenzflt kapacitas az 1. dbrdn 1athat6.

b) Soros kompenzdlds Mig a pArhuzarnos kompenzA1As-

na1 az eredd kapacitast mindig kisebb Crtekiiekb61 dllftjuk ossze, addig a sorosnal mindig nagyobb kapacitasokat hasznAlunk, mint a kfvant CrtCk. Ez a kondenziitorok soros kapcsol~sab61 ered (18sd ott !). Soro- san kapcsolt kapacitasok eredd h6- foktknyezdje :

A rCszkapacitasokat pedig a kovetkezd formulakkal hathozhat- juk meg:

Nezzunk erre is egy peldat. Az el6- zbekben emlitett C = 100 pF kapacitast ugyancsak Izokond P 6s Izokond N kondenzhtorokb61 akarjuk elkesziteni, soros kompenzdlas- snl. A hBfoktCnycjs6ket hehelyettc- sftve:

80 C1 = - -100 = 170 p F (Izokond N)

47

80 Ca = -- .I00 = 242 pF (Izokond P)

33

Ellenbrizve ezutan az eredd kapacitast :

Tehat igy val6ban 100 pF-os kapacitast nyertiink. A 2. dbrdn lathatjuk, hogy ezeket az Crtdkeket hogyan val6sfthatjuk meg.

Mindkdt m6retezesn61 figyelembe kell venni azt, hogy mindig a kisebb hBfoktenyez6jG kapacitas a nagyobb (a h6foktenyez6 abszoliit CrtCkCt ndzzuk).

Az ismertetett m6don hBin6rsCk- lettdl kevCsbC fugg6 kapacithsszek- rCnyek reszletkapacitasait tudjuk meghatbozni.

Mig a kapacltasok hdkiegyenlite- skvel aranylag konnyen boldogul- tunk, rezg6kornel mar bonyolultabb a helyzet. Egy berendezds oszcilla- toranak h6fugges6t nemcsak az alkalmazott forg6- vagy fix kapacitas hatarozza meg, hanem ott van m6g a tekercs hdmQsCklet fuggd onin- dukci6ja, szerelCsi kapacitas hdfug- gkse, csb-elektrdda kapacitasok hathsa stb. fgy belathato, hogy kizi- r6lag szAmitassal nem boldogulunk.

A hbkompenzalas gyakorlati veg- rehajtbat egy peldan ir~utatjuk be.

Gpitettiink egy oszcillatort, melynek rezg6kore a 3. dbra szerinti Qte- kekkel van elkeszitve. A fix kapacitas, mely a tekerccsel parhuzanlo- san kapcsol6dik, zero h6fokt6nyezd- jd, kompenzalt tipus. Az iizembe- helyezett rezgeskeltdt h6kanuAba tessziik, - mely vegs6 soron lehet egy minden oldalrol elzart fa- vagy papirdoboz is, melyet belulrdl izz6- liimpaval, vagy valamilyen mas m6- don melegiteni tudunk. A dobozba helyezett oszcillator frekvenciajht ve- v6vel merjiik, a benne uralkod6 hdmCrsekletet pedig hdmCr6vel.

Legyen a mBrt frekvencia szobahb- mBrsCkleten 1000 kHz. Bekapcsolva a melegitdt, varjuk meg, amig a doboz hdmCrsCklete 10 Co-kal emel- kedik. Ekkor ismet megmerve a frekvenciat, azt tapasztaljuk, hogy az megvaltozott, altalaban csokkenni szokott. Legyen az uj frekvencia 996 kHz. Tehat rezgdkoriink frekvenciaja 10 C" hbmkrsekletv~lto- zasra -4 kHz-et valtozott. Ebbdl meghatarozhat6 az oszcillator h6- foktenyezdje.

Nos, ezt a 400 Hz-es frekvencia- csokkenCst kell nekunk kompenzalni, nyilvan egy olyan kapacitassal, mely az adott rezgbkorbe helyezve, ezt a frekvenciacsuszast kiegyenliti. Nyilvan olyan kapacitas kell, amelynek melegites hataskra csokken a

4 . Libra

kapacitasa ( y novekszik majd a frekvencia). '4 gy mAr eldontottuk, hogy negat iv hbfokt6nyezdjd kondenzator kell.

A kiszarnitott frekvenciavaltoz~s forditottan aranyos annak a kapacit~sv~ltozBsnak a nCgyzetgyijkBve1, nlellyel kompenzalni akarjuk:

Ebb61 a kiviint kapacitasvaltozas nagysaga :

Az eredetileg zero hdfokt6nyezdjd 100 pF-os kapacitaq helyett tehat egy U, = -50.10d CrtCkGt kell alkalmazni. Parhuza~nos kompen- zalhst alkalmazva Rutikond Cs Eli- zolit K kapacitasokat hasznalunk. Az Izokond N nem hasznalhatd jelen esetben. mivel ennek csak - 4 7 - I 1O-s a hbfokt&nyezdje. Behelyette- sftve a ~Arhuzalnos kom~enzalas

(Elizolit K)

(Rutikond)

Az igy atallitott rezgdkoriink a 4. dbrdn 1athat6. Fontos megjegyez- ni mkg azt, hogy az ismertetett kompenzalasi m6dszer csak egyetlen frekvencidra ervenyes. Amennyiben a forg6kondenzAtor masik a11AsB- nA1, mas frekvencian, vagy egy bizonyos frekvenciatartomanyon beliil kivanjuk hbkompenz5lni rezg6ko- riinket, akkor m b bonyolultabb eljbast kell alkalmazni. Ezenkivul szamitasainknal az alkatrkszek hd- foktCnyez6jet linearisnak tCteleztuk fel, mely pCldau1 a forg6kondenzA- toroknal nem All fenn. Amat6r gyakorlatban azonban - tekintettel az arAnylag kis athangolt frekvenciakra - kielCgit6 eredmCnyt kapunk az islnertetett m6dszerrel.

Egyrhtegii I6gmagos tekercsek rn&etez6se huzalt hasznhlunk, akkor szoros tekercsel6ssel biztosithat6 a felvett

Egyretegd hengeres tekercset, f0- kent ad6berendezQekben hasznalunk gyakran. A szukseges indukti- vithshoz tartoz6 menetszam megha-

h nomogram haszndata a kovet- kezii. El6szor felvesszuk a tekercs- atmer6t. Peldhul ad6k vegfokozataban 6 cm atmdr6jfi tekercseket szoktunk haszniilni. Legyen a kivant induktivitas Crteke: 30 pH. E z u t h a tekercshosszat vesszuk fel. Ha nagy j6shgi tenyezdt akarunk elerni, akkor a 6 cm-es tekercsatmdrdhoz 5 cm tekercseldsi hossz tartozik. A nomogramon a 6 cm atmdrdhoz tartoz6 gorbe 5 cm tekercseldsi hossz- hoz tart026 pontjAt levetitjiik az ,,X" tengelyre. E z u t h vonalz6val ezt az ,,X" tengelyen kapott pontot osszekotjiik a nomogram aljan lev0 mikrohenry skhla 30-as pontjhval. A vonalz6 a menetszAmskAlAt a 25- 8s pontnal metszi. fgy a szuksdges menetszam: n = 25. Mindezt szaggatott vonallal berajzoltuk. Ugyan- i t t feltuntettiik mdg a 10 6s 15 cm tekercseldsi hossz esetdre Crvknyes menetszamokat is (30, 37). Lhthat6, hogy a nagyobb tekercshosszus~g eseten tobb menetszhm kell, kovet- kezdskeppen a tekercsj6sag is csokkenni fog.

Ha meghat&oztuk a menetsza- mot, akkor egyszertien kiszdmithat- juk a minimais huzalhtmh(lt, mely- b01 a tekercset mbg el lehet kdszf- teni.

tekercseldsi hosz. Ha 1 mm Atmdr0jti d = tekercshossz/menetsz~m = csupasz huzalt hasznalunk, akkor 5/25 = 0,2 cm = 2 mm 1 mm-es hezagot kell hagyni az

Tellat, ha 1,8 mm rQAtm6r6jfi egyes menetek kozott.

tkozdsa ezeknel nem olyan konSyfi,

a gyakorlatban tobb<zor el6forduib ka~aci tas kisziimitasanak kdpleteit.

mint a porvasmagos, vagy fazek- vasmagok tekercsek eseteben. A ku- lonboz0, kozelitB jellegd kkpletek be- helyettesitdse, megoldasa, sok arna- tbrnC1 hizonyos nehezseget jelent. Ezek segitsegere kiizoljuk az it t lathat6 nomogramot, mellyel a. re- vidhullamu ad6keszulCkekben hasznalatos tekercsmkretekhez konnyti- szerrel rneghatkozhat6 a szukseges menetszam.

A iegtobb &mftAsnAl elkerulhetet- len a tizes alapu logaritmus ismerete. Mivel mdretezesink iisszeAllftAsanA1 feltbteleztuk a legalabb kozdpisko- lai ismereteket. kv ezen a helven

Nomogram egyrktegu" hengeres tekercsek mlretezkst!hez

nem k6zoljuk a l ~ ~ a r i t m u s tabliza- tot. utalunk a matematikai szak- kiinyvekben 6s egydb seg6dkonyvek- ben megjelentekre.

Az 1. dbrdn az eels0 hhrom, a rBdi6- kdszuldkekben hasznalatos sik 6s hengerkondenzAtorok kapacitasd- nak kiszamftasi m6diAt ismerteti. Az ei, relativ dielektri<umos 811and6 mindegyik pdldhwil, ah01 a vezet0t (vezetbket) korulvev6, vagy vezetbk kBzt lev6 kozeg levegb, ott kozelf- tBen 1-nek vehet0. A kulonboz6

szigetel6anyagok dielektrikumos hl- land6ja megtalalhat6 a 2. idbldzai- ban.

GyakorlAskBppen nbziink ndhany pdldat :

1. Pklda: 1 m hosszu koaxihlis kabeldarabunk van. Mbretei: d = = 0,7 rnrn, D = 8 mm 6s a szige- telhanyag, mely a khbel belsejQ teljesen kitiilti: polietildn (e, = = 2,3). Az 1. d b r h szerepl6 kdpletekben

minden mdret cm-ben van megadva, igy a 1emW mdreteket A t kell szhmi- tani erre a mdrtbkegysdgre. Ezek ut An a kapacitas nagyshga :

0,241.100 55,s C = 2,3. ---

098 - log 11,4 - log - 0,07

2 . pklda: Vertikalis antennankat ugynevezett tetbkapacitbsal akarjuk ellhtni. A kfvant tetdkapacitb nagysAga: C = 20 pF. KQdds, hogy milyen Atm&bjd koronggal tudjuk ezt biztositani, ha az aluminium- lernez, amelyb0l a korongot kbziteni akarjuk, 2 mm vastag?

Az 1. dbrdn megkeressiik a szabad tdrben elhelyezett tiucsa kapacit8- shalt kiszhmithsi kdpletQ. Mivel a sug4rz6t Altalhban j6 magasra szoktuk helyezni, igy nem nagy hibat kovetiink el azzal, ha szabad t t ben , foldt6l thvol kdpzeljiik el a tiucsht. Mivel leveg0ben van a korong, igy 6, = 1.

Mivel vdkony alumfniumlemezzel akarjuk megoldani a tetbterhelbt, igy a korong Atmdr0je mellett annak vastagsaga elhanyagolhat6, tehht a kiszamitasi keplet zAr6jeles rbzd-

ben a tort elhagyhatb, fgy egyszerd- sodik szamolasunk :

.\nyng ,

Gdzok: HidrogCn Levegii Szc'ndionid Dinitrogcnosid

Folyailkkok: Paraffinolaj lirnzol EtilCter ,\ceton Etilalkohol

Szildrd rin~lagok: Paraffin Policti1i.n Polisztirol (iyanta Sellakk Papir-bakelit Kvnrctiveg Iivarc Porcelan CsillBm

Iiulijnl~ycs kercimicik: Elizolit I< Izokond P Izokond K Rutikond Megakond Trrakond 2000 Terakond 4000

Ebb61 pedig

r

1,0002fX 1,000.590 1,000946 1,000994

232 2.3 4.4

21 26

2 2,3 2 4 2.6 2.7-3,7 3.5-5 3,7 4,6 5,4-6,4 7

6 7 11-18 35-40 80-45

15W-160 2000 4000 I

Ellenbrizve az igy kiszamitott adatokkal az s/D = 21566, tehat val6ban jogos volt elhanyagola- sunk, kisebb mint 0,4% hibat kovet- tiink el elhagyasAva1.

3. pClda: A fold felett, azzal vfz- 0,24.1 szintesen kifeszitett huzalantennank C = hossza: 40 m. A huzal htm6r6je log 2D/d 2 mm. KdrdCs, mekkora kapacithst Ebb61 pedig: kkpvisel, ha a Fold feletti magas- d 0,24-1 0,2 saga 10 m? D = num log 7 - . -y

TehAt az atvezetdst 11 mm-es nyilas kozep6n kell vkgrehajtani.

4 mereteket ismet cm-ben atsza- z, b L

0,72 mltva, a tablazat megfelel6 kCple- num log -o,l. 11 = I , I cm tkbe behelyettesitve: 0,s 0,24.4000

C = - 960 - - log 4000/0,2 - log 20 000

4. pilda: Ultrarovidhullam~i vev6- kesziilkkben atvezet6t kell meretezni, rnely a nagyfrekvenciat egy P- nyekolb dobozba vezeti. Az htvezet6 f6mvi1zhoz mCrt kapacitasa nem lehet nagyobb, mint O,5 pF. Induk- tivitas csiikkentese Brdekdben az htvezet6 huzal htm6r6je 2 mm 6s a teljes hossza csak 3 cm lehet. Kb- dCs: mekkora atm6rBjU nyiltist kell furni az arny6ko16 dobozon?

A feladatot i t t is a tablhzatban talAlhat6 keplet Atrendez6s6vel oldjuk meg:

Mivel leveg6 a szigetel6 jelen esetben is, igy:

Ebb61 a ptir peldab61 lhthat6, hogy a megadott kapacitasszamithsi kkpleteket j61 hasznosfthatjuk ko- z6pfoku matematikai tudas birto-. kaban. RemCljiik, hogy osszefoglal6 tfilhzatunknak '6 hasznat veszik olvas6ink tervezd munkAjuk sorb .

Vasmagos tekercsek m6retezkse

Mig az ad6keszul6kekben gyakoriak a legmagos tekercsek, a vevbk- ben manapsa mirr majdnem minden esetben vasmagos rezg6kor-i tekercseket alkalmaznak a hosszu, kozep- 6s rovidhullAmu tartomanyban. E16nye egyrbzt kisebb hely- foglalasziban, viszonylagosan nagyobb j6sagi tBnyez6jeben es kony- nyU hangolhat6sagaban keresend6. Ugyanakkor a vasmagos tekercs mkretezbe is egyszerflbb, mint legmagos tarsaik.

Vasmagos tekercs k6szit6s6nttl az els6, dont6 szempont a megfeleld vasmag-angag kivalasztAsa. Ugyanis a kereskedel~mben kaphat6 vas-

magok ugynevezett hatdrfrekvenci- &ja kiilonboz6. Ez krtelemszerilen azt jelenti, hogy nagyobb frekvencihra kesziilt rezg6kori tekercs hangol&sPa nem minden vasmag alkalmas. Amat6r kiirokben tobbek kozott sokszor ez az oka a sikertelen- sbgnek, mert sokan vAlogatL nClkiil alkalmazza a vasmagokat, holott nyilvhnval6, hogy p6ldaul 1 MHz-es hattirfrekvenciiiju vasmag nem alkalmazhat6 30 MHz-en! Az alacsonyabb frekvencihjh vasmagok permeabilitasa magasabb frekvencian mar kisebh, ugyanakkor a vesz- tesBg jelentBs lehet, mely a tekercs j6shgi t6nyezBjkt annyira leronthat- ja, hogy az hasznahatatlanna vAlik.

I I I. cibra. Hangolo~~~uyok hatcirfrck-

vencicijcinak mmirbe Q-n~e'riirwi

Iierdes, llogyan dijr~thetjiik el, megfelelb-e vasmagunk az ndott frekvencian?

NyilvBnvalo, hogy az lerlne a legegyszeriibb, ha kereskedelnlunk m P ugy arusitana a vas~nagokat, hogy azok jellenlzdi o t t az iizletben ismertetve lennenek. Henleljiik, horn ez is ~negvalbsul egyszer, de addig is segiteni kell magunkon.

Az elso - durva - meghatarozas az legyen, hogy az illetB vaslnag alacsony, vagy magas frekvenciara kksziilt. Az alacso~lyfrekvencias, ugynevezett MAFERRIT alapa~iya- gu vasmagok rendszerint szinjelzes nelkul keriilxiek forgalornba. Ez a szinjelzCs a rud alaku nlagok, vagy lnenetes nlagok egyik vkgen szokott lenni. X szinjelzks nekiili avasn~:tgok akacsonyfrekvenciasak, maximalisan - tipust61 fiiggben - 0,l--1,s MHz-ig hasznalhatok. Szinuk, tiiresi feluletuk mCly fekele. A magasabb frekvencian is alkalrnaehato gyartmanyok szine barncis-fekele vagy rozsdabarna. Az eldzii permeabili- tQsa rendszerint rlagyobb, ~ ~ t b b b i a k e pedig kisehb.

-4 szAniszerii \-izkgAluthoz, tehrit, hogy az illetb vasnlag nlilyen rrlagas frekvenciakig hasznalhato, sajnos mar Q-merbs vizsgalat kell. (Ilyen muszer leirksa megjelent a Nadio- technika Evkonyve 1969. kiadasli- ban.) Keszitsunk egy lkgnragos tekercset 6s az I. cibra szerint rakiitve a Q-mCrbre, egy adott frekvencian beallitott C-kapacitas mellett le- nlCrjuk a j6sagi tCnyez6jCt. Ezutan vasmagot helyeziink bele 6s a frek- vencicit csiikkentve megkeressiik a rezonanciat ismkt 6s lemerjuk a josagi tenyezdt most mar vasmaggal. Ha ez kisebb, mint az eredeti, akkor vasinagunk nem alkalmas az adott frekvenciara, ha nagyobb, akkor mCg j6. A merest magasabb frekven-

T i p t i s h16rt4 Sdn- 1lat jrfrekv ,.k"-thnyezii I'ermeabilitbs (n~ln) jelz. (bftlz) EgyrBteg Mhhsejt (xleff)

I 4 X 1 0 zhlrl 2 8.5 ;:.34- 6 x 12 ziiltl 6 A 6 ., -3,1 "

8 x 1 6 ziild - > 6 4.5 2 -2.7

NZOO 4x10 lila 5 9,2 7.6 3,,7---4 B X 12 liln ? 7.2 6.2 2.r-3,5 S f 16 lila 6,s 5,> 1.9-2,3 ---

X i 0 4.410 szi~rke 1 0 10 8,2 2.6-2,s 6 x 1 2 sziirke 20 7.1 6.4 2,5- 3.3 S x 16 sziirke 20 I 6,3 1,s-2.1 -

N 2 O 4 \ 1 0 k6k 40 11 8.6 2,:$--2.4 6 x 1 2 k6k 40 7.8 6,s 2.3--2,6 8 x 1 6 kek 40 7.4 6,6 1,i-1.9

N 10 4 x 10 sirgn 100 12 9,.i - - 1,s-1,Q 6 x 1 2 s&rg;i 100 8,s i ;i 1,8--.2,1 8 x 1 6 shrga 100 7.6 6.8 1 , 6 1 , S

ciakon megislnktelve kozelit6 adatot nyerhetiink arra vonatkozoan, hogy milyen magas frekvenciakig hasz- nlilhatjuk vasmagunkat.

X hazai gyartmanyok tiibbskge mar szinjelzessel van ellatva. Xz 1. tcibldzatban osszefoglaltuk a rnagasabb frekvencihkon is hasznalhato NIIJBRHIT alapanyagu hangol6- csavarok adatait, valatnirlt a szin- jelzkseiket.

Ha kivlilasztottuk a n~egfeleld hangolocsavart, vasmagot, akkor kiivetkezo 1Cpesiink a meghatarozott indukcibhoz sziikseges menet- szAm meghatarozasa. I G t valtoza- to t kiilonbiiztetunk Ineg:

u } egyretega tekercs, h ) tiihbretegu (mehsejt) tekercs. X vasmagon a tekercselesl hosz-

szi~sag egyik esetben se haladja nleg a vasmag hosszanak 314 rCszet. Ez :~zt jelenti, hogy egy 10 mnl hosszil, 4 nlnl atnlerbjii csavarnal a tekercselesi hossz riliixirnAlisan 7,s min lehet. A tliblzizathan szerepld ,,k" tCrlyez6, rnelyet ~zlimitBsunknkl fel t'ogunk haszrialni. csalr ilyen te- kercshosszits8g esetkre ervknyes. h sziiksCges rrienetsz81n :

I'tlda: Meghatriroza1id6, hogy egy- rCtenu tekercseles esetCn hanv menet szulf:s~ges 20 pH iinindukci6ju tekercshez 7 MHz-es frekvencidra?

Elsb lt5pf.s a megfelelb vasxnag kivklasztasa. Az I. tciblcizat szerint 7 MHz-re a NIFEKHIT-50 tipusd felel meg, mely sziirke szfnjelzessel kerul forgalomba. Ha 6 nrnl litme- rdjG hangolbniagot hasznalunk, egyretegu tekercseles esetkben a ,,k" tenyezb a tablazat szerint 7,4.

A sziikseges menetszam:

(A szanlitlisnal a kerekitkst mindig /elfelt vkgezziik, Inert a vasmag kicsavarasaval igy beallithat6 a kfvant induktivitb.)

I3a ugyanezt az induktivitast ~nkhsejt-tekercselessel akarjuk meg- val6sitani, akkor k = 6,4 a tablazat szerint, tehat :

EgyrCteqii tekercselCsne1 meg kell ~ n e g hatlirozni a tekercseld huzi~l xnaximalis AtmCrbjet is. Mivel a 0 mm-es hsngoloinag hossza 12 nlm. igy a rnax~n~alis tekercshossz :

Ezzel a ~l~axini i l i s huzalatr~lerd (szoros tekercseles esetCre)

Ebbe az atmerdbe a szigeteles is beleszimit.

H a d = 0,3 mm rCzatmerbju CUZS lluzalt hasznalunk, akkor biztositot- tuk a feltetelt.

Fazek~nagos tekercsek mereteze- sevel a mult evi evkoriyvunkben rkszletesen foglalkoztunk, ah01 is- mertettiik a kulonbozd fazkkmagok- haz tartoz6 AL ertkkeket is, tehat i t t ezt nem ismeteljilk rneg, csak utalur~k ra.

A nagyfrekvencias energia szali- tas&a hullamvezet6ket hasznalnak. Ezek jellemz6 adata az ugynevezett hull~mellencillAs (Z,). Az energia szallftBsa akkor tbrtenik a legkisebb vesztesCgge1, ha a hullam- vezet6 kCt v6ge hull8mellen811asa- nak megfelelo ellenallAssal van le- zhrva. A helyes IezAras biztositasara nyilvanvalb, hogy ismerniink kell az alkalmazott hullamvezet6, kabel hullamellena11asat. Az I . dbrcin osz- szefoglaltunk nehany, a gyakorlatban elbfordul6 hullamvezet6 hullam- eIlenallAs4nak szamftasi kepleteit.

Ezen szamitasi m6dok legtobb- sz6r csak kozelit6 jellegfiek, de a gyakorlat szempontjab61 kiel6git6 pontosak. A 2. dbrdn pedig nomo- gramban Abrazolt.uk a ket leggyakoribb babel - a phrhuzamos vezetkk 6s a koaxiillis - hullaniellenal- 18shak alakulasat, mely a D/d Crt6kCt61 fiigg. FelhasznalasClval iga- zhn minimalis szamithssal meghata- rozhat6k a meretek.

Nkzziink egy pCldat elBbb a nomogram hasznalatdra. Tervezend6 600 ohm hullilmellenA11asu 16gszigete- I&fi khbel. A 2. dbra szerint a nomogram fels6 reszCn rnegkeressiik a

600 ohmos pontot. Innen fiigg6le- gesen IefelC haladva a szaggatott vonallal kihuzott, parhuzamos veze- t6k gorbejkt elkrve, a nomogram bal oldalan lev6 D-d viszonyra a kovetkezbt kapjuk :

D/d = 68 Ha a vezetbkunk citmCr6je d =

= 2 mm, akkor a kdt vezetCk kozt betartand6 a t8volsAg :

D = 2,68 = 136 rnrn Koaxiillis khbel mdretezend6 70

ohm impedanciara ugy, hogy a szi- getel6 nem leveg6, hanem polietilen (G y 2,s).

Mlvel a nomogramon 16gszigetel6s esetkre olvashatjuk le a sziikscges mereteket, ezCrt kiindulAskCnt a 1Cg- szigetelksre Brvdnyes hullAmellen- a11Ast kell meghat8rozni :

r-- r- .

Z,' = Z, . 1 E, = 70 1/ 2,3 =

= 70 . l,52 = 110 ohm

A diagram als6 soraban megkeressuk a 110 ohninak megfelelB'fiigg6- 2. cibra. P&huzamos vezelik leges vonalat, ezen felfeli haladva 6s komicilis kdbel huli~ellendlldsa a koaxiiilis kabelnek megfelel6 egye- ligszigefelis esettn nessel a D/d = 6,5 CrteknCl kapunk

1. dbra. KiilonbozG alakii hullbvezetdk hhulldmellendlldsa

110

metszespontot. Ha a bels6 Cr BtmC- rBje d = 1 mm, akkor a kiils6 k6- peny AtmCr6je:

D = 6,5-1 = 6,5mm

A nomogram hasznalata tehat egyszerd. EzutAn nCzziink egy szcim- pCldAt az 1. dbra kkpleteinek hasz- niilatara.

A116hullam-arAnymkr6t kkzltiink 75 ohmos kabelhez. A mkr6 vezetek kCt, nagy kiterjed6s6 femlap kozott halad A t . A reflexi6 elkeriilkskre ennek is 75 ohm hullamellen8llasunak kell lenni. A vezetek AtmCr6je 3 mm. ILCrdCs, hogy a k6t arnyCko16 f6mlemez milyen tavol legyen a ve- zetCktBl?

Az I . &ra szerint :

4D 1 Z, = 138 . loglo

x . d ' ti, Mivel a szigetel6 ebben az esetben

leveg6 (kitAmaszt6kat elhanyagolva),

igy az utols6 szorz6 tag egyseggef egyenl6. A kCplet iltrendez8s6vel:

- 3 - 1 4 . 3 - 75

4 - num log -- =

138

Tehat a k6t femlap egymast61 8,5 mm tavolsAgban lesz. A huzal- t61 pedig mindegyik lemez 2,75 mm tavolsagban szerelend6 fel.

,

UItrariividhullcimii vonal-rezgbkiirak rnkreteziise

Ultrarovidllullarnokon a szokgsos, -4 nonlogramon a k = 2,s-hez koncentralt eleinekbiil a116 rezg6- tartozo gorbe 6s a kiszarnitott f . C k&bk, mivel azok j6sBgi tenyezoje erteket6l huzott vizszintes egyenes alacsony, neinigen l~aszntiiatosak. riletszCspontjat levetitjiik a viz- Eloszeretettel hasznaljak a parhu- szintes tengelyre, ah01 megkapjuk zamos vagy koaxialis ttipvonaibbl az f .I, tehat a frekvencia-hossz kksziilt rezggkorijket. szorzatot.

Ilyen rezonatorok meretez6sehez f . l = 4000 ad segitskget az I . cibrrin es a 2. db- r,jn lathat6 diagral,l-sereg. Xz elso Ebb61 a szuksCges ~ O S S Z U S ~ ~ :

kaaxihlis rezonatorok mBretez6sC- 1 = 4000/f == 4000/435 = 9,2 cm = . llez, a masodik pedig parhuzanlos = 92 mm vezetkkekb61 kdsziilt rezonatorok keszitCsChez ad tajkkoztathst. A 3. dbrrin feltiintettiik ezen rezonatorok f6bb mereteit is. [Jgyanakkor a 310 c-jb,rtl g P l < l i l i:!,ltnt arra, hogy *

I

b,

egy ellenutemG vegfokozathoz ho- w a n kapcsolhato a vonal-rezgokor. .?. dbra

A diagramok haszntilatat ket pelda kereteben inutatjuk be.

1. pC1da. Egy erdsitiicsii an6d- Ha a parhuzamos vezetbket d = koreben a cs6 belsii 6s a szerelCsi 101

= 6 mm Btrndrbjii vfirfis1-t5zcs6b61 kapacitasokkal egyutt C = 6 pF kkszttjiik, akkor a kettii kbziitt kapacitas van. Meretezendb egy biztositand6 tAvolsAg : koaxialis rezonator 435 MHz frekvenciara. A rendelkezesre A116 k6t D = 2,5-d - I5 mm (csiikozept61- cs6 atmCrQtje: D = 15 rpnl 6s d =

kozkpig) = li mm. Ezzel kivant rezonatorunk rninden

Eloszor meghattirozzuk a diagram $ mCretCt meghat~roztuk. fiiggiileges tengelyen talalhato szor- zat Brteket, mely a frekvencia 6s a kapacitas szorzata :

f . C = 1 3 5 . (i = 2610

Meghatarozzuk a ,,k" t6nyezbt:

k = 1516 = 2,5

f .1 (MHz,crn)

2. dbra

f . C = 435.3 = 1305

f . I = 435.4 = 2610

A 2. ribra nomogramjh a kkt szorzatnak megfele16 vizszintes gs fiigg6leges egyenesek mebz.&pontja a k = 2,s gbbenel tal&lkozik, tehht

I . &bra

Fizessen el0 a

RADI~TECHNIKA cimu' folyoirata

Radib, televizi6kapcsolisok

Epit&i ieirisok

Hasznos tanicsok, otletek

Amat6rkodb.

ezermesterkedk

Szerviz tanicsado

Merbtechnika

Akusztika 6s hangerbsltb

Lapunk elofiznrheta aPortaKoy~nti Hlrlap Irodinll. Budapest, V.. J b d nidor t6r 1. Cs blrmslyik postahivarrlnll. EIBfize- t&i dq 114 Cvre 15 Ft. Egy6ni elMizeC6k c c ~ k k U L " l a ~ ~ h a : 61.171, koziileti tl6fizc- C6k c ~ k k u i m a : 61.966. A kiilftildi terjea-

"st a Kult6ra Konyv 6s Hlrlap Kilkereskc- delmi Villalat (Budapat. 1.. FB u t a 32) vdgzi.

111

KTSZ

A TR-0873 tlp. szlnes TV komplex generdtor

A H~RADASTECHNIKA KTSZ az 1969. hi Budapesti Nemzetk6zi Vdso'ron a televizi6s szerviz et studio miiszereknek az 1968. bv folyamin kifejlesztett teljes kollekci6jival vett rCzt.

A m~szerkollekci6 a fekete-feh6r 6s a szines televizib program c6ljaszerint szerviz, valamint studio C laboratbriumi hasznilatra egyarht alkalmas vizsgilo-C m6r6miiszerek teriilet6t oleli fel.

A milszerek, illetve merdhelyek a sz6vet- kezet i l tal a nemzetkozi szabvinyhoz alkal- mazkodo, de speciilis megoldbokkal ki6pi- tett modul vbzerkezetbe to1 hato miiszer- egysbgekbdl 611lthat6k ijssze, amelyek a m 9 reti 6s vizsgilati clloknak megfelelbn a fel- hanni16k r6sz6re is szimos viltozat kialaki- Mt tenik lehet6v6.

Egyes miiszeregys6gek kiilon dobozba helyezve, onil l6 miiszerkht. vagy m k mG- szeregys6gekkel. mint modul fiokokkal, k6z& vbban, illetve dobozban keriilnek forgalomba. Vannak viszont olyan miiszer egys6gek is. amelyek aak m k miiszeregy- s6gekkel egyiittesen mGkodtethetbk.

A dlszel6lapok a kezeldszervek speciilis, praktikus kialakitidval 6s elhelyezC6vel a miiszerek wt6t ika i ijsszhangjiban is rep- rezendljik a H~RAD~SJECHNIKA KTSZ ter- m6k6t.

A milszerek belsd mechanikus C elektromos fel6pit6s6t a nagy szilirdsig, stabilitk C preclz kidolgozis jellemzi.

Az elektromos funkcidk iramkorei rCz- ben szillcium tranzisztorokkal megepltett kis modul kockikban, rkzben m l integrdlt iramkari technol6giival k k i i l n e k C t6r- szerdCse1 vannak be6pltve.

fekete-feher es szines muszerei az 1969. Cvi BNV-n

A miiszerek a HIRAD~TECHNIKA KTSZ fejlesztbi retzlege 61tal6niIlo szellemi tev6- kenys6ggel 16trehozott konstrukciokkal k6- sziiltek 6s 6ppen ebb61 fo lyhn szimos talil- minyi szintii megoldkt is tartalmamak. Ezek szabadalmi oltalomra bejelenthe Ma- gyaronz6gon C tdbb u n i b onzigban is megtijrtint. Az elmirlt mkfel 6v alatt beje- lentett 17 talilm6nyra ezideig m i r 12-re az OTH a szabadalmat is megadta.

A HIRADASTECHNIKA KTSZ i l tal a vk i ron kidllitott miiszerek kozott is kiemelkedd konstrukcioval rendelkezik a szines 6s fekete-feh6r TV vevbkCzul6kek, valamint moni- torok laboratoriumi 6s studioszinten valo virsgilatbra kCziilt:

TR4873 t ipush szines TV komplex generator.

Ez a miiszer a vbrendszerbe betolhato 5 modul fiokbol #I. Afi6k egys6gek a kovetkezdk:

Tr-0822 tipusu tv szinkrogeneritor TR-0854 tipuric t v vizsgdlb ibra generitor TR4351 tipush tv miniszkdp TR-0868-as tipusti Secam tv szinsivgeneri-

tor TR-0872 tipusu tv UHF egys6g

A TV szinkrongenei5tor a komplett szinkron 6s kiolto jeleket egyetlen jelforrk- b61 k6pezi. Ennek megfelelkn subvinyos sor- C kepszinkron el& C utokiegyenlltd jeleket, sor- 4.5 kkpkiold jeleket, ezeken feliil szinkron kapujeleket AIlit el6 a SECAM C PAL rendszerek szerint, valamint k6p C sorvez6rld jeleket is szolgiltat.

A TV vizsgi loibra-genedtor speciilis strjdiovizsgilo jeleket illit eld, amelyek b i r - melyik6re 4 MHz-es jel riiiltethete.

Kkpmintii: k e r d b r a , hiloibra, pont- r a t e r , fiiggaleges 6s soririnyli gradlio. sakkibra, sorfGrCzje1 6s 50 Hz-es n6gyszog- jel.

ATVmi~iszkipfiigg6legeser6slt6je0--6 MHz-ig. vlzszintes erdslt6je 10 Hz-1 MHz-ig terjed6 frekvencia tartominyhn milkodik.

Az elt6ritd jelgenerdtor iddalatti 6rt6ke 10 pec. - l0msec-ig terjed. Ez a generitor eddig m6g nem alkalmazott Camkori meg- oldksal kCziilt.

A Secam szins5vgeneritor a kovetkez6 szines viugi16 ibdka t szolgiltatja:

-vizszintes feher, sirga, ciin, zold, piros, bibor 6 k6k. vagy fekete szinsivok.

- kulon-kiilon teljes frekvencia-fehbr, -zold. -piros, vagy k6k jelek,

- a szinsivoknak megfeleld f6nyessegi (Y). jelek.

A szinjelek eldil l i t i ta kristAIyvez6rlcbii oszcillitorokkal tortbnik.

A N UHF egys6g A TV IV. 6s V. sivban miikiidik C egyidejilleg a TV szabvinyoknak megfelelB k6p . C hangviv6t is biztositja. A kepvivd AM-ben, a hangvivd FM-ben van modulilva. A k6p- 6 hangvivd kozotti t ivol- sig 6.5 illetve S,5 MHz.

A milszer illando iizemre alkalmas C minden h i l b t i feniiltsegre kapaolhatb. A cutlakoz6k BNC tipusuak.

HIRADASTECHNIKA KTSZ Budapest, VII., Csengery u. 28

AMATOR ANTENNAK Hidv6gi Tibor okl. vill. rnbrnok, HA588

A nagyfrekvencias energia kisu- gArzAsa az antenna segitsCgBve1 tor- tCnik. Nem kozombos, hogy anten- niink milyen hatasfokkal sugAroz, j6 sugArz6t csak annak mtikodesenek ismereteben, megfelelb meretezessel lehet kbziteni M~E! a TV-vevbanten- nak mereteztisdre-a RadMtechnikB- ban 6s az evkonvvek megelBz6 kiad- vhnyaiban b6vein van uialas, a ro- vidhullamb ad6- 6s vevbantennu kdszit6sehez kev6s htmutatast talalunk. IsmertetSmben nehany egyszerd rovidhull$mu sugiirz6t muta- tok be, megfelel6en leroviditett elmeleti szAmitAssa1.

LegegyszerUbb antenna egy fiiggb- legesen elhelyezett negyedhullam- hosszusAgu huzal. A sugArz6 geometriai hossza nem egyezik meg a kivant elektromos hosszus~ggal.

ah01 1 = a sugarz6 hossza cm-ben f = a gerjeszt6 frekvencia MHz-

ben k = az antenna Btm6r6jCt61 fug-

gb r6vidiilCsi t6nvez6 k <I, tehat mindig k i~ebb az egyskg- nB1.

A k-t6nyezbnek a hull~mhossz hu- zalAtmQ6 viszonyat61 fugg6 Brte I eit az 1. d b r h Ihthatjuk. Mine1 nagyobb az AtmCrbje az antennanak - ugyanazon hosszushg mellett -, ann6l ro- videbbre kell azt mkretezni.

2. dbra. Fuggo"leges, 1tegyedhull4mu sugcirzd helyeftesito" kkpe

A fuggbleges, negyedhullarnu su- garz6 helyettesitb kepe a 2. cibrcin lAthat6. Ha az antenna hosszus8na megfelel a gerjesztb frekvencia sfe- rinti hullAmhossz nemedknek. akkor az L 6s C soros rezg6kor rezonanciat ad 6s a sugArz6, valamint a fold koz6tt csak az RE-sel jelolt, ugynevezett sugdrzdsi ellendllds jelentkezik. Ha riiuidebb az antenna, akkor a C lesz dominid6, tehat egy kapacitiv reaktancia i6 jelentkezik az el6bbi, tiszthn ohmos komponens mellett. Hosszabb sugArz6 eseten pedig in- duktio jellegU lesz antennhk.

A reaktiv komponensek soros L vagy C alkalmazasAva1 kihangolha- t6k, de az & sug&rzdsi ellendll6s kimondottan az antenna mireteito"1 fuggd LrtLk.

MBg egy figyelemrem6lt6 jelensbg- rSl kell i t t emlitest tenni. A negyed- hu l lh t i sugdrzdndl a nagyfrekvencids generdtor egyik pdlusa a fold. Ha ez nem jd oezetci, akkor megnovekszik

1. dbra. A rc3vidiildsi tLnyezS trtkkei a fe'l hullrfmhossz/dtm~rd fuggvknye'ben

a veszteseg. A 3. abran lathatjuk ebben az esetben az antenna helyette- sit6 kkpet, ah01 RF a fold-ellen8118st kepviseli. Ezen ellenallasra es6 teljesitmdny nyilvAnval6an nem sugcirzd- dik ki, hanem hS alakjdban elvisz. Mi- nC1 kisebb a foldellen~llas az Rs su- gdrzasi ellenallAshoz kkpest, annal jobb lesz antennank hathsfoka.

A 4. dbrdn a negyedhullAm6, fiig- g6leges antenna sugkzasi ellena118- sat lathatjuk a hullarnhosz 6s anten- naatmkr6 fiiggvenykben. A szokasos s u g h 6 k eseteben ez kb. 30 ohm. Ha foldunk nem j6 vezet6, peldaul homokos talaj, akkor 20-25 ohm ftildellenallits is ad6dhat. Ez pedig m k 40 %-os teljesltmenyvesztesCget jelenthet.

Legtobbszor j6 vezet6 fem-lemezt, vagy radialisan kifeszitett huzalokat szoktak hasznhlni foldelCskCnt. A radialok hosszusaga A/4-3/42 ko-

3. kbra. Fiigg6le es, negyedhullhri sugdrzd helyettes&o" Xkpe, ha a fold-

ellencilids is szdmitasba van vtve

zott van. 561 felhasznAlhat6k erre a celra a hiizak nagyobb kiterjedksli fCm fodbmszerkezetei.

Egy masik megoldast mutat az 5. dbra. Ez a sokak a t a l haszngt GP (Ground-Plane) antenna. A n6gy radial negyedhullam-hosszus4gu.

Az elabbiekben emlitettuk, hogy ezen antennatipus sugarzhsi ellenB1- lasa 36 ohm. A jo hatasfoku sugarzas mhsik feltetele, hogy az antenna illesztve legyen az bt nagyfrekveneih energidval tBplAl6 kaelhez. Ez azt jelenti jelen esetben, hogy 36 ohmos kabelt kellene hasznalni, ilyet pedig nem ywanak . A legalacsonyabb krtkk go ohm. Ha ilyen khbelt hasz- nillunnk antennankhoz, akkor

tehht arhnylag nagy hll6hullam- arannyal kell szamolni. (A j6 hatasfoku mUkijd6shez r = 1,O-1,2 sziiks4 ges).

Meg rosszabb a helyzet, ha csaK 80 ohmos kabelunk van, mert ebben az esetben r = 2,2, ami m&r magas krtkk. A kerdes az, hogyan illeszt- hetjuk negyedhullAm6 antennankat a beszerezhetb kabelekhez. A sok megoldhs kozlil csak k6t egyszerdt ismertetiink.

ah01 : f = iizemi frekvencia (MHz) XL = induktiv ellenallas (ohm) C - kapacitas (pF) Legyen peldaul a sugiuz6nk hossza

5,2 m, a csiiatm6rb pedig 25 mm (l/d = 200). Ekkor a 6. &bra szerint )<L = 37 ohm. Ha az iizemi frekvencia 14 MHz, akkor:

Ezzel a m6dszerrel tehat egyszerden illeszthetb az antenna a kabelhez. (7. Libra)

Nagyobb illeszthetetlens6geh megsziintetdse

Ha az antenna berneneti impedan- 4 . cibra. Negyedhutldmh sugcirz6 sugtirzhi ellendlldsa a hulldmhossz t s a h w l - ciaja !lagyon eltkr a tapkabel hullam- ritmkrii tiiggvkngkben. Filhullcimd dipdl esetlben a Ieolvasott trttkek kttszerese ellenallasat61, akkor mar nem alkal-

drtend6 mazhat6 az elozo, egyszerii m6dszer. Ez az eset a11 fen11 akkor, ha peldaul 600 ohnlos ta~vezetekkel akarunk

A 4 . dbrdn az antenna sugarzasi ellenkl18sanak valtozAsAt mmutattuk be a sughrz6 hosszanak fiiggvbnyb ben. Lathat6, hogy az 111 fiiggvbnye- ben az arany 0,42 brt6kig novekszik a sughrzasi ellenAllks. Tehht, ha az antenna hosszat (1) megnoveljiik, akkor egy bizonyos hattrig nBvekszik a sugarzasi ellenallas. Ha 50 ohmos kabelt akarunk hasznhlni 36 ohmos antennahoz, akkor az antenna hosz- szkt 0,271-ra kell m6dositan.i. Ugyan- akkor. mivel hosszabb lett sugarz6nk nem lesz tisztan ohmos bemenetd, hanem induktiv reaktancia is mbrhe- ti3 a ta~lalasi ~on tban . A reaktancia nagysigat a 3. dbrdrdl olvashatjuk le, kiiliinbozb l/d. tehat antennahossz es atmer6 viszonyok esetbben. Az igy megallapitott induktiv reaktan- ciht soros kapacitdssal hangolhatjuk ki. A kapacitks adott frekvancihn mkrhetb vdt6kamu ellenal1As;inak azonosnak kell lenni a meghatkozott induktfv ellenAllassa1.

5. cibra. A GP-antenna

114

1 3 0 4 0 ohnios hntennat taplani I t t XL = Xc =------- legegyszeriibb a ,,gammaJ7 illesztkst

2n . f .C alkalmazni. Az illesztCs ezen m6dja- Ebbdl pedig a sziiksbges kapaciths nak ala~elve az, hogY a t a l ~ ~ o n t t 6 1

nagyshga : az antenna vege fele haladva (szinu- 1w szos aramellenallast felt8telezve), a c = ------- rezonanciara hangolt sugarz6 sugar-

2x. f . XL zasi ellenallasa novekszik:

6. Libra. Aramhasban mbrhetb sugdrzdsi reaktancia trtkkei

Antennhkat 14,1 MHz-re tervez- zuk 6s sziliudsAgi okokbbl D = 40 mm-es aluminium csbbBl kdszitjiik.

ElBszor .meg kell hathozni a ,,k" rovidulksi tknvezb drtdkkt. A hulldmhossz :

A fdlhullAmhossz-sugar26 atmkrb viszony :

= az antenna egy bizonyos pontjhn mkrhetb sug&rz&i ellenallhs (ohm)

I I -

e J

1 = az antenna hossza a hul- l&mhosszhoz viszonyftva. A 9- dbra. A ,,friple-leg" antenna

7 . .dbra. A GP-antenna iltesztdse koaxidlis kdbelhez

1 talppontban 1 = - 6s feljebb Az 1, d b r h ehhez k = 0,97 rbvidii-

4 l k i t6nyezd olvashat6 le. A 8. &ra szerinti C-mBret ezzel:

haladva ez Alland6an csok-

I

ken. 7550. k 7550-0,87 L = az antenna talppontjaban C(cm)=-------- - =515 cm

mBrhetB sugiuzzisi elledlAs. f (MHZ)- 14,l Ez (negyedhull~mu sugtkz6 eset6n rezonanciAn :nR, = 36 Az illesztb tag mbeteit a kdvetke- ohm, kis atmkrdjfi sugiuzb 26 formulAkkal hatiuozhatjuk meg:

esetkn. 1 - - - - - - -

Rhzletesebb szamitils helyett be- A = '75' = 2750 195 (cm)

mutatunk egy p6ldAt negyedhullil- f (MHz) 14,l

mu fuggbleges sug4rz6 illesztdsdre illesztb tag sugPz6 kozotti 600 ohmos pkhuzamos tilvvezetdk- thvolsag hez. A 8. dbrcin tiintettiik fel a sziik- sdges mkreteket.

B = 290 -- - 290 = 20,5 cm

f (MHz) 14,l

Az igy illesztett antenna sugPz6- j h a k talppontjat lefoldelhetjiik, i villAmvddelmi szempontb61 is e g nyos megoldas. Mivel ez az antennatipus aszimmetrikus, ezdrt szimmetrikus kabellel tziplalva, bizonyos mQ- tBkig a thpvezetdk s u g h z , de ez nem olyan nagy, hogy haszn~latAt61 elte- kintsiink.

A pontos illesztds beAllitAsa a 8. cibrdn ,,X"-szel jelolt csusztathatb bilincs Bllitasaval val6sithat6 meg, Al16hullhmar~nymkrb segfts6gdvel.

Felhivjuk a figyelmet arra, hogy j d fold ebben az esefben is sziikskges! Ne tdvesszen meg benniinket az, hogy a tapkitbe1 az illesztB egysdgen keresztiil ,,zArt" terhelkt kap. A su-

8. &bra. Negyedhulldmtc sugdrz6 gkzaisi erbvonalak itt is a fold feld illesdbe 600 ohmos tdpvezetdkhez zAr6dnak, tehitt ennek j6 vezetbnek

10. dbra. FClhullhir dipol tdpldldsa koaxidlis kdbellel. A tdpvezetkk kis

mdrttkben sugdroz

kell lenni! A veszteskgek azonban kisebbek, mert R. = 600 ohmos pontban thplhlunk!

Vdgiil bemutatunk egy GP anten- nAb61 kifejlesztett antennatipust, az ugynevezett ,,triple-leg'' antennht, mely szintkn a negyedhullAm6 sugiu- z6k csoportjCiba tartozik. (9. dbra). A h h m radial egymdssal is 6s a su- gkz6val is 120"-os szbget z P be. Ne- gyedhullhm hosszushgu elemekkel az antenna bemenb ellenallasa rezonancian: R. = 50 ohm. Ezt az ellen4llb n6vekeddst azzal krtkk el, hogy a ra- diAlok nem derkkszogben Bllnak a sugiuz6ra, hanem 120"-ra.

A f61hullam6 dip6lok a negyed- hullfunti sugiuz6b61 szkmaztathat6k olyan m6don, hogy kBt negyedhubi- mu sugPz6t helyeziink egyvonalba. A teljes dip61 hosszusAga :

15100- k 1 =

f (MHz)

Ebben a kkpletben szereplb ,,k" szorz6 azonos a negyedhullilmu su- nbzb ismertetbknkl bemutatott rii- Gidiildsi tdnyez6vel.

A fdlhullAmu dip61 sugPzasi ellen- AlKw kdtszerese a negyedhullilmu4 nak. fgy a negyedhuUAmmi sugArz6 ismertet6sknkl kbzblt diagram (4. dbra) krtdkei kktszer veendbk. A hosszlisaghoz kBpest kis huzalitmb

- 1 1 . dbra. Fklhulldmtc dipol t d p l d l ~ a 75 ohmos sodrott vezetkkkel

115

ravel kivitelezett felhullamu dip61- ntil (lid z meseten):

HI= 73,2 ohm

Ez az ertek terlneszetesen csokken a huzalatmerd novelds6yel.

Eliiszeretettel hasznaljak a felhullamu sueArz6t urn. hocrv 75 ohmos koaxiirli~kabell&"t.apl~i'j'~k. Mivel a d i~o1 szimmetrikus sunArz6. a kabel p&iig aszim~netrikus,'~ ezkrt ilyen t8pl;ilasi rnegoldas eseten mindig su- gciroz a komidlis kdbel kiilso" kopenye is! ( 1 0 . tibra)

A kopenysugarzas kikiiszobo1Csere az antenna bemeneten szimmetriza- 16 balunt szoktak alkalmazni, amely a szimmetrikus antenna bemenetet aszirnnletrikussa alakltja a t a kabel fcle. hlivel a balun veszteskget okoz, [gy jobb megoldfisnak tClnik a 11. dbrdn vlzolt taplalasi mod. h tapvezetek itt szimmetrikus kivitelfi es a gerjesztes is szimnletrikusan tortenik. NAlunk 75 ohrnos szalagkAbel nem kaphat6, de 240 ohmos TV-kabelb61 is GkCszithetd, a kovetkezd m6don:

Eles kCssel vagy olloval a TV-kabel kdt ere koziitt lev6 polietilen csikot kivagjuk, iigyelve arra, hogy a veze- t6 er koruli szigeteles ne rongal6djon meg. Az igy nyert, most mAr egysza- Iil vezetdket a n~asikkal osszesodor-

12. cibra. A filhullcimh dip61 iliesziese ,,deltaw illeszto" faggal

juk. A kiils6 behatasok (viz, jCg) elleni vedellnet szolgalja rnkg az, hogy a sodrott huzalt behuzzuk egy vastagabb, hajlkkony mBanyag csdbe is.

Ha a tapvezetek h~~llAmellenall~sa eltCr a dip61 sugarzasi ellenallasat61, akkor vagy a negyedhullArnu sug&r- z6na1 ismertetett illesztkst alkalmazhatjuk, vagy pedig a szintCn kozked- velt ,,deltan illesztest (12. Bbra) alkalmazzuk. Az abran 600 ohmos tap- vezetekhez tort6nd illesztCs adatai talalhat6k.

Az eldbbiekben emlitettiik, hogy a fPlhullAmit dip61 bemeneti ellenjl- lasa rezonancia esetBn 70 ohm koriili 6rt6k. Ez csak a szabad tCrben elhelyezett antennAra Brvenyes. Ha di- polunk a foldhoz kBzelebb vagy tavolabb van kifeszitve, akkor a foldha- tks kovetkeztkben bizonyos valtozh- sokkal kell szAmolni a bemeneti el- lentill~snal. Ezt mutatja a 13. dbra, ah01 feltiintettiik a felhullamu dip61 sugarzasi ellenallirsBt a magass ag

13. &bra. A fdlhuiitimb dipdl sugdrzdsi ellenriiidsa a fold feletti magasscig fiigg- u4ngCben

fiiggvdnydben. Figy elemre melt6, hogy a foldhoz kozel elhelyezett antenna su 6rzhsi ellenallasa ergsen le- cstiklren. %gy, ha egy 80 rndterre meretezett dip6lt 10 meter magasan feszitunk ki, akkor mAr csak 40 ohm koriil lesz annak sugarzasi ellenhllasa. Ezt sokan fimelmen klviil hanv-

Ezeket a tknyezoket figyele~nbe veve vizsgaljuk meg eloszor a negyedhullamu sugarzot.

A sugArz6 fiiggdleges elhelyezbe f iiggBleges polariz8ciot eredmenyez, tehat az elektromos er6vonalak rne- rdlegesek lesznek a foldre. A 14. cibrdn bemutatiuk ezen antenna

j&I Altalanos eT5 az, hogy - ill=- vizszintes- 6s faggdleges sugirzasi t6s szernpontjabdl - mink1 naggobb diagramjat. Vlzszintes iranyban az hullimhosswn akarunk sugdrozni, an- a) abra szerint - rninden iranyban ndl mdoasabbra kell az antenndt fel- emenletesen sua$roz, tehat nincse- tcnni. ugyanakkor keriilni kell a 0,37A magassagti elhelyezkst, mert i t t erbsen megnovekszik a sugarzasi ellenallas (98 ohm) 1

Az antenna elektromagnes sugar- zhsa, a sugarzas vfzszintes 6s fiigg6- leges irhnyh osszetevBje a kovetkez6 t6ny ez6ktBl fiigg :

a) Az antenna tipusAt61, b) A sugPz6 elhelyezks6tb1, viz-

szintes, fiiggdleges (fold feletti magassag stb.)

c) A sugPz6 gerjesztks6tdl (alap- hull8mu felharmonikus gerjesz- tCs, stb.)

d) Az antenna kornyezet6t61.

n:k kituntetett jranyok. Fiiggdleges sikban (13/b. &bra) ha j6 vezetd fold van az antenna kornyezetkben, akkor a legnagyobb tBrer6 a vizszintessel kis szijget bezBr6 iranyban van, ugyanakkor a fiiggdleges irAnyban gyakorlatilag nincs sughrzas. Az ilyen sugarzasi karakterisdika a nagyth- volsagu osszekottetCsekhez nagyon alkalmas. Rossz vezetBk6pessegd fold esetBn a szaggatottan kihuzott sugarzasi karakterisztikat kapjuk. Kis mCrt6kben a tCrer6 is csbkken, ugyanakkor a legnagyobb sugArzAs iranya mAr nagyobb szoget zar be a vizszintessel.

A 15. dbrdn a fClhullamu dip61 sugkzasi karakterisztikai talalhat6k. Ha a sugarz6 nagyon kozel van a foldhoz, akkor a vizszintessel nagy szoget bezBr6 irhnyokban ergs su-

14. dbra.. Fiiggbleges negyedhulldmri antenna sngdrzasi karakterisztikai

--

15. dbra. Filhulldmd dipdl sugdrzdsi karakferiszfikdi

gCirzas tapasztalhat6. Kozeli ossze- kottetksekhez j6 ez az elhelyezb. Ez a magyarazata annak, hogy 80 mbteres uzemn6l jobban halUAk a hazai partnerek azt az Ilomast, amelynek antennhja 10 m6ter magasan van, mint az, aki magasabbra tudja kifesziteni sughrz6jht. Ha az antenna magassaga f6lhullam hosz- szushenak megfelelb. akkor 30"-os

L P

szogbsn van sugiirihsi maximum 1141b. &bra l . A magassag novel6s6n61

~ 6 ~ k z 8 s iobb m~ll6k~urokra bom- lik, majd k6t-hullamhossz magassagban a 14/c . dbra szerinti sughrzasi karakterisztikht kapjuk. Lhthat6, hogy ebben az esetben mhr a nagy- thvols&u osszekottetCsekhez sziik- s&es 10-20"-os szogek alatt is van sug8rzhs.

HosszQ hnzal (long-wire) antennhk

Ha az antenna-hosszus~g tobb mint a huUmhossz fele, akkor a su- ghrzhs maximuma nem a huzal irh- n y h a merdleges, hanem - a huzal hosszlis8gAtbl fuggden, egyre inkiibb a huzal iranyaba esik. Ugyanakkor a fB sugarzhsi iranybaa koncentrhlt sughrzAs miatt m b el& nagy nyere- segel is rendelkezik a f6lhullAmu dipolhoz k6pest. A 16. cibrdn lhthatjuk a legnagyobb sugArzAsi irhnyo- kat, valarnint a nyeres6g alakul8sAt a huzal hosszanak fiig 6ny6ben. r LAthat6, hogy a kedvez sughrzasi

16. dbra. Hosszu huzalantenna sugdrzdsi maximumai b nyeresbge

17. dbra. A lejt6s antenna

szog 6s a nagyobb nyerese 5-43 hullhmhossz hosszusAg6 sugarz6 eseten keletkezik.

A sugkrz6 hosszus~got a kovetkezb formulava1 hatkozhatjuk meg:

29992 (n-0 025) = 2 ---- f (MHz) (cm)

A k6pletben az ,,n" szorz6 a huzal hosszhak hull4mhossz szerinti tobb- szoroskt jelenti.

PBldakknt mkretezziink egy hosz- szu-huzal antennat, mely 6 hullzbn- hossz hosszushgli (n = 6) 6s az iizemi frekvencia: 14 MHz.

14 14 128. lo2 cm = 128 mkter

A 16. cibra szerint ezzen antennanak a nyeres6ge: 4 dB fd irAn ok ban 6s ezek a huzallal .I = 26-0; szoget fo nak b e z h i .

A p6ld%b61 liithat6, hogy nagyon hosszu huzalt kell alkalrnazni. En- nek kivitelezbe, kbzbensd hbocok n6lkiil nagyon neh6z. A kedvezb, fuggdleges i rhyban kis sz6gd su- gCirz8s megvalbsithat6 rovidebb huzallal is, ha azt ferdkn feszitjiik ki.

A 17. dbrdn egy ilyen ,,lejtbsM antenna rajza ldthat6. A sugiuz6 hosszat b az a sziiget ligy kell meg- vfisztani, hogy az Abritn I b 11-vel jelblt k6t ssughrzitsi nyalAb vizszintes ir4nyba mutasson.

P6ldakCnt mkretezziink DX mun- khra lejtBs antennht. A 16. dbra szerint 2 hullAmhossz~s~gu sugarz6t vhlasztva q = 36", tehht a = 36'. HAtrhnya ennek a megoldhsnak, hogy a f6 su hrzasi nyalabok koziil kettd kedvezitlen irhnyokba mutat, viszont elhye, hogy aranylag rovid huzallal elkCszithet6 egyetlen tartb- oszlop segitsbgkvel.

A lejt6s antenna egy ujabb valtozata a 18. dbrdn lhthat6.

A k6t ferde huzal egyiittes hatasa r6v6n alakul ki a kedvezb sughrzAsi szog. MBretezesi elv itt is az, hogy a lejt6si szog (a) azonos legyen a pvel. Ha k6t hosszu huzalt, melyek egy- mhssal @-szoget zhnak be, vizszin- tesen kifeszitiink 6s a k6t huzalt a v6giikon taplaljuk, akkor a kozismert ,, V"-antenndt kapjuk. ( 1 9 . dbra.) A sughrzAsi iranyok a k6t huzal sz6gfelezdj6nek iranyaba mutatnak. A huzalok kozti szog (P) fugg azok hosszatbl. A 20. d b r k lathatunk egy mkretez6si diagramot. A nyeres6g 3-10 dB kozott vAltozik.

PBldakCppen, ha a huzalok hosszusaga k6t hullhmhossznyi, akkor a nyerese 4,2 dB 6s a k6t sugArz6 Altal bezart szog = 75". (A 20. a b r h szaggatott vonalakkal jelzett 6rtk- kek.)

Ah01 nagy hely 611 rendelkezdsre, ott megval6sithat6 tobb ,,V" antennaval a csillag ,,V-beam" is. Ez su- gPiranyban elhelyezett hosszu hu- zalokb61 All b a tlpvezetbket ph- ronk6nt mindig mas& kkt sugCirz6ra lehet Btkapcsolni aszerint, hogy milyen k6t f0iiAnyban akarnak dolgozni. M6retez6se a ,,V" antennhk6- val azonos.

18. dbra. KettSs lejtos antenna

19. dbra. ,, V"-antenna

A huzal4tm&6h6z kkpest hosszu dip6lok sughzhi ellenAllbAt mutatja a 21. dbra. LAthat4, hogy az 4rammaximumra vonatkoztatott su- g4rzAsi ellendlhs nbvekszik a dip61 hullAmhosszban m6rt hosszlis&gA- val.

Kovetkezb feladatunk meghata- rozni, hogy a dip01 bemenet6n mekkora ellen8llAst ,,l&t" a tApvezetkk, igy az illesztbi viszonyokat is ki- szAmithatjuk. Ha fklhullhmti a su- g4rz6, akkor a bemeneti impedancia :

Ha nagyon vkkony huzalb61 kksziilt an t enmk, akkor az antenna hullAmellensll~a (Z.) j6val nagyobb mint a 21. dbrdn lAthat6 R, sug4r- zMi ellenAUb, igy t h R,/Zo helyette- sfthetd R./Z,-al, lgy

Ha vastag csbb61, vagy tobb hu- zalb61 kbziilt a dip61, fgy alacsony a

R, Zo-ja, akkor th - kozeledik az egy-

Z. sehez, tehAt Z,. = 2.

A kkpletben szerepl6 %, az anten- nahuzal hullAmellenaJl&At a k6vet- kezb formulAb6l nyerjiik:

1 = antenna hosszus&ga (m) d = huzalAtm6r6 (m) 1 = iizemi hullAmhossz (m) A f6ldre mer6leges sugiirzb hul-

14mellen4118sa :

zo' = zo/2

tehiit fele a dip61 hullAmellenAllAs8- nak.

Ezt a nagyobb szamftaistechnikai ismereteket feltktelez6 osszefiQgf%t csak az igknyesebb olvasbk rQzkre k6zoljuk. A 23. dbrdn grafikusan Bb- r4zoltuk a felhullAm6 Q az egksz- hullAmh dip61 hullAmellen4llAsAt az l/a fuggv6nykben. FuggBleges sugAr- z6na1 az innen leolvashat6 & 6rtd- kek fele krtend6.

A 21. 6s 22. ctbrdk segitskgc!vel az egbzhullztm~ dip61 bemend ellenill- 1Asa is meghatArozhat6 a kovetkez6 / ktizelitd formAb61. I

Pkldakbnt ha thzzuk meg, hogy a 80 meterre mkretezett f6lhullam dip61 (l = 40 m) bemend impedan- cikja (abszolut 6rtkk) mekkora lesz, ha ugyanezt a sugArz6t 40 mbteren hasznajuk 6s ha a tapvezetkk 75 ohmos, mekkora az All6hullAmar4ny 4

20. dbra. Mkretezdsi d i ~ g m ,, V-antenndkhoz

118

Az antenna d = 3 mm Atmbrbjb rQhuzalb61 kbziiit.

Ennek hull&mellenAll&sa, egbz- hullslmmi sug4rz6t vkve a 22. dbra szerint :

5 = 1000 ohm

A 21. dbrdbdl ugyancsak az egbz- huUamh dip6lra:

R. = 200 ohm

=. = 5000 ohm

(1 :65 1) BeUthatb, hogy ilyen

h-hy meuett a s u g X h z g ~ n4lhatatlan !

22. dbra. Huzalok hull&mellendll&sa

23. ubra. ,, Vegtdpldldsri." hosszh huzal antenna (Zepp)

Jobb lesz a helyzet, ha a sugArz6 a f6lhullStm pciratlan szlmu tobbszorose. (1,5il, 2,5A . . . . stb.) Ilyenkor a taplBlas Brammaximumban tortenik 6 igy

PBldakent nezziik meg, hogy 7 MHz-re meretezett antennank milyen iill6hulltimarany mellett uze- meltethet6 21 MHz-en.

Ezen a frekvencian a dipol 1,5 hull8mhosszusagu. A 21. dbrcibdl ehhez

Za, +U Re = 100 ohm

ad6dik. ,4z ~llohull~marany 75 ohmos kabel eset8n :

LAthat6, hogy ez m6g j61 liasznA1- hatb. Hosszzi huzalokndl a taplalas a sugArz6 egyik vdgen tortknik. I t t fesziilts6g maximum-van - rezonancia esetkn - amely igen nagy antenna iinpedanciat jelent. Tobb ezer ohlnos hullAmellen~ll&su khbel nem kkszfthetb, ezert az ilyen sugarz6k tai~14llAt rezon&s t8pvonalakkal o l h j a meg, vagy pedig a hosszu huzal egyik vkget kozvetlen az ad6kB- sziilekhez vezetik (a lejt6s antenna- nB1 ez j61 megoldhat6). A rezonans tapvonal hosszusagat, a taplAl&s m6djAt nnlindig az adott iizemi frekvencia szabja meg. A 23. dbrdn pel- dakeppen egy v6gt8pl81Asu hosszd huzal antenniit AbrAzoltunk (Zevv), feltiintetve az antennan 6s a'tdpG6L zetkken is az iiramviszonuokat. Ha a tdpvezetek hossza a negyedhullam- hosliz pdros szdmu tobbszorose, ak-

i-2,5h .=x? I

# dram- tdplolos 80 m&ters $= dfpoi, E meteres uzem esetin

24. dbra. A 80 miterre mdreiezetf, fil- hul lhir dipol drameloszldsa 15 m&

teren

kor a tapvezetek als6 vegbn is feszultseg maximuni van (az Abran a 2, 4 pontokban), ha pedig a negyedhull&nhossz pdratlan tobbsz6rosei- nek megfelel6 hosszu, akkor Aram- hasban t4plalhat6 a tapvezetek. Az ad6k6sziil6k v6gfokozatAnak kirne- n6 korCt tehat a tiipvezetek hosszhnak megfelelben kell meretezni. Tobb savos uzemnel lelrajzolva az anten- nAra es a tapvezetdkre az &ram alakulasat, grafikusan is meghathroz- hat6, hogy melyik frekvencian milyen taplalas ( A vagy B) alkalma- zand6. fgy 80--40--20 Bs 10 meteren is kernel6 Zepp Bpithet6. A 15 mkteres iizemmel ennel az antenna- na1 mar baj van, ugyanis i t t m P nem alakul ki aram-minimum (fe- sziilts6g maximum) a sugar26 v6gen. I-Ja a 15 mkteres iizemre is szaniot tartunk, akkor csak kozdpen taplhlt, hosszu dip61, vagy ,,V"-sugiirz6 johet szArnit6sba (24. dbra), vagy pedig thpvezetkk nelkiili ,,long-wire".

A rezonans tapvezetek hullhmel- len8118sA nein olyan kritikus, mint a halad6hullamu t8plAlasnal volt.$ @r- teke azonban a kialakult nagy Aram Cs fesziiltsegmaximumok miatt ne legyen kisebb, mint 300-600 ohm.

Tiihb s4vos antennttk meyszakitci rezgakiiriikkel

Aq ut6bbi id6kben kozkedveltek az ugynevezett ,,trappH antenna. Ennek egyik kepviseldje a kozisniert W 3 DZZ antenna (25. dbra). A su- garz6 80--40--20 Cs 15 ineteren iizemel. Ellinye, hogy - kisebb ref- lexi6kkal ugyan - 75 ohmos koaxialis kabellel is uzemeltethet6. A dip61 megszakit8saba helyezett p k - huzamos rezgdkor 7050 kHz-re van lehaneolva. 80 miteren fClhullamu sugBr26k6nt mdkodik, kozel 70 ohm bemen6 ellen8llAssal. A 40 miteres iizem eseten a ket rezghkor nagy paralel rezonancia ellenallhsa iniatt le- valasztja a belsd dip6lt, mely 40 meteren rezonal, a tobbi huzaltol. TehAt itt is, mint a fClhull8mu sugar- z6 iizemel, szintCn 70 ohin koruli be- men6 ellenall8ssal.

20 mCteren a ket rezgokor kapacitiv reaktanciaja lesz a dornin816, 1-6- viditi az egesz sugarz6t ugy, bogy az kozel 1,s hull6mhosszus8gu lesz csak 6s a bemen6 ellenallas 100-120 ohm koruli BrtCk.

15 miteren a rezgdkorok kapaci- tasanak roviditb hatasa mhr csokken Cs a dipbl, mint kozel 2,5 hul1Bm- hosszusagu sugiirz6 iizemel156-200 ohm bemen6 ellen8118ssal.

10 mdteren 3,5 hull8mhosszusagu lesz a sugkz6, a rezgdkori tekercsek hosszabbit6 hatasa miatt.

A sugarzasi ellenallas 20-15 6s 10 meteres iizem esetkn 120 ohm koriili BrtBk. tehat. ha ilven hullam- ~llenhll8sh szimmetrik;~ kabellel tAvlAljuk, akkor j6 illesztest val6sft- ha-tunk meg. -

Ilyen elven kbszithetiink tobb shvra negyedhullamd vertikalis su- g8rz6t is.

25. dbra. Tobb scivos, rezg6koros meg- szakffdszi antenna ( W 3 DZZ)

PtldakCnt kovessiik vegig egy 20-15 Q 10 meteren hzemel6 verti- kiilis negyedhullAmu sugArz6 terve- zbenek menetet (26. dbra).

El6szor - a miir ismertetett m6- don --, meghatiirozzuk a 28 MHz-es sugArz6 hosszat. Ennek a tetejere keriil a 28 MHz-en rezona16, pPhu- zamos rezghkor. Ennek m6retez6sBvel egy kicsit reszletesebben keP foglalkozni. Mivel az antenna vBaBn (28

kt nbgy impedanci& mhrhetiink. A negyedhullhmu sughrz6 v6g6n jelent- kez6 impedancia kozelit6en:

TehBt ez er6sen fiigg a sugPz6 hul- litmellen8ll~sat61 (Zo). Mine1 v6ko- nyabb a sugArz6 a hosszus~gkhoz kepest, annhl nagyobb lesz a Z,.

Ha azt akarjuk, hogy hatasosan legyen megszakitva a sughrz6 ebben

1

I

hassobbids

4 (15 &n)

(lomhterre) 4

(m~nden hull&rnhosszon 3 db)

$26. dbra. Vertikdlis sugdrzd, tobb sdvos iizemre

a pontban, akkor ide olyan rezgbkort kell helyezni, lnelynek rezonancia-ellenA118sa :

R,, = 10- Z,

A sugkz6 mkreteibdl Zo akhr SZP mitassal, akAr a 22. cibrcibdl (negyed- hullam6 sughrz6, tehat a fklhull~mu Brtkkek felkt v&e) meghathrozha- t6. Az R, pedig szinten a mar ismert m6don meghatArozhat6 (30-35 ohm koriili krtCk, mely szinten fiigg az l/d-tdl). fgy az antenna vkgkre transz- format ellenallas (Z,) )a kozolt ossze- fuggkssel meghatkozhat6, majd az R, is.

A rezgdkor induktivitashak nagy sagat a kkiietkezb formulAb61 hatarozhatjuk meg :

l@. R,, L = ---- w Q

Q = a tekercs j6sagi tbnyezbje

w = 6,28 f. (MHz-ben helyette- sitve az f-et)

R,, = rezonancia ellenhllAs (Mohm- ban)

L = induktivitas (pH)

Ha Q = 100 tekercsj6sAgot tudunk biztositani (ez egy reidis Brtek), akkor

R(Mohm) L = 1 590. ---------- f (MHz) (pH)

A hozza szukskges kapaciths nagyshga pedig :

25300 C = -.

f 2 (MHz). L(pH) (PF)

iisszefiiggesblil sztimithat6 ki.

Ptldakent hatArozzuk meg, hogy d = 2 cm htmBrdjti csb hasznhlata esetkn f = 28,3 MHz-re milyen rezgbkori adatok ad6dnak.

Ehhez az 1. dbrdb6l k = 0,965 rib vidiilbi tknyezd tartozik, tehat

Az Ild - arhny : 25712 = 128 A 22. dbrdn akkor

480 Zo = - = 240 ohm

2

hullzbnellemillhs olvashat6 le. A t a l p ponti sugArzki ellenAllas pedig :

58 R. = -= 29 ohm

2

I t t egyelbre nem torddunk az illesztbsel, ezt 50 ohmos kAbel eseten a radialok hajlbssz6gknek meg- vzilaszt8s&val megoldhatjuk.

20% 2401 5,8.10S z - -- = --- - - v - - - 2 kohm

R. 29 2,9

R, = lo-& = 10.2 = 20 kohm = = 0,02 Mohm

Majd ezekbbl az adatokbbl (Q = = 100 feltktelezkssel)

Lathat4 hogy az alkalmazandb rezgbkor adatai erdsen fiiggenek a mellette lev6 sugarz6 geometriai mteteitdl.

21 MHz-en a rezgBk6ri induktiv reaktanciat kkpvisel, tehat hosszab- bit6 hatLa van. fgy a 21 MHz-es sugArz6 teljes hossza valamivel riividebb lesz, mint a negyedhull$mu hosszusitg. A hosszabbit6 hatiis is kiszamithat6, de ez tulhaladnh jelen kozlemdnyiink kereteit. Ezkrt csak az amatdr gyakorlatban szokasos beilIlit8st ismertetjuk.

A 28 MHz-es rezg6kor masik vegk- hez csatlakoztatunk egy szinten 20 mm Btmkrbjli csovet, melyben egy vkkonyabb cs6 van elhelyezve. fgy teleszk6p-antenna szerfien vd- toztathatd ennek hossziisfiga 70 cm-tbl 120 cm-ig. 21 MHz-es ger- jesztkst adva az antenna bemenetkre, all6hull~ar8nymkr6vel indik81- juk a reflexi6t. Az antenna vegkn lev6 teleszk6p hosszht vatoztatva talalunk egy minimumot. Ekkor le- mdrve a teleszk6p hosszat, ugyanilyen hosszusAg6 csovet erbsitunk fel a helyebe.

Ezuthn a 21 MHz-es rezgtlkiir mk- retezkse kovetkezik, ugyanolyan el- vek szerint, mint a 28 MHz-esk. Vk- gul 14 MHz-en gerjesztjuk az antennat 6s kikfskrletezziik az utols6 an- tennatag hosszat is.

- A hhrom-hbom negyedhullam hosszlisAgu radialt 120"-os szogben elhelyezve (,,trippie-leg" m6don), 50 ohmos kabellel illeszthetd az antenna.,

Rbvid ismertetdnkben izelit6t ad- tunk az amat6r gyakorlatban legtobbszor elbfordul6 sugarz6k mkrete- zkskhez. A sztlkreszabott terjedelem nem teszi lehetbvk, hogy minden antennatipust rkszletesen elemezziink, de remkljiik, hogy e n6hhny mkrete- zksi utmutatassal eldsegitettuk azt, hogy azokat hasznositva, tiibb energiat sugiirozzanak ki amatdr Alto- mhsaink.

tranzisztoros szervizei Budapesten

VI., Bojcsy-Zsilinszky tit 5. Telefon: 426-193, 426-796 VIII., Nipszinhdz u. 25. Telefon: 330-784

IX., Rdday u. 16. Telefon: 183-441, 186-696 (Tesla magn6k specidlis javitdsa is)

XII., Krisaina krt. 23. Telefon: 151-449, 352-171

Az ECR kozpontcsalad R6dl G ibor : okl. vill. mdrnbk BHG

Alkalrnazisi ter i i le t 2. Szektorkbzpont

A rohamcxsan novekvd tivbesz,,ld forga- Szektorkozpontok arok a kozpontok,

videki t6vbesze1B hi16mok automati- amelyekhez kozvetleniil egynel tabb koz-

z61asinak egyre siirget6bb igenye az ujabb pont csatlakozik. A szektorkazpontok sajit

szolniltatisok irinti brdekld6s inditotta elaizetdik forgalminak lebonyolitisin kfviil

a r g a BHG-t, hogy kifejlessze az EC, elektronikus vezlrlQii, crossbar tivbeszC16kozpont csalidot. A =lid tagjaival a thbeszbl6 tech- niMban szokisos valamennyi &Italinos Q tabb kiilonleges kovetelmeny is kielbithe- td.

Az ECR kozpontcsalid peldiul videki, un. ru r i l kotzetek t6vbesdld h6lozatbak auto- matiz61Mn alkalmas. Ezeknek a korzetek- nek (g6ckorrerek) k o z a jellemzdje, hogy egy kozigazgatbi egys6g (egy v. k6t jiris) teriilete tartozik houajuk C egy un. g6c- kozponttal rendelkeznek, amely az orszigos tivvilaszt6 hil6zathoz kapaolodik. A korzeten beliil az el6fizetdk egymkt 5 (esetleg 6) szimjegyes hivbdmmal hfvhatjak.

Peldak6nt bemutatjuk a csalid egyes kozpontjainak alkalmazbit az Czak-balatoni r u d l minuhil6zatban. (1. dbm)

Kozponttipusok

Altaliban mar meglevb, hagyominyos rendszerii (7DU) helyi kozponthoz kell egy bn. tranzitkozpontot kapcsolni, amely kC- pes a gkkorzet kozpontjainak egymis kozotti C a tivv&laszt6 hil6zat fel6 irirnyul6 forgalmk kozvetiteni. llyen tranzitkozpont az ECT 500 kozpont, amelynek tervezke 1969-ben fejezaik be.

dbra

2. dbra

kdpesek a csatlakozo kozpontok kozk t i kapaolisokra. Az ECR csalid szektorkiil- pontjai az ECR'400 6s ECR 2000 tipusok. AZ eldbbi 100-500, az utdbbi 400-3000 el& fizet6 bekapcsolisira alkalmas, a tobbi kozponthoz men6 vonalakon kiviil.

Vbgk6zpontok azok a kozpontok, amelyekhez csak egy kozpont (g&- vagy szek- torkozpont) csatlakozik. llyen az ECR 21 (20-30 elBfizet6). az ECR 41 (40-100 el& fizetd), az ECR 43 (20-100 el6fizei6). az ECR 401 (100-500 eldfizet6) 6s az ECR 2001 (400-3000 el6fizet6 kapacitkli) kozpont.

Az EC rendszerii kiizpontcsalid valarneny- nyi tagja koziis vez6rlCil. regiszteres crossbar kozpont. Az immir hagyomhyosnak tekinthet6 crossbar rendszerekhez kepest az tijszeriisbget az elektronikus elemek f e kozott alkalmazh jelenti, mind a k6zos iramk6riikben, mindpedig n4hSny egyedi iramkorben. Az elektronika alkalmazha azonban nem ,,l'art pour /'art" ttirtbnt. An- nak nem lett volna (rtelme, hogy a gyir a hagyominyos crossbar rendhereknhl j d ismert jelfogb vezlrl6 iramkorak (markerek) elektronikus megfeleldjck fejlessze ki. Ez amellett, hogy nem jelentett volna d6ntb milszaki elenyt, gazdlt6gors&g tekinteteben nem vehette volna fel a versenyt a jelfogh crossbar rendszerekkel. Viligosan Iitszott, hogy olyan tij vez6rlCi megoldist kell talilni, amely kihasznilja az elektronikus elemek 16 jellemz6it: a mGkiidCbeli gyorsas6got b nagyobb vkhat6 Qettartamot. A rendszer-

ben a beszedutak kapcsolhit crossbargipek vCgzik, amelyek mIlktidQi idej6hez k4pest az elektronikus elemek miikodbi ideje elhanyagolhato. Ebb61 eredhn a beszedutak felepitCChez sziiksbges kapcsolbi iddt tulajdonkeppen a ghpek milkodbi ideje hatarozza meg. Ez6rt a kapaolomez6hoz kozvetle- nu1 kapaol6d6, a crossbar gepek miikiidte- tQet vegzd iramkorokben indokolatlan az elektronikus elemek alkalmazisa,

A kapcsolisok feldpitke sodn aranban igen sok logikai jellegii feladatot kell elv4- gezni (szabad u t keresC, h lvbdmok ki6rt6- kelCe, stb). A logikai feladatok eIv6gzCere az elektronikus elemek kivilban alkalmasak 6s nagy mGkodjdCi sebessegiik lehet6vQ teszi, hogy ezeket a logikai feladatokat meg- felel6en kivilasztott kozponti helyen nC- hiny, esetleg egyetlen kozos egyseg vkgezze el. Ennek megfelelhn a fejlesztdk arra t6- rekedtek, hogy az olyan iramkorokben, amelyek egy vagy tobb miik5dQi fizisban tabbnyireazonos, isrn6tlbdd logikai miivele- tet vegeznek, a logikai dontkeket vtlgza szerveket kiemelj6k C feladatuk e l l i t b i t kozos logikai egyskgre bizzik.

Az EC rendszer ujszeriisdge 6ppen ebben a vezCrlCi elvben, a logikai funkci6k nagyfoku koncentrilisiban rejlik. Ezt az elvet a kozpontok j6formin valamennyi egysCg6nel (markerek, regiszterek, stb.) kovetkezete- sen alkalmanik 6s ennek eredmQnyek6ppen az elektronikus elemek hasznilata gazdasi- gosnak bizonyult.

Az ECR tipush kozpontok egyszeriisitett felepitQkt a 2. dbra mutatja. A kapcsolb- me26 (K) crossbar gepekbdl felbpitett kap- aolofokoutokat 6s konnektor jellegii jel- fog6s iramkaroket tartalmaz. KLizvetleniil a ka~csolomezbhoz csatlakoznak az elektronikus megoldisti vonalkamk6rok (E) C a trunkiramkorok (TRJ. A kapcsolomez6t a vez6rld iramkor (Vj i l i i t ja b; az el6fizet6.i vonaliramkoriikt6l, a trunkiramkor6kt6l,

'vagy a regisaerektcl (R) nyert informb ci6k alapjin. A vez6rl6iramkori3k vegyesen tartalmaznak elektronikus C jelfog6s r9ze- ket. A regiszter iramkorok elektronikus elemekb6l Lpiilnek fel. Feladatuk a szimjegyek bev6telezCe 6s t i r o l k Mis szere-

- r--- -1 reket csak rovid idore (1 msec) kapcsoljuk az RE eloszto aramkor segitsegevel. Egy RL

1 8 Q -adaibusz aramkorhoz az E C rendszerben 10 regiszter kapcsolodhat. A regiszterek alapvetoen

I csak tarolokat tartalmaznak.

4. dbra

puk nincs, minden egyeb logikai funkciot a kozos vezerM iramkor 16t el.

A vez4rlB iramkor, mGkodeset tekintve. tobb onallo egysegre bonthato. Ezek bizonyos mertekben egymhtol fuggetlenul mu- kodhetnek (pl. gepfokozatok m4kiidtetke). igy egy egysCg esetleges meghibisodisa a kozpont egkzknek mi3kodC6t nem be- nitja meg. Ezen tblmen6en a nagyobb egy- skgeket kiszolgalo kozos iramkorok meleg tartalekkal vannak ellatva. Az uzemben lev6 es a tartalbk aramkorok allando ellen6rzC alatt allnak, barmelyik meghibisodisakor a hibatlan kamkor marad uzemben. A kozpont minden fontosabb egysget automatikus hibaregisztralo aramkorok figyelik, amelyek a kulanfele vizs61oberendezQek- kel egyutt a karbantanist b hibaeihiritht egyszerusitik.

Vezer lo drarnkor

H6rom fd r k r e bonthato. Ezek a kap- aolomezdk bei l l l t is i t vCgzo markerek, kozponti logikai szamitoberendezQ C a sz6mbav6telezCt, t6rolist es kiCrtdkel6st vegzd regiszter-rendszer.

fuggvenyt kell megoldani es a ket adott vegpont kozott lehetseges utak foglaltshgi allapotat, mint a megoldando logikai fuggveny parametereit kell figyelembe venni. Ezt a felismerest hasznalja k i az EC rendszer akkor, amikor a szabad u t keresesi feladatok meg- oldkat egyetlen kozponti szamitoberende- zesre (OP) bizza.

A 3. dbro egy ECR 2000-es tipusu kozpontban, k6t tetszdleges vegpont kozott 5 gep- fokozaton (A-E) keresztul lehetseges utak semajit, i n . grafjat tunteti fel. A kapcsolomezd szerkezete olyan, hogy az elso 15s az utolso gepfokozatban kivalasztott egy-egy ut ( i es j) egyertelmuen meghatarozza az E-A kozotti teljes utat. A kozponti logikai szimitoberendezes feladata az i 6s j adatok meghatirozha a kapcsolomezd litjainak fog- la l tski i l lapot i t figyelembeveve. A szimito- berendezh 10 i Q 10 j kozott tud vilasztani, eziltal max. 100 utat tud megvizsgilni kCt ven~on t kozott.

- -

a markerekkel egy megfelelo buszrendsze- ren keresztul van kapcsolatban, amelyrdl mindig csak azon fokozatok foglaitski hlla- p o t i t olvassa ki, amelyeket a marker bramkorok kijelolnek. azaz amelyek a szoban- forgo k6t vegponthoz tartoznak. A szabad

Ezek koziil csupan az ut6bbi kett6vel u t k e r e s ~ logikai figgvenyenek megold& foglalkozunk, mivel ezek mukodCi jel- 5613 virakozo marker iramkorok kozijtt

lemzd az EC kiilpontcsaladra. ugyancsak az OP szarnftoberendezes valogat. Tanisideje csupin nbhiny (maximum 20) msec.

Kozpon t i l og i ka i sz&mit6berendez6s

Ha env crossbar ki jzwntnak bn. szabC Regiszterrendszer ly- kaGol6mezeje van'(ez azt jelenti, hogy A regiszter bramkorok e,vi felepkbe a kapo16mezd barmeb ket ~ ' % ~ o ~ t j a ka- a hagyom6nyos cross- 'Ott azonos torv6n~szerGsegek szerint ve- bar rendszerekben alkalmuott regiszterek& zetnek az osszekit6 utak), akkor a szabad

kiva kor ,,,indig azonos felepitQG tdl. Feladatuk azonos: a szimjegyek bevdte-

irthli6zatban kell a keresbt elvegezni, a lezbe

v6gpontok helyBt61 figgetlenul. ~ i t e m a t i - Az ezen tulmend ijsszes, tobbnyire logi- kailag kifejezve ez annyit jelent, hogy a sza- kai, ki6rtbkelCi feladatot koziis logikai bad lit keresQn6l mindig ugyanazt a logikai i ramki j r (RL) vegzi el, amelyhez a regiszte-

Az RL aramkoroknek is sok logikai muveletet kell elvegezniok. Ezert a muveletek egy reszet tovabb koncentraltuk, 4s tobb RL aramkorhoz egy kozos CL aramkort ren- deltiink hozza, az RE-hez hasohlo RA eloszto aramkor segitsegevel. Ez az ararnkor (CL) vegzi el a hivott szamok kiirrt6kelCset (p!. kimen6 irany megallapithsa), azert a szammezbben be6110 v i l t ozk eseten csak ebben az iramkorben kell valtoztatni Q nem a sok regiszterben.

Az EC rendszerben alkalmazott regiszterek gyakorlatilag azonos felepitesuek. Kulo- nbseg csak szambevetelezo resziikben van. A HR helyi regiszterek tarcsaimpulzusok, a BR bejovo regiszterek tobbfrekvencik gyorskod, az M R kezeloi regiszterek pedig sz6mbillentyGzetrol egyenaramli kod alakjC ban kapjak a sziminform8ciot.

A regiszterekhez jelz6ado aramkorok kapcsolodhatnak .Ezek feladata az, hogy a regiszterben t i r o l t szamokat a kimeno iri- nyok fele a szimjegyeket fogado regiszter szamara alkalmas kodba ataiakitva tovabb adjak. ECR rendszerfi kozpontok eseteben ez tobbfrekvencib gyorskod 6s egyenira- mu impulzus-sorozat lehet. Ennek megfeleloen a regiszterekhez ketfajta jelzesado berendezes kapcsolodhat (P 6s 5).

A jelzesado berendezesek es a regiszterek egyiittmuk6deset szinten a mar emlitett RL aramkor vezerli.

Vegezetiil az ECR rendszer nehiny erdekes u j szolgaltatk6t ernlftjiik meg:

-Az elofizetoi vonalak az elofizetdi gep- fokozaton tetszes szerint atrendezhetok anelkiil, hogy hivbzamuk megvaltoztatasa szukseges lenne. Eue l biztosithato az egyenletes forgalomelosztk a tovibbi fokozatok fel6.

- Az egyes elofizetoi vonalak kulonbozd (maximum 6) kategoriakba sorolhatok. Ennek reven lehet az egyes elofizetoket kulonbozoszolgiltatisok igenybevetelere (pl. elofizetoi t ivv i lasztk) jogossa tenni.

- Az elofizeto kerheti, hogy a szamara Br- kezo hivisok a kozpont barmelyik misik vonalira kapcsolodjanak. Ez a szolgaltatk lehetove teszi, hogy pl. egy eldfizetd k6t vonalat (lakh, munkahely) a napszaktol figgoen vegyiik igenybe valtozatlan hivo- szimra erkezci hivisokra. Emellett term& szeresen h i v k t barmikor lehet kezde- menyezni mindkkt vonalrol.

- Termhszeti katasztrofak eseten, amikor a kozpont igenybevetele igen megnove- kedhet, de ippen ezdrt mukodCe dontd jelentdsbgu, egy kapcsol6 i tv i l t i s iva l az eldfizetdk egy nagyobb hinyada, mint hivo, kizarhato a forgalombol. A forgalomban ilyenkor csak a fontosabb szervek C az erre igdnyt tar to eldfizetbk vehet- nek rbz t .

- A kozpontban felbpitett valamennyi kap- csolis ellendrizve van. Ha egy kapcsol6r nem epul fel, vagy elbomlik amiatt, m e n a feldpiteseben rQztvevd valamelyik kapcsolo i t hibL, nyomtatoberendezQ rog- z i t i a kapcsolkra kijelalt utakat C i ramkoroket.

Hidv6gi Tibor okl. vill. mdrnok H A 5 BB

Az eldz6kben ismertettuk a leg- egyszertlbb amat6r ante-kat, azok mhetezkset. Mivel az amat6r gyakorlatban 6s a TV vkteltechnikhban stlrdn alkalmaznak irhnyitott, sugib- vet6 antennakat, fgy az antenna mkrQek ismertetkse el8tt roviden vtizoljuk az ilyen antennak mdk6d4 s&, utmutatast adva azok k6zelft6 mkretezkskre is.

SugiirvetM antendk eiemekkel

A gyakorlati Bletben legtobbszor olyan sugiulret6 - egy iranyba sugbz6 - antermkit haszdnak, melyeknkl a nyalAh1Lt ugynevezett ~ C L S S Z ~ D elemekkel Brik el. Ezek jelleg- zetesskge az, hogy kulon taplal l t nem kapnak a generator feldl, hanem a f6 sugbz6 dip61 kijzelhatasa revkn kialakult elektromgneses ter Altal indukalt energiaval mdkodnek.

Ha egy felhullamu dip6lt gerjesz- tunk, akkor az - mint ahogy ezt lhttuk, ket iranyban fog sugarozni. A sug&rzAsi karakterisztia szimmetrikus, i~gy el6re, mint hdtra egyforma. Sokszor ez a jelenseg nem kiv4na- tos, kiilonosen ha egy adott i rhyba akarunk csak sugarozni, vagy pedig egy bizonyos iranyb61 sugarz6 ad6t akarunk az antennaval j6 hathsfok- kal venni. Ilyenkor az egyik iriinyu s u g k z a t valamilyen m6don el- nyomjuk. Ez tortenhet egy nagymeretfi

femfelulettel, melyet a dip61 m6gB Wtunk fel, attbl bizonyos tavol- saigban. Mivel a fkmfelulet nagysltga szoros 6sszefugg6ben van a hullam- hosszal, ezkrt ezt a megoldast - konstrukci6s okok miatt - csak az igen riivid (mikro) hullamok birodalmaban alkalmazzak.

I . dbra. A dzpol sug&&dn& ir&n yifcisa parazifa elemmel

56 irAnyft6 hat&& krhetiink el, ha a sugiirz6 me116 (mog6 vagy elk) egy meghatkozott hosszusA@ huzalt, vagy csbvet helyeziink (1. dbra). Ha ez a parazita e l m a dip61 frekvenciAjhak k6zel6be van mkretezve, akkor energiat v6ve a s w k - z6t61, Gnmaga is sugkozni kezd. Ez a mQodlagos (szekunder) sugiir- 26 att61 fuggden, hogy milyen tavol van a fBsugkz6t61 6, hogy milyen hosszusltgu, reflekforktnt, vagy direk- forktnf viselkedik. E16zB esetben a parazita elem felt IegyongiiI a su- g&rz&s, ellenkez6 irinyban pedig felerasodik, utobbi esetben pedig fordftott a helyzet. A reflektor

rendszerint hosszabb szokott lenni valamivel (5-6%) mint a s u g h 6 , ugyanakkor a direktor pedig rooi- debb ( 7 - 4 %-kal).

Az egyes elemek hosszht, ha a hossz-Atmkr6 arany 200-400 ko- z6tt van Q az elemek kiizti t4volsiig 0,l-0,2 hullilmhossz kozotti hrtkk,

a kovetkez6 formulhk adjik:

145 Sugibz6 hossza (m) = -

f(MHz)

153 Reflektor hossza (m) = -

f(M&)

139 Diiektor hossza (m) = --

f(M&)

A 2. dbrdn a reflektor, a 3. dbrdn pedig a direktor h a t l b a kapott nyereskget Abrtizoltuk az elemek ktizti tAvolsAg fiiggv6nykben. Ref- lektor esetkben 0,15 hullAmhossz tAvolsAgban van a legna obb nyere&, direktord pedig 8 hullhm- hossznd. LAthat6, hogy direktorral valamivel nagyobb nyerese Brhetd el.

A parazita elem hatasiira azonban megvdlfozik az antenna berneneti ellendll&a is. A 4 . dbrtfn tiintettiik fel a reflektor 6s a direktor sugiirzasi ellen6llQt csokkentd hatasat. Ha 0,l hullarnhossz ttlvolsiigban van reflek- torunk a sugArz6t61, akkor miir 15 ohm kiiriili lesz a bemend ellenidb, amelynek kiivetkezttSben nagy il- lesztetlens6gek lkpnek fel a tapvezetkk ks az antenna koziitt.

Cstikkenthetb az illesztetlens6g azzal, hogy a reflektort vagy a direktort thvolabb helyezztik el a di-

2. &bra. Nyerestg alakuldsa reflekfor esettben 3. dbra. NgeresCg alakuldsa direktor esettben

4 . dbra. Sugdrzosi eller~dllciscsdkkents a direktor b a reflektor hatdsdra

p61t61. Negyedhi~llamhossz tbvol- sagban m6r csak 50 ohmra csokken a dip01 bernend ellenallasa. Ekkor azonban a nyereseg mar kisebb lesz (2 b 3. &bra szerint) 6s ugyanakkor, rxnvel a parazita elem tavol van a dip61t61, mar neni olyan hatasos a nlfikodQe, tehat az elare-hdtra viszon y rosszabb lesz !

A reflektort es direktort egyiittesen is alkalmazhatjuk. A gyakorlatban, a Yagi antennAkna1 e m reflektor Cs tobb " direktor nyertuualkal~nazast . Ezzel novekszik a nyeresCg, jobb lesz az elhe-hatra viszong, de ugyanakkor a tobb parazita elem hataskra mCg jobban lecsokken a bemeneti ellenallas. Ez 4-elernes antennanhl mar 5-7 ohm koriili trttk!

Az illesztetlenseg n~egszuntetesere eldszeretettel hasznaljak a mar elb- z6ekben is~nertetett delta illesztbt, mAs neven T illesztks ( 5 . dbra). NBpszerfisCgCt annak koszonheti, "9 arhnylag egyszeriien elkeszlt- het (nem kell hajlitani, mint a hurokdi~6lt) es a csusztathato bilincsek &gftki.g~vel kiinnyen leilleszt- het6 biir~nilyen khhelhez.

A T-illesztes gyakorlati, kiizelftb adatai a kovetkez6k :

d = ugyanolyan csoatmCr6, mint a clipole.

D = dip01 6s a cs6 kozti tavolsag pal8stt61 palhstig, 0,01 liull~niliossz.

1 = a dip61 hosszhnak 113-a. A csirsztafhato bilincsek becillitcisa

csatlakozsist az idbjaras behatasait61 megbvjuk.

.A h6romelemes Yagi antennanal a legnagyobb nyereskget akkor kapjuk, ha :

reflektor tavolsag = 0,2 hullam- l10ssz

direktor tavolsag = 0,i liullam- hossz

reflektor liosszabbod~s = a sugar- 26 5 %-a

direktor rovidules = a sugarzo 7 %-a.

Cgyanakkor a legkedvezbbb elbe- liatra viszony 1x16s direktor tavolsa- got kivanna meg. A gyakorlatban ezt a kkrdest a bemeres soran oldjuk meg, amikor a direktor-sugarzb kozti ttivolsagot mindig az optimum- ra Allttjuk, tehat iigy, hogy az ellire- 1iAtra viszony mBg j6 legyen (15 dB felett), ugyanakkor a nyereseg is meg szB11iottev6 legyen fbiranyban.

Televizi6 vevbantennaknhl 16nye- ges adat mCg a scivszClesstg is! A TV Yagik savszClessbgCt nemcsak a cs8Btmer6 noveles6vel eniel- hetjuk. A reflektor hosszanak kis- mPrtCkfi novelese, a direktor rovi- ditese szklesiti a veteli shvot ! tigyan- akkor az optimalis mCretektb1 va16

6 . dbra. Hurokdipol Ps nkg!jszog- antenna. re flektorral

elterCs befolyhsolja az antenna sugarzasi karakterisztikajat is. Eg.y j6 szdlessavli Yagi keszitese nern kis feladat es uzemszeriien is fbkCnt rne6sekre taniaszkodva tervezik az ilyen sughrzbkat.

utdn az illesztiitag csijueinek vkge kicill- J61 illeszthet6 antennat kCszithe- hat, nem sziiksiges czzokat leodgni! parazita elemme], ha a su- A2 illeszt6tag ket szaranak ern- g a r ~ & nem felhullarnu dip6lnak

mast61 va16 tavolshga nenl kritikus kepezzuk ki, hanem hurokdip61- (10-30 mm), de ajanlatos ide mfi- nak. A hurokdipdl egyik valtozata a anyagdobozt hel~czl1i, bogy a kabel- ntgyszog (Quad) sugcirzci, mely

tulajdonshgaiban azonosnak vehet6 az ellibbivel.

MCretezCsuk a kozonseges felhullamu dip61 meretezesCb61 kiindulva egyszerfi. A felhasznAlt huzal (cs6) atmerbjet figyelembe vCve meghatk- rozzuk a ,,k" rovidulCsi tenyezbt, majd ezzel a ft!lhullarnu sugarzb rezonancia hosszht. Ezutiin ennek a hossznak kHszereskt veve niegkapji~k

5. cihra. A , ,T '~ i l l e s z fP~ a hurokban felhasznQland6 huzal

7 . dbra. A sugdrzd rezonancia frekvencidjdnak mCrbe

teljes hosszat (vagy a quad-antenna- nQ1 a teljes huzalliosszt, nlelyet elosztva 4-el, kapjuk a ndgyzet egyik oldalanak hosszat).

Vigydzat! Szalagkiibelbbl is szoktak hurokdipolt kesziteni, fbkent TV keszul6kekhez (Szadip)! Ennel, mivel nem leveg6 szigeteles van az erek kozott, figyelembe kell venni a kdbel rovidiilbi tenyez6t is (0,82) 1 Tebat a szalagkAbelb6l kCszult hu- rokdipolok ~riindig rovidebbek, mint a koziinsegesek!

A liurokdipol sugarzasi ellenril- lasa :

R, = 4 ' R, ~ f 6 l h t 1 l l h 6 ~

Tehht, ha a hull~mhossz-csbat- mer6 viszony szerint a felhull~rnu sugArz6 ellendllasa ti0 oh111 lenne, akkor a hurokdipole: 240 ohm, niely kiva16an illeszkedik a kaphat6 tv khbelekhez.

. H a egy ilyen hurokdipol moge 0,15 hullanlhossz tavolshgra egy reflektort helyezunk el, akkor a 4. dbrcin leolvasott R. = 20 o h n ~ lielyett ennek negyszerese, tehat R, = 80 ohm lesz az antenna benie-

8. cibra. Szimrnetrikus kdbellel kisziilt reflektomkter

9. dbra. Az antenna illesztisenek mirise

neti ellenallAsa, tehat 75 ohmos koaxialis kabelhez j61 illeszthet6.

Nos, ezt a megoldast haszn8ljhk a reflektorral ellatott Quad-anten- nhknal is.

Meg kell mCg azt is emliteni, hogy a hurok (nkgyszog) dipolok nagyobb nyereseggel sugaroznak a fbird- nvokban. mint a kozons6ges fC1- libllanlu t~rsaik, tehjt alk;rlmazasuk ebb61 a szempontb6l el6nyos. Fel- harm6nikus sughrz6kCnt hasznalva 6ket mar bonyolultabb lesz a helyzet, ebb61 a szempontb61 az egyszerfi dipolok elbnyosebbek. Ennek rbz- letes targyalAsAt61 e helyen eltekintiink. A 6. dbrdn hurokdipolt 6s reflektorral ellatott negyszog-antennht mutatunk be.

Antenna mhrbek A megtervezett 6s elkdsziilt an-

tennhn a- kovetkezi5 merkseket kell elvkgezni :

1. A rezonancia 'meghatarozasa 2. Az illesztes elleni5rzCse b

beallitasa

4. EMre-hhtra viszony be6lli- tas!

A kkt utbbbi, csak a mostismertetett sughrvet6 antennaknal sziikskges.

1. A sugcirzd rezonanciafrekuencidjd- nak meghatdrozdsa

BArmilyen pontosan mereteztiik sugArz6nkat, el6fordulat, hogy annak hosszat kis mkrtkkben modosi- tani kell. Hogy ez sziiks6ges e, am61 a rezonancia-frekvencia rn6r6sevel gyfybzfybdhetiink meg. A merskhez sziikskges mfiszer egy GDO (leirhsa mhs tobb alkalommal is m jelent a RT-ben) 6s egy hi te ls vcv?kdsziilkk.

A meres elrendezese a 7. d b r h 1Uhat6. A merend6 dip01 kozkp- pontjat - ha koz6pt4plh18sd tipus - riividre zkjuk, majd ket ruhacsi-

pesz segitskgevel felerdsftjiik a tv kabel veget lezar6 huzalhurkot az antenna kozepthez (vagy Brammaxi- mumhoz). A kabel felerhsitese utan az antennat iizemi magassagban helyezziik el. A tApvezetCk also 'vdgen lev6 hurkot csatoljuk a GDO tekercsevel, igy a dip a rezonancia frekvenciat, valamint annak tobb- szoroseit mutatja. A csatol6 ,,link9'- nek is van egy sajat rezonancia-frekvenciaja, melyet elbz6leg iemkriink, hogy ne zavarjon meg rnPr6s kozben. Ha ez kozel esik a vart rezonan- ciafrekvenci&hoz, akkor a kabel hosszat ~Altoztassuk meg ugy, hogy tavolabb essen. A hiteles vevfybk6szii- leken Dontosan meEalla~ithat6 az iizen~i frekvencia. ~ a " e z ;iiacsonyabb mint a kivint, akkor riividitjiik, ellenkezb esetben hosszabbitjuk a sugarzht. Parazita elelnek eseten ezeket a helyiikon hagyva, durvan behangolva bket, vegezziik a merest. Ilyenkor a sugarz6ra jellemza frekvencian kiviil egy alacsonyabb 4s egy magasabb frekvenciaju dipet kell eszlelniink. Ezek j6val kisebbek a sugarzb dipjCne1. Az alacsonyabb frekvencia a reflektor rezonanciajat, a rnagasabb pedig a direk- toret jelzi. Ennel a merCsnel e kCt ut6bbit nem vessziik figyelembe.

A rezonanciara hangolt antenna- nB1 a kovetkezb, 1CpCs a kabel illesz- tkse az antenna bemenetdhez. Sugar- vetbknCl ez a lCpes csak a parazita elemek megfeleld becfllifdsa utdn fog kovetkezni!

A merCshez sz~ikseges egy iizemi frekvenciat elballit6 generator, mely vCgs6 soron lehet a GDO is, valamint egy reflektomCter. Koaxihlis kabelhez az RT Evkonyve 1968. Bvi kia- dashban talalhatunk leirast reflek- tometer kCszit6s6hez. Szalagkabel- hez a 8. dhrdn lathat6 berendezest kkszfthetjiik el. A ,,K" kapcsol6val a mBr6mdszer atvAlthat6 a halad6 6s a visszavert fesziiltskg mkrCsCre. Akkor tokCletes az illesztes, ha az add feldli hurokra kapcsolva a 1n6- szert maximalis kiterkst ad, ugyanakkor Atvaltva a masik hurokra nem jelez fesziiltseget. A mdrdhurok t v kabelbal kksziil, ket vkge rovidre z&va 6s a mer6kAbelre van - meleg pAka segitskgkvel - ragasztva. Na- gyon egyszerii 6 hasznos kis mdszer, melynek e yediili koltseges alkat- rdsze az 58 mikmamperes mfiszer.

A m6rCs a 9. dbra szerint tortknik. Kozvetlen az antenna bemenethez kell elhelyezni a reflektomktert 6s az illeszthtag (T, vagy gamma-illesz- t6t) allitasaval minimalis reflexiot Allftunk be. Az igy illesztett antennara rakapcsolva a tapvezetkket, ennek als6 vCgCn sem szabad lknyegesen nagyobb reflexibt memi. Ha ez nem 911 fenn, akkor biztosak lehetiink abban, hogy a tapvezetdk nines helyesen levezetve. fgy nem szubad 90"-ndl kisebb szog alatt vezetni a sugar26 hosszcthoz kipest. Vascsdben levezeteti tv-kdbel erasen megvdlioz- tatja hullcimellendlldsdt, tehat ezt

10. dbra. Tireriisstgmiro kapcsolfisa

t

keriiljiik! Ugyanezt eredminyezi az is, ha nag!~obb fimtdrg!yakhoz vagg a fal- hoz tirl kozel vezetjiik a kcfbelt. Ese- tenkCnt. lsn az als6 meressel es a

trkrrcs 12mrn

kabel Gelyzetenek valtoztatasaval meahattirozhat6 a hibaforrhs. Icoa- xialis kabelnCl csak a merbleges levezetesre kell iigyelni.

3. Sugdrvetiik bedlliidsa Sugawetdknfil el6bb a megfelel6

irhyit6-hatast kell beallitani. A ineg hajtb-dipolra kibelt tCve gerjeszt- jiik az antennat. A sugarz6t61 legalabb 4-5 hullarnhossz tivolsagra, lehetbleg ugyanolyan magasan elhelyezve, mint az antenna, feldlit- juk a 10. dhrdn lathat6 tBrer6ssBg m6r6t. Ezutan az antennat a ttBr- er6sst5g mmCr6 irjr~yaba forditva maximalis mdszerkit6r6st Allitunk be a reflektor hosszanak valtoztat&saval. Utana a direktorokat hangoljuk be, szintkn maximalis tererbre. Ez- utan reflektorral a terer6ssCg m6r6 felC fordftjuk az antennat, tehat ,,hattalW. A reflektor es az elso" direktornak a sugarz6t61 va16 tavol- sagat valtoztatva minimalis hhtra- sugarzast iillitunk be. UtBna ismet f6 iranyba forditva a sugkvetbt, ellen6rizziik a nyereskg61. Esetleg a reflektort hangolni kell.

Mikor ezzel megvagyunk, utdna kovetkezik a 2. pontban leirt illesztes-meres. Az illesztbt beallitvs antennank iizelnkbsz. A kCt elemes Quad antennanal legtobbszor csak hats6 sugarzas nnnimumra szoktuk hangolni8 reflektort.

Lenvegesen pontosabb mkreseket tesz lebeE6vk a; antenna impedancia m6r6 hasznhlata, ~nely szhszerfien mutatja az ohmos khponens mellett a reaktiv 6sszetev6t is, fgy meg- felel6 illeszt6 tagot tudunk vhlasztani. Mivel celunk csak az volt, hogy a legegyszerfibb mkr6seket ismertes- siik, nagyon egyszerU mfiszerekkel, fgy nem reszletezziik ennek mUko- dkskt, csak utalunk a kiilonboz6 szakkonyvekben inegjelent lefrP sokra azok szamka, akik b6vebben akarnak e problemaval foglalkozni.

SZOVJET

MEiszaki adatok :

Veeli frekvencia : 5-30 kHz. . . 1600 kHz Koz6pfrekvencia : IUmen6 telJesltm6ny: T4pfesziilts&:

kismereta 6s nagy6rz6kenys@ h6ttranzisztoros vevdk6szul6k. MCeteit a mellette till6 cigarettas doboz szeml6lteti. Nagy Brz6kenysBgkt az ujtipusli tranzisztoroknak kiiszdnheti, amelyeknek hramerdsftbi t6nye- zdje 6s hat4rfrekvenci;ija sokkal nagyobb a reebbi raidi6kban alkalmazott P 401 stb. tfpusokbnd. Keverd fokozata iinrezgd kiviteld. A keverd 6s a kiiz6pfrekven- cih fokozatok kiizott k6tk6riis saivsziird van, amely az oszcilUtorfrekvenciiIra j6 elvAlasztaist ad a KF tranzisztor fel6. A k6t kdz6~frekvenciais erdsitd tranzisztor kiizdtt RC csatolbt glkalmaztak. Az automatikus 6rz6ken~s&szab&l~ozL az elsd KF tranzisztorra

r d i n h a s t&pfeaz f f l~ : Aramfelv6tel vezQles n6lLtU : AmmfelvBtel teljes kivez&ln6l:

A gombakkumuUtor kapacit&a: 100 mA/dra

mhtor (rezgbkiir) illeszti a demodulaitor di6dAhoz. A demodulstor di6da 6s a hangfrekvencw meghajt6 tranzisztor kiiziitt elderdsitd fokozat van, a negativ visszacsatolbb61 eredB erbsttbcsiSkken6s kompen- z&l&hra. A kimenbtranszformaitor szekunder tekercs6- rdl frekvenciafti~setlen. a kollektorr61 a bhisra frek- venciafhggb negitiv ;isszacsatolhst alkalmaztak a meahait6 fokozatban. A vQerdsit6 fokozat ellenutemd m-sztafi erdsftb, bemenan b kimenet6n transzfor- mAtorokka1. Taipfesziiltsdge 3 V, amelyet k6t db gombakkumulaitor szolgatat. A k6sziil6khez kiilsd antenna 6s fejhallgatb is csatlakoztathat6.

hataisos:A maisodik KF tranzisztort szelektfv transzfor-

DELTA-A amator ado-vevo kesziilek Gyenes Gyula okl. vill. mernijk

Egy ad6- vagy vevdkCsziilCk legfontosabb paramdtereit meghatko- 26 tCnyez6k koziil egyik legfontosabb az oszcillAtor (vagy oszcillatorok) frekvenciajanak helyes megvh- lasztdsa Cs annak stabilitasa. Tekint- ve, hogy a Delia-A ad6- 6s vev6 rksze is kozos oszcillatorr61 kap vez6r- lCst, 1niel6tt a kCt rCsz mGkodCset is- mertetnbnk, el6bb nCzziik meg r6sz- letesen, milyen szempontokbbl e16- nyos ez a frekvencia elosztas 6s milyen tervezCsi szempontokkal bizto- sitottuk az oszciilatorok kedvez6 tulajdonsagait.

Altal~ban a rovidhullamu kbzii- 16kek egyszeres vagy kbtszeres (rit- kan haroniszoros) transzpon81Asuak. Az egyszeres keverCs el6nyei: kevesebb keresztmodul~ci6s es intermoda- litci6s zavar, kevesebb tiikorAllomAs.

A kBtszeres keveres el6nyei: alacsonyabb frekvencidju K F erasit6 alkalinazasanak lehetgskge, jobb frekvencia stabilitas (feltetelezve, hogy az els6 keverCs kristaly oszcil- 1htorr6l tortenik).

A Delia-A-nB1 egyszeres keverCst alkalmazunk 6s olyan megold6st keresunk, amely a kCtSzeres keverCs elbnyeit is tartalmazza. Ehhez ter- meszetcsen a dontd lehetoskget az SSB dtvitelre kifejlesztett XF-BB (illetve a magyar megfelel6je: a QS-002) tfpusu kristalyszUr6 adta, amely 9 MHz-en biztositja a 2,4 kHz-es shvszClessCget 6s 5 kHz-re mar tobb mint 60 dB csillapitast ad, tehat olyan htviteli karakterisztikat, amelyet kristhlyok alkalmazasa nC1- kiil csak az alacsony frekvencihju K F er6sftbkkel tudnilnk elCrni.

A ketszeres keverdssel azonos frekvencia stabilitast azzal Crtiik el, hogy Cppen ugy egy kristhly (CO) 6s egy folyamatos hangoldsu (VFO) oszcilliltort alkalmazunk, 6s a k6t oszcilliitor jelCt egymassal keverjiik. A nem kivanatos frekvenciak kiszQ- reset megfelel6 szQr6vel vdgezziik, 4s az oszcillAtor frekvenciat is az ilyen szempontb61 legkedvezhbb varihci6- val vhlasztottuk ki.

Folyamatos hangolhsli oszeill4tor (VFO)

SSB uzemben egy j6 min6sCgG kC- szulCk 10 perces osszekiittetCs alatt nem valtoztatja nagyobb mCrtCkben a frekvencihjat, mint 20 Hz. Figye- lembevdve a viteli frekvenciakA", a kiivetkez6 szenipontok alapjhn ez megvalbsithatatian lenne a- hagyo- mknyos, egyszeres keverkshez sziik- sCges oszcillAtor frekvencia vhlasz- tassal.

Egy rezgdkor elemeit 6 y valasztjuk meg, hogy azok hfmkrsCkleti egyiitthat6i (Tk) kompenzaljak egymast. Ennek azonban hatart szab a Tk CrtCkek h6fokfuggdse, a forg6- kondenzator Tk CrtCkCnek vAltozAsa a forg6 nyitasanak fuggvdnydben Bs vegiil a szCriagyhrtAs szempontjab61 a Tk CrtCkek sz6rAsa. Ha csak az ut6bbit vesszuk figyelembe, sz6ria- gyBrtBst61 nem vArhatunk + lW5/ "C- nB1 jobb oszcillatort, mivel a legjobb alkalrnazhatb kondenzhtorok Ro- k senthal, IA min6sCg) Tk Crtt5k nek sz6rAsa minimum & 15,1(3d/°C, ami f0,75.10-5/0C frekvencia stabilitast

enged meg. Ezt hangolhat6 rezgb- kornbl a forg6kondenzator vAltoz6

Tk-ja tovabb rontja. Ha pedig kor- zetenkknt atkapcsolhat6 oszcillatort Cpftunk, ezen 6rtCk elCrCsCt sem teszi lehet6vC a kapcsol6 tokeletlen kontaktusa altal okozott frekvencia Va:h5p stabiliths egy 5 MHz-es oszcill tornAl50 Hz/%, 2&30 MHz- es oszcill&tornal200--300 Hz/ C valtozast jelent.

Ezek alapjan belhthatb, ha az oszcillator rkszben a) gondoskodunk a gyors h6mCrsCklet valtozasok lassi- thsar61 ill. rCszbeni kikuszobolCs6r61 ugynevezett ,,hideg termosztAt" alkalmazasaval Cs b) nem valtunk frekvenciashvot, - akkor maximalisan 5 MHz-es VFO frekvenciat vd- laszthatunk.

A fenti feltktelek figyeleinbevCtel4 vel a Delia-A hangolhat6 oszcillato- ra 5-5,5 MHz kozott rezeg, mivel ezzel a kCt legfontosabb frekvenciasav (80 es 20 m) kozvetleniil vehet6 kristaly oszcillator alkalmazasa nC1- kiil.

Az oszcillator ,,hideg termosztAt"- ban van elhelyezve.

A tranzisztor (T22) paramdterei- nek nem linearis h6mCrsCklet Cs fe- sziiltsCg fiiggkse miatt, a tranzisztort lazan csatoljuk a rezg6korhoz a G I 4 6 C127 - C128 kapacitiv oszt6n. Emellett a fokozat egyenra- mu stabilitas szempontjAb61 is gondosan van mdretezve, tapfesziiltsdg kulon stabilizalva van. (D20: D814A Zener diodaval.)

Kulon kell megemliteni a VFO C = 64 pF-es kondenzhtorht. A for- g6 nevleges Tk Brtdke kb. kozCpA1- lhsban 20 f20. 10-s/oC. Kapaciths

menetere f 7O/,, elt6rks garanthlt. Ez azt jelenti, hogy az oszcillhtort a skhla k6t v6gen a skailhhoz hangolva, a skhla kozepen kb. 800 Hz hiba 16p- het fel a skhla 6s a val6shgos frekvencia kiizott. Mivel a kQziil6k 100 kHz-enk6nt hitelesithet6, kbt hitele- sit6 pont kozlitt a forg6kondenzhtor sz6rhshb61 csak 200 Hz hiba ad6dik. A specifikhcid ugyan 500 Hz-et enged meg: a hiba tiibbletet a skala- kbzft6si 6s hangolhsi pontatlanshg okozza.

A tekercs kalit cskvetestre meleg Ailaptban feszitve van rhhelyezve, igy a tekercs elmozdulhsok ailtal okozott ugrhsszerfi 6s nem reverzibilis valtozhsokat kiiszobliljiik ki. A tekercs riigzlthetd rCzmag hangol66.

Vetelben sziikse van gyakran az a d b i frekvenciht61 eltkrni (RIT Control vagy Rx Vernier neven ismeretes). A szabailyozhst egy kapa- cithssal C132) sorbakiitiitt varicap di6da v i gzi (D21: D901D) a rh- adott egyenfesziilts6g fiiggvCny6ben, mely azonos adhsi 6s v6teli frekven- cihnail az R171, R172, R173 Q R174bd1 8116 oszt6t61; az Rx Ver- nier tol6kapcsol6 Q potenci6mkter hasznaatakor, az oszt6 koz6ps6 tag- jait sontiild potenci6mkter helyzet6- tbl fiigg. Miuth a szhnd6kos elhan- aolhs 6s a thpfesziiltstg ingado- .., zashbbl szArmai6 kkos >lhaGgolb viszonva e k6t fesziiltsdg vhltozhsh- nak dszonyht61 fiigg, 6z6rt kellett viszonylag nagy hang016 fesziilts6- get hasznhlni 6s az ebbdl ad6d6 el- hangolht soros kondenzhtorral be- hlftani a sziiks6ges 6rt6kre.

A VFO egysegben van elhelyezve m6g a T23 elvhlaszt6 a8sft6, amely az oszcillhtor jelet felerdsitve az osz- cillhto j e l kever6 fokozat (VI) rhcshra adja, kb. 1 V-os szinten.

JLristAlyosmiIIBtor (CO)

A 40, 15 6s 10 m-es shvban szuk- s6ges kristhlyok frekvencihjht 4fkle- k6ppen Iehets6ges kivailasztani, mivel a vevd (vagy ad6)-keverd k6tfae oszcillhtorjellel mfikbdhet (als6 vagy fels6 keverb), tovhbbh mindkQ jelet k6tf6lek6ppen tudjuk a kristsllyosz- cillhtor 6s a VFO jel6b6l kikeverni.

P1. a 10 m-es shvban :

Oszc. frekvencia vasy

Knst. frekvencia

28,5) MHz 28,5 MHz 19,5{ MHz 19,5) MHz 37,5 MHz 37,5] MHz

-9MHz = 1 9 . . . + 9MHz = 37. :. - (5. . .5,5 MHz = + (5,5 . . .5] MHZ = - (5. . . 5,5) MHz = + (5,s. . . 5) MHz =

19,5 MHz 37.5 MHz 14 MHz 24,5 MHz 32 MHz 42,5 MHz

A n6gy lehet6s6g kozul azt a meg- OsmWhtor-jel keverir oldhst kellett vhlasztani, amelynel a) a CO valamint a VFO jeleket b A kever6 beAllithshna1 a kovetke- harmonikusait mine1 jobban ki tud- zd szempontokat vettiik figyelembe: juk szdrni az oszcillhtor frekvenciba hangolt s~vszllrdvel (tehht ezek a jelek mind1 thvolabb vannak a sziiks6- es oszcillhtor frekvenciht61, b) a enti jelek mink1 thvolabb essenek a !I

v6teli 6s adhsi frekvenciaktbl, hogy sem hamis vktelt, sem adhsban khros kisugkzhst a megengedett szint felett ne okozzanak.

E szempontok alapjhn mindkkt keverLn61 a magasabb frekvenciht vailasztottuk; tehht az oszcillhtor frekvenciftk :

40 m : 16. . . 16,5 MHz 15 m : 30. . . 30.5 MHz 10 m : 37 . . .37;5 MHz

a kristaly frekvenciak : 40 m : 21,5 MHz 15 m : 35,5 MHz 10 m : 42,5 MHz Az oszcillhtor flildelt racsu tri6da

(VI : PCF 801) (1. dbra). A visszacsatolhs a rezgdkor kapacitiv lehga- zhhrbl tortenik (C147, C154). Kor- zetvhlt6nhl a tekercset 6s a kristAiyt kapcsoljuk A t . A legkedvez6bb rezg6- si szintet a tekercs melletti csillapitb ellenhllasok cser6j6vel allitjuk be (R185, R186, R187).

A magas kristaily frekvenciak miatt az oszcillhtorokat ondosan kellett meretezni a kielkglt frekvencia stabiliths Brdekbben:

8 1. az oszcillhtort h6kompenzhlni

kellett, 2. stabilizhlt an6dfesziilts6gr61 kel-

lett jhratni nemcsak az oszcillhtort, hanern

3. az oszcillhtorr61 vez6relt keve- r&s6 (V1 : PCF 801 pent6da) seg6d- rhcsht is, mivel a thpfesziiIts6gt61 fiiggd kat6dimpedancia befolyhol- jhk a rezgtsi frekvenciht.

1. ~ i n d az oszcillhtor, mhd a ke- verbfokozatnak, a kristhlynak meg- felel6 frekvencihju vailt6hrama a kristhlyon folyik keresztiil, 6s ez egy adott 6rt6ket nem haladhat meg (2. dbra).

2. A k6t 6sszekeverendb jel (a ka- t6dba ill. a rhcsra adva) tulajdon- k6ppen a rhcs-kat6d ktiziitt hat, ezbrt a mhsik elektr6dhnak (VFO r6sz6re a katddnak, CO reszbre a rhcsnak) a k6rdCses frekvencih k6- zel fiildpotencihlnak kell lenni.

Ebbdl kovetkezik, hogy a) a kat6d bemen6 ellenh11hsAhoz

k6pest az oszcillhtor kimenetenek kis impedanciht kell jelenteni, azaz a tri6da Aramhoz kBpest kis pent6da- Aramot kell behllftani. Ezt c6lozza az alacsony segkdrhcs-fesziilts6g (100 v).

b) A fenti ok miatt c6lszerll a rhcsra csatlakoz6 rezgbkiir kialakfthsa is, mivel a ratsa b q1 viszonya szabja rneg a kristhlyjel hathsos ve- z6rl6s6t (3. &bra). Ugyanakkor a kapcsolzis biztositja a VFO ielek lwkedvezdbb htvitel6t 6s a V F ~ harGonikusok csillapfthsht.

3. Keverksn61 a kristhly'elnek kell nagyobb szinthek lenni ( 8 . . .4.V), mint a VFO szintje (kb. 1 V), mlvel a sziiks6gszerEien el6W6 harmonikusok kiiziil a VFO harmonikusai sokkal veszklyesebbek.

A sziiks6ges oszcWtor frekvencia kivhlaszthsht shvsz&6k v6gzik el, amelyek minden frekvenciakorzct- ben azonos jelszintet 6s a sziikseges

2. dbra s&vszBless6get biztositj*.

4. abra.

80 Cs 20 m-en nem alkalmazunk keverest. X jel a pent6din mint erbsitbn jut keresztiil egy VFO-frekvenciara hangolt rezgbkorre, Bs arr6l (C152-C 153 oszt6r61) kerul a ke- vert jelekkel azonos szinten a katod- kovetbre.

Mivel a kCs6bb ismertetett ado- 6s vevd keverdkhoz alacsony impedan- cian kc11 az oszcillatorjelet adni, a savsziirdk ds a keverdk kijzott egy kat6dkovetbt alkalrnaztunk (V, ; PC IF/ 80).

Beat oszcilkitor (BFO)

SSU uzemben az adaskor elnyomott, illetve vetelkor hozzakevert vivbt a BFO szolgriltatja. X ketfajta egyoldalsLivos Iclietbseg (LSR Cs USR) biztositaslira kCt megoldlis isnleretes: (cgyszeriibb keszulekek- nB1 nern lehet tetszes szerint valasztani a kCt oldalsav kozul).

1. Egy kristalysziirdt Cs ket kris- tdlyoszci1lat.ort (4. cibra: f~~ 6s f ~ ~ ) alkalmaznak, amelyek koziil az LSB vaglr USB iizemnek inegfelelo kris- tlily rezeg.

2. k?gy kristalyoszcillatort (6. 66- m: frsn es az LSH vagy USR uzetnnek rnegfelclijen kCL kristalyszur6t (QF, Cs QVs) Ilasznalnak, amelyet az iizeinnek ir~egfelelden valtanak.

Az 1. rnegoldhs hhtranya, hogy a \riviit'rekvenciu az iizemrnbd Atkap- csolaskor vliltozik, a 2. tnegoldasball pedig (ArkerdCs miatt) rnindig egy- szrriibb kristalysziirdt szoktak alkalmazni, ainely elsosorban vCtelkor a kC,zeli allomasok kedvez6tlenebb ki- 4irCseben jelentkeznek.

e l ta- -4 kCszulCkben az 1. tneg- oldast :!kahnaztuk. A megoldas efjyetlen Il,?t.ranyos- tulajdonsagat azzal kuszobii~tiik ki, hogy a frekvencia hitelesites :'iig$etlen az uzem- 1n6d kapcsolot61, tc11:it lnindenkor a kivant iizemmod 8ll;isban vegezhet- juk z frekvencia hitelesitest.

Az XF--9R krist&lyszurohoz kCt rezgbkristaly tartozik (!I MHz =1,5 kHz), amelyek az alkalmazott kapcsolasban 60 pF-os ko~~ctenzatorral rezegnek a nevleges frekvencian.

H a adasban vizsgaljuk az oldalsav kialakul&sat, akkor elsb kozelft6sben azt mondhatjuk, hogy also oldalsav Atvitelkor (LSB) a ~nagasabb vivb- frekvenciara (fB2) van szuksegiink (USB-1161 pedig fB,-re). ,4 kristaly- sziirdn atlut6 beszkdsav frekvencia- j:r ekkor ugyanis: f ~ , - fhafig. A ki- meri6jel frekvenciaja viszont a keve- r6ssel alakul ki. H a ehhez hozzaad-

juk, vagy levonjuk az oszcill~tor- frekvenciat, akkor az oldalsav helyzete nem valtozik.

(fna- A ~ H ) ifo=(1x2 i fo)-Af== =fr.ir6-A f ~ )

Ha viszont az oszci1latorfrekvenci~- b61 vonjuk le a fenti jelet, az oldalsav helyzete a uiv6hoz kkpest meg- fordr~l :

VBtel szempontjab61 azonos feltete- lek adodnak.

hlivel 80 Cs 20 m-en az elsb, a tiibbi savon a ~nasodik keverksi m6dot alkalmaztuk, ezCrt a kristlilyoszcil- lator kivalasztasa nemcsak az uzem- 1116dkapcsol6 (MODE: K l b tarcsa), hanem a savkapcsol6 (BAND: K 2 g tarcsn) Allasat61 is fiigg.

-4 keszulBk mCg ket uzernmddban: C\V (Al) 6s HTTY ( F l ) tavir6,illetve gCpLavfro adasra Cs vetelre is fel- hasznal11:lto.

A CIV uzemmodban a szokasos modszerrel a rer~ti krist~lyoszcilla- torok valamelyikCt olyan frekvenciara hangoltuk, amely :I kristalyszurb atviteli savjdba esik.

A gCptAvir6 adashoz kCL ilyeil frekvenciara van szukskg. Ebbiil kf- nalkozot L :I ruegoldas : mindket oszcillatort hangoljuk el annyira, llogy azok frekvenciaja a szfird a tv i tc l~ savjaba essen - es egymastol legyenek a legkedvezohb adas-veteli tu- lajdonsligokat biztosit6, 850 Hz ta- volsAgra (6. dhra).

Altalahan erre a celra l~asznalt kapcsolas. a t A12SK (Audio-I'requ- ency Shift Keyer), tulajdonkeppen SSB adas, amelyben a rnodulBcibt a jelnek inegfelelden vhltakozh kCt hangfrekvencias oszcill~tor jele adja. Ezzel a megold~ssal szemben ;% Del- ta-A-ban alkalmazott kapcsolas - a BFSK (Beat Frequency Shift Keyer, mivel a BFO kozvetlenul ~negoldja a frekvencia elhuz8st) - a kCt 1Cnye- ges eldnnyel rendelkezik:

1. Nincs sziikseg k6t hangfrekvencias oszcillAtorra,

2. Az AFSK-val ellentktben nem jelenik meg sern a vivb, sem a masik oldalsav, an~e ly AFSK-nal, bar el- nyomva, dc megjelenik.

A kCt kristalyoszcillator (T18 6s T19) aBFSK miatt egymassal cgyen- aramd csatol8sban van, amelv lehe- t6v6 lcszi atkapcsolzis utdn az OSL- cillAtorok clhanyagolhat6 rovid tran- zienssel tortend berezgkskt, 6s eset-

.i. cibm.

6 . cibra.

leges bizollytalan kontaktusndl (a vez6rlB jelfogonal) a jel kimaradasat vagy a frekvencia ingadozasat meg- akadhlyozza. A vezdrles az egyik tranzisztor lezBr5s&val tBrtCnik, amikor a n~asik fokozat oszcill~ciok6pes munkapontba kerul. A lezkras a tranzisztor bizisoszt6j6nak meg- valt.oztatasBva1 (az a1s6 tagot sonto- 16 R i l l vagy R115 fiildelCsevc1) tBri8nik. Ha ez a IezarBs meg is sz& nik (pl. a jelfogo bizonytalan Crint- kezCse miatt), mindaddig a megfe- IeI6 fokozat rezeg, ainfg ellenlCtes Cr- tclrnii vezCrlbjel n u n Crkezik. SSB 6s C\V iizemben a mar targyalt fel- tCtelek szcrint az uzemm6d es a sav- kapcsolorol kap vezcrlCst (foldel6st) a megfelel6 tranzisztor.

Lattnk, hogy mindkct kristaly- oszcillatornak kCLfCle frekvencian kell tutlni rezegni. Az egyik kristaly a ndvlcgesn@l rn:lgasabb, :I mlisikat alacsonyabb f r e k ~ ~ n c i a n is kell iize- n~eltetni. Ezt a soros kapncitas val- toztatlisaval (60 helyctt 30 illetve 500 pF) erjiik el. A nagyobb soros kapacitgst a lezart kapcsolh di6da (D8 ds D9) nyitasaval bciktatott plusz kapacitassal biztositj6k.A kap- csol6 di6dak:rt az iizemm6d kapcso- 16r61 (Klc 6s Kld tkrcsak) nyitjuk.

X k6t oszcill~torr6l a C81 6s C82 kondenzlitorokon keresztul jut el a jel :i produkt-detcklorhoz Cs a balance nrodulatort rneghajt6 eriisilo- h07.

Miut,in az atlkskor 6s vbtelkor is rniikiid6 oszciliatorokat ~'Cszletescn megvizsgtiltuk, nCzzDk nteg, hogyan mQk6dik a Delta-A mint vt'vo.

A rnotlcrn rlovlil cdvc l rklcg6pit ct t rliieriisito (V5 : 1-F 18:;) h i z t o ~ i l j ; ~ n j6 jel (zaj viszonyt) -- &tl:~gosen 20--22 dl3 1 pV-os l)c~ric.i:jjelnCl, az c r o ~ i t o ~ z a b a l y o ~ i s t , :I hsngolt racs- Cs uuodkiirre pedig :I j B szelck- tivittist.

X rezgoklirlil; 1, es (; crtdkeinek nleghatdroz8~61!61 ciijntb szenipont az volt, bogy 3:' erosites minden sQ- von kb. azonos lcgyen. Ez alland6 L/C viszonyt kivAnL.

A rezgbkoriik hangolasa a kombinalt kettiis forgokorldcnzatorra1 tor- tCr~ik. (KF 'I'UNE) Mivel az egyes savok nagyon kulBnt~6zd hangol6- kapacitast kivlintak (AC : 10 . . .I50 pF kozott) ezt reszben :I kombinalt forg6kondenzator, rCszben soros

1-61 hejov6 jel niivekedesekor elosziir csak T I ararna csokken 6s az elb- er6sit6 V 5 inindaddig teljes er6sites- sel dolgozik, amig T 7 ki nenl keriil a telitesi &llapotb61, 6s a kollektor feszultsCge negativ iranyba kezd n6- ni. Erre a kesleltetesre azCrt van ,sziiksBg, hogy az erfisitesszabalyozas ne korlatozza jel/zaj viszony javu- lasat novekv6 antelma jelnel.

A bejov6jelszint indikalas6t (Smtr) legkedvez6bben a D 1 altal egyeniranyitott fesziiltsCgr6l tudjuk megoldani (R27). hlivelaz RxGAIN kisse elhilzza a di6da rlyugalrni feszultse- gCt, ezt a hat8st a ZERO potencio- meterrel egyenlithetjuk ki.

Produkt Qetektor

Az egyoldalsavos vdtelnCl a viv6 hozzakeverest (RI;O jel) a T5 tranzisztor v6gzi el.

A T4 tranzisztor szerepc, hogy a BFO jel6t ne engedje a KI' erasittire - az AGC detektorhoz - visszajut- ni.

A keveres utan keletkez6 komponensek korul a K F jel 6s a RFO-jcl kulBnbsCgCt, a hanglrekvencihs jelet valasztjuk ki a C21-K:bC22 szCir6- vel.

Az erositd egy kis zaj i~ eltiertisito- b6l (T8). eav fazisfordild fokozatbol ,, -" ( ~ 9 ) ' 6s egy elleniitemu vegfokb61 ITl&-Tli) 811. ' A hangszor6 kinlenetrol jdv6 nagy negativ visszacsatolas (R52-R58) egyrCszt a transzform~torok alacsony-frekvencias frrkvencianlene- t6t javitja, masreszt a kimenbellen- allBst igen alacsony Crtekre allitja. fgy a 4 ohm-os hangsz6r6hoz tervezett kiineneten terheles n61kiil is alig valtozik a kin1en6jelfeszultsCgszintje 6s torzitasa. Ez azert fontos, rnivel a fejhallgat6 aikalmazasa autornati- kusan levlilasztja a hangsz6rot.

Tavir6 jelek vetel6nBl a fclesleges s~vsz6lessCg csijkkentesevel javitha- t6 a jel/zaj viszony. A bekapcsolha- t6 CM' Filter k6trezgKkiiros, hang- frekvencigs sziir6, 200 Hz Btviteli savsz8lesseggel. Alkalmaz6sa gyenge Alloinasok v6telCnC1 10 dB ielizai - , " javulast jelent .

A blokks6rn~bbl lBthat6, hogy a vev6 hhron~ els6 fokozata (V5, V3, TI) az ad6val kijzos rezgtjkoriiket hasznal. Mivel az erdsites iranya adksnal 6s vBteln6l ellent6tcs, a nem mlikod6 aktiv elernek lezArasar61 gondoskodni kell. Vetelkor ezdrt az ad6csoveket 6s k6t tranzisztort (V4, V6, V7, V8, TB, T20) automatikusa'n lezarunk: a csoveket a katod feleme- lCsBve1, a tranzisztorokat pozitiv b&zisfesziilts6ggel (R177, R178), amelyeket az adas-vCte1 jelfog6kr61 kapcsolunk. Adaskor a vev6 1lAron1 fokozatat (V5, V3, TI ) zarjuk le ha- son16 m6don.

A teljesseg kedvCitrt : az adas-vet el jelfog6kr61 a fentieken kivul az an- tennit , a muszert 6s az Rx Vernier hangolksht is Atkapcsoljuk.

Ezek utan kovessuk vegig a foko- zatonkknt az ad6 mfikoddtet.

A Iidsziile'k ululnCzclc

1CLikrofon erosito" AdBs-vbtel i1tkal)esolas A haronl fokozatii (T12, T13, T14) A jelfog6k mukijd&4t a T16-TI7

er6sft6n keresztul jut a mikrofon multivibrator vczerli. jele SSB iizeniben a balansz modala- VBtelkor (nyugalmi Bllapot) a TI6 torrra. vezet es az R95-R98 osztcin, vala-

A bemeneten lev6 alulatereszt6 mint a D7-en keresztul lezhrja a TlS- szdr6 (C63--H8&-C64) az ad6b61 et. szarmaz6 nagyfrekvencihs jelek eset- Ha a 'TI6 bAzisfeszultsCg@t pozitiv leges visszajutasat akadalyozza nleg, irhnyban elhuzzuk, a tranzisztor Lira- mivel a tranzisztor bemenetbre jutva ma csiikkenni kczd, kinyit T17 6s a torzitast vagy gerjedkst okozhat. D7-en kcresztul teljescn lezarja T16-

Az elso fokozatban alkalmazott ot (jelfog6k meghuznak). A pozitiv visszacsatolasok (R83, C62) biztosit- visszacsatolhs a hatarozott atkapcso- j& a nagy - bemen6ellen811ast (50 1as Crdekdben sziiks6ges. kohm), hogy a nagy bels6ellenalla- adasra kapcsol&shoz sziikskges su mikrofonokat is hasznrilni lehes- brizisfeszultseget kezi kapcsolasnal sen. AZ er6sit6 nagy BrzekenysCge (a (PTT) minden iizelnm6dban a Tltj j61 lehangolt kesziilCknC1 kb. 2 mV bazishnak fo]del&e jelcnti, amclyel vezCrlBs eleg) a kisebb jelet ad6, de a ~T'T-VOX kapcsol6 PTT jobb min6segli dinanlikus mikrofo- ban a MIC vagy ~ ~ 1 . y csatlakoz6n nok alkalmazasat is megengedi. keresztul hiztositunk az adas kap-

Az erBsftCst az XMTR GAIN ket- ~8016 nlfik~dtet6sCvcl. t6s potenci61nCterrel szabalyozzuk. Ezenkivul SSR es CLv uzelllbeu is

A harmadik fokozat (T14) emitter- varl autonlatikus adas..vetefi kovet6k6it dolgozik a balansz modulator fe16, amlg a kollektorAr61, a csgg;i uzeulben ;, VOX potencid- VOX potenci6mCterr61, az adb-v6td meterr61 j6v6 jelet a T15dn feler6- atkapcsolast vezCrl6 fokozatra jut a sitve egyeniranyitjuk (D2, D6) es jcl. ezzel vezereljiik a nlultivibratort. Az

adhsr61 val6 visszakapcsolas ido- alland6jat C77 4s a pkhuzamosan

ellenallasok szabjak meg. errel rillithat6 az id6kons-

n~likodBsCt meg kell akadalyozni: CW 6s RTTY iizemhen, illetve PTT hasznhlatakor. Ezt a T i 5 lezarasa biztositja (R77), ha az emitterelleniill~s (R96) nincs foldel- ve: tehat a PTT-VOS kapcsol6 es az iizernmdd kapcsol6 (Kla) tarcsa

~ ~ r r allAst6l fiigg6en. cr VOX hasznhlatakor viszont meg

9. cibrcl. kell akadalyozni, hogy a hangszbrb

131

Szinhazi hanghatasok (hangeffektusok) elektronikus berendezesei

Napjainkban a szelesvinnb-pa- feielo szime hangsz6r6vonai

norima mozikban a technikai alkalmazisa esetCn. A pult --

trukkok i s hanghatbrok egCsz a hangositd lincban a hang- I-

sorival ejti k bimulat ba a n e z ~ - forr is (magnetofonerdsitti)

kozonsbget. A szinhizak is 16- 6s a hangszoro csoportokat PMP

pCst tartanak a mozikkal - mu"kodtet6 teljesitmknyero- I - _ - --- 2. abru

e\&disaikat kiegdszitik szin- sitljk kozC lehet iktatni. (1. zet setil6hang klaviatbrink

padi 6s nCz6tCri hangefektu- Bbra) (PM) a teremben elhelye-

sokkal. MCg azokban a szinhb A pult 10 sikszab6lyoz6t tartal- zett hangsz6r6knak megfe-

zakban is c6lszeru"en alkalmaz- maz, mellyel a hangforras jele lelden - mintegy terkep-

hat6k az alabbiak ban roviden kiilon-kulon szabilyozva kiad- szeru"en - nyom6gombokat

ismertetett berendezbsek, me- hat6 a hangsz6r6kra. Euel ku- tartalmaz, melyek drintese

lyekben egyCbkCnt szintemelo lonbijz6 irtinyb61 megszhlaltat- jelfogokat mukodtetnek. Ez-

hangositis nincs, mert az nem hat& a hangszbrok egyenkbnt zel birmilyen ir inyl i szabs-

szu ksCges. vagy csoportosan, de a terem- lyozhatd hangereju" hangvin-

Itt azt a kCtf6le speciilis ve- ben itlosan mozgo vagy mis dorlis eldidezhetd, illetve,

zCrl6 pultunkat ismertetjuk, (pl. egyik oldalon vindorlb) hanghatis bBrmilyen ir iny-

melynek szuksCgessCge 61ta14- hanghatis is elCrhet6. b61 keltheto.

nos felmerult. A hang 16nc fe16 tartalmaz m ~ g egy A kezel6szemClyzet begya- pireset rCszletesen nem irjuk k~rszabBiyoz6t, melynek kar- korlottsig.gQ6I fuggden toke- le, miutin ez 61taIBban ismert. beforgbival a kerbe elhelye- letes illbzid kelthetd mar 1 AZ effekt hangos itis hang- zett hangsz&6k sorban, egy- ezekkel az egyszeru" beren-

sz6r6it a teremben korben m ~ s u t ~ n sz61alnak meg, ligy, dezksekkel is. helyeuuk el. Az SM020 ef- hog^ a f"l~ama- & elsa pontban ismertetett elv fekt pult al kalmazisival le- ( a hangsZbrbk viltozo csil- alapjin miikodo rendszert alkal- he rb6 v i l ik kiilonbijIb hang- lapft6ssal kapjik a vezerlCst). maznak egyes igCnyesebb pesti effektusok keltQe meg- EzzeI IehetdsCg nyilik olyan szin hazakban Cs a Szegedi Sza-

hangeffektus eldidCzCsCre mely

a hangsz6r6kon a korbefutas

hatistit kelti (pl. repulog6pzaj,

vonatzaj, sportesemenyek koz-

vetitCse stb.)

2. Hangszbrok a teremben bir-

hol (padl6, oldalfal, mennye-

zet). (2. fibra) Az ligyneve-

badtCri JitCkok hangrendszere-

i ben i s megtalil hat6. A misod ik

pontban vizolt rendszer a

Moszkvai BBbszin hiz ~~~~~~a kCszult 6s speciilis bibszinhizi

igCnyek kielCgitCsCre i s al kal-

mas. Nagy Jdzsefne

Elektroakusztikai Gyir

135

vtSteli hangja a rnikrofonon keresztiil adasba kavcsolion. Ezert a hanesz6- r6n lev6 ~eszuits~gbbl egyenirgnyi- tott iellel (ANTIVOX votmeter. DY 64) a ~ i 5 er6sites6t 'csokkentl hi(jiik olyan rnertkkben, hogy a fenti jel ne tudja a multivibr~itort mdkod- tetni. Az optimalis beallftAs a vev6- 6s az ad6 er6sit6sszab~lyozoinak all&- sAto1, a hangszor6 8s a mikrofon el- helyez6s6tbl is fiigg. A stabil mdko- d6s be&llitas.sLinal ezekre is kell gon- dolni. Nem Iehet stabil beallitast elemi, ha a rnikrofon hangszintje azonos a hangszSrob61 felvett jel szint- jdvel. (PCldAul: halk beszddhang miatt, vagy ha mindkkt hang tulvezerli az er6sit6t.)

A tavir6uzemben a billentyfin lev6 kb. 12 V-os fesziiltseg billentyGz6se- kor keletkezett valt6jelb61 egyeniranyitott (D14-D15) pozitfv feszult- s6g zarja le TlF-ot 6s kapcsol adasba (break in).

,\ balansz modulator feiadata SSB uzemben, hogy a hangfrekvencias jelb618s a BFO nagyfrekvencias jeleb6l ketoldalsavos (DSB), elnyomott vivfijfi jelet allftson e16.

A BFO feler6sitett jel6t a T20 tranzisztor rezgokoreb61 illeszt6te- kercsen (L13-L14) keresztiil kapja a negy dioda (D10, D11, D12, D13). A jel IevCtel szimrnetrikus kicsatol6 tekercsen (L16) keresztul tiirtenik az Ll5-CllCk-C111 rezg6korre. Ha a balansz modulator a hangfrekvencias be111eneter61 vez6rlCst nem kap, a szimrnetrikus kicsatolas miatt a S F 0 jele a kimeneten nem 'elenik meg. ~z az i~gynevezett vivdelnyo- tnas annal tiikhletesebb, mine1 azonosabb karakterisztikaju di6dakat hasznalunk 6s mink1 azonosabb fazisu 4s ;~mplitudbju a di6dak vez6rl8se. Ennek 6rdek6ben karakterisztikara vAlogatott dioda quartettet (OA 1154) hasznalunk, illetve a meahaitas amplitudojat 6s f ~ z i s a t is sza1;alfoz- zuk (P2, C109).

~angfrekvencias vezerleskora di6- dak aszirnmetrikusan vezerlest kapnak (vagy a D10--D12, vagy a D11-- Dl3 tolodik nyitbiranyba), emiatt a szitnmetrikus csatol6tekercsen fe- szultsCg jelenik meg (DSB jel). An&- leges vez6rltfsnel 40 d B viv6elnyo- mas erhetf! el.

.A hasznos jel szintje mindket ve- zCrl6 jellel artinyos, ezert c6lszerd- nek latszik mindket jelet nagy szinten tartani. A hangfrekvencias szint novelks15vel tobb hangfrekvencias komponens jelenletekor az ezek kombinacioibbl szarmazo intermo- dulaci6s torzitas lniatt maximum 100-200 mV-os hangfrekvencias jelet engedunk meg. Bar a kristhly- szfir6 a felhasznalhat6 savon kfviili komponenseket kiszdri, ez a hangszin megvAltozasat okozza. EzBrt is fontos a kovetkez6 fokozatok j6 md- kodbe 6s behangolasa, mert enelkdl a hianyz6 erasftest nem c6lszerG a modultitor tulvezBrles6vel biztosftani.

CW 6s HTTY iizemben a hasznos jel Brdek6ben a modulAtort egyen- dramma1 vezkreljiik. A hangfrekvencias bemenet helyett (Klc) az XMTR GAIN kettBs potencibm6terrdl sza- balyozhat6 egyenaramu vezerlds (R176) a hangolas nlegkonnyftBsBt szolgalja.

Az ado K F ergsit6 (T6) a kristaly- szdr6t lezar6 rezgfikorre dolgozik. (A kristalyszGr6n ellentktes irhnyban halad a jel, mint vetelkor.) A kris- talyszfirb feladata a DSB jel felesleges oldalsavjanak levagasa. Az oldalsav elnyomas a modu1816 frekven- ciat61 fiigg. Az 1 kHz-es kozepes hangfrekvencian 5%-6QdB elnyomas adodik. )live1 a viv6 a sziir6 -20 dB-e:, pontjgra esik, a balansz modu- IAtornal kapott viv6elnyomas 20 dB-es javul. A kristalyszfir6 lezara- sat ado rezg6kor1-61 kapacitlv osztbn (Cl68, C169) keresztiil jut a jel az ad6 kever6 racsara.

Az addkeverd (V4) ricskapacitasa iizem kijzben (adas 6s vetel kozBtt, illetve ALC-nC1) valtozik, ami nem rnegengedhet6 elhangolodast okozna a kristAlyszUr6t lezAr6 rezg6kornCI. Ezkrt kerult a vezerlbr~cs a C168, C169 kapacitfv osztora.

A kever6 az oszcillatorjelet a kat6d ban kapja.

SSB uze~rlben a rnodulal6 hang- nak 1negfelel6 egyoldalstivos 9 MHz-s jelbol 6s az oszcilldtor jelb6l a vCg- leges adasi frekvencia keveredik ki az an6dkiiron (azonos a vev6 kever6 racskorCve1).

CW iizemberi Bilandoan megkapja a cs6 a 9 MHz-es HPO jelet es az oszcillAtor ielCt. de a fokozat racs-

csak lenyomott billentydallasba~ engedi meg a fokozat n1Gkodes6t (8. cibra). A tobbi iizernlnbdban itt a billentyu helyzetetfil fiiggetlenul foldpotencidl van (I124 6s Kld).

,Meyhajto fokozat X meghajto csb (V6) az ado-kever6

an6djP61 kapja a vezerlest. Az anbdkore a vev6 antennakorevel azonos. Figyelembe veve a vBgcs6 vezkrl6jel-sziiks6gletet (60 Verf), nagyobb teljesitm6nyu videov6gcsovet alkahnaztunk (PI, 83).

CW uzernben a felemelt billentyfi mellett tortBn6 kisugarzas lecsok- kent6se erdek6ben az ad6kever6vel azonos, billentyfizCst61 fiiggfi racs- elofesziilts~iget kap. (8. dbra)

A pArhuzamosan kapcsolt kCt ado- cs6 biztositja a 180 W input csiics- tetjesitm8nyt. A nyugalmi el6fesziilt- seget a tapegyskgen lev6, kiviilr6l allfthat6 potenciomkterrel Allitjuk be 20--20 mA vezBrlds nelkiili nyugalmi aramra. A k6t cs6 egyiittes arama az R23.5-on es6 fesziilts6g mBrBs6vel indukalhat6.

Az an6dkorben alkalrnazott Col- lins-szdr6 az optimalis terhel6ellen- allast 6s a megfelel6 felharmonikus elnyomast biztositja. 60 ohm-os nCvleges antenna, vagy att61 max. 2:l a116hullan~ viszonyig elter6 impedancia eset6n is beBllithat6 a maxinlalis teljesftm6ny. (Termesze- tesen az antenna kabel vesztesegei miatt az antennara jut6 jel csokken novekv6 ~ll6hull~m-viszonyn81.)

Specialis rovidzaras tarcsa segft- sCgCvel (K2f) allftjuk be a szGr6 induktivitasat ;a sziiks6ges BrtCkre: a laza csatoi~su tekercs (L48) meg- felel6 leagazasainak rovidzAras~va1. Ugyanez a tarcsa allftja be az antenna beilleszt6s6t szolga16 kapacitast is a legkedvezobb tartomanyra. (PeldAul: 80 m-en 50%-1500 pF, 10 m-en 0-500 p F kozott szabh- lyozhat6 a LOAD kapacitas.)

A fokozatot a vkgcs6 racs-an6d kapacitasa miatt neutralizalni kell. A neutraliza16 trimmer kondenzator (C202) a meghajt6 rezg6kor ,,hideg"-pontjara juttat vissza kompen- zalo jelet. A kiegyenlftes feltetele: (9. dbra)

Alive1 a rezgokori kapacitas (C,) savonkent es az R F TUNE forgo helyzet6tol fiiggoen is valtozik, tokeletes neutralizalas csak egy ponton lehetseges. Egy savon beliil ez nem okoz hibat, ha a sAv kozepen a neutralizalast beallitjuk.

Gyakorlatban a C202-6t a leg- kritikusabb stivori (10 m-en) allftjuk be. A tijbbi savon az elvileg sziiksC- ges neutralizBl&st a C195 me116 kap- cso16do kapacitasok biztosit ja (C196.. . C199).

.4z antenna kapcsokon lev6 ki- menbfesziilts4get a Pout gomb be- nyomrisakor nlutatja a rnuszer (fe- szults6goszton keresztul a D27 egyen- irangitja a jelet).

Behangolaskor a PLATE es LOAD gonlbok sorozatos allitasaval a fenti jelet maxirnunlra kell allitani. -4 gomb elrngedesekor a mGszer az an6ddramot mCri, arnely nem lehet tobb a behangolas utan 240 m.4-na1.

Automatikus teljesitmCny szabklpo- zas (dlIAC)

SSB uzelriben a beszedhangok csucs6rtCkeinel, illetve CW uzernben billentyuzeskor a vezBr16 jelek el&- hetik a vdgcso racsara~n tartoma- nyat. A raccaram a racskorben alkalmazott ellenallason (R227) fesziiltsegesest okoz a vezerlojel' csucsok alatt. Ezt a hangfrekvencitis jelet egyenirhnyitva (D25, D26) az R211- C245 idfi8lland6jfi RC tagon keresztul az ado keverd vezerld racska csatoljuk, ami erasites csokkenest ezaltal racsaram-csokkenest okoz.

Ez elsiisorban a tulvez6rleskor keletkez6 intermodulaci6s komponenseket csokkenti, arnely a sav- szBlessdget a megadott ertek folk novelni.. Szemben a balansz 1nodul8-

Kezg6kori tekercsek udatcri RezgBkori tekercsek adatai

toron keletkezd intermodulacids komponensekkel, amelynek egy reszet a krist8lyszdr6 nem engedi at, az i t t keletkezd komponenseket a relativ szeles nagyfrekvencias rezg6- korok mAr nem tudjak kiszurni.

MCg ket kiegBszit6 fokozatot talalunk a kesziilekben:

Side-tone oszeillator Tranzisztoros RC oszcillator (T21)

1 kHz-es rezgesi frekvencihval. Csak C\%' iizemben kap kollektor feszdltse- get. BerezgCs viszont csak akkor jii- het letre, ha a bazisoszt6 also tagja (R140) foldet kap, ez a billentyu lenyomasakor tortenik. A kimenete beliil szabAlyozhat6 szinten a vev6 hangfrekvencias erBsit6jere csatlakozik, ezaltal a billentydzes a sajat hangsz6r6n is kontrollalhato.

Hitelesito (CAL) A 100 kHz-es kristalyoszcill~tor

(T24) tulvezerli a T25-os fokozatot, amely a magasabb harmonikusok kiemeleset induktiv terhelessel biztosftja.

A bekapcsolasa barmely uzemmodban tijrtknhet a kiilonall6 CAL tol6kapcsol6val. (Az antennarol jov6 jeleket sziikseg eseten a kesziilek hAtu1jan lev6 RCVR-TCVR kap- csol6 RCVR allilsba kapcsolAsaval lekapcsolhatjuk a kalibraci6 idejere.) X skala hitelesitese a hitelesito jelre va16, hangolas, utan a skalavonal- nak a hitelesito osztasra valo allit&- saval tortenik, a 3kala mellett lev6 go~nb forgatasaval.

.i\ kksziilek iizemhehelyezkse 1. tl. hAlozati tapegyskg hatolda-

Ian lev6 foldel6 csavar ala erbsitjuk a vCd6foldelCst.

2. A tapkabel 12-p61usu csatlako- zojat a tapegyseg 6s az ado-vev6 megfelel6 csatlakozbjAra dugjuk.

3. Xz antennakabel csatlakoz6jat az ANTENNA csatlakozbhoz kapcsoljuk.

4. Mielott a kCsziil6ket bekapcsol- nank :

a VOLUME gombot OFF helyzetbe,

a PTT-VOS kapcsolot PTT, a CW FILTER az R X VERNIER es a GAL kapcsoldkat kikapcsolt

helyzetbe allitjuk. 5 . -4 tapegyseg hA16zati csatla-

koz6jQt 220 V-os ha16zatra csatlakoztatjuk.

6. A kesziilkket a VOLUME Bomb jobbra forgatasaval bekapcsoljuk. A bekapcsolast a fotoskala kivilhgi- tasa is mutatja.

v

Tckercs .Uenetszim Huml IndoktivitSs TekercselPs Vasmag angaga

LI/L, LI 1 0,12 Z S egyrbtegu L, 18 0,12 Z S 3,5 pH egymAs N20

mellett L a La 28 0,12 Z S 6,8 pII egyrcite@'i L./4 L, 28 0,12 ZS 6,s pH egyr6tegU

LS 1 0,12 Z S egymls N20 mellett

L, L. 12 0,12ZS 1,9 r H egyretegii N20 Lu/Lll L14 30 0,18 Z S 5.3 pH egyrbtegU

1.1, 9 0,18 Z S egymls N20 mellctt

LS/LI. LI, 25 0.18ZS 4 pH egyrbtegii 1.1s 6 0,18 ZS pH egyn~as N20

mellet t LIS Lu 80 0,12 Z S 26 pH egyrktegu N20 Lu/Las Lz. 40 0,12 Z S 12 pH egyri.tegii

egyn14s N20 L w 6 U,12 Z S mellett

b / L s , La 10 0.45 Z S 0,65 pH egyretegti 2 db Lsa 10 0.45 Z S 0.65 r H 25 mm thvol- N20

shgra - 1 L.5 6 0.45 Z S 0.47 pH egyretegu

LS 6 0,45 Z S 0,47 pH 25 ~nln tlvol- 2 db sdgra N20

1 % L,, 8 0,15 Z S 0,56 uH egyr4tcgfi 2 db LM 8 0,45 Z S 0,56 pIi 25 lnln tivol- N20

siigra Ln Lu 26 0.35 Z S 3,7 pH egyretegii N20 LM/La, L, 26 0,35 Z S 3 ,pH egyretegii

h a 13 0.45 % S 1,25 uH 25 ninl tiivol- 2 db sagra N20

LU/L, L, 10 O,i Z 0,85 pH egyretegti 2 db LM 7 O,i Z 0,4 pH 25 mm tavol- N20

sagra I t LIB 26 0,35 %S 3.7 jrH egyretegii

egymis S20 Ln 3 0,25 ZS mellett

L,./LU L,, 26 0,35 Z S 3 pH egyretegii 2 db La 13 0.45 Z S 1,25 IIH 25 rnm t&vol- N20

slgra L,s/L,, L.8 10 0.7 Z 0,85 1113 egyretegu 2 db

Lu 7 0,7 Z 0,4 pH 25 rnn~ tiv01- N20 s+gra

L ~ s 1~1, 10 0,6 Z 1.1 pH egyretegii N50 Lo I 4 8 7 0,s eziis- 0,4 pH egyrete& N10

tozott LI Ln 6 1,O eziis- 0,28 pH egyrbtegfi Nl0

tozott

Lu I, 50 0.12 Z S 27 pH egyrttegfi N50 141 L, 50 0,12 Z S 27 pH egyretegfi N50 L1, Ll, 25 0,6 Z 3,06 pH 012 x 70 egy- rezmag

retegii ELizolit hangolls feszitett

LII L,, 13+8+4+3 0 1.6 eziistozott 9.1 pH 031 X 87 egyr&tegi( Elizolit Las Lu 5 2.0 eziistozott 0,53 pH ontart6

Fojl6k adatai: L.4 3 x 100 0,2 ZS 200 pH 05,5 x 2.5 kereszt.

Elektroplast tek. Lm 3 x 150 O,l5 Z S 500 ,pH 0 5,s x 25 kereszt.

Elektroplast Lm 3 0,s eziis- R510 47 ohm egyretegii

tozott 2 W tegii ellenallason

L.7 3 0.8 eziis- R5l0 47 otim egy- toziitt 2 W rtitegii

elle~~alliison

La, 170 0.25 zs 100 P H 015x80 em- Elizolit retegii

LU 3 x 150 0,15 Z S 500 ~ L H 05,s x 25 kereszt. Elektroplast

L'l 3 x 100 0,2 Z S 200 p H 0 5.5 x 25 kereszt. blektroplast

L" 120 0.12 ZS 60 pH H510 10 kohm 0,s W kereszt. ellentillason

Hangfrekoencicis tekercsek h ~anszformciforok adatai: L, 650 0,16 Z 110 m H 018 x 14 A fazbkvas: M 1100

L“ 650 0,16 Z 110 mH a 1 8 ~ 1 4 .1 A-=250 LS/Ll, Ls 2000 0,08 Z CsM30!7 Si.vas

2 x 350 0.12 Z M30 L1/LI, Lll 2 X 180 025 Z

Ll, 54 0,s; Z CsM30/11 Si. VRS M30

(2-3 perces ben~elegedesi id6 u tan) 1. A kivant frekvencianak meg-

feiel6en kapcsoljuk a BAND korzet- valt6t 6s

2. a VFO durva hang016 gombja- val a fotoskalat kozelitbleg betillit- juk.

3. A MODE kapcsoloval kivhlaszt- juk a sziiksCges iizemrnbdot. (Ha CW iizemben akarunk forgalmazni, akkor a billentvtit a KEY hiivelvbe csatlakoztatjuk: kiilijnben a side- Tone oszcilliitor hangjat halljuk.)

4. Az XMTR-GAIN potenciometert le-, az RX GAIN-t iitkozesig, a VOLUME-t pedig a kivhnt

hangfrekvencias szintnek megfele- l6en csavarjuk fel. (A hangolas kezdetekor esetleg maxinialis er6si- t6s kell).

5. Az R F TUNE forgathsaval maximalis zajra, esetleg jelre allunk.

6. A TCVR-RCVR kapcsol6val lekapcsoljuk az antennat a kCsziiiCk- rB1 (RCVR allasba kapcsolunk).

7. A CAL kapcsol6t ON Bllasba tolva beindftjuk a hitelesftd oszcillatort.

8. A hangol6gomb forgatasaval a skalan a legkozelebbi 100 kHz-es osztas kozeldben fiittymklypontra allun k.

9. A skhla melletti ,,Dial adj." gomb forgatasaval a skhlavonalat pontosan a 100 kHz-es osztasra Allit'uk.

18. Ezzel a hitelesltest elvegeztiik, ezutan

a CAL kapcsoldt ki, a TCVR-RCVR kapcsolbt TCVR allasba toljuk, a hangol6gombbal pedig vissza-

Allunk a kivant frekvenciara. 11. Az R X GAIN potenciom6tert

annyira visszacsavarjuk, hogy az antennar61 jov6 zajok ne legyenek zavaroak.

1. A kezibeszel6 csatlakoz6jat a MIC-hoz csatlakoztatjuk 6s a kCzi- .beszel6n lev6 adas-vetel kapcsolbt adas allasba toljuk.

(Ha a billentyut elBz6leg csatla- Koztattuk a kesziilCkhez, akkor a hangolas idejere cklszerfi kihuzni, vagy lenyomva tartani.)

2. A MODE kapcsol6t CW Allasba forgatjuk.

3. Az XMTR GAIN potenciometert felcsavarjuk olyan mCrtCk- ben, hogy a mfisier --amely ekkor a vegfok an6daramat m6ri - a kb. 40 mA-es alaphelyzetdb6l 6-80 mA-re mozduljon ki.

4. A P,,t gombot benyomva - ekkor a mdszer antennafesziiltseget mCr - a PLATE gomb forgatasaval maximalis jelet allftunk be,

5. majd az R F TUNE gombot is a maximalis jelre allitjuk. (Ha vetelkor helyesen allftottuk be az R F TUNE gombot, akkor elhanyagol- hat6 utanallitas sziikskges.)

6. Ezutan az XMTR gombot iit- 1. A hatlapon lev6 VOX 6s ANTI- k6zBsig felcsavarjuk. VOS beallit6 potenci6metereket csa-

7. A Pmt gombot benyomva, a varhriz6val iitkozesig Iecsavarjuk. PLATE 6s LOAD gombokat nkhany- 5. A PTT-VOX kapmolbt a vox szor vdtakozva a maximalis kimen6- gllasba kapcsoljuk.

~ ~ ~ l l ~ $ f . h ~ ~ g ~ l " , " o ~ R , " $ 6. Ezut An a VOS potenci6me-

ne mozditsuk el, mivel a hefytelen kapcsoqon. beallitas alatt a vegcsovek tulter- 7. E ~ Y allomasra hangoljunk es hel6dnek. Ugyancsak emiatt a han- a VOH.JME gombbal beallitjuk a golhnak ez a resze 10-20 mp-ig megfelel6 hanger&. Az erbsitesek- tarthat. t6l fiigg6en a k6sziilCk a vett allomhs

8. A lehangolas befejeztbvel el- hangj';ira at-atka~csol adasra. Az engedjuk a Pout gombot, ekkor az ANTIVOX potencibmetert a n n ~ i r a an6dArarn nem lehet tobb 240 mA- csavarjuk fel, bogy ez az atkapcsol- nC1. (Ellenkez6 esetben vagy rosszul gatas megszunjon. vegeztiik el a lehangolhst, vagy az antenna 8116hull~mviszonya olyan HX VERNIER hasznflata nagy, hogy nem illeszthetd le.)

9. XMTR GAIN potenC& AZ adas- 6s vetel azonos frekven- er6sft~st annyira vissza- cian tortknik, ha nem miikodik az

vessziik, bogy az kppen RX VERNIER aramkore. Ezkrt ne kezdjen csokkenni. a forgalmazhst, allornaskcresCst, so-

10. Ezzel az ad6t lehangoltuk 6s a ha ne kezdjiik az RS kezibesz616n lev6 kapcsol6val vetelre beka~csolt a l la~otaban-(Err~ f ine l - Allunk. meztet az HX VERNIER gomb

~z automatikus ad&s-vetel kap- felett kigyullad6 jelzdlampa is.) csolhs beallithsa SziiksCg esetCn - peldaul ha az el-

1. A MODE kapcsol&t USB vagy len allomas adoja es vev6je nem LSB Bllasba kapcsoljuk. azonos frekvencian dolgozik, - a

2. Az ad&s-vCtel kapcso16gomb- mAr meglev6 osszekottet6s kozben bal adasra kapcsolunk (az mh kell aZ RX VERNIER-t hasznalni. elBz6leg lehangoltuk). CUT iizemben az adbnkat akkor

3. A mikrofonba beszklve, az allitjuk a vett allomas frekvencih- SMTR GAIN gombot ugy dlitjuk jara, ha fiittymelypontra Allunk. be, hogy az er6sebb hangoknal ka- Hogy hallhato hangot kapjunk: pott an6dkam 6ppen ne essen visz- sziikseges az R X VERNIER hasz- sza a maximailis Crtkkr6l. (A k6szii- nhlata, amellyel kb. 1 kHz-re el- lkkhez ajanlott mikrofon hasznhla- hangoljuk a vev6t. De iljabb ossze- takor ez a potenciometer Allas kottetks keresksekor, illetve az ellen- (azonos az ad6 IehangoIAs 9.) pontja Ailas frekvenciajhra va16 raallasnhl alatti he6llitassal. kapcsoljuk ki az RX VERNIER-t.

__/----

\-.

A CSODALATOS JELEK

1832. oktober 13-in este az Europibol New Yorkba tarto ,,Sullyn nevG hajbn egyiit lestek az eget Brand kapitiny, Samuel Morse a fest6 a New York-i Nemzeti Sz6pmGvC- szeti Akaddmia elnoke C egy fiatal amerikai asszony, akinek igen slirg6s volt az utja, mert a hajo indulka elBtt kapott levelet hogy apja sulyos betegen fekszik New York- ban. Lestek az eget 6s v i r t i k a szelet. - Vajon eletben taldlom-e mCg apdmat? - sohajtott a fiatal asszony - miCrt is nem

lehet, hogy az ember gyorsabban kapjon hire- ket, mint a hajdpostdval. A kapit iny csak hiimmogott, Morse azonban elgondolko- ZOtt.

Hirtelen eszebe jutot t egy regebben ol- vasott ujsigcikk. lgyekezett visszaidezni a cikket. A Great-Western Railway menten megepiilt kiskrleti tivirovonalr61 szolt, amelyen Wheatstone C tirsai adtak egymknak szsvegeket magnest0 tivirbval. Am a g6p jelent6s6gbt senki sem ismerte fel, a v i r t siker elmaradt. S ekkor a vCletlen sie- t e t t a feltalil6 segits6g6t-e. A vasutvonal menten fekv6 kis faluban, ahol Wheatstone adoQIlomkavoltfelillitva, gyilkossag tortent s mire a gyilkossigot felfedeztek, a tettes m i r vonatra szillt, amely Londonba vitte. A render. aki hallott a faluban mfikodd ki- s i r le t i t iv l rorol , Wheatstonehoz futot t 6s brdekl8dott, vajjon nem lehetne a szerke- zettel Londont Brteslteni, hogy a vonaton utazik a gyilkos, akirol szem6lyleirkt is tud- na adni.

Es Wheatstone Londonba megtiviratozta a tettes l e l r k i t . Mire a vonat megerkezett, mar rend6rok v i r t i k a gyilkost, aki sehogy sem i r te t te , hogy Brt a hlre el6bb Londonba mint 6 maga, aki pedig vasuton jtitt. Errdl l r tak a lapok, s innen tudhatta meg a v i l ig az els6 t i v i r b IBtezCBt. Valami ilyesmi kellene, de mignestfik helyett m k , jobb megoldk. . .

A felvetett kbrdes egesz este foglalkoz- tatta Morsbt, s6t kjszakasem hagyta nyugod- ni. A hajo fedelzeten set i l t 6s a sziivegek to- v ibb l th inak gondolatk latolgatta. Az t in hirtelen megil l t Cs a hajo ko r l i t j i n dobolni kezdett ujjaival. A kapitiny, aki m i r vagy egy 6r i ja figyelte a virraszt6 festbt, most odal6pett me116 6s megkerdezte: - Mivan mo"vCsz br? ldeges? - ldeges? Dehogy! Honnan veszi ezt? -

kerdezte meglepetten Morse. - Hat, hogy olyan idegesen dobol ujjaival - vilaszolta a kapitiny.

Morse a kez6re nezett, a kezere, amelynek ujjai tenyleg kopogtak a ko r l i t f i j in . Az t i n nevetve kerdezte a kapit inyt; - Mondja Mr. Brand, melyik a leggyakrab-

ban haszndlt bet6 az angol hC-ben A kapit iny ijedten nezett a festbre. Alig-

hanem meghibbant gondolta, de aztin vila- szolt:

- A leggyakrabban haszndlt betu"? Azt hiszem az ,,e" betu". - Akkar a jele egy pont lesz. bti kapi tby

ur, egy pont egyenlo" ,,e" beta . . . A kapit iny ugyan nem ertet t semmit, de

sfirfi bologatkok kozben sietett vissza a ha- johidra, magira hagyva a j imbor fest6t. idegesen dobolo ujjaival, 4s ,.e" beti i t jelentB pontjaival.

Pap Jinos

Honnan is sejthette volna Mr. Brand oreg tengeri rdka, a ,,Sully" der6k kapitdnya, hogy utasa, az amerikai festo" a vildgtdrtCnelem lap- jaira viszi hajdja nevet. Mert akkor ejjel a ,,Sully" nevi7 hojdn sziiletett meg a tdvird fej- I6d6sQnek legfontosabb kellCke a betiik jelekkel, pontokkal Cs vondsokkal void helvettesite- se: a Morse ABC.,

* A Washington Post szerkeszthege reggel

i l tal iban kihalt. A szerkeszto egyediil iil a szobijiban 6s a postit nCzi. Az egyik levelnel kicsit megill, fhlreteszi, aztin bontja tovabb a borltekokat. Amikor vkgez a postival, amelyeket kiilonboz6 kupacokba osztott, Gjra eldveszi a felretett levelet. - Tdvird bemutatd 1844. mdjus 24 - 01- .

vassa felhangosan, aztin a fali naptirra n6z - ez ma van - k i i l t fel most m i r hango- sabban, s kiszol a szomszed szobhba. Am az iires, este vacsora volt Barth szenlorni l , a lap mechnkini l , s a munkatirsak mind r6- szegre i t t i k magukat. M i r delet iit a szom-

'sz6d templom orya, amikor a szerkeszt6s6g kis djonca, John Smith erkezik.

A szerkesztej azonnal kiadja a feladatot Shmithnek: - Idefigyelj! ElmCsz a Legfels6bb Birdsdg

bpiiletebe, amelyiknek egyik szobdjdban egy Morse nevii bolond feltaldlo, bemutat valami tdvlrdf616t . . . - Ertem Szerkeszto or! - v i g kozbe a

fiatal Ojsiglro - kis hir o technikai rovatba...

- FenCt! - k i i l t kozbe a szerkeszto - az a g6p a kutyat sem Crdekli. A napokban Mr. Barth szendtor irt egy cikket a lapba, amelyik- ben a kolts8gvet6st tdmadja meg. Aztdn ide jd lesz adaleknak, hogy ugy ldtszik Amerika uszik az aranyban, hogy egy hdbortos feltalald kisdr- leteire 30 000 dolldrt szavaztak meg. Botrdnyt csindlunk, Crted john, ehhez kellenek iigyes adalekok err61 a Mors6ro"Il, aztan meg, k i a l l miigotte, hogy dtnyomtdk a Kongresszuson az iigyet. Szdval iigyesen puhatolddzzcil!

A LegfelsBbb Birosag epiilete legfelso emeleten egyik szobiban iil Mr. Morse. El6tte tiviroberendez6se, amelynek vezet6- ke Baltimore-ig 6r. A baltimorei i l l omkon Vail, Morse munkatirsa 01, s v i r ja a hivo jelet, hogy ottani k6sziilekevel adja le jeleit Morsenak. Del is eimult mar, de m6g egyetlen BrdeklBdo sem jelent meg, hogy megnez- ze gepet, megismerje a taviroja rendszerit, meghallgassa Vail iidvozlet6t Baltimorebol.

Samuel Morse tenyerebe hajtja fej8t: - Hdt hidba volt a harc, hidba kiizdott 12

Cven dt otletdert. Nem ismerik fel tdvirdja je- IentCCget. Pedig minden lijsdgnak kiildott meghivdt.

'1, 1 orakor vegre halk kopogk az ajton. John Smith jelenik meg, a Washington

Post munkatirsa. A bemutatkozk u t i n Morse lelkes magyarizatba kezd. - Rendszerem Ibnyege, hogy a betiiket je-

lekke alakitottam dt. Minden betlinek egy-egy jel felel meg. A leggyakoribb beto" az ,.e"

Az e l d kiserleti osszedllitcis

) bet& egy pont, az ,,M" bet0 p6lddul kCt vonal 6s igy tavdbb . . . Ez i t t az elektromdgnes, ez pedig az dromii, amely a popirszalagot tovdb- bitja . . . Ez pedig a taldlmdny l6nyege a relk. Ezzel a billenytiivet lehet leadni a jelzeseket, amikor o lead~liomcison a bilienytiit lenyo- mom, az dramkiir bezdrul, 6s a felvevddllomd- son az eiektromos mdgnes belenyomja a t i t az egyenletesen mozg6 popinzologba . . .

Az ujsiglro Ikhatoan oda sem figyel. Szet- nez a szobiban, aztin mintha Morse nem is magyarkna, neki szegezi a k6rdkt: - Mondja Mr. Morse, mivel dpolja a szakci-

Idt, hogy ilyen fenyes.. .? Morse egy pillanatra meghokken. lsmeri

az amerikai irjsigirokat, akik szenzicMhaj- hkzo, intim riportkerdCekkel ostromoljik alanyaikat. de irgy,erzi, most a talilmhnyr61 kellene beszhlni. Ugy tesz, mintha nem hallani a k6rdQt C tovibb magyariz:

- . . . amikor pedig majd Voil Baltimoreben megnyomja az ad6gCp billenytc?jet, lenyomja oz ,,e" bet0 egy pontjdt, az egy pont in o pa- plrcslkon kirajzoldik . . . - Mondja, Mr. Morse, 6s k i tdmogatto dnt,

hogy e a o . . . kkziikket in megtpithate . . . Morse Crzi a khrdQ mogotti sdndekot.

Megint nem vilaszol, hanem a hlvojelet ko- pogtatja a taszteren. - Most hivom Voilt. Figyeljen ide Szerkesz-

t6 or, mindjdrt jelentkezik Vail Baltimorebdl. A felvev6ghp 6ramGve lassan huzza a pa-

plrcrlkot. Vail jelei egymh urin jelennek meg a szalagon. - Nos. m6r i t t is Vail iidvozlete - Morse

lassan, tagoltan olvasni kezdi a paplrulkr61 a jeleket:

,,- A baltimori - demokratdk Silos Wrigh- tot vdlasztottdk elnokiiknek . . ." Az ujsigir6 eddig unott arca hirtelen fel-

deriilt. Morse moge Iep, s izgatottan figyeli a feltalilot: - Hogyan mondta Mr. Morse? Baltimoreb61

kiildi ezt az iizenetet valoki ide Washington- ba ? - Igen! Vail tdviratozzo . . . - Hat ez szenzdcios! - az iljsiglro agyhn

egy pillanat alatt i t fu t a hlr jelentiisege. Nyilvan 6 az elst, aki err61 tud, hiszen . . . arco egeszen tiizes lesz . . . - Mondja. Mr. Morse, es innen vissza is tud

Uzenni? - Hogyne! Hiszen magyorciztam! Mit ker-

dezzek? - Evebb odotokat kerjen Wright megvd-

lasztdsdrol . S m8r kattog a washingtoni taszter C kat-

tog a baltimorei g6p. Sziiletik a vil ig eels6 tivirati riportja . . .

Budapest, VII., Landler Jeno u. 26. Telefon : 425-932 6s 227-396

I Viillalja: hazai 6s import I I ELEKTROMOS, ELEKTRONIKUS k ANALlTlKAl I

muszerek es berendezesek; - - - - - - - - ---

garanciiilis 6s garanci6n tQli

j a v i f a s a f 6s k a r b a n f a r t a s a t

Elektroni kus r6szleg: Budapest, VII., HernQd u. 40. Telefon: 424-153 Elektromos r6szleg : Budapest, VII., Marek J. u. 28. Telefon: 425-761

Hethnyi b z 1 6 okl. vill. rnbrnijk HA 5 BK

A kovetkez0kben egy csovekkel 6s tranzisztorokkal vegyesen fel6pi- te t t URH vevdt ismertetunk. A k6- szul6k elvi rendszer6t az 1. &bra tartalmazza. A nagyfrekvencihs (RF) fokozatokban 6s az I. KF fokozatban elektroncsiivek talhlhat6k, mig a IT. K F er0sitd 6s a hangfrekvencihs fokozatok tranzisztoros kivitelfiek. A k6szulek kapcsolhsi rajza a 2. dbrcin lhthat6. A k6tszertranszvonslt rendszer nagyfoku tiikorszelektivi- thssal rendelkezik, amellett, hogy a k&ziil6k kozelszelektivithsa (szgiek- ci6ja) is kedvezd. Az arhnylag magas frekvenciara (6,65 MHz) helyezett I. KF kovetkeztkben a kCsziil6k tiikorszelektivithsa jobb mint 34 dB. Ez a tiikorszelektiviths-6rt6k a bemend rezgdkor (L,) valamint az eld- erdsftd 6s a kever6 cs0 kiiziitt lev6 shvsziir6 (L, 6s L,) tiikorfrekvencias csillapit~s~b61 ad6dik.

A k6sziilBk bemeneten egy nagy- meredekskgfi kettdstribda (PCC 88) er6siti a bejovd jelet kaszk6d kapcsolasban. Az L, tekercs a cs0 bels0 kapacithsaival impedanciailleszt6st hoz letre az els0 cs6f61 an6dja 6s a nlhsodik csdf61 kat6dja kozott. A kaszk6d fokozat kimenete es a ke- ver6cs6 r a c ~ kozott egy kkttagu, induktiv csatol8su savszdro van, amely az adott felCpft6sben kb. 3 MHz/6 dB-es savszeless6ggel rendelkezik. A sAvszSr6 meclianikus felCpit6s6t a 3. &bra mutatja. A bet keramikus tekercs eavmast61 va16 tavolsaga a panel ovais furathban aUfthat6. A korok hangol8sa a tekercsben menetes ors6val mozgat- hat6 rovidz&-tusk6val tort6nik. Ter- mtlszetesen kapacitiv hangolas is megval6sithat6 trimmerekkel.

A PCF 80 pentdda r6sze a keverb- 1x6, additiv keverri beallitasban, ugyanugy, mint az a TV vev0knBl kozismert. A vett Allomas jele az 5 pF-os kondenzhtoron 6rkezik a vezkrlBracsra, mig ugyanerre a pontra a foglalat sz6rt kapacithsain jut a helyi oszcillator jele. A PCF 80 tri6da rbze a kBsziil6k elsd oszcilla- tora. Az hllornhsra va16 riihangolhs ennek az oszcillatornak a hangolbh-

val t6rtBnik. A hangolhra egy m6g 10 pF-a1 nyujtva is van 3 . . . 10 pF-os trimmer szolg81, J6llehet a kis forg6kondenzator amaly a sk8la szQhliz8sa Cdekeben (trimmer-forg6) forg6r6sze fold-po-

Tekercs

I . dbra. A kbziilek iornbvcizlata

0,12 pH 1 4 1 1 CuAg ( Tek. Btmkri, 10 mm

U,25 ~ t . 1 1 7 1 0,4 CuZ I Tek. Btmbr6 6 mm

1 CuAg

1 CuAg

0,3 CuZS

0,3 CuZS

0.3 CuZS

0.3 CuZS

Tek. atmBr6 10 im

Tek. iitmkri, 10 mm

Ferrit fazekvas

Ferrit fazBkvas '

4 mm-es ferrit mag

4 mnl-cs Ierrit mag.

1

PCC 88 ECH81 85A2

2SA72 2SA72 2 9 7 5 2SB75 258220

2. dbra. A kdsziilkk kapcsoldsi rajza.

tenciPlon van, tengelyet kalit-rud alkotja (mas egyszerfibb szigeteld is lehet) annak krdekbben, hogy az eldlap feldl frekvenciaelhiuas ne lBp- hessen fel vagy a tengely csap-a- zAsAnAl fell6p6 kontaktus-bizony- talansAg ne okozhasson sercegeseket hangolas alatt.

h z oszcilliltor a inegadott elemekkel 137 Bs 140 MHz koziitt hangol- hat6. A k6sziilBk kb. 20 perces be- melegedCs utan Bri el a megkiizelit6- leg elwend6 frekvenciastabilitAst, a&elyngl a skala kalibraci6ja ponl tosnak mondhat6. BemelegedBs u t h a frekvenciacsuszas tobbv 6ran zit nem lepi tul a 20 kHz-et. A frek- venciastabilitas 6rdek6ben az oszcil- IAtorcs6 an6dfesziiltsegc!t egy 85 A 2 tipusu stabilizatorcsd tartja Wand6

Az els6 keveri3fokozat anbdja egy 6,65 MHz-re hangolt, felsd kapacitfv csatol~su savszdrdt taplal. Ez a k 4 szulek I. kozBpfrekvenciAs szClr6- kiire. Ennek a silvsziirbnek a 6 dB-es sAvszCless6ge 35 kHz, amit ferrit fazdk-vasmagokon lev6 tekcrcsekkel lehet elerni az adott kism6retfi knyCkol6serleg IlasznAIata eset6n. Az I. K F savsziiri3 erdsitd fokozat nelkiil kozvetlenul a 11. kever6foko- zat csovere csatlakozik. Ez egy ECH 81-es, szokgsos kapcsol8sban. A hex6da resz kever, a tri6da r6sz pedig emek helyi oszcillatorak6nt miikodik. Ez az oszcillator fix hangolasi~, rezg6sszAmat a stabilra Bpi- tett anddkori rezg6kor hatbozza meg. -4 stabilitas Brdekeben ez az oszcill&tor is stabilizlill 85 V-os feszultseggel van taplalva.

-4 11. oszcillAtor frekvenciaja nem valaszthat6 lneg trtsz0legesen. Ugyanis ezen oszcillator valamelyik felharmonikusa beleeshet a vetel

4. &bra. A 455 kHz-es sdusziirdk drnykkol6 serleg nklkiil. A rezgdkdri kondenzd- savjaba (144-146 MHz) 6s ott mint torok stiroflex szigetelh8ek. eay modulalatlan vivd 6szlelhet6 a

k&ziil6k hangolasakor. Ilyen szem- ponth61 nem csak a veteli savra kell tekintettel lenni, hanem a kkszulBk I. keverd fokozathnak tiikorfrekvencias shvjara is, amely a 6,65 MHz-es I. K F erteknel 13,3 MHz-el a vCteli sAv alatt helyezkedik el. A tukor- frekvencias sav tehat 130,7 -132,7 MHz kbzott van. A 11. oszcillator frekvencihja 7105 kHz-re ad6dik 455 kHz-es 11. K F rezgesszam ese- tCn. A vCteli 15s a tukorfrekvenci&s s4vokat legjobban megkozelitd za- var6jelek a 7105 kHz-es jel 18., 19., 20. 6s 21. harmonikusai, amelyek sorrendben 128 MHz, 135 MHz, 143 MHz es 150 MHz frekvenciakra esnek (kozelftCssel), tehilt egy sincs olyan, amely a vBteli, illetve a tukor sAvba keriil. Az I. K F Cs a 11. kever0

kell elsdsorban figyelembe venni.

A kCsziilek 6rzekenysCgenek a szabalyozasa a 11. kever6 fokozat ECH 81-es csovenek racsfeszultseg valtoztatBsava1 van megoldva, mely

fesziiltseg a tranzisztoros resz tap- feszults6g~b(il krkezik a szabdlyoz6 ~otenciom6terre. Ad6811omAs mel-

erzekenyseg szab~lgozo' potencio-

savszfiriit tartalmaz. A savszfirak ", tranzisztorhoz csatlakozo korei 1 nF- A

sosnal namobg- 20 kHz savsz6les- ; segre celsvzkrfi beiillitani, a vev8 es egyes ad6k frekvencia-instabilitasa hatasanak lecsokkent6se Brdekkben (nem maszik ki az allomAs). A shv- sz6lesskg beallftasa a tekercsek egy- mast61 va16 tavolsaguk valtoztatasaval lehetskges (felhelyezett serleg- gel elleniirizenda). Az Ll,-L,, tekercsek 14 mm-re, az LIZ-L,, tekercsek pedig 9 mm-re vannak egymas- t61.

A k6t savszdr6 kozott ketfokozatu RC csatolasu tranzisztoros er6sit6 van. Az alkalmazott 2 SA 12 tranzisztorok helyett j61 megfelel az OC 1045-0s tipus, vagy barmely mas koz6pfrekvencias tranzisztor.

6 . cibra. A panel alatti szerelh. A tranzisztoros r b z nyomtatotf ciramkori lapra van felkpffve.

A masodik s ~ v s z ~ 6 szekunder 50 nF-os levAlaszt6 kondenzatoron bore kozvetlenu1 taplalja a demodu- keresztiil a 2000-4000 ohmos re- lator diodht, amelynek munkaellen- gebbi tipusu fejhallgat6kat. allasa a relativ nagy ellenallasu 50 kohm-os hanger(iszabalyoz6 po- A k6sziil6k egy 260 x 130 mm el6- tenciomkter. A hAromfokozatu hang- lapm6retd 6s 140 mm m6ly alumf- frekvencihs erBsit6 els6 tranzisztora. nium dobozban van elhelyezve. emitterkovet6 kapcsolasban dolaozik A an el maQassAQa 40 mm. Az alkat- a nagy bemen6 hnpedancia Crdek6- r&zek fdetti elhelyez6s6r61 ben. A v6ger8sltb tranzisztor kimen8 az 5. dbra, a panel alatti szerel6sr61 transzformAtoron keresztiil taplalja a 6. a'bra ad fzlvilagoslt~st. A Leker- a kisimpedancihs fejhallgalbt, vagy csek adatait a Tiibliizat tartalmazza.

68-68-68

Elektromos haztartasi

kesziileke k javitasa 355-562

II., Lajos utca 37

1 44

Tranzisztoros

vevo a 80 m-es

amatiir savra Saska Zolcan HA3 GGj5

licztlii :~rn:rLiiriik Icgn~igyo1)I) [)rot)- II'tr~;ij:~ egy jijl rniikiitlii vc.viiki.seii16k 111vg6~)it6s(~. .-\zok s ~ ~ I I I I ~ I ~ : ~ , akik ;I 80 111I'tcrcs : ~ n ~ : ~ t i i r s6vtt:111 kczilik a for- , ~ : I ( I I I : I ~ ; ~ S ~ , . k i i z l i i~~k tsgy jOl 111iiki\(lii \ oviikI'seiilCkcI.

, \ k~;.sziil~;l< ~ ~ ~ i ' i s z ~ ~ l ~ i ( ! d ( l t ( t i :

/~r:(;/ic~i~!j,~<;~~: (:\V-~I CSSSI<-II : l . , i !1\'

. \ h l - i ' i ) r ~ i < ~ ~ ~ : 2 i t \ '

~'~:~,ll,/~?lj(/o/;. . \ \ I . (:\Y, SSl{ ' / ' ~ i / i / i , , s : i j / t . s ~ ; ~ / : -I,,-) V i Z s t ~ I ) l i i ~ ~ ~ ~ ) : r

k l - l < > [ i )

. \ ki.szii1i.k egy t~liiktiric'l cll;rtoil, n-cvsz/.cr Ir:~nszl)o~lUlt rtxncls~crii . .\ l)tb'rtrcilliikiii. Piilticlt olrlittrres k:rpcs~)- i:~sI):rrr !izt~ii~vIii .\I.' loti lr:~r~ziszLor- r:rI t~irikii,lik. .\z : I ~ L ~ I I ~ : I i r~tfuklivcn (,,:I[ J;ikozii< :I I ~ L ~ I I I ~ ~ I I ~ ; rtszgiikiirl~Gz. .\/. c,liieriisiiii Lr :~~~z isz to r 1);'izisa szill- l C I I illill1kt.iv~11. cgy .1 111('11C'tt's 10.- :ic,i.cs stxgitsCgi'vcl cs;~tl:rkozik :I he- t11~11ii r c ~ z ~ ~ i l < i i r t ~ i \ z . ;\ cs:~loIO t?- k~1.c.h hiit(.% vi'gi.11 L;ll;ilhaLi) :I bAzis- 057,tii. . \ L .\I. ' 10ii k o l l e k t o r i ~ r ; ~ ~ ~ ~ h t :I l,:lzisosz\i,b xt5gitsCgi.vc'l l 5 111.1-ra : a i l ~ t , j ~ ~ k l)c.

\ Irarlziszlor ko1lckte)rkiirCIien \~irrti.ir ::..> 3lllz-re llangolt rezgiikiir \ , ; i l l . 111t~Iye1 I 0 kollrl~os e l l t b ~ ~ t i l l h ~ ~ : ~ ~ t~~iI l : i l ) i t . t~r~k.

\L c~ldt~r~iisitii fokozat utan. ccrs ;;c.;-c*rij kijyctkesjk, szirltdll .\F l?hi I r:irrxisztorral. 1<1lrlck crr~iltcrt'i'e ad- jllk nlcgfrleiij knpacitiv oszt6s I ;rz osxcilltitor je1i.t. A keveri, tr,:ilrzisztor kollc.ktora ;lz 500 kflz-re \i:ttlqtrl{ I<iizi.l)t'rekvcnciIrs I.r;rnszfor- :i1;1[0r ,)ri111t~r rvxgiikiir6rc, CS:I~ 1:1ko- !.I k.

.\ I;?\-c~rc'shrz nt'rll tjr~rezgii kt.\-criit i r : , s x ~ ~ ; i l t ~ ~ n k . rossz sti11)ilit;is:l rnialt, I r : t ~ ~ , ~ r r l kijliin osxcillitort, szintcn .\ 1.' I()(;-;I:. \livcl az :izoszcillilor ut:ill

1 :,k:rrckossigi szcrn11or1Lb01 ncln ;Ilk:lilnaxtllr-lk kiiliin clv;ilaszt.6 t ran- zisxtort, igv nagy l,ckr~~enii jcl csetCn kis i.i,ti.kii Srekverlci;t-clcsilszAssd kell ,i..:i~llollli, tit. :I kis 6s kiizt'pcs tt'rcrejil ,~llorl~;isok vdtcldnel cz rltm I:r[)~tszLal- il:~lO.

.\z oszcilli~tos I'iil(ie1L t ) i~z i s i~ k:i[)- caol$sl);rll itzcmcl. ;\ hang016 foryh- koll(irnzAlor jb rrlinBsi.gii. kotyo@- 111t.nLcs kivitt'lfi Itbgycn. .\ vele i);if- h~~z:~~r!os:ln kiitiitt kollclenztitorok ,issxc-s k:rp:~citislirlak 6rtdkc: 100 [)I". 1-zt ki.1 t : ~ g f ~ ' ) l kcll iisszc:illitatii, :I il:tgvol)l, k:rl):~cit;is csillikm szigclr- li.sii, :I kisclbl) 1)etlig z/.iiltl sxillii. 1<zzei

11it~g01~iAss;il t1iillldrs6kl~t sxelll- i ~ ~ l t j : i t , ( j l ax oszcill<~tor-rt%z~iikOrt k o t n ~ ) m ~ z a l l ~ r k .

.A kiizil~l 'rekver~rids eriisitii 11:rgyo- tndtlyos n~rgoltidsil. .\uton~:rl ikus Pr- zi.kcrtysCgsz:~l>:ilyoz:ist ncnl :rlkal- t~r:rzlltnk ;I vcvfiben. csak kizi Prz6- kr11ys6gsx:rt~;il~oz;ist. tnely :IZ elsii kiizc'ofrckvcr?t.i;is tranzisxior h5zis- frsziiltsc;gc:nck v6ltozlal6s:iv;11 I.iir- tc'nik. .\ kiix6l)l'rt*kvi~11ci;is rezgiikii- riik iux:~ cs:ttol;isl):tn vnr1n:tk. igy :: 1 k l l x s:i\.'i~ilt.asc'g c'rhetii el.

.\z iiltetii jbc:rl) oszrill6tor. r~lcly szit1t611 500 kl lz-en rezcg. Icll~aszn:il- 11:tth ;I v(.vij I~it.t.lrsiti.sCrc is 21 sdv t.lcjcn. 1 l;rngollis:~ O.\ I l ( i 0 ti it id;^ scgi1sdgivc.l tiirtirllili.

-1 t1rmotiul:itor lict tliiid;is 1)rocftic1- tltbLrktor. Jlz clsijsort):tn SS13 vtit clnc'l n~fikii(Iik ~01. (Ic ;tx .\A1 ~ i l l o t ~ ~ ~ t s o k is ,161 vcbhrliik vt21e.

frrkvcncilis ts16rriisiLii tr:~nzisztor bd- zis6r:r 1 k llz-es 11;r ngfrekvc.~~ci;is jelet ; rdr~nk, rnajcl a vev6 fejll:allyati, ki- ~ncr~t ' l i .re valti1ft~sxiillsi.g-ri16riit knp- csolunk. k5ziitlir1 :I Lranzisxtorok ba- zisosztciit v:iltozt.;rtv:i bcdllitjuk a 1egnagyol)l) kitnenii szintel.

.\zut;in a kiiz6pfrekvencids er6sit6 fokozatokat Bllitjuk he. Sxignalgene- rdtorr i~l .i(JO ktlx-es AM modu1;ilt je1t.t ;rdva :1 kevcrii bgzisdril, s kiizell- frckvct~c.i:is rrzgiikiiriikei maximAlis kiiner~ii h;tl~grriirr h:tngoljuk. Meres slat 1 ; ~ z i.rzciken.vscg szah.ilyox(, rr~;tsi~n:ilis :ill,isl)an Itagycn.

l i i isr tkez6 l6pPskCnt kapcstrljuk I,? :I 11e;tt-oszcill;ilort. Sliikiiclc's6rbl itgy g> i iz i i t l l rc~l~~l~ k rltrg, hogy n ~ e r d - tiriisxct~t ikt:ttva a kollcktor kiiribe. ki.zacl t~~c.gc~rintvc :I rczgiikiir ,,tnc- leg" vig6t. n lniisztbr liitPrCsc'r~ek vitliozni ktsll (;i l l ;~ldl)~tr~ csiikkci~). Ha rlriikiiriik ;iz oszcill:itor. itklior a han- go10 111:igg:11 l~e11;111golj~1k .iOO kklz-re, n~c~1vc.l ilg? irzc;krltir~k. hogg ;I szig-

nalgcncrator jelevel interferalva, fr1it)tit kell hal lan~tnk.

Ila it1 rnir~derl r rndben van, ex- ut,in kcrillhct sor a kcverii. \:rI:ttnirlt :iz eliieriisitii bc6ilitas.ira.

;\ szigndlgenrratort 3.5 MFlz frek- vcncikr:~ Bllitvil, rkk:epcsoljrtk az tin- tennaherurnetre. *A liangolti forgi) Allit:is$val rnegkerthssiik :I szigrrril jelet, 1n;tjd a z elderbsitii hdzis-- 6s kollektorkiirCben levii rcbzgiikijriiket beh:rngolva tnasirrlalis hangcriit dlli- t u n k he.

.4 kis vcv6k6sziil6kkel tLsti 6rdk- ban egy-k6t nicteres huzaldar:rl,h:~l ts lehet mdr 1)S rillomlisokat h:11Iani. 'I'ermCszrtesen ineretezetl rn:~g:rs :In- Lt'rirla h:rsznlilata estJti.n johl, vi.tel vArhat6.

~lrgtbrnl i l j i ik mdg a z t is, hog? $ 1 ~ it t i s r t ~ r r l ~ t e t t egysdvos vrvii cgy kortvcr~terrrl , tllrly :I tiiblii arnatiir szivot dtl.r;tnszj~on:ilja 3.3 SlJ lz-re. tiil>l)sdvos kix-itrlrtb is zit:~lakithat 6,

F i b e r Jozsef: HA5-019. Rovidhullbmu sportmester

~vkon~v i ink kitund olkolmot nytijt orro, hogy a magyor adoarnotGrok evrbl-evre o radiozas, o techniko es a sport irant erdeklod6 soktizezer olvoso elott bizonyithossak; I6pest tudnok tor- toni korunk rohomleptc fejlbdesevel mtnd mu- szoki felkeszultsegiikkel, mind pedig sport- teljesitmCnyerkke1 es. hogy vilagszerte sok bo- ratja es novekvo becsiilete van a HA-HG hivd- leleknek oz eterben. Tolan nern tulzas ozt 6111- toni. hogy iosson-lasson ,,Dicsosegkonyv"-nek nevtzhetjuk o CQ de H A . . . rovotot, hiszen e szuk sorokbon csok a stkerek legjovdrol lehet szamot odni es egyre kevesebb hely jut o radio- omotorok szines, esemenyekkel teli eletet be- rnutatni.

Misfel evtized utan vegre tijabb kiemel- kedo eredmenynek orulhetunk: HGSKDQ/P oz 1968. evi Polni Den obszolut gytztese! Az europa-meretu rendezvenyen 565 al lomht CrtCkeltek kozottuk let t elso a Budapesti Radioklub kollektivaja. Elsb helyen vegeztek oz 1968-0s jugoszlav SRK5 nernzetkozi urh- verseny ..helyi QTH"-s csoportjdban is!

Meltan gratulalhattunk H A 8 UD-nak is, aki az 1967. evi OK-DX vilagversenyen 853 rbztvevo koziil a 3-ik helyet szerezte meg.

A Zalaegerszegi H G 1 K Z C is helyet kert a nemzetkozi porondon: megnyerte az 1968-ban rendezett szovjet UP2-URH versenyt!

Ultrarovidhullamos amator-berkekben folyamatosan jegyzik - i s rangot jelent az is -, hogy egy orszag radioarnatbrjei hany, es milyen kulfoldi korzettel forgal- maztak az evek soran. Nos, ezen a teren s ina okunk a szegyenkezesre, sot! h e . 1969-ben az ev kozepeig ez volt a heiyzet :

A z elso magyar-k i i l fo ld i Ssszekottetesek 145 M H z - e n :

HGSKBA P-OK3KBT P HG5KBAJP-YU3EN HG5KBA P-OEZEL HG5KBA P-SPBAG, P HG90R-YOSLS HGSKBPl P-RBSKAM HGSKBP P-DL6MH HGSKBP-PA, 'OKH HG5KBP-LZ1 D W P HGSKBP-G5YV HGSKBP-SM5BSZ HG5KBP-UA1 D Z HG2RD-I1 VS HGSKBP-UR2BU HG5KBP-OH2HK HGSKBP-UPZKAB HG5KBP-FED0 HGSKBP-UC2AA HG2RD-GW4LU/P HG2RD-SVl AB HG2RD-EA4AO HGSCJ-LX1 SI HGSAIR-OZ9PZ

1955. IX. 3. EVHFC 1955. IX. 3. EVHFC 1955. IX. 3. EVHFC 1956. VII. 7. PD 1958. VI. 7 1959. V. 23. RB-HG-C. 1960. IX. 2. 1962. VIII. 13. MS 1962. IX. 3. 1963. VI. 29. MS 1963. VIII. 30. MS 1963. XII. 13. MS 1964. 111. 7. Subreg 1964. IV. 22. MS 1964. VIII. 12. PIS 1964. VIII. 13. MS 1964. XI. 17. MS 1964. XII. 12. MS 1965. VII. 4. PO 1965. VIII. 13. MS 1965. XII. 11. MS 1968. VIII. 12. MS 1969. V. 10. MS

Budapest D i p l o m a - Budapest N a p o k

Kezdemenyezesuk helyesseget az o r i k i nemzetkozi siker igazolja, szervezhuk pedig pBldamutato! A Bp. Awardot az MHS Buda- pesti Radioklub 1963 tavaszan i r ta ki. CBlja: nagyaranyu propaganda a n6pek baratsaga- nak, amatdrkapaolatanak erdsitese es a rna- gyar hivojeiek ismertebbd t6tele. keresett- sdgdnek fokozka Crdek6ben. Az alapdiplo- mat 6 6v alatt 6 v i lQrbz 72 orsziginak 1642 allomka nyerte el.

A Budapest Napok tulajdonkeppen a diploma megszerreset segitik el6 1964. ota majus 1-20. kozott minden Bvben. A t iz napos periodusokban a trofea 11. 4s Ill. asz-

talyai szerezhetbk meg 1969 elejdig az osszesen kiadott oklevelek szama Igy alakult:

Budapest I. Budapest II. Budapest Ill.

A budapesti allornhok akt iv i tka az dvek folyarnh egyre fokoz6dott, 6s 1-1 i l lom& QSO-szima a 10 napos idbszakban 300-200 i5sszekottet6s kozott valtozott. h e , egy szeml4ltetb k imuta tk a rkz tvevd budapesti allomkokr61:

1961.: 19611omb 8 700 QSO 1965. : 13 alloink 9 100 QSO 1966.: 36 al lomh 24 700 QSO 1967.: 44 i l l o m k 35 600 QSO 1968. : 103 al lomb 73 200 QSO

A fenti adatokra btzonyira racifol 1969, megha csak SOo,-os let t is volna a budapesti engedelyesek mukodbe; mivel szlmuk 235 volt.

Bitran mondhatjuk: viligrneret0 mozga- lommi fejlodott a Bp. Award 6s a Budapest Napok - celjukat pedig az eddigiekben el- ertek!

Kronika

Kevesen dicsekedhetnek olyan .,karrierW- rel, mint a M A L ~ V Rkdidklub HGSAIR allo- mba. 1969. mircius 3-in adt ik le az e l d cq-t 2 m-en C 2 honap mljlva mar tobb, mint 350 osszekottetest jegyeztek be 8 orsziggal az illomhnaploba. Kozottuk kCt meteor nyomvonalas QSO is volt: SMSBSZ (1300 km), valamint az els6 OZ-HG urh- kapcsolatot jelento OZ9PZ (1040 km)! Ez alatt az id6 alatt a HG3-as kivetelevel minden magyar hivojel-korzettel beszeltek es troposzf6rikus te r jedb segitsegevel i th idal t legnagyobb tivolsaguk SP6LB/6 volt 530 km-rel! Nehiny szot az 611ombro1, keze- loirol 6s a tervekrol:

QRA: Ferihegyi RepuiBter, (130> m), JH46c

RX: BF244 tipusu FET-tranzisztoros e18- erBslto 1 xtalkonverter

Antenna: 13 elemes Long-Yagi Add: QQE 06/40, input: 100 W

Az operkorok kozott vannak ,,uj fiuk", de rCgi ismerdsok is: Biro A n d r b (HGSCJ), Muhari Istvan (HGSCH). Peres Ern6 6s Varga Lajos ndhiny eve mCg HG5KBP keze- IBi voltak, ahol m i r 1962-ben gyakoroltik az MS-technikat, s hogy milyen sikerrel, azt az els6 kulfold-magyar osszekottetesek tab- lba ta nehany sorral eltibb hiven igazolja! 12 eve radioamatorok es tele vannak tervvel: - valamennyi meteorraj-itvonulbt kihasznalni ~i jabb korzetek elerese-, versenyeken eredmenyesen szerepelni, uj modszerekkel es berendezesekkel gyarapitani a HG-amat6- rok t i r h i z i t , - SSB berendezes epitese esetleg m i i k , kisegito frekvenciara is. Amikor e sorok megjelennek az tvkonyvben, ter- veikbol bizonyara sok mar valora is v i l t !

Nemi csalodbt okozott a rovidhullamo- soknak a tavasszal kulminalt Napfolt-maximum. Messze elmaradt a 11 evvel elobbitol. A HA-tibornak vigasztalbt jelentett az egyre jobban elterjedo SSB es RTTY-technika 4s a szaporodo DX-expediciok. Tehi t megis van uj a Nap alatt, hi!

Anna1 nagyobb volt URH-saink meglepe- tese, amikor majus 24-en kellemes .,tr6fitV iizott veluk a sporadikus E-reteg! (Emleke- zetes. hogy az ,,evszkad 2 m-es terjedbe" az 19658s PD-n 2000 km koruli kapcsolato- kat segitett el6 f6leg Angfia 6s Kozep-Euro- pa kozott.) Ezuttal a szep tavaszi esten ,,csakW olasz-magyar csevegesek folytak az Cterben : mintegy 50 osszekottetb jot t letre 2 m-en 600-700 km tavolsagokkal! Soha se legyen kevesebb!

Hurnoros epizodok, , ,

. . . omelyek megtbrt6ntek. igazak es az id6 mdldsa ellenere is mCg soko'ig fogunk masolyog- n i rajtuk:

- Hosszci huzavono utdn vegre megalakul a VI. keruleti Gorkij Rddidklub - jelentette be HASDG az alakulo kozgyulBsen - hiszen koztudomasu, hogy o Kozpanti Radidklub tobb, mint egy Cve gyokorlatilag megszunt . . . - Legaldbb szdlhattatok volna! - Dormo-

gott kozbe halkan HASBV, ErdBsi ,,Joe" az utolso padbol. - En egCz Bvben fizettem tag- dijat !

Kozszeretetnek orvendo Frici b i t y i nk - HASKFZ fooperitora - meselte februir elejen: ,,Ragyogo terjedes volt egyik este h6rom es fel megin! Egy tiszta frekvenciin fiilbembzoan szolt az ugandai SH3KJ cq-ja, majd vetelre kapcsolt . . . es ekkor elsza- badult a pokol! F6l Europa hivta szakadatla- nul, vagy o t percen keresztul, mig vegre nagynehezen eliilt a l irma. Fesziilt, izgalmas pillanatok kovetkeztek . . . vajon k i lesz az a szerencses ficko, akinek rnajd vilaszol? . . . R R R JA6AO de SH3KJ . . . teh i t igy vagyunk! E g y m i utin, csalodottan fiityultek el a VFO-val az OZ, SM. DL, stb. i l l o m i o k , de nicsak! Valaki mond valamit! . . . 0 spunkyJA1s. . .6 frdnya japdnokl"

X. Y. men6 amatBrunk egy laikust vezet be azamator r i d i ozh rejtelmeibe, mikozben igy okitja: .,Nem oregem, az RTTY nem cij fogamzasgo'tld szer, hanem a gCpt6vird angol roviditbse: Radio Tele Type!"

Barit i korben kritizaljak hizi-folyoiratun- kat; a QTC-t. Kiados vita u t i n a szonoknak szegezem a kerdest: ..€s re mit teszel a QTC-Crt!" Ebadta onerzetes vilasza: ,,Meg- veszem!"

Toldn en tudnek onyogot odni a Klubhiradd- bo - szolt kozbe egy szereny O M --, igazdn kozolhetnetek a hdzasso'gi hirdetesemet!

HA5DM-et, mint uj hkastfaggattuk, hogy mikent sikeriilt rovid id6 alatt megterem- tenie a legteijesebb harmoniat a r ig es az XYL kozott? - Egyszeriienl - Mondta Feri. - Miutdn egy-egy tdbla csakival honora- /om felesegemnek, ha megtpldlja az uj DXCC- k6rzeteimet a terk+en. 6 kCri, hogy mine1 tobbet vodasszak a sdvokban! (Igy mar 6rt- heto, hogy miert koltseges hobby a radio- z k ! A Szerk.)

Rdszletek egy 21 MHz-es SSB-QSO-bol: - HESKBP, hello Budapest, hello Hungary,

here is G3. . . - G3. . . i t t HA!KBP. Kedves OM, a HE

hfvdjelet Liecht-nstein amat6rjei adtdk regen; m i magyarok csak a HA, vagy HG kezdetueket hoszndljuk . . .

- HASKBP, i t t G3. . . Tudom! En mdr 46 eve rddibom! Engem nem kell tanitani! I ' m not a chicken! /h nem vogyok csirke . . . H m l Szdval kakas volt!

Tizennegy esztendeje tor tent a Polni Den-en, ligy ejfel korul . . . Az ugyeletes oper i tor a skorban dolgozik, ilmositoan zummognek a morse-jelek. Kint a ,,csillag- sator" alatt melyen alszik a kollektiva: koz- t i i k magam is. Csend . . . tucsok ciripeles ... holdvilig . . . Egyszerre azonban felnesze- lek . . . ,,Au Kaa Haarmas Kaaroj Cecil Maotyaas, i t t van Haa Gee dtos Kaaroj . . . EnyCm QTH lenni Golyoteto". . . Nagy elk& pedbemre gocseji tijsz6lbsal es t o r t ma- gyarossiggalfolytatodiktovibb afonia-QSO. Almodom mindezt? Nem, nem, hiszen roha- nok a sator felC - 4s a Iabaim nem olmo- sak - kozben megbotlom egy covekben; megutom magam - faj! De mar bent is vagyok! Liuzolag minden rendben van. csak baritom beszel viltozatlanul ugy, hogyha amator nyelv-vizsgit kellene tennie ma- gyarbol, hat biztosan megbukna. - M i tortent veled Loci? Valami baj van?! - kiiltom. De 6 csak nyugodtan mondja szoveget tovibb: itadja a szot Gyurkinak Levidre, majd magyarizolag felem fordul: - Semmi vbsz, csak tudod nehezen beszeli a nyelvunket, s igy biztosan konnyebben megertette!

6t darab fuvola hangC DX-et sorsolunk k i a sikeres megfejtok kozott, ha k i ta l i l j ik : vajon mihez kellett HASBE-nek a 3 mm-es sodrott bronz-huzal: - antenninak, vagy basszus-drotnak az elektromos orgoniba?

Vidam rokavadizokkal robog a teherauto a hegyekfele. Domi bacsi vezeti. (Pont ehhez ne ertene?) Gabi is (HASAR) mellette iil a vezeto fiilkeben es egyszerre csak nevetve kerdi: - Domi bdcsi! KiC lehet ott elottiink oz a

guru16 kerek? Vegtelenul szomoruan, de nyugodtan

hangzik a vilasz: - Kapaszkodj meg Gabikdm jol! Ez a

miCnk!

+

fi=rsssen el5

a

RriidiaWecknikdra

a Posta

Kozponti Hlrlapi rodanhl

Bp., V., Jdzsef ngdor t6r 1.

Csekksz6mla: 61 171

1

amatorsavra

Hetenyi Lbz16 okl. vill. mernok HA 5 BK

;\ vliroshiln lak6 an~atAriik kiiziil csnk kev6snck van 1eht.tdskge ;irril. hogy 1ni.relezctt :tntrnnlit Cpitseli ad6j jhoz. Kiiliil~iisen ;I 3,s MHz-es Cs a 7 XlIiz-es shvon jelertt r z gontlot, Inert it t as! antcnnlik nreretei nagyok. Egy :l,.5 3114~-re kCsziilt dip61 liosz- sza kh. 10 mCtrr. J'kkor;~. Vag>f r n n d nagyohh ~negfelclfi sz:tl>:ld tcbriilct ritklin ;ill rt-ntirlkezisrr. I.cl~c*liisc'g-

pl 43

ANT

BE KI

FciD

1

hosszll an tenna) 100 130 L\ anten- t ~ : ~ L r l j ~ s i t ~ ~ i t ' r ~ y t t.ligtSdht.t~lllk Irtep.

.\z illtas~tii egy\kg alikor van itle- Alisan heallit va, lla a koilxi;ili~ k;itbei fel6li herneneten ;rz 61161~ulld11lar6ny (SWR) clPri, vagy megkiizeliti az 1 : 1 CrtAket

iirnt) ; ~ n t t ~ n n a , nlnel$'iliklihh ;,short- xvirc" :I ss!orr~szPd h;is!;rk kiizelsige ~ f ~ i ; ~ t l . Ilprn csethen s z antenna ncllt illtszlllrtii kiixvc'tlrniil :I ss!;~l:~gkibt'l- f~cs!. v;~gy koaxililis kiihclhez. .\ kii- \c~Lkes!iikhrn ogy olyan illrsztd egy- 5tigt.t ismcrtc.liirik. anitxly cs;rLl:~ko- ~..iist hizlosit cgy gyskorlat ilag t r t - \ziilegcs hosszitsi~git ;111trnrla 6s chgy .-JO ohm Itull;i~ncllrnlilllisi~ koasihlis l{hl)cbl kiiziitt .

;\z illt.ss!tii cgyseg kaprsol;isi raj- z;it as! I. t ihrt~ tn~rt:~tj:i. 1,Cnyrgr egy olyan :: (I'i) sxiirii. rrtlisr~Cvc~n ,.(:ol- iins szfirA" :~rllcly :I kt't shvnak nrcg- I'elcliien ;it lt;~ng,rolh;~tti, illel \-is 61 ka11- c.solhatti c.lcri~ckcL t a r t a l r ~ ~ : ~ z . ;\ sziirii :I ~ .jOO j)l;-os i'orptikontlenz2i- torral hnngollialb linoniail. .\ 1);ir'- 111rzamos k:tpc.solls kiivet i i t L ~ t Chen rnnek k;ipacil:isn 1300 [IF. 1 - r " ~ :I helyre olyan rrgi til>rlsil I'orgtikon- cienzlitort ; ~ l k i ~ l r r ~ ; r z s ! r ~ ~ ~ k . :rrnel\rlrk leniezci kiiziitt Icg:tliIhk~ 0.8 1 mln- 1,s 1i'gri.s van. Ilyetl li.gri.sfi kor~ticli- :<lilorr;~l :I l t ~ g k ~ ~ ~ i v ! ~ z i i t l t ~ ~ ~ c l ) l ) ~ s c t - IWII (vi.g@tttA1)IiIlt kl). f(~lli11lli1111-

.\z antenn~r hosszlit61, ~nagasslga- ti11 es huz:116nak itmer(ijctd1 fuggBen az ~lleszt(i cgyscg tagj;tinak lnls es Inas CrtBkliekntXk kell lertn~. Xz 1. dbrrirr rnegadot t kapacitas Bs indrrk- livit:rs 4rtekek olyan 30 rn6ter Ilosz- szu :untennlir:r vonatkoznak, anlely- nek lolcitdl v:116 nlaaassaga 7 meter, J111znlinak itt~nerijje 3 mnl. Iiisebb clt6rCsrk esetCn n 3 'r 500 pF-os for-

g6kondenzatorr:tl 6s a lekcrcs induk- tivit6shnak vdlLoztnt6sdv:tl Ichetsd- ges az 1 : I kiiriili dll6hullln~:rrdny hedllitasa. I~Ia az antenna ~negkiizt.li- ti a hulldmtlossz felet,vagy negyed6t akkor az 50 oh~nos oldalon lev6 kondenzatort is vli1tozl:ltni kell.

,4z illesztii egyse5 elcmeinek beallitasa All6hullh111ara11y nic'rcssel tiir- t.Cnik. Adtlig kell vhltoztatni kett6

v:tgy eselleg ~nincl a 1t:irom tagot inig az iill6hrillBnl ar6ny nz illet6 :~rn:tLiirsB\-])an n1inint;ilis Brtdket el nrm Br. X t)ePllitotl ~nini~nalis c'rtc'k Icl~etdleg ne legyen 1 : 1,5 -.riel na- g ~ o h t ) . I\ kihangolast vCgezziik el :I sav kiizepkn. (;or~dosan hedllitva 1 : 1 , 1 Crtek is elCrhclii 6s a s6v szdlein sen1 niivckszik 1 : l,;i fiilc. Xz illeszt6 egysCg henlcneti aIlbhullh~n:tr:irtya a sajht antennlj8v:al a 2. tibrcr szerint alaknl a 3,5 3111~-es 6s :I 7 MHz-es stivok1)an.

Az illesztii egyseggel e1l:itot.t ;In- tenn:~ savszelcssPge kisehb lesz, mint az :~rltenna sajl t s5vszClessegel rnert az illeszt6 egys6g rnaga is rezgiikiir IPvCn, slvszilrdt alkot ;t rczonlins an- tc~t~tBv:rl. t4z illeszt6 txgysCg :az antenna eliitl. vesztc.scget okoz Cs az :itlOteljesitn~i.ny n6hhny sziizal6ka hdvd i~lakul rajta. ;\rln:rk c'rclekibc~~, bogy tninel kisehh Icgytsn ;tz isl\.csz6 lelje~itln6ny, az illrszlii egys4g jbshgi tCnyez6jCt nlacsonyra kell rntBgvl- 1;rszl:tni (0 10 -20). l<zt :tz:~lt:tl Crjiik el, hogy a rnir~i~nhlis lillht~rrll;im- arlinyt leItt.t6leg nagy intl1tklivit6ss;tl Bs kicsiny (.rlEkil ;trrlt3nn:t olcl:rli kit- p;tcil:issal ig?.cksxirnk I~cs,illiL:~ni. ;\z c'gyscg ruon;ins lul~,itIo~ts:ig:i nlialt jelenliis. Itl). 'LO (11%-r~yi c.sill:tl)itAst :it1 :I harr~~tinikusc~kr;~. .\lk:tlrri:rzAsa rnAr ez6rt is cliinyiis.

Xz illcsrtii cgycCg,rcbt Irlr(~tiileg ;lz nnttmn:~ n~:~g;~ssAgAhan. cc ' ls~c~ril~n :I

y~iidltisctn ft~het i~lht.@c.~ni. .\ I<irrtc.ncJ- Li oldal .,fiiltl" kal~cs;ihox kis indtik- tivildsi~ fiilti vezelc'kc~t kcll cs;ctl:t- koztatni {J. tihrccj. I-z :I liilcl vezct6k lehctdleg egyencsen ~ r~cn jcn :I fiild felC 6s tiuzal6n:tk kcrtJsztrl~ctsxcte t ii1)t)sziiriisc. Icgykbrl ;rz ;tnl tbnn;l ke- resztnietszctc'rlek. I<liinyiis megolcids. h : ~ rgyszerrr tiil,h irlinyhbl tiibb fiild- vezetekkel kiixelitjiik nleg :tz illeszt6 e g ~ s e g Siiltl rs:~ll;tkozAsliL. A , I . tibrcr rr k6sziilCket rmtielteLFsi helyB~1 a tet6szerkeztkt alatt 6hrlizolj:t. ,.\z 5. cihru a kEsziilCk belsd fi21c'pit6sPt rnlt- tictja. .\ tekercs ad:rtai :i t:ibl:izath:tn t.;~l:ilhathk. ,

Ket ferrorezonancias halozati fesziiltsegstabilizator Hetenyi Laszlo okl. villa mkrnok H A 5 BK

I<hdi6aniat6riiknekj szakernberek- nek egyarint sziiksegiik lehet a halo- zatt6l fiiggetlen stabil wilt6 vagy egyenfesziiltsCgre. .\z elterjedt stabi- lizatorok 81ta16ban elektronikus elerneket t>trtal~naznak, de rlli no st i t t ket olynn kapcsolist adunk kozre, anlely csak koridenzatort 6s vas- nlagos Lekercset tartalmaz - - illetve egye11irAnyit5s eseterl n ~ e g d i b d a a t IS. :\ ferrorezonanci:is stabilizitorok ntiikiidesr :rz alkalmazott vasniag 1n:igncsez6si giirbt5jenek telitest mu- L;tt6 jellegcin aiapul.

f'gy, a hB16~ati transzformatorok- nril megszokott gerjes~teshez kCpest sokkal nagyobb rnAgneses gerjesz- tCssel a vasmagot telitesbe visszuk. Hnnek h;ttAs$ra a vashan keletkezett magneses indukci6 (H -Gauss) 1nax~n8lis CrtfSkCt rn6r netn a tekercsre kapcsolt vAlt6feszultseg am- plitudoja hatlirozza meg, hanenl a vssanyag I~isztrrdzisgorbkjCnek t eli- tCsi 1nrlukci6ja (1. cihm). Ez a telitCsi indukci6 a szokasos szilfciu~nos va- sak1161 14 000 . . . 16 000 ciaus-na1 van, rnig :I modern texturalt IIiprr-

siJ vasaknal a 20 000. . . 22 000 (;cliiss erteket is eleri. X tulgerjesztett v:ts- n~agokban a nlagneses indukc16 ids- beni lefolyhsa kozel ncgy~ztighullam alaku 6s igy ezen vasmagokon lev6 t ekercsckriil elvezet rt t stahif f(~szultseg 1s a szabhlyos szinirszt6l erdsen eltkr. (2. cibra). X stabil~zalt feszult- s6gnek ezen torzitasa a fogyaszto k6sziilCkeknel altalahan sern~ni kovetkez~nCnnyel neln j8r.

.\ st;lb~lizac~h ertiekc'ben telftPsig kivc~c'relt xasek h~szt~rc'zis-veszte- skguknel logv:i erdse1)ben nlcleg-

B 1

msz~RiZb GORBE

H

GERJESZT~S

szenek, mint az ;iligerjesztett hA16- zati Lranszl'orrnAtorok. I5zekl)en a tirlgerjrsztittt k:i[)csolasokban ked- veziien haszn6111:1tOk a tekercselt Hiprrsil vasmagir tr:r~lsz*orrn&torok, mert exek hiszterCzis-veszt esCge cs;rk 112 . . . 1 4 r6sze a sxokBsos 1:1 vagy 31 111aglapok1)bI iisszerakott. sziliciun~ vasak vesztesCgCnek. E~rnek kiivet- keztCben a vaslnag nlelcgedCsc 16- nyegesen kisehb n~tirti.kii.

K:il)csolBsair~ kb:rn hazai gyirt- ~nanyil tckercselt ZIipersil vasnlagii transzfcrrrltatorokat es foj ti)kat alkal- maztll~zk. 136r ezek a vasnlagok nlCg nern keriiltek iizlrtj Iorpalornba, azCrt 1)izunk t~enne, hogy ;i modern ekktronikus hererldf,zi.sek kikCny- szeritik ezek elterjedesdt. A 5. ks 4 . cibrcin egy Hipersil vnsmagi~ transzformdtor Ihthntci iisszeszerelt Bllapotban Cs vasrn:ryolis cl6t I .

.A jel alakjar~ak 11;rgyfokir torzi- tottsaga irliatt a stabilizhlt teszult- 5eg pontos rrlCrC4ehez nem hasznalhatjuk azokai az tbgycnir5nyft6s rn~iszrreket, amelyek csircsfeszult- \egct nlernck 61 effektiv CrtCkhen vannak kalibralva. I'gyanis ezek a mfiszerek (ITnlvcka sth.) csak szinu- s ~ o \ itfijbcni 1efolyAsu feszultseg csctdn adjak rneg a pontos effektiv i.rttaket. Az effcktiv Crtek pontos rnCresChez csak Iagyvasas, vagy elek- trodinarllikus rr~ilszereket IlasznB1- h:rtunk. tnert e ~ e k a jel alakjat61 fuggctlenr~l :iz effektiv CrtCkei mu- t ;~ t jak .

.\I .j. cibrcin egy oly:ln stahilizator hapc\ol:isa lAthat6, a~ne ly ;I ~ i m e n e - t cn 220 Y \ Altdfeszultseget szolgaltat . .\ kal)csolas kCt vasmagos t ran\~iornl i lor t t:trtnlrn:rz, amelyek kozul a rajz1)an iuggiileges - 900 nlc,net es autotranszfornlalor vas- ~ n a g i : ~ v:ln telit@\l~e vive. I lz az auto-

A \,:lsh>got a lekcrcsen dtfoly6 h r a ~ n viszi telitksbe. X nagy gerjcszt6Aran1 :rzaltal alakul ki, ]logy a 0~---750 Ine- rletek kiiziitti tekercs-szakasz - rnint induktivit5s - - a 10 ,up-os koncfenz8lorral 50 f-Iz-re hangolt rezgiikiirl alkot. Ismeretes, hogy a rezyiikiirhen folyh kiiraranl sokszo-- rosa (Q-szorosa) a kiirhe hefolyci Sra~lleriissCgrlck. Ennek a kiirrlek a rt!zorrancingijrl,Pjc tncglcheliisen la- 1 ) o ~ i vcszttbsi.gek kiivetkeztbhen 8s 11t:hdny I lz-rs frckvenciaeltbrCsre a li;~pcsolds ncni CrztSkeny.

.\ tillgerjeszl el t rezgijkiirt egy Sojti~t ekercscn krresztiil t Al)lhlja a 11Alciz:rl. A kapcsoliisi rajzon ez a fojtntekercs tulajdonkeppen egy transzforniritor, nlbgis szerepet te- kintvc. prin~Cr tekcrcse egyszerfi foj- t6tckercskCrit kezelendii. A\ j6 mfi- kiidi~s Crtfek6l)en sziikseges. hogy ez a fojt6tekercs linearis rnukBdCsG legyen, azaz vasrnagja ne mulasson

3. cibra. Tekercselt llrpc~rsil vasrnayri trunszforrnritor. ( Ar. El~ktrornechani- kai l~allalut B d l ir trunszforrrtcitor-

.szerel~e'ngei)

nonllnearis, vagy telitesi jcl1cggi)r- bet. Tulajdonkeypen erre a helyre legmagos fojtblekercs volna icirdlis. Annak CrdekPben, hogy ezen tekercs (1200 menet) v:isnlngjanak telitese elkerulhet6 legyen, a vasn1:tgban legrest kell alkalrnazni.

A fojt6tekercs-trn1iszior1rator sze- kurider tekercse sorba van kar)csolva

a tekercsnek a hatAska a stabilizator bels6 ellen811:isa nullavb tehetb, illrtve alacsony helner16 feszi11tsC- geknbl negativva is vrilhat. X kapcsolasban a benlenettel phrhuz:lmo- sarl kapcsolt 4 pF-os Eondenzator a stahilizator kiizvetlen mGkiidCsC- hen nern vesz rCszt, csupan a bemeneti oldalon a teljesitmeny tenye- z6t (cos yl-t) javitja.

A 45 \V-os stahiliz&tor kimen6 feszultsCg6t n1ut:itja a 6 . dbra :r be- men6 feszi11tsi.g liiggveny6ben. A ket giirhe az uresjdrathoz, illetve a 45 W-os terheleshez t:rrtozik. A gor-

2. cibra. Telittsiy yerjesztett vasmagon lfv6 tekercsben indukdlddott fesziiltseg alakju 4 . &bra. Hipersil i

150

.i. tihru. 4 5 \I7-os htiloznit stubilrztilor 6 . abra. -4 45 \\7-o.s .stclbllirtilor kirnertQ rcsziillsc;r~r ( I hr3rnpttd [t~.s~rillsey l:rzpc.sol/isi rqjrr~ fii !jguPll ! l i h ~ t r

beh6l kilhatci. hogy 1!)0 V brtrien0 fesziiltstigni.1 a stahilizlitor belsA rllrt~,illdsa pontosz~n nnlla ohnl. E~lnel :ilitcsonyahh hetrlenii fesziilt-. skgrkrtc'l a hrlsfi ellenAllas ncgativvli vaiik. A helrlcnii fesxiiltsPg 140 . . . 250 V kiisiitt va16 ing:ldozlisn ellcncre u kilntxrlB 220 V kevesebbet vdltoeik, n ~ i n t -,- 2 'yo. .\ 45 \V-os stabilizator hathsfokht

~nufal j ; ~ a 7. rihra. -4 hat.asfok a teljes t erlielesrlel liO'h 6s 80 O(, kiiziitt vfil- 1 ozik ;I bcmenb fcsziilts6g Siiggve- nvebett.

.2 x. iibrcin rgy egyszeriihb kap- cboli~sii st:ik)iiiaAtur )$that 6. A t eli- tksl~r vilt tr;1nsxfor1n5tor primer Lr*kercsc a X ,up-os koncIenzAtorr;~l iilliot rc.zy6kiirt. X XO ~~tc r l r t r s szc- kuntier tckercsrbl kh. :HI V-os ~61!ti- frsziilt.sig~t \ cllthtiink I(' az 1. tis 2. jclii k:~pcsokon. ;\z ~lUl)l>ihcz nit- gyohl). !JO \I1-os LeljesitnzCny lrliatt ;I tr:tn\zfortrliitor v:tsni:~gj;~ 'I'M X>,X2 t i f~t\ t ' t , .\ sla1)iliz:itor ~Cnyk4[1i'l e 9. dbrc~ tiiutatja. '4% 1 . 6~ 2. kapcsok- 1.01 Irvc.hvtii sl:thilizAlt vhl t6fc~i i l t - yi.9 a t tcm~n6 fibsziiltsi.g I'iiggvinsi-

I ~ I I a 10. cibrc~ tli:igr:~ti~ja szt.rittl ill:*- 1Cn u kinlcsnij fc.sziiils6g vdllozdsa kul. >live1 vnncil 21 kay)c.sol;isn81 nenr I I ? ~ I I nagyo1)l~ A.i?1"~,.-115!. :\ kap- alkelrnazt~lnk a ICgriscs fojlittc'kcr- csoIii\~~:%k. ii~int v;ilti'itr;~r~~ii \t:tl)ili- cscnszt~kttndertrkcrcxc3t~nzi.rt enrlck zAtorri:~k :I l~:it,i\i'oliAl ni~tt:rtj:t :I

:r stal)iliz,itor~i:~k ; I I~c%l:.ii c.lirnill:is:r I I . rihrtr. trrnleszcltbsen 1t.ljt~i IcLrltt.- rlcBur tettelii nc~;r;:rti\.v;i. I<tirl txk ( L I I ~ ' - li.stiC1. l.:ithi~tti, ilog!. 2.10 V Itt~tucnii nCre a hrrjtrn6 l'ctsziil1si.g 1-10 . l'tb\ziiltsi'gig ;I Itirli'isl'c~k rtc>nl siillyc.ti - - 250 V kiiziil! vald irtgatlo i...:is:r. tist.- I : ) ' ? , , :~l:i,

12. tihrcr. .I ! / I! IV-ns sftrbili-titor c,qiyol~irtrn?~i kirrlt1rlii ft~.s:iiltse!lc~ 13. tihru. l ~ r ~ ~ n ~ n l [ t ~ s z i i l t . s t ~ ~ / ( I 2.500 n h(,~~~crtri' /rpsziilt.sky /iiy!jr~Pr~,r/t;ht,lr gF-O.S Ii~r~tIt~rrzdlort)~i

2l v;iltO:irarni~ k i n ~ e n e l i k:rpcsokl'u Ilidk;1pcsol<isi1 ((;r:ietz) chgyenirBnyi- t6L k:~pcsolva rgyen6r:ltn1'1 kitr~enet- t.el rcndclkc>zii st;~hilixlilorl kaptink. 1;rrv iJycbn st:~l)ilizAtor nagyon clii-

+'?. nyosc.rl ;1lk:1lr11wzl1:116 t r:lt~ziszLoros h;tngr.riisitiik t:iplBl&sJro o1y:rn hclyc-- ken. :rho1 ;i 11:ilitzal i l'csziiltsig ~nagy- f o k i ~ itlg?;atloz:is;iv:~l Ichct szlirnolr~i. Ezc.nkivii1 s1al)il l't3sziiita6pct iginylii 11l6riirrriiszc~rc.k l:il>l;il;isiir:~ is alknl- tn;~zl~:~tO.

.\z rgyc.nir'~~nyil;is kiive1kt~ztt;bcn a 2500 pl.'-os koni l t~r~zdtor csircs- fesziiltsc'grcb Liillficlik ft>l l c r l~c~le t l t~n ;ill;ll)ot l):~n, tlc' r e ;I c.si~esfc~sziiltsCg :rz c~l'l'cAktiv 6rtFknc.k kcvcset)h mint

l , 4 I-szcrcse:~ jc,l;rI;tk lorztlliis;~ iniatt. X st:~l)ilizlitor t.gyebt~:irttn~i~ kirrlenii l'eszultsigtit I I I L I t;~tj:l ;I 12. tihnl, arntxly fcsziillsr'gcbi :I :I. 6s 4. k:r!)csok- r6l - ;I sziirRkorltl~~nz:itorrtil lehet It'vt*ntii. L\ giirhil)iil I A l hat h. hogy 1 ..i . . . 3 .\-cs i erhrlCsckn61 (90 \1') ;I kirnrnii fcsziiltsCg ir1g:rdozBsa ;I 11;ilOx:rt fiiggvC1iydbt.n ll;lgy<)tt ki- (:silly 6s ;ill;tndO tc3rhVl6s ~nc~llc'tt lrem r i I I I..?",,-ot. .I c.si~cscgy~nir:i- nyiti'ts kii\-ctkc~zlt'l~cn :I terhcA16ssel szcmlren ;i 1)elsii cllrn:ill;is ~nc~gr~i ive- kt3(lrl t 6s :I i c~r l rc l t~ t l~~n Allal>othox k6pLsl :I lc'grosszal)l) ,cset I J ~ I - -

S \' \.;iltox:is i s l'cllPl)lret. All:r~~cib I car-

hclCs 111ellett : ~ z o n b e t ~ lil). 0,s .\-I01 fellel6 a frsziiltsr'g-ingar1ozBs csak 2 \' kiiriil van. 1,s r\-es tcbrhe16s cseten u sta1)iliz;itor 1)clsii ell(br~allrisa 0,; ohtn.

=\z egyrnir611yitciv:1 egyiitt 1116r- heti3 11:lt6sSok ;I 11. cibrtibcil olvasl1;116 Ir 6s 6rtdke 1ir111 csiikken 65",, :rlh. A 2500 PI'-os szilr6kondcnz;iLoron u terhc.16~ fiiggv6nyCbc~ir t.gy J ) ru~r~rn- frsziillstig is n~rg je le r~ ik itrnit lov;ihl)i sziirii tJlrtnekkcl essetleg tl.;~n- zisztorr:11 - t6\-ol kc11 1:rrt;lni ;I

tB~)l:ilalldi) k6sziil6ktdi. ,\ h r ~ r lnrll- fcsziiltseg cai~rstirl vsi~rsig met-t ;Im- plitud6jBt ~ r l u t a t j ; ~ a 1 9 . tibru ;I lcr- helP:; I'iiggviiny6trcbn.

Hetenyi Laszld okl. vill. mernok H A 5 BK

l i e s k r ~ ~ y s ~ v i r vcviikdszuli.ki3k,sziiriikiiriik sl.h. ;it\iteli kar;iktcriszti- Iiiijdt cs;lk oiyan szigndlpeneritorral le11c.t hitclcsen rncgrilc'rni, a n ~ e l y n e k sk;iltijo ri:tgyon finor11 I)eosztdsi~. X I(>g;rl;ihh k t lz-enkenti heoszl is rileg- v;lli)siLlisa egy 61l:rgos szign81gt3ne- r i t o ~ . n d l rr~iir a 100 kf-Iz-cs tarto- tn;ir~ytxln is nelit'zs6gbe iitkiizik, Cs csgy i1yc.n silriisdgu k:rlihricici a 311-Iz- cbk l arl onr<rnydb:tn (lgyhlt:~llin rucg- v:tlOsitt~al;~tl:lrl.

l<ztLrl leirdsban sxereplii , ,I<l; l i ;~n- gotti gc'ncrdtor" cgy o l g ; ~ ~ ~ szigzritl- ~ (c~t~~i . : ' i to r . ;ltnciy cs:ik sziik frekvcn- ci:~sBvokh:rn r~~ilkij(ljk IlK~iln,,, d c i.zckhcn :I s;ivokh:%n s k d l i j ; ~ crosen riy i ~ j t o t l :I pontos tcolv:~sh~rthsliK~g Cr- tieki.l)ibn. .\ kapcsoldvnl ki\-dl;~sxl- fr:rtti T, frcilivrnciasliv kiiziil 4 ilgy v:rri rr~rgvirlasztva, bogy kiixcpes I'rekvorici:tCrtCkr cgy-cgy clterj ed l kiizitl)hc3kvencids rczg(.ssz:ini nPvle- t ' s ilrlkkCIlcx kijzcl dlljon (I00 kl [z ; 120 k l l x : 4.53 k H z : 175 ktlz). .\z 3. s ;I k z 1 1 1 1 1 1 siivh;i . t'sik,. k'l-ekvoici&j:t 1 YIf1z. 1 . 1 ~ :I frckvc>trci;r kijxvcllcr~ rtii.rCst Lesz IclleL(ivi. a kii- zCl)l~uIldnli~ gi.pektXn. .\ kiizvpes frckvr11ci6hoz kepcst az rLll~angolha- ttjsdg ;I 100 6s a 120 kHz-es sdvbati - 10 k t Ix. :I tiib1)is:ivokhan -~%OictIz .

. iskdl:~tiiut:~ti) 180--0s eblfordulbsa te- liht 20 kkIz-c*s, illetvc 10 k1 Iz-es l.ar- Lon~dtiy i thangolds i t jelenti. l l y e r ~ ri;igyl'oki~ frckvencianyirjtis esct611 ; ~ z 1 kHz-es elt6rPseknek egy-egy sk$laosztiis fclel nwg, de n ~ e g a 0,2 --

0,5 kHz-cs kiiliinbsegek is j61 rneg- t)ecsiiIhetiik.

.\ I<F generQtor 30 ohrnos kinleric- ten ~negjeleno jel szintjc maxi~ndli- san 0,4-~---0,s V..t,, 111odulaci6 r~elkul. l<z ;tz :irBnylag nitgyszintii jel lche- LiivP tcszi 1):lssziv --- er(isit6t neln l:~rL:~ltnazB - sziiriikiiriik inereskt xtjlit ;ir;rrnkijriiktiil l'iiggetleniil is. A rnaxi~iii~lis:rn 0,s \T-os jclsxint 20 tiU-cs ICpCsekhen , ,durvhnW leoszt- 11:tLO - !iO dH-es krtekig, ;iri~i O,5 mV kinicriii t'esziiltsegnck felel ineg.

to1yur11,ttos ( ~ ) o t e ~ ~ c t o ~ r l e l e r e s ) s u - halyozas c t l l i e ~ nieg - 20 dl<-es csillapit:rst ad , tchat a leq-k~\c1)k) krnleno jelsxlrit SO dl3 a O,.J V-l ro~ kepest 6s cz 11ieg1el~'l 50 /iV-tiak.

.\ ~ e ~ i e r a t o r t1els6 t~llerlallasa 50 oh111 rs igy ~llcszt r t t csa1lskoz:rst ;{(I az 50 oh111 hri l lb~ncl lcr tbl l is~~ koaxidlis rni.riiklihcl11ez. il letvt az ilycn benlenii i~n~)ctiirriciit niut;tto kkszii- Iekek, sziirdk fel6.

:\ I<l' generlitor fcl6j)iLCsc oly;ir~, liogy ri~dsik gener2ilorIrtil Prkcxii icle- gen jrl hekeverdsere is ;tlkitlrrl;~s. tz- zel :I kiilsh jellrl birruclyik nyirjtoll sliv trtsziileges frckvtat~cidr:~ 6ttr:rnsz- 1~o11dll1;ttO es eziiltal lil). :I() \lflz-ig blirrnilyen I'rtak\-enciijir vcviikCszii- Iek Atviteli k:rraklcris;..tik;ij;r Celve- tlelii.

,\ kCszii1i.k elcktromos l'clCl)iti.sti Lrz I. tihrtir~ 1:ith;rM tiit111)vlizlat sxe- rinti , nlig :i k;il)csoliisi rnjzol a 2 . ijbrcz ~ l ru t :~ t j :~ . Az oszci1l:itor I'okoz>~t- b;tn egy n~ini:ttiir 6 k%Ia: 0 I i l )~tsu csii v:in :\lk;~lnl:izv:t, arriely ;I jcl cl6;illi- thsdn kiviil egybrn kt,veriicsiiki.nt is szolgdl. ;\z oszciildtor I<(;() (clclitron

Demod d~dddro

3. cibru. riil?ttelr kurc~ktcrfsztilia ft'1r)P- tele egyjeles 11lPrPssc~l. 9 f~luett yorhe forzitotfuhb mrnt u vuldsdg a d(,~rlodn-

ltitor r~onlinearildsa nlzutt

vsatoldsir osxc.) kal)c.solisI);rll rirukii. dik. 15rrcs j(.llclrrzii n k;~tcitikiirhiil tiir- Li.nii visszacsat.ol6s. .-I csii rdcs .-- ka- Iticl kiirehcn lcavii rt~zgiikiiriik a s;ivok- r ~ a k ~ncgfclcliit~n t6rcs;is l'okoza tk:~p-- c.solOv;rl v i l tha t0k . .-\z i.pj)en iizern- 1)(*11 lrv6 slivt1:tl cggyel :~lacsoriy:~hh i'rc~kvc'tlcidjil sdv rczgiikiiret a k;~[)- csoiti riivitlrt' zdrju az 'setlegcs rlszi- \.5s ~i~egak:tdirIyozds;~ erdckbben. I Iitrlgolhsra kcttiisl'urg6 saolgiil, :rt~i('Iytl('k t'gyik szcktora ilz 1 -1 s8vok horlgolis6t IliLja el, mig a ma- sili szelitor ;rz 1 311-Tz-rs 5. siivot h;ui- golja i t rfzgiikiiri t.t'kcrcs ~negcsapolA- si pontjdn.

.\ rczg6kijri tckcrcsek rr1egcs:lpo- litsi 1)ontj:tirtjl vitn tXlvezrlvc ;I nagy- l'rekvenciiis jel. ,\ jel atnplitudojn kh. 0 , : j \'t.ff, egy trunziszloros lcvb- laszth fokozaton (cruitterkiivetiin) kcresztul t61)l:ilja :I fo1y:lruatos sza- 1)dlyoz:ist szolg6ld -170 ohtnos potell- ci6niPtcrt. .\lt~vlilasztO fokozat alkal- n~azlisa :rzert sziiksegcs. ~ n e r t igy az

5 . trbru. .Itvrteli kurtlktr~risztiku 1116- rise kit jellel. il IiPt jelet ohmos ossze- c1di511 keresztfil adjuli (1 /cbz~ilPkbe. Az trrdikdl(i.s u hangfr~kvencriis kt-

ntcnc>ter~ forth1 tk

krnyPkolt vezelr'kek kupacitasa kb- vetkeztr'ben a potenei6rr1Pter forgathsakor lPtrejjiiv6 reakt:~rlcia-vQlto- zris netn hat vissza az oszcillhtorra Cs neln huzza rl annak frekvcncihjht. .\ szintszahAlyozAsbbI rrcdfi frtskvcn- ciaelhuzis az 1 MHz-es 5. sdvban a 1egnagyol)h ~nirrvfi, ile itt sen1 h:~l;tcl- ja nleg n 10 Hz-et. .\ F3FY 31 tr:tll- zisztor 1~hzisl'esziiltsr'gi:t :I t i T3t: t i csfi kathdja szoIgalt:ttj:~. koltcktol-t'e- szultsdgc ( 3-5 \-) w 1h~)fesziillsCgl~iil van Ic!osztva.

X ( i :\C' t j elektroncsii ;i-oszthlyi~ crAsitiSk6nt dolgozik. .\nOtlkiirtil~cn nagyfrekvencihs szr'less:ivi~ kilrlenn- lranszformiitor v:~n. n cs6 anndjhnak :iz slacsony kitneneli i~npr'clanei;illoz vai6 illeszt6se c'rdekCben. l<nnck :I

fokozatnak a 100 kflz 1 .tlfl-es s;ivh:rn 1 0 rn\V leljesitmc'nyt kell ie- ndnia lellet6leg torzitAs nclkiil. .I transzi'orrnhtor (I.,; ; I.;) a kirr1cr1cl.i o1d:)lon levii 25 ohlnos iml)rcl:~ncihl 1 -2 k o h n ~ nagyshgrendiire -1r:tnsz- formhlja.

.\ nagyfrekvenci8s kirntanii trnnsx- I'orn1:itor szekunder tckercst' 6s ;rz illcsztett kiruenct kiixiitt egy f'csxiilt- si.goszt6 varl. 0 - 2 0 -10 - I iO d 13-c's c s i l l a l ~ i t ~ ~ c;rti.kckkcl. 14:xrken a frekvencihkon (1 Ylklrz-is) :rz o s ~ t t i t~ilenhllhsai c'gysxcrfien 21 kupcsolh tlircshr:~ varln:r k forrasztva lehvt iilcg riivid vcBzeti.kekkrl. .is! egycs tago- kat starm kell cg).tnhst61 e1;irnytikolni. Ellenhllhskcint l<elnis 0,12.i \Y+)s fr'nlretcg c~llcnAll6sok:it c4lszcr'ii :i1- ka11n;lzni. 111ert csrk intitrkciOja ;~rdt~yl:~g kicsiny. A\ kitncneti kall- csor~ lev6 470 nF-os kondenz5tor ax oszL6t v6di cgy rsetleges cgyenhranli~ .,tc'vcs kapcsol8st61".

I<evcr6 iizemrnod esclCt~ R tllhsik szigndgenerfitor jele a t i 131: t i kevc- r6cs6 liarmadik rhcsara van \-ezet vtl. Ezen a ponton a henlenii iml)cdancia 50 o h n ~ 6s igy illesztve zhrja le a csat-. lakozh generatort. Erre a pontra max. 100 mV-ig LcrjediS ;1mplitud6ju jel knpcsolhato. A ki.1 generator jc.1- frekvencidjhnak iisszege, vagy ku- liinhsdge a kinieneti csatiakoz6rol vehet8 le, tie ilyen esethen az oszt6 nines iizemben. A keverl jel kilnen6 szintjet :I mhsik generator osztojaval kell hetctllitani. X finom frekvcncia- ~Bltozlatas termeszetesen a K12 generator skalajhn allitandB he, illetve olvashatb le.

A KI: hango16 generatort a kiivetkezd fontosahh inCrCsekhez hasznhl- hatjuk:

~ i o i t e f i karakterisztika merise kiiz- vetlerlii 1 (Egy-jeles meres)

hzon kesziilekek Cs szGrGk, amelyeknek Litviteli savjhha esik a KF generator valamelyik savja, kiizvet- lenul mCrhet6k a 3. cibra utmutatAsa szerint. A K F generatorb61 jelet adunk a mCrend6 k6sz~ilr'kre es a kimeneten rnerjuk a jelszintet nagy- frekvetici6s cs6voltmer6vel. Vt.v6- kCsziilCkekne1 egyentiranli~ cs6volt- mkrb is megfelelhet. mert a dernodu- lator di6da egy ben 1nCr6-tiiBdak4nt is szerepelhet. X meresnr'l figyelenthe

6 . abra. A ke'sziildk belso felCpitCse

kell venni, hogy a kapott karakterisz- tikn :I szelektiv resz 6s a de~nodulator dioda egyiittes Btvitele 6s igy a dioda torzitasn kis jeleknei modositja a giirbe alakjBt. Kalibralt nagyfrekvencias csbvoltinerdvel va16 nlCr6s eseterl a demodulator torzit6 hatasa nenl jelentkezik.

Atviteli knrakterisztiku rnerese k6z- vetleniil, transzpor~tilt jellel

Ha a ri~Crendii egyseg - rendszerint vevbkCsziilCk -- vCteli s a ~ j a

.' "Tem..cnik ogybe n K F gener6tor kinleneti savjBnak val&htlyiWvel, &- kor egy lr~risik generator (szign61) alkalmazasAval u I<I' generator fi- Ilornan h:lngolhat6 jelet At kelitransz- ponBlni a kivint frekvencikra. A 4. rihra szerint az ,,idegen" szignalgene- riitort n keverdcs6 harrnadik racsara (bemenet) kell csatlakoztaLni es az oszt6 kapcsol6$tH (I< 2) ,,keveres9'

---2"- ., rillasba hozni. ri kct generator jelenek kiiliinbskgi, iisszegfrekvencia- j A t haszn:ilhatjuk a 1116reshez, amely u 5 ~ a n h g y folyik le, 111i11tha csak n 111. generatort l~asznrilnank.

Ilz a rncri?s kiniondottan a vev6- k6szdlCkek szelektivitas-tulajdons8- gainak nleghatarozasara szolgal, mert cqyidej~ileg k6t jelet beadvw a

7. dbra. Az alkatre'szek elhelyezbe a panel ulatt. A 100 kHz-es, 455 kHz-es es 1 MHz-es sdvok tekercsei itf uan-

nak ~lhel!gezoe

8 . dbra. -4 nagyfrekvencids kimeno" transzforrnciior 6s a kimeneti osztd

kksziilkkre az iizemszerd viszonyokat allitja elb. Az 5. dbra szerint n KF generktor lnellett meg egy szignA1- generator hasznalata is szukscges. Enne1 a nleresnkl sziikseges, hogy a vevok6szulBk veteli savja es a KF generator valamelyik savja kozijs legyen (pl. vevtikesziilekek ICE-jei- nek mCrese). ,4 szignilgeneriitor cs a K F generator jelkt egy ohmos

osszeado tagon additive osszeadjuk (3 r I6,G ohin). Mindket jelet beve- zetjuk a 1nCrend6 kCszulCkbe. A szignalgenerator jelCt beallitjuk az atviteli sav kozepere 6s akkora jelet ndunk a kesziiiCkre, hogy az a kimeneten egy normal ad6nak megfelelo di6dafcsziiltsCget adjon (va- rlizsszein!). Ehhez :I jelhez hozza- atijuk a K F generator jelCt kb. a

I . , , 5 0 ! r l I Ki.tsoros tekeres

I.,

Le

L? C

32 pH

5 I ~ H

LO

:100

30

11.3 CuZS

0.1 CIIZS

0.15 (:o%S

8; 15

-

--

I<c'tsoros trkeres

Ferrii fuz6kvits a '"2 rrim

-

szignal sziritjCnck 0,l szeresct. X k6t koz6 6Lviteli karakterisztikal, a~nely dobozban van elhelyczve. A vlzszin- generator jel6nc.k kuli~nbsege a de nlosl n15r a Ii:ingfrekvcnc.i6s fokoza- tr.5 pallel rll;~g:lss+ra '70 lnm, '4 <lo- modulator di6d:in h :~ngfrek~c~nci i~ tok alvitrli l ulajtlonsAff8t is tartwl- boL, az el&lap bs :, parlel vastaRshga kPnt jrlentkezik 6s ez :I l~ariglrek- ni;lzza. ligyanez a iriPres 1116;: egy 2 ,lltrl, al,yaga ft;lkenlCnS alul,l~niu,n vencia dtjut a hangfrekvenoiis foko- ssignll igi.nyt)thv6te1eve1 ~iiegisnlkt el- If.lncz. A 6. cibm kPsz,l16k bels6 iel- zatokon is. A hangszbr6 (hallgatb) het6 w tr:inszponlilt 4Avokon is. kapcsairi inCrjuk a hangfrekvencias Bj)ftCs4t inutatja. A 7. 6s 8 . tibra a jel amplitudbjat a K~ gcnc,rator el- A kPsz~il6k rnecha~likzcs fel6pitksf7 panel a h t t i szerelvCnyck clhcl,vez& hangolhshnak fuggv6nyCbeti 6s trl- A k&eul& q y 165 x 185 111m el& sCre acf tiijPkoztathst. .4 tekerc.sek rajzoljuk :lz egCsz kCszuli.krr von:rt lapni6retfi, 180 rnm 11161~ alurnfnium adatai a tdbldzutban talalhatbk.

lmpulzus-rendszeru fesziiltsegstabilizator Hetenyi Lisz l i okl. vill. mernok

'. 'I'ranzisztoros ad6berendezCsek,

hangerbsft6k stb. akkurnulitorrbl va16 iiecmelletese eseten sziiksPgessC valhat fesnii1tsCgstabilizAt~)r hasznalata. Akkumulatoros iimmnel az egykbkent elterjedt Literesztii-tranzisztoros stabilizalas nem elhnyiis, rnert halasfoka csak kh. 705?"; 20'j.b-os bemcneti fesziiltsegirlgado- zAs eseten. I-Ielyette eliinyosebb im- ptrIzusvez6rclt fesziiltsCgvisszanyerCI stahilizi~tort :~lkalmazni. Ez a me#- oldhs tijbb tr;rrizisztort 6s alkatreszt tart:~lm:iz ugyan. dc IlalAsfok:~ 16-

t b r o -

t

IMP. S Z ~ L E S S ~ G MOD.

I . dbru. A kbziilkk Ifcinbodziuicl

2 . Abra. A stnl~ilizcitor kapcsoldsi rczjzu

156

nyegesen jobb, elerheti a C3jo/,-ot is. Az i t t leirt kapcsolasnak jellemzilje, az, hogy az atereszt6-tranzisztoros stabiliz~torokkal szernben a bemen6 fesziiltsCg csak alacsonyabb lehet, mint a stabilizalt kiinen6 feszults86!. - ..-

A 24 V kinlen6 fesziiltseget szoi- uriltat6 stabilizator tombvazlatht az 7. -cibru mutatja, kapcsolasi rajza a 2. cibrdn lAthat6. A kesziilek ICnyege egy t,raw,isztoros szaggatb arainkor (idegen nevbn: Chopper), amely a bejovb egyenfeszultseget iinpubu- sokka alakitja a t 6s ezekkel az ini- puIzusokkal egy vasmagos tekercset (L) peri6dikusan feltolt. Az impulzus idBtartai11a alatt a tekercsbe be- taplalt energiat az i~ilpulzus sziine- teiben egy di6da (GEN 54) a kime- nct felt5 iranyitja 6s ez az energia mint tiibblet-fesziiltseg hozzaad6dik a bejiiv6 kisebb szintii fesziiltsPghez. .it161 fuggoen, hogy a tekercshen rnennyi cnergia tlirolddik az iinpul- nus idatartanla alatt, aszerint lcsz a kiiilen6 fesziiltseg tnas es mas ertC- kb. Egy periddus alat t a tekercshen tarolt energia nagysaga az egyeb t6- nyez6kiin kivul a tiilt6 irnpulzus szd- lessCgCt61 -- id6tartan18tol fiigg.

X kimend fesziiltsCg szabalyozhsa (stabiliziilasa) a szaggatot veeerld iinpulzusok sz6lesstigi.nek vdltozta-

3. iibra. 9 kirneno fesziiltseg 6dltozdsa a berneno" fesziiltsPg ks u t e r h ~ l b fiigg-

vPn!jkben

4. dbra. 12 stabilizdtcir halJsfoliakiilon- bozo" terhelksekntl

tasaval tortenik. .A szaggat6 iinpulzusok egy astabil (iinjarb) multivibrator jelCb13l vannak el6Allitva. X rnultivibrator szimmetrikus nCgy- sziigjel sorozatot 611it el6 1000 H Z isrnCtIddesi frekveneiaval. Ebb61 a niigysziigjelb61 egy egyszerii RC tag -- - mint haromsziig-jel generator haroinszog jelet Allit clb. Kz a ha- romsz6gjel az ,,inlptilzus-sz6lessCg inodul5torba" (PWM = pouise width inod.) keriil, ah01 a v6g6 Qram- kiir sziiltjenek tologat6sAval illas 6s inas sziinet-jel arAnyi~ inrpulzusokat k;\punk. h z irnpulzusok sz6lessege 0-tbl 1 : 1 ertekb sziinetjjel aranyig vAitoztathat6.

Az impulzus-szkless6g rriodulator- b61 irnpulzusokat egy jclforlnal6 irarnkiir vigas titjlin n6gyszogrsiti 4s ezzel a jellel vezerli a hrirotn tran- zisztorb61 (HFY 34, 2 x HI;Y 12) a116 szaggat6 -- Chopper - fokozatot. Az utols6 BUY 12 tranzisztor kollek- torjban lev6 tekercs TM 55'20 tlpu- s i ~ tekercselt Hipersil vasinagra keszult. Jlenetszania 150, huzala 1,2 min-es CuZ. .\ vasmag legrks nelkul van iisszerakva.

A stabilan tartandd kimeri6 jel szintjenek v6ltoztisat egy emitterkovetb az impulz~~s-szelesst5g modu- litorra visszaviszi. h kiinenb fesziilt-

seg az 1 kohnios potenci6rneterrel valtoztathat6.

X kimen6 fesziilts6g stabilitasara jellemz6 karakterisztika a 3. dhrdn lAthat6. 14-22 V kozotti bemen6 feszults6gingadoz~s eseten a kinlend 24 V-os fesziiltseg ingadozasa kisebb mint 2,5O/,. A rendszer bels6 ellenallasa nem tobb mint 0,3 ohm. A rnaximtilis terhelhetbseg 2 A, azaz 24 V mellett 48 W. -4 4. &bra a stabilizator hatasfokat inutatja kiilon- biiz6 terheld hrainoknal a bemen6 fesziiltseg fiiggvenykben. Maximalis terheldsnBl a hathsfok nenl csokkcn 85010 ala. Xz 5. ribra a bemen6 oldali aramfelvetelt mutatja kiilonboz6 terhelCseknC1.

Ezt a berendezest legelonyiisebb 18 V-os 6lo1n-akkumulatorr61 iize- meltetni. A 18 V-os telep 3 d b 6 V-os egysCg sorbakapcsol8~8b61 allit- hat6 iissze. A cell* sziima !), Inert egy cella nevleges fesziiltsCge 2 V. ,A cellak iizerni fesziiltsege a feltiiltiitt hllapothoz tal-tozi, 2,4 V 6s a kisiitiitt 1,8 V kozott valtozhat, arnely inga- dozds 9 cella eseteil 21,5 V es 16,2 V feszultsdghat8rokat jelent.

4 'BE

0 - 14 , 16 t 18 20 I 22

___) %E (v)

-i. abru. A hemen6 olduli druntfeloetel u terhelb es a hemeno fesziiltsig

fii ggvingkben

f a t R E M I X alkatreszek

iramu villamos hilozattal osszekapcsolt berendezesek (villanymotorok, melegitok, viligit6testek) kapcsol6k, nagyfrekvenciis berendezksek, stb., hosszir-, kozep-, rovid-, valamint ultrarovidhulla- mli tartominyban (0,l -200 MHz) keltett radio- frekvencib zavarfeszults6gek szurCsCt-e aj6nlhat6

A Ridibtechnika Evkonyv 1969. evi szimiban kozoltuk az Cvkonyv olvasoival, hogy a REMIX RAD~~TECHNIKAI VALLALAT megkezdte a moduliramkorok kisdrleti, illetoleg sorozatgyir- t i s i t .

A hiradistechnikai ipari szakemberei azonnal eszrevettek a modularamkorok a1 kalmazisanak miiszaki es gazdasigi elonyeit. A nagy CrdeklodCs eredmenyekknt az elmiilt evben mintegy 200 i ramkor kerult kifejlesztCsre, kiserleti gyirtasra 6s sorozatgyirtisra. Az ighnyek gyors novekedC- senek kielCgitdsCre bevezettCk az ugynevezett gyorsitott fejlesztCst, ami azt jelenti, hogy a konkret igeny felmeriilesCto1 szimitott rovid idBn belul kiserleti mint ikat szil l i t a REMIX 6s elinditja a sorozatgyirtist. Az elmlilt idoszakban foleg a rendel6 villalatok specialis igenyeit k i e l 6 git i j i ramkoroket gy i r to t t i k , ebben az Cvben viszont a speciilis igenyek tovibbi kielCgitese mellett univerzilis, kereskedelmi forgalomba i s hozhato irarnkorok konstrukci6s kialakitisat i s meg kezdtCk.

Jellemzo" termhkcsoportok: csillapitci tagok, RC kombinici6k, logikai iramkorok, analog iramkorok.

A korszeriis6g, megbizhatosig 6s tovibbi me- retcsokkentes erdekeben a jovoben vekony vagy vastagreteg technol6giival kkszitett ellen- i l l is-kondenzitor kom binicibkat, valamint hi b- r id irarnkorok is fognak keszulni.

A hiradistechni kai 6s mcszeripari jogos ige- nyCt kivinta a REMIX kielegiteni anal, hogy az alkatrCszgyirt6 bizison belul alakitotta k i az i r am kori CpitBelemek, illetoleg moduliram korok gy i r t i s i t , mivel a 90°&-ban sajit gy i r t is6 alkatreszek biztositj ik az olcs6 i rat . A felhasz- ni16k pedig alkatreszek helyett bemert, j61 mii- kod6 iramkorok alkalmazisival biztositani tud- j i k a tervezesi, szerelCsi 6s szervizidok csokken- teset.

SzintCn a tavalyi Ridibtechnika Evkonyvben m i r jeleztuk, hogy rovidesen piacra kerul az lij- fejlesztesii poliCszterf6liis szCless6vii zavarsziirij kondenzitor csalid.

Az 1969. vCgen megjelent C216 tipus6 zavar- szu"r6 kondenz6toroknak poliCszterf6lia a die- lektrikuma, femfblia fegyverzetiiek, kibelkiveze- to j i i szigetelt 4s hajlekony, hengeres femcsobe szereltek 6s mfigyantival vannak lezirva. Az eros-

F6bb mu"szaki es geometriai parameterek: VesztesCgi tenyez6 max. 100.1 0-4 Szigetelesi ellenil l is min. 30 Gohm Klimaillosigi kulcsszam 55!085:'21

Nevleges Nevleges MCret feszultsCg kapaci tas D x L m m

I

*

250 V 100+2 k:2,5 nF 22 x 45 250 V 2 x10 ~ 1 0 nF 18x45 250 V I 0 0 nF + 100 ohm 22 x45

kiviteluk az alabbi i b ra szerint:

A kondenzitorok szerel4sCt az MSZ 91. sz. kotelezo orszigos szabviny, valamint az elet- 4s balesetvddelmi elBirisok fontos betartdsa mellett 6s ezenfeliil a Posta illetekes szerveinek elo- irisait betartva kell vegezni. A zavarsziirCi kondenzitorok szakszeriitlen felszerelCs6bot, rendeltet6stol elt6ro hasznilatib61 eredo k i rok- Srt, valamint balesetekdrt a REMIX Ridiotechni- ~ a i Vallalat semmifCle felel6sseget nem vallal.

~j megoldasu kereszttekercselo-gep Fuvesi Gyula

X R6diOtechnika 1968 t~overllberi szrim8b:1n nilir isrnertet.ten1 6j nregol- tltisu kereszttekercseldgepemet. An- nak, Ilogy most isrnet erriil irok. ket oka is van. Az egyik, hogy az azcita rftelt id6 alatt a fia1;ti an~atdriik iljiihh rajai juthatLak el odhig. hogy sziikseget drzik egy trkercsel6gdp- nek, a lnlisik ok pedig, hogy idbkiiz- he11 szerzett tapasztalatok felhasz- ndlhs2ival a gyakor1:lti kivitelezCshen tiibb ~nbdositiist is udgeztem. anre- lyek esetleg azokat is erdeklik, akik :IZ elsR lelrast olv;astak.

Arnikor az i ~ j elven, el6sziir sikeriilt tniiktido 6s tl:~sznalllatci kereszt- lekt~rcst31bgCpet kkszitenem, mind- jBrt ismertettem is. Elsd kesziilekem- riel f6leg az egyszeriisdgre tiircked- tern s arra, bogy :tmatbr eszkiiziikkel is c.1 frhessen k6sziteni. A k6s6bbi ti- pusokn81 viszont t'igyelenihe vettenr, hogy ma mrir nalunk sok ernher sza- mhra rgy-egy eszterg8lyozott alkatrdsz elkeszitese nenr okoz lekiizdhe- tet,lrn akadAiyt.

Ilost k i t hjabb, mbdositott kivi- tcA1t rnutatok be: egy fokozottabb igdnyeket is kielegitii nagyobb Cs egy kisehhct, egyszeriibbet, de :I celnak rnPg rninclig nlegfeiel6 tipust. Elvileg rnind a kett6 rnegegyezik az elsbvel, cie gy:tkorl:~ti megoldAsukban es ki- vitelezesiikben tiibb eltCrCs is taldl- hatb.

:\ kereszttekercsclii elvi rrliikiide- sCt az I. rihrtc m ~ ~ t a t j a . Ehhdl Idtha- tb, hogy ;I lekrrcseloge,r~p IC~iyegPben ket, egynlassal silrlbtiri kapcsolatban Icud t6rcsribbl ( A 6s H ) , valamint kisse a f1 betiire h:rsonlftG ((I) huzalvezetd idomb61 All. Ez az iiloin az tengely kiiriil elJ'ordulva ide-oda lnozgast tud vCgezni. Az d es H tar- csht az I< spirBlrug6 szoritja egyrnb- hoz. Ma :rz A tircsht forgatjuk, a B thrcsa is forog, cle nrivel az x tengely a H tarcsanak r~rrn a kiizCppontj8- ban, hanern escentrikusan van elhelyczve, forgis kiizben n C I~uzalveze- t6 s vele :I huxal is ide-oda mozog. Az

11 6s U thrcs;~ kcjzt ;rz Attetel nem 1:1, s igy a I) tekercstesten a rnrnc- tek egyreszt ecrymas lnelle kerulnek, lnhsreszt a k6s"abb frlkeruldk az el& zb nrer~eteket kercsztezik.

Szerkezetunkben :lz a t uj. hogy benne :I hagyomlnyos tekercsl6gC- pek excenteret a B tarcsa helyettesiti. Ez a thrcs:~ a kettds szerepet, az attetelezist Cs a huzal idc-oda Inoz- gatasat jbl betblti, igy a ktiltin ex- center 6s az azt mozgatb alkatreszek elmaradhatnak.

A nugyobk kcrcszt tekemselo-g6p Ez a kesziilek cs:tk annyival na-

gyohb nz els6kCnt isnlertetett t.ipus- nal, hogy tiibh alkatresszel kiegdszi- tettem. Ennek lnegfelel6en tiillbet is rlyt'ijt es a hasznalata is kenyelme- sehb. Igy pl.:

1. Egy szarnyas csavar segitseg6- vel az asztalra eriisithet6.

2. Iciiliin csCvetartcij:~ van. 3. El van Iatva fordulatszarr~l~lci-

val, anlira1 ;I menctszamot leal- vashatjuk.

.t. X tengely, anlire :I tekercstes- te t feltessziik, tengelyirdnyhan eltolliat6 es kiiliinbiizii helyzethen riigzithet6. Ez lcllet.6~6 teszi, tiogy a kCsziil6kkel nagyohb ~nenetszdmi~ kapacitbsszegeny osztott tekercseket (fojtbteker- cseket) ki'szitl~c-ssiink.

3. Viszonylag egyszerden Allitt~alfi az ;I 6s H IArcsa kiiziitt az & t - letel. Az elsii kivit tblntil ez kiiriil- tnenyesebl) i o l t .

.!. lekercselijgdpet elijlnCzet,ben ;i 2 . oldalnezethen ;i d. fe1iilnbzt:iben :i

4. cibra niut.atja. .l. 2 . cihrcirl ndliAny alkatrdszt szarujeliilrssel IAtLurik el.

Ezek : 1. 'I'ekercstest 2. l 'ekcrcstarl6 tcngely. 3. Az ,,A" t a r c s l i ~ a l iisszeeriisitctt

bakelitkorong. 4. HakeliLcsapAgvak, ar~lelyek kc%-

kdt f61reszbbl hllanak. XtiiinL czt szaggatoll vonall:~l ht3 is rajzolluli, :I I'Clcs;ll)hgyakal 2 --2 siillyeszt.ett fejii any iscs:~v:lr fogj;~ iisszc 6s riigziti az I.' al:lki~ csaprigylart6 leniezlirz.

5. lidlngy ilrii. X ra j t:r krresztiil- tr~enii csavarral riigziljiik, illct- vc oldjuk a tekcrcstarth ICI I - gelvt. :\z oldot t tcngely elArv- hatra (tcngclyiririybar~) ellolha- 10, rnajd :r cs;~varrai riigzillictii.

($., 7 . 1:ogaskerekek :I fordul;~t- szim1616 nlcglin~jtAs6r:i.

8. f3uz:1lvczetii k;tr. 9. Spir6lrug6 a (7) fognskerCk i s :I

fordulalszanllAl6 Iciiziit l i kapcsolat bizLosit.As6r;1.

10. Csi.veLarl6. 11. I~ordulaLszariili16. 12. S[)irAlrug6. nrnfly ;i t3 tArc.h:il a;..

X tBrcsAhoz szoritja.

I'ontos n~dre tck niegadAs;~ :rz clki- 2. cibrtr. A rray!lohb krrt~szitekercsc31ii-yep eliilnttetbrn sziliik szArnira nern annyira segit-

3. dbra. A naclgubh lrk~prcseliiykp nldalrcil nizrw

siget , rnirlt inkAbb felesleges ~ilcgkii- tiitts6gct jelentene. I5zzel szenll>t'n viszont egy 1)ar t;ijekozt;~li) n~i.r'cl triintien bizonnval hasznos leilet. 're- kintve. bogy a rajzok nldretarlinyo- sak, az i t t telsorolt rndrctekbhl a Lii1)- bi alkatrCsz naggsAgAr;~ is lehet kii- vetkeztetni:

a) Az alaplemez 2 mn) ~ a s l a g . 100 Y 150 nun nagyshgit. E n alkun~i- niumh6l keszltettern, de lrrlnc'szclc- sen k6szitlietb tnas fCrnl)nl is.

h) Az A tArcs;i 7 0 mtn itrncriijii, 2 mnl vastag aluminiunl korong, arr~elyet csavarokkal c r i i s i t t ~ t t c * ~ ~ ~ egy 40 mnl Atn1dr6ju, 8 rrltr~ vdstilg bakelit koronglloz; igy niiveltem 111t.g a 1 Arcsa mccllanikai szi1;irdsAgAt.

c ) :l. H tArcsa ti2 mru itm6riiju, 5 tnm v:istag gurni karika. atnt3iye1. ket d b 56 tnrn Btrni.riijii, 2 Iitm vas- lag alu~nir i ium tArcs:~ kiixP szorilol- tar11 6s tiil)l) sxegt~cc*scl iisszccriisit r t - lrtil.

d) A 1'og:rskerekek 1116rc'te kiiziiril- biis, csak a fogszimuk Icgycrl cgy- forma ; a niintakCsziilCk1)en ki.1 tlb 35 m m Atrncrbjii, 70 I'ogszA~ni~ Sog:~s- kereket. tl;~sznBltam f'el (ez \-olt !).

Gyakgtrlati szempoi~tok

Az eddigi abrAk:it mCg kCt rajzzal I'cltCtleniil sziikskges kiegesziteni. .\z .5. dbrcin :I C,' ht~zalvezetii itiorn IAthato. 'I'ekintsiik a t ex1 a rajzot :i

szAmjelzcsek szerint . rZ (2) jclz6sii I ' alaku idorn az 1 ) tengelg kiiriil tiid elfordr~lni. I<zt : ~ z itionlot a (7)

160

4 . dbra. A nagyobb kereszftekercselogkp feliilnbetben

huzali.ezetdve1 egy lemezrug6 - ta- !Bn helyesebb rugalmas fdmlemezt mondani - kapcsolja ossze, fgy a huzalvezetd allandoan rugalmasan fekszik rh a keszuld tekercsre.

Az A 6s B t k c s a kozott attktel vAltoztatBsa a kovetkezdkeppen tor- t6nik :

A B tkcsa a (3) jelzksd, L alaklt fernidomra van excentrikusan elfor-

gathato mSdon (s tengely) felerdsitve. A (2) es (3) idomokat a (6) csavar rogziti egymashoz. Az L alaki~ idom fiiggdleges szarat az U alaku idom fiiggdleges szkahoz kCpest a (4) 6s (5) jelzdsd csavarokkal tudjuk sz6t- nyitni vagy osszecsukni 6s ezaltal az A Q B tarcsa kiizott az bttdtelt alii- tani. A kivitelezes olyan, h o w a (4) csavar a fiigggleges szarakat ossze-

huzza, az (5) csavarok (ezekbiil :i (4) csavartol jobbra es balra egy-egy, osszesen kettd van) szcjjel feszitik; ezzel a harom csavarral tehat az 1, idorn helyzetet barinely beallitasban rogziteni tudjuk.

A makodks szempontjabdl donto- en fontos, hogy az A 6s H tjrcsa kozott megfeleld attetel legyen (a B tarcsa kb 10-15"-ot kessen az A tarcshhoz kdpest) 6s hogy ez az att6- tel menetkozben gyakorlatilag ne viltozz6k. Ezert dgyeljunk arra, hogy a (2) U alakil idomnak a tengelyen holt jateka ne legyen, az I. ala- kir (3) idomot pedig megfeld szilard- sagura kkszitsiik, nehogy a rugalrnas elhajliis miatt a B tarcsa nlenet kozhen le s fel mozogni tudjon.

Az is fontos, hogy az A tarcsa feldlete, ott, ah01 a B tarcsaval Brintke- zik, ne sima, hanem kisse Crdes legyen. ICiiliinhijz6 modon CrhetjC~k el c6lunkat. Ha pl. az A tarcsat alumi- niunlb61 kdszitjiik, trisitoldatban val6 maratassal nlegfelelii fel~iletet kaphatunk 6s akkor a tarcsa nerncsak j6 de szebb is lesz. Elj5ras: 15-20°/,-os trisooldatot zoinancos edenybe teszunk 6s ebben 25-30per- cig fdzziik a tArcsat. Figyelern! Ezt a muveletet csak n!fifott ablakndl szabad vkgezni; a fiizCsne1 ugyanis gyu- lCkony, robbanasra hajlamos, veszC- lyes ghz keletkezik.

5. dbra:Az A h B tdrcsa kozl az citik- felt a ( 4 ) 6s ( 5 ) jelol6sii csavarokkal vciltoztafhafjuk meg. E csavarok segif- skgkvel a ( 2 ) 6s ( 3 ) rtszekbdl dl16 huzalvezetd idom fiiggdleges szcirait a megkivdnf rnkrtkkben ossz6bb hazhat-

juk vagy szktnyitharjuk

Az osztott tekercs kBszitesere kCt mod is mutatkozik: vagy a huzalve- zetdt, vagy pedig a tekercstest tart6 tengelyet kell tengelyiranyban 6gy elmozdithat6va tenniink, hogy a tekercstest kiilonbozd helysire lehessen tekercset felcsCv6lni. En az utobbi, a G. dbrdn lathat6 meg~ldast va- lasztottam.

A tekercstestet az (1) tengelyre helyezziik es a (2) anyacsavarral rog- zitjuk. Ha a (4) gyuriin Atmend (3) csavart oldjuk, az (1) tengelyt az (5) csdben eldre-hatra eltolhatjuk, ak j r ki is vehetjiik. Az osztott tekercs kg- szitCsCnek az a modja, hogy amikor

6. dbra. A. nagyobb kereszttekercsel6gkppel oszfott tekercseket is kkszithetiink. a testre egy tekercset mar felcsCv61- Erre az ad lehetgstgef, hoqy az (1 ) tekercsfart6 tengelyt a (3) csavarralkiilon- tiink, a tengelyt - tekercstrsttel

bozo helyzetekben tudjuk rogziteni egyutt - 1&12 mm-re1 tengely-

i . tibru. A 1;ischh kerrszti~~kt~rcscl0"y~;p c~lblnkzcfben

iranyban eltolt heiyzetben isniPt riig- zitjiik es :i lluzal elvagssa nC.lkul kezdiink hozzg a kiivetkezd tekercs kesziteseliez.

~ \ z (5) cs8 -- valdjaban ez is tengely --a (fi)jelzCsii bakelitcsapagyak- ban forgathat6. Tekercseleskor a (9) karral egyidejfileg forgatjuk az (1) tengelyt, az A thrcsat, a (8) hakelit-

8. &bra. A kisebb kereszttekercselog4p oldalntzetber~

korongot. a (4) ICmgyiiriit es a ('7) fogaskereket. fin az (5) csb vegkt a ( 8 ) bakelitkorongha szorosan illesztve be~itottem, igy kiilon csavar- kiitksre sziiksCg nem volt. A (7) fogaskereket viszont a (10 hernybcsa- varral erbsftjuk a fPmcs d vegere. Azt pedig csak szdval mondjuk, mert a 6. dbrcibdl nem tiinik ki, hogy a (9)

hajt6karl is csavarok riigzitik a (7) fogaskerkkhez.

A csapagyak a (11) U alaku csap- Agytartdra vannak erbsitve. Ennek szilard helyzetdt biztositja a (12) rogzitd r i ~ d , amelyet alulr61 csavarral a (13) alapelenlhez erbsitiink.

A (4) gyuriin atmen6 (3) csavar forgas kiizben neki utkozne a csap- agytartdnak, azert ebben ott , ah01 a csavar szanrara helyre van sziiks8g, nyilhst vapunk.

A kisebb keroszttekercw10y6p EnnC1 a tipusnal az egyszeriis6g

mellett cPllul t i izten~ ki a kis meretet is. .\ mCretcsijkkent6snek nyilvln- valdan ~negvannak a ' korlatai, amelyeken tulmenni Crtelirletlen volna. Mindenesetre bizonyos, hogy az u j rnegoldas elvenek felhasznal~saval lehet az i t t bemutatottnal kisebb es mCg rnindig j61 hasznalhat6 kereszt- tekercselbgepet kksziteni.

.A 7. dbra eliilnkzetben mutatja az altalam kkszitett kisebb kCszul6ket. Az egCsz szerkezetet egy, a lonibfd- rBszelBshez is hasznalt szorft6vasra szereltem; azt hiszem, igy lehet a legegyszerdbben 4s legolcsdbban megval6sitani az asztalra szerelhetb- seget.

.\z A thcsa iitlneriije 45 mm, a B tPcsa gumikarikijae 43 mm. .\ tar- csak kis merete rniatt a tengely tul alacsonyra kerul 6s fgy forgataskor a ( ( 5 ) hajt6kar az asztalba utkiizne, ezCrt olyan elrendezkst valasztottarn, llogy a hajtdkar forgasi sikja az asz- talon kivulre essCk.

Az A thrcsaba beleszegecseltern az (5) jelzdsii hengeres fentdarabot s igy egyiitt az A tarcsaba szorosan illesztve beleutiittern a (3) tengelyt. A tengely 4 mm ittinerbjii vasszegbbl van, amelynek az A tarcsan kivul esb, kb. 4'2 nlm 11osszu darabjht

(Fol!ltntrisa 764, oldulon)

9 . dbra. A kisebb kereszttekercsel6y4p f'eliilrol ~ ~ P z o e

U j tipusii tranzisztorizult

Az ultrarovid hul l iml j ridiotelefonok uzemel-

tetCse sor in sljlyponti probl6makent jelentke-

zik - fokCnt mozg6 i l l omisokn i l - a berende-

zesek leheto csekCly villamosenergia igCnye.

Az Qj tipusii tranzisztoridlt URH r idiote-

lefon gyirtminycsalid keszulekei reszint az

elobbi szempont teljesulCse, rCszint a maxi-

mi l is uzembiztossig elCr6se 6rdekCben telje-

sen tranzisztorizilt iramkorokbol epulnek fel.

E korulmen ybol adodoan a keszulekek fogyasz-

t isa - a kor lbb i csoves, vagy csak r6szlegesen

tranzisztorizilt, azonos kateg6riijQ tipusokhoz

kepest - lenyegesen alacsonyabb. Eziltal a j i r -

mube kpitett ridiotelefon-illomisok a gkpko-

csi sajit akkumulitorir61 m6g i l l 6 motor mel-

let t i s huzamos idon keresztul uzemeltethetok.

A korszeru" i ramkor i technika, megfelelo al-

ka t r6szkk le t megvilasztis 4s i tgondolt mec-

hanikai konstrukci6 fo ly t in a fenti r id io-

telefon-csalfid kCszul6kei kis meretuek, sljlyuk

csekCly. A cClszeru mechanikai fel6pitCs kovet-

keztCben a kCszulCkek nagymertkkben ellen-

i l lnak a kulso mechanikai igCnybeveteIeknek,

igy elsosorban a jirmuvekben torteno uze-

meltetes kozbeni mechanikai rizisnak.

A Budapesti Ridiotechnikai Gyirban gy i r - -

t o t t teljesen tranzisztorizi l t URH ridiotele-

fon-csalid 0,5 W, 2 W es 10 W adoteljesitmk-

nyu keszul6kei azonos i ramkor i szerkezeti ele-

mekbol epulnek fel, optimilisan megval6sitva

ezzel a korszeru gyirtminycsalid elvet.

A k6szuldkek - szemben a kor ibb i tipusok

maximilisan 8 csatornijival - 12 itkapcsolhato

nagyfrekvenciis csatornlval rendelkeznek. Ez

a csatornaszim meg a legbonyolultabb h i rhC

Iozatokban torteno alkalmazis eseten is elegen-

do. A kulonbozo teljesitm~nylCpcsoju ado-vevo

k6szuldkek mind kulso, mind bekpitett kezelo-

egyseggel keszulhetnek, a felhasznilo , helyi

korulmCnyeibo1 adodo igbnyektol fuggoen.

A kt5szulc5kek ontott konnyufkmhizban, viz-

to1 vedett, z i r t kivitelben kCszulnek. A kCszii-

ICkekben felszabadul6 homennyiskg j6 lesuglr-

z i s i t az ontot t h i z bordizisa biztositja. Ily

modon a k6szulCkek igen szeles h6mCrseklet-

tartominyban uzemeltethetok.

163

Az irj tipusli tranzisztorizilt URH ridiotelefon kCszulCkek az ut6bbi Cvekben gy i r to t t ha- son16 rendeltetksu" hazai kCszulekekke1 nehCz- sCg nClkul egyuttmu"k6dtethetok. E korszeru kCszulCkekkel t eh i t a kulon boz6 fel hasznil6k koribbi hirhil6zataikat folyamatosan bovit- heti k.

Az Gj tipus4 radi6telefonok f6bb miiszaki adatai :

Ad6teljesitmeny (ren- deles szerint): 0,5; 2; 10 W Vevo6rzC ken ysCg : jobb mint 0,4 PV

(20 dB jel-zaj viszonynil) Csatornik szima: maximum 12 Csatornativolsig : 25/20 kHz Frekvenciasiv : 136.. . I 7 4 MHz (kivinsigra a) 40; 80; 104; 300

6s 450 MHz sivok)

Fog yasztis :

vetel-uzem 4,2 W

adis-uzem (10 W-ni l) 54 W

MCret 6s s61y: 200 x 270 x 800 m m

5,8 kp

osszegezve a Budapesti Ridi6techni kai Gy i r - ban gyi r tot t lijtipusir U RH ridi6telefon-csalid mu"szaki Cs iizemeltetCsi jellemzoit, megtillapit- hat6, hogy a csalid keszulkkei mindenben tel- jesitik a muszaki Clvonalba tartozo berendeze- se kt01 elvirtakat.

Ezen URH ridi6telefon-csalid kereskedelmi forgalomba kerulCsCve1 ismCt IehetovC v i l ik kUonbozo orsztigos szervek, intCzmCnyek t o k e relticidjir importjtinak csokkentkse; mivel a tipuscsaltid az import.szempontjib6I szimitis- ba veheto legkorszerubb kulfoldi tipusokkal is

egyenCrtCku.

(Folytatds a IG"?. oldalrdl) 3 mrn-re eszterghltam le 5 ennek megkijzelitbleg fele hosszara kl3-as menetet vagtam. A tengely masik vBgen kb. 10 rnrn hosszan Mkes menet van a (6) hajtcikar felerbsitesbre.

Az (1) csapagytartb anyaga 2 mrn vastag felkemkny (esetleg 18gy) alu- miniurn lemez. Mivel az aluminium csapagynak nem alkaltnas, ket oldalt ra 3 rnnl vastag (2) bakelit lapot csa- varoztam; a csapagy szerepCt ezek toltik be.

Ennel a kPszul6knCl a f 3 tarcsat az A tArcsAhoz nem spiralrugrival, hanem (4) kozonseges befbzesi gu- mivel szoritottan~. Ezt a gumit --ha

a tekercselbgbpet nem hasznaljuk -- vegyuk le, mert ha a B tarcsat tart6- san nyomjuk az A thrcsara, a H thrcsa gurni feldlete deformAl6dik: lapot kap. h z ilyen tekercsel6gCp jB- rasa nem sima, hanern biregb. l?ppen ezkrt ezt a tanacsot nlinden gumi- tares& tekercsel6gCp esetCben j6 hetartani.

A 8. tibra kis kereszttekercsel6- gepiinket oldalnezetben mutatja. Az ahran 18thatb H-val jelzett huzalvezetb idom anyaga 2 mm vastag f61- kenleny aluminium. Homloklapjht (a rajzon a fuggdleges lemez) 1 mm-es kemeny aluminium lemezhez szege- cseltem. h rajzon 1Athat6k a csava-

rok, arnelyekkel az A es H tarcsa kozti attktelt valtoztatni tudjuk. A ( N ) huzalvezetb idom egy darabjat a ket vCg6n derCkszogben meghaj- litjuk, igy fokozzuk a rnerevseget. A huzalvezetii idom vkgCn lathat6 a tarcsakat iisszeszorit6 (4) gumi.

A 9. &bra a kis tekercselbgep feliil- nezete. Ezen lathat6, hogy az alaplemez egy olyan derekszogfi harorn- szoghoz hasonlit, amelynek hegyes- szogti csucsait levagtuk. Az alap- lemezb6l a B tarcsa alatti helyen ajanlatos egy darabot ugyarlcsak kivagni, nehogy, a H tarcsa tengelyet kepezb csavar feje az alaplemez- zel surlcidni tudjon.

Az utobbi 6vekben megszokotti vilt, hogy nagy tivolsAgokbo1 is kozvetlen, 616 televlzios k6peket kapjunk 6sotthon k6nyel- mesen Ihsunk olyan esembnyeket, amelyek- rdl n6hiny Cvtizeddel ezeldtt legfeljebb csak szoban ertesulhettunk volna.

Mindezt a hirkozl6 nagym6rt6kG fejlB dQ6nek koszonhetjuk. Az (irkutath irj lehe- tds6get tin fel a hirk6zld rendszerekfejlesz- t 6 e terulet6n is.

Roviden tekintsuk i t azokat a lkpheket, amelyeket a hirkozl6s az elmult 10-15 h- ben ,megtett b virhatiwn milyen viltoz&- sokra szimlthatunk, melyeket egy klag n6- zd vagy hallgato a kijzeljov6ben tapasztalhat.

Az els6 miihold 1957-es startja megnyi- totta az utat a kulonbozd c6lir 6 sirlyir, il- taliban az emberi kutatt , megismerds vi- gyi t segltd miiholdak elBtt.

Minden mdhold egy-egy hlrkozld berendezest visz magival. A miiszer altal m6rt adatokat radio adokkal tovibbltja a Foldre. A Foldrol kapott utasithokat a mllholdon lev6 vev6-ktkziil8kek veszik, melyek h a t l C ra kul8nboz6 helyzet 6s pilya modosltho- thokat, ki- 6s bekapcsolht stb. v6gezhet.

Az ember egyre melyebben hatol be a vilagiirbe. A nagy tivolsAgok (tobb szAz mil- l i6 kilometer!) i thidalt ihoz nagy6rz6keny- s6gd vev6k6zul6kek, nagyteljesitmdnyii fiildi adoberendezesek. hatalmas antennik szuks6gesek. Euel a terulettel nem kivinok rbzletesen foglalkozni. N6zzuk meg hogyan alakult, fejlddott a foldi hlrk6zl6 a mesterseges holdak korszakiban!!

A nagymennyis6gu informkio itvitel6re egymht61 tengerrel elvilasztott kontinensek eset6ben szinte kidrolag csak tenger alatti kibelekkel tortent. A kibeleken azonban legfeljebb lassan (k6ptirvir6) vihetunk i t k6peket TV Lvitel szbba se johet! Az esem6nyekrdl csak filmrdl, kQdbb 6rtesul- hetunk ami Jdnyegesen kisebb 6lm6nyt jelent mint az 616 a d l .

Kontinenseken belul, szirarfaldon a mik- r6hullamok felhasznb16ival a fold1 re161in-

Dr. Gschwindt Andr6s okl. vill. mbrnok

cok, amelyek itszelik a kontinenseket, k6pe- sek nagymennyis6gll k6p 6 hang informkio itvitelbre. Az egymhtdl40-4 km-re tele- pltett i l lomhok akir 2500-3000 km-re is j6minbs6gd k6pet tovbbbitanak.

Akontinensekkiizatti hiritvitelrearidio- hullimok kozul a r6vidhullimok alkalmasak. Az ionoszfbra reflexios tulajdonsigait felhasznilva a tenger alatti kibelekhez hason- I&n, b i r kisebb megblzhatosiggal, biztosftani lehet beszld, vagy lassu kbpatvitelt.

Hason16 eredmbnyt 6rhetunk el, ha mik- rohullimokat hasznilunk hiritvitelre 6 a klizbensd reflekt616 kozegnek a termkzetes

1. dbro Az Echo 2 posz- szfv mahold. Az el6t6r- ben egy termikus kis ICgg6mbSn ellendrzlk 0

felfiijt bollont

Holdat haszniljuk fel. Az osszekottetb mondjuk Europa 6 az USA kozott 6gy jon letre, hogy az Europiban leva ado a Hold irinyiba sugiroua jeleit majd az onnan reflekt i l t jelet veszi az USA-ban elhelyezett vevdkbzul6k.

Az el6zd elrendezbt felhasznilva m6g napjainkban is miiktidik hirkozl6 rendszer az USA-ban 6s Angliiban. Altaliban nagy ad6teljesltm6ny 6s 6rz6keny vev6kCzul6k szuks6ges a megblzhat6 kvitelhez. 4-6 csatornl g6ptivlr6 uzemet hasznilnak leggyakrabban, b i r besz6d i tv i tel is megvalCKit- hato.

2. dbra. Az Echo tipusci muholdakkal torten6 hiratvitel az USA-ban

A legnagyobb baj az, hogy a Hold felulete nern nevezheto jo reflektornak. A hasznos felulete a geomerria feluletenek (a geomet- ria felulet alatt a Hold fiikorenek teruletet, Crtjuk, hiszen ez reflekti l !) mindossze n6- hiny szkaleka!

Logikusnak Iitszott a gondolat, amely sze- r in t a Fold korul mesterseges reflekti lo feluletet kell elhelyezni, amely kedvezobb reflexios tulajdonsigokkal rendelkezik mint a Hold.

1. Mesterseges r e f l e k t i l o fe l i i le tek Ba l lon holdak.

Az elso mesterseges reflekti lo feluletet 1960-ban I6ttek Foldunk kore mintegy 1000 km-es koralakli pi lyira. Neve Echo 1. volt, alakja gomb, i tm6r6je kb. 30 m. A jo reflek- t i l o tulajdonsagot ugy biaosi tot t ik , hogy az egCsz ballont aluminium foli ibol kbszitettbk. Az els6 ballon miihold egyretegii, a mbodik amelynek fknykepe az 1. cibrdn Iithato, tobbretegii volt. Aluminium es mu"anyag retegek felviltva kovetik egymbt.

A ballon holdak szabad szernmel is jol megfigyelhetdk voltak, nagy i tmbrt i juk es jo fhnyvisszaverb tulajdonsiguk miatt.

Sok kiserletbol i l l 6 sorozatot vegeztek, koztuk az USA 6s Europa kozotti atvitelt is

sikeriilt megvalositani. A kis reflekti lo felulet miatt az ado 6s ~Cteloldalon nagy teljesitmeny illetve nagyon kis zaju vevdkeszu- Iek kellett. Az i t v i t t informicio mennyisege kicsi volt, legfeljebb egy beszedcsatornit tudtak jo jel-zaj viszonnyal i tvinni.

Az e16zB nern nagyon kedvezo elektromos tulajdonsigai ellenere megis sokan nagy re- menyeket fiiztek a passziv miiholdas kisbr- letekhez. Ennek oka a ballon hosszu, meg- bizhato elettartamiban 6s tulterheletlens6- geben rejlett.

Miutan sikerult p i l y i ra illitani, nern kellett energia e l l i t h i r o l gondoskodni. B i r - mennyi foldi i l l o m t hasznilhatta egyidejiileg, az a l lomtok nern zavartik egymist. Sivszelessege rendkivul nagy volt, gyakorlatilag nehiny szaz MHz-tbl tobb 1000 MHz-ig jol hasznalhato reflektilofeluletet adott.

A 2. abro mutatja, hogyan tortent az in- f o r m l i o csere az USA keleti 6s nyugati pontja kozott az Echo miiholdak felhasznb Ihaval.

A 2. cibrcibol az is jol Iitszik, hogy a ket i l l o m h kozott csak akkor johet letre ossz- kottetes, ha egyidejiileg mindket i l l o m h ,,litjaw a muholdat. Erre URH 6s mikro- hullamok egyenesvonalu ter jedbe miatt van szukseg.

Ha a miihold alacsony p i l y i n mozog, csu- p i n nehiny ezer km az a maximilis tivolsig, ahol legalibb 1-2 percig letrehozhato az osszekottetes. EIBnyosebb a magasabb p i - lya, akkor a foldi eszlel6 lassubnak I i t ja a mozght, tovibb tartozkodik a mdhold a ket i l l o m h kozos ridiohorizontja folott.

Az 1-2 ezer km-es pilyamagassighoz legkedvezobb i t v o n u l i k o r (a megfigyelb fo- lo t t halad i t a pilya) 15-20 percig l i that6 a miihold. Ennyi ido alatt az ado antenninak teljes 180"-ot kell a miihold u t i n fordulni mhszoval az osszekottetes jo minosegenek biztosithihoz bonyolult kovetb, antenna- mozgato berendezesre van szukseg.

Ezen a nehezsegen kivant segiteni a tobb millio dipolusbol 6/16, Foldunket gyiiru" alakban korulvevd reteg, amelyet szinten a passziv mestersdgesen letrehozott reflek- ti16 feluletek kozC sorolhatjuk.

3. cibra. A Telstar miiholdat fellov6s el6tt a hordozo rakbtara erbi t ik

166

4. dbra. A. C. Clork elkepzel6se 1945-ben a szinkranholdakra epiil6 vildg hirkozl6 hdld-

zatrol

A felhullimu dipolusokbol ill0 ovezet legkedvezobb reflekti lo tulajdonsigit 8 GHz kornyezeteben fejtette ki. Mivel szeles 6s w t a g retegben elterulo dip01 r6tegrBl volt szo, nern kellett az ado C vevoantennit rnozgatni, csak a rbteg azonos pont j i ra kel- let t hogy nezzenek.

A dip01 gyiiru" se hozta meg a v i r t eredmenyt. A Nap sugirnyomha miatt a kis, rendkivul konnyu" dipolok nagytivolsigra sz~tszorodtak 6s kedvezotlen reflekti lo tulajdonsigu inhomogen rkteget alkottak.

A passziv miiholdak teh i t csak kis csator- naszimu informicio itvitelere alkalmasak. Rendkivul nagy eldnyuk ezzel szemben a nagy megbizhatosig.

Kedvezijbb tulajdonsigokkal rendelkeznek az aktiv mesterseges holdak. Vizsgiljuk meg ezen holdak felepiteset kisse rCzlete- sebben.

2. A k t i v h i r k o z l o mesterseges holdak

Az elso passziv holdakkal vegzett kiserleteket megelozve 1958-ban vhgeztek az else aktiv miiholdas hir i tv i te l i kiserletet az USA-ban.

Egeszen roviden ugy foglalhatnink ossze az aktiv miihold felepitesCt, hogy ez nern mis mint a Fold kore juttatott mikrohull i- mu rel6allomh. Alapveto funkcioi ugyanis megegyeznek a mikrohull imu rel6i l lomB sokkal. A foldrol erkezd jeleket a miiholdon elhelyezett vevokCzul6k veszi majd erositi 6s a veteltol eltero frekvenciin sugarozza vissza a Foldre.

2. 1. A k t i v h i r k o z l o mQholdak pa lya i

A miiholdak fel6pitCbnek vizsgilata elot t szolni kell a p i ly ik ro l is amelyeken a hir- kozld miiholdak mozognak.

Az els6 kisCrletekn6l (pl. Telstar) nehiny ezer km magas p i ly i ra helyeztek a miiholdakat. Ebben az esetben a Foldon elhelyezkedd i l l ombok gyakran csak napi 2 0 - 4 0 percre t ud t i k igenybevenni a nagytivolsigh hlr i tv i te l t mert csak ennyi iddt biztositottak a Iithatosigi viszonyok.

Ezekben a kiserletekben meg hosszabb miisorok kozvetitesere nern kerulhetettsor. Az Europa - USA kozotti kozvet i th ideje legfeljebb 15-20 perc volt.

A Telstar kiserlei egy Brdekes f iz is i t mutatja a 3. 6bra fenykipe. A startra kCz muholdat a Thor-Delta hordozorak6ta or r iba erh i t i k . A muhold sulya kb. 70 kg, magassiga 80 cm volt.

Lenyegesen kedvezobb tulajdonsigokkal rendelkezik a szinkron palya. A pMya slkja

ebben az esetben megegyezik az egyenlit6 slkjival, koralaku, magassiga 36 ezer km. Ebben a magassigban a miihold a fiilddel szinkron forog, azaz kirezgki ideje 24 bra.

AFoldr6l nezve ugy tiinik, mintha a meg- figyeldhoz viszonyitva mozdulatlanul, mintegy az egboltra lenne ,,szogezve".

A szinkron pilyan elhelyezked6 miiholdra a foldi ado 6s vev6berendezCek antenniit a a k egyszer kell beillltani, t eh i t elmarad a hatalmas antennik mozgatkinil, a miihold kovetes6n6l jelentkez6 nehbkg . Tovibbi eldny, hogy ket pont kozott napi 24 o r b i t- vitel valosithat6 meg.

TermCzetesen a magas pilyahoz nagyobb hordozo rakkdra van szukseg. Az egyszer ,,szinkronizilt" rniihold nern marad mozdu- latlan. Hatnak r i a kornyezd egitestek Nap, Hold, a Fold inhomogdn tomegelosztisa. amelyek mind igyekeznek kimozditani a szinkron helybr6l. A miihold fedelzeten kis raketa hajtbmiiveket kell elhelyezni, amelyeket foldi parancsra bekapcsolva id6nkent ujra megfelel6en szinkroniziini lehet a miihold mozgisk.

36 ezer km-es magassagbol Foldunk jelen- t6s teruletet l i t n i lehet. Hit-om szinkron p i l y i n lev6 miiholddal megvalosithato foldunk felszindnek nagyr4szCn a miiholdas hirkozlb. I%dekessegk6nt ezt m i r egy 1945- ben ismertetett cikk i l lusztrl iojakbnt megjelent l b r i n nagyon jol i t tekinthetjuk (4. dbro). A .,oagy j6s" aki m i r akkor l i t t a a rniiholdas hlrkozles jov6jet A. C. Clork angol csillagkz volt, akinek ,,A jovo" korvonoloi" d m 6 konyve n e w & ni lunk is megjeknt.

Termdszetesen a teljes vilighilozat meg- valositisahoz fel kell tbtelezni, hogy a rnii- holdak egymb kozott is tudnak jeleket to- vibbitani. Erre a jelenleg polgiri forgalomban lev6 miiholdaknil m6g nincs pblda.

A szinkron p i ly i ra 6pul6 hirkozl6 haloza- t o t a nyugati onzigok haszniljik, amelyek az lntersat nevii szervezetbe tornorulve a v i l ig legmodernebb hirkozl6 hi lozat i t uzemel- tetik. Ezen hlrkozld h61ozat segitsegevel Ik- hattuk peldiul a Mexikoi Olimpi6rol az egyenes kozvetitesek egy rCz6t.

Teljesen elter6 pilya rendszerre epul a Szovjetunio bels8, onzigon beluli h i r l v i t e l - re szolgalo miihold rendszere. Mivel a Szov- jetunio az Czaki felteken helyezkeik el. nern lenne cdlszerii szinkron pily6n lev6 ma- holdak rendszerivel letrehozni a bels6 hlr- koz16 hilozatot. Ekkor ugyanis az eszaki re- szak pl. Leningrad, nagyon kis szog alatt venne a jeleket, amely rossz vetelt eredm6- nyezne.

Kedvezdbb a 63"-os dBl6 i szogii hosszan elnyujtott ellipszis palya hasznilata, amelynek foldhoz legkozelebbi pontja n4Mny sziz, legtivolabbi 30-40 ezer km-re van a Foldtbl. A pilyara Ggy al l i t j ik a miiholdat, hogy a legtivolabbi pont j i ra mindig a Szov- jetunio folott erjen. Ekkor a teljes keringesi id6 nagyrCz6t az orszig teruleter6l jol lithato pilyaszakaszon to l t i a miihold 6s napi 8-10 or is uzemre is alkalmassi valik.

Az Orbit nevii hilozatba tartoz6 i l l ombok kozott az Ulomisok tLfbbs6gen61 egyutas itvitel van. Ekkor a miihold tulajdonkdppen onzigos miisorellbtist v6gez. Ezen az uton el lehet l i t n i az egymlstol t l vo l lev6TV re16 i l lombokat miisorral. (5. dbro)

Hasonlo b e l d celu (nem kontinensek k6- zott) hlrkozl6 rendszer k idpi t64t tervezi az USA, Kanada 6s az Eurovizioba tomorult orszigok is.

5. dbra. A szovjet Orbit hdl6zatba tartoz6 egyetlen miihold sok fiildi TV re&-dllomast Idt

el miisorrol

3. Hirkozlo mi iho ldak felepitese

Csak egesz reviden tudjuk attekinteni azokat a probldmikat, amelyek a miiholdak tervezese, uzemeltetdse felvet. Rovid ismer- tetbeinket a kiSvetkez6 t6mik kore csopor- tositjuk:

o) Az i tv i te l rendszere b) Aramkori felepites c) Energia e l l i t b d) Antennarendszer

a) Az dtvitel rendszere A miiholdak uzeme akkor gazdasigos, ha

mine1 jobb kihasznilbsal dolgoznak. Legki- fizetddbbb teh i t a napi 24 or is uzem 6 a leheto legnagyobb szimu telefon vagy TV csatorna 4tvitde.

Ez a cblkitiizbs csak rCzben teljesithetb. A nagy csatorna-szimnak hat i r t szab a miihold ad6berendezCenek teljesitm6nye 6s a foldi vevoberendezdsek 6rzbkenys6ge. A ma legmodernebbnek tekinthetd miihold 4TV csatorna vagy 1200 telefon Fatorna egyide- jG itvitelere alkalmas.

Fontos mCg az is, hogy lehet6leg egyid6- ben ile csak k4t foldi i l lomis tudja hasznilni hiritvitelre, hanem tobb helyrdl lehessen ,.belepni" a hir i tv i te l rendszerebe.

A foldi illetve fedelzeti adbberendezkek frekvenciamodulilt uzemmodot hasznilnak. Az ujabb, kisdrleti miiholdakban a Fold-miihold vonalon egyoldalsavos amplitudb mo- d u l l i o t (SSB) hasznllnak, amely megkony- nylt i tobb i l lomis egyidejii uzembt.

A miiholdak adoberendezeseinek teljesit- mCnye 1-10 W, a Fold-miihold utvonalon a 600 MHz-es hulldmsivot a mfihold-Fold Gtvonalon a 400 MHz-es sivot haszniljik adkra. A foldon lev6 vev6kCzulekek t e h L a 400 MHz-es sivban vesznek.

A megblzhat6sig novelC6re a fedelzeti berendezesek i l tal iban csak az adoberende- z C vegfokozataban hasznilnak elektron- csovet (haladohullamu erBsit6 cs6). Ebbdl 6s a legnagyobb igdnybevetelnek ki tet t alkat- r&zekbBl ket azonos i ramkort (pitenek be tartaleknak.

Az itlagos (lettartam 5 Bv. Hafigyelembe vesszuk, hogy az iramkorok tobb ezer fel- vezet6 elemet tartalmaznak, a hosszu 6let- tartam rendklvul jo alkatrkz megblzhatb i got kovetdl. A mai fejlett mikroelektronika mellett ez azonban nern szimlt extrem kove- telminynek, s6t m i r az is el6fordult, hogy a miihold joval tulelte a remelt (lettartamit.

TermCzetesen a fedelzeti berendezkek- hez nern csak a hirkozl6 berendezkek tartoznak. A miihold helyzetet stabilizilo be-

rendezkek, azok i r i ny i t b i t , vezerl6s4t vitg- z i i iramkorok, az automatikus h6mdrseklet szabilyozo i ramkorok stb. amelyek egyuttes hibit lan miikod6se biztositja csak a ki- fogbtalan uzem6t.

c) Energioelldtds A vilagiirben legegyszeriibb a Nap suga-

rait felhasznalni energia forrbkbnt. A teljes fogyaszths legfeljebb nbhiny sziz watt, amelyet nbhiny m2 feluletii napelemmel el6 lehet illitani. A napelemeket kis cellakra osztva er6sltik a miihold feluletere, vagy kulon szirnyakra mint pl. a szovjet Molnyija sorozat tagjain.

A napelemek a kemeny kozmikus sugirzis hatbara oregednek. A teljes hasznilhato felulet az 5 eves itlagos i lettartam alatt kb. feiere csokkenti a levehet6 teljesitmdnyt.

ojabban kiserleteznek a kismeretii atomreaktorok felhasznilisaval energiaforris- k4nt.Jelenleg meg nern uzernel hirkozl6 mG- hold ezzel a megoldbsal.

d) Antennarendszer

Szinte a legnehezebb konstrukci6sk6rdes a fed6lzeti antenna megvalositisa.

Az antenna nyereskgbnek noveles6vel csokkenthet6 az ado teljesitmeny a miiholdon, vagy egyszeriibb foldi i l l o m b hasznalhato. A szinkron p i ly i ro l (36 ezer kilometer) a Fold kb. 17'os szog alatt IQszik. Ha a teljes (a p i l y i r o l Iathato) feluletet le kivin- j i k sugirozni, akkor ennel kisebb sugarrki szoget nern alkalmazhatnak.

A sugirzbi sz6g csokkent&knek (ami az ado antenna nyeresegenek novekedeset jelenti) nern csak a Fold Iatbzoge szab hatirt. A pontosabb i r inyi t is elengedhetetlen felt& tele a mjho ld helyzetenek nagyon pontos stabilizilbira. Kulonben a sugirnyalib le- csuszik a Fold felulet6rBI 6s az i tv i te l meg- sziinik.

A helyzet stabilizilist a miihold porgete- sevel o ld j ik meg. A hosszanti tengely korul percenkent 60-100-at fordul. A porget6s- sel azonban az antenna sugirzhi i r lnya is viltozna. Ezen csak ugy lehet segiteni, ha ellenkez6 iranyban porgetik a fedelzeti an- tennk. fgy a sugirzis i r inya azonos marad.

Az antennaporgettist a jelenleg uzemben lev6 miiholdaknil mechanikusan vagy elek- tromosanoldjik meg. A mechanikus mozga- t b n i l kis motort Bpitenek be, amelynek fordulatszimit egy automata i ramkor ugy viltoztatja, hogy az antenna a miihold for- dulatszimival azonos, de ellenkez6 i r inyu fo rgb t vegezzen.

Ha az antenna rendszer tobb sugarrob61 011, akkor nern szukseges az egeszet forgatni, elegend6 az egyes sug indk gerjesztCBnek relativfizisat viltoztatni. Mindkbt megoldbt alkalmazzak az uzemben lev6 miiholdaknil.

A 6. cibro fbnykbp6n 161 kovethet6 a miiholdak fejl6dCe. Az els6 rCz6n a Sincom (az els6szinkronpilyb miihold) fenykepe Iithato, mig a sorban a legutolso az egyik legujabb ATS sorozatu miihold. A feluletu- ket napelemek borit j ik, mereteiket jol Cr- z6kelteti a mellettuk i l l 6 ember.

4. Katonoi cdlli hirkizl6 rnlrholdak

A nagy megblzhatosigot a miiholdak egyszeriibb felCpltCdvel is biztositani lehet. Az elektromos fel6pitCben I6nyeges egyszerli- sltkst nern lehet elerni. Lemondhatunk azonban a szinkronpilyir61, amellyel elmarad a hely 6s helyzetstabilizilb nehez, bonyolult problemija.

Az USA egyik katonai hirkozl6 hilozata a 25-30 ezer km-es egyenlitii sikjiban lev6 miihold p i ly ik ra dpul. Ebben a magassigban a miiholdak lassan sodrodnak. Keringesi idejuk 10-20 ora is lehet.

Ha tobb (15-20 db) hirkozlo holdat 9111- tanak pilyira, amelyek v6letlenszerii elosz- thban helyezkednek el, akkor el& nagy val&dn(is&ggel mindig talilhato olyan miihold, amely k6t foldi i l l o m b kozott hasznilhato itvitelre. A koltsegek csokkent&& re egy hordozorak6tival 8 miihoidat i l l i to t - tak p i l y i n .

Egy miihold meghibbodha a teljes rendszer hasznilhatosigit csak kis mertekben csokkenti. Mivel a fedQlzeti antennik egy- szeriiek, az adok teljesitmenye viszonylag kicsi 6s a foldi i l l o m k n i l egyszerii berendezesek hasznilata a celszerii (rugalrnassig!) az i t v i t t beszedcsatornik szima elCg kicsi. Az uzemi frekvenciijuk a 7000 MHz-es sivban van.

A hosszu elettartam biztositba nem tartalmaznak akkumulitorokat, kozvetlenul napelemekbol iizemelnek. Katonai vonalon az URH siv felhasznilisa is elotdrbe kerult. A LES-5 nevu" amerikai miihold egyszeru" foldi allombsal nehiny beszedcsatornk atvi- te l t biztosit.

Az ujabb nagykapacitku katonai miiholdak mar a polgiri c6lu miiholdakhoz hasonloan szinkron p i ly in helyezkednek el. A kisebb miniisegi kovetelmenyek miatt az it- vitt beszedcsatornik szima i l tal iban joval tobb mint a hasonlo felepitCsii polgiri celrj miiholdak6.

Hirkozlo rnuholdak foldi allornasai

A miiholdak iavitohatosininak menvalosi- t b a a kozeljijvkben nem virhat6. ~2 l sze r i i a hosszu Clettartam miatt kis terhelessel j i ratni a miiholdakat 6s inkibb a foldi bevo- rendszerek erzekenyseget fokozni.

Termeszetesen itt is van hatir! A parabo- la antennik merete 25-30 meter fold a mechanikus nehezsegek miatt nem emelhe- to. Igy is a nagy antennik sulya tobb s z k tonna! Nagyobb foldi allornbok vevoanten- nija 20 meter koruli itmBrovel rendelkezik. A foldi vevdantennira mutat egy peldit a 7. dbra.

A nagy nyereskgfi vevoantenna mellett fontos a kiszajk vevokeszulek is. A bemen6 fokozatok i l tal iban alacsofly hBmersekleten uzemel6 parametrikus eriisitot tartalmaznak.

A molekuliris erositiiket fel6pitCsuk 6s nehezkes kezelesiik miatt nem alkalmazzak az eresit6 fokozatokban.

ni t . 7. dbra. Foldi dllornas antenndja

A hirkozlo rnuholdak felhasznilisa eweb celokra RMi6 Cs TV mBsorsz6ras ".

Az i j kiserleti miiholdakon (pl. az USA ATS sorozata) nemcsak a mikrohullOmtj sivban dolgozo r i d i o relCt helyeztek el.

A mikrohull im6 r6z t6 I teljesen fiiggetle- nu1 miikodik az URH sivu rel6. Ez 149 MHz-en veszi a foldi i l l o m b jel6t 6s 135 MHz-en adja vissza a foldre. Evvel a relevel tobb kisdrletet vegeztek illetve vdgeznek.

A vi l ig meteorologusainak munk i j i t konnyitik meg azzal, hogy a Fold nagyreszet magaban foglalo teruletekre megadjik a fel- hotakaro k6pet. Ezt ugy val6sitjik meg, hogy a meteorologia mtlholdak (Nimbus, ESSAJ felhokepeit osszegyiijtik, kiertekelik, majd az igy elokiszitett, kidolgozott felvdteleket tovibbi t j ik az URH relCn keresztul.

A meteorologiai obszervatoriumok nagy resze ma m i r rendelkezik olvan vevbillo- missal, amellyel ezeket a kCpeket venni tudj ik.

Ugyan ezen URH r i d i o relet a repulC biztonsaginak novelesere is fel k iv in j i k hasznilni. A lakatlan teruletek felett repulo gep kozvetlen kapcsolatot tarthat fenn a nagyt6volsigra lev6 repuloterekkel.

1968 augusztusiban az ATS-3 nevG miihold URH relkjenek segitsegevel sikerult letrehozni az elso miiholdas osszekottetest ha- z ink es az USA kozott. A szinkron mdhol- don elhelyezett kamerival nagy terulet fel- hoviszonyait lehet illandoan figyelemmel kiserni.

Az elozoek nehany lehetoseget mutattak be a miiholdak tovibbi felhasznalisira. Az itlagos hallgato azonban tal in m6g a 70-es Bvekels6felebenegysokkal nagyobb blmkny- ben reszesulhet -a miiholdas r i d i o 6s TV musor ell i tkban.

6. dbro. Az USA-ban kCsziilt hirkozlo" miihold csaldd. A sorrend elo"t6rben a Sincom, majd az Early Bird, lntersot 2, ATS-1 kii-

vetkezik

Nagy teriiletek mGsorellatCit az URH tartominyban addig sok egymhtol 80-100 km-re lev6 rel6il lomhokkal o ldott ik meg. . A miiholdakfelhasznilba itt is ujabb lehet6- seget kin81 !

Szinkron p i ly i ra helyezett nagyteljesit- menyii radio adbberendezbeket hasznilva a fijldi miisorok (TV C ridio) nagyteruletre juttathatok.

A megvalosithhoz el kell erni, hogy 100 k W nagysigrendii adoallomht uzemeltes- senek a Foldto1 36 ezer k m tavolsagn. A IGgnagyobb nehbzsbgek koz6 a t i p e l l l b tartozik. EnergiaforrbkCnt elvileg nagy feluletii napelem t ib l i ka t is lehetne hasznilni, de reilisabbnak ti inik az atomreaktorok hasznilata elektromos energia elBi11itbira.

Mivel a miihold nagy tivolsigra van a Foldtol 6s alapvetd feltbtel az egyszerii foldi vev8kCszul6k hasznilata, az ado antenna nyeres6gCnek is nagynak kell lenni.

A felhasznilni k iv in t frekvencia 700-400 MHz. Vevkldalon a vevok6szulek zajtenye- z6jenek csokkentese a c6I. Elkepzelhek sze- r in t a vevgantennival szervesen a kis zaju tranzisztoros el6erhitBt. amely a vev6k6- szulek erzekenysdget is megnovelne. A szinkron p i l y i n lev6 miiholdraafoldi anten- n i t csak egyszer kellene beillitani.

Nem c6I azonban a teljes szinkron p i ly i - ro l lithato, Foldfelulet besugirzba. Tovibbi antenna sug i r z t i szog csokkentCssel eldr- heto, hogy o a k kisebb teruleteket sugiroz- zon be a miihold (pl. Europa, USA, Kanada).

Tovibbi nehdzsegeket jelent a viszonylag nagy terulet besugirzba miatt a frekvencia fonlalhban az. honv a miihold i l ta l felhasz-

0 ", n i l t csatornin mh fo ld i i l l o m b nem dolgoz- hat. Ma 200-300 km-kent dolgozhatnakTV 6s URH adok ugyanazon a csatornin!

A politikai 6s nyelvi k6rdC is nyitott m6g. A k6pet a tobbnyelvii teruleteken egyertelmuen megertik, a kiserd hangot viszont tobb nyelven kellene binositani. ,

A nagyteljesitmdnyli ,,Bgin adoallombok idoszakos javitta, ellendrzese ma m6g szuk- s6ges lehet. EzCrt ugy szeretnek megvalositani az adoil lombok iizemet, hogy tobb i l l o m h t (esetleg m k celut is!) egyhelyre telepitsenek. Az igy kialakitott nagy hir- kozpont gazdasigosabban, jobb hatisfokkal uzemeltetheto.

Roviden az elozoekben foglalhato ossze a nagy embertomegeket &into hirkozles pillanatnyi helyzete es virhato fejl6d6si iri- nya.

3.1. dbra

szultsCget, ha egy, vagy kbt f a i s kimarad.

Ugyanis, ha mnindhhom f&is megvan, az egyes feszults6gek a 2.2.a dbra szerint ad6dnak ossze (z& vektorsokszog!), tehAt feszult- s6gkiilonbs6g nincs, az egyes fa i s - PesziiltsCgek osszege 0. BBrmelyik fazis kimaradhsakor (pl. a 2.2.b dbrdn az S f b i s hiiinyzik) felborul az egyensuly, fesziiltsBgkiilonbsbg 1Bp fel, ami mtlkodteti az egyenira- nyit6t. A k6t ffiizis kiesesekor el08116 helyzet a 2.2.c a b r h 1athat6.

3. Tranzisztoms oszeN6torok egyeniuam~ beiillitftsa

Az oszcillatorok m6retezCsCt 16- nyegesen megkonnyiti Bsa m6retezest egyszertisfti, ha a tranzisztor egyenaramd be4llitAsht fuggetleniteni lehet a vAlt6aramu hal6zatt61. Erre mutatunk be nehany lehet0seget.

A 3.1. dbrdn Colpitts-oszcillAtor 1athat6. A b6zisoszt6 leagazasa vd - t6Aramulag hideg ponton van, tehiit nemn terheli az L-C,-C, phhuza- mos rezg6kort, nem rontja annak j6sagi t6nyezdjbt.

i\ 3.2. &bran viszont Clapp-osz- cillAtort Ihthatunk. Mivel i t t a rezgdkor az L-C soros kor, amely rezonancih igen kis ellenAllAsf jelent, a vele phhuzamosan kapcsolt bAzisoszt6 nem jelent 16nyeges vQ1- t6aramu terhelbst.

indukti6tasu - kis" kapacitayu rezg6kOr. A rezonanciafrekvencia Cs

Az itt is szerepld Clapp-oszcillAtor legnagyobb eltinye a meglehetgsen nagy frekvenciastabiliths, amit gyakorlatilag a soros L-C kor hatiiroz meg. (fgy pl. igen alkalmas a soros rezonancian gerjesztett kvarcosz- cillhtorok ckljiira.) Az Ft fojt6 szerepe csak az, ho.9 a rezges frekven- ciAjAn nagy vAlt6Aram1!1 ellen8llast (50-100 kohm) val6sftson meg. A r6szletes meretezb megtaliclhat6 a Radio und Fernsehen 1967. 23. s z h 727. oldaldn. d.2. dbra

Egy megepitett kapcsolAs 1Bt- hat6 a 3.3. dbrcin. A kapacitfv- ,,terel6seV a rnegfelel6 vonalakra.

Ilyen szempontb61 a reles iiramkorok fClvezettls valtozatAnak is tekint- het6k.

Negativ imgulzus-sorozat eseteben a 4.1. cibra, pozitfv impulzusok- hoz pedig a 4.2. dbra a megfelelb. El6bbi a pnp-tranzisztorokkal, ut6b- bi az npn-tranzisztorokkal felepitett kapcsolasokhoz__ hasznidhatb el& nyosen.

Az egyes Aramkorok mellett lat- hat6k a relks logika megfelel6 alap- hramkorei. A 4.3. dbra azt mutatja, hogyan leliet a 4.1. dbra elemeibal kCtfCle ,,morze-6rintkez6tW csinalni. Ugyanilyen Aramkorok Bpfthet0k a 4.2. dbra egysCgeib0l is.

3.3. &bra Az Aranlkorok mkretezCsekor alap- vet6 szempont, hogy a 4.1.a 6s 4.2.a dbrdk Bramkoreihez - 6s igy termkszetesen a 4.3. dbrhoz is - nagyobb kapuz6fesziilts6g szuks6- ges, mint amekkora az impulzusok amplitild6ja ! .

Igaz ugyan, hogy ezekhez azaram- korokhoz t6bb alkatrCsz szuks&es, viszont mfikodbsi sebessegiik lCnye- gesen nagyobb (OA 1150, vagy OA 1180 di6dhkkal kb. 100-500 kHz), fogyasztisuk Cs helyigenyiik viszont sokkal kisebb, mint a relCs hamko- rok6.

4.1. dbra

hArompont-kapcsol4su oszcill4tor 1 MHz-n rezeg. Fogyasztdsa 4s hely- ig6nye el6g kicsi, kimen0jele pedig eleg nagy ahhoz, hogy TV-vev6k ,,k6tnorn18sftAs~oz" lehessen hasznalni. A h6mdrs6kletvAltozas frekvencia-elhuz6 ha tha t i ~ g y csokkent- hetiuk. horn az eaksz Aramkort jo1 izelidz6 fielyre sze~eljuk Cs a pontos hangolast bemelegedett k6szii- lkkben &gezziik el. -

Logikai kapcsolAsokna1 igen sok feladat megoldasBt konnyitik meg az alhbbi aramkorok. Szerepuk tulajdonkeppen az impulzus-sorozatok 4.3. dbra

5. Laza esatolks6 blocking-oszcillktor A blocking-oszcill&toroknAl Blta-

laban aianlott - sokszor a miiko- d6s felC6tele - a szoros induktfv visszacsatolas. Az 5.1. dbrcin litthat6 kapcsolas azonban viszonylag laza csatolassal is mbkodbkepes. Az is- m6tl6d6si frekvenciht a pparhuzamos R-C tag hatarozza meg, de a kol- lektorkorj potenciom6terrel finom- hangolAs is lehets6ges.

6.1. dbra

6. Kettas teljesitrn6nj.forrlt~

s6g felhasz6alhat6 k6t-"kulonbozo fesziiltseg el(iallit8sAra (3.053 991 sz. USA-szabadalom). A 6.1. dbrdn lathat6 ka~csolas eseteben az un. leng(lfojt6 bemeneten jelentkez6 fe- sziilts6gcs~csok felhasznalhatdk e m nagyo6b fesziiltskget, de kiseifb aramot igdnyld terhel6s t8plalbAra.

ha az onrezgo-kevero fokozat elott az antennakort is hangoljuk. Erre niutat peldat a 7.1. cibra.

A hangolas a 3-kor kimeneten tortenik, a soros induktivitas atkap- csolAsava1 mindharom AM-sav at- foghatb. Lenyeges feltktel, hogy az atkapcsolasos valtozat esetBn az egyes induktivitasok ne sz6rjanak egyinasra (arnyekolas !).

- - Az egyenaramd motorok forgas-

iranyat ugy lehet megv&ltoztatni, ha pl. a gerjeszt6tekercs Aramanak iranyat megvAltoztatjuk, rnialatt a forg6resz aramanak iranya valtozatlan marad. Ugyanez a hatas 6rhetb el akkor is, ha az a116r6sz Aramiranya marad alland6 6s a for- g6rBsz arama fordul nieg.

Erre a celra szolgal a 8.1. &bra kapcsolasa sont-tekercses, a 8.2. cibrcit! pedig a soros motorok esetere. A hidba kapcsolt di6dAk mindig azonos polaritas6 fesziiltseget adnak a gerjesztbtekercsre. A di6dakon esb feszaltseg termkszetesen kiss6 rontja az eredo hatasfokot.

A tapfesziiltsdg polaritashak atkapcsolasa megoldhat6 teljesen elek- tronikusan is, pl. a 8.3. &bra szerint. A bistabil multivibratorkent kialakitott vezBr18kor (TI es T,) minden bejovo negativ impulzus hatasara nlegvaltoztatja a motor forgasira- nyat : vagy a T,-T,, vagy a T,-T, tranzisztorpart kapcsolja be, s igy a motor A-B kapcsaira mas-mas polaritas6 feszultsBg jut. Az RE ellenitllason es6 nChAny tized volt feszultseg a T, . . . T, tranzisztorok koziil az Bppen nem vezerelt kett6 iizembiztos lezarasahoz szukseges.

A fklvezetdk hasznalata kuliinosen a modellezo arnatdrok szamara jelen- t6s, mert pl. a haj6modelleknel meg- takarithat6 egy viszonylag stilyos re16 !

8.1. dbra

sz6d-atvitel eseten is kozel alland6 teljesftmennyel iizemeltetjiik.

A beszddhangok igen sok nagy arnplitud6ju ,,beiites t" tartalrnaz- nak, amelyek levagasa nem rontja Bszrevehetben az CrhetosCget.

Erre a vagasra alkalmas erdsit6- fokozat lathat6 a 9.1. dbrcin (Radio und Fernsehen 1967. 12. sz. 354. 0.). A mlikodes elve a di6dak jellegCb61 ad6d6 nemlinehris visszacsatol~s. Ennek Brteke a kollektor-munka- ellenallaskent hasznalt potenciomdterrel szabalyozhat6. Maximalis visz- szacsatolas eseten a hatarolas kb.

8.2. cihra

1 V,, kimen(lfesziiltdgnd1 kezd6- dik. Ha ui. a kimenBfesziiltsc5g amp- litud6ja eldri a di6dAk nyit6fesziilt- s6g6nek 6rt8k6t, a di6dtik kinyitnak 6s a kis nyit6ellenall~sukon at igen erBs negativ visszacsatolast va16- sitanak meg. fgy a -kimenoszint csak kismertkkben novekszik: a jel tetejet ,,benyomtuk".

7. Szelektivebb AM-vetel hangolt Az amator ad6kesziilekek ampli- AM k6t tranzisztorral antennak6rrel tud6modulaci6janal - kulonosen

a nagytavolsagu osszekottetksek Amplitud6modulaci6t nem csak Az Asl-mfisorvevo rhdi6k szelek- megteremtesekor - elonyos lehet, a nagyfrekvencias tartomanyban

tivitasa len~egesen megnovelhet67 ha a modulator-v6gfokozatot be- hasznhlunk. Ilyen pl. az elektroni-

8.3. dbra

171

9.1. dbra

kus hangszerek ,,tremolo"-iizem- m6dja is, ah01 a hangfrekvenciat 5-7 Hz-s jellel modul~juk.

A 10.1. Q 10.2. &bra egy-egy p61- dat mutat a fentiekre. (Electronics 1967. 12. sZ 104. 0.) Mindk6t kap- csolirs a tApfesziilts6g-modulaci6 el- v6n alapszik.

Nkzziik a mdkod6st a 10..1. d b r h . A T, tranzisztor a moduld6 generator - jelen esetben pl. a tremolo-

oszcillzitor - jel6t k6t, egymAst61 1800-kal eItoIt fbisban adja a T, tranzisztorra 6s annak R, terhel6- s6re. Ez a k6t kiilonbtizd fb i s6 jel szolgatatja tehAt a T thpfeszult- s6g6t. A T, bemenetzre keriil a modulaand6 jel, esetiinkben az el& zd twarnkiirokben elbAllftott hangfrekvencia. A viiltoz6 thpfesziilts& eredmhnyek6ppen a T, kollektoran

10.2. dbra

172

rnegjelenik a valtozo amplitud6ju hangfrekvencias jel. A T, bemenet6- re adott feszults6g nagysagaval sza- bAlyozhat6 a modulaci6 mClys6ge.

A helyes miikodBs feltdtele, hogy R8 nagyobb legyen, mint R, ill. R,.

Ugyanezt a kapcsolast nagyfrek- venciirra Btalakitva lhthatjuk a 10.2. cibrdn. I t t csak a valt68ramu szem- pontb61 lknyeges elemeket tuntettiik fel. '

A T, tranzisztor most na frek vencihs tlpus, amely az f. visfrek; venciat megfelelden erdsiteni tudja. Kollektoraban az f,-ra hangolt ptw- huzamos rezgbkor kdpviseli az R, munkaellen811Ast. A C kondenzhtor I,-n hidegiti a T, kollektorht, az Ft fojt6 pedig nagyfrekvenciasan sz6t- valasztja a kBt tranzisztort.

A pnp-npn tranzisztorparral osz- szeiillfthat6 kapcsolAsok kozul a 11.1. cibrdn lathat6 vatozat erde- kessBge az igen kis kimendellen~ll~s : 6 1 Ohm (Radio und Fernsehen 1967. 18. sz. 546. 0.).

MUkod6se a kovetkezd: a T, az isniert emitterkovetd kapcsolhsban dolgozik, de a szukskges nagy kime- n6airamot T, szhllitja. A T, vezdrl6 jelht a T, kollektork61 kapja. Ez a vez6rlbjel aranyos a bemend 6s kimendfeszults6g kiilonbs6g6vel. Ha pl. a kimendfesziilts6g - alland6 bemendfesziiltshg mellett - a ter- hel6s megvirltozirsa miatt csokken, a T, kollektorzin a korhbbiniil nagyobb kiilonbsegi jel alakul ki, ami T, vezBrl6s6n keresztiil visszaszab~lyoz az eredeti 6rt6kre (T, fhzist forgat !).

Az 1 nF-os kondenzhtor az esetleges gerjeddkenyskget csokkenti.

A kapcsolast elsdsorban m6rd- airamkoroknC1 hasznalhatjuk eldnyosen, ah01 a kis generatorellen- 4llAs a m6rds l6nyeges kovetelm6nye lehet.

Ugyancsak komplementer tranzisztorokkal Bpithetd meg a 12.1. dbrdn lathat6 kapcsol8s, amely 1 : : 1000 na sagii kapacitAsAtfog8st tesz lehetgh (Funbehau 1968. 5. sz. 146. 0.).

~dkod6se azon alapul, hogy a TI-T, tranzisztorokon keresztiil ve- zdrelt T, 6s T, a C kapacitaisnak a bemenettel ellent6tes v6.W vblt6- firamulag ,,mozgatjaW, az eredd kapacitast csokkenti.

A kapacitAsvaltozas - C nBvleges 6rt6k6nek csokkenkse - a 12.2. dbrdbol Brhetd meg. Adott frekvencian a C kapacitas val6s R, ellena- lask6nt viselkedik. Rajta az htfoly6 gram az U, 6s az U, generatorok- b61 szarmazik, azok kiilonbshg6b61 szAmolhat6. Ugyanis, ha pl.

11.1 dbra

Ha viszont U, = 0 - 6s tegyiik fel, hogy U, on8116an 16tezik - akkor

A negativ eldjel azt mutatja, hogy ha a k6t generator fesziilts6ge azonos fbisu - amint az a kapcsolds

12.1. dbra

k6t emitterktivet6jen at, amelyek nem forditanak fiizist, thnylgesen fenniill - az 1, az Ikvel ellentktes iranyban folyik. Az eredd P a m 6rtCke tehAt

Ha most ,,az U, generatorb61 nQ- ziik a vilhgot", azt tapasztaljuk, hogy U, > 0 eset6ben kisebb P a m folyik M a bemendkapcsokon, mintha U, = 0 lenne. Ez az U, generator szhmiira terhel6scsokke- nhst, azaz impedancianiiveked6st jelent. Mivel pedig a kondenzator

13.1. dbra

vBlt6aramu ellen~lltlsa a kapacitbC val fordftottan arimyos, az U, meghajt6generAtor veeredm6nyben kapacittiscsiikken6St ,,tapasztalJ'.

A vez6rl6s nagysiiga, tehat a 1At- szblagos kapacitks 6rt6ke a pot- m6terrel szabAlyozhat6 : a kapacitb- minimum a csuszka A pont feldli sz6ls6 ail1AsAban van. A valtoztatAs lehetds6ge nyilvanval6, hiszen U, 6rtBke a potenciomdter beiktatlsa miatt arknyos U,-el. Az is nyilvim- va16, hogy v6gtelen kis kapaciths nem 6rhet6 el. mert az emitter- kovet6 feszults6ger6sft6se kisebb egyn61, tehat

k < l marad minden esetben.

A fentiekb61 az is lhtszik, hogy a kapcsolas a feihaszn4lt tranzisztorok fl. hat&frekvenciAjAnak csak n6hany sz&zal6kAig hasznhlhat6 nagy kapacitirsvAltoztat&s elt6s6re (pl. fT = 60 MHz eset6n f = 0,5--1 MHz-ig), mhsr6szt el6nyos a nagy P, mert az emitterkovetd Btvitele ilyenkor kozeliti meg er6sen az egydget.

Az altalimosan hasznhlt multi- vibrhtorok rezg6si frekvenciajat mindk6t visszacsatol6 kondenzator ka~acithsa befollyhsolja.

s6ge el6ri az RE,--RE, oszt6 leaga- zban meglevd fesztilts6get, T, kinyit 6s leul. A T, leiilbe kovetkez- tiben megszUnik T, vezbrlbse, tehAt lezar 6s mindaddig lezsirva marad, am& C az RB,-TI-RE, lhcon At ki nem sul. A T, akkor ziu le, amikor C fesziilts6g6nek csokken&e eliri az RE*-RB% 0szt6 feszult- s6g6t. A T, IezkAsakor T, ismkt kinyit 6s a folyamat eldlr61 kezd6- dik.

A kimen6jel kitoltksi a r h y a adott kapaciths eset6n az Et b RB, 6rt6k6vel hllithat6 be, felt6ve, hogy RB,? RE, 6s Rq alland6 marad. Az 1sm6t16d6si frekvencia a C kon- denzAtorra1 vAltoztathat6 (forditott arhyossiig!), tehat pl. a 12. pontban thrgyalt kapacittismegol- dassal igen sz6les frekvenciatarto- manyban egyszeden hangohat6 Aramkor Allithat6 ossze.

A nagyfrekvencias szUrdk esetQ ben gyakran kovetelm6ny a j6 szelektivit~s. Ennek el6rbe azonban Altalaban igen nehQ. Egy viszonylag egyszerfi, m6gis igen szelektiv Aramkar lathat6 a 14.1. 6brd.n. (Proc. IEEE 1968. 3. sz. 327. 0.).

A rezonanciafrekvenciht a szekunder korben lev6 L1-R,--4, soros k6r hatPozza meg, ah01 R, a kor teljes vesztess6gi ellenBllasa (gyakorlatilag az L, ohmos ellen- fihsa). A rendszer kiegyenlithsi f eltktele :

Rq = R1

a csillapiths itt a legnagyobb.

A helyzet ui. a kovetkez6: a szimmetrikus szekunderoldali tekercselb kovetkeztkben az RT terhelben egymassal szembe folyik a k6t szekun- deraram, L, 6s I.,. Ezek 6rt6k6t a k i t fkltekercs feszults6ge 6s az R,, ill. R, ellen8llAsok hat&ozz& meg. Ha R, = R,, az R m titfoly6 Pa - mok ,,kioltjAk8' egymbt.

ah01 Z, az LI-R,-C, soros k6r

Az alhbbiakban bemutatott vhlto- zat - 13.1. cibra - csak egy kapa- citAst tartalmaz, tehAt pl. kony- nyen hangolhat6. (Radio-Pernsehen- Elektronik - azeldtt Radio und Fernsehen - 1968. 4. sz. 100. 0.)

Az hamkor mUkod6se a kovet- kez6 :

-4 bekapcsolh pillanatlban C-n nincs feszults6g, ez6rt T, bazisa R B , - ~ keresztul foldpotencihlon van - igy a T, az R B , - ~ A t nyit6Aramot kap 6s leul: a kimen6pont kozel telepfesziilts6gre kerul. A C az fi-n at tolt6dik 6s amikor fesziilt- 14.1. dbra

v~ l t6Pamu ellenhllasa. Az f, re- zonanciafrekvencian

A kapcsoias elhyei: az & 6s RT ellenallasok nem csil-

lapitjak a rezgdkort, tehht 6rt6kiik tetsz6leges, pl. 50 ohm is lehet. A transzformhtor esetleges aszim- metriaja R,-vel szintkn kiegyenlft- het6. A soros L-C kor alkalmazasa lehet6v6 teszi kvarc-szfir6 6pft6s6t egyetlen kristallyal, annak soros rezonancidjan. fgy igen nagyfok6 h6n16rs6klet-fuggetlensdg 6rhet6 el!

A t8pfeszultskgek szUr6sekor el6- nyos, ha a szUr6koron csak kis feszultseg esik. Ilyen megold& 1At- hat6 a 15.1. cibrdn (Electronics 1967. 21. sz. 95. 0.).

A kapcsolas mfikod6se a kovet- kez6 :

Az egyenirhnyit6b61 jov6 liik- tet6 egyenfeszUlts6get a C, puffer- kondenztitor ,,simitja". Mivel azonban a C, t61tBse a terhelben Atfoly6 I, Aram miatt iilland6an fogy, a rajta lev6 feszults6g nem lesz itllandb: ,,brummos" marad.

A C, kondenzator a D di6dkn at ugyancsak feltoltddik a C,-n meg- jelen6 csucsfesziilts6g ert6ke koze- I6be, de a C, kisul6se alatt nem folyik beldle vissza a tolt6s egy rbze, mert ezt az ekkor lezlro D didda megaka- dhlyozza. A C, tBlt6se igy csak az RT,-n at sul ki, tehat a rajta lev6 fesziiltskg is tartalmaz vAlt6-komponenst, amelynek nagyshga az I, iuamt61 fugg. Ez6rt a j6 szUr6s fel-

A D di6dhval szemben tiimasztott kovetelmdnyek :

bekapcsolAskor bfrnia kell C, tol- t68ramAt, amit csak az egyenira- nyit6 bels6 ellen9llhsa korlhtoz,

kikapcsolAskor pedig el kelI visel- nie a C, 6s C, kiilonboz6 idejU kisu- l b e miatt fell6p6 zar6fesziilts6get. Az RT,-C, 6s RT,-C, id6hllan- d6kat kozel azonosra valasztva ez ut6bbi ig6nybevktel csokkenthet61

kiuszaki adatok:

I<imenoteljesitmeny : Kimenriimpedancia : Frekvenciaatvitel: f 0,s dB Harmonikus tomius:

lineiuis frekvenciamenet a nkvleges terhel6sn61 (10 V a kimeneti kapcsokon)

Intermodulacibs torzitas: 50 Hz16 kHz (1 :4)

Bemenetek:

Kristhlyhangszedo ,MBgueses hangszedi,

A vilagon mindeniitt, igy hazank- ban is, egyre jobban elterjed a t6r- hatasu hangvisszaadas, a sztereo. ElBnye a hagyomanyos mono-hang- visszaadassal szemben, hogy a kiilonleges technikaval rogzitett hang- frekv?ncias inform8ci6c a val6sagot megkozelit6en. terhatast keltve adja viscza. Az egycsatornas, mono-hangfrekvencias Btviteli rendszereknek sulyos fogyatekossaga, hogy az eredeti hangkep thbeli jellegkt, a mindenkori hangforras helyzetet, kiter- jedCset nern krzkkelteti. Egy hang- sz6r6 vagy egysiku sugArz6rendszer csak egy pontb61 kkpes hangkkpet adni, mely lehet igen j6 minbsbgu, de az eredeti, tehat az el6 zene hatasat, messzemenben nern Cri el.

A t6rhatas biztositAsAhoz legalabb bet, egymast61 fiiggetlen atviteli csatorna sziiks6ges. A ma mar szAmos helyen ismertetett sztereo elvnek megfeleliien, j6 min6skgG Hi-Fi sztereo er6sitbvel plasztikuss~, tCrben erzkkelhet6vC tudjuk t e n d a - hagyomanyos mono-hangot. Ez nern jelenti azt, hogy a mono-infor- maci6 minden tovAbbi Atalakitas nClkiil a sztereo erbsitb bemenetere kapcsolva terhatasuva valik. Az itt ismertetett sztereo er6sitb k i z h b lag X-Y rendszerd sztereo infor- mAci6 Atvitelkre alkalmas, mivel ez a rendszer a legelterjedtebb, hangle- mezre csak ez rogzithettl, igy minden igenyt kielkgit.

3 x 1 4 W 15 ohm

20 Hz-20 kHz 20 Hz 0.6%

100 tIz 0,65 % I kHz 0,1% 5 kHz 0,38 %

10 kHz 0,s % 15 kHz 0,5 % 20 kHz 0,65 "4

1,2O&

Korrekcio:

I ) Hi-Fi" sztereo erosito

M o d r y Gabor uzemmernok

.Jel!zaj viszony :

.ithalMs csillapitas: HangszinszabAlyozas :

Balansz szablyoz6 dtfogiis;~ : Stabilitiis: Fizis eltCr6s: Futasi id6 :

Mono-informaci6 az ugynevezett Blsztereo, vagy masneven pszeudo- sztereofonikus rendszerek segitsC- gkvel nCmikCppen tCrhatasuvA valik fhzistol6 hidak alkalnlazasaval. Azonban a rendszer bonyolultsaga es szamtalan fogyatekoss8ga nern teszi CletkBpesse azt. Ma m h az egyre gyakoribb URH sztereo adasok, valaknint a sztereo hanglemezek tomeges elterjedese, a nkgysavos magnetofonok forgalomba hozatala indokoltta teszi a fonoamat6r szamara a hazi sztereo berendezks elkk- szit6skt. A kellb gondosshggal elkeszitett berendezks azonkiviil, hogy igen magas szinvonalu zenei ClmCnyt nyujt, m6g lehet a lakas disze is.

A leirasban igyekeztem mindenre kiterjedb apr616kossAggal leirni mind- azt, amely elegendb a berendezb tokkletes megPpft6sehez. Keriiltem az elvi magyarazatot, a f6 hangsulyt a gyakorlati megval6sitasra helyez- tem. Akit a mBkodCs elvi oldala erde- kel, m6dot tala1 majd 6rdekl6dCse kielCgitCsCre.

Kovetelmbnyek a sztereo eriisitovel szemben

Az er6sit6 teljesftmCny6t meghatarozza alkalmazasi teriilete. Kiin-

' dulva a sztereo alapelvkb61, mely a t6rszerd hangvisszaadas lehetbseget jelenti, minden vonatkozasban tel- jesiteni kell a val6saghoz leghfibb

1OOHz + 1 0 d E 10 kHz- 5 dB

-7.5 dB 4 0 dB

100 Hz 4 1 6 dB 15 kHz 416 dB

10 dB 1 k H z < 2 d B

< 3' ellranyagolhat6an kicsi

koriilnienyeket. A szokasos szoba- hanger6nel nagyobb teljesitmknyre van sziiksdg.

A nagy zenekar dinamikaja el6ri a 70 dB-t is. Ez a tCny kizarja az 1-2 W kimenoteljesitmCnyt. Egy atlagos lak6szoba hangositasahoz elegendb ugyan, a dinamika kell6 mertekehez azonban sziiksCges a nagyobb teljesfnCny. A masik, nern elhanyagolhatb tkny, hogy a torzitas mCrteke minimalis az esetben, ha egy nagyteljesftmenyd v6g- er6sito fokozatot nern vezereliink ki maximalisan.

A sztereo er6sitblanc felCpitCse (1. dbra) megegyezik az egycsatornas erdsitti rendszerevel, termeszetesen a lanc minden tagjaval szemben alapvet6 koveteln~eny, hogy ket, fiiggetlen informaci6 tovabbitasara legyen alkalmas. Igen fontos kovetelmkny a szimmetria, melynek sziiksCgessCge ropton az elber(isit6 fokozatokban mutatkozik. Nagy sza- zaldkban elter6 erteku alkatreszek nern hasznalhat6k, torekedni kell a mine1 kisebb tiiresii alkatrkszek beepitkskre, a szimnietria stabilitasa Crdekeben. A ket csatorna elektromos jellenlzbinek elterese igen kicsi lehet, 1-2 dB mar meghami- sitia az eredeti iranvt. Sztereo atvi- teinel a sziikseges "szabalyzb szervek szama megn6. A hanger6 6s a hangszinszabalyoz6 melle olyan szervek keriiinek, amelyekkel a terha-

4

EF& ECC 808 ECC 808 ECL 86 ECL86 2 ECL. 86 f

6rnV- < m v o

EF 86 ECLK E L 8 6 2ECL86 /

6mV- < ---

I . dbra: Az er6sftd blokkskmdja

L4 ' ECL 86; ECC 808 L5= ECL 8& ECC BDB L6-EF 86; EM 84 L7- EF @ dmpa

thssal kapcsolatos jellemz6ket lehet viiltoztatni. A hanger6 b a hang- szinszabhlyozhs csak szimmetrikus csatorna elrendezesben lehetshes. KovetelmCny az egyes szabhlyoz6k egyiittfuthsa. A gyakorlatban kozos tengelyit potenci6mCtereket hasz- ndnak. Jelen erbsitbben is kozos tengelyit, ugynevezett tandem po- teffci6rnCterek keriiltek b&pit&re. Kolts6gesebb Q helyigenyesebbmeg- oldas a fokozatkapcsol6, melynek nagy el6nye, hogy az egyiittfuths igen nagy pontossAghn kiviil a potenciombter eloreged&Cvel jar6 ser- cegCsek, zajok kikiiszobolbdnek. Az - egdsz erbsft6lanccal szemben tamasztott legfontosabb kovetelmCny az Athalihscsillapiths kell6 CrtCke.

Az Bthallhs tulajdonkkppen az egyik csatornhba szhnt hangfrekvencihs informhci6nak nemkivana-

3. dbra: A tdpegysdg kapcsoldsa tos htjutasa a mhsik csatornaa. Ez a jelensdg a hangsz6r6ban tor- tCn6 visszaadAsnh1 a lokalizAci6 megv&ltozAsht eredmdnyezi, ami az eredeti hangkCpet is megvaltoztatja.

S*, '% .- -

4 . dbra: Az erSsit6 elrendezbi kkpe

k.hallfis jon 16tre kozvetleniil a felvdteli eljkasn81, ennek CrtCke azonban elhanyagolhat6an kicsi ahhoz, hogy zavarokat okozzon. Sok- kal ldnyegesebb az hthallasnak az a rCsze, amely a csatornirk tokdletlen szCtvalaszthsa Cs az esetleges fAzis- eltCrCsek folytan lCp iel.

A maghban az erbsftbben 1Ctre- jov6 Atliallhsnak a forrasai az alkat- rCszek kozotti csatolas. a sz6rt kava- cithsok, a csatornaszimmetri&k, minden kozos impedancia (~1.: ma- g h a k a tapegys&gnek az impedan- ciAja). Ezen hatas csokkentCsCnek CrdekCben az an6degyenfesziiltsCg szdr6sCre nagy gondot kell forditani. Ha pl. a megadott athahis - 4 0 dB, ez azt jelenti, hogy az X csatornhba jut6 jelhez bejuthat mdg az Y csatorna jelCnek 0,Ol-ad resze Cs fodftva. Vagyis az eredeti viszonyok, ha kis mCrt6kben is, de meg- vhltoztak, mert mig a val6sAgban X = X; Y = 0 volt, a kimeneten

eszlelt jel X = X; Y = 0,01 A'. ;\z athallasnak azon rCsze, melyet a csatornak kozotti aszimmetriak es sz61-t kapacitasok okoznak, gondos szerelCsse1, a ,,veszelyes" helyek arnyekolasaval (kiilonos tekintettel a nagy impedancia reszekre), kis- mertCkiire csokkenthetd.

A j6 mindsdgd sztereo hangvisszaadas Brdekeben az egyik alapkove- telmeny az, hogy a kCt mikrofon jel6t (osszegCt 6s kiilonbseget) azonos fazissal tovabbitsuk. Elvileg szimmetrikus felepites esetCben - mint mar ernlitettiik - aszimrnetriat az aranlkori elemek hoznak be. Ez a kCt csatornat tekintve ertisites 6s fhziskiilonbseget eredmknyez. hl6rB- sekkel kimutathat6, hogy a zavar6 es hasznos jel viszonya a fazis- kdlonbsegek felenek tangenskvel negyzetesen aranyos. Az aranyossagi tCny~z6 j6 kozelitessel egynek vehetd. Altalaban max. 35" az, ami mar nern megengedhetd (20 dB-es) za- var6 athallast okoz, ha az athallAs tisztsn a faziskiilonbs6gek miatt jott 16tre.

PCldaul: ha a megengedett athal- 1As -40 dB (0,Ol) 6s az athallas

. csak a kCt csatorna fazismenetknek eltCres6bdl adbdik, akkor az ehhez tart026 fAzireltCres 12', vagyis 12'

'2; a maximalisan megengedhetd fbis- tolas a ket csatorna fazismenetkben abban az esetben, ha az egesz 40 dB Athallas csuphn a fbismenetek kii-

a lonbsege miatt jott letre. Mivel az athallast tulnyom6r6szt nem a fazis-

.- menetek kiilonbsege adja, igy a gya- $8 korlatban a fAziseltCres j6val 12"

alatt kell, hogy maradjon (max. 8"). Torzitas, valamint frekvencia-

nlenet szempontj~b6l is, termdsze- ' . tesen az erdsitdnek maradektalanul

ki kell elkgitenie a Hi-Fi minds6gi kovetelmCnyeket.

ni Xz erasit6 elvi miikiid6se h bevezetdben mar emlitettiik,

hogy a sztereo erdsitd a mono, egycsatornas ertisittitdl fdleg abban tkr el, hogy itt tulajdonk6ppen k6t mono-erdsitd van ,,parhuzamosan", igen szoios hasonl6sagi kovetelmb nyekkel.

Az eloerdsitb fokozat (2. abra) EE: 86-0s hangfrekvencias pent6- daval mukodik, mely biztositja az alacsony szi11ti.i bemenetet, mikrofon Cs magneses pu. iizemeltetCse- hez. A fokozat tapfesziiltsdge gondosan szurve van a minimalis bug* celjab61. Kiilon ffitdtekercs, valamint kozepeld potenci6m6ter gondoskodik a bugas kompenzalas~61. Az EF 86 anodkoreben a szabvany- nak megfeleld korrekci6 van mikrofon 6s a rnagneses pu. dzenlm6d- ban, mely a valaszt6kapcsol6 megfeleld allasaban 6rvCnyesiil. A valasz- t6kapcsol6 k6ttarcsAs, nCgy ararn- koros, tiz allasu fokozatkapcsol6, mely ot allasra van arretalva. A koz- Sensd fokozatokat a kapcsolas alatti, esetleges kettds erintkezes megaka- dalyozasa vegett, szabadon hagyjuk.

5. dbra: Az eriisito elrendezbi rajza

6 . dbra: Eldlaprajz

7. dbra: Hdtlaprajz

X valaszt6kapcsol6val a negy fijggetlen bemenet csatlakoztathatb az erbsftdre. Minden bemenet ossze- kotddik a magnetofon csatlakoz6va1, igy minden allasban kdszithetd felvetel, kiilon dugaszolas nelkul.

A valaszt6kapcsol6 csusz6Crint- kezdjer61 csatolo kondenzAtoron keresztiil jut a jel a hanger6szabAlyoz6 kettBs potenci6meterkre. A hang- er8szabalyoz6 potenci6mCter cs6sz- kajiu-a csatlakozik a ,,mono-sztereo" uzemmbd kapcsol6.

Regiszter kapcsol6s megoldasa egyben kijelzest is biztosit az uzemmod mindenkori megallapitasaboz.

A hangszinszabalyozd fokozat ECC 808 tipusu hangfrekvencias kettos tri6daval mukodik. E csd- tipus el6nye az alacsony bugasszint, a kis zaj, az arnykkolt rendszerek, valamint a kis mdrteku mikrof6- nia. A hagyomanyos ECC 83 tipus- sal megegyezik, annak egy tovabbfejlesztett tipusa.

A k6t szintemeld fokozat kozott helyezkedik el a lepkekorrektor. Megoldasa eltCr a hagyornanyos ,,lepke" hangszinszabalyoz6t61. A hatekonyabb szabalyozas vkgett a korrektor talppontja a niasodik fokozat an6dkor6be (levalasztva) kap- csolbdik, mely visszacsatolas ered- menye a fokozat korrekci6s tenye- zdinek javulasa.

A korrektor utan a csatornaszim- metriak beallitasat biztosit6 frekvencia-fiiggetlen oszt6, a balansz szabAlyoz6 fokozat kovetkezik. Ez a fokozat mint passziv lanc uzenlel, igy a sziikskges szintemelkst a v6g- fokozat ECL 86-0s csovknek egyik triddaja biztositja, melynek kat6d- koreben frekvenciafuggg negativ visszacsatolas van, az egy.enletes frekvencia atvitel erdekdben. A vegfokozat masik ECL 86-0s csovenek triodaja a fazisfordit6 szerepkt tolti be.

A vBgerdsit6 fokozat k6t darab ECL 86-0s pent6daval mbkod6 ellen- utemb B-osztAly6 er(lsit6. A kat6d- korben 'lev6 potenci6meter az el& fesziiltsBg behllitasara szolgal. Nagy jbsAgu, szimmetrikus kimenatransz- formator, kis sz6rt kapacitas 6s sz6rt induktivitas biztositja a kivant min6seget. A terhelb impedancia 15 ohm. A gondos tapfeszultskg, szdres 6s brum~nkompenzalas (3. cibra) nem masodlagos tCnyez6. A szur6lanc, valamint az alkalmazott brummkompenzalasi m6d teljesen kielegit6nek mutatkozott. Honyo- lultabb tapfesziiltsBg szfirds es esetleg az er6sit6 egyenfesziiltskgr61 torten6 fbtese nenl hoz nagymkrtkkb javulast. Elrnaradt a hagyomanyos egyenirbnyit6cs6, melynek ffitkse kiilon gondot jelent. Helyette 4 db SiEK-7 tipusu sziliciun~dibda Graetz kapcsolasban latja el az egyeniranyi- t6 szerep6t. Az egyenirAnyit6cs6 el- hagyhsaval kisebb hdrnerseklet ks hosszabb Clettartam biztosithat6 a tapegysegben. A maximalis an6d- Aramnal sem sziikskges a di6dAk hiithe.

177

8. dbra: A kever8 doboz miihelyrajza

Byit6si leMs Az elberbsftb. valamint a hanaerb-

szabhlyoz6 a valaszt6kapcso16~~s a hamszfnkorrektor fokozat a balansz szabalyoz6val egy kulon, mechanikusan elv5lasztott, gondosan kny6- kolt egys6get kkpez (4. dbra).

Az 1,5 mm-es skgarkz dobozba beepftett egysdgek BrnyBkolt veze- tCkkorbAccsa1 csatlakoznak az erb- sit6 hatlapjhn lev6 ot-p61usu tuchel csatlakoz6-aljzatokhoz, melyek ilgy- szinten egy ziirt, arnyt5kolt dobozban nyertek elhelyez6st. Nem t61- zott 6vatoss4gb61 tortent mindez, de a gyakorlat bizonyitotta sziiksb gessbgkt. Keruljuk a belsb szerelesek kozben a felesleaesen hosszu. Arnv6- kolt vezetekek2. Minden ckntim6- teriik csak noveli a bemenbka~aci- tast, mely a magas hangok htvitelbt rontja.

Az elBer6sit6, beldrtve a balansz szabAlyoz6ig rninden fokozatot, szimmetrikus szerelessel lett bekpftve az hrnykkolb dobozba. A doboz szuk- segesseget a kovetkezb t6nyek bizo- nyttjak : elhagyhat6k az egyes fokozatok csatlakoztatasanA1 az Amye-

1 I . dbra: A kimenB transzformdtorok 9. dbra: A bemeneti drnykkold doboz rajza kozotti d m ykkol6 lemez

10. &bra: A vf%erSsftfi t'-Zrtd kmez k0lt vezet'5kek, melyek a khros kapacitasok bevitele mellett fold- liurkok kialakul8sAt is elgsegfthetik. A kkos athallhsok elkerulbe c61- jab61 elvalaszt6 rdzlemezeket epi- tettem be az ewes fokozatok kbz15, mely j61 forraszthat6, igy a fold- prohlCma kikuszobolbdott.

A szerelds foldsines megoldAs6, mely a bhg6feszultseg m b k e k folyaman kialakult optimalis pontban kapcsolddik az Bny6kol6 doboz- hoz. Ez az egys6g az eriisisitb legk6- nyesebb rbze. Igen sok zavar for- rhsa lehet, ha nem kellb precizitas- sal 6 koriiltekint~ssel szereljiik.

Mindig tartsuk szem elbtt a min6s6- gi kGvetelm6nyeket, a felhasznalt el- lenAll&sok TRK-2 tipusu, l % - os 0,25 W-os, Remix gyWm8nyuak. A kondenzzitorok 5 %-on beliili valogatott femhiizas, metslpapir kivi-

1 telbek, fesziiltsCgiik 400 V. A foko-

--@-I 2mm-es alu lemez

L ------- L A _ 17

20 _1

12. dbra: A tdpegysdg tartdlemeze

zatok csoveit valogatni nem sziik- s6ges. (Kiugr6 pkldanyokat azert ne hasznaljunk.)

Az er6sit6 hats6 reszeben helyezkedik el a ket veger6sit6 fokozat. h ket oldals6 aluminium profi kere- tet az el6lapon 6s a hatlapon kivul a transzformatorokat tart6, 4 nim-es aluminium lemez fogja ossze. A viszonylag kis helyen megepitett fokozatok magneses Arny6- kol6lemezzel vannak elvalasztva. Erre a celra alkalmas a 1,5 mm-es vaslemez, mely egybe tartja az RC elemek szerelblemezet is, mely kozvetleniil az erbsit6 borit6lemeze alatt helyezkedik el. A nagy hbmkr- s6kletd vkgerbsitb csijvek fekvd helyzetben kozvetleniil a borit6- lemez perforaci6ja alatt vannak, irrv kei3vez6 hiitesben rbzesiilnek. A" kimen6transzformatorok n~elege- dbe t egv eloxalt h6visszaver6 lemez

-4

P

akadAlj%zza meg. A borft6lemez levetele utan konnyen hozzafdrhet6- v6 valik minden alkatr68.

=."-

t .

* l20 4 l a ,

13. &a: A hdl6di transzformdtor 15. dbra: A hdldzati transzformdtor hgkkold lemeze adatai

14. dbra: Hfft61emez a vtqcsiioek b a kimend transzformdtorok kozott

A tapegyseg a sziir6ltincca1, hB16- zati transzformtitori) 6s a brumm- kompenza16 potencit~meterekkel egy kulon egyseget kepez. A 2 mm-es vaslemez gondoskodik a ke116 arnyb kolAsr6l. A hAl6zati transzformhtor sz61-t magneses tere gyakran zavar, ez a teny tette sziiksdgessd tirye- koltisAt. Egyben he1 nyeres szem- pontjAb61 is kedvezdr korulmeny " .. ek alakultak ki. A sziir6 elektrolitkondenzatorok az R elemekkel oly mbdon helyezkednek el, hogy a tap- fesziiltsegek mindenkori ellenQz6se nehbskgek ndlkiil lehetsiiges.

Az er6sit6 hAtlapjAn talalhat6 a fold-erintkez6s hAl6zati csatlakoz6 aljzat, a ha16zati biztosltek, valamint az an6d biztositek. I t t helyezkednek el a hangsz6r6csatlakoz6k 6s a bemenetek. A hatlap, valamint az elblap 6s a bels6 szerel6lap az elva-

179

, ; a ; 60 I

-&!

I 60 ,20 T >

zqI&*-\ /A b -4 I I I 1 ~mm-es v & m ~

I I I I I /

h0

!

m *

- - - - - - - - - - - _ - - --& tsmm-cso[u-

u, - -4b 0 -.

100 r -

I lemez

(oxd/va)

I/ 1 I

17. &bra: Az er6sft8 kdpe a fdpegysdg fe181

laszt.6 6s tart6lemezek sziirke nitro- lakk bevonatot kaptak. Maga aa erbsftb borit6lemeze eziistsziirke ka- 1apAcslakkal tetszetds kivitelt nyert. A kivez6rl6sjelzb E M 84-es csb elblapon tortent elhelyez6se eszt6 tikai szempontb61 igen eldnyosnek bizonyult. A sziiks6ges RC elemek kozvetleniil a foglalatra vannak forrasztva, melyet egy rug6 szorit az elblaphoz.

A hAl6zati 6s az an6dfesziilts6g ka csolAsAt, a mono-sztereo iizem- m6d ~AltAsAt az AT 550-es regisz- terkapcsold v6gzi. A regiszterka csol6 szabadon maradt 4. 6rintkezg: pitrjaval a kivez6rlbt jelzd tApfe- sziilts6ge kapcsolhat6 kdnyelmi szempontokb61. A hA16zati feszhlt- s& bekapcsolt AllapotAt zold f6nyfi lampa jelzi. Felffit6s utan az an6d- fesziilts6g jelenlQ6t a mono-sztereo jelz6s glimmlAmpAi mutatjAk. A sza- bAlyz6 szervek gombjai hengeres formAjukka1 6s a regiszter kapcsol4, modern, tetszetbs kiils6t adnak az erdsftbnek.

A kezelbszervek ~ombia i 20 mm-es aluminium aGyagbbl k&z% tek, 6 mm-es centrikus furattal. a

F potenci6m6terek tengelyeinek mG- a e.,..e Ieleloen. Az erbsitb elrendezbi rajzai b az

egyes mtlhelyrajzok az 5-14. dbrdkon ldthatbk. A transzformAtor tar- t6lemeze 4 mm-es alu. lemez 140 x x 360-as mCetben. A transzforma-

torok adatait a 15-16. &br&kon mutatjuk be. Az elrendezbt illuszt- rAljAk a 17-18. dbrdkon 14that6 f6nyk6pek. Az erbsitb dobozAnak

dl/ borit6lemeze a 21. &bra szerint k6- ~ l i i l t

18. dbra: Feliilndzeti kdp 19. cfbra: Feliilnbet a hfit6lemez elfdvolifcisakor

20. &bra: Az er6sit6 kdpe a hdtoldal fe161

I I

1 I 2 l . dbra: A kbziildkdoboz boritdlerneze

'22. Libra. A bass-reflex dohoz iniihely- 23. dbra: A reflex-doboz hels6 felepi- rajza f Pse

.%z erosita b:illit!~sa Miutan a kapcsolasi rajz szerint 6s

a szerelesi vazlatok alapjan iissze- Allitottuk az erbsitbt, kijvetkezhet a hekapcsolas. Eldsziir gydzddjunk meg mCg egyszer, nincs-e durva elko- tCs, mely a bekapcsolaskor maradan- d6 sdriilest okozhat. Csovek nelkul, a hal6zat bekapcsolasa utan a fdtk- seket ellen6rizzuk, majd az an6d puffer elektrolitkondenz&toron me- riink feszultseget. Terheletlenul 300 V-nh1 valamivel nagyobb erteknek kell i t t lenni. Rovid bekapcsolas utan, ha nem jelentkezik hiba (pl. a hhl6zati transzformator melege- dCse, elektrolitkondenzatorok mele- gedese sth.), a csoveket a helyiikre dugaszoljuk.

Ajanlatos az er6sito kimenetere hangsz61-6 helyett mtiterhelest csatlakoztatni, mert egy esetleges ger- jedds tonkre teheti hangszbr6nkat, nem sz6lva a kellemetlen hangjelen- sCgekr61, mellyel a bemeres j<k. A vCger6sitbcsiivek elbfeszultseg be& lit6 potenci6mCtereit nlaxinlumra allitjuk, rnajd'bekapcsoljuk az erdsi- t6t. Ellen6rizzuk a fokozatok tap- FesziiltsCgdt. Csatornankdnt meg- gy6zBdiink, hogy helyes-e a visszacsatolhs. Amennviben futvul6 crer- jedest tapaszta luh, a kimG6transz- forrnator szekunder tekercsenek vegeit felcserdljuk, hogy a visszacsatolas negativ legyen. Ezutan beallitjuk a kCt vCgerBsit6 pent6da kbzos katbdjan a sziikseges 9 V-ot. Ameny- nyiben a t51pfeszultsCgek minden fokozatban rendben vannak 6s ger- jedes nern A11 fenn, kijvetkezhet az er(isit6 brummkompenzAlasa. A hanger6szab8lyoz6t minimumra csavarva, rnaszert helyeziink a mu- terhcldsre 6s a nlegfelelb fdtkskiize- pel6 potenci61nkterekkel ~ninimunlot hllitunk be. Ezt a mtiveletet csatornankent vCgezztik el. (Cs6csere eseten meg kell ismdtelni.) Az elber6- sit6fokozat brurnmkonlpenz~lasa a kBvetkez6keppen tortdnjek Az erbslt6 aIasonyszintfr bementet a foldre zarjuk, a hanger6szabalyoz6t, valanlint a ket hangszinszabAlyoz6t maxinlumra allitva minimumot alli-

, tunk be a ki~neneten lev6 mdszeren. (Termeszetesen ez mindkCt csatornara drtend6.) Ha az erdsit6 beme- rCsere mtiszerek allnak rendelkezesre, ellendrizzuk a kiizolt frekven- ciaatviteli 6s torzitasi adatokat

Pontos meggy6z6dndnk a meg- felel6 athallas-csillapit~sr61. HF cs6- voltmer6vel Cs egy hanggenerator- ral tiirtenhet a meres. .lz egesz hangfrekvencias tartomanyhan ldpesen- kent az X-csatorna bemenetere akkora jelet adunk, hogy kinleneten lev6 mtiszer rnutatbja a 100 V-0s Allasban a d B skala 0-pontjara 811- jon. Ezutan a mfiszert az Y-csatorna kimenetere tdve, a mkrbhatarkap- csol6 10 dB-es osztAsaiva1, valanlint mutatott ertek leolvasasaval a d B skalan meghatarozhatjuk a pontos CrtCket. .4 rntSr6st a ket csatorna fel- cserelCsevel meg kell isrnetelni. Az er6sitb hanger(iszabAlyoz6jat maximumra allitjnk. it korrekci0 linearis

25. abra: A reflex-doboz elolndzete 26. cibra: A reflex-doboz belseje

frekvenciamenetre, a balansz szaba- elk6vetkezendBkben sok kellemes A mc5lysugArz6k HX 403 tipusti, lyoz6 pedig a kozCphelyzetnek meg- sz6rakoz8st fog biztositani sza- a magassugaz6k HC 10/10 tipusu felelBen legyen beallitva. munkra. hangsz6r6k. A bassz-reflexdoboz kC-

Ha minden rendben van es az Az er(Ssit6hiiz csatornAnkent egy- szit6s6nBl el(lt6rbe keriilt a mechani- erBsit6 kifogastalanul mflkodik, ak- egy bassz-reflexdoboz, valamint csa- kai stabilitas, valamint a tetszetbs kor egy j6 min6sCgfl Hi-Fi sztereo tornankknt 4-4 db magassugazb kivitel, termeszetesen a mfiszaki erasit6 birtokosai lettiink, mely az tartozik (22-26. abra). parameterek romlasa n6lkul.

182

Hi - Fi erosito

Dercs6nyi Tamas hiradktechnikus

.iz itt kozolt eriisztii felepitese (k i - !~gbzitve u miniiskget javito Ps a kP- ny~lrnet szolgdlb szervekkcl) f6bb vo- rznluibdn megegyeiik uion kapcsold- sokkal, nzelyek a szukirodalomban ismert~tesre keriiltek. Az eddig ismertetett erijSit6knti azonban hidnykknt azt lehet felhoirtt, hogg nem voltak elkg r t~ i l e t e s~n . yyakorlatiasan leirva. A kevesebh gyukorlattal rendelkezo" meg- tpito" gyakran torte a fejkt, hogy most Inerre toviibb? Elvi kapcsolck, mind a hazai irodalomhan, mind a kiilfoldi szaklapokban kellii szdmban dl1 ren- delkedsre, de 01 an leirds, mely pl. o kimen6trafd eickszitisdt ( a rendel- keztsre 6116 angagokat is figyelembe okzw) teljes reszletesskggel leirja, igen k~vPs alead. .4 leirt kimendtrafbk leg- nayyobb rtsre sok tekercsbol all, nzelye- ket igen komplikdltan lehet csak sor- rendhelyesen bekotni, b a legtobben ezkrt riadnak vissza ennek hdzi el- kbzitbetol. -4 most ismertetksre keriilo eriisit6 kimen6transzformdtora mindiissze nkgy primer & n&gy+ketto szekunder tekerccsel kksziilt, f s amint azt a kksobbiekben lritni fogjuk, viszon ylag egyszeriien elkbzitheto". A jd kimeniitrafb az el6feltdtele annak, hogy eriisft6nk a ,,Hi-Fi" elnevezt?st kitrdemelje. A mtrksek szerint ed el is krtiik, mert a vkgfokozat frekvencia- ~nenete 20 Hz-to1 50 kHz-ig 3 dB-en beliil van, torzitdsa 10 W kimen6-

teljesitnzinynkl, 1000 Hz-en 0,4% alatt van. Az eriisito' intermoduldci6s torzitdsu is jb?al 1 OG alatti. Az kpifksi leiriisban 6s u kapcsoldsi, valamint a . elrendeiksi rajzokon minden olyan rkszletes adat fel van tiintetve, illetve meg van adva, melynek betartdsa a fenti eredmkny eltrkskt 1eheto"vk teszi. Kernkljiik, hogy kpftksi lefrdsunkkal tobbeknek segitsdget nyhjtuxtk abban, hogy hdzisttidiojukat egy j6 minoskgii hangositd- berendezbsel szereljPk fel.

Az erdsitd blokkskmaja az 1. ubrdn 18that6. Az ismertetkst az iiiemmbd- kapcsol6tb1 kiindulva kezdjiik, ehhez kapcsol6dnak a bemendpontok, melyek lehetdvk teszik kulonbozd kk- szulekek (magno, rBdi6, di6dBs- detektoros helyi vevd es lemezjatsz6) csatlakoztat~sat, ill. az ezek Altal szolgaltatott jelek felerdsitds6t. A le- mezjtitsz6 csatlakoz&shoz egy el6- erbsitd fokozat, 6s egy lemezkarak- terisztika kiegyenlitd, un. ,,ekvali- zer" tartozik. Ezt koveti a koziis hangerdszabi1lyoz6, ~ n a j d az 1. H F erdsitd. Az 1. 6s 2. HF erdsitd k6zott van az otfokozatu hangregiszter, (mely mint fentebb emlftettuk, a kk- nyelmet szolgAl6 kezeldszerv), 6s a magas-mCly hangszinszabiilyoz6. A kovetkezd a fAzisfordit6 fokozat, niely a v6gcsovek szamara szolg~l-

1. dbra. Az er6sitd blokkskmdja

tatja az ellenutemfi vezerlo jelet, melyet feler6sftve a kiniendtraf6rol vehetunk le a hangsz6r6 rkszkre. A berendezkshez tartozik meg a ha16- zati rksz, rllely a rniikiidkshez sziiksP- ges tapfeszultsegeket szolgaltatja. Az erdsitb teljes kapcsolasi rajza a 2. dbriin lAthai6. X blokksema utan raterunk az erdsitd egyes fokozatainak r6szletes ismertetesdre.

.A \Cgfokozat Cs a ffizisforditd -A vkgfokozat csovei (2 x EL 84)

ellenuteniu tll? osztiilyu beallitasban uzemelnek. A csovek seg6dracsai a kimendtrafd leagazasira csatlakoznak. Ennek eldnyri roviden a kovetkezdk.

Mint isnieretes, a pentbda kamk- terisztikhja harmadfoku garbe, a tri6daC viszont n~asodfoku. Ennek kovetkezteben a pentoda paratlan (fdleg 3.) mig a trioda paros (foleg 2.) harmonikust ,,termel". Xz ellen- utembe kapcsolt tri6dhk a 2. harmonikust kioltjhk, a pentodaknal azonban ligyanez a 3. harmonikusra nem all. Tehat kkt eller~iitenibe kapcsolt tri6da torziths szempontjab61 tobbet nyujt, mint k6t pent6da. h trioda hatasfoka viszont csak fele a pent6dhCnak, ezkrt vBger6sitd fokozatokban ujabhan pent6dAkat alkalmaznak. Ha megfigyeljuk a kapcsolasi rajzot, a kovetkezdket 1Bt- hatjuk; ha a segkdracsok a (+) pontra lenn61iek kotve, a csovek pent6dakknt uzemelnCnek, ha viszont a tekercs v6geire kotnknk a segkdracsokat, a csoveket tri6dB- nak kapcsolnank. Kkzenfekv6 tehat a segkdracsot a kettd kozk, egy le- agazasra kotni, egy olyan pontra, ah01 a hathsfok meg nem romlik szamottev6en, de a torzitas a segkd- rhcsfesziiltskg vhltozas okozta negativ visszacsatolas nliatt jelentdsen csokken. Ez a pont gyakorlatilag a menetek fel6nkl van (a fkl primer tekercsre vonatkoztatva). Erbsitdnk- ben is alkalmaztuk ezt, 15s igy volt elkrhetd, hogy m a g l 6 l a vkgfokozat- r61 (csak a segkdracs visszacsatoliis- sal) igen j6 frekvenciamenetet 4s torzitast kaptunk.

A segkdracsban, valamint a ve- zCrlBracsban lev6 csillar)it6ellen~ll8- sok a csovek ultragerjkdeskt hiva- tottak megakadalyozni, ezert ezeket

183

ECC 83

1 I 2. dbru. Az eriisfto kapcsoldsi rajzu

--

3. dbrd. A hangregiszterrel rnegvaldsitott karakierisztikdk

kozvetlen a csdlabra kell forrasztani, mink1 rovidebb kivezetkssel.

A csovek eldfeszults6gkt kat6d- ellenal8ssal allitjuk el6. A csoven- kknti kulon kat6dellenallAs mellett dontottiink, mert igy a csovek kozti sz6rAs kevksb6 befolyasolja a szim- metriat.

A rneredek v6gcsovek kivezkrlksk- hez szukskges, viszonylag kis feszultskget a legegyszerfibb, de ide tokd- letesen megfeleld ,,katodinJ' fhis- fordit6 fokozat allitja el6.

A csd an6djaban 6s katodjaban lev6 azonos krtkkfi ellenallAsokon azonos nagysagu, de fazisban egy- mBst61 180"-kal eltolt feszultskget nyerunk (termkszetesen bizonyos ha tdok 6s terhel6si viszonyok k6- zott). A fAzisfordit6 csd rhcseld- feszultskg6t a kat6dk6r6be beiktatott 820 ohmos ellenallason allftjuk e16. (E fokozat nern erdsit.)

A fhzisfordit6 elBtt a 2. H F er6sitb fokozat van, ez az ECC 83 cs6 egyik fele (a masik csdfkl a f5zisforditast v6gzi). A csd kat6dkorCbe, a kimend- ttaf6n az e c6lt szolgal6 kulon te- kercsr6l egy fesziiltskgoszt6n keresztiil negativ visszacsatolast lktesitunk. &live& visszacsatol6 lanc csak ohmos ellenallast tartalmaz, ez6rt a negativ visszacsatol~s gyakorlatilag frekven- ciafuggetlen. .

Hangszinszab;ilyoz6 6s hangregiszter Az 1. 15s 2. HF erBsitd fokozat kozk

iktattuk be a hangregiszterrel kombinalt magas 6s rnkly hangszin- szab8lyoz6t. A hangszinszab~lyoz6 a szakirodalomb61 j61 ismert, j61 bevalt, altalanosan hasznalt pille- szabhlyzb. Felcsavart potenciombter allasban kb. 16-18 dB kiemelks, mig lecsavart potenciom6ter Allas- ban ugyanennyi vagas krhetd el vele. E r6szt eg6sziti ki a kknyelmi szempontokat szolgA16, nyom6gombos hangregiszter. Els6 allasaban a pille- szabzilyoz6t kapcsolja be, ilyenkor tetsz6s szerinti Atviteli karakterisztika Allithat6 el6 a hangszinszaba- lyoz6 potenciomkterekkel. A tobbi allas Sorrendben : JAZZ, KONCERT SZ6L6, BESZED. A hangregiszter ezen allasaiban a pilleszabalyz6 nern mfikodik, a hangfrekvencias atvitelt fix karakterisztika szabja meg. A hangfrekvencias htvitelt a hangregiszter egyes allasaiban a 3. &bra szemlklteti. A JAZZ Allas megfelel a pilleszabalyoz6 ,,magas-m6ly emelt" allasanak, a KONCERT allas teljesen linehis atvitelt biztosit. SZ6L6-nal kismkrtkkd magas- 6s me1 hang emelks a11 eld, rnfg BE- SZ&-nkl az 6rthet6skget szem eldtt tartva, egyidejti magas- 6s mklyhang vagas tortknik. A fenti karakterisz-

4. cibra. Az ekoalizer gdrbCi

tikak beallithat6k a pilleszabalyz6- vak is, azonban a megfeleld hang- szinezet beWAsa iddt vesz igknybe, hangregiszterrel ez a megfeleld gomb benyomashval id6vesztesCg nklkul megoldhat6. Esetleg egy hosszabb mdsor kozben, a zene jellegktdlfug- g6en valtoztatni lehet vele a frek- venciazitvitelt. Az CrzkkenysBgekfigy vannak beallitva, hogy a ,,hanger& krzet" a hangregiszter minden 9114- saban azonos, vagyis valtaskor a mfisor hanaereie nern eriisodik. v a m gyengul a k l i z ~ m d a . ~ a n g s u l ~ z - zuk. a hanareaiszter kizd6laa k b nyelmi cklokuat~zolg~l, elhagy&;sitval az erdsit6 jellemz6i nern lesznek rosszabbak. Megfeleld nyom6gomb hihyaban, vagy egydb okb61 (egy- szerfisitks) nern szukskges tehat bekpiteni, ez esetben a hangszln- szabAlyz6t a hangregiszter 1. allash- nak megfelelden fixen be kell kotni.

5. dbra. Hdldzati transzformdtor

A hangerdszabalyz6 potenciometer galvanikusan kapcsol6dik az 1. H F er6sit6 cs6 (ECC 83) racshra. Ezt a megoldast min6skgi szempont- b61 ~Alasztottuk, de felhivjuk a figyelmet arra, hogy csak kival6 mi- nasegti potenciomkter esetkben al- kalmazhat6. Ha ilyennel nern ren- delkezunk, ugy a potenciomkter kart egy 100 nF-os kondenzatorral le- valasztiuk ks a cs6 racsara 1 Mohm-os racslevezet6 ellenallast iktatunk be.

A hangerbszabalvz6 az iizemm6d- kapcsol6ia csatlaGozik. Az uzem- m6d kapcsol6val valaszthatjuk ki a hangositani kfvant jelet szolgaltat6 berendezkst. Ez lehet RADIO, MAGNO (esetleg TV, a megkpitett berendezdsben kkt rAdi6 bemenet van: AM 6s FM el6tkt csatlakozta- thsara), diodhs (detektoros) helyi vev6, MIKROFON, valamint LE- MEZJA TSZ6 csatlakoztat~s~ra. Az uzemm6d kivalaszthsa 5 allas6 nyo- m6gombos ka csol6val tortknik. A kapcso16 az el8apon van, szimmetrikusan elhelyezve a hangregiszterrel.

1Cp6sben a cs6 utan beiktatott 5 8118- su kapcsol6val mdkodtetett, RC ta- gokb61 fel6pitett Aramkiir vkgzi. Az el6rhetd magashang vagas, ill. m6ly- hang emelBs karakterisztikait a 4. &bra tiinteti fel. A szhmszerd BrtC- kek az 1. tdblazatban talhlhatbk. Az ,,ekvalizerY' 5. a11asBban az htvitel lindris, az erbsit6svesztesCg a kap- csol6 allasat61 fuggden 18-20 dB (1000 Hz-en!)

A magn6 csatlakozds a nalunk is szabvanyosftott D l N elbiras szerinti megoldassal k6sziilt. A tuchei 3-as pontjan a magn6 jele csatlakozik az erdsitbhoz, mfg az 1-es ponton mindig az erbsftdn Bppen hangositott uzemm6d jele vehetd le, megfelelb leoszths utan. fgy lehetBs6g nyilik anra, hogy az erdsitd hangerb- 6s hangszinszabalyoz6jhnak 9118s&t61 fiiggetleniil keszlthessunk magn6- felvktelt. -Az erbsitb keverbbemene- tet nem tartalmaz, igy k6t vagy tobb mdsor egyideja hallgatasara nincs lehetbskg.

T-Ayegydg

A tapegysbg a szokhsos megoldasu. Az egyeniranyitast az EZ 81 csd vkgzi, kktutas kapcsolAsban, az

6. ubra. K imenB trarlszforn~ator egyeniranyitott feszultskget HC ele- mekbdl felepitett lanc szflri. A hA- 16zati transzformatort kulon e cBlra

Amennyiben a hangregisztert mel- valami kellemetlen, kash, sziszegb tekercseltuk, adatai az 5. dbrdn 1at- lbzziik, ugy iizemm6d kapcsolonak hangot hallunk. A modernebb kris- hat6k. Term6szetesen mqfelel %y sen1 sziikseges nyom6gombot alkal- tidy hangszedhk mar ezek figyelem- mas kivitelfi hdl6zati transzformdtor rnazni, egy Yaxley kapcsol6 is meg- bevetelCve1 keszulnek, azonban ez is, mely a megfelelb feszultskgeket teszi. A csatlakozok a magn6knAl sem jelent vkgleges n~egoldast, ez 6s aratnokat tudja Szolg8ltatni. szabvanyositott, 3 p61us6 tuchelek, csak egy tobb fokozatu lemezkarakte- (2 x 300 V, 110 mA; 6,s V, 3 A; melgek a sasszi hatuljan ngertek risztika-kiegyenlif6vel val6sithat6 6,s V 1 A.) elhelyezesS es arnydkolt vezetekek meg. lgy mar az els6 fokozat utan kotik ossze az uzemrn6d kapcsol6- a megfelelben korrigalt jel kerul -4 kimeno" transzformktor val. It t jegyezzuk meg, a tovAbberbsftesre. A kiegyenlftkst .MIKHOPON feliratli h i i v e g g az (= ekvalk816s) els6 1dpCsben a le- Kiilon kell sz61ni a kimenb traf6- erzt5kenysBg kb. 40 mV (10 R-ra), mezjatsz6 bemeneten lev6 soros 1-61, melynek j6sAgAt61 - mint mar fgy csak olyan mikrofon alkalmas, 5,6 kohm-100 nF RC tag, mssodik emlitettiik - fugg az erdsitd min6- mely ezt a jelet le tudja adni (esetleg elberbsitbvel).

I . Ldblnznl Lemezj.itsz6 elo"c6sito" b lenlez- kamkterisztika kiegyenlito"

Az iizemnlbd kapcsol6 , ,LEII~EZ" allAs&hoz kapcsol6dik a lernezjAtsz6 elberbsftb, 6s a lemezkarakterisz- tika kiegyenlitb. Erre azCrt van szukseg, mert a mikrobarhdas le- mezeken a vagas kulonbozb magashang enlelCs Bs egyidejn mayhang vagas ~nellett tort6nik. Erre most reszletesen nem tkriink ki, csak annyit kozlunk, hogy ez a +20, illetve -20 dB-t is eleri, a gy&t6 c6g elbirhsait61 fuggden. (A r6gebbi kiadasu mikrolemezek ezen a tBren elCg nagy sz6rast mutatnak.)

Ezt a v4gAsnAl tortent elt6rest a lejatszhskor kell korrigalni. Ez tor- t6nhetne a pilleszab~lyoz6val is, igy azonban fennall az a veszCly, hogy egyes, igen nagy magas emeldssel vagott (un. ,,ultra Hi-Fi") lemezek- n61 az elsd fokozat (vagy fokozatok) tulvezCrlddnek, 6s a hangszinszabh- lyozbval ezt a torzitott jelet korrighl- juk. fgy a kimeneten (a hangsz6r6n) a csilingelb Hi-Fi hang helyett

7. dbra. Az alkatriszek elhelyezise ( feliilnizet)

8 . dbra. Az alkatrdszek elhelyezise (alulnizet)

s6ge. A j6 kimendtraf6 az eldfeltb tele, hogy az erdsitdt ,,Hi-Fi" jelzd- vel illessuk. A j6 frekvenciaatvitel mellett kovetelmkny a j6 hatasfok, 6s a kis torzitas is. A hatasfokot az alkalmazott vas merete, a melyhang atvitelt a vasmbet 6s a primer menetszam, rnig a magashang atvitelt a sz6rt induktivitas hatarozza meg. Az eldbbi kettdt a vasmag 6s a pri- mermenetszam megfeleld megvalasz- tasaval sikerult eldrni, a sz6rbs csok- kentCs6t pedig az osztott tekercseles tette lehetdvk. A traf6 rajza 6s a tekercselds elhelyezkse a 6. cibrdn lat- hat6. h traf6 M 85-os, 0,35 mm-es lBgres nelkuli vasmagra kkszult, 38 rnm-es pakettvastagsaggal. A csevetest tekercselksi tere egy el- valaszt6 lemezzel kkt egyenld rkszre van osztva. A tekercselksnel lesz egy kis komplikaci6, ugyanis a jobb szimmetria elerese cCljab61 a ,,B" oldal primer tekercsknek tekercsel4 sekor a cskvetestet 180°-kal meg kell fordftani. Csak igy biztosithat6, hoev azonos kivezetksek kerulienek -- -

az&os pontokra (pl. a 2-es tekeicsek kezdete kerulion a tapfeszults&re, azonos tekercselks mellett a ,;B" oldal 2-es tekercsknek vigit kellene osszekotni, az ,,A" oldal 2-es teker- cskvel, kulonben bifilaris tekercset kapnhnk.) Igy biztosithat6 a - viszonylag - minimalis szoras, tehat . a j6 magashang atvitel. (Jellemzk- sere csak annyit: 50 kHz-en mkg ki lehetett venni 10 W-ot a vkgfoko- zatb61, szAmottev6 - oszcilloszk6p- pal vizsgalt - torzitas nklkul!) A tekercsek kozotti (sz6rt-) kapacitas elhanyagolhat6, bin mint azt a kksdbbiekben latni fogjuk, kis be-

folyasa azkrt van az erdsitd mtiko- dkskre.

A tekercselisi sorrend tehat a ko- vetkezdk6~ven alakul: kezd, A-1, B-1, A-2, i80°-ot fordit, B-2, visszafordit, A-3, B-3, A-4, 180°-ot fordit, B-4, visszafordit, A-5, B-5. Ha j61 atgondoljuk a tekercselkst, lAthat6, hogy B-2 6s B-4 tekercseknel a cs6ve- testet a tekercseldgkpen 180"-kal el kell fordftani, mfg a tobbi tekercs tekercselkse a kezdd tekercsnek megfeleld helyzetben tortknik. Tehat a B-2 6s B-4 tekercs nem ellentktes menetiranyu, csak a kivezetkseik vannak geometriailag azonos helyen. Ezzel biztosithat6, hogy a tekercseket szimmetrikusan kothessuk be. Cklszerti, ha a csevetest kkt oldalan a kivezetksek reszere (a kitoltkstdl fuggd emelkedkssel) szimmetrikus furatsorozatot kkszitiink, fgy a kkt oldal kivezetkseit szimmetrikusan hozhatjuk ki. Ez a tekercsek ki- vezeteseinek osszekotkskt megkony- nyiti, kevesbk lehet eltkveszteni azt. A tekercsek kozott feltktleniil j6 szigetelbt alkalmazzunk, mert a primer tekercseken bizonyos esetek- ben elkg tekintelyes feszultskg van. Erre a cklra elsdsorban Warnisch vaszon vagy vkkony prespan johet szamitasba. A tekercseket soronkknt is szigeteljuk, vkkony, un. kondenzator papirral.

A 6. dbrdrbl lathat@ hogy a pimer tekercsek sorba (6s keresztbe), mfg az osszes szekunder tekercsek parhuzamosan vannak kapcsolva. Kiilon felhivjuk a figyelmet, hogy a szekunder tekercsek menetszdmdt ez okb61 kifoly6lag igen pontosan be kell tartani! A 6. Abran megadott menetszamok 15 ohmos illesztksre vonatkoznak. Az ettdl eltkrd illesztb- ellenallashoz tartoz6 szekunder menetszamok az alabbiak:

vasalt allapotban) osszekotni es mkressel ellenbrizni. Ez az alabbiak szerint tortknhet.

Mivel feltehetdleg vAlt6feszults6g meresere alkalmas mdszere minden amatdrnek van, akar univerzalis, akar csdvoltmerb) tovabba 1 V koriili 50 Hz-es feszultskg is rendelkezesre 811, ezzel v6gezziik el az ellen- drzkst. Tehat 1 V-os 50 Hz-es fesziiltseget ' kapcsolunk valamelyik szekunder tekercsre, a tobbi tekercsveg szabadon van. A mtiszerrel ellen- (rrizziik, hogy a primer tekercseken nlegvannak-e hozzavetdleg a menetszamok aranyaban a feszultskgek. Ezutan az A-2 6s B-2 (1Asd a 6. &brat) tekercsek kezdetet osszekotjuk 6s megkiil6nbo~tetd jellel latjuk el. Ez fog a pozitiv tapfeszults6gre csat- lakozni. A segedracsokra csatlakozb kivezetkseket konnyti megtalalni. A 2-es jelti tekercsek vegei az atelle- nes oldal 4-es tekercseinek v6geivel vannak osszekotve. I t t kell az ossze- kotessel vigyhzni, de a fesziiltskg- mkrdvel merr8lla~ithat6 a helves ko- tks. Tehat 51. a z A-2 tekeris vkge a B-4 tekercs vkgkvel van osszekotve, 6s B-4 kezdete csatlakozik a cs6 an6djara. I t t nagyon kell Vigyazni, nehogy ,,keresztbe kossuk" a segkd- I-ilcsokat ! Az osszekotkst mkgegyszer ellenbrizzuk; a kozCptbl kiindulva a , kkt fkloldalt, majd a kkt szkl- sb ~ o n t kozott is merrmkriiik a fe- szi6tskget (,,an6dt61 -- in6dig"). Ezutan a szekunder tekercseket kot-

2,5 ohm: 4 x 38 me 0 0,6 Cu-Z 4 ohm: 4 x 4 8 me 0 0,6 Cu-Z 5 ohm: 4 x 5 5 me 0 0,5 Cu-Z 8 ohm: 4 x69 me 0 445 Cu-Z

A kimenb trafb tekercseit cklszerfi 9. dbra. Az ero"sisit6 kiilso" miretei bekpftks eldtt (termkszetesen be- 10. dbra. Belengis a kimen6jelen

187

jiik paralel: kezdet-kezdettel, veg- v6ggel keriil kapcsolatba. A negativ visszacsatolas kis menetszamu tekercseit szintCn paralel kotjiik. Mindez a 6. &bran egyertelmtien fel van tuntetve.

-12 alkatrdszek elrendezdse a 7. dbrdn (feliilndzet) 6s a 8. dbrdn (alul- nezet) latliatok. Az hbrakon j61 ki- rehetdk a fdbb alkatrbszek, igy ez bdvebb magyarazatra nern szorul. Ha a nyom6gombok alkalmaz8sAt61 eltekintunk. ugv az eldlav 16nvee- sen 1eegyszerds"ddik. Ebben az "e&- ben az iizemm6d kavcsol6t Yaxlev tarcsaval oldhatjuk -meg, ezt cdi- szerii a tobbi kezeldszervvel (lemez- karakterisztika kiegyenlitd- Cs hangszinszab~lyoz6 potenciomdterek) egy vonalban elhelyezni, igy esztktikai- lag is kedvezd elrendezds ad6dik. Az erdsitdt fdmdobozba epitettuk be, fBbb mereteit a 9. dbra szemlblteti. A kiss6 dontott eldlap a kezelest kenyelmesse teszi. A kCt v&gcsd 6s az egyeniranyft6 csd, valamint a ha- 16zati traf6 eldg sok h6t ,,termelm, ennek elvezetksdre a doboz tetejen kivagas van, melyet expandalt sarga- rez lemez takar. A 1dg;irarnlas folya- matossaganak biztositdsara a fenbk- lap sbrdn, 4 mm-es furatokkal van ellatva.

A ha16zati traf6 melletti forrlecen van elhelyezve a brummpotencio- mWer, ennek esetleges utanallftasa a feneklap megfeleld kivhgasan keresztiil eszkozolhetd. A tobbi alkatrdsz elrendezese (forrldcek) a 8. abran vilagosan 1Athat6. Az arny6koland6 meleg vezetekek a kapcsolasi rajzon jelolve vannak. Igen kenyes a lemez- jAtsz6 iizemmddban bekapcsolod6 elsd csd Cs aramkore, fbleg brummra. Ha azonban a fates vezetekeit ossze- sodorva vezetjiik, 6s iigyeliink, hogy a rAcs~ontokt61 nChanv cm tavolsagban~eg~enek, a brumm megfeleld szint alatt marad. BrummcsokkentBs ckljht szolgalja az az oszt6, mely a csovek ftitdszhl&t a sasszihoz kepest t 5 0 - 6 0 V-ra emeli. Uevanis. ha a ffitdsihl negativabb a -iacsnal, ez emittabat nehhnv elektront a racs- ra, mely Crz6keny"bemen6fokozatok- na1 Brezteti hatasat. A fUtdszA1 pozitiv fesziiltsdgre va16 emeldse ezt a jelenseget megsziinteti. Az ellenA11a- sok watt-krtbkei, a kapcsolasi rajz- 1-61 egyertelmtien leolvashat6k. A kondenzAtorok vizsgalati f eszultsege, ah01 nincs kiilon feltiintetve, tetszb- leges lehet. Amennyiben m6d van ra, ajanlatos j6 mindsbgfi alkatrkszeket bedpiteni, vonatkozik ez pl. a csb- foglalatokra is. Az erdsit6t a fdm- doboz (a model1 1 mm-es vaslemez- bdl kbziilt) niinden kiils6 elektromos 6s mechanikus behatast61 megvkdi.

Ha a szerel6snCl es huzalozasnA1 koriiltekintden jktunk el (elkot6s nern tortdnt), valamint a beepitett alkatrdszek hibltlanok, a k6szii16k

els6 bekapcsolasra uzemkdpes lesz. Az elsd beka~csolast meael6zden a negativ visszacsatolas kiivlon tekercset szakitsuk meg. A helyes beko- tbst probaval allapitjuk nieg: gerje- d6s eseten a tekercs vCgeit fel kell cserklni. Ezt azonban csak akkor hajtsuk vdgre, ha az erdsit6 tobbi rCsze (kulonosen a vdgcsovek nyugalmi aramfelv8tele) m k rendben van. Bekapcsolas utan kozvetlenul az egyenfeszultsdgeket ellen6~izziik, niajd a vCgcsijvek nyugalmi &a- mat. Ez legkonnyebben a kat6d- ellenallasokon m8rhetB : kb. 10,5 V-ot kell kapni, nehany tized volt elteres nern befolyasolja a kapcsolas szim- metriajat. Kiilon fel kell hivni a fi- gyeimet arra, hog!^ az eriisitcit nehogy terheleflen kimeniiirafdval kapcsoljuk be! Ilyenkor eleg egy fesziiIts6g- impulzus az Brzdkeny pontok vala- melyikere, 6s vagy a kimen6traf6, vagy a csdfoglalat, az an6dkiveze- tCsnBl athuz. Atut! Tehat vaav a hangsz6r6 inlpedanci&nak megfYeie16 6rt6kti - es terhelesti - ohmos ellen- itllast (,,materhelCsW), vagy hang- sz6rot felt6tleniil kapcsoljunk a ki- mendtrafo szekunder tekercskre. Ha a negativ visszacsatolas tekercsenek helyes polaritasat mar kikiskrletez- tuk 6s a tekercs be van kotve, akkor ilyen veszely nem 811 fenn.

-42 erdsitd ,,dinamikus" benlerkse legegyszertibben hanggenerator, cs6- voltm6r6 (6s oszcilloszkop) segitse- gdvel tortdnhet. Az krzCkenys6gek hozziivetdleg a kovetkezdkkppen ala- kulnak (10 W kirnendteljesttmdnyre vonatkoztatva) :

2. H F erdsitd racsr61: 90-100 mV 1. H F erdsftd rhesr61: 35- 40 mV . H F elderdsitd racsr61 (lemezjittsz6 bem.): 15-20 mV

Az erzkkenyskgek tAjbkoztat6 jellegfiek, m6rCssn6l a magas 6s mely hangszin szabAlyz6k ,,kiemeltP' allasban vannak.

A kimendteljesitmenyt lehetdleg mdterhelksen mkrjiik. Ez 15 ohmos i l leszt~sn~l 12 W-ra: 13,4 V a hang- sz6r6 kapcsokon. Oszcilloszk6pon vizsgalva a jelet, szemmel torzitast Bszlelni nern szabad.

Ha az erdsitd aramkoreinek iizem- ktfpess6gerbl a fent leirt vizsghlatok- kal meaavdzddtiink, kovetkezb 115- p ~ s k ~ n t u a bugbfesziilts6g minimalis Brtkkre va16 csokkentbse kovetkezik. A ,,brummpotenciombterrel" bugasminimumra allunk. Ha a lecsavart hangerdpotenciomdter allas- hoz kCpest felcsavart Blltisban ugras- szertien megn6 a brumm, ugy azt a hihnyos hrny6kol&s, 6s a huzalozAs nern megfelel6 kivitelezkse okozza. It t Ibp6srd1-1dpCsre kell felderfteni az Brzekeny pontokat. Egy kis ture- lemmel azonban ezen is sikerrel tul lehet jutni.

Sz6lni kell m e egy jelens6grb1, melyet a kimenbtraf6 ismertetesendl vetettiink fel. Ez a 10. dbrcin lathat6 jelalakot eredmdnyezi 6s tiibb6-ke- vCsbd a kimen6traf6 sz6rt kapacitksa

Bltal okozott belengesi jelens@, mely a 100 Hz alatti frekvenciakon, a vCg- teljesftmbny ktizelkben 911 el6. Mint51 nielyebb a vezkrlbjel frekvencihja, a n n s ,,kov6rebbH a szinuszjelre szuperpon816dott nagyfrekvencias belenges. Ez ugy szuntethetd meg, hogy egy 20-50 pF-os kondenzatort forrasztunk a fazisforditb cs6 katbd-, vagy an6dellenAllhsaval parhuzamosan. Arra a pontra kell forrasztani, ah01 hatasosabban csillapit. Az ere sit6 jellemzdiben ez semmi romlfist nern idez eld.

Az erdsftd ismertetbset ezzel be is fejeztiik. Remebetdleg a rdszletes ismertetbs, rajzok 6s fknykepek alapjan nern okoz nagy nehezsdget (az anyagbeszendst nem szamitva) az eddig mar tobb pkldanyban megCpi- tett erdsitd reprodukhllsa.

Itifiszaki adatok:

Kimen6teljesitmCny: 14 W (k=10 %) Tonitab (12 W-ri4l

mewe) 60 Hz-en: 0.5 X

1 000 Hz-en : (43 % 10 000 &-en : 0.45 :, en6kenyseg: (12W-ra)

RBdio-niagna hemenetr6l: < 50 I ~ V

I.emezjBtsz6 bemenetr6l: 1.5 mV

Hangfrekvencibs atvitel: 20-20 000 Hz (- 3 dB-re, korrekcid n6lktil)

Magas es melyhang eme1i.s: + l 6 dB

Magas 6s mdlyhang v4g4s: -14, illetve - 16 dB

Illeszt6ellenallils : 15 (kivBns4gra 2.5 vagy 5)ohm

TeljesitmBnyfelv6tel: 80 VA (hz16zath61)

SzerkesztiisCgUnk @be: -

Budapest, V. keriilet

Beloiannia u. 16

Idefrr: S W m-m m-604

8 W-os Hi-Fi erosito Dercsenyi Tamis hiradbtechnikur

~l fenti cimmel megnevezett er6sit0, mint azt a kdsb'bbiekben ldtni fogjuk, feldpftdsdt tekintve hason16 az ihkonyv 183. oldaldn ismertetett 12 W-os er6- sithe[. Mlretei azonban jdval kisebbek (laposabb), ezdltal mozgathatbsdga jobb, szcillitdsa akch aktataskdban is tortlnhrt, ugyanakkor mlgis ,,sokat Iud". Jelen ismertetksiinkben nenl akarunk ismktllsekbe boescitkozni, ezlrt csak az eltlrtsekkel foglalkozunk rbz- letesehhen. hTem cirt tehdt a 12 W-os er6sitd leircisdt elolvasni, miel6tt az olvasri a 8 W-os er6sitiioel foglalkozna.

A berendezds - az egyeniranyft6 csovet is beleCrtve - mindossze nCgy csovet tartalmaz, fokozatainak szama azonban megegyezik 12 W-os tarsaCval. Ezt iisszetett csovek alkalmazasa telte lehetbve. A csdvek: 2.t ECL 82, ECC 83, EZ 80. Ae erbsit6 blokksCmaj51t az I . cibra szemlClteti. Az uzemm6d kapcsol6tol kiindulva az egyes fokozatoknak kovetkezb a szerepuk (1Asd mCg a 2. cibrdn a kapcsolasi rajzot). ,\z iizemmhd kapcsolo egy hClrnias

nyonibgomb. Hasznalataval lenlez, magn6 6s rAdi6 csatlakoztatasa lehetseges egymast61 fiiggetlenul (ke- verni a mdsorokat nenl lehet). ,.LEiZYEZ" Allasban az ECC 83 egyik tribdiijdval megval6sitott elherdsit6 fokozat ka~csol6dik be, melyet egv

potenciomkter koveti. h kapcsolasi rajzon lathat6 inegoldas csak kival6 nlinbsCgd potenciomkter hasznlilata esetCn alkalmazhath. Ilyen alkatresz hianyaban 1 Mohmos racslevezetb ellenAll4st es 50 nY-os csatolokon- denzatort alkalmazzunk. Az ECC 83 inasodik csbfele az I. HF. erbsitb, mely a szokasos megoldasi~ pille- szabAlyz6ra csa tlakozik. A magas- m6ly emeles kb. 14-14 dB, ~ n i g a vagas ugyanennyi, a csucsokra vonatkoztatva. A kovetkezb fokozat az 1. ECI, 82 csb tri6dAjaval uzemeld 2. HF erbsitb, mig a 2. ECL 82 tri6dAja a Iazisforditast vegzi, kato- dyn kaycsolasban. Az Altala szolgal- latott jet az A R osztAlyu he8llitAs- ban mfikodb vkgcsoveket vez6rli. .\ vdgcsovek an6dkiirCben van az osztott kin~enbtrafb, melynek elkbzi- t6sere ismertetesunk folyamhn ineg visszateriink. A kimenbtraf6 szekunder tekercskbbl negatlv visszacsatolast vezetunk a 2. HF. erBsitB csb kat6dkorCbe. Az ergsit6 r6szCre az iizerni feszultsCgeket a tapegyseg szolgaltatja. A halbzati trafb adatai a 3. dbrdn lathatcik.

Xz erdsitb dohoz5nak mereteit a 4. cibra szemlelteti. Szembetfinb a kis magassag. Ennek megfelel6rn alakult az elrendezes is. Mind a h616zati, rnind a kinienbtrafb viszonvlag kis- " ..

h6ronllillhst1, egyszerfi. HC hlent$i;- nierelil, 11 74-es v:isliiagon van, a bb1 iisszeallltott lemezkarakteriszlika csih cLk \.izszil~tcs litblvztbtl)en v;~nnak. kiegyenlit6 kovet. h lemezkarakte- risztika kiegyenlit6 allasai: 1. allasban nagy mPly emelCs 6s magas vaghs; 2. allasban kozepes mdly elneles 6s magas vaghs, 3. lillAsban kozelitdleg linearis atvitel van (a fokozatra vonatkoztatva). Az uzenl- mbdkapcsolrit a hanger6szabllyzb

reszint a sasszi alati ( 2 * ECI, 82, t:CC 8:3), reszint feletle, szegletekre felerbsitvr (EZ 80 Cs a szllrdelkhk). .-\ fdhb alkatreszek eirendez6si.t az 5 . (ibriin (aluln6zet) Cs 6 . cibrtir~ (feiul- nezet) Iathatjuk. .\ trafrik, rnint az a fenykepeken Ilithat6, reszt)cn ;I ~i irrzi szintjtl :I]& virnnak sullyeszl\e, ig)

I. dhra. A = cr6sit6 blokksin~cilcl

elCrhet6 volt a iriinimAlis magassdgi mCret. -4 nvonl6nombos kavcsolbk hasznAlattit ' :I k&szulek esitetikai meuielenesCnek javitdsa indokolta, term~szetesen yaxley kapcsol6 is alkalnlazhat6. Aki pedig egy bemenet (mdsor) hangositasara hasznalja az erbsitbt VaKy ritkhbban valt iizemm6dot, az akar el is hagyhatja a kapcsolokat, az uzemnldd valtoz- t a t i s a a csatlakoztatni kivant keszu- Iek zsinorjanak atdugaszolasaval tiir- tCnhet. Ezt ki-ki egyCni IzlesPnek megfelelhen mkrlegelje, mert a kesziilek elektromos jellemz6ire nincs befolyassal. Az el6lap rajzat a 7 . cibro szemlelteti.

Xz elrendezks es huzalozhs, mint mar emlitettiik, az 5.. illetve 6. ahrti- r61 egydrtelmden leolvashat6. Egye- bekben ugyanazok az elvi nlegfonto- lasok Crvtnyesek, meiyeket a 12 \V- os erbsitd ismertetBsenC1 kifejtettiink.

3. rihra. .-I doboz mPrrt(zi

.A h6lGzati traf0 keszitCsPr161 olclal- lapos csCvetestet alkalrnazzt~nk Ps ;r tekercselest kulii~liis gonddal v6gc.z- zuk, niert (a kis mhetek tniatt) a huzal mhsk6l)pen nelrt fog elf6rrti. I[:gyeljunk arra is, hogy a szcll6z6s. kiiliiniiser~ a v6gcsovek kiirnyezetk- hen tiikdletes legyen. A mintakeszii- leken a doboz tetejen k i rag ' as van. melyet expandalt sArgar6z letnez takar. h z espandalt lemez alig rit1j:r utjht a levegdnek. A fenCkl:\pon 0 4 inni-es furatok vannak (mcg-

felelb szantban) a kkrdeses helyekcn. igy a 16g;irainlCls biztositott. €<rrcs feltetleniil szf'ksCg van, kuliinben a kisnieretfi dobozban a kiirnyt.zeti h61ni.rsCklrt megha1adh;ttja ;lz a1k;it - rkszekre elbirt ertkket, 6s i1 vry csovek i s ti~irr~elegszenek.

ECC 83 2% E(C)L 82/1 jI I

ECC 83 I

2. dbra. Az erbIt6 kapcsoldsi rajza

5. rihra. Az eriisito" alzzl~~izethm 6. dbru. A: er6sitb feliilnezetben

A felhasznalt ellen~11asok terhel- hetbsege, valamint a kondenzatorok fesziiltsCge a kapcsolasi rajzr6l le- olvashato.

Kiiliin kell sz6lnunk i t t is, akar- csak a 12 \V-os erdsitbnel a kimeno- trafbrhl 6s annak elkesziteserbl. ,\ tekercseles osztott, mint ahogy az a 8. dhrdn lathato. NCgy primer C% ugyanannyi szekunder tekercshbl, valamint a negativ .r~isszacsatolas reszere kCt tovabbi tekercsbbl all. Itt is nagy gondot kell forditani a teker- csel6xin6l a ,,csevetest" forgasiranyli- ra, mert a pr in~er tekerrseknel csak tgy biztosithat6 a szimmetria. A rajzon j61 lathath, hogy a primer oldalon a tekercsek sorha Cs ,,keresztbe" mig a szekunder oldalon phrhuzamosan vannak kotve. Emiatt a szekunder tekercsek menetszamat igen pontosan he kell tartani (kiilonhen kiegyenlito aramok folynanak a tekercsek kozott.). A 8. ahrAr61 a tekercsek hekotese egyertelmden le- olvashat6. .

A tekercseldsndl, kCt tekercs, a ,,RJ' oldal 2. es 4. tekercsdnek elkeszitese elbtt a cskvetestet 180"-kal el kell forditani. Vigyazat! Ex nenl jelent ellenkezo menetirlinyt, csak a kivezetesek bekotCsCnCl teljes szinl- nletria Crheto el az ,,A" oldailal. Ai: eltevesztCs elkeriil6skre kijzoljuk a tekercseldsi sorrendet. A cs6vetesteri a tekercseldsi teret egy elvalaszt6 lap- pal kCt egyenlb rCszre osztjuk. A tekercselksi sorrend: kezd A-1, B-1, A-2, 180"-kal fordit, B-2, visszafordit, A-3, R-3. A-4, 180"-kal fordit, R-4, visszafordit, 1x4, R-5. A teker-

csek kiizott jb szigetelkst kell biztositani, erre a cdlra szarnitasba johet Warnisch vhszon, vagy vkkony prespan. h tekercseket soronkdnt is szi- geteljiik, vdkony, un. kondenzhtor- papirral.

Xz elkCsziilt csCv6t (bevasalhs ntan) celszerfi heepites elbtt he- mdrni, ill. a lnegfelelo kivezetkseket osszekotni. (Ezt a 12 \V-os erbsitb- nB1 m;ir reszletesen ismertett.uk, ugyanazon elv alapjan jarjunk el i t t is.) Egyebekben utbaigazitast a 8. tibrcz nyujt.

A kimenbtrafhhoz a 8. libran megadott menetszamokkai 5 ohmos

hangsz6r6 csatlakoztathato. Et tbl elt6rd impedanciaju hangszSr6 hasznalata eseten az alitbbi szekunder menetszamok szuksdgesek :

2,5 ohm-ra: -i x 18 me iZ. 0,s Cu-% 15 ohm-ra: 4 x 118 me D 0,1 Cu-%

Ha a szerelCsnel elkotes nem tor- tknt, valamint hibhs alkatresz rlerlr keriilt bekpitksre, ugy a bekapcsolas utan erbsitgnk uzemkepes. \'igycizal! i iz er6sitot csak ugy kapcsoljuk be, ha a kimenetkre hangszordt vagy a hang-

(Polgtatas a "5 . crldalon)

Vosrnog : M74 (l&g& d l k i i 0,35 rn rn vostag)

~ a k e t t w s t a ~ s d ~ 36rnm

(q'8crn2)

I I I J

7. abru. Az elolap 8. cibra. Kimmo lranszforrncitor

Musorve vo rridikeszulekek e'ptese Mzsa S6ndor okl. vill. mernok

A rddi6 ueudkbziilkk kpitts minf amatdr tevPkenystg annak ellenire, hogy a rddibzdst a televizidnizis hdttbbe szoritja b igen nagy u ktsziilik- kindlat, nem veszi'tett jelentdsigtbSI. A szakmai ismeretek megszerzbknek legjobb iskoldja a fokrdl-fokra bonyolultabb rddi6kbziilikek megtpfttse. E tiren a haladcis konnyen lemtrhetd, merf a forgalomban lev0 megszdm- ldlhatatlan vdltozat~l bel- h kiilfoldi rddidoevdkhziilik dllandd osszehason- litcisi alapul szolgdl. A rcididvevdktsziiltkekben megismert dramkiirok sokrttustge j6 alapokat nyrijt mds teriiletek megismerbire is. A felmeriild problimdk megoldrisa pedig tdg teret biztosft a rddidamat6rok alkot6 ked-

A Radidtechnika 1968-as Bvkony- vBben kBt osszeallitas: ,,Elektron- csoves radi6vev6kbziilbkek BpitCtse" - ,,Valogatott tranzisztoros zseb- 6s tAskarAdi6 kapcsolasok" foglalkozott mdsorvevd radi6vev6kCsziilB- kek CwftCsBvel. Jelen vAlo~atAsunk kicgBs%iti a miu. megjelent l<fasokat: A bemutatott kCsziil6kek miIkiidBs6- nek ismeretet feltBtelezzuk, a leira- sokban inkabb a kapcsolasok Brde- kessBgeire, elBnyeire kfvanunk ra- mutatni. A csatolt gyakorlati adatokkal segitsbget kivanunk nyujtani a nehezen beszerezhetd alkatrbszek elk6szitbsBhez. A valogathsba felvett kBszul6kek mindegyike meg6piilt, kozolt adataikat mUkod6 modelle- ken mdrtiik.

Mdszeres ' behangolas nBlkiil is j6 eredmknyeket lehet elBrni egy gondosan megszerkesztett egyenes vev0 megCpitBsBve1. A radibamatdr foly6- iratokban ismertetett kBsziil6keknek tbbb mint 90%-a teljesen azonos felBpftBsU. Az alkatrBsz adatok sz6- rAsiib61 vagy variAlasAb61 ad6d6an egyik vagy masik lBnyegesen jobb- nak tUnik a hasonlokn61. A j6 kBszii-

1Bk BpitBsBnek titka azenban nem az alkatrksz adatok nlegvalasztasaban rejlik. Az a n6hany szhzal6knyi Bpi- tBsi leiras. melv 2 ferrit antenna. nagyimpedanci& demodulAl~s, k6tI hangoltkor, kBt fokozatu namfrek- ven&~s er6sit6 vagy egy6%" md- kapcsolas alkalmazasara Bpiil, szolgaltat biztosabb Bs jobb eredmknyeket. Ezen kBsziilCkek mogott az a vilagos felismeres All, hogy az egyenes vev6k BrzBkenysBgBt 6s vBteli jellemz6it nem a hangfrekvencihs erBsitBs fokozAsAva1, hanem a nagyfrekvencias fokozat c6lszerd Bs helyes kialakitasaval lehet javitani. A bemutatott nehanv k6sziilBk- variAci6nk is ebb61 a k6s~u16kcsoport- b6l szarmazik.

Az I . dbrdn bemutatott ottranzisztoros reflexvev6 BrdekessBge a nagy- impedoncihs detekttilhs. A TI tranzisztor altal a fojt6tekercs munka- ellenilllason felerbsitett nagyfrekvencias jeleket a di6da 100 kohm munkaellenAllassal detektalja a szokasos nBhany kohm helyett. A demodul&tor kort ilyen esetben nem szabad leterhelni kis ellen~llassal, ezBrt mdkodik a reflex fokozat nagyfrekvencias utja emitterkovet6kent.

Ez a megoldas egyrkszt nagyobb nagyfrekvencias er6sitbst biztosit (mert nagyobb Brt6kU a munka- ellenallAs) masrBszt a di6da dernodu- lhlasi kiiszobBrtBke alacsonyabba valik. SzBmszerUen tekintve a fokozat mdkodBsBt, meg~llapitottuk, hogv az er6sitBs 2-3-szor nagvobb, a d~modul~las i kiiszob pedigVi//3- 114 rBsze az alacsony impedancihs fokozatanak. A kBt tBnyez6 egyiittesen hat, ezBrt a kBsziilBkiink 10-szer kisebb jelek vBtelBre alkalmas mint egy hason16 5 tranzisztoros vev6. A szokasos kapcsolasok demodulator fokozata ugyanis 3 G 5 0 mV nagyfrekvencias ielnB1 indul. a mi ka~cso-

fokozza: - A.&BsziilBk hangfrekvencihs r6sze

Ta-Ta illeszkedik a bemen0 foko- zathoz. Az er6sitb felesleget a kB- sziilBk hangmings6gBnek $vitasiu.a forditjuk, erre szolgBl a v6ger6sft0 fokozatban alkalmazott negativ visz- szacsatolas. A ferritantenna md- helvraiza az 5Ia. a foit6tekercs6 az

egyszerds6giik miatt elkBszit6siiket

1. dbra. Ottranzisztoros reflexvevo" kapcsolasi rajza

javasoljuk. Kiindulit adatokal a 6. dbran talalunk. M 3D---M 42-es vasmagok johetnek szrimitasba azzal a megjegyzCsse1, hogy a nagyobb vas es vastagabb huzal mindig jobb eredmenyt ad. A f6zisfordit6 transz- forruhtor mirlden kCsziilCkiinkben azonos. A kirnend primer adatai a niegkivant maximalis hangteljesitmeny szerint vhltoznak. Mas impedanciaju hangsz6r6nal a szekunder rnenetszamokat kell Atszamolni. 8 ohmos hangszor6hoz Vz-szBr tobb menet, azaz 1,4 x 60 = 84 menet sziikseges. A megadott rajzokon feltiintettiik a tekercsvkgek helyes be- kiit6sbt is.

Az ottranzisztoros vev6kesziilCk reflex fokozatanak eldnyeit a fojtotekercs hangolt korre valo kicser616- sCvel fokozhatjuk. A masodik hangolt kor mind az Brzekenyseget, mind a szelektivitast lenyegesen javitja. Hhtranya, hogy a kksziilek gerjeddkenyebbe valik 6s a pozitiv visszacsatolas behllitasa nehezebb, ez azonban crondos. szerelessel a masodik kor il;-'ny~koliis8va1 niegszun- tethet6. Neni tanacsos a fokozathan U R H tranzisztort alkalmazni, nagyon megfelel a kozephull~mu keve- r6nek ajanlott OC 44, OC 1044, 2 N 219, 2 SA 15 stb. A mbdositott reflex fokozat kapcsolasi vazlata a 2. dbrcin lAthat6.

Ez a feladat csak azonos felCpitesii kettds forg6kondenzatorral epithet6 meg. Konnyebben elkeriilhet6 a ger- jedes a 2 x 420-480 pF-os konden- zatorhoz meretezett rezg6korokkel (5/a 6s 5Ie esetlecr 5la dbra). 2 x 200 j?E;'-os forg6hoz arkat;6szadatokat az 5/b 6s 5 / f dbrdkon talalunk. 200 RF-os forg6nai a 2. hangolt kor kapiciths- szegeny felepitese fontos, mert kii- lonben nem lehet Btfogni a koz6p- hullhmu shvot, ez6rt nincs i t t ki-

egyenlft6 kondenzhtor sern. Egyeh- kBnt a ferritantenna rezgdkor a rendkiviili kapacitasszegenyseggel tiinik ki, ez6rt lehet az 6sszehangolBst elvkgezni a csak itt alkaln~azott ki- egyenlft6 kondenzatorral. A k6t- hangoltkoros vevtlk6sziilBk ad69110- masok segitseg6vel tokeletesen ossze- hangolhatb, a sav egyik vCg4n a Kossuth ado, a tampont, a masik vdgen pedig az esti 6rAkban kiforgatott forg6nAl rneg kell sztinni az allomasv6telnek.

A reflex fokozat szerepenek kette- osztasa az aramkorok stabilabb ki- alakitasfit teszi lehet6v6. EzBr_t mG-

a pozitiv visszacsatolast is elhagy- juk, szerepet az UHH tranzisztor kedvezdbb ilagyfrekvencias tulaj- donsagainak kihasznS8sival potol- juk. A TI tranzisztor csak nagyfrekvenciasan erbsit, megpedig a gcr- jedBs hat&raig. Ha a megadott 20 menetnel tobb keriil a kollektorkorbe az erositBs olyan naggya valik, hogy allandban begerjed a kesziilkk. Ez az eset 1n6g a javasolt adatoknal is el6- fordulhat gondatlan szerelCsnC1. A 2. hangolt kor 6s vezetkkeinek elhelye- z6sBt kell gondosan megvhlasztani vagy kis f6mlemezkCkkel elArny6- kolni a ferritantennat61.

kodik 6 tranzisztorral 21 3. '&bran A nagyimpedancidju detektalast Iathat6 vev6kCsziilCkunk. l t t 1n6r is rnegtartottuk, a hangfrekvencids

-L 1 2. d. Az ottranzisztoros vev6kesziilt!k reflexfokozathalc kethangoltkoros vdltozata

J 3 . ribra. HattranzisZioros kt?thangoltkoros rddidvev6kbziilkk kapcsoldsi rajza

I

erasit6 nagy bemenllAll8sAt pedig a TrTs fokozatban alkalmazott n e gativ visszacsatolhs biztosit'a. A v6gfokozat igen j6 hangminbs6g6t ugyancsak negativ visszacsatolhssal segitjuk elb. Ez a k6szul6ktipus az, ami gondos megBpit6s mellett tobbet nyujthat, mint egy rosszul osszehan-

golt szupervev(Sk6szul~k. Tekercs- adatai az 5/c 6s 5/g dbrdn lhthatbk. Transzformhtoradatokat a 6. dbra szolghltat. Mintak6szul6kunk az 500 mW-os kivitelnek felel meg. 200- 300 mW-n81 a k6t v6gerbsit6 tranzisztor kollektorait osszekot6 RC lhnc 400 ohm - 100 nF-ra m6dosul.

A standard fel6pitCsii 7 tranzisztoros szuperk6szulBkekn61 valamivel tobbet nyujt a 4. dbran lathat6kap- csolasunk b8r fokozatainak elrende- z6se azonos. A kever6fokozat kapcsolasa tipusmegoldas. A TP--TI 1CF

I= 2,Zk

in- fo?

100

1 Ktr

4 . dbra. Koziphull6mic tdskaszuper kapcsolasi rajza

250 - 300 me

4OtBOine

L = 2Ome lOx405l1 tze L 3 = 8066me 9x405 ictzf L4 = 40t 75me 10x405 iltze Lb = dme dO,lCuLS fozekvasrnog /74x16

-

5 . cibra. l'ranzisztoros veu8kesziiltk nagyfrekuencicis tekercseinek rniihelyrajza~

erdsitd KF rezgdkoreinek neutrali- zAlasa a valasztott m6don egybtel- mden 6s konnyen vbgrehajthat6. Az 500 pF-el hangolt K F rezgbkorok 30 %-A0 %-a keriil a kollektorkorbe. 120 menet alapert6kn61 40 menetnel lehet a leagazas. A csatol6tekercsek tranzisztornal 12 menetesek, di6dA- nB120 menetes. A ferritantenna rajza az 5/c, az oszcill~tortekercs6 pedig az 5/h dbrdn lAthat6. K F transzformhtor 16-18 mm htni6rdjti ferrit faz6kvasmagokbbl keszithetd.

A hangfrekvencils resz elsd tranzisztora egyenhramu erdsitdkknt csatlakozik a demodulAtorhoz. A TZ tranzisztorszabAlyozott nyit6feszult- seg6t a T4 kollektorkor6bdl vessziik. Nagyobb bejovd jelnBl nagyobb fe- szults6g keletkezik a di6da munka- ellenAllAson a T4 egyre jobban ki- nvilik. Az emre novekv6 kollektor- &am nagyobh feszultskgesCst hoz letre a mutlkaellenallason, ami a l'a bazisoszt6jan kereszttil a Ta lezarasahoz vezet. A szabalyozAs merede- kebb Iefutasa Crdek6ben a Ta emit- terfesziiltsCgCt ellena11~soszt6val sta- bilizdljuk.

Kdsziil6kiink emlitett eldnveinek egyike Bppen a fent leirt mkedek szablvozas. melvnek alkalmazhsa- val alig hailhatd hangerdkulonbsCg a vett ~ l l o m ~ s o k kozott. A kkszulek hangteljesitmenye 500 mW. A hangvisszaadas j6sagAt a vegfokozat nga t i v visszacsatol~sa biztositja. TranszformAtorok a 6. dbra alapjhn kbzithetdk.

Megfelel6 hangolksi lehetds6g birtokaban a 7 tranzisztoros szuper- vevo igen kedvezd vkteli tulajdonsagokkal rendelkezik, CrzBkenys6ge a ferritr dkiir kapcsair61 50 pV. TBska rdE formaban tortend meg- kpitese a gyari k6sziil6kekkel egyen- rangu lehet. Az Ezermester Roltok- ban gyakran lehet kapni tbkarAdi6- dobozokat, amelyek alkalmazasa a

kulsd format is eldnyoss6 teheti. Ez az egyetlen teriilet - mdanyag ka- v8k k6szitese - ah01 az amatdr nem versenyezhet a radi6gyArakkal.

Egy kis 6s egy koz6pszuper kate- g6riAba tartoz6 vevbk6sziil6k ismer- tetdsevel bdvitjiik kapcsolasaink koret. A 7. cibrdn a kis szuper kapcso- lhsa lathatb. Legnagvobb eldnye a rendkiviili egysier&-Bgdben, taka- rekiizemd fel6plt6seben rejlik. A 3 modern ikercid segitsegevel teljes BrtBkd vev6kQzulek Bpitheto. A keszulek szelen egyenirAnyit6val e16- hllitott an6dfesziiltskg6t a szokhsos- nB1 alacsonyabbra valasztottuk. A v6gerdsitdcs6re jut6 tbnyleges, mintegy 170 volt anbdfeszultseggel1-1,5 watt hangteljesitmeny konnyen el- Brhetd. Ez a hanger6 egy 013Q 160 mm permanens dinamikus hang- sz6r6val bdven elegendd normal lakbszobtiban. A koz6p-rovidhull8m6

htkapcsolast 3 pont foldel6ssel oldjuk meg. A kozepfrekvencia transzformatorok VT v. Orion tipusuak. A mAsodik helyen eldnyosebb a csa- polt KF akalmazAsa.

A demodulalits 1 di6das, kkslelte- t6s nelkiili. Az ECL 82-vel megvalbsitott k6tfokozatu hangfrekvencib erdsitb negativ visszacsatolt. A min- tak6sziil6ktink atlagos 6rz6kenys6ge 10-15 pV. A hangsz6r6n mBrhetd zug6 fesziiltseg lecsavart potenci6- mbternC1 3 mV. A kesziilCk ossz- fogyasztasa kisebb mint 20 watt. A kksziilek elonyosen alkalmazhat6 mint 1nasodk6sziil6k. Tekercs Cs ki- mendtranszformator adatok a 9-10. dbrdn taldlhatbk. A h816zati transzformatort is el kell kesziteni, mert ilyen tfpus a kereskedelemben nem kaphatb. Adatai 7,s cm2 (3 x2,5) vasmagkeresztmetszetre :

Primer: 220 V 1430 me 00,22 mm CuL

6. dbra. Trar~zisztoros vev6kt?sziildkek hangfrekvencicis transzfomdtorainak mtihelyrajzai

195

I ECH 87 EBF80 EM80 EF86 EZ80 EL 84

8. dbra. 4 + P csoves kozepszuper kapesoldsi rajza

URH i c e d domz C X t t tK/

ECH 81

-- 7 L F~Oo_--_-. ---l EABC 80 r-t---1

ECC 82

a, kf sz~bokor b, kozep modu/o'tor c, Co41 tts oszc KH d , kozep oszc 45Ome $41 CuLS racst IOBme JUx0,05 86rne #415Cu15 racst 86 me # 415 CulS

lr tze csot f7rne #4i5 CULS

ant 420rne #41CuLS

ant tek 4Ome ~41CulS

/2-30m 6me &BCULS 17-50m tome 446 CULS 20-55n; 7117%' #45CuLS

I 12-3Rm racstekercs 17-5orn

20 -55m

csoto~d tekercs 4 -6 me

I 9. hbra. A kis es a kozepszuper vevdkt!sziiltk nugyfrekoencias tekercsenek adatas 4s miihelqrajzar

LemezjAtsz6 erositii SzCles hatarok koziitti hangkor-

rekcib Nagyteljesftmenyu minbsegi veg-

fokozat X- - - - I0 wail teljesit - mennvel.

il. felsorolt igknyek kielegit.Csere tervezett 6s a gyakorlatban i s el- keszftett vevdkesziilekiink kaj~cso lasi vBzlata a 11. tibrdrs 1athat6. Az F,ZI vetelre kituzott kovetelmCn.! ~ n i a t t es reszben az egyszerdbb fel- Cpites miatt is az UHH resz fiiggetlen 3 fokozatu KY er6sitBvel mdkiidik. Ez a megoldiis elhnyiis, mert az AM/FM BtkapcsolBs erasen leegyszcL- rdsfthetd,. az egyes fokozatok opti- malisra va16 beallftasat nein zavarja a kombinalt feldpitks.

Az 5 hullamsavos AM vev6resz szokAsos megoldhsu, ujdonsiga 21 fiiggetlen di6das helyi vevo. . iz AM/FM atkapcsolast parszaz ohm ellenallasu jelfogo vegzi, nielynek mdk6dteteskre barhol elhelyezhet6. barmilyen kiviteld billen6kapcsol6 megfelelo. E kapcsol6 bekapcsolt helyzetBben az F M r6sz mintegy 25-30 mA-nyi an6darama atfolyik a jelfogon 6s behuzott Bllapotban

10. dbru. A kis es a koiepszuper vev6- kksziilek kimendtranszform6torcinak

zniihelyrajza

22, hhra. 10.1 MHz-es zcirdkordk elkeszitess rajzu

tartja. A behuzott jelfogo lekapcsolja az AM resz anbdfeszults6gCt Cs at- kapcsolja a hangkimeneteket. .A jel- fog6n tehat ket bont6 es egy zarb kontaktusnak kell lenni.

A hangfrekvencihs egyseg rliegiiti a 10 wattos min6sCgi erKsitbk jellein- z6it. A lepkeszabalyoz6val kivitele.. zett hangkorrekcib szeles hatarok kozott hasznalhat6 rnind mely, mind magas hangok kieinelesere vagy el- nyomasara. Hasznalata rendkiviil elBnyos az FM-vktelnel, a helyi ad6 vetelenel es a lernezjAtsz6 iizealn6l. Az ellentiternil vkgfokozat kimenij-. teljesitmenye 9--10 watt, melyet igazan csak kulon hangszbr6 alkalmazasaval lehet kihasznalni. A ro\ id attekintes utan ndzziik ineg az egyes fokozatok Brszletesebb felepit4si.t.

Aki kinlodott mar kombinalt AM FM K F er(isit6 6pit6sevel vagg jav / thsaval, az tudja csak igazan er- tekelni a javasolt megoldas elbnyeit. nern beszelve az itt liaszniilatos sok- pblusu atkapcsolo elmaradBsar61. Az YM vevdrdsz az ITWH kererb- dobozban lev6 nagyfrekvencias elber(lsit6bbl 6s keverKfokozatb61 (ECC 85), 3 fokozatu (3x E F 80) 10,; MHz-re hangolt KF erBsit6bBl es aranydetektorbdl all. A harmadik

K F erKsit6 specialis limiter beiillitasu fokozat.

A keverddoboz barnlilyen gyarl tipus lehet, rajzon egy korabb~ Orion kever6doboz kapcsolasa szerc pel. Termeszetesen V'l' vagy bo&:ti tipu4 is lehet, ezeknek felepitese 16nyegkben veve majdnem azonos A nlodernebb tipusok a bernendko! kbzbe sii foldelCs4vel job11 je1,zaj viszonyt biztositunk

A k6t db. 10,7 MHz-es zaroki~r egyszerden elkkszlthetd. Vazlatos rajzunk a 12. dbrdn 1athat6. Celszerii elhel 8 ezesuk ,. egy 30--3.5 nlnl at- rn6r JLI ArnyekolG serlegbr tortknik Az aranydetektor egy Terta kombi- nAlt KF-b6I kkszdlt az Ah1 tekercsek eltavolitasaval. Az Ezertnester bolt-

13. cEbra. 8000 ohrnos kimendtransz- formator tekercselrendezbi rajza

14. &bra. Nagyteljesitmdnyii A M / F M rcididveu6kdsziilek fgbb ald

ban kaphat6 kombinalt KF-ek nagy- reszknek Cppen az AM-rCsze hibas. A zar6korok helyett savszUr6k is alkalmazhathk.

Az aranydetektort meghajto limiter fokozat alacsony anod 6s seg~drBcsfesziiltsCgge1 mfikodik. Egy bizonyos nagysagu bemendjel elCr6se utan ez a fokozat teljes linlitalast biztosit azzal az eldnnyel, hogy Cp- pen ezt a nagysagrendfi fesziiltskget adja az arhnydetektorra, ah01 az optimalisan mfikodik. Ily m6don kCszulCkiink kettds hatarolassal rendelkezik. A hangolasjelza csovet ma- kiidtet6 egyenfesziiltskget a limiter fokozat racsBlland6jar61 vessziik le, nlert ez jobban koveti a bemen6 feszultseget, mint az aranydetektor egyenfesziil66ge. Az F M dernodula- lasara az EARC 80 nagyaramu di6- d4t haszndljuk. EF 80 helyett meg- lev6 6 AU 0 csovek is hasznalhatok.

Az AM vevdrBsz keverafokozatb61 Cs egyfokozath 473 kHz-es kozdpfrekvencia er6sit6bal all. A kever6- fokozat alapjrit egy Orion csillag tipusu 7 Allasu hulIamvalt6 kkpezi. Ez a hull~mvalt6 a 443, 711 es az A 117 tipusu kksziilkkekben fordult el6 6s nagyon sok kerult bel6liik ki- arusitasra az emlitett t i ~ u s o k mar-

getlen csillag alakban elhelyezet%, a tekercseket pkosaval tartalmaz6 bakeIitlemezb61 911. Az eredeti valt6 koz6p-hosszli Cs 4 nyujtott rovid- hullamra, valamint lemezjatsz6 at- kapcsolasara k6sziilt. Az 1---4 le- szedd a modulator, az 5-8 leszed6 az oszcillator tekercseket kapcsolja, mig a 9-11 leszeddk a rAdi6-iemez- jAtsz6 htkapcsolasat v6gzik.

MintakCsziilBkiinkben megtartot- tuk a valt6 valamennyi funkcibjat, kivCve a hosszu hull&msAvot, mert ennek hely6re egy kozCp modulator tekercsbdf helyi vev6t Cpitettiink. Ez az elhelyezes egyben megoldja a helyi vcv6 hangfrekvencias atkap-

csolasat is. A ~negnevezett valt6 hianvaban hason16 elvi felCpftCs mellGtt mas tipusu dobvalt6 is dkal- mazhato, sat a bevezethben idezett cikk alapjail egyszerfibb, kevesebb hullan~savval mfikiidd keverhfokozat is.

h 473 kHz-es kozepfrekvencia transzfornlatorok ugyancsak Orion savszGrdk. A ma m8r nem gyartott, de amat6r korokben beszerezhetd nagyobb mCretii sAvsziir6k igen kedvezd AM atvitelu tulajdonsagokkal rendelkezik. A kCsziil6k kettds forgokondenzatora a ItozisrnertOrio~i nagyforgb.

A hangfrekveneias eriisitii Az on9116 er6sit6kent is kedvez6en

alkalniazhato hangfrekvencias rCsz mGkodCsi sorrendben hangfrekvencias elderdsit6b61 (EABC 80 trioda- rhsze), hangkorrektorb61, erdsitd- fAzisfordft6 fokozatb61 (ECC 82) Cs elleniitemfi vCgfokozatb61 (2 x EL 84) 911. A vegfokozatban inintegy 10 dB ellencsatolast alkalnlazunk a kimenBtranszformator szekunderbiil az erBsitBcs6 kat6djAra a keletkezd torzitasok csokkentese BrdekCben.

Az erasit6 legkenyesebb rCsze a kimendtranszform8tor, melynek rCsz letes mfihelyrajzat a 13. &br&11 kozol- jiik. A rajz szerint pontosan kivitelezett transzformator igen j6 atvitelt biztosit. Gondosan iigyeljiink a tekercsek kozotti j6 szigetelesre 6s a parhuzamosan kotott tekercsek szigoruan azonos menetszamara. M vasmag hasznalata az el6nyosebb.

MBreseink szerint a vkgfokozat 30 Hz 4s 20,000 Hz kozott 2 dB-en beliil egyenes. Teljes kivezBrlCsnCl az er6sitB 10 watt koriili teljesitmenyt ad, melyhez kb. 1 volt fesziilt- s6g sziikseges az erdsitb ECC 82 vez6rldrQcs8n. A hangkorrektor kh. 5-szoros emelkst 6s 10-szeres vagast biztosft, mind a mdly, mind a magas oldalon. Egyenes allasban 60--70 mV a teljes hangfrekvencias rCsz 50 mV-ra vonatkoztatott Crzekeny- s6ge.

kivitelezett tapegyscggel ndkodik. A halozati transzformatort cClszerG hazilag elkesziteni, tnert terhelheto- segCn mulik vegsd soron a kesziilek j6 mlikod6se. A fdtotekercseknek 3-3 A-t kell leadni, az anddtekercset pedig 150 mA terhelksre kell mCre- tezni. Az alkalnlazott fojtbtekerch lehetdlea kis r4zellenAllAsil legven.

Mmhuniliai fel6yitCs

A kCsziil6k fdbb alkatrkszeinek vazlatos elrendezese a 14. dbran lathat& HCszletesebb rajzot nenl celszerd megadni, mert erdsen a beszerezhetd alkatreszektdl fiigg. Kulsh formajaban k6sziilCkiink kivitelez- het6 valamilyen nagyobb gyari vagy asztalossal kCszfttetett rAdi6doboz- ban. Ez utobbi esetben az Orion 820 A szolgalhat kiindul6 mCret- minthnak, mert legalabb ekkora doboz kell a 10 watt hangerbhoz es a kt% hangsz6r6 elhelyez6sChez. A megadott 2 hangsz6r6 ~nellett tovabbi kondenzatorral levalasztott magashangu hangszbrbkat is lehet alkalmazni.

ElkCszithet6 azonban a k6sziilCk hn. vez6rld egyseg formaban is. Ekkor a kesziileket a lehet6 Iegala- posabb formaban kell megCpiteni, az alapterulet netn igen szakithetd

hanem egy 10 wattos hangoszlopot taplal, rnely kCszen szerezhetd bc, vagy hazilag is ossxeallithat6 tobb 11angsz6r6 kombinaci6jQbol. A k6szii- lekek eldlapja ez esetben csak a skalalapot Cs a beallit6 szerveket foglalja magaban.

ki juk rerneljiik sok%;ornet es meg- eldgedest fog okozni.

201

A VIDEOTON GYAR ,,LIDO" taskaradio-esaladja T o l d Tibor okl. vill. m6rn6k

1968. m49odik es 1969. elsb fel6ben kdsziilt el a \'IDEOTON e v h feilesztesi laboratb rinnrhhun uz u j ~ i 1 ) o " -tiiskuridi&rsal;id. .4 ,,LID&' thskartdi6k a belfblddn kijzkedvelt ..ORIOSTON" eavenes ut6dui. hhom AM-sBv vbtel6re alkalmG, kozepes kin~enbteljesit- mtSnyU, nagy CndkenysdgU, modem vonalu kPsziilCkek. TBplkUs~ikr61 a heepitett telep tartriban 4 db 1,s V-os griliatelem gondoskodik (ugyanugy, mint a ,,CAMPING"-k6szlil6- kekn61).

A LID@' TASKAMDIO-csalM eddig el- kkzi i t varibibit az I. tciblhafban foglaltt~k ossze. .%z egyes variAci6k tipusjelolese 1968. janu4r 1. 6tn uj jelol6srendszer szerint tortenik (ezt reszletesen egy kovetkez8 cikkben is- mertetjilk nlajd); e szerint p6ldaul az RB 3601 ielol6sben szere~ib bettik es szamok az alab- biakat jelentik-

R: rBdi6 B: telepes tAplAlAs,u , 3: koz6p-kategririaju khiilCk 6: hordozhatd tranzisztoros 01 : megkiilonb~ztetd ~z4m.

& I . tciblci~nt a l ap jh lat"hat6, melyek a kiilonbs6gek a c sa ld egyes ta 'ai kiizt. Az RB 3601 (6s az RB 3&) k(sziil6kek

elsBsorban olvan onzagok s z a m k k8sziilnek.

wAm6ra kkziil. ahol Ienveaes a ii)vidhuU&il mUsorsz6r6 sajok, valainist a teljes halasz- huli4mu s ib - kifoghstalan vdtele. Az RB 3603 kdszlildk s~eci4lis kiilfoldi

ig6nyek a l ap jh keriilt kifejle'szt6sre; a k6szii- l6k mint rtidici teljesen azonos az RB 3602 kdsziil6kkel, ezenkiviil vezetekes hangostele- fonkent (hangos oda-vissza-besz6l6kht) is hasznalhat6.

-42 RB 36048 kr'sziilek az, an~elybol bel- foldre nagy mennyis6g keriil iorgalonlba. A tipusjelSles utan B beta a ,,bbvitett Europa- s4v" kifejezh kezdbbetilje; igy nevezik azt a huUsims&vot, amely a 49-m-es 6s a 41 I - e s mUsorsz6ro &vot egviitt tartalmazza. (Bel- foldon ezt a skvot ..;avid I."-nek nevaziik, megfelel6en az eddigi szokAsoknwk.) A k6szii- 1Ck tulajdonkeppeni rovidhuU8mdsivja mag&- ban fogli~lja a tobbi mGsorsz6r6 dvo t (31 m, 25 ~ n , 19 N, 16 m, 13 m); e sivot a korabbi szokzisoknak me elelkn ,.rGvid 11." sivnak is szokls neveznf;fAz I. tciblhalban a hull&m- savok elnevez6sdt a belfoldon k o d b a n nuir kialakult szokasnak megfelelben adtuk meg.

.Az RB 3604H k6sziil6k. u e&d ez ideig

utols6 tagja, az HH :%ti01 k4srhl6k kiviltzis&ra, helyettesitksre kCszillt. Ennek KF-rbsze, bnpp.6sze azonos az HH 3604H meKfelel6 rbsz%ivel, dvelosztasa viszont : hosszli-k6zdp r a v i d h m . Fmek megfelelben a k6sziil6k exportra kesziil; azokba az orszagokba szallitunk beldle. ah01 a fb masort hosszli-

Mivel ebb61 a k6sziil6kbBl nagy mennyiseg kerult a belfoldi iizletek- be, roviden tekintsiik A t a k6sziil6k kapcsolAsat.

Elektromos fel6pftds6t tekintve a keszul6k egyes fokozatai megegyeznek egy szoktisos 7-tranzisztoros ve- v6kbzulCk fokozataival.

A v6tel hosszu- 6s koz6phullAmon a bee~itet t ferritantennaval. rovid- hullamon a bekpitett t e les~kb~antennaval tortbnik, de mindharom savon kiils6 antenna is csatlakoztat- hat6 a kesziilCkekhez (pl. gipkocsi- ban). A T i AF 106 tranzisztor on- rezg6 kever6k6nt mUkodik:E fokozatban magas hatarfrekcvenihju tranzisztort alkalmazunk, hogy ro- vidhulliimon is nagy legyen a tran- zisxtor keverbmeredeksbge 6s stabil legyen az oszcillaci6. Az itt kikevert KF-jel savszfir6n keresztiil a T2 AF 137 JT tranzisztorra, az ezt kovet6 ujabb sAvszClr(ire, majd aT3AF 137 T tranzisztoron es az ezt kovet6 26- r6koron keresztiil a demodulaitorra jut. Ez allitja el6 a KF-jelb6l a hangfrekvencias jelet, ill. a szabalyoz6- feszultskget.

A hangfrekvencihs jel a hangerdszabi'ilyoz6 potmeteren keresztiil a han okozatba jut. Ez egy el6er6si- t 6 b E egy ezzel galvanikusan csatolt meghajt6tranzisztorb61, az ezt kovetd fAzisfordit6traf6b61, majd egy kimen6transzformAtor nhlkiili

ellenutemd vegfokozatb61 811; ez hajtja meg a levalaszt6elk6n 6s a fulhallaat6csatlakoz6 huvelv 6rint- kezllinvkeresztul a bekpitett 8 ohm-os bels6 mhgneskord sz6less&vu hang- sz6rbt. A- hangfokozatban ellencsg- talas biztosftja a megfeleld stabilitast, CrzBkenyst5get 6s frekvenciamenetet.

A szabiilyoz6feszultseg a T2 tranzisztor emitterPamat csokkenti le megfelelll 6rtCkUre. Ezzel w e s z t e fokijzat er6sitbe csokken, GAsrkszt csokken a T2 tranzisztor kollektor- korgben lev6 1,5 kohmos el len~ll~son esb egyenfeszults6g. Ennek kovetkezteben az els6 sAvszfir6 primerko- rdnek melegpontj4hoz csatlakoz6 csilla~it6di6da zP6iranvli elbfe- sziiltiege (melyet jeln~lk6li irllapot- ban 1-1.2 V 6rtbkilre kell beallitani az 500 kohm-os tritnmerpotm6terrel) lecsokken. Ha a szabalyoz6 - fesziiltskg egy bizonyos brtkket eler, a di6da elBfeszit6se nyit6irAnyuv8 vitlik 6s ekkor a di6da er6teljesen csillapf ja az els6 sAvszfir6 yrimer- jet. A di6da el6feszults6gBt egy 10 pF-os elk6 szilri meg a T2 tranzisztor Bltal el6allftott hangfrekvenciiit61; ez az elk6 egyben KF-szdrbkonden- zator is T2 kollektorkoreben.

E k6t hatas ered6jekeppen a sza- bhlyozas hathsossaga rendkiviil j6 (54 dB bemen6jelvaltozasra a kimeneti hanafrekvencias iel mindiissze 10 dB-t -&ltozik), a n16dul~ci6torzi- tas szcles bemen6jeltartomAnyban rendkiviil alacsony (1,5--2 % a hang fokozat kimeneten m6rve 80% mo- dulAci6nA1, kozepes hangerbn61).

Kulon kell sz6lni az oszcillator tekercseket csillapit6 un. rohaszt6"- ellenAllaisokr61. Gyitrths I;)ozben ezek seglts6g6vel &llitj& be T1 emmitte-

r in az oszcillaci6s fesziiltsCget. Tud- nival6, hogy ha az oszcillaci6s fc- szultseg az eloirtnal lenyegesen nagyobb, akkor (az oszcilllitor vissza- csatol6tekercsen es6 nagy oszcilli- torfesziiltsCg miatt) egyetlen oszcil- lacibs perioduson belul is igen szeles hatarok kozt valtozik TI kollektor- bazis-fesziiltsCge 6s ezzel egyiitt az osszes tranzisztorparalnetert. Ily en- kor mar a T 1 tranzisztor keveromere- deksPge lenyegesen kisebb, mint az eloirt oszcillaci6s feszultsCg esetCn : n6gy-otszorosen, s8t enndl nagyobh mertdkhen is rosszabb lehet. Ugyan- akkor annak a veszClye is er6sen meg no, hogy ha TI bazisara valamilyen okb61 a venni kivant jelen kiviil egyCh riividhulllimu jelek is jutnak, ezek kozul egyesek az oszcillator- frekvencia harmonikusaival also

- vagy felsii kevereskben ugyancsak letre tudnak hozni 460 kHz koruli keveresi termekeket. Ezek az un. ,,erkolcstelen" KF-jelek a demodu- latorfokozatban interferalnak a verr- ni kivhnt allomas jelebtjl szarn~azci ,,erkolcsos" KF-jellel 6s interferencia-futty keletkezik, melynek magassaga nyilvan a mindenkori ,,er- kiilcsiis" 6s ,,erkiilcstelen" ICF-jelek pillanatnyi frekvenciainak kiilonbsege; tehat allonlaskereses kiizben egymas kovetik a legvaltozatosahb interferencia-fiitty~nelypontok ! X T1 tranzisztor bdzis&ra - snjnos - --

mindenkeppen jut tahb-kevesebh rodvihullan~i~ jel, hiszen a keszulek 6s a bkzisvezetdkek nincsenek kiiriil- ArnyCkolva; tellkt a fiittyok elkeru- l6sCre niindenkippen szukseges biztositani azt, hogy a keveriitranzisz- torban foly6 oszcillatorfrekve~~ciAji~ Arnni lehet6 keves liarn~orrikust tar- talniazzon; ehhez pedig az sziikseges, hogy a tranzisztor ne oszcill81jon tul nagy m6rtekben (ezzel az 6 kever6- meredeksege is csak javul). h tran- zisztorpararnCterek, az ellen~llasok, a tekercsmenetszanlok kismertdkii

gyartaskozi szordsai ntiatt az rgyes kiszulI5keken altalaban nenl egyformak az oszcillaci6s fesziiltsegek ; ezeket lehet 111inden kdsziiII5k~)Pldtinyon egy szintre hozni i~gy , hogy a meg-. felel8 oszcillatorrezg6kiir jdsaglit egy csillapit6ellenAll~ssal (az un. rohasz- t6-ellen~llrissal) a kfvant oszcillacios feszults4gnek megfelel6 ert6kure 91- litjuk be uzem kozben.

Az eliiirt oszcilllicibs fesziiltseg 21 T I Lranziszton en~rn i t t~ ren 53 ---70 1nVCff hosszil- 6s kiizel)hull:iruon. rovidhulllirnon ennel nagyohb : YO---- 150 nlVen. Ez uti)bhirhl a be- Bpitett --- csak riivirlhull~n~on hat i - sos 1.R-tag gondoskodik ; ennek inctuktivitas-ragja nagyobh i'rekven- ciak felf cgyre inkAhh leosztja az oszrilldtortekercs eniittercsatol6-le- BgazAsAn lev6 oszcillAtorjelet T 1 emittere szBnlara, egyhen nenii el- lcncsstol~st ad a bejGv6jelre nCzve, el1endll:is-tagja pedig fixen tartja a tekercset a tCrben (erre van teker- cselvc? a 8 me-es tekercs).

l i U 3604N

hosszi~ kiizi.)) riirid

.lelletnz8k: LiH :if501 I( :i6tJ2 I<f% 36ll:3

- Iiosszd kiixrp

I-fullAms6vok : kBzi.p rOvi(1 I . mint 1113 :<6lK2 riivid rdvitl I I .

&leg kell vegul ernliteni, hogy az HH 3ii01 keszulek volt az els6 tranzisztoros taskaradib, n~elyben minden eddiginC1 lenyegesen jobb rovid- Ilulldn~i~ v6t.elkBszsCget sikerf~lt ~negvalbsitanunk. E~lnek a rendkivuli mertekben j6 riividhulla~ni~ vdtel- kfszsegnek a titka

a nagy hatarfrekvenciaju A12 loti ke\ferbtranzisztor, a teleszk6pantenna es a modul:i- torkiir helyes illesztese. vegiil az un. emitterszivh. X rnagas halarfrekvenci:iji~ keve-

riitranzisztor azCrt szukseges, hogy riividhullamon is nagy legyen a tranzisztor keveronleredeksege i s stahil legyen az oszcillaci6. A teleszkopan- tenn6t - 22 pF kapacitason keresztiil --- a riividhullamu r~lodulatorkiir me1egl)ontjara csatlakoztatjuk; t mcidszerrel a teleszk6pantenna Altal szolgAltatott teljesftnienyt j t hatasfokkal tudjuk a modulatorkorhe jut- tatni, j6 lesz :I v6telkCszseg. Vegiil a riividhu]l8mon kis Crtekii 2.2 n F

I\!< 960413

kiuPl , rii\.i(I I. ri~vid 11.

I s k : ( 13 11 1 I B ~n s $1 v o k I

fBzisfortfit6- Haugfokozat : traf6vul kvmplen~eoter-tr~nzisztoros ~Pgfokoznttal

(hangsz61~5: 8011111 (11;tnyszfirii: lj ohni)

Ilosszi~hullkn~: 145 --323 kl lz kiizPphuIlBnt 513- 1620 kl lz r i i i i h ~ ~ f l ~ i : 5.8 -18.2 JlIIz f l t i 49 111 I

LCF-egyscg:

1Cisjeln szelektivitks:

Eliilriil nidrt ~n:~?iiurklisan Btvit t hnngfrekvencia :

WnximAlis 11;1ngfrekvenci8s kin~enateljesit m6ny:

Kiiliinlegcs szolgilt;tLks:

I i o z C l t l ~ ~ i i : . i l . \ - - - I f20 kllz riividhulldti~ I.: 3,l -8 Mllz (41---90 1111 rii\-ill 1 1. : 9 -a?,? x1Hz (1:s --:%I nl,

t losszi~ltulkint: 1 t.-)~ -290 kllz I< li :3li0,4 l l I I k z 6 1 1 1 1 l 1 1 : 513 1GPO kl i~

r v i l l ~ t ~ l l ~ i : .5,X Iti JlIlz (1%)- - $ 9 1111

203

s8vsziirh t bBvbzur6 i zhrdknr -

:12 36 dl5

2f500---280ll IIL

skvsziirii ? ziirokiir -r zkrokiir

26 -28 d H

3600 -4~JOOflz

430-500 m\%'

.. -

.550 6011 rn\V

- .. -- vezeldkes han-

yostclcfotl

I . dbra. Az RB 3601 kapcsoidsf rajza

I I 2. dbra. Az RB 3602 kapcsoldsi rajm

1 3. dbra. Az R B 3604B kapcsoldsi rajza

3. tdbMzat

.4 nagyfrekvenci4s tekercsek adatai

HangoMvas: a hosszfi-, koz6p 6s rlirid I. hulbnsAvok oszcill8toraiban: Niferrit 200 >I4 x 0.5 r 12 ninl. a rovidhull8niil. ill. rovid 11. huliam- dvok oszcilUtoraiban 6s n1odul4toraiban: Niierrit 50 M4 x 0,s x 10 mm.

Ferritantenna: Nifemit 200. 10 XI55 mm.

emittercsatol6 kondenzator miatti tokbletlen emitterhidegitb hatasara a kozbpfrekvenci8n bekovetkezd ellencsatolast (mely a rovidhull8mu Brzekenysbget 4-5 szorosen elront- ja) teljes egbszeben megsziintetjiik azatal, hogy TI emitterellenAll8~4- val v8lt68ramulag parallel egy KF- re hangolt soros rezggkort helyezunk

1

KB 3604B

-

-

mint KB 36U2-ne1

mint RB 3602-1161

2 + 13 me 0.25 % 5 me (vcs) 0.15 ZS

I

5.4 me 0.3 bekdtii 1 me 0.13 ZS

mint I i U 3602-nP1

mint HB 3602-1161

el. Ez az un. emittersziv6 kozepfrek- venciLa nCzve teljesen hidegiti az emittert, mig a rovidhull8mu Cs mas jelek szempontjabdl olyan, mintha ott sem volna. E harom egyszerfi kapcsolastechnikai fogassal a rovidhullamu vbtelkCszs6get soha eddig nem tapasztalt mbrtbkhen sikeriilt megjavitani.

RB 3602 6s RB 3603

-.

-

mint RB 3601-1161

4 me (vcs) O,l5 ZS 58 me 30 x 0.05 ZS like

2 + 23 me 0.25 Z 5 me (vcs) 0.15 ZS

8,s me 1 eziistozott 1 me 0.15 ZS

1 + 7 me 0.25 Z 4 me (vcs) 0.1.5 ZS

9 me 0,4 Z 2 me (vcs) 0,15 ZS 3 me (ant) 0.15 ZS

RB 3601 6s RB 3604H

Ebben a kksziilekben a legfdbb ujdonsag az, hogy fazisfordltd 6s ki- men0trafo nelkiili, konlplementer- tranzisztoros vkgfokozattal megval6- sitott hangrCszt alkalmaztunk. Az ilyen hangfokozat gy&rtasa egyszeriibb, frekvenciamenetkt khnyebb

HosszWullhmti oszciWAtor :

Hosszi~hullhit ferrittekercs :

Kozt5phullBmu oszciU&tor :

Kiiz6phull&mir ferrittekercs :

Rovid I. oszcillator :

Rlivid I. ferrittekercs:

RovidhullPmu (rovid 11.) oszciU4tor:

Rovidhullhir (rlivid 11.) modul4tor :

16 me (vcs) + 4 + 145 me 0,15 ZS

20.5 + 15 n?e 7 x 0,05 ZS lltze

12 me (vcs) + 4 + 108 me 0.05 ZS

4 me (vcs) O,l5 ZS 60 me 30 x 0,05 ZS litze

-

-

2 + 10 me 0.25% 5 me (vcs) 0,15 ZS

15 me 0,4 Z 2 me (vcs) O,l5 ZS 4 me (ant) 0,15 ZS -

Hangol6vas az iisszes KF-tekemsekben: Maferrit 550 anyagb61 02,5 x 12 nlm-es hangol6nid. FerrltBny6kol6serleg az osszes KF-tekercsekben: N~ferrit 200 anyagb61 0 9 , s x 10 mm m6ret8.

f RB 3602 HI3 3604B

KB 3601 6s RB 3603 i.s K U 3604E1

I. sBvszBr6 primer: 134 me 7 x 0.05 ZS litze 134 me 5 r 0.05 %S litze 56 me 5 x 0,05 ZS litze 65 me 7 x 0.05 ZS litze 56 me 5 r 0,05 ZS litze

I. s&vsz&rB szekunder:

11. &vszGrii primer:

11. dvsx&r6 szekunder:

11. zAr6kBr:

111. zdr6kor:

Emittersziv6 : b

134 me 7 x 0.05 ZS litze

134 me 7 x 0.05 ZS litze 56 me 5 x 0.05 ZS 1ik.e

134 me 7 x 0.05 ZS like

-

90 me 7 x 0.05 ZS litze 45 me 5 x 0.05 ZS like

--

-

134 me 7 x 0.05 ZS litze 56 me .i r 0.05 ZS litze

134 me 7 x 0,051 ZS litze -1 t

kezbentartani, kisebb helyen elf&, tehat minden szempontbbl korsze- rdbb, mint a transzformatoros hangfokozat.

A hangfokozat maga egy eloer6- sit6b61, egy vele galvanikusan csatolt meghajt6fokozatbc51, vCgiil egy ezzel galvanikusan csatolt kornple- menter-tranzisztoros vegtranzisztor- parb61 all.

.\ vegtranzisztorpar egy AC 187 npn 6s egy h C 188 pnp tranzisztorbol kepzett par. A vegtranzisztorok bazisai koziitt egy ellenA11as-termisztor-kon~plexum van elhelyezve; ennek ered6 ellenallasa akkora, hogy a~nikor atfolyik rajta a meghajt0- tranzisztor kollektoregyenArama, az a vegtranzisztorok bazisai kozB akkora egyenfesziiltseget kknyszerit, hogy ennek kovetkezteben a vegtranzisztorok kollektorkiirkben 4 - 10 rn-4 kozti u.n. alaparanl folyjek. Erre az alapararnra - niint ismeretrs - azert van szukskg, hogy a vegtranzisztorok vezerlesi karakterisztikhja- ban kis aramoknal tapasztalhat6 erds gorbiiletnek a jelre gyakorolt hata- t i s a t megsziintess~ik, a kimeneti- szinuszjel kijzepetajan mutatkozo torest elkeruljuk. Mivel ennek az ellenallAs termisztor-komplexumnak az ered6 ellenalasa sokkal kisebb mint a meghajt6tranzisztor 470 ohmos kollektorkori munkaellenallasa.

HH 36041 1

azkrt a vegtranzisztorok bazisai gyakorlatilag ugyanazt a vezerl6fe- szultseget kapjak. Ennek egyik fel- peribdusaban az egyik vegtranzisztor arama n6, a rnasike csokken, nta-

208

KPszi~ll'Lc

.lellen~zii.

sik felperi6dusAban eppen forditva. Ezert a vegtranzisztorok kiiziiskatbd~ pontjain a vezBrlBjellel arhnyos, de joval nagyobb teljesitmCnyszintCi jel a11 el6, ezt vezetjiik a csatol6elk6n es a levalasztbs fulhallgat6csatlako- 26 nyugalmi krintkez6in keresztiil a beepitett 6 ohm-os hangsz6rbra. Xz elmondottakb61 az is kitdnik, hogy a vegfokozat - ugyanugy, mint rninden taskarAdi6-v6gfok - a szokasos .AH- osztalyban mdkodik ; csak i t t a vegtranzisztorpar kollektorara- mainak ellenutemfi vezerles6t nem fhzisfordito trafbval, hanem pnp- npn-~Cgtranzisztorpar alkalmazash- val biztositjuk.

X hangfokozatban vegig egyrn- a r a ~ n csatolas van, ezkrt iizembehe- lyezesekor be kell allitani a vbgfokozat nagyjelii nldkiidesCnek szimmet- riajht. Ez dgy tortdnik, hogy szinuszos ielet adunk a hanefokozat be-

I%H 360% es HH 3603 KU 3601

Aramfel\.etel kivezPrlPs n4lkul 6 \' telepn61: 1.egkisebb tapfesziiltsCg, ameddig a k6sziUk rninden sitvon

vCgiy uzemk4pes:

~rzCke1ivs4#: az eg(.a stirban ~nindeniiti vcgig jobb,niint:

.\z avr-Bramkiir hatisosstiga: J~e~~~eni i je lvk l toz~kin~eni~je l - \~tiltozhs:

Max. n~egengtdIietB l~cnleniijel szintje az t'rz4kenyst'ghez \-iszonyitv;~ :

Jloduldci~torzittis eliilrol inl'rve 80 n1odulAci6n61:

I.cp;n:~#yobb 6tvitt h'ingfrekvencia eliilrBl n16rre ( 1 kllz-hrz kPpest 6 dB csillapitks):

KisjelG titlagszelrktivitks:

Ixgna#yobb hangfrekvenriiis kimendteljesitm~iny : Flangszoro inipedanciiija 1 kHz-en:

IirzCkeoyseg leniezjktszo-bement.trii1: 'rorzittis letnezjtiiszo-bemenetriil: .\triteli sd\- le~nezjtitszo-benienetriil:

M6retek : Silly (a 4 dh 1,s V-os y6liat-elenimel):

rnrriht~re es a hangsz6~6:6kapcsokon osxcillbszkbr)~)al fiaveliiik a kiniencti

RH 3604B

szinuszjelet: ~z ei&r6sit6 6s a meg- hajtotranzisztor kozk elhelyezett 10 kohm-os trimmerpotrnetert addig Bllitjuk, amig a vegfokozat teljes kivezerlesekor egyszerre kezd vagott lenni a kimeneti szinuszjel alja es te- teje. Nyilvan ez az az allapot, amely- nB1 a lehet6 legnagyobb kimen6telje- sitmenyt kapjuk torzitatlanul. Osz- cilloszkop hianyahan a trimmerpot- ~ne te r t ugy allitjuk be, hogy a vegfok kozos katbdpontjan (az un. szimmetria ponton) 6 V-os telep hasznk- lata eseten kb. 3,2 V egyenfeszultseg dlljon el6.

18--30 mA

t,X--4V

Megjegyezzuk, hogy az elBerBsit6 esa meehait6fokozatban lev6 alkatreszek 6Ft.i~kki dgy vannak mkretezve. hogy ez a vegfokszimmetria csokke- n6 telepfesziilts6g eseten is megma- radjon. A 6 ohm-os hangsz6r6ra azert van sziikskg, mert csak igy biz- tosithat6 ke116 biztons&ggal a- megkivant 55Q600 m\V hangfrekvencias kilnen6teljesitm6ny. A meghaj- t6tranzisztor kollektorht hidegit6 AX n F kondenzator a hangfokozat ma- gashangatvitelkt rontja el kt). 4 kHz-t61 kezdve. Ez azkrt sziikseges, mert egyreszt a jel ugysem tartalmaz e frekvencia foliitti osszetevtit, masreszt felcsavarl hangerhpotrneter eseten igy niegszdnik az a KF-ger- jedkkenyseg, amely abbol adodik, hogy a hangfokozat e kondenzator nklkiil, bar tiikeletleniil, megis elegge erasiten6 a 460 kHz ertekfi kozep- frekvencias jelet is, es ez visszajutna T 1 6s T2 aramkoreibe.

I*: 600 u V / m K: 300 pV/m R : 8 IIV

t i: 800 ,4V/111 K: 300 ,rVjnl H: 1 0 u V

.%z HB 360- kiszulGk

%lint mar emlitettuk, e kesziilek- b6l belfoldon igen sok kerult forgalomba, mert ennek savelosztasa felel meg leginkabb a belfoldi kovetelme- nyeknek. X silvelosztAsr61 korabban mar beszeltunk 6s ugyancsalc beszel- tiink a KF-rCsz kialakitask61. Emli- tettuk, hogy a masodik KF-savszfi- r6 helyett 1200 db utan a gyartasban zar6kort alkalmazunk, ezzel egyidejuleg a hangszinszabBlyoz6 potmeter Bramkoret i ~ g y alakitjuk ki, hogy annak teljesen felcsavart Allasban

54/10 dB

6ti-74 dB

1.5-2.5 ",,

2600--2800 EIz 3600-4000 Hz

32~~--36 dB 26--28 dH - 4.50- --500 nl\V .550-600 mW

8 ohm 6 ohm

10 -40 m V 1 --2""

kh. ,SO--8000 Hz

2 6 x 1 5 ~ 7 cm kb. 2 kg

I(: 300 &V/m RI: 500 pVini RII: 8 I

1<: 300 pV/m RI: 300 ,uVlni KII: 8 V

jarulCkos kozkpmagashang-emelCs is legyen, lnert ilyenkor a hangerbpot- mCter nlelegpontja 6s csi~szkaja kozC egy 10 n F kondenzator kapcsol6dik. (A hangszinszabalyoz6 potmbtert visszacsava~va eldszor ezt a 10 n F kondenzatort ,,tAvolitjuk el", majd a hangszinpotmCtert tov8bbcsavar- va a 100 nF-os rnagashangvag6 kondenzhtort ,,rAkapcsoljuk" a dernodu- Ihtorkimenetre.) Tovabhi kiilonbskg, hogy tobb6 nem alkalmazunk mClyhangemelCst az ellencsatol6 aramkorben, Inert efhagytuk a soros 47 n F kondenzatort. E valtozasokt61 eltekintve a KF-rCsz 6s a hangfokozat szinte teljesen megegyezik az RB 3602 kCsziilCk megfeleld aramko- reivel.

Fenti valtoztatasok wedmenye- keppen a kesziilitk kisjelfi szelektivi- tasknak nemi rornlasa aran az eredd magashang-atvitelben rnajdnem egy oktavot nyertiink; a frekvencia- rnenet cClszeriihh kialakitasa kovet- kextkben a kCsziilek hangossAga erdsen megjavult, v6gill a keszul6k aramkiirei is egyszer~isodnek. Lat- hat6an olyan eldnyijkhoz jutottunk,

melyek taskaradi6nal egyaltalhn nem megvetend6k. Ezeket az atala- kitasokat el lehet v6gezni hazilag az RB 3602 (6s rCszben az RB 3601) kC- sziilkken is, hiszen az atalakitasok nern erintik a s8velosztiist; 6s a vart hangjavulas nem marad el.

.% kBsziilCkak szCtszerel6se Bs assze- rakasa

SzBtszerelBsnCl az altibbi sorrend szerint cblszeril elj Arni. A HB 3601 kesztU6kneI:

1. a teleptartofedelet a rajta lathat6 nyil iranyiban elmozditani, majd az als6 szclBve1 kezdve kiemelni a kAv'Ab61, maid kivenni a telepeket.

2. meglazitani a honlfiil riigzitiicsavarjait (pl. egy penzdarab segitsi.gevel),

3. inajd alulr61 -- eldszor baloldalt, azutein jobboldalt -- csavarhdz6 vagy kBs segit- s8gi.vel iigyesen szetugrasztan~ a ket

tenni. tly m6don a panel es a kesziil6k belsejPben

lev6 tijbbi szerelveny annyira hozdf6rhetov6 vztlik, hogy a mBresek 6s az ut4nbangolasok nagyrbsze elvegezhet6. Ha feltBtlen~il sziikseges, a panelt tart6 M3 anyak es6kulccsal el- tavolithatok, n~ajd H fBnyterel6 leszerel6se utAn a hullPn~vAlto kozepe tAjAn taleilhat6 Y3 csavar kicsavaras&val a szerelt panel is kiemellletii ia hBluls6 kztv:~IBlb61.

A visszaszereles sorrendje a fenti sorrend forditottja. Az RB 3602, RB 3603, RB 3604B, R B

3604H keszulekek szi.tszerel6se ugval~ligv torthnik, de czeknel :tz 1. pont alatt 6mliteit fedPllev8telre nincs szukseg.

vzen&Jehelyez&skor vagy nagvobb javiths- kor a kesziilPk bel~angolas&nBI az aleibbi sorrendet c6lszerfl betartani :

1. okvetleniil elleniirizziik a kapcsolasi mj- zon bejelolt egyenfesziiltsdgeket. Kiilii- nosen fontos a csillapltMi6db jel nClkiili Allapotban lev6 fesziilts6g 6rtPke (1 -1,2 V), valanlint a szimmetriapontorr levti egyenfesziiltsCg (kh. 3,2 V). A mbresek- hez olyan rnflszert kell hasznNni amelv :%z illet6 pontokon jArul6kos t&heli.it gyakorlatilag nern okoz (10 000 ohln/V vagy e fiilotti BrzekenysBgG mdszer, vagy bkmilyen egyenfesziiltsea cs6- voltm&r6).

2. Ha az egyenfcsziilts8gek rendben vannak (6s csakis akkor), maxin~umra hangoljttk a KF-eket megfeleld profilu c%?varlidz6 vagy hangol6kulcs segits6gkvel. Vigyiizni kell, tnert a KF-ek vasmagbefog6 saplihi IAgy anyagbdl kesziilnek!

3. Behangoljuk :~z oszcillBtorokat sziv- hatdrra.

4. EllenGrizziik az oszcillBci6s fesziiltscgct minden sBvon vegig; ha sziikseges, csillapit&cllennll&st csereliink, majd helyesbit- jiik a behangokist.

5. A hangolasi frekvenciztkon maximuma hdngoljuk a modulzttorkiiriiket.

Nevleges tBpfeszc1lts8gek Jellen~zo 18tsz6lagos telj. felv. .JellemzB bemend impedancia Jellemz6 forrasfesz. 50 mW kimeno telj.-hez tartozo

forrhsfesz. Nevleges terheld imp. Min. terheld imp. Zenei kimen6 telj. 1 96 torz.

mellett Jellem& kirnend teljesitmbny

1 % tonitas mellett A kimend fesz. stabilitasa

4-12 500 IIz. frekv. sivban Frekv. tartomby (Atviteli shv) Hangszinszab. merteke felcsavari

hanger6 mellett

1101127; 150; q t a. nun. 500 kohni 0,25 v 12 mV 8 ohm 4 ohm

Telies intermodulaci6s ton. tknyez6 3 %

Jel-idegenfesziiltsCgviszony ---60 dB Linearis Btball4si rsill. 1000 Hz-en: jobb mint 45 dB,

2-10 000 Hz-es dvban: lobb mint 35 dB

a) U R ~ CCIH 87,5-104 MHz b l URH OIRT 64.5--73 MHz E j Rovidhul~~m d ) K6zephull6n1 2) Hosszir hullhm

5 , 6 5 4 , ~ mnz 520--1605 kHz 15(&340 kHz

Lognagyobb 6rzkkenyskg 50 mW. kimendteljesitm6nyre ( c s a t m h - k6nt 25 mW) vonatkoztatva

r o ~ ~ b u l l h m 50 pV .%lapzajjal korl. Bn6kenysPg 50 mW kimen6telJesitmhyre (csator-

n4nk6nt 25 mW) vonatkoztatva (A mellekelt rnerhsi utasitzis szerint): URH mono masban (22,5 kHz-es liiket) 4 pV. URH sztereo 6114s-

ban 22.5 kHz-es l6ketnBl pilot n6lkiil: 10 tiV

KBzCpfrekvencia &eke: AM-en 460 kHz; FAf-en 10,7 MHz.

KozBpfrekvenciAs zavararany hosszdhull4m 40 dB kbzBphullam 34 dB rdvidhullhm 60 dB URH 50 dB

Tiiklirirekvencias zavararhy hosszuhullam 40 dB kozCBphull&m 34 dB riividhullPm 10 dB UREI 34 dB

AM elnyolnasi viszony -90 dB szintn bemen6jellel nlerve: 34 dB. .ithallas csillapiths antemar01 m6rve: 80 Hz-en 20 dB

1 kHz-en 26 dB 5 kHz-en 20 dB

AFC hat8soss4g: ' Benntartasi tartomany : 300 kHz.

II. KF -s~v&&

------

I I

i i J

AM KF 6s nagyfekveneihs fokozat

A k6sztil6k kever6 6s kodpirekvencias er0sitb fokozata elektroncsoves, a fel- hasznhlt cs45tipusok: ECH 81 6s EAF 801. I t t kivhn ernliest, hogy az Egyestilt 1zz6 BWt az ECH 81 mbdositott d l t o - zatanak gy8st8sha, amelyn6l a megengedett an6ddisziphcib az eddigi 1,7 W helyett 2 W, igy a kbszffl6kben a seg6d- rhcs ellenfdlhs drt6ke a megsmkott 47 kohm helyett 22 kohm. CsBcsere eseen erre tigyelni kell, ugyanis a r6gi ECH 81 az 6j be61l1tAsban id6 el0tt tlinkremegy. Az 6 j cs6behUitas nagyobb kever0 mere- dekseet biztosit, az eddigi 775 pA/V helyett 1,1 mA/V-ot, ami a k6szU6k v6telktszs6g6t fokozza. A kbzU6k AIM kever6 6s K F e&itg fokozata egy6bk6nt azonos fel6pitdsU az R 4900 tipus6 meg- felel6 fokozataival, amelyeket a RhdiB technikhban kodbban mhr ismertet- tank, 6gy ezek ismertet6dre i t t nem kivh- nunk kit6rni. R6szletes IsmerteGst drdemel viszont az 6jszerU shvsdless6gkapcsolb megoldis, amelynek mUkad6se a kovetkezb: ( I . hbra.)

A 11. shvsziird keskenyshd hllhban (N 4-N 5 kontaktusok zhva) induktiv csatolh6, ugyanis a C 99 6s C 109 kondenzhtorok k6zBs pontja az EAF 801 neutralizhlb kondenzhtorh keresztu hi- degitve van. Sdlesshvd fdlhsban (N5 - N6 kontaktusok *a) a C 99 6s C 109 kondenz4torok sorba kapcsolbdnak 6s az igy l6trejov6 fels6kapacitiv csatolhs az eredeti csatolhst szorosabbh teszi. Ugyan- akkor mindkkt k8r frekvencihja az e m deti 460 kHz-& feljebb hangolbdna, ami nem kivhnatos. Ennek elker1116sbre szolghl a C 95 kondenzhtor, amely a szekunder kbr frekvencihjht annyival hangolja 460 kHz alh, amennyivel a primer k6r frekvencihja feljebb ker(llt, igy a 11. shv- szUr6 Msdlesedett htvitell shvjhak kozepe tovabbra is 460 kHz-re esik, e m t t a l a szdthangol6dhs noveli a shvsz6less6get 6s a szorosabb csatolhsbbl kbvetked

ampllt6d6noveked6st is kompenzhlja, te- hW a K F er0sitb fokozat 6rdkenys6ge vatozatlan marad. A shvszGr0 hangolhsa keskenyshvd Bllhsban t o d n i k . A teljes K F erbsttg fokozat szelektiviasa kes- kenysav6 hllhsban 32 dB, az htvitt shv felsd hatara ilyenkor - 6 dB szintes&e vonatkoztatva 3200 Hz. Sz6lesshvh Bllhs- ban a szelektivitas 26 dB-re Nkken , a s h v s z e l d g 5500 Hz-re n6. A shvsz6- lessbg-kapcsolb az AFC kapcsoldval kdpez kozos egyseet.

FM nagyfrekveneih 6s k6zdpfrek- veneiks fokozatok

A k6sztilCk 240 ohmszimmetrikus bemenetd. Az antennakapcsokra adott jel egy nagyfrekvencih illesztdtranszformhtoron keresztffl vezkrli a f6ldelt rhcsd kapcsolhsban mGkiid6 tri6dht. An6dkodben talajuk a ferrithangolhs6 modukitor rezg0- kort, amelynek induktivitasa kbt tagb61 All : az L,, hangolbtekercsb616s az LIo trimmertekercsb61. A modulhtor rezgb- k6rbn megjelenb nagyfrekvencihs jel a mhsodik tribda rilcshra kapcsol6dik, 6gy hogy az ot t jelenlev6 oszcillhtor jelbdl a lehet6 legkevesebb jusson vissza a modulhtor cs6 anbdjhra. Ennek bizto- sithshra szolghl az 6n. oszcillAtor hid, amelv a 2. &br&n lhthatb. A mhsodik tribdh Bnzrezg6kever6 kapcsolhsban miikodik, amelvnek hangolt an6dkoros osz- cillhtdr meioldhsht f&eg az AFC alkalma&% tette szGks6gesd, rnert ha az AFC hramkor is a keverb rks ra kapcso- lbdna (hangolt rilcs6 oszcillhtor esetbn), akkor ez a modulhtor jel s z h h r a igen jelentgs leosztast jelentene. A kever0 tribda, mint K F erBsit0 neutralizhlva van 3. dbra, anbdkodben tal&lhat6 a 1 4 7 MHz-re hangolt shvszUr6, amelynek a szekunder tekercsdn megjeknd KF-jel vez6rli a k6tfokozatd K F er0sit6t.

A kever0egys6g 6s az FM rdsz egyik legnagyobb 6jdondga a belfoldi asztali ddibk6szGl6kekben eddig mbg nem alkalmazott automatikus frekvenciaszab&lyoz6 hramkor (AFC), amely a venni kivhnt adbnak az hllombkered Bltal bhnelyik idnyb61 t h a n 6 megkozelit6se eset6n automatikusan dhangolja a k6sztil6ket a szGks6ges frekvencihra. Az AFC hram- k6rir'egyik dsze a keverii dobozban nyert elhelyedst. A BA 102 kapacithdi6da e ldfesz t i1~6t az 1,4 St 1 szel6n stabili-

3. abra

zhtor segiUg6vel az an6dfesztklts6gb8 Allitjuk eld. A kapacithsdi6da elbfesztllt- s6g6t s ezzel egyGtt a di6da kapacitiisht az arihydetektorr61 egy szUr6lbcon visszavezetett hibafeszlilts6gge.l vhltoz- tatjuk. A di6da kapacitadt a C 16 kondenzhtorral csatoljuk az oszcilliltor rezg& k6rre. A hibajel a t a l lbtrehozott kapaci- as-vhltozhs az oszcillhtor frekvencihjht rnindig a helyes irhnyba korrighlja. Ez a szabhlyozb hramkor megkonnyiti a legkisebb zaj6, legkisebb torzitas6 ma- potra tort6n6 hangolhst, amely f6leg sztereo v6tel eset6n elengedhetetlenm sztlks6ges. Az AFC hramkor a 4. &brCin lhthat6. A K F fokozatot alkalmassh kellett tenni a sztereo vhtelre, e d r t az R 4900-as kkszGl6khez k6pest hialakia- sokat kellett v6geznGnk. Elsiisorban az arhydetektor jellemz6it javitottuk meg, azok kSzU is fbleg a shvsz6less6get 6s az AM zavarelnyomhsi tulajdonsfght. A shv- sz6less6g megniivel6dvel egytitt javult a demodulhcib torzit& is. Az AM zavarelnyomhsi viszony min. 34 dB, amely megfeleld bemendjel eseGn zajtalan szte- reov6telt biztosit. Ezeket a javulhokat r6szben a esatokisi tdnyezb vhltoztathsh- val 6s 6j (OA 1172 helyett AA 119) nagyobb hatasfokli dibdaph alkalmad- shval 6rttik el. Lbnyeges vtdtoztat8st jelent az eddigi aszimmetrikus helyett, szimmetrikus fel6pitbsU dnyde tek tor hasznhlata. Ennek alkalmadsht az AFC hamkor bekpitk, valamint a nagyobb am zavarelnyomh biztositha tette sz11k- s6gess6.

AZ elbzb K F erbsitb fokozatban is Ur- t6ntek vhltozhok. d j ECH 81-es elekt- roncs6 alkalmazhshval (nagyobb mere- deksdgil), az I. K F LiC viszonyainak meg- novel6s6vel, valamint a csatolhs szorit8- ,dval egy 6 dRel nagyobb er0siGsfi 6s sztereov6telre alkalmas shvsdlesdgii fokozatot hoztunk 16tre. A nagyobb e& sit6sre elsbsorban a kisebb jeln6l kezdbd6 lirniwhs Qdek6ben volt sztiksbges, hogy a dekoder bemenetkre jut6 hangfrekvencihs fesztiWg amplithdbja a sztereov6- telhez szllks6ges legkisebb bemen6jel 6s a megengedhetg max. bemendjel hatiirai kozott 6 dB-ntS1 tijbbet ne vhltozzon .

4. dhra

A sztamc5dekoder elektromos miiko- dCse

A sztereo multiplex-jel az arhngdetek- torrbl az L 124 fojtbtekercsen jut a dekbder bemenetbre, a deemfhzis komplexum megkerB16sCvel. Az L 124 6s C 21 .i sziir6- tagok a koz6pfrekvencihs zavarokat tart- jhk tavol a dekodert61.

A dekoder bemen8ellenhllhsa kb. 40 kohm, igy az arhnydetektor kirnenet6t nem terheli jelentosen. A T 403 tranzisztor er6stUse a multiplex jel szempontjti- b61 1. A T 426 tranzisztorral a pilotjelet t o d b b er8sitjtik 6s a kollektorkorben lev6 19 kHz-re hangolt rezg8korhoz csatlakozb D 408, D 409 diciditkkal frekvencia- duplhzhst v6gztink. Gyakoriatilag ez k6tutas egyenirhngitast jelent. A 38 kHz- es frekvenci4j6 f61-szinusz jeleket a T

128 tranzisztor bhzis4ra vezetjtik. Ennek a tranzisztornak a kollektorkijr6ben lev8 D 416 rezg8kBr 38 kHz-re van hangolva, Igy az L 417 kicsatolh tekercsen a deko- dolhshoz szClks6ges 38 kHz-es segbdvivb jelenik meg, megfelel6 amplit6dbval t!\ fhzissal.

A dek6dolhs a D 434, L) 437, 1 ) 443, D 450, dibdhk segits6g6vel iddmultiplex (kapcsolci) elven megy v6gbe. Enneh 16nyege, hogy 38 kHz UtemCben tnintakai vesziink a multiplex jelb81. A multiplex jel spektrumanak megfeleliien a 38 kHz-es seg6dviv6 egyik f6lperi6dushban csak A, a mlsik f61 peribdushban csak H jel van jelen. Az alkalmazott dioda - n6gles (ring demodulhtor) tehat a 38 kHz pillanatnyi polaritashnak megfeleliien az L 417 tekercs koz6p megcsapolhsara vezetett multiplex jelet hol az egvik, hol a

rnasik dekoder kimenetre kapcsolja, tehht az egyik kimeneten csak A, a masib kimeneten csak a B jel jelenik meg.

A kapcsolb dicidhkat az R 423, H 45.5 ellenhll4sokon keresztiil ngitciir6nybat1 eldfeszitjiik. Ezzel a ringdemodulhtor belsii ellenhllhsa olyan kicsi lesz, hog) a dekoder kimenetkre kapcsolt szokasos terhelbsek nem okoznak torzfthst. A di6- dhk kodben taliilhatb 1 llohm, 100 nI: komplexumok idoAlland6jht 6gy vhlasztottuk meg, hogg a dibdhk a 38 kHz-es seg6dvtv6nek csak a peri6dus cs6csaiban vezessenek. igy a dekoder hthall4srsilla- pithsa jobh, mintha teljes f6lperi6dusuk- ban nyitva lenn6nek a dibdhk.

A dekoder kimenetekben lev6 H(. tagok (R 435, C 218 6s R 447, C 217) a szokhsos 50 pee-os deemfheist va16- sitj4k meg a k6t csatornhban.

Az L 416 rezgakor megcsapol8shr61 a 38 kHz-es jelet a T 429 tranzisztor bhzi- s4ra vezetjtik. Ez a tranzisztor a rhveze- tett jelet a bfizis-emitter dibdhjhn egyenirhnyitja, a bhzison megjelenii feszllltst!g hatlishra a tranzisztor kinyit, 6s a kollektorkorben lev6 456 szhm6 skalaizz6 vilhgft.

5. dbra

21 1

. 0'7 I

0 .

0 0

A AFC Mwul-stornO PU DO-340 k# BV-mW $%-1%'NHr fl5-R78MHZ B AFC Mmo-stor00 PU IN-340kHz mD-SO5kIL SM-@MHz 8Z5-1YIIMM

21 2

Amennyiben tehht sztereo ad6t vesz a kksziilkk (a vett jelben pilotjel is van), a jelzBlhmpa vilhgit. Ekkor a kkszillkk Mono-Sztereo jelzksfi nyom6gombjM benyomva, a kksziilkk k6t hangsz6r6ja segitskg6vel t6rhaUd vktelt Crhetiink el.

Meg kell jegyezni, hogy a j6 tCrhat4s krdekkben az ad6 frekvencihjha nagyon pontosan kell rhhllni, ezkrt mikor az adbra rhaltunk, ajhnlatos az AFC nyo- m6gombot is benyomni.

Meg kell jegyezni, hogy a j6 zajmentes sztereo vktelt csak megfeleld tkrerbss6g mellett (min. 200-300 pV) rem6lhetiink. Ez6rt m6g Budapest teriiletkn is tetd- antenna hasznalatAt javasoljuk.

bazisoszt6k segits6gCvel (R 602, 604 6s R 603, 606). Hhr a Mohm nagyshgrendb ellenltllhsok az els6 fokozat hofokstabi- litAsht rontjlk, (germhnium tranzisztor 16v6n) a tApfeszillts6g stabiliza1hshval sikeriitt elkmi, hogy az egksz er6sitd a hBfokstabilitAsi kovetelrnbn yeknek eleget tegyen. A T 610, 611-es tranzisztorok kis zajd munkaponti beUtAsban dolgoznak (UcB = 6 V, IE == 0,25 mA), nagy thpfesziilts6guk lehet6v6 tette, hogy a bemenetre adott maximaisan 5 V-os jelet is igen kis torzitassal vigyiik at. CsatornPnk6nt kGlon szabayozhat6 hang-

Szinjelz.

ki.k

sirrga

piros

leher

ziild

fekete

Kiv.

1

2

:1

't

6

ero potenciomktereken keresztiil jut a kis kimen6impedancihra transzform4lt hangfrekvencihs jel a hangszinszabhlyzci fokozatok bemenetere.

Menetsz. tIuzal

2 sor 0,02 csipk. kond. papir

Hangolksi litmutat6

.I vevbk6sziilkk hangfrekvencihs fokozata k6t, teljesen azonos felBpit6sii tranzisztoros erositot tartalmaz, melynek tewezbsekor az Clethti hangvisszaadhst biztosltb, kivh16 htviteli tulajdonsagok elkr6se volt cklunk. A kapcsolhs a jel - idegenfeszulWg-viszony kivetelevel telje- siti a Hi-Fi berendezksekre vonatkoz6 DIN 45 500-as, nemet szabvhny kiivetel- m6nyeit. A hangfrekvencifis nyolntatott hramkiiri alaplemez teljesen kulon egyskget ktipez, a kksziilBk kidobozolhsa utAn minden all;atr6sz konnyen hozzhf6rhet6.

A kristitly lemezjfitsz6nak 6s a demodulhtor fokozatoknak szuksBges nagy beme- 1115 impedanciht egy galvanikus csatolAsu, kettds emitterkovetb biztositja, a C 608, 609-es kondenzhtorokkal tort6n6 nega-

A skltlabeoszthssal ellatott forgat6- gombok lehetdv6 teszik a balansz sza- balyz6 elhagyhsht, a bal 6s jobb csatorna er6sitks azonosslehnak beltllithsht. a lea-

0

110 0,2.5

320 ': 95 1

8

6

6

2

' 1 2 3 4 5 6 7 6 P ( W )

gazhsokon a l k d a z o t t RC tagok pedig fiziolbgiai hantzerbszabltlvzhst biztosita-

YzE

0

( I _E 1 Varnis 33 11.

tiv visszacsatolas, valamint a nagyBrt6kfi 6. ubra

nak. AZ a l k a G z o t t mkl~hangszinemelks m6rtkke -40 dB-es hanger6 csokkenths esetkn, 40 Hz-en 18 dB, amely megfelel8 hangsughrz6k csatlakoztatasakor az 6n. ,,intimm hallgatasi kortilmknyek kozcitt is j6 m61ghangerzetet ad. A kovetkezo tranzisztor kis Brtkkti csatolci konden- zhtora (10 nF) csak a kozepes 6s magas frekvencihk s z h h a jelent kis impedanciht, a vele sorba kapcsol6d6 potenciometer forgathsakor egyre nagyobb ellen- hllhst iktatunk be, illetve egyre jobban Brv6nyesiil a C 646, 648-as pozici6szhm~ kondenzhtorok hltal lktesitett negativ visszacsatolhs. A mklyhangszin-szabhly- z6val parhuzamosan kapcsolt 47 nF a kozepes 6s n~agas frekvencihkat sontoli. Nem klvhnatos magasfrekvencihs gerje- dCseket szhntet meg a kollektorkori mun- kaeller1lll4ssal phrhuzamos 47 nF-os kondenzhtor, azatal, hogy lerontja az er6sit6 20 kHz feletti htvitelkt. A fokozat eriisitkse 1 kHz-en kozel egysegnyi, a kettds emitterkoveto bemenetktdl a T fi56, 658-as tranzisztor kimenetbig a feszults6gerositks 0,75 -0,s a hangszin- szabhlgz6k kiizepes Allhs&ban merve. .Wive1 a tovhbbi hramkorok frekvenciamenete gyakorlatilag egyenes, bihakeresks eset6n ezen a kimeneten is ellen6rizhetjiik a szab4lyz6szervek helyes mfikiidBs6t (5. ribra), mb6skor mindig iigyelve arra, hogyha lekapcsoljuk a T 671, 673-as tranzisztor bemenetbt, azt megfelelh mtiterhel6ssel helyettesitsiikl (100 pF-os csatol6kondenzhtor ut4n 4,7 kohmos ellen- AUhs a fold fel6.) AM, valamint FM mono adhsok v6telekor csak a bal csatorna emitterkoveto 6s hangszinszabAlyz6 fokozat mfikiidik, a vkger6sitGk iisszekap- csolhs4t a K F alaplemezen lev6 mono- sztereo kapcsol6 v6gzi. Mivel a csatornhk kozosit6se a bemenett61 thvol tortknik, a k h mono, akhr sztereo iizemm6dban, a bemeno impedancia vhltozatlan marad.

A kkszillkk vkgfokozata egy kkttelepes thplA18sf1 dn. kvazikomplementer er6- sito. Mivel helyes behlliths esetkn a v6g- tranzisztorokon a teljes tApfesziilts6g fele esik, a kimenetre kapcsolt hang- sughz6 egg egyenhramd hfdkapcsolas ekvipotencihlis pontjai kozott van, az

I

8

111.

IV.

2 sor 0,02 csipk. kond. papir

14 0 ( I5 1 (45 I I ltzE ( \'amis

2 sor 0, l mnm lakkozott papir

2 sor O,W2 csipk. kond. papir

9 I 0 siirga I 0,2 I U.E I 10 1050 barna

2 sor 0.02 csipk. kond. papir

stirga

piros

kek

1 I

12

13

0 3 I I*

2.5

egyi'bk6nt nagykapacithh csatol6 kondenzator alkalrnazasa sziikskgtelen. A vbgtranzisztorok bhzisait azonos nagy- shgli, de ellentbtes fhisli jellel egg 128- A(; 176 tipus6 komplementer tran- z i shrp4r thpl4lja egyenlamd csatolas- ban, ezbrt aii AB osiWyd, nyugalmi alaptiramot a T 699, 702 tranzisztorok kollektorkorbben lev6 T 690, R 706 6s T 694, 13 705 pozici6szAmli di6da-ellen&U& komplextlm 6rteke szabja meg. .4 di6dAk kozvetlenul egy-egy vkgtranzisztor h&z&- ra vannak erijsitve, aiok melegedksekor nyit6irAnyli aramuk megnd, a parhuzamos eredd ellen8llhs lecsokken, a vbgfokozat nyugalmi ataphrarnat Bozel alkando krthken tartjak. :I fent emlitett e~venhramu hidat a

T 699, 702-15 A(: <%-as tranzisztorok kollektor eg>snfeszltltsCge bllitja be, ezi'rt a hidegyensulyt betillit6 potenciomkter 6s a kbrnyezeti hdmbrskkletval- tozBst kompenaa16 2 TT.i-6s termisztor a tranzisztor bazisoszthjanak felsd, illetve als6 tagjakCnt keriiltek bebpitesre. Gal- vanikus csatolhs miatt a fokozat kollek- torkamtiban torti'nd barmilyen valtozas kihat a vi'gtranzisitorok aramhra (pl. egyik teljesen kinyithat, mtisik lezBr, tehat a hangsz6r6n nagy egyenaram foly- hat, (ez8rt a kCszlUbk inditBsakor 6s mindennemfi meghibhsodls eseti'n a ko- vetkezijket vbgezzi~k: a k6szuli:k kimenet& ltresen hagvva, a nyomtatott hram- kori alaplemez f6lihzott oldalan lev6 huzaldarabkak atkotbsbvel a komplementer tranzisztorok bazisait a kimenet meleg pontjara kotjiik. Cs6voltmbrdvel mbrve a T fi99, 702-es tranzisztor kollek- todn , az R 692, 696-0s potenciomkterrel 0 V kiirilli feszliltdget allitunk be, majd visszaforrasztva a bkdsokat, we R 705, 706-0s ellenaillhs v6geire (kksztilkket mindig kapcsoljuk ki), a kimeneten mbrve vkgezzltk el i1jb61 a hid kiegyenlftksbt.

A liangsughrz6t vagy m8rksek esetkn a miiterhelkst csak ezuthn csatlakoztas- suk a kkszfil6khez. A meghajto fokozat osztott munkaellen~illashhoz csatlakozik C 712, 714-es kondenzhtorok negatfv

visszacsatol& ri'vbn novelik a tranzisztor kivedrelhetclskgkt, csiikkentik a tor- zikist, mig a T 671, 673 pozici6sz8mli tranzisztor emitterkorbbe az R 700, 703-as ellen~llksokon kereszttll betaplhlt nagy, negativ visszacsatolAs (kb. 15 dB) a teljes vkgerijsitij torzithait szoritja le to/, kiiriili krtkkre, noveli az atviteli ~Pvszklesskget 6s igen j6 kimeneti stabi- lithst biztosit (1 dB).

A T 671, 673-as tranzisztor, a meghaj- tofokozat rkszi're szolgaltatja a megfeleld nagysAg6 hangfrekvencihs jelet, a brumm- feszfiltskg szur6sbt rbsdre az H 675, 679 6s (; 683, 685-0s RC sztiro vbgzi. Hason16 a szerepe az R 718, 721, C 713, 755 pozfcioszhmi~ RC tagnak is. A teljes handrekvencias erdsitij torziths menete a hnen6teljesitmfny fliggvbnybben a 6. bbrbn lhthatb, a ~nkrbseket nkvleges terhel6 ellenAllitson (8 ohm), Briiel und KjPer harmonikus analizatorral v6gez- tlik.

.4 hangfrekvenci6s germanium telje- sitmknytranzisztorok viszonylag nagg throlasi ideje miatt a kollektodram nem koveti azorinal a bhzis emitter-dibda lezhrAsAt, ezCrt ha a vezbrld jel peritdus- ideje (15 -20 kHz) osszemCrheti5, vagy kisebb a thmllsi iddnbl, a negativ (vagy pozitiv) fblperi6dusban a tranzisztor nem zar le teljesen, munkapontja lassan ,,9" oszthly felb tolhdik, ami hossd ideig tart6 mbrbseknkl a vbgtranzisztorpzir tonkremenbsbt is eredmknyezheti. Ezt a jelenskget hivatott kikbzobolni a bhzis- emitter koz6 kapcsolt L 746, 747, 748, 749 pozici6szfimli induktiviths. Az emit- terkitrben lev6 1,5 ohm-os ellenaillasok- nak aramkorlhtoz6 szereplik van. Mivel a vkgfokozat thpegydge nincsen stabili- z4lva tart6s szinuszos vezClks esetkn a thphrnforrAs belsd ellen5lllAsAn s z h o t - tevd feszllltskg esik, ami csokkenti a telje- sitmbnytranzisztorok kivezkrelhet6skgbt. Pillanatnyi, tehat a gyakorlatban eldfor- du16 zenei cslicsok eseteben 6s nagy- kapacithsfi pufferkondenhtor stabilan tartja a f 18,5 V-os thpfeszllltskget. Ezkrt beszbliink hasonl6 Aramkori meg-

oldksok esetbben kbtfble (zenei Cs iellem-

csatlakoz6 R 750,- 751-es elledllhsa a hangsugarz6k 6s a fejhallgat6k BltalBnos krz6kenysegklt16nbsi'get szlinteti me#, a mfisort dinamikus fejhallgatbn hallgatva ugyanolyan hangosan brezziik, mint az imkrit a hangdobozokkal, anklkiii, hogy a hangerijszab&lyz6khoz hozzfi kellett volna nylilnunk.

1. 4 vevdcsovek taparamellfttasa a szokasos megoldAssal, az alkalniazott egyeniranyit6 H 25O/K75-os lapos szelbn.

2. Vkgerdsitii fokozat rkszi're & 18,5 V-os fesziiltskget szolg8ltat6 kbt egyutas egyenirhnyitb. A transzformhtor szekunder tekercsknek egyeniiramli ellen- Allasa egyben a GEN 51-es di6dBk vbddellenhllhsht adja, korlatozra a 3000 p12-os pufferkondenzfitorok nagy bekapcsolasi aramlokbsbt, de a thp- egysCg bels6 ellenbllAs4t m6g nern noveli meg thls4gosan.

3. A hangszitiszab4lyoz6 6s az emit- terkiivetiik 18 V-os Atereszta t r a - zisztoros stabilizatora kfilon nyomtatott-lamkori alaplemezen nyert elhe- 1yeAst. OA 1180-as di6dbkb61 &llo Greatz-egyenirZlnyit6 szolgaltatja a sziikst5ges 21 V-os egyenfesztiltskget. A T 772 emitterfesz8lWget a D 771- es poz. szhmti zener-di6da stabilizhlja, melvnek munka~onti hramht az R 777- es ellen&ll4ssal-8llttottuk be. Az 13 773-as ellenallas vkd6ellenh114skknt szerepel, a kimen6feszIllts6get az AC 126- os tranzisztor b4zisoszt6j4t alkotb potenciombterrel lehet szabhlyozni. A tapfesztiltskg kornyezeti Mmkrsbklet- v&ltozAs hathshra eldfordul6 kirneneti terhelks-wUtozAs, valamint + 10%-0s. ha6zati ingadozhs mellett gyakorlatilag 4lland6. Kimenetbnm6rbetd brumm- feszfiltskg terhelt Allapotban kb. 40 pV.

A 8 Wss Hi-Fi er6sito" folytatba a 191. oldalr61:

szdrd impedanciajiinak megfelel6 ter- he16 ellenalldst kotottiink! Ellenkezd esetben fennall az a veszdly, hogy a kirnendtraf6 at i i t vagy a vkgcsovek foglalatanak az anodkivezetdse athuz, Atkg a testponthoz. A kovetkez6 l6pPs a negativ visszacsatolhs be- iktatasa: ki kell keresni a megfelel6 rnenetiranyt : a kimendtraf6n a cClb6l kBsziilt tekercs egyik pont jht f a d e l - juk, masik pont ja t pedig rkkotjiik a 6 8 o h m - 1,5 n F RC tagra. H a fazishelyesen kotot t i ik be, ugy a z t hanger6 csokkenksCben BrzBkeljiik, ellenkezd esetben pozitiv visszacsatolas van, 6s az erasit6 begerjed.

Fontos, hogy a v6gcsovek fesziilt- s e e i rendben legyenek. A kat6do- kon 19-20 V koruli Brtkknek kell behllni, kis elteres megengedett. A z eldfokozatok munkapontja ke- v6sb6 kenyes, a z a nagy 6rtdkd

munkaellenallBsok n ~ i a t t ugyanis beall a legkedvezdbb Crtekre.

A 2. HF. er6sit6 racsr61 kb. 0,4 V, a z 1. HP erasit6 rhcsrbl kb. 80 mV, mig a lemezjatsz6 elderBsft6 racsBr61 kb. 4 mV a z BrzekenysCg, 8 W ki- men6teljesitrn6nyre vonatkoztatva. A vegfokozat frekvenciahtvitele (2. HF rAcsr61) 40-20 000 Hz-ig kozel linebis. A torzitas 6 W kimen6telje-. sitrn6nynCl a 60-15 000 H z tar to- manyban 0,5% a la t t van. (Meg- jegyezziik, hogy negativ visszacsatolt elleniitemti teljesitmkny-erbsitdk torzit8sgorbCje a rnax. kimend- teljesitmeny kozeleben ugrasszerfien n6, erdsitdnk pl. 8 W-nA1 2%-ot torzit, d e 9 W-nA1 rnhr 10% feletti torzithsa van.) Magas- t% melyhang emelese 14-14 dB, a vagas a hang szinszabalyoz6 potenciorneterek lecsavart Bllashban kb. ugyanennyi.

A bruinnlfesziilts6g a fdttikori poten- ciometerrel rninimunlra allithat6. Ha felcsavart hanger6 potenciomdter hllhsnal ez lenyegesen megn6, ugy a z t egyes a l k a t r b z e k ,,szedik fel". Ezeket egyedileg k i kell keresni, es rnegfelel6en el kell rendezni a z alkat- reszeket, (fdt6vezet6kt61, stb. thvol tenni). Ha lndg mindig sok, ugy leg- t o b b esetben fijldeldssel vagy a hA16- za t i zsin6r villCIsdug6jPnak megfor- dit8sAval cClt Briink.

Er6sitBnk j6 hatasfoku hangsz6r6- val megepitett rnegfelel6 hangfallal elkg nagy helyskget kCpes j6 min6- segd hanggal ellhtni. MCretChez kepest elCg sokat ,,tud9', fogyasztasa n e m sok. ~zemeltetCsBnB1 azonban a j6 szelldz6st biztositani kell, t ehe t a te tejere a z iizembiztos rndkodes Brdekeben egyeb kBszulCket n e te- gyiink.

A Z ORION AT 848 TWKESZULEK Az Orion gyhr hhrmas jelszavht, a

,,KorszerusCg - iSzembiztonshg - Vilhg- szfnvonal"-at igazolja az AT 848-as TV- k6sziil6k megjelenbse.

;\z eddig gyPtott TV-k6sziil6khez kCpest az AT 848 a kiivetkezo rijdornshgo- liat tartalmazza :

-- KiizEpmBretfi, (47 cm-es) robbanhs- mentes kbpcso, mely rendkiviil 6lethu, j6 k6pvisszaadhst biztosit. - h kulccsal zPhat6 faredbng, mely

a kezeldgombokat takarja, biztosftja, bogy hasznlllaton kivtil a gonibok ne Uli- todhassanak el. - 1201gamatos hangolhsu, tranziszto-

ros, nagyon iizembiztos, kombinalt, UHF 6s VHF shvok v6telBre egyarhnt alkalmas csatornav&laszt6 egysbg, melynek segitskgkvel minden tovhbbi htalakitks, be- Bpitbs, hangolhs n6lklil lehet6v6 v u k a nyugati adbk UHF programjainak, a k6- sobb megindul6 hazai mhsodik program- nak, valamint a szfnes TV musorhnak r6tele is, termkszetesen fekete-fehkrben. - Eleve ketnormhs kesziilkk, minden

htkapcsolhs 6s hangolhs nBlkiil mind az OJRT, mind a CCIR norma bhrmelyik UHF vagy VHF csatornhjhn v6telkBpes.

-- Kontrasztpotenciom6ter hllhsht.61, t6rer6t61 6s a k6ptartalomt61 fliggetlen feketeszfnttarths.

-- Magnetofon-csatlakozhsi lehetgsbg, mely az eddigi k6szlilBkekbe ut6lag csak komoly kolts6ggel volt be6pithet6, s akkor sem biztositott kifoghstalan hang- minos6get. - FUlhallgat6 csatlakozhsi IehetSlsCg,

ut6lagos beBpIt6se naggon kolts6ges volt, tekintettel az Cletvkdelmi szabhlyok be- tartftshra.

- - A hangsz6r6 ffilballgato hasznhlata, vagy magn6felvBtel k6szit6se eset6n le- kapcsolhat6. - He6pitett VHF teleszkbpantenna.

Olgan helyeken, ah01 tetijantenna 6pit6se nem sziiksiiges, fSloslegess6 teszi a lakhst elcsdfit6 ,,madzagantenna" hasznhlatht.

-- Kiilonleges megbizhat6shg a nagy- 1nert6kb tranzisztorizUhs kBvetkezt6ben. X TV-kBsziil6k hibastatisztikhiban a ktilonfkle tipus6 elektroncsijvek szerepel- tek a legnagyobb szhmban. E k6szIilCk mindossze 7 db csovet tartalmaz, a sokkal iizembiztosabb tranzisztorok szhma viszont 16. (Az Orion elsd TV-kBsziilBke, az AT 501 20 db csovet tartalmazott.) - Kiilonleges megbizhat6shg a fel-

hasznhlt alkatrkszek kivh16 minos6ge k6- vetkeztbben. A hibastatisztikhk mhsik ki- emelkedii szhmht a anagyohmikus 6rt6ku ellenhllhsok alkotthk. -4z -AT 848-ban minden 470 kohm fiilotti - tehht nagg- ohmikus -- ellenhllhs naayobb meg- bizhat6shgh. - A sorkimenii transzformhtor Bghe-

tetlen, ,,dobeckan" szigetelksb. Kis fogyasztAs, a kevks elektroncso

Cs az alkalmazott fClhullhm6 fbus kovet- kezt6ben az aramfelv6tel kb. 30 - 40 W-a1 kisebb az htlagosnlll.

-- h kis s a y (kb. 20 kg) 6s a bekpitett, siillyeszthetii foganty6 kovetkezteben hordozhat6 a k6sziil6k.

- Hendkivill konnyen szewizelheti, a kbszhlBk. -1 nyomtatott panel lefel6 6s oldalt is ltihajthatd. A komplett kezel6- egyskg, mely a kezelLigombokat, potm6te- reket, kapcsol6kat, csatornavUaszt6t (tunert), csatlakoz6kat, redbnyt, zhrat 6s hangsz6r6t tartalmazza, k6t mfianyag kar elforditilsa uthn (hhtra) mhsodpercek alatt kiemelheto, 6s tgy rninden alkatr6sz- hez konnyen hozzhferhetiink.

M6rete: 54x40 x 2 0 cm i hatlap 12 cm, S6lya: kb. 20 kg, Hh16zati fesziilts6g: 220 V 2 10 %, TeljesftmBnyfelv6tel: kb. 140 W, Hangsz6r6 : 1 db oval

A 47-17W k6pcsii PCH 200 szinkronjellevUaszt6 6s eriisiti3 PCL 86 hangfr. ergsit6 6s vBgcs6 PCL 85 k6pelt6rit6 multivibrhtor vBgcs6 ECH 84 soroszcillhtor 6s meghajt6 PL 500 sorv6gcd I PY 88 boosterdi6da DY 86 nagyfesz. egyenirhnyit6

AF 139 IJHF elderiisltb (a tunerban) AF 139 UHF oszcillhtor (a tunerban) AF 109 VHF eloer6sft6 (a tunerban) AF 106 VHF oszcillhtor (a tunerban) AF 106 VHF kever6 6s UHF kf er6sitii

(a tunerban) AF 200 K F erbsit6 (szabhlyozott) AF 201 K F eriisit6 .4F 202 K F eriislta 4 F 136, 6,5 MHz eriistto 6s video illeszt6 BF 178 video v6ger6sft6 OC 1077 AGC elBBlltt6 AC 125 AGC fhzisfordtt6 Bs erasit6 AC 125 AGC fhzisfordit6 6s kbsleltetii

I . cibra. 9 z AT 848 kezel6gombjai

AF 136 1 MHz-es oszcillhtor Atz 136 6,5 MHz-es KF erosit6 6s kever6 .kF 201, 6,s MHz-es KF erijsitb

VHF &

VHFfwg. spmb

b - V H F I . VHFIII. UHF

w S k &

lJ+ lbrg. gomb.

Kt-BE -0 -0

L) 1 BY 238 hhMzati e. ir. L) 2 RY 236 futCs e. ir. (helyettesithet6

BY 23tLal.) 1) 3 S% 512 %enerdi6da, tranzisztor tkp-

fesz. stabiliziil6 D 4 OA I150 Wpfesz. e. ir. D 101 AX 116 video e. ir. D 103 OA 1161 szinkroncsdcs egy. ir. U 104 0.4 1172 131 demodulhtor D 10.5 0.4 1 1 72 FAM demodulhtor L) 106 OA 1 16 1 AGC eliiAUIt6 1) 201 OA 1161 f6nyer6 alapfesz. e. ir. 1) 20% OA 1162 visszafutks kiolt6. 1) 203 V 4 OC 2 fhzismdemodulhtor Antenna: be6pitett gombcsuklbs telesz-

k6p antenna

h w n

VHF 1. CCIR 6s OIHT: 1 -- 5 csatornag (42,25 - Y3,25 MHz k6phordoz6).

VHF 111. CCIR 6s OIRT: 6--12 csator- uhig (17525 -221,25 MHz k6phordoz6)

UHF IV-V CCIR Cs OIHT: 21 -69 csa- tornhig (471,25- 855,25 MHz, k6p- hordoz6)

K6pcsatorna6rzbkenys6g: jobb, mint .50 p v

Han@satornakrzBke~~y-s(rC! : jobb, mint 35 p v

Szinkroncsatorna6rzekenys6g : jobb mint 15 pV

Jiaximhlis jelszint: 200 mV. Age szabAlyozas: 100 pV 6s 200 mV ko-

zott a videojel nagyshga azonos. jtviteli shv: jobb mint 4,3 MHz I<kpcsatorna szelektiviths: t i n . 50 dB a

szomsztd kCp 6s hanghordoz6ra I<ontraszthtfoghs : 1 :3 Hangfrekvertcihs teljesitmkny: l,5 W

2 % torzitksnhl Hangfrekvencia-karakterisztika: 80 Hz-

14 000 Hz-ig 3 dB-en beliil IVagyfesziilts6g: 17 & 1 kV Vizszintes nonlinearitiis : 1 8 % Fiiggiileges nonlineariths : 5 8 %.

Szin kronizbib: i 700 Hz sorfrekven- cihn, 6 Hz IrCpfrekvencihn. A k6sztU6k rohbanhsmentes, 17 em-es sziigletes k6p- csijv6t tetszetiis eziist-fekete szinb m& anyag keretezi, mely egghttal a kCsziil6k elijlapja is. Eliilr6l n6zve a jobb oldalon, zhrhat6 farediiny alatt talajuk a 8 db kezeliigombot, melyek a kovetkez6 feladatokat lhtjhk el : / l. 6bra) 1. Henyomva, hh16zati bekapcsol6: el-

forgatva f6nyerGszablllyozb. 2. Henyomva, a beld hangsz6r6t le-

kapcsolja, bhrmely Allhsban elforgatva kontrasztszablllyozb.

3. Henyomva hangregiszter ,,sz616" hllb, elforgatva hanger6szabUyoz6.

4. VHF folyamatos csatornavalaszt6. 3. VHF 1-es shvkapcsolb. 6. VHF 111-as shvkapcsol6. 7. CHF shvkapcsol6. 8. UHF folyamatos csatornavlllaszt6.

--0

0 VHF

0- 0 -

D- o

-

\ 1niikiSdi:s isn~c~rlctCsr: .-\ I )ncati gyirtmtinyii, kornl)inalt

tunerriil a jelet a C 103 68 pF-en vezetj~lk a hidszivhha.

.\ szomsz6d hang 6s a szomszCdk6p- viviire (30,9 6s 40.4 UHz) llangolt sziv6- kijrijk leszivas81 a hid lilssik aghha kiitvtt 1 ' 101 1 Itr~ll~n-os trilnn~errei tudjuk he- illitani. :\a i-rs i i I: szeki111dertekercs6riil a ( : 104 6s C 160 1to11denz;itorok Bltal

2 . (ihra. fi(its(j csnf[czkozbh. (is kezrl(j- aikotott kapacit i~ ' oszttill keresztiil atijuk {~ombok a jelet az AF 200 traltzisztor t)azisAra.

.\ k6sziili.ki)en a tnirlzisztorok fiildelt rrnitterii kapcsolilshar~ dolgoznak. (3.

.\ kbva jobh oldalil11 [eliil talUjuk a c ib ru~ red6ny IezarasAra saolgillb kulcs IlelyBt, \ tranzisztor l,~zisfeszliltsbg6t az alatta az oldalra sugkrzb Ilangszbr6 ki- er(jsitijh61 kar,ja H 102 bs H 103 ellen- vag4sM. hUAsok alkotta osztbn keresztlil (3,s 6s .>. (ihru. K F-ek c,lhrlgezes~

Ei4tnhdl n6zve bal oldalo~k talaljuk a 4,; kohln). .4z e~nitterfesziiltskgBt az h416zati zsirli~r riigzit6sere szolga16 mii- H 101 1,2 kohm allitja he, Bs a (: I05 2,2 a n a g taribkal, td tu l a kihirzhat6 VHF r1E hidegiti. .\ kollektorrbl az I< 158 150 telesxktipanlennit, alatta k t specialis ki- ohm-on csatlakozu~rk a 11. I<F transxfor- tekercsriil kapott fesz~lltsBg, valamint az kbpztsii Ytll:, ~ n a j d 17HF alltennacsatla- mbtorra. Ide csatlakozik .i pF-en keresz- R 113 180 ohm 6s (: 114 4 [)I: segitsegbvel kozht, melyek kivAgAsukka1 I)iztositjik, tlll a :3.3,4 MHz-re Ivangolt sajilt harrg- nldotthk meg. hogy az ante~lrladughk lie legyenek fel- sziv0 is (L 105, (; loti) .\z ~1tols6 kbl) l i t ' fokozat tbpfeszult- c:serl.lhetdk. .%z anten~~ac-satlakoxhk alatt

.\ I I. 1(1: szekunder6t~B1 cyatbakozullk s6gBt kiiliin Allitja elii a 1. tibrcirr lBthatb helyezkedik el a fiilhallgatb 6s a nvagneto- ;lz . i F 201 bhzisra. I.:z a Cokor/,at .A(;(: egysi'g, a sorkirneniiriil hiztositott pozitiv foncsatlakoab. ( 2 . ithru) saal~Alyz~st llem kap, a bazisoszth felsii vissaafutasi irnpulzusok cgyer1iranyitAs8-

A jobb oldalon lev6 kezel6gomhok tadsl a 12 v . ~ ~ t&,fesz"ltskgre v201 kiitXre. 1~61. koztll a ha1 oldali a ktplrekvencia. it jobb t<z a fokozat mfikiiti~s6ben bs fe161,it6s6- oldali a k6pamplitudh I~ebllit8sara szolgal. lllegegyezik elijz;j 1: fokozattal, .\ kCsztll6k beka~)csolbsa utAn a tran-

.\ 1iatlaj)ra erijsltve 1)eliil a tartal6k fokozatok fe16pitbse, (ts beallitbsa ,,lYarl, zisztorok azorl~ral kapnak fesziiltskget, 6s

biztosithk tartbit talaljuk. A fliltlaj~ot le- tlogy ne i l t ra l iz~l~sra Iljllcs szfikskg. teljes eriisitGssel dolgoznak, rnivel AGC

v6ve hozz8f6rhetlink a 115olntatot.t 1)ane- szabalyozlis ilyenkor rnkg riincs. i\z ;\(;C lokhoz. A sasszegekkel ,.iigzitrtt k6t felsij .% I~arrnaclik I i F eriisitiikknt alkalma- eliiAllftashoz iigya~lis a sor\~6gfokozatk)i)i lelnezrugh kiol&ssa eset611 a lrfel6, ~ o t t At.' 202-es lranzisztor .I(;(: sz;lt)klyo- a sorvisszafutasi i~npulzusok szolgMtat- a kbt jot,l, ,,ldali rLlgb kioldjsst eseterl "tist terrnciszeteser~ szirit6n rleln kay. .I fo- nak jelekrt. (LBscl k6siibb!!!) Ennek kii- (,ldalt kihajtliath, jgv bbrmelyik alkat- liocat rrrutralizalasilt ; ~ z 1. 1 12 csato10- vet kezt6ben :L HF 178 tranzisztor tulve- rkszhez Ilagyou kiilinyeu hozz&fBrhet.iink. ~i.rliitlik, Ps tiinkrernehet. Alive1 azoriban .MindhBroni rug6 oldilsa eset6n a csatla- a sorvCgfokozat bernelegedbse elijtt nern kozbk kihhz8sa uthll a panel kiemelhetii, csak agc rlincs, Ilar~ern ax . IF 202 s igy a kbpcsii hozz&f6rhetijvb v&lik. sern kap tApfesztkltsi.get, igy nern crosit,

s ez6rt a HI; 178 serrl kap oidebjelet, A kezeliiegpsbgeri sziiks6ges javitasokat teh4t nem vez6rlddhet tul. Ezzel e g y ~ t t a l

bgp vegexhetjilk el, bogy az egyseg :ds6 a hekapcsolilsi brurnm jelentkexese is 6s fels6 rfszBnb1 lev6 rnuariyag karokat rnegsziintethet6. kipattintjuk, a felsij riigzitii miianyag lapot kihiizznk, s az egys6get hittrafeI6 :\ lit:-ek elhelvezkedesbt az 5. u b r h kiemeljllk. 4. tibru. AF 202 tcipfcsziiltscjg ellhtcisa Ihthatjuk.

3. dbra. A K F fokozat kapcsolcisa

21 7

6. cibra. Videodemoduldtor b eldfokozai

8. dbra. Videoer6sif8fokourf

9. dbra. AGC elcicfllitd kapcsolds

7 . dbra. A kontrasdszabdl!~ozcis kapcsoldsa

A videodemodulhtorfokozatban az A h 116 di6da iiltal demoduMlt fesztilts6get az L 114 kompenzh16 tekercsen 6s az L 115 fojtcin kereszttil vissztik a video- erbsit6, illetve az illeszti, AF 136 tranzisztor bhz ish .

A bhzisfesziilts6get a P 102 10 kohmos trimmer segits6gbvel aillitjuk be. A 6. cib- r&n lhthati, a iokozat kapcsoihsi rajza. Az AF 136 kollektorkBr6ben talajuk a C: 121 220 pF-bbl 6s L 131-biil All6 5,s MHz-re illetve C 165 150 pF-bB1 6s L 132-bB1 4116 6,5 MHz-re hangolt hangszfvbt.

Az emitterrBl vessztik tovhbb a jelet a kontrasztpotmbteren keresztbl a video- v6geriisitg S F 178 tranzisztor bhzishra. A P, pozici6szam~ kontrasztpotm6ter tulajdonk6ppen a 7. &br&n lhthatb hid k6t pontja kozott helyezkedik el. A hid kieggenlit6se esetkn, mikor az H 161 330 ohm 6s P 103 potm6ter kozos pontjhn ugyanakkora a feszillts6g, mint az h F 136 emitterbn, a kontrasztpotm6ter bhrmilyen hllhhban azonos egyenieszlilt6g kerlkl a BF 178 bkisara, a tranzisztor egyen- feszillts6gu be&Uithsa tehht nem valtozik, mfg a bhzisra jut6 videojel nagyshga a pot- mbter behllithsht61 6s az osztbt alkot6 tagok nagyshgatcil ftigg. Ez annyit jelent, hogy lehetsbges a P 103 1 kohm-os trim- merpotmbter olyan behllitAsa, mikor a kontrasztpotm6ter csavar4siwa a f6nyerii egyailtalhn nem, csak a kontraszt valtozik. (Ezzel a kapcsolbsal el6rhetd az is, hogy a k6sziillk kontrasztszabhlyozhssal a feketeszintet tartsa azonos szinten. A P 103 ilyen behllitiislnhl, mely kevbsbb tetszet6s az elbziinbl, kontraszt novelCs6re a feketeszint megtartilsa mellett a feh6r r6saletek eriisodnek, tehht az htlagf6nyerii novekszik 1)

A tranzisztor thpfeszOltseg6t a + 6 jel- z6sfi 230 V-os feszlllts6gr6l kapja a H 122 7,5 kohmb61 6s R 121 12 kohm-b61 All6 feszlllts6goszMr61, melyek phrhuzamos eredeje egydttal mint video munkaellen- Ulhs szerepel. (8. &bra) A kollektorrcil egy soros L 129 kompenz&Ibtekercsen 6s L 139-C 183 valamint L 1 4 0 4 182 5,s illetve 6,s MHz-re hangolt phrhuzarnos rezgbkoriin kereszttkl jut el a videdjel a k6pcsb kat6dra. A rezgbkorok szerepe a k6t emlitett frekvencia kiolthsa. Jelen- 16tOk ugyanis enyhe ,.grlzess6getW okozna a k6perny6n.

Ugyancsak k6t phrhuzarnos rezgbkiir

PCL 85 . . . . . . . . - ..-.-.-.--.-.-.---.-.-.- -

13. dbra. Kkpeltdrtto fokozat

1 4 . cibra. Csbfutofanc es trunzisztorok tupfesziiltseye

A negattv impulzusokat a L) 106 di6da egyenirhnyitja. Kat6djhn att6l ftiggii nagysitgli pozittv feszilltsbget talalunk. hogy az OC 1077 tranzisztor mennyire ngit ki.

Nagyobb t6rerB eset6n az AF 136 emitter6n negativabb 6s nagyobb vide6jel jelenik meg, ez az OC 1077-et jobbari nyitja, s a di6da kat6djin pozitivahb eggenfesztilts6g keletkezik. Ez a fesztilt- sbg jut megfelelij osztAsori keresztiil (R 138-R 139) az .4(; 125 bhzishra. Az idejutott feszlilts6gvltozhs fazisht a ttran- zisztor megfordttja (6s erbstti).

A k6sztil6ken teh4t a kis bejov6 jelnGl talhlunk nagpobh - pozitiv - .4GC fesztilts6get, nagyobb bejijvii jel eset6n pedig kisebbet. Az els6 AC 125 emitterkrbl kap tehat fhzisban nem rnegfordttott - jelet a masodik AC 125, mely a csator- navhlto tuner AGC fesztilts6gCt biztositja. A csatornavhlt6 AGC fesztilts6gi.t a P 104 potmBterrel tudjuk heallitani.

A 6. dbrdn a vide6demodulittorfokozat ismertetbs6n61 talajuk a k6sztilbk k6l- normhs hangleszivhsknak kapcsoJAsAt. Az 5,s illetve 6,s MHz-es jel tehat a C 164 68 pF-en kereszttil csatlakozik a keverok6nt mGkiidb AF 136 bkziskra.

Az 1 MHz-es oszcillhtor kapcsolBsa a 10. dbrdn 14that6. Az oszcillAtoi-tekercs (L 135) az AF 136 kollektor, a csatol6 (L 134) az emitterkorbben van. Ezt csilla- pitja a soros K 178 470 ohmos ellenAllAs. A b&zisieszilltsBget egy 2,2 kohm 6s egy 27 kohmb61 a16 oszt6 Bllitja be, is a (: 159 330 pF hideglti. Az 1 MHz-es jel a C 172 2 pF-en jut a kevero ,4F 136-ra. A hang K F 6s arhnydetektor egyarant az OlKT normhnak megfelel6 6,5 MH-re van hangolva. A hang KF-r61 a C 168 15 pF-oll kereszttil kerUl az FM hangjel az AF 201 tranzisztorra, arnelynek kollektorkork1,en elhelyezett arhnydetektor a szokasos kapcsolasban dolgozik. A megszokott61 csuphn annyihan t6r el, hogy a m6rii- ponton pozitiv fesziilts6g talAlhat6 a for- dttva bekiitott di6dBk kovetkeztehen. (1 I. dbra)

Az arhnydetektorr61 a hankfrekvencibs jelek egy 47 kohm 6s 1 nF-b61 a16 deem- fhzistagori kereszttil jutnak a hangerd- potmbterre. I t t talajuk a hangregisztert, melynek bekapcsolasakor a HF csatol6- kondenzzitorral470 pF kapcsolirdik sorba. A PCL 86-a1 mGkodij hangfrekvencihs fokozatban a tri6da 680 ohmos katrid- ellenaUasra csatlakozik a hangkimenii szekurldertekercs6r61 a negatfv feszIi1tsi.g- visszacsatol&st,biztostt6 H 157 22 kohmos ellenllhs. A kimen6traf6 kettos szekun- dertekercsenek egyike a 4 ohmos orhl- hangsz6r6ra csatlakozik. A hangszorh a kontrasztszabAlyoz6 gomh ber~yomasi'val lekapcsolhat6, eltkor egy 10 obmos ellenhllhs kapcsol6dik a kirneniivel phrhuzamosan. A masik szekundertekercsre kotve talhljuk a 4000 V szigetel6su leviilasztti- trafbt, rnelynek kis ohmikus szekundererr flilhallgat6kivezet6st csatlakoztathat~tnh vagy r6la magn6felvetelt keszithetlink:

Magn6felvCtel c6ljaira a jelet egy 68 ohm -- 2% ohmb61 all5 oszt6r6l kapjuk. hogg a dg i tipusir magnok elsii fokozats ne vezbrlddjiin till.

A szinkronlevhlaszt6 P(;H 200-as csiivel rniikiidik. Mint a 12. (ibrun lathath kap csolhsi rajzbol kiivethetjlik, a vide6jeI a HI: 178 kollektorzir61 egy 22 Iiohmos

I

Megnrvrz6s

Sorkilnenb Sorkimrnii Sorkimenii Sorkirnenii Sorkinlenii Sorkimend Sorkirr~enii Sorkirnenu Sorkimerii~ Sorkimm8

Hanghimeno

KPpkixuenij

Hiilozati zavarszMtekercs

SoroszrillAtortelirr~:~

KivezetPs Menetszhrn Atnleromnl

1 - ~ 2 1 31

Megjesyzes

0,22 032 0,22 0,22 0.22 0,22 0,22 0,22 0,22 0.1

0.13 0.65 0.1 :<

0.16 0,.5

0,:r

0 , l 0.1

I - . y 3--11

11--4 5-6 6-7 7 -4 U-9 9---lo

nagyf. tek.

primer sec. 1. sec. 11.

primer sec.

1-2 2.-.:j

h'~g~z6r6hoz illesztBtraf6hoz

Y 3$ 60 94

106 470 170

1230

2650 79

100

30UO li5

:360

l i f I ( l 9300

ellensllhson 6s 10 nF-os kondenzhtoron keresztu csatlakozik a zavarkiejtg 220 kohm 470 pF-os RC tag utan a cs6 harmadik rhshra. (Az els6 r&cs a panelra van kotve.) A cs6 seg6drbsfes~LWsbg6t 100 kohm 10 kohmbbl hll6 oszt6 biztositja. A nagy6rthkd (1 Mohm) an6dmunka- ellen4llhsr61, ah01 mAr a levhlasztott szink- mnjeleket tal&juk, jut a jel a szinkron- edsit6 tribda dcsAra. (A hept6da an6d- kor6ben lev6 C 177 trimmerkondenzhtor- ral a sor fhzishelyzete 4llfthatb.)

A k6peltbrit6 fokozat s z i n k r o n i f i s h a PCH 200 tri6da an6djk61 vesszllk le a jeleket, a sor AFC fokozat dsz6re pedig a tri6da an6dkodben elhelyezett 6n. differencitil6tekemsrbl. (L 119)

A k6pkimen6n lev6 impulzusokat a C 212-R 216-P 204 tagokkal differen- cihljuk, (ugyanezt a differencitilt jeleket hasznhljuk fel a v6gtokozat meeelel6 vedrl6jel6nek k i a l a k i W o z is), majd az R 203 6s a C 205 tagokkal integrkljuk, s ez kerW a tri6da dcsra. (13. &bra)

A tri6da kat6dja a j61 sziIrt + 4-es pontra van kotve, ahonnan kb. 200 V-ot kap, an6dja pedig a boosterfeszfllts6gb6l az R 210, P 202, R 211 hll6 oszt6r61 kap feszfflts6get. Ennek kovetkezt6ben a hh- lbzati fesztllts@vtiltozhsokra nagyon ke- v6ss6 6rlRkeny a fokozat, hiszen a cs6 kat6d 6s an6dtesziiltdge ktirlllbelill egyforma m6rt6kben novekszik, vagy csokken. A vizsgBlatokn& ne feledjtik figyelembe venni, hogy a cs6 val6s4gos an6d- feszllltdge kh. 200 V-a1 kisebb (katbd- potencitil) a m6rt 6rtbkn8.

A kBpamplit6d6 nagyshght a tri6da an6dfeszfilts6gvhltoZtatashval, a P 202 potm6ter 4llitAshval vhltoztathatjuk, a kbpfrekvencizit a rslcskoa RC tag i d 6 hlland6jBnak vhltoztatiisBval, a P 207 potmbterrel Bllithatjuk be.

A k6pkimen6 primerrel phhuzamosan kapcsol6d6 13 VT 470 tipus6 VDR ellen- 4llhs a kimendn keletkez6 i m p m o k nagyshgkt csokkenti, a szekunderrel sorbakotott 3 TT 2,2 E NTK pedig a melegedbs kavetkeztkben 16trejovd elt6- rIt.&iramcsiikken6st, amit a kimenB 6s eltkrit6 ohmikus ellenhllhsnak noveke- d6se okoz, egyenliti ki. A kimenb sze- kundekr6l az m e r t kapcsolhssal jut- tatjuk a visszafiithskiolt6 jeleket a k 6 p csd rf~cshra a D 202 OA 1161 di6dhn 6s a C 237 4,7 nF-on keresztlll. (A sorkiolt6- jeleket a sorkimenilr61 az R 247-C 238 tagokon keresztlll adjuk a rhcsra.)

A k6szlll6k sor AFC soroszcillhtor, meghajt6 6s sorv6gfokozat8t ktilon nem rajzoljuk ki.

A sorkimendr61 visszavezetett pozitiv 6s negativ impulzusokat, valamint a differen,cilt sorszinkronjeleket egy D 203

pozfci6sz4m6 kettds szel6negyenWnyi- t6ra kapcsoljuk. A kapcsolhs kimeneten a frekvencia, illetve fhziselt6dstal ffigg6 pozitiv, vagy negativ egyenfeszttKs6ge t kapunk, amit az ECH 84 3-ik d w k a k a p csolunk. A a6 kat6d-rhes-seg6ddcs- rendszere oszcillhtork6nt miikodik, s ennek frekvencihjht reaktanciacs6' kap- csolbsk6nt tudjuk vtiltoztatni a harmadik r4csra kapcsolt feszfilts6ggel. A se- g6drhcson lev6 szinuszfeszIllts6ggel vez6- reljllk a cs6 tri6da&s&t, melynek an6d- jhn megjelen6 torzitott impulzusok a PL ,500 d c s h a jutnak.

A sorv6gfokozat a megszokott kapcsolbban mdkodik, a fokozatot a visszavezetett jel 6s el6feszitett VDR ellenahs segits6g6vel stabilizajuk.

A k6szlll6kben a ,,P" sorozat csoveit alkalmazva a k6pcs6vel egytitt 7 cs6 fdt6sbr61 szllks6ges gondoskodni. A 7 cs6 fdtafeszlllts6ge azonban nem Bri el a 220 V htil6zati feszIIIt&get, tehht ezt valami mbdon csokkenteni kell. Veszte- s6g nblkfil ezt 6gy lehetsbges megoldani, hogy a fdtiilhnccal sorba egy di6d4t k6- tfink. A dibda csak a pozitiv (vagy - bek8t6st61 fllggbn - negativ) f6llperi6- dusokban vezet, igy minden mhsodik

17. cibra. Trimmerpotmkterek elhelyezkse

A f6 lh~i l lh6 fdt6lhnc als6 pontjhn R 6 pozici6szhm6 680 ohmos ellensllhst talhlunk. Az ezen lbtrejovb - egyenid- nyitott - feszilltsbget a 14. bbrcin lht- hat6 m6don szurjtik egy 500, majd 1000 ,uF-os kondenzhtorral, majd stabi- liztiljuk egy SZ 512,12 V-os zenerdi6dhval. Az igy kapott 12 V fesznlts6g biztositja tranzisztorral fel6pitett fokozatok gram- ellhtaskt.

f6lperi6dus kimarad;. s a csllveket gya- -

korlatilag ,,f6l feszillts6ggel", pontosab- Boos2erfesziinseg Lecsavart f6nye&n8 a boosterponton ban felperiddusokban ffitjtlk (14 . 6s 15. (C 233 56 nF 6s 242 Mohm kiizijs &bra).,

I , pontja) 780-840 V feszlilts6get 4llit-

16. cibra. Kkp K F citviteli gorbe

Kipszinkron behi l i th: hlitsuk be a n o r m a s k6pamplit6dbt

a P 202 1 Mohmos potmkterrel, a k 6 p linearit&sokat, majd a kbpfrekvenciat a P 207 500 kohmos potIn6terrel ligy, hogy a kivezetett P 201-el a k6pet mind- k6t ir4nyban ki lehessen ugratni.

Sorszinkron bedIiit6sa: Z w u k panelra az ECH 84 harmadik

r&csht (1-es cs61Bb), sllitsuk be a soroszcillhtor vasmagjht 60, hogy a sor ,,6ppen lebegjen", szabaditsuk fel a riivid- drt, majd h j u k panelra a PCH 200

~Megnerezes

40 4 MHz szivo 4 6 4 atHz szivti

9 MHz szivo q 9 MHz sziv6

Hidsziv6 pr. Hidszlv6 szek. 33.4 MHz sziv6 11. KF pr. 11. KF szek. 111. KF pr. 111. KF szek. IT. IZF pr. IV. KF szek. IV. KF csat. video komp. fojto video komp.

arhydet. pr. arimvdet. termer a k d e t . szeli. vide6 komp. 5 5 ItHz sziv6 6:5 MHz sziro 6 5 MHz kf. okze. csatol6 (MHz) oszc. hang016 32.4 MHz szivo

Atm6ro nlm

0.8 0 3 0.8 0,X 0,l.i 0.3 0-3 0,25 0,25 0,25 0.25 0.35 0.25 0.25 0,1 0,12 %I

0,15 0,l.j 0;25 0.1 O,l5 0,15 0.15 0,25 0,15 0.8

Poz. s zh l

L 101

L 102

L 103 L 104 L 105 L 106 L 107 L 108 1.109 L 110 L 111 I. 112 L 113 L 115 L 117

I. 125 L 136 L 127 L 129 L 131 L 132 L 133 L 134 1. 135 L 138

Menetsdm

- -- 1 , 1 3 3,23 6 2,25 3 + 3

15 10 14 8

14 8

16 16 2

160 52

205

23 9

50 135 20 20 32 10

125 8,75

harmatlik racsht (2-es csblhb), s a P 20.5,500 kohmos trimmerpotm6tert Allit- suk be hgy (lassan), hogy a sor ismkt ,,lebegjen", majd tAvolitsuk el a riivid- zhrt.

Video 4s AGC bedllitds:

1. Ures csatornhra a v a a P 104 potmktert hllitsuk hgy, hogy cshszkhjhn + 9 V-ot m6rjiink.

2. Zhrjuk panelra az AF 202 tranzisztor kollekto~$t, csavarjuk fel teljesen a kontrasztpotxn6tert, muszerrel lkp- jank a LlrF 178 tranzisztor kollektorh, majd a P 10'2 10 kohmos trimmert Ut- suk h a , hogy a muszer +30 V-ot mutasson.

3. Az elbzb roviddr eltavolithsa utan kapcsoljuk adhra a k6sztil6ket, majd a P 105 2,s kohmos trimmert 6gy hllitsuk be, hogy a k6sziil6k legkontrasztosabb k6pet adja, de a k6p ne vezBrl6djon tu. (Ha oszcilloszk6p All rendelkedsiinkre, a potm6tert hgy Ulitsuk be, hogy a k6p- csb kat6dra kapcsolt oszcilloszk6p erny6- j6n a vide6jel maximhlis legyen, de sem alul, sem foliil ne tonuljon.)

4. .blitsuk be a P 103 1 kohmos trimmert 6gy, hogy a kontrasztpotm6ter le 6s felcsavarhshra a f6nyerb ne vhltozzon.

5. Kapcsoljuk ares csatornhra, 6s a P 104 potmktert elbszor l e c s a v a ~ a Bllit- suk vissza addig, amig a k6perngon lht- hat6 zaj megjelenik, illetve legerbsebb less.

KPp l i F hungolds: h kbtnormls k6sziii6k K F fokozatilt

CCIR norma szerint kell hehangolni. Ennek megfelelBen : IC6phordozh : 3S,9 MHz Hanghordozci : ,,C" : 33,4 MHz Hanghordozb : ,,On : 32,4 MHz ShvkozBp: 36,2 MHz SzomszkdkCpszi~6 : 30,9 MHz SzomszBdhangsziv6: 40,4 MHz, mint a 16. hbra mutatja. h hangolhs menete a kovetkezb: Oszcilloszk6ppal 47 kohmon keresztfil

l6pjlink az XI 3 m6r6pontra, zhrjuk riividre az L 108 6s L 109 tekercseket (a 111. K F traf6 primer 6s szekundertekercsbt), 200 pF-os csatol6kondenzhtoron keresztiil lepjiink az AF 202 tranzisztor bh i - shra sweep generhtonal, majd az utols6 KF-et hangoljuk, hgy, hogy megkozelf- t k n harangalakd gorbbt kapjunk, melynek shvsz6less6ge kb. 5,s MHz, maximuma pedig shvkoz6pe.n 36,2 MHz-en van.

Vegyiik le a rovidzhrt az L 108 6s L 109-r6l 6s tegytkk rA az L 106 6s L 107 tekercsekre (11. K F traf6). 200 pF-on keresztill 16pjank az AF 201 tranzisztor bhzishra a sweep genehtorral, rnajd a 111. KF-et hangoljuk az elbzbhoz hason16 alakhra. (Termbszetesen i t t a shvsz6les- s6g mhr kisebb lesz.)

Vegyiik le a rijvidzbrt az L 106 6s L 107-r6l 6s zbrjuk rovidre az L 104 tekercset. (Hidsziv6 szekunder.) Mpjiir~k 1 pF-on keresztill az hF 200 bhzishra,

A Z OLYMPIA

TC-684 OCU

Batari ~izsebkl. vill. m6rn6k

A VIDEOTON gyar uj gyart- manya a TC 684 OCU Olympia k6szulCk. Ez a dekalcsoves TV- csalad tovabbfejlesztett valtozata. KCpcsove 59 cm-es kepAtl6ju, 11O0- os eltCrit6sG Cs robbanasmentes. Elektroncsovei a legmodernebbek. az UHF egysdgben pedig igen kis zaju tranzisztorok vannak. A kava fab61, az el6keret Cs a hhtlap mG- anyagb61 kbsziilt. Akezeldlap asszim- nletrikus elrendezCs6.

A k6szuldk alkalmas a VHF 6s az UHF savban az OIRT Cs CCIR norma szerinti adasok vCtel6re. Te- hat vehet6 vele a szines TV adas, termeszetesen f ekete-f eh6r kkppel 6s esetleg az UHF savban sugar- zott un. masodik program is. Az UHF AllomBs kivAlaszt6 folyamatos hangolhsu 6s nCgy nyom6gombja segitsdgevel 4 811omBs programoz- hat6. fgy a kfvant Allomas egy moz-

liangoljuk a 11. K1:-et as! elozdkhoz hasonlbra, majd Bllitsuk be az L 105 sziv6t 33,4 .\[Hz-re.

Vegyfik le a rovidzht az L 104-rbl, a VHF savra kapcsolt csatornavAlaszt6 ar1tennabevezet6skt ztirjuk rovidre, csat- lakozzunk 1 pF-on keresztlil sweep gene- rltorral a tuner m6rbpontra (oldalhval nCzve a bal felsi, sarokban), majd az L 104 tekerccsel hllitsuk be ismkt a harang- alaki~ gorbkt. (A tunerban 16vb K F hangolashval csak a giirbe amplit1id6ja vhltozik. Ezt hllitsuk maximumra.)

Hangoljuk be az L 138 sziv6t 32,4 MHz-re, majd a hidsziv6kat az el6irt 6rt6kre. h i t s u k be (sziiks6g eset6n) leszivhsukat a P 101 1 kohmos trimrner- re1 (17. dbra).

Hang hangolhs: Ailitsuk a k6sztil6ket OIRT normhj6

adhs-v6telBre, csavarjuk el a fiomhan- gol6t a homslyosabb k6p fel6 (alacsonyabb oszcillhtor frekvencia), majd az arhnydetektor mertipontjhn (M4) pozitiv feszIllts6get m6rve hangoljuk a 6,5 MHz- es sziv6t, majd az arhngdetektort maximumra, ezutan CCIR adlsra kapcsolva elbszor az 1 MHz-es oszcill~tort, majd az 5,s MHz-es sziv6kat maximumra. (Ter- mbszetesen ne feledkezzunk meg a P 106 AM elnyomlst beAllit6 trimmer minimslis zhghsra sllitashr61 sem, az arhnydetektor hangolhsa utiin.)

A k6sztii6kismertet6s v6g6n dz I-es 4s ZI-es tdbldzatban a ktilonbozo traf6k 6s fojt6k stb . . . menetsz4mait adjuk meg.

dulattal bekapcsolhat6. A VHF csatornavhlt6 hagyomanyos felCpi- tCsG. Az UHF Cs VHF vCtel kozotti Atvitltas kapcsol6val tort6nik. A k6t shvnak kiilon antennacsatlakoz6ja van.

h z el61 kivezetett kezeliiszervek: potenciom&terek, kapcsol6k az UHF 6s VHF csatornavAlt6k a szerelv6- nyen helyezkednek el. A kCsziil6k tiibbi aramkore egy femkeretben van szerelve. A beallit6 szervek a kCszulCk hhtlapjitn vannak kivk- zetve. (Sorfrekvencia, kdpfrekven-

cia, k6pm6ret.) A linearitasokat csak a hatlap levktele utan lehet bealf- tani.

A k6szulek nagy nyomtatott alap- lemezCn a kGvetkez6 Bramkorok vannak: k6p KF erdsit6 AGC, videoerdsit6, hang K F erdsitb, hang- vkgfok, szinkronlev8laszt6, fhzis- osszehasonlit6, soroszcillAtor, fiig- g6leges eltCrit6. A .kis alapleme- Zen van az 1 MHz-es oszcill4- tor Cs keverd. A soreltBrit6 fokozat az arny6kolt ketreeben helyezkedik el.

JIiiszaki adatok

1. AlCret : 2. Slily : 3. Kepcso: 4. Hal6zati feszultseg -5. Fogyasztas: (i. Hangsz6ro:

5 . YCtelsBv:

8. Berneneti inpedancia : 9. Kezeloszervek :

170 \V 1 db 120 x 180 n~m-es belsii mdgneskOrU ovil VIIF: 1--12 csatorna OIRT ill. CCIR IJHF: 21-68 csatorna OlRT ill. CCIR 210 ohm szimmetrikus el01 jobb oldalon: programozhatb UHF :do- valaszt6 Irnyerii - kontraszt forgato-

gombok Iiangerti-hangszin forgat6-

gombok I'HF aapcsol6 IiAl6zati kapcsolo i'HF csatornavalt6 Iinoin-

hangoloml sor 4s kCpirAny6 kepmeret- . tabilizAlis, kontraszt-fbny- erii automata. B Y 238 sziliriumdioda 1 cth PL 500 1 db PCC 189 1 db PY 88 2 db PCF 80 1 db DY 86 ldb PCL 86 1 db PCI. 85 1 dh PC1,Y.l 1 cth PCF 201 1 dh I?F 80 1 clb PCF 200

X kCszulekben az egyskgesitett, PCC 189 4s PCF 80 csovekkel md- kod6 VHF csatornavalt6t alkalmaztuk. Ennek lefrasa mar tobbszor megjelent. KiegCsziteskent meg kell enillteniink, mivel a kkszulek ket- normas, az 1-12 csatorna kozul nehany a CCIR szabvany szerinti csatornakra Cs sAvszClessCgre van hangolva, ujrahangolasn~l erre iigyelni kell. A PCF 80 kever6cs6 racskor6ben van egy hid kapcsolasu K F becsatlakozas (C 12, C 13), ainelyhez az UHF egyskg K F kimenete csatlakozik. t

V H F vitelndl az UHF egysCg nem kap tapfeszultseget, nem rniikodik. U H F r~Welre torten6 atkap- csolasnal inegszuntetjiik a PCC 189 el6eritsf6 Cs a PCF 80 tri6dhjanak t8pfeszultseget, igy az oszcillator leal]. FesziiltsCget kap az UHF hang016 egyseg. Ilyenkor a PCF 80 kever6cs6 (pentbda) K F erBsit6- kCnt mdkodik. Ez a fokozat kip6- tolja az UHF egysCg kisebb era- siteset.

-42 7JHF eausea hanaolhsa fored-

15. Finomhangol6 szabAlyozis: 16. Nagyfrekvencihs oszcilMtor

stabilitasa:

19. Ifaximilis jdszint: 20. Szomsz6d csatorna kBpelnyon~As: 21. Szomszed csatorna hangelnyomas 22. Tiikiirzavar elnyomas: 23. KF zavarenekenyseg KF -

hordozdn : 24. KontrasztAtfoghs: 25. AM elngomas: 26. HangteljesitmBny (k=5 %): 2 5 . Hangfrekcencias zitvile1

1000 I-Iz-re ronatkoztatva :1 dB pontok k6zOtt:

2s. Sor es kepirang6 nonlint.;~ritAs:

sit6 frekvenciajhval. A K F kinlenet primer kiire az UHF egysdgben, szekunder kore a kabel vBgen lev6 csatlakozddobozban van. Ezeket a k6p K F er6sitbhoz kell hangolni, ugy, hogy az Atviteli gorbe feleljen meg az el6irAsnak.

Az UHF allomaskereses egy mechanikus prograinoz6 hang016 egy- sdggel tortbnik. A benyomott gombot forgatva allithat6 be az allomAs. fgy e nkgy gombbal allithat6 be a 4 allomas 6s a megfelel6 gomb benyornAsava1 bekapcsolhato.

I t t a PCF 201 6s a PCF 200 dekal- csovek pentdda reszeit hasznaljuk fel. A csatornavalt6 6s a K F er6- sfto kozott csatol6k~belen Inegy a jel. Az els6 savszGr6 primer kore I. 13 a csatornavalt6ba11, szekunder kore L 105 a PCF 201 rAcskor6- ben helyezkedik el.

A szelektivithst hidszlvo biztositja. A hidszlv6t az R 101 ellen- allhssal lehet kiegyenllteni. Ennek precfz beallitasa szelektivitPsi meres kozben tortenhet hgy, hogy a 39,s MHz-es sziv6 meresnel az R 101

qorirAnyban 400 fiiggiileges iranyban 400 min. 1.6 MHz

VHF-nC1 bekapcsolAs uthn 2-120 perc kozott az elhan- gol6dBs max. 300 kHz UHF-nP1 25'C-ig max. 300 kHz az e lhangol~8s VHF 100 trV UHF 200 aV YHF 50 pV CHF 100 I,\' 150 n1V

&O dB 1 :3 - 1 :5 :io dB 1,2 W I-langszinszah. nlagas dll&s 100 Hz-9 -kHz tIangszinszab. mtly ;1116s 100 Hz--1,s kHz f 8 O : ,

beallitani. A K F erasit6 masodik fokozataban a PCF 200 pentddaja er6sit. Anbdkorebe savszur6 kap- csol6dik, amelynek szekunder kort5- ben van a videomodulator. L 110 a primer, L 111 a szekunder kor, I, 112-L 113-a1 a csatolast lehet beallitani.

Jdtancics: a kesziilek meghibhsod8- sakor ne csavargassuk a vasmagot, hanem a hihat keressuk meg 6s ja- vitsuk ki. A cs6cserkk elhangol6dast nein okoznak.

K F hangolast a kovetkez6 esetek- ben celszerfi elvkgezni:

1. 'rijbb eves iizemeltet6s uthn esetleg elhagol6das (erds thllo- vesek vagy kCpCless6g ronil8s, hang a kbpben stb.) eseten.

2. K F tekercsek cserCje esetdn. 31 CsatornavBlt6 csereje eseten (ha a

csatornavalt6t m6r nem lehet megjavitani, ezert sziikseges a csere.)

4. Valaki beleturkalt a tekercsek- be, vagy a vasrnagok elrazbd- tak.

kondenzictorrai t6rtdnG. ~ e h a n g o - helyebe forrasztott potenciometer- A hnngolds menete lasnal j6 egyuttfuthsra kell tore- re1 minimalis kimendjelet allitunk kedni, tehat az eriisitbs a sAvsz6- be. Ezutan a potencioinktert le- Az Btkapcsalot tegyiik UHF allas- lesskg 6s az atvileli gorbe alakja ne merve a hozza legkozelebb es6 ellen- ba, vagy a csatornav8lt6t allitsuk valtozzon jelentbsen a teljes sav- allastSrteket forrasztunk vissza. A kCt csatorna koze. Az L 105 hideg ban vegighaladva. (470.. . 860 MHz) kiegyenlitest csak hid K F csere e- vBg6re 1 kohxn ellenallason keresztiil

X hehangolas csak az UHF sav- seten sziiksCges elvegezni. A sajat adjunk kb. -5 V feszults6get. ban vobbulatorral torten- hang leszivast es a hangpad kiala- A hangolast vobblerrel v6gezziik.

kitast az L 101 soros kor vegzi. Az oszcill6szk6pot a PCL 84 katbd- e1vCgzes6hez j6 felkesziiltseg A PCF 201 pent6da szabhlyoz6 kdrkben, vagy an6dkiirCbe kapcsol-

sziiks6ges. cso. A katbd koreben lev6 22 ohm- hatjuk (ez esetben ellentetes pola- Az antennabemenet szimnietrikus os ellenallAs az atviteli gorbe szabh- ritasu gorbht Iatunk). A hangolast

szimmetriza16 nyomtatott Aramko- IyozAs kozbeni valtozast csokkenti. az utols6 korrel kezdjiik nleg es a ros megoldAsu. Az el(rer(isit6 foko- h cs6 an6dkorkben van a mAsodik vobbler jelet a megadott pontokra zat A F 139-el mfikodik foldelt bazi- savszfird, amelynek primer kore csatlakoztatjuk egymas utan. A sil kapcsolAsban. A masodik A F L 106 szekunder kore L 109. A meg- vobbler jeldt mindig akkorha allit- 139-es tranzisztor iinrezg6 kever6. felel6 Atviteli gorbdhez sziikstSges juk, hogy az oszcill6szk6pon a gorbe A kimen6jel megegyezik a kkp erb- csatolast L 107 - I. 108-a1 lehet nagysaga PCL 84 kat6don nezve kb.

TEKERC S ]ES 3 V-, vagy an6don kb. 30 V- legyen, kiv6ve a sziv6k hangolMt. amikor nagyobb 'elet adunk. A szk6pon a megfeled nagyshgu hbrht behllitva hangolhs kiizben a szk6p er6sitCs6hez nem nyulunk.

Hangoldsi sorrend (vobbler csatla- kozhsok)

1. PCF 200 rhcsa; kozben az L 106, L 107 tekercs me116 lOOohm csillapit6 ellenfllhst forrasztunk, amit az L 110, L 111, L 112, L 113 kordk behangolhsa u t b le- vesziink.

2. PCF 201 rhcsa; kbzben az el6z6 kor6k hathsht az L 104 rovidre zPashval sziintetjiik meg, amit az L 106, L 107, L 108, L 109 k6rok behangolla uthn leve- sziink.

3. A csatornavhlt6 K F bemeneti csatlakoz6ja; behangoljuk az L 101, L 102, L 103 sziv6kat 6s az L 105 ~Avsztirbt.

4. Az UHF gys& mBr6pontja; behangoljuk az UHF egys6g 6s a csatlakoz6 dobozka tekercs6t.

Video erdsito" a PCL 84 pentbda r6sze. A kapcsolhs racskore 6s an6d- kbre is kompenzhlt. A katddkorben is van magasemeld R--C tag. A video-hangsziv6s 6s az intercarrier hangvivb kicsatolhsa az L 117-L 118 tekerccsel tort6nik. Az L 118 a khbelkapacitAssa1 rhuzamos rez- gbk6rt alkot, ezt 5,% MHz-re hangoljuk. A videojel az R 117-C 120 sugarhram korlhtozbn keresztiil csatlakozik a k6pcs6 kat6djAra.

A uideodtuitel ellen0rzbe : A videovobblert a PCL 84 rhcsAra

csatlakoztatjuk 470 nF kondenzhtoron keresztiil. Az L 117 6s R 115 kbzos pontjht 470 nF-a1 foldre zhrjuk. Kiskapacithsu di6dhs fejjel a k6pcsb- kat6dra csatlakozunk. A hangsziv6t az hbra szerint 5,5 MHz-re hangoljuk.

Az ilnpulzhlt AGC kapcsolhshban a PCL 84 tri6da r6sz6t hasznhljuk fel. A kat6dra vezetjiik a videdfe- szultsbget az an6dra a sorimpulzu- sokat. A negativ szabhlyzbfesziilt- s6get az an6dkorbdl a sziirbtagokon keresztul vezetjuk a PCF 201 6s a PCC 189 szabhlyz6csovekhez. h csa- tornavalt6 szabhlyozhsanak k6slelte- t6sCt az R 121 ellenallhson keresztul elbfeszitett D 8 di6da vegzi.

A kontrasztszab8lyz6 R 208 pot- m6ter az impulzh16 tri6da rhcsfe- szults6gCt vhltoztatja, igy a kont- raszszabhlyozas az AGC koron keresztiil t6rtCnik.

A fekete szfnt tarthst az R 119 -en keresztul a kkpcsSkat6dra vezetett fesziilts6g v6gzi. A kontraszthtfo- gast az R 125 potenciom6terrel lehet bekllitani.

A szinkronjelvhlaszthst 6s erdsi- t69t a PCF 80 6s a PCF 200 tri6da reszei vCezik.

rhlt osszehasonlit6 fiireszjel a C 141 kondenzhtoron jelenik meg. A sorszinkron jelek a C 139 csatol6 kon-

226

denzatoron keresztul nyitjhk a D 5 & D6 di6dhkat. A di6dhkon keresztul a C 140 kondenzhtor a fihishely- zetthlfuggben kiilonbiizd feszults6gre tiiltddik fel. A k6p vkzintes i r h y u helyesfhzishelyzet6taC 162 6rtBk vhl- toztathshval lehet be8llitani. A soroszcillhtor 6s a sol-vCgfok vez6r16 fokozata egy tri6dhs blocking oszcillhtor (PCF 201 tri6dAja). A visszacsatolhs a cs6 kat6djitb61 t6rt6nik az L 123 tekerccsel a rhcsra. A frekvencia fugg: a visszacsatolhs m6rt6kk- tdl, a rhcskori idhflland6t61 6s a f&- zisosszehasonlit6b61 6rkez6 feszult- s&tb1. A sorvkgfok vezkr16 fesziilt- s e 6 t a cs6 an6dkor6b61 vessziik le, a jelalakot a C 143-R 150 id6hllan- d6 hatmzza meg.

A sorfreknencia bedllftdsa : lezP- juk a PCF 80 szinkronlevhlaszt.6 r C csht a foldre, a vizszintes frekvencia potm6tert koz6phllhsba hllitjuk, ezuthn az L 123 vasmagjhval lebeg6 k6pet hllitunk be.

r

Tekercs

L,., 31.5 MHz hangsziv6

b, 30 MHz sziv6 -

L,., 39,5 MHz sziv6

L,., esatolo

L,, I. s4vszU1~i szekunder

I.,., 11. SBvszdri, primer

L,., csatol6

L,, csatold

L, 11. shvsz(irs szekunder

L, 111. sAvsziiri3 primer

L,, 111. s4vszilrii szekunder

L,, c ~ t o l 6

hx, csatol6

e L , kompenz410 75 GH

L,,, kompenz816 11 0 p H

b, NF fojt6 20 pH

L,,, 6.5 MHz hangsliv6

L, 6,s MHz hangsziv6

h, kompenzil6 100 pfI

L,,. arhnydetektor

L, csatol6

L,,, aranydetektor

L,, soroszcill&tor

A soreltbftd b nagyfesziiltsdgfi rdsz csouei:

PL 500, P Y 88 b D Y 86. A vizszintes linearitast az L 202-

hoz tart026 dland6 mhgnes segits6- g6vel lehet bdllitani. A sorm6ret stabilizal6 mUkid6se a kovetkezb: a sortranszformhtorb61 a C 214 kondenzhtorral impulzusokat vezetunk az

Menetszrim

20

1,5+11.5

13

3,5+2

11

16

4

4

9

1G

17

5

5

(115)

(145)

(50)

7.5

50

(150)

-10

7

2 x 2 0

2 x 1000

R 216 feszults6gfiigg6 ellenallhsra. Ez az impulzusokat egyenirhnyitja. A keletkezett szabhlyz6fesziilts&et a PL 500 rhcshra vezetjiik. Ezhltal az eltkrites nagysaght szabdyozza. Az R 220 potenciom6terrel lehet bedlitani a boosterfesziilts6get (790 V 220 V helbzati fesziiltskgn61, kis f6nyerbnCl). A vizszintes elt6ritks

sagat m6g szabilyozni lehet a C 11 kondenzatorral. -4 sortransz- formator szigetel6anyagai onkiolt6k.

A kesziil6k tdpegystgben R-C tagok v6gzik a sztir6st. A ftitbaramkor- ben a bekapcsolhsi Aramkorlhtozbt 6s a ftit6aram behuitasht az R 201 ellenhllhs v6gzi. F6nyer6szabalyoz6 az R 210 potenci6m6ter. A maximhlis sughrAramot az R 209 ellenhllhs 6rt6k&ltoztathshval lehet behllitani. Kikapcsolhskor a f6nvpont kiol-

Huzal

0.2 Cu MzE+S

1 Cu MzE

1 Cu MzE

0.2 Cu MzE+S

0.2 Cu MzE+S

0,2 Cu MzE+S

0,2 Cu MzE+S

0,2 Cu MzE+S

0 2 C u MzE+S

0.2 Cu MzE+S

0.2 C u l\lzE+S

0.2 Cu MzE+S

0.2 Cu MzE +S

0,15 C u MzE-l-S

0,15 Cu MzE+S

0,l Cu hIzE+S

0.2 Cu MzE +S

0,2 Cu MzE+S

0,15 Cu 4lzE+S

10 x 0.05 Cu RZ+S

0.3 Cu MzE+S

0.3 Cu MzE+S

0,l Cn MzE

thst a k%pcs6 seg6drhcskorkben elhelyezett nagy id6dland6ju R-C tag v6gzi.

A k6pcsd I6kuszht a G, vezetkk6- nek a foldre, 220 V tapfeszults6g pontra, vagy a 400 V-ra vai6 for- raszthshval hllitjuk be.

A k6pcs6 femkeretkt 6s a hatlap b y 6 k o l b t R-C tag ftildeli, az Brintksv6delem el&asa szerint.

9

A fugg6leges elt6ritCshez szuksb ges fiirbzfesziilts6get az astabil

~~HAI\ISLPOH&~ATOR ADATOK

multivibrAtoros kapcsolasban milko- valtozasaira stabilizitlva van. Ezt a d6 PCI, 85 ikercs6 biztositia. hz el- stabilitast a tri6da anodk6r6ben ta-

Tekercs I Menetszhrn

L,., szth-ii 32

Lla 11nearizil6 228

L,, vizszinten elteritd 187

I,,, vizszinten elthit6 187

Zu fuggoleges eltdrito 235

L,, fuggvleges elt4rito 235

L, siivszUr6 15

I,, 1 MHz-es oszcrllhtor csatol6 20

L,.. 1 MHz-es oszcillz5tor 135

Ll 6,s MHz-es savszW 36

L,,, 6,5 MHz-es sdvszUrd 36

T, hangkimend traI6:

primer 2832/l&g: 2650

- szekunder 79

T, K6pkimend traf6:

primer 3000

szekunder 175

T, Sorki~neni, t1af6:

1-2 20

2-3 20

3 4 40

5-6 77

.?-7 154

5-8 2i6

5-9 736

5-1 0 929

Sagyfeszults6gU tekercs 1100

t6rit6t meghajt6 veger6sitd pent6da liilhat6 R 162 feszultsP;gfUgg6 ellen- vez6r1&6hez sziikseges fiir6szfeszult- Allas biztositja. A kkpkimen6transz- &get a tri6da r6sz Bllitja el6. A fugg6- formator primer tekercsbvel phrhu- leges elterft6s ideje alatt a tri6da zar- zamosan kapcsolt R 229 feszults6g- va van, a C 151 kondenzator booster- fiiggo ellenallas a pent6dalan6dj~n a feszults6gr61 toltbdhet. A visszafutas visszafutiis ideje alatt fell6p6 igen ideje alatt a tri6da kinyit 6s kisiiti a nagy pozitiv impulzusokat korlhtoz- C 151 kondenzhtort. A szabadon fut6 za. astabil multivibriitort a k6pkimen6

Huzal

0.4 Cu MzE

0,3 C,u MzzE

0,35 Cu MzzTF

U,35 Cu 3lzzTF

0.45 Cu Wzz

0,45 Cu Yzz

0.5 Cu MzS

0.15 Cu MzWS

0.15 Cu &E+S

10 x 0.05 Cu ZS

10 x 0.05 Cu ZS

U,13 Cu MzzE

0.65 CLI MzE

0,16 Cu Mzz F

0,s Cu BlzzF

0.22 Cu Mzz F

022 Cu Mzz F

0.22 Co Mzz F

0,4 Ca Mzz F

O,.I Cn Mzz F

0.22 Ca Mzz F

0,22 Cu blzz F

0,22 Cu Mzz F

0,08 Cu Mzz F

primer tekercskn a k6 visszafuths ideje alatt fellkp6 pozitR impulzus billenti, amely R-C csatol6l8ncon jut a tri6da rAcs&ra, 6s azt teljesen kinyitja. Szinkronizhlt esetben a rendszer Atbillendset az R 143, C 147, C 150 integrA161ancon alakitott k6p- szinkronjer inditja. A j6 k6plineaA- tast a C 157, R 167, R 170, R 171, R 165. R 166. C 153 taaokb618116 el6- torzitb lhnc biztositjc

A keszul6kben a fuggllleges eltdrit6s amplitud6ja a hA16zati tapfesziiltsdg

Az R 163 potenciometer sgitsdg6- vel Allithat6 be a sziikskges elt6ritb. A potenciomBter a hatlapon kivezetett, fiiggllleges kett6s nyillal 6s AMPL. felirattal jelolt kezelllszerv- vel forgathat6. Abban az esetben, ha az R 163 potenciometer segitsCg6- vel nem allithat6 be a szukseges filg- g6leges kCpmeret, az R 164 ellenallhs nagysagat kell villtoztatni a kapcsolasi rajzon megadott 6rt6kek szerint.

Az R 157 ellenallas rovidrezhrzisa utan az R 158 potenci6metert olyan helyzetbeallitjuk, hogy a k6pfrckven- cia 50 Hz legyen. (A kep ekkor Cp- pen elmozdul lefelk.) Az R 158 potenciomkter kivezet6se a hatlapon k6t- irBny6 fuggaleges nyillal van jelolve. Ezuthn az R 157 elleniillAsr61 levCve a rovidzhrat, a szabadon fut6 fugg6- leges oszcillator frekvenciaja a szinkroniz~lhsi tartomany kozkpbe esik.

Fiiggoleges kipiinearitds becillitcisa

h k6perny6re vizszintes csik, ha- 16, vagy sakkthbla Abrat kapcsolunk 6s az R 167 (lin. als6), majd az R 166 (lin. felsll) potenciometerekkel be81- litjuk a legjobb linearitsst. A line- ariza16 S z e ~ e k nincsenek kivezetve a hatlapon, mivel ezek utanallitxisa nem szuks6ges.

A D 2 video demodulAtor-di6dan kikevert hangkoz6pfrekvencia a PCL 84 pent6da kat6djaan ta la- hat6 sziv6n keresztiil az E F 80 r F csara jut. Ez a csb kett6s feladatot 1Bt el. OIRT normajli adbk vetele esetkn 6,5 MHz-es hangkozkpfrek- vencia er6sit6. CCIR normhju ad6k vktelekor pedig kever6fokozat. Az utbbbi esetkben a bejov6 5,s MHz-es jelet az 1 MHz-es helyi oszcillator jelevel keverve ad6dik a szuks6ges 6,5 MHz-es hang koz6pfrekvencia. A helyi rezg6s elllAllitAsa az E F 80 cs6 katbdja 6s masodilc racsa segitsCg8- vel tort6nik. A 6,5 MHz-es hangko- zepfrekvencia a PCF 80 pent6dAja hltal erllsitve jut az aranydetektorra. A kapott hangfrekvencia a PCL 86 tri6da elller6sitdn 6s pent6da v6g- erbsitbn A t kerul a 4 ohmos hangszb- rdra. Hangszinszabalyozasra - ma- gashangok vaghsara - az R 231 potenciometer szolghl.

Ardn ydetekior har~goldsa

A videoerllsitll pent6da rAcsPa 100 nF-os kondenzatoron keresztul

kohni) kotunk, ez ut6bbi kozhpkive- zet6se 6s az arhnydetektor kivezet6- se kiizi: egyenfeszults6get mBr6 mb- szert kapcsolunk. A hangolas els6 rBszt5ben az L 303, L 304, L 120 tekercsek hangoltishval M 1 mdszeren maximumot allitunk be. ugyeljunk arra, hogy a hangolbmagok kuls6 Allasban legyenek. A j6 hangolhat6- sag 6rdek6ben c6lszerU a limitalasi hatar alatt maradni, ezkrt a hangolhs folyaman a bemen6jel nagysiigat ugy vfilasszuk meg, hogy M 1 maszer 5 V 6s 10 V kihott mutasson. Ezutan kovetkezik a szekunder kor hangolhsa. L 122 hangolbmagjat csavarva M 2 mbszeren null atmenetet allitunk be.

227

AM-FM viszong be6llitdsa

A videoerbsit6 bemenetere 100 nF kondenzatoron keresztul kb. 5 V stift fesziilts6gnek megfelel6 6,5 MHz-es, 1 kHz-el amplitudbban 30X-osan modulidt jelet adunk. A stift elk6val ~Brhuzarnosan egyenfe- sziiltskgfi csovoltm6r6t (M 1) kapcsolunk, az arhnydetektor kimenetere kb. 100 mV-os mCrCshatArra1 ren- delkezb hangfrekvencias cs(lvoltm6- r6t vagy oszcilloszk6pot kapcsolunk Az 1 MHz-es oszcillator L 302 han- gol6magjAval M 1 maximumot 8111- tunk be, majd ugyanezen hangol6- maggal 6s ezen az R 129 szimmetri- 2816 potencion14terrel minimumot Bllitunk be. Ezutan az aranydetektor hangolasht majd az AM minimumot, mCgegyszer ellen6rizzuk.

A videoer6sftii bemenethe 100 nF kondenzatoron keresztul kb. 5 V

1 MHz-es oszcilldtor hangoldsa

stift fesziiltsegnek megfelel6 5,5 MHz-es, 1 kHz-el amplitudbban 30%-osan modulalt jelet adunk. A stift elk6val parhuzamosan egyenfe- sziiltsBgii csbvoltm~r6t (hl 1) kapcsolunk, az aranydetektor kimene- tCre kb. 100 mV-os m6r6shatArral rendelkez6 hangfrekvencias csbvolt- mCr6t vagy oszcilloszk6pot kapcsolunk (M 3). Az 1 MHz-es oszcillator L 302 hangolomagjaval M 1 maximumot allitunk be, majd ugyanezen hangolomaggal megkeressuk M I maximum kozeldben M 3 minimu- mat. Pontos hangolhs tehat az AM minimumra tortknik. Az 1 MHz-es oszcillator frekvenciajanak behuzasa utan sziiksCg lehet a rezgCs amplitu- d6jAnak betillitaska is. Kis rezgks- amplituddnal ugyanis az oszcillAtor konnyen lefullad, tul nagy oszcill8- ci6 eseten viszont zavar6 sziszegks

hallhat6 a hangban. A rezgksampli- tudbt az R 302 ellenalas CrtCkCnek a kapcsolasi rajzon feltiintetett hatarok kozotti vAltoztatasava1 szabfi- lyozhatjuk.

Jelgenerator hianya esetCn adora is behangolhatjuk a k6tnormAs k6- sziilekeket. Ehhez ~nindossze egy 10 V-os mkreshatarral rendelkez6 alapmdszerre k6t egyforma ellen- Allasra (R, = R, = 100 kohm valamint OIRT 6s CCIR normaju adasok vetelere van szuksCg. El6szor az OIRT normtiju ad6t vesszuk 6s az aranydetektor hangolashnid leirtak szerint elvegezzuk a hangolast, ezutan CCIR normaju ad6ra kapcsolunk, minimalis sustorgasra behuzzuk az 1 MHz-es oszcillator 6s az L 117 hangolbmagjat stift feszult- sCg miniinumra hangoljuk. fgy nem biztosithato a legjobb AM elnyomas, de elfogadhat6 hangmin6s6get kapunk.

Ossze6llitottfk: Sz16vikn6 H a m z a Eva 6s NCmeth Janos okl. villamosm6rnokok

KBt femelektroda kozott elhelyezett fblvezetd kristalybol felepitett f4lvezetB alkatresz. Az aram-fesziiltsen iellennorbeie nena- t i v e l leni l lkd szakasszal rendelkezik. A negGh elk~ill8s'szak&z a f e j l d d belsd hd hatkara bekovetkez6 atut6ssel magyarlzhato.

A Shockley f6le negyretegu diodahoz hasonlo felepitdsfi bistabil pnpn fblvezetb elem. A binisztor kollektor iramfesziilts6g jelleg- gorbdjenek a kollektor-emitter fesziilts6gtiil fiiggB negativ ellen- 611bd szakasza van. A binisztort a Transistron Elektronic Corp. fejlesztette ki.

Negativ differencialis ellenillasd, hipervezetti dioda. MOkodese pn Lmeneten bekovetkezti utkozesi ionizicion alapul.

Diffuzios 3 r6tegu dioda a k6tiranyu tri6da tyrisztor (trics) inditiisara. Az alkatr6sszel a triacs fesziilts6g6t polaritastol fiiggoen lehet kapcsolni.

FET

T6rvezerlesii tranzisztor. A zaroreteges tervezerl6ses tranzisz- t o r egyetlen pn atmenetet tartalmazo eszkoz. Az Ptmenet egyik oldalin helyezkedik el az iramvezeto csatorna, amely a kulso aramkorhoz ket, ohmos kontaktussal csatlakozik. Az itmenet m6sik er6sen szennyezett oldala a vezerl6 elektroda. A szigetelt vez6rltielektroddju tC.rvezerl6ses tranzisztoroknak k6t fo tipusa van :

1. A MIS Tranzisztorok, (Metal-Insulator-Semiconductor) fem- szigetelLLf6m elrendez8siiek.

2. A TFT tranzisztorok (Thin-Film-Transistor) fem-szigetelo-fel- vezetii polikristaly elrendezesuek. A FET elemnek kedvezobb tulajdonsagai vannak a kozonseges

tranzisztorenil. A zaj, bemenoellenillb, frekvenciahatir 6s hofok- t6nyez6 tekinteteben egyarant.

Felvezeto er6sitb elem olyan bels6 elrendezessel, melyn61 az emitter nincs kozvetlenul a f6lvezet6 krisdlyra felvive, hanem attol egy adott t ivolsigra van. Az igy l6trejovB kapacitiv csatolb son keresztiil az emitter vezerli a kollektor iramot. (Spitzenfiel- disztor).

A sikfildisztor egypolusu felvezetd elem. Az iramutat az emit- te r es kollektor koz6tt a kristaly mindket oldalin elhelyezett bkiselektroda fesziiltsege vezerli.

Megviligitas hatbara a keletkeza szabad toltes hordozok a f6l- vezetii vezetdkepess6get megnovelik. Ezen a jelensegen alapszik a fotoellenallkok mlikoddse. A maximilis erzekenyseghez tartozo f4nyhull6mhossz alapanyag fiiggij. Altalaban az infravoros tarto- rnanyban a legerzekenyebbek.

A fotodi6da linearis fenyelektromos Atalakito. A megviligitott pn Lmenetet zir6ir;lnyban eldfeszitve az itmenet bels6 arama gyakorlatilag megszOnik 6s az Lmenet nem sontoli a kiilsti bram- kort. A z i ro i r inyu I ram arinyos a megviligitksal.

F O T O T R A N Z I S Z T O R

A fototranzisztorok a lezart bazis-kollektor Lmeneteben a feny hatasara keletkezo rir6ir;inyu i ramot a tranzisaorhatb kovetkezteben felerositik.

F O T O F E T A fotofet fenyerzdkeny elem eldnyei a fototranzisztorokkal

szemben a kovetkezok. 1. Az erzekenys6ge 10-szerese a fototranzisztor Brz6kenysBgBnek. 2. Az Crzekenyseg szabalyz6si tartomanya 1 : lo6. 3. A savszeless6ge mintegy negyszerese afototranzisztor s;lvszeles-

segenek. A fotofet mechanikai elrendezese igen optimdis. A beeso Wnyt

lencse fokuszalja egyenesen a blzis reteg feliiletere. A bees6 feny-

nyel aldnyos bizisiram keletkezik. A fotofet spektdis Crz6keny- s6g maximuma 0.95 p f6nyhullimhossznil van, tekintet n6lkiil a terhelesre.

A frigisztor egy p 6s egy n vezetd darabkib6lLs egy felvezetd bizisb61 ill. A termopir a #Ivezetb biziwn a Peltier hatht mint hUt6elem hasznositja. A p fimdarab pozitiv az n fimdarab negativ h8fok tdnyez8vel rendelkezik. A k6t fbmdarabot j6vezetd f6mhid kot i ijssze.

Lhhat6 f inyt emitthlb f6Ivezet8 mesadi6da epoxi lencsivel lefedve. A f6nyemisszi6 m6rt6ke az itfoly6 iram 'jggv6nye. Az emitt i l t f iny nem koherens, sivsz6lessdge 400 A. Az emitti lt f6ny hullimhosbza 6000-7000 A, a f6ny ki-bekapcsolhi ideje 10 nsec. Maximilis disszipfci6 250 m W.

GTO Kis irammal vez6relhet6. vez6relt egyenirinyito.

G U N N D I ~ D A Rendkiviil egyszerd felipit6sd mikrohullimd rezgdskeltdk k&

szitb6re alkalmas di6da. N tipusd gallium-arsenid az alapanyaga. MegfelelB sivszerkezetd anyagokban a toltChordoz6k mozgisi sebess6ge egy tiredss6g tartomhyban a tdrerdss6g n6velbekor csiikken. Ebben a t6rerdss6g intervallumban a tolt6seloszlhban keletkezd kisebb egyenlBtlens4gek nem idBben csokken8, hanem erdGd8 jelleget mutatnak, igy a Gunn di6diban tirt i i l t4s hull& mok keletkeznek.

HALL GENERATOR A Hall effektuson, mint mdk6dQi elven alapulo f6lvezet6 elem.

Szon6iramkikiikben, m6dk6sziilikekben 6s 6rzikelBelernk6nt al kalm&zik.

IGNISZTOR Egy tokban elhelyezett tranzisztorb616s zenerdi6diboI 6116 f6l-

vezet2i alkatr6sz. Elektronikus nydjt6kban alkalmazzik. A Bendix Corp. gyirtminya.

LTP TRANZlSZTOR Szilicium alapanyagd tranzisztor, amely a planar technika he-

lyett LTP e l j i hsa l k6sziil. Az LTP angol roviditb, amely alacsony h6m6n6kleten tort6n6 passzivblht jelent. Az eljir is 400-700°C- on tlibbritegfi sziliciumoxidos h l r t y i t illit elB, amely szilkium- oxidot, aluminiumoxidot 4s foszforoxidot is tartalmaz. A felule- ten nem keletkeznek a magas hdm6rs6klettel egyiittjir6 szennyc zbek 6s tonulhok. lgy az eldillitott tranzisztorok kis zajdak 6s a megengedhet8 kollektor-emitter feszults6g e l i r i az 500 V o t is.

MADISZTOR (Gau-isztor) Migneses t i r re l vez6relt f6lvezetd euk6z. A f6lvezetBben ki-

alakul6 plazmit veederli a migneses t6r.

Szilicium alapanyagd, nyomhirz6keny di6da, amely mechanikai nyomberd hatk i ra megviltoztatja ellenil lhit. A di6da alapanya- git alkoto szilicium lapra r k e l szennyezett reteget visznek fel. Ea a r6teget f6mbevonattal lhtj ik el. A d i d i t a fdmbevonaton keresztul lehet vez6relni. Az ujjheggyel kifejthetd nyomb elegendg arra, hogy megvP-

tozz6kadiMa kama. Hasznilata k i k i i obo l i a kapcsol6kb61 ad6d6 zajt i s mechanikai meghibhdhokat..

Szalagformijd termisztor 6s vek pirhuumosan kapcsolt t i ro l6 kondenAtorb61 kialakitott neuron sajatsigok udnzki ra szolga6 bionikai elem.

NGGYR~TEGG D I ~ D A NPNP elrendezQ(I fdlvezetd alkatrisz, melynek k&t kiilsd ritege

erdsen szennyezett. A be126 kevCsb6 szennyezett r6tegek a magas i tu t i s i fesziilts4get biztositjik. Enn6l a fesziilts6gnil kisebb fesziiit s6gen a karakterisztika megfelel egy normil di6da karakterisztikh jbnak.

PITRAN Szilicium alapanyagb61 kbzi i l t nyomh6rz6keny planar piezo-

tranzisztor. A bizis-emitterrbteg mechanikusan egy diafragmdhoz csatlakozik. Ha nyomh hat a diafragmira a karakterisztikiban v i l tozh kovetkezik be. Az el8id6zett v i l tozh linearit& jobb mint I%, 1 V-nil nagyobb kimendjel esetin. 114 gramm pontszerG er8 1 V kimen8jelet ad. Az alkatr6sz h6m6rsCkletegyutthatirja 50-200 mVj0C.

Pozitiv hgfokt6nyez6jd termisztor. A hbm6rdkieti t6nyezBje 4-30.1Vz/OC koz& viltozik. EIBnyosen alkalmazhat6 teljesit- minytranzisztorok h6mCn6kletvedelm6re. llyenkor a paristor kozvetlenul a tranzisztorhizra van ertlsitve.

F6nyforrdst 6s f6nyCrzCkeny ellenalht tartdmazo optoelektro- nikus alkatrisz. A finyforrlr egy nagy elettartamd 24 V-os iu6. Az i n 6 1 i m ~ a iramfelv6tele 30 mA. A fotoellenillh 100 mW terhelhet&kgil. Teljes finyn6l a fotwllenUlh ellenillha 2 0 4 ohm. Amikor a Iimpa nem 6g 100 Mohm. A fotoellenillh anyaga CIS.

Az alkatrdsz Darlington kapcsolhd f6nyirzCkeny npn tranzisz- torokb61 ill. Az erdsit8 specifikicih adatai : SLi t f iam: 100 nA F6nyiram: 2-100 mA Maximilis 6rz6kenys6ge 0.9 pm-n6l van Homlokmeredeks6g: 60 pec.

51-CARBID ELEKTROLUMINESCENT D I ~ D A A SI-CARBID di6da feszultsig ha&ra f6nyt bocs6t ki. Hath-

foki t tSgy kapjuk meg. hogy az emitt i l t fotonok sz6mit elosztjuk a d W i n keresztulhalad6 elektronok sdmival. Ez az 6rt6k 106 kozott van. Az emitti lt f6ny hullimhossu 5400--6200 A. A maximilis iram 30 mA, a vissdrama 10 pA. A zit6feszults6g csdcs 30 V, a maximilis modulU6 frekvencia 50 kHz. (6 dkes pant).

SZAUNIVISZTOR Zener effektus alapjin mdkodd szilird test zajdida. A keltett

fehir zaj frekvenciija 2-500 MHz kozatt van.

SZlNlSZTOR Pnpnp rendszerd szimmetrikus tirisztor. A tirisztor iramot k6t

irhyban vez6relhetjiik. Gy6rt6 c6g: Compagnie Generale d'Elec- tricite.

SZKENISZTOR F6ny6rz6keny kapcsolo di6daparokbol felbpitett alkatr6sz. A

dibdapirok sarkain a bees6 fbny hatisira feszults6g keletkezik. Fdnyelektromos halakit6kban alkalmmik. Gyirtd ceg: IBM.

N6gykivezetCs6 filvem6alapd er&it8 elem. Az alkatr6sz egy n tipusd kollektor ritegb6l i s egy p tipusd bazisr6tegWl 911. A k6t r6teget egy t6rtolt6srCteg vilasztja el. A toltCshordoz6kat a t6rtijlt6sr6tegben lev8 injektor houa letre. A vez6rlds a t i r to l - tiiltdsritegben lev6 modulkor segits6gCel tort6nik.

SZTATISZTOR T6wezirl6sd filvezet6 er&it8 elem. A felvezet6 krisdlyban

foly6 iramot egy szigetett, a f6lvuetbre felvitt elektr6d a segitw5- g6vel vezirelhetjiik. Gyfrt6 c6g: CSF.

KiiIbnbijz6 f6mek oxidjaikl k6szitett f6lvezet8 ellenillh, melynek ellenil lh 6rt6ke erdsen hbm6rsikletfuggd. HBfokt6nyezLIje negativ. Az ellenillis h6fokfugg6se logaritmikus.

Nem lineiris ellenillk. Alapanyaga szilicium karbid. Ellendllb 4rt6ke a rikapuolt feuiilts6gbl fugg.

TlRlSZTOR (TRIGISZTOR, T R I N ISZTOR, PILISZTOR) PnPn sorrendd, negy kulonbozden szennyezett szilicium reteg-

bbl fel6pitett vezdrelhetd szilicium enyenidnyito. Az iramvezirld e l e k t a a a katoddal szomsz6dos p k e g . A kulso p rdteg (add ) 6s a kulsd n reteg, (katod) kozott csak egy adott minimilis feszult- s6g eseten folyik iram.

T R A N Z I S Z T O R Legalibb hirom, egymhra felvitt kulonbi5zBkbppen szennye-

zett retegbdl felepitett f6lvezetd erdsitd elem. Az erdsitd ha th t a c6lszerGen szennyezett felvezetbben lezajl6 vezet6si effektus ad ja.

Mindk6t idnyban tirisztorkent viselkedd fdlvezetd elem. Alap- anyaga szilicium, csOcs-feszultsege 200-400 V. csljcsirama 6-10 A. Elnevezese a ,,Tri6daM sdmira kialakitott ,,AC" kapcsolob61 ered az un. kipp feszults6gig a triac a rikapcsolt feszultseg mind- k6t fizisiban zirva van 6s rajta igen alacsony ziroi ram folyik. Ha a feszults6get noveljuk, a triac begyujt 6s mindket irinybanvezet.

TRI-REL SILECT T R A N Z I S Z T O R A TRI-REL technikival kda i i l t szilect tranzisztornak zajtdnye-

zdje 1,5 dB, letor6si feszultsege - 6 0 V statikus iramerdsit6si t6nyezoje: 10000. A tranzisztor mdanyagtokozhu.

TUNNELDI~DA Negativ el leni l lh6 f6lvezet6 eszkoz. A negativ el leni l lh 6s az

ezzel egyuttj iro tabbertekd karakterisztika a tunneldiodik alkalmazh i t lehetdve teszi mind rezgbskelt6s celjira, mind negativ e l len i l lh e lv in alapulo erdsitbk k6szites6re 6s gyonmdkod6sG digit i l is iramkorok sdmara egyarant. Er6sen szennyezett pn itmenetbdl ill, Kapacitha a np atmenet feluletdvel arinyos. A csricsiramra vonatkoztatott 6rt6ke 1 -20 pF/mA.

Viltozo kapacitisu, f6lvezetd di6da. Kapacitha feszults~gfuggd. Alapkapacitka n6hiny pF 6s n6hiny nF kozott van. A 'vez6rld feszults6g nehinyszor 10 V. Kihasznilhato kapacitas v i l t ozk 4 - 4 kbzott van.

VARISZTOR Erosen feszultsQgfiiggd el leni l lkd oxidf6lvezetd ellenillis.

Alapanyaga szilicium karbid. Az ellenillis a tipustol fuggden a dkapcsolt feszultseg negyed i k-ot6d i k hatvin yival viltozik.

A Si-retegdida ziroiliinyir feszultsbge a Zener-tartomanyban gyakorlatilag fuggetlen az iramtol. A Zener-diodin i t fo lyo i r am a letoresi feszults6g kornyezet6ben erdsen megnovekszik. Ha a f6lvezetd (Si) mindkdt oldala erdsen szennyezett, igen vdkony kiur i tet t z6na keletkezik, melyben m i r arinylag kis feszultsdgek- n6I (4-5 V) is olyan nagy a tererdss6g, hogy teremisszio l6p fel. A kisfeszults6gG, t6remisszios uzemm6dban mGkod6 Zener-di6dik differenciilis el lenil lha az i t fo lyo irammal forditottan arinyos. Hdfokegyutthat6juk -2. ... . . --4.10-8'C. KevCbe szennyezett pn atmenetben a t6remisszio elhanyagolhato, azonban lavinasok- szorozis ldp fel. A lavinasokszorozhi uzemmod a 7-10 V-nil nagyobb feszultsCgG Zener-di6dik uzemm6dja. Az ilyen diodik differenciilis el lenil lka az i t fo lyo i ram negyzetevel forditottan arinyos. Hdfokegyutthat6juk kb +5.10-4/0C. A Zener-jelensbg felhasznilhato feszults6gstabiliziiCra. A stabilizilt feszultsdg ert6- ke a dioda anyagit61 fugg.

Min6l nagyobb a fajlagos ellenil lk, annil nagyobb a stabilizilt n6vleges feszultsdg. A rnegengedhetd legnagyobb i ramot csak a hdm6rs6klet korlhtozza. Legkedvezdbb hdmerseklet egyutthatoja az 5 - 4 V kozotti Zener-feszultsegd diodiknak van. Ezekn6l a dio- d i kn i l az eldzdkben emlitett kbt jellegzetes uzemmod kozotti ki5zbensd szennyezettseg ktivetkezteben a ket jelenseg egyuttes hatka 6rv6nyesul. Gyakorlatilag ez6rt a hdfoktenyezd~ i5.10-S korul van. A 8 V n6vleges zener-feszults6gG d i d i k differenciilis ellenillisa minimilis.

1970-es rádiótechnika Évkönyve.pdf

Documents