HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b176. SZÁM

2011. JANUÁR – TEVET-SVÁT 5771. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA IX. REG. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

A KZSH vezetőségi tagját, dr. Novák Tamást a novemberi önkormányzati választásokon ismét képviselővé választották,az új önkormányzat alakuló ülésén dr. Anton Marek polgármester alpolgármesterré nevezte ki Novák urat. A KZSH nevé-ben ezúton gratulálunk és sok sikert kívánunk.

Dr. Novák Tamás – Komárom alpolgármestere

Támogatónk

MeghívóA Komáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg mindenérdeklődőt az ENSZ Holokauszt emléknapja, azAuschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor felszabadí-tásának 66. évfordulója alkalmából rendezendő em-lékünnepségre, melyre 2011. január 30-án, vasárnapkerül sor.

Program:15:00 – Emléktábla-avatás az Európa Udvarban, az első

komáromi zsinagóga falánÜnnepi beszédet mond Verő Tamás budai rabbi

16:30 – Régi művek a XXI. század vásznain – a Tevancsalád nyomdai és kulturális öröksége című kiállítás meg-nyitója a Menház (Eötvös utca 15.) Wallenstein Zoltán ter-mében.

Tevanék az Árva megyei Alsókubinból származnak, azelső békéscsabai zsidó családok közé tartoznak. Híres nyom-dájuk adta ki többek között a Nyugat szerzőinek műveit. Azutazó tárlat első alkalommal tekinthető meg Szlovákiában.

A kiállítást bemutatja Tevan Ildikó, a Tevan AlapítványElnöke és Balogh István, a kiállítás összeállítója.

Ingyenesen megtekinthető 2011. február 13-ig. Hétfőn15:00-17:00, keddtől – csütörtökig 10:00-12:00 és vasár-nap 14:00-16:00-ig.

Emlékezzen Ön is velünk!

Paszternák Andrást doktorrá avattákLapunk szerkesztője tanulmányait befejezte a budapesti Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem Kémia Doktori Iskolájában, és sikeresen megvédte a Magyar Tu-dományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában készített doktori (PhD) érte-kezését. Mazl tov!

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Oláh Imre és Imréné(Komárom), Schlesinger Dávid (Izrael),Gerő család (Budapest).

� Pályázati támogatásokból új szlo-vák és magyar nyelvű könyvekkelgazdagodott a Spitzer Béla Kiskönyv-tár állománya.

� Schweitzer Gábornak és a tatabá-nyai József Attila Megyei Könyvtár-nak köszönhetően hozzájutottunk dr.Schnitzer Ármin egykori komáromi fő-rabbi Jüdische Kulturbilder – ZsidóÉletképek című könyvéhez.

� A KZSH elnöke, Pasternák Antallevélben gratulált dr. Anton Marek-nak, Komárom város új polgármes-terének és dr. Molnár Attilának, Dél-Komárom októberben megválasztottpolgármesterének.

� Megtörtént a macesz, maceszlisztés bor megrendelése a pészachi ün-nepekre.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. január

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Kerek születésnapJanuárban 60. születésnapjukat ünnepelte rendszeres olvasónk, Streit Sándor,a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke. A kerek évforduló alkalmából további bol-dog életet és jó egészséget kívánunk. Bis 120!

Tagsági és sírgondozási díjak 2011Kérjük a KZS tagjait és a temetőnkben eltemetettek hozzátartozóit, hogy a2011-es évre esedékes sírgondozási és tagsági díjakat befizetni szíveskedje-nek a titkárságon, csekken vagy átutalással. A díjak az előző évhez képestnem változtak.

Önkénteseket keresünk2011 az Önkéntesség Éve Európában. Ezúton keresünk olyan önkénteseket,akik szívesen segítenék kis közösségünk életét. Az önkéntes feladatok egy ré-sze a helyszínen, Komáromban végzendő, másik csoportja pedig az Internetsegítségével bárhonnan. A jelentkezéseket a kile@menhaz.sk címen és aKZSH titkárságán várjuk.

2011. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ

Ezzel a szomorú történettel köszönti aKomáromi Zsidó Hitközség a 2011.éviENSZ Holokauszt emléknapot, amelyetévek óta január 27-én, az Auschwitz-Birkenau táborkomplexum felszabadulá-sának évfordulóján ünneplünk szerte avilágon. A 66. évfordulóhoz közeledvekülönösen felértékelődnek a személyestárgyak, visszaemlékezések, amelyek atúlélőkhöz vagy leszármazottaikhoz, amásodik generáció tagjaihoz kötődnek.

Visszatérve a történethez. „G” és „T”városunk megbecsült polgárai voltak,mind a ketten a vészkorszak túlélői. Aháború előtti életükről sajnos nem tu-dunk sokat. „T” a Holokauszt után vettefeleségül „G”-t. „T” főkönyvelőként dol-gozott „G” pedig adminisztrátor volt. Há-zasságukból egy fiú gyermek „L” szüle-tett 1950-ben. „G” és „T” tartották a kap-csolatot a komáromi zsidó közösségtagjaival, szombatonként rendszeresenelsétáltak a nagymamámhoz és időrőlidőre másokat is meglátogattak. A kisvá-rosi polgárok tipikus életét élték. Fiukatgyermekkorában, a 68-as forradalomelőtt még próbálták a hagyományokszellemében nevelni, 13 éves korábanannak rendje és módja szerint megtar-tották a Bar micváját a komáromi közös-ség templomában, valószínűleg ekkorkapta ajándékba a történet egyik „fősze-replőjét”, egy taleszt. Ez azért is biztosravehető, mert „L” életútját ismerve ezen aponton találkozik utoljára a zsinagógávalélete során.

Az ezt követő években befejezi kö-zépiskolai tanulmányait Prágában, majdKomáromba visszatérve a város legna-gyobb gyárának volt munkatársa hosszúéveken át. Viszonylag fiatalon megnő-sült, „M”-et, egy közeli kisvárosból szár-mazó, nem zsidó lányt vett feleségül,egy gyermekük született „Sz”.

Édesapja „T” hosszú éveken át súlyosbeteg volt, édesanyja „G” rövid súlyosbetegségben hunyt el. Tragikus hirtelen-séggel követték egymást, viszonylag fia-

talon 1993-ban. Mindketten a komáromizsidó temetőben alusszák örök álmukat.Az Aranyember utcája csendjében ottnyugszik mellettük a komáromi túlélőkgenerációjának többsége.

A 68-as forradalom után hanyatlásnakindult zsidó közösségi élet a rendszer-váltást követően éledni kezdett. „L” szü-lei, ameddig egészségi állapotuk enged-te eljöttek néhányszor, de mindig kifeje-

zetten kérték, fiuk ne kapjon értesítést,meghívót az eseményekre, mivel úgy-sem jön. Lányának sem adott továbbsemmit ősei vallásának szellemiségéből.Szülei halála után a közösséggel egyet-len kapcsolata az maradt, hogy éventeegyszer eljött az irodába, ahol befizettea családi sírok gondozásának díját.

Megszakadt a kapcsola közte és a hit-község tagjai között is, a korábbi rend-szeres telefonok, látogatások, egyrerendszertelenebbé zsugorodtak. Közbenteltek az évek, „L”-nek megszületett a vár-va várt unokája. Alig másfél évvel ezelőttvégzetesen szomorú hír érkezett, „L” gyó-gyíthatatlan betegségben szenved.

Pár hónap múlva ismét megcsörrent atelefon, felesége szomorúan közölte, „L”

elment. Nem sokkal később egy közelikisváros krematóriumában vettek tőlevégső búcsút családtagjai, barátai, is-merősei.

Az utolsó út óta eltelt pár hónap, „L”felesége jelentkezett, miszerint talált egy„sálat” és pár héber betűs imakönyvet,ezeket ő nem tudja használni, inkább át-adná közösségünknek. Elhozta hát aszatyrot, benne a sállal- egy talesszal,amelyet valószínűleg „L” a bar micvójánviselt -, és az imakönyvekkel.

Elmondta még, hogy ezután majd őjön minden évben és fizeti az ősök sírjá-

nak gondozását, ahogyan azt elhunytférje meghagyta neki.

Ennyi, ezzel véget ért egy komáromizsidó család története, pár tárgy, ame-lyek mostantól a Schnitzer Ármin Mikro-múzeum tárlóiban emlékeztetnek ésüzennek. Különös üzenet ez az Ausch-witz Birkenau koncentrációs tábor fel-szabadulásának 66. évfordulóján… Ar-ra kell figyelnünk, ami akkor ellensége-inknek nem sikerült, elpusztítani a régióteljes zsidóságát, most nagyon könnyenbekövetkezhet. Sorra tűnnek el a csalá-dok, a közösség alapjai, és ezzel együttlassacskán a jövő reménye is…

Mindannyiunk közös felelőssége,hogy ne így legyen.

PT

Így ért véget egy komáromi zsidó család története

Egy talesz és pár imakönyvPár nappal ezelőtt egy kedves hölgy egy taleszt és pár német nyelvű, az1800-as évek végéről származó imakönyvet hozott el nekünk. Fontosnaktartottuk megörökíteni, hogyan is kerültek hozzánk ezek a tárgyak.

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. január

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

A Szól a kakas már… magyar nép-dal és zsidó-izraeli dal nyitó szimbó-lumként csendült fel Andódy Adonikaés Andódy Katalin hegedű produkció-jában. A dalt Taub Izsák Ezékiel cso-darabbi hagyta örökül a világnak, aki1751-ben Nagykállóban született. Amagyarországi haszidizmus atyja, ne-véhez számtalan gyógyulás, bölcs pél-dázat és jótanács fűződik. A Szól a ka-kas már című szatmári népdal hazánkvidéki zsidóságának himnuszává vált.A dal önálló életet él, nem véletlen, hi-szen mondanivalójának örök aktualitá-sa van: Messiásvárás. Éneklik Izrael-ben, Amerikában, Ausztráliában, Ka-nadában, Magyarországon, mindenütt,ahol magyar ajkú közösségek élnek.

Köszöntőt mondott Bereznai CsabaTatabánya Megyei Jogú Város alpol-gármestere; Aliza Bin-Noun Izrael Ál-lam nagykövete kérte üdvözlő szavaitolmácsolását, melyet Ádám RóbertJános elnök olvasott fel.

Tiszteletét tette Dr. Bene Magdolnacímzetes főjegyző; a Váci Zsidó Hit-

község elnöke és a Magyar Izraeli Ba-ráti Társaságok Országos Szövetségealelnöke, Turai János; a MAZSIHISZhelyi képviselője, Einhorn László; a HitGyülekezete és az Éjféli Kiáltás Misz-szió vezetői; A Komáromi Zsidó Hit-község elnöke, Paszternák Antal; aKossuth Szabadegyetem ügyvivője,Ferjáncz Krisztina; a MEASZ tatabá-nyai képviselője, Skrinyár Mihályné.

A program a magyar-izraeli kapcso-latokról szólt, megvillantva csak néhá-nyat azon értékek közül, amelyeket amagyar zsidóknak köszönhetünk.

A megyénkbeli baráti társaság néva-dójának, Szenes Hannának három mű-ve hangzott el. Egy Budapesten még ti-zenévesen írott – ezt Juhász Luca, aKossuth Lajos Közgazdasági és HumánSzakközépiskola tanulója adta elő -, egyIzraelben született; és a híres Éli, Éli.... ,amely mindkét országhoz köthető.

Szenes Anikó vagy Szenes Hannaköltő, magyar zsidó ejtőernyős, izraelinemzeti hős. Asszimilált zsidó család-ba született, Budapesten. Édesapja,Szenes Béla ismert újságíró és színpa-di szerző volt, aki Anikó hatéves korá-ban elhunyt, így György nevű testvéré-vel együtt édesanyja, Katalin neveltefel. Anikó egy református lányok szá-mára létesített magániskolába járt,mely (magasabb tandíjért cserébe) ka-tolikus és zsidó tanulókat is felvett. Ki-tűnő érettségit tett, de továbbtanulásátmegakadályozták a zsidótörvények.1939 szeptemberében kivándorolt Pa-lesztinába. Azon tizenhét magyar zsidóegyike volt, akiket az akkori brit fenn-hatóság alatt álló területen az angolhadsereg arra képezett ki, hogy ejtőer-nyővel Jugoszláviába ledobva megkí-séreljék valamilyen módon megakadá-lyozni a magyar zsidók akkor már kü-

szöbön álló deportálását. Szenest amagyar határnál letartóztatták, bebör-tönözték és brutálisan megkínozták, deő ennek ellenére nem volt hajlandó el-árulni küldetése részleteit. Golyó általihalálra ítélték, és az ítéletet végre ishajtották. Izraelben nemzeti hőskénttisztelik, utcákat neveztek el róla, nap-lója, versei széles körben ismertek.

Sándor Tamás, a Szenes HannaMagyar-Izraeli Baráti Társaság tiszte-letbeli elnöke Szenes Anikót szimboli-kus hősi életútja miatt választotta „név-adónak”; és kérte meg a névviselésengedélyezését Szenes Iván zenemű-vésztől és lányától, Szenes Andreától.

Sándor Tamás volt izraeli egyetemi ta-nár holokauszt túlélő, városunkban él.

Ephraim Kishon humoreszkjei mindigmosolyt, derültséget keltenek..., így tör-tént ezúttal is. Szűcs József művész-pedagógus, a Talpalattnyi Színház tár-sulatvezetője tolmácsolta a Hosszú ké-sek éjszakája című írást.

Ephraim Kishon Budapesten születettHoffmann Ferenc néven. Apja HoffmannFerenc bankigazgató volt, anyja Erzsé-bet pedig annak titkárnője, testvérét Ág-nesnek hívták. Iskolába a jezsuitákhozjárt, egy kereskedelmi iskolában érettsé-gizett 1942-ben, majd – mivel a zsidó-törvények miatt nem mehetett egyetem-re – ötvösséget tanult. A háború alattmunkaszolgálatos volt, ahonnan hamispapírokkal megszökött, később koncent-rációs táborba került. A háború után ne-vét Kishontra magyarosította, ám hamarrá kellett jönnie, hogy a kommunista Ma-gyarország sem jobb hely számára aháború előttinél. Kivándorolt Izraelbe1949-ben, ekkor vette fel az Efrájim Kis-hon nevet. Eleinte az Új Kelet című ma-gyar nyelvű újságban publikált, de gyor-san megtanult héberül, és két év eltelté-vel már rendszeresen jelentek meg írá-sai a Maariv című napilapban. Kis időnbelül elkezdtek megjelenni könyvei, az1960-as évekre nemzetközi elismert-ségre tett szert.

(Folytatás a 8. oldalon)

„Békesség a Mindenhatótól mindkét országnak, népnek és minden em-bertársunknak. Olyan békesség, amit Jesua – Jézus kívánt a feltámadásaután, olyan, ami minden értelmet meghalad, és mindent magába foglal,ami ahhoz kell, hogy emberként teljes megelégedésben tudjunk élni.Olyan békesség, amire titkon minden ember vágyik.” – nyitotta meg M.Varga Katalin a Szenes Hanna Magyar-Izraeli baráti Társaság kulturálisprogramját a tatabányai Hotel Árpádban.

Shalom Magyarország – Shalom Izrael

Osvát András Sharon Asher képei-ről… (foto: Bokor Béla)

2011. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Purimra és Chanukára Prágábamentünk a hitközséghez szüleimmelgyerekprogramokra. 1967-ig ott voltakvelünk az izraeli nagykövetség dolgo-zóinak gyermekei is. Szüleim válásaután 1967-től édesanyámmal Prágá-ban éltem. 1970. augusztus végén afőkántor, Pavel Feuerlicht fiával együttvolt a bar micvánk a Régi- Új Zsinagó-gában. Ettől kezdve többé-kevésbérendszeres látogatója lettem a szom-bati és ünnepi imáknak a Régi- Új és aJubileumi zsinagógákban.

Budapesten tanult. Hogy kerültPrágából a Rabbiképzőbe?

Dr. Richard Feder rabbi 1970 novem-berében elhunyt, később érkezett a hírLondonból, hogy a rabbiképző hallgató-ja Tomáš Solomon nem tér visszaCsehszlovákiába. A hitközség akkori fő-titkára dr. Rudolf Iltis 1975 végén feltet-te nekem a kérdést, szeretnék-e az Or-szágos Rabbiképző Intézetben tanulniBudapesten. Pár hónap múlva igentmondtam (eredetileg történelmet és ré-gészetet szerettem volna hallgatni). Dr.

Iltis és a hitközség elnöke dr. Bass en-gedélyért folyamodtak a Kulturális Mi-nisztériumhoz és elintézték a formasá-gokat. Az érettségi után, 1977 szeptem-berében megkezdtem tanulmányaimata Rabbiképzőben.

Milyen elmékei vannak a budapes-ti évekből?

Ezek voltak a legszebb tanulóéveim. AMagyar Népköztársaságban uralkodóhangulatot nem lehetett összehasonlítaniaz akkori Csehszlovákiával. Elég meg-említeni a kiadott könyveket, a vetített fil-meket (pl. Forman), az egyházakhoz va-ló viszony is sokkal jobb és liberálisabbvolt. Nem utolsó sorban alma materünkaz Országos Rabbiképző Intézet kiválórabbi-professzorokkal rendelkezett. Megkell említenem a szeminárium igazgató-ját dr. Scheiber Sándor (1913-1985) pro-fesszor urat, aki nem különleges emberikvalitásokkal bírt, de a judaisztika, zsidófolklór és irodalom világhírű tudósa is volt.Bátran nevezhetem élő enciklopédiának.A Sulchan aruchot és a liturgiát a buda-pesti főrabbi dr. Salgó László (1910-

1985) oktatta. A zsidó történelem csodá-latos tanára dr. Schweitzer József volt, aTalumodt dr. Domán István tanította.Emlékezni szeretnék a fiatalon elhunytrabbira, Beger Istvánra, akit mindenkiCsulónak hívott, ő tíz nyelven beszélt ésmegszerettette velünk az ivrirtet. A kollé-gák közül többek között dr. SchőnerAlfréd főrabbi urat, az Országos Rabbi-képző- Zsidó Egyetem mai rektorát,Schőnberger András pécsi főrabbit ésPolnauer Sándort, aki ma Svájcban mű-ködik említeném.

A magyar hallgatók mellett ekkor voltkét bolgár is volt Jean Solomon és Ma-xim Cohen, többen érkeztek a voltSzovjetunióból is, Adolf Sajevics 1980-ban fejezte be tanulmányait, ma a kétoroszországi főrabbi egyike.

A közel hét év, amelyet a szeminári-umban tölöttem, csodálatos volt. Egyet-len nagy kellemetlenségem volt. Azegyik külföldi diák feljelentett a Szovjetkövetségen Budapesten, miszerintszovjetelleness nézeteket vallok. Ennekkövetkezményei lettek. 1984 májusá-ban elvégeztem a szemináriumot, meg-kaptam rabbi diplomámat.

Melyek voltak tanulmányai befeje-zését követően a legfontosabb fela-datai prágai rabbiként?

A prágai és csehszlovákiai országosrabbi székbe 1984 júniusában iktattakbe. A legfontosabbnak a gyermekekkelés fiatalokkal való munkát tekintettem.Ebben a tevékenységben nagy táma-szom és segítségem volt feleségem Ha-na. Fontos volt aktivizálni a gyermeke-ket a purimi és chanukai ünnepsége-ken. Később ezekhez csatlakoztak a sa-vuoti és a Tu bi-svati ünnepségek, ame-lyeket addig a gyermekek számára nemrendeztek, ezt Vida Skalska-Neuwirthalegyütt sikeresen megszerveztük.

(Folytatás a 6. oldalon)

Beszélgetés Daniel Mayer rabbival

Prága, Budapest, Haifa

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

1957-ben születtem Městec Králové településen, asszimilálódott család-ban. Emlékeim szerint öt éves koromtól Rosh Hasanahra és Jom Kipurraa Poděbrady-i Luxor idősek otthonába utaztunk, ahol volt imaterem ésViktor Lampl vezette az Itentiszteleteket.

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. január

Prága, Budapest,Haifa(Folytatás az 5. oldalról)Új dolog volt a Lag be-omerkor-i közöskirándulás is. Hozzáláttam az ifjú ge-neráció judaisztikai oktatásának meg-kezdéshez a prágai hitközségen. A tör-vény akkor csak iskolákban engedte avallás oktatását, más esetekben az ál-lami egyházi felügyelet megsértésénektekintették. Ez a szándékom sikeresvolt, így 1987 novemberétől szerdadélutánonként a Rabbinátuson folya-matosan találkozhattak a Talmud- Tó-ra növendékei. 10-12 gyermek vettrészt az oktatásokon. 1986-87-ben elő-adássorozatot vezettem a „Zsidó Vá-rosháza” épületében a zsidó történe-lemről, a hitközség tagjainak és érdek-lődőknek. Ez volt az alapja a Fejezeteka zsidó történelemből című könyvnek.

Ezek kívül önkéntes csoportot szer-veztem fiatalokból a Strašnice-i új zsidótemető rendbehozatalára, ebben gyak-ran segítettek fiatal amerikai zsidók vagyevangélikus fiatalok az akkori NDK-ból.Ezek valójában kötetlen találkozók vol-tak a fiatal zsidók és a külföldi szimpati-zánsok között, zavaró elemek nélkül –ennek akkor nagy volt a jelentősége. Alogisztikát a közelmúltban elhunyt ArturRadvanský, mindenki Artúr bácsijaszervzezte.

Huszonegy évvel ezelőtt volt arendszerváltás Csehszlovákiában.Hogyan élte meg a Bársonyos Forra-dalom időszakát?

Úgy gondolom, hogy a csehszlovákiaizsidók döntő többsége – engem is bele-értve – örömmel fogadta a BársonyosForradalmat. A rendszerváltás addig el-képzelhetetlen lehetőségeket nyitottmeg a zsidó társadalom előtt. Hogy mi-ként élt a közösség ezekkel a lehetősé-gekkel, az már vita tárgya lehet.

Én annak idején aláírtam egy együtt-működést az egykori csehszlovák tit-kosszolgálattal, az Stb-vel, ezért ön-szántamból (nem kényszerből, mintahogyan az egyes angol nyelvű forrá-sokban megjelent) 1990 júniusában le-mondtam a prágai és országos rabbitisztségemről.

A rendszerváltás után alijázott Izra-elbe, mivel foglalkozik ott?

1991 májusában családommal együttIzraelbe költöztünk. Először feleségem-mel együtt egy projektet vezettünk, 13,az egykori Csehszlovákiából származó

gyermeket oktattunk a Kfar ha-Noar ha-Dati középiskolában (egy vallásos fiata-lok faluja) Kfar Chasidimban Haifa mel-lett. Sikerként értékelem, hogy többsé-gük- köztük lányaim Alžběta és Klára is-érettségit tettek, többen Izraelben élnekma is. Két lány később alijázott. Haifára1994-ben költöztünk.

1992 óta az izraeli Oktatási Minisztá-rium alkalmazottja vagyok, felőttokta-tással foglalkozom. Tanítottam judaiz-must és zsidó történelmet az új beván-dorlók ulpánjain, tizenhárom éve készí-tek fel tanulókat az ulpan giuron a be-térésre. Feleségem Hana fordító. A kö-zelmúltban jelent meg az Albatros prá-gai kiadónál Nava Semel izraeli szerzőSzerelem kezdőknek című könyvénekáltala készített cseh fordítása. Mindkétlányunk férjhez ment, Alžběta Haifánél, Klára Bnei Brakban. Időközben fia-tal nagyszülők lettünk, hét fiú és kétlány unokánk van már.

Van még kapcsolata az egykoriCsehszlovákia zsidó közösségeivel?Ha igen, milyen?

Természetesen, kapcsolataink nemszakadtak meg. Minden év augusztusá-ban két hetet Csehországban és Prágá-ban töltünk. Az utóbbi időben éventetöbbször is jövünk. Amikor Prágában va-gyunk feleségemmel, naponta járokimádkozni a Magas zsinagógába, a hit-község éttermében találkozunk a bará-tainkkal és ismerőseinkkel, többségüketmég a gimnazista éveimből ismerem,melynek már több mint harminc éve.

Természetesen nem hiányzom aShabati Itentiszteletekről a Régi-Új (Alt-neu) vagy a Jubileumi zsinagógákból,ahol sokszor kóvedet kapok. Felesé-gemmel rendszeresen publikálunk aMaskil (www.maskil.cz) újságban és awww.eretz.cz internetes portálon.

Decemberben megjelent könyve egyérzékeny témát, a betérést dolgozza fel.Kérem, mutassa be ezt az olvasónknak.

A prágai OIKOYMENH kiadó gondo-zásában jelent meg a Konverze k juda-ismu v zrcadle židovské ústní tradicea historie – a Betérés a zsidóságba azsidó szóbeli hagyomány és a töré-nelem tükrében című könyvem. Akönyv a betérőket álalános történelmiszempontból és személyes sorsok alap-ján is vizsgálja, mégpedig a bibliai idők-től egészen a 18. század végéig. Akönyv részét képezik a témához kap-csolódó alapvető halachikus idézetek, aMisnából, Gemarából és midrásokból,

amelyek a betéréssel vagy a betérőkkelfoglalkoznak. Nem hiányoznak a latineredetijei olyan római írásoknak, akikkonverzió útját választókról szóltak.

A könyv megírására az ulpan giuronvégzett sokéves munkám motivált, il-letve az a tény hogy a kérdéssel Cse-hországban és Szlovákiában még sen-ki sem foglalkozott. Egyben úgy dön-töttem, hogy ez a könyv lesz az alapjaa prágai Károly Egyetem Bölcsészettu-dományi Karán készülő doktori disz-szertációmnak.Természetesen azanyagot még kiegészítem és kibőví-tem. Ezúton szeretnék köszönetetmondani dr. Schőner Alféd főrabbi úr-nak, az Országos Rabbiképző- ZsidóEgyetem rektorának, aki támogatott to-vábbi doktori tanulmányaimban.

Az idén chanukakor Prágában és Ol-mücben jártam feleségemmel. Az olmü-ci hitközség hívott meg chanukai ünnep-ségükre, ahol az ünnep különböző as-pektusairól beszéltem. Prágában, a Ká-roly Egyetem Bölcsészettudományi Ka-rán a Közel-Kelet és Afrika Története ésKultúrája Intézetben a frissen megjelentkönyvem volt előadásom témája.

Milyen víziója van a zsidó közösségjövőjét illetően Közép-Európában?

Nagyon fontosnak tartom a zsidó fia-talok lelki és nemzeti tudatának gondo-zását. Bízom abban, hogy ma ennekegyik letéteményese a prágai Lauder is-kola (általános és középiskola). Biztosanott is akadnak még tartalékok a zsidótörténelem és judaizmus oktatásának el-mélyítése terén. Fontos szerepet játsza-nak a zsidó bölcsőde és óvoda, melyekremekül pótolják azt hiányt, melyetegyes szülők nem tudnak megfelelőmértékben átadni gyermekeiknek, pél-dául az ünnepek megtartását, vagy ahéber nyelv oktatását.

Félelemmel tölt el az Európábanerősödő antiszemitizmus, amely sok-szor az „izraeli megszállás és milita-rizmus” elleni harcba csap át. Ilyendolgokról valamikor már hallottunk itt.Ebből kifolyólag is nyugtalanító a ken-dőzetlen neonácizmus, rasszizmus ésa xenofóbia, irányuljon az bárki ellen,még ha például a biciklisták is azok.Szeretném, ha tévednék, de úgy gon-dolom, hogy Európa társadalmai fasi-zálódnak, hasonlóan az elmúlt század30-as éveihez.

PT

2011. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Mace sz Maci é s Sófár Süni kalandjai avagy az ifjúság o ldala

Kötelék – egy különlegesszarvasi találkozás

2003 nyarát írtuk, harmadik turnusomat kezdtem a szar-vasi Lauder/Joint Ifjúsági Táborban. A korcsoportvezetésés a Learning center (oktatási központ) felelősség után„csak” segítő voltam a szezont záró tizenkét nap alatt.

Lassan befejeződött a helyi Halászati és Öntözési Kutatóin-tézetben végzett – a táborozással párhuzamosan zajló – ne-gyedéves nyári szakmai gyakorlatom is. Az ebédlőben a 25fős magyar csoporttal együtt ültem, mellettem az akkor 14éves Dávid, akiről ez a történet szól. A srác szüleivel és kéttestvérével együtt alijázott (kivándorolt) Izraelbe még a 90-esévek közepén, s ez volt a harmadik nyár, amikor a szünet egyrészét Magyarországon töltötték. Hét év nagyon hosszú idő,madrichként (ifjúsági vezető) az ember sokakkal találkozik,

egy idő után elhomályosodnak az arcok, elfelejtődnek a nevek,összefolynak az évek, turnusok,… Dávidra mégis emlék-szem… a csínytevéseire, arra, hogy egy baleset során féligcsonkolódott ujjával közelít felém a reggelik és vacsorák köz-ben, amelybe én beleborzongok…

A turnus végén csapatlista készült, amelyre én is felkerül-tem, mint tiszteletbeli madrich… Pár hét múlva az MSN-en fel-vett Dávid, már otthonról, a Szentföldről. Pár kérdés, chatelünkkb. öt percet… Egy fél év múlva újra ír, mi újság, hogy vannaka madrichok. Tavasszal újra rám kattint, mikor lesz Szarvaskérdezi, mert jön… Aztán pár hét múlva szomorúan ír, a szü-leinek idén nem telik a magyarországi útra. Nem jön.

Egy év múlva újra jelentkezik, jönne, de végül nem érkezikmeg. Ezt „játsszuk” az elkövetkező években is. Ő nem tud jön-ni, de ha Izraelbe megyek fussunk majd össze. Kint vagyokJeruzsálemben, legközelebb Haifán, de a találkozó sosem va-lósul meg, mindig közbejön valami. Dávid lassan felnő, kiö-regszik Szarvasból… Mint azt az MSN-en megtudom, hama-rosan bevonul a Cahalba, az izraeli hadseregbe. Alig várjamár, lelkes és izgatott. Aztán fél vagy egy év múlva már ke-

vésbé lelkes, várja a leszerelést… A katonaság után utazniszeretne, mint oly sok sorstársa. Ő nem Latin-Amerikába vagya Távol-Keletre vágyik, Magyarországot és Európát szeretnélátni. Tervek vannak, de az út nem jön össze,… Végül 2009-ben szinte már minden megvan, de a H1N1-ről szóló hírek el-riasztják. 2010 őszén ismét jelentkezik, decemberben végreBudapesten lesz, ugye találkozunk…

2010. december 23, csütörtök 17:40 – Megérkezem a bel-város egyik, zsidó fiatalok által kedvelt kávézójába. 20 perc, és

hét év után újra találkozom az egyik chanikunkkal (táborózó).Egy 21 éves fiúval, aki hét éve arról álmodik, hogy ismét eljutmajd Szarvasra vagy legalább találkozik egykori madrichjaival.Bár egy ideje már szervezzük az eseményt, végül családiashangulatban fogadjuk „a nagy visszatérőt”. Frici (Fritz Zsu-zsanna), a tábor oktatási vezetője, Sasha (Friedman Sasha) atáborvezető és Lantai Dávid segít az emlékezésben. BetoppanDávid, kabátja alól előtűnik a Szarvason hét éve kapott táboriegyenpólója, rajta néhányunk aláírásával.

Összekacsintunk Sashával, ilyet se láttunk még… tábortör-téneti pillanat. Fotókat, videókat nézünk, 2003 negyedik tur-nusa elevenedik meg előttünk. Neveket keresünk, programo-kat idézünk fel. Dávid mesél, mi hallgatunk… aztán fordítva.Többszáz képen kattintunk végig, aztán feltűnik néhány a tá-bori étkezőből… s láss csodát a kis Dávid valóban ott ül mel-lettem… Jé, akad egy kép kettőnkről is… Elkészítjük az aka-tuális változatát… Talán, nem is kell többet írni, a felvételekmindent elmondanak…

PA

Az oldal a Jewish Child´s day támogatásával jött létre!

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. január

Két hete fejeződött be az izraeli másodikcsatorna egyik legkedveltebb televíziósműsora, a Master Chef, azaz a SzakácsMester. A résztvevőket 1500 jelentkező-ből választották ki. Minden jelölt saját ke-zűleg elkészített ételekkel indult, a híresszakácsokból álló zsűri 50 embert vá-lasztott ki a továbbjutásra. Ők kerültek bea tv-műsorba. Az első fordulóban 25 ver-senyző elbukott a főzés-sütés vizsgán, akövetkező körben a 25 versenyzőből 15maradt versenyben. Mindannyian hobbi-szakácsok, és nem szakemberek voltak.Közös bennük a főzés iránti szeretet,amelyet eddig legtöbbször a család és abarátok díjaztak. Az egyik résztvevő, egytűzoltó küzdött a Karmel-hegyi erdőtűz-zel. A zsűri a többi versenyzővel együttfelkerekedett, s a helyszínen különlegesvacsorát főzött azoknak,akik emberfelet-ti küzdelmet vívtak a lángokkal.

A verseny egyik feladata az volt,hogy egy gyermekkori emléket kellettelkészíteni. A versenyzők különböző

származása miatt rendkívül változatosétkek születtek. Egyikük, a későbbigyőztes restaurálta a szombat reggelihúsos tálat, amellyel a nagymamája fo-gadta a templomból hazatérve. Ezeketa feladatokat mindenki ismeri a min-dennapi életből. Sokszor eszünkbe jut-nak a régi ízek és illatok, megpróbáljukezeket a saját konyhánkban is elkészí-teni, több-kevesebb sikerrel.

Marcet Proust, híres francia író egy re-gényt írt erről. Híressé vált kép a proustiműben, hogy az emlékező egy ízbenszárazsüteményt márt teába, úgy veszi aszájába, és erről az ízről hirtelen eszébejut egy ifjúkori pillanata, amikor ugyani-lyen süteményt mártott teába. Ebből azemlékképből indul más emlékek felé.

Az én gyerekkori emlékeim is tele van-nak ízekkel és sok kedvelt étellel. Azegyik legkedveltebb recept, amely még arégi szakácskönyvben található, az a tú-rógombóc.

A hozzávalók:Fél kiló száraz túró, 2 tojás, fél pohár

gríz, 10 deka vaj, 2 evőkanál liszt, 1 po-hár prézli, kis só.

Elkészítés:A túrót elmorzsolom és alaposan ösz-

szedolgozom a grízzel, 2 deka vajjal a to-jásokkal, liszttel és csipet sóval. A masz-szát pihenni hagyom a hűtőben kb. egyórát.

Vizes kézzel gombócokat formálok be-lőle, és lobogó, sós vízben megfőzöm. Aprézlit a megmaradt vajjal megpirítom ésa megfőtt gombócokat beleforgatom.

Tálaláskor külön készítek tejfölt, por-cukrot, lekvárt és Nutellát az asztalra, ígymindenki ízlése szerint fogyaszthatja agombócokat.

Jó étvágyat!

Orna Mondshein, Ashkelon, Izrael

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Master chef (szakács mester) és a túrógombóc

Shalom Magyarország...(Folytatás a 4. oldalról)

Az egyik legismertebb izraeli író, több,mint 50 könyve összesen 37 nyelven je-lent meg. Stílusa a jellegzetes pesti zsi-dó humorra épült, saját bevallása szerintpéldaképei: Karinthy Frigyes és MolnárFerenc voltak.

„Jövőre Jeruzsálemben 2010” - azKomáromi Zsidó Hitközség oktatásiprogramja, amelyről annak megálmo-dója Paszternák András beszélt. A Ko-máromhoz közeli szlovákiai magyar aj-kú területekről népes csoport indult Iz-raelbe. Különleges túra volt, rokonláto-gatás, baráti látogatás, turisztikai ese-mény egyszerre. A legfiatalabb részt-vevő 12, a legidősebb 80 év körüli volt.A látogatást viszonozzák Izraelben élővolt komáromiak.

Sharon Asher: Jeruzsálem című fo-tókiállítását Osvát András filmíró (for-gatókönyvíró, dramaturg) nyitotta meg.A kiállítás december 22-ig látható aHotel Árpád emeleti aulájában.

Sharon Asher fotóművész Budapes-ti születésű, felesége tatabányai. Kétfotókiállítása volt eddig, a jelenlegi aharmadik. Az első a Tatabányai Múze-umban 2005. július 1.- augusztus 31.között, a második, Torontóban a Ma-gyar Kultúrközpont hagyományos évifesztiválján 2006. június 21-24. között.

Osvát András magyar forgatókönyv-író, dramaturg 1946-ban született Bu-dapesten. 1971 és 1978 között a Pan-nónia Filmstúdióban dramaturg és mű-teremvezetőként dolgozott. 1978-tól aMafilm-hez szerződtették, ott Reklám-film főosztály vezetője lett 1990-ig. Ál-landó alkotótársai voltak: Gárdos Péterés Kécza András. 1990-ben reklám-filmgyártó céget alapított, melynek azügyvezetője volt 2001-ig. Emellett do-kumentumfilmeket és híradókat rende-zett. A Süni és barátai bábfilmsorozatrendezése is az ő nevéhez fűződik. ATHÉBA Művészeti Szakközépiskolaigazgatóhelyettese volt 2001-től 2010-ig. Jelenleg nyugdíjas.

Sabbathsong zenekar koncertje„Több, mint klezmer” zárta az estét.

A koncerten a kelet-európai klezmermellett, a jiddis és izraeli tradicionálisill. modern dalok és táncok is elhang-zottak.

Oly megkapó stílusban, hogy a kö-zönség együtt kéz a kézben táncolt, …úgy, ahogy csak barátok tudnak tán-colni.

MVK

A fényképkiállítás megnyitója(foto: Bokor Béla)

4 SPRAVODAJCA Január 2011

Vystudoval jsem Vysoké učení tech-nické a celý život pracoval ve strojíren-ství. Můj otec byl obchodník a já jakosyn „buržoazního živlu“ jsem narukovaldo PTP – k černým baronům. Po roce1990 jsem s kolegy založil společnost,která se dodnes zabývá dovozem dílůnáprav vozidel od fy. Rockwel z VelkéBritanie. Můj podíl ve firmě převzal můjsyn a já se od té doby věnuji práci pronaši obec.

Aká je minulosť komunity v Brne?Historie židů v Brně je dlouhá. První

zmínka o židech v Brně pochází z po-čátku 13 století. V polovině 15 stoletíbyli židé z Brna vypovězeni a usazo-vali se zde až po 400 letech, v polovi-ně 19 století. Jejich počet rychle narůs-tal, z jejich řad vyrostlo mnoho úspěš-ných podnikatelú vědců i umělců. Těs-ně před 2. světovou válkou měla Ži-dovská náboženská obec asi 11 tis.členů, další žili v bezprostředním okolí.V Brně byly v té době 3 synagogy, apůsobila zde řada židovských spolků.Slibný vývoj obce přerušil holocaust,který přežilo pouze asi 1000 duší a vdalšíh vlnách emgrace po roce 1948 a1968 odešlo opět několik set lidí. Mno-ho z nich do Izraele, ale i do dalšíchzemí světa. Dnes má obec 285 členů atento stav je celkem stálý.

Ktoré sú Vaše najdôležitejšie úlo-hy, aktivity v súčasnosti? Aké plánymáte na najbližšie obdobie?

Přesto, že nynější obec jsou, jak ří-kávám, již jen trosky její někdejší veli-kosti obec žije velmi aktivně. Mámevlastní agenturu, která se stará o se-niory, udržujeme 13 hřbitovů a 7 syna-gog v místech, kde již žádní židé nežijí,angažovali jsme rabína a vybudovalikošer kuchyni, kde jsme začali vařit pročleny obce i pro zaměstnance, postavi-li jsme moderní mikve i když je okruhzájemců zatím velmi malý, pořádámepoznávací zájezdy zejména pro senio-ry ale ne jen pro ně, zajišťujeme po-slední věci našich členů – taharu i ulo-žení s patřičným obřadem. Pořádámepravidelné šabesové bohoslužby a sa-mozřejmě i bohoslužby v ostatní svát-

ky. Účast není taková jakou bychom sipřáli, ale neztrácíme naději, že i to sepostupně zlepší. Ani na kulturu jsmenezanevřeli. Máme též své webovéstránky www.zob.cz a www.jewishbr-no.eu/zob a vydáváme měsíční časo-pis Kachol Velavan.

Aké vzťahy máte s ostanými ob-cami v regióne a na Slovensku?

Obec žije po všech stránkách dostiautonomním životem. Přesto se našičlenové aktivně účastní různých setká-ní pořádaných naší a slovenskou fede-

rací, hezká jsou vždy setkání našichseniorů se seniory z bratislavské obce.Ty pořádáme pravidelně 2 krát ročně,střídavě u nás a na Slovensku. Pro ze-mřelé z moravských obcí provádí našičlenové taharu, příp. celý pohřební ob-řad. Další spolupráce existuje mezi ob-cemi na půdě federace.

Ako je možné podľa Vás aktivizo-vať strednú a mladšiu generáciu?

Tu je každá rada dobrá a problém jepodle mého názoru hlubší, než se naprvý pohled zdá. Základ byl vždy u ro-diny a našich duchovních. Rodiče dba-li na náboženskou výchovu dětí, dětichodívaly k rabínům na výuku, spolusportovaly, chodívaly na výlety apod. atak jaksi přirozeně a nenásilně se zto-tožňovaly s obcí. To s nimi rostlo až dodospělosti. Také ten vnější tlak antise-mitismu paradoxně přispíval k větší

soudržnosti a společnému životu. Tovše zmizelo nebo postupně mizí. Maláčetnost členů v našich obcích zmenšu-je výběr těch, kteří by se těmto aktivi-tám obětavě věnovali.

Neskládáme však ruce do klína.Vnaší obci např. zveme každý poslednípátek v měsíci ty, kteří mají v tom mě-síci narozeniny, po kiduši na společnouvečeři. s ostatními, každému členoviosobním dopisem blahopřejeme k na-rozeninám i k Roš hašana, každý tý-den pořádáme seniorklub, prostě na-bízíme aktivity, které by členy přitaho-vali k obci a na obec v naději, že tím je-jich aktivitu oživíme.

Akú víziu máte pre budúcnosť ži-dovskej komunity na Morave?

Již dlouhé roky přemýšlím o tom, ženěkteré jevy jsou nevratné. Tu zkuše-nost mám z jiných činností, bohužel jenebezpečí, že to platí i o budoucnostiněkterých našich komunit. Jsou místa,kde dříve bývaly čilé, živé obce adnes tu není nikdo. Obávám se, žezde se židovská komunita v dohlednédobě neobnoví, zde je to stav nevrat-ný. Naproti tomu tam, kde zůstalyalespoň trosky někdejších obcí, před-stravují semínko, které by mohlo vzklí-čit. Snad, až se zplepší ekonomickáúroveň našich zemí staneme se i mypřitažlivější pro židy zejména z vý-chodních zemí a vývoj by mohl být ob-dobný jako v Německu.

Rozhovor s Pavelom Friedom predsedom ŽO BrnoNarodil jsem se v Třebíči, v malém městě na Vysočině, přesto zde žilo asi300 židů. Naše rodina byla židovská po staletí, mé nejširší příbuzenstvočítalo 72 duší. Holocaust nás přežilo poze 7, z toho 3 v emigraci.

Január 2011 SPRAVODAJCA 3

V meste nie je náboženská obce apred niekoľkými rokmi Kultúrna spoloč-nosť Štúrova a okolia prevzala záštitunad cintorínom, za čo im patrí vďaka, ado dnes boli nedôstojné podmienky od-stránené a cintorín bol obnovený. Napodnet spoločnosti mestská samosprá-va pred dvomi rokmi na vlastné nákladyobnovila oplotenie zo strany ulice Bem avyhlásila program verejných prác v rám-ci ktorého vyčistili cintorín a odstránili bu-rinu. V novembri minulého roku pomo-cou ÚZ ŽNO postavili na miesto aj ná-hrobné kamene. Miestny kamenár Györ-

gy Sindar za mimoriadne priaznivú cenupostavil 50 náhrobných kameňov namiesto, za čo mu aj touto cestou ďakuje-me. Miestny odborník okrem tohotoopravil aj chýbajúcu časť plota a obnovilnápis na náhrobnom kameni Móra Wert-nera. Tento význačný historik a genea-lóg žil a pracoval na začiatku 20. storo-čia v Štúrove. Jeho pamiatka je zacho-

vaná na pamätnej tabuli, ktorú postavilhoreuvedený spolok v roku 1996 pri prí-ležitosti 75 výročia jeho úmrtia a jeumiestnená na Hlavnej ulici mesta. Pritejto príležitosti usporiadali konferenciu,vydali pamätnú knihu v ktorej zverejnilireferáty z konferencie.

V Talmude je napísané, že cintorín mábyť umiestnený mimo mesta, aspoň na50 „lakťov“ od obývanej časti. V Štúrovesa mesto rozrástlo a tým pádom je cinto-rín dnes v strede mesta. Na dvoch par-celách sú pochovaní Židia, tieto parcelysú na pravej a ľavej strane ulice Józsefa

Béma. Starší ortodoxný cintorín bol zalo-žený v roku 1870 ale v ňom už nie súnáhrobné kamene pretože tieto boli povojne premiestnené z cintorína, ktorý ne-mal oplotenie do protiľahlého cintorína,kde tieto náhrobné kamene v počte 38kusov tvoria osobitný rad. V neologic-kom cintoríne, chránenom oplotením, za-loženým v dobe, keď bol predsedom Ša-

lamon Schrank nájdeme 216 náhrob-ných kameňov, medzi ktorými sú aj pa-mätníky význačných osobností ako napr.Adolfa Haara, ktorý bol vysoko ctenýmpredsedom Chevra Kadiša , alebo pa-mätníky rodín Renner, Schiller a Frankl,ktoré boli predstaviteľmi miestneho prie-myslu a obchodu.

Pri sčítaní obyvateľov zostavených žu-pou v roku 1831 v Štúrove žilo sedemľudí, ktorí mali židovské vierovyznanie.Predtým štúrovčania patrili k ostrihom-skej komunite a iba v roku 1870 sa osa-mostatnili. Pri sčítaní v roku 1900 pred-stavovali už 12,5 % obyvateľstva t.j. 326ľudí a v roku 1910 - 329. Po prvej sveto-vej vojne žilo 400 Židov v Štúrove, pred-sedom bol Leopold Stein.

V roku 1920 otvorili v meste židovskúškolu s piatimi triedami, vyučovacím ja-zykom bola maďarčina. V roku 1926 od-halili neologickú synagógu pre 300 ľudí(dnes je to stredisko voľného času).

V marci roku 1944 v meste žilo 335Židov (107 rodín). 6. júna 1944 odvliek-li do Osvienčimu 336 Židov zo Štúrovaa 260 z okolia. Spomedzi nich sa 220nikdy nevrátili domov. Ich pamiatku za-chováva pamätník v centre mesta.Miestni obyvatelia sa pamätajú na 23,ktorí sa vrátili a začali pracovať na zor-ganizovaní miestnej ŽNO. Po vojne ži-lo cca 100 Židov v meste, ale spome-dzi nich mnohí odišli do Izraelu a ibaniekoľkí zostali žiť v bývalom rodisku, adnes už skoro nikto tam nežije. Nieke-dy sa otvoria brány cintorína, aby prí-buzní, ktorí žijú vo vzdialených kraji-nách vzdali poctu pamiatke predkov apovedali Kadiš nad ich hrobom.

György Himmler

Cintorín o ktorý sa starajúCintorín židovskej komunity v Štúrove bol dlhú dobu v zanedbanom stave.Rozpadávalo sa oplotenie, hrobky boli spadnuté, a burina zakryla aj pamiat-ku kedysi kvitnúcej komunity.

2 SPRAVODAJCA Január 2011

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: Oláh Imre s manžel-kou (Komárno), Schlezinger David(Izrael) rodina Gerő (Budapešť) adarcovia, ktorí si priali zostať v ano-nymite. Ďakujeme!

� Naša knižnica Bélu Spitzera bolaobohatená novým slovenskými a ma-ďarskými knihami, ktoré sme si obsta-rali z financií verejnej súťaže.

� Ďakujeme Gáborovi Schweit-zerovi a Župnej knižnici JózsefaAttilu z Tatabánya za knihu býva-lého hlavného rabína mesta Ko-márno dr. Ármína Schnitzera Jü-dische Kulturbilder – Obrazy zožidovského života.

� Predseda našej ŽNO Anton Pas-ternák zaslal blahoprajný dopis z prí-ležitosti zvolenia do funkcie primáto-rovi mesta Komárno dr. Antonovi Ma-rekovi a primátorovi mesta Komáromdr. Attilovi Molnárovi.

� Objednali sme maces, macesovúmúku a víno na sviatky Pésachu.

Členské poplatky a poplatky za udržiavanie cintorína v roku 2011Žiadame členov ŽNO a všetkých tých, ktorí majú príbuzných pochovaných v ži-

dovskom cintoríne, aby zaplatili členský poplatok ŽNO resp. poplatok za udržia-vanie cintorína na našom sekretariáte alebo bankovým prevodom resp. šekom.Poplatky na rok 2011 sa nemenia. Ďakujeme!

Hľadáme dobrovoľníkovRok 2011 je vyhlásený v Európe za Rok dobrovoľníkov. Touto cestou hľadá-me dobrovoľníkov, ktorí by radi pomohli v našej komunite. Z časti by mohli pra-covať, pomáhať v Komárne a sčasti by mohli pracovať kdekoľvek, pomocouinternetu. Prihlášky očakávame na sekretariáte ŽNO a na internetovej adresekile@menhaz.sk

�

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JANUÁR 2011. – TEVET-SVÁT 5771. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE IX. ROÈNÍK 1. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

Člena vedenia ŽNO v Komárne dr. Vojtech Nováka zvolili opätovne na novembrových voľbách za poslanca, na ustanovu-júcom zasadnutí samosprávy ho primátor mesta dr. Anton Marek vymenoval za viceprimátora. V mene ŽNO mu srdečneblahoželáme a prajeme veľa úspechov v jeho práci.

dr. Vojtech Novák – viceprimátor mesta Komárno

PozvánkaŽidovská náboženská obec v Komárne srdečne po-zýva všetkých záujemcov na pietne spomienkovézhromaždenie pri príležitosti pamätného dňa holo-kaustu OSN a 66. výročia oslobodenia koncentra-čného tábora Osvienčim – Birkenau, ktorá sa budekonať v nedeľu 30. januára 2011.

Program:15:00 – Odhalenie pamätnej tabule na Nádvorí Európy,

na stene prvej komárňanskej synagógy. Slávnostný prejav prednesie budínsky rabín Tamás Verő

16:30 – Staré diela na plátnach XXI. storočia – otvore-nie výstavy tlačiarenského a kultúrneho dedičstva rodinyTevanovej v sále Zoltána Wallensteina v budove Menhá-zu (Ulica Eötvösa 15.)

Rodina Tevanová pochádza z Dolného Kubína v niek-dajšej oravskej župe, patrí medzi prvé židovské rodiny vBékéšskej Čabe. Ich slávna tlačiareň vydala okrem inéhodiela autorov zo západu. Putovnú výstavu možno po prvý-krát zhliadnuť aj na Slovensku.

Výstavu predstaví Ildikó Tevanová, predsedníčka Te-vanovej nadácie a István Balogh, kurátor výstavy.

Výstavu si bezplatne možno prezrieť do 13. februára2011. Pondelok: od 15:00 do 17:00 h, utorok až štvrtok: od10:00 do 12:00 h a v nedeľu od 14:00 do16:00 h.

Spomínajte s nami!

András Paszternák prevzal titul doktoraRedaktor nášho Spravodaja po ukončení štúdia v Doktorskej škole Univerzity Eötvösa Loránda v Budapešti úspešneobhájil svoju dizertačnú prácu pripravenú v Maďarskej akadémii vied vo Výskumnom ústave chémie a získal titul PhD.Mazl Tov!