108

Nemzeti szinház.Péntek, márt. 13. „Liguerolles Luiza" dráma

5 felv. Dinaux és Legouvé után ford. Tompa Imre.Feleki M. Flóra betegsége után először lépvén föl,a különben nem sokat érő darabnak művészi játéka által kölcsönzött érdeket. A közönség élénküdvözléssel fogadta, s az előadás alatt többszörzajos tetszés-nyilvánításokban részesítette.

Szombat, márt. 14. „Hunyadi László'' Ere-deti opera 4 felv. Zenéjét irta Erkel F.

Vasárnap, mart. 15. „Szökött katona". Nép-szinmü népdalokkal, 3 felv. Irta Szigligeti. Zené-jét szerz. Szerdahelyi F. — Szigligetinek e hajdanolyrendkivüli hatást előidéző népszínművét, ügyesszerkezete, B. Bognár Vilma (Julcsa) s különösenFüredi (Gergely) gyönyörű népdalai, Szerdahe-lyi (Lajos) és Tóth Soma (Pista) komikus alakjaimiatt ma is, mint mindig, tetszéssel fogadta a va-sárnapi közönség.

Hétfő, mart. 16. „Gautier Margit". Dráma4 felv. Irta ifj. Dumas. ford. Bulyovszkiné.

Kedd, mart. 17. „Lalla Roukh". Opera 2 felv.Szerda, mart. 18. „Báró és Bankár". Ere-

deti szomorujáték 3 felv. Irta Hugó Károly.Szerző legsikerültebb műve, melyet nem árt gyak-rabban is elővenni.

Csütörtök, márt. 19. „A nó'növelde" és „Egycsésze ihéa." Százszor elcsépelt operetté és fran-czia vígjáték! Minden héten valamelyik operai na-pon előforduló quodlibet, mit a szükséges operaierők hiánya miatt hűségesen elő szoktak rántani.

Budai népszínház.Mart. 13. Először : „Egy kis csel" Vigj. 1

felv. Német Jánostól, és „A dajka1' operetté.Mart. 14., 15., 16., „Dunanan apó és fia uta-

zása." Operetté Offenbachtól 3 felvonásban.Mart. 17. Először : „Jön a franczia." Nép-

színmű 3 felv. írták Toldy István és Bérezik Ár-pád. Gyenge szerkezetű mű, gazdagon megrakvaa jobb érzést sértő kifejezésekkel. Óhajtjuk, hogyaz ehhez hasonló inaesthetikus hang ne kapjonlábra szinirodalmunkban.

Márt. 18. „A nyomorultak." Népdráma 2 kép-letben, egy elő és utójátékkal. Fordították TarnayP. és Bodor K.

Márt. 19. „A vén parókások." Vigj. 4 felv.Irta Sardou Viktor, forditta Tarnay Pál.

SAKKJÁTÉK.169-ik sz.feladvány. — Engel Imrétől (Pesten).

Sfitét.

a b e d e f g hVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 164-dik számú feladvány megfejtése.(Bayer Konrádtól.)

Világos.1) V g 1 — e 3 :2) F d 7 - e 63) F a 1 — e 54) H f 3 — g 55)H - $

Sötét.d 4 - e 3 : A)

K d 5 — d 6H f 7 — e 5 :tetszés szerint.

A)1)2) K b 5 - b 43) F d 7 - c 6 : f4 ) H f 3 — e ö f5) V e 3 — d 4 : £

B)1)

H f 7 — d 6 fH e 7 — c 6 : +K d ő — c 6 :K c 6 — d 6 B)

F c 7 — e 5K d 5 — d 6K d 6 — c 7K c 7 — b 8

)2) F d 7 - e 6 f3 ) V e 8 — a 3 t4 ) V a 3 — e 7 t5) V e 7 — b 7 $

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Kis-Kiirtösön :Csemiczky Károly. — Gyepesen: Kun Sándor.— Váczon : Niczky Pál. — Parabutyban : Rothfeld József.Pesten : Cselkó György. — Kun-Szent-Miklóson : BankosK.

E feladványnál a két első lépést többen fölcserélték;de V g 1 — e 3 : második lépésre, Sötét 2) B h 3 — f 3:lépése a matot meggátolná.

Szerkesztői mondanivaló.6508. Kótaj. T. J. Az illetők jótékonyságáról tanús-

kodó összeget köszönettel vettük s egyelőre, mig vagymegszaporodik,Vagy az illető gyám rendelkezését megtud-juk, a pesti takarékpénztárba tettük le.

6509. Baja. P. Zs. A műkedvelő társulat nagybecsüküldeményét vettük, s köszönetet mondunk érette az iróisegélyegylet nevében. Részünkről nyugtának kérjük vé-tetni a szám- és névszerinti kimutatást az „Adakozások"fentebbi rovatában. Ezt nemsokára követni fogja az egy-let pénztárnokának hivatalos évnegyedi kimutatása, melyszintén a lapokban szokott közzététetni.

6510. I'utnok. M. B. Mindkét lapunkra előfizettünkön számára apriltöl decemberig. Szives készséggel tettük.A megjelent mü figyelemre méltó tehetséget tpanusií, melymegérdemli, hogy tanulmány és gyakorlat ne kiméltessék.

6511. Kölese. J . I. AV. U.-ot jauuártól júniusig, a P.U. at apriltól júniusig rendeltük meg, lefizetvén a kiadóhi-vatalban. 4 ft. 50 krt. Hogy annak idejében ezen hivatal-ban tévedés ne történjék, e körülmény megemlitésévelegyenesen a szerkesztőhöz kérjük intéztetni a levelet.

6512. B. Gyarmat. P. I. A „Nouvelliste" kiadó-hiva-tala Bécs, Wallnerstrasse 265. Eddig két számot kaptunkbelőle mutatványképen. Előfizetési dija évnegyedre 2 ft.25 kr. — A kérdezett könyvkereskedés csak önkiadásukönyvek eladásával foglalkozik; a kivánt spanyol könyvekminden más pesti könyvárus utján megrendelhetők.

6513. E. J . . tó. K. I. A felköszöntést élvezettel ol-vastuk; eltettük; talán még egyszer hasznát is veszszük.Addig is magánhasználatul és a hangulat ismertetéséül ilyféle közleményeket mindig szivesen veszünk.

6514. Imádkozzál. Nem közölhető.6515. Pvzsony. Sz. F. J. Fogadja köszönetünket az

ujabb becses küldeményért. — Ugy tudjuk, hogy a „Ko-szorú" mellett megjelent Zrinyi-féle arczkép szintén aWiedemann rajza után készült. Nem értjük ennélfogva,mikép lehet ön egy, szinténWiedemann-féle(1646-i) igazibbpéldány birtokában, mely a közlöttól lényegesen különböz-zék. — Az általunk közlött egykorú régi arczképek szin-tén a Wiedemann-féle gyűjteményből valók. — A kivántszámokat küldjük.

6516. Győr. R. K. Köszönettel vettük a magyaráza-tokat. Különben jelenthetjük, hogy ama nagyobb, zászlósés látványos képet nem csináltattuk meg, részint technikainehézségek és a költségesség miatt, de leginkább azért,mert a tárgy ily alakban már nagyon későn érkeznék most.A többi készül.

6517. N.-Oroszi. S. E. A. Az elmaradt szám irántintézkedtünk. A czikkek megérkeztek s egy része már kivan szedve s rég várja a megjelenhetést. A többi követ-kezni fog, ott és akkor, hol és midőn nem is áejti ön.

6518. Vadkert. Mindjárt az első közleményt félre-tettük, s ugyan jól tettük, mert mái harmadnapra önmagakívánta a lényeges módositást. — Nem ajánlhatunk elégóvatosságot az oly hirek közlésében, hol afféle kriminálisdolgokról van szó.

6519. A merény. Közölni fogjuk, vagy itt, vagy ott.De nem találna ön ftíkfilraasabb ezimet a népies be-szélynek?

HETI NAPTÁR.íió-

és hetinapKatholikns és Protestáns

naptár

222324

25262728

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

MártiusD 5 JudicaVictoria, OttóGábor föangyalGyüin oltóit A.Emánuel (Manó)

D JudicaFidelisGábor GábrisGy.oltóB.A.Emánuel

Rupert püspök j RupertSixtus pápa iVirány

Holdnegyed

Görög-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Mártius (ó) Nisz. ó.10 F 4 böjtben 2 611 Sophron 3 612 Theophanus 413 Nicephor 514 Benedek 615 Agapius 716 Sabinus 8 37 Sabb.!) Első negyed 27-én, 10 óra 14 perez reggel.

0 N a p -kél | delel | nyűg.

H o l d

kél | delel | nyűg

ó.

11'32

TARTALOM.Régi magyarok arczképei. Ifj. E. 8. — Nándorfehérvár.

Szász Károly. — A szép kun leány (vége). Milesz Béla. —A föld képződéséről. Mauritz R. — A kassai szeggyár (kétképpel). — A népek különböző fogalmai a lélek halhatat-lanságáról. Szeberényi Lajos. — Az újra oltás. Dr. Sikor.— Egyveleg. Dr. B. L. — Tárház : Egyház és iskola. —Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. —Közlekedés.— Mi újság? — Nyílt tér. — Nemzeti színházinapló. — Budai népszinház. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lak.magyar-utczal. sz.a)

E l ő f i z e t é s i f ö l h i v á S I SacrkeszWi jutalom-év.

Vasárnapi Ujság^Politikai Újdonságok1863-ik évi folyamára.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok folyó évi első évnegyedi, valamint az 1862—63. évi október—mártiusifélévi folyama e hó végével letelvén, — kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket — a lapok folytatólagos megküld-hetése végett : = mielőbb megújítani sziveskedjenek.

Előfizetési föltételek: ^ 3 Í .A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokra együttvéve : évnegyedre, azaz : április—júniusra 2 ft. 50 kr., — fél évre, azaz : április—septemberre 5 ft., — háromnegyed évre, azaz : április—decemberre 7 ft. 50 kr. — A Vasárnapi Újság magában véve : fél évre 3 ft.,

egy negyed évre 1 ft. 50 kr., — A Politikai Újdonságok magában véve : fél évre 3 ft., — egynegyed évre 1 ft 50 kr." "" A Vasárnapi Újság ezévi január—mártiusi folyamából teljes számú példánynyal még folyvást szolgálhatunk. — Tiz előfizetett

példány után 1 tisztelet-példány jár. — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala(Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám).

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztav. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Pest, mártiusban 1868.

Tizedik évi folyam.13-ik szám.

Pest, mártius 29-én 1863.

Előfizetési föltételek 1863-ik évre:a Vasárnapi Újság ^s Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva

Egész évre (január—december) 10 ft. | Fél évre (január—június)Csupán Vasárnapi Újság :

Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (január-június) 8 ft.

Csupán Politikai Újdonságok:Egész évre (január—december) g ̂Fél évre (január-június) .'.'.'.'.'.'.,'' 3 ft

Két kiadatlan oklevélII. Rákóczy György erdélyi fejedelem jellemzésére.

A Rákóczy-család Erdély trónjára Rákó-czy Zsigmonddal lép be, kit mint előbbi kor-mányzójokat, a rendek, — Bocskay végrende-lete ellenére, ki Homonnai Bálintot ajánlotta,—feb.8-án 1607-ben fejedelmül választottak.

De Zsigmond, részint Géczy Endre fon-dorkodásai miatt, ki a tö-röknek Homonnai Bálintbeállítását felajánlotta sattól kitüntetésekkel hal-moztatott; részint BethlenGábor működése miatt, kiBáthori Gábort ajánlá; defőkint magyarországi ter-jedelmes jószágai végett,melyeket mint erdélyi fe-jedelem nem hitt biztos-ságban megmaradandók-nak, — már különben iséltes férfiú lévén — Sze-rencsre, jószágára vissza-vonul s meghal.

Fia, György, nem örö-kölvén atyja önmegtaga-dását, — de annyival in- Z^kább szerzési ösztönét,Bethlen Gábor halálávalannak t e s t v é r e BethlenIstván ellen fellép és hosz-szas tusa után el is üti afejedelemségtől.

I. Rákóczy Györgyneksikerült még Erdély trónjatekintélyét mind a souze-rain török, mind a magyarkirály ellenében fenntar-tani, de telhetetlen vagyon-szomja keserűvé tette or-szágának azon dicsőséget,melyet a harmincz évesháborúba beleelegyedéseés a protestánsok részérekivívott nevezetes előnyökáltal szerzett.

A Rákóczy-családnaknem lévén Erdélyben ter-jedelmesebb javai, Györgyminden alkalmat felhasz-nált, hogy jó és rósz utónazokra szert tegyen s eztillető tettei nagy s mond-

hatni egyetlen szennyfoltot képeznek jel-lemén.

Bármilyen volt a vád, a mely valaki el-len felkölt, törvénykezés iitján oda jött adolog, hogy az illető jószágait elveszítse,így járt a dús gazdag szombatos Pécsi Si-

11. R Á K Ó C Z Y G Y Ő R G Y.

mon, hitéért; a tehetős Kun Gothárd, egyvigyázatlan szaváért, melylyel a fejedelem-nek épen e tulajdonságára czélozván, őt fosz-togatónak (spoliator) nevezte; még a BethlenGábor által alapított gyulafehérvári iskolátsem kímélte meg — ennek gyűjteményéből

e nagy fejedelemnek egy8—9000 forintra becsültköves medallionját elsajá-títván. Jaj volt annak, ki-nek birtoka a fejedelemvagy korona javai mellettfeküdt s R á k ó c z y egy-szeri felhívására az átadásiránt meg nem egyezett.

A család-atyában eszerzési szenvedély mégmagasabbra hágott, el-annyira, hogy annak mégfiai érzelmeit is áldozatulhozta, — György urfit azinkább visszatetsző mintszép, de annál gazdagabbBáthori Zsófiával, a jám-bor Zsigmondot Henriettenémet herczegnővel háza-sítván össze.

Zsigmondban azonbanannak kora halála miattnem érhetvén örömet *),most minden figyelmeGyörgy fiára fordult.

Azért ezt, minden ere-jével oda törekedett ne-velni, hogy az ö dicsvá-gyát és emelkedési hajla-

' mait teljes mértékben örö-kölje s azért, miután mégfiatal korában nagyváradikapitányságra, — akkoraz országban a fejedelemután első rangra— emelte:azon volt, hogy a trónt mi-előbb biztosítsa számára.

1642-ről Haller Gábor,a fejedelem egyik hive ésbelső embere a követke-zőt jegyzi naplójába: „Fe-

*) Meghalt 1652-ben 20 éve*korában, nejével csaknem egy-

110 111

bruár 16, 17. Urunk ő nagysága mindenrendet, úgymint elsőben tanácsurakat, az-után főispánokat és tisztviselőket, utánokregalissal hiott főrendeket, székelységetetc. külön maga belső házába behivatván,az íia Rákóczy György uram ö nagyságaelectiója felöl való itiletünket expiscálta,melyre mindenektől ő nagyságának kíván-sága szerint való válasza lőtt."

Látni való, mennyire volt ez szabad vá-lasztás. Ki merte volna, a hatalmas atyánakfia iránt való szándékát ellenezni? Febr. 18.,19-ik napján a választás egyhangúlag ütöttki s márt. 4-én már a beiktatás is megtörtént.

Négy évvel e tény után (1648-ban) meg-halt I. Rákóczy György, fiára és trónutód-jára temérdek jószágot és kincset, Ma-gyarország és Erdély legterjedelmesebburadalmait, (az ónodit, regéczit, ecsedit,munkácsit, tokajit, fogarasit stb.) egy enge-dékenységhez, mondhatni absolutismushozszoktatott országot és tekintélyes magyarés vallon sereget hagyván.

Természetes, hogy mindezek még na-gyobb ingerlésére szolgáltak az ifjú fejedelemdicsvágyának és harczi tüzének, melyet ma-gasra látó neje egyátalában nem csappantott.

I. Rákóczy Györgynek elég volt Erdély-nek és a magyarországi részeknek birtoka;fiának már az oláh fejedelemségek védnök-s-jgu (souzerainitása) sem volt elég; álmaitkirályi koronák, —• Báthori Istvánnak kirá-Ivi dicsősége zavarák.

A svédektől szorongatott lengyelek va-lóban komolyan is gondoltak Erdély gaz-dag, dicsvágyó és valóban bátor fejedelmére;még eleven emlékezetben élt nálok az Er-dély trónjáról nyert nagy István király,(Báthori István) ki országukat eddig el nemért fényre és tekintélyre emelé.

A lengyel nemesség nagy része meg-ígérte neki, hogy ha segélyt nyújt a svédekellen, szavazataikat reá adandják.

De ugyanakkor a svédek is segédül szó-liták őt s többen az ezekhez szitó hazafiatlanlengyel főurak közöl, a trónnak rögtöni el-foglalásával kecsegtetek.

Ez utóbbi érv és az, hogy protestáns fe-jedelem lévén, atyja szövetsége:.;-, ivei, asvédekkel összetűzni nem akart, — de külö-nösen Lengyelországnak segélytelen hely-zete, mely annak könnyű elfoglalhatásátkilátásba helyzé. — határoztak.

II. Rákóczy György, mintha csak vala-melyik keleti fejedelem határtalan hatalmátörökölte volna, országának megkérdezésenélkül Erdély minden hadierejét január14-kére Viskre rendeli s maga királyi fény-nyel felkészülvén oda siet, hogy a rendeketmintegy bevégzett dolog után, szinböl meg-kérdezze. Ki mert volna most a 20—30,000-nyi sereg urának, a dicsvágyó hóditónakellentmondani? habár a török boszujától alegkomolyabban lehetett tartani; a inuszkaczár ellenkezőt tanácsoló követet küldött; amagyar király pedig már a múltnál és ve-télytársi állásánál fogva nyilt ellenséggévolt válandó.

, A sereg, a legszebb, minőt valaha Erdélykiállított, télviz idején megindult; de a Kár-pátok, mintha teljes erejökből meg akartákvolna gátolni, s a természet minden elemétfelhívta. Január közepén olvadni kezdett ahó; ugy hogy a sereg nagy veszteséggelmehetett át a Tiszán, s a hegyekre csigákkalkellett felyonatni a társzekereket és ágyukat.

A szultán fenyegető levele már a lengyelföldön érte Rákóczyt, de ö bízott szerencse-csillagában és a porta azon természetében,ho«y a szerencsés vállalkozóval a tett utánki szokott békülni.

A had eleinte elég szerencsével folyt, —de a svédek csakhamar visszavonultak; Lu-

bomirszky pedig a fejedelmet kikerülve,Magyarországra tört s itt egész Szathmárigiszonyú pusztítást vitt véghez.

Most már visszavonulásról kellé gondol-kozni. Bethlen Jánost Krakóban hagyta,melyet a svédek adtak át neki; maga pediga fősereggel hátrálót fuvatott.

De a lengyelek már most minden oldal-ról szorongatták s a bevonuláskor elkövetettpusztítás most őt verte tönkre, eleséget se-regeinek sehol sem kapván

Cserniczky, Potoczky és Sapiéha, kikseregeikkel három oldalról köriték, végretudtára adták, hogy a negyedik oldalon aszultán által küldött tatárság közéig.

Rákóczy, vezérei tanácsára, kénytelenvolt a legmegalázóbb feltételek alatt békétkötni, melyek szerint 1. Lengyelországots annak királyát megköveti. 2. A svédek éskozákokkal kötött szövetséget felbontja. 3.Alkalmilag Lengyelországnak segélyt nyújt.4. A tatár khán és vezérnek ajándékot ad.5. Hadi költség fejében 1 millió 200,000 fo-rintot fizet. 6. Foglyait elbocsátja. 7. Az el-foglalt erődöket lefegyverzi. 8. Az elraboltegyházi eszközöket visszaszolgáltatja. 9. Ko-zák szövetségeseit elbocsátja.

De ennyi baj sem volt elég. A lengyelurak a kötött béke daczára sem felelhetteka tatár khán serege viseletéről. Az volt hát akérdés : miként kell annak leseit kikerülnia fejdelmet és sereget épen haza szállítani ?

Erre Kemény János, Rákóczy hadainak,főgeneralisa, életrajzában ekként felel :

„Tanácsot tartván azért, tetszék, hogy afejedelem személye salválödjék egynéhányadmagával; ha az had ruináltatik is, de azhaza talám conserváltathatik, ha székibemehet; ne vészszenek el mind fejedelmestül.Parancsolta volt penig ö nagysága, hogy énis elmennék; de boldog emlékezetű eleinknekpéldájok szerint, uramhoz és hazámhoz valószeretetemtől meggyözettetvén, noha olyanfélelmes állapotjában nem örömest szakadokvala el tőle is, látám is nehéz szivének, demegkövetem és ily declaratiot tök ö nagy-ságának elindulása előtt nem sokkal : Ke-gyelmes uram! bizony nehezen szakadok elnagyságod mellől ilyen útjában s úgy áldjonmeg Isten, nem elhagylak, és hűségem mel-lől nem állok el, de conscientiámtól meg-gyözettetvén, semmiképen azt nem cseleked-hetem, hogy mind nagyságod, mind énelmenvén, nem igaz pásztoroknak ítéltes-sünk, és prédára hagyjuk fejetlenül a ke-resztyénséget és édes hazánk fiait.

1. Hogy imé látod, az hadak, kik az sáronáltal költöztenek, eszekbeveszik a nagyságodelmenő szándékát, felülnek és mind utánnadvonódnak, sietve a szoros állapotoknak kíván-ságok szerint; miattok nem járhatsz ennyiezerekkel,az ellenség pedig nyomodba akad-ván s rajtad lévén, mind vélek együtt vészsz.

2. A sáron túl rekedt had, gyalogság,munitiók, szekerek megértvén elmenetelün-ket, confundáltatik, és gyalázatosképpen fut,oszol és vész, nem csak ellenségtől, hanemminden rendektől. És igy hallatlan rósz em-lékezetünkkel lészen a veszedelem; menjenel azért nagyságod, mert ennek igy kelllenni; én pedig az míg lehet, Isten után anépet vezérlem s oltalmazom, s ha pedig azjó Isten mást rendel felölünk, örömestbenszenvedek minden nehézségeket és haláltegyütt vélek, mint csak magam szabaduljakédes nemzetem pedig elveszszen (az minthogybizony ma is édesebb énnekem az vélek valószenvedés, mintsem az gyalázatos szabadságnyerésével távul való hallása romlásoknak),méltatlan tisztem is azt kívánja." *)

Csupán annyit kívántam itt a történtek-ből felhozni, mennyi II. Rákóczy György jel-lemzésére s a közlendő két adat megértéséreszükséges. ( V ( [ ? e k 6 v - ) P. Szathmáry K.

*) Némely egykorú krónikairó, mint péld. EnyediIstván, azzal vádolja Keményt, hogy arra számított: majdRákóczyt elfogja a tatár s ő be jö a sereggel s magát feje-

„Zách Feliczián" czimü tragoediából.(Mutatvány.)

I r t a B A J Z A J E N Ő .

II. felv. 7. jelenet.(Zách palotája. Zách, Fegyvemök jőnek.)

Zách.Holnap reggel csatába indulunk,Fegyverimet s lovam rendben találjam.

(Fegyv. el.)Emberbe vetett bizalom tehátHomokba irt betű ? — Ez a Cselényi !Egykor egész lelkemben olvasott —Iszonyú változás ! ez udvariLég dögleletes, hogy benne a szivEnnyire megromolhat, istenemre,Mint üres kémény olyan most ez álnokEmber : kívül fehér, belül sötét . . .Egy hitvány eszköz —Ha! mint csikorog ott künnA szélkakas r- holnap erős utunk lesz.

(Kitárja az ablakot.)A vén Duna tajtékot hányva zúg, — ; 'Felséges kép! a küzködő habokTetején mint egy úszó korona 'Ragyog a holdvilág — megannyi hab ' !E korona felé tör — ki iméntAlant állt, most az fordul legfelül —Hah! háborgó időnknek képe! bennedNapjainkat látom s ensorsomat.S mégis ki lesz olyan merész, hogy a ,•Habok gerinczére pattanjon, és ••"u:.i\ />Megragadja a koronát? el, el veled -MI ••,!';, <. iKisértő kép! ne ingerelj !Ha merni kell csak, én mindent merek! . _•

(Becsapja az ablakot.). . . Nem látom s mégis látom, nem tudomFeledni . . . Ki lenne oly béketürőMidőn egy gyarló kéz királyi pálczát ''Eléje tart, hogy azt ki ne ragadja ? '. . . Nincs-e kezemben erő 8 hatalom? . . .A hadsereg tombol, mint egy tüzes ló, .:;.Hogy tűznek és viznek rohanjon értem,Hátha még majd sarkantyúmnak döfésétErezni fogja — ? Akkor e nyakasNemesség minden bandériumostul 'Papostul félfogamra is kevés . . .Hogyan? midőn szemem előtt vonul elA trónon a gyávák egész soraNem illetne meg jobban engem, mintVenczelt s Ottót, e két majmot, vagy eTömjénszagu olaszt itt — hát ki ülnéMeg erősebb térdekkel a királyságNyergét, mint én? Ha idáig juték,Tovább is hághatok. — Az emberiNagyságnak nincsen oly magas foka,Honnan egy lépéssel még magasabbra ;

Emelkedni ne lehetne —(Elmereng. A hátsó fal lassankint köddé törik, s elvo-

nul. Hegyes vidék. Holdvilágnál elesettek hullái hevernek.Középen sirdomb.)Mi ez ? Szemem világa összefolyÉs tarka képek rajzanak előttem . . .

(A holtak felemelkednek. A sirdorub felpattan. CsákMáté szelleme kél ki, baljában roncsolt zászló, jobbjábantört kard.)Borzasztó !Rozgony vidéke! . . . Hah, megállj! Ki vagy ?Képed Csák Mátéé s ott az a kardNem a szabadság kardja-e? (szorongva) Úristen!Ki törte azt el — ?

Szellem.Te törted el.

Zách.En nem, nekem ne mondd! . . . Mit fenyegetsz ?

Szellem.A sors elér, ha futsz is.

Zách.Én nem futék soha . . .

(A jelenés eltűnik.)Zách.

(Mintegy álomból ocsúdva.)Szörnyű eset! ime, a kőfal ott áll,S alaktalan semmi bámul reám.Mi roszul ég e mécs . . . Csodák csodája!

Történhető hát, hogy egész vidék ' .''Hegy-völgyei, vize és faival ' • ' 'Meginduljon helyéből, s rajta fekvőHalottak más tájakra vigye.Ah, e kábult fej ugy zúg . . . Hejh, leányom !Klárám!.. . Tán alszik is már? Fönn vagy-e ?Jöszte hamar!

Klára (jő.)Mit parancsolsz, atyám ?

Zách.Csodálatos . . . mely összerázza aSzivben nyugvó bátorságot s az agyHáborodástóí reszket megfejtésén.Hányadik van ma?

Klára.Április negyedike.. . Zách.Föl kellene jegyezni e napot,A biblia minden csodái köztNincs, hozzá fogható . . . , .

Klára., • Kérlek, mi történt ?• • • • . . . • Z á c h .

Nem hallottál valami neszt ?Klára.

Nem, jó atyám, semmit.Zách.

Hm! a halottak lépte nesztelen.• K l á r a .Oly nyugtalan tekinteted, valóbanRemegésbe jő a szivem, ki járt itt ?'; • Zách.

Senki, leánykám, menj, feküdj le bízvást,Tán álom volt csak —

Klára.;: Én is ugy hiszem;Már késő is van, éjfélt elütötte,S te mind gondokkal tépelődöl; kérlek,Kíméld drága egészséged, feküdj le,Holnap úgyis már hajnalban tovaKell indulnod; jó éjszakát, atyám.Nemde bej ősz reggel búcsúzni hozzám ?

Zách.Be,kedvesem, jó éjszakát! (Klára kezet csókol,s el.)Álom lett volna hát ? . . . Az nem lehet!És mégis — a sötétből látni jólVilágosságba, s megfordítva nem . . .Midőn szemünk világa elsötétülOly dolgokat lát lelkünk, mit különbenA testi szem ki nem vesz . . . s mégis itt állt,Itt állt előttem, ez vérfagylaló! . . .Ezt fejtsd nekem meg törpe emberész:Hazám javát dultam-e fel, midőnA pártvillongások nyakára hágtam ? . . .De hátha majd épen az termi megHazám boldogsága gyümölcseit ?Áldják-e majd, vagy átkozzák nevemAz unokák, hogy e külföld szülöttétErősítem meg István trónusán ?. . . Kétségbe' hánykodó ész! hogy be nem látszTe a jövőbe, mig a múlt előttedFeltárva áll. — Inkább amazt boritnáA sűrű fátyol és ez lenne nyitva,Nem töprengnénk ugy tetteink fölött.

delemmé teszi. Bármennyire igazolt e vád Kemény későbbiviselete által, itt még nem méltó a felvételre, mert emberzándékát csak Isten látja.

A tűzhányó hegyek.(A föld képződésének további folyama. Lásd "V. U. 12. sz.)

Habár sok romboló és alkotó természetierő következtében változhatott, és változottis a tűzhányó hegyek alakja: ez mindegyik-nél eredetileg a kupalak volt, mely a leg-többnél most is látható, még pedig a követ-kező oknál fogva. A tökéletesen be nemzáródott föld-nyílások újból feltöretvén,felülkifelé hajlott azok széle tölcséralakuvá, —piely első kráter sok tűzhányó hegynél mostis jól megkülönböztethető a valódi hegytől,"— a földből feltóduló gőz elillanván, ismétbezárattak láva, azaz a föld tüze által felol-vasztott anyagok keveréke, szikladarabok éshamu által; másodszori, harmadszori, egyszóval, többszöri áttöretés alkalmával min-dig emelkedett a lávahegy és igy nyertekupalakját. A tűzhányó hegyek eszerintnem lehetnek magasak, vannak azonban oly

magasak is, melyek a hóvonalon tul többezer lábnyí magasságra emelkednek.

Ember! ha soha sem rettegtél, menjegy kitörendő tűzhányó hegy közelébe! ésbizonyosan el fog hagyni bátorságod; hasoha sem imádkoztál, menj oda! és a földreborulva esedezni fogsz ahhoz, kit eddig talánismerni nem akartál.

Valóban szivrázó jelenetek már egynagy kitörés előhirnökei is, oly annyira,hogy a legbátrabb és legmerészebb embertis annak tudatára ébresztik, hogy itt sem-mit sem használ emberi erő és bátorság;egyedül futásban kereshetni menekvést akülönben biztos halál elöl. A környék forrá-sai és kutai kiapadnak. A hóvonalig emel-kedő helyeken olvad a hó minden látszó oknélkül, ugy hogy a szemvakitó fejérség he-lyére most vészthirdetö sötétség lép. A földbelsejében keletkezett gőz haragosan keresia régi csatornát és iszonyú feszitő ereje ahegy, sőt messze fekvő vidékek megrázásaáltal nyilatkozik, mely gyakran valóságosföldrengéssé fokozódik. Sűrű gőzfellegektornyosulnak azalatt a hegytető és egyes re-pedések körül, melyeken keresztül néhapiros vagy kék lángfény sugárzik át. A szűkkorlátok közé zárt gőz folyton felfelé nyomjaaz izzó földanyagot. Végre legyőzi a földalatt működő erő az utolsó akadályt is : akemény fedeleket áttöri és égfelé röpíti. Azösszeszorult vízgőz megszabadult bilincseitőlés iszonyú dörgés alatt kifelé tódul a hegy-torokból.

Ezen borzasztó pillanatban egyszers-mind bevégeztetett a földalatti forradalom;de most a föld felett uj, borzasztón magasz-tos látmány terül el szemeink előtt. A kizu-hanó vizgőz nagy mennyisége sötét felhővéalakul; a gőzzel együtt nemcsak nagy kő-sziklák, de porrá zúzott láva is — mely ha-munak neveztetik, de hibásan, mert nemelégés maradványa — repülnek fel a ma-gasba, melyek a felhőt annál vészteljesebbéteszik; mert ezen izzó hamu messze vidé-kekre szinte hihetlen távolságra hajtatik ésgyakran 100 lábnyi mély sirba temeti a vi-ruló természetet, a sok fáradsággal készültemberi müveket. Szomorú tanúságot tesznekerről a sokszor emiitett Herculanum ésPompeji.

A kráterből kisuhanó összesüritett sröz-ben villámok czikáznak, mire oly eső követ-kezik, hogy azt hinnéd, a tenger van fejedfelett és annak vizei önilenek reád. A szál-longó izzó hamu a vizesővel egyesülvéniszap alakjában esik a földre, mely mégpusztitóbb a száraz hamunál. A fellöketettanyagok egy része a kráterbe visszaesik, ottaz izzó lávával találkozván folytonos szisze-gést és durranást okoz, mely messze vidékreelhallatszik; más része a kráter közelébenesik le és gyakran nagy kúpot képez, melyazonban a lefolyó láva által felolvasztatik selragadtatik, és csak szerencse a vidékre,ha szélfolyamok magukkal nem ragadnaknagy mennyiség hamut távol fekvő rónákra!Éjjel égni látszik a hegy és égig emelkedőlángoszlop vakítja szemeinket, mely azon-ban nem a kráterből emelkedő valóságosláng, hanem csak az izzó láva fényének afelette tornyosuló fellegbeni visszaverődése,mi mellett, az is bizonyít, hogy e látszó láng-oszlop szél által soha sem mozgattatik.

Végre felér a zajló láva a kráter felüle-tére, vagy a mi rendesen magas hegyeknéltörténik, egy oldalnyiláshoz és abból eleinteszélsebességgel hullámzik le a hegyen; de ahidegebb légkör- és a földdeli érintkezésekövetkeztében megkeményedvén, lassudikfolyása.De még ezzel nincs bevégezve; mertuj lávafolyam rohan lefelé és a már féligmegkeményedettet felolvasztja, magával ra-

gadja és most egyesült erővel völgynektengernek iramodván, mindent, a mi utjokbaakad, lávasirba temetnek. Az ily lávatengernagyságáról, és pusztító erejéről fogalmalesz mindenkinek, ha az Island szigetén lé-tező Skaeptar-Tökulnak 1763-ban tett dulá-sait említem. Ezen kitörés alkalmával a szi-get 50,000 lakosa közöl 10,000 ember és 20falu temettetett el, a kifolyó láva a hegyegyik oldalán 11, a masikon 8 mérföld hosz-szu és néhol 3 mérföld széles volt. Azonbannem minden tűzhányó hegy tesz ily iszonyúpusztítást, azonkívül termékenyiti a láva aföldet is, különösen melegebb éghajlat alatt,az emberek lassan újra mivelik a vidéketés elfeledik a gyászos multat és jövő veszélyta szép jelen felett.

Kevésbbé veszélyesek a folyton füstölgőés dörgö tűzhányó hegyek, mert a mindignyitott kráteren könnyen kiszabadulnak agőzök; igy Stromboli szigetének lakosai tel-jesen nyugodtak. Gyakran végképen elcsen-desednek a tűzhányó hegyek és csak alak-juk emlékeztet egykori pusztításaikra; ilyena nektárt termő tokaji hegy és az onnét Sá-rosig nyúló hegyláncz. Ujak is támadnak,ilyen az 1831-ben emelkedett vulkanikusFerdinandea sziget. Jelenleg közel 300, időszakonkint működő tűzhányó hegyet szám-lálnak. Európában kitűnők az Aetna, Vezúv,Stromboli és Island szigetének számos tűz-hányó hegye közöl a Hekla; Amerikában aJorullo és a 17,000 lábnyi magas Cotopaxi.

A vulkanikus kitörésekkel rokonságbanvannak a hazánkban is sokszor tapasztalt

földrengések, egyenlő okbóli származásaik ésegyenlő pusztításaik miatt. Földrengés alattpedig, az éles elméjü természetbúvár, Pf'offszerint, a földfelület egy|részének a föld bel-sejéből kifelé ható erők által eszközlött meg-rázkódtatását kell érteni. Hogy a földbenfeszülő és terjeszkedni kivánó gőz okozza aföldrengést, a felett nincs kétség; de részle-tesen még nem ismerjük e szintén nagyszerűtermészeti tüneményt, mert rendesen mindenelőzmény nélkül történik, és igen kevés ideigtartanak az ütések, habár ezek néha ismét-lődnek is, de meg nincs is az embernek kedvea halállal szembe nézni, mely ott fenyeget.Beszélik ugyan, hogy az állatok előérzik ésa források és kutak kiszáradnak, mint a vul-kanikus kitöréseknél, mely utóbbi, megen-gedhető, hogy egyszer másszor történt; deátalában nincs a földrengésnek semmi bizo-nyos előhírnöke. A mi a helyet illeti, legin-kább tűzhányó hegyektől távol fekvő vidékektapasztalják rombolásait, a miért is a nagyHumboldt a tűzhányó hegyeket a föld bizto-sító szelepeinek nevezte.

A földrengések nem mindig egyformánnyilatkoznak. Gyakran csupán földalatti,néha mennydörgéshez, néha lánczcsörömpö-léshez hasonló morajból, tehát a főidneksemmi megrázkódtatásából áll a földrengés;történt ellenben rengés minden zaj nélkül;legborzasztóbb természetesen a dörgéstőlkisért rengés. De ez még mind csak hagyján!hanem eliszonyodol, ha látod, hogy a föld aszónak teljes értelmében megnyílik és erdő-ket, házakat s embereket elevenen eltemetveismét bezáródik. Régi hasadások bezáródnak,ujak támadnak, melyek gyakran vizzel tel-nek meg. Egész vidék elsülyed vagy nemritkán felemelkedik, sőt történt, hogy egynagy terület más helyre ültettetett tárgyai-val együtt, ezeknek megingattatása és tete-mes sérülése nélkül. A tenger, ha közelébentörténik földrengés, eltaszittatik a parttól,de csak azért, hogy annál nagyobb sebes-séggel visszarohanjon, és hegymagasságuhullámai alá temesse azt, mit a rengés meg-kímélt, így Lissabonban 1755-ben 30,000ember leginkább a habokban lelte sirját; a

112

limai kikötőben 1746-ban 28 hajó részint ahabok alá temettetett, részint a szárazravettetett és szétzuzatott Jamajkában pedigegy kisebb hajó messzire röpittetett a városhatára felett.

Végül néhány példa a földrengés messzireterjedő hatáskörének bebizonyítására. Az1783 calabriai földrengés 30 Q mérfóldnyiterületenmég rombolóan nyilatkozott; 1843-ban Észak-Amerikában 29,000 D mérföld-nyi terület ingott meg; az 1755 lissaboni,Európában, Ázsiában Amerikában összesen700,000 • mérfóldnyi területen volt érezhető.

Mauritz Rezső.

A szentmártoni könyvtár Pannon-halmán.

Győrmegyének áldott síkságát a szom-széd Veszprém vármegyéből becsapó Bako-nyi hegyláncznak némely vég-ágazata sza-kítja meg csakdél felöl, de ezekis inkább csakdomboknak ne-veztethetnek.Ezek közöl leg-nagyobb s leg-nevezetesebb atörténeti emlé-kekben gazdagPannonhalma(Sacer monsPannóniáé) —Győrtől délfelé két mér-föld nyi távol-ságban— a szentBenedek rendis z e r z e teseknekrajta levő igenrégi, hires fő-apátságával ésnagyszerű klas-tromával. — Ehely történe-tét igy irják lekrónikáink :

„Midőn Ár-pád vezér a hon-szerzés nagymunkájában fá-r a d o z v á n , amostaniGyörvá-ros tájékán tá-bort ütött volna,hada főbbjeivelfelment a P a n-n o n h e g y é r e ,hogy a meghódítandó földeket onnan méginkább szemügyre vehesse.

Az e halomról messze belátható du-nai és vértesi vidék bájai, s dúsgazdagtermészeti áldásai egészen elragadák a főve-zért, ki újult erővel s lelkesedéssel innétindult további hódításaira Pannoniába."

Ezen apátságot még Geiza herczeg ala-pította 997-ben, de később sz. István királyazt ujabb építményekkel tetemesen bővítvenagy szabadalmakkal, és sok jószággal aján-dékozá meg, s ekként második alapitójáválett. — Szent László uralkodása utolsó évei-ben Pannonhegyén tartá az országgyűlést.(1078) — Könyves Kálmán a pannonhegyipalotában fogadá az általa megfékezett ke-resztes hadak követeit.

A pannonhegyi apátság tagjai, kiknekfeladata volt, a keresztyén vallást, és a tudo-mányokat a magyar nép leikébe oltani, eszép hivatás mellett gyakran a háborúsidőkben főnökeik élén, az ellenség által meg-támadott várkolostor védelmében is vitézül

viselték magukat. így midőn a tatárok abenczések 40 kolostorát már feldúlták ha-zánk különböző vidékein, a pannonhegyivárkolostor apátja Uros, hösileg visszaverteőket.

A törökvilágban feloszlott apátság so-káig romokban gyászolá a keresztyénség el-nyomatását, és csak a 17-dik század végéns a 18-dik elején emelkedhetett fel ham-vaiból.

A sz.-mártoni egyház és kolostor kü-lönbő időszakokban épülvén, a régi és ujabbépitésmódot sajátságos és nagyszerű ido-mokban egyesíti. Itt láthatjuk egyikét leg-szebb s legrégiebb műemlékeinknek, a szentIstván kápolnáját, mely a jelenlegi szép egy-ház főoltára alatt áll, s mint érdekes emlé-ket mutatják azon márványkő-padot, melyenelső királyunk hallgatta volt a misét.

Sajghó Benedek apátsága alatt a törökökkiűzetése után épült a kolostor északi és ke-leti része, valamint apraelaturának nevezett

A s z e n t - m á r t o n i k ö n y v t á r P a n n o n h a l m á n .

vendégszállás, melyek még most is azon ál-lapotban vannak.

1785-ben József császár a sz.-Benedekszerzetes rendet eltörölvén, javai is elfoglal-tattak, de I. Ferencz király által 1802-benismét helyreállittatott, s előbbi jogaival s jó-szágaival megajándékoztatott. Áz akkoriapát Novak Chrysostom, különféle helyentöbb tanszéket alapított u. m. két akadémiá-ban, a pozsonyi és győriben, és nyolcz gymna-siumban, nevezetesen : Győrben, Sopronban,Kőszegen, Pozsonyban, N.-Szombatban, Ko-máromban, Esztergomban és Pápán; az ittenikönyvtárt pedig több ezer kötettel gazdagítá.— Utóda Kovács Tamás épitteté fel az egy-háznak igen szép uj tornyát, és a kolos-tor terjedelmes könyvtára számára a jelenképünkben bemutatott nagyszerű uj könyv-tári termet, melynek építészeti tekintet-ben alig van párja a hazában.

A 80 ezer kötetből álló könyvtár körös-körül folyó karzata 36 korinthi oszloponnyugszik, melyek a díszes karzattal együtt

fehérre vannak márványozva, oszlopfő segyéb czifrázatok gazdagon aranyozva. Aterem boltozatát, és az ablakok feletti fél-kört igen szép freskó-festmények díszítik,melyek a tudomány allegoricus képeit tün-tetik elő. A csarnok felső részét carrarai fe-hér márványból készült két szobor ékiti,melyek közöl az egyik szent Istvánt ábrá-zolja, mint az apátság alapitóját, a másik I.Ferencz királyt disz öltönyben, mint annakhelyreállítóját. Mindezekhez igen jól illik asima márványnyal kirakott díszes padlózat,melyben a tárgyak csaknem mint tükörbeatükröződnek vissza.

A képünkön látható díszes nagytermenkívül az előtérben még egy hosszú nógyszegidomú s diszitményeiben az előbbihez min-denben hasonló terem van, mely világossá-gát a tetejére alkalmazott üveg kupon átnyeri. — Ezenkívül e könyvtárhoz csatla-kozó melléktermekben találunk még jele*régiség-, érem-, növény- és ásványgyüjte-

ményeket, ugyhogy m i n d e zegyütt véve va-lóságos kis mu-zeumot képez,melyben a tu-dománykedvelőbármely osz-tályból felta-lálhatja k e d-v e n c z tárgyát,és va lóságosdiszét és büsz-keségét képzi eznemcsak a szt.-mártoni apát-ságnak , de az•egész magyarhazának.

Majdnem ez-redéve már an-nak, hogy a pan-nonhegyi kolos-tor és egyházáll, mely ki-csinyben ha-zánk történeté-nek változatosképét tükrözivissza, magánviselvén a rom-lás és újjászü-letés , a régiés ú jkor bé-lyegét.

Ha majd aeegyház éa ko-lostor a terv-

zen kiépül, még inkábbkeresni a hazai és külföldi

Zombory Gusztáv.

rajz szerintfel fogják aztutazók.

A tigris és dajkája.A kölni nagyszerű állatkertben, a raga-

dozó állatok osztályában legszembetűnőbbegy fiatal király-tigris, mely egy vörösessárga kis kutyának emlőjén nőtt fel, s dajkájá-val együtt ugyanazon ketreczbe van zárva.Mindkettő a múlt évi novemberben kerültKölnbe, s csöndes együttlétöket mostanáigmég viszálkodás nem zavarta meg. Még azeledel kiosztásakor sem veszekszenek, —mindegyik tekintettel van a másik jogaira.Egyébkor azonban a kis kutya gyám-gyer-meke fölött korlátlan hatalmat gyakorolt.Ha szeszélye ugy hozza magával, hangos csa-holásával utasítja vissza a tigris nyájaskodá-sait, s a szelíd tigris csak hatalmas talpaivalhárítja el a hátul kerülő eb harapásait. Néha

pedig a legpajzánabbul játszanak egymással,s ilyenkor a tigris rendkívüli erejének legki-sebb nyilvánításától is szembetünőleg tar-tózkodik. Megtörténik, hogy a kis kutyánakegész fejét óriás torkába temeti, anélkül,hogy rajta legkisebb sérelmet ejtsen.

Azonban kétkedni lehet rajta, hogy e bé-kés egyetértés tartós legyen. A tigris épen afogváltoztatás fájdalmaival küzd, s némelypillanatban, különösen reggel, nagyon lát-szik rajta, hogy szeretné a nyugalmat. De akis kutya nem elég gyöngéd, hogy gyámfiahangulatát figyelembe tudná venni, s a tig-ris hatalmas lábának egy legyintése eléglesz, hogy a szegény bohót a másvilágraküldje.

A tigris még csak másfél évesnek látszik,nagyságának csak kétharmadát érte el, s —

113

lebilincselik, s mint valami nagyszerű csoda, meg-ragadólag hatnak. Oly természeti tüneményekpedig, melyek ritkán s csak bizonyos körülményekközt állnak be, s melyek okai vagy egészen vagyrészben még homályba burkolvák, nemcsak a mű-veletlenek, de még maguk a szaktudósok előtt isvalóban csodálatos színben tűnnek föl. Azon érde-keltséghez, melyet a tüznemü tünemények átalá-ban mindenkinél előidéznek, járul még a tudo-mányra nézve csak ezután megfejtendő talányingere is. így áll a dolog a bolygótűzzel is. Mára legrégibb történetben is emlitve találjuk a tán-czoló, ugráló lángokat, melyek bizonyos helyekenéjnek idején észre vétettek. A középkori babona acsodálatos történetek és fantasticus mondák egészseregét köté e tüneményhez, melyet leggyakrab-ban a mocsárok, temetők és csatatereken tapasz-taltak. A fonóházakban, cselédszobákban, a daj-kák, pásztorok és fuvarosok közt még mai nap isakárhány, idevonatkozó mese divatozik. Minthogyazonban ily tüneménynek rendszerint csak a nép

mert csak bizonyos (érzelékeny) emberek szemebir fogékonysággal ilynemü tüneményekre. Ezennézet kimondása, azon bizalmatlanságnál fogva,melylyel az ód tanát a szakemberek fogadták, aczélzott eredménynek épen ellenkezőjét szülte, t. La bolygótüzbeni hitet minden alapjától megfosz-totta. Azonban az utóbbi években több tekinté-lyes természetbúvár közölte észleleteit e tüneményfölött, s ma már senkisem kételkedik annak való-ságáról. Tschudi J. J . hires sveiczi természetbú-vár e tekintetben igen nevezetes észlelést közlött,melyet 1857. dec. 31-én Braziliában tett. ő ekkorParahyba do Sulban tartózkodott, s este 8 órakora Rio de Parahyba partján elnyúló erdőben, egy-szerre valami kerekded láng tűnt szemébe, mely-nek színe hasonlított egy távolban égő szövetneklángjához. A tünemény kis ideig egy helyben ma-radt, de csakhamar mozogni kezdett jobbra balra,föl- és lefelé. E láng mellett, látszólagjkissé hát-rább, hirtelen még más három, de gyengébb, csil-lagalaku lángocska tűnt föl, melyek lassan köze-

mint azt az álla alatt hosszabbra növő szőr,s elmosódó csíkjai mutatják, — Jáva szige-téről való. A kis kutya, ugylátszik, korcs, snem lehet meghatározni, hogy a kutyák me-lyik fajához tartozik.

Mindkét állatot gróf Eulenburg ajándé-kozta a kölni állatkertnek, ki ezeket kelet-ázsiai utazásakor szerezte s az „Arcona"

hadihajón küldte Németországba.

A bolygótfiz.

n Mindazon természeti tünemények, melyek^képződéssel vannak összekötve, az emberi kép-zelődésre valami sajátságos titokszerü ingerrelbírnak. Ez áll a gyakran ismétlődő tüneményekre»ézve is, minők a villámok, melyek hányszor meg-Qjulnak, a szemlélőnek szemét, lelkét mintegy

A t i g r i s é s d a j k á j a .

legalsó osztályából akadtak szemtanúi; minthogyazt a korábbi századokban gyakrabban emleget-ték, mint most; s minthogy minden időben oly sokbadar dajkamese volt vele kapcsolatban : a tudo-mány emberei csaknem hajlandók voltak,^ az egé-szet a képzelem játékának nyilvánítani. Epén olykevés hitelre találtak azok is, kik a légből hulltkövekről beszéltek, míg végre az Aigleben 1803-ban leesett meteor kő, melyet a párisi akadémiamegvizsgált, minden kétséget teljesen el nem osz-latott.

A múlt század elején már némely természet-búvárok is elvitázhatlan ténynek álliták ugyan abolygótüzet, s a hires Volta megkisérlette a tüne-mény okát is kideríteni : mindazonáltal a jelenszázad természettudósai közt az egész dolog kevéshitelre talált. Mintegy tiz évvel ezelőtt báró Rei-chenbach, az ód feltalálója, azon nézetét nyilvá-nitá, (támaszkodva az érzelékeny (sensitiv) embe-reknél tett saját tapasztalataira) : hogy azért olycsekély azok száma, kik tánczoló lángokat láttak,

ledtek a nagyobbhoz, aztán pillanatra eltűntek,majd ismét balfelől ujolag előtűntek, s végre egé-szen^ kialudtak. De még egy perez sem múlt el,midőn jobbról két, balról pedig öt lángocska gyu-ladt ki ujolag; ez utóbbiak aztán egygyé olvadvaa nagy láng jobb felére vonultak. Uj lángok kelet-keztek, s ismét kialudtak, ezek helyét ismét má-sok foglalták el, ugy hogy egyszer tizenöt ki«láng tűnt fel a nagy mellett. A nagy láng folyráatlegnyugodtabb s legfényesebb maradt. Végremintegy 18—20 perez múlva az egész tünemény-nek vége volt. Tschudi beszéli még, hogy azonerdőben meglehetős terjedelmű mocsár van, shogy e tájbeli emberek gyakran láttak esti órák-ban hasonló tüneményt.

Egy más hasonló esetet közölt Looff, gothaiiskolatanácsos, Dove berlini tanárral. Ez esetnekLoofF nem maga, hanem egyik jeles tanítványa,List Tódor, egy kitűnő tehetségű iiju, volt szem-tanuja. List 1859. okt. elején, éjnek idején hesseniHersfeldre, mint mondani szokás, az apostolok lo~

114

Vain utazván, a Fuldavölgyben, az ut mellett,: mintegy két lépésnyire maga előtt, hirtelen lán-gocskát látott feltűnni, mely azonnal elenyészett,a mint feléje lépett. Azonban közvetlen utána egymásik, majd egy harmadik és negyedik is gyjiladt,fci előtte. Valamennyi nyugodtan egy helybenmaradt, mozgást egyiken sem lehetett észrevenni.Ha lassan, nagy vigyázattal közeledett feléjök,nem tűntek el, ugy másfél lábnyira megközelit-hette őket, sőt föléjök is hajolt. A lángok egytyuktojásnyi nagyságúak voltak, s csendesen áll-tak a fűszálak közt. Többnyire meglehetősen vi-lágítottak, zöldes fehér fénynyel. List egyet-kettőt kezével is megérinthetett, s ugy találta,hogy a melegség teljesen hiányzik belőlük. Amint azonban kezét gyorsan mozdította, a lángeltűnt. Egyik-másik támadásakor némi pattanástis hallott. A levegő teljesen nyugodt volt.

Mi lehet az oka e csodálatos tüneménynek ?A' természettudomány még eddig nem képes ki-•elégitő feleletet adni. Csak annyit tudunk bizo-nyosan : hogy a bolygótüz nem lehet egyéb, mintgyúlékony légnem, és pedig legvalószínűbbenvilkönlég (Fosforwasserstoffgas), mely az állatitestek rothadásakor képződik, s egy rész vilanyés 3 rész könenyből áll. A mocsárokból fejlődhe-tik ki ezen, rothadt halszagu légnem, s a körlégilevegőben magától meggyuladva, képezi ama ides tova lebegő, tánczoló lángokat. Ha mestersé-gesen készítünk vilkönléget, ugy felszálló bu-borékok alakjában fog e nevezetes légnem a vízbőlelillanni, s a szabad levegőn kis pattanássalönmagától meggyulad, miközben foghagymaszerübűzt fejt ki s fehér gyűrűket hagy hátra.

Más, ehhez hasonló tünemény az úgyneve-zett tengeri lidércz (sz. Ilona tüze, Elms-Feuer),mely már a régi korban is ismeretes volt. Ezalattkisebb, vagy nagyobb lángokat értünk, melyeknéha kicsúcsosodó tárgyakon, névszerint a hajókárboczain, zászlónyelek, tornyok és fák csúcsainláthatók.

A régi hajósok e szép tüneményt Castor ésPollux-nak nevezték, azt hivén, hogy az a kétikertestvér segélyét jelenti, melyre veszély idejé-ben biztosan számithatnak. Ha azonban csupánegy ily lángocskát láttak az árboczon, azt szeren-csétlenség jelének tartották. Kómái irók, névsze-rint Livius, Caesar és Plinius is emiitik ily lángokfeltűnését a dárdák és lándsák hegyein.

Amerika fölfedezőjének fia eniliti, hogy ,,atengernagy második utazásakor 1493. okt. havá-nak egyik éjjelén erősen mennydörgött, záporeső-től kisérve, midőn egyszerre az árboeztetőn fel-tűnt a tengeii lidércz hét láng alakjában."

Lichtenberg, az ismert természettudós, 1768.augustusban a göttingai sz. Jakab-tornyán ha-sonló tüneményt látott, mely azonban csak egylángból állt.

Arago beszéli, hogy Binou, plauzoti lelkész27 év alatt minden erős vihar alkalmával a to-ronykereszt három csúcsát lángba borulva látta.

Igen érdekes esetet beszél el a legújabb idő-ből Kleefeld. ü 1856. novemberben utón voltDanzig felé. Egy erős ködeső után este 6'/., órakorhirtelen borzasztó vihar támadt eső- és jégzáportólkisérve. Az egész vidék áthatlan sötétségbe voltburkolva. Negyedóra múlva egy útfélen állónyárfa fényesen megvilágítva tűnt elő a sötétség-ből. Minden egyes ág csúcsán egy-egy lángoeskafüggött, melyek egymagukban gyengék voltakugyan, de a sok száz lángocska együttvéve olynagy világosságot terj-esztett, hogy az utat igenjól meglehetett látni. Az egész tünemény körülbe-lől három perczig tartott. Nemsokára a viharlecsillapult s az ég kiderült.

A tengeri lidércz már könnyebben megma-gyarázható, mint a bolygótűz. Legkisebb kétségetsem szenved, hogy a csucsosan végződő tárgyakona vihar előtt, alatt és után tapasztalható fényki-ömlések tisztán villanyos természetűek. Hasonlótüneményt lehet előidézni kicsinyben, ha a vil-lanygép vezetője csucscsal láttatik el. Ekkor skülönösen igenleges (positiv) villanyosság mellett,valóban szép és jól kivehető fénynyaláb látható.E tünemény akkor is tapasztalható, ha egy ke-zünkben tartott hegyes fémeszközzel csak közeli-tünk is az igenleges villanyossággal terhelt ve-zetőhöz.

k iiiimiytnrtaiiiiH (arsonik) festékek.A szobafestésre felhasználni szokott festékek

között legközelebb az úgynevezett schweinfurti 'zöld az, mely gyakran hamisított minőségben árul-tatik, ég az egészségre nézve nagyon ártalmas. Az

e tárgyban tett vizsgálatokból ugyan is kitűnt,hogy az ember lélekzési processusa, valamint aszobában folytonosan elterjedve levő vizgőz ha-tása által egy-egy kevés mirenytartalom a szobafalain levő festékből feloldatik s a szobai légkörbenelterjed, és az abban tartózkodók által beszivatik.A kik ezen vizsgálatokat tették, állításukat az-által is igazolják, hogy a szoba falain le vő festékidővel mirenytartalmából csakugyan észrevehető-leg veszt, mint azt a mérleggel tett kísérletek bi-zonyítják.

Hogy a mirenytartalmu szobafestékek azegészségre nézve ártalmas fefolyásuak, már ré-gebben gyanították, de e tárgyat mégis csak azujabb időben hozták szőnyegre. Nevezetesen Fou-croy azon kísérletei is helyeseknek találtattak,melyek bizonyiták, hogy azon gyertyák, melyek-nek belei mirenysavas oldattal itattattak, világo-sabban égnek ugyan, de a szobai légkört mireny-nyel megterhelik, és ezáltal gyakran az ezeri lég-körben levőket mérgezik meg. Az ujabb időkbengyártani szokott színes gyertyák között különösena zöldszinüek érdemlik meg a figyelmet. Neveze-tesen Witting urnák volt alkalma többféle festettgyertyát megvizsgálni, és azok nagy részében,valamint a stearin gyertyákban is, mirenytartal-mat fedezett fel.

A mirenytartalom kimutatása az ilyen össze-köttetésekben nem nehéz; minthogy a mirenynyelvegyitett gyertyának már szénné változtatása al-kalmával mutatkozik a mirenyércz, ha a kísérletalkalmas üvegkészületben vitetik végbe. A kár-pitok megvizsgálása szintén szénnéváltoztatás általtörténhetnék leggyorsabban.

A lég a mirenytartalmu festékkel díszítettszobában, ha nedvesség is járul hozzá, azon saját-ságos szaggal bir, melyet oly méregraktárakbanlehet észrevenni, melyekben mirenykészitményektartatnak. Ezen kellemetlen fojtó szag legfeltűnőbbakkor, ha a szoba több ideig zárva volt. A leg-egyszerűbb kísérlet annak kitudására, vájjon aszoba vagy annak kárpitja mirenyes festékkelvan-e megfestve, az, ha a festékből egy kis meny-nyiséget papirszeletbe göngyölünk, és ezt, vagy akárpit egy szeletjét, meggyujtjuk és azonnal kif u-juk. Ha a papiros izzó végéről felszálló füst mí-renyszaggal bir, akkor bizonyosak lehetünk benne,hogy a kísérlet alá vett festék mirenynyel vanelegyítve. Még egy másik igen egyszerű próba akövetkező. Ha a megvizsgálandó festékből, me-lyet a szoba faláról vagy kárpitjáról levakartunk,egy kis mennyiséget valamely fényes rézlemezreteszünk, és arra egy csepp sósavat eresztünk, afestékben levő mireny a rézlemezre lecsapódik ésazon fekete foltokat képez. Dr. B. L.

A mirenymérgezés bebizonyítása a megégetthullán. Németországban Hirschberg táján egy pórasszony halt meg, mintegy 40 éves. Hirtelen ha-lála annál feltűnőbb volt, minthogy betegségrőlsoha sem panaszkodott, és még halála napján reg-gel tehenét legelteté háza előtt. Köztudomásúdolog volt a községbeliek előtt az is, hogy a sze-gény nőt goromba férje sokszor illette durvabánással, és hogy egy fél-év óta minden áron elakart válni nejétől. A közvélemény a durva férjeta hirtelen halállal kimúlt nő gyilkosának bélyegzé,s ennek következtében készületek tétettek a ható-ság részéről, hogy a nő hullája a legközelebbinapon biróilag megvizsgáltassék és a tényállásmegállapittassék. A bekövetkező éjen azonban avádlott férj háza lángok martalékává lőn, s a nőhullája, mely a padláson 4 nap óta hevert, elégettés a tüzes üszkök közé temettetett. Ily eseményután némely vizsgáló bíró azon jelentést tettevolna az őt kiküldő törvényszéknek, hogy a ház,melyben a megvizsgálandó hulla létezett, a hullá-val együtt elégvén, ennek megvizsgálása nem volteszközölhető. A mi vizsgáló biránk azonban nemigy tett, hanem a hulla maradványait az üszkökközöl kikerestette, és azon a még lehető vizsgála-tot megtétette. A szerencsétlen nő maradványai,a ház romjai közöl kiktírestettek, de azok már nemhasonlítottak emberi testhez, minthogy a ^erinczoszlop a rajta függő puha részekkel együtt, egyitlomtalan tömeggé zsugorodott össze, mely tömegmellett egy pár fejcsont alig vala fellelhető; atöbbi részek pedig a tűzben egészen elhamvadtak.Es mindemellett sükerült az ügyes vegyésznek amég meglevő puha részekből a mirenyt egész bi-zonyossággal előállítani; és ezen lelet gyámolitá-sára szolgála azon körülmény is, hogy az elégettház mellett a hó alatt egy kövön ételmaradék ta-láltatott, melyet a szerencsétlen nő elhunyta előtthányt ki, és a vegyész a mirenyt ebből is előállí-

totta. Ily módon a mirenyinérgezési bűntett a vád-lott férjre oly tagadhatlanul rábizonyittatott,hogy az a tény hatalmának tovább ellent nem áll-hatván, kettős bűnét, a mérgezést és a gyújtástönkényt bevallotta. Dr. B. L.

115

Egyveleg.— (Killönczségek egy latin-magyar író életé-

ből.) A következő nevezetességet, vagy inkábbkülönezséget a pozsonymegyei senkviczi plébánosbirtokában levő régi iratról másoltam és fordítot-tam le szóról szóra. A latin eredeti igy szól.

,,Memorabile, B. De Gábrielé Kollinovics.Gabr. Kollinovics Senkviciensis eruditus Histori-cus, Anno 1731. seripsit Históriám, de gestis inHungária, ab anno 1700. ad annum 1720. —Conscripsit uno calamo (juxta propriam fassionem521 phileras seu 21 libros chartáé. — Anno 1742.seripsit alia duo volumina uno calamo, nempeCommentarios de rebus hungaricis; et vitás Belli-ducum Hungáriáé in 776'/., phileris; haec intraannum. — Anno 1746. deseripsit novam Históriáéperiodum, per trés hebdomadas. Conscripsit autemin hoc opus 5 libros chartáé, absque una philera;hoc opus deseripsit unico calamo, nec semel emen-dato. — Eodem illő calamo non ref arató, seripsitAnnales Templariorum; hoc calamo conseripsi''prope 35 libros chartáé. — Deseripsit per diemunam, 12 phileras, etiam 13. — Servabantur inMonté Pannóniáé, cum ejus Bibliotheca pro me-mória, trés seriptorii calami, quorum uno con-scripsit 10 libros chartáé, et simul 10 phileras;altero conscripsit libros 16, et phileras 10, tertiocalamo conscripsit libros chartáé 35, et phileras11, cum repurgatione, sed sine permutationecalami.

Quando mortuus est Senkviczii, Anno 1770,Die 22. decembris, erat aetatis 73 annorum. Eru-diti indoluerunt morti ejus!"

(Magyarul ezt jelentik a fentebbi sorok:,, Ne-vezetességek Kollinovics Gáborról. Senkviczi Kol-linovics Gábor tudós történész, 1731-ben törté-netet irt a magyarországi eseményekről 1700-tól— 1720-ig. Egy tollal (tulajdon nyilatkozata sze-rint) 521 ivet, vagyis 2L koncz papirt irt tele,1742-ben más két kötetet irt egy tollal, t. i. jegy-zeteket a magyar dolgokról, és a magyar hadve-zérek életét, 776% ivre, egy év alatt. 1745-ben atörténelem uj korszakát 3 hét alatt irta meg. Ezenművel teljes 5 koncz papirt irt tele; s mindeztegy tollal, javítás nélkül. — Ugyanazon meg nem

javított tollal a templomosok évkönyvét irta; sigy ezen tollal közel 35 konezot irt össze. — Egynap alatt 12 —13 ivet irt meg.— Emlékül könyv-tárával együtt Pannonhalmán tartatik ez irónak3 tolla, melyek egyikével 10 konezot s 10 ivet, amásikkal 16 konezot s 10 ivet irt, a harmadiktollal, közbe-közbe javítva 35 konezot s 11 ivetirt. Midőn Senkviczen (Pozsony várm.) meghalt,1770. dec. 22-én, 73 éves volt. A tudósok sajnál-ták halálát.")

Eddig a kézirat. Kollinovics fösvénységérőlsokat beszélnek; jellemzi őt a következő : Halálaelőtt meghagyta a körülötte levőknek, hogy asenkviczi templom sirboltjába temessék kopottmentéjével, s ezüst sarkantyus csizmájával; utolsószavai ezek voltak : „Azután jól befalazzatok, ne-hogy valaki ezüst sarkantyus csizmámat lelopjalábamról!" Ezután meghalt. — Közli B.

A zsir, mint a stryehnin ellenmérge. A strych-nin, mint mindnyájan tudjuk, egyike a legborzasz-tóbb mérgeknek. Mihelyt astrychninnel való mér-gezés következtében a merev görcs bekövetkezett,akkor már semminemű segély nem várható többé.Az embernél ezen görcs, ha csak '/2 grán atryeh-nint vett is be, öt perez múlva már mutatkozik ésazt a körülményekhez képest, egy vagy két óraalatt, a halál váltja fel. A zsir e félelmes méreghatását kétségkívül nem szünteti meg, de ezenéletölő működést mégis tetemesen meglassítja,mint ez liienderhofl' németalföldi orvosnak a ku-tyákon véghezvitt kisérleteiből bebizonyult. Ezenszer tehát legalább reményt nyújt a megmentés-hez, a mennyiben annak használata által az orvosiápolásra elegendő időt lehet nyerni. E tekintetbenleghathatósabbnak a disznózsír mutatkozott, me-lyet az említett szerencsétlenség előfordulása ese-tében ismételve és nagyobb mennyiségben kell abetegnek bevenni. Dr. B. L.

Egyház és iskola.** (Tudori jubileum.) A magyar királyi egye-

tem, Magyarország bibornok-primásának — fél-Százados theologiai tudorsága emlékére — ujdiplomát szándékozik átnyújtani, s e czélból jövőapril 6-án Esztergomban testületileg fogja ő emi-nentiáját üdvözölni.

** (Paitler Antal váczi püspök)őmltga, ismétegy ujabb példáját adta emberbaráti szeretetének;ugyanis legközelebb aváczi„Szeglő- s beteg ápolóegylet" számára 50 ftot adományozott.: ** (Szép ajándék.) A kalocsai jesuita-gymna-sium építésére Kunszt József, az ottani érsek,30,000 forintot adott.

** (A bukaresti ref. templomot) újra épitik.Múlt vasárnap tartották benne ez utolsó istenitiszteletet, s két nap alatt a fából készült régiimaházat egészen elbontották. Az uj templomépitése 96 ezer piaszterbe kerül. Fele már meg-van, a többit kegyes adakozások utján fogjákegybegyüjteni.

Ipar, gazdaság, kereskedés.x* (Altér Antal) a vácziutezában 37 évvel

ezelőtt alapított szép divatkereskedését Altér Edé-nek s Kis Kornélnak adta át.

/• (,,Elsö 7nagyar tanácsadó és gépészeti iro-dáját") Pékár Imre, Pesten, aldunasor 4. sz. a.már megnyitotta. Czélja a gazdasági gépszükség-let fedezése. Bel- és külföldi, de különösen an-golországi összeköttetéseinél és szerződéseinélfogva a szükséges gépeket, jótállás mellett, csakoly árakon szerzi meg, mint az Angolországbanlehetséges; sőt, ha szükséges, a gépek mellé kép-zett munkásokat is küld, állandó alkalmazás, vagyaz ottani gépvezetők betanítása végett. A mezeigazdaság és. ipar fejlesztése tekintetéből e válla-latot üdvözöljük.

/• („Jószág és hazai termények országosadásvevési ügynöksége") czim alatt Kunsch József,a derék Rözer testvérekkel egyesülve, egy köz-hasznú hazai intézetet nyit meg folyó évi május1-én. Reá a helytartósági engedély is megérke-zett. Ha programmját vettük, róla körülménye-sebben szólandunk.

x* (4 nógrádmegyei gazdasági egylet) april14-én Losonczon közgyűlést fog tartani.

Közintézetek, egyletek.— (Magyar tudományos akadémia) A mai

nap tartatott rendkívüli ülésben felolvastatván anéhai gróf Teleki József alapitványából 1863-rakihirdetett 100 arany drámai jutalomért pályázottmüvek iránt a biráló bizottság jelentése, ehhezképest a szavazatok többségével a jutalom a„Laczkfi Imre"czimüszomorujátéknakejeligével:„Az ország foglya vagy" Ítéltetett oda. Felbon-tatván a szerző nevét rejtő jeligés levél, kiviláglott,hogy a jutalom-nyerő Szigligeti. Ede. A jutalomtólelesettek neveit rejtő jeligés levelek az ülés ren-deletéből annak folyama alatt elégettettek. KeltPesten, a magyar tud. akadémiának 1863. mart.19-én tartott üléséből. — Szalay László, titoknok.

** (A képzőművészeti társulatnak) e hó 17-éntartott igazgatósági ülésében társulati műcsarnokállítását határozták el s e czélra gróf AndrássyGyula 150 ft., Harsányi Pál 100 ft., PietschGyula 20 ft., Simonyi Antal 40 ft., Prély István20 ft., Rosty Pál 100 ft., E. E. 100 ft., gr. Berch-told Richárd 100 ft., Klinkovics Ferencz 40 ft.,Szkalniczky Antal 100 ft., Pucker József 20 ft.,Schlick Ignácz 100 ft., gr. Zichy Jenő 100 forint,Jankó János 40 ft., gr. Batthyányi Lajosné 100ft., Heckenast Gusztáv 20 ft., Kendefy Árpád 50ft., dr. Balassa János 100 ftot, összesen 1300 ftotírtak alá. Így a műcsarnok költségei hazafias ada-kozások utján legalább az első évre fedezve van-n a k; s alapos a remény, hogy ez a jövő évekreMagától is fenntartja magát.

** (A nemzeti színház uj drámabiráló választ-mánya) következő 12 tagból fog állani : AranyJános, Bérezi Károly, Czuczor Gergely, Egressytrabor, Feleki Miklós, Greguss Ágost, Gyulai Pál,falamon Ferencz, Tóth Kálmán, Tóth^Lőrincz,ióth József és Jókai Mór. Az elfogadott darabok^""•hozatalakor, a színházi lapban az illető bi-ralok meg lesznek nevezve.

— (A debreczeni takarékpénztár) mártius 15-ken tartá közgyűlését; mint már e lapokban kö-zóltetett 1,838,321 ft. 65 kr. forgalom mellett

T Á R H Á Z.tiszta jövedelme 15,431 ft. 65 kr. volt a múlt1862 évben; a közgyűlés 2ü ftjával 12,000 ftotrendelt mártius 23-tól kezdve a részvényeseknekosztalékul kifizettetni, a kezelő személyzetnekszorgalom-dijul meghatározott száztóliban 608 ft.63 kr. jutott, az 1862 évi számadás vizsgálóinak300, az elnökigazgatónak 200 ft. tiszteletdíj, atársulat szolgájának 50 ft. fáradsági díj kifizet-tetni, 523 ft. 2 kr. a tartalék-tőkéhez csatoltatni,1750 ft. 15 kr. jótékony czélokra kiosztatni ren-deltetett. Talán nem lesz érdektelen végignézniazon jótékony és hazafias adományok során, mittakarékpénztárunk szerény köréhez képest 1860óta a haza, vallás, és emberiség oltárára tőn :Magyar akadémiára 500 ft., Széchenyi szobor 200ft., budai népszínház 50 ft., dunai vizkárosultak100 ft., magyarirók segélyegylete 200 tt., Markóképtára 50 ft., aláirt magyar gőzhajózási 5 rész-vényt 1000 ft., Bihar. m. széplak és kisházi elolá-hosodott iskolára 40 ft., apróbb segélyezésekre 21ft. 50 kr., debreczeni ref. főiskola tetőzetére 700ft., debreczeni állandó színházra 400 ft., színházikönyvtárára 100 ft., szinügy-egyletnek 100 ft.,kertész-egyletnek 500 ft., zenedéi 5 alapítvány500 ft., polgári kórház 300 ft., ref. kis templomújjá épitése 8iO ft., emlékkertre 100 ft., izraelitákköziskolájának 100 ft., ispotály-torony uj harang-jai 100 ft., ingyeniskolák tanitói fizetésalapja 500ft. Együtt 6411 ft. 50 kr. Takarékpénztárunk abetételektől 5 száztólit fizet, nagyobb összegtől,ha legalább egy évig föl nem mondatik, hatot; aközgyűlés elhatározta kissebb összegektől is hat-száztólit fizetni, ha azok jótékony alapítványravagy egyesek javára több évi, vagy határozottidei felmondás mellett tétetnek be, eziránti sza-bályok kidolgozása a választmányra bizatott. Akezelő három tisztviselő fizetése száz-száz forint-tal, a társulat szolgájáé 48 fttal fellebb emelte-tett; jövőre az elnök-igazgatónak 300 ft. évitisz-letdij határoztatott. A múlt évi számadás meg-vizsgálására küldöttség választatott, mely a f. évelső feléről vezetendett számadást is megvizsgá-landja. Végül az igazgatók és választmányi tagokleköszönvén, a beérkezett szavazati ivek válasz-tott korelnök vezetése alatt felbontattak; az igaz-gatók újra meg lőnek választva, a 30 választmányitag is kevés különbséggel újra elválasztatott. Ötrészvényt s azontúl birok két, azon alól egy sza-vazattal birván, 184 szavazati ivnek kellett volnabejőni, azonban alig haladta meg az ötvenet a be-érkezettek száma; a közgyűlés is szokás szerintnagyon kevés tagból állott; óhajtandó, hogy a ta-karékpénztár ügyei miként folyására a részvénye-sek jövőre nagyobb érdekeltséget mutatnának. /\

** (Kisdedóvó-intézet Püspökiben.) Az 1858-ban megnyílt kisdedóvoda Püspökiben folytonosrészvétnek Örvend. A nép belátta már az intézetjótékony voltát, a község, s az egyház, csekélypénzerejéhez mérten, szerényen, de mégis támo-gatja azt. Legégetőbb szükség volt az alkalmashelyiség hiánya. Addig is azonban, mig az intézetsaját lakásról gondoskodhatnék, az ottani lelkésztulajdon házát ajánlotta föl e czélra. Az óvodábanjelenleg 50 fiu, 62 leány, összesen 112 gyermektalál gondos ápolást, s igy fönnállása biztosítvavan, annyival inkább, mert az egyház elhatározta,hogy mihelyt pénzereje engedi, az óvoda részérekülön épületet emeltet. E kisdedóvoda példájaegyszersmind tanúsítja azt is, hogy szegényebbközségekben is lehet óvodát alapitani, ha akaratés ügybuzgóság nem hiányzanak.

Mi újság?** (Királyi hamvak.) A budavári Mátyás-tem-

plomban fényes egyházi szertartás mellett e hó26-án ment végbe ///. Béla magyar király s nejeComnen Anna hamvainak ujabb eltakarítása. Ázünnepélyes gyászmisét Lipthay püspök ő mlgavégezte teljes segédlettel, a polgári s katonai ha-tóságok, a főúri rend, a tanári karok s számoshazafi jelenlétében. A hamvakhoz föliratos már-ványlapot állítottak.

** (Vörösmarty Mihály összes müveinek kia-dását) nyerte megliáth Mór,miután_érettök 9000ftot, s igy a fölszólított pesti könyvkiadók közöttlegtöbbet igért. Az irodalmi elrendezést GyulaiPál fogja eszközölni. így nagy koszorúsunk mun-kái nemsokára teljes kiadásban lesznek kaphatók,minek a nagy közönség, mely e szellemi kincseketmár évek óta hasztalan kereste, velünk együttörülni fog.

** (Szállók az úrhoz! Állok elébe). Az ország-bírói conferentia után az országbíró ő exjánálnagy ebéd volt. A házíurat Zsoldos Ignácz hét-személynök köszönté fel, kijelentvén mindazoknevében, kik az értekezleten a személyfogságellen nyilatkoztak, hogy a fogságba azon esetbenők is belenyugszanak, ha ő exja szivébe zárja őket.„Meggondolatlan c kívánság — viszonzá ép olyelmésen mint jószivüen az országbíró, — mert ezesetben holtig tartó fogságról van szó."

** (A magyar gazdasszonyok által rendezetthangverseny) múlt vasárnap nagyszámú díszesközönség előtt ment végbe. Az előadás fényesensikerült. A műkedvelőnők bájos megjelenése ésiskolázott hangja egyiránt meglepte a közönségets az, elismerő tapsaival, nem is fukarkodott. Aközreműködőkkel együtt a lelkes rendezőnők is,mind a nyújtott élvezet, mind a jótékony czél iránti-tekintetből, elismerésre és köszönetre érdemesek.

** (A császárfiírdöben) az idei fürdőidényünnepélyes megnyitása april 6-kán, vagyis húsvéthétfőjén történik meg.

** (Magyarok Hamburgban.) Flamburgból ír-ják nekünk, hogy ott e hó elején Aw.r Lipót vesz-prémi születésű fiatal hegedűművész hazánkfia kéthangversenyt adott, melyeket az ottani közönségnagy elragadtatással fogadott. A másodikon,Hauser Ilhapsodie hongroise czimü zeneművéts Liszt egyik concert-darabját játszta el vi-haros tetszésnyilvánítások között. így ez alka-lommal hazánk a külföld előtt három nagy művészáltal volt képviselve. — Ugyancsak Hamburgbane hó 18 án tartották meg fényes ünnepélylyel, avárosnak a francziák uralma alul felszabadulása srégi szabadsága visszanyerésének félszázadosörömünnepét. A nagyszerű menetnél, ottani honfi-társaink piros, fehér, zöld nemzeti lobogó alattvoltak összegyűlve, s vettek benne részt. Külföldihazánkfiairól e szép életjelt örvendezve halljuk.

** (Elmés válasz.) A Walesi hg. esküvőjekor10 fiatal angol, egy bonni neveidéből, következőtáviratot küldött Windsorba : „Tíz loyalis an-gol fiu nem tartóztathatja meg magát, hogy jövőkirályi párjának szive üdv-kivánatát át ne küldje,mely az utolsó lehellésig értők dobog." Ez üdvöz-letre szintén távirati utón következő kegyes fele-letet kapták : „A fiukhoz, Bonnban, Weberstrasse20. sz. Walesi hg és hgnő köszönetüket nyilvánít-ják üdvözléstekért és egy szünnapot kérnek szá-motokra."

** (Zeneirodalmunk) egy hasznos munkávágyarapodott. A mü czime „Zenekáté(i Lobé utánkészítette Bartalus István. Megjelent Lampelnál,ára 80 kr. Ajánljuk a zenét komolyan tanulmá-nyozni akarók figyelmébe.

** (Előléptetés.) A kis császári herczeget Pa-risban, e hó 15-én, születésnapja előestéjén, káp-lárból őrmesterré emelték.

** (Langievicz nyert,) de nem a csatán, hanemja lotterián. Á Pálffy-féle sorsjáték második főnye-reményét, 4000 ftot, kezébe játszta a szerencse,mintha igy is lehetne kárpótolni azt, a ki mármindent elvesztett!

** (A természet mint szobrász.) Pompéjibanásás közben többször tapasztalták, hogy a hamu,ha vízzel érintkezett, erős réteget, kérget képezve,az elborított tárgyak alakját a leghívebb lenyo-matban tartotta meg. Legközelebb egy üregrebukkantak, melyet ily kéreg vett körül. Az üreg-ben csontok voltak láthatók. Hogy tehát a hamu-val elborított tárgy alakját megtudják, az üregbegipszet öntöttek. Amint ez megszilárdult,leszedtékróla a hamukérget; de borzasztó volt a szobor,mely a Vezúv által készített formából kikerült. Kétnőt ábrázolt azon szempillantásban, amint őket ahalál meglepte. Egy idősb asszony s egy ifjú leányfeküdt egymás lábai előtt, fejők karjokra hajtva,összekulcsolt kezekkel, s mintha 18 százados ko-porsöjokból föltámadva hirdetnék a halál félelmeit.A gipsz körülfogta a csontokat, de azok itt ottmégis kimerednek, hogy a szobor tekintetét mégborzasztóbbá tegyék. Ily megrázó, lélekrendítőszobor nincs az egész világon. — E szobor tudo-mányos szempontból is érdekes, a mennyiben azakkori öltözési tisztán mutatja. Szárközépen sza-lag volt kötve, melynek bokrai tisztán látszanak.A nők finom gatyát viseltek, mely a fiatal lányká-nál térden alul is ért. Még egy hasonló férfi szo-bor is van. Hat láb magas volt s bajuszt viselt,Hanyatt fekszik, arczán a fájdalom kinyomata ül,de látszik, hogy a halált nyugodtan fogadta. A nők,a mint a szobor mutatja, kitűnő szépek j t k

120

** (Hös lengyel.) Bogdanowicz lengyel fölke-lő-fíínököt a kivégzés helyén Chrusjejew orosz tá-bornok kegyelemkérésre kivánta bírni. „Kérjenön kegyelmet, ön még fiatal!" monda az elitélt-nek. „Igaz, fiatal vagyok" — felelt e lengyel hős— „de az ügy, melyért meghalok, vén!" — Dehiszen önnek anyja van! „Anyám szégyelné ma-gát, ha kegyelmet kérnék," szólt a hős és meg-halt.

** (Halálozás) Nagykanizsán e hó 18-án te-mették el Stern Jakab segéd-rabbit éltének 82-ikévében. 56 évig működött ott mint segéd-rabbi.Hátrahagyott 79 utódot, u. m, 7 gyermeket, 48unokát és 24 másod unokát. Tetemei előbb a hely-beli zsinagógába vitettek, hol 3 rabbi tartott fö-lötte gyászbeszédet.

Nemzeti színház.Péntek, mártius 20. „A völgy lilioma/' Dráma

5 felv.Szombat, mártius 21. „Dinorah," vagy a

„Ploermeli bucsu.'' Vig opera 3 felv.Vasárnap, mártius 22. „Két pisztoly." Nép-

színmű 3 felv. Szigligetitől.Hetfö, mártius 23. Először „Akártyavetőnö."

Dráma 5 felv., előjátékkal. Sejour Viktor utánfordította Feleki. Ismét egy azon romantikus da-rabok közöl, melyekben nem a cselekvények belsőfejlésére, hanem külső esetlegekre s különösen aszínpadi hatásvadászatra Tan fektetve a fősuly, sígy ha megragadják is a figyelmet, de semmi ta-nulságot nem nyújtanak. Átültetése szinirodalmun-kon nem sokat segített. Az előadásról azonbaacsak dicsérőleg szólhatunk. Különösen Fclekyné,Jókainé, s Tóth József egész fenyőkben ra-gyogtak.

Kedd, mártius 24. Ugyanaz, másodszor.Szerda, mártius 25. „Szavalati és ének-aka-

demia" 8 szakaszban. Jövedelme a nemzeti szín-ház zenekarának átalakítására volt szentelve.

Csütörtök, mártius 26 „Rigoletto.u Opera 3,felvonásban. Füredi, a népdalok hőse, ez esténbúcsúzott el a nemzeti szinháztól, melynek kö-zönaége őt visszaohajtani nem szűnik meg.

BudaiMártius 20. „A falusiak." Vígjáték 4 felv.

Szigetitől. Díjmentes népelőadás.

Mártius 21., 22., 23. „Dunanan apó és fiautazása.'1 Operetté 3 felv. OffenbachtóL A színházmind a háromszor tele volt.

Mártius 24. „Az ajánló-levél.*' Vigj. 4 felv.Mártius 25. A színház zárva volt.Mártius 26. „Dunanan apó és fia utazása."

Operetté 3 felv. OffenbachtóL

SAKKJÁTÉK.170-ik számú feladvány. — Bankos K á r o l y t ó l

(Kun-Szent-Miklóson).Sötét.

a b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre inatot mond.

A 165-dik számú feladvány megfejtése.Világos. Sötét.

B c 2 - b 2 B h 8 — e 8F f 6 - e 7 H f 2 — g 4F f 5 — g 4 : tetszés szerint.H f 7 - £

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Váczon. : Niczky Pál. — Kun-Szent-Miklóson : Bankos K.Kis-Kürtösön: Csemiczky Károly. — Pécsett : Ritkay János.Gyepesen : Kun Sándor. — Debreczenben : Zagyva Imre —Tápio-Szelén : Geszner Jenő. — Egerben : TilkoTszky F.B'ócsdn : Kispál Ábrahám.— Felső-Penczen : Endrődy Géza.Szili-Sárkányon : Pottyondy Gejza. — Váczon : KolloniczLászló.

Szerkesztői mondanivaló.6520. S.-Patak. Dr. S. J. E napokban elindított leve-

lünk eddig már megvitte a kivánt felvilágosítást. Óhajtjuk,hogy minden rendben legyen.

6521. Lőcse. T. J . A levelet közlöttük az illető kia-dóval, a kitől egyenes választ várhat ön. Hogy a vállalat-hoz bármi tekintetben mi is hozzájárulhassunk, az egésznekirányáról, cze'ljáról, tartalmáról többet kellene tudnunk,mint a mit most még csak nem is sejtünk.

6522. Bénye. S. K. A V. ü . ez idei első évnegyedét,mig a felesleg példányok száma tart, utólag is meg lehetrendelni. A „jutalomévre" számítottunk, s azért van mégegynéhány felmaradt példányunk. A többi kérdések kiadó-hivatalunkat illetik, melynek határában mi nem kaszál-hatunk. — A ,,Téli esték" helyett mást várunk.

6523. Hitein. Rhetorika, de nem melegítő poezis.6524. Darócz. K. J . Nagy köszönettel tartozunk az

ujabb megemlékezésért. A régibb e napokban hagyja el asajtót — ajánljuk figyelmébe. Küldessünk-e példányt? —A levelezés körül tett tapasztalásai egész kollegiális rész-vétünket ébresztették fel. Hátha egy félévre ide jönne önpat váriára'

6525. Datk. J . S. I. Az ujabb négy czikket vettük •időközönkint adjuk. A lapot küldjük.

6526. Legközelebb beküldött s nem adható ma-vek : Virágos völgy (és társai). — Lemondás. — Az aggkoldus. — Egy nyomorult koldusnak panasza. - Emlékez-tetés (és társai). — Téli merengések. — Nyárfa bünhö-dése. — Agatha lelke (és társai).— A tavaszhoz.— Anán-dori toronyőr. Téli reggel. — Sympathia. — Munkáé*. —Tavaszi est. (Az utóbbinak utolsó verse még legtöbbet étHalljuk :

„Fehér bajsza öreg BálintMozgatja a száját váltig.Csöndesen néz az égre fel,Imádkozik vagy énekel?Búbánata semmi sincsen (I)Tán most is ezt mondja szája:Segit rajtunk még az Isten,Majd kiderül valahára!")

— (A Vasárnapi Újság régibb folyamai.) Eladó:1859., 1860., 1861., 1862 évekről, kötetlen, tisíta,

hiány nélküli példányok, összesen 20 ft., kötetenkint 6 ft.1855 és 1856 évi folyamok. Az elsőből könyvkötői hi-

bából néhány levél ki van kötve; a másikban egy pár levél-nek helye van elcserélve: Mind a kettő vászonsarokba kötve.Az első ára 6 ft., a másiké 8 ft; együtt a kettő 18 ft.

A példányok a vevő költségére küldetnek el. Bővebbértesítést ad Révfi Mihály, Kis-Kun Majsán.

A Vasárnapi Újság összes küencz évi folyama, csinosan,bekötve 50 ftért „postai utánvétel mellett" megrendelhetiNagy-Halmágyon Mészáros János postakezeló urnáL

A V. U. 1855 és 1856 évi teljes és bekötött példányahelyben 8., elszállitva 9 ftért. N.-Orosziban (u. p. R é t á ^Sárvári Eőry Andor.

ésl

298081

1• 2

34

IIÓ-lietinap

(

Katholikns és

2i2? HETI NAProtestáns

naptár

Mártius — ÁprilisVasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

D 6 Virágvas.AngyalkaBenj. KornéliaHugó püspökNaev csötörtökNagy péntekNagy szombat

D Virágvas.AngyalkaBéniHugóPaul FerenczV péntekIzidorHoldnegyed

GArög-orosznaptár

Mártius (ó)17 F 5 böjtben18 Cyril19 Chrysanth20 Sabbas21 Jakab A.22 Basilius28 Nicon rem.

PT AR.Izraelitáknaptára

Nisz.9

10 Böjt.111218 (este14 Husv. elö-15 Husv.l.fl.

kél

6.5555555

: © Tele hold 4-én 5 óra 25 perez

P-48464442403836

" N

)

a j j

delel

P-4444333

reggel

m.584022

34527

9

-nyűg.

6.6666666

P-23252627293032

kél

6.12

123467

p-3437424958

820

Hdelel

ó.789

101011

P-584327125846*

nyűg.

ó.2334445

P-431237

1244814

TARTALOM.Két kiadatlan oklevél II . Rákóczy György idejéből

(arczkép). P. Szathmáry Károly. — Zách Feliczián tragé-diából. Bajza Jenő. — A tűzhányi hegyek. Mauritz SezsS,— A szentmártoni könyvtár Pannonhalmán (képpel). Zom-bory Q. — A tigris és dajkája (képpel). — A bolygótüz. —A mirenytartalmu festékek. — Egyveleg. — Tárház:Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Köz-intézetek, egyletek. — Mi újság? — Nemzeti színházinapló. — Budai népszínház. — Sakkjáték. — Szerkesztőimondanivaló. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert magyar-uteza (lak. l.sz. a.)

Tizedik évfolyam.' Szerkesztői jutalom-év.

Vasárnapi Újság* Politikai Újdonságok1863-ik évi folyamára.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok folyó évi első évnegyedi, valamint az 1862—63. évi október—mártiusifélévi folyama e hó végével letelvén, — kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket = " a lapok folytatólagos megküld-hetése végett = mielőbb megújítani szíveskedjenek.

Előfizetési föltételek:egy negyed

A Vasárnapi Újság ezévi január—mártiusi folyamából teljes számú példánynyal még folyvást szolgálhatunk. — Tiz előfizetettpéldány után 1 tisztelet-példány jár. — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala(Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám).

Pest, mártiusban 1863.

Kiadó-tulajdonos Herkenast Gusztáv. — Nyomtatja Laoderer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Tizedik évi folyam.14-ik szám.

Pest, aprilis 5-én 1863.

E l ő f i z e t é s i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Újság te Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész évre (január—december) 10 ''• I pél évre (január-június) 5t'supan Vasárnapi Ujsáft :

Egész évre (január—december) • 6 ft.Fél évre (január-június) 3 ft.

. Csupán Politikai Újdonságok :Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (január—június) 8 ft.

Országszerte ismert név, s ha egy héttelezelőtt irjuk e sorokat, hozzátehettük volna:a nemzeti színháznak egyik legnépszerűbb,legkedveltebb tagja. Ma azonban, az uj szin-házi év kezdetével, azt kell irnunk, hogyezen népszerű és kedvelt művész központiszínházunknak tagja már csak volt. Valóbannehezünkre esik e szót leírni, s magunknakis hihetetlennek látszik a tény, melyet köz-lünk, de melyet e perezben mégis be kellvallanunk. Igaz lehet bizonyostekintetben, hogy kipótolhatlanember nincs, s még a nagy Napó-leon után is, midőn a világ nagyszínpadáról lelépni volt kényte-len csakhamar akadt más, a kiaz ő helyébe ült, — de itt ne be- :szeljünk ilyen nagy dolgokról.Füredi Mihály, a magyar színé-szetnek s különösen a nemzetiszínháznak itt született, itt neve-kedett, oly sajátságos édes gyer-meke, kinek attól elválnia nemlehet, anélkül, hogy hiányát aközönség sajr»osan ne érezze.Előfa, mely itt ezen földön ter-mett s vert gyökeret, mely virá-gaival, dus lombjaival, gyümöl-cseivel, huszonöt nyár és téllefolyása alatt, gyakran vidítottfel mindnyájunkat, s melynek át- - ~ültetését most erőszakolni, termé-szetellenes, vétkes eljárás. Nemszükség ezt bővebben magya-rázni. Szerencsére, tény az, hogyF ü r e d i eltávozását a nemzetiszinháztól, melynek mindeddigközbecsülésben álló tagja volt,sem maga nem sürgette, sem azigazgatóság nem óhajtotta, ha-nem a „körülmények" szerencsét-len összetorlódása hozta magá-val. Azért nem is vesztegetjükhiában a szót s nem jut eszünkbe,akár az egyik, akár a másik félnek leczkét tar- 'tani a miatt, hogy az elválás bekövetkezésétm e g nem akadályoztatták : de épen azért,raert e válást természetlennek, erőszakolt-a k tartjuk, az összes közönség és magunknevében azon reményünket fejezzük ki,hogye kölcsönös nélkülözés nem fog soká tartani* azon „körülmények," melyek Füredit tá-

F ü r e d i M i h á l y .vozni kényszeriték, nemsokára ismét ugyfognak alakulni, hogy visszatérését lehetővéfogják tenni.

Ez óhajtás ünnepélyes kijelentése nélkülel sem kezdhettük volna derék művészünkpályájának rövid ismertetését.

Füredi művészi élete — a mi fejledezőviszonyaink között — fényes bizonysága an-nak, hogy tehetség, szorgalom és kitartásvégre utat tör magának s elismerésre tart-

F Ü R E D I M I H Á L Y .

hat számot. A művészeti pályától egészeneltérő körökben nevekedvén, sok küzdéssel,erőfeszítéssel, fokról fokra kellett kivívniaazt, mit mások, szerencsésb előzmények mel-let, könnyedén, mintegy játszva érnek el. An-nál nagyobb mórtékben illeti az érdem ésméltánylat.

Füredi Mihály 1816. apr. 18-án született

Váczon, hol derék atyjának, (ki Aszalkovicscsaládi nevét folyvást megtartá), Vácz vá-ros egykori jeles kovácsának és máskülönbenis tisztelt, értelmes polgárának emléke máigis legjobb hirben áll. Mesterségét ez utóbbiértelmesen üzé, a miben annyival inkábbmódja volt, mert korábban katonai szolgá-latban ezred-kovács, később állatorvos isvala. Mihály fiát eleinte pappá akarta nevelni,de mivel a világiabb szellemmel biró fiúnak

ez élethez semmi kedve nem volt,a szükséges iskolák bevégeztévelsaját mesterségére fogta, hogy epályán az ö nyomdokaiba lépve,tőle egykor necsak a kovácsmü-helyt, hanem a kivívott közbecsü-lést is örökölhesse.

Az ifjú egész erélylyel s szor-galommal neki feküdt atyja mes-terségének, s a legszebb sikerétlátta fáradozásainak. S most márcsaknem hihetetlennek látszik —pedig szó szerint igaz —•, hogyFüredi, nemzeti színházunk ope-rájának és drámájának 25 évenát egyik legünnepeltebb tagja,húsz éves korában már remekeltkovácsmester volt Váczon, a mel-lett 1834/5-ben Pesten az állat-gyógyászati tanfolyamot is siker-rel bevégezte. Később, midőnPesten művészi hírének délpont-ján állott, beszélték róla, hogyegy könnyű kis kocsit, melyetegykor remekben készített, meg-szerzett s rajta kocsizván, öröm-mel mutogatta mint saját kezemüvét.

Meg kell említenünk, hogyFüredi hangja már gyermekko-rában, különösen a templomiéneklések alkalmával, nagy figyel-met gerjesztett s egy váczi mű-kedvelői előadás alkalmával rend-

kívüli tetszésben is részesült. Serdülő ifjú-korában pedig már átalánosan ismerték szü-lőföldén ritka szép hangját. A legelőkelőbbházakhoz is hivatalos volt, hol gyönyörűenelőadott népdalaiban mindenki örömét ta-lálta.

Azok között, kik az ifjú szép hangjátgyönyörrel hallgatták, első helyen állott