1 tartalom fizika 5. osztály - digitális laboratórium

1. A hőterjedés 2

2. Mágneses, nem mágneses anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3. Vezetők, szigetelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4. Olvadás, oldódás megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5. Elektrosztatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6. Hang erősségének, magasságának, hangszínének vizsgálata. Hangszerek. . . . . . . . . . . . . . 12

7. Testek térfogatának, tömegének, sűrűségének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8. Időmérés, távolságmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9. Egyensúly . 18

10. Folyadékok keverése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

11. A folyadékok belső szerkezete (Brown-mozgás, diffúzió) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

12. Kapilláris jelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Fizika 5. osztály Tartalom1Fizika 5. osztály

Szerzők:Guethné Nyári Éva, Mészárosné Segesdi Zsuzsanna, Weimann Gáborné

Lektorálta: Dr. Walter József egyetemi adjunktus

A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok

Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében

Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó KözpontA tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján

a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztetteSzakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár

A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt.Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft.

Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 dbVUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19.

Felelős vezető: Vuncs RitaMásodik javított kiadás, 2013.

1. A hőterjedésEmlékeztető, gondolatébresztő

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• lombik az alján festett vízzel, amely fölé tiszta vizet öntünk óvatosan

• vasháromláb a lombik elhelyezéséhez• borszeszégő• acél, réz és alumínium, illetve üvegrúd vagy

cső, hőszigetelő nyéllel ellátva

• rajzszögek• viasz• 2 db állványba fogott fémlemez, az egyik kor-

mozott• gyertya

Mindenki látott már a levegőben felemelkedő léggömböt, érezte már, hogy a forró ételbe merített kanál szabad vége is felforrósodik, és tudjuk, hogy télen, ha süt a Nap, akkor is érezzük, hogy az melegí-ti a testünket, ha a levegő hideg.A hőterjedés három formájával állunk szemben: a hőáramlást, a hővezetést illetve a hősugárzást tapasztalhatjuk meg nap, mint nap, számos hétköznapi jelenség kapcsán.

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás)

Fizika 5. osztály Készítette: Weimann Gáborné 2

1. A vasháromlábra helyezett lombikot (benne a színes és felette a tiszta vízzel) melegítsd bor-szeszégő lángjával, és figyeld meg a kialakuló áramvonalakat! Milyen irányban mozognak a folyadék részecskéi? Meddig tart az áramlás jelensége?

2. Viasz segítségével ragassz rajzszögeket sor-ban az acélrúdra, majd borszeszégő lángjába tartva melegítsd a szabad végét! Figyeld meg, mi történik a rajzszögekkel!

Ismételjétek meg a kísérletet úgy, hogy 4

különböző anyagból készült (acél, réz, alumí-nium, üveg) rúdra ragasztjátok fel viasz segít-ségével a rajzszögeket, majd egyszerre elkezdi-tek melegíteni a szabad végüket! Figyeljétek meg ismét, hogy mi történik! Mi a különbség a 4 rúdnál?

3. Viasz segítségével ragassz rajzszögeket a két fémlemezre, majd a lemezektől egyenlő távol-ságban elhelyezett égő gyertya segítségével figyeld meg mi történik a rajzszögekkel!

FELADATLAPMi történt? (tapasztalatok rögzítése)

Felhasznált irodalom

Feladatlap Fizika 5. osztály3

1. A lombik alján elhelyezkedő színes folyadék részecskéi a melegítés hatására …………....…………….. mozognak, ezért …………………………………. helyüket. Így a melegítés helyétől távolabb is ………………….. lesz az anyag hőmérséklete. A folyadék vagy gáz melegebb része …………………………, a helyére …………......…….. anyag kerül. A jelenséget hőáramlásnak nevezzük.

2. Az acélrúdra erősített rajzszögek a ………………………… hatására sorban ……........……………….. , mert a viasz …………………........……… . A szilárd testek esetében nem a részecskék változtatják a helyüket, hanem az ……………………………… terjed részecskéről részecskére. A jelenség neve hővezetés.

A fémekben ez az állapotváltozás ……………………….. terjed, ezért a …………………. jó hővezetők. A kísérlet-ben vizsgált fémek közül a legjobb hővezető a ………………………..................……. , kevésbé jól vezeti a hőt a ………………………………… , a leggyengébb pedig a ………………….. .

Vannak olyan anyagok is, amelyek rosszul vezetik a hőt. Ezeket hőszigetelő anyagoknak nevezzük. A kísérletben ilyen volt az …………………….

3. A kormozott lemezről …………………… leesnek a rajzszögek, mert …………………………… felmelegszik. Ilyen-kor a melegedés hősugarak segítségével történik, ezért a hőterjedésnek ezt a formáját hősugárzás-nak nevezzük. A …………………………… nincs szükség közvetítő közegre. A fényes, világos, sima felüle-tek …………………….nyelik el a hősugarakat, mint a sötét, érdesek.

Dr. BONIFERT Domonkosné, Dr. HALÁSZ Tibor, Dr. HORVÁTH Balázs, Dr. KÖVEDSI Katalin, Dr. MISKOLCZI Józsefné, Dr. MOLNÁR Györgyné, Dr. SÓS Katalin (2007) Fizika 7. osztály. Szeged, Mozaik kiadó.ÁBRA: saját ötlet alapján

2. Mágneses, nem mágneses anyagokEmlékeztető, gondolatébresztő


• mágnes• alumínium • réz• fakorong

• mágnesrudak• hungarocell lemezek• tál• cérna

• iránytű• üveglap• vasreszelék• kémcső gumidugóval

Írásos feljegyzések vannak arról, hogy i. e. 2700 körüli időkben használtak Kínában mágneskövet irányjelzésre. Ezek a kövek vonzották vagy taszították egymást attól függően, hogy egymáshoz képest hogyan helyezkedtek el. A kis-ázsiai Magnézia város közelében is találtak olyan vasércet, amely apró vastárgyakat magához vonzott. Erről kapta a mágnes elnevezést.


Fizika 5. osztály Készítette: Guethné Nyári Éva4

1. Milyen hatással vannak a különböző anyagból készült korongok egymásra?

2. a. Tálba önts vizet, majd helyezz rá kis tégla-lap alakú hungarocell lemezt, amelyen rúd-mágnes van!

b. Függessz fel fa állványra cérnával kis rúd-mágnest!

Helyezz az asztalra iránytűt!3. Tegyél a tálban levő vízre két egyforma hun-

garocell lemezt, mindegyikre egy-egy rúd-mágnest! Mi történik?

4. Mágnesrúd fölé tegyél üveglapot, majd szórj rá vasreszeléket! Rajzold le az ábrát!

5. a. A kémcsövet tedd tele vasreszelékkel, majd gumidugóval zárd le! Fektesd az asz-talra, majd mágnesrúd egyik végét húzd végig a kémcsövön. Ezután vidd közelébe az iránytűt!

b. Rázd össze a vasreszeléket! Nézd meg most is, hogy hogyan reagál az iránytű?

6. Simítsd meg a mágnessel a kötőtűt! Vágd ket-té, a két darabot is felezd meg! Hogyan reagál-nak egymásra a darabok?




1. Milyen hatással lehetnek az egyes anyagok egymásra? Mit tapasztaltál?

2. Miként viselkedik a mágnes? Miként viselkedik az iránytű?

3. Mitől függ, hogy a mágnesrudak milyen hatással vannak egymásra?

4. Rajzold le, hogyan rendeződtek el a vasreszelékszemcsék! Helyettesíthetnénk kis iránytűkkel is őket?

5. Miben rejlik a mágnesség oka?

6. Az északi és a déli mágnes pólus különválasztható darabolással?

Saját ötlet alapján.ÁBRA: saját ötlet alapján.

3. Vezetők, szigetelőkEmlékeztető, gondolatébresztő


• elektroszkópok • műanyag lyukas tábla tartóval műanyag nyélre erősített fémrúd (lehet vas,

vagy alumínium) • szőrmedarab, vagy filc a dörzsöléshez• rézdrót• alumíniumdrót • madzag

• vonalzó • gumi• üvegbot, üvegrúd• hurkapálca• tálkában víz, a hurkapálca beáztatásához rajzórán használatos szénceruza• hosszabb fűszál, vagy díszfű, ami még nem szá-

raz

Vannak olyan anyagok, amelyek vezetik az elektromosságot, és vannak olyanok, amelyek nem. Ame-lyek igen, azokat vezetőknek nevezzük. A fémek, a ceruzában levő grafit, a víz, a száraz levegő, föld, az emberi test jó vezető az elektromosság szempontjából. A műanyagok, a porcelán, a gumi, az üveg, a gyémánt pedig elektromos szigetelő.Az anyagoknak tehát az elektromosság szempontjából két nagy csoportja van:• szigetelők• vezetőkFigyelem! Vizes kézzel és felnőtt segítsége nélkül elektromos árammal még ne kísérletezz!


Fizika 5. osztály Készítette: Mészárosné Segesdi Zsuzsanna 6

1. Egy elektromosan feltöltött és egy elektromo-san semleges elektroszkópot összekötünk egy műanyag nyéllel ellátott vas vagy alumínium rúddal. Ügyelj arra, hogy a műanyag nyelénél fogd meg az eszközt!

Megjegyzés: Elektromosan úgy lehet feltölte-ni az elektroszkópot, ha egy szőrmedarabbal jól megdörzsöljük a műanyagrudat, és az elekt-roszkóp tányérján többször végig húzzuk. Ha az elektroszkóp mutatója kitér az alaphelyze-téből, és ott is marad, akkor már elektromosan feltöltődött. Abban az esetben, ha a mutató alaphelyzetben áll, akkor semleges állapotot jelez.

2. Figyeld meg, mi történik annak az elektro- szkópnak a mutatójával, amelyik a kísérlet kezdetekor semleges volt?

3. Mi történik akkor, ha ugyanezt a kísérletet úgy végzed el, hogy nem a műanyag nyélnél, hanem a fémnél fogod meg a fémrudat?

4. Végezd el ezt a kísérletet úgy, hogy különböző anyagokkal kötöd össze a két elektroszkópot!

Ezek lehetnek: üvegrúd, vonalzó, száraz hurka-pálca, vízbe áztatott hurkapálca, fűszál, vagy díszfű, ami még nem száraz, madzag, vonalzó, stb. tetszés szerint próbálkozhatsz anyagok-kal!




Mit tapasztaltál:1. Abban az esetben, amikor összekötötted az elektromosan semleges és az elektromosan feltöl-

tött elektroszkópot a fémdróttal, amit a műanyag nyelénél fogtál meg? …………………………….........................................................…………………………………………………………………………………….

2. Az általad elektromosan feltöltött elektroszkóp mutatójával kapcsolatosan. Ugyanabban a hely-zetben maradt, mint amikor feltöltötted?..........................................................................................................

3. Abban az esetben, amikor összekötötted az elektromosan semleges és az elektromosan feltöl-tött elektroszkópot a fémdróttal, amit a nem műanyag nyelénél fogtál meg?

…………………………………............................................................……………………………………………………………………………….

4. Anyagok, amelyekkel összekötötted az elektroszkópokat: Írjál 1-t, ha kitér a mutató, 0-t, ha nem …………………………………………………………………. ………………. …………………………………………………………………. ………………. …………………………………………………………………. ………………. ………………………………………………………………….. ………………. ………………………………………………………………….. ……………….

Az 1-sel jelölt anyagok közös neve ……………………………………… A 0-val jelölt anyagok közös neve ………………………………………

5. Az 1. ábrában egy folyadék betűi helyet cseréltek. Ez a folyadék nagyon rossz vezető, ha azonban sót oldunk fel benne, már nem lesz az. Mi a neve folyadéknak? .......................................................

6. A képrejtvény egy elektromosan szigetelő anyag nevét rejti. Melyik ez?................................................


e d z s i t l l l t í v z

Ü +, de m = v

4. Olvadás, oldódás megkülönböztetéseEmlékeztető, gondolatébresztő


• főzőpoharak• só• kockacukor• homok• szén• étolaj

• benzin• szűrőpapír• borszeszégő• háromláb• jég• pezsgőtabletta vagy szalalkáli

• jódkristály • alkohol• hőmérő• alkoholos filctollak

A limonádéban elolvad a jégkocka, nyáron a szurok megolvad az úttesten. Olvadásról akkor beszé-lünk, ha a szilárd halmazállapotú anyag a hőmérséklet emelkedésének hatására folyékony halmazálla-potú lesz. Ugyanannak az anyagnak a halmazállapot-változásáról van szó. Oldat= oldószer + oldható anyagOldódásról akkor beszélünk, ha a lazábban kapcsolódó molekulák közé behatol az oldószer, ami a leg-gyakrabban a víz. Az oldandó anyag és az oldószer részecskéinek kölcsönhatása, állandó mozgásának eredménye az oldódás. Biztosan észrevetted te is, hogy forró víz hatására a teafűből előbb oldódik ki a benne levő koffein hatóanyag, mintha hideg vízzel készítetted volna. Nem oldódnak azok az anyagok, melynek molekulái szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Kémia órán többet is tanultok majd az oldatokról.



Tanulói kísérlet olvadás vizsgálatára:1. Jégkockát melegíts főzőpohárban! Mérd meg

mennyi idő múlva olvad fel a jégkocka! 2. Mikor kezdett emelkedni a hőmérséklet?

Tanulói kísérlet oldódás vizsgálatára:1. Oldj fel különböző anyagokat (kockacukor,

só, kálium-permanganát kristály) különböző hőmérsékletű vízben (hűtőszekrényben tárolt 3 OC, szobahőmérsékletű és meleg, kb. 60 OC )!

2. Oldj pezsgőtablettát vagy szalalkálit főzőpo-hárban! Helyezz a pohárba hőmérőt, és olvasd le a kísérlet elején a víz (oldószer) hőmérsékle-

tét, majd a teljes oldódás után az oldat hőmér-sékletét!

3. Öntsél egy kevés étolajat a pohárba, majd önt-sél rá vizet! Figyeld meg, a vízben oldódik-e az olaj!

4. Szórjál homokot a vízbe, keverd jól össze, majd figyeld meg, oldódik-e!

Tanári kísérletTegyünk jódkristályt benzinbe, alkoholba és vízbe!Megfigyelési szempontok:

• Melyik anyagban oldódik a jódkristály?• Melyik oldószerben milyen lesz az oldatok

színe?




1. Karikázd be az igaz állítások betűjelét!a) Melegítéskor addig nem emelkedett a hőmérséklet, amíg az összes jégkocka el nem olvadt.b) A jég 0 0C-on olvad, ezért azt mondjuk, hogy a jég olvadáspontja 0 0C.c) Ha bármely anyag halmazállapota a melegítés hatására szilárdból folyékonnyá válik, akkor ezt a

folyamatot olvadásnak nevezzük.d) Minden anyag olvadáspontja 0 0C.e) Nyomás hatására a jég megolvad. (Segít a válasz eldöntésében, ha a korcsolyázókra, vagy a

gleccserekre gondolsz!)

2. Keresd a kakukktojást, ha megtaláltad húzd alá!a) cukor, kálium-permanganát kristály, homok b) kálium-permanganát, étolaj, só indoklás: …………………………………………… ……………………………………………….

3. a) A tanári kísérletnél melyik oldószerben nem oldódott a jód? .....................................................................b) A jódnak melyik oldata lett lilás színű? ...............................................................................................................c) A jódnak melyik oldata lett barna színű? ............................................................................................................

4. Milyen hőmérsékletű oldószerben oldódnak fel a leggyorsabban az oldható anyagok? ………………………………………………………………………………………………..............................................................................………

5. Sorold fel, hogy mitől függ az oldódás! (Segít, ha átolvasod a 2-3-4.kérdést és a válaszodat! ) ………………………………………………………………………………………………..............................................................................………

6. Csoportosítsd a következő tulajdonságokat úgy, hogy csak a betűjelüket írod a megfelelő helyre: a) függ a hőmérséklettől, b) ugyanannak az anyagnak a halmazállapot-változása, c) függ az anyagi minőségtől, d) nem számít, hogy eredetileg milyen az anyag halmazállapota

olvadás:………………………………………………….. oldódás:…………………………………………………..

7. Változott-e a pezsgőtabletta vagy a szalalkáli oldódása közben az oldat hőmérséklete? Húzd alá a megfelelő választ! igen-nem Ha igen, akkor hogyan? ....................................................................

Dr. BONIFERT Domonkosné, Dr. HALÁSZ Tibor, Dr. HORVÁTH Balázs, Dr. KÖVEDSI Katalin, Dr. MISKOLCZI Józsefné, Dr. MOLNÁR Györgyné, Dr. SÓS Katalin (2006) Fizika 7. osztály. Szeged, Mozaik kiadó. pp. 141. ISBN 963 697 413 6HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné, Dr. SIPOSNÉ Dr. Kedves Éva (2004) Kémia 7. - Kémiai alapismeretek tankönyv. Szeged, Mozaik kiadó. ISBN 963 697 394 3ÁBRA: saját ötlet alapján.

Néhány nevezetes anyag olvadáspontjaanyag neve olvadáspontja (0C)alkohol -114alumínium 660cukor 160higany -39konyhasó 802üveg 700vas 1535volfrám 3410víz 0

5. ElektrosztatikaEmlékeztető, gondolatébresztő


• 4 db szívószál• műanyag rúd• üvegrudak

• szőrmedarab, vagy filcdarab• állvány a felfüggesztéshez

Hallottál már pattogó hangot, amikor a műszálas pulcsidat vetetted le? Észrevetted, hogy a televízió és a számítógép monitora mennyire vonzza a port? Előfordult már veled testnevelés órán, amikor kosárlabdázatok, hogy társad „megrázott” téged? Ezek a jelenségek mind az elektromos kölcsönhatás miatt jönnek létre. A testek különbözőképpen hozhatók elektromos állapotba, például dörzsöléssel. Fizika órán majd megtanuljátok, hogy egy test lehet pozitív töltésű (ha a töltése ugyanolyan, mit a megdörzsölt üveg rúd), és lehet negatív töltésű (ha töltése ugyanolyan elektromos állapotú, mint a megdörzsölt műanyag rúd). Az ellentétes elektromos állapotú testek vonzzák egymást. Az eredetileg semleges testek a dörzsölés után ellentétes töltésűek lesznek.



Tanári kísérlet: Vékony madzagra függesszünk fel műanyag-

rudat! Először megdörzsölt műanyagrudat, majd másodszor üvegrudat közelítsünk feléje!

Tanulói kísérlet:1. Az asztalra tegyél párhuzamosan két szívószá-

lat! Dörzsölj meg két szívószálat, majd helyezd az

egyik szívószálat merőlegesen a másik kettő-

re! Ezt követően a negyedik szívószálat köze-lítsd a keresztbe helyezett felé!

Figyeld meg, merre mozdul el a szívószál! Von-zást vagy taszítást tapasztalsz-e?

A szívószál dörzsölésénél ügyelj arra, hogy csak az egyik végét fogjad meg!

2. Végezd el ugyanezt a kísérletet szívószálak helyett üvegrudakkal is!

A megfigyelési szempontok ugyanazok.




Tapasztalatok a tanári kísérlettel kapcsolatosan:Megfigyelésed alapján húzd alá az 1-2. feladatban a helyes megoldást!

1. Merre mozdult el a felfüggesztett műanyag rúd, amikor a megdörzsölt műanyagrudat közelítet-tük feléje?

a megdörzsölt rúd felé - ellenkező irányba2. Merre mozdult el a felfüggesztett műanyag rúd, amikor a megdörzsölt üvegrudat közelítettük

feléje? a megdörzsölt rúd felé - ellenkező irányba3. Ha jól válaszoltál az 1-2 kérdésre, akkor biztosan jó következtetést tudsz levonni a töltésekkel

kapcsolatosan. Karikázd be a betűjelét az igaz állításnak! a.) vonzották egymást, ezért azonos töltésűek lehettek b.) taszították egymást, ezért azonos töltésűek lehettek c.) vonzották egymást, ezért különböző töltésűek lehettek d.) taszították egymást, ezért különböző töltésűek lehettek Tapasztalat a tanulói kísérlettel kapcsolatosan:4. Mi történt a keresztbe helyezett szívószállal, amikor a másik keresztbe helyezett szívószálat

közelítettem feléje?.............................................................................................................5. Aláhúzással jelöld az igaz állítást! A szívószálak töltése ezért azonos / különböző.6. Aláhúzással jelöld az igaz állítást! Amikor üvegrúddal végeztem ezt a kísérletet,

teljesen mást tapasztaltam / hasonlót tapasztaltam.

Ha a 3-as és az 5-ös választ is hibátlanul oldottad meg, akkor nagyon ügyes voltál, többet tudsz, mint egy ötödikes!

ifj. ZÁTONYI Sándor (2006) Fizika 10. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 86-87. ISBN 963 19 4880 3http://www.youtube.com/watch?v=PvEQb-DQnrQÁBRA: saját ötlet alapján.

6. Hang erősségének, magasságának, hangszínének vizsgálata. Hangszerek.

Emlékeztető, gondolatébresztő


• két db hangvilla rezonátordobozzal • monokord• xilofon

• 7 db talpaspohár• Helmholtz-féle üregrezonátorok

A rezgő testek környezetében a levegő is rezgésbe jön. A részecskék hol sűrűsödnek, hol távolodnak egymástól. Fülünkben levő dobhártyához érve, azt rezgésbe hozzák. Átadódik a hallócsontoknak ez a rezgés, végül a belső fülben levő idegvégződésekhez jut.A hangszerekben is rezgések keltik a hangot. Hegedűnél, gitárnál, zongoránál, cimbalomnál húrok rezegnek. Fúvós hangszerekben (síp, furulya, trombita, orgona) a levegőoszlop végzi a rezgést. Dob, xilofon esetében a kifeszített bőr, a fémlemez rezeg.



1. Megpendített hangvilla tűjét kormozott üveg-lapon egyenletesen húzd végig!

2. Monokord húrjára helyezz papírlovasokat. Pendítsd meg újra és újra egyre erősebben!

3. a) Kötőtű egyik végét szorítsd az asztalhoz, szabad végét pendítsd meg!

Csökkentsd a kötőtű kiálló részét! b) Xilofont szólaltass meg! c) 7 db talpas pohárba tegyél különböző

magasságig vizet, pendítsd meg a pohara-kat villával egymás után!

4. Pendítsd meg a húrt! Érintsd meg a húr köze-pét libatollal! A húrt újra megpendítve, éri-ntsd meg a harmadánál!

5. a) A kezedben tartott hangvillát hozd rezgés-be, majd helyezd a rezonátor dobozra!

b) A rezonátordobozzal állíts egymással szem-be két azonos hangvillát! Pendítsd meg az egyiket, majd fogd le az ujjaddal!

c) Két, vízzel azonos magasságig töltött tal-pas pohár közül az egyiket pendítsd meg!

d) A keretre kifeszített szappanhártyát helyezd a xilofon közelébe, majd szólaltasd meg a hangszert különböző magasságú hangokon!

6. Helmholtz-féle üregrezonátorokkal keresd meg, hogy milyen felharmonikusok összessé-ge alakítja ki a hang színezetét!




1. Rajzold le a kapott görbét!

2. Milyen kapcsolat van a rezgés tágassága és a hangerő között ?

3. Hogyan változik a hang magassága?

4. Mit tapasztalsz?

5. Írd le a megfigyelteket!


7. Testek térfogatának, tömegének, sűrűségének meghatározásaEmlékeztető, gondolatébresztő


• kocka alakú test• szabálytalan alakú test (pl. kavics)• ismeretlen folyadék főzőpohárban• mérőhenger

• vonalzó• kétkarú mérleg• víz• „aranyérem”

Az anyagokat, testeket, folyamatokat jellemző tulajdonságokat sokszor csak méréssel vagy számolás-sal kapott mennyiségekkel lehet pontosan jellemezni. A mennyiségek mindig mérőszám és mértékegy-ség szorzataként adhatók meg, a méréssel pedig meghatározhatjuk, hogy az általunk mérendő mennyi-ségben hányszor van meg az egységnyi mennyiség. Az anyag halmazállapotától függően ugyanazt a mennyiséget (például a térfogatot vagy a tömeget) különböző mérési módszerekkel határozhatjuk meg a legegyszerűbb esetekben is.Méréssel az anyagoknak, a testeknek és a folyamatoknak sok olyan lényeges tulajdonságát határozhat-juk meg, amelyek egyszerű érzékelés (tapintás, látás) útján nem állapíthatók meg.



1. Határozd meg a kocka, a kavics és a kiadott folyadék térfogatát! A kocka élét mérd meg vonalzóval, majd számold ki belőle a térfo-gatát! A folyadékot töltsd mérőhengerbe, és olvasd le a térfogatát! A mérőhengerbe önts vizet, olvasd le a térfogatát, majd a vízbe helyezd el a kavicsot úgy, hogy ellepje a víz! Olvasd le a kavics és a víz közös térfogatát, majd számold ki a kavics térfogatát a mért érté-kekből!

2. Mérd meg kétkarú mérleg segítségével a koc-

ka, a kavics és az ismeretlen folyadék töme-gét! A folyadék esetében először a tartóedény tömegét mérd le, majd öntsd bele a folyadékot, és az így mért értékből vond le az edény töme-gét!

3. Mi az oka annak, hogy az azonos térfogatú tes-tek tömege nem egyezik meg? Állapítsd meg a kiadott testek 1 cm3 térfogatára jutó tömegét!

4. Állapítsd meg méréssel, hogy az „aranyérem” tényleg aranyból van-e?




1. A kocka élének hossza: a = ………… cm. A kocka térfogata: Vkocka = a·a·a = …………….. cm3. Az ismeretlen folyadék térfogata: Vfolyadék = ………………… cm3. A kavics térfogatának meghatározása: A víz térfogata: Vvíz = ……….… cm3. A víz és a kavics közös térfogata: Vközös = ……………… cm3. A kavics térfogata: Vkavics = Vközös - Vvíz =………………… cm3. Hasonlítsd össze a három térfogatot! Vkocka …… Vfolyadék …… Vkavics 2. A kocka tömege: mkocka = ………….. g. A kavics tömege: mkavics = …………… g. Az ismeretlen folyadék tömegének meghatározása: A tartóedény tömege: medény = ……….. g. Az edény és a folyadék közös tömege: mközös = …..….. g. A folyadék tömege: mfolyadék = mközös - medény = ………….. g. Hasonlítsd össze a három tömeget! mkocka …….. mfolyadék ……… mkavics Miért nem egyeznek meg a testek tömegei is?3. Állapítsd meg a kiadott testek 1 cm3 térfogatára jutó tömegét! Kocka: …………… g/cm3. Kavics: …………. g/cm3 . Folyadék: ………….. g/cm3 . Azt a mennyiséget, amely megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét, sűrűségnek nevez-

zük.4. Az „aranyérem” tömege: mérem = ………….. g. Az „aranyérem” térfogatának meghatározása: A víz térfogata: Vvíz = ……….… cm3. A víz és az érem közös térfogata: Vközös = ……………… cm3. Az érem térfogata: Vérem = Vközös - Vvíz =………………… cm3. Az érem 1 cm3 térfogatára jutó tömege: …………… g/cm3. Az arany esetében ez az érték: 19,3 g/cm3. Aranyból készült az „aranyérem”? igen - nem

Dr. BONIFERT Domonkosné, Dr. HALÁSZ Tibor, Dr. HORVÁTH Balázs, Dr. KÖVEDSI Katalin, Dr. MISKOLCZI Józsefné, Dr. MOLNÁR Györgyné, Dr. SÓS Katalin (2007) Fizika 7. osztály. Szeged, Mozaik kiadó.ÁBRA: saját ötlet alapján.

8. Időmérés, távolságmérésEmlékeztető, gondolatébresztő


• óra• stopperóra• metronóm• homokóra

• gyertya• gyufa• 30 cm-es vonalzó• méterrúd

• mérőszalag• lézeres távolságmérő• számítógép internetes elér-

hetőséggel



1. Mérd meg stopperórával, hogy hány perc alatt folyik le a homokórában a homok!

2. Mérd meg, hányat kattan ennyi idő alatt a met-ronóm, ha a tempót „andante”-ra (lépésben) 76-108 állítod!

3. Számold meg, hogy 1 perc alatt mennyit ver a szíved, majd következtess arra, hogy a homok-órában levő homok lepergése alatt menynyit verne! A pulzusodat tanárod útmutatása alap-ján mérd meg! Az irodalomjegyzékben megje-lölt weblapon található pulzusszám kalkulátor segítségével megtudhatod, hogy a mért pulzu-sod normális-e!

4. Gyújtsál meg egy 10 cm hosszú gyertyát, majd mérd meg 2 percenként, hogy hány cm!

Méréseid eredményét foglald táblázatba!5. Mérd meg a labor rövidebb oldalát 30 cm-es

vonalzóval 5 m hosszúságú mérőszalaggal és lézeres távolságmérővel! Minden esetben mérd a mérés időtartamát a kezdéstől a befeje-zésig! A mért adatokat rögzítsd táblázatba!

6. A www.utvonalterv.hu segítségével keresd meg iskolád és a Táncsics labor közötti távol-ságot úgy, mintha gyalogosan tennéd meg az utat!

Biztosan voltál már úgy, ha valami nagyon érdekes dolgot csináltál, észre sem vetted, olyan gyorsan eltelt. az idő. Máskor viszont csak „vánszorgott”, azt gondoltad, sohasem jön el az idő, vagy az órádat lested mikor lesz már vége... Ha friss és egészséges vagy, úgy érzed nincs távolság, nincs akadály, de fáradtan, betegen a legkisebb távolság is gyakran elérhetetlennek tűnik. Ezzel mindig is így voltak az emberek, és minden korban valahogyan mérni szerették volna az eltelt időt, a távolságot. Történelmi kortól, és földraj-zi helytől függően araszban, rőfben, mérföldben, yardban, tengeri csomóban stb. hosszúságot, és időt a nappalok és éjszakák változásában napórában, homokórában. Valószínűleg a babiloniaknak köszönhetjük azt is, hogy a napot 24 órára osztották. Amikor mérünk, mindig összehasonlítást végzünk. A mértékegy-ség-váltásra mindig ügyelni kell, ezt jól tanuld meg, mert felnőttkorodban is nagy szükséged lesz rá!




1. a.) A homokórában a homok …………perc alatt pergett le, ez alatt az idő alatt a metronóm………….-t kat-tant.

b.) Hogyan tudnád a legegyszerűbben kiszámolni, a kattanások számát? .................................................. …………………………………………………………………………………………………………...........................................................……..2. Mért pulzusszámom: ……………, A pulzusszám kalkulátor ezt írta:…………………………………................. Amíg a homokórában lepereg a homok, a szívem körülbelül …………-..t ver.(Célszerűen számolj!)3. A gyertya égetésekor mért adatokat írd be az alábbi táblázatba! idő (perc) 2 4 6 8 10 gyertya mérete (cm) A táblázatban rögzített, mért adatok alapján következtess arra, hogy mennyi idő alatt égne le telje-

sen a gyertya? A gyertya kb…………………perc alatt ég le teljesen.4. A labor rövidebb oldalakor mért adatok: A=30 cm-es vonalzó B=mérőszalag 5 méteres C= lézeres távolságmérő mérőeszköz A B C a labor rövidebb oldala (cm) a mérés időtartama (perc) Milyen következtetést tudsz levonni a mérőeszközök használatával és a mérés időtartamával kap-

csolatosan? ........................................65. A www.utvonalterv.hu segítségével a következőket kaptam: Iskolám, a …...........................……………………………………………………. iskola és a Táncsics labor ………………….. m,

………………………km távolságra van. Ezt az utat ………………………..perc alatt teszem meg, ha egyenletesen gyalogolok. Érdekesség: Az alábbi ábrán egy lengőórát látsz. Galilei fedezte fel az összefüggést az ingaóra ingájá-

nak lengésideje és az inga hossza között.

http://wikiszotar.hu/index.php?title=SI&diff=135876&oldid=52910 http://www.webbeteg.hu/calc_pulzusÁBRA: http://www.ementor.hu/?q=node/118 alapján készült saját szerkesztés.

9. EgyensúlyEmlékeztető, gondolatébresztő


• 2 db egyenlő vastagságú és anyageloszlású, különböző alakú lemez, amelyek legalább két helyen felakaszthatók

• fonal, ceruza, állvány, kúp, felül keskenyedő, alul keskenyedő váza, egyenes vonalzó, kar-tonból készített henger, melynek palástjára

belülről fémnehezék van ragasztva, kisebb lejtő

• AZ EGYENSÚLY, kísérletező készlet (Clementoni)

• egy csomag kártya

A kínai árusok a vállukra helyezett hosszú rúdra akasztva viszik áruikat.A vízhordó lányok ketten visznek vállukon egy rúdra akasztva nagyméretű kannát vízzel megtöltve.A piaci gyorsmérlegen egyetlen súllyal a legkülönbözőbb mennyiségű árut meg lehet mérni.A versenyautókat szélesebbre és alacsonyabbra építik.A szekeret jól meg lehet pakolni, és nem dől fel. A keljfeljancsi mindig felkel.



Kártyából építsd fel a lehető legmagasabb tornyot!1. A lemezeket függeszd fel más-más pontban! A

fonal meghosszabbításaként adódó egyenese-ket ceruzával rajzold meg! Az egyenesek met-széspontjában próbáld a lemezeket kiegyensú-lyozni!

2. Két ujjal egyensúlyozd ki a partvist!3. Egy kúpot helyezz úgy az asztalra, hogy a) az alapján álljon, b) az oldalán illeszkedjék az asztalra, c) a csúcsán álljon!

4. Próbáld feldönteni az alul keskenyedő, majd a felül keskenyedő vázát!

5. Egyenes vonalzót függessz fel a súlypontja felett, majd alatt!

6. Végezd el az „Egyensúlyban a mérleg” kísérle-tet!

7. „A kötéltáncos titka” kísérletet állítsd össze!8. „Egyensúlyban az ív” kísérletet állítsd össze!9. Helyezd lejtőre a hengert!




1. Milyen magas tornyot tudtál építeni?

2. Lehet a lemez más pontjában is könnyen egyensúlyozni?

3. Melyik esetben biztos, labilis, közömbös az egyensúlyi helyzet?

4. Melyik vázát tudod könnyebben feldönteni?

5. A vonalzónak melyik a stabilabb helyzete?

6. Ha a mérleghinta egyik végén 30 kg, a másik végén 60 kg tömegű tanuló ül, akkor hol kell a hintát alátámasztani?

7. Az alakzat súlypontja az alátámasztáshoz képest milyen helyzetű?

8. Miért gördül felfelé a lejtőre helyezett henger?


10. Folyadékok keveréseEmlékeztető, gondolatébresztő


• üvegkád• dugóval ellátott kisebb üveg• pipetta, keverőkanál • színes tinta

• főzőpohár• háromláb• gyufa• méz, étolaj

• víz, alkohol• mérőhengerek• mák• bab

Két különböző folyadékból is készíthetünk oldatot. Ilyenkor az lesz az oldószer, amelyikből több van az oldatban. Például vízben nem, de benzinben jól oldódik az olaj. A víz tetején úszik az olaj, ugyanúgy, mint a húsleves tetején, azaz aranysárgán csillogó vékony rétegben. Azért úszik rajta, mert a sűrűsége kisebb, mint a vizé. Vannak olyan tusfürdők és tisztítószerek, amelyeknek az átlátszó flakonjában jól látható színek szerint is az elkülönülés. (Használat előtt ezeket jól össze kell rázni!)Tanuljátok majd, hogy ha különböző folyadékokat keverünk össze, akkor kaphatunk oldatot, vagy emulziót. Oldat pl. az ételecet, emulzió pl. a majonéz.A keverékekben mindig megtartják eredeti tulajdonságaikat az alkotórészek, ezért szétválaszthatók.



Tanári kísérlet: Egy üvegkádat megtöltünk hideg vízzel. Egy kicsi, gumidugóval jól zárható üvegbe pipettával néhány csepp színes tintát cseppentünk, majd teletöltjük jó meleg vízzel, és azonnal beduga-szoljuk. Ezután belehelyezzük a kád aljába, majd eltávolítjuk a dugót. Mi történik a színes vízzel a dugó eltávolítása után azonnal, majd néhány perc múlva? A víz jól lepje el az üveget!

Tanulói kísérlet:1. Egy üvegpohár aljába öntsé kb. egy ujjnyi

mézet, erre ugyanannyi étolajat, majd ugyan-anynyi vizet. Ügyelj arra, hogy lassan, óva-

tosan öntsd! A legjobb, ha a folyadékot az üvegpohár belső oldalára öntöd, hogy lassan folyjon bele. Figyeld meg, hogyan helyezkedik el a három folyadékréteg? Melyik van legalul, melyik legfelül? Utána egy keverőkanállal jól keverd össze az üvegpohár tartalmát, majd figyeld meg, mi történik!

2. Önts össze 5-5 cm3 vizet és alkoholt olyan mérőhengerben, amelyben pontosan leolvas-ható a közös térfogat! Figyeld meg pontosan az együttes térfogatot ! (1. ábra )

3. Végezd el most ugyanezt a kísérletet mákkal és babbal! Figyeld most is az együttes térfoga-tot! (2. ábra)




Tanári kísérlet: 1. Mit tapasztaltál, miután a dugót eltávolítottuk a kicsi üvegből? Aláhúzással jelöld a tapasztalato-

dat! a.) semmi nem történt b.) a színes víz elkezdett kijönni az üvegből, és lefelé áramlott c.) a színes víz elkezdett kijönni az üvegből, és felfelé áramlott2. Mi történt később? .........................63. Karikázd be a hamis állítások betűjelét!

a. A meleg víz mindig felemelkedik, a víz felszínén helyezkedik el.b. A színes folyadék a részecskék hőmozgása miatt keveredett el a kádban.c. Hő hatására a részecskék sebessége csökken.

Tanulói kísérletek:4. Melyik folyadék került felülre, amikor a méz-olaj rétegre ráöntötted a vizet? ......................5. Sűrűség szerint szétvált a három folyadék. Jól látható a rétegek elkülönülése. Írd be az anyagok

nevét sűrűségük szerint a megfelelő helyre! ......................<………………<………………..6. Amikor jól összekeverted a három folyadékot, mit tapasztaltál? ................................................7. Az alkohol és víz összeöntése után mit állapítottál meg az együttes térfogatról? A helyes választ

húzd alá!a.) 10 cm3 lett a térfogat b.) egy kicsit kevesebb lett az össztérfogat

8. Ezt a keveréket összetevőire szeretnénk szétválasztani. Szerinted mi lehetne a szétválasztás szem-pontja? Kizárásos alapon, logikusan gondolkodj!

az anyagok színe részecskék méretének különbsége a két folyadék eltérő forráspontja9. a.) A mák és a bab összeöntése után mit tapasztaltál? ..................................................................................b.) Mit modellezhettünk ezzel? ...6

A részecskék pl. a molekulák méreteiről majd kémia órán sokat tanultok!


1. ábra 2. ábra

11. A folyadékok belső szerkezete (Brown-mozgás, diffúzió)Emlékeztető, gondolatébresztő


• forró tea vagy forró víz• kockacukor• főzőpohár

• kálium-permanganát• tej• mikroszkóp

• hajszárító• lombik• bróm

Bár külső szemléléskor nem úgy tűnik, de az anyag cseppfolyós halmazállapotban nem folytonosan ös-szefüggő test, hanem önálló részecskék sokasága. A hétköznapi életben számtalan példa igazolja, hogy ezek a részecskék szakadatlan, rendezetlen moz-gást végeznek. Ezt a mozgást felfedezőjéről Brown-féle mozgásnak nevezzük. Saját mozgásuk miatt a részecskék elkeverednek egymással anélkül, hogy valamilyen külső hatás érné a folyadékot. Ez a külső hatás nélküli keveredés a diffúzió.



1. Forró teába ejts kockacukrot, és ne keverd fel, figyeld a jelenséget!

2. Helyezz a főzőpohár aljára kálium-perman-ganátot , és óvatosan önts rá vizet, majd fi-gyeld a jelenséget!

3. Egy csepp tejet tegyél a mikroszkóp tárgyleme-

zére, és ezerszeres nagyításban szemléld meg, majd idővel egy hajszárítóból meleg levegőt fújj a tárgylemez irányába!

4. Egy lombik aljára ejts egy csepp brómot, majd dugaszold le a lombikot, és figyeld meg a jelen-séget!




1. A forró teában a kockacukor ……………………………, folyékony halmazállapotában külső beavatkozás nél-kül is …………………………. a teával.

2. A két folyadék ……...................………….. rétegben helyezkedik el, a határfelület rövid idő elteltével …………………………., külső beavatkozás ……………… elkeverednek egymással.

A jelenség neve: ………………………..

3. A tej (és minden folyadék) részecskéi még mikroszkóppal sem láthatók. A tej zsírgömböcskéi azon-ban a mikroszkóp ezerszeres nagyításában jól megfigyelhetők. Ezek a részecskék ………………………, …………………….. mozgást végeznek. A látható részecskék azért mozognak, mert a ………………………………. lökdösik őket. A mozgás neve felfedezőjéről: ……………………………….. A meleg levegő hatására a zsírgömböcskék …………………………. mozognak.

4. A bróm …………………….., majd a lombikban levő levegővel……………………………….. nélkül elkeveredik. A ………………………… jelensége nem csak folyadékok, hanem ……………… esetében is tapasztalható.

5. Ha egy felelőtlen vállalat a közelében levő tóba engedné a szennyvizét, akkor az csak a beleengedés helyén mérgezné az élőlényeket? Indokold válaszodat!

.................................................................6 .................................................................6 .................................................................6 ..................................................................6

Dr. BONIFERT Domonkosné, Dr. HALÁSZ Tibor, Dr. HORVÁTH Balázs, Dr. KÖVEDSI Katalin, Dr. MISKOLCZI Józsefné, Dr. MOLNÁR Györgyné, Dr. SÓS Katalin (2007) Fizika 7. osztály. Szeged, Mozaik kiadó.www.iot.hu TARNAVÖLGYI Gábor (2009) Brown mozgás tanításaÁbra: saját ötlet alapján.

12. Kapilláris jelenségEmlékeztető, gondolatébresztő


• közlekedőedények bemutatá-sára alkalmas üveg demonst-rációs kísérleti eszközök

• hajszálcsövesség bemutatásá-ra alkalmas üveg demonstrá-ciós kísérleti eszközök

• üvegkádak• víz• tinta a víz színezésére• higany• alufólia, olló, gyufa• nedvszívó papír

• mosogatószer• 2 db vékony belső kereszt-

metszetű üvegcső• 2 db üvegpohár

Hallottál már a közlekedőedényekről? No, nem a repülő csészealjra, vagy a repülő szamovárra gon-dolok. Tanárod mindjárt mutat neked közlekedőedényeket, és megvizsgáljátok a tulajdonságait. Kell ennyi előzetes ismeret, hogy megértsd majd a következőket. Biztosan mártottál már kockacukrot kávé-ba! Szerintem táblát is töröltél már szivaccsal. Ha esett az eső, gondolom, felvetted az esőkabátodat. De arra biztosan nem gondoltál még, hogy ezek a történések mind a kapilláris jelenséggel (hajszálcsö-vesség) kapcsolatosak! Hajszálcsöveknek nevezzük a nagyon kicsi belső átmérőjű csöveket, melyben a folyadékok teljesen másként viselkednek, mint a közlekedőedényekben. Ha láttál már a víz felszínén szaladó molnárpoloskát, fújtál már szappanbuborékot, és ugrottál „hasast” a vízbe, akkor már tapasz-taltad a felületi feszültség hatását.



Tanári kísérlet: Közlekedőedények bemutatása, törvényszerűsé-gek.1. Üvegpohárba öntsünk higanyt, és helyezzünk

bele hajszálcsövet! Figyeljük meg a pohárban levő higany és a hajszálcsőben levő higany szintjét és felszínét!

Tanulói kísérlet:1. Ugyanezt a kísérletet végezd el színezett víz-

zel! A színezés csak a jobb láthatóság miatt kell.

2. Hajtogass papírból virágot az ábrán látható rajznak megfelelően, majd helyezd vízzel teli

üvegkádba! A szirmokat hajtogasd be! Figyeld meg, mi történik egy idő után a virággal?

3. Vágjál ki alufóliából egy kicsi hajót, a második ábra szerint, majd helyezd abba az üvegkádba, amiből már kivetted a papírvirágot! Márts egy gyufaszálat mosogatószeres oldatba, majd tedd a kicsi hajó mögé a vízbe! Figyeld meg, mi történik a kishajóval!

4. Otthon elvégezheted a következő kísérletet. Egy vázába tegyél vizet, amelyet jól megszí-neztél tintával! Tegyél egy szál fehér virágot a vázába, majd nézd meg néhány óra múlva, hogy mi történt! A víz általában lefelé mozog. Itt merre?




1. Egy eszköznek a jellemzői a következők: bennük a folyadék szabadon áramolhat, elég nagy belső átmérőjük van; többen is kapcsolódhatnak egymáshoz. Ha folyadékot öntünk bele, minden részé-ben azonos magasságban lesz a folyadék szintje.

Mi a neve? ………………………………………………………………………………………………

2. A higany szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú fém. A hajszálcsővel való kísérletezés során biztosan nagyon figyeltél, ezért pontosan be tudod írni a helyes megoldások betűjelét a meg-felelő sorba!

a) felszíne homorú b) felszíne domború c) felszíne magasabban van, mint a pohárban levő folyékony halmazállapotú anyag. d) felszíne alacsonyabban van, mint a pohárban levő folyékony halmazállapotú anyag higany a hajszálcsőben:………………………………………. víz a hajszálcsőben:……………………………………………

Majd tanulni fogod fizika órán, hogy mindezek a jelenségek a felületi feszültség miatt vannak. 3. Ha sütőpapírból készítettük volna el a virágot, akkor is kinyílott volna?............................. Válaszodat indokold!........................................................................................................

4. Húzd alá azokat az anyagokat, amelyekben tapasztalatod szerint sok hajszálcső van! tégla, gyertya, pamut ing, nylon zacskó, üveg, sátorlap, porcukor, borszeszégő kanóca, viasz, kréta

5. Egészítsd ki a mondatot úgy, hogy valóságtartalma helyes legyen! Az alufóliából kivágott kishajó a felületi feszültség …………………….. miatt indult el.


..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

Fizika 5. osztály Jegyzetek26

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

..........................................................................6

Jegyzetek Fizika 5. osztály27

A laboratóriumi munka rendje1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak.

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat.

3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet.

4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet.5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi fele-

lősséget viselnek.6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-hoz szükséges taneszköz hozható be.

7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meg-hibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumbanAz alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a labora-tóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

helyét és működését:- Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók- Porraloltó készülék, vészzuhany- Elsősegélynyújtó felszerelés- Elszívó berendezések- Vegyszerek és segédanyagok

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el.

3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.4. A laboratóriumban étkezni tilos.5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak.

6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a labo-ráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található.

7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumi-kesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettá-val vagy pipettázó labdával történhet.

9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe.

10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása .

- A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé.

- Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egy-szerre csak kis mennyiséget töltsünk ki.

- Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret.- Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz.

- Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkola-tát megbontani

- A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtala-nítsuk.

- Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a ta-nár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el.

11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenessé-get tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatve-zető tanár végzi.Tűz vagy égési sérülés esetén- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelület-nél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

Mérgezés esetén- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-seket okoz

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldat-tal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk.

- Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos

jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áram-ütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Működési szabályzat

1 tartalom fizika 5. osztály - digitális laboratórium

Documents