1. számú melléklet

Adótábla

Szja. tv. 30. §

A 2007. évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok

A jövedelem nagysága Az adó mértéke

0 – 1 700 000 Ft-ig 18 % 1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36 %-a

Példa a számított adó kiszámítására:

Az adózó összevont adóalapja... 1 960 000 Ft Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója..................... 306 000 Ft 260 000 Ft (1 960 000 – 1 700 000) 36 %-a 93 600 Ft 1 960 000 Ft adója:.................... 399 600 Ft

Az APEH által közzétett, 2007-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) Szja. tv. 82. § (2) bek.

Az üzemanyag

fajtája

I.

Ft/liter

II.

Ft/liter

III.

Ft/liter

IV.

Ft/liter

V.

Ft/liter

VI.

Ft/liter

VII.

Ft/liter

VIII.

Ft/liter

IX.

Ft/liter

X.

Ft/liter

XI.

Ft/liter

XII.

Ft/liter

ESZ-95 ólmozatlan

259 259 248 259 267 276 287 289 285 282 284 284

ESZ-98 ólmozatlan

266 269 259 269 279 283 - - - - - -

Gázolajok 260 265 243 250 252 256 260 264 265 267 272 278

Keverék 277 279 268 279 287 296 310 312 307 304 306 307

LPG autógáz

- - - - - - 162 165 165 165 173 172

A cégautó adó számításához a havi adótételek a következők: Szja. tv. 70. § (3) bek.

A személygépkocsi beszerzési ára (Ft)

A személygépkocsi beszerzésének évében és azt követő 1.- 4. évben (Ft)

A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)

1 – 500 000 6 000 3 000

500 001- 1 000 000 8 000 4 000

1 000 001 –2 000 000 12 000 6 000

2 000 001 – 3 000 000 20 000 10 000

3 000 001 – 4 000 000 26 000 13 000

4 000 001 – 5 000 000 32 000 16 000

5 000 001 - 8 000 000 42 000 21 000

8 000 001 – 10 000 000 60 000 30 000

10 000 001 - 15 000 000 82 000 41 000

15 000 000 felett 112 000 56 000

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2006. évi CXXVII. tv.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2007. évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény naptári napi 18 490 Ft-ban, egész évre számítva (365 x 18 490 =) 6 748 850 Ft összegben határozta meg.

A magánnyugdíjpénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai

Pénztár

azonosító Megnevezés Adónem kód

tagdíj Adónem kódönellenőrzési

pótlék 0008 Aegon Magyarország Önkéntes és

Magánnyugdíjpénztár 261 461

0016 Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 262 462 0019 Aranykor Nyugdíjpénztár 263 463 0060 UNIQA és Egyesült Közszolgálati

Nyugdíjpénztár 264 464

0031 Budapest Magánnyugdíjpénztár 265 465 0001 AXA (volt Winterthur) Önkéntes és

Magánnyugdíjpénztár 266 466

0013 Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 267 467 0021 Életút Első Országos Nyugdíjpénztár 268 468 0022 Erste Bank Országos Önkéntes és

Magánnyugdíjpénztár 269 469

0006 Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 270 470 0014 Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 271 471 0015 ING Magánnyugdíjpénztár 272 472 0025 MKB Nyugdíjpénztár 273 473 0002 OTP Magánnyugdíjpénztár 274 474 0033 Postás Magánnyugdíjpénztár 275 475 0061 Premium Magánnyugdíjpénztár 276 476 0037 Quaestor Magánnyugdíjpénztár 277 477 0048 Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 278 478 0028 VIT Nyugdíjpénztár 279 479 0062 K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 280 480

A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az alábbi helyeken kaphat felvilágosítást:

www.nonprofit.huwww.civil.info.hu

Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074

A melléklet kihelyezésének időpontjáig technikai számot kért egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai

Sorszám Kedvezményezett Technikai szám

1. A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat, melyet

• a parlagfű-mentesítés feladatainak

• a gyermek-szegénység elleni program támogatása

1153

1627

2. Magyar Katolikus Egyház 0011

3. Magyarországi Református Egyház 0066

4. Magyarországi Evangélikus Egyház 0035

5. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 0059

6. Gyémánt Út Buddhista Közösség 0042

7. Magyarországi Metodista Egyház 0073

8. Magyarországi Biblia Szól Egyház 0097

9. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 0107

10. Keresztény Advent Közösség 0080

11. Evangéliumi Pünkösdi Közösség 0138

12. Magyarországi Szcientológia Egyház 0114

13. Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet

0121

14. Öskeresztyén Apostoli Egyház 0152

15. Hetednapi Adventista Egyház 0248

16. SHALOM Biblia Gyülekezetek 0145

17. Isten Egyháza 0190

18. Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház 0183

19. Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország 0176

20. Keresztény Testvéri Közösség 0169

21. Forrás Keresztyén Gyülekezet 0231

22. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus

0224

23. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 0217

24. Magyarországi Unitárius Egyház 0200

25. AGAPÉ Gyülekezet 0262

26. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 0255

27. Hit Gyülekezete 0279

28. Magyarországi Baptista Egyház 0286

29. Magyarországi Román Ortodox Egyház 0293

30. Csend Hangja Egyház 0327

31. Magyarországi Bahá’i Közösség 0310

32. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 0358

33. OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR Vallási Közösség és Szellemi Iskola

0303

34. BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség

0341

35. Erdélyi Gyülekezet 0334

36. Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)

0365

37. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 0372

38. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0389

39. Magyarországi Lectorium Rosicruciánum Vallásközösség

0437

40. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 0406

41. Szőlőskert Keresztyén Közösség 0396

42. Egyetemes Szeretet Egyháza 0413

43. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 0420

44. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 0468

45. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 0509

46. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet 0475

47. Élő Ige Gyülekezet 0482

48. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 0444

49. Hetednap Adventista Reformmozgalom 0451

50. Keresztyén Család Gyülekezet – Christian Family Church

0499

51. Magyar Vallás Közössége 0516

52. Magyarországi Csan Buddhista Közösség 0530

53. Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége 0523

54. Ezoterikus Tanok Egyháza 0547

55. Magyar Iszlám Közösség 0554

56. A Metafizikai Hagyomány Egyháza 0561

57. Golgota Keresztény Gyülekezet 0578

58. Magyarországi Új Apostoli Egyház 0592

59 Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend 0619

60. Krisztus Szeretete Egyház 0626

61. „Olajfák” Gyülekezet 0633

62. Szent Erzsébet Hívei Egyház 1610

63. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház 0729

64. Az Univerzum Egyháza 0640

65. Budapesti Autonom Gyülekezet 0664

66. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet

0688

67. KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház 0695

68. Krisztus Magyarországi Egyháza 0705

69. Ámen Gyülekezet 0712

70. Szolnoki Gyülekezet 0736

71. Paksi Gyülekezet 0750

72. Egyesítő Egyház 0743

73. Élet Gyülekezete 0781

74. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet 0798

75. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet 0671

76. Magyar Vaisnava Hindu Misszió 0767

77. Forrás Egyháza 0774

78. Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház 0585

79. „ANHK” Az Örök Élet Egyháza 0839

80. Jászsági Gyülekezet 0853

81. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete 0860

82. Magyar Taoista Egyház 0877

83. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház 0884

84. Evangéliumi Barátság Egyház 0891

85. Krisztus Kegyelme Gyülekezet 0901

86. „Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház

0918

87. Ősmagyar Egyház 0925

88. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend 0949

89. Fehérlótusz Közösség 0932

90. Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége 0956

91. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza 0963

92. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete

0970

93. Bibliai Szeretet Szövetség 0987

94. A Sophia Perennis Egyháza 1005

95. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház 1067

96. A Jövő Hídja Szabadegyház 0815

97. Szabad Evangéliumi Egyház 0822

98. Magyarországi Church Of God Egyház 1012

99. Tiszta Lelkű Emberek Egyháza 1029

100. Újszövetség Gyülekezet 1036

101. Názáreti Egyház 1074

102. Boldog Özséb Szeretet Egyháza 1081

103. Magyar Evangéliumi Egyház 1098

104. KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége 1108

105. Sodalitas Mithraica Egyház 1115

106. Magyarországi Muszlimok Egyháza 1050

107. Közösség a Születés Méltóságáért 1122

108. Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet 1139

109. KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza 1146

110. Ceglédi Gyülekezet 1160

111. Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház 1201

112. Hindu Vaisnava Egyház 1177

113. Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség 1184

114. Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház 1191

115. Issihia Misztikus Központ 1225

116. Sekina Gyülekezet 1232

117. Rime Buddhista Központ 1249

118. AKIA Egyház 1256

119. Örmény Apostoli Ortodox Egyház 1263

120. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség 1270

121. EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

1287

122. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház 1328

123. Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség 1373

124. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet 1380

125. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház 1397

126. Iszlám Egyház 1407

127. Élő Szó Gyülekezete 1414

128. Immánuel Gyülekezet 1421

129. Üdvösség Hirdetői Egyház 1438

130. Magyarországi Dzogcsen Közösség 1469

131. Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség 1476

132. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza 1483

133. Teljesség Forrásának Egyháza 1490

134. Lélek Egyház 1335

135. Keresztény Élet Központ 1342

136. Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház 1359

137. Magyar Brahmana Misszió 1366

138. Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület

1452

139. Calvary Chapel Egyház 1579

140. Újszövetség Egyháza 1562

141. Paulus Evangéliumi Közösség 1555

142. Élő Isten Gyülekezete 1548

143. Független Történelmi Protestáns Egyház 1531

144. Derű Egyház 1524

145. Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza 1500

146. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete 1586

147. Budapesti Unitárius Egyházkösség 1593

148. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség 1603

149. Dávid Sátora Gyülekezet 1658

150. ATMA - A szeretet egyháza 1665

Példák a 0753-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez

Példa a helyesbítés - önellenőrzés elhatárolására: 1. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentett adója (35. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés +20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (163. sor) származó jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e” oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 183. sorban a különadózó jövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2007. évi jövedelem adója) a helyesbítés után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem helyesbített, a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő 0753-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0753-19-es lapot sem kell kitöltenie.

2. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) A 163. sorban az „e” oszlopban (a 183. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2007. évi jövedelem adója a korábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0753-19-es lapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0753-as bevallás 69. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-ot feltüntetnie.

Példák a 3. sorhoz a külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítására

1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegű napidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 600 euró 30 %-a 180 euró, de mivel az több, mint a napi 15 euróval számított legmagasabb összeg – 150 euró –, csak a 150 eurónak megfelelő részt lehet figyelembe venni. Ebben az esetben jövedelemnek 600 euró - 150 euró = 450 eurónak megfelelő forintösszeg minősül. 2. Ha a 10 napos külszolgálatra napi 30 eurót kapott a munkavállaló, akkor a jövedelemszámítás a következő. 10 x 30 euró = 300 euró, ennek 30 %-a 90 euró. Ez teljes egészében levonható, mert nem haladja meg a napi 15, vagyis a 150 eurót. 3. A dolgozó külszolgálatban töltött ideje az adóévben 270 nap volt, amelyre napi 60, összesen 16 200 eurónak megfelelő összeget kapott. Vele volt házastársa és kiskorú gyermeke is, és az ő külföldi tartózkodásuk nem minősült saját jogú kiküldetésnek. A jövedelemszámítás a következő: A 16 200 euró 30 %-a = 4860 euró A napi 15 euróval számított rész, figyelemmel a családtagokra is: 270 x 15 euró = 4050 euró A családtagok után a 91. naptól, vagyis 180 napra személyenként és naponta figyelembe vehető összeg 180 x (2x3) euró = 1080 euró Összesen: 5130 euró

Tekintettel arra, hogy a külszolgálat miatt kifizetett összeg 30 %-a (4860 euró) nem haladja meg az ezen a címen legfeljebb levonható összeget (5130 eurót), ezért a kifizetett összeg 30 %-ával csökkenthető a bevétel. Jövedelem = 16 200 euró – 4860 euró = 11 340 eurónak megfelelő, forintra átszámított összeg. 4. a költségvetési forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége A köztisztviselő 10 napos külszolgálatára költségvetési forrásból 200 – napi 20 – eurót kapott. Ilyen esetben jövedelemnek a 200 euró 50 %-a, vagyis 100 eurónak megfelelő összeg minősül. A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „d” oszlopában az adóköteles részt tüntesse fel! A „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia. Példa a 7. sorhoz a végkielégítés megosztására 1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem október 31-éig (a munkaviszony is ekkor szűnt meg) 700 000 Ft

A végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege 350 000 Ft Év végéig hátra lévő hónapok száma 2 Az 1 hónapra jutó rész 350 000 : 5 = 70 000 Ft A 2007. évi összevont adóalap bevallása: - az 1. sor összegébe számít 700 000 Ft - a 7. sorba (2 x 70 000) 140 000 Ft A végkielégítés összegéből 2008-ra 210 000 Ft-ot kell átvinnie (41. sor). Ebben az esetben a 18 %-os kulccsal levont 63 000 Ft személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A 2007. évre (12 600 Ft/hó) 25 200 Ft vehető figyelembe az 58. sor összegében. A fennmaradó részt a 2008. évről benyújtandó bevallásban kell levont adóelőlegként figyelembe venni. Példa a 28. sorhoz a külföldön már adózott jövedelemre tekintettel levonható összeg kiszámítására 1. A munkavállaló olyan országban dolgozik, amely országgal Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye nincs. Magyarországon megbízásos jogviszonyban foglalkoztatták 1 hónapig, az ebből származó jövedelme 360 000 forint. A munkaviszonyból származó, külföldön is adóköteles jövedelme 1 580 000 Ft. Az összevont adóalapja e két jogcímen megszerzett jövedelmek összege, vagyis 1 940 000 forint. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összege 463 000 forint.

Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 240 000 Ft 36 %-a 86 400 Ft 1 940 000 Ft adója: 392 400 Ft A hányados (392 400 : 1 940 000)= 0,202268, kerekítve 0,20, az átlagadókulcs pedig 20 %.

A külföldön adózott jövedelemre jutó adó az átlagadókulccsal: 1 580 000 Ft 20 %-a = 316 000 Ft

A külföldön megfizetett adó (463 000 Ft) 90 %-a = 416 700 Ft.

Tekintettel arra, hogy a külföldön megfizetett adó 90 %-a az átlagadókulccsal számított adónál több, ezért az átlagos adókulccsal számított összeg, vagyis a 316 000 forint vonható le a számított adóból. Példák 29. sorhoz, az adójóváírásra 1. Kovács Tibor 2007-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 2 415 000 Ft volt. Az adózó adójóváírást nem érvényesíthet, mivel a 2007. évi jövedelme az adójóváírásra jogosító 2 100 000 Ft-ot meghaladta. 2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme csak 918 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladná. 3. Nagy Tibor 2007-ben 1 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme a 2 100 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 18 %-a, de legfeljebb 108 000 Ft lenne, ez azonban csökkentendő (1 817 000-1 500 000) a 317 000 Ft 18 %-ával, azaz 57 060 Ft-tal, így a dolgozó 2007-ben adójóváírás címén 108 000 – 57 060 = 50 940 Ft-tal csökkentheti a számított adóját. 4. Kiss Tivadar 2007-ben 636 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. Más jövedelme az adóévben nem volt, jogosultsági hónapjainak száma 12. Az adójóváírás kiszámítása esetében a következő. A 636 000 Ft bér 18 %-a 114 480 Ft, de tekintettel a jogosultsági hónaponkénti legfeljebb 9 000 Ft-ra, az adójóváírás összege 108 000 Ft lehet. Mivel az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 1 000 000 Ft-nál, kiegészítő adójóváírásra is jogosult. Az 50 000 Ft és a 12 jogosultsági hónap szorzata 600 000 Ft, az adóévben megszerzett 636 000 Ft bér, és a 600 000 Ft összeg különbözete 36 000 Ft, aminek a 18 %-a 6 480 Ft. A példabeli adózót a 2007-es évre megillető adójóváírás összege (108 000 + 6 480) 114 480 Ft. 5. Nagy Kázmér 2007. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme 1 560 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme 900 000 Ft, a jogosultsági hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 900 000 Ft bér 18 %-a 162 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 9 000 Ft, vagyis 72 000 Ft alap adójóváírás illetné meg. Tekintettel azonban arra, hogy a jövedelme az 1 500 000 Ft-ot meghaladta, azt csökkentenie kell a 60 000 Ft 18 %-ával, vagyis 10 800 Ft-tal. Az alap adójóváírás összege tehát 72 000 – 10 800 = 61 200 Ft. A kiegészítő adójóváírás összege egyenlő a 900 000 – (8 x 50 000) = 500 000 Ft 18 %-ával, vagyis 90 000 Ft-tal. Tekintettel azonban arra, hogy a kiegészítő adójóváírás legfeljebb jogosultsági hónaponként 2 340 Ft lehet, adózó kiegészítő adójóváírásként legfeljebb 18 720 Ft-ot vehetne figyelembe. Mivel a kiegészítő adójóváírásra jogosító összeghatárt 560 000 Ft-tal adózó túllépte, a 18 720 Ft-ot csökkentenie kell az 560 000 Ft 5 %-ával, vagyis

28 000 Ft-tal, ezért a kiegészítő adójóváírás összege esetében elfogy. Nagy Kázmér tehát 2007-ben 61 200 Ft adójóváírásra jogosult. 6. Kiss József 2007-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét összege 680 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 120 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre 38 000 Ft táppénzt kapott. Más jövedelme nem volt. Tekintettel arra, hogy a táppénz bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme az 1 500 000 Ft-ot nem haladja meg, a táppénz után adójóváírást érvényesíthet. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 38 000 Ft 18 %-a, vagyis 6 840 Ft, mivel a 2 hónapra levonható legfeljebb 18 000 (2 x 9 000) Ft-ot a bér 18 %-a nem éri el. Kiegészítő adójóváírást a példabeli adózó nem tud érvényesíteni, mert a jogosultsági hónaponkénti 50 000 Ft több mint a bér összege. Példa a 30. sorhoz, a kedvezmény kiszámítására: 1. Az adózó belföldi munkáltatójától a Németországban 2007. február 1-jétől a külszolgálatban végzett munkájáért 2 336 000 Ft jövedelmet szerzett. A 2007. január havi itthoni munkavégzéséért 360 000 Ft-ot kapott. Az összevont adóalapja 2 696 000 Ft. Más jövedelme nem volt. Az adó kiszámítása: Az összevont adóalap adója: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 996 000 Ft 36 %-a 358 560 Ft2 696 000 Ft adója: 664 560 Ft (Ez az összeg írandó a 26. sor „c” oszlopába.) A külföldön adóztatható 2 336 000 Ft jövedelemre eső adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója 306 000 Ft 636 000 Ft 36 %-a 228 960 Ft A 2 336 000 Ft-ra eső adó: 534 960 Ft (Ez az összeg írandó a 30. sor „b” oszlopába.) Az adózó 2007. évi adója: 664 560 - 534 960 = 129 600 Ft. A többi adóterhet nem viselő járandóság esetén a kedvezmény összegét a példában bemutatottak szerint kell megállapítani.

Példa az 56. sorhoz, Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 12 %-os adó kiszámítására 1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint költséget jelölt meg. Ezzel szemben a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költség csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba), amely után annak 12 %-át, vagyis 14 400 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. Nem kellene 12 %-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a különbözet nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5 %-ánál), vagyis a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne. Példa a 61. sorhoz, a korábbi végkielégítésnek a 2007. évben esedékessé vált, figyelembe

vehető levont adóelőlege kiszámításához 1. A kifizető 2006. augusztusában (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12 hónapra 1 200 000 forint törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000 Ft jut) és

a 18 % adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelyből egy hónapra 18 000 forint jut. A 2006. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4 hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be. Így a 2007. évi adóbevallásba a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x 100 000 = 800 000 forintot kell a 8. sorba beírnia. Figyelembe vehető a 2006-ban levont adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell itt a 61. sorban feltüntetnie. Példa a 78. sorhoz, a felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámításához 1. Ha Ön 2007. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 18 490, vagyis 3 402 160 forint után kötelezett a 8,5 %-os mértékű, összesen 289 184 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. Ha Ön 2007. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x 18 490, vagyis 6 748 850 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 18 490, vagyis 554 700 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 6 748 850 – 554 700, vagyis 6 194 150 forint után kötelezett a 8,5%-os mértékű, összesen 526 503 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. Példa a 101. sorhoz, az őstermelői kedvezmény kiszámítására 1. Az adózó 2007. évi összevont adóalapja 650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Ezen jövedelmének adózására, az összevont adóalap szerinti adózást választotta. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 forint. A kedvezmény kiszámítása a következő: Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt: 650 000 Ft 18 %-a 117 000 Ft Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül: 250 000 Ft 18%-a 45 000 Ft Az összevont adóalapok adójának különbözete: 117 000 - 45 000 = 72 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása: Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül: 400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62 %. Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62 %-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 forint érvényesíthető. Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 72 000 forint és a 9 300 forint összege, vagyis 81 300 forint. A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 101. sor „c” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az e laphoz készült útmutató elején jelzett korlátokba belefér.

Példák a 161. sorhoz, az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem és adója

1. Példa a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló összeg meghatározására 2003. január 1-je után

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem 15 000 000 forint, adókedvezmény érvényesítése mellett felvett lakáscélú hitel 5 000 000, míg a munkáltató által kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön 3 000 000 forint. Az új lakóingatlan vásárlására fordított igazolt összeg 20 000 000 forint.

A lakás megvásárlására rendelkezésre álló források: 23 000 000 Ft Az új lakás ára: 20 000 000 Ft Különbözet: 3 000 000 Ft A lakásszerzési kedvezmény alapja a 15 000 000 forintból csak 12 000 000 forint lehet, hiszen a kedvezményes források és a jövedelem együttes összege 3 000 000 forinttal több, mint az új lakásra fordított vételár. Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására 2. Kiss József az önkormányzattól a 2002-ben megvásárolt lakását 2007-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop): 3 000 000 Ft Adó: 3 000 000 Ft 25%-a („e” oszlop) 750 000 Ft

3. Ha a 2. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.

Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) 1 500 000 Ft Adó: 1 500 000 Ft 25 %-a („e” oszlop) 375 000 Ft 4. Ha a 2. példa szerinti adózó a jövedelméből 2 000 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan lakáscélra elköltött, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop) - 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) 3 000 000 Ft

Adója: 750 000 forint lenne, de ebből levonandó a 2 000 000 forint 25 %-os adója, azaz 500 000 forint. Az „e” oszlopba adóként 250 000 forintot kell írnia. A levont 500 000 forint adót az „a” oszlopba, az erre szolgáló fehéren hagyott mezőben kell feltüntetnie. Ha a teljes jövedelmet lakáscélra fordította, akkor az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba 750 000 forint kerül. 5. Kovács Kázmér az 1994-ben 1 500 000 forintért vásárolt ingatlanát 4 700 000 forintért adta el 2007-ben. Egyéb költségeinek [illeték, ügyvédi költség és értéknövelő beruházás (a tetőteret beépítette)] együttes összege 1 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 4 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 1 500 000 + 1 800 000 - 3 300 000 FtSzámított jövedelem 1 400 000 Ft Levonandó az 1 400 000 Ft 80 %-a - 1 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 280 000 Ft 25 %-a 70 000 Ft Ha a példában szereplő adózó az eladott ingatlant 1992-ben vagy azt megelőzően szerezte, akkor az 1 400 000 forintos számított jövedelem 100 %-át levonhatja a számított jövedelemből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezik, ezért a bevételét sem kell bevallania. 6. Az 5. példabeli esetben Kovács Kázmér a jövedelmét, teljes egészében a bevallás benyújtásáig a 4 000 000 forintért vásárolt lakásra fordította. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításáig azonos az eljárás az 5. példában bemutatott esettel, vagyis: Bevétel („b” oszlop) 4 700 000 Ft Költség („c” oszlop) - 3 300 000 FtJövedelem („d” oszlop) 280 000 Ft Az adó rovatba („e” oszlop) 0 kerül, mert a jövedelmét teljes egészében felhasználta lakáscélra. A 161. sor „a” oszlopába a 280 000 forint 25 %-a, vagyis 70 000 forint kerül, mivel a kedvezmény csak az annak alapjául szolgáló adó erejéig érvényesíthető. Példa 162.sorhoz, az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adóra 1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25 %-os adója 200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel annak 25 %-át, vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az adózónak írnia. Példák a 167-168. sorokhoz, a 2006. évben kifizetett osztalékelőleg adójának 2007. évben történő elszámolására elszámolására 1. 2006. évben kifizetett osztalékelőleg: 100

25%-os adó: 25 1/1. Jövedelem Adó 167. sor 25%-os osztalék: 40 10 168. sor 35%-os osztalék: 60 21183. sor Összesen: 100 31

51. sor 2007. évi adó összege összesen: 31 59. sor Kifizető által levont adó: 2 64. sor Adózót terhelő adóelőleg a II. n.évre 6 („a” ha megfizette), 71. sor Fizetési kötelezettség: 0 1/2. Jövedelem Adó 167. sor 25%-os osztalék: 40 10 168. sor 35%-os osztalék: 40 14183. sor Összesen: 80 24 51. sor 2007. évi adó összege összesen: 24 59. sor Kifizető által levont adó: 25 71. sor Fizetési kötelezettség: 0 72. sor Visszaigényelhető: 1 1/3. Jövedelem Adó 167. sor 25%-os osztalék: 40 10 168. sor 35%-os osztalék: 70 24,5164. sor Összesen: 110 34,5 51. sor 2007. évi adó összege összesen: 34,5 59. sor Kifizető által levont adóelőleg: 25 60. sor Kifizető által levont adó: 3,5* 62. sor Összes levonás: 34.5 Fizetési kötelezettség: 0, ha a 6-ot megfizette adózó *Csak akkor, ha a kifizetés is megtörtént

Példa 169. sorhoz, a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére megállapított összeg adójára, részletfizetés engedélyezésekor történő bevallás

kitöltéséhez

1. Az eredménytartalék terhére (a házipénztárral összefüggésben) megállapított 10 %-os adókulcsú osztalék 800 000 Ft. A 169. sor „a” oszlopába „X”-szet, a „d” oszlopába 800 000 Ft-ot, az „e” oszlopba a 10%-os adó összegét, azaz 80 000 Ft-ot kell beírni. A 63. sor „a” és a 67. sor „b” oszlopában 80 000 Ft-ot kell szerepeltetni.

Példa 176. sorához, a cégautóadó kiszámítására és bevallására

1. Az autót a magánszemély 2004-ben kapta meg magáncélú használatra egy külföldi székhelyű gazdasági társaságtól – amely a munkáltatója is egyben. A jármű beszerzési ára 3 500 000 forint, a járművet a társaság 2002-ben vette. Az adózó a magáncélú használat ellenértékét nem térítette meg.

Tekintettel arra, hogy 2007-ben egész évben – 12 hónapig – fennállt a személygépkocsi magáncélú használata, az adótételt mind a 12 hónapban meg kell fizetnie.

A beszerzés időpontjára és a beszerzési árra tekintettel havonta 13 000 Ft az adótétel, amely éves szinten 12 x 13 000 = 312 000 forint. Az adó összegének meg kell egyeznie a 183. sor „b” oszlopában összesített adattal.

Példák a 2007. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni

vállalkozók számára

1. Az összevonás alá eső jövedelem (24. sor „d” oszlop) 540 000 Ft. Ez kevesebb, mint a járulékfizetési felső határ, így nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség.

2. Az összevonás alá eső jövedelem 8 300 000 Ft, a kifizetők év közben levontak különadó előleget, ez 53 546 Ft. Az év végén magas összegű jutalmat kapott, így a következők szerint számol.

211. sor „a” (8 300 000 – 6 748 850)= 1 551 150 Ft

211. sor „d” (1 551 150 x 0,04)= 67 546 Ft

212. sor „c” = 53 546 Ft

218. sor „d” (67 546 –53 546)= 14 000 Ft

3. Adózónak az összevonás alá eső jövedelme (24. sor „d” oszlop: 7 900 000 Ft. Ebből adóterhet nem viselő járandóságként (14. sor „b” oszlop) adóköteles a Németországban megszerzett jövedelme, ez 7 040 000 Ft.

A különadó számítása a következő: 7 900 000 – 6 478 850 = 1 151 150 Ft;

Belföldi jövedelem: 7 900 000 – 7 040 000 = 860 000 Ft;

Tekintettel arra, hogy a 860 000 < 1 151 150 Ft-nál, a 860 000 Ft lesz a különadó alapja (211. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 34 000 Ft lesz (211. sor „d” oszlop).

Feltételezve, hogy e példában a belföldi jövedelem nem 860 000 Ft, hanem 3 200 000 Ft, ez esetben a 3 200 000 > 1 151 150 Ft-nál, a különadó alapja az 1 151 150 Ft lesz (211. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 46 046 Ft lesz (211. sor „d” oszlop).

4. Az egyéni vállalkozás bevétele a kapott támogatás nélkül 8 500 000 Ft, a vállalkozói költségek 5 300 000 Ft. A vállalkozó különadó alapja: 8 500 000-5 300 000=3 200 000 Ft A különadó összege (4%): 128 000 Ft

Év közben fizetett különadó előleg: 102 000 Ft Még fizetendő (221. sor) adó: 26 000 Ft, ezt kell átírni a 75. sorba. 5. A 4. példában szereplő egyéni vállalkozótól a kifizető önálló tevékenységéből származó jövedelméből – nyilatkozata alapján – 18 000 Ft különadó-előleget vont le (214. sor). A vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó összevonás alá eső jövedelme azonban nem érte el a 6 780 850 Ft-ot, így visszaigényelhető különadója lenne. Tekintettel arra, hogy a 26 000 Ft (212. „d”) és a 18 000 Ft (214. „c”) különbözete +8 000 Ft, azaz több a fizetendő különadó összege, mint a visszaigényelhető, a 76. sorba 8 000 Ft-ot kell átírnia és megfizetnie. Példa a 241-252. sorokhoz a tételes egészségügyi hozzájárulás kiszámításához:

1. A magánszemély 2007. január 1-jétől május 15-éig heti 40 órás munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állt. Másik munkáltatóval 2007. február 1-jétől újabb munkaviszonyt létesített heti 20 órás foglalkoztatással, amely munkaviszonya 2007. december 31-én is fennállt. Az újabb munkáltatójának átadta az őt heti 40 órában foglalkoztató munkáltató igazolását arról, hogy e jogviszonyára tekintettel utána a havi 1 950 forintos egészségügyi hozzájárulást megfizeti. E munkaviszony megszűnésekor a másik munkáltatójának nem jelentette be, hogy a munkaviszonya megszűnése következtében a tételes egészségügyi hozzájárulást 2007. május 16-ától az igazolást kiállító munkáltatója már nem fizeti, ezért az újabb munkáltatója utána tételes egészségügyi hozzájárulást továbbra sem fizetett.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a tételes egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek a következők szerint kell megfizetnie és bevallania:

Május hónapra 16 naptári nap és napi 32,5 forint alapul vételével 16 x 32,5, vagyis 520 forintot, a többi hónapra (június 1-jétől december 31-éig) 7 hónapra, havonta 975 forintot, vagyis 6 825 forintot, a 2007-es adóévre összesen 7 345 forintot kell bevallania és megfizetnie.

Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében

Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0758-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 65 500 forint. 2007. január hónapra még a 2006. december hónapban érvényes 62 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 131 000 forint, illetve az Art.

17/A. §-ában foglalt bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér összege.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példákban – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2007. január hóra 62 500 forint, 2007. február 1-jétől havi 65 500 forint (évi 783 000 forint). Vállalkozóként kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 783 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha az őstermelői tevékenységből származó jövedelem 960 000 forint, akkor a járulékalapot képező jövedelmet (783 000 forint) levonva a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja 177 000 forint.

Példák a 0753-13-14-es lapok kitöltéséhez 303. sor: Példa A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2007. évi bevétele 700 000 forint volt. A 2007. évi bevételei között támogatást nem vett figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 35 000 forint (700 000 forint 5 %-a), a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 5 250 forint lesz (35 000 forint 15 %-a), melyet a 0753-09-es lap 255. sorába kell beírnia. Amennyiben az őstermelésből származó bevétele 500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes. 308. sor: Példa Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2007-ben 7 500 000 forint volt és 1 millió forint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt.) 347. sor: Példa az átalányadózásra A négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermelés 8 000 000 Ft – állattenyésztésből 400 000 Ft Összes bevétel 8 400 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 2 100 000 Ft, ebből: – a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft, amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 100 000 Ft, amelyből a jövedelem (6%) 6 000 Ft

Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 306 000 Ft, mely után az adó (306 000x0,18) 55 080 Ft. Példák a 0753-15-ös lapok kitöltéséhez 388. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Példa 2007. január 10-én vásárolt és 2007. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt. Adózó 2007. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás időarányos részét [116 000 Ft (800 000 x 0,145)] az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege 83 583 Ft (116 000 : 365 x 263), így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével, azzal, hogy a példabeli esetben 2007. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét (116 000 : 365 x 92), mely a példa szerint 32 417 Ft. 394. sor: Járművek költségelszámolása Példa: Amennyiben az egész futásteljesítmény 25 000 km volt és a munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor a cégautó adó egész évre történő megfizetése mellett 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. A példa szerinti futásteljesítménynél maradva, amennyiben nincs munkáltatója és a cégautó adót egész évben fizette, akkor a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget elszámolhatja részletes útnyilvántartás vezetése nélkül is. Ilyen esetben a kilométeróra állást kellett az év első és utolsó napjával feljegyeznie, annak érdekében, hogy a norma szerinti üzemanyag-mennyiséget meg tudja állapítani. 420-421. sorok: Vállalkozói osztalékalap 1. Példa: – Vállalkozói osztalékalap 1 000 000 Ft – Vállalkozói kivét 750 000 Ft az osztalékalapból 25 %-al adóztatható rész 750 000 x 0,3= 225 000 Ft (420. sor „b” oszlop) 35 %-al adózandó rész 1 000 000 – 225 000 = 775 000 Ft (421. sor „b” oszlop) 2. példa: – Vállalkozói osztalékalap 100 000 Ft – Vállalkozói kivét 750 000 Ft – A vállalkozói osztalékalapból 25 %-al adóztatható rész 750 000 x 0,30 = 225 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a példa szerint csak 100 000 Ft a vállalkozói osztalékalap, így az egész összeg 25 %-al adózik. (420. sor „b” oszlop)

3. példa: – Vállalkozói osztalékalap 400 000 Ft – Vállalkozói kivét 0 Ft – Vállalkozói osztalékalapból 25 %-al adózik 0 Ft 35 %-al adózik 400 000 Ft (421. sor „b” oszlop) 425. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel Példa: – a 2007. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 7 600 000 Ft – 2007. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege („b” oszlop adata) 800 000 Ft 2007. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 8 400 000 Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 8 400 000 Ft. 459-469. sorok: A 0753-15-05 lap kitöltése Példák a kitöltésre 1. példa: Az egyéni vállalkozó az alábbi de minimis támogatásokat vette igénybe: – 2002. március 2. 25 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2005. július 8. 40 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2006. április 6. 45 000 euró összegű közvetlen támogatás – 2007. február 15. 25 000 euró összegű bevételt csökkentő tétel az Szja. tv. 49/B. §

(6) bek. d) pontja alapján (a 2006. évről benyújtott bevallásban). Az egyéni vállalkozó 2008. február 15-én nyújtja be a 2007. évi adókötelezettségéről a jelen bevallását, melyben – az Szja. tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja alapján – 28 000 eurónak megfelelő összegű kedvezményt kíván érvényesíteni. Az egyéni vállalkozó a sávos adófizetést nem alkalmazza. Annak megítéléséhez, hogy ezen csökkentő tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia, hogy a megelőző 3 évben, a jelen bevallás benyújtása napjával bezárólag (2005. január 1-jétől) a már érvényesített de minimis támogatások összege a jelen bevallásban érvényesíteni kívánt összeggel együtt nem haladja-e meg a 200 000 eurós korlátot. A vizsgált időszakban a de minimis támogatások összege: 40 000 + 45 000 + 25 000 = 110 000 euró, vagyis (110 + 28 = 138 < 200) jelen bevallásban a 28 000 euró összegű Szja. tv. szerinti kedvezmény igénybe vehető. A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: 457. sor a) oszlopban 2008. 02. 15. 457. sor d) oszlopban 28 000 (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő (Ft) A nem jelölt adathelyek üresen maradnak. 2. példa: Az egyéni vállalkozó de minimis támogatásokkal összefüggő adatai a következők: – 2005. december 12. 152 000 euró összegű közvetlen támogatás;

– 2006. január 28. 2006. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 19 000 euró az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) és g) pontja szerinti csökkentő tételek összege;

– 2007. február 15. 2007. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 1 000 euró a sávos adófizetés miatti 6 százaléknyi adó összege.

– 2007. február 15. 2007. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában Szja. tv. 49/B. § d) pontja és (9) bekezdése szerinti csökkentő tétel – általános használatra beszerzett számítástechnikai gép beszerzése – 23 000 euró

Az egyéni vállalkozó a jelen – 2008. február 10-én benyújtásra kerülő – bevallásában érvényesíteni kíván továbbá az Szja. tv. 11. sz. melléklet II.2. pontja szerint az új tehergépjárművek beszerzésével kapcsolatban – azok bekerülési értéke 3 százalékának megfelelő – 7 000 euró támogatást. (A beszerzési árat egyösszegben számolja el.) A de minimis összeghatár számítása: 152 000+19 000 +1 000+23 000 = 195 000 euró, amely mellett – figyelemmel a 3 éves időkorlátra és a 200 000 eurós küszöbértékre – az egyéni vállalkozó de minimis támogatásként 5 000 eurót érvényesíthetne. Az Szja. tv. 11. számú mellékletének II/2. pontja szerinti 7 000 euró ennél több. A törvény nem ad arra lehetőséget, hogy ezt megossza a de minimis rendelet, illetve az ún. csoportmentességi 70/2001/EK rendeletnek megfelelő támogatásra, ezért az egész összeget csak a 70/2001/EK rendeletnek megfelelően tudja érvényesíteni. (Megjegyezzük, hogy az a lehetősége megvan az adózónak, hogy ne érvényesítse minden beszerzett tehergépjárműre a 100%-os értékcsökkenési leírást, csak azokra, amelyekkel számolva a támogatástartalom nem lesz több, mint 5 000 euró.) A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: Adózó a „h” és az „i” oszlopba 5 000 euróig – illetve ennek megfelelő forintig – írhat adatot figyelemmel az egyes tárgyi eszközök egyedi beszerzési értékére. A nem jelölt adathelyek üresen maradnak. 3. példa: Az egyéni vállalkozó közvetlen támogatásban nem részesült, az adórendszer keretében felmerülő de minimis támogatásokkal összefüggő adatai a következők: – 2006. január 21. 2005. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 60 000 euró az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d), g) pontja szerinti támogatástartalom 4 000 euró az Szja. tv. 13. számú melléklete szerinti adókedvezmény; – 2007. február 4. 2006. évi adóbevallás benyújtásának a napja, amely bevallásában 116 000 euró az Szja tv. 49/B. § (6) bek. d), g) pontja szerinti támogatástartalom 2 000 euró az Szja. tv. 13. számú melléklete szerinti adókedvezmény. Az egyéni vállalkozó a sávos adófizetést nem alkalmazza. A 2007. évi adókötelezettségéről jelen bevallását 2008. február 09-én nyújtja be, melyben az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) pontja szerint 15 000 euró, valamint az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja szerint 7 000 euró összegű kedvezmény érvényesítése merült fel. A vizsgálandó időszakban a de minimis támogatások összege: 60 000 + 4 000 + 116 000 + 2 000 = 182 000 euró, amely az érvényesíteni kívánt tételekkel (22 000 euró) együtt meghaladná a 200 000 eurós korlátot, ezért az egyéni vállalkozó eldöntheti, hogy – az összeghatáron belül – melyiket veszi figyelembe. A példa szerint – a nagyobb összegű – bevételt csökkentő tétellel él teljes egészében és az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja alapján olyan összeget érvényesít, hogy annak támogatástartalma 3 000 euró legyen.

A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: 457. sor a) oszlopban 2008. 02. 09. 457. sor d) oszlopban 18 000 (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő (Ft) 4. példa: Az állami és a de minimis támogatás összege együttes figyelembevételére. Az adózó beszerzett egy 10 millió Ft értékű gépet és ehhez kapott 6 millió Ft állami támogatást, és ezen felül szeretne beruházási adóalap kedvezményt is érvényesíteni (melynek támogatás tartalma 16 százalékos adókulcs alkalmazása esetén 1,6 millió Ft). Az összes támogatás a gépbeszerzéshez 7,6 millió Ft. Az adózó kisvállalkozás és a beruházást az Észak-Magyarország régióban kívánja üzembe helyezni, ahol a maximális támogatási intenzitás 50 + 20 százalék. A 10 millió Ft-os gép esetében ez azt jelenti, hogy 7 millió Ft támogatást vehet igénybe. Feltételezve, hogy a 200 ezer eurós értékhatárt nem lépi túl az adózó, tehát erre a korlátra nem kell figyelemmel lennie, de a kumuláció miatt valamelyik támogatás összegét nem tudja teljes mértékben figyelembe venni, így az adózó választásától függően ez alakulhat úgy, hogy a közvetlen támogatást (6 millió Ft) teljes mértékben igénybe veszi és a beruházási adóalap-kedvezményként érvényesíti a fennmaradó 1 millió Ft-ot, azaz az adóalapból 10 millió Ft helyett 6 250 ezer Ft-tal csökkenti az adóalapot. 0753-17-es lap I. tábla Arányosítás Példa a számítás elvégzésére Adózó 2004. év óta folyamatosan gyakorolja tevékenységét és 2007-ben, egész évben folytatja tevékenységét. Számítása szerint a 25. sor „b” oszlopába írt, belföldi telephelyének betudható vállalkozói adóalapja 1 040 000 Ft. A jövedelem-(nyereség)-minimum, azaz belföldi telephelyének betudható bevétel, csökkentve az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, és ennek 2%-a: 2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa). Az arányosítás a következő: 2007. január 1-től 2007. június 30-ig a naptári napok száma: 181 (23. sor „e” oszlopa) A 2007. július 1-től december 31-éig eltelt napok száma: 184 (24. sor „e” oszlopa) A működés napjainak száma 2007-ben: 365 (25. sor „e” oszlopa) 1 040 000 x [(181/365)=0,4958~0,50]= 520 000 Ft 2 018 000 x [(184/365)=0,5041~0,50]= 1 009 000 FtÖsszesen: 1 529 000 Ft 0753-17-es lap II. tábla Megosztás Példa a számítás elvégzésére Előző példánk szerinti adózónk kiszámolja, hogy 2007. január 1-je és 2007. június 30-a közötti időszakra, a belföldi telephelyének betudható vállalkozói adóalapja 560 000 Ft (23. sor „b” oszlopa). 2007. január 1-je és december 31-e közötti jövedelem-(nyereség)-minimum 2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa). 2007. január 1-je és június 30-a közötti jövedelem-(nyereség)-minimum 1 058 000 Ft (23. sor „d” oszlopa).

Az 2 018 000 - 1 058 000=960 000 Ft, ezt a különbözetet kell hozzáadnia a már megállapított vállalkozói adóalapjához, azaz (560 000 + 960 000=) 1 520 000 Ft után terheli a vállalkozói személyi jövedelemadó.

A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai a) Épületek

Az épület jellege Évi leírási kulcs% Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0 Közepes élettartamú szerkezetből 3,0 Rövid élettartamú szerkezetből 6,0 A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezet

Kitöltő (nem teherhordó) szerkezet

Vízszintes teherhordó szerkezet*

Hosszú élettartamú szerkezet

Beton-és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak és acélszerkezet

Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg

Előregyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém

Közepes élettartamú szerkezet

Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon

Azbeszt, műanyag és egyéb függőfal

Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel

Rövid élettartamú szerkezet

Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat

Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet) Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs %

Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0

ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,

közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs%

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0 Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0 Spárga, málna, szeder 15,0 Dió, gesztenye 4,0 Egyéb ültetvény 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari

különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; – a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű

berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló

berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi

gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok.

dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;

– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja). A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2007. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %-) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2007. május 11. – 2007. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft. Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást is alkalmazni kell. Ha 2006-ban a leírás mértéke 90 %, 2007-ben pedig 10 % és a tárgyi eszköz beszerzési ára 150 000 Ft, akkor 2006. július 1-jei üzembe helyezés esetén értékcsökkenési leírás címén elszámolható összeg [(150 000 x 0,9/365) x 184] 68 055 Ft volt, 2007-ben pedig (150 000 – 68 055) 81 945 Ft. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás csak arra az időszakra vonatkozóan számolható el, amely hónapokra Ön megfizette a cégautó adót. Ha például a cégautó adót 5 hónapra fizette meg, akkor az éves értékcsökkenési leírás 5 hónapra jutó részét számolhatja el költségként. A leírás alapja a teljes beszerzési ár lehet. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget. II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek: A) Állat, állati termék Sor- szám

Megnevezés Vámtarifaszám

1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is)

0101-0106-ból,

kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok

0301-ből, 0306-ból, 0307-ből

2. Tej és tejipari termék 0401-0406 3. Madártojás héjában 0407 kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása 4. Természetes méz

(ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is)

0409

5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr

0502-0503, a 0505-ből, az 5101-ből, 5102

6. Nyers méhviasz és 152190 91 00-ből feldolgozási maradék termék 152200 99 00-ből

7. Propolisz (méhszurok),

továbbá 130190 90 99-ből

Méhpempő 0410-ből nyers virágpor 121299 80 00-ből Méhméreg 300190 99 00-ből máshova nem sorolt méhészeti termék 210690 98 99-ből B) Növény, növényi termék 8. Élő növény

kivéve: a 0601-ből,

a hínár, az alga a 0602-ből 9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott

virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből

kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág 10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók

frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya

0701-0714

11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja

étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs

0801-0814

12. Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika 0904 20-ból Borókabogyó 0909 50-ből Sáfrány 0910 20 Kakukkfű 0910 40-ből Ánizsmag 0909 1000 Köménymag 0909 30 Kapormag 0910 99-ből egyéb hazai fűszernövények 0709 90-ből

1211 90-ből 13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa,

zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid

1001-1005, 100610, 1007-1008

kivéve: a malomiparban megmunkáltakat 14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207 szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó,

ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag

15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209

16. Ipari növények: - komlótoboz és lupulin, - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények

1210 1211-ből

- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér

1212-ből

1213 - gabonaszalma és -pelyva

- takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny

1214

17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy

ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző 1401, 1403

18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált,

illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió

2001-2009

19. Szőlőbor kivéve a 22042999 220429-ből 20. Szőlőmust 2204 30 21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék:

makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

2308 00 40, 2308 00 90-ből

22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy

fermentálva, dohányhulladék 2401-ből

23. Szerves trágya 3101 24. Szőlővenyige 4401-ből 25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek,

pózna, bot stb. 4404-ből

26. Len és valódi kender 5301-ből, (Cannabis sativa L), nyersen 5302-ből 27. Karácsonyfa 0604-ből

28. Borseprő, borkő 2307-ből 29. Szőlőtörköly 2308-ból C) Tevékenységek 1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből TEÁOR 02.0

440110 4403-ból is

2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik

3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.