Dísznövények makroszaporítása

2017. március 25.

Mivel foglalkozunk?

• Fásszárú dísznövények

• Évelő dísznövények

• Egynyári dísznövények

• Növényházban termesztett dísznövények

Termesztőtájak

Magyarországon 5 nagy díszfaiskolai termesztőkörzet alakult ki:

• Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye cca 50%,

• Somogyi 10% (Legnagyobb: Alsótekeres),

• Budapest és környéke 5% (főleg értékesítési központ),

• Szeged környéki 10%, főleg rózsatő,

• Alföldi: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye löszös területei, Kecskemét környéke, 25%.

A díszfaiskolai termesztés elvi menete

A díszfaiskolai termesztés két alapvető szakaszra oszlik:

• a szaporítóanyag előállítása,

• a szaporítóanyag készáruvá nevelése.

A két szakasz eltérő szaktudást, szemléletet és berendezéseket igényel, ezért egymástól térben többnyire elválnak.

Mind a szaporítóanyag, mind pedig a készáru nevelése további technológiai sorokra oszlik (a terméktípustól függően): ez újabb szakosodás forrása.

A teljes választékot és a teljes vertikumot csak az egészen nagy faiskolák (pl. Prenor, Alsótekeres, Tahi) fogják át

Díszfaiskolai szaporítás

IVAROS SZAPORÍTÁS(magvetés)

Magvetéssel általában az alapfajokat szaporítjuk (Kivételek: egyes piros lombú, ezüstös lombú, oszlopos alakok, ’Purpurea’, ‘Glauca’, illetve ‘Fastigiata’ gyűjtőneveken)

A magvetés

• Előnye, hogy egyszerű, és olcsón nagyszámú növényhez juthatunk.

• Hátránya, hogy az utódaik nem teljesen egyöntetűek.

• Több faj magja nehezen vagy rosszul csírázik, és a dugványozása egyszerűbb, mint a magról való nevelése.(Pl. Salix, Spiraea,, Philadelphus)

A magcsemete-nevelés alaplépései :

• 1. A magvak begyűjtése, tisztítása.

• 2. A magvak tárolása az ültetésig.

• 3. A magvak vetés előtti kezelése a csírázás elősegítése miatt.

• 4. A magvak elvetése.

• 5. A kikelő magvetések ápolása és nevelési munkái (1–3 évig).

• 6. A magcsemeték kitermelése.

A csemetenevelés időtartama fajtól függően 1, 2, esetleg 3 év.

Magvizsgálat

• tisztaság

• fajazonosság

• ezermagtömeg

• csírázóképesség (MGT)

• csírázási erély

• víztartalom

• életképesség-vizsgálat (TTC)

• vigor vizsgálat

Tárolás

• Cél: A magban végbemenő biokémiai folyamatok sebességének csökkentése

• Befolyásoló tényezők:

- Levegő összetétele

- Mag víztartalma

- Tároló hőfoka

- Rétegző közeg tulajdonságai

- Fény

Tárolás formái

• Nedves tárolás

• Száraz tárolás

A mag vetés előtti kezelése

Alapelvnek elfogadhatjuk:

• Igyekszünk utánozni a magvak csírázásának természetes termőhelyi körülményeit.

• A mérsékelt égövi fajok magvait lehetőleg még ősszel elvetjük. Az őszi vetést szükség esetén rétegezéssel, vagy hűvös tárolással helyettesíthetjük. Egyes fajok magja a szedés után, a vetésig ne száradjon ki, mert hajlamossá válik az elfekvésre.

• A viaszérésben szedett mag általában hamarabb kikel, mint a teljesen érett (még nem alakult ki benne az elfekvési hajlam)

• A déli származású fás növények magvait általában tavasszal vetjük el.

A fontosabb magkezelési eljárások

1. Rétegezés: rétegezőközegnek legmegfelelőbb a nyirkos homok, az optimális rétegezési hőmérséklet 5 °C körül van.

2. Mechanikai maghéjsebzés: (szkarifikálás) Kisebb mennyiséget dörzsvászonnal, kvarchomokkal, nagyobb mennyiséget speciális maghéjkoptató géppel kezelhetünk.

3. Kénsavas maghéjkezelés

4. Forrázás (ma már ritkábban alkalmazzák)

A magvak rétegezése

Speciális rétegezési módok:

Pincében, mélytárolóban, fedett színben, időnként átforgatva. (Közeg: faforgács, homok, vagy semmi)

Hideg-meleg rétegezés, kettős magnyugalmú fajoknál (Paeonia)

IVARTALAN SZAPORÍTÁS

Az ivartalan szaporítás alkalmazása

A következő esetekben:

• fajták (díszváltozatok) szaporítása,

• Olyan könnyen gyökeresedő alapfajoknál, ahol gazdaságosabb és gyorsabb, mint a magvetés (Salix, Philadelphus, Spiraea stb.),

• nálunk magot nem hozó fajoknál (pl. ritka Quercus fajok).

Az ivartalan szaporítás főbb módjai

• I. Autovegetatív szaporítás:• tőosztás, sarjak leválasztása,• bujtás,• fásdugványozás,• hajtásdugványozás,• gyökérdugványozás,• mikroszaporítás.ű

• II. Xenovegetatív szaporítás (oltás és szemzés), ezen belül• szabadföldi szemzések és oltások • üvegházi oltások

1. Tőosztás, sarjak leválasztása

Tőosztás, sarjak leválasztása

Chaenomeles fajok (főképp a Ch. japonica alakköréből),

Cornus sanguinea,

– stolonifera,

Cotinus coggygria,

Elaeagnus commutata,

Hippophaë rhamnoides,

Hypericum calycinum,

Kerria japonica,

Mahonia repens,

Perovskia atriplicifolia,

Phyllostachys viridi-glaucescens,

Prunus fruticosa,

– tenella,

–Pterocarya fraxinifolia

Alkalmazható: általában a terjedő tövű fajok és fajtáik esetében:

Rhus fajok, különösen a Rh. typhina,Robinia hispida,

Rosa × alba,

– gallica,

– pimpinellifolia,

Ruscus aculeatus,

Sorbaria sorbifolia,

Symphoricarpos fajok,Syringa vulgaris (saját gyökéren!),Vinca minor,

Yucca fajok

Tőosztás, sarjak leválasztása

2. BujtásBujtással elvileg bármely növény meggyökereztethető

Régebben elterjedtebb volt, a gyökereztető hormonok bevezetése óta jórészt felváltotta a dugányozás. Néha ma is így szaporított taxonok:

név bujtási mód

Prunus tenella feltöltéses

Clematis kerti hibridek hullámos

Corylus, piros levelűek feltöltéses vagy sugaras

Cotinus, piros levelűek sugaras (sekélyen!)

Ficus carica feltöltéses vagy közönséges

Hamamelis fajok sugaras (igen lassú)

Parrotia persica sugaras vagy közönséges

Syringa vulgaris feltöltéses

Tilia fajok közönséges vagy sugaras

Bujtásmódok

3. Dugványozás

A díszfaiskolai gyakorlatban leggyakoribb:

• a fásdugványozás, • a hajtásdugványozás és• a gyökérdugványozás

Fás szárú dísznövényekből készíthető dugványok

3.1. Fásdugványozás

Kevés technológiai felkészültséget igénylő vegetatív szaporításmód.

Előnyei:

- a lombhullás után megszedett és elvermelt vesszők a tél folyamán (a holtszezonban) is elkészíthetők,

- a dugványozáshoz nem kell temesztő-berendezés.

Ezért a kis- és nagyüzemek így szaporítanak mindent, amit csak lehet.

Fásdugványozás

Fásdugványozás

Hagyományos (szabadföldi) fásdugvánnyal szaporítható legfontosabb növények

Buddleja davidii

Clematis montana

Cornus alba

– stolonifera

Cydonia oblonga (kalapácsos dugvány)Deutzia fajok (csak erős növésűeket)Forsythia fajokHydrangea arborescens

Jasminum fajokKerria japonica

Ligustrum fajokLonicera lombhullató fajokLycium barbarum

Parthenocissus inserta

– quinquefolia

Perovskia atriplicifolia

Philadelphus fajok (főképp az erős növekedésűek)Physocarpus opulifolius

Reynoutria fajokRibes fajok (a R.uva-crispa kivételével)Salix fajok (a S. caprea 'Mas' kivételével)Sambucus fajokSpiraea fajokSymphoricarpos fajokTamarix fajokVitex fajok (melegigényes!)Vitis fajokWeigela fajok

3.2. Hajtásdugványozás(zöld- és félfásdugványozás)

Lényege, hogy a növénynek egy zöld hajtásrészéből leveles dugványt készítünk és ezt kondícionált térben életben tartjuk, majd gyökeresedésre késztetjük:

Zölddugványok: növekedésüket épp befejezni készülő hajtásokból májusban, júniusban vagy júliusban.

Félfásdugványok: növekedésüket már befejezett leveles hajtásokból július–augusztusban, az örökzöldek később, akár a tél folyamán.

A hajtásdugványokgyökeresedésének feltételei

• magas (90–100% közötti) relatív páratartalom,

• fény,

• optimális hőmérséklet

• szaporítóközeg

• serkentőszer

A felsorolt tényezők közül az első három a legfontosabb.

A dugványozás technikai vonatkozásai

• Növekedésszabályozók alkalmazása

• A növekedészabályzók fajtái

• Naftil-ecetsav

• Indol-vajsav

• Az alkalmazás módja

• porformájú készítmények

• vizes oldatok

• alkoholos oldatok27

• Közeg

• elvárások a közegekkel szemben

• megfelelő víz-levegő arány

• gyommentesség

• tápanyagtartalom

• saját keverékek

• gyári közegek

28

• Hely

• Létesítmény alapján

• szabadföld

• fóliasátor

• üvegház

• A tényleges lerakás helye szerint

• ágyásokba

• tálcákba29

3.2.1. Lomblevelű fajok hajtásdugványozása

Két hagyományos időszaka van:

• a lombhullatóké a nyár első felében, májustól kb. július végéig,

• az örökzöldeké a nyár második felében, augusztus–

szeptemberben (+ tél végén, ha a lombjuk még nem károsodott).

Gyökereztető berendezések

Közönséges fóliasátor Gördülőfóliasátrak,”váltórendszer”ben

3.2.2. Fenyőfélék hajtásdugványozása

A lombhullató fenyőket általában nem dugványozzák

Az örökzöld fenyők közül a következő taxonokat szaporítják hajtásdugványról:

• a Cupressaceae család tagjait (egyes különleges Juniperusfajták és néhány nehezen gyökeresedő régi Chamaecyparisfajta kivételével);

• a Taxaceae család tagjait,

• a törpe Picea fajtákat, különösen pedig a P. glauca 'Conica'-t.

3.3. Gyökérdugványozás

• A díszfaiskolák: leggyakrabban a Rhus typhina szeldelt levelű fajtáját szaporítják így.

• Az erdészeti csemetekertek: Robinia pseudoacacia

erdészeti célra nemesített fajtáit („árbócakácok”).

Gyökérdugványok megszedése, megvágása, elütetése

4. Mikroszaporítás

A mikroszaporítás elvi menete

A díszfaiskolai termesztésben számításba jövő fajok (szakosodott mikroszaporító laborból megvásárolva)

1. A hagyományos úton is nagy költséggel és nehezen

szaporítható fajok fajtái.

Ilyenek például a Cotinus coggygria vagy a Corylus fajok piros levelű fajtái, a Betula pendula, egyes Sorbus, Tilia és Syringa

vulgaris fajták.2. A gyümölcstermő növényekkel közeli rokon díszfák,

díszcserjék (díszalmák, díszcseresznyék, szilvarózsa) fajtái.

II. Xenovegetatív szaporításmódok

(oltás, szemzés)

Xenovegetatív szaporításmódok– az oltás

• Az oltás során két növényi részt forrasztunk össze a rajtuk vágott sebfelület (kambium) mentén:

• Az egyik rész az alany, ami az oltvány gyökérzetét (vagy gyökerét és törzsét) képezi majd,

• a másik rész a nemes (Oltógally, oltóvessző, szemzőhajtás, stb.) amit a szaporítani kíván fajta anyanövényeiről szedünk.

Fogalmak

oltás: két vagy több, egymással kompatibilis növényi rész összenövesztése, amelyből a gyökérrel rendelkező rész lesz az alany (a törzs egy részével vagy egészével), a gazdasági szempontból előnyös tulajdonságokkal bíró rész pedig a nemes .

oltóvessz ő: oltás céljából nevelt és szedett, nyugalomban lévő, beérett, egészséges vessző.

szemzőhajtás: vegetációs időszakban szedett, levelekkel rendelkező hajtás, amelyről a leveleket levágva kb. 0,5 cm hosszú levélnyélcsonk marad.

oltócsap: az oltóvessző általában 3 rügyesre vágott darabja, amelyet összenövesztenek az alannyal.

szempajzs: a szemzőhajtásból kivágott rügy a szemzési módra jellemző mennyiségű fás résszel.

oltási hely: a két növényi rész összeillesztésének helye, amely jelentős „szűrő” tulajdonságokkal bír.

közbeoltás: az alany és a nemes közé oltott harmadik rész (ált. törzsképző).gyökérnyakba oltás: az alanyt gyökérnyakba vagy attól kb. 15-20 cm magasságban

oltják/szemzik.koronába oltás: az alany adja a törzs teljes részét; magasan szemzett/oltott.dajka alany: oltást követően ezt a növényi részt teljesen a földbe telepítik, később a

nemes meggyökeresedik, és a dajka alany elhal (Paeonia).

Oltások,kivitelezési mód és hely szerint

Helyszín szerint:

• 1. Szabadföldi (késő tavasz, nyár):

a legolcsóbb.

• 2. Növényházi (tél, kora tavasz):

drágább.

Szabadföldi oltás

Lassúbb és nagyobb kézügyességet is igényel.

Akkor lehet rá szükség, ha:

• az adott növény szemzésről nem, vagy csak gyengén ered,

• ha az előállítást gyorsítani kívánjuk a több rüggyel rendelkező oltócsap felhasználásával.

A leggyakrabban a gömbkoronájú vagy csüngő koronát nevelő fajtákat oltjuk. (A többrügyes oltócsapból szimmetrikus korona indul.)

A szabadban a héj alá oltás a leggyakoribb (± könnyű)

Előny,ha a törzs már eleve megfelelő vastagságú.

Fraxinus ornus ‘Mecsek’

(Magas törzsön, koronába oltva)

Robinia pseudoacacia ‘Umraculifera’

Növényházi oltások

Előnyei:

• A forradáshoz szükséges feltételeket az üvegházban jobban és pontosabban meg lehet teremteni, mint a szabadban.

• A lassúbb növekedésű fajták az évi tenyészideje hosszabb lesz, ezáltal erősebb növényeket kapunk.

• A téli időszakban is hasznosan foglalkoztatható a szakképzett munkaerő.

Hátránya, hogy általában jóval drágább, mint a szabadföldi oltás-szemzés

Növényházban oltott növénycsoportok:

• 1.Lomblevelűek

cserepes alanyra, vagy

kézben oltva.

• 2. Tűlevelűek

cserepes alanyra (csaknem mindig)

Köszönöm

a figyelmet!