1. – A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük Elemezze az alábbi forrásokat, képeket és segítségükkel határozza meg, melyek a társadalmi együttélés alapvető szabályai!

• Ismertesse a társadalmi együttélés szabályainak eredetét, rendeltetését! • Igazolja, hogy az erkölcs fontos mércéje, hogy támaszkodik a szokás hatalmára és a

közvélemény erejére! • Vegye figyelembe a következő szempontokat: közösségi normák (értékítélet, etika, morál),

szabályok (írott-, íratlan-, szankció) ismertetése, tradíciók szerepe (rituálék) stb.!

„A népet akkor nehéz kormányozni, ha sokat tud” (A kínai taoizmus elve)

Mezopotámia a civilizáció bölcsője. Népeinek jelentősége, szerepe a történelemben óriási. A Tigris és az Eufrátesz völgyében sikerült először igazi államot teremteni, mely már egyértelmű kereteket adott az ott élők számára. Itt alakult ki elsőként a magántulajdon, mely örök időkre minden társadalom tagolódásának alapjává vált. Az állandó harcokban nagy birodalmak emelkednek fel, majd tűnnek el a történelem viharai között. Az Óbabiloni Birodalom Hammurapi uralkodása alatt élte fénykorát, ekkor keletkezett a térség első törvénygyűjteménye. (Szerényi-Tar: Történelem 9.)

A Római Birodalom az ókor csúcspontja, kiteljesedése. A görögség hagyományaira támaszkodva a latin kultúra létrehozza a maga sajátos, már európainak tekinthető civilizációját. „Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé. (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

Az első civilizációk létrejötte

Arnold Toynbee, aki a civilizációk vizsgálatának szentelte életét, nagy figyelmet fordított a fejlett társadalmak egymáshoz való viszonyára. Miután a civilizációk egymás számára „környezetet” jelentenek, kölcsönös válaszadásra kényszerülnek egymás hatásaira. Nemcsak a természeti, de a történelmi körülmények kihívásaira is reagálniuk kell. A válaszadás képességének döntő szerepe van a civilizációk születésében, hanyatlásában és pusztulásában. 26 civilizációt mutat be, amelyek közül mára a nyugati, az ortodox keresztény, az iszlám, a hindu, a kínai – és oldalága, a japán – maradtak fenn. (A. J. Toynbee: Válogatott tanulmányok) A Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblák képe látható a zsinagógákban korunkban is. Ilyen formájú táblán ábrázolták a francia forradalom idején az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789).

A kőtáblák, a Tízparancsolat az örökérvényű alaptörvények szimbóluma.

TÍZPARANCSOLAT (részlet) Az alábbi törvényeket a Biblia szerint az Isten kőtáblákra vésve adta át Mózesnek, hogy hirdesse ki a népnek (Mózes II könyve 20.). 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj!

7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd!

2. – A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti különbségek és hasonlóságok Elemezze az alábbi interjúrészleteket, forrásokat, és segítségükkel határozza meg, mit jelentenek a szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog fogalmak egy társadalom életében.!

• Vegye figyelembe a következő szempontokat: közösségi normák (értékítélet, etika, morál), szabályok (írott-, íratlan-, szankció) ismertetése, tradíciók szerepe (rituálék) stb.!

• Igazolja, hogy az erkölcs fontos mércéje, hogy támaszkodik a szokás hatalmára és a közvélemény erejére!

„A történelem szakaszaiban születtek olyan általános követelések, melyek elvont tartalmakat fejeztek ki, mint pl. „légy

becsületes”, „a házasság alapja a szerelem legyen”, vagy „halj meg a hazáért”… […] Shakespeare Júliája érzelmeire hallgatva szembefordult családja hagyományaival, azokkal a követelésekkel (megtagadva minden érvényes külső követelést), amelyekre nevelték.” (Tankönyvi szöveg) „[…] az erkölcsöt nem szakemberek (az etika művelői) hozzák létre, s nem az etika megtanítása-tanulása teszi az embereket erkölcsössé. (Ahogy nem a fiziológiai ismeretek tesznek képessé bennünket az emésztésre, nem a nyelvtudomány tanít meg beszélni bennünket.) Szókratész ugyan azt gondolta, hogy ha ismerjük, mi a helyes, a jó, akkor ennek megfelelően cselekszünk. Elmélet és gyakorlat, megismerés és cselekvés között nincs ilyen közvetlen kapcsolat. Elméleti ismereteink ugyanakkor az élet minden területén formálják magatartásunkat, közvetett módon hatnak a gyakorlatra. Így van ez az etika esetében is. újabban például az ideológiai, politikai manipuláció eszköztárában az erkölcs, az etika fontos szerepet tölt be.” (Tankönyvi szöveg) „Az ethosz az erkölcsnek vagy morálnak felel meg, emberi produktum, mely történetileg változó, viszonylag objektíven létezik, míg az éthosz karaktert, jellemszilárdságot, moralitást, lelkiismeretet (belső hang, belső érzés), maradandó készséget jelent a jóra, az erényre, ami nem más, mint a cselekvés olyan minősége, mely vállalja a jó iránti feltétlen elkötelezettséget.” (Betlehem Márta) Interjúrészletek – TÁRKI, szociológiai felmérés, 1992: 1. „Igazán mondom, mikor meglátom, hogy egy nő részeg, becsületszavamra le is köpném. Le is köpném. Az már nem olyan mint egy férfiú. Mer’ férfiú mondjuk az más, de a nő… Hát ezelőtt, mikor legény vótam, az ilyesmik nem történtek meg, nem… Vót egy ember. Annak a felesége elkezdett innya, úgy elzüllödött a felesége…Jávárdipataka fejibe vót’ egy esztenájuk (nyári szállás). Ott járódtak a marhákval, akkor az ura hazajött egy terü szénával, pedig messze van, körülbelül van olyan húsz kilométer – s eljött haza, a szénát terítette. Mikor felment az esztenához, úgy estefelé vót’ ez, kaszálás tájékán vót’, megyen be a kicsi házba, há’ felesége ott olyan részeg, hogy e van nyúlva. S akkor keservibe kezdte verni… Elszakadt az asszony nyakcsigolyája. S akkor az ember eljött le, s jelentkezett az őrsön…, pedig baráti ember vót’… Há’ elég szomorú…” 2. „Hát részegen ne menjen a templomba, akkor nincs értelme menni. A mise után aztán, mikor akar valaki, elmegy a bodegába. A lelkiatya legjobban haragszik azért, hogy gyújtogatás napján, kimondottan leány, menyecske litres üveg a kezibe, s úgy megy….Ezér’ a lelkiatya megmondta ezerszer, százszor, hogy nem szabad ki a temetőbe vinni az alkoholt. Akkor maradjon otthon….Becsület Atyaúristenemre mondom, alig várják, hogy a nagymisének vége legyen, jöjjenek ki negyed egykor, hogy tudjanak menni a bodegába bé. Még a nők is. Nagyon nagyon kedvelik aztán–olyan helyre mennek ahol főznek kávét, a bodegásné, isszák a kávét, s isszák az alkoholt.”

Az alábbiakban egy, a diákok körében is népszerű kultúrajáték (kb. 35 perc: a diákok 3 csoportot alkotnak, mindegyik egy-egy kultúra) menetét olvashatja. „ Egy lapon megkapott szabályok szerint beszélgetnek a csoport tagjai egymással: I. kultúra: Az emberek magázzák egymást. Tabutémának számítanak (soha nem beszélnek róla) az érzelmek. Szeretem, nem szeretem, gyűlölöm, imádom stb. kifejezések soha nem hangozhatnak el. A másikra rámosolyogni megvetést, ellenszenvet jelent. Beszélgetés közben azzal tisztelik meg a másikat, hogy ugyanazt a testhelyzetet veszik fel, amit a

beszélő. A beszélgetést mindig az aktuális időjárás megbeszélésével kezdik. A beszélgetést mindig a legidősebb vezeti, csak ő adhat szót másoknak. Mindig mindennek megpróbálják az anyagi értékét meghatározni. Illetlenségnek számít, ha valaki a hajához nyúl. II. kultúra: Az emberek mindig a nevén szólítják azt, akihez beszélnek. Udvariatlanságnak számít igennel vagy nemmel válaszolni egy kérdésre. Nagyon fontos a mosoly, mindig rámosolyognak arra, akivel beszélnek. Nagy illetlenségnek számít a láb keresztbe tétele. Beszélgetés közben soha nem beszélnek olyanról, aki jelen van. A beszélgetést mindig a legfiatalabb vezeti, csak ő adhat szót másoknak. Soha nem beszélnek pénzről, ennek még az említése is nagy udvariatlanságnak számít. A figyelem, a másikkal való együttgondolkodás jele, ha valaki a hajához nyúl. III. kultúra A fiúk és a lányok nem tegeződnek (fiú-fiúval, lány-lánnyal igen). Tabutéma (soha nem beszélnek róla) az étkezéssel kapcsolatos minden dolog. Nincs szerepe az arcjátéknak, mindig mindenki faarccal beszél. A fiúknak és lányoknak illik egymás mellé ülni. Beszélgetés közben soha nem beszélnek távollevőkről. Úgy beszélgetnek, hogy a megszólaló, miután befejezte mondanivalóját, megnevezi azt, aki utána megszólalhat. Mindennek buszjegyben mérik az árát. Ha valaki a hajához nyúl, az annak a jele, hogy már nem érdekli, amit a másik mond.

A csoportok 15 percig készülhetnek, hogy be tudják tartani a szabályokat, majd a másik kultúrából érkezik egy vendég és vele kell beszélgetni. Ez kb. 10 perc. Az ezt követő megbeszélésen el kell mondani, milyen szabályai vannak a másik kultúrának.” „A jog és az erkölcs is normarendszer, amely a társadalomban együtt élő emberek számára megmondja, mit tehetnek és mit nem. Az erkölcsi vétségért nincsenek írásban rögzített büntetési tételek (szankciók), mint a jogban. Az erkölcs teremt a legközvetlenebb kapcsolatot az egyén és a társadalom között a mindennapi cselekvések során át. Amikor gyermekből felnőtt szocializálódunk, ez egyben azt is jelenti, hogy azokat a társadalmi normákat (elvárásokat), amelyeket addig többnyire a felnőttek kérésére, parancsra vagy büntetés hatására tartottunk be, most saját belső igényünk, a lelkiismeretünk hatására fogjuk betartani, mert belátjuk, hogy ez a helyes.” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret, Jelenismeret)

A Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblák képe látható a zsinagógákban korunkban is. Ilyen formájú táblán ábrázolták a francia forradalom idején az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789). A kőtáblák, a Tízparancsolat az örökérvényű alaptörvények szimbóluma.

TÍZPARANCSOLAT 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj!

7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd!

„Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé. (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

3. – Alapvető emberi, gyermeki és diákjogok, kötelességek A képek, ábrák, források és saját ismeretei alapján ismertesse az életkor függvényében, milyen alapvető jogai és kötelességei vannak az embernek!

• Határozza meg az állampolgári jogok, kötelezettségek csoportjait! • Mutassa be az emberi jogokról szóló legfontosabb dokumentumokat! • Ismertesse, milyen jogokkal rendelkeznek a még nem nagykorú egyének! • Beszéljen a diákjogokról!

„Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé.

Legfontosabb dokumentumok a jogokról: - Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata (1776) Bekerültek a nyilatkozatba a Locke által először hangsúlyozott emberi jogok, mint az élethez, szabadsághoz, és a tulajdonhoz való jog azzal a módosítással, hogya tulajdonhoz való jog helyett a boldogsághoz való jog szerepel. - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) A francia forradalom egyik legjelentősebb dokumentumában a szabadság és a tulajdon mellett a biztonság, az elnyomással szembeni ellenállás jogai kaptak fontos szerepet. - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948 - ENSZ) A nürnbergi törvények az emberi jogok megsértése alapján ítélkeztek. Ezt követően az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) elfogadta és kihirdette ezt a nyilatkozatot. A következő etikai kérdések vetődnek fel a joggal, mint fogalommal kapcsolatban: 1. Kinek vagy minek lehet joga? Joga csakis olyan lénynek lehet, aki értelmes megfontolásra és szabad döntésre képes (itt csak az emberek lehetnek jogalanyok ~ emberi jogok), akik jutalmazhatók és büntethetők (pl.: lehetnek állati jogok is ). Ugyanakkor kizárhatók a tartósan kómában lévő emberek. A jogalap tehát a legszélesebben értelmezett érdek, így például az embriónak, állatnak, sőt növénynek is lehet joga. 2. Mi lehet a jog tárgya (tartalma)? Az érdek alapján például elítélendő az abortusz, megengedhető az eutanázia. 3. Hogyan igazolhatók a jogok? A jogok az emberi alapszükségletekből, legitim kívánságokból (individualista vagy kollektív) vezethetők le. Ezért mindaz tárgya lehet, ami megfelel e feltételeknek.” (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

„A Magyar Köztársaság az emberi jogokra vonatkozó egyezményeket belső joggá tette. Alkotmányunk rögzíti a legfontosabb emberi és állampolgári jogokat. Ezzel a jogokat az alapjogok szintjére emelte. A gyermekek jogairól szóló dokumentumot az Országgyűlés ugyancsak a magyar törvények közé iktatta.” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek) A modern társadalom kezdetben a gyermekek helyzetét tekintve nem hozott javulást, sőt az előző évszázadokhoz képest bizonyos szempontból még rosszabb körülményeket teremtett. Az ipari forradalom kibontakozásakor megindult a gyermekek tömeges alkalmazása gyárakban, bányákban alacsony bérért, embertelen munkafeltételek között. Nem volt ritka az öt-hat évesek foglalkoztatása, különösen a textiliparban. Szerencsére Európa közvéleményének felháborodása nyomán sorra születtek a gyermekmunka korlátozásáról szóló törvények, elsőként Nagy- Britanniában 1833-ban. A XX. század elején jönnek létre az első nemzetközi egyezmények az 1919-ben megalakult ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) erőfeszítései nyomán. A század második felében a gyermekek bérért való foglalkoztatását rendelkezések sora tiltja, ennek ellenére az ILO közzétett becslései szerint 1979-ben 53 millió gyermek dolgozik a világon, elsősorban Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szegény országaiban. A témával foglalkozó szakemberek egy része úgy véli, hogy a munkát vállaló tizennyolc év alattiak száma ennél jóval nagyobb, mivel a statisztikában nem szerepelnek a tizenöt évesnél fiatalabbak és a családi gazdaságokban nem bérért dolgozó gyermekek.

A gyermeki jogokat illetően nagy hatású változások tanúi lehetünk napjainkban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta 1989. november 20-án, New Yorkban a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet hazánk is aláírt (1990. március 14.), és ez a Magyar Köztársaságban az 1991. LXIV. számú törvénnyel lépett hatályba. Az egyezmény tartalmazza a gyermeket érintő polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok körét, és kizár mindenfajta (faj, szín, nem, nyelv, vallás …stb.) megkülönböztetést a jogok érvényesülésében. A Bevezetés felsorolja mindazokat a dokumentumokat,

amelyek 1989 előtt születtek, s érintik a gyermekek jogait. Ezek közül az 1924. évi Genfi Nyilatkozat és az ENSZ Közgyűlés által 1959-ben elfogadott a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozat tekinthető szándékában és szellemiségében az Egyezmény előzményeinek. A dokumentum legfőbb elvként fogalmazza meg, hogy "a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen a megfelelő jogi védelemre születése előtt és születése után." A Bevezető kiemeli a család fontosságát, mint a társadalom alapvető egységét, s valamennyi tagja fejlődésének és jólétének természetes környezetét. 1. cikkely a gyermek fogalmát határozza meg: "gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be ...” Megfelelő egészségügyi ellátásban, szociális biztonságban, kötelező és ingyenes alapfokú oktatásban kell őket részesíteni. 12. cikkely: „Az Egyezményben része államok az ítélőképesség birtokában lévő gyermekek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben kinyilváníthassa véleményét….” A gyermeket megilletik még az olyan alapvető szabadságjogok, mint gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság.

Az Oktatási Törvény "A tanulók közösségei, a diákönkormányzat" (DÖK) fejezetben meghatározza azokat a területeket, amelyekben döntési (pl.: közösségi élet szervezése, a tisztségviselők választása), egyetértési és véleményezési (pl.: a tanulói szociális juttatások elosztása, házirend elfogadása) joggal rendelkezik a tanulók közössége.

4. – Az igazságszolgáltatás folyamata és szereplői Az alábbi források segítségével ismertesse, az igazságszolgáltatás legfontosabb szervezeteit!

• Magyarázza meg, mi a bíróság szerepe! • Utaljon arra, milyen ügyekkel foglalkozik a bíróság! • Igazolja, hogy hazánkban a bírói ítéletek igazságosak és elfogulatlanok! • Beszéljen arról, milyen feladatai vannak az ügyészségnek!

„A bírákat az igazságügy miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, a helyetteseket az államfő nevezi ki. Hivatásos bírónak csak a 24. életévét betöltött, választásra jogosult, büntetlen előéletű és meghatározott szakvizsgát tett személy nevezhető ki. A bíróságokról az 1972. évi IV. törvény szól. Jogsértés - minden, ami nem jogkövetés Fajai - aktív (szándékos) - passzív (gondatlan) A jogsértés társadalomra veszélyes, jogellenes magatartás. Abszolút jogkövető ember nincs. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész irányítja. Az ügyészségre vonatkozó szabályokat az 1972. évi V. törvény tartalmazza.” Dr. Czipóth-Dr. Kovács: Jogi ismeretek) A Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épülete a fővárosban

A polgári peres és a büntetőeljárás

Az igazságszolgáltatás szintjei Magyarországon: - Legfelsőbb Bíróság - ítélőtáblák - megyei bíróságok/Fővárosi Bíróság - helyi (városi, kerületi) bíróságok - munkaügyi bíróságok A bírói hatalom fő formái: - büntető igazságszolgáltatás - polgári igazságszolgáltatás - közigazgatási bíráskodás - munkaügyi bíróság Az ügyészség szervezeti egységei:

- Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze - fellebbviteli főügyészek - megyei/fővárosi főügyészség - helyi (városi, kerületi) ügyészségek Külön szervezetet alkotnak a katonai ügyészségek Egy ügyész feladatai

Egy ügyész feladatai

5. – Az államtípusok és jellemzőik Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen államformák alakultak ki és mi volt a jellemzőjük!

• Magyarázza meg, az állam fogalmát! • Ismertesse a különböző államformákat és jellemezze azokat!

Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Az állam feladata a közjó szolgálata. Főbb államtípusok: a.) Monarchia, arisztokrácia, demokrácia b.) Abszolút állam c.) Totális állam d.) Liberális állam

e.) Jóléti állam: f.) Jogállam

Templomgazdaság Mezopotámiában Az athéni demokrácia Periklész idejében

A feudális rendiség Az angol rendiség

Montesquieu államrendszere Alkotmányos monarchia Angliában XVIII.sz.

A polgári állam Az Amerikai Egyesült Államok államrendszere

Szovjet államrendszer A hitleri Németország államrendszere

A rendőrség és belügy irányítása az ötvenes években A kádár korszak

Magyarország a rendszerváltás után

6. – A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere Az alábbi források segítségével ismertesse, melyek a magyar közigazgatás színterei és ágazatai!

• Határozza meg az állam legfontosabb feladatait és a magyar Országgyűlés szerepét! • Utaljon az eltérő kormányformákra! • Igazolja, hogy a köztársasági elnök neutrális hatalom! • Beszéljen a közigazgatás színtereiről!

„A hagyományos államigazgatás részben ágazati irányítást jelent - például egy-egy minisztérium felelős egy egész tevékenységi ágért, az oktatásért és a kultúráért, az egészségügyi és szociális ügyekért, vagy a környezetvédelemért stb. A nagyobb települések polgármesteri hivatalaiban is megtaláljuk az ennek megfelelő igazgatási osztályokat vagy előadókat. Más esetben a központi szerv állami szervezeteket irányít, mint például a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédséget, vagy a Belügyminisztérium a Magyar Rendőrséget, a Pénzügyminisztérium a Vámhivatalokat. A hagyományos államigazgatás központjában az egyes minisztériumok állnak. A miniszterek a kormány tagjai, és a kormány határozatainak megfelelően, a törvény adta kereteken belül vezetik a feladatkörükbe tartozó ágazatokat, illetve irányítják az alájuk rendelt országos hatáskörű szerveket. A miniszterelnök tárca nélküli minisztere-ket vagy kormánybiztosokat is kinevezhet, a kormány által meghatározott konkrét feladatok ellátására. A minisztériumok mellett más központi közhivatalok

is léteznek, amelyek egy-egy sajátos feladatra jöttek létre hatósági jogkörrel. Ilyen például az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal), az Állami Népegészségügyi Szolgálat (a régi KÖJÁL utódja) stb. Ezek ugyan szoros kapcsolatban állnak egy-egy minisztériummal, de funkciójukat önállóan látják el. Vannak központi szolgáltató jellegű intézmények, amelyekkel szemben a polgárok vagy vállalkozások is adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak. Ilyen az Országos Statisztikai Hivatal; nemcsak összegyűjti és kiadja az ország főbb adatait, de mi polgárok sem tagadhatjuk meg az együttműködést és adatszolgáltatást például egy országos népszámlálás idején.” (Bayer-Jávor-Utasi: Trásadalomismeret) Nyíregyháza: Megyeháza Városháza ,,42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzat joga. A helyi önkormányzás [ ... ] a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. [ ... ] 44. § A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. [ ... ] A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal.” (Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából)

7. – A mai világ legfontosabb politikai szövetségi rendszerei Az alábbi források segítségével ismertesse, melyek napjaink legfontosabb politikai szervezetei!

• Magyarázza meg, mi a különbség az ENSZ és a NATO között! • Utaljon arra, milyen szerepei voltak a NATO-nak a kilencvenes években Európa tekintetében! • Igazolja, hogy az Európai Unió demokratikus szervezet! • Beszéljen arról, milyen lépéseket tettünk a NATO-hoz, s milyeneket az Európai Unióhoz való

csatlakozás érdekében!

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére... 2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze... 3. gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása révén nemzetközi együttműködést létesítsen... (Részletek az ENSZ alapokmányából, 1945. Június 26-án

Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető Állam, amely a jelen Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. […] A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek összes tagjaiból áll. […]

A Közgyűlés minden tagjának egy szavazata van. Fontos kérdésekben a Közgyűlés határozatait a Jelen lévő és szavazó tagok szavazatának kétharmad többségével hozza. Fontos kérdésnek kell tekinteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztását […], új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetében való felvételét, a tagok kizárását [...] és költségvetési kérdéseket.

[…] A Biztonsági Tanács a Szervezet tizenöt tagjából áll. A Kínai Köztársaság [1971-től a Kínai Népköztársaság], Franciaország, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet tíz további tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg […] két évre […]a Biztonsági Tanács határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia. . (Részletek az ENSZ Alapokmányából)

1949. május 5-én alakult meg az Európa Tanács.

1957. A Római Szerződés aláírásával létrejön az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom (Európai Atomenergia Közösség).

1973. január 1. Nagy-Britannia, Dánia, Írország csatlakozása az EGK-hoz (Közös Piac), ezzel megszületett a „kilencek Európája”, és az EURATOM-hoz.

1981. Görögország csatlakozik a Közös Piachoz. 1986. Portugália és Spanyolország csatlakozása a Közös Piachoz. 1992. A maastrichti szerződés aláírása 1995. Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása. 1999. Az EU 11 tagállamában bevezetik az eurót. 2002. Az euró készpénz formában is létezik. 2004. május 1. 10 új tagállam, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Litvánia, Lettország,

Szlovénia, Észtország, Ciprus, Málta csatlakozik az Unióhoz.

8. – A család alapvető funkciói, a funkciók történelmi változásai Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen változások mentek végbe a család alapvető funkcióiban a történelem során!

• Magyarázza meg, mi okozta a társadalmi változást! • Utaljon arra, milyen változások mentek végbe a családi szerepekben, feladatokban! • Ismertesse, hogy a változásoknak milyen szerep van a családi konfliktusokra!

„A párválasztás koronként, régiónként másképp ment végbe. Ám még ma is vannak térségek, ahol a nő is árucikk, s a hagyományok szerves része az is, hány kecskét ér a menyasszony. Lehet mosolyogni a tévében megcsodált természeti népek szokásain, de ne feledjük: a menyasszony szó forrása is ezt az ősi szokást tükrözi. A sztyeppén vándorló magyar nép nem kecskéért, hanem lőtt vad bőréért, menyétért vásárolta meg leendő gyermekei anyját. A monogám (páros) család is történelmi képződmény. Az Ószövetség zsidó pátriárkáinak hagyományosan ágyasuk is volt, gondoljunk csak Jákobnak és 12 fiának tanulságos történetére! A Kr. u. 622-ben kialakult moszlim vallás szent könyve, a Korán évszázadokig a jogszokást is eldöntötte az Allahban hívő népek táborában. A gazdag moszlimnak egész háremnyi ágyasa is lehetett, de hitvese a Korán szerint csak négy. (A trónörökösök csak körükből kerülhettek ki.) A mai India falusias vidékein még ma is adják-veszik a lányokat, s akárcsak a kínai hagyományban, a lányok csak esküvő után láthatják meg párjukat. A katolikus vallás nem ismerte a válást. A házaspárnak hűségesnek kellett lennie, de ezt a nők esetében vették szigorúbban. Már nem kövezték halára a hűtlen nőt, mint a zsidók az ókorban, de az ilyen asszonyt a férje visszaküldhette, az utódot kitagadhatta. (Kálmán királyunk is efféle okokból nem ismerte el, hogy halicsi feleségétől származó fia, Borisz az ő gyermeke lenne.) A nők csak szűzen köthettek házasságot, ha egy e1őkelő lányról kiderült, hogy titkos nemi kapcsolatba lépett valakivel, a család rendszerint apácazárdába küldte. Ugyanakkor a nemesurak jogot formáltak az ún. "első éjszaka jogára", ami azt jelentette, hogy a jobbágyleányoknak esküvőjük éjszakáján fel kellett menniük a kastélyba és a gazdával (az úrral) kellett hálniuk. A királyok sem mindig tartották be az erkölcsi parancsokat. Közismert tény, hogy Mátyás királyunk adoptálta, azaz elismerte és örökösévé tette egy udvarhölgytől született fiát, Korvin Jánost. (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret) „Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán a világra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet lehetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét nyújtották számukra.” (Arisztotelész)

Napjainkban a nagyszülőknek is fontos szerepük van a család életében „Mára a házasfelek egyenlőségét feltételező monogám házasság alakult ki, amelyet a férj és feleség egyenlőtlen helyzetét közmegegyezéssel elismerő, törvényesítő családfejlődési fázisok előztek meg. Ezeknek szinte mindegyikét a férfi családi – gazdaságot irányító uralmi-hatalmi -, és a nő alárendelt, beosztott-kiszolgáló szerepe jellemezte. A Bibliából is ismert többnejűség monogámiává fejlődését is döntően a gazdasági-vagyoni differenciálódás és a nemi kapcsolatok szükségszerű társadalmi szabályozása eredményezte. Amikor a gazdagabb családok a házasságra lépő lányuk számára jelentős hozományt tudtak biztosítani, ennek fejében kiköthették, hogy ne „munkaeszköznek” vagy dísznek tekintsék őt a férj családjában. A hozománnyal kötött házasságból fejlődött ki valószínűleg az elismert valódi házasság, a hozományt vitt nő lett a „főfeleség”, akinek gyermekei a férj ágyasaitól származó gyermekeivel szemben előnyt élveztek, törvényes örökösei lettek. A házasság tehát hosszú ideig elsősorban gazdasági szövetség volt. […] A férfi uralmi helyzetét a családon belül a szexuális érintkezés szabályai még a szigorítások alkalmával is kifejezték, a férfinak továbbra is joga volt a hűtlenségre, míg a nőktől a legszigorúbb hűséget követelték meg a házasságkötés után. […] A férjek családon belüli uralmi helyzetének másik bizonyítéka, hogy nemcsak szolgái, hanem gyermekei és felesége felett is teljes hatalommal uralkodott (ókori törvénykezések szövegeiből tudjuk) […]A polgári társadalomban a gazdasági fejlődés tovább módosította a családon belül az asszonyok és férfiak szerepkörét. Bár a polgári nők otthonukba zártan éltek, a legnagyobb fejlődés mégis ekkor következett be a női egyenjogúságban. A legtöbb polgári kormány törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát. A nők a polgári társadalmakban már szavazhattak, egyetemi tanulmányt folytathattak, megjelenhettek a munkamegosztás legmagasabb presztízst biztosító pozícióiban, s növekedett szerepük a közéleti fórumokon is. Az emancipáció azonban máig sem vált teljessé. A férfiak és nők közötti vagyoni-gazdasági különbség mind a mai napig megmaradt. Ezt elsősorban a munkamegosztási egyenlőtlenség: a zömmel nők, ill. férfiak által végzett, „kiosztott” munkafeladatok társadalmi értékelése és javadalmazása közötti különbség konzerválja. […] A tradicionális családmodellt a XX. században tehát felváltotta a modern (ún. nukleáris) család (három generáció helyett két generáció él együtt), és sajnos napjainkban, a XXI. század elejére egyre több a csonka család (egyik szülő hiányzik). A liberális eszmék terjedésének köszönhetően lassan már arra sem csodálkozunk rá, ha a szülök (értsd: nevelőszülők) egyneműek. Egyre gyakoribbak az örökbefogadások, amelyek sokkal inkább a felgyorsult életritmusunkból is eredő egészségügyi problémákkal (meddőség), korábbi szokáshoz képest későbbi életkorban (30 éven felüli) való gyermekvállalással - esetleg a túlzott munkavállalás miatt nem talál társra - függ össze.” (Palasik-Sipos: Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a XX. századi Magyarországon A házasságon kívül született gyermekek aránya

Házasságkötések és válások

9. – A szocializáció Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen színterei vannak a szocializációnak!

• Magyarázza meg a szocializáció fogalmát! • Utaljon arra, milyen színterei vannak a szocializációnak! • Ismertesse, a szocializáció során felmerülő konfliktusokat!

A család – a szocializáció első színtere Püthagorasz, Kr. e. 6. században élt görög filozófus Az ókori Kínában ugyancsak szakaszokra az alábbi szakaszokra osztotta fel az életet: osztották az ember életét: 0-20 évig: az emberré válás korszaka 20. évig – ifjúkor, 20-40 évig: az ifjúkor, 30. évig – házasságkötés kora, 40-60 évig: a teljesség kora, 40. évig – társadalmi hivatalok betöltésének kora, 60-80 évig: az öregedés és hanyatlás korszaka 50. évig – saját hibáink megismerésének korszaka, 60. évig – alkotó élet végső szakasza, 70. évig – vágyott kor, 70. évtől – öregség kora „Gordon W. Allport (1897-1967) egy teljes könyvet szentelt a személyiség témakörének. A személyiség alakulása c. művében végigjárt olyan kérdéseket, mint az öröklődés, biológiai meghatározottság, vérmérséklet, tanulás, szocializáció, a személyiség rétegei. Az érett személyiség fejlődési kritériumait az alábbi felsorolásban adja: Csecsemőkor: az alapvető bizalom érzése Kisdedkor: az autonómia érzése, A játék kora: kezdeményező képesség, Iskoláskor: szorgalom és kompetencia, Serdülőkor: személyes identitás (énazonosság), Fiatal felnőttkor: intimitás, Felnőttkor: utódokról való gondoskodás, Érett kor: integritás és elfogadás” (Czike-Csizmady-Ligeti-Rózsavölgy: Minden másképp van) „Az újszülöttek világrajövetele rendszeresen ismétlődő barbár invázió, hiszen a csecsemőnek fogalma sincs annak a társadalomnak a szabályairól, normáiról, melybe beleszületett.[…] Bár a szocializáció a társadalmi lénnyé válás folyamata, ez nem jelenti azt, hogy a fejlődésben lévő ember elveszti valamiféle ’egyéni arculatát’. Ellenkezőleg: az én és a másik elkülönítésének képessége kizárólag a szocializációs

folyamat révén válik lehetővé. A szocializáció kétirányú folyamat, tehát a gyerek nem passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője, alakítója a szocializációs folyamatnak.” (Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia)

A személyiségre leginkább ható körülmények

„-Az a fontos, hogy megtaláld önmagadat – mondja István bácsi, a pszichológus. - Ennyit én is tudok, azt nem tudom, hogy hol keressem.” (Ágai Ágnes) „- Senki sincs odabenn? - Senki. - Ez nem stimmel. Senki nem mondhatja azt, hogy senki, anélkül, hogy valaki lenne. Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell.” (A. A. Milne: Micimackó) „A hasonló örül a hasonlónak.” (latin közmondás) „Vajon mit szólna ahhoz nagymamánk, ha születésnapjára kapna tőlünk egy jegyet egy focimeccsre? Mindennapi tapasztalataink azt sugallják, hogy a környezetünkben élő emberek viselkedését, véleményalkotását nagyjából meg tudjuk jósolni. Amennyiben tudjuk barátainkról, tanárainkról, hogy kiket kedvelnek, milyen hobbijaik vannak, milyen elveket vallanak, úgy hisszük, több-kevesebb sikerrel megjósolhatjuk, hogy bizonyos helyzetek milyen érzelmeket, reakciókat váltanak majd ki belőlük. Valóban igaz-e ez?” (Czike-Csizmady-Ligeti-Rózsavölgy: Minden másképp van) „A szociológiai irodalom ismer néhány esetet, amikor a gyerekek felnőttek nélkül nőttek fel. Pl. 1800 januárjában Dél-Franciaországban (Saint-Serin falu mellett) egy erdőből került elő egy tíz év körüli fiú („aveyroni vad fiú). Beszéd helyett éles sikolyokat hallatott, ruhát nem tűrt a testén, a tükörben nem ismerte fel magát. Az orvosi vizsgálat értelmi fogyatékosságot nem mutatott ki. A fiút Párizsban szobatisztaságra szoktatták, megtanult önállóan öltözködni és néhány szót kiejteni. Kb. negyvenéves korában halt meg. […] Azokat a csoportokat vagy társadalmi helyzeteket, amelyekben a szocializáció alapvető folyamatai végbemennek, szocializációs közegnek nevezzük. A kisgyermek szocializálása elsősorban a család feladata. A családon kívül még sokféle szocializációs közeg létezik, mint pl. a kortárscsoport, a hasonló korúak baráti közössége, az óvoda és iskolák, a tömegkommunikációs eszközök, valamint a munkahely, munka- és lakókörnyezet. Reszocializációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az egyének válsághelyzetekben vagy komolyabb stresszhelyzet esetén a korábbi elveiktől, viselkedésüktől, magatartásuktól eltérő módon kezdenek gondolkodni és cselekedni. Így hatottak a német koncentrációs táborok borzalmas körülményei a több éve ott élő foglyokra. Más szituációt, de lényegében hasonló helyzetet ír le W. Golding, angol író A legyek ura c. regényében. […] A politikai szocializáció jelentése: a politikai élet alanyává válni. Olyan állampolgári nevelés, amely felkészít a tudatos, érdemleges részvételre a társadalmi életben. A politikai szocializáció közvetítői: - nem hivatalos ún. informális közvetítők: család, páros kapcsolatok; - hivatalos ún. formális közvetítők: iskola, pártok, katonaság, egyházak, média (tévé, rádió, sajtó), különböző szervezetek (pl. szakszervezetek).” (A. Giddins: Szociológia)

10. –Egyén, közösség, társadalom, kultúra Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen az emberi társadalom, hogyan hat egymásra egyén – közösség - kultúra!

• Határozza meg az ember szerepét a társadalomban! • Utaljon az egyéni és közösségi értékek ellentmondásaira! • Ismertesse a kultúra és a társadalom közötti kapcsolatot!

„Az emberi közösségeket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A természetes közösségekbe beleszületünk. Ilyenek például a család és a nemzet. Olyan csoportok is vannak, amelyekbe helyzetünknél fogva kerülünk (pl.: foglalkozás szerinti vagy a vagyoni csoport).” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek)

Egyének, egyetemi közösségben

„A helyi társadalom közösségei általában valamilyen tiszteletre méltó cél érdekében jönnek létre. Előfordulnak azonban nem egy helyen a mások nyugalmát, biztonságát veszélyeztető csoportok vagy csoportosulások. Akadnak olyanok is, amelyek kimondottan erre a célra szerveződnek. Azoknak a csoportoknak a tagjait, amelyeknek a tevékenysége törvényeinkbe ütközik, az emberek nagy többsége elítéli, sőt a bíróságok is súlyos büntetést szabnak ki rájuk.” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek)

„ ... a közösség minden egyes tagjának - legyen férfi vagy nő, ifjú vagy öreg - egész életében szüntelenül, minden erejével arra kell törekednie, hogy derék emberré váljék, megszerezze az emberhez méltó lelki kiválóságot és erényt ... " (Platón) " ... ha mindenki vetélkedve törekednék az erkölcsi jóra, s megfeszített erővel igyekeznék a legszebb tetteket cselekedni, akkor nemcsak a közösségben menne minden úgy, ahogy kell, hanem minden magánember is hozzájutna a legfőbb jóhoz ... " (Arisztotelész) „Minden ember beleszületik valamely közösségbe. Minden generáció továbbviszi és módosítja az előző nemzedékek tudását, szokásait, eszközeit, vagyis kultúráját. […] A tanulással szerzett ismeretek és szokások nem öröklődnek genetikailag, hanem a hagyomány szárnyán szállnak át egyik generációról a másikra. a kultúráját, amelybe beleszületik. […] A kultúra mindazt magában foglalja, amit egy nép vagy az emberiség a történelme során létrehozott, amivel a természettől kapott adottságait, képességeit kiegészítette, és amit generációról generációra továbbad. A kultúrához tartozik minden, amit nem a természet, hanem valamely emberi közösség alkotott. Valamely nép, valamely társadalom kultúrája magában foglalja az illető nép nyelvét, technikáját, szokásait, intézményeit, tudását, művészetét. A kultúra áthatja és meghatározza mindazoknak az életét és viselkedését, akik az adott társadalomban születtek vagy oda befogadást nyertek. A társadalomtól, illetve annak kultúrájától függ, hogyan teremtjük elő a létfenntartásunkhoz szükséges javakat, kivel és mikor kötünk házasságot, miként szórakozunk, milyen erkölcsi elveket követünk, milyennek képzeljük el a világot, miben hiszünk, és miben nem hiszünk.” (Bánhegyi-Molnár: Etika)