1-6. Évfolyam

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377

Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

OM: 031083

BESZÉD ÉS VERS

1-6. ÉVFOLYAM

Választható tantárgy

az alapfokú művészeti iskola

színjáték és a bábjáték tanszakán

mailto:[email protected]

Helyi tanterv Beszéd és vers Alapfok 1 – 6. évfolyam

1

BESZÉD ÉS VERS

Alapfok 1-6. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOK

A beszéd és vers tantárgy tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá,

természetessé válásához és maradásához, dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - az

adottságaiknak és a képességeiknek megfelelő szinten - könnyen érthetővé és élvezhetővé

fejlesztéséhez. A tantárgy ugyanakkor keltse fel az érdeklődést a tudatos beszédművelés,

valamint a vers- és prózamondás mint önálló pódiumi műfaj iránt.

A tantárgy feladata, hogy a tanulók a különböző képességfejlesztő gyakorlatokon, játékos

feladatokon, szövegelemzéseken és memoritereken keresztül váljanak képessé a magyar nyelv

magas szintű, tudatos használatára, az irodalmi műalkotások értő befogadására és

értelmezésére, jussanak el a lírai és prózai szövegek interpretálásának magas színvonaláig. A

tantárggyal való ismerkedés során erősödjön befogadói és előadói attitűdjük, váljanak képessé

a verskultúra ápolására.

1. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37

FEJLESZTÉSI FELADATOK

Ismertesse meg a tanulókkal

a beszédfolyamat eseményeit (légzés, hangadás, kiejtés)

a vers zenei–ritmikai jellemzőit

Fejlessze a tanulók

hallási figyelmét

megfigyelőképességét

ritmusérzékét

a csoportos munkára való készségét


2

Ösztönözze a tanulókat

képességeik megismerésére

megfigyeléseik megfogalmazására

versolvasásra, fantáziájuk, asszociációs képességeik felszabadítására

csoportos versjátékokra

TANANYAG

Témakör Tartalom A továbbfejlesztés

alapjai

Elvárható

maximum Lazítógyakorlat – Lazítás–feszítés

A tanulók ismerjék

– az egyszerű

mozgásügyesítő

gyakorlatokat

Legyen képes

- a beszédfolyamat

részeinek tudatos

irányítására

Légzőgyakorlat – A légutak és a légzés

folyamatának

megfigyelése

– Légzőgyakorlatok

hangokkal

– Szabályozott légzés

egyszerű szólamokkal,

mondókákkal

– Fúvójátékok

folyamatosan,

szaggatottan, lágyan,

erősen

Legyenek képesek

– figyelmüket a saját

beszédükre irányítani

Legyen képes

- hallás után

felismerni a durva

légzéstechnikai,

hangadási hibákat

Hanggyakorlatok – Játékos hangutánzás

(állatok, gépek, tárgyak)

magassági és dinamikai

váltásokkal)

Legyenek képesek



Ismerje fel az

artikulációs hibákat,

mások és a saját

beszédében

Hallásgyakorlat – Egymás hangjának

felismerése

– A környezet

hangjainak megfigyelése


– az általában érvényes

hangsúly–szabályokat

Ismerje fel a

környezet és a társak

hangját

Artikulációs

gyakorlatok

– Beszédmozgás–

ügyesítés szavakkal,

szólamokkal, nyelvtörő

mondókákkal

– Szájról olvasás –

hangok


– artikulációs és

ritmusgyakorlatokat

Ismerje az artikuláció

ritmusformáló

szerepét

Ritmus- és

tempógyakorlatok

– Versek ütemezése

tapssal, járással,

ütőhangszerekkel

– Kis vers–zenei

kompozíciók készítése

közmondásokból,

ritmikus szólásokból


– artikulációs és

ritmusgyakorlatokat

Legyenek képesek

– a szöveg zenei–ritmikai

elemeinek kiemelésére

– csoportos ritmusjátékokra

Ismerje fel a beszéd

dallamának

változatait

Tudják a versek

különféle ritmikáját

lekopogni


3

Hangsúlygyakorlat – A szóhangsúly

– Szövegek

memoriterként való

rögzítése

– A közös szövegtanulás

(mondókák, ritmikus

gyermekversek,

párbeszédes versek)


– az általában érvényes

hangsúly–szabályokat

Legyenek képesek



– csoportban történő vers–

előadásra

Ismerje fel a

különböző

szóhangsúlyokat

Tanuljanak meg több

verset előadáskészre

KÖVETELMÉNYEK


az egyszerű mozgásügyesítő gyakorlatokat

artikulációs és ritmusgyakorlatokat

az általában érvényes hangsúly-szabályokat

Legyenek képesek

figyelmüket a saját beszédükre irányítani

a szöveg zenei-ritmikai elemeinek kiemelésére

csoportos ritmusjátékokra

csoportban történő vers-előadásra

2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37



a célszerű beszédlégzés folyamatát és egyszerű gyakorlatait

a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét

a vershelyzetek felismerésének lehetőségeit

az egyszerűbb képek, hangulatok kibontásának lehetőségeit

a mimika és a testbeszéd szerepének jelentőségét


hangszínnel való bánásának képességét

szabad asszociációs készségét


4

hanggal történő karakterábrázoló képességét


a saját és mások beszédének megfigyelésére

különböző hangulatú szövegekkel való munkára

kifejezőeszközeik bővítésére

TANANYAG


alapjai

Elvárható

maximum Légzőgyakorlatok – Légzéstípusok

ismertetése,

megfigyelése

– A célszerű

beszédlégzés

folyamatának ismertetése

és egyszerű gyakorlatai

Legyenek képesek

– légzésük egyszerű

szabályozására

Legyen képes hallás

után felismerni a

durva

légzéstechnikai,

hangadási hibákat

Hanggyakorlatok – Hangkitaláló játékok

(pl. állatok, mesefigurák,

tárgyak elképzelt

beszéde)

– Személyek és

hangulatok

megszólaltatása

(hangszín–játék)

– A természetes

alaphang gyakorlatai

mindennapi

szólamokkal,

verssorokkal


– a természetes és a szerep–

beszédhang jellemzőit

Tudja alkalmazni a

hangerő

változtatásának

módját

Artikulációs

gyakorlatok

– Ajak és áll

gyakorlatok

– A magánhangzók

gyakorlatai

– A szóvégejtés játékos

gyakorlatai


– a vers képekre

tagolásának módjait az

artikuláció ritmus– és

tempóformáló szerepét

Ismerje az artikuláció

ritmusformáló

szerepét

A magánhangzók

időtartamának pontos

kiejtése

Ritmus-és

tempógyakorlatok

– Versek, mondókák

ütemezése kötött

mozgással

– Versek, mondókák

lassuló és gyorsuló

tempóban egyaránt,

hangerőváltásokkal


– a vers képekre

tagolásának módjait az

artikuláció ritmus– és

tempóformáló szerepét

Legyen képes

önállóan mondókák,

versek ütemezésére

Hangsúlygyakorlatok – Az állítás (kijelentés)

hangsúlya Legyenek képesek

– különféle hangszínekkel

Legyen képes

helyesen alkalmazni

a kijelentés


5

– Ereszkedő

beszéddallam

– Számnevek, évszámok

hangsúlya

– A név hangsúlyai

– A név a cím, és a

szöveg kapcsolata

szöveggel való munkák

– Játék a szöveggel

(ismert gyerekdalokkal,

versekkel)

– Képek felismerése,

szétválasztása, saját

szavakkal történő leírása

– A hangulatváltó–

pontok tudatosítása

– Hangkulissza

készítése szabad

asszociációkkal

– Mozgás–improvizáció

a szövegre (szöveg

nélkül)

– Szöveg és mozgás

összekapcsolása

karakterek és hangulatok

megjelenítésére

hanglejtését,

számnevek,

évszámok hangsúlyát

Szövegek


rögzítése

– Rövidebb szövegek

kiválasztása, bemutatása

a gyerekirodalom

klasszikusaitól,– az

egyéni választások

szabadságával

Legyenek képesek

– egyszerűbb költői képek

felismerésére és

kibontására

– a szövegek tartalmának

kifejtésére

– a szöveg memoriterként

való rögzítésére

Legyen képes a

kiválasztott

memoritert megfelelő

hanglejtéssel,

ritmussal és

hangsúllyal előadni

KÖVETELMÉNYEK


a természetes és a szerep-beszédhang jellemzőit

a vers képekre tagolásának módjait az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét

Legyenek képesek

légzésük egyszerű szabályozására

különféle hangszínekkel karakterek és hangulatok megjelenítésére

egyszerűbb költői képek felismerésére és kibontására

a szövegek tartalmának kifejtésére

a szöveg memoriterként való rögzítésére


6

3. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37



a természetes beszédhang tulajdonságait

a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét

a saját középhang megtalálásának módjait

a meseszövés alapvetéseit

a mesék, verses mesék, kisprózák illetve a prózaversek előadói különbségeit


koncentrációs képességét

artikulációs ügyességét és pontosságát

a belső képek előhívását

a történetmeséléshez szükséges készségeket


az otthoni gyakorlásra

saját élményeik szabatos megfogalmazására

mese és novella olvasására

eredményeik bemutatására

mesélésre, nagy mesemondó egyéniségek lemezeinek vagy előadásainak

meghallgatására

TANANYAG


alapjai

Elvárható

maximum Légzőgyakorlatok – Kapacitásnövelő

légzőgyakorlatok zaj és

látvány (vállemelés)

nélkül

– Légzésszabályozó

gyakorlatok

A tanulók ismerjenek

– egyszerű légzésgyakorlatok

Legyen képes a

beszédfolyamat

részeinek tudatos

irányítására


7

Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia

megerősítése

– Mondókák

mellhangon és fejhangon

– A közép hangsáv

felismertetése

– Hangelőrehozó

gyakorlatok

Legyenek képesek

– széles

hangterjedelemben,

játékosan és könnyedén

mondani szöveget

Legyen képes

alkalmazni a hangerő

változtatásának

módját

Artikulációs

gyakorlatok

– A zárhangok

gyakorlatai, kettőzésük

technikája

– A hosszú

magánhangzók ejtésének

gyakorlatai

– Szájról olvasás (ismert

verssorok, mondókák)

Legyenek képesek

– egyszerű artikulációs

gyakorlatok előadására

Legyen képes a

zárhangok, és a

hosszú

mássalhangzók

pontos ejtésére

Ritmusgyakorlatok – Ütemezés kitalált

mozgássorral

– Időmérték –

ütemhangsúly

(támaszkodni a ritmusra,

ellene dolgozni…)

– Ritmus a prózában

– A tagolás módozatai

Legyenek képesek

- egyszerű ritmusgyakorlatok

előadására

Ismerje fel a

mozgássorban,

tapsjátékban a

változó tempót

Hangsúlygyakorlatok – A kérdezés hangsúlya

és hanglejtése

kérdőszóval és anélkül

– Közbevetések

– A mesélő és a beszélő

elkülönítése

– Értelmi és érzelmi

hangsúlyok

– Felkiáltások,

óhajtások, jelző és jelzett

szó kapcsolata


– a kérdezés, felkiáltás,

közbevetés helyes

dallamvonalát

Legyen képes

helyesen használni a

kérdő mondat

hangsúlyát

A szöveggel való

munkák

– Közös mese–költés

(pl. egyszerű láncmese

vagy ismeretlen

történetek végének

kitalálása, nem várt

fordulat beiktatása)

– Így mesélte anyukám

– kedves mesék után–

mondása

– Saját élményű

történetek és viccek

mesélése

– Mesélési technikák

felismerése

– Közös mesemondás,

dramatizálással

– A szereplők

elkülönítése,

megszólaltatása


– a szereplők

elkülönítésének néhány

variációját

– az alapvető testbeszéd–

formákat

Legyenek képesek

– széles

hangterjedelemben,

játékosan és könnyedén

mondani szöveget

Legyen képes

önállóan rövid

történetet írni és

felkészítés után

előadni


8

– Nonverbális

kommunikáció, mimika,

testbeszéd

Mesehallgatás,

meseolvasás

– Mesemondókkal való

ismerkedés, előadás,

hangos–könyv vagy

mese–lemez segítségével

– Régi és új „mesék”

olvasása (népmesék,

majd rövid műmesék)

Legyenek képesek

– rövid történetek, mesék

értelmezésére, élményszerű

felépítésére, közönség előtti

önálló előadására

Legyen képes több

mesét előadni

KÖVETELMÉNYEK


a kérdezés, felkiáltás, közbevetés helyes dallamvonalát

a szereplők elkülönítésének néhány variációját

az alapvető testbeszéd-formákat

Legyenek képesek

széles hangterjedelemben, játékosan és könnyedén mondani szöveget

rövid történetek, mesék értelmezésére, élményszerű felépítésére, közönség előtti önálló

előadására

4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37



a koncentráció szerepét a beszédben

a vers–kommunikáció fogalmát

a művek befogadásának, értelmezésének és közvetítésének lehetőségeit

a versmondó versenyek mibenlétét, és az azokon való részvétel ismérveit

a balladamondás sajátosságait


ritmusérzékét

kommunikációját

a személyes közlés és a saját gesztusrendszer tudatosítását


9

képi fantáziáját

előadói technikai tudását

Ösztönözze a tanulók

eleven hanghasználatát

produktív fantáziáinak előhívását

önálló szövegválasztását

házi” vers– és prózamondó alkalmainak szervezését

önálló véleménynyilvánítását

TANANYAG


alapjai

Elvárható

maximum Légzőgyakorlatok – Szöveges gyakorlatok

mozgás közben

– A lopott (pót)

levegővétel technikája


– a légzés szövegtagoló

szerepét

Legyenek képesek

– légzésük tudatos

irányítására

Legyen képes a helyes

levegővétel

technikájának

alkalmazására

Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia

megerősítése

– Skálázás szavakkal,

verssorokkal, legfeljebb

egy oktáv terjedelemben


– beszédhibáik korrekciós

lehetőségeit, a kreatív

hangfestés eszközeit

Legyenek képesek

– légzésük tudatos

irányítására

Legyen képes javítani

saját és mások

artikulációs hibáit

Artikulációs

gyakorlatok

– A j–l–r hangok

gyakorlatai

– Az artikulációs hibák

fölismerése hallás útján

– „Szinkron–játék”

(szájról olvasás)

versekkel


– a hangszín szerepét a

hangulatteremtésben

Legyen képes versek

szinkronizálási

gyakorlataira

Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek

ritmizálása

– Játék a magyaros

versformákkal

Legyenek képesek

– különböző ritmusú lírai

művek érzékletes

megszólaltatására

Legyen képes önállóan

időmértékes verset

ritmizálni

Hangsúlygyakorlatok – A tagadás hangsúlya Legyenek képesek

– saját kiejtésük

megfigyelésére és

elemzésére

Legyen képes helyesen

használni a tagadás

hangsúlyát

A szöveggel való

munkák

– Változatos

hangulatok, érzelmek

megmutatása (kreatív

hangfestés)

– Vershelyzetek,

szituációk –


– a pódiumi kiállás,

megszólalás alapvető

ismérveit

Legyen képes

előadásában tudatosan

alkalmazni a

hangsúlyt, hanglejtést,

hangszínt,

beszéddallamot,


10

helyzetdalokban,

zsánerképekben

– Lírai dalok –

hangszín, hangulat,

érzelem, tempó

– Ismerkedés a

balladákkal – sűrített

érzelmek, feszültségek

megjelenítése

tempót, ritmust,

szünetet, gesztust,

tekintetet, mimikát

Szövegek


rögzítése

– Választott nép– vagy

vígballada

– Kisprózák (műmesék,

novellák)

– Vidám, rövid

időmértékes versek

Legyenek képesek

– felépített produkciók

bemutatására

Ismerje a nép-

vígballadák sajátos

drámai előadásmódját

KÖVETELMÉNYEK


a légzés szövegtagoló szerepét

beszédhibáik korrekciós lehetőségeit, a kreatív hangfestés eszközeit

a hangszín szerepét a hangulatteremtésben

a pódiumi kiállás, megszólalás alapvető ismérveit

Legyenek képesek

légzésük tudatos irányítására

oldott, természetes középhangjuk használatára

saját kiejtésük megfigyelésére és elemzésére

különböző ritmusú lírai művek érzékletes megszólaltatására

felépített produkciók bemutatására

5. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37



a hallás és beszédállapot kapcsolatát

a gyakran hallható beszédhibákat, és azok korrekciós lehetőségeit

az érzelmek, indulatok hangsúlymódosító szerepét


11

a verselemzés előadói központú megközelítését


hallásfigyelmét, hallási megkülönböztető képességét

képzelőerejét

érzelmi intelligenciáját

empatikus és műértelmező képességeit


a gesztusok és a mimika természetes használatára

a versek saját élményű megfogalmazásának közelítésére

önálló választású szövegek megformálására

csoportos versműsorokban való részvételre

TANANYAG


alapjai

Elvárható

maximum Légzőgyakorlatok – Fizikai terheléssel

– Koncentrációs

légzőgyakorlatok

– Nyelvtörők

légzésszabályozással

Legyenek képesek

– egyszerű koncentrációs

gyakorlatok előadására

Legyen képes

önállóan,

koncentrációs légző

gyakorlatok végzésére

és légzésszabályozásra

Hanggyakorlatok – A térhez igazodó

középhang gyakorlatai

– Indulati fokozás–

csillapítás egyszerű

szólamokkal

Legyenek képesek

– megfelelő hangerővel,

tartósan, érthetően

szöveget mondani

Legyen képes kifejezni

érzelmeit, indulatait

hangváltoztatással

Artikulációs

gyakorlatok

– Nyelvtörők a sziszegő

és a susogó hangok

gyakorlására

– A gyakran előforduló

beszédhibák egyszerű

korrekciós gyakorlatai

Legyenek képesek

– megfelelő hangerővel,

tartósan, érthetően

szöveget mondani

Legyen képes a

nyelvtörőket helyes

artikulációval

hangoztatni

Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek

tetszőleges és kötött

ritmuskísérettel

Legyenek képesek

– időmértékes versek

felolvasására

Legyen képes az

időmértéket önállóan

felismerni

Hangsúly és

hanglejtésgyakorlatok

– Mondatok hangsúly–

variációi

– Az indulat és érzelem

hangsúlyai


– a hangsúly és érzelmi

többletek jelentés–

módosító szerepét

Ismerje fel a mondat

hangsúly és hanglejtés

variációit


12

Szöveggel való munka – Tartalom és forma;

gondolati ívek

– Személyes közelítés a

szöveghez

– A szöveg és a

testbeszéd egymásra

hatása

– A

megszemélyesítések

játékai (párbeszédes

versek)

– Ismerkedés a szónoki

beszéd alapjaival – az

érvelés tagolási

technikái

– Erő, dinamika,

gondolat a szövegben

– Elbeszélő

költemények – (narrátor,

több szereplő…)

– Rövid, ismeretlen

szövegek első olvasatú,

értelmezett, kifejező

felolvasása


– a szövegelemzés előadói

szempontú alapfolyamatát

Legyenek képesek

– alkalmazkodni a térhez

– a verbális, vokális és

nonverbális

kommunikációs csatornák

tudatos használatára

Legyen képes

érzékelni a stílus vagy

irodalmi paródiák

másfajta humorát

Szövegek


rögzítése

– Az irodalomórai

kötelezők előadói

feldolgozása

– Válogatás, önálló

választás alapján, a

kortárs irodalomból


– a művészi előadás

gondolati (érzelmi) és

beszédtechnikai feltételeit

Ismerjen legalább öt

novellát s egyet

előadói szinten is

mutasson be

KÖVETELMÉNYEK


a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát

a művészi előadás gondolati (érzelmi) és beszédtechnikai feltételeit

a hangsúly és érzelmi többletek jelentés-módosító szerepét

Legyenek képesek

alkalmazkodni a térhez

megfelelő hangerővel, tartósan, érthetően szöveget mondani

a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára


13

6. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37



a beszédtechnikai váltások szerepét

a leíró költészet és a gondolati líra sajátosságait, előadói követelményeit


figyelemmegosztó képességét

esztétikai érzékenységét

képközvetítési készségeit


hangi adottságaik eleven használatára

önismeretük pontosítására

saját közlésvágyuknak megfelelő szövegek kiválasztására, tolmácsolására

csoportos és egyéni előadói munkára

ünnepi műsorok szerkesztésében való kreatív részvételre

az irodalmi előadó–művészet fórumainak megismerésére

TANANYAG


alapjai

Elvárható

maximum Légzőgyakorlatok – Koncentrációs

légzőgyakorlatok

mozgás közben

Legyenek képesek

– figyelmük megosztására

Legyen képes

koncentrációs légző

gyakorlatok végzésére

mozgás közben

Hanggyakorlatok – Szöveges

hangerőgyakorlatok: a

középhangerő, az erős

és az intim hangvétel

– Szöveges

hangmagasság

gyakorlatok legfeljebb

egy oktáv terjedelemben

Legyenek képesek

– érzelmeik

kondicionálására

Legyen képes önállóan

szöveges

hangerőgyakorlatok

végzésére

Artikulációs

gyakorlatok

– Pontos, pergő

tempójú szöveges

gyakorlatok mozgás és

fizikai terhelés közben

Legyenek képesek

– egyszerű szöveges

gyakorlatok mozgás

közbeni előadására

Legyen képes versek

helyes artikulációjára

mozgásos gyakorlat

közben


14

Ritmus és

tempógyakorlatok

– Időmértékes szövegek

gyakorlatai

tempóváltásokkal

Legyenek képesek

– különböző időmértékes

szövegek felolvasására

Legyen képes az

időmértékes verseket

tempóváltozással is

ritmizálni

Hangsúly és

hanglejtésgyakorlatok

– Összetett mondatok

hanglejtése

– A „lebegő”

szólamvég


– az írásjelek

megszólaltatásának

lehetőségeit

Ismerje fel az összetett

mondat hangsúly és

hanglejtés variációit

Szöveggel való munka – Gondolati és leíró

versek színei

– Hangszín–váltások,

hangerő, tempó, ritmus

– Érzelmek – átélés,

és/vagy közvetítés

– Instrukció–adás (pl.

egymás

versmondásának

megfigyelése,

értékelése, a

véleménynyilvánítás

mikéntje)

– Saját élménykeresés a

versekben

– Ismeretlen szövegek

első olvasatú,

értelmezett, kifejező

felolvasása

– Ünnepi műsorok

szerkesztési gyakorlata

(szövegek és zenék

gyűjtése, válogatása)


– az írásjelek

megszólaltatásának

lehetőségeit

– a kifejező beszéd

lehetőségeit és

hatáselemeit

– saját előadói

lehetőségeiket és

korlátaikat

Legyenek képesek

– ismeretlen szövegek

értelmezett felolvasására

Legyenek képesek

– önmaguk és egymás

teljesítményének

többirányú értékelésére

Legyen képes

ugyanazt a verset

mintha helyzetben

előadni

Szövegek


rögzítése

– Az iskolai

kötelezőkön túli önálló

választások

– Műballadák


– a kifejező beszéd

lehetőségeit és

hatáselemeit

Legyenek képesek

– fantáziájuk és

előadókészségük

felszabadítására

Legyen képes az

előadást videóra

rögzíteni, visszanézve

elemezni

KÖVETELMÉNYEK


az írásjelek megszólaltatásának lehetőségeit

a kifejező beszéd lehetőségeit és hatáselemeit

saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat

Legyenek képesek

figyelmük megosztására


15

érzelmeik kondicionálására

fantáziájuk és előadókészségük felszabadítására

ismeretlen szövegek értelmezett felolvasására

önmaguk és egymás teljesítményének többirányú értékelésére

KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN


a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat

a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat

az általában érvényes hangsúly–szabályokat

az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét

a szövegválasztás alapvető kritériumait

a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket

a testbeszéd jeleit

a pódiumi szereplés alapvető követelményeit

saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat

a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát

Legyenek képesek

a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak

legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében

hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát

a fejlesztő és a korrekciós gyakorlatok alkalmazására beszédükben

a szövegek zenei elemeinek kiemelésére, a ritmus és a vers gondolati összefüggésének

felismerésére

a szövegek tartalmának értelmezésére, memoriterként való rögzítésére

mesék és versek, prózai szövegek önálló vagy csoportban történő előadására

önmaguk és társaik teljesítményének értékelésére

a kommunikációs csatornák eleven használatára


16

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A VIZSGA RÉSZEI

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll

A GYAKORLATI VIZSGA TANTÁRGYA ÉS IDŐTARTAMA

Beszéd és vers

beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc

vers– és prózamondás 5 perc

A VIZSGA TARTALMA

A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor

bemutatása

Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a

szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó –

gyakorlatsor)

Vers– és prózamondás

A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két

különböző hangulatú vers vagy próza előadása

A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai

mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak

a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia.

A VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Beszédtechnikai ismeretek:

a gyakorlatok ismeretének szintje,

a megvalósítás pontossága,

oldott artikuláció és középhang,

tudatos nyelvhasználat

A választott szövegek előadása:

kifejező megszólaltatás,

előadásmód,

kiállás,

jelenlét,

közvetítő erő,


17

előadói készségek

A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE

JELES

Beszédtechnikai ismeretek

Beszédgyakorlatok pontos, hibátlan bemutatása

Megfigyelhető a tudatos nyelvhasználat

Előadás

Kifejező megszólaltatás

Értelmezi és érteti az előadott szöveget

Színpadi viselkedés. létállapot

Előadói készségek magasszintűek

JÓ


A gyakorlatokat jól ismeri és kevés hibával, alapvetően pontosan megvalósítja.

Tudatos nyelvhasználat jelen van.

Előadás

Kifejező megszólaltatás

A szöveget jó színvonalon értelmezi, és törekszik az értelmi közvetítésre.

Színpadi kiállás jó.

Előadói készségek jó szintűek.

KÖZEPES


A gyakorlatokat ismeri, hibákkal, de képes önállóan bemutatni.

Nyelvhasználata nem mindig tudatos.

Előadás

Jellemző a kifejező előadásra való törekvés, bár nem mindig figyelhető meg.

Értelmezésbeli bizonytalanság előfordul.

Színpadi kiállás, jelenlét megfelelő.

Előadói készségek megfigyelhetőek.


18

ELÉGSÉGES


A gyakorlatokat ismeri, de többször csak segítséggel képes előadni.

Nyelvhasználata bizonytalan.

Előadás

Időnként megfigyelhető a kifejező előadásra való törekvés

Értelmezésbeli hiba többször előfordul.

Színpadi jelenlét, kiállás éppen megfelelő.

Előadói készségek alacsony szinten vannak.

A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS)

TANESZKÖZÖK

Alapvető fénytechnika

CD–lejátszó vagy magnó

Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó

CD–k, DVD–k, videofelvételek neves előadóművészek előadásaiból

Hang–, zörej–, és zajkeltő eszközök

1-6. Évfolyam

Documents