É 9,/ÁÓ kr.e. 2700-1000 - spic...

M I N Ó S Z I ( K R É T A I ) K U L T Ú R A -

É S

M Ü K É N É M Ű V É S Z E T E

ÉGEI CIVILIZÁCIÓKr.e. 2700-1000

Sziráki Sz Gábor: Égei civilizáció

ÉgeikultúraKréta művészete:

Első minószi kor: Kr.e.2700-2000

Középső minószi kor: Kr.e.2000-1550

Kései minószi kor: Kr.e.1550-1100

Mükéné művészete: Kr.e.1600-1000


Építészet, művészet, kultúra

Az égei kultúra legjelentősebb emlékei:

•Kréta szigetén a knósszoszi királyi palota,•Kis-Ázsiában Trója•A görög félszigeten Mükéné vára •Athreusz kincsesháza, vagy Agamemnón sírja

Az Égei -tenger medencéjében és Kréta szigetén élő nép volt a görögök

elődje.

Életükről, királyaik cselekedeteiről az ókori görög költő, Homérosz

eposzából, az Illiászból olvashatunk. Párizsi nő ferskó


http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/muvtori/parizsino.jpg

Görög mitológia Krétához tarozó része

Rheia, Kronosz felesége Ida-hegység karsztos üregében neveltette fel a nimfákkalgyermekét, Zeuszt. Mézet a méhek gyűjtöttek számára, tejjel egy kecske táplálta, abarlang előtt pedig két kúrész, - fiatal harcos, más források alapján erdei démon -őrködött, akik az isteni csecsemő sírását fegyvereik csattogtatásával igyekeztektúlharsogni. Évek múltán a felnőtt Zeusz, Krétára szöktette aranyszőrű bika képébenAgenor föníciai király lányát, a szép Europét, hogy frigyükből megszülethessenMinósz, Kréta első királya. Minósz felesége, Paszifaé és a Poszeidon által küldöttbika nászából születik meg az ember testű és bika fejű szörny, Minotaurosz. Minósza gyalázatos szenvedély gyümölcsét persze el akarta rejteni a világ elől, ezért amesteri Daidalosszal megépíttette knósszoszi palotája közelében a labürinthoszt, azta zegzugos folyosók szövevényéből álló útvesztőt, amelynek mélyére zárták aMinotauroszt. A félig állat, félig ember szörnyeteg étvágyát a Minósz által adózásrakényszerített Athénból küldött ifjakkal és leányokkal csillapították, a Minotauroszminden kilencedik évben hét athéni ifjat és hét leányt falt fel a labürinthosz mélyén.Végül a Minotauroszt Tézeusz győzte le, akinek Minósz leánya, Ariadné volt ebbensegítségére. Ő adta át Tézeusznak a hatalmas fonal köteget, amelynekfelgombolyításával a Minotaurosz megölése után ki tudott jutni a labürinthoszból.


N E M V O L T O L Y A N J E L E N T Ő S B E F O L Y Á S A M I N T A Z Ó K O R I K E L E T E N .

K É P Z E T E I K K Ö Z É P P O N T J Á B A N A B I K A K U L T U S Z É S A F Ö L D A N Y A T I S Z T E L E T

Á L L O T T .

V I L Á G I H A T A L O M M A L V E T É L K E D Ő P A P I T E S T Ü L E T S E M A L A K U L T K I .

A S Z E R T A R Á S O K A T N Ő K V É G E Z T É K , V A L Ó S Z Í N Ű L E G A S Z A B A D B A N F E L Á L L Í T O T T

O L T Á R O K N Á L , B A R L A N G O K B A N É S H Á Z I S Z E N T É L Y E K B E N , E Z É R T T E M P L O M O K A T

N E M É P Í T E T T E K .

Vallása


Elrendezés bonyolultsága kelhette életre azt a mítoszt, amely a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról szól.

Kréta szigetén lévő knósszoszi palota i.e.1600-1400 között.

épületegyüttes 150 m hosszú, szélessége 100 m.

hatalmas kiterjedésű, négyszög alakú

déli szárnya egykor monumentális lehetett.

észak-déli tájolással épült,

belső udvara kb. 50 m hosszú volt.

az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt.


A KORSZAK EGYIK JELLEGZETES ÉPÜLETEGYÜTTESE

A KNOSSZOSZI PALOTAA palotának több szintje volt, s mint a képből is kitűnik, az áthidaló gerendázatot vörös színűre befestett faoszlopok támasztották alá.


KNOSSZOSZI FELFELÉ SZÉLESEDŐ FAOSZLOPOK

Építőanyagok:Terméskő, szárított agyag, agyagtégla, fa.Szerkezetek:Tömör falak, pillérek, oszlopok, támaszgerendás szerkezetek.


Az épület több emeletes volt.

A trónterem felett

fogadótermek,

máshol raktárak és a

palota személyzetének lakóhelyiségei voltak találhatók.

TÁMASZGEREDÁS SZERKEZET

Térlefedés: agyaggal borított gerendás síkfödém


ennek nyugati oldalán voltak a reprezentatív helyiségek - trónterem és két, középen két-két pillérrel alátámasztott térség - talán szentély vagy más, kultikus célokat szolgáló helyiség.

A palota központjában 30x55 méteres nagy belső udvar helyezkedik el

Propülaia: Csarnokszerűen kiképzett kapuépítmény, díszkapu


FELFELÉ VASTAGODÓ OSZLOPOK

Érdekes az oszlopok kialakítása ,törzsük alulról felfelé vastagodik: a gerendák megbízható, jó feltámasztását párnaszerű, gyűrűs fejezet és négyzetes átmeneti tagozat -abakusz - biztosítja. A szerkezeti megoldás láthatóan a függőleges és vízszintes tartószerkezet jó kapcsolatát szolgálta. között is megjelent.

Megaron: előcsarnokos, egyetlen belsőterű

lakóház, középen tűzhellyel


Mítoszt a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról.

Az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt. Jól érzékelteti ezt a palota alaprajza. Feltételezhetően ez adta az alapot a labirintus mítoszhoz.


A M Ű V É S Z E K

A K Ö R V O N A L A K H Ű

M E G R A J Z O L Á S Á R A J O B B A N

T Ö R E K E D N E K , M I N T A

H A S O N L Ó S Á G R A .

A M I N Ó S Z I M Ű V É S Z E T

A T E R M É S Z E T E T F O R R Á S N A K

T E K I N T E T T E , S E Z A

F E L F O G Á S K R É T A

S Z I G E T É R Ő L T E R J E D T Á T M Á S

F Ö L D K Ö Z I - T E N G E R I

K U L T Ú R Á K R A .

A paloták falait freskók borították. A híres Fogolymadaras és a Delfines freskó is mutatja, hogy a

természet megfigyelése alapján életszerűen ábrázolták az állatokat. A minószi kultúra nagy

hatással volt az ókori görög kultúrára.


http://www.fok.hu/_ujweb/d_sanyag/7phcd/k1-33-24.jpg

A M I N Ó S Z I C I V I L I Z Á C I Ó

I D E J É N A N Ő N E K

M E G K Ü L Ö N B Ö Z T E T E T T

S Z E R E P E V O L T K R É T A

S Z I G E T É N . A F E S Z T E L E N

E L E G A N C I Á V A L Ö L T Ö Z K Ö D Ő ,

S Z É P S É G É N E K É S

N E M I S É G É N E K T U D A T Á B A N

L É V Ő N Ő A F É R F I V A L T E L J E S

E G Y E N L Ő S É G B E N M U T A T K O Z I K

M E G A M I N D E N N A P I É L E T

J E L E N E T E I B E N V A G Y A

V A L L Á S I S Z E R T A R T Á S O K O N

A falakat díszítő festmények néhány egyiptomi hagyománnyal azonosak, ilyen például, hogy nincs árnyék, perspektíva, a férfiak bőre barna, a nőké egészen világos. Egy knósszoszi falfestményen egy fiatal nő portréján a művész a szemet

elölnézetből festette meg, akárcsak az egyiptomiak.


http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/muvtori/minosznok.jpg

Knosszoszi fresko

Az emberi alakok ábrázolására az a jellemző, hogy ez is kötött, akárcsak az egyiptomi, azonban attól határozottan elüt, de a természetet alaposan megfigyelő alakítás mellett rokonságot mutat az archaikus görög művészettel.


Knosszoszi ökölvívók


Knosszosz


Bikaugrás Kr.e.1450. Királyi Palota

A palota leghíresebb freskója, a bikaugrás sportjának legveszélyesebb jelenete, a bika szarvát megragadó sportoló az állat hátán átszaltózva leugrik. A háttérből

határozott kontúrokkal kiemelkedő formák árnyékolás nélkül, tiszta élénk színek, térmélység nélküli háttér, dekoratív geometrikus motívumok.


PÁRIZSI NŐ

Az itt bemutatott freskórészlet, a Párizsi nő, fitos orrocskájával és mandulavágású, nagy szemével, "modern" megjelenésével érdemelte ki nevét (lraklioniMúzeum /Kréta/).


http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/muvtori/parizsino.jpg

ATLANTISZ LEGENDÁJA

I. e. 1400 körül a knósszoszi palota elnéptelenedik. Az égei művészet végét a dórokvándorlásának nevezett esemény okozza. Ennek a kultúrának a szépségeit agörögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik.

Ehhez a civilizációhoz tartozik a Platon által is idézett, titokzatos Atlantiszlegendája:

"Idővel azonban rendkívüli földrengés és özönvizek támadtak (...), és Atlantisz szigete a tengerbe merülve eltűnt„ A hagyomány szerint az Atlanti-óceán övezte és a Föld minden gazdagságamegtalálható volt rajta. A sziget lakói az atlantidák voltak, akik Poszeidón istentőlszármaztak.

A valóságban Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkánkitörés ihlette. A Thérán 1967-től végzett ásatások egy város, Akrotiri maradványait hozták a felszínre.


Kígyós istennő -papnő

A kultusztárgyak közül a legtitokzatosabb a híres kígyós istennő alakja, aki a krétai plasztika első számú tárgya.

A knósszoszi palotában talált nőszobrocska kígyókat tart a kezében, fejdíszén egy macskaféle ragadozó ül.

Talán egy papnőt vagy Földanya istennőt ábrázol.

Kr.e. 1500 körül, agyag, 29,5 cm magas Iráklion Múzeum


ÉGEI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATÁNAK JELLEMZŐI

Az égei világ a fémmegmunkálás technikáját i. e. 3200 k. avándorló népektől veszi át. Ezek a népek az Anatóliaimagasföldön keresztül jutottak Trójába, amely a régészetikutatások szerint kereskedelmi központ volt. Innen az Égei-tenger szigetei felé vették útjukat. ezek az emberek fémekbőlszerszámokat és használati tárgyakat készítenek ésmegmunkálják a márványt is. Ciprus szigete rézben gazdag,ezért itt készülő edények egyedülállóak az égei világban. AKükládok szigetei (ezen elnevezés az Égei-tenger jó néhányszigetének összefoglaló neve) hatalmas márványtömbök, ebbőladódik, hogy az ekkor élő mesterek szobrokat és vázákat mármárványból faragnak. Küklád-idoloknak nevezzük azokat aszobrokat, amelyek nemcsak női, hanem férfi figurák is,ábrázolhatnak katonákat, fuvolásokat és hárfásokat is. Egyesfeltevések szerint ezek a szobrok istenségeket is jelképezhettekés akkor a bálvány kifejezés is megilleti őket.Sziráki Sz Gábor: Égei civilizáció

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/muvtori/aranymaszk1.gif

Bikafej formájú rühton (ivóedény)Kr.e. 1700-1600

A minósziak nem a nagy szobrok , hanem inkább a kisebb tárgyak, finom, részletgazdagkidolgozásában, készítésében jeleskednek.

A legrégebbi minószi ékszerek (i. e. 2300 k.) Mokhloszbólszármaznak és finoman megmunkált aranylevelek.


Agyagból készült phitoszKr.e. 1450-1400

Bor,

olaj,

gabona

tárolására használt nagyméretű cserépedény


.

Balra egy hím polip (lábasfejű) ábrázolása íváskor, jobbra egy nyolckarú polip ábrázolása

hektokotilusszal (párzókarral); mindkettő a knósszoszi palota amforáin

Egy Mükénében fellelt vázatöredéken megjelenik az emberi alak, mely a vázafestészet főalakja lesz majd.Sziráki Sz Gábor: Égei civilizáció

A díszítmények többsége spirálisan épül fel, de jellemző a finom stilizálás is. Főbb motívumok a polipok, a növények, a

leghíresebbek a lelőhelyük után elnevezett ún. Kamares-vázákés a palotastílusú edények. Az eleven természet ábrázolását

háttérbe szorítja a rend és nagyság érzékeltetése.


MÜKÉNÉ MŰVÉSZETE


TRÓJAMÜKÉNETIRÜNSZ

I.e. II. évezred közepén Kréta hanyatlásának időszakában kezdődött a mükénei kultúra virágzása. Építészeti feladatok védelmi jellegűek. Az ellenség betörésének veszélye várak építését tette szükségessé.


MÜKÉNEI FELLGVÁR

A várak szárazföldi bérceken emelkedtek, melyek védőfallal voltak körben ellátva és ilyen volt a mükénei Fellegvár is, amely a Peloponészoszfélsziget északkeleti részén, hegyekkel körülvett magas dombon az i. e. XIV-XIII. században épült, erődített királyi székhely volt, a domb lába körül húzódott a település.


OROSZLÁNOS KAPU

Mükénei fellegvár oroszlános kapuja.

Az önálló építményt alkotó kapuzat a klasszikus görög építészet kapujának őse.

A falakat mészhabarcsba rakott hatalmas megdolgozatlan kövekből rakták

Küklopsz falazás


OROZLÁN KAPU

A VÁRKAPUK NYÍLÁSA SZÖGLETES, A SZEMÖLDÖK GERENDA FELETT TEHERELHÁRÍTÓ HÁROMSZÖGET ALKALMAZTAK. AZ EBBEN ELHELYEZETT DOMBORMŰ ALAPJÁN NEVEZIK A MÜKÉNEI KAPUT OROSZLÁN-KAPUNAK.


ATHREUSZKINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA

Mükénében azAthreuszkincsesháza vagy Agamemnón sírjalegmonumentálisabb az i. e. XIV. századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben i. e. XV-XIII. századi, különféle típusú sírokat tártak fel, közöttük kilenc kör alaprajzú, méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt, a tholoszt.


ATHREUSZKINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA

A FÖLD ALATTI ÉPÍTMÉNY BEJÁRATÁHOZ A LEJTŐBE VÁGOTT, SZABÁLYOS ALAKÚ KŐTÖMBÖKBŐL RAKOTT TÁMFALAKKAL KÖZREFOGOTT, NYITOTT FOLYOSÓ, A DROMOSZVEZET.


AGAMEMNON HALOTTI MASZKJA

Homérosz Mükénét mint "sokaranyút" emlegeti;

1876-ban lelet nemcsak anyagában, hanem művészi megformálásában is igazi kincs : fejékek, serlegek, tőrök, melltűk, arany melldíszek és maszkok kerültek elő. Amikor Schliemann felemelte az egyik aranymaszkot (ma Athénban, a Nemzeti Múzeumban), a tökéletes arcábrázolásban azonnal felismerni vélte - tévesen - Agamemnónt, az "lliász" "szélesen országló" királyát.


É 9,/ÁÓ kr.e. 2700-1000 - spic...

Documents