záróvizsga tételek: szakmai törzsanyag · kutatások magyar központja alapítvány és...

Záróvizsga tételek: Szakmai törzsanyag

Magyar politikai rendszer A tételek mindegyikéhez alapirodalom: Körösényi A.-Tóth Cs.-Török G.: A magyar politikai rendszer valamint Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (Osiris, 2015.) megfelelő fejezetei. A megadott további irodalmak ezt egészítik ki!

1. A hatalommegosztás intézményei és egymáshoz való viszonyuk Magyarországon.

• Pokol Béla 1998: Demokrácia, jogállam, konstitucionalizmus. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988–1998. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 409–417.

• Körösényi András 2006: „Mozgékony patthelyzet. Reform és változatlanság között: a politikai és alkotmányos alapszerkezet változásai, 1990-2005.” Politikatudományi Szeme, 2006. 1. szám, 29-68.o. illetve másodközlésként megjelent: -Gombár Csaba (szerk.) 2006: Túlterhelt demokrácia. Budapest: Századvég, 7-50.o.

• Tordai Csaba 2000: A Harmadik Köztársaság alkotmányának születése. In Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve: Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Hetedik kötet. Alkotmányos forradalom. Budapest, Új Mandátum, 481–502. o.

2. A magyar demokrácia természete: többségi és konszenzusos elemek; változások a rendszerváltástól napjainkig.

• Bozóki András 2003: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest, Századvég.

• Gombár Csaba (szerk.) 2006: Túlterhelt demokrácia. Budapest: Századvég

• Majtényi László és Szabó Máté Dániel (szerk.) 2009: Mi fenyegeti a köztársaságot? Budapest, Eötvös Károly Intézet.

3. A magyar pártrendszer változása a rendszerváltástól napjainkig.

• Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Pártok között szabadon. Budapest, Osiris, 2000

• Enyedi Zsolt 1998: Pártrendszer és politikai konszolidáció. Politikatudományi Szemle, 3. szám, 5–32. o.

• Gazsó Ferenc 1996: Volt egyszer egy állampárt. Társadalmi Szemle, 11. szám.

• Gazsó Ferenc 1997: Nómenklatúra és törésvonalak. Társadalmi Szemle, 6. szám.

• Körösényi András 1993: Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta. Politikatudományi Szemle, 3. szám.

• Körösényi András 1994: A bal és jobb védelmében. Válasz a bírálatokra. Politikatudományi Szemle, 3. szám, 188–201. o.

• Körösényi András 1996b: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyarországon. Századvég, 1. szám.

• Körösényi András 1997a: Nómenklatúra és törésvonal. Válasz Gazsó Ferenc bírálatára. Társadalmi Szemle, 2. szám.

• Tóth Csaba 2001: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya. Politikatudományi Szemle, 2001/3. szám, 81–103. o.

4. Trendek a magyar választói magatartásban a rendszerváltástól napjainkig.

• Enyedi Zsolt 2004: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a törésvonalak kialakulásában. Századvég, 33. szám.

• Karácsony Gergely 2003a: A választói magatartás trendjei. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2003. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, II:1509–1539. o.

• Marián Béla – Szabó Ildikó 1999: A pártok szavazótáborainak érzelmi-ideológiai profilja. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1999. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 728–746. o.

5. A kormány és a parlament szerepének változása a rendszerváltástól napjainkig.

• Gallai Sándor – Lánczi Tamás 2006: „Személyre szabott kormányzás. A második Gyurcsány-kormány anatómiája”. In Karácsony Gergely (szerk.): Parlamenti választás 2006. Elemzés és adatok. Budapest, Demokrácia

Kutatások Magyar Központja Alapítvány és Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, 293–334. o.

• Lánczi Tamás 2002: Munkák és napok – avagy a háromhetes ülésezési rend hatása az Országgyűlés működésére. Századvég, nyár, 133–149. o.

• Sárközy Tamás 2002: A kormányzati intézményrendszer és a politikai stratégia. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2002. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 54–89. o.

• Sárközy Tamás 2006: MSZP-SZDSZ kormányzás 2002–2006. In Sándor Péter et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2006. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 126–140. o.

• Stumpf István: Az Országház kapujában. Bp, Századvég, 2007.

6. Az államfői hatalom: viták és változások a rendszerváltástól napjainkig.

• Bitskey Botond – Sonnevend Pál 2005: A köztársasági elnök közjogi tevékenysége, különös tekintettel a törvények előzetes normakontrolljának indítványozására 2000-2004. In: Sándor Péter et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2005. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 448–463. o.

• Horváth Péter 2009: Az elismerési szabály foglya. Az államfő szerepe a kormányalakításban, Politikatudományi Szemle 2009/3. 91-111.

• Kovács Virág 2007: Köztársasági elnöki jogállás és hatalom Magyarországon. Budapest, Rejtjel.

• Szomszéd Orsolya 2005: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban. Politikatudományi Szemle 3–4. szám, 131–147. o.

• Tordai Csaba 1998: A Társadalmi Szerződéstől az Alkotmánybíróság határozatáig. Kísérletek az államfői tisztség jogi szabályozására. Politikatudományi Szemle, 4. szám.

7. Az alkotmánybíróság helye a magyar politikai rendszerben. Az AB jogkörével kapcsolatos elképzelések. Változások a rendszerváltástól napjainkig.

• Győrfi Tamás 1996: Az Alkotmánybíróság politikai szerepe. Politikatudományi Szemle, 4. szám.

• Kukorelli István 2006: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Bp. Századvég. (egyes fejezetei: 97-102, 128-143)

• Pokol Béla 2001: A bírói hatalom és a perlési politizálás. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2001. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 275–283.

• Halmai Gábor 1993: Tiszta Amerika? Alkotmánybíráskodás nálunk és más nemzeteknél. Világosság, 11. szám.

• Paczolay Péter 1993: Könyörtelen bírói hatalom? A bírói alkotmányértelmezés politikai szerepe. Jogállam, 2. szám.

• Sólyom László 2001: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris.

Pártok és pártrendszerek

Gallai Sándor - Török Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003.

Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Osiris, Budapest, 2004.

Goodin, Robert E. – Klingemann, Hans-Dieter (szerk.) 2003. A politikatudomány új kézikönyve. Osiris Kiadó

Richard S. Katz – Peter Mair: A pártszervezet változó modelljei és a pártdemokrácia. Politikatudományi Szemle 2001/3.

Kardos József – Simándi Irén (szerk.): Európai pőolitikai rendszerek. Osiris, Budapest, 2004.

Michael Gallagher – Peter Mair – Michael Laver: Representative Government in Modern Europe. Mc Graw-Hill, 2011.

8. Politikai pártok és demokrácia – a pártkormányzástól a pártok nélküli demokráciáig.

9. A baloldal és a jobboldal fogalma, megközelítési lehetőségei és relevanciája.

10. Törésvonalak és törésvonal-elméletek; törésvonalak a magyar politikában. 11. A választói magatartás elméletei, gyakorlati alkalmazásuk és szintetizálási

kísérletek. 12. Pártrendszerek Nyugat-Európában: hagyományos pártok és a

pártrendszerek változása. Egy választott pártrendszer elemzése.

Politikaelmélet

G. Fodor Gábor (szerk.): Politikai filozófia. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Budapest, 2001.

Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Osiris, Budapest, 1998.

John Dunn (szerk.): A demokrácia: befejezetlen utazás. Kr. e. 508-Kr. u. 1993. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.

Giovanni Sartori: Demokrácia. Osiris, Budapest, 1999.

Robert E. Goodin – Hans-Dieter Klingemann (szerk.): A politikatudomány új kézikönyve. Osiris, Budapest, 2003.

David Marsh – Gerry Stoker (eds.): Theory and Methods in Political Science. Palgrave Macmillan, London, 2002.

13. A politikai filozófia problémája, klasszikus és modern válaszok.

14. A modern politikai filozófia legfontosabb problémái és irányzatai. John Rawls és bírálói.

15. A demokrácia mint „jó” politikai berendezkedés. Érvek és ellenérvek.

16. A modern demokráciaelmélet főbb irányzatai. A demokrácia elitelmélete.

17. Elméleti-módszertani megközelítések a modern politikatudományban.

Módszertan

18. Egy tanulmányban (MacDonald, Stuart Elaine –Rabinowitz, George –Listhaug, Ola (1995): Political Sophistication and Models of Issue Voting. In: British Journal of Political Science. 453-483.) a szerzők 3 alternatív modell magyarázóerejét vizsgálták azzal kapcsolatban, hogy mennyire vonzó a Demokrata Párt a választók számára (a vonzerőt egy komplex skálán mérték). Az eredmények összefoglalása a következő táblázatban látható. Melyik modell a legelfogadhatóbb? A kiválasztott modell szerint mely társadalmi csoportokban nagyobb, és melyekben kisebb a Demokrata Párt vonzereje?

19. Egy tanulmányban (Mondak, Jeffery J. (2001): Developing Valid Knowledge Scales. In: American Journal of Political Science. 224-238.) a szerző azt vizsgálja, hogy a közvéleménykutatásoknál alkalmazott politikai tájékozottságot mérő skálák megbízhatóságát befolyásolja-e, ha a „nem tudja” (DK) válaszlehetőséget megengedik, illetve nem. 3 különböző skálánál mindkét megoldást tesztelte, eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Melyik megoldás eredményez megbízhatóbb skálákat?

20. Egy tanulmányban (Karácsony Gergely – Róna Dániel (2010): A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól. In: Politikatudományi Szemle. 2010/1. 31-63.) a szerzők a Jobbik támogatóinak társadalmi hátterét elemezve a következő lineáris regressziós együtthatókhoz jutottak. Milyen tényezők mentén különülnek el karakterisztikusan a Jobbik szimpatizánsai a másik két párt támogatóitól?

21. Egy tanulmányban (Burden, Barry C. (1997): Deterministic and Probabilistic Voting Models. In: American Journal of Political Science. 1150-1169.) a szerző azt vizsgálja, hogy a közvéleménykutatásokban a választói szándékot milyen kérdéssel lehet jobban megragadni: a hagyományos „Melyik pártra szavazna…” kérdéssel vagy egy alternatívval „Mekkora annak az esélye 0 és 100 között, hogy a … pártra szavaz”. A 2 kérdésre adott válaszokra kauzális modellt épített a következő táblázatban látható eredményekkel (a demokrata jelölt választása volt a függő változó). Melyik kérdés hatékonyabb? Milyen tényezők befolyásolják a választók pártválasztását?

22. Egy tanulmányban (Gomez, Brad T. –J. Matthew Wilson. (2001): Political Sophistication and Economic Voting in the American Electorate: A Theory of Heterogeneous Attribution. In: American Journal of Political Science: 899-914.) a szerzők azt elemzik, hogy a személyes gazdasági körülményekben bekövetkezett változást mennyire kapcsolják össze a választók a kormány munkájának értékelésével. Hipotézisük szerint határozottabb (pozitív vagy negatív) véleményük lesz azoknak, akik politikailag tájékozottak, és azoknak, akik valamelyik párt elkötelezett támogatói. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. Igazolható-e a hipotézis? A vizsgált két tényező közül melyik hatása jelentősebb?

Nemzetközi tanulmányok

Kötelező irodalom:

BÍRÓ GÁSPÁR: Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Oziris, 2003

BÍRÓ GÁSPÁR: Demokrácia és önrendelkezés a 21. század elején. Budapest, Rejtjel, 2003

BLAHÓ ANDRÁS-PRANDLER ÁRPÁD: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Szerk. Prandler Árpád. Budapest, AULA, 2005

KISS J. LÁSZLÓ: Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. Budapest, Oziris, 2009

CSIZMADIA SÁNDOR-MOLNÁR GUSZTÁV-PATAKI GÁBOR ZSOLT Szerk. (1999): Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet

MEZŐ FERENC: A geopolitika formaváltozásai. Polgári Szemle. 2006. december – 2. évfolyam , 12. szám. (http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=148&paging=1)

23. A „harmadik hullám” mint elméleti keret

BÍRÓ GÁSPÁR (2003): Demokrácia és önrendelkezés a 21. század elején. Budapest, Rejtjel

24. Demokratikus átmenetek Európában: általános vonások és egyedi jellemzők (Németország, Dél-Európa, Kelet-Európa).

WHITEHEAD, LAURENCE (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Század Intézet.

25. Demokratikus átmenetek az Európán kívüli világban: általános vonások és egyedi jellemzők (Ázsia, Afrika, Közel-Kelet, Latin-Amerika).

Whitehead, Laurence (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Század Intézet

26. A nemzetközi szervezetek szerepe: az Európa Tanács és az EBESZ

WHITEHEAD, LAURENCE (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Századi Intézet.

http://www.coe.int/t/democracy/default_en.asp

http://www.osce.org/what/elections

27. Nemzetközi civil szervezetek

Blahó – Prandler: Nemzetközi szervezetek és intézmények 459-500.o.

Kelet-közép európai politikai rendszerek

28. .Ismertesse a közép-európai régió történelmi fejlődésének sajátosságait Bibó István és Szűcs Jenő művei alapján!

• Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Argumentum Kiadó és

Nyomda Kft., 2011.

• Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Kiadó, Budapest, 1983.

29. Ismertesse és elemezze Jugoszlávia és a Szovjetunió széteséséhez vezető

okokat és folyamatokat!

• Font Mária–Krausz Tamás–Niederhauser Emil–Szvák Gyula: Oroszország története. Pannonica Kiadó, Budapest, 2001.

• Jelavich, Barbara: A Balkán története II. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

• Juhász József–Márkusz László–Tálas Péter–Valki László: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003.

• Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia: A délszláv állam története; Aula, Budapest, 1999.

• Kenéz Péter: A Szovjetunió története a kezdetektől az összeomlásig; [ford. Sisák Gábor]; Akkord, Budapest, 2008.

• Lampe, John R.: Yugoslavia as history: twice there was a country; Cambridge University Press, 2000.

• Máté István (szerk.): A rendszerváltás a Szovjetunióban a tények tükrében, 1989-1991; Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1993.

• Toldi Ferenc: A jugoszláv állam kialakulása és felbomlása. Magyar Tudományos Akadémia, Állam- és Jogtudományi Intézet, 1995.

30. Hasonlítsa össze a Balti-térség és Közép-Európa államainak demokratikus

átmeneteit! • Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában

(1989-1992). Kossuth Kiadó, Budapest, 1993.

• Bojtár Endre: A rendszerváltás a balti államokban. História. 2001/09-10 szám.

• Dúró József–Gallai Sándor: Az átmenet sajátosságai a visegrádi országokban. BCE, Budapest, 2012.

• Kapronczay Károly: Szüntelen harc: a Baltikum rövid története, Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, 1991.

• Kardos József – Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

• Kornai János: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás: nyolc tanulmány. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.

• Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. kötet: Európa. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.

• Ormos Mária: Közép-Európa: volt? van? lesz?: a fogalom változásai a 19-20. században. Napvilág, Budapest, 2007

• Pándi Lajos: A keleteurópai diktatúrák bukása. JATE Kiadó, Szeged, 1991.

• Poznanski, Kazimierz: Lengyelország hosszan tartó átmenete – intézményi változás és gazdasági növekedés, 1970–1994. Cambridge University Press, 1996.

• Tóth Károly (szerk.): Kelet-Európa új alkotmányai. JATE Kiadó, Szeged, 1997.

31. Jellemezze a Balkán államainak demokratizálódási folyamatát!

• Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában (1989-1992). Kossuth Kiadó, Budapest, 1993.



• Pándi Lajos: A keleteurópai diktatúrák bukása. JATE Kiadó, Szeged, 1991.

• Prévélakis, Georges: A Balkán: kultúra és geopolitika; Imedias Kiadó, Kozármisleny, 2007.

• Tóth Károly (szerk.): Kelet-Európa új alkotmányai. JATE Kiadó, Szeged, 1997.

32. Ismertesse Közép-Európa országai demokratikus politikai intézményeinek eltérő vonásait és hasonlóságaik okát!


• Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

• Hankiss Elemér: Határhelyzet és átmenet: a kelet-közép-európai átalakulás lehetséges értelmezései. In: 2000 Irodalmi és társadalmi havi lap. 19. évf. 2. szám. (2007), p. 3-15.


33. Ismertesse a Balkán-félsziget államai demokratikus politikai

intézményeinek eltérő vonásait és hasonlóságaik okát!

• Dayton után 20 évvel. Mediterrán és Balkán Fórum különszáma, 2016.

• Kardos József – Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris, Budapest, 2004.

• Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

• Lőrinczné dr Bencze Edit: Horvátország a függetlenség kikiáltásától az uniós csatlakozásig. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2015.

záróvizsga tételek: szakmai törzsanyag · kutatások magyar központja alapítvány és...

Documents