zárt radioaktív anyagokkal történő munkavégzés szabályai ... · • röntgen felvételek...
TRANSCRIPT
Zárt radioaktív anyagokkal történő munkavégzés szabályai.
Sugárvédelem röntgenmunkahelyeken
Lajos Máté
Országos Közegészségügyi Központ (OKK)
Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
Kutató Igazgatóság (OSSKI)
OSSKI
Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam
2016. október 12.
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 5. számú melléklet
• Mire kell alapozni a munkahelyi sugárvédelmet? – a sugárzás természetének és a sugárterhelés mértékének
ismeretére
– a dóziskorlátok megtartására és a sugárvédelem optimálására
• Az engedélyesnek minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók szabályos sugárterhelése és a potenciális sugárterhelés kockázata az ésszerűen elérhető legkisebb legyen. – ALARA-elv
2
A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM ALAPVETŐ ELŐÍRÁSAI
487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó
engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
• A munkahelyen létre kell hozni a sugárvédelem helyi szervezetét
• Össze kell állítani a sugárvédelem helyi szabályzatát (MSSZ)
• El kell végezni a munkavállalók besorolását (A vagy B)
(A: ha > 6 mSv/év, B: egyébként)
• A munkahelyen ki kell jelölni az ellenőrzött és a felügyelt
területeket. (ellenőrzött: ha > 1mSv/év effektív dózis, felügyelt:
egyébként) 3
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
53. § (1) Az OAH engedélye szükséges
• 1. a radioaktív anyag alkalmazásához,
• 2. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetéséhez,
• 3. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés gyártásához, forgalomba hozatalához
Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése:
• az ilyen berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása,
• továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása
4
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
Radioaktív anyag alkalmazása:
• a radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, tárolása, felhasználása, átadása,
• forgalomba hozatala és forgalmazása, szállításra való előkészítése, valamint
• radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása,
• továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása
• (a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetéséhez tartozó rendszerek és rendszerelemek és a radioaktív hulladékok radioaktívhulladék-tárolóban történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek kivételével)
5
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS MUNKAHELYI FELHASZNÁLÁSA,
SUGÁRFORRÁSOK
RADIOAKTÍV ANYAG
jogi értelemben: az anyag aktivitása és aktivitás-koncentrációja mentességi szint fölötti (487/2015. Korm.
Rendelet, 1. sz. melléklet)
Felhasználása: pl. ZÁRT SUGÁRFORRÁSKÉNT
Zártság: a kialakítás a felhasználni kívánt sugárzást átengedi, de a radioaktív anyagot nem. Csak a sugárzás lép ki!
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS Pl.: röntgenberendezések, de ide tartoznak a sugárforrást tartalmazó
berendezések is
6
ZÁRT SUGÁRFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS
ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK
• Zártság: a radioaktív anyag nem kerülhet a környezetbe. A zártság ellenőrzése (felületi szennyezettség-mérés, dörzsmintavétel)
• Kísérő dokumentáció: magyar nyelvű műbizonylat, hatósági bizonyítvány (OAH)
• Nyilvántartás: 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről,
valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról
• RADIUM program (leltár jelentések) http://www.iki.kfki.hu/radsec/knyt/download_hu.shtml
De a papír alapú helyi nyilvántartás praktikus.
• Szolgálati idő (általában 15 év), utána felhasználási idő a felhasználási idő meghosszabbítása (2*5 év)
7
SUGÁRFORRÁSOK TÁROLÁSA
• TÁROLÓ ESZKÖZ: munkatartó (egyben szállító, tároló)
• TÁROLÁS: engedélyezett tárolóhelyen
• TÁROLÁS RADIOGRÁFIAI LABORATÓRIUMBAN
→ Önálló izotóptároló helyiségben,
→ A felvételező helyiségben:
kerítéssel elzárt helyen,
padlózatban kialakított „kútban”
• DÓZISTELJESÍTMÉNY HATÁRÉRTÉKEK
A tárolóhely külső felszínén: ≤ 7.5 μSv/h
A tároló helyiségen belül: ≤ 200 μSv/h
8
Zárt sugárforrások ipari alkalmazásának lehetőségei
Detektor
Vizsgálandó anyag
Sugárforrás
Sűrűségmérés Vastagságmérés Szintjelzés
9
Vastagságmérés
10
11
Elemösszetétel vizsgálat folyamatellenőrzés, -irányítás
Talajsűrűség mérés
• A burkolat sűrűségmérése
Cs-137 (370 MBq)
• A nedvességtartalom mérése
Am-241-Be(9) (1,85 GBq)
12
Talajsűrűség mérés
13
Ipari radiográfia
14
Munkatartó:
• Olyan, a felhasználási körülményeknek megfelelően kialakított sugárforrás tartó, amellyel a berendezés mérő (besugárzó) helyzete, valamint a sugárforrás tároló helyzete előállítható,
• MSZ ISO 7205:2002 Telepített ipari izotópos berendezések kialakítására és prototípusok ellenőrzésére vonatkozó gyártmány-szabvány
• MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken
• 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról
• 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
FELVÉTELKÉSZÍTŐ ESZKÖZ – DEFEKTOSZKÓP A sugárforrás kivezérlés közben
15
Alkalmi gamma
radiográfiai munkaterület 16
16
MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken
• Gamma-radiográfiai tevékenység során csak olyan sugárzást kibocsátó vagy sugárzás elleni védőeszköz használható amely sugárvédelmi minősítő okirat formájában típusengedélyt kapott.
• Felvételkészítéshez kizárólag önárnyékoló vagy távvezérlésű eszköz használható
• A minősítéshez használt sugárforrástól eltérőt illetve nagyobb aktivitásút használni nem szabad
• A munkaterület határát úgy kell kijelölni, hogy a felvételkészítés alatt sehol ne lépje túl a dózisteljesítmény a 20 µSv/h-át
• A felvételkészítés után a sugárforrásnak a tárolóhelyzetbe történő visszakerülését sugárvédelmi mérőműszerrel kell ellenőrizni
17
18
Külső sugárzás elleni védelem
• Idővédelem !
• Távolságvédelem !
• Sugárelnyelő rétegek alkalmazása !
Leghatékonyabb sugárvédelem:
a fenti három módszer együttes alkalmazása, egymással kombinálva.
19
Idővédelem
Dózisteljesitmény x idő = Elnyelt dózis
Pl.: 10 mGy/h X idő = Elnyelt dózis
1 óra : 10 mGy
2 óra : 20 mGy
Az elnyelt dózis a sugárzási térben eltöltött idővel egyenesen arányos. !
A sugárzási időt csökkenteni kell!
Felkészülés: • munkafolyamatok átgondolása, • szükséges eszközök előkészítése; • begyakorlás (inaktív körülmények között); • létszám korlátozás, dózismegosztás; • tartózkodási idő korlátozása.
20
Távolságvédelem
Pontszerű sugárforrások esetén a kialakuló
sugárzási tér dózisteljesítménye a
sugárforrástól mért távolság négyzetével
arányosan csökken.
1 m-re 100 mSv/h
d=1 m
2 m távolságban 25 mSv/h
3 m távolságban 11 mSv/h
21
Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások
• A radioaktív készítményeket, sugárforrásokat, üvegcséket csak fogókkal, csipeszekkel szabad megfogni, kézzel soha
• A nagyon kis távolságok a különben közepes aktivitású sugárforrást is veszélyessé tehetik
22
• A nukleáris medicina aktív pácienseit természetesen kísérni, pozícionálni kell. Mialatt a páciens érdekeinek elsőbbséget biztosítunk, aközben törekedni kell a minél nagyobb távolság tartására, különösen a várakozó aktív páciensektől.
Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások
23
• Az alfa-sugárzás ellen a távolságvédelem is elegendő. Az alfa-részecskék hatótávolsága levegőben nem éri el a 10 cm-t. !
• A 250 keV-nél nagyobb energiájú béta-részecskék a tiszta látás távolságából elérhetik a szemet, ezért ellenük védőréteg árnyékolással védekezni kell. Árnyékoló anyagként az átlátszó, alacsony rendszámú anyagok az optimálisak. 1 cm vastag plexi lap még a radioaktív bomlásban keletkező, legnagyobb energiájú béta-részecskéket is elnyeli.
• Gamma-sugárzás intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken, de nagy távolságokra (több méter) is hat. Távolságvédelem nem mindig elég, árnyékoló réteg kell.
Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások
24
• A sugárforrás és a védeni kívánt személy közzé helyezett, megfelelően kiválasztott anyagból, méretezett sugárvédelmi falak, rétegek, vértek
• alfa sugárzás: néhány cm-es távolság;
• béta sugárzás: kis rendszámú anyagok (víz, plexi, üveg, alumínium);
• röntgen, gamma sugárzás: nagy rendszámú anyagok (tipikusan ólom, wolfram, urán, beton, tégla, barit)
• neutron sugárzás: lassításhoz sok hidrogént tartalmazó anyagok (víz, paraffin), elnyeléshez: bór, kadmium.
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása
25
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása
26
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása
Orvosi területen (pl: röntgendiagnosztika): ólomgumiköpeny hatékony védelmet nyújt.
• Védőkesztyű
• Árnyékolt fecskendő
• Ólomgumi köpeny
• Abszorbens réteg
• Védőszemüveg
• Pajzsmirigyvédő
gallér
27
Orvosi izotóplaboratóriumokban alkalmazott
árnyékolások
1.) Munkatálca, ólomüveg-ablakkal 2.) Tc-99m izotópgenerátor
ólomtéglák között 3.) fém-fecskendő 4.) ólom üvegcse
28
Sugárelnyelő rétegek alkalmazása
Ipari területen (pl: Co-60, Cs-137, Ir-192 források): • a nagy energiájú gamma-fotonokat nehéz árnyékolni. • ahol szükséges: forró fülkék • Az árnyékolás anyaga beton, vastag vasrétegek, ólomrétegek
RÖNTGENSUGÁRZÁSRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI MEGJEGYZÉSEK
• Röntgensugárzás csak addig lép fel, ameddig a röntgencsőre nagyfeszültség van kapcsolva !
• A felvétel vagy átvilágítás befejezése után a sugárzás azonnal megszűnik
• A röntgencsőben sem a katód sem az anód nem válik sugárzóvá
• Sem a röntgensugárzás, sem a gamma-sugárzás nem halmozódik fel az anyagban
29
Ipari röntgenek
Ipari röntgenek
• Durvaszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Ipari radiográfiai röntgenberendezés – Zárt sugárzási terű gyártmány(minőség)-ellenőrző
röntgenberendezés
• Finomszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Röntgendiffraktométer
• Csomagvizsgáló, valamint egyéb biztonságtecnikai röntgenberendezés
• Ipari technológiai, mérés-, illetve szabályozástechnikai felhasználású röntgenberendezés
30
Gyártmány (minőség)-ellenőrző röntgenberendezés
Csőáram: 0,9 -2 mA Csőfeszültség: 30-80 kV Árnyékolás: ólom
31
Röntgen-fluoreszcens anyagvizsgáló kéziműszer
• Csőáram: 0,05 -1 mA
• Csőfeszültség: 20-50 kV
32
Csomagvizsgáló röntgenberendezés
• Csőáram: 1 -2 mA
• Csőfeszültség: 100-200 kV
• Kisállat???
33
Mentesítés - 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet
34
52. § (1) Az OAH mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezést, ha
a) az 5 kV-nál nagyobb feszültséggel üzemelő villamos alkatrészeket tartalmaz,
b) a berendezés normál üzemelési körülmények között a hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a környezeti-dózisegyenértékteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb, és
c) olyan biztonsági berendezésekkel látták el, mely azonnal megszakítja a berendezés üzemét, ha a sugárzási teréhez vagy ahhoz az alkatrészhez próbál hozzáférni a felhasználó, amely ionizáló sugárzást bocsát ki.
Mentesítés - 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet
35
52. § (2) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól azt a radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés típust
a) a radioaktív anyagot zárt sugárforrás formájában tartalmazza, amely hatékonyan megakadályozza a radioaktív anyaggal történő közvetlen érintkezést és az anyag kijutását a környezetbe, és
b) normál üzemelési körülmények között a berendezés bármely hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a dózisteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb.
(3) A mentesített berendezések listáját az OAH a honlapján közzéteszi.
Röntgenberendezések mentesítéséhez az OSSKI által 2015-ig vizsgált követelmények
Jelszavas védelem
Kulcsos kapcsoló
Kényszerkapcsolat
Figyelmeztető lámpa
Vészleállító „STOP” gomb
0,1m –re < 1μSv/h
Magyar nyelvű használati útmutató
Technikai specifikáció
36
A természetes és mesterséges sugárterhelés szintjei
37
Magyarországon 3,1 mSv/év természetes sugárzás átlaga !
Sugárveszélyes munkahelyek hazánkban
38
Orvosi célú alkalmazások • Röntgen felvételek (CT felvételek)
1 főre eső éves sugárterhelés súlyozott világátlaga 0,3 mSv effektív dózis 0,03 – 8 mSv/alkalom • Röntgenterápia (sugárterápia) • Izotópdiagnosztikai vizsgálatok 1 főre eső éves sugárterhelés világátlaga 0,03 mSv külső besugárzások ( 5 millió ember/év) • Izotópterápiás kezelések 1 főre jutó éves sugárterhelés világátlaga 0,002 mSv beadott aktivitás néhány GBq/alkalom 31/2001 EüM r. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről
39
Orvosi munkahelyek törvények, rendeletek, szabványok
• 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról • 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet • 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet - az egészségügyi
szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről
• 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet – orvostechnikai eszközökről
• MSZ 824:1999 – Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi
röntgenmunkahelyeken
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso
40
Diagnosztikai röntgenberendezések használati csőfeszültség- tartományai
• Mammográf 25…40 kV
• Intraorális rtg. 60…70 kV
• Fogászati panoráma 60…90 kV
• Fogászati CT 80…120 kV
• Felvételi rtg. 40…150 kV
• Átvilágító rtg. 60…111 kV
• CT 80…140 kV
• Terápiás rtg. 20…250 kV
41
Fogászati röntgenmunkahelyek
42
Intraorális Panoráma
Fogászat
Effektív dózis (µSv)
Intraorális 4-8
Panoráma 15-25
43
Felvételi röntgenmunkahelyek
44
Felvételi és átvilágító röntgenberendezés: 40…150 kV. Védett hely: a röntgenhelyiségből árnyékoló fallal leválasztott, vele egy légterű, vagy külön vezérlő.
Felvételi és átvilágító röntgenmunkahelyek
C-íves sebészeti képerősítő
45
46
1 – 5 μSv/h
2 – 10 μSv/h
0,5 – 2,5 μSv/h
A személyzet sugárvédelme Egyéni védőeszközök
47
Pb védő-szemüveg
Pajzsmirigy védelem Függesztett ólomgumi
szalagok
Sugárvédő ruhák, kiegészítők
48
• Elülső védelem, tépőzáras, hátul keresztpánttal
• Felpatentolható öves rögzítés
• Hátul a vese környékét védő pánt
• Körkörös védelem
Sugárvédő ruhák, kiegészítők
49
• Ovárium és gonádvédők
• Pajzsmirigy- védelem
• Védő- szemüvegek
Lineáris gyorsító munkahelyek
50
• Választható foton energiák: 6 MV, 10MV és 15 MV
• Maximális dózisteljesítmény: 6 Gy/perc az izocentrumban
• Sugárárnyékolás: labirintussal, fotonok energiája a szóródással csökken.
Lineáris gyorsító munkahelyek
51
• MV-os mezőellenőrző képalkotás: a gyorsító MV-os sugárzásával és a gantrybe visszahúzható, robotkarral mozgatott elektronikus portál képalkotó eszközzel történik. • kV-os képalkotás: Sugárforrás és képalkotás: a gantryre szerelt CBCT-vel történik (40-140 kV)
52
Összefoglaló kérdések
1. Mi a sugárvédelem 3 alapelve? 2. Hogyan védekezünk külső sugárforrások ellen? 3. Hogyan mentesítünk egy ionizáló sugárzást kibocsátó
berendezést, ha nem tartalmaz radioaktív sugárforrás? És ha tartalmaz?
4. Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie egy zárt sugárforrásnak?
5. Mi az ellenőrzött és felügyelt terület közötti különbség? 6. Milyen besorolásúak lehetnek a sugaras munkavállalók?
Mi a besorolás alapja? 7. Sorolja fel az ipari alkalmazások néhány fajtáját!
Melyikben alkalmaznak radioaktív sugárforrást? 8. Sorolja fel az orvosi alkalmazások néhány fajtáját! Hol
alkalmaznak radioaktív sugárforrást? 9. Milyen orvosi sugárárnyékoló eszközöket ismer?
Köszönöm a figyelmet!