zalaegerszeg megyei jogú város közgylésének 62/2004. (xii ...1 zalaegerszeg megyei jogú város...

. 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy�lésének 62/2004. (XII.23.)sz. önkormányzati rendelete

A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervr�l

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy�lése a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal, a településrendezési tervével összhangban, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeir�l szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy�lése Zalaegerszeg közigazgatási területére vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

2. §

Jelen rendelet 2004. december 24-én lép hatályba.

Dr. Kovács Gábor sk.

jegyz�

Dr. Gyimesi Endre sk.

polgármester

. 2

1. sz. melléklet

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

2004-2009.

2004.

. 3

TARTALOMJEGYZÉK

1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI ................................................................4

1.1. ÁLTALÁNOS BEVEZET� .................................................................................................5 1.2. AZ ADATGY�JTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI .7 1.3. A JOGSZABÁLYOKTÓL ELTÉR� SPECIÁLIS HELYI, M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK .................7 1.4. A TERVEZÉS MÓDSZERE.................................................................................................8 1.5. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA ..............................................................................8 1.6. ID�KÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖV�BENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK ........................9 1.7. A TERVEZÉSBE BEVONT SZERVEZETEK...........................................................................9

2. RÉSZLETESEN VIZSGÁLT TELEPÜLÉSI HULLADÉKÁRAMOK ........................9

2/A. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK ..............................................................................9 2/A.I. Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei ..........9 2/A.II. A tervezési területen keletkez� települési hulladékok típusai, mennyisége .............9 2/A.III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet� m�szaki követelmények .....................9 2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések......................................9 2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel�telepek és létesítmények, vállalkozások...9 2/A.VI. Az elérend� hulladékgazdálkodási célok meghatározása .....................................9 2/A.VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ......9

2/B. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK ....................9 2/C. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK .....................................9

3. KIEMELTEN KEZELEND� HULLADÉKÁRAMOK .................................................9

3/A.CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ........................................................................................9 3/B ZÖLD HULLADÉKOK ......................................................................................................9

4. ÁTFOGÓAN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK.......................................................9

4/A. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ......................................9 4/B. MEZ�GAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ..........................9 4/C. VESZÉLYES HULLADÉKOK ............................................................................................9

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE:..........................................................................................9

. 4

1. A tervkészítés általános adatai ADATOK Tervezési szint: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területe Készítette: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

(8900 Zalaegerszeg, Kossuth U. 17.19.) (Progressio Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest Logodi u.52.)

Id�tartama: 2004-2009. A tervezés bázis éve: 2002. A helyi hulladékgazdálkodás tervezéséért felel�s személy:

NÉV: DR. GYIMESI ENDRE, POLGÁRMESTER ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT CÍM: 8901 ZALAEGERSZEG, KOSSUTH L. U. 17-19.

DÁTUM: 2004. AUGUSZTUS 31.

Zalaegerszeg helyi hulladékgazdálkodási tervének elkészítéséért Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata felel�s, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (1) bekezdése alapján. Az Önkormányzat a dokumentáció elkészítésével és összeállításával a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.-t (1012 Budapest, Logodi u. 52.) bízta meg. A terv elkészítése szempontjából fontos alapadatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1/1. számú táblázat. A település általános demográfiai adatai

Vizsgált demográfiai paraméterek 2002 Lakos szám (f�) 62 158 Terület (1000 ha) 9,998 Lakások száma (db) 23 551 Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) 222,9 Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 21 674 Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m3) 2 878 Közterületi kifolyó (db) 12 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) 149,4 Elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) 4 001 Tisztítottan elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) 4 001 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 16 928 Személygépkocsi (1000 lakosra) 312 M�köd� vállalkozások (db) 7 204 Belterületi utak (km) 195 Belterületi burkolt utak (km) 189 Rendszeresen tisztított közterület (1000 m2) 579 Rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont lakás (db) 23 551 Elszállított hulladék (1000 t) 20 Közhasználatú zöld területek (1000 m2) 4 924

Forrás: KSH, 2002.

. 5

Idegenforgalom 1/2. számú táblázat. A látogatók száma az üdül�körzetben éves id�szakra vonatkoztatva

Zalaegerszeg 2002 Látogatók száma összesen 38 390 Ebb�l külföldi 8 147 Vendégéjszakák száma 100 461 Ebb�l külföldiek által lekötött 21 320 Forrás: KSH, 2002.

A településen éves id�szakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 2002-ben 100 461, a kereskedelmi szálláshelyeken a fér�helyek száma 2 010. Hidrogeológiai jellemz�k, területérzékenység A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos. A település területérzékenységét az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk:

• Vízbázis véd�terület • Érzékeny felszíni vízgy�jt� terület • Érzékeny felszín alatti közeg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján.

A tervez�k a terv elkészítéséhez a vélemények és javaslatok megtételére a települési Önkormányzatot, illetve más érintett hatóságokat és a közszolgáltató szervezeteket vonták be. A helyi hulladékgazdálkodási terv szempontjából meghatározó fontosságúnak ítélt vélemények, javaslatok a tervbe beépítésre kerültek. A települési hulladékkezelési terv program részének elkészítéséhez szükséges Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt végleges anyagát többszöri kérésünkre sem bocsátották rendelkezésünkre, így abból adatok és költségek nem álltak rendelkezésünkre. Az anyag jelenleg is folyamatosan változik, bel�le csak részinformációkhoz jutottunk, ezért a projekt véglegesítése után a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatára van szükség.

1.1. Általános bevezet� A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik: kihirdetésre került az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban: OHT), amely stratégiai tervezést jelent, meghatározva a célokat, célkit�zéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Másrészt területi szinten történik a régiók hulladékgazdálkodásának specifikus tervezése, ez a második szint. A tervezés harmadik szintje a helyi tervezés, mely megvalósítás orientált tervezést jelent a fenti két szint alapján.

. 6

Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon, Zalaegerszeg települést mély, összehangolt, ésszer� és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon lehet meghatározni és megállapítani a helyi igényeket. A jelenlegi helyzet, valamint a helyi kérdések elemzésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) el�írásait vettük figyelembe. A terv készítésének tartalmi követelményeir�l a 126/2003. VIII. 15. Korm. rendelet rendelkezik. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.6. számú pontjára, mely szerint: „… helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhet�, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni.”,

jelen fejezetben csak a településre jellemz� hulladékfajtákról adunk tájékoztatást. A Terv csak tájékoztató jelleggel tartalmazza a Zala-Depo Kft.-t�l eltér� hulladékbegy�jtést, melyet nem a lakossági körben végeznek, pl. a HUKE, Zala-Euro Kft, Bakon Ottó vállalkozó által gy�jtött hulladékok. A város területén keletkez� nagyobb mennyiség� hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó információkat rögzítettük abból a célból, hogy átfogó ismeretek álljanak rendelkezésünkre a település hulladékgazdálkodásáról. A helyi terv a kormányrendelet el�írásainak megfelel�en kerül részletes kidolgozásra, azonban az áttekinthet�ség érdekében az alábbi bontásban: Részletesen vizsgált települési hulladékáramok (2):

• települési szilárd hulladékok (2/A), • települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszapok (2/B), • csomagolási hulladékok (2/C), • építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok (2/D).

Kiemelten kezelend� hulladékáramok (3): • csomagolási hulladékok (3/A), • zöldhulladékok (3/B).

Összefoglalóan bemutatjuk az alábbi hulladékáramokat, melyek a településen keletkeznek, azonban a települési szilárdhulladék-kezelést nem érintik (4):

• ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok (4/A), • mez�gazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok (4/B), • veszélyes hulladékok (4/C).

A mez�- és erd�gazdálkodásban képz�d� növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történ� visszavezetését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervben korlátozott mértékben foglalkozunk. Itt jegyezzük meg, hogy az egyes fejezetek önálló értékelhet�sége és a könnyebb értelmezhet�ség miatt az ismétlések nélkülözhetetlenek.

. 7

1.2. Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon a bázisévre, illetve 2003. évre kizárólag a veszélyes hulladékokra vonatkozóan volt érvényben adatszolgáltatási kötelezettség, a többi hulladéktípusra nem volt kötelez� adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságok részére. Települési hulladékok körében végzett adatgy�jtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátott rendelkezésre:

• Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, • települési szilárd hulladékok körében a Zala-Depo Kft., • települési folyékony hulladék és a települési szennyvíziszap körében a Zalavíz Rt., • veszélyes hulladékok körében a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi

Felügyel�ség (továbbiakban NyuDu KÖFE). A tervezés célja a 2003-2008. közötti id�szakra a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának elindítása, valamint a településen a helyi hulladékgazdálkodási tervezés els� szakaszának elkészítése. A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik. Amennyiben rendelkezésre álltak a 2003. évi adatok, mint legfrissebb információkat ezeket is használtuk. A dokumentumban feltüntetjük az információk forrását és típusát is. A jogszabályban el�írtak szerint a területi terveket kétévente felül kell vizsgálni.

1.3. A jogszabályoktól eltér� speciális helyi, m�szaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges:

• 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, • A természet védelmér�l szóló 1996. évi LIII. törvény, • A felszín alatti vizek min�ségét érint� tevékenységekkel összefügg� egyes

feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, • Az érzékeny felszíni vizek és vízgy�jt� területük kijelölésér�l szóló 240/2000.

(XII.23.) Korm. rendelet, • Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos

rendeletei: • A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg�

tevékenységr�l szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. rendelet • Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. rendelet • A helyi jelent�ség� természeti értékek védelmér�l szóló 32/2001. (X. 26.) sz.

rendelet • A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és

védelmér�l szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. rendelet

. 8

• Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 16/1998. (V. 7.) sz. rendelet

• A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. rendelet

• A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. rendelet.

1.4. A tervezés módszere A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A stratégiai tervezés országos szinten, a megvalósítás orientált tervezés pedig helyi szinten történik. Maximális hatékonyság úgy érhet� el, ha nincsenek ellentmondások a különböz� tervezési szintek között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti. A helyi terv kidolgozása során az alábbi módszert követtük: • Leltárkészítés: a tervezéshez szükséges adatok, információk összegy�jtése (mennyiségi,

kezelési és kapacitási adatok); • A jogszabályokból, a nemzeti és régiós hulladékgazdálkodási politikából ismert célok

alapján a település problémáinak és igényeinek feltárása; • Az intézkedések és a szükséges eszközök meghatározása; • Cselekvési program kidolgozása, amely tartalmazza az id�beli ütemezést, a résztvev�k,

illetve a felel�sök meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségigényét.

1.5. Alapfogalmak és terminológia Hulladék: a Hgt. 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyekt�l birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

1.5.1. Hulladékfajták Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illet�leg a háztartási hulladékhoz hasonló jelleg� és összetétel�, azzal együtt kezelhet� más hulladék.

Települési szilárd hulladék

Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkez� hulladék. Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkez� hulladék. Háztartási hulladékhoz hasonló jelleg� és összetétel� hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkez�, veszélyesnek nem min�sül� szilárd hulladék.

Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet� hálózaton, illetve

szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi

. 9

tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm�pótló berendezéseinek ürítéséb�l, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekb�l, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet� tevékenységb�l származik.

Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelent�s fizikai, kémiai vagy

biológiai átalakuláson.

Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható.

Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mez�gazdaságban keletkez� hulladék. Két f� csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék.

Veszélyes hulladék a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkez�, illetve ilyen anyagokat vagy összetev�ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent� hulladék.

1.5.2. Kezelési terminológia A különböz� kezelési lehet�ségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthet� a két legjelent�sebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetev�jének a termelésben, vagy szolgáltatásban történ� felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történ� ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztet�, szennyez�, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböz� ártalmatlanítási és hasznosítási lehet�ségeket a Hgt. 3. illetve 4. számú melléklete sorolja fel.

1.6. Id�közi beszámolás és jöv�beni hulladékgazdálkodási tervek Tekintettel arra, hogy a tervkészítés jelenlegi fázisában nem áll rendelkezésre általános érvény�, minden hulladékfajtára kiterjed� információs rendszer, a tervek sok bizonytalanságot, pontatlanságot tartalmazhatnak. Az országos szint� összehangolás hatékony eszköze lehet a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2004. január 1-én történt hatálybalépése, az operatív információs rendszer kialakítása, illetve a területi tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata.

. 10

A felülvizsgálatkor meghatározó szerepe lesz az egyedi hulladékgazdálkodási tervek visszacsatolásának, hiszen ezekben lehet és kell számszer�síteni a hulladékcsökkentési és hasznosítási célkit�zéseket. A tervben foglaltak végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik a felügyelet, ellen�rzés és engedélyezés hatósági eszköze.

1.7. A tervezésbe bevont szervezetek A tervezés során els�sorban az Önkormányzat és a NyuDu KÖFE, illetve az alábbiakban ismertetett szervezetek adatszolgáltatásaira alapoztunk. Megkeresett közszolgáltatók:

� Zala-Depo Kft. � Zalavíz Rt. � Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.

2. Részletesen vizsgált települési hulladékáramok

2/A. Települési szilárd hulladékok 2/A.I. Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Az adatkérés kiterjedt a zalaegerszegi Zala-Depo Kft., a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. és a Zalavíz Rt. megkeresésére, továbbá jelent�s adatforrást jelentett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyv 2002. évi Zala megyére vonatkozó kötete. A Zalaegerszeg város területén keletkez� nem veszélyes hulladékok begy�jtésére, szállítására, el�kezelésére és lerakással történ� végleges ártalmatlanítására a Zala-Depo Kft. mint közszolgáltató jogosult. A Kft. 2001. szeptember 29-én alakult, a Városgazdálkodási Kft. jogutódaként, tevékenységét az ISO9001-es és ISO14001-es szabvány el�írásainak megfelel�en végzi. A közterületen keletkezett települési hulladékokról a Városgazdálkodási Kft. köteles gondoskodni. A Városgazdálkodási Kft. munkáját önkormányzati tulajdonban, nehéz anyagi körülmények között végzi. A Zala-Depo Kft.-vel egy telephelyen m�ködnek. A Városgazdálkodási Kft. feladata növények nevelése, árusítása (kertészet), a zöldfelület ápolása, közterület tisztítás, illegális lerakók felszámolása (ált. zártkerteknél), járdák síkosság mentesítése. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység az Önkormányzat tulajdonában és a Zala-Depo Kft. kezelésében lév� Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban valósul meg. Ez a hulladéklerakó a legszigorúbb m�szaki és EU-s követelményeknek is megfelel, a környezetszennyezést kizáró módon m�ködtetik. A Társaság jelenleg Zalaegerszeg közigazgatási területén, és az alábbi 48 településen végzi a hulladékszállítást:

. 11

Andrásfa Babosdöbréte Bagod Bak Becsvölgye Bezeréd Bocfölde Boncodfölde Böde Csatár Egervár G�sfa Gy�rvár Hagyárosbörönd Halastó Hegyhátszentpéter Hottó Kávás Keménfa Kiskutas Kispáli Körmend Kustánszeg Lakhegy Misefa Nagykapornak Nagykutas Nagypáli Nemesapáti Nemeshetés Orbányosfa Ozmánbük Pácsony Padár Pet�mihályfa Salomvár Sárhida Szarvaskend Teskánd Vasboldogasszony Vaspör Vasvár Zalabér Zalaboldogfa Zalacséb Zalaháshágy Zalaszentgyörgy Zalaszentmihály

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest Logodi u. 52. 12

A Zala-Depo Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 26.) rendelkezik a települési hulladékokra vonatkozóan hulladékkezelési engedéllyel. Az engedély száma 2828/15/2003., illetve a módosító határozaté 2828/17/2003. Az engedély alapján a Zala-Depo Kft. települési és településinek nem min�sül� nem veszélyes szilárd hulladékot gy�jthet, szállíthat, el�kezelhet és lerakhat a fent említett zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban. A Zala-Depo Kft. veszélyes hulladék begy�jtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel is rendelkezik, ezt a Környezetvédelmi F�felügyel�ség adta ki 14-2646/10/2004. számon. A lerakóval kapcsolatos teend�k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre.

2/A.II. A tervezési területen keletkez� települési hulladékok típusai, mennyisége

2/A.II.1. A keletkez� hulladékok típusa és éves mennyisége A városban 2002. évben a KSH adatai alapján a lakások száma 23 551 db, melyb�l a rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont lakások száma ugyanennyi.

2/A.1. számú táblázat. A rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont lakások aránya a településen

Lakosszám (f�) Lakások száma (db) Rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont lakások száma (db)

62 158 23 551 23 551

Forrás: KSH, 2002. A rendszeres hulladékgy�jtésbe a település minden lakása be van vonva, a keletkez� hulladék így elvileg nyomon követhet� és kezelhet�. Gy�jtési módok:

� utcai gy�jt�kosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel� gyakorisággal ürítik. � szelektív gy�jt�sziget: 2 db gy�jt�sziget, ürítés feltelésnek megfelel� gyakorisággal.

� szelektív hulladékgy�jt� konténer: 2 x 22 db (papír, m�anyag), ürítés feltelésnek

megfelel� gyakorisággal.

� egyéb: lakossági kommunális hulladék elszállítása közszolgáltatás keretében, elszállítás családi házas övezetben heti egy, társasházas övezetben heti két alkalommal.

Zalaegerszegen a Zala-Depo Kft. végzi a kommunális hulladék gy�jtését, és a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.-vel közösen látja el a város köztisztasági feladatait.


. 13

Az összegy�jtött hulladék a Zala-Depo Kft. kezelésében lév� Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban kerül lerakásra. A szelektíven gy�jtött hulladékokat a kiemelt hulladék áramok között szerepeltetjük. Ebben a fejezetben ezek mennyiségével nem számolunk. A települési szilárd hulladékok mennyiségét az alábbi mennyiségek teszik ki:

• lakossági kommunális hulladék, • nem lakossági kommunális hulladék (közületekt�l, intézményekt�l, ipari

üzemekt�l származó kommunális), • lomtalanítási hulladék.

1. Lakossági kommunális hulladék mennyisége

A rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont háztartásoktól begy�jt� járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gy�jtése. Az autók tömörít�feltéttel rendelkeznek. Az így begy�jtött hulladék mennyiségét az alábbi táblázat mutatja. 2/A.2. számú táblázat. Zalaegerszeg lakosságától begy�jtött kommunális hulladék becsült

mennyisége, tonna*

2002. 2003. Lakossági 12 310 14 889 Forrás: Zala-Depo Kft. adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településr�l begy�jtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületekt�l, iparvállalatoktól származik.

Az összegy�jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. A települési hulladékok általános összetétele az alábbiak szerint jellemezhet�, figyelembe véve az OHT és a régiós mérési adatokat:

• a keletkez� hulladék 7%-a föld, törmelék, • a kezelend� hulladék (keletkez� hulladék – 7% föld, törmelék):

o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék,

o 18,4%-a papír, o 5,5%-a m�anyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék.

Ezen arányszámok alapján a településen keletkez� hulladékok megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be.


. 14

2/A.3. számú táblázat. A lakosságtól begy�jtött hulladék összetétele az országos irányszámok alapján

Összetev� Hulladék mennyisége 2002. évben (t)

Hulladék mennyisége 2003. évben (t)

Vegyes hulladék* 7 086,5 8 571,2 Papír 2 106,5 2 547,8 M�anyag 629,7 761,6 Fém 343,4 415,4 Fa 171,7 207,7 Textil 320,6 387,7 Üveg 160,3 193,9 Veszélyes hulladék 114,5 138,5 Egyéb hulladék 515,2 623,1 Föld, törmelék 861,7 1 042,2 Összesen 12 310 14 889

*fele részben szerves anyag, mely nem tartalmazza a szelektíven gy�jtött illetve a lakosság saját komposztált mennyiségét

2. Nem lakossági (közületeknél, iparvállalatoknál keletkezett) kommunális hulladék mennyisége

A rendszeres hulladékgy�jtésbe bevont közületekt�l, illetve gazdálkodó szervezetekt�l szintén begy�jt� járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gy�jtése. A településen keletkez� nem lakossági kommunális hulladékot szerz�dések alapján a Zala-Depo Kft. szállítja el. A korábbi években szállított el hulladékot a Zala-Euro Kft. is, valamint jelenleg is szállít el hulladékot Bakon Ottó. A szállításra és kezelésre vonatkozó engedélyek rendezetlensége miatt azonban a Zala-Depo-n kívüli szállítók által begy�jtött mennyiségeket becsülni is nehezen lehet. Az alábbiakban a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szállított mennyiségeket közöljük. A fennmaradó hulladékmennyiségek nem Zalaegerszeg területén kerülnek elhelyezésre, mennyiségükr�l adat nem áll rendelkezésre. 2/A.4. számú táblázat. A Zalaegerszegr�l Zala-Depo Kft. által begy�jtött nem lakossági

kommunális hulladék becsült mennyisége, tonna*

2002. 2003. Nem lakossági kommunális hulladék 5 275 6 381

Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településr�l begy�jtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületekt�l, iparvállalatoktól származik

Az összegy�jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra.

3. Lomtalanítási hulladék A lakosság körében megrendezésre kerül� lomtalanítási akciók igen népszer�ek. A lomtalanítás azonban korábban nem terjedt ki a lakossági veszélyeshulladék-frakciókra, mivel a közszolgáltató nem rendelkezett veszélyes hulladék gy�jtésére jogosító engedéllyel. Lim-lom akciót évente két alkalommal tartanak a településen.


. 15

2/A.5. számú táblázat. Lomtalanítás során begy�jtött települési szilárd hulladék mennyiségek,

tonna

2002. 2003. Lomtalanítási hulladék 440 841

Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása A lomtalanítás során begy�jtött hulladékok összetétele az alábbiak szerint alakul, azonban az egyes frakciókra vonatkozóan mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre:

� háztartási eszközök, � bútorféleségek, � papír-m�anyag, � vegyes üveg, � autóroncsok és tartozékaik, � vegyes fémhulladék, � zöld hulladék.

Az összegy�jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. 2/A.6. számú táblázat. Begy�jtött összes települési szilárd hulladék mennyisége, tonna

Év 2002. 2003. Kommunális lakossági 12 310 14 889 Kommunális nem lakossági 5 275 6 381

Lomtalanítási 440 841

Mindösszesen* 18 025 22 111 *A közületekt�l közvetlenül elszállítottat is tartalmazza

Fontos kiemelni, hogy a Város területér�l begy�jtött települési szilárd hulladék mennyisége 22,7 %-kal n�tt 2003.-ban az el�z� évhez képest. Az Önkormányzat számára tájékoztatásul szerepeltetjük a településr�l szelektíven begy�jtött hulladékok mennyiségét is, a következ� frakciók mennyiségére vonatkozóan:

• zöldhulladékok, EWC 200201, • egyéb szelektíven gy�jtött hulladékok (papír, m�anyag), EWC 1501, • szelektív módon beszállított inert hulladék (építési, bontási törmelék) összesített

mennyisége áll csak rendelkezésre, melyb�l a lakosságtól származó mennyiségek elkülönítetten nem állnak rendelkezésre, ezért adatokat nem adunk meg, EWC 1701.

2/A.7. számú táblázat. A Zalaegerszegr�l begy�jtött települési zöldhulladék becsült

mennyisége, tonna

2002. 2003. Zöldhulladék mennyisége 980 1361 Forrás: Zala-Depo Kft .adatszolgáltatása

Zöldhulladékok f�ként temet�kb�l, zártkertekb�l érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak (nincs


. 16

engedélyük). A város lakosságától a kihelyezett konténereken keresztül történik a zöldhulladék begy�jtése. A begy�jtés többnyire a tavaszi metszési id�szakra és az �szi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes egészében folyamatos. 2/A.8. számú táblázat. A városban szelektíven begy�jtött hulladékok mennyisége, tonna

2002. 2003.

Lakossági Közületekt�l Összesen Lakossági Közületekt�l Összesen

Összesen 80,0 1 463,4 1 543,4 102,8 2 724,4 2 827,2

Forrás: Zala-Depo Kft. Megjegyzés: Részletezése a csomagolási hulladékok cím� fejezetben

2/A.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Felhalmozott hulladéknak tekinti a jogszabály:

• az illegálisan lerakott, • az elhagyott és • a megengedett tárolási id�t meghaladóan tárolt hulladékokat.

Jelenlegi ismereteink szerint az alább ismertetett felhalmozott hulladékok találhatók a településen. A hulladéklerakó területén található beszállított üveg – értékesítés hiányában – a hulladéklerakó területén halmozódik, mennyisége változó, maximum 3-4 tonna. Az elhagyott hulladéklerakások hatékonyabb felderítésének érdekében a Földmérési és Távérzékelési Intézett�l (FÖMI) rendeltünk légi felvételeket. A megkapott légi felvételek 2000 nyarán, a július-augusztusi kampány során készültek, a képek méretaránya M�1:30.000. Az elhagyott lerakások felderítéséhez a képek tartalmi elemzése (interpretációja) volt szükséges. A légi felvételek kiértékeléséb�l összesen 78 db lerakást észleltünk. Ezt követ�en a 2003. november 20. és december 20.-a között három alkalommal került sor terepbejárásra, mely alatt az el�zetesen lehatárolt helyeket kerestük fel. A terepbejárás célja kett�s volt, egyrészt a légi felvételek kiértékelését ellen�riztük, másrészt az elhagyott hulladék mennyiségét és összetételét becsültük meg. A terület bejárása során összesen 91 db elhagyott lerakást tártunk fel. Ezeket az I. és II. számú mellékletben található térképeken feltüntettük. Az elhagyott hulladékok viszonylag nagy számú (91 db lerakás) helyen fordulnak el�, azonban a hulladékmennyiség átlagosan (kommunális és inert hulladék együttesen) 2 m3 körüli. 2/A.9. számú táblázat. Az elhagyott hulladékok mennyiségi eloszlása

Hulladék mennyiség,* m3 Darabszám

0-1 32 1-2 23


. 17

2-5 24 5-10 3 10-20 3 20-30 3 30-50 1 50- 2 Összesen 91

*Lerakásonként, (kommunális és inert együtt) A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 1-2 m3 mennyiség� hulladékot tartalmaz. Ebb�l következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték�, kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. – elkerül� út keresztez�désében m�ködik egy olyan „inert lerakó”, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet� utak felszámolása folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet�. 2/A.10. számú táblázat. Az elhagyott hulladéklerakások

Kommunális hulladék Inert hulladék

Összes hulladék mennyiség (m3) Hulladéklerakás helye

m3 t m3 t m3 t Pózva, Pózvai u. – elkerül� út 300 360 14 700 17 640 15 000 18 000 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán

20 24 150 180 170 204

Andráshida: Iskola u. 76-os f�úttól É-ra es� szakasza mellett

0 40 48 40 48

Nekeresd: Nekeresd utca els� szakasza, erd� el�tti tér

0 25 30 25 30

Andráshida: Lovász utca 0 20 24 20 24 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 24 0 0 20 24 Kisebb mennyiség�ek 172,5 202 126 148 298,5 350

Összesen 512,5 610 15 061 18 070 15 573,5 18 680

Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felméréséb�l a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet�:

• kommunális hulladék: 212,5 m3, azaz 250 t, • Építési törmelék, inert hulladék:361,0 m3, azaz 400 t • Illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül� út): 15 000 m3, azaz 18 000 t,

o melyb�l 300 m3 kommunális hulladék, o 14 700 m3 építési, bontási hulladék.

Összesen:15 573,5 m3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna. A megjelölt elhagyott hulladék lerakók mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m�ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt.


. 18

Összesített felhagyott hulladék: • hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, • elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melyb�l

o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék,

• illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék,

mindösszesen: 138 653 t.

2/A.II.3. A területre beszállított és területr�l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A fentiek alapján a Zalaegerszeg város területére beszállított hulladék mennyisége az alábbiak szerint alakul. 2/A.11. számú táblázat. Zalaegerszeg város területére beszállított települési szilárd

hulladékok mennyisége, tonna

2002. 2003.

Zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóban elhelyezett hulladékok mennyisége

24 703 31 965

Ebb�l Zalaegerszeg területér�l beszállított 18 025 22 111

Ebb�l a környez� településekr�l beszállított 6 678 9 854

Inert hulladéklerakóban elhelyezett hulladék 3 500 4 000

Ebb�l a környez� településekr�l beszállított 500* 500*

Forrás: Zala Depo Kft. *Az inert hulladék lerakókba a területen kívülr�l beszállított

Ezen adatok alapján a településre beszállított hulladékok összes mennyisége:

• 2002. évben 7 178 tonna, • 2003. évben 10 370,7 tonna volt.

Az inert lerakókban elhelyezett más településekr�l származó hulladékok mennyiségét csak becsülni tudjuk, mert a lerakón nincs nyilvántartás. A beszállított hulladékra vonatkozóan helyi analízisek nem állnak rendelkezésre. A településr�l kiszállított hulladék mennyisége tartalmazza a településen keletkezett, illetve a térségb�l begy�jtött hulladékok hasznosítható frakcióit, ezek kerülnek kiszállításra. 2/A. 12. számú táblázat. A településr�l kiszállított hulladék mennyisége, tonna


. 19

*A kiszállított vashulladékot a hulladéklerakó területén válogatták vissza. Forrás: Zala Depo Kft.

A településr�l csak szelektíven gy�jtött hasznosítható hulladékot (kartonpapír, m�anyag,) szállítanak el, ezek a gy�jt�szigeteken kerülnek összegy�jtésre.

2/A.II.4. A terület éves hulladékmérlege A településen 2002. évben keletkez� hulladék mennyisége 18 025 tonna, a településre beszállított mennyiség 6 678 tonna, településr�l kiszállított hulladékmennyiség 0 tonna. A település éves hulladékmérlegét az alábbi táblázat összesíti. 2/A.13. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2002. évre (tonna)

Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt 2002. Keletkez� hulladék tonna tonna % tonna % tonna % tonna %

Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség

18.025 0 0 0 0 18.025 100 0 0

Környez� településekr�l lerakóra beszállított mennyiség

6.678 0 0 0 0 6.678 100 0 0

Összesen 24.703 0 0 0 0 24.703 100 0 0 *A hasznosítási érték kizárólag a szelektíven összegy�jtött csomagolási hulladékok (kartonpapír, m�anyag) mennyiségét tartalmazza.

2/A.14. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2003. évre (tonna)

Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt 2003. Keletkez� hulladék tonna tonna % tonna % tonna % tonna %

Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség

22111 1,76* 0,01 0 0 22109 100 0 0

Környez� településekr�l lerakóra beszállított mennyiség

9854 0 0 0 0 9854 100 0 0

Összesen 31965 2 0,01 0 0 31963 100 0 0

2002 2003

Vas* 0 1,76

Összesen 0 1,76


. 20

*A hasznosítás kizárólag a lerakón kiválogatott vas hulladékok (csomagolóanyag) mennyiségét tartalmazza, azonban mennyisége %-ban kifejezve az összes hulladék mennyiséghez képest elhanyagolható.

2/A.III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet� m�szaki követelmények

2/A.III.1. A területen folyó hulladékkezelésre el�írt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A hulladékok kezelésének alapvet� szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény állapítja meg. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelel� szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir�l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir�l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. 2/A.15. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági

engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy* Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

Zala-Depo Kft. Zalaegerszeg Zalaegerszeg Települési szilárd

53/21/2002. 2828/15/2003. 2016

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

2/A.III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltér� speciális területi, helyi, vagy egyedi m�szaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges:

• 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, • A természet védelmér�l szóló 1996. évi LIII. Törvény, • A felszín alatti vizek min�ségét érint� tevékenységekkel összefügg� egyes

feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, • Az érzékeny felszíni vizek és vízgy�jt� területük kijelölésér�l szóló 240/2000.

(XII.23.) Korm. rendelet, • Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos

rendeletei:


. 21

• A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg� tevékenységr�l szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét�l hatályát veszti)

• A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 45/2004. (XII.3.) számú önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét�l lép hatályba)

• A köztisztaság, valamint a településtisztaság fenntartásáról és a közhasználatú zöldterületek használatáról szóló 46/2004. (XII. 3.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét�l lép hatályba)

• Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. önkormányzati rendelet

• A helyi jelent�ség� természeti értékek védelmér�l szóló 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet

• A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelmér�l szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét�l hatályát veszti)

• Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 41/2004. (X.29.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 16/1998. (V. 7.) sz. önkormányzati rendelete

• A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. önkormányzati rendelete

• A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. önkormányzati rendelete

2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések A tervezési területen a szelektív hulladékgy�jtés formái:

• Gy�jt�sziget • Szelektív gy�jt�konténer • Visszavételi lehet�ségek

A szelektív hulladékgy�jtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben m�ködik. A gy�jtést a közszolgáltató végzi gy�jt�szigetek m�ködtetésével, mobil gy�jt�járatok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történ� elkülönített gy�jtésével. A szelektív hulladékgy�jtés eszközeit közszolgáltatói adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.16. számú táblázat. A szelektív gy�jtés eszközei a településen

Gy�jt�sziget (db)

Konténer 1100 l (db)

150 l-es gy�jt�edény

2 2x22 200 Forrás: Zala Depo Kft.

Visszavételi lehet�ség csak korlátozott mértékben, szabványos méret� és formájú üvegekre (palackok és bef�ttes üvegek), valamint a PET palackokra van, mely lehet�ség általában az


. 22

élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok azonban erre vonatkozóan a városban nem állnak rendelkezésre. A PET palackok gy�jtése a lakosságtól kísérleti jelleggel 2004-ben indult. Az eredményességr�l jelenleg még nem állnak rendelkezésre adatok.

2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel�telepek és létesítmények, vállalkozások

2/A.V.1. A hulladékok gy�jtése és szállítása A hulladékok gy�jtését és szállítását az el�bbi fejezetben ismertetett engedélyek alapján a Zala-Depo végzi. Adatait az alábbi táblázat részletezi. 2/A.17. számú táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begy�jt� szervezetek 2002.

Begy�jt�, szállító neve

Székhely (település)

Begy�jtött hulladék-mennyiség (t/év)

Begy�jt� kapacitása (t/év)

Begy�jtésre használt szállítóeszköz

Kezel� megnevezése

Zala-Depo Kft. Zalaegerszeg 18.025 38.000 alábbiakban részletezettek Zala-Depo Kft.

Megjegyezzük, hogy jelenleg is a Zala-Depo végzi a városban a közszolgáltatást. 2/A.V.1.1. A gy�jtési körzetek kialakításának és a hulladékok szállításának jellemz�i A város teljes egészében ellátott. A gy�jtési körzeteket a célszer�ségnek megfelel�en alakították ki, a lakosság egyetértésével. A begy�jtést hetente két alkalommal végzik. Gy�jtés módja A város vonatkozó rendeletei alapján az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanonként legalább 1 db szabványos gy�jt�edényzetet saját költségükön biztosítani. Ennek megfelel�en a településen a gy�jt�edényzettel történ� begy�jtés terjedt el. A fentieket kiegészítik az alábbi közterületen kihelyezett gy�jtési eszközök és ürítési gyakoriságuk:

� utcai gy�jt�kosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel� gyakorisággal ürítik. � gy�jt�sziget: 2 db gy�jt�sziget, a feltelésnek megfelel� gyakorisággal ürítik. � konténer: 1100 l-es 2x22 db, a feltelésnek megfelel� gyakorisággal ürítik. � egyéb: lakossági kommunális, elszállítás heti két alkalommal.


. 23

A települési hulladékbegy�jtés megfelel a 16/2002. (IV. 10). EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr�l szóló rendeletnek. A közszolgáltató üzemeltetésében lev� géppark a kistérség hulladékait is gy�jti és kezeli. Hulladék-szállító gépjárm�vek: - öntömörít�s( kuka és konténer ürítéshez)

- STEYR MUT 205 Rotopress (2db) - STEYR MUT 211 Variopress (1db) - STEYR MUT 200 Rotopress (1db) - MAN 18284 Variopress (1db)

- konténer szállítók - STEYR 18+23 Marrel (1db) - STEYR 18S23 Marrel (1db) - MAN 27.293 Marrel (1db) - Mercedes 1824 Gergen (1db) - IFA UNIKON H-5000 (6db)

- platós hulladékszállítók - M-2510 Multicar (1db) - IFA W50LA/K (3db)

Hulladéklerakás gépei:

- KOMATSU (kompaktor) - FAI (rakodógép) - LIEBHERR (lánctalpas dózer) - BAUER RAINBOY (öntöz� berendezés) - FLYGT (szivattyúk 1db 10kW, 3db 5,2kW)

A gépek tömörít�feltéttel részben rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:4. Az intézményi és egyéb hulladékokat 3 db konténeres gy�jt�járm� szállítja el. 2/A.V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése Hulladékkezelés A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit határozza meg. A hulladék el�kezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gy�jtésére alkalmas 2 db gy�jt�sziget és 2x22 db szelektív gy�jtést szolgáló gy�jt�konténer a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest nem elégséges. Ugyanez a megállapítás tehet� a hulladékkezel� létesítményre is, mely kizárólag a papírhulladék-tömörít� gépre korlátozódik. Válogató m� a településen nincs, válogató szervezet nem m�ködik. Hulladékártalmatlanító üzemeltetése A Zala-Depo Kft. a begy�jtési körzetéb�l begy�jtött települési és településinek nem min�sül� nem veszélyes szilárd hulladékok el�kezelésére és lerakással történ� ártalmatlanítására egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Ennek száma: 2828/15/2003.


. 24

Az engedély alapján: • A telep kapacitása: 600.000 m3, • Beszállított mennyiség: 70.000 m3, (2003. I félév), • Üzemelés kezdete: 2002. év, • Évente beszállított mennyiség: 40.000 m3, (engedély szerint), • Az összes átvehet� mennyiség: 50.000 t

Ebb�l: EWC 20 03 01 38.000 t, Egyéb 7 000 t, EWC 20 01 03 5 000 t

2/A.18. számú táblázat A hulladékkezel� telepek bemutatása

Kezel� vállalkozások megnevezése, címe

Kezelési (D) kód Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) Kihasználtság

(%)

Zala-Depo Kft., Zalaegerszeg D5 Települési szilárd 43.000 11,7 (2003.I.félév)

Zala-Depo Kft., Zalaegerszeg D5 Települési szilárd 43.000 16,7% (2003.év vége)

Megjegyzés: a lerakóban 2003. év végén a lerakott települési hulladék mennyisége 100.000 m3-re tehet�. A területen válogató szervezet nem m�ködik. A területen a települési hulladékot hasznosító szervezet nincs. A lerakó m�szaki jellemz�i:

2/A.19.számú táblázat. Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább m�köd� lerakók

bemutatása

Telephely Lerakó típusa

Gy�jtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladék- mennyiség (t/év)

Engedélyezett kapacitás (m3)

Potenciális szabad kapacitás (m3)

Zalaegerszeg-Búslakpuszta kommunális Zalaegerszeg

és 48 település Települési szilárd 30.000 600.000 500.000

A hulladéklerakót 2000. évben 3,0 ha nagyságú területen építették ki, mintegy 300 000 m3 föld kiemelése után.

Vízzáró agyagszigetelést fektettek 4 800 m3-t, a szivárgó rendszer közel 280 m hosszúságú dréncs�, illetve szivárgó csatorna közvetítésével m�ködik. A lerakó bels� felületének szigetelése 2 mm vastagságú HDPE fóliával biztosított kb. 30 000 m2-en, a szigetel� fólia felületének mechanikai védelmére 11 200 m2 kiterjedésben helyeztek el véd�réteget. 2001. évben befejez�dtek a kiegészít� építési munkák: geotextíliát építettek be a szivárgópaplan alá (9 050 m2), kialakították a geofizikai szenzor hálózatot (6 000 m2), valamint elhelyezték a biogáz dréncs� hálózatot, és befejezték a csapadékvíz elvezetését szolgáló rendszer kiépítését. A hulladéklerakó f�bb létesítményei:

• Szigetelt lerakó, • Csurgalékvíz tároló medence,


. 25

• Geoszenzor rendszer, • Csurgalékvíz gy�jt� hálózat (drén, vízkormányzó aknák, átemel�k, locsolóvíz

hálózat), • Gázkivezet� kutak, • Talajvízfigyel� rendszer.

A szigetelt lerakó rétegrendje: A 2000-2001. években megépített hulladéklerakó felülete: kb. 28 200 m2; elhelyezhet� hulladék mennyisége (az 1 m vastag takaróréteg kb. 34 ezer tömör m3-nyi térfogata mellett): kb. 375 ezer tömör m3. A depóniatér aljzatszigetelésének rétegrendje:

• Min. 2 x 20 cm vastag k<10-9 m/s tömörített ásványi szigetel� réteg; • Geofizikai szenzor-rendszer, 10 x 10 m-es hálózatban telepítve; • Min, 2,0 mm vastag HDPE fóliaszigetelés, • Egy réteg� geotextília (600 g/m2), • Min. 25 cm vastag felületi kavics-szivárgó.

A rézsüszigetelés rétegrendje

• Min. 2,0 mm vastag HDPE fólia szigetelés

A csurgalékvíz-tároló medence A csurgalékvíz-tároló medence 25 x 25 m2-es alapfelület�, kb. 1 200 m3 hasznos térfogatú, nyílt tároló medence, melynek aljzat és rézs�-szigetelése megegyezik a lerakó területével azt leszámítva, hogy a HDPE fólia fölé nem készült mechanikai véd�réteg. A gy�jtött csurgalékvizet a medencéb�l átlagosan hetente 3 nap alatt, alkalmanként kb. 800 m3-nyi mennyiségben van lehet�ség visszalocsolni a depóniára. A csurgalékvíz min�ségét az eddigi üzemeltetés idején 2001. augusztus, valamint szeptember hónapokban vizsgálták.

A geoszenzor rendszer Els�dleges ellen�rzési lehet�ség részben a hulladék elhelyezésére szolgáló lerakótér, részben pedig a csurgalékvíz-tároló medence alatti fólia-szigetelés alá beépített geofizikai szenzor-hálózat, melynek feladata a HDPE fólia sérülésmentességének az ellen�rzése, a lehetséges hibák felderítése. A beépített szenzor-hálózat ellen�rz� mérései a fóliaszigetelést borító véd�réteg és hulladék vastagságától függetlenül bármikor elvégezhet�k, de természetesen sor került az építés-kivitelezés id�szakában a rendszer megfelel� módon való kiépítésének a visszaellen�rzésére (2000. év) is. A geofizikai ellen�rz�-rendszer (elektródák és huzalok) élettartama kb. 5 év, így a kivitelezést követ� 5 évben (a sérülésre leginkább érzékeny id�szakban) gyakorlatilag teljes biztonsággal, rendszeresen ellen�rizhet� a szigetelés állapota, annak vízzáró képessége. Néhány méter vastagságú hulladékfeltöltés esetén a hibahely a hulladék eltávolításával tárható fel a javítás érdekében.


. 26

A csurgalékvíz-gy�jt� hálózat A lerakóterület szigetelt aljzata padkákkal három részre osztott; melyekb�l a csurgalékvizet a vápákban épített dréncsövekkel lehet elvezetni egészen a csurgalékvíz-gy�jt� medencéig. A tároló medencéb�l a víz egy része elpárolog, nagyobb részét pedig id�szakosan visszavezetik a szigetelt aljzatú hulladék-depónia felületére (öntöz�vízként a depónia felszínét portalanítja, és a hulladéktest nedvesítésével hozzájárul a biológiai folyamatok lejátszódásához). A depóniára való visszajuttatás vagy felszín alatti nyomócsövön, vagy locsolótöml�n keresztül, esetleg a hulladékfelszínre telepíthet� mobil öntöz�berendezés alkalmazásával, m�szaki hiba esetén szippantással történhet.

A gázkivezet� kutak A jól m�köd� szigetelt lerakóknál alapvet� követelmény, hogy a gázképz�dés és a gázmentesítés ellen�rzött körülmények között menjen végbe a környezeti kártételek megel�zése érdekében. A depónia relatíve alacsony magassága miatt alulról épített, a hulladék-feltöltéssel párhuzamosan magasítandó gázgy�jt� kutak telepítése volt indokolt, melyeket a távlati rekultiváció idején gázelszívó gerincvezetékhez lehet majd csatlakoztatni.

A talajvíz-figyel� rendszer Az FK1-FK8 jel� figyel�kutak (8 db), melyeket eredend�en beterveztek a lerakó létesítésekor. Feladatuk a hulladéklerakó alól kiszivárgó talajvíz min�ségének a feltárása, a szint- és min�ségváltozások nyomon követése. A talajvízfigyel� kutak egy vízvédelmet szolgáló monitoring rendszer elemei, amelyek – elvileg – hosszú távon üzemelnek. A Nyugat – Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely részér�l 10.233/1/1999. szám alatt kiadott, majd a 10.814/1/2001. sz. alatt módosított vízjogi létesítési engedély a telephely valamennyi meglév� vízi létesítményeire vonatkozott, így magába foglalja a figyel�kutak létesítési paramétereit is. 2/A.V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése 2/A.20. számú táblázat. Felszámolást, rekultiválást igényl� lerakóhelyek meghatározása

Hulladéklerakás helye Vegyes kommunális hulladék (m3)

Inert hulladék (m3)

Összes hulladék mennyiség (m3)

Pózva, Pózvai u. – elkerül� út 300 14 700 15 000 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán 20 150 170 Andráshida: Iskola u. 76-os f�úttól É-ra es� szakasza mellett 0 40 40 Nekeresd: Nekeresd utca els� szakasza, erd� el�tti tér 0 25 25


. 27

Andráshida: Lovász utca 0 20 20 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 0 20 A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 1-2 m3 mennyiség� hulladékot tartalmaz. Ebb�l következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték�, kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. – elkerül� út keresztez�désében m�ködik egy olyan „inert lerakó”, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet� utak felszámolása folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet�. Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felméréséb�l a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet�:

• kommunális hulladék: 212,5 m3, azaz 250 t, • építési törmelék, inert hulladék:361,0 m3, azaz 400 t • illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül� út): 15 000 m3, azaz 18 000 t,

o melyb�l 300 m3 kommunális hulladék, o 14 700 m3 építési, bontási hulladék.

Összesen:15 573,5 m3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna. A Pózva, Pózvai u. – elkerül� út keresztez�désében található elhagyott hulladék mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m�ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. Összesített felhagyott hulladék:

• hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, • elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melyb�l

o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék,

• illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék Mindösszesen: 138 653 t. A lerakókkal kapcsolatos teend�k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. A lerakókkal kapcsolatos teend�k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. Prioritási sorrend: az elhagyott hulladékok összegy�jtése,

rekultivációs tervek elkészítése, rekultivációk megkezdése


. 28

2/A.V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el�írtakon túl ismertetend� tényez�k 2/A.V.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkez� hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe, a 2002. évi adatok alapján. A településen keletkez� csomagolóanyag mennyisége:

� összesen keletkezett: 3 433,83 tonna (3/A.4. tábla) � településr�l beszállított: 1 543,4 *tonna � ebb�l hasznosított: 1 543,4 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet� csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet�t�l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg. A városban a települési szilárd hulladék esetében közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a másodnyersanyag visszanyerése 1 543,4 t, mely kb. 45% körüli. Ez felülmúlja az országos átlagot. A hasznosított hulladék mennyisége 1 543,4 tonna, a szelektíven begy�jtött hulladék 100%-a. Keletkezett csomagolási hulladék mennyiségek frakciónként:

papír: 642,7tonna m�anyag: 389,7 tonna üveg: 1514,5 tonna

A hasznosítására vonatkozó adatok (közszolgáltatói adatok alapján szelektíven begy�jtött):

papír: 1 282 tonna* m�anyag: 261,4 tonna* üveg: 0 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet� csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet�t�l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg. Összesen hasznosított mennyiség:

papír: 1282 tonna m�anyag: 261,4 tonna üveg: 0 tonna

A területen folyó hulladékkezelésre el�írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el�írásokkal. A gy�jt�szigetek üzemeltetése A Hgt. definíciója szerint:

Hulladékgy�jt� sziget (gy�jt�sziget): a háztartásokban keletkez�, hasznosításra alkalmas, különböz� fajtájú, elkülönítetten gy�jtött, háztartási hulladék begy�jtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begy�jt�hely, szabványosított edényzettel.


. 29

A város belterületén összesen 2 db gy�jt�sziget és 2 x 22 db szelektív gy�jtést szolgáló gy�jt�konténer (papír, m�anyag) található. A gy�jt�edények állapota jónak mondható, azonban 2008-ra elhasználódásuk miatt cseréjük indokolt. A jelenlegi és a tervezett gy�jt�szigetek elhelyezkedését a III. mellékletben található térképen ábrázoltuk. A Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Zalaegerszegre a jelenlegi gy�jt�edények lecserélésével együtt 71 db gy�jt�sziget kialakítását írja el�. Ezek a gy�jt�szigetek nem hagyományos kialakításúak lesznek, hanem 4 hulladékgy�jt� konténert helyeznek el egymás mellé, mert a közszolgáltató ezek ürítéséhez rendelkezik megfelel� munkagépekkel. Ezen kívül 2 hulladékudvar, egy 10 000 tonna/év kapacitású komposztálóm� és egy 13 000 tonna/év kapacitású hulladékválogató m� megépítését tervezik. A jogszabályokban meghatározottaktól eltér� speciális területi, helyi vagy egyedi m�szaki követelmények nincsenek. Az adatok részletes ismertetése a csomagolási hulladékokat tartalmazó fejezetben található. 2/A.V.2.2 A területen a települési hulladékok részeként keletkez� biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége, és ebb�l a lerakásra kerül� mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezel�kapacitás és a kés�bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A településen a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége az országos átlag értékeket figyelembe véve 32 %-os.

A térségre jellemz�nek a 32%-os szervesanyag-tartalmat elfogadva a keletkez� biológiailag lebomló szerves anyag mennyiség évente:

• Zalaegerszeg város kommunális hulladékából 2002-ben 5768 t • A beszállított –gy�jt�körzet egészére-, 2002-ben 7905 t. • Zalaegerszeg város kommunális hulladékából 2003-ben 7076 t • A beszállított –gy�jt�körzet egészére-, 2003-ben 10.228 t.

A tervezés id�szakában a települési kommunális hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a településen nem folyik, a települési kommunális hulladékkal együtt a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szállítják, ahol anaerob körülmények között megkezd�dik a hulladék mineralizálódása. Zalaegerszeg területén biohulladékokat kezel� telephely –komposztáló-, nem m�ködik. A zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szelektíven beszállított zöldhulladék mennyisége:

• Zalaegerszeg város területér�l 2002-ben 980 t • A beszállított –gy�jt�körzet egészéb�l-, 2002-ben1376 t.


. 30

• Zalaegerszeg város területér�l 2003-ben 1361 t • A beszállított –gy�jt�körzet egészéb�l-, 2003-ben 1944 t.

Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerül� biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében. A lakosság saját maga is komposztál, így a zöldhulladék mennyisége 470 tonna/évre becsülhet�. A becsléshez használt adatok: összes lakásszám: kb. 23.551 (forrás KSH, 2002.) házi komposztálást végz� lakások száma: 1178 (kb. 5%,

minden 20. háztartás. Nem vesszük figyelembe az iskolákban, intézményekben és a gazdasági tevékenységet folytató társaságoknál a már jelenleg is m�köd� zöldhulladék komposztálást)

Tekintve, hogy ez beszámítható abba a mennyiségbe, amely elkerüli a lerakót, ezért ezt a mennyiséget figyelembe is vesszük, mint kezelt biohulladékot, bár az adatszolgáltatásban nem jelenik meg. Állati hulladékot a Város területén nem kezelnek.

2/A.VI. Az elérend� hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az országos célokhoz kapcsolódva elkészült a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt, az elérend� hulladékgazdálkodási célok ebben a tervben kerültek meghatározásra. Jelen terv az ebben a projektben leírtaknak megfelel� célokat határoz meg. A város települési hulladékgazdálkodási célja a korszer� kezel�hálózat kiépítése, melynek során korszer� létesítmények telepítését kell megvalósítani. A szükséges fejlesztési célok megvalósulásához figyelembe kell venni a Kohéziós és a Strukturális Alapok támogatási feltételeit, ezeket összhangba kell hozni a meglév� hazai támogatási forrásokkal, és vizsgálni célszer� az egyéb nemzetközi, illetve a magánt�ke támogatásának lehet�ségeit. A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekten túl az önkormányzat és a közszolgáltató további célokat t�zött ki, melyek els�sorban a szelektív hulladékgy�jtés kiterjesztésére irányulnak, illetve inert hulladékok elhelyezését biztosító hulladéklerakó kialakítását tervezik. A célok részletesebb ismertetése az alábbi fejezetekben történik.


. 31

2/A.VI.1 hulladékkeletkezés csökkentési célkit�zései a tervezési területen, a tervid�szak végére várhatóan keletkez� hulladékok mennyisége és összetétele 2/A.VI.1.1. A képz�d� hulladék mennyiségének várható alakulása A hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelel�en kerültek meghatározásra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban azok a hosszú távú célkit�zések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jöv�ben jelent�sen megváltoztatják. 2/A.21. számú táblázat. A képz�d� hulladékmennyiség várható alakulása (tonna)

Települési szilárd hulladék 2002. 2003 2005.* 2008.*

Mennyiség (t) 18.025 22.111 22553+50 23217+30 Változás (%) - + 2% +5%

*Prognosztizált növekedésként a jelenlegi adatok ismeretében nem lehetett a 2002.évet bázisadatnak választani. Ezért a prognosztizált hulladék mennyiségre 2003. évi adatokat választottuk évi 1%-os hulladék növekménnyel számolva, figyelembe véve a szelektíven gy�jtött lakossági hulladékok okozta csökkenést is.

A tervezés id�szaka alatt a kezelend� hulladékok mennyiségének kalkulálása során a következ� alapadatokat vettük figyelembe:

• a tervezés id�tartama 6 év, (bár gyakorlatilag 5év) • a település lakossága gyakorlatilag változatlan marad, • a keletkez� hulladék mennyisége évente mintegy 1%-kal növekszik, • a hulladék térfogatának 1-2%-os növekedése várható, • a lakossági szelektív hulladék begy�jtés n�.

2/A.VI.1.2. Csökkentési célok A program céljait a Hgt., az OHT és a RHT alapján határoztuk meg, a települési feladatokat az alábbiakban részletezzük. Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkit�zések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelel�en mért - összetételét és az összetev�k tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

- 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.


. 32

2/A.22. számú táblázat. A települési szilárd hulladék biohulladék tartalmára vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Csökkentési cél Várható mennyiség (t/év)

Települési szilárd A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének csökkentése 2004. júl. 1. 1786

A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének csökkentése 2007. júl. 1. 3573

A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének csökkentése 2014. júl. 1. 5359

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

- legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy

ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

A csomagolási hulladékokra vonatkozó mennyiségeket a csomagolási hulladékok fejezet részletezi. A lakosság által szelektíven leadott mennyiségek a Városra kialakított szelektív gy�jt�rendszer teljességét�l függnek, mennyiségileg mintegy 10%-kal csökkenthet� a települési szilárd hulladék mennyisége. 2/A.VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKIT�ZÉSEK TERVEZÉSE

Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása

A tervezési területen növelni kell • a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint • a konyhai szerves hulladék elkülönített gy�jtését és komposztálását,

és el kell érni • a szervesanyag-tartalom lerakásának csökkentését.

A zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóra beszállított összes szervesanyag-tartalmat kell a fentiek alapján a kiszámított mennyiségekkel csökkenteni. Ebb�l külön nem választható le Zalaegerszeg város hulladéka. A jogszabály értelmében a szerves anyag mennyiségét a lerakás helyén kell csökkenteni. 2/A.23.számú táblázat. A települési hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási

célok

Települési Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Mennyiség (t/év)

71 db gy�jt�sziget Szelektív hulladék gy�jtés 50 1710 2 db hulladékudvar Települési szilárd hulladék veszélyes alkotói 0,5 110 válogatóm� Hulladék szelektív válogatása 100 13000


. 33

komposztáló Települési szilárd hulladék komposztálása (el�válogatás után zöld-és biológiailag lebontható hulladékra) 100 10000

2/A.24.számú táblázat. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális

hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Települési Helyi Területi

71 db gy�jt�sziget helyi 2 db hulladékudvar helyi válogatóm� regionális komposztáló regionális A szelektív hulladékgy�jtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó 50%-os hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez biztosítani kell, hogy az ország lakosságának 2005-ig 40%-a, 2008-ig 60%-a legyen bekapcsolva a szelektív begy�jtésbe. Jelenleg a településen a szelektív hulladékgy�jtésbe bevont lakosok becsült száma 15 000 f�. A településen szelektív hulladékgy�jtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkit�zés:

• 2006-ig a teljes lakosság. Szelektív hulladékgy�jtés a következ� alkotóknál valósítható meg:

• papír, • m�anyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok.

A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek visszakerüljenek a termelésbe. További cél, hogy a települési hulladék veszélyes komponensei külön kerüljenek gy�jtésre és részben másodnyersanyagként való felhasználásra. Hulladékfajták másodnyersanyagként történ� hasznosítása Másodnyersanyagokra és hasznosításukra vonatkozó célkit�zések:

• a papír (2005. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), m�anyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történ� hasznosítása,

• a biohulladékok szelektív gy�jtésének és kezelésének kialakítása, figyelembe véve a Hgt. el�írását, mely szerint 2004. június. 1-ig a települési hulladékok biológiailag lebomló hulladékmennyiségének 50%-át kell hasznosítani,

• a hulladék energiahordozó, szilárd tüzel�anyaggá alakítása és termikus hasznosítása.


. 34

A fentiekben részletezett célkit�zések teljesítésével csökkenthet� a települési kommunális hulladékok mennyisége. Részletezése az egyes alfejezetekben megtalálható. Hasznosítást és ártalmatlanítást el�segít� létesítmények A hulladék hasznosítási célkit�zések megvalósításának el�feltétele egy m�köd� gy�jt�, szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében

• a gy�jt�rendszer kiépítése szükséges a helyi adottságok figyelembe vételével, o Az utcai gy�jt�edényzet számának növelését meg kell oldani. A jelenlegi 461 db-

ot városképileg elfogadott formájú edényzettel kell növelni. melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni. Javasolt darabszám 100 db.

o A jogszabályi normák alapján ezer lakosonként egy db négy rekeszes gy�jt�szigetet kell kialakítani. A tervezett darabszám azonban a normánál a helyi adottságok miatt magasabb, 71 db, a meglév� rendszerek cseréjét is figyelembe véve. A telepítend� gy�jt�szigetek kialakítása eltér a megszokottól, az egyes frakciók gy�jtésére szelektív hulladékgy�jt� konténerek szolgálnak, tekintettel arra, hogy a közszolgáltató gépparkjában ezek ürítésére alkalmas járm�vek állnak rendelkezésre.

• a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt, a bekapcsolandó területek szállítási útvonalát (külterület) teljesítmény optimalizálásával kell megoldani úgy, hogy a gy�jt�körzetek a leghatékonyabb módon alakuljanak ki. A szállítóeszközök korszer�sítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemel� gépparkot;

• a lerakással, vagy egyéb módon ártalmatlanítható lakossági kommunális hulladékokat a településr�l el kell szállítani. Ennek érdekében a települési kommunális szilárd hulladék kezelését (ártalmatlanítását, v. hasznosítását) régiós hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell megoldani.

A gy�jt�rendszer kialakításának prioritása a településrendezési terv figyelembe vételével:

1.) A településen az utcai gy�jt�edényzet további kihelyezését folyamatosan kell megoldani.

2.) A településen a gy�jt�sziget-rendszer, hulladékudvar-rendszer kialakításának tovább fejlesztését 2006. december 31-ig kell megoldani.

A szállítórendszer további fejlesztésére a prioritási sorrend a következ�:

1.) A lakossági veszélyes hulladékok begy�jtésére 1 db speciális járm� üzembe állítása 2005. december 31-ig.

2.) Szállítójárm�vek folyamatos korszer�sítése.

Hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai A hulladékhasznosító kapacitásokat az alábbi táblázat tartalmazza.


. 35

2/A.25. számú táblázat. Célkit�zések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén

Célkit�zések Kapacitás igény Hasznosítás/ártalmatlanítás helye Utcai gy�jt�edényzet* 100 db Városközpont Gy�jt�sziget** 71 db Város közigazgatási területe* Hulladékudvar 2 db Város közigazgatási területe Hulladékválogató m� 1 db Jelenlegi hulladéklerakó területe Komposztáló m� 1 db Jelenlegi hulladéklerakó területe Inert hulladék lerakó 1 db

*nem tartozik a hasznosító, ártalmatlanító rendszerhez, településtisztasági jelent�sége van **a meglév� 2 gy�jt�sziget és 2x22 gy�jt�konténer cseréjével együtt.

Az inert hulladéklerakó nem tartozik a települési szilád hulladékok kategóriájába, de tájékoztatásul e fejezetben is megjelöljük. Hulladékártalmatlanító kapacitást az inert hulladék lerakón kívül nem tervezünk.

2/A.VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

2/A.7.1 Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt�, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

• A legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási és -szolgáltatási

kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve hatékony szoftver kidolgozása. • Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag

lebomló anyagok lerakására vonatkozó el�írások teljesülését. Az alapállapot rögzítése érdekében a hulladék összetételére vonatkozóan méréssorozatot kell végezni a mérési szabvány szerint. A hulladékanalízist teljes cikluson keresztül kell végezni.

• Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét, valamint a komposzt hasznosításának módját és lehet�ségét. Ki kell alakítani a gy�jtés eszközrendszerét.

• Meg kell valósítani az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeit és tervét, melybe javasolt a civil szervezetek bevonása.

o Szükséges a lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatása a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében.

o Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a hely specifikus ismeretek oktatását.

o A szelektív hulladékgy�jtés el�nyeit népszer�sít� akciókat kell szervezni, o Lakossági ismeretterjeszt� kiadványok terjesztése, o �szi és téli társadalmi kampányok megszervezése

• Fokozott, és folyamatos ellen�rzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyz�i hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. A lerakások azonosításához GPS készülék alkalmazása jelent�s segítséget adhat. Megfelel� költségvetési keret elkülönítése ajánlott.

2/A.26. számú táblázat. Módszertani fejlesztések tervezett költségei


. 36

Forrás Program célja Határid� Felel�s Költség

(millió Ft) pályázati egyéb Települési szilárd hulladék adatszolgáltatási kötelezettsége

2004. dec. 31. Közszolgáltató - - Közszolgáltató

Ismeretterjesztés, szemléletformálás folyamatosan Jegyz� 4,0 KvVM, OM -

Utcai gy�jt�edényzet kihelyezése folyamatosan Önkormányzat 1,5 - Önkormányzat

Hatékony hulladékgazdálkodási ellen�rzési, felügyeleti rendszer m�ködtetése

folyamatosan Közszolgáltató Jegyz�, Közterület felügyelet

5,0 BM, KvVM -

Elhagyott hulladékok felszámolása folyamatosan

Önkormányzatok/ Környezetvédelmi Felügyel�ségek

7,0 Állami/ Önkormányzati/ Pályázati

Fel kell mérni a komposztálható hulladékok hasznosítási lehet�ségét

folyamatosan Közszolgáltató 0,5 KvVM, BM Közszolgáltató

Összesen: 18,0 A költségek becslése a 2003. évi árszinten, a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelel�en tapasztalati számértékekkel történt. A közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

2/A.VII.2. A hulladékgazdálkodási cselekvési program A város területén a települési hulladékok begy�jtésének gyakoriságát az üdülési id�szakban a látogatók számának növekedése sem befolyásolja. A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja a min�ségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét. A települési hulladékok keletkezésében csökkenés az elkövetkez� 6 évben nem várható. A civil szervezetek véleményével azonosulva szükségesnek ítéljük a tudatformálást, ismeretterjesztést, oktatást és tájékoztatást. Ennek megfelel�en az alábbiakban részletezzük a legfontosabb programelemeket. A hulladékkeletkezés csökkentésének legf�bb eszköze a tudatformálás. A csökkentés eléréséhez a cselekvési program az alábbi f�bb intézkedéseket tartalmazza: 2/A.27. számú táblázat. Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei Kezdeményezés Rövid leírás Példa Mutató Eredmény

Oktatás, információ, tudatformálás

• Hulladéktermelés megel�zési javaslatok

• Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé

• Plakátkampány

• Hulladék folyóirat • Hulladékgy�jtési naptár • Hulladékmegel�zési

javaslatokról szóló brosúrák • Környezetbarát háztartási

tisztítótermékekr�l szóló

• A hulladékokról szóló tájékoztatók a helyi médiában

• Kirakott poszterek száma

Lakosság tudatformálása


. 37

brosúrák

Iskolai oktatási programok

Hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozása

Projektbe bevont iskolák száma

Az iskolalátogató ifjúság tudatformálása

Önkormányzati ismeretterjesztés

• Komposztálás népszer�sítése

• Szelektív hulladékgy�jtés fontosságának tudatosítása

• Veszélyes hulladékok megfelel� begy�jtésére vonatkozó nyilvántartási rendszer kialakítása

• Komposztálásról, • Szelektív

hulladékgy�jtésr�l, • Veszélyes hulladékokról

el�adás sorozat szervezése

Látogatottság, a program alkalmazóinak száma

Az Önkormányzat tudatformálása

2/A.VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit�zések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni:

• szelektív hulladékgy�jtés kiterjesztése, • zöld- és biohulladék komposztálással történ� hasznosítása, • a szükséges komposztálói kapacitás (komposztálótelep) megépítése.

Intézkedések: 1.) Szelektív gy�jtés kiterjesztése A meglév� 2 db gy�jt�sziget és 2x22 db gy�jt�konténer folyamatos cseréjével összesen 71 gy�jt�sziget telepítése oly módon, hogy az a település megfelel� szint� ellátására alkalmas legyen, ajánlásként figyelembe veend� a mindenkori érvényes jogszabályi norma. A meglév� járm�park adottságait figyelembe véve a gy�jt�szigeteket úgy alakítják ki, hogy azokat 4 gy�jt�konténer alkotja majd. Kialakításra kerül 2db új hulladékudvar. 2.) Zöld- és biohulladék elkülönített gy�jtésének bevezetése A városban keletkez� zöldhulladék és komposztálható egyéb biohulladék szelektív gy�jtésének megalapozáshoz el kell végezni a felmérést. A prognosztizálható zöldhulladék mennyisége a településen 4000 tonna/év. A környezetvédelmileg megfelel� és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkit�zéseket biztosító fejlesztések meghatározását az alábbiakban részletezzük. A jelenlegi tervek szerint Zalaegerszeg a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott, melyben a lerakással történ� ártalmatlanítást kívánják megvalósítani. A jelenleg használatos lerakó környezetvédelmi szempontból elfogadható, megfelel� a m�szaki védelme, szabad kapacitással rendelkezik. A hulladéklerakó rendelkezik a NyuDu KÖFE által jóváhagyott környezetvédelmi m�ködési engedéllyel. A célkit�zéseket biztosító fejlesztések meghatározása:


. 38

1.) A Nyugat-Balaton és Zala-völgye Hulladékgazdálkodási Rendszer (Kohéziós Alap) megvalósul. Ebben az esetben egy komplex rendszer keretén belül – része a 2 db hulladékudvar, a hulladékválogató m� és a komposztáló m� is – a város területén keletkez� települési hulladék helyben kezelésre kerül. A jelenlegi hulladéklerakó területén a zöldhulladék komposztálása tervezett. A tervezett kapacitás 10 000 t/év.

2.) A regionális program beindításáig teljesíteni kell a Hgt. szerinti szerves anyag lerakására vonatkozó csökkentéseket. A jelenleg lerakott szerves anyag mennyiségét 2004. június 1.-t�l 25 %-kal kell csökkenteni. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet értelmében a szerves anyag csökkenést a közös hulladéklerakón kell teljesíteni. Ebb�l következ�leg a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer üzembe helyezéséig a szerves anyag csökkentést teljes egészében a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakón kell teljesíteni.

3.) Az ISPA projektben el�irányzotton túl az önkormányzat és a közszolgáltató igényeit

kielégítend� inert hulladék kezel� m� kiépítése is tervezett a jelenlegi hulladéklerakó területe mellett. A begy�jtött és beszállított inert hulladékok tárolásának és hasznosításra való el�készítésnek a területigénye 0,3-0,5 ha. A beszállított építési és bontási hulladék szelektálása a mobil tör� berendezéssel és a fémek kiválasztásával megtörténhet. A megfelel� szelektálás után a különböz� típusú és fajtájú hulladékok építési alapanyagként (útépítés, tereprendezés) hasznosíthatók. A fém és egyéb anyagok tovább értékesíthet�k.

4.) Felmerült a térségben keletkez� szennyvíziszapok, állati- és zöldhulladékok megfelel�

kezelésére szolgáló fermentáló létesítésének igénye is. 2/A.VII.2.2. Fejlesztést, vagy felszámolást, valamint rekultiválást igényl� kezel�telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása 2/A.28. számú táblázat. Felszámolást, rekultiválást igényl� lerakóhelyek meghatározása

Hulladéklerakás helye Vegyes kommunális hulladék (m3)

Inert hulladék (m3)

Összes hulladék mennyiség (m3)

Pózva, Pózvai u. – elkerül� út 300 14 700 15 000 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán 20 150 170 Andráshida: Iskola u. 76-os f�úttól É-ra es� szakasza mellett 0 40 40 Nekeresd: Nekeresd utca els� szakasza, erd� el�tti tér 0 25 25 Andráshida: Lovász utca 0 20 20 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 0 20 A Pózva, Pózvai u. – elkerül� út keresztez�désében található elhagyott hulladék mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m�ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Mindkét illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. A lerakókkal kapcsolatos teend�k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre.


. 39

A volt kommunális hulladéklerakó – Zalaegerszeg, 0181 hrsz.-ú terület – rekultivációjára a NyuDu KÖFE 266/6/2003. számon kötelez� határozatot adott ki az id�közben felszámolásra került, a lerakót a bezárásig üzemeltet� Concord Depónia Kft. helyett az Önkormányzatnak. A rekultivációt a szombathelyi Solvex Környezet- és Vízgazdálkodási Tervez� és Kivitelez� Kft. által készített 147/E-2000. számú terv szerint kell elvégezni. A vízjogi létesítési engedély (10.870/4/2002. I. szám) a rekultivációra már rendelkezésre áll. A rekultiváció befejezésének határideje 2004. december 31. Minden esetben el kell készíteni az adott területre - környezetvédelmi felülvizsgálat körében - a rekultivációs terveket.

2/A.VII.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 2/A.VII.3.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje Az egyes fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendjét az alábbi táblázat mutatja be annak függvényében, hogy a tervezett beruházás a regionális rendszer részeként, vagy egyéb módon kerül megvalósulásra (önkormányzat, pályázati források).

2/A.29. számú táblázat. A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje

Prioritási sorrend Beruházás, fejlesztés

1. Kezel�i és m�ködési engedélyek megszerzése

2. Adatgy�jtési rendszer kiépítése 3. Komposztálótér kialakítása (hulladékhasznosítás) 4. Utcai gy�jt�edényzetek további kihelyezése 5. Szelektív hulladékgy�jt� rendszer tovább fejlesztése 6. Illegális lerakások felszámolása, GPS készülék vásárlása 7. Lerakó rekultiválása 8. Hulladékudvarok kialakítása 9. Ellen�rzési rendszer kiépítése, tudatformálás

A tervez�k véleménye szerint a feladatok sürg�ssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges. 2/A.VII.3.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A folyamatban lév� Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA (Kohéziós Alap) 2005. év végi befejezéssel számol. A program 6 éves id�távját, valamint a projekt el�készítettségét figyelembe véve a program teljesülésére várhatóan az alábbi táblázat szerinti id�beli ütemezés lehetséges. 2/A.30. számú táblázat. A regionális hulladékgazdálkodási program id�beli ütemezése

Évek Tevékenységek 2004. Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés 2004-2005. Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelez�kr�l, szállítókról


. 40

2006. Hulladékkezel� létesítmények területének el�készítése, építése, szerelése, rekultiváció 2007. Hulladékkezel� létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultiváció 2007. Hulladékkezel� létesítmények használatbavétele 2007. A program befejezése, értékelés.

Az egyes évekhez megadott tevékenységekhez kapcsolódóan a következ�kre indokolt felhívni a figyelmet:

• A tervezett hulladékkezel� létesítmények közül a hulladékudvar környezetvédelmi engedély köteles. A tervkészítés és engedélyeztetés lefolytatása 1 évet vesz igénybe a jogszabályi eljárási határid�ket is figyelembe véve.

• Az EU-s és a hazai források igénybevételér�l szóló döntések esetén az eljárási id� 90-180 napot vesz igénybe, ezért 2004. évben még lehet�ség nyílhat a hatósági engedélyeztetések mellett a pályázati dokumentációk lebonyolítására is. A tendereztetés optimális körülmények között 2005. év második félévére tehet�.

• A program véleményünk szerint érdemben 2006-ban indítható, a hulladékkezel� m�vek létesítésével. A rekultivációs munkálatok folyamatosan végezhet�k a program teljes id�szakában az el�z� fejezetekben meghatározott ütemezésben.

2/A.VIII. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

BECSÜLT KÖLTSÉGEK A tervezett létesítmények a helyi területfejlesztési tervvel összhangba hozhatók. Az alábbi táblázatban az egyértelm� feladat meghatározás érdekében megjelöljük azokat a fejlesztéseket, amelyek a regionális rendszerhez kapcsolhatók. Tekintettel arra, hogy az ISPA projekt változtatása jelenleg is folyamatban van, az alábbi táblázatot csak tájékoztatásul adjuk közre a tervezés id�pontjában rendelkezésre álló adatok birtokában. 2/A.31. számú táblázat. Beruházási költségek - Zalaegerszeg gy�jt�terület

Beruházás ezer Ft-ban Beruházási rész 2004

I-IV negyedév 2005 I.-IV. negyedév

2004-2005 Összesen

1. Hulladékgy�jtés 267 000 267 000 Építés –Hulladékudvarok 45 000 45 000 Építés – Gy�jt�szigetek 32 000 32 000 Tervezés Ellen�rz� technológia Hulladékgy�jt� edények - 000 70 000

gépek - 120 000 120 000 2. Komposztáló üzem 176 500 176 500

Építés 39 500 39 500 Tervezés 000 4 000

gépek 133 000 133 000

3.Újrahasznosító létesítmény 93 000 110 000 203 000


. 41

A épületek építése remiseselepkialakítás 36 200 36 200 Építés 56 800 56 800 Tervezés 000 60 000 Ellen�rz� technológia 000 8 000 Gépek 000 30 000

Beszerelés 000 12 000

4. Az elavult helyek lezárása depositsadéklerakók rekultiválása

500 800 500 800 1-4 Összesen 770 300 377 000 1 147 300 A Zalaegerszegre vonatkozó beruházási költségek összegzése Beruházási költségek összesen 770.300 377.000 1.147.300

Innen Építés 132.500 77.000 199.500 Tervezés 4.000 60.000 64.000 Irányítás(ellen�rzés) 8.000 8.000 Gépek 133.000 150.000 283.000 Hulladékgy�jt� edények 70.000 70.000 Beszerelés 12.000 12.000

Az elavult helyek lezárása 500.800 500.800

Újrahasznosító létesítmény - Zalaegerszeg gy�jt�terület

Tétel Megnevezés Mennyiség Egységár Ft-ban Összesen eFt-ban

1a. Az épületek építése egyösszeg� 19.200 1b. Felszini takaró 1.700 m2 10.000 17.000 2. Hulladék válogató csarnok 1.320 m2 40.000 52.800 3. Bála tároló 100 m2 40.000 4.000 4. Mechanikus berendezések (válogató szalag) egyösszeg� 60.000 5. Ellen�rz� technológia egyösszeg� 8.000 6. Beszerelés egyösszeg� 12.000 7. Egyéb gépek egyösszeg� 30.000 1-7 Összesen 203.000 Komposztáló üzem - Zalaegerszeg gy�jt�terület


1. Felszíni takaró-érlel� terület 2 500 m2 10 000 25 000 2 Komposzt tároló hangár 300 m2 40.000 12.000 3 Szivárgó víz elvezetése 100 m 35 000 2 500 4 Aprítógép 1 db 58 000 000 58 000 5 Esztergagép/fordítógép/alakítógép* 1 db 20 000 000 20 000 6 Dobrosta* 1 db 30 000 000 30 000 7 Kotró (UNIMOG rendszer)** 1 db 25 000 000 25 000 8. Egyéb tartozékok (Mechanikus

berendezések) 4.000

1-8 Összesen 176.500 *Szelektív hulladékkezelésre is használható **Egyéb eszközökhöz is használható (pl. útburkolatok tisztítása, stb.) Hulladékgy�jtés - Zalaegerszeg gy�jt�terület


1. Gy�jt�-szállító gép 3 db 40 000 000 120 000 2. Hulladékgy�jt� edények (110-literes

egységekkel) 14 000 db

5 000 70 000


. 42

1-2. Összesen 190 000 Hulladékudvarok, gy�jt�szigetek - Zalaegerszeg gy�jt�terület

Tétel Megnevezés Mennyiség Egységár eFt-ban Összesen eFt-ban

1. Hulladékudvarok 3 db 15.000 45.000 2. Gy�jt�szigetek 8 db 4.000 32.000 1-3 Összesen 77.000 Az elavult medd�hányók bezárása - Zalaegerszeg gy�jt�terület


A meglév� tárolók lezárása A lezárandó terület 5,6 ha 8930 Ft/m2 500 800 A fentiekben ismertetett táblázatok Zalaegerszeg gy�jt�terület adatait tartalmazzák, ezekb�l Zalaegerszeg város területére betervezésre került: 2/A.32. számú táblázat. Zalaegerszeg területére tervezett beruházások

Megnevezés Mennyiség Utcai gy�jt�edényzet 100 db Gy�jt�sziget 71 db Hulladékudvar 2 db Hulladékválogató m� 1 db Komposztáló m� 1 db

Az ISPA projektben megpályázott beruházásokon kívül betervezésre került egy inert hulladék lerakó építése is. Ennek közel 200 millió forintos költségét egyéb pályázati forrásokból kell biztosítani. A városban az inert hulladék lerakón kívül ártalmatlanító telep nem tervezett. Az el�z�ekben leírtak alapján a hulladékgazdálkodási program finanszírozási igényének meghatározásánál els�sorban a régió területén el�készítésben összeállított projektek, a Területi Hulladékgazdálkodási Terv, Nyugat-Dunántúli régió Hulladékgazdálkodási Program dokumentációjában leírtakat, illetve a közszolgáltatók által meghatározott költségeket vettük figyelembe a számításoknál. A költségeket 2003. évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. Módszertani fejlesztés tervezett költségei: 18 millió Ft. (2/A/26. számú táblázat) 2/A.33. számú táblázat. A módszertani fejlesztések megoszlása költségviselés tekintetében

Költségvisel� Forrás megoszlás (millió Ft)

Önkormányzat 5 Kormányzati* 6 Közszolgáltató 7 Összesen 18

*pályázatokból


. 43

A hulladékkezel� m�vekre tervezett összegek az Európai pályázatok során ismételt számításokra kerülnek. Az önkormányzatnak az elkövetkez� évekre tervezend� hulladékgazdálkodási költségeket az alábbiak szerint javasoljuk figyelembe venni: 2/A.34. számú táblázat. Az önkormányzat feladataihoz kapcsolható költségigény a 2004-2005.

évekre

Prioritási sorrend Beruházás, fejlesztés millió

Ft*

1. Utcai gy�jt�edényzetek további kihelyezése (100 db) 1,5

2 Szelektív hulladékgy�jt� konténer (50) 5 3. Illegális lerakások felszámolása 7

4. Ellen�rzési rendszer kiépítése, tudatformálás 5

Mindösszesen 18,5 Az EU-s pályázat 2005-2008. évek közötti id�szakra realizálódik, ezért Önkormányzati saját er� évenkénti megbontását nem tervezzük. A Terv készítés jelenlegi fázisában nem határozható meg a Város által vállalható összeg sem. Összefoglalva A város hulladékgazdálkodási alapállapotát elemezve, és számba véve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el�írásait az önkormányzat legfontosabb feladatait a tervkészítés jelenlegi fázisában az alábbi meghatározó körülmények mérlegelése alapján határozzuk meg.

A városra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv készítésénél az alábbi szempontok érvényesítését kell figyelembe venni:

1. A Nyugat-Balaton és Zala-völgye regionális hulladékgazdálkodási rendszer ISPA (Kohéziós Alap) megvalósul, ebben az esetben egy komplex rendszer keretén belül a települési hulladék a településen kezelésre kerül.

2. Az Nyugat-Balaton és Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásáig is meg kell oldani a törvényi kötelezettségekb�l adódó feladatokat, mégpedig úgy, hogy az Önkormányzatnak a legkisebb költség-ráfordítása legyen.

3. Teljesíteni kell a Hgt. Tv. el�írásait, melyb�l legfontosabb, és határid�höz kötött törvényi kötelezettség 2004. július 1-t�l folyamatosan a települési lerakón ártalmatlanítandó hulladék szervesanyag-tartalmának 25 %-kos csökkentése.

4. A jelenlegi hulladéklerakó területét az elkövetkez� években hulladékgazdálkodási célokra kell hasznosítani, így a zöldhulladék komposztálására, továbbá a válogatóm� részére megfelel� terület kialakítása tervezett.

A fenti szempontoknak megfelel� legfontosabb feladatok a 2004-2005. évekre:

1. A zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakó fejlesztésére vonatkozó tervek elkészítése, és az engedélyezési eljárás lefolytatása.

2. Megfelel� pénzügyi források biztosítása – pályázati pénzforrásokból – és ütemezése az elkövetkez� két évre az ISPA (Kohéziós Alap) pályázatok pénzügyi forrásának rendelkezésre állásáig.


. 44

3. A közszolgáltató éves beszámoltatása a jogszabályokban és a helyi rendeletekben el�írt kötelezettségek teljesítésér�l az eddigi formában.

4. A szelektív hulladékgy�jtés fokozása a megfelel� tudatformálás mellett.. Ajánlásként figyelembe veend� a mindenkori érvényes jogszabályi el�írás.

5. Az elhagyott hulladékok folyamatos összegy�jtésének megoldása szükséges, az elhagyott hulladékok keletkezésének megakadályozására szigorított ellen�rzést léptetnek életbe, és a zártkerteket folyamatosan be kell vonni a közszolgáltatásba.

2/B. Települési folyékony hulladék és kommunális szennyvíziszapok Kötelezettségek A szippantott szennyvizeknek, mint települési hulladéknak a kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján az önkormányzatnak közszolgáltatási szerz�dést kell kötnie:

„…(3) A közszolgáltatás kiterjed a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezel� (a továbbiakban: közszolgáltató)

szállítóeszközéhez rendszeresített gy�jt�edényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegy�jtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történ� rendszeres elszállítására;

b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történ� elszállítására…” A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatói szerz�désr�l a 241/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. Zalaegerszeg önkormányzata az Észak-Zalai Víz- Csatornam� és Fürd� Vállalattal kötött közszolgáltatói szerz�dést. A területen folyó, hulladékkezelésre el�írt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet� hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

• emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm�pótló berendezéseinek ürítéséb�l,

• a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekb�l, valamint • a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet� tevékenységb�l származik.

Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürít� helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fizikai-kémiai vagy biológiai módszerrel.


. 45

Települési folyékonyhulladék-leürít� hely (a továbbiakban: leürít�hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illet�leg szennyvíztisztító telep kiegészít� m�tárgya. A folyékony hulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól eltér� speciális területi, helyi, vagy egyedi m�szaki követelmények nincsenek. A tervezési területen keletkez� hulladékok típusai, mennyisége A településen keletkez� folyékony települési hulladékra és a szennyvíztisztítási technológia során keletkez� szennyvíziszapokra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervezést együtt értékeljük, és a településre jellemz� szennyvízelvezetéssel és -tisztítással szerves egységben tárgyaljuk. A két hulladékáram a települési hulladékgazdálkodási tervet illet�en nem meghatározó, ezért szerkesztési okokból kiindulva az egy fejezetben történ� tervezést választottuk. 2/B.I. Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Az adatgy�jtés körében, az állapotfelmérés alapján a KSH Statisztikai Évkönyv 2002., az Önkormányzat, a Zalavíz Rt. és az Észak-Zalai Víz- Csatornam� és Fürd� Vállalat mint települési közszolgáltatók adatait használtuk fel. A becslések a szolgáltatott ivóvíz és az elvezetett szennyvíz mennyiségeinek mért értékeib�l történtek. Zalaegerszeg város vízellátásának biztosítását a Észak-Zalai Víz- és Csatornam� Rt. végzi. A tevékenységhez az üzemeltet� jól felszerelt eszközállománnyal rendelkezik, és az ISO 9001:2000 valamint az ISO 14001:1996 szabványok szerint végzi tevékenységét. Az integrált min�ségügyi- és környezetközpontú irányítási rendszerüket auditáltatni kívánják. Folyamatos 24 órás hibaelhárító szolgálatot m�ködtetnek, és tapasztalt szakembergárda garantálja az egészséges vízellátás folyamatosságát. A település két vízbázisból fedezi vízigényét, a Keleti és a Nyugati vízbázisból. A Keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen megvédhet�, sérülékeny földtani közegben van. A vízbázis védelmének fenntartása a beépítettség és a szennyezések kizárása, illetve a növekv� beruházási és üzemeltetési költségek miatt kérdésessé teszi hosszútávon a vízbázis fenntartását. Ebb�l következik, hogy a jelenleg még kis kapacitással m�köd� Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelent�sen meg fog növekedni, ezért ennek a vízbázisnak a biztonságban tartása, vízmin�ségének megóvása is kiemelten fontos feladat. A diagnosztikai vizsgálatok kezdetén meger�sítést nyert, hogy a vízbázis sérülékeny földtani környezetben van, ezért fokozott védelemre szorul. De megállapítható, hogy a Nyugati vízbázis mostani állapotában jelent�s mennyiség� és jó min�ség� ivóvizet tartalmaz, amely kell� odafigyeléssel, szakszer� üzemeltetéssel hosszú távon képes biztosítani a térség ivóvízellátását Zalaegerszeg, illetve további 47 település önálló szennyvízelvezetési és tisztítási rendszert alkot. Valamennyi település a Zala-folyó vízgy�jt� területén található, vagyis a települések nagymértékben befolyásolhatják a Zala-folyó (közvetve a Balaton) vízmin�ségét. Belátható, hogy a térségben kiemelked� fontosságú a felszíni vizek védelme, így a szennyvíztisztítás is. Zalaegerszeg, valamint az említett települések szennyvizének tisztítása a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik.


. 46

A szennyvíztisztító telep 1983-ban létesült 20 000 m3/d kapacitású mechanikai tisztítással és 10 000 m3/d biológiai tisztítással, iszapkezeléssel. Ezt követ�en 1985-ben került sor a totáloxidációs biológiai egység második 10 000 m3/d kapacitású csatornamedencés leveg�ztet� medencéjének és a fert�tlenítés m�tárgyainak kiépítésére. A biológiai tisztítás során keletkez� fölösiszap víztartalmának csökkentésére gépi iszapvíztelenítést alkalmaztak. A telep névleges kapacitása 20 000 m3/nap, azonban a telep napi átlagos hidraulikai terhelése 2003-ig ezt az értéket nem érte el. Az EU csatlakozással összefüggésben az üzemeltet� tervezi a szennyvíztisztító telep fejlesztését, els�sorban a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentése érdekében. A telep tisztított szennyvizének befogadója a Zala folyó, amely a 9/2002. (III.1.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján 1. vízmin�ség védelmi kategóriába tartozik. A szennyvíztisztító telepen jelenleg szippantott szennyvízfogadás nincs. A szippantott szennyvíz mennyiségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a szippantott szennyvizet települési folyékony hulladékként kezeljük. A szippantott szennyvíz elhelyezés Kispáli 040/a hrsz-on m�köd� barázda tekn�s kialakítású területre történik. A szennyvíz elhelyezést megel�z� talaj alkalmassági szakvéleményt 1996-ban végezték 3,42 ha területre. 2003 januárjában utóellen�rzés volt, melynek során megállapították, hogy a talajt jelent�s károsodás nem érte, kismérték� só felhalmozódás ugyan tapasztalható, de a technológia szerinti forgó (3 éves) betartásával – pihentetve – az eredeti állapot visszaállítható. Nehézfém szennyezés nem történt. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város pályázatot írt ki a szippantott szennyvizek kihelyezésére, mely szintén a Kispáli határában lév� ártalmatlanító telepen történ� ártalmatlanítást jelölte meg. A szennyvíztisztító telep kapacitása 21 500 m3/nap, mechanikai-biológiai és kémiai fokozattal rendelkezik. A III. ún. kémiai fokozatban a foszfortalanítás részben biológiai úton, részben kémiai úton történik. A mérési eredményekb�l egyértelm�en kit�nik, hogy a szennyvíztisztító telep az érvényes vízmin�ség-védelmi el�írásoknak megfelel�en üzemel. 2/B.1. számú táblázat. Demográfiai adatok

Vizsgált demográfiai paraméterek 2002 Lakos szám (f�) 62.158 Lakások száma (db) 23.551 Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) 222,9 Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 21.674 Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m3) 2.878 Közterületi kifolyó (db) 12 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) 149,4 Elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) 4.001 Tisztítottan elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) 4.001 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 16.928 Forrás: KSH, 2002.

A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba be nem kapcsolt lakások száma 6.623 db.


. 47

2/B.II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ�, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

2/B.II.1. A keletkez� települési folyékony hulladékok és a kommunális szennyvíziszapok mennyisége A keletkez� települési folyékony hulladékok mennyiségét a településen – az ivóvíz felhasználás alapján - keletkez� és a közcsatornában gy�jtött mértékadó szennyvízmennyiségek alapján becsültük. 2/B.2. számú táblázat. A településen keletkez� mértékadó szennyvíz mennyiségek (m3/év)

Zalaegerszeg 2002

Ivóvízfelhasználás (m3/év) 2.878.000 Csatornán elvezetett 2.590.200 Szennyvíztermelés

* (m3/év) Csatornán el nem vezetett 946.405 Szippantott szennyvíz (m3/év) na Szennyvíziszap (m3/év) 15.000

* Ivóvízfelhasználás-10% locsolásra használt ivóvíz

A szennyvíziszap mez�gazdasági területen történ� kihelyezését a Zala megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedéllyel végezték. Mivel az engedély érvényességi határidejét a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2003. december 31-ben határozta meg, ezért jelenleg folyamatban van annak meghosszabbítása. A kihelyezhet� iszap mennyisége 15 000 m3/év, melynek kihelyezési módja szakaszos, beszántásos elhelyezés szántóföldön. Az iszap jelenlegi kezelése nem felel meg a lakossági elvárásoknak, annak b�zhatása miatt. A szennyvíztisztító fejlesztésével egyidej�leg az iszapkezelés technológiája is fejlesztésre kerül. A tervezett megoldás szerint olyan új iszapkezel� létesül, ami stabilizált és fert�tlenített iszapot állít el�, hogy a mez�gazdasági elhelyezést hosszútávon biztosítani lehessen. Elemezve a 2002. évi adatokat, megállapítható, hogy 2.878.000 m3/év ivóvíz felhasználás mellett, melyb�l 10 % locsolásra elszámolt mennyiség, a keletkez� szennyvíz mennyisége 2.590.200 m3. A közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 2.438.555 m3/év, szippantott szennyvizet a szennyvíztisztító telepre nem szállítanak be. A két adat közötti különbség 151.645 m3. Ez és a szennyvízcsatornára rá nem kötött lakásokban keletkez� – becslések alapján – 794.760 m3, tehát összesen 946.405 m3 tulajdonképpen a keletkez� települési folyékony hulladék. Ezt a fennmaradó mennyiséget túlnyomórészt szakszer�tlenül épített és üzemeltetett egyedi szennyvízkezel�, -tároló, -szikkasztó berendezésekbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. Ez különösen a vízbázisok sérülékenysége, érzékenysége miatt okoz a településen problémát. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételt�l eltekintve nem fogadhatók el. Megoldást csak a csatornázás jelenthet.


. 48

2/B. II.2.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A tervezési területen felhalmozott települési folyékony hulladék és szennyvíziszap mennyiségek nincsenek. 2/B.II.3. A területre beszállított és területr�l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan elszállított folyékony hulladékok mennyiségére vonatkozó pontos adataink nincsenek. 2/B.II.4. A terület éves hulladékmérlege 2002. évre A településen keletkez� folyékony hulladékok mennyisége 2.593 m3/d, azaz 946.405 m3/év. 2/B.3. számú táblázat. A terület éves hulladékmérlege

Keletkez� hulladék Hasznosítás Egyéb módon

kezelt Lerakás Nem kezelt Zalaegerszeg (m3/év) (m3/év) % (m3/év) % (m3/év) % (m3/év) %

Szennyvíz 946.405 0 0 0 0 0 0 946.405 100 Szennyvíziszap 15.000 15.000 100 0 0 0 0 0 0

2/B.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET� M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesre vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 2/B.4. számú táblázat. A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági

engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje

Zalavíz Rt. Zalaegerszeg Szennyvíziszap szántóföldi kihelyezése

10.409/2/2004. 2004. dec. 31. Engedélyezés folyamatban

2/B.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A területen a folyékony hulladékra és a szennyvíziszapokra vonatkozó speciális intézkedés nincs. 2/B.V. KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK, ALKALMAS LÉTESÍTMÉNYEK Zalaegerszeg város és a térségében lév� további 10 település szennyvizeinek elvezetése és tisztítása a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszeren és szennyvíztisztító telepen történik.


. 49

A rendszert üzemeltet� Zalavíz Rt. a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszerre és szennyvíztisztító telepre Zala/139 vízikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt 12.171/1/2002 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2035/2001.(II.23.) Korm. határozat el�írja, hogy a Balaton vízgy�jt�jén lév�, 300 m3/d –nél nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepeknél el kell érni, hogy a kibocsátott összes foszfor koncentráció ne haladja meg a 0,5 mg/l értéket. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel�ség ennek megfelel� egyedi határértéket írt el�, mely szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepr�l kibocsátásra kerül� szennyvizek összes foszfor kibocsátása 2003. december 31-t�l napi átlagban nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket.

A települési folyékony hulladék kezelése, illetve elhelyezése Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében tervezetteknek megfelel�en történik. A településen illegális folyékony hulladék leürít� helyr�l nincs tudomásunk. Felszámolást, illetve rekultiválást igényl� kezel�telep a településen nincs.

2/B. VI. AZ ELÉREND� HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

2/B.VI.1. A hulladékkeletkezés-csökkentés célkit�zései A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit�zéseit alapvet�en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm�ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet�leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos el�rehaladásának megfelel�en a gy�jtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Erre annál is inkább szükség van, mert a szikkasztókon keresztül a talajba vezetett szennyvizek veszélyeztetik a sérülékeny Nyugati és Keleti vízbázisokat. 2/B.4. számú táblázat. A képz�d� hulladékok várható mennyisége( m3/év)

Települési folyékony hulladék 2002 2005 2008

Zalaegerszeg 946.405 189.281* 94.641* *Az országos célkit�zéseknek megfelel�en

2/B.5. számú táblázat. A hulladékcsökkentési célkit�zések figyelembe vételével a

hulladékmennyiségek várható alakulása a 2001. évhez viszonyítva

Hulladék típus Cél

Települési folyékony hulladékok • 2005-re 80%-os csökkenés, • 2008-ra további 50%-os csökkenés


. 50

2/B.VI.2. Hulladékhasznosítási célkit�zések A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem t�zzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mez�gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében Zalaegerszeg város területén komposztálóm� épül, a keletkez� szennyvíziszap felhasználása itt megoldható lesz. 2/B.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI OGRAM Szállítást csak engedéllyel rendelkez� vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerz�dést kizárólag engedéllyel rendelkez� közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. Helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására felel�st kell kinevezni. 2/B.VII.1.A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehet�ségei, feladatai A keletkez� települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészr�l a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészr�l a lakásoknak a kiépült és üzemel� közcsatorna-hálózatokra történ� minél nagyobb mérték� rákötésével biztosítható. 2/B.VII.2. A hulladékhasznosítás célkit�zéseinek elérését szolgáló intézkedések Települési folyékony hulladék hasznosítását nem t�ztük ki célul, a begy�jtött mennyiséget jelenleg is hasznosítják. A fejlesztések érdekében a szennyvíztisztító telepen egy új szippantott szennyvíz fogadó egység épülne. A szennyvíztelepen kezelend� szippantott szennyvíz min�ségére nincs külön rendelet, de ezekre vonatkozóan lényeges, hogy a fogadó m�tárgy kizárólag kommunális eredet� folyékony hulladékot fogadhat. A szennyvíztelep m�tárgyai az alábbiak: - egyszer�sített oldómedence, - b�vített oldómedence, - zárt rendszer� lakossági háztartási szennyvíztároló, - szikkasztógödör. A telepi befolyó tervezett mennyiségi és min�ségi értékeinek számítása során ugyancsak figyelembe vettük a tervezett szippantott szennyvízfogadás várható napi mennyiségét is.


. 51

Feltételeztük, hogy az így érkez� szippantott szennyvíz mennyisége nem haladhatja meg a 300 m3/nap értéket. A szippantott szennyvíz fogadásra egy új m�tárgyat kell építeni. Ez a következ� részekb�l állhat:

� Min�ségi mérések (vezet�képesség, toxicitás, és pH mérés a szippantott szennyvízben);

� Mennyiségi mérés (befolyó szippantott szennyvíz), � Gépi finomrács a szippantott szennyvíznek; � Szippantott szennyvíz átemel�; � A beszállítást regisztráló és bizonylatkészít� számítógépes rendszer.

A fenti berendezéseket egy kb. 20 m2 alapterület� új házban kell elhelyezni. A házban képz�d� szagokat ventillátorral el kell szívni és az iszapkezelés központi szagtalanító berendezésébe nyomni. A házat temperáló f�téssel, kézmosási lehet�séggel el kell látni. A szippantott szennyvíz fogadó egységet a tisztító telep f�bejáratához közel kell elhelyezni, az iszaps�rít� mellett. Az utat át kell építeni a napi 40-50 kocsi forgalmának megfelel�en. Hatékony és racionális hulladékgy�jtési és -szállítási rendszerek kialakítási terve A folyékonyhulladék-gy�jt� és -szállító rendszerek tervezése nem szükséges, a vállalkozásra a kínálati piac a jellemz�. A szennyvíz csatornázási program el�rehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladék mennyisége várhatóan csökkenni fog. Szükség van hasznosító rendszerek tervének kidolgozására és összehangolására a területfejlesztési tervekkel. Települési folyékonyhulladék-hasznosító rendszereket nem tervezünk. 2/B.VIII. BECSÜLT KÖLTSÉGEK A települési folyékony hulladék és a szennyvíziszap hasznosítására a város hulladékgazdálkodási tervében költségeket nem tervezünk. Önkormányzat feladata A települési folyékony hulladék szállítását csak engedéllyel rendelkez� vállalkozó végezheti, az engedély kiadására a NyuDu KÖFE jogosult, azonban a lakossági jogkövetés ellen�rzése az Önkormányzat hatásköre.

• A keletkez� települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentésére a települési csatorna-hálózatok kiépítésével kell törekedni a Területi Hulladékgazdálkodási Terv el�írásainak megfelel�en. A csökkentés érdekében 2005-re a közcsatornán elvezetend� szennyvíz mennyiségét meg kell növelni 415 m3/d-pal, a 7.096 m3/d tervezett mennyiségre, tehát úgy, hogy az ivóvízzel ellátott lakások csatornázva is legyenek. Ennek érdekében a már kiépült közcsatornákra a bekötéseket ki kell kényszeríteni.

• A szippantás mértékét növelni kell, ahol a rákötés nem lehetséges, önkormányzati rendeletben kell meghatározni a közm�pótlás esetleges lehet�ségét.


. 52

2/C. Építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok 2/C. I. AZ ADATGY�JTÉS KÖRE, FORRÁSAI A keletkez� inert hulladék éves mennyiségét több forrás együttes felhasználásával lehet csak megbecsülni, mivel ezen hulladéktípusra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség a bázisévben, illetve 2003. évben nem állt fenn. Az adatgy�jtés problémái:

• A hulladéktípusra vonatkozó egységes és általános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya a tervezési id�szakban;

• Hulladékanalízis hiánya a kommunális lerakókon; • Hulladékkezel� létesítmények infrastruktúrájának hiányai, így a nyilvántartás és

szolgáltatott adatok pontatlansága. A fenti hiányok és pontatlanságok következtében a mennyiségi meghatározások esetében figyelembe vettük a Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatait, a nemzetközi adatokat, azonban a tervez�k véleménye szerint az így kapott adatokat 20-25%-os bizonytalansággal lehet figyelembe venni, melyek a helyi viszonyokat tükrözik. Fogalom meghatározások: Inert hulladék (építési, bontási hulladék) az épületek, építmények építése, felújítása, elbontása során keletkez� dönt�en ásványi alapú, cement, mész, vagy bitumen köt�anyagú hulladék. Az inert hulladék dönt� mértékben tégla, beton, égetett cserép, homok, valamint bitumen, vagy aszfalt köt�anyagú k�- és kavicszúzalék. Az építési és bontási hulladékok típusait a hulladékok jegyzékér�l szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet sorolja fel. A csoportosítás megegyezik ugyan az Európai Hulladék Katalógus (EWC) által megadott csoportosítással, azonban ez az összetev� tartalom szerinti osztályozás a gyakorlatban az EU-ban sem követhet�. Az építési, bontási hulladékok keletkezésére az alábbi csoportok határozhatók meg: 2/C.1. számú táblázat. Inert hulladékok csoportosítása

Megnevezés Összetételi jellemz�k

Kitermelt föld Földkitermelési munkáknál keletkez� természetes ásványi anyagokból álló maradékanyagok, melyek nem tartalmaznak hátrányosan változó laza és kemény követ. Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb.

Építési törmelék Az építmények részleges vagy teljes elbontásakor keletkez� szilárd anyagok, melyek alkotórészei f�ként ásványi eredet�ek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott épít�anyagok. Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint er�sen változó.


. 53

Útbontási törmelék

Közlekedési felületeken végzett építési, bontási tevékenységnél keletkez� maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetev�ik lehetnek hidraulikus köt�anyagú beton, bitumenkötés� anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek.

Építéshelyi hulladékok -Építéshelyi vegyes hulladékok -Konténer hulladékok

Minden olyan hulladék, amely az építés, épület felújítás különböz� tevékenységei során keletkezik. Összetev�i nagy részét könny� anyagok (f�ként papír, karton, fólia, csomagolóanyagok, fa- és m�anyag hulladékok, gyakorta festékmaradványok, estenként azbeszt szigetel�anyagok) ásványi eredet� vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint a szilárd kommunális hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gy�jtési szállítási módja a konténeres megoldás.

Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999. A gy�jtés, szállítás és ártalmatlanítás szempontjából a legkritikusabb az építéshelyi hulladék a magas laza részarány és az ellen�rizetlen összetétel miatt. A düsseldorfi felmérés szerint az építéshelyi hulladék s�r�sége átlagosan 0,83 t/m3, 92%-ban épület felújításból, 5%-ban új építkezésb�l, 3%-ban épületbontásból származik. Ezen hulladékfajta az alábbi összetétellel jellemezhet�: 2/C.2. számú táblázat. Építési és bontási hulladékok összetétele

Alkotó Részarány (m/m%) Fa 5,35 Üveg 0,30 Nem vas fém 0,19 Vegyes ócskavas 1,73 Vaslemez hulladék (bádog) 1,89 M�anyag fólia 0,16 Kábel 0,10 Papír, karton 0,87 Éghet� rész 24,70 Ásványi alkotók összesen 64,55 Ø <60 mm (homok) 35,07 60 < Ø < 150 mm 11,20 Ø > 150 mm 18,28

Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

Az építéshelyi hulladék anyagfajta szerinti bontásban az alábbi összetétellel jellemezhet�: 2/C.3. számú táblázat. Építéshelyi hulladék összetétele

Alkotórész Térfogat % Tömeg % Ásványi anyag 26,61 64,85 Éghet� 63,28 31,24 Fém 10,11 3,21

Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

A hasznosítás szempontjából az építési, bontási hulladékok további két csoportra bonthatók: 2/C.4. számú táblázat. Inert hulladékok hasznosíthatóság szerinti csoportosítása


. 54

Megnevezés Összetételi jellemz�k Kiszerelt anyagok Ezek egyrészt az épületbontás el�tt kiszerelt épületelemek (ajtók,

ablakok, burkolatok, szerelvények, stb.), másrészt ezek beépítési anyagai, melyek javítás, vagy tisztítás után újrahasznosíthatók.

Nyers épít�anyagok Els�sorban kitermelt föld, hasznosításuk közvetlenül, vagy egyszer� gépi feldolgozás (törés, osztályozás) lehetséges.

Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999. 2/C.II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ�, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE Az építési és bontási hulladékok keletkezésér�l a bázisévben Magyarországon nem volt rendszeres, egységes elvi alapokon nyugvó adatgy�jtés, így valós mennyiségi adatok sem országos, sem megyei vagy regionális szinten nem állnak rendelkezésre. Az alábbi táblázat nemcsak Zalaegerszeg város, hanem a környez� települések lakosságától, illetve közületeit�l, iparvállalataitól begy�jtött inert hulladékok mennyiségét is tartalmazza, mert a közszolgáltató az adott id�szakban nem rendelkezett olyan programmal, ami alapján az egyes településekr�l beszállított inert hulladékok mennyisége szétválasztható lenne. A településen begy�jtött és elhelyezett inert hulladék mennyiségét, amely a következ� forrásokból származik:

• Zala Depo Kft. által lakosságtól begy�jtött • Egyedi beszállításból származó • A volt szennyvíztisztító telep mellett önkormányzati engedéllyel m�köd�, illetve a

Pózva, Pózva utca – elkerül� úti keresztez�dés melletti engedély nélküli inert lerakókra beszállított hulladék.

2/C.5. számú táblázat. Inert hulladék mennyisége, tonna

2002. 2003. Zala Depo Kft. által 4 723 7 178** Egyedi beszállítás 2 381 5 778 Inert lerakó* ∼3500 ∼4000

Összesen 10 604 16 956

Forrás: Zala-Depo Kft adatszolgáltatása. *Becsült adat ** Egyszeri nagymennyiség� (4344 tonna) beszállítás volt a város közigazgatási határán kívülr�l.

A Zala Depo Kft. által begy�jtött, illetve az egyedi beszállítású hulladékok a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerülnek beszállításra. A településnek nincs legális inert hulladék lerakója, a m�köd� hulladéklerakó pedig korlátozott mértékben fogadhat inert hulladékot (a lakossági mennyiséget), így az inert hulladékok legális elhelyezésének problémája megoldásra vár. A lerakóval kapcsolatos teend�k a Nyugat-Balaton és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre.


. 55

2/C.II.1. A keletkez� hulladékok típusa és éves mennyisége Az inert hulladék keletkezésének f�bb forrásai:

• Lakosság, • Épít�ipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés), • Útépítés (bontás és építés), • Épít�anyag-ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla stb.).

Az építési, kivitelezési munkálatok során kitermelt föld mennyiségér�l adat nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban a letermelt term�földet elkülönítetten tárolják tereprendezési célokra, vagy értékesítik. Az inert hulladékok közül az építkezések során kitermelt term�földet dönt� mértékben újrahasznosítják a beruházásokat követ� tereprendezés során, vagy értékesítik, így mennyiségük az inerthulladék-áramban nem számottev�. Ennek ellenére a jelenlegi nem egységes nyilvántartásban a hulladékfrakció megnevezése föld, törmelék. A területen képz�d� inert hulladék mennyisége a felsorolt adatok alapján az alábbi mennyiségekkel jellemezhet�. Zalaegerszeg település területén az önkormányzat által kijelölt környezetvédelmi m�ködési engedéllyel rendelkez� inert lerakó nem található. Az inert hulladékok egy részét a kommunális lerakóban, nagyobb részét az illegális lerakókban helyezik el. 2/C.6. számú táblázat. Hulladéklerakóra beszállított inert hulladék mennyisége, tonna

2002 2003

Zalaegerszegr�l, közszolgáltató által 4 723 7 178*

Egyedi beszállítás, inert hulladék 2 381 5 778

Összesen 7 104 12 956 Forrás: Zala Depo Kft. * Egyszeri nagymennyiség� (4344 tonna) beszállítás volt a város közigazgatási határán kívülr�l.

2/C.7. számú táblázat. 2002. évre vonatkozó inert hulladékmérleg, (t/év)

Kommunális hulladékkal együtt gy�jtött mennyiség

Inert lerakókba beszállított mennyiség

Lakosságnál keletkez�, és elhagyott mennyiség*

Keletkez� összes inert hulladék mennyisége

7 104 3 500 232 10 836 Forrás: közszolgáltatói adatok, becsült értékek

*becsült érték. A településen a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 10 836 t/év inert hulladék jelentkezett 2002-ben. A következ� években azonban a keletkez� inert hulladékok mennyisége valószín�síthet�en megn�. 2/C.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége


. 56

Termel� vállalatoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladékok mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre. A volt szennyvíztisztító telep mellett önkormányzati engedéllyel m�köd�, illetve a Pózva, Pózva utca – elkerül� úti keresztez�dés melletti engedély nélküli inert lerakókra beszállított hulladék, valamint az elhagyott hulladékok felhalmozott hulladéknak tekinthet�k. Összes hulladékmennyiség: 138.650 tonna. 2/C.II.3. A területre beszállított és területr�l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és kiszállított inert hulladékok mennyiségére nincs megfelel� adatnyilvántartás, ezért ezen mennyiségekre adatokkal nem rendelkezünk. 2/C.II.4. A terület éves hulladékmérlege A településen megjelen� inert hulladék mennyisége 2002-ben 10 836 t/év. Az adatszolgáltatási kötelezettség hiányos és részleges volta miatt a településre vonatkozó hulladékkezelési adatok is csak részlegesen, illetve nagy bizonytalansággal állnak rendelkezésre. Ezért a település anyagmérlege megbízhatóan nem állítható össze. 2/C.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET� M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK A hazai szabályozást illet�en az inert hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el�írásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. Az inert hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir�l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir�l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A Zala-Depo Kft. inert hulladék begy�jtésére rendelkezik engedéllyel, ennek száma 2828/15/2003., érvényes 2016. október 15.-ig. 2/C.IV. SPECIÁLIS HELYI M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK A hulladékgazdálkodási törvényen és a hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges:

• A természet védelmér�l szóló 1996. évi LIII. törvény • A felszín alatti vizek min�ségét érint� tevékenységekkel összefügg� egyes

feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet • Az érzékeny felszíni vizek és vízgy�jt� területük kijelölésér�l szóló 240/2000.

(XII.23.) Korm. rendelet • Országos Területrendezési tervr�l szóló 2003. évi XXVI. törvény.

Speciális intézkedések


. 57

Az inert hulladékra vonatkozóan speciális intézkedések nincsenek.


. 58

2/C.V. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZEL�TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK A közszolgáltató mellett valószín�síthet� a különféle vállalkozási formákban történ� építési, bontási hulladékok gy�jtése, különösen az építési és bontási fémhulladékok területén. A gy�jtést végz� szervezetek pontos számát jelenleg megállapítani nem lehet, mivel a kezel�i engedélyek megújítása, illetve megkérése sok esetben folyamatban van. A gy�jtés többnyire nagykonténerekben (3-5 m3) történik, melyet a konténerszállító teherautókkal juttatnak a lerakókra. Nagyobb szállítók esetében (építési vállalkozások, közszolgáltatók) a gy�jtés és szállítás történhet 14 m3-es konténerrel, vagy az építkezés helyén közvetlenül 6-30 t teherbírású billen�platós teherautókkal is. A szállítás az esetek jelent�s részében – a vonatkozó önkormányzati rendelet el�írásaival ellentétben - nyitott konténerekben takaróponyva nélkül történik, melynek következtében a szállított anyagok kiporzása, úttestre hullása gyakori. Az építési törmelékek frakciónkénti elkülönített gy�jtése kizárólag a term�föld esetében történik meg, valamint néhány épít�anyag-gyártó cég használja fel újból a termelési hulladékát. Az inert hulladék gy�jtése a jogszabályi kötelezettség ellenére nincs szabályozva, ebb�l adódik, hogy az inert hulladék szállítása és kezelése gyakorlatilag ellen�rizhetetlen. Az építési hatóságoknak a bontási engedélyekben el� kell írniuk az igénybe vehet� lerakót. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra a tendenciára, hogy számos esetben, így Zalaegerszeg esetében is az inert hulladékot a kommunális lerakókban a hulladéktest takarására, úgymond hasznosítják. Ezen felhasználási mód lényegében nem különbözik a lerakástól, és a korlátozott mennyiség� lerakói kapacitást csökkenti. Ennél fogva a jöv�ben az inert hulladék ilyen célú „hasznosítása” nem támogatandó hasznosítási cél. Fejlesztést, felszámolást, illetve rekultiválást igényl� kezel�telepek, valamint lerakó helyek meghatározása

Fejlesztés Inerthulladék-kezel� m� és telep kialakítását nem tervezzük. Az inert hulladék elhelyezésével kapcsolatban a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében meghatározott kezelési mód a követend�.

Felszámolás A város területén 91 elhagyott hulladéklerakó található, ezek felszámolása az Önkormányzat feladata. Az innen összegy�jtött inert hulladékot a térségben kialakításra kerül� inert hulladék lerakóban kell elhelyezni. Az Önkormányzat által kijelölt, engedély nélkül üzemel� inert hulladék lerakót a térségi hulladékkezelési rendszer m�ködésének elindulásakor meg kell szüntetni, a területre rekultivációs tervet kell készíteni.


. 59

2/C.VI. AZ ELÉREND� HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 2/C.VI.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkit�zése Csökkentési célkit�zés nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakért�i vélemények hosszútávon is a keletkez� hulladék mennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik. 2/C.8. számú táblázat. A képz�d� inert hulladék tendenciája m3-ben

Hulladék megnevezése 2002. 2005.* 2008.*

Építési, bontási hulladék 10 836 11 703** 104-108%

12 136** 108-112%

*Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva **A becslés a 2002. évi adatokon alapul, de már 2003-ban 20 000 t körüli inert hulladék keletkezésér�l tudunk.

Az inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 2/C.VI.2. Hulladékhasznosítási célkit�zések A hulladékhasznosítás terén a cél az 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelel� tároló-, kezel�- és lerakó kapacitások felszámolása. A város területén meglév� 91 db elhagyott (illegális) lerakást a lehet�ségekhez mérten fel kell számolni. 2/C.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM 2/C.VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt�, szemléletformáló, tájékoztató programok a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelel� és megbízható adatok,

ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni.

b) Helyi tájékoztatási eszközökkel segíteni kell az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a tájékoztatást, az iskolák környezeti nevelési programjába az oktatást, képzést be kell illeszteni.

2/C.VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program Az illegális lerakások megakadályozására az ellen�rzéseket fokozni kell. Az illegális lerakóhelyek felszámolásáról környezet higiénés szempontból is intézkedni kell. A


. 60

felszámolásokra a települési hulladékokra megajánlott programokkal együttes megoldást javasoltunk. Ajánlott helyi költségvetési keret elkülönítése. 2/C.9. számú táblázat. A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés program elemei Program célja Helye Határid� Felel�s Költség Forrás Hatékony hulladékgazdálkodási ellen�rzési, felügyeleti rendszer kiépítése

Önkormányzat 2005. június. 30. Önkormányzat 5 millió Ft Önkormányzati/Állami

A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelel�en tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. A hulladékok kezelésének racionalizálását el�segít� intézkedések Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkez� építési és bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkez� hulladékok újrafelhasználásának növelésével van lehet�ség.

3. Kiemelten kezelend� hulladékáramok

3/A.Csomagolási hulladékok 3/A.I. ÁLTALÁNOS ADATOK A településen keletkez� csomagolási hulladékok mennyisége meghatározó. A település kulturális és üdülési funkciójára tekintettel a keletkez� csomagolási hulladék mennyiségek megbontva - lakossági, látogatók – kerülnek ismertetésre, illetve feldolgozásra. Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Magyarországon a csomagolási hulladék típusra csak ez évt�l van kötelez� adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok els�sorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT), és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: THT) szerepl� fajlagos érték alapján kerültek kiszámításra. Az összetétel tekintetében az állapotfelmérésben is használt belgiumi százalékokat vettük alapul. Az adatok nem kell� megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jelleg�ek és nem teljes kör�ek. Az alábbi táblázat tartalmazza az adatforrások összefoglalását.


. 61

3/A.1. számú táblázat. Adatforrások köre

Adatforrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv Területi Hulladékgazdálkodási Terv Zala Megyei Statisztikai Évkönyv

Véleményünk szerint a keletkez� lakossági csomagolási hulladékok tekintetében az OHT alapján meghatározott mennyiség a reális. A csomagolási hulladékokhoz kapcsolódó fogalom-meghatározásokat az alábbiakban ismertetjük: Fogalom-meghatározások A csomagolási hulladék definícióját a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. adja meg az alábbiak szerint:

csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; csomagolási hulladék: hulladéknak min�sül� minden csomagolás.

Ugyancsak ez a jogszabály adja meg a csomagolási hulladék kategóriákat. Ennek megfelel�en a csomagolás lehet: • fogyasztói (els�dleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végs� felhasználó

vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és ev�eszközöket is;

• gy�jt�- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végs� felhasználó vagy fogyasztó részére történ� értékesítést�l függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthet� anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná;

• szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gy�jt�csomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történ� károsodás elkerülését el�segít� csomagolás.

A csomagolási hulladékok a keletkezés helye szerint alapvet�en két nagyobb csoportba oszthatók:

• háztartási, • termel�i.

Azonban a fenti csoportosítások egyike sem jelenti az egymástól való pontos szétválaszthatóságot. A nehézség els�sorban abban rejlik, hogy az iparban keletkez� csomagolási hulladékok összegy�jtése és kezelése sok esetben a kommunális csomagoló anyagokkal együttesen történik, azzal együtt kerül válogatásra, illetve hasznosításra, kezelésre.


. 62

3/A.II. A KELETKEZ� HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 3/A.II.1. A keletkez� hulladékok éves mennyisége Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerül� és a lakosságnál jelentkez� csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/év mérték�re tehet�. 3/A.2. számú táblázat. Lakosok száma (f�)

Vizsgált paraméterek 2002 Lakosok száma 62.158 Forrás: KSH, 2002.

A település csomagolási hulladékának mennyisége a számítások alapján Zalaegerszegen 62.158 lakosra vetítve 3.418.690 kg, (~3.419 t). Ennyi csomagolóanyag kerül forgalomba évente, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthet�. 3/A.3. számú táblázat. Az egyes hulladékfrakciók belgiumi %-os megoszlása

Csomagolási hulladék-típusok

Belgium (m/m%)

Üveg 44,3 Papír-kartonpapír 18,8 Acél 11 Alumínium 1,4 PET 6,3 HDPE 2,3 Téglacsomagolás 2,8 Egyéb hasznosítható 12,9 Egyéb nem hasznosítható 0,2 Összesen 100%

Forrás: OHT A fenti táblázat adatait a könnyebb szemléltethet�ség érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk.


. 63

3/A.1. számú ábra. Csomagolási hulladék alkotók tömeg szerinti megoszlása

A csomagolási hulladéktípusok aránya a belgiumi tömeg %-ok alapján

Üveg45%

HDPE2%

E. haszn.13%

PET6%

Alumínium1%

Acél11%

Papír19%

Téglacs.3%

PVC~0%

Nem hasz.~0%

A százalékoknak megfelel�en az alábbi hulladékmennyiségekkel kell számolni a településen évente összesen. Az idegenforgalom fejl�désével a látogatók által termelt hulladékmennyiség várhatóan n�ni fog. 3/A.4. számú táblázat. A csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban

Csomagoló anyag típusok

Zalaegerszeg t/év

Látogatók* t/év

Összesen t/év

Üveg 1.514,50 6,7 1.521,20 Papír-kartonpapír 642,70 2,85 645,55 Acél 376,06 1,67 377,73 Alumínium 47,86 0,21 48,07 PET 215,38 0,95 216,33 HDPE 78,63 0,35 78,98 Téglacsomagolás 95,72 0,42 96,14 Egyéb hasznosítható 441,01 1,95 442,96 Egyéb nem hasznosítható 6,84 0,03 6,87 Mindösszesen 3.418,69 15,14 3.433,83

*A látogatók számát a vendégéjszakák és az összes látogatók számából határoztuk meg.

A fenti táblázat településre vonatkozó hulladékmennyiségeit fajtánként az alábbi ábrán szemléltetjük.


. 64

3/A.2. számú ábra. A keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége a belgiumi százalékok arányában

1514,5

642,7

376,06

47,86

215,38

78,63 95,72

441,01

6,846,7 2,85 1,67 0,21 0,95 0,35 0,42 1,95 0,030

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyébhasznosítható

Egyéb nemhasznosítható

Zalaegerszeg t/évLátogatók* t/év

3/A.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Nagy biztonsággal megállapítható, hogy a keletkez� és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történ� ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható mennyiség�nek tekinthet�, a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban az értékesítésig tárolt 3 tonnányi üveg csomagolási hulladékot jelenti. 3/A.II.3. A területre beszállított és területr�l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területr�l kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a közszolgáltató adataira hagyatkozhatunk. A településen szelektív hulladékbegy�jtésre vonatkozóan 2002. évre csak a szelektíven gy�jtött papír mennyiségér�l vannak adataink, 2003-tól azonban a m�anyag hulladékokra vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak. Ez alapján az alábbi táblázatban feltüntetett értékekkel jellemezhet� a csomagolási hulladékok terén a város szelektív hulladék begy�jtése és hasznosítása.


. 65

3/A.5. számú táblázat. Hulladékgy�jt� szigeteken begy�jtött csomagolási hulladékok és hasznosításuk, tonna

Megnevezés Paraméterek Szelektív hulladék 2002. év

Szelektív hulladék 2003.év

Beszállított összes 1 282 2 447,5 lakosságtól 80 97,5 közületekt�l 1 202 2 350 Hasznosított (Dunapack) 1 282 2 447,5

Papír

Hasznosítási % 100 100 Beszállított összes 261,4 379,7 lakosságtól - 5,3 közületekt�l 261,4 374,4 Hasznosított 261,4 379,7

M�anyag

Hasznosítási % 100 100 Forrás: Zala-Depo Kft.

Mind a szelektíven gy�jtött m�anyag, mind a papír értékesítésre került, ez utóbbi az Allufer Kft.-n keresztül. A papírfrakciót a Dunapack Rt. dunaújvárosi egysége 100 %-ban újrahasznosítja. Az üvegfrakció megfelel� hasznosítási lehet�ségeinek kutatása jelenleg is folyamatban van. Sajnálatos módon Zalaegerszeg város esetében is érvényes az az országos probléma, mely az üvegfrakciók újrahasznosítási kapacitásának hiányával jár együtt. Ezek alapján megállapítható, hogy a településen keletkezett csomagolási hulladékokból 2002-ben mintegy 1.543,4 tonna, 2003-ban 2.827,2 tonna begy�jtésre kerül. 3/A.II.4. A terület éves hulladékmérlege A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkez� hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe, a 2002. évi adatok alapján. A településen keletkez� csomagolóanyag mennyisége:

� összesen keletkezett: 3.433,83 tonna (3/A.4. tábla) � településr�l beszállított: 1.543,4 *tonna � ebb�l hasznosított: 1.543,4 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet� csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet�t�l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg. A városban a települési szilárd hulladék esetében közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a másodnyersanyag visszanyerése 1.543,4 t, mely kb. 45% körüli. Ez felülmúlja az országos átlagot. A hasznosított hulladék mennyisége 1.543,4 tonna, a szelektíven begy�jtött hulladék 100%-a. Keletkezett csomagolási hulladék mennyiségek frakciónként:

papír: 642,7tonna m�anyag: 389,7 tonna üveg: 1.514,5 tonna


. 66

A hasznosítására vonatkozó adatok (közszolgáltatói adatok alapján szelektíven begy�jtött):

papír: 1.282 tonna* m�anyag: 261,4 tonna* üveg: 0 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet� csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet�t�l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg. Összesen hasznosított mennyiség:

papír: 1.282 tonna m�anyag: 261,4 tonna üveg: 0 tonna

3/A.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET� M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK A területen folyó hulladékkezelésre el�írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el�írásokkal. 3/A.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A jogszabályokban meghatározottaktól eltér� speciális területi, helyi vagy egyedi m�szaki követelmények nincsenek. 3/A.V. A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÉS JELLEMZ�K ISMERTETÉSE

Szelektív hulladékgy�jtés A településen szelektív hulladékgy�jtés jelenleg még bevezetési fázisban üzemel.

• A város belterületén 22 helyszínen található egy-egy 1,1 m3-es konténer a vegyes m�anyag és vegyes papír gy�jtésére, de ezek száma folyamatosan n�. A szelektív hulladékgy�jtésre használt edényzeteket hetente ürítik.

• 2004. évben próba jelleggel sárga m�anyagzsákok kerültek kiosztásra a település családi házas övezeteiben PET palackok gy�jtésére. Az akció eredményei csak kés�bbi id�pontban lesznek értékelhet�k, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon kedvez�ek

• Ezen kívül a kertvárosi városrészben 1998 óta 200 db papírgy�jtésre alkalmas 150 literes gy�jt�edény került kihelyezésre. Ezeket a Zala-Depo Kft. háromhetente térítésmentesen üríti.

A szelektív hulladékgy�jtés (ezen belül a biohulladék gy�jtése is) kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehet csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget (illetve a lerakott hulladék szerves anyag tartalmát). A szelektíven gy�jtött hulladékfrakciók az alábbiak:

� papír � m�anyag


. 67

3/A.6. számú táblázat. A városban szelektíven begy�jtött hulladékok mennyisége, tonna

2002. 2003.

Lakossági Közületekt�l Összesen Lakossági Közületekt�l Összesen

Papír 80,0 1 202,0 1 282 97,5 2 350,0 2 447,5

M�anyag palack - 261,4 261,4 5,3 374,4 379,7

Összesen 80,0 1 463,4 1 543,4 102,8 2 724,4 2 827,2 Forrás: Zala-Depo Kft.

A szelektíven gy�jtött papírt az Allufer Kft. veszi át és értékesíti tovább, a m�anyag értékesítését a Zala-Depo Kft. koordinálja. A gy�jt�szigetekr�l hulladéklerakó területére a gy�jtési körzetb�l (tehát nemcsak Zalaegerszeg városból) beszállított hulladékok visszaválogatása nyomán 1,76 tonna vashulladék is értékesítésre került, ez azonban nem szelektíven gy�jtött, csak újrahasznosított hulladék. A beérkez� hulladék válogatása során összegy�l� üveget a telephelyen raktározzák, eladása nehézkes, mert nincs rá kereslet a hazai piacon. Visszavételi lehet�ségek A Hgt. az alábbiakban adja meg a rendelkezéseket a visszavételre. 8. §

(1) A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékb�l származó hulladékot, illet�leg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illet�leg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímél� ártalmatlanítása érdekében. (2) Az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveend� használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét az érintett gyártók és forgalmazók által létrehozott tanácsadó testületek javaslatának figyelembevételével a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéb�l származó hulladékot vagy használt termékét, illet�leg ennek el�segítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet. (4) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségének teljesítését, illet�leg a (3) bekezdés szerinti önkéntes visszavételt a megosztott felel�sség elve alapján külön jogszabályban meghatározott feltételekkel megállapodásban - részben vagy egészben - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezel�re. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.


. 68

(5) A gyártó a tevékenységéb�l származó hulladékairól, valamint (1)-(3) bekezdés alapján visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelel�en köteles gondoskodni.

A településen a lakossági csomagolóanyag begy�jtésére, illetve szállítására kialakult hálózat van, melyet a közszolgáltató üzemeltet. Felhalmozott csomagolási hulladékról nincs tudomásunk. A hulladéklerakó területén az üveghulladék halmozódik fel (kb. 3 tonna), ha nincs megfelel� kereslet rá. A településen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése A településen begy�jtött csomagolási hulladékok kezelése településen kívül történik.

• Papír: Dunapack Rt., Dunaújváros • M�anyag: különböz� felhasználók • Üveg: nem megoldott

A fent felsorolt cégek a közszolgáltató által a hulladékgy�jt� szigetekr�l beszállított szelektíven gy�jtött hulladékokon kívül egyes a településen m�köd� cégek szelektíven gy�jtött hulladékának kezelésére is rendelkeznek szerz�déssel. 3/A.VI. AZ ELÉREND� HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A hulladékkeletkezés-csökkentési célkit�zések A csomagolási hulladék keletkezés terén csökkenés nem várható. Növekedés prognosztizálható, mivel a lakosság vásárlási szokásai igénylik a megfelel� csomagolást, illetve az ipari termékek szállíthatóságának biztosítása, valamint a marketing tevékenységnek köszönhet�en a csomagolás mértéke tovább n�. A lakosság esetében a csomagolási hulladék növekedése évi 1 %-ra tehet�, a tervezési id�szak végére a növekedés mértéke +6 %. A termelési eredet� csomagolóanyag hulladéka eléri a Nyugat-Európai szintet. Azonban a növekedés mértéke a jelenlegi adathiányok miatt a tervezés jelenlegi fázisában csak valószín�síthet�, a növekedés mértéke 20-25 %. A növekedés várható teljes mértéke a településen: 26-31 %. A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a minimálisan 50 %-os átlagos hasznosítási arányt (1.716,9t). Az anyagában történ� hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot (858,46 tonna) kell teljesíteni, és egy minimális, 15 %-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. A tervezési területen illegális és környezetvédelmileg nem megfelel� tárolóról, kezel�r�l, azaz rekultiválást, kármentesítést igényl� létesítményr�l nincs tudomásunk.


. 69

3/A.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A kijelölt célokat, els�sorban a Hgt.-ben meghatározott el�írások teljesítését 2005. illetve 2008. évig az alábbiak szerint határozzuk meg: • A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelel� és megbízható adatok,

ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhet� el.

• Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehet�séget biztosító szoftver kialakítása.

• A hulladékhasznosítók felülvizsgálatát soron kívül el kell végezni (Felügyel�ség kiemelten kezeli).

• Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. • A lakosságnál keletkez� csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését els�sorban

a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményesen elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.

Ezen hulladékcsoportra vonatkozó módszertani fejlesztés költséget ebben a fejezetben nem tervezünk, mivel ezen költségeket a települési szilárd hulladékokra el�irányzott költségek tartalmazzák. Hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehet�ségei, feladatai A termelési területen keletkez� csomagolási hulladékok csökkentése els�sorban a Hgt. alapelveként megjelen� gyártói felel�sség elvének érvényesítése mellett lehetséges, ami azonban nem a települési hulladékgazdálkodási tervezés feladata. A hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai 1.) A szelektív hulladékgy�jtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. Jelenleg a településen a szelektív hulladékgy�jtésbe bevont lakosok becsült száma 15 000 f�. A településen a szelektív hulladékgy�jtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkit�zés:

• 2006-ig a teljes lakosság. Szelektív hulladékgy�jtés a következ� alkotóknál valósítható meg:

• papír, • m�anyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok.


. 70

A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe. Egyéb, szelektíven gy�jtött hulladékok A településen szelektív hulladékgy�jtés jelenleg még bevezetési fázisban üzemel.

• A város belterületén 22 helyszínen található egy-egy 1,1 m3-es konténer a vegyes m�anyag és vegyes papír gy�jtésére, de ezek száma folyamatosan n�. A szelektív hulladékgy�jtésre használt edényzeteket hetente ürítik.

• Két helyszínen (ezek közül a nagyobbik a Zala-Depo Kft. telephelyén található) pedig négyfrakciós, 15 m3-es gy�jt�konténer található, itt papír, m�anyag, üveg és fém gy�jtését oldják meg.

• 2004. évben próba jelleggel sárga m�anyagzsákok kerültek kiosztásra a település családi házas övezeteiben PET palackok gy�jtésére. Az akció eredményei csak kés�bbi id�pontban lesznek értékelhet�k, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon kedvez�ek

• Ezen kívül a kertvárosi városrészben 1998. óta 200 db papírgy�jtésre alkalmas 150 literes gy�jt�edény került kihelyezésre. Ezeket a Zala-Depo Kft. háromhetente térítésmentesen üríti.

A szelektív hulladékgy�jtés (ezen belül a biohulladék gy�jtése is) kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehet csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget (illetve a lerakott hulladék szerves anyag tartalmát). A szelektíven gy�jtött hulladékfrakciók az alábbiak:

� papír � m�anyag

Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok A lakosság körében keletkez� csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre, ezért a velük kapcsolatos feladatok részletes ismertetése a 2/A.VII.2.1. számú fejezetben található. A hasznosítás el�segítése céljából a csomagolási hulladékok kezelése területén az alábbi intézkedések szükségesek:

1. szelektív hulladékgy�jtés kiterjesztése 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgy�jtési

tevékenységének fokozása A hulladékhasznosítási célkit�zések megvalósításának el�feltétele m�köd� gy�jt�-, szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében

• a gy�jt�rendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, Ezer lakosonként egy darab négy-öt rekeszes gy�jt�sziget a tervezett darabszám. A meglév� rendszerek (2 db) mellett a régi szelektív hulladékgy�jt� edényzet lecserélése nyomán összesen 71 db gy�jt�sziget telepítése javasolt.(Ez a szám megegyezik a területre a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer


. 71

ISPA Projekt által betervezett darabszámmal). A tervezett gy�jt�szigetek kialakítása eltér a hagyományostól, mivel a közszolgáltató rendelkezésére álló gépjárm�parkkal a 4 különálló szelektív hulladék gy�jt� konténerb�l álló gy�jt�sziget rendszeres ürítése oldható meg.

A fenti hulladékgy�jt�, kezel� létesítményekkel a tervezési id�szak alatt növeked� lakossági és intézményi csomagolási hulladék kezelése megoldható. A szelektív hulladékgy�jtést ki kell terjeszteni a jelenleg még nem szelektíven gy�jtött hulladékokra is (téglacsomagolás, fa, textil). A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje, határideje Ki kell alakítani 2005-re a teljes lakosságot lefed� szelektív lakossági begy�jt� rendszert, alapvet�en a gyártói felel�sségre épül� koordináló szervezetekre támaszkodva. M�ködtetését a közszolgáltatás, a hulladékkereskedelem, és a kiskereskedelem bevonásával, a kett�s begy�jtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseib�l történ� költségtérítéssel kell megoldani. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A prioritási sorrend els� elemeként az adatszolgáltatási rendszer kiépítését és a szoftver kialakítását jelöljük meg. A második lépésként a megfelel� rendszerességgel m�köd�, logisztikailag fejlett begy�jt� hálózat kiépítését célozzuk meg. A hulladékfajtákra vonatkozóan prioritást kapnak:

• a m�anyag alapú csomagolási hulladékok, mivel jelenleg nem megfelel� arányú a visszagy�jtésük, és hasznosításuk sem megoldott,

• az üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagy�jtése nem megoldott, els�sorban a szennyezett hulladékok értékesítési lehet�ségének hiánya miatt.

• minden hulladéktípus esetében a megfelel� rendszergazdai hálózat b�vítése indokolt. A fejlesztések, beruházások megkezdésének tervezett határideje

• A teljes lakosság szelektív hulladékgy�jtésbe történ� bevonása 2005-re. • A m�anyag alapú csomagolóeszköz-hulladékok megfelel� arányban történ�

visszagy�jtésének kidolgozása 2005-ig. • Üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagy�jtésének kidolgozása

2005-ig.


. 72

3/A.7. számú táblázat. A hulladékok kezelésének racionalizálását el�segít� intézkedések frakciónkénti bontásban

Intézkedés Csomagolási hulladék gy�jtés hasznosítás

Határid� Felel�s Költség (Millió Ft) Forrás

Papír 70-75% - 2005

M�anyag 2008-ig folyamatosan

Üveg 2010 Fém

80-85 % 70-75% (becs. adat)

2008

Önkormányzat /Gazdasági szféra

1* Saját er�/ állami támogatás/EU

* A szilárd hulladékok gy�jtésére tervezett költségek tartalmazzák a lakossági és intézményi csomagolási hulladékok szelektív gy�jtésének költségét, az itt becsült összeg kizárólag a települési szilárdhulladék-kezel� rendszerhez való csatlakozásra vonatkozik. A terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor a határid�ket újra kell vizsgálni. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begy�jtését garantáló létesítményeket (gy�jt�szigetek, hulladékudvarok, válogatóm�vek, esetleg háztól házig begy�jtés). 3/A.8. számú táblázat. Célkit�zések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén

Célkit�zések Kapacitásigény Hasznosítás/ártalmatlanítás helye

Gy�jt�sziget 71 db* Város közigazgatási területe* *A meglév�kön túl.

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményekt�l történ� begy�jtési lehet�ségek megteremtésére a tervezési javaslatot a települési szilárd hulladékok megfelel� fejezete tartalmazza. 3/A.VIII. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményekt�l történ� begy�jtési lehet�ségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a 2/A.VIII. fejezetben szerepeltetjük, mivel a csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldási lehet�ségek szorosan illeszkednek a települési szilárd hulladék kezeléséhez.


. 73

3/B Zöld hulladékok 3/B.I. ÁLTALÁNOS ADATOK A város területén keletkez� zöldhulladékok mennyiségének becsléséhez a Biohulladék Kezelés Országos Programja, 2004 (továbbiakban: BKOP) c. tanulmányban megadott alapadatokból indulunk ki. A zöld hulladéknak két f� származási helye van:

1. települési szilárd hulladékok biológiailag bontható része, mely tartalmaz zöldhulladékot (biohulladék)

2. a szelektíven kezelhet� zöld hulladék

A fenti fogalmak értelmezése az alábbi:

� biohulladék: minden olyan növényi és állati eredet� szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, (23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet szerint)

� zöld hulladékok: olyan növényi hulladék, amely kertekb�l, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, f�, lomb)

Magyarországi viszonylatban a zöld- és biohulladékok analízisére vonatkozóan csak néhány esetben történtek vizsgálatok, ezért els�sorban a külföldi tapasztalatokat vettük figyelembe, tájékoztató jelleggel a magyar szokásokhoz közel álló német mérési adatokat összegezzük. 3/B.1. számú táblázat A települési szilárd biohulladék frakció összetétele

Összetev� Biohulladék frakción belül (%) Konyhai hulladék (ételmaradékok, f�zéshez használt növények maradványai) 55

Gyümölcs 5 Kávé, filterek 5 Hús 3 Papírok (higiénés, egyéb) 9 Zöld hulladék 23 Összesen: 100

A zöldhulladék (ágnyesedék, kerti és zöldfelületi hulladékok) relatíve magas, 50-70 m/m% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, átlagos térfogattömege 0,25 t/m3, mivel a zöldhulladék jelent�s mennyisége ezzel a s�r�séggel áll rendelkezésre. Januárban és februárban a kertekb�l származó zöld- és biohulladék hányad elenyész�en kicsi. A magas nedvességtartalom és az alacsony szerkezeti rész miatt a téli hulladékra magas (kb. 0,5 t/m3) térfogatsúlyt lehet figyelembe venni. �sszel a kerti hulladékok részaránya meghaladja az összes biohulladék 70 %-át. A térfogatsúly 0,25 t/m3 körüli.


. 74

3/B.II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ� HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE A városban keletkez� zöldhulladék mennyiségének becsléséhez az alábbiakban tájékoztató jelleggel mutatjuk be a város földrészleteit, és a m�velési ágak szerinti megoszlást. 3/B.2. számú táblázat. Zöldfelület mutató

Zöldfelület 1000 m2

Parkok területe összesen: 1 592,4

ebb�l virág 5,2

ebb�l f� + cserje 1 543,7

kerti burkolat 29,7

egyéb 13,8

Játszóterek (db) 73

Játszóterek területe 21,3

Egyéb gondozott terület 634,7

Összesen 2 248,4 Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

Megjegyezzük, hogy az ezen adatok alapján becsült zöldhulladék mennyisége nem tartalmazza a mez�gazdasági eredet� hulladékokat. A zöldhulladék becsült mennyisége a városban 1864 tonna, mely az alábbiakban kerül részletezésre.

A szelektíven gy�jthet� zöld hulladék mennyiségét az alábbi szempontok szerint becsültük:

• a családi házas beépítés� lakóingatlanokon és kiskertekben, üdül�területeken keletkez� zöldhulladék mennyiségét 20 kg/f�/év fajlagos értékkel vettük figyelembe, és 21 700 lakost (a város lakosságának 35 %-át) számítva a lakosságtól közvetlenül elszállítható mennyiség elméleti, számított kerekített értéke 434 t,

• a település közhasználatú zöldterületein a szelektíven rendelkezésre álló zöldhulladék mennyisége becslés alapján 1430 t/év, az alábbi KSH 2002. év zöldfelületre vonatkozó adatai alapján.

o A kistérség közhasználatú zöldterület becsült nagysága (park-, pihen�-és véderd�): 224,8 ha. Átlagos értékként 2,35 t/ha/év zöldhulladékot becsültünk (belterjesen gondozott park esetében 5 t/ha/év, Forrás: BKOP.) A fentieknek megfelel�en a város közhasználatú zöldterületein (parkok) keletkez� zöldhulladék becsült mennyisége közel 530 t.

o a település belterületi utakat szegélyez� zöldfelületein a keletkez�

zöldhulladék (ág, nyesedék, levél) becsült mennyisége az alulbecslés módszerét alkalmazva: 900 t/év, melyhez az alábbi adatokat használtuk fel:

� gondozott belterületi utak becsült hossza: 90 km, � tervezéshez használt becslés: 2-2 db fa/100m,

a zöldhulladék becsült mennyisége: 250 kg/fa/év (az átlagérték a fa kivágás mennyiségét is tartalmazza).


. 75

A város lakosságától a kihelyezett konténereken keresztül történik a zöldhulladék begy�jtése. A begy�jtés többnyire a tavaszi metszési id�szakra és az �szi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes egészében folyamatos. A településr�l begy�jtött zöldhulladék éves megoszlását tevékenységek szerint a fentiekben már megadott adatokat megismételve az alábbiakban szintén rögzítjük. 3/B.3. számú táblázat. A Zalaegerszegr�l begy�jtött települési zöldhulladék becsült

mennyisége, tonna

2002. 2003. Zöldhulladék mennyisége 980 1361 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása

3/B.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET� M�SZAKI KÖVETELMÉNYEK A területen folyó hulladékkezelésre el�írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el�írásokkal. 3/B.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A jogszabályokban meghatározottaktól eltér� speciális területi, helyi vagy egyedi m�szaki követelmények nincsenek. 3/B.V. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZEL�TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK , A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK Zöldhulladékok f�ként temet�kb�l, zártkertekb�l érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak (nincs engedélyük). A Zala-Depo Kft. azonban a családi házas övezetekben támogatja a helyi komposztálást. Komposztálóedényeket a lakosság kedvezményes áron vásárolhat a Társaság telephelyén. A településen komposztáló telep nem m�ködik, a begy�jtött zöldhulladék a hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. A lerakott mennyiségek itt spontán komposztálódnak, illetve a lakókörnyezetben a jogszabályi tiltások ellenére a Zala-Depo Kft. által el nem szállított zöldhulladékot még mindig égetik. 3/B.VI. AZ ELÉREND� HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Az elérend� hulladékgazdálkodási célokat a települési szilárd hulladékokkal foglalkozó fejezetben terveztük. Cél a zöldhulladékok elkülönített gy�jtése a településen keletkez� zöldhulladékok teljes mennyiségére, hogy a lerakott települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmára vonatkozó el�írások 2014-ig teljesüljenek. A begy�jtött zöldhulladékot külön kell kezelni, a közszolgáltató ezért komposztálóm� létesítését tervezi a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakó mellett.


. 76

3/B.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program elemeit a települési szilárd hulladékokra vonatkozó cselekvési programba építettük be. Els�dleges feladat a 10 000 tonna/év kapacitású komposztálóm� létesítése, illetve a zöldhulladékok szelektív gy�jtését biztosító gy�jtési rendszer kiépítése. Támogatni kell, hogy a családi házas övezetekben a lakosság maga komposztálja a keletkezett zöldhulladékát. 3/B.VIII. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK A zöldhulladékokkal kapcsolatos intézkedések szorosan kapcsolódnak a települési szilárd hulladékokra vonatkozó intézkedésekhez, így költségeik becslése is együtt történt. A becsült költségek a települési szilárd hulladékokról szóló fejezet megfelel� alfejezetében találhatók. (2/A.VIII. fejezet.)

4. Átfogóan vizsgált hulladékáramok Tájékoztató jelleggel Nem önkormányzati felügyelet alatt lév� tevékenységekhez kapcsolódó hulladékok

4/A. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

A településen keletkez� ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok jellemzése Zalaegerszeg városra vonatkozóan az adatok hiányosak, ezért az egyedi hulladékgazdálkodási tervek elfogadása után a fejezetrész korrigálása szükséges. A településen az ipari tevékenység is kiemelten jelent�s, az ágazatból keletkez� hulladékok mennyisége azonban csak részben meghatározható. A rendelkezésre álló információk alapján az alábbi megállapítások tehet�k:

1.) Az Önkormányzat által kiadott – összesen 784 db – telephelyengedélyekb�l a tevékenységi fajták megállapíthatók, azonban nincs adatforrás arra vonatkozóan, hogy mely egységeknél mennyi termelési hulladék keletkezik. A telepengedélyekben felsorolt technológiák alapján azonban megállapítható, hogy a gyakorolt tevékenységekre nagy mennyiség� termelési hulladék keletkezése nem jellemz�, legnagyobb mértékben fém- és fahulladék megjelenése várható. M�szaki becslés alapján ezek az adatok nem becsülhet�k. Az alábbi táblázatban a telepengedéllyel rendelkez� vállalkozások, vállalatok tevékenységi köreit foglaltuk össze.


. 77

4/A.1. számú táblázat. A tevékenységi körök megoszlása a telepengedéllyel rendelkez�k körében

TEÁOR kód Tevékenység megnevezése Tevékenységet

végz�k száma, db

17.21 Pamutszövés 1 17.40 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 3 17.53 Nem sz�tt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat) 1 17.54 Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása 3 17.60 Kötött, hurkolt kelme gyártása 1 17.72 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása 3 18.10 B�rruházat gyártása 1 18.21 Munkaruházat gyártása 7 18.22 Fels�ruházat gyártása 41 18.23 Alsóruházat gyártása 15 18.24 Egyéb ruházat gyártása 22 18.30 Sz�rmekikészítés, sz�rmecikk gyártása 1 19.10 B�rkikészítés 1 19.30 Lábbeli gyártás 1 20.10 F�részáru gyártás 4 20.20 Falemezgyártás 1 20.30 Épületasztalos-ipari termék gyártása 17 20.40 Tároló fatermék gyártása 2 20.51 Fa tömegcikk-gyártás 7 21.21 Papír csomagolóeszköz gyártása 3 21.23 Irodai papíráru gyártása 2 21.25 Egyéb papírtermék gyártása 3 22.21 Napilapnyomás 3 22.22 Máshova nem sorolt nyomás 6 22.23 Könyvkötés 6 22.24 Bet�szedés, nyomólemez-készítés 2 22.25 Egyéb nyomdai tevékenység 5 24.52 Testápolási cikk gyártása 1 24.66 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 2 25.13 Egyéb gumitermék gyártása 1 25.22 M�anyag csomagolóeszköz gyártása 5 25.24 Egyéb m�anyag termék gyártása 9 26.12 Síküveg tovább feldolgozása 3 26.24 Egyéb m�szaki kerámia gyártása 1 26.25 Egyéb kerámiatermék gyártása 2 26.26 T�zálló kerámiatermék gyártása 1 26.30 Kerámiacsempe, -lap gyártása 3 26.52 Mészgyártás 1 26.61 Építési betontermék gyártása 4 26.63 El�re kevert beton gyártása 4 26.64 Habarcsgyártás 2 26.66 Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 2


. 78



26.70 K�megmunkálás 4 26.81 Csiszolótermék gyártása 2 26.82 Egyéb, máshova nem sorolt nemfém ásványi termék gyártása 3

27.35 Vas, acél, egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása, nem ECSC vasötvözet gyártása 1

28.11 Fémszerkezet gyártása 38 28.12 Fém épületelem gyártása 6 28.21 Fémtartály gyártása 2 28.40 Fémalakítás, porkohászat 3 28.51 Fém felületkezelése 15 28.52 Fémmegmunkálás 80 28.61 Ev�eszköz, késáru gyártása 1 28.62 Szerszámgyártás 13 28.63 Lakat-, zárgyártás 4 28.71 Vas, acél tárolóeszköz gyártása 1 28.73 Huzaltermék gyártása 1 28.74 Köt�elem, csavar gyártása 2 28.75 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 10 29.11 Motor, turbina gyártása 2 29.12 Szivattyú, kompresszor gyártása 4 29.14 Csapágy, er�átviteli elem gyártása 1 29.21 Kemence gyártása 1 29.22 Emel�-, anyagmozgató gép gyártása 9

29.23 Nem háztartási h�t�, légállapot-szabályozó gyártása 1

29.24 Máshova nem sorolt, egyéb általános gép gyártása 17

29.32 Egyéb, mez�gazdasági gép gyártása 4

29.40 Szerszámgépgyártás 9

29.41 Gépi meghajtású, hordozható kézi szerszámgép gyártása 1

29.42 Egyéb fémmegmunkáló szerszámgép gyártása 1

29.43 Egyéb, máshova nem sorolt szerszámgép gyártása 1

29.51 Kohászati gép gyártása 1

29.52 Bányászati, épít�ipari gép gyártása 4

29.53 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 3

29.54 Textil-, ruházati, b�ripari gép gyártása 1

29.55 Papíripari gép gyártása 1

29.56 Máshova nem sorolt, egyéb speciális gép gyártása 3

30.02 Számítógépgyártás 2

31.10 Villamos motor, áramfejleszt� gyártása 2

31.20 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 6

31.50 Világítóeszköz gyártása 5

31.61 Máshova nem sorolt motor-, járm�villamossági cikk gyártása 5

33.10 Orvosi m�szer gyártása 16

34.20 Gépjárm�-karosszéria, pótkocsi gyártása 5


. 79



34.30 Közúti járm�motor, -alkatrész gyártása 8

35.42 Kerékpár gyártása 1

35.50 Máshova nem sorolt egyéb járm� gyártása 2

36.11 Ül�bútor gyártása 23

36.12 Irodabútor gyártása 20

36.13 Konyhabútor gyártása 24

36.14 Egyéb bútor gyártása 35

36.50 Játékgyártás 5

37.10 Fém visszanyerése hulladékból 5

37.20 Nemfém visszanyerése hulladékból 5

50.20 Gépjárm�javítás 114

63.12 Tárolás, raktározás 27

63.21 Szárazföldi szállítást segít� tevékenység 5

74.82 Csomagolás 3

90.00 Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás 1

90.01 Szennyvízelvezetés, -kezelés 1

90.02 Hulladékgy�jtés, -kezelés 2

93.01 Mosás, tisztítás 9

Összesen 784 Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

2.) Az Önkormányzat adatai alapján az alább felsorolt vállalatok rendelkeznek

elfogadott egyedi hulladékgazdálkodási tervvel: 4/A.2. számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez� vállalatok Telephely neve címe 3B HUNGÁRIA Kft. Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. Akksi Kft. Zalaegerszeg, Kiserdei u. 5. Centrál Mosodák Szolgáltató Rt. Zalaegerszegi üzeme Zalaegerszeg, Zrínyi u. 101. Flextronics International Kft. Zalaegerszeg, Posta u. 63. Flextronics International Kft. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 38. Forest Hungary Kft. Zalaegerszeg, Hock J. u. 90./A FOTEX – OFOTÉRT Optikai és Fotócikk Kereskedelmi Kft. Zalaegerszeg, Kossuth u. 21. Ganzeg Kft. Zalaegerszeg, Balatoni út 11. GE Hungary Rt. Alkatrészgyár Zalaegerszeg, Alsóerdei út 3. Goldsun H�t�ház Rt. Zalaegerszeg, Újhegyi u. 2. METASZOLG ’90 Kft. Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. OMV Hungária Ásványolaj Kft., zalaegerszegi üzemanyagtölt� állomás Zalaegerszeg, Göcsey út 26. Pannontej Rt. Zalaegerszeg, Platán sor 6. Praktiker Áruház Zalaegerszeg, Balatoni u. 10. SPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 5050. számú bolt Zalaegerszeg, Ola u. 1. SPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 702. számú bolt Zalaegerszeg, Göcsey u. 35. Útprofil 2000 Útépítési és Fenntartási Kft. Zalaegerszeg, Köztársasági út 1. Zala Bútorgyár Rt. Zalaegerszeg, Malom u. 2. Zala Megyei Állami Közútkezel� Közhasznú Társaság Zalaegerszegi Zalaegerszeg, Zrínyi út 97.


. 80

Üzemmérnökség és Gépüzem Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Zala Volán Közlekedési Rt. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 99. Zalabaromfi Rt. Zalaegerszeg, Teskándi u. 2. Zalahús Rt. Zalaegerszeg, Balatoni út 5-7. Zalakerámia Rt. Cserépkályhagyártó Gyáregység/Gépm�hely Zalaegerszeg, Hock J. út 70.

Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

3.) Az Önkormányzati telephelyengedélyek száma és típusa, valamint a rendelkezésre álló egyedi hulladékgazdálkodási tervekben szerepl� adatok alapján a településen keletkez� ipari és gazdasági nem veszélyes hulladékok éves mennyiségét megbecsülni nem lehet. Az alább bemutatott adatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

A alábbi táblázat a településen m�köd� egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez� gazdálkodó szervezeteket és a keletkez� nem veszélyes hulladékok mennyiségét mutatja. (A veszélyes hulladékok mennyiségét az „A veszélyes hulladékok” c. fejezet tartalmazza.)

81

4/A.3. számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez� vállalatoknál keletkez� nem veszélyes hulladékok mennyisége, tonna*

Hulladék kezelése Hasznosítás Lerakás Égetés Egyéb Cég neve Címe

Hulladék EWC kódja

Hulladék megnevezése Hulladék mennyisége (t)

t % t % t % t % Zalaegerszeg, Ola u. 1. papír és karton csomagolási hulladék 260 260 100 m�anyag csomagolási hulladék 20 20 100

INTERSPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 505. számú bolt kommunális hulladék 68 68 100

Zalaegerszeg, Göcsey u. 35. papír és karton csomagolási hulladék 17 17 100 m�anyag csomagolási hulladék 4 4 100

SPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 702.számú bolt kommunális hulladék 104 104 100

Zalaegerszeg, Balatoni út 11. 12 01 01 vasfémreszelék, esztergaforgács 45,84 45,84 100 12 01 02 vasfém részecskék és por 433,32 433,32 100 Ganzeg Kft. 2003 !!! 20 03 01 kommunális hulladék 19,76 19,76 100 Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. 12 01 01 acélhulladék (vas, forgács, lemez) 294,125 3B HUNGÁRIA Kft. 20 03 99 kommunális hulladék 5 5 100 Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. 12 01 01 acélhulladék (sorja, forgács) 30,064 METASZOLG '90

Kft. Zalaegerszegi telephely 20 03 99 kommunális hulladék 11,44 11,44 100

Zalaegerszeg, Kiserdei u. 5. települési szilárd hulladék 38,35 38,35 100 települési folyékony hulladék 545 545 100

Akksi Ipari és Kereskedelmi Kft. ipari és egyéb gazdálkodói hulladék 0,002 0,002 100

Zalaegerszeg, Platán sor 6. 02 05 99 közelebbr�l meg nem határozott hulladék 144 144 100 02 05 02 szennyvíz iszap 4 380 4 380 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 7 7 100 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 2 2 100 15 01 03 fa csomagolási hulladék 1 1 100

Pannontej Rt. Zalaegerszegi telephelye

02 01 01 fémhulladék 2 2 100 Zalaegerszeg, Hock J. u. 90/A 20 03 01 kommunális hulladék 330 330 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 280 280 100

Forest Hungary Kft. 03 01 05 élfólia hulladék 2 2 100

. 82




t % t % t % t % Zalaegerszeg, Kossuth u.21. települési szilárd hulladék 0,9 0,9 100 papír és karton csomagolási hulladék 0,05 0,05 100

FOTEX-OFOTÉRT Optikai és Fotócikk Kereskedelmi Kft. m�anyag csomagolási hulladék 0,05 0,05 100

Zalaegerszeg,Zrínyi u.101. vegyes hulladék 0,8 0,8 100

Centrál Mosodák Szolgáltató Részvénytársaság, Zalaegerszeg

Zalaegerszeg, Újhelyi u. 2. 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 9,34 15 01 04 fémhulladék 0,468 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 4,05 15 01 03 fa csomagolási hulladék 26,835 9,618 23,65 4,22

10,37

20 02 01 biohulladék 244,07 244,07 100 15 02 03 selejtes munkaruha 0,25 02 03 05 szennyvíz iszap 19 705

19 714,618 98,62 248,29 1,24

települési szilárd hulladék 74,9 74,9 100

GOLDSUN H�t�ház Rt.

építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 13,68 13,68 100

Zalaegerszeg, Malom u. 2. ipari nem veszélyes vegyes hulladék 600 m3 600 m3 100 Zala Bútorgyár Rt. 03 01 05 nem veszélyes fahulladék 162 m3 162 m3 100

Zalaegerszeg, Zrínyi út 97. 16 01 17 vasfémek 2,4 2,4 100 16 01 03 termékként nem használható gumiabroncs 4,209 4,209 100 20 03 01 egyéb települési vegyes szilárd hulladék 339 339 100

Zala Megyei Állami Közútkezel� KHT. Zalaegerszegi Üzemmérnökség és Gépüzem 17 03 02

építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 220 220 100

Zalaegerszeg, Köztársaság út 1. 16 01 99 ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 5 5 100 Útprofil 2000

Útépítési és Fenntartási Kft. 2003. évi adatok 17 09 04

építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 400 200 50 200 50

. 83




t % t % t % t % Zalaegerszeg, Alsóerdei út 3. 20 03 01 kommunális hulladék 1 770 m3 1770 m3 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 30,89 30,89 100 2003.évi adatok 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 35,926 35,926 100 15 01 03 fa csomagolási hulladék 129,689 129,689 100 17 04 02 alumínium hulladék 862,16 862,16 100 17 04 01 sárgaréz hulladék 809,239 809,239 100 17 04 04 acél hulladék 163,66 163,66 100

GE Hungary Alkatrészgyár

16 01 17 vashulladék 123,76 123,76 100

Zalaegerszeg, Hock J. u. 70. 20 03 01 ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 35 35 100

10 12 08 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0,2 0,2 100

15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 0,7 0,7 100 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 2 2 100

ZALAKERÁMIA Rt. Cserépkályhagyártó Gyáregység/Gépm�hely

120101/ 120199 fémhulladék 5 5 100

Zalaegerszeg, Zrínyi u. 99. 20 03 04 szennyvíz és szennyvíz-iszap 7,439 7,439 100 20 03 01 települési szilárd hulladék 160 160 100 16 01 03 gumihulladék 54 54 100

Zala Volán Közlekedési Rt. Zalaegerszeg, Zrínyi Úti telephely 16 01 06 fémhulladék 4 4 100

Zalaegerszeg, Teskándi u. 2. települési szilárd hulladék 530 530 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 32,695 32,695 100 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 18,286 18,286 100 15 01 03 fa csomagolási hulladék 0,006 0,006 100 15 02 03 selejtes munkaruha 2,88 2,88 100 17 04 05 fémhulladék 3,419 3,419 100

ZALABAROMFI Rt.

02 02 04 szennyvíz-iszap 1 200 1.200 100

. 84




t % t % t % t % Zalaegerszeg, Posta u. 63. 20 03 01 ipari nem veszélyes hulladék 237 237 100 20 01 39 panelszél hulladék 32 32 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 530 530 100

Flextronics International Kft.

15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 122 122 100 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 38. 20 03 01 ipari nem veszélyes hulladék 108 108 100 20 01 39 panelszél hulladék 32 32 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 375 375 100

Flextronics International Kft.

15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 83 83 100 Zalaegerszeg, Göcsey út 26. települési szilárd hulladék 77 77 100 2003. évi adatok települési folyékony hulladék 1 090 1 090 100 csomagolási hulladék 376 376 100

OMV Hungária Ásványolaj Kft., zalaegerszegi üzemanyagtölt� állomá

20 03 01 települési szilárd hulladék 311 311 100 Zala Megyei Kórház

17 01 01/ 17 01 02

építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok 13 13 100

Zalaegerszeg, Balatoni út 5-7. mez�gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 83,34 83,34 100

200301 települési szilárd hulladék 602,7 602,7 100 150101 papír és karton csomagolási hulladék 21 21 100

Zalahús Rt.

150102 m�anyag csomagolási hulladék 8 8 100 Zalaegerszeg, Balatoni u. 10. 200301 települési szilárd hulladék 60 60 100

170103 építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok 6 6 100

150101 papír és karton csomagolási hulladék 38 30,4 80 7,6 20 150102 m�anyag csomagolási hulladék 5 4 80 1 20

Praktiker Áruház

150103 fa csomagolási hulladék 3 3 100 Összesen 39 808,89 29 047,40 0,73 6405,49 0,16 130,69 0,00 4225,31 0,11

*A fenti adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk közre, mivel a forrás év nem minden esetben azonos.

FORRÁS: BEÉRKEZETT EGYEDI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK

. 85

4/A.4.számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez� vállalatoknál keletkez� összes nem veszélyes hulladék, tonna

Hulladék kezelése Hasznosítás Lerakás Égetés Egyéb

Hulladék EWC kódja Hulladék megnevezése Hulladék

mennyisége (t) t % t % t % t %

szennyvíz-iszap 26 927,4 25 727,4 95,55 1200 4,45 02 01 01 fémhulladék 2 2 100 02 05 99 közelebbr�l meg nem határozott hulladék 144 144 100

03 01 05 nem veszélyes fahulladék 162 m3 162 m3 100 03 01 05 élfólia hulladék 2 2 100 12 01 01 vasfémreszelék 375,0 50,8 13,56 12 01 02 vasfém részecskék és por 433,3 433,32 100 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 1 601,7 1 579,95 99,95 0,75 0,05 15 01 02 m�anyag csomagolási hulladék 304,3 296,25 99,98 0,05 0,02 15 01 03 fa raklap 160,5 29,8 18,6 130,7 81,4 15 01 04 fémhulladék 0,5 0,5 100 15 02 03 selejtes munkaruha 3,1 3,1 100 16 01 03 gumihulladék 58,2 58,2 100 16 01 06 fémhulladék 4 4 100 16 01 17 vashulladék 126,2 123,8 98,1 3,6 1,9 16 01 99 ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 5 5 100 17 03 02 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 239,7 220 91,79 19,7 8,21 17 04 01 sárgaréz hulladék 809,3 809,2 100 17 04 02 alumínium hulladékok 862,2 862,2 100 17 04 04 acél hulladék 163,7 163,7 100 17 04 05 fémhulladék 3,4 3,4 100 17 09 04 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 413 200 48,43 213 51,57 20 01 39 panelszél hulladék 64 64 100 20 02 01 biohulladék 244,1 244,1 100 20 03 01 kommunális hulladék 3 096,4 2 154,7 86,07 339 13,93

20 03 01 kommunális hulladék 1 770 m3 1 770 m3 100 20 03 99 kommunális hulladék 16,4 16,4 100 csomagolási hulladék 376 376 100 ipari és egyéb gazdálkodói hulladék 83,342 0,002 100

ipari nem veszélyes vegyes hulladék 600 m3 600 m3 100

86

Az adatok összesítése után a következ� eredményt kaptuk: 4/A.5. számú táblázat. Az iparban keletkez� hulladékok mennyiségi megoszlása EWC kód Megnevezés Mennyiség (t)

02 mez�gazdaságból, élelmiszer el�állításból és -feldolgozásból származó hulladékok 146

03 fafeldolgozásból, papír- és kartongyártásból származó hulladék 115,4

12 fémek, m�anyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésb�l származó hulladék 808,3

15 csomagolási hulladékok, véd�ruházat 2.445,1 16 közelebbr�l meg nem határozott hulladékok 193,4 17 építési és bontási hulladékok 2.491,2 20 települési hulladékok 32.472,3 egyéb hulladékok ∼1137

Összesen 39.809 A csomagolási hulladékokkal és elhelyezésükkel a vállalatok egyedileg foglalkoznak. Jelen tanulmányban a csomagolási hulladékoknak külön fejezetet szenteltünk, a rájuk vonatkozó megállapítások a 3/A fejezetben találhatók. A települési hulladékokkal részletesen foglalkoztunk a 2/A, illetve a 2/B fejezetben, a rájuk vonatkozó adatok, következtetések és feladatok meghatározása ott található.

1.) Felhalmozott hulladékokról adatok nincsenek, azonban információink szerint a város területén felhalmozott hulladék nincs.

2.) A területr�l kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségére vonatkozóan

adatok nem állnak rendelkezésünkre, az egyes vállalatokról kapott részadatok alapján a valós mennyiség nem becsülhet�.

3.) Speciális intézkedések a településre vonatkozóan nincsenek.

4.) Kizárólag a településre vonatkozó kezelési engedélyekr�l nincsen tudomásunk. A

városban országos, illetve területi begy�jtési engedély van érvényben, melyekkel a keletkez� ipari hulladékok szállíthatók el. A kezelési engedélyek nem kizárólag az ipari nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelésekre vonatkoznak, hanem az egyéb nem veszélyes hulladékokra vonatkozó engedélyeket is magukba foglalják. Az engedélyek megjelölik az éves szinten kezelhet� hulladék mennyiségét, azonban vannak olyan kezelési engedélyek, melyekben az egyes hulladék fajtákhoz rendelt mennyiségek nincsenek megállapítva. A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek els�sorban a begy�jtés, szállítás, tárolás, el�kezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újra feldolgozás körére terjednek ki.

5.) A gy�jtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának engedélyeit

elemezve megállapítható, hogy gy�jtési körzetek nincsenek, ezért piaci alapon történik a gy�jtés és szállítás, melynek feltétele mindenkor az érvényes engedély megléte. A közszolgáltató által begy�jtött hulladékok csoportja els�sorban a

C:\portal\rendeletek\hulladékgazdterv.doc

87

csomagolási hulladékok kategóriájába sorolható, ezért ismertetésükre a települési szilárd hulladékok, illetve a csomagolási hulladékok tervfejezetekben térünk ki.

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelése általánosságban két módon történik:

• újrahasznosítás, feldolgozás, • lerakással történ� ártalmatlanítás.

A településen termelési hulladék újrahasznosítása, feldolgozása nem történik. Termelési hulladék lerakásra kerül, melyre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre.

A kistérségben fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igényl� kezel�telepekr�l nincs tudomásunk. A településen a kommunális hulladékok közé csak olyan ipari nem veszélyes hulladék keverhet�, melynek jellege nem tér el a kommunális hulladékokétól. A településen nem hasznosuló hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához arra feljogosított társaságokat kell bevonni abból a célból, hogy a település közigazgatási határán belül a hulladék ne halmozódhasson fel. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyiségér�l, azok elhelyezésér�l az évenként esedékes ’A település környezeti állapota’ tájékoztató keretén belül a Közgy�lést informálni szükséges. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a kistérségben keletkez� termelési eredet� hulladékok szakszer� kezelése az iparvállalatok feladata, így a települési hulladékgazdálkodási tervet számottev�en nem érintik. A terület rendezettségéhez azonban hozzátartozik az iparvállalatok hulladékainak szakszer� kezelése.


88

4/B. Mez�gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon erre a hulladék típusra a bázisévre, illetve 2003. évre vonatkozóan nem volt kötelez� adatszolgáltatás. A hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a településr�l nincsenek. A városban jelent�s élelmiszeripari tevékenység a telephely engedélyek, illetve az egyedi hulladékgazdálkodási tervek figyelembevételével a Pannontej Rt., a GOLDSUN H�t�ház Rt., a Zalahús Rt. és a Zalabaromfi Rt. telephelyén folyik. Véleményünk szerint a szolgáltatott adatok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, a terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása elengedhetetlen. A városban keletkez� mez�gazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gy�jtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok A beérkezett egyedi hulladékgazdálkodási tervek alapján a következ� hulladékok keletkeznek a telephelyeken: 4/B.1. számú táblázat. Az élelmiszeripari hulladékok megoszlása

Telephely EWC kód Hulladék megnevezése

Hulladék mennyisége (t)

Hulladék kezelési módja

02 05 02 szennyvíziszap 4.380 hasznosítás 13 02 05 hulladékolajok 1,1 hasznosítás Pannontej Rt. V 13111 sajtkaparék 44,6 lerakás 02 03 05 szennyvíz iszap 19.705 hasznosítás GOLDSUN H�t�ház Rt. 20 02 01 biohulladék 244,1 lerakás 02 02 04 szennyvíz iszap 1 200 egyéb módon kezelt 020213111 bél, kobzás 3.873,8 egyéb módon kezelt 020213111 toll 3.044,8 egyéb módon kezelt

Zalabaromfi Rt.

020213106 vér 949,8 egyéb módon kezelt

Zalahús Rt.* Mez�gazdasági nem veszélyes hulladék 83,3 hasznosítás

Összesen 33.526,5 * A Zalahús Rt. egyedi hulladékgazdálkodási terve három telephelyre (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Alsónemesapáti) együttesen készült, így az egyes hulladéktípusokból (szennyvíziszap, vágóhídi melléktermék stb.) Zalaegerszegen keletkezett mennyiségeket nem tudjuk megjelölni. Megjegyzés: Mivel az egyedi hulladékgazdálkodási tervek báziséve nem minden esetben 2002. év, ezért a fenti adatok csak tájékoztató jelleggel kerültek bemutatásra.


89

A keletkezett mintegy 33,5 ezer tonna hulladék elhelyezése minden esetben megoldott. Az iparvállalatokon kívül a település zöldterületein is keletkezik biohulladék. Ennek mennyiségét az alábbi táblázatok adatai alapján becsüljük. 4/B.2. számú táblázat: Zalaegerszeg város fontosabb statisztikai mér�számai fekvésenként

Földrészlet statisztika fekvésenként

Fekvés földrészletek száma

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület, km2

Belterület 10 525 1 427 19 076 22,4

Külterület 5 801 12 24 63,5

Zártkert 9 245 127 41 14,1

Összesen 25 571 1 566 19 141 100,0 Forrás: www.takarnet.hu

4/B.3. számú táblázat: Zalaegerszeg város területének megoszlása m�velési áganként

Földrészlet statisztika m�velési áganként

M�velési ág Összes alrészlet terület, km2

Erd� 18,9 Fásított terület 0,007 Gyep (legel�) 6,0 Gyep (rét) 9,1 Gyümölcsös 3,5 Halastó 0,003 Kert 2,6 Kivett 33,4 Szántó 28,3 Sz�l� 3,8

Forrás: www.takarnet.hu Az egyes m�velési ágaktól függ�en a következ� hulladékmennyiségek keletkeznek: 4/B.4. számú táblázat. A képz�d� biohulladék fajlagos mennyisége m�velési áganként

M�velési ág Képz�d� biohulladék fajlagos mennyisége, tonna/ha

Településen keletkez� biohulladék mennyisége, tonna/év

Szántó 0,9 3 906 Erd� 2 3 781 Sz�l� 4 1 520 Gyümölcsös 2 1 220

Összesen 10 427

A keletkezett mez�gazdasági hulladék tényleges mennyiségére vonatkozóan információnk nincs, mivel nem ismeretes a termelési folyamatban a melléktermékként keletkez� biohulladék mennyisége. A tapasztalatok alapján azonban rögzíthet�, hogy a települési hulladékba csak minimális és els�sorban a belterületekr�l származó zöldhulladék kerül.


90

A mez�gazdasági kultúrákhoz kapcsolódóan keletkez� melléktermékek akkor nem min�sülnek hulladéknak, ha a termelési körb�l nem lépnek ki. Ezért a gabonafélék szalmatermelése, melyet az állattartásban felhasználnak, nem min�sül hulladéknak. Nem min�sül hulladéknak az állattartó telepeken keletkez� trágya sem, ha azt a szántóterületeken hasznosítják. Hulladéknak min�sül azonban a sz�l�termesztésben vagy az erd�gazdálkodásban a termelésbe közvetlenül vissza nem forgatott biomassza. Ezek mennyisége a kistérségben jelent�s lehet. Véleményünk szerint a szolgáltatott adatok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, a terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása elengedhetetlen. A keletkez� mez�gazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gy�jtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok A településen keletkez� mez�gazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége a rendelkezésre álló adatok alapján összesen: 4/B.5. számú táblázat. A településen keletkez� mez�gazdasági és élelmiszeripari hulladékok összes mennyisége 2002-ben, tonna

Élelmiszeripari hulladék Mez�gazdasági hulladék Összesen

33.526,5 10.427 43.870,2

A mez�gazdasági eredet� hulladékok közül a volt zártkertekben keletkez� zöldhulladék összegy�jtésére szükséges intézkedéseket hozni, ez megfelel� számú, a vegetációs id�szakban kihelyezett konténerrel megoldható. Ennek egyik célja, hogy elkerüljük az elszáradt zöldhulladékok egyéni elégetését. Az erre vonatkozó díjtételt önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a településen keletkez� mez�gazdasági eredet� hulladékok mennyisége jelent�s, szelektív gy�jtésük javasolt. A kezelésükre vonatkozó irányelveket a Biohulladék Kezelés Országos Programja tartalmazza.


91

4/C. Veszélyes hulladékok

A településen keletkez� veszélyes hulladékok jellemzése Az adatgy�jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Veszélyes hulladékoknak a 2000. évi. XLIII. a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény jegyzékében szerepl� veszélyességi jellemz�k közül egy vagy több tulajdonsággal rendelkez� hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetev�ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent� hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás. A jogharmonizáció kapcsán a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános el�írások, illetve az egyes kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális el�írások a közelmúltban jelentek meg. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás kezdete óta szigorú adatszolgáltatási kötelezettsége van a termel�knek. Az éves keletkezési és ártalmatlanítási adatokat a HAWIS adatbázis tartalmazza. A veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat minden esetben tonnára kerekítve adjuk meg. Ahol nem szerepel érték, nem volt keletkezés, illetve ahol „n.a.” jelölés van, ott nem állt rendelkezésre adat. Amennyiben a veszélyes hulladék jellege miatt, vagy a rendelkezésre álló adatbázisból ered�en ett�l eltér� mértékegység szerepel, azt külön feltüntetjük a táblázatban. Szeretnénk kiemelni, hogy míg a helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit el�író jogszabály kizárólag az Önkormányzat kezelésében lév� intézmények, egységek tevékenysége során keletkez� hulladékok mennyiségével kíván foglalkozni, addig a tervez�k véleménye szerint az Önkormányzatnak igenis kell, hogy ismerje a közigazgatási területén keletkez� összes veszélyes hulladék mennyiségét. Ennek megfelel�en az alábbiakban az összes keletkez� veszélyes hulladék mennyiségét ismertetjük. A településen keletkez� veszélyes hulladék mennyisége A Zalaegerszegen keletkez� veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. A veszélyes hulladékokat a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt azonosító számok els� két számjegyének alapján csoportosítottuk. A táblázatokban a 2002. évben veszélyes hulladéknak min�sül� hulladékok mennyiségi adatait szerepeltetjük. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel�ség az alábbi


92

adatokat bocsátotta rendelkezésünkre, ezek alapján a keletkez� veszélyes hulladék mennyiségeket nem tudjuk telephelyekhez kötni. 4/C.1. számú táblázat. 2002. évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

EWC kódja Megnevezése Mennyiség

(kg) 20108 Veszélyes anyagokat tartalmazó, mez�gazdasági vegyi hulladékok 30 2 30 40219 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ� kezeléséb�l származó, veszélyes anyagokat

tartalmazó iszapok 2 100

4 2 100 50103 Tartályfenék iszapok 145 5 145 60101 Kénsav és kénessav 2 60106 Egyéb savak 205 60205 Egyéb lúgok 2 300 60315 Nehézfémeket tartalmazó fémoxidok 6 797 60404 Higanytartalmú hulladékok 11 6 9 315 70111 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ� kezeléséb�l származó, veszélyes anyagokat

tartalmazó iszapok 1 664 197

70214 Veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok 50 70304 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 88 70308 Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 104 70601 Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 2 230 70701 Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 2 664 7 1 669 333 80111 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok 50 050 80113 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-iszapok 8 350 80115 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk tartalmú vizes

iszapok 8 885

80117 Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hull.

61

80312 Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok 7 104 80314 Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték iszapok 34 80317 Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner 376 80409 Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömít�anyagok hulladékai 7 480 80501 Hulladék izocianátok 1 250 8 83 590 90101 Vizes alapú el�hívó- és aktiváló oldatok 4 280 90102 Vizes alapú ofszetlemez el�hívó oldatok 5 220 90104 Rögzít� (fixír) oldatok 1 395 90105 Halványító oldatok és halványító rögzít� fixír oldatok 2 160 9 13 055 100309 Másodlagos termelésb�l származó salak (feketesalak) 563 100401 Els�dleges és másodlagos termelésb�l származó salak 33 917 100402 Els�dleges és másodlagos termelésb�l származó kohósalak (fémsalak) és fölözékek 200 100407 Gázok kezeléséb�l származó iszapok és sz�r�pogácsák 21 067 100810 Kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes

mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek 50 863

10 106 610 110109 Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és sz�r�pogácsák 2 138 915 110302 Egyéb hulladékok 590 11 2 139 505 120107 Halogénmentes, ásványolaj alapú h�t�-ken� folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 400 120109 Halogénmentes h�t�-ken� emulziók és oldatok 433 450 120112 Elhasznált viaszok és zsírok 10 450 120114 Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkez� iszapok 1 185 120118 Olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja) 1 776 12 447 261


93


(kg) 130111 Szintetikus hidraulika olajok 18 130113 Egyéb hidraulika olajok 897 130205 Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm�- és ken�olajok 256 691 130206 Szintetikus motor-, hajtóm�- és ken�olajok 740 130208 Egyéb motor-, hatóm�- és ken�olajok 25 117 130502 Olaj –víz szeparátorokból származó iszapok 2 005 075 130506 Olaj –víz szeparátorokból származó olaj 38 900 130507 Olaj –víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz 2 381 130508 Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek 156 705 130802 Egyéb emulziók 3 406 130899 Közelebbr�l nem meghatározott hulladékok 1 532 13 2 491 462 140601 Klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC 640 140602 Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek 28 140603 Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 16 769 140605 Egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok 381 14 17 818 150110 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 21 953 150111 Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb�l készült csomagolási

hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat 9 639

150202 Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz�r�anyagok (ideértve a közelebbr�l nem meghatározott olajsz�r�ket), törl�kend�k véd�ruházat

46 704

15 78 296 160107 Olajsz�r�k 12 418 160111 Azbesztet tartalmazó súrolóbetétek 42 160114 Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 40 160213 Veszélyes anyagokat (Az elektromos és elektronikus berendezésekb�l származó alkatrészek

tartalmazhatnak olyan elemeket és akkumlátorokat 11 724

160215 Használatból kivont berendezésekb�l eltávolított veszélyes anyagok 68 160403 Egyéb robbanóanyag hulladékok 90 160506 Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a

laboratóriumi vegyszerek keverékeit is 1 102

160601 Ólomakkumlátorok 293 554 160602 Nikkel-kadmium elemek 113 160603 Higanyt tartalmazó elemek 518 160708 Olajat tartalmazó hulladékok 2 968 160802 Veszélyes átmeneti fémeket (az átmeneti fémek közé tartozik a szkandium, vanádium, mangán,

kobalt, réz, ittirium, nióbium, hafnium, wolfram, tit 2 630

161001 Veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony hulladékok 65 16 325 332 170303 Szénkátrány és kátránytermékek 14 120 170503 Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 2 338 170 17 2 352 290 180103 Egyéb hulladékok, amelyek gy�jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a

fert�zések elkerülése érdekében 51 333

180106 Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek 10 180108 Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 1 359 180202 Egyéb hulladékok, amelyek gy�jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a

fert�zések elkerülése érdekében 2 557 217

18 2 609 919 190810 Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 190809-t�l 4 300 19 4 300 200113 Oldószerek 65 200121 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 1 584 200126 Olaj és zsír, amely különbözik a 200125-t�l 20 321 200133 Elemek és akkumlátorok, amelyek között 160601,160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt

elemek és akkumlátorok is megtalálhatók 1 048

200135 Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 200121 és 200123 kódszámú

104 541

200137 Veszélyes anyagokat tartalmazó fa 294 20 127 853


94


(kg) V13102 Csont, b�r, pata, köröm, szarv, sörte és sz�r 76 722 V13106 Vér 982 590 V13108 Leölt állatok gyomor-és béltartalma 764 841 V13109 Vadon él� állatok feldolgozásából származó hulladékok 163 785 V13111 Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok 7 859 972 V13403 Nem fert�z� betegségben elhullott állatok tetemei, testrészei 4 366 V97104 Injekciós t�k, fecskend�k, infúziók, transzfúziós szerelékeke, vágó, szúró éles eszközök, ampullák,

tárgylemezek 27 400

V 9 879 676 Összesen 22 357 890 Forrás: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel�ség A fenti adatok alapján a településen keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége:

4/C.2. számú táblázat. 2002. évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

Település kódja Folyékony Iszap Szilárd 32054 1 580 585 6 979 088 13 798 217

A fenti adatokat az alábbi diagramon hasonlítjuk össze:

4/C.1. számú ábra. A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

A kelekezett hulladékok megoszlása fizikai megjelenés szerint, kg

1580585

13798217

6979088

02000000400000060000008000000

10000000120000001400000016000000

Folyékony Iszap Szilárd

Fizikai megjelenés

men

nyis

ég [k

g/év

]

Tájékoztató jelleggel külön közöljük a Zala Megyei Kórházra vonatkozó adatokat is.


95

4/C.3. számú táblázat. A Zala Megyei Kórház veszélyes hulladékának mennyiségi megoszlása 2002. évben, tonna

EWC kód Megnevezés Mennyiség, tonna

160506 Laboratóriumi vegyszermaradék, vegyszerek 0,23

180106 Halogénmentes oldószerek 0,2

070513 Lejárt szavatosságú gyógyszerek 0,2

090104 Elhasznált fixír, el�hívó 0,1

150110 Üres festékesdoboz, festék hulladék 0,07

080317 Irodatechnikai hulladék 0,04

200126 Elhasznált növényi olaj 0,4

130205 Fáradt olaj 0,2

160601 Akkumulátorok, elemek 0,2

200135 Elektronikai hulladék 0,2

V 97104 Egészségügyi hulladék 64,1

180108 Citosztatikummal szennyezett anyagok 1,1

150110 Veszélyes anyagot tartalmazó csomagolási hulladék 0,1

090199 Használt röntgenfilm 1,03

Összesen 68,17

Forrás: Zala Megyei Kórház egyedi hulladékgazdálkodási terv

Megjegyzés: az adatok a kórház két telephelyére együttesen vonatkoznak.

A fenti adatok alapján a legnagyobb mennyiség� veszélyes hulladékot termel� ágazatok az alábbiak:

• Ásványolaj feldolgozás, gépipar, • Egészségügy, kórház, • Élelmiszeripar.

Várható trendek 1.) Az értékelés id�szakára vonatkozóan megállapítható, hogy a veszélyeshulladék-

keletkezés a 2001-2002. id�szakot alapul véve jelent�sen változott. A szerkezetben nagymérték� elmozdulás figyelhet� meg, melynek oka nagy valószín�séggel a pontosabb adatszolgáltatás.

2.) A várható prognózis szerint az eddig gyakorlatilag nem kezelt és le nem jelentett

hulladékfajták veszélyes hulladékként fognak megjelenni a településen: • PCB, PCT tartalmú berendezések: becslés max. évi 1 tonna • elektronikai berendezések: becslés max. évi 3 tonna

3.) A tovább nem használható gépkocsik bontásából várható olyan jelleg� és

mennyiség� többlet veszélyeshulladék-keletkezés, mely meghatározó nagyságú lesz, ugyanis a településen erre vonatkozóan semmilyen adatbejelentés nem történt.


96

Felhalmozott veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gy�jt�helyeken maximum egy évi gy�jtést tesz lehet�vé, melyet minden termel�nek kötelessége figyelembe venni. Ezért a veszélyes hulladékok fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. A településre beszállított és kiszállított hulladékok mennyisége A településre nem szállítanak be veszélyes hulladékot. A településen a lakosság által termelt veszélyes hulladékot a települési kommunális hulladékkal együtt gy�jtik, és a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban helyezik el. A vállalatoknál keletkez� veszélyes hulladékok jogszer� elszállítása és kezelése a vállalatok feladata, erre vonatkozóan egyedi szerz�dések születnek, az elszállítás és kezelés is egyedileg változik. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel�telepek, vállalkozások A településen keletkez� veszélyes hulladék a városon kívül kerül kezelésre, ártalmatlanításra. A településen veszélyes hulladék gy�jtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel a Zala-Depo Kft. rendelkezik. A Környezetvédelmi F�felügyel�ség által kiadott engedély száma: 14-2646/10/2004. A Zala-Depo Kft. az engedély birtokában szeretné gy�jteni a lakossági veszélyes hulladékot, és az összegy�jtött mennyiséget átadni olyan partnernek, aki a jogszabályoknak megfelel�en kezelné azt. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel�ség és a Közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a településen a Zala-Depo Kft.-n kívül az alábbi veszélyes hulladék begy�jtésével, hasznosításával foglalkozó küls� cégek jelennek meg: 4/C.4. számú táblázat. Veszélyes hulladék begy�jtéssel, hasznosítással foglalkozó cégek

Vállalkozók Székhely Tevékenység Nitrokémia Rt. Balatonf�zf� ártalmatlanítás Megoldás Kft. Szombathely szállítás, ártalmatlanítás Pápai Talajer�gazdálkodási Kft. Pápa szállítás, ártalmatlanítás R. SZ. Contact Kft. Székesfehérvár begy�jtés, szállítás Pyrus Rumbold Kft. Galgamácsa szállítás, ártalmatlanítás Hoverbo Bt. Kaposvár szállítás

Speciális helyi el�írások és m�szaki kialakítások A településen veszélyeshulladék-kezel� telepet nem tervezünk. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok alapján az Önkormányzat hatáskörébe e hulladékfajtáról való „gondoskodás” nem tartozik, azonban a külön gy�jtött, a kommunális hulladékokból kiválogatott, illetve a gy�jt�udvarba a lakosság által beszállított veszélyes hulladékokról a közszolgáltatónak kell gondoskodnia a kapcsolatos jogszabályi el�írásoknak megfelel�en. A települési hulladékok kezelését ez a hulladékáram nem érinti, így a továbbiakban a termel�k felel�ssége a vonatkozó jogszabályoknak való megfelel� gondoskodás.


97

Mellékletek jegyzéke: I. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Észak) II. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Dél) III. számú melléklet: Meglév� és tervezett gy�jt�szigetek helye Zalaegerszegen

98

I. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Észak)


99

II. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Dél)


100

III. számú melléklet: Meglév� és tervezett gy�jt�szigetek helye Zalaegerszegen

zalaegerszeg megyei jogú város közgylésének 62/2004. (xii ...1 zalaegerszeg megyei jogú város...

Documents