nyilatkozat · web viewa kossuth lajos Általános iskola a felső tagozatos tantervét (nat 2003)...

Kossuth Lajos Általános Iskola ( 1171 Budapest Erzsébet krt. 56. )Pedagógiai program

Helyi tantervNyilatkozat

A Kossuth Lajos Általános Iskola a felső tagozatos tantervét (NAT 2003) az alábbi kerettantervek felhasználásával készítette el.

Az óraterv Apáczai tanterv szerint:

Magyar nyelv és irodalom Apáczai TantervMozgókép- és médiaismeret Apáczai TantervTörténelem Mozaik TantervIdegen nyelv Oxford University Press TanterveMatematika Apáczai TantervInformatika Apáczai TantervTermészetismeret Mozaik TantervFizika Oktatási Minisztérium TanterveBiológia Apáczai TantervEgészségtan Apáczai TantervKémia Nemzeti TantervFöldrajz Mozaik TantervÉnek-zene Apáczai TantervRajz Apáczai TantervTechnika Mozaik TantervTestnevelés és sport Apáczai TantervOsztályfőnöki az iskola 2003-as helyi tantervéből átvéve

Bevezetésre kerül 2005. szeptember 1-jétől.

Budapest, 2005. szeptember 7.

Áldási Edit igazgató

- 4 -


Helyi tanterv

HELYI TANTERVaz 5-8. évfolyam részére

ELFOGADTA

A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA( 1171 Budapest XVII. Erzsébet krt. 56. )

NEVELŐTESTÜLETE

2005. év május hó 23. napján

- 5 -


Helyi tanterv

HELYI TANTERV2005.

A 2003. NAT alapján bevezetésre kerül: 2005. szeptember 1-jétől.

TARTALOM

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 5-8.

évfolyamon

1

Magyar nyelv és irodalom - Mozgókép és médiaismeret

4

Tánc és dráma 30Történelem 33

Etika 48

Idegen nyelv 54

Matematika 67

Informatika 89

Természetismeret 107

[Környezetkultúra] 127

Fizika

135Biológia 143

Egészségtan 158

Kémia 168

Földrajz 188

Ének-zene 203

Rajz 217

- 6 -


Helyi tantervTechnika és életvitel 237

Testnevelés és sport 258

Osztályfőnöki 285

Az 5 -8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai- NAT 2003 -

- éves óratervtantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 166,5 166,5 148 166,5Tánc és dráma

Mozgókép- és médiaismeret

/18,5 / magyar nyelv és

irodalom tantárgyban

/18,5 / magyar nyelv és


Történelem 74 74 74 92,5Etika /18,5/

a történelem tantárgyban

Idegen nyelv 111 111 92,5 74 [ - emelt szint ] [ 185 ] [ 185 ] [ 185 ] [ 185 ]Matematika 148 148 148 148Informatika 37 37 37 37Természetismeret 55,5 74 - - [ környezetkultúra ] [37] [37] [37] [37]Fizika - - 55,5 55,5Biológia - - 55,5 74Egészségtan - /18,5/ - /18,5/

természetismeret tantárgyban

A biológiatantárgyban

Kémia - - 55,5 37Földrajz - - 37 37Ének-zene 37 37 37 37Rajz 55,5 37 37 37Technika és életvitel 37 37 37 37Testnevelés és sport 74 74 74 74Osztályfőnöki 37 37 37 37Kötelező óraszám a törvény alapján

832,5 832,5 925 925

+ testnevelés óra 37 37 - -[ ] nem kötelező óra csoportbontásban

- 7 -


Helyi tantervAz 5 -8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai

- NAT 2003 –

- heti óratervtantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 4 4Tánc és dráma

Mozgókép- és médiaismeret

( 0,5 )magyar nyelv és


( 0,5 )magyar nyelv és


TörténelemEtika

2 2 2 2,5( 0,5 )

a történelem tantárgyban

Idegen nyelv 3 3 2,5 2 [ - emelt szint ] [5] [5] [5] [5]Matematika 4 4 4 4Informatika 1 1 1 1Természetismeret 1,5 2 - - [ környezetkultúra ] [1] [1] [1] [1]Fizika - - 1,5 1,5Biológia - - 1,5 2Egészségtan - ( 0,5 )

természetismeret tantárgyban

- ( 0,5 )A biológiatantárgyban

Kémia - - 1,5 1Földrajz - - 1 1Ének-zene 1 1 1 1Rajz 1,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Kötelező óraszám a törvény alapján

22,5 22,5 25 25

+ testnevelés óra 1 1 - -

[ ] nem kötelező óra csoportbontásban

- 8 -


Helyi tanterv

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM5–8. évfolyam

Célok és feladatok

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását.A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására.

A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.

A 7–8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely

- 9 -


Helyi tanterv

kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok ( pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.

A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.

A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom

- 10 -


Helyi tanterv

használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.

A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel.

Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása.

Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

- 11 -


Helyi tanterv

5. évfolyam

óraszám: 166 óra/év - 4,5 óra/hét

Belépő tevékenységformák

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásA mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására.Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően.Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

2. Olvasás, írott szöveg megértéseGyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.Memoriterek kifejező előadása.A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában.A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással.Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások).Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése.

- 12 -


Helyi tanterv

Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egybenlátó).Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

4. A tanulási képesség fejlesztéseEligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással.Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére.Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlA korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban.A hangképzési sajátságok megfigyelése.Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban.Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal.Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataSzövegelemző gyakorlatok: a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése.Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése.

- 13 -


Helyi tanterv

Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belső tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása.Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása.Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseErkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban.Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével.A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben.

Témakörök Tartalmak

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

Népdalok, mesék Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.

Petőfi Sándor: János vitéz

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek

Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

- 14 -


Helyi tanterv

Témakörök TartalmakÉlethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

A beszélt nyelv A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szöveg kiegészítés szóban.

Az írott nyelv Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód.

A szavak jelentése és szerkezete

A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

MemoriterTizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.

FogalmakKommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes.(A felismerés és a megnevezés szintjén.)

Szerzők és művek:Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

- 15 -


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei:A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében.

- 16 -


Helyi tanterv

6. évfolyam

óraszám: 166 óra/év - 4,5 óra/hét


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásGyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben.Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplős kommunikációs helyzetekben.Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.

2. Olvasás, írott szöveg megértéseFolyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése.Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás).

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről.Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő leírása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva.Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.

- 17 -


Helyi tanterv

Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben.Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.

4. A tanulási képesség fejlesztéseA szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlA nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. Régies kifejezések, archaizmusok (pl. archaikus szavak, a maitól eltérő ragozás) keresése, stilisztikai szerepének értékelése.A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi rendszer párhuzamainak (pl. alany-állítmányi szerkezetek, mondatfajták, szórendi sajátságok) megfigyelése. Egyes egyszerűbb eltérő jelenségek megnevezése, a nyelvtudásnak megfelelő szinten.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataAz olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban.A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.

- 18 -


Helyi tanterv

Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseÖnálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.A szerzői értékelés, álláspont azonosítása és megfogalmazása mindennapi szövegekben. Művészi szövegek értékviszonyainak megfigyelése.A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése.Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése.A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.


Páros és kisközösségi kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

Monda, rege, ballada Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői.

Arany János: Toldi Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hősök a történetmondás műfajában

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

Képek és formák a költészetben

Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajokfőbb ismérvei

A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

A szavak jelentése és szerkezete

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

- 19 -


Helyi tanterv



A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei.

MemoriterTíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.

FogalmakKommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék.Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.

Szerzők és művek:Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers aXX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.

A továbbhaladás feltételei: A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában.

- 20 -


Helyi tanterv

7. évfolyam

óraszám: 148 óra/év – 4 óra/hét


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásGyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából.Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).

2. Olvasás, írott szöveg megértéseKisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének, belső összefüggéseinek és jelentésének feltárása.A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása.A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban.Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz önálló vázlat készítése.Érvelés írásban irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával.Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan.

- 21 -


Helyi tanterv

Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával.Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában.

4. A tanulási képesség fejlesztéseÖnálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához.Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján.Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlAz egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk.Mondat átalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban.A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel.Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataA lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól.Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése.Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében.Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben.Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között – a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával.Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböző szerelő- és embertípusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően.

- 22 -


Helyi tanterv

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseA verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban.Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése.Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.

MAGYAR NYELV


Magán- és közéleti kommunikáció

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.

Az egyszerű mondat A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek.

A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).

Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása.


A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

FogalmakMondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak.Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

- 23 -


Helyi tanterv

IRODALOM


Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.

A regény változatai Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

Egy drámai mű feldolgozása

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.

Irodalom és kulturális élet a reformkorban

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok.Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Tánc és dráma Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

MemoriterTeljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet.

FogalmakAnekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb.

Szerzők és művekArany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.

- 24 -


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

- 25 -


Helyi tanterv

8. évfolyam

óraszám: 166 óra/év - 4,5 óra/ hét ( benne 0,5 óra mozgókép- és médiaismeret )


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásA beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban.Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner (-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban.Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban.Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően.

2. Olvasás, írott szöveg megértéseKülönféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel.A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú.Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)A helyesírás értelem tükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban.Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása.Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában.Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban.Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével.

4. A tanulási képesség fejlesztéseMindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.

- 26 -


Helyi tanterv

Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlMondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására.A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján.A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gyűjtésePéldák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben.

Az irodalom és az olvasó kapcsolataVizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése.Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából.Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban.Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben.A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése.

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságaiA szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása.A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése.A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal.A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban.Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében.Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával.Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre.

- 27 -


Helyi tanterv

Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása.Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése.Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseIrodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával.Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltérő művészi és nem művészi szépségeszményének bemutatása.A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül.Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben.Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

MAGYAR NYELV


A tömegkommunikáció

Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése

A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.

- 28 -


Helyi tanterv


Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja.

Kitekintés a magyar nyelv életére

Szövegműfajok és kifejezési formájuk

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.Nyelvünk eredete, rokonsága.A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei.


A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

FogalmakÖsszetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat.Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó.A magyar nyelv szórendje.Egyenes és függő idézet.

IRODALOM


Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai

Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

Az irodalom nagy témáiból

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.).

A Nyugat első nemzedékének irodalmából

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól.

A dráma világa Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése.Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók

Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet.

Tánc és dráma Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

- 29 -


Helyi tanterv

MemoriterTeljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.

FogalmakNépszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum.

Szerzők és művekAdy Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása.

A továbbhaladás feltételeiA köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

- 30 -


Helyi tanterv

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Célok, feladatokA „Művészetek” műveltségi részterülete a Mozgóképkultúra és médiaismeret. Önálló

művészeti ágazat, melynek azonban számos rokon vonása van az ide tartozó többi műveltségi részterülettel (az ének-zenével, a vizuális kultúrával és a dráma és tánccal), bár kialakulásuk, kifejezésmódjuk s az adott korban betöltött szerepük rendkívül különböző. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat.

Az ismeretszerzésben az írott szöveg dominanciája megszűnt. Kutatások kimutatták, hogy a médium nagy hatással van a társadalom működésére, a társadalom tagjainak befolyásolására. Nem véletlen tehát, hogy az iskolai tantárgyak közé is bekerült a mozgóképi ismeretszerzés.

A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel – a családéval és az iskoláéval –, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat.

Fő cél kiválogattatni a tanulókkal azokat az információkat, melyeket– megértenek, gondolkodásukban felhasználnak;– szükségük van rá;– gazdagítja érzelemvilágukat;– fejleszti esztétikai igényüket;– fejleszti kritikai érzéküket;– minimálisra szorítja a káros befolyásolást.

A célokhoz tartozó feladatok a tantervben részletezett tartalmak (fejlesztési feladatok) megvalósításával oldhatók meg.Ehhez szükséges feladatok:– a közvetlen emberi kommunikáció megértése, változatos formáinak ismertetése;– a különböző médiumok által közvetített tartalmak megértetése;– a tömegkommunikáció hatásainak elemzése– a képekbe kódolt adatok, tartalmak, érzelmek megértetése;– film, televízió, videó, komputerjáték, web által közvetített anyagok kritikai elemzése.

- 31 -


Helyi tanterv

A tanterv órakerete: 8. évfolyam: 18,5 óra

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE

Munkaformák Fejlesztési feladatok A tudatosítást irányító kérdések

Megfigyelés A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.

Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében? Mit tekinthetünk médiumnak? Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)? Mi a szerepe az ember életében a számítógépes játékoknak? Melyek a legkölcsönzöttebb CD-k, DVD-k, kazetták a közeledben levő VIDEOTÉKÁ-ban? Melyek a legkedvesebb filmjeid, elektronikus játékaid?

Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, Internetről.

Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre? Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság? Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában?

30


Helyi tanterv

Kommunikáció Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, interjú, képregény, bábfilm).

Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel? Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció?

Munkaformák Fejlesztési feladatok A tudatosítást irányítókérdések

Értelmezés, elemzés, tolerancia

Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban.Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról.

Miért van annyi reklám a világban? Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól?Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk? Milyen igazságtartalma van a reklámoknak?Hogyan befolyásolja a fogyasztásainkat a média?

31


Helyi tanterv

Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből.Mozgóképi szövegek értelmezésealapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen?Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalombana nyilvánosságot?Mi köze van a valóságnak amédiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg amédia?Vajon mit lehet, és mit nemlehet reklámozni? Milyenszempontok szerint, milyenmódon elemezhető egy reklámfilm?

Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok.Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése.

Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most? Hogyan értékeled a tv sorozatait? Ki a sztárok közül a példaképed?

KövetelményekA tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját

személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére.Tudatosítni kell:– mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre;– szórakoztatóipar miért és miképpen veszélyezteti az értelmes kultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját.Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során törekedni kell:– hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat;– médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének megértésére;

32


Helyi tanterv

– a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára.

Az értékelés eljárásaiAz értékelés a kezdeményezések meglétére, önálló véleményalkotásra épül fel. Ügyeljünk

arra, hogy a munkában minden tanuló valamiképpen vegyen részt, és ez már elégséges feltétele legyen a továbbhaladásnak, az elégséges szintnek.

Több téma feldolgozása munkacsoportok szervezését igényli. Itt értékeljük az együttműködő készséget, egymás segítését.

Érdemjeggyel is értékelhetjük az alábbi önként vállalt feladatokat:– kiselőadás tartása;– beszámoló készítése;– rajz, újság, látványtervezés;– interjúkészítés;– videózás.

A lezáró érdemjegy kialakításakor a meglevő érdemjegyeket és az év közben adott szöveges értékeléseket vesszük figyelembe.

33


Helyi tanterv

DRÁMA ÉS TÁNC

5. osztály

Alapelvek, célok

A gyakorlatok kapcsán a színház és színházi kifejezéssel való közvetlen kapcsolat kimutatása és ennek tudatosítása a cél, ugyanakkor fontos a játékélmény maga, és a játékban való közreműködés alapján a reális önértékelés feltételeinek megteremtése, valamint a magasabb óraszám adta lehetőséggel az intenzívebb fejlesztési hatás elérése.

A tanulók részt vesznek komplex drámaórán, melynek célja egy olyan jellegű együttműködés, melyben a tanulók érzelmi, szellemi és fizikai értelemben is megtapasztalhatják a nagyon intenzív részvétel – jelenlét – élményét, mely minden dramatikus megnyilatkozás egyik legfontosabb eleme.

A tantárgy célja a gyakorlatokban, játékokban való élményt nyújtó, koncentrált és proaktív részvételen túl az önálló és csoportos alkotási folyamatban való részvétel adta fejlesztési lehetőség megteremtése.

A TANTÁRGYI ANYAG FELHASZNÁLÁSÁNAK FŐBB CÉLJAI: – a gyermekkori társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttműködés képességének kialakítása fejlesztése,– a társas kapcsolatok gyakorlása különböző élethelyzetekben,– az ember érzelemvilága megismerésének elősegítése, az érzelem kifejezés különböző módjai-nak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt,– a szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetőségek, formák meg- és felisme-rése, megértése, megtanulása (pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.),– művészeti alkotások (pl. színházi darab), táncformák, táncfajták megismerése, jelentéshordozó és érzelemközvetítő szerepük megértése, elfogadása stb.

34


Helyi tanterv

5. évfolyamóraszám: 18,5 óra / év – 0,5 óra/hét

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉG

Beszédkézség, kom-munikációs képesség és a koncentráció fejlesztése.

Közös számsorolás 1–100. a ritmus és különböző szabályok megtartása mellett. (Pl.: Minden ötösre végződő és öttel osztható szám helyett taps.) Légzőgyakorlat számsorral. Páros jelenetek, melyben a párok összevesznek egymással úgy, hogy csak számokat mondanak egymásnak 1–20. Páros jelenetek előre megadott címmel, ismét számok kiejtésével. (Pl.: Te felelsz! Megtanítalak horgászni!) Légzőgyakorlat közösen ismert versekkel. Tilos hangok (pl. a hét napjainak) közös felsorolásakor. (Pl.: Tilos az sz! Helyette dobbantás, vagy tapsolás.) Szóláncgyakorlatok. Stílusgyakorlatok. (Pl.: Egy szó vagy verssor kiválasztása, amit mindenki másként mond.) Felelgetős játék párokban. (Gyere ide! – Nem megyek!, Te voltál! – Nem én voltam! stb.) Artikulációs gyakorlatok ismert versekkel.

A bizalom fejlesztése, a társismeret mé-lyítése.

Arccal a társ tenyerének követése kb. 10 cm-nyi távolság megtartásával. Tekintettartás mozgás közben, párokban. Vállérintő játék. Tükörjáték párokban. Sziámi ikerként való folyamatos mozgás párokban. Szinkronjáték párokban. Kis csoportokban (10-12 fő) szoros kör alkotása, melyben a középen csukott szemmel álló játékost döntögetik.

A görög mitológiai történetek feldolgozá-si lehetőségei drama-tikus formákkal.

Kis csoportos tablók készítése egy-egy ismert görög mítosz fontos pillana-táról, melyből hiányzik a főhős. Az előbbi jelenetek hősei közül egyhez szertartás (ima, tánc, fohász) kitalálása és bemutatása kis csoportokban. Kis csoportokban új isten kitalálása és bemutatása. Az előbb kitalált istenek közül egy kiválasztása és részletes bemutatása kis csoportokban (múltja, csodatétele, papjai, papnői).

Mozgássor létrehozá-sa alapvető mozgás-elemekkel.

Felemelő fogó az egész osztály bevonásával. A felsőtest részeinek lassú leolvadása, elernyesztése. Kinyújtóztatott testről a karok, majd a lábak váratlan, rövid elernyesztése. A kar részeinek külön-külön mozgatása. Mellkas vezetéses futás, karvezetéses futás, futás tartáskiemeléssel. Fázismozgások.

A János vitéz drama-tikus feldolgozási le-hetősége.

Kiscsoportos tablók komponálása János vitéz tulajdonságairól. Kiscsoportos képregény alkotása a mű leglényegesebb mozzanatairól. Kiscsoportos stílusjáték a francia udvarban történtekről.

35


Helyi tanterv

Maszkos játékok

Maszk készítése előre elkészített sablonok alapján. Páros jelenetek megtervezése és előadása maszkban, a már ismert és az újonnan bevezetendő színházi fogalmak alkalmazásával (feszültség, szándék, konfliktus).

Improvizáció a szín- Hangulatokat ábrázoló gesztusok improvizációja és utánzása közösen. Hangulatvers megteremtése szavanként adott címre (pl.: Nyár, Magány, Sö-tétség, Hajnal) közösen. Páros, néma jelenetek rögtönzése a társak által megadott hangulatok kifeje-zésével, a jelenetek elemző megbeszélése.

házi jelenet ismérveinek alkalmazásával.

Jelenetek alkotása fel-készüléssel és rögtönzéssel.

Kis csoportokban jelenetek bemutatása, amelyben minden csoport ugyanazt az egy mondatot mondhatja el. (Pl.: Na ugye!, Te tudtad?) Kis csoportokban jelenet bemutatása, amelyben csak egy-egy mondat hangozhat el. (Pl.: Tudtam, hogy ez lesz!, Már megint!) Kis csoportokban jelenet bemutatása, amelyben lesz egy kulcsmondat, amelynek mindenképpen el kell hangoznia, de ezen kívül bármi elhangozhat.

A színházi előadás. Ifjúsági színházi, bábszínházi előadás közös megtekintése. Beszélgetés az előadásról (pl.: cím és történet kapcsolata, szereplők, főszereplő, helyszín, történet, kellékek, díszlet, jelmez, fény- és hanghatások, indítás, befejezés, a legemlékezetesebb pillanat, a szereplők jelleme, a szereplők szándékai, viszonyuk egymáshoz, konfliktus, fordulópont, feszültségfokozási eszközök stb.).

Jeles napok szokásai. Néhány ismertebb szokás megismerése (regölés, lucázás, betlehemezés). Az egész osztály által és a felolvasó színházi szabályoknak megfelelő előadása.

Énekes táncos játé-kok, néptáncok

Fogyó, gyarapodó, kapuzós, vonulós játékok közös megismerése. Néptánc alaplépések megismerése (ugrós, karikázó, botos vagy üveges táncok, szatmári csárdás).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: – Koncentrált, aktív és kreatív részvétel, együttműködési képesség. – A felelevenített görög mítoszok és a János vitéz cselekményének ismerete. – A maszkos játék és a maszk nélküli játék néhány alapvető különbségének meghatározása. – A rögtönzött és a megtervezett jelenet bemutatása közötti különbségek meghatározása. – Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazása. – A közösen megtanult versek ismerete. – A jeles napok szokásainak ismerete. – Alapvető mozgáselemek ismerete. – Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazása.

36


Helyi tanterv

TÖRTÉNELEMÉS TÁRSADALOMISMERET

5-8. évfolyam


A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele. Ha a múltba tekintünk, egy mélységesen mély kútba nézünk. Ezért sem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása. Képeket lehet csak felvillantani a történelemből. Meg kell alapozni persze az általános műveltség történelmi tárgyi tudását. De az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára kell törekedni. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra. E tantárgy tanítása során az egyik legfontosabb cél a történeti szemlélet kialakítása és fejlesztése. Az emberi kultúra minden eleme egy felhalmozási folyamat eredményeként jött létre. A mában is tovább élnek évezredekkel ezelőtti civilizációk vívmányai, minden új nemzedék sorsa függ az előzőétől. Az egyes korok és társadalmak embere kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, és válaszolnia kellett ezekre. A folyamatosság mellett tehát a folytonos változtatás alakította az emberi történelmet. Ismerjék fel a tanulók, hogy az értékek megőrzésének milyen nagy szerepe van a társadalomban A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére. A múlt gazdag tárháza segítség lehet az iskola és a történelemtanár szabadon megválasztott nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz. Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell alapulnia. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást. Fontos azonban már ekkor is a kritikai szemlélet kialakításának megkezdése.A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit kell alkalmazni. Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyosszerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása. különös tekintettel a gyermekek sorsára. Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére.

- 67 -


Helyi tanterv

Fejlesztési követelményekTantárgyunk, a történelem és állampolgári ismeretek elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakítása. Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből, esetleg olvasmányaikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből. Kiemelt szerepet kell adni az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. Az ismeretfeldolgozás az alsóbb, 5-6. évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik, a 7-8. évfolyamon egyre fokozódó mértékben önállóan. A tanulók az ismereteket kritikusan értelmezzék, tudjanak saját következtetést is levonni. Legyenek képesek megkülönböztetni a mítoszt a valóságtól, a tényt a véleménytől. A történelmi események mögött tudjanak összefüggéseket találni, azokat egymással összehasonlítani. Ismerjék meg a korosztályuknak készített kézikönyveket, a lexikonokat, a történelmi információk gyűjtését a könyvtárban, az Internet segítségével. Sajátítsák el a legfontosabb történelmi fogalmakat és kifejezéseket, azokat szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban tudják alkalmazni. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg és gyakorolják azokat az alapvető elemzési, forráskritikai szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket eseményekről, személyekről, problémákról. A történelemtanításnak fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Ennek a kettőnek aránya nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. A diákok tudjanak eseményeket, történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani. Alkossanak szóban és írásban a tanultakról kreatív módon szövegeket. Tanuljanak meg kiselőadást, rövid beszámolót tartani egy adott témáról. A 7-8. évfolyamon már önállóan is írjanak vázlatot, tanulják meg a jegyzetkészítést. A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény tolerálását. Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit. Mivel a történelmi események térben és időben zajlanak, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezekben tájékozódjanak. Meg kell tanulniuk a történelmi idő tagolását, az események időbeli elhelyezését az évszámok és az időre vonatkozó fogalmak segítségével. Ismerjék meg a nagy történelmi korszakokat, az időszámítás alapjait. A történelmi térben való tájékozódást az atlaszok, térképvázlatok segítségével sajátítsák el. A földrajzi ismeretek megszerzését tudják hasznosítani a történelmi események megértésében az egyes népeknél, társadalmaknál.

Az értékelés elveiAz értékelés a tanterv által meghatározott követelmények alapján történik, ezek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Figyelembe kell venni minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történt fejlődését. Az egyéni ellenőrzéseken nyújtott teljesítményeik, illetve az anyagfeldolgozás során végzett tevékenységeik mellett értékelni kell a csoportokban végzett munkáikat is. A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer kerüljön sor. Az egyes témakörök lezárásakor célszerű tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak. Az érdemjegy közlése mellé célszerű minden esetben írásos vagy szóban néhány mondatos szöveges értékelést adnunk.

- 68 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAMóraszám: 74 óra/év – 2 óra/hét


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek– A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi

információk gyűjtése.– Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források

összehasonlítása.– Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események, életmód és

mai életünk között.– Információk gyűjtése a tankönyv szövegéből és a tanári előadásból. A könyvtár

használata információgyűjtésre történelmi személyiségekről, eseményekről. Képi és szöveges információk összevetése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.

– Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel.

Kifejezőképességek– Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.– A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.– Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.– Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.– A tanári elbeszélés és a tankönyvi szöveg reprodukálása szóban és írásban vázlat,

tanári kérdések segítségével. Írásban önálló szöveg elkészítése megadott kulcsszavak segítségével.

– Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel és önállóan.

– Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel és önállóan.

Tájékozódás időben– Történelmi események időrendbe állítása.– Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.

A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.– Néhány, a kerettantervben szereplő alapvető évszám ismerete, amelyek tájékozódási

pontként szolgálhatnak.

Tájékozódás térben– A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események

helyszíneinek megnevezése.– A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. Távolságok összehasonlítása.– A földrajzi és a történelmi atlasz összevetése az egyes időszakoknak és helyszíneknek

megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

- 69 -


Helyi tanterv–

Témakörök TartalmakAz őskor történetéből A történelem forrásai. Az időmérés és az időszámítás. Az ember születése. Az ember elődeinek mindennapjai. A gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet.Fogalom:őskor, ősember, régészet, restaurátor, néprajz, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, bronz, kerámia, csere, természetimádat, mágia (varázslat), barlangrajz.Évszám:nagyon régen, régen.

Témakörök TartalmakAz ókori Kelet történetéből Történetek Mezopotámiából. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Az írás kialakulása. A Közel-Kelet népei. Az Ószövetség népe. India, Kína. Mítoszok és mondák az ókori Keletről. Fogalom:ókor, öntözéses földművelés, fáraó, múmia, piramis, építészet, szobrászat, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, állam, törvény, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit.Név:Gilgames, Kheopsz, Tutanhamon, Dareiosz, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Ábrahám, Jákob, Saul, Dávid , Salamon, Buddha, Asóka, Csin.Helynév:Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Fönícia, Asszíria, Perzsa Birodalom, Kánaán, Jeruzsálem, India, Indus, Kína, Jangce.Évszám:Kr. e. 3000

Témakörök TartalmakAz ókori görögök életéből A görög táj. Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Mesterek és művészek. Történetek Nagy Sándorról. A család és a gyermek az ókori Hellászban. Az ókori világ csodái.Fogalom:Arisztokrácia, városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, Íliász, Odüsszeia, színház.Név:Zeusz, Poszeidon, Hádész, Pallasz Athéné, Héra, Aphrodité, Hermész, Apollón, Szolón, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Nagy Sándor.Helynév:Olümposz, Olümpia, Kréta, Trója, Mükéné, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom,Alexandria.Évszám:Kr. e. 776, Kr. e. 490, Kr. e. 480.


- 70 -


Helyi tantervAz ókori Róma évszázadai Mondák Róma alapításáról. A köztársaság születése. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák A császárság születése. Történetek Augustusról. A Római Birodalom. Hétköznapok és ünnepek Rómában. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. A kereszténység születése. Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai.Fogalom:királyság, köztársaság, etruszk, patrícius, plebejus, rabszolga, gladiátor, consul, néptribunus, császár, provincia, limes, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök. Név:Romulus, Remus, Hannibál, Spartacus, Julius Caesar, Augustus, Maecenas, Trajanus, Marcus Aurelius, Jupiter, Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin.Helynév:Itália, Róma, Karthágó, Záma, Római Birodalom, Ostia, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település), Betlehem, Názáret.Évszám:

Témakörök TartalmakKr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 202, Kr. e. 44, Kr. u. 313, 476. A magyar történelem kezdetei A Kárpát-medence a honfoglalás előtt. A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az őshazák és a magyarok vándorlása. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás.Fogalom:Avar, langobárd, besenyő, finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás.Név:Hunor, Magyar, Emese, Álmos, Árpád, Levedi, Kurszán, Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. Helynév:Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence.Évszám:895

A továbbhaladás feltételeiA tanuló legyen képes elválasztani a történetekben a mitologikus elemeket a valóságtól. Ismerje a történelem forrásainak fajtáit, ezek szerepét. Tudjon történeteket elmondani a tanult fogalmakat használva tanári kérdések segítségével, írásban szöveget alkotni előre megadott kulcsszavakra támaszkodva. Tudjon megoldani az időszámítással kapcsolatos egyszerű feladatokat, érzékelje az események időbeliségét, egymásutániságát. Mutasson tájékozódási képességet különböző történelmi térképeken, tudja összekötni a legfontosabb helyneveket a történelmi eseményekkel és évszámokkal.

- 71 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAM

óraszám: 74 óra/ év – 2 óra/ hét


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek– A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi

információk gyűjtése egy adott témáról. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.

– Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése a lakóhelyen vagy közelében, múzeumokban. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak megismerése.

– Filmélmények felidézése és értelmezése, oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.– A korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő

könyvek használata.– Egyszerűbb korabeli írásos források (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat)

olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel. A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése és összevetése.

– A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.

Kifejezőképességek– A látott építészeti, tárgyi emlékek jellemzőinek bemutatása emlékezetből. Kérdés

megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.– Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak

felhasználásával.– Megadott kulcsszavak segítségével írásban önálló szöveg elkészítése.– Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.– Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján,

tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

– Kiselőadás tartása egy-egy könnyebben feldolgozható történelmi eseményről, történelmi személy életrajzáról.

– Érvek és ellenérvek szembeállítása alternatívák és ellentétes nézetek esetén a történelemben tanári segítséggel.

Tájékozódás időben– A tárgyalt nagy történeti korszakok elhatárolása tanári segítséggel.– A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események

időrendbe állítása.– Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken

végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.– A tájékozódási pontként megtanítandó kerettantervi, alapvető évszámok ismerete.

- 72 -


Helyi tanterv

Tájékozódás térben– – A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különböző méretarányú térképen és térképvázlaton.– A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek

felismerése tanári segítséggel.– Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi térképeken.

Témakörök TartalmakKépek a középkori Európa életébőlA középkor helyszínei és szereplői Nagy Károly udvarában. Vallás és birodalom: az iszlám. A Római Birodalom örökösei. A középkori egyház. A kolostorok és lakóik. A falvak és lakóik. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. A rendiség kialakulása.Fogalom:korai, virágzó és késői középkor, iszlám, Korán, kalifa, pápa, érsek, püspök, plébános, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, feudum, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, árumegállító jog, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat, rendiség.Név:Justinianus, Nagy Károly, Mohamed, Allah, Szent Benedek, Szent Ferenc.Helynév:Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság.Évszám:622, 800, 1054

Témakörök TartalmakMagyarország az Árpádok idején Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza, és I. István az államalapító. István király és kora. István utódai, László és Könyves Kálmán. III. Béla és kora. Gazdaság és társadalom a 12. században, az aranybullák. IV. Béla és a tatárjárás, az újjáépítés. Árpád-kori emlékeink. Fogalom:kalandozás, vármegye, tized, ispán, serviens, tatár, kun.Név:Géza fejedelem, I. István, Imre herceg, Gellért püspök, Vata, Péter, Aba Sámuel, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, Julianus barát, IV. Béla, III. András.Helynév:Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi.Évszám:955, 997–1038, 1000, 1222, 1241–1242, 1301

Témakörök TartalmakVirágzó középkor Magyarországon Károly Róbert és Nagy Lajos, a lovagkirály. A királyi hatalom válsága és megszilárdulása Zsigmond korában. Gazdaság és társadalom a 14. században. Hunyadi János a törökverő. Mátyás király uralma. Magyarország három részre szakadása Mohács, Buda elfoglalása.

- 73 -


Helyi tanterv

Fogalom:Aranyforint, bandérium, kapuadó, harmincadvám, nemes, báró, ősiség, kilenced, kancellária, országlakos, kormányzó, végvár.Név:I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, I. Mátyás, II. Ulászló, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Jurisics, Szapolyai János, IzabellaHelynév:Rozgony, Visegrád, Rigómező, Nikápoly, Várna, Kenyérmező, Bécs, Nándorfehérvár, Mohács, Erdély Évszám:1312, 1335, 1351, 1389, 1396, 1437, 1444, 1456, 1479, 1505, 1514, 1526, 1532, 1541

Témakörök TartalmakAz újkor kezdetén Felfedezők és hódítók. Amerika őslakói: az indiánok. A világkereskedelem kialakulása. A vallás megújulása. A spanyol világbirodalom és Németalföld. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. I. Péter. Az angol polgári forradalom. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén.Fogalom:újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, baptista, unitárius, inkvizíció, jezsuita rend, katolikus megújulás, parlament.Név:Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, V. Károly, Cromwell, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Rembrandt, Galileo Galilei. Helynév:Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár.Évszám:1492, 1517, 1581, 1588, 1640, 1689

Témakörök TartalmakMagyarország az újkor kezdetén A várháborúk hősei. A királyi Magyarország, a hódoltság területe. Az önálló Erdély kialakulása és aranykora. A három részre szakadt ország élete, hitújítás és kulturális hatásai. Habsburg és törökellenes küzdelmek. A török kiűzése és Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.Fogalom:szpáhi, janicsár, pasa, fejadó, kettős adóztatás, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor.Név:Dobó István, Zrínyi Miklós, Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc.Helynév:Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul.Évszám:1552, 1566, 1590, 1604-1606, 1606, 1664, 1686, 1697, 1699, 1703–1711, 1707

- 74 -


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételeiA tanuló legyen képes ismereteket gyűjteni a tankönyvön kívül egy megadott témában tanári segítséggel.Tudjon eseményeket és történeteket önállóan elmondani a tanult fogalmak felhasználásával. Ismerje a tanult alapvető történelmi események időpontját, tudja ezeket időrendbe állítani. A történelmiesemények helyszíneit képes legyen felismerni különböző térképeken, térképvázlatokon.

- 75 -


Helyi tanterv

7. ÉVFOLYAM



Ismeretszerzési és feldolgozási képességek– Vázlat készítése tanári segítséggel.– Jegyzetkészítés a tárgyalt témákhoz kapcsolódó újságcikkekből, ismeretterjesztő

könyvekből, ezek órai ismertetése.– Történelmi eseményekről információk gyűjtése az irodalomból és a

képzőművészetből.– Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.– A helytörténet tananyaghoz kötődő eseményeinek megismerése önálló

kutatómunkával, összehasonlítása a tankönyvben tanultakkal.– Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.– Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári

irányítással.

Kifejezőképességek– Szerepjáték részeként toborzó beszéd, rövid szónoklat, országgyűlési felszólalás stb.

megírása és elmondása a tárgyalt korszakhoz kötődően.– Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak

felhasználásával.– Írásban önálló szöveg elkészítése egy adott témáról.

Tájékozódás időben– Az egyetemes és a magyar történelem eseményei egyidejűségének megállapítása,

történelmi események elhelyezése az időben.– A tárgyalt jelenségek, továbbélése mai korban.

Tájékozódás térben– A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különböző méretarányú térképen és térképvázlaton.– A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek

összehasonlításával.– Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

Témakörök TartalmakA polgári átalakulás kora Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából Napóleon és Európa. Az ipari forradalom és társadalmi következményei. A közlekedés forradalma. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom:alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika.

- 76 -


Helyi tanterv

Név:Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson.Helynév:Boston, Waterloo.Évszám:1776, 1789, 1815

Témakörök TartalmakKépek a XVIII. Századi Magyarországról Mária Terézia és II. József uralkodása. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.Fogalom:betelepítés, bevándorlás, belső vándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallásitürelem, államnyelv, oktatáspolitika.Név:Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác.Évszám:1740–1780, 1780-1790

Témakörök TartalmakA polgárosodás kezdetei Magyarországon Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos reformprogramja. Életképek a reformkori Magyarországon. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc történetéből.Fogalom:országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás.Név:Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau.Helynév:Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad.Évszám:1830–1848, 1848. március 15., 1849. április 14., 1849. október 6.

Témakörök TartalmakNemzetállamok kora Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok: Olaszország, Németország. Nemzetállamok a Török Birodalom helyén. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Az ipari termelés új korszaka. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai.

- 77 -


Helyi tanterv

Fogalom:polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, központi hatalmak, antant.

Név:Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx.Helynév:Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária.Évszám:1861–1865, 1871

Témakörök TartalmakA dualizmus kora Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. Oktatás a dualista Magyarországon A magyar malomipar a világ élvonalában A millennium: sikerek és válságjelek.Fogalom:passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium.Név:Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám.Helynév:Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest.Évszám:1867, 1867–1916

Témakörök TartalmakAz első világháború A háború kitörésének okai, a szembenálló felek erőviszonyai. A mindennapok a fronton és a hátországban. Új fegyverek. Forradalom Oroszországban. Győztesek és vesztesek.Fogalom:villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet.Név:Wilson, Lenin.Évszám:1914–1918, 1917

A továbbhaladás feltételeiA tanuló képes legyen összefüggő szóbeli és írásbeli feleletet adni egy megadott történelmi témáról a tanult fogalmak felhasználásával. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni megadott szempontok alapján. Ismerje az alapvető történelmi események időpontját, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Tudja nyomon követni az egyes országok területi változásait a történelmi atlaszokon, ismerje fel a legfontosabb helyszíneket a különböző térképeken.

- 78 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM

óraszám: 92,5 óra/év – 2,5 óra/hét


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek– Vázlat készítése önállóan.– Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és

ismeretterjesztő művekből, melynek eredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás.– Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.– Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.– Riport készítése szemtanúkkal, családtagokkal adott témáról megadott szempontok

szerint.– Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.– A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári

segítséggel.– Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi

és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból.– Statisztikai adatok gyűjtése kézikönyvekből.

Kifejezőképességek– Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen

megadott szempontok alapján. – Statisztikai adatok szóbeli és írásbeli értelmezése.

Tájékozódás időben– Egy-egy ország, terület tanult eseményeinek időrendbe állítása.– Az államforma, politikai intézmények időbeli változásai Magyarországon.– Kronologikus táblázatok önálló készítése.

Tájékozódás térben– A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. – A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek

összehasonlításával.– Egyszerű térképvázlatok készítése.

Témakörök TartalmakA világ az 1920-as és 1930-as években Európa az első világháború után. Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé.Fogalom:parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal.

- 79 -


Helyi tantervNév:Adolf Hitler, Sztálin, F. Roosevelt.Helynév:Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York.Évszám:1929–1933, 1938

Témakörök TartalmakMagyarország a két világháború között Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között.Fogalom:őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták,nyilasok, konzervatív, liberális.Név:gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf TelekiPál, Gömbös Gyula.Helynév:Kárpátalja, Felvidék.Évszám:1918, 1919, 1920, 1938, 1939

Témakörök TartalmakA második világháború Európai háborúból világháború. A totális háború. Háború és gazdaság. Magyarország a második világháborúban Magyarország német megszállása. Nyilas hatalomátvétel. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése.Fogalom:totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös.Név:Churchill, Kállay Miklós.Helynév:Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, Délvidék, Észak-Erdély.Évszám:1939, 1941, 1944. március 19. , 1944. október 15. , 1945. május 9. , 1945.szeptember 2.

Témakörök TartalmakA globalizálódó világ A kétpólusú világ. Az ENSZ Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái.Fogalom:hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás. Magyarország története napjainkig Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon –

- 80 -


Helyi tanterv

a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádárkorszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás.Fogalom:pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás.Név:Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád.Évszám:1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23 , 1989–1990.

Témakörök TartalmakÁllampolgári ismeretek: Az állam és polgára A nyilvánosság .A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai.Fogalom:állam, nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből. Élethelyzetek a Rákosiés a Kádár-korban. Családom története a 20. században. A 20. századi tudomány és technika vívmányai. Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.

A továbbhaladás feltételeiA tanuló tudjon önállóan vázlatot készíteni, kiselőadást tartani egy megadott témáról. A forrásokat tudja kritikusan értelmezni, az események mögött összefüggéseket találni. Képes legyen az önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában a kulturált vita szabályaival. Ismerje a tanult alapvető magyar és egyetemes történelmi események időpontját, azok egyidejűségét, egymásra hatását. A történelmi változások térbeli hatását tudja nyomon követni a térképeken. Ismerje lakóhelye történetének meghatározó eseményeit. Ismerje a mai Magyarország politikai rendszerének felépítését, működését. Lássa a demokrácia előnyeit a diktatúrával szemben. Legyen tisztában a gyermeki jogokkal.

- 81 -


Helyi tantervETIKA

8. évfolyam

Alapelvek, célok

Az etika tantárgy tanítását két részre bontottuk. Az év első felében az emberi természet, illetve az egyén és személy, az év második felében a társas kapcsolatok témaköreit tárgyaljuk.

A tankönyv kísérletet tesz arra, hogy a 13–14 éves korosztály szintjén, nyelvén, jól érthetően írja le a lélektan, a szociológia, a kreativitás és a társadalmi kapcsolatok ötvözetét.

A tárgy célja, hogy szolgálja az általános műveltséget, az erkölcsi értékrendet, az egészséges világszemléletet. Ugyanakkor felkészíti a tanulót a kulturált társas kapcsolatok kialakítására és az önismeret fejlesztésére.

Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a különböző bőrszínű, vallású, felfogású emberekről képet alkothassanak, s kialakuljon bennük az identitástudat. Nemzetünkhöz, magyarságunkhoz való tartozásunkat – amennyire lehet – a könyv szemléletes példákon át fogalmazza meg.

Óraszám: 18 óra/év - 0,5/hét

FEJLESZTÉSI FELADATOKAz etika fejleszti a személyiségjegyeket, ami a társas kapcsolatokban érhető tetten

leginkább. A környezettel való kapcsolatteremtésben fontos a nyitottság, a bátorság, a humorérzék, a kommunikációkészség.

Az egyéni értékek megteremtése alapot ad arra, hogy kulturált vitakészséggel, az értékest az értéktelentől való elválasztani tudással, s toleráns törvénytisztelettel rendelkezzen a tanuló.Az etikai (erkölcsi) nevelést már a csecsemőkortól kezdve az óvodában, az alsó tagozatban folyamatosan gyakorolni kell. Mire a gyerek 13 éves lesz, addig ki kell alakulnia a belső egység tudatának. Harmóniát kell teremtenie önmagával, társaival, a társadalommal. Meg kell szereznie azt a tudást, amely a megismerés, a nyitottság, a kritikai szellem, a kíváncsiság területén alapvetően szükséges. Továbbá el kell sajátítania a szabadság (függetlenség, önállóság, döntés), az erkölcsiség (becsület, erény, jóság, lelkiismeretesség), az életkedv (egészség, öröm, természetesség), a munka (alkotás, tanulás, kreativitás), valamint a szeretet (önzetlenség, segítőkészség, empátia) és a szépség (rend, harmónia, művészet) képességét.

TÉMAKÖRÖK

AZ EMBERI TERMÉSZET (3 óra)Az ember egyedfejlődése: a születés előtti időszak és a születés, azaz a fejlődés

kezdete. Az ember életének meghatározó szakaszai: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek: az emberi test és lélek harmóniája, kölcsönhatása. Mi a lélek? (Ép testben ép lélek.) Az egészség az ember legfőbb értéke. A betegség kikerülhetősége és törvényszerűsége. Fogyatékosság és egészség. Mennyiben vagyunk felelősek testünk épségéért és egészségünkért? Pszichikus működésünk és mozgatóink: az érzékelés és a cselekvés egymásra hatása. Miként cselekszünk? Ösztönösen, indulatokkal, érzésekkel, érzelmekkel telve. Cselekvéseinket értékeljük ki!Fontos a megismerés folyamata, melyet a gondolkodás révén szabályozhatunk.

- 82 -


Helyi tantervNem mindegy, ki hol, mikor, milyen családban születik. Ez meghatározza az egyén sorsát.A gyökerek kitéphetetlenek.Az ember szükségleteit erkölcsi értékei alakítják, ami szorosan összefügg az érdekeivel.Az előítéletek alakíthatósága, befolyásolása pozitív irányba elsősorban a tanulás révén lehetséges.Feltételei a nyitottság, az empátiakészség elsajátítása és a tolerancia. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek révén változtatni tudunk a negatív beidegződéseinken.Az éntudat kialakulása, annak szabályozhatósága ugyancsak bonyolult folyamat, hiszen vannak rejtett és ismert, ideális és az éppen aktuális énjeink.

EGYÉN ÉS SZEMÉLY ( 6 óra)Kommunikáció, nyelv, gondolkodás: az ember legfontosabb, „legemberibb” képessége, tulajdonsága a nyelv. Az emberek egymás közötti érintkezésének legelemibb része a kommunikáció.Az ember sajátosságai közé tartozik az intelligencia, ami aztán minden mozzanatára kiterjed.Szorosan összefügg ezzel az okosság és a bölcsesség. Bár nem törvényszerű, hogy az okos ember intelligens is.A tanulás hosszú folyamatának célja a megismerés és a tudás.Hogy ki milyen tudásra, intelligenciára tesz szert élete különböző szakaszaiban, ezt adottságai, képességei, készségei, s végső soron a tehetsége határozzák meg.A tanulás – többek között – kulcsa lehet a problémamegoldásnak is. Emberi szellem, emberi kiteljesedés: az emberiséget sokszor a kíváncsiság vitte előre a fejlődés útján. Olyan dolgoknak a feltárása, megismerése hajtotta, amit még senki, vagy csak kevesen tudtak. Ehhez kitartás, hit és tudat kell. Mindez azonban még mindig kevés, ha nem rendelkezik az egyén kreativitással és intuícióval, azaz beleélő képességgel.Az ifjúságra veszélyként hat az önmegvalósítás sokszor hamis felhangokkal párosuló, ebből eredően törtető, másokon átgázoló eszméje. Ez tévesen értelmezett önszeretethez, sőt önzéshez vezethet. A pozitív önmegvalósításból így lehet negatív tulajdonság.Szoros összefüggésben van ezekkel a siker és a boldogság, mely fogalmak tartalma erősíthetik, de ki is olthatják egymást.Az ember kiteljesedéséhez vezető úton ha akarjuk, ha nem, megismerkedünk az örömmel és a szenvedéssel egyaránt.Az ember mint értékelő és erkölcsi lény: az érték, a norma a célhoz vezető út irányjelzőiként fogható fel. Sokszor nehéz az értékelés, hiszen az függ az ember szubjektivitásától.Az erkölcsiség alapeleme, hogy az igazságosság hogyan érvényesül az emberek között. Alapfeltétel, hogy tudni kell, mi az illendő, mi a helyes.A legismertebb, legtöbbet használt fogalmak a jó és a rossz harca, váltakozása.Az etikához legközelebb álló emberi tulajdonság az erkölcs. Milyen erkölcsöket különböztetünk meg?A szokások az egyén, azaz a cselekvő szabadságát, tudatosságát és érettségét is meghatározhatják.Az ember élete során számos alkalommal kerül választás és döntés elé, ami kijelöli a tetteit. A döntés minősége szerint rossz esetben az ember hibát, még rosszabb esetben bűnt követ el. Ilyenkor feltámad a lelkiismeret, amely az életvezetéstől függően megoldja az alapvető problémákat. Különösen akkor, ha a helyes életvezetés jó erényekkel párosul.

TÁRSAS KAPCSOLATOK ( 9 óra)Társaink: a társas kapcsolatok alapja a család, amelyben a szülők egymással, gyermekeikkel, testvéreikkel élnek szorosan együtt. A gyermek (tanuló) szempontjából a szülő, testvér, nagyszülő jelenti az igazodási pontokat. A barátság – különösen serdülő- és ifjúkorban –

- 83 -


Helyi tantervmeghatározó erővel bír. A barátokat a diáktársak, a felnőttek esetében a munkatársak követik.Szélesebb értelemben a néphez, azaz nemzethez vagy nemzetiséghez való tartozás jelentős összetartó erővel bír. Kapcsolatok: a kapcsolatok alapja a rokonszenv és az ellenszenv. Az egyensúly attól függ két ember kapcsolatában, hogy őszinték-e egymáshoz. A hazugság előbb-utóbb az egyensúly megbomlásához vezet.A hűség alapvető két ember között, akár házastársi, akár baráti kötődésről van szó. Embereket, embercsoportokat rövidebb vagy hosszabb távon összeköthet, de el is választhat az engedelmesség, a tekintély, a kritika, de az előítéletesség és a nyitottság is. A helyzettől függően lehetünk alkalmazkodóak és önállóak, gyávák és bátrak, de tudni kell azok mértékét.A bizalom erős kötelék, de mégis könnyen elszakadhat. Különbséget kell tennünk az erőszak és a jogos önvédelem között. Nemiség, szerelem, házasság: napjainkban a férfi és női szerepek felcserélődnek, részben értelmüket vesztik. Tegyük a helyére a nemek szerinti feladatokat!A nemi érettség a lányok és a fiúk esetében.A szerelem a házasság feltétele, de ez nem törvényszerű, a két dolog nem minden esetben függ össze. A házasság, a családalapítás a legfontosabb szövetség, hiszen abban jogi, erkölcsi és gazdasági kapcsolaton túl érzelmi, biológiai kötődés is szerepet kapott. Az otthonteremtés értelme az új élet adása. A házasság célja a konfliktusok megoldása, a tartós kapcsolat fenntartása. Az emberi társadalom: az ember csoportlény, s csak közösségben érzi jól magát, annak ellenére, hogy őrzi egyéniségét.A társadalom a legnagyobb közösség, egyben a magánélet közege is. 1 óraMunka, gazdaság, alkotás: a diák munkája a tanulás. Az etika tanulása során bepillantást nyerhetnek a felnőttek világába, amelyben a fizikai és szellemi munka váltják egymást. A felnőtt társadalom munkája a társadalom fennmaradásának alapja. Mindenki a szaktudását, tehetségét kamatoztatja, ami az egyik legfőbb joga, de egyben kötelessége is az egyénnek. Ez a gazdasági tevékenység az alkotókedv, a megélhetés, a jólét alapját adja. A polgári társadalomban a vállalkozás és a tulajdonszerzés lehetősége mindenki előtt adott. A munka a megélhetést biztosítja, de szerencsés esetben az egyben az ember hobbija is. Kultúra és művelődés: egy társadalom kulturáltsága visszahat az egyénre és viszont. Az őskultúrák alapeleme a vallás, amelynek intenzitása az idők változásával maga is változik.A kultúra, a civilizáció és a művelődés szoros összefüggésben vannak egymással, amely végeredményben meghatározza az egyén műveltségét, közvetetten pedig a képzettségét. Életszínvonal, életmód és életminőség: A társadalom fokmérője az életszínvonal, amit a társadalomtudósok a jólétben mérnek. Összefügg a jóléttel a jól-lét, bár ez utóbbi nem gazdasági elégedettség, hanem a kielégítő közérzet jelzője. Az egyén testi, lelki egyensúlya a munkaidő, a szabadidő és a szórakozás függvényében alakul ki. Az életmód kialakításának alapfeltétele az otthonteremtés, ami részben az élet értelmét, az értelmes életet jelenti.Az élet fontos része az ünnep, ami lehetőséget ad az egysíkú életvitel feloldására.

Ember és természet: az ökológiai egyensúly megbomlásáért az ember a felelős, aki beavatkozott a természet rendjébe.A környezetvédelem csak részben tudja megakadályozni a környezeti katasztrófákat. Az emberiség ezáltal, hogy uralma alá hajtotta a világegyetemet, hibák sorozatát követte el. Mit tehetünk a hibák kijavításáért? Ez a feladat az emberiség közös erkölcsi felelőssége. Hit, világnézet, vallás: hite minden embernek van. A megismerés folyamatából eredően, hogy kinek milyen világképe, világszemlélete, természetképe alakul ki, az az egyén környezetétől, meggyőződésétől függ. A legősibb hit az istenhit, és az azt megtestesítő vallás, ma már az ember magánügye. Az egyén a valláshoz, hitéhez élményei, ismeretei, a szertartás,

- 84 -


Helyi tantervaz adott egyház rítusa alapján kötődik. A kötődés, a valahova tartozás, a közösségi érzés meghatározó az egyén életében. Egyéni és közösségi értékek: az egyén erkölcsi értékei alapján válik az állam hasznos polgárává, ha egyéni jogait, tehetségét a közjó szolgálatába tudja állítani. Betartva a törvényesség, az emberi jogok, a más kultúrák iránti tisztelet, a hagyománytiszteletet és az igazságosság elvét, így válhat harmonikussá az egyén és a közösség élete a polgári társadalomban.Tudni kell dönteni, ha úgy adódik, megegyezni, együttműködni akár a többség, akár a kisebbség tagjai vagyunk.

TANULÓI TEVÉKENYSÉG

Az etikával kapcsolatos tevékenységformákat részben már megismerték a tanulók a történelem, illetve a hon- és népismeret feldolgozásakor. Ugyanakkor az egyik ilyen tevékenységforma, a beszélgetés számos új elemet hordoz magában.A vita során a szabad vélemények felszínre hozása és ütköztetése, a szövegek értelmezése és elemzése, valamint a feltételezések (hipotézisek) bizonyítása az élőbeszédet fejleszti.A modul tanításának rögtön az elején alakítsuk ki azt a gyakorlatot, hogy minden tanuló folyamatosan vállaljon valamilyen feladatot. Aki nem akar szerepelni szituációs játékban, az végezzen kutatómunkát, vagy fordítva. Van, aki képanyagot, újságcikkeket, van, aki videofilmeket és könyveket, s van, aki tárgyakat gyűjt vagy naplót vezet. A tevékenységi kört olyan széles skálán kell bemutatni, hogy azon – kevés kivétellel – minden tanuló megtalálja a kedvére valót.A játék, ami alatt a szerepjátékokat, dramatizálásokat, helyzetesemények reprodukálását értjük, szintén sokat csiszolhat a tanulók jellemén.Az etika tanulásakor, tanításakor a kutató feladatok kikerülhetetlenek. Ez az a feladatkör, amikor önmagunkat, a bennünket körülvevő eseményeket, élethelyzeteket megfigyeljük, elemezzük.Lehetőséget teremtünk arra is, hogy interjút készítsünk szakemberekkel, a gyűjtött anyagokat rendezzük, elemezzük. Az eredményekről szóbeli és írásbeli beszámolót készíthetnek a tanulók.Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a tanulók gyűjtéseiket, munkáikat bemutathassák, mert az így válik hatékonnyá, élővé.Az új tantárgy feldolgozása során számos kiegészítő tevékenységgel kell megismerkednie a 13–14 éves korosztálynak. Többek között a tanultakról, megfigyeléseikről naplót vezethetnek, egyéni vagy csoportos sajtómegfigyelést végezhetnek (televízió, rádió, újságok), kiállításokat látogathatnak, valamint helyi kiállítást rendezhetnek az adott témából.A cselekvési program szép példája, amikor a környezetükben támogatásra szoruló társaikon vagy felnőtteken (öregeken) segítenek. Az erkölcsi nevelés felöleli az élet valamennyi területét, így lehetőség van művészi alkotások létrehozására, a szemlélődésre, a környezet egyéni vagy csoportos tanulmányozására.Vigyáznunk kell arra, nehogy az egyén (gyerek), illetve a családja az információk áramlása következtében hátrányos helyzetbe kerüljön. Fordítsunk figyelmet a tanulók tevékenysége során arra, hogy az egyén tudja megvédeni saját érdekeit, de legyen toleráns a másik iránt.A tanulást segítik a megadott szakkönyvek, a tankönyvekben és tanári kézikönyvekben szereplő feladatlapok, képek.Az erkölcsi nevelés fontos eszközei a könyvben és a tanári kézikönyvben szereplő idézetek, amelyek az emberiség több évezredes kultúráját tükrözik vissza.Eldurvuló, elszürkülő világunkban, ami különösen a tizenéves kamaszok fejlődésére van

- 85 -


Helyi tantervhatással, kiemelkedő szerepe van a több ezer éves emberi kultúra átadásának, befogadásának. Kiváló módszer erre a tanmesék feldolgozása, értelmezése, amelyre a 13 éves korosztály is fogékony.A tanmesék az erkölcsi üzenet mellett a közeli és a távoli kultúrák megismerését is lehetővé teszik. A történetek nem csak térben, hanem időben is széles skálát járnak be.A nevelés hatékonyságát nagyban elősegíti a videofilmek vetítése, majd a látott bejátszások megbeszélése.Korunk adottságait, a fiatalok befogadóképességét tekintve talán leghatékonyabban a videofilmek, CD-lemezek révén adhatunk át tudást a gyerekeknek. Különösen úgy, hogy megadott tematika és televízió-, Internet - figyelő tevékenység eredményeként maga a tanuló végzi el a gyűjtőmunkát.A leghatékonyabb módszerek közé tartozik, amikor a tanulók a társadalom különböző területeiről végeznek gyűjtést. Például a sajtótermékekből, a televízió műsoraiból, az internetről, családi, baráti beszélgetésekből tallóznak.Ezeket a témához kapcsolódó információkat a tanuló „magáénak érzi”, így jobban beépül a tudatába. A 13 éves korosztály életét legmarkánsabban a társas kapcsolatai, azon belül is a baráti kapcsolatok határozzák meg. Ebbe a kapcsolatrendszerbe osztály előtt, főleg a felnőttek számára nagyon nehéz bepillantást nyerni. Mégis, a perifériális ismeretek révén is próbáljuk meg irányítani az elfogadott etikai normák szerint a belső tartalmakat. Hiszen itt komoly veszélyeket háríthatunk el: egymás elleni erőszakot, dohányzást, italozást, s a legnagyobbat, a drogozást.Az etika a tanulók napi tevékenységének, természetes életének tükre, ezért az élet bármely szeletét vizsgáljuk, azáltal egy-egy etikai problémát tárgyalunk.A tanulói tevékenységet legmarkánsabban az ember és természet témakörében kamatoztathatjuk. Másként viszonyul a természethez egy falusi, s másként egy városi gyerek. A tevékenységi folyamatban szerepet játszhatnak feladatlapok, szakkönyvek, s a gyűjtőmunka.Foglalkoznunk kell feltétlenül a vallás fogalmával, a Magyarországon ismert és gyakorolt vallási felekezetekkel. Ismerjék meg a gyerekek az ökuménia fogalmát.

- 86 -


Helyi tanterv

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Az etikai tanulmányok olyan erkölcsi ismereteket és feldolgozási képességeket fejlesztenek ki, amelyek birtokában a tanulók tovább tudják alakítani értékrendjüket. Ez források összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a következtetések levonására teszi képessé az egyént. Legyen képes felismerni az erkölcsi értékeket, tudjon különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút között.Az alapvető erkölcsi értékek elmélyítése az egyén fejlődésének fontos állomását jelenti.

- 87 -


Helyi tantervIDEGEN NYELV-ANGOL

5-8 évfolyam

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.heti óraszám 3 3 2,5 2

éves óraszám 111 111 92,5 74

Beszédszándékok 27 29 27 14

Fogalomkörök, nyelvtan 37 37 22 33

Témakör, szókincs 44 40 40 24Szabadon felhasználható órák 3 5 3,5 3

Beszédértés folyamatos

Olvasásértés folyamatos

Írásbeli készség folyamatos


Az idegen nyelven való kommunikációs képességének fejlesztése A gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, alkalmazása A rendelkezésre álló kommunikációs eszközök által közvetített információk megértése

és felhasználása Az idegen nyelven való önkifejezés képességének kialakítása Hatékony nyelvtanulási módszerek kialakítása Az idegen nyelven beszélő népek kultúrájának megismerése, megértése Tantárgyi integráció erősítése, különösen a magyar nyelv, földrajz, irodalom, ének és a

rajz tantárgyakkal A mindennapi beszédhelyzetek megoldása a nyelvi ismeretek alkalmazásával

(nyelvtani szabályok, szókincs, olvasmányok, dalok, játékok)

A TANANYAG FŐ TÉMAKÖREI

I. Beszédszándékok o Dolgok helyének megjelölése, térbeli viszonyok kifejezéseo Dolgok, személyek leírásao Bemutatkozás, bemutatáso Személyes információ kérése, adása

II. Fogalomkörök, nyelvtan o Térbeli és időbeli helyzeteket jelölő előljárószóko Must, let’so Birtokos szerkezeto A folyamatos és az egyszerű jelen időo Sorszámnevek

- 88 -


Helyi tantervo Dátumoko Mutatónévmásoko A személyes névmások tárgyeseteo Megszámlálható és megszámlálhatatlan főneveko Some / any

III. Témakörök, szókincso Az én világon: ismerkedés, személyi adatok, család, barátok, testrészeko Tágabb környezetünk: az angol lakások, az angol iskolarendszero Vásárlás: árak, pénznemek mennyiségek; ételek rendelése, vásárlás ruházati

boltbano Öltözködés: ruhavásárlás, ruhadarabok, a ruházat leírásao Mindennapi életünk: házimunka, szabadidőo Ház, lakás: helyiségek, berendezési tárgyak, bútoroko A városban: üzletek, épületeko Az iskola: tantárgyak, órarendo Időjárás. időjárási viszonyoko Környezetünk: állatok

ALAPKÖVETELMÉNYEK 5. ÉVFOLYAM VÉGÉN

Beszédértés:o A tanuló ismerje fel, értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket.o A beszédhelyzetekben feltett kérdésekre tudjon reagálni.o Értse meg és kövesse a tanár egyszerű utasításait.

Beszédkészségo Beszédének hangsúlya, kiejtése érthető legyen az adott idegen nyelvet anyanyelvként

beszélő számára is.o Tudjon valós beszédhelyzetekben egyszerű információt kérni is adni.o Tudjon képekről beszélni.o Tanuljon meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, dalokat.o Szókincse 250 aktív és 100 passzív szóból álljon.

Olvasásértési készségo Legyen képes tanult szöveget felolvasni.o Legyen képes a szövegez kapcsolódó kérésekre válaszolni.

Írásbeli készség:o Tudjon egyszerű szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni.o Legyen képes ismert szöveghez rendelt egyszerű feladatokat írásban megoldani.o Tudjon rövid szöveget szerkeszteni minta alapján.


Beszédértés:

- 89 -


Helyi tantervo A tanuló értsen meg rövid (10-15 mondatból álló), összefüggő, ismeretlen nyelvi

elemeket is tartalmazó jól artikulált szövegeket.o A tanuló próbálja kikövetkeztetni az ismeretlen nyelvi elemek jelentését.o Tudjon a szövegre reagálni: megérteni a vele kapcsolatos utasításokat: táblázatot

kitölteni, kérdésekre válaszolni, térképen útvonalat követni.

Beszédkészségo Egy szó, kifejezés nem-tudása esetén próbálja meg rokon vagy ellentétes szóval

kifejezni magát.o Tudjon információt kérni és adni.o Tudjon tárgyakat és helyeket egyszerűen leírni.o Tudjon az ismert témakörökhöz tartalmazó képekről néhány összefüggő mondatban

beszélni.o Tudjon vásárolni, útbaigazítani, programot megbeszélni idegen nyelven.o Tudjon rövid történeteket, meséket elmondani.o Szókincse 550 aktív és 200 passzív szóból álljon.

Olvasásértési készség:o Tudja az autentikus szövegek (menetrend, étlap, utcai feliratok) olvasását hatékonyan

felhasználni a feladatok végrehajtásában.Írásbeli készség:

o Minta alapján tudjon a tanuló különböző szövegeket írni: utasítás, recept, bevásárló lista, időjárás, lakás.

o Egyénileg és csoportmunkában írjanak történetet a megadott kapcsolószívakat felhasználva: first, next, then, after, that, finally.


Beszédértés:o A tanuló értsen meg rövid, ismert elemekből álló közléseket, és tudjon rájuk reagálni.o Ismerjen fel számára fontos részleteket néhány mondatos, ismeretlen kifejezéseket is

tartalmazó közlésekből.o Tudjon utasításokat követni.o Legyen képes hallás utáni értési feladatokat, gyakorlatokat megoldani.

Beszédkészség:o A helyes hangsúly, hanglejtés, hangképzés további alakítása.o Tudjon rövid mondatokkal reagálni a hallott vagy látott jelenségekre.o Tudjon kérdéseket feltenni, azokra válaszolni valós élethelyzetekben.o Tudjon szerepjátékokat játszani az adott idegen nyelven.o Vegyen részt nyelvi játékokban.o Tanuljon meg néhány mondókát, dalt, memoritert.o Szókincse 850 aktív valamint 3000 passzív szóból álljon.

Olvasási készség:o Tudjon különböző típusú egyszerű szövegeket olvasni, s azokat értse meg.o Tudjon egyszerű szövegből néma olvasással a számára szükséges információt

kikeresni.

- 90 -


Helyi tantervo Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni a számára már ismert nyelvi

elemeket és tudjon azokra reagálni.Írásbeli készség:

o Legyen képes kifejezéseket, egyszerű mondatokat másolni, illetve emlékezetből leírni.o Tudjon több mondatból álló, különböző szövegeket írni.o Tudjon egyszerű eseménysort, mesét, történetet önállóan leírni.o Tudja a tankönyv, illetve munkafüzet feladatait megoldani.

Egyéb fejlesztési követelmények:o A tananyagban előforduló nyelvtani szerkezeteket ismerje fel, tudatosuljon azok

képzése.o Tudja a nyelvtani szerkezeteket a beszéd, írás során helyesen használni.


Beszédértés:o A tanuló értse meg a természetes beszédtempót megközelítő rövid, mindennapi

témáról szóló szöveget, a vele kapcsolatos utasításokat és tudja megoldani a feladatot.o Tudja értelmezni a beszélő szándékát, mégha több ismeretlen lexikai elemet használva

beszél is.o Próbáljon következtetni az ismeretlen nyelvi elemek jelentésére.o Értse meg az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű kérdéseket és

tudjon azokra válaszolni.Beszédkészség:

o Tudjon egyszerűen, de összefoglalóan beszélni a mindennapi élet témáiról (család, iskola, szabadidő, barátság…).

o Tudjon képről mesélni vagy történetet kitalálni.o Kiejtésében ne legyenek értést akadályozó hibáko Szókincse 1200 aktív és 400 passzív szóból álljon.

Olvasásértési készség:o A tanuló tudjon változatos szövegtípusokat (leíró, elbeszélő, érvelő, összehasonlító)

olvasni és értelmezni.o Tudjon feldolgozni ismeretlen rövidebb szövegeket.o Jó kiejtéssel, intonációval olvasson.

Írásbeli készség:o Gyakorolja és használja az előző szinten megismert szövegalkotási technikákat.o Tudjon jelenségeket, dolgokat leírni; a leírást elbeszéléssel vegyíteni.o Fogalmazzon hosszabb levelet betartva a levélírás szabályait.o Használja az egy és kétnyelvű szótárakat.

- 91 -


Helyi tanterv-EMELT SZINT-

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

heti óraszám 5 5 5 5

éves óraszám 185 185 185 185

Beszédszándékok 30 35 35 33

Fogalomkörök, nyelvtan 75 70 75 65

Témakör, szókincs 60 60 50 65

Szabadon felhasználható

órák 20 20 25 22

Beszédértés folyamatos

Olvasásértés folyamatos

Írásbeli készség folyamatos

- 92 -


Helyi tanterv5. évfolyam

I. Kommunikációs szándékokSzemélyes információ kérése, adása, érdeklődés hogylét iránt, kérés, köszönet, hálaVélemény kérése, kifejezése, tetszés, nem tetszés kifejezése (dicséret, kritika)Térbeli viszonyok, hely meghatározásaÉrdeklődés, elismerés kifejezéseFigyelemfelhívás, szándék, kívánság, szükségesség kifejezéseBocsánatkérés, megbocsátás

II. FogalomkörökFelszólítás, tiltás, must, musn’tA like, love, hate, want+főnév / gerund, főnévi igenévA személyes névmások tárgyesete, a birtokos jelzői névmásokA can, let módbeli segédigékTérbeli és időbeli viszonylagos helyzeteket kifejező előljárószókGyakoriságot kifejező időhatározók, az idő kifejezése, dátumokNéhány egyszerű kötőszóAz egyszerű múlt idő – az igék rendhagyó múlt idejű alakjaiA jövő idő a going to szerkezettelA some / any, How much / many…?Melléknevek fokozásaIrányok meghatározásaHatározatlan névmások (somebody, anybody)

III. TémakörökIdőjárás, évszakok, hónapokSportÜnnepek, étkezésEgy nap az iskolábanIdő (perc, óra, nap, hét, hónap, év)Állatok jellemzéseÉtkezés: ételek neve, hozzávalók, tárgyak az étkezésnélUtazás: nagy utazók

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI AZ 5. ÉVFOLYAM VÉGÉN

Beszédértés:o A tanuló tudja követni az idegen nyelven történő óravezetést; értse meg a beszélő

közlését és reagáljon rájuk.o Tudjon felismerni fontos elemeket néhány mondatos ismeretlen elemeket tartalmazó

szövegekből.o Értse meg és oldja meg a hallás utáni feladatokat, gyakorlatokat.

Beszédkészség

- 93 -


Helyi tantervo Rövid, egyszerű mondatokkal reagáljon a hallottakra, látottakra, helyes hangsúllyal,

hanglejtéssel, kiejtéssel.o Valós beszédhelyzetekben tegyen fel kérdéseket és válaszoljon rájuk minél hosszabb

mondatokkal (ban) az eddig tanult nyelvtani elemek segítségével.o Kreatívan vegyen részt nyelvi játékokban.o Tanuljon meg minél több szót, dalt, szövegrészt.o Szókincs 900 aktív és 300 passzív szóból álljon.

Olvasásértési készségo Tudjon különböző típusú egyszerű, adaptált, egyszerűsített irodalmi szövegeket

olvasni és értelmezni; a számra szükséges információt megtalálni.o Új szövegkörnyezetben a számára már ismert elemeket ismerje fel, és próbálja az

újakat megfejteni a szövegkörnyezet ismeretében és reagáljon rájuk.o Ismert és ismeretlen szöveget egyaránt tudjon hangosan olvasni, próbálja meg azt

érthetővé tenni a hallgatóság számára a minél helyesebb hangsúllyal, kiejtéssel.

Írásbeli készség:o Az egyszerű mondatokon túl, megadott szöveg alapján tudjon különböző t1pusú

szövegeket 1rni, beleszővén saját ötleteit, gondolatait, véleményét: lakás, időjárás, ország, szokás (egyszerű mondatokban).

o Egyéni valamint csoportmunkában Írjanak projekteket a tankönyvi témákból, kibővítvén azokat saját életük egy-egy mondatával.

o Diktálás után tudjanak rövidebb-hosszabb ismert szövet leírni, majd ezt kijavítani ezzel is gyakorolva a helyesírást.

- 94 -



Kommunikációs szándékokBemutatkozás, bemutatás, információ kérése, adásaAkarat, kívánság, javaslat, ígéret kifejezése, gratulációkÖröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezéseUdvarias kérés, segítség, felajánlás, figyelmeztetésTiltás, rosszallás, közömbösség kifejezéseJövőbeli tervek, szándékok kifejezése, meghívásEmlékezés, emlékeztetés kifejezéseEgyetértés, egyetnemértés kifejezéseKínálás és arra reagálásMegértés biztosítása

FogalomkörökAz egyszerű és a folyamatos múlt időA jövő idő – willA Present Perfect TenseA főnevek: megszámlálható és megszámlálhatatlanBirtokos névmások 2 (mine…)A számnevek: much/many, little/few, mennyiségek kifejezéseA határozott és határozatlan névelők földrajzi nevek előtt

TémakörökAz én világom: kedvenceink, híres emberekTágabb környezetünk: lakóhelyünk, az angol anyanyelvi országokÖltözködés: a ruházat leírása, az emberek külső leírása, a divatVásárlás: ruhavásárlás, mindennapi bevásárlásÉtkezés: étkezések, receptek, étteremUtazás: utazási terv, útvonal leírása, útbaigazításSzabadidő, szórakozás: könyvek, filmek, kommunikációs eszközök

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

Beszédértés:o A tanuló értsen meg rövidebb-hosszabb, ismeretlen nyelvi, nyelvtani elemeket

tartalmazó szöveget.o Kövesse az idegen nyelvi útmutatásokat és azoknak tudjon eleget tenni.o Tudjon minél több hallás utáni feladatokat megoldani, helyesen értelmezni.

Beszédkészség:o A helyes hangsúlyt, hanglejtést tovább alakítva: tudjon rövid, frappáns, érthető

mondatokkal válaszolni a valós helyzetekben történtekre, a hallottakra, látottakra oda- illő kérdéseket tegyen fel és tudjon is rájuk válaszolni, esetleg saját véleményét is fejezze ki röviden.

- 95 -


Helyi tantervo Az adott idegen nyelven tudjon szerepjátékokat játszani, próbáljon kezdeményezni,

átvenni a csoport vezetésével.o Mondjon el néhány mondókát, memoritert, szöveget, szövegrészt.o Szókincse 1100 aktív és 350 passzív szóból álljon.

Olvasási készség:o Tudjon különböző típusú szövegeket olvasni és értelmezni (hangos és néma

olvasással).o Új szövegkörnyezetből ismerje fel a számára fontos információkat és az ismertek

tudatában fejtse meg az ismeretleneket.o A hangos olvasás a helyes ejtés kíséretében történjen.

Írásbeli készség:

o Egyszerű mondatok, kifejezések másolásán túl legyen képes néhány mondatot emlékezetből is leírni valamint több mondatból álló megadott szövegminta alapján saját maga alkotta szövegeket is.

o Tudjon valós vagy vélt eseményeket, mesét, történeteket önállóan leírni az eddig tanult nyelvtani szerkezetek precíz használatával.

o Legyen képes a tankönyv, a munkafüzet, többlet feladatsorok önálló megoldására.

- 96 -



I.Kommunikációs szándékokInformációkérés, kérdezésInformáció adása, válaszadásSzándék, terv kifejezése, kérés, ígéret, kötelezettségBizonyosság, bizonytalanság kifejezéseKíváncsiság, meglepetés kifejezéseCsodálkozásEngedélykérésMegszólítás, elbúcsúzás személyes levélbenEsemények leírása

II. FogalomkörökA folyamatos jelen idő a jövő idő kifejezéséreA szenvedő szerkezetA feltételes mondat I. II.Az ugye kérdésA visszaható névmásokA have to, be able to, may, might módbeli segédigékCélhatározói mellékmondatok

Something, nobody, anyone …

III. TémakörökEmberi kapcsolatok: a családi élet, házimunka, ünnepek, életformákA városban: London, Budapest – nevezetességekTágabb környezetünk: a városi közlekedés, közlekedési eszközök és szabályokTermészeti környezetünk: állatok veszélybenAz iskola világa: iskolai élet, szabályokUtazás: utazási eszközök, menetrend, jegyvásárlás, szállásfoglalásSzabadidő, szórakozás: sportok, veszélyek


Beszédértés:o A tanuló próbáljon meg minél többet megérteni a természetes beszédtempót

megközelítő rövid, mindennapi témáról szóló szövegbőlo Tudja értelmezni a beszélő szándékát, ha az az előző szintnél több ismeretlen

lexikai szöveget tartalmaz.o A hallott, olvasott szövegkörnyezetből próbáljon meg következtetni az ismeretlen

nyelvi elemekre.o Értse meg az előző szintnél változatosabb, komplexebb kérdéseket, feladatokat és

tudjon azokra válaszolni, azokat megoldani.

Beszédkészség:o Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben a vele, családjával

történtekről.o Tudja az élet gyakorlati feladatait az idegen nyelven biztonsággal végrehajtani.

- 97 -


Helyi tantervo Aktívan tudjon részt venni szerepjátékokba, és tudjon csoportmunkát kezdeményezni,

valamint azt vezetni.o Tudjon képről, bármiféle illusztrációról történetet kitalálni s ennek megértését ne

zavarják kiejtési hibák.o Szókincse 1000 aktív és 400 passzív szóból álljon.

Olvasási készség:o Tudjon változatos szövegtípusokat (leíró, elbeszélő, összehasonlító, érvelő) egyszerű

szövegeket olvasni, értelmezni.o Tudjon feldolgozni ismeretlen, rövid szöveget házi feladatnak.o Használjon egynyelvű és kétnyelvű szótárt.o Tudjon szövegeket jó kiejtéssel, helyes intonációval felolvasni.

Írásbeli készség:o Tudjon jelenségeket, dolgokat, történeteket írásban visszaadni, a leírást elbeszéléssel

vegyítenio Tudjon történetet kitalálni egy megadott témáról és azt kb. 200 szóban leírni,

használván a megtanult szövegalkotási technikákat, az elsajátított nyelvtani, nyelvi elemeket.

o Tudjon hosszabb levelet fogalmazni, betartván az idegen nyelvű levélírás szabályait, tudjon hosszabb hiányos szöveget a megadott szavakkal kitölteni.

o Használja az egy- és kétnyelvű szótárakat.

- 98 -



I. Kommunikációs szándékokKívánság, óhajtás, engedély figyelmeztetés, tanácsElőrejelzés kifejezéseRemény, félelem, sajnálkozás, együttérzésBocsánatkérés, udvarias kérések, panasz, kötelezettség és tiltásMagyarázás, búcsúzásLehetőség, ígéret

II. FogalomkörökA Present Perfect ContinuousTenseA feltételes mondat III.A Past Perfect / I wishA függő beszédA gerund és a főnévi igenévA vonatkozó névmások, vonatkozói mellékmondatokA to be allowed to és az ought to segédigékused toso / neither do IA műveltetésIdőhatározói és helyhatározói, célhatározói mellékmondatokModalitás: should, shouldn,t

Can, could, mayMust, needn,t have to mustn,t

IV. Témakörök, szókincsEmberi kapcsolatok: az emberek belső jellemzése, barátok, hősök, pályaválasztás, munkahelyekTágabb környezetünk: az angol nyelvű országokTermészeti környezetünk: növények veszélyben, időjárás előrejelzés


Beszédértés:o Tudjon a tanuló olyan egyszerű eredeti szöveget is megérteni, amelyben a számára

akár több ismeretlen információ is van.o Ismert szövegösszefüggésekből próbálja a tényleges hallgatás előtt megjósolni, hogy

várhatóan miről lesz szó.o Hallgassanak a nyelvtanulók számára leegyszerűsített irodalmi műveket (történelmi

földrajzi, országismereti elemekkel vegyítve).o Kísérelje meg az őt érdeklő műsorokat a rádióban, tévében követni, megérteni és

elmondani.

Beszédkészség:o Tudja a tanuló megfogalmazni és megindokolni véleményét.

- 99 -


Helyi tantervo Tudjon odafigyelni a beszélőre, annak mondanivalóját és szándékát megérteni és a

hallottakra reagálni.o Tudjon kezdeményezni szerepjátékokban, pár- és csoportmunkában, váratlan

fordulatokra tudjon reagálni.o Törekedjen beszédében a nyelvhelyességre és a helyes intonációra.o Szókincse 2500 aktív és 400 passzív szóból álljon.

Olvasási készség:o Értse meg a tanuló az ismeretlen elemeket és az új információkat is tartalmazó

szövegek lényegét.o Következtessen az ismeretlen elemekre az ismert szövegösszefüggésekből és tudja

kikeresni a számára fontos információt.o Dolgozzon fel egy-egy könnyebb verset, egyszerűsített regényt, adaptált novellát.o Ébredjen fel benne az idegen nyelven való olvasás igénye.o Tudjon szövegeket értelmezően olvasni és használja az egy- valamint kétnyelvű

szótárakat.

Írásbeli készség:o A tanuló legyen képes saját véleményét, érzelmeit írásban árnyaltan megfogalmazni és

álláspontját megindokolni.o Tudjon fogalmazásokat írni változatos műfajokban (beszámoló, riport, interjú,

ismertetés, bemutatás) felhasználva a szövegalkotás technikáját: vázlat, bővítés, piszkozat, javítás és kész mű.

o Készítsenek együtt átfogó jellegű, nagyobb terjedelmű osztály projekteket (városokról, országukról, osztályukról, újságról) törekedvén a tökéletes nyelvhelyességre.

TANESZKÖZÖK

Tanulói: tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, szótárfüzet, iskolai szótárTanári: teljes tananyagcsomag (tankönyv, munkafüzet, tesztek, tanári kézikönyv, audio

kazetták, videó kazetták) fóliák, ifjúsági folyóiratok, felvett rádió és tv műsorok, egy- és kétnyelvű szótárak, készségfejlesztő gyakorlókönyvek, szókincsfejlesztő gyakorlókönyvek, módszertani – nyelvészeti szakkönyvek, térképek, magnó, írásvetítő.

ÉRTÉKELÉS

Formája: - az órai munka értékelése pontokkal- egyéni feleltetés szóban és írásban- szódolgozatok, feladatlapok megoldása, témazáró dolgozatok- kimenőponti szintfelmérés 6. és 8. évfolyam végén.

Tartalma: - a beszéd-, olvasás- és íráskészség értékelése- a kiejtés, a szókincs, a nyelvtani ismeretek értékelése.

- 100 -


Helyi tanterv

MATEMATIKA5–8. évfolyam


Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése, a kompetencia alapú tudás kialakítása.Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az 5–6.-os tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív - képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása.A tanulási folyamat jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.

A matematika tanulás során a tanulók– összegyűjtik a mindennapi élet tapasztalatait,– elemzik a felmerülő problémákat a matematika nyelvére lefordítva következtetéseket vonnak le,– ellenőrzik a probléma megoldása során végzett lépéseiket,– az általánosítások után nyert az új ismeretet beépítik a korábban tanult ismeretek rendszerébe,– alkalmazzák azokat más tudományokban, illetve a mindennapi életben.Ebben a folyamatban állandó motiválással szoktathatók a tanulók a rendszeres, önálló munkára. A tanulási tevékenység közben fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját.Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellet a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának el-döntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, melyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az össze-függések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más tantárgyakban, például a fizikában, a kémiában, a földrajzban, mellyel a gyakorlatban való felhasználás kompetenciái is kialakulnak.

- 101 -


Helyi tanterv

Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását.Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a négy év alatt kialakított teljesítőképes tudás a tanulók középiskolai tanulmányaihoz minden területen biztos alapokat adjon.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK– A tanulók értelmi képességeinek – logikai készségének, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességeinek – folyamatos fejlesztése.– A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése.– A tanulók önellenőrzésének fejlesztése.– A gyors és helyes döntés képességének kialakítása.– A problémák egyértelmű és egzakt megfogalmazása.– A tervszerű és célirányos feladat-megoldási készség fejlesztése.– A kreatív gondolkodás fejlesztése.– A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása.– A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben.

A fejlesztési feladatok tartalmi jegyei1. Térben és időben való tájékozódás,– tájékozódás térben,– tájékozódás időben,– tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban.2. Megismerés– tapasztalatszerzés,– képzelet,– emlékezés,– gondolkodás,– ismeretek rendszerezése,– ismerethordozók használata.3. Ismeretek alkalmazása4. Problémakezelés és –megoldás 5. Alkotás és kreativitás; alkotás megadott feltételek, illetve saját tervek szerint6. Akarati, érzelmi képességek és az együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése– kommunikáció,– együttműködés,– motiváltság,– önismeret, önértékelés.7. Tájékozottság a matematika épülésének elveiben.A fejlesztési feladatok témakörönként:

Az algebra, számtan témakörben A tanulóknak tudniuk kell fokozatosan bővülő számkörökben az alapműveleteket hibátlanul elvégezni, a műveleti sorrendről és a zárójelekről tanultakat helyesen alkalmazni; bonyolultabb műveletsorok eredményét megbecsülni és zsebszámológép segítségével meghatározni; az egyszerűbb egyenleteket és egyenlőtlenségeket megoldani, a szöveges

- 102 -


Helyi tantervfeladatokat átírni az algebra nyelvére; a mindennapi életben előforduló arányos, százalékos és kamatos kamatra vezető feladatokat kiszámolni!

A függvények, sorozatok témakörbenA változó mennyiségek viszonyainak vizsgálatával fokozatosan ki kell kialakítani a függvényszemléletet. A tanulóknak tudniuk kell egyszerűbb kapcsolatokat ábrázolni a koordináta-rendszerben és a grafikonokról különböző összefüggéseket leolvasni!

A geometria, mérés témakörbenA mindennapi élet tárgyainak vizsgálata kapcsán a tér és a sík geometriai szemléletét fejlesztjük. A tanulóknak tisztában kell lenni a merőlegesség és párhuzamosság fogalmával. Készség-szinten kell alkalmazniuk a mennyiségek alapvető mértékegységeit! El kell tudniuk végezni egyszerűbb szerkesztési feladatokat! Ki kell tudniuk számítani speciális síkidomok kerületét és területét, valamint a téglatest felszínét és térfogatát az életkoruknak megfelelő fogalomértés alapján! El kell tudniuk készíteni az egyszerűbb hengerszerű és kúpszerű testek hálóját! Ismerniük kell az egybevágósági transzformációkat és a középpontos hasonlóságot!

A valószínűség, statisztika témakörbenA valószínűség-fogalom és a statisztikai szemlélet kialakításának igénye szorosan összefügg megváltozott világunk új szemléletével, ezért el kell érnünk, hogy a matematikatanítás során ez a tanulókban is fokozatosan kialakuljon. Nevezetesen: fel kell ismerniük a lehetetlen és a biztos eseményeket, kísérletek elvégzése után ki kell számítaniuk és értelmezniük kell adott események relatív gyakoriságát. Adott adatsokaság elemeit értő módon elemezniük kell, és több elem átlagát, móduszát és mediánját ki kell tudniuk számítani.

A gondolkodási módszerek témakörbenA tanulóknak ismerniük kell a halmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz fogalmát, az alapvető halmazműveleteket (egyesítés, metszet), és alkalmazniuk azokat a matematika különböző területein. A matematikatanulmányok során fokozatosan fejlődve a tanulóknak tudatosan használniuk kell a matematikai logika bizonyos elemeit „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan”, „nincs olyan”, az időszak vége felé pedig a „ha … akkor” típusú következtetéseket is.A matematikai ismeretszerzésben kezdetben az induktív módszer játszik nagy szerepet, melyet fokozatosan (felvált) kiegészít a deduktív következtetés, és a néhány lépésből álló bizonyítás megértése.

ÉRTÉKELÉSA házi feladatok a tanulási folyamat szerves részét képezik, ezért elengedhetetlen azok rendszeres figyelemmel kísérése. Geometria feladatoknál és a függvényeknél különösen fontos az írásbeli munkák differenciált ellenőrzése, a beadott házi feladatok javítása, a milliméterpapíron megrajzolt grafikonok, a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések, valamint a térbeli modellek nyilvános értékelése.Az óránkénti szóbeli számonkéréssel, biztosítjuk a folyamatos készülést, visszajelzést kapunk az új fogalmak megértéséről, azok alkalmazási szintjéről, és gyakoroltatjuk a matematikai szakszöveg használatát. Ezek értékelése történhet pontozással (egyéb jelekkel), illetve osztályzatokkal. Figyeljünk arra, hogy állandó legyen a javítás lehetősége. A szóbeli

- 103 -


Helyi tantervszámonkérések során fejlődik a tanulók szövegértése, a matematikai fogalmak helyes használata, javul a tanulók önértékelése, kommunikációs készsége. Lehetőség nyílik vitákra, egymás gondolatmenetének meghallgatására, a hibák javítására. Így a szakmai előrehaladással együtt pozitívan motiválható a tanulók mentális fejlődése is.Minden fejezet után javasoljuk egy-egy tájékozódó felmérő megíratását. Egy tanév folyamán pedig, több témát összevonva, négy értékelő felmérő dolgozatot tervezünk.

A HELYES TANULÁSI SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSAA tanulókat hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, a geometriai szerkesztések elkészítése előtt a vázlatrajz készítésének fontosságát külön kiemeljük, a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék és a választ, valamint az ellenőrzést szabatosan írják le!

A tanulókban ki kell alakítani azt a képességet, hogy gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával el tudják mondani, használják a zsebszámológépet,önálló ismeretszerzéssel is gyarapítsák tudásukat, keressenek adatokat az interneten és a statisztikai zsebkönyvben, tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok és szaklapok körében, ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!

A négy év során tudatosan kell fejleszteni lényegkiemelő képességüket, analizáló és diszkussziós készségüket, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodásukat. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az állandó ismétlés és rendszerezés, a szövegelemzés, a különböző megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játék, és a tanár egyéniségétől és igényességétől függő változatos módszer.

- 104 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAM

óraszám: 148 óra/év - 4 óra/hét

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

A matematika tanulási módszereinek megismerése. Matematikatörténeti érdekességek.

Értő-elemző olvasás fejlesztése. Szöveg leírása matematikai jelekkel.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése, a matematikai szaknyelv fokozatos kialakítása.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Összehasonlítás, viszonyítás (pl.: több, kevesebb, egyenlő, kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb). Állítások igazságának eldöntése (minden, van olyan).

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi játékok, relatív gyakoriság.

Halmazszemlélet fejlesztése. Konkrét dolgok adott szempont szerinti halmazba rendezése.

- 105 -


Helyi tanterv

SZÁMTAN, ALGEBRA



A számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.

Természetes számok milliós számkörben. Tízes számrendszer.

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.

Alaki érték, helyi érték. A tízes számrendszer.Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése,tizedes törtek.Ellentett, abszolút érték.

A műveletfogalom továbbfejlesztése. A műveletek közötti logikai kapcsolat ismeretének kialakítása.

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés szám-egyenesen. Szorzás, osztás 10-, 100-, 1000-rel. Szorzás, osztás többjegyű számmal.

Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek összeadása, kivonása két tag esetén.

Osztók, többszörösök a természetesszámok körében.Összeadás, kivonás az egészek Egyjegyű nevezőjű pozitív és a törtek körében. törtek, és legfeljebb ezredeketTörtek és a tizedes törtek tartalmazó tizedes törtekszorzása, osztása egésszel. összeadása és kivonása.(0 szerepe a szorzásban, azosztásban.)

Fegyelmezettség, Műveleti sorrend. A helyes műveleti sorrendkövetkezetesség fejlesztése. ismerete a négy alapművelet

esetén.A becslési készség fejlesztése. Kerekítés, becslés, ellenőrzés.Következtetési képesség fejlesztése.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.

Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Arányos következtetések. Egyszerű szöveges feladatok.

- 106 -


Helyi tanterv

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK



Helymeghatározás, adott tulajdonságú

Számegyenes, számintervallumok

pontok keresése. ábrázolása.Tájékozódás a derékszögű Helymeghatározás a

mindennapiPontok ábrázolása

koordináta-rendszerben. környezetben. koordinátarendszerben, pontokDescartes-féle derékszögű koordinátáinak leolvasása.koordináta-rendszer.

Összefüggések felismerésének Változó mennyiségek közöttifejlesztése. kapcsolatok.Táblázatok, grafikonok értelmezése

Egyszerűbb szabállyal

és készítése. megadott táblázatok kitöltése.A függvény fogalmának előkészítése.

Összeg, különbség, szorzat, hányadosváltozásai.Sorozatok képzése.

GEOMETRIA, MÉRÉS



Térszemlélet fejlesztése, testek Testek építése, testek tulajdonságai.

készítése.Halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adottTulajdonságok megfigyelése. tulajdonságok alapján.

Kocka, téglatest tulajdonságai,hálózata. Párhuzamosság, merőlegesség.Térelemek kölcsönös helyzete.Síkidomok.Sokszögek fogalma, tulajdonságai.

Körző, vonalzó használata. Két vonalzóval párhuzamosok és merőlegesek rajzolása.

Háromszögek, négyszögek és tulajdonságaik, valamint szerkesztésük.Távolság fogalma.Adott tulajdonságú pontok keresése.

A háromszög és a speciális négyszögek ismerete.

- 107 -


Helyi tanterv

A kör és a gömb. Szakaszfelező merőleges.

A szakaszfelező merőleges ismerete.

A szögmérő helyes használata. A szög fogalma, mérése, szögfajták.

A szögfajták ismerete.

Mérések, mérőeszközök Téglalap kerülete, területe. Egyszerű számítási feladatok.használata. A becslésképességének fejlesztése.

Téglatest felszíne és térfogata. A hosszúság mértékegységeinek

Mértékegységek átváltása. ismerete.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA



A valószínűségi és statisztikai Valószínűségi játékok és kísérletek.

A biztos és a lehetetlen

szemlélet fejlesztése. esemény felismerése.A megfigyelőképesség és Adatok tervszerű gyűjtése éselemző képesség fejlesztése. rendezése.A számolási készség fejlesztése.

Oszlopdiagram készítése.Grafikonok értelmezése.

Átlagszámítás néhány adatesetén.

Két szám számtani közepének kiszámítása.

5. évfolyam tananyag beosztása

óraszám: 148/év

Szabadon felhasználható óra: 6 óra

Természetes számok (24 óra)Számok alakja, helyesírása, ábrázolása számegyenesen.Halmazok.Műveletek természetes számokkal.

Szorzat, hányados változása.Műveletek sorrendje.Összeg, különbség szorzása.

Alakzatok (23 óra)Környezetünk tárgyai, alakzatok csoportosítása, testek építése.A testek geometriai jellemzői.Párhuzamos és metsző síkok.Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek.Merőleges és párhuzamos egyenesek

rajzolása.Mennyiségek. Azonos mennyiségek összehasonlítása: mérés.A sokszögek kerülete.A terület mérése, a téglalap területe.

- 108 -


Helyi tantervA testek hálója, a téglatest felszíne.

- 109 -


Helyi tanterv

Az egész számok (14 óra)Az egész számok. Az egész számok a számegyenesen.Számok abszolút értéke.Egész számok összeadása, kivonása.

Szorzás, osztás természetes számmal.Szorzat és hányados változásai.Nyitott mondatok.

Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer (6 óra)Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben.Derékszögű koordináta-rendszer.Pontok ábrázolása és leolvasása a

koordináta-rendszerben.Alakzatok ábrázolása a koordináta-rendszerben.

Ponthalmazok(18 óra)Ponthalmazok; ponthalmazok távolsága.

A kör és a gömb.Kör és egyenes kölcsönös helyzete a síkon.

Pont és egyenes távolsága.Gömb és sík kölcsönös helyzete; pont és sík távolsága.Egyenes a síkon.

Két egyenes távolsága. Két sík távolsága.Az egyenlő szárú háromszög szerkesztése.Nevezetes ponthalmazok.A testek térfogat. A térfogat mérése. Az űrtartalom. A téglatest térfogata.

Törtek (25 óra)A törtszám fogalma és írása.Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész.Törtek helye a számegyenesen; negatív törtek.Törtek egyszerűsítése és bővítése.

Törtek összeadása és kivonása.Törtek szorzása és osztása természetes számmal.Összeg és különbség szorzása természetes számmal.Relatív gyakoriság kísérleteknél.

Szögek ( 7 óra)A szög fogalma, jelölése.A szögek fajtái, a szögek összege és különbsége.A szögek mérése.

Tizedes törtek (25 óra)Tizedes törtek értelmezése, ábrázolása a számegyenesen.Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, kerekítése.Tizedes törtek összeadása és kivonása.

Tizedes törtek szorzása és osztása 10-zel, 100-zal és 1000-rel.Tizedes törtek szorzása természetes számmal, osztása pozitív egész számmal.Az átlag kiszámítása.Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

- 110 -


Helyi tanterv.

6. ÉVFOLYAM





Az elsajátítás képességének A matematika tanulási módszereinek

fejlesztése. továbbfejlesztése.

Pozitív motiváció kialakítása. Matematikatörténeti érdekességek.

Kommunikációs készség fejlesztése.

Könyvtár és informatikai eszközökhasználata.

A nyelv logikai elemeinek helyes

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz

használata. szükséges kifejezésekértelmezése, használata (pl.:egyenlő, kisebb, nagyobb,legalább, legfeljebb). Állítások igazságának eldöntése(és, vagy, minden, van olyan).Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Valószínűségi és statisztikai A biztos, a lehetséges és a lehetetlen

szemlélet fejlesztése. fogalma.Szövegértelmező és szövegalkotó

Változatos tartalmú szöveges Egyszerű, matematikailag is értelmezhető

képesség fejlesztése. feladatok megoldása, a szaknyelv

hétköznapi szituációk

fokozatos elsajátítása. megfogalmazása szóbanés írásban.

Tervezés, ellenőrzés igényének Megoldások megtervezése,kialakítása. eredmények ellenőrzése.A kombinatorikus gondolkodás Elemek rendezése,

rendszerezése.fejlesztése. Esetek rendszerezett Néhány elem kiválasztása

- 111 -


Helyi tanterv

SZÁMTAN, ALGEBRAFEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A racionális számok. A tört, a tizedes tört, a negatív

A számok reciproka. Szám fogalma.A számolási készség fejlesztésegyakorlati feladatokon keresztül

Műveletek racionális számkörben:– szorzás, osztás törttel, tizedes törttel,– alapműveletek negatív számokkal.Műveletek rendszerezése a racionális számkörben. Műveleti tulajdonságok. A helyes műveleti sorrend.

Műveletek racionális számokkal.Műveletek sorrendje, zárójelekszerepe.

A becslési készség fejlesztése. Becslés a törtek körében is.10 hatványai és használatukmennyiségek átváltásánál.

A bizonyítási igény felkeltése. Oszthatósági szabályok 2-vel, 5-tel, 10-zel,(10-,100-,1000-rel, 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel,)

100-zal való oszthatóságiszabályok.

Racionális számok többfélealakja.

Két szám közös osztói, közös többszörösei.

Alkalmazása törtekkel végzett műveleteknél.

Törtek egyszerűsítése, bővítése.Egyenes és fordított arányosság Arányossági következtetések A mindennapi életbenfelismerése gyakorlati feladatokban

egyenes, fordított arányosság. felmerülő egyszerű arányossági

és a természettudományostárgyakban.

A százalék fogalma. Alap, százalékérték százalékláb.

feladatok megoldása következtetéssel.

A következtetési képesség fejlesztése.Az egyenlőség fogalmának elmélyítése. A mérlegelv megismerése. Az ellenőrzési igény kialakítása.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek,egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

- 112 -


Helyi tanterv



TARTALOMA TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása.A függvényszemlélet fejlesztése.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.Példák elsőfokú függvényekre.Példák konkrét sorozatokra.

Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.


Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek.Egyenlően valószínű események valószínűségének meghatározása egyszerű esetekben.

Konkrét feladatok kapcsán abiztos és lehetetlen eseményekfelismerése.

Megfigyelőképesség elemző-képesség fejlesztése.Számolási készség fejlesztése.

Adatok gyűjtése, rendezése.Kördiagram.Lehetséges események gyakorisága.Adathalmaz jellemzése, ábrázolása (leggyakoribb adapt, szélső adatok).

Több szám számtani közepénekkiszámítása.


óraszám: 148 /évSzabadon felhasználható: 6 óra Hány eset van? (4 óra) Műveletek egész számokkal (24 óra)Mit tudunk az egész számokról?Egész számok összeadása és kivonása.Több tag összege és különbsége.Szorzás és osztás egész számokkal.

Több előjeles szám szorzása és osztása.

Műveletek sorrendje.

Tengelyes tükrözés (14 óra)Képek és tükörképek.Tükrözés mozgatással.Tengelyes tükrözés tulajdonságai, tükrözés pontonként, tükörkép szerkesztése.

Szimmetrikus alakzatok.Szakaszfelező merőleges, szögfelező.Szimmetrikus háromszögek, négyszögek.

- 113 -


Helyi tanterv

Számelmélet (15 óra) Ritmusok, periódusok.A számok maradékai.A számok osztói.Oszthatóság megállapítása az utolsó számjegyek alapján, illetve a számjegyek összegéből.

Törzsszám (prímszám), összetett szám, összetett számok prímtényezős felbontása.Közös osztók, a legnagyobb közös osztó.Közös többszörösök, a legkisebb közös többszörös.

Műveletek törtekkel (24 óra) A tört értelmezés (ismétlés).Tört alakú szám tizedes tört alakja.Törtek összeadása és kivonása.Szorzás törttel és tizedes törttel.Százalék fogalma.

Számok reciproka.Osztás tört alakú számmal és tizedes tört alakú számmal.

Háromszögek, négyszögek (21 óra) Háromszög belső és külső szögei; parkettázás.Háromszögek szerkesztése.Speciális négyszögek.Konvex négyszög belső szögeinek összege.

Tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek kerülete, területe.Testhálók a megismert sokszögekből; egyszerűbb testek felszíne és térfogata.

Egyenletek, egyenlőtlenségek (20 óra)Nyitott mondatok, egyenletek, egyenlőtlenségek.Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással.Mérlegelv, szöveges feladatok.

Arány, százalék (20 óra)Arányos következtetések.Egyenes arányosság.Fordított arányosság.A százalékszámítás alapja.

A százalékérték fogalma.A százalékláb.Bevezetés a statisztikába.

- 114 -


Helyi tanterv

7. ÉVFOLYAM





Pozitív motiváció kialakítása. Matematikatörténeti érdekességeka tananyaghoz kapcsolódóan.

Kommunikációs készségek fejlesztése.

Adathalmaz rendezése.

Grafikonok értelmezése.A logikai szita alkalmazása. A skatulyaelv megismerése.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése.Egyszerű állítások átfogalmazása, cáfolata konkrét példákban. Fogalmak, állítások logikai kapcsolata.

Gondolatok világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.

Egyszerű állítások igazságának eldöntése.

A halmazszemlélet fejlesztése. Példák konkrét halmazokra. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb négy elem esetén.

Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére,

Unió, metszet, részhalmaz,kiegészítő halmaz.

ellenőrzés.Szöveges feladatok megoldása.

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Sorbarendezés ismétlésselvagy-vagy eset vizsgálata.

SZÁMTAN, ALGEBRA



Műveletek gyakorlása a racionális számkörben.

Műveletek a racionális számok körében.

A műveleti sorrend biztosalkalmazása.

Zsebszámológép használata.A bizonyítási igény fejlesztése. A hatványozás fogalma pozitív

egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákban. Normálalak.

10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normál alakja.

- 115 -


Helyi tanterv

A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Arány, aránypár, arányos osztás. Arányossági összefüggések gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok.

Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Számolás aránypárral. Százalékos feladatok megoldása.

Matematikatörténeti érdekességek megismerése.

Prímtényezős felbontás.Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse.Oszthatósági szabályok (3-mal,9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).

Osztó, többszörös. Két szám közös osztója, közös többszöröse. Ezek alkalmazása a törtekkel végzendő műveleteknél.

A fizikában tanult képletek használata. A mérlegelv alkalmazása.

Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű kifejezések. Algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása.

Elsőfokú egyenletek megoldása.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel vagy mérlegelvvel.

A mindennapi élet problémáinak,

Szöveges feladatok megoldása. Egyszerűbb szöveges feladatok

összefüggéseinek leírása a megoldása.matematika nyelvén.




Táblázatok, grafikonok készítésekonkrét hozzárendelésekesetén.

Két halmaz elemei közötti hozzárendelés konkrét esetekben.Egyértelmű hozzárendelésekábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben.

Hozzárendelési utasítások végrehajtása.

Lineáris függvények: elsőfokúés konstans függvények.Példák nem lineárisfüggvényekre: x 1_ x;

Lineáris függvények ábrázolása táblázattal vagy anélkül.

Számolási készség fejlesztése aracionális számkörben.

Elsőfokú egyismeretlenesegyenlet grafikus megoldása.Sorozatok vizsgálata, számtanisorozat.

Sorozatok folytatása adott szabály szerint.

- 116 -


Helyi tanterv

GEOMETRIA


TARTALOM A TOVÁBBHALADÁSFELTÉTELEI

Fejlesztés a gyakorlati mérésekés mértékegységváltások helyes elvégzésében.

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kap-csán.

Az alapvető mértékegységek biztos ismerete (szög, hosszúság,terület térfogat, idő).

A transzformációs szemlélet Középpontos tükrözés. Adott alakzat középpontosan továbbfejlesztése. Középpontosan szimmetrikus szimmetrikus képének

megszerkesztése.alakzatok a síkban.A paralelogramma és tulajdonságai.

A paralelogrammára vonatkozó ismeretek.

Szögpárok (egyállású, váltó-, kiegészítő szögek).

Szögfelező szerkesztése.

Szabályos sokszögek.A bizonyítási igény felkeltése. A háromszög belső és külső

szögeinek összege.A négyszögek belső szögeinek összege.

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.

Megoldási terv készítése. Esztétikai nevelés.

Háromszög szerkesztése alapesetekben.

Egyszerű szerkesztési feladatok elvégzése.

A háromszögek egybevágósági alapesetei.

Térszemlélet fejlesztése. Egyenes hasábok, forgáshenger Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok

A valóság tárgyainak modellezése.

hálója, felszíne, térfogata. valamint a forgáshenger hálójának ismerete.




Valószínűségi és statisztikai Valószínűségi kísérletek a teljesszemlélet fejlesztése. eseményrendszerben. Statisztikai adatok elemzése, Adatok gyűjtése, rendszerezése, Oszlop- és kördiagramokértelmezése. adatsokaság szemléltetése, értelmezése és készítése.

grafikonok készítése.

- 117 -


Helyi tanterv


óraszám: 148/évSzabadon felhasználható: 12 óra

Törd a fejed! (5 óra) Hány eset van: sorbarendezés.Logikai szita egyszerű esetekre. Skatulyaelv. Valószínűség-számítási feladatok.

Számok és műveletek (10 óra)Hatványozás-térfogat mértékegységek, normál alak.Zsebszámológép használata.

A számok különböző alakjai.Műveletek törtekkel.

Középpontos tükrözés (15 óra) Középpontos tükrözés.Mozgások a síkon.A paralelogramma.

A szabályos sokszögek.

Hozzárendelések, függvények, sorozatok (20 óra)Halmazok közötti hozzárendelések.Grafikonok és függvények.

Lineáris függvény grafikonja.Sorozatok, számtani sorozat.

Az arány fogalma, arányos következtetések (10 óra)Arány, aránypár.Arányos osztás.Egyenes, fordított arányosság.

Számelmélet (16 óra)Az oszthatóság fogalma.Oszthatósági szabályok.

Prímszámok, összetett számok.Prímtényezős felbontás.

Sokszögek és a kör (20 óra) Háromszögek szögei, nevezetes vonalai.A háromszög területe.Belső és külső szögek összege.A speciális négyszögek kerülete, területe.

Szabályos sokszögek.A kör kerülete, területe.

Algebra ( 28 óra) Képletek kifejezések.Helyettesítési érték.Egyenlet megoldása mérlegelvvel.

Szöveges feladatok.

Hasábok hengerek (12 óra) A hasábok jellemzése.A hasáb hálója, felszíne, térfogata.

A forgáshenger jellemzése.A forgáshenger hálója, felszíne, térfogata.

- 118 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM





Igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése.

A „ha, akkor...” logikai művelet alkalmazása.

Szabatos, pontos írásbeli ésszóbeli fogalmazás.

Állítások és azok megfordításainakmegfogalmazása.

A bizonyítási igény fejlesztése. A matematikai bizonyítás előkészítése,

Ellenpéldák szerepe a cáfolásban.

sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás,cáfolás.

Könyvtár és informatikai eszközök

Matematikatörténeti érdekességek.

használatának igénye. Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére,a kifejezőképesség fejlesztése.Az ellenőrzés, az önellenőrzésigényének fejlesztése.Rendszerszemlélet fejlesztése.A tanult ismeretek közöttiösszefüggések felismerése,azok értő alkalmazása.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, afeladat megoldása és a szövegalapján történő ellenőrzése.Elemek halmazokba rendezése,halmazok elemeinek felsorolása.A tanult halmazműveletek alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása.

A halmazműveletek alkalmazása két halmazra a matematikakülönféle területein.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Egyszerű kombinatorikaifeladatok megoldása

Sorbarendezés, kiválasztásnéhány elem esetén.

Változatos módszerekkel.

- 119 -


Helyi tanterv

SZÁMTAN, ALGEBRAFEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


Zsebszámológép használata. A racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A négyzetgyök fogalma.

A rendszerező képesség fejlesztése.

A természetes, az egész és a racionális számok halmazánakKapcsolata.

A műveleti tulajdonságok alkalmazása.

Műveletek racionális számkörben.

Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése a racionális számkörben.

A helyettesítési érték kiszámítása.

Műveleti azonosságok rendszerező áttekintése. Algebrai egész kifejezések, képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben.Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása.

Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása.

Ellenőrzés igényének fejlesztése.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Kétismeretlenes elsőfokúegyenletrendszer.

Elsőfokú egyenletek megoldása.

Szövegértelmezés, lefordítás a Különféle szöveges feladatok Egyszerű szöveges feladatokmatematika nyelvére. megoldása. megoldása és ellenőrzése.




A függvényszemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvényekesetén.

Az xax+b, xx2, xfüggvények tulajdonságai, ésgrafikonjaik ábrázolása.

Az xax+b függvény grafikonjának ábrázolása konkrétracionális együtthatók esetén.

Grafikus megoldási módszerek alkalmazása

Egyismeretlenes egyenletek

(lehetőség szerint grafikus megoldása.számítógépen, illetve grafikus kalkulátoron is).

Sorozatok és vizsgálatukkalkulátoron is).

- 120 -


Helyi tanterv

GEOMETRIA



A halmazszemlélet fejlesztése. Speciális ponthalmazok. Négyszögek, sokszögek csoportosítása

A térszemlélet fejlesztése.Zsebszámológép használata.

A tanult testek, hasábok rendszerezése.A forgáskúp, a gúla, a gömb.

Háromszög és négyszög alapúegyenes hasábok felszíne éstérfogata.

A geometria módszereinek alkalmazása más tantárgyak és amindennapi élet problémáinakmegoldása során.

A vektor fogalma, két vektorösszege és különbsége.Eltolás síkban.A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése.

Adott alakzat eltolása adottvektorral.

A transzformációs szemlélet fejlesztése.

Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét

Kicsinyítés és nagyítás felismerése a valóság

arányokkal. tárgyain és alkalmazásaA tanult transzformációk más tantárgyakban.áttekintése.

A bizonyítási igény fejlesztése. Pitagorasz tétele. A Pitagorasz tételénekismerete.

Matematikatörténeti anyagok gyűjtése.Algebrai műveletek alkalmazása

Számításos geometriai feladatok a geometria

Egyszerű számításos feladatok

geometriai feladatokban. Különböző területeiről. megoldása.




Valószínűségi és statisztikai szemlélet

Valószínűségi kísérletek. A relatív gyakoriság kiszámítása.

fejlesztése. A valószínűség előzetes becslése,szemléletes fogalma.

Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

Adatsokaságok elemzése. Mintavétel. Grafikonok és diagramok készítése.A medián és a módusz értelmezése.

A leggyakoribb és a középső adat meghatározása konkrét adatsokaságban. Grafikonok készítése, olvasásaegyszerű esetekben.

- 121 -


Helyi tanterv


óraszám: 148/évSzabadon felhasználható: 12 óra

Gondolkodjunk együtt (5 óra)Hány eset van? Logikai szita. Skatulya elv.

Algebra ( 21 óra)Műveletek egytagú és többtagú algebrai kifejezésekkel.Azonosságok.Algebrai kifejezések helyettesítési értéke.

Kiemelés.Szöveges egyenletek.

Négyzetgyök fogalma, Pitagorasz-tétel (13 óra)A négyzetgyök. Pitagorasz-tétel. Pitagorasz-tétel alkalmazása.

Síkgeometria (15 óra)Háromszögek, négyszögek, sokszögek csoportosítása.A kör és részei.

Pitagorasz-tétel alkalmazása sík- és térgeometriai feladatokban.

Középiskolába készülünk (16 óra)Műveletek racionális számokkal. Algebrai kifejezések átalakítása.Függvények, sorozatok. Geometriai alakzatok. Geometriai számítások.

Függvények, sorozatok (21 óra)Hozzárendelések, függvények.Lineáris függvény grafikonja és tulajdonságai.

Abszolútérték függvény.Másodfokú függvény

1 x – függvény.x Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása Sorozatok, mértani sorozat.

Térgeometria (16 óra)A mértani testek és a valóság. A gúla jellemzése, hálója. Forgáskúp jellemzése, hálója. Ismerkedés a gömbbel.

Valószínűség-számítás és statisztika (14 óra)Valószínűségi játékok, kísérletek. Geometriai valószínűség. Adathalmazok elemzése, grafikonok. Számtani közép, módusz, medián.

Geometriai transzformációk (15 óra)Eltolás, vektorok.Párhuzamos szárú szögek.Egybevágósági transzformációk.Középpontos nagyítás és kicsinyítés.

- 122 -


Helyi tanterv

- 143 -


Helyi tanterv

Taneszköz javaslatokA tanterv alkalmazható bármilyen általános iskolai tankönyvcsalád mellett.Témánként ajánlott eszközökRendszeresen használható eszközök

– írásvetítő,– mágnestábla,– négyzethálós tábla,– szerkesztő eszközök,– zsebszámológép,– számítógép, projektor (oktatóprogramokkal, a matematika oktatását segítő szoftverekkel,

Internet adta lehetőségekkel).

Algebra Függvények Geometria Valószínűség, statisztika

helyiérték-táblázat földgömb síkgeometriai modellező

dobókockák, dobótestek

demonstrációs sakktábla készletszámegyenes vasúti menetrend egységkockák pénzérmék

számkártyák grafikonok fénymásolatai

1 dm3-es kocka urna, számkártyák,

készpénz fólián 1 literes mérőedény számozott golyókadósságcédulák milliméterpapír mértani testek, élvázas statisztikai zsebkönyvhőmérőmodell testek, kiteríthető és fóliákszínesrúd-készlet összeállítható testek grafikonok, táblázatokprímszámok táblázata térbeli építőelemek mindenhonnanprímtéglák szívószál, hurkapálca Galton-deszkaPozitív egész számok olló, kartonpapír,1-től, 100-ig ragasztókétkarú mérleg fóliák

milliméterpapírmásolópapír

- 144 -


Helyi tanterv

INFORMATIKA5– 8. évfolyam

A tanterv főbb alapelvei –A tanterv a NAT modernizációját megfogalmazó Informatika c. műveltségterületet teljes egészében feldolgozza.A tanterv az 5–6. osztályokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, mely az optimális programot tartalmazza (az ajánlott 4 – 8%-os órakeret átlagának figyelembe vételével), de a keret felső határa alapján számított heti 2 óra anyagát is tartalmazza, kiegészítő anyag jelleggel.A tanterv a 7–8. osztályokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, mely az optimális programot tartalmazza (az ajánlott 6 –10%-os órakeret átlagának figyelembe vételével), de a keret felső határa alapján számított heti 2,5 óra anyagát is tartalmazza kiegészítő anyag jelleggel.A tanterv jellege, téma megfogalmazása, tartalom- és követelményszintje olyan, hogy az a modernizált Nemzeti alaptanterv műveltségterületének maradéktalanul megfelel.A tanterv összehangolja a modernizált NAT alapelveit és a célokat az iskola (várható) cél- és értékrendszerét.A tanterv olyan témafeldolgozást javasol, mely a logikai láncot követve dolgozza fel a tananyagot és fejlesztési követelményeit.A feldolgozás témacsoportjai integráló, szintetizáló szemléletűek, míg az órai témák és tartalmi tervek analizáló, a kreativitásra építő jelleget hordoznak.A tanterv figyelembe veszi a feltételezett helyi adottságokat, javaslatot ad esetleges szabadon tervezhető órák tartalmi kitöltéséhez is.A tanterv javaslatot tesz (az iskolai tapasztalatok alapján) az informatikaórák maximális tanulói létszámára. Ez nagy létszámú osztályok esetén csoportbontást jelent. Ezt a számítógépes rendszer használatából eredő balesetveszély és a feltételrendszer indokolja.A tanterv olyan alternatívát kínál, melyet a tanár életszerűen, egységben tud feldolgozni.A tanterv messzemenően figyelembe veszi az előírt/ajánlott fejlesztési feladatokat, így: az informatikai eszközök használatát; informatikai–alkalmazói ismeretek (írásos formátumok, adatbázisok, adattáblák) használatát, infotechnológia (problémamegoldás, algoritmizálás, adatmodellezés, folyamatmodellezés, paramétermódosítás) alkalmazását; infokommunikáció (hagyományos és új technológiák) használatát; médiainformatika alkalmazását; az információs társadalom problémáinak megértését; a könyvtári informatika alapjainak elsajátítását.A tanulás-tevékenység eredményeként minden tanuló képes legyen az informatikai környezetben jól eligazodni, és bekapcsolódni az egész világba kiterjedő informatikai társadalomba.A tanterv ajánlást tartalmaz a tantárgytémaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgy évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretre. Az iskolák és a település speciális feltételrendszereit (iskolai hálózat, internet, közkönyvtár, médiatár stb.) a NAT tantervi ajánláson túl is figyelembe veszi a tanterv.A Nemzeti alaptanterv általános szabályozásából eredő feladatokNemzeti és európai értékek közvetítése.Az interdiszciplinitás elvének megvalósítása.A tanulás, a játék és a munka harmonikus kapcsolatának biztosítása.

A nemzeti kultúra értékeinek ismerete (feltalálók stb.) a hagyományok megismerése és folytatása.

- 145 -


Helyi tantervAz egyetemes emberi civilizáció értékeinek megismerése és megbecsülése.A kommunikációs és informatikai kultúra elemeinek elsajátítása.Az eredményes tanulás módszereinek hatékony alkalmazása.Az egészséges életmód igényének kialakítása.A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése.A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.A foglalkozások megismerése, pályaorientáció kifejlesztése.

A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek:– a problémacentrikus oktatás;– jogi- és etikai szemléletű tanulás;– az informatikatörténet felhasználása;– a rendszerszemléletű tevékenység;– algoritmus szemléletű tanulás;– a tervszemléletű tanítás-tanulás;– önművelődési képesség alkalmazása;– az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés.

Jelen tantervet mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak ajánljuk, akik fontosnak tartják a komplex szemléletű, „gyakorlati” életre való nevelést abban a szellemben, hogy gyermekeinknek a legkorszerűbbet, a legérdekesebbet és további életükben a lehető legjobban hasznosítható információkat, gyakorlati tudnivalókat, praktikus készségeket nyújtsuk.A tanterv tananyaga az iskolák többségében megvalósítható – a korábbi feltételek fenntartása vagy részleges fejlesztése mellett.Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak, az órákat eszközöket nem igénylő témák részletesebb, és mélyebb feldolgozására kell fordítani.

- 146 -


Helyi tanterv

INFORMATIKA 5–8.

CÉLOKKeltse fel a tanulók érdeklődését az informatika iránt.Alakuljon ki a tanulókban egy olyan informatikai szemlélet, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző tantárgyakban és a mindennapi életben is használják tudásukat.Olyan képességek, készségek, beállítódások kialakítása, melyek segítik az informatikai környezetben való eligazodást.Az informatikai ismeretek folyamatos megújítására törekedjenek.A könyvtárakat biztosan, tudatosan használják.

FELADATOK Információszerzési, tárolási és átadási technikák alkalmazása.Az információkezelés jogi és etikai szabályainak elsajátítása.A könyvtárhasználat révén képes legyen információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és értékelésére.Az újfajta kommunikációs lehetőség elsajátítása.Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése.Saját és társai munkájának értékelése.

KÖVETELMÉNYEK A számítógépes munka során balesetmentesen, az ergonómiai szempontok figyelembevételével dolgozzon.A berendezéseket a használati utasításoknak megfelelően alkalmazza.Sajátítsa el a számítógépes rendszer felhasználói szintű kezelését.Képes legyen az információt felismerni, megjeleníteni és kezelni.Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában.Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, kézikönyvek és a multimédia használatához.Értse a technikai kommunikáció lényegét.Tudja alkalmazni az operációs rendszereket és a segédprogramok szolgáltatásait.Tudjon kapcsolatot létesíteni hálózat segítségével.Ismerje az alapvető dokumentumformákat és képes legyen használni. Tudjon keresni nyilvántartásokban.Legyen képes a problémamegoldásokhoz a legcélszerűbb módszereket és eszközöket kiválasztani.Igazodjon el a könyvtárakban. Használja az iskolai és közkönyvtárakat.

TARTALOMAz informatika tantárgyhoz szaktantermi oktatásra van szükség. A számítógépes szaktanterem kisebb átalakításokkal és bővítésekkel alkalmassá tehető a tanterv teljesítéséhez. Ideális feltételek esetén internetes hozzáférés, hálózatról működtethető nyomtató, multimédiás program fogadására alkalmas gép, iskolai könyvtár áll rendelkezésre. Könyvtár- és üzemlátogatásokkal és tanulmányi utakkal is segíthetjük a képzést. Az órai munkák jellemző módszere a kiscsoportos, párokban és egyénileg végzett munka. Az informatikaórákat a tevékenység, a gazdag szemléltető anyag használata jellemzi.

- 147 -


Helyi tantervÉRTÉKELÉSAz ismeretek, a tevékenységek és a munkafolyamatok eredményeinek folyamatos és záró értékelése. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik.

- 148 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAM

Óraszám: 37óra/év – 1 óra/hét

CÉLFelkelteni a tanulók érdeklődését az informatika iránt.A számítógép alapvető kiépítésének megismerése, a felhasználás alaplehetőségeinek megtanulása, alkalmazása alkotó munka keretében.A könyvtári dokumentumtípusok megismerése, tudatos felhasználói magatartás kialakítása.

KÖVETELMÉNYÉrtse, hogy ugyanaz az ismeret különféle jelekkel leírható.Ismerje és tartsa be a számítógép balesetmentes használati szabályait; a számítógépet az ergonómiai elvárások szerint használja.Ismerje a számítógép-kezelés algoritmusát és ezt tudatosan alkalmazza; felhasználói szinten kezelje a perifériákat.Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, valamely módszerrel könyvtárakat létrehozni, törölni különböző háttértárakon.Ismerje az algoritmizálás fontosságát, értelmezni tudjon egyszerű algoritmusokat (pl. Logo segítségével).Ismerje meg valamely szövegszerkesztő és egy egyszerű rajzoló program alkalmazási lehetőségeit, képes legyen a felvetett probléma, feladat esztétikus külalakú megvalósítására.Igazodjon el az iskolai könyvtár állományában, tudja igénybe venni a szolgáltatásokat.

SPECIÁLIS FELADATOKAz informatikai eszközök balesetmentes használata. Kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele. Tiszta környezet kialakítása.Tartalom

1. Az informatikai környezet.2. A számítógép környezetünkben.3. Kommunikáció a számítógéppel.4. Informatika elmélet – gyakorlat.5. Könyvekről, könyvtárakról.6. Részösszefoglaló, összefoglaló.

ÉRTÉKELÉSTevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése.Az elkészített dokumentumok előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása.

FELTÉTELEKTanulók száma legfeljebb: 16 fő/csoport

- 149 -


Helyi tanterv

1. AZ INFORMATIKAI KÖRNYEZET

CÉLAz információ fogalmának értelmezése. Az információátvitel rendszerének megértése.Az információ átadás és rögzítés történeti áttekintése.

KÖVETELMÉNYIsmerje az információ fogalomkörét.Értelmezni tudja az ismeretek különböző jelrendszerekkel való leírását.Tudja alkalmazni a távközlési eszközöket.

FÜGGŐSÉGA köznapi információátvitel módjainak ismerete (telefon, rádió, tv stb.).

TARTALOMAz információszerzésről.

1.2. Az információ rögzítése.

2. A SZÁMÍTÓGÉP KÖRNYEZETÜNKBEN

CÉLA számítógép alapkiépítésének és perifériáinak megismerése.A számítógép-történet főbb állomásainak megismerése.A használat hardver alapjainak elsajátítása, a balesetmentes működtetés szabályinak megismerése.

KÖVETELMÉNYIsmerje és tartsa be a szaktanterem rendjére vonatkozó előírásokat.Tudja a számítógépet szakszerűen ki és bekapcsolni.Tudja kezelni a számítógép perifériáit.

FÜGGŐSÉG Nagyértékű berendezések, eszközök megbecsülése.Tartalom

2.1. A számítógép közelében.2.2. A számítógép mint algoritmikus gép.2.3. A számítógép perifériái.

ÉRTÉKELÉSA végzett tevékenység értékelő megbeszélése.Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.

- 150 -


Helyi tanterv

3. KOMMUNIKÁCIÓ A SZÁMÍTÓGÉPPEL

CÉLA szakszerű és biztonságos számítógép (egyedi és hálózati) használat megtanulása és alkalmazása.Tudjon eligazodni a háttértárak között és a könyvtárszerkezetben.Tudja saját munkáit meghatározott helyen tárolni.Tudja a dokumentumok készítésére szolgáló programokat használni, egyszerű dokumentumokat tervezni és elkészíteni.

KÖVETELMÉNYKépes legyen a háttértárak és a könyvtárak közötti mozgásra, a könyvtárszerkezet átalakítására. Tudjon alapszinten szöveges állományt létrehozni, formázni, menteni, nyomtatni. Ismerje a szövegszerkesztő rajzoló funkcióit és egy egyszerű rajzoló program használatát. Képes legyen audio- és multimédia programok futtatására.

FÜGGŐSÉGMultimédiás oktatóprogramok beszerzése.Tartalom

3.1. Könyvtárstruktúra kezelése.3.2. Szövegszerkesztés alapfokon.3.3. Rajzok készítése.3.4. Egyszerű szöveges-rajzos dokumentumok készítése.3.5. Audio és multimédia eszközök használata.

ÉRTÉKELÉSLenyomtatott dokumentumok önértékelése, előre megadott szempontok figyelembevételével. Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.

4. INFORMATIKA ELMÉLET – GYAKORLAT

CÉLEgyszerű algoritmusok megfogalmazása, ábrázolása. Logo algoritmusok megismerése.

KÖVETELMÉNYLegyen képes algoritmusok értelmezésére, egyszerű programok futtatására.

FÜGGŐSÉGEgyszerű programok (pl. Logo) jogtiszta használata.Tartalom

4.1. Az informatika alapjai.4.2. Az algoritmus.4.3. Problémamegoldás Logóval.

ÉRTÉKELÉS

- 151 -


Helyi tantervA feladatok szóbeli értékelése. Gyűjtőmunka értékelése csoportos megbeszélés alapján.

5. KÖNYVEKRŐL, KÖNYVTÁRAKRÓL*

CÉLA dokumentumok csoportjainak felismerése. A könyv jellemzőinek ismerete. Egy mű keresési algoritmusának elsajátítása. A katalógus céljának értése, keresés betűrendes katalógusban. A könyvtárhasználat alapjainak elsajátítása.

KÖVETELMÉNYTudjon eligazodni az iskolai könyvtár állományában.Ismerje a dokumentumtípusokat. Tudjon betűrendes katalógusban keresni.

FÜGGŐSÉGOtthoni könyvek (könyvtár) ismerete. Tájékozottság különböző dokumentumokban.Tartalom

5.1. Dokumentumtípusok5.2. A könyv, a könyv olvasása5.3. Információszerzés könyvtári környezetben5.4. Könyvtári katalógusok kezelése

ÉRTÉKELÉSKeresési tevékenység szóbeli elemzése.

6. RÉSZÖSSZEFOGLALÓ, ÖSSZEFOGLALÓ

- 152 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAM

óraszám: 37óra/év – 1 óra/hét

CÉLA tanulók informatikai érdeklődésének elmélyítése.A számítógép alapvető kiépítésének megismerése, a felhasználás alaplehetőségeinek megtanulása, alkalmazása alkotó munka keretében.A hagyományos és az új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatás megismerése.

KÖVETELMÉNYAz adott informatikai környezetet tudatosan használja.Ismerje és tartsa be a számítógép balesetmentes használati szabályait. A számítógépet az ergonómiai elvárások szerint használja.A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás elsajátítása. Ismerje a számítógép kezelés algoritmusát és ezt tudatosan alkalmazza. Felhasználói szinten kezelje a perifériákat.Tudjon a mappa és könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, valamely módszerrel könyvtárakat létrehozni, törölni különböző háttértárakon.Ismerje az algoritmizálás fontosságát, értelmezni tudjon egyszerű algoritmusokat (Logo, Qbasic stb. segítségével).Ismerje meg valamely szövegszerkesztő és egy egyszerű rajzoló program alkalmazási lehetőségeit, képes legyen a felvetett probléma, feladat esztétikus külalakú megvalósítására.Igazodjon el az iskolai könyvtár állományában, tudja igénybe venni a szolgáltatásokat.

SPECIÁLIS FELADATOK Az informatikai eszközök balesetmentes használata. Kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele. Tiszta környezet kialakítása.Tartalom

1. A számítógép környezetünkben.2. Kommunikáció a számítógéppel.3. Informatika elmélet – gyakorlat.4. Hogyan készül a könyv?5. Részösszefoglaló, összefoglaló.


FELTÉTELEK

Tanulók száma legfeljebb: 16 fő

- 153 -


Helyi tanterv

1. SZÁMÍTÓGÉP KÖRNYEZETÜNKBEN

CÉLA számítógép alapkiépítésének és perifériáinak használata.A számítógép-történet főbb állomásainak megismerése.A használt hardver alapjainak elsajátítása, a balesetmentes működtetés szabályinak tudatos alkalmazása.Képes legyen közhasznú információk keresésére.

KÖVETELMÉNYTudja biztonságosan kezelni a számítógép perifériáit.Kezelni tudjon oktató adatbázisokat, egyszerű oktató–tanító és játék programokat.

FÜGGŐSÉGNagyértékű berendezések, eszközök megbecsülése. Jogtiszta programok használatának szabályai.Tartalom

1.1. Számítógép környezetünkben.1.2. A működő számítógép.1.3. A számítógép perifériái.

ÉRTÉKELÉSA végzett tevékenység értékelő megbeszélése.Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.


CÉLRajzos és szöveges dokumentumok létrehozása. Multimédiás dokumentumok kezelése. Közhasznú információk használata.

KÖVETELMÉNYKépes legyen egyszerű szöveges, rajzos dokumentumokat követelményeknek megfelelően létrehozni.Ismerje a hálózatban való keresés algoritmusát.Képes legyen adatbázisban keresni.Képes legyen audio- és multimédia programok futtatására.

FÜGGŐSÉGMultimédiás oktatóprogramok beszerzése.Tartalom

2.1. Könyvtárstruktúra kezelése.2.2. MS-DOS gyakorlatok.2.3. Windows alapú fájlkezelés.2.4. Egyszerű szöveges-rajzos dokumentumok készítése, nyomtatás.2.5. Játék és logikai programok használata.2.6. Audio és multimédia eszközök használata.

ÉRTÉKELÉS

- 154 -


Helyi tantervLenyomtatott dokumentumok önértékelése előre megadott szempontok figyelembevételével.Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.

3. INFORMATIKA ELMÉLET – GYAKORLAT

CÉL Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, ábrázolása.Logo algoritmusok megismerése.Számolási műveletek elvégzése számítógéppel.Egyszerű problémák és feladatok megoldása.

KÖVETELMÉNYLegyen képes algoritmusok értelmezésére, egyszerű programok futtatására.Képes legyen egyszerű programok átalakítására megadott szempontok szerint.

FÜGGŐSÉG Egyszerű programok jogtiszta használata.Operációs rendszerek jogtisztasága.Tartalom

3.1. Az informatika alapjai.3.2. Az algoritmus.3.3. Problémamegoldás egyszerű programokkal.3.4. Windows alapok, DOS alapok.3.5. Kalkulátorok – számítógépek.

ÉRTÉKELÉS A feladatok szóbeli értékelése.Gyűjtőmunka értékelése csoportos megbeszélés alapján.Egyszerű cselekvéssorok algoritmizálása, folyamatábra készítése.

4. HOGYAN KÉSZÜL A KÖNYV?

CÉLA dokumentumok csoportjainak felismerése.A könyv jellemzőinek ismerete.A hagyományos és az új könyvkészítés lényegének megértése. A könyvkészítés műveleteinek ismerete. Nyomda, grafikai stúdió, másolószalon tevékenységének megismerése.

KÖVETELMÉNYTudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumok körében. Ismerje a könyvkészítés algoritmusát. Elemezni tudjon könyveket tipográfiai, esztétikai, tartalmi szempontból.

FÜGGŐSÉGKönyvtárak ismerete. Üzem / iroda / stúdió látogatása.Tartalom

4.1. A hagyományos könyvkészítés.4.2. Könyvkészítés új módon.4.3. A korszerű nyomda.

- 155 -


Helyi tanterv4.4. Nyomdai előkészítés számítógéppel.

ÉRTÉKELÉSÜzemlátogatásról készített dokumentum elemzése.Gyűjtőmunka elemzése megadott szempontok alapján.


7. ÉVFOLYAM


CÉLA tanuláshoz, munkához, egyéni élet alakításához szükséges információgyűjtés, feldolgozás és alkalmazás képességének kialakítása.Az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás jogi és etikai szabályainak megismerése és betartása.Az informatikai ismeretek megújítási igényének erősítése, a számítógépes hálózatokban való kommunikációs ismeret és készség elsajátítása.Tudatos és biztos könyvtárhasználói magatartás kialakítása.

KÖVETELMÉNYKépes legyen a számítógép perifériáit kezelni, a könyvtárszerkezetben tudjon tájékozódni, új szerkezetet képes legyen kialakítani.Ismerje és használja a rendelkezésre álló operációs rendszert (DOS, Windows stb.) és a legfontosabb segédprogramokat.Készítsen egyszerű algoritmusokat és ezeket képes legyen megjeleníteni (Logo, Qbasic stb.).Ismerje az internet lehetőségeit, használja levelek forgalmazására és információszerzésre.Tudjon információt keresni a kézikönyvtár segédkönyveiben.Ismerje a könyvtárak jellegzetességeit, típusait, képes legyen a legnagyobb könyvtárakat internet segítségével felkeresni, azokról információt gyűjteni.Speciális feladatokAz informatikai eszközök balesetmentes használata. Kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele. Tiszta környezet kialakítása.Közkönyvtárak látogatása.Tartalom

1. Informatikai környezet.2. Kommunikáció a számítógéppel.3. Kommunikáció a hálózaton.4. Informatika elméletéből.5. Dokumentumkészítés számítógéppel.6. Könyvtárközelben.7. Részösszefoglaló, összefoglaló.

ÉRTÉKELÉSTevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése.

- 156 -


Helyi tantervAz elkészített dokumentumok előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása.


- 157 -


Helyi tanterv

1. INFORMATIKAI KÖRNYEZET

CÉLAz informatikai eszközöket tudatosan, mértéktartóan használja.Megfelelő tájékozottság a korosztály számára készült informatika tárgyú művekben.KövetelményIsmerje a számítógép és perifériáinak felépítését, a fő részek funkcióit a működés és használat lényegét.Értelmezni tudja az informatikai alapfogalmakat (jel, információ, adat, kódok).FüggőségInformatikai szakkönyvtár kialakítása.Tartalom1.1. A sokoldalú számítógép.1.2. A számítógép alapkiépítése.

ÉRTÉKELÉSMegfigyelés, elemzés, összehasonlítás szóbeli értékelése.


CÉLAz informatikai eszközök és szoftverek szakszerű és etikus használatának elsajátítása.Tanulást segítő oktatóprogramok használata.Önálló munkavégzés számítógéppel.

KÖVETELMÉNYTudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.Ismerje és használja az operációs rendszer szolgáltatásait.Tudjon egy segédprogramot biztosan használni.

FÜGGŐSÉGVíruskezelő és tömörítő programok beszerzése.Tartalom

2.1. Állománykezelő programok használata.2.2. Vírusok felismerése.2.3. A vírusok hatástalanítása, a fertőzés megelőzése.2.4. Adattömörítések.2.5. Oktatóprogramok alkalmazása.

ÉRTÉKELÉSRendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.

- 158 -


Helyi tanterv

3. KOMMUNIKÁCIÓ A HÁLÓZATON

CÉLLevelezőprogram használata.Ismerje a hálózati keresés algoritmusát és önállóan képes legyen kulcsszavas vagy tematikus keresésre.Képes legyen közérdekű (és érdeklődési körbe tartozó) információkhoz jutni hálózat segítségével.

KÖVETELMÉNYIsmerje az elektronikus levelezés szabályait.Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket.A hálózatról letöltött állományokat tudja tárolni és kezelni.

FÜGGŐSÉGHálózati hozzáférhetőség biztosítása.E-mail címek létrehozása.Tartalom 3.1. Hálózati rendszerek.3.2. Az iskolai hálózat.3.3. Az internet felépítése.3.4. Tallózás az interneten. Keresők.3.5. Tanulás az internet segítségével. Csevegők.3.6. Levelezés új módon – e-mail.

ÉRTÉKELÉSA hálózati munka értékelése megbeszélés alapján.

4. AZ INFORMATIKA ELMÉLETÉBŐL

CÉLProblémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

KÖVETELMÉNYLegyen képes egyszerű algoritmusokat készíteni. Tudjon egyszerű programokat futtatni, módosítani vagy készíteni.Függőség Egyszerű programok (pl. Logo) jogtiszta használata.Tartalom4.1. Algoritmusok leírása és szerkezete.4.2. Egyszerű problémamegoldások.4.3. Egyszerű grafikai program készítése (Logo).

ÉRTÉKELÉSTevékenység értékelése csoportos megbeszélés alapján.

- 159 -


Helyi tanterv

5. DOKUMENTUMKÉSZÍTÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL

CÉLEgyszerű szöveges-rajzos dokumentumok tervezése és kivitelezése számítógépes környezetben.Képek rögzítése és feldolgozása.

KÖVETELMÉNYKépes legyen egy dokumentumot többféle tipográfiai megjelenésben előállítani.Ismerje a dokumentumkészítés algoritmusát.

FÜGGŐSÉGMintadokumentumok megismerése, elemzése.Képgyűjtemények beszerzése.Tartalom 5.1. Szövegszerkesztéstől a kiadványszerkesztésig.5.2. Kis méretű dokumentumok tervezése és kivitelezése.5.3. Az iskolaújság és szerkesztése.

ÉRTÉKELÉSTevékenység értékelése csoportos megbeszélés alapján.

6. KÖNYVTÁRKÖZELBEN

CÉLA kézikönyvtár használatának elsajátítása. Könyvtárak látogatása.KövetelményTudjon információkat keresni segédkönyvekben. Ismerje a közművelődési könyvtár használati szabályait.

FÜGGŐSÉGKézikönyvtár otthon és az iskolában. Közkönyvtár (gyerekkönyvtár) látogatása.Tartalom

6.1. A könyvtári állomány áttekintése.6.2. A kézikönyvtár és használata.6.3. Problémamegoldás a könyvtárban.6.4. Látogatás könyvtárba.6.5. Híres magyar könyvek és könyvtárak.Értékelés

Könyvhasználat elemzése.


- 160 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM


CÉLAz algoritmikus gondolkodás fejlesztése.Az információszerzés, feldolgozás és felhasználás jogi és etikai szabályainak megismerése és betartása.Az információs társadalomba való bekapcsolódás igényének kialakítása.A könyvtárhasználat olyan szinten való használata, hogy alapot nyújtson az önműveléshez és a tanuláshoz.

KÖVETELMÉNY Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét; tájékozott legyen az informatika történetében.Ismerje fel az algoritmikus szerkezeteket, tudjon egyszerű algoritmusokat alkotni.Képes legyen adatokat rendezni, feldolgozni.Tudjon önállóan egyszerű (tantárgyi) dokumentumokat készíteni.Tudjon szak- és tárgyi katalógust használni.

SPECIÁLIS FELADATOKKözkönyvtárak látogatása.Internetes hozzáférés biztosítása.Tartalom

1. Az informatikai robbanásról.2. Informatika elmélet – gyakorlat3. Dokumentumkészítés számítógéppel.4. A„számítógépes” iroda.5. Könyvtárközelben.6. Részösszefoglaló, összefoglaló.



- 161 -


Helyi tanterv

1. AZ INFORMATIKAI ROBBANÁSRÓL

CÉLTájékozódás a hardver eszközök körében. Ismeretgyűjtés a számítógép alkalmazásairól.Megfelelő tájékozottság az informatika tárgyú művekben és internetes ismertetőkben.

KÖVETELMÉNYIsmerje a magyar tudósok szerepét a számítógépek fejlesztésében.Használja és ismerje a korosztálynak szóló informatikai folyóiratokat.

FÜGGŐSÉGInformatikai szakkönyvtár kialakítása.Tartalom

1.1. A számítógép mint rendszer.1.2. A PC-k kialakulása és fejlődése.1.3. PC-től a célszámítógépekig.1.4. Az elektronikus háttéripar fejlődése.1.5. Az informatika tudósairól.

ÉRTÉKELÉSMegfigyelés, elemzés, összehasonlítás szóbeli értékelése.

2. INFORMATIKA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

CÉLAlgoritmus leírás értelmezése és használata.Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása.Algoritmusok kódolása egyszerű programozási nyelven.

KÖVETELMÉNYTudjon utasítássorozatot, feltételes elágazást és ciklusokat értelmezni.Ismerje az algoritmus kódolt formájú leírásának logikáját.

FÜGGŐSÉG Egyszerű programok jogtiszta használata.Tartalom

2.1. Algoritmusok és leírásuk.2.2. Eljárások és programok.2.3. Feladatok megoldása.2.4. Programozásról.

ÉRTÉKELÉSRendszerezés, elemzés szóbeli értékelése.

- 162 -


Helyi tanterv

- 163 -


Helyi tanterv

3. DOKUMENTUMKÉSZÍTÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL

CÉLIskolai dokumentumok készítése minta alapján. Jártasság dokumentumok kezelésében.

KÖVETELMÉNYIsmerje a dokumentumkészítés algoritmusát.Ismerje a tipográfiai terv fogalmát és alapjait.Tudatosan használja helyesírás ellenőrző programrészt.Tudjon egyszerűen dokumentumokat továbbítani elektronikus levél útján.

FÜGGŐSÉG Szövegszerkesztő programok jogtiszta használata.Egyszerű dokumentumgyűjtemény összeállítása.Tartalom

3.1. Dokumentumok tervezése és kivitelezése.3.2. Rajzok, képek beillesztése dokumentumokba.3.3. Komplex dokumentum készítése.

ÉRTÉKELÉSÖnálló munka értékelése előre megadott szempontok alapján.

4. A„SZÁMÍTÓGÉPES” IRODA

CÉLAdatsorok, táblázatok és grafikonok jellemzőinek megismerése, összefüggések felismerése.Egyszerű feladatok megoldása táblázatkezelővel.Egyszerű adatbázis kezelés alkalmazása.

KÖVETELMÉNY Képes legyen adatokat táblázatba rendezni, grafikonokat készíteni.Tudja önállóan használni a táblázatkezelő menürendszerét.Tudjon adatbázisokat és táblázatokat menteni és nyomtatni.Képes legyen oktatóprogramokat futtatni és értelmezni.

FÜGGŐSÉGNyomtatási lehetőség.Tantárgyi oktatóprogramok beszerzése.Tartalom

4.1. A számítógép irodai felhasználási lehetőségei.4.2. Adattárolási alapok. 4.3. Táblázatok készítése.4.4. Grafikonok rajzolása.4.5. Oktatóprogramok használata.

- 164 -


Helyi tantervÉRTÉKELÉSTevékenység értékelése csoportos megbeszélés alapján.Elkészített munkák elemzése.

- 165 -


Helyi tanterv

5. KÖNYVTÁRKÖZELBEN

CÉLTörekedjen források szakszerű felhasználására.Hagyományos és számítógépes keresők használata.

KÖVETELMÉNYTudjon szakjelzet alapján ismeretterjesztő művet keresni.Tudjon forrásanyagokat feldolgozni.

FÜGGŐSÉGInternet használata. Könyvtárak ismerete.Tartalom

5.1. Keresés hagyományos katalógusokban.5.2. Keresés számítógépes katalógusokban. 5.3. Adatok és dokumentumok gyűjtése.5.4. Szakmai beszámoló készítése.

ÉRTÉKELÉSKönyvkeresés és könyvhasználat elemzése.


- 166 -


Helyi tanterv

TERMÉSZETISMERET

5-6. évfolyamALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK

A természetismeret, a környezetismeret 1-4. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épülve alapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak, a biológia, a fizika, a kémia, valamint a Földünk és környezetünk műveltségi területéhez tartozó földrajz tanítását. Így mintegy hídként teremt kapcsolatot az elsősorban tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között.A tantárgy tudástartalmának elsajátítása, összefüggéseinek feltárása során megalapozódik a tanulók természettudományos szemlélete, formálódik világképe, mely szükséges a természeti és társadalmi környezetben való eligazoláshoz, boldoguláshoz. A tantárgyi ismeretek elrendezése, feldolgozási módja biztosítja a tanulói készségek, képességek, kompetenciák optimális fejlesztését.Ezért a természetismeret tanítása során prioritást kap a testi és lelki egészség, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés és a kommunikációs kultúra feladatainak megvalósítása. Központi feladattá válik a megismerési képességek, a gondolkodás fejlesztése, a személyes értékek tudatosítása és a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése.A fenti feladatok megvalósítására válogatódott ki a tananyag, melynek bővülését az életkori sajátosságok határozzák meg. A különböző tudományterületek kapcsolódását, egymásra épülését összehangolásuk biztosítja, mely fokozatosan halad a 7. évfolyamon bekövetkező különválás felé. Ezen elvek szerint követik egymást a témakörök és rendeződnek a tanítási egységek. Így a megismerés mindig az egyszerűtől halad a bonyolult, a közelitől a távoli, az egyesből az általános felé. Közvetlen környezetünk élővilágánál azt is figyelembe vettük, hogy tanítása a vegetációs időszakhoz illeszkedjen (ősz, tavasz), mert csakígy biztosítható az ismeretszerzés folyamatában az 5. évfolyamon még oly fontos közvetlen tapasztalatszerzés.A két témakör közé ékelődnek a térképészeti, időjárási, talajtani ismeretek és Magyarország. A 6. évfolyamon erre épülnek a hazai tájak életközösségei, melyeket a Földön való tájékozódás és a változó földfelszín tananyaga követ.A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészségmegőrzésben.Megismerteti a tanulókkal a zöldség és a gyümölcsfélék vegyszermentes termesztésének jelentőségét, a növényi és állati eredetű anyagok táplálkozásban betöltött szerepét. Felhívja a figyelmet felhasználásuk, vásárlásuk veszélyeire. Kialakítja az ezzel kapcsolatos helyes fogyasztói, vásárlói magatartást, szokásrendszert.A természetismeret, mint tantárgy része és segítője a környezeti nevelésnek, hiszen a közvetlen környezet és hazai tájak élővilága rendkívül szorosan kapcsolódik a 10-12 éves tanulók értelem- és érzelemvilágához.Így könnyen felismertethető annak szépsége, megláttatható változatossága, és veszélyeztetettsége.Tudatosítható az ember felelőssége és kialakítható a tanulók környezettudatos magatartása. Mindezek mellett a tantárgy cél- és feladatrendszere olyan iskolai programok szervezését jelöli

- 167 -


Helyi tantervmeg feladatként, melyek biztosítják a közvetlen környezet és hazánk természeti értékeinek védelmében és gyarapításában való aktív részvételt.

Népünk eredményeinek, nemzeti kultúránk értékeinek megismeréséhez, a magyarságtudat fejlesztéséhez a hazai tájak és az épített környezet, valamint híres természettudósaink munkásságának és elért eredményeinek bemutatásával járul hozzá a tantárgy.A természetismeret tanítása során feldolgozásra kerülő biológiai, földrajzi, fizikai és kémiai jellegű ismeretek tartalma, elrendezése, feldolgozási módjai széleskörűen biztosítják a természettudományos megismerési képességek sokoldalú kibontakoztatását. Kiemelt módon fejlesztik a megfigyelő, elemző, összehasonlító képességeket, melyek a kommunikációs kultúra szerves részei. Mindezek mellett fontosa tanulók kritikai és kreatív olvasási képességének tudatos fejlesztése, mely jelentősen segíti a médiumokban való eligazodást és azok szelektív használatát.A feladatok megvalósításához, a harmonikus személyiségfejlesztéshez, a reális és pozitív énkép kialakulásához elengedhetetlen a tanulói teljesítmények sokoldalú és rendszeres értékelése. Csak így tuda tanuló hasznos, értékes tagjává válni a közösségnek, mert ez tájékoztatja elért eredményeiről és jelzi számára az új feladatokat.

Értékelési elvek az 5-6. évfolyamon

Értékelés leggyakoribb formái

– Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése.– Szóbeli feleltetés.– Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése.– Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, „kutatások” megbeszélése, minősítése.

Értékelési szempontok

– Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét?– Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat?– Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére,példákkal történő illusztrálására?– Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni?– Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására?– Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében ésaz eszközök balesetmentes használatában?– Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni?– Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában?– Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével?– Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanensönművelődés igénye?

- 168 -


Helyi tantervCélok, feladatok

A környezetismeretben elsajátított alapismeretek felelevenítése, rendszerezése.A tanulói kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, a természettudományos ismeretek fontosságának, hasznosítási lehetőségeinek bemutatása.A tanulók korábbi és iskolán kívül szerzett tudásának, tapasztalatainak beépítése az új ismeretek rendszerébe.A természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi környezetének jellemzőivel.Megláttatni, és elemi szinten értelmeztetni a környezetben megfigyelhető és tapasztalható természeti jelenségek, folyamatok térbeli és időbeli változásait és a köztük lévő oksági összefüggéseket. Megértetni,hogy a változások csak kölcsönhatások közben jönnek létre.Tudatosítani, hogy az anyagok, a testek, az élőlények tulajdonságait, változásait és a környezetben játszódó folyamatokat mennyiségekkel is lehet jellemezni.Olyan tanulói szemlélet, környezeti gondolkodás formálása, melyet a természet részeinek és egészének megőrzése iránti felelősség, szeretet és cselekvőkészség jellemez.Megismertetni és gyakoroltatni az egészséges és a környezettel harmonikus életviteli szokásokat.Biztosítani a tanulók aktív részvételét a tanítás-tanulás folyamatában, hogy:– megismerjék, elsajátítsák az ismeretszerzés, a tanulás elemi módszereit és technikáit,– kialakuljon bennük a megfigyelések, kísérletek, megismerési módok iránti érdeklődés és a megvalósításhoz szükséges türelem, pontosság, kitartás képessége,– gyakorolják az önálló egyéni és a társakkal együttműködő csoportos tanulás formáit,– megteremtődjön számukra az örömteli ismeretszerzés és a pozitív tanulási élmény.Mindezek segítségével formálódik természettudományos szemléletük, világképük, fejlődnek gondolkodási képességeik, gyarapodnak pozitív személyiségjegyeik.

Fejlesztési feladatok

Felkelteni a tanulók érdeklődését élő és élettelen környezetük iránt. Fejleszteni az ismeretszerzéshezés feldolgozáshoz, szükséges képességeiket. Elsajátíttatni megszerzett tudásuk mindennapi életben való hasznosítását.Mindehhez szükséges, hogy a tanuló:– legyen képes a tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok spontán és irányított megfigyelésére,– ismerje fel és tudja kiválasztani a vizsgálódásokhoz, megfigyelésekhez szükséges anyagokat, eszközöket, szerezzen gyakorlatot takarékos és balesetmentes használatukban, tartsa be a vizsgálódás sorrendjétés idejét,– szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben és mértékegységeik használatában,– tudja értelmezni tapasztalatait, legyen képes e tapasztalatokból tanári segítséggel következtetéseket levonni, sajátítsa el – növekvő önállósággal – megfigyeléseinek, vizsgálódási eredményeinek szakszerű elmondását, írásos rögzítését, és rajzos ábrázolását,– tudjon eligazodni a világtájak és a térkép segítségével környezetében, sajátítsa el a térképolvasás elemi műveleteit, tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni, és Magyarország térképén tájékozódni,

- 169 -


Helyi tanterv

– szerezzen gyakorlatot a tárgyak, élőlények, jelenségek kölcsönhatások minőségi és mennyiségi jellemzőinek összehasonlításában, rendszerezésében,– vegye észre az élő és élettelen világ legjellemzőbb összefüggéseit, keresse azok okait és értse okokozati kapcsolatait,– tudjon ismereteket szerezni szöveges és képi információhordozókból, sajátítsa el az egyszerű enciklopédiák, lexikonok használatát,– használja az ismeretek szerzése és reprodukálása során a megismerési algoritmusokat,– legyen képes ismereteit, jártasságait, képességeit hasznosítani mindennapi életében,– igényelje az esztétikus és egészséges környezetet, értékelje szépségeit,– ismerje fel mikrokörnyezetében a környezetszennyezés veszélyforrásait, törekedjen káros hatásuk kialakulásának megelőzésére és a veszély elhárítására. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége, környezetének jövőbeni alakulásáért,– készüljön fel a természet megóvására, vegyen részt egészségi és környezetvédő programok megvalósításában.Rendelkezzen a tanuló megfelelő mennyiségű és mélységű ismerettel az élő és élettelen világ anyagainak tulajdonságairól, mennyiségi arányairól. Ismerje az élő és élettelen anyag szerveződését, valamint az anyag szerkezetének, felépítésének és működésének összefüggéseit.Ehhez szükséges, hogy a tanuló:– tapasztalati úton ismerje meg a környezetében előforduló legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait, legyen képes a növényi és állati eredetű anyagok elkülönítésére,– tudja, milyen a megismert termesztett növények, tenyésztett állatok termékeinek tápanyagtartalma és ezek ismeretében törekedjen az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítására,– ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat, különbségeket, szerveződési szintjeik hierarchiáját,– vegye észre, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől,– tudjon egyszerű vizsgálatokat végezni a környezetében előforduló anyagok és kölcsönhatásaik megismerésében,– ismerje a leggyakoribb környezetszennyezést okozó anyagokat, károsító hatásaikat, és törekedjen ezen szennyező anyagok felhalmozódásának megelőzésére, az esetleges károk csökkentésére.Az idő és a természeti jelenségek megismerése során legyen a tanulónak áttekintő képe a Föld ésa földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Tudja, hogy a földi világban minden állandó mozgásban, változásban van. A tájékozódáshoz az szükséges, hogy a tanuló:– tudja és értse, hogy a természeti jelenségek, folyamatok időben játszódnak,– ismerje fel környezetének változásaiban, kölcsönhatásaiban az idő szerepét,– szerezzen gyakorlatot az idő becslésében, mérésében,– legyen képes az élővilágban játszódó életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslésére,– tudja, hogy a természetben vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok,– értse, hogy az idő múlásával nemcsak természeti, de társadalmi környezete is megváltozik.A tér és a természeti jelenségek ismeretében a tanuló rendelkezzen megfelelő térbeli tájékozottsággal az őt körülvevő világban. Tudja, hogy a természet élettelen dolgait, élőlényeit meghatározott környezet, tér veszi körül, így jelenségeik, folyamatait itt játszódnak. A térbeli tájékozódáshoz az szükséges, hogy a tanuló:

- 170 -


Helyi tanterv

– ismerje környezetének határait, felszíni viszonyait, időjárását, vizeit, élőlényeit, emberi létesítményeit,– rendelkezzen – három dimenzióban – a reális becslés, viszonyítás képességével,– lássa a természetes és mesterséges tér hasonlóságait, különbségeit,– tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok az őket körülvevő tértől, mert azzal szoros kölcsönhatásban élnek,– ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedését, a megismert kultúrnövények fő termőterületét és a hazai életközösségek földrajzi helyét,– ismerje a világtájakat, tudja ezeket a valóságban és a térképen azonosítani,– tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környezetében, ismerje hazánk helyzetét Európában és a Földön,– alkosson képet hazánk nagytájairól, a kialakulásukban résztvevő folyamatok vizsgálatával, természeti adottságaik és társadalmi-gazdasági jellemzőik közötti elemi összefüggések megértésével.Legyen a tanuló tájékozott, és rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében.Lássa ezek XX. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét a Föld, valamint a földi élet jövőjében.Ehhez az szükséges, hogy a tanuló:– ismerje a természettudományos megismerésben a közvetlen tapasztalatszerzés szerepét, jelentőségét, és tudja, hogy ismereteit, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az internet segítségével bővítheti,– tudja, hogy a médiában téves nézetekkel is találkozhat, ezért megfelelő kritikával fogadja azokat,– ismerje fel a természettudományok óriási szerepét az emberiség jelenkori problémáinak megoldásában és életkörülményeinek jobbításában,– lássa és értékelje a természettudományok elért eredményeiben a kutatók, tudósok szorgalmát, heroikus munkáját,– ismerje hazánk természettudósait, legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre, törekedjen munkásságuk széleskörű ismertetésére és hírnevűk öregbítésére.

- 171 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAMóraszám: 55,5 óra/év- 1-2 óra/hét

Javasolt óraterv

Témakörök Új ismeretekelsajátítása

Ismétlés,gyakorlás

Helyi felhasználás,

kiegészítőanyag,

ellenőrzés Összesóraszám

Év eleji ismétlés 2 2I. Ősz a kertben 5 2 2 1 10II. Tájékozódás a környezetünkbenés a térképen

4 1 1 1 7

III. Az időjárás, az éghajlatés a talaj

3 1 2 1 7

IV. Hazánk Magyarország

10 2 1 1 14

V. Állatok a házban ésa ház körül

5 1 6

VI. Tavasz a kertben

4 1 1 1 7

év végi ismétlés 1 1,5 2,5

Összesen 31 10 7 7,5 55,5Környezetünk élővilága

I. Téma: Ősz a kertben

Cél:

– Feleleveníteni, rendszerezni és alkalmaztatni a fás és lágyszárú növény testfelépítésének és működésének a Környezetismeret 1–4. évfolyamán elsajátított ismereteit.– Megismertetni az egészséges táplálkozás szempontjából legjelentősebb gyümölcs és zöldségféléket.– Megértetni a környezet és a szervezet oksági összefüggéseit.– Felismertetni a gyümölcs és a zöldségfélék leggyakoribb kártevőit, kártételét és elsajátíttatni az ellenük való védekezés elemi ismereteit.

- 172 -


Helyi tanterv

– Megismertetni az egészséges gyümölcs és zöldségfogyasztás szabályait.– Tudatosítani az ember nemesítő, kiválogató munkájának jelentőségét, megismertetni a magyar kutatók munkásságát, eredményeit.– Megláttatni a hasznos madarak szerepét, és tudatosítani a velük szembeni felelősségteljes magatartás fontosságát.

– Elsajátíttatni és gyakoroltatni a növények jellemzésének algoritmusát.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekLegismertebb gyümölcsfáink: a szilvafa, almafa és a szőlő habitusa, jellegzetesszervei. Szőlőfajták.Legfontosabb zöldségfélék: paradicsom, paprika, uborka, fejeskáposzta, sárgarépa, petrezselyem jellegzetes szervei, egyedfejlődése.Gyümölcsfélék, zöldségfélék származása, termesztése, felhasználása.A gyümölcsös- és zöldségeskert kártevői: a peronoszpóra, monília, alma-, szilvamoly és a káposztalepke kártétele és az ellene való védekezés formái.Madárvédelmi, madártelepítési alapismeretek.Növényi eredetű anyagok vizsgálata.Felismertetni a gyümölcsfákat lényeges megkülönböztető jegyeik alapján.Összehasonlítással feltárni a gyümölcsfák és szőlő hasonlóságait és különbségeit.Megismertetni híres gyümölcsnemesítőink nevét, munkásságát.Feltárni a zöldség- és gyümölcsfélék származása-igényetermőhelye- termesztése, valamint szerveinek felépítése működése és élettartama közti oksági összefüggéseket.Tudatosítani a megismert növények tápértéke és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepe közti kapcsolatot.Elsajátíttatni az egészséges zöldség és gyümölcsfogyasztás szokásait.Megismertetni a kártevők életmódja-kártétele, valamint a gombakártétel és az időjárás közötti összefüggéseket.Tudatosítani a vegyszermentes védekezés fontosságát.Elsajátíttatni a madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóit.Madárkalács készítése.Felismertetni a vizsgálódáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, elsajátíttatni balesetmentes használatukat. Gyakoroltatni a vizsgálódás menetét.Megismertetni a vizsgálódások leírásának, ábrázolásának és tapasztalataik rögzítésének formáját, módját.

II. Téma: Tájékozódás a környezetünkben és a térképen

Cél:

– Kiterjeszteni a tanulók tájékozódásra vonatkozó ismereteit, továbbfejleszteni az ezekkel kapcsolatos készségeit.– Megláttatni a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti összefüggést.– Felismertetni a térképi ábrázolás korlátait.– Megismertetni a térkép jelrendszerét és használatában megfelelő begyakorlottságot szereztetni a tanulókkal.– Megalapozni a szemléleti térképolvasást.

- 173 -


Helyi tanterv– Fejleszteni az ismeretszerzési, feldolgozási képességeket a térképi ismeretek használatával.

- 174 -


Helyi tanterv

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA térkép.Világtájak a valóságban és a térképen.A domborzat és a vizek térképi ábrázolása.A megyetérkép.A tájékozódás gyakorlása Magyarország térképén.A tájékozódással kapcsolatos ismeretek rendszerezése.A valóság és a térkép összevetése.Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről.Eligazodás a domborzati-vízrajzi, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken.A térkép jelkulcsának használata.A térképolvasás lépéseinek alkalmaztatása a szemléleti térképolvasás szintjén.

III. Téma: Az időjárás, az éghajlat. A talaj.

Cél:

– Kibővíteni, rendszerezni a tanulók időjárással kapcsolatos megfigyeléseit.– Felismertetni az időjárási jelenségekben megjelenő törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat.– Megismertetni az időjárás elemeinek szerepét az időjárás alakulásában.– Ráébreszteni a tanulókat az időjárás változékonyságára és az éghajlat viszonylagos állandóságára.– Bemutatni hazánk éghajlatának jellemzőit. Jártasságot kialakítani az éghajlattal kapcsolatos információk feldolgozásában. (Tematikus térképek, diagramok.)– A talaj jelentőségének felismertetése.

– A talajvédelem fontosságának megérttetése.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA levegő hőmérséklete és mérése.A szél és a csapadék.Időjárási térképek vizsgálata.Az időjárás és az éghajlat.Hazánk éghajlata.A talaj és vizsgálata.Megfigyelésekkel, észlelésekkel nyomon követni az időjárás elemeinek térbeli és időbeli változásait, kölcsönhatásait.Kísérletekkel alátámasztani a természetben tapasztalható jelenségeket, folyamatokat.A halmazállapot változásokról tanultak összekapcsolása az időjárási jelenségekkel.Számításokkal alátámasztani a hőmérséklet napi-, évi ingadozását, a középhőmérséklet alakulását.Tematikus térképek, diagramok elemzésével összegyűjteni hazánk éghajlatának jellemzőit.A talaj összetevőinek vizsgálata. A talaj és a növénytermesztés összefüggéseinek felismertetése. A talaj védelmének indoklása.

- 175 -


Helyi tantervRendszeres megfigyelések, mérések, vizsgálódások végeztetése önállóan és csoportmunkában, tanári segítséggel.

- 176 -


Helyi tantervIV. Téma: Hazánk: Magyarország

Cél:

– A tájékozódás kiterjesztése a magyarországi nagytájakra.– A kialakulásukban résztvevő folyamatok megérttetése.– Összefüggések megláttatása a kialakulásuk folyamatai és mai felszínük között.– Képet adni az egyes tájak felszínéről, éghajlati jellemzőiről, vizeiről, legfontosabb környezeti értékeiről.– Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli elhelyezése.– A földrajzi környezetre kifejtett egyéni, társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismerése– a megoldási módok keresése.– A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetésével a hazánkhoz való kötődés alakítása, a nemzettudat fejlesztése.

– Magyarország nemzetközi hírnevének megismertetése, tudatosítása.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekHazánk a Kárpát-medencében.1. Az Alföld:Nagykunság.Hortobágy.Kiskunság.Mezőgazdaság és élelmiszeripar hazánk legnagyobb táján.Települések az Alföldön.2. A Kisalföld.3. Az Alpokalja.4. A Dunántúli-dombság.5. A Dunántúli-khg.Élet a hegységekben.A Balaton.Hazánk elhelyezése Közép-Európában, a Kárpát-medencében.A felszínfejlődés fő folyamatainak megértése a magyarországi tájak példáin.Kép kialakítása a nagytájakról, a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésével és feldolgozásával egyéni és csoportmunkában– a lényeg kiemelésével, a hasonlóságok és különbségek észrevételével,– ábrák, képek adatsorok diagramok elemzésével, összehasonlításokkal,– tények, szöveges információk ábrázolásával,– következtetések megfogalmazásával.Az életmódban, szokásokban bekövetkezett változások érzékeltetése példák segítségével.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek6. Az Északi-khg.Élet az Északi-khg.-ben és a medencékben.Az adott tájaknál a Hortobágyi-, Kiskunsági-,a Fertő-Hanság-, Balatonfelvidéki-,Őrségi-, Aggteleki- Nemzeti Park.

- 177 -


Helyi tanterv(A többi a 6. évfolyamos természetismeret tantervben: az erdő, a vizes élőhelyek,a mező életközösségeinél)Budapest.

A magyarországi nagytájak összehasonlítása. Hasonló és eltérő földrajzi jellemzőik megkerestetése.A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatainak, összefüggéseinek felismertetése példákon keresztül.Annak beláttatása, hogy a környezet megóvásáért mi is felelősek vagyunk.A személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek vizsgálata konkrét példákon.Az alapvető szakkifejezések használata. A topográfiai fogalmak leolvasása a térképről, elhelyezése a munkatérképen.Gyűjtemények, tablók közös összeállítása közvetlen irányítással: a magyarországi tájakról, településekről, nemzeti parkokról, a fővárosról.

V. Téma: Állatok a házban és a ház körül

Cél:

– Felismertetni az ember tudatos és tervszerű munkáját a háziasítás évezredes folyamatában.– Bővíteni a tanulók tudását legfontosabb haszonállataink, a házban és a ház körül élő állatok szervezetének, életmódjának és hasznosításának ismeretében.– Továbbfejleszteni természettudományos gondolkodásukat az oksági összefüggések felismertetésével, tudatosításával és magyarázatával.– Megismertetni az egészséges és emberséges állattartás tudni és tennivalóit.– Formálni szemléletüket, értékrendjüket a tudomány szerepének és képviselőinek megítélésében.– Továbbfejleszteni önállóságukat az ismeretszerzésben, megfigyelések, kísérletek végzésében, és gyakoroltatniaz állatok szervezetével kapcsolatos megismerési algoritmusokat.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekHáziasítás történeteLegkedvesebb és legjelentősebb háziállataink: kutya, házimacska, házisertés, szarvasmarha, ló, házityúk, házikacsa testfelépítése, életmódja és hasznosítása.A háziállatok testanyagainak és termékeinek szerepe az ember táplálkozásában.A háziállatok tenyésztése.A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi egér, vándorpatkány élőhelye, külleme, testfelépítése, életmódja, kapcsolata az emberrel.Állatcsoportok: gerincesek, madarak, emlősök, ragadozók, patások, rágcsálók közös jellemzői.Feltárni a házasítás életmódbeli változásainak következményeit és a fajtabővülés jelentőségét.Felismertetni a háziállatokat küllemi sajátosságaik és jellegzetes szerveik segítségével.Háziállatok szervezetével kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, feljegyzések készítése.Megértetni a szervek felépítése és működése, valamint az életmód és a szervezet oksági kapcsolatait.

- 178 -


Helyi tantervMegismertetni a tanulókkal az állati eredetű tápanyagok táplálkozásban betöltött szerepét és fogyasztásuk egészségvédelmi szabályait. Tudatosítani a helyes fogyasztói magatartás fontosságát, gyakoroltatni formáit.Elsajátíttatni az állattartás alapismereteit, kialakítani az emberséges bánásmód igényét és gyakorlatát.

Feltárni a házban és a ház körül élő állatok élőhelye-életmódja és szervezete közti összefüggéseket.Fejleszteni a tanulók rendszerező képességét az állatcsoportok közös tulajdonságainak összegyűjtésével, lényeges jegyeik kiemelésével.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekÁllati eredetű anyagok vizsgálata.Pasteur, Hőgyes Endre, Koch Róbert munkássága.Továbbfejleszteni a tanulói önállóságot a vizsgálódások végzésében, tapasztalatainak rögzítésében.Bemutatni a tudomány eredményeit, kiemelkedő tudósok munkásságát. Anyaggyűjtés, kiselőadás készítése tanári segítséggel.

VI. Téma: Tavasz a kertben

Cél:

– Felkelteni a tanulók érdeklődését a tavaszi kert életében bekövetkező változások és okaik iránt.– Megláttatni a tavaszi kertben az élővilág szépségét, sokszínűségét és kapcsolatrendszerét.– Bővíteni a tanulók növény-szervezettani és táplálkozásbiológiai ismereteit.– Megismertetni a kert állatainak szervezetét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét.– Ráébreszteni a tanulókat a „hasznos” és „káros” élőlény egyoldalú (emberi szempontú) megítélésének helytelenségére.– Felismertetni a termesztés során felhasznált vegyszerek veszélyét, a biokultúra meghonosításának fontosságát. Úgy formálni a tanulók szemléletét, hogy a biokultúra elkötelezett híveivé váljanak.

– Megfelelő szintű jártasság kialakítása a természettudományos megismerési módszerek használatában.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekÉlet a tavaszi kertben.A tavaszi kert dísznövényének: tulipán és haszonnövényeinek: vöröshagyma, burgonya, veteményborsó és bab testfelépítése élete és hasznosítása.A kert gyakori állatai: a földigiliszta, a májusi cserebogár, burgonyabogár testfelépítése, életmódja, kártétele és az ellene való védekezés.Gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak közös jellemzői.A biokultúra célja, lényege.Megláttatni az éghajlat, a talaj és a növények életfolyamatainak összefüggéseit.Felismertetni a növényeket lényeges megkülönböztető jegyeik alapján.Alkalmaztatni a tanulók meglévő növényanatómiai és élettani ismereteit.

- 179 -


Helyi tantervTudatosítani a növények tápanyagtartalma felhasználása és az egészséges táplálkozás közti kapcsolatokat.Feltárni az élőhely, az életmód és a szervezet, valamint az egyedfejlődés és a kártétel közti oksági összefüggéseket.Algoritmus használata az állatok jellemzése során.A megismert állatok rendszerezése.A vegyszermentes termesztés fontosságának tudatosítása.

Követelmények a tanév végén

AZ 5. ÉVFOLYAM VÉGÉN A TANULÓ:

– legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére,– tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni,– legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására,– használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit– ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot,– a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein,– ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket,– fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás,– tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között,– ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit,– ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen,– ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását,– tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire,– legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket,– ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait,– tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek,– ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában,– ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát,– ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit,– rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával,– sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit,– törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására,– ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat,– értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet.

- 180 -


Helyi tantervA földrajzi jellegű alapismeretek feldolgozásához használt topográfiai fogalmak felsorolása a földrajz 5. évfolyama számára készült tantervben található meg.

- 181 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAMóraszám: 55,5 óra ( + 18 egészségtan ) óra/év -1-2 8+0,5 óra egészségtan)/hét

Javasolt óratervTémakörök Új ismeretek

elsajátításaIsmétlés,gyakorlás


kiegészítőanyag,


Év eleji ismétlés

1 1 2

I. Élet az erdőben

7 1 1 1 10

II. Vizekben, vizek partján

6 1 1 1 9

III. Füves területek élővilága

4 1 1 1 6

IV. Tájékozódás Földön

8 1 1 1 12

V. A változó földfelszín

10 2 0,5 1 13,5

Év végi ismétlés

2 1 3

Összesen 35 9 4,5 7 55,5Hazai tájak életközösségei

I. Téma: Élet az erdőben

Cél:

- Megláttatni a hazai erdők szépségét, sokszínűségét .- Felkelteni a tanulók érdeklődését az erdei életközösség élőlényei, évszakokhoz kötődő változásai iránt.– Fejleszteni a tanulók ökológiai szemléletét az erdő élőlényeinek és az életközösségben betöltött szerepük megismertetésével.– Tudatosítani és megértetni az élőlény és a környezet, az életmód és a szervezet, a testfelépítés és a működés oksági összefüggéseit.– Megismertetni a hazai erdők gazdasági értékét, veszélyeztetettségét.– Érdeklődést kelteni hegyvidéki erdeink nemzeti parkjai iránt.

- 182 -


Helyi tanterv

– Elsajátíttatni olyan magatartást, viselkedésmintát, mely az erdei életközösség védelmét szolgálja.– Fejleszteni a tanulók felelősségtudatát és tenni akarását az erdő kincseinek megőrzése, gyarapítása érdekében.

– Lehetővé tenni aktív részvételüket erdővédelmi munkálatokban.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekHazai erdőségeink földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek: kocsánytalan tölgy, erdei fenyő, gyepürózsa, kökény, erdei pajzsika, seprűmoha, hóvirág faji jellemzői, igénye, testfelépítése és hasznosítása.Az erdő gombáinak: erdőszéli csiperke, gyilkos galóca testi felépítése, életmódjaA gombafogyasztás szabályai.Tudatosítani a földrajzi helyzet, a környezeti tényezők, valamint a növények igénye és előfordulása közti oksági összefüggéseket.Felismertetni és a növényi algoritmus segítségével jellemeztetni az erdőszintek növényeit.Megláttatni a növények, növénytársulások hasonlóságait, különbségeit, életközösségben betöltött szerepét.Felismertetni az ehető és mérgező gombapárok hasonlóságainak veszélyét.Tudatosítani a gombák szerepét az életközösségben és a mindennapi életben.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekGombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, kétszikűek, zárvatermők.Az erdő állatainak: szarvasbogár, gyapjas lepke, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, éti csiga, erdei egér, széncinege, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly, róka, vaddisznó, gímszarvas faji jellemzői, testfelépítése, életmódja, élettere és szerepe az erdő életközösségében.Puhatestűek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak, lepkék, pókszabásúak, gerincesek, madarak, emlősök.Az erdő szerepe, gazdasági jelentősége, veszélyeztetettsége.Hegyvidéki erdők nemzeti parkjai:Bükki NP, Duna-Ipoly NP.Az erdő élőlényeinek vizsgálata.Megismertetni a gombafogyasztás szabályait, és beláttatni megtartásának fontosságát.A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriákba.Küllemi sajátosságaik alapján felismertetni és jellemeztetni a megismert állatokat.Feltárni a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket.Tudatosítani az erdő élőlényeinek sokirányú kapcsolatrendszerét és szerepét az életközösségben.Erdei táplálékláncok összeállítása.A megismert állatok rendszerezése.Megláttatni az erdő hasznát, a bioszférában betöltött szerepét, bemutatni veszélyeztetettségét.Tudatosítani a nemzeti parkok szerepét, bemutatni értékeit.Kíváncsiságot ébreszteni megismerésükre, felkeresésükre.Elsajátíttatni a kulturált erdőjárás szabályait.Gyakoroltatni a vizsgálódásokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát, a vizsgálódás menetének és időrendjének betartását.

- 183 -


Helyi tanterv

II. Téma: A vizekben és a vizek partján

Célok:

– Felkelteni a tanulók érdeklődését a vizek és vízpartok sajátos életfeltételei és élőlényei irányt.– Megláttatni a környezeti tényezők, az élőlények igénye és területi elrendeződésük összefüggéseit, valamint a vízi és a vízparti élőlények sokszínű kapcsolatrendszerét, elválaszthatatlanságát.– Megérttetni az élőlények szervezetének és életmódjának hasonlóságaiban a környezethez való alkalmazkodás ökológiai magyarázatát.– Felismertetni a folyók és állóvizek szerepét a bioszférában.– Bemutatni a vízszennyezés forrásait és veszélyét, felismertetni a lokális vízszennyezés globális következményeit.

– Megismertetni a hazai vízi világ megőrzésére hivatott nemzeti parkok nevét, földrajzi helyét és természeti értékeit.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekVizek, vízpartok életfeltételei.Baktériumok, növényi, állati jellegűegysejtűek teste és élete.Vízben élő növények, állatok: fonalaszöldmoszat, hínáros békaszőlő, orvosipióca, kecskerák, tavi kagyló, ponty,lesőharcsa külleme, testfelépítése, életmódja, táplálkozási kapcsolatai.Összehasonlítással megláttatni a víz és a vízpart életfeltételeinek hasonlóságait és különbségeit.Felismertetni és jellemeztetni a megismert növény- és állatfajokat.A növényi és állati szervek felépítése és működése közti öszszefüggések megérttetése, bizonyítása.A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA vízparti növénytársulások legjellemzőbb növényeinek fehér fűz, nád, fekete nyár és a vízpartok legjelentősebb állatainak: kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, vidra, gyötrő szúnyog, szitakötők külleme, testfelépítése, életmódja.Moszatok, egyszikűek, zárvatermők, gyűrűs férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, rovarok, rákok, gerincesek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök közös tulajdonságai.A vízszennyezés forrásai, következményei.A vizek öntisztulása, védelme.Tavak, folyók területén kialakított nemzeti parkok: Fertő-Hanság NP., Duna-Dráva NP. természeti értékei. Híres természettudósaink: Kitaibel Pál és Hermann Ottó.A vízi világ élőlényeinek vizsgálataPéldákkal bizonyítani a vizek és vízpartok élőlényeinek sokrétű kapcsolatait.Szakkifejezések helyes használata.Érdekességek gyűjtése, kiselőadások készítése a megismert állatok életéről.A víz és a vízpart megismert élőlényeinek csoportosítása, rendszerezése.Megláttatni az édesvizek jelentőségét, és egyre növekvő veszélyeztetettségét.Megértetni, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek.Kialakítani a nemzeti parkok meglátogatása iránti igényt.

- 184 -


Helyi tantervKiselőadás készítése természettudósain életéről és munkásságáról.A fegyelmezett vizsgálódás és balesetmentes eszközhasználat gyakoroltatása.

III. Téma: Füves területek élővilága

Célok:

– Megláttatni a korábban megismert életközösségek élőhelyei, életfeltételei és élőlényei közötti hasonlóságokat, különbségeket. Tudatosítani a különbségek okát.– Megérttetni a kedvezőtlen környezet és az élőlények életmódja, alkalmazkodása közti összefüggéseket.– Megismertetni az életközösség tipikus élőlényeit, táplálkozási kapcsolatait.– Megláttatni a füves területek életközösségeinek szerepét, felismertetni élőhelyük szűkülésének és pusztulásának okait.– Feltárni a természetes és mesterséges életközösség hasonlóságait és különbségeit.– Megismertetni a legfontosabb szántóföldi növények igényét, testfelépítését, termesztését és hasznosítását.– Vágyat ébreszteni a füves puszták nemzeti parkjainak felkeresésére.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekFüves területek, környezeti tényezői, életfeltételei.A füves puszták jellegzetes növényeinek: angolperje, nádperje, pongyolapitypang, mezei zsálya és a parlagfű előfordulása, igénye, faji jellemzői.A mezőgazdasági kultúrnövények: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa habitusa, jellegzetes szervei, termesztése, hasznosítása.Értelmeztetni a környezeti tényezők, az életfeltételek és az élőlények életmódja közti összefüggéseket.A megismerési algoritmusok használata a növények jellemzésénél.Képek, újságcikkek gyűjtése a kultúrnövények gazdasági értékeiről, termesztéséről és feldolgozásáról.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekEgyszikűek, zárvatermők közös jellemzői.Az életközösség állatainak: olaszsáska, zöld lombszöcske, zöld varangy, fürge gyík, mezei nyúl, fácán, fehér gólya külleme, szervezete, életmódja, egyedfejlődése.Ízeltlábúak, rovarok, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök közös tulajdonságai.Az életközösség veszélyeztetettsége, gondozása, védelme.Kőrös-Maros NP. Hortobágyi NP. Természeti értékei.A megismert növények rendszerezése.Tudatosítani a kedvezőtlen életfeltételek és az élőlények alkalmazkodásának fontosságát és jelentőségét a faj fennmaradásában.A mező állatainak felismertetése, algoritmusok használata az állatok jellemzésénél.A mezei állatok besorolása a megismert rendszertani kategóriákba.Feltárni a füves élőhelyek területi szűkülésének veszélyét.Kedvet ébreszteni egy nemzeti park meglátogatására.

- 185 -


Helyi tantervIV. Téma: Tájékozódás a Földön

Célok:

– A tájékozódásról tanultak kiterjesztése a földgömbi ismeretek elsajátíttatásával.– A tájékozódáshoz szükséges szempontok – irány és távolság – megerősítése a fölrajzi fokhálózat megismertetésével, használtatásával.– A térbeli elvonatkoztatás képességének továbbfejlesztése árnyaltabb és biztonságosabb képzetek kialakításával.– A természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességek alapozása a természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megismertetésével.– A kulcskompetenciákkal kapcsolatos képességek alapozása.– Az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásainak gyakoroltatása a tankönyvi és egyéb információhordozók felhasználásával.– A tanulás iránti motiváció felkeltése, fenntartása örömteli tanulási élményekkel.– A környezettudatos magatartás alapozása.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekMi van a Föld felszínén?A szélességi körök.A hosszúsági körök.A földrajzi fokhálózat.Kontinensünk Európa, hazánk helye Európában.A nappalok és éjszakák váltakozása.Éghajlati övezetek.Az éghajlatot alakító, módosító tényezők.Európa éghajlata.Bővíteni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket a földrajzi fokhálózat megismertetésével.Hazánk földrajzi helyzetének meghatározása. A helymeghatározás lépéseinek begyakoroltatása.Megismertetni a tanulókat a Föld gömb alakjával és a gömb alak miatt kialakuló éghajlati övezetességgel.A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás közötti összefüggések megláttatása.A Föld Nap körüli keringésének és a tengelyferdeség szerepének felismertetése az évszakok kialakulásában.Az égitestek (Nap, Föld) helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban.A Nap napi és évi látszólagos mozgásának megfigyeltetése az égbolton. Az éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlatot kialakító tényezők hatásának megfigyeltetése diagramokon és tematikus térképeken.

V. Téma: A változó földfelszín

Célok:

– Kibővíteni, rendszerezni a tanulók felszínformákra vonatkozó ismereteit.– Felismertetni a földfelszín változásait okozó fizikai, kémiai jelenségeket.– Megérttetni a változások törvényszerűségeit a külső erők felszínformálása kapcsán.– Megismertetni a felszínformák kialakulásának folyamatát, a talaj keletkezését.

- 186 -


Helyi tanterv

– A környezetben lejátszódó folyamatok időbeliségének felismertetése.– Észrevetetni az emberi tevékenység felszínformáló hatását.– Alakítani a tanulók felelős magatartását a táj, a környezet megóvása érdekében.– Felkelteni érdeklődésüket a földrajzi-környezeti adottságok iránt.– Az információhordozók használatában való begyakorlottság alakítása egyéni és csoportmunkák során.– Az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatának gyakoroltatása.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA hegységek keletkezése,– gyűrthegységek,– röghegységek,– vulkáni hegyek.A síkságok (alföldek) kialakulása.A földfelszín kőzetei.A kőzetek vizsgálata.A talaj keletkezése.Talajfajták.Folyóvizek, állóvizek.Felszín alatti vizek.A víz körforgása.A belső és a külső erők.Oksági kapcsolatok felismertetése a fizikai, kémiai változások és a földrajzi jelenségek között.A földfelszínnel és kialakulásával kapcsolatos konkrét fogalmak kialakítása, kísérletekkel, megfigyelésekkel, elemzésekkel, általánosításokkal.A fogalmak közötti kapcsolatok észrevétetése.Csoportosítások, rendszerezések végzése – tanári segítséggel.A földfelszín kialakulásában résztvevő folyamatok értelmezése, leírása – egyidejűségük, egymásutániságuk érzékeltetése.Rajzos ábrázolásuk.A szakkifejezések pontos használata.Tájékozottság alakítása az információhordozók önálló használatában: homokasztali munkákban, kép-, ábraelemzésekben, egyszerű kőzet és talajvizsgálatokban, tematikus térképek leolvasásában.Az együttműködés készségeinek alakítása az ismeretszerzésben, az ismeretek feldolgozásában, alkalmazásában.A földrajzi jellegű alapismeretek feldolgozásához használt topográfiai fogalmak felsorolása a földrajz 6. évfolyama számára készült tantervben található meg.

- 187 -


Helyi tanterv

Követelmények az évfolyam végén

A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN A TANULÓ:

– legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, öszszegzésére és a mért adatok értékelésére,– tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni,– használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet,

– legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani,– ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit,– tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével,– helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben,– ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést,– tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását,– ismerje fel a Nap-Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (tengelyferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést,– tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket,– ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket,– ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait,– válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet,– ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit,– ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit,– ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét,– értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket,– legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni,– tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani,– tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége,– ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit,– lássa a természet védelmének fontosságát,– rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással,– ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát.

- 188 -


Helyi tanterv

Kimeneti követelmények a 6. évfolyam végén

A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN A TANULÓ:

– tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől és egymással is szoros kapcsolatban élnek,– ismerje közvetlen környezete és a hazai tájak életközösségeinek földrajzi helyzetét, életfeltételeit és legjellemzőbb élőlényeit,– legyen képes küllemi sajátosságaik alapján az élőlények felismerésére, megnevezésére és jellemzésére,– ismerje az élőlények életközösségben betöltött szerepét és táplálkozási kapcsolatait,– tudjon egyszerű táplálkozási láncokat összeállítani,– vegye észre, és tudja példákkal illusztrálni az életközösségekben megismert ok-okozati összefüggéseket,– sajátítsa el az élőlények rendszerezéséhez szükséges ismereteket, és tudja a megismert élőlényeket megfelelő kategóriákba sorolni,– ismerje hazánk természeti értékeit, lássa az élőhelyek és élőlények veszélyeztetettségét, érezzen irántuk felelősséget,– rendelkezzen a környezettudatos magatartás elemeivel,– tudjon tanári segítséggel méréseket, vizsgálódásokat végezni, tapasztalatait a megadott szempontok alapján összegezni,– mondjon példákat a megismert kölcsönhatásokra, folyamatokra: a felszínformálódásra, a felszín – vizek jellemzői; az éghajlat – (vizek) – természetes növénytakaró – talaj közötti összefüggésekre,– legyen jártas a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésében, feldolgozásában: a lényeg kiemelésében, hasonlóságok és különbségek észrevételében; adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzésében, tények, információk ábrázolásában,– tájékozódjon elemi szinten, a térképen – Magyarország térképén; a földgömbön – a földrajzi fokhálózat segítségével,– használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére,– ismerje Magyarország nagytájainak leglényegesebb jellemzőit, tudjon példákat mondani a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági-környezeti értékeire,– sorolja fel és mutassa meg a földgömbön a kontinenseket, óceánokat,– tudjon szemléletes képet adni az éghajlati övezetekről,– legyen jártas a megfigyelések, kísérletek eszközeinek kiválasztásában, balesetmentes használatában a leírt munkafolyamat fegyelmezett és pontos végzésében,– tudja használni az élőhelyek és az élőlények megismerési algoritmusait,– rendelkezzen megfelelő jártassággal az önálló ismeretszerzés módszerének használatában.Ebben a változatban a „fizikai és kémiai alapismeretek” a fizika keretei között kerül feldolgozásra.

- 189 -


Helyi tanterv

Környezetkultúra5 – 8. évfolyam

Amilyen a jelen iskolája, olyan lesz a jövő társadalma. Valószínű az állítás fordítottja is sok igazságot hordoz. Ugyanis egyetlen oktatási intézmény sem függetlenítheti, függetleníti magát az őt körülvevő társadalomtól, természeti és épített környezettől. Az iskola használói, a szülők, a fenntartó önkormányzatok, a társadalmi megítélés (stb.) hatnak a működésre. A tanulók ítéletéről nem is beszélve. Ugyanakkor az iskola nem lehet csak pillanatnyi elvárások kiszolgálója, konzervatív, hagyományos értékeket is kell közvetítenie, miközben a gyorsan változó, néha csak jósolható jövőre szeretné felkészíteni a tanuló ifjúságot.

A feladatok számosak: a globálistól a regionálison át a lokális jellegűig egyaránt. Előttünk álló történelmi feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás, ahol már régóta program az élethosszig tartó tanulás, amelyhez jó néhány képesség kialakítása szükséges.

Napjainkra az emberi élettér a civilizált államokban teljesen átalakult (az érintetlen természeti környezet csak nyomokban található), szinte teljes mértékben mesterséges környezet vesz körbe bennünket, beleértve a képernyők virtuális világát is. Igaz ez hazánkra nézve is, mivel a népességnek már mintegy kétharmada városlakó, foglalkozását tekintve pedig csak töredéke dolgozik a természetben. E tény indokolja, hogy a szocializáció során jelentőségének megfelelő teret kapjon az anyagi kultúra megismerése, ami egyszerre társadalmi és természeti meghatározottságú. Az alábbiakban e szocializációs folyamat főbb csomópontjait soroljuk fel:

az anyagi világ létrehozására irányuló emberi-társadalmi szükséglet megértése;

az ember-alkotta anyagi világ megismerése;

felkészítés az árucikkek kritikus fogyasztására;

a művi környezet értő használatának elsajátítása;

a munkakultúra alapjainak megtanulása;

az anyagi-tárgyi kultúra védelme.

A tárgykultúra oktatásának a környezeti neveléssel kapcsolatos teendői

Az elsődleges cél a környezettudatos magatartás fejlesztése, a fenntartható fejlődés gondolatának terjesztése a rendelkezésre álló eszközökkel, a lehető legtöbb fórumon. Ez a tárgykultúra esetében az anyag- és energiatakarékos, környezetbarát technológiát, a fenntarthatóság feltételeinek megfelelő termelési formát, a tartós árucikkek propagálását valló kereskedelmet, a takarékos, mértékletes életmódot, a múlt értékeit becsülő filozófiát, a természettel, kultúrával és az emberekkel szembeni alázatot jelenti.

Cél A környezetkultúra tanításának célja

- 190 -


Helyi tanterv A NAT-ra építve az egyes műveltségi területek összehangolt programjával olyan

alapműveltséggel rendelkezô nemzedék kiművelése aki: sajátjának érzi nemzeti örökségünket,

képes befogadni mind az egyetemes, mind a nemzeti, mind az etnikumok kultúráját, képessé válik arra, hogy kapcsolódjék Európához, a nagyvilághoz, nyitott, megértô a különbözô szokások, életmódok, kultúrák, vallások, szertartások

másságok iránt, érzékeny a problémák lényegi összefüggései iránt, lehetôséget keres a megoldásokra, valamilyen módon részt kíván venni a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, képes környezetének nemcsak szépségét, értékeit befogadni, hanem maga is

tevékeny részt vállal környezetének megóvásában, építésében, rendelkezik olyan képességgel, melyek szükségesek a környezet védelmével és

jobbításával kapcsolatos állampolgári kötelezettségek teljesítésében helyi, nemzeti, globális és egyetemes szinten egyaránt,

ismeri környezetét és megérti annak működését, képes megérteni a fenntartható fejlődés szükségességét, életmódjában érvényesül a természet tisztelete, rendelkezik olyan környezetkultúrával, amely a fejlôdô gazdasági-társadalmi

modernizáció pozitív hatásaival együtt védi, óvja, megôrzi természeti örökségünket, képes művészeti értékeink befogadására, értékeli más népek kultúráját, el tud igazodni különbözô korszakok stílusirányzataiban, ismeri azokat a művészeti ágakat, amelyek a kultúra összességét alkotják, eligazodik a társművészetekben, képes az igazi értéket a hamisaktól elválasztani, törekedik környezetében az esztétikumra, képes látáskultúráját önmaga is fejleszteni, tudja a vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret terén szerzett ismereteit

más területeken alkalmazni, képes a tömegtájékoztatási eszközök adta információs üzenetek vételére és

megértésére, képes önmaga, vagy mások mondanivalóját megérteni illetve megértetni a vizuális

nyelv segítségével.

Mindezen célok elérése érdekében: Megismertetjük a környezet- és természetvédelem alapvető területeivel, feladataival. Bemutatjuk az egyes élőhelyeket, azok védett értékeit. Segítjük tanulóinkat, hogy megismerjék hazánk természetvédelmi értékeit, kiemelten a

nemzeti parkjainkat. Fejlesztjük:

a tanulók tudatos megfigyelési képességeit a természet megfigyeltetésével, a valóság feltárásával, a világ oki és okozati összefüggéseinek megismertetésével.

Megtanítjuk a jelenségeket vizuálisan értelmezni.

- 191 -


Helyi tanterv A műszaki, gyakorlati életre olyan alapozó ismereteket nyújtunk, amelyekkel mind

életvitelükhöz, pályaválasztásukhoz, vagy esetleges pályamódosításukhoz elengedhetetlenül szükséges.

Fejlesztjük a vizuális emlékezetet és alkotó képzeletet.

Önálló tevékenységre ösztönzünk. Fejlesztjük a tanulók ízlésvilágát, esztétikai érzékét. Ösztönzünk a világ téri, formai és színbeli vizsgálatára. Segítjük a tanulókat alkotó, konstruáló emberekké válni. Tudatosan írányítjuk a hagyományőrző és ápoló tevékenységét, népi díszítő

művészetünk megismerését. Fejlesztjük a tanulók formaérzékét, színérzékét. Megismertetjük a diákokat a különféle technikákkal, alkalmazási területeikkel,

valamint a művészeti technikákkal.

Hon és népismeret: A tanulók ismerjék meg népünk kultúrális örökségének a jellemzô sajátosságait! Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülôföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek!

Ismerjék meg környezetük hagyományait és jellegzetességeit! Ismerjék meg nemzeti kultúránk nagy művészeit és alkotásait! Ismerjék meg népszokásainkat, népi hagyományainkat! Ismerjék meg a világörökség részét képező kiemelt hazai építészeti és táji

értékeket! Ismerjék környezetük jellegzetes épületeit!

Kapcsolat Európához és a nagyvilághoz: Legyenek érdeklôdôek és nyitottak az európai kultúra iránt! Ismerjék az egyetemes kultúra kiemelkedô egyéniségeit, művészeti alkotásait, a

társművészekkel együtt! Legyenek érzékenyek a problémák lényege iránt!

Környezeti nevelés: Ismerjék meg környezetüket! A tanulók kapcsolódjanak be a környezet értékeinek megôrzésébe! Életmódjukban nyilvánuljon meg a természet tisztelete! Ismerjék meg a környezettudatos viselkedés normáit! Ismerjék a környezetvédelem legfontosabb elemeit!

Kommunikációs kultúra: Segítse elô a jelek útján a képi megfogalmazásokban az üzenetváltást! Segítse az ismeretek megszerzésében és továbbadásában! Tudja használni a mesterséges közvetítô rendszereket!

Testi, lelki egészség: Minden tevékenységében törekedjen a testi, lelki egészség megôrzésére! Fordítson figyelmet a családi életre! Harcoljon a káros szenvedélyek ellen! Legyen toleráns és segítôkész a sérült, beteg társaival szemben!

- 192 -


Helyi tanterv Tanulás:

Törekedjen ismeretszerzésre! Ismereteit használja fel más területeken! Fejlessze a szemléletes és elvont ábrázolási készséget!

- 193 -


Helyi tanterv

Pályaorientáció: Fejlessze önismeretüket! Tudatosan készítsen fel pályaválasztásra! Nyújtson lehetôséget a tehetséggondozásra!

Követelmény

Környezetkultúra A témakörön belül el kell érni hogy a tanulók ismerjék meg az ôket körülvevô tárgyak,

eszközök, épületek funkcióját. Ismerjék meg az embert körülvevő bioszféra elemeit, jellemző tulajdonságait, s az

azokat fenyegető veszélyeket, forrásaikat. Legyenek képesek környezetbarát rendszerekben gondolkodni Ismerjék meg a hazai és Európán kívüli tárgykultúra:

egy-egy jellegzetes darabját, tudatosan törekedjenek olyan ismeretek megszerzésére, amelyek segítségével

megôrzik a tárgyi emlékeket, és környezetük védelmét figyelemben tartva maguk is képesek valamely eszközt, tárgyat konstruálni.

Ennek érdekében ismerkedjenek meg: Az alkotás folyamatával (tervezés, kivitelezés, értékelés),

alkotásaikban tükrözôdjön a praktikusság, környezetkímélet, jussanak el az egyes tárgyak reprodukálásától az önálló tervezésig.

Befogadás, megismerés: tudjanak egy adott, megfigyelt tárgyat leírni, rendeltetését értelmezni, a tárgy

anyagát meghatározni, alkotótevékenységükben a konstruált tárgyhoz a megfelelô anyagot

hozzárendelni.

Technikák: ismerjék meg a különféle anyagokat: - modellezôanyagok papífajták ragasztók, ismerjék meg a technikai műveletekhez szükséges egyszerűbb eszközöket, azok

működését, legyenek képesek az alkotás örömét átélni, tudatosan vigyázzanak önmaguk és társaik testi épségére, ismerjék a balesetvédelmi szabályokat, legyenek jártasak egy kézműves technikában, valamint a szerelés, építés és

modellezés műveleteiben. 5. évfolyam: Befogadás, megismerés;

Legyenek képesek megérteni a forma, funkció, és az anyag közötti összefüggéseket, legyenek képesek ünnepi szokások tárgyainak tartalmi és formai összefüggéseit felismerni!

- 194 -


Helyi tanterv Ismerkedjenek meg nemzeti parkjainkkal!

- 195 -


Helyi tanterv

Alkotás; Tudjanak egyszerűbb tárgyakat kitalálni és megformálni!

Technika; Legyenek jártasak egyszerű kéziszerszámok használatában, tudjanak

papírból konstruálni, - ismerjék a szövés technikájának legegyszerűbb módját, tudjanak gyöngyöt fűzni!

6. évfolyam Befogadás, megismerés;

Tudják tágabb környezetük, és azok tárgyainak rendeltetését megérteni, tudják szűkebb környezetükben a tárgyak stílusát, a funkció és forma közötti viszonyt felismerni!

Ismerkedjenek meg nemzeti parkjainkkal! Alkotás;

Ismerjék a tervezési folyamatot, tudjanak olyan tárgyat konstruálni, melyben variációs lehetôségek is megnyilvánulnak!

Technika; Ismerjék a kézműves technikák közül a batikolást és a nemezelést,

legyenek képesek térbeli modell létrehozására! 7. évfolyam Befogadás, megismerés;

Ismerjék a különbözô korok építészeti stílusát,lássák meg az épületek forma és funkcióbeli összefüggéseit,legyenek képesek felismerni az adott stílusú épület és berendezési tárgyainak összhangját!

Ismerkedjenek meg nemzeti parkjainkkal! Alkotás;

Tudják a lakóház és környezetének összhangját felismerni,ismerjék a ház modellkészítésének technikáját, mechanikáját!

Technika; Tudjanak modellezni, fa, fém, textil és gipsz felhasználásával!

8. évfolyam

Befogadás, megismerés Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére. A tervezés elveinek ônálló alkalmazása (használhatóság, gazdaságosság,

anyag, szerkezet...). A történelmi korszakok néhány jellemzô tárgyának ismerete, a korstílus felismerése

Ismerkedjenek meg nemzeti parkjainkkal! Alkotás

Tudjanak egyszerű tárgyakat, tereket tervezni Legyenek képesek tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére Ismerjék fel a történelmi korszakok tárgyait Legyenek képesek a környezetkultúra ( építészet, tárgykultúra) műfaji

- 196 -


Helyi tanterv tulajdonságainak megkülönböztetésére

- 197 -


Helyi tanterv

Befogadás, megismerés Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére. A tervezés elveinek ônálló alkalmazása (használhatóság, gazdaságosság,

anyag, szerkezet...). A történelmi korszakok néhány jellemzô tárgyának ismerete, a korstílus felismerése.

Technikák Jártasság egy kézműves technikában (bőrözés), valamint a szerelés, építés és

modellezés műveleteiben.

- 198 -


Helyi tanterv

Tartalom Óraszám: 1 óra/hét; 37 óra/év

Tananyag évfolyamokra lebontva az egyes témakörökben5-8. évfolyam témakörei, melyek évente koncentrikusan is bővülnek.

1. Város, lakókörnyezet2. Korok és anyagok3. A tér élménye

4. A család, életmód5. Öltözködéskultúra6. Jeles napok, ünnepek7. A természeti környezet elemei, értékei8. Gépek, technológiák9. Környezetvédelem

10. Jeles személyek 11. Kézműves technikák 12. Kertbarátok, kertészkedők

Tanári, tanulói segédletek, taneszközök: Tanulói eszközök:

Egyenes és derékszögű vonalzó 2B-4B-s ceruza pasztell, rajzszén, vízfesték, tempera olló, ragasztó, színes papír, körzô filctoll, hurkapálca, redisz, ecset kétféle vastagságú ecset rajzfüzet, A/4-es, rajzlap rajztábla, (fél íves)( ahol rajzbak is van) tanulók által készített mesterséges formák, idomdarabok vagy természetes formák

gyűjteménye gyurma, viasz, diófapác, (agyag) radír, monopol radír, fixatív üveglapok

Tanári eszközök: Nagyobb méretű idomdarabok, legalább 3 tárgyasztal, drapériák különféle

színekben, reflektor, diavetítô, filmvetítô vászon, táblai körzô, vonalzó, betűsablonok, tanulói munkák bemutatására alkalmas tárlók, paravánok.

Reprodukciók és albumok, demonstrációs táblák, diafilmek Videofilmek a népművészet és a nemzeti parkok bemutatásához és diapozitívek Házi olvasmányok videófilmen, fényképezôgép, folyóiratgyűjtemény, kamera Művészeti lexikon Kéziszerszámok legalább 5-6 fajtánként

Tanári és tanulói tankönyvek: Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua K. Bp., 1992. Herendi Miklós: Művészettörténet I-II. Pázmány Ágnes-Permay Éva: Látás és ábrázolás I-III. Környezetvédelmi lexikon

- 199 -


Helyi tanterv Kovács Károly: Népművészet Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V-XVIII. sz. Horváth Lászlóné:

Ôskor és ókor művészete A művészet születése. Holnap K. 1992.

Mezei Éva: Játsszunk színházat! Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvetô, 1983. Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., Karla Bilang: Felfedezôk és művészek. Művészetrôl gyerekeknek. Corvina.

1982.René Berger: A festészet felfedezése. I-II. Gondolat. 1984. A képzôművészet iskolája. I. Képzôműv. Alap K. 1979. A képzôművészet iskolája. II. Képzôművészeti Alap. K. 1979. Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvetô, 1982. Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, 1978. Origami Móra Kiadó Hímzés mintalapok Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir. Ezer év mesterművei. Corvina, 1987. Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat. 1957. Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági K., 1952. Magyar néprajz Mihály Ottó-Trencsényi László:Világkerék. Altern füzetek. OKI Iskolafejlesztési

Alapítvány Bp., 1991. Fehér Imre - dr. Horváth Árpád: Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp., 1967. Fizikai kislexikon: Műszaki kiadó, Bp., 1977. Magyar életrajzi lexikon, Akadémia, Bp. Életrajzi lexikon, Kossuth, 1992. Esztétikai kislexikon, Kossuth, 1972. Szabóné Balázs Edit: Írástörténet, Tankönyvkiadó, Bp., 1986.

- 200 -


Helyi tanterv

FIZIKA

7-8. évfolyam


Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet.

A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek.

A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetőleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el.

A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

- 201 -


Helyi tantervIsmeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek

A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére.

Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni.

A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat.

Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.

Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában.

Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, “szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben.

Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben

Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani.

Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.

Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődésérőlTudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat,

jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát.

Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

- 202 -


Helyi tanterv

7. évfolyamóraszám: 55,5 óra/év-1-2 óra/hét

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁKEgyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása.A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben.Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése.Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök).A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata.Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján.Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok, stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel.

- 203 -


Helyi tanterv


A testek mozgásaAz egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyszerű út- és időmérés.A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út- idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása.

Az egyenletesen változó mozgás

Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi)A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon

A dinamika alapjaiA testek tehetetlensége és tömege

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot változás

A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal.(Egyszerű kísérletek).Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása.

Erőfajták Gravitációs erő - (a Föld vonzása a testekre).Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége. Rugóerő ( a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma

Erő- ellenerő Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek)

A mechanikai munka

A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására.A mechanikai energia fogalma

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill.erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

- 204 -


Helyi tanterv

A nyomásSzilárd testek által kifejtett nyomás

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása.

Nyomás a folyadékokban és gázokban

A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak , vizek szennyezettsége).

Arkhimédész törvénye, a testek úszása

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére

Hőtan

Hőtani alapjelenségekHőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben.

Hő és energia A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő.Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során.

Halmazállapotok, halmazállapot- változások

Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok.A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák.Az olvadáspont , forráspont fogalma.Az olvadáshő , forráshő értelmezése.A halmazállapot- változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása.

Munka és energia A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai.

Energia-megmaradás

Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon.

A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon.Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEIA tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak

elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő,

hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó

olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy

egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések

elvégzésére, azok értelmezésére.

- 205 -


Helyi tanterv

8. évfolyam

óraszám: 55,5 óra/év-1-2 óra/hét

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁKEgyszerű elektromos- és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása Ok- okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben.A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használataA kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör) A gyakran használt elektromos háztartási berendezések, (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapításaA tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek, stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással.

- 206 -


Helyi tanterv


Elektromos alapjelenségek, egyenáramElektrosztatikai alapismeretek

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.

Az elektromos áramEgyszerű elektromos áramkörök

Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése.A feszültség és mérése.

Ohm törvénye Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége.Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása )Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromos áram hatásaiAz elektromos áram hőhatása

Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata.Az áram hőhatásán alapuló eszközök ( olvadó biztosíték, izzólámpa, ).

Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása.

Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása

Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása

Az elektromos áram mágneses hatása

Mágneses alapjelenségek.Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata.Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (. elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése).

Elektromágneses indukció, váltakozó áramAz elektromágneses indukció

Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása

Váltakozó áram A váltakozó feszültség keltése indukcióval.A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai

A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között).A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.Az elektromos hálózat, energia-ellátás.

- 207 -


Helyi tantervAz elektromos energia-hálózatAz energiatakarékosság

Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége.Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.

- 208 -


Helyi tanterv

FénytanA fény visszaverődése

A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye.A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata.A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.

A fénytörés A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata.Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata.Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei ( fényképezőgép, emberi szem, szemüveg,

A fehér fény színeire bontása

A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése

TOVÁBBHALADÁSHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a

tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési

szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.

Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.

Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint

Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.

Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

- 209 -


Helyi tanterv

BIOLÓGIA

7 – 8. évfolyam

Alapelvek, célok

Az „Ember és természet” műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók

lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos

műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban.

Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait.

A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is.

A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az „Ember és természet” műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű:– a diszciplináktól független, általános természettudományos fogalmak, eljárások és

szemléletmódok formálása; – készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása;– a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; – a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; – a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a

tudásrendszerek összehangolása; – a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő

meggyőződések formálása; – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése;– az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható

megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás);

– a természettudományok szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudásfelelős cselekvésben nyilvánuljon meg;

- 210 -


Helyi tanterv– a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó

ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások és ezek európai kapcsolatainak kiemelésével).

- 211 -


Helyi tanterv

A műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók a megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során.

Az iskolázás 1–6. évfolyamában zajló természettudományos nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a 6–12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: – az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek

tervezése; – a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése;– a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon

történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei;– az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskolás korban elérhető és

gyakorolható módszerei. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az

élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű működését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevel-hetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására.

Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány – technika - társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről.

A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban.

A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek, az általános fogalmak, az univerzális törvények segítségével.

A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméleti irányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése.

Nagyobb, összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése.

- 212 -


Helyi tantervSzerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából.

A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából.

2. Természettudományos megismerés A tudományos megismerés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és ered-

ményeinek előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott

szempontok szerinti információk kigyűjtése. A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elkép-

zelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivite-

lezése és értékelése. Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve a multimédiás eszközök használata. Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések,

mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendszerezése, a vizsgálódások eredmé-nyeinek pontos megfogalmazása.

A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése.

A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási raj-zok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekap-

csolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az élő szervezetek energia-átalakító folyamatainak átfogó jellemzése. Az erő és az energia fogalmának megkülönböztetése. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technikai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával. Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése,

alternatív energiaátalakítási módok megismerése. A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. A világ időbeli változásaival való ismerkedés (kozmikus folyamatok, a Föld története, evolú-

ciós folyamatok időbelisége). Az ökológiai rendszerek vizsgálata. Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezethető fizikai, biológiai és kémiai folyamatok bemutatása. Az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megisme-

- 213 -


Helyi tantervrése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása.

A növényeknek és a fotoszintézisnek földi életfolyamatokban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése.

Ismerkedés az evolúciós gondolattal, s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása.

Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teologikus értelmezések visszaszorulása, az ezekkel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája.

A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában.

Az élővilág összes országainak megismerése. A hierarhikus rendszerezés elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során.

A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése. A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi

életműködésekben, a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének

tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában. Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldá-

sára, ehhez az összes természettudományi tárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben,

az iskolai lét során.

A biológiatanítás céljai, feladatai Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág

sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alap-jait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek egészséges életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszer-zésének képességét.

A fenti célokból a következő feladatok adódnak a biológiát tanító pedagógusoknak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a

biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek válto-zatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak meg-ismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet fel-építésének és működésének lényeges sajátosságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.

Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gya-

- 214 -


Helyi tantervkoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakítását,s az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.

7. ÉVFOLYAM

óraszám: 55 óra/év-1,5 óra/hét

Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő fogalmak helyes használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az életközösségek földrajzi elhelyezke-

désében. Az éghajlat, az élőhelyek és az életközösségek jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok,

elektronikus források stb.). A megismert életközösségek önálló bemutatása, jellemzése. A megismert növények és állatok felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, azonosságok és különbségek felis-

merése. Az élőlények élőhelye és életmódja közötti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, atlaszok stb.)

használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi

szempontból való jellemzése. Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődé-

sében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését

szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba.

Az egyes témakörökre fordított időkeret I. Tájak és életközösségek kb. 24 óra II. A földi élővilág általános jellemzése. kb. 10 óra III. Az élőlények rendszerezése kb. 20 óra

I. TÉMAKÖR: TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

- 215 -


Helyi tantervCÉL Ismerjék meg a tanulók – a forró, a mérsékelt és a hideg éghajlati övezet környezeti feltételeit, őshonos élőlényeit, azok

testfelépítését, életmódját, szaporodását;

– a magashegységek és a tengerek környezeti feltételeit, az itt élő leggyakoribb fajokat;– a megismert életközösségeket veszélyeztető környezeti ártalmakat

- 216 -


Helyi tanterv

TARTALOM o Az esőerdők kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük a Földön. o Az esőerdők jellegzetes növényei, szintezettsége. o A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása.o Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő állatai között. o Az esőerdők pusztulásának okai, védelmük. o A szavannák elhelyezkedése a Földön, a szavanna éghajlat jellemzői.o A szavannák növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez.o Az afrikai szavannák állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása.o Táplálkozási láncok a szavannák élőlényei között.o A szavannák pusztulásának okai, az élővilág védelme.o A szubtrópusi sivatagok kialakulásának környezeti feltételei, a sivatagok elhelyezkedése a Földön. o A sivatagok jellegzetes állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a túlélés változtos formái. o A mediterrán tájak elhelyezkedése a Földön. Az élőlények sajátos alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A nyári nyugalmi állapot. o A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei. o A mérsékelt éghajlati övezetben kialakult lombhullató erdők földrajzi elhelyezkedése, a környezeti tényezők jellemzői. o A lomberdők jellegzetes fás szárú és lágy szárú növényei. o A legjellemzőbb gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása a lombhullató erdőkben. o Táplálkozási láncok a lombhullató erdők élőlényei között. o A lombhullató erdőket veszélyeztető környezeti tényezők. o A mérsékelt övezet gazdaságilag jelentős termesztett növényei. o A mérsékelt övezet pusztáinak földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. o A prérik, pampák, sztyeppék jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. o A füves puszták életét veszélyeztető környezeti tényezők. o A tajgaerdők uralkodó fenyőféléi, a tűlevelű erdőkre ható élettelen környezeti tényezők (az évszakok jellemző időjárása, a tajgaerdők talaja). o A tajgaerdők állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. o A tundra övezet elhelyezkedése, jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. o A patás állatok vonulásának okai. o Az élettelen környezeti tényezők jellemzői a közép-európai magashegységekben. o A magashegységek jellegzetes növényei, állatai. A növényzet övezetes elhelyezkedésének okai. o A sarkvidéki fagyos területek madarainak és emlősállatainak alkalmazkodása a zord viszonyokhoz. o A környezeti feltételek (fényviszonyok, a víz nyomásváltozása, sótartalma, a tengervíz, hőmérséklete stb.) a tengerekben.

- 217 -


Helyi tanterv

o A partközeli és a nyílt tengerek jellegzetes növényeinek és gerinctelen állatainak legfontosabb tulajdonságai. o Táplálkozási kapcsolatok a tenger élőlényei között. o Az óceánok, tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők. A tengerek szennyezése.

KÖVETELMÉNYEK o Földrajzi ismereteiket alkalmazva tudják a trópusi esőerdőkre ható éghajlati tényezőket (hőmérséklet, csapadék, páratartalom stb.).o Ismerjék az esőerdők talajának fő jellemzőit.o Tudják az esőerdők elhelyezkedését a Földön.o Szerezzenek ismereteket az esőerdők növényei közül az óriásfák, a liánok, a fán lakó növények sajátos szervezeti felépítéséről.o Legyenek képesek következtetéseket levonni a környezeti tényezők hatása és az esőerdők szintezettsége közötti kapcsolatból.o Tudják az esőerdő szintezettségét, értsék meg a fény jelentőségét és a fényért való küzdelmet. Tudjanak különbséget tenni a fán lakó növények és a liánok között.o Ismereteiket alkalmazva tudják a fő különbségeket a hazai lombhullató erdők és a trópusi esőerdők között.o A dél-amerikai esőerdők állatai közül ismerjék meg a kolibrik, a papagájok, a madárpókok, a bőgőmajmok, a jaguár és az anakonda testfelépítését, életmódját, szaporodását.o Értsék meg az összefüggéseket a papagájok és a kolibrik csőre, sajátos mozgása és a táplálkozása között.o Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni a hazai életközösségekben megismert koronás keresztespók és a madárpók testfelépítése, élőhelye, táplálkozása között.o Értsék meg az összefüggést az esőerdők kínálta táplálékbőség és az állatok fajgazdagsága között. Tudják, hogy a bőgőmajmok csapatokban élnek és táplálkoznak, míg a jaguár magányos vadász.o Korábban megszerzett ismereteik alapján tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a macskafélék és a hüllők testfelépítésére.o Tudjanak táplálkozási láncot készíteni az esőerdők élőlényeiből. Értsék meg a csúcsragadozók szerepét az életközösségben. o Ismeretterjesztő irodalom és egyéb elektronikus információhordozók felhasználásával szerezzenek önállóan is ismereteket az esőerdők élőlényeiről.o Ismerjék meg az esőerdők pusztulásának okait, tudják, hogy az esőerdőkkel borított területek csökkenése az egész földi életet veszélyezteti.o Földrajzi ismereteiket alkalmazva tudják a szavanna éghajlat jellemzőit, ismerjék meg a fás és füves szavannák elhelyezkedését a Földön.o Értsék meg, hogy a környezeti tényezők változása (csapadék) okozza a monszunerdők, szavannák kialakulását.o Tudják összehasonlítani a szavannák és az esőerdők környezeti feltételeit.o A hazai füves területek témakörben tanultakból kiindulva ismerjék meg a szavannák fűféléinek jellegzetességeit, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás formáit.

- 218 -


Helyi tantervo Tudják az afrikai szavannákon élő akáciák, majomkenyérfák és az ausztráliai szavannákon élő o eukaliptuszok szervezeti felépítését, a környezetükhöz való alkalmazkodás sajátos formáit.o Ismerjék meg a szavannák állatai közül a csimpánzok, antilopok, zebrák, kenguruk, oroszlánok, hiénák, krokodilok testfelépítését, életmódját, szaporodását.o Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás különböző formáira.o Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a testfelépítés és életmód közötti kapcsolatra.o Ismerjék meg a patás állatok alkotta csordák viselkedését, a vonulásuk okait.o Korábbi ismereteiket (párosujjú patás, növényevő, kérődző, macskaféle, kutyaféle, hüllő) tudják alkalmazni az új állatfajok megismerésében.o Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a szavannák életközösségéből.o Ismerjék meg a szavannák pusztulásának okait, az elsivatagosodás és a legeltető állatte-nyésztés közötti összefüggést.o Földrajzi ismereteikre támaszkodva tudják a szubtrópusi sivatagok elhelyezkedését a Földön.o Ismerjék a sivatagok jellemző környezeti feltételeit (csapadék, hőmérsékleti adatok, szél).o Ismerjék az amerikai sivatagokban őshonos kaktuszok sajátos alkalmazkodását a környezeti feltételekhez (tövisekké módosult levél, vízraktározó szár, mély gyökérzet).o A sivatagok állatai közül szerezzenek tapasztalatokat a teve, a sivatagi róka, a szamárnyúl, a törpe puffogó vipera sajátos alkalmazkodásához a környezeti feltételekhez.o A korábban megszerzett ismereteiket tudják alkalmazni a sivatagok állatainak megismerésére.o Ismerjék meg a mediterrán területek földrajzi elhelyezkedését és a környezeti feltételek jellemzőit (csapadék, hőmérséklet, évszakok jellemző időjárása).o Tudják, hogy a nyári nyugalmi állapot az élőlények környezethez való alkalmazkodásának egyik formája.o Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a lombhullató erdők, a trópusi esőerdők és a mediterrán keménylombú erdők között.o Ismerjék meg a mediterrán tájak néhány jellemző állatának testfelépítését, életmódját, szaporodását (muflon, görög teknős, közönséges kaméleon).o Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával is szerezzenek ismereteket a mediterrán területek pusztulásának okairól, az erdőirtások következményeiről.o Ismerjék meg a forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei közül a gazdaságilag fontosakat: kakaó, kávé, tea, cukornád, gyapot, banán, datolya, citrom, narancs, földimogyoró.o Tudják a termesztett növények legfontosabb szervezeti sajátosságait, a termések (illetve a felhasználásra kerülő növényi részek) kialakulásának folyamatát, a termesztés alapismereteit.o A hazai tájak életénél tanult erdők ismereteinek felhasználásával tudják a mérsékelt éghajlati övezet lomberdőinek jellegzetes erdőtípusait, azok kialakulásának környezeti feltételeit.o Tudják, hogy az erdők kialakulásának legfontosabb környezeti feltétele az éves csapadék mennyisége.o A lombhullató fák közül ismerjék a tölgy, a bükk legfontosabb szervezeti sajátosságait.

- 219 -


Helyi tantervo Ismerjék a gyakori cserjék (kökény, mogyoró, vadrózsa) és az aljnövényzet néhány lágyszárú növényének (hóvirág, gyöngyvirág, medvehagyma, ibolya) szervezeti sajátosságait.o Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a téli nyugalmi állapotot a kedvezőtlen környezeti feltételek okozzák.o Ismerjék a lombhullató erdők gyakori állatainak (szarvas, őz, vaddisznó, barnamedve, róka, o farkas, vadmacska, néhány énekesmadár és rovar) a testfelépítését, életmódját, szaporodását.

- 220 -


Helyi tanterv

o Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a mérsékelt éghajlati övezet lombhullató erdőinek élőlényeiből.o Tudják, mely emberi tevékenységek okozzák az erdővel borított területek csökkenését.o Szerezzenek tapasztalatokat a környezetszennyezés káros hatásairól az erdők életére.o Ismerjék meg a mérsékelt éghajlati övezetben termesztett szántóföldi növények szervezeti felépítését, a feldolgozásra kerülő növényi részek kialakulásának folyamatát.o Tudják a termesztett szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó) legfontosabb környezeti igényeit.o Tudják a mérsékelt éghajlati övezetben kialakult füves puszták földrajzi elhelyezkedését.o Ismerjék a füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit.o Értsék meg az összefüggést a környezeti tényezők változása és a füves puszták kialakulása között.o Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a füves szavannák és a mérsékelt éghajlati övezet füves pusztáinak környezeti feltételei között.o Ismerjék az észak-amerikai prérik, a dél-amerikai pampák és az eurázsiai sztyeppék legjellemzőbb állatainak (bölény, puma, láma, nandu, tatárantilop) testfelépítését, életmódját, szaporodását.o Legyenek képesek az állatokról korábban megszerzett ismereteiket a füves puszták állataira alkalmazni (patás, növényevő, kérődző, tülkös szarvú, háziasítás, fészekhagyó, ragadozó, macskaféle).o Tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves puszták életközösségét.o Földrajzi ismereteikre támaszkodva tudják a tajga éghajlatát, a hőmérséklet, csapadék jellemző értékeit.o Ismerjék a tajgaerdők övezetes elhelyezkedését a Földön.o A tajgaerdők szintezettségének megismerése alapján tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni a korábban megismert erdőféleségekkel (esőerdők, keménylombú erdők, mérsékelt övezeti lombhullató erdők).o Tudják, a tajga fenyőerdőit mely fafajok alkotják (lucfenyő, vörösfenyő), ismerjék meg azok legfontosabb tulajdonságait (magasság, levél, virágzat, toboz).o A korábban megszerzett és az új ismereteik alapján tudják a nyitvatermők és a zárvatermők közötti fő különbségeket.o A tajga állatai közül ismerjék meg a siketfajd, a hiúz és a farkas testfelépítését, életmódját, szaporodását.o Korábban megszerzett ismereteiket legyenek képesek az újonnan megismert fajokra alkal-mazni (kapirgáló láb, macskaféle, kutyaféle, falkában történő vadászat, magányos vadász, ragadozó, tépőfog).o Tudjanak táplálkozási láncot készíteni a tajga élőlényeiből.o Ismerjék meg a tajga élőlényeit mint életközösséget.o Ismerjék meg a tundra kialakulásának környezeti feltételeit, tudják a tundra földrajzi elhelyezkedését.o Szerezzenek tapasztalatokat a tundra növényzetének (zuzmók, mohák, évelő fűfélék, törpefák és cserjék) alkalmazkodásáról a környezeti feltételekhez.

- 221 -


Helyi tanterv

o Ismerjék meg a tundra jellegzetes állatai közül a rénszarvas, a sarki csér, a különböző lúdfajok sajátos életét, és alkalmazkodását a hosszú télhez és a rövid nyári időszakhoz. o Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával szerezzenek önállóan is ismereteket a tundra egyéb állatairól (sarki róka, lemming, hóbagoly stb.). o Ismerjék meg a magashegységek jellemző környezeti tényezőit, a hőmérséklet változását. o Tudják a növények övezetes elhelyezkedésének környezeti okait. o Legyenek képesek a korábban megszerzett ismereteiket (lombhullató erdők, tűlevelű erdők, tundranövényzet stb.) a magashegységek növényzeti öveire alkalmazni. o Korábbi ismereteiket alkalmazva szerezzenek tapasztalatokat a barnamedve és a zerge testfelépítéséről, életmódjáról, szaporodásáról, a környezethez való alkalmazkodásáról. o Ismerjék a sarkvidéki fagyos területek környezeti feltételeit. o Tudják, hogy a sarkvidékeken csak az állandó testhőmérsékletű madarak és az emlősállatok képesek megélni. o Ismerjék meg a jegesmedve, az elefántfóka és a császárpingvin testfelépítésének, táplálkozásának, szaporodásának sajátos alkalmazkodását a környezeti feltételekhez. o Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira (zsíros bunda, vastag zsírréteg, úszókká módosult végtagok). o Ismerjék meg a tengerek, óceánok sajátos környezeti feltételeit. Tudják a fény, a hőmérséklet, a tengervíz nyomásának változásait. o Korábbi ismereteiket is felhasználva tudják a planktonok faji összetételét, a telepes barnamoszatok fő jellemzőit. Tudják, hogy a tengerek életközössége a növényi és állati planktonokra épül. o Ismerjék a partközeli tengerek és a nyílt tengerek eltérő környezeti feltételeit. o A gerinctelen állatok közül ismerjék meg a medúzák és a szivacsok testfelépítését, táplál-kozását. o A tengerek gerinces állatai közül tudják a cápák, heringek, szardíniák testfelépítését, táplálkozását. Tudják, hogy a cápák váza porcos felépítésű. o Ismerjék meg a kékbálna szervezeti sajátosságait (szilák, úszókká módosult végtagok, farki úszólemez), táplálkozását, szaporodását. o Korábbi ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a tengerek élőlényeiből. o Ismerjék meg a tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti hatásokat, a szennyezések formáit és következményeit. Tudják, hogy a Föld oxigénkészletének nagy részét a tengerekben élő növények biztosítják.

KONCENTRÁCIÓ Környezetismeret 1–4. évfolyam o Az időjárás megfigyelése. Az évszakok jellemző időjárása. o A növények életének, az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására. o A lomblevelű és az örökzöld növények jellemzői. o Az ember szerepe a növények és az állatok életében. o A növények és az életükhöz szükséges alapvető környezeti feltételek: talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet.

- 222 -


Helyi tantervo Halmazállapot-változások: oldódás, oldás, fagyás, párolgás. o A lakóhely természeti környezetének jellemzői.

- 223 -


Helyi tanterv

o Szennyező források a környezetünkben, a megelőzés, védekezés lehetőségei. o A levegő, a víz, a talaj vizsgálata. o A hazai tájak jellemző növényei, állatai. o Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez.

Természetismeret 5–6. évfolyam o Zöldségeink és gyümölcsféléink termesztésének környezeti feltételei. o A hidegtűrő és a melegigényes zöldség- és gyümölcsféléink. o A hazai erdők, vizek-vízpartok, füves területek táplálékláncot alkotó élőlényeinek testfelépítése, élete. o A napsugárzás, a napfény, a fény vizsgálata. o Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. o A hőmérséklet változása, hőingás. o A halmazállapot-változás a természetben: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. A levegő nyomása, a szél, a szél felszínformáló munkája. A csapadék keletkezése, a csapadék formái, a csapadék felszínformáló munkája. o Az időjárás és az éghajlat. o A folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése. o Domborzati elemek és formák. o A talaj keletkezése és védelme. o Az emberi tevékenység felszínformáló munkája. o A kontinensek, óceánok elhelyezkedése. o A Föld alakja, tengelyferdesége és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggés. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása.

Földrajz 7. évfolyam o A kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságai. A természetföldrajzi övezetesség a kontinenseken.o Európa és az Európán kívüli földrészek földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja, természetes élőviláguk.

Fizika 7. évfolyam o A súrlódás, a tapadási súrlódás, a gördülési és a közegellenállás.o A nyomás. A nyomás terjedése folyadékokban.o A folyadékok súlyából származó nyomás. o A felhajtóerő. o Úszás, lebegés, merülés. o A nyomás terjedése gázokban. A légnyomás. o A szilárd testek hőtágulása. A folyadékok, gázok hőtágulása.o Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás.

- 224 -


Helyi tanterv

Kémia 7. évfolyam o Különbség a fizikai, kémiai és biológiai változások között.o Különbség a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok között.o A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, oldhatóság. o Az égés feltételei. Exoterm és endoterm reakció. o Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só.

II. A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

CÉL Ismerjék meg a tanulók – az élő és élettelen környezeti tényezőket; – az életközösségek jellemzőit, összetevőit; – az életközösségek veszélyeztetettségét; – a környezetvédelem fontosságát.

TARTALOM o A környezet fogalma. o A legfontosabb élettelen környezeti tényezők: talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet. o Az élettelen környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás néhány példája az élővilágban. o A tűrőképesség fogalma. Tág és szűk tűrőképességű élőlények. o Az életközösségek felépítése, a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek. o Az életközösségek önszabályozó működése. o A természetes és mesterséges életközösségek. o Az életközösségek anyagforgalma. A táplálkozási lánc és a táplálkozási piramis. o A természetes és mesterséges életközösségek anyagforgalma. o Az emberi tevékenységek hatása a bioszférára, az élőhelyek és az élővilág pusztulásának okai. o A levegő, a víz, a talaj szennyezése és káros következményei.

KÖVETELMÉNYEK o Tudják, hogy az élővilág mai arculatát több millió éves fejlődés során érte el. o Értsék meg, hogy az élővilág fejlődésében döntő volt az alkalmazkodás a változó környezeti feltételekhez. o Ismerjék meg az élettelen környezeti tényezőket, meglévő ismereteik birtokában értsék meg a talaj, a víz, a fény, a levegő és a hőmérséklet jelentőségét az élőlények életében. o Értsék meg a tűrőképesség fogalmát. o Tudják, hogy a környezeti tényezők változásaihoz az élőlények csak tűrőképességük határain belül képesek alkalmazkodni. o Meglévő ismereteik birtokában tudjanak példákat mondani fénykedvelő, árnyékkedvelő, tág és szűk hőtűrő képességű élőlényekre. o Tudják a bioszféra fogalmát és annak kiterjedését a Földön. o Korábbi ismereteik birtokában legyenek képesek meghatározni az életközösség fogalmát.

- 225 -


Helyi tanterv

o Tapasztalataik birtokában tudjanak példákat mondani az életközösségek önszabályozó működésére. o Ismerjék meg a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek működését és jelentőségét. o A korábban megismert életközösségekben tanultak alapján tudjanak példákat mondani a különböző életközösségek termelő, fogyasztó, lebontó szervezeteire. o Tudják, hogy a mesterséges életközösségekben az ember szabályozza az élőlények életét, az önszabályozás nem érvényesül. o Különböző ismert táplálkozási láncok alapján értsék meg, hogy az életközösségekben az anyagforgalom egyirányú, a termelő szervezetektől halad a csúcsragadozókig. oo Értsék meg a lebontó szervezet (gombák, baktériumok) jelentőségét az anyagforgalomban. o Tudjanak a megismert életközösségekből táplálkozási piramisokat készíteni. o Tapasztalataik alapján használják helyesen a biomassza fogalmát. o Szerezzenek ismereteket arról, hogy a természetes életközösségekben az anyagforgalom zavartalan, a mesterséges életközösségekben az anyagforgalmat az ember szabályozza. o Történelmi tanulmányaikat felhasználva értsék meg, hogy az ember milyen mértékben alakította át saját céljainak megfelelően a környezetét. o Szerezzenek ismereteket arról, hogy az ember környezet-átalakító tevékenysége az élőhelyek megszüntetésével és az élőlények pusztulásával járt. o Tudjanak példákat mondani a Föld nagy életközösségeinek károsítására, a pusztulás mértékére (esőerdővel borított területek csökkenése, elsivatagosodás, lombhullató erdők, füves puszták területcsökkenése, tengerek szennyezése stb.). o Tapasztalataik alapján mondjanak példákat a mezőgazdasági tevékenység okozta károkra. o Ismerjék, mely emberi tevékenységek szennyezik a talajt, a vizet és a levegőt. o Tudják a szennyezések következményeit, káros hatásait a bioszférára és az ember egészségére. o Ismerjék az üvegházhatás, az ózonpajzs elvékonyodásának és a füstköd kialakulásának körülményeit. o Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környezeti állapotáról, a leggyakoribb szennyező forrásokról és a szennyezések megszüntetésének lehetőségeiről. o Legyenek képesek tanári irányítással néhány környezetvédelmi vizsgálat, mérés, megfigyelés elvégzésére.

KONCENTRÁCIÓ

Környezetismeret 1–4. évfolyam o A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. o Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. o Az időjárás megfigyelése, az évszakok jellemző időjárása. o Tapasztalatszerzés a növények, állatok életéről, főbb életműködéseikről. o Az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására. o A növények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez.

- 226 -


Helyi tantervo A növények, állatok életfeltételei.

o Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. o Az ember környezet-átalakító munkája. o Szennyező források a lakóhely környékén, a lehetséges megelőzés formái. o Tapasztalatok szerzése az ember környezet-átalakító munkájáról.

Természetismeret 5–6. évfolyam o A hazai tájak életközösségei: a fás, füves, vizes-vízparti életközösségek jellegzetes élőlényei. o A termesztett zöldség- és gyümölcsféléink, a tenyésztett háziállataink környezeti igényei. o A környezetbarát növénytermesztés, állattenyésztés. o A ház körül élő állatok és a városokban megtelepedő élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. o A hazai füves, fás, vizes élőhelyek kialakulásának környezeti feltételei. o A hazai életközösségek élőlényei közötti táplálkozási kapcsolatok.o A vizek öntisztulása.o A hazai életközösségek veszélyeztetettsége, pusztulásuk okai.o A hazai védett területek, nemzeti parkok jelentősége, környezeti értékei.o Az emberi tevékenységek felszínformáló hatása.o A földtani képződmények és a táj arculatának védelme.

Biológia 7. évfolyam

o A távoli tájakon megismert élőhelyek kialakulásának környezeti feltételei.o Az egyes élőhelyek élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. o A megismert távoli tájak életközösségeinek védelme, az élőhelyek és az élőlények pusztulásának okai. o A trópusi esőerdők pusztulása, az elsivatagosodás jelensége, afrikai éhségövezetek kialakulása.o A tengerek, óceánok szennyezése.o Táplálkozási láncok a távoli tájakon megismert élőhelyek élőlényei között.

Földrajz 7. évfolyam

Tájékozódás a földtörténeti korok eseményeiben. A kontinensek felszíne, éghajlati adottságai, természetföldrajzi jellemzői, a természeti

erőforrások kiaknázása.

Fizika 7. évfolyam

o Az energia. A mechanikai energia megmaradása. o A hatásfok és a teljesítmény.o A nyomás, a nyomás terjedése folyadékokban.

- 227 -


Helyi tantervo A felhajtóerő. Úszás, lebegés, merülés.o A szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása.o Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás.

- 228 -


Helyi tanterv

Kémia 7. évfolyam

o A természetes anyagok és a vegyipari termékek sokfélesége.o Szerves és szervetlen anyagok.o Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban.o Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés.

III. AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE

CÉL Ismerjék meg a tanulók

– a rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani csoportokat;

– sejtmagvas és a sejtmag nélküli egysejtűeket; a gombákat a növények és az állatok rendszertani csoportjait, azok főbb tulajdonságait.

TARTALOM o Az élőlények rendszerezésének főbb egységei, a faj, osztály, törzs fogalma. o A sejtmag nélküli egysejtűek, a baktériumok felépítése, alakja, működése. oo A sejtmagvas egysejtűek. Az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák főbb jellemzői. o A gombák szervezeti felépítése, táplálkozása, működése. o A növények általános jellemzői. A moszatok törzsei. o A zuzmók, mohák, harasztok törzseinek főbb jellemzői, ismertebb fajai. o A nyitvatermők törzsének jellemzői, a korábban megismert fajok közös tulajdonságai. o A zárvatermők törzsének jellemzői, egyszikűek és kétszikűek osztályai. Az ismert fajok besorolása a főbb növénytörzsekbe, osztályokba. o A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek törzse, a törzsekbe tartozó fajok közös tulajdonságai. o A puhatestűek törzse, a csigák, kagylók osztályának jellemzői. o Az ízeltlábúak törzsébe tartozó fajok közös tulajdonságai. A rovarok, rákok, pókszabásúak osztályai. A tanult fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe. o A gerincesek törzse. A halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősállatok jellemző tulajdonságai. o A megismert gerincesek besorolása a megfelelő osztályokba.

KÖVETELMÉNYEK o Tudják, hogy a tudományos rendszerezés alapegysége a faj. o Értsék meg, hogy egy fajba tartoznak azok az élőlények, melyek közös származásúak, külsőbelső testfelépítésükben megegyeznek, egymással szaporodnak és szaporodásra képes utódaik vannak. o Korábbi ismereteik alapján értsék meg, hogy a rokon fajokat osztályokba, a közös

- 229 -


Helyi tantervszármazású osztályokat törzsekbe soroljuk.

o Ismerjék meg a baktériumok alakját, méretét, a különböző baktériumok működését. Legyenek képesek a baktériumokat működésük szerint csoportosítani (betegségokozók, lebontók, erjesztők, nitrogéngyűjtők). o A sejtmagvas egysejtűek közül ismerjék meg a zöld szemesostoros moszat, az amőba, a papucsállatka sejtjének felépítését és alapvető működésüket. o Értsék meg a sejtmag nélküli és a sejtmagvas egysejtűek jelentőségét az életközösségekben, tudják, hogy a kedvezőtlen környezeti hatásokat hogyan vészelik át. o Tudják, hogy a gombáknak több törzsük van. o Ismerjék meg a többsejtű gombák felépítését, tudják, hogy valamennyi összetett anyagokkal táplálkozik. o Értsék meg a különböző gombafajok működését, tudjanak példákat mondani az együtt élő, lebontó, rothasztó működésekre. Tudják, hogy egyes gombákból fontos gyógyszerek készülnek. o Ismerjék a tanult kalapos gombák teleptestének felépítését és szaporodását. o Tudják a növények közös tulajdonságait és a fotoszintézis lényegét. o Ismerjenek példákat a növények összetett anyag képzésére (cukor, keményítő, olaj, fehérje). o A korábban megismert életközösségek táplálkozási láncai alapján következtessenek a növények jelentőségére az állatok életében. o Ismerjék meg, hogy a moszatoknak több törzse van. o Tudjanak példákat mondani a telepeket alkotó moszatokra, ismerjék a telepképződés alapjait. o Értsék meg a moszatok jelentőségét a bioszférában. o Tudják, hogy a zuzmótelepekben moszatok és gombák élnek együtt. Ismerjék a zuzmók o szaporodását, jelentőségüket az életközösségekben. o Egyszerűbb vizsgálatok alapján értsék meg, hogy a mohák is telepes növények. Ábraelemzések alapján tudják a mohák szaporodásának és fejlődésének fő szakaszait. o Tudjanak példákat mondani a mohák jelentőségére az életközösségekben. o A korábban tanult erdei pajzsika és mocsári zsurló vizsgálatával ismerjék meg a harasztok közös tulajdonságait. o Tudják, hogy a harasztoknak valódi gyökerük, száruk, levelük van. o Ismerjék a harasztok szaporodását és fejlődését (spóra, előtelep, ivarszervek, ivarsejtek, megtermékenyítés, új növény). o A korábban tanult fenyőfélék közös tulajdonságai alapján értsék meg a nyitvatermők törzsének fő jellemzőit. Tudják, hogy a szaporodásuk magvakkal történik. o Egyszikű és kétszikű növények vizsgálata alapján értsék meg a zárvatermő növénytörzs jellemzőit. o Tudják az egyszikű és kétszikű osztályok fő tulajdonságait. o Legyenek képesek a korábban tanult virágos növényeket a megfelelő törzsbe és osztályba besorolni. o Tudják, hogy a szivacsok, csalánozók és gyűrűsférgek törzseinek legjellemzőbb tulajdon-

- 230 -


Helyi tantervságait. o Képek, ábrák elemzésével legyenek képesek az egyes törzsekbe tartozó állatok főbb tulajdonságainak a felsorolására. o Tudják, hogy a felvett táplálék lebontása a szivacsoknál, csalánozóknál az űrbélben történik.

- 231 -


Helyi tanterv

o Értsék meg a kétnyílású bélcsatorna jelentőségét az állatok táplálkozásában és a táplálék megemésztésében. o A korábbi ismereteik alapján tudják a puhatestűek törzsének jellemző tulajdonságait. o Tudjanak azonosságokat és különbségeket mondani a csigák és kagylók osztályába tartozó élőlények tulajdonságai közül (pl. hasláb, meszes héj alakja, táplálkozás, légzés, élőhely). o A megismert állatok alapján tudják az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatok közös tulajdonságait. Értsék meg a különálló izmokkal történő mozgás jelentőségét. o Tudják a rákok, rovarok, pókszabásúak osztályában tartozó fajok közös tulajdonságait. o Ismerjék az egyes osztályokba tartozó gyakori fajokat, azok testfelépítését, szaporodását és a légzését. o Tudjanak példákat mondani az egyes osztályokba tartozó fajok táplálkozására, az életközösségekben betöltött szerepükre. o Tudják a gerincesek törzsének főbb jellemzőit. o A korábban tanultak alapján ismerjék fel a halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályainak egyedi tulajdonságait. o Tudják az egyes osztályokba tartozó élőlények kültakaróját, mozgását, légzését, életmódját (táplálkozását), szaporodását és testhőmérsékletét. o Ismerjenek példákat az egyes osztályokba tartozó fajok sajátos alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. o Legyenek képesek a korábban tanult növény és állatfajokat a főbb rendszertani csoportokba besorolni.

KONCENTRÁCIÓKörnyezetismeret 1–4. évfolyam o Tapasztalatszerzés a közvetlen környezetünkben élő növényekről, állatokról. o A háziállatok és a vadon élő állatok. o A lombhullató és az örökzöld növények. o A vadon élő és a termesztett növények megkülönböztetése. A lakóhely gyakori lágy szárú és fás szárú növényei. o A lakóhely környékén élő néhány gerinctelen állat, madár és emlős testfelépítése, életmódja, szaporodása.

Természetismeret 5–6. évfolyam o A tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék szervezeti felépítése. A háziállatok és a ház körül élő állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. o A hazai erdők, vizek, vízpartok, füves területek életközösségében megismert növény- és állatfajok testfelépítése, szaporodása.

Biológia 7. évfolyam o A távoli tájak életközösségeiben (esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán tájak, mérsékelt övezet lomberdői, füves pusztái, tajga, tundra, magashegységek, tengerek) megismert növények főbb szervezeti sajátosságai, szaporodásuk, alkalmazkodásuk a környezethez.

- 232 -


Helyi tanterv

o A távoli tájak életközösségeiben megismert állatok főbb szervezeti sajátosságai, testfelé-pítésük, életmódjuk, szaporodásuk, alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. o Az életközösségek felépítése. o Anyagforgalom az életközösségekben.

Földrajz 7. évfolyam o Tájékozódás az időben: a földtörténeti korbeosztás. o A földtörténeti korbeosztás alapjai. Az élővilág fejlődése az ősidőben, óidőben, középidőben, újidőben.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI o Tudják a megismert életközösségek jellemző élőlényeinek nevét, életmódját, szaporodását, a környezethez való alkalmazkodás formáit. o Legyenek képesek a megismert életközösségek élőlényeiből táplálkozási láncokat készíteni. o Tudjanak a megismert élőlények és élőhelyek között azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni. o Ismerjenek példákat a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatokra. o Tudjanak következtetéseket levonni az egyes élőlények testfelépítéséből az élőlények környezetére. o Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az életközösségek védelme az egész földi élővilág számára fontos. o Tudjanak példákat mondani a bioszféra veszélyeztetettségére és a környezetszennyezések káros következményeire. o Legyenek képesek a tanult élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján csoportosítani, a főbb rendszertani kategóriákba besorolni. o Tudjanak önálló megfigyelésekkel, vizsgálatokkal tapasztalatokat szerezni és azokat értel-mezni.

- 233 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM

óraszám: 55 óra /év + 18 óra egészségtan – 1,5óra/hét+0,5 óra egészségtan/hét

I. Az emberi test szerveződése kb. 6 óraII. Kültakaró és a mozgás kb. 6 óraIII. Az anyagcsere kb. 17 óra IV. Az ember szaporodása és egyedfejlődése kb. 10 óra

V. Az idegi és a hormonális szabályozás kb. 15 óra

I. AZ EMBERI TEST SZERVEZŐDÉSECÉLIsmerjék meg a tanulók– a szerveződési szinteket;– a sejtek közös jellemzőit;– a különböző szövetféleségeket, azok felépítését és működését.

TARTALOMo Az emberi test felépítése, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet.o Szervezetünk felépítéséhez szükséges anyagok (nukleinsavak, fehérjék, zsírok, cukrok, szénhidrátok, ásványi anyagok és a víz).o A vitaminok jelentősége, csoportosításuk.o Sejtjeink közös jellemzője.o Testünk fontosabb szövetei: hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet.

KÖVETELMÉNYEKo Tudják, hogy szervezetünk legkisebb működési egysége a sejt.o Ismerjék a szövetek, szervek, szervrendszerek fogalmát, tudják, hogy a szervrendszerek összehangoltan működve a szervezetet alkotják.o Tudják az emberi szervezet legfontosabb tápanyagainak nevét.o Ismerjék a nukleinsavak a fehérjék, a zsírok, cukrok, szénhidrátok, az ásványi anyagok a vitaminok és a víz jelentőségét az egészséges táplálkozásban.o Tudják, hogy melyik élelmiszerünk, ételünk milyen tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz.o Egyszerűbb vizsgálatokkal szerezzenek tapasztalatokat a különböző tápanyagok kimutatására.o Ismerjék a sejt általános felépítését, a legfontosabb sejtszervecskék működését.o Tudják, hogy az örökítő anyag a sejtmagban helyezkedik el, a különböző tulajdonságok kialakulásáért a gének felelősek.o Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával szerezzenek tapasztalatokat a génműködéséről, az örökítő anyag károsodásának okairól.o Tudják a szövetek fogalmát, a hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet főbb tulajdonságait, az egyes szövetféleségek elhelyezkedését az ember

- 234 -


Helyi tantervszervezetében.o Szerezzenek tapasztalatokat a tanult szövetféleségek rajzról, mikroszkópi metszetekről történő felismerésében.o Tudjanak a legfontosabb szövetféleségeinkről egyszerű vázlatrajzokat készíteni.

KONCENTRÁCIÓTermészetismeret 5–6. évfolyam

A papucsállatka, az óriás amőba a zöld szemes ostoros moszat mozgása, táplálkozása, emésztése, szaporodása.

Biológia 7. évfolyamo A sejtmag nélküli sejtmagvas egysejtűek sejtjeinek felépítése, működése.o A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők szervezeti felépítése.o A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek szervezeti felépítése, a vázképző sejtek, vándorsejtek, csalánsejtek működése.o A gerincesek törzsén belül, a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök testfelépítése.o A tananyagban megismert néhány jellegzetes szerv működése.

Kémia 7. évfolyamo Különbségek a kémiai, fizikai, biológiai változások és tulajdonságok között.o A keverékek és a vegyületek elkülönítése.o Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés.o Oldódás és oldhatóság. Az égés feltételei, oxidáció, belső energia.

Kémia 8. osztályo Életfontosságú anyagok: a nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium, a cink szerepe.o Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.

II. A KÜLTAKARÓ ÉS A MOZGÁS

CÉL Ismerjék meg a tanulók – bőrünk felépítését, csontvázunk csontjait;– a csontok kapcsolódási formáit;– a csontváz és az izomzat működését;– a mozgás szervrendszerének egészségmegőrzését,– a gyakori mozgásszervi betegségeket.

TARTALOM o Testünk kültakarója a bőr. A bőr felépítése és legfontosabb működései. o Bőrünk egészségvédelme. o A csontszövet tulajdonságai. o Az emberi szervezet legfontosabb csontjai. o A csontok felépítése.

- 235 -


Helyi tantervo A csontok alakja, kapcsolódásuk különböző formái. o A csontok és az izmok együttes működése a mozgás során. o A leggyakoribb mozgásszervi betegségek.

KÖVETELMÉNYEK o Ismerjék meg az ember bőrének felépítését, tudják a részeinek a nevét. o Tudják, hogy a bőrünk bizonyos védelmet biztosít a mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak ellen. o Ismerjék meg a testápolás főbb tudnivalóit, a bőr egészségmegőrzésének szabályait. o Tudják a mozgásszervrendszer legfontosabb csontjainak a nevét, a csontok kapcsolódásának formáit (varrat, izület, összenövés). o Ismerjék meg a vázizmok felépítését, a hajlító és a feszítő izmok működését. o Tudják, hogy az izmok mozgásához energia szükséges. Az energia a tápanyagok elégetésével keletkezik. o Ismerjék meg a csontvázrendszer egészséges fejlődéséhez szükséges táplálkozás követelményeit. o Értsék meg a rendszeres mozgás jelentőségét a csontváz és az izomzat egészséges működésében.o Ismerjék a mozgásszegény életmód káros hatásait.

KONCENTRÁCIÓ Környezetismeret 1–4. évfolyam

o A gyermek életműködésének főbb jellemzői.o A leggyakoribb gyermekkori betegségek.o Az egészséges életmód legfontosabb ismeretei.o A helyes táplálkozás Természetismeret 5–6. évfolyam

Biológia 7. évfolyam A hazai és a távoli tájak életközösségei témakörben megismert jellegzetes állatok kültakarója,

a kültakaró típusok jellemzői.

Fizika 7. évfolyam

o Az erő és az erő mérése.o Erő-ellenerő.o Egyszerű gépek, az emelő.

Kémia 7. évfolyam o Különbség a kémiai, fizikai, biológiai változások, tulajdonságok között.o Az égés feltételei.o A belső energia.

- 236 -


Helyi tantervKémia 8. évfolyam

o Elemek, szervetlen vegyületek: nátrium, kálium, kalcium, kalcium-karbonát, magnézium.o Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink.o Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói.

III. AZ ANYAGCSERE

CÉL Ismerjék meg a tanulók

– az anyagcsere folyamatai közül a táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szerveit; – az anyagcsere szerveinek működését; – az anyagcserében részt vevő szervek egészségmegőrzését.

TARTALOM o A táplálkozás szervrendszere, és az emésztés folyamata.o Az egészséges táplálkozás szabályai.o Az ember légzőszerveinek felépítése, az egyes szervek működése. o A légzőszervek betegségei. o A vér összetétele, az egyes alkotórészeinek működése. o Az ember vérkeringése, a kis- és a nagyvérkör. o A vérkeringés gyakori betegségei, az egészségmegőrzés szabályai. o A kiválasztás szervrendszere, az egyes szervek működése. o A kiválasztó szervek betegségei.

KÖVETELMÉNY o Ismerjék az ember táplálkozási szervrendszerének főbb szakaszait: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél, végbélnyílás. o Tudják az ember fogtípusainak nevét, a fogak szerkezetét. o Ismerjék meg az emésztőmirigyeket és az emésztőnedveket. Tudják, hogy a különböző tápanyagok az emésztőrendszer mely szakaszain bomlanak le, és hol szívódnak fel. o Ismerjék a fogápolás szabályait. o Szerezzenek ismereteket az emésztőszervek betegségeiről (fekély, székrekedés, hasmenés, vakbélgyulladás, gyomorrontás, bélférgesség) és a megelőzés formáiról. o Tudják az ember légzőszervrendszerét alkotó szervek nevét (orrüreg, garat, gége, légcső, hörgők, hörgöcskék, léghólyagok) és a szervek működését. o Ismerjék a gége szerepét a hangadásban. o Tudják, hogy a gázcsere a léghólyagok felületén keresztül történik. o Értsék meg a rekeszizom működését a kilégzés és a belégzés során. o Ismerjék meg a leggyakoribb légzőszervi betegségeket (nátha, hurut, az orr- és arcüreg gyulladása, köhögés, asztma, tüdőrák), tudják a betegségek megelőzésének lehetőségeit.

- 237 -


Helyi tantervo Tudják, hogy a vér folyékony kötőszövet, melynek fontos alkotórészei a vérnedv, a vörös-vérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék. o Ismerjék meg az egyes alkotórészek működését. o Tudják az emberi szív felépítését és működését, értsék meg a vérkeringés lényegét, a kis- és a nagyvérkör szakaszait. o Tudják, hogy a vér alkotórészei mely anyagok szállításában vesznek részt.

o Ismerjék meg a vér és a vérkeringés betegségeit, tudják a betegségmegelőzés formáit. Tudják az egyes értípusok nevét, az egészséges vérnyomás értékeit. Tudják a kiválasztó szervrendszer szerveinek a nevét és az egyes szervek működését. Szerezzenek ismereteket a kiválasztó szervek betegségeiről és a megelőzés formáiról. Tudják rajzban is kifejezni az anyagcserében részt vevő szerveket, szervrendszereket. o Értsék meg, hogy az anyagcsere részfolyamatai (táplálkozás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, anyagszállítás) egymással szoros kapcsolatban vannak.

KONCENTRÁCIÓ Környezetismeret 1–4. évfolyam

o Az ember legfontosabb életműködései.o Gyermekkori betegségek. A betegségek megelőzése, a házi betegápolás szabályai.o Az egészséges táplálkozás és a helyes életmód.

Természetismeret 5–6. évfolyam

A zöldség- és gyümölcsfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban.

Biológia 7. évfolyam

o Az emlősállatok tesfelépítésének főbb jellemzői.o Az emlősállatok kültakarója, mozgása, légzése, táplálkozása.o Az élettelen környezeti tényezők.o A talaj, a víz, a levegő szennyezése, káros hatásai az élőlényekre.

Kémia 7–8. évfolyam

o A keverékek és a vegyületek elkülönítése. Oldás és az oldhatóság. Az égés feltételei. Sav-bázis reakciók.o Az emberi szervezet építőanyagai és energia hordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.o A levegőszennyezés. Az üvegházhatás.o A szmog.o A szén-dioxid reakciója a vízzel.

Fizika 7. évfolyam

o Az erő és a mozgásállapot változása. A munka értelmezése. Nyomás a folyadékokban és a gázokban. Az égéshő. A mozgási energia fogalma.

- 238 -


Helyi tanterv

IV. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE CÉL Ismerjék meg a tanulók– a férfi és a női nemi szervek felépítését és működését;– a megtermékenyítés folyamatát, a terhesség kialakulását;– a nemi szervek higiénéjét;– a nemi úton terjedő betegségeket; – az ember egyedfejlődésének főbb szakaszait, az egyes életkori szakaszok jellemzőit.

TARTALOM o Az ember szaporodási szervrendszere, az egyes szervek felépítése, működése.o Az ember szaporodása, az ivarsejtképződés, a megtermékenyítés, a zigóta beágyazódása.o A nemi hormonok jelentősége.o Az ember életkori szakaszai.o A szaporodás egészségtana.

KÖVETELMÉNYEK o Ismerjék meg a férfi és a nő nemi szerveinek felépítését, a szervrendszer egyes szerveinek működését. o Tudják, hogy a petesejt a petefészekben, a hímivarsejt a herékben képződik.o Ismerjék a zigóta kialakulását és a beágyazódását.o Értsék meg, hogy az ivarmirigyek működését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák.o Ismerjék a nemi hormonok termelődésének helyét és hatásait. o Tudják a méh részeinek nevét, az egyes szervek szerepét a fejlődő magzat táplálásában, védelmében. o Ismerjék a magzati fejlődés legfontosabb változásait. o Tudják az ember életkori szakaszainak nevét (újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kölyökkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor), az egyes szakaszokra jellemző testi-lelki változásokat. o Szerezzenek ismereteket a szaporodással kapcsolatos egészségtani tudnivalókról.

- 239 -


Helyi tanterv

KONCENTRÁCIÓ Környezetismeret 1–4. évfolyam o Az ember életkori szakaszai, testi változások az egyes szakaszokban. o Az állatok szaporodása és fejlődése.

Biológia 7. évfolyam o A tananyagban megismert emlősállatok szaporodása és ivadékgondozása. o Összefüggések keresése az egyes élőlények utódainak száma és az ivadékgondozás között.

V. AZ IDEGI ÉS A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

CÉL Ismerjék meg a tanulók – az életfolyamatok szabályozását;– az érzékszervek felépítését, működését;

– a reflexek működését;– a hormonális szabályozást;– az idegi és a hormonális szabályozás zavarait.

TARTALOM o Az életfolyamatok szabályozásának általános folyamata. o Az agyvelő és a gerincvelő felépítése. o Az érzékszervek jelentősége, a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a bőrérzékelés. o A feltétlen és a feltételes reflex. o Az idegi szabályozás zavarai. o Az anyagcsere folyamatainak hormonális szabályozása. o A hormonális szabályozás zavarai.

KÖVETELMÉNYEK o Értsék meg, hogy a szabályozás biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát. o Tudják, hogy a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást is a szabályozás biztosítja. o Ismerjék az agyvelő, a gerincvelő felépítését és működésének alapjelenségeit. o Tudják az ember érzékszerveinek nevét, felépítését, működését. o Ismerjék, hogy a látás, hallás, szaglás, tapintás és a bőrérzékelés szervei mely ingereket fogják fel, hol történik az inger átadása, és hol vannak az érzékszervek központjai. o Tudják az érzékszervek egészségmegőrzésének főbb szabályait. o Ismerjék az idegrendszer felépítését, fő részeit. o Tudják rajzban is kifejezni az idegsejteket. o Szerezzenek tapasztalatokat a feltételes és feltétlen reflexek működéséről, tudják, hol vannak a kétféle reflex központjai. o Tudják, hogy az agykéreg az akaratlagos működések központja. o Ismerjék a környéki idegrendszer elhelyezkedését, tudják a működésének alapjelenségeit. o Fizikai és kémiai ismereteikre támaszkodva tudják értelmezni az idegsejtek ingerületvezetését.

- 168 -


Helyi tantervo Ismerjék az idegrendszer egészségmegőrzésének főbb szabályait, az élvezeti és a kábítószerek káros hatásait. o Ismerjék a belső elválasztású mirigyek közül az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a hasnyál-mirigy szigetek és a mellékvese elhelyezkedését. o Tudják a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok nevét és a hormonok hatásait. o Tudjanak hormonális működés zavaraira utaló betegségeket.

KONCENTRÁCIÓ Fizika 8. évfolyam o Az elektromos alapjelenségek. Az elektromos töltés. o Fényforrások, a fény egyenes vonalú terjedése. o A lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. o A domború és a homorú lencsék alkalmazási lehetőségei. o A fehér fény színeire bontása. A testek színe.

- 169 -


Helyi tanterv

Kémia 7. évfolyam

Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink.

Kémia 8. évfolyam Az emberi szervezet építőanyagai.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI o Ismerjék az ember testét felépítő szervrendszerek és szervek nevét, azok főbb működéseit. o Tudják az egyes szervrendszerek egészséges működésének feltételeit, az egészségmegőrzés alapvető szabályait. o Tudják, hogy egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, környezetük tisztaságával sok be-tegség megelőzhető. o Ismerjék az ember életkori szakaszait és azok főbb testi és lelki változásait. o Tudják, hogy az ivarszervek fejlődése nem azonos ütemben történik a többi szervrendszerével. o Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése nem azonos ütemben történik, az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek. o Legyenek toleránsak a fogyatékos emberekkel szemben. o Tudjanak néhány egyszerű élettani vizsgálatot elvégezni és azok eredményeit helyesen értelmezni. o Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalmat és az elektronikus eszközök információit önállóan is felhasználni, a megszerzett információkat értékelni.

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS ALAPEL VEI A BIOLÓGIA TANÍTÁSÁBAN Az ellenőrzés, értékelés során visszajelzést keresünk arról, hogy a tanulók milyen szinten sa-

játították el a tananyagot, hogyan teljesítették a kerettantervben részletesen kifejtett követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazásakor törekedjünk arra, hogy azok legyenek változatosak és

terjedjenek ki a tanulók valamennyi tanórai (esetenként tanórán kívüli) tevékenységeire. Mindez történhet a tanulók munkájának folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenőrzéssel (feleltetéssel), írásbeli ellenőrzéssel.

Az ellenőrzést kövesse mindig az értékelés, mely akkor objektív, ha a kerettantervben és a helyi tantervben pontosan kidolgozott és részletezett követelményeket viszonyítjuk a tanuló szóbeli vagy írásbeli teljesítményéhez.

A tanulók munkájának értékelése történhet szóban, írásban, vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. A követelmények 90 %-os teljesítése már ötös osztályzatnak felel meg.

A rendszeres ellenőrzés, értékelés kellően motiválhatja a tanulókat arra, hogy teljesítményüket a kitűzött követelményekhez (tanítási-tanulási célokhoz) közelítsék. A biológia tantárgy tanítása során fontos feladat az önellenőrzés, önértékelés képességének kialakítása is, amely a személyiségfejlesztés sajátos eszköze.

- 170 -


Helyi tanterv

EGÉSZSÉGTAN

6. és 8. évfolyam

Tantárgy Egészségtan tantárgy 6. évfolyamon a természetismeret;

8. évfolyamon a biológia tantárgyhoz kapcsolódvaóraszámok

6. évfolyam: 18 óra/év- egy félévben heti 1 óra8. évfolyam: 18 óra/év- egy félévben heti 1 óra

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az oktatás során használjuk fel a tanulók már meglévő ismereteit. A szervezettani, élettani isme-reteiket fokozatosan bővítsük. Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteiket konkrét példák, események megvitatásával, a tanulói aktivitás kihasználásával, a pozitív minták megerősítésével fejlesszük. A témakörök az egészségmegőrzés szempontjából a legkritikusabb területeket fedik le: a mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testi-lelki biztonságot, a környezet-egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcsolatokat, az élvezeti és kábítószerek hatását. A különböző témákat egy-mással összefüggésbe hozva, a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Fejleszthetjük a tanulók felelősségérzetét a tettek következményeinek továbbgondoltatásával, szituációs játékok segítségével. A meglévő életviteli szokások elemzésével, az életkorra jellemző kritikai képességek kihasználásával és fejlesztésével vezessük rá a helyes konklúzió felismerésére. A beszélgetés, beszéltetés során oldott légkört teremtve fejleszthetjük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Csoportosan megoldandó feladatok alkalmazásával fejleszthetjük empatikus és együttműködési készségüket. Problémák felvetésével, azok alternatív megoldási lehetőségeinek mérlegelésével a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzet kialakulását segíthetjük elő. A min-dennapi élet példáinak felhasználásával alakítsuk ki a kritikus szemléletmódot a tapasztalatok érté-kelésében. Helyezzünk hangsúlyt a helyi problémák megvitatására, elemzésére és egy közös megoldási projekt kidolgozására (egészségügyi, környezetvédelmi). Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hova tartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége.

- 171 -


Helyi tanterv

A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, szá-monkérések alkalmasak legyenek bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is ki-terjedhet. A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: 1. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása stb.). 2. Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói véleménykifejtés kialakítására. 3. Írásbeli ellenőrzéssel, amely történhet teszt-feladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz készíttetésével. 4. Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegély-nyújtás, kísérlet bemutatása). 5. Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása. 6. Biológia, környezet-egészségvédelmi, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási versenyen való rész-vétel. 7. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel.

Az ellenőrzést mindig értékeljük! Szóbeli ellenőrzés esetén a számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak véleménynyilvánításra.

- 172 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAM óraszám: 18 óra/év- egy félévben heti 1 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. A tanulók megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és lehetőségeivel. Szituációs játékok segítségével megtanulják, hogy a veszélyhelyzetek felismerésében, megítélésében, elhárításában nagy szerepe van a lelki egyensúlynak, a jó közérzetnek. A mindennapi életből vett példák alapján megismerik az étkezési, italfogyasztási szokásokat és azok kulturális, társadalmi hátterét. Megismerkedhetnek régi magyar ételekkel és az azokhoz kapcsolódó adomákkal. Az élelmiszereket, ételeket „egészséges” és „kevésbé egészséges” vagy „egészségtelen” kategóriákba sorolják és gyakorolják az egészséges táplálkozás formáit. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az életmóddal, táplálkozással, egészséggel foglalkozó reklámok hatásmechanizmusával, plakátokat készítenek. Felmérik a helyi élelmiszerbolt kínálatát és újságcikkeket, riportokat készítenek a vásárlókkal. Interjút készítenek családtagjaikkal a vásárlási szokásaikról. Csoportmunkában készítenek felmérést a saját fizikai aktivitásukról és higiénés szokásaikról, majd megterveznek egy egészséges napirendet. A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. Felismerik, hogy ebben az életkorban a testi változások következtében, külön figyelmet érdemel személyes higiénéjükkel való foglalkozás, amely befolyásolja önértékelésüket, általános közérzetüket és személyes kapcsolataikat. Ismereteket szereznek az élvezeti és függőséget okozó szerekről és használatuk veszélyeiről. Megismerik a következményükként keletkező egészségkárosodásokat és társadalmi, szociális problémákat. Felismerik azokat az élethelyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket és gyakorolják ezek elhárítását. Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző fokozataival, a serdülőkori sajátosságokkal, valamint az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival. Megismerkednek az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal. A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes felelősség és érdekeltség szerepe környezethez való viszonyban és a környezetünk átalakítására irányuló döntésekben.

- 173 -


Helyi tanterv

TÉMAKÖRÖK:

I. A biztonság megőrzése 5 óra II. A táplálkozás 2 óra III. Mozgás és személyes higiéné 2 óra IV. Veszélyes anyagok 5 óra V. Az emberi szexualitás 2 óra VI. Családi élet és kapcsolatok 1 óra VII. Környezet 3 óra

A tanórák óratípus szerinti megoszlása Új anyag feldolgozása 12 óra Gyakorlás, értékelés 6 óra

A BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a „kockázatos” és a „veszélyes” viselkedési módok (otthon, iskolában, járműveken, a természetben). Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. Az életmentő technikák. Elsősegélynyújtási alapismeretek. A tanulók a verbális és a testi kommunikációból egyaránt ismerjék fel a különböző érzelmeket és a biztonságukat veszélyeztető viselkedést. Ismerjék a tűzhely, fűtőtest, elektromos berendezések használati veszélyeit. Ismerjék az iskolai baleset- és tűzvédelmi rendszabályokat, valamint a testnevelés, a technika és életvitel tantárgyak és a szabadidős tevékenységek veszélyforrásait. Legyenek tisztában az utazás, kirándulásbiztonságos viselkedési formáival. Tudják alkalmazni a tanult elsősegélynyújtási ismereteket.

A TÁPLÁLKOZÁS Az étrend fontossága, szerepe az egészségmegőrzésében. Javaslatok az étrend megváltoztatására. Az élelmiszerek, tápanyagok viszonya. A tápanyagok felhasználás szerinti csoportosítása (építők, fűtők, raktár- anyagok). A legfontosabb vitaminok hatása (A, B, C, D).A tápanyagok és vitaminok előfordulása. Az egészséges, változatos étrend. Az étkezés kultúrája és egészségtana. Ünnepeinkhez kötődő ételek. A tanulók értsék meg, hogy az étrendnek meghatározó szerepe van az egészség megőrzésében. A tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapvető kívánalmait. Tudjanak különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen anyagok között. Készségszinten ismerjék az étkezés kultúráját és higiéniáját. Ismerjék meg a mindennapi életből vett példákon, a mindennapi és az ünnepi étkezés és italfogyasztás formáit és a társadalmi szokásait. Ismerjék meg a fejlődő szervezet számára különösen fontos anyagok forrásait. Legyenek tisztában a nem megfelelő táplálkozás élettani hatásaival. Alakuljon ki bennük a reklámokkal szembeni kritikus szemlélet. Legyenek képesek bizonyos tápanyagok kimutatásával, vizsgálatával kapcsolatos egyszerű kísérletek elvégzésére. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a táplálék energia tartalmát illetően. Tudatosuljon bennük, hogy a természethez hasonlóan étkezésünkben is a változatosság a legfontosabb. Tudjanak önálló kutatómunkával előkészített kiselőadást tartani (régi ételek).

- 174 -


Helyi tanterv

MOZGÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNÉ A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. A mozgás szervezeti és élettani feltételei (csontok, izmok, inak, idegek, tápanyagok, oxigén). A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A sportolás testi és lelki hatásai. A mozgás, a külső megjelenés és a higiéné kapcsolata. A bőr szerepe és egészsége.

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga valamint, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. Ismerjék meg a tanulók a mozgásban résztvevő alapvető tényezőket. Legyenek tisztában a mozgás, a sport testi és lelki hatásaival. Legyenek tájékozottak az iskola, illetve a lakóhely nyújtotta sportolási lehetőségekről. Csoportmunkában alkalmazzák az egészséges életmód érdekében eltervezett mozgásformákat (úszás, futás, ülőgyakorlatok). Ismerjék meg a bőr szerepét a szervezet működésében. Ismerjék fel az izmok és bőr jelzéseit (izomgörcs, viszketés, kiütések). Ismerjék fel, hogy az életkorra jellemző fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való foglalkozás. Tudják alkalmazni a tanult higiénés ismereteket (bőrápolás). Ismerjék fel a ruházkodás szerepét az egészség megőrzésében és a külső megjelenésben. Ismerjék fel a táplálkozás a mozgás és a bőr kapcsolatát (energia, allergia). Tudjanak elsősegélynyújtásban részesíteni sportbaleseteseket.

VESZÉLYES ANYAGOK Az élvezeti szerek túlzott fogyasztásának (üdítők, édességek) hatásai. Az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatásai (emésztőszervrendszeri- és idegrendszeri problémák, légzőszervi gyulladások, daganatok, vérkeringési zavarok). A legelterjedtebb kábítószerek hatásai. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A gyógyszerek, vegyszerek használatának szabályai. A tanulók ismerjék meg a dohányzás, alkohol, kábítószerek egészség- és környezetkárosító hatásait és azok elhárítási módjait. Értsék meg a hozzászokásból adódó veszélyeket. Tudjanak mértéket tartani az édesség és a szénsavas üdítőitalok fogyasztásában, tekintettel az esetleges élettani és anyagi prob-lémákra. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket. Szituációs játékokban tudják bemutatni a kínálás elhárítását. Legyenek képesek rajzokkal, vagy egyszerű folyamatábrával szemléltetni a veszélyes anyagok hatásait és azok következményeit. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a károsító hatással kapcsolatban. Alkalmazzák a mérgezésekkel kapcsolatban tanultakat.

A KÖRNYEZET A jelen hatása a jövőre. A technológiai fejlődés káros következményei. Az ipari méretű árutermelés hatása a környezetre. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. A tanulók legyenek tisztában a technológiai fejlődés káros következményeivel, a jelen jövőbeni hatásával. Tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében.

Ismerjék meg az iparosodás következtében bekövetkezett természeti változásokat, a környezetszennyeződéseket és azok egészségkárosító hatásait. Tudatosuljon bennük, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, de a természet tud az ember nélkül létezni.

- 175 -


Helyi tanterv

Ismerjék fel a helyi környezetvédő akciók (zöldesítés, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem) fontosságát. Legyenek tisztában alkotmányos jogaikkal! Ismerjék meg a jelen környezeti problémáinak jövőbeni hatását. Váljon igényükké a tiszta környezet érdekében való tenni akarás.

Tudjanak különbséget tenni a csomagolóanyagok között környezet-egészségügyi hatásuk szerint. Legyenek elképzeléseik egy helyi környezetvédelmi probléma kezelésére.

Tudjanak egyszerű számításokat végezni a környezeti és egészségkárosító hatásokkal kapcsolatban. Plakátok készítésével hívják fel a figyelmet a környezetszennyezések csökkentésére (füstszűrő a gyárak kéményére, víztisztítók, tömegközlekedés, kerékpárutak, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, zöldesítés).

- 176 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM óraszám: 18 óra/év- egy félévben heti 1 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

A tanulók tovább mélyítik ismereteiket az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel és azok összefüggéseivel, befolyásolási módjaikkal kapcsolatban. Tovább gyakorolják az e tekintetben különösen fontos készségeket, jártasságokat. A tanulók megvizsgálják a kortárscsoport személyes biztonságra gyakorolt hatását. Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jóllétük fontos részét képezik, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba rendezését. Megismerkednek különböző étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Párban vagy kis csoportokban dolgozva vizsgálat tárgyává teszik saját étkezési szokásaikat, valamint annak változásait. Összehasonlítják a legális és illegális „szerek” szervezetre és személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatását. Megismerkednek az illegális szerek használatával kapcsolatos jogi szabályozással, és következményekkel, a segítségnyújtás lehetséges formáival. Csoportmunka során elemzik a drog használat hátterében meghúzódó általuk is ismert motívumokat. Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban, áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel érdeklődési körükre, családi és kortárs (pár) kapcsolataikra. Szerep- és szituációs játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megol-dásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Megismerkednek a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal.

TÉMAKÖRÖK

I. A környezet 3 óra II. Mozgás és személyes higiéné 2 óra III. A táplálkozás 2 óra IV. Veszélyes anyagok 3 óra V. Az emberi szexualitás 3 óra VI. Családi élet és kapcsolatok 1 óra VII. A biztonság megőrzése 4 óra A tanórák óratípus szerinti megoszlása Új anyag feldolgozása 13 óra Gyakorlás, értékelés 5 óra

A KÖRNYEZET „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Marketing technikák és a környezetvédelem. Az ember és a környezet kölcsönhatása. A globális problémák. A mesterséges környezet és az ember. Természet- és környezetvédelem a mindennapokban. A tanulókban tudatosuljon, hogy az ember, a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni. A tanulók ismerjék

- 177 -


Helyi tantervmeg az emberi beavatkozás természeti következményeit és azok hatását az emberi szervezetre. Legyenek képesek csoportmunkában egy-egy globális probléma bemutatására Legyenek tisztában a mesterséges környezet egészségügyi hatásaival. Ismerjenek meg olyan lehetőségeket, amelyekkel a káros hatások kivédhetők. Ismerjék fel lakóhelyük környezeti problémáit. Tudjanak figyelemfelhívó plakátot készíteni egy környezeti probléma hatásairól (parlagfű, hulladék, zaj, légszennyezés stb.).Tudjanak projektet megtervezni problémák kezelésére. Legyenek képesek csoportmunkában összeállítani egy tudósítást a helyi újság számára és felméréseket, interjúkat készíteni környezetvédelmi témában.

MOZGÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNÉ Rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegőrzésének lehetőségei, módjai. A rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megőrzésében. A tanulók számára váljon szükségletté a rendszeres testmozgás és testápolás, tudatosan alkalmazva a relaxáció különböző formáit. A tanulók legyenek képesek megmagyarázni a mozgás szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék meg a mozgás-szervrendszerére káros viselkedési módokat. Tudjanak megfelelő izomfejlesztő tor-nagyakorlatokat megtervezni. Ismerjék meg a relaxáció szerepét, formáit. Legyenek tisztában a testmozgás higiénés szabályaival. Váljon természetessé számukra a moz-gáskorlátozottak, sérültek segítése. Tudjanak önálló irodalmazással információkat gyűjteni az alternatív gyógymódokról (talpmasszás, akupresszúra, akupunktúra).

A TÁPLÁLKOZÁS A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl.: mediterrán étrend). Példák az egészséges étkezésre. Mit tartalmazzon az egészséges étrend? Régi magyar ételek újszerűsége. Élelmiszer-adalékok. A tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjenek meg régi magyar ételeket és a környező népek egy-egy nevezetes ételét. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyenek tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a vitaminokkal. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja. Tudjanak arról, hogy bizonyos betegségekre való hajlam öröklődik. Tudjanak azokról a lehetőségekről, amelyeket kihasználva megelőzhetik az egészségügyi problémákat.

A BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében. Az ember egészségét veszélyeztető tényezők: fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi. A szűrővizsgálatok és a védőoltások szerepe az egészség megőrzésében. A lelki egészség biztonsága. A tanulók ismerjék fel azokat a veszélytényezőket, veszélyhelyzeteket, amelyek az egyén és a csoport testi-lelki biztonságát fenyegetik. Ismerjék meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel megelőzhetők illetve leküzdhetők a veszélyek. Ismerjék meg a környezet és az ember által

- 178 -


Helyi tantervlétrehozott eszközök fizikai hatásait és azok élettani következményeit. Legyenek tisztában bizonyos munkahelyek, foglalkozások egészségügyi hatásaival.

VESZÉLYES ANYAGOK A „legális” és „illegális” szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. A „legális” és „illegális” szerek hatása (kávé, cigaretta, alkohol, gyógyszerek, kábítószerek). A hozzászokás, függőség fogalma, fokozatai. A társadalmi megítélés. A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális szerek hatásaival és a törvényi szabályozás alapjaival. A tanulók ismerjék meg a legális és illegális szerek szervezetre, személyiségre, viselkedésre kifejtett hatását. Csoportmunkában tudják összegyűjteni és elemezni a droghasználat hátterében lévő okokat. Tudatosuljon bennük az egyéni döntés felelőssége. Sajátítsanak el elhárító viselkedési formákat. Ismerjék meg a segítségkérés, illetve segítségnyújtás lehetőségeit, módjait. Csoportmunkában tudjanak a témával kapcsolatos grafikonokat, táblázatokat elemezni, és azokból következtetéseket levonni. Legyenek képesek egyszerű számításokkal alátámasztani a függőség okozta egészségi és anyagi károkat.

CSALÁDI ÉLET ÉS KAP CSOLATOK Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia). Az empátia és a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. A pozitív gondolkodás hatása szemé-lyiségünkre. Váljon igényükké saját személyiségük alapos megismerése. Gyakorolják a konfliktusfeloldó technikákat. Tudatosuljon bennük, hogy a lelki élet problémáinak szervi megnyilvánulásai lehetnek. Ismerjék fel a kommunikáció jelentőségét a konfliktusok kezelésében. A tanulókban alakuljon ki egy reális énkép és érezzék fontosnak a kommunikáció és az empátia szerepét a konfliktusok kezelésében. A tanulók tekintsék át a bennük végbement változásokat különös tekintettel érdeklődési körükre, családi és kortárs kapcsolataikra. Legyenek képesek elemezni viselkedésüket, jellembeli tulajdonságaikat. Ismerjenek meg egyszerű gyakorlatokat a pozitív gondolkodás fejlesztésére. Helyzetelemzések révén gyakorolják az empatikus viselkedésmódot. Az emberi szexualitás A biológiai nem és a kultúra. Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. A szexualitás megnyilvánulási formái. A párkapcsolatok stabilitásának feltételei. Születésszabályozás, családtervezés. Az abortusz következményei. Az egészséges utódokért. A terhes-gondozás jelentősége. A szülés és az újszülött gondozása. A tanulók legyenek tájékozottak szexuális kérdésekben. Tudatosuljon bennük az abortusz egészségügyi, erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozása. Ismerjék meg a biológiai nem kialakulásának hátterét. Ismerjék meg a biológiai nem és a kultúra kapcsolatát. Sajátítsák el a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódokat. Ismerjék meg a szexualitás megnyilvánulási formáit. Ismerjék meg a párkapcsolatok stabilitásának feltételeit. Legyenek tisztában a terhesség megelőzési lehetőségeivel. Szembesüljenek az egyéni döntés felelősségével. Ismerjék meg azokat a feltételeket, amelyek az egészséges utódok felneveléséhez szükségesek Legyenek tájékozottak a szülési módok és a törvényes lehetőségek vonatkozásában.

- 179 -


Helyi tanterv

- 180 -


Helyi tanterv

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanulók az egészségnevelés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik az életmód és életvitel szerepét egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmakat. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Tudjanak különbséget tenni a kockázatos és veszélyes dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel a testi és lelki biztonságukat veszélyeztető magatartásformákat és azok hárítási lehe-tőségeit. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit. Legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket a pozitív életérzés kialakulásában, társas kapcsolataik harmóniájában és konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás jelentőségét az egészségi állapot fenntartá-sában. Legyenek tudatában az aktív életmód kínálta előnyöknek, elsősorban a rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásaival. Lássák be az aktív életvitel fontos szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. Éljék át a szűkebb vagy tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetősé-geiket a természet- és környezetvédelem területén.

- 181 -


Helyi tanterv

KÉMIA

7 – 8. évfolyam


A kémia önállósága – még a műveltségi területen vagy az integrált oktatáson belül is fennmaradó önállóságát – leginkább az indokolja, hogy a kémia lényegét képviselő törvényekre (a vegyülés aránytörvényeire) nem tart igényt egyik társtudomány sem. A kémiai átalakulás kvantummechanikai háttere ráadásul az elektronok legszokatlanabb – a makroszkopikus szemlélet számára legérthetetlenebb – tulajdonságain alapul, melyek nem jelennek, nem jelenhetnek meg a közoktatás szintjén (hullámsajátság, a kötő és nemkötő elektronpárok képződése a töltésből adódó taszítás ellenére is). Ezért nem igaz, hogy a kémia klasszikus törvényei, fogalmai – mint az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvénye, a vegyülő gázok térfogati törvénye, vegyérték – elavultak, ellenben célszerű a „modern” kémia szemléletében ezeket újrafogalmazni (a klasszikus és a modern kémia szintézise).

A kémia ma már önmagában is „sokoldalúvá”, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Hiszen

az anyagszerkezeti háttér, továbbá az (Elektronszerkezeti) átalakulást megelőző és kísérő jelenségek

valójában a fizikához tartoznak (elektromos, elektromágneses kölcsönhatás, atomszerkezet, a

reakciókat kísérő energiaváltozás, az energia átalakításának lehetőségei). A kémiai ismeretek egyik

legfontosabb alkalmazási területe pedig a molekuláris biológia (szervezetünket felépítő anyagok

minősége, szerkezete, tulajdonságai, funkciói, és az élettani folyamatok kémiai háttere). A kémia

ma már éppúgy alapjául szolgál a biológiának – sőt, a neurobiológián keresztül a lélektannak -, mint

a fizika a kémiának. A Föld őstörténete és szerkezete, a légkör összetétele, az anyagok – ásványok,

ásványkincsek, energiahordozók – előfordulása, a globálissá váló környezetszennyezés, a

klímaváltozás kapcsolatot teremt a földrajzzal. Az anyagok előállítása, felhasználása a technológia

és a technika világán keresztül kapcsolódik az ipar, a gazdaság fejlődési üteméhez és az okozott

környezeti ártalmakhoz.

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a természettudományos világkép

kialakulásához szükséges kémiai alapokat, valamint hogy olyan képességekre tegyenek szert,

- 182 -


Helyi tantervamellyel önállóan új ismeretekhez juthatnak. A tudományos megismerés iránti igényük kialakulását

segíti az elméletek fejlődésének bemutatása. Életvezetési, tudománytörténeti szempontból is fontos

a híres magyar tudósok életének, munkásságának megismerése.

A kémiatanítás feladata, hogy a tanulók megismerjék a környezetvédelmi problémákat és

Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nemzetközi környezetvédelemben. Tudatosítsák,

hogy a kémiatudomány eredményei segítik a Földünk globális problémáinak megoldását. Alakuljon

ki a tanulókban az anyag- és energiatakarékos személet a hétköznapi életben. Az oktatás feladata az

anyagok részecsketermészetének, az átalakulások energetikai viszonyainak, valamint a kémiai

jelrendszernek a megismerése, az anyagismeret kiterjesztése. Szükséges a korábban tanult ismeretek

alkalmazásszintű begyakorlása, elsajátítása, valamint a tanult ismeretek felfedezése és alkalmazása

a mindennapokban.

A tantervben szereplő tananyagok fontosak, a minimális óraszám mellett is meg kell tanítani. A

maximális óraszám esetén több idő jut az ismeretek elmélyítésére, a képességek fejlesztésére.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló tudja a tanult ismereteket felfedezni a mindennapokban. Legyen képes a

környezetvédelmi problémák, a kémia és a vegyipar szerepének tárgyilagos megítélésére. A

megismerés folyamán domináljon az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása, az alkalmazható

tudás

- 183 -


Helyi tantervkialakítása. A módszerek változatos alkalmazásának a célja az, hogy az ismeretek aktív tudássá

váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, „testre szabott”: a

minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmazát jelenti, hanem a differenciált

tudásszint mellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világkép) kialakítását, kialakulását.

1. Tájékozódás a tudomány, a technika és a társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről

A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel.

Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és

törvényeket.

Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott

tudományos és nem tudományos modellekről, és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos

vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát.

Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát.

2. Természettudományos megismerés

Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában

megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és

balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket.

- 184 -


Helyi tantervTudja önállóan és csoportmunkában használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve

multimédiás eszközöket. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint

információkat kigyűjteni.

Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által

megszerzett ismereteket tudja szóban vagy írásban nyelvtanilag helyesen megfogalmazni,

vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon

megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen

képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére,

ismeretei alapján esetleg magyarázatára is.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről

Anyag

A részecskeszemlélet továbbfejlesztése.

A kémiai alapfogalmak (elem, vegyület) atomszerkezeti hátterének megismerése.

A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése.

A vegyülési arányok atomszerkezeti értelmezése, meghatározása.

A kémiai változás lényegének felfedezése, a reakciók anyagszerkezeti hátterének megértése.

Energia

Ismerje a természet energia-átalakító folyamatainak kémiai hátterét. Ismerje fel a kémiai

reakció során felszabaduló energia különböző típusait.

- 185 -


Helyi tantervInformáció

Ismerje meg, hogy a molekulákban az atomok sorrendje információt hordozhat.

Tér

Használja a különböző mérőeszközöket. Ismerje a kémiai részecskék és a makroszkópos

részecskék méretviszonyát.

Idő és a mozgás

Ismerjen meg lassú és gyors kémiai reakciókat, a reakciósebesség befolyásolásának néhány

módját.

Rendszer

Ismerje meg a periódusos rendszer felépítését és lényegét. Tudja az anyagokat és a kémiai

reakciókat ismert és új szempontok szerint csoportosítani.

Témakörök

7. évfolyam Ór

ák

8. évfolyam Ór

ák

Témák Témák

- 186 -


Helyi tanterv1. Mindennapi

anyagaink

12 1

.

Ismétlődő rendszerezés 1

2. Atomok és elemek 8 2

.

A nemfémes elemek és

vegyületek

14

3. Az atomok

kapcsolódása

13 3

.

A fémes elemek és

vegyületeik

10

4. Kémiai reakciók 12 4

.

Hétköznapi kémia 8

Új ismereteket közlő,

munkáltatóóra

44,

5

Új ismereteket közlő,

munkáltatóóra

33

Összefoglalás,

ellenőrzés

11 Összefoglalás, ellenőrzés 4

Összesen 55,

5

Összesen 37

A kapcsolódást a műveltségi terület fejlesztési feladataihoz az alábbi számok jelölik:

1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről

2. A természettudományos megismerés3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről

3.1. Az anyag3.2. Energia3.3. Információ3.4. A tér3.5. Idő és mozgás3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum3.7. Rendszer3.8. Élet

- 187 -


Helyi tantervTartalmak

7. évfolyam

Kulcskompeten

-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák

Óraszám A tartalom kulcselemei

Tanulói tevékenységek

Tudományos

megismerési

módszerek

fejlesztése

(folyamatos)

Rendszeres megfigyelés,

kísérletezés, mérés elvégzése

vizsgálódásokhoz,

modellalkotáshoz,

problémamegoldáshoz

kötötten, önállóan és

csoportmunkában is. Az

eszközök balesetmentes

használata.

Ismerethordozók (könyvek,

lexikonok, enciklopédiák,

térképek,

táblázatgyűjtemények)

használata önállóan és

csoportmunkában

Tapasztalatszerzés

megfigyeléssel, méréssel,

kísérlettel, vizsgálódással.

Balesetvédelmi szabályok

betartása.

A számítógép, illetve

multimédiás eszközök

információforrásként való

felhasználása. Az

ismerethordozók használata

tanórán önállóan és

csoportmunkában.

Szemelvényekből

meghatározott szempontok

szerint új ismeretek gyűjtése.

A tanár által irányított vagy

önállóan végzett kísérletek,

- 203 -


Helyi tanterv

A tapasztalatok

eredményeinek elemzése,

értékelése.

Az előzetes elképzelések, a

megfigyelt jelenségek és a

mért értékek közötti eltérések

felismerése. Az eltéréseknek a

magyarázata.

mérések, megfigyelések

eredményeinek értelmezése.

Az eredmények összevetése a

tanuló meglevő

tapasztalataival, majd a

szükséges megerősítések,

korrigálások elvégzése.

Oksági kapcsolatok feltárása

tanári segítséggel vagy

önállóan.

A tapasztalatok

megfogalmazása nyelvtanilag

helyesen szóban vagy rögzítése

írásban, rajzban, táblázatban,

grafikonon.

Vázlatkészítés a lényeg

kiemelésével.

- 204 -


Helyi tanterv

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák

Óraszám A tartalom kulcselemei Tanulói tevékenységek

Kommunikációs

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Döntési

Tanulási

Környezeti

nevelés

1.Mindennapi

anyagaink

1.1

Tulajdonságok

1.2

Energiaváltozá

s

1.3

Keverékek,

oldatok

12 Egy-egy anyag (egyetlen

komponens) sokféle

tulajdonságának

összegyűjtése, anyagi

minőség mint a

tulajdonságok összessége

(rendszere)

A halmazállapot és a

hőmérséklet közötti

összefüggés feltárása, a

halmazállapot-változások

értelmezése a

részecskékkel.

A hőmérséklet és az

energiatartalom

(belsőenergia), a

Összehasonlítás,

azonosság, hasonlóság,

különbözőség felfedezése,

rendszerezés.

Modellezés.

A részecske szintű

történések lerajzolása,

leírása, elmesélése.

Hőmérsékletmérés.

Értelmezés,

energiadiagram készítése.

Kísérletezés: égés zárt

térben, vízzárral.

Az elképzelés, a

- 205 -


Helyi tantervhőmérséklet-változás és

az energiaváltozás

kapcsolata.

Előzetes tudás: az égés

mint hőtermelő folyamat

Több anyag keveréke, az

elkeveredés mértéke, a

tulajdonságok

megmaradásának

értelmezése a részecskék

változatlanságával,

„megmaradásával”.

A zárt terű égés

értelmezése, a levegő

összetett voltának

igazolása.

Mennyire tiszta az ivóvíz?

A természetes vizek

összetett voltának

kiderítése.

tapasztalat, az előzetes

tudás szembesítése a

valósággal.

Gyűjtőmunka a levegő- és

a vízszennyezésről.

- 206 -


Helyi tantervKulcskompeten

-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


1.4 Oldódás

1.5

Egyesülés,

bomlás

Az olvadást és az oldódást

kísérő energiaváltozás

összehasonlítása, a hasonlóság

és a különbözőség kiemelése.

A keverékek, oldatok

összetételi arányának

jellemzése.

Az oldódás mértéke,

korlátozottsága.

Elválasztás az alkotók

(részecskék) valamelyik

megkülönböztető tulajdonsága

alapján. Az elkeveredés

mértékéhez illeszkedő

elválasztási módszerek.

Egy jól ismert anyag teljes

megváltozásának bemutatása: a

vízbontás, a víz bontható.

Az összes tulajdonság

Elképzelések az oldódásról (az

előzetes tudás megismerése),

energiadiagram készítése.

Italkészítés különböző

arányokkal, ellenőrzés

ízleléssel.

Csoportmunka: különböző

típusú keverékek

elválasztásának kitalálása.

Elképzelés: a történések

értelmezése a részecskék

szintjén.

A halmazállapot-változások, az

elválasztási műveletek és a

- 207 -


Helyi tantervmegváltozásával az anyagi

minőség megváltozása.

A hidrogén égése: a

tulajdonságok megváltozásával

az anyagi minőség

megváltozása.

A vegyülési arányok

megfigyelése.

A keveredési és a vegyülési

arányok különbözőségének

felfedezése, a fizikai és a

kémiai változás közötti

különbség megértése.

Az egyesülés és a bomlás

tömeg- és energiaváltozása.

vízbontások, az elválasztási

műveletek és a vízbontás

összehasonlítása, elképzelés

(hipotézis) részecskeszinten.

Elképzelés(hipotézis),

modellezés.

A keveredési, oldódási és

vegyülési arányok

összehasonlítása.

A lecsapódás és az egyesülés,

ill. a párolgás és a bomlás


Energiadiagram készítése.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák

Óraszám A tartalom kulcselemei Tanulói tevékenységek Kapcsolódások

Kommunikációs

Szabálykövető

2. Atomok

– elemek

8 A részecskék építőkövei az

atomok. Azonos atomok

vegyülése: elemek.

Gyűjtőmunka.

Csoportmunka: Miből mennyit

veszünk?

Tudománytörténet: a

vegyülés

aránytörvényei.

- 208 -


Helyi tantervLényegkiemelő

Problémamegold

ó

Kritikai

Környezeti

nevelés

2.1 Atomok

2.2 Elemek

2.3

Atomszerke

zet

2.4

Elektronbur

ok

2.5

Külső

(vegyérték-)

héj

Különböző atomok vegyülése:

vegyületek.

Az elemek elnevezése,

jelölése.

Az atomok száma, az elemek

mennyisége, az

anyagmennyiség (kémiai)

fogalma. A vegyjel jelentése.

Az atom összetett voltának

szükségszerűsége. Azt

atommag, ami a kémiai

reakció során nem változik.

Az elektronburok, a változás

helye. Héjszerkezet. Az

anyagi minőséget és a

tulajdonságokat meghatározó

atomszerkezeti tényezők

azonosítása.

Az elektronszerkezet és a

tulajdonság közötti

összefüggés felfedezése: a

legkülső héj hasonlósága a

tulajdonságok hasonlósága.

Szerepjáték: alkimisták

titkosírása.

Gyűjtőmunka.

Szövegértelmezés.

Gyűjtőmunka,

szövegértelmezés.

Modell készítése, egyéni

ötletek alapján, „leltározás”: az

atomokat felépítő részecskék

számbavétele, elhelyezkedése

az atommagban és az

elektronburokban

Modell készítése egyéni

ötletek alapján, modellezés

(„leltározás”).

Az első tizennyolc elem

modelljének rendszerezése az

Tudománytörténet:

aranycsinálás és az

elemek felfedezése.

Tudománytörténet:

az alkimisták

sikertelensége.

Boyle: az elemek

fogalma.

Az atommag

megváltozása nem

kémiai változás.

Radioaktivitás,

izotópok.

Mengyelejev

munkássága

1., 2., 3., 1,3., 2,3.,

3.5, 3.7.

- 209 -


Helyi tanterv

2.6

Periódusos

rendszer

Az elemek atomszerkezeti

jellemzése.

Tájékozódás az elemek

„térképén” a rendszám és a

héjak szerint. A külső héj

elektronjainak száma, a

magányos (párosítatlan)

elektronok és az

elektronpárok száma.

elektronszerkezet hasonlósága

alapján. Csoportmunka: a

periódusos rendszer

tanulmányozása.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Kommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Egyetemes

kultúra

3. Atomok

kapcsolódá

sa

3.1 Atomok

kölcsönhatá

sa

3.2 Atomos

13 A hélium és neon nemesgáz

tulajdonságának

értelmezése.

A hidrogén lehetőségeinek

megismerése, a hidrogén

előfordulása, a

hidrogénatomok

stabilizálódása.

Milyen kölcsönhatás

tarthatja össze az atomokat?

Kísérlet: a hidrogéngáz és a

képződő (naszcens)

hidrogén

reakcióképességének

összehasonlítása, és

értelmezése.

- 210 -


Helyi tantervgázok,

Molekulák,

Elemmolek

ulák

3.3

Kristályos

elemek

A magányos (párosítatlan)

elektron szerepe a

molekulaképződésben.

Az atomok közötti

kapcsolat kialakításáért a

külső héj elektronjai a

felelősek.

Az atom által kialakított

kapcsolat (kötés) számát a

magányos (párosítatlan)

elektronok száma határozza

meg (oxigén- és

nitrogénmolekulák).

Fémek. Nemfémes

kristályok: gyémánt, grafit,

szilícium (atomkristály,

atomrács).

Modellezés: Hány hidrogént

köthet meg a klór-, az

oxigén-, a nitrogén- és a

szénatom? Verseny:

atomarányok, képletírás,

moláris tömeg kiszámítása.

Előzetes elképzelés,

felmérése a molekulák

kölcsönhatásáról.

Elképzelés, hipotézis:

hányféleképpen

kapcsolódhatnak az atomok

két, három vagy négy

elektronnal?

Az I. és II. főcsoportbeli

elemek

elektronszerkezetének és

halmazállapotának

összehasonlítása a

hidrogénével, ill. a

héliuméval.

- 211 -


Helyi tanterv

- 212 -


Helyi tanterv

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák


Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Döntési

Kritikai

3.4

Vegyületmolek

ula, kristályos

vegyületek

Azonos molekulák

kölcsönhatására történő

következtetés a

halmazállapotból:

hidrogénklorid, víz, jég,

ammónia, metán, széndioxid.

A molekulák közötti

kölcsönhatás megjelenése,

erősség szerinti besorolása: a

halmazállapot, keménység,

halmazállapot-változás,

elegyedés, oldódás. A képlet

és jelentése. A moláris tömeg

és kiszámítása.

Atomkristály, atomrács,

szilícium-dioxid, homok.

Az ionok képződése, mint a

megmaradás és a

A jég, a homok, a

csiszolópapír (korunk)

keménységének


Elképzelések a keménység

különbözőségéről.

A tiszta (desztillált) víz és a

sós víz elektromos

vezetésének összehasonlítása.

Modellezés, „leltár”: a

képződő ionok töltésének

meghatározása a proton és a

cserélt elektronok számából.

Modellezés (síkon, térben): a

kristályépítés „szabályai”,

olvadás és oldódás.

- 213 -


Helyi tantervmegváltozás egyszerre

teljesülő lehetősége: az

atommag változatlansága

ellenére is képződhetnek

töltéssel rendelkező

részecskék a külső héjon lévő

elektronok átadásával és

átvételével. Összefüggés az

átadott és átvett elektronok

száma, az ionok töltése és a

kapcsolódó ionok száma

között. A vegyülési arány

kifejezése a kapcsolódó

ionok arányával: az ionos

vegyületek képlete.

Az ionok között ható

vonzóerő, ionrács,

ionkristály. Halmazállapot,

olvadás, oldódás.

Csoportmunka: különböző

rácstípusú anyagok


Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák


- 214 -


Helyi tantervKommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Környezeti

nevelés

4.Kémiai

reakciók

4.1

Reakcióegyenle

t A

reakcióegyenlet

haszna

4.2

Oxidáció.

Redukció

4.4

Redoxireakciók

12 Az atommagok (elemek)

változatlanok, csak a

közöttük kialakuló

kapcsolat (az

elektronszerkezet)

változik.

A matematikai műveletek

és jelek kémiai

tartalmának megfejtése,

megértése, a kémiai

sajátosság kifejezése.

A vegyülési arányok

függetlenek az atomok

tömegétől, de

tömegaránnyal is

kifejezhetők.

A reakció (az égés)

értelmezése az elemek

(atomok) szintjén: reakció

az elemi oxigénnel,

egyesülés, oxigénfelvétel.

Reakció a kötött

Csoportmunka:

„szintézis”.

Mi az, ami megváltozik, és

mi az, ami megmarad a

kémiai reakciók során?

A matematikai és a kémiai

egyenlet összehasonlítása,

a hasonlóságok és a

különbségek tudatosítása.

Projekt: Az alkimisták

titkosírásától

reakcióegyenletekig.

Tervezés, kiszámíthatóság.

Irodalmazás.

Kísérlet: a magnézium

égése levegőn.

Kísérlet: a magnézium

égése széndioxidban.

- 215 -


Helyi tantervoxigénnel.

Fémek ókori előállítása a

fém szempontjából:

oxigénelvonás,

oxigénleadás.

A fémek előállítása a szén

szempontjából: az oxigén

„helycseréje”, az átadás-

átvétel

elválaszthatatlansága.

A jelenség értelmezése az

elektronok szintjén.

Reakció nem csak

oxigénnel.

A magnézium égésének és

a nátrium klórral történő

reakciójának


- 216 -


Helyi tanterv

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák


Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Döntési

Kritikai

4.5 Savak

4.6 Bázisok,

lúgok

4.7 Kémhatás.

A kémhatás

változása

4.8 Az ionok

keletkezésének

másik módja: a

sav-bázis

reakció

A savak felismerése,

megkülönböztetése

érzékeléssel és indikátorral

(színváltozással).

A Lúgok felismerése

érzékeléssel és indikátorral.

Viszonyítás a vízhez.

A savas és bázikus

tulajdonság anyagszerkezeti

háttere.

A hidrogén-klorid és az

ammónia vízben történő

oldódásának összehasonlítása

a kémhatás kimutatásával.

Sav és lúg reakciója. Két

reakció egy időben:

Előzetes tudás felmérése:

savanyú, savas. Kísérlet:

oldatok, levek kémhatásának

vizsgálata.

Előzetes tudás felmérése:

mosás, zsírbontás,

szappanfőzés.

Kísérlet: szökőkútkísérletek.

A hidrogén-klorid és az

ammónia oldódását kísérő

kémhatásváltozás

értelmezése.

Kísérlet: a kémhatás

változása sav és lúg (sósav és

nátrium-hidroxid)

- 217 -


Helyi tantervközömbösítés és sóképződés.

A kémhatás és a vizes

oldatban megjelenő

részecske (ion)

megfeleltetése (oxóniumion,

hidroxidion).

A savas, lúgos és sós oldat

elektromos vezetésének

értelmezése: ionos oldatok.

Ionok képződése a pozitív

töltésű elemi részecske, a

hidrogénion (proton)

átadásával, ill. átvételével.

A közömbösítés és a sav-

bázis reakciók lényege

(összefoglalás, szintézis).

kölcsönhatásakor.

A sav, a lúg és a keletkező

sóoldat elektromos

vezetésének kimutatása.

Modell készítése, modellezés:

ionok képződése

protonátlépéssel, a pozitív és

negatív töltések

számbavétele.

Összehasonlítás: a

redoxireakció és a savbázis

reakció hasonlósága és

különbözősége.


- Az anyag sokféleségének és sokoldalúságának felismerése, az anyagok tulajdonságaik és összetételük szerinti biztonságos rendszerezése.

- Egy-egy folyamatban megjelenő sokféle változás felismerése, a folyamatok típusának megkülönböztetése.

- 218 -


Helyi tanterv- A halmazállapotok, a tulajdonságok és a fontos reakciótípusok életkori sajátosságoknak megfelelő

szintű anyagszerkezeti értelmezése.- A megmaradás és a megváltozás együttes megjelenésének atomszerkezeti értelmezése a kémiai

reakciók során.- A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának

meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások megértése.8. évfolyam

Kulcskompeten

-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Tudományos

megismerési

módszerek

fejlesztése

(folyamatos)

Rendszeres megfigyelés,

kísérletezés, mérés

elvégzése

vizsgálódásokhoz,

modellalkotáshoz,

problémamegoldáshoz

kötötten, önállóan és

csoportmunkában is. Az

eszközök balesetmentes

használata.

Ismerethordozók

(könyvek, lexikonok,

enciklopédiák, térképek,

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel,

méréssel, kísérlettel,

Vizsgálódással. Balesetvédelmi

szabályok betartása.

A számítógép, illetve multimédiás

eszközök információforrásként való

felhasználása. Az ismerethordozók

használata tanórán önállóan és

csoportmunkában. Szemelvényekből

meghatározott szempontok szerint új

ismeretek gyűjtése.

A tanár által irányított vagy önállóan

végzett kísérletek, mérések,

megfigyelések eredményeinek

- 219 -


Helyi tantervtáblázatgyűjtemények)

használata önállóan és

csoportmunkában.

A tapasztalatok

eredményeinek elemzése,

értékelése.

Az előzetes elképzelések, a

megfigyelt jelenségek és a

mért értékek közötti

eltérések felismerése. Az

eltéréseknek a magyarázata.

értelmezése. Az eredmények

összevetése a tanuló meglevő

tapasztalataival, majd a szükséges

megerősítések, korrigálások

elvégzése.

Oksági kapcsolatok feltárása tanári

segítséggel vagy önállóan.

A tapasztalatok megfogalmazása

nyelvtanilag helyesen szóban vagy

rögzítése írásban, rajzban, táblázatban,

grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg

kiemelésével.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Kommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

1. Ismétlő

rendszerez

és

1 Ismeretek (magasabb

szintű) rendszerré

fejlesztése.

Az elemi részektől a

Információk gyűjtése a földön

kívüli anyagról.

Rendszerezés különböző

- 220 -


Helyi tantervProblémamegoldó

Környezeti

nevelés

kristályokig.

Az anyagi világ egységes

felépítése.

Elemek, vegyületek,

keverékek.

Tájékozódás a sokféleség

világában, rendszerezése

sokféle szempont szerint.

Az atomi- molekuláris

szerkezetet nem érintő és

érintő változások, kémiai

reakciótípusok.

szempontok szerint.

A fizikai és a kémiai változás


- 221 -


Helyi tanterv

- 222 -


Helyi tanterv

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák

Óraszám A tartalom kulcselemei Tanulói

tevékenységek

Kommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Környezeti

nevelés

Kritika

2. A

nemfémes

elemek és

vegyületek

14 Új anyagok megismerése: az

előfordulással, előállítással, fizikai és

kémiai tulajdonságaival,

felhasználásával, élettani szerepével,

egészségügyi és környezetvédelmi

hatásával kapcsolatos ismeretek

alkalmazás szintű elsajátítása.

A szerkezet, a tulajdonság és a

felhasználás közötti összefüggések

feltárása..

Döntési

Kritikai

2.1

Hidrogén

2.2 Víz

2.3 Klór,

halogének,

hidrogén-

klorid,

A hidrogén kitüntetett szerepe.

Tulajdonságaiból következő

felhasználási területek.

A víz tulajdonságai (halmazállapot,

hőkapacitás, polaritás, sav-bázis

sajátság). A tulajdonságaiból

következő kitüntetett szerepe

természetes és technikai

Ismeretek gyűjtése a

hidrogén

felhasználásáról.

Gyűjtőmunka.

A természetes

folyamatok

modellezése.

Frontális kísérletek

- 223 -


Helyi tantervsósav

2.4 Oxigén,

ózon

környezetünkben. Az erélyes oxidáló

tulajdonság atomszerkezeti háttere.

Hasonlóság és különbség a klórhoz

viszonyítva. Gyakorlati jelentőségük.

A vízoldhatóság, a vizes oldat

kémhatásának értelmezése, sóképzés,

sók.

A sósav reakciói.

Az oxigénfelvétel elektronszerkezeti

következménye (elektronleadás).

Oxidálószer: az égésben és a biológiai

energiatermelésben betöltött szerepe.

Az oxigén vízoldhatósága és szerepe.

megfigyelése,

értelmezése.

Gyűjtőmunka a klórról.

A tulajdonságok

összehasonlítása, a

hasonlóságok és a

különbségek

értelmezése. Frontális

kísérletek

megfigyelése,

értelmezése.

Az égés feltételeinek

felidézése, frontális

kísérletek

megfigyelése,

értelmezése. Poszter

készítése.

- 224 -


Helyi tantervKulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Kommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Környezeti

nevelés

2.5 Kén,

kénvegyület

ek, kénsav

2.6

Nitrogén,

ammónia,

salétromsav

2.7 Foszfor

és

vegyületei

A kén tulajdonságai és

halmazállapot-változása.

A kén-hidrogén, a szulfidok,

a kén-dioxid, a kén-trioxid

tulajdonságai, felhasználása.

A kénsav gyakorlati szerepe.

A saverősségből következő

tulajdonságok.

A tanult elemek

összehasonlítása. A levegő

eltérő tulajdonságú alkotói.

A nitrogén, mint a bázikus

sajátság hordozója, az

ammóniaoldat kémhatásának

értelmezése.

A nitrogén, mint savképző

elem.

Csoportmunka: a kén

halmazállapot-változásának

és kristályosításának

megfigyelése, értelmezése.

Gyűjtőmunka a kén

előfordulásáról, kinyeréséről.

Frontális kísérletek egyéni

és/vagy csoportos

feldolgozása. Frontális

kísérletek a kénsavval,

csoportmunka: a víz és a

kénsav összehasonlítása.

Csoportos munka: a zárt terű

égés újbóli megfigyelése, a

nitrogén összehasonlítása az

oxigénnel.

A víz és az ammónia

összehasonlítása, a

- 225 -


Helyi tanterv

A foszfor módosulatai,

reakciói.

A foszfor, mint savképző

elem.

salétromsav és a nitrátok

tulajdonságai8nak

megfigyelése.

A kén és a foszfor


- 226 -


Helyi tanterv

- 227 -


Helyi tanterv

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Döntési

Kritikai

Egyetemes

kultúra

2.8 Szén,

ásványi

szenek,

szén-

monoxid,

szén-dioxid

2.9 Szerves

vegyületek

2.10

Szilícium,

szilícium

vegyületek

A szén módosulatai, a

szerkezet és a tulajdonságok


A szén reakciói. Elem?

Vegyület? Keverék?

Az ásványi szenek

gyakorlati jelentősége.

A nyomás, a hőmérséklet és

a keverés hatása a szén-

dioxid vízben történő

oldódására.

Ellentétes irányú folyamatok

egyensúlya. A szerves

vegyületeket felépítő

elemek. A legismertebb

szénvegyületek és

jelentőségük.

A gyémánt és a jég

összehasonlítása (pl. képek

alapján).

Gyűjtőmunka.

Csoportos kísérlet: a fa

lepárlásának megfigyelése, a

fa és a faszén égésének


A szén-monoxid és a szén-

dioxid vízoldhatóságának


A szénsav keletkezése és

bomlása.

Gyűjtőmunka, tablókészítés

a szilícium alkalmazásáról.

Csoportos munka: agyag

formázása, kiszárítása

- 228 -


Helyi tanterv

A szilícium és a szén

(gyémánt) összehasonlítása.

A szilícium gyakorlati

jelentősége. A szén-dioxid

és a szilíciumdioxid

összehasonlítása. A

szilícium-dioxid

előfordulása, tulajdonságai.

Az ismeretek rendszerezése

(rendszerré szervezése). A

jellegzetes nemfémes

tulajdonságok kigyűjtése.

Savképzés, oxosavak.

(kiégetése).

Gyűjtőmunka, tablókészítés,

üveg olvasztása, zománc

készítése.

Csoportos és egyéni munka:

összefoglaló táblázat

készítése.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


- 229 -


Helyi tantervKommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Környezeti

nevelés

4.A fémes

elemek és

vegyületeik

3.1

Fizikai

tulajdonság

ok

3.2

Kémiai

tulajdonság

ok

3.3

Nátrium, a

nátrium

vegyületei

3.4

Kalcium, a

kalcium

A fémes és nemfémes

elemek tulajdonságainak

felismerése, értelmezése.

A fémek gyakorlati

jelentőségének megismerése,

a fémes rácsból következő

fizikai tulajdonságok.

Redukálóképesség,

redukálósor. A

megfigyelhető és az

elektronszerkezet alapján

várható tulajdonságok

megfeleltetése.

A nátriumvegyületek

gyakorlati fontossága és

tulajdonságaik. A

megfigyelhető és az

elektronszerkezet alapján

várható tulajdonságok

megfeleltetése.

Fémes és nemfémes

szerkezeti anyagok

funkcióinak


Az előzetes tudás

felelevenítése és

alkalmazása.

Csoportos kísérlet: réz,

higany, ezüst kiválasztása

fémekre. Elképzelések

(hipotézis): a tulajdonságok

értelmezése az előzetes tudás

alapján.

Kísérlet: szappanfőzés.

Elképzelések (hipotézis): a

tulajdonságok értelmezése

az előzetes tudás alapján.

Kísérlet: mész (tojáshéj)

égetése, a termék

- 230 -


Helyi tantervvegyületei,

vízkeménys

ég

A kalciumvegyületek

gyakorlati fontossága és

tulajdonságaik.

A természetes vizek szén-

dioxid tartalmának

következményei.

Az oldhatóság és a szerkezet

közötti összefüggés

elemzése.

A kedvező tulajdonságok és

a sokoldalú felhasználás

kapcsolata.

tulajdonságainak vizsgálata,

a változás kikövetkeztetése.

A szénsav és a mészkő

reakciójának megfigyelése, a

reakció jelentőségének és

következményeinek

feltárása.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák


Lényegkiemelő 3.5 Alumínium

és a vas,

A vas

nélkülözhetetlenségének

Összehasonlítás: a vas és

az alumínium

- 231 -


Helyi tantervProblémamegoldó

Döntési

Kritikai

alumíniumgyár

tás, vasgyártás

A fémek

előállítása és

korróziója

3.6 Arany,

színes- és

nemesfémek

kémiai háttere (az acél elem,

vegyület vagy keverék?).

A vas, a nyersvas

tulajdonságainak

módosítása.

A redoxireakciók gyakorlati

alkalmazása és haszna. A

szén és a szén-monoxid

redukáló tulajdonságának

felismerése. Az elektromos

áram kémiai hatásának

elemzése, az elektrolízis

ipari alkalmazása.

A levegő, a vizek

oxigéntartalmának

következménye.

Az alkímia sikertelensége és

az elem fogalmának

kialakulása.

A fémek redukálósora.

Az arany tulajdonságai és a

tulajdonságainak


Összehasonlítás: az

alumínium reakcióinak

összehasonlítása a

nátriuméval és a

kalciuméval. Az öntöttvas,

az acél és az ötvözetek


Az előzetes ismeretek

ismétlése, rendszerezése.

Kísérletek: pl. réz

elektrolízise oldatból

Elképzelés (hipotézis): a

jelenség értelmezése.

Gyűjtőmunka,

tablókészítés.

Ötletbörze: Hogyan védjük

meg?

Gyűjtőmunka,

tablókészítés.

- 232 -


Helyi tantervtulajdonságok módosítása.

A fémes szerkezet és

tulajdonság közötti

összefüggések

összefoglalása.

Gyűjtőmunka: a

felhasználási területek

mögött rejlő tulajdonságok

feltárása.

Az ismeretek

rendszerezése.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök és

altémák


Kommunikációs

Szabálykövető

Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Környezeti

4.

Hétköznapi

kémia

Milyen változások

alkalmasak

„energiatermelésre”?

Technikai és biológiai

energiaforrások.

Energiadiagramok

készítése, értelmezése.

Ismeretfelmérés: Mi mire

kell? Mit miért eszünk?

- 233 -


Helyi tantervnevelés

Együttműködési

Kritikai

Döntési

4.1

Energiaforrásain

k

4.2

Tápanyagaink

4.3

Építőanyagok

4.4

Üveg, porcelán,

finomkerámia

4.5

Műanyagok

A tápanyagok szerepének

tudatosítása

A sárkunyhóktól a

felhőkarcolókig

(keverékek építőipari

alkalmazásai)

A napon szárított

agyagtól a porcelánig

(optimális arányú

keverékek: formázható

agyag, mázak, üveg).

Természetes anyagok

módosítása

Mesterséges műanyagok

Természetes vagy

mestersége?

Hasznos kémia a ház

Gyűjtőmunka,

kiselőadások,

poszterkészítés.

Gyűjtőmunka,

kiselőadások,

poszterkészítés.

Csoportos kísérletezés:

tejfehérje átalakítása.

Csoportmunka: a

forgalomban lévő

műanyagok azonosítása,

felismerése.

- 234 -


Helyi tantervkörül (javítások, festés,

növényvédelem,

rovarirtás, műtrágyázás).

Biokertészet.

Kulcskompeten-

ciák, kiemelt

fejlesztési

feladatok

Témakörök

és altémák


Lényegkiemelő

Problémamegoldó

Döntési

Kritikai

4.6

Háztartási,

ház körüli

vegyszerek

4.7 Egészség

4.8 Szépség

Praktikus eljárások kémiai

háttere (fizikai és kémiai

folyamatok alkalmazása a

háztartásban).

A kémia szerepe

egészségünk védelmében

és helyreállításában (a

vitaminoktól a

gyógyszerekig).

Kísérletezés: oltott mész

készítése, meszelés, színezés

földfestékkel. Kísérletezés:

praktikus eljárások (zsíroldás,

mosás, tisztítás, fehérítés,

vízkőoldás, folteltávolítás,

színezés, textilfestés, oldás)

kipróbálása.

Vitafórum: Ki a felelős?

- 235 -


Helyi tanterv

4.9 Kockázat

és haszon

Konyhakémia: műveletek,

változások a konyhában.

A kémia, mint a test- és

szépségápolás eszköz.

Lehet-e káros a tudomány,

a kémia?

Az egészségkárosítás és a

környezetszennyezés okai.

A kémia jelentősége az

emberiség történetében.

Csoportos kísérletezés: a C-

vitamin hatásának kimutatása.

Gyógyteák és kivonatok

készítése. A tanult változások

(jelenségek, folyamatok)

felfedezése az ételkészítés

folyamatában.

A kozmetikumok összetevőinek

megismerése, előállításuk

értelmezése, fogkrém készítése.

Vitafórum: Van-e lehetőség a

választásra?

Szintézis.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI:

- A környezetünkben előforduló anyagok és folyamatok felismerése, rendszerezése. A tanult elemek, vegyületek előfordulásával, előállításával, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédelmi hatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazás szintű ismerete, a szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti kapcsolatok felismerése.

- A megismert anyagszerkezeti fogalmak alkalmazása a halmazállapotok, a tulajdonságok és a reakciók értelmezésére.

- A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások.

- 236 -


Helyi tanterv

FÖLDRAJZ

7 - 8. évfolyam

A tantárgy legfontosabb pedagógiai elképzelései

A Földünk és környezetünk műveltségi terület tantárgyaként megjelenő földrajz kiemelt fejlesztési elképzelései főként természettudományi és társadalomtudományi ismereteket integráló jellegéből adódnak.Ezért:a) az Ember a természetben műveltségi területtel szoros kapcsolatban tartalmilag alapozza a tanulók természettudományos világképét, gondolkodását és szemléletmódját.b) A természeti és társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összefüggéseinek feltárásával, valamint napjaink eseményeinek összekapcsolásával segíti a tanulók:– földrajzi, környezeti gondolkodásának,– helyi, regionális, globális szemléletének,– a környezetért felelős magatartásának alakítását.c) A természettudományok és társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek folyamatos alkalmaztatásával fejleszti a tanulók azon képességeit, amelyekkel tájékozódni tudnak szűkebb és tágabb környezetük jellemzői között – megszerzett ismereteik integrálásával.Alakítja kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, problémamegoldó, kritikai, a komplex információk feldolgozásával kapcsolatos, együttműködési, életvezetési képességeiket – kulcskompetenciáik rendszerének elemeit és végül ezek kompetencia-térképpé szerveződését.d) A tantárgy tartalmával, az általa közvetített értékek, az alapvető követelmények és az erre épülő tanulói tevékenységek megszervezésével együttesen szolgálja a tanulók társadalmi-állampolgári, cselekvési kompetenciáinak alakítását: személyiségük komplex fejlesztését.Formálja önismeretüket, együttműködési készségüket, akaratukat; segítve a felnőtt lét szerepeire való felkészülésüket.

fejlesztési feladatok:

A 7–8. évfolyamon: a kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek fejlesztése.A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása – növekvő önállósággal, egyénileg és csoportosan.Az ismert tér fokozatos kitágítása: a kontinensek megismertetésével a fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezésével.A természeti és társadalmi környezet folyamatos változásaiban megnyilvánuló alapvető törvényszerűségek megismertetése. A folyamatok kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások nyomon követése. A környezetkárosító hatások felismertetése és a következményeik csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése.Magyarország földjének, a magyar gazdaság helyzetének és főként európai kapcsolatrendszerének megismertetése a hazához való kötődés megerősítésének érdekében.

- 237 -


Helyi tanterv

A tantárgy céljai

A természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat a szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel.

A földrajzi-környezeti gondolkodás fejlesztése

– az általános természeti-társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, tények, folyamatok vizsgálatával; térbeli és időbeli változásaik feltárásával,– a vizsgálódásokat követő általánosításokkal, szintetizálással, az összefüggések felismertetésével, rendszerbe helyezésével, analóg példák keresésével,– a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával,– a természettudományok és a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek alkalmaztatásával,– a történeti-földrajzi szemlélet formálásával,– a kontinensekre, országcsoportokra, országokra, tipikus tájakra jellemző földrajzi kép kialakításával,– a termelés eltérő lehetőségeinek, módjainak és teljesítményeinek összehasonlításával,– a más népek, nemzetiségek, kultúrák, életformák iránti érdeklődés, a tisztelet felkeltésével, a humanista értékrend alakításával,– a haza földrajzában való tájékozottság bővítésével, a nemzeti azonosságtudat formálásával,– a sokoldalú és differenciált, a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási és tanulási eljárások megvalósításával,– az információhordozókhoz és az információforrásokhoz való hozzájutás biztosításával,– a sikeres érettségi vizsgára való felkészítés és felkészülés feltételeinek megteremtésével,– a felelős állampolgári szerep, a környezetért felelős magatartás motivációjának erősítésével.

Értékelési elvek

Alapvető cél annak vizsgálata, rendelkezik-e a tanuló kellő kompetenciával: hogyan fejlődik tudásának, képességeinek, készségeinek rendszere a földrajz tantárgy által közvetített értékek elsajátításával.Az egyénre szabott tanulási módszerek ugyancsak az egyénre szóló, sajátos értékelési rendszert kívánnak.Ezért kiemelt értékelési elv annak figyelemmel kísérése, hogy mennyit és mely követelmények teljesítésében fejlődött a tanuló önmagához, előző szintjéhez képest.Az értékelésnek döntően a tevékenységek megnyilvánulásaira, az önálló munkavégzésre és az összefüggések meglátásának különböző szintjeire kell irányulnia – a fokozatosság elve és az életkorra jellemző pszichikus fejlődés figyelembe vételével.Az alábbiakban felsorolt értékelési szempontok közül válogatva azokat kell kiemelni, amelyek a tanulók életkorához, a tananyag jellegéhez (annak mélységéhez) s a feldolgozási képességek fokozatos fejlődéséhez, a tanulói kompetenciák bővüléséhez igazodnak.

- 238 -


Helyi tantervÉrtékelési szempontok

A tanuló:– elsajátította-e a természettudományok és a társadalomtudományok alapvető vizsgálati módszereit?– ismeri és tudja-e alkalmazni az önálló ismeretszerzés lépéseit?– képes-e önálló megfigyelésre, kísérletezésre, eszközhasználatra, térképi mérésekre, számítások elvégzésére?– milyen szinten képes a különféle szöveges és képi információk feldolgozására, földrajzi tartalmának kifejtésére?– ismeri-e a legfontosabb földrajzi tényeket, jelenségeket, fogalmakat, folyamatokat?– felismeri-e és tudja-e példákkal bizonyítani a tények, jelenségek közötti hasonlóságokat és különbségeket, oksági összefüggéseket, logikai kapcsolatokat?– tud-e csoportosítani a megadott szempontok alapján, felismeri-e a csoportosítás szempontjait?– képes-e a megszerzett ismereteket rugalmasan használni, alkalmazni a különféle földrajzi rendszerekben, új szituációkban és a gyakorlatban?– hogyan tájékozódik a térképen? Milyen a térképhasználati szintje a szemléleti és a logikai térképolvasás területén?– képes-e ismereteket szerezni ábrák, képek, tematikus térképek, adatsorok, metszetek, grafikonok, térképvázlatok elemzésével, illetve azok kiegészítésével, készítésével?– tudja-e a természeti és a társadalmi folyamatok térbeli és időbeli változásait érzékelni, értelmezni, sorrendiségüket megállapítani, példákkal bizonyítani?– felismeri-e a hazai, az európai és a világgazdasági társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, tendenciáit?– képes-e a környezet természet- és társadalom alkotta értékeinek felismerésére, sajátosságainak, mennyiségi és minőségi változásainak értékelésére?– ismeri-e azokat a folyamatokat, amelyek globális környezeti válságjelenségekhez vezetnek?– felismeri-e a társadalmi-gazdasági modernizáció kedvező és kedvezőtlen társadalmi-gazdaságikörnyezeti következményeit?– alá tudja-e példákkal támasztani a földrajzi környezet megóvásának szükségességét?– részévé vált-e személyiségének a környezettudatos magatartás és életvitel?– rendelkezik-e megfelelő jártassággal az adott témához illeszkedő információs anyagok és információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában?– megfelelő-e kommunikációs képessége az önálló ismeretszerzéshez, az információk tartalmának megértéséhez és elemzéséhez, szelektív felhasználásához; az önálló vélemény kialakításához és annak kifejezéséhez, az érveléshez, a vitához?– milyen szinten használja a földrajz szaknyelvét?– hogyan fejlődött a tanulási technikája, megismerési, rögzítési és felidézési módszere?– képes-e információ- és adatgyűjtésre (pl. könyvtár, internet használatára), ezek feldolgozására; vázlat, feleletterv, kiselőadás, házi dolgozat készítésére; feladatlapok megoldására, önellenőrzésre?– igényévé, szokásává vált-e az önművelés, a társadalmi-gazdasági-környezeti aktualitások iránti érdeklődés, nyitottság?– képes-e azonosulni a földrajz által is közvetített értékekkel; hogyan nyilvánul ez meg szokásaiban, életmódjában, együttműködési készségében, személyiségében?

- 239 -


Helyi tantervA tananyag elrendezése

7. évfolyam: Tájékozódás a földtörténeti időbenAz Európán kívüli kontinensek természeti és társadalomföldrajzaÉ-, Ny-, D-, Kelet-Európa és Oroszország8. évfolyam: Közép-Európa természeti és társadalomföldrajzaMagyarország természeti adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzői

A tananyag elrendezésének indokai

7. évfolyam: A kontinensekre vonatkozó ismeretanyag azok jellegzetességeit, tipikus tájait emeli ki.Részletesebben csak a világgazdaság jelentősebb országaival foglalkozik. A távoli kontinensektől halad a megismerés Európa felé. A kontinensek természetföldrajzának feldolgozását segíti a biológia azonos évfolyamának távoli tájak életközösségeit bemutató témaköre.8. évfolyam: Közép-Európával, Magyarországgal „érettebb” korukban ismerkedjenek meg a tanulók.A társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, hatásait így hazai példákkal támaszthatják alá.

- 240 -


Helyi tanterv

7. ÉVFOLYAMÓraszám: 37 óra/év – 1 óra/hét

Javasolt óratervTémakörök Új

ismeretekelsajátítása

Ismétlés,gyakorlás


kiegészítőanyag,


I. Tájékozódás a földtörténeti időkben

3 1 1 5

II. Európán kívüli kontinensek

1 1 1 1 4

Afrika, Ausztrália, Antarktisz

3 1 1 1 6

Afrika 2 1 1 1 5Ázsia 2 1 1 4III. Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország

5 1 2 1 9

Év eleji, év végi ismétlés

2 2 4

Összesen 16 8 5 8 37

Célok:

– A tanulók világképének, földrajzi-környezeti gondolkodásának alapozása, meglévő ismereteik továbbfejlesztése, elmélyítése, differenciálása.– A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése:– a kontinensek természetföldrajzi jellemzőinek megismertetésével,– a legjelentősebb országok, országcsoportok és tipikus tájaik bemutatásával,– a természeti adottságok – települések – életmód – gazdálkodás összefüggéseinek vizsgálatával,– a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú függőség bemutatásával,– a gazdasági körülmények, hagyományok és az adott helyen élő emberek gondolkodásmódja, világszemlélete közötti kapcsolatok felismertetésével.– A földi környezet értésén, ismeretén és a belső motivációkon alapuló környezettudatos magatartás, életmód alapozása.– A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fejlesztése.– A kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek alakítása.– Gyakorlottság a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában, az információk feldolgozásában egyénileg és csoportosan.

- 241 -


Helyi tantervI. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti időkben

II. Témakör: Európán kívüli kontinensek

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Afrika.Helyzete, népessége.Kialakulása, felszíne.Éghajlata, természetes növénytakarója, vizei.A trópusi Afrika mezőgazdasága.Ásványkincsek és hasznosításuk.Ausztrália, Óceánia.Sarkvidékek.Amerika.Fekvése, benépesülése, népessége.Kialakulása, felszíne.A természetföldrajzi övezetesség a kontinensen.Az USA.Mexikó.Brazília.Ázsia.Fekvése, népessége.Kialakulása, felszíne.Földrajzi övezetesség.Ázsiában.Kína.Japán.Dél-Ázsia.India.DK-Ázsia.DNy-Ázsia.A jellegzetes földi képződmények, alapvető természeti és társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések felismertetése az egyes kontinenseken.A természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságának, időbeli fejlődésének bemutatása példákon.A földrészek, tipikus tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak, összefüggéseinek értelmezése.A gazdasági élet jelenségeinek, kölcsönhatásainak felismertetése.A társadalmi-gazdasági élet eseményei és az egyes országok fejlődése közötti kapcsolat megérttetése.Gazdasági mutatók összehasonlításával hasonlóságok, különbségek kiemelése.A népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai és a gondolkodásmódjuk, világszemléletük összefüggéseinek felismertetése.Az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatok és megelőzésük, elhárításuk lehetőségeinek bemutatása.Példákkal alátámasztani a nemzetközi összefogás szükségességét.

- 242 -


Helyi tantervTájékozódás a különböző méretarányú, tartalmú és tematikus földrajzi térképeken.Az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismerete, elhelyezése a térképen. Jellemzők megfogalmazása.Az egyéb földrajzi információhordozók kiválasztására, használatára való képesség alakítása.

III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekEurópa fekvése, felosztása, népessége.A kontinens természetföldrajzi képe.Az Európai Unió általános jellemzői.Észak-Európa országainak hasonló és eltérő társadalomföldrajzi képe.Franciaország.Nagy-Britannia, Egyesült Királyság.Átalakuló ipari körzetekNy-Európában.Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe.Olaszország.Spanyolország.A Balkán-térség földrajzi adottságai.Horvátország, Szerbia és Montenegró.Kelet-Európa társadalomföldrajzi képe.Ukrajna.Oroszország – két kontinens országa.Könyvtárhasználat, újságok, tájékoztató kiadványok felhasználása, adatgyűjtés az internetről, stb.Vizsgálódás a föld- és környezettudományok szempontjai szerint: grafikonokkal, adatsorok elemzésével.A megfigyelések, ismeretek szóbeli megfogalmazása szakkifejezések használatával. Kifejezésük írásban, rajzban. Ábrázolásuk grafikusan és egyszerű térképeken.Kiselőadások, leírások készítése, viták; tablók összeállítása.)Véleményalkotás a megfigyelések alapján.A környezetben történő események reális értékelése.Az országok megismeréséhez használatos algoritmusok kialakítása, bővítése.A speciális földrajzi adottságok megismertetéséhez: szempontok megadása, gyűjtőmunkák, elemzések készítése.Az újságok híreiben hazánk és a szomszédos országok társadalmi, gazdasági kapcsolatainak nyomon követése, példák keresése.Adatok ábrázolása, összehasonlítása.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak

A kontinenseknél felsoroltak már nem szerepelnek az országoknál. Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszerAfrika: Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Madagaszkár, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Atlasz, Délafrikai- magasföld, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Szahara, Szudán.

- 243 -


Helyi tantervDél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Kairó, Kongó, Niger, Nílus, Száhel-övezet, Viktória-tó, Zambézi, Tanganyika-tó.Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek: Antarktisz, Arktisz, Ausztrál-alföld, Murray, Nagy Korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hg., Ny-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Új-Zéland.Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney.Amerika: Antillák, Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Floridai-fsz., Golf-áramlás, Grönland, Hawaii-szigetek, Jeges-tenger, Kaliforniai-félsziget, Karib-szigetek, Labrador-félsziget, Latin- Amerika, Mexikói-öböl, Panama-csatorna.Amazonas-medence, Andok, Appalache-hegység, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld,Kordillerák, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Parana-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység.Amazonas, Colorado, Mississippi, Nagy-tavak, Parana, La Plata, Szent Lőrinc-folyó.Amerikai Egyesült Államok: Alaszka, Washington, Chicago, New York, Houston, New Orleans, Los Angeles, San Francisco.Argentína: Buenos Aires.Kanada: Ottawa.Kuba.Venezuela.Mexikó: Mexikóváros.Brazília: Brazíliaváros, Sao Paulo, Rio de Janeiro.Ázsia: É-, Belső-, K-, D-, DK-, DNy-Ázsia.Arab-, Hindusztáni-, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Fülöp-szigetek, Japán-szigetek, Japántenger, Jeges-tenger.Kaszpi-tenger, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Perzsa-öböl.Altáj, Arab-ősföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Közép-szibériai-fennsík, Pamír, Tien-san, Urál.Gobi, Hindusztáni-alföld, Kaszpi-mélyföld, Kínai-alföld, Mezopotámia-alföld, Nyugat szibériai-alföld, Szibéria, Tibet.Aral-tó, Jangce, Indus, Gangesz, Jenyiszej, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris, Urál-folyó, Bajkál -tó.India: Új-Delhi, Calcutta, Mumbai; Indonézia, Irak: Bagdad; Irán, Izrael, Japán: Tokió, Oszaka.Kína: Peking, Sanghaj, Kanton, Hongkong.Koreai-Köztársaság: Szöul.Szaud-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország: Ankara, Isztambul.Európa: Balti-tenger, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Adriai-tenger, Jeges-tenger, La Manche.Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Boszporusz, Brit-szigetek, Ciprus, Észak-atlanti-áramlás, Izland, Kréta, Pireneusi-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília.Alpok, Appenninek, Balkán-hg., Balti-ősföld, Bretagne, Dinári-hg., Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység,Kárpátok, Kárpát-medencevidék, Kaukázus, Mont Blanc, Német-középhegység, Penninehg.,Pireneusok, Skandináv-hg., Urál, Vezúv.Donyec-medence, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Kelet-európai-síkság, Mezeta, Lengyel-alföld, Londoni- medence, Párizsi-medence.Dnyeper, Don, Duna, Elba, Ladoga-tó, Loire, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga.

- 244 -


Helyi tantervÉszak-, Nyugat-, Dél-, Kelet-Európa, Közép-Európa.A fentieken kívül, országonként Albánia: Tirana, Belgium: Brüsszel. Bosznia-Hercegovina: Sarajevo. Bulgária: Szófia. Dánia: Koppenhága.Észtország. Fehéroroszország: Minszk. Finnország: Helsinki.Franciaország: Lotaringia, Párizs, Marseille, Le Havre, Lyon, Strasbourg. Görögország: Athén. Hollandia:Amszterdam, Hága, Rotterdam.Horvátország: Dalmácia, Száva, Zágráb, Dubrovnik, Fiume (Rijeka).Írország: Dublin. Izland: Reykjavík. Lettország. Litvánia. Luxemburg. Macedónia: Skopje. Moldova:Chişinâu.Nagy-Britannia Egyesült Királyság: Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, London, Birmingham, Glasgow, Manchester.Norvégia: Osló.Olaszország: Róma, Genova, Milánó, Nápoly, Torino, Vatikán, Velence.Oroszország: Moszkva, Murmanszk, Novoszibirszk, Szentpétervár, Volgográd.Portugália: Lisszabon.Spanyolország: Madrid, Barcelona.Svédország: Stockholm, Göteborg.Szerbia és Montenegro: Podgorica, Vajdaság, Belgrád, Szabadka, Újvidék.Ukrajna: ÉK-i Kárpátok, Kárpátalja, Kijev, Beregszász, Csap, Munkács, Odessza, Ungvár, Vereckeihágó.


A tanuló:– ismerje a kontinensek fő természetföldrajzi vonásait. Tudja ezeket a fekvés, felszín, kialakulás és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni,– tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait,– ismerje a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét,– támassza alá példákkal a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait,– ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat, tevékenységeket és az elhárításukra (megelőzésükre) tett intézkedéseket,– tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti- és tanári segítséggel az okfejtő térképolvasás szintjén,– mutassa meg (jelölje be kontúrtérképen) a tanult topográfiai fogalmakat, kapcsolja hozzájuk jellemző földrajzi tartalmukat.

- 245 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAMÓraszám: 37 óra/év-1 óra/hét

Javasolt óratervTémakörök Új ismeretek

elsajátításaIsmétlés,gyakorlás


kiegészítőanyag,


I. Közép-Európa

2 1 1 1 5

II. Hazánk a Kárpát-medencében

4 1 1 1 7

III. Fejlődésünk társadalmi alapjai

3 1 1 1 6

IV. A hazai tájakon

8 2 2 1 13

V. A magyar gazdaság

1 1 1 3

Év eleji, év végi ismétlés

2 1 3

Összesen 18 8 5 6 37

Célok:

– A tanulók világképének, környezeti gondolkodásának továbbfejlesztése Közép-Európa, a Kárpát-medence és Magyarország ismeretanyagának elsajátíttatásával.– A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozottság bővítése az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével.– A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése.– A reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötődés formálása:– Közép-Európa és a Kárpát-medence természetföldrajzi- és társadalomföldrajzi összefüggéseinek megismertetésével,– a kontinensrész legfontosabb országainak, tipikus tájainak tárgyalásával,– a különböző népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok értékei, életmódja iránti érdeklődés,a másság tiszteletének kialakításával,– Magyarország kedvező és kedvezőtlen természeti adottságainak társadalmi-gazdasági lehetőségeinek, nemzeti értékeinek, a világban elfoglalt helyének bemutatásával.

- 246 -


Helyi tanterv– A tanulók környezetféltő szemléletének, környezetet óvó magatartásának formálása a Kárpát-medence és a haza környezeti értékeinek megismertetésével – a közösségeik, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való részvétel szándékának felébresztésével – és az aktív részvétel készségeinek fejlesztésével.

I. Témakör: Közép-Európa tájainak és országainak természetés

társadalomföldrajza

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekKözép-Európa természeti képe és társadalom-földrajzi vonásai.Németország.Lengyelország.Csehország.Az egyes tájak, országok természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése.Annak felismertetése – példákon keresztül –, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, gondolkodásmódjukat.A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése, egyszerű értelmezése.A társadalmi-gazdasági különbségek vizsgálata tematikus térképek, diagramok, adatok, adatsorok elemzésével. Gazdasági mutatók összehasonlítása.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekAz Alpok és az alpi országok.Ausztria, Szlovénia.A Kárpátok és országai:Szlovákia,Románia.Gyűjtőmunka az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatokról.Tájékozódás a környezetkárosító hatások elhárítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekről.A topográfiai fogalmak elhelyezése körvonalas munkatérképeken.

II. Témakör: Hazánk a Kárpát-medencében

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekMagyarország helyzete Európában és a Kárpát-medencében.A földtörténeti múlt eseményei hazánk földjén.Átmeneti jellegű éghajlat.Vizek a mélyben és a felszínen.Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért.Erdős pusztából kultúrái.Környezetünk állapota és védelme.Magyarország földjének részletes megismertetése, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére.

- 247 -


Helyi tantervEligazodás a földtörténeti múltban és magyarországi képződményeiben folyamatábrák, táblázatok, tematikus térképek felhasználásával.Az időjárás és éghajlat elemeinek tanulmányozása tematikus térképeken, éghajlati diagramokon. Időjárási előrejelzések elemzése, következtetések.A folyók jellemzőinek összevetése a domborzati térképekkel, a vízgyűjtő területek éghajlati adottságaival.Gyűjtőmunka a vízgazdálkodással kapcsolatos tervekről, létesítményekről.Környezetvédelmi felhívás, plakát készítése a környezetben található növény- és állatritkaságokról. Vizsgálatok, kísérletek végzése a talajalkotók kimutatására.A közvetlen környezet víz-, levegő-, talajszennyező forrásainak felderítése, kiselőadás összeállítása a gyűjtött anyagból.

III. Témakör: Fejlődésünk társadalmi alapjai

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekNépesedési folyamatok.A magyar népesség és elhelyezkedése.Településhálózatunk:– a falvak és tanyák,– a városok.Budapest.A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzi-környezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerű társadalomtudományos magyarázata.Települések alaprajzának vizsgálata.Korfa értelmezése.Statisztikai adatok feldolgozása, ábrázolása.Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben.

IV. Témakör: A hazai tájakon

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekLegnagyobb tájunk az Alföld.Löszvidékek, hordalékkúpok, árterek és gazdaságuk.A Kisalföld.Az Alpokalja.A Dunántúli-dombság.A Dunántúli-középhegység.Az Északi-középhegység.A hazai tájakra vonatkozó földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással, egyénileg és csoportosan:– a lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése,– adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzése,– tények, szöveges információk ábrázolása,– vázlat készítése,– következtetések levonása,

- 248 -


Helyi tanterv– gyűjtemények, tablók összeállítása,– képek elemzése.

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekNemzeti parkjaink.A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése, bemutatása.Riport készítése egy nemzeti parkról.A hazához való kötődés érzelmeinek alakítása.

V. Témakör: A magyar gazdaság

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA magyar nemzetgazdaság az Európai Unióban.Az energiagazdaság.A gépipar, a vegyipar.A mezőgazdaság.Az élelmiszergazdaság.A közlekedés, szállítás.Az idegenforgalom.Külkereskedelmi kapcsolataink.Régiók Magyarországon.A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerű értelmezése.A magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismerése, bemutatása.Statisztikai adatok feldolgozása a gazdasági élet jellemzőinek, változási tendenciáinak előrejelzése.A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján.Gazdasági adatok ábrázolása diagramokon, grafikonokon.Az egyes hazai országrészek – régiók – hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékeltetése, azok okainak megkeresése.A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése, bemutatása tablókon.Környezetünk problémáinak, hazai és regionális kapcsolatainak feltárása: szemelvények, adatok elemzésével, tömegkommunikációs források felhasználásával.Leírások, beszámolók készítése a megfigyelésekről.A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak országonkéntNémetország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb–Bajor-medence, Duna, Elba, Rajna–Majna–Duna vízi út.Berlin, Bonn, Bréma, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Hamburg, Halle, Köln, Lipcse, München, Ruhr-vidék, Stuttgart.Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Szilézia.

- 249 -


Helyi tantervCsehország: Cseh-medence, Érchegység, Morva-medence, Szudéták, Elba, Moldva.Prága, Brno, Karlovy Vary, Plzeň, Ostrava.Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Burgenland, Graz, Linz, Salzburg.Horvátország: Dinári-hg., Száva, Ljubjana, Eszék.Svájc: Bern, Genf.Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchegység, Duna, Vág, Pozsony, Kassa, Révkomárom.Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Száva, Ljubjana.Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Hargita, Kazán-szoros, Keleti-, Déli-Kárpátok, Moldova, Román-alföld, Duna, Körös, Maros, Olt, Szamos, Gyilkos-tó.Bukarest, Arad, Brassó, Constanţa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploieşti, Székelyföld, Székelyudvarhely, Temesvár.Magyarország: Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Dunántúl, Dunakanyar, Fertő tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Kis-Balaton, Körös, Margitsziget,Maros, Mohácsi-sziget, Mura, Nyugati-főcsatorna, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Visegrádi-szoros, Zagyva, Zala.Alföld: Tiszántúl, Duna–Tisza-köze, Mezőföld, Mátraalja, Bükkalja.Bácskai-löszhát, Beregi-síkság, Bodrogköz, Dráva-melléke, Duna–Dráva N. P., Hajdúság, Hortobágy, Hortobágyi N. P., Jászság, Kiskunság, Kiskunsági N. P., Körös–Maros N. P., Körösök-vidéke, Maros– Körös-köze, Nagykunság, Nyírség, Pesti-síkság, Sárköz, Solti-síkság, Szatmári-síkság.Algyő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kaba, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Makó, Mohács, Nyíregyháza, Martfű, Orosháza, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszaújváros, Százhalombatta, Törökszentmiklós.Kisalföld: Győri-medence, Mosoni-síkság, Rábaköz, Marcal-medence, Ság, Somló, Hanság, Kis-Duna, Mosoni-Duna, Marcal, Fertő-Hanság N. P., Ács, Esztergom, Győr, Hegyeshalom, Komárom, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Pannonhalma, Petőháza, Répcelak.Alpokalja: Nyugat-magyarországi-peremvidék, Göcsej, Kemeneshát, Kőszegi-hg., Őrség, Soproni-hg., Zalai-dombság, Zala.Balf, Bük, Kőszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg.Dunántúli-dombság, Tolnai-dombság, Somogyi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Szekszárdidombság,Mecsek, Villányi-hg., Baranyai-dombság, Balaton.Beremend, Kaposvár, Komló, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs, Siófok, Szekszárd, Szigetvár, Zalakaros, Őrségi N. P.Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Balaton-felvidéki N. P., Budai-hg., Dunazug-hegység, Gerecse, Móri-árok, Pilis, Tapolcai-medence, Velencei-hg., Vértes.Ajka, Balatonfüred, Dorog, Esztergom, Harkány, Hévíz, Keszthely, Pápa, Szentendre, Tata, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém.Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Bükkfennsík, Cserehát, Cserhát, Hegyalja, Kékes, Mátra, Nógrádi-medence, Tokaj-Eperjesi-hg., Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Aggteleki N. P., Bükki N. P., Balassagyarmat, Eger, Gyöngyös,

- 250 -


Helyi tantervHatvan, Hollókő, Hollóháza, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Sárospatak, Vác, Visonta, Visegrád, Záhony.Budapest – Budapesti agglomeráció, Magyarország megyéi.Közép-magyarországi, nyugat-dunántúli-, közép-dunántúli-, dél-dunántúli-, észak-magyarországi-, északalföldi-, dél-alföldi-régió.


A tanuló:– ismerje Közép-Európa regionális sajátosságait; a Kárpát-medencevidék tipikus tájait és Magyarország fő természeti-társadalmi-gazdasági jellemzőit, jelenségeit, folyamatait és összefüggéseit,– tudja értelmezni és példákkal alátámasztani a kontinensrész sajátos gazdasági fejlődésének meghatározó összetevőit; a történelmi és a politikai változások, a történelmi hagyományok szerepét a társadalmi- gazdasági életben,– támassza alá példákkal az eltérő életfeltételeket és életmódokat, a társadalom tájformáló szerepét Közép- Európában, illetve a Kárpát-medencében,– tudja összehasonlítani és indokolni Közép-Európa országainak fejlettségét,– értse az együttműködés szükségességét a régió és az Európai Unió tagállamai között,– ismerje a térség környezeti állapotát károsító folyamatokat, tevékenységeket, s tudjon példákat mondania megelőzés, az elhárítás lehetőségeire,– indokolja az összefogás szükségességét hazánk és a közép-európai országok között; bizonyítsa példákkal sokoldalú kapcsolataikat, kötődésüket, egymásra utaltságukat társadalmi-gazdasági-környezetvédelmikérdésekben,– ismerje a régió népeinek, nemzetiségeinek, különféle társadalmi csoportjainak jellegzetességeit, értékeit, hagyományait,– ismerje hazánk társadalmi-gazdasági adottságait és lehetőségeit, integrációs törekvéseit, nemzetközi kapcsolatait,– legyen képes aktuális információk gyűjtésére megadott téma és szempontok szerint; szemelvények, adatok elemzésére, megfigyelésekre, következtetések levonására, önálló vélemény megfogalmazására,– használja a térképet információszerzésre a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén egyaránt,– tudja megmutatni térképen, bejelölni kontúrtérképen a tanult topográfiai fogalmakat és kapcsolja hozzájuka jellemző földrajzi tartalmakat,– ábrázolja ismereteit rajzokkal, térképvázlatok kiegészítésével, készítésével.

Kimeneti követelmények a 8. évfolyam végén

– Ismerje a tanuló a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket.

- 251 -


Helyi tanterv– Értse a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát, időbeli fejlődését.– Tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, a megismert országok természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit.– Ismerje fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait.– Értse meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket.– Lássa, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi voltukban egyenrangúak.– A hazai tájakhoz való kötődés érdekében ismerje természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében.– Ismerje az emberi tevékenységekokozta környezetkárosító folyamatok példáit és megelőzésük, elhárításuk lehetőségeit.– Tudjon példákat mondani a nemzetközi összefogásra, együttműködésre. Az általános iskola befejezésekor legyen képes az önálló szemléleti és – tanári segítséggel – az okfejtő térképolvasásra, a különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjon hozzájuk tartalmi jellemzőket kapcsolni.– Tudja kiválasztani és használni a földrajzi és egyéb információhordozókat.– Alkalmazza biztonsággal a szakkifejezéseket.– Ábrázolja ismereteit egyszerű térképeken, rajzokban.– Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja értelmezni, értékelni, alkosson azok alapján véleményt.

- 252 -


Helyi tanterv

ÉNEK – ZENE

5 – 8. évfolyam

ALAPELVEK, CÉLOK

Az ének-zene tanítás célja a zenei élmény nyújtása, a közös éneklés öröme, a dalok, zeneművek megismerése által a zene megértésére, a zene szeretetére való nevelés, az értékes zenével való intenzív kapcsolat kialakítása.

A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség- és a zeneszerető, zeneértő közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása.

A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi.

Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását, a kritikai képesség kialakítását.

Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik a magyartól a nemzetköziig.

Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó- és reprodukáló képesség fejlesztése.

Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene, így a zenei nevelés a dalok szö-vege révén jelentősen hozzájárul a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is.

Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni a zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori korszakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata.

A különböző zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének.

A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a művek zeneértő befogadását. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangverseny-látogatás) való bekapcsolódást.

- 253 -


Helyi tanterv

Éves óraterv

Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám 5. évfolyam 1 37 6. évfolyam 1 37 7. évfolyam 1 37 8. évfolyam 1 37

FEJLESZTÉSI FELADATOK:A zenei alkotóképesség

Interpretáció Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező

éneklés formálására – mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására, to-vábbfejlesztésére – irányul. Fontos feladat az oldottabb metrikájú parlando, a szabadabb rubato és a feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Fejleszteni kell az ismeretszerzési, előadói képességet a magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak megismerésével, éneklésével. Fejleszteni kell dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet, a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolásával (a néptánc alapelemeivel).

A dalok zeneileg igényes megszólaltatása nyújtson élményt a tanulóknak. A többszólamúság készségének fejlesztése céljából könnyű gyermekkari művek csoportos éneklése emlékezetből, a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva a kifejező eszközöket. Improvizáció

A zenei alkotás fejleszti a zenei fantáziát, feltételezi a tanulói személyiség nyitottságát, kreativitását. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. A szabad- és ritmusrögtönzések segítése, a formaalkotó képesség fejlesztése.

A variációs készség fejlesztése dramatizálható zenei anyagok motorikus, táncos megjelenítésé-nek segítségével.

Megismerő- és befogadóképességek

Zenehallgatás A személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul az értelmi és érzelmi

erőket mozgósító zenehallgatás. A zeneértő és -érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák,

műfajok felismerése, illetve megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése.

- 254 -


Helyi tantervA más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása (pl.

társművészetek), az önálló ismeretszerző képesség fejlesztése (felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével).

Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja az emlékezet, a zenei képzelet, a gondolati tevékenység, a

dinamikai és formaérzék fejlesztése, a viszonyítás, összehasonlítás lehetőségének felismerése, a zenei formák felismertetése, az analízis, a szintézis, a fogalomalkotás, az absztrakció képességének fejlesztése.

A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. A zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával.

A zenei műveleti képességek alapja a hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismeretének, a belső hallás képességének fejlesztése segíti elő.

- 255 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAMóraszám: 37 óra/év-1 óra/hét

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység Interpretáció Újabb magyar dalok (régi és új stílusú) és más népek dalai.A magyar népdalstílus rétegződése.Régi stílus: sorszerkezet, ereszkedődallamvonal, kvintválasz.Új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal.Az ünnepkörök új dalai.

Régi magyar dallamok a középkorból. Középkori gregorián dallamok. Reneszánsz és barokk zenei szemel- vények témái. Többszólamú szemelvények: quodlibetek (kánonok, biciniumok). Szózat (Himnusz).Improvizáció Dallammodellek: kvintváltó népdalok (A5A5 AAvés A5B5A B).

Zenehallgatás Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemze-tiségi népzene). Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a -barokk; stílusjegyeik.

Reneszánsz és barokk zenei szemel-vények:énekes (világi): madrigál, kantáta;énekes (egyházi): motetta, korál, ora-tórium; hangszeres: szvit, concerto, versenymű;zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga; solo - tutti.Együttesek: barokk zenekar. Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita.

Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban.

Jeles napok dalainak éneklése, ünnepekhez csoportosítása(karácsony, újév, regölés, farsang, húsvét, pünkösd).

A 1848–49-es forradalom és szabadságharc dalai. Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően. Gregorián dallamok éneklése. Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése. Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés).

Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Éneklés a népdalfeldolgozásokban felhangzó dalok közül.

Gregorián dallamok. Gregorián dallamok felismerése.Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése.

A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak megnevezése.

- 256 -


Helyi tanterv

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység

Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel. Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk). Zenei hallás és kottaismeret Ritmikai fogalmak, ismeretek: az al-kalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus. Dallami ismeretek: a felső ré és mi hangok. Quodlibet. Hangnevek: ábécés hangnevek G-kulcsban. Hangközök: egész- és félhang távol-ság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8. Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempo és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghall-gatott zeneművekhez kapcsolódva.

Zeneszerzők élettörténetéről önálló ismeretszerzés, egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások keresése.

Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása.

Új dallami elemek olvasása-írása.

Az ábécés hangok jelölése G-kulcsban (C’–C”).

A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése.

Hétfokú dallamok gyűjtése eddig megismert dalokból.

Dinamikai és tempójelek felismerése, alkalmazása dallaméneklés során.

ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK

Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi köve-telmények” teljesítésében hol tart a tanuló, ill. előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.


Interpretáció További 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. A Szózat éneklése emlékezetből.Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.

- 257 -


Helyi tanterv

Improvizáció Variációk szerkesztése 2–4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdősorok alapján). Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése. Zenei hallás és kottaismeret Az ábécés hangok megnevezése és leírása G-kulcsban (C’–C”). Koncentráció:– Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, hon- és népismeret – ezen belül a folklór); – Magyar nyelv és irodalom

- 258 -


Helyi tanterv



Interpretáció Újabb magyar népdalok és népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai.

Ünnepek dalai. Más népek dalai (újabb európai or-szágból). Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok.

Klasszikus műdalok. Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások.

Improvizáció Dallammodellek: a tanult dalok és ol-vasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik), kérdés-felelet elvű dallamok.

Zenehallgatás Népzenei és népzenei ihletésű művek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből). Szemelvények a 16–18. század magyar történelmi zenéjéből.Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus.Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven.Műfajai: énekes: dal, opera, oratórium, mise, gyászmise; hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád, divertimento.

Zenei formák, szerkezetek: triós forma, menüett, szonáta, rondó.A bécsi klasszicizmus alkotásai – klasszikus dalok.

Zenei hallás és kottaismeret

A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése. A nemzeti és etnikai kisebbségek dalai közül. Válogatás, a tartalomhoz kapcsolódó kifejező éneklés gyakorlása. Ünnepi alkalmak, népszokások dalainak éneklése, szerep-játszás a dalok felhasználásával.

Történeti énekek előadása. Az új hangközök és módosított hangok tanult dallamokban történő tiszta intonálása.

Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből.

Klasszikus kánonok csoportos éneklése.

Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban. Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás.

Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése. Kapcsolódások keresése a társművészetekkel. Históriás énekek éneklése. A lant hangszínének felismerése. A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli is-mertetése.

A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása. Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogal-mazásával.

Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése.

Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokból, dallamokból.

- 259 -


Helyi tantervRitmika: felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: ábécés hangok a kis- és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok.Hangközök: k2, n2, k3, n3. Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-től 1 b-ig.Forma: periódus. Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz -kapcsolódóan.

Tájékozódás 1#-es és 1b-s hangnemekben. Módosított hangok ábécés megnevezése. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe. A periódus felismerése a tanult dallamokban.Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és alkalmazása.

ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi köve-telmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.


Interpretáció Az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott további 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütem terjedelemben). Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése.Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján.A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése.A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolásaZenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-től1b-ig.A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.Koncentráció– Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, hon- és népismeret – ezen belül a folklór); – Magyar nyelv és irodalom.

- 260 -


Helyi tanterv



Interpretáció Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból). A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai. Az ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai. A verbunkos. Romantikus dalok és zeneművek könnyebben énekelhető témái, részletei. Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból).

Improvizáció Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A5 A5v

Av; A A5 B A; A A B A; A B B A. (ritmikai, dallami, formai elemeik); az énekes és a zenehallgatási anyagtartalmai;kérdés és felelet elvű dallamok.

Zenehallgatás Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus-művekből). Ünnepek zenéje.

A 19. sz. magyar zenéje. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal.

Oldottabb és kötött lüktetésű népdalok éneklése.Más földrészek dalainak éneklése.Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kötődő fogalmak ismétlése, gyakorlása. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok éneklése. A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó). Romantikus dalok és zeneművek könnyebben elénekelhető témáinak megszólaltatása énekelve, esetleg hangszeren. Többszólamú kórusművek, éneklése, bemutatása.

Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral(kupolás visszatérő dallamok). Ritmusvariációk rögtönzése 6/8-os ütemformákban. Dallamalkotás adott témára: nyitás, zárás.Periódus rögtönzése.

Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Népies műdalok jellegzetességei (megfigyelési szempontok szerint). Többször meghallgatott romantikus zeneművek felismerése témáik alapján. Hangfajták, hangszerek, újonnan megismert zenei műfajok felismerése, megnevezése hangzás alapján. A nemzeti opera keletkezéséről, jellegzetességeiről kiselőadás összeállítása. Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismerése, feldolgozása önállóan vagy tanári segítséggel. Összefüggések keresése a zenei korok és a történelmi események között.

A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák). A 19. sz. európai zeneművészetének alkotásai.Zeneszerzők: Schubert, Schumann, Chopin, Brahms, Dvorˇak, Smetana,

A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból.A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése). Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban.

- 261 -


Helyi tantervCsajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi,Wagner.

Zenei hallás és kottaismeret Az énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak.

Előadási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-es 2b-s hangnemekben való tájékozódás.


Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi köve-telmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.


Interpretáció Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott további 13 szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban; népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből.Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenehallgatás A magyar nemzeti romantika (az évfolyamon megismert) zeneszerzőinek és műveinek vázlatosismertetése. A 19. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján.A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása.A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.Zenei hallás és kottaismeret Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából.Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-től 2b-ig. Koncentráció– Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra); – Magyar nyelv és irodalom.

- 262 -


Helyi tanterv



Improvizáció Dallammodellek: a tanult zenei anyag tartalmai.

Interpretáció Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva). Más földrészek újabb dalai. Egyházi énekek. Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei. A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Többszólamú szemelvények.

Zenehallgatás Ismétlés anyaga: a magyar és európai zeneművészet századai, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Weiner Leó és más kortárs zeneszerzők. A zenei műfajok. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet.Szerzők: Gershwin, Debussy, Ravel, Honegger, Prokofjev, Britten, Sztravinskij, Pendereczki. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus.

A dzsessz és a könnyűzene műfajai: A dzsessz és jellegzetes műfajai. A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig).

A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés.

Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás). Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. A zenei könyvtár használata: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése.

Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével). Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A 20. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez).

A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz.

A mai könnyűzene. Beatles, Presley, Webber.

Zenei hallás és kottaismeret Atonalitás, poliritmia. A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga.

Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése).

Atonalitás, poliritmia követése kottából. Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés).

- 263 -


Helyi tanterv


Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi köve-telmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.


Interpretáció Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. A dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel.Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Zenehallgatás Többször hallott zeneművek elhelyezése a megfelelő zenetörténeti korszakokban. Zenei hallás és kottaismeret A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A nyolc év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. Koncentráció– Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra); – Magyar nyelv és irodalom; – Mozgókép és médiaismeret.

- 264 -


Helyi tanterv

JAVASOLT KÖZÖS ZENEI ANYAG (VÁLOGATVA)

5–8. évfolyam népdalok A citrusfa levelestül, A csitári hegyek alatt, A jó lovas katonának, AVidrócki híres nyája, Ablakomba, ablakomba, Által mennék, Csillagok, csillagok, Erdő, erdő de magas, Erdő, erdő, erdő, marosszéki, Érik a szőlő, Felülről fúj, Hull a szilva, Két tyúkom tavali, Madárka, madárka, Megyen már a hajnalcsillag, Nagyváradi kikötőben, Ősszel érik babám, Sárgul már a, Sej, Nagyabonyban, Szépen úszik a.

Énekes szemelvények a magyar zenetörténetből Erkel–Kölcsey: Himnusz, Egressy–Vörösmarty: Szózat, Tinódi: Egri históriának summája, Csínom Palkó, Tyukodi nóta, Ellopták szívemet (Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből) Kossuth Lajos azt üzente, Esik eső karikára, Most szép lenni katonának, Kecskemét is kiállítja, Szerdahelyi: Magasan repül a daru.

Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál)Bach: Üdv rád és házad népére (Parasztkantáta)Haydn: Erdő mélyén (kánon)Mozart: Jöjj, drága május (dal)Mozart: Csengettyű ária (a Varázsfuvola c. operából)Beethoven: Marmotte (dal)Schubert: A pisztráng (dal)Kodály: Háry (daljáték) – részletekBárdos: Rétre hívó (kánon)Erkel: Keserű bordal (Bánk bán c. operából)Erkel: Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. operából)

- 265 -


Helyi tanterv

Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak – É-dúr hegedűverseny (A tavasz) – f-moll hegedűverseny (A tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja (kórus a Messiás c. oratóriumból) Händel: Győzelmi dal (a Judás Makkabeus c. oratóriumból) Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös – IV. tétel Schumann: “Álmodozás” (a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból) Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa (a Nabucco c. operából)

Verdi: Radames románca (az Aida c. opera I. felvonásából) Verdi: Bevonulási induló (az Aida c. opera II. felvonásából) Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvorˇák: e-moll (Újvilág) szimfóniaErkel: Keserű bordal (a Bánk bán c. opera I. felvonásából) Erkel: Bánk áriája (a Bánk bán c. operából) Erkel: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. opera I. felvonásából) Erkel: Palotás (a Hunyadi László c. operából) Debussy: Children’s corner Bartók–Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály: Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a pávaKodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek (I/18, II/31.) Bartók: Divertimento Sravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala (a Porgy és Bess c. operából) Gershwin: A szegény ember gazdagságáról (a Porgy és Bess c. operából) Szörényi – Bródy: István, a király – szabadon választott részletek.

- 217 -


Helyi tanterv

MŰVÉSZETEKRAJZ

5–8. osztály

CÉLOK ÉS FELADATOK

A vizuális kultúra tanításának célja, hogy a művészeti alkotások értelmezésével fejlessze a ta-nulók vizuális megismerő-, befogadó- és alkotóképességét. A tantárgy célja nem csupán a kéz-ügyesség fejlesztése. A művészeti látvány észlelésén, megfigyelésén és megbeszélésén keresztül fejlődik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, logikai készsége, esztétikai érzéke, sőt értelmi élete is gazdagodik. Ez a komplex hatás nemcsak az alkotóképességekre hat pozitívan, hanem a tanulók szellemi gazdagodását is elősegíti. Cél, hogy a megismert műalkotás motiváló legyen, témája, színe, stílusa, kompozíciója stb. felkeltse a tanulók érdeklődését, kíváncsiságát, és ezáltal hozzásegítse a tanulókat a vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, és ezáltal maradandó élményt hagyjon bennük. Kíváncsiságukat élménygazdag, érdekes feladatokkal kelthetjük fel, és ezeken keresztül vezethetjük be a művészet birodalmába. Cél, hogy gondolkodtató, tartalmas, de ugyanakkor élményszerű, játékos feladatokat adjunk a tanulóknak, mert így jobban fejlődik a műalkotások iránti érzékenységük és azok a képességek, készségek, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Cél, hogy a képességek fejlesztése ne csak a hagyományos képző- és iparművészeti ágakon keresztül történjen. Fontos, hogy a tanulók térábrázoló képessége, formaérzéke, szín- és anyagismerete mellett fejlődjön az esztétikai ítéletalkotó képességük, az ízlésük, kreativitásuk, képi gondolkodásuk és értékrendjük. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztését teszik lehetővé, ezért célunk a differenciált tevékenykedtetés alkalmazása. Mindezek együttesét a művészeti nevelés során valósítjuk meg, amelynek értékközvetítő és -teremtő, egyben személyiségformáló szerepe igen jelentős. Mi a művészeti nevelés célja? Fogékonnyá teszi a lelket, majd az értelmet annak érdekében, hogy a művészet élvezete igazi élménnyé válhasson mindenki számára, és a tanulók nyitottan, átéléssel és megértéssel, esztétikai fogékonysággal álljanak a műalkotások és az élet szépségei előtt. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A művészetekkel való foglalkozás megszépíti, feltölti, érzelmekkel gazdagítja a lelket. Már óvodában is nagyon szeretnek a gyerekek rajzolni, festeni, egyszerű tárgyakat készíteni, és erre a meglévő tudásra alapozva lehet felépíteni – a felfelé egyre bővülő – ismeretanyagot. Az 5–8. évfolyamon a vizuális nevelés célja az esztétikai igény, az érdeklődés felkeltése a művészeti emlékek megismerése irányában. Fontos feladat az általános műveltség kibővítése mind elméleti (művészettörténeti ismeretek, fogalmak), mind gyakorlati (rajzolás, festés, szobrászati és kézműves) tevékenységek által. Törekedni kell a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak megismertetésére. Cél az egyetemes kultúrtörténet alapjainak megismertetése a tanulókkal.

- 218 -


Helyi tanterv

Az eredményes művészeti nevelés lényege, hogy az aktív szemlélődés és kevés szóval történő elemzés után tapasztalati úton jussanak el a tanulók a műalkotások megértéséhez. Az elméleti ismeretekre épülő tevékenykedtető, kreatív gyakorlati feladatok megoldásán keresztül észrevétlenül sajátítják és mélyítik el a tanulók az elméleti ismereteket. A komplex feladatok a tantárgyi koncentráció alkotó jellegű alkalmazását teszik lehetővé. Cél a különböző tevékenységformák eredményes egymásra épülése: műelemzési gyakorlatok és szakkifejezések megismerése, alkalmazása, a megfigyelőképesség és befogadóképesség fejlesztése az összehasonlító műelemzések segítségével, majd kreatív alkotómunka a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Ebben a korosztályban egyre kritikusabban nézik a tanulók nemcsak a környezetüket, hanem saját tevékenységüket és viselkedésüket is. A tantárgy célja, hogy a korábbi években meglévő spontán érdeklődés megmaradjon, és alakuljon ki a tanulókban az alkotó szemlélet, melyhez minden szakmai ismeretet (anyagérzék, formaérzék, térérzék, kompozíciós és színérzék) elsajátíthassanak. Az egyik legfontosabb cél, hogy érdeklődéssel, kíváncsian forduljanak a művészetek és a művészettörténeti emlékek megismerése irányába, ismerjék meg a kutatás örömét és a megismeréshez vezető módszereket (könyvek, újságok, film, múzeumok, internet).

Fejlesztési feladatok

Megismerő- és befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés. Tudatosítani kell az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás stb.) kapcsolatát. Ki kell alakítani a látványok élvezetének képességét. Fejleszteni kell a kézügyességet is az életkornak megfelelő feladatokkal. Igényeljék az esztétikai minőség jelenlétét! Legyenek igényesek munkájuk során! Értsék meg a természeti és mesterséges formákban rejlő törvényszerűségeket, a formaszerkezet – funkció összefüggéseit!

Ismeretszerzési képességek, tanulási képességek, térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja, hogy segítse a tanulókat abban, hogy képesek legyenek nagy mennyisé-gű képi információt és a környezetükből érkező különböző vizuális hatást kritikusan feldolgozni. Tudják megkülönböztetni a szépet az ízléstelentől és a giccsestől! Nyitottak legyenek az új iránt, de ne fogadjanak el kritika nélkül mindent! Alakítsanak ki helyes esztétikai értékrendet, és törekedjenek a pozitív egyéni vélemény kialakítására!

Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, tónus, szín, forma) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban. A cél, hogy legyenek értő használói környezetük vizuális információinak, legyenek képesek a szöveges és képi közlés összekapcsolására és együttes alkalmazására. Ismerjék a tömegkommu-nikáció legfontosabb formáit!

- 219 -


Helyi tanterv

Kreativítás

Alkotóképességek A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése és fejlesztése. Célunk, hogy az érdekes, változatos alkotótevékenység motiválja a tanulókat, működésbe hozza alkotókedvüket és képzelőerejüket. A jól motivált tanuló eredményesebbé és sikeresebbé válik. Szeretik a szokatlan megoldásokat, ezért gyakran iktassunk be a korosztály érdeklődéséhez közel álló újszerű feladatokat! A művészeti stílusok tanítása ne csak elméleti síkon történjen! Az eredményes művészeti nevelés lényege, hogy a tanuló produktív vagy reproduktív módon kipróbálhatja a különböző stílusokat. Az aktív módon, tapasztalati úton megszerzett tudás eredményesebbé és maradandóbbá teszi az ismereteket.

Problémamegoldó képességA spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységekig jut el.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az aktivitást, sikerélményt szereznek, növelik a tudásvágyat, fejlesztik az önértékelő képességet, az ízlést, és elősegítik a belső igényesség kifejlődését. Saját munkájának másokéhoz hasonlítása során kritikai érzéke fejlődik, mely segíti a helyes én-kép kialakítását.

- 220 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAM Óraszám: 55,5 óra /év – 1,5 óra/hét

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekvizuális nyelv, fogalmak kreativitás, alkotás megismerés, befogadás

Kép

zőm

űvés

zet

A sík- és térbeli kifejezés, közlés, vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) használata. Textúra, faktúra. A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető, kiemelő szerepe. Vonalfajták. A színek hangulati hatása, fi-gyelemfelhívó jellege. A mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok, ritmus).

Felületképzés különböző anyagokkal. Faktúra. A véletlen hatások kreatív beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. A forma jellegzetes felülete. Kompozíció tervezése a különböző léptékű mintákkal. Rekonstrukciós feladatok a műalkotás-elemzéshez kapcsolódóan. Műalkotásokkal kapcsola-tos információk gyűjtése: könyvtárhasználat, múzeu-mok. Szabad asszociációs játékok a színek tulajdonságaiból kiindulva. Hang és kép együttes alkalmazása. Mozgásélmények megjele-nítése a témának megfelelő grafikai, plasztikai eszközökkel. Időbeli folyamatok, válto-zások megfigyelése, ábrá-zolása. Irodalmi, zenei, filmes vagy személyes élmények megjelenítése. Illusztráció. Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása, egy-szerűsítése, átalakítása.

Ismerkedés a műalkotá-sokkal. Elemző beszélgetés műalkotásokról a különféle feladatokhoz és stíluskorszakokhoz kapcsolódva. A kép-zőművészeti ágak (építé-szet, szobrászat, festészet, grafika, iparművészet, népművészet) és a műfajok (dombormű, körplasztika) főbb jellemzői. A megfigyelt műalkotások technikájának megismerése (akvarell, olaj, mintázás, faragás), és egyes technikák alkalmazása. Művészettörténeti ismere-tek: őskori művészet, Egyiptom művészete, Mezopotámia művészete, Görög művészet, Római művészet. Népművészeti alkotások néhány jellegzetes példája (szerszám, fafaragás, búto-rok, tojásfestés). Helytörténeti múzeumok látogatása és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének megismerése (egyiptomi, görög és római emlékek).

Különböző festőtechnikák kipróbálása.

- 221 -


Helyi tanterv

- 222 -


Helyi tanterv

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekvizuális nyelv, fogalmak kreativitás, alkotás vizuális nyelv, fogalmak

Viz

uális

kom

mun

ikác

ió

A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, tájékoztató, felhívó szerepe. Vázoló és formakövető vonalak, tónusfokozatok. Ön- és vetett árnyék, bevetett árnyék. Előtér, háttér, takarások. Anyagszerű felület. Textúra, faktúra. A színek tulajdonságai. Szín-kompozíció. A színkör. Fő- és mellékszínek. A színek jellemzői (színezet, tónus, telítettség). Hideg és meleg színek. Semleges és tarka színek. A színek hangulati hatása, tu-lajdonságokhoz, érzelmekhez kötődő színek.

Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Lát-vány utáni és képzelet-beli rajzok készítése. Modellek térbeli hely-zetének, arányainak és színviszonyainak meg-figyelése és a nézőpon-tnak megfelelő grafikus és színes nézeti ábrá-zolása. Formák szár-maztatása egyszerű geo-metrikus alakzatokból. Változatos felületkép-zés különböző faktúrák alkalmazásával. Forma- és színredukciók alkal-mazása a tervezésben. Forma és szövegfolt harmonikus egysége különböző közlésekben. Képi utasítások létreho-zása. Tervvázlatok készítése. Színkeverési feladatok: – térhatás elérése semleges és tiszta színek árnyalatai-val; – tulajdonságok kifejezése derített és tompított színárnyala-tokkal; – monokróm képek; – a színek hangulati hatásának alkalmazása egy fan-tasztikus történet illusztrálásában.

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Térbeli helyzetek meghatározása viszonyítással. Tér-jelölési lehetőségek síkon (lejjebb-feljebb helyezés, takarás, elöl-, oldal- és felülnézetek). Térkifejező ábrázolás. A nagy rálátás. Síkszerűség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség megjelenítése tónusokkal. Sötét-világos kontraszt. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. A tónus és színkontrasztok figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai. Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Önálló kérdések megfo-galmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

- 223 -


Helyi tanterv


Tár

gy-é

s kör

nyez

etku

ltúra

A vizuális nyelvi elemek funkcionális és díszítő szerepe. A látványtól a jelig. Formaredukció.

Egyszerű kéziszerszá-mok használata. Egy saját használatra ké-szülő egyszerű tárgy (pl. ruha, ékszer, álarc, társasjáték, taneszköz) létrehozása. Természeti „előképek” alkalmazása a tárgytervezői felada-tokban. Tervvázlatok készítése. Saját elképze-lések megvalósítása.

Tárgyakkal kapcsolatos információk gyűjtése. A tárgy stílusa és a felhasználói igény közti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: formatervezés, iparművészet, népművészet. Ismerkedés egyszerű tárgykészítő technikákkal.

MEGISMERTETÉSRE, ELEMZÉSRE AJÁNLOTT MŰALKOTÁSOK

Őskor: a Stonehenge-i megalit építmény; barlangfestmények: Altamira, Lascaux; a Willendorfi Vénusz. Egyiptom: az egyiptomi sírépítmények (Dzsószer lépcsős piramisa és a gizai piramisegyüttes – Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz); Királyok Völgye (Tutanhamon sziklasírja; Tutanhamon koporsói – hatalmi jelképek és amulettek); Karnaki nagytemplom; II. Ramszesz sziklatemploma (Abu-Szimbel); falfestmények (a Halastó, A fáraó vadászata); szobrok (az Írnok, Rahotep és Nofret, Nofertiti királyné mellszobra). Mezopotámia: Zikkurat; Gudea szobra; vadászjelenet Asszurbanipal ninivei palotájából; kapuőrző lény II. Asszurnaszirpal nimrúdi palotájából; Hammurapi törvénykönyve; Babilon (Istar-kapu). Görög művészet: Knósszoszi palota (Kréta); az Oroszlán-kapu; Atreusz kincsesháza (Mükéné); Az athéni Akropolisz; Polükleitosz: Lándzsavivő; Müron: Diszkoszvető; Laokoón-csoport; kerámiaedények (geometrikus, feketealakos, vörösalakos). Római művészet: etruszk falfestmény (Tarquinia); Terrakotta szarkofág (Cerveteri); Római lakóház; Pompeji; Colosseum; Pantheon; Constantinus császár diadalíve; Marcus Aurelius császár lovas szobra.

- 224 -


Helyi tanterv

Technikák, anyagok

– Vázolás ceruzával, filctollal, ecsettel. – Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. – Szabadkézi tónusos rajzok, grafitceruzával, színes ceruzával és golyóstollal. – Grafikák: tus, diófapác, monotípia, papírmetszet. – Festés akvarellel, temperával, kevert eljárással (kréta + festék, festék + tus). – Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levo-natok (monotípia). – Mintázás. Fazekas munkák a korong nélküliősi eljárások alapján. – Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással. Papírmasé. – Egyszerű szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágása. A szerkesztés ésszerű lépéseinek megismerése és betartása.

KIMENETI KÖVETELMÉNY

Ismeri és megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, kérdések segítségével véle-ményt alkot a műalkotásokról, ismeri a műelemzés néhány módszerét. Ismeri a tanult művészet-történeti korok fő stílusjegyeit. Felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Természet utáni tanulmányokban képes megfigyelni és megörökíteni az egyszerű látványt for-mailag, színben és tónusban. Képes élményeit, emlékeit megörökíteni, a történet legjellegzetesebb részleteit a kompozícióban kiemelni. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a 12 tagú színkör színeinek nevét és a színek keletkezési jellemzőit. A tanult ábrázolási technikákat többnyire önállóan alkalmazza.

- 225 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra /év – 1 óra/hét


Kép

zőm

űvés

zet

A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és hossztengelyes térelrendezés). A térlefedés. Felületképzés (vonalháló, folt-és tónusvariációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria, aszimmetria). Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi színezet, tónus, szimultán komplementer). A betű. Tipográfia.

A térélmény. A statikus és a dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Egyszerű téri helyezetek leírása és megjelenítése szabadkézi rajzban. Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-, plasztikai fel-dolgozása. Egy híres történet főszereplőjének megjelenítése. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, és a műalkotás továbbgondolása (képfolytatás, behelyettesítés, átalakítás, átszínezés, stílusváltoztatás). Irodalmi, zenei és saját élmények kifejezése színekkel. Képi információk gyűjtése, elemzése, és tervezése. Betűtervezés (iniciálé, monogram, szóképek, egyedi betűk tervezése).

Elemző beszélgetés a műalkotásokról. Műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése (könyvtárhasználati óra, múzeumlátogatás, a Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Történeti Múzeum). Műalkotások csoportosítása adott szempont szerint: téma, kompozíció, anyagtechnika. Azonosságok és különbségek keresése. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyasoltár, freskó, mozaik, kisplasztika, em-lékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, portré, csendélet) példái. Művészettörténet: A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény művészet. Bizánci művészet. A román stílus. Gótikus stílus. A reneszánsz művészet. (A népművészet néhány példája: szövés, hímzés.) A képi közlések szabályainak megismerése (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű- és szövegképek, egyszerű Mozgóképi példák elemzése).A színkontrasztok hatásának megfigyelése festményeken. A festett könyv művészete.

- 226 -


Helyi tanterv

- 227 -


Helyi tanterv


Viz

uális

kom

mun

ikác

ió

A megformálás és a közlés tartalma és célja közötti összefüggés. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése (mimika, gesztus). Formakarakter, formakontraszt, fázisrajzok. Elmozdulás, mozgás. Képsorozat. Pillanatkép. Holtpont. Távol-közel, mozgásváltozás. A vonal, a folt és a színek értelmező, jelentést hordozó sze-repe a magyarázó rajzokban, közlő ábrákban. Képi utasítások. Rajzos jel (piktogram, címer, olimpiai emblémák.)

Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Ismert útvonal rajzának elkészítése. Tagoltabb, testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerke-zet, tónus, szín). Valós forma módosítása megszemélyesítéssel (pl.: kéz-fa, kéz-madár). Különböző mozgások vi-zuális rögzítése, síkbeli, térbeli megjelenítése. Rajzos vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Mozgássor ábrázolása egy téma feldolgozása kapcsán. Eseménysor meg-jelenítése. Reklámgrafikai feladatok (pl. bélyeg, plakát, csoma-golóanyagok, dobozok, sporteszközök tervezése). Tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek al-kalmazása. A szóbeli információ átalakítása képi üzenetté.

A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli és tér-beli alkotásokban. Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. A cél: a figyelem fejlesztése. Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek észrevételezése. Egyszerű téri helyzetek megfigyelése, az azonosságok és különbségek keresése és megbeszélése vagy leírása. A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A sokszorosított információ (sajtó, rádió, televízió, könyv, reprodukció, plakát, fotó film, videó) egy-egy példájának megismerése és jellemzése. A képi tartalom (információ) feltárása.

- 228 -


Helyi tanterv

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

vizuális nyelv, fogalmak kreativitás, alkotás vizuális nyelv, fogalmak

Tár

gy-é

s kör

nyez

etku

ltúra

A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, felület, díszítés. A tervezés képnyelvi formái: tömegvázlat, részletrajzok, szabásrajzok.

Egy tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása a felhasználó megjelölésével. Egyszerű használati tárgy tervezése és létrehozása egy ismerős számára. Természeti előképek alkalmazása a tárgytervezői feladatokban (a forma módosítása, egyszerűsítése). Felületek dekoratív kialakítása.

Különböző tárgyak képének gyűjtése és csoportosítása. A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Kézműves és sorozatgyártásban készült tárgyak közti különbség. Összefüggés keresése a tárgy rendeltetése és formája között. Önálló kérdések és észrevételek megfogalmazása a tár-gyalt témával kapcsolatban.


Ókeresztény művészet: San Apollinare in Classe-bazilika Bizánci művészet: Hagia Szophia; Justinianus mozaik (Ravenna). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei: Galgóci és bezdédi tarsolylemezek. Román stílus: Pisai dóm, keresztelőkápolna és harangtorony; a Jáki templom; a bélapátfalvi apátsági templom; az Apostolok csoportja; oltárkép; a bayeux-i szőnyeg; a magyar koronázási jelvények (korona, jo-gar, országalma, kard); I. István király palástja. Gótikus művészet: Notre Dame (Párizs); a chartres-i székesegyház; a reims-i dóm; Limbourg fivérek: Január hónapja Berry herceg hóráskönyvéből; a toporci Madonna, (festett szobor hársfából); Kolozsvári Márton: Szent László-herma; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása; Lőcsey Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab-templomból; Kolozsvári testvérek: Szent György szobra. Reneszánsz művészet: ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik arcképe; Pitti palota, Firenze; Bakócz-kápolna; Andrea Mantegna: Piétá; Giotto: Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzóból; Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár; Botticelli: Vénusz születése; Leonardo: Mona Lisa, Szent Anna harmadmagával; Raffaello: Athéni iskola; Dürer: Az apokalipszis lovasai; Michelangelo: a Sixtus-kápolna freskói, Dávid, Mózes; id. Pieter Bruegel: Parasztlakodalom.

- 229 -


Helyi tanterv

Technikák, anyagok

Az alapvető technikák leírása az 5. évfolyamnál találhatók. Továbbá: lavírozás, faktúraképzés, szerkesztés körzővel, vonalzóval. Szövegírás. Szöveg- és képösszeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel).

Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás). Kézműves technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, agyagmunkák, dombormű, falfestés) kipróbálása.


Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit. Felismer és megnevez stílusonként legalább három-három műalkotást. Segítséggel alkalmazza a műelemzési módszereket, észreveszi a méretben, színben, tónusban, felületi különbözőségben rejlő kiemelési lehetőségeket. Ismeri a természet utáni tanulmányok készítésének folyamatát, a tér illúzióját keltő módszereket (megfigyelés, vázolás, viszonyító vonalak, a tónusozás többféle módszere, ön- és vetett árnyékok). Törekszik az anyagszerű felületképzésre. Textúra, faktúra. Ismeri és alkalmazza az absztrahálás módjait. Egyéni megoldásokat, ötleteket alkalmaz a dekoratív felületek tervezésekor. Ismeri és érti a színkontrasztok alkalmazásának jelentőségét. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, ismeri a készítés menetét a tervezéstől a sokszorosításig (pl. bélyeg).

- 230 -


Helyi tanterv

7. ÉVFOLYAM óraszám: 37 óra /év – 1 óra/hét


Kép

zőm

űvés

zet

Jellegzetes kompozíciós megoldások: szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális. Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeli, a kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Átírás, fokozás, átalakítás. Érzelemábrázolás (mimika és a színek). A karikatúra. A mozaikkép.

Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból a tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával Pl. Időutazás: divattervek készítése régi korok stílusában; a képzeletbeli riport készítése a festmény egyik szereplőjével. Ember- vagy állatfigurákról tanulmányrajzok vagy plasztikák készítése a jellegzetes karakter hangsúlyozásával. Mozgások megfigyelése és megjelenítése. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni színvilág érvényesítésével és a plasztika műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek alkalmazásával. Elképzelt forma megrajzolása leírás alapján.

A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. A barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus. A Magyar Nemzeti Galéria kép- és szoborgyűjteményének megismerése. A Magyar Néprajzi Múzeum népművészeti tárgyai. A vizuális művészetek szerepe a megismert korokban és kultúrákban. Műelemzés a formai jegyek alapján. Formák helyes arányviszonyainak elemzése, megítélése. Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása. Mozgások megfigyelése, jellemzése.

- 231 -


Helyi tanterv


Viz

uális

kom

mun

ikác

ió

Geometrikus alapformák. A nézőpont. A fény-árnyék, a tónusok és színek szerepe a térhatás kifejezésében. Ábrázolási rendszerek: a Monge-féle vetületi ábrázolás. Képsíkrendszer. Egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben.

Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek ábrázolása. Szabadkézi rajzvázlatok készítése mesterséges formákról. Szögletes formák távlati ábrázolása. A megismert formák átalakítása csonkolással vagy a részek összevonásával, nagyítással stb. Axonometrikus ábrák szerkesztése térbeli látvány alapján.

Tárgyak megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése. A szabadkézi rajz és a szerkesztett geometrikus ábrázolás összehasonlítása. Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése. Műszaki rajzok alkalmazási területei, szükségességének indoklása.

Viz

uális

kom

mun

ikác

ió

Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban, írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján (szabadkézi vázlatok és szerkesztések). A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata. A többértelmű térábrázolás értelmezése színekkel.

A műszaki ábrák készítésének hagyományos és új megoldásai (a számítógépes rajzolás jelentősége). Reklámok képi eszközeinek elemzése. Lehetetlen ábrák, többértelműség, optikai csalódás.

- 232 -


Helyi tanterv


Tár

gy-é

s kör

nyez

etku

ltúra

A tervezés vizuális nyelvi eszközei: – vázlatok, – részletrajzok, – megjelenítő ábrák, tömegvázlatok, – szabásrajzok, – makettkészítés. A használati tárgyak stílusa és az egyéni ízlés.

Használati tárgy (pl. öltözék, öv) tervezése adott funkcióra és stílusban. A tervezési folyamat bemutatása látszati és vetületi rajzban szín- és anyagmintával. Bútortervek készítése egy elképzelt személy számára. Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása: különleges ülőbútorok tervezése. Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása. Napjaink tárgyainak megjelenítése régi művészeti korszakok stílusában (pl. barokk vasaló, gótikus kávédaráló).

A forma és a funkció kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A használati tárgyak és az életmód közti összefüggés vizsgálata. Tárgyak gyűjtése: funkció és formaelemzés (pl.: az ülőbútorok különböző változatai, anyaga, a felhasználás területei). Faragott, festett népművészeti bútorok tanulmányozása.


Barokk stílus: a Vignola: Il Gesu, a Versailles-i palota, a fertődi Esterházy-kastély, a Szent Péter-templom és tér (Róma); Bernini: Szent Teréz extázisa; Andrea Pozzo: A római Szent Ignác- templom mennyezet - freskója; Velazquez: Breda átadása; Rembrandt: Éjjeli őrjárat; Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja.Klasszicizmus: Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum; Hild József: Főszékesegyház (Esztergom); Ferenczy István: Pásztorlányka; L. David: Horatiusok esküje; id. Markó Károly: Visegrád.Romantika: J. Paxton: Kristálypalota; Steindl Imre: Parla-ment; Delacroix: A szabadság géniusza diadalra viszi a népet; Székely Bertalan: Egri nők; Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja; Madarász Viktor: Hunyadi László siratása; Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása; Rude: Marseillaise; Izsó Miklós: Táncoló paraszt. Realizmus: Corot: Mortefontaine-i emlékek; Millet: Kalászszedők; Goya: 1808. május 3.; Daumier: A mosónő; Munkácsy Mihály: Köpülő asszony; Munkácsy Mihály: Siralomház. Impresszionizmus: C. Monet: A roueni székesegyház; Szinyei Merse Pál: Majális; Degas: A tánc csillaga. Posztimpresszionizmus: Cézanne: A Saint Victoire-hegy; Gauguin: Tahiti nők; Vincent van Gogh: Az auvers-i templom. Önarcképek.

- 233 -


Helyi tanterv

Technikák, anyagok Az előző évfolyamokon megismert technikákból válogatva, valamint: síkbeli kompozíciók, festmények készítése, körplasztikák mintázása, a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése.


Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit. Felismer és megnevez stílusonként legalább három-három műalkotást. Alkalmazza a megismert elemzési módszereket, ismeri a művészi kiemelés módjait és kérdések, adott szempontok segítségével képes műalkotásokat összehasonlítani, le tudja olvasni a műalkotások tartalmi és formai jegyeit. Ismeri a különböző korok térábrázolási konvencióit. Képes néhány jellegzetes műalkotás kompozíciós vázlatának elkészítésére. Érti a tanuló a természeti formák és a mesterséges tárgyak törvényszerűségeit, a forma – szerkezet – funkció összefüggéseit. Felismeri a célszerű és az esztétikus, ízléses formákat környezetük tárgyaiban.Alkalmazza a tónusfokozatokat a térmélység kifejezésében. Önárnyék, vetett árnyék, reflex, telefény, ellenfény.Ismeri a főszíneket, a mellékszíneket, a kiegészítő színeket, a színreflex fogalmát, a színkont-rasztokat. Ismeri a kivonó színkeverés lényegét.Képes mozdulatsort néhány fázisban megörökíteni.Ismeri és alkalmazni tudja a geometriai testek természet utáni ábrázolása során a befoglaló for-mát, a nem látható éleket, az irány- és arányméréseket. Ismeri a Monge - vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait és a szerkesztés lépéseit.Ismeri a tárgykészítés útját a tervezéstől a sokszorosításig, ismeri néhány egyszerű anyagból készíthető tárgy előállítási módját. Alkalmazza a tárgytervezés elemi szabályait. Képes eligazodni vizuális információkban. Igényli az esztétikai minőség jelenlétét, munkájában igényes. Fontos az önálló munkavégzés és az önellenőrzés képességének kialakítása.

- 234 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAM óraszám: 37 óra /év- 1 óra/hét


Kép

zőm

űvés

zet

A szórt, vonalas, sűrített, ritkított elrendezés térben és síkban. Jellegzetes kompozíciós megoldások: – szimmetrikus, – aszimmetrikus, – centrális, – horizontális, – vertikális, – diagonális. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek). Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok). Pl.: a funkcionalizmus és az organikus építészet jellemzői. A plasztikai kifejezés eszközei (térbeli, a kiterjedés értéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, re-dukált, átírt formák, színek). Átírás, fokozás, átalakítás.

Adott témákhoz kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban és térben. Például a mai kor Ádámjának és Évájának megjelenítése színes technikával. Színek és érzelmek összefüggései (önjelek tervezése festéssel). Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával álomképek festése. Beszédes képkeretek (gondolatok, érzelmek képpé formálása). Festés zenére. A Kapcsolat című kép megjelenítése. Tanulmány festése, színbeli bontása, rajzolása. Például drapériatanulmányok rajzolása, festése. Redukálás a látvány analízise alapján (pl.: állatformák redukálása, a forma jellé egyszerűsítése).Emberábrázolás (rajzos, illetve plasztikus formában). Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán.

A képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális, nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusaiból adódó hatás értelmezése. Az alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. Műelemzések a feladatokhoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból származó alkotásokon. A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. A szecesszió, a fauvizmus, a kubizmus, a kubizmus magyarországi hatása, a futurizmus, az expresszionizmus, a konstruktivizmus, az absztrakt expresszionizmus, a magyar avantgard kezdetei, a dadaizmus, a szürrealizmus, az op-art. A modern építészet és szobrászat jellegzetességei. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galéria anyagáról. A népművészet kiemelkedő példáinak megismerése (pl. a népi szőttesek). Egy közeli művészeti gyűjtemény, kiállítás meglátogatása. Műelemzés a formai jegyek alapján, összehasonlító műelemzés (pl. Medgyessy Ferenc Anyaság, ill. Borsos Miklós

- 258 -


Helyi tanterv


Anyaság című szobrainak összehasonlítása). A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképen.

Viz

uális

kom

mun

ikác

ió

Az értelmező ábrák nyelvi elemei: geometrikus formák, vonalminőségek, értelmező színek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. Az eddig tanult ábrázolási rendszerek (Monge - féle vetületi ábrázolás, egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás) kialakulásának története, rendszere. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. A vázoló és a szerkesztett vonal. Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban, írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

Megfigyelt és elképzelt tér-beli helyzetek ábrázolása. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati - perspektív ábrázolása. A perspektivikus kép szerkesztési szabályai. Összetett mértani test vagy épület ábrázolása. A perspektivikus ábrázolás fajtái. Egy vagy két iránypontos perspektív kép szerkesztése. Tanulmány: összetettebb természeti forma részletesebb analízise (pl.: értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek) felhasz-nálása szemléltető ábrák készítéséhez. Fotómontázs, képes történet összeállítása (esetleg animációs filmvázlat készítése). Grafikonok, diagramok és feliratok tervezése. A többértelmű térábrázolás értelmezése.

A tér illúzióját keltő ábrázo-lás tapasztalati alapon: lát-szati rövidülések, méretvál-tozások, nézőpont. Vonaltáv-lat, színtávlat. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmód a különböző korokban, kultúrákban. A szabadkézi rajz és a szer-kesztett geometrikus ábrázo-lás összehasonlítása. Színismeretek: színritmus, színharmónia, kontrasztok. A valódi épületet kicsinyítve megjelenítő makett tömegvi-szonyai, részarányai, redu-kált formái. Újabb médiumok képírási formái (pl.: fotó, film, televízió, videó, digitális kép, fiktív terek, térillúzió a mai számítógépes játékokban, filmekben). A középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, emblémák, jelek). Szöveg és ábra kommunikációs egysége. Lehetetlen ábrák, többértelműség, optikai csalódás.

- 259 -


Helyi tanterv

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

vizuális nyelv, fogalmak kreativitás, alkotás vizuális nyelv, fogalmak

Tár

gy-é

s kör

nyez

etku

ltúra

Egy valódi épületet kicsinyítve megjelenítő makett tömegviszonyai, részarányai, redukált formái. A tervezés vizuális nyelvi eszközei: – vázlatok; – részletrajzok, – megjelenítő ábrák, tömegvázlatok; – szabásrajzok;

Rajzos-írásos dokumentáció készítése különböző korosztályok életmódot reprezentáló környezetéről (lakószobák, lakberendezési tárgyak). Adott méretű tér megtervezése megbeszélt stílusban. Tárgytervezési feladatok szabadon választott funkcióra és stílusban

Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl.: külső tér, a kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság. Az anyag, a forma és a funkció összefüggéseinek

– makettkészítés. A használati tárgyak stílusa és az egyéni ízlés.

(pl. ékszerek tervezése, a terv három dimenziós kivitelezése). Papírmasé álarc készítése. Ajándékdobozok készítése. Modellezés geometrikus formákból. Szobabelső berendezésének megtervezése konkrét személy számára.

vizsgálata. A használati tárgyak és az életmód közti összefüggés vizsgálata.

MEGISMERÉSRE, ELEMZÉSRE AJÁNLOTT MŰALKOTÁSOK

Gustave Eiffel: Eiffel-torony; Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Posta Takarékpénztár; Rippl-Rónai József: Cserépváza, a Japán kávéház üvegablaka, Lazanne és Anella, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett; Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus; Antoni Gaudí: Sagrada Familia templom, Griell-park padjai, épületei, Casa Batlló, Casa Milá villa; Gustav Klimt: A csók; Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge, Divan Japonais; Deim Pál: Ádám és Éva; Hollósy Simon: Rákóczi-induló (vázlat); Barcsay Jenő: Dombos táj, Festőállvány; Kondor Béla: Emberpár, Darázskirály; André Derain: Estague, Henri Matisse archipe; Maurice de Vlaminck: Bargival; Ziffer Sándor: Tájrészlet kerítéssel; Henri Matisse: Madame Matisse, Önarckép, A kék ablak, Kreol táncosnő, Ölelés; Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, Gyümölcsöstál és kenyér, Guernica, Bika-sorozat, Női akt, Gitár, Las Meninás, Vasaló nő, Síró nő; George Braque: Gyertyatartó, Gitáros csendélet; Robert Delaunay: Az Eiffel-torony; Juan Gris: A majom ánizsos üvege; Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, Szökőkút, Palackszárító; Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arcképe, Fülep Lajos arcképe; Giacomo Balla: Kutya pórázon, Erkélyen szaladó kislány; Umberto Boccioni: Rugalmasság, Az utca erői, Izmok sebességben; Gino Severini: Formák dinamizmusa, fény a térben; Ernst Ludwig Kirchner: Utcai jelenet, Franzi faragott szék előtt, Híd

- 260 -


Helyi tanterva Rajnán; Janes Ensor: Intrika; Edvard Munch: A sikoly; Emil Nolde: Tánc az aranyborjú előtt; Franz Marc: Kis sárga tavak, Kék ló, Harcoló formák; Mattis Teutsch János: Tájkép; Vaszilij kandinszkij: Festmény No. 199, Vonal, Sárga, vörös és kék; Paul Klee: Fiatal erdő, Táncoló úr; Piet Mondrian: Kompozíció vörössel,

sárgával és kékkel, Rombuszfestmény; Moholy Nagy László: Kompozíció Z VIII.; Walter Gropius: A Bauhaus épülete; Le Corbusier: Nagy lakóház, Rochampi kápolna; Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum; Auguste Rodin: Isten keze, Gondolkodó, Csók; Constantin Brancusí: Alvó múzsa, Női fej; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Borsos Miklós: Anyaság; Vilt Tibor: Anatómia; Kazimir Malevics: Fekete Négyzet, Fehér a fehéren, Szuprematista kompozíció; Vlagyimir Tatlin: III. Internacionálé emlékmű-terve; Jackson Pol-lack: Nyáridő No. 9 A; perspektivikus ábrák, szerkesztések; William Hogart: Abszurd Perspektíva; M. C. Escher: Másik világ II., Fent és lent; Salva-dor Dali: Szellemarc és gyümölcskehely a tengerparton, A gyöngy, A vágy rejtélye, Az emlékezet állandósága, Emberpár felhővel teli fejjel, Az égő zsiráf, Álom egy gránátalmafa körül…, Homártelefon, A fiókos milói Vénusz, A polgárháború előérzete; Francis Picabia: Szerelmi parádé; Kurt Schwitters: Forgás, Cím nélkül; Bálint Endre: Vonattal ki a világból; Otto Dix: Kártyázó hadirokkantak; George Grossz: A társadalom oszlopai; Joan Miró: Segítsetek Spanyolországnak, Holland belső II., Hajnalcsillag; Andy Warhol: Marilyn Monroe; Giorge de Chirico: Hektor és Andromakhé, Múzsák; Meret Oppenheim: Az én házvezetőnőm, Reggeli bőrben; Marc Chagall: Én és a falu, A kakast hallgatva, A zöld hegedűs, Önarckép 7 ujjal; Korniss Dezső: Tücsöklakodalom; Victor Vasarely: Boo, Toroni-Nagy, Zebrák, Alakzat III.; Bridget Riely: Zuhanás; Egry József: Visszhang, Napfelkelte; Szőnyi István: Zebegény, Zebegényi temetés

Technikák, anyagok A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb technikák önálló megválasztása, igényes ki-vitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök (körző, vonalzó) alkalmazása. Grafit-ceruza, színes ceruza, filctoll, olajpasztell, tus, viaszkarc. Vízfestés temperával, akvarellel. Nyomatkészítés (frottázs). Kollázs, papír és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makettezés papírból. Origami technika alkalmazása. Vegyes technikák: kréta és festék, filctoll és színes ceruza. Mintázás agyagból és plasztikból. Papírmasé készítése.


Az általános iskola befejezésekor a tanuló – a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében - személyiségének megfelelő szinten rendelkezzen a vizuális intelligencia és ítélőképesség alap-jaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában legyen! Alkotó képzeletét érvényesítse a szabad alakító, tervező feladatokban! Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekedjen esztétikai élményei tudatos átélésére!

- 261 -


Helyi tantervAdott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét!Ismerje a tanult művészettörténeti korszakok jellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg!Legyen jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, értse, hogy ezek a látható je-lenségek megértésének az eszközei! A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis és redukció tanult eljárásait!

Rendelkezzen az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, legyen képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni! Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, értse a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, ismerje fel különbségeiket! Legyenek ismeretei a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekedjen betar-tani a kulturált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait! Legyen tájékozott a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiban!

AJÁNLÁSOK ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁ SOKRA

Az értékeléskor a tanuló tevékenységét viszonyítjuk a tantervben rögzített célokhoz és követel-ményekhez. A minősítésnek többféle formáját lehet alkalmazni: szóbeli és írásbeli értékelést, valamint az osztályozást. A tanulók órai aktivitását, munkatempóját figyelő és a teljesítményt következetesen és diffe-renciáltan értékelő tanár kedvet teremt a további munkához. A legnagyobb hatékonysággal az a tanár dolgozik, aki rámutat a teljesítmény pozitív és negatív oldalára is úgy, hogy a javítás módját is megjelöli. Az igyekvő, de kevésbé ügyes tanuló munkája még akkor is jó osztályzatot érdemel, ha a végeredmény kevésbé látványos és sikeres. Nem szabad csak a végső teljesítményre figyelni, és a tanuló pozitív viszonyulásának, igyekezetének figyelembevétele nélkül értékelni. Szóbeli értékeléskor nagy hangsúlyt adjunk az aktivitásnak, a szabad kísérletező kedvnek és az ötletességnek! Emeljük ki, hogy a jó ötletek elmélyült munkavégzés és gondolkodás közben születnek! Nagyon fontos, hogy az értékeléshez jó munkalégkört teremtsünk az osztályban, jó kapcsolatot és egészséges rivalizációt a tanulók között. Túl gyakori ellenőrzésre és értékelésre nincs szükség, mert gátolja a szabad asszociációt és a tévedés szabadságát. Részfeladatokat szóban értékeljünk, és csak feladatsorokra, időigényesebb munkákra adjunk osztályzatot! A munkavégzéskor feltétlenül ismerjék a követelményszintet, mely alapján a tőlük telhető legjobb megoldást és minőséget tűzhetik ki maguk elé. Lehetőséget kell adni a rosszul sikerült munkák javítására, mert ha érzik, hogy a tévedés korrigál-ható, akkor nem vesztik el az alkotó kedvüket! Adjunk differenciáltan feladatokat a különböző képességű tanulóknak! Az egyszerűbb feladatokat a gyengébben rajzolók is sikeresen oldhatják meg, és ha értékeléskor dicséretet kapnak érte, az a későbbiekben még jobb teljesítményre fogja ösztönözni őket. Vigyázzunk azonban arra, hogy ne állítsuk túl alacsonyra a követelményszintet, mert a tartósan kisebb erőfeszítéssel is elvégezhető feladat érdektelenné teszi a tanulót. Az értékelés helyes

- 262 -


Helyi tantervstílusa pozitív irányba formálja a tanuló magatartását, motivál és fejleszti az önértékelést. Nem elég csupán az osztályzat értékét közölni a tanulóval, mert sok esetben nem tudja, hogy a kapott érdemjegy milyen minőségű teljesítményt jelent. Szükséges az érthető szöveges értékelés is, melyben érezhető a tanár segítőkész hozzáállása.

- 263 -


Helyi tanterv

TECHNIKA ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

5-8. évfolyamÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI FELADATOK

Készségek:

A tantárgy tanulása során, a tevékenység és munka megtervezésekor, végzése során, annak értékelésekor javul a tanulók beszéd- és kifejezőkészsége. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség fejlődik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók, logikai és rajzolási készségét,képolvasási, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti.

KÉPESSÉGEK:A szükséglet és lehetőség összevetése, a tervezés és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó,alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. A tevékenység értékelése pedig a helyes önértékelés képességének kialakulását támogatja, kialakítja az önellenőrzés igényét.

KÖVETELMÉNYRészletes kifejtése az egyes évfolyamok szintjén találhatók.TartalomRészletes kifejtése az egyes évfolyamok szintjén.Értékelés

5-6. évfolyamonAz értékelés szempontjai:– Rajzos ábrázolás milliméteres pontossággal, tisztaság, áttekinthetőség.– Modellek kidolgozottsága, félkész termékek alkalmazása, működőképesség.– Önálló balesetmentes munkavégzés.

7-8. évfolyamonAz értékelés szempontjai:– Áttekinthető, helyes szabványrajzok.– Pontos, tiszta munkára törekvés.– Szerelési, modellezési biztonság.– Aktív részvétel a tanulást segítő munkákban.– Balesetmentes szerszámhasználat.– Kitartó, egyenletes munkavégzés, munkaszervezés.– Az elméleti anyagból tesztlapok, totók.

Feltételek5-6. évfolyamon

– Fa, műanyagok, ezek feldolgozásához szükséges szerszámok.– Bőr, műbőr. Kerékpár és szerelőkészletek.

- 264 -


Helyi tanterv– Szakkönyvek, lexikonok, technikatörténeti szakkönyvek.– Szaporítóládák.

7-8. évfolyamon– Műszaki rajzlap, vonalzók, kihúzók.– Fémek, fémeket vizsgáló eszközök.– Szerelőkészletek, motormodellek, segédmotor-kerékpár.– Tankonyha– Lexikonok, segédkönyvek, barkácskönyvek, háztartáskönyv.

A tantárgy javasolt időkerete

Évfolyam 5. 6. 7. 8.Heti óraszám: 1 1 1 1Éves óraszám: 37 37 37 37Új anyag feldolgozásaEbből modellezés

10 10 10 8

Technikatörténet és információs kultúra

10 10 10 10

Közlekedéskultúra 4 4 4 4 Háztartástan és egészségkultúra

4 4 4 4

Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés

4 4 4 4

Év végi rendszerezés 1 1 1 1 Szabad időkeret 4 4 4 4

- 265 -


Helyi tanterv

5. ÉVFOLYAMóraszám: 1 óra / 1 hét - 37 óra / év

Cél

– A technikai műveltség továbbfejlesztése.– A műszaki rajz elemeinek megismerése, alkalmazása.– A térszemlélet fejlesztése.– Modellkészítés, a valóság és modell összehasonlítása.– A természetben található alapanyagoknak és használati lehetőségeiknek megismertetése.– Alapvető megmunkálási műveletek megtanítása.– Konkrét tárgyak elemezése a probléma szempontjából.– Technikai problémák felismertetése.– A technikai rendszerek modelleken keresztül történő vizsgálati módszerének megalapozása.– A rendszerszemlélet megalapozása.– Tervszerű munkavégzés kialakítása.– Anyag, forma, rendeltetés és esztétika összefüggéseinek megláttatása.– A technikai és társadalmi fejlődés összefüggésének megismertetése.– A nagyobb települések közlekedési ismeretei, táblák, rendőr stb. jelzéseinek megismerése, betartása.– A családi élet, szükségletek, életfeltételek számbavétele, a ruházkodással kapcsolatos ismeretek rendszerezése.– Népi hagyományok tiszteletének erősítése.– Épített környezetünk emberhez igazodó tudatos formálásának felismertetése.– A technikai és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásának felismertetése a technikatörténeti áttekintés során.– Manuális készség fejlesztése.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMunkakultúra:Anyagvizsgálatok egyszerű módszerei.Az anyagok csoportosítása.Természetes anyagok. pl.: fa, az agyag, a kő.Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a textil, az üveg, a fémek, a műanyagok.Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése.Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása.Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése.Adott terv megvalósítása rajz alapján.Algoritmusok alkalmazása.Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez.A tervezés folyamata.A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés.Mérés.

- 266 -


Helyi tantervMérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények följegyzése.A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában.A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés.Lássa be a műveleti sorrend fontosságát.

Az anyagok sokféleségének bemutatása.Tudja, hogy az anyagok tulajdonságai meghatározzák felhasználhatóságukat.Tervszerűen végezze munkáját.Használja helyesen és balesetmentesen a szükséges eszközöket.Ügyeljen a pontos munkavégzésre.Lássa be a szabványosság, szabványosítás jelentőségét.Közvetlen tapasztalataiból (a természetes anyagok)általánosításokat következtetéseket legyen képes levonni.Ismerje, a legfontosabb műszaki rajzi elemeket, alkalmazásukban szerezzen jártasságot.Legyen képes milliméter pontosságú mérésre, jegyezze azt le.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMéretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról.A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek.Az elrendezés szabályai.A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei, pl. ismeretlen anyagok megnevezése egyszerű érzékszervi tapasztalás után.Termeléskultúra:Egyszerű technikai rendszerek felépítéseTechnikai rendszerek mint anyag, energia információ transzformátorok.Hír, jel, adat, információ, ezek továbbításának, tárolásának legfontosabb módjai, lehetőségei, kialakulásuk, történetük.(rádió, televízió, telefon, FAX, számítógépes rendszerek)Építészet fejlődése, fa, kő felhasználása.Népi építészet.A technikai rendszerek működésének értelmezése.Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából.A rendszerek működéséhez energiára van szükség.A közlekedési eszközök kialakulásának történetiáttekintése és működésük modellezése.Alakuljon ki a tanuló rendszerszemlélete.Lássa be az információ jelentőségét napjainkban.Az információ szerepe életünkben.Ismerje a régmúlt és a jelenkor emberének életformája közötti eltérést.Lássa be az energia szerepét életünkben és a technikairendszerekben.Tudja a fejlődésnek vannak kedvezőtlen hatásai is.HáztartáskultúraA szálasanyagok feldolgozása, szövés, hímzés, csomózás.A ruhaneműk célszerű használata, gondozása.Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilnyersanyagok csoportosítása.

- 267 -


Helyi tantervA növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok.Érdekességek a ruházkodás és a divat történetéből.A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása.A háztartási munka megszervezése.Kézügyesség fejlesztése.Lássa be, a takarékosság egyben környezetvédelem is.

A háztartás a család közös feladata.Ismerje a legfontosabb textilfajtákat, azok alkalmazhatóságát.Tudja: a divat nem mindig hordozza a célszerűséget és nem mindig szolgálja az egészség megőrzését.Környezetkultúra:Az ember és környezete, természetes és mesterséges

– élő és élettelen környezete.Az állatok és az ember eszközhasználata.Az ember környezet átalakító tevékenysége.A mesterséges környezet.Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Megfigyelések, alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése.Épített tér és környezetEgyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése.A környezet esztétikus kialakításának és a környezetkímélő lakásépítésnek bemutatása, pl. kiskert tervezésével.A kertek, a parkok és a szobanövények szerepének bemutatása, pl. egy háznak és udvarának berendezésével.A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei.Ismerjen analógiákat és eltérések az ember és az állatvilág között.Ismerje az ember természetátalakító tevékenységét, romboló hatásának következményeit.Az esztétikai igény fejlesztése.Tudjon megfigyelésekből, következtetéseket levonni.Ismerje a funkció-forma-anyag egységét.A élő és élettelen díszítők szerepe életünkben.Harmónia a testben-lélekben-környezetben.Ismerje a legfontosabb veszélyforrásokat, tudja azok elkerülésének lehetőségeit.

FEJLESZTÉSI FELADATOKA harmónia és az esztétikus környezet kialakítása.A lakóházak jellemzői, építési módok változása.A falu és a város. A lakóhely. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége.Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben.Közlekedéskultúra:Példák fölsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére.A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek megelőzése.

- 268 -


Helyi tantervA kerékpáros közlekedés gyakorlása. A kerékpár karbantartása.Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. A közlekedés rendszere. A közlekedési rendszer részei. A közlekedés és szállítás eszközei.Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai.A tömegközlekedés. A tömegközlekedés szabályai.A tömegközlekedés levegőszennyező hatásai.A környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei.A kerékpár története. Kerékpáros közlekedés.

A kerékpár biztonsági felszerelései. A kerékpáros közlekedés szabályai. A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás balesetnél.Lássa be: a közlekedés felelősség.Ismerje, tartsa be az udvariasság, emberi együttélés írott és íratlan szabályait a közlekedésben (is).Ismerje, lehetőségeihez mérten használja a környezetkímélőbb közlekedési módokat.Ismerje felelősségét, kötelességeit balesetek esetén.Gazdálkodáskultúra:Az árak ismerete és összehasonlítása. Az anyagi lehetőségek fölmérése. A zsebpénz beosztása.Lássa be az ésszerű takarékosság szükségességét.Egészségkultúra:Egészséges táplálkozási szokások bemutatása.A korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakoroltatása. Az egészséges táplálkozás.Az élelmiszerek alkotórészei.A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök.A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése.A magyar konyha jellegzetességei.Tudja az egészség a legfontosabb érték.Tapasztalja meg, finom is lehet, ami egészséges.Tudja, mi a higiéné szerepe a betegségek megelőzésében.Legyen büszke étkezési kultúránk, sajátságaink közül a helyesekre.Fogyasztói kultúra:(Más pontokkal együtt tárgyalva)Szabadidő-kultúra:Audiovizuális eszközök szerepe a szabadidő eltöltésében.Legyen ötlete TV, más technikai eszközöket helyettesítő szabadidős tevékenységekre.Információs kultúraA hír, a jel és az információ fogalmak megkülönböztetése és használata. A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, rádió, telefon használata.Lássa be, hogy az információ érték. A tömegkommunikációs eszközöket próbálja életkorának megfelelően helyesen használni.Pályaorientáció:Az említett szakmák hivatások megismerése.(Más pontokkal együtt tárgyalva)

- 269 -


Helyi tanterv

Követelmény– Tervek, vázlatok készítése.– Anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete.– Modellek, makettek készítése természetes anyagokból.– Különböztesse meg a modell és a makett alkalmazásának feltételeit!– A probléma megoldásainak lehetséges módjai közül tanári irányítással, elemzés útján

válassza ki a konkrét helyzetben a megfelelőt!– Alkalmazza a szabványos vonalfajták és jelek közül a vastag folyamatos vonalat, a

vékony folyamatos vonalat, a vékony szaggatott vonalat, a vékony pontvonalat, a vékony kétpontvonalat, a sugár, az átmérő jelét!

– Azonosítsa a környezetében történetileg kialakult jellemző díszítő szokásokat (szalmafonás, beregi keresztszemes hímzés, paszabi szőttes), hagyományos mesterségek produktumait (vesszőkosár, teknő, gyékényszőnyeg)!

– Tartsa be a műveleti sorrendet!– Alkalmazkodjon a megtervezett munkamegosztáshoz!– Mondjon példát a társadalmi és technikai fejlődés összefüggéseire!– Nevezze meg a építkezés és a közlekedés fejlődésesének fontos lépéseit!– Csoportosítsa a lakás berendezéseit használhatóság szempontjából!– Öltésfajták célszerű alkalmazása, legfontosabb technikák elsajátítása.– Biztonságos közlekedés gyalogosan, kerékpáron.

– Következetes, rendszeres testápolás.

- 270 -


Helyi tanterv

6. ÉVFOLYAM

Óraszám: 37 óra/év – 1óra/hét

Cél

– Fejlesszék elméleti és gyakorlati ismereteiket az alábbi területeken:– A műszaki rajz ismereteinek továbbfejlesztése.– A mesterséges anyagok, szerepük a mai életben.– A modellezésen keresztül ismerjék fel az ember és gép kapcsolatát.– A közlekedési eszközök alapvető működésének megismerésével gyakorlatilag sajátítsák

el pl. a kerékpár karbantartását.– Az otthon tisztántartása, környezetbarát tisztítószerek alkalmazása stb. fejlessze

környezetbarát szemléletüket.– A műszaki kommunikáció nyelvének (műszaki rajz) elsajátíttatása.– Anyag, szerkezet, funkció összefüggéseinek megláttatása.– Munkaszervezési szokások kialakítása.– Természetes és mesterséges alapanyagok, tulajdonságaik vizsgálati lehetőségeinek és

megmunkálásuknak a megismertetése.– Kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátíttatása.– A mérési pontosság fejlesztése.– A technikai problémamegoldó képesség fejlesztése, gyakorlati problémák megoldásával.– A tervszerű munkavégzés előnyeinek megláttatása. A fa, a műanyagok és a fémek

tulajdonságainak, használatának megismertetése.– Anyag, szerkezet, funkció összefüggéseinek bemutatása.– Kooperatív munkavégzés kialakítása.– Felismertetni a technikai fejlődés és a környezetvédelem összehangolásának fontosságát.– A tervezés szükségszerűségének megláttatása, és módszerének elsajátíttatása. A

modellezés szerepének és jelentőségének tudatosítása.– Modellszemlélet kialakítása.– A technikai rendszerek esztétikai és ergonómiai követelményeinek megismertetése.– A forma fontosságának beláttatása használhatóság szempontjából.– A közlőművek szerelésének, számításainak elsajátíttatása.– A manuális készség fejlesztése.– Közlekedési helyzetek helyes értékelésének kialakítása.– Utazás tervezésének ismertetése.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMunkakultúra:Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól.A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából.Az anyagok fizikai vizsgálata.Az anyagok megmunkálása.

- 271 -


Helyi tantervTechnikai összefüggések meglátása az ábrából.Munkaterv készítése segítséggel.Gépek és részrendszereik modellezése.Tervezés és vázlatrajz készítése.A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig.

A méretmegadás helyes alkalmazása.Szerezzen jártasságot az egyszerű anyagvizsgálati módszerekben.Rendszerszemlélet kialakítása.Tudja, minden technológia algoritmizálható.Ismerje a méretarányt, szerezzen jártasságot a nagyított, kicsinyített vetületi ábrázolásban.Tudja munkáját tervszerűen, csoportban végezni.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOK

Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása.A mérés pontossága, méretarányok.A mérési pontosság jelentősége a technikában.A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek alapján.Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmusbetartásával.Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszakirajzi szabványok.Vetületi ábrázolás, axonometria.Termeléskultúra:Az energiaA rendszerfogalom és a rendszerek működésénekfokozatos megértése. Példák fölsorolása, hogya (természetes vagy mesterséges) rendszerek működéséhezmindig energiára van szükség.Változás és változtatás.Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggésének alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése.Az anyagok helyettesíthetőségeA technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye.A technológia fogalma.Nyersanyag és alapanyag.Ásványi és más energiahordozók.Hulladék és melléktermék.A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése.A gép, mint technikai rendszer.Gépsorok, géprendszerek.A szabvány szerepe a technikában.Tudjon példákat mondani természetes és mesterséges rendszerekre.Tudja alkalmazni a tulajdonság-funkció összefüggését.Ismerjék a gyártási technológia alapfolyamatát, a szabványok rendszerét.

- 272 -


Helyi tantervHáztartáskultúraEgyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása.Ételkészítési gyakorlatok pl. főzés, párolásA tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései.A ruhaneműk egyszerű gondozása, rendben tartása.Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások, textíliák javítása, ápolásaTudják, hogyan kell teríteni, ismerjék a legfontosabb konyhatechnikai eljárásokat, a ruházat karbantartásának módjait.

Környezetkultúra:A természeti folyamatok megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás.Szobanövények nevelése vagy kertművelés.A környezet rendszeres tisztántartása.A természetes rendszerek és folyamataik, a természet törvényei.Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen.A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása.Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával.Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.Gazdaságos, környezet-kímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása.A bányászat és hatásai a környezetre.Példákkal támasszák alá természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodást, illetve a környezetei károkat.Gyűjtsék szelektív módon a hulladékot az iskolában.Meg tudják különböztetni a modellt és a makettet.Készítsenek lakás modellt, indokolják elképzelésüket.Ismerjék a leggyakoribb lakástípusokat, vessék öszsze azok előnyös, hátrányos jellemzőit.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKA környezetszennyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák.Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban.Lakás modellezése, makett készítése.Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazása egy lakás berendezésének példájában.A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete.Energiatakarékos lakások.Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása ápolása és karbantartása.A lakás és az iskola otthonossá tétele.Szép téralakítás és gazdaságos térkihasználás.A környezetalakítás fontossága.Összefüggés a környezet és a közérzet között.Bútortörténet. A bútorok díszítése. Az egészséges bútorok megismerése.Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában.Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás.

- 273 -


Helyi tantervKözlekedéskultúra:A balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása, elsajátítása.A közúti közlekedés kialakulása.Kerékpáros közlekedés főúton.A kerékpár működése és állapota.Felelősség a közlekedésben.Alkalmazzák a biztonságos kerékpáros közlekedést lakóhelyükön.Az üzembiztos kerékpár.GazdálkodáskultúraA bevétel és kiadás tervezési módjai. A család gazdálkodásának belső összefüggései.Egészségkultúra:Sebellátás, elsősegélynyújtás. Ismerje az alapvető sebellátási módokat.

- 274 -


Helyi tanterv

Fogyasztói kultúra:(Más pontokkal együtt tárgyalva)Szabadidő-kultúra:(Más pontokkal együtt tárgyalva)Információs kultúraVezérlés és szabályozás modellezése. Egyszerű rendszerek készítése az irányítási formák bemutatására.A gépek irányítása. Vezérlés és szabályozásA jelek világa. Jelrendszer és információ.Elektromos áram. Alapáramkörök. Az elektromos áram veszélyei.Logikai áramkörök.A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok.A hír, a jel, a jelrendszer és az információ fogalmak használata.Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük.Logikus, algoritmikus gondolkodás használata.Ismerje az alap logikai áramköröket, tudja azokat rajban megjeleníteni, összeállítani.Szerezzen jártasságot egyszerű algoritmusok készítésében.Ismerje a számítógép alapvető felépítését, a részek funkcióit.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKPályaorientáció:A említett szakmák hivatások megismerése.(Más pontokkal együtt tárgyalva)

Követelmény

– Egyszerű vázlatrajz önálló készítése.– Mérés milliméter pontossággal.– Műszaki rajz olvasása, vetületi ábrák értelmezése.– Természetes anyagok felhasználásával hasznos tárgyak készítése.– Az anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete.– Anyagok újrahasznosítása, takarékos anyaghasználat.– A szerszámok célszerű és balesetmentes használata.– A közlekedési eszközök működésének alapvető ismerete, erőátvitelek.– A fát megmunkáló szerszámok ismerete.– Környezetünk tárgyainak célszerű használata.– Lakókörnyezetünkben esztétikai igényesség, a lakótér célszerű használata.– A kerékpár biztonságos felszerelése, használata, karbantartása.– A közlekedési szabályok ismerete, használata a gyakorlatban.– Szobai dísznövények gondozása, egyszerű szaporítás.– Tudja kiemelni a vizsgált tárgy adott szempontból lényeges tulajdonságait.– Alkalmazza a tanult szabványos műszaki rajzi elemeket.– Értékelje a különbséget a környezetkárosító fakitermelés és a tervszerű erdőgazdálkodás

között.– Ismerjen fel 2-2 keményfát (akác, dió) és puhafát(fenyő, nyár).

- 275 -


Helyi tanterv– Rendezzen sorba négy ismeretlen famintát keménységük szerint vizsgálat segítségével.– Különböztesse meg a rétegelt lemezt és a forgácslapot.– Állítson össze és írjon le egyszerű műveleti sorrendet.– Ismerje fel a néhány gyakoribb műanyagot.

– Mutasson rá a hulladék-felhasználás fontosságára a műanyagok esetében.– Működjön együtt a csoport tagjaival munka közben.– Bizonyítsa be a technikai és társadalmi fejlődés kölcsönhatását konkrét példákkal

alátámasztva.

– Ítélje meg környezetének használati tárgyait ergonómiai szempontból (szék, tanulói asztal, táska).

– Építsen adott paramétereknek megfelelő közlőművet (adott a fogak száma, illetve az átmérő).

– Számítsa ki az áttételt.– Határozza meg az áttétel típusát (lassító, gyorsító).– Mondjon példát a közlőművek gyakorlati alkalmazására.– Ugyanannak a technikai rendszernek írja le a modelljét és a makettjét (gépkocsi).– Alkalmazza a KRESZ előírásait a közlekedésben (jobbra tarts, a kanyarodás szabályai, a

kerékpár forgalomban való részvételének feltételei).– Alkalmazza az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket (sérült elhelyezése, mozgatásának

feltételei, a sebellátás szabályai).– Tervezzen lakókörzetében 1 napos utat a menetrend segítségével.

- 276 -


Helyi tanterv

7. ÉVFOLYAMÓraszám: 37 óra/év- 1 óra/hét

Cél

– A műszaki rajz olvasása, további jelek megismerése, alkalmazása.– A belső égésű motorok, gépek működésének alapelvei, az emberiség energiaigényei, a

takarékosság gondolatának felismertetése.– Az irányítástechnika alapjaival való ismerkedés.– Közlekedés főútvonalon kerékpárral.– A háztartástan kereteiben a termelés, a munkamegosztás, az egészséges életmód

alapismereteinek birtokában gyakorlatilag járuljanak hozzá az otthoni korszerű életvitelhez.

– A foglalkozások megismerése segítse elő pályaválasztási terveik kialakítását.– A problémamegoldó képesség fejlesztése gondolati modellek segítségével.– Környezettudatos magatartás kialakítása.– Alapvető gyártástechnológiák megismertetése.– A rendszerszemlélet fejlesztése a gép és környezete vizsgálatán keresztül.– A fémek mint lehetséges alapanyagok tulajdonságainak és megmunkálásának

megismertetése.– Közlekedésben a kooperatív magatartás kialakítása.– Munkaszervezési ismeretek gyakoroltatása.– A problémamegoldó képesség fejlesztése gondolati modellek segítségével.– A szabványok jelentőségének felismertetése.– A jelképes ábrázolás megismertetése. A feladatnak megfelelő anyagválasztás, az

anyagnak megfelelő megmunkálási mód kiválasztásának megtanítása, összefüggéseinek megértetése, alkalmazása a gyakorlati munka során.

– A legfontosabb építőanyagok megismertetése.– A gyártástechnológiáknak és hatásaiknak elemzése, természetvédő szemlélet kialakítása.– A tulajdonság és az anyagszerkezet, – összetétel közötti kapcsolat bemutatása.– Az anyagnak megfelelő kéziszerszámok használatának elsajátíttatása.– A pontosság és funkció közötti összefüggés felismertetése. A gépek szerepének

megértetése.– A manuális készség fejlesztése a szerelőgyakorlatok során.– A technikai rendszerek és részrendszerek összefüggéseinek feltárása, tudatosítása.– Erőgépek fejlődésének bemutatása.– Belső égésű motorok működésének megismertetése.– A belső égésű motorok és a környezeti terhelés összefüggéseinek láttatása.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMunkakultúra:Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció alapján.A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően.

- 277 -


Helyi tantervAz anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata.A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik.A műanyagok tulajdonságai.A műanyagok alkalmazásai.

Az anyagok helyettesíthetősége, cserélhetősége.A textíliák alapanyagai és felhasználásuk.Önálló tervkészítés, műveleti algoritmus készítése.Ismerje az összetétel, szerkezet, tulajdonság felhasználhatóság közötti összefüggést.Ismerjen néhány jelentősebb műanyagot, azok általános tulajdonságait, alkalmazhatóságukat.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKTermeléskultúra:A bányaművelési módok (pl. külszíni fejtés) és az ércbányászat vázlatos megismeréseÉrcek és építőipari ásványi anyagok és bányászatuk.A fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz).Az energiahordozó ásványok bányászata.Néhány konkrét gyártási technológia vagy vertikum(pl. acél, alumínium, papír) bemutatása és összehasonlítása.A korrózió elleni védelem néhány lehetséges módjai.Példák felsorolása arra, hogy az állapotmegóváshoz is szükség van energiára.A termelés mint technológiák láncolata.A gyártás folyamata.Alapanyag, termék, hulladék, melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, korrózió elleni védelem.Az erőművek működésének összehasonlítása.Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) öszszeállítása vízmelegítésre.Az erőművek működése.Ötvözet, ötvözés.A műanyagok alapanyagai, előállításuk és tulajdonságaik.A gépek működésnek bemutatása szóban vagy vázlatrajzon, pl. a varrógép működése.A mechanikus és nem mechanikus gépek ismerete(pl. számítógép, fényképezőgép, fénymásoló).Gépegységek modellezése. Egyszerű mechanizmusok tervezése, pl. hajtások. A gépek általános jellemzői.A gépegység.Mechanikai transzformátorok.Géprendszerek és részeik.A gépek és géprendszerek fejlődése (robotok,CNC).Erőgépek. A dugattyús gőzgép, a belsőégésű motor, a villamos motor és a generátor működése.Érintésvédelem.Fejlesztés, szabadalom.A gépfogalom általános értelmezése, pl. fényképezőgép, számítógép.

- 278 -


Helyi tantervÉlelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása, a nagyüzemi és a háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben.A lakás energiaellátása.Ismerje legalább egy anyag gyártási technológiáját.Tudja, mi a korrózió, néhány védekezési módot ismerjen ellene.Ismerje az általános gyártási folyamatot.Tudja mi a gép, gépegység, ismerje annak elemeit, modellezze azt.Tudja mi a biogazdálkodás, mondjon rá példákat.

- 279 -


Helyi tanterv

Háztartáskultúra:Táplálkozás és konyhatechnikai eljárásokA helyes étkezési szokások kialakítása Étrend, tápanyagtartalom, ebéd tervezése ár- és időkalkulációval.A konyhai gépek használata.A mai táplálkozási szokások eredete.Ismerje a fontosabb konyhatechnikai eljárásokat, a konyhai berendezések működését. Tudjon napi, heti étrendet összeállítani.Ismerje az alapanyagok körülbelüli árait.Tervezzen meg az időszakos házi munkákat napiheti- havi stb.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKAz élelmiszerek tárolása.A hűtőgép működése és helyes használata.Anyag-átalakítások a konyhában.Gyakorlati példák a lakás ésszerű és ötletes berendezésére.A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése.A különféle öltésfajták kipróbálása, összehasonlítása.A napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás szervezési feladatai.Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése.A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás.Ismerje a vendéglátás szabályait.Környezetkultúra:A kőszén és a kőolaj kéntartalma, savas esők.Hulladékégetők.Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai.Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásainak föltételezett okai.Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások.A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás.A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása.Gépek a környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata.Az átlagos háztartás gépeinek energiatakarékos működtetése.Kerti vagy szobanövények gondozása.Az infrastruktúra elemei.Energia megtakarítási lehetőségek a háztartásban.Energiatakarékos világítás és fűtés.Megfelelő hőszigetelés.Növények szerepe az életünkben.Ismerje a bányászat és energiatermelés környezetkárosító hatásait, az alternatív energiaforrásokat, a háztartások által kibocsátott szennyezéseket.Tudjon takarékoskodni anyaggal, energiával.Közlekedéskultúra:Vasúti és autóbusz menetrendek használata.A környezet megóvásának lehetőségei a közlekedésben.

- 280 -


Helyi tantervA közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések biztonságos értelmezése.Gyakorlatok a kerékpározás szabályainak alkalmazására.A közúti-, légi-, vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A közúti közlekedés szabályai.

Ismerje a közlekedés rendszerét, készség szintjén ismerje a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait.Tudjon példákat a közlekedés történetéből.Gazdálkodáskultúra:Élelmiszervásárlási szempontok: ár és minőség összevetése. A piaci kínálat megítélése és minősítése.Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján.Költségvetés készítése.Ismerje ár-érték, ár-minőség arányt, tudjon e szerint vásárolni.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKEgészségkultúra:Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése.Egészséges étrendet tudjon összeállítani.Fogyasztói kultúra:A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása.Piac és kereskedelmi, szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása.Ismerje az érdekvédelmi lehetőségeket.Szabadidő-kultúra:(Más pontokkal együtt tárgyalva)Információs kultúraAz egyszerű érzékelők ismerete és használata.A jel és a kód fogalmának alkalmazása.Rádióadás-vétel, telefonhasználat, levélírás és levél olvasása, idegen szöveg fordítása gyakorlatban.Információszerzés-és feldolgozás.Információs rendszer.Információforrás.Információs csatorna.Információtárolás.A forrás, kódoló, csatorna, dekódoló, nyelő lánc bemutatása.A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája.Ismerje az informatikai alapfogalmakat a rádió és telefon működési elvét.Pályaorientáció:A említett szakmák hivatások megismerése.(Más pontokkal együtt tárgyalva)Követelmény

– Vetületi rajz készítése, szabványok alkalmazása.– Ismerje a fémek elemi vizsgálatának módszereit.– Tudja a hulladékokat hasznosítani, szelektálni.– Célnak megfelelő, balesetmentes szerszámhasználat.

- 281 -


Helyi tanterv– Háztartási gépek ismerete, használata, karbantartása.– Közlekedési helyzetek helyes megítélése.– Városi és vidéki közlekedés közötti különbségek, helyes magatartási formák.– Napi étrend kidolgozása, étrendkészítés.– Háztartási gépek szakszerű, energiatakarékos működtetése.– A technikai problémák megoldása során keresse az optimálist, több lehetőség

felvázolásával.– Bizonyítsa be a választott megoldás helyességét.

– Szabványos alkatrészeket használjon a tervezés során is.

– Fedezze fel a jelképes ábrázolás előnyeit, magyarázza meg a szabványosítás és a jelképes ábrázolás összefüggéseit. Mutasson rá a gyártástechnológiák során keletkezett környezetkárosító hatások megelőzésének, csökkentésének lehetőségeire.

– Magyarázza el a növekvő nyersanyagszükségletből eredő környezeti terhelés és a környezet megóvásának összehangolhatóságát.

– Ítélje meg a technológiákat a környezetvédelem szempontjából.– Készítsen önállóan munkatervet, végrehajtás után értékelje helyességét.– Csoportosítsa az eddig tanult kötési módokat oldhatóságuk szerint és az anyag-

megmunkálási módokat forgácsolás szempontjából.– Tervezze meg a munkamegosztást, és szervezze meg a csoport munkáját. Ismerje fel a

fontosabb mozgásátadó gépelemeket.– Csoportosítsa a konkrét mechanikai gép elemeit a tanult szempontok szerint (kerékpár,

varrógép, gépkocsi).– Bizonyítsa be különböző gépek esetében (gépkocsi, kerékpár) a különböző áttételek

szükségességét.– Magyarázza el az áttétel és a terhelés kapcsolatát.– Nevezzen meg magyar feltalálókat (legalább hármat), akik a gépek fejlődéséhez

hozzájárultak(Csonka, Bláthy, Déri, Bánki).

– Ismertesse a belső égésű motorok működését.– Értékelje a környezetszennyezés és a belső égésű motorok elterjedésének összefüggését.– Mutasson rá a szennyezés csökkentésének lehetőségeire.– Építsen adott paramétereknek megfelelő közlőművet (adott az áttétel).– Határozza meg adott esetben mely típusú közlőmű használata indokolt (erőzáras,

alakzáras).– Írja le az adott technikai rendszer (kerékpár, gépkocsi) gondolati modelljét különböző hasonlósági szempontok szerint. Blokksémákkal ábrázolja.

- 282 -


Helyi tanterv

8. ÉVFOLYAMÓraszám: 37 óra/év- 1 óra/hét

Cél

– Az elektromos hálózat működése, elektromos háztartási gépek kezelése, logikai áramkörök, balesetvédelem.

– Energetikai alapismertek megtanítása.– Rendszer és környezete kapcsolatának elemzése.– Az élő környezethez való aktív alkalmazkodás képességének kialakítása.– Megismertetni az irányítástechnika szerepét a termelésben és az élet más területein

(közlekedés, hírközlés,információs rendszer).

– A tanult ismeretekből merítve fedezze fel a nem technikai rendszerek irányítási (szabályozási) folyamatát!

– Vegye észre, hogy az élet minden területén találkozik az irányítás valamilyen formájával!– Lásson példát a számítógép irányítástechnikai felhasználására!– Folyamatábrák értelmezése.– Az irányítástechnika alapelemeinek megismertetésén keresztül a rendszerszemlélet

fejlesztése.– Az otthoni életmód megítélése, törekvések a célszerű családi élet megszervezésére.– Az emberi foglalkozások ismerete, a pályaválasztás motivációi.– A környezettől függő helyes közlekedési magatartás kialakítása.– Ismerje meg Neumann János életét!

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMunkakultúra:A fa, a vályog, az agyag és a kő a hagyományosépítkezésben betöltött szerepének fölismerése.A hagyományos építőanyagok fölhasználási határainak felvázolása.Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton.Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok.Felhőkarcolók, hidak makettjének építése.A közlekedőedények elvén alapuló modellek építése.Ismerje a legfontosabb építőanyagokat, azok felhasználási lehetőségeit,helyettesíthetőségüket.Termeléskultúra:Villamosenergia-rendszerek.Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig.A fogyasztók és névleges teljesítményük A villanyvilágítás története.A kőolaj és a földgáz szállítási módjainak megismertetése.Szállítás módjai (csővezetékeken, tankhajóval, vasúti szállítás).Beszámolók ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról.Egy építőanyag-ipari gyártási technológia, pl. cementgyártás, lépéseinek felsorolása.

- 283 -


Helyi tantervAcél és vasbeton szerkezetek készítésének technológiája.Ismerje az elektromos áram hagyományos és a megújuló energiaforrásokra épülő előállításának módjait, elosztását, annak gazdaságos szállítását.Lássa be az energiával való takarékosság környezetkímélő magatartás.

- 284 -


Helyi tanterv

Ismerje a legfontosabb fosszilis tüzelőanyagokat, azok véges voltát.Ismerjen valamely építőipari technológiát.Ismerje a víz és csatornarendszerek működési elvét, tudja azokat modellezni.Takarékoskodjon a vízzel, elektromos árammal, fűtéssel, ismerje a gazdaságos fűtési megoldásokat.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKMagyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása.A felhőkarcolók építésének technológiájáról szóló dokumentumok feldolgozása.Acélszerkezetű építmények, hidak.Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása.A csapos kutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése.A csatornahálózat jelentőségének bemutatása.A fűtés története Egyedi, központi és távfűtés.Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben.HáztartáskultúraA lakás villamos berendezéseinek helyes használata.A lakás elektromos hálózata.A lakás gázkészülékeinek helyes használata. Földgázvezetékek a lakásban, fűtőkészülékek, fűtési rendszerek.A befőzés, a konzervgyártás, a hús füstölése, az aszalás és a fagyasztás technológiájának összehasonlítása.Tudja helyesen és balesetmentesen használni a háztartási eszközöket.Környezetkultúra:Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása.Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben.A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Napelemek működése.Kísérletek a napenergia közvetlen fölhasználására.Üzemanyagcellák, mint az űreszközök.Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről.A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása.Az egyes életformák megkülönböztetése.A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása.Panelházak. Felhőkarcolók, irodaházak.Az épített környezet és az életvitel.Energiatakarékosság és a környezet megóvása.A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata.Nagyüzemi szennyvíztisztítás.A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek fölismerése azonosítása.A beszélgetés a háztartási hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségeiről az ipari újrahasznosításhoz.Ismerje a fenntartható fejlődés fogalmát, annak mibenlétét.Tudja az eltérő életformák, lakókörnyezetek közötti különbségek előnyeit, hátrányait, önmagának megfelelőre ötletet mondani és indokolni azt.

- 285 -


Helyi tantervTegyen javaslatot a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására lakókörnyezetében.

- 286 -


Helyi tanterv

Közlekedéskultúra:A gépjárművek osztályozása. A gépjárművek története.A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom. Környezetkímélőközlekedési eszközök.A közúti közlekedés szabályai.Ismerje a legfontosabb gépjárműveket, azok hatásait a környezetre, a közúti közlekedés szabályait.Gazdálkodáskultúra:A család létfenntartási költségeinek megismerése. Ismerje családja költségvetését, tudjon javaslatokat tenni annak ésszerű módosítására.

TANANYAG, TÉMAKÖR, FOGALMI TARTALOM FEJLESZTÉSI FELADATOKEgészségkultúra:Balesetmegelőzés érintésvédelem. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. Annak fölismerése, hogy az élelmiszerek helyes tárolása és tartósítása nemcsak takarékossági, hanem egészségügyi szempontból is fontos. Az élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok.Ismerje az áramütés veszélyeit, tudja az teendőket baleset esetén tudjon elsősegély nyújtani.Fogyasztói kultúra:A fogyasztás kiszámolása fogyasztók névleges teljesítményeinek ismeretében.Az élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok.Egészségügyi és takarékossági szempontok. Példák az agresszív reklám típusaira.A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban.A fogyasztói társadalom és a reklám.Ismerje az energiahordozók árait.Ismerje a legfontosabb egészséges tartósítási módokat azok, takarékossági, egészségmegőrző jellemzőit.Ismerje a reklámok hatásait tudatosan küzdjön ellenük (tudatos vásárlás).Szabadidő-kultúra:(Más pontokkal együtt tárgyalva)Információs kultúraA korszerű érzékelők és elektroakusztikus átalakítók alkalmazása.A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használataTávirányítás, távvezérlés.Korszerű érzékelők.Elektromágneses hullámok.Az információs rendszerek működése.Adatbázis. Világméretű információs hálózatok.A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével.A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, pl. a hűtőgép működésének modellezésével.Jelfogós áramkör építése.A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése.

- 287 -


Helyi tantervHőmérsékletszabályozók. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, pl. az integrált áramkörök gyártástechnológiája, a CD-gyártás technológiája.Ismerjék az elektroakusztikus berendezések működését, tudják azokat kezelni.

- 288 -


Helyi tanterv

Ismerjék a irányítási műveleteket, a vezérlést, és a szabályozást, a visszacsatolásokat, tudják azokat modellezni, a mindennapokból példákkal alátámasztani.Ismerjék az elektromágneses hullámok terjedését az ezeken keresztüli kommunikáció lehetőségeit.Ismerjék a számítógépes hálózatokat: Intranet,Internet.Pályaorientáció:A említett szakmák hivatások megismerése.(Más pontokkal együtt tárgyalva)

Követelmény

– Műszaki rajz készítése és olvasása, tervszerűség.– Szabványok alkalmazása.– Adott tárgy elkészítéséhez a legmegfelelőbb anyag kiválasztása.– Az anyagok célszerű újrahasznosítása, takarékosság.– Környezetvédelmi szabályok betartása.– Balesetmenetes szerszámhasználat és munkavégzés.– Elektromos gépek használata, karbantartása.– Az elektromos eszközök érintésvédelmi szabályai, balesetvédelem, elsősegélynyújtás.– Jelentős magyar és külföldi feltalálók kapcsolódása a tananyaghoz.– A segédmotoros kerékpár technikai rendszerének megismerése.– A KRESZ ismerete, helyes magatartásformák a közlekedésben, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.– Vázolja – az irányítási folyamatban részt vevő – részek kapcsolatait, jelölje a részek nevét és feladatát!– Soroljon példákat irányítási folyamatokra (vezérlés, szabályozás)!– Hasonlítsa össze a vezérlést a szabályozással!– Ismerje – és rajzi jelekkel ábrázolja – a logikai áramkörök alapelemeit (ÉS, NEM, NEM-ÉS, NEMVAGY,NEM)!– A megismert – eszközök, logikai kapuk – kapcsolók segítségével összeállít egy motorvezérlő áramkört (előre-hátra, ki- és bekapcsolás)!– Tudja a – számítógéphez kapcsolt – modellt a billentyűzet, az egér segítségével mozgatni, betanítani (alapfunkciók)!– Ismerje az elektromos érintésvédelmi szabályokat, rámutat a veszélyforrásokra és elhárításukra.– Tisztában van az elsősegélynyújtás módjaival, kész bemutatni.– Bizonyítja azt, hogy a technikai haladásnak nem szükségszerű velejárója a környezetszennyezés.– A tanult kapcsolási vázlat alapján – a rendelkezésre álló eszközök, szerelvények felhasználásával –elektromos modellt készít, és működteti.

- 289 -


Helyi tanterv

TESTNEVELÉS

5– 8. évfolyamCélok és feladatok

Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik is azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik.

A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőszervi megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a tanulók értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.

A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai, biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolás) megszerzése; mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme.

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás.

- 290 -


Helyi tantervFejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése

A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük.

Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat.

Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben.

Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése

Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat.

Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat.

Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai, torna-, sportjáték-,

úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás

Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Valamennyi iskolatípusban és évfolyamon szükséges eszközök

Témakör MinimálisEszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez Értékelő táblázatok

Mérőszalag (10,30, 50 m)StopperóraTestmagasságmérőSzemélymérlegSúlypontemelkedés-mérőSzorító-mérő (gyermek, serdülő és felnőtt)

- 291 -


Helyi tanterv

Alapfokú nevelés – oktatás 5– 8. évfolyam Témakör Minimális Ajánlott

Demonstrációs Tevékenykedtető Demonstrációs Tevékenykedtető

Rendgyakorlatok – – – –

Előkészítés, alapozás, prevenció

Oktatótáblák: gimnasztikai gyakorlatsorok

Bordásfal Tornapad Zsámoly Ugrókötél Gumikötél Karika Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda (1, 2, 3, 4 kg) Mászókötél

Oktatótáblák: tartásjavító és relaxációs gyakorlatok

A minimális fel-szerelésnél megne-vezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Mászórúd

Atlétikai jellegű fela-datmegoldások

Mozgássorozat ábrák Videofilm A térdelőrajt fázisai A lökés helyes végrehajtása

RajttámlaVáltóbot Kislabda Magasugró mérce Magasugró léc (műanyag) Tömöttlabda

Mozgássorozat ábrák Távolugrás gug-goló technikával

A minimális fel-szerelésnél megne-vezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab

Torna jellegű feladatmegoldások

Falitábla Videofilm Oktatótábla: kézenátfordulás oldalt, és a gug-goló átugrás szemléltetése

Pad Gerenda Kiegészítő tor-nakészlet Ugrószőnyeg (2 m) Talajszőnyeg (4 m) Bordásfal Ugrószekrény Ugródeszka Mászórúd Mászókötél Gyűrűhinta Karika (R.G.)

Falitábla Videofilm Oktatótábla: sportgimnasztikai elemek bemu-tatása.


- 292 -


Helyi tanterv

Témakör Minimális Ajánlott

Testnevelési- és sportjátékok

Oktatótábla és videofilm a játékok bemu-tatására Játékszabályok leírása

Műanyag labda Futball-labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Pingpongasztal Pingpongütő Pingponglabda Tollaslabda Tollaslabdaütő


Szabadidős sporttevékenység

Oktatótábla, vi-deofilm a külön-böző tevékenységek bemutatására

Kerékpár Görkorcsolya Gördeszka Szánkó Síléc Sícipő

A minimális fel-szerelésnél megne-vezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Mountain bike Korcsolya

Önvédelmi sportok Oktatótábla, falikép, videofilm az önvédelmi spor-tok bemutatására

Talajszőnyeg Tatami

Dzsúdó kabát

Úszás Képsorozatok Videofilmek

Úszólap

- 293 -


Helyi tanterv

Összesített taneszköz igény 5–8. évfolyamonTornatermi ésszabadtéri fel-szerelések

Atlétikai szerek,eszközök

Tornaszerek,eszközök

Sportjátékszerekés eszközök

Egyéb felszerelések éseszközök

1. Bordásfal 1. Magasugró 1. Ugrókötél 1. Jelzőszalag 1. Húzókötél 2. Tornapad mérce 2. Karika 2. Műanyag labda 2. Kerékpár 3. Zsámoly 2. Kislabda 3. Tornabot 3. Futball labda 3. Mountain bike 4. Tornaszőnyeg 3. Rajttámla 4. Kézisúlyzó 4. Kézilabda 4. Görkorcsolya 5. Gyűrűhinta 4. Váltóbot 5. Tömöttlabda 5. Kosárlabda 5. Szánkó 6. Mászókötél 5. Súlygolyó 6. Röplabda 6. Úszólap 7. Mászórúd 7. Pingpongasztal 7. Gördeszka 8. KTK 8. Pingpongütő 8. Korcsolya 9. Gerenda 9. Pingponglabda 9. Dzsudó kabát 10. Ugrószekrény 10. Tollaslabda 10. Tatami 11. Ugródeszka 11. Tollaslabda-

ütő 11. Síléc

12. Röplabdaháló és állvány

12. Sícipő 13. Térképek 14. Tájolók 15. Stopperóra 16. Mérőszalag 17. Személymérleg 18. Testmagasság-mérő 19. Szorítóerő-mérő 20. Súlypontemel-kedés mérő 21. Oktatótáblák, faliképek gimnasz-tikai gyakorlat-sorokról, egyes technikákról, torna-elemekről 22. Mozgássorozat ábrák 23. Videofilmek az egyes sport- és sza-badidős tevékeny-ségek bemutatására

13. Kosárlabdapalánk 14. Kézilabdakapu

- 294 -


Helyi tanterv

5–6. ÉVFOLYAM


Belépő tevékenységformákA rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes

mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorla-tok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése.

Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása.

A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása.

A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

RENDGYAKORLATOK, ELŐKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS ÉS PREVENCIÓ

Alaki képzés (egy és többoszlopos, egy- és többsoros vonal kialakítása, haladás az alaki sza-bályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban, különböző téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához). Hosszabb alapgimnasztika – sorok egyszerűbb alapformákból. Általános testtartás javító, gerinc-csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő gyakor-latok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. Testkultúra-történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőr-zötten.

Cél

A rendszergyakorlatok minden osztály visszatérő anyagét képezik, ezért elsajátítása nevelő – oktatómunkánk alapvető célja. Ennek érdekében feladatunk: – a tanulók szabályhoz és alakzathoz kötött mozgásának kialakítása, – az alaki formaságok megismertetése, begyakoroltatása, elsősorban rendgyakorlati órarészek keretében. Minden órán következetesen (minden osztályban) használjuk és alkalmazzuk az egységes ve-zényszavakat.

- 295 -


Helyi tantervGimnasztikai feladatok végeztetésével célunk a kitartó, figyelemösszpontosításra nevelés, illetve a pontos végrehajtás. Páros, társas gyakorlatok végzésekor az együttműködés, segítőkészség érzésének formálása.

Követelmény

– ismerjék meg az alaki formaságokat, s a többszöri előfordulás alapján gyakorolják be, – a végrehajtást elrendelő vezényszóval együttcselekedjenek, – a rendgyakorlatok szolgálják és járuljanak hozzá fegyelmük kialakításához! Gimnasztikai gyakorlatok végzésénél törekedjenek a pontos, szép kivitelezésre! Tudják a gyakorlatokat zenére, vezényszó nélkül végezni! Tudjanak 6-8 gyakorlatot (4 ütemű) önállóan összeállítani és bemutatni! Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni!

Tartalom – sorakozzanak egyes és kettes oszlopban, vonalban, hármas, négyes oszlop, – igazodás, takarás, oszolj,– vigyázz-, pihenj állás, térköz, távköz,– jelentésadás,– testfordulatok,– nyitódás és záródás, fejlődés,– megindulás, megállás, menet lépéstartással, vonulások zárt rendben. Gimnasztika: önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, páros-, társasgyakorlatok. Kéziszer gyakorlatok: – Botgyakorlat.– Kézisúlyzó-gyakorlat.– Labda- és nagylabda-gyakorlatok.– Ugrókötél-gyakorlatok.– Karikagyakorlatok.

Értékelés Értékeljük a fegyelmezett, pontos, szép kivitelezést a tanult mozgás feladatoknál, valamint a tanulók a gyakorlatok önálló összeállításában nyújtott teljesítményét!

- 296 -


Helyi tanterv

ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADAT MEGOLDÁSOK Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Aerobic jellegű kitartó futás. Rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra. Szökdelések, ugrások (maga, távol, folyamatos munkavégzésben). Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztése, a végrehajtás gyorsaságát célozva.

CÉL – Motorikus, ezen belül elsősorban atlétikus mozgáskészségek alapjainak elsajátítása. – A munkabíró képesség kialakítása. – A futó-, ugró-, dobókészség fejlesztésében a sokoldalú képzés biztosítása. – A helyes futótechnika kialakítása. – Ismertessük meg az állórajtból indulást az elöl és hátul lévő láb indulásával. – Rövid nekifutással jussanak át a tanulók a különféle akadályok fölött. – Erőteljes láblendítés és felugrás a magasugrásnál. – Alakítsuk ki a távolugrás guggoló technikáját. – A dobás helyes technikáját.

KÖVETELMÉNY Sajátítsa el: – a magas- és távolugrás alapvető fázisainak, a nekifutásnak és az ugrásnak lényeges elemeit! – a hajítás legjellegzetesebb mozzanatát, az ívképzést! Tudják megválasztani a futás távjának megfelelő iramot! Ismerjék a légmunka legelemibb szabályait! Sajátítsák el a hajításnál a kar és a váll mozgásának összhangját!

FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK, UGRÁ SOK, DOBÁSOK – rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetből megkötés nélkül; állórajt) – gyorsfutás,– iramfutás,– kitartó futás,– váltófutás, futás feladatokkal,– helyből távol, magas, ötös ugrása,– szökdelések feladatokkal,– távolugrás (guggoló technika) ugrósorból, magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával, – hajítások, lökések, vetések célba és távolba helyből és 3-4 lépéssel, lendületből egy és két kézzel, – kislabdahajítás helyből, nekifutással,– testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.

ÉRTÉKELÉS

A teljesítménypróbákban az egyéni teljesítmény javulása alapján, továbbá a mozgás-, moz-dulatügyességben mutatott fejlődés alapján.

- 297 -


Helyi tanterv

TORNAJELLEGŰ FELADATMEGOL DÁSOK Mászási-függeszkedési kísérletek rúdra-kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek. Szertorna összefüggő gyakorlatok.

CÉL Győződjünk meg a tanulók tornászos előképzettségéről! (A fejlettebbek akár több oktatási fo-kozatot is átléphetnek.) Az oktatás során biztosítsuk a differenciált haladást! A torna mozgásanyaga járuljon hozzá a tanulók helyes testtartásának kialakításához! Ismertessük meg és gyakoroltassuk a kúszással, mászással, csúszással járó feladatokat talajon, szereken! Ismertessük meg és fejlesszük: – az előkészítő célgimnasztikai feladatokat,– a rávezető gyakorlatokat,– a mászást, függeszkedést,– fekvőtámaszban a karhajlítást és nyújtást,– a gurulóátfordulásokat,– a tarkóállást, a mérlegállást, (segítséggel) a kéz-állást, – a mérleget, a hidat, a cigánykereket,– szereken a tartalomban felsorolt gyakorlatokat.

Követelmény

Alakítsa helyesen részmozdulataiban az egyes talajelemeket! Érezze támaszhelyzetét biztonságosnak nem szokványos testhelyzetben, átfordulásokban! Támaszugrásoknál a nekifutás, elugrás, támaszvétel legyen lendületes, folyamatos! Függésben tudja végrehajtani az egyes tanult elemeket! Alakuljon ki biztonságérzete függéshelyzetben. Tudjon bemutatni három tanult talajelemből önállóan összeállított gyakorlatot!

TÁMASZHELYZETEK, KÚSZÁS, MÁ SZÁS, EGYENSÚLYOZÁS, AEROBIK – célgimnasztikai-, rávezető-, képességfejlesztő gyakorlatok, – gurulóátfordulások előre, hátra,– tarkóállás (nyújtott testtel) feladatokkal,– mérlegállás, híd, zsugorfejállás (fejállás),– fellendülés kézállásba segítséggel (önállóan) kézenátfordulás oldalra, – összefüggő talajgyakorlat,– ugrás a szekrényre: függőleges repülés: gurulóátfordulás; „gyertya” ugrás, „huszár” ugrás, bátorugrás, zsugorkanyarlat, vetődési átugrás – gyűrűn lendületek előre, hátra, bordásfalon lendületek oldalra, – kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok gerendán, vízszintes és ferde padon, járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelőtámaszban, hason, – kötél- és rúdmászásAerobic:– alapjárás, karemelések és lendítések (csak lányoknak) lábemelések- és lendítések érintőjárás.

- 298 -


Helyi tanterv

Értékelés

A tanulónak a tornagyakorlatokban nyújtott (testtartás, hajlékonyság, erő, bátorság, ügyesség) teljesítménye, fejlődése alapján.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. A tanult sportági technikai-taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása. Sportági alaptaktikák (egyszerű mechanikus szinten). Az iskola feltételei, a tanár irányultsága és a tanulók érdeklődése függvényében két sportjáték já-tékelemeinek: támadás és védekezés megismertetése.

KÉZILABDA

Képezzük és fejlesszük tanulóink: – sokoldalú mozgásismereteit,– koordinációs képességeit,– labda és gondolkodási ügyességét!

A mozgásrendszerből adódó feladatokkal a terhelés, munkabíró képesség, az erő, a gyorsaság és az állóképesség fejlesztése. Segítse a kreatív gondolkodást, önmegvalósítást.

KOSÁRLABDA

– a kosárlabdázás sokoldalú megalapozása a futó-, ugró- és dobókészség kialakításával, – a koordinált együttes tevékenység fejlesztése,– a csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményeinek tisztelete, – a megállás, irányváltoztatás, sarkazás ismerete,– a védekezés alapjainak elsajátítása,– a könnyített szabályokkal történő játék.

LABDARÚGÁSMegjegyzés: A tanulók egyre kevésbé képzetten jönnek az 5. osztályokba, ezért indokolt (új fela-datként, esetleg ismétlésként) a motorikus, az ügyesség fejlesztését célzó játékelemek oktatása (taktikai jellegű feladatok megvalósításához elengedhetetlen). Technikai tudás gyarapítása terén: – belsővel való rúgások (a támasztó- és rúgóláb helyzete), – a labda megállítása,– labdavezetés belsővel,– átadás mozgás közben. Taktika:– a védekező és támadójáték alapmozgásai.

- 299 -


Helyi tanterv

Követelmény

KÉZILABDA – tegyen szert fogásbiztonságra a fej- és térdmagasság között, a szemből és oldalról érkező labdák helyben történő megfogásában és a labdaátadásban, – tudjon 3-5 m-es távolságra pontos átadásokat végrehajtani, – labdavételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni.

KOSÁRLABDA – rendelkezzen fogás- és dobásbiztonsággal, mozgás közben a társakkal végzett labdaado-gatásban, – labdaátvételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni, üres helyre futni.

LABDARÚGÁS – szerezzen biztonságot az álló és szemből lassan guruló labda rúgásában, eltalálásában a labda megállításában, labdavezetésben belsővel, – védekezésben, a támadó fedezésében,– támadásban a védőtől való elszakadásban, üres helyre helyezkedésben.

Tartalom

KÉZILABDA – alapállás, alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatás labda nélkül – a labda fogása,– különböző magasságból érkező labda elfogása,– egykezes felső átadás, labda átvétel helyben, majd tovahaladással, – labdavezetés,– felugrásos dobás– kapura lövés,– kapus játék(kapus kiválasztása), – a védő mozgása,– szabályok ismerete.

KOSÁRLABDA– alapállás, sarkazás, indulás (hosszú és rövidindulás), megállás labda nélkül és labdával, – kétkezes labdafogás mellmagasságban,– kétkezes mellső átadás,– labdavezetés állásban, járás és futás közben,– kosárra dobás helyből, fektetett dobás,– labda nélküli játékos helyezkedése,– egyéni védekezés,– szabályok ismerete, játék egyszerűsített szabályokkal.

LABDARÚGÁS

- 300 -


Helyi tantervtechnikai:

– belsővel, belső csüddel való rúgások,– a labda megállítása,– labdaátvétel,– labdavezetés belsővel,– átadás mozgás közben, kapura lövés belsővel taktikai: – szabadulás a labdától (lábbal)– a támadó lefogása,– üres helyre helyezkedés.Labdás testnevelési játékok.

Értékelés

A labda nélküli mozgásokban (taktikai elemek, védő, támadó) valamint a labdával végzett felada-toknál: a fogásbiztonság, labdaátvétel, dobásbiztonság, valamint az átadásban mutatott tanulói szorgalmat, teljesítményt értékeljük, osztályozzuk.

SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Korcsolyázás, sízés. Görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, technikája. Cél Elsődleges cél és feladat, hogy a gyerekek a szabad levegőn tartózkodva szokják azt, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük! Az időjárás változásainak megfelelően, (a lazább keretek ellenére) aprólékosan szervezzük meg a foglalkozásokat (sérülés, télen megfázás, fagyás elkerülése érdekében). A szabadban végzett mozgásokra készítsük fel tanítványainkat (öltözet, felszerelés)! A szánkóval, sível stb. történő foglalkozások lebonyolításához gondosan válasszuk ki a terepet, mely megfelel a tanulók tudásának, felkészültségének! A szabadban eltöltött képességfejlesztő órákon (játékok, futások, versenyek) biztosítsuk a fokozatosan növekvő terhelést!

- 301 -


Helyi tanterv

KÖVETELMÉNY – megfelelő öltözékkel, felszereléssel készüljenek a szabadban végzett mozgásokra. – ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit, – vállalják a szabadtéri tevékenységet,– alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez, – a szabadban végzett futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé.

TARTALOM – valósuljanak meg az évszakok változásaitól függetlenül a szabadtéri tanórák, – képezzék a tananyagot a téli sportok, (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták), túra-kerékpározás, BMX, görkorcsolya, gördeszka, változatos akadálypályák! Értékelés A szabadtéri órákra való felkészülés, az ott eltöltött idő hatékonysága, aktív, intenzív hozzáállás alapján értékeljük tanítványaink munkavégzését.

ÖNVÉDELMI SPORTOK, KÜZDŐJÁTÉKOK Esések, gurulások, vetődések minden formája sportág előkészítő egészségmegőrző jelleggel. Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk, kisebb küzdőjellegű versengések), esztétikai sportok alapjai (lányok). Tartalom – húzások-tolások párokban, (húzd át a határon told át a határon – kéz, lábvívás)– csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában)– mögékerülések – kiemelési kísérletek– gurulóesés előre, hátra.

ÚSZÁS Tanult úszástechnikák fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. Tartalom – játék a vízben,– a választott úszásnem technikájának tökéletesítése, teljesítménynövelés.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése.

- 302 -


Helyi tanterv

7–8. ÉVFOLYAM

óraszám: 74 óra/ év – 2 óra/hét

Belépő tevékenységformákAz előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az

utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása.

A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése.

Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélkül vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a függőszeren, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Lányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése.

Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásá-val. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

RENDGYAKORLATOK, GIMNASZTI KA ELŐKÉSZÍTŐ, PREVENCIÓ Az 1– 6. évfolyamokon alaki kiképzésként tanultak tanórai alkalmazása. Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Általános testtartás javítási (gerinc-csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő) vala-mint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon.

- 303 -


Helyi tanterv

Cél

A rendgyakorlatok alaki formaságaiban előtérbe kerülnek a menet közben történő alakzatválto-zások, fejlődések, szakadozások. Ezen alakváltozásoknak a megtanítása fontos mind zárt, mind a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével az órát előkészítő gimnasztikai anyaghoz, illetve a sportnapon, sportünnepélyek alakzatainak kialakításához. További célunk: – Fejlesszük a tanulókat a sportöltözet, sportfelszerelés használatában, a személyi higiénia szük-ségességének tudatosításában, betartásában! – Gyakorlatsorok, gyakorlatfüzérek összeállítása tanári segédlettel (zenére is).

Követelmény

A pedagógus számára: A rendgyakorlatok büntetésként való felhasználása a pedagógiai tehetetlenség jele. A tanulók: – Igényeljék a külső rendet, tudatosuljon ennek hasznossága és a rend szépsége! Értsék meg az alaki formaságok fontosságát, az együttes mozgásban rejlő harmóniát, rendet! Gimnasztika terén: Következetesen követeljük meg tanulóinktól – a pontos kiinduló és befejező helyzeteket,– a mozgások kiterjedésének csorbítatlan megvalósítását, – a törekvést az esztétikus, pontos végrehajtásra a gimnasztikai gyakorlatok végzésénél! – a dinamikai elképzelések visszaadását,– a mozgásütemnek a zenei ütemhez kapcsolását.

TARTALOM A rendgyakorlatok, gimnasztika 5– 6. osztályos anyaga, továbbá: – a fejlődés, szakadozások a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével, – menetsebesség és lépéshossz változtatása,– a menet irányának megváltoztatása egyes oszlopban járás közben, egyszerű ellenvonulások, fejlődések, szakadozások ellenvonulásban. Gimnasztika: – 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszeres- és egyszerű szabadgyakorlatok.

Tartásjavító, a gerincoszlop, izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosit gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozások megelőző ellensúlyozó gyakor-latok.

ÉRTÉKELÉS A tanuló mozgáskultúrájában, higiéniai szokásainak változásában, fegyelmezett, kitartó munkavégzésében történt pozitív vagy negatív változás alapján.

- 304 -


Helyi tanterv

ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADAT MEGOLDÁSOK Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Aerobic jellegű futások a sebesség növelésével.

Rövid távú vágtafutások, gyorsfutások versenyszerűen.

Cél 5. osztály szerint, továbbá:Célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatokkal, feladathelyzetekkel készítsük elő az atlétikai mozgások oktatását. – futás egyéni ütemre a táv növelésével, – akadályfutás 3-4 akadállyal, 100-110 cm-es sáv átugrásával, – térdelőrajtnál: indulás fokozatosan növekvő, és gyorsuló lépésekkel, – váltófutásnál a váltóhatárt kisegítő vonal alkalmazásával, – szökdelések, ugrások változatosan összeállított szereken, – a guggoló távolugró-technika csiszolása, – a dobásnál hátulról történő indítások tudatosítása.

KÖVETELMÉNY – Fokozzák teljesítményüket a kitartó, iram, fokozó és akadályfutásban! – Mutassanak saját teljesítményükhöz képest fejlődést a gyorsfutásban, 30- 60-100 m-en! – Rendelkezzenek a nekifutás sebessége, a kitámasztás és a lendítés közötti összefüggésre vonatkozó tapasztalatokkal az ugrásokban! – Ismerjék meg a számukra optimális nekifutási sebességet a magas- és távolugrásban! – Legyen kifejezetten gyorsuló a kidobás mozdulata súlylökésben és kislabdahajításban!

FUTÁSOK, UGRÁSOK, SZÖKDELÉSEK, DOBÁSOK Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Állórajt, indulás elöl és hátul lévő lábbal. Térdelőrajt helyes technikai végrehajtás, vezényszavak ismerete. Gyorsfutások 60, 100 m-en. Vágtafutások. Iramfutás 1000 m-es. Tartós futás iramnehezítéssel. Kitartó futás 10-12 percig. Futás akadályok felett. Váltófutás két- és egykezes váltással. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő, vagy (ugródomb esetén flop) (guruló technika) átlépő technikával. Kislabdahajítás távolságra, célra. Súlylökés helyből (3 kg). Lökések tömöttlabdával helyből egy- és két kézzel. Játékok: Egyéni-páros, csapat-, sor-, és váltóversenyek futó, ugró és dobó feladatokkal.

ÉRTÉKELÉS Az atlétikai számokban (az egyéni stílus kialakítása, s ebben) eredményességre törekvés, vala-mint a kitartó munkavégzésben nyújtott teljesítmény alapján.

- 305 -


Helyi tanterv

TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. Mászás, függeszkedési kísérletek (lányok), függeszkedés (fiúk). Cél A torna mozgásanyagának hatékony, intenzív feldolgozásához vegyük figyelembe: – azonos szerigényű anyagok oktatásának, a különböző osztályokban azonos időszakra üteme-zését, – a foglalkoztatási formák helyes megválasztását (együttes osztály stb.) – a fokozott tanulói segítségadás bevonását,– a minél jobb bemutatás érdekében a tanulók aktív részvételével minél több versenyszerű hely-zet kialakítását, – a haladás ütemének fokozása érdekében a feladatoknak a tanulók képességeihez történő igazítását!

KÖVETELMÉNY A támasz- és függőszereken tanult gyakorlatelemek. Jellegzetes kulcsmozzanatait hajtsák végre helyesen, készség szinten: – talajon az alapelemeket,– támaszugrásoknál az alapugrást, ellökést,– gyűrűn az alaplendületeket,– gerendán a hely- és helyzetváltoztatásokat.

Tudjanak bemutatni összekötő elemeket is tartalmazó 2-3 (3-4) elemből álló önálló talaj-gyakorlatot. Legyen jellemző mozgásukra a határozottság, könnyedség. Biztonsággal tudjanak mászni (függeszkedni). TARTALOM Támaszhelyzetek, támaszugrások, függéshelyzetek, gerenda A feldolgozandó témát előkészítő: – célgimnasztikai, rávezető, képességfejlesztő gyakorlatok, – repülő gurulóátfordulás nekifutással,– fejállás különböző kiinduló helyzetekből,– kézenátfordulás oldalt,– csúsztatás, vetődés,– fellendülés kézállásba (kísérletek)– mérlegállás, híd, spárga, tarkóbillenés, fejbillenés (kísérlet) – összefüggő talajgyakorlat,– terpeszátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) hosszában, bakugrás, – guggolóátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) széltében (segítséggel) – gerendán futólépés, érintőjárás, hármaslépés, karkörzések, – gyűrűn: alaplendület, zsugorlefüggés, nyújtott lefüggés, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó függés, homorított leugrás hátra lendületből.

- 306 -


Helyi tanterv

ÉRTÉKELÉSA sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás. Gurulásokkal és gördülésekkel kap-csolatos testnevelési játékok (kígyóvedlés, „hármas fonás”, „ördögszekér”) A követelmények között felsorolt tevékenységekben, továbbá a teljesítménypróbákban nyújtott eredményesség alapján a tanulók fejlődését értékeljük.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Minden sportág (a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. Cél Kézilabda A kézilabdajáték célja lényegét tekintve megegyezik az 5–6. osztályban megfogalmazottakkal, de magasabb szinten realizálódik. A gyermek fejlődési sajátosságaiból fakadóan előtérbe kerül: – az értelmi képességek,– a felelősség, csapatszellem,– az ésszerűségen alapuló helyzetfelismerés képessége, – a sportszerűség betartása,– az önfegyelem sajátosságainak formálása.Kosárlabda Az 5–6. osztályban kitűzött célok itt is követendők magasabb szintű megfogalmazással. A ko-sárlabdázás továbbra is képezze és fejlessze a tanulóink: – sokoldalú mozgásismeretét, – koordinatív és kombinatív képességeit,– labdás ügyességét és kreatív gondolkodását,– csapatjátékból adódóan a társsal, a csapattal szembeni pozitív elvárások érvényre jutását. Labdarúgás Lényegi eltérés nincs, de az elvárások magasabb szinten kell, hogy realizálódjanak, mint az 5–6. osztályban. Célunk: – a technikai tudás fejlesztése a labda le- és átvételében, a csüddel történő rúgásban, a fejelésben, alapszerelésben, labdavezetésben, – taktikai megoldásoknál: összjáték a támadásokban, védőjátékosok mozgása, helyezkedése, szerelése, – kapusképzés,– szabályok ismerete.

KÖVETELMÉNY Kézilabda készség szinten: – végezze a rövid és változó irányú adogatást élénk ritmusban, – a védők helyezkedésének megzavarása,– sajátítsa el a mozgásból végrehajtott kapura lövést!

Tudjanak a védekezés során a kapu előtérvonal előtt szétszórtan, de egymáshoz igazodva helyezkedni úgy, hogy a támadó betörését megakadályozzák. Az egyén szereplésének mérése:

- 307 -


Helyi tanterv

– egyéni védekezés,– támadásból a védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés, – gyors átadás, bejátszás,– esések, bevetődések,– kapura lövés, kapus játéka,– szabályismeret.

Kosárlabda – a tanulók támadásban állandó mozgással szakadjanak el védőiktől a labdaátvételre, a kosárra dobáshoz, – kellő időben adja át a játékos a labdát a legkedvezőbb helyzetben lévő társnak, – tudjon futás közben labdát kezelni, egy leütés után fektetett dobást végrehajtani, sarkazni, – tudjon egy lépés után megállni két ütemben, páros lábról felugrani a lehető legmaga-sabbra, az ugrás „holtpontján” taposni, labdával célba dobni.

Védekezésben tudja a labdát birtokló ellenfélhez legközelebb álló védő a támadó játékost kizárni. A tanuló szereplésének a mérése: 1. Megállás futásból, labda nélkül.2. Irányváltoztatás, cselezés labda nélkül.3. Az egyéni védekezés lábmunkája. 4. Megállás két leütéssel, megállás labdavezetéssel. 5. Kétkezes mellső átadás futás közben.6. Támadás kettő egy ellen.

Labdarúgás – fejlődjön technikai tudásuk a labda birtoklásában: átvétel, labdatovábbítás, labdavezetés, – tudják a tanulók az elmozduló társnak a labdát pontosan továbbítani, – labdaátvételre helyezkedjenek üres helyre, – védekezésben a védő azonnal fedezze le a támadót, zavarja a labdatovábbításban, a kapura lö-vésben.

A tanuló teljesítményének mérése: 1. Álló és mozgó labda rúgása belsővel. 2. Labdavezetés belsővel.3. Labdaátvétel lábbal.4. Kapura lövés 9 m-ről kézilabda kapura.

- 308 -


Helyi tanterv

TARTALOM Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Kézilabda – egyéni védekezés,– a gólveszélyes terület védelme,

– a kapura törő játékos sáncolása,– támadásból védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés,– labda átvétele helyből indulva, mozgásból,– kapura lövés, gyors átadások, bejátszások,– esések, bevetődések, – védekezés egy zavaró játékossal (5+1),– támadás felállt védelem (5+1) ellen.Kosárlabda – átadás futás közben párokban,– labdavezetés irányváltoztatással,– fektetett dobás labdavezetéssel,– összetett technikai feladatok: sarkazás – megindulás – labdavezetés – megállás - sarkazás: előredobott labdával megállás, sarkazás, egy leütés után fektetett dobás, – büntetődobás,– egyéni védekezés lábmunka,– bejátszás befutó játékosnak,– szerelés, emberfogásos védekezés a labdát birtokló játékos helyzetének megfelelően, – ötletjáték könnyített szabályokkal.Labdarúgás – álló és mozgó labda rúgása belső csüddel, álló és mozgó célba, – labdaátvétel talppal,– levegőből érkező labda átvétele belsővel,– fejelés állva, mozgás közben,– alapszerelés,– labdavezetés, elhúzó csel,– kapus: magas lábak fogása; kirúgás; kidobás,– játék: kétudvaros futball, cicajáték, kispályás játék. Röplabda Támadás és védekezés alapvető megoldásai.

ÉRTÉKELÉS A tanulót az egyes labdajátékok labda nélküli és labdás feladatokban mutatott alapmozgásokban, technikában, valamint a játékban a taktikai megoldásokban nyújtott teljesítmény alapján érté-keljük, osztályozzuk (a tanév során mutatott fejlődése legyen az irányadó)!

- 309 -


Helyi tanterv

ÖNVÉDELEM, KÜZDŐSPORTOK

Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Ajánlás A dzsúdó nem önvédelmi gyakorlatokat tartalmaz. AIKIDO dzsúdóhoz kapcsolt önvédelmi mozgásanyag. Együttes alkalmazásuk aláhúzza a rokon eredetet. Ősalapjukat ugyanis egyaránt olyan keleti harci játékok képezik, amelyeket sok száz, sőt több ezer éves tapasztalati úton csiszolták. Innen ered a rokonság. Cél Tudatosítsuk tanítványainkban: az önvédelmi sporttól túlzott elvárást ne tanúsítsanak (a sportág ismerete nem teszi őket legyőzhetetlenné). – A speciális előkészítő gyakorlatok megismertetése, – az esések, zuhanások, gurulások leghétköznapibb, leginkább alkalmazható fajtáinak megt-anítása, – fogások, lefogások ismerete,– a fej védelme,– a kéz leérkezést tompító hatásainak kiiktatása,– a helyes gördüléssel a gerincoszlop védelmének biztosítása, – a tömeges izmokon való átgördülés (esés) elsajátítása, – számtalan esésből eredő sérülés megelőzése a helyes eséstechnika elsajátítása révén.

KÖVETELMÉNY Eséseknél tanulja meg a helyes eséstechnikát: – a nagy izomcsoportokra érkezzen,– a fej sohasem érintheti a talajt,– óvja a kezet, könyököt, térdet.

Gurulásoknál a háton átlós vonalú gördüléssel védje gerincoszlopát. Váljon szokássá: az óvatosság, a bátor kiállás, a józan helyzetmegítélés. Küzdje le önmagában az elbizakodottságot, vigyázatlanságot, félelmet. Ha van elég kitartása, becsvágya, űzze ezt a sportot.

TARTALOM 1. Speciális előkészítő gyakorlatok:– alap kézgyakorlatok,– húzó-taszító kézgyakorlatok,– hajító-feszítő kézgyakorlatok,– lenyomó-emelő kézgyakorlatok,– forgató-csavaró kézgyakorlatok. 2. Botgyakorlatok.3. Esések, zuhanások.4. Gurulások, csípődobás.5. Leszorítások.6. Szabadulás a fogságból, lefogásból. Küzdő játékok: „Ne lépj ki a körből”, „Vedd el a botot”, „Bottal körben”. A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás).

- 310 -


Helyi tanterv

ÉRTÉKELÉS Értékeljük a küzdősportban elsajátított alaptechnikák végrehajtását, tanítványaink magatartásbeli megnyilvánulásait.

TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK

Cél

Az iskolai környezet és az időjárást figyelembe véve a tanórákat lehetőleg a szabad téren valósít-suk meg. A változó hőmérséklethez igazodva fokozzuk tanítványaink tűrőképességét, edzettségét, fizikai teljesítményüket. A szabadidősportágakat nagyobb arányban ismertessük meg tanulóinkkal, mert ha megszeretik valamelyiket, valószínű meghatározóvá válik a szabadidejük eltöltésében. Biztosítsunk széles kínálatot, hogy mindenki találjon számára megfelelő sportágat. A foglalkozásokat a lazább keretek ellenére aprólékosan szervezzük (tervezzük), gondosan határozzuk meg a játékszabályokat, ezzel is biztosítva a sérülések elkerülését. Követelmény A szabadban végzett testedzés (az évszaktól függetlenül) váljék számára megszokott tevékeny-séggé. Ismerje a szabadtéri testedzés (testnevelési óra) legfontosabb egészségi és balesetvédelmi rendszabályit. Rendszeresen végezzen szabadtéri sporttevékenységet. Egy szabadtéri sport-ágban nyújtson elfogadható (jó) teljesítményt. Tartalom – túrázási formák, gyalog-, kerékpártúra (duatlon) a helyi tantervben pontosan meghatározott időpontban, szép élményt adó helyszínen, – különböző helyváltoztató eszközök: BMX, görkorcsolya, gördeszka, futball stb. – téli sportok: szánkózás, síelés, korcsolyázás, (jégkorong), – vízi sportok: evezés, kajak, kenu, (hétvégi program - tábor keretében, szünidőben), – asztalitenisz, tollaslabda (tenisz a testnevelési órán a legalapvetőbb technikai elemek, elsősor-ban a sportág megismertetése lehetséges, főleg az órán kívüli keretekben végezhető). – futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (várméta stb.).

ÉRTÉKELÉS Tanórán kívüli egyéb „sportos” tevékenység (rekreáció). Tanórán kívüli iskolai testnevelés (is-kolai sportkör). Munkamorál, munkafegyelem.

- 311 -


Helyi tanterv

ÚSZÁS Aerobic jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések.

TARTALOM Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikájának csiszolása, gyakorlása. Teljesítmény növelése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben.

Az emberi motorikum fejlesztése, fejleszthetősége

Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés és a sport szakemberei stb). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához leg-főbb faktorként: – a kondicionális képességek, és– a koordináció vizsgálatát jelölik meg.A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: – a biológiai fejlődés/érés ésa sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ: – az adottságtól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és – a gyakorlástól.A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlődés/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a „fejlesztési optimum” szakaszának, vagy az ún. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével – a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés – a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képes-ségek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet.

- 312 -


Helyi tanterv

Ezért olyan lényeges az egész nemzet számára, hogy az általános politika szerves részeként egy preventív szemléletű iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel – még a leggyengébb testi – biológiai - fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatt „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”.

A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Egyensúlyi teszt (ha használják a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek) 2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés 3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) 4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) 5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő 6. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) 7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) 8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás 9. Kardio - respiratorikus állóképességi teszt:20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni) 6 perces futás Cooper-tesztszerűen (csak 5 évesek számára) 12 perces futás – Cooper-teszt

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepé-nek népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. – Minőségellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése) – Minőségbiztosítás(Minden fiatal – képessége szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) – Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbio-lógiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.)

- 313 -


Helyi tanterv

Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által, mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából lényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. (kardiorespiratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) A prímér prevenció alapján: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésének kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal valószembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: – a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése),– az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagy-mértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 9. A fittség vizsgálata során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai akti-vitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.

A TESTNEVELŐ ÁLTAL ELVÉGZENDŐ FELADATOK Egységes minőségellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fi-zikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmé-nyek, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a

- 314 -


Helyi tanterv

tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Az adatok nyilvántartása Az oktatásban Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a vezető testnevelő (vagy az iskolatitkár) állítja össze a tanév végén mért eredmények alapján, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitele-sítve továbbítja az iskola-egészségügy felé. Az egészségügy területén Az egészségügyiek – a tanév végén mért adatok alapján elkészített – Intézményi osztályonkénti összesített adatlapról átvezetik az Iskola-egészségügyi szűrőlap “B” oldalán e célból feltüntetett táblázatba a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítését. Javaslat: ha mód van rá, a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalokról az egészségügyiek is vezessenek egyéni nyilvántartási lapot.

- 315 -


Helyi tanterv

Osztályonként összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásáhozAz intézmény neve, címe.....................................................A vizsgálatot végző tanár neve:................................................ Osztály:...................

A tanuló neveSzületési: év, hó, nap

A felmérés ideje:20.../.......tanév

Minősítés:pontszámösszesen

Cooper-teszt futással ill. úszással (m) ill. 1609 m, vagy 2000 m síkfutás, ill. 500 m úszás(min., sec.)

Helyből távolugrás

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás(db)

Egykezes lökés ügyesebb kézzel dobóterpeszből tömöttlabdával (m)

Hasonfek-vésből törzsemelés és –leengedés(db)

T P T P T P T P T P

Ősz

Tavasz

Ősz

Tavasz

Ősz

Tavasz

Ősz

Tavasz

Ősz

Tavasz

Ősz

Tavasz

- 316 -


Helyi tanterv

OSZTÁLYFŐNÖKI TANTERV

5 – 8. osztály

évfolyamra vonatkozó éves és heti óratáblázat

Évfolyamok 5. 6. 7. 8.

Heti óraszám1 1 1 1

1. témakör9 6 7 6

2. témakör7 5 4 6

3. témakör5 2 4 3

4. témakör6 6 5 5

5. témakör2 5 5 7

6. témakör2 9 5 4

7. témakör6 4 7 6

Évi óraszám37 37 37 37

5. évfolyam 6-7. évfolyam: 8. évfolyam:

1. Közösség, személyiség 1. Közösség és személyiség 1. Közösség és személyiség

2. Tanulás és munka 2. Tanulás és gondolkodás 2. Tanulás és gondolkodás3. Egészséges, kultúrált életmód 3. Pályaorientáció 3. Ember és társadalom

4. Lakóhelyünk gazdasága, társadalma

4. Testi, lelki egészség, kultúrált életmód 4. Emberismeret

5. Életképek hazánk néhány jellemző tájáról

5. Lakóhelyünk gazdasága, társadalma

5. Életvitel, gyakorlati ismeretek

6. Honismeret, helytörténet 6. Hon- és népismeret, helyünk Európában, a nagyvilágban 6. Pályaorientáció

7. Szabadon felhasználható 7. Szabadon felhasználható 7. Szabadon választott, aktuális témák

- 317 -

http://www.eotvos-hbosz.sulinet.hu/regi/TEXT/OSZTA18.html#8.%20oszt%C3%A1ly



http://www.eotvos-hbosz.sulinet.hu/regi/TEXT/OSZTA18.html#5.%20%C3%A9vfolyam


Helyi tanterv

A tantárgy célja és feladatai:

Iskolánk helyi tantervében az osztályfőnöki tanterv céljai a NAT iránymutatását és a hagyományos osztályfőnöki órák értékeinek felhasználását figyelembe véve fogalmazódtak meg.

A NAT-tal megegyezően helyi tantervünk is az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, önnevelés. Megismertet a viselkedés lelki, közösségi és társadalmi alapjaival. Segítséget nyújt a tanulók személyiség- és jellemfejlődéséhez, valamint a helyes társadalmi magatartásformák kialakításához. Előkerülnék az ítéletformálás elemei is. Helyi tantervünk különös hangsúlyt fektet a tanulók kialakult és kialakuló társas kapcsolatai működésének elősegítésére. Az iskolai élethez, munkához, illetve általánosságban a felnőtté válás útján szükséges készségek és képességek fejlődésére.

Helyi tantervünkben a fenti célok értelmében az alábbi feladatok kapnak kiemelt szerepet:

Az önismeret és az emberismeret kialakítása. A kapcsolatteremtés és -építés segítsége. Az önképzés és önfejlesztés igényének kialakítása és lehetőségeinek bemutatása. Az értékválasztás és értékközvetítés szerepének hangsúlyozása. Hiteles és hatékony kommunikáció (verbális és nem verbális) kialakítása. A személyiség és jellem fejlesztése. A helyes problémamegoldás és konfliktuskezelés felé orientálás.

Általános követelmények

o Legyen képes a tanuló az embert, mint összetett lényt szemlélni: annak biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi sajátságait figyelembe venni.

o Legyen képes felelősséggel dönteni és választani. Tudjon meggondoltan egyéni véleményt nyilvánítani; érvelni. Elemezni önmaga és mások hibás és jó döntéseit.

o Legyen képes a különböző viselkedések mögötti mozgatókat felismerni, helyesen értékelni.

o Tudjon érvelni a tartalmas élet megvalósítása mellett. Legyenek határozott elképzelései saját jövőjét illetően.

o Ismerje fel a verbális és nem verbális kommunikáció adta lehetőségeket a társas kapcsolatok terén, és ezeket tudatosan használja ki.

o Legyen képes a helyes önismeret kialakítására és az önkifejezésre. Törekedjen saját problémáinak és konfliktusainak feloldására.

o Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére. Ismerje az alapvető emberi, gyermeki, és diákjogokat.

o Tisztelje a hagyományokat. Értékelje és ápolja a családbeli, s az életében szerepet játszó közösségbeli kapcsolatait

- 318 -


Helyi tanterv

Eszközök, feltételek:

1. Fotók, albumok, feljegyzések, levelek 2. Lexikonok 3. Írásvetítő, diák, videofilmek 4. A tantárgyat tanítók számára feltétlenül ajánlott az alábbi könyvek használata:

Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyvKósáné Ormai Vera: A mi iskolánkKamarás István: Íme, az ember Kaposi László: Játékos könyv

Értékelés, ellenőrzés:

A tantárgy jellegéből kifolyólag kizárólag a szóbeli értékelést használjuk. (Osztályzat nincs.)

A tantárgy heti óraszáma l, ezért minden egyes óra végén legalább 5 percet szánunk az értékelésre. Figyelembe vesszük a kitűzött célok, i11. feladatok megvalósításának mértékét az osztály szintjén. Egyénileg az aktivitást, a közös feladatok elvégzésében való segítőkészséget értékeljük.

A havi értékelésre – a fenti szempontok szerint – a szabadon felhasználható órakeret áll rendelkezésre.

Ezeken kívül minden évfolyamon készül 2 szociometriai vizsgálat.

Az egyik felmérés év elején készül. Célja az osztályközösséget és azon belül az egyes tanulókat érintő éves feladat meghatározása a felmérés nyújtotta kép il1. helyzet alapján. A második, év végi felmérés a kitűzött célok és feladatok megvalósításának ellenőrzéséhez

- 319 -


Helyi tanterv

5. évfolyam

óraszám:37 óra/év-1óra/hét

Közösség, személyiség

Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény

Ötödikes lettem

Őszinteség, titoktartás

Személyes kapcsolatok az osztályban

Az emberek és állatok különbsége

Az ember általános és egyéni vonásai

Öröklött és szerzett tulajdonságok

Az erkölcsi lehetőségek ismerete

Véleménykülönbségek felismerése, továbbgondolása

Magatartás, viselkedés (közlekedésben is)

Ismerje a közösségi élet fórumait.

Vegye észre, hogy ő is tagja és alakítója a közösségnek.

Tudja, hogy az alkalmazkodás az együttélés elemi feltétele.

Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket.

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek.

Ismerje a házirendet.

Megbízatásait pontosan, lelkiismeretesen teljesítse.

Legyen képes elhelyezni az embert az élővilágban.

Ismerje az ember és az állat közötti döntő különbségeket.

Ismerje életkora jellemző vonásait.

Legyen tisztában az alapvető magatartási szabályokkal.

- 320 -

http://www.eotvos-hbosz.sulinet.hu/regi/TEXT/OSZTA18.html#Ember%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsadalom


Helyi tanterv

Tanulás és munka


Eredményes tanulás az 5. osztályban

A tanulást is tanulni kell

Ami érdekel, amit szívesen csinálok

A megismerés folyamatai

A tudás, mint érték

Tanulást segítő modellek

A világ megismerésére való nyitottság és kíváncsiság

Kérdezni tudás a mikro- és makro világra

A tanulási módszerek közül tudja kiválasztani az éppen legcélravezetőbbet.

Tanulja meg önmagát reálisan értékelni.

Értse meg, hogy a jól végzett munka minden társadalom alaptevékenysége.

Ismerjen tanulási módszereket.

Ismerjen egyéb ismeretszerzési lehetőségeket.

Egészséges, kulturált életmód


Egészséges életmód (táplálkozás, mozgás, pihenés, öltözködés)

Betegségek megelőzése

A fogyatékosság elfogadása

A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései

Káros szenvedélyek

Legyen képes helyes napirendet kialakítani.

Legyen tisztában a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásaival.

Érezzen felelősséget testi, lelki egészségéért.

Lássa be, hogy a fogyatékos emberek is lehetnek teljes értékű tagjai a közösségnek.

Utasítsa el a káros szenvedélyeket.

- 321 -


Helyi tanterv

Lakóhelyünk gazdasága, társadalma


A lakóhely gazdasági ágai és kapcsolataik

A lakóhely jellemző foglalkozásai

A lakóhely környezeti állapota

A megye székhelye

Lakóhelyünk mai társadalmi csoportjai

A társadalmi csoportok története

A lakóhelyi közösségek kapcsolata a település lakóival

A lakóhely életével kapcsolatos hírek, információk gyűjtése

Legyen képes ismertetni azokat a foglalkozásokat, amelyeket a lakóhelyén élők többsége folytat. Tudja felsorolni lakóhelye társadalmi csoportjait.

Ismerje meg a lakóhelyi közösségek történetét, feladatait, rétegződését.

Értse meg, hogy a lakóhelyi közösségek sokat tehetnek közvetlen környezetükért.

Legyen képes híreket, dokumentumokat gyűjteni lakóhelyének életével kapcsolatban, beszámolót készíteni valamelyik közösség munkájáról, megfogalmazni saját véleményét a helyi társadalomról, jelenségekről, személyekről.

A lakóhely gazdasági jellemzői.

A megye székhelye, a főváros.

Ismerje meg lakóhelye gazdasági ágait, aktuális problémáit, lakóhelye értékes természeti forrásait, s azok állapotát, lakóhelye környezeti állapotát.

Legyen képes felsorolni lakóhelyének jellemző foglalkozásait.

Legyen képes adott témához információt gyűjteni az iskolai, vagy más könyvtárban, beszámolni a saját tapasztalataiból, történetekből, tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről.

Értse meg, hogy a környezetszennyezés ellen védekezni kell.

Életképek hazánk néhány jellemző tájáról

Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítményIsmerkedés hazánk jellegzetes tájaival

Életképek a jellemző tájakról

Szűkebb lakóhelyünk és más tájak összehasonlítása különböző szempontok szerint

Értse meg, hogy a természeti adottság nagymértékben hat a tájak gazdasági életére.

Legyen képes térképen megkeresni a jellegzetes tájakat, összehasonlítani lakóhelye alapvető gazdasági ágait egy kiválasztott táj gazdasági ágaival.

Ismerje meg Magyarország jellegzetes tájait, hogyan veszélyeztetik egyes gazdasági ágak a környezetet.

Legyen képes képeket, híreket gyűjteni a tájakról.

- 322 -


Helyi tantervHonismeret, helytörténet


A szülőföld történelme

Megyénk, városunk híres embereinek élete, munkássága

Ismerje meg a szülőföld kulturális örökségét, földrajzát, híres emberek életrajzát.

Legyen képes megfogalmazni, hogy mit jelent számára a szülőföld, verseket, dalokat, képeket gyűjteni a megye híres embereivel kapcsolatban, felsorolni azokat, akikre büszkék lehetünk.

Értse meg, hogy csak az szereti igazán hazáját, aki ismeri történetét, gondjait, aki ismeri az itt élő emberek szokásait, hagyományait.

Szabadon felhasználható 6 óra

Szabadon választott és aktuális témák:

Magatartás, szorgalom értékelése – negyed-, fél-, háromnegyedévi, év végi.Tanulmányi kirándulás előkészítése, beszélgetés annak élményeiről.

- 323 -


Helyi tanterv

6. évfolyam


Közösség és személyiség


A közösség céljai, feladatai a tanévre.

Házirend, baleset- és tűzvédelem.

A nemek különbözősége. A humánus társas kapcsolatok létrejötte.

Felelős, őszinte párkapcsolat (barátság, szerelem, család)

Tolerancia a “másság” iránt.

Családi kapcsolatok erősítése (munkamegosztás, gazdálkodás az idővel, a pénzzel).

Képesség a másik személyiségének tiszteletére, megértésére, a helyes önismeret kialakítására. Az életből és a művészi alkotásokból vett példák segítségével mutassa meg az önzés, önismeret, önbizalom sajátosságait.

Tudja, hogy minden ember egyedi, ismerje a legfontosabb emberi értékeket.

Tanulás és gondolkodás


Egyéni tanulási módszerek.

Gazdaságos, értelmes tanulás.

Önálló ismeretszerzés, véleményformálás.

Önmegvalósítás, kreativitás (szakkör, tanfolyam)

Tömeges, passzív információfogyasztás, szelektív használatuk (tv, rádió, videó, Internet)

A helyes tanulási módszerek elsajátítása, a tudás, kreativitás, a kitartás értékelése.

A beszéd és a gondolkodás összefüggése.

- 324 -


Helyi tanterv

Pályaorientáció


Szakma, foglalkozás, hivatás.

Munkahelyek, munkalehetőségek, tudatos készülés leendő szakmánkra.

A képesség, az értelem, a vágy, a lehetőség szerepe a pályaválasztásban.

Ismerje az alapvető szakmákat, pályákat, legyen elképzelése leendő szakmájáról.

Testi, lelki egészség, kulturált életmód


Egészséges életvitel (pihenés, munka, szórakozás, táplálkozás)

Elfogadó és segítőkész magatartás (család, közlekedés)

Káros szenvedélyek – drogok, játékok, tv, stb.

Lelki konfliktusaink (önzés, önzetlenség, igazság-igazságtalanság, bátorság-gyávaság, stb.)

Emberi tartás, méltóság, gőg.

A szabadidő helyes eltöltése.

Helyes napirend, életvitel kialakítása.

A drogok – dohányzás, alkohol, kávé, kábítószerek – legalapvetőbb jellemzőinek ismerete, káros hatásuk az emberi szervezetre, a környezetre.

Helyes véleményalkotás önmagunkról, társainkról, legfontosabb emberi értékeink.

Ismerje a legfontosabbnak tartott emberi értékeinket.



A lakóhely története, gazdasága, környezete.

Lakóhelyi közösségek működése.

Lakóhelyünk híres emberei.

Iskolánk története, névadója, hagyományai.

Gyűjtse össze, melyek a lakóhely értékes természeti forrásai, sorolja fel jellemző foglalkozásait. Érdeklődjék, mivel foglalkozik az önkormányzat.

Példák bemutatása arra, mit tesznek a lakóhelyi közösségek a település

A lakóhely gazdasági jellemzői.

A megye székhelye.

- 325 -


Helyi tanterv

Képek megyénk életéből. lakóiért, az iskolánkért.

Kirándulás a megyeszékhelyre.

Hon- és népismeret, helyünk Európában, a nagyvilágban.


Nemzeti ünnepeink, hagyományaink.

Nemzeti kultúránk értékei.

Hazánk nevezetes tájai.

Fővárosunk, Budapest.

A határon túli magyarság és az anyaország kapcsolata.

Hasonlóságok és különbségek a hazai és külföldi családok, települések életében.

Nemzetiségek hazánk területén, az életmódbeli különbségeket befolyásoló tényezők.

Környezetkímélő magatartás, környezeti károk megelőzése.

A környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezői, ezek elkerülési módjai.

Képek, olvasmányok gyűjtése a jellemző tájakról, megkeresésük a térképen.

Gyűjtsön képeket újságokból, a rádió, tv műsoraiból a magyarok külföldi tevékenységéről, kapcsolatairól, sikereiről.

Hasonlítsa össze olvasmányok, képek alapján egy-két hazai és külföldi család, település életét, a különböző kultúrkörhöz tartozó emberek mai életmódját.

Az alapvető gazdasági ágak.

A szomszéd országokban nagyobb számban élő magyarság.



Magatartás, szorgalom értékelése – negyed-, fél-, háromnegyedévi, év végi.Tanulmányi kirándulás előkészítése, beszélgetés annak élményeiről.

- 326 -


Helyi tanterv

7. évfolyam


Közösség és személyiség


Az osztály céljai a tanévre.

Házirend, baleset- és tűzvédelem.

Közösségi, közéleti aktivitás.

Igaz barátok az osztályban.

Vitában formálódik a közösség.

A család funkciói.

Bírálat, önbírálat.

Képesség a másik ember személyiségének a tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való fogadására.

Legyen nyitott az értékek felismerésére; felismerni, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit.

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy életünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek.

Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett.

Ismerje a legfontosabbak tartott értékeket.

A választás és a döntés, a szándék és a tett különbségei.

Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermek nevelése.



Önállóság a tanulásban.

Az értelmes tanulás.

Tanulom, mert érdekel.

Az információszerzés forrásai.

Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a lelki erőt és az egyéb képességeket is.

Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdést.

Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból.


Az emberi szellem néhány sajátossága.

Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat.

- 327 -


Helyi tanterv

Pályaorientáció


Az iskolaválasztás gondjai.

A család pályaválasztási elképzelései.

Fizikai és szellemi munka.

Elképzeléseim és alkalmasságom a választott szakma iránt.

Tudjon minél több olyan tevékenységet, amelyet szívesen végezne.

Rangsorolja az egyes képességeket aszerint, hogy magát miben tartja a legjobbnak.

Keressen összefüggést pályaelképzelései és érdeklődési területek között.

Az egyes képességek fő jellemzői.

Képességei szintjének ismerete.

Érdeklődési területek ismerete.

Az érdeklődés változékonyságának felismerése.

Testi, lelki egészség, kulturált életmód


A fejlődő szervezet ellenségei.

Kultúrált magatartás a fiúk és lányok barátságában.

Testápolás, szépségápolás serdülőkorban.

Tisztelet az ember iránt.

Hogyan rendezném be otthonomat?

Testünk iránti felelősségünk az egymásra épülő “egész-ség” és az egészség szellemében.

Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatásokat.

A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Fontos mozgatók (szükséglet, érdek, lelkiismeret)

- 328 -


Helyi tanterv



A mezőgazdaság fejlődése városunkban.

A város ipara.

A városi önkormányzat felépítése, működése.

Társadalmi szervezetek városunkban.

Környezetvédelem városunkban.

Legyen képes a város mezőgazdasági és ipari fejlődését hosszabb időszakban végigkísérni.

Tudjon vitatkozni a falusi illetve a városi életmód előnyeiről és hátrányairól.

Kísérje figyelemmel az önkormányzat tevékenységét.

A helyi közösségek múltjának és jelenének ismerete.

A városban lévő mezőgazdasági és ipari tevékenységek ismerete.

Tudja ki a város polgármestere.

Ismerjen egy helyi társadalmi közösséget, annak vezetőjét és a közösség céljait.

Hon és népismeret, helyünk Európában, a nagyvilágban


Hazánk nemzeti parkjai, azok értékei.

Hazánkban élő nemzetiségek.

Határainkon túl élő magyarság.

Hazaszeretet régen és ma.

Híres magyar emberek munkássága.

Alakuljon ki a tanulókban a pozitív viszony a közös európai értékekhez.

Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra, szokások, hagyományok iránt.

Legyenek tájékozottak földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében.

Ismerje a hazánkban élő nemzetiségeket.

Ismerje hazánk nemzeti parkjait.

Ismerje a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, írók, költők, sportolók tevékenységét.



Magatartás, szorgalom értékelés, félévi, év végi értékelés, tanulmányi kirándulás előkészítése, közlekedésre nevelés.

- 329 -


Helyi tanterv

8. évfolyam


Közösség és személyiségTananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény

Az önkormányzat működése az osztályban és az iskolában.

Közéletiség, demokrácia.

Hétköznapok és ünnepek.

Generációk együttélése.

A család, mint életünk alapvető közössége.

A gyermekközösségek tagjai legyenek képesek a tanévre kitűzendő feladatok tervezésére, szervezésére (tanári segítséggel).

Az együttélés szabályainak betartására egyén és közösség vonatkozásában.

Ismerjék fel a társas kapcsolatok jellegzetes formáit.

Ismerjék korosztályuknak megfelelő érzelmi-etikai normákat, s tudják azokat alkalmazni is.

Ismerjék megfelelően önmagukat, s éljenek az önfejlesztés lehetőségeivel.

Legyenek tisztában a család funkciójával.

Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.

Ismerje a közösség legfontosabb céljait.

- 330 -


Helyi tanterv



Képességfejlesztő tanulás.

Sokoldalú ismeretszerzés.

Szórakozás, művelődés az informatika modern eszközével.

Harcban önmagunkkal.

Nyitott szemmel itthon és külföldön.

A művészete szerepe az ember életében.

Aktív esztétikai tevékenységek.

Éljenek az értelmes, gazdaságos, eredményes tanulás lehetőségével.

A tankötelezettség fogalmának, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeknek az ismerete.


Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket.

Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbség.

Ember és társadalom


Ügyintézés a mindennapi életben.

Politika, politizálás.

A mai magyar társadalom.

Hazafiság, a haza védelme.

Formálják igényesen, esztétikusan környezetüket, saját megjelenésüket.

Rendelkezzenek alapvető tűz- és munkavédelmi ismeretekkel.

Tudják, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai a társadalomnak.

Ismerje alapvető állampolgári kötelességeit és jogait.

Tudják, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége.

- 331 -


Helyi tanterv

Emberismeret


Barátság, szerelem, szexualitás.

Korunk jellemző betegségei.

Serdülő fiúk, lányok aktuális problémái.

A fiatalkori bűnözés.

Legyenek tisztában az alapvető emberi jogokkal.

Ismerjék hazánk kulturális örökségét, természeti kincseit.

Tanulják meg szűkebb és tágabb környezetük értékeinek felismerését, megóvásának módjait.

A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

A választás és a döntés, a szándék és a tett különbségei.

A szexualitás, a szerelem, a szeretet és a házasság kapcsolata.

Korszerű testápolás.

Életvitel, gyakorlati ismeretek


A munka az ember életében.

A pénz szerepe.

Együttélés a családban és a munkahelyen.

Házasság és család.

Felbomló család.

Előzzék meg az egészségre ártalmas szokások kialakulását.

Legyenek tisztában a szenvedélybetegségek egészségromboló hatásával.

Készüljön fel a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra.

Legyenek tisztában az egészséges életmód életkornak megfelelő szabályaival munka-pihenés, táplálkozás, tisztálkodás, stb. vonatkozásában.

Szexuális ismeretek terén – az életkoruknak megfelelően – egészséges érdeklődés alapján legyenek kellően tájékozottak.

Legyen képes a mindennapi életvitelhez szükséges közhasznú információs források használatára.

A család pénzgazdálkodása.

Takarékosság, bevételek-kiadások.

Az egészségkárosító élelmiszerek, élvezeti cikkek veszélyei.

- 332 -


Helyi tanterv

Pályaorientáció


Jövőnkre készülünk.Bizonytalankodók az iskola- és pályaválasztásban.Új korszak kezdődik életünkben.

Iskolaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos teendők rendezése.

Adottságaikat, érdeklődésüket figyelembe véve, rendelkezzenek megfelelő pályaelképzeléssel.

Legyenek képesek kiküszöbölni hibás eljárásaikat.

Érdeklődési területek ismerete.Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.Tájékozódási képesség a tovább- ill. a szakmatanulás lehetőségeiről.Az érdeklődés változékonyságának felismerése.Képességei szintjének ismerete a pályaválasztás, illetve pályamódosítás idején.



Magatartás, szorgalom értékelés, félévi, év végi értékelés, tanulmányi kirándulás előkészítése, közlekedésre nevelés.

- 333 -

nyilatkozat · web viewa kossuth lajos Általános iskola a felső tagozatos tantervét (nat 2003)...

Documents