Bevezetés, alapfogalmak: A Controlling tevékenység általános áttekintése:- tevékenység: szervezet, rendszer, szakmaiság, tervezés, munkatársak. – számvitel: elszámolás, elszámoltatás, kölcsönhatás, módosítás, információ. Controlling-koncepció:-vezetési funkció, -controlling ≠ ellenőrzés.-A controlling olyan funkciókat átfogó irányítási eszköz, amelynek feladata : a tervezés, az ellenőrzés és az információ-ellátás összehangolása. A controller koordinációs feladata: Mit foglal magában?: - A gondolkodást arról, hogy a menedzsment a vállalati eredményt figyelembe véve tervezzen és ellenőrizzen. - A szükséges információk mindig rendelkezésre bocsátását. - A résztervek koordinálását. -Az együttes tervezési folyamat szervezését. … nehezítő körülmény: - a változások egyre gyorsabbak, - a technológiák egyre gyorsabban váltják fel egymást, - a termék-életgörbék egyre rövidebbek, - a piaci részarányok változtathatóak. Mi is a controlling ?:egyrészt olyan szolgáltatás, amely az általa biztosított információkkal a vezetők számára megfelelő hátteret teremt, - másrészt egy olyan koncepció, amelyet a vállalkozás minden dolgozójával meg kell értetni. Miért szükséges a controlling koncepció?: - termék – eredmény,- intézkedés – eredmény,- adózás – eredmény, -tervek – változ(tat)ások, - stratégia …,- költségek alakulásának okai. A controlling-rendszer alkotóelemei:- Controlling-filozófia (rendszercélok és alapelvek),- Controlling-eszközök, - Controlling-szervezet, - Controlling-folyamat Controlling-filozófia: három alapelv irányítja:- tervorientált cselekvés,- decentralizált, megszemélyesített felelősség,- számszerűsített mutatók az irányításhoz. Controlling-eszközök:- Rugalmas adatbázisra épülnek, amely az alapinformációkat a - költségszámításból, termékkalkulációból, eredményszámításból, stb. szerzi be, és emellett, - piaci-, és stratégiai információkkal egészül ki.- További fontos eszközök:- a beruházás-gazdaságossági számítások, - a mutatószámok és mutatószám-rendszerek. Az eszközök alkalmazása a tervezésnél, az irányításnál és az ellenőrzésnél, illetve a beszámolórendszer keretében valósul meg. Controlling-szervezet: - egy modern nagyvállalatra jellemző.- A központi controlling mellett decentralizált controlling-részlegei vannak az egyes: funkcionális területeknek, üzletágaknak, üzemeknek és leányvállalatoknak. Controlling-folyamat:- az információellátási és a tervezési rendszer együttműködése:- Az üzletágak önállóan és részletesen terveznek a vállalatvezetés globális tervelőirányzatai alapján. - Az egyes üzletágak terveit egy felsőbb szinten foglalják össze és egyeztetik egymással (tervkonszolidáció).- A tervek és az irányítási intézkedések a számszerűsített mutatókban csapódnak le. A vállalati struktúrában elfoglalt hely: több szempont is befolyásolja:- A vállalati szervezetben hol kell a controlling-feladatokat ellátni? - A controlling-részleghez milyen feladatokat rendeljünk? - Milyen döntési hatáskörrel rendelkezzen a controlling? - Milyen követelményeket állítsunk a controlling-gal szemben? A controlling szervezeti felépítésére ható fontos tényezők: - Vállalatfüggő, belső tényezők:- vállalatnagyság,- tevékenységi kör,- az érték-előállítás és az információfeldolgozás technológiája,- a jogi forma és a tulajdonviszonyok. - Környezetfüggő, külső tényezők:- gazdasági struktúra,- társadalmi struktúra,- versenyhelyzet,- beszerzési és értékesítési piac,- technológiai fejlődés. A controlling-funkció és a controlling-szervezet – környezeti tényezők: Stabil környezet, Korlátozottan dinamikus környezet, Szélsőségesen dinamikus környezet ->„regisztrátor” „navigátor” „innovátor” . Öncontrolling – munkatársak: információ – információs szükséglet – nyelvezet – gondolkodásmód: - beavatkozás – javítás - lökés továbbfejlődéshez,- koordináló feladatok – keretfeltételek,- információ értelmezése,- moderátori szerep,- controlling-eszközök – követelmények. Viszonyszámok indexek: Vezetői controlling: A turisztikai vállalkozások főbb adatainak vizsgálata: - viszonyszámok,- ár-index, volumen-index, érték-index,- összefüggések, mintafeladatok megoldása. Alapfogalmak: -megfigyelési egység,- sokaság, - ismérv, - adat, - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, - statisztikai tábla, - adatelemzés, - grafikus ábrázolás, - viszonyszám. Viszonyszám: Két adat hányadosa, amely megmutatja, hogy a vizsgált (viszonyítandó) adat hányad része (hány %-a) a viszonyítás alapjának. Viszonyszám= Viszonyítandó adat/Viszonyítási alap. Viszonyszám (%)= Viszonyítandó adat / Viszonyítási alap *100. Viszonyszámok: - Egynemű viszonyszámok: tartalmuk és mérték-egységük azonos. Pl: .:Vd, (Vb, Vl) – Vtf – Vtt, Vm, Vk. - Intenzitási viszonyszámok: tartalmuk és/vagy mérték-egységük eltérő. pl.:elábészint, árrésszint, …termelékenység, bérhányad, …forgási sebesség, stb.(Vd) Dinamikus viszonyszám: Két adat időbeli változását fejezi ki, azaz megmutatja, hogy a tárgy-időszaki (tény-időszaki, beszámolási időszaki) adat hány százalékkal változott a bázis (az azt megelőző) időszak adatához képest. Vd= a1/a0.

(Vtf) Terv-feladat viszonyszám: Két adat tervezett időbeli változását fejezi ki, azaz megmutatja, hogy a tervezett adat hány százalékos változását irányozzák elő az a bázis (az azt megelőző) időszak adatához képest.

Vtf=at/a0 (Vtt) Terv-teljesítési viszonyszám: Azt mutatja meg, hogy a tárgy-időszaki (tény-időszaki, beszámolási időszaki) adat a tervezett képest hány %-os változást mutat, azaz a tervet hány %-kal teljesítették túl,

vagy maradtak el tőle. Vtt= a1/at. . Összefüggés Vd, Vtf, Vtt: Vd= Vtf*Vtt

(Vm) Megoszlási viszonyszám: Egy sokaság valamely részadatának arányát mutatja meg a sokaság

egészéhez viszonyítva (összesen adat). Vm= ar*aö . (Vk) Koordinációs viszonyszám: Egy adott sokaság két részadatának hányadosát jelenti. Azt mutatja meg, hogy milyen a két adat egymáshoz viszonyított aránya.Vk= ar(1)/ar(2).

. Index-számítás: - Idősorok elemzésénél dinamikus viszonyszámot használunk a változás irányának és mértékének meghatározásához. - A változás okainak vizsgálatához indexeket kell alkalmazni.- Indexek fajtái: Volumenindex, Árindex, Értékindex. Jelölések: „q”: mennyiség, volumen jelzése; egy termékcsoportból értékesített mennyiséget jelentheti. „p”: ár, egyedi termék-árak; termékcsoportok árait jelentheti. „qxpx” (az x helyén 0 vagy 1 állhat): egy termék vagy termékcsoport értékesítéséből származó bevételt jelentheti. „q0p0”: bázis időszak bevételi adata. „q1p1”: beszámolási időszak bevételi adata (bevétel folyó áron). „q1p0”: bázis időszaki árakon mért beszámolási időszaki bevétel (változatlan áras bevétel). („q0p1”): beszámolási időszaki árakon mért bázis időszaki bevétel. Volumenindex: - A sokaság változását elemzi, változatlan árakat feltételezve.- A mennyiségi változást mutatja ki.- Két fajtája van:- Ha a bázis időszaki árakat feltételezzük állandónak, akkor bázis-súlyozású volumenindex ezt használjuk,- Ha a beszámolási időszaki árakat feltételezzük állandónak, akkor beszámolási-súlyozású volumenindex. Rövidítése: Indexvol: Képlete: Bázis-súlyozás: ∑q1*p0 / ∑q0*p0. Beszámolási-súlyozás: ∑q1*p1 / q0*p1. Árindex: - A sokaság változását elemzi, változatlan mennyiségi összetételt feltételezve.- Az árak változásának hatását mutatja ki.- Két fajtája van:- Ha a bázis időszaki mennyiségeket feltételezzük állandónak, akkor bázis-súlyozású árindex- Ha a beszámolási időszaki mennyiségeket feltételezzük állandónak, akkor beszámolási-súlyozású árindex ezt használjuk. Rövidítése: Indexár. Képlete: Bázis-súlyozás: ∑ q0*p1 / ∑q0*p0. Beszámolási-súlyozás: å q1 x p1 / å q1 x p0. Értékindex: A eladott mennyiség és az ár változásának együttes hatását fejezi ki. Rövidítése: Indexérték. Képlete: å q1 x p1 / å q0 x p0 . Indexek közötti összefüggés: Indexérték = Indexvol bázis * Indexár beszámolási. Indexérték = Indexvol beszámolási x Indexár bázis. Bevétel, tervezés, elemzés: A bevétel fogalma és szerepe: áruk és szolgáltatások értékesítéséből befolyt pénzösszeg: - áruforgalmi ~,-szolgáltatási ~. közvetlenül hat: - nyersanyag, árufedezet,- létszám-munkabér. közvetetten hat:- egyéb eszközigény,- költségek. A bevétel meghatározása: Áruk és szolgáltatások értékesítéséből befolyt pénzeszközök. Áruforgalmi bevétel: mindaz a bevétel, amely termékek és áruk értékesítéséből származik anyagfelhasználással jár. Szolgáltatásból származó bevétel:valamilyen emberi tevékenység, vagy dolgok használatának díjazásából származik. nincs hozzá szükség anyagfelhasználásra. Áruforgalmi bevétel: V(m): Összetételének elemzése áru-főcsoportonként történik. Jellemző áru-főcsoportok: Ételek: Meleg ételek, Egyéb ételek. – Italok: Alkoholos italok, Alkoholmentes italok. – Kávé. - Egyéb áruk (kereskedelmi termékek). A bevétel ÁFA-tartalma: Bruttó bevétel: az értékesítéskor felszámított ÁFÁ-t is tartalmazza. Nettó bevétel: az értékesítéskor felszámított ÁFÁ-t nem tartalmazza. ÁFA-kulcsok:- a nettó bevétel %-ában: 18 %, 25 %.- a bruttó bevétel %-ában: 15,25 %, 20 %. Adatok számítása: ÁFA= Nettó bevétel * Nettó ÁFA-kulcs. ÁFA= Bruttó bevétel * Bruttó ÁFA-kulcs. Nettó bevétel: Bruttó bevétel / (1+(Nettóáfa-kulcs/100)). A bevétel elemzése:- Nagysága, összege,- Összetétele,-Időbeli változása,-Térbeli alakulása,-Szerkezete,-A bevétel nagyságát befolyásoló tényezők vizsgálata. A bevétel nagysága: Mindig nettó bevételt vizsgálunk, Önmagában nem mond semmit, célszerű részletesebben vizsgálni. A bevétel összetétele: Áru-főcsoportonként, Üzletenként (értékesítőhelyenként), Használt mutató: Megoszlási viszonyszám. A bevétel időbeli alakulása : Legalább két időszak adata kell, Egynemű adatokból számított viszonyszámok alkalmazása (Vd, Vtf, Vtt, Vb, Vl). A bevétel térbeli alakulásának elemzése: Több értékesítőhely esetén célszerű alkalmazni, Összehasonlító viszonyszám alkalmazása. A bevétel nagyságát befolyásoló tényezők: - kereslet, - az üzlet közvetlen környezete,elhelyezkedése, -az üzlet típusa, színvonala, érékesítési módja, - a dolgozók viselkedése, létszáma, képzettsége. A bevétel összetételének jelentősége: Befolyást gyakorol az üzlet: helye, környezete, vendégköre, osztályba sorolása, árszínvonala. Bevétel szerkezete:

Hasonlóképpen épül fel a vendéglátó ár is a megfelelő elnevezéseket használva. ELÁBÉ, nyersanyagérték : -A bevétel eléréséhez nyersanyag-felhasználásra van szükség.A nyersanyag-beszerzésre fordított ÁFA nélküli összeget: - egy termék esetén nyersanyagértéknek,-több termék, vagy a teljes üzlet esetében pedig az ELadott Áruk Beszerzési Értékének, rövidítve ELÁBÉ-nak nevezzük. Az ELÁBÉ: - számítás eredménye (áruforgalmi mérlegsor),- beszerzési árak együttes összege (?),-nem mindent értékesítünk (!),-szükséges az árrés megállapításához,-befolyásolja az eredményességet. Árrés:- Üzleti szinten az árrés nem más mint a bevétel és az ELÁBÉ különbsége: árrés = nettó bevétel – ELÁBÉ. Egy termékre vetítve az árrés a nettó eladási ár és a nyersanyagérték különbsége: árrés = nettó eladási ár – nyersanyagérték.- A szolgáltatások értékesítése esetén nincs anyagfelhasználás. Ebben az esetben a teljes bevétel árrés lesz. Szolgáltatási bevétel = tiszta árrés .Árrés célja: -Az árrésnek az a célja, hogy az üzlet költségeire, és a nyereségére nyújtson

fedezetet, ezért két része van:-költségfedezeti hányad, -nyereségfedezeti hányad. . Árrés elemzése: Haszonkulcs: Megmutatja, hogy az árrés a nyersanyagértéknek, illetve az ELÁBÉ-nak hány %-a. Számítása: (Árrés/ELÁBÉ) *100. Anyagfelhasználási szint (színvonal ) ELÁBÉ szint (színvonal ): Megmutatja, hogy a nyersanyagérték hány %-a az eladási árnak, ill. hogy az ELÁBÉ hány %-a a bevételnek. Számítása: (ELÁBÉ / Nettó bevétel )*100. Árrésszint (színvonal): Megmutatja, hogy az árrés hány %-a a nettó eladási árnak, vagy a nettó bevételnek. Számítása: (Árrés / Nettó bevétel)*100. Az árrésszint elemzése– a bevétel hatása: A, a bevétel hatása: Az árrés nagyságára alapvetően a bevétel hat, elemzését is a bevétel elemzésével végezhetjük el. A bevétel és az árrés kapcsolatát az árrésszint fejezi ki, mint intenzitási viszonyszám. B, a nyersanyag-felhasználás alakulása: Adott bevételből akkor tudunk nagyobb árrést realizálni, ha kisebb az anyagfelhasználás. C, a haszonkulcs alakulása: Azonos bevétel mellett a haszonkulcs emelése nagyobb árrést jelent. A haszonkulcs emelése azonban áremeléssel, és így a kereslet csökkenésével járhat. A haszonkulcs változása: Mikor nő a haszonkulcs?: Ha nő az árrés és az ELÁBÉ kisebb ütemben nő, változatlan marad, vagy csökken. Ennek oka lehet az, hogy sikerült olyan termékeket kínálni a fizetőképes keresletnek, amelyeket az eddigi fogyasztási szokásaik mellett is elfogadtak, és így magasabb haszontartalommal tudtunk értékesíteni. Mivel ez a jelenség a bevétel növekedése mellet zajlik le, bátran nevezhetjük pozitív változásnak. Ha az árrés változatlan marad, de az ELÁBÉ csökken. Ennek oka többnyire az, hogy a meglévő kínálat nyújtása során a beszerzésekre fordított összegen tudtunk megtakarítani, pl. jobb beszerzési kondíciók kihasználására nyílt lehetőségünk. Ez a változás viszont a bevétel összeg-szerű csökkenésével is együtt járt, ami nem nevezhető az esetek döntő többségében pozitív változásnak. Ha az árrés ugyan csökken, de az ELÁBÉ még ennél is nagyobb ütemű csökkenést mutat. Ennek a jelenségnek nagy valószínűség szerint az értékesítés volumenében bekövetkezett negatív irányú változás az oka, és csak ritkán tekinthetjük pozitív eseménynek, hiszen a bevétel az előbbi esethez képest is, valószínűleg nagyobb ütemben csökken. Mikor nem változik a haszonkulcs értéke? Ha az árrés és az ELÁBÉ összege ugyanolyan ütemben nő, és ezzel együtt a bevétel is nő. Ha az árrés és az ELÁBÉ összege sem változik, így a bevétel is változatlan marad. (Ez nagyon ritkán fordul elő.) Ha az árrés és az ELÁBÉ összege ugyanolyan ütemben csökken, és ezzel együtt viszont a bevétel összege is csökkenni fog. Mikor csökken a haszonkulcs értéke? Ha az árrés nő ugyan, de az ELÁBÉ összege nagyobb ütemben növekszik. Ha az árrés változatlan marad, de az ELÁBÉ növekszik. Ha az árrés csökken, és az ELÁBÉ növekszik, változatlan marad, vagy kisebb ütemben csökken. Mikor nő az árrésszint (és ezzel egyidejűleg csökken az ELÁBÉ-szint)? Ha nő az árrés, a bevétel pedig csökken, változatlan marad, vagy kisebb ütemben nő. Ha csökken az ELÁBÉ, és a bevétel kisebb ütemben csökken, változatlan marad, vagy nő. Ha változatlan marad az árrés, de a bevétel csökken. Ha az ELÁBÉ nem változik, de a bevétel nő. Ha csökken az árrés, de a bevétel nagyobb ütemben csökken. Ha nő az ELÁBÉ, de a bevétel nagyobb ütemben nő. Mikor változatlan az árrésszint (és ezzel egyidejűleg változatlan az ELÁBÉ-szint is)? Ha a bevétel és az árrés ugyanolyan ütemben nő. Ha a bevétel és az ELÁBÉ ugyanolyan ütemben nő. Ha az adatok változatlanok maradnak. (Ez szinte lehetetlen.) Ha a bevétel és az árrés ugyanolyan ütemben csökken. Ha a bevétel és az ELÁBÉ ugyanolyan ütemben csökken. Mikor csökken az árrésszint (és ezzel egyidejűleg nő az ELÁBÉ-szint)? Ha az árrés nő ugyan, de a bevétel nagyobb ütemben növekszik. Ha az ELÁBÉ csökken, de a bevétel nagyobb ütemben csökken. Ha az árrés változatlan marad, a bevétel pedig nő. Ha az ELÁBÉ nem változik, de a bevétel csökken. Ha az árrés csökken, a bevétel pedig kisebb ütemben csökken, változatlan marad, vagy nő. Ha az ELÁBÉ

nő, a bevétel pedig kisebb ütemben nő, változatlan marad, vagy csökken. Készletgazdálkodás: Készletek: olyan eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban vesznek részt, és ennek a tevékenységnek a során:-vagy elvesztik eredeti alakjukat (pl. nyersanyagkészletek)- vagy változatlanok maradnak (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk). A készleteket meghatározó tényezők: A várható bevétel nagysága:- Növekvő bevétel nagyobb, csökkenő bevétel kisebb készletet igényel.- A nem megfelelő nagyságú és összetételű készlet lehetetlenné teszi bizonyos áruk értékesítését. A bevétel összetétele:- A bevételhez viszonyítva a különböző árucsoportoknál eltérő a készletnagyság. Az áruutánpótlás gyakorisága:- Ha az áruutánpótlás költségei az üzletet terhelik, akkor elvileg tőle függ, hogy milyen gyakran szerzi be az árukat. A termékek idényszerűsége:- Az idényszerű keresletre fel kell időben készülni, és arra, hogy mennyivel több tényezőtől függ pl. beszerzési lehetőségek, pénzügyi tényezők, az áru romlékonysága.Az üzlet választékának nagysága, A raktárak befogadóképessége, A pénzügyi és költségtényezők:- A készletek pénzlekötéssel járnak, ez önmagában is költséget jelent, hiszen kamatveszteség érheti a vállalkozást.-A pénzlekötésen kívül maga a készletezés is költségekkel jár. Áruforgalmi mérlegsor: Beszerzés->Nyitókészlet+ Készletnövekedés=Készletcsökkenés + Zárókészlet<- Selejt, Elábé, Visszáru. A készletfajták: -nyitó- és zárókészlet,-átlagkészlet,-minimális, maximális és optimális készlet. Nyitó- és zárókészlet:-nyitókészlet: egy elszámolási, vagy elemzési időszak kezdetén meglévő összes készlet.- zárókészlet: egy elszámolási, vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet. -Megállapításuk többféle módszerrel történhet:- Leltározással: ez a legpontosabb felmérési lehetőség. Lehet vagyonmegállapító, ellenőrzési célú és készletfelmérő.- Számítással: a nyilvántartott adatokból állapítják meg a készletértéket.- Számítógépes készletnyilvántartással: ez a legegyszerűbb és a leggyorsabb lehetőség. Átlagkészlet: Egy vizsgált időtartam készletét mutatja meg. Azt jelzi, hogy az adott időn belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt. Meghatározható:Egyszerű számtani átlaggal a nyitó és a zárókészletből: (Nyitók.+Zárók.) /2. Számtani átlaggal már korábban átlagolt készletadatokból: átlagkészlet adatok összege/az átlagolt készletadatok száma. Kronologikus átlaggal: időpontra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre: (NYK/2 + Közbenső készletadatok + ZK/2)/ átlagolt készletadatok száma – 1. Minimális, maximális, optimális: Minimális készlet: Az a legkisebb készlet, amely még lehetővé teszi az egység működését,a minimális készlet. Maximális készlet:Az a felső határ, amely fölött a készletnövelés már nem jár a bevétel emelkedésével. Optimális készlet:A megfelelő bevétel elérésére ad lehetőséget, a termelő- és értékesítő munka soha nem akadozik készletproblémák miatt, de a készletezés költségei sem túl magasak. Készletek elemzése: -A készletek elemzésénél több szempontot is figyelembe kell venni:a)A készletek nagyságának elemzése, b)A készletek összetételének elemzése, c)A készletek időbeli alakulása, d)A forgási sebesség elemzése, e) Egyéb készletgazdálkodási mutatók. A készletek nagyságának elemzése: Vizsgálni kell:-a készletértéket,- a beszámolási időszak készletadatát összevetjük a bázisidőszakéval és a tervezettel,- megvizsgáljuk a készletnagyságra ható tényezőket. Készletnagyságra ható tényezők:- Az értékesített termékek és áruk köre, választékuk,-Az áru-utánpótlási lehetőségek ,-A technikai lehetőségek,- Pénzügyi lehetőségek. A készletek összetételének elemzése: Fontos a készletek belső szerkezetének ismerete. Az összetétel vizsgálatára a megoszlási viszonyszámokat alkalmazzuk. A készletek időbeli alakulásának elemzése: Ebben az esetben az időbeli változást kifejező viszonyszámokat számítjuk ki:- dinamikus viszonyszám,- tervfeladat viszonyszám,- tervteljesítési viszonyszám. A forgási sebesség elemzése:- A forgási sebesség a készletgazdálkodás elemzésére szolgáló intenzitási viszonyszám.- A vállalkozás készleteinek vizsgálata során akkor kapunk reális képet, ha a készletekben lekötött pénz nagyságát a bevétellel vetjük össze. -Megvizsgáljuk, hogy a lekötött pénzünk egy időszak bevételéből mennyi idő alatt, vagy hányszor térül meg. A számításhoz: három adatra van szükség: átlagkészletre, bevételre beszerzési áron → ELÁBÉ, az időszak hosszára (minden hónap 30 nap!). Forgási sebesség napokban: Megmutatja, hogy hány nap alatt térül meg a készletben lekötött pénzmennyiség, vagyis hány napos bevétel lebonyolításához szükséges készlettel rendelkezik az üzlet.

Forgási sebesség fordulatokban: Megmutatja, hogy egy időszak alatt hányszor térül meg a készletben

lekötött pénzmennyiség. .A forgási sebesség mutatók összefüggése: n= Fn*Ff. A forgási sebesség változása:A forgási sebesség változásának számításakor a szokásostól eltérő módot alkalmazunk, ugyanis a mutató akkor alakul kedvezően, ha csökken. Az időbeli változását kifejező viszonyszámokat „fordított” mutatóként

számoljuk. VdFn= Bázis Fn/ Tény Fn. Rövid bebizonyítás: . A munkaerő-gazdálkodás fontosabb elemzési módszerei: Munkaerő-gazdálkodás: - A munkaerő lehető leghatékonyabb felhasználását jelenti – CÉL !!! - A munkaerő gazdálkodás nagyon fontos mert, az alkalmazottak foglalkoztatása jelentős költséggel jár, a munkaügyekkel kapcsolatos adminisztráció összetett feladat, komoly munkavédelmi és társadalombiztosítási előírásokat kell betartani. Munkaerő-gazdálkodás feladatai: - Az elvégzendő munka szabályozása,- A munkavégzés módjának szabályozása,- A munkaidő szabályozása,-A szükséges munkakörök, létszám, szakképesítés meghatározása. Az elvégzendő munka szabályozása: -Az ellátandó feladatokat az üzlet jellege befolyásolja.-Ettől függ az is, hogy mekkora és milyen szakképzettségű létszámra van szükség. A munkavégzés módjának szabályozása: -Az, hogy az adott feladatot milyen módon végezzük el, függ:a gépesítettségtől, a színvonalbeli követelményektől (pl. milyen felszolgálási módot alkalmaznak),a munkafolyamatok szervezettségétől. A munkaidő szabályozása: A munkaidő és a munkaidő beosztás elkészítése a munkáltató feladata. A munkaidő meghatározásával kapcsolatban leírt központi előírások a Munka Törvénykönyvében rögzítettek, amelyeket be kell tartani.A konkrét munkahely szabályait a Kollektív Szerződésben kell rögzíteni.A szükséges munkakörök, létszám, szakképesítés meghatározása: Mind a szükséges létszámot, mind a szakképesítést meghatározza, hogy milyen üzletről van szó. A szakképesítésre vonatkozóan szintén vannak központi előírások. Az üzlet üzemeltetésének feltétele: legalább egy szakképzett alkalmazott foglalkoztatása a nyitvatartási idő egész időtartama alatt. Létszámmal kapcsolatos fogalmak: - Állományi létszám : mindazok, akik a vállalkozással érvényes munkaviszonyuk van. - Dolgozói létszám: az állományi létszámból azok, akik ténylegesen munkát is végeznek. - A munkaerő-kihasználtsági együttható kifejezi a kettő arányát. 0 < Dolgozói létszám, állományi létszám <1. Munkaerő-hullámzás: A dolgozók cserélődését fluktuációnak nevezzük. A fluktuáció több oka lehet:- természetes ok: nyugdíjba-vonulás, szülés, katonaság miatt,- gazdasági ok: ha a munkaerő a nagyobb jövedelem kedvéért megy el.- súrlódásos ok: ha a munkahelyi légkörben lévő problémák miatt megy el. Munkaerő-hullámzás elemzése: -A belépők és kilépők számának elemzésével: egy időszak alatt mennyi volt az üzletből kilépők és belépők száma.-A váltás elemzésével:- A váltás a ki és belépők száma közül a kisebbik adat.,-Megmutatja, hogy az időszak alatt hány fő cserélődött ki. Munkaerő-hullámzás elemzése: A váltás intenzitásával: Megmutatja, hogy egy időszak alatt a létszám hány %-a cserélődött ki.- Ezen mutatók változásával:Célszerű az adatokat nem önmagukban vizsgálni, hanem változásukat is tanulmányozni. Erre szolgál a Vd, Vtf, Vtt. Váltás / átlagos állományi létszám. A munkaerő-gazdálkodással összefüggő intenzitási viszonyszámok:- Termelékenység: leterheltségi mutatók, minőségi mutatók.- Átlagbér,- Bérhányad,- Bérjellegű költség-szint. Termelékenység: (ábra)

Átlagbér: Egy főre jutó havi bérköltség (Ft/fő/hó). Áb: Bérköltség/(per) hónapok száma / Átlagos állományi létszám. Bérhányad, bérjellegű költség-szint: - Bérhányad: - bérköltség a nettó bevétel %-ában. Bérköltség / Nettó bevétel. Bérjellegű költség-szint: bérjellegű költség a nettó bevétel %-ában. Bérjellegű költség / Nettó bevétel. Összefüggés a viszonyszámok között: termelékenység, átlagbér, bérhányad.

Áb=T*bérhányad . Bérjellegű költség összetevői: -Bérköltség: A (bruttó) munkabérek összege, az adott időszak alatt kifizetett összes bér. TB járulék (27 %)- nyugdíjbiztosítási alap (24 %)- egészségbiztosítási és. munkaerő-piaci járulék (3 %)- egészségbiztosítási alap (2 %)- természetbeni (1,5 %). pénzbeli (0,5 %)- munkaerő-piaci járulék (1 %). Bérköltséghez kapcsolódó egyéb befizetési kötelezettségek: Szakképzési hozzájárulás: alapja: a munkavállaló bruttó bére, mértéke: 1,5 %. Rehabilitációs hozzájárulás: - alapja: a kötelező foglalkoztatási mennyiség és a ténylegesen foglalkoztatottak különbsége, 20 fő felett és 5%-nál kevesebb rehabilitált foglalkoztatása esetén,- mértéke: 964 500 Ft/fő/év. Kommunális adó:

Idegenforgalmi adó!,- (a bevétel %-ában, megkezdett vendégéjszaka után),-Létszám után. Az árrés költségfedezeti hányada, a racionális költséggazdálkodás kérdései: A vállalkozás költségei: Költség:-a ráfordítások pénzben kifejezett összege.- Ráfordítás:-a felhasznált termelési tényezők, az inputok Költségek csoportosítása: Költség-nemek: A költségcsoportokat jelenti, vagyis a költségek megjelenési formája pl.:- bérköltség,- energiaköltség,- szállítási költség, stb. Költség-helyek: -általában területileg elhatárolt szervezeti egységek alapján pl.:- Konyha költségei,- Housekeeping költségei, -Raktárak költségei, stb. Elszámolási mód: -Kifejezi, hogy egy-egy tevékenységhez, vagy áruhoz hogyan kapcsolódik az adott költség.- Amire a költség közvetlenül elszámolható, azt költségviselőknek nevezzük. Elszámolási mód:-közvetlen:Megállapítható, hogy mivel kapcsolatban merült fel.- közvetett: nem állapítható meg, hogy mivel kapcsolatban merült fel. A bevétellel való kapcsolat:- Azt mutatja meg, hogy a bevétel változására hogyan reagál az adott költség. A bevétellel való kapcsolat: Állandó költség: a bevétel alakulására nem, vagy csak egy idő után reagál, ezen belül lehet:-fix költség,-viszonylag állandó költség. A bevétellel való kapcsolat:- Változó költség: a bevétel változásának hatására valamilyen mértékben a költség is változik, ezen belül lehet:- a bevétellel arányosan változó,- proporcionális költség,- a bevétellel nem arányosan változó költség:,-progresszív költség: a bevételtől gyorsabban változik,-degresszív költség: a bevételtől lassabban változik. Jövedelem-elvonás: Ténylegesen felmerült költségek (effektív költség): Ezek a termeléssel, szolgáltatással kapcsolatos ráfordítások. Költségjellegű elvonások:A vállalkozónak költség, a költségvetésnek bevétel. A költségekkel kapcsolatos gazdasági számítások: -A költségekre az árrés nyújt fedezetet. Az árrésnek két része van:-költségfedezeti hányad,-nyereségfedezeti hányad. Racionalitás: - A költségekkel való takarékoskodás az eredményességet fokozza.-Viszont a költségek nem csökkenthetők a végletekig, mert az a színvonal rovására mehet. Meg kell vizsgálni: a költségfajtákat :- egyenként fontos a nagyságuk, de az alakulásukra ható tényezők elemzése még lényegesebb (pl. árváltozás, tarifaváltozás hatása)- a költségek összetételét az összköltségen belül hogyan alakult az egyes költségek részaránya,-a költségek és a bevétel viszonyának alakulása költségszínvonal. Költség-szint (színvonal): Megmutatja, hogy a költség hány %-a az eladási árnak, ill. hogy a költségek összege hány %-át teszik ki a nettó bevételnek. Számítása: (Költség / Nettó bevétel) * 100. A költségszint változása:- A bevétel növekedésének hatására a költségszínvonal: - az állandó költségeknél ,- a proporcionális költségeknél,- a progresszív költségeknél,-a degresszív költségeknél. A költség-szint változása: - mértéke: a két költségszínvonal különbsége %pontban kifejezve.- üteme: a költségszínvonal változásának 100 %-tól való eltérése %-ban kifejezve. Eredmény, A beruházás megtérülése, hatékonysági mutatók Idegen források bevonásának szempontjai:

Eredmény: Egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Számviteli

eredmény kimutatása: Az eredmény: - befolyásolja a vagyon nagyságát,- a tevékenység végső értékmérője,- fedezetet nyújt:osztalék, eredménytartalék,hiteltörlesztés. A mérleg szerinti eredmény felhasználása:- fejlesztés,-új vállalkozás indítása,-társulás:üzletrész vásárlás,részvény vásárlás.-befektetés: kötvény, ingatlan, műkincs, … A nyereségre ható tényezők: - a bevétel,- a beszerzések alakulása,- szervezési módszerek,-árrés: tömeg,színvonal. -racionális költséggazdálkodás. Eredmény szint (színvonal):Megmutatja, hogy az eredmény hány %-a az eladási árnak, ill. hogy az eredmény hány %-a a bevételnek. Számítása: (Eredmény/ Nettó bev)* 100. Hatékonyság: - Árrés-hatékonyság: 100 Ft eredmény eléréséhez hány Ft árrés-tömeg realizálása szükséges.(Árrés / Eredmény) *100. Költség-hatékonyság: 100 Ft eredmény elérése hány Ft ráfordítással lehetséges. (Költség/ Eredmény) *100. Fedezeti szintek: Költség-fedezeti szint: a költségek

összege hány %-át teszik ki az árrésnek. (Költség/ Árrés)*100. Eredmény-fedezeti szint: az eredmény összege hány %-át teszik ki az árrésnek. (Eredmény/ Árrés)*100. Hitel: Pénzeszközök időleges átengedése kamat ellenében:Kamat,kamatláb. - bankhitel, áruhitel,- hitel – kölcsön. Mérlegelési szempontok: Hány %-os a kamat?Mennyi a hitel futamideje?: a,türelmi idő, b,törlesztő idő. Éves törlesztés? Saját rész aránya?, Fedezet?. Kapcsolódó fogalmak: Hitelképesség – bonitás: az adósról a hitelező által kialakított megítélés. Tényezői:-fizetőképesség – likviditás,-eladósodottság,- hitel-visszafizetési szokások,-saját tőke nagysága. Hitelkérelem: -vállalkozás adatai,-vállalkozás története,-belső feltételek értékelése,-külső feltételek értékelése,-jövőbeni elképzelések, tervek,-a hitel célja, felhasználása,-a visszafizetés lehetőségének pénzügyi igazolása,-ületi terv. Számítási módszerek: futamidő = türelmi idő + törlesztő idő, éves törlesztés= Hitelösszeg/Törlesztő idő, Kamatláb= éves kamat / hitel összeg. Hitelképesség mutatói: Likviditási mutató = Forgóeszközök értéke / rövidlejáratú tartozások értéke. Gyors ráta= (forgóeszközök – készletek) / rövid lejáratú tartozások. Saját tőke aránya= rövid és hosszú lejáratú hitelek értéke / saját tőke. Eladósodottsági mutató= tartozások értéke / vagyonérték. Az elszámoltatás során felmerülő feladatok, a raktározás, a termelés és az értékesítés elszámoltatásának alapjai: A leltár: Egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek mennyiségét és értékét. Célja: a készletek felérése, a forgalmazás során keletkezett hiány, ill. többlet kimutatása. Az elszámoltatás: A nyilvántartás adatai alapján megállapított készlet értékének összehasonlítása a valós készletértékkel. Valós készletértéket leltározással állapítunk meg. Az elszámoltatás eredménye: -Egyezés,- Többlet,-Hiány. a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Raktár elszámoltatása: Leltározással megállapított készletérték a vizsgált időszak végén:Leltár szerinti zárókészlet – LSzZK. Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi készletérték: Könyv szerinti zárókészlet – KSzZK. Az elszámoltatás eredménye lehet - egyező, haLSzZK = KSzZK,- többlet, haLSzZK > KSzZK,-hiány, haLSzZK < KSzZK. Hiány a raktárban: - Nyers hiány megállapítása. (Káló) normalizált hiány megállapítása:-selejt nélküli készletcsökkenés %-ában, -árukiadás értékének %-ában (?).Térítendő hiány =Nyers hiány – Normalizált hiány. Termelés (konyha) elszámoltatása: - Nyersanyagtúllépés vagy nyersanyag-megtakarítás számszerű kimutatása.- A ténylegesen felhasznált nyersanyagok értéke milyen arányban van a keletkezett bevétel alapján indokolt (megengedett) anyagfelhasználás értékével? Nettó bevétel/ (1+HK/100) vagy Nettó bevétel × elábé-szint/100- Megengedett anyagfelhasználás (ELÁBÉ)Tényleges anyagfelhasználás (ELÁBÉ)-NyK + Vételezés a raktárból – Selejt – Visszáru – ZK. A termelés elszámoltatásának eredménye: Egyező, ha megengedett ELÁBÉ = tényleges ELÁBÉ. Többlet (nyersanyag-megtakarítás), ha megengedett ELÁBÉ > tényleges ELÁBÉ. Hiány (nyersanyag-túllépés), ha megengedett ELÁBÉ < tényleges ELÁBÉ. Hiány a konyhában: Tényleges anyagfelhasználás megállapítása - Megengedett anyagfelhasználás megállapítása - Nyers hiány megállapítása: Tényleges ELÁBÉ – Megengedett ELÁBÉ. - (Káló) Készen-tartási veszteség megállapítása: a megengedett anyagfelhasználás %-ában!. - Térítendő hiány megállapítása (beszerzési áron): hiány – Készen-tartási veszteség.. Az értékesítés elszámoltatása: A tényleges fogyás alapján számított bevétel megegyezik-e a befolyt (tényleges) bevétellel?- Az elszámoltatás eredménye :egyező , ha számított bevétel = tényleges bevétel, többlet, ha számított bevétel < tényleges bevétel, hiány, ha számított bevétel > tényleges bevételSzámított bevétel =Tényleges ELÁBÉ * (1+(Haszonkulcs/100)) vagy Tényleges ELÁBÉ / (ELÁBÉ-szint/100) Hiány az értékesítésben: Tényleges anyagfelhasználás megállapítása, Számított bevétel megállapítása, Tényleges bevétel megállapítása, Nyers hiány megállapítása: bevétel – Tényleges bevétel (Káló) Forgalmazási veszteség megállapítása A tényleges bevétel %-ában Térítendő hiány megállapítása Nyers hiány – forgalmazási veszteség. Kompenzációs tilalom: Bizonyos esetekben indokolt egyes termékek hiányát és más termékek többletét külön-külön vizsgálni, azokat egyesével elszámoltatni.: Az egyes termékek többletével nem kompenzálható más termékeknél kimutatott hiány, Általában többlet mutatkozik a következő termékek esetében:- hordós (csapolt) sör,- kávé, - fagylalt. Szállodai gazdálkodás elemzése:: Belső statisztikák: átlagár, REVPAR, szoba-foglaltság, férőhely-kihasználtság, Yield-mutató (bevétel-kihasználtság), egy kétágyas szobára jutó vendégszám, átlagos tartózkodási idő, szobarendelések és lemondások aránya, „no-show” ráta, egy főre jutó költés, egy vendégnapra jutó költés, vendégtartozások kiegyenlítési határideje.Átlagár: Egy értékesített szoba-éjszakára jutó bevétel (Ft/szoba) Bevétel / Kiadott szobák számaREVPAR: Revenue per Available Room Egy kiadható szobára jutó bevétel. (Ft/szoba) Bevétel / Kiadható szobák száma Szoba-kapacitás kihasználtság: A vizsgált időszakban kiadott szobák aránya a maximálisan kiadhatóhoz viszonyítva. (%) Kiadott szobák száma / Kiadható szobák számaFérőhely-kapacitás kihasználtság: A vizsgált időszakban kiadott férőhelyek (ágyak) aránya a maximálisan kiadhatóhoz viszonyítva. (%) Kiadott férőhelyek száma / Kiadható férőhelyek száma

Yield-mutató bevétel-kapacitás kihasználtság: A vizsgált időszakban elért bevétel aránya a lehetséges (elérhető) bevételhez viszonyítva. (%) Elért bevétel / Lehetséges (elért) bevételEgy kiadott szobára jutó vendégszám: Megmutatja, hogy a vizsgált időszak alatt kiadott szobákat jellemzően hány vendég vette igénybe, értéke általában 1 és 2 között van. (fő) Kiadott férőhelyek száma (vendégéjszakák száma) / Kiadott szobák számaÁtlagos tartózkodási idő: A szállodában megszálló vendégek (új vendég-érkezések) által igénybevett vendégéjszakák száma átlagosan. (nap) Vendég éjszakák száma (kiadott férőhelyek száma) / Vendégek száma (új vendégérkezések száma)Egy vendégre jutó bevétel: Egy vendég ott-tartózkodási ideje alatti átlagos költését mutatja meg. (Ft/fő) Elért bevétel / Vendégek száma (új vendégérkezések száma)Egy vendégnapra jutó bevétel: Megmutatja, hogy a vendégek átlagosan mennyit költenek el egy éjszaka igénybevételére. (Ft/fő/nap) Elért bevétel / Vendégnapok száma. Szobaár kialakítás elméleti szempontjai: Önköltség alapján, Fizetőképes kereslet alapján, Versenytársak árai alapján, Hozam szemlélet alapján (Yield management). Yield management: Az ár és a kereslet figyelembevételével, a keresleti struktúra ismeretében, az adott szobakapacitás mellett a lehető legnagyobb forgalmat kell elérni. Ez azt feltételezi, hogy a különböző árakat, különböző csoportoknak, eltérő időpontokban kínálják. Sikeres aktív árpolitika feltételei: az árrugalmasság (hogyan reagálnak a vendégek az árváltozásra), a vendégszegmensek foglalási szokásainak ismerete (egyedi, üzleti, üdülési, stb.), a foglalás nélkül érkező vendégek (walk in’s) számának az ismerete, a stornók számának (no show) megfelelő ráta ismerete. Yield management alapfogalmak: A hozadék nem más, mint a tényleges és a lehetséges jövedelem egymáshoz való viszonya. A tényleges jövedelem az eladott szobákból származó jövedelem, A lehetséges jövedelem az az összeg, melyet akkor kapnánk, ha az összes szobát teljes rack rate áron adnánk el. Hozadék kiszámításának

módja: Összefüggések: Fedezeti rész számítása: Rövid távú alsó árszint megállapítása, Változó költségek fedezése, állandó költségeket részben, Alkalmazkodik a piacorientált árképzés gazdasági hatásaihoz, „direct costing”-módszer: a forgalom, a költségek, a fedezeti rész és a nyereség közötti kapcsolat. Break Even: Azt a szoba-kapacitás kihasználtságot jelzi, amely mellett a szálloda eredménye pontosan 0, azaz a fedezeti ponton számított szoba-kapacitás kihasználtságot jelenti. A fedezeti pont szerint értékesítendő szobaszám / Kiadható szoba. Azt vizsgáljuk, hogy képes-e a szálloda olyan átlagár és szobakapacitás-kihasználtság mellett működni, hogy az üzemeltetés költségei biztosan megtérüljenek. Üzemeltetés költségei / Átlagár = A fedezeti pont szerint értékesítendő szobaszám. Definíciók a nemzetközi gyakorlatban: Fair share, Market share, Average rate, REVPAR (Revenue per Available Room), MPI (Market Penetration Index), ARI (Average Rate Index) RGI (Revenue Generation Index)Fair share : A versenykörnyezet egy, kiválasztott szállodájának piaci megoszlását jelenti a kiadható (a vendégek által igénybe vehető) szobák szerint. (%) Kiadható szobák száma/a vizsgált szállodák szobáinak száma összesenMarket share: A versenykörnyezet egy, kiválasztott szállodájának piaci részesedését jelenti a kiadott (a vendégek által igénybe vett) szobák szerint. (%) Kiadott szobák száma / a vizsgált szállodák kiadott szobáinak száma összesenAverage rate: A versenykörnyezet egy, kiválasztott szállodájának érvényesített átlagárát jelenti, azaz az egy értékesített szobaéjszakára jutó bevételt. (Ft/szoba) Szoba árbevétel/kiadott szobák számaREVPAR: A versenykörnyezet egy, kiválasztott szállodájának átlagárát jelenti, azaz az egy kiadható szobára (értékesíthető szobaéjszakára) jutó bevételt. (Ft/szoba) Szoba árbevétel / Kiadható szobák száma MPI: Azt mutatja meg, hogy a vizsgálatba bevont szállodáknak hogyan alakultak a foglaltsági adatai a versenykörnyezet átlagához viszonyítva. Market Share (piaci részesedés) / Fair Share (piaci megoszlás) Egy szálloda foglaltsága / a versenykörnyezet átlagfoglaltságaARI: Azt mutatja meg, hogy a vizsgálatba bevont szállodáknak hogyan alakultak az érvényesített átlagárai a versenykörnyezet átlagához viszonyítva. Egy szálloda átlagára / a vizsgált szállodák átlagárainak számtani közepeRGI: Azt mutatja meg, hogy a vizsgálatba bevont szállodáknak hogyan alakultak a REVPAR-jai a versenykörnyezet átlagos REVPAR-jához viszonyítva. Egy szálloda REVPAR-ja / a vizsgált szállodák REVPAR-jainak számtani közepe

Occupancy: A versenykörnyezet egy, kiválasztott szállodájának érvényesített szobafoglaltságát jelenti, azaz a kiadott szobák számának arányát a kiadhatóhoz viszonyítva. (%) Kiadott szobák száma / Kiadható szobák száma.