1. modul Magyarország1.1 A terület földtörténete1.2 Nyersanyagok: energiahordozók, ércek, nemérces anyagok1.3 Az éghajlat elemei1.3.1 napsugárzás1.3.2 hőmérséklet1.3.3 szél1.3.4 csapadék1.3.5 a levegő minősége1.4 Vízrajz1.4.1 Folyóink1.4.2 Tavaink1.4.3 Felszín alatti vizek1.5 Természetes növénytakaró, talaj

1.1 Magyarország földrajzi fekvéseAz északi féltekén, nagyjából egyenlő távolságra fekszik az Északi-sarktól

és az Egyenlítőtől. Vagyis a valódi mérsékelt övben helyezkedik el.Európa középső részén, Közép-Európa déli sávjában található. A Keleti

Alpok, a Kárpátok és a Dinári -hegyvidék által kialakított Kárpát medence központi részén, a környezethez képest alacsonyabban fekszik.

A domborzatot gyenge függőleges tagoltság jellemzi:a terület zöme alföld (68%),kisebb rész dombság (30%),a 400 méternél magasabb hegységek közé mindössze 2% tartozik.600 m fölé kisebb területcsoportok emelkednek.

Éghajlata: nedves kontinentális, de a medence-jelleg erősen befolyásolja az éghajlatot és a vízhálózatot is.

-Magyarország földtörténete

Előidő: kristályos palák: mélyfúrásokból és a Zempléni -hegység keleti előteréből.

Óidő: Variszkuszi-hegységképződés időszakából, a karbon időszakban képződött a Velencei-hegység gránittömege, a Mecsektől keletre a Mórágyi rög gránitja, az Alföld mélyén húzódó gránitpászták anyaga.Ebből a korból származik a Soproni-hegység kristályos

palája.A hegységképződést száraz éghajlaton bekövetkező

lepusztulás követte.Termékei: a perm időszakból származó vörös homokkövek: a Balaton felvidéken, Mecsekben.

Középidő: tengerelöntések nyomai figyelhetők meg.Triász időszakban: dolomit és mészkő:

Dunántúli-középhegységben,Mecsekben,Villányi-hegységben,Aggteleki-karsztban.

Jura időszakban: mészkő:

Bakony – Úrkút környékén mangánérc van benne.Gerecse – mészköve vöröses színeződésű: „vörös

márvány”homokkő:

Mecsek – feketekőszénKréta időszakban: kezdődött az Eurázsia-hegységrendszer

európai tagjainak kialakulása.A geológiai folyamatok emléke az Alföld alatt a mélyben

húzódó vulkáni vonulat,a Bakony és a Vértes karsztos üregeiben

fölhalmozódott, alumíniumban és vasban gazdag málladék, a bauxit.

Újidő: kezdetén a mai Kárpát-medence területét alkotó két lemezszegély egymás közelében, de a mai helyétől jó 1 000 km-rel délebbre helyezkedett el. A szárazulatok között tengervályúk húzódtak, ahol a partközeli sávok láp-és mocsárerdeinek fáiból képződött a

Tatabánya és Oroszlány térségében bányászott eocén korú barnakőszén.

Ez a tengeri üledék védte meg a lepusztulástól a kréta időszak bauxitját.

Oligocén: az alpi-kárpáti hegységkeret jelentősen emelkedik. A közrezárt térség folyamatosan lefűződött a nyílt tengerről, területén agyag-és homokkő halmozódott föl.

Miocén: a vándorló lemezperemek a mai helyükön vannak. A Földközi-tenger ősével a kapcsolat teljesen megszűnt. A tengerparti mocsarakban keletkezetta barnaszén

a Nógrádi-medencében ésSopron környékén.

A Kárpátok erőteljesen emelkedik, vele párhuzamosan a medence süllyed. A kettő határán lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkáni tevékenység kezdődik: a Visegrádi-hegységtől a székelyföldi Hargitáig tartó vulkáni koszorú a Kárpátokban.

A vulkánosság kísérőjelensége: a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység hidrotermális ércképződése (réz, ólom, cink).

A vulkáni kőzetek nagyobb része 1500-3000 m mélységben van az Alföld alatt.

A tengerelöntések emléke a vulkáni hegységek peremén lerakódott mészkő (lajtamészkő).

14 millió éve a medence belsejét elfoglaló tenger teljesen lefűződött az

Ős-Adriától. Csak a Fekete-tenger elődje felé volt kapcsolata a világtengerrel. A megmaradt beltenger, a Pannon-tenger fokozatosan kiédesedett, beltóvá vált. Üledékei helyenként 4000 m vastagságban borítják a folyamatosan süllyedő alföldet. Ezt a beltavat a hegységből

lefutó folyók fokozatosan töltögették a hordalékukkal.

Pliocén: bazaltvulkánok keletkeztek:Bakonyban,Kisalföldön: Tapolcai-medence, (Somló, Sághegy)Nógrádban: Salgó, Somoskő

Ekkor gyűlt össze a kőolaj, földgáz túlnyomó része.A Mátra- és a Bükkalján lignit képződött.

(Gyöngyösvisonta, Bükkábrány)

Kérdések, feladatok:1. Ismertesse a térkép segítségével Magyarország fekvését, felszínét!2. Vezesse végig Magyarország földtörténetét, földtörténeti emlékeit!1.2 Hazánk ásványi nyersanyagai

- Energiahodozók→ fosszilis: kőszén, kőolaj, földgáz→ megújuló: víz, szél, napsugárzás

Kőszén: (60%-a lignit, 25%-a barnaszén. 15%-a feketeszén)A szénbányák geológiai adottságai kedvezőtlenek:

a szénrétegek vékonyak,a telepeket vetődések tagolják – nehezíti a gépi

művelést,metán-képződés miatt nagy a robbanásveszély:

Mecsek,veszélyes a karsztvízbetörés: Bakony.

Megnőtt a kis fűtőértékű, de külszíni fejtéssel kitermelhető lignit szerepe. (Gyöngyösvisonta, Bükkábrány).

Szénkészleteink még 200 évre elegendőek lennének, de kitermelésük nem gazdaságos, így a bányák nagy részét bezárták.

Kőolaj, földgázKitermelése a nyugat-Dunántúlon kezdődött a két

világháború között. A legjelentősebb telepek az Alföldön vannak:

kőolaj: Algyő, Kiskunhalas, Kiskunmajsa térsége,földgáz: HajdúszoboszlóA kutatások „mellékterméke”. sokfelé tártak föl

gyógyvízként használható hévizet.Szén-dioxid feltárás: Répcelak határában.

- Ércek:Vasérc: Rudabánya környékén. Gyenge érctartalmú.

Bányászatát beszüntették.Rézérc: Recsknél. Jelentős érték, de olyan mélyen van, hogy

túl nagy beruházás kellene a kitermeléshez. Ez úgy tűnik, nehezen térülne meg.

Bauxit: A Vértesben: Gánt.A Bakonyban: Nyírád, Szőc. A felszínen, illetve

150-300 méteres mélységben elhelyezkedő bauxitkészlet Európában a legjelentősebbek közé tartozott.

Probléma:az alumíniumérc-tartalma fokozatosan

csökkent,a készletek egy része a karsztvízszint alatt

helyezkedik el.A karsztvizek táplálták a térség gyógyforrásait:

Hévíz, Tapolca.A szén és bauxitbányákból a karsztvizet

szivattyúzni kellett, a vízszint erősen csökkent (25-30 métert). Ez a tapolcai források elapadásához vezetett, sőt, a Hévízi-tó is veszélybe került. Gondok voltak az ivóvíz-ellátással is.Több bányát bezártak →a vízszint újra

emelkedik.Mangánérc: a Bakonyban:

Úrkút (Európa 2. legnagyobb mangánérc-telepe),Eplény.

Az utóbbi évtizedben csökkent az érc iránti világpiaci érdeklődés.Uránérc: Mecsekben, a permi vöröshomokkőben.

Világpiaci ára csökkent, a kitermelés mind nehezebbé vált →a bányát bezárták.

- Nemérces nyersanyagok, építőanyagok:Kovaföld vagy diatomaföld: elhalt kovamoszatok vázából

keletkezett. Szűrőanyagként, hangszigetelőként használják:

Mátrában,Zempléni-hegységben.

Üveghomok: üvegiparbanKaolin: porcelángyártásban használják:

Zempléni-hegységPerlit: vulkáni kőzet, a riolit egyik változata.

Talajjavításra, könnyűbeton készítésére, a vizekbe jutott szennyező anyag megkötésére használják:Zempléni-hegység

Zeolit: utóvulkáni tevékenység eredménye.Környezetvédelemben, de tápszerként is használható.

Ezekkel az ásványkincsekkel rendelkezik Magyarország, de nem biztos, hogy gazdaságosan kitermelhető mennyiségben, és nem biztos, hogy most bányásszák is.

Kérdések, feladatok:3. Hogyan csoportosítjuk az energiahordozókat?4. Hol, milyen energiahordozókat bányásznak?5. Sorolja föl az érceket és bányászati lehetőségeiket!6. Mire használhatók a nemérces nyersanyagok?

1.3 Magyarország éghajlata

Az éghajlat a földrajzi helyzet függvénye. Magyarország a valódi mérsékelt övbe tartozik,- ahol jellegzetesen négy évszak van – a nedves kontinentális területen fekszik.Fontos szerepet játszik az éghajlat kialakításában a

medencejelleg is.Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról

keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felől a medence alföldi központja felé nőnek. Hazánkban a medencejelleg érvényesül erősebben, így nem a legkeletebbi rész a legkontinentálisabb, hanem a középső.

A változatos éghajlati és főleg időjárási kép egyik fő oka az, hogy Közép-Európa, így hazánk éghajlatát is, távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják.

(Ilyenek:az Izland fölött uralkodó alacsony,az Azori-szigetek fölött uralkodó magas légnyomású

képződmény, a téli hónapokban,Belső-Ázsia (Szibéria, Mongólia) fölött létrejövő magas

légnyomású képződmény a nyáron,Elő-Ázsia (Irán) légterében kialakuló alacsony

légnyomású hatásközpont.)E képződmények változó erőviszonyai alakítják térségünk éghajlatát.

Ezek következtében az éghajlatban nagyon sok a bizonytalansági tényező,

gyakoriak a szélsőségek.- Éghajlati elemek:

Napsugárzás: eloszlását két tényező határozza meg:-a földrajzi szélesség, mely meghatározza a napsugarak

hajlásszögét, így a fölmelegedést is, és-a borultság, felhőzet mennyisége.Hazánk észak-déli kiterjedése kicsi, így a napsugarak

hajlásszögében szinte nincs különbség.A borultság mértéke az Alföld középső részén a

legkisebb, a nyugati határ mentén a legnagyobb.E két tényező hatása tükröződik a-napfénytartamban. Ez a napsütéses órák számának évi

összege. A legnagyobb az évi napfénytartam a Duna-Tisza közén.

Hőmérséklet: alakulását a napsugárzás energiája és időtartama alapvetően meghatározza. Az évi középhőmérséklet: 8-11ºC.Hazánk 2,5ºC-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. Ez

az Északatlanti-tengeráramlás hatásának köszönhető.

Az évi közepes hőingás a Tiszától keletre a legnagyobb → medencejelleg és az óceántól való távolság kettős hatása.

A mezőgazdaság szempontjából fontos a tenyészidő ismerete. (Április1- től szeptember 30-ig tart.) Ez a termelésre alkalmas, fagymentes időszak.

Hőösszeg: a napi középhőmérsékletek összege. Elsősorban a tenyészidőé fontos. A növények hőigényének ismeretében el lehet dönteni, hogy a terület alkalmas-e a növény termelésére.

A hőmérséklet évi járásában törések következhetnek be.Ilyen, pl.

a fagyosszentek májusban: sarki eredetű hideg légtömegek törnek be a medencébe.

a vénasszonyok nyara: szeptember vége felé erős fölmelegedés.

Szél: Hazánkban, a földrajzi fekvés következtében a nyugati szelek az uralkodók, de a medencejelleg és a domborzat erősen módosítja.A szelek általában a hegység felől a medence belseje

felé fújnak.A szelek a hegységek lealacsonyodó részein, a

szélkapukonáramlanak be. Ilyen, pl. az Alpok és a Kárpátok között a Dévényi-kapu. (A szélirányok az atlasz tematikus térképéről leolvashatók!)

Csapadék: (tematikus térkép)A legtöbb: tavasz végén, nyár elején → biztosítja a

gabonák, kapások vízszükségletét.DNY -Magyarországon egy őszi maximum is van → az

őszi vetemények vízszükségletét biztosítja.A csapadék mennyisége elegendő, de eloszlása

egyenlőtlen. Különösen a nyári aszály okoz gondot.Fontos a hótakaró is: véd, víztartalék.

A levegő minősége:Az ország területének11%-a légszennyezett, de itt él a

lakosság 44%-a.A szennyező anyagok: SO2, NO2 és az ülepedő por.A szennyezés a fűtés korszerűsítésével csökkent, de az

elöregedő járművek növelik.Kérdések, feladatok:7. Mi jellemzi Magyarország éghajlatát?8. Hogyan befolyásolja a napsugárzás az éghajlatot?9. Mi jellemzi Magyarország hőmérsékletét?10. Melyek a jellegzetes szélirányok?11. Milyen a csapadék eloszlása?12. Milyen a levegő minősége?

1.4 Hazánk vízrajza- Folyóhálózat

A medencejelleg ezt is meghatározza. Folyóink a hegységekből a medence legalacsonyabb területei felé tartanak. A

felszíni vízkészlet 90%-a nem magyar területről származik. Ennek többször az a kellemetlen hatása, hogy a folyó szennyezetté válik, mire ideér a vize.

Az ország vízhálózata éghajlatunk következtében nem túl sűrű, sőt, kelet felé egyre gyérül.

A Kárpát-medence a Duna vízgyűjtő területe. A folyó magyarországi szakasza 417 km. Mellékfolyói a hazai szakaszon csak jobb oldalon vannak.(Kérem, szíveskedjenek a térképről megtanulni a

jelentősebb folyókat!)Hasznosítása:

Ivóvíz: Győr, Budapest, PécsIpari víz: Paks (hűtővíz)Hajózás: az őszi alacsony vízállás és a téli jegesedés

kivételével egész évben hajózható. Tengeri kijáratot teremt, bár a Fekete-tenger a világkereskedelem fő központjától távol van.

A Kárpát-medence második legnagyobb folyója, a Duna mellékfolyója a Tisza.

Kis esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Hazai szakasza: 596 km.

(Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök tervei alapján szabályozták.)Mellékfolyói:

Szolnoktól északra a jobb oldalon,délre a baloldalon ömlenek bele.

(Kérem, szíveskedjenek a térkép segítségével megjegyezni ezeket!)Vízjárása erősen ingadozó. Kiegyenlítését szolgálják, és áramot

termelnek a duzzasztott részek.Tiszalöknél,Kiskörénél.

Vásárosnaményig hajózható, de csak belföldi jelentősége van a hajózásnak.

Dráva: Horvátországnál határfolyó. Nem Magyarországon ömlik a Dunába.

Kisebb mellékfolyói vannak mindkét oldalán.A folyókon évente két árhullám van:

-A kora tavaszi (március) árvizet a hóolvadás okozza: jeges ár.

-Kora nyári: zöldár: a nyár eleji csapadékmaximummal van kapcsolatban.

-A Dráván a mediterrán esők hatására októberben is levonul egy kisebb árhullám.

- TavakIsmétlés: a tó fogalma, pusztulásaKeletkezésük szerinti csoportosításuk:

-Vetődéssel keletkeztek: Balaton, Velencei-tó

-Elgátolt medencét kitöltő tavak: Fertő, Arlói-tó (Ózd mellett)

-Morotvatavak: Holt-Tisza, Szelidi-tó (Kalocsa mellett)-Forrástavak: langyos vagy melegvizűek: Hévízi-tó,

miskolctapolcai forrástó-Dolinatavak: Vörös-tó (az Aggteleki-karszton)-Szélvájta tó: Szeged mellett a Fehér-tó.-Mesterséges tavak: hortobágyi halastavak.

Tavaink sekélyvizűek, ezért nyáron gyorsan fölmelegednek, télen viszont hamar befagynak.

Hasznosításuk:idegenforgalom, (környezeti problémák: vízszennyezés,

szemételhelyezés, légszennyezés)halászat,nádvágás.

- Felszín alatti vizek:A medencejelleg és a földtani fölépítés következtében hazánk

felszín alatti vizekben gazdag. Gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. Ezt a természeti kincset viszont az utóbbi időben az elszennyeződés, a túlzott kitermelés miatt a vízszintcsökkenés veszélye fenyegeti.

Talajvíz: átlagos mélysége 3-6 m, a csapadékmennyiség függvényében ingadozik (belvíz). Korábban ivóvíz volt, napjainkra a bemosódott szennyeződés miatt csak öntözésre használható.

Rétegvíz –artézi víz: az ivóvízellátás bázisa.A nagyobb mélységből érkező rétegvizek hévizek

lehetnek.Ásványvizek

Karsztvíz: ivóvíz, esetleg ipari víz. (Budapest, Eger, Miskolc, Pécs ivóvízellátása, Várpalota ipari víz ellátása.

Kérdések, feladatok:13. Mi jellemző Magyarország folyóhálózatára?14. Hogyan keletkeztek tavaink?15. Hogyan hasznosíthatjuk a folyókat és a tavakat?16. Melyek a felszín alatti vizek és hogyan hasznosíthatjuk ezeket?

1.5 Magyarország természetes növénytakarója és talajai- A földrajzi helyzet és a természetes növényzet

A növénytakaró az átmeneti jelleget tükrözi: érvényesülnek az eltérő éghajlati hatások (atlanti, szárazföldi, mediterrán).

Az ország növényzeti képét nem egyes növényfajok, hanem azok területileg jellegzetes csoportosulásai: a növénytársulások határozzák meg.

Magyarország növénytársulásai két nagy csoportba sorolhatók:-alföldeken: erdős sztyepp,

-dombságokon, hegységekben: lombhullató erdők társulásai.

Ezeket módosítja: a területfekvése,éghajlata,vízellátottsága,talaj- és kőzetviszonyai

- Az alföldek növénytársulásaiTermészetes növényzetük az erdős sztyepp.A természetes erdőfoltok tölgyesekből álltak – napjainkra visszaszorultak.Sajátos növényzet alakult ki:

-az árterületeken: füzes - nyáras ártéri erdők,-a homokbuckákon: árvalányhajas rétek, borókások,-a löszös területeken: pusztarétek, tölgyesek,-szikes területeken: sótűrő növények.

A 17. századtól kezdve nagyméretű erdőtelepítés folyt. Ennek során terjedtek el az akácosok.

- A dombságok és a középhegységek növénytársulásaiAz alacsonyabb, melegebb, szárazabb területeken tölgyesek –

lombkoronájuk nem zárt, ezért dús aljnövényzetük van.A magasabb, nedvesebb, hűvösebb területeken bükkösök –

lombkoronájuk zárt, aljnövényzetük gyér vagy hiányzik.Őshonos fenyvesek: a Bakonyban, a Soproni-és a Kőszegi-

hegységben vannak.A szelídgesztenyések: a Mecsekben – mediterrán hatás.(Magyarország 17-18%-át borítják erdők.)

- A talajIsmétlés a talaj keletkezése – földrajz a talaj és a növényzet

kapcsolataKérem, azonosítsa a talajféleségeket az atlasz Talajtípusok c.

tematikus térképével!Mezőségi talajok: sötét színűek,

legjobb termőterületek,morzsás szerkezetűek,jó vízgazdálkodásúak.

Alföldön: (Bácskai löszhát),Hajdúság,Körös-Maros köze,

Mezőföldön és a Dunántúli-dombvidék löszös területein.

ErdőtalajokFakószínű erdőtalaj alakult ki a Nyugat-

Dunántúlon: a bőséges csapadék kimosta a humusz egy részét, így tápanyagban szegény.

Barna erdőtalaj: kevesebb csapadékú, alacsonyabban fekvő területeken:

a középhegységekben, dombságokon – jóval több humuszt tartalmaznak.

Egyéb talajok:Öntéstalajok: rossz vízlevezetésű, gyenge

termőképességű, alacsony humusztartalmúak. A folyókat kísérő magasabb ártereken.

Láptalajok: az év jelentős részében vízzel borított ártereken, holt medrekben. Lehetnek részben tőzegesek is.

Szikes talajok: a folyószabályozás során lecsapolt, kiszárított területeken. Az erős párolgás hatására a vízben oldható sók feldúsulnak: Duna-Tisza közén, Dunántúlon.

Rendzina: mészkő-dolomitfennsíkokon. Humuszban gazdag, de vékony a talaj – csenevész növényzet.

A talajerózió: a megművelt terület 45%-a lejtős felszínen van. Ezeket a talajerózió egyre jobban veszélyezteti.

Kérdések, feladatok:17. Milyen tényezők határozzák meg egy területen a természetes növényzetet?18. Mi volt a természetes növénytakaró az Alföldön?19. Milyen növénytársulások jöttek létre a dombságokon és aközéphegységekben?20. Hol alakultak ki mezőségi talajok?21. Hol jöttek létre a különböző erdőtalajok?22. Milyen helyi talajféleségek alakulhattak ki hazánkban?

2. modul Magyarország tájai2.1 Alföld2.1.1 Duna-Tisza köze: Kiskunság, Jászság2.2 Kisalföld, Alpokalja, Zalai-dombság2.3 Dunántúli-dombság2.3.1 dombvidékek2.3.2 Mecsek2.3.3 Villányi-hegység2.4 Dunántúli-középhegység2.4.1 Bakony2.4.2 Vértes2.4.3 Velencei-hegység2.4.4 Dunazug-hegység2.5 Északi-középhegység2.5.1 Visegrádi-hegység2.5.2 Börzsöny2.5.3 Cserhát

2.5.4 Mátra2.5.5 Bükk2.5.6 Cserehát, Aggteleki-karszt2.5.7 Zempléni-hegység

2.1 Az Alföld- Résztájai: a Duna-Tisza köze,

a Tiszántúl.Duna-Tisza köze: hagyományos tájbeosztás szerint nyugatról

a Duna lezárja, de felszínalaktani értelemben a Dunától nyugatra fekvő táj is az Alföld része.Mezőföld: lösszel borított terület. 50-60 méteres

függőleges parttal tekint a Dunamenti-síkságra. A partvonalat a Duna folyamatosan alámossa. (Partomlások, csuszamlások)

Dráva-mellék: a síkságon mediterrán hatás érvényesül: enyhe tél, korábbi tavasz, őszi második csapadékmaximum.

Kiskunság: A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Rajta jól kirajzolódnak a Duna egykori folyásirányának megfelelő északnyugat-délkeleti irányú pászták. Ilyen irányú mélyedéseket töltenek ki a szikes tavak (Izsáknál a Kolon-tó). Ahol az ember a homokbuckák növénytakaróját elpusztította, a homok ma is mozgásban van. (Bugac, Fülöpháza)

(Bácskai-löszhát: csak az északi pereme van Magyarországon).

Tiszántúl:Nyírség: a Tisza és mellékfolyóinak hordalékkúpja. Itt

van az Alföld legmagasabb pontja a Hoportyó (183m). A futóhomokot akácerdőkkel kötötték meg.

Hajdúság: kiváló termőképességű löszhát.Hortobágy,Nagykunság: felszínükön a Tisza teregette el a

hordalékát. Ezek hazánk legszárazabb területei.Körös-vidék: tökéletes síkság. A folyószabályozás előtt

többfelé ágazó folyók, mocsarak, lápok tagolták (Kis- és Nagy -Sárrét). Öntésés szikes talaján rét-és legelőgazdálkodást folytatnak.

Körös -Maros-köze: a Maros hordalékkúpja. Területét részben lösz fedi. Hazánk legjobb minőségű talaja alakult itt ki. Déli és keleti pereme az ország legmelegebb területe.

Kérdések, feladatok:23. Mutassa meg a térképen az Alföld résztájait!24. Jellemezze röviden az egyes tájegységeket!

2.2 A Kisalföld és az AlpokaljaA Kisalföld

Jelentős óceáni hatás: erős borultság,kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás,bővebb, egyenletesebb

csapadékeloszlás.A miocén kortól süllyedő Kisalföldet a Duna és mellékfolyói

töltögették. Itt alakult ki Európa legnagyobb hordalékkúpja: a Szigetköz és a Csallóköz.

Közlekedésföldrajzi helyzete közúti, vasúti és hajózási értelemben rendkívül előnyös.

Résztájai:Győri-medence

Ide tartozik: a Fertő-tó: nádvágás, üdülésa Hanság: hatalmas tőzegkészlet.

Marcal-medence: itt van a legtöbb szántóterület, déli peremén bazaltkúpok.

Komárom-Esztergomi-síkságAz Alpokalja

A Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványa:a Soproni-ésa Kőszegi-hegység

A Kőszegi-hegységben van a Dunántúl legmagasabb pontja: az Írott-kő (882 m).

Vasi-hegyhát,Kemeneshát,Rábán túli kavicstakaró

A Zalai-dombságFelszínformái a Dunántúli-dombvidékkel mutatnak rokonságot,

de nyugatibb fekvése, az Alpok közelsége, éghajlata (bőséges csapadék), növényzete, talaja elkülöníti ettől. Túlnyomórészt löszös, agyagos üledék borítja. A lejtők gyakori csuszamlása, a völgyek vizenyőssége miatt települtek azemberek a dombtetőkre. (Göcsej: szeges, Őrség: szeres

településformái)Itt indult meg a két világháború között a magyarországi

kőolajbányászat.

Kérdések, feladatok:25. Melyek a Kisalföld résztájai? Mutassa meg a térképen!26. Hogyan alakult ki a Szigetköz?27. Mutassa meg a térképen az Alpokalja tájait!28. Miért sorolhatjuk az Alpokaljához a Zalai-dombságot?

2.3 A Dunántúli-dombságNyugat-keleti irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik. Északi

határa a Balaton, déli a Dráva-völgy.Kialakulása:

A Pannon-tenger visszahúzódása után már nem süllyedt a terület, sőt, részben emelkedett is. Az Alföld felé futó folyók fölszabdalták a felszínüket. A kiemelkedés és a fölszabdalás az északnyugat-délkeleti szerkezeti vonalak mentén történt. Ez a dombságot további résztájakra szabdalja.

Részei:Somogyi-dombság

Külső-Somogy: az északkeleti rész.Lösszel borított,legelőként hasznosítják.

Belső-Somogy: a délnyugati rész.Alföldi jellegű vidék.Homokos hordalék. (Duna)

Tolnai-dombság: a pleisztocén mozgások erősen földarabolták.

Löszön kialakult, jó minőségű mezőségi talaja van.A termőtalaj nagy részét a sűrű völgyhálózat

mentén a talajerózió tönkreteszi.Baranyai-dombság: alacsony térszínéből szigetszerűen

emelkedik ki két középidei rög: a Mecsek és a Villányi-hegység.

Mecsek:Környékén a gránitból álló Mórágyi-rög és a permi vörös

homokkő a földtörténeti óidőt idézi.A Mecsek középidei üledékekből áll: mészkő – gazdag karsztos

formákban.Az Abaligeti-barlang a légúti megbetegedések gyógyhelye.Pécs fölött a Tettyén karsztforrás fakadt.A vörös homokkőből uránércet bányásztak, a júra üledékekben

feketekőszén van.A hegység déli lejtőjén mediterrán jellegű éghajlat van.

Villányi-hegység:A Pécsi-medencétől délre: egyetlen keskeny sasbérc.Gerince mészkőből áll. (Az erdőirtások miatt kopár)A lejtők lösszel fedettek: szőlőtermesztés – villányi vörösbor.A hegység közelében lévő törésvonal mentén hévíz tör föl:

Harkány.

Kérdések, feladatok:29. Hogyan alakult ki a Dunántúli-dombság?30. Melyek a Dunántúli-dombság részei?31. Milyen korú hegységek találhatók a dombságtól délre?32. Miért a déli lejtőkön termelnek elsősorban szőlőt?

2.4 A Dunántúli-középhegységA Balaton északnyugati végétől a Dunáig húzódik. Kb. 200 km

hosszú. Délnyugat-északkeleti irányú. Túlnyomó része középidei üledékekből áll: mészkő. A középhegységet a

hegyvonulatra merőleges törésvonalak mentén részekre oszthatjuk.

Bakony:Mészkőhegység.A déli részen: barnakőszén, mangán, bauxit bányászat.

bazaltvulkánosság (Badacsony, Szent György-hegy, Gulács)

A bazaltláva üledékes kőzeten ömlött szét, megszilárdult.

Ahol nem védte a bazalt az üledékes kőzetet, az lepusztult.

A bazaltsapka megtartotta az eredeti térszín magasságát – ezek a bazaltsapkás tanúhegyek.

A bazaltmálladékkal fedett lejtőkön alakult ki a badacsonyi borvidék.

Bazaltos vulkáni működés játszódott le a Tihanyi-félszigeten is, de ott nem láva, hanem tufa fedte be az üledékes kőzetet. A vulkáni utóműködés

gejzírkúpokat hagyott hátra. (Aranyház)Vértes:

A Móri-ároktól keletre.Triász mészkő és dolomit építi föl.Barnakőszén és bauxittelepek (Gánt)A hegység nyugati peremén alakult ki a móri borvidék

Velencei-hegység:A Vértestől a Zámolyi - medence választja el.Gránittömbje a Variszkuszi - hegységképződésből való.

(karbon)Keleti részén andezit vulkánosság.A hegységtől délre a pleisztocén végén süllyedt be a

Velencei-tó árka.Dunazug-hegység:

A Vértestől a Tatai-árok választja el.Részei:

PilisA középhegység legmagasabb tagja.Üledékes kőzetek (triász)

GerecseJúra üledékek: Süttőnél vörösmárvány: vöröses

színeződésű mészkő.Barnaszén: Tatabánya, Dorog, Tokod (Karsztvíz

szivattyúzás!)Budai-hegység

A Pilisvörösvári-árok választja el a Pilistől.Üledékes kőzetek.Barlangok (Pálvölgyi)Gyógy- és hévforrások (123) - (budai termális vonal)

A hegység védhető domborzata, építőköve, fája, gyógyvizei, szerepet játszottak Budapest településtörténetében.

Sajnos, az egyre nagyobb beépítés ma már veszélyezteti ezeket a természeti értékeket.

Kérdések, feladatok:33. Hogyan fekszik a Dunántúli-középhegység?34. Mutassa meg a térképen, mik tagolják a középhegységet!35. Milyen kőzetekből épülnek föl a középhegység részei?36. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait!

2.5 Az Északi-középhegységA Dunántúli-középhegység csapásirányának meghosszabbításában

húzódik.Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek (andezit, riolit és ezek tufája) építi föl.Üledékes kőzetekből áll: a Cserhát egy része, a Bükk, az Aggteleki-

karszt.Hazánknak erőben leggazdagabb területe.A déli lejtőkön szőlőtermesztés.

Részei:Visegrádi-hegység

A Kárpátok vulkáni vonulatának kezdő tagja.A Börzsönytől a Duna áttöréses völgye választja el.

BörzsönyAnyaga: andezit.Települések csak a peremi medencékben vannak.

CserhátDombvidéki jellegű, változatos fölépítésű és domborzatú

terület.Kőzetei:

középidei üledékek: Vácnál a Naszály – mészkő.andezit: a Keleti-Cserhátban, északkeleten a Karancs.

Ide soroljuk a Gödöllői-dombságot is, amely az Alföldbe nyúlik.Mátra

Nyugaton a Zagyva, keleten a Tarna völgye határolja.Itt van hazánk legmagasabb pontja: a Kékes.Recsk és Gyöngyösoroszi nemes-és szinesércei, Parád

ásványvizes forrásai (csevice) idézik az egykori vulkáni tevékenységet.

Dél felé a Mátraalja feltöltött területén a pannon üledékben találták meg a lignittelepeket Gyöngyösvisontán.

BükkHazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége.Középidei mészkőből áll, jól karsztosodik. A karsztos formák a

Bükkfennsíkon tanulmányozhatók A fennsíkot meredek

mészkőcsúcsok (kövek) veszik körül. A fennsíkot nemzeti parkká nyilvánították.

Barlangjaiban ősemberi leletekre bukkantak.Itt volt a magyar ipar bölcsője: a XVIII. században itt

alapították az első vasolvasztókat: Ómassa, Répáshuta.Aggteleki-karszt

Nemzeti park.Triász mészkőből áll.Baradla-barlang hazánk leghosszabb, legkiterjedtebb

barlangrendszere. Szlovákiában folytatódik.Cserehát

A Bódva és a Hernád völgye között.Pannon üledékkel fedett, erősen fölszabdalt dombság.

Zempléni-hegységAz Eperjes -Tokaji-hegylánc része.Andezitből, riolitból, riolittufából áll.Medencék tagolják.A déli lejtőkön szőlő és bortermelés.Itt bányásszák a legtöbb nemérces ásványunkat: perlit, kaolin,

zeolit.

Kérdések, feladatok:37. Hogyan helyezkedik el az Északi-középhegység?38. Ismertesse a térkép segítségével az Északi-középhegység tagjait éskőzeteit!

3. modul Magyarország társadalmi-gazdasági élete3.1 Népesség3.2 Népesedési folyamatok3.3 Foglalkoztatási szerkezet3.4 Települések típusai3.5 A nemzetgazdaság szerkezete

3.1 Magyarország népességeAz ország lakossága 2004. jan. 1-jén: 10 millió 117 ezer volt.A népsűrűség 108 fő/km².Történelmi, gazdasági, földrajzi okok miatt az eloszlás nem

egyenletes.

Kérem, szíveskedjék az atlasz népsűrűségi tematikus térképét használni!

A budapesti agglomerációban él a lakosság közel ¼-e.Nagy a népsűrűség: a nagyvárosokban és környezetükben, a

gazdaságilag fejlettebb, iparosodott megyékben (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Csongrád megyében.

Alacsonyabb: a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területű, ritkább településhálózatú megyékben.

A legalacsonyabb: Somogy-, Tolna-, Békés-, Bács-Kiskun megyében.Földrajzi adottság miatt ritka a népesség:

a hegyvidékeken és aművelésre kevésbé alkalmas területeken: Hortobágy.

- A népesség nemzetiségi összetételeAz ország lakossága magyar anyanyelvű.A magukat nemzeti kisebbségnek vallók aránya:1,5 – 2 %.

Németek: őseiket a török hódoltság után telepítették be. Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom

megyében és Budapest környékén élnek.

Szlovákok: Békés, Komárom-Esztergom megye, Budapest környéke

Horvátok: Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron m.

Szerbek: Bács-Kiskun, Csongrád megye, Budapest környéke

Szlovének: Vas megye határmelléki településeibenRománok: Békés és Hajdú-Bihar megyében.Görögök, bulgárok, lengyelek, ukránok (ruszinok)A roma lakosság etnikai kisebbséget alkot. Számuk: 200

000 fő.Minden településen megtalálhatók.Legnagyobb létszámban: Borsod-Abaúj-Zemplén,

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megyében és Budapesten élnek.

Hazánk alkotmánya és egy külön törvény a kisebbségeknek teljes egyenjogúságot biztosít, lehetővé teszi anyanyelvük használatát.

Kérdések, feladatok:39. Az atlasz népsűrűségi térképe alapján: melyek hazánk legsűrűbben és

ritkán lakott területei? Indokolja!40. Milyen az ország nemzetiségi összetétele?

3.2 Népesedési folyamatokNépesedési vagy demográfiai folyamatok: a népesség számának

alakulását, a nem és kor szerinti összetételét, a születések és a halálozások számát, az utóbbiak okait, a házasságkötések és válások alakulását jelentik.

Magyarország a világ csökkenő népességű országai közé tartozik.Ha a születések és a halálozások számának különbsége pozitív,

akkor természetes szaporodásról beszélünk, ha negatív, akkor természetes fogyásról beszélünk.Az elmúlt évtizedekben

a születések száma nagyon lecsökkent,

nőtt a halálozások száma,emelkedett az átlagos életkor.(Az ország elöregszik.)

Magyarázata:egészségügyi ellátás korszerűsödött,járványokat megelőzték,új gyógyító eljárások,új gyógyszerek,javult a táplálkozás.

A csecsemőhalandóság csökkent.A népesség nem és kor szerinti megoszlása – korfán ábrázoljuk.

Születéskor még a fiúk száma több, de a férfiak nagyobb halandósága miatt lecsökken, a nemek közötti arány kiegyenlítődik. 40 éves kor fölött a nők aránya fokozatosan növekszik.

Az ország népességének életkori összetétele nem kedvező:-a 15 év alattiak a népességnek kevesebb, mint 1/5-ét

adják. Ez a születések csökkenő számával magyarázható.

-az életkor kitolódása miatt az idős népesség aránya nő.

Kérdések, feladatok:41. Mi jellemzi Magyarország népesedési folyamatát?42. Elemezze Magyarország korfáját!

3.3 Foglalkoztatási szerkezetA foglalkozási szerkezet a népesség munkamegosztásban elfoglalt

helyének arányait mutatja be. Az ország népessége három csoportra osztható:-munkavállalási kornál fiatalabbak – 16 éven aluliak,-munkavállalási korúak – 16 évtől a nyugdíjkorig,-nyugdíjaskorúak.

Az utóbbi kettő a keresőnépesség,ezen belül a nyugdíjkor alattiak az aktív keresők.

Súlyos társadalmi probléma, hogy a foglalkoztatottak aránya nagyon alacsony:

Az ország lakosságának több mint 1/5-e nyugdíjas, ez a szám az életkor kitolódásával nő.

Csökken az aktív keresők száma és aránya.A foglalkozási szerkezetre jellemző:

A második világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozók voltak túlsúlyban.

Az iparosítás hatására az iparban dolgozók kerültek vezető helyre.

Az 1990-es évtized végére a szolgáltatásban dolgozóké volt a vezető hely.

Kérdések, feladatok:43. Milyen csoportokba sorolható hazánk lakossága a foglalkozási szerkezetalapján?44. Hogyan változott a foglalkozási szerkezet, és mi a magyarázata?

3.4 Magyarország településhálózataTelepülés: egy embercsoport lakóhelyének és munkahelyének

térbeli együttese, az ott élő emberek közössége.Lakóhely: az a földrajzi hely, ahol az emberek maguk és

anyagi javaik megvédése érdekében berendezkedtek, lakóépületeket és más építményeket létesítettek.

A települések részei:a munkahelyek is: üzemek, megművelt földek, üzletek,

intézmények (iskolák, orvosi rendelők, kórházak, hivatalok),

utak, terek, parkok, közlekedési létesítmények, közművek (villany, víz, gáz, telefon, csatorna-hálózat).

A települések lakóit, a különböző tevékenységeket kiszolgáló műszaki létesítmények, az infrastruktúra részei.

A települések lehetnek (attól függően, hogy milyen feladatokat látnak el):

városi,falusi,szórványtelepülések.

Ezeket a gazdasági, közlekedési, közigazgatási kapcsolatok településhálózatba fogják össze. Ez az ország valamennyi települését magában foglaló együttműködő rendszer.

A települések egymással:alá-,fölé-,mellérendeltségi viszonyban vannak.

A város ellátja a falut ipari,a falu a várost mezőgazdasági termékekkel, élelmiszerrel.

Egyes települések a munkahelyeket tömörítik, mások, több településnek a szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeit elégítik ki, vagy a közigazgatásban van irányító feladatuk.

A településhálózatból népességük száma, gazdasági és ellátó tevékenysége alapján kiemelkednek a városok, az ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális, idegenforgalmi,

közigazgatási központok. Ezek alkotják a településhálózat gerincét. Vonzáskörzeteik befedik az egész országot.

A települések az országban szétszórtan helyezkednek el. A lakosság a nagyobb településekben tömörül.

Kérdések, feladatok:45. Mit értünk a település fogalmán?46. Mi a lakóhely?47. Mi tartozik az infrastruktúrához?48. Milyen településtípusok vannak?49. Mi jellemző a településhálózatra?

3.5 A magyar nemzetgazdaság jellemző vonásai- A gazdaság szerkezete

A második világháború előtt a vezető helyen a mezőgazdaság állt.

A szocialista korszakban az ipar került előtérbe.Ebben az időszakban a világ fejlett országaiban a

szolgáltatások aránya már felülmúlta az iparét.A magyar gazdaságban ez, az átalakulás során következett be.

Visszaszorult a mezőgazdaság részesedése,sokat csökkent az iparé ésminimális lett a bányászaté.

Kérdések:50. Hogyan változott a magyar gazdaság szerkezete?

4. modul Magyarország ipara4.1 Az ipar fölépítése4.2 Az ipar ágazatai4.3 Az ipar szerkezete4.4 Az ipar földrajzi elhelyezkedése

4. Magyarország ipara- Az ipar fölépítése:

kitermelő ipar,alapanyaggyártó ipar,feldolgozó ipar,ipari szolgáltatások (villamos áram, gáz, gőz szállítása a

fogyasztóknak)

Az ipar ágazatai:

Nehézipar Könnyűiparbányászat, fa- és papíripar,villamosenergia-termelés, nyomdaipar,

kohászat, textilipar,gépipar, bőr-, szőrme-, cipőipar,építőanyag-ipar, ruházati ipar,vegyipar élelmiszeripar

- Az ipar szerkezete

-A bányák nagy részét bezárták, ezért az ágazat gazdasági részesedése minimálisra csökkent.Ok:

a hazai ásványi nyersanyagok bányászata a geológiai adottságok miatt túl költséges,

a legtöbbnek a minősége alatta marad a világpiacon

beszerezhetőének.-A hazai adottságoknak kevésbé megfelelő nagy anyag-,

energia-, tőkeigényű vas- acél-, timföldgyártás és alumíniumkohászat visszaszorult.

-Visszaszorultak azok a gépipari ágazatok is, amelyek nem korszerűsítették termékeiket, ezért azok elavultak, elvesztették piacaikat.

-Versenyképtelenné vált a hazai textilipar. A globális világgazdaságban a képzett munkaerőt nem igénylő ágazatok a fejlettebb államokból az olcsó munkaerőt kínáló területekre települtek.

Következmények:MunkanélküliségA korszerű üzemeknek kisebb a munkaerőigénye, de

nagyobb a termelékenysége.Ez javította az ipar versenyképességét.

A korszerűsödés bizonyítékai:-Az ipar szerkezetében előtérbe került:

az elektronika,a gépkocsigyártás és más gépipari ágak.

-Megváltozott a vállalatok mérete:Korában nagyüzemeket létesítettek.Az átalakulás után:

közepes éskisüzemeket.

Ezek rugalmasabbak,gyorsabb a termékváltás,hamarabb jelenhetnek meg a piacokon.

Szerepük elsősorbanaz alkatrészellátásban,a könnyűiparban,a közszükségleti cikkek gyártásában van.

Ha sikerül az ipari termékekkel a hazánkba települt multinacionális cégek beszállítóivá válni, az nagyban segíti az ipar fejlődését.

- Az ipar területi elrendeződéseA telepítő tényezők sokáig a nyersanyaglelőhelyek és a

munkaerő volt.Napjainkban:

a szakképzett munkaerő,az infrastruktúra színvonala,jó megközelelíthetőség (autópályák, vasutak,

távközlési kapcsolatok),a munkaerő fogékonysága az új technika iránt.

- Az ipar földrajzi elhelyezkedése:Budapesti agglomeráció:

Gép-, gyógyszer-, elektronika-, műszer-, ruházati- és élelmiszeripar

Központjai:Vác cementgyár,Gödöllő gyógyszeripar,Százhalombatta vegyipar, hőerőmű,(Veresegyháza gyógyszeripar.)

Kisalföldön:Az ipar növekedése dinamikus volt.Vezető ágazatai: gépkocsi-, textil-, fa-, ruházati- és

élelmiszeriparKözpontjai:

Győr gépkocsi ipar, könnyűipar: műbőr,Szentgotthárd személygépkocsi alkatrész

gyártás,Szombathely könnyűipar,Sopron könnyűipar,Pápa elektromos gépek,Mosonmagyaróvár könnyűipar.

Közép-Dunántúlon: (Fejér-, Komárom-, Veszprém megye)Gép- és elektronikai ipar, vas- és acélgyártás, alumínium-

feldolgozás, vegyiparKözpontjai:

Székesfehérvár alumínium hengerelt áru, elektronikai ipar,

Dunaújváros legnagyobb vaskohászati üzem,Tatabánya szén lelőhely,Ajka timföldgyártás, üvegipar,Várpalota alumínium-kohászat, műtrágya-gyár,Veszprém elektromos gépek.

Pécs és körzete:A szén- és uránérc-bányászat megszűnt.Porcelán-, fa-, bútor-, ruházati-, cement- és

élelmiszeriparElektronikai ipar

Pécs híradástechnikai iparKomlóMohács

(Szigetvár)Duna menti ipari sáv:

Telepítői: a barnaszén, az építőipari nyersanyagok, a Duna vize.

Személygépkocsi-gyártás, papíripar, olajfinomítás, építőanyag-ipar.

Esztergom gépkocsi-ipar,Dorog szenet bányásztakLábatlan cementgyár.(Almásfüzitő,Nyergesújfalu)

Nógrádi-medence, Mátravidék:Visonta körzetében lignitbányászat, erőmű, üvegipar,

acél-, cukor- és konzervipar.Gépipar, elektronika:

Salgótarján huzal és acél tömegáru, üvegiparGyöngyösHatvan élelmiszeripar

Borsodi körzet:Egykor a vidék vezető ipari körzete volt. Több nagy és

közepes üzem megszűnt vagy csökkent a termelése.

Fejlődött a petrolkémia, a műanyagipar, a cement és a villamosenergia-ipar.Miskolc acél, hengerelt áru, cementgyár,Tiszaújváros vegyipar, műanyaggyártás,Kazincbarcika műanyaggyártás, marónátron

előállítás,Ózd betonacél, izzólámpák, fénycsövek.

Délkelet-Alföld:Fejlődésére nagy hatással volt a kőolaj- és földgáz

feltárása.Hőigényes iparágak települtek: üveg-, porcelánipar.Hagyományos ágazat: élelmiszeripar, ruházati ipar.

Szeged könnyűipar, élelmiszeripar, bútoripar,Békéscsaba könnyűipar, élelmiszeripar, nyomda,Gyula könnyűipar, élelmiszeripar,Orosháza üvegipar, élelmiszeripar,Hódmezővásárhely könnyűipar, porcelángyártás

Jelentős központok még:Debrecen: gyógyszer-, élelmiszer-, gépipar,

híradástechnika, nyomda,Szolnok: vegyipar, papírgyártás,Nyíregyháza: papír-, gumi-, konzervipar,

híradástechnikai ipar,Paks: atomerőmű,Kecskemét: élelmiszer- és gépipar,Nagykanizsa: gépipar, üvegipar, fénycsövek

gyártása,

Zalaegerszeg: bútor-, kerámia-, élelmiszeripar, híradástechnika,

Jászberény: hűtő-és fagyasztó gépek,A porcelángyártás központjai: Herend, Pécs, Hollóháza,

Hódmezővásárhely.Üvegipar: Parád, Ajka, Salgótarján.

Kérdések, feladatok:51. Hogyan épül föl az ipar?52. Melyek az ipar ágazatai?53. Ismertesse az ipari szerkezet változását!54. Mi határozza meg az ipar elhelyezkedését?55. Keresse meg a térképen, és a térkép segítségével rögzítse az egyes

ipari területek és központok földrajzi helyét! Kapcsolja hozzá a főbb iparágakat!

5. modul Magyarország mezőgazdasága5.1 Gabonatermesztés5.2 Ipari növények termesztése5.3 Zöldségtermesztés5.4 Gyümölcstermesztés

5. Magyarország mezőgazdaságaAz ország éghajlati és talajadottságai lehetőséget teremtenek a

mezőgazdasági termelésre.Búzatermesztés:

Az őszi búza a legelterjedtebb. Tavasszal akkor vetnek, ha az őszi vetésűt komoly fagykár érte.

Hőigénye nagy,csapadékigénye közepes, de a májusi csapadék befolyásolja a

terméseredménytJúniusban napsütésre, melegre van szüksége – ettől függ a

sikértartalma.A talajra igényes:Mélyrétegű, humuszban gazdag, középkötött mezőségi talajon ad legjobb termést.A termelt búza fedezi a szükségletet, sőt, kivitelre is jut.Termőtájai:

A Tiszántúl lösztáblái: Körös-maros köze, Hajdúság, Szolnok környéke,

A Heves-borsodi-síkságon: a Mátra és a Bükk előterében,

A Mezőföldön,Tolna-, Baranya megyében,A Kisalföldön.

Rozstermesztés:A második kenyérgabona.

Termőterülete csökkent, más növények foglalták el a helyét.Kizárólag ősszel vetik.A búzánál csapadékosabb éghajlatot kíván, de a talajra

kevésbé igényes.A homoktalajok kenyérgabonája.Termőterületei:

Duna –Tisza köze gyengébb minőségű homoktalajai,Nyírség középső és déli része,Délnyugat-Dunántúl csapadékosabb, kilúgozott

területei.A korszerű táplálkozásban jelentős szerepe van.

Rizstermesztés:Csak az elárasztható területeken lehet termelni. Termelése

igen költséges.A termőterülete visszaszorult. (Hortobágy, Közép -Tisza-vidék)

Kukorica:Elsősorban takarmánynövény, bár többféle élelmiszer

készíthető belőle.A csemegekukorica konzervipari alapanyag.A termesztés kiterjesztését az állattenyésztés igényelte.

(Sertés, baromfi)Sok változást hozott a hibridkukoricák bevezetése, mert:

a tenyészidő csökkent,a terméshozam nőtt,a vetésterület a kevésbé meleg országrészekre is

áthúzódhat.Hazánk, Európa kukoricatermelésében jelentős helyet foglal el.Igényei:

Fagyra érzékeny, tehát nem lehet korán vetni.Nagy nyári meleget kíván.Csapadékigénye kisebb, mint a búzáé.Humuszban gazdag, agyagos és fekete mezőségi talajon

legjobb a hozama, de termelhető a jobb minőségű homokon is.

Termőterülete az egész ország, de kimagaslóak a terméseredmények:

A Tiszántúlon: A Körös – Maros közén,a Szolnoki- és a Hajdúsági-

löszháton.A Dunántúlon: Mezőföld,

Tolna- és Baranya megye déli része.

A Duna-Tisza közén: a dunai ártér.Árpa:

Őszi árpa: termesztési feltételei azonosak a búzáéval, de a hótakaró nélküli fagyok több kárt tesznek benne.Délkelet-Dunántúlon (Baranya, Tolna megye),Mezőföldön.

Tavaszi árpa: takarmányozásra, sör és malátagyártásra használják.

A legrövidebb tenyészidejű gabona.Hőigénye kisebb, mint az őszi árpáé.Egyenletesebb csapadékeloszlást igényel.Kisalföld,Az Északi-középhegység alföldi előtere.

Zab:A lótenyésztéshez nélkülözhetetlen.Egyenletesen hűvös, csapadékos éghajlatot igényel.A talaj iránt nem igényes.Tavasszal vetik.

Kisalföld,Zala megye nyugati része,Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén.

Kérdések, feladatok:56. Melyek a búzatermesztés feltételei és termőtájai?57. Milyenek a rozs igényei?58. Hol termelnek hazánkban rozsot?59. Melyek a kukoricatermelés feltételei és termőtájai?60. Milyen feltételeket kell biztosítani az árpafélék termesztéséhez?61. Mely területeken gazdaságos az árpát termelni?62. Miért termelünk árpát?63. Miért kicsi a zab termőterülete?

5.2 Ipari növények termesztéseCukorrépa:

Alaposan megmunkált talajban ad jó termést.Mészben gazdag, fekete mezőségi talajokon ad legjobb

termést.Egyenletes csapadékeloszlást,nyári meleget kíván.Miután hazánkban a csapadékhozam bizonytalan, a

termésátlag ingadozó.A termesztés eredményeiben nálunk a talaj a meghatározó.A termésátlagok alacsonyabbak, mint Európa nagy cukorrépa

termelő országaiban, de a kedvező hőösszeg miatt a cukortartalom nagyobb.

A termesztés elterjedését a talaj és a gyárak elhelyezkedése határozza meg.

Termőtájai:Kisalföld (Petőháza, Ács),Mezőföld (Kaposvár),Szolnoki – és Hajdúsági-löszhát (Kaba, Szolnok),Délkelet – Alföld,Heves-borsodi-síkság (Hatvan, Szerencs.)

A feldolgozás melléktermékéta répaszeletet takarmányozásra,a melaszt szeszgyártásra használják.

Napraforgó:Hőigényes.

A talajjal szemben igénytelen.Termőterülete megnőtt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg-,Jász-Nagykun-Szolnok-,Békés megye,Mezőföld.

Repce:Termőterülete ismét nő.Kevésbé igényes.Termőterületei:

Dél- és Délkelet-Dunántúl.

Kérdések, feladatok:64. Melyek a cukorrépa termesztés feltételei és termőtájai?65. Melyek a legfőbb olajosnövények, és hol termelhetők?

5.3 Zöldség-és gyümölcstermesztésBurgonya

Élelmezési cikk, takarmány és ipari nyersanyag (keményítő, szeszipar)

Enyhén savanyú homoktalajok növényeEgyenletes csapadékeloszlást igényel.A csapadék befolyásolja a termésátlagot, ezért ez ingadozó.Termőkörzetei:

Pest- és Bács-Kiskun megye,Nyírség,Borsod megye,Belső-somogyi homokhát,Nyugat-Dunántúl,Kisalföld.

Hagyma:Magas a vitamin és az illóolaj tartalma.Rostjai szilárdak.Jól tárolható és szállítható.A fekete mezőségi talajon, magas napfénytartam mellett

kiváló termést ad:Makón és környékén.

Paradicsom:Lazább, melegebb talajt,sok nedvességet,az érés idején meleget kíván.

Duna-Tisza köze (Kecskemét, Nagykőrös),Pest környéke (Hatvan).

Fűszerpaprika:Hőigénye igen nagy. Ezért van a termőkörzete a legmelegebb

vidéken:Szeged környéke,Kalocsa környéke.

Íze, C-vitamin-tartalma, színe miatt keresett a világpiacon.

- GyümölcstermelésA kontinentális éghajlat miatt az almafélék és a csonthéjas

gyümölcsök vannak túlsúlyban. A hűvösebb területeken a bogyós gyümölcsök, és szinte az egész országban, a délebbre fekvő területek gyümölcsei is megteremnek (dió, mandula, gesztenye). A változó időjárás miatt (tavaszi fagyok, jégverés, hosszú tél) a termés mennyisége ingadozó. A sok napsütés, a megfelelő talaj miatt a gyümölcsök íze, vitamin-és ásványi anyag tartalma igen jó.

Alma:A legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcs.

Nyírség,Szatmári-síkság,Bodrogköz,Duna-Tisza köze,Zala megye.

Sárgabarack:Napfényt, meleget igényel.Érzékeny a fagyokra, a száraz, nagy melegre.A Duna-Tisza közén: Kecskemét környékén a

futóhomok megkötéseérdekében telepítették.

Őszibarack:A legnagyobb meleget és napfényt igényli a gyümölcsök

közül.Meszes talajokon kiváló minőségű.A Budai-hegyek déli lejtőjén,Szeged – Szatymaz környékén.

Szőlőtermesztés:A római korig nyúlik vissza.Vulkanikus eredetű málladéktalajon, löszön, homokon

megterem.Csapadékigénye mérsékelt, mert mélyen gyökerezik.Hő- és napfényigénye igen nagy.A belőle készült bor íze, zamata zömmel a földrajzi

adottságok függvénye.Nálunk mind csemege, mind borszőlőt termelnek.A legjobb minőségű borok a történelmi borvidékeken

vannak, melyek a 18-19. században alakultak ki. A földrajzi adottságoknak megfelelő fajtákat telepítettek, jellegzetes borok alakultak ki.

Tokaj-hegyalja: fehérborokat készítenek a Zempléni-hegység déli lejtőin termelt szőlőkből.

Egri borvidék: döntően vörösborok jellemzik (egri bikavér).

Gyöngyösi borvidék: fehérborokat termelnek.Balaton-felvidék: Balatonfüred, Badacsony:

fehérborok.

szekszárdi villányi vörösborok,soproni alföldi borvidék: könnyű, homoki borok

Kérdések, feladatok:66. Mely zöldségféléknek milyen igényük van, és hol vannak a termőkörzetei?67. Miért olyan finomak a magyar gyümölcsök?68. Hol, milyen gyümölcsöket termelnek legnagyobb mennyiségben?69. Keresse meg a térképen a történelmi borvidékeket!70. Hol termelik a legjobb borokat adó szőlőt?

6. modul Közlekedés

6. Hazánk közlekedés-földrajzi helyzete

Hazánk az európai nyugat-keleti és észak-déli közlekedési vonalak egyik találkozási területe. Földrajzi helyzetünk következtében a közlekedési hálózat összegyűjti a környező államokból a nemzetközi útvonalakat és továbbítja forgalmukat. Ezért nagy mértékű az átmenő vagy tranzit forgalom. Az EU irányelveknek megfelelően a legforgalmasabb csomópontokban logisztikai (átrakó, elosztó, vámkezelő) központokat kell építeni.

Út-és vasúthálózatunk egyaránt sugaras szerkezetű, Budapest-központú. A fővárost nem érintő vonalak csak az utóbbi időben épültek. Ez drágábbá, nehézkesebbé teszi a szállítást.

A közlekedési hálózat alkalmazkodik a földrajzi adottságokhoz, a települések, elsősorban a városok elhelyezkedéséhez. A fővonalak Budapest és a nagyvárosok, az ipari központok közti kapcsolatot, valamint a nemzetközi összeköttetéseket teszik lehetővé.

Kérdések:71. Milyen fölépítésű Magyarország közlekedési hálózata?72. Mit jelent az, hogy Magyarország közlekedési tranzit-ország?

7. modul Idegenforgalom

7. Idegenforgalom

A szabadidő eltöltése, üdülés, szórakozás, gyógykezelés, más tájak, más népek kulturális értékeinek, nyelvének, népszokásinak, étkezési szokásainak megismerése.

Gazdasági tevékenység is: a fogyasztás egyik formája.Megkülönböztetünk:

belső ésnemzetközi idegenforgalmat.

Az idegenforgalmat mozgató erők között megtalálhatók a földrajzi adottságok és a gazdaságföldrajzi tényezők.

Az idegenforgalom hazai adottságai:-Tájak: Hortobágy a puszta - a világörökség része,

Bugac pusztasága,Aggtelek cseppkőbarlang – a világörökség része,Balaton közép-Európa legnagyobb tava.

-Gyógyvizek és erre épülő fürdők:Hévíz,Bük,Harkány,Hajdúszoboszló.

-Történelmi városaink műemlékei, egyházi épületek:Eger,Esztergom,Szigetvár.

-Falumúzeumok:Szentendre,Ópusztaszer.

-A magyar konyha, a magyar borok-A főváros: Budapest fekvése, a várnegyed – a világörökség része.

- Magyarország idegenforgalmi körzetei, központjaiAz ország területe: az idegenforgalmi értékek, a hazai és a

nemzetközi érdeklődés alapján körzetekre osztható:Budapest: főváros. Legnagyobb az idegenforgalma az

országban.Itt futnak össze a nemzetközi út-és vasútvonalak.Nemzetközi repülőtere van.Értéke: a földrajzi fekvése,

a római kor emlékei,szállodái, gyógyfürdői,a várnegyed műemlékei,tudományos konferenciák,a kulturális- és sportrendezvények.

DunakanyarA környező hegyek kedvelt kirándulóhelyek (Budai-

hegyek, Pilis, Dunazug, Börzsöny).Szentendre: az ország legnagyobb falumúzeuma.Esztergom, Visegrád:történeti- és műemlékei,

múzeumai.Balaton

A második legforgalmasabb terület.A napfényes, meleg nyár, a part tájképe, a viszonylag

fejlett idegenforgalmi infrastruktúra vonzza a turistákat.

Siófok,Balatonfüred,Tihany,

Keszthely – Hévíz melegvizű tó, termálfürdő, szanatóriumVelencei-tó elsősorban a hazai turisták keresik föl.Nyugat-Dunántúl

Elsősorban az osztrákok kedvelik: bevásárlások, szolgáltatások.

Történelmi városok: Sopron,Győr,Kőszeg,Fertőd Esterházy -kastély,

hangversenyek.Balf Bük gyógyfürdők, szanatóriumok.Sárvár Őrség jellegzetes települései voltak a

hazai falusi turizmus első kezdeményezői.

Pécs – MecsekA hegység elsősorban a kiránduló-turizmus célpontja.Pécs fekvése, műemlékekben gazdag központja,

múzeumai sok turistát vonzanak.Harkány gyógyüdülő.

Gemenci-erdő növény és állatvilága nagy élményt nyújt, vadászat

KiskunságKözpontja: Kecskemét. Közelében van a Kiskunsági

Nemzeti ParkBugaci-puszta: növényei, állatai védettek.

Ősi haszonállataink génbankja (szürkemarha, rackajuh).

Túzokrezervátum.A még megmaradt homokbuckák fehérnyárral,

borókával borítottak (ősborókás).

Debrecen gyógyfürdő, a közelében aHortobágyi Nemzeti Park: régi pusztai állattenyésztés

emlékei,a délibáb,a tájkép ismert körzetté tette.A világörökség része.

Hajdúszoboszló gyógyfürdő.Mátra és a Bükk összefüggő idegenforgalmi terület mind

télen, mind nyáron.Magaslati üdülők (Galyatető, Mátraháza).Bükki Nemzeti Park gyönyörű karsztformák.

EgerTörténelmi és műemlékekben gazdag belvárosa,

uszodák, gyógyfürdők, jellegzetes pincék.A Bükk déli peremén melegvizű gyógyfürdők. (Mezőkövesd,

Kács, Bogács).

Aggteleki Nemzeti Park cseppkőbarlangrendszer. A világörökség része.

Kérdések, feladatok:73. Soroljon föl olyan tényezőket, amelyek föltétlenül szükségesek az

idegenforgalom kialakulásához! Mondjon 1-1 példát!74. Keresse és mutassa meg hazánk idegenforgalmi körzeteit és központjait!

8. modul Külkereskedelem

8. Külkereskedelem

A nemzetközi munkamegosztás alapján, más országokkal folytatott kereskedelem. A hazai természeti adottságok ismeretében megállapítható, hogy külkereskedelem nélkül nagyon korlátozott gazdaság kialakítására lenne lehetőség.

A külkereskedelem feladata:-Az ország földtani adottságai miatt a hiányzó energia és

nyersanyagok behozatala.-Az éghajlati feltételek miatt nálunk nem termelhető

mezőgazdasági eredetű nyersanyagok (gyapot) vagy élelmiszerek (déligyümölcsök), élvezeti cikkek (kávé, tea) behozatala.

-A nálunk nem gyártott korszerű gépek, berendezések, műszerek behozatala.

-A fogyasztási cikkek választékbővítéséhez a termékeket, gépkocsikat, gyógyszereket, könyveket, filmeket szintén a külkereskedelemmel biztosítanak.

-Az ipar, a mezőgazdaság termékeiből az ország szükségletét meghaladó mennyiséget a kivitel révén értékesítjük.

A világpiacon csak a korszerű, jó minőségű termékek adhatók el versenyképes árakon. Így a külkereskedelemnek gazdaságfejlesztő hatása is van.

- A külkereskedelem áruszerkezeteA behozatalban vezető helyen állnak:

A termelés korszerűsítéséhez szükséges eszközök,híradástechnikai berendezések,gépkocsik,tartós fogyasztási cikkek,szórakoztató elektronika,ruházati ipar termékei,fémek, műanyagok, vegyszerek, gumi, műtrágya, textil,energiahordozók: kőolaj,

földgáz,élelmiszeripari termékek: déligyümölcsök, élvezeti

cikkek, tengeri hal.A kivitelben

legnagyobb értékűek az új gépipari ágazatok termékei:gépkocsik,motorok,elektronikai eszközök,televíziók, háztartási gépek,alumíniumtermékek,gyógyszerek,ruházati cikkek,műanyagok,élelmiszerek: búza, kukorica, hús, húsáruk,

zöldség, gyümölcs,mélyhűtött termékek, bor.

A külkereskedelmi forgalom döntő része a világ legfejlettebb országaival bonyolódik, elsősorban az EU országaival.

Legszorosabb a kapcsolat a hagyományos partnerekkel:Németországgal, Ausztriával és Olaszországgal.

Oroszországból többet importálunk (kőolaj, földgáz), mint amennyit exportálunk. A hazai vállalatoknak nehezen sikerül az orosz piacon újra megjelenni.

Az egykori szocialista országokkal meglazult a kereskedelmi kapcsolat, mert azok is új partnereket kerestek.

A távoli földrészek országai közül az USA-val, és Japánnal nő leggyorsabban a külkereskedelemi forgalom.

Kérdések, feladatok:75. Mi a külkereskedelem?76. Mi a külkereskedelem feladata?77. Milyen termékeket hozunk be?78. Melyek a kivitel fő termékei?79. Hogyan alakul a külkereskedelmi forgalom a különböző országokkal?80. Miért lehet gazdaságfejlesztő hatása a külkereskedelemnek?