Watt Vivian

2009

ÉNUSZ

ÉNUSZ

VVVÉNUSZ

A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója.

A bolygók közül a Vénusz pályájának alakja közelíti meg legjobban a kört.

A Földdel való közelségek esetén mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.

A Hold után a legfényesebb objektum

az éjszakai égbolton.

Pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillag-nak.

nevét Vénuszról (görög megfelelője Afrodité), a szerelem és a szépség római istennőjéről kapta.

A Vénusz a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét.

A Vénusz belső felépítése - a feltételezések szerint - igen hasonló a Föld belsejéhez:

•a bolygó központi részében egy kb. 3000 km sugarú vasmag van, melyet egy olvadt, sziklás köpeny ölel körül.

•A Vénusz - valószínűleg a lassú tengelykörüli forgás következtében - nem rendelkezik mágneses térrel.

A Vénusz belső felépítése

• A Vénusz a múltban jelentős vízkészlettel rendelkezett, ez azonban már elpárolgott, így a bolygó jelenleg vízben szegény.

• A Vénusz felszínén nagy síkságok vannak.

• A bolygón két nagy felföldi terület van: a közel Ausztrália nagyságú Ishtar Terra és a Dél-Amerika kiterjedésű Aphrodite Terra.

• Vénusz egyik legmagasabb hegye a Maxwell Montes

Az Ishtar Terra 3 dimenziós radarképe.

Felszín

A Magellan űrszonda radar-képei szerint a Vénusz felszíne láva-folyásokkal borított.

A Sif Mons

Hatalmas - a Hawaii-hoz hasonló - pajzsvulkánok is találhatók rajta. (ilyen például a Sif Mons).

A Vénusz jelenleg is aktív vulkáni tevékenységet mutat,

Vulkanizmus

A Vénusz légkörébe érkező kisebb meteoroidok elégnek mielött elérik a bolygó felszínét, így kisebb kráterek nincsenek

Palacsinta-vulkánok

A felszínt elérő nagy meteroidok a légkörben több darabra esnek szét,így az ütközési kráterek kötegekben helyezkednek el.

Az idősebb területeket az akkor igen aktív vulkanizmus eltüntette.

A Magellan űrszonda képei egyedi felszíni struktúrákat is mutatnak: például az úgynevezett ,,palacsinta''-vulkánokat, melyek az igen sűrű láva kitöréseinek tűnnek.

KIS METEOROIDOK, NAGY

METEOROIDOK, VS. VÉNUSZ

A Vénusz (balra) és a Föld (jobbra) méretarányos összehasonlítása (NASA nyomán)

TESTVÉR-BOLYGÓK A két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje

és a tömege.

Mindkét bolygón kevés (ütközési) kráter található, ami azt mutatja hogy a felszín mindkét esetben fiatal.

Sűrűségük és kémiai összetételük is hasonló

•A Vénusz felszínén a nyomás a földi légköri nyomásnak 90-szerese.

•A több rétegből álló légkör nagyrészt széndioxidból áll.

•A felszíntől számított 48 és 70 km magasságban kénsavból álló vastag felhők úsznak.

•Ezek a felhők teljesen átlátszatlanná teszik a légkört, így a bolygó felszíne optikai úton nem is tanulmányozható.

•Az igen sűrű légkör egy megszaladt üvegházhatást eredményez: a hőmérséklet eléri a 470 C fokot.

•A Vénusz légkörének felső részében heves, 350 km/h nagyságú szél tombol, ez a felszín közelében néhány km/h-ra csitul.

Légkör

A Vénusznak nincsenek holdjai.

Hogy miért?

• Nagyjából tízmillió évvel az első becsapódás után a Vénusz egy újabb ütközést élt át.

• A becsapódás az előzővel ellentétes irányú volt és megfordította a bolygó forgástengelyét.

Magyarázza:

• a rendkívül lassú forgási sebességet  (1 nap a Vénuszon 243 földi napig tart!)

• a Vénusz holdjának hiányát • a keringéssel ellentétes

(retrográd) forgási irányt is.

• az eddig távolodó hold befelé kezdett el spirálozni, majd végül egybeolvadt a Vénusszal.

A Vénusz fázisai

A Vénusz átvonulása a Nap előtt 2004. június

8-án

• A Vénusz Nap körüli keringésén minden 584. napon utoléri a Földet

• A Nap körüli keringés miatt a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold.

• Pályája a Föld pályájához képest néhány fokkal eltér, ezért általában nem haladnak át együtt a Nap korongja előtt.

• Mégis sor kerül 120 évenként egy páros Vénusz-átvonulásra – a párban lévő két átvonulás között csak 8 évvel.

• A legutóbbi átvonulás 2004. Június 8-án volt, a következő 2012-ben lesz.

Köszönöm a figyelmet!

Források: http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/venusz/index_in.html

http://hirek.csillagaszat.hu/venusz.html

http://images.google.hu/imghp?hl=hu&tab=wi