városunk · városunk – budapesti honismereti híradó 4 2013. július 1897 februárjában,...

XVI. évfolyam 2–3. szám 2013. július

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Közgyûjteményekben ingyenes

A Budapesti Történeti Mú-zeum Vármúzeumában ja-nuár 26-án nyílt meg A jó-kedv rendje – Szaléziak cí-mû kiállítás, amely a rendtörténetének elmúlt százévét dolgozza fel. Az idéncentenáriumát ünneplõ ma-gyarországi szalézi közösségtartományi archívumából ésa Magyar Nemzeti Múzeumgyûjteményébõl, valamintMindszenty József hercegprí-

más emlékét gondozó Ala-pítvány anyagából épült fele tárlat melynek kurátora B.Varga Judit történész-muze-ológus volt.

A Szalézi rend a világ má-sodik legnagyobb szerzetes-rendje. 1859-ben egy torinóiáldozópap, Don Bosco ala-pította a szegény sorsú, árvavagy félárva fiatalok nevelé-sére. Bosco Szent János

Múlt korunk egyik legna-gyobb színésznõje (s ebbena szóösszetételben mindkéttag egyaránt hangsúlyos!)akkor érkezett a frissenegyesített fõvárosba, amikora polgárvárosok közös fejlõ-dése, a modern polgári élet-formák és környezet kiépü-

lése nagy lendülettel éppmegindult, röpke néhányévtized alatt létrehozva Kö-zép-Európa leggyorsabbanfejlõdõ-táguló metropoli-szát. Ez a város azonban, aPest-Budából Budapesttéérett nagyváros mindmáig

A Ráday Könyvtár 2013-ban hármas évfordulót ün-nepel: 300 éve született Rá-day Gedeon (1713–1792) akönyvtár felvirágoztatója;100 évvel ezelõtt, 1913. feb-ruár 1-jén nyílt meg a RádayKönyvtár a mai helyén, a fe-rencvárosi Ráday utcában;100 éve született Benda Kál-mán (1913–1994) egykoriigazgatója.

Ráday Gedeon édesapja,a könyvtáralapító RádayPál, II. Rákóczi Ferenc diplo-matája, titkos kancelláriájá-

nak vezetõje, majd a sza-badságharc bukása után ahazai protestánsok vezér-alakja volt. Gedeon fiát apozsonyi evangélikus líce-umban taníttatta Bél Má-tyásnál, a kor modern peda-gógusánál. 1731–33 közötta magyar nemesi hagyomá-nyoknak megfelelõen jogiés teológiai tanulmányokatfolytatott Frankfurt am Ode-ra, késõbb Berlin egyeteme-in. Az odera-frankfurti egye-temen a diákok kálvinistaszemléletben nevelkedtek.

A tantárgyak, amelyekethallgatott a felvilágosodásirányába mutattak. Egyházitörténelem helyett inkábbvilági- és politikatörténel-met, a teológia mellett jogothallgatott. Költõpénze nagyrészét könyvvásárlásokrafordította, majd apja halálhí-rére hazajött.

Tanulmányai során, ha-sonlóan apjához, széleskörûmûveltségre tett szert és tágérdeklõdési kör alakult kibenne. Ez késõbb lett jelen-tõs a könyvgyûjtés szem-

pontjából. A magyar terüle-teken kívül Bécs lett a legna-gyobb könyvbeszerzõ helye.Ágensei révén a kor legmo-dernebb magyar és idegen

Márkus Emília, Budapest polgáraA Hûvösvölgyi úti villa lakója

A „jókedv rendje” 100 évesek a magyar szaléziak

A Ráday Könyvtár jubileumaiAlapítójára, megnyitására és igazgatójára emlékezhetünk

Stróbl Alajos Márkus Emíliával és mellszobrával 1896-ban(Fotók: OSZK Színháztörténeti Tára)

A centenáriumi kiállítás egyik sarka

Ráday Gedeon

(Folytatása a 2. oldalon.)



Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2013. július2

nyelvû könyvtárával rendel-kezett. Hazatérése után Pé-celen telepedett le, hamarbekapcsolódott a magyaror-szági közéletbe apja nyom-dokait követve. Könyvtára,valamint nagy olvasottságakorán tekintélyt szerzett neki.

Az 1780-as évekre Rádaykörül valóságos irodalmimûhely alakult ki. Ehhezhozzájárult jelentõs irodalmimunkássága, a nyugat-euró-pai és antik versformák átül-tetése a magyar nyelvbe, azeurópai színvonalú modernmagyar verselés megterem-tése. Továbbá az, hogy akönyvtárat mások is hasz-nálhatták – pl. Kazinczy Fe-renc –, de Pécel földrajzi te-kintetben központi elhelyez-kedése is szerepet játszhatottebben.

Ráday Gedeon halálaután a könyvtár lassú ha-nyatlásnak indult, egy évszá-zad sem telt el, amikor el-adásra került. 1861-ben,Török Pál pesti reformátuspüspök javaslatára, országosgyûjtés nyomán sikerültmegvásárolni, így került aDunamelléki ReformátusEgyházkerület tulajdonába.

Hányattatása azonbanmég nem ért véget, évtizede-kig beládázva várta jobb sor-sát. Az 1900-as évek elején areformátus egyház elöljáróibizottságot hoztak létre „aRáday Könyvtár használha-tóvá tétele ügyében”. Ebbenaz idõben megvásárolták amai Ráday utca 28. számalatti épületet, melynek föld-szintjén 1913. február 1-énmegnyílt a könyvtár a nagy-közönség számára.

A könyvtár második virág-korát dr. Benda Kálmán Szé-chenyi-díjas történész, levél-táros, akadémikus igazgatásaalatt érte meg az 1980-asévekben. Egységes intéz-ményben gondolkodott, amitmegvalósított Ráday Gyûjte-mény néven, a könyvtár, le-véltár, kézirattár, egyházmû-vészeti- és Biblia Múzeum lét-rehozásával. Kora szellemielitjét aktivizálta egyháztörté-neti estek szervezésével és ki-adványok megjelentetésével.

Nemzetközi hírû tudósvolt, mûveinek se szeri seszáma, latinról folyékonyanfordított, németül, franciáuldiktálta az elõadásait, deugyanolyan odaadással írtakis tanulmányait, cikkeit alegfélreesõbb vidékek helyi

múzeumai, sõt községi kiad-ványai számára. Szívügyevolt a helytörténet, vallotta,hogy: „Az országot, amely-ben élünk, ugyanúgy ismer-nünk kell, mint az országo-kat, amelyekbe kijárunk –vagy akarunk kijárni”

Méltó emlékezésként agyûjtemény vezetése konfe-renciát szervez 2013 októbe-rében a felújított és megszé-pült mûemlékkönyvtár ésBiblia Múzeum termeiben.

Kovácsné Pázmándi Ágnes

napjainkban a katolikus ki-adók és az ipari tanulók vé-dõszentje. Ma 132 ország-ban több mint 15 ezer szaléziszerzetes munkálkodik.

Budapesttõl mintegy öt-ven kilométerre, Péliföld-szentkereszten, az egykorihercegprímási birtokon tele-pedtek meg az elsõ szaléziak1913. november 6-án. Azolaszországi Cavagliaból, az

ottani magyar szalézi inté-zetbõl érkeztek. Nem sok-kal késõbb jött utánuk azelsõ magyar szalézi szerze-tes, Zafféry Károly. A kiállí-tás egyik fontos tárgya eb-bõl a templomból szárma-zó, közel egy méteres ara-nyozott monstrancia (úr-mutató). Budapesten Óbu-dán és Újpesten volt legje-lentõsebb a tevékenységük.

A március végéig látogat-ható kiállítás külön részben

emlékezett meg Sándor Ist-ván újpesti szalézi szerzetesrõl– a budapesti Clarisseum ne-

vû szalézi intézetben neveltea fiúkat, 1953. június 8-ánvégezték ki –, bemutatva adiktatúra egyházüldözésénekés a szerzetesrendek feloszla-tásának szomorú idõszakát.

Magyarországon ma nyolctelepülésen mûködik orató-rium, Budapesten kettõ,ahol a vidám légkört aszalézi szerzeteseken kívül afiatal animátorok biztosítják.Õk a leghitelesebb példa-ként szolgálnak saját kortár-saiknak: együtt játszanak, ki-rándulnak, énekelnek és ta-nulnak velük.

Forrás: www.btm.hu

A „jókedv rendje” 100 évesek a magyar szaléziak

A Ráday Könyvtár mûemlék könyvtára az alapító Ráday Pál és felesége, Kajali Klára portréjával, középen az eredeti könyves szekrénnyel (Fotó: Ráday Könyvtár)

A szalézi csoda ÓbudánA Don Bosco Szalézi Társasága és az Óbudai Múzeum

május 3-án nyitotta meg az Óbudai Múzeumban az Utol-sókból lesznek az elsõk címû centenáriumi kiállítást

A vendégeket P. Ábrahám Béla SBD tartományfõnök ésNépessy Noémi, a múzeum igazgatója köszöntötte. A kiál-lítást Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere nyi-totta meg.

A vándorkiállítás a szaléziak magyarországi letelepedé-sének századik évfordulója alkalmából került megrendezés-re – a 19. század csodatevõjének nevezett Don Bosco(Bosco atya) által alapított szalézi rend ésszerûségre és hit-re épülõ ifjúságsegítõ, nevelõ munkáját mutatta be.

A Ráday Könyvtár jubileumaiAlapítójára, megnyitására és igazgatójára emlékezhetünk

folytatás az elsõoldalról


A tárlatvezetõ B. Varga Judit volta kiállítás kurátora

2013. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

erõs egységet és erõs lokálissajátosságokat mutat egyi-dejûleg. Amint lakóinak pat-rióta életformái és életképei

is teljes változatossággalmutattak példát korról kor-ra az ország és a régió többivárosának.

Egy sztár, egy nagyvilágikulturális életformát élõ szí-nésznõ maga is tudatosmeghatározója lehet a kor-szerû városi létformáknak.Márkus Emília ennek a sze-repének is méltón megfelelt,amint sok-sok más rolléjá-nak is a színházak és az életszínpadain.

Márkus Emma 1860-banSzombathelyen született.Hétgyermekes polgárcsalád-ja onnan jutott-emelkedett akiegyezés utáni kormánybanigazságügy-miniszter roko-nuk, Horvát Boldizsár patro-nálásával Budapestre. A

meglepõen öntudatos és ha-tározott gyermeklány, a szí-nésznõnek készülõ Emma1874-ben (14 esztendõsen!)megkezdte tanulmányait ésszerepléseit a Nemzeti Szín-háznak az 1837-ben a kö-zépkori városfalon kívülreemelt épületében.

József bátyja, aki várospo-litikusként pályát kezdvén1896-tól tíz évig volt Buda-pest fõpolgármestere, meg-határozó szerepet vitt a fõvá-ros századfordulós virágzá-sában.

Emma elsõ házasságában,ami 1882-tõl férje, PulszkyKároly mûtörténész-múze-umigazgató alaptalan meg-hurcoltatása miatti öngyil-kosságával, 1899-ben értvéget, a közönségtõl és amûvészvilágtól rajongottmûvésznõ a képzõmûvészetlegnagyobb mûveivel körül-véve élte a magas körök elitpolgári életét.

Második férjével, PárdányOszkár kormánytanácsossalelõbb, 1903-tól a NemzetiSzínház bérházában vásárol-tak lakást, majd a színház be-zárása – a kiskörúti kereszte-zõdéstõl a Nagykörút és aKerepesi (ma Rákóczi) útcsomópontjában álló Nép-színház épületébe költözése –és lebontása után, 1912-bena Hûvösvölgyben JanszkyBéla és Szivessy Tibor mû-építészekkel építtettek neore-neszánsz-eklektikus villát.

Az új évszá-zad elején azon-ban a városköz-ponttól távol elõterületre csaknehezen lehetettkijutni a szí-nielõadások vé-geztével, éjsza-ka, így a Vár-ban, a Bécsi ka-punál is vettek egy házat.

A Hûvösvölgyi úton állóvillába azután már saját au-tomobilon könnyebben kiju-tottak a családtagok, az idõ-közben felnõtt, s külföldrekerült két lánya után a szí-nésznõ és férje nevelõ-nagy-szülõi szerepbe került, aminta nyugdíjas-korhoz közeledõMárkus Emília Romola lá-nyának és Václav Nyizsinsz-kijnek másodszülöttjét, Ta-marát magukhoz vették.

A család 1912-tõl a zsidószármazású férj elvesztéséthozó háborún át MárkusEmília 90. évében, 1949-ben bekövetkezett haláláig

élt a Hûvösvölgyiúton.

A tinédzserbõl„szõke csoda”, fö-lülmúlhatatlan sze-cessziós nõideál,érett asszony ésidõs hölgy, majdmatróna is lett.Többszörös fele-ség, családanya,nagymama. Társa-sági dáma, üzlet-asszony. Sokszoro-san kitüntetett és

méltatott, szeretett és végte-lenül tisztelt alakja a színház-történet, a kultúra évtizedei-nek. A színpadi kulisszák es-ti fényébõl kilépve a nagy-polgári fõváros színfalai kö-zött élte gazdag életét.

Színészi, társadalmi és nõipályaíve, öntudata, erõs tar-tása, szerepeinek mindenkormaradéktalan és csodálatraméltó betöltése példa lehetmindenkinek. EmlékezzünkMárkus Emíliára, keressüknyomait városunkban éskultúránkban, hisz mai kor-társaink közül õt már alighaláthatta bárki is.

Sirató Ildikó

A Nagy-tétényi Pol-gári Kör ésa Nagyté-

tényi Ember és ÉrdekvédõEgyesület kiadványaként je-lent meg Dindi Istvánnak aNagytétény az 1930-as

években – HelytörténetiKrónika évrõl-évre címet vi-selõ kötete.

A logikusan szerkesztett ésillusztrált, kétszínnyomású,84 oldalas könyv az 1933 és1939 között kiadott Nagyté-tényi Újságban közölt anya-

gokra támaszkodva hozzaemberközelbe az akkor mégönálló település hét événektörténetét, eseményeit, je-lentõsebb személyiségeit,ünnepnapjait, gazdasági,társadalmi, kulturális éssport életét. Olvasmányos,érdekes – egyetlen nagyonhalk megjegyzésünk lehetne:a kötetben lektor nincs fel-tüntetve.

Az ismeretterjesztést szol-gáló, de lábjegyzetekkel, afelhasznált irodalom mutató-jával, képjegyzékkel, tárgy-és névmutatóval egyarántellátott kis könyvük a szak-mai elvárásoknak is megfe-lel – egyfajta követendõminta lehet más kerületekhelytörténeti kiadványai szá-mára.

g.t.

Nagytétény a ’30-as években

Márkus Emília, Budapest polgáraA Hûvösvölgyi úti villa lakója


Színházi plakát (1915)

Hûvösvölgyi úti villájának földszinti részlete (Fotó: Vargáné Szigethy Mónika)

Az ünnepelt színésznõ1908-ban


1897 februárjában, ami-kor a Központi Vásárcsar-nok megnyílt Ferencváros-ban, az elsõ bérlõk közé tar-tozott egy bizonyos BrauchFerenc, aki a késõbbiekbena fõváros egyik legjelentõ-sebb húsforgalmazójakéntvált ismertté és méltán nép-szerûvé. De vajon honnanindult ez a maga nemébenpáratlan sikertörténet?

Az 1868-ban Révkomá-romban született, majd ötévvel késõbb családjávalBudapestre költözött, aholtanulmányai végeztével elõ-ször édesapja húsüzletébenkezdett dolgozni. Annak ér-dekében, hogy ismereteit to-vább bõvítse, külföldi tanul-mányútra indult. Németor-szág számos nagyvárosábanmegfordult, majd 1886-banhazatérve hamarosan ismétmunkába állt.

A Mester utca 3. számalatt mûködõ hentesüzlet-ben kezdett dolgozni, denem maradt itt sokáig, hi-szen célja egy önálló üzlet éshúsüzem megteremtése volt.Ezt az 1890-es évek közepé-re sikerült megvalósítania, aConti utcában kolbászt állí-tott elõ.

1897-re már olyan helyzet-ben volt, hogy a megnyíló

Vásárcsarnokban, a fõbejá-rathoz közel bérelhetett ma-gának elárusító helyet. Idõ-közben már gyára továbbfej-lesztésére is futotta, a kolbászmellett téliszalámit is gyár-tott. 1898-tól egy sertéshiz-laldát és sertésvágó üzemetis mûködtetett, ahol napon-ta 200 sertést vágtak le.

1903 áprilisában, éppen100 évvel ezelõtt, a Ferenc-várost választotta vállalkozá-sa központjául. A Mester ut-

ca 29. szám alatti há-zat vette meg, és ittrendezte be üzemét.Az ünnepélyes meg-nyitóra októberbenkerült sor, a több mint 2000(!) meghívott vendégnekBrauch Ferenc a maga általkészített kolbásszal, szalámi-val kedveskedett.

Vállalkozása egyre inkábbbõvült, a Mester utcain kí-vül még kilenc üzlete nyíltBudapest szerte. Volt üzletea Központi Vásárcsarnok-ban, a Rákóczi téri csarnok-ban, a Nagyvárad téren, dea legismertebb és legpatiná-sabb boltját az egykori Ná-dor szálló földszintjén alakí-totta ki. A falakat limoge-icsempével díszítették, eze-ken a húsfeldolgozáshozkapcsolódó ábrázolásokat,

és gyönyörû virágmintákatlehetett látni.

A bolthálózat tulajdonosaa hét minden napján korareggel felkereste az egyes üz-leteket, megtekintette az áru-készletet, meghallgatta aboltok vezetõinek beszámo-lóját. Errõl a szokásáról idõskorában sem volt hajlandólemondani – úgy vélte, hogya beosztottaival való közvet-len kapcsolattartás elenged-hetetlen feltétele a sikeresüzletmenetnek.

Kevesen tudják, hogyBrauch Ferencet szoros ro-koni szálak fûzték Lehár Fe-renchez.

Az államosításkor nem-csak boltjait vették el tõle,hanem a kitelepítettek szo-morú sorsa várt rá. Felesé-gével Gödre került, ahol1955-ben elhunyt.

Az egykori Brauch-félehentesbolt hálózatból máracsupán néhány érdekességmaradt. A Fõvám téren ta-lálható egykori Nádor szálló-ban, a bolt helyén egygyorsétterem mûködik. Akifelkeresi, a falakon még lát-hat a díszcsempékbõl néhá-

nyat. A Mester utcai központmár jó ideje egy étkeztetésicég fõhadiszállása. Az ottmûködõ hentesbolt azonbanmég mindig üzemel, sõt,Budapesten egyedülállómódon, a 110 éves beren-dezés és a belsõ csempebo-rítás szinte változatlanulmegmaradt.

Örülhetünk, hogy a szá-zadforduló húsiparának ez akis darabja még mindig ittvan velünk.

Gönczi Ambrus

Kommunizmus Áldozatainak EmléknapjaA sok helyszínen tartott fõvárosi kegyeleti rendezvények

közül egy V. kerületire hívnánk fel a figyelmet. A GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítványa Honvéd téri Gulag Rabok Emlékmûnél február 23-ántartott megemlékezésén Lezsák Sándor, az Országgyûlésalelnöke idézte fel a kommunista diktatúrák áldozatainak,a néhai Szovjetunióban kivégzetteknek, az ottani és hazaimunkatáborokban elpusztultaknak emlékét.

A ferencvárosi húsipar hírességeBrauch Ferenc (1868–1955)

A képeslapon Brauch Ferenc szalámigyára (Fotók: Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény)

A Brauch-féle hentesbolt hálózat egyike


1887. november 28-a je-les napként vonult be fõvá-rosunk történetébe és orszá-gos jelentõsége is elvitatha-tatlan: megindult az elsõ ha-zai elektromos közúti vasút.

Egy és negyed százada akortársak addig ismeretlen je-lenséggel szembesülhettek, akis zöld színû, Nyugati pálya-udvar és Király utca között 1méteres nyomtávolságú pá-lyán közlekedõ két motor- ésegy pótkocsit nem húztasemmi, sem ló, sem gõzmoz-dony, csupán vezetõjénekkarmozdulata hozta mozgás-ba az egész szerkezetet. Azutasszállító eszköz elektromosárammal való ellátását a pá-lyaudvar elõtt felállított szín-ben lévõ áramfejlesztõ telepkét dinamója biztosította,ezeket két, egyenként 11,8kW teljesítményû gõzloko-mobil hajtotta. A villamosko-csik pályája két ikersínbõl állt,

egyik alatt egy betoncsatornahúzódott, melyben az áram-vezetésre szolgáló szögvasakkaptak helyet, ahova a kocsi-tól az alsó áramszedõ – a ha-jó – nyúlt le a két sínszál kö-zötti résen át. Siemensék elõ-ször itt – sikerrel – alkalma-zott alsóvezetékes rendszeré-nek kiépítéséhez városképvé-delmi szempontok vezettek,ugyanis hatósági ellenvetésmerült fel a városi belterüle-tek légvezetékkel való „elcsú-fítása” ellen.

Mindennek megálmodásaés kivitelezése mögött aSiemens és Halske cég, va-lamint Balázs Mór, a hazaivillamosvasutak meghono-sítója úttörõ munkája állt,kiknek sikeres kísérleteadott szabad jelzést a fõvá-rosi elektromos közúti vas-úti hálózat kiépítésére.1889. július 30-án nyíltmeg az elsõ 1435 mm-es,

szabványos nyomtávolságúStáció (ma: Baross) utcaialsóvezetékes vonal, majdaz 1891-ben kiépített, Kõ-

bányára, illetve az Újközte-metõhöz vezetõ gõzvasút1893 õszén történt villamo-sításával a felsõvezetékesüzem is megkezdõdött.

Üzemeltetését a BudapestiVillamos Városi Vasút(BVVV) végezte, melyet ha-marosan a konkurens, lóvas-úti forgalmat irányító legna-gyobb fõvárosi közlekedésivállalat, a Budapesti KözútiVaspálya Társaság (BKVT) iskövetett 45 km-nyi hálózatá-nak 1896 és 1898 közötti vil-lamosításával. Elektromosüzemû közúti vasutakat hí-vott életre a Budapest-Új-pest-Rákospalotai VillamosKözúti Vasút (BURV) 1896-ban, melynek elsõ vonalai

Újpest belterületét, részbenRákospalotát érintették. ABURV-on kívül e két községhelyi lóvasútjainak elektrifiká-lását a Budapestvidéki Villa-mos Közúti Vasút (BVKV) vé-gezte. Ezzel mindkét cég köz-vetve elõsegítette Újpest ren-dezett tanácsú városi rangraemelkedését 1907-ben. A fõ-város déli határa mellett Kis-pest és Pestszentlõrinc amintegy tizenhárom éve mû-ködõ 760 mm nyomtávolsá-gú gõzüzemû vasútjának vil-lamosítását a Budapest-Szentlõrinci Helyi Érdekû Vil-lamos Vasút 1900-ban im-

már 1435 mm-es nyomtá-volságú pályájának átadásajelentette, s a két község fõ-városban dolgozó lakóinakhivatásforgalmát szolgálta.

A fõváros villamosvasútja-inak gyarapodását jól láttat-ja, hogy míg a századfordu-lón 124,2 kilométernyi há-lózaton 550 motor- és 104villamos pótkocsi szolgált, avillamosközlekedés fejlett-ségének csúcsán, 1914-ben175,5 kilométer hosszú vo-nalon 1038 motoros és 484pótkocsi látta el mindenna-pi feladatát. E mintegy ne-gyedszázados fejlõdésnek azelsõ világháború kitörésevetett véget.

Krizsán Sándor

„Az év kutatóhelye”Budapest Fõváros Levéltára

A január 31-én Budapest Fõváros Levéltárában megtar-tott ünnepélyes átadó ünnepségen dr. Gyimesi Endre or-szággyûlési képviselõ, a levéltárakért felelõs miniszteri biz-tos és Hunyady László, a Magyar Családtörténet-kutatókEgyesületének elnök adta át „Az év kutatóhelye” 2012.évi díjat dr. Kenyeres István mb. fõigazgatónak. A külföldikutatóhely kategóriában a Genealogical Society of UtahFamilysearch honlapja kapta az elismerést, amelyetTorben Engbjerg, a társaság Kelet-és Közép-európai terüle-ti igazgatója vett át.

A budapesti villamosközlekedés kezdeteA jeles nap országos jelentõségû volt

A nagykörúti próbavillamos az Oktogonnál (Fotók: Mûszaki és Közlekedési Múzeum)

A újpesti Városháza elõtt a BURV villamosa áll, a kandelláber mögött a BVKV kocsija


Budapest történeti múltjá-val foglalkozó kiadványok-kal és elõkészítésükkel fog-lalkozott a Budapesti Honis-mereti Társaság által április24-én, a fõvárosi levéltárGárdonyi Albert termébenrendezett, Genius loci – Fõ-városi helytörténetírás címûkonferencia.

A szakmai rendezvényrésztvevõit dr. Haraszti Vik-tor, a levéltár fõigazgató-he-lyettese és Debreczeni-Drop-pán Béla, a HonismeretiSzövetség elnöke köszöntöt-te, majd a konferenciát Brei-nich Gábor, a BudapestiHonismereti Társaság elnö-ke nyitotta meg. Levezetõelnöki tisztségét Buda Attila,irodalomtörténész, az ELTEBTK Toldy Ferenc könyvtáravezetõje látta el.

Az elsõ négy elõadó ahelytörténeti kiadványokszakmai elvárásaival, létre-hozásuk folyamatával foglal-kozott, a kávészünet utánielõadók egy-egy kerületkonkrét helytörténeti kiad-ványait mutatták be.

A helytörténetírás forrásaités kiadásukat Sipos Andrásfõlevéltáros, fõosztályvezetõismertette. A Budapesti Tör-téneti Múzeum TanulmányokBudapest Múltjából év-

könyvsorozatáról és szerkesz-tésérõl Szvoboda Dománsz-ky Gabriella mûvészettörté-nész, tanszékvezetõ egyetemidocens számolt be. Egy ke-vésbé ismert, de jelentõs té-makörre, a családi és szemé-lyes íratok forrásértékéreHorváth J. András fõlevéltá-ros hívta fel a figyelmet. Szü-net elõtti utolsó elõadókéntGábriel Tibor történész, szer-kesztõ a Budapesti Helytörté-neti Emlékkönyv-sorozat és aVárosunk címû helytörténetiújság létrehozását, szerkeszté-si, terjesztési és finanszírozásihátterét vázolta fel.

A kávészünetben a konfe-rencia résztvevõi a levéltáraulájában tekinthették mega Budapesti HonismeretiTársaságnak köszönhetõena fõváros történeti múltjávalfoglalkozó, az utóbbi 15 év-ben megjelent, mintegy

nyolcvan válogatott könyvetfelvonultató tárlatát. Kiállítá-suk négy üveges vitrinben,négy tematikai egységre voltbontva a kötetek kiadói sze-rint: a könyvkiadók, a fõvá-rosi közgyûjtemények, a ke-rületi önkormányzatok ésközgyûjteményeik, valaminta civil szervezetek által ki-adott könyvekre. Ennek si-kerére jellemzõ, hogy a kon-ferencia napjára tervezett ki-állítás a levéltár kérésére kéthétig még megtekinthetõmaradt.

A szünet után Balázs Atti-la, a Hegyvidéki Helytörté-neti Gyûjtemény és Galériaigazgatója a XII. kerületHegyvidéki Históriák címûkiadványsorozatát ismertet-te. Ezt követõen Újpest Ön-kormányzata és a kerület ci-vil szervezetei összefogásá-val készült helytörténetikönyvekrõl Szöllõsy Marian-ne, az Újpesti HelytörténetiGyûjtemény vezetõje nyúj-tott tájékoztatást. A Rákos-mente helytörténetírásánakhelyzetérõl Ádám Ferenc, azErdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és Kiállítóteremvezetõje számolt be. Utolsóelõadóként D. Udvary Ildi-kó, a Pesterzsébeti Múzeumvezetõje a Pesterzsébeti Mú-zeum könyveit mutatta be.

A konferencia BudapestFõváros Levéltára és aNemzeti Kulturális Alap tá-mogatásával valósult meg.

G.T.

Fõvárosi helytörténetírásKonferencia a helytörténeti kiadványokról

Március 23-án, a Honis-meret Napja alkalmából aBudapesti HonismeretiTársaság, a HonismeretiSzövetség és a Pest megyeiÉrdy János HonismeretiEgyesület helytörténeti fel-olvasó ülésen adott alkal-mat az új helytörténeti ku-tatások és tevékenységekbemutatására.

A Magyar Nemzeti Mú-zeum Széchenyi-termében

megjelenteket DebreczeniDroppán Béla, a Honisme-reti Szövetség elnöke kö-szöntötte, emlékezve BélMátyás születésnapján anagy elõdökre. A 2009-tõlötödik alkalommal megren-dezett szakmai nap 13 elõ-adásából öt a fõváros törté-neti múltjához kötõdött.

Budapest elsõ villamosaitKrizsán Sándor gyûjte-ménykezelõ ismertette. Pro-

montor/Budafok elsõ né-met telepeseirõl Bartos Mi-hály helytörténész emléke-zett meg. Az 1838-as pest-budai nagy árvíz esemé-nyeit Debreczeni-DroppánBéla történész, levéltárosidézte fel. Gaál Károlynény. tanár a Kispest közéleté-ben egykor jelentõs szere-pet betöltõ Varjú család tör-ténetét vázolta fel. A Szé-chenyi fürdõ 100 éves jubi-leuma alkalmából a fürdõépítését, belsõ tereit VizyLászló ny. mûemlékfelügye-lõ ismertette.

A Honismeret NapjaHelytörténeti elõadások a Nemzeti Múzeumban

Debreczeni Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnökea Honismeret Napján

A konferencia résztvevõit dr. Haraszti Viktor, a levéltár fõigazgató-helyettese köszönti

A levéltár aulájában a fõvárosi helytörténeti könyvek kiállítása


A Rózsadomb aljában, aKeleti Károly utca végén va-laha egy nagyhírû katolikusintézmény, az Érseki Katoli-kus Gimnázium, a vele kap-csolatos Rákóczi Kollégiumés a Krisztus Király templomtöltötte be hivatását, mint20. századi vallási, nevelésiés oktatási központ. Az álla-mosítás elvette az iskolát,megszüntette a kollégiumot,egyedül a templom és egykis ház (ma a lelkészi hivatalés hittanterem) maradt azegyház kezén.

A templom 1926-banépült Árkay Aladár tervei

alapján. Az alapokat az isko-la tanulói ásták ki, ezzel is je-lezni akarták, hogy az a di-ákság részére épül. A temp-lomhajó 30 méter hosszú és12 méter széles, 12 vaskospilléren nyugszik két oldalt akarzat. Az épületen több stí-lus szerencsésen egyesül, eza templom megjelenésébennem okoz zavart, az egyesstílusok keveredése össz-hangban van az Árkay ter-vezte hangulatos alkotással.

A templomba belépve azelsõ, amit megpillantunk amagasan elhelyezett ruszti-cai márványból készült fõol-tár és a Krisztus királyságátábrázoló hatalmas velenceimozaikkép. Ez az alkotáshazánk egyik legnagyobbszecessziós mozaik mûve,melyet Nagy Sándor, a gö-döllõi iskola mûvésze készí-tett. A képen Jézust csillagokés bolygók veszik körül. Tró-

non ülve karját széttárva te-kint ránk. Lába alatt gló-busz, körülötte pedig a világemberei és a mennyországangyalai hódolnak. Kétimádkozó angyal királyi jel-vényeket tart feléje, az egyikkoronát, a másik jogart ésországalmát.

A templom eredetileg Rá-kóczi zászlójának piros-kékszíneiben tündökölt, a mos-tani kifestés a belsõt világo-sabbá tette.

A baloldali karzaton az ér-seki gimnázium relikviái(zászlók, a tanárok és diákoktudományos és szépirodalmimunkái, a régi tanárok olaj-képei, a harangjáték szobra-inak gipszmásolatai) lettekelhelyezve – a tárlat 1995óta látogatható

1938-ban, Szent Istvánhalálának 900. évforduló-ján, az iskola vezetõsége el-határozta, hogy készíttet egy

harangjátékot. A 37 „ha-rangból” és 10 szoborból ál-ló emlékmû nemcsak a Ró-zsadombnak, hanem Buda-pestnek is egyik nevezetes-sége lett. A harangjátékotCsúry Ferenc szegedi órás-mester készítette, a „haran-gok” acélrudak voltak, ame-lyeket a játszóasztal kalapá-csa ütött meg. A háborúbantönkrement alkotást 2000-ben sikerült helyreállíttatni.Búza Barna szobrászmûvészirányításával Buda István ésSármány András restaurálta,ill. faragta újjá a szobrokat.A menetet két egyenruhástanuló nyitotta a szent koro-nával és Magyarország cí-merpajzsával. Utána a ma-gyar szentek következtek:Sz. István, Sz. Gellért, Sz.Imre, Sz. László, Sz. Erzsé-bet, Sz. Margit, BoldogBátori László és Sz. KörössyMárk. A harangjáték szerke-zetét Varga Sándor készítet-te el, így az vasárnaponkéntújra mûködik.

Székely Imre

Közel egy évezrede, 1083.augusztus 20-án VII. Ger-gely pápa hozzájárulásával I.László királyunk és a ma-gyarországi egyházi vezetõkjelenlétében I. István királytszentté avatták - feltárt ésezüstládába helyezett erek-lyéit a székesfehérvári koro-názó templom oltárára he-lyezve. Ennek emlékét Hart-vig püspök 12. század elejénkészült legendája õrizte megszámunkra.

I. István 1083-as szenttéavatása püspöki, azaz helyiszintûnek minõsíthetõ, mi-vel az ezt követõ pápai zsi-natokon nincs tudomásunka szentté avatás megerõsíté-sérõl. Kultusza ennek elle-nére hamar népszerûvévált, amit a Zala megyeiHahót község bencés apát-sága számára valamikor a11. század harmadik har-madában készített imádság-könyv Szent Istvánhoz inté-zett liturgíkus imádsága isbizonyít.

Hivatalos szentté avatása I.Lipót szorgalmazására 1693-ban valósult meg, XI. Incepápa idején. Mária Teréziauralkodása alatt – és utána –az István-napot már állami ésegyházi ünnepként kezelték.1891-ben augusztus 20-át

munkaszüneti nappá is nyil-vánították.

1938. augusztus 18-ándélután 5 és 6 óra között –Szent Istvánhalála 900.évfordulója al-kalmából – amagyar or-szággyûlés al-só és felsõ há-za székesfe-hérvári ösz-szevont ülésénaugusztus 20-át külön tör-vényben mi-nõsítette nem-zeti ünne-pünkké.

1947-tõl az augusztus 20-iegyházi megemlékezéseketmegtiltották, ezzel szembenaugusztus 20-án megjelent

az „új kenyér ünnepe”.1949-tõl az új alkotmánynapjaként, majd 1950-tõlmint a népköztársaság ün-nepeként szerepelt.

A rendszerváltoz(tat)ásután a magyar országgyûlésaugusztus 20-át 1991-ben

Szent Istvánra emlékezõ ál-lami ünnepünkké nyilvání-totta.

gábriel

A Krisztus Király templomÁrkay Aladár hangulatos alkotása

Augusztus 20-aNemzeti ünnepünk elõzményeirõl

Szent István hermája a SzékesfehérváriEgyházmegyei Múzeumban

Szent István fõvárosi lovasszobra


Pest város pihenõ parkjá-ban 100 évvel ezelõtt ünne-pélyesen megnyílt a koráb-ban városligeti Artézi fürdõnéven emlegetett épület.Zsigmondy Vilmos artézi fú-rása nyomán (1868–1876között) 970 méter mélybõl74 fokos termálvíz fakadt. akút helyét az Ybl Miklós általtervezte gloriett jelölte (ma aSzéchenyi hegyen látható)ott, ahol most a MillenniumiEmlékmû áll.

A melegvizû gyógyforrásratelepített fürdõ-együttes ki-alakításának megoldását,Czigler Gyõzõ építész pro-fesszor készítette el a fõvárosszámára. Az építész-tervekCzigler halálakor már készenálltak, hiszen 1884–1895között dolgozott rajta, a fõ-városi közgyûlés és bizottsá-gai által megadott szempon-tokat érvényesítve, így a ki-vitelezés – a nyilvános terv-pályázat mellõzésével –1909-ben megkezdõdhetett.Dvorák Ede (aki Czigler ta-nítványa volt, késõbb utód-ja a mûegyetem ókori építé-

szeti tanszékén) és GersterKálmán építész vezette amunkálatokat.

Ebben az épületben, azúgynevezett Czigler-szárny-ban nyertek elhelyezést agyógymedencék és a kád-fürdõk. A késõbbiekbenmegépült szabadtéri uszodaiegyüttes ifj. Francsek Imremûve.

A Széchenyi gyógyfürdõ –nem hivatalosan a Szecska –névvel 1913. június 16-án

ünnepélyes keretek közöttnyitották meg.

Lényegében ezzel a fürdõ-együttessel indult meg a Bu-dapest fürdõváros 1930-asévekbeli programja. A meg-újulásnak napjainkban is ta-núi vagyunk (példa erre aZsigmondy-kártya).

A fürdõépület homlokza-ta és tömegformálása rene-szánsz és barokk elõképek-re vezethetõ vissza, gazdag

szobrászati díszí-tésû (Róna Jó-zsef, Ligeti Mik-lós, Márkus Gé-za...)

A belsõ köz-ponti elõcsarnokkupolájának mo-zaik-képeit VajdaZsigmond kar-tonjai alapján Róth Miksa ki-vitelezte. Témáit a fürdõ-kul-túrából meríti, és a gyógyí-tást jeleníti meg. A kupola

közepét uralja a (kvadrigás)négyes-fogat, amelyet azíves mezõben a tizenkét hó-nap szimbolikus képei kere-teznek. A víz klasszikus mito-lógiai élményét nyújtja a Ró-na József által mintázott dísz-kút, amely barokk emlékekújra fogalmazása, a faun ésnimfa jelenettel. (Kisebb mé-retû változata a FÉSZEKKlub udvari, Zsolnay-díszesfülkéjében található.)

A pécsi Zsolnay-gyárak-ban készült egykor a me-dencék burkolata, és ma islátható restaurálva a folyó-sokat díszítõ faun-nimfa fríz,valamint a mellékkupola-te-rekben elhelyezett kagylós-díszvázák (hasonló alkotás aZeneakadémia elõcsarnoká-nak vízköpõ maszkja is).

A fürdõ elõtt – a Kós Ká-roly út túloldalán – Zsig-mondy Vilmos mellszobrá-nak elhelyezése nem a legsi-kerültebb, hiszen északi tájo-lású. Jelenlegi helyére több-szöri vándorlás után került.A szobor 1895-ben készült,alkotója a mûegyetemi szob-rász-tanár Széchy Antal. Afürdõépület fõhomlokzatirizalitjának tengelyében, deközelebb az épülethez és aszobrot délre tájolva szeren-csésebb lenne elhelyezni.

Megjegyzendõ, hogy nap-jainkban is hiányzik CziglerGyõzõ építész emlékmûve,bár ennek ügyét már 1936-ban megfogalmazta dr. Fá-bián Gáspár a Nagy magyarépítészek címû könyvében.

Vízy László

Jó stílus-ban megírtismeretter-jesztõ zseb-könyv Ba-lázs Attila:Hegyvidékivárosrészek

címû alkotása. A Hegyvidékönkormányzata támogatásá-nak köszönhetõen a TarsolyKiadó gondozásában jelent

meg a Hegyvidéki Históriák10. köteteként, Pokorni Zol-tán polgármester elõszavá-val.

A könyv szerzõje a XII. ke-rület 18 városrészét mutatjabe, mindegyiket önálló feje-zetben – ismertetve e város-részek nevének eredetét, ter-mészeti adottságait, történe-

tét, fontosabb épületeit, in-tézményeit, jelentõsebb ese-ményeit. Olvasója szinte ész-re sem veszi, hogy mindezekmellett megismeri a kerületéletében jelentõs szerepetbetöltõ néhai személyeket,civil és egyházi szervezeteket– nélkülük csupán egy „ide-genforgalmi érdekesség” tá-

rulna a kerületi olvasók elé,és nem szûkebb pátriájukélete.

Az egyes városrészek tör-ténetét Balázs Attila auten-tikusan ismerteti, széles kö-rû helyismeretérõl számotadva. Alkotása jó kiinduló-pont lenne egy már idõsze-rû hegyvidéki monográfiá-hoz is.

G.T.

100 éves a SzecskaTervei a 19. században készültek

Hegyvidéki városrészek

Gazdag szobrászati díszítés a homlokzaton

Vajda Zsigmond falképe (Fotók: a szerzõ felvételei)


A június 1-jén rendezettferencvárosi HelytörténetiNap tematikáját szervezõje,a Ferencvárosi Helytörténe-ti Egyesület a FerencvárosiKözösségi Alapítvány közre-mûködésével a „jó tettek-hez”, az egykori ferencváro-si vonatkozású jótevõk, pél-daképeink emlékéhez kap-csolta.

Egész napos programsoro-zatuk városnézõ sétákból ésaz azt követõ vetélkedõkbõl,mûsorokból állt.

Az 1. számú városnézõ sé-tán Gönczi Ambrus, azegyesület alelnöke, a Fe-rencvárosi HelytörténetiGyûjtemény vezetõje kalau-

zolta a résztvevõket. A Fe-renc téri helyszíni regisztráci-ónál a résztvevõk létszáma35 fõ volt. Témaköre a „Jótett helyére... Hogyan épül-

het fel egy városrész adomá-nyokból?” volt.

A 9-tõl 11 óráig tartó sétaa Középsõ-Ferencváros és aBelsõ-Ferencváros területéreterjedt ki. Útvonalát érde-mes felidézni: Ferenc tér (aFerenc tér története: Szvete-nay Márton és adományai,a róla elnevezett két utcatörténete) – Vendel sétány –Thaly Kálmán utca –Szentágothai János tér (Ra-nolder János adománya,Thaly Kálmánra emlékezve)– Tûzoltó utca (SalkaháziSára park: Angyal István éstársai emlékmû, adomány-ból épültek: Örökimádástemplom, Páva utcai zsina-góga, Fehér Kereszt Gyer-mekkórház) – Ferenc körút-Üllõi út: az Üllõi úti kaszár-nya (a pesti polgárok pénzé-bõl felépült elsõ kaszárnya)– Hõgyes Endre utca: ado-mány és templom: az Unitá-rius templom meglátogatása– 5. sz.: a marista nõvérektörténete – Bakáts tér: Fell-ner János, az elsõ adomá-nyozó – a Bakáts téri temp-lom és védõszentje, AssisiSzent Ferenc – az Erzsébet

homeopata kórház, grófZichy Józsefné adományaés a Szeretet Leányai társu-lat tagjai. Bakáts téri meg-nyitó mûsor.

Az elsõ sétát követõ, a Fe-rencvárosi HelytörténetiGyûjteményben tartott ve-télkedõn 28-an vettek részt.Az eredményhirdetés elõttmûsor várta a vetélkedõnrésztvevõket és a következõsétára a ház udvarára érke-zõket.

A 2. számú sétát LukácsEmília helytörténész, a Fe-

rencvárosi HelytörténetiEgyesület elnöke vezette – asétára 58-an regisztráltak.

A 90 perces második sétatémája „Jótevõk emlékenyomában – Irodalmi sétaBelsõ-Ferencvárosban. Jóte-võk, mecénások, szellemihagyatékok” volt. A magyarirodalom, a magyar kultúrakiemelkedõ személyiségei,ferencvárosi vonatkozásaik.

Útvonalát szintén érdemesmegismernünk: Erkel utca15. – Erkel utca 19. (irodal-mi emlékhely) – Üllõi út 17.(Bátfay László, a reformkormecénása és az Aurora iro-dalmi kör) – az Üllõi út írólakói (Móricz Zsigmond és aHét krajcár), Üllõi út 23. sz.(Táncsics Mihály emléke),21. sz. (Kosztolányi Dezsõ ésa beszéd adománya), 7. sz.(Arany János: Az örökség) –Kálvin tér (a ránk hagyotttörténelmi példaképek: 150éve született Gárdonyi Gé-za) – Kálvin téri templom(Fáy András, a nemzet min-

denese, Wesselényi Miklós,az árvízi hajós) – Orbán Ba-lázs hagyatéka – Ráday utca(könyvgyûjtõ mecénások:Ráday Pál, Ráday Gedeon)– Török Pál utca (Török Pál,a Ráday-könyvtár megmen-tõje) – Ráday utca (a 100éves Ráday-könyvtár) – Ló-nyay u. 18. sz. (a Nyugat fo-lyóirat), Lónyay u. 13. sz.

(Mikszáth Kálmán szellemiöröksége).

A második vetélkedõnszintén a séta tematikájáhozkapcsolódóan 25-en vettekrészt.

A sétákon résztvevõket aMárton utcai egykori DeákSzikvízüzem, jelenleg AquaNova Kft. jóvoltából szóda-vízzel, pogácsával, süte-ménnyel kínálhattuk.

A séták és a vetélkedõkrésztvevõi emléklapot, a ve-télkedõkön a díjazottak ok-levelet kaptak.

A vetélkedõk résztvevõiajándékként helytörténeticsokit, a díjazottak a Ferenc-városi Közösségi Alapítványáltal összegyûjtött adomá-nyokból értékes ajándéko-kat és könyvjutalmat kap-tak. Programsorozatunkminden résztvevõje kapottegy „elégedettségi” kérdõ-ívet, amelyben a jövõbeniprogramokkal kapcsolatosjavaslataikat is leírhatták.

Lukács Emilia

A Helytörténeti Napemléklapja

Az elsõ csoport tagjai a vetélkedõn (Fotók: FHE)

Gyülekeznek a második helytörténeti séta résztvevõi

Jó tettek helyére, jótevõk emléke nyomábanA Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület Helytörténeti Napja


Az egyesület Elnökségemárcius 27-én a fõvárosi le-véltár V. emeleti tárgyalójá-ban tartott ülésén elsõkéntaz elõzõ elnökségi összejö-vetel óta eltelt idõszak ese-ményeirõl kapott tájékozta-tást: Folytatódtak a Buda-pesti Históriák elõadóestjei,mûködtették a BudapestiHelytörténeti Portált, kiad-ták a Városunk 2013/1. szá-mát, áttértek a kettõs köny-velésre. A Honismeret Nap-ján – március 23-án a Ma-gyar Nemzeti Múzeum Szé-chenyi-termében – öt fõvá-rosi elõadóval képviselték afõvárost. Elõkészítés alatti azáprilis 13-i jótékonysági esta Városunk javára, valaminta fõvárosi helytörténetíráshelyzetével foglalkozó ápri-lis 23-i tudományos konfe-rencia.

Ezt követõen az Ellenõrzõés Számvizsgáló Bizottságtagja, Körtvélyesi Oszkár – abizottság elnöke kórháziápolása miatt – ismertette azegyesület 2012. évi tevé-kenysége és gazdálkodásamárcius 19-i bizottsági ellen-õrzése tapasztalatait: A Tár-saság pályázati támogatásai-nak csökkenése miatt koráb-bi pénzügyi tartalékait 2012-ben teljes mértékben felhasz-nálta. A csökkenõ támoga-tottságot takarékoskodással,adományokkal és jelentõsnagyságú önkéntes munká-val próbálta kompenzálni. Avizsgált idõszakban az egye-sület az elõírásoknak elegettéve mûködött, feladataitszínvonalasan látta el.

Utána az Elnökség a máju-si közgyûlés elõkészítésekénttöbb írásbeli tervezetet – a2012. évi egyesületi beszá-molót és közhasznúsági mel-lékletet, a 2013. évi munka-

és költségvetési tervet, vala-mint az Alapszabály módosí-tását – véleményezte.

Az Egyebek napirendipontnál döntöttek a kitünte-tésre felterjesztésekrõl: Lan-tos Antalt Honismereti Mun-káért emlékéremre, BalázsAttilát, Gaál Károlynét ésVízy Lászlót HonismeretiEmléklapra javasolták.Egyetértettek abban, hogyaz éves tagsági díjat 400 fo-rintról 600 forintra emeljék,majd a székesfehérvári XLI.Országos Honismereti Aka-démián való fõvárosi részvé-telrõl döntöttek.

A Társaság éves közgyû-lését május 10-én, a Ferenc-városi Helytörténeti Gyûjte-ményben tartotta. A megje-lenteket Breinich Gábor, aTársaság elnöke köszöntöt-te. Ezt követõen a Társaságelnöke Praimajer Máriánakátadta a tízéves tagságimunkájára emlékeztetõtörzstagsági emlékérmet,majd Karacs Zsigmond alel-nök köszönte meg BreinichGábornak tíz éves munkájátés adta át törzstagsági em-lékérméjét

A Társaság 2012. évi tevé-kenysége és gazdálkodása

ellenõrzése során tapasztal-takról Körtvélyesi Oszkár, azEllenõrzõ és SzámvizsgálóBizottság tagja számolt be,azonosan az Elnökség ülé-sén elhangzottakkal.

A Társaság 2012. évi tevé-kenységérõl az EgyesületiBeszámolót és a közhasznú-sági mellékletet, valamint a2013. évi munka- és költ-ségvetési tervet Gábriel Ti-bor titkár írásban terjesztetteelõ. Az elõterjesztéseket szó-ban is összefoglalta és azegyesület 2012. évi tevé-kenységét bemutató képekvetítésével illusztrálta.

A közgyûlés elfogadta azAlapszabály módosításait –ez az új civil törvény és az újPolgári Törvénykönyv miattvált idõszerûvé.

Befejezésként a résztve-võknek Gönczi Ambrus, aFerencvárosi HelytörténetiGyûjtemény vezetõje, a Fe-rencvárossal foglalkozó,1928 és 1990 közötti film-híradó-részleteket vetített le.A levetített anyagokat agyûjtemény hét évvel ezelõttkezdte feltérképezni és lemá-soltatni a Magyar Televízióés a Magyar Nemzeti Film-archívum gyûjteményébõl.

RÓLUNK – RÖVIDENBudapesti Honismereti Társaság

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák cí-

mû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai napján,du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára GárdonyiAlbert termében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.).Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden érdeklõdõtszeretettel várunk.Október 2. (szerda) 17 óra– A Budapesti Történeti Múzeum fényképgyûjteményének

a helytörténeti kutatásokban játszott szerepe – Elõadó: Demeter Zsuzsa fõmuzeológus– Évforduló: Az egyesített fõváros létrejöttének

50. és 100. évfordulói– Elõadó: dr. Sipos András fõlevéltárosNovember 6. (szerda) 17 óra– Kossuth Lajos, Budapest díszpolgára– Elõadó: Gavlik István ny. tanár– Évforduló: 100 éve született Kosáry Domokos – Elõadók: Katona Csaba, tudományos munkatárs és

dr. Héjjas Pál ny. megyei múzeumigazgatóDecember 4. (szerda) 17 óra– Egy város a nagy háborúban– Elõadó: dr. Derce Tamás történész– Évforduló: Újpest katolikus fõtemploma– Elõadó: Iványi János okleveles építõmérnök

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben tartottközgyûlésen Breinich Gábor és Karacs Zsigmond adja átPraimajer Máriának törzstagsági emlékérméjét


A Budapesti HonismeretiTársaság április 13-án a Vá-rosunk 2013. évi kiadása tá-mogatása érdekében jóté-konysági estet tartott. Ren-dezvényük fõvédnöki tisztsé-gét Wintermantel Zsolt, Új-pest polgármestere, védnökitisztségét Debreczeni-Drop-pán Béla, a HonismeretiSzövetség elnöke vállalta fel.Az Újpesti Polgár CentrumTükörtermében több mintnyolcvanan vettek részt azeste hat órakor kezdõdõ jó-tékonysági esten.

A változatos programotRúzsa Annamária a Honfog-lalás címû dallal nyitottameg, melyet az Újpesti CivilKórus – karvezetõje KádárÁgota – elõadása követett.Már könnyedebb szórakozta-tást kínált Bóta Piroska ésKörtvélyesi Oszkár, az 1969–70-es Repülj páva vetélke-dõ egykori karnagyát és elõ-adóit parodizálva. Vacsoraután, este 8 órától az ErkelGyula Zeneiskola zeneaka-démiai szintû, nagy tapsot

eredményezõ Újpest mûso-rával folytatódott a program.Nyári Istvántól Gábor An-dornak „A kacsavadász” cí-mû prózai mûvét hallhattuk,majd a visszatapsolt BudaiIlonától több magyar népdalés népmese elõadásával zá-rult a programok sora.

Az értékes tombolatárgyakkisorsolása után jó hangulat-ban fogyott el a Városunk15 éves jubileumára emlé-keztetõ nyolcvan személyestorta.

A szünetekben, majd éjfé-lig kétszemélyes együtteshúzta a talpalávalót. A sike-res jótékonysági est kezde-ményezõje és fõszervezõjeGábriel Tibor, háziasszonya,programszervezõje SzöllõsyMarianne, a meghívók legsi-keresebb terjesztõi Bóta Pi-roska, Kovács Ivánné ésKörtvélyesi Oszkár voltak.

Jótékonysági rendezvé-nyük társadalmi összefogás-sal valósult meg! Támogatóigazdálkodó szervezetek (Bu-dapesti Történeti Múzeum,

Erkel Gyula Zeneiskola, Ko-lofon Nyomda Kft., OroszCukrászda, Teátrum Étte-rem, Újpesti Kulturális Köz-pont, Újpest Önkormányza-ta, Újpesti Piac virágárusai –Marczel Béláné és Szolnok-né Horváth Mónika, Vad-gesztenye Cukrászda, Zalá-nyi Arany Gyógynövény-boltja), civil szervezetek(Honismereti Szövetség, Já-szok Egyesülete, Lánchíd

Kör, Újpesti Civil Kórus, Új-pesti Városvédõ Egyesület)és magánszemélyek (BarthaÉva, Benedek Ágnes, BótaPiroska, Breinich Gábor,Budai Ilona, KadlecovitsGéza, dr. Kõrös András,Körtvélyesi Oszkár, Nyári Ist-ván, Rúzsa Annamária,Szelepcsényi Sándor és fele-sége, Szigeti Zoltán, Wilk Já-nos, Wintermantel Zsolt)voltak – köszönet érte.

Erdõs Kálmánné (1934–2013)

A sokunk által jól ismert ErdõsKálmánné életének 79. évében,2013. április 25-én hunyt el.Balassagyarmaton, 1934-ben született. Általános- ésközépiskoláját is ott végezte.Elsõ munkahelyesként évtizedeken átmegbecsült munkatársa, késõbb cso-portvezetõje a Magyar Nemzeti Bankbalassagyarmati fiókjának, majd1987-tõl nyugdíjazásáig a BudapestBank balassagyarmati fiókjának mun-katársa volt.

A kilencvenes évek elejétõl tagja aBalassagyarmati Honismereti Körnek,a Pulszky Társaság – Magyar Múzeu-mi Egyesületnek, a Mikszáth KálmánTársaságnak, a Komjáthy Jenõ Iro-dalmi és Mûvészeti Társaságnak, aPalóc Múzeum Baráti Körének, a Pa-lóc Kertbarát Körnek. A BudapestiHonismereti Társaságnak 2000-tõlaktív tagja, majd rendszeres résztve-võje az évente rendezett Honismereti

Akadémiáknak. 2009–2012 között aBudapesti Honismereti Társaság El-lenõrzõ és Számvizsgáló Bizottságaválasztott tagjaként segítette munkán-

kat. A kelenföldi Szent Gellért plébá-niatemplomban 2013. május 17-énlelt végsõ nyugalomra.

Rácz Gyöngyi (1944–2013)

Életének 68. évében, 2013. február21-én távozott örökre közülünk RáczGyöngyi. 1944-ben született Gyulán,az ötvenes évek elején került fel csa-ládjával Budapestre, szûkebb ottho-nának Újpestet tekintette. Elvégezte aGödöllõi Egyetem agrármérnöki sza-kát, késõbb pénzügyi-számviteli sza-kon közgazdász, majd középiskolai ta-nári diplomát szerzett. A Mezõgazda-sági Minisztérium elõadója volt,1978-tól a Mûvelõdésügyi Minisztéri-

um Országos Pedagógiai Intézeténekcigány témafelelõse 1990-ig, majd azAPEH fõtanácsosa 1998-ig.

Az „Eötvös József” Cigány – Ma-gyar Pedagógiai Társaság1986-os alapítója és elnöke27 éven keresztül, haláláig.Életét a szegény gyermekek

oktatásának – nevelésének szentelte.Hitvallása szerint: a legtehetségesebbés a legfelkészültebb pedagógusoknakkell foglalkozni a hátrányos helyzetûdiákokkal. 1990-tõl a mûvelõdés ésoktatás területén kizárólag társadalmimunkában végezte feladatát. Számosfiatalt korrepetált, nyugdíjának javarészét is szétosztotta. Végtelenül sze-rény életet élt, az utolsó pillanatig dol-gozott. Támogatta a fõvárosi cigány-ság múltjának feltárását, tagja volt aBudapesti Honismereti Társaságnakis. A Rákoskeresztúri Újköztemetõ-ben, 2013. március 14-én búcsúzhat-tunk el Tõle.

Elhunyt tagjaink emlékét kegyelet-tel õrizzük.

In memoriam

Jótékonysági est

A jótékonysági est fõvédnöke, Wintelmantel Zsolt, Újpest polgármestere és Bertalan Tivadar, Budapest díszpolgára


220 év telt el azóta, hogya Kecskeméti kapu elõtti kül-város néhány „kebelbeli la-kosa” kéréssel fordult azuralkodóhoz, I. Ferenchez,hogy adja nevét a terület-nek. Minthogy Teréz, Józsefés Lipót nevû negyed márlétezett ez idõ tájt, viszontPest fent említett részét mégsemmiféle külön névvel nemjelölték, a derék polgárokúgy vélték, egy sikeres név-választás csak a javukra szol-gálhat. Óhajuk hamar meg-hallgatásra talált, 1792. de-cember 4-én a Magyar Kirá-lyi Helytartótanács levélbenértesítette a polgárokat,hogy a király kívánságukatkedvezõen fogadta. Ezzel alevéllel kezdõdött az a törté-net, mely a mai napig tart.Ferencváros története.

2012-ben Ferencvárosünnepi programsorozattalemlékezett meg a kerek év-fordulóról. A FerencvárosiHelytörténeti Egyesület álta-lános és középiskolás tanu-lóknak immár tizenegyedikalkalommal megrendezettvetélkedõi mind a témáhozkapcsolódtak. A sorozatonmintegy 300 kerületben ta-

nuló gyerek vett részt:írásbeli vetélkedõnpróbálták ki lexikálistudásukat, dolgozatotírtak egy-egy fontoseseményrõl, és be ismutatták dramatizáltváltozatban. A nyugdí-jasok sem maradtak

verseny nélkül. Számukrafelkészítõ programok éshelytörténeti séták után no-vemberben nagyszabásúvetélkedõt rendeztek, me-lyen a diákokkal együtt pró-bálhatták ki tudásukat, is-mereteiket.

2012. június 2-át az ön-kormányzat HelytörténetiNappá nyilvánította, ekkoréletkortól függetlenül min-den érdeklõdõre séták, ve-télkedõk és filmvetítésekvártak. Ferencváros ipará-val, irodalomtörténeti érde-kességeivel és a településközépkori eredetével ismer-kedhettek meg a séták so-rán, majd azon melegébenjátékos vetélkedõn is számotadhattak arról, mennyi in-formációt sikerült magukbaszívni.

Az önkormányzat anyagitámogatásával jubileumifényképalbum is megjelent,mely ugyan nem az elmúlt220 évet ölelte fel (nem istehette volna, hiszen a foto-gráfia nem a 18. század vé-gén indult világhódító útjá-ra), de az 1880 és 2012 kö-zötti idõszak legjellegzete-sebb pillanatait, ferencvárosi

épületeit, köztereit és esemé-nyeit megörökítõ fényképek-bõl adott válogatást 220 év– 220 kép címmel.

A képviselõtestület az év-forduló kapcsán december4-ét, a névadás napját a Fe-rencváros Napjának nevez-te el, ezen a napon zajlott lea leglátványosabb ünnepiesemény, Ferencváros ki-tüntetettjeinek díjátadó ün-nepsége. Dr. Bácskai Jánospolgármester köszöntötte avendégeket. Beszédébenfelelevenítette a kerület el-múlt 220 évét, a városrészkulturális sokszínûségét, améltán híres tömbrehabilitá-ciót. Emlékeztetett Ferenc-város jelszavára: „Otthon,város, Ferencváros”. Ez az akerület, ahol József Attilaszületett, itt található a rólaelnevezett lakótelep, itt talál-ható a 113 éve alapítottFTC, amelynek több szurko-lója van, mint az országbanaz összes többi csapatnak.

Ferencváros polgármeste-re átadta a díjakat, vala-mennyi díjazottról rövidfilm-ben láthattak bemutatást avendégek. Zwack Péterposztumusz FerencvárosDíszpolgára kitüntetését öz-vegye és két gyermeke vetteát. A kitüntetett ezer szállalkötõdött Ferencvároshoz,élete fõ mûve a Soroksári útigyár volt. Igazi lokálpatrióta-ként mindig támogatta a ke-rület elesettjeit, a kultúrát.

Idén ugyan már nincs ju-bileumi év, de több tavalyiprogram ismét megrende-zésre került. A HelytörténetiNap, az idõsebb korosztályszámára szervezett helytörté-neti séta már a hagyomány-teremtés jegyében zajlott. AFerencváros Napja decem-beri ünnepsége a kerületikulturális programok sorátgazdagítja – ez a hagyo-mányõrzés és -teremtés igazibizonyítéka.

Gönczi Ambrus

A Tomory Lajos Pedagógi-ai és Helytörténeti Gyûjte-mény június 20-án nyitottameg az Ég és föld – A polgá-ri repülés és Budapest 18.kerülete címû kiállítását azÛllõi út 440. szám alatti Del-

ta Üzletház I. emeletén. Akorábbi ferihegyi repülõtérés a magyar légitársaságoklégiforgalmi relikviái –egyenruhák, repülõgép mo-dellek, stb. – 100négyzetméteres kiál-

Ferencváros helytörténeti eseményei220 éves volt 2012-ben a IX. kerület

„Ég és föld”Kiállítás a fõvárosi polgári repülésrõl

Zwack J. és Társailikõrkülönlegességek gyára 1909 körül (Fotó: Zwack Múzeum)

A helytörténeti séta Ferencváros Helytörténeti Napján a Bakátstérre ért (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény)


lítótérben kerülhettekbemutatásra.

Magyarország legnagyobbés legismertebb repülõtere,a polgári repülés, a MALÉVés Budapest XVIII. kerülete,az itt élõk ezernyi szálonkapcsolódnak egymáshoztöbb mint 60 éve.

Gyûjteményünk 2012 ta-vaszán tett közzé felhívást aMALÉV történetével, múlt-jával kapcsolatos emlékekgyûjtésére. Célunk, hogy azösszegyûlt anyagból rende-

zett kiállítás látványos le-gyen, minden korosztálynakigazi élményt jelentsen.

A ferihegyi Liszt FerencRepülõtér, a MALÉV vázla-tos története, a repülés éskerületünk kapcsolatánakbemutatása mellett a kiállí-tás fontos feladata hogymegmutassa, mivel járulthozzá a MALÉV, a magyarlégitársaság, a magyar di-zájn történetéhez, Magyar-ország marketingjéhez. Azegyenruhák, táskák, kitûzõk

és az utasok kényelmét szol-gáló számos apróbb és na-gyobb tárgy mellett fotók ésképeslapok, aprónyomtatvá-nyok és plakátok, repülõgé-pek és a repülõtéren haszná-latos jármûvek makettjeivárnak a látogatókra, amelyoktóber 31-ig látogatható.

A Múzeumok Éjszakáján(június 22.) délután 6 órátóltérzenével, légi kísérõk egy-kori ruháinak bemutatójá-val, repülõs dalokkal, órán-kénti tárlatvezetésekkel, fil-

mek folyamatos vetítésével(MALÉV repülõn készült ok-tatófilmek, repüléstörténet)vártuk vendégeinket.

A helyszínen megvásárol-ható volt a Magyar Repülés-történeti Társaság erre az al-kalomra kiadott 10 darabosexkluzív, retro repülõs képes-lapsorozata, most elõször fel-használt fotókkal és az elsõötven látogató eredeti, kékMALÉV repülõs végû italke-verõt kapott ajándékba.

PIHGY

A Nyék-Kurucles Egyesület1990 óta mûködik Budapestmásodik kerületének egy ré-szén, taglétszáma mintegy110 fõ. Neve a valaha itt voltÁrpád-kori településünkre,Nyék-re utal. Olyan termé-szeti adottságokkal dicseked-het ez a terület, mint a kis ésnagy Hárshegy a kilátókkal,a Ferenc halom, a Kuruclesi

völgy, a Hûvösvölgy, az Ör-dögárok. Az épített értékeklegjelentõsebb épületegyüt-tese a Lipótmezõn található,sajnos kiürített és pusztulóvolt Tébolyda (OPNI). Itt ta-lálható a volt Manréza, a je-zsuita lelkigyakorlatos ház, aBolyai Hadiakadémia, a bu-daszentlõrinci pálos kolostorromjai, a Szentföld zarán-dokhely befejezetlen épület-együttese, Mátyás király va-dászkastélya, stb.

Célkitûzésünk a területün-kön lévõ épített és természe-

ti értékek óvása valamintkulturális tevékenység. Fon-tos feladatunknak, küldeté-sünknek tartjuk, hogy ezeketaz épített kincseket megis-mertessük nemcsak az itt la-kókkal, hanem az évente,szeptemberben rendezettKulturális Örökség Napokkeretében minden érdeklõ-dõvel. Területünkön találha-tó az idén 100 éves MárkusEmilia villa, amelyben a Fõ-városi Szabó Ervin Könyvtáregyik kerületi fiókja mûkö-dik. Ez a könyvtár tíz éve adotthont évi hat-hét rendez-vényünknek, példamutatóegyüttmûködés keretében.Évente sikerrel pályázunk aII. kerületi önkormányzathozprogramjaink támogatásaérdekében.

Rendezvényeink tematiká-ja változatos: igazodik törté-nelmi esemény, személy év-fordulójához. Ízelítõül csakegy-két kiragadott példa aprogramok közül: VárkonyiÁgnes elõadása kerületünktörténetérõl, Ungváry Krisz-

tián elõadása Buda 1944–45-ös ostromáról, a pálo-sok éve alkalmából a ma-gyar alapítású pálos rendrõltartott elõadást Oltay Péterrégész és bejártuk a SzépJuhászné közelében találha-tó pálos romokat.

Az emlékévek keretébenelõadást szerveztünk Bat-thyány Lajos miniszterelnök-rõl, Széchenyi Istvánról,2012-ben a százhúsz évemeghalt Baross Gábor „vas-miniszter” életmûvérõl. AKöltészet Napjához illeszked-

tek Pap Zoltán színmûvészelõadásai József Attiláról,Ady Endrérõl. Zenei ismer-tetõ elõadások keretébenMozartról, Liszt Ferencrõl ésaz idén Verdi mûvészetérõllesz hamarosan elõadás.

Rendszeresen szervezünkerdei sétát, hogy figyelem-mel kísérjük az erdõ állapo-tát. 2011-ben a II. kerületiönkormányzat Kerületértemlékéremmel ismerte eltevékenységünket, mûem-lékvédelemmel kapcsolatostevékenységéért egyesüle-tünk 2007-ben Forster Gyu-la emlékéremben részesült.Területünkrõl 2002-ben si-került megjelentetnünk je-lentõs önkormányzati ésegyéb támogatással Házak,kertek, emberek címmelegy helytörténeti füzetet.Nagy álmunk, hogy legyenfolytatása...

Barát Erzsébet

Nyék-Kurucles Egyesület

Látogatás a Manrézába

Emléktábla – a Csepeli HÉV

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület május24-én a csepeli HÉV végállomásán a HÉV vonalon 101éve megindult személyforgalom évfordulója alkalmábólemléktáblát avatott. A megemlékezést dr. Bolla Dezsõ azegyesület elnöke nyitotta meg.


A Pesti Református Egy-házközség 1796-ban alakultmeg, Ráday Gedeonnak, aDunamelléki Egyházkerületkésõbbi fõgondnokának ja-vaslatára. Istentiszteleteiket1796. október 1-tõl a (mai)Lipótvárosban, egy magán-házban tartották.

1801-ben Pest városatemplom és parókia építésecéljából a kecskeméti város-kapu elõtti vásártéren építé-si telket adományozott, ahol1804-re felépült a parókiaépülete, amely eredetileg azistentiszteleteknek is helytadott – helyén ma a Kálvintéri áruház áll. A templomünnepélyes alapkõ-letételén1816-ban részt vett az épít-kezés legjelentõsebb támo-gatója, József nádor felesé-ge, Hermina hercegnõ is. Azadományozók között megta-láljuk Kálmánházy Lászlóváci római katolikus püspö-köt is. Az épület felszentelé-sére 1830. június 8-án került

sor. A templomot, a magyarklasszicista szakrális építészetszép példáját, Hild Vince ter-vezte és Hofrichter József ki-vitelezte. Az épület háromrészre tagolható: az elõtérre,az orgonakarzatnak és az ol-dalkarzatoknak helyt adó

középtérre, és a liturgikustérre, ahol a presbitériumpadsorai is megtalálhatók.

A templom belsõ terénekközepén a ku-polás lefedéstgazdag ara-nyozott stuk-kó díszíti. Atemplom kül-sejének szem-lélõje számáraa kupolás le-zárás rejtvemarad. A be-járati karza-ton elhelye-zett orgona1829-ben ké-szült a bécsiDeutschmannJakab mûhe-lyében.

Az 1838.évi nagy ár-

víz a templomot elárasztot-ta és a kripták beomlottak.1854-ben a baloldali oldal-falban elhelyezett romanti-kus stílusú, díszes síremlék-ben temették el gróf ZichyManóné Strachan Saroltát.A síremlék építészeti kialakí-

tását Feszl Frigyes tervezte,míg az anglikán vallásúgrófné szobrát a franciaRaymond Gayrard készítet-te. A grófné hagyatékábólfedezték a középtér két ol-dalán elhelyezett két,egyenként kétszintes karza-tot, amelyek elkészültével atemplomban az ülõhelyekszáma 980-ra emelkedett.1859-ben készült el a to-ronysisak mai kialakítása.

Az épület alatti kriptában1817–1868 között 85 sze-mélyt temettek el. Itt nyug-szik többek közt az egyház-község egykori fõgondnoka,Fáy András (1786–1864),valamint az egyházközségkét lelkipásztora, BáthoriGábor és Petri Elek, akikDunamelléki ReformátusEgyházkerület püspökei isvoltak. Mind WesselényiMiklós, mind József nádorfelesége, Hermina hercegnõhamvait eredetileg e temp-lom kriptájában helyezték el,ahonnan azokat, késõbb avégleges nyughelyre szállí-tották.

Millisits Máté

A Hûvösvölgyi út 85. szám-nál található a híres Márkus-villa, amely ma társasház, segyben a Fõvárosi Szabó Er-vin Könyvtár II/1-es fiók-könyvtárának is otthont ad.

Júliusban lesz tíz éve,hogy a hidegkúti Petõfi Mû-velõdési Házból ideköltözöttkönyvtárunk. Az elmúlt év-ben közel 1500 beiratkozottolvasónk volt. Könyvköl-csönzõink mellett jelentõs ahelyben használók száma,akik itt olvasnak, tanulnakvagy interneteznek.

A könyvtár állományábanközel kilencezer dokumen-tum található. Tizenhétfélefolyóiratot járatunk, ezeknek

a régebbi példányai szinténkölcsönözhetõek. Gyengén-látók számára úgynevezett„öregbetûs” könyveketemeltünk ki az állományból,õk ingyen kölcsönözhetnekhangos-könyveket is. A gye-rekeknek barátságos gyerek-kuckót alakítottunk ki, aholsok új képes- és mesekönyv-vel várjuk a kicsiket.

Az elmúlt években sok szí-nes kulturális rendezvénnyelvártuk az olvasókat, illetve akörnyékbeli érdeklõdõket.Szinte a kezdetektõl jó kap-csolatot ápolunk a Nyék-Kurucles Egyesülettel, és ve-lük közösen szervezzük azelõadásokat.

2010-ben Ni-zsinszki-MárkusTamara, MárkusEmília unokájalátogatott el hoz-zánk. Az Ameri-kában élõ szí-nésznõt 90. szü-letésnapján kö-szöntöttük, egy-ben emléktáblátavattunk MárkusEmília születésé-nek 150. évfordulója alkal-mából az Országos Színház-történeti Múzeum és Inté-zettel közösen – a könyvtár-ban pedig kiállítást rendez-tünk Márkus Emília szemé-lyes tárgyaiból.

Mivel az idén egybeesik akönyvtár és a villa jubileu-ma, ezért csatlakoztunk aBudapest 100 rendezvény-sorozathoz, melynek soránáprilis 6-án, szombaton két

elõadást is szerveztünk. SüleÁgnes mûvészettörténész azépület történetét mesélte el,majd dr. Sirató Katalin mû-vészettörténész elõadásáthallgathatták meg az érdek-lõdõk Márkus Emíliáról. Arendezvény igen sikeres volt,mintegy kétszáz látogató te-kintette meg az épületet, svett részt a programokon.

Vargáné Szigethy Mónika

A reformkor hû tanújaA Kálvin téri református templom és kriptája

Az épület alatti kriptában 1817–1868 között 85 személyt temettek el (Fotó: a szerzõ felvétele)

Könyvtár a Hûvösvölgyi úton

Tíz éve a Márkus-villában

A Márkus-villában könyvtár is mûködik(Fotó: a szerzõ felvétele)


„Párhuzamos életrajzok”címmel nyílt kiállítás Pest-szentlõrincen január 24-én aTomory Lajos Pedagógiai ésHelytörténeti Gyûjteményrendezésében. A kiállítás 20portrét állított párba a telepü-lés múltjából tevékenységük,elhivatottságuk és érdeklõdé-si körük alapján, a kerületnévadóitól kezdve (Szent Lõ-rinc és Szent Imre) ünnepeltlakóin át (pl. Szemere Miklósés Fedák Sári) a tudományosés kulturális életben jelentõsszerepet betöltött személyisé-gekig (pl. Eötvös Loránd ésKondor Béla).

Az eseményt Kucsák Lász-ló alpolgármester nyitottameg, aki felhívta a figyelmeta múlt ismeretének fontossá-gára, ami nélkül nehéz a je-lenben eligazodni, értékesjövõt teremteni pedig nemlehet.

A TÁMOP pályázattalnyert támogatással létrejöttkiállítás egyúttal a 2013. évihelytörténeti vetélkedõ nyitórendezvénye is volt, amelyetHeilauf Zsuzsanna, a kerüle-ti helytörténeti gyûjteményvezetõje indított útjára.

Az elsõ fordulóban a Da-rus utcai Általános Iskola 6.osztályos diákjai vettek részt,akiknek három feladatot kel-lett megoldaniuk. Négy csa-patban versenyezve elõszörhelyi hírességeket azonosí-tottak életrajzi adataik ésfényképük alapján, majd kö-zülük egy embert kiválasz-tottak, akit néhány mondat-ban be is mutattak, végülpedig nagyméretû fényké-pek kis darabkáinak összera-kásával bizonyították felké-szültségüket.

A tanulókat Novákné HoltiZsuzsanna tanárnõ készítette

fel, akik igen ügyesen és lát-hatóan nagy örömmel s izga-lommal vettek részt a helytör-téneti megmérettetésen.

Heilauf Zsuzsanna hang-súlyozta, hogy ezen a ren-dezvényen ötvözõdik a ha-gyományos kiállítás és amodern technika, hiszenminden tabló alján szerepela QR kód, amellyel okoste-lefonokról is hozzáférhetõ akiállított anyag, ami egyéb-ként a gyûjtemény honlap-ján (http://muzeum18ker.hu) is megtalálható.

Az online kiállítást a vetél-kedõ résztvevõi által gyûj-tött adatokkal, érdekes lin-kekkel is szeretnék majd bõ-víteni. Az a cél, hogy minéltöbb kerületi diákhoz és fel-nõtt lakoshoz eljusson, amifebruár elsejéig volt láthatóa lõrinci Városháza Galériá-ban. Ezután pedig vándor-útra indult a kerület iskolái-ba, illetve a pedagógiai éshelytörténeti gyûjteményszabadtéri rendezvényein islátható lesz.

Katona Lucia

A Budapesti VárosvédõEgyesület II. kerületi csoport-ja az egyesületen belül talána legfiatalabb szervezõdés,mivel 2009 tavaszán ala-kultunk meg. Jelenleg aKözponti Statisztikai IntézetKönyvtára ad otthont ösz-szejöveteleinkhez.

Néhány eseményre szíve-sen emlékezünk, mint pl. aGanz gyár Elsõ öntés em-léktábla visszahelyezésére,vagy Székely Imre tanár úrvezetésével tartott nagysze-rû helytörténeti sétára aKeleti Károly utca és kör-nyéke érdekességeire: Rá-kóczi Gimnázium, KrisztusKirály templom, MajláthHázak, benne Komor Mar-cell lakása, könyvtárszobá-ja. Balázs Erzsébet két al-kalommal a Margitszigetenkalauzolt minket, máskor

dr. Czaga Viktória, történész,fõlevéltáros tagunk segítsé-gével a régi Budai Városhá-

zát járhattuk be pincétõl(börtöntõl) a padlásig. Szin-tén sikeres feladatunk Ház-mán Ferenc, Buda egyesítéselõtti polgármestere sírem-lékének felújítása volt – ésmég folytathatnánk a sort.

A II. kerületben felállítottemléktáblák digitális adat-bázisának összeállításáhozmozgósítottuk mind fizikai,mind szellemi erõnket. Bárkutatásaink során nem ta-láltunk hivatalos és teljesnyilvántartást a kerületiemléktáblákról, a doku-mentált táblák száma azóta295-re növekedett, de azezzel kapcsolatos munkála-tokat még nem tekinthet-jük befejezettnek. Remé-nyeink szerint újabb táb-lákról szerezhetünk tudo-mást, ill. a jövõben újabbtáblák kerülhetnek felava-tásra. A munkában a cso-port több tagja vett részt.Négy év alatt sikerült ösz-szeállítanunk ezt a mintegy

223 neves személy, 61 léte-sítmény/esemény emlékétõrzõ adatbázist, melybenszinte mindenrõl van fotó,akirõl/amirõl van adat. Si-kerként könyvelhetjük el,hogy a Budapest Fõváros II.Kerület Önkormányzata Mû-velõdési Irodája, a FõvárosiSzabó Ervin Könyvtár Törökutcai fiókkönyvtára, és a Bu-dapest Galéria befogadta azadatbázist.

A fotózás nagy részét TõryKlára készítette. Most azondolgozunk, hogy a kerületemléktáblái könyv formájá-ban, nyomtatásban is meg-jelenjenek: a kötet címét –Veli bejtõl a ferences mártí-rokig – a kerület (s talánegész Budapest) legrégebbiemléktáblájáról kapta, vala-mint hét ferences mártírról,akiknek idén márciusban ál-lítottak emléket, így ez a leg-újabb emléktábla lesz majda kötetünkben.

Roboz Judit

Emberek alkották múltunkatVándorkiállítás és helytörténeti vetélkedõ

A II. kerület városvédõiHelytörténeti sétáktól a sírkõ felújításig

A tárlaton a helytörténeti vetélkedõ elsõ fordulójának diákjai

Buda utolsó polgármesterének,Házmán Ferencnek a Nemzeti Sírkertben lévõsíremlékét a II. kerületiek újítottákfel (Fotó: Czaga Viktória)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2013. január16

Postai elõfizetési díja 480 Ft/év. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igaz-gatóság, Hírlap Üzletága. Postacím: 1900 Budapest Elõfizethetõ az ország bármely postáján, ahírlapot kézbesítõknél, valamint megrendelhetõ e-mailen: [email protected] és tele-fonon 06-80/444-444. A Budapesti Történeti Múzeumban, Budapest Fõváros Levéltárában,a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületek helytörténeti gyûj-teményeiben/múzeumaiban és a Budapesti Históriák elõadóestjein ingyenesen terjesztett.Budapest Fõváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata és a II. kerület Önkormányzata,

valamint a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány támogatásával készült lapunk. Nyomda: Kolofon Kft. • ISSN 1418-4273

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság: 1043 Budapest, Berda József u. 48.,

tel.: 370-0652, e-mail: [email protected], [email protected], internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor,

Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.

Budapest 19. század végihelyzetét idézi fel a történetikutatások számá-ra is jelentõs do-kumentumérték-kel rendelkezõsok száz fotóján aNémetországbóla Magyar Király-ság világvárossáfejlesztett fõváro-sába a kiegyezésidején áttelepült JohannJustus Georg Kloess, a maKlösz Györgyként (Darm-stadt, 1844. november 15. –Budapest, 1913. július 4.) is-mert fényképész.

A jubileum alkalmábólBudapest Fõváros Önkor-mányzata március 12-én azM2-es Metró Stadionok állo-másán a Klösz városképek-

bõl szervezett kiállítása kurá-tora Kirschner Péter és Sán-

dor Tibor volt, atárlatot Ráday Mi-hály és KirschnerPéter nyitotta meg.

A Magyar Fotó-történeti Társaságés a Magyar Kép-zõmûvészeti Egye-tem (MKE) kétna-pos tudományos

konferenciát szervezett má-jus 24–25-én Klösz 100 –Városfényképezés egykor ésma címmel az MKE DoktoriIskolája Kmety György utcaiépületében (Feszty-ház).

A Budapest remake KlöszGyörgy 1900 – Lugosi LugoLászló 2000 címû kiállítás aMagyar Fotográfusok Házá-ban nyílt meg, a Lipták-

villában a Feren-cziek terétõl aVárosligetig címûKlösz-kiállítást te-kinthettük meg, aZuglói Nemzet-közi Iroda rende-zésében.

A Zuglói Csere-pes Kulturális Nonprofit Kft.és a Budapesti VárosvédõEgyesület VárostörténetiCsoportja július 4-én meg-koszorúzta Klösz Györgynek

a Nemzeti Sírkert 18-1-37.számú parcellájában lévõsírját – a megemlékezéstMillisits Máté mûvészettörté-nész tartotta.

Köztereinken elhelyezett szobrok jelentõségére és al-kotóikra hívta fel a figyelmet az Ybl Egyesület május29-e és június 20-a közötti rendezvénysorozata, a III.Szoborünnep – Magyar szobrászok – Építészek – Köz-szobrok – Épületszobrok – Épületszobrászat Ünnepe.

A különféle helyszíneken kiállítások, szoborséták,mûtermek, elõadások és napjaink alkotóinak megis-merése alkotta érdekes egyben jelentõs rendezvény-csokrukat.

Építészek, szobrászmûvészek, tájépítész és üvegszob-rász – egyszóval a kortárs alkotók – május 30-án aSzellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Garibaldi utcai ki-állítótermében „adtak számot” az Együtt Kortárs Épí-tészek – Kortárs Szobrászok címû kiállításon. A sokprogram közül még kiemelnénk a köztéri szakrális mû-emlékeink helyzetével, megóvásával foglalkozó kerek-asztal beszélgetést, amelynek „Kié a »Pléhkrisztus«” né-ven június 13-án a Hereditas Galéria adott helyet. Fõ-városi szoborsétáik mintegy elõzetesként szolgáltak akortárs szobrászok mûtermeinek bemutatásához, kik-nek alkotásait remélhetõleg utódaink is láthatják majd.

Klauzál Napok TéténybenA Klauzál Gábor Társaság április

26–27-én nyolcadik alkalommal ren-dezte meg a Klauzál Napok Tétényben

címû programsorozatát. A négy helyszínen (NagytétényiKastélymúzeum, Klauzál-villa, Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola, Szent Mihálykápolna) futó rendezvények idén Klauzál Gábor és minisz-tertársai, Szemere Bertalan valamint Eötvös József szemé-lye köré lettek csoportosítva.

Helytörténeti vetélkedõ 10–14 éves diákoknak, megem-lékezések és koszorúzások, tudományos elõadások vártáka Klauzál Nap rendezvényein résztvevõket, a szervezõegyesülettõl már megszokott magas színvonalon.

Budapest fotográfusa100 éve hunyt el Klösz György

III. SzoborünnepYbl Egyesület

Mûteremlátogatások is szerepeltek a programban (Fotó: Bélavári Kriszta)

városunk · városunk – budapesti honismereti híradó 4 2013. július 1897 februárjában,...

Documents