városunkvárosunk – budapesti honismereti híradó 2 2012. április város vezetése több...

XV. évfolyam 2. szám 2012. április

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Ingyenes

A Budapesti TörténetiMúzeum Vármúzeumábanmárcius 20-án a Múzsák aTeátrum téren – 200 évenyílt meg a pesti NémetSzínház (1812–1849) címûidõszaki tárlat megnyitásánKlaus Riedel, a Német Szö-vetségi Köztársaság követeköszöntõjében a pesti Né-met Színházat a 19. századeleji Közép-Európa legna-gyobb kõszínházaként emlí-

tette. A színház három évvelmegnyitása után Mozart Va-rázsfuvola címû operáját isbe tudta mutatni.

A Külügyminisztérium he-lyettes államtitkára, PröhleGergely a kiállítás megnyitó-ján a kulturális sokszínûségmúltbeli és jelenlegi fontos-ságára hívta fel a figyelmet.

Pest lakossága 1812-benmeghaladta a 30.000 fõt. A

Minden emberi kultúra is-mer ünnepeket. Az egyénekmegszokott életritmusa ilyen-kor megváltozik, a napi mun-ka helyett az ünnepi rítusok,cselekmények kerülnek elõ-térbe, amelyek a közösségösszetartozásának tudatát iskifejezik. Az Erdõs Renée

Ház – Muzeális Gyûjteményés Kiállítóterem ÜnnepeinkRákosmentén címmel há-romrészes, helytörténeti kiál-lítás-sorozatot rendez, ame-lyen lakóhelyünk múltbéliünnepeit, az ezekhez kapcso-lódó szokásokat mutatja be.

Az elsõ tartóshullám-ké-szülék, a hajszárító õse, szá-zadfordulós szalonberende-zés, a borotvakések, melyekakár Hasfelmetszõ kezébenis lehettek volna... Ezekmind megtalálhatók a kis-pesti Ady Endre úton helyetkapott Fodrász Múzeum-ban, mely nem csak egyszakma történetét õrzi, ha-nem több kor hangulatátidézi meg eszközei által.

A gyûjtemény 2001-tõl lá-togatható a nagyközönség

számára, ám maga a gyûj-tés jóval régebben kezdõ-dött: az elsõ darabokat mégaz 1950-es években kezdteel gyûjteni Pinke Károly fod-rász, akinek tervei közöttszerepelt egy fodrász múze-um alapításának terve is.

A Fodrász Múzeum alapí-tóját, Korom Gyulát egyfodrász ismerõse oltotta bea szakmai eszközök varázsá-val, és miután 1996-ban le-hetõsége nyílt átvenni aPintye-gyûjteményt, megin-

dulhatott egy komolyabbméretû gyûjtés. Folyamatosrégiségkereskedések, aukci-ók, piacok látogatásánakköszönhetõen a múzeumtulajdonában lévõ tárgyakszáma mára meghaladja a3000-et.

Magyarországon ez azegyetlen ilyen gyûjtemény,Európában is csupán héthasonló múzeum létezik.Ezek azonban a budapestiFodrász Múzeummal szem-ben nem egyetemesen gyûj-tik a fodrászat történeténekemlékeit, hanem annakegy-egy kiemelt témáját, te-

Múzsák a Teátrum térenPesti Német Színház (1812–1849)

Ünnepek a RákosmenténNemzeti és helyi ünnepségek

A szépség emlékeiTízéves már a Fodrász Múzeum

(Folytatása a 7. oldalon.)

Középen a Teátrum téri Német Színház (Litográfia, Carl Vasquez, 1837)

A tárlat a 20. századi ünnepeket mutatja be

Barokk kort idézõ paróka



Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2012. április2

város vezetése több évtize-des elõkészület után a németszínészetnek egy megfelelõnagyságú kõszínház építéséthatározta el – mintául a mi-lánói Scala szolgált. A szín-ház klasszicista homlokzatánFranz Vogl és Fritz Beringerszobrait helyezték el.

Fõbejárata egy ovális elõ-csarnokba vezetett, kétolda-li lépcsõházakkal, amelyután érhették el nézõi a ha-talmas félkör alakú nézõte-ret, a több emeletes páholy-

sort. Színpadi elõfüggönyeJoseph Abel tervei szerintMagyarország diadalát áb-rázolta. A királyi városi szín-ház (Königliche StädtischeTheater) épülete 1812. feb-ruár 9-én a mai Vörösmartytéren Kotzebue két darabjá-val, melyekhez Beethovenkomponált zenét, nyílt meg.

A Német Színház társula-tát német vagy osztrák színé-szek alkották, kiket késõbbmagyarországi születésû né-met nyelvûekkel is kiegészí-tettek. Bécsbõl gyakorta hív-tak vendégelõadókat, majd

a 20-as évektõl alkalman-ként magyarok is felléphet-tek óriási, mintegy 3500 fõtbefogadó színháztermében.Egy rövid ideig Erkel Feren-cet is karnagyként alkalmaz-ták. Fõként a német kultúr-kör színházi darabjait ját-szották (operák, bécsi nép-színmûvek, vígjátékok, ze-nés mûvek), idõnként egy-egy klasszikus vagy magyartémájú darabbal színesítve.

A tárlaton a múzeum és azOrszágos Széchenyi Könyv-tár együttmûködésének, va-lamint a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Könyvtára

muzeális anyagainak kö-szönhetõen korabeli festmé-nyek, grafikák, díszlet- ésruhatervek, színházi kis-nyomtatványok idézik fel arégen játszott darabokat,elõadóikat és az alkalmazottdíszleteket, kosztümöket.

Egyedi és korábban együttnem látható színházi anyagajó betekintést ad a késõba-rokk, majd a biedermeierkor szórakoztatásának vilá-gába – a kiállítás kurátora amúzeum részérõl ParbakyPéter, az OSZK-tól RajnaiEdit és Sírató Ildikó volt.

gábriel

A Budapesti Történeti Mú-zeum nagy múltú kiadványaa Budapest Régiségei, 1889-ben jelent meg elõször –1945-tõl a Fõvárosi Múzeumkiadásában –, közkinccsé té-ve a fõvárosi régészeti kuta-tásokat az ásatások anyagá-nak ismertetése és tudomá-nyos tanulmányok formájá-ban.

Nem nehéz belátni, hogy a120 év kutatástörténetének,s Budapest régészeti emléke-inek valóságos kincsestárátrejti a megjelent 40 kötet,ami eddig rejtett kincsnek bi-zonyult a kiadványsorozatfeldolgozásának hiányában.Ezért nem lehet eléggé mél-

tatni önmagában azt a tényt,hogy sokévi feltáró munkaután tavaly év végén megje-lent a Budapest Régiségei re-pertóriuma Wellisch Mártaösszeállításában.

Azonban a kötet továbbiérdemeket tudhat magáé-nak, a rendkívül gondos,sokoldalú és jól szerkesztettmutatók kialakításával.Tárgymutató (korok szerin-ti tagolással), névmutatómellett topográfiai mutatóis szerepel a kötetben. Ezutóbbiban a lelõhelyeknemcsak a tanulmányok-ban szereplõ nevek szerintbetûrendben szerepelnek,hanem van kerületek sze-

rinti mutató is az objektu-mok mai helyével.

A sokrétû mutatók egy-részt könnyen hozzáférhetõ-vé teszik a kutatók és érdek-lõdõk számára a BudapestRégiségei köteteinek tartal-

mát, másrészt azoknak is se-gítséget ad, akik bizonyoshelyek, címek, érdeklõdésiterületek szerint közelítenekBudapest történetéhez. Túl-zás nélkül mondhatjuk te-hát, hogy a megjelent reper-tórium hiánypótló mû, nél-külözhetetlen a fõvárosmúltjának megismeréséhez.

Gali

Aranytíz Helytörténeti KlubA belvárosi Arany János utca 10-ben (Aranytíz Kul-

túrház) tartja rendszeres összejöveteleit az Aranytíz Hely-történeti Klub.

A Margit híd felújítását március 29-én Wild László épí-tészmérnök ismertette vetítettképes beszámolójában.

Április 26-án du. 4 órakor Nagy Károly ny. fõvárosiügyész Shakespeare-szobrok a nagyvilágban és a pestiVigadó téren címmel tart náluk elõadást.

Múzsák a Teátrum térenPesti Német Színház (1812–1849)

folytatás az elsõoldalról

Régészeti lelõhelyek, tanulmányokRepertórium a Budapest Régiségei I–XL. köteteihez

A Német Színház 1847-ben leégett (korabeli grafika)

A színház régen játszott darabjainak emlékei

2012. április Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

Amikor Budapest történe-térõl beszélünk, úgy érez-zük, egy páratlan jelenségmúltjával van dolgunk. Snémileg joggal. Aláhúzzuk asajátosságokat, s elsiklunkaz általános érvényûnek te-kintett mozzanatok fölött, il-letve ezeket is igyekszünk ahelyi meghatározottságokkeretei között értelmezni.

Pedig nem feledhetjük,hogy azok a demográfiai,várospolitikai, urbanisztikai,kulturális jellemzõk, ame-lyek oly meghatározóannyomták rá bélyegüket Bu-dapest 19. század másodikfelében végbement fejlõdé-sére, ugyanakkor egy széle-sebb nemzetközi vonulatbailleszkednek. A városegyesí-tés körüli idõszak felfokozottkormányzati politikája, a vi-lágvárost teremteni igyekvõlendület, s a részben aztmegelõzõ évek, majd fõlegaz azt követõ évtizedek akti-vitása csak részben válik ért-hetõvé, ha figyelmen kívülhagyjuk, hogy mindez szá-mos ponton érintkezik jelen-tõs külhoni jelenségekkel.

Az egész folyamat elindí-tójaként említhetjük azt az

1860-as években Párizsban,George H. Hausmann pre-fektus nevéhez kapcsolódóintenzív városfejlesztésiprogramot, amelynek mint-egy másával Bécs Ring-pro-

jektje kapcsán találkozunk.Mindkét város ekkoriban, az1860-as években nyeri eltágas, nagystílû, világvárosijellegét. Ehhez a folyamat-hoz kapcsolható továbbáaz az angliai fejlõdési vonu-lat is, amelyben az urba-nisztikai fejlesztéseken túl-menõen fõként a város- éstársadalompolitikai újításokszembeötlõek. Nem is any-nyira London, inkább Bir-mingham példája említen-dõ, ahol fõként JosephChamberlain (a késõbbi mi-niszterelnök atyja) polgár-

mester programja nyománbontakozik ki széleskörû, anagypolgári köröket erõtel-jes aktivitásra serkentõ vá-rosfejlesztési program.

Ezek a nemzetközi példákösztönzik immáron a And-rássy-kormányt is hasonlócselekvésre, amelyhez – aközhiedelemmel ellentét-ben mind Pest, mind Budavárosatyái, városházi törzs-közönsége lelkesen csatla-kozik. A rakpartépítkezések,városszabályozási munkála-tok, kövezések, vízmû-, pá-lyaudvar-, híd- és templom-építkezések, középületek lé-tesítése – mindez egybenegy nemzeti célokat is szol-gáló összeurópai programmegvalósításának része volttehát.

Mindezek azonban ismertvárostörténeti fejlemények,

kevésbé azok viszont azezek gyakorlati megvalósítá-sában, az anyagi és szerve-zeti eszközök biztosításábanmeghatározó szerepet játszóegykori városatyákéi. Fon-tos hangsúlyoznunk ugyan-is, hogy ez az idõszak nemcsak fontos, de különlegesszerepet is játszott a hazai ci-vilizációs fejlõdés történeté-ben. Ezek voltak ugyanisazok az évtizedek, amikor avárosi közép- és nagypol-gárság joggal érezte úgy,hogy rajta az ország, a világszeme, s más tényezõknemigen látják el az egyreégetõbb feladatokat.

Hiszen a városok népes-sége egyre duzzadt, egyretöbb olyan feladat adódott,amelyre differenciált, fejlettállami intézményhálózatmég nem létezett, s felérté-kelõdött a városi önkor-mányzat, a városigazgatásszerepe és jelentõsége.

Igaz a városi képviselõksoraiban is jelentõs átalaku-lások történtek. A régi városicéhes ipar, valamint a privi-legizált kereskedõk, a kisvá-rosi szõlõsgazdák és majoro-sok, s képviselõik nemigennyerhettek már sem 1867-ben, sem az 1873-as város-egyesítéskor a tõkés-vállal-kozói réteg, az ügyvédek, azorvosok, és a különféle hu-mánértelmiségiek ellenében.A nagy, átfogó, világváros-

avagy birodalomépítõ sze-rep, s máig ható civilizációsigények teljesítésének feladatújfajta mentalitást igényelt,amelyet az ekkoriban színrelépõ lelkes, laikus és takaré-kos, ám mégis modern kö-zép- és nagypolgárság teste-sített meg.

Az õ szerepüket veszikazután majd át a századfor-dulót követõen a náluk pro-fesszionálisabb, s a város-politikát még fokozottabbanönálló terepnek tekintõBárczy-korszak modern vá-rosatyái.

Horváth J. András

Külföldi minta, hazai cselekvésA céhes világ és a modern városigazgatás határán

Ráth Károly fõpolgármester(1873–1897)

Kamermayer Károlypolgármester (1873–1896)

Halmos János polgármester(1897–1906)

Bárczy István polgármester(1906–1918)

Busójárás PestújhelyenA Rákospalotai Múzeum a farsangi népszokások nem-

zetiségi (horvát, bolgár, görög) hagyományait elevenítet-te fel február 11-én 11 órától, Pestújhelyen. Görög éshorvát táncbemutatók, kézmûves bemutatók, busó-maszk faragás, kiszebábú készítés, jelmezkészítés, arcfes-tés, filmvetítések és lacikonyha várta vendégeiket. A dél-után 3 órakor kezdõdõ téltemetõ maskarás farsangi fel-vonulás a Pestújhelyi Közösségi Ház udvarán ért véget –kiszebábú égetéssel, táncházzal.


A sorozat elsõ tárlatát –„Márciustól októberig – Ál-lami és társadalmi ünnepekaz 1900-as évek elejétõl aközelmúltig” címmel – feb-ruár 25-én Fónagy Zoltán,az MTA TörténettudományiIntézetének munkatársanyitotta meg.

Ez a kiállítás aztdolgozza fel, ho-gyan ünnepelték amúltban Rákos-mentén a nemzetiés a különbözõ,helyi társadalmiünnepeket. Ilyenünnepnapok már-cius 15., augusztus20., október 23.,május 1., stb., deide tartoznak helyiközösségeink ün-nepei is: zászlóava-tások, dalos ünne-pek, emlékmûava-tások, évfordulósünnepségek. A tár-lat az elsõ meglévõ

információk bemutatásátólegészen a legutóbbi idõkigismerteti ünnepeinket, a kö-zelmúlt eseményeire inkábbcsak utalva.

Az Ünnepeink Rákosmen-tén I. – Márciustól októberigcímû kiállítást Ádám Ferenctörténész-muzeológus ren-dezte. MegvalósításábanDomonkos László, Ferenczy

Zsuzsa, Hódos Mária, OroszKároly mûködött közre. Azaudio tartalmak szerkesztõjeOrosz Károly volt.

Az Erdõs Renée Házgyûjteményében találhatótárgyak, dokumentumok,fotók, film mellé mûtárgya-kat kölcsönzött DomonkosLászló és Méry Ágnes Vik-tória, Szelepcsényi Sándorés Tóth Péter archívumá-ból pedig fényképek kerül-

tek a kiállításba. A sorozatmásodik tárlata – várható-an az idei év végén – azegyházi ünnepeket (húsvét,karácsony, búcsúk, stb.),míg a harmadik – 2013-ban – az emberi élet ünne-peit (születés, lakodalom,stb.) és az úgynevezett gaz-dasági ünnepeket (aratás,szüret, disznóölés, stb.) mu-tatja majd be.

ERH

A Csepeli Helytörténeti ésVárosszépítõ Egyesület de-cember 9-én 17 órakor nyi-totta meg a Királyerdei Mû-velõdési Ház HelytörténetiGyûjteményében A csepelihelytörténet fél évszázadacímû fotó és dokumentumkiállítását. A tárlatra érkezõ-ket az egyesület elnöke,Bolla Dezsõ köszöntötte,majd Sallay Tibor, az egye-sület vezetõségi tagja tartotttárlatvezetést.

Az egyesület elõdje a félévszázada megalakult Cse-peli Helytörténeti Akcióbi-zottság volt, melynek elnö-ke, Zachár László tanár kez-deményezte a helyi muzeá-

lis anyagok gyûjtését, ahelytörténeti gyûjteménylétrehozását. Késõbb hely-történeti bizottsággá alakul-

tak, amelybõl jött létre Ker-tész Tibor közremûködésé-vel a Csepeli Helytörténetiés Városszépítõ Egyesület.A tárlat az elõdkezdemé-nyezésekrõl/egyesületrõl ésa munkájukat kiemelkedõ-en segítõ csepeli lokálpatri-

ótákról (Bender Sarolta,Kertész Tibor, Sárdi Antal,Vezér Béla...) emlékezettmeg.

December végéig látogat-ható tárlatukkal zárta bevégleg „kapuját” Csepelhelytörténeti gyûjteménye.

Légies BudapestFõvárosi légifelvételek

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben a Légies Budapest c. fotókiállítást no-vember 18-án Török András útikönyvíró nyitotta meg.

A közgyûjtemény munkatársai által készített tárlat egy olyan különleges utazásra hív-ta a látogatókat, melyet 40–50 évvel ezelõtt tehettek volna meg, ha befizettek volna egysétarepülésre. A Légies Budapest címû tárlat az 1960-as, 1970-es évek Budapestjét mu-tatja be, repülõgép fedélzetérõl felvett 14 légifelvétel segítségével.

A kinagyított képeken újra látható a Kossuth-híd, a régi Nemzeti Színház, a frissenmegépült FTC Stadion, ezen kívül lakótelepek, strandok... A látogatók újra élhetik egyélõ, állandóan nyüzsgõ, lüktetõ, fejlõdõ nagyváros 14 visszahozhatatlan és megismétel-hetetlen pillanatát. Kiállításuk január 7-ig volt megtekinthetõ.

FHGY

Ünnepek a RákosmenténNemzeti és helyi ünnepségek

Csepeli helytörténetEgyesületi tárlattal zárt be a gyûjtemény


Fónagy Zoltán a Munkásotthonteleplakóinak egyik zászlója (1899) alatt

Ádám Ferenc (balra) mutatta be a tárlat anyagát


A Kortárs Építészeti Köz-pont (KÉK) április 14-15-reszervezi meg a 100 éves bu-dapesti házak bejárását.Ezekbõl az 1912-ben át-adott, Üllõi u. 121. számú,Pecz Samu tervezte tisztvise-lõházat emelnénk ki.

A századforduló után agyorsan fejlõdõ fõvárosbana lakásínség csökkentéséretöbb bérházat emeltek. Aprogram elindítója BárczyIstván politikus és jogász(1866–1933), aki 1906–1918 között polgármestervolt. Nagyszámú iskola, la-kás, kórház megépítése ésszámtalan szociálpolitikaiintézkedés fûzõdik nevé-hez.

Az 1909-ben elindított kis-lakás-építkezési munkálato-kat nagy szaktudással Kab-

debó Gyula építész (1874–1926) irányította. A prog-ram 32,2 millió Koronanagyságú volt, és a bérlaká-sok már 1911–1912-ben át-adásra kerültek.

Pecz Samu 1911-ben ka-pott megbízást ötemeletesbérház építésére. A statikustervezõ a kiváló SzékelyHugó volt. Ekkor a Hallerutca és Üllõi út sarkán, arégi Mihalkovics-térnél,még barakk épületek álltak.Magyarországon itt alkal-maztak elõször a legfelsõfödémnél téglabetétes vas-betont.

A külsõ, szerkezetileg ki-emelt részek szárazon sajtolttéglából, és kemény faragottkõbõl, az ornamentális dí-szítések majolikából készül-tek. A költségekre 2,3 millióKoronát irányoztak elõ. Aházban 132 bérlakás, aföldszinten 16 üzlet kapotthelyet.

Az épületben, elsõként afõvárosban, fürdõszobákat

is elhelyeztek. A ház háromkapuval, minden oldalrólkedvezõ kilátással, két nagybelsõ udvarral rendelkezik.Lépcsõházai és folyosói vi-lágosak, levegõsek. Két sze-

mélyszállító- és egy teherliftközlekedett.

A mosókonyhákat, szárí-tókat, cselédfürdõket külön

udvari traktusban helyeztékel. Az épületnek a tér felõlihomlokzatát óra, és két tor-nyocska díszíti.

Mára 178 lakást alakítot-tak ki, megszüntették a ki-szolgáló részleget. Az oldal-tetõknél a 3x4 db kõ sasbólkettõ hiányzik. A felújítá-soknál az eredeti vörös ala-pú falon elõkerültek a me-dalionos minták madarak-kal és virágokkal. A virágdí-szes füzérsort is kibontottákés pótolták. A terrazzó kö-veit a régi minták alapjánújították fel.

Pest egyik legnagyobb éslegszebb bérházának átadá-sakor, a fõbejárati folyosónemléktáblát helyeztek el Bu-dapest és Ferencváros címe-reivel, Bárczy István polgár-mester és Pecz Samu nevé-vel, valamint 1911–1912-es

évszámmal. Szemben, amásik falon szép majolikásdíszítések láthatók. (Köszö-netet mondok Perge Lászlógondnok úrnak, aki a ház-ban körbevezetett.) A ház aferencvárosi védett épületeklistáján szerepel.

Pecz Samu (1854–1922)építész, mûegyetemi tanárvolt. A József Nádor Mû-egyetemem 1882-ben sze-rezte meg az oklevelét ésHauszmann Alajos irodájá-ban helyezkedett el. Munká-iból néhány: a Központi Vá-sárcsarnok, a Fasori Evan-gélikus Gimnázium éstemplom, a Mûegyetemnéla neogótikus könyvtár ésmechanikai épületek, a Vár-ban az Országos Levéltár.Tagja volt a Magyar Mérnökés Építész-egyletnek. Szeret-te a középkori stílusú histo-rizáló (neoromán, neogóti-kus) formavilágot. Nyers-téglából építkezett, de mo-dern anyagokat is felhasz-nált: vasszerkezeteket és be-tont az alapozásban.

Horváth Péterné

Építészek, építõmesterek ünnepeYbl Egyesület az Ybl-szobornál

Idei elsõ nagyobb rendezvényüket április 14-én 11 órai kezdéssel tartják, a 11.alkalommal megrendezett Ybl Miklós és az építészek, építõmesterek ünnepét, a budaváriYbl Miklós téri Ybl-szobornál – tudtuk meg Szmodíts Júliától, az egyesület elnökétõl. Akoszorúzást követõen Szabó Tamás János, a 2012. évben Ybl-díjjal kitüntetett építészköszöntõje, az ezévi Ybl Mívesmester és Ybl-díjjal kitüntetettek köszöntése, dr. ZumbokFerenc miniszteri biztos tájékoztatója az Ybl bazár rekonstrukciójáról, jazzkoncert és ötemeletes születésnapi torta „követi” egymást. 13 órától szakmai vezetéssel megtekintikaz Ybl Bazárt, majd 15 órakor stílszerûen az Operaház szakmai bemutatásán vesznekrészt, Borsa Miklós, az Operaház ny. fõmérnöke vezetésével.

100 éves házak a fõvárosbanA Bárczy-program tisztviselõháza

A fõbejárati folyosón emléktáblát helyeztek el (1912)

Tisztviselõház – Üllõi út 121. (Fotók: a szerzõ felvételei)


A magyar nemzeti nõne-velés ügye a hazainál min-dig jobb lábon állt az erdélyiarisztokrácia körében. Amagyar nõi lélek egyik leg-szebb virága a Kõvár vidé-ken született gróf TelekiBlanka (Hosszúfalva, 1806.07.05.) volt, kinek nagynén-je, gróf Brunszvick Teréz ahazai kisdednevelés aposto-laként 1828-ban nyitja megBudán az elsõ hazai óvodát.

Pesten az 1820-as évekelején Takács Éva száll síkraa nõk jogaiért, elsõsorban alányok tudományos mûkö-désének érdekében. FáyAndrás a nõnevelés elha-nyagolásáért felelõs okokegész sorát tárja fel, amikközött az általános balítéle-tet és a törvényhozást is el-marasztalja.

A meginduló nõnevelésimozgalomba az 1840-esévekben két kiváló magyarnõ kapcsolódik be: a polgá-

rosuló nemességbõl KaracsTeréz, az arisztokratáktólgróf Teleki Blanka. KaracsTeréz anyja, a korábbanemlített Takács Éva, akinekfellépése öt évig tartó vihartkavart a Tudományos Gyûj-teményben.

Teleki Blanka nevelésügyiránti ösztönös érdeklõdésétnagynénje, Brunszvick Terézfokozza és emeli tudatossá,arra késztetve, hogy életétfõrangú nõ létére a magyarleánynevelésnek szentelje.1845-ben e tárgyban ír cik-ket a Pesti Hírlapba – a fõ-rangú leányok neveléséneklényegét a magyarosításbanlátja. A gáncsoskodók ellenKaracs Teréz veszi védelmé-be Teleki Blanka tervét, aztajánlva, hogy állítsanak inté-zeteket a nemzet mindenosztálya számára.

Teleki Blanka 1846-banmeghirdeti a felállítandó ne-velõintézetét. A Széchenyi(ma Szabadság) tér 3. számalatti Majthényi házban 21szobát foglalt le, ahol 14lánnyal indult az oktatás. Atanárok között volt VasváriPál, aki 1849 júliusában agyalui havasokban a ma-gyar szabadságért áldozzaéletét.

Amikor Windischgrätz be-vonul Pestre Teleki Blankahazaküldi a leányokat, meg-szünteti az intézetet, és akormánnyal Debrecenbemenekül.

Nagyváradon mint zászló-anya szerepel Vasvári csa-patának zászlóavatásán. Avilágosi fegyverletétel utána menekülõ honvédeketanyagilag segíti, üldözötte-ket rejteget és alkalmaz

pálfalvai birtokán, gyûjti aszabadságharc emlékeit.1851. május 13-án letartóz-tatják, a nagyváradi várbazárják. Innen szeptember-ben a hírhedt pesti Újépü-letbe szállítják.

1852 márciusában kezd-ték kihallgatni. Vádlói sze-rint „a politikai üzelmek te-rén az újabb kor legvesze-delmesebb nõi közül való.”Legfõbb vád ellene a leány-nevelõ intézet volt, ahol alányokba csepegtette a for-radalmi szellemet.

A császári és királyi hadi-törvényszék 1853. június30-án Teleki Blankát 10évi, nevelõtársát, LõveiKlárát 5 évi várfogságraítélte. A hölgyeket a Habs-burgok legegészségtele-nebb börtönébe, Kufstein-be, a Császártoronyba zár-ták. Teleki Blankának ittnagyon megromlott azegészsége. 1856 nyaránszabadult Lõvei Klára,Blankát pedig a leibachi(ma Ljubljana) fellegvárbaszállították, ahonnan 1857májusában közkegyelem-mel szabadult.

Egészsége javítására kül-földön keresett gyógyírt, vé-gül Párizsba ment nõvéré-hez, ahol 1862. október 23-án nemes lelke eltávozott evilágról. A montparnasseitemetõben helyezték öröknyugalomra.

Karacs Zsigmond

A budavári Lánchíd Körezévi elsõ programja a ha-gyományos Julianus meg-emlékezés volt: Az Árpád-kori magyar krónikák és azõshazakutatás címmel ja-nuár 28-án a Hilton SzállóMátyás-termében Szovák

Kornél történész, a Páz-mány Péter KatolikusEgyetem egyetemi docen-se elõadását hallgattákmeg.

A Budai Vigadóban már-cius 29-én a magyar hu-szárság történetét ismertet-

te Szentgyörgyvölgyi Péterjogász, országgyûlési képvi-selõ.

Április 26-án, délután 5órai kezdéssel Díszpolgá-rok Pest-Budán és Buda-pesten címmel fog elõ-adást tartani Czaga Viktó-ria levéltáros a Hess And-rás téri Litea Könyvesbolt-ban. Az elõadást megelõ-zõen 16.30-kor virágot he-

lyeznek el a Schulek-lépcsõnél álló SzentGyörgy szobornál.

A horvátok a magyarok-ról címmel tartja meg elõ-adását a Budai Vigadó föld-szinti stúdió-termében júni-us 7-én, szintén délután 5órai kezdéssel Szilágyi Imretörténész, politológus, aMagyar Külügyi Intézet fõ-munkatársa.

Életét a magyar leánynevelésnek szentelte150 éve halt meg gróf Teleki Blanka

Lánchíd KörJulianus baráttól a horvátokig

Gróf Teleki Blanka

Gróf Brunszvick Teréz Lõvei Klára


rületét járják csak körül.Univerzalitása mellett a ma-gyar Fodrász Múzeum ab-ban is eltér többi európaitársától, hogy itt oktatói te-vékenység is folyik, nemcsak kifejezetten a fodrászszakma tanulói számára – ahajkészítõi szakmát alapo-

sabb megismerheti a nagy-közönség is.

Az aktív múzeumlátogatásegy másik érdekes kezde-ményezése szintén megva-lósult itt: a gyûjtemény mais mûködõképes eszközeittematikus programokon ki-próbálhatják látogatói.

A hajszínváltoztatás régieszközei, a hullámos tincsek

hihetetlen berendezései, aborotvakés használata ésápolása, a bajuszápolás kel-lékei, a pompás barokk kortidézõ parókák elkészítésitárgyai ma is lenyûgöziknem csak a pályaválasztáselõtt álló fiatalokat, hanemnosztalgikus pillanatokatváltanak ki a hozzáértõkbõl,és lelkes vállalkozó kedvetmindenkibõl, aki ki szeretnépróbálni, hogyan is szépül-tek eleink.

Remek Annamária

A magyar cserkészmozga-lom története szorosan kö-tõdik Baden-Powel nevelésicélkitûzéseihez, a hasznos,humanista ember kialakítá-sához. A mozgalomnaknégy „forrásvidéke” volt: aprotestáns (Szilassy Aladár,Papp Gyula) a katolikus(Sík Sándor), a zsidó(Kanitz István) és a polgáriliberális elveket valló közép-iskolák.

Az ottani lelkes tanárokhozták létre 1912-ben a Ma-gyar Cserkészszövetséget,amelynek legjelentõsebb el-sõ rendezvénye 1913-ban,a Vág folyón szervezett tu-tajtúra volt.

Az elsõ világháború soránmintegy felére, 1600 fõrecsökkent a cserkészek szá-ma – sokan fiatal tisztként afronton estek el. Az itthoni-ak megszervezték a Hábo-rús Bizottságot, amely kari-tatív akciókkal segítette a rá-szorulókat.

A Tanácsköztársaság idejealatt a cserkészeket úttörõk-ké próbálták átminõsíteni.

1919 õszétõl újraalakult aMagyar Cserkészszövetség,újjászervezték a csapatokat,fokozatosan bõvült létszá-muk, felszereltségük, gazda-godott tevékenységi körük.A mozgalom vezetõje, amagyar fõcserkész, gróf Te-

leki Pál miniszterelnök volt,a cserkészeket támogattagróf Klebelsberg Kuno val-lás- és közoktatásügyi mi-niszter, de Horthy Miklóskormányzó is.

Az 1920-as években jöttlétre a HÖK (hárshegyi ki-képzõ tábor), az újpestivízibázis, a központi cser-készbolt, a vidéki táborok,megindult a Magyar Cser-kész címû újság.

Igen jelentõs vonulata volta hazai cserkészetnek a falu-kutatással foglalkozó regõs-cserkészet, mely megala-pozta a késõbbi hagyo-mányõrzõ, szociográfiai,honismereti tevékenysége-ket. Itt kell említeni a felvi-déki Sarlós mozgalamat ésKarácsony Sándor, MorvayPéter tevékenységét is.

A szépség emlékeiTízéves már a Fodrász Múzeum


Fogadom, hogy teljesítem kötelességeimet...Mozaikok a magyar cserkészek történetébõl

Fodrász Múzeum1194 Budapest,

Ady Endre út 97–99.Tel.: 06-20-942-6878,

06-1-280-1674Web: www.fodraszmuzeum.hu

Nyitva: K., Cs.: 14–18, Szo.: 9–13 óraNyitvatartási idõn kívüli csoportos

látogatáshoz (minimum 10 fõ)elõzetes bejelentkezés szükséges.

Igény esetén vetítéssel egybekötöttfodrászattörténeti elõadást tartanak.

Hajvasak a múzeum gyûjteményébõl (Fotók: Fodrász Múzeum)

A XVIII. kerületi Hargita téricserkész márványtábla (1936)

A 33. számú újpesti cserkészcsapat zászlóavatása 1924-ben(Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény)

Tartóshullám nosztalgia

(Folytatása a következõ oldalon.)


Létszámában kisebb, detársadalmi befolyását tekint-ve igen fontos volt a leány-cserkészet megszervezése is.

A magyarországi cserké-szet jelentõs eseménye volt1926-ban a megyeri Nem-zeti Nagytábor (Újpest),melyrõl közel 9000 cser-

kész, közte szépszámú kül-földi vendég távozott szépemlékekkel. 1933-ban a gö-döllõi Királyi Kastély kertjé-ben megrendezett CserkészVilágdzsemborin 30.000cserkész vett részt. Ugyanittrendezték meg 1939-ben acserkészlányok világtáborát,a Pax Tinget.

A második világháborúután viszonylag korán talpraállt a háború miatt ismét

megfogyatkozott cserkész-mozgalom. Alig egy évesmûködés után, 1946 nya-rán Rajk belügyminisztersé-ge idején a „fasisztabarát”

Magyar Cserkészszövetségetfelbomlasztották. Régi veze-tõitõl, eszmeiségétõl részbenmegfosztva ezután új névenalakult újjá (Magyar Cser-készfiúk Szövetsége), mi-közben ennek vezetésébentöbben a Magyar Kommu-nista Párttól kapott feladat-ként vettek részt, elõkészítveaz úttörõmozgalomba valóbeolvasztást. Erre már1947-ben Ortutay minisz-tersége és Szávai Nándorbudapesti tankerületi fõ-igazgató idején külön„egyesítõ” bizottságot hoz-tak létre. 1948 nyarán ezmeg is történt, az egykoricserkészeket beolvasztottákaz úttörõmozgalomba.

A rendszerváltás után acserkészmozgalom ismét új-jáéledt, leginkább az egy-házközségekhez is kötõdõcserkészcsapatok váltak élet-képessé, ahol megfelelõ, fia-tal vezetõk kaptak bizonyítá-si lehetõséget.

Tóth József

Országgyûlési határozattalrögzítették 2000 júniusábana Kommunizmus Áldozatai-nak Emléknapja idõpontját.Ezen a napon, február 25-én törvénysértõ módon tar-tóztatták le, majd szállítottákSzovjetunióba Kovács Bé-lát, a Független Kisgazda-párt fõtitkárát.

A fõváros szinte mindenkerületében megemlékeztekaz áldozatokról. A GULAG-

okban ElpusztultakEmlékének Meg-örökítésére Alapít-vány február 25-éna V. kerületi Hon-véd téri Gulag Ra-bok Emlékmûvetkoszorúzta meg, amegemlékezésre dr.Latorcai Csaba he-lyettes államtitkártkérték fel.

Az újpesti önkor-mányzat február 24-én a Mártírok útján

emléktáblát avatott, felirataszerint: „Emlékeztetõül az1945-ben német hangzásúnevûk miatt a hazai és szov-jetunióbeli lágerekbe hurcoltújpesti lakosok szenvedései-re.” Újpest polgármestere,Wintermantel Zsolt tartotta amegemlékezést, majd a ko-rábbi polgármesterrel, DerceTamással közösen leplezte leaz emléktáblát, helyezték elkoszorújukat.

Cserkészfogadalom, cserkésztörvény

A magyar cserkészet jellegét fogadalmuk és 10 pontbólálló cserkésztörvényük határozta meg. A cserkészfogadal-mat minden cserkésznek le kellett tennie: „Én ......... fo-gadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyek-kel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom.Minden lehetõt megteszek, hogy másokon segítsek. Is-merem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom.”

A magyar cserkésztörvény tíz pontja:11. A cserkész egyeneslelkû és feltétlenül igazat mond.12. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel

Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.13. A cserkész ahol tud, segít.14. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.15. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával

szemben szigorú.16. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz

és kíméli a növényeket.17. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen

engedelmeskedik.18. A cserkész vidám és meggondolt.19. A cserkész takarékos.10. A cserkész testben és lélekben tiszta.

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Megemlékezések Budapesten

folytatás az elõzõ oldalról

Fogadom, hogy teljesítem kötelességeimet...Mozaikok a magyar cserkészek történetébõl

Cserkészruha a XVIII. kerületimúzeum kiállításán

Cserkésztiszti egyentuhaelemei az Erdõs Renée Házkiállításán

Wintermantel Zsolt tartotta a megemlékezést


Az egykori Teátrum (ké-sõbb Színház, majd Vörös-marty) téren 1812. február9-én nyílt meg a pesti Né-met Színház. Johann vonAman bécsi építész terveit,1808–1812 között átdolgoz-ta és a színházat megépítet-te Pollack Mihály (1773–1855). 3500 személy befo-gadására volt alkalmas apesti Német Színház, hom-lokzatát a múzsák szobraidíszítették.

1847. február 2-án le-égett, majd 1849-benHentzi bombái pusztítottákel végképpen. Az ideigle-nesnek szánt német színház1853–1870 között jött létreaz Erzsébet téren.

A néhai pesti NémetSzínház telkén 1873-banLinzbauer István Haas-palotája épült fel. 1973-tólmár ennek helyén TallósElemér és Hübner Tibor/KÖZTI/ Kulturális központ-jával – ORI irodaházával ta-lálkozhattunk. 2003 utánezen a telken a „pesti göm-böc, avagy neylonharisnya”névvel illetett divatáruház –Jenan-Paul Viguie és Fa-zakas György tervei alapján– valósult meg.

Széchenyi István 1832-ben a Magyar JÁTÉKSZÍN-RÛL címû önálló röpiratá-ban indítványozza, hogy azország több városábanmegépült állandó kõszínhá-zakat (Kolozsvár – 1821,Miskolc – 1823, Balatonfü-

red – 1831) követõen ma-gyar színház az ország köz-pontjában, a két fõváros kö-zül Pesten épüljön fel.

Apponyi Antal grófnakírott levelében (1836. febru-ár. 1., Pozsony) olvashatjuk:

„Nagy örömömre szolgál,hogy egy magyar színház-nak Pesten, a Duna partjain,a Tõzsde épülettel szembenfelépítéséhez a rendek teg-napi kerületi ülésén 400.000Ft. konvencionális pénzbenszavaztatott meg. Igen való-színû, hogy ezt a törvényter-vezetet sem a felsõtábla,sem a kormány nem fogjamegakadályozni. Az építke-zést úgy hiszem, Hild pestiépítõmester kapja meg...”

Tasner Antalnak írt levelé-ben (1836. április 23., Po-zsony) is megemlíti a ma-gyar színház ügyét: „De aszép tér, amelyet Isten tudja,én szereztem örökre meg-marad nemzeti színház célra(a Széchenyi István térrõl ésa Magyar Tudományos

Akadémia telkérõl vanszó – a szerzõ). Adat-nék el az említtet fun-dus, s a pénz akerepesire fordíttat-nék.” – az egykori Ke-repesi úton (ma a Mú-zeum körút és Rákócziút sarkán) lévõ telekrõlesik említés.

Pest vármegye közgyûlése1834. június 11-én elfogad-ta Grassalkovich Antal her-ceg ajándéktelkét színházépítése céljára. Az ado-mánylevél 1835. szeptem-ber 22-én készült, Gödöllõn.

A Pesti Magyar Színház1835–1837 között ifj.Zitterbarth Mátyás (1803–

1867), egy pesti építész-di-nasztia legjelesebb tagjánaktervei szerint épült fel. Szín-házterme 2400– 2500 ven-déget fogadhatott – a páho-lyokkal és állóhelyekkelegyütt. Jelentõs közadako-zás és önként vállalt munkais segítette megvalósulását.

„Tháliának templomaminden hazafi keblû polgár

örömére díszesen épül, smár nem sokára keblébefogandja hív fiait...” – olvas-hatjuk egy korabeli zseb-könyv képaláírásán.

Ünnepélyes megnyitóján,1837. augusztus 22-én, Vö-rösmarty Mihály: Árpád éb-redése címû drámáját adtákelõ.

Az 1844. évi 44. törvény-cikk alapján neve MagyarNemzeti Színház lett, és 400ezer forintot is megszavaz-tak céljaira. 1848. március15-én itt mutatták be Kato-na József: Bánk Bán címûdrámáját.

Az elõzõ századfordulóravégleg elavult színház utolsóelõadását 1908-ban tartot-ták, majd 1913-ban lebon-tották.

1908-tól a Nemzeti Szín-ház ideiglenesen a BlahaLujza téri Népszínházba köl-tözött – amely 1965-benszûnt meg.

A ferencvárosi Duna-par-ton Siklós Mária építész ter-vei szerint épült NemzetiSzínházunkat 2002. március15-én nyitották meg, éppentíz évvel ezelõtt.

Vízy László

Tháliának templomai PestenA pesti Német Színház 200, a Pesti Magyar Színház 175 éve nyílt meg

A Magyar Nemzeti Színház (balra), 1840 (Josef Kuwaseg rajza, Martens aquatínája)

A Nemzeti Színházban (jobbra, a timpanonos épület) azutolsó elõadást 1908-ban tartották (képeslap)

A Népszínház – 1908-tól a Nemzeti Színház (képeslap)


Elnöksé-günk idei el-

sõ ülését március 28-án,Budapest Fõváros Levéltáratárgyalójában tartotta, ahola résztvevõket Breinich Gá-bor elnök üdvözölte.

Az elõzõ ülés óta eltelt idõ-szak eseményeirõl Gábriel

Tibor titkár számolt be. Kitérta Budapesti Históriák havimegrendezésére és temati-kus változására, a BudapestiHelytörténeti Portál folya-matos mûködésére, a Ma-gyar Nemzeti Múzeumban

szervezett Honismeret Nap-jára, és az Ellenõrzõ ésSzámvizsgáló Bizottság már-cius 13-i ülésére. Bejelentet-te a Városunk 2012. évi elsõszáma januári kiadását. Ki-tért az új civil törvénynek aTársaságot érintõ rendelke-zéseire. A Társaság egyrecsökkenõ forgótõkéjét tekint-

ve az elsõ félév mûködési fel-tételeit az önkéntes munkákáltalánossá tételével tartottajelen helyzetben – pályázatitámogatások folyamatoscsökkenése miatt – szûkösenmegteremthetõnek.

Az Ellenõrzõ és Számvizs-gáló Bizottságnak a Társa-ság 2011. évi tevékenységeés gazdálkodása ellenõrzésesorán tapasztaltakról dr. Sü-tõ Józsefné, a bizottság el-nöke számolt be. Megállapí-totta, hogy a Társaság a je-lentési, elszámolási kötele-zettségeinek az elõírt határ-idõkben eleget tett, nyilván-tartásai rendezettek, pályá-zati támogatásai azonbanévrõl évre csökkennek.2011-ben az egyesület azAlapszabályának és a köz-hasznú szervezetekre vonat-kozó elõírásoknak megfele-lõen mûködött, az elszámo-lási, számviteli és iratkezelé-si feladatokat maradéktala-nul és színvonalasan oldottameg. 2012-ben át kell térniea kettõs könyvelésre, köz-hasznú besorolása megõr-zése érdekében.

Ezt követõen a Társaság2011. évi közhasznúsági je-lentése írásbeli tervezetét azegyesület titkára szóbanegészítette ki. Kiemelte,hogy a jelentés a 2013-banmajd beadandó közhasznú-sági melléklet szempontjaimiatt tovább bõvült (18 ol-dal), majd az egyesület

2012-ben tervezett fõbb te-vékenységeit foglalta össze.

A tisztújítás elõkészítéseérdekében Breinich Gáborelnök javaslatot tett a JelölõBizottság tagjaira. Az Elnök-ség a Jelölõ Bizottság elnö-kének Gaál Károlynét, tag-jának dr. Bogyirka Emiltkérte fel, akik megbízásukatelfogadták.

Az Egyebeken belül a kö-vetkezõ években szervezen-dõ szimpóziumokról tárgyal-tak, majd döntöttek a Hon-ismereti Szövetség kitünteté-seire javasoltakról: Honis-mereti Munkáért emlék-éremre Lantos Antal (XVI.kerületi helytörténész); Hon-ismereti Emléklapra GavlikIstván (VIII. kerületi helytör-ténész), Kaltenecker Antalné(a Csepeli Svábok SzabadKulturális Egyesülete elnö-ke) és Népessy Noémi (azÓbudai Múzeum és Könyv-tár igazgatója) kerül felter-jesztésre. Az idei Honismere-ti Akadémiát július 2. és 6.között, Egerben tartják – té-mája: borászat, szõlõmûve-lés és a honismeret –, ame-lyen a fõváros képviseletétTársaságunk szervezi.

BHT

RRÓÓLLUUNNKK –– RRÖÖVVIIDDEENNBudapesti Honismereti Társaság

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon

találom meg:• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudományi,levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténetifolyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, ma-gyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytör-ténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjte-ményekrõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertó-riumait;

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák

címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai nap-ján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára Gár-donyi Albert termében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u.3–5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden ér-deklõdõt szeretettel várunk.

MMáájjuuss 22.. (szerda) 17 óra– Budapest rádiógyártói

– Elõadó: Bertáné dr. Varga Judittörténész – muzeológus

– Évforduló: Száz éve halt meg Borovszky Samu – Elõadó: Mesteri Csaba István helytörténész

JJúúnniiuuss 66.. (szerda) 17 óra– Mátyásföld 125 éves

– Elõadó: Lantos Antal helytörténész– Évforduló: Promontor elsõ német betelepítése

tricentenáriuma– Elõadó: Bartos Mihály helytörténész

Az elnökségi ülésen dr. Sütõ Józsefné (bal oldalt)


Március 24-én, a Honis-meret Napján a Honismere-ti Szövetség, a Pest megyeiÉrdy János HonismeretiEgyesület és a BudapestiHonismereti Társaság im-már hagyományos helytör-téneti felolvasó ülésen adottalkalmat az új helytörténetikutatások és tevékenységekbemutatására.

A Magyar Nemzeti Múze-um Apponyi-termében meg-jelent közönséget Debre-czeni-Droppán Béla, a Hon-ismereti Szövetség elnökeköszöntötte, emlékezve BélMátyás születésnapján anagy elõdökre. A 2009-tõlnegyedik alkalommal szer-vezett rendezvényen elsõ-ként Gavlik István KossuthLajos települési díszpolgár-ságairól számolt be. Napja-inkban valamilyen formá-ban 112 magyar város ésfalu választotta a kormány-zót e megtiszteltetésre. Tele-ki László 1861-es temetésé-rõl tartott nagy tetszéssel fo-gadott elõadást Debreczeni-Droppán Béla történész.Balogh Mihály könyvtárosPetõfi kétszeri kunszentmár-toni tartózkodásáról közöltadatokat, Skapper Brigittamuzeológus egy pesterzsé-beti kertmozi történetét mu-tatta be, kiemelve a Pflummcsalád nõtagjainak szerepéta vállalkozásban.

A pártállami Népi Mûvé-szetek Háza történetérõl

számolt be Gábriel Tibortörténész, sok példávalszemléltetve a szovjet példakritikátlan kultúrpolitikai kö-vetésének visszásságait. Da-nis Ferenc ipolysági tanárvárosa történetérõl szólt,földije Márton István beteg-sége miatt munkatársa azemberi sorsokról beszélt ahatárváltozások során. KissLászló – aki szintén ugyan-ott orvos – a himlõoltás 19.századi, Hont megyei kez-deteit méltatta. Kovács And-rás mérnök régi képeslapo-kat mutatott be Pest megyé-bõl. Az archív képek vetítésejó hangulatot teremtett aszünet elõtt, amikor módnyílt a szomszédos Széché-nyi-terem megtekintésére.

Pál Lászlóné tanár aCsongrád megyei a honis-mereti munka eredményeitismertette, majd DiamantJános kiskunlacházai fogor-vos városa zsidó közösségé-nek a két háború közötti tör-ténetérõl adott elõ. A békésegyüttélést már ekkor zavar-ta Endre László a hírhedtPest megyei szolgabíró,majd alispán közigazgatásitevékenysége, amelyet saj-nos 1944-ben az egész or-szágra alkalmazott. HorváthJ. András fõlevéltáros a do-kumentumokban, szárazadatokban felbukkanó em-beri sorsokat jutatta eszünk-be, Tóth József ny. tanárZsámbok község 300 éves

iskolája történetérõl beszélt,a palatáblától az internetig.Csorba Csaba történész isvidéki város, Sátoraljaúj-hely históriáját mutatta be,utalva a szép régi házak saj-nálatos pusztulására az

utóbbi idõben. Felhívta a fi-gyelmet a gyûjtés fontosszerepére a helytörténetimunkán belül.

Dorog történetének rejtet-tebb vonatkozásait KovácsLajos író „emlékírásokon”keresztül világította meg,utalva a város nevezetesszülötteire és a sok helyis-mereti kiadványra. RojkóAnnamária újságíró az Új-pesten kívül is nevezetesTungsram-gyár egykori igaz-gatója, Aschner Lipót életé-rõl tartott érdekes elõadást

az általa írott szép kötetalapján, nem felejtkezvemeg a szakmai érdemekmellett az emberi arculatrólsem. Heilauf Zsuzsannagyûjteményvezetõ a múze-umpedagógia XVIII. kerüle-ti alkalmazásáról adott tájé-koztatást. Róbert Péter ny.tanár a magyar zsidók elsõvilágháborúbeli részvételé-

rõl beszélt, majd az elnökizárszó összegezte a 18 elõ-adás és a hozzászólások ta-nulságait.

A Nemzeti Múzeumbanidén is érdekes és értékesprogram volt HonismeretNapján.

Róbert Péter

Honismeret Napja a Nemzeti MúzeumbanHárom civil szervezet helytörténeti felolvasó ülése

Támogassa adójának 1%-ából a Budapesti Honismereti Társaságot!

A Budapesti Honismereti Társaság kéri tagjait és támogatóit, hogy minél többenajánlják fel egyesületünk számára adójuk 1%-át. A támogatást a „Városunk –Budapesti Honismereti Híradó” 2012. évi számainak kiadására és terjesztésérehasználjuk majd fel. Egyben ezúton is köszönjük támogatóinknak múlt évi adóhoz-zájárulásait!

Budapesti Honismereti Társaság, 1043 Budapest, Berda József utca 48.

Adószámunk: 19673903-1-41

BudapestiHonismereti

TársaságSzékhely:

1043 Budapest, Berda József u. 48.

(Újpesti HelytörténetiGyûjtemény)

Tel.: 370-0652Fax: 230-5475

E-mail:[email protected]

Weblap:www.bpht.hu

Breinich Gábor levezetõ elnök és Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke


A budai basák magyarnyelvû levelezése, I. :1553-1589 / szerk. TakácsSándor, Eckhart Ferencz,Szekfû Gyula. – [Hason-más kiad.]. – Budapest :Históriaantik Könyvesház,2011. – VI, 546 p. ; 21 cm.– [Eredeti kiad.: Budapest :MTA, 1915]

Paloták, kolostorok, fal-vak : Gerevich László(1911-1997) középkori ku-tatásai : a Budapesti Törté-neti Múzeum és a MagyarTudományos AkadémiaRégészeti Intézete közös ki-állítása : [2011. április 15 -2011. október 16.] : kiállí-tási katalógus / szerk.Benda Judit, Benkõ Elek,Magyar Károly. – Buda-pest : BTM, 2011. – 99 p. :ill., fõként színes ; 21 cm

Sipos András (1964-): A jö-võ Budapestje, 1930–1960

: városfejlesztési programokés rendezési tervek / SiposAndrás. – Budapest : Nap-világ, 2011. – 240 p. : ill.,részben térk. ; 24 cm

Tóth József (1940-): Rejtõz-ködõ Budapest = Buda-pest hiding / [fotó] Tóth Jó-zsef ; [szöveg] PodonyiHedvig. – Budapest : Sem-melweis, 2011. – 143 p. :ill., színes ; 30x30 cm

*

Budatétényi morzsák /[Sarnóczay György, Gar-bóci László] ; [közread. a ...Budatétényi Polgári Kör]. –[Budapest] : BudatétényiPolgári Kör, cop. 2011. –18 p. : ill. ; 20x21 cm

Ezerarcú Erzsébetváros /Koltai Gábor, Rácz Attila ;[fotók: Deák Szabolcs]. –Budapest : Erzsébetvárosi

Önkormányzat, cop. 2011.– 196 p. : ill. ; 28 cm

A Ludovika / SiposnéKecskeméthy Klára, B.Kalavszky Györgyi ; [fotók:Balázs Erzsébet et al.]. –Budapest : Zrínyi Média,cop. 2011. – 228 p. : ill. ;29 cm

A megújult piarista köz-pont, 2011 / [szerzõk:Golda János, Koltai And-rás] ; [fotók: ... Kovács Zol-tán, Szántó Tamás, TurcsikIstván] ; [közread. a PiaristaRend Magyar Tartománya].– [Budapest] : PiaristaRend M. Tartománya, cop.2011. – 61 p. : ill. ; 23x23cm

Merre megyünk? : 130 évesa Moholy-Nagy MûvészetiEgyetem = Where are weheading? : celebrating 130years of Moholy-NagyUniversity of Art and

Desing Budapest / [szerk. ...Szentpéteri Márton &Tillmann József]. – [Buda-pest] : MOME, 2011. – 199p. ; 16 cm

Staub Károly (1888-1972):Wekerle Sándor / Gö-rög Staub Károly, PatayGéza. – [Budapest] : Heli-kon, 2011. – 319 p. : ill.,részben színes ; 30 cm

Tatai Gábor: A Sziklakór-ház rövid története, 1935-2002 : a Budai Vár mélyénfekvõ, 2002-ig szigorúantitkos légokórház és atom-bunker hihetetlen, de igaztörténete / [kiad. a Szikla-kórház Kulturális NonprofitKft.]. – Budapest : Szikla-kórház Múz. : SziklakórházKulturális Nonprofit Kft.,2011. – 44 p. : ill. ; 18 cm.– (Sziklakórház Múzeumsorozat ; 1.)

Gali Ágnes

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XLI.

Tabáni Múzeum(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó,tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, Szo, V: 14–18 óra,

Óbudai Múzeum és KönyvtárVezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra.

Újpesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra.

Ferencvárosi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Gönczi Ambrus,tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

Kõbányai HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14,

Cs: 14–18 óra.

Alberfalvi Helytörténeti Gyûjteményés IskolamúzeumVezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635,

cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Etele XI. kerületi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra.

Hegyvidéki HelytörténetiGyûjtemény és GalériaVezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.

Angyalföldi HelytörténetiGyûjteményMunkatárs: Maczó Balázs, tel.: 349-1501, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.

Rákospalotai MúzeumVezetõ: Kiss Emília, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K, Cs,Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Széman Richárdtel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157.,nyitva: H–Cs: 10–16 óra.

Erdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és KiállítóteremVezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526,

cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Kispesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,Nyitva: K–P: 14–18 óra,

Szo: 10–14 óra.

XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézetés Helytörténeti Gyûjtemény– MúzeumsarokVezetõ: Heilauf Zsuzsa, tel.: 295-0877, 06-20/258-0667cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2.,nyitva: K: 10–18, Sze–Szo: 14–18 óra.

Pesterzsébeti MúzeumVezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–V: 10–18 óra.

Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményecím: 1213 Bp., Szent István út 230. Zárva

Budafok BarlanglakásEmlékmúzeumVezetõ: Garbóci László,cím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt,Lakatos családnál)

Soroksári HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra


A Múzeumsarok kiállító-helyen február 22-én meg-nyílt a XVIII. kerületi Peda-gógiai Intézet és Helytörté-neti Gyûjteménynek Azérettségi jegyében – A pest-szentlõrinci középiskoláktörténete címû kiállítása.Megnyitójában KucsákLászló alpolgármester né-hány gondolat erejéig fel-elevenítette középiskolai

emlékeit, majd Heilauf Zsu-zsa, a gyûjtemény vezetõjemutatta be a kiállítást, amegvalósulás körülményeités az abban résztvevõket.

Csürke Károly a gyûjte-ménynek adományozta aHargita téren 1936-banmegnyitott cserkészháznemrégiben elõkerült em-

léktábláját, melyet a kiállí-tás-megnyitó keretében azalpolgármester és az ado-mányozó közösen leplezettle.

A kiállítás a kerületi kö-zépiskolák egy-egy megha-tározó jellemzõjét kiemelvemutatja be tablókon és vitri-nekben az elmúlt háromne-gyed évszázad kerületi kö-zépfokú oktatását többek

között emblémás pólókon,kitûzõn, fényképeken, régibizonyítványokon, füzete-ken és tankönyveken, tan-szereken, tanári segédeszkö-zökön keresztül.

Pestszentlõrinc elsõ közép-iskolája, a felsõkereskedelmiiskola (ma Hengersor)1934-ben kezdte meg mû-

ködését, majd 1936-banalakult meg gimnáziuma.1961-tõl mûködik a dolgo-zók gimnáziuma (Esti),1986-ban új gimnázium(Karinthy), 1989-ben építõ-ipari szakközépiskola (Po-gány) épült. 1991-ben azegyik általános iskolábangimnáziumi tagozat (Vörös-marty), 2011-ben a kerület-ben egyházi fenntartásúgimnázium (Sztehlo) alakult.

A rendezõk, FodornéNagy Veronika Sára és Pá-pai Tamás László, arra töre-kedtek, hogy a kiállításminden korosztályhoz szól-jon. A kiállítás anyagát aPIHGY gyûjteményeibõl,magánszemélyektõl, és akerületi középiskolák általfelajánlott anyagból válo-gatták össze. A kölcsönzött

fotókat és dokumentumo-kat visszaszolgáltatás elõttdigitalizálják, a tárgyakrólfotósorozatot készítenek agyûjtemény munkatársai. Akiállítással párhuzamosan isfolyik a gyûjtés, várjuk a fel-ajánlásokat, a középisko-láknak otthont adó épüle-tekrõl fotósorozat készül,kerekasztal beszélgetést, in-terjú-sorozatot tervezünk aziskolák volt és jelenlegiigazgatóival, emblematikustanáraival, melyet rögzítünkmajd. A Múzeumsarok kiál-lítóhely oktatási részén fo-lyamatosan cseréljük azanyagot idõszaki kiállításokkeretében. A középiskolák,a középiskolai élet egy-egyrészletének alaposabb be-mutatását is tervezzük.

PIHGY

A XVIII. kerület 101 éves díszpol-gára, Pestszentlõrinc nagyközséggelegyidõs, nagyhatású helytörténésze,Tekes Sándorné, született ZsebõkKornélia 2012. január 26-án távozottközülünk.

1920-tól Pestszentlõrincen élt,1931-ben szerzett tanítói oklevelet,majd kis megszakítással nyugdíjazá-sáig tanított a XVIII. kerületben: a re-formátus egyház hitoktatójaként,majd helyettes tanítóként, tanító-ként, igazgató-helyettesként a tele-

pülés fiú és leány polgári, iparosta-nonc, és elemi iskoláiban.

Kutatómunkája eredményekéntszámos helytörténeti témájú cikk, is-kolai tanmenet, füzet, kiadvány je-lent meg. A kerületi helytörténeti bi-zottság vezetõjeként 1950–1985 kö-zött minden helytörténeti tevékeny-ségben részt vett, még 2011 decem-

berében is segített helytörténeti kér-dések megválaszolásában. A XVIII.kerület helytörténeti gyûjteményegyûjtõmunkája nyomán legna-gyobbrészt 1950 elõtti fotóanyaggal,képeslapokkal, iratokkal gyarapo-dott. Szinte minden kerületi kitünte-tést megkapott, 2009-ben a Honis-mereti Szövetség is Emléklapjávaltüntette ki.

2012. február 24-én a Pestszentlõ-rinci temetõben lelt végsõ nyugalom-ra. Emlékét kegyelettel õrizzük.

In memoriamTekes Sándorné (1911–2012)

Az érettségi jegyébenKiállítás a pestszentlõrinci középiskolákról

A kiállítást Heilauf Zsuzsa gyûjteményvezetõ ismertette

Háromnegyed évszázad középfokú oktatása tablókon és vitrinekben


Az Albertfalvi Helytörté-neti Gyûjtemény és Iskola-múzeumban az albertfalvikatolikus egyházközségmúltjáról október 5-én kiál-lítás megnyitásával emlé-keztek meg.

1941. október 5-én szen-telte fel Alberfalva templo-mát – amely a Szent Mihálynevet kapta – Shvoy Lajosszékesfehérvári püspök. Akiállítás anyagát múzeu-munk gyûjtötte össze az el-múlt harminc évben. Fény-képek, anyakönyvek, em-léklapok sokasága gyûlt ösz-sze.

Olyan idõs emberek bíz-ták értékeiket, emlékeiketmúzeumunkra, akik így lát-ták biztosítva azok megma-radását. Feladatunk ezek

után az volt, hogy kronoló-giai sorrendbe rendezzükazokat, a fényképeket digi-talizáljuk és azonos méretû-ekre nagyítsuk.

A 160 darab korabelifénykép mérete különbözõvolt, minõségük sok kíván-nivalót vont maga után.Minden kiállított darab alákis réztábla került, egységesfelirattal.

A képek hûen tükrözik azta hármas tagozódást, melyaz 1800-as évek vége, és1940 között telt el itt, Al-bertfalván. Bemutatják aztaz idõszakot, amikor mégnem volt templom a köz-ségben és a hívõk Budafok-ra jártak templomba. Lát-hatjuk azt a néhány évtize-det, amikor 1828-ban létre-

jött az egy tantermes iskolaés azt rendezték be vasár-naponként kápolnának.Nagy lépést jelentett az1930-as év, amikorra elké-szült a földszintes, hat tan-termes iskola, és annak tor-natermét alakították ki –ideiglenes jelleggel – kápol-nának. Így jött el a várt1941-es év, ami a véglegesmegoldást jelentette, atemplom felszentelésével.

A kiállítást dr. VerbényiIstván nyugalmazott albert-falvi plébános nyitottameg. Megköszönte a múze-um munkáját, és azt a gon-dosságot, amellyel ennyiidõn keresztül, ilyen álla-potban sikerült megõrizniaz anyagot. Tárlatunk janu-ár 31-ig volt nyitva, de aképek késõbb is megtekint-hetõk.

Beleznay Andor

Az Újpalotai KözösségiHáz nagytermében népesközönség elõtt március 3-án mutatták be SzabónéMolnár Ida: Gyökereink Er-dõkerülõ története – Újpa-lota születése címû köny-vét, mely alkalommal Má-tyus Alíz szociológus, aSZIN-Közösségi Mûvelõdésalapító szerkesztõje a 20.századot az emlékezetvesz-tés századának minõsítette.Szerinte a kötet minden

története egy filmsor,amelyben Erdõkerülõ élet-re kelt. Ezekbõl nem csu-pán a néhai Erdõkerülõrõl,de az 1969-tõl épülõ Újpa-lotáról is megtudunk min-dent – mondta.

A magánkiadásban meg-jelent könyv szerzõje gyer-mekkorától az Újpalotai la-kótelep életéig tartó idõsza-kot idézi fel, hétköznapiemberi emlékeire támasz-kodva. A hiánypótló kiad-

vány helytörténeti szem-pontból forrásértékûnek te-kinthetõ.

A Kádár-korszakban épí-tett fõvárosi lakótelepekfõbb célja a szanált városré-szek és a vidékrõl felkény-szerített emberek gyors ésolcsó lakhatásának megva-lósítása volt. A közösségiélet csomópontjai (könyv-tár, uszoda, templom, mû-velõdési ház, stb.) általábanmár a tervezéskor törlésre

kerültek. Így történt ez azújpalotai alvóvárosban is.

Az itt élõ emberekrõl még2009-ben, az Újpalotai Sza-badidõ Központ kiadásábanjelent meg Lipp Tamás:Álom szocreál kivitelben cí-mû interjú-kötete, az 1976-tól 2009-ig terjedõ idõsza-kot felölelve. Megható egy-ben tipikus emberi sorsok,újpalotai emlékek panorá-ma képe tárul elénk a kötetlapjairól. Egyfajta szociográ-fiának is tekinthetõ, a nagyfaluról, amit Újpalotánakneveznek.

g.t.

A Pesterzsébeti Gaál ImreGalériában március 8-ánnyitotta meg D. Udvari Il-dikó, a Pesterzsébeti Múze-

um igazgatójaa Falvédõk éshímzésmintákcímû kiállí-

tást. E tárlatot Karip Gyulaés Szepesi Balázs nyitottameg – akiknek gyûjtemé-nyébõl válogatták a hímzett

textíliákbõl álló kiállításianyagot.

A kenderrel kapcsolatos is-mereteket vázolta fel KaripGyula, és a kender feldolgo-zásának folyamatát. Elmond-ta hogy a falvédõk készítésé-nek kezdete az 1870-es évek-

re tehetõ. Német területrõljött, és az 1900-as évek elejé-re hazánkban is meghonoso-dott a falvédõk divatja – alegszegényebb családok há-zában is található volt 1–2darab. Jellemzõjük azegyszínû – piros vagy

Albertfalva templomaA tantermi hitélettõl a Szent Mihály templomig

Erdõkerülõtõl a szocreál álomigÚjpalotai emberi sorsok, történetek

Falvédõk és hímzésminták A kézmûves ipar részei, sok esetben mesterremekek

Beleznay Andor és Verbényi István a tárlat megnyitóján


kék – fonállal történõkivarrás. Kuriózum-

nak számít a kiállítás egyik fe-ketével hímzett darabja. Afalvédõk felirataiban a társa-dalmi elvárások fogalmazód-tak meg, a nõ szerepével, akonyhával, a tisztasággal, atakarékoskodással összefüg-gésben, de katonaélettel, sze-relemmel kapcsolatos falvé-dõk is fellelhetõek. Az érdek-lõdõk megismerkedhettek a

drukkoló (elõnyomó) szer-számokkal is.

Szepesi Balázs – a hímzettmintakendõk gyûjtõje és ki-váló ismerõje – elmondta,hogy kezdetben a hímzésekszépsége, motívumgazdag-sága ragadta meg. Ez a mél-tatlanul elfeledett tárgyköreleink kézmûves iparánakrésze, melynek darabjai sokesetben mesterremekek.Megtalálásuk nem az anya-

giakon, hanem a jó szeren-csén és az értõ szemekenmúlott. A kézimunka oktatásSzent István óta a leányne-velés szerves részét képezte,amely egyházi iskolákbanzajlott. Ezt Magyarországonáltalános érvénnyel MáriaTerézia rendelte el az 1762-ben alapított árvaházakban,s kötelezõ jelleggel a népis-kolákban és polgári iskolák-ban 1868-ban vezették be.

A mostani kiállítás anyaga akiegyezés és az elsõ világhá-ború közti idõszakra terjed kia különbözõ elõállítási és dí-szítõ technikák bemutatásá-val. Részben kötelezõ iskolaifeladatok eredménye, rész-ben a „legszebb minták” vá-logatása, és a hivatásos hím-zõnõk illetve kézimunka ta-nárnõk bemutató darabjai ismegtekinthetõk itt.

Karip Gyula

Budapest Fõváros Levél-tára és a Budapesti Város-védõ Egyesület közös gon-dozásában jelent meg RexaDezsõ (1872–1964) könyv-és levéltáros, irodalom-,színház- és várostörténész, aMagyar Pen Club tagjának„ikerkötete”.

A szerzõ hagyatékábanfennmaradt több kötetnyikiadatlan kéziratból váloga-tott Hidvégi Violetta. A mél-tatlanul kevéssé ismert,nyitrai nemesi családbólszármazó író, „Budapestszerelmese” több évtizedesmunkássága során nemcsakszigorúan vett szakmai, tör-téneti adatok, dokumentu-mok feldolgozásának szen-

telte életét. Megörökítette azezekhez szorosan kapcsoló-dó „érdekes apró-cseprõesetkéket” is.

A kötet kettõsségénekegyik felét a fõváros utcái-nak fejlõdésében, fejleszté-sében keletkezett történelmiviharok diktálta komolyvagy mulatságos következ-ményeirõl rántja le a leplet.Itt-ott meglepõdve, moso-lyogva olvashatjuk, mikormilyen indokok alapján ka-pott nevet egy utca vagy tér.Miért lett Galamb utcánkvagy létezett-e Szén tér, ésígy tovább.

A kötet második része abelváros épületeinek törté-netéhez kapcsolódó érzel-

mes, megbotránkoztatóvagy éppen humoros esetekleírását tartalmazza, kedve-sen ironikus, olvasmányosstílusban.

Rexa a képzeletbeli pestibarangolásokhoz útmutatótis ad: „Hogyan ismerjükmeg a régi Pestet? Legfõbbdolgunk lenne (azonkívül,hogy egészségünkre vigyá-zunk, rendesen megfizetjüka szerény jövedelmünkután a nem nagyon szerényadónkat, meg el nem felejt-jük a dolgokat, amiket ránkbíztak, stb.), hogy ismerjükmeg annak a városnak amúltját, amelyben élünk.Ezt diktálja nekünk agenius loci...”

Ha a kedves olvasónaktényleges sétához támadkedve, akkor ez a zseb-könyv méretû kiadványszinte napi útitársunk leheta belvárosban. A korabeliés kortárs fotókkal színesí-tett kötetet Hidvégi Violettaértékes jegyzetei egészítikki.

szöllõsy

Érdekes, értékes és egyeditárlatot nyitott meg január20-án a Ferencvárosi Hely-történeti GyûjteménybenLugosi Lugo László fotográ-

fus. A LátóTérben EötvösLoránd és Stróbl Alajos –térhatású fotográfiák nevetviselõ kiállításon a 19. szá-zad fordulóján készített tér-hatású fotókat és azok elké-szítéséhez, megtekintéséhezhasznált eszközöket mutat-ták be.

A 3 dimenziós fotókiállításképei részben Eötvös Ló-ránd (1848–1919) úti élmé-nyeit megörökítõ gyûjtemé-nyébõl, részben Stróbl Alajos(1856–1926) szobrászmester

hagyatékában õrzött sztereo-fotó felvételeibõl származ-nak. Az 58 darab, 41×40cm-es térhatású fénykép kö-zött olyan kuriózumok te-kinthetõk meg, mint az Eöt-vös Lóránd Menedékház ün-nepélyes megnyitása 1898.június 5.-én, életképek aMúzeum körútról és a Ta-bánról az 1890-es évek vé-gérõl, vagy a Szent Istvánszobor átadó ünnepsége I.Ferenc József jelenlétében1906. május 21.-én; továb-

bá számos a kor ismert sze-mélyeit bemutató portré. Adigitálisan feldolgozott szte-reo-fotók piros-kék színszû-rõs „szemüvegen” keresztülanaglif képekké alakulva3D-s látványt és élménytnyújtva tárulnak a látogatókszeme elé. A tárlat színesíté-seként a kiállítás témájáhozkapcsolódó tárgyak (sztereo-szkóp, eredeti fénykép nega-tív és pozitív, korabeli fény-képdoboz, képeslapok, szak-könyvek) is bemutatásra ke-rülnek. A kiállítás kurátoraiFelvinczi Sándor és KovácsOttó voltak.

FHGY

Fõvárosi históriák nyomábanBeszélõ utcák, pletykáló házak

LátóTérbenTérhatású fotográfiák a Ferencvárosban


Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megtalálható a bu-dapesti kerületek múzeumaiban, helytörténeti gyûjteményeiben, a Buda-pesti Történeti Múzeumban, Budapest Fõváros Levéltárában, a FõvárosiSzabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban és a Budapesti Históriák elõadó-estjein. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült kiadványunk.

Felelõs szerkesztõ: Gábriel TiborSzerkesztõbizottság:

Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.Alapította a Budapesti Honismereti Társaság

és a Budapesti Történeti Múzeum.Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság

(1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652,e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu)

Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

A Magyar Kultúra Napjá-hoz kapcsolódva a XVIII.kerületi Pedagógiai Intézetés Helytörténeti Gyûjte-mény január 20-án egyna-pos rendezvényt szervezett.

Délelõtt a Rózsa Mûvelõ-dési Házban a gyûjteménymunkatársainak elõadásaihangzottak el: a 60-as éveklakótelepérõl és lakásbe-rendezésérõl, az SZRTC(Rendessy telepi TornaClub) történetérõl, Pest-szentlõrinc középfokú okta-tásáról és a Szabad Nép

pestszentlõrinci fotóiról(1950–1954).

Délután, a Kondor BélaKözösségi Házban Képek,tények, helyek – Képi forrá-sok szerepe a helytörténetikutatásban címmel konfe-renciát rendeztek. Ezen akerületi helytörténeti tevé-kenységek „alapítója”, Te-kes Sándorné egészségi ál-lapota miatt már nem tudtaköszönteni a megjelenteket.Az elõadók a fényképek tör-téneti forrásértékérõl, aBTM fényképgyûjteményé-

nek helytörténeti kutatások-ban játszott szerepérõl, a kétvilágháború közti szociofo-tókról, a képes levelezõla-pok jelentõségérõl, SzemereMiklós és az irodalom kap-csolatáról, a Soroksárpéteri

Római Katolikus Társaskörtörténetérõl, a Lipták gyár-ról és tulajdonosáról, Pest-szentlõrinc szociáldemokra-ta polgármesterérõl és az újképes album érdekes darab-jairól tartottak elõadást.

Budapest két városrészé-ben szinte egyidejûleg adtákki kerületük jellegzetes népiételeinek receptjeit. Óbudána kiadást vállaló Óbudai Mú-zeum az „Isten veletek ti bol-dog Vendelinek! – az óbudaivendéglátás aranykora” cí-mû, 2011 márciusábanmegnyitott idõszaki kiállításaalkalmából jelentette megHorváth Péter: VendéglátásÓbudán – Gasztronómiaikalandozás receptekkel címûkis kötetét. A XVII. kerület-ben szintén 2011-ben ma-gánkiadásban jelent megÁdám Ferenc – Barna An-dor – Burger Erzsébet – Hó-

dos Mária: Rákosmente Sza-kácskönyve címû könyve.Igaz utóbbi már másodki-adás, elsõ alkalommal 2007-ben került az olvasók kezé-be. Utóbbi újólagos kiadásajól érzékelteti, hogy milyennagy lakossági igény van eterület megismerésére.

Mi a közös ezekben akönyvekben?

Mindkettõ bevezetõ tanul-mánnyal indul! Óbudán egy

vendéglátás-történeti átte-kintésben ismertetik a rómaikor, a középkor, a Zichy-ura-dalom, az újkor és a 20. szá-zad vendéglátását. Rákos-mentén inkább néprajzimegközelítést alkalmaztak:Rákoskeresztúr ünnepi éshétköznapi étkezési szokása-it, a kiemelkedõ események(kukoricafosztás, szüret, toll-fosztás, disznóvágás), azegyházi és családi ünnepek

folyamatát/ételsorait, a kato-likus és a zsidó közösség hét-köznapi és vasárnapi étkezé-si szokásait bemutatva.

Mindkét kiadvány törzs-anyaga a szakácsmûvészetteljes skáláját felöleli, apró-lékosan közölt receptekkel.Az óbudaiban magyar,sváb, tót, zsidó ételekkel, arákosmentiben német, szlo-vák, magyar, zsidó ételekkelés italokkal találkozhatunk.Utóbbiban a receptközlõknevét is feltüntetik.

Kontárkodó szakácskénttöbb hétre elegendõ receptettaláltam én ezekben, ezért akulináris élvezeteket szere-tõknek csak ajánlani tudomaz egykor soknemzetiségûBudapest ízeinek e köny-vekbõl való megismerését.

G.T.

Emléktábla avatásaNagytétényi Polgári Kör

A XXII. kerületi Nagytétényi út 259. számú épület falánfebruár 19-én a Nagytétényi Polgári Kör és az iskola vég-zett diákjai egy néhai kiváló pedagógusnak, Pentz Endreigazgatónak, születése 100. évében állítottak emléktáblát.

Ebben az épületben mûködött 1935 és 1945 között aNagytétényi Társulati Koedukációs Polgári Fiú- és Lány-iskola, amelynek igazgatójáról, Pentz Endrérõl Dindi Ist-ván történelemtanár emlékezett meg avató beszédében.

Képek, tények, helyekKonferencia a képi források szerepérõl

Konferencia a Kondor Béla Közösségi Házban

Gasztronómiai kalandozásokRákosmente és Óbuda kedvelt ízei

városunkvárosunk – budapesti honismereti híradó 2 2012. április város vezetése több...

Documents