Vállalkozások működését

érintő főbb jogszabályok

Polgári jog

a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyhez fűződő jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével.

vagyoni viszonyokkal foglalkozik elsődlegesen:

tulajdoni viszony

árucsere viszony

ez a jogág differenciálódik, nem homogén

üzletszerű gazdasági életben

civil szférában is kialakulhatnak szerződések

PTK – Polgári Törvénykönyv + kódex szintű törvénykönyvek

PTK áll:

1. rész – bevezető rendelkezések, a jogág alapelvei

2. rész – a személyek joga

jogi, természetes személyek és az állam

(szervezeti jogi résznek is nevezhetjük)

3. rész – tulajdonjog

4. rész – kötelmi jog

szerződési jog, kártérítési jog

5. rész – öröklési jog

PTK-ban nem található, de megemlítjük:

szellemi alkotások joga:

szerzői jog

műszaki szellemi alkotások joga (találmány, szabadalom,

védjegy)

Személyek (a polgári jog alanyai)

természetes személyek

természetes személyek által létrehozott személyek – jogi személyek (állam)

Természetes személyek:

jogképesek, cselekvőképesek

Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Passzív képességet tükröz.

Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja.

Polgári jogi szempontból lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat.

Mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség az élve születéssel kezdődik. A méhmagzat is lehet jogképes. Fogamzással kezdődik a jogképesség. Élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart.

Az életkortól függően nem változik a jogképesség (pl.: ha eltűnik, 5 év után holttá nyilvánítják).

Cselekvőképesség: aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja. Érvényes jognyilatkozatot tehet.

Cselekvőképesség

A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ. Ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e az illető?

Fokozatok vannak. Függ:

életkortól

egészségi állapottól

Kategóriái: teljesen cselekvőképtelenek

Kizáró gondnokság alá vannak helyezve. 14 éven aluliak

belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik

korlátozottan cselekvőképesek

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik. 14–18 év közöttiek

belátási képessége időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken

teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik)

Gyakorolhatja a jogait. 18 éven felüliek

nincsenek gondnokság alá helyezve

Kötelmi jog

A polgári jog egyik terület,

szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket.

mellérendelt jogviszony

Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják.

Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, (megköthető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is)

szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket(pl.: zálogjog, foglaló, kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is.

A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik.

Munkajog

a más részére végzett munka során keletkező társadalmi viszonyokkal foglalkozik ez a jogág

alaptörvénye: Munkatörvénykönyv + más törvények

(pl.: közalkalmazottak foglalkoztatása)

két fő terület: a munkáltató és a dolgozó (munkavállaló) kétoldalú

jogviszonya

pl.: munkaviszony keletkezése, munkaszerződés megkötését, a munkaidőt, a munkahely, a szabadság kivételét, felelősségi kérdések, munkaviszony megszüntetése, felmondás szabályai kollektív munkajog: a munkáltatók és általában a

munkavállalók közötti kapcsolat

kollektív szerződés, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet milyen jogok illetik meg, sztrájkjog

Szociális ellátások joga

a támogatási rendszert szabályozza

(munkanélküliek és munkaképtelenek

milyen támogatásra tarthatnak igényt)

alaptörvény: társadalombiztosítási

törvény, egészségbiztosítási törvény

pl.: nyugdíjjogosultság, özvegyi ellátás,

baleseti és rokkantsági ellátás, családi

pótlék (GYES, GYED), munkanélküli

segély jogi feltételei

A társadalombiztosítási rendszer szerkezeti

felépítése

Európai modell:

Magyar modell:

TB

Egészségbiztosítás

Balesetbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás

TB

Egészségbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás

Magán nyugdíj

Pénzügyi jog

pénzügyi gazdasági szféra közigazgatási

joga

államháztartási jog, költségvetési jog,

adójog, devizajog, vámjog

a pénzügyi és polgári jog ugyanazon

társadalmi viszonyokat szabályoz.

A szabályozás módja adja a különbséget:

a polgári jog az egyenjogúság, a

mellérendeltség, a pénzügyi jog az alá-

felérendeltség módszerével szabályoz.

Versenyjog

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény – versenyjog szabályait tartalmazza.

a piacgazdasághoz hozzátartozik a gazdasági verseny a vállalkozók minél előnyösebb üzleti pozíciót akarnak szerezni.

közérdek, hogy a verseny a vállalkozók között szabad és tiszta legyen.

Célja: a gazdasági verseny tisztaságát, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit jogi eszközökkel védje

Versenytársak: az azonos vagy hasonló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások

Versenypolitika

A korszerű versenypolitika amerikai találmány

Törvényi szabályozás

USA:

Sherman- törvény (1890)

Clayton – törvény (1914)

Federal Trade Comission Act (1914)

Magyarországon:

Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1996. LVII. tv)

2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok

Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999)

Ártörvény 1990. évi LXXXVII. Tv

Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított 1997. évi LVIII.törvény

Tartalmazza a tilalmazott

magatartásokat

5 nagy csoport:

tisztességtelen verseny tilalma

fogyasztói döntések

tisztességtelen befolyásolása

a gazdasági verseny

korlátozásának tilalma

kartell-jog

a gazdasági erőfölénnyel való

visszaélés tilalma

fúzió-kontroll

Adótörvények

Adózás rendjéről szóló törvény

Helyi adó törvény

Általános forgalmi adó törvény

Személyi jövedelem adó törvény

Egyszerűsített vállalkozói adó törvény

Társasági adó törvény

Jövedéki adó törvény

Gépjárműadó törvény

Regisztrációs adó törvény

Luxusadó törvény

Adóbevallás

az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de nyilatkozat alapján a munkáltató és a kifizető átvállalhatja

az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában vallja be

a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni

az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves

az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételével

helyi adók esetén ha az adót nem az adózó állapítja meg, akkor az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül bevallást kell készíteni