VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIKSzeged – 2006. november 16-17.

A közszolgáltatás, és annak nemzetközi finanszírozási gyakorlata, javaslatok a

magyar megoldásra

Dr. Ruppert LászlóÜgyvezető igazgatóKTI - Közlekedéstudományi Intézetwww.kti.hu

Tartalom

• Mobilitás – növekedés

• Közlekedés és közszolgáltatás

• Szabályozás, utazási kedvezmények

• Következtetések, javaslatok

Mobilitás - növekedés• Az elmúlt húsz évben a britek utazási teljesítménye

(ukm) 61%-kal nőtt; éves átlag 2,4%. [P.Jones]

• Az EU25-ben a szárazföldi személyközlekedési teljesítmény 1995-2003. között 15,8%-kal nőtt. Ezen belül a közforgalom közlekedés növekedése 7,8% volt.

• Az utazási teljesítmények növekedést mutatnak; az egy főre jutó teljesítmény 2003-ban:

– EU25 12 092 km/fő/év– Magyarország 7 647 km/fő/év

[Eurostat:2005]

A mobilitás ára

• A háztartási fogyasztási mérleg szerint a közlekedési kiadások

EU-25: 1 652 €/főMagyarország: 620 €/fő

• Becslések szerint évente a fogyasztói és termelői árkiegészítés a Magyarországon személyi jövedelemadót fizetőkre fejenként mintegy 50 ezer Ft adóterhet ró.

Mobilitás és időráfordítás

Forrás: Brög&Erl - ECMT

Mobilitás - kiegyenlítődés

Forrás: Brög&Erl - ECMT

Közlekedés és közszolgáltatás• Közszolgáltatás: „üzleti tevékenység (pl.: elektromos

szolgáltatás) olyan közösségi szolgáltatás végzésére, amelyet speciális kormányzati előírások szabályoznak” [Webster’s Dict.]Közszolgáltatás: A közművek szolgáltatása a lakosság részére.[Magyar értelmező kéziszótár]

• A közlekedés fontos eleme a közszolgáltatásnak, amit a Római Szerződés kifejezetten kiemel. A közlekedés közszolgáltatások közötti jelentőségét az Európai Tanács a 2000. évi nizzai ülésen megerősítette.

• Az Európai Bizottság a piac megnyitásával egyidejűleg szabályozott versennyel kívánja elérni a tömegközlekedés minőségi javulását, teljesítményének növekedését és a szolgáltatás átláthatóságát.

Közszolgáltatás – Bizottsági alapelvek

• Közösségi szinten meghatározott világos jogi keretbe illeszkedő versenytárgyalás lefolytatása

• Mentességek és kizárólagos jogok biztosítása, ahol szükséges

• Pénzügyi ellentételezés nyújtása a közszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős üzemeltetőnek.

Közszolgáltatás a gyakorlatbanA személyszállítási közszolgáltatás piaca az Európai Unióban jellemzőik alapján lényegében négy csoportba sorolhatók:

1. Erősen szabályozatlan és privatizált piaccal rendelkező országok (Egyesült Királyság);

2. Versenypiac felé haladó országok, ahol a megvalósítást nyilvános pályázatok kiírása segíti (Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svédország);

3. Kevert állami és magántulajdonú szolgáltatók, ahol nincsenek nyilvános pályázatok (Belgium, Görögország, Luxemburg, Németország, Portugália);

4. A decentralizáció és a privatizáció folyamatát átélő országok (pl.: a közép-európai országok).

[Forrás: Pálfalvi, KTI]

Szolgáltatás és kedvezmények I.A kezdeményezés lehetséges területe:

• A menetrend szerinti közforgalmú személyszállítás minden közlekedési alágazatra vonatkozóan.

A kedvezményeket biztosító szervezetek:

• Központi költségvetés• Önkormányzat• Munkáltatók• Szolgáltatók• Egyéb gazdálkodó szervezetek

A kedvezmény jogosultsági alapok:

• Életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 26 éven aluli fiatalok, 65 évnél idősebbek)• Társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl.: tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek,

katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.)• Alkalmazásban állás alapján (pl.: közalkalmazottak, tanárok, stb.)• Fogyatékosság alapján (pl.: vakok, siketek, hadirokkantak, stb.)• Eseményekhez kapcsolódóan (pl.: kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb.

látogatói)• Utaslétszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások csoportjai.)

A kedvezmény indokok szerint:– Társadalompolitikai– Szociális– Gazdasági– Környezetvédelmi– Egyéb

A kompenzáció forrása lehet:– Saját– Nem saját

A kompenzáció vonatkozhat:– Jegyre– Bérletre

Szolgáltatás és kedvezmények II.

Tanulók kedvezménye

• Legmagasabb: Észtország (100%)(helyközi és helyi szinten bérletre és jegyre)

• Legalacsonyabb: Németország (25%)

Svédországban helyközi közlekedésre csak 10-20%

• EU-15 átlaga: ≈ 50%

• Magyarország: ≈ 68% (A szolgáltatók a helyi közlekedésben fix összegű árkiegészítést kapnak, míg a helyközi közlekedésben 100%-os a kompenzáció.)

Hallgatók kedvezménye

• Legmagasabb: Litvánia (bérletre 50%; jegyre 80%)

• Legalacsonyabb: Ciprus (helyközi közlekedésben 17%)

• EU-15 átlaga: ≈ 45%

• Magyarország: helyi 68%; helyközi 67,5-90%

65 éven felüliek kedvezménye

• Legmagasabb: 100% Írország, Ciprus, Észtország, Szlovákia, Magyarország(Lengyelországban 70, míg Litvániában 75 éves kor felett.)

• EU-15 átlaga: ≈ 50%, de Svédországban a helyközi közlekedésben csak 10-20%

Támogatási arányok 122 európai városban

A szubvenciók mértékét figyelembe véve a városoknak három kategóriája különböztethető meg:

1. Az ír és angol városokban a buszszolgáltatások jelentős súlya, és az általában alacsony támogatási szint figyelhető meg (üzemeltetési költségek kevesebb, mint 10%-a)

2. A portugál és a görög városokra a városi közlekedési szolgáltatások szélesebb skálája és a támogatások átlagos szintje jellemző (a városi rendszer 20-25%-a)

3. A többi európai városra a tömegközlekedési szolgáltatások még szélesebb köre jellemző (busz, helyiérdekű vasút, metró, villamos, trolibusz). A közlekedési rendszer szubvenciója igen jelentős ezekben a városokban, főképpen regionális szinten 40-45%-ra tehető.

UITP ajánlás I.• A tömegközlekedés támogatásának szükségességét a legtöbb

esetben egyértelműen el kell ismerni.

• A tömegközlekedési szolgáltatók célkitűzései között legyenek elismerve a közforgalmú közlekedés területének különböző hozzájárulásai (a mobilitáshoz, a város gazdaságos működéséhez, a város környezetéhez és a szociális elzártság kiküszöböléséhez való hozzájárulás).

• A tömegközlekedést finanszírozni kell, hogy a politika által kitűzött célok teljesüljenek. Az igényelt forrás nem egy támogatás, hanem fizetség a közösségnek nyújtott szolgáltatásért.

• A fizetségnek elegendőnek kell lennie a - jegybevételből már nem fedezhető – szolgáltatások nyújtásának költségeire. Ennek tartalmaznia kell azokat a díjakat, amelyek a szolgáltatók ösztönzéséhez és a megfelelő beruházás elősegítéséhez szükségesek.

UITP ajánlás II.

• Minden lehetséges finanszírozási forrást igénybe kell venni. Az olyan finanszírozási források, mint például a torlódási díj felszámolása, amely személyautók használatának mellőzésére ösztönöz, különösen ajánlottak.

• Az üzemi költségek támogatására a munkáltatók által fizetett adók preferáltak viszonylagos stabilitásuk miatt.

UITP – Transzperencia és gazdálkodás

• A szolgáltatók és a hivatalos szervek közötti kapcsolatok szerződésbe foglalása

• Tartalékalapok a szolgáltatók ösztönzésére és a szerződések módosítására, hogy a szolgáltatók hatáskörein kívül eső költségek változásai fedezve legyenek.

• Intézkedések (pl.:benchmarking), amelyek bizonyítják, hogy a pénzért a megfelelő értéket kapják.

„Tiszta elvek a gyakorlatban”

Következtetés

• A nemzeti szabályozások terén nagy szabadságfok

• A magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező országoknál a kedvezmények aránya általában alacsonyabb és fordítva

• Az államok társadalompolitikai céljaik mellett; részben beruházási terheik csökkentése (útépítési, torlódási költségek megtakarítása), részben környezetvédelmi, egészségügyi szempontból támogatják a közösségi közlekedés használatot, és a közforgalmú közlekedésen való takarékosság érdekében szorgalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedést.

Igénybe vehető források:• A közszolgáltatást igénybe vevők által fizetett díj• Az egyes társadalmi csoportok számára biztosított állami

árkiegészítés• A bizonyos célcsoportokat támogató gazdasági és

társadalmi szervezetek hozzájárulása

A források igénybe vételének feltételei:• Közvetlenül igénybe vevőjük jusson hozzá• Legyenek egyetlen adathordozó használatával elérhetők• Az adathordozó legyen a közszolgáltatások minél több

területén használható

A közös adathordozó használatának előnyei:• Az állam kapcsolódó rendszerei közötti elszámolás

automatizálása• Az állampolgár által preferált fizetési mód általános

használhatósága

Javaslatok

• A hazai „barokkos” szabályozás, tarifarendszer korszerűsítése

• Új tarifarendszeren nyugvó tarifaközösségek létrejötte

• Közlekedési szövetségek létrejötte:– Integrált jegyrendszer– Közlekedési módok összehangolása (intermodalitás)– Szolgáltatások egységes megjelenése (image,

design)– P+R parkolók menedzselése– Közlekedési tervek az önkormányzatok, régiók,

kormányzat számára

Köszönöm a figyelmet!

www.kti.hu