VEZETŐI PÁLYÁZAT

BOLDOGFALVA ÓVODA

VARGÁNÉ ARANYÁSZ ÉVA

2019

Tégy meg minden jót, ami tőled telik,

Amilyen eszközzel csak tudod,

Amilyen módon csak tudod, Ahol csak tudod,

Akivel csak tudod, Ameddig csak tudod."

(John Wesley)

DMJV POLGÁRMESTERI HIVATAL

HUMÁN FŐOSZTÁLY

4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11.

Pályázat

Vezetési Program

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közgyűlése által kiírt

Boldogfalva Óvoda óvodavezető

(magasabb vezető) beosztás ellátására

2019.09.01. – 2024.07.31.-ig

KÉSZÍTETTE: VARGÁNÉ ARANYÁSZ ÉVA

Debrecen, 2019. június 15.

Tisztelt Képviselő testület!

Tisztelt Nevelőtestület, Alkalmazotti közösség!

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B. § (1) alapján pályázatot

hirdetett a Boldogfalva Óvoda óvodavezető (magasabb vezető) munkakör

betöltésére.

A meghirdetett Óvodavezetői állást a kiírásban foglaltak szerint tisztelettel

megpályázom.

Nyilatkozat:

❖ Kijelentem, hogy az irányadó jogszabályokban előírt, valamint a pályázati

kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, azok igazolására szolgáló

dokumentumok másolatát pályázatomhoz mellékelem.

❖ Hozzájárulok, hogy a pályázatomat elbíráló testület a személyemet érintő

ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson.

❖ Hozzájárulok a pályázati anyagban foglalt személyes adataimnak a

pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez.

❖ Kijelentem, hogy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló

2007. évi CLII. törvény által előírt vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettséget elfogadom.

Vargáné Aranyász Éva

Debrecen, 2019. június 15.

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR,

FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK…………………………………………………………............. 2

2. SZAKMAI BEMUTATKOZÁS……………………………………………………………….…………. 4

2.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ…………………………………………………………….….................. 4

2.2 BEVEZETŐ GONDOLATOK……………………………………………………….….……............ 6

3. HELYZETELEMZÉS……………………………………………………………………..…….………… 7

3.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE .…………………………………………… 7

3.2 HUMÁN ERŐFORRÁSOK…………………………………………………………………………... 9

3.2.1 AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE……………............. 9

3.2.2 A GYERMEKCSOPORT SZERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI…………………………….... 10

3.2.3 AZ ÓVODAI KÖZÖSSÉGEK, MINT EMBERI ERŐFORRÁSOK…………………………… 11

3.3 TÁRGYI ERŐFORRÁSOK…………………………………………………………………............ 19

3.4 GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK…………………….…………………….. 20

3.5 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE……………………………………………………. 21

4. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ………………………………………………………………………….. 26

4.1 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ SZAKMAI MUNKA, A PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET

BEMUTATÁSA………………………………………………………………………………………. 26

4.2 A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKEINEK, SZAKMAI SZÍNVONALÁNAK MEGŐRZÉSÉVEL

ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK………………………………………………………………………. 28

4.2.1 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK SZEREPE A NEVELŐMUNKA FOLYAMATÁBAN..28

4.2.2 TEHETSÉGGONDOZÁS ELKÉPZELÉSEI, FELADATAI……………………………………..30

4.2.3 GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A HELYI SAJÁTOSSÁG TÜKRÉBEN………………. 31

4.2.4 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS RENDSZERE, ELGONDOLÁSOK…………………………… 33

4.3 INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLAT KIDOLGOZÁSA ÉS BEÉPÍTÉSE A PEDAGÓGIAI

PROGRAMBA………………………………………………………………………………………… 35

5. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSA……………………………………………………………………………... 38

5.1 A VEZETÉS STRUKTÚRÁJA………………………………………………………………………. 38

5.2 SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÖNÉRTÉKELÉS MŰKÖDTETÉSE………………….40

6. HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI KONCEPCIÓ………………………………………... 42

6.1 A TANULÁS ÉS TANÍTÁS STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA …..…… 43

6.2 A VÁLTOZÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA……………………. 44

6.3 ÖNMAGA STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA……………………………. 45

6.4 MÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA………………………………. 46

6.5 AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA…………………….. 47

7. ZÁRÓ GONDOLATOK…………………………………………………………………………………... 50

8. MELLÉKLETEK………………………………………………………………………………………….. 51

2

1. A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK

A kiírt pályázaton belső pályázóként veszek részt, pályázatomat a Boldogfalva Óvoda

Pedagógiai Programja alapján készítettem el az alábbi törvények, jogszabályok, dokumentumok

figyelembevételével:

❖ A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

❖ A 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

❖ A 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

❖ A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

❖ A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

❖ 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

❖ A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

❖ A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve

❖ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

❖ Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

❖ Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról

3

Intézményi dokumentumok:

❖ Alapító okirat

❖ Boldogfalva Óvoda Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program adaptációja

❖ Szervezeti és Működési Szabályzat

❖ Házirend

❖ Éves munkaterv

❖ Vezetői beszámoló (2012.08.01.-2017.07.31.)

❖ Szakmai beszámoló 2017/2018 nevelési év

❖ Öt évre szóló Intézményi Önértékelési Program

❖ Továbbképzési program 2018-2023, éves beiskolázási terv

Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok:

❖ Debrecen Megyei Jogú Város nevelési-oktatási és fejlesztési iránymutatásai

(Új Főnix Terv)

❖ Köznevelés-fejlesztési stratégia 2014-2020

❖ DMJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2018-2023

❖ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi gyermekjóléti és

gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés

❖ Önértékelési kézikönyv óvodák számára

❖ Országos Tanfelügyelet kézikönyv óvodák számára

❖ Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

❖ Mentorok tevékenységének segédanyaga

❖ Pedagógiai etikai kódex

A dokumentumok mellett figyelembe vettem:

❖ Az óvoda szociokulturális környezetét

❖ Az óvoda erőforrásait

❖ Az alkalmazotti közösség erősségeit, értékeit, érdekeit

❖ A szülők igényeit, elvárásait

❖ Fenntartói elvárásokat

4

2. SZAKMAI BEMUTATKOZÁS

2.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Személyes adatok:

Név: Vargáné Aranyász Éva

Szakmai tapasztalatok, munkahelyek:

1989 – 1991 Angyalföld téri Napközi Otthonos Óvoda

4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.

1996 – 2012 A „vasút a gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodája

4025 Debrecen, Boldogfalva u. 3/a

2012 - Boldogfalva Óvoda

4025 Debrecen, Antall József u. 19

Szakképzettség, szakképesítés:

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus

1990. Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola (jeles minősítés)

Szakvizsgázott pedagógus tanügyigazgatási szakértői területen

2003. Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar

(jeles minősítés)

Pedagógus besorolási fokozat: Mesterpedagógus (Fejlesztő – innovátori tevékenység)

2019.03.12.-i minősítés alapján 2020.01.01-től

(kiváló minősítés)

5

Tanúsítványt adó képzések:

2017. Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez és tanfelügyeleti

ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátására

2016. Az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségei és módszerei a tanításban

2015. Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a pedagógusminősítéshez

kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására

2011. Angol nyelv alkalmazása a tantárgyi oktatásban I.

2011. A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai

2010. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az oktatási intézményekben

2000. Minőségbiztosítási alapkurzus

1998. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

1997. Logopédiai alapismeretek

Szakmai tevékenységek:

❖ Képességmérési dokumentáció adaptációjának kidolgozása, folyamatos frissítése,

korszerűsítése (2002-től)

❖ Zenei tehetséggondozó foglalkozások vezetése – Zeneterápia (2004-2010)

❖ Mentori tevékenység (2006-tól)

❖ Sikeres pályázati tevékenység (Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási közalapítvány pályázata

2008)

❖ A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság Mezeje Programjának feldolgozása óvodai

5-7 éves korosztály számára (2009-2018)

Módszertani segédanyag elkészítése (2013)

❖ Intézményvezető helyettesi feladatok ellátása (2010-től)

❖ Tehetséggondozó és komplex bemutató foglalkozások vezetése (2000-től)

❖ Belső Önértékelési Csoport vezetése (2016-tól)

Szakmai elismerések:

❖ Kuratóriumi Dicséret

„A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Kuratóriuma 2009.

❖ Oklevél - személyiségformáló tevékenységért

Magyar Hospice Alapítvány 2010.

❖ Debrecen Város Kiváló Pedagógusa Díj DMJV Önkormányzata 2014.

6

2.2 BEVEZETŐ GONDOLATOK

1990. júniusában végeztem a Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet óvodapedagógus szakán.

1996. áprilisa óta dolgozom a Boldogfalva Óvodában, mely fennállása óta több fenntartó váltást

is megélt. Munkába állásomkor az óvodavezetőnk két jó tanáccsal látott el: legyek fogékony az

új dolgokra és olvassam a szakirodalmat! Azóta is szem előtt tartom ezeket.

Fontos számomra a tudatos és folyamatos szakmai fejlődés, ezért az újabb eredményeket

figyelemmel kísérve, környezetemre, az adott körülményekre, lehetőségekre támaszkodva

igyekeztem kialakítani saját szakmai gyakorlatomat, létrehozni saját intézményemre szabott jó

gyakorlatokat. (pl. Zene-ovi – zeneterápia, „Méltóság Mezeje” program óvodai adaptációja)

A 2012-es fenntartó váltást megelőző - alapítványi működésű- években a folyamatosan jelen

lévő működtetéssel összefüggő bizonytalanság idején aktív részt kellett vállalnom a

válságkezelésben, melynek eredményeként új vezetői technikákat tanultam meg, ami nem

mindennapi lehetőség volt számomra. (feladatok koordinálása, prioritások megállapítása,

változás kezelés, feladatok, felelősségek sokféleségével való bánás)

2010. szeptember 01. napjától intézményvezető helyettesi feladatokat látok el, segítem az óvoda

napi működését, folyamatosan lépést tartva a változásokkal.

Feladataim ellátásában nagyfokú önállóság jellemez. Szeretem a nyitottságot, rugalmasságot és

a változatos módszerek alkalmazását.

Az intézményben eltöltött 23 év alatt fokozatosan szereztem meg mindazokat a tapasztalatokat,

ismereteket, melyek elengedhetetlenek a magas színvonalú munka végzéséhez. Nagy

segítségemre volt ebben vezetőm és az engem körülvevő nevelőtestület, a teljes alkalmazotti

közösség. Közöttük és Tőlük tanultam a legtöbbet. A szakma gyakorlati alapjait, az

értékteremtés, értékőrzés fontosságát és mikéntjét itt sajátítottam el.

Bízom benne, hogy szakmailag és emberileg is rendelkezem azokkal a képességekkel,

tapasztalatokkal, melyek elengedhetetlenül szükségesek a Boldogfalva Óvoda magasabb vezetői

munkakörének ellátásához, ugyanakkor kész vagyok arra, hogy sikeres pályázat esetén tovább

képezzem magam a vezetői feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátásához.

Az intézmény, a kollégáim és az általunk nevelt gyermekek iránti elkötelezettségem indított arra,

hogy benyújtsam pályázatomat a Boldogfalva Óvoda magasabb vezetői munkakörének

betöltésére.

7

Vezetési irányelveim:

❖ A gyermekek mindenek felett álló érdekeit alapvető követelménynek tekintem az

intézmény teljes alkalmazotti közösségének együttműködésével.

❖ A közvetlen és közvetett partnerekkel való folyamatos kommunikációval kívánom

biztosítani a kölcsönös bizalmon alapuló partnerközpontú működést.

❖ A minőségi munkavégzést személyes példaadással erősítem, segítve ez által is a teljes

alkalmazotti közösség mindennapi tevékenységét.

❖ Gondoskodom arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szakmai és humán

erőforrások rendelkezésre álljanak.

❖ A fenntartónk és partnereink elégedettségét szakmailag és emberileg kiváló

adottságokkal rendelkező munkatársakkal, magas színvonalú szakmai munkavégzéssel,

sokszínű, tartalmas programok szervezésével kívánom elérni.

❖ Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására a működést befolyásoló

jogszabályokat figyelemmel kísérem, az intézményi működést szabályozó

dokumentumokat szükség esetén frissítem.

❖ Az óvoda közösen megteremtett értékeinek, értékrendjének megőrzését,

továbbfejlesztését az alkalmazotti közösség támogatásával, a köznevelésben történő

változások figyelembevételével kívánom megvalósítani.

3. HELYZETELEMZÉS

3.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Debrecen nagy múltú iskolaváros, melynek jelenéhez tartozik a DMJV Önkormányzata által

fenntartott Boldogfalva Óvoda (4025 Debrecen, Antall József u. 19.) mely 1981-ben épült a

MÁV Zrt. vállalati óvodájaként. 1994-ig 100 %-os kihasználtsággal működött a 200 férőhelyes

Magyar Államvasutak Napközi Otthonos Óvodája, felvállalva a vasutas dolgozók

gyermekeinek óvodai ellátását.

A gazdasági nehézségek növekedése azonban szükségessé tette az intézmény fenntartásának új

alapokra való helyezését. A MÁV Zrt. ezért alapítványt hozott létre, „A Vasút a gyermekekért”

8

alapítványt, ezzel 1994. február 1-től alapítványi fenntartásúvá alakította óvodánkat, „A Vasút a

gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodáját. Ezt a lépést az is alátámasztotta, hogy

nemcsak a vállalati dolgozók, hanem a máshol dolgozó szülők gyermekeinek ebben az óvodában

való elhelyezésére is igény mutatkozott. Ezeknek az igényeknek a kielégítése városi és területi

szerepkörűvé tette az intézményt.

A MÁV Zrt. 1994. február 1-től 2003. augusztus 31.-ig az alapítványnak nem csak alapítója,

hanem fő támogatója volt, azzal a céllal, hogy a vasutas dolgozók, valamint az alapítványhoz

csatlakozó szülők gyermekeinek óvodai elhelyezése, gondozása, nevelése az intézmények

működtetése által továbbra is megvalósítható legyen.

2003. szeptember 1.-től az alapítvány, mint fenntartó, ezen keresztül az óvodánk is alapítói

támogatás nélkül maradt, a MÁV Zrt. felbontotta az alapítvánnyal kötött együttműködési

megállapodását, kivonult a támogatók köréből és bezárni készült a nem alaptevékenységéhez

tartozó intézményeit.

Az alapítványi hozzájárulás a férőhely fenntartás feltételévé vált, szűkült azon családok köre,

akik ezt fel tudták hosszútávon (3-4 évre) vállalni, ezért az óvoda gyermeklétszáma

folyamatosan csökkent. A 8 gyermekcsoportot működtető óvoda 2011/2012. nevelési évre 4

csoportossá zsugorodott.

2008. szeptember 01. napjától telephellyel bővültünk, Debrecen-Pallagon lévő 45 férőhelyes

óvoda üzemeltetetését vállaltuk át a DMJV Önkormányzatának tulajdonában lévő épületben. Itt

Közoktatási Megállapodás megkötésével körzeti feladatot is elláttunk. Igyekeztünk ezzel is

tovább erősíteni létünket, feladatainkat. Akkor DMJV Önkormányzatának támogatása jelentős

segítséget nyújtott ebben.

A 2011/2012-es nevelési évtől székhelyünkön, az akkor Boldogfalva utcán 29 óvodáskorú

gyermeknek biztosítottunk önkormányzati férőhelyet, módosítva ezzel a 2008-ban kötött

Közoktatási Megállapodást. Ez a döntés újabb erőt adott nekünk, bizonyos mértékig stabilizálta

gyermeklétszámunkat.

Tiszteletre méltó, hogy a 9 évig tartó működési bizonytalanság ellenére az óvoda munkatársai

szakmai maximalizmussal törekedtek napi munkájukat a gyermekek érdekében ellátni,

programok szervezésében kreatív, színvonalas teljesítményt nyújtani.

2012 év elején a Boldogfalva utcai ingatlan a DMJV Önkormányzatának tulajdonába került, és

az Alapítvány Kuratóriumával, annak képviselőjével történt megegyezés alapján 2012. március

9

29.–én a Közgyűlés az óvoda fenntartásának átvételéről döntött és megalapította a Boldogfalva

Óvodát. Jogutódlással 2012. augusztus 01. napjával működik óvodánk a Debrecen Megyei Jogú

Város Önkormányzat fenntartása alatt.

Végére értünk egy 9 évig tartó küzdelemnek. Küzdelem a létért, a munkahelyért és szakmai

értékeink megőrzéséért. Az intézmény helyzete stabilizálódott, jelenleg megnyugtató szakmai-

és anyagi háttérrel, társadalmi elismertséggel rendelkezik.

Szülői érdeklődésben nincs hiány, az óvoda székhelyén évről évre férőhelyünket meghaladó a

jelentkezések száma, a gyermekcsoportok létszáma maximális és telephelyünkön is egyre inkább

növekszik az érdeklődés és a jelentkezés mértéke.

Az óvoda székhelyének környezete mindeközben jelentősen megváltozott, a csendes utcából egy

átalakított forgalmas körút lett, a szomszédos telken egy három emeletes irodaház épül s az

átalakításnak még nincs vége, amely alapvetően nem a legideálisabb egy óvoda működéséhez.

Népszerűségünk megtartását magas színvonalú nevelőmunkával, a gyermekek érdekét

kitüntetetten szem előtt tartó szemléletben dolgozva igyekszünk biztosítani.

3.2 HUMÁN ERŐFORRÁSOK

3.2.1 AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE

Az óvoda székhelyén 162 gyermeket nevelünk, a gyermekcsoportok szervezése életkor szerint

történik hat csoportban. A belvárosi óvodánkat jellemzően magasan kvalifikált szülők választják

gyermekeik számára. Mivel nincs kijelölt felvevő körzetünk, az egész város területéről

érkezhetnek hozzánk gyerekek.

Telephelyünkön, Debrecen-Pallagon egy vegyes életkorú gyermekcsoport szerveződik 25 fős

csoportlétszámmal. A gyermeklétszám a kertvárosból, a közeli tanyákról és Debrecen város

különböző részeiről tevődik össze. Más-más értékrend és kultúra jellemzi a családokat.

A gyermekek jelentkeztetése, beíratása előtt a szülők nemcsak adottságainkról, erőforrásainkról,

de szakmai munkánkról is széleskörű tájékoztatást, korrekt információátadást igényelnek.

Figyelemmel kísérik a szolgáltatás színvonalát.

10

3.2.2. A GYERMEKCSOPORT SZERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

A székhelyen a csoportok kialakításánál az életkor szerinti csoportszervezést tartjuk ideálisnak.

Tapasztalataink szerint ebben a homogén formában a játék- és tanulási tevékenységek szervezése

és a differenciálás hatékonyabban megvalósítható.

A gyermekek csoportokba történő beosztásánál lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük a

szülői igényeket, hiszen nemcsak óvodát, de óvodapedagógust is választanak gyermekeiknek.

Évek óta komoly törekvésünk a törvény által előírt és szülői elvárásokat figyelembe vevő

maximum csoportlétszám tartása. A folyamatos túljelentkezés miatt az utóbbi években szükség

volt a maximális létszámtól való felfelé történő eltérés engedélyeztetésére.

Az engedélyezett maximális csoportlétszám a 2018/19. nevelési évre, 6 csoportra 162 fő volt.

A következő nevelési évre (2019/2020) a jelentkezés megtörtént, nemcsak az óvoda székhelyén,

de a telephelyén is újra túljelentkezés van, mely alapján remény van arra, hogy a folyamatos

gyermeklétszám emelkedés miatt a Pallagon lévő óvodánkban is hamarosan visszaállhat az

eredeti két gyermekcsoport. A szülői elégedettségen túl szerepet játszhat ebben az óvoda most

lezajló teljes felújítása, átépítése, tornateremmel való bővítése, valamint a helyi építkezések

újabb fellendülése.

Az elmúlt öt év gyermeklétszám adatai:

Gyermek

csoport

2014/2015

nevelési év

május

2015/2016

nevelési év

május

2016/2017

nevelési év

május

2017/2018

nevelési év

május

2018/2019

nevelési év

május

2019/2020

nevelési év

várható

létszáma Székhely:

153 149 150 147 162 170

Telephely: 20 19 22 24 25 28

Tényleges

létszám

összesen

173 168 172 171 187 198

Férőhely 7

csoportra

számítva

175 175 175 175 175 175

Kihasználtság 99% 96% 98% 98% 107% 113%

Az elmúl öt évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és BTM-

es gyermek nem járt óvodánkba. Sajátos nevelési igényű gyermek 2 fő volt.

11

3.2.3. AZ ÓVODAI KÖZÖSSÉGEK, MINT EMBERI ERŐFORRÁSOK

Az intézményben a személyi feltételek a jelenleg érvényben levő jogszabályi előírásoknak

megfelelnek. A gyermekek nyugodt, biztonságos óvodai életét, a minőségi munkavégzést 34

dolgozó összehangolt munkája biztosítja.

A feladatokat ellátó munkatársak engedélyezett és betöltött összesített létszáma munkakörönként:

Munkakör

Végzettség létszám További

szakképzettség

létszám

Pedagógusok Óvodapedagógusok

Gyakornok

Pedagógus I

Pedagógus II

Mesterpedagógus

Főiskola 15

1

7

6

1

Pedagógus

szakvizsga

7

Ebből:

Drámapedagógus 1

Zenei fejlesztés 1

Fejlesztő

pedagógus

1

Közoktatás vezető 4

Pedagógiai

munkát

közvetlenül

segítő

alkalmazottak

Szakképzett dajka

Pedagógiai asszisztens

Óvodatitkár

8

2

1

Dajka

szakképesítés

Pedagógiai

asszisztens

főiskolai

végzettség

Pedagógiai

asszisztens

Felsőfokú

végzettség

8

1

1

Egyéb

alkalmazottak

Élelmezésvezető 1

Szakképzett szakács 1

Konyhai kisegítő, tálaló,

mosogató

3

Takarító 1

Udvari munkás, kazánkezelő 1

Udvari munkás (Telephely) 0,5

Összesen: Álláshely 33,5

A táblázatban szerepel az óvoda jelenlegi mesterpedagógus vezetője, aki 2019. szeptember 01.

napjával nyugdíjba vonul.

12

A 2019.évi sikeres minősítés eredményeként 1 fő óvodapedagógus Pedagógus II. besorolásba

kerül, 1fő pedig mesterpedagógusi besorolásba 2020. január 01. napjától. Szakvizsgázott

pedagógus száma szintén 2020.évtől 1 fő-vel növekszik.

Ez év áprilisában rögzített jelentkezések alapján a következő évben 3 fő minősítése várható.

Ezek a mutatók mindenképpen azt jelzik, hogy a nevelőtestület kompetenciája folyamatosan

növekszik és széleskörűen bővülnek a kompetencia területek.

A feladatokat ellátó munkatársak engedélyezett és betöltött összesített létszáma és feladat ellátási

helyenkénti bontásban:

Székhely: Antall József u. 19.

Munkakör Végzettség létszám További

szakképzettség

létszám

Pedagógusok Óvodapedagógus

Ebből:

Gyakornok

Pedagógus I

Pedagógus II

Mesterpedagógus

Főiskola 13

1

5

6

1

Pedagógus

szakvizsga

6

Ebből:

Fejlesztő pedagógus 1

Drámapedagógus 1

Közoktatás vezető 4

Pedagógiai

munkát segítő

alkalmazottak

Dajka

Pedagógiai asszisztens

Óvodatitkár

6

2

1

Dajka szakképesítés 6

Szociálpedagógus 1

Egyéb

alkalmazottak

Élelmezésvezető 1

Konyhai dolgozó 4

Karbantartó, kertész 1

Takarító 1

Összesen: 29

13

Telephely: Manninger G. u. 6.

Munkakör Végzettség létszám További

szakképzettség

létszám

Pedagógusok Óvodapedagógus

Ebből:

Pedagógus I.

Főiskola 2

2

Pedagógus

szakvizsga zenei

fejlesztés területén

1

Pedagógiai

munkát segítő

alkalmazottak

Dajka 2 Dajka

szakképesítés

2

Egyéb

alkalmazottak

Karbantartó, kertész 0,5

Összesen: 4,5

Az óvoda székhelye 38 éve működő, személyi állományának közel 50%-a 10 évnél régebbi

dolgozó (17 fő), egyharmaduk pedig 20 évnél régebben az intézmény alkalmazottja.

A legutóbbi fenntartó váltást az alkalmazotti közösség közel 60%-a már együtt élte meg.

Az alkalmazottak megoszlása az intézményben A dolgozók munkaviszony létesítésének megoszlása

eltöltött évek száma alapján: a 2012-es fenntartó váltás tükrében:

Az alkalmazotti közösség tagjai az elmúlt évtizedekben – melyek igen megterhelőek voltak az

alapítványi létből fakadó szolgáltatói szemlélet, a hosszú éveken át tartó létbizonytalanság, és a

többszöri fenntartóváltással járó érzelmi megterhelés, stressz miatt - folyamatosan bizonyították

kreativitásukat, innovációra való törekvésüket, teherbírásukat, az intézmény iránti

elkötelezettségüket.

Az elmúlt évek nehézségei miatt (magas gyermeklétszám, intenzívebb feladatellátás, eredményes

együttműködés érdekében harmónia teremtés a szülői elvárások és pedagógiai szemléletünk

14

között) a fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotának elkerülése a cél, hiszen ez a kiégés

veszélyét hordozhatja magában.

Motiválttá szükséges tenni folyamatosan a pályán dolgozó pedagógusokat, a frissen végzett

hallgatókat, hogy csökkenjen a pályaelhagyók száma és ezzel együtt az óvodapedagógus hiány is

mérséklődjön.

Megválasztásom esetén vezetői feladatnak tekintem:

❖ az alkalmazottak részére a mentálhigiénére hangsúlyt fektetve, közös élményszerzések

biztosítását, a feladatok újra osztását, programjaink, hagyományaink gyakorlatban való

megvalósítási formáinak újragondolását;

❖ hallgatók szakmai gyakorlatának felvállalásával nemcsak a tudás gyakorlati

alkalmazásának megtanítása a cél, hanem a pedagógus pálya iránti alázat, a

gyermekekkel való foglalkozás mindennapi szépségének, élményének megélése, mellyel

motiválttá tesszük őket a szakmai elhivatottság iránt;

❖ helyi szakmai díj rendszerének és mindenki által elfogadott, követhető, egyértelmű

elvárás rendjének kialakítása, mely minden területen motiválja a munkatársak

színvonalas munkavégzés iránti belső igényét;

Kollektívánkat nagyon erős összetartás jellemzi, mely nemcsak a feladatokra való felkészülésben

nyilvánul meg, de egymás sikerének örömében való osztozásban is. Az alapítványi években

megtanultuk egymás munkáját tisztelni, a munkában és magánéletben egymást segíteni,

támogatni. Olyan közegben dolgozhattunk nap mint nap, ahol az óvodavezetőnk és a kollektíva

által képviselt értékek, szakmaiságunk, elhivatottságunk és hozzáállásunk- „a gyerekek érdeke

mindenek felett” – olyan hozzáadott pedagógiai érték, mely meggyőződésem szerint egyedivé és

népszerűvé teszi intézményünket.

15

Az alkalmazotti közösség életkor szerinti megoszlása munkakörönként:

Nevelőközösség:

Az óvodapedagógiai feladatok végzéséhez szakmai felkészültséggel, szakképesítéssel

valamennyi óvónő rendelkezik. Szakképesítésük mellett személyiségük, rátermettségük,

képességeik és a pedagógus pálya iránti elhívatottságuk egyaránt alkalmassá teszi őket feladataik

ellátására, a megváltozott körülményekhez igazodó, azokat szem előtt tartó magatartásra.

A zömmel középkorú nevelőtestület tagjaira jellemző, hogy egyre magabiztosabban alkalmazzák

a már megszerzett és folytonosan kiegészülő ismereteiket. Az intézmény szakember-állománya

stabil, a fluktuáció nem jellemző.

A 2019/2020-as nevelési évet két pedagógus nyugdíjazása miatt két újonnan érkező

óvodapedagógus kezdi meg körünkben. Beilleszkedésük segítése, - pedagógiai szemléletünkkel,

céljainkkal való azonosulásuk - a szakmai munka zavartalan folytatása érdekében a

nevelőtestület kiemelt feladata.

Nevelőmunkánk színvonalának folyamatos emelése, a szakmai-módszertani megújulás segítése

érdekében két szakmai munkaközösséget működtetünk (1.Hagyományőrző, 2.Minőség,

tudatosság, tehetséggondozás), melyek valamelyikébe minden pedagógus beletartozik.

Az alapvető szakmai tudás és felkészültség mellett speciális képzettség köre folyamatosan bővül:

16

Szakmai kompetencia fő

Drámapedagógus szakvizsga 1

Fejlesztő pedagógus szakvizsga 1

Közoktatás vezetői szakvizsga 4

Zenei képzettség, zeneovi szervezés szakvizsga 1

Gyermeki idegrendszer mozgásos fejlesztése 1

Tehetségfejlesztés 2

Hospice alapítvány képzése, szociális kompetencia 2

Mozgásfejlesztés 3

ECDL informatikai képzés 2

Óvodapedagógusok szakmai megújító képzése 2

120 órás angol nyelvi képzés 8

Középfokú nyelvvizsga 7

Érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségei, módszerei 2

Vezetői felkészítés intézményi önértékeléshez, tanfelügyeleti

ellenőrzéshez, minősítéshez

2

Élmény pedagógia 2

Eszközös táncok népi gyermekjátékok 3

Környezetvédelem és fenntarthatóság a Zöld Óvoda gyakorlatában 1

Pedagógus életpálya modell eddigi eredményei:

Év Fő Honnan Hova %

2014 1 fő Pedagógus I Mesterpedagógus 100

1 fő Pedagógus I Pedagógus II 100

2015 2 fő Pedagógus I Pedagógus II 100

2016 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 96

2017 1 fő Gyakornok Pedagógus I 79

1 fő Pedagógus I Pedagógus II. 98

2018 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 98

2019 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 98

1 fő Pedagógus II Mesterpedagógus 100

17

A pedagógusok 50%-a szakvizsgával rendelkezik, mely jó tendencia arra, hogy a speciális

kompetenciákat tovább fejlesszük.

A nevelőmunkát, az óvodapedagógusok munkáját 2 fő felsőfokú végzettségű pedagógiai

asszisztens, a nevelőközösségünk tagjai, együttműködésükkel támogatja, lehetőség szerint a

kisebb korosztályú gyermekcsoportban.

A nevelőközösség pedagógiai és emberi egysége a közösen elhatározott célok és feladatok

végrehajtásának biztosítéka és erőforrása. Mindez hatást gyakorol a gyermekekkel és a szülőkkel

kialakított kapcsolatokra, és kiegyensúlyozott, derűs légkört teremt.

Vezetői feladatok:

❖ A képzett, nagy szakmai múlttal rendelkező kollégák megbecsülése, értékeik

hasznosítása.

❖ Az összeszokott, jól működő, egymást harmonikusan kiegészítő óvodapedagógus párok

megtartása, kialakítása.

❖ Ösztönözni a nevelőket a megszerzett szakmai ismereteik elmélyítésére, kiegészítésére,

szervezett továbbképzés lehetőségeinek igénybevételére, az önképzésre.

❖ A nevelőtestület szakmai és emberi egységének, mint igen fontos emberi erőforrásnak

megőrzése, a két óvoda eredményes szakmai együttműködésének az erősítése a közös

gondolkodás, a korrekt és nyílt kollegiális viszonyok biztosítása.

❖ Tartós távollét után visszaérkező pedagógusok szakmai munkájának segítése,

részletesebb információ átadással, differenciált ellenőrzés, értékelés alkalmazásával.

❖ Olyan új munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek, alkalmazottak

szimpátiáját, bizalmát, alkalmasak a magas színvonalú munkavégzésre.

❖ Az újonnan érkező pedagógusok a nevelőtestület értékrendjéhez, pedagógiai, emberi

egységéhez, a pedagógiai programunk szellemiségéhez való beilleszkedésének segítése.

Nem pedagógus dolgozók közössége:

Az óvoda nevelés-gondozás feladatai nélkülözhetetlenné teszik az óvodapedagógusokkal együtt

dolgozó, nem óvónői munkakört betöltő dolgozók lelkiismeretes, pontos és hozzáértéssel végzett

munkáját. A nem pedagógus dolgozók létszámát és összetételét az alapfeladatok ellátásához

szükséges feltételek határozzák meg óvodánkban is.

18

Valamennyi nem pedagógus dolgozó rendelkezik munkaköréhez, feladatainak ellátásához

szükséges szakmai képesítéssel, jártassággal.

Jellemző a munkakörük ellátásában tanúsított magatartásukra az óvónőkkel való jó

együttműködés szándéka és készsége. Készek a program megvalósításához szükséges feltételek

és feladatok ellátására. A technikai dolgozók létszáma és összetétele az alapfeladatokhoz

igazodó.

Nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök:

Az óvodavezető munkáját 1 fő óvodatitkár segíti.

Minden gyermekcsoportban egy dajka látja el a gyermekgondozási és takarítói feladatokat.

Mindannyian dajkai szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek, alkalmasak a nevelőmunka

segítésére.

Egyéb munkakörök:

Egy takarító pedig az óvoda kiszolgáló helyiségeinek tisztán tartásáról gondoskodik.

Élelmezésvezető irányításával négy konyhai dolgozó látja el a gyermek- és felnőtt élelmezéssel

összefüggő feladatokat, köztük egy szakképzett szakács.

Egy-egy kazánkezelő-udvari munkás, karbantartó, dolgozik az óvoda székhelyén és telephelyén.

A gyermekek fejlesztését segítő külső szakemberek:

Logopédusi ellátás a Debreceni Tankerületi Központ fenntartásában működő Pedagógiai

Szakszolgálat munkatársainak köszönhetően biztosított volt, külső szakember részvételével. Az

együttműködés és az ebből következő magas színvonalú eredmény megtartásában, folytatásában

bízunk.

Fejlesztő pedagógus, pszichológus, valamint egy utazó gyógypedagógus is rendelkezésünkre állt,

melyekre ígéretet kaptunk a továbbiakban is. További feladat az együttműködés színvonalának

növelése a gyermekek érdekében, ezzel tudjuk az eredményt még hatékonyabbá tenni.

Mindezeket összefoglalva intézményünk működésének emberi erőforrásai a már meglévő és

jövőbeni új feladatok ellátásához is megfelelnek.

Szellemi, etikai és pedagógiai szempontokból egyaránt megfelelő biztosítékot jelentenek a

kitűzött célok hatékony és magas színvonalú megvalósításához.

19

3.3 TÁRGYI ERŐFORRÁSOK

Székhely: Debrecen, Antall József u. 19.

Az épület: Az óvoda épületének adottságai megfelelnek a nevelői munka ellátásához, az

állapota azonban sok tekintetben felújításra szorul. Az épület energetikai felújítása jelenleg

zajlik, azt gondoljuk ezzel a műszaki problémáknak a jelentős része megoldódik. A

csoportszobák és a kiszolgáló helyiségek festése, helyenként burkolatainak cseréje a jövő sürgető

feladatai közé tartozik.

A Debreceni Intézményműködtető Központ (továbbiakban DIM) az épület karbantartását a

működés biztosításához ellátja, a műszaki meghibásodás esetén segítségünkre vannak.

Az óvoda főzőkonyhájának berendezései egyre többször meghibásodnak, melyet a karbantartás

keretein belül a DIM segítségével kezelünk, a gépek cseréjére viszont a következő időszakban

forrást szükséges keresni a gyermekek zavartalan ellátásának érdekében.

A csoportszobák méretei és berendezése tekintetében 25 óvodáskorú gyermek befogadására

tervezettek és alkalmasak. A folyamatosan növekvő csoportlétszámok miatt (29-30 fő/csoport)

berendezésüket át kell gondolni és szükség szerint a változtatásokat el kell végezni. Az eszköz

állomány bővítésére évközben is folyamatosan törekszünk.

A gyermek öltözők padlóburkolata a mosdók teljes burkolata az elmúlt évek során megújult,

mely nemcsak esztétikusabbá, hanem biztonságosabbá tette a gyermekek környezetét.

A tornaterem gazdag mozgásfejlesztő eszközállománnyal rendelkezik. A mozgás tevékenység

heti ütemezésével, a tornaterem maximálisan kihasznált, lehetőséget adott speciális fejlesztésekre

is (egyéni mozgásfejlesztés, képességmérés).

Az óvoda udvarának eszközei megfelelnek az érvényben lévő biztonsági előírásoknak. Ezek az

eszközök a mozgásigény kielégítésére, tudatos mozgás és képességfejlesztésre alkalmasak Az

udvar lehetőségeinek bővítése a következő évek feladata. Udvari ivókút létesítése, homokozók

kialakítása, a régi medence újra hasznosítása más tevékenységek végzéséhez, rendezvények

lebonyolításához.

20

Telephely: Debrecen- Pallag, Manninger G. u. 6 sz.

Az épület, felújítása, tornaszobával bővítése folyamatban van, várhatóan a nyár elején birtokba

vehetik a gyermekek és felnőttek. Igyekszünk esztétikus, hangulatos környezetet teremteni az új,

korszerű térben, otthonossá tenni azt mindenki nagy örömére.

Függetlenül attól, hogy egy gyermekcsoport működik, mindkét csoportszobában szervezzük a

tevékenységeket, mely nagyobb teret biztosít a korosztálynak és fejlettségi szintnek megfelelő

fejlesztésre.

Az óvoda udvara: Az átépítés, felújítás a játszóudvart, az óvoda teljes külső terét, bejáratát,

kerítését is érinti. Új játszóeszközökkel, új fedett terasszal, felújított kemencével és a

mesterségesen kialakított domb megőrzésével változatos mozgáslehetőséget biztosít az igazi

erdei hangulatot árasztó árnyékos, virágos, ápolt udvaron.

Eszközállomány:

Az intézményi alapfeladatok ellátásához elegendő eszközállomány áll rendelkezésünkre mindkét

óvodában. IKT eszközök tekintetében az óvoda költségvetése lehetőséget adott további

eszközbővítésre, infrastruktúra fejlesztésre, mely nevelőmunkánkban a változatos módszereket,

lehetőségeket, információs élményeket szolgálja. A következő nevelési évtől már a Pallagi

telephelyünkön is lesz internet hozzáférés. Az eszközállomány bővítését a fenntartói forrás

biztosításával, a szülők segítségével és egyéb forrásbővítés útján (pályázat, rendezvények

szervezése) biztosítjuk minden évben.

Bútorok, játékok elegendő számban, minőségben és a pedagógiai célnak, életkornak megfelelően

biztosítottak. Pótlásuk, kiegészítésük a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, az intézmény

költségvetéséből történik.

3.4 GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Az óvoda – a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel – önállóan működő

költségvetési szerv, a személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai

tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni.

21

Az óvoda felügyeleti szerve: DMJV Önkormányzat Közgyűlése (Debrecen, Piacz u. 20.)

Az óvoda fenntartója: DMJV Önkormányzata (Debrecen, Piacz u. 20.)

A pénzügyi-gazdasági feladatokat 2017. augusztus 31.-től a Debreceni Intézményműködtető

Központ látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat

feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti. A gazdálkodás

részletes rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az óvoda

zavartalan működését a Fenntartó Önkormányzat által meghatározott költségvetés biztosítja. A

költségvetés keretösszegét az intézménybe járó gyermekek, pedagógusok és a nevelő-oktató

munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma, az egyéb üzemeltetési költségek, az

önkormányzati, állami és egyéb támogatások mértéke határozza meg.

Óvodavezetői feladat:

• az előirányzott összegek időarányos és takarékos felhasználása.

• az óvoda eszközállományának fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez a fenntartói

finanszírozást kiegészítve lehetőség szerint külső források bevonását is igénybe vesszük.

(pályázati tevékenység, szponzorok felkutatása, szülői felajánlások, egyéb támogatások)

3.5 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE

Intézményünk kapcsolattartásának szintjei: fenntartói, közvetlen működéssel összefüggő és

szakmai.

Ezen belül közvetlen és közvetett formában építettük és építjük kapcsolatrendszerünket az óvoda

eredményesebb működése érdekében. A partneri együttműködés során a kölcsönös párbeszédre,

rendszerességre, folyamatosságra törekszünk.

Az óvoda közvetlen partnerei:

Az óvoda és fenntartó

Az óvoda folyamatosan nyitott a fenntartó irányában, hiszen a támogatás mértéke jelentősen attól

függ, hogy mennyire sikerül megnyerni a fenntartót az óvoda szakmai célkitűzéseinek.

Az óvodavezető felelőssége az elmúlt években tovább növekedett, a törvényes működés

biztosításában, a jogszabályok betartásában, a dokumentációk jogszerűségében, a belső

22

ellenőrzés és önértékelés működtetésében, a szakmai ellenőrzés általános pedagógiai

szempontjainak megfelelésében.

Ebben a DMJV Intézményfelügyeleti Osztálya folyamatosan a szakmai önállóságunk

biztosításával segítségünkre volt és van, az együttműködés minősége közvetlen, támogató.

A zökkenőmentes együttműködés érdekében az óvodavezetőnek kiemelt feladata:

❖ pontos, feldolgozható adatszolgáltatás,

❖ a határidők betartása,

❖ a pontos és hiteles információadás az óvoda működésével összefüggő és a szakmai

feladatok ellátásáról és eredményeiről egyaránt,

❖ fenntartó által meghatározott eljárásrendek betartása és betartatása,

❖ a fenntartó által hozott intézményre vonatkozó határozatok ismerete, betartása

A működéshez a működést veszélyeztető hibák elhárításában, gazdálkodási és karbantartási

feladatok megoldásában a Debreceni Intézményműködtető Központ/továbbiakban DIM/

együttműködési megállapodás keretében van eredményesen segítségünkre.

Óvodavezető feladata:

❖ kapcsolattartás formájának alakítása a hatékony együttműködés érdekében

❖ tudatos, gondoskodó gazdálkodás az óvoda költségvetésében előirányzottak alapján

❖ pontos adatszolgáltatás

❖ pénzügyi és egyéb nyomtatványok és programok (Polisz, Binex, KIRA, Winmenza)

hibátlan kezelése

❖ gazdálkodással összefüggő szabályzatokban előírtak pontos betartása

❖ határidők betartása

❖ hiteles információ szolgáltatás, őszinte probléma felvetés

Az óvoda és család

Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét

betölteni. Kapcsolattartásunk alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás továbbra is, melyet

a gyermekekért érzett felelősség tesz harmonikussá.

Differenciált családi környezethez igazodó, differenciált együttműködési rendszer alapelveit és

gyakorlatát alkalmazzuk a szülői visszajelzések alapján eredményesen.

23

Az eredményes együttműködés érdekében törekedtünk harmóniát teremteni a szülői elvárások és

pedagógiai szemléletünk között, mely egyáltalán nem könnyű feladat.

A feladatok ellátásának sikerét meghatározza a kellő mennyiségű és minőségű információadás, a

pedagógus kommunikációjának színvonala, melyben egyértelműen érzékelhetővé szükséges

tenni egyfelől a szakmai tudatosságot, másfelől a magabiztosságból adódó rugalmasságot is.

A családdal való együttműködés lehetőségei:

Első találkozás, információ, betekintés, jelentkezés, beiratkozás, beilleszkedés, a megismerés

komplex metodikájának alkalmazása eredményesnek mutatkozott mindeddig. A családokkal

egyenként szervezett szakmai konzultáció, bemutatkozás, személyes találkozó meggyőző erővel

hat. Ezt a folyamatos szülői visszajelzések és a magas jelentkezési arány igazolják.

Szülők-nevelők találkozója:

Szülői beszélgetésekre invitálva a szülőket, arra törekszünk, hogy egyoldalú tájékoztatás helyett

konzultációra kerüljön sor, így oldott légkörben kapnak információt gyermekük személyiségéről,

fejlődésének üteméről.

A fogadó órák:

Ez a kapcsolattartási forma szülői vagy óvodapedagógusi kezdeményezés alapján történik.

Bármikor lehetőséget és segítséget adunk a szülőknek egy-egy nevelési probléma

megbeszélésére előzetes időpont egyeztetés után.

Ebben a formában tájékozódnak a szülők évente kétszer a képesség mérés eredményeiről,

betekinthetnek annak eszközébe, az egyéni fejlődési naplóba, melyet aláírásukkal igazolnak.

Szülők-nevelők-gyerekek közös programjai:

A közös kirándulások, sportnap, az őszi alkotónap és szüreti mulatság, Márton napi vigasság,

évzárót követő gyermeknapi megemlékezés, az iskolát kezdő gyermekek búcsúja, a családi

juniális, a közös munka - közös célokért mind-mind lehetőséget ad az élményszerű együttlétre, a

közvetlen kapcsolat erősítésére.

A szülők segítőkészsége, aktív együttműködése, részükről az óvoda népszerűsítése, abban erősít

meg bennünket, hogy ez a tapintatos kapcsolattartás - amit programunkban megfogalmaztunk és

a gyakorlatban megvalósítunk - lehet csak eredményes.

A szülői munkaközösségnek fontos szerepe van az óvoda és a családokkal való

kapcsolattartásban, a partnerközpontú együttműködés, a minőségfejlesztés működtetésében.

24

Az SZM szerepe koordináló, kezdeményező, véleményező, mely mindenképpen indokolja a

folyamatos együttműködést. Funkcionálása eredményezi a szülők jogainak és kötelességeinek,

jogszabály által előírt szerepük érvényesítését.

Az óvoda közvetett partnerei:

Az óvoda és az iskola

Az óvoda és az iskola kapcsolata, eredményes együttműködése a gyermekek érdekében egy

kiemelt közvetett partneri kapcsolat, mert az iskolai életmódra a zökkenőmentes átmenetet segíti

az egymás közötti tájékozódás az óvoda és iskola nevelőmunkájáról.

Intézményünk a környezetünkben lévő Szoboszlói Úti Általános Iskolával tartotta és tartja

továbbra is szorosabban a kapcsolatot együttműködési megállapodás keretében.

Egy nevelési évre szóló közösen elkészített szakmai munkatervben jelöltük ki a közös

kapcsolódási pontokat és az ezzel összefüggő feladatokat.

Már hagyományként szervezzük tavaszi szakmai bemutatóinkat, melyre minden évben nagy az

érdeklődés az iskolák pedagógusai részéről is.

Egészségügyi és szociális intézmények:

Az óvoda biztosítja a gyermekek egészségügyi szűrésének, vizsgálatainak feltételeit. (védőnői

általános egészségügyi szűrővizsgálatok, fogászati, szemészeti szűrés)

A kapcsolattartást és együttműködést igény és szükség szerint végezzük. Az óvoda

gyermekvédelmi felelősének közreműködésével részt veszünk a DMJV Család- és

Gyermekjóléti Központ által szervezett tájékoztatókon, valamint szociális segítő szakemberük

rendszeres fogadóórát tart a szülők részére óvodánkban. Hátrányos helyzetű, halmozottan

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek nem jár jelenleg egyik óvodánkban sem, de

folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek szociokulturális helyzetét.

Szakmai feladatokkal, szakmai képzéssel kapcsolatos együttműködés:

Oktatási Hivatal

A KIR működtetése, adatok frissítése, valamint az életpálya modell működtetésével kapcsolatos

információk beszerzése folyamatosan történik.

25

Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ

A továbbképzési rendszerét folyamatos figyelemmel kísérjük, igényelve a szaktanácsadói

szolgáltatást. Segítségünkre vannak a pedagógusok előmeneteli rendszerével összefüggő

eljárásrendek, a belső önértékelési informatikai támogató felület kezelésének kérdéseiben is.

Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye

Az együttműködés különösen az iskola készültség megállapítása időszakában intenzív, a

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján szerveztük közös szakmai feladatainkat.

A Szakértői Bizottsággal a speciális fejlesztést igénylő gyerekek esetében szoros együttműködő

kapcsolatot tartunk.

Heti egy alkalommal kis létszámú csoportos fejlesztéshez az óvoda helyszínén szakember

biztosításával kapunk segítséget.

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Intézményünkben évente hallgatói gyakorlatot, gyakorlati államvizsgát irányítunk.” A Kar

Kiváló Gyakorlóhelye” címet elnyerve évek óta törekszünk nemcsak módszertani gyakorlat,

pedagógiai tapasztalat átadására, de a pedagógustól elvárt attitűd, viselkedésforma és morál

példaadására is.

Kapcsolattartás Debrecen város óvodáival

Debrecen város óvodáival a kapcsolattartás összehangolása legtöbb esetben elektronikus úton,

szakmai anyagok és tapasztalatok átadásával történik. A vezetők együttműködése

munkaközösségi foglalkozásokon folyamatos, tervezett. Alkalmanként szívesen látogatjuk

egymás szakmai napjait, rendezvényeit is.

A Klebelsberg Központ Debreceni Tankerületi Központjával az együttműködés igény szerinti.

Az általános iskolai jelentkezéseket évek óta koordináljuk együttműködve a Tankerületi Központ

munkatársával.

Debrecen város kulturális intézményeivel való együttműködés:

A Vojtina bábszínház, Csokonai színház, Agóra tudományos élményközpont, DE Botanikus

kert, Tímárház, Benedek Elek könyvtár, Kölcsey Művelődési Központ programjait rendszeresen

és alkalomszerűen látogatjuk.

26

Az óvoda online kapcsolattartása (intézményi honlap, Facebook) a meglévő és lehetséges

partnerekkel, intézményünk iránt érdeklődőkkel folyamatos.

Vezetői feladat: Honlapunk megújítása, folyamatos friss információkkal való ellátása, a honlap

kezelése újragondolást és új megoldást igényel, mely fontos vezetői feladat lesz a jövőben.

4. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ

4.1 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ SZAKMAI MUNKA, A PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET

BEMUTATÁSA

A Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program helyi adaptációja szerint dolgozunk,

mely a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti

alapvető feladatának.

Gyermekképünk:

Hisszük, hogy az óvodáskorú gyermekek testi, szellemi fejlődésének megvannak az életkornak

megfelelő állomásai.

Ezeket a maga fejlettségének és fejlődésének természetes ütemén, „járásán” keresztül kell elérnie

és meghaladnia.

Ahogyan Nyíri Tamás is mondja: „A gyermek játszani akar, és minden játékánál szüksége

van a maga által szabott mértékre.”

Ebben pedig döntő szerepe van az egymásra utalt nevelési tényezőknek: a családnak, az

óvodának, az iskolának, közvetlen társadalmi környezetnek és azok közösségeinek.

Óvodaképünk:

❖ Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

❖ Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

❖ Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú

gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az

teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben

27

megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus

feltételei.

❖ Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a

gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni

sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

❖ A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen

alapuló integráció lehetőségét.

❖ A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi

integrálását.

Nevelési célkitűzésünk:

A három-hét éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely

magában foglalja a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az életre való felkészítést, a

tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által.

Pedagógiai Programunk specifikumai:

❖ Kiemelt helyet biztosítunk a cselekvésnek és a tevékenykedésnek.

❖ Középpontba az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk

(kommunikáció, kooperáció).

❖ A gyermek fejlődésében fontosnak tartjuk a sürgetésmentes egyéni utak biztosítását.

❖ Fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzeteket igyekszünk teremteni.

❖ Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele, a

tolerancia egyik legfontosabb alapelvünk.

❖ Az értékek (anyagiak, szellemiek) tisztázása, s irányukba történő orientáció Pedagógiai

Programunk alappillére.

❖ A játék a gyermek alapvető tevékenysége, kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte

észrevétlenül tanul a gyermek, Fontosnak tartjuk, hogy minél több időt, alkalmat és

lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra.

❖ A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél

fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából.

28

❖ Biztosítjuk minél változatosabb több fajta tevékenység egy időben történő gyakorlását és

ehhez a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek). Átjárhatóság, nyitott, rugalmas

szervezeti keretek.

❖ A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése, felzárkóztatás és tehetséggondozás terén

fontos, hogy minden gyermek képességét önmagához, saját lehetőségeihez viszonyítva

igyekszünk fejleszteni.

Az egyéni bánásmód érvényesülése az a terület, amelyen intézményünk évek óta tartó jó

megítélése is nyugszik. A napi tevékenységek során a differenciált egyéni bánásmódot, mint

természetes gyakorlatot alkalmazzuk a bizalom, a tisztelet, az elfogadás, a megértés, mások

értékeinek tiszteletben tartása, mint alap értékek közvetítésével.

Az óvodánkba járó három-hét éves korú gyermekek életkorának megfelelően olyan nevelési-

fejlesztési programot valósítunk meg, amely a továbbiakra nézve meghatározó jellegű.

Együttműködő, összehangolt pedagógiai légkörben, helyi pedagógiai programunkhoz –

Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program – igazított feltétel rendszerrel,

kiegyensúlyozott hangulatban törekszünk nevelni, fejleszteni, az ide járó gyermekeket, soha nem

tévesztve szem elől a szabad játék prioritását.

4.2 A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKEINEK, SZAKMAI SZÍNVONALÁNAK

MEGŐRZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

4.2.1 SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK SZEREPE A NEVELŐMUNKA

FOLYAMATÁBAN

A nevelőmunka feladatainak koordinálására, szakmai konzultáció és minőségfejlesztés

lehetőségének biztosítására két munkaközösség működik óvodánkban:

1. Minőség, tudatosság, tehetséggondozás munkaközösség

A munkaközösség céljai, feladatai:

❖ a köznevelési intézményekkel szembeni újszerű elvárások előtérbe helyezésével a

jogszabályi változások folyamatos követésével, figyelembevételével, a szakmai feladatok

magas színvonalú ellátásának segítése;

29

❖ megújulás, szakmai frissítés a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás elősegítése

nevelőtestületünkben;

❖ a tehetségígéretek játékos fejlesztésének hatékony megvalósítása;

❖ új szakirodalmak felfedezése, valamint a szakmai továbbképzéseken szerzett ismeretek

átadása;

❖ új pedagógiai módszerek erősítése, megszerzett gyakorlati tapasztalatok elemzése, beépítése

programunkba;

❖ a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak szemléletformálása, részvétel a

szakmai kompetencia erősítésében;

❖ a minősítési eljárásban résztvevő kollegák szakmai támogatása, folyamatos konzultáció;

❖ a belső szakmai ellenőrzés jogszabályi változásokhoz igazodó ütemezése, helyi

eljárásrendjének kidolgozása:

❖ a tehetségígéretek játékos fejlesztése lehetőségeinek áttekintése, megvalósításának

koordinálása, alapfeladataink zavartalan ellátásának maximális figyelembevételével;

❖ a nevelőtestület feladatait érintő jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése;

❖ a szakirodalmakhoz való hozzáférés folyamatos biztosítása;

❖ belső szakmai továbbképzések, bemutatók megszervezése, valamint azok megvalósításához

folyamatos háttértámogatás biztosítása (ötletadás, szakmai tapasztalatcsere, párbeszéd);

❖ eredményeink dokumentálása, megismertetése a nevelőtestülettel;

Átgondolásra javasolt terület:

A mérőeszköz rendszer átdolgozása, egyszerűsítése, a gyermekek számára élményszerűvé téve a

képességmérés folyamatát Dr. Kelemen Lajos Okoskocka Tehetségházának segítségével. Az új

fejlesztőeszközt az elmúlt évi költségvetésből sikerült megvásárolnunk, használatával

kapcsolatban ez év márciusában már helyi továbbképzés keretében ismerkedtünk.

Vezetői feladat:

• Szakmai kapcsolat további erősítése, a mérőrendszerünk átdolgozásához szükséges

szakmai segítség elérésének megszervezése további konzultációk, képzések által már

szeptembertől folyamatosan.

• A belső tudásmegosztás rendszerének kidolgozását a szakmai munkaközösség

közreműködésével fontos feladatnak tartom, hogy az egyénenként megszerzett friss tudás

teljes nevelőtestületi körben hasznosulhasson.

30

2. Hagyományőrző munkaközösség

A munkaközösség céljai, feladatai:

❖ Lehetőség kultúránk megismerésére, hagyományainak őrzésére, a szülőföld szeretetére

nevelés, mely nagymértékben elősegíti az óvoda egyéni arculatának kialakítását is.

❖ Hagyományok őrzése, újragondolása, forrásbővítés szervezése az eddigi tapasztalatok, a

családok igényeihez igazítva.

❖ Új lehetőségek keresése, tapasztalatszerzési lehetőségek bővítésének biztosítása életkori

sajátosságoknak megfelelően, kapcsolatfelvétel határon túli magyar nyelven nevelő

óvodával.

Átgondolásra javasolt terület:

Az évek, esetenként évtizedek óta szervezett programjaink, hagyománnyá vált rendezvényeink

lebonyolításában szükséges frissítéseket eszközölni. Új, korszerű, a mai igényeknek megfelelő

szervezési és tevékenykedtetési formákat találva, a néphagyomány ápolást tovább erősítve, a

kettő között összhangot teremtve megszervezni azokat.

Vezetői feladat:

❖ A közös értékek mentén együtt gondolkodásra ösztönzés a szakmai értékeink

kiemelésével.

❖ A pedagógusok támogatása az innovációra, változásra való igény elősegítésével, a

feladatok célszerű elosztásával.

❖ Az újonnan érkező pedagógusok az intézmény és a munkaközösségek szakmai

vérkeringésébe való bekapcsolódásának segítése minden nevelő feladata.

4.2.2 TEHETSÉGGONDOZÁS ELKÉPZELÉSEI, FELADATAI ÓVODÁNKBAN

A tehetséggondozás az átlagtól eltérő teljesítményt nyújtó, kiemelkedő adottságokkal,

képességekkel rendelkező gyermekek kiszűrése tevékenységen keresztül, valamint a mérés

módszerével.

Célja: a tehetségígéretek felismerése, lehetőség feltételeinek megteremtése a tovább fejlődés

érdekében, azon képességek fejlesztése, melyek segítséget nyújtanak a tehetség harmonikus

31

kibontakoztatásában (érzelmi-akarati tulajdonságok érettsége) mérés eredményeként a speciális,

differenciált fejlesztés biztosítása tevékenységen keresztül.

Feladataink a tehetség kibontakoztatásában:

❖ tevékenységek széles skálájának kínálata;

❖ differenciált képességfejlesztés;

❖ a gyermek önértékelésének, önbizalmának erősítése, fejlesztése;

❖ toleráns, támogató környezet;

❖ a tehetségfejlesztő programok és tevékenységek megszervezése;

❖ pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szakmai kompetenciájának növelése;

❖ szoros szakmai együttműködés, partneri kapcsolat tehetségfejlesztési szakértővel a

tehetség ígéretek fejlesztésének érdekében;

❖ a szülők tájékoztatása és támogatásuk megnyerése a közös munka érdekében;

❖ segítségadás a szülőknek a megfelelő iskola és az intézményen kívüli speciális fejlesztés

lehetőségeinek kiválasztásában;

Már több éve heti rendszerességgel az óvoda székhelyén speciális zenei, sport, sakk és kézműves

foglalkozásokat szervezünk, továbbá korai idegennyelvi nevelés céljából játékos angol nyelvű

társalgáson vesznek részt a gyermekek, melynek folyamán körvonalazódik már óvodáskorban a

kiemelkedő teljesítmény, mely a speciális fejlesztést és az iskolaválasztást is elősegítheti.

Ezek a szülők által választott jóváhagyott alternatív lehetőségek, melyeket a továbbiakban is

tervezzük, kiterjesztve a telephelyen lévő óvodánkra is, kitüntetett figyelemmel a sport

tevékenységre és a korai idegennyelv elsajátításra.

4.2.3 GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A HELYI SAJÁTOSSÁG TÜKRÉBEN

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. Törvény értelmében az

óvodapedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a

gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében.

32

A gyermekvédelmi feladatok hatékony, gyors megoldásában segítségünkre vannak a

városunkban működő gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények: DMJV Család- és

Gyermekjóléti Központ, Védőnői Hálózat, Gyermekorvosok és a Rendőrség.

Ezen intézmények ügyintézőivel, dolgozóival az esetek függvényében tartjuk a kapcsolatot,

szóban és írásban (betartva az iratkezelés, titoktartás valamint a személyiségi jogokra vonatkozó

szabályokat).

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladataink:

A családok támogatása, a családi nevelés kiegészítése alapfeladataink körébe tartozik.

Azon családok gyermekei, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ahol a szülők életközössége

megszűnt (érzelmileg, testileg, szellemileg) fokozott támogatást, odafigyelést igényelnek.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi

feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés eredménye, miszerint a hátrányos helyzetű gyermekek

száma nő, azt üzeni, hogy erre a területre különös figyelmet szükséges fordítanunk, számolnunk

kell vele akkor is, ha jelenleg óvodánkba járó gyermekek szociokulturális helyzete ezt nem

erősíti.

Az említett beszámoló, átfogó értékelés óvodáskorúakra vonatkozó adatai (Forrás: Oktatási

Hivatal, KIR rendszer):

Nevelési év Hátrányos helyzetű

gyermekek száma (fő)

Halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek száma (fő)

2016.október 74 56

2017.január 101 72

2017.október 84 99

2018.január 99 129

2018.október 142 138

Az óvodánkban a gyermekvédelem kapcsán felmerült problémákkal több szinten is

foglalkozunk: óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős, intézményvezető.

Hátrányos helyzetű gyermeket nem tartunk nyílván, azonban a szülők életközössége

megszűnésének okából szocializálódás, beilleszkedés és magatartás zavarral küzdő gyermekeket

minden csoportban számon tartunk, ezek a megváltozott szerkezetű családok kiemelt figyelmet

igényelnek.

Az óvoda telephelyén 1 gyermek a környező tanyáról jár óvodába, kiemelt figyelemmel kísérjük

élethelyzetét, szociális ellátását.

33

A Boldogfalva Óvoda étkeztetési adatai 2019. május Székhely Telephely

Étkező gyermekek száma az intézményben: 161 25

Térítésmentesen étkezők száma összesen: 96 16

Térítésmentesen étkezők közül

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 2 -

tartósan beteg vagy fogyatékos 12 2

családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek 3 -

családjában három vagy több gyermeket nevelnek 24 6

nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság - -

családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező

legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói,

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének

130%-át.

55 8

Óvodai integrációs program:

❖ A magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek között akadhatnak olyanok is,

akiknek viselkedési problémái mögött a részképességi zavarok mellett egyéb pszichés és

szociális természetű problémák is állhatnak. Ha a gyermeknek fejlesztésre van szüksége a

megfelelő fejlesztéshez, szakembert kérünk fel.

❖ A védőnő havonta egy alkalommal végez higiéniai vizsgálatot.

❖ Magatartás problémával küzdő gyermek esetében- melynek családi háttere van-

rendszeres fogadó óra keretében pedagógiai segítségnyújtással, külső szakember

/pszichológus, családsegítő munkatárs/segítségének ajánlásával törekszünk a probléma

kezelésére és enyhítésére.

❖ Szükség esetén - de nem kötelezően - családlátogatást szervezünk, amikor lehetőség

nyílik betekinteni a gyermek közvetlen környezetébe, így komplexebb képet kapunk a

gyermek szociokulturális hátteréről, családi szerepekről, viselkedésformákról,

szokásokról, szabályokról.

4.2.4 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS RENDSZERE, ELGONDOLÁSOK

Az intézményben elsőbbséget élvező továbbképzések:

Nevelőtestületünk határozata értelmében olyan továbbképzéseket részesítünk előnyben,

melyeken szervesen illeszkednek óvodai nevelőmunkánkhoz, Pedagógiai Programunk

34

eredményes megvalósításához, közvetlen partnereink elégedettségéhez, színvonalas pedagógiai

munkához. A minősítések, önértékelés, szakmai ellenőrzés és tanácsadás folyamatában és

eredményeként az óvodavezetés szükségesnek ítélheti meg egy – egy óvodapedagógus

fejlesztését az általa kevésbé preferált területen, a hatékonyabb munkavégzés, a személyes

fejlődés érdekében. Ezen továbbképzések költségeit a hatályos jogszabályi előírások és az

intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével támogathatja.

A képzések anyagi támogatása nem minden esetben lehetséges, viszont a munkaidő terhére

hozzájárulunk a tanfolyamok sikeres elvégzéséhez.

A 2018-2023-ig tartó ciklus alatt a Továbbképzési program keretében az

óvodapedagógusok részére támogatandó továbbképzések a következők:

Időkeret Továbbképzés Fő

30 – 60 óra Tehetséggondozás , speciális fejlesztés 1

30 – 60 óra Mérés-értékelés 2-1

30 – 60 óra Játék, szabadidő szervezés 2-1

30 – 60 óra Korai idegen nyelvelsajátítás módszertana 3-1

30 - 60 óra Informatikai alapismeretek 3

30 óra Szakmai ellenőrzés, intézményi önértékelés 2-1

40+120 óra Speciális tanulást segítő mozgásfejlesztés 1

Elsőbbséget élvező képzések:

• tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak zenei nevelés területén

• óvodapedagógusi mozgásfejlesztés szakirányú továbbképzési szak

• népi hagyományőrzésre vonatkozó szakirányú képzés

• játék-és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak

• mérési - értékelési feladatokra és pedagógus szakvizsgára felkészítő

• informatikai alapismeretek

35

Az IKT kompetencia fejlesztése, az ebből adódó feladatok

Az óvodai nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek a hagyományos nevelési területeket

lefedik, de a technikai fejlődés azt eredményezte, hogy a gyerekek a mai „Z” generáció tagjai

velük született adottságokkal, képességekkel és igényszinttel rendelkezzenek a digitális kultúra

iránt.

A pedagógusok számára is fontos az információszerzés- és kezelés módjainak alkalmazása,

megfelelő számítógépes kultúra elsajátítása, informatikai műveltség megalapozása, felhasználói

jártasság szerzése.

Szükségesnek tartom a pedagógusok IKT tudásának folyamatos fejlesztését, ezen belül

kiemelten a számítógép használatának készség szintű elsajátítását. Az elektronikus csoportnapló

bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges lesz minden pedagógus számára a magabiztos

felhasználói ismeret. Ehhez a tárgyi feltételek már rendelkezésünkre állnak, a nevelőtestület

számára azonban a szükséges előkészületek megtétele (ismereteik bővítése képzések által) a

következő évek feladata lesz.

Feladatok az IKT eszközök kezelésének, alkalmazásának vonatkozásában:

❖ Továbbképzés lehetőségeinek kiaknázása, legalább 3 fő beiskolázása.

❖ Eszközök bővítése /laptop, I-PAD/.

❖ Ismerkedés az elektronikus szakmai tervezés lehetőségeivel.

❖ Képességmérés eredményeinek kimutatása, összesítése elektronikus módszerrel.

4.3 INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLAT KIDOLGOZÁSA ÉS BEÉPÍTÉSE A

PEDAGÓGIAI PROGRAMBA

Pedagógusként naponta szembesülve azzal, hogy a gyerekek kommunikatív képességei,

együttélési- és együttműködési képességei sok támogatást igényelnek, egyre inkább erősödött

bennem a szociális kompetencia - ezen belül is a szociális érzékenység - fejlesztésének igénye.

Úgy gondolom, a mai világot jellemző értékválságban és bizonytalanságban nagy szükség van

arra, hogy őrizzük, és erősítsük a valódi értékeket. A versengés helyett előtérbe kerüljön az

együttműködés, az elfogadás. Ma már az is nyilvánvaló, hogy az iskolaérettség területei közül a

36

testi és szellemi érettség mellett a szociális érettség terén is legalább olyan fontos (talán a

legfontosabb), hogy a gyermekek felkészültek legyenek. Mindezt számtalan kutatás is igazolja.

A megváltozott szerkezetű és működésű családokból érkező és közösségbe kerülő gyermekek

viselkedése, egymáshoz való viszonyulása nyilván nem változik meg rövid idő alatt. Ez egy

aprólékos, tudatosan felépített munka, hosszú folyamat, melynek során a pedagógusok mintát

adhatnak, választási lehetőségeket kínálhatnak, és lehetőséget arra, hogy másfajta

viselkedésformákat is kipróbáljon a gyermek. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezt a

folyamatot új ötletekkel, újszerű módszerekkel segítsük, hiszen a szakirodalom szerint is az

érzelmi nevelésben és a szociális érzékenyítésben egyre nagyobb szerepe van az óvodának.

Az általam 2013 decemberében kidolgozott segédanyag a szociális érzékenység fejlesztésének a

gyermekek számára is tanítható egyik lehetséges módját mutatja be. Mivel az elmúlt öt évben

saját gyermekcsoportomban már kipróbáltam, folyamatosan használtam, így kézzel fogható

eredményeit is tapasztaltam.

Az eredmények láttán megérett bennem a gondolat, milyen hasznos lenne intézményi szinten is

kiemelt figyelmet fordítani erre a nagyon fontos területre, így a szociális kompetencia

fejlesztése, ezen belül is a szociális érzékenység fejlesztése beépülhetne óvodánk helyi

sajátosságai közé tovább növelve annak népszerűségét.

A klasszikus értékekre, magyar hagyományokra épülő nevelést, oktatást hangsúlyozza a 2018-

ban módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is „az érzelmi, az erkölcsi és

az értékorientált közösségi nevelés” fontosságának kiemelésével, és Pedagógiai Programunkhoz

is szervesen kapcsolódik az általam kidolgozott módszertani segédanyag tartalma, hiszen a

tudatos értékrend közvetítés egyik alappillére annak.

Mesterprogramomban az általam kidolgozott módszertani anyag intézményi szintű fokozatos

bevezetését, korosztályonkénti alkalmazásának kidolgozását, és irodalmi, valamint zenei

gyűjteménnyel való kibővítését vállaltam fel.

A fő célkitűzésem: Szociális kompetencia fejlesztés, ezen belül a gyermekek életének

legfogékonyabb időszakában, személyiségük alakulásában a szociális érzékenység, a

gondoskodásra nevelés, a mások elfogadására, toleranciára, együttérzésre nevelés érvényesítése.

Olyan értékrend közvetítése és erősítése, mely stabil alap arra, hogy felnőtt korára ember

társaihoz kellő szociális érzékenységgel segítő, odafigyelő, együttműködő emberré váljon.

37

A Mesterprogram működtetésével összefüggő vezetői feladatok:

❖ „Jó gyakorlat” létrehozása, belső tudásmegosztás keretében megosztása a nevelőtestülettel.

❖ Külső és belső tapasztalatcsere-lehetőségek feltárása és azok megvalósításának biztosítása a

pedagógusok számára.

❖ Belső továbbképzés szervezése e témakörben a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát

segítő dolgozók számára.

❖ Tudásmegosztó tevékenység által segítségadás a pedagógus társaknak a hatékony

szociális kompetencia fejlesztés, szociális érzékenyítés megvalósításában.

❖ Helyi sajátosságokhoz adaptálható módszertani segédanyag elkészülése.

Az ötéves program megvalósulása esetén várható jelentősebb eredmények:

❖ Hozzáférhetővé válik egy szakirodalom-lista, illetve egy „jó gyakorlat” szakmai

segédanyag, amely hatékony segítséget jelent a szociális érzékenyítés területén.

❖ Az egyes pedagógusok folyamatos konzultációs lehetőséggel élhetnek, tanácsokat kaphatnak

munkájuk hatékonyabbá tételéhez.

❖ A nevelőtestület szakmai ismeretei bővülnek ezen a területen, kompetencia növelés. Belső

tudásmegosztási lehetőség, gyakorlat létrejötte.

❖ A gyermekek együttélési képességei, szociális érzékenysége fejlődik.

Hiszem, hogy ez a program lehetőséget teremt az óvodás korosztály számára, hogy életkoruknak

és érzelmi-értelmi érettségüknek megfelelően ismereteket szerezhessenek a gondoskodás,

törődés jelentőségéről, rendelkezzenek cselekvési alternatívákkal, a csoportok mindennapi

életében eredményesen jelen legyen az egymásra való odafigyelés, egymással való törődés és a

kommunikáció, kooperáció minősége is jó irányban változzon. Olyan értékrendet közvetít és

erősít, mely jó alap arra, hogy később felnőve tudjanak mások felé fordulni, másoknak is

segíteni, a közösségért tevékenykedni.

Mesterprogramom 2020. január 01.-től kezdődően öt éven át működtetem. Az öt év során

szerzett tapasztalatok összegzése, az intézményi jó gyakorlat kialakítása és dokumentálása után a

nevelőtestület egyetértésével szeretném az intézmény Pedagógiai Programjába beépíteni, hogy

hasznosulása hosszú távon is biztosított legyen.

38

5. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSA

5.1 A VEZETÉS STRUKTÚRÁJA

Az óvodavezető igazgatási és szakmai szempontok szerint egyaránt egy személyi felelőse az

intézmény munkájának.

Mind a szakmai, mind a szervezeti, adminisztratív jellegű döntéseket széleskörű, minden érintett

véleményét figyelembe vevő előkészítés előzi meg.

A közös elhatározások, vezetői döntések demokratikus szervezetre, szerkezetre épülnek. Az

óvodavezető feladata a mozgósítható emberi tényezők számbavétele, a cselekvés motiválása az

érdeklődés felkeltése, az érdekeltség tudatosítása, a részcselekvések összehangolása, irányítása

és értékelése által.

Az óvodavezetés mint konzultatív testület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik,

közreműködik mindazon ügyekben, melyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja.

A vezetőség közös célja, hogy az intézmény zökkenőmentes, hatékony működéséhez a

feltételeket biztosítsa, meghatározza céljait, feladatait és azok eredményes ellátását.

Meghívottként vesz részt a vezetőség munkájában a nevelőtestület által választott két

munkaközösség vezető, a tárgytól, illetve tárgysorozattól függően az élelmezés vezető, a nem

pedagógus dolgozók megbízottja, a szülői munkaközösség.

Az elmúlt évek köznevelésben történő változásai, megnövekedett feladatai miatt változtatni

szeretnék az óvodavezetés struktúráján.

A hatékonyabb működés érdekében fontos feladatomnak tartom a feladatok, felelősség és

hatáskör szélesebb körű megosztását. Szeretnék nagyobb mozgósító erővel bíró struktúrát

kialakítani a jövőben.

Ennek érdekében az óvodavezetés állandó tagjait kibővíteném az ÖTM csoport vezetőjével,

valamint több, konkrét feladat elvégzésére, szakmai téma feldolgozására szerveződő

munkacsoport, team megalakítását tervezem.

Ezen csoportok vezetői az aktuális témában érintve, meghívottként részt vennének a vezetőség

munkájában a közös célért való együtt gondolkodás, együttműködés megvalósításában.

39

Az óvodavezetés struktúrája, belső szervezeti rendje elképzelésem szerint:

az óvodavezetés állandó tagjai:

❖ óvodavezető

❖ helyettes vezető

❖ belső önértékelést támogató munkacsoport vezetője

❖ közalkalmazotti tanács vezető-érdekképviselet

meghívottak:

❖ munkaközösség vezetők

❖ meghatározott feladatra szerveződött team vezetője

❖ megtárgyalni való témától függően vesz részt a vezetőség munkájában a gazdasági,

munkaügyi ügyintéző, valamint a technikai dolgozók megbízottja

A vezető távolléte esetén a teendőket ellátja a helyettes, az ő távolléte esetén az ÖTM vezető.

Jelmagyarázat: az óvodavezetés állandó tagjai

Óvodavezető

Pedagógusok

Óvodavezető

helyettes ÖTM

vezető

Dajkák

Közalkalmazotti

tanács vezetője

Egyéb

technikai

dolgozók

Élelmezés vezető

Szakács

Konyhalányok

Döntés előkészítő szakmai fórum

munkaközösség

vezetők

Élelmezés

vezető

Nem pedagógus

dolgozók képviselője

Óvodatitkár

Meghatározott fa.-ra

szerv. team vezetője

40

Vezetői munkám során a következő elveket szeretném érvényesíteni:

❖ Nyugodt, kiszámítható munkahelyi légkör

❖ Bizalomra épülő, nyílt, hiteles kommunikáció

❖ Ésszerű, hatékony munkamegosztás

❖ Az óvoda szakmai és szervezeti értékeinek megőrzése, továbbvitele

❖ Kölcsönös bizalmon és folyamatos párbeszéden alapuló partnerközpontú működés

5.2 SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÖNÉRTÉKELÉS MŰKÖDTETÉSE

A pedagógiai munka hatékonyságának, eredményességének biztosítása a köznevelési rendszer

átalakulásával a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a belső önértékelés jogszabályi hátterének

megteremtésével az intézmények szakmai fejlődését támogatva valósul meg.

Kiemelt feladatomnak tekintem az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok

előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer jogkövető működtetéséből adódó

feladatok megszervezését, folyamatos színvonalas ellátását:

❖ Minősítés előtt álló kollégák segítését, támogatását

❖ Pedagógiai-szakmai ellenőrzések megfelelő előkészítését, érintett kollégák segítését,

támogatását

❖ Belső önértékelési rendszerünk folyamatos működtetését

❖ Az önértékelést támogató munkacsoport és az önértékelésben érintett kollégák

tájékoztatását, segítését.

A minőségre való törekvés összefonódik a belső szakmai kontrollal, melynél szükségszerű a

rendszeresség és tervezettség.

Fontosnak tartom, hogy az ellenőrzés objektív, folyamatos, tervszerű, demokratikus, az értékelés

pedig konkrét, fejlesztő hatású és a pozitívumokra épülő legyen.

A belső ellenőrzés, értékelés rendje, folyamata, célja, feladata részletesen az óvoda SzMSz-ben

kidolgozott. A belső ellenőrzés részletes tervét az éves munkaterv tartalmazza.

41

Ellenőrzés, értékelés területei:

❖ Szakmai, pedagógiai tevékenységek ellenőrzése

❖ Gazdálkodás ellenőrzése

❖ Munkáltatói jogokból adódó ellenőrzés

❖ Tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése

Az ellenőrzés dokumentumai:

❖ Vezetői ellenőrzési terv

❖ Éves munkaterv

❖ Szempontok a teljesítmény értékeléséhez (Intézményi elvárás rendszer alapján)

❖ Mérőeszközök (önértékelő és értékelőlapok, kérdőívek)

❖ Az értékelő megbeszélés jegyzőkönyve.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés szempontjai:

Az intézményi elvárás rendszer alapján a nyolc pedagógus kompetencia és indikátorai mentén.

Az intézményünkben vezetői-ellenőrzési feladatokat ellátók:

❖ Intézményvezető

❖ Intézményvezető helyettes

❖ ÖTM csoport vezetője, tagjai

❖ Szakmai munkaközösségek vezetői

Az általános ellenőrzés-értékelés folyamata:

❖ A nevelési év elején a vezetői ellenőrzés terv összeállítása, ismertetése az alkalmazotti

közösséggel (területek, szempontok, módszer, gyakoriság)

❖ Az ellenőrzésért felelős személyek kiválasztása, megbízása.

❖ Az ellenőrzések ütemezés szerinti megvalósítása

❖ Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése (visszacsatolás)

❖ Az ellenőrzést végző személy, ha az nem az óvodavezető, beszámol az ellenőrzés

tapasztalatairól a vezetőnek.

❖ Erősségek, fejleszthető területek meghatározása után az ellenőrzést végző személy javaslatot

tesz a feltárt hiányosságok kezelésére, pozitív tapasztalatok beépítésére, megerősítésére.

❖ Az ellenőrzés eredményeinek dokumentálása, adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat

végén, amely az értékelési folyamat bemenete lesz.

42

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés folyamata:

❖ A nevelési év elején az önértékelést támogató munkacsoport elkészíti az éves munkaterve

részeként az ütemezést, ismerteti a pedagógusokkal.

❖ Az önértékelést támogató informatikai felületen az ütemezésnek megfelelően végzi a

csoport és az érintett pedagógus a feladatokat.

Úgy gondolom, hogy a magas színvonalú szakmai munka csak egy jól kialakított, humánus belső

ellenőrzési rendszerrel valósítható meg, ahol fontos szempont a fejlesztő hatás.

6. HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI KONCEPCIÓ

„A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett.

Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek

majd később fognak megérni.” (Nelson Mandela)

Pályázatomban több helyen is megfogalmaztam már szakmai-vezetői elképzeléseimet, melyeket

szeretnék a jövőben megvalósítani megválasztásom esetén. A következőkben a vezetői munka

értékelésének alapjául szolgáló öt kompetencia területére koncentrálva foglalom össze vezetői

koncepciómat.

43

6.1 A TANULÁS ÉS TANÍTÁS STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA

Célok, feladatok meghatározása:

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

A gyermekek fejlődését nyomon

követő dokumentáció átdolgozása,

egyszerűsítése folyamatának

ütemezése az „okoskocka”

fejlesztőeszköz bevonásával

A mérőeszköz korrekciójának

ütemezés szerinti megvalósítása

Szakmai kapcsolatok erősítése

A gyermekek önmagukhoz mért

optimális fejlődését biztosító

hatékony megismerési-fejlesztési

gyakorlat megvalósítása

Konzultációk, képzések

megszervezése

Szakmai kapcsolatok

kialakítása, ápolása

Intézményi szinten hatékony

megismerési-fejlesztési stratégia

működik.

A gyermekek fejlődésében elért

eredmények mérhetők,

dokumentáltak, jól szolgálják a

további fejlesztést.

Szülőkkel való partneri kapcsolat

fenntartása, erősítése

Kölcsönös bizalmon alapuló

együttműködés, hiteles

tájékoztatás, közös programok

Új kapcsolati formák igény

szerinti bevezetése

Hatékony együttműködés

megvalósítása a gyermekek

optimális fejlődése érdekében

Hatékony kommunikáció,

információátadás, közös

programok

Az óvoda és család közötti

együttműködés zökkenőmentes,

sikeres.

Pedagógiai Programunk

megvalósítását szolgáló

kapcsolataink ápolása

Pedagógiai Programunk megvalósítását segítő partnereinkkel folyamatos

párbeszéden alapuló kapcsolattartás, a környezet felé nyitott nevelési

légkör megteremtése

Kapcsolatok ápolása

Partneri igények,

elégedettség mérése

Jól működő szakmai párbeszéden

nyugvó tartalmas partneri

kapcsolatokkal rendelkezik az

intézmény.

Pedagógiai Programhoz illeszkedő

innovatív kezdeményezések

támogatása

(szociális kompetencia fejlesztés)

Intézményi jó gyakorlat

kidolgozása

Módszertani segédanyag

elkészítése

Mesterprogram működtetése

Csoportokba történő fokozatos

bevezetése

Belső tudásmegosztás

Külső tapasztalatcsere

lehetőségek feltárása

Az óvodapedagógusok folyamatosan

megújuló ismeretekkel, módszertani

kultúrával rendelkeznek.

Folyamatosan:

Sikerkritérium:

A gyermekek speciális fejlesztését végző szakemberekkel való szoros együttműködés (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus,

pszichológus)

A játék prioritásának szem előtt

tartásával tehetséggondozás,

hátránykompenzáció az egyéni érési

sajátosságoknak megfelelően.

A szándékos tanulás megkezdésére

megfelelően felkészült gyermekek.

A Pedagógiai Program specifikumainak érvényesítése a nevelő-fejlesztő folyamatokban

Hatékony, nyugodt, kiegyensúlyozott pedagógiai munka feltételeinek biztosítása

A nevelési folyamathoz szükséges infrastruktúra, tárgyi eszközök biztosítása

44

6.2 A VÁLTOZÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA

Célok, feladatok meghatározása:

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

Értékmegtartó, értékteremtő

pedagógiai munka megtartása,

továbbfejlesztése az intézményi

értékek, jövőképünk áttekintésével

Értékein, jövőképünk áttekintése,

stratégiai meghatározása,

megjelenítése az intézményi

működés minden területén

A Pedagógiai Program

specifikumainak gyakorlati

megvalósítása a szakmai

elvárások, partneri igények

figyelembevételével

Szakmai értekezletek

Team munkák

Reflektív elemzések

Önértékelés

Biztos alapokon nyugvó, folyamatos

megújulás a szakmai kihívásoknak,

partneri elvárásoknak megfelelően.

Külső-belső elégedettség.

Intézményi önértékelés

folyamatának megtervezése,

szempontjainak, elvárásainak

áttekintése

Intézményi önértékelés

folyamatának elindítása, ütemezett

megvalósítása

Intézményi erősségek, fejleszthető

területek meghatározása

PDCA folyamat alapján a jövőkép

megfogalmazása, erre épülő

stratégia megalkotása

Adatgyűjtés a hét

kompetencia területhez

kapcsolódóan

Az intézményi önértékelés

megvalósul, a fejleszthető területeken

a változások elindulnak, ez segíti a

hatékonyabb működést.

Felkészülés az Intézményi

tanfelügyeletre a nevelőtestület és

az ÖTM bevonásával

Intézményi tanfelügyeleti

eljáráshoz kapcsolódó feladatok

ütemezett megvalósítása

A tanfelügyeleti eljárás sikeres

megvalósulásának támogatása,

eredményére épített intézkedési

terv készítése

Szakmai értekezletek

Team munkák

Reflektív elemzések

Egyéni megbízások,

felelősök kijelölése

Az intézményi tanfelügyelet

sikeresen megvalósul, eredményeire

épített pozitív változások elindulnak.

Hatékonyabb, eredményesebb

működés.

Pedagógus önértékelések folytatása Ütemezett megvalósítás segítése Önfejlesztési tervek

megvalósulásának segítése,

nyomon követése

ellenőrzés, értékelés,

reflexiók, hospitálások

Az ütemezésnek megfelelően minden

pedagógus önértékelése megtörténik,

az önfejlesztési tervek megvalósítása

ütemezésnek megfelelően zajlik.

A hatályos jogszabályoknak

megfelelő törvényes működés

biztosítása

A jogszabályok, a köznevelés stratégiai változásának, fenntartói

döntéseknek figyelemmel kísérése

Tájékozódás a működést

meghatározó jogszabályi

változásokról

A hatályos jogszabályoknak

megfelelő törvényes működés

Folyamatosan:

Sikerkritérium:

Kollégák, partnerek megfelelő, korrekt tájékoztatása a változásokról, változtatás lehetőségéről

A változások széles körben

elfogadott célkitűzésekké válnak

Változáskezelés az állandóság és változás egyensúlyának megtartásával

A változásokból eredő új feladatok

intézményi szintű elfogadása

45

6.3 ÖNMAGA STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA

Célok, feladatok meghatározása:

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

Vezetői és szakmai kompetenciák,

vezetői funkciók erősítése,

fejlesztése

Vezetői és szakmai kompetenciák

folyamatos frissítése, tudatos,

következetes és hatékony

működtetése

A vezetői funkciók összhangjának

biztosításával az intézmény

hatékony működésének

elősegítése

Önképzés

Továbbképzések, szakmai

fórumok látogatása

A vezetői kompetenciák fejlődése az

intézmény hatékony működését

támogatja

A vezetői programban

megfogalmazott célok, feladatok

megvalósításának elindítása

A felvállalt célok és feladatok

megvalósítása az ütemezésnek

megfelelően

A vezetői programban

megfogalmazott célok, feladatok

megvalósulásának nyomon

követése, értékelése, szükség

esetén korrekciója

A vezetői programban

megfogalmazott célok, feladatok

ütemezésnek megfelelő

megvalósítása a korrekciók

beépülésével.

A vezetői önértékelés folyamatának

megtervezése, szempontjainak,

elvárásainak kidolgozása az öt

kompetencia területhez igazodva

A folyamat elindítása, adatgyűjtés

az öt területhez kapcsolódóan

Vezetői erősségek, fejleszthető

területek meghatározása

Önfejlesztési terv készítése,

megvalósítása

Önelemzés

Egyéni fejlesztési terv

készítés

A vezetői kompetenciák további

fejlődése az önfejlesztési terv által

kijelölt irányban

Felkészülés a vezetői

tanfelügyeletre az ÖTM

bevonásával

A feladatok ütemezett

megvalósítása

Szükséges dokumentumok

feltöltése az informatikai felületre

A vezetői tanfelügyelet

eredményeire reagálás

Vezetői önfejlesztési terv

készítése

Sikeres tanfelügyeleti ellenőrzés

Folyamatosan:

Sikerkritérium:

Külső és belső visszajelzések beépítése a vezetői gyakorlatba rendszeres önreflexió által Vezetői feladatok magasabb szintű

ellátása

Jogszerű, hatékony, biztonságos

működés

Jó munkahelyi légkör

Külső-belső elégedettség

Munkaügyi, gazdálkodási, vezetéselméleti ismeretek bővítése

A jogszabályi környezet és az óvodapedagógiát érintő változások naprakész követése

Szakmai hitelesség, korrekt, hiteles kommunikáció, magas színvonalú munkavégzésre törekvés

46

6.4 MÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA

Szakmai fejlődés támogatása, humán erőforrás fejlesztés

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

Vezetői team megalakítása

Vezetési feladatok megosztása

Felelősség, jogkör, hatáskör

meghatározása

A vezetői team eredményes működtetése hatékony

feladatmegosztás egyenletes terheltség biztosítása mellett

Rendszeres és szükség szerinti

vezetői megbeszélések

szervezése

Tisztázott felelősség, jog és

hatáskörök

Egyenletes leterheltség,

hatékony feladatmegosztás

Szakmai munkaközösségek és

az ÖTM munkájának

támogatása

A munkaközösségek intézményi célokkal, feladatokkal

összhangban való működésének támogatása, feltételek

megteremtése, önértékelési feladatok ütemezett végzése

Szakmai megbeszélések,

látogatások, reflexiók

Belső tudásmegosztás

Szakmai munka színvonalának

emelkedése

Adott feladatra szerveződött

team munkák támogatása

A team munka eredményeinek beépítése a mindennapi pedagógiai

munkába

Szakmai megbeszélések

hatékony irányítása

Az intézményi célok elérését

segítő eredményesen működő

teamek

Továbbképzési program,

beiskolázási terv zavartalan

működésének biztosítása

Intézményi és egyéni igények

felmérése után továbbképzési

program készítése

Az öt éves továbbképzési

program megvalósítása

Továbbképzési irány

meghatározása

Terv készítése

Az intézményi céloknak

megfelelő képzettségű

alkalmazotti kör megléte

Folyamatos szakmai fejlődés

lehetőségének biztosítása

Pedagógus előmeneteli

rendszerben való részvétel

támogatása

Képzéseken való részvétel

Felkészülés támogatása

kollégák, intézményvezetői,

szaktanácsadói segítséggel

Megszerzett tudás beépítése a

mindennapi gyakorlatba (IKT

kompetencia fejlesztése,

szociális kompetencia

fejlesztés)

Képzéseken való részvétel

megszervezése

Belső tudásmegosztás

biztosítása a teljes alkalmazotti

kör számára

Folyamatos szakmai megújulás

Jól képzett nevelőtestület,

tájékozott alkalmazotti

közösség

Belső ellenőrzési terv

átgondolása, összehangolása az

önértékelési folyamatokkal

A belső ellenőrzés folyamatos működtetése a PDCA elv alapján

Visszacsatolás után pozitívumok megerősítése, fejlesztési

irányvonal meghatározása

Szakmai látogatások

Ellenőrzés, értékelés

Önfejlesztés működtetése

Az ellenőrzés-értékelés átfogó

képet nyújt a dolgozók

munkájáról, nyomon követhető

fejlődés.

Folyamatosan:

Sikerkritérium:

Munkatársak tisztelete, megbecsülése, őszinte véleménynyilvánítás

Az érintettek szempontjait, érdekeit, véleményét figyelembe vevő döntésekre törekvés

Belső intézményi ösztönző rendszer kiépítése (belső díjak)

Nyugodt, kiszámítható

munkahelyi légkör, elkötelezett

alkalmazotti közösség,

eredményes szakmai munka

47

6.5 AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA

A törvényes működés feltételeinek biztosítása

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

A nevelési év elindításához

szükséges feladatok elvégzése

KIR, INFORMIR,

adatszolgáltatások,

jogosultságok

Statisztikai jelentések, adatszolgáltatások határidőre történő,

pontos teljesítése

Adminisztráció

Nyilvántartások ellenőrzése

Törvényes intézményi működés

Tanügyigazgatási

dokumentációk, az előző

nevelési évhez kapcsolódó

dokumentumok lezárása, az új

nevelési évhez kapcsolódók

megnyitása.

A Tanügyigazgatási dokumentumok vezetésének folyamatos

ellenőrzése, értékelése

Adminisztráció

Dokumentumok ellenőrzése,

értékelése

Törvényeknek,

jogszabályoknak megfelelő

tanügyigazgatási

dokumentumok alapján

működik az intézmény

Szabályozó dokumentumok

felülvizsgálata, áttekintése a

jogszabályi környezetnek

megfeleltetve

A jogszabályoknak és az aktualitásoknak megfelelő tartalmi és

formai elemek folyamatos biztosítása, azok megismertetése az

alkalmazotti közösséggel.

Folyamatszabályozók áttekintése, aktualizálása

Jogszabályok nyomon követése

Értekezletek vezetése

Szabályos, korrekt

dokumentáció, az alkalmazotti

közösség számára egyértelmű,

érthető elvárások, folyamatok.

Az intézmény dokumentációs

rendszerének áttekintése az

érvényben lévő jogszabályok

vonatkozásában.

Érvényes, jogszabályoknak megfelelő intézményi dokumentációs

rendszer működtetése, a dokumentumok frissítése.

Hatályos jogszabályok

figyelemmel kísérése

Jogszabályi előírásoknak

megfelelő intézményi

dokumentációs rendszer

Az intézmény működését

befolyásoló jogi szabályozók

változásainak nyomon

követése, a munkatársak

folyamatos tájékoztatása.

A nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteken az intézmény

dolgozóinak tájékoztatása az aktuális változásokról és az azokból

eredő feladatokról.

Jogszabályfigyelés

Együttműködés a fenntartóval,

Oktatási Minisztériummal

Értekezletek, megbeszélések

hatékony vezetése, irányítása

Az intézmény arculatának

megfelelő folyamatos fejlesztés

megvalósulása a jogi

szabályozókra épülve.

Hatékony szervezeti működés biztosítása

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

Óvoda vezetői team

megalakítása, felelősség,

jogkör, hatáskör meghatározása

Vezetői team hatékony

működtetése

Az egyenletes terheltség

érdekében hatékony

feladatmegosztás biztosítása

Rendszeres és rendkívüli

vezetői megbeszélések

szervezése

Eredményesen, hatékonyan

működő vezetői team

48

Erőforrás elemzés az

emberi erőforrások és a

szervezet erősségeinek számba

vételével.

Tervszerű humánerőforrás

gazdálkodás.

A lehetőségek kiaknázásához

megfelelő erőforrás biztosítása

(emberi erőforrás, innováció,

pályázat).

Az egyéni kompetenciák és

egyenletes terhelés

figyelembevételével hatékony

emberi erőforrás kezelés.

Előre mutató fejlesztések

megvalósítása.

Célokhoz igazított képzések

biztosítása, feladatok adása,

munkaköri leírások

felülvizsgálata,

intézményvezetői munkaterv

készítése.

Hatékony munkaerő

gazdálkodás

A szervezet erősségeire épített

további fejlődés biztosított

Külső és belső információ

áramlás hatékonyságának

elősegítése.

Eredményes együttműködés

fenntartása a partnerekkel.

Hatékony információ átadás fenntartása, működtetése.

Folyamatos együttműködés, kommunikáció a partnerekkel.

Felelősök, kapcsolattartók

kijelölése, megbízása

Hatékony információ áramlás

Partneri elégedettség

Szervezetfejlesztés,

közösségfejlesztés

A szervezeti kultúra folyamatos fejlődésének, elért eredményeinek

megtartása.

Közös programok,

konferenciák, csapat építő

tréningek szervezése

Erős közösségi szellem

Pozitív munkahelyi klíma

Nyugodt, kiegyensúlyozott

munkahelyi légkör biztosítása

Egyenletes terhelés, igazságosság és méltányosság elvének

alkalmazása, személyes kompetenciákra, érdeklődésre orientált

feladatok

Reális és nyílt értékelésre épülő

elismerés

Célok, feladatok aktualizálása,

felelősök kijelölése

Nyugodt, belső és külső

motiváció összhangján működő

munkavégzés

Gazdálkodási, működési, tárgyi feltételek biztosítása

Rövidtávon

2019-2020

Középtávon

2019-2021

Hosszútávon

2019-2024

Módszer Sikerkritérium

A költségvetési keret

időarányos felhasználása

Költséghatékony, körültekintően takarékos gazdálkodás Költségvetés tervezése,

előirányzatainak betartása,

tennivalók ésszerű rangsorolása

A költségvetési keret hatékony

felhasználása

A költségvetési keret

kiegészítése egyéb külső

források bevonásával

(pályázatok, támogatók)

Folyamatos pályázat figyelés, pályázat felelős kijelölése,

megbízása, pályázatíró teamek működtetése szükség szerint,

pályázati lehetőségek kihasználása

Pályázatfigyelés

Forrás keresés

Sikeres pályázati

tevékenységek

Forrásbővülés

Az épület állagmegóvása az

óvoda vagyontárgyainak

védelme

Csoportszobák berendezési

tárgyainak számba vétele

Belső felújítások, korszerűsítések elvégzése a költségvetési keret

és egyéb források adta lehetőségek szerint. (csoportszobák festése,

felnőtt mosdók felújítása, konyhai lefolyók, ajtók cseréje, konyhai

berendezések HACCP rendszer szerinti cseréje)

Csoportszobai berendezési tárgyak folyamatos javítása, cseréje

Folyamatterv készítés

sürgősségi rangsorolás szerint

Karbantartási munkák

elvégzése, ellenőrzés

Balesetmentes, vonzó,

esztétikus óvodai környezet

A tiszta, esztétikus, rendezett

környezet fenntartása

Az óvoda használók (dolgozók, gyermek közösség, szülők)

szemléletének erősítése a környezet megóvásának fontosságára,

környezet tudatosságra.

Személyes példaadás

Ellenőrzés

A fenntartható fejlődés

megvalósítása

49

Udvari játékeszközök bővítése

Az udvar növényzetének

helyreállítása a szomszédos

építkezés befejeztével

Az udvari játszóeszközök bővítése (homokozók telepítése, udvari

ivókút létesítése, medence újra hasznosítása)

Játszó homok feltöltése, folyamatos cseréje

Az udvari játékeszközök

folyamatos karbantartása

Folyamatos kapcsolattartás a

kivitelezőkkel

Ellenőrzés

EU-s szabványnak megfelelő

játszóeszközökkel felszerelt

udvar

Helyreállt, rendezett udvari

környezet

Szakkönyvtárunk áttekintése,

a könyvtár használat

rendszerszerű kidolgozása

A könyvtár helyének újragondolása, kialakítása

A szakkönyvek frissítése, a könyvtár fejlesztése, bővítése szükség

és igény szerint

Felelős kijelölése, új

szakkönyvek beszerzése

Minden pedagógus számára jól

használható friss

szakirodalommal ellátott

szakkönyvtár segíti a magas

színvonalú szakmai munkát, a

nevelőközösség önképzését

A meglévő képességfejlesztő

eszközök számba vétele

Az újonnan vásárolt képességfejlesztő eszközök, játékok hatékony

használatára ösztönzés, további új eszközök beszerzése, saját kezű

készítése a forráslehetőségek figyelembevételével

Igényfelmérés

Meglévő eszközök tematikus

csoportosítása, újak saját kezű

készítésére ösztönzés

Pedagógiai Programunk

céljaihoz, feladataihoz igazodó

eszköztár segíti a szakmai

munkát

Hatékony, konstruktív

együttműködés a fenntartóval

szakmai, emberi, pénzügyi és

tárgyi erőforrások biztosítása

érdekében

A létesítmény és a használt eszközök biztonságos működtetése

A fenntartói előírásnak való megfelelés szakmai és gazdasági

szempontból egyaránt

Pontos, precíz, határidőn belül

megküldött adatszolgáltatások,

dokumentációk

Részvétel értekezleteken

Ellenőrzés

Hatékony kommunikáció,

információáramlás segíti az

együttműködést a fenntartóval,

mely a biztonságos és

gazdaságos működést biztosítja

Vezetői programommal támogatni szeretném a Boldogfalva Óvodában folyó magas színvonalú munkát, felelősséggel megőrizve az intézmény

eddig elért eredményeit, értékeit, hagyományait. Olyan vezetést szeretnék megvalósítani, mely biztosítja az eredményes, törvényes, gazdaságos,

partnerközpontú működést, szakmai önállóságot.

50

7. ZÁRÓ GONDOLATOK

„Csak úgy válhatsz olyasfajta vezetővé, akit az emberek szívesen követnek, ha folyamatosan

fejlődsz és tanulsz a vezetésről.” (John C. Maxvell)

Az itt idézett gondolat fejezi ki legjobban szándékomat, hogy folyamatosan fejlődjek, újabb és

újabb dolgokat tanuljak meg a vezetésről, azonban „nem lehet mások vezetését megtanulni úgy,

hogy nem vezetünk. Végtére is a vezetés cselekvés.” (Bob Gass)

Az elmúlt harminc év alatt megszerzett szakmai gyakorlat, tapasztalat, nyugdíjba vonuló

intézményvezetőnk bíztatása, a kollégák támogatása, és a szülők bátorítása megerősített abban,

hogy alkalmas vagyok a Boldogfalva Óvoda vezetésére.

Ha erre lehetőséget kapok, tudom, hogy folyamatosan szükséges tanulnom. Hiszem azonban, hogy

képes vagyok az intézmény működését, a mindennapi pedagógiai gyakorlatot, a gyermekek

érdekeit, igényeit mindenekelőtt figyelembe véve rendszerszemlélettel átlátni, a köznevelésben

való változásokkal lépést tartani.

Munkámhoz a legnagyobb erőforrást a munkatársak jelentik, akikkel a 23 év közös munka miatt

szoros szakmai és emberi kapcsolat fűz össze. Egyenként ismerem erősségeiket, gyengeségeiket,

osztozok örömeikben, nehézségeikben. Hiszem, hogy bíznak szakmai felkészültségemben,

azonosulni tudnak céljaimmal, segítségemre lesznek azok megvalósításában kiegészítve saját

tudásukkal, tapasztalataikkal és kreativitásukkal.

Legfontosabb célom, hogy megbecsülve a múltat, támaszkodva az előző vezetés által megteremtett

értékekre, arra építve, tudásommal, egyéniségemmel tovább fejlesztve méltóképpen képviseljem

intézményemet.

Vargáné Aranyász Éva

Debrecen, 2019. június 15.

8. MELLÉKLETEK

1.számú melléklet

iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatai

2.számú melléklet

munkáltatói igazolás

3.számú melléklet

erkölcsi bizonyítvány