Varak es Kastelyok, , ,

4 CSÁKTORNYA6 JASTREBARSKO8 KÁROLYVÁROS

10 KAPRONCA12 KRAPINA

14 SAMOBOR16 SZISZEK18 VARASD

20 VELIKA GORICA22 ZÁGRÁB

Tartalom

ImpresszumKiadó:

Kapronca Város Idegenforgalmi Közössége

Felelős szerkesztő:Renato Labazan

Szerkesztő, grafikai tervező:Siniša Cikač

Bevezető szöveg: Renato Labazan

További szövegek, fényképek:Az Idegenforgalmi Közösségek archívumaiból

Magyar fordítás:Golubović Miloje, Langenthal Péter

Címlap fénykép szerzője:Ranko Šuvar / Cropix

Nyomtatás:Bogadigrafika, Koprivnica

2

A kontinentális Horvátország történelmét, abból is a kife-

jezetten érdekes késő közép-kort az idegenforgalom csak kis mértékben használja ki.

A 15. század vége, de különös a 16. század eleje

az Új világ felfedezésének és Nyugat-Európa fejlődésének korszaka. A mai Horvátország ebben az időszakban szenvedi el a legnagyobb a támadáso-kat az ekkor ereje teljében lévő Török Birodalomtól. A törökök egyik fő célja Bécs elfoglalá-sa, az erre tett összes próbál-kozásuk Magyarországon és Horvátországon keresztül történik. Kelet-Horvátország városai egymás után esnek el a rémes túlerővel szemben, a életben maradt lakosság arra tart, amit a X. Leó pápa „Antemurale Christianitati-snak” azaz a a Kereszténység Védőpajzsának nevezet. So-kan a Habsburg Birodalom más országaiba menekültek.

Az Adriai-tengertől egészen Ukrajnáig húzódó, a Ke-

reszténység Védőpajzsának nevezett végvárrendszer-nek fontos része volt Észak-Horvátország is. A védővonal legfontosabb pontjai az erődök és a várkastélyok voltak. Míg a nyugat-európaiak nyári lakokat, templomokat és más hétköz-napi épületeket építettek, a horvátok kénytelenek voltak erődítményeket, várkastélyokat és várakat építeni, a legtöbbet pont Észak-Horvátország-ban. Az így kiépült végvárren-drendszer volt az alapja a sok város a fejlődésének és a ter-jeszkedésnek Horvátország ezen részén. Ahol a vár vagy csak egy része épségben me-gmaradt, még ma is a város legrégebbi és így legértéke-sebb építményeit képviselik. És éppenséggel mint ilyenek bizonyára felkeltik a látogató érdeklődését, kíváncsiságát és képzeletét a régmúlt, misztikus idők iránt. Az ebben a kiad-ványban bemutatásra kerülő várak és erődök legtöbbje hegyen, dombon található

(Gradec, Káptalan, Medvevár, Samobor, Krapina stb.), keve-sebb közülük úgynevezett “Wa-sserburg”, azaz lápos területen épített vizesárokkal körbevett vár vagy erőd (pl.: Kapronca, Varasd, Károlyváros stb.).

Egyes helyszíneken történel-mi eseményeken idézik

a múlt képeit, így Dubovac-ban, Samoborban, Veliki Ta-borban és Szentgyörgyváron is, Európa ezen részének legnagyobb történelmi ren-dezvényét a kaproncai re-neszánsz erődítményben tar-tják.

E kiadvány célja a nagyobb városok és a körülöttük

található nagyobb erődök be-mutatása, hogy felhívjuk azok figyelmét, akiket a kulturális idegenforgalom vonz egy egyéni vagy akár egy több napos csoportos látogatás le-hetőségére.

3

ÉRDEKESSÉGEKA Vár épületegyesét egy tágas park veszi körül, amely a Zrínyiek kertje ne-vet viseli. Ez a park kapta 2011-ben a kontinentális Horvátország legrende-zettebb parkja címet. A turistákat a történelmi városmag mellet egész év-ben kiváló gasztronómiai kínálat, sportprogramok, kirándulások, színes éjsza-kai élet és vonzó események sora várja. A várost látva nem meglepő, hogy 2008 és 2009 után 2010-ben is Csáktornya kapta a kon-tinentális Horvátország legrendezettebb városa címet a Horvát Idegenfor-galmi Közösség Zöld Virág akciójában.

4

InfoCsáktornya Város Idegenforgalmi KözösségeKralja Tomislava 1

Tel: 040/313-319Fax: 040/310-991

E-mail: tzg-cakovca@ck.t-com.hrWeb: www.tourism-cakovec.hr

CSÁKTORNYA

Majdnem a Muraköz mértani közepén található Csáktornya városa (Čakovac). Még a rómaik tel-epítették ide pihenőhelyüket Aquama néven. Már a 13. századi krónikák megemlítik a fából épített „Csák tornyát” mint a mai város és annak nevének elődjét. A tornyot a 16. és 17. század során a Zrínyiek és más urak bővítik bevehetetlen és fényűző vizesárok-kal védett várrá, amely mellett egy szabad királyi város kezdett kicsirázni. A zöld kertek ölelésében mind a mai napig megmaradt ez a történelmi köz-pont, amely körül egy emberi léptékű város épült ki. A kiváló kommunikáció, a legmodernebb infrastruk-túra, a szép parkok, a gazdasági lendület, a pezsgő kulturális és sport élet biztosítja a kellemes élet min-den feltételét az itt élő mintegy 20 ezer embernek.

5

A csáktornyai várat először 1334-ban említik. Vélhetően annak a faerődnek a helyén épült, amelyet Csák Demeter gróf, a Muraköz akkori ura építettet. 1350-től Lackfi István lesz a Muraköz ura, majd 1546-ban a Zrínyiek birtokába kerül. A Zrínyi család tagjai főként háborús vállalásiakkal írták be magukat a horvát és az európai történelembe, de voltak köztük neves költők, írók, építészek, tudomány- és művészetértők, gyűjtők is. Zrínyi Miklós, Szige-tvár hőse és a csáktornyai Zrínyi Miklós Európa szerte ismert személyiségek. Csáktornya lett a nagyszámú család székhelye. Így elkezdődött az építkezés, mely során az előző tulajdonos Renust család erődítményét, modern re-neszánsz erőddé alakították, amely egyben a Zrínyi család kényelmes lakhelye is volt. Az 1738-as föl-drengés követően a cseh Althan grófok alaposan újjáépítették a erődöt és a palotát. Az új, monu-mentális, két emeletes barokkpa-lota belső udvarával mind a mai napig megtartotta kinézetét. A tol-nai Festetics család tagjai voltak a csáktornyai vár utolsó feudális urai, 1923-ig uralkodtak a Muraközben, a vár egy részét cukorgyárnak használták. A II. világháborúban a palota északi szárnyát bomba-találat érte. 1945 és 1948 között zajlott a háborús károk helyreállítá-sa. 1954-ben nyílt meg a múze-um a Vár erőd részében, amely később bővült a palota rész felé is. A múzeumnyitással a Muraközi Múzeum lett a Vár tulajdonosa és gondozója, melynek helyreállítása mind a mai napig tart.

A Zrínyi-vár

6

JASTREBARSKO

Slavetić gyümölcsösök, szőlőskertek és virágos rétek színezte vidékének zöl-dellő sarkában fekvő domb tetején, az 1600-ból való Sv. Antun plébániatem-plommal szemben található az Orsich grófok kastélya. A várat 1294-ben a Pod-gorjei várispánság részeként említik, később több ura is volt a várnak egészen 1468-ig, amikor az Orsich grófok tulaj-donába került. Az ő tulajdonukban ma-radt egészen 1869-ig, mikor is Levin Rauch lett a vár ura. Eredetileg gótikus központú középkori várnak épült, őrto-ronnyal és palotával, a későbbi, 16-18. századi átépítések és hozzáépítések során alakították át tágas kastéllyá. Az építési fázisokon gótikus, reneszánsz és barokk elemek fedezhetőek fel. Ez egy, különböző feladatokat ellátó épületek közös udvarba zárt, összetett komplexu-ma. A bejárat felett az 1639-es év van feltüntetve. A várban fennmaradt egy 17. századi oszlopos kandalló és több értékes portré. A kastély ma magántulaj-donban van.

Az Orsich-kastély

Jastrebarsko városa, amit gyakran népszerű nevén csak Jáskának neveznek, Zágrábtól nagyjából 30 kilométerre délnyugatra helyezkedik el. Zágráb megyében található. Jas-trebarsko városban és a hozzátar-tozó településeken több, mint 17 000 lakos él. Először 1249-ben em-lítik Jastrebarskót, Podgorjei váris-panság okirataiban mint a bíróság és a kereskedelem központját. Már 1257-ben szabad királyi város jogot kap IV. Béla királytól. Jastrebarsko és környéke a szép táj, a természeti tartalékok, a kulturális és történelmi emlékek és a jáskai borászok zama-tos borai miatt kedvelt kirándulóhely. Hagyományos idegenforgalmi és gazdasági esemény a „Jáskai borvi-gasságok”, amely immár két évtizede minden ősszel népszerűsíti a környék borait és pincészeteit. Ezen az es-eményen mutatják be az új termést is.

ÉRDEKESSÉGEKA jastrebarskói városi múzeumban külön gyűj-temény foglalkozik a kastéllyal és az Erdődy grófok történelmével. A gyűjteményben egye-bek mellett megtalálhatóak a szenvedélyes vadász és a Jáska környéki fényképezés úttörője Erdődy István fényképei valamint vadász felsze-relése és trófeái is. Jastrebarsko a kontinentális Horvátország első olyan városa, amelynek hon-lapján digitális panoráma képeket találunk, a kastélyról és a parkról készített légifelvételek megtekintése mellett, virtuális sétát is tehetünk a parképítészet műemlékének számító kertben az Erdődy-kastély körül. A legnagyobb horvát költő Antun Gustav Matoš a következőket írta Jastre-barskóról: “Az ősi malom a gyönyörű völgyben, erdők, falvak, templomok, a kék virágok párájá-ban kirajzoló hegylánc... és ennek egy csodála-tos élet kontúrjaival kirajzolt szépséges, erdős hegynek a nyaka körül hegyi falvak, szőlőskertek gyöngylánca van... Ez a köd tömjén, a hegyek szépséges erdei pedig az oltár.”

InfoJastrebarsko Város Idegenforgalmi Közössége

Vladka Mačeka 1, 10450 Jastrebarsko Tel: 01 6272 940 Fax: 01 6272 940E-mail: info@tzgj.hr Web: www.tzgj.hr

7

Az Erdődy-kastély a legrégebbi fennmaradt kulturális műemlék Jastrebarskóban. Elsődleges funkciójában vizesárokkal körbevett alacsony erőd volt. A vizesárkot betemették, ma már zöld növényzet van a helyén, de a helye még felismerhető. Az Erdődy-kastély azoknak az időknek a tanúja, amikor a feudális urak a hegyeken, dom-bokon lévő középkori nemesi várakból leereszkedtek, és másfajta életet kezdtek a síkságon. Levéltári adatok szerint a várkastélyt Geréb Mátyás építette az 1483 és 1489 között időszakban. Felépülésével a lipoveci uradalom adminisztrációja átköltözött Jastrebarskóba. A 16. század első felében az Erdődy család birtokába kerül a jastrebarskói uradalom, így a kastély is, melynek egészen 1922-ig voltak urai. A kastély egy gyönyörű, régi parkban található, amely a parképítészet műemléke. A kastély négyszög formában, egy kis dombon épült, va-laha árkok vették körül. A kastély szárnyai különböző magasságúak, a legmagasabb szárnyát két kerek torony zárja le. A kivételes akusztikájú belső udvart árkádos és barokk oszlopos veranda díszíti. A bejárat mellett balo-ldalon található táblát 1592-ben Erdődy Tamás horvát bán helyezte el. A szinte teljes felújítás előtt álló Erdődy-kastélyt szép angol kert veszi körül, ami manapság kedvelt jáskai sétálóhely.

Erdody-kastély

KÁROLYVÁROS

8

Károlyváros (Karlovac) Közép-Horvátországban található, a fővárostól, Zágrábtól csupán 56, Fi-umétől mindössze 130 kilométerre. Fontos közutak és vasútvonalak csomópontja a pannóniai és a tengerparti Horvátország között. A város négy folyó találkozásánál fekszik, földrajzi fekvése a történelem során mindig nagy jelentőséggel bírt.Károlyváros viszonylag fiatal település, alapításának dátuma ismert: 1579. július 13. A törökök védelmére állították fel, akkori nevét – Karlstadt – alapítója, II. Károly osztrák főherceg tiszte-letére kapta. Belvárosát hatszögű csillag formában építették, a közepén tér található, az utcák derékszögben metszik egymást. Reneszánsz városmagja az utcák és a háztömbök szabályos mér-tani rácsával és a központi térrel az akkori építészet és erődépítészet csúcsát jelenti. 1778-ban kapott városi rangot, 1781-ben II. József oklevele erősítette Károlyváros szabad királyi város státuszát. Az erőd mentén 19. és 20. század fordulóján kezdték el felépíteni a városi pa-lotákat, rendbe tenni a parkokat és kerteket, amelyek mind a mai napig megmaradtak. Manapság ezek a parkok a károlyvárosiak kedvenc találkozóhelyei, de szépségükkel elbűvölik a nagyszám-ban idelátogató turistákat is. Károlyváros mind a mai napig megmaradt mint ideális reneszánsz város, ugyanakkor mint hatszögletű bástyás erőd az utcák derékszögű rácsával, kinézete valódi ritkaság Európában.

InfoKarlovac Város Idegenforgalmi Közössége Ulica Petra Zrinskog 3

Tel: 0385 (0)47 615 115; 00385 (0)47 600 602 E-mail: karlovac-touristinfo@ka.t-com.hrWeb: www.karlovac-touristinfo.hr

Dubovaci VárNyitvatartási idő: ápr.1.-szept.30. 10-22 óráig, okt.1.-márc. 30. előre egyeztetett időpontban látogatható

ÉRDEKESSÉGEK

Az óváros az év során több eseménynek és rendezvénynek ad otthont, melyek közül a le-gnépszerűbb az Uradalmi Vásár. Ez a rendezvény minden évben, május második felében kerül megrendezésre, a múltba visszatérés felejthetetlen és egyedülálló élményét kínálja. Ebben az időszakban az óváros különleges hangulatot sugároz. Álarcos figurák hívják a láto-gatókat íjászversenyre, közép-kori táncokra vagy zsonglőr mu-tatványokban való részvételre. A látogatók különböző műhelye-ken kóstolhatnak bele a do-bosokkal a dobolásba, vagy sajátíthatják el a középkori ételek titkait, az üvegfestés és a közép-kori pajzs- és ékszerkészítés fortélyait. A felejthetetlen élmény emlékeként mindenki megtar-thatja, amit készített.

9

A dubovaci vár a mai Károlyváros feletti dombon található, Horvátország feudális építészetének egyik legszebb és legjobban állapotban megmaradt műemléke. Habár már jóval korábban felépült, mégis először csak 1339-ben említik történelmi egyházi feljegyzésekben, a 14. századtól különböző nemesi családok uralkodtak itt. Különösen kiemelkedőek közöttük a Frangepánok, az ő tulajdonukban az 1442-1550 közötti időszakban volt a vár, ekkor kapta mai, gótikus elemekkel bíró reneszánsz kastély kinézetét. A dubovaci vár szabálytalan alaprajzú, három kerek és egy négyszögletű őrtornya van, amelyikbe – a középkori várakra jellemzően – a föld felett magasan elhelyezkedő ajtóhoz támasztott létrán lehetett bejutni. A dubovaci őrtorony földszintjét valaha tömlöcként használták. A vár szerepe a történelem során többször változott, így számos átépítésen, felújításon ment keresztül. Ma idegenforgalmi látványosság, gazdag tartalommal várja az idelátogatót: a vár belseje körbejárható, fel lehet mászni a kilátóba, ami a legmagasabb toronyba.

A dubovaci Vár

10

ÉREDEKESSÉGEKHabár a kaproncai erődítmény nem maradt fenn a lehető legjobb állapotban, mégis kiválóan kihasznál-ható rendezvényekre. Maradványain minden évben augusztus végén, szeptember elején kerül megren-dezésre Európa ezen részének legnagyobb történelmi és idegenforgalmi látványossága, a RENESZÁNSZ FESZTIVÁL, ahol megelevenedik a történelem. Európa nagyjából tíz országából, több mint tízezer kiállító érkezik, akik néhány napon és éjszakán keresztül hitelesen és látványosan mutatják be a későközépkor, azaz a reneszánsz világát. A számos lovag és sátor mellett, hihetetlen nagy számú középkori kézműves, kereskedő, nemes, jobbágy, kocsmáros, szakács, tolvaj, komédiás, zenész, bolond és egyéb szokatlan figura repíti vissza a több ezer látogatót egy misztikus és rég elfelejtett világba. Emeljük ki csak az egyedi ételeket és a csalánból (amiről a város a nevét kapta) készített portékákat azon különlegességek sorából, amelyek a látogatókat a Reneszánsz Fesztivál alatt, illetve a várost egész éven át szórakoztatják.

KAPRONCAKapronca (Koprivnica) nagyjából 30 ezer fős város, amely ideális feltételeket bizto-sít egy minőségi élethez. Horvátország ip-arilag egyik legfejlettebb városa különösen szép főtérrel és parkkal büszkélkedhet. Számos rendezvény, kerékpárút, bicikli-emlékművek, múzeumok, galériák, ét-termek és kávézók, modern uszoda, műjégpálya, a Dráva egyik oldalán talál-ható szőlőskertek és borpincék, valamint a másik oldalán lévő tó adnak garanciát a kellemes kikapcsolódásra a Drávamellék fővárosában.

InfoKapronca Város Idegenforgalmi KözösségeTrg bana J. Jelačića 7 Tel: 048/621-433Fax: 048/623-178E-mail: tzg-koprivnica@kc.t-com.hrWeb: www.koprivnicatourism.comwww.renesansnifestival.hr

11

Kapronca, a kereskedőhely már a középkorban a Drávamellék legfontosabb települése. Létrejöttét elhelyezkedésének köszönheti, itt találkozik ugyanis a Dráva völgyében vezető római út a függőleges irányban Magyarországról a Lepavinai Kapun keresztül a tenger felé vezető útvonallal. A város kevéssé feltárt régészetileg, a régi Kapronca házai és közterei alatt számos nagy titok rejlik, legalábbis ami a középkort illeti. A középkori település, amely nevét a csalánról elnevezett Kapronca folyó után kapta, monumentális erődítménye révén fontos volt Horvátország északi részén. Mint min-den jelentősebb településnek, kereskedőhelynek Kaproncának is volt egy külön nemesi udvarháza, az úgynevezett „kastel”. A város első ismert említése az 1272-es évhez kapcsolódik, magáról a Kapronca folyóról már egy 1207-es okiratban is tesznek említést. A vár ebben az időben vélhetően földsánccal és gyenge fapalánkkal volt védve, akárcsak a maga a nemesi erőd. Különösképpen a 1242-es tatárjárás alatt és után, amikor Észak-Horvátország-szerte egy hosszabb békés időszak után ismét megjelenik a kegyetlen betolakodó veszélye. A helyzet azonban 16. század elején, de leginkább közepén a rendkívüli török fenyegetettség miatt gyökeresen megváltozott. Ekkor a létező zömében fából épített erődöt lerombolják, helyére modern re-neszánsz erődöt építettek, amely arra volt hívatott, hogy megakadályozza a város török kézre kerülését, továbbá védje a háta mögötti terülteteket, azaz Varasdot, végső sorban Grazot és Bécset. Kapronca egykor fenséges vizesárokkal körbevett várának ma már csak egy bástya, a körülötte lévő romos falak, a várárok és két ravelin valamint a valamikori déli török kapu, az úgynevezett fegyvertár őrzik emlékét.

A kaproncai reneszánsz várfal és a Török Kapu

Szentgyörgyvár váraA szentgyörgyvári (azaz đurđevaci) vár az egyik legjobb állapotban fennma-radt erőd Horvátországban. A erődítményt mai is látható formájában a 15-16. században építették. A vár a kakas legendáról ismert, mely szerint a várvédők az utolsó kakasukat is ágyúba töltötték és kilőttek, ezzel sikerült elűzniük a törököt 1552-ben.

12

A Krapinčica folyó völgye felett, egy meredek sziklán álló középkori várhoz ka-pcsolódik Cseh, Leh, Meh és nővérük Vilina legendája. Egy tragikus szerelem története ez egy római hadvezér és Vilina között, akit bátyjai árulásáért meg-büntettek és az vár falába falaztak. A rómaiak a fivéreket északra kergették, ahol mindegyikük államot alapított, így jött létre Csehország, Lengyelország és Oroszország. Az erőd gazdai gyakran cserélődtek a történelem során, legyen szó vásárlásról, házasságról vagy ajándékozásról. Itt székeltek a Cil-leiek, a Keglevich és a Draskovich család is. Az erőd utolsó ura Lichtenberg Ottenfels család volt. A legnagyobb török támadások idején (16-17. század fordulóján) öt alkalommal itt ülésezett a horvát szábor.

KRAPINA

Először 1193-ban emlí-tik írásban, szabad kirá-lyi városi jogot 1347-ben kap. Világviszonylatban is jelentős Krapina mint a neandervölgyi ősember maradványainak és a különösen régi, 130 000 éves kőleleteknek a leg-nagyobb és leggazdagabb lelőhelye. A leletekre Dra-gutin Gorjanović Kram-berger bukkant 1899-ben. Krapina a horvát nemzeti ébredésnek is az egyik központja volt. Ma Krapi-na-Zagorje megye törté-nelmi, kulturális, oktatási, gazdasági és közigazga-tási központja, de gazdag kulturális programjainak (Színész Fesztivál, Krapi-nai Nyár, Egyházzenei Fesztivál, A Kaj Kultúra Hete, Zagorjei Festészeti Szalon) köszönhetően jelentős helyet foglal el Horvátország térképén.

A Vár

ÉRDEKESSÉGEK InfoKrapina Város Idegenforgalmi Közössége

Magistatska 11

Tel: 385 (0)49/371 - 330Fax: 385 (0)49 371 - 330E-mail: info@tzg-krapina.hrWeb: http://tzg-krapina.hr

A kastély közelében, Šenjugovóban töltötte gyermek- és ifjúkorát az ismert írónő, Marija Jurić Zagorka, mivel édesapja volt a báró birtokának irányítója. A közelben állt a Puhakovec-kúria, amelyben Ivan Kukuljević Sakcinski meghalt. Egész Észak-Horvátországban, sőt azon kívül is ismert volt báró Janko Vranyczany-Dobrinović díszes karámja.

Veliki Tabor vára, a legmagasabb „nulla” kategóriába tartozó kulturális műemlék, már több, mint ötszáz éve uralja a zagorjei tájat, eredeti építészetével Horvátország ezen részének legjellegzetesebb szimbóluma.

Veliki Tabor vára

13

14

A samobori vár SAMOBOR

Az okići vár Zágrábtól mintegy 20 kilométerre délnyugatra található. Félúton Samobor és Jastrebarsko között egy piramis formájú szikla tetején helyezkedik el. Kevés feudális várnak van ilyen domináns fekvése, ahonnan ilyen széles területet tud felügyelni. Nem csak elhelyezkedése és jó állapotban fennmaradt részei kapcsán, hanem a román korra (11., 12. század) jellemző szerkezeti megoldásai miatt is egyedülálló a középkori nemesi várak között.Okićot 1193-ban említik először Kalan püspök irataiban, feltételezhető, hogy a vár falai sokkal régebbre nyúlnak vissza a történelemben, talán egész a horvátok érkezéséig. Az erőd, vélhetően, sokkal régebbi, még az íllir törzseké volt. Később a római légiók használták mint kivételesen jó pontot a környék figyelemmel tartására, illetve az akkori üzenetküldésre fény- és füstjelekkel. Okićot, a Frangepánok és az Erdődyek várát, a török háromszor körbevette, más seregek is megtámadták, de soha sem foglalták el. A városban 800 éves történelme során végig horvátok uralkodtak. Okićnak nagyon fontos szerep jut a horvát hegymászásban, irodalomban, tudományban, újságírásban és zenében, habár erről a horvát lakosság igen keveset tud. Okić a hegymászás minden formájára alkalmas. Kíváncsiskodók, kirándulók, vadászok és hegymászók látogatják, akik az utolsó Erdődy 1922-es halála után a hely tulajdonosai és őrzői lettek.

Az okići vár

Samobor Horvátor-szág északnyugati ré-szén, a szlovén határ mellett (5 km), Zág-rábtól nem messze (20 km) található. A fő légi, közúti és vas-úti útvonalak közelé-ben. Félóra autóval a Zágrábi Repülőtérről, Főpályaudvartól és Buszpályaudvartól.

A vár romjai a Tepec dombon találhatóak. A cseh Ottokár követői építették 1270-ben. A legrégibb részek közül egyedül az őrtorony maradt fenn. A 16. század harmadik évtizedében kezdődött az átépítés. A 17. és a 18. század során várat tovább bővítik, átépítik, a felső részén egy udvart alakítanak ki, amelynek homlokzata két oldalról toszkán oszlopos tornácokkal osztott. A belső részeket gazdagon felszerelték, így a vár kinézetével és a lakhatás minőségével megközelítette a barokk kastélyokat. A 18. század végéig volt lakott, ekkor hagyták el a tulajdonosok. A század során a Cillei grófok, a Frangepánok, a Trsazkik, a Tahik, az Erdődyek, az Auspergek, a Kulmerek és a Kiepachok kezén is megfordult, utolsó tulajdonosaitól a Montecuccoliktól a samobori község 1902-ben vásárolta meg a várat.

InfoSamobor Város Idegenforgalmi KözösségeTrg kralja Tomislava 5HR-10430 Samobor Tel. +385(1)336 00 44 tel./fax. +385(1)336 00 50 E-mail: info@tz-samobor.hr Web: www.tz-samobor.hr

ÉRDEKESSÉGEKA samobori várat 1397-től (más adatok szerint 1398 vagy 1399) a Cillei grófok uralták rövidebb megszakítással (1414-ben Albe-ni János és Eberharhard elzálogosítják) egészen 1456-ig, amikor Cillei Ulrik megölésévél kihal a nemzetség. A legenda szerint eb-ben az időben a samobori várat Cillei Borbála, ismertebb nevén a Fekete Királyné uralta. Azon kívül, hogy kegyetlen uralkodó volt, arról is ismert volt, hogy mindent megkapott, amit megkívánt, így a férfiakat is. Azt mondják, okos volt, éles eszű és jó politikus volt, azaz nőként meghaladta korát. A legenda szerint, abban az idő-ben a várban féktelen mulatságokat tartott, sőt a Fekete Királyné alkímiával is foglalkozott. Alkímiai munkássága egy Johann von Laaz nevű cseh alkimista a Via Universalisban megjelent fe-ljegyzéseiből ismert, a feljegyzésekben az is szerepel, hogy több kereskedőt is becsapott, valódi helyett hamis aranyat adott nekik.

15

SZISZEK

Sziszek (Sisak) történelmi városa há-rom folyó a Odra, a Kulpa és Száva találkozásánál helyezkedik el. Sziszek Közép-Horvátország legré-gebbi települései közé tartozik, mivel a városi élet nyomai egészen az i. e. előtti 4. századig vezethetőek vissza. A városhoz köthető történelmi szemé-lyiségek sorában a fő helyet a sziszeki püspök és vértanú Szent Quirinus, a város védőszentje foglalja el. A város egyik jelképévé a malomkő vált. Idegenforgalmi és történelmi rendez-vények a városban: Virágvásár má-jusban, Sziszik Lovagi Torna június-ban és a Kelta Éj szeptemberben.

A 16. századi erőd alatt vívták a híres sziszeki csatát. Számos áttörési kísérlet, ostrom és pusztítás után a török sereget 1593 június 22-én megállították Sziszeknél. Meggátolva ezzel a törökök továbbnyomulását Horvátország más részei, illetve Közép- és Nyugat-Európa felé. Sziszek Észak-Horvátország legfontosabb védelmi pontjává vált. A régi erőd a Kulpa és a Száva folyók találkozásánál helyezkedik el, látványa elkápráztat minden idelátogatót. Az erőd „nulla” kategóriás műemlék.

A sziszeki erod

16

InfoSziszek Város Idegenforgalmi KözösségeRimska bb,Tel.++385(0)44 522 655,tel./fax++358(0)44 521 615E-mail: tzg-siska@sk.htnet.hrWeb: www.sisakturist.com

ÉRDEKESSÉGEKAz első fahíd a Kulpa folyón 1862-ben épült meg, összekötve így a (a Kulpa jobb és bal partján található) civil és a katonai Sziszeket. 1934-ben megépült a kőhíd, amely a város egyik jelképévé vált, és amit a szi-szekiek Öreghídnak hívnak. A híd hagyományos sziszeki anyagokból azaz kőből és téglából épült.

17

18

Kívülről bevehetetlen középkori erőd, belülről reneszánsz nemesi palota.A Várat a 13. századtól a 19-ig folyamatosan korszerűsítették. A 16. században a vár akkori urai az Ungnadiak idehozatják a Domenico Dell’Allio olasz reneszánsz építészt, átalakítják a Várat. Az erőd köré falakat és vizesárkot építenek, a várárokba a közeli Drávából vezetik a vizet. A következő néhány évszázad során a Vár a Horvát Királyság bevehetetlen erődítményévé lett. Vizesárokkal, ágyúkkal, katonákkal és a vastag falakkal védve a Vár lehetővé tette a tulajdonosok és Varasd lakóinak jólétét. Az évszázadok során sok ura volt a Várnak, legtovább az Erdődy grófok voltak itt. Mivel Varasd megye ispáni címe a családon belül öröklődött, Mária Terézia királynő 1763-ban a család címerét tette meg a megye hivatalos címerévé, amely még ma is használatban van. 1923-ban a város megvásárolja a Várat és már 1925-ben néhány szobában megnyílik az állandó kiállítás. Ma már a Vár egész területén a Városi Múzeum helyezkedik el, minek megtekintése kötelező minden idelátogató számára. A vastag várfalak és a zöldellő várárok a varasdiak és vendégeik kedvelt sétálóhelye.

VARASD

A varasdi vár

A régi cégérek másolatai, a céhek táblái még mai is láthatóak varasdi utcákon. A „Kornjača” (Teknős) cégér a Gundulić utcában egy olyan bolt táblája, amely a 19. században, a művészi kézműve-sség virágkorában, nyitott meg. A „Zele-ni čovek” (Zöld ember) táblája a Tomsi-lav téren egy vasáru bolthoz tartozik, a „Morske djevice” (Tengeri szüzek) ugyanazon a téren egy gyarmati árukat kínáló boltnak a táblája. Végül a Miljen-ko Stančić téren lévő „Potokova” (Pat-kó) tábla egy kovács céhhez tartozott.

Varasdot kivételes műemlékei, művészeti emlékei, a leggazdagabb és a legjobb állapotban fennmaradt barokk városrész különböztetik meg más városoktól. Az Óváros együttese melletti viszonylag kis területen barokk, rokokó és szecessziós stílusú paloták és villák maradtak fenn. Itt található európai egyik legrégebbi városháza is. Útvonalak találkozásánál, a világ minden oldalához kapcsolódva, Varasd mint egy híd épült ki, amit számtalan ember és az ő sorsaik lassan építettek fel. Nemesség, kézművesek, kereskedők és gazdag polgárok, mindegyik közülük hozzátette a saját darabját ennek a gyönyörű városnak a felépítéséhez.

ÉRDEKESSÉGEK

InfoVarasd Város Idegenforgalmi Közössége

Ivana Padovca 3, Varaždin 42 000

Tel: +385 (0)42 210-987 Fax: +385 (0)42 210-985 E-mail: info@tourism-varazdin.hr

Mint egy látomás, szemtől szembe a tó felszínén hullámzó saját tükörképével a domb tetején büszkén magasodik egy igazi kastély, amely egyenesen egy tündérmesébe repít minket. 1334 óta itt folyamatosan zajlik az élet. Az évszázadok során a kastély sok kézen megfordult, míg végül Draskovich VI. György gróf meg nem örökölte. Elhatározta, hogy a trákostyáni (Trakošćan) erőd maradványain nyári lakot épít. A munkák 1840-től 1862-ig tartottak, az eredmény pedig egy varázslatos neogótikus kastély, alatta mesterséges kialakított tó, amit angol típusú parkos erdő vesz körbe. Ma ez a legjobb állapotban fennmaradt kastély, ami nem lenne így Vilim Leskošek kitartása és erőfeszítései nélkül. Sokan trákostyán „jó szellemének” nevezték, mert Trákostyán egyedül az ő határozottságának köszönhetően kerülte el sok más észak-nyugat horvátországi kastély, palota és kúria sorsát. Reneszánsz, rokokó és neoklasszicista bútorokkal berendezett szobáin és termein keresztül sétálva a látogató egy már régen nem létező világban találja magát.A Draskovich család képei, Mihael Stroj a neoklasszicizmus kiváló festője készítette portrék gyűjteménye, Julianna grófnő képei és még sok más művészeti alkotás tanúskodnak arról, hogy a helyi nemesség kapcsolatban állt Béccsel és a kor más kulturális központjaival.

A Trákostyáni Kastély

19

20

VELIKA GORICA

Túrmező nevében és Velika Gorica címerébe is megjelenik a hosszúszarvú bika a „tur”. Bizonyos elméletek szerint a név az ószláv „tur” szóból ered, ami hosszúszarvú bikát jelent, de voltak más; „termékeny”, „Napisten” jelentései is. Velika Gorica napja de-cember 13., azaz Szt. Luca napja, aki a város védőszentje. Velika Gorica 5300 európai város versenyében az Európai Virágos Városok és Falvak Entente Florale neves szer-vezet Európa Ezüst Virág díját kapta, a díjat 2004. szeptember 9-én a franciaországi Aix-les Bains-ban adták át.

Velika Gorica (régi magyar nevén Nagygorica) Zágrábtól 16 kilométerre délre egy 552 négyzetkilométeres terület, amely a Száva és a Kulpa folyó valmint a Vukomerici dombok között található. A horvát főváros repülőtere a város északnyugati be-járatánál helyezkedik el. Velika Goricát először 1228-ban emlí-tik mint a megye székhelyét. A gorica szó erdőt és szőlőt jelent. Az Andauto-nia régészeti lelőhely arról tanúskodik, hogy már az ősi időkben is volt élet ezen a területen. Velika Gorica a legnagyobb és legjelentősebb város Zágráb megyé-ben. A Túrmezei Nemesi Kerület sz-ervezésében ápolják Túrmező (Tur-opolje) történelmi hagyományait. Lukavec várában minden évben me-grendezésre kerülő nemzeti ünnep és a fő tavaszi ünnepség a Turopoljsko Jurjevo, azaz a Szent György-nap. A népi hagyományok ápolása mellett vallási jellege is van. A Szent György-nap Túrmező jelentős idegenforgal-mi, kulturális és szórakoztató esemé-nye.

ÉRDEKESSÉGEK

InfoVelika Gorica Város Idegenforgalmi Közössége

Kurilovečka 2, 10 410 Velika Gorica

Tel: 00385 (0) 1 6221 666 Web: www.tzvg.hrE-mail: tzvg@tzvg.hrfacebook.com/tzvelikagorica

21

Átlépve annak az ajtónak a küszöbén, amelyen a Túrmezei Nemesi Kerület címere látható, az ember abban a Várban találja magát, amelyben a környék történelmét írták. Először 1256-ban tesznek róla említést mint „caput Lukavez”, azonban sem az építés pontos helye, sem pontos éve nem ismertek. Az eredeti épület fából készült a török elleni védelem céljából. 1481-ben az erőd a medvevári úr Ivan Tusz kezébe kerül. Csak 1553-ban szerezték vissza a várukat a túrmezeiek, amikor az már rom volt. Túrmezei Nemesi Kerület Lukavec romjait az akkori túrmezei ispánnak, Matija Slatinskinek adományozta. Őt és Čora fiát követően Lukavec ismét a túrmezeiek kezében kerül, akik 1612-ben újból felépítik fából. 1613-ban Luca-napján itt tartották meg először a Túrmezei Vásárt. A kővár, amelyet ma is ismerünk a 18. században épült, ez az egyetlen fallal védett erőd Túrmezőn. A Lukavec vár szabálytalan négyzet formában épült fel, melynek csúcsain egy-egy négyszögletes torony áll. A bejárati ajtó felett a Túrmezei Nemesi Kerület oldalról oroszlánok tartotta faragott címere és a következő felirat találhatóak: Insignia Universitatis nobilium campi Turopolya 1752. A földszinten voltak a rabok cellái, a várőr lakása és az istállók. Az emeleten volt a Szt. Luca Kápolna, majd fegyverműhely és egy nagy terem, ahol nemesi gyűléseket tartották. Lukavec vizesárokkal körbevett, az oldalról jövő támadások ellen tornyokkal védett, síksági típusú kastély.

Lukavec vára

InfoZágráb Város Idegenforgalmi KözösségeKaptol 5Tel: +385 1 48-98-555Fax: +385 1 48-14-340www.zagreb-touristinfo.hr info@zagreb-touristinfo.hr

22

A Medvevár (Medvedgrad) régi erődjét a 13. században, a tatárjárást követően a Medvednica délnyugati oldalán, 593 méter magasan a Mali Pazur hegyen építették fel. Az egyik legnagyobb vár volt Horvátországban. A Med-vevárban található Szt. Fülöp és Jakab korai gótikus kápolnája, valamint a a horvátországi háborúban ele-sett horvát katonáknak emléket állító mű is, a Haza Oltára. A Medvevárból lenyűgöző látvány nyílik Zágráb városára, ami éjszaka különöse szép. A magyar huma-nizmus legnagyobb alakja, szlavón bán Janus Panno-nius (Csezmiczei János) a Medvevárban halt meg 1472. március 27-én.A Medvevár erődjét Fülöp zágrábi püspök kezdte építtetni 1250-ben a Medvednica lejtőin a Káptalan (Kaptol) és a püspöki birtokok védelmére. 1260 körül adta át IV. Béla Stjepko Šubićnak az erődöt, majd a későbbiekben a horvát bánok irányítása alá tartozott. Az erőd gyakran cserélt gazdát (Babonićek, Cilleiek, Ivan Karlović, Zrínyiek, Gregorijanecek, Erdődyek). Medvevári erőd az 1590-es földrengésben súlyosan megrongálódott, ezért utolsó lakói 1602-ben elhagyták. A Wesselényi-összeesküvést követően a Medvevárat a királyi kamara átvette, de ekkora már rom volt. A vár utolsó urai Kulmer bárók voltak, akik 1945-ig bir-tokolták.

ZÁGRÁB A Medvevár

Zágráb (Zagreb) a Horvát Köztársaság fővárosa, régi közép-európai város. Évszáza-dokon keresztül mint kulturális és tudományos illetve kereske-delmi és gazdasági központ fejlődött. Az Adriai-tengert és Közép-Európát összekötő fon-tos útvonalak találkozásánál található.Amikor 1991-ben a horvát nép elérte az állam függe-tlenségét, Zágráb lett a Horvát Köztársaság fővárosa, politikai és közigazgatási központja. Zágráb üzleti központ, egye-temi székhely, a kultúra, a művészetek és a szórakozás városa. Zágrábból származik vagy a városban tevékenyke-dik számos tudós, művész és sportoló. Zágráb a Felsőváros barokk hangulatával, látványos szabadtéri piacaival, különböző üzleteivel, a kézműves terméke-inek gazdag választékával és ízletes ételeivel várja az ideláto-gatókat. Zágráb a zöld parkok, sétányok városa, a szépséges környezetben számos kirán-dulóhely van.

ÉRDEKESSÉGEKA Kamenita vrata (Kőkapu), amely a Felsővárost és az Alsóvárost köti össze, az egyetlen fennmaradt a valamikori négy városkapu közül. Habár már a középkorban megemlítik, mai formáját 1760-ban kapta, amikor utoljára átépítették. A legenda szerint az 1731-es nagy tűzvész elpusztította a kapu fa részeit, a hamuban érintetlenül megmaradt Szűz Mária és Jézus képe. Ez a kép mind a mai napig sok zarándok célja, akik hálát mondanak a Kamenita vrata Szűz Máriájának, hogy könyörületet adott nekik és segítette őket a bajban. Az aranykorona a drágakövekkel 1931-ben került a képre, míg a kápolna előtti rács 1758-ból származik. A legenda szerint a Kamenita vrata feletti buzogány, amit a 17. században helyeztek ide, véd a boszorkányoktól. Az utcában lévő láncok a legenda szerint a trafalgari csatából származnak mégpedig a legendás angol admirális Nelson Victoy nevű hajójáról, mai helyükre 1878-ban kerültek.

23

A Gradec vagy Grič (azaz a Felsőváros) Zágráb régi, a Medvednica oldalán elhelyezkedő városrészének neve, amelyből együtt a Káptalannal (Kaptol) jött létre a mai Zágráb. 1242-ben IV. Béla kiadta Aranybullájátt, amelyben „Zágráb Gradec dombján lévő várost szabad királyi várossá” nyilvánította. 1242-től 1266-ig fallal és tornyokkal erősítették meg, formája mind a mai napig alig változott.A városnak négy kapuja volt Mesnička (nyugaton), Nova (azaz új, később Opatička, északon), Dverce (délen) és Kamena (keleten).A Gradec központja a Márk tér, ahol a Szt. Márk-tem-plom illetve a kormány és a Horvát Szábor található.Gradec 1850. szeptember 7-én egyesült a Kápta-lannal, amivel elkezdődött a város irányításának mo-dern időszaka. A városi önkormányzat 1999-es felállítása óta Gradec a Gornji grad-Medveščak kerülethez tartozik.

A Gradec és Káptalan