van-e két magyarország? kettős társadalomképek és válságértelmezések
DESCRIPTION
Van-e két Magyarország? Kettős társadalomképek és válságértelmezések. Krémer Balázs Debrecen, 2009. 11.13. MSZT. Az alaphelyzet – a másik társadalom, úgy impresszionalistán. „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
„– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen?
– Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség)
„- … Ha ezek nem hívnak be közmunkára, akkor most elmehettem volna dolgozni…” (40 éves nő, Nyírség)
Számos interjúalany számára az a „biztonság” – hogy rendes embernek tartják őket, és ezért hívják őket napszámba…
Könnyebb megélni azt, ha az alany elsírta magát – a magától értetődő belenyugvást, a sorsba való beletörődést nem lehet feldolgozni.
Ez egy másik Magyarország…
2
A szokásos feltételezés, vissza Marxig: a kapitalista társadalom egységes, egy struktúrába rendezhető
Erdei modellje: két társadalom él egymás mellett, egy állami keretben
a két társadalom időben „szétcsúszott”, az egyik modern, kapitalista, városi, a másik ittragadtan feudális, úri és paraszti
mindkét társadalom „igazi társadalom”: szerkezetük, hierarchiájuk van, és sajátos mechanizmusokkal, belső magatartási szabályokkal, normákkal bírnak
miközben nincs átjárás közöttük, mégcsak érintkezés, kommunikáció sem nagyon.
3
Max Weber: a hatalommegosztás típusai (osztályok, rendek) két egymás mellett élő társadalmat, hatalmi szerkezetet is jelenthetnek (Erdei is így értette félre…)
Émile Durkheim: az anómia a társadalmi normarendszerek egymáshoz képesti „szétcsúszásaként” is értelmezhető → a szétcsúszott normarendszerek két társadalmat írhatnak körül
Polányi Károly: a „formális” gazdaságot működtető társadalomrész mellett működhet egy másik gazdaságot, a „szubsztantívat” működtető társadalomrész
Polányi Károly: a különböző gazdasági integrációk egyidőben, egymás mellett is működhetnek, és ezáltal két társadalmat, társadalomrészt is „integrálhatnak”, stb.
Robert Putnam: a reciprocitásra, bizalomra épülő „civil társadalom” elkülönül a piaci versenyre épülő mainstream társadalomtól
4
Van-e ezeknek a társadalomrészeknek saját struktúrájuk és hierarchiájuk? Ha nincsen nekik ilyen, akkor nem értelmezhetők különálló társadalomként sem
Ha nem önálló szerkezetek, akkor ugyanannak a társadalomnak különböző metszetei, vetületei csupán – különböző nézőpontból különbözők a vetített képek
5
1
3
6
2
4
7 5
1 = káderelit 2 = új vállalkozók 3 = bürokratikus középosztály
4 = magánszektor, önállók 5 = mindkét szektorból
jövedelmet szerzők 6 = állami szektor munkásai 7 = a magánszektor alkalmazottai
6
11dd1 1123 1
1 = Politikai-államigazgatási vezetők
2 = állami szektor nem-vezető középszintű alkalmazottai
3 = állami szektor szakképzetlen munkásai, akik nem tudnak a második gazdaságba bekapcsolódni
4 = magánvállalkozók 5 = látens magánvállalkozók 6 = magánszektor kisárutermelői 7 = második gazdaságban
résztvevő szakképzetlenek 8 = menedzserek, gazdasági
vezetők 9 = állami szektorban és a
második gazdaságban egyaránt nagy jövedelmet elérő
értelmiségiek, szakmunkások 10 = állami szektorban és a
második gazdaságban egyaránt közepes jövedelmet elérők
1
1122
2
3 4
9
8
7 6 5
10
1
1
7
A „hivatalos” Magyarország normái formálisak, politikai formaságokkal terhelt bürokratikus szerveződéseket és magatartásmintákat írnak körül
A második társadalom a hivatalossal konfrontálódva informálisan szerveződik, szóbeliségek és bizalmak működtetik, egyfajta egymásra utaltság, együttérzés és szolidaritás jellemzi
Hankiss második társadalma (a szocializmusban) mintegy megelőlegezi Putnam civil társadalomról szóló tanait (a kapitalizmusban…)
8
A második gazdaság és a második társadalom egy pillanat alatt eltűnik, nincs többé, nem esik szó róla
Más teoretikusan kifejtett elképzelések sincsenek
Publicisztikus formulák, érzékeltetett társadalmi szakadékok és megkettőzödöttségek viszont szép számmal felbukkannak
9
Hankiss felvetésének folyományaként, de még utalva sem rá…
A politikai és gazdasági intézményrendszer elidegenedik a tényleges gyakorlatoktól (a „rendszer” indulatoktól fűtött, sokszor gyűlölködő kritikái, „elutálásai”)
Egyik világ: az írásbeliség, a jog, a szerződésesség – azaz, a demokrácia és a piac intézményei organizálnak,
Másik világ: az intézmények szintje alatt, az intézmények világán kívül, amelyben az emberek a maguk módján élik az életüket – Erdei paraszti társadalom koncepciójára rímelve, első sorban a vidéki, falusi Magyarország társadalmát jellemezve ezzel,
A koncepció kontinuus Erdei kettős társadalom-képével: az intézményekből kirajzolódó modern, városias társadalom elválik és konfliktusba keveredik az archaikus elveken szerveződő falusi társadalomtól
10
A megkettőződöttséget az intézményrendszeren belül veti
fel: a társadalom pártok – no nem ideológiái, hanem – eszményei, sugallt hangulatai szerint hasadt meg
Van egy bizarr módon kollektivista, közösséghez (etnicitáshoz, „néphez” való) tartozásokat érzékeltető, a protekcionalizmusokban és nacionalizmusokban kissé avitt politikai hagyományok szimbólumrendszerét alkalmazó „jobboldal”,
És van egy, szintén bizarr módon, a kollektivitásokat, egymásért vállalandó felelősségeket-szolidaritásokat teljesen kiiktató, az egyéni piaci versenyek karikatúra-szerűen elrajzolt „nyugatias” kultuszában élő, főképp budapesti és nagyvárosi „baloldal”
Amely két társadalom nem kommunikál egymással, kooperációkra még a legalapvetőbb kérdésekben sem képes, mégcsak egymást megérteni sem képes vagy erre nem hajlandó
11
Eredetileg a felfelé irigy, a lecsúszástól beszari középosztályi hangulatok kifejeződéseként „nyertesekre”, és „vesztesekre” osztja a társadalmat,
Nem vertikálisan, hanem horizontálisan ír le megkettőzött társadalmat,
Az „egyenlőtlenségi” kérdés „kisebbségi” koncepciókban jelenik meg – ahol a kisebbségekre más jogok, normák, diszkriminatív és szegregációs bánásmódok vonatkoznak – egyfajta „kasztosodás”
Majd a „kirekesztettség” koncepciója: a leszakadt alsó kasztokból kialakuló társadalomrésznek semmilyen befolyása nincsen az „uralkodó”, befolyással és hatalommal bíró „társadalmi többségre”,
Tehát, a „túlélési stratégiákban”, a legitim, pozitív szabadságokon kívüli, emiatt normasértő (gyakran kriminalizáltként elkönyvelt) magatartásformákban szerveződik, és keresi boldogulását (fekete munka, „segély-leső potyautasság”, „cigánybűnözés”, „félkarú” játékszenvedély, alkohol, uzsora, mindenféle más deviáns és patologikus szindrómák)
12
A kulturálisan megkettőzött társadalom
A többségi kultúra: nem lop, dolgozik, rendes
A másik kultúra: lop, nem dolgozik, és rendetlen
A másik kultúra a „kiillszkedés” és „kivülállás” kultúrája: szegény, de még inkább: cigány (etnikusan, rasszhoz kapcsolva)
A válság hatására nő a szakadék a két társadalom között,
A válság hatására átrendeződnek az erőviszonyok, felborulnak az egyensúlyok, éleződnek a konfliktusok, feltör az erőszak,
A válság a bűnbakképzési mechanizmusokat hozza elő: a másik társadalom a hibás, ők tehetnek róla,
Maga a válság értelemszerűen a társadalmi dezintegráció: még a résztársadalmakban esetleg (a közös ellenség…) erősödő kettős integráció is az egészre nézvést dezintegráció.
14
A második gazdaság, a második társadalom – a rendszerváltás másnapján megszűntek (utólag: nem is voltak igazi másodikak, az első függvényei és kinövései voltak + inkább a vágyak...)
A formális és az informális nem kettő, hanem egy: akit az informálisban látunk, az is a péknél veszi a kenyeret, este villanyt gyújt és, ha nagyon beteg, elmegy az orvoshoz; miközben, akit a formálisban látunk, az sem kér számlát a takarítónőjétől, az is elkerüli az adófizetést, nem beszélve az „informálisan” finanszírozott pártokról és a korrupt közigazgatásról…
Mert a többség is lop (irodából papírt az otthoni printerbe, telefonhasználatot, ha „megcsörgetnek”, lóg a buszon, stb.) – miközben a cigányok is dolgoznak (ha nem is bejelentve…)
15
Milyen kár is… (2)
Mert a pártok sem jelenítenek meg valóban eltérő társadalomképeket (olyanja egyiknek sincsen…), ugyanazokba a pozíciókba akarják a sajátjukat beültetni, és legfeljebb ezen küzdenek…
Mert a kirekesztettség ugyan sajátos társadalmi helyzet, de messze nem önállóan szerveződő társadalom (akkor lenne célja, hangja, elitje, ereje – nem lenne kirekesztett)…
A létező társadalmi jelenségek könnyű magyarázata: mobilitás lefagyása, elszigetelődések, szegregálódások, kommunikációs körök beszűkülése, társadalmi távolságok és szakadékok szétnyílása
Mert a szociológiai piac megrendelői szeretik magukat a versenytársaktól és ellenfelektől (ellenségektől) jól megkülönböztethetően, elhatárolhatóan láttatni – piaci szereplők, politikai pártok, mint megrendelők
Mert (a szintén piaci megrendelő) bulvárosodott média szintén szereti a barátra-ellenségre leegyszerűsített harcokban, agresszív akciókban bemutatni a témáit…
17
Miért is vonzók (2)
Mert, habár a társadalom nem megkettőződött, de legalábbis szemforgató és skizofrén: mindenki más szeretne lenni, máshol szeretne lenni – és másokat szeret okolni azért, ha mégsem…
Mert, ha a szociológus meg akar felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak – akkor nincs mese, neki is meg kell felelnie, nemcsak a vágyaknak, ábrándoknak, hanem, még a „lakossági igényeknek” is…
Húsz éve a társadalomtudósok azt kérdezték: láthattuk-e előre?
Tíz éve a szociológusok azt kérdezték: milyen társadalmi hatásai voltak a rendszerváltásnak?
Ma, azt kérdezhetjük a válság közepén: milyen társadalomban, hol is élünk? Mi van???
Merthogy, érteni nemigen értjük, hogy hol is élünk. Hogy milyen is annak a társadalomnak a szerkezete, egyenlőtlenségi rendszere, amelyben élünk?
A helyzet nem tragikus, de elég reménytelen… kétség kívül: válság van.
19
20