Vadászfegyverek, ballisztika, látcsövek

Kovács Imre

Gödöllő

2016

A vadászat eszközei Kezdetben kő, bot ezekből készített hajítófegyverek

Íj és nyíl megjelenése („hideg lőfegyver”, nincshőfejlődéssel járó kémiai folyamat)

A lőpor feltalálása megnyitotta az utat a tűzfegyverekkifejlesztéséhez: füstös (fekete) lőpor robbanózselatin(1875) gyér füstű lőpor (1884)

Tűzfegyverek: ágyú kanócos puska (nagy és nehéz)kovás puska (ezzel már vadásztak, ill. itt már megjelent abarnítás és a huzagolt fegyvercső) csappantyús puska(itt a gyújtólőpor helyett már ütésre robbanó gyúelegyethasználtak, ami lehetővé tette egybeszerelt lőszerkészítését)

A vadászlőfegyverekkel kapcsolatos jogi szabályozás forrásai napjainkban

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, avadgazdálkodásról, valamint a vadászatról + 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (Vhr.)

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről éslőszerekről

Fogalmak, engedélyezés kérdései, határidők,tárolás és szállítás kérdései, vadászatifelhasználás lehetőségei és tilalmai stb.

Modern vadászfegyverek csoportosítása

A puskacső mozgathatósága szerint: billenő vagy merevcsövű

A töltési rendszer szerint: egylövetű, ismétlő, öntöltő(féleautomata), automata* (tiltott!)

A tárrendszer szerint: előágytáras (csőtáras),középágytáras, tusatáras*

A kaliber szerint: kis*, közepes* vagy nagy kaliberű

A fegyvercsövek száma szerint: egycsövű, kétcsövű,három- (drilling) és négycsövű (vierling)

* Csak golyós vadászfegyver esetében

Vadászlőfegyver-típusok Golyós, sörétes és vegyescsövű puskák léteznek

Lehetnek egy- és többcsövűek (nem egyezik meg a váltócsővel)

1 (golyós), 2 (sörétes) - egycsövű; 3 - duplacsövű (sörétes); 4 -bock (sörétes); 5 - büchs (vegyes); 6 - bockbüchs (vegyes); 7 -drilling (vegyes); 8 - vierling (vegyes)

A golyós vadászlőfegyver részei

• A – cső az irányzékkal• B – tok az adagoló- és elsütőszerkezettel• C – zárdugattyú • D – tus

Golyós vadászlőfegyverek I. A billenő (mozgatható) csövű fegyverek általábanegylövetűek

A merev csövű fegyverek csövét fixen beépítik a tokba• Egylövetű: minden lövés után kézzel helyezzük a töltényűrbe

a következő lőszert• Ismétlő (a golyós fegyverek leggyakrabban ilyenek):

zárdugattyú vagy záremelő kar kézi mozgatásával kerül alőszer a töltényűrbe (feltöltött tárból)

• Öntöltő: az ürítés-töltés a lőporgázok nyomása és tolóerejefelhasználásával történik (feltöltött tárból) (golyósfegyvernél tiltott!)

• Automata: folyamatos tüzelés az elsütőbillentyű húzvatartásáig vagy a tár kiürüléséig (feltöltött tárból) (tiltott!)

Golyós vadászlőfegyverek II. Előágy- és tusatár

• Elsősorban amerikai gyártás és használat• Cső alakú tár a tusában vagy a cső alatt• Változó súlypont, deformálódó ólomcsúcs

Középágytár• Ürítés a társzekrény

fenéklemezének nyitá-sával, az adagológomblenyomásával vagy atárszekrény kivételével

Golyós vadászlőfegyverek III.

Kaliber szerinti besorolás (nem a teljesítmény, pl. acsőtorkolati energia, ill. a lövedék kezdősebessége szerint)

• Kis kaliber: 5,6 – 6,5 mm között• Közepes kaliber: 7 – 8 mm• Nagy kaliber: 8 mm felett

A golyós vadászlőfegyver részei –a cső

A lövés irányának megadása, a lőszer befogadása atöltényűrbe, a lövedék forgásra kényszerítése (2-3 fordulat)

A nyílt irányzék a pontos lövést teszi lehetővé a célpont, acélgömb, a nézőke és a szem egy vonalba állításával

1 - töltényűr; 2 - átmeneti kúp; 3 - huzagolt csőfurat

A – mezők közötti távolságB – ormózatok közötti távolság (kaliber)

A golyós vadászlőfegyver részei –elsütőszerkezet

Az elsütőberendezés lehet hagyományos egybillentyűs, gyorsítósegybillentyűs (Rückstecher v. francia gyorsítós), kétbillentyűs(„schneller”) gyorsítós

1 – elsütőbillentyű az emelővel; 2 – elsütőbillentyű rugó

A – hagyományos egybillentyűs

B – gyorsítós („schneller”)

1 – alaplap; 2 – gyorsítóbillentyű; 3 –elsütőbillentyű; 4 – gyorsítórugó; 5 –elsütőbillentyű-rugó; 6 – állítócsavar

A golyós vadászlőfegyver részei –a zárdugattyú

A tárból a töltényűrbe tolja a lőszert

Lezárja a csőfart

Az ütőszeggel az elsütéskor működésbe hozza a lőszert

A hüvelyvonóval kihúzza az elsütött lőszer hüvelyét

A - zárfej; B - zárdugattyúház; C - zárfogantyú; D - ütőszeganya; E - zászlós biztosító

Golyós vadászlőszerek csoportosítása

A töltényhüvely szerint: peremes vagy hornyolt

A lövedék-kialakítás szerint: teljes (zárt) köpenyű,részben köpenyes (nyitott köpenyű), ólomlövedék

A gyújtási mechanizmus szerint: peremgyújtású vagyközponti gyújtású

A golyós vadászlőszer felépítése

A - csappantyú; B - lőpor; C - töltényhüvely; D - lövedék

Golyós vadászlőszerek I.

A hornyolt lőszerek (A) általában az ismétlőfegyverekhez készülnek

A peremes lőszereket (B) általában billenő csövűfegyverekhez használják (európai kaliberjelölésnél R betűjelzi, pl. 7,62X54R)

Golyós vadászlőszerek II. A teljes köpenyes lövedék mélyebbre hatol, de kevésbéroncsol, a részben köpenyes jobban gombásodik,nagyobb belső sérülést okoz

Teljes ólomlövedéket technikai, természetvédelmi éshumánegészségügyi okokból már kevésbé használnak (pl..22 kalibernél még igen)

Golyós vadászlőszerek III.

Peremgyújtású lőszert csak kis kalibernél alkalmaznak(pl. .22LR), itt a töltényhüvely fenékrészében található agyúelegy

A központi gyújtású lőszerben a csappantyú különfeladata a lőpor begyújtása

Csőtorkolati energia: a lövedék mozgási energiája a csőelhagyásakor (mv2/2)

Golyós kaliberjel megadása SI rendszer: fegyver, ill. lőszer kalibere (mm) Xtöltényhüvely hossza (mm), pl. 7X64

Angolszász rendszerű példák:

Egyéb jelölések:

• .243: 0,243 inchet jelöl (1 inch=25,4 mm), tehát 6,17 mm• 30-06: 0,3 inch a kaliber (7,62 mm); 1906 a .30-as

Springfield hadipuska bevezetésének éve

• 8X68 S - megnövelt lövedékátmérő; 8X57 JS - megnöveltlövedékátmérő és gyalogsági helyett vadászlőszer (történelmivonatkozás); Magnum - megnövelt hüvelyhossz; .22 LR (Long Rifle)- megnövelt hüvelyhossz; .22 Hornet - megnövelt hüvelyátmérő

A billenő csövű sörétes vadászlőfegyver részei

• A – cső• B – előagy• C – zártest, benne a zár- és lakatszerkezet• D – tus

Sörétes vadászlőfegyverek

A billenő (mozgatható) csövű fegyverek gyakoribbak ( kétcső esetén egy elsütőbillentyűs sorrendváltós vagykétbillentyűs)

A merev csövű fegyverek csövét fixen beépítik a tokba(sokan vadásziatlannak tartják, mégis egyre inkábbelterjednek)

• Öntöltő: az ürítés-töltés a lőporgázok nyomása és tolóerejefelhasználásával történik (feltöltött tárból)

• A hazai szabályozás alapján legfeljebb 3 lőszer lehetegyszerre a fegyverben (1 db a töltényűrben és 2 db atárban)

A sörétes vadászlőfegyver részei –a cső

A lövés irányának megadása, a lőszer befogadása atöltényűrbe, a szóráskép meghatározása

Csak a töltényűr méretének megfelelő (esetleg rövidebb)lőszer használható, a hosszabb lőszer csőrobbanástokozhat!

1 - töltényűr; 2 - átmeneti kúp; 3 - csőfurat; 4 - szűkítés

A hüvely kinyílása lövéskor

A sörétes vadászlőfegyver részei –a szűkítés (choke)

A lövés szórásképét állítja be

Lehet fix, cserélhető vagyállítható

1 – normál (vadászatra); 2 – skeet(sportlövészet); 3 - csúcsíves; 4 – kamrás(a sörétrajt gyorsítja); 5 – harang (aszórásképet növeli); 6 - paradox kiképzés(gyöngygolyóhoz)A – cserélhető szűkítés

B – fegyvercső

A sörétes vadászlőfegyver részei –a zárszerkezet

Feladata a cső és a zártest összekapcsolása különfélereteszelési megoldásokkal

Leggyakrabban használt a Greener-zár

1 - csőtengely; 2 - csőkampók; 3 - reteszfészek; 4 - Greener-szeg nyúlványa; 5 - Greener-szeg; 6 - Scott-kulcs

A sörétes vadászlőfegyver részei –a hüvelyvonók

Feladata az elsütött (továbbá hüvelyvonó esetén a mégép) lőszer „kiadása” a töltényűrből

A – két részből álló hüvelykivető(ejektorhoz)B – egy darabból készült hüvelyvonó(hüvelykitolóhoz)

A sörétes vadászlőfegyver részei –a tus és az előagy

Az előagy feladata a megtört fegyver „egyben tartása”,belső kakasnál a kakasok megfeszítése, a hüvelyvonómozgatása

A tus feladata a hátralökés átadása a lövő vállára

A – tusa hosszaB – lehajlás

A – angol agy; B – pisztolyfogású agyC – domború agy; D – Monte-Carlo agy

Sörétes vadászlőszerek felépítése

A - csappantyú; B - fémkupak; C - fenékfojtás; D - lőpor; E -fojtás; F - sörétszemek vagy gyöngygolyó; G - fedlap vagycsillagperem; H - töltényhüvely

Sörétes kaliberjel megadása Mennyi, a csőfuratba illő átmérőjű golyót tudnak önteni1 font (453,6 g) ólomból (leggyakoribb a 12, 16 és 20) / atöltényhüvely hossza (mm), pl. 16/70

Sörétméretek és használatuk Alapvetően ólomból készül, egyes területekentermészetvédelmi szempontból acélsörét használatátírhatják elő (a fegyvert be kell vizsgáltatni a nagyobbigénybevételre!)

Alapvetően a 3 mm-es átmérő 10-es méretet jelöl, 0,5mm változás pedig 2 lépést jelöl a számozásban (3,5 mm:8-as; 2,5 mm: 12-es), a gyakorlatban azonbanországonként, ill. gyártónként eltérő, ezért a mm-benmegadott átmérőt kell figyelni

Leggyakoribb méretek: 12 (2,5 mm – szalonka, galamb,gerle); 10 (3 mm – fácán); 8 (3,5 mm – fácán, nyúl, réce,róka); 6 (4 mm – lúd, róka)

A szóráskép vizsgálata 35 m-ről 37,5 cm belső és 75 cm külső átmérőjű körreleadott lövéssel

Találati sűrűség = találatok a belső körben x3 / találatoka külső körben

1 alatt külső sűrűség (csak kisebb távolságon hatékony);1 felett belső sűrűség (csak nagyobb távolságonhatékony); ha a hányados 1, az egyenletes szórásképetmutat

Százalékos szórásvizsgálat is lehetséges a lőszerben lévőösszes és a próbakörben lévő sörétszemek arányánakkiszámításával

Hatásos és biztonsági lőtávolság

Vadászias (hatásos) lőtávolság: söréttel 30-40 m,gyöngygolyóval 50-60 m

Biztonsági lőtávolság: a legnagyobb távolság, amelyre 30-35°-os csőállásnál a sörétszemek eljuthatnak (ökölszabályszerint a sörétméret mm-ben megadott átmérőjét 100-zalmegszorozva m-ben kapjuk meg, pl. a 10-es, 3 mm-essörét esetében 300 m a biztonsági lőtávolság)

Ballisztika

A lövés elméletével foglalkozó tudományág

Szempontokat ad a fegyver és a lőszer kiválasztásához,valamint a környezeti hatások (pl. időjárás) és a lőtávolságfigyelembe vételéhez

Fő területei a bel-, a kül- és a célballisztika

Belballisztika

A szilárd (az égéshez szükséges oxigént is tartalmazó)lőpor égésével, a gáznyomás hatásával, a lövedék és afegyver mozgásával (hátralökés és vibráció) foglalkozik

• Előperiódus: a lőpor meggyulladásától a maximálisgáznyomás 10%-áig

• Főperiódus: a lövedék huzagokba préselődésétől agáznyomás maximumán való túllépésig

• Utóperiódus: a gáznyomás csökkenésétől addig, amíg alövedék a maximális sebességével elhagyja acsőtorkolatot és a lőporgáz már nem hat rá

Gáznyomás és lövedéksebesség

Heves égésű lőpor Lassú égésű lőpor

csőhossz (cm)

Külballisztika

A lövedéknek a csőtorkolat és a célpont közöttiröppályán való mozgásával foglalkozik, amit számostényező befolyásol

• Lövedékjellemzők: tömeg, alak• A lövés (ferde hajítás) paraméterei: kezdősebesség,

tengely körüli forgás (rotáció), indulási szög• Környezeti hatások: nehézségi erő (gravitáció),

közegellenállás (légellenállás), időjárási körülmények

A röppálya elemei

Célballisztika

A lövedéknek a célba való becsapódás utáni mozgásávalfoglalkozik

A vad testében elsődleges (becsapódó és deformálódólövedék által a belső szervekre kifejtett) és másodlagos (abőrön keresztül az idegrendszerre kifejtett „sokk”), hatás

Nagyvad esetében általában az elsődleges, apróvadnál amásodlagos hatás jelentősége nagyobb

Optikai eszközök - Keresőtávcső A nagyvadvadászat kötelező kelléke

Az elejteni kívánt vad azonosítása és elbírálása

Figyelembe vehető szempontok:

• A használó életkora (látásminősége)• Nagyítás (leggyakoribb a 7X-es, 8X-os és a 10X-es)• Objektív mérete (leggyakoribb a 32, az 50 és az 56 mm)• Szürkületi érték (az objektív átmérője és a nagyítás

szorzatának négyzetgyöke)• Fényerő (gyújtótáv / objektívátmérő)• Látómező nagysága 7 X 50

Jelzés példa:

A keresőtávcső felépítése

• A - okulár• B - élességállító• C - objektív• D - prizmarendszer• E - tengely• F - okulár finomállítója

A keresőtávcső beállítása

Az élességállítót és a jobb okulár finomállítójátvalamelyik irányba ütközésig tekerjük

Csak a bal lencsébe nézve egy távoli tárgyra állva élesreállítjuk a képet (az élességállítóval)

Ugyanazon a tárgyon maradva, csak a jobb lencsébenézve élesre állítjuk a képet (a finomállítóval)

Az összekötő hídon addig mozgatjuk a két látcsőtestet,amíg egyetlen kör alakú képet látunk a látómezőben (aszemtávolság beállítása)

Optikai eszközök - Céltávcső A nyílt irányzékos lövést váltja ki (4 helyett 3 pontot kellegy tengelyre beállítani: vad, szálkereszt, szem)

A keresőtávcsőhöz hasonló értékekkel jellemezhető

Nem csak fix nagyítással készül (variábilis céltávcső): akisebb nagyítási értékhez (pl. 1,5-2,5X) nagyobb látómezőtársul, így alkalmasabb futóvad lövéséhez(vaddisznóhajtás), a nagyobb nagyítás jobb szürkületiértékkel párosulva pedig szegényes fényviszonyok közötthasználható jól (pl. vaddisznó éjszakai vadászata)

Számos szálkereszt (irányzójel) típus elérhető különbözőfeladatokra és egyéni preferenciák kielégítésére

A céltávcső felépítése

• A - okulár• B - élességállító• C - nagyításállító• D - szálkereszt• E – oldal- és magasságállító• F – objektív• G - tartóbilincsek

Szálkereszttípusok

További optikai eszközök

POINT irányzék: nem valódi távcső, apróvadvadászatonés vaddisznóhajtáson használható, kevésbé elterjedt

Spektív: a keresőtávcső szerepét tölti be (főkéntőzbakvadászat során), nagy nagyítás (15-60X) és objektív60-80 mm)

Távolságmérő (kézi vagy távcsőbe épített)

Infra- és hőkamera: Tiltott eszközök!!!

Köszönöm a figyelmet!

Felhasznált irodalomés a képek forrása:Hegyi, I. (2014):Vadászfegyver, lőszer,optika. 332-363 p. In.:Heltay, I.: Vadásziskola.Dénes Natúr Műhely,Budapest