1

 

Útikalauz  kezdő  és  haladó  vállalkozóknak  

 

-­‐ szabá lyok ,   t ippek ,   s z tor ik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S zeged ,  2014    

2

Írta: Csonka-Ambrus Ágnes

Lektor: Nyíri Zoltán

ISBN 978-963-12-0250-2

Kiadja: Tisza Office Kft. (6753 Szeged, Dráva u. 7.)

Minden jog fenntartva!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése – a Kiadó előzetes

írásbeli engedélye nélkül – tilos.

A kiadvány másolása, terjesztése és jogosulatlan felhasználása bűncselekményt képez.

3

Tartalomjegyzék Előszó 4

1. Vállalkozások jogi szempontból 5

1.1. Gazdasági kitekintés 5

1.2. KKV-k meghatározása 6

1.3. Vállalkozási formák előnyei és hátrányai 8

1.3.1. Egyéni vállalkozás 9

1.3.2. Betéti társaság 10

1.3.3. Korlátolt felelősségű társaság 11

1.4. Vállalkozási forma megváltoztatása 11

1.5. Cégvásárlás 13

2. Könyvelő választás 16

2.1. Feladatok tisztázása 17

2.2. Regisztrációs szám 18

2.3. Könyvelői felelősségbiztosítás 20

2.4. Szerződés 21

2.5. Ügyfélkapu 22

3. Cégpénz vs. magánpénz 23

3.1. Pénzkezelési szabályzat 25

3.2. Cégvagyonból magánvagyon 27

3.3. Pénzmosás 29

4. Bankolás 32

4.1. Pénzforgalmi-számla választás 32

4.2. Átmeneti megoldás inkasszó esetén 34

4.3. Banki hitelek 36

4.3.1. Folyószámlahitel 38

4.3.2. Forgóeszközhitel 39

4.3.3. Beruházási hitel 41

4.4. Mikor hitelképes egy vállalkozás 43

4

5. Cégfinanszírozás 48

5.1. Külső adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák 49

5.2. Egyéb lehetséges finanszírozási formák 52

5.2.1. Garancia 52

5.2.2. Faktoring 53

5.2.3. EU nyújtotta támogatások (pályázatok) 54

5.2.4. Üzleti angyal 55

5.2.5. Kockázati tőke 57

5.3. Átmeneti forrásszerzési trükkök 58

6. Számlázás 61

6.1. Formai követelmények 62

6.2. Fontosabb számlázási tudnivalók 68

6.4. Partner cég tevékenységi körének leellenőrzése 70

6.5. Számlával vagy számla nélkül 71

6.5. Fiktív számla befogadásának elkerülése 74

7. Adózás 78

7.1. Adózási forma kiválasztása 78

7.2. Az adóvizsgálatok menete 83

7.3. Adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos

jogkövetkezmények 88

Zárszó 94

Felhasznált jogszabályok 95

   

5

Előszó

Egy vállalkozás elindításakor a legtöbben úgy gondolják, hogy csak annyi a teendőjük,

hogy keresnek egy jó könyvelőt meg egy olcsó ügyvédet, és már meg is van oldva a

vállalkozásuk szakmai irányítása. Majd idővel rádöbbennek, hogy a könyvelő a cég

könyvelésével kapcsolatos teendőket látja, az ügyvéd pedig a jogi teendőket, mint például a

társasági szerződés módosítását. Egyik sem a cég vezetését! Vállalkozásunkat vagy mi

magunk vezetjük, vagy pedig alkalmazunk erre a munkakörre egy szakembert. A legtöbb

magyarországi vállalkozást tulajdonos irányítja, ami egyrészt ered az országban eluralkodó

bizonytalanságból, másrészt pedig a „költséghatékonyságból”. Viszont egy cég vezetése elég

komoly és széleskörű tudást igényel, mely tudás nélkül hiába vagyunk a legjobbak az adott

területen, vállalkozásunk még sem lesz jövedelmező.

A legtöbb vállalkozónak általában gondot okoz minden olyan dolog, ami a vállalkozói

tevékenységhez hozzápárosul. Legyen szó akár a megfelelő könyvelő kiválasztásáról, vagy

akár a finanszírozási struktúra optimális összeállításáról. Sőt, sokaknak számtalan dolog

eszébe se jut, vagy nem érdekli őket, pedig súlyos következményei lehetnek az ismeretek

hiányának (pl. a partner cég rendelkezik-e érvényes adószámmal, milyen adózási lehetőségek

vannak, stb).

Az Útikalauz kezdő és haladó vállalkozóknak című könyv segít a gazdasági tevékenység

dzsungelében való eligazodásban, így minden olvasó lényegesen nagyobb üzletvezetési

ismeretekkel fog rendelkezni a könyv végigolvasása után, mint azt valaha is gondolta volna.

Ennek köszönhetően a jövőben már több tízezer forintot tud a vállalkozása zsebében

megtartani, sőt, időt is spórolhat és az idegeskedéstől is megkímélheti magát!

6

1. Vállalkozások jogi szempontból

A rendszerváltást követően Magyarországon is egyre nagyobb lett a vállalkozói kedv, majd

a piacgazdaság átalakulásával és felgyorsulásával még többen döntöttek a vállalkozóvá válás

mellett. Ennek eredményeképp a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által

publikált adatok szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma (a költségvetési és nonprofit

szervezetekkel együtt) 2013. december 31-én összesen 1 827 692 volt1, amiből ténylegesen

csak 644 692 vállalkozás működik2.

1.1. Gazdasági kitekintés

Mielőtt beleásnánk magunkat a vállalkozás rejtelmeibe, érdemes megnézni, hogy

Magyarországon hogyan alakult a vállalati szféra ágazat szerinti összetétele. A KSH által

közölt adatokat azért is érdemes böngészni, mert így számot kaphatunk többek között arról is,

hogy hogyan alakult a konkurencia száma, illetve hogyan alakultak a jövedelmek az egyes

ágazatokban.

A regisztrált vállalkozások száma gazdasági ágak szerint, 2013. december 31-én3

Ágazat vállalkozás száma arány

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 459 092 27,19% Bányászat, kőfejtés 695 0,04% Feldolgozóipar 72 198 4,28% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 344 0,08% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás 2 881 0,17% Építőipar 93 292 5,53% Kereskedelem, gépjárműjavítás 207 988 12,32% Szállítás, raktározás 39 239 2,32% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 74 884 4,44% Információ, kommunikáció 52 172 3,09% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 39 981 2,37% Ingatlanügyletek 220 659 13,07% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 175 611 10,40% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 67 302 3,99%

1 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd010b.html 2 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html 3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd011c.html

7

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás 195 0,01% Oktatás 51 887 3,07% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 35 028 2,07% Művészet, szórakoztatás, szabadidő 43 970 2,60% Egyéb szolgáltatás 49 687 2,94% Egyéb tevékenység 64 0,00% Összesen 1 688 169 100%

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Mint ahogy a fenti táblázat is szemlélteti, Magyarországon a vállalkozások több mint

egynegyede mezőgazdasági területen tevékenykedik. Talán – a 2008 őszén megjelenő

gazdasági válság ingatlanpiacra mért csapása miatt – meglepő módon a második legnagyobb

terület még mindig az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozásoké, majd a harmadik helyet

a kereskedelem tudhatja magáénak. Ugyancsak meglepő módon, a szakmai, tudományos és

műszaki tevékenység is elég jelentős részesedéssel bír a magyar piacon.

1.2. KKV-k meghatározása

Biztos sokakkal előfordult már, hogy kézhez kaptak egy névjegykártyát, melyen a

titulusnál az szerepelt, hogy: vállalkozó. Magyarországon az elmúlt években előszeretettel

használja a köznyelv ezt a meghatározást, így hát fontosnak tartom e fogalom tisztázását.

Üzleti vállalkozásnak tekintendő minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező

gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést

folytat.

Ugyancsak a köznyelv szerint két vállalkozói kategória különíthető el: „kisvállalkozó” és

„nagyvállalkozó”. A „kisvállalkozók” csoportját nevezi a jogszabály KKV-szektornak4,

melyen belül megkülönböztetésre kerül a mikro-, kis- és középvállalkozás. Az Európai Unió

is megfogalmaz bizonyos szabályokat a kategóriákra vonatkozóan, azonban minden egyes

tagállam maga dönti el a KKV meghatározására vonatkozó mutatószámokat.

[...] 4 Mikro-, kis- és középvállalkozások összessége

8

Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy pályázni szeretne, akkor még mielőtt költségekbe

verné emiatt magát, nézze meg, hogy melyik vállalkozási kategóriába esik, azaz megfelel-e a

kiírtaknak! Biztos sokan emlékeznek arra a pályázati lehetőségre, aminek köszönhetően

mikro vállalkozások vásárolhattak ingatlant 20 százalékos önerő mellett, 40 százalék

kedvezményes hitelre és 40 százalék vissza nem térítendő támogatásra. Egy dél-alföldi

vállalkozás tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a kiszemelt lakást nem saját, magán

vagyonukból vásárolják meg, hanem céges vagyonból pályázati úton. Mondván, így

lényegesen olcsóbban jutnak, az amúgy drágán árult lakáshoz.

A pályázó vállalkozás (Kft.) tulajdonosai egy házaspár volt, akiknek volt még egy

vállalkozása (Bt.) ugyancsak közös tulajdonban. Mind a két vállalkozás mikro vállalkozás

volt és nyereséges, tehát a pályázati kiírásnak elvileg mind a kettő megfelelhetett volna, így a

tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a Kft-vel pályáznak, mivel a másik cégük tulajdonában

már volt lakás. Felkerestek egy pályázat író céget, ahol a csillagokat is leígérték nekik, majd

a pályázatírás díjának megfizetése után neki is láttak a munkának, és összeállították a

pályázati anyagot. A cég tulajdonosai eközben a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdonosával

(magánszemély) aláírták az adásvételi szerződést, és a foglalót megfizették.

Teltek a hetek, majd esedékessé vált a szerződésben megbeszélt 2. vételárrész

megfizetése. A vállalkozás számlájáról ez is átutalásra került az eladó számlájára,

ugyanakkor a pályázat elbírálásáról még mindig nem érkezett semmi eredmény. Tovább

teltek a hónapok és esedékessé vált a 3. (egyben utolsó) vételárrész megfizetése is, ami a

kialkudott összeg közel háromnegyedét tette ki.

A cégtulajdonosoknak az az információ állt a rendelkezésükre, hogy rengeteg pályázat

érkezett be az illetékes hivatalba, így az elbírálási idő hosszú hónapokat csúszhat. Úgy voltak

vele, hogy úgy is utófinanszírozott pályázatról van szó, azaz először úgy is nekik kell az

ingatlant kifizetni, és majd csak utána kapják meg a pályázati összeget, továbbá mi baj

lehetne, hiszen nem kevés pénzt fizettek egy pályázatíró cégnek a pályázat megírásáért, akik

többször is azt mondták, hogy minden rendben van, csak türelemmel ki kell várni az

elbírálási időt.

Ezen információk tükrében a cégtulajdonosok tagi kölcsönt bocsátottak a Kft.

rendelkezésére, melyből kifizették a vételár fennálló részét. Amikor már azt hitték, hogy

minden rendben van, kiköltözött az eladó és birtokba tudták venni a lakást, hívta őket a jól

megfizetett pályázatíró és örömüket egyből hatalmas dühbe fordította át. „Visszadobták” a

pályázatukat, azzal az indokkal, hogy a Kft. tulajdonosai egy másik gazdasági társaságban is

9

tulajdonosok, így a pályázat szempontjából a Bt-jük a Kft-jük kapcsolt vállalkozásának

minősül, mely azt eredményezi, hogy a KSH szerinti statisztikai létszám meghaladja a

maximum 10 főt. Ezáltal a pályázó vállalkozás nem mikro, hanem kisvállalkozásnak számít,

így a pályázók köréből egyből kiesik.

Szinte fel sem merül a kérdés, hogy ki hibázott, annyira egyértelmű, hogy a pályázatíró

cég, mivel a pályázati kiírásban az erre vonatkozó információk szerepeltek, csak ezt a

pályázatíró nem vette figyelembe (valószínű hozzá nem értés miatt). A cégtulajdonosok

őrjöngtek, mert nem elég, hogy a rossz munkáért kifizettek 100 000 Ft-ot a pályázatírónak,

több felesleges költség is kifizetésre került a pályázás során (pl. értékbecslő díja). Ráadásul,

ha nem mondják nekik a pályázatíró irodában, hogy biztos megnyerik a pályázatot, mert

nagyon jók a kondícióik, akkor meg sem vásárolták volna ezt a lakást – legalább is ennyiért.

Most pedig egy hosszú és költséges pereskedésnek nézhetnek elébe, melyet a pályázatíró

céggel szemben indítanak.

TANULSÁG: Mielőtt pályázat mellett döntenénk és költségekbe vernénk magunkat,

nézzük meg, hogy vállalkozásunk megfelel-e egyáltalán a kiírt vállalkozásméretnek!

1.3. Vállalkozási formák előnyei és hátrányai

Magyarországon az 1990-es évek kezdetétől folyamatosan egyre több vállalkozás jött létre.

Ezek a vállalkozások szinte 99,9%-ban a KKV szektorba tartoznak, és a legtöbbjük (közel

70%) méretüket tekintve mikro vállalkozás. Ennek oka, hogy hazánkban a legtöbb vállalkozás

családi vagy baráti összefogáson alapul. (Ugyanakkor az adóhivatal nyilvántartásában

lényegesen több vállalkozás szerepel, mint amennyi ténylegesen működik is.)

Vállalkozás indítása esetén számtalan tényezőt kell mérlegelni, még mielőtt nekivágunk.

Nem elég azt tudni, hogy MIT szeretnénk csinálni, azzal is tisztában kell lennünk, HOGYAN

fogjuk megvalósítani. A vállalkozás megalapítása előtt a realitás talaján maradva meg kell

becsülni a várható bevételek és kiadások (költségek) összegét, majd ennek tükrében

kiszámolni, hogy egyáltalán megéri-e azzal foglalkozni, amit tervezünk.

Ezt követően meg kell találni a vállalkozás megfelelő jogi formáját, és ki kell választani a

számunkra vélhetően legkedvezőbb adózási módot. (Ha nincs tisztában a lehetőségekkel és a

10

módokkal, akkor feltétlen kérje szakember segítségét!) Végül pedig a kockázatok felmérése

jön.

Tekintettel arra, hogy a KKV szektorban főleg egyéni vállalkozás, betéti társaság és

korlátolt felelősségű társaság található, az alábbiakban e három jogi forma előnyei és

hátrányai kerülnek ismertetésre ahhoz, hogy minden Vállalkozó el tudja dönteni, a számára

megfelelő formában folytatja-e gazdasági tevékenységét vagy sem.

[...]

1.3.2. Betéti társaság

A betéti társaság (rövidítve: Bt.) a magyar jog5 szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági

társaságok egyik típusa. A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak

kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy

legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább

egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására

köteles.

Előnyei:

[...]

Hátrányai:

[...]

1.5. Cégvásárlás

Manapság már nem csak a használt termékek vásárlása lett divatos, hanem a „használt” cég

vásárlása is. A cégalapításkor fizetendő alaptőke (jegyzett tőke) összegének hiánya végett,

5 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

11

sokan nem a cégalapítás mellett döntenek, hanem keresnek egy eladó gazdasági szervezetet,

ami a legtöbb esetben korlátolt felelősségű társaságot jelent. Természetesen, ennek hátterében

előfordul az is, hogy már egy bejáratott, ismert cégre van szüksége a Vállalkozónak, így nem

anyagi megfontolásból, hanem az idő lerövidítésének céljából dönt így (pl. meglévő

ügyfélkör).

[...]

Egy fiatal nő egyedüli alkalmazottként dolgozott egy családi vállalkozásban. A férj volt

a főnök, a feleség és a nagyobbik gyermek pedig eladóként tevékenykedtek. Teltek-múltak

az évek, majd végül már 7 éve volt a hölgy szerves része a családi biznisznek. Ez idő alatt a

családban egyre jobban felhalmozódtak a konfliktusok, ami végül a házaspár válásához

vezetett. A fiatal alkalmazott szerette nagyon munkáját (eladóként dolgozott Ő is), azonban

elege lett belőle, hogy munkaköre lassan abban merül ki, hogy állandóan hallgatnia kell a

férjet, hogy szidja a feleségét, vagy a feleséget, hogy szidja férjét. Így egy nap úgy döntött,

hogy felmond, és megcsinálja saját vállalkozását, melyben nyugodtan dolgozhat, és nem

kell hallgatnia munkavégzés közben a családi viszálykodást. Mivel megtakarított pénzzel

szinte alig rendelkezett, egyéni vállalkozó pedig nem akart lenni, a cégvásárlás mellett

döntött. Ismeretségi körében gyorsan fel is ajánlottak neki egy könyvelőt, a könyvelő pedig

egy eladó Kft-t.

A fiatal nő egyáltalán nem volt jártas az üzletvezetésben, így hallgatván barátaira,

megkérte a könyvelőt, hogy mielőtt megvásárolná a céget, hagy tekintsen bele a vállalkozás

könyvelési anyagába. Erre azt a választ kapta a könyvelőtől, hogy a Kft. már évek óta nem

produkál forgalmat, így könyvelési anyaga sincs. A fiatal nő érezte, hogy ez így nem biztos,

hogy jó, majd hallgatván hozzáértő barátaira, nem vásárolta meg a céget.

TANULSÁG: Ha a megvásárolni kívánt vállalkozásra azt mondja a tulajdonosa vagy a

könyvelője, hogy nincs könyvelési anyag, mert nem volt forgalma a cégnek, akkor azonnal

lépjünk tovább és felejtsük el az adott cég megvásárlását, mert attól, hogy egy

vállalkozásnak nincs forgalma, könyvelési anyagnak (pl. nullás bevallások, bankszámla

kivonat, könyvelési díj számlája, stb.) kell lennie!

12

[...]

A fentiekben ismertetett tényezők alapos megismerése azért fontos, mert az adásvételi

szerződést készítő ügyvéd nem biztos, hogy kitér ezekre a pontokra!

[...]

   

13

Zárszó

Vállalkozónak lenni nem azt jelenti,

hogy azt csinálod, amihez értesz, és amit akarsz,

hanem azt,

hogy olyan dolgokat is kell csinálnod,

amihez nem értesz, és nem is akarsz.