BLÜMELHUBER FERENCZ. 2 3

UJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE,*)

U j templom épitésére a községek rendesen ké t okból határozzák el magukat , vagy mert a templom összedöléssel fenyeget , vagy mert már kicsiny lett a megnépesedett község befogadására . Megtörtént azonban itt ott már az is, hogy ha a templom a felügyelök gondatlansága miatt némi sérülést szen-vedett , vagy ha a föld körülötte magasodván, a templom ned-ves lett, a helyett, hogy a séx illéseket kijavitani, a nedves templomot k iszántani iparkodtak volna, inkáob kimon-dották fölötte a halálos Ítéletet: „el a roskatag kal ibával , el a nedves, sötét pinczével !" S ha aztán a község uj templom épitésére elhatározta magát, legejsö teendőjének véli, a régi templomot lebontani, okul hozván fel, hogy neki a tér re szük-sége van az u j templom számára, s hogy ö bizony nem fog ké t templomot föntartani. í g y aztán lerombolják az ősi tem-plomot, gyakran még mielőtt elegendő erejük s biztos kilátá-suk volna uj templom épitésére, s megesett már, hogy az ily templomostromló község a herostrátusi műtét után sok éven át kénytelen volt az isteni szolgálat megtar tása végett magát az iskolába meghúzni. Ha a templom csakugyan összedőlni fenyeget, és másként megmenteni nem lehet, semmi kifogá-sunk ellene, ha lerejzoltatván azt előbb, lebontják. Itt azonban ismételve megjegyezzük, hogy a középkori templomok oly szi-lárdan vannak épitve, hogy habár a boltozat itt ott repedést mulat is, nem kell a beszakadástól félni, itt legtöbb esetben elégséges, a ba j okát р. о. a már rosz gerendázatot, vagy a fa lakba hatolt nedvességet eltávolítani — és a templom meg van mentve. A föntebbi egy esetet kivéve, az ősi, kivált styl-szerüen épült templom lebontását határozottan kárhozta tnunk kell, és pedig a következő okoknál fogva: Tilt ja azt 1-ször a k e g y e l e t őseink s ezeknek egyházi emlékszerü müve

*) Ezen czikk kiegészítése az „Uj M. Sión" mult évi 8, 9, 10, és 11-ik füzeteiben közzétett ily ezimü dolgozatnak: „Templomaink épitése és fen-tartósa."

2 4 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

iránt . Mily megható a hivő lé lekre nézve az ősrégi, habár sze-rény falusi templomnak látványa. A keskeny román abla-kokon a világosság csak gyéren ha t a csendes, megszentelt és t i tokteljes helyiségbe. Ezen hosszú idő barnította falak sok nemzedékre néztek le, melyek itt az Uroka t imádták, s szenvedéseikben, ba ja ikban itt vigasztalást, enyhülést találtak. Ott a mohalepte sarokban áll az idő és viz által megviselt keresztelő kut, melynél 15 vagy 20 nemzedék vétetett íel a hivek közösségébe. Az itt ott m á r mélyen k ikopot t palló a r ra figyelmeztet, hogy őseink gyakran megjelentek az Isten házá-ban ; a köböl vagy fából készült régi bútorok, képek foly-ton tanúskodnak arról, hagy őseink századok előtt is azt hit-ték, a mit mi h iszünk. Valóban az ily templomocskában a ka thol ikus magát lelkileg emelkedettnek s otthonosnak érzi. Ily ősrégi templom р. о. a néphi t szerint a sz. István király épitet te börzsönyi templomocska, noha csaknem azon áldásos ko rba fölér, melyben a kereszténység első sugarai azon a vi-déken szétáradtak. Nem volna-e valóságos szentségtörés, ily őskor i szentélyre a duló kezeket tenni. De

2-szor őskori templomaink iránt kíméletet parancsol ket-tős g a z d á s z a t i o k i s . Ugyanis oly községben, vagy váro-sokban, melyekben a megszaporodott község teszi az aj és na-gyobb templom építését szükségessé, maholnap ugy is beáll u j plébánia alapításának a szüksége is. Ez utóbbi pedig nagy-ban elösegittetik, ha az uj plébánia számára a templom már készen áll. Ily körülmények közöt t tehát tanácsosabb, meg-hagyni a régi templomot, az u ja t pedig ettől távol s a helység azon táján építeni, mely irányban -az eddig ter jeszkedett s va-lószínűleg jövőben is ter jeszkedni fog. Kisebb városokban nem nehéz, az u j abb templom számára jutányos áron tért szerez-ni, a régi templom fentartása sem okozand nagy költséget, csak a kisebb sérülések és mutatkozó hibák azonnal javít-tassanak ki.

A második gazdászati ok az, hogy a régi templomot sokkal kisebb költséggel lehet nagyobbítani, mintsem uj tem-plomot építeni. Az olyan egyhajós és kereszthajó nélküli tem-plomok, melyek három boltnégyegből állanak, vagyis három-

BLÜMELHUBER FERENCZ. 2 5

szor oly hosszak, mint szélesek, könnyen nagyobbíthatok, a templom keleti négyegének éjszaki és déli oldalaihoz kereszt-ágakat , a keleti oldalhoz pedig szentélyt épitvén. Ha az egy-hajós templom négy boltnégyegböl áll, a keresztágak épites-senek a második (keletről számítva) négyeg éjszaki és déli oldalaihoz, a keleti négyeg szentélynek maradván.

I l y k é p a templom a latin kereszt idomát kapja, és az első esetben még egyszer annyival, a másik esetben pedig felével nagyobbodik. Minthogy azonban az u j négy egek bol-tozatának két régi és két u j hordója van, s ezen utóbbiak szállni szoktak, az u j fa laknak szállását vagy mély alapfalak épitése vagy czölöpök alkalmazása által meg kell gátolni ; bizonyos templomnál ezen elövigyázatot elmulasztották és a bolthajtás hat hét múlva beomlott. Ezen inditvány ellen azon ellenvetést szokták tenni, hogy a keresztszárnyak nagy részé-ben a nép nem láthatja a főoltárnál miséző papot. Azonban, ha ezen „nagy rész"be tétetnek át a mellék oltárok, gyónó-székek ; és ha vasárnapokon a kisdedek oda utaltatnak : ugy a felnőttek számára a hajóban elég hely leend; külömben ünnep- és vasárnapokon a nép éneke után a keresztszár-nyakban levők is követhetik a sz. misét, s igy aj tatoskodhat-nak, hétköznap pedig a főhajóban ugy is elég a tér. A szűk templomokban az által is lehet té r t nyerni, ha a szuette, s roskatag ülőpadok egy része onnan e lv i te t ik , s helyükbe térdeplők té te tnek; a fiatalság állhat, s ha az állásban elfá-radt, térdepeljen le ; az ülés a sz. beszéd alatt nem figyelmet, hanem csak az alvást szokta előmozditani. Ismeretes dolog, hogy Angol-, Franczia- és Olaszországban nincsenek ülő pa -dok, s helyesen, mert a hol tiz ember ül, azon a téren husz ember fér el álló vagy térdelő helyzetben.

Külföldön, de hazánkban is gyakran akadunk közép-kori templomokra, melyeknek román izlésü hajója elé ter je-delmes gót szentély van épitve. Honnan magyarázzuk őseink ezen építkezését. Talán nem bi r tak elég erővel uj templom építéséhez ? Koránsem, hiszen ismeretes dolog, hogy a török dúlás előtt városaink gazdagabbak voltak, mint mostani el-adósodott utódaik ; hanem inkább bizonyos sz. félelem vissza-

2 6 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

tartotta őket, oly épület kíméletlen lerontásától, mely mái-századok óta sz. czélnak szolgált ; de meg elég gyakorlat i észszel is b i r t ak annak belátására, hogy templomuk még szá-zadon át megfelelhet az isteni szolgálat czél jainak. S hogy nem csalódtak, bizonyítja a tapasztalat ; azon román ha jók már 6 század óta állanak, s még más 6 századig is fognak állani, h a v a i a m i szerencsétlenség nem éri őket. — Reichensper-ger az ö „Fingerze ige"-ben szigorúan kárhozta t ja őskori tem-plomaink ezen feldulását : „A legtöbb esetben, úgymond, aránylag csekély költséggel a régit az u j mellett fentar tani lehet. Eddig megbocsáthatlan könnyelműséggel pusztíttattak el a régi templom-épületek, melyek gyönge és nyomorék utódjaikat még soká túlélhették volna. Hogy tért nyer jenek , vagy hogy a tetőzetet ne kellessen tovább fentartani , nem rit-kán nagy régészeti jelentőséggel biró ősrégi épületek széthá-nyattak ; minden ily emlék elpusztításával az ország műtörté-netéből egy lap szakittatik ki . De meg gyakorlati okoknál fogva is gyak ran már keserűen megbánták ezen e l járás t ; a mi ma fölöslegesnek látszik, rövid idő múlva sürgető szükségen

segithet. Értelmes építő mester azon leend, hogy a még létező régit, a mennyire lehet, az ujjal összekösse. Nem csak a tornyok, hanem a hajó és a szentély is sok esetben megmarad-hatnak és az uj templomnak szolgálhatnak ; itt az eddigi fő-hajó mellékhajó gyanánt még szerepelhet, amott a kápolna, sekrestye megmaradhat . Az i^az, hogy a mi divatos épitő mű-vészeink, k iknek eszményképe az egyenes vonal és egyforma-ság, mosolyognak az ily törekvés fölött, de hadjuk nyugottan őket mosolyogni és gúnyolódni. Az ezen pontra nézve föntebb átalában mondottakon kivül , rtiég latba vetendő a kegyelet is oly helyek iránt , hol számos nemzedék a kereszteléstől kezd-ve a sirig az állandó másod ik hazára készült , hol hagyomá-nyaik mint egy megtestesültek. A népséggel lassanként együtt növekvő ily alkotások egész megjelenésükben sokkal festöbbek, mint a külömben is könnyebben elállítható, egyöntetű épületek, még ha ezek a s ikerül tebbek közé tar toznának is. Bárminő egyházépület lerontásával nemcsak az ország lesz szegényebb

BLÜMELHUBER FERENCZ. 2 7

egy jelleggel, hanem vele egy ütt elvesznek ér tékes, néha kipótol-hatlan, részletek is, р. o. fal vagy üvegfestmény maradványai, faragványok, vasmüvek, padollattéglák, s a t . Bármily csekély-szerüeknek is látszassanak ezen dolgok, az értelmes gyakor ló előtt je lentékenyek, mert a templomnak stylszerü felszerelése majd több nehézséggel jár, mint annak épitése, miután ez utób-bira nézve nem nehéz közelfekvő mintákat találni."

Ha valamely község templomépitésre elhatározta magát, é r t e l m e s é s t a p a s z t a l t é p i t ö m e s t e rhez forduljon, a ki neki az építési tCi vet és a költségvetést elkészítse ; melyek azután jóváhagyás végett az illető egyházmegyei hatóságnak felterjesztendök. „Ordinata plana et sumtuum proiecta, item partialis et exacta defectuum restaurandorum descriptio, prout et pretia materialium in illis par t ibus vigentia, — omnia haec per artis peritum adparata et per districtualem VADiaconum recognita debent substerni. Denique antequam resolutio edatur, ipsum aedile operatum revidendum est per aedilem Dioece-sanam Comtnissionem." *) Czélszerünek találjuk, ide iktatni az 1868-ban Egerben gyűlésező orvosok és természetvizsgálók ar-chaeologiai osztályának a ft. püspök urakhoz intézett következő kérelmét : , ,A szomorú jelenetek, melyekkel m a j d n e m mindenütt és mindennap találkozunk, és melyek mindinkább arról győznek meg bennünket, miszerint ha az egyházi hatóságok a papság irá-nyában buzditólag és oktatólag föl nem lépnek, a nemzeti múltnak ugy is nagyon csekély számú műemlékei és az egyházi szertartás-hoz használt tárgyai eléggénem sajnálható módon mindinkább gyérülnek, elvesznek, vagy a hozzá nem értök által javíttat-ván, régiségi je l lemüktől teljesen megfosztatnak ; az u j abb építmények pedig az egyházi és keresztény szellemtől telje-sen elesve a X I X ik század müizlésének valódi korcsai gya-nánt tűnnek fel, holott a román vagy gót izlésü egyházak, még a kisebb fa lvak számára is, valamint hajdanta , ugy jelen-leg is felépíthetők azon költséggel, melyet korunk ízléstelen-ségének építményeire szoktak fordítani.

Ezen sajnos állapot napról napra érezhetőbb volta arra

*) Statut. 43. Synodi Dioec, Strigon.

2 8 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

birá az 1868-ik évben E g e r városában összegyűlt orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlésének archaeologiai osztályát, m i s z e r i n t . . . . tisztelettel meg kér je , hogy kegyesked jék a bölcs kormánya alatt működő papságot és az egyházi megyé-ben lévő községeket felszólitni, mikép egyházépitési , vagy igazitási szándékaikat a jó ízlés szempontjából való megíté-lés végett sz íveskedjenek a m. tud. akadémia archaeologiai bi-zottságához is fölterjeszteni , úgyszintén, hogy az egyházaknak sok esetben tölötte becses készletei egyedül az egyházi hatóság beleegyezte és közreműködése mellett legyenek kicserélhetők és megújí thatók.

„Minthogy pedig szükséges, hogy mindezeket az egyházi régiségek ismerete megelőzze ; ké r jük . . . . kegyesked jék megyéjében.

1) az egyházi régészetet rendes tantárgyul k i tűzni ; 2) oda hatni miszerint a papság a „Műrégészeti Kalauz"-1,

mint eddig a maga nemében egyedüli és ajánlható munkát megszerezni sz íveskedjék ,

3) hogy a lelkészek honfiúi kötelességből, de egyszers-mind mint a félreesőbb vidéken az értelmiségnek majdnem egyedüli képviselői, a határaik között előforduló mindennemű régiségek megmentésére befolyást gyakorol janak és azok fen-tartására vagy megismertetésére segédkezet nyú j t sanak .

Hazafiúi bizalommal reméljük, hogy ezen szent czél te-k i n t e t é b ő l . . . . oda fog hatni, miszerint jelen kére lmünk minél nagyobb körben viszhangoztassék és uj alkotmányos éle tünk egyik legszebb gyümölcséül a nemzeti emlékek megmentését megérlelhesse."

Nem tanácsos, a templomterv készítését a műegyetem-ről épen most érkezett s kezdő építészekre bízni. Ezen urak ugyanis megakar ják mutatni, hogy ők is tanultak valamit az egyetemen, s aztán oly genialis, még eddig nem létezett ter-vet készitenek, melyet az illető hatóság elvetni kénytelen, s ez esetben a terv készítéséért aJult , néha több száz forintnyi, tiszteletdíj ká rba megy. Tanácsosabb olyanhoz fordulni, ki már több templom sikerült építése által kimutat ta , hogy ő e téren otthonos. Szükséges továbbá az épitendö helyszínén

BLÜMELHUBER FERENCZ. 2 9

lakó s szakértő emberek által a templom építésénél szükséges összes anyagnak jegyzékét elkészíttetni, azon á r n a k pontos meghatározásával, melyért az az i l l e t ő h e l y e n kapható ; nem különben a napszám d i jának is. Miután mindez a vidékek szerint változik, szükséges erről , de meg a ta la j minőségéről is a tervkészítő építőmestert eleve informálni, annál is inkább, mert ez nem minden esetben megy ki előre a hely szinére, vagy legalább nem tartózkodik ott annyi ideig, mennyi a szük-séges tapasztalat megnyerése végett kívántatik. Ily mulasztá-soknak rendes eredménye az szokott lenni, hogy a valóságos költség, a költségvetést tetemesen, néha több ezer forinttal is felülmúlja, melyek törlesztési gondja aztán a plébános urnák sok álmatlanéjszakát okoz.

A templomterv készítésénél egyik tökérdés : m i n ő n a g y legyen a templom? Borromei sz. Károly erre azt feleli : „A templom oly terjedelmes legyen, hogy necsak a helység lakóit, hanem nagyobb emberszámot is befogadhasson." E tanács méltán figyelmet érdemel búcsújáró- és oly helyeken, hol a község folyton szaporodik ; nehogy különben rövid idő múlva ismét sziik legyen a templom. Azonban itt is mértéket kell tartani, nem szükséges utánozni azon csak 800 lelket számláló községet, mely ol} nagy templomot építtetett, hogy az még bucsunapján is, melyre a vidékről sok vendég szokott érkezni, alig telt meg félig. E z már azután túlságos gondosko-dás az utódokról; ki tudja a jövő 50 vagy 100 év alatt fog-e a község az eddigi arányban szaporodni? hát ha inkább csök-kenni fog? mint felsőmagyarországi bányavárosainkban. Mi-nek tehát több ezer forintnyi költséggel terhelni szegény köz-ségeinket oly nagy templom épitése által, mely nagyobb ünne-peke t kivéve az egész éven át üresen álland. N*agyobb ünnepe-ken különben is több sz. mise mondatik s igy a község fel-oszlik. A föntemlitett nagy községi templom alig 30 éves, s már is m i n d e n f é l e óvszerekre volt szükség, hogy össze ne dűl-jön. Okosabb lett volna tehát, csak félakkora templomot épí-teni, de azt aztán szilárdan és hibátlanul. Senki sem tehet ne-k ü n k szemrehányást, ha a most épült templom 100 év múlva sziik lesz, mert senki sem képes egész biztonsággal megmon-

3 0 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

daní, minő lesz a lélekszám 100 év m ú l v a ; de igenis szégyen és gyalázat éri a mostani nemzedéket, ha oly templomot épit, mely már 50 év múlva összedől, vagy az életveszély miatt le-bontandó. Pedig fájdalom a jelen században épült templomok között több jutott ily sorsra.

Az épület szilárdsága, tartóssága a szabályszerű construc-tio mellet, leginkább a felhasználandó a n y a g j ó s á g á t ó l és szilárdságától függ. Az anyag kellő megválasztásában tűnik ki az épitömester szakismerete, tapasztalata. Az esztergomi székesegyház arra is intő példa, hogy mennyire kell ügyelni az anyag, nevezetesen a kövek szilárdságára, tömörségére. Ha az emiitett székesegyházhoz nem vétetett volna éretlen, föld-del vegyes törékeny kő, nem kellene a korona párkányzat fö-lött álló szenteknek költséges szobrait, és a kar támat le-szedni, nem kellene a faragott kőből épült falakat drága angol köragasztékkal bevonni, nem kellett volna sok ezer forintba került vas gerendázattal az oszlopos előcsarnok összeomlását megakadályozni. Ha a templom törött köböl épitendő, egy évvel az épités megkezdése előtt hord ja a község össze a köveket és ugy rak ja össze, hogy a levegő azokat á t járhassa. Igen sok templomot lehet látni, melyeknek benső falai zöld-feketés, penészes foltokkal vannak elrutitva. Ezek a nyers kövektől vannak, melyek alig ásattak ki a földből, azonnal fel-használtattak az épitésbe. Minden ellenszer a foltok eltá-volítására haszcr.tr.lr.r: ; r.zok ismét előtűnnek sőt nedves idő-ben a viz a falakon végig csurog. De nemcsak a kő, hanem a többi anyag is jó legyen, nevezetesen a mészszel nem kell fukarkodni . A középkorban a falak a mészszel kiöntettek ugy, hogy azokban a legkisebb üres hely sem maradt ; innen azon szilárdságuk, hpgy csákánynyal is alig lehet őket szétbontani. A napja inkban használt ragasztókban alig lehet nagyító üveg-gel is egy kis meszet észrevenni; a meszet is tanácsos jóval épités előtt ojtani, mert a régi mész szaporább és jobb is a csak imínt ojtott mésznél. Hasonló gond fordítandó a#ép i t é s -nél felhasználandó fára is, hogy ez is jó száraz legyen.

Továbbá, ha szilárd, tartós templomot akarunk, óvakod-junk annak építését m i n u e n d o á r v e r e l é s r e bocsátani.

BLÜMELHUBER FERENCZ. 3 1

Ugyanis az árverelő, nehogy károsul jon, mindenben iparko-dik gazdálkodni , a legolcsóbb anyagot választja, munkásait roszul fizeti, ezek aztán kedv nélkül s hanyagul dolgoznak, éb az egész munka roszul üt k i . Az ily építkezésnél megtör-tént aztán az is, hogy a kívül és belül faragott köböl emelt fa lak benső üregét mindenféle törmelékkel , szeméttel, földdel töltötték ki ; mire aztán az ily külsőleg csinos falak néhány év múlva mindenfelé repedeztek. — A templom szilárdságá-nak hátrányára van az olyan szerződés is, melyben az épí-tész kényszeríttetik a templomot ké t vagy épenséggel egy év alatt felépíteni, s pedig büntetés terhe alatt. Ily esetben aztán megtörténik, hogy az építész nem bírja a munkásokat k«llő számmal összegyűjteni, vagy hogy a megrendelt kövek, fák és egyéb anyagok hetekig vagy holnapokig elmaradnak ; s ha végre ezek megérkeznek , eszeveszett sietséggel foly a munka , tiszta időben és esőben, télen nyáron. Már aztán, ho-

tr gyan legyen tartós az ilyen m u n k a ? Őseink máskép építet-ték templomaikat, s nem törődtek vele, ha az épités 10—20 évig is tartott, tudván, hogy ők nem csak máról holnapra, hanem századokra épitenek. Róma sem épült föl egy nap alat t . E r r e azon ellenvetést szokták tenni: hiszen csak nem lehetünk több évig templom nélkül ! Az igaz, de hát nem kellet t volna a régi templomot oly hirtelen lebontani , vagy legalább evvel várni kellett volna mindaddig, mig az uj tem-plomnak körfalai nem állanak.

Ha a házilag kezelt épí tkezés csak ugyan megindult, a plébános ur, a templom gondnokai és az épitő bizottság tagjai ugyancsak é b r e n l e g y e n e k és felváltva szemmel tartsák a munkásokat , hogy miként dolgoznak ; ne is bízzák az egész felügyeletet a pallérra, mert ez a kézmüvesekkel rendesen egyet ért. Hogy ezen felvigyázás mennyire szükséges, mutatja a kö-vetkező két eset. Nem rég bizonyos plébános Giefershez jön s panaszkodik : „Uram, templomunkba a falon át az eső ugy esik, hogy a viz '/4 hüvelyknyi magasságra fut a pallón végig."— Három láb vastagságú falon átesik ? ilyesmi még eddig nem jött elő. S pedig még is ugy volt a dolog ; midőn a vakolat egy része lefejtetett, a falon át lehetet t látni. A kömivesmes-

3 2 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

jer kérdőre vonatván, azt felelte : „ H a ezt előre lá t juk , jobban gondoskodhat tunk volna." Evvel bevallotta, hogy ha akar ta volna, jobb munkát tehetett volna. — Más templomban, mely körülbelül 12 év előtt épült, a körfa lak alsó fele n e d v e s é s feketés, a felső pedig száraz volt. Némelyek azt állították, hogy a vife a földről szivárog a fa lakba ; ez azonban nem volt hihető, miután a templom magasan fekszik, s a viznek min-denfelé kellő lefolyása van. Végre egy öreg paraszt megfej-tette a titkot. Ez elbeszélte, hogy azon évnek, melyben a fa-lak végig készen voltak, augusztus havában esni kezdet t , s kevés félbeszakítással egész télig e se t t ; télen sok hó, s a kö-vetkező tavaszon megint sok eső esett, ugy hogy a viz csak ugy patakzott a falakból. Senki sem gondolt a félig felemelt falak befödésére, s az épitő mester azt mondta, hogy a falakba szivárgott víz majd ismét ki fog szivárogni. Az i g a z , csak hogy m i k o r ? Tizenkét év alatt sem szikadtak ki a lalak — mert a kora bevakolás által a fa lakba szorult viz kiszivár-gása megakadályoztatot t . Ezen tapasztalás arra in t , hogy nedves időjáráskor s őszszel , midőn a munka beszüntettetik, a csak félig felemelt falak szalmával fedessenek be. Ezt ke-resztbe kell a falra fektetni , reája deszkát , erre meg néhány követ. Ha pedig a templom felépült, egy pár évig abba kell hagyni a vakolást, míg a falak ki nem száradnak. A i . . i templom falai, melyek 1853-ban bevakol ta t tak, még most is oly nedvesek, mint 17 év előtt, a vakola t minduntalan lehűl, a templom pedig, kivált esős időben, dohos pinczelevegővel telik el.

Vissza térve a templom tervezetére, két épületrészre néz-ve g y a k r a n nagy hiba követtetik el. Az első az, hogy a temp-lom tetőzete gazdálkodási oknál fogva oly alacsony, hogy rajta végig futni lehet, a lecsúszás minden veszélye nélkül. I t t a gaz-dálkodás rosz helyen van alkalmazva ; mert minél alacsonyabb a tető, annál nagyobb oldalnyomást gyakorol , s ha valamely ge-renda széttörik, szétnyomja a k ö r f a l a k a t ; ezen nyomás még nagyobbodik télen a tetőre esett hótöinegek által , melyek a csekély lejtőjű tetőn lenem csúszván, ott összegyűlnek. A második hiba az, hogy a sekrestyét a templom éjszaki ol-

BLÜMELHUBER FERENCZ. 3 3

dalára épi tik, hol azt a nap soha sem érheti, s igy a ned-ves sekrestyében minden elrohad ; a sekrestyének a déli ol-dalon a helye.

Az egyházi építkezésről szóló ér tekezésünk végére hagytuk azon nehéz ké rdés taglalását ; m i n ő s t y I b e n é p í t -s ü k n a p j a i n k b a n t e m p l o m a i n k a t ? Hogy e kérdés megoldása nem könnyű, bizonyítja azon heves harcz, melybe e kérdés körül legjelesebb építészeink és müarchaeo-logusaink egymással vegyültek; mely harcz nem csak az iro-dalom, hanem az építészet gyakorlati terén is néha túlságos szen-vedélylyel vivatik. A profán építészet terén agenial is S e l l i n -k e 1 Berlinben (178l — 1841) és К 1 en z e Münchenben az an-tik h t l len építészetet akarták meghonosítani, mely az ö ere-

. deti tisztaságában és szépségében, a saját szülőföldén Hellas-ban e század elején tett tanulmányozások folytán, csak most ismertetett föl. Azonban noha, a porosz és bajor királyok fe-jedelmi pártolása mellett, e stylben fényes és monumentális épületek emelkedtek, mégis a nyugoti népek Ízlése, szüksé-gei, de meg égalja is elütvén a hellen népétől, ezen styl t á -gasabb elterjedést nem nyer t ; de azon haszna meg volt, hogy az izlés és formaértelem tisztulását igen elösegitette, feltün-tetvén az ellentétet az egyszerű szépség és az elkorcsosodott üres czifrázat között. Az egyházi építkezés terén a k i sebb fa-lusi templomok vagy styl nélkül, vagy azon stylben épülnek, melyet tán p a j t a s t y l n e k lehetne nevezni ; a nagyobb építke-zéseknél pedig három styl küzd jelenleg az uralomért . E szá-zad elején még a renaissance styl általánosan elfogadott styl volt, ezen stylben épültek hazánkban is székesegyházaink, és Olaszországban, hol Palladio és Yignola szabályaival máig beérik, mint szülőföldjén, most is osztatlan az ura lma. Az éjszaki népeknél azonban nt-hány évtized óta a középkori irodalom és művészet gondosabb tanulmányozása folytán, a renaissance ellen erős reactio, a középkori épí tkezés iránt pedig előszeretet t ámad . Angolországban, hol a gót styl egé-szen soha sem ment feledékenységbe, a vallásos lelkületű P u g i n tevékenysége folytán, a templomok a késő angol-gót, az úgynevezett Tudor-stylben épülnek. Támoga t j ák őt a

Uj 51. Siou II. köt. 1. fűz. 3

•i

3 4 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

profán építkezés terén B a r r y , S c o t t , S t r e e t és W a -t e r h o u s e az angol aristokratia fényes falusi ,kastélyai eme-lésében. Németországban a két B o i s s e r é e tes tvér a kölni dómnak leirása és ra jza i által a nemzet figyelmét e páratlan műremekére vonta s azt annak kiépítésére felvillanyozta. S evvel az ut a gót építészetnek meg volt törve. E z irányban irt és épített Némethonban Z w i r n e r , a kölni dóm építé-sze, H e i d e l o f f , S t a a t z , U n g e w i t t e r , S c h m i d t , O h l m ü l l e r , H a a s e , R e i c h e n s p e r g e r , F e r s t e l , L i p p e r t. Kiválóbb uj alkotásaik, a bécsi fogadalmi és a lazarista templom, a linzi székesegyház, a müncheni au- és az Apollinaris templom Remagen mellett , valamint a regensbur-gi székesegyház gyönyörű új gót tornyai. Hasonló irányban m ű k ö d n e k Francziaországban a széles tudományu V i o l e t - . l e - D u c ós L a s s u s ; Sz. Clotilde temploma az ujabb franczia gót ízlés pompás emléke. - Egy időben a gót izlés feléledésével a román Ízlésnek is számos ba rá t j a i akadtak, i lyenek : G a r t n e r Münchenben , L a s s a u x és E s s e n-w e i n , a román stylnek ezen alapos ismerője, Bonnban, H ü b s c h Karls uheban, ugyanott E i s e n l o h r , hazánkban Y b 1. О épitette a fóti templomot, a román építészetnek hazánk-ban legkecsesebb példányát, melynek rajzát I . alat t adjuk, mely a mint egyrészt nm. gróf Károlyi István vallásos bő-kezűségének s nemes müizlésének, ugy más részt Ybl építé-szi tehetségének maradandó emléke. Miután a román izlés a különféle szükségletekhez és épületnemekhez jobban alkal-mazkodik , mint a gót, amaz a profán építészet t e rén is job-ban kedveltet ik.

J a k o b Gy., k i az egyházi művészetről oly jeles mun-kát *) irt, hogy még az Olaszok is méltónak ta lá l ták a fordí-tásra, e kérdésre nézve így nyilatkozik : „Miután u j egyházi épitészetí styl feltalálása mind művészi,fmind történelmi tekin-tetben nem egyébb mind ábránd, a renaissance stylen pedig szerencsésen tú ladn i kezdenek: csak a román és gót styl kö-zött lehet választani, ugy mint melyek egyedül ismerhetők el

*) „Die Kunst im Dienste der Kirche" Von G. Jakob, S. 42.

X. FÓTI TEMPLOM.

BLÜMELHUBER FERENCZ. 3 5

egyháziasaknak. Ezek közöl a gót styl leginkább felel meg a katholikus cultus szükségleteinek és szellemének ; magában foglalja, s pedig magasabb mértékben, az előbbi épitési Ízlé-sek minden előnyeit ; a falusi templomok- és kápolnáknál szintúgy alkalmazható, mint a fővárosi vagy székesegyházak-nál ; tekintve pedig a szükséges anyag kisebb mennyiségét , olcsóbb ; és a mí a fődolog, eredetére és kifejezésére nézve inkább, mint bármely más, kizárólagos sajátja a kathol ika egyháznak, állandó bizonyságtétel ennek igazsága és jelleme mellett. A basilikai styl mind az épitkezée, mind a feldíszítés tekinte tében-nagyobb költséggel jár , de meg nem is eléggé szabad az antik építészet befolyásától ; a román és az átme-neti styl e mellett még nem eléggé határozott. Noha tehát egyenjogúságról szó nem lehet, a mint ez az egyes épitészetí stylek, в ezeknek az egyházi élet folytonos kifejlődésével összefüggő jelemüknek fönt adott leírásából k i t ű n t : mégis akár egyiknek, akár a másiknak a választása, helyes kivitel mellett, nem gáncsolható." — A mi practicus Giefersünk kü-lönbséget tesz a k i sebb falusi, és az emlékszerü fővárosi tem-plomok között ; míg ezek építésénél a gót-stylt elfogadhatónak nyilvánít ja, amazoknál a román stylt a jánl ja , a gó tnak hasz-nálását pedig gúnyos szavakkal ká rhoz t a t j a : „Ich habe nur gewöhnliche gothische Dorf- und Stadtkirchen von minder bedeutender Grösse im A u g e : Kirchlein mit Spitzbögelchen, Fiälchen, Kreutzblümchen und anderen Diminutiven und Zwergen, welche wie Puppen-Kram aussehen, und statt der andächtigen Stimmung nur Lachen erregen. For t mit diesen Spie lwaaren! Kürzlich ist ein echt gothisch construirtes, him-mel anstrebendes Thürmchen , das kaum ein Jahr alt war, auf die Kirche gestürzt, und hat derselben nicht unerheb-lichen Schaden zugefügt . Der Thurm sollte recht schlank und kühn, echt gothisch emporsteigen ; deshalb hat te man Balken und Sparren mit Zapfen zur Holzconstructiun ver-wandt, welche für e inem auf der E r d e stehenden niederigen Hühnerstall vollständig ausgereicht hätten. Aus der F e r n e ge-sehen sah das verunglückte Thürmchen wie eine Hopfen-stange aus. Will man aber durchaus gothisch bauen , dann

3*

3 6 TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

führe man kleine Kirchen doch so einfach und anspruchlos als nur möglich au f , und lasse Fiälchen, und Kräbchen und Blümchen, und andere Schnörkelchen fort, die aussehen, als wären sie in Nürnberg gekauf t , und nach einigen Jahren hinabfallen. An einer sehr kleinen gotischen Kirche waren vor einigen J a h r e n noch alle eben angeführten Diminutive, welche überflüssig sind, zu sehen ; jetzt hat sich die Zahl derselben schon bedeutend verminder t ; dagegen fehlte ein ganz nothwendiges Element, nehmlich der W a s s e r s c h l a g ; das Regenwasser ist deshalb in die Mauern, und namentlich in die Strebepfeiler eingedrungen, so das der Verputz in Innern an vielen Stellen bereits abgefallen is t ." Ily egyszerű gót alkotmány a pesti Hermina-kápolna, mely a I I . sz. alatt látható, mely, a gót stylnek meg nem felelő tornyot kivéve, tán Gieferst is kielégítené.

Bármily stylben épittessék a templom, új é p í t k e z é s -n é l e ket tőre fordittassék a főfigyelem : 1-ször, hogy a vá-lasztott styl következetesen megtartassék, és különféle stylek ne vegyit tessenek össsze. 2-szor, hogy a stylnek lényege és törvényei, s ped ig nem csak a külsőségekben, tar tassanak meg, és a részletek mind stylszerüen alakít tassanak. Ha pél-dául a templom gót stylben épült, nem elégséges, csúcsive-ket, kívülről pedig néhány támat , támtoronykát, levélcsomót odaAllitani ; hanem a gót izlés törvényei szerint kell az egé-szet construálni és a részleteket az alapidomból kifejteni ugy, hogy az épület élő szerves egészet képezzen. Szintúgy a gö-rög stylnek lényegét nem az oszloprend teszi, hanem a vi-szonhatás a suly és a tám között bizonyos törvények és ará-nyok szerint. Épen azért, mert minden styi magában hordja a törvényét, és a részeket mind a szerint alakít ja , a stylek ösz-szevegyitése egy és ugyanazon tárgyon meg nem engedhető.

A mint ezekből látjuk, a mi müértőink a választan-dó styl ügyében még erÖsen vitáznak ; se baj , lehet vitázni valamely styl szépsége, művészi vagy constructiv fölénye, de még a fölött is, hogy melyik tükrözi inkább vissza az egy-ház sze l lemét : de az azután m á r baj , ha a vitázó felek egyike • a g y másika az általa kegyel t styl számára követeli az egy-

XI. PESTI HERMINA-KÁPOLNA.

BLÜMELHUBER FERENCZ. 3 7

házi approbatio kizáró kiváltságát és a másik félt vakbuzgón kárhoztat ja , eretnekiti . Valamint a többi erényekre, ugy a styl kérdésébeni türelemre nézve is u tánzandó példát nyú j t nekünk a kath. anyaszentegyház, mely egy stylt sem kiáltott ki egyházinak, egyet sem canonisált, hanem bármily egyházi építészeti stylben épült templomot elfogad, azt az Isten tisz-teletére felszenteli, benne sz. t i tkait végzi. Róma, a keresztény-ség fővárosa, templomaiban minden egyházi styl képviselve van, s mindegyikben imádkozik az összes keresztények feje, a pápa. Hogy a vallásos és mü'..edvelö La jos bajor király fő-városában, Münchenben négy templomot építtetett, s mind-egyikét más stylben, ebben mi többet lá tunk fejedelmi sze-szélynél, ebben mi azon igazságot lát juk kifejezve, hogy a ka th . egyház, mint ilyen, egyik stylre sem nyomta kizárólag az ö jóváhagyása pecsétjét, hanem ö az Is ten tiszteletére bár milyen stilben épült templomot elfogad és megáld. É r t e k e -zésünket tudós Ipolyink békéltető és szép szavaival fe jezzük b e : „Az egyháznak azon bámulatos egysége mellett, melyet catholicitása által a külőnféleségekben is fenn tud tar tani , elég helye van mindenféle művészi Ízlések és iskolák számá-ra. Magába foglalhatja az az eltérő irányokat, éppen ugy pél-dául, a minthogy magába foglalja a külömböző r í tusokat : a görögöt és latint, a koptot és az ö rmény t ; s azért az egy-ház mégis sem nem görög, sem nem latin, sem kopt, de ró-mai katholikus. Valamint az apostol ugyanis mondja, h o g y a keresztség által nincs többé kölömbség az egyházban a z s i -dó és görög közt, ugy nem lehet kizáró különbség az egyház-ban létező stylusok j a román és gót, az ős basilikai s u j re-naissance közt. Hanem mindannyi az összes keresztény mű-vészetnek csupán egyes szakaszait képezi : melyek összevéve képezik ismét az egész egyházi művészetet. Mert a keresz-ténység örök, igaz és szép eszméi egyiránt nyilatkoznak már a ka takombák és sarkophagok titkos je lvényeiben , mint a basil ikák merev fensőségü mozaikjaiban, a román egyházak rejtélyes phisiologiai faragványai képleteiben, mint a gót iz-lés eszményi bájosságu festményeiben, s a renaissance kor-ban egy Rafael disputájában s athenaei iskolájában csakúgy,

38 AZ EGTHAZI PATRONATUS KÉRDÉSE

m i n t u j abban Overbeck és a nazareniskola képeiben. Az egyházi művészet azért mintegy összesége, telje és töké lye mindazon müeszményeknek, melyeket a keresztény mülelke-sedés a lkotot t : mint egy u j abb íranczia egyházi müiró oly szépen mond ja : Cest l 'ensemble et la perfection de tous ces types inspirée par la pensée chrét ienne." *)

BLÜMELHUBER FERENCZ.

AZ EGYHÁZI PATRONÁTUS KÉRDÉSE A POROSZ PARLAMENTBEN.

(1848—1870.)

Ma, midőn a patronatusi jogok föntartásának, vagy meg-szüntetésének kérdése az autonomiai szervező congressus ál-tal kiküldött bizottságok körében beható tanácskozások tár-gyát képezte és már a közel jövőben a szervező congressus s országgyűlésünknek is napirendjére fog kerülni : kiváló ér-dekkel birhat reánk nézve tudni, mikép itélik meg ugyan-ezen kérdés t más müveit országok államférfiai, s nem ke-véssé tanulságos látni, miként tárgyaltatott az egy tekinté-lyes, és pedig p r o t e s t á n s állam parlamentjében. Alkal -mat szolgáltat ennek megvilágítására a porosz vallási és közoktatásügyi minisztériumnak l8»0 . april havában a poli-tikai kormányszékekhez úgy a kath. püspökökhöz és a pro-testáns consistoriumokhoz intézett körirata, melyben az egyház i patronatus kérdésében véleményadásra és megfelelő ada tok beszolgáltatására fölhivatnak. *)

*) A Sz.-László-társulat esztergomi közgyűlésén mondott beszéd. 1) Közzétéve a mainzi ,,Archiv für katholieches Kirchenrecht" czimtí

folyóirat 1870-iki ötödik füzetében.