Üzleti vállalkozás

KERESKEDELMI INTÉZET

Sólyom Csaba

ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK

ARKHÉ Kalypso A vállalkozás vezetés és irányítás oktatómodulja

FŐISKOLAI TANKÖNYV

______________________________________________________________KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI FŐISKOLA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLÁK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJA

_____________________________BUDAPEST 1999.____________________________

ARKHÉ Kalypso - A VÁLLALKOZÓ KÉZIKÖNYVE

Ezt a tankönyvet a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola adta ki!

Szerző

Sólyom Csaba

főiskolai docens

Lektorálták:

Fabula László és dr. Mocsy Ferenc

főiskolai adjunktus főiskolai docens

Minden jog fenntartva!

A kiadó engedélye nélkül az utánnyomás tilos!

Azonosító kód: FK-08-01

2


ElőszóA rendszerváltozás és a piacgazdaság fejlődése a gazdasági felsőoktatásban általában, a gazdasági főiskolai képzésben pedig különösen, olyan új igényeket állított előtérbe, mint gyakorlat orientáltság, kreativitás, szintetizáló képesség, menedzsment ismeret. Ennek következtében a bizonyos mértékig megváltozott a szakismeretek iránti igény minősége, azaz a szakismeret bizonyos mennyiségén túlmenően nem a további szakismeret volumen, hanem a felhasználási képesség válik elsődlegessé. A hallgatónak képesnek kell lennie a módszertani szaktárgyakban (statisztika, számvitel, operációkutatás, pénzügy, vállalati gazdaságtan stb.) tanultak szintetizálására és gyakorlati alkalmazására. A felsőbb évfolyamokon ezért kerülnek előtérbe az esettanulmányok, a probléma alapú oktatás (problem based learning) elve és ebben az üzleti szimulációk nagy szerepet kaphatnak.

A szimulációk egyúttal fejlesztik a hallgatóknak azon képességét is, hogy megtanulják az információk kezelését, gyűjtését, tapasztalják, hogy az információ megszerzése időbe és költségbe kerül.

Az itt szereplő KALYPSO üzleti szimulációt a főiskola a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával együtt kapta a Phare TEMPUS projekt megvalósítása keretében a francia ARKHÉ International cégtől a Le Havre-i egyetem közvetítésével. A francia szoftver magyarra fordítását a Kereskedelmi Intézet és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Gazdaságtudományi Intézete közösen végezte.

Ezt a könyvet az üzleti szimulációban résztvevő hallgató, elsősorban a szimulált környezet, a piaci helyzet, a játék szabályainak megértésére, valamint a játékban hozható döntésekhez szükséges információk megszerzéséhez használhatja sikerrel. A könyv tehát elsődlegesen nem új tananyagot közlő olvasmány, hanem kézikönyv a döntéshozatalban.

A könyv „Bevezetés” fejezete a szimulációról ad átfogó felvilágosítást, az 1.-4. fejezetek pedig a szimulációs alapszabályait írják le. Az 5. fejezet tartalmazza azokat a gyakorlati információkat, döntési íveket, és eredménytábla mintákat, amelyekre a döntéshozó támaszkodhat.

Budapest, 1999. július

Sólyom Csaba

3


BEVEZETÉS

AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ JELLEMZŐ VONÁSAI

Az üzleti menedzsment szimulációk mindig egy közgazdasági modellre épülnek, és ezzel teszik lehetővé az üzleti játék működtetését.

A modellek a valósághoz képest mindig egyszerűsítenek,viszont felgyorsítják az időt, mert a döntéshozók (játékosok) egy időszakra (hónap,

negyedév) hoznak döntéseket és ezek következményeit a szimuláció azonnal kiszámolja, az eredmények így azonnal kiértékelhetők.

A valósághoz viszonyított egyszerűsítést általában a különféle összefüggéseket tükröző változók – elsősorban a döntési változók - számának csökkentése eredményezi.

Az idő felgyorsítása pedig azzal is mérhető, hogy az üzleti szimuláció résztvevői néhány nap alatt több hónap, akár egy egész gazdasági év történéseit lejátszhatják.

Az üzleti játék résztvevői döntéseiket egymással párhuzamosan hozzák meg. Csak ha minden cég (csapat) meghozta döntését, kerülhet sor ezek számítógéppel történő kiértékelésére, azaz a számítógépes szimulációs programmal a döntések következményeinek kiszámítására. A valóságban a döntéshozatalban nincs ilyen párhuzamosság, és általában nincs központi értékelés (kivétel a versenytárgyalás). Az üzleti élet résztvevői döntéseiket időben átlapoltan hozzák meg, és döntéseik eredményeit is folyamatosan érzékelik. Előfordulhat, hogy saját döntésük előtt már láthatják versenytársuk döntését, és erre a piac reakcióját, ami az üzleti játékban elképzelhetetlen.

A modellek tehát ebben az értelemben is a valóság redukált másai, de ugyanakkor kiemelik a valóság, mint komplex rendszer alapvető tulajdonságait.

Az üzleti játék nem egy egyszerű szerencsejáték,hanem üzleti stratégiák versenye, játék formájában.

Minden egyes csapat egy céget – a KALYPSO üzleti játékban egy kft-t - vezet. A csapatokon belül mindegyik résztvevő a vállalatvezetés egyes döntéshozói szerepeit játssza el, mint pl. ügyvezető igazgató, kereskedelmi, termelési vagy pénzügyi vezető.

A cégek (csapatok) a játékban a valósággal megegyezően egymással versenyeznek, de kölcsönös függőség van közöttük és a környezetük között. A vállalatok és partnereik közötti kapcsolatok, ezért élő szervezetek közötti élő kapcsolat, ahol a való élet kockázatai és a szereplők személyes dimenziói is szerepet játszanak.

A KALYPSO üzleti szimulációban az üzleti játéknak különféle bonyolultsági szintjei vannak, amelynek függvényében a résztvevők a késztermékeket vagy csak forgalmazzák, és nem folytatnak saját gyártást (kereskedelmi felfedező, kereskedelmi haladó szint) vagy maguk is termelnek és a szükséges nyersanyagokat megvásárolják (ipari felfedező, ipari haladó, pénzügyi szakértő vagy kereskedelmi szakértő szint). Az egyes szintek további más szempontból is eltérhetnek egymástól, mint például a cégek közötti kooperáció lehetőségei, az egyes cégek kiinduló vagyoni helyzete, illetve a döntéshozatal időhorizontja (havi, vagy negyedéves döntéshozatali szint), ami különféle nehézségi fokozatokat jelent és ezzel is megkülönbözteti a felfedező, a haladó vagy a szakértő szinteket.

AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ MENETE

Az üzleti szimulációban egy-egy vállalatot képviselő csapatok versengenek egymással. A cégek az üzleti játék elején már létező vállalkozások, amelyek valamilyen múlttal rendelkeznek, és a szimuláció menete során újabb vállalkozások nem hozhatók létre. Minden cég önálló és független. A konkurens cégek konzultálhatnak egymással egyes döntéseiket illetően, köthetnek megállapodásokat egymással, mint például az egyik késztermék gyártására az egyik, egy másikra a másik cég

4


specializálódik, azaz ő termeli és átad belőle értékesítésre a másiknak. A cégek létesíthetnek egyszerű beszerzési kooperációt is akkor, ha a termék játékon kívüli gyártója mennyiségtől függő árengedményt ad, és ilyenkor az egyik forgalmazó felvállalja mindkettőjük számára a beszerzést, majd egy magasabb de a szállító e mennyiséghez tartozó áránál alacsonyabb áron adja tovább a terméket kooperáló partnerének. A játékosok megegyezhetnek a termék árában is, de végső soron minden játékos önállóan hozza meg döntéseit és ennek eredményét „önállóan élvezi”.

BEMUTATKOZÁS, RÉSZTVEVŐK

Az üzleti játéknak a versengő cégeken kívül a fontos résztvevője a játékvezető, aki képviseli a játékon kívüli anyag illetve késztermék szállítókat, működteti az Európai Hitelbankot, az ASSURER Biztosítót, a különböző szolgáltatókat, amelyek információkkal látják el a cégvezetéseket díjazás ellenében. Működteti az adóhivatalt, amely a beadott adóbevallásokat és adóbefizetéseket ellenőrzi.

AZ ÜZLETI JÁTÉK MENETE

A cégek a játékban havonta vagy negyedévenként hoznak döntéseket havi bontásban az alábbiak szerint:

Az üzleti játék kezdetekor az első év első negyedévének első hónapjára kell döntést hozni a kiinduló helyzet ismeretében. A kiinduló helyzetet a cégek számára egyrészt a nyitó mérleg mutatja amelyből megtudható, hogy mekkora és milyen összetételű a vállalkozás eszközállománya és vagyona, milyen határidővel mekkora a vevőkövetelés állomány, milyen rövid illetve közép és hosszú távú kötelezettségei vannak a vállalkozásnak. Az induló anyag- és késztermékkészletek mennyiségét, illetve a gyártókapacitást egy másik dokumentum tartalmazza. A játékbeli esélyegyenlőség érdekében a cégek azonos kiinduló feltételekkel rendelkeznek.

Az üzleti játék elején ismert, hogy mennyi ideig - hány hónapig - tart a játék, és a döntéseket milyen időtartamra (pl. hónap vagy negyedév) kell hozni. A jellemző játék időtartamok 12 vagy 24 hónap és a jellemző döntési időszakok egy hónap, vagy egy negyedév. Ez utóbbi esetén a játékosoknak egyszerre három hónapra kell döntést hozniuk. Minden döntés után a döntések eredményeinek kiértékelésére kerül sor, így a következő döntéseket az előző döntés eredményeinek ismeretében kell meghozni. Ez alól a negyedéves döntéshozatal annyiban kivétel, hogy itt a játékosok a második és harmadik havi döntéseiket az első hónapival együtt hozzák meg, tehát nem ismerik az első, illetve a második hónap tényleges eredményeit. Valamilyen feltételezéssel kell élniük az első és a második hónap eredményeire nézve, és erre kell alapozniuk a soron következő havi döntést. A negyedéves döntéshozatal tehát lényegesen kockázatosabb és ezért nehezebb feladat, mint a havonkénti döntés.

Az üzleti szimuláció menetrendje tehát a havi vagy a negyedéves döntéshozatal és kiértékelések sorozata.

Egy-egy döntési időszakot a következő lépések jellemeznek:

Döntés előkészítése, amelyben a cégek a döntési változókra értékeket határoznak meg és ehhez különböző információkat használhatnak fel, mint az előző időszak eredményei, a “Kis Közgazdász” havi lapja, az “üzleti klub” konzultációja, amikor a játékvezetővel - aki az egyéb partnereket (bank, piackutató kft, számviteli szolgáltató kft, biztosító, adóhivatal stb.) képviseli – konzultálhatnak.

Döntéshozatal, amikor döntéseiket felvezetik a “döntési ív”-re és benyújtják a játékvezetőnek.

A döntések számítógépes szimulációja: az üzleti szimuláció a cégek benyújtott döntéseit összehasonlítja egymással, és kiszámolja a termékek átlagos kínálati árait, a termékekre fordított átlagos reklámköltséget, a kínált árumennyiséget, a piaci kereslet nagyságát a szezonindexek és a cégek piacbefolyásoló döntéseinek (reklám, eladószemélyzet stb.) függvényében, majd „lejátssza” a piacon az értékesítési és pénzügyi folyamatokat. Ennek során a számítógép kiszámolja, hogy az egyes cégek az egyes termékekből mennyit tudtak értékesíteni, milyen összeg folyt be a cég folyószámlájára, és mekkora a vevőkkel szembeni követelés vagy a szállítókkal szembeni tartozása a döntési időszak végén.

Ha a cégek termelnek is akkor a szimuláció „leszimulálja” a termelési programot, megvizsgálja a gyárthatóságot a termelési cél anyagszükségletének és a rendelkezésre álló anyagmennyiségek függvényében, vizsgálja a gyártási munkaóraigényeket az egyes gyártási fázisokban és összeveti

5


ezeket a munkahelyek munkaóra kapacitásával. Az igényeket és a lehetőségek függvényében meghatározza a ténylegesen gyártott termékmennyiségeket.

A szimulációs program a cég termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó pénzügyi folyamatokat is „lejátssza”. A cég folyószámlájáról leemeli a vásárolt anyagok és termékek ÁFA-val növelt értékét, és fordítva, a szimuláció eredményeként a cég aktuális követelései illetve a határidő szerinti bevételeinek ÁFA-val növelt értéke megjelenik a cég folyószámláján. A szimuláció ugyancsak automatikusan gondoskodik az esedékessé vált ÁFA befizetés vagy visszaigénylés, a bérek, a jutalékok stb. összegének a folyószámláról történő kiegyenlítéséről.

A szimuláció tehát a teljes naturális és pénzügyi tranzakciós folyamatot automatikusan végrehajtja.

A döntések eredményei: az üzleti szimuláció naturális és pénzügyi eredményei, amit a játékvezetőtől megkapnak.

Könyvelési eredményeik és adóbevallásaik, amelyeket a cégek vagy maguk készítenek el vagy igénybe vesznek számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatók szolgáltatásait.

AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓS MODELLEK PARAMÉTEREZHETŐSÉGE

Az üzleti szimulációs modellek, így a KALYPSO üzleti szimuláció is paraméterezhető.Ebben a kézikönyvben a játék különböző nehézségi fokozataihoz tartozó szokásos

paraméterértékeket adtuk meg. Ha a játékvezető ettől eltér, akkor külön írásban kell megadja a versenyző cégek számára az

itt közölttől különböző paraméterértékeket.

A JÁTÉK ZÁRÁSA

Az utolsó periódust követően a cégek kiértékelik saját eredményeiket és elkészítik üzleti beszámolóikat.

A KALYPSO ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK SZINTJEIA KALYPSO üzleti szimulációs játék többféle nehézségi fokozatban játszható és ennek alapján beszélhetünk a játék különböző szintjeiről. Az egyes szinteket részben az különbözteti meg egymástól, hogy a játékosok milyen gazdasági tevékenységeket végezhetnek, másrészt pedig milyen induló helyzetből milyen piaci trendhez kell illeszkedniük. E szempontok alapján hat szintet különböztetünk meg. Az egyes szintek és legfontosabb jellemzőik az alábbiak:

Kereskedelmi felfedező szint: A játékosok csak forgalmazzák a késztermékeket, havi döntéseket hoznak, nincs köztük kooperáció. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Mi ezt a szintet általában nem használjuk.

Kereskedelmi haladó szint: A játékosok csak forgalmazzák a késztermékeket, havi döntéseket hoznak, érdemes kooperálniuk egymással. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Elsősorban egy kereskedelmi cég felfuttatását tudják gyakorolni ezen a szinten.

Ipari felfedező szint: A játékosok csak saját gyártású termékeiket forgalmazhatják. Havi döntéseket hoznak, a kooperációt sem anyagokkal sem késztermékekkel nem folytathatnak. A szimuláció célja az optimális gyártási program megvalósítása és a piaci lehetőségek kihasználása. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Mi ezt a szintet általában nem használjuk.

Ipari haladó szint: A játékosok saját gyártásból és vásárlásból is forgalmazhatnak késztermékeket és anyagokat érdekeltek az egymás közti kooperációban. Általában havi döntéseket hoznak, a játék vége felé megpróbálható az áttérés a negyedéves döntésekre. Feladatuk egy termelő-kereskedő kis-közepes vállalkozás felfuttatása, amelyben figyelembe veszik a késztermékek keresletének piaci trendjét és szezonális ingadozását, specializálódhatnak valamely termék gyártására. A céget egy gazdasági éven keresztül működtetik.

6


Pénzügyi szakértő szint: A játékosok az ipari haladó szint kihívásával kell szembenézzenek, de a kezdettől fogva negyedéves döntéseket hoznak. Így a céget általában két éven át működtethetik és az első év végén foglalkozniuk kell a realizált nyereség felhasználásának kérdésével. A pénzügyi szakértői szinten az induló paramétereket általában úgy állítják be, hogy a cég felfuttatásához a termelőkapacitást növelni kell. A játékosoknak tehát beruházásokat kell eszközölniük, és ennek finanszírozását kell megszervezni. A finanszírozás forrása a megtermelt nyereség, vagy külső forrás, hitelt igénybe vétele. A cég felfuttatása során figyelni kell azonban arra, hogy a cég ne adósodjon el túlságosan, mert pénzügyi zavar esetén a hitelező kereskedelmi bank a hitelt felmondhatja, és ha a cég nyereséges, kikényszerítheti a tartozás üzletrésszé változtatását. Ezzel pedig a akár többségi tulajdonossá válhat.

Kereskedelmi szakértő szint: A játékosok itt is az ipari haladó szint kihívásával kell szembenézzenek, de a kezdettől fogva negyedéves döntéseket hoznak. Így a céget általában két éven keresztül vezetik. Az első év végén a pénzügyi szakértő szinthez hasonlóan foglalkozniuk kell a realizált nyereség felhasználásával. A kereskedelmi szakértői szinten az induló paramétereket általában úgy állítják be, hogy a termelőkapacitások és készletek meglehetősen bőségesek, viszont nagyon gyors az A hajóból a piac visszafejlődése. A cégnek tehát fontos feladata, hogy átstruktúrálja termelését és kereskedelmét, és minél gyorsabban képes legyen az új terméket a C hajót bevezetni a piacra. A cég számára a nyitó mérlegben rendelkezésre álló készpénz kevés, az átalakításhoz szükséges a tőke megszerzése is a játékos feladata. Ezt a hitelen kívül például termelőegységek, felesleges anyagkészletek eladásával is segítheti. A hitel felvételeknél ugyanúgy figyelni kell eladósodására mint a pénzügyi szakértőnél.

A VEZETŐI DÖNTÉSEK TERMÉSZETE

A vezetői döntések az üzleti szimulációban a modell döntési változóinak értékére adott válaszok. Az üzleti játékokban ezt úgy valósítják meg, hogy minden szimulációs periódusra, azaz döntési időszakra (negyedév, hónap) mindig ugyanazokat a kérdéseket kell a döntéshozónak megválaszolnia. Ezeket tartalmazza a döntési ív. A döntési íven szereplő kérdések a következő csoportokba oszthatók:

Kereskedelmi döntésekre vonatkozó kérdések, Pénzügyi kérdések, Termelési kérdések, Szolgáltatások igénybevételével foglalkozó kérdések.

Minden adat, amelyet a döntési íven nem adtak meg, vagy hibásan írtak be, kihúztak, töröltek, olvashatatlan, zérus értékűnek kell tekinteni.

NEGYEDÉVES/HAVI KERESKEDELMI DÖNTÉSEK

Termékenkénti eladási egységárak

A döntéshozónak meg kell adnia a késztermékek (hajók) ÁFA nélküli eladási egységárát. Egy időszakra (hónap) mindegyik vevő számára ezek az árak azonosak, tehát nem differenciálhatunk vevőink között. Az eladási árakat azonban havi döntéseknél havonta, negyedéves döntéseknél negyedévenként megváltoztathatjuk. Lehetséges a játék olyan változata is, melyben negyedéves döntéseken belül is havonta változtathatók az árak, de ez nagymértékben fokozza a bizonytalansági tényezőket.

Termékenkénti havi reklámköltségvetések

A havi reklámköltségvetés termékenként mutatja az adott termék reklámozására fordított összköltséget ÁFA nélküli áron. A havi reklámkiadás negyedéves döntés esetében is hónapról hónapra változtatható.

Vevőknek illetve disztribútoroknak nyújtott fizetési feltételek

7


A fizetési feltételek a vevőknek adott fizetési határidőt jelenti. Ez lehet azonnali fizetést előíró határidő, vagy valamilyen késleltetett fizetést megengedő határidő. A fizetési határidők vevőnként és termékenként nem differenciálhatók, de a határidők időszakról időszakra megváltoztathatók.

Eladószemélyzet

Itt a döntéshozó az eladószemélyzetben beálló változást - növekedést (+), vagy csökkenést (-) - határozhatja meg aszerint, hogy új eladókat kíván felvenni, vagy eladókat akar elbocsátani. Az eladószemélyzet változtatásánál a döntéshozónak két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagynia:

Az eladók felvétele növeli a fix költségeit, mert az eladók havi fix bért (jelenleg 40,000,- FF) illetve a piaci értékesítés után jutalékot (jelenleg 10 %) kapnak, az eladók számának növekedése tehát mindenképpen a költségek emelkedését vonja maga után.

Az eladók elbocsátása a végkielégítés miatt szintén egyszeri többletköltséget okoz. Jelenleg a végkielégítés összege 250,000.- FF/fő.

A cég termékeivel szemben jelentkező piaci kereslet alakulása:

Egy adott cég termékeivel szembeni a piacon megjelenő kereslet több tényező együttes hatásának eredményeként jelenik meg. Elsődlegesen nyilván a fent említett paraméterek értéke lesz a mérvadó. Fontos tudnunk azonban azt is, hogy a konkrét cég árpozíciója a konkurensekhez képest, reklámtevékenysége a többi versenytárshoz képest illetve a vevőnek adott fizetési határidő illetve a beállított eladók száma és ezen belül relatív helyzetünk a konkurensekhez képest nagyon fontos tételei ennek az eredőnek. Ezekkel a hatásokkal részletesen foglalkozik az 5.2. fejezet.

Fontos azonban azt is tudnunk, hogy a fenti paraméterek közelmúltbeli értékei is jelentős hatással vannak a cégünkkel szemben megjelenő keresletre, és ezzel múltbeli eredményeink is javító ill. rontó tényezői pillanatnyi piaci pozíciónknak. Általában könnyű piaci pozíciónkat gyengíteni, és nehéz és költséges javítani, megerősíteni.

A piacon az egyes termékekkel szemben megjelenő összes keresletet függvényszerűen határozza meg az alapkereslet, a kereslet növekedési trendhatása illetve a szezonindexek. Az egyes cégek marketing stratégiája ezt az összkeresletet pozitív vagy negatív irányban kicsit módosíthatja, de a cég termékeivel szembeni kereslet attól függ, hogy ebből a „tortából” az egyes cégek mennyit tudnak „kiharapni”. A fenti két bekezdésben vázoltak ennek a lehetőségét befolyásolják.

PÉNZÜGYEK

Hitel felvét

A döntés során bármelyik időszakban lehetséges hitel felvétele. A hitelfelvétel lehet rövidlejáratú, (pl.: hathónapos), közepes lejáratú (pl.: két-, vagy ötéves) vagy megegyezéses (tárgyalásos) hitel. A rövid-, középlejáratú illetve tárgyalásos hitel lejáratának ideje a játék különböző szintjein eltérő lehet. A konkrét szabályt az 5.2. fejezetbeli paraméterek értéke határozza meg. A játékosok a rövid illetve középtávú hitelt egyszerűen a döntési ívre való beírással igényelhetik, hacsak a játékvezető másként nem dönt. E hiteltípusokra a játékvezető megadja az igényelhető maximális összeget. A hiteligénylő ilyenkor tudomásul veszi a bank hitelfeltételeit, ami általában 12-14 %-os kamatot és egy hónapos törlesztési moratóriumot jelent. A kereskedelemi tevékenység bővítése, a likviditás javítása érdekében elsősorban rövidlejáratú hiteleket ad. A közép és hosszabb lejáratú hiteleket pedig a cégek elsősorban a termelőkapacitás bővítésére kaphatják meg. A játékvezető a hitel összegének elbírálásakor a cég eladósodottságát, a biztosítékot és a hitel visszafizetésének esélyét mérlegeli. A hitelt csak az előírtak szerint lehet és kell törleszteni. Ha a hitelfelvevő éppen pénzzavarban van a szimuláció akkor is törleszteti a hitelt, a hiányra a cég rövidlejáratú kényszerhitelt kap a banktól a túlköltés hitelkamat szintjének megfelelően kamatlábbal.

A tárgyalásos hiteleket a játékosoknak önállóan megfogalmazott írásos hitelkérelmekkel kérelmezhetik a játékvezető által képviselt Európai Hitelbanktól. A hitelkérelemhez kalkulációt kell benyújtani, amelyből kiderül, hogy hogyan kívánja a hitel törlesztését, milyen biztosítékokat ad, illetve a magyar szabályokkal azonosan meg kell adni a cég üzleti tervét. A tárgyalásos hiteleknél a visszafizetés ütemezésére vonatkozóan a bank ad egy hiteltörlesztés-ütemezési táblát és az adósnak

8


kell gondoskodnia a tényleges havi törlesztésről a leadott döntési íven. A játékosok a tárgyalásos hiteleket az eredeti programhoz képest gyorsítottan is törleszthetik. A tárgyalásos hitelek kamata általában alacsonyabb az automatikus hitelezésnél, a legjobb adósok esetében 8-10 %.

A játékosok az automatikus hitelezés esetén is kérhetik a banktól, hogy egy adott hitelösszeg, kamat és futamidő mellett mekkora lesz a hitel havi törlesztő részlete, mekkora kamat ill. tőketörlesztést fog ez jelenteni. Ha a játékos a számára legkedvezőbb hitelfeltételeket akarja megvizsgáltatni, erre 2000.- FF megfizetése ellenében van lehetősége.

NYERSANYAGOK

Nyersanyagok forgalmazásával kapcsolatos döntést a játékosoknak csak akkor kell hozniuk,

ha a hajókat nemcsak forgalmazzák, hanem termelik is!

A modellben a termékek gyártásához kétféle nyersanyagot, műanyagot és fát használnak fel. Mindegyik hajótípushoz mindegyik nyersanyagfajtára szükség van. Egy hajó előállításához szükséges nyersanyag mennyiségét fajlagos nyersanyag-felhasználási normák határozzák meg, amelyekkel részletesebben a 2. fejezet foglalkozik. A nyersanyagokkal a játékosoknak nyereségük maximalizálása érdekében gazdálkodniuk kell. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a gyártáshoz szükséges nyersanyag mennyiségét kell biztosítaniuk, hanem azt is, hogy biztonságos legyen a termelés anyagellátása, ugyanakkor a legolcsóbban szerezzék be az anyagot. Ha pedig felesleg keletkezett, értékesítsék a fölös anyagkészleteket. Az anyaggazdálkodás során a játékosok az alábbi döntéseket hozhatják:

Anyagok határidős beszerzése negyedéves/havi szállítási szerződések keretében. Ebben az esetben a szállító az igényelt nyersanyagot a tárgyhót követő hónap legelején szállítja le, és a szállítmány ellenértékét a szállítóval kötött szerződés feltételei szerint kell kifizetni. A fizetési határidők azonnali, 30 vagy 60 naposak lehetnek az anyagbeérkezéshez képest. E szállítási feltételek szerint változnak a szállítók egységárai is.

Anyagok gyorsbeszerzése, vagy kooperációs beszerzése azonnali nyersanyagbeszerzést jelent azonnali fizetéssel. Történhet a játékvezető által képviselt szállítótól, vagy valamelyik versenytárstól un. kooperációs anyagvásárlás formájában.

Anyagok értékesítése azonnali fizetéssel. A döntéshozó különféle okok miatt értékesítheti raktáron levő nyersanyagkészletét. Ez történhet a játékvezető által képviselt szállítónak, vagy valamelyik versenytárs cégnek. Ez utóbbi eladást kooperációs értékesítésnek nevezzük.

Negyedéves/havi szállítási szerződés

Negyedévenkénti/havi döntések esetében egy időszakra csak egy szállítóval köthetünk nyersanyag szállítási szerződést. A szállítói árakat az 5.1.7. fejezetben bemutatott változó számítási paraméterek tartalmazzák. Ha a játékvezető ezeket az árakat változtatni akarja, ezt kell módosítania és közölnie a játékosokkal.

Szállítói anyagbeszerzés

A kiválasztott szállítótól a havi rendelt mennyiséget (tonnában ill. köbméterben) kell a döntéshozónak a döntési íven megadnia. A rendelés a következő hónap elején automatikusan teljesül, és leszámlázásra kerül a pillanatnyi katalógusáron.

Az “m”-ik hónapban feladott nyersanyagrendelés az “m+1”-ik hónap elején teljesül, tehát nem szerepelnek az “m”-ik hónap zárómérlegében. Ha például a döntéshozó az április hónapi döntési íven rendel nyersanyagot, és a negyedéves szállítási szerződésben 60 napos fizetési határidő szerepel, akkor a nyersanyag a május hó legelején áll rendelkezésre és a szállítmány ellenértékének kifizetésére júliusban kerül sor.

Anyagok gyorsbeszerzése

A döntéshozónak sürgős anyagbeszerzésre is lehetősége van ha valamelyik versenytárstól, vagy a játékvezető által képviselt szállítótól a katalógusártól eltérő áron rendel nyersanyagot. Ebben az

9


esetben a nyersanyag azonnal rendelkezésére fog állni. Az alkalmazott egységár a szállító esetében az azonnali szállítás egységára esetleg sürgősségi felárral, mennyiségi engedménnyel, vagy kooperációnál a kooperáló partnerrel megállapodott ár. Ilyen döntéskor nemcsak a rendelt mennyiséget, hanem a szállítót és a kialkudott egységárat (FF/t vagy FF/m3) is fel kell tüntetni a döntési íven.

Anyagok készpénzes értékesítése

A döntéshozó eladhat anyagot azonnali hatállyal készpénzben is kialkudott áron a versenytársaknak vagy a játékvezető által képviselt nyersanyag forgalmazó cégnek. Mindkét esetben az anyageladás azonnal lebonyolódik, és az ellenértéket azonnal kiegyenlítik. Az anyagszállítónál az egységárat az azonnali fizetés árához igazítva célszerű meghatározni, míg a versenytársnak történő eladásnál az ár alku tárgya. Az árra vonatkozó elképzelések kialakításánál gondolnunk kell arra, hogy a szállító számára ez a tranzakció áruvisszavételnek minősül, ezért biztosan olcsóbban akarja az árut visszavenni, mint eladni. Növelheti az árat, ha az adott anyagfajtából hiány van, és ezért az anyagárak emelkednek. A játékosoknak tehát elég szoros korlátok között spekulálhatnak a nyersanyagokkal.

A nyersanyagok készpénzes értékesítésekor nemcsak a mennyiséget (t, m3), hanem a vevőt és a kialkudott egységárat (FF/t vagy FF/m3) is fel kell tüntetnie a döntési íven.

A nyersanyag gyorsbeszerzését ill. értékesítését ha az a versenytársakkal megkötött tranzakciót jelent kooperációs beszerzésnek vagy értékesítésnek nevezzük.

KÉSZTERMÉKEK (HAJÓK)

A késztermékekkel kapcsolatban a döntéshozónak az alábbi lehetőségei vannak:

Késztermékgyártás és forgalmazás - nyersanyagok felhasználásával saját üzemben gyártják az eladásra kínált hajókat (ipari felfedező),

Késztermék forgalmazás – a cégek csak nagykereskedelemi tevékenységet folytatnak, amelynek keretében vásárolják és értékesítik a hajókat (kereskedelmi felfedező szint).

Termelés programozása

Amennyiben a cég saját gyártást folytat, a döntéshozónak minden egyes hónapra vonatkozó döntésében meg kell határoznia a havi gyártási programot, azaz az egyes hajótípusokból a gyártandó darabszámot.

HAJÓK VÁSÁRLÁSA, ELADÁSA

A forgalmazás során a döntéshozók vásárolhatnak illetve. eladhatnak hajókat. A hajóvásárlás történhet a játékvezető által képviselt szállítótól, illetve lehetőség van arra is, hogy a versenyző cégek egymás készleteiből vásároljanak, azaz egymásnak adjanak el hajókat. Ez utóbbit nevezzük kooperációs vásárlásnak vagy eladásnak. A kooperációs vásárlások vagy értékesítések esetén a késztermék (hajók) egységáraiban a játékosok szabadon állapodnak meg. A hajóvásárlás és a kooperációs eladás mindig azonnali készpénzfizetéssel történik.

A kereskedelmi felfedező szintű játékban a játékvezető által képviselt szállító a hajók egységáraira a vásárolt tételnagyság függvényében az 5.1. fejezetben szereplő egységárakat határozta meg.

GYÁRTÓÜZEM

A saját gyártás esetén a döntéshozónak meg kell adnia munkafázisonként (hajótestkészítő – félkész- termék gyártó, illetve összeszerelő műhelyenként a beállított munkások számát.

SZOLGÁLTATÓI DÍJAK

A különféle szolgáltatások (piaci információk, számviteli szolgáltatások, biztosítás) díjait a döntéshozónak kell a döntési íven megadnia. Negyedéves döntések esetében a szolgáltatói

10


számlákat a negyedév első hónapjában kell fizetni az egész negyedévre vonatkozóan. A szolgáltatói díjak kedvezőbbek lehetnek, ha a szolgáltatásokat a cégek előzetes megrendelés és hosszabb időtartamú megbízás alapján veszik igénybe.

A szimuláció eredményeiről a cégek részben ingyenes információkat kapnak. Az ingyenes információkon felül vásárolhatnak további információkat, illetve a Cégbíróságon betekintésre megnézhetnek adatokat konkurenseikre vonatkozóan is. Ezekről és a megvásárolható információk árairól részletesebb információt az 5. számú fejezet tartalmaz.

A cégbíróságon 2 percre megtekinthető bármely cég utolsó mérlege, és eredmény kimutatása.

EGYÉB KÖLTSÉGEK/EGYÉB BEVÉTELEK

A döntési ívnek ebbe a mezőjébe kerülnek mindazok a játékvezetővel megtárgyalt szolgáltatások – mint például tanácsadás, elemi kár, sztrájk stb. - költsége, vagy olyan rendkívüli eredmények jóváírása, amelyek befolyásolják a cég anyagi helyzetét. Ez a mező általában üres.

A DÖNTÉSHOZATAL GYAKORISÁGAA DÖNTÉSEK GYAKORISÁGA

Az üzleti játék szintjétől függően havi vagy negyedéves döntéseket hoznak a versenyző cégek.

A kereskedelmi felfedező vagy szakértő szinten először havonta hoznak döntéseket az előző hónap szimulációja eredményeinek ismeretében. Ilyen esetben az előző hónap szimulációja alapján, később pedig már egy negyedévre hoznak döntéseket úgy, hogy mindhárom hónapra megadják havi döntésüket, de nem ismerik az előző hónap szimulációjának eredményeit. Ekkor tehát már három hónapra becsülik előre a folyamatokat és határozzák meg áraikat, reklámjukat, beszerzésüket stb. anélkül, hogy ismernék a konkurens cégek lépéseit. A harmadik negyedév döntésekor tehát július, augusztus és szeptember havi döntéseiket a június havi szimulációs eredményekre és az általuk becsült változásokra építik. A negyedéves döntéseknek tehát sokkal nagyobb a bizonytalansága és a kockázata, mint az egyszerű havi döntésnek.

Az ipari és pénzügyi felfedező vagy szakértő szinteken a játékosok eleve negyedéves döntéseket hoznak havi bontással. Ebben az esetben tehát a második negyedévre szóló döntés azt jelenti, hogy áprilisra, májusra és júniusra kell döntést hozni, és a versenytársak lépéseire vonatkozóan pedig becslésekkel kell élni. Ez kétségtelenül megnehezíti a döntéshozó munkáját, hiszen az áprilisi forgalmi-pénzügyi döntéseihez még fix induló adatokkal rendelkezik (pl. áprilisi nyitó áru illetve pénzkészlet egyenlő a márciusi zárókészlettel). A második illetve a harmadik hónapra vonatkozóan (példánkban május és június) az induló adatok a szimulációból nem ismertek, így erre vonatkozóan becsléssel kell élnie. Tekintettel arra, hogy a májusi induló adatok az áprilisi értékesítési forgalomtól is függenek, ezeket becsülni kell. A becslésekben jelentős hibák fordulhatnak elő a versenytársak döntéseinek függvényében. Pénzügyi döntéseiben a döntéshozónak tehát bizonyos mértékű „túlbiztosítással”, „rátartással” kell kalkulálnia, hogy elkerülje a pénzhiányt, az áruhiányt stb. A döntésnél ugyanakkor arra is támaszkodhatunk, hogy ha a cég hosszabb például két vagy háromhavi fizetési határidőt ad vevőinek, akkor a pénzbevételek viszonylag kis hibával kiszámolhatók. A modellben a döntéshozók alapvetően azzal számolhat, hogy a vevő határidőre fizet és nincs kétes kintlevősége. Ha valamelyik vevő nem fizet csőd vagy felszámolási eljárás következtében, akkor a kétes kintlevőséget rendkívüli veszteségként le kell írni.

A cégek döntéseiket a soron következő hónapra/negyedévre hozzák meg és döntéseiket a hónap vagy negyedév első napján nyújtják be.

A VÁLLALATONKÉNTI GAZDASÁGI EREDMÉNY

Az üzleti szimuláció során a vállalatok havonta ingyen megkapják havi gazdasági eredményüket jellemző következő adatokat:

Havi termelési és értékesítési volumen

termelés termelési program (célkitűzés)termelt mennyiség

11


terv-tény összevetés a termelésbennyersanyagkészletek készletváltozása munkahelyek terhelése

hajó értékesítés hó eleji nyitókészletkooperációs hajóbeszerzés, hajóvásárláspiaci értékesítéskooperációs értékesítéshó végi készlet mennyisége

Termelőkapacitás és információ a nyersanyag készletek havi alakulásáról

termelőkapacitás munkahelyek számának növekedésemunkahelyek számának csökkenéseműködésben levő munkahelyek száma termelőkapacitás gépórában

nyersanyagkészletek kooperációs beszerzéskooperációs értékesítéshavi zárókészletfeladott megrendelés, mely a jövő hónap elsejétől áll rendelkezésrea termelés rendelkezésére álló készletek a soron következő hónap elején (a jövő hónap elsején beérkező anyagkészlettel együtt)

Pénzeszközök nyitó pénzállomány: hiány vagy többlet záró pénzállomány: hiány vagy többlet

KÖNYVELÉSI EREDMÉNYEK

Azok a cégek, amelyek korábban a döntési íven már kérték ezt a szolgáltatást, megkapják könyvelt eredményeik szintézisét és ÁFA bevallásukat. Ez a folyamat megismétlődik minden negyedévben.

A VERSENYZŐ CÉGEKA szimulációban szereplő cégek korlátolt felelősségű társaságok, amelyeket 5,000,000 FF törzstőkével hoztak létre. A kft fő tevékenységi köre hajóépítés és hajókereskedelem. A gyártott és forgalmazott hajók halászhajók és sporthajók. A hajók műanyag hajótestből és fa felépítményből állnak. Alapfelszereltségben vitorlás hajók, de külső motorral is kiegészíthetők.

Az egyfázisú termelési folyamatban három hajótípus készíthető: "A" hajó, "B" hajó és "C" hajó. Ha a cégek nem gyártanak, csak forgalmaznak hajókat, akkor is ezt a három típust forgalmazhatják.

A hajók értékesítése úgy történik, hogy a cég kereskedelmi képviselői (eladói) felkeresik a hajóértékesítő kiskereskedőket, szaküzlet tulajdonosokat illetve a nagy áruházláncok árubeszerzőit és kínálják a cég termékeit.

A hajók végső felhasználói halászati szövetkezetek, szabadidős és sportklubok, üdülési vállalkozások, magánszemélyek, tehát döntően a privát szféra. A piac nagyon változékony és a potenciális piac nagy. A termékek értékesítését jelentős mértékben befolyásolja a végfelhasználóknak szóló reklám mértéke.

A játék indulásakor a versengő cégek azonos kiinduló pozícióban vannak, mert azonos a jegyzett tőkéjük, a vagyonuk, áru és nyersanyagkészletük, gyártókapacitásuk, pénz és értékpapír állományuk. A versenyben tehát a kiinduló feltételek mindegyik cég számára azonosak.

12


1. A PIAC

1.1. TERMÉKEK

A kft-k hajtótestekből három hajómodellt készítenek/forgalmaznak, amelyeket “A” hajónak, “B” hajónak illetve “C” hajónak nevezünk.

1.1.1. “A” hajóEz a legegyszerűbb – úgynevezett “halászladik” modell. Kevés kényelmi felszerelést tartalmaz és elsősorban a halászok részére tervezték. Három fa padot tartalmaz.

Á hajót elsősorban a nem főfoglalkozású hobbi halászok és horgászok számára értékesítik. Halászhajó funkcióján túlmenően használják szabadidőben csónakázásra, vadevezésre, és mocsarakban, nádasokban közlekedési eszközként is, mivel nagyon csekély a merülése.

Technikai jellemzői: Hossz: 4 m, Önsúly: 250 Kg, Felszerelés: 3 fa pad, Felszerelhető egy kisebb motorral Hajtás: evező, farevező vagy motor

1.1.2. “B” hajóA “B” hajót már inkább tavi és tengerpart menti szabadidősportra, hajókázásra tervezték, de alkalmas folyami és csatornán való hajózásra is. Nagy előnye, hogy szárazföldön is könnyen szállítható. A hosszabb hajóutakra tervezve a hajónak kétszemélyes kabinja van. A kabin felszerelhető egy egyszerű konyhával hosszabb tartózkodás céljára. A hajófarban két pad és egy platform található.

Technikai jellemzői: Hossz: 5.50 m, Önsúly: 500 Kg, Felszerelés: Két fős kabin amely felszerelhető egy egyszerű konyhával, a hajófarban napozó

alakítható ki. Hajtás: A hajóra egy külső motort célszerű felszerelni.

1.1.3. “C” hajóA termékcsalád legújabb tagja. Majdnem kizárólag tavi és tengeri szabadidő sportra tervezték. Lehetséges vele mélytengeri halászat is.

Mivel viharálló tavi ill. tengeri hajókázásra tervezték szárazföldi szállítása speciális szállítóeszközt igényel. Általában állandóan kikötőben kell tartani.

A hajó vevőköre elsősorban gazdagabb emberek akik a magasabb luxust és a drágább fenntartási költséget is vállalni tudják. A hajó a következő felszerelésekkel készül:

Kétszemélyes orrkabin, Központi kabin két személyre konyhával és egy előtérrel, A kapitányi kabin a hajófarban két paddal, Napozó az orrkabin és a központi kabin tetején.

Technikai jellemzők:Hossz: 8 m,Önsúly: 1300 Kg,Felszerelés: két kabin

A hajóra két erős a tengeri hajózáshoz szükséges motor szerelhető fel.

13


A cégek által kínált termékek funkcióikat tekintve azonosak, és ha a cégek nem foglalkoznak gyártással, akkor lényegében ugyanazokat a termékeket forgalmazzák. Saját gyártás esetén mindegyik cég terméke különbözik egymástól kisebb részletekben, és a végfelhasználók számára az elosztási hálózat eltéréseiben. Nincs említésre méltó különbség a gyártás módjában és a nyersanyag felhasználás mértékében.

1.2. VEVŐKA termékválaszték a cégnek lehetővé teszi, hogy számos, különböző vásárlási motivációjú végfelhasználót célozzon meg termékeivel.

Az "A" hajóval a civil szektor halász szakszövetkezeteit illetve a sporthorgászokat célozhatjuk meg.

A termék sokoldalú adaptálhatósága lehetővé teszi, hogy nagyon különböző tevékenységekhez lehessen jól felhasználni mind szabadidő sport, halászat, horgászat és közlekedés…

A "B" hajó tipikus vásárlója az a magánszemély, aki szabadidejének túlnyomó többségét a vízen tölti, és erre keres egy jól felszerelt de még nem drága eszközt.

A "C" hajó, a termékcsalád legifjabb tagja a gyorsan növekvő civil felhasználói szektort célozza meg, különösen azt, akit nagyon érdekel a partközeli navigáció. A mélytengeri halászat lehetősége e terméknek újabb vonzerőt adhat.

1.3. A PIACI VERSENYA piacon a verseny két szinten folyik:

1.3.1. Közvetlen (direkt) versenyMindegyik cég induláskor azonos erőt képvisel, és ki akarja használni a piaci lehetőségeket mindhárom termékével. A közvetlen termelési költségeket a gyártási folyamat nagy mértékben meghatározza. A cégek közötti versenyben előnyre szert tenni így elsősorban a kereskedelmi marketingmunka mennyisége és minősége alapján lehet. Ezek:

az árak, a kereskedelmi akciók (reklám, vevő fizetési határidő), az értékesítési hálózat munkája (eladószám növelése)

1.3.2. Közvetett (indirekt) versenyA piaci verseny második szintje az indirekt verseny, ami elsősorban szimulációban közvetlenül nem szereplő francia vagy külföldi közvetett konkurensek okoznak, azok a cégek, amelyek ugyanilyen vagy hasonló hajókat gyártanak, vagy helyettesítő termékeket állítanak elő, mint pl. gumicsónakok, jachtok stb.

14


2. TERMELÉS

2.1. NYERSANYAGOK

A hajógyártáshoz alapvetően kétféle nyersanyag szükséges műanyag és fa valamint számos kisebb alkatrész min csavarok, csavaranyák, vasalatok, fakonzerváló anyagok festékek stb…

A hajómodellekhez szükséges kisebb alkatrészek és tartozékok költségkihatása olyan csekély, hogy külön nem érdemes foglalkozni vele ezért a faanyag árában szerepeltetjük.

2.1.1. Szállítók

Normál beszerzések

A nyersanyagok mindegyikére a szimulációs modell feltételezése szerint van két nagy biztonsággal szállító beszállító cég, amelyek mindegyike gyakorlatilag korlátlan mennyiségű anyag szállítására képes. A játékosnak így az anyagbeszerzésben beszerzési korlátozással nem kell számolnia. Ha a játékvezető az anyagszállítók szállítói kapacitását korlátozni akarja, vagy valamilyen szállítási vis major (elemi csapás, vasutassztrájk stb.) fordulhat elő, akkor ennek bekövetkezési veszélyeiről a játékosokat a játék kezdetekor értesítenie kell. A játékvezető által képviselt szállítók szállítási feltételeit tartalmazza az alábbi táblázat:

1 Táblázat – NYERSANYAG SZÁLLÍTÁSI KONDÍCIÓK

ANYAG SZÁLLÍTÓ EGYSÉGÁR FIZETÉSI HATÁRIDŐ

Műanyag azonnali fizetés 19,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó végén30 napos fizetés 20,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó után 30 nappal60 napos fizetés 24,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó után 60 nappal

Fa azonnali fizetés 7,000.00 FF./m³+ÁFA tárgyhó végén30 napos fizetés 7,500.00 FF. /m³+ÁFA tárgyhó után 30 nappal60 napos fizetés 8,000.00 FF. /m³+ÁFA tárgyhó után 60 nappal

A játék egyes szintjein a nyersanyag szállítási kondíciókból az árak különbözőek lehetnek. Az adott szinten a beszerzési árakat az 5.1.7. Változó számítási paraméterek tartalmazzák, az árváltozásokról a játékvezető ennek módosításával értesíti a döntéshozókat.

Annak ellenére, hogy a műanyag és a fa nyersanyagok minőségi jellemzői (keménység, élettartam, megszilárdulási tényezők és megmunkálhatóság szempontjából azonosnak mondhatók, egy negyedéven belül a nyersanyag szállítóját nem cserélhetjük le. Az egyik negyedévről a másikra viszont változtathatjuk a szállítót.

Az iparágban uralkodó kereskedelmi szokások miatt a gyártásprogramozáshoz a cégeknek a következő szabályokat kell figyelembe venniük.:

2. Táblázat – NYERSANYAG BESZERZÉSI FELTÉTELEK

A nyersanyagszállítók valamelyikével negyedéves szállítási szerződést kell kötni mindegyik negyedév első hónapjában

A rendelést a hónap első napján fel kell adni

Szállítási határidő a rendelésfeladást követő hónap első napja

A fizetési határidő a szállítás határidejétől számítandó az 1. Táblázat adatai szerint

15


Sürgős beszerzések

Bizonyos nyersanyag forgalmazók készleteiktől függően segíteni tudnak a nyersanyaghiányok feloldásában. Ezekben az esetekben a következő feltételeket kell figyelembe venni:

3. Táblázat – NYERSANYAGOK SÜRGŐS BESZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI

egységár: szabadon kialkudott árszállítási idő: a hónap első napjánfizetési határidő: szállításkor azonnal

Sürgős beszerzések történhetnek úgy is, hogy a versenytárs cégtől vásárolunk meg nyersanyagot. A feltételek ebben az esetben is a 3. Táblázatban foglaltak szerintiek, de a tranzakció kooperációnak tekintendő. A kooperációkról részletesebben lásd a 3. Fejezetet.

Sürgős nyersanyag eladások

A cégek ha nyersanyagkészletük megengedi, kisegíthetik az anyaghiányban szenvedő versenytársakat nyersanyagok gyors eladásával. Az eladás feltételei az alábbiak:

4. Táblázat – NYERSANYAGOK SÜRGŐS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

egységár: szabadon kialkudott árszállítási idő: a hónap első napjánfizetési határidő: szállításkor azonnal

2.1.2. Fajlagos nyersanyag felhasználásA hajótestek elkészítéséhez szükséges fajlagos nyersanyagigények a következők:

5. Táblázat - FAJLAGOS NYERSANYAG FELHASZNÁLÁS

A hajó B hajó C hajó

Műanyag 0.20 tonna 0.40 tonna 1.00 tonnaFa 0.10 m³ 0.20 m³ 0.50 m³

2.2. A TERMELÉSI FOLYAMAT Az optimalizált termelési folyamatnak köszönhetően a hónap elején gyártásba vett hajók ugyanezen hónap során értékesítésre kerülhetnek.

Mindhárom termékfajtának két gyártási fázison kell keresztülmennie ahhoz, hogy késztermék legyen belőle.

Az öntőműhelyben készülnek el a műanyag hajótestek és ez a munka maximálisan automatizált folyamat

Az összeszerelő műhelyben történik meg a hajótest felöltöztetése és a hajótípusonkénti végszerelés

16


2.2.1. Technológiai jellemzők A műhelyekben a gyártás idejét a gépek foglaltsági ideje határozza meg, amit gépórában mérnek. A gépóra igény a végrehajtott művelet fajtájától és a hajó bonyolultságától függ:

6. Táblázat – HAJÓNKÉNTI FAJLAGOS GÉPÓRA FELHASZNÁLÁS

A hajó B hajó C hajóÖntőműhely 8.00 gépóra 12.00 gépóra 28.00 gépóraÖsszeszerelés 10.00 gépóra 14.00 gépóra 28.00 gépóra

A rendelkezésre álló és alkalmazott technológiának köszönhetően a termelési folyamatot már annyira tökéletesítették és optimalizálták, hogy nem várható a termelékenység növekedése az elkövetkező években.

A munkahelyek, amelyek mindegyik műhelyben valamelyik feladatra specializáltak semmilyen körülmények között sem változtathatók meg. Így tehát nincs lehetőség sem érdemi gyártástechnológiai, sem szervezési korszerűsítésre, és ezzel a nyersanyag vagy a munkaóra ráfordítási fajlagosok csökkentésére.

2.2.2. Termelési kapacitás Mindegyik műhely, az öntőműhely és az összeszerelő műhely munkahelyekre bontható fel. A munkahelyek a szükséges gépeket és berendezéseket, valamint a megfelelő képzettségű munkásokat is magukba foglalják. A munkahelyek termelési kapacitását gépórában mérjük.

A nulladik év december 31-i termelési kapacitás a műhelyekben a következő:

7. Táblázat - HAVI TERMELÉSI KAPACITÁS GÉPÓRÁBAN

Műhely Munkahelyek száma Munkahelyenkénti A műhely havi az n-1-ik év végén havi órakapacitás órakapacitása Öntőműhely 4 200 gépóra 800 gépóraÖsszeszerelő 5 200 gépóra 1,000 gépóra

2.2.3. A termelési kapacitás módosítása A jelenleg alkalmazott és fokozatosan bevezetett gyártási folyamat jelenleg optimális szinten van, így a gyártási folyamat rövid- és középtávon nem javítható.

A termelési kapacitást a döntéshozók elképzeléseik szerint változtathatják. A műszaki személyzet részben teljes munkaidős részben részmunkaidős munkásokból áll. A részmunkaidős foglalkoztatás teszi lehetővé a cég számára, hogy a munkaerőigényt majdnem tökéletesen illessze a termelési szükségletekhez. A termelőkapacitás megváltoztatása így kizárólagosan a munkahelyek számának növelésétől vagy csökkenésétől függ, amit a cégek pótlólagos beruházással vagy a gépek eladásával valósíthatnak meg.

Beruházás

Egy új munkahely létesítése egy 400,000.- FF+ÁFA értékű gép beszerzését jelenti. A gépet 20 év alatt lineárisan amortizáljuk 5 %-os éves értékcsökkenési leírási kulccsal. A beruházásnál a gép leszállítására és installálására külön idővel nem kell számolni. tehát amelyik hónapra előírjuk a munkahely növelését, ez a beruházás ugyanebben a hónapban azonnal üzembe is lép, mintha azt a

17


hónap első napján hajtottuk volna végre. Az új munkahely akkor üzemkész, ha a gépet leszállították. A műhely termelő kapacitása pedig a műhelyben levő felszerelt munkahelyek számával azonos.

A beruházás összegének kifizetése az installálás hónapjában esedékes. Nincs lehetőség használt gépek (second hand machines) vásárlására.

A munkahelyek számának csökkentése (berendezések eladása)

A gépek a berendezések szállítóival visszavásároltathatók 100,000.- FF+ÁFA visszavásárlási áron. A tárgyi eszközök eladása az ÁFA törvény értelmében ÁFA köteles tevékenység.

A nulladik év december 31-én a munkahelyek, mint tárgyi eszközök nettó értéke a bruttó érték 70%-a. Ezután havonta a bekerülési ár (bruttó érték) 1/60-ával. Az eladott munkahelyekről a szimuláció feltételezi, hogy mindig a legidősebbeket adjuk el.

Ha a cég berendezéseket ad el, ennek ellenértéke még a tárgyhónapban befolyik a cég folyószámlájára, és ennek megfelelően ebben a hónapban a cég könyveiből kivezetésre kerül az eladott tárgyi eszköz.

A munkahelyek a versenyző cégek között nem lehetnek adásvétel tárgyai. Az eladott munkahelyet csak a játékvezető által képviselt bank veheti meg.

2.2.4. A termelés egyéb közvetlen költségei A hajók gyártásához a munkahelyeket a termelőfolyamatban használni kell, a használat mértékét a szimuláció gépóra felhasználással méri.

A gépóra költség a termelésben közvetlen költségnek számít.

8. Táblázat – A FELHASZNÁLT GÉPÓRÁK EGYSÉGKÖLTSÉGE

ÖNTŐMŰHELY ÖSSZESZERELŐ MŰHELYA gépóra felhasználás egységköltsége 200.00 FF/gépóra 200.00 FF/gépóra

2.2.5. Termeléssel összefüggő havi fix költségekA működési költségeken felül a munkahelyek fenntartása és karbantartása a következő havi fix ráfordításokat igényli:

9. Táblázat – HAVI FIX TERMELÉSI KÖLTSÉGEK

MUNKAHELY ÖNTŐMŰHELY ÖSSZESZERELŐMŰHELYHavi fix költségekA munkahely karbantartására 12,000.- FF/munkahely/hó 12,000.- FF./munkahely/hó

2.3. EGYÉB KÖLTSÉGEK

A cégek egyéb költségei döntően az értékesítési és reklámköltségekből, az adminisztráció költségeiből, az alkalmazottak és a vezetők bérköltségeiből, a pénzügyi műveletek költségeiből és az elszámolt amortizációs költségekből állnak.

18


2.3.1. Értékesítési és reklámköltségekAz értékesítési és reklámköltségek a cég értékesítési szervezetének (azaz az eladószemélyzet nagyságának) és a cég marketing kommunikációs politikájának függvényei. A szükséges elemek magyarázatára a későbbiekben még visszatérünk.

2.3.2. Adminisztrációs (igazgatási) költségekAz adminisztrációs (igazgatási) költségek a menedzsment, a titkársági adminisztráció ráfordításait, az üzemi általános és a vállalati általános költségeket, a telekommunikáció költségeit foglalja magában.

A cégek szervezetét nemrégen vizsgálták felül és szervezték át. Következésképpen jelenleg illetve rövidtávon szervezetük nem módosítható anélkül, hogy normális munkájuk menetét ne veszélyeztetnénk. Az adminisztrációs (igazgatási) költségek fix költségek és havonta 80,000.- FF-ba kerülnek.

2.3.3. Pénzügyi (kamat) költségekA kamatköltségek a cég által igényelt külső finanszírozási forrásigény függvényében jelennek meg. A kamatköltségek nagyságát az igényelt hitelek mennyiségén kívül a cég hitelképessége és a banki hitelfeltételek alakulása határozza meg. A jó hitelképességű cégek rövidtávú hitelkamatlába 8-10 %, a közép- és hosszú-távú hitelek kamatlába ennél 1-2 százalékponttal magasabb, míg a pénzeszközök hiánya miatti kényszerhitelezés kamatlába a próbadöntések idején 18 %, majd később az un. „éles” döntéseknél 32%-ra emelkedik.

2.3.4. Értékcsökkenési leírásA tárgyi eszközöket a rendszerben lineáris értékcsökkenési kulcsokkal írjuk le, amelyek a berendezések átlagos élettartamára vannak alapozva. Az értékcsökkenési leírási költség szerepel a havi gazdálkodási eredményekben oly módon, hogy az éves értékcsökkenés 1/12-ed része szerepel havi elszámolt értékcsökkenésként.

A cég tárgyi eszközeinek éves értékcsökkenési leírási kulcsai: épületek 5 % technikai (műszaki) berendezések 20 % egyéb tárgyi eszközök 15 %

2.3.5. Egyéb tételekKülönböző természetű költségek és ráfordítások befolyásolhatják a cégek eredményeit olyankor, amikor nem várt események következnek be (pl. büntetés), vagy a cégvezetés döntésére jelenik meg valamilyen költség (pl. Külső szolgáltató teljesítménye). Felmerülhetnek ezen kívül a vállalkozásnak olyan költségei, amelyek a polgári törvénykönyvvel vagy a társasági törvénnyel összefüggő költségként elszámolható adók, mint pl. a fogyasztási adó.

Megjegyezzük, hogy a menedzsment évközi mérlegének elkészítéséhez a folyó költségeket az alábbiak szerint osztják szét: közbülső felhasználás : 50 % adók : 5 % személyzeti költségek: 45 %

19


3. ÉRTÉKESÍTÉS (DISZTRIBÚCIÓ)

3.1. VEVŐK

A versengő cégek termékeiket saját eladószemélyzetükön keresztül értékesítik közvetlenül a kiskereskedőknek vagy közvetítő kereskedőknek.

3.1.1. Piaci értékesítésA kiskereskedőknek vagy a közvetítő kereskedőknek – a továbbiakban disztribútorok - az értékesítés negyedélves szerződések keretében történik a következő lehetséges fizetési feltételek szerint.

10. Táblázat - A VEVŐKNEK NYÚJTOTT FIZETÉSI HATÁRIDŐK

FIZETÉSI HATÁRIDŐ FIZETÉS NAPJAAzonnali fizetés az eladott áru ellenértéke a tárgyhónapban rendelkezésre áll30 napos fizetési határidő az eladott áru ellenértéke a tárgyhónap végén vevőkövetelés,

a pénz a tárgyhót követő hónapban áll rendelkezésre30 nap / 60 nap az eladott áru ellenértékének fele a tárgyhót követő hónapban,

fele pedig a tárgyhót követő második hónapban áll rendelkezésre

60 nap fizetés a tárgyhót követő második hónapban 90 nap fizetés a tárgyhót követő harmadik hónapban

A vállalat által meghatározott fizetési feltételeket az egész negyedévre rögzíteni kell és mindegyik vevőre egyformán érvényesnek kell tekinteni. A fizetési feltétel a következő negyedévben, tehát negyedévente természetesen megváltoztathatók.

A vevők igénye természetesen függ a felkínált fizetési feltételtől, nagyobb ha a fizetési feltétel számukra kedvezőbb, míg kisebb ha kedvezőtlenebb.

3.1.2. Kooperációs beszerzés, értékesítésA többletkészletektől való megszabaduláshoz elsősorban is a szezon vége felé indokolt lehet. Ilyenkor a cégek kapcsolatba lépnek diszkont centrumokkal akik igen alacsony áron vásárolnak hajókat, hogy majd később továbbértékesítsék azokat.

A cégek versenytársaiknak is adhatnak el késztermékeket vagy anyagokat feltéve, hogy azokkal meg sikerült állapodni a kooperáció feltételeiben. A kooperációs értékesítés közvetlenül történik, az eladószemélyzet ilyenkor nem kap jutalékot.

Ezek az eladások egy “hoci-nesze” üzleti keretbe illeszkednek melynek feltételei a következők:

11. Táblázat – A KOOPERÁCIÓS ELDÁSOK FELTÉTELEI

szerződéskötés ideje a hónap első napjaegységár szabadon kialkudott árszállítási határidő azonnalifizetési feltétel azonnali készpénzes fizetés

3.2. ELADÓSZEMÉLYZETA cég eladószemélyzete felkeresi a disztribútorokat, hogy bemutassa nekik, illetve a potenciális vevőknek a különböző típusú hajókat, ajánlatokat adjanak, és összegyűjtsék a visszajelzéseket és referenciákat az egész kínálati palettára nézve.

20


Az eladószemélyzet költsége két fő tételből tevődik össze:

Bérköltség (fizetés + munkavállalói és munkáltatói járulékok + társadalombiztosítás a bérek után), Az eladószemélyzet jutaléka az eladott darabszám után Az eladószemélyzet utazási és napidíj költségei.

12. Táblázat – AZ ELADÓSZEMÉLYZET KÖLTSÉGE

Egy eladó(kereskedelmi képviselő) havi fix költsége: 40,000.- F.F.

Jutalékkulcs az eladások százalékában adó nélkül 10.00 %

Mivel a kooperációs értékesítést közvetlenül a menedzsment bonyolítja le az eladószemélyzet ezután nem kap jutalékot.

Az üzleti játékot megelőző év végén az eladók száma mindegyik cégnél négy fő volt.

A szimuláció az újonnan belépő eladókról (kereskedelmi képviselők) feltételezi, hogy azonnal teljes értékű munkaerők.

A cégek szabadon, igényeik szerint vehetnek fel vagy bocsáthatnak el eladókat.

Az eladók munkaszerződése a következőket tartalmazza: Munkaviszonyuk minden egyes negyedév első napjával létesül vagy szűnik meg. Munkaviszonyuk a negyedév első hónapjának első napjával lép életbe Munkaviszonyuk az egész negyedévre érvényes.

Az eladó (kereskedelmi képviselő) munkaszerződésének felmondásával a cégnek 250,000.- FF. végkielégítést kell fizetnie az elbocsátott munkavállalónak.

3.3. KOMMUNIKÁCIÓ

A cégeknek marketing kommunikációjuk javítására, termékeik megismertetésére és megkedveltetésére erőforrásaik (bevételük) egy részét reklámozásra kell fordítaniuk.

A kereskedelmi reklámkampányok elsődlegesen hirdetések a magazinokban, a rádióban és a televízióban. A szimulációs program feltételezi, hogy a reklámkampányok hatékonysága kizárólag a reklámköltségvetés nagyságától függ és azzal arányos. A cégek reklámköltségvetése havi reklámkiadást határoz meg mindegyik termékre külön-külön. Negyedéves döntések esetében is a cégnek a döntési íven meg kell adnia havonként és termékenként a reklámköltségek tervezett értékét.

21


4. A PARTNEREK

4.1. SZOLGÁLTATÓK

A versenyző cégek folyamatos kapcsolatban vannak vevőikkel és szállítóikkal. Szükségük van azonban ezeken kívül speciális szervezetek képviselőire, akikkel az üzleti klubban vehetik fel a kapcsolatot, és akik különféle szolgáltatásokat végeznek számukra.

4.1.1. A “KIS KÖZGAZDÁSZ” közgazdasági havi lapEzt a havi lapot a cégek előfizethetik és nagyon fontos információkat tudhatnak meg iparágukról, olvashatnak üzleti hírekről szóló cikkeket. A jól informáltság a cégek számára azt jelenti, hogy informálva vannak versenytársaikról, azok árairól, üzleti sikereiről.

4.1.2. MARKINFORM Piackutató KftA MARKINFORM Piackutató Kft évek óta szoros kapcsolatban állt és együttműködött állami és fél-állami statisztikai szervezetekkel. Elemzi és vizsgálja a teljes piacot. Nagymennyiségű adatot gyűjtött össze kutatások és professzionális fogyasztói viselkedéstanulmányok alapján. Az első következtetései a három termékre visszatekintő piacelemzésen nyugszanak. Ezeken a tanulmányokon keresztül a piackutató központ megtalálta a vevők viselkedésének előrebecslését a különböző árukkal kapcsolatban.

Az elkészített tanulmányok, amelyeket globális közgazdasági adatok, és a piackutatások alapján állítottak össze, megpróbálják meghatározni a piac nagyságát, a vevők viselkedését és motivációját. A MARKINFORM Kft bizonyos számú standard tanulmányt már elkészített. Ezek a tanulmányok tartalmazzák a sporthajó és a szabadidősport szektor jellemzőit így ezeket a cégek igen nagyra értékelik, mert általuk jobban megértik a piacot és jobban ki tudják használni.

A MARKINFORM legfontosabb piactanulmányait az 5.2. fejezet tartalmazza.

A MARKINFORM a cégek kívánságára előrejelzéseket készít, és a lehető legrövidebb határidőre vállalja a cég igényeinek megfelelő forgalmi elemzések készítését. A MARKINFORM Kft-tól igényelhető aktuális eredménytáblák jegyzékét, ezek tartalmát és végleges árait a játékvezető határozza meg. Tájékoztató jelleggel az 1. számú 5.4 fejezetben találhatók erről információk és irányárak.

4.1.3. COMPTASERVICE Számviteli és Adótanácsadó KftFormális és időbeli megkeresés alapján díjazás ellenében a COMPTASERVICE Számviteli és Adótanácsadó Kft elkészíti a cég könyvelésének szintézisét – mérlegét, eredménykimutatását és cash-flow számítását valamint ÁFA bevallását a döntési időszak (negyedév, hónap) végére. A felajánlott szolgáltatások – például a mérleg és az ÁFA bevallás – hitelességéért ennek ellenére a cégnek kell felelnie például az adóhivatal előtt. A COMPTASERVICE Kft ingyenes és díjköteles szolgáltatásairól és annak irányárairól tájékoztató információt az 5.4. fejezet tartalmaz. Az aktuális szolgáltatásokat és ezek pontos árait a játékvezető határozza meg.

4.1.4. EURÓPAI HITELBANKAz EURÓPAI HITELBANK a versenyző cégek számlavezető bankja. A cégek pénzügyi és hiteligényeit elégíti ki hitelkérelmeik elbírálását követően. Kétféle érdekes hitelajánlata van az iparág cégei számára:

Középtávú két éves futamidejű hitel a következő feltételekkel:A hitel a hónap első napjától áll rendelkezésre 24 havi részletekben kell visszafizetniautomatikus visszafizetési utalással tőketörlesztés a hitelmegnyitást követő hónaptól kezdve

22


kamatláb évi 10.00 %havi automatikus kamattörlesztés a hónap végéna hitel előtörlesztése nem lehetséges.

Fél éves rövid lejáratú hitel:A hitel a hónap első napjától áll rendelkezésre 6 havi részletekben kell visszafizetniautomatikus visszafizetés utalással, tőketörlesztés a hitelmegnyitást követő hónaptól kezdvekamatláb évi 12.00 %havi automatikus kamattörlesztés a hónap végéna hitel előtörlesztése nem lehetséges.

Kialkudott vagy tárgyalásos rövid lejáratú hitel:A hitel a hónap első napjától áll rendelkezésre 6 havi részletekben kell visszafizetniautomatikus visszafizetés utalással, tőketörlesztés a hitelmegnyitást követő hónaptól kezdvekamatláb évi 8.00-10.00 %havi automatikus kamattörlesztés a hónap végénLehetséges a hitel előirányzottnál gyorsabb törlesztése.

Az EURÓPAI HITELBANK a tárgyalásos hitelkonstrukcióban hajlandó megvizsgálni a cég bármely más hitel és finanszírozási igényét kialkudott feltételek mellett. Ebben az esetben a beruházások megtérülését és a megállapodott hitel feltételeit vizsgálja a bank és ellenőrzi a megegyezés szerinti hiteltörlesztést, amit a cég a döntési íven ad meg. A fenti tárgyalásos hitelhez írásban benyújtott hitelkérelmet kell előterjeszteni. A hitelkérelem benyújtásának alaki és tartalmi feltételeit a játékvezető határozza meg.

A hiteligények feldolgozási időigénye miatt a hiteligényeket a bank a negyedév elején fogadja és egy negyedév alatt bírálja el.

Túlköltést áthidaló likviditás fenntartási hitel:

AZ ERÓPAI HITELBANK bizonyos körülmények között hajlandó a játékban szereplő cégeknek pénzügyi túlköltésből eredő készpénzhiányuk és az ezzel együtt járó likviditási zavaraik elhárítására folyószámlahitelt nyújtani. E folyószámlahitelek éves kamata a próbadöntések időszakában 18 %, az „éles” döntésekkor 32 %. E hiteleket a szimuláció a soron következő hónapban automatikusan törleszti.

4.1.5. ASSURER Biztosító Rt

Az ASSURER Biztosító Rt a közepes és nagyvállalatok kockázatainak biztosítására specializálódott biztosító intézet, amely négyféle biztosítási konstrukciót kínál a szektor cégei számára.

4.1.5.1. Az "üzleti veszteség” biztosítása

Az üzleti veszteség biztosítása arra szolgál, hogy a kártérítés folyósítása révén olyan anyagi helyzetet teremtsen a vállalat számára, amelyet akkor élvezett volna, ha nem következik be a káresemény.

Fedezett káreseményekA biztosító olyan kártérítés fizetését garantálja a biztosítottnak, amely megfelel a kártérítési idõszakban felmerülõ üzleti veszteségnek, amely:- üzemzavar miatti forgalomkiesésbõl vagy a forgalom csökkenésébõl adódik,- a tevékenység helyreállításából adódóan okoznak forgalmazási/gyártási többletköltséget, a

biztosítás tárgyát képezõ események okozta anyagi károk közvetlen következményeként.

Kizárt káreseményekA jelen szerzõdés nem vonatkoztatható azokra a forgalmazási/gyártási veszteségekre, amelyek többek között az alábbiakból adódnak:- testi sérülésekbõl;

23


- olyan károkból, amelyeket a biztosított szándékosan idézett elõ vagy váltott ki, illetve közremûködött azok elõidézésében, vagy vállalkozásának megbízottjaként tevékenykedõk idézték azokat elõ;

- büntetésbõl adódó károk megtérítésébõl;- terror- vagy szabotázscselekményekbõl;- a biztosított azon tevékenységébõl, mely a forgalmazási/gyártási károk súlyosbodásához vezet.

KárbecslésA károk összegét az alábbi módon számítják ki:- A forgalom csökkenésének címén az a bruttó árrésben keletkezõ veszteség tekinthetõ kárnak,

amelyet a biztosítási idõszakban a káresemény meg nem történte esetén elérhetõ bruttó árrés, és az adott idõszakban valóságosan elért bruttó árrés közötti különbség képez.

- Működési többletköltségek címén azon költségek összessége tekinthetõ kárnak, amelyeket a felek közös megegyezéssel vállalnak annak érdekében, hogy elkerüljék a gyártási veszteséget vagy korlátozzák azt.

- A bruttó árrés és a többletköltségek teljes összegébõl le kell vonni azokat az összegeket, amelyek az árrést terhelnék abban az esetben is, ha a káresemény nem következett volna be, vagyis szabályos üzemelés esetén költségekként merülnének fel.

A bruttó árrés kiszámításaA biztosításból nem származhat haszna a biztosítottnak, s a kártérítés alapját csakis a valós kár képezheti. A bruttó árrés a termék eladásából képzõdõ üzleti forgalom mínusz a felhasznált nyersanyagok ára közötti különbségként határozható meg.

Esetenként az alábbi címeken csökkenhet a meghatározott teljes kártérítési összeg:- hibás a biztosított bejelentése;- nem elégséges az anyagi károkra kötött biztosítás.

Biztosítási díjA biztosítás minimális időtartama három hónap. A havi biztosítási díj a biztosítandó bruttó árréstömeg értékének 0.5 százaléka.

A biztosítandó összeg maximálisan egymillió francia frank.

A háromhavi díj előre esedékes, a szerzõdõ félnek a biztosítás megkötésekor kell megfizetnie.

A szerzõdés futamideje és megújításaA biztosítási szerzõdés a felek egyetértésével jön létre. A szerzõdés három hónapos idõtartamra szól. Erre az idõszakra érvényes a fedezeti garancia, amelynek elõfeltétele a biztosítási díj befizetése. A szerzõdés csak abban az esetben újul meg, ha a biztosított az adott idõszak elején befizeti a biztosítási díjat, és azt feltünteti a döntési íven.

4.1.5.2. Szavatossági biztosítás

A szavatossági biztosításnak az a rendeltetése, hogy fedezze a vállalat, a vállalati vezetõk és a munkatársak szavatossági felelõsségéhez kapcsolódó káreseményeket.

A mûködéssel kapcsolatos szavatossági biztosításA vállalat felelõs a mások - kívülálló személyek és ügyfelek - sérelmére bekövetkezett testi, anyagi és eszmei károkért, amelyeket saját vezetõi, munkatársai, berendezései (épületek és azok berendezései a bérleményekkel és tárgyakkal egyetemben), árucikkei és állatai okoztak.

A termékekkel kapcsolatos szavatossági biztosításA gyártó, mint eladó felelõsséget visel azokért a károkért, amelyek termékeinek tulajdoníthatók.A biztosító az alábbi okokra visszavezethetõ károkért vállal felelõsséget:- az áru jellegébõl fakadó hiba, mint pl.: a tervezés vagy a gyártás hiányossága, amelyeknek

következtében veszélyes a termék használata;- helytelen csomagolás;- a termék használatára vonatkozó hibás vagy hiányos utasítások.

24


Kizárt káreseményekA biztosító nem vállalja azoknak a károknak a fedezését, amelyek a szerzõdés hatályba lépése elõtti idõszakban keletkeztek, illetve a szerzõdéses idõszakot megelõzõ idõszakban gyártott vagy leszállított áruféleségekkel kapcsolatosak.

A kártérítés összegeA kártérítés összege évenként és káreseményenként

2 000 000.00 FF azaz kétmillió francia frankban maximált.

A biztosítottat terhelõ önrészesedés káreseményenként 10000.00 FF azaz tízezer frank. A meghatározott teljes kártérítési összeg esetenként csökkenthetõ a következõ okok miatt:- a biztosított hibás bejelentése;- az anyagi károkra vonatkozó hiányos biztosítás.A szándékosan hamis bejelentés következménye a szerzõdés semmissé válása.

Biztosítási díjA havi biztosítási díj a biztosított érték 1 %-a. A biztosítási díj negyedévre szól, amit a szerzõdõ félnek a negyedév elején kell befizetnie.

A szerzõdés megújításaA biztosítási szerzõdés a felek egyetértésével jön létre. A szerzõdés három hónapos idõtartamra szól. Erre az idõszakra érvényes a fedezeti garancia, amelynek elõfeltétele a biztosítási díj befizetése.A szerzõdés csak abban az esetben újul meg, ha a biztosított befizeti a biztosítási díjat a vonatkozó idõszak elején és azt feltünteti a bejelentési lapon.

4.1.5.3. Vezetõ munkatárs "kulcsember" biztosítása

A vállalat mûködését súlyosan veszélyeztetheti valamelyik vezetõjének vagy egyéb munkatársának halála, hosszabb időtartamú betegsége. Az illetõ kiesése komoly nehézségeket okozhat a cég munkájában, mert a céget a „kulcsember” hiánya miatt büntetés fizetésére kötelezhetik, ami esetenként 300000.- FF-ig terjedhet. A „kulcsember” biztosítása hozzásegíti a vállalatot a betegség vagy haláleset következtében szükségessé váló átszervezéshez, és biztosítékot nyújt a hitelezõknek az üzleti tevékenység megbízhatósága tárgyában.

Szerzõdõ és kedvezményezettA szerzõdést a vállalat köti, és egy a vállalat a szerzõdés egyedüli kedvezményezettje.

A biztosítottA biztosítás egy vagy több „kulcsemberre” vonatkozhat. A biztosítottakat egyenként kell felsorolni a szerzõdésben.

CSALÁDNÉV és utónév A vállalatnál betöltött munkakör......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A biztosításA „kulcsember” elhunyta alkalmával a biztosító elhalálozott „kulcsemberként” 100.000 francia frankot folyósít a szerzõdõ kedvezményezettnek, a vállalatnak. A meghatározott kártérítés teljes összege adott esetben a következõk miatt csökkenthetõ:- a biztosított vagy a szerzõdõ bejelentésének hibái;- az anyagi károk biztosításának hiányosságai.A szándékos hamis bejelentés a szerzõdés semmisnek tekintését vonja maga után.

25


Kizárt káreseményekA „kulcsember” biztosítása nem vonatkozik olyan halálesetre, amely a szerzõdés aláírása elõtti idõpontban következett be.

A szerzõdés érvényességi idejeA szerzõdés azokra a káreseményekre vonatkozik, amelyek a szerzõdés hatálybalépése és lejárata között következnek be.

A biztosítási díjA biztosítási díj emberenként havonta 2000.- FF. A biztosítási díj negyedévenként esedékes, melyet a szerzõdõ félnek a negyedév elején kell befizetnie.

A szerzõdés megújításaA biztosítási szerzõdés a felek egyetértésével jön létre. A szerzõdéskötés három hónapos idõtartamra szól. A biztosítási garancia erre az idõszakra érvényes, az érvényesség elõfeltétele a biztosítási díj befizetése. A szerzõdés megújítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerzõdõ fél feltünteti bejelentõ lapján a biztosítási díj befizetését az új idõszak kezdetén.

Ez a biztosítás nem azonos a hazai gyakorlatban az alkalmazott javára köthetõ élet- és baleseti biztosítással, hiszen a fenti estben a kedvezményezett a vállalat, és a kapott biztosítási összeggel a kiesett munkaerõ pótlását oldhatja meg.

4.1.5.4. Vagyonbiztosítás

A vagyonbiztosítás célja, hogy fedezze a közvetlen anyagi károkat, amelyek az építményekben, berendezésekben, nyersanyagokban és késztermékekben keletkezhetnek.

A tárgyi eszközök biztosításaA biztosítás az alábbi területeken felmerülõ kockázatokra vonatkozik:

1. Károk az épületekben és tartozékaikban:- tűz és járulékos káresemények: villámcsapás, robbanás, az elektromos rendszerben keletkezõ

károk, repülõgép lezuhanása, merényletek, vandalizmus (szándékos károkozás);- vihar, fagy, a tetõre hulló jelentõs hótömeg, természeti katasztrófák;- vízkárok, csõrepedés következtében elõálló károk, lefolyók eltömõdésébõl keletkezõ károk;- lopás;- üvegtörés, cégtáblák tönkremenetele.

2. Károk a gépekben:- belsõ okok: szerkezeti hibák, gyártási hibák;- külsõ okok: erõszakos behatolás, idegen testek zuhanásából vagy ütõdésébõl keletkezõ károk;- a mûködéssel összefüggõ események: rázkódás, szerkezeti darabok kilazulása, felmelegedés,

biztonsági berendezések hiányosságai;- tûzkárok: tûz és belsõ robbanások;- elektromos áram vagy villámcsapás hatása;- -emberi tevékenység okozta károk: ügyetlenség, hanyagság vagy szándékosság, terror- és

szabotázscselekmények, sztrájkok, lázadások;- természeti csapások: vihar, hurrikán, ciklon, fagykár.

Termék szavatossági biztosításaA gyártó, mint eladó felelõs lehet a termékekkel kapcsolatos káreseményért. A biztosító a következõ okokból eredõ káreseményeket vállalja:- magából a termékbõl adódó káresemény: ez lehet például egy tervezési vagy gyártási hiba, ami

miatt veszélyes a termék használata;- hibás csomagolás;- a termék használatával kapcsolatos hibás vagy hiányos tájékoztatás.

26


Kizárt káreseményekNem téríthetõk meg azok a károk, amelyek a szerzõdés hatályba lépését megelõzõ káreseményekbõl származnak vagy olyan termékekkel kapcsolatosak, amelyeket a szerzõdés megkötése elõtt gyártottak vagy szállítottak le.

Kárbecslés- Épületek: helyreállítási költség, amelybõl levonásra kerül a használtsági állapotnak megfelelõ

rész.- Berendezések: a pótlás költségei, a használtsági állapotnak megfelelõ rész levonásával.- Nyersanyagok: a beszerzési ár, amelyet a káreseményt megelõzõ legutolsó beszerzés ára

határoz meg.- Késztermékek, illetve legyártás alatt álló termékek: az önköltség (nyersanyagok ára és a felmerült

gyártási költség).

A kártérítés összegeA kártérítés összege évenként és káreseményenként

2 000 000.00 FF azaz kétmillió francia frankig terjedhet.

A biztosított által fedezendõ önrészesedés nagysága káreseményenként tízezer frank.Elõfordulhat, hogy csökkentésre kerül a meghatározott teljes kártérítési összeg a következõ okok miatt:- a biztosított bejelentésének hibái;- az anyagi károk hiányos biztosítása.A szándékosan tett hamis bejelentést valamennyi esetben a szerzõdés semmissé válását vonja maga után.

A biztosítási díjA havi biztosítási díj a biztosított érték 0.5 %-a. A biztosítási díjat negyedévenként kell fizetni, melyet a szerzõdõ félnek a negyedév elején kell megfizetnie.

A biztosítás idõtartama és megújításaA biztosítás azokra a károkra érvényes, amelyek a szerzõdés hatályba lépése és lejárata közötti idõszakban történtek. A biztosítási szerzõdés megvalósul, mihelyt a felek egyetértésre jutnak. A szerzõdést három hónapos idõtartamra kötik. Az adott idõszakra vonatkozó biztosítás érvényességének elõfeltétele a biztosítási díj kifizetése. A szerzõdés megújítása kizárólag a biztosítotton múlik, aki az új idõszak kezdetén befizeti a biztosítási díjat és ezt bejegyzi a bejelentõ lapra.

4.1.6. Szabadalom, védjegyA gyártott termékek különleges gyártási eljárását szabadalmaztatni lehet. A szabadalmi oltalom megszerzése időigényes, legalább egy negyedévet vesz igénybe. Az oltalom megszerzése költséget okoz. Az oltalom adott időre, és kért országokra, vagy az egész világra szólhat. A szabadalom fenntartása költségekkel jár, viszont ha sikerül a szabadalom értékesítése, ez plusz bevételt jelenthet a cégnek.

A védjegy a termék vagy a cég nevének oltalmára szól. Előnye, hogy bizonyos vásárlók csak védett termékeket vásárolnak. Ilyen lehet például egy tender, egy közbeszerzési pályázat sporthajókra stb. A védjegy bejegyeztetése gyorsabb, két hónapot vesz igénybe. A védelem szintén időre biztosított.

A szabadalmaztatás vagy védjegy bejegyzés konkrét feltételeit a játékvezető határozza meg.

4.2. ÁLLAM (ADÓZÁS)

27


4.2.1. Társasági nyereségadó

A cégeknek társasági nyereségadót kell fizetniük az előző év nyeresége alapján a következők szerint

első részlet márciusban: az előző évi társasági nyereségadó 25 %-a,második részlet júniusban: az előző évi társasági nyereségadó 25 %-a, harmadik részlet szeptemberben: az előző évi társasági nyereségadó 25 %-a, negyedik részlet decemberben: az előző évi társasági nyereségadó 25 %-a,

4.2.2. Általános forgalmi adó (ÁFA)

A cégeknek általános forgalmi adót kell fizetniük a következő tételek után az alábbi adókulcsokkal:

13. Táblázat ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK

Késztermékek 25.00 %

Nyersanyagok 12.00 %

Tárgyi eszközök 25.00 %

Működési költségek : 25.00 %

. adminisztratív fix költségek

. a termelés fix költségei

. változó termelési költségek

. az eladószemélyzet fix költségei (bér) után

. az eladószemélyzet változó költségei (jutalék) után

. a reklámköltségek után

. az igénybevett szolgáltatások után

Tekintettel arra, hogy nem mindegyik költségtényezőt terhel ÁFA, ezekről feltesszük, hogy 0.00 % ÁFA terheli őket. Az ÁFA konkrét kulcsai a “KIS KÖZGAZDÁSZ”-ban találhatók. meg. Az ÁFA tartalom meghatározása, bevallása és megfizetése a magyar szabályoknak megfelelően történik.

4.3. EGYÉB KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK

A cégeknek kapcsolatba kívánhatnak lépni más partnerekkel mint pl.: ügyvédekkel, kommunikációs tanácsadókkal, pénzügyi tanácsadókkal, jogi tanácsadókkal, a Gazdasági (Ipari) Minisztériummal.

Ezek a kapcsolatok lehetségesek, azonban nem ajánljuk a cégeknek túlságosan bővíteni e kapcsolatok körét, mert ez meggátolja őket abban, hogy a maximális időt fordítsák a fontos tevékenységekre.

28


5. A SZIMULÁCIÓ GYAKORLATI ESZKÖZEIEbben a fejezetben a játék során használandó és megszerezhető információkat (táblázatokat), döntési íveket valamint tanulmányokat mutatjuk be, melyek ismerete a játék eredményes folytatásához nélkülözhetetlenek.

Az alábbi lista tartalmazza a cég által kérhető információkat, azok ÁFA nélküli árait. Az ingyenes, automatikus információkat a cég mindenképpen megkapja, a betekintési lehetőség a Játékvezetőnél két perces megtekintési lehetőséget jelent, míg a díjköteles információt a cégnek a döntési íven igényelnie kell ahhoz, hogy ezt a Játékvezetőtől megkaphassa.

A legfontosabb dokumentumok összefoglalása Kiinduló adatok, paraméterértékek (lásd az 5.1. fejezetben)

A modell paraméterei Az induló paraméterek A kft nyitó mérlege Az állandó számítási paraméterek Termelési paraméterek Változó számítási paraméterek A játékvezető által képviselt hajógyártó termelői árai

Piaci információk (MARKINFORM tanulmányok lásd 5.2. fejezet) A potenciális piaccal kapcsolatos tanulmány Az ár hatásával kapcsolatos tanulmány A reklám hatásával kapcsolatos tanulmány A fizetési határidővel kapcsolatos tanulmány Az értékesítőkkel kapcsolatos tanulmány

Döntési ívek Havi döntés (Kereskedelmi Felfedező, Kereskedelmi Haladó) Havi döntés (Ipari Felfedező, Ipari Haladó) Negyedéves döntés (Pénzügyi Szakértő, Kereskedelmi Szakértő) A számítógépbe bevitt döntés visszaigazolása

Az kötelezően és ingyenesen kapott dokumentumok A vállalat gazdasági eredményei Mérleg Havi eredménykimutatás Havi pénzforgalmi kimutatás (cash-flow tábla)

A JÁTÉKVEZETŐTŐL VÁSÁROLHATÓ INFORMÁCIÓK

MARKINFORM Fejlődést bemutató eredménytáblák A potenciális és a tényleges piac alakulása 5,000 FF/hó

A vállalatok piaci részesedése %-ban 5,000 FF/hó Az árak alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó A reklámköltség alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó A vevők fizetési határidejének alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó Az eladószemélyzet alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó

Comptaservice Kft pénzügyi-számviteli információk Egyszerűsített mérleg ingyenes, automatikus Havi eredménykimutatás ingyenes, automatikus Havi pénzforgalmi kimutatás (cash-flow tábla) ingyenes, automatikus Részletes havi eredménykimutatás 11,000 FF/hó Kumulált eredménykimutatás 10,000 FF/hó Bevételek és kintlevőségek részletezése 9,000 FF/hó ÁFA kimutatás (tárgyhót megelőző hónapra) 12,000 FF/hó

Alapanyagok készletváltozása (csak saját termelés esetén) 4000 FF/hó

29


A késztermékek készletváltozása (csak saját termelés esetén) 4000 FF/hó

A termelési főmérnök információi (csak saját termelés esetén) Alapanyag felhasználás 3000 FF/hó Műhelyek kihasználása 3000 FF/hó

2000 FF/hó

Európai Hitelintézet Tárgyalásos hitel előkalkulációja 2,000 FF/hitel Európai Hitelintézet (szerződés)

Cégbíróság Cégbíróságnak leadott mérleg ingyenes, betekintési lehetőség Cégbíróságnak leadott kumulált eredménykimutatás ingyenes, betekintési lehetőség

Szabadalmi hivatal szabadalmi bejelentés 15,000 FF

Biztosítások Az „üzleti veszteség” biztosítása havi díj a biztosítandó bruttó árrés 0.5 %-a Szavatossági biztosítás havi biztosítási díj a biztosított érték 1 %-a Vezető munkatárs „kulcsember” biztosítása a havi díj emberenként havonta

2000.- FFhavi díj megegyezéses árak

Vagyonbiztosítás a havi díj a biztosított vagyonérték 0.5 %-a

A „Kis Közgazdász Lapja” Példányonkénti havi ár: 1,200 FF/hó Negyedéves előfizetési díj: 3,000 FF/hó Éves előfizetési díj: 9,900 FF/hó

5.1. KIINDULÓ ADATOK, PARAMÉTEREKA játékosoknak döntéseikhez az alábbi táblákban szereplő kiinduló adatokat kell figyelembe venniük. A táblák rovatai általánosak, hiszen mindegyik a szimulációs modell viselkedésére vonatkozóan ad a játékosnak felvilágosítást. A konkrét adatok azonban mintának tekintendők, hiszen a konkrét szimulációs játékban a játékvezető különféle paramétereket adhat meg, és ezzel a piac viselkedését, a termelés feltételeit, a szimuláció induló feltételeit és működését is változtathatja.

5.1.1. A modell paraméterei

Kereskedelmi haladó szintEladók számának érzékenysége (%):

50.00 50.00

Eladók minimális száma: 0

0

Eladók optimális száma: 7

20

Eladók maximális száma: 12

40

TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓA piac havi növekedése (%-ban) +0.00 +1.50 +3.00Normál egységár (FF) 15 000.00 25 000.00 50 000.15 000.0

15 000.00 25 000.00 50 000.00

Magasnak ítélt egységár (FF) 30 000.00 50 000.00 90 000.00Elutasított egységár (FF) 45 000.00 70 000.00 120 000.00Árérzékenység (%-ban) +40.00 +20.00 +8.00

30


Reklámérzékenység (%-ban) +20.00 +30.00 +50.00Készpénz fizetés (%-ban) +40.00 +20.00 +8.00

-20.00 -20.00 -20.00

30 napos fizetés (%-ban) -5.00 -5.00 -5.0030/60 napos fizetés (%-ban) +0.00 +0.00 +0.0060 napos fizetés (%-ban) +5..00 +5.00 +5.0090 napos fizetés (%-ban) +20.00 +20.00 +20.00

Ipari haladó szintEladók számának érzékenysége (%):

50.00 50.00


0


7


12

TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓA piac havi növekedése (%-ban) -1.00 +1.50 +15.00Normál egységár (FF) 15 000.00 25 000.00 50 000.15 000.0

15 000.00 25 000.00 50 000.00

Magasnak ítélt egységár (FF) 30 000.00 50 000.00 90 000.00Elutasított egységár (FF) 45 000.00 70 000.00 120 000.00Árérzékenység (%-ban) +40.00 +20.00 +8.00Reklámérzékenység (%-ban) +20.00 +30.00 +50.00Készpénz fizetés (%-ban) +40.00 +20.00 +8.00

-20.00 -20.00 -20.00


Pénzügyi szakértő szintEladók számának érzékenysége (%):

50.00 50.00


0


7


12


15 000.00 25 000.00 50 000.00


-20.00 -20.00 -20.00


KereskedeImi szakértő szintEladók számának érzékenysége (%):

50.00 50.00

31



0


12


25


15 000.00 25 000.00 50 000.00


-20.00 -20.00 -20.00


32


5.1.2. Az induló paraméterek

Kereskedelmi haladó szintEladók száma 12

MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELTermelőegységek száma 0 0

ANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Rendelt mennyiség 0.00 0.00Egységár 0.00 0.00Szállítások fizetési határideje Azonnal (készp.) Azonnal(készp)Készlet mennyisége 0.00 0.00Elszámolóár (FF/egységnyi mennyiség) 0.00 0.00

TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓElőző havi reklámköltség 30 000.00 30 000.00 50 000.00Havi alapkereslet (db) 60.00 70.00 25.00Készlet mennyisége (db) 100 150 50Elszámolóár (FF/egységnyi mennyiség) 9 500.00 17 000.00 30 000.00

Ipari haladó szintEladók száma 4


ANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Rendelt mennyiség 0.00 20.00Egységár 0.00 7 500.00Szállítások fizetési határideje Azonnal (készp.) 30 napKészlet mennyisége 100.00 45.00Elszámolóár (FF/egységnyi mennyiség) 24 000.00 7 400.00


Pénzügyi szakértő szintEladók száma 4


ANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Rendelt mennyiség 75.00 40.00Egységár 19 000.00 8 000.00Szállítások fizetési határideje Azonnal (készp.) 60 napKészlet mennyisége 100.00 50.00Elszámolóár (FF/egységnyi mennyiség) 24 000.00 8 000.00


Kereskedelmi szakértő szintEladók száma 8

33



ANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Rendelt mennyiség 75.00 40.00Egységár 20 000.00 8 000.00Szállítások fizetési határideje 30 nap 60 napKészlet mennyisége 100.00 45.00Elszámolóár (FF/egységnyi mennyiség) 24 000.00 8 000.00


Megjegyezzük, hogy az induló paraméterekben a termelőegységek száma illetve az anyagokra vonatkozó adatok csak akkor különböznek nullától, ha az adott modellben termelni is fognak a cégek.

34


5.1.3. A kft nyitó mérlege

Kereskedelmi haladó szint

EszközökImmateriális javak 100 000.00

BRUTTÓ ÉRTÉK AMORTIZÁCIÓ NETTÓ ÉRTÉKIngatlanok 5 000 000.00 2 500 000.00 2 500 000.00Műszaki berendezések 0.00 0.00 0.00Egyéb 1 000 000.00 460 000.00 540 000.00

KÉSZLETEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENKésztermék készlet 950 000.00 2 550 000.00 1 500 000.00 5 000 000.00

KÉSZLETEK-ANYAG Műanyag(t) Fa (m3) ÖSSZESENAlapanyag készlet 0.00 0.00 0.00

KÖVETELÉSEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENVevőkkel sz. követelés 30 napos 1 300 000.00 1 270 000.00 210 000.00 2 780 000.00Vevőkkel sz. követelés 60 napos 680 000.00 560 000.00 200 000.00 1 440 000.00Vevőkkel sz. követelés 90 napos 0.00 0.00 0.00 0.00Befektetett forgóeszköz (értékpapír) 3 500 000.00Társasági adó 0.00Tárgyi eszközök után fizetett ÁFA 0.00Javak/szolgáltatások kifiz. ÁFA-ja 0.00Rendelkezésre álló készpénz 640 000.00

Eszközök összesen: 16 500 000.00

ForrásokTŐKE 5 000 000.00Tőketartalék 6 030 000.00Előző év áthozott eredménye -30 000.00Folyó évi eredmény 0.00NETTÓ SAJÁT TŐKE 11 000 000.00

KÖTELEZETTSÉGEK BRUTTÓ NETTÓHosszú távú kötelezettségek 7 200 000.00 4 500 000.00Rövid távú kötelezettségek 3 000 000.00 1 000 000.00Egyéb folyó bankhitelek 0.00 0.00

SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK Műanyag (t) Fa (m3) ÖSSZESENTartozás szállítóknak 30 napos 0.00 0.00 0.00Tartozás szállítóknak 60 napos 0.00 0.00 0.00Egyéb tartozások 0.00Társasági adó 0.00Értékesítéskor beszedett ÁFA 0.00

Források összesen: 16 500 000.00

A nyitó mérleghez két fontos megjegyzést kell tennünk:

1. A magyar szabályoktól és a gyakorlattól eltérően a modell az immateriális javakra nem számol értékcsökkenést, ezért itt a bruttó és a nettó érték azonos.

2. A játékosok esélyegyenlősége érdekében minden cég azonos nyitó mérlegből indul minden játékban, így bár az egyes játéktípusokban (kereskedelmi felfedező, ipari felfedező, pénzügyi szakértő stb.) eltérő lehet a cégek nyitó mérlege, de egy játéktípusban mindegyik játékos azonos nyitó mérleggel indul.

35


Ipari haladó szint


BRUTTÓ ÉRTÉK AMORTIZÁCIÓ NETTÓ ÉRTÉKIngatlanok 5 000 000.00 2 500 000.00 2 500 000.00Műszaki berendezések 8 000 000.00 2 400 000.00 5 600 000.00Egyéb 1 000 000.00 460 000.00 540 000.00

KÉSZLETEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENKésztermék készlet 270 000.00 510 000.00 300 000.00 1 080 000.00

KÉSZLETEK-ANYAG Műanyag(t) Fa (m3) ÖSSZESENAlapanyag készlet 2 000 000.00 333 000.00 2 333 000.00

KÖVETELÉSEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENVevőkkel sz. követelés 30 napos 600 000.00 700 000.00 100 000.00 1 400 000.00Vevőkkel sz. követelés 60 napos 280 000.00 250 000.00 150 000.00 680 000.00Vevőkkel sz. követelés 90 napos 0.00 0.00 0.00 0.00Befektetett forgóeszköz (értékpapír) 1 500 000.00Társasági adó 0.00Tárgyi eszközök után fizetett ÁFA 0.00Javak/szolgáltatások kifiz. ÁFA-ja 0.00Rendelkezésre álló készpénz 637 000.00



KÖTELEZETTSÉGEK BRUTTÓ NETTÓHosszú távú kötelezettségek 3 500 000.00 3 000 000.00Rövid távú kötelezettségek 0.00 0.00Egyéb folyó bankhitelek 0.00 0.00

SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK Műanyag (t) Fa (m3) ÖSSZESENTartozás szállítóknak 30 napos 2 050 000.00 320 000.00 2 370 000.00Tartozás szállítóknak 60 napos 0.00 0.00 0.00Egyéb tartozások 0.00Társasági adó 0.00Értékesítéskor beszedett ÁFA 0.00





36


Pénzügyi szakértő szint


BRUTTÓ ÉRTÉK AMORTIZÁCIÓ NETTÓ ÉRTÉKIngatlanok 5 000 000.00 4 500 000.00 500 000.00Műszaki berendezések 4 500 000.00 1 350 000.00 3 150 000.00Egyéb 1 000 000.00 460 000.00 540 000.00

KÉSZLETEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENKésztermék készlet 720 000.00 1 050 000.00 300 000.00 2 070 000.00


KÖVETELÉSEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENVevőkkel sz. követelés 30 napos 405 000.00 1 050 000.00 630 000.00 1 085 000.00Vevőkkel sz. követelés 60 napos 180 000.00 875 000.00 450 000.00 1 505 000.00Vevőkkel sz. követelés 90 napos 0.00 0.00 0.00 0.00Befektetett forgóeszköz (értékpapír) 4 400 000.00Társasági adó 0.00Tárgyi eszközök után fizetett ÁFA 0.00Javak/szolgáltatások kifiz. ÁFA-ja 452 960.00Rendelkezésre álló készpénz 120 000.00




SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK Műanyag (t) Fa (m3) ÖSSZESENTartozás szállítóknak 30 napos 550 000.00 600 000.00 1 150 000.00Tartozás szállítóknak 60 napos 0.00 320 000.00 320 000.00Egyéb tartozások 0.00Társasági adó 0.00Értékesítéskor beszedett ÁFA 452 960.00





37


Kereskedelmi szakértő szint


BRUTTÓ ÉRTÉK AMORTIZÁCIÓ NETTÓ ÉRTÉKIngatlanok 5 000 000.00 2 500 000.00 2 500 000.00Műszaki berendezések 9 600 000.00 2 880 000.00 6 720 000.00Egyéb 1 000 000.00 460 000.00 540 000.00

KÉSZLETEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENKésztermék készlet 840 000.00 1 350 000.00 900 000.00 3 090 000.00


KÖVETELÉSEK-TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ ÖSSZESENVevőkkel sz. követelés 30 napos 600 000.00 700 000.00 100 000.00 1 400 000.00Vevőkkel sz. követelés 60 napos 280 000.00 250 000.00 150 000.00 680 000.00Vevőkkel sz. követelés 90 napos 0.00 0.00 0.00 0.00Befektetett forgóeszköz (értékpapír) 1 500 000.00Társasági adó 0.00Tárgyi eszközök után fizetett ÁFA 0.00Javak/szolgáltatások kifiz. ÁFA-ja 452 960.00Rendelkezésre álló készpénz 480 000.00




SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK Műanyag (t) Fa (m3) ÖSSZESENTartozás szállítóknak 30 napos 2 050 000.00 0.00 2 050 000.00Tartozás szállítóknak 60 napos 0.00 320 000.00 320 000.00Egyéb tartozások 0.00Társasági adó 0.00Értékesítéskor beszedett ÁFA 452 960.00





38


5.1.4. Az állandó számítási paraméterek A munkahelyek alatt a táblában termelő munkahelyeket kell érteni. Ezek létesítése és megszüntetése csak akkor indokolt, ha az adott modellben a cégek termeléssel is foglalkoznak. A\ kereskedelmi felfedező ill. szakértő szintű modellnél ezek az adatok nulla értéket kapnak. A termeléssel is foglalkozó modellekben általában hosszabb futamidejűek a hitelek, mert az új munkahelyek létesítésére felvett hitelek általában közép- vagy hosszútávú hitelek és 2-5 év a futamidejük.

Kereskedelmi haladó szintKözép és hosszú-távú hitel futamideje 24 HónapRövidtávú hitel futamideje 6 Hónap

Termelő berendezések amortizációs kulcsa 20.00 %Ingatlanok amortizációs kulcsa 5.00 %Egyéb tárgyi eszközök amortizációs kulcsa 15.00 %

Egy munkahely létesítési költsége (FF) 0.00Egy munkahely értékcsökkenése 0.00 %Egy munkahely megszüntetésének költsége (FF) 0.00

Ipari haladó szintKözép és hosszú-távú hitel futamideje 60 HónapRövidtávú hitel futamideje 24 Hónap


Egy munkahely létesítési költsége (FF) 400 000.00Egy munkahely értékcsökkenése 30.00 %Egy munkahely megszüntetésének költsége (FF) 200 000.00

Pénzügyi szakértő szintKözép és hosszú-távú hitel futamideje 60 HónapRövidtávú hitel futamideje 24 Hónap



Kereskedelmi szakértő szintKözép és hosszú-távú hitel futamideje 24 HónapRövidtávú hitel futamideje 6 Hónap



39


5.1.5. A havi kereslet szezonális együtthatói

Kereskedelmi haladó szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓJanuár 0.30 0.80 0.70Február 0.30 0.40 0.80Március 0.80 0.40 0.90Április 1.40 1.50 1.00Május 1.60 1.90 1.50Június 2.00 3.00 1.00Július 2.20 2.00 1.00Augusztus 1.00 0.30 0.80Szeptember 1.00 0.30 1.50Október 0.50 0.20 0.70November +40.00 +20.00 +8.00

0.50 0.20 0.60

December 0.40 1.00 1.50ÖSSZESEN 12..00 12.00 12.00

Ipari haladó szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓJanuár 0.80 0.90 0.80Február 0.80 0.80 0.80Március 0.90 0.80 0.90Április 1.20 1.20 1.00Május 1.20 1.30 1.30Június 1.30 1.40 1.30Július 1.30 1.30 1.10Augusztus 1.10 0.90 0.80Szeptember 1.00 0.80 1.20Október 0.80 0.70 0.80November +40.00 +20.00 +8.00

0.80 0.80 0.70


Pénzügyi szakértő szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓJanuár 0.30 0.80 0.70Február 0.30 0.40 0.80Március 0.80 0.40 0.90Április 1.40 1.50 1.00Május 1.60 1.90 1.50Június 2.00 3.00 1.00Július 2.20 2.00 1.00Augusztus 1.00 0.30 0.80Szeptember 1.00 0.30 1.50Október 0.50 0.20 0.70November +40.00 +20.00 +8.00

0.50 0.20 0.60


Kereskedelmi szakértő szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓJanuár 0.30 0.80 0.70Február 0.30 0.40 0.80Március 0.80 0.40 0.90Április 1.40 1.50 1.00Május 1.60 1.90 1.50Június 2.00 3.00 1.00Július 2.20 2.00 1.00Augusztus 1.00 0.30 0.80Szeptember 1.00 0.30 1.50Október 0.50 0.20 0.70November +40.00 +20.00 +8.00

0.50 0.20 0.60


40


Megjegyezzük, hogy a kereslet szezonális együtthatóit úgy kell értelmezni, hogy ha évente összesen 12 hajót adnánk el, akkor az átlagos havi kereslet havi egy hajót jelentene. Az A hajóra a januári 0.60-es szezonindex azt jelenti, hogy januárban az átlagos havi kereslet 60 %-ra kell számítani. Figyelembe véve a havi alapkereslet 60 db-ját és a piac havi növekedésének (5.1.1. induló paraméterek) 0.00 értékét, valamint azt, hogy mondjuk a szimulációban 5 cég versenyez, a várható januári kereslet 180 db A hajó körül fog ingadozni attól függően, hogy a játékosok milyen piacpolitikát alkalmaznak.

A B hajóra az első év februárjában 5 x 70 x 1.015 x 0.90 = 320 db-os átlagos kereslettel számolhatunk.

5.1.6. Termelési paraméterek

Ezt a táblát csak akkor használjuk, ha a játékosok olyan modelltípusban játszanak, ahol nemcsak kereskednek, hanem gyártják is a forgalmazott hajókat. A tábla első része az egységnyi (egy db) hajó előállításához szükséges fajlagos anyagszükségleteket adja meg. A második rész a hajótípusonkénti és munkafázisonkénti fajlagos munkaóra igényeket tükrözi, míg a tábla harmadik rész egy-egy munkahely munkaórában mért egyhavi termelési kapacitását adja meg.

Ipari haladó szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓAnyagigény – műanyag (tonnában) 0.20 0.40 1.00Anyagigény – fa (m3-ben) 0.10 0.20 0.50

TERMELÉS A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓMunkaóraigény – öntőműhelyben 8.00 12.00 28.00Anyagigény – fa (m3-ben) 10.00 14.00 28.00

MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELŐEgy termelőegység havi termelési kapacitása (munkaóra) 200 200

Pénzügyi szakértő szintTERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓAnyagigény – műanyag (tonnában) 0.20 0.40 1.00Anyagigény – fa (m3-ben) 0.10 0.20 0.50



Kereskedelmi szakértő szint TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓAnyagigény – műanyag (tonnában) 0.20 0.40 1.00Anyagigény – fa (m3-ben) 0.10 0.20 0.50



41


5.1.7. Változó számítási paraméterek

Kereskedelmi haladó szintANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Beszerzési ár azonnali fizetésnél 0.00 0.00Beszerzési ár 30 napos fizetésnél 0.00 0.00Beszerzési ár 60 napos fizetésnél 0.00 0.00

MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELMunkaórák költsége 0.00 0.00Egy termelőegység fix termelési költsége/hónap 0.00 0.00

Eladók értékesítési jutalékkulcsa 10.00 %Egy eladó havi fix költsége 40 000.00Egy eladó elbocsátásának költsége 250 000.00Adminisztrációs fix költség/hónap 150 000.00Rövidtávú bankhitel éves kamata 12.00 %Hosszútávú bankhitel éves kamata 10.00 %Fedezetlen összeg (túlköltés) éves kamata 32.00 %Társasági adó 18.00 %Késztermék értékesítés ÁFA kulcsa 25.00 %Vásárolt anyagok ÁFA kulcsa 25.00 %Külső szolgáltatások ÁFA kulcsa 12.00 %ÁFA-val terhelt költségek aránya a termelési költségekből 0.00 %Tárgyi eszköz beszerzés ÁFA kulcsa 25.00 %

Ipari haladó szintANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Beszerzési ár azonnali fizetésnél 19 000.00 7 000.00Beszerzési ár 30 napos fizetésnél 20 000.00 7 500.00Beszerzési ár 60 napos fizetésnél 24 000.00 8 000.00

MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELMunkaórák költsége 200.00 200.00Egy termelőegység fix termelési költsége/hónap 12 000.00 12 000.00


42


Pénzügyi szakértő szintANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Beszerzési ár azonnali fizetésnél 19 000.00 7 000.00Beszerzési ár 30 napos fizetésnél 20 000.00 7 500.00Beszerzési ár 60 napos fizetésnél 24 000.00 8 000.00



Kereskedelmi szakértő szintANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Beszerzési ár azonnali fizetésnél 19 000.00 7 000.00Beszerzési ár 30 napos fizetésnél 20 000.00 7 500.00Beszerzési ár 60 napos fizetésnél 24 000.00 8 000.00



5.1.8. A játékvezető által képviselt hajógyártó termelői árai

A fenti termelői árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

Vásárolt darabszám A hajó B hajó C hajó1-10 db/hónap 14,000.- FF 23,000.- FF 41,000.- FF

11-60 db/hónap 11,500.- FF 20,000.- FF 37,000.- FF61-500 db/hónap 8,500.- FF 16,000.- FF 28,000.- FF

43


5.2. PIACI INFORMÁCIÓK (MARKINFORM TANULMÁNYOK)

5.2.1. A potenciális piaccal kapcsolatos tanulmányAz üzleti szimulációban versenyző cégek számára éppúgy, mint a valóságban fontos a piac méretének, a termékekkel szembeni összes kereslet alakulásának ismerete, hogy döntéseikben ezt figyelembe vehessék. A játékban fontos tudni, hogy a piac mérete a versengő cégek számának növekedésével nagyobb lesz, így a játékosok számára a feladat nem lesz nehezebb attól, hogy több a versenyző cégek száma.

A piac mérete tehát az a maximális termékmennyiség (összkereslet) egy-egy termékfajtából, amelyet - egy fogyasztói körnek,- egyéves idõszak folyamán,- valamilyen társadalmi és gazdasági környezetben.a versenyző cégek összesen el tudnak adni.

Az üzleti szimulációban a valósághoz hasonlóan az összes megjelenő keresletet több tényező befolyásolja: a potenciális vásárlók köre, az eladók piacbefolyásoló magatartásának (ár, reklám, fizetési határidő, eladók száma)

hatékonysága, a kereslet szezonális ingadozása.

A fentiekből tehát világos, hogy a legnagyobb kereslet akkor jelentkezik, ha a cégek mindegyike a lehető legjobb piacbefolyásolási politikát folytatja, mindig pont időben kínálja termékeit, és olyan termékkínálatot valósít meg, amelyben a különféle termékek keresleti kereszthatásai is a legjobbak. Ez az összkereslet jelenti a piac elvben maximális méretét, melyet potenciális piacnak nevezünk.

Elméleti potenciális piac az a maximális termékmennyiség egy-egy termékfajtából, amelyet „ideális” társadalmi és gazdasági környezetben lehet eladni. Ezt a piacméretet a játékosok az üzleti szimulációban képtelenek kihasználni:

Maximálisan elérhetõ potenciális piac az elméleti potenciális piacnak az a része, amelyben figyelembe vesszük a környezet hatását. E a piac is még olyan terméktömeget jelent, amelyet a szimulációban a játékosok nem tudnak kitölteni.

Az aktuális (jelenlegi) játék maximális potenciális piaca jelzi az a potenciális piacméretet, amelyet a játékosok a jelenlegi üzleti szimulációban optimális piacpolitikával elérhetnek. A gyakorlati üzleti szimulációk alapján elmondható, hogy a játékosok e potenciális piac maximum 85-95 százalékát képesek lefedni. Az első üzleti évben a tapasztalatok szerint a játékosok e potenciális piac jó ha 60-70 %-át tudják valóságosan is kihasználni, azaz ekkora mennyiségeket tudnak az egyes hónapokban összességében eladni. A jelenlegi játék potenciális piaca tehát valóban a lehetséges piacnagyságot jelzi. A MARKINFORM Kft táblázataiban potenciális piac címszó alatt mindig ez az aktuális játék potenciális piacának mérete jelenik meg. Az aktuális játék potenciális piaca termékfajtánként hónapról-hónapra változik, mert egyrészt hatnak a szezonális hatások, másrészt hajótípusonként az összes keresletnek trendje van, és ez változtatja a potenciális piac méretét.

Globális kereslet a tényleges eladások összességét jelenti egy-egy termékből az adott időszakban, amihez esetleg hozzászámítható az adott iparágban nem kielégített megrendelés.

A vállalat felé irányuló kereslet a teljes eladásból és a vállalat hibájából nem kielégített megrendelésekbõl áll (mulasztás, készletek kimerülése…)

A vállalat piaci részesedése azt a viszonyt jelenti, amely az adott vállalat tényleges eladásai és a szektorban tevékenykedõ valamennyi vállalat összes eladásai között áll fenn. A piaci részesedés mutatója a vállalkozások számára azt jelzi, hogy az adott cég fejlődése a piac fejlődésével képes volt-e lépést tartani. A piaci részesedés növekedésével a cég szerepe nő e termék piacán, ellenkező esetben a cég veszít piaci pozíciójából. Ha egy cég a piac vezetője, mert magas 40-60 %-os a piaci részesedése, akkor más politikát folytathat, mint az, aki csak néhány százalékos részesedést tudhat magáénak.

44


A MARKINFORM Kft a szimulációt megelőző un. nulladik évben készített piaci tanulmányában mennyiségi becslést ad az aktuális játék első éves potenciális piacára:

A hajók első évi potenciális piaca (db/év)

A hajó B hajó C hajóPotenciális piac 23328 23587 2851

Ebben a becslésben benne szerepel az egyes hajótípusok iránti kereslet irányzata (trendje) valamint a kereslet szezonális ingadozása is.

Szezonális változások

A hajóépítés és a hajókereskedelem erősen szezonális jellegű gazdasági tevékenység. A hajók értékesítésében végzett felmérések és az utóbbi tíz év eladási statisztikái alapján a kereslet szezonális ingadozására az alábbi szezonindex értékeket kaptuk. Ha az éves hajóértékesítés havi átlagát 1.0 db hajónak vesszük, akkor januárban 0.6 db „A” típusú hajót, 0.9 db „B” típusú hajót, és 0.7 db „C” típusú hajót tudunk eladni. A hajótípusokra havonta a szezonindexeket az 5.1.5. fejezetben szereplő paramétertábla adja meg. Ez a paramétertábla minden versengő cég számára azonos egy-egy évben, de előfordulhat hogy a szimuláció második vagy harmadik évében változik a piac változása miatt. A szezonális változásokat tükröző paramétertáblát a játékvezető a szimuláció elején mindenképpen, ha esetleg valamelyik év elején meg kívánja változtatni akkor az év elején mindegyik cég számára rendelkezésre bocsátja:

A piac irányzata, trendje

A több éve ismétlõdõ szezonjellegû változásokon túlmenõen az eladási statisztikák elemzése azt is megmutatta, hogy valamennyi hajótípus esetében érzékelhető egy piaci irányzat, egy trendhatás, amelyet a piaci előrejelzések az elkövetkező öt évre változatlannak jósolnak:

A hajóértékesítés havi átlagos változása hajó típusonként /%ban/


A változás mértéke havonta 0.00 1.50 0.00

Ennek következtében az összkereslet egyenlő lesz az alapkereslet szorozva a versenyző cégek száma szorozva szezonindex szorozva trendhatás. Így az „A” és a „C” hajó vonatkozásában a piac mérete összességében stagnálni fog, míg a „B” hajótípusban havi 1.5 %-os keresletnövekedéssel lehet számolni.

45


A piaci kereslet, és ezzel az értékesítés nagyságát az irányzaton túlmenően a versenyző cégek piacpolitikája még jelentősen befolyásolhatja. Például a „B” hajóra a februári kereslet a következő lenne: a versenyző cégek száma szorozva az alapkereslettel, szorozva a szezonindex-el, szorozva a trendhatással, azaz 6 x 60 x 0.7 x 1.015 = 255.78 => 256 db lenne, de ha a versenyzők piacpolitikája olyan, növelhetik a keresletet, vagy a rossz piacbefolyásolással éppenséggel csökkenthetik is.

Az elemzők egyúttal hozzáteszik, hogy az irányzatra a következő hónapokban csillapodó hatás alakulhat ki.

A tanulmányban leírt piacpotenciál változás biztos bekövetkezésére nincs semmiféle biztosítékunk. A fenti megfigyelések és előrebecslések időbeni érvényessége ugyanis attól függ, hogy milyen szoros a kapcsolat a kereslet és a kínálat között az adott környezetben.

5.2.2. Az ár hatásával kapcsolatos tanulmányA vásárlói szokások megfigyelése azt mutatja, hogy a vásárlási szándék kialakulásában meghatározó szerepet játszik az ár. Ez a hatás a termékfajtától függõen különbözõ nagyságú lehet.

Nyilvánvaló, hogy ha két üzleti ajánlat csak az árakban tér el, akkor a forgalmazókból és szakmai vevõkbõl álló ügyfélkör a legolcsóbb árajánlatot fogja választani. A vállalatnak tehát az az érdeke, hogy ismerje az árcsökkentés vagy árnövelés üzleti forgalom volumenének változására gyakorolt hatását. Tudnia célszerű árpolitikájának hatását a piaci részesedésre, az egységnyi termékre, a termékcsaládra, valamint a teljes termékkörre esõ árrésre vonatkozóan.

Az ár várható hatása

Elsõ látásra a vevő az úgynevezett helyettesítõ termékek árával való összehasonlítás alapján határozza meg, hogy az áru árát alacsonynak vagy magasnak ítéli-e meg. Biztosan állítható továbbá, hogy a többféle anyag felhasználásával épített hajók drágábbak, mint a fa vagy mûanyag szerkezetûek (az A, B és C típusú hajókhoz vagy más, helyettesítõ jellegű szabadidõs termékekhez képest). Az ilyen átfogó összehasonlítás eredményeivel megegyezõ árarányok esetén a vevõ számára az ár ésszerû és elfogadható.

A forgalmazók körében végzett kérdõíves piacfelmérés eredményeit az alábbi harang alakú görbék mutatják:

1. eset 2. eset

Az elsõ esetben szinte valamennyi ügyfél ugyanazt az árat mondja, vagyis a termék árára vonatkozó vélemény konvergens (csekély a szóródás).

A második esetben az ügyfelek nagy szóródással nyilvánítottak eltérõ véleményeket.

Alapelv: A vállalatnak annál inkább érdeke, hogy megismerje az ésszerû árat és inkább kereskedelmi, mintsem pénzügyi vagy rentabilitási (költségek) tényezõk alapján határozza meg saját árát, minél inkább az elsõ esettel állunk szemben (baloldali ábra).

Értékelés: A vásárlók körében végzett reprezentatív felmérés az alábbi eredményeket mutatta:

46


Kérdés: „Mennyit ér az Ön véleménye szerint az itt bemutatott "X" hajó?”

A várt árak


Közepes ár 15000.00 25000.00 50000.00

Magas ár 30000.00 50000.00 90000.00

Közepes ár: A válaszok 50 %-a alatta marad a közepes árnak, míg a válaszok 50 %-a meghaladja a közepes árat.

Magas ár: A válaszok 90 %-a a magasnak becsüli az árat.

A vevõ árelfogadó magatartása

Az árszínvonalat a vevõ azonos termékek közvetlen összehasonlításával vizsgálja olymódon, hogy az "X" márka árát az "Y" márka árához viszonyítja. Az árat drágának fogja találni, ha azt állapítja meg, hogy ugyanazon termék másutt olcsóbb. Ekkor a következõ probléma lép fel: mennyire érzékeny a vevõ azon termékek árkülönbségeire, amelyeket hasonlónak tekint. A vevõ lehet kevéssé érzékeny, érzékeny vagy nagyon érzékeny.

Az árrugalmasság annál nagyobb, minél élesebb a konkurencia harc a piacon.

A relatív árra vonatkozó érzékenység attól is függ, hogy milyen kategóriába tartoznak a megcélzott vevõk (vásárlói szegmens).

Alapelv: Az ár addig emelhetõ, amíg az árrés növelésébõl származó hasznot a vevõk elvesztésébõl származó veszteség nem kompenzálja.

Adatok: A vásárlási szándék tanulmányozására vonatkozó felmérésben két árjavaslatot vizsgáltak egyébként azonos ajánlati feltételek mellett:

- az elsõ estben az ár a piacon kialakult közepes ár,

- a második ár a piacon megadott legalacsonyabb árnak felelt meg.

Az árkülönbség hajótípustól függõen változó hatást gyakorolt a vásárlási szándékra.

Az árhatás érzékelésének mértéke

A hajó B hajó C hajóA vásárlási szándékváltozása /%-ban/ 40.00 20.00 8.00

Árhatás és a marketing mix

A kiváló minõségû és márkás termékek esetében a magas ár nem feltétlenül okoz kereslet csökkenést. Sõt egyenesen hozzájárulhat a termék értékeinek kiemeléséhez. Ezen a piacon a nyersanyag elég drága ahhoz, hogy ne álljon fenn a túl alacsony áron történõ eladás veszélye, amellyel a termék leértékelõdne.

A magas árat a versenyző cég megfelelő üzletpolitikája igazolhatja vagy kompenzálhatja: a reklám, az eladószemélyzet létszáma, a vevőnek nyújtott fizetési határidő segítségével.

Alapelv:

Tekintetbe véve azt, hogy a marketing mix-nek az áron kívül más fontos elemei is vannak, mint pl. a hitelesített minõség, a reklám, és az értékesítési csatorna, tehát ezek szerepérõl sem szabad megfeledkezni a kereslet és a piaci részesedés vizsgálatakor.

Az ár hatása különbözõ szinteken nyilvánulhat meg:

47


1. Globális konkurencia hatás:

Ha a kínálati ár alacsonyabb a vevõ által elfogadott "normál" árnál, akkor újabb vevõk jelentkeznek, és ezzel a globális piac bõvül, azaz a potenciális piac nagyobb lesz.

2. Helyi konkurencia hatás:

Ha a konkurenciánál alacsonyabb árat kínálunk, akkor ez növeli a piaci részesedést más vállalatok rovására, anélkül hogy a globális kereslet változna.

5.2.3. A reklám hatásával kapcsolatos tanulmányIgen nehéz nagy pontossággal felmérni azt, hogy milyen hatással van a reklámkampány az ügyfelek vásárlási szokásaira. A megfigyelések és az elkészült tanulmányok mégis lehetõvé teszik az alábbi következtetések levonását:

Az a reklám, amelyet a hajók gyártói alkalmaznak közvetlenül növeli a végsõ felhasználók körében az eladást. Tudni kell ugyanakkor, hogy a végsõ kereslet növekedése hatással lesz a megrendelésekre, amelyeket a forgalmazók adnak a gyártónak.

Az élénk reklámozás másrészről megkönnyíti a cég eladóinak munkáját a viszonteladók körében, akik úgy fogadják ezt a reklámtevékenységet, mint saját eladásaik közvetlen támogatását.

A reklámozás csak akkor lehet igazán hatékony, ha több, egymást követõ hónapon keresztül folyik. Az a tapasztalat, hogy a kampány három hónapos folyamatos reklámozás esetén fejti ki teljes mértékben a kívánt hatást.

A reklám üzenete nem feltétlenül tudatosul azonnal, ugyanakkor a reklámra fordított pénz rövid idejű megvonása vagy a költségvetési keret lecsökkentése gyakran okoz azonnali kereslet csökkenést. A reklámmal kialakított image hosszú távon is megfelelő keresletet eredményez.

Igen nehéz tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy milyen legyen a tipikus reklámozási költségvetés. Napjainkban mértéktartó keretet szánnak a hajó gyártók a reklámra. A hajó gyártók image-nek megteremtéséhez, amely a fogyasztók számára presztízst jelent, hosszú távú átlag feletti reklámozásra van szükség. Így a reklámozás akkor lesz hatékonyabb, ha az iparágon belül a cég a nagy hirdetõk kategóriájába tartozik.

Az A és B típusú hajókat részben olyan professzionális vevõkörnek szánják, amelynek a vásárlási szokásai racionálisabbak, mint a C típusú hajók vásárlóié. Az utóbbiak elsősorban az árra érzékenyek, mint inkább a kialakított képre, következésképpen érzékenyebben reagálnak reklámra.

A reklám hatásának mértéke

A típusú hajó B típusú hajó C típusú hajó

Az eladások 20.00 30.00 50.00Növekedése /%/

48


A hatás teljes kifejtéséhez a reklámnak megfelelõ marketing stratégiába kell illeszkednie.

5.2.4. A fizetési határidővel kapcsolatos tanulmány

Pénzügyi szempontok

Minden vállalatnak az a nyilvánvaló érdeke, hogy a lehetõ leggyorsabban hozzájusson az eladott áru ellenértékéhez. Így rendszeresen jut pénzeszközökhöz és maga is késedelem nélkül fizetni tud szállítóinak. Ilyen módon elkerülheti azt, hogy igénybe kelljen vennie a költséges bankhitelt. Pénzügyi szempontból a kinnlevõségek azonnali bevételezése növeli a vállalat rentabilitását.

Kereskedelmi szempontok

Az ügyfeleknek/viszonteladóknak megadott fizetési határidõ viszont a vállalat kereskedelmi politikájának fontos részét képezi. A viszonteladók körében végzett felmérés tanulságai szerint, õk a lehetõ legkésõbb szeretnék kifizetni a megvásárolt termékeket, hogy kíméljék vagy egyensúlyban tartsák saját folyószámlájukat.

A megadott fizetési határidõ valamennyi ügyfél számára és valamennyi forgalmazott termékre nézve azonos.

Ha a vállalat vevõi elfogadnak egy adott fizetési határidõt, akkor ennek rövidítése a keresletet - és ezzel a cég eladásait - csökkenti, míg hosszabbítása kereslet emelkedéssel és az eladások növekedésével jár.

A vevõknek/viszonteladóknak adott fizetési határidõ hatása az értékesítésre

Fizetési határidõ Eladások száma (db)

Készpénzfizetés esetén 80

30 napos fizetési határidõ esetén 95

30-60 napos (fele-fele arányban) fizetési határidõ esetén100



A fizetési határidõ terén hozott áldozatok természetesen csak akkor lehetnek igazán vonzóak, ha egy összehangolt eladási politika egészébe illeszkednek.

5.2.5. Az eladószemélyzettel kapcsolatos tanulmányAz cég eladói a lehetõ leggyakrabban keresik fel a vállalat közvetlen ügyfeleit, akiknek a köre viszonteladókból és forgalmazókból áll. Az ügyfeleknek bemutatják a vállalat katalógusát, amelyben valamennyi forgalmazott termék megtalálható. A kereskedelmi képviselõk ugyanakkor autentikus információ forrásként is szolgálnak, lehetõvé teszik a viszonteladók kívánságainak a figyelembe vételét, akik a végsõ fogyasztók elvárásait is közvetítik. A vállalathoz felvett kereskedelmi képviselõk szakértelme jó, így az értékesítéssel foglalkozó munkatársak tevékenységének hatékonysága kizárólag az ügyfélkörrel foglalkozó kereskedõk számától függ.

Nagyobb számú képviselõ foglalkoztatása a következõ elõnyökkel jár:

- jobban lefedik az adott piaci területet;

- színvonalasabb a vállalat vevõinek a kiszolgálása;

- újabb piacokat kutatnak fel…

49


A tanulmány leszögezi, hogy például a hajózási iparág piaca igen érzékenyen reagál az értékesítést végzõ személyzet tevékenységére. Így minden újabb képviselõ (feltéve, hogy kompetens) növelni tudja az eladást.

Meghatározott képviselõi létszám felett - ha az ügyfeleket megfelelõ gyakorisággal keresik fel - a kereskedõk számának további növekedésével nem nõ az értékesítés. Ekkor a piac már nem érzékeny az értékesítést végzõ munkatársak számának növekedésére.

Képviselõk száma /fõ/ Eladási index /az alapkereslet %a/

Létszám- 0 -ig lehetetlen eladni a piaconkategóriák 5 -ig 100 -as nagyságrend

7 -ig max 140 -es nagyságrend 12 -ig max 150 -es nagyságrend

12 fõnél nagyobb létszám A további eredményesség bizonytalan

Természetesen csak abban az esetben lehet az értékesítési munkatársak számának növelésébõl eredõen a maximális hatékonysággal számolni, ha a vállalati kínálat megfelelõ.

50


5.3. DÖNTÉSI ÍVEK

A szimulációban a játékosok döntéseiket a döntési ív kitöltésével hozzák meg. Ezzel történik a döntési változók értékének megadása. A szimuláció különféle nehézségi fokozataihoz különféle döntési ívek tartoznak:

A Kereskedelmi Felfedező ill. Haladó havi döntéseket hoz, döntési íve a legegyszerűbb, hiszen ekkor a játékosok csupán forgalmazzák a késztermékeket. A Felfedező szinten a forgalmazásban a játékosok között nincs kooperáció, így a döntési ív második részét a döntéshozó üresen hagyhatja.

Az Ipari Felfedező, ill. Haladó szinten a játékosok havi döntéseket hoznak, de már termelnek is. A felfedező szinten az alapanyagokkal és a termékekkel a játékosok kooperációt nem folytathatnak, így a döntési ív szürkén satírozott részét üresen hagyják. Az Ipari Haladó szinten történik kooperációs vásárlás és eladás.

A kooperációkban egy anyagfajtát illetve termékfajtát illetően eladás és vásárlás csak egy partnerrel bonyolítható, mert az adatbevitel csak erre ad lehetőséget.

A Pénzügyi illetve Kereskedelmi Szakértő szinteken a játékosok negyedéves döntéseket hoznak, amelyen belül bizonyos részeket hónapokra is le kell bontaniuk. A szakértő szinten a kétféle modellben a döntési ívek azonosak.

Bár a játékok különböző szintjein a döntési ívek tartalma kicsit eltér egymástól, a döntési ívek szerkezete azonos. A döntési íven szereplő kérdések a következő csoportokba oszthatók:

Piaci értékesítésre vonatkozó kérdések, amelyek piaci értékesítési árat, havi reklámozási költséget, vevőnek nyújtott fizetési határidőt, illetve az eladók számának változtatását jelentik. A játékosok figyelmét felhívjuk arra, hogy, ha az eladók számát növelni vagy csökkenteni akarja akkor ebben a mezőben a növelés/csökkentés mértékét kell megadnia és az előjeleket mindig célszerű az egyértelműség érdekében kitöltenie.

A szállítási szerződés az alapanyagokra vonatkozik, és azt határozza meg, hogy a játékvezető által képviselt szállítótól történő normál anyagbeszerzés esetében milyen fizetési határidővel kell fizetni. A szállítási szerződést az ipari és szakértői szinteken mindig ki kell tölteni, különben azonnali fizetési határidőt fog feltételezni a szimuláció. A modellben a játékosok abból indulhatnak ki, hogy a játékvezető által képviselt szállító havi szállítási kapacitása gyakorlatilag korlátlan.

Termelési-beruházási kérdések csak az ipari és a szakértői szinteken fordulnak elő. A játékosnak termelési célként termékenként azt a darabszámot kell megadnia, amennyit az egyes hajótípusokból gyártani akar a tárgyhónapban. Ez a termelési cél akkor teljesül, ha egyrészről biztosított a termelés anyagigénye a meglevő anyagkészletek + gyorsbeszerzések alapján, illetve a meglevő termelőkapacitásokkal a havi munkaóra kapacitást figyelembe véve a kívánt mennyiség legyártható. Ellenkező esetben a ténylegesen gyártott mennyiség a szűk kapacitás által meghatározott lesz. Befejezetlen termeléssel a modellben nem kell számolni.

Kooperációs döntéseket a döntéshozók a kereskedelmi haladó és a szakértői szintű szimulációkban hozhatnak. Az anyagok azonnal beszerzése és eladása, valamint a kooperációs hajóvásárlás illetve eladás számít ezek közé. A játékos itt anyag- ill. hajótípusonként megadja a partner céget, a mennyiséget és az egységárat. A tranzakciót követően azonnal történik a fizetés.

Szolgáltatások igénybevételével foglalkozó kérdések megválaszolásával határozza meg a játékos, hogy a szimulációtól milyen információkat kér a kötelezően szolgáltatott adatokon felül. A szimuláció által kötelezően biztosított információkat az 5.4.1. fejezet, míg a díjazás ellenében kaphatóakat az 5.4.2. fejezet tartalmazza.

Fontos megjegyzés! A szimulációba csak a döntési íven megadott adatok kerülnek. A ki nem töltött, hibásan beírt, kihúzott, törölt vagy olvashatatlan adatokat zérus értékűnek tekinti a szimuláció.

51


5.3.1. Havi döntés (Kereskedelmi Felfedező, Haladó)Társaság száma, neve: ___ ………………………………….. Év: ______ Hónap: ___ Felelős vezető neve : …………………………………..PIACI ÉRTÉKESÍTÉSI DÖNTÉS A hajó B hajó C hajóEladási egységár (FF-ban): _______,__ _________,__ ________,__Havi reklámköltség (FF-ban) _________,__ ___________,__ __________,__Vevő fizetési határidő (mindegyik hajóra) 00 nap 30 nap 45 nap 60 nap 90 nap …….. napEladószemélyzet változása (+ növekedés, - csökkenés) …….. fő--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------PÉNZÜGYI DÖNTÉS Bank megjegyzése:Közép és hosszúlejáratú hitel ………………………… _________,__ FF Rövidtávú hitel (6 hónapra) ………………………… _________,__ FF Értékpapírok vétele (+) vagy eladása (-) _________,__ FF Értékpapírok éves hozama __,__ % Tárgyalásos hitel felvétel (+) vagy visszafizetés (-) …………………. _________,__ FF Tárgyalásos hitel éves kamatlába __,__ % --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------PIACI BESZERZÉSI DÖNTÉS A hajó B hajó C hajóVásárolt mennyiség: _____ db ____ db _____ dbVásárlási egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FF--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------VÁSÁROLT SZOLGÁLTATÁSOK megnevezése értékeMARKINFORM piackutatás ……………………………………… _________,__ FF COMPTASERVICE (számviteli szolg.) ……………………………………… _________,__ FF ASSUREUR Biztosítót Rt ……………………………………… _________,__ FF Egyéb szolgáltatások ……………………………………… _________,__ FF. Összesen _________,__ FF *************************************************************************************************************************************************Hajótípus Kooperáló szállító/vevő cég neve mennyiség(db) egységár(FF) érték(FF)KOOPERÁCIÓS BESZERZÉS

……… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ………………KOOPERÁCIÓS ÉRTÉKESÍTÉS

……… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ……………………… ……………………………… …………… ………… ………………FIGYELEM! Kooperációs megállapodásainak beviteléhez töltse ki a fenti táblát. A beszerzéseket/értékesítéseket hajótípusonként összegezze, és számolja ki az adott hajótípusra a kooperációk átlagárát, összes mennyiségét és értékét:

52


5.3.2. Havi döntés (Ipari Felfedező, Haladó)

Társaság száma, neve: ___ ………………………………….. Év: ______ Hónap: ___ Felelős vezető neve : …………………………………..

PIACI ÉRTÉKESÍTÉSI DÖNTÉS A hajó B hajó C hajóEladási egységár (FF-ban) _______,__ _________,__ ________,__Havi reklámköltség (FF-ban) _________,__ ___________,__ __________,__Vevő fizetési határideje (mindegyik hajóra) 00 30 45 60 90 …….. napEladószemélyzet változása (+ növekedés, - csökkenés) …….. fő--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------PÉNZÜGYI DÖNTÉS Bank megjegyzése:Közép és hosszú lejáratú hitel ………………………… _________,__ FF Rövidtávú hitel (6 hónapra) ………………………… _________,__ FF Értékpapírok vétele (+) vagy eladása (-) _________,__ FF Értékpapírok éves hozama __,__ % Tárgyalásos hitel felvétel (+) vagy visszafizetés (-) …………………. _________,__ FF Tárgyalásos hitel éves kamatlába __,__ %--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS Műanyag (t) Fa (m3)Fizetési határidő (anyagonként eltérően lehet 00, 30, 60 napos) ____ nap ____ nap --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ALAPANYAGOK Műanyag(t) Fa (m3)Szállítótól rendelt mennyiség _____ _____ AZONNALI VÁSÁRLÁS szállító cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali vásárlás mennyisége _____ _____ Azonnali vásárlás vételi egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ AZONNALI ELADÁS vevő cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali eladás mennyisége _____ _____ Azonnali eladás eladási egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------TERMÉKEK A hajó B hajó C hajóTERMELÉSI CÉL: _____ db ____ db _____ dbHAJÓ VÁSÁRLÁS eladó cég neve ………………. ………………… ..………………..Vásárolt mennyiség: _____ db ____ db _____ dbVásárlási egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FFHAJÓ ELADÁS vevő cég neve ………………. ………………… ..………………..Eladott mennyiség: _____ db ____ db _____ dbEladott egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FF--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZERELŐTermelőegység beruházás (+) vagy felszámolás (-): _____ ____ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE megnevezése értékeMARKINFORM piackutatás ……………………………………… _________,__ FF COMPTASERVICE (számviteli szolg) ……………………………………… _________,__ FF ASSUREUR Biztosító Rt ……………………………………… _________,__ FF Egyéb szolgáltatások ……………………………………… _________,__ FF. Összesen _________,__ FF FIGYELEM! Kooperációs megállapodásainak bevitelénél anyagtípusonként illetve terméktípusonként csak egy partnerrel dolgozhat. Minden egyes kooperációnál írja be a céget, amelyik a szállító vagy vevő, a mennyiséget amennyit vesz vagy elad, és a kialkudott egységárat. Ha a játékvezető által képviselt szállítótól vásárol, akkor és cégnek a játékvezetőt adja meg!

53


5.3.3. Negyedéves döntés (Pénzügyi vagy Kereskedelmi Szakértő)Társaság száma, neve: ___ ………………………………….. Negyedév: ____ Év: ______ Felelős vezető neve : …………………………………..NEGYEDÉVES MARKETING DÖNTÉS A hajó B hajó C hajóEladási egységár (FF-ban) _______,__ _________,__ ________,__Havi reklámköltség (FF-ban) _________,__ ___________,__ __________,__Vevő fizetési határideje (mindegyik hajóra) 00 30 45 60 90 …….. napEladószemélyzet változása (+ növekedés, - csökkenés) …….. fő--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------NEGYEDÉVES SZÁLLÍTÓI SZERZŐDÉS Műanyag (t) Fa (m3)Fizetési határidő (anyagonként eltérően lehet 00, 30, 60 napos) ____ nap ____ nap --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE megnevezése értékeMARKINFORM piackutatás ……………………………………… _________,__ FF COMPTASERVICE (számviteli szolg) ……………………………………… _________,__ FF ASSUREUR Biztosító Rt ……………………………………… _________,__ FF Egyéb szolgáltatások ……………………………………… _________,__ FF. Összesen _________,__ FF

1. HÓNAPRA VONATKOZÓ DÖNTÉSPÉNZÜGYI DÖNTÉS Bank megjegyzése:Közép és hosszú lejáratú hitel ………………………… _________,__ FF Rövidtávú hitel (6 hónapra) ………………………… _________,__ FF Értékpapírok vétele (+) vagy eladása (-) _________,__ FF Értékpapírok éves hozama __,__ % Tárgyalásos hitel felvétel (+) vagy visszafizetés (-) …………………. _________,__ FF Tárgyalásos hitel éves kamatlába __,__ % --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ALAPANYAGOK Műanyag(t) Fa (m3)Szállítótól rendelt mennyiség _____ _____ AZONNALI VÁSÁRLÁS szállító cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali vásárlás mennyisége _____ _____ Azonnali vásárlás vételi egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ AZONNALI ELADÁS vevő cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali eladás mennyisége _____ _____ Azonnali eladás eladási egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------TERMÉKEK A hajó B hajó C hajóTERMELÉSI CÉL: _____ db ____ db _____ dbHAJÓ VÁSÁRLÁS eladó cég neve ………………. ………………… ..………………..Vásárolt mennyiség: _____ db ____ db _____ dbVásárlási egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FFHAJÓ ELADÁS vevő cég neve ………………. ………………… ..………………..Eladott mennyiség: _____ db ____ db _____ dbEladott egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FF--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZERELŐTermelőegység beruházás (+) vagy felszámolás (-): _____ ____ FIGYELEM! Kooperációs megállapodásainak bevitelénél anyagtípusonként illetve terméktípusonként csak egy partnerrel dolgozhat. Minden egyes kooperációnál írja be a céget, amelyik a szállító vagy vevő, a mennyiséget amennyit vesz vagy elad, és a kialkudott egységárat. Ha a játékvezető által képviselt szállítótól vásárol, akkor és cégnek a játékvezetőt adja meg!

54


Negyedéves döntés (Pénzügyi vagy Kereskedelmi Szakértő) (Folytatás-1)

2. HÓNAPRA VONATKOZÓ DÖNTÉSPÉNZÜGYI DÖNTÉS Bank megjegyzése:Közép és hosszú lejáratú hitel ………………………… _________,__ FF Rövidtávú hitel (6 hónapra) ………………………… _________,__ FF Értékpapírok vétele (+) vagy eladása (-) _________,__ FF Értékpapírok éves hozama __,__ % Tárgyalásos hitel felvétel (+) vagy visszafizetés (-) …………………. _________,__ FF Tárgyalásos hitel éves kamatlába __,__ % --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ALAPANYAGOK Műanyag(t) Fa (m3)Szállítótól rendelt mennyiség _____ _____ AZONNALI VÁSÁRLÁS szállító cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali vásárlás mennyisége _____ _____ Azonnali vásárlás vételi egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ AZONNALI ELADÁS vevő cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali eladás mennyisége _____ _____ Azonnali eladás eladási egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------TERMÉKEK A hajó B hajó C hajóTERMELÉSI CÉL: _____ db ____ db _____ dbHAJÓ VÁSÁRLÁS eladó cég neve ………………. ………………… ..………………..Vásárolt mennyiség: _____ db ____ db _____ dbVásárlási egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FFHAJÓ ELADÁS vevő cég neve ………………. ………………… ..………………..Eladott mennyiség: _____ db ____ db _____ dbEladott egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FF--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZERELŐTermelőegység beruházás (+) vagy felszámolás (-): _____ ____

55


Negyedéves döntés (Pénzügyi vagy Kerekedelmi Szakértő) (Folytatás-2)

3. HÓNAPRA VONATKOZÓ DÖNTÉSPÉNZÜGYI DÖNTÉS Bank megjegyzése:Közép és hosszú lejáratú hitel ………………………… _________,__ FF Rövidtávú hitel (6 hónapra) ………………………… _________,__ FF Értékpapírok vétele (+) vagy eladása (-) _________,__ FF Értékpapírok éves hozama __,__ % Tárgyalásos hitel felvétel (+) vagy visszafizetés (-) …………………. _________,__ FF Tárgyalásos hitel éves kamatlába __,__ % --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ALAPANYAGOK Műanyag(t) Fa (m3)Szállítótól rendelt mennyiség _____ _____ AZONNALI VÁSÁRLÁS szállító cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali vásárlás mennyisége _____ _____ Azonnali vásárlás vételi egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ AZONNALI ELADÁS vevő cég neve ……………………….. ………………………….. Azonnali eladás mennyisége _____ _____ Azonnali eladás eladási egységár (FF-ban): _______,__ ________,__ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------TERMÉKEK A hajó B hajó C hajóTERMELÉSI CÉL: _____ db ____ db _____ dbHAJÓ VÁSÁRLÁS eladó cég neve ………………. ………………… ..………………..Vásárolt mennyiség: _____ db ____ db _____ dbVásárlási egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FFHAJÓ ELADÁS vevő cég neve ………………. ………………… ..………………..Eladott mennyiség: _____ db ____ db _____ dbEladott egységár FF/db: _______,__ FF _______,__ FF ________,__ FF--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZERELŐTermelőegység beruházás (+) vagy felszámolás (-): _____ ____

56


5.3.4. A számítógépbe bevitt döntés visszaigazolása

Hónap: 6 Negyedév: 2 Év: 1 Vállalat 1 Kalypso 1 555

DÖNTÉSEK

KERESKEDELMI-PÉNZÜGYI DÖNTÉSEKMARKETING MIX

TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓEladási egységár (FF)500.00 15 000.00 25 000.00 50 000.15 000.0

14 500.00 33 000.00 75 000.00

Havi reklám költség (FF) 400 000.00 400 000.00 600 000.00 Vevő fizetési határidő 30/60 napEladó felvétel(+) elbocsátás(-) fő 0PÉNZÜGY +40.00 +20.00 +8.00Közép és hosszútávú hitel 0.00Rövidtávú hitel 0.00Forgóeszköz: vétel(+) eladás(-) 100 000.00Forgóeszköz: értékpapírok éves hozama (%) 18.00Felvett hitel (+) v. törlesztett hitel (-) 10 000.00Hitel éves kamata (%) 12.00Tőkenövelés 0.00Tőkenövelés fajtája Nyereségtartalék bevonás

TERMELÉSANYAGOK Műanyag FaFizetési határidő a szállítók felé 60 nap 60 napSzállítóktól rendelt mennyiség 55 20Azonnal vásárolt anyag mennyisége 0 3Azonnal vásárolt anyag egységára 0.00 14 000.00Azonnal eladott anyag mennyisége 2 0Azonnal eladott anyag egységára 8 000.00 0.00

TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓTermelési cél (db) 0 100 15Vásárolt mennyiség (piaci+kooperáció) 160 0 0Vételi egységár (piaci+kooperáció) 7 000.00 0.00 0.00Eladott mennyiség (kooperáció) 60 0 0Eladási egységár (kooperáció) 9 000.00 0.00 0.00

MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELŐTermelőegység létesítés (+) megszüntetés(-) 0 0

VÁLTOZÓK ÉS ESEMÉNYEKVÁLTOZÓKSzolgáltatási illetmény 0.00Egyéb termelési eredmény 3 000.00Egyéb termelési veszteség 2 000.00Egyéb pénzügyi eredmény 4 000.00Egyéb pénzügyi veszteség 1 000.00Egyéb rendkívüli eredmény 10 000.00Egyéb rendkívülii veszteség 9 000.00Egyéb üzleti tevékenység eredményének ÁFÁ-ja 10.00Egyéb üzleti tevékenység költségének ÁFA-ja 10.00ESEMÉNYEKANYAGOK Műanyag (t) Fa (m3)Leltárkülönbség 1.00 0.00TERMÉK A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓLeltárkülönbség 1 0 0MŰHELY ÖNTŐ ÖSSZESZERELŐMegszüntetett termelőegységek száma 0 0

57


5.4. A SZIMULÁCIÓTÓL KAPHATÓ INFORMÁCIÓKA szimulációt követően a játékosok a számítógéptől egyrészt kötelezően kapnak ingyenes dokumentumokat, másrészről megvásárolhatnak eredménytáblákat. Ebben a fejezetben ezeket a dokumentumokat mutatjuk be. A dokumentumokról összefoglalót az 5. Fejezet elején már láthattunk.

5.4.1. Az állandóan rendelkezésre álló szimulációs eredménytáblák A vállalat gazdasági eredményei (mennyiségi összefüggések, beszerzés, értékesítés, készletek,

nyitó és záró készpénz készlet) Mérleg Havi eredménykimutatás Havi pénzforgalmi kimutatás (cash-flow tábla)

5.4.1.1. A vállalat gazdasági eredményei

Hónap 6 Negyedév 2 Év 1Vállalat 1 KALYPSO 1 555

A VÁLLALAT (TÁRSASÁG) GAZDASÁGI EREDMÉNYEI

INPUTOK és OUTPUTOK (db)TERMÉK

Termelési cél Termelt mennyiség

Céltól való eltérés

Készlethiány Munkahely telítődés

B hajó 100 98 2 Össze-szerelőC hajó 15 14 1 Össze-szerelőELADÁS

Hóeleji készlet

Hajóvásárlás

PiaciÉrtékesítés

Kooperációsértékesítés

Hóvégi készlet

A hajó 0 160 99 60 0B hajó 3 0 101 0 0C hajó 0 0 14 0 0

Termelési kapacitás és anyagkészletMŰHELY Termelőegység Termelőegység Termelőegység Termelőegység Rendelkezésre

Létesítés Eladás Megszüntetés Száma álló órakapacitásÖntő 0 0 0 9 1620Összeszerelő 0 0 0 9 1620ANYAGOK Azonnali Azonnali Hóvégi Rendelt Köv. hónapra

vétel eladás Készlet Mennyiség Hóeleji készletMűanyag 0 2 17.40 55 72.40Fa 3 0 18.70 20 38.70

Rendelkezésre álló pénzügyi eszközökNyitó pénzkészlet (hiány) 680 489.40

Záró pénzkészlet 1 529 610.07

58


5.4.1.2. Mérleg


MÉRLEG

Eszközök

IMMATERIÁLIS JAVAK 100 000.00TÁRGYI ESZKÖZÖKIngatlanok 5 000 000.00 4 625 000.00 375 000.00Műszaki berendezések 9 000 000.00 2 083 333.33 6 916 666.67Egyéb tárgyi eszközök 1 000 000.00 535 000.00 465 000.00KÉSZLETEK ÉS FORGÓESZKÖZÖKMűanyag 333 539.69Fa 157 030.46A hajó 0.00 B hajó 0.00C hajó 0.00KÖVETELÉSEK (KINTLEVŐSÉGEK)Vevő 11 706 762.60Forgóeszközök (értékpapírok) 100 000.00Tárgyi eszközök után fizetett ÁFA 0.00Javak/szolgáltatások kifiz. ÁFA-ja 855 121.63Rendelkezésre álló készpénz 1 529 610.08


Források

Jegyzett tőke 5 000 000.00Tőketartalék 6 030 000.00Előző év áthozott eredménye -30 000.00Folyó évi mérleg sz. eredmény 1 383 109.19NETTÓ SAJÁT TŐKE 12 383 109.19

Közép/hosszú- távú kötelezettségek 6 033 333.33Rövid távú kötelezettségek 0.00Egyéb kötelezettségek (tárgy, hitel/kötvény) 10 000.00Túlköltés (kényszerhitel) 0.00

Szállítói tartozások 2 790 684.00Értékesítéskor beszedett ÁFA 1 321 604.60


59


5.4.1.3. Havi eredménykimutatás


HAVI EREDMÉNYKIMUTATÁS

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYEÜZLETI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI

Nettó árbevétel (késztermék értékesítés) 6 414 100.00Késztermék készletváltozásból származó bevétel -44 948.64Egyéb értékesítés bevételei 3 000.00

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI

Anyagbeszerzés költségei 1 311 000.00Anyagok készletváltozása -10 335.61Késztermék beszerzés költségei 1 120 000.00Üzleti tevékenység költségei 3 438 210.00Egyéb üzleti költségek 2 000.00Elszámolt értékcsökkenés költsége 183 333.33

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 327 943.63

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYEPÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI

Kapott kamatok/hozamok 0.00Egyéb pénzügyi bevételek 4 000.00

PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

Fizetett banki kamatok 41 111.11Egyéb kamatok 0.00Egyéb pénzügyi költségek 1 000.00Túlköltésből származó kamatköltség 7 939.04

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -46 050.15

FOLYÓ EREDMÉNY 281 893.48

RENDKÍVÜLI EREDMÉNYRENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

Egyéb rendkívüli bevételek 10 000.00

RENDKÍVÜLI KIADÁSOK

Egyéb rendkívüli kiadások 9 000.00

RENDKÍÍVÜLI EREDMÉNY 1 000.00

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 282 893.48

60


5.4.1.4. Havi pénzforgalmi kimutatás (cash-flow tábla)


HAVI PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS (CASH-FLOW TÁBLA)

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI (ÁFA-val)Piaci értékesítés bevételei 8 039 196.00Kooperációs értékesítés bevételei 651 240.00Nyersanyag értékesítés bevételei 19 296.00

EGYÉB TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEIÜzleti tevékenység eredménye 3 300.00Pénzügyi tevékenység bevételei 4 000.00Rendkívüli bevételek 10 000.00

KAPOTT HITEL ÉS EGYÉB BEVÉTELEKRövid lejáratú hitelek 0.00Közép- és hosszúlejártatú hitelek 0.00Tárgyalásos hitelek 10 000.00Forgóeszköz (értékpapír) eladás bevétele 0.00

ÖSSZES BEVÉTEL 8 737 032.00

BESZERZÉS KÖLTSÉGEIAlapanyag beszerzés értéke (ÁFA-val) 50 652.00Késztermék beszerzés értéke (ÁFA-val) 1 350 720.00Előző havi ÁFA befizetése/visszaigénylése 1 038 631.40

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOKÜzleti tevékenység költségei 3 794 545.63Pénzügyi költségek 50 050.15Rendkívüli költségek 9 000.00

FELVETT HITELEK TÖRLESZTÉSERövid lejáratú hitelek törlesztése 0.00Hosszú lejáratú hitelek törlesztése 133 333.33Befektetett eszközök értéke 100 000.00Tárgyalásos hitelek törlesztése 0.00

ÖSSZES KIADÁS 6 526 932.52

KÉSZPÉNZ VÁLTOZÁS 2 210 099.48

NYITÓ PÉNZKÉSZLET (HIÁNY) 680 489.40

ZÁRÓ PÉNZKÉSZLET 1 529 610.08

61


5.4.2. A játékvezetőtől vásárolható eredménytáblák

Vállalatok értékesítése termékenként és piaci és kooperációs értékesítésre bontottan 5,000 FF/hó

MARKINFORM Piackutató Kft fejlődést bemutató eredménytáblái A potenciális és a tényleges piac alakulása 5,000 FF/hó

A vállalatok piaci részesedése %-ban 5,000 FF/hó Az árak alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó A reklámköltség alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó A vevők fizetési határidejének alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó Az eladószemélyzet alakulása a vállalat piacán 5,000 FF/hó

COMPTASERVICE Kft pénzügyi-számviteli információk Részletes havi eredménykimutatás 11,000 FF/hó Kumulált eredménykimutatás 10,000 FF/hó Bevételek és kintlevőségek részletezése 9,000 FF/hó ÁFA kimutatás (tárgyhót megelőző hónapra) 12,000 FF/hó

Alapanyagok készletváltozása (csak saját termelés esetén) 4000 FF/hó

A késztermékek készletváltozása (csak saját termelés esetén) 4000 FF/hó

A termelési főmérnök információi (csak saját termelés esetén) Alapanyag felhasználás 3000 FF/hó Műhelyek kihasználása 3000 FF/hó

2000 FF/hó

Európai Hitelintézet Tárgyalásos hitel előkalkulációja 2,000 FF/hitel Európai Hitelintézet (szerződés)

Szabadalmi hivatal szabadalmi bejelentés 15,000 FF

Biztosítások Az „üzleti veszteség” biztosítása havi díj a biztosítandó bruttó árrés 0.5 %-a Szavatossági biztosítás havi biztosítási díj a biztosított érték 1 %-a Vezető munkatárs „kulcsember” biztosítása a havi díj emberenként havonta

2000.- FFhavi díj megegyezéses árak

Vagyonbiztosítás a havi díj a biztosított vagyonérték 0.5 %-a

A „Kis Közgazdász Lapja” Példányonkénti havi ár: 1,200 FF Negyedéves előfizetési díj: 3,000 FF Éves előfizetési díj: 9,900 FF

5.4.2.1. Vállalatok értékesítésének összehasonlítása

A HAJÓ B HAJÓ C HAJÓSzám Vállalat neve Piaci ért Kooperáció Piaci ért. Kooperáció Piaci ért. Kooperáció1 Kalypso 1 555 99 60 101 0 14 02 Kalypso 2 556 81 0 259 0 16 0

62


5.4.2.2. MARKINFORM fejlődést bemutató eredménytáblák

A potenciális és a tényleges piac alakulásaA HAJÓ B HAJÓ C HAJÓ

Hónap Potenciális piac Tényleges piac Potenciális piac Tényleges piac Potenciális piac. Tényleges piac1 141 102 447 311 64 362 139 100 259 148 83 473 368 163 259 155 105 554 639 432 259 517 129 715 723 236 259 522 214 1026 894 297 259 701 155 46

A vállalatok piaci részesedései Szám Vállalat neve A hajó piaca B hajó piaca C hajó piaca Összesen1 Kalypso 1 555 31.45 14.82 33.09 19.302 Kalypso 2 556 29.36 34.56 34.29 33.733 Kalypso 3 558 16.72 40.78 22.53 35.164 Kalypso 4 560 22.47 9.84 10.09 10.09A piaci részesedések a teljes piac %-ában szerepelnek.

Az árak alakulása a vállalat piacánA HAJÓ

Hónap Minimum Átlag Maximum Vállalati ár1 15 000.00 15 625.00 16 500.00 16 000.002 15 000.00 15 625.00 16 500.00 16 000.003 15 000.00 15 625.00 16 500.00 16 000.00

B HAJÓHónap Minimum Átlag Maximum Vállalati ár1 28 000.00 30 500.00 35 000.00 35 000.002 28 000.00 30 500.00 35 000.00 35 000.003 28 000.00 31 500.00 35 000.00 33 000.00

C HAJÓHónap Minimum Átlag Maximum Vállalati ár1 60 000.00 66 250.00 75 000.00 75 000.002 60 000.00 66 250.00 75 000.00 69 000.003 64 000.00 68 000.00 75 000.00 64 000.00

A reklámköltség alakulása a vállalat piacánA vevők fizetési határidejének alakulása a vállalat piacánAz eladószemélyzet alakulása a vállalat piacán

Mindhárom eredménytábla ugyanolyan szerkezetű, mint a fenti áralakulást bemutató tábla, tehát hónapokra bontottan mutatja az adott paraméter (ár, reklámköltség stb) értékének változását hajótípusonként.

5.4.2.3. COMPTASERVICE Kft pénzügyi-számviteli információk

Részletes havi eredménykimutatásA részletes havi eredménykimutatás tartalma lényegében megegyezik a havi eredménykimutatáséval, de a bevételek, termékekre, mennyiségre és értékre bontottan jelennek. A költségeket kamatterheket is részletezi, így időnként megkönnyítheti a döntéshozó számára eredményeinek értékelését.

63


Kumulált eredménykimutatásA kumulált havi eredménykimutatás az évkezdettől számított árbevételt, költségeket tartalmazza. A döntéshozó számára elsősorban ott van jelentősége, hogy levezeti a mérlegben szereplő tárgyévi eredményt.

ÁFA kimutatás (tárgyhót megelőző hónapra)Tételesen levezeti a megelőző hónap bevételei és kiadásai alapján a fizetendő illetve visszaigényelhető ÁFA értékét. Tekintettel arra, hogy a cégek havonta vagy negyedévente kötelesek ÁFA bevallást készíteni, e táblával teljesíthető ez a kötelezettség. A játékosok azonban kézzel is kiszámolhatják és elkészíthetik ÁFA bevallásukat, ilyenkor erre a táblára nincs szükségük.

Alapanyagok, késztermékek készletváltozásaA táblák tételesen levezetik anyagfajtánként illetve termékfajtánként mennyiségben és értékben az adott hónap forgalmát a nyitókészletből kiindulva a zárókészletig. Bemutatja a vásárlást, a kooperációs beszerzést, a termelést, illetve a felhasználást valamint a piaci ill. kooperációs értékesítést. Amennyiben van leltárkülönbözet feltünteti ennek mennyiségét és egységárát. Mintakánt lásd az alábbi táblát:

MŰANYAGMennyiség Egységár Érték

NYITÓ KÉSZLET 18,60 19 668,52 365 834,54

Rendelt mennyiség 55,00 19 000,00 1 045 000,00

Azonnali vásárlás (kooperáció)

ÖSSZES KÉSZLET 73,60 19 168,95 1 410 834,54

Felhasználás A hajó 19 168,95

Felhasználás B hajó 39,20 19 168,95 751 422,74

Felhasználás C hajó 14,00 19 168,95 268 365,27

Azonnali eladás (kooperáció) 19 168,95

Leltárkülönbözet (+/-) 19 168,95

ÖSSZES FELHASZNÁLÁS 53,20 19 168,95 1 019 788,01

ZÁRÓKÉSZLET 20,40 19 168,95 391 046,53

Bevételek és kintlevőségek részletezéseA bevételek és kintlevőségek részletezése tábla hajófajtánként mutatja a tárgyhavi, a 30, 60 ill 90 napos értékesítés ÁFA-val növelt értékét. Amennyiben történt anyagértékesítés is, akkor ezt is hozza.

BEVÉTELEK KINTLEVŐSÉGEK

Hónap vége 30 nap 60 nap 90 nap

Piaci értékesítés A hajó

Piaci értékesítés B hajó 5 551 821,00 5 114 043,00 2 009 799,00

Piaci értékesítés C hajó 2 487 375,00 2 170 800,00 633 150,00

Kooperációs értékesítés A hajó

Kooperációs értékesítés B hajó

Kooperációs értékesítés C hajó

Azonnali értékesités Műanyag

Azonnali értékesítés Fa

HAVI ÖSSZES ÉRTÉKESÍTÉS 8 039 196,00 7 284 843,00 2 642 949,00

BEVÉTELEK/KINTLEVŐSÉGEK ÖSSZ. 8 039 196,00 9 927 792,00

64


5.4.2.4. A termelési főmérnök információi

Alapanyag felhasználásEzek a táblák a termelés anyagfajtánkénti felhasználását mutatják be termékenként figyelemmel a termelési program által meghatározott tervezett felhasználásra és a kapacitáskorlátok miatti tényleges felhasználásra.

Műhelyek kihasználásaEzek a táblák a termelés munkafázisonkénti munkaóra felhasználását mutatják be termékenként figyelemmel a termelési program által meghatározott tervezett felhasználásra és a kapacitáskorlátok miatti tényleges felhasználásra.

5.4.2.5. Európai Hitelintézet

Tárgyalásos hitel előkalkulációjaA döntéshozó valamely hiteligénye esetén ezzel a kalkulációval számolható ki adott hitelösszeg és futamidő mellett a havi törlesztő részlet értéke és annak megoszlása kamat és tőketörlesztésre.

65


5.4.2.6. Szabadalmi hivatal védjegy bejelentés

NEMZETKÖZI IPARI TULAJDONVÉDELMI INTÉZET (NITI)Védjegy bejegyzési kérelemKérvényezõ vagy meghatalmazottja tölti ki.

A NITI tölti ki

66


Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS................................................................................................................................................... 4AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ JELLEMZŐ VONÁSAI...................................................................................4AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ MENETE........................................................................................................4A KALYPSO ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK SZINTJEI.........................................................................6A VEZETŐI DÖNTÉSEK TERMÉSZETE..................................................................................................7A DÖNTÉSHOZATAL GYAKORISÁGA..................................................................................................11A VERSENYZŐ CÉGEK........................................................................................................................... 12

1. A PIAC...................................................................................................................................................... 131.1. TERMÉKEK....................................................................................................................................... 13

1.1.1. “A” hajó........................................................................................................................................ 131.1.2. “B” hajó........................................................................................................................................ 131.1.3. “C” hajó........................................................................................................................................ 13

1.2. VEVŐK............................................................................................................................................... 141.3. A PIACI VERSENY............................................................................................................................ 14

1.3.1. Közvetlen (direkt) verseny............................................................................................................ 141.3.2. Közvetett (indirekt) verseny..........................................................................................................14

2. TERMELÉS............................................................................................................................................... 152.1. NYERSANYAGOK............................................................................................................................. 15

2.1.1. Szállítók........................................................................................................................................ 152.1.2. Fajlagos nyersanyag felhasználás..................................................................................................16

2.2. A TERMELÉSI FOLYAMAT............................................................................................................. 162.2.1. Technológiai jellemzők................................................................................................................. 172.2.2. Termelési kapacitás....................................................................................................................... 172.2.3. A termelési kapacitás módosítása..................................................................................................172.2.4. A termelés egyéb közvetlen költségei............................................................................................182.2.5. Termeléssel összefüggő havi fix költségek....................................................................................18

2.3. EGYÉB KÖLTSÉGEK........................................................................................................................ 182.3.1. Értékesítési és reklámköltségek.....................................................................................................192.3.2. Adminisztrációs (igazgatási) költségek..........................................................................................192.3.3. Pénzügyi (kamat) költségek...........................................................................................................192.3.4. Értékcsökkenési leírás................................................................................................................... 192.3.5. Egyéb tételek................................................................................................................................ 19

3. ÉRTÉKESÍTÉS (DISZTRIBÚCIÓ)............................................................................................................203.1. VEVŐK............................................................................................................................................... 20

3.1.1. Piaci értékesítés............................................................................................................................. 203.1.2. Kooperációs beszerzés, értékesítés................................................................................................20

3.2. ELADÓSZEMÉLYZET....................................................................................................................... 203.3. KOMMUNIKÁCIÓ............................................................................................................................. 21

4. A PARTNEREK......................................................................................................................................... 224.1. SZOLGÁLTATÓK.............................................................................................................................. 22

4.1.1. A “KIS KÖZGAZDÁSZ” közgazdasági havi lap...........................................................................224.1.2. MARKINFORM Piackutató Kft....................................................................................................224.1.3. COMPTASERVICE Számviteli és Adótanácsadó Kft...................................................................224.1.4. EURÓPAI HITELBANK.............................................................................................................. 224.1.5. ASSURER Biztosító Rt................................................................................................................. 234.1.5.1. Az "üzleti veszteség” biztosítása................................................................................................234.1.5.2. Szavatossági biztosítás............................................................................................................... 244.1.5.3. Vezetõ munkatárs "kulcsember" biztosítása................................................................................254.1.5.4. Vagyonbiztosítás........................................................................................................................ 264.1.6. Szabadalom, védjegy..................................................................................................................... 27

4.2. ÁLLAM (ADÓZÁS)............................................................................................................................ 284.2.1. Társasági nyereségadó................................................................................................................... 284.2.2. Általános forgalmi adó (ÁFA).......................................................................................................28

4.3. EGYÉB KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK.........................................................................................28

5. A SZIMULÁCIÓ GYAKORLATI ESZKÖZEI...........................................................................................29A legfontosabb dokumentumok összefoglalása........................................................................................29

67


5.1. KIINDULÓ ADATOK, PARAMÉTEREK...........................................................................................305.1.1. A modell paraméterei.................................................................................................................... 305.1.2. Az induló paraméterek.................................................................................................................. 325.1.3. A kft nyitó mérlege....................................................................................................................... 345.1.4. Az állandó számítási paraméterek.................................................................................................385.1.5. A havi kereslet szezonális együtthatói...........................................................................................395.1.6. Termelési paraméterek.................................................................................................................. 405.1.7. Változó számítási paraméterek......................................................................................................415.1.8. A játékvezető által képviselt hajógyártó termelői árai....................................................................42

5.2. PIACI INFORMÁCIÓK (MARKINFORM TANULMÁNYOK)..........................................................435.2.1. A potenciális piaccal kapcsolatos tanulmány.................................................................................435.2.2. Az ár hatásával kapcsolatos tanulmány..........................................................................................455.2.3. A reklám hatásával kapcsolatos tanulmány....................................................................................475.2.4. A fizetési határidővel kapcsolatos tanulmány................................................................................485.2.5. Az eladószemélyzettel kapcsolatos tanulmány...............................................................................48

5.3. DÖNTÉSI ÍVEK.................................................................................................................................. 505.3.1. Havi döntés (Kereskedelmi Felfedező, Haladó).............................................................................515.3.2. Havi döntés (Ipari Felfedező, Haladó)...........................................................................................525.3.3. Negyedéves döntés (Pénzügyi vagy Kereskedelmi Szakértő)..........................................................535.3.4. A számítógépbe bevitt döntés visszaigazolása...............................................................................56

5.4. A SZIMULÁCIÓTÓL KAPHATÓ INFORMÁCIÓK...........................................................................575.4.1. Az állandóan rendelkezésre álló szimulációs eredménytáblák........................................................575.4.1.1. A vállalat gazdasági eredményei................................................................................................575.4.1.2. Mérleg....................................................................................................................................... 585.4.1.3. Havi eredménykimutatás............................................................................................................ 595.4.1.4. Havi pénzforgalmi kimutatás (cash-flow tábla)...........................................................................605.4.2. A játékvezetőtől vásárolható eredménytáblák................................................................................615.4.2.1. Vállalatok értékesítésének összehasonlítása................................................................................615.4.2.2. MARKINFORM fejlődést bemutató eredménytáblák.................................................................62A potenciális és a tényleges piac alakulása..............................................................................................62A vállalatok piaci részesedései................................................................................................................ 62Az árak alakulása a vállalat piacán.......................................................................................................... 62A reklámköltség alakulása a vállalat piacán............................................................................................62A vevők fizetési határidejének alakulása a vállalat piacán.......................................................................62Az eladószemélyzet alakulása a vállalat piacán.......................................................................................625.4.2.3. COMPTASERVICE Kft pénzügyi-számviteli információk.........................................................62Részletes havi eredménykimutatás..........................................................................................................62Kumulált eredménykimutatás.................................................................................................................. 63ÁFA kimutatás (tárgyhót megelőző hónapra)..........................................................................................63Alapanyagok, késztermékek készletváltozása..........................................................................................63Bevételek és kintlevőségek részletezése..................................................................................................635.4.2.4. A termelési főmérnök információi..............................................................................................64Alapanyag felhasználás........................................................................................................................... 64Műhelyek kihasználása........................................................................................................................... 645.4.2.5. Európai Hitelintézet................................................................................................................... 64Tárgyalásos hitel előkalkulációja............................................................................................................645.4.2.6. Szabadalmi hivatal védjegy bejelentés........................................................................................65

68

Üzleti vállalkozás

Documents