Turulmániaérthető filatélia

7 rész

Í v s z é l e k

2009. Gelle Péter /angyalka/

Az 1900-as turul sor az első olyan bélyegkiadásunk, amely ívszéllel került az árusítóhelyekre. Félreértések elkerülésére: ívszéllel addig is rendelkeztek a bélyegívek, csak azokat a gyártás után egyszerűen letépték, és így csomagolták, majd küldték ki. Sajnos az ily módon megcsonkított ívek már a csomagolás során is megsérülhettek. Mire átmentek a tortúrán és eljutottak a vevő kezeihez, sokuk sérülten talált gazdára, ami többeknek feltűnt.

1913. Turul 2 fillér nyomdai D ívnegyed alsó

fél

1881. 20kr bélyeg

ívközéprész hármas csíkban

Ez még nem is lett volna baj, de nemtetszésüknek egyre többen hangot is adtak. Kezdték a hivatali dolgozók, aztán a különféle cégek és bankok folytatták a panaszkodást. Pedig nem volt új keletű a probléma. Turulosok még nem is voltak, mikor a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara az ívszélnélküliség okán olyannyira felhúzta magát, hogy igen részletes beadványt nyújtott be a Posta-vezérigazgatósághoz, megfogalmazva, hogy az ívszéli bélyegek sérülése olyan mértékű, hogy azokat a Posta gyakran nem fogadja el bérmentesítésre. Ívszéli darabok

Tették mindezt 1899-ben, minekutána a Posta is végre belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Az ívszéleket az íveken rajta kell hagyni, mintegy védőszegély gyanánt, nem kis örömére a postának, a felhasználóknak, és nem utolsósorban a kor és napjaink gyűjtőinek. Hiszen az ívszél nem csupán üres papírcsík. Azon rengeteg információ, azonosító jel található, amely – érdekessége mellett – például a kutatómunka sikeréhez is nem egy ízben hozzájárult már.

Eger Főposta 1899 Beszterce Postapalota

A turulrajzú bélyegek ívszélein is többféle nyomdatechnikai és egyéb jelzést, pl. nyársalási (tűfelszúrási) pontot (1) találhatunk. Talán a legismertebb ezek közül az ívszéli érték összegszám (2). Ez a postai dolgozó munkáját segítette oly módon, hogy a letépett bélyegek összege az ívszélen feltüntetett számok segítségével könnyen követhető és ellenőrizhető volt. A gyűjtőket azonban a nyomdatechnikai jelzések (3) érdeklik igazán.

2

3

1

2

3

Ezek szerepe kezdetben nem volt tisztázott, és vérre menő vitákat okozott. Anno a híres gyűjtők (Visnya, Bán, Rossethal, Szalay, Rédey, Lehnert) is különféle elméleteket állítottak fel a kis ívszéli rajzocskák miértjéről. Ma már biztosan tudni használatuk mibenlétét. Mint ahogyan azt is, hogy az igazsághoz legközelebb Rédey járt.

Nyomdatechnikai jelzések

Aztán Bíró Marcell, megelégelvén az 1899-es vízjellel és az ívszéljelzésekkel kapcsolatos feltételezéseket, írásban kereste meg kérdéseivel az államnyomdát. Erre Zámbó, az akkori igazgató válaszolt 171.II/1903. számú levelében. Az ívszéljelzésre az alábbiakat írta szó szerint:

400 bélyegképes nyomdaiív

„A postadíjjegyek egyes lapjainak szélzetén észlelt holdjelzés arra való, hogy a 400 db. díjjegyes kinyomott íveknek félívekben való lyukasztása alkalmával a lyukasztógépet kezelő tudhassa azt, hogy az ívek mely oldali félívének állítsa be a lyukasztóbetétet.”

Ezzel a kérdés egyértelműen eldőlt. A nyomdatechnikai jelek a nyomás második menetében kerültek fel az ívekre, vagyis az értékszámokkal és az ívszéli érték összegszámokkal együtt nyomták, ezért színük mindig fekete. A nyomdatechnikai jelzések helye (eleinte nyomdai ívenként egy darabot alkalmaztak) az ekkor még szétvágatlan nyomdai ív függőleges szimmetriatengelyére került, mégpedig vagy felülre az „A” és „B” 100-100 bélyegképes, majdani kezelési ívek közé, vagy alulra a „C” és „D” ívek közé.

Kezelési(postai) ív

A nyomdatechnikai jelzések helyzete a nyomdaiíven.

(1) Az első vágással kettőbe szelik. Így egy darab fogazási ívpárt kapnak. Ez után a fél nyomdai íveket fogazzák.

(2) Fogazás után a két fél nyomdai ívet ismét két-két darabra vágva kapjuk a postaíveket.

(1) Fogazási ívpár

Mindkét fogazási ívfélen megtörténik a fogazás

(2)

(2)

k é s z í v e k

A nyomdai íveket a nyomás után, de még a fogazás előtt vízszintesen félbevágták. A jelzett ívfeleket (ívpárokat) kellett együtt tartani és fogazni, azután ugyanígy a jeltelen ívfeleket.

Később két ilyen jelet alkalmaztak, a nyomdai íven alulra és felülre is került belőlük (de ilyenkor a két jel sosem egyforma alakú!).

1909-től állandó a jelpár együttes használata. A helyük nem változott, tehát az előbbieknek megfelelő, de a jelpár mindig két különböző jelből áll a közös ívszegély alsó és felső részén. A nyomdai félívek függőleges szétvágása után a nyomdatechnikai jelzések a kezelési ívek jobb vagy bal oldalára kerültek. Gyakori eset, hogy a vágás kettémetszette a jelzést, így annak kisebb-nagyobb része mindkét kezelési íven látható.

Vannak olyan posta ívek melyeken nem található meg a szétvágás helyét jelölő nyomdai jelzés. Ennek oka, hogy a szétvágás során a jel teljes egészében az egyik ív szélére esett.

Kész kezelési (postai) ívek

A különféle nyomdatechnikai jelzések száma az idő teltével egyre növekedett. 1925-ben Rédey 12 félét ismert. 1926-ban Rossethal már 34 félét adott közre a Die Postmarke-ban. Az 1955-ös Filatéliai Szemlében Visnya már 49 féléről ad tudósítást. 1971-ben már 60 féle nyomdatechnikai jelzést regisztrál a Monográfia..

Fontos tudnivaló, hogy a nyomdatechnikai jelzések jóval ritkábbak, mint a számvízjelek! A jelzések alapján a különálló kezelési ívek nyomdaiívbeli helye mindig meghatározható. Ez jelentősen segíti a kutatómunkát és a lemezhibák nyomdai ívben elfoglalt helyének meghatározását.

1908

1899-1903 1904-06

A nyomdatechnikai jelzések előfordulási

gyakorisága 200 bélyeg /1 darab

A turulrajzú bélyegek számvízjeleinek előfordulási

aránya400 vízjelábránként 1 darab.

Az 1889-es nagykorona vízjelben:120 körönként 1 darab

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!