turizmus társadalmi- gazdasági alapjai - georgikon.hu tan... · 3 bacsi –, turtga 2.ea...

1

Bacsi –, TurTGA 2.ea

Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai

2. téma:A TURIZMUS FEJLİDÉSTÖRTÉNETE –

A TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI


Utazás célja:

• Szabadidı eltöltése, pihenés, üdülés

• Rokonok, barátok látogatása

• Üzlet, hivatás

• Egészség

• Vallás és zarándoklat

• Egyéb

2


A turizmus fejlıdésének rövid történeti áttekintése

Honnan tudunk róla? • Útleírások: görögök és rómaiak

idejében - Hérodotosz• Középkor – Chaucer: Canterbury

mesék• Kevés tapasztalati adat• DE: nemcsak Európa – Ibn Battuta• Sokféle forma (szabadidős,

egészség-célú, vallási, oktatási célú, rokonok-barátok látogatása...)

• Többféle úticél: belföldi, nemzetközi


Európa turizmus-története• Ókori görögök – gyakorlati haszonnal járó

célok (természeti és vallási turizmus, sport)• Ókori rómaiak – elitista és nem-

tömegturizmus– Hedonista utazások, tanulmányi célú

utazások, üzleti utak– Turizmus céljára épített üdülıhelyek (fürdık)

és utak• Középkor („Sötét középkor”)

– Kereskedelemhez kapcs. turizmus– Zarándoklatok - infrastruktúra!– Tanulmányi célú tourizmus (a gazdagok

számára!) – Elsı példák az: „északiak délre” útirányra

• 17. -18. szd: a „Grand Tour”• A 18. szd után: több rövidebb utazás, több

ember vesz részt benne– Inkább nézelıdés, és hedonizmus mint

tanulás– Idısebb, középosztálybeli utazók a fiatal

arisztokraták helyett– Arisztokraták: a Grand Tour helyett

exkluzivabb szabadidıs tevékenységek – Romantika: természet, tájképi szépség,

egészség, fürdık – tengerparti üdülıhelyek tömegek számára

• 19. szd:A modern turizmus alapjainak létrejötte– Vasút– Iparosodás és urbanizáció: több

szabadidı, több elkölthetıjövedelem, elvágyódás a városokból

– 1841: Thomas Cook –utazásszervezık

• 20. szd: távolsági nemzetközi szabadidıs turizmus– Gépkocsi, repülıgép – A napozás mint szabadidıs

tevékenység– Tömegturizmus, csomag-nyaralás,

tematikus parkok• Új trendek:

– A kormányzatok növekvı szerepe– A turizmus egyes formáinak

hanyatlása– Új utazók: Kelet-Európából– Új desztinációk: Európa veszít

dominanciájából

3


Észak-Amerika: USA, KANADA• A gyarmatosítás elıtt – Amerikai ıslakosok

utazása az egész kontinensen (vallási, rokonlátogatási és üzleti – vadászat! - céllal)

• A modern turizmus ipar az USA-ban: a 18. szd. közepén– Infra- és szuprastruktúra: lovaskocsi-fogadók,

városközponti szállodák, tavernák– Nagy ösztönzı: a vasút– Kedvtelésbıl és üzleti céllal utazók– Szállodák, üdülıkomplexumok (Florida)

létrehozása a vasúttársaságok által• 1914-tıl: személygépkocsi tulajdonosok

– Útmenti motelek– A távoli nemzeti parkok felkeresése – belföldi

turizmus: utazás a vadonba– Utazási iroda-láncok (American Express, „Ask

Foster”) • 1945 után: tömeges kiutazó turizmus (a turista

sztereotípiája: amerikai turista– Tény: az amerikaiak a belföldi üdülést preferálják– Új vonzerı formák: tematikus parkok, szabadidıs

vásárlás, szabadtéri múzeumok, vízparti területek fejlesztése, rehabilitálása

– Desztináció marketing ügynökségek a világ minden táján

– Új piac: Északiak délre

• KANADA– A turizmus a természeti

vonzerıkön alapszik– a 20. szd. elején: a vasút a fı

ösztönzı– A vasúttársaságok

szállodaépítései• Ma:

– Síelık Európából– Hétvégi városlátogatások eltérı

nyelvi kultúrák megismerésére


Közép-amerika – a Karibi térség

Közép-Amerika• Őslakosok utazásai a múltban• Gyors növekedés 1960 óta• Mexikó: főleg az észak-

amerikai turisták kedvelt uticélja

• Guatemala: főleg a dél-amerikai turisták kedvelt uticélja, ( de észak-amerikai turisták is)

• Belize, Costa Rica: új turizmus formák (ökoturizmus)

A karibi térség: nagyon különböző szigetek százai

• Eltérő gyarmati múlt

• Eltérő jelenkori politika

• Az európaiak az anyanyelvük szerinti ország volt gyarmatait látogatják

• Kuba: az egyik legsikeresebb úticél volt 1958-ig – aztán amerikai blokád – 1990 óta tovább szélesedett a turisztikai kínálat

• Karibi motivációk: tengeri luxushajóút, strandolás, hazalátogató emigránsok

• Caribbean Tourism Organisation (1951): Közös desztináció-marketing minden sziget számára

4


Dél-Amerika

• Jelentős fejlődés csak 1960 után • Óceánjáró luxushajók• A két világháború között: légi utak,

Buenos Aires • Üzleti utazók az ültetvényekre és

nyersanyagbeszerzési célokkal • Napjaink:

– Kulturális örökség Peruban– A karnevál Rio de Janeiro-ban– Akadályozó tényező: politikai

instabilitás (Bolivia, Paraguay)– Fő küldő piacok Spanyolország és

Portugália


Afrika – a nagyon más kontinens

• Már a régi görög és római turisták is jöttek (Egyiptomba) • Kiutazó turizmus Afrikából – vallási és üzleti céllal• DE főleg fogadó és nem küldő !• 19. szd. Thomas Cook utazásszervezés• 20. szd.: Britek a birodalom országait látogatják• 1920-1930: vadászati desztináció (Kenya) és téli napsütés úticélja (Marokkó)• 1960-1980: a független afrikai országok nyitnak a turizmus felé:

– Napfény-desztinációk: Marokkó, Tunézia– Vadvilág: Tanzánia, Botswana– Új téli napfény – desztináció: Gambia– Fenntartható turizmus (kis vidéki desztináció): Szenegál

• Dél-Afrika:– Az apartheid alatt: belföldi turizmus a fehér kisebbség számára– Az apartheid után: beutazó turisták Európűból és Amerikából

• Növekvő kiutazó turizmus (Nigéria)• Korlátozó tényezők: Politikai instabilitás, szegénység

5


Közel-Kelet• Nagy hagyományai a vallási turizmusnak:

– Mozlimok Mekkába, Jeruzsálembe– Keresztények: Názáret, Betlehem, Jeruzsálem– Zsidók: Jeruzsálembe

• Üzleti célú: az üzleti utak „útkereszteződése”– Selyemút– Az arab-izraeli háborúk előtt: Bejrút közkedvelt turista

desztináció volt– Napjainkban: a békefolyamat segíti a turizmus

felélesztését

• Új desztinációk:– Dubai: bevásárlás, sivatagi szafarik– Irán: nyitás a külföldi turisták felé– Libanon: újjáépülő turizmus ipar


Ázsia – változatos nemzeti turista piacok

• Thaiföld, Fülöp-szigetek: – A beutazó turizmus elsı példái a tengerészek, majd a

csomag-utak – Mai: olcsó, jó minıségő napfény-desztinációkká váltak– Bangkok: szex turizmus is!

• India: A belföldi turizmus nagy hagyományai (nyáron a hegyekbe, illetve fesztiválok)– Beutazó turizmus : kulturális cél, történelmi helyszínek és

tengerparti üdülıhelyek felkeresése.• Japan: kiutazó turizmus a külker mérleg egyensúlyáért • Probléma: munkakultúra, preferálják a hazai ételeket és

szokásokat• Új desztinációk: Kína, Burma, Vietnam

– Kulturális örökség turizmus, háborús veteránok, strandolás, átutazók

6


Ausztrália és Csendes óceáni szigetek,

Antarktisz

Ausztrália, Új-Zéland:• A kiutazó turizmus nagy hagyományai (fiatalok)

Európába, Észak-Amerikába, manapság: Ázsiába• Beutazó turizmus:

– Európaiak, ázsiaiak – rokonok és barátok meglátogatása– Szabadidıs turisták (Japánból – infrastruktúra!) az

Aranypartra– Európaiak és amerikaiak : a természeti környezet

szépsége a motivációjukCsendes-óceáni szigetek:

– Exotikus paradicsom a nyugatiaknak – Japán háborús veteránok

• ANTARKTISZ– Nincs állandó lakosság – csak beutazó turizmus– Kis látogatószám, de gyors növekedés az 1950 körül. – A turisták óceánjáróval jönnek, csupán pár órát

maradnak,


A turizmus az újkorban • Az 1600-as évekre a földrajzi felfedezések hatására ismertté válik a

Föld 49%-a,a szárazföld 32%-a.A 19.századra a felszín 83%-a, a szárazföld 60%-a ismert.

• A 19. -20. századra kevés ismeretlen hely maradt.19.SZÁZADI UTAZÁSOK• tudományos igényő utazók• feltérképezés, rendszerezés

– Alexander von Humboldt(1769-1859) utazásokat tett Közép-Ázsiában, Közép-és Dél-Amerikában.Utazásait 30 kötetben adta ki. A tudományos igényő útleírások megteremtıje.

– Charles Darwin(1809-1882) az 1830-as években utazgatott, ı az Evolúciós-elmélet megalkotója.

– Stanley-az 1870-es években gyalog átkelt Közép-Afrikán,1871-ben találkozott az elveszettnek hittLivingstone nevő misszionáriussal,aki felfedezte a Viktória-tavat és a Zambezi folyót.

– Nansen (1861-1930) skandináv kutató,aki 1888-ban átkelt Grönlandon,1893-96-ig Észak-Jeges tengeri expedíciót hajtott végre

7


A turizmus az újkor kezdetén

• Sokáig a lassú lovas szekér…• Kocs község: a lovas kocsi gyorsabb, kényelmesebb• A vasút fejlıdése adja a nagy lökést• Anglia: gyógyfürdık, Bath fejlıdése• Késıbb: tengervíz, levegı, egészség• Utak mentén fogadók, családi szállodák bıvítése• 17. szd. : I. Erzsébet (Anglia), fiatal nemesek

Európában, Grand Tour: 1- 3 év tanulás• 19. szd-tól rövidebb, és kedvtelés-szórakozás jellegő

utak• Turisztikai szolgáltatások még nem nagyon voltak…


• a modern turizmus elsı lépése• új motiváció:a mőveltség

növelése,szórakozás (európai tanutazás)• az angol nemesi ifjak körében népszerő• idıtartama: 1 – 3 év• kedvelt úticélok: Franciaország (Párizs),

Olaszország (Firenze,Velence)– irodalmi vonatkozás: Laurence Sterne

Sentimental journey (a Grand Tour leírása, irodalmi lenyomata)

A GRAND TOUR: a nagy utazás

8


Az ipari forradalom hatása a turizmusra (vasút, hajó)

• Lakosság növekedése• Városiasodás• Tıkefelhalmozás,

külföldi befektetések, utazások

• Pénz- szabadidı-motiváció – utazások

• Motivációk:– Zarándoklatok– Rövidebb kirándulások

vonattal– gyógyhelyek

• James Watt, 1778, gızgép feltalálása

• 1825: elsı vasútvonal Angliában

• 1885 Európában 300 ezer km vasútvonal (Au- Mo: 36 ezer km)

• Vasúttársaságok, kedvezményes tarifák kirándulóknak

• 1841: Thomas Cook kirándulást szervez 1 shillingért (a vonatjegyeket maga veszi viszonteladásra, 570 fınek)

• Ezután: különvonatok, útikönyvek, szállodai szolgáltatások….

• 1855: Thomas Cook Európába utaztat

• A tömegturizmust alapozza meg


AZ UTAZTATÁS FOGLALKOZÁSSÁVÁLIK – Thomas Cook and Son

• Anglia: 1841.július 5.-a modern turizmus megszületése.• Thomas Cook (1808-1892) különvonatokat szervezett Leichester Longborough- ba,

570 embert szállított el egy tiltakozásra, ı vezette a túrát. • Késıbb útikönyvet is kiad.• 1845.augusztus: a Cook család utazásokat szervez (pl.Nottingham -Liverpool),

beindul az elsı utazási iroda „Thomas Cook and Son” néven.• 1851.: a londoni világkiállításra szerveznek utakat különbözı angol városokba.• 1855.-az elsı kontinentális utazások a párizsi világkiállításra,majd megszervezik az

elsı európai körutazást (Németország, Franciaország, Belgium-hajó+vasút)• 1864.- az elsı olasz út megszervezése• 1866.- utazás az USÁ-ba• 1867.- a Szentföld és a Nílus vidékére szerveznek utazásokat (Izrael, Palesztína,

Egyiptom)• 1870.-már minden földrészen vannak Cook utazási irodák.Thomas Cook iroda jellemzıi

• Angol kispolgári tömegeket utaztatnak, akik az ipari forradalom következtében jólétre,életszínvonalra tesznek szert.

• De szerveznek „exclusive utazásokat” is császárok, maharadzsák, USA elnökök részére is.

• Fiai a vasút adta lehetıségekre építettek, komplett utazást építenek ki vasúti rendszerekre:jármő+étkezés+szállás

9


Fıbb események és fejlesztések• 1851 elsı világkiállítás 6 millió látogató!!• Kedvelt helyek: Monte Carlo, Riviéra, Rajna völgye• Gızhajózás:

– 1838 P&O menetrendszerő járat Távol-Keletre– 1840 Észak-Amerikai járat megnyitása– 1866 Thomas Cook elsı hajó járata USA-ba

• Bicikli, fényképezés elterjedése• 1896: New York – Kalifornia 4 nap vonattal


20. század: Közlekedés fejlıdése, tömegturizmus

• Több országban útlevél bevezetése• 1908 Henry Ford T modell• 1914 130.000 kocsi Angliába, 2 millió USA• I. világháború visszavetette• 1929-31. gazdasági válság• 1930. csökken a vasút hatalma nı a gépkocsi és

autóbusz szerepe• személygépkocsi átalakítja az utazási szokásokat:

rugalmas, eddig elérhetetlen helyek felkeresése, családi utazások

• Kempingek, motelek fejlıdése, szervizek, autóklubok

10


Légiközlekedés• 1918 elsı menetrend szerinti

légijárat, USA• 1939 PanAm beindítja elsı

transzatlanti járatát• 1952 turistaosztály a transzatlani

járatokon• 60’-as évektıl csökken a hajók

szerepe a repülıgépek javára• Új tur. szolgáltatások (USA)

autóbérlés• Új csomagok fly-drive (repülj és

vezess) - repülıjegyhez jár a kocsi bérlés

• Boeing, Airbus repülıgép fejlesztések (300- 400 fı) gyorsaság, kényelem


Napjaink, új élmények és lehetısége

• 1971 Floridában megnyitja kapuit a Walt Disney park

• Ma zsúfoltság utakon és repülıtereken

• 20. század II. fele tömegturizmus kialakulása

• 2001. Dennis Tito elsı őrturista

• Hol a határ?

11


A turizmus kialakulásának feltételei• Békés viszonyok• Megfelelı gazdasági helyzet• Megfelelı életszínvonal• Megfelelı kulturális szint• Megfelelı közlekedési lehetıség• Helyi feltételek

Békés viszonyok•a turizmus alakulása azonnal jelzi a nemzetközi és belpolitikai változásokat és eseményeket •politika zavarok, háborúk korlátozzák az emberek szabad helyváltoztatását•A bizonytalan közállapototok elriasztják a látogatókat (pl. közlekedési korlátozások, határzár, szigorúbb vizsgálatok stb.).•A turizmus csak nyugodt körülmények között folytatható.Megfelelı gazdasági helyzet•A turizmus elengedhetetlen feltétele a megfelelı gazdasági helyzet (fıleg a küldı országokra érvényes, Németország Egyiptom)•Kedvezıtlen gazdasági körülmény magas infláció, az állandó áremelkedés, pénzleértékelés, áruhiány.•A rendezetlen gazdasági körülmények akadályozzák a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek mőködését is.

Megfelelı életszínvonal•A turizmusnak megfelelı életszínvonalra,elegendı szabadidıre és jó anyagi körülményekre van szüksége.•Nem fejlıdhet ki, ahol a lakosság minden erejét igénybe veszi a mindennapi létért való küzdelem.•A fogadóhelyen is lényeges a megfelelı életszínvonal•A turisztikai szolgáltatások nyújtása is csak bizonyos életszínvonal mellett lehet gazdaságos tevékenység.


• A vonzerı, az attrakció az a tényezı, amiért a látogató elhagyja lakhelyét.• A fogadóterület vonzerıi rendkívül széles körőek és változatosak, egyes

elemei szoros, kölcsönös kapcsolatban vannak egymással.• A kedvezı hatása annál jobban érvényesül, minél koncentráltabb.• Országok, ahol turisztikai vonzerık teljes köre megtalálható (pl. Olaszo.-

ban, Spanyolo.- ban vagy Franciao.- ban),• Hazánk területén a vonzerınek csak egy-egy csoportja található meg.

Helyi feltételek (vonzerı)

A vonzerık jellemzıi• környezetünk olyan természeti, társadalmi, gazdasági és tudati tényezıje, amely a hely

meglátogatására vonzza a turistákat.• A vonzerı csak akkor válhat a turizmus számára hasznosíthatóvá, ha megfelelı kiszolgáló

létesítményekkel párosul.• az igénybevétel során általában nem fogy el (mint például más természeti kincsek),

• nincs értékcsökkenésük, • a turizmusban résztvevık közvetlenül általában nem fizetnek érte.

• Attrakció: nagy vonzerıvel rendelkezı látnivaló

Vonzerık csoportosítása• Természeti vonzerık• A kulturális, ember alkotta örökség vonzerıi• Egyéb vonzerık

12


Természeti vonzerık:Földrajzi helyzet, Domborzat , Éghajlat, Tengerek, tavak,

folyók, Gyógy- és termálvíz , Természeti ritkaságok, Növény- és állatvilág

Földrajzi helyzet• A hely egyenlítıtıl, illetve a pólusoktól mért távolsága, az

óceánokhoz és tengerekhez viszonyított helyzete, a kontinenseken elfoglalt helye.

• Akkor megfelelı, ha huzamosabb tartózkodást kellemessé teszi.• A földrajzi fekvéshez kapcsolódik az elınyös közlekedési helyzet is.• Lényeges illetı terület milyen messze van a gazdaságilag fejlett,

idegenforgalmat kibocsátó vidékektıl.• Idı – távolság – költség - fáradtság• Ösztönzıleg hat egy-egy terület fejlıdésére a nagyvárosok

közelsége, (pl. Velencei-tó Budapest, Semmering- Bécs)

Domborzat• A domborzat, a természet változatos felszíni képzıdményei

nyugtatóan, üdítıen hatnak az emberekre.• A turizmus szempontjából kedvezıek

– A hegyi tájak (tiszta levegı, változatos erdık, hóviszonyok, napsütéses órák magas száma, télen, nyáron fogadóképes)

– Síelés, snowboard: (tiszta, megfelelı lejtéső terep, tartós sportolásra alkalmas hó (emberi beavatkozás)

– Magaslati gyógyhelyek– Egyes kiemelkedı adottságú vidékek szépségét növelik a harmonikusan

beilleszkedı emberi alkotások. Pl. Budapest, Nápoly, Rio de Janeiro.


Éghajlat• jelentısen befolyásolja a nemzetközi idegenforgalom áramlását• jellemzıen észak-dél irányú• turizmus szempontjából a „legértékesebb” a mediterrán

térségek (Földközi-tenger partvidéke, kevés csapadék, sok napsütés, kedvezı széljárás)

• meghatározza a szezon hosszát (Mo. 3-4 hónap, Görögország 6-7 hónap)

Vízrajz• A vízpartok jelentıs motivációs tényezıi korunk turizmusának.• A vizek fürdésre és számtalan sporttevékenységre alkalmasak.• A növekvı környezetszennyezıdés komoly gátja lehet.• Tengerpart, folyók, tavak • Legnagyobb tömegek a kedvezı adottságú meleg tengerekhez

mennek (20 C°) • Földközi-tenger, Balti-tenger (belföldi tur. erısebb)

13


turizmus társadalmi- gazdasági alapjai - georgikon.hu tan... · 3 bacsi –, turtga 2.ea...

Documents