Tudománytörténet

4. Előadás

Újkor (XVI-XVIII. sz.)

Újkor

• XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok

• Luther: 1517. tézisek – reformáció • Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo • Shakespeare • Könyvnyomtatás: természettudományos művek –

csillagászat, növény- és állattan, orvostudomány • Barokk (különleges, furcsa, rendellenes): fény –

építészet, képzőművészet, tudomány • Tudományos akadémiák, természettudományi

múzeumok : Itália, Franciaország, Anglia

Forradalom a tudományban – A tudományos forradalom kezdetei

Nikolausz Kopernikusz • 1473-1543, lengyel csillagász,

természettudós • Felülvizsgálja a geocentrikus

világképet • Heliocentrikus világkép

megalkotója ↔ egyházi tanok • A bolygók pályáját kör alakúnak,

mozgásukat pedig egyenletes sebességűnek tekintette

• „kopernikuszi fordulat”: felismerik Arisztotelész felfogásának hibáit

Johannes Kepler

• 1571-1630, német csillagász és fizikus

• Továbbfejleszti a kopernikuszi asztronómiát: pontosítja, számításokra és előrejelzésre alkalmassá teszi

• A földi fizika elveit alkalmazza az égitestekre

• Optika: látás elmélete, új távcső, teljes fényvisszaverődés felfedezése, szemüveg működésének magyarázata

Galileo Galilei

• 1564-1642, olasz csillagász, fizikus, matematikus

• Elveti az arisztotelészi felosztást, és kételkedik Arisztotelész tanaiban (az égbolt változatlan…)

• Az égi jelenségek törvényszerűségeit a földi jelenségekben igyekszik föltárni

• Tapasztalat, kísérlet a megismerés legfőbb forrása

• Fizika: kísérleti tudománnyá válik

Galileo Galilei

• Kutatásai: szabadesés, hajlítás, ingamozgás → kinematika, mechanika

• Asztronómiai kutatásai: távcső, Hold hegyeit felfedezi, Vénusz fázisai, Jupiter négy holdja, Szaturnusz gyűrűje, napfoltok

• Két ízben is az inkvizíció elé rendelik: újra kell értelmezni a szentírást a tudományos eredmények fényében

• Tanait visszavonta, de haláláig házi őrizetben tartották

Giordano Bruno

• 1548-1600 • Kételkedés és a gondolkodás

fontosságát hirdette • A világegyetem végtelen,

más bolygókon is van élet • Az anyag és a mozgás

elválaszthatatlan, a Föld mozog

• Eretneknek nyilvánították → menekülnie kellett → bebörtönzik → máglyahalál

Forradalom a tudományban – Az új tudományos világszemlélet megszilárdulása

Francis Bacon

• Tudósok és földrajzi felfedezések nagy szerepe

• 1561-1626, angol filozófus

• Indukció módszerének megalkotója: tapasztalás, kísérletek

• Megfogalmazza a tudomány önálló, a vallási ideológiáktól független jellegét

René Descartes

• 1596-1650, francia természettudós • Mechanisztikus világkép • Kutatások:

– mechanika – körpályán való egyenletes mozgáshoz is

erőhatásra van szükség – halmazállapot-változások: molekulák

mozgása – fénytan: szivárvány, színszóródás,

fénytörés

• Saját tanait a tűzbe dobta az inkvizíciótól tartva

• „Cogito ergo sum”

XVII. század

A XVII. századot nevezhetjük az átmenet évszázadának is, hiszen még mindig működik az inkvizíció. Sokan hisznek az „aranycsinálásban”, és művelik is. A csillagjóslás és az alkímia tulajdonképpen ekkor érte el fénykorát. A XVII. században azonban megjelennek azok a tudósok, akik igyekeznek feltevéseiket kipróbálni, kísérleti úton igazolni. Az új világszemlélet terjedését, a tudomány fejlődését már nem lehetett megakadályozni

Folyadékok, gázok és korpuszkulák

• Torricelli (1608-1647): légnyomás, űr létezése

• Blaise Pascal (1623-1662): – Francia matematikus, fizikus

– Légnyomás és hidrodinamika kutatója: Pascal-törvény

– A légnyomás függ a tengerszint feletti magasságtól

– Megerősíti az űr létezését

Otto Guericke

• 1602-1686, német fizikus • Felfedezi a légszivattyút • Barométert készít: időjárás • 1664: kísérlet

Robert Boyle

• 1627-1691 • Kémiai kísérlet módszerének

bevezetője • Az anyagok kicsiny részecskék

építik fel (égés – tűzrészecskék, reakciók – atomok kicserélődése)

• Tanulmánya: Kételkedő kémikus, 1661

• Gáztörvény

Mihail Lomonoszov

• 1711-1765, orosz

• Tömegmegmaradás elve

• Atom, molekula, kémiai elem, egyszerű és összetett anyag

• Alkímiát elveti

Lavoisier

• 1743-1794, francia

• Új égéselmélet

• A kémia igazi tudománnyá válik – Nagy Francia Forradalom (1789-1794)

• Laboratóriumi kísérletezés és gyakorlat a felsőoktatásban – selmeci bányászati iskola

• Tengeri blokádok: kémia komoly fejlődése – szintetikus anyagok

Christian Huygens

• 1629-1695, holland fizikus és matematikus • π addigi legjobb megközelítése • Asztronómiai vizsgálatok: Szaturnusz legnagyobb holdja, Orion köd • Ingaelmélet, ingaóra • Nehézségi gyorsulás megmérése • A Föld geoid alakja • Rugalmas ütközés törvényei • Centrifugális és centripetális erő bevezetése • Fény hullámelmélete

Isaac Newton

• 1643-1727, angol tudós • Klasszikus mechanika

megalkotója • Általános tömegvonzás törvénye • Tömeg fogalma • Elméleti fizika megalapítója:

matematikán alapul • Földi és égi jelenségek

egységesítése • Newton törvényei: mechanika

Isaac Newton

• Fénytan: korpuszkuláris felépítés

• Spektroszkópia alapjai, fehér fény szétbontható

• Differenciál- és integrálszámítás kidolgozása és alkalmazása a fizikában

• Filozófiája: az „első lökést” istennek tulajdonította – deista világszemlélet

Kutatási területek

• Fénytan

• Elektromosság és mágnesesség

• Hőtan

• Élettudományok

• Orvostudomány

• Geológia, ásványtan, paleontológia

A gőzgép megalkotása

• Thomas Newcomen

• 1664-1729

A gőzgép megalkotása

• James Watt (1736-1819): univerzális gőzgép

• Bányászat, kohászat, textilipar, közlekedés

Az ipari forradalom

• Angliából indul útjára • Fejlett mezőgazdaság (vetésforgó, takarmány,

állattenyésztés, kukorica, burgonya, merinói juh) → a lakosság egy része felszabadul az ipar számára → jelentősen nő a lakosság létszáma

• Jelentős ruházat igény: gépesítés → textilipar

Hadiipar

• Jelentősen nő az előállított fémek , különösen a vas mennyisége

• Ehhez szintén gőzgépre volt szükség

Fő energiaforrás: a szén

• Gőzgép működése • Nagy mennyiségben rendelkezésre állt, könnyen

lehetett szállítani a szenet • XVI. század vége: fahiány • Egyéb felhasználás: vegyipari alapanyag • Jelentős szén-dioxid kibocsátás

Gépek térhódítása

• XVII. század közepétől • Városok lakossága nő • Fémipar: vasgyártás, acélgyártás →csatornák, hidak, ipartelepek • Gépgyártás: új termelőeszközök → textilipar • Közlekedés: gőzmozdony, gőzhajó • Mezőgazdaság: vetőgép, cséplőgép, aratógép

Fokozódó környezetszennyezés

• Ipari forradalmat megelőzően: légszennyezés (London)

• XIX. sz. eleje: széntüzelésű kazánok – kén-dioxid és por → csökkent a napsütéses órák száma

• Fokozott vízszennyezés: fertőző szennyvíz, bányákból és gyárakból származó vegyszerek, mérgek → kipusztult az élővilág a folyókból

Romló közegészségügyi viszonyok

• Fertőző betegségek: tífusz, tüdővész, kolera • Kolera: 1830-as évek – Észak-Amerika és Európa; Anglia 1848 – 62 ezer

halott • Rájönnek a nem megfelelő vízellátás, csatornahálózat a rossz szellőzés, a

higiéniai körülmények és a fertőző betegségek közötti kapcsolatra • Víztisztítás • 1875, Anglia: első közegészségügyi törvény → javult az emberek egészségi

állapota és a környezet élővilágának állapota (pl. Temze)