tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · 2012-08-10 · írásbeli vizsga, i. összetevő 5 / 20 2011....

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1011 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2011. május 4. 8:00

I.

Időtartam: 90 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

1.

má

jus

4.

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2011. május 4. 1011

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik.

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

• Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. Zadaci koji se rješavaju davanjem kratkih odgovora

1. Zadatak se vezuje uz povijest Grčke staroga vijeka. Imenujte povijesne osobnosti na koje se odnose sljedeći fragmenti izvora! (Po elementu 1 bod.) a) „Kada su […] prestali unutarnji prijepori i kada učvršćeno političko jedinstvo

grada, […] prigrabio je u svoje ruke poslove Atene i one poslove koji ovise o Atenjanima: najmove poreza, vojsku, ratnu mornaricu, otoke, more. […] Svoju je vlast […] ispravno koristio […] zarad općih interesa, narod je vodio uvjerenjem i prosvijećenošću, većinom sukladno volji naroda. […] I tu nije samo riječ o kratkotrajnom procvatu. […] Ne manje od petnaest godina je bez prekida posjedovao vlast, te su ga svake godine ponovno izabrali vođom. […] Njegova starija sestra je postala žrtvom kuge, a s njom zajedno je izgubio rođake i najviše dobrih prijatelja.“ (Plutarh)

a) „Midőn […] a belső viszály megszűnt, és a város politikai egysége megszilárdult,

[…] kezébe ragadta az athéni és az athéniaktól függő ügyeket: az adóbérleteket, a hadsereget, a hajóhadat, a szigeteket, a tengert. […] Hatalmát […] helyesen […] használta a közjó érdekében, és a népet meggyőzéssel és felvilágosítással vezette, többnyire a nép kívánságának megfelelően. […] És itt nemcsak rövid ideig tartó virágzásról volt szó. […] Nem kevesebb, mint tizenöt éven át megszakítás nélkül övé volt az uralom, és minden évben újra vezérnek választották. […] A pestis áldozata lett nővére is, s vele együtt elveszítette rokonait és legtöbb jó barátját.” (Plutarkhosz)

Ime osobe:……………………………………. b) „Kada je osvojio grad Gordion razgledao je ona čuvena kola koja su bila vezana

užetom ispletenim likom drenova drveta, a o kojim kolima se među Perzijancima raznijela kao vjerodostojna priča da će onaj koji razmrsi čvor postati gospodarom svijeta. Mnogi prepričavaju priču tako da su dva kraja [gordijskog] čvora bila skrivena i višestrukim omčama isprepletena. […] Nije mogao razvezati čvor pa ga je mačem raspolovio, te su tako njihovi krajevi postali vidljivi.“ (Plutarh)

b) „Amikor Gordion városát elfoglalta, megszemlélte azt a hírneves kocsit, amely

somfaháncsból készült kötélcsomóval volt megkötve, s amelyről az a - perzsák között hitelesnek vélt - hír járta, hogy aki a köteléket megoldja, a végzet akaratából a lakott világ ura lesz. A legtöbben úgy beszélik el a dolgot, hogy a [gordiuszi] csomó két vége el volt rejtve, és sokszoros hurokkal voltak egymásba csomózva. […] Nem tudta kibontani a csomót, erre kardjával szelte ketté, ekkor előkerültek a széthasított csomó végei.”(Plutarkhosz)

Ime osobe:…………………………………….



c) „Uveo je procjenu imovine građana. U prvu je grupu svrstao one koji su od čvrstih [žita] i tekućih proizvoda [ulje i vino] imali ukupni urod od 500 mjera i te je nazvao petstomjerašima. Kao druge je naznačio one koji su mogli uzdržavati konje ili su imali urod od najmanje 300 mjera. Te su zvali vitezovima. Pripadnici treće imovinske grupe nazivani su zeugitima (zapregašima volova) koji su imali 200 mjera ukupnog uroda od obje vrste proizvoda. Sve je ostale građane nazvao nadničarima i nije im povjerio nikakve dužnosti, a u državnim poslovima su mogli sudjelovati samo putem narodnih skupova i sudovanja.“ (Plutarh)

c) „Bevezette a polgárok vagyonbecslését. Az első csoportba sorolta azokat, akiknek

szilárd termékből [gabona] és cseppfolyósból [olaj és bor] összesen 500 mérőjük terem, s ezeket 500 mérősöknek nevezte. Másodiknak azokat jelölte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalább 300 mérőt termelnek. Ezeket lovasoknak nevezték. Ökörfogatosoknak nevezték a harmadik vagyoni csoporthoz tartozókat, akik a kétféle termékből összesen 200 mérőt termeltek. Valamennyi többi polgárt napszámosnak nevezte el, és semmilyen tisztséget nem bízott rájuk, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben.” (Plutarkhosz)

Ime osobe:…………………………………….

d) Grčkim stručnim terminom imenujte pojam koji je podcrtan u prvom fragmentu izvora!

Pojam:…………………………………..

4 boda

2. Zadatak je u svezi s crkvenim redovima. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„… i život […] braće jest ovo: obdržavati sveto Evanđelje Gospodina našega Isusa Krista živeći u poslušnosti, bez vlasništva i u čistoći. Brat Franjo obećava poslušnost i poštovanje gospodinu papi Honoriju i njegovim zakonitim nasljednicima i Rimskoj Crkvi. A ostala braća dužna su slušati brata Franju i njegove nasljednike. […] Strogo nalažem svojoj braći da nipošto ne primaju denara ili novaca, ni sami ni po posredniku. Neka braća sebi ništa ne prisvoje, ni kuće, ni mjesta, ni bilo koje stvari. Kao putnici i pridošlice na ovome svijetu služeći Gospodinu u siromaštvu i poniznosti, neka s pouzdanjem prose milostinju i ne treba da se stide, jer je Gospodin radi nas bio siromašan na ovome svijetu.“ (Iz Pravila crkvenog reda) „Isten nevében kezdődik […] a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangéliumának megtartása, az engedelmesség, szegénység és tisztaság gyakorlásával. Ferenc testvér engedelmességet és hódolatot fogad urának, Honorius pápának, valamint az ő törvényes utódainak és a római Anyaszentegyháznak. A többi testvér pedig engedelmeskedni köteles Ferenc testvérnek és utódainak. […] Szigorúan megparancsolom minden testvérnek, hogy sohase fogadjanak el semmiféle pénzt vagy pénzjegyet, sem önmaguk, sem közvetítő személy útján. […] A testvéreknek ne



legyen semmi tulajdonuk, se házuk, […] sem egyéb birtokuk. Hanem mint idegenek és jövevények e világon, szegénységben és alázatosságban szolgáljanak Istennek. Bizalommal menjenek alamizsnát kéregetni. Ne szégyelljék magukat, mert az Úr miérettünk lett szegénnyé e földön.” (Szerzetesrendi szabályzatból)

a) Imenujte crkveni red o kojem se govori u gore navedenom izvoru!

Ime crkvenog reda:…………………………………

b) Podcrtajte, uz koje se stoljeće vezuje osnivanje reda!

V. stoljeće X. stoljeće XIII. stoljeće XVIII. stoljeće

c) Podcrtajte onaj izričaj koji se ponajviše koristi u svezi s gornjim crkvenim redom!

evangelički poslušni prosjački pokorni

d Imenujte crkveni red koji je osnovan u isto vrijeme i koji obavlja sličnu djelatnost!

Ime crkvenog reda:…………………………………

4 boda

3. Zadatak se vezuje uz srednjovjekovnu mađarsku povijest. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „I kada su Mađari stigli do jedne izvjesne rijeke koja se zove Sajó […], prešavši preko nje jednim mostom zaustaviše se i utaboriše, postaviše stražu na most da bi se stražarskom službom zaštitili. Tatari su se pak, nakon što prešli preko močvare, smjestili na čistini pokraj vode. I budući da je voda bila velika i močvarna, nije bilo za vjerovati da će itko prijeći preko pored mosta. Kralj je u isto vrijeme bodrio svoje da se muški pripreme za borbu te je svojeručno podijelio ne mali broj barjaka među svojim vođama. […] Tatari su nedaleko od vojske pronašli jedan gaz i jednu noć svi prošli njim te u zoru, opkolivši kraljevu vojsku, poput pljuska zasuli svojim strijelama.“ (Rogerije)

„És amikor a magyarok egy bizonyos folyóhoz érkeztek, amelyet Sajónak hívnak […], a folyón egy hídon átkelve megálltak, tábort ütöttek, őröket állítottak a hídra, hogy éjszaka őrszolgálattal őrködjenek. A tatárok pedig a mocsaras helyen való átkelés után a víz körül a síkságon helyezkedtek el. És mivel a víz nagy volt és mocsaras, nem volt hihető, hogy a hídon kívül bárki átkelhessen. A király eközben buzdította övéit, hogy férfiasan készüljenek a harcra; és nem kevés zászlót osztott ki saját kezűleg a főemberek között. […] A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta és hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre.” (Rogerius)



a) Imenujte kralja iz izvora!

Ime kralja:………………………………. b) Koje se godine zbio događaj opisan u fragmentu?

Godina:…………………… c) Od imena koja su navedena podcrtajte ime vođe vojske napadača! Ogotaj (Ogodai) Batu Džingis Kublaj d) Imenujte mjesto/lokalitet bitke koja je opisana u izvoru!

Mjesto/lokalitet:………………………… e) Ucrtajte znak „X“ u onaj kvadrat gdje se zbio gore navedeni događaj!

4. Zadatak je u svezi s dobom velikih zemljopisnih otkrića. Uz slova koja označavaju izvore napišite imena odgovarajućih pronalazača! (Po elementu 1 bod.)

A) „Napisat ću vam ovo pismo iz kojega ćete saznati kako sam za 33 dana stigao do Latinske Amerike s armadom koju su mi povjerili naši gospodari Veličanstveni Kralj i Kraljica, gdje li sam ja našao i prisvojio puno otoka naseljenih s domorodcima […]. Otok Hispaniola je čudesan: planine i gorja, polja , rodne zemlje i livade su prekrasne i bujne.“ (Dio iz dnevnika)

5 bodova



A) „ Megírom néktek e levelet, miáltal megtudhatjátok, hogyan jutottam 33 nap alatt az Indiákra az armadával, melyet a Nagyságos Király és Királynő, a mi uraink bíztak rám, ahol is én számtalan bennszülöttel benépesített sok szigetre találtam, s valamennyit birtokba vettem […]. Hispaniola szigete csodálatos: a hegyek és hegységek, a mezők, termőföldek és rétek gyönyörűek és dúsak. ” (Naplórészlet)

B) „Otočki stanovnici kojih je bilo gotovo tisuću i pol, podijelili su se na tri grupe i velikim urlikom nas smjesta napali. […] Jednom je otrovnom strijelom probodena kapetanova noga. […] Na kraju je jedan otočanin uspio vrhom svoga koplja udariti kapetana po čelu. […] Uspjeli smo se spasiti zahvaljujući našem kapetanu jer su se u njegovom zadnjem času svi stanovnici otoka okupili na mjestu gdje je on pao. […] Slava će nadživjeti njegovu smrt. Bio je savršeni majstor plovidbe što je potvrdio plovidbom oko svijeta, na što se prije njega nitko nije usudio.“ (Iz dnevnika Antonia Pigafette)

B) „A szigetlakók, mintegy ezerötszázan voltak, három csapatra oszlottak, és azonnal szörnyű üvöltéssel ránk támadtak. […] Egy mérgezett nyíl átdöfte a kapitány lábát. […] Végül is egy szigetlakónak sikerült a lándzsája végével a kapitány homlokára vágni.[…] Megmenekülésünket kapitányunknak köszönhetjük, mivel végpillanatában az összes szigetlakók oda futottak, ahol ő elesett. […] Dicsősége azonban túléli halálát. A hajózás mesterségének tökéletes birtokában volt, amit világ körüli útjával bizonyított, amire ő előtte senki sem mert vállalkozni.” (Antonio Pigafetta naplójából)

C)

A)……………………………………….

B)……………………………………….

C)……………………………………….

b) Imenujte kralja i kraljicu koji se spominju u izvoru A)!

kralj:…………………………….

kraljica:………………………….

5 bodova

Kanarski

Zelenortski otoci

Rt dobre nade



5. Zadatak je u svezi s ugarskim gospodarstvom XVI. stoljeća. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

arany = zlato ezüst = srebro réz =bakar só =sol higany =živa vashámor =željezara bánya = rudnik szőlő, borvidék =grožđe, vinorodni kraj bor, réz =vino, bakar textilía =tekstil bor, nemesfém =vino, plemeniti metali fém, szövetek = metali, tekstil iparcikk =industrijski artikli tartományok =pokrajine iparcikk, vasáru = indistrijski artikli, željeznarija

a) Imenujte podebljanu crtu koja je na zemljovidu označena znakom a)!

Značenje podebljane crte:………………………………. b) Imenujte siva područja koja su na zemljovidu označena znakom b)!

Siva područja:………………………… c) Dopunite dio koji nedostaje na zemljovidu označen znakom c)!

……….………………..pokrajine



d) Od navedenih podcrtavanjem izaberite onaj izričaj koji pristaje uz strelicu označenu znakom d) koja je usmjerena prema Saskoj! gotovi proizvodi luksuzni artikli sirovine

4 boda

6. Zadatak je povezan s razdobljem napoleonskih ratova. Odgovorite na pitanja u svezi s izvorima! A) „Nismo zatekli stanovnike, nismo zarobili vojnih zarobljenika. Došli smo do srca Rusije, ipak smo bauljali poput jednog broda na otvorenom moru bez kompasa: nismo imali pojma što se dešava oko nas.“ (Iz napisa A. A. L. de Caulainncourta) A) „Nem találtunk lakosokat, nem ejtettünk hadifoglyokat. Bent jártunk Oroszország szívében, mégis egy nyílt tengeren iránytű nélkül hánykolódó hajóhoz hasonlítottunk: semmit sem tudtunk arról, mi történik körülöttünk.” (A. A. L. de Caulaincourt írásából)

B) „Vojnici! Tijekom dva tjedna ste izborili šest pobjeda, uhitili petnaest tisuća zarobljenika, ubili više od deset tisuća neprijateljskih vojnika. […] Samo su bojovnici Republike, vojnici Slobode bili sposobni podnijeti takve patnje i sposobni za takve pobjede kao Vi! Svi gorite od želje da i Italijom pronesete slavu francuskog naroda, da ponizite ponosne kraljeve koji bi vas htjeli baciti u okove. Pođite u svoja sela i ponosno objavite: bio sam vojnik vojske koja je osvojila Italiju!“ (Napoleon) B) „Katonák! Két hét alatt hat győzelmet arattatok, tizenötezer foglyot ejtettetek, tízezernél több ellenséges katonát öltetek meg. […] Csak a Köztársaság harcosai, csak a Szabadság katonái lehettek képesek olyan szenvedésekre és olyan győzelmekre, amilyenekre Ti voltatok képesek! Mindannyian égtek a vágytól, hogy Itáliába is elvigyétek a francia nép dicsőségét, hogy megalázzátok a büszke királyokat, akik bilincsbe akarnak verni bennünket. Menjetek haza a falvaitokba, és büszkén hirdessétek: az Itáliát meghódító hadsereg katonája voltam!” (Napóleon)

C) „Britanski otoci se proglašavaju blokiranim. Svaka vrsta trgovine i veza s britanskim otocima je zabranjena. […] Svaki engleski podanik, bio bilo kojega ranga i staleža, kojega zateknemo na teritoriju koji su zaposjele jedinice saveznika, proglašava se vojnim zarobljenikom.“ (Uredba o kontinentalnoj blokadi) C) „A brit szigetek zárlat alatt állónak nyilváníttatnak. A brit szigetekkel mindennemű kereskedelem, mindennemű kapcsolat tilos. […] Mindennemű angol alattvaló, bármiféle rendű és rangú is legyen, akit saját vagy a szövetséges csapatok által elfoglalt területeken találunk, hadifogolynak nyilváníttatik.” (Rendelet a kontinentális zárlatról)



a) Koristeći slovne znakove izvora postavite u kronološki/vremenski redoslijed događaje koji su opisani! Započnite s onim koji se zbio najranije! (Ispravan redoslijed: 1 bod.)

Redoslijed:……………………

b) Koju višu dužnost/funkciju je obavljao Napoleon u vrijeme koje je opisano u izvoru A)? (1 bod)

Dužnost/funkcija:………………………..

c) Na koji događaj, koji je odlučujuće utjecao i na europsku povijest, upućuju izričaji koji su podcrtani u izvoru B)? (1 bod)

Događaj:………………………….

3 boda

7. Zadatak je u svezi s reformnim dobom, Istvánom Széchenyijem. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odlučite jesu li sljedeće tvrdnje istinite ili lažne! (Svoj odgovor označite znakom „X“ u tabeli! (Po elementu 1 bod.)

„U to moramo biti konačno uvjereni da nije Vlada istinski razlog našega ugnjetavanja i zaostajanja, već nerazvijenost težine i sićušnost njihova razuma iz čije prirode proizlazi: smiješno veličanje njihovih štetnih mjera, umjesto domoljublja i plemenitog nagona za unapređenjem općega dobra - obožavanje naših malih privilegija, te bijedni lov na našu vlastitu korist, naš bitak i nikada nepriznata korist, manjak svake želje za napredak i plemenitost.“ (István Széchenyi: Stádium)

„Arrul kell végre meggyőződve lennünk, hogy nem a kormány valódi oka elnyomatásunk s hátramaradásunknak, hanem értelmi súlyunk fejletlensége s így parányisága, a mibül természet szerint fakad: káros intézeteink nevetséges magasztalgatása, hazaszeretet s a közhasznot előmozdítni törekedő nemes ösztön helyett kis privilégiumaink bálványozása, s ön legközelebb hasznunk nyomorult vadászata; helyzetünk, mibenlétünk s igazi hasznunk sohai el nem ismerése s így minden előmeneteli s nemesülni vágyásnak tökéletes híja.” (Széchenyi István: Stádium) „A sada molim urednika Pesti Hírlapa neka izvoli izravno i iskreno […] odgovoriti: zar vjeruje da je dopadanje ili nedopadanje velikoj publici […] prava kritika. Znam ja poštivati javno mnijenje, ali ne one koji među Dózsinom ruljom ili u bandama kartista, poput bjesomučne oluje pometu sve sa sobom. Neka konačno bude jasno da ni u današnje krajnje zaostalo vrijeme i u odnosu na u svemu tako zaostale okolnosti, ne u mnoštvu pronalazimo ono vodstvo koje bi Mađare moglo odvesti do obećane zemlje.“ (Széchenyi:Jelenkor) „S most kérem a Pesti Hírlap szerkesztőjét, méltóztassék erre egyenesen s őszintén […] felelni: vajon hiszi-e, hogy a nagy publikumnak tetszése vagy nem tetszése […] igaz bírálat. Tudom én a közvéleményt tisztelni, de nem azt, mely Dózsa söpredékében vagy chartista bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor. Hozzuk végre tisztába, hogy mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejletlen körülményeihez képest sem a sokaságban lelendjük azt a vezetést, mely ki bírná kalauzolni az ígéret földére a magyart.” (Széchenyi: Jelenkor)



„Udarajmo samo s našim slabim loncem po svim loncima, što više i po slavenskim i njemačkim kamenim posudama i na kraju će za kratko vrijeme ostati polomljeni mađarski crijep.“ (István Széchenyi „Üssük csak gyenge fazekunkat minden fazék, sőt a szláv és német kőedény ellen is, és rövid idő alatt törött cserép lesz a magyar.” (Széchenyi István)

Tvrdnja Istinita Lažna

a) Po Széchenyiju su sebičnost i nerazumnost mađarskog društva uzroci zaostalosti Ugarske.

b) Széchenyi je reforme želio ostvariti vodstvom širokih masa.

c) Széchenyijev sustav ideja je u značajnoj mjeri determiniran njegovim podrijetlom iz srednjega plemstva.

d) Széchenyi je držao važnim što skoriji nastup protiv manjina. e) Urednik Pesti Hírlapa (koji je naveden u izvoru) je bio Lajos Kossuth.

5 bodova

8. Zadatak se vezuje uz Prvi svjetski rat i uvjete života toga doba. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja!

„Ako još za godinu dana ne prestane rat, doma ćemo svi umrijeti od gladi. Već i sada vlada takva strašna bijeda da narodu prijeti smrt od gladi. Tjednima nismo dobili ni mrvicu brašna te nas bodre da se ove godine ni žito neće moći posijati, stoku rekviriraju još s nogu i da će za žetvu, radi kontrole, poslati vojsku – kako nitko ne bi mogao ništa zatajiti od uroda. […] Nije kao što je nekada bilo: gdje je novca tu i svega ima. Godinu-dvije je još bilo podnošljivo, jer iako je vladala skupoća, moglo se sve nabaviti, ali sada nema ničega i sve se daje na kupone.“ (Iz pisma Júlie Magyaródi, 1917.)

„Ha még egy évig nem lesz vége a háborúnak, idehaza mind elveszünk éhen. Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal biztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet vetni, még a lábán rekvirálják a jószágot és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. […] Nem úgy van, mint volt régen, hogy ahol pénz van, ott minden van. Egy két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára megy.” (Magyaródi Júlia leveléből; 1917) a) Objasnite pojave koje su podcrtane u pismu! (Po elementu 0,5 boda.) A) „rekviriraju”: ……………………………………………………………………………… B) „sve se daje na kupone”: ………………………………………………………………………………………………….



Naslovnica Népszave u studenom 1916.

b) Što je mogao biti razlogom da je naslovnica Népszave objavljena prazna? Podcrtajte odgovarajući odgovor! (1 bod)

A) Prazna stranica je znak žalosti i Socijaldemokratska stranka je bila u žalosti zbog vladara.

B) Novine su cenzurirane, predmetni napis je trebalo poništiti/brisati.

C) Ovo je samo naslovnica, ocjena vladavine bivšega vladara objavljena je na unutarnjoj

stranici.

„Tko nedostaje?“ „Možda Ti?“ (engleski plakat)

c) Objasnite kojim je ciljem nastao gore prikazan plakat! (1 bod) ………………………………………………………………………………………………… 3 boda



9. Zadatak je u svezi s Horthyjevim razdobljem i mađarskim Židovima. a) Uz fragmente zakona u tabeli napišite odgovarajuću godinu i naziv zakona o kojem je riječ! Izaberite od dolje navedenih! (Po elementu 0,5 boda.) Godina: 1920., 1938., 1939., 1941. Zakon: Prvi zakon o Židovima, Drugi zakon o Židovima, Treći zakon o Židovima, Numerus Clausus

Fragment zakona Godina? Koji zakon?

1) „Zabranjeno je sklapanje braka između Židova i nežidova. […] Onaj domaći mađarski nežidov koji sklopi brak sa Židovom i onaj Židov koji sklopi brak s domaćim mađarskim nežidovom […] čini kazneno djelo, te se kažnjava izdržavanjem kazne zatvora u trajanju do pet godina, gubitkom službe i suspenzijom političkih prava“ 1) „Nem zsidónak zsidóval házasságot kötnie tilos. […] Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval [...] házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésévei büntetendő.”

2) „Na sveučilišta, na Tehnički fakultet, na Ekonomski fakultet Sveučilišta u Budimpešti i na pravne akademije […] se mogu upisati samo oni pojedinci koji su po vjernosti naciji i po moralu bezuvjetno pouzdani. […] Pri izdavanju dozvola s druge strane pak treba obratiti pozornost da omjer mladeži koja pripada pojedinim rasama naroda i manjinama na teritoriju države među studentima, po mogućnosti, dostigne državni omjer dane narodne rase ili manjine.“ 2) „A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra […] csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók. […] Az engedély megadásánál […] másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát.”

3) „Sukladno primjeni ovoga Zakona Židovom se mora tretirati ona osoba koja je sama u vrijeme stupanja na snagu ovoga Zakona pripadnica židovske konfesije ili je bar jedan njen roditelj ili dvoje od baka ili djedova, prije stupanja na snagu ovoga zakona bila židovske vjere.“ 3) „A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői körül legalább kettő a jelen törvény



hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt.”

„4) Za članove Komore tiska, također Glumačke i Filmske komore Židovi mogu biti primljeni samo u omjeru da njihov broj u odnosu na cijelo članstvo komore ne premaši dvadeset posto. […] U članstvo Odvjetničke, Inženjerske, Liječničke komore […] [Židovi] mogu biti primljeni samo u omjeru koji ne prelazi dvadeset posto broja ukupnog članstva.“ 4) „A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjául zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. […] Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamara tagjaiul […] [zsidókat] csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg.”

b) Imenujte stručnim terminom pojavu koja je opisana u sljedećem članku zakona! (1 bod) „Židovski vojni obveznici ne mogu obavljati oružanu službu niti u vojsci, niti među žandarima. […] Židovski vojni obveznici svoju vojnu obvezu izvršavaju u pomoćnim službama vojske. […] Obveznici u pomoćnim službama tu svoju službu obavljaju […] bez čina čak i onda ako su ranije imali časnički, viši dočasnički ili niži dočasnički čin […].“ (Fragment iz XIV. članka zakona iz 1942. godine) „Zsidó hadkötelesek sem a honvédség, sem a csendőrség kötelékében fegyveres szolgálatot nem teljesítenek. […] Zsidó hadkötelesek szolgálati kötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget. […] A kisegítő szolgálatra kötelezettek ezt a szolgálatot rendfokozat […] nélkül teljesítik még abban az esetben is, ha korábban tiszti, tiszthelyettesi (altiszti) vagy tisztesi rendfokozatuk volt […].” (Részlet az 1942. évi XIV. törvénycikkből) Stručni termin:……………………………………………………..

5 bodova



10. Zadatak se vezuje uz gospodarske osobitosti Mađarske nakon 1945. godine. Odgovorite na pitanja koja se vezuju uz izvore! (Po elementu 0,5 boda.)

Slika ulice u ljeto 1946. a) Napišite zašto novac na gornjoj slici leži na cesti! ………………………………………………………………………………..……... b) Imenujte valutu koju čistač ulice čisti!

Valuta:…………………………………………… „Važenje ovoga zakona obuhvaća […] svako takvo industrijsko, prometno, rudarsko i željezarsko poduzeće u privatnom vlasništvu, nadalje električno poduzeće u javnoj upotrebi u kojem je ukupni broj uposlenih na bilo kakvim poslovima od 1. dana mjeseca kolovoza godine 1946. u bilo koje vrijeme do stupanja na snagu ovoga zakona, dostigao stotinu osoba. […] Poduzeća koja su obuhvaćena ovim zakonom uzimaju se u državno vlasništvo.“ (Iz Zakona br. XXV. iz 1948.) „A jelen törvény hatálya kiterjed […] minden olyan magántulajdonban álló ipari, közlekedési, bánya- és kohóvállalatra, továbbá közhasználatú villamos műre, amelynél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma az 1946. évi augusztus hó 1. napjától a jelen törvény hatálybalépéséig eltelt időben bármikor elérte a száz főt. […] A jelen törvény hatálya alá tartozó vállalatok […] állami tulajdonba vétetnek.” (Az 1948. évi XXV. törvényből) c) Imenujte stručnim terminom koja je mjera naređena gornjim zakonom!

Stručni termin:…………………………………………



„Postići ćemo da se i miroljubiviji kulaci boje, te će tako oni sami nastojati obuzdati nemirnije kulake. U manjim slučajevima se može napraviti distinkcija [razlikovati], ali pri većim događajima jedinstveno treba postupati prema svakom kulaku sela. […] Tako ćemo postići da će u selu svatko paziti na red.“ (János Kádár 1949. godine) „Elérjük, hogy a békésebb kulákok is félnek, és így a nyugtalanabb kulákokat ők maguk is igyekeznek megfékezni. Kisebb esetekben természetesen lehet disztingválni [különbségeket tenni], de nagyobb eseményeknél egyöntetűen kell kezelni a falu minden kulákját. […] Ezzel elérjük, hogy a faluban mindenki vigyázni fog a rendre.” (Kádár János 1949-ben) d) Objasnite što znači izričaj podcrtan u gore navedenom izvoru! ………………………………………………………………………………………………

2 boda

11. Zadatak je u svezi sa svjetskim gospodarstvom nakon 1945. godine. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 0,5 boda.)

Formiranje cijene američke sirove nafte po barelu – po cijenama iz 2004

a) ) Pomoću gornjeg grafikona imenujte stručnim terminom pojavu koja je uslijedila 1970-ih godina!

Stručni termin: ……………………………………………

b) ) Od sljedećih mogućnosti izaberite one koji se mogu pridružiti sljedećim izvorima! Svoje odgovore napišite na isprekidane crte! NATO SEV Varšavski pakt OPEC Marshallov plan

1) „Njen je cilj formiranje zajedničke naftne politike u odnosu na zemlje potrošače, stabiliziranje cijene sirove nafte na svjetskom tržištu i osiguravanje zajamčenih prihoda. […] Samu sebe u prvom redu smatra organizacijom za samoobranu. [Njene su članice karakteristično] zemlje u razvoju čiji je jedini imetak nafta za izvoz (to čini 90-100% njihova izvoza).“ (Múlt-kor, internetski portal)

1950. 1960. 1970. 1980. 1990. 2000.

dolara/barelu



1) „Célja a közös olajpolitika kialakítása a fogyasztó országokkal szemben, a kőolaj világpiaci árának stabilizálása, garantált jövedelem biztosítása. […] Elsősorban önvédelmi szervezetnek tekinti magát. [Tagjai jellemzően] fejlődő országok, amelyeknek egyetlen vagyona az exportálható olaj (ez adja teljes exportjuk 90-100%-át).” (Múlt-kor, internetes portál)

……………………………………………………

2) „Na inicijativu Sovjetskog Saveza u siječnju 1949. godine osnovan je od strane šest zemalja […] pripadnica socijalističkog bloka. […] Prvenstveni deklarirani cilj je pri osnutku bio razvoj narodnih gospodarstava zemalja članica putem suradnji gospodarstava i socijalističke međunarodne podjele rada. Iako pravno nije imala utjecaja na formiranje ekonomskih politika zemalja članica, praktično najvažnija njena uloga je bila da stvori jedan jedinstven naddržavni smjer u službi razvoja sovjetske industrijske, vojne i razvojne politike.“ (Indeks, internetski portal za vijesti)

2) „1949 januárjában a Szovjetunió kezdeményezésére a szocialista tömbhöz tartozó hat ország […] hozta létre. […] Alapításkor deklarált célja elsősorban a tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése volt. Legfőbb szerepe gyakorlatilag az volt, hogy ha jogilag nem is volt befolyása a tagállamok gazdaságpolitikájának a formálására, mégis olyan, országok feletti egységes fejlesztési irányt alakítson ki, amely a szovjet ipar-, katona- és fejlesztéspolitikai célokat szolgálja.” (Index, internetes hírportál)

……………………………………………………. c) Napišite kakva je pojava prikazana na sljedećoj karikaturi!

(Izvor:susheewa.com)

Pojava:………………………………………………………………………………………

2 boda



12. Sljedeći je zadatak u svezi s Mađarskom nakon demokratskih promjena/promjene sustava. Od nabrojenih mogućnosti izaberite kojom institucijom, uredom ili pravnim izvorom su povezani sljedeći fragmenti izvora! Svoj odgovor napišite na isprekidanu crtu! (Po elementu 0,5 boda.) ustavni sud parlament samouprava povjerenik parlamenta/ombudsman za građanska prava ustav ministarstvo unutarnjih poslova povjerenik parlamenta/ ombudsman za školstvo uredba vlade

a) „U njegov djelokrug spadaju: a) prethodna kontrola o eventualnoj protuustavnosti već prihvaćenih, ali još neproglašenih zakona, Poslovnik Parlamenta i neke od odredbi međunarodnih ugovora; b)naknadna kontrola eventualne protuustavnosti pravne regulative, odnosno inih pravnih sredstava državne uprave; c) kontrola usklađenosti pravne regulative, odnosno inih pravnih sredstava državne uprave s međunarodnim ugovorima.“ (Zakon br. XXXII iz 1989. godine) a) „Hatáskörébe tartozik: a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. ” (Az 1989. évi XXXII. törvényből)

…………………………………………………… b) „Njegov je zadatak da ispita ili da ispitati one nepravilnosti u svezi s ustavnim pravima o kojima ima saznanja, te u cilju njihova rješavanja inicira opće ili pojedinačne mjere. […] Parlament ga u interesu zaštite osnovnih prava bira – kao povjerenika koji je odgovoran isključivo njemu.“ (Iz Zakona br. LIX iz 1993. godine) b) „Feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.[…] Az Országgyűlés az alapvető jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - választja meg. ” (Az 1993. évi LIX. törvényből)

…………………………………………………… c) „Postupa samostalno u poslovima mjesnih općih poslova koji spadaju […] među njene zadatke i djelokrug. […] Mjesni opći poslovi i snabdjevenost stanovništva javnim uslugama, te izvršavanje vlasti u mjestu, odnosno ostvarivanje svih navedenih vezuju se za ostvarenje organizacijskih, personalnih i materijalnih uvjeta njene realizacije u mjestu.“ (Iz Zakona br. LXV iz 1990. godine)



c) „A feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben […] önállóan jár el. […] A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom […] helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.” (Az 1990. évi LXV. törvényből)

…………………………………………………… d) „Mađarska: republika, […] Republika Mađarska je neovisna, demokratska pravna država. […] U Republici Mađarskoj sva vlast pripada narodu koji narodni suverenitet ostvaruje putem izabranih zastupnika, odnosno neposredno. […] Ničija djelatnost ne može biti usmjerena na nasilno osvajanje ili izvršavanje vlasti, odnosno na njeno isključivo prisvajanje. Protiv takvih težnji je svatko ovlašten i ujedno dužan pravnim putem nastupiti.“ (Iz Zakona br. XX iz 1949. godine) d) „Magyarország: köztársaság. […] A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. […] A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. […] Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” (Az 1949. évi XX. törvényből)

……………………………………………………

2 boda



I. Jednostavni, kratki zadaci Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova 1. Povijest Grčke staroga vijeka 4 2. Crkveni redovi 4 3. Tatarska najezda 5 4. Zemljopisna otkrića 5 5. Ugarsko gospodarstvo XVI. stoljeća 4 6. Napoleonski ratovi 3 7. István Széchenyi 5 8. Prvi svjetski rat 3 9. Horthyjevo razdoblje 5 10. Mađarska nakon 1945. 2 11. Svjetsko gospodarstvo nakon 1945. 2 12. Naša domovina nakon demokratskih promjena/promjene sustava 2

Ukupno 44

Profesor koji je ispravio radnju

Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve / elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program / programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci / I. Egyszerű, rövid feladatok

Profesor koji je ispravio radnju / javító tanár

Bilježnik / jegyző

Datum/Dátum: .......................... Datum/Dátum: ............................. Primjedbe: Megjegyzések: 1. Ako je pristupnik započeo rješavati II. dio pismenog ispita, onda ova tabela i dio s potpisima ostaju prazni! 2. Ako ispit tijekom rješavanja zadataka I. dijela biva prekinut, odnosno ne nastavi se II. dijelom, onda se moraju popuniti i tabela i dio s potpisima! 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1011 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2011. május 4. 8:00

II.

Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

1.

má

jus

4.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 32 2011. május 4. 1011


Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide

srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima • uređenost, logičnost, jezična pravilnost odgovora

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno četiri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: morate razraditi: dva kratka i dva dugačka zadatka, od kojih se svaki mora odnositi na različita razdoblja i najmanje dva se moraju odnositi na mađarsku povijest. Proučite pozorno zadatke!

Redni broj

Razdoblja, teme Tip zadatka

Opća povijest

13. Kriza Rimske Republike kratak

14. Reformacija dugačak

15. Društveni utjecaji Prve industrijske revolucije

kratak

16. Talijanski fašizam dugačak

Mađarska povijest

17. Béla IV kratak

18. Gospodarstvo Karla I. Roberta i Matijaša Korvina

dugačak

19. Deklaracija o neovisnosti kratak 20. Narodnosna politika u doba dualizma dugačak

21. Gospodarski utjecaji Trianonskog mira kratak 22. Prirast stanovništva, demografija dugačak

Nakon što ste proučili zadatke, zaokružite redne brojeve izabranih zadataka! Popunjavanjem sljedeće tabele provjerite ispravnost vašeg izbora!

Kriteriji izbora zadataka Da

Jeste li izabrali četiri zadatka?

Jeste li izabrali najmanje dva zadatka koja se odnose na

mađarsku povijest?

Jeste li izabrali najmanje jedan zadatka koji se odnosi na opću

povijest?

Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka?

Sva četiri izabrana zadatka se odnose na različita razdoblja? (Razdoblja u tabeli odvojena su dvostrukom crtom.)

Jeste li nedvosmisleno označili svoj izbor?

Od zadataka razradite samo izabrana četiri, ostalo ostavite praznim! Pri razradi zadataka smijete raditi skicu!



13. Zadatak je u svezi s poviješću Rima. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite osnovne uzroke krize Rimske Republike! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Naime, veliki dio toga neobrađenog zemljišta prisvojili su bogati te su se nadali da im to vremenom ni onako nitko neće oduzeti. Što više, male posjede siromaha koji su bili u njihovoj blizini, su dijelom nagovorom otkupili, a dijelom silom oduzeli i tako su sada već umjesto svojih dosadašnjih posjeda, obrađivali ogromne površine zemlje. Za to su, međutim, koristili robove poljodjelce i pastire, ne pak slobodne nadničare, kako ih ne bi pozvali u vojnu službu. Posjedovanje robova je imalo velike koristi i s obzirom da su oni, zbog oslobađanja od vojne obveze, imali puno djece te su se množili bez ograničenja. Uslijed toga su silnici bivali sve bogatiji, a robovi ispunili cijelu zemlju, a broj Italika, naročito muškaraca, postajao sve manji jer su patili od siromaštva, poreznih i vojnih obveza. Ali, da su i usprkos svemu i imali vremena za raditi, bili su osuđeni na besposličarenje, naime, zemlja je već bila u rukama bogatih, a oni su za njenu obradu umjesto slobodnjaka zapošljavali robove.“ (Apijan)

„Ennek a megműveletlen földnek nagy részét ugyanis a gazdagok szerezték meg, s abban bíztak, hogy az idő múlásával ezeket úgysem veszi el tőlük senki. Sőt a szegényeknek környékükben levő kisbirtokait is részben rábeszéléssel megvásárolták, részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár hatalmas földeket műveltek meg. Ehhez azonban rabszolga földműveseket és pásztorokat vettek igénybe, nem pedig szabad napszámosokat, nehogy azokat a földmunkától katonai szolgálatra szólítsák. A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezeknek a katonáskodás alóli mentességük következtében sok gyermekük volt, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből eredően a hatalmasak egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok száma viszont, különösen a férfiaké, egyre csökkent, mert szegénység, adózás és katonakötelezettség alatt szenvedtek. De ha mindennek ellenére maradt volna is munkára idejük, tétlenségre voltak kárhoztatva, hiszen a föld már a gazdagok kezében volt, s ezek a szabadok helyett rabszolgákat alkalmaztak a földmunkára.” (Appianos)

„Kako je uslijed mara i pravednosti država postala ogromna, oružjem je osvojila velika kraljevstva, podjarmila divlje narode i goleme pokrajine, […] vlastita joj sreća okrenula leđa i sve pomrsila. Oni koji su do sada umor, potrebu i bijedu lako podnosili, sada su im mir i obilje – inače priželjkivane stvari – postali propast. Prvo je narasla silna želja za novcem, a zatim pak silna želja za vlašću, a te dvije stvari bile izvor svih nevolja. Pohlepa je iskorijenila vjernost i poštenje, naučila ljude na oholost, na okrutnost, na prijezir bogova, te na uvjerenje da se sve može kupiti novcem.“ (Salustije) „Miután pedig szorgalom és igazságosság következtében naggyá nőtt az állam, hatalmas királyságokat hódított meg fegyverrel, vad népeket és roppant tartományokat igázott le, […] saját szerencséjük fordult ellenük, és mindent összekuszált. Azoknak, aki előbb fáradságot, veszélyt, szükséget, nyomorgást könnyen tűrtek, most a nyugalom és a bőség, ezek a különben óhajtandó dolgok



vesztükre lettek. Előbb a pénzvágy nőtt nagyra, majd az uralomvágy, a kettő volt minden bajnak a forrása. A kapzsiság kiirtotta a hűséget, a becsületességet, megtanította az embereket a dölyfösségre, a kegyetlenségre, az istenek megvetésére, és arra, hogy megvásárolhatónak tartsanak mindent.” (Sallustius)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja

8

Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 Djelitelj 4 Broj ispitnih bodova 7



14. Zadatak je u svezi s reformacijom. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite uzroke razvoja reformacije, te karakteristične crte Lutherovih težnji! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Trgovanje oprostnicama na jednoj suvremenoj karikaturi

„Papa ne može povući krivnju ako ne izjavi i potvrdi da ju je povukao Bog ili je može povući u slučajevima u kojima on ima nadležnost, a izvan kojih krivnja zasigurno ostaje. […] Kršćane treba učiti da onaj koji daruje siromašne ili posuđuje potrebitima čini veća djela od onoga koji oprostnice kupuje. […] Blasfemično je reći kako je križ podignut pokretima papinih ruku isto vrijedan kao i Kristov križ.” (Iz Lutherovih teza) „A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. […] Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol. […] Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.” (Luther tételeiből) „Ne iz slova latinskoga jezika treba zapitkivati kako da govorimo njemački.“ (Luther) „Nem a latin nyelv betűiből kell kérdezgetni, hogyan beszéljünk németül.” (Luther) „Vrenje, nemir, privatni ratovi, rat, snažan gospodarski uzlet, veze i planovi svjetskih razmjera, teška bijeda masa. […] U taj je nemir pao Lutherov plakat, jedan list papira. […] Sveprisutni bunt. Kneževi i staleži su se pobunili protiv cara kojega su sami izabrali. Cijela se zemlja bunila protiv „rimske tiranije“ kako je nazivana vrhovna crkvena vlast, gradovi su se pobunili protiv svjetovnih i crkvenih kneževa, u gradovima patriciji protiv plebejaca, a seljaci spremni na ustanak.“ (Iz djela Richarda Friedenthala o Lutheru i njegovom dobu)

Prijevod Biblije MartinaLuthera na njemački jezik



„Erjedés, nyugtalanság, magánháborúk, háború, erőteljes gazdasági fellendülés, világméretű kapcsolatok és tervek nyomasztó tömegnyomor. […] Ebbe a nyugtalanságba hullott bele Luther plakátja, egy papírlap. […] Rebellió volt mindenütt. A fejedelmek és a rendek lázongtak a császár ellen, akit maguk választottak. Az egész ország lázadozott a "római zsarnokság" ellen, amint az egyház főhatalmát nevezték, a városok a világi és egyházi fejedelmek ellen, a városokban a patríciusok a plebejusok ellen, a parasztok felkelésre készen.” (Richard Friedenthal, Lutherről és koráról írt művéből) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12




15. Zadatak je u svezi s razdobljem industrijske revolucije. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristične društvene utjecaje i posljedice Prve industrijske revolucije u Engleskoj! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

ország Država

Anglia Engleska

Franciaország Francuska

Hollandia Nizozemska

Német területek Njemački teritoriji

Broj i omjer uposlenih u poljoprivredi među radno

sposobnim stanovništvom u Engleskoj

Promjene broja stanovništva Engleske (milijuna stanovnika)

Promjene omjera stanovništva gradova (u postotcima)

1850. 1910.

1500. 1600. 1700. 1800. 1900.

1800.

év = Godina a mezőgazdaságban dolgozók = Radnici u poljoprivredi száma (millió fő) = broj (milijuna osoba) részaránya (%) = omjer (%) 1801 = 1801. 1831 = 1831. 1851 = 1851. 1871 = 1871



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

....................................................................................................................................................

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


16. Zadatak je u svezi s talijanskim fašizmom. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite svojstvene crte talijanskog fašizma! Svojim odgovorom obuhvatite fašističku ideologiju, uzroke njenog formiranja, njene posljedice, te unutarnjopolitičke karakteristike fašističke države! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Tvrdim da revolucija ima svoja prava. Dodajem: kao što svatko zna, tu sam da obranim i do krajnjih mogućih mjera jačam revoluciju crnokošuljaša. […] Na čelu tristo tisuća dobro naoružanih mladića koji gotovo očarani vjerom slijede svaku moju zapovijed, mogao sam kazniti sve one koji su nastojali obeščastiti i okaljati fašizam.



[…] Od ove gluhe i sive dvorane sam sa svojom vojskom mogao napraviti logorište, mogao sam razoriti Parlament i formirati isključivo fašističku vladu. Sve sam to mogao, ali nisam učinio, ne sada, ne na početku.“ (Iz nastupnog govora Mussolinija kao premijera, 1922.)

„Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebbmenőre fokozzam a feketeingesek forradalmát. […] Háromszázezer jól felfegyverzett ifjú élén, kik minden parancsomat szinte babonás hittel követik, mindazokat megbüntethettem volna, akik a fasizmust meggyalázták és bepiszkolni igyekeztek. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna a parlamentet, és kizárólag fasiszta kormányt alakíthattam volna. Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszédéből; 1922) „Vatikan predstavlja 400 milijuna ljudi razasutih na svim stranama svijeta i jedna inteligentna politika bi tu snagu trebala upotrijebiti za svoj ekspanzionizam. Ja sam trenutno izvan svake vjere. […] U Italiji […] nitko ne može dizati ruku na tu najvišu duhovnu vlast.“ (Mussolini 1920.) „A Vatikán 400 millió, a világ minden táján szétszórt embert képvisel, és egy intelli-gens politikának saját expanzionizmusához kellene kihasználnia ezt az erőt. Én jelen-leg kívül állok minden valláson. […] Olaszországban [...] senki sem emelhet kezet erre a legfőbb lelki hatalomra.” (Mussolini 1920-ban)

„Fašizam prije svega […] ne vjeruje u mogućnost vječnog mira, ali ni u njegovu svrsishodnost. […] Samo rat podiže svu ljudsku energiju na maksimum napona i opskrbljuje biljegom plemenitosti narode u kojima postoji hrabrost za prihvaćanje rata. […] Fašizam se upušta u borbu ne samo protiv socijalizma već i protiv cijelog sustava demokratske ideologije. […] Fašizam ne prihvaća da većina jednostavno može upravljati jednim društvom samo zato jer je u većini. […] Po fašizmu država je apsolutna, nasuprot pojedincima i grupama koje su relativne.“ (Mussolini, 1932.) „Mindenekelőtt a fasizmus […] nem hisz az örök béke lehetőségében, de hasznossá-gában sem. [..] Csak a háború emeli a feszültség maximumára az összes emberi ener-giát, és látja el a nemesség bélyegével a népeket, amelyekben megvan a bátorság a háború vállalására. […] A fasizmus nemcsak a szocializmussal, de a demokratikus ideológia egész rendszerével felveszi a harcot. […] A fasizmus nem fogadja el, hogy egy többség egyszerűen csak azért irányíthasson egy emberi társadalmat, mert többségben van. […] A fasizmus szerint az állam abszolút, amihez képest az egyének vagy csoportok relatívak.” (Mussolini, 1932-ben)



Idealizirano ulje na platnu o događaju „Marcia su Roma“ …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12




17. Zadatak je svezi sa srednjovjekovnom ugarskom poviješću. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristike politike Béle IV. prije i poslije Tatarske najezde! Svojim odgovorom obuhvatite i čimbenike koji su utjecali na donošenje mjera! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Kralj je s poglavarima i plemićima zemlje odmah otišao u Stolni Biograd te je tu kada ga je – sukladno svim običajima – okrunio ostrogonski nadbiskup, njegov prvi korak bio protjerati ponekog od onih poglavara koji su ranije bili protiv njega. […] Neke je, koje je uspio uhvatiti […] dao zatvoriti. Htio je slomiti i umišljenost velikaša, stoga je zapovjedio da se dostojno kazni velikaš koji u nazočnosti kralja uzima hrabrosti da sjedne, izuzimajući kraljevske kneževe, nadbiskupe i biskupe. U taj čas je i zapalio stolce velikaša koje je pronašao […]. I na drugo su se gorko žalili plemići. Prijašnji su kraljevi u boj protiv Rutena, Kuna, Poljaka pozivali njihove pretke koji su pogibali od mača, umirali od gladi, bivali zarobljeni i trpjeli razne muke, ali su stari kraljevi povratnike iz boja ili obitelji zarobljenika za odštetu darivali vječnim vlasništvom nad selima, posjedima i blagom. A ovaj pak kralj – govoraše tako – ne samo da plemstvu ne daruje ničega, već i blago koje su ranije dobili vraća u posjed svoje vlasti. Jer oni koji ranije bijaše bogati, silni, vojsku održavaše, sada jedva da i sami preživjeti mogaše.“ (Rogerije o Béli IV)

„A király az ország főembereivel és nemeseivel tüstént Székesfehérvárra ment, és amikor itt - miként szokás - az esztergomi érsek megkoronázta, neki pedig első dolga volt száműzni egynéhány főurat azok közül, akik korábban ő ellene […] voltak. Némelyeket, kiket […] elfoghatott, börtönbe vetett. [...] Meg akarta törni a főurak elbizakodottságát is, ezért megparancsolta, hogy méltó büntetését vegye el az a főúr, aki a király jelenlétében le merészel ülni, kivévén a királyi hercegeket, érsekeket és püspököket. Azon helyt meg is égettette a főurak székeit, amennyit csak találhatott [...] Máson is panaszkodtak szívük nagy keserűségében a nemesek. A régibb királyok sokszor hadba szólították az ő eleiket a rutének, kunok, lengyelek ellen, eleikből vesztek karddal is, haltak éhen is, estek foglyul is, szenvedtek különféle kínt is, de a régi királyok a hadból megtérőknek, vagy a foglyok családjának illendő kártérítést adtak, falvakat, birtokokat, jószágokat örökös tulajdonjoggal adományoztak. Ez a király pedig - így panaszkodtak - nemcsak semmit nem ad a nemességnek, de még régen kapott jószágaikat is visszaszedegeti a maga hatalma birtokába. Hiszen akik azelőtt gazdagok, hatalmasok voltak, sereget tartottak, most maguk alig élhettek.” (Rogerius, IV. Béláról)

„Ugarski plemići koje nazivaše kraljevskim servijentima, zajednički stupivši pred nas, pokorno i vjerno nas moljahu da ih izvolimo sačuvati u njihovim slobodama koje im je naredio i dodijelio sv. Stjepan, kako bi oni što vjernije i predanije služili nama i kruni, koliko ih mi vrjednijim slobodama budemo darivali. Razmotrivši kako su njihove ustrajne molbe opravdane i zakonite, nakon vijećanja s barunima i njihovom suglasnošću prosudismo ih prihvatljivim, obrativši pozornost na ono na što se u tom pogledu u interesu povoljnijega stanja kraljevstva mora obratiti.“ (O potvrdi Zlatne bule 1267.) „Magyarország nemesei, akiket királyi szervienseknek mondanak, egyetemlegesen elénk járulván alázatosan és hűségesen kérték tőlünk, hogy őket a Szent István



királytól rendelt és nyert szabadságukban megőrizni méltóztassunk, hogy ők annál hűségesebben és odaadóbban szolgálhassanak minket és a koronát, minél értékesebb szabadságokkal ajándékoztuk meg őket. Megfontolván, hogy állhatatos kéréseik jogosak és törvényesek, báróinkkal tartott tanácskozásunk után és azok egyetértésé-vel azokat elfogadandónak ítéltük, arra figyelve, amire e tekintetben a királyság kedvezőbb állapota érdekében ügyelni kell.” (Az Aranybulla 1267-es megerősítéséből) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8




18. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnom poviješću Ugarske. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja usporedite karakteristike ekonomske politike Karla I. Roberta i Matijaša Korvina/Hunyadi Mátyása! Svojim odgovorom obuhvatite slične i različite čimbenike koji su utjecali na ekonomsku politiku! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Prihodi vladara Anžuvinaca

„Naredismo pak da se tijekom tekuće godine naš novac […] od tri vrste koji je u optjecaju u cijeloj zemlji kuje u istome obliku, težini, finoći i vrijednosti, te da bude u prometu i da se mijenja bez ikakvih odstupanja.“ (Iz Uredbe Karla I. Roberta, 1325.)

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (Károly Róbert rendeletéből; 1325) „Matijaš nakon stupanja na prijestolje niti je imao dovoljno vlasti, niti vremena da bi riješio odnose. Ali, već je tada započet postupak izrade planiranih reformi. […] Zabranio je stavljanje u promet uvezene strane soli, naredio je izradu pravila o ubiranju poreza, kovanje i stavljanje u optjecaj novca s trajnom vrijednošću, reviziju darovanih kraljevskih prihoda. […] Svaki je izvor prihoda podređen rizničaru koji […] je preuzeo u svoje ruke upravljanje ubiranja poreza. […] Korist komore preimenovana je u porez kraljevske riznice, te je tim novim imenom ukinuto važenje starih privilegija/oslobađanje od plaćanja poreza. […] Kvalitetan je novac povoljno djelovao na trgovinu, tako su nastali veći prihodi od vanjskotrgovinskih carina koje su bile ubirane umjesto pod nazivom tridesetine - carina krune.“ (Tamás Pálosfalvi, povjesničar)

KIRÁLYI JÖVEDELEM = PRIHODI KRALJA termény (részben pénz) = urod (dijelom novac) királyi birtokok (a föld 20%) = kraljevi posjedi (20% zemlje) pénz =novac adók =porezi regálék =regalije kapuadó =porez na vratnice rendkívüli hadiadó = izvanredni ratni porez városok adója = porez gradova pápai tized megadóztatása = oporezivanje papinske desetine bányaregálé =regalije na rudnike nemesérc monopólium = monopol na plemenitu rudaču harmincadvám = tridesetina



„Mátyásnak trónra lépése után sem elég hatalma, sem ideje nem volt a viszonyok rendbetételére. Már ekkor megkezdődött azonban a tervezett reformok kidolgozása. […] Megtiltotta a külföldi só forgalomba hozatalát, elrendelte a vámszedés szabályozását, értékálló pénz verését és forgalomba hozatalát, az eladományozott királyi jövedelmek felülvizsgálatát. […] Minden jövedelmi forrást a kincstartó alá rendeltek, aki […] kezébe vette az adószedés irányítását. […] A kamara hasznát átkeresztelték a királyi kincstár adójára, és az új névvel a régi mentességek is érvényüket vesztették. […] A jó minőségű pénz jótékonyan hatott a kereskedelemre, így többet jövedelmeztek a külkereskedelmi vámok is, amelyeket harmincad helyett immár koronavám néven hajtottak be.” (Pálosfalvi Tamás, történész)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Porez gradova i Sasa Porez Židova i Vlaha

Krunska carina

Kovnice novca i rudničke komore

Monopol na sol

Izvanredni ratni porez

Matijašovi prihodi



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


19. Zadatak je u svezi s Oslobodilačkom borbom 1848.-1849. godine. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstaviteuzroke, okolnosti i važnije posljedice nastanka Deklaracije o neovisnost! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Ugarska se zajedno sa zakonito pripojenim Erdeljom i sa svim njenim dijelovima i pokrajinama proglašava slobodnim, samostalnim i neovisnim europskim statusom [državom] […]. Ovime se Habsburško-Lotarinška kuća, u ime naroda, zauvijek isključuje i odstranjuje od prava nad vladanjem nad Ugarskom i nad sa zakonito pripojenim Erdeljom i svim njenim dijelovima i pokrajinama, lišava se svakog korištenja naslova u svezi s ugarskom krunom, te se protjeruje s teritorija države i lišava uživanja svakih građanskih prava. […] Budući sustav vlade […] države odredit će narodna skupština, a dotle će pak, […] punom suglasnošću, imenovani guverner Lajos Kossuth s ministrima uza se […] činiti vladu.“ (Deklaracija o neovisnosti)

„Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és a hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak [államnak] nyilváníttatik […] A Habsburg-Lotharingeni-ház […] Magyarország, a vele egyesült Erdély és a hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásától ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. […] Az ország jövendő kormányrendszerét […] a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig […] közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel […] kormányozni.” ( Függetlenségi Nyilatkozat)

„[engleski ministar vanjskih poslova] […] je dao izjavu koja je sklona ugarskoj stvari. Zamjerao je politički postupak Austrije prema nama, ali je ipak stavio primjedbu da je Austriju – da je nema - takva sila kakvu bi trebalo izmisliti, kao europsku potrebu i englesku prirodnu saveznicu na istoku; savjetovaše, dakle, da se nagodimo jer u europski okvir na mjesto koje zauzima Austrija ne pristaju male države.“ (Iz napisa Ferenca Pulszkog)



„ [az angol külügyminiszter] […] rokonszenvileg nyilatkozott a magyar ügy iránt. s kárhoztatta az osztrák politika eljárását velünk szemben, de mégis megjegyezte, hogy Ausztria oly hatalom, melyet fel kellene találni, ha nem léteznék már, mint európai szükségességet, s Angolországnak természetes szövetségesét keleten; tanácsolta tehát, egyezkedjünk ki, mert az európai politika keretébe nem illenek be kis államok azon helyen, melyet Ausztria foglal el.”(Pulszky Ferenc írásából) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8




20. Zadatak je u svezi s razdobljem dualizma. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristike narodnosne politike i narodnosna nastojanja u Ugarskoj u doba dualizma! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Kako svi građani Ugarske i prema osnovnim načelima Ustava čine jedan narod, jedan jedinstven i nedjeljiv mađarski narod, čiji je svaki građanin jednakopravan, bio on pripadnik bilo koje narodnosti; kako ta jednakopravnost jedino glede upotrebe više jezika koje je u modi u državi, može biti regulirana posebnim pravilima samo utoliko koliko to zahtijeva potreba jedinstva države, praktično značenje vladanja i javnog upravljanja, te točno opsluživanje pravde.“ (Zakon iz 1868.)

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik.” (Az 1868. évi törvény)

„U onim osnovnim školama s nemađarskim nastavnim jezikom, dobivale one državnu potporu ili ne, mađarski se jezik, svakodnevno i na svim godištima, po nastavnom planu i u određenom broju sati koje je, uz savjet nadležnog održavatelja vjerske škole, određeno od strane ministra javnog obrazovanja ima predavati u mjeri da učenik čiji materinski jezik nije mađarski na kraju četvrtog godišta svoje misli bude u stanju razgovijetno izraziti živom riječju i pismom.“ (Iz zakona koji je predložio ministar kulture Albert Apponyi, 1907.) „A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni.” (Az Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett törvényből; 1907)

„Poslije nepune dvije godine nakon Balkanskih ratova Ugarska više ne može kao do sada ostati u blatu ugnjetavanja manjina. Koga Mađari do prošle godine nisu pomađarili, taj više nikada neće biti pomađaren, već će u najboljem slučaju, do krajnosti biti ogorčen […] Mađarski državnik koji pametno rasuđuje mora spoznati da će Rumunje, Južne Slavene i Slovake koji žive pored granice moći zadržati u njihovom emotivnom vezivanju s Ugarskom, ako oni ni zbog čega ne budu morali trčati svojoj subraći po rasi preko granice.“ (Milan Hodža, slovački političar, 1914.) „Nem egészen két évvel a balkáni háború után Magyarország sem maradhat tovább a nemzetiségi elnyomás sarában, amelyben ezidáig fetrengett. Akit a magyarok a



múlt évig nem magyarosítottak el, azt már soha többé nem magyarosítják el, legfeljebb a végletekig elkeserítik. […] Az okosan gondolkodó magyar államférfinak látnia kell, hogy a határok mentén élő románokat, délszlávokat, szlovákokat csak akkor tarthatja meg a Magyarország iránti érzelmi kötődésükben, ha azoknak semmi miatt sem kell a határokon túlra, fajtestvéreikhez szaladniuk.” (Milan Hodža, szlovák politikus; 1914)

Mađari Nijemci Slovaci Rumunji Srbi Ostali Ukupno

Sveukupno pučanstvo

54,5 10,4 10,7 16,1 3,0 5,3 100,0

Školski obveznici

51,4 11,4 12,8 16,6 2,5 5,3 100,0

Oni koji znaju čitati i pisati

62,8 12,7 10,6 7,8 2,6 3,4 100,0

Osnovnoškolci u pučkim školama

55,8 12,1 13,2 11,6 2,4 3,6 100,0

Učenici u zanatskim i trgovačkim šegrtskim školama

68,4 13,2 6,9 5,7 3,7 0,1 100,0

Učenici građanskih i viših pučkih škola

80,9 10,6 2,9 2,5 1,5 1,4 100,0

Gimnazijalci i u realnim školama

79,6 9,2 2,6 6,2 2,4 100,0

Učenici s položenom maturom

87,6 4,2 1,0 5,5 1,2 0,6 100,0

Studenti fakulteta i viših škola

88,3 4,3 0,6 3,8 1,9 100,0

Raspored ukupnog pučanstva, onih koji znaju pisati i čitati, školskih obveznika, onih koji pohađaju školu po razinama obrazovanja i prijavljenom glavnom jeziku govorenja u Ugarskoj (1910.)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


21. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarske posljedice Trianonskog mira! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! Trianonskoj Mađarskoj je od Ugarske iz 1910. godine ostalo…

„Savezničke i pridružene vlade zahtijevaju, a Mađarska se obvezuje da će, sukladno dolje navedenim načinima, nadoknaditi svu onu štetu koju je u građanstvu, njenim dobrima tijekom kopnenih, morskih i zračnih napada prouzročila u vrijeme dok je bilo koja od Savezničkih i pridruženih sila bila u ratu protiv Mađarske. […] Onaj

32,7% njene površine

41,6% njenog stanovništva

22,3% njene drvne industrije

82,2% njene industrije strojeva

62,7% stanovništva njenih gradova



iznos koji je Mađarska dužna nadoknaditi, ustanovit će međusavezno povjerenstvo, koje će se zvati Povjerenstvo za reparaciju.“ (Trianonski mirovni sporazum) „A Szövetséges és Társult Kormányok […] megkövetelik, és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mindazokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban szárazföldi, tengeri és légi támadása okozott az alatt az idő alatt, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike háborút viselt Magyarországgal. […] Azoknak a károknak összegét, amelyeknek jóvátételére Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg, amelynek "Jóvátételi Bizottság" lesz a neve.” (A trianoni békeszerződés) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


22. Zadatak je u svezi s mađarskom poviješću XX. stoljeća. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite najvažnije osobitosti prirasta stanovništva i demografije Mađarske od 1945. godine do danas! Svojim odgovorom obuhvatite čimbenike koji su utjecali na prirast stanovništva i na posljedice demografskih procesa! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Broj živorođene djece po glavi stanovnika između 1947. i 1990. godine

„Pobačaji koji su izvedeni u velikome broju i u nezadovoljavajućim uvjetima predstavljaju s jedne stane ozbiljnu opasnost po život, zdravlje, radnu sposobnost i ponovnu sposobnost rađanja trudnice, a s druge strane po formiranje broja rođenih. Obzirom na tu činjenicu prekid trudnoće, u suglasnosti s ministrom pravosuđa, reguliram na sljedeći način: […] Trudnoća se smije prekinuti samo tijekom prvih dvadeset i osam tjedana trudnoće i samo u tom slučaju ako je prekid trudnoće prijeko potrebit zbog spašavanja života trudnice ili radi zaštite trudnice od teške bolesti, odnosno pogoršanja stanja zbog bolesti; ili […] ako životu novorođenog djeteta prijeti teško oštećenje.“ (Uredba ministrice zdravstva Anne Ratkó, svibanj 1952.)

Broj živorođene djece po glavi stanovnika

1947. 1950. 1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990.



„A nagyszámú és nem kielégítő körülmények között végrehajtott vetélések komoly veszélyt jelentenek egyrészt a terhes nő életére, egészségére, munkaerejére és további fogamzási készségére, másrészt a születések számának alakulására. Erre tekintettel a terhesség megszakításának kérdését az igazságügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom: […] A terhességet csak a terhesség első huszonnyolc hetének tartama alatt és csak abban az esetben szabad megszakítani, […] ha a terhesség megszakítása a terhes nő életének megmentése vagy súlyos betegségtől, illetőleg annak fokozódásától való megóvás érdekében elkerülhetetlenül szükséges; vagy […] ha a születendő magzat életét előreláthatólag súlyos károsodás fenyegeti.” (Ratkó Anna egészségügyi miniszter rendelete; 1952 májusában)

1941. 1949. 1960. 1970. 1980. 1990. 2001. Broj stanovništva (stanovnika)

9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 709 463 10 374 823 10 200 298

Očekivana prosječna životna dob muških (godina

55 59,3 65,9 66,3 65,5, 65,1 68,2

Očekivana prosječna životna dob žena (godina)

58,2 63,4 70,1 72,1 72,7 73,7 76,5

Broj stanovnika i očekivana životna dob u Mađarskoj između 1941. i 2001. godine

„Rodilja u radnom odnosu nakon isteka porodiljskog dopusta, do treće godine starosti djeteta, ima pravo na potporu za njegu djeteta/dječji doplatak u slučaju da je u periodu od godinu i pol dana neposredno prije poroda bila u radnom odnosu ukupno 12 mjeseci i radila dnevno najmanje 6 sati, nadalje […] ako u cilju njege djeteta koristi pravo neplaćenog dopusta. […] Pravo na potporu za njegu djeteta/dječji doplatak ima i žena u radnom odnosu koja u roku od 90 dana od završetka školovanja u bilo kojoj školi (obrazovnoj ustanovi) u redovnom postupku, zasnuje radni odnos ili bude član zanatske zadruge, […] nadalje koja stupa u članski odnos s poljoprivrednom (ribarskom) zadrugom.“ (Uredba Vlade br. 3/1967. (29. I.) „A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek hároméves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha […] a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és […] legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá […] a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. […] Gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül […] munkaviszonyt vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít, […] továbbá, aki […] mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági viszonyba lép.” (A 3/1967. (I. 29) számú kormányrendelet)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12




Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci 44 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem 13. Kriza Rimske Republike 7 14. Reformacija 16 15. Društveni utjecaji Prve industrijske revolucije 7 16. Talijanski fašizam 16 17. Béla IV 7 18. Gospodarstvo Karla I. Roberta i Matijaša Korvina 16 19. Deklaracija o neovisnosti 7 20. Narodnosna politika u doba dualizma 16 21. Gospodarski utjecaji Trianonskog mira 7 22. Prirast stanovništva, demografija 16 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem 46

I. + II. zajednoBroj bodova pismenog dijela ispita 90

Profesor koji je ispravio radnju

Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve / elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan

u program / programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci / I. Egyszerű, rövid feladatok

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem /II. Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju / javító tanár

Bilježnik / jegyző

Datum/Dátum: ........................................ Datum/Dátum: ......................................

tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · 2012-08-10 · írásbeli vizsga, i. összetevő 5 / 20 2011....

Documents