türr istván gazdasági szakközépiskola - turr.hu · jelentéstan: hangalak és jelentés...
TRANSCRIPT
Türr István Gazdasági Szakközépiskola
Baja
Kompetencia alapú helyi tantervek
9-12. évfolyamok számára
2
A „kompetencia” kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal.
Ez a nyolc kompetencia-terület, melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára
nélkülözhetetlennek.
1. Anyanyelvi kommunikáció
Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő
módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok
teljes skáláján.
2. Idegen nyelvi kommunikáció
Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje, a
nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől,
szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti
megértés.
3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek
használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, amindennapi életben való alkalmazásukat. A
hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. A természettudományi
kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára
való hajlam és képesség. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak értő alkalmazása az
emberi környezet szükségszerű átalakítása során.
4. Digitális kompetencia
Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a
kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési
képességhez kapcsolódik. A kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú
információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását,bemutatását és átadását, valamint az
internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában.
5. A tanulás tanulása
Az önállóan és csoportban történő ismeretszerzés képességét jelenti. Része a hatékony
időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének
és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban
történő alkalmazásának képessége. E kompetencia szintjétől függ, hogy az egyén mennyire
képes saját szakmai pályafutásának irányítására.
6. Személyközi és állampolgári kompetenciák
Mindazok a viselkedésformák, amelyek szükségesek a társadalom életében történő hatékony
és konstruktív részvételhez, az esetleges konfliktusok oldásához. Mind a személyes, mind a
csoportos érintkezés nélkülözhetetlen részei akár a köz-, akár a magánéletben.
3
7. Vállalkozói kompetencia
Egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására
való törekvést, másrészt a már létező újítások elfogadásának, támogatásának és
alkalmazásának képességét. Része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív -
cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint
a sikerorientáltság.
8. Kulturális kompetencia
A gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja
magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők
mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra
sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.
Forrás: Az Európai Tanács referenciakerete
4
Magyar nyelv
9. évfolyam
Óraszám: évi 37
1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek,
valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét.
A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket,
összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban
és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is
szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés,
szervezés, együttműködés.
A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség
tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő
jellegű párbeszédre.
Célok:
- kulturált nyelvi magatartás
- a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása, a beszédpartnerrel való együttműködés
- a beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás
képessége
- vitakészség fejlesztése, a kommunikáció etikájának tudatosítása
- a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
- a diákok a nyelvtani ismereteket biztonsággal tudják alkalmazni mind a szövegértelmezés,
mind a szövegalkotás eljárásaiban;
- tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival;
- nyelvi megnyilatkozások megértésében és létrehozásában képesek legyenek e
szabályrendszer funkcióinak tudatosítására; tudjanak reagálni a magyar nyelv rendszerének
különböző változásaira, ismerjék a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét;
- a nyelvi jelenségek elemzésének eljárásiban fejeződjék ki problémamegoldó gondolkodásuk;
az összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye;
- a nyelvművelés kérdéseiben értsék és érzékeljék a társadalmi viszonyulásokat a nyelv
változásaihoz.
Tananyag:
A tömegkommunikáció
- A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése.
- Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés maghatározó műfajai, ezek nyelvi
kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.
A nyelvtani szintek grammatikája
- Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő,
képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji
rendszer.
- Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat;
jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
- A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat.
- A szöveg felépítése, a szövegegységek.
5
- A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei.
- A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe.
- A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás.
A szöveg jelentése
- A szemantikai és pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése.
- Szótári és lexikális jelentés.
- Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak.
- A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.
Helyesírás
- A szöveg központozása.
- A magyar helyesírás alapelvei.
Könyv- és könyvtárhasználat
- Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális
információhordozók felhasználásával.
Fogalmak
- A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk,
glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport.
- Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz;
szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő,
határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó
szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív
(szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai
eszközök.
- Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás
alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.
Fejlesztési követelmények:
- Képesség kommunikációs konfliktus feloldására; a manipulációs szándék felismerése.
- Az önkontroll, a meggyőzés képességének, a vitakészségnek a fejlesztése a különböző
kommunikációs szinteken.
- Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása
minden szövegtípusban és témában.
- Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi
jelrendszer, nyelvtörténeti ismeretek.
- A szövegtani, mondattani, stilisztikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási
képessége, elemzési jártasság.
- Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében a kontrasztív szemléletre való képesség a tanult
idegen nyelvek vonatkozásában.
- Eligazodás a jelentősebb egynyelvű szótárak használatában.
- A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való
képesség.
Minimális szint:
- Kellő tempójú, olvasható írás.
- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont
megvédése.
- A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeiről és hatásukról szerzett, alapvető
ismeretek birtokában véleményalkotás.
6
- Jártasság a szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítése megadott
terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján.
- A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség.
- Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról.
- Jártasság a könyvtár használatában.
Optimális szint:
- Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetben
is.
- Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés,
cáfolat a mindennapi, saját kérdések
- en túlmutató témákban is.
- A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés megvalósítása.
- Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban.
10. évfolyam
Óraszám: évi 37
Célok:
- A tanuló használja fel elméleti ismereteit a szövegértési folyamatban.
- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok tudatos használata.
- Többféle értelmezési lehetőség felismerése.
- Globális és elemző eljárások használata a szövegértésben és szövegalkotásban.
- A szöveg térbeli és időbeli különbségeinek érzékelése.
- Az érvelés technikájának tudatos alkalmazásai irodalmi beszámolókban, mindennapi
kérdések megválaszolásában, szóban és írásban.
- Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal:
definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.
- A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés
nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng
eszközkészletének használatában, a saját nyelv kontrollja.
Tananyag:
Nyelvváltozatok
- Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
- A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei.
- A stílusrétegek.
- A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus
forma különbsége.
Alapvető retorikai ismeretek
- Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a
cáfolat módszerei.
7
- A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle
szövegműfajokban.
- A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei.
- A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései.
- A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei.
Szövegtípusok
- Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése.
- A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg-fajtákban.
- Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat
kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei.
- Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.
Helyesírás
- A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.
Könyv- és könyvtárhasználat
- Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben,
témák feldolgozásában.
- A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.
Fogalmak
- Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd,
köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek.
- Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés
(jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés
(összefoglalás, kitekintés).
- Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat.
- Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány,
pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv,
szakmai önéletrajz.
Fejlesztési követelmények:
- Stílusváltás szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben.
- Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai
ismeretek felhasználásával.
- Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása,
értékelése.
- Szövegek műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és
értelmezése.
- Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátosságainak felismerése.
- A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
- Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás (meghatalmazás,
elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) e műfajokban.
- Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.
- Információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és
alkalmazása.
- Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása (érvek – ellenérvek, cáfolat).
- A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs
tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.
8
Minimális szint:
- Kellő tempójú, olvasható, rendezett írás.
- A művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és
alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban.
- Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése.
- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása, definíció és
magyarázat.
- Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése.
- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
- A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen
szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.
Optimális szint:
- Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a
megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.
- Szónoklat, alkalmi beszéd – vagy ezek részleteinek – kidolgozása.
- Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy
korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről.
- Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása, definíció, magyarázat.
11. évfolyam
Óraszám: középszinten évi 37
emelt szinten évi 74
Célok:
- Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelő stílus és magatartás
megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.
- A nyelv spontán használata, illetve a szövegtani elemzések során szerzett információk, a
magyar nyelv rendszeréről és működéséről való ismeretek bővítése, tudatosítása, elmélyítése,
rendszerezése, valamint a szövegtani szerepük tudatosítása.
- A nyelvi jelenségek elemzésének eljárásaiban fejlődjék problémamegoldó gondolkodásuk, az
összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye.
- A szövegalkotásban a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és
a szemléletes, egyéni stílus ötvözése.
- A helyesírási készség és képesség fejlesztése: a diákok jártasak legyenek az alapvető
helyesírási tudnivalók automatizált alkalmazásában.
- konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi
stílusérték; metaforizáció.
Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép;
alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök:
verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika,
hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus,
evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás,
Tananyag középszinten:
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
9
- A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a
hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
- Denotatív és konnotatív jelentés.
- Motivált és motiválatlan szavak.
- Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.
- Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban.
- Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai,
társalgási stílusrétegekben.
Szépirodalmi stílus
- Hangszimbolika, ritmusjelenségek.
- A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.
- Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a
szöveg szintjén.
- Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.
Helyesírás
- A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb
szövegekben.
Tananyag emelt szinten:
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
- A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a
hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
- A szókészlet rétegei.
- Az életmód és a szókincs összefüggései.
- Denotatív és konnotatív jelentés.
- A stílus és norma koronkénti változatai
- Motivált és motiválatlan szavak.
- Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.
- Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban.
- Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai,
társalgási stílusrétegekben.
- A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.
- Médiaközlések elemzése.
Szépirodalmi stílus
- Hangszimbolika, ritmusjelenségek.
- A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.
- Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a
szöveg szintjén.
- Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.
Helyesírás
- A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb
szövegekben.
- A nyelvművelés szerepe.
Fogalmak
- Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, poétizáció.
Fejlesztési követelmények
- Szakmai-tudományos publicisztikai szövegek jelentésének feltárása, értelmezése.
- A 20. századi művek olvasásában a saját olvasatok indoklása.
10
- A mindennapi élet problémáival, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése
szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport,
kisértekezés.
- Szövegalkotás a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformákban.
- Különbségtétel az allegorikus és a szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési
szintjeinek kibontásával.
- A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése a különféle szövegekben, e
lehetőségek felhasználása a saját szövegalkotásban.
Minimális szint:
- 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény
kialakítása, a saját olvasat indoklása.
- Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó
közlésformában.
- A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban
és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés.
- Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák
önálló javítása.
- A tanult jelentéstani, stilisztikai jelentések fogalmi szintű megnevezése.
- A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.
Optimális szint:
- Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás
váratlan, új kommunikációs helyzetben is.
- A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári
munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az
információ-feldolgozás szabályainak megtartásával.
- Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani
és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus
jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.).
12. évfolyam
Óraszám: középszinten évi 32
emelt szinten évi 64
Célok:
- A kommunikációs ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban, minden beszédhelyzetben.
- Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek megítélésében.
- Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel,
szabatos, egyéni stílusban.
- A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás
különféle követelményformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés).
- A nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása.
- Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között.
- A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti
tanulmányokkal.
- Nyitottság újabb tudományos kutatások irányában.
11
- Felkészülés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra.
Tananyag középszinten :
Általános nyelvi ismeretek
- A nyelv mint jelrendszer.
- A beszéd mint cselekvés.
- Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya.
- Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
A magyar nyelv története
- Változás és állandóság a nyelvben.
- A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat).
- Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
- A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.
- A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások.
- A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
Nyelv és társadalom
- A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.
- Nyelvünk helyzete a határon túl.
- A nyelvtervezés elvei és feladatai.
Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
- A kommunikáció tényezői és funkció.
- Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei.
- A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).
- A szöveg fogalma.
- A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs
folyamattal.
- Az esszé.
Tananyag emelt szinten:
Általános nyelvi ismeretek
- A nyelv mint jelrendszer.
- Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.
- A beszéd mint cselekvés.
- Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya.
- Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
A magyar nyelv története
- Változás és állandóság a nyelvben.
- Nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
- A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat).
- Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
- A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.
- A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások.
- Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.
- A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
- Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.
Nyelv és társadalom
- A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.
- Egy nyelvjárás bemutatása.
- Nyelvünk helyzete a határon túl.
12
- Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.
- A nyelvtervezés elvei és feladatai.
- Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.
Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
- A kommunikáció tényezői és funkció.
- Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei.
- A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).
- A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.
- A szöveg fogalma.
- A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.
- A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs
folyamattal.
- Az esszé.
Fogalmak
- Jel, jelrendszer, beszédtett.
- Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok.
- Összehasonlító nyelvtudomány, diakrónika, szinkrónia.
- Nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány.
- Ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak.
- A magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar
kor, nyelvújítás, új magyar korszak.
- Mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség.
- Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy
Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-
etimológiai szótára (TESZ).
Fejlesztési követelmények:
- A kommunikáció céljának, ill. a helyzetnek legmegfelelőbb, árnyalt stílus használata.
- Általános nyelvi ismeretek.
- A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismerete.
- Szövegek stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott alapfogalmak és
összefüggéseik ismerete.
Minimális szint:
- Nyelvi fogalmak felismerése, alkalmazása.
- Tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb korszakaiban.
- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges szintű helyesírás.
- A gondolatok írásbeli és szóbeli megfogalmazásának képessége.
Optimális szint:
- A tanult nyelvi fogalmak szerepének árnyalt megvilágítása.
- Ismeretek elhelyezése a nyelv egészének rendszerében.
- Tudatos, logikus felépítésű szövegszerkesztés.
- Igényes, árnyalt közlésmód, szabatos kifejező nyelvhasználat.
- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles szintű helyesírás.
13
Eszközök
Tanulói eszközök:
Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 9-10. osztályok számára
Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva: Magyar nyelv a 11-12. osztályok számára
Tanári eszközök:
Újságok, ismeretterjesztő folyóiratok
Tankönyv
Feladatlapok
Helyesírási kéziszótár
A magyar helyesírás szabályai
Iskolai eszközök:
Technikai eszközök: írásvetítő, hangtechnikai eszközök, televízió, számítógép
Különféle egynyelvű szótárak:
Magyar értelmező kéziszótár;
Idegen szavak és kifejezések szótára;
Magyar szinonimaszótár;
Magyar ragozási szótár
Tanítási módszerek:
- Állásfoglalás írása irodalmi művek egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről.
- Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.
- Ismeretlen szövegek egyéni értelmező olvasása, művészi szövegek kifejező bemutatása.
- Tollbamondás. önálló hibajavítás, tesztek kitöltése.
- Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata, tartalomjegyzék, képek
jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek.
- Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusokkal,
bibliográfiákkal.
- A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék
összeállítása.
- Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak használata.
- Szövegformálási, szövegszerkesztési, helyesírási és nyelvhelyességi problémák
megnevezése, javítása.
- Az ismeretterjesztő irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés,
kiselőadás, hozzászólás formájában.
- A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó vitajáték.
- Személyes történetmondás, szövegalakítás, nézőpont és stílusváltással.
- Az érettségi vizsgára való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű
dolgozat megírása.
- Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, antológiákban, az irodalmi
ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció
néhány kérdésében.
Értékelési módszerek:
- évközi dolgozatok;
- szóbeli feleletek;
- a tanuló munkájának folyamatos figyelemmel kísérése;
Értékelési szempontok:
- tájékozottság az elméleti ismeretanyagban;
- szövegalkotási ismeretek alkalmazása
14
Irodalom
9. évfolyam
Óraszám: évi 111
Célok:
- olvasási kedv felébresztése, az önálló ismeret- és élményszerzés igényének fejlesztése
- kulturális forrásaink megismerése, legfőbb motívumainak értelmezése
- erkölcsi és esztétikai érzékenység fejlesztése
- kommunikációs készség fejlesztése, vitakultúra kialakítása
- érzelmi élet gazdagítása
- önmaguk és mások értékeinek felismerése, egyéni stílus bátorítása
Tananyag
Szerző – mű – befogadó
- Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával.
Mítosz és irodalom. Az antikvitás irodalma
- Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások.
- Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.
- A görög dráma: Szophoklész egy drámája.
A Biblia és hatása az irodalomra
- Részletek az Ó- és Újszövetségből.
- Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban.
A középkor irodalma
- Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar
középkor irodalmából (himnuszok, legendák).
Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból
- Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja.
- Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból.
A magyar barokk irodalmából
- Zrínyi Miklós és a barokk eposz.
- Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől.
Az európai színház történetéből
- Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával.
Fogalmak
- Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus,
reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár,
eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai
műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal,
hármas egység.
- Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa,
időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.
Memoriter
- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros
prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő
alkalmazása szóban és írásban.
15
Szerzők és művek
- Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik
mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus
Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós:
Szigeti veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen
művéből; Szophoklész, Shakespeare egy drámája.
Fejlesztési követelmények:
- Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak
szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet
(fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.
- Az előreutalások és késleltetések felismerése, szerepük megfogalmazása.
- A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben
a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése.
- A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet,
logikai szerkezet, refrén) azonosítása.
- A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető
versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének felismerése a tanult művekben.
- A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és
szerkezetének bemutatása; a szövegtípusok azonosítása a drámában.
- Idő-, tér- és cselekménykezelés felismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az
epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.
- A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése.
- A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása.
- A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és
színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek
alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.
- Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók
életrajzából.
Minimális szint
- Kellő tempójú, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás.
- A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját
álláspont megvédése.
- A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes
érintettség kifejezésével.
- A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető
ismeretek birtokában véleményalkotás.
- Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony felismerése.
- Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése.
- A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében,
figyelembevétele a szövegalkotásban.
- Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés,
nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság.
- Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő
nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás.
- A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak,
fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési
feladatokban.
- Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása.
16
- A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a
beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben.
- Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető
versforma ismerete.
- Az olvasott művek elhelyezése a korban.
Optimális szint
- A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az
elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az
olvasott művekben.
- A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása.
- A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.
- Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező
prózai alkotásokban.
- Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor
szemében.
- Kapcsolatok felismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi
alkotások között.
- Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a
tárgyalt művekben.
10. évfolyam
Óraszám: évi 111
Célok:
- nemzeti múltnak hagyományai iránti tisztelet, nemzeti azonosságtudat felébresztése
- közéleti gondolkodásmódra nevelés, felelősségérzet kialakítása
- értő olvasói magatartás fejlesztése
- önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása
- más magatartások és életformák iránti empátia fejlesztése
- konfliktusok és megoldások a felnőtt életben
Tananyag
Írók, költők, irányzatok
- Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából.
- Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.
Katona József
- Bánk bán – műelemzés és értelmezés.
Romantika a világirodalomban
- Kép epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából.
A magyar romantika irodalma
- Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából vagy
egy beszédéből.
Három portré
- Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers.
- Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása.
Petőfi Sándor
17
- Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával,
legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.
Arany János
- Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal
együtt.
Fogalmak
- Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégico-
óda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi
regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk,
pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi,
alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.
Memoriter
- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros
prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő
alkalmazása szóban és írásban.
Szerzők és művek
- Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve;
- Csokonai Vitéz Mihály három műve;
- Katona József: Bánk bán;
- Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekező prózájából;
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse;
- Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például: A négyökrös
szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirta szót hallok
megint vagy más;
- Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például: Letészem
a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes
asszony, V. László, Tengeri-hántás;
- Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája;
- Két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo,
Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből.
Fejlesztési követelmények:
- Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról,
a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az
olvasóközönség történeti alakulásáról.
- Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.
- A tanult irodalomtörténeti korszakok, stílusirányzatok stiláris sajátosságainak bemutatása.
- Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban.
- A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása.
- Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.
Minimális szint
- A szöveg megértését biztosító néma olvasás.
- Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az
eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének
önálló összefoglalása írásban.
18
- A tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.
- A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása, az
elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.
Optimális szint:
- Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése.
- A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok alapvető példájának
bemutatása.
- A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani
motivációjának bemutatása.
11. évfolyam
Óraszám: középszinten évi 111,
emelt szinten évi 148
Célok:
- A képzelet, az emlékezet, az összefüggésekben való gondolkodás képességének fejlesztése,
- nyitottság különféle gondolatmenetek, élmények befogadására,
- személyes kötődés, állásfoglalás kialakítása,
- igényes kérdésfelvetés, pontos problémalátás képességének fejlesztése,
- az értő olvasói magatartás sokoldalú fejlesztése a nemzeti és világirodalom néhány
kiemelkedő alkotásának elemzésével,
- a kulturális értékek szerepének megláttatása az ember életében.
Tananyag középszinten:
Madách Imre
- Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.
Világirodalom – széppróza, líra, dráma
- Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és
lírájából.
- Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete.
- Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából.
Portrék a magyar szépprózából
- Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája.
- Krúdy Gyula egy novellája.
- Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.
Ady Endre
- Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban,
egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.
Portrék a Nyugat első nemzedékéből
- Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás.
- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.
Babits Mihály
19
- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás
könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.
Kosztolányi Dezső
- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt
vers és egy esszé vagy esszérészlet.
Stílusirányzatok, képek, formák
- Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).
Tananyag emelt szinten:
Irodalomtörténet
- A magyar irodalomtörténet, művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.
- Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor,
Arany János portréjának kiegészítése, műveik összefüggése a korszak irányzataival.
- Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.
Madách Imre
- Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.
Világirodalom – széppróza, líra, dráma
- Az európai irodalom alapvető hagyományai: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás,
romantika, korszakonként két mű bemutatása.
- Művek, részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és
lírájából.
- Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete.
- Csehov vagy Ibsen egy drámája; epikus színház, abszurd dráma, két vers a korszak
lírájából.
Portrék a magyar szépprózából
- Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája.
- Krúdy Gyula egy novellája.
- Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.
Ady Endre
- Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban,
egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.
- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.
Portrék a Nyugat első nemzedékéből
- Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás.
- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.
Babits Mihály
- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás
könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.
- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása.
- A „magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonya.
Kosztolányi Dezső
- Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt
vers és egy esszé vagy esszérészlet.
20
- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása.
Stílusirányzatok, képek, formák
- Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).
Fogalmak
- Pozivitizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus;
- hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers;
- fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus;
- drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia;
- esszé, karcolat;
- paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis;
- kevert ritmusú vers, szabad vers.
Memoriter
- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 20-
25 soros epikai és drámarészlet);
- az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.
Szerzők és művek
- Madách Imre: Az ember tragédiája;
- Mikszáth Kálmán egy regénye, például a Beszterce ostroma és két novellája;
- Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg
fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron,
De ha mégis? és egy publicisztikai műve;
- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még egy műve;
- Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse;
- Babits Mihály: Jónás könyve és még hét vers, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá
egy esszé- vagy tanulmányrészlet;
- Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy
esszérészlete;
- Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;
- Ibsen vagy Csehov egy drámája;
- szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalomból, például Kassák Lajos,
Apollinaire egy-két műve.
Fejlesztési követelmények
- Az író, a mű és az olvasó közti viszony értelmezése.
- A szövegalkotás során tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai
lépéseinek ismerete.
- Olvasat, elemzés, értelmezés és értékelés megkülönböztetése.
- A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése,
megnevezése, értelmezése (új regénytípusok, regényszerkezetek, tárgyias líra, összetett
hangneműség, a groteszk, irónia szerepe).
- Stílusirányzatok jellemzői; esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi
és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).
- A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása.
Minimális szint:
- Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai
alkotásról.
21
- Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések
használatával.
- Művek összehasonlítása adott szempontok szerint.
- Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése.
- Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti
alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).
Optimális szint:
- Az önálló befogadói vélemény bizonyítása.
- Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság.
- Értékkeresés, értékválság megfigyelése, értelmezése.
- Jellemző irodalmi hőstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek, személyiségdilemmák
felfogása, értelmezése.
12. évfolyam
Évi óraszám: középszinten 96 óra
emelt szinten 128 óra
Célok:
- Az elemzési jártasság fokozatos bővítése szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai
ismeretekkel.
- Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji
sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból –
szakszerű fogalomhasználattal.
- Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai összevetése, történeti
változásainak vizsgálata.
- A művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkal.
- A logikus gondolkodás képességének fejlesztése az ellentétek, párhuzamok, ok-okozati
viszonyok felismerésével.
- A hagyományok és az újító törekvések felismerése, a folytonosság és változás
ellentmondása és összefüggése.
- Az európai kultúrából szerzett ismeretek kibővítése, műveltség.
- Felkészülés az érettségi vizsgára.
Tananyag középszinten:
József Attila
- Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai
változatosságban.
Portrék a magyar irodalomból
- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei.
- Illyés Gyula egy prózája, egy verse.
- Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga.
Szerzők és művek
- Németh László egy műve.
- Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.
22
Világirodalom a 20. században
- Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia
Lorca, Bercht, Bulgakov.
Széppróza, líra, dráma
- Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája.
- Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus.
- Pilinszky János három verse és egy prózája.
- Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma.
Világirodalom a 20. században
- Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy
dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt,
Beckett, Hrabal.
Kortárs magyar irodalom
- Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három
szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.
- Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.
Az irodalom határterületei
- Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.
Tananyag emelt szinten:
Értelmezési szintek, megközelítések
- A poétikai jellemzők történeti változásai.
- Műfajteremtő művek.
- A műveket összekötő motivikus összefüggések.
- Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
József Attila
- Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai
változatosságban.
- Irányzatok, szellemi kötődések, műveinek hatása, utóélete.
Portrék a magyar irodalomból
- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei.
- Illyés Gyula egy prózája, egy verse.
- Radnóti Miklós hat műve, köztük legalább egy ekloga.
Szerzők és művek
- Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete.
- Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.
Világirodalom a 20. században
- Négy szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway,
Garcia Lorca, Bercht, Bulgakov.
23
Széppróza, líra, dráma
- Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája.
- Weöres Sándor három-négy műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia,
ciklus.
- Pilinszky János négy verse és egy prózája.
- Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma.
Világirodalom a 20. században
- Szépprózai művek, műrészletek, három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább
egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin,
Dürrenmatt, Beckett, Hrabal.
Kortárs magyar irodalom
- Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább négy
szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.
- Legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.
Az irodalom határterületei
Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.
Fogalmak
- Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás.
- Ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers.
- Szonettciklus.
- Abszurd dráma, epikus dráma és színház.
- Szociográfia.
- Utópia, ellenutópia, napló.
- Komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd.
- Szubjektív idő, objektív idő.
Memoriter
- Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros
epikai és drámarészlet).
- Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.
Szerzők és művek
- József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers válaszhatóan: Külvárosi éj,
A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs
bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című
versek közül.
- Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei
- Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse.
- Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga.
- Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé.
- Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet.
- Ottlik Géza egy regénye, Pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája.
- Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció.
- Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy
műve köztük egypercesek és egy dráma.
24
- Művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy kisregény a
20. század második felének magyar irodalmából.
Fejlesztési követelmények:
- Kifejtő, érvelő szövegek és esszék önálló alkotása.
- A művek közötti tematikus, motivikus összefüggések önálló felismerése.
- Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság.
- A szövegelemzést elősegítő tárgyi ismeretanyag célnak megfelelő alkalmazása.
- Érthető és élményszerű önkifejezés szóban és írásban.
Minimális szint:
- Különböző alkotások összehasonlítása adott szempont alapján.
- Életművek, szerzői portrék ismerete.
- Tájékozottság a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban, a helyi
kultúraközvetítő intézmények körében.
- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő elégséges tudásszint.
Optimális szint:
- Az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő jeles tudásszint.
- Átfogó ismeretek a magyar és az európai kultúra hagyományos és újító törekvéseiről.
- Önálló ismeretszerzésre való igény, tájékozottság a mai magyar irodalom fontosabb
áramlataiban.
- Olvasottság, nyitottság, önálló olvasmányélmények kifejező ismertetése
Tanulói eszközök
Dr. Mohácsy Károly: Irodalom I.
Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény I.
Dr. Mohácsy Károly: Irodalom II.
Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény II.
Dr. Mohácsy Károly: Irodalom III.
Dr. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény III.
Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalom IV.
Dr. Mohácsy Károly – Dr. Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény IV.
Tanári eszközök: Bemutató táblázatok
Szöveggyüjtemények
Feladatlapok
Iskolai eszközök:
Számítógép
CD-lejátszó
Színes televízió
Videolejátszó
Videokazetták
Tanítási módszerek:
25
- hangzó ill. megjelenített szöveg megfigyelése, értelmezése tanári segítséggel
- kreatív írásgyakorlatok: szövegátalakítások hangnem- és nézőpontváltással
- dramatizálás, drámajáték
- önálló anyaggyűjtés, egyéni beszámolók
- vitajátékok
- jegyzet-, vázlatkészítés
Ellenőrzési módszerek:
- iskolai és házi dolgozatok
- beszámolók önálló olvasmányélményből
- az órai munka folyamatos figyelemmel kísérése
- feladatlapok
- szóbeli feleletek
26
MATEMATIKA
9–12. évfolyam
Kompetencia alapú oktatás
Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az
alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy
a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű
keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a
pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a
problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a
felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.
A matematikai kompetencia fejlesztési területei
Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét
lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,(kooperatív
tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik,
hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a
matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú
módszertan. Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a
kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a
lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak
rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó
munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.
A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák
egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a
pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A
tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák
meg.
A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a
gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása
során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.
Célok és feladatok
A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus
gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során
fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek,
bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák
felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok
váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé.
Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új
fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való
alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló,
megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.
A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló,
modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek
bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi
kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.
A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a
természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,
27
szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a
mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva
támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor,
Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását.
Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,
törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni
kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben
fontos terület a matematika alkalmazásának, eszközjellegének sokoldalú bemutatása és a
tanításban való érvényesítése.
Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív
jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem.
A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére.
A matematika kerettantervének új vonásai:
a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;
b) a matematika alkalmazási terének növekedése;
c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a
mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;
d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,
nevelési tevékenységbe.
Fejlesztési követelmények
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
A matematikai szemlélet fejlesztése
A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek
segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására,
általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések
feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való
felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók
matematizáló tevékenységét.
Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben
megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A
tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a
számítógép biztos alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok
körében is értelmezünk és használunk.
Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a
legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a
természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek
leírásának érdekében is.
A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk
rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A
trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek
meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a
térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A
terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-
geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s
így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség
fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak
akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos.
28
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk.
Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint
az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek
részt a tanítási, tanulási folyamatban.
A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és
megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti.
Hasznos a mindennapi élet problémái és a különböző tudományok megértéséhez
(a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a
geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek
alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell
érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb
szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket
fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy
megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül
néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a
fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően
fontos az absztrakciós képesség fejlesztése.
Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását
mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző
témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése.
A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során
és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány
lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.
Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb
eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a
kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési
lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást.
Helyes tanulási szokások fejlesztése
A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá
teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát.
A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a
kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának
eldöntése.
A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes
alkalmazását.
A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata,
szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást
is segíti.
A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a
kommunikációs készség fejlesztéséért.
Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és
a tételt. Matematika tudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni
is tudja a tanuló.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része.
Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának
megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések
29
megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a
könyvtár és az Internet használata is.
9. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A szemléletes fogalmak
definiálása, tudatosítása.
A megismert számhalmazok,
nevezetes ponthalmazok
áttekintése, véges és végtelen
halmazok, az intervallum
fogalma.
Tájékozottság a racionális
számkörben.
Halmazműveletek: unió,
metszet, részhalmaz-képzés,
két halmaz különbsége. A
számosság fogalma.
Részhalmaz, unió, metszet,
két halmaz különbsége.
Módszer keresése az összes eset
áttekintéséhez.
Egyszerű kombinatorikai
feladatok, az összes eset
áttekintése.
A szükséges és elégséges
feltétel megkülönböztetése.
Az „akkor és csak akkor”
használata – (folyamatos).
Tétel és megfordítása –
(folyamatos).
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A fogalom célszerű
kiterjesztése, a számok
nagyságrendjének tudása.
A hatványozás értelmezése 0
és negatív egész kitevőre, a
hatványozás azonosságai
(legalább egy azonosság
bizonyítása); számok abszolút
értéke, normál alakja.
Az azonosságok ismerete és
alkalmazásuk.
Nevezetes azonosságok:
kommutativitás,
asszociativitás,
disztributivitás; (a ± b)2, a
2 –
b2 szorzat alakja, (a ± b)
3, a
3
– b3 szorzat alakja.
Számok abszolútértéke,
normál alakja.
A másodfokú azonosságok
alkalmazása.
Műveletek végzése számokkal
és algebrai kifejezésekkel, a
szaknyelv használata.
Ezen azonosságok
alkalmazása egyszerű
algebrai egészekkel és
törtekkel végzett
műveleteknél.
A négy alapművelet
egyszerű algebrai
kifejezésekkel.
Egyes változók kifejezése
fizikai, kémiai képletekben.
Algoritmikus gondolkodás és
a gyakorlati problémák
Elsőfokú egyenletek,
egyenlőtlenségek. Elsőfokú
Egyszerű egyenletrendszerek
biztos megoldása.
30
modellezése, értő
szövegolvasás.
kétismeretlenes
egyenletrendszerek.
Egyenletrendszerre vezető
szöveges feladatok,
százalékszámítás,
kamatszámítás.
A százalékszámítás
alkalmazása a gyakorlatban.
A rendszerező képesség
fejlesztése.
Egy abszolút értéket
tartalmazó egyenletek.
A matematika iránti
érdeklődés erősítése az elemi
számelmélet alapvető
problémáival és
matematikatörténeti
vonatkozásaival.
Osztó, többszörös. Prímszám,
összetett szám. A
számelmélet alaptétele.
Legnagyobb közös osztó,
legkisebb közös többszörös.
Relatív prímek. Oszthatósági
feladatok. Példa
számrendszerekre.
Helyiértékes írásmód.
3-mal, 9-cel való oszthatóság
ismerete.
Számok prímtényezőkre való
bontása.
2-es alapú számrendszer
kapcsolata a 10-es alapú
számrendszerrel.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A függvényszemlélet
fejlesztése: a
hozzárendelések szabályként
való értelmezése.
A megfelelő modell
megkeresése.
A függvény fogalma,
megadásának módjai. A
függvény elemi tulajdonságai.
A lineáris függvény,
abszolútérték függvény,
másodfokú függvény.
Gyakorlati példák további
függvényekre. A fordított
arány, x
ax .
Az alapfüggvények
tulajdonságainak ismerete.
Képlettel megadott függvény
ábrázolása értéktáblázat
segítségével.
Geometria
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a megismert
síkidomok tulajdonságaiban.
Geometriai alapfogalmak.
Nevezetes ponthalmazok.
Háromszögekkel,
négyszögekkel, sokszögekkel
kapcsolatos ismeretek
kiegészítése, rendszerezése.
Speciális háromszögek,
négyszögek és szabályos
sokszögek tulajdonságainak
ismerete.
Sejtések megfogalmazása, új
összefüggések felfedezése,
bizonyítási igény kialakítása.
A háromszög nevezetes
vonalai, beírt köre, körülírt
köre.
(Legalább egy tétel
bizonyítása.)
A nevezetes vonalak és a
háromszög beírt és köréírt
körének ismerete.
Thalész tétele, a kör és A körrel kapcsolatos
31
érintői. fogalmak és az érintő
tulajdonságának ismerete.
A transzformációk mint
függvények értelmezése, a
matematika különböző
területei közötti kapcsolatok
keresése.
Egybevágósági
transzformációk. A tengelyes
és középpontos tükrözés, az
eltolás áttekintése,
rendszerezése, pont körüli
elforgatás és tulajdonságai.
Egybevágó alakzatok.
A vektor fogalma, vektorok
összeadása, kivonása.
Az eltolás és tükrözések
tulajdonságainak
felhasználása egyszerű
feladatokban.
Síkbeli tájékozódás,
tervezés, a konstrukciós,
analizáló képesség és a
diszkussziós igény
kialakítása, sokoldalú
szemléltetés,
szerkesztőprogramok
megismerése.
A forgásszög fogalma,
ívmérték, a kör középponti
szöge.
A körív hossza, körcikk
kerülete, területe (képletek
használata).
Egyszerű szerkesztési
feladatok.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A statisztikai adatok helyes
értelmezése.
Statisztikai adatok és
ábrázolásuk (kördiagram,
oszlopdiagram stb.), számtani
közép, medián, módusz;
szórás.
Számsokaság számtani
közepének kiszámítása, a
középső érték (medián) és a
leggyakoribb érték (módusz)
ismerete.
Kördiagram, oszlopdiagram
adatainak értelmezése.
10. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A köznapi gondolkodás és a
matematikai gondolkodás
megkülönböztetése.
A bizonyítási igény további
fejlesztése.
Tétel és megfordítása.
Bizonyítási módszerek,
jellegzetes gondolatmenetek
(indirekt módszer, skatulya-
elv).
A csak kimondott, illetve be
is bizonyított összefüggések
megkülönböztetése.
Változatos kombinatorikai
feladatok.
Egyszerű sorbarendezési és
kiválasztási feladatok
konkrét elemszám esetén.
Számtan algebra
Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei
32
tevékenységek
A permanencia elve a
számfogalom bővítésében.
A valós szám szemléletes
fogalma, kapcsolata a
számegyenessel, a valós
számok tizedestört alakja,
példák irracionális számokra.
Tájékozottság a valós
számok halmazán, a
racionális és irracionális
számok tizedestört alakja,
nevezetes irracionális
számok ismerete.
A négyzetgyök
azonosságainak használata
egyszerű esetekben, az n-edik
gyök.
A négyzetgyök
azonosságainak alkalmazása
egyszerű esetekben.
A megoldás keresése
többféle úton, tanulói
felfedezések, önálló
eljárások keresése.
A másodfokú egyenlet
megoldása, a megoldóképlet.
A gyöktényezős alak..
A megoldóképlet biztos
ismerete és alkalmazása.
Az algoritmikus
gondolkodás fejlesztése.
Összefüggés két pozitív szám
számtani és mértani közepe
között.
Két pozitív szám számtani és
mértani közepének fogalma.
A matematika eszközként
való felhasználása gyakorlati
és természettudományos
problémák megoldásában.
Másodfokú egyenletre vezető
szöveges feladatok.
Másodfokúra vezető törtes
egyenletek. Kétismeretlenes
másodfokú
egyenletrendszerek
Különböző típusú egyszerű
szöveges feladatok
megoldása.
Diszkussziós igény az
algebrai feladatoknál.
Ekvivalens és nem ekvivalens
lépések egyenletek
átalakításánál, egyszerű
négyzetgyökös egyenletek.
Egyszerű négyzetgyökös
egyenlet megoldása.
A megoldások ellenőrzése.
Az algebrai és grafikus
módszerek együttes
alkalmazása a
problémamegoldásban.
Egyszerű másodfokú
egyenlőtlenség megoldása.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Új függvénytulajdonságok
megismerése,
függvénytranszformációk
alkalmazása.
A négyjegyű
függvénytáblázatok és
matematikai összefüggések
célszerű használata.
A négyzetgyök függvény. A
tanult függvények néhány
egyszerű transzformációja.
A forgásszög
szögfüggvényeinek
értelmezése, összefüggés a
szög szögfüggvényei között.
A szögfüggvények
tulajdonságai (értelmezési
tartomány, monotonitás,
zérushelyek, szélsőértékek,
periodicitás, értékkészlet), a
függvények ábrázolása.
A szögfüggvények
definíciójának ismerete, az
x sinx és x cosx
függvények ábrázolása és
tulajdonságai.
33
Geometria
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A transzformációs szemlélet
fejlesztése.
A középpontos hasonlóság. A
hasonlósági transzformáció
fogalma.
A hasonlóság szemléletes
tartalmának ismerete, a
középpontos nagyítás és
kicsinyítés alkalmazása
egyszerű gyakorlati
feladatokban.
Kreatív problémamegoldás.
Geometriai ismeretek
alkalmazása, biztos
számolási készség,
zsebszámológép célszerű
használata.
A háromszögek hasonlósága,
alapeseteinek ismerete és
alkalmazása egyszerű
esetekben.
A hasonlóság alkalmazásai:
háromszög súlyvonalai,
súlypontja, arányossági
tételek a derékszögű
háromszögben. (Legalább
egy tétel bizonyítása.)
Hasonló síkidomok
területének aránya, hasonló
testek térfogatának aránya.
Pitagorasz tételének, illetve a
szögfüggvényeknek
alkalmazása derékszögű
háromszög hiányzó adatainak
kiszámítására, gyakorlati
feladatok.
Nevezetes szögek
szögfüggvény-értékeinek
kiszámítása.
Az alapesetek ismerete.
A felsorolt tételek ismerete
és alkalmazása egy vagy két
lépéssel megoldható
számítási feladatoknál.
A vektorok további
alkalmazása.
A vektor szorzása számmal,
vektor felbontása síkban.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A valós helyzetek
értelmezése, megértése és
értékelése.
Valószínűségi kísérletek.
A valószínűség szemléletes
fogalma, kiszámítása
egyszerű esetekben.
Egyszerű problémák
megoldása a klasszikus
valószínűségi modell
alapján.
34
11. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
A kombinatív készség
fejlesztése.
A többféle megoldási mód
lehetőségének keresése.
Becslés, a becslés összevetése a
számításokkal.
Vegyes
kombinatorik
ai feladatok.
Binomiális
együtthatók.
A binomiális
tétel ismerete
és
alkalmazása.
Egyszerű kombinatorikai
feladatok megoldása.
A gráf modellként való
felhasználása.
Gráfelméleti
alapfogalmak
,
alkalmazásuk
.
Feladatok
megoldása
gráfokkal.
A gráf szemléletes fogalma,
egyszerű alkalmazásai.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
Másodfokúra
visszavezethe
tő egyszerű
egyenletek.
A matematikai fogalom
célszerű kiterjesztése, a
fogalmak általánosításánál a
permanencia elv felhasználása.
A
hatványozás
kiterjesztése
pozitív alap
esetén
racionális
kitevőkre.
A
hatványozás
azonosságai
és
alkalmazásuk
.
Az
irracionális
kitevőjű
hatvány
szemléletes
fogalma.
A hatványozás definíciója,
műveletek, azonosságok
ismerete egész kitevő esetén.
Bizonyítás iránti igény
mélyítése.
Matematikatörténeti
vonatkozások megismerése
(könyvtár- és Internet
használat).
A logaritmus
értelmezése.
A logaritmus
azonosságai.
A logaritmus fogalmának
ismerete, azonosságainak
alkalmazása egyszerűbb
esetekben.
35
Az absztrakciós és szintetizáló
képesség fejlesztése.
Az önellenőrzés igényének
fejlesztése.
A
definíciókon
és a
megismert
azonosságok
on alapuló
exponen-
ciális,
logaritmikus
és
trigonometrik
us
egyenletek.
Exponenciális, logaritmusos és
trigonometrikus egyenlet
egyszerű, konkrét feladatokban.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
A függvényfogalom fejlesztése.
Összefüggések felismerése a
matematika különböző területei
között.
A bizonyításra való törekvés
fejlesztése.
A x→2x, a
x→10x
függvény, az
exponenciális
függvény
vizsgálata,
exponenciális
folyamatok a
természetben.
A logaritmus
függvény,
mint az
exponenciális
függvény
inverze.
Racionális
törtfüggvény.
Hatványfüggvé
ny. Az összetett
függvény.
Számítógép használata a
függvényvizsgálatokban és a
transzformációkban.
A tanult
függvények
tulajdonságai
(értelmezési-
tartomány,
értékkészlet,
zérushely,
szélsőérték,
monotonitás,
periodicitás,
paritás).
Függvény-
transzformáci
ó:
f(x) + c; f(x +
c); c f(x); f(c
x).
cf(ax+b)+d
Szélsőérték
feladatok.
Az alapfüggvények ábrái és
legfontosabb tulajdonságainak
vizsgálata (értelmezési-
tartomány, értékkészlet,
zérushely, szélsőérték).
36
Geometria, mérés
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A térszemlélet fejlesztése.
Pontos fogalomalkotásra
törekvés.
Bizonyítás iránti igény
továbbfejlesztése.
A fizika és a matematika
termékeny kapcsolatának
megmutatása.
Középszint Emelt szint
Vektorműveletek és
tulajdonságaik (összeadás,
kivonás, skalárral való szorzás).
Vektorok alkalmazásai.
A
vektorokról
tanultak
áttekintése.
A
vektorművele
tek
tulajdonságai
.
Két vektor
skaláris
szorzata.
A skaláris
szorzat
tulajdonságai
nak
felsorolása.
Tervszerű munkára nevelés.
Az esztétikai érzék fejlesztése.
Szinusztétel,
koszinusztéte
l. Az
alkalmazásuk
hoz
szükséges
egyszerű
trigonometrik
us
egyenletek.
A szinusztétel és a
koszinusztétel alkalmazása
alapfeladatok megoldásában (a
háromszög hiányzó adatainak
meghatározása).
A matematika gyakorlati
felhasználása.
A zsebszámológép és a
számítógép alkalmazása. Az
eredmények realitásának és
pontosságának eldöntése.
Távolság,
szög, terület
meghatározás
a gyakorlati
feladatokban
(fizikában).
Geometriai feladatok
megoldása algebrai
eszközökkel.
Helyvektor.
Műveletek
koordinátákk
al adott
vektorokkal.
Vektorok koordinátáinak biztos
használata.
A bizonyítási készség
fejlesztése.
Szakasz
felezőpontja,
harmadolópo
ntja. A
háromszög
súlypontja.
Szakasz felezőpontja
koordinátáinak kiszámítása.
37
Két pont
távolsága,
szakasz
hossza.
A kör
egyenletei.
A parabola
egyenlete.
A kör középponti egyenletének
ismerete.
Adott probléma többféle
megközelítése.
Az
irányvektor,
a
normálvektor
, az
iránytangens
fogalma,
ezek
kapcsolata.
Az egyenes
egyik
egyenlete.
Két egyenes
párhuzamoss
ágának,
merőlegesség
ének
feltétele, két
egyenes
metszéspontj
a.
Kör és
egyenes
kölcsönös
helyzete.
A kör adott
pontjához
tartozó
érintője.
A parabola-
egyenes és a
parabola-kör
kölcsönös
helyzete.
Az egyenes egy szabadon
választott egyenletének tudása.
Két egyenes metszéspontjának
meghatározása.
Kör és egyenes kölcsönös
helyzetének vizsgálata.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
A körülmények kellő
figyelembevétele.
Előzetes becslés összevetése a
számításokkal.
Egyszerű
valószínűség-
számítási
problémák.
A binomiális
eloszlás
(visszatevése
s mintavétel).
Eseményekk
el végzett
Visszatevés
nélküli
mintavétel és
alkalmazásai. A
binomiális
eloszlás
tulajdonságai
várható értéke
és
alkalmazásai. A
38
műveletek
egyszerű,
konkrét
feladatokban.
hipergeometrik
us eloszlás.
Modellalkotásra nevelés. Relatív
gyakoriság.
A
valószínűség
klasszikus
modellje.
Feltételes
valószínűség
fogalma és
konkrét
alkalmazásai.
A relatív gyakoriság és a
valószínűség közötti
szemléletes kapcsolat ismerete,
egyszerű valószínűségi
feladatok megoldása.
A számítógép alkalmazása
statisztikai adatok, illetve
véletlen jelenségek vizsgálatára.
A mindennapi problémák
értelmezése, a statisztikai
zsebkönyvek, a napi sajtó
adatainak elemzése.
Statisztikai
mintavétel. a
gyakorlati
életben.
12. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
Az ismeretek rendszerezése.
A matematika különböző
területei közti összefüggéseinek
tudatosítása.
Ekvivalencia,
implikáció.
A
halmazelmél
eti és logikai
ismeretek
kapcsolata,
rendszerezés
e.
A minden,
”van olyan”
logikai
kvantorok
ismerete,
alkalmazása.
Az előző évek tantervében
felsorolt továbbhaladási
feltételek.
A deduktív gondolkodás
további fejlesztése. A „ha
akkor” és az „akkor és csak
akkor” helyes használata.
A megismert
bizonyítási
módszerek
összefoglalás
a.
A
kombinatorik
ai és
gráfokkal
kapcsolatos
Húr és
érintőnégysz
ögek.
Középponti
és kerületi
szögek tétele.
39
ismeretek
áttekintése.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emeltszint
Rendszerező összefoglalás.
Számhalmazok.
Az előző évek tantervében
felsorolt továbbhaladási
feltételek.
Matematikatörténeti ismeretek
(könyvtár- és Internet
használat).
Számelméleti
összefoglalás
.
A valós
számok és
részhalmazai.
Szám- és műveletfogalom
biztos alkalmazása.
A műveletek
értelmezése,
műveleti
tulajdonságo
k.
Közelítő
értékek.
Egyenletek
Tervszerű, pontos és
fegyelmezett munkára nevelés.
Az önellenőrzés fontossága.
Nevezetes
másod- és
harmadfokú
algebrai
azonosságok.
Első- és
másodfokú
egyenlet és
egyenlőtlens
ég.
Négyzetgyök
ös
kifejezések
és
egyenletek.
Egyszerű
exponenciáli
s,
logaritmikus,
trigonometri
kus
egyenletek és
azonosságok.
Az
egyenletmeg
Paraméteres
egyenletek. A
középértékek
, nevezetes
egyenlőtlensé
gek
alkalmazása.
Több
ismeretlenes
egyenletrends
zerek.
Egyszerű
egyenlőtlensé
grendszerek.
40
oldás
módszerei.
Az
alaphalmaz
szerepe.
Egyszerű
kétismeretlen
es elsőfokú
és
másodfokú
egyenletrend
szer.
A problémamegoldó
gondolkodás, a szövegértés, a
szövegelemzés fejlesztése.
Szöveges
feladatok.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emelt szint
A matematika alkalmazása a
gyakorlati életben.
Matematikatörténeti feladatok.
A sorozat
fogalma.
Számtani és
mértani
sorozat, az n.
tag, az első n
elem
összege.
Kamatoskam
at-számítás.
Sorozat
megadása,jelle
mzése.
Járadékszámítá
s.
A határérték
szemléletes
fogalma.
A folytonosság
szemléletes
fogalma.
A
differenciálhán
yados fogalma,
alkalmazása.
Szélsőérték fel-
adatok.
Számtani és mértani sorozat
esetén az n. tag, és az első n
elem összegének kiszámítása
feladatokban.
Kamatoskamat-számítás
alkalmazása egyszerű
gyakorlati feladatokban.
Rendszerező összefoglalás Az előző évek tantervében
felsorolt továbbhaladási
feltételek.
Az absztrakciós készség
fejlesztése.
A függvényszemlélet
fejlesztése.
A függvények alkalmazása a
gyakorlatban és a
természettudományokban.
A
függvényekr
ől tanultak
áttekintése,
rendszerezés
e.
Az
alapfüggvény
41
ek
ábrázolása.
Függvény-
transzformáci
ók.
Függvényviz
sgálat
függvényábrá
k
segítségével.
Geometria, mérés
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emeltszint
A térszemlélet fejlesztése.
Az esztétikai érzék fejlesztése.
Térelemek
kölcsönös
helyzete,
távolsága,
szöge.
Az előző évek tantervében
felsorolt továbbhaladási
feltételeken kívül:
térelemek kölcsönös
helyzetének, távolságuk,
hajlásszögük definíciójának
ismerete.
A terület- és
kerületszámít
ással
kapcsolatos
ismeretek
összefoglalás
a.
A tanult
poliéderek
felszíne,
térfogata.
A
forgáshenger
és a
forgáskúp
felszíne és
térfogata.
A
csonkagúla, a
csonkakúp, a
gömb
térfogata,
felszíne.
A kétoldali
közelítés
módszere, a
határozott
integrál
szemléletes
fogalma,
alkalmazása.
A matematika gyakorlati
alkalmazásai a térgeometriában.
Rendszerező
összefoglalás
Geometriai
alapfogalmak
42
Sík- és térgeometriai ismeretek
összekapcsolása, analógiák
felismerése.
,
ponthalmazo
k.
A megismert felszín- és
térfogat-számítási képletek
alkalmazása egyszerű
feladatokban.
Egybevágósá
gi és
hasonlósági
transzformáci
ók
áttekintése.
Háromszöge
kre,
négyszögekre
és a körre
vonatkozó
tanult tételek
és
alkalmazásai
k.
A geometriai
transzformáci
ó mint
függvény.
Egybevágósá
gi és
hasonlósági
transzformáci
ók
alkalmazása
számításos és
bizonyításos
feladatokban.
A merőleges
vetítés.
A függvényszemlélet
fejlesztése.
A deduktív gondolkodás
fejlesztése.
Vektorok,
vektorok
koordinátái.
Vektorművel
etek,
műveleti
tulajdonságo
k,
alkalmazások
.
Derékszögű
koordináta-
rendszer.
Egyenes és
kör
egyenlete.
Trigonometri
kus
összefüggése
k és
alkalmazásai
k.
A matematika különböző
területei közötti összefüggések
felhasználása.
43
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Középszint Emeltszint
A leíró statisztika és a
valószínűség-számítás
gyakorlati szerepe, alkalmazása.
A számítógép felhasználása
statisztikai adatok kezelésére,
véletlen jelenségek vizsgálatára.
Adatkezelésn
él
osztálybasoro
lás.
Terjedelem.
Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételek.
Összefoglalá
s: Adathalmazo
k jellemzői:
számtani
közép,
mértani
közép,
súlyozott
közép,
medián,
módusz,
szórás.
Gyakoriság,
relatív
gyakoriság.
A klasszikus
valószínűségi
modell.
Hisztogram.
Egyszerű klasszikus
valószínűség-számítási
feladatok megoldása.
Optimális szint - minden évfolyamon
A tananyagban előkerülő fogalmak, azonosságok és tételek önálló alkalmazása a
feladatokban.
Tanulói eszközök
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12.
Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II.
Négyjegyű függvénytáblázatok
Nagyméretű spirálfüzet
44
Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír
Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő
Számológép
Tanári felszerelések és eszközök
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11.
Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12.
Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II.
Négyjegyű függvénytáblázatok
Fehér és legalább négy különböző színű kréta
Számológép
Geometria feladatgyűjtemény I. II.
Matematika feladatgyűjtemény I. II.
Iskolai felszerelések és eszközök
jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák
kréták
táblai vonalzó, körző és szögmérő
szemléltető testek
számítógép
számítógépes szoftverek: Excel
videó
videokazetták, oktatóprogramok
írásvetítők, fólia
Tanítási módszerek
A 9. és 10. évfolyamon az egész osztály egyidejűleges tanítása folyik oly módon, hogy a tanár
felvezeti az új fogalmakat,
pontosan meghatározza az oda vonatkozó definíciókat, tételeket,
ha szükséges, akkor a tételeket bebizonyítja,
típuspéldákat mutat a tanult új dolgok használatára,
feladatokat oldat meg a tanulókkal,
házi feladatot ad az új anyag begyakorlásához és a régiek szinten tartásához,
ellenőrzi a házi feladatokat és az ott előforduló problémákat megtárgyalja a tanulókkal,
nagyobb témák után a dolgozatok előtt összefoglal.
A 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban történik a tanítás az előzőekben tárgyalt elvek
szerint.
A csoportok vagy a tanult nyelv vagy a tudás szintje alapján a szakos tanár javaslatát
figyelembe véve kerülnek kialakításra a 10. év végén.
45
Értékelési módszerek
Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz.
Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.
Házi feladatok ellenőrzése.
Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.
Frontális tájékozódás.
Egy évfolyamdolgozat.
A dolgozatok értékelése %-os formában történik, figyelembe véve a mindenkori érettségin
követendő felosztást.
0-20% elégtelen
21-40% elégséges
41-60% közepes
61-80% jó
81-100% jeles
46
Történelem
Cél:
A történelem tantárgy tanításának célja, hogy:
- a tanulók pozitív személyiségvonásai tovább fejlődjenek.
- a történelmi személyiségek példája alapján találják meg helyüket emberként és
állampolgárként.
- értsék meg korunk politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeit, igazodjanak el a jelenkor
sokszor szövevényes viszonyain (visszagondolva a történelem hasonló eseményeire).
- okozzon számukra örömet az ismeretszerzés, s ebben használják fel a legmodernebb
eszközöket is (Internet, CD-ROM, stb.).
- a tények ismeretein túl legyenek érzékenyek a problémákra, legyen igényük a tudás
bővítésére, az önálló ismeretszerzésre, tanulásra.
- legyen általában is pozitív viszonyuk a társadalomtudományokhoz, amelyek súlya,
szerepe pillanatnyilag csökkenőben van.
- a letűnt korok értékrendjét, szemléletét vizsgálva értsék meg az erkölcsi kategóriák
változását, s lehetőség szerint kapjanak egy viszonylag stabil, modern erkölcsfogalmat,
amely segíti őket a társadalmi beilleszkedésbe.
- a múlton keresztül értsék meg a jelenkor problémáinak gyökerét, környezetük – időnként
akár negatív – megnyilvánulásait.
- alakuljon ki bennük a felelős magatartás, a közösségért tenni akaró személyiségjegyek.
- lássák meg, hogy egy-egy probléma megoldásához több út vezet, s az egyénnek van
lehetősége a választásra, a döntésre, s ezzel élnie is kell.
- a tanulók az egyes összefüggéseken belül ismerjék fel nemzeti kultúránkat, nagy
történelmi személyiségeink munkásságát, hazánk történelmére ható külső eseményeket,
sorsfordulóinkat, válaszútjainkat, lehetőségeinket és korlátainkat, egyszóval a magyar nép
történelmét, hogy felelősen tudjanak gondolkodni felnőttként.
- az ismereteik segítsék hozzá őket, hogy megértsék nemzetünk nagyjainak önfeláldozó
tevékenységét, legyen nemzettudatuk, alapozódjon meg a szülőföld, a haza szeretete.
- legyenek toleránsak más népek, etnikumok értékei, viselkedése iránt, ismerjék a
kirekesztés súlyos következményeit.
- az egyetemes történelem, a közös európai értékek elsajátítása és a magyar múlt
befogadásán túl ismerjék szűkebb környezetük (városuk) múltját és tradícióit is, alakuljon
ki bennük a lokálpatriotizmus nemes hagyománya.
Követelmények:
Az általános iskolai ismeretekre alapozva
- tudják a tanulók az elsődleges és másodlagos forrásokat kezelni, ismerjék az anyaggyűjtés
szabályait.
- alakuljon ki a tájékozódási készségük (könyvtár, kézikönyv, atlasz stb.) a
szakirodalomban, a társtudományok anyagaiban.
- legyenek jártasak a modern ismerethordozók használatában (Internet, CD-ROM).
- ismerjék fel - a tantárgy jellegéből fakadóan – nagy súllyal szereplő összefüggéseket, s azt
hogy ezek az összefüggések nem mindig képezhetők le egy egzakt módon, olykor igen
bonyolult cselekménysorban kell a lényeget a lényegtelentől megkülönböztetni.
47
- a történelmi példák alapján váljon világossá az egyén lehetősége a történelmi
folyamatban, illetve az egyes ember felelősségvállalásának, véleményalkotásának
fontossága.
- a kifejezőképesség fejlesztésének e szakaszában az események elbeszélésein túl legyenek
képesek a források pontos tartalmi ismertetésére, kiselőadások megtartására, az érvelés
technikájának kultúrált alkalmazására.
- alkalmazzák és értsék a fogalmakat, szakkifejezéseket.
- törekedjenek a téma tömör, lényegtelen elemeket mellőző megfogalmazására szóban és
írásban egyaránt, legyen ez egy írásbeli, számonkérés, avagy egy referátum.
- tudjanak vázlatot készíteni, jegyzetelni, táblázatot készíteni.
- legyenek képesek diagramok, grafikonok elemzésére és szükség szerint elkészítésére.
- ismerjék fel a térbeli és időbeli tájékozódás fontosságát, tudják, hogy a történelemi
események topográfiai és kronológiai elhelyezése elengedhetetlen a megértésben.
- lássák át a szinkronizmusokat, az egyetemes és magyar történelmi események
párhuzamiságát, egymásráhatását, valamint az általános kultúrtörténeti kapcsolódásokat.
- a legfontosabb évszámokat tudják, legyenek képesek kronológiai táblázatok készítésére,
illetve az ilyen jellegű szakkönyvek használatára.
- képesek legyenek a térben való tájékozódásra is, térképvázlat készítésére, vaktérképen
való eligazodásra, letűnt birodalmak, helyek mai földrajzi viszonyok közé való
elhelyezésére.
- értsék meg, hogy több szempontból nézhetjük a múlt eseményeit, adott konkrét történelmi
esemény több – akár egymásnak ellentmondó – szakvéleményt is kiválthat.
- ugyanígy tudják értékelni az ugyanarról az eseményről különböző aspektusból
megnyilatkozó forrásokat, legyenek kritikusak a vélemények összevetésekor.
- értsék, hogy a történelmi folyamatokat az adott kor embere máshogy élte meg, mint a mai
ember.
- tudják megkülönböztetni a fejlődést a hanyatlástól, a lassú evolúciót a forradalmi
változásoktól.
- tudjanak beszámolni a lakóhely történelméről, az aktuális helyzetről, intézményeiről.
- ismerjék a jelenlegi politikai helyzet alapelemeit, pártokat, politikai nézeteket, társadalmi
szervezeteket, civil szerveződéseket.
Beépítettük helyi tantervünkbe azokat a kulcskompetenciákat, amelyeket az egyén
személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári létéhez, a munkájához, a
társadalmi beilleszkedéséhez szükségesek.
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az egyes kompetenciaterületek átfedhetik egymást, összefonódhatnak, elemei támogatják,
erősítik a különböző területek kompetenciáit. De minden órán minden terület intenzív
fejlesztésére nem kerülhet sor.
- Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret,
önbemutatás.
48
- szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek
programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív
felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. Együttműködés
(kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, önállóság, önbizalom, belső
harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása.
- Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét minden tanórán és minden
évfolyamon.
9. évfolyam
Összesen: évi 74 óra
Témakörök
Őskor – 6 óra
Tananyag
- Az emberré válás folyamata.
- Az élelemtermelés kialakulása.
- Az ősi hiedelemvilág.
- Magyarországi lelőhelyek.
Követelmény
Évszámok
- A homo sapiens megjelenése.
- Az élelemtermelés kezdetei.
Fogalmak
- homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor
Topográfia
- Rudabánya, Vértesszőlős,
Összefüggések
- A zsákmányoló és termelő ember életmódja közötti különbség.
- Az emberré válás feltételei.
- A mágia szerepe az ősember életében.
- Az ősközösség felbomlása.
Kiegészítő ismeretek, emelt szintű követelmények
Évszámok:
- mókuscickány megjelenése
- paleolit időtartama
Fogalmak:
- fétis
- totemhit,
- matriarchális, patriarchális társadalom, osztálytársadalom, arisztokrácia,
- rasszok
Topográfia:
-Lascaux-i barlang, Altamira-barlang, Cro-Magnon
49
Ókori Kelet – 10 óra
Tananyag
- A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína).
- Városállamok és birodalmak.
- Vallás és kultúra az ókori Keleten1
Követelmények:
Évszámok
- Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525.
Személyek
- Kheopsz, Hammurapi, Dávid, Dareiosz, Xerxész, Buddha,
Fogalmak
- despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, kaszt, buddhizmus,
brahmanizmus,
Topográfia
- Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína,
Babilon, Türosz,Júdea, Izrael, Jeruzsálem,
Összefüggések
- Öntözéses földművelés és a nagy politikai egységek létrejöttének összefüggése.
- Ókori társadalmak felépítése, despotikus királyok isteni hatalmának eredete.
- Katonaállamok fejlődési kérdése.
Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények
Kronológia:
-Óbirodalom, Középbirodalom, Újbirodalom, Kr.e.612,
Személyek:
- II. Ramszesz, Salamon, Ménész, Thotmesz,Hórusz, Ámon, Ré
- Kürosz,
- Konfucius
Fogalmak:
- árja, dravida,hindu, sudra,szatrapia, szatrapa, vallási dualizmus
Topográfia:
- Szidon, Büblos
- Ninive, Kis, Úr, Uruk, Lagas, Larsa, Eridu
- Mohendzso Daro, Harappa
- Théba, Memphisz, Hérakleopolisz
Az ókori Görögország – 16 óra
Tananyag
- A polisz.
- A demokrácia kialakulása Athénban.
- A spártai állam.
- A görög-perzsa háborúk.
- Athén és Spárta párharca.
- A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.
- Nagy Sándor birodalma.
1 Kiemelt rész az érettségi követelményeket jelzi a témakörök tekintetében közép és emelt szinten
egyaránt.
50
Követelmények
Évszámok
- Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e.
336-323
Személyek
- Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész,
Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.
Fogalmak
- Polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklésia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz,
cserépszavazás, filozófia, hellenizmus,
Topográfia
- Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Pelloponészosz,
Makedónia, Alexandria
Összefüggések
- Görög gyarmatosítás szükségessége és következményei.
- Démosz politikai harcának főbb lépései.
- Periklészi virágkor feltételei és eredményei.
- Poliszrendszer válságának kibontakozása.
- A görög hitvilág sajátosságai.
- A hellenizmus lényege.
Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények
Évszámok:
-Kr. e. 621, Kr.e 479, Kr.e.8-6.sz.,
Fogalmak:
- Arkhon,tamiász, adósrabszolgaság, timokrácia, hoplita, helóta, gerúszia, phülé,
- idealizmus, mitológia,
Személyek:
- Drakon,
- Görög istenvilág lakói
Topográfia:
- Attika, Kréta, Mykéne, Milétosz, Délosz,
- Plataia, Khaironeia,
Az ókori Róma – 20 óra
Tananyag
- Róma városállamból birodalommá válik.
- A köztársaság virágkora és válsága.
- Az egyeduralom kialakulása.
- A császárkor.
- Társadalom, államszervezet, hadsereg.
- A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog.
- A mindennapi élet.
- A kereszténység kialakulása és elterjedése.
51
- A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
Követelmények:
Évszámok
- Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e.
31, 313, 395, 476
Személyek
- Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augusztus,Traianus,
Hadrianus, Diocletianus, Jézus, Pál, Constantinus, Attila,
Fogalmak
- patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend,
lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga,
diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat,
Topográfia
- Róma, Karthagó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum,
Sopianae, Savaria
Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények
Évszámok:
Kr.e. 60, Kr.e. 44, Kr.e. 43, Kr.e. 202.,
Személyek:
- Grachhusok, , Lepidus, Crassus,
- Tarqiunius Superbus, Cornelius Scipio
- Romulus Agustulus
- Cicero, Tacitus
Fogalmak.
- Cliens, censor, magistratus, pun, nobilitas, néppárt, optimaták, latifundium, colonus,
gladiátor
- kollégium, polgárháború, Pax Romana,
Topográfia:
-Záma, Hispánia, Gallia, Dacia, Názáret, Betlehem, Catalaunum
Összefüggések
- Korai köztársaság korának társadalmi, politikai berendezkedése.
- Róma terjeszkedésének következményei.
- A köztársaság válságának okai és megoldási módozatok.
- Caesar hatalomra jutása és tevékenysége.
- Augustus uralmának előfeltételei, augustusi uralom jellemzői.
- A birodalom meggyengülésének belső és külső okai.
- A római mitológia alapelemei.
A korai feudalizmus története Európában – 6 óra
Tananyag
- A Frank Birodalom kialakulása.
- A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása.
- A nyugati és keleti kereszténység
- A Bizánci Birodalom fejlődése.
52
- Az iszlám és az arab világ.
- Az államalapítások kora Közép-, és Kelet-Európában.
Követelmények
Évszámok
- 622, 732, 800, 843, 962, 1054
Személyek
- Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. Ottó, Mohamed
Topográfia
- Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Kijev, Mekka,
Fogalmak
- grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend,
hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám,
Összefüggések
- Nagy Károly birodalmának örökébe lépő új államok kezdetei.
- Karoling kultúra.
- Hűbéri viszony kialakulása, sajátosságai.
- A jobbágyság kialakulása.
- A korai feudalizmus gazdasági sajátosságai.
Kiegészítő anyagok, emelt szintű követelmények
Személyek:
- Martell Károly, Justinianus, Capetingek, Vitéz Boleszláv,
Fogalmak:
- hűbéres (vazallus, hűbérúr), senior, hűbéri lánc,
- kétnyomásos gazdálkodás, legelőváltó gazdálkodás, földközösség, nyomáskényszer.
- Majorság,
- Kijevi Rusz
Topográfia:
- Verdun, Cordoba, Bagdad
A magyar nép története 1116-ig – 14 óra
Tananyag
- A magyar nép őstörténete és vándorlása.
- A honfoglalástól az államalapításig
- Géza fejedelem és István király életműve.
Követelmények
Évszámok
- 896, 955, 973, 997-1000-1038,
Személyek
- Álmos, Árpád, Géza fejedelem, István király, Imre herceg
- ,Koppány
- Szent Gellért püspök
Topográfia
- Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom
Fogalmak
53
- nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, vármegye,
ispán, tized,
Összefüggések
- A magyar nép letelepedésének feltételei.
- A kalandozások oka, sikereinek titka, megszűnésének okai.
- Géza szerepe az államalapításban.
- István útja a teljes hatalomig.
- István egyházszervező tevékenysége, törvényei.
- István közigazgatási rendszere.
- A trónutódlás problémája István halála után.
- A feudális állam meggyengülésének okai, kivezető út.
- Szent László és Kálmán törvényei közötti különbség.
Kiegészítő anyag, emelt szintű követelmények
Évszámok:
- 933,1028, 1046,
Személyek:
.- Sarolt,Vata ,Vazul, Gizella,
- 7 magyar törzs neve
- Szvatopluk
- II. Szilveszter
- Ajtony, Gyula
Fogalmak:
- szakrális fejedelem, sámánizmus, primogenitura, , várszolga,udvarházak
- levirátus, pogányság, kettős honfoglalás.
- Vogulok, osztjákok, rovásírás
- Tarsolylemezek, ínség, bőség, szeniorátus, primogenitúra, várnép, várjobbágy
Topográfia:
- Merseburg, Ménfő, Szlavónia, Kalocsa, Nagyvárad, Fehérvár,
Mindennapi életmódtörténet – 2 óra
Tananyag
- Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.
Új tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
- Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.
- Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.
- Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása
egyéb ismeretforrásokkal.
- Tájékozódás kézikönyvekben, ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet
valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.
- Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.
- Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások
szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.
- A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori
jelenségekben, folyamatokban.
- Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.
54
- Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári
rávezetéssel.
Kifejezőképességek
- Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján.
- Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel.
- Egy előre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.
- Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.
- Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos ismeretterjesztő szövegrészletről,
feleletterv készítése megadott témáról.
- Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
- Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor
kutatásával kapcsolatban.
- Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
- A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám
időszámítással.
- A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az
egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.
- Időrendi táblázat készítése.
Tájékozódás a térben
- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi
térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.
- Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken.
- Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.
A továbbhaladás feltételei
- A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült
fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-
15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni.
- Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és
könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.
- Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással,
valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére.
- Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására.
- Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást.
- Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos
történelmi atlasz megfelelő lapjáról.
- Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy
megmérésére történelmi térképen.
Minimum szint:
Az elégséges jegy eléréséhez el kell sajátítani a kötelező tananyag, az összefüggések, a
fogalmak, évszámok, személyek és topográfiai ismeretek 50%-át, és erről úgy szóban, mint
írásban számot is kell adni. Elvárható, hogy a tanuló a tankönyvi szövegből, vagy a tanári
magyarázatból ki tudja emelni a lényeges elemeket, és ezeket megfelelő előadásmódban,
összefüggő és logikus mondatokkal el tudja mondani, le tuja írni. Tudjon a tanuló vázlat
alapján tanulni, illetve egyszerűbb vázlatot, tanári útmutatással megírni. A fenti tananyagban
ismerje fel az alapvető történelmi folyamatok lényegét, tudja a fontosabb korszakhatárokat,
55
társadalmi mozgásokat, a legfontosabb gazdasági törvényszerűségeket, politikai
intézményeket. Legyen képes az elolvasott forrásokat saját szavaival elmondani, lényegét
kiemelni. Bonyolultabb összefüggéseket tanári segítséggel ismerjen fel. Használja biztosan az
alapvető kronológiai ismereteket, tudja elhelyezni az eseményeket időben is. A térbeli
tájékozódásnál alapvető feltétel, hogy a tanuló le tudja olvasni a térképről a tanult topográfiai
adatokat, ezen ismeretek birtokában ismertetni tudjon csatákat, hadjáratokat, egyéb katonai
eseményeket, határváltozásokat.
Optimális szint:
A jeles tanulónak el kell sajátítani a kötelező tananyag, összefüggések, fogalmak, személyek,
kronológiai és topográfiai ismeretek 90%-át. Ezen ismeretekről tudjon írásban is ,szóban is
logikusan, önálló előadás formájában, tanári segítség nélkül számot adni. Legyen képes a
tankönyvi szövegből, vagy egyéb szakirodalomból kiselőadást készíteni, tanulótársainak
élvezetesen előadni. Ezen referátumból tudja kiemelni a lényeges elemeket, s ezt vázlat
formájában társainak átadni.
Az önálló ismeretszerzés egyébként is legyen igénye, legyen képes egy adott témához
szakirodalmat gyűjteni az iskolai könyvtárban, vegyen részt a tanár által kezdeményezett
vitákban, avagy éppen ő kezdeményezzen vitát egy adott történelmi témáról. A jeles tanulótól
elvárható, hogy nem pusztán az alapvető fontosságú ismeretekkel rendelkezzen, hanem a
kiegészítő anyagban is szerezzen jártasságot. Az így árnyalt tudás birtokában ismerje fel a
lényeges elemeket, összefüggéseket, ok okozati kapcsolatokat.
Tudja a forrásokat nem pusztán interpretálni, hanem azt kritikusan elemezni is. Ismerje a
forráskritikai szabályait, legyen képes több forrás összevetésére, értékelésére is.
Bizonyos történelmi, gazdaságtörténeti ismeretek segítségével tudjon táblázatokat,
egyszerűbb grafikonokat készíteni, az ábrázolható adatokat mások számára is érthető formába
önteni.
A kronológiai adatokat ne pusztán tudja, hanem ismerje fel az egyes népek történelme közötti
párhuzamiságot, a kortársakat, s a művelődéstörténet összefüggéseket.
Topográfiai ismereteit tudja szabadon alkalmazni, s mai térképeken is használni.
Tudása legyen rugalmas, praktikus tudás, amit egy-egy újabb téma feldolgozásánál is elő tud
venni.
10. évfolyam
Összesen: 74 óra
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
- Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes
felfogású forrásrészletek összehasonlítása.
- A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása.
- Az élethelyzetek értékelése történelmi válaszutaknál és nehéz döntéseknél.
- Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen
folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati
változások stb.)
- A változások felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.
56
Kifejezőképességek
- Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.
- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.
- Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával,
a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).
- Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.
- A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése.
- Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6
oldalas) tanulmány készítése.
- Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak
stb.) ötvözésével.
Tájékozódás az időben
- Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.
- A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok
és térképek összehasonlítása.
Tájékozódás a térben
- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és
földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok).
- Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai
viszonyokat tükröző térképeken.
Témakörök
Az érett középkor – 10 óra
Tananyag
- A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.
- A lovagkor.
- A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak.
- A középkori városok
- A középkor művelődése - Mindennapok a középkorban
Követelmények
Évszámok
- 1066, 1095, 1122, 1215, 1278
Személyek
- I. Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent
Domonkos, Aquinói Szent Tamás,
Fogalmak
- királyi udvar, kiközösített, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi
önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika.
Topográfia
- Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, Levantei
kereskedelem útvonala
Összefüggések
- Invesztitúra harc okai, eredményei.
- Keresztes hadjáratok okai, eredményei.
57
- Érett feudalizmus gazdasági, társadalmi sajátosságai, a technikai fejlődés következményei.
- A városfejlődés szakaszai.
- A középkori kultúra és gazdálkodásmód sajátosságai.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1075, 1265, 1302
Fogalmak:
- kommuna, quilde, hét szabad művészet, szügyhám, patrícius, plebejus, nyomásos
gazdálkodás
- simonia, cőlibátus, Canossa-járás, zarándok, ereklye, inkvizíció, invesztitúra
- rendiség, rendi monarchia
- Magna Charta Libertatum
Személyek:
- II. Orbán, Simon de Monfort, IV. Fülöp
Topográfia:
- Canossa, Genova, Cambridge
Az Árpád-házi királyok kora – 11 óra
Tananyag
- Az új rend megszilárdítása – Szt. László és Könyves Kálmán
- Az Aranybulla és a tatárjárás
- Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században
- Az Árpád-kori kultúra
Követelmények
Évszámok
- 1077-1095, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-42, 1301
Személyek
- I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla
Fogalmak
- bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek,
szászok, kunok,
Topográfia
- Szerémség, Muhi, Buda, Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia
Összefüggések
- III. Béla szerepe a magyar feudalizmus megszilárdításában.
- Aranybulla-mozgalom előzményei.
- Aranybulla tartalma, módosításai, nemesi vármegye kezdetei.
- IV. Béla politikája a tatárjárás előtt és után (összehasonlítás).
- Az Árpádok utolsó képviselői idejében kibontakozó anarchia.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1172-1196
Személyek:
- Rogerius, Batu kán, III. Béla, Kézai Simon
Fogalmak:
- Ellenállási Záradék, predium, nemesi vármegye, serviens, bandérium
58
- Dukátus, dux
- kancellária
Topográfia:
- Trau
- Selmecbánya, Besztercebánya
A késő középkor – 8 óra
Tananyag
- Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk)
- Itália, a humanizmus és a reneszánsz
- Az angol, francia és spanyol rendi monarchia felemelkedése
- A német császárság és a pápaság hanyatlása
- A közép- és kelet-európai régió állomásai
- Az oszmán birodalom terjeszkedése
Követelmények
Évszámok
- 1410, 1415, 1453
Személyek
- Jeanne d’Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed
Fogalmak
- rend, rendi monarchia, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár
Topográfia
- Firenze, Prága, Rigómező
Összefüggések
- Nyugat- és Közép-Kelet- Európa rendiségének összevetése
- A Török Birodalom terjeszkedésének hatásai
- A százéves háború és a parasztháborúk kapcsolata
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1337-1453, 1356, 1358, 1381, 1389
Személyek:
- Guilleaume Caillet, John Ball, Wat Tyler
- Medici, Machiavelli
- Jan Zizka
- Raffaello, Michelangelo, Leonardo da Vinci
Fogalmak:
- reconquista
- mecénás
- kelyhesek, táboriták
- Arany Horda
Topográfia:
- Tábor, Konstanz, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc
59
Magyarország a XIV-XV. században – 15 óra
Tananyag
- Károly Róbert
- Nagy Lajos
- Társadalmi változások, népesség
- Luxemburgi Zsigmond
- Védekezés a török terjeszkedés ellen
- Hunyadi János, Hunyadi Mátyás
- Életformák a XV. századi Magyarországon
- Kultúra és művelődés
Követelmények
Évszámok
- 1308-1342, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-90
Személyek
- Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi
Mátyás, V. László, Kinizsi Pál
Fogalmak
- harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes,
kilenced, ősiség, végvári rendszer, Fekete sereg, rendkívüli hadiadó, Corvina.
Topográfia
- Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs,
Összefüggések
- Károly Róbert hatalmának megszilárdítása, gazdaságpolitikája.
- Az 1351-es törvények előzményei, következmények.
- Magyar rendiség kezdetei.
- Magyar uralkodók törökellenes harcai.
- Hunyadi János hadjáratai, sikerének titka.
- Hunyadi Mátyás kísérlete a rendiségre, központi hatalom.
- Hunyadi Mátyás európai szerepe, művelődés e korban.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1312, 1335, 1443-44, 1444, 1448
- 1471
Személyek:
- I. Ulászló
- Beatrix, Podjebrád György, Jan Ziska, Janus Pannonius, Szilágyi Mihály, Vitéz János,
Bonfini
- Toldi Miklós
- Budai Nagy Antal, Lépes György
Fogalmak:
- úriszék, pallosjog
- bányamonopólium, pénzverés monopóliuma
- egy és ugyanazon nemesség elve
- kiskirály, oligarchia, bárói ligák
- interregnum
- urbura, harmincadvám, dinasztikus külpolitika
60
- telkes katonaság
- kormányzó, füstpénz
Topográfia:
- Temesvár, bányavárosok
- Várna, Jajca, Szendrő, Gyulafehérvár
- Rozgony
Kora újkor – 13 óra
Tananyag
- A nagy földrajzi felfedezések és következményei (gyarmatosítás)
- Az atlanti hatalmak felemelkedése
- A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei
- Reformáció, ellenreformáció
- Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása
- A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában
- A tudományos világkép átalakulása
- Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása
Követelmények
Évszámok
- 1492, 1517, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714
Személyek
- Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, II. Fülöp, I.
Erzsébet, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter
Fogalmak
- gyarmatosítás, konkvisztádor ültetvény, világkereskedelem, reformáció, protestáns,
evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, abszolutizmus,
anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus
Topográfia
- Németalföld, Antwerpen, London, portugál és spanyol gyarmatok, Versailles
Összefüggések
- Felfedezések okai, Spanyolország és Portugália szerepe.
- A gyarmatok helyzete.
- Reformáció okai, irányzatai.
- 30 éves háború előzményei, Németországra gyakorolt hatása.
- A tudomány fejlődésének jellemzői.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1498,1571, 1579, 1620, 1688
Személyek:
- Cortez, Pizarro
- Münzer Tamás, Loyolai Szent Ignác
- Orániai Vilmos
Fogalmak:
- monopólium
61
- bekerítések
- simónia, anabaptista, predesztináció, unitárius
- presbiteriánus, independens, protektorátus, dicsőséges forradalom
Topográfia:
- Wittenberg, Colombusz útvonala, Lepanto, Utrecht, Genf
- Fehérhegy
Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) – 15 óra
Tananyag
- A Jagelló-kor
- A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
- A török hódoltság
- A Habsburgok és a magyar rendek
- Az Erdélyi Fejedelemség
- Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi
Miklós
- A reformáció és a katolicizmus megújulása Magyarországon
- Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.
- A török kiűzése
- Rákóczi szabadságharc
Követelmények
Évszámok
- 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11
Személyek
- Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós,
Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi
Miklós, a költő, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc,
Fogalmak:
- örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás
Topográfia:
- Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat
Összefüggések:
- Mátyás rendi államának felbomlása, örökös jobbágyság feltételei.
- Mohácsi csatavesztés okai, következményei.
- Az ország 3 részre szakadásának előzményei, a 3 rész sajátosságai.
- Az Erdélyi Fejedelemség kiemelt szerepe a vizsgált időszakban, fejedelmeinek politikája a
török és Habsburg valamint az európai politikával összevetve.
- A királyi Magyarország lehetőségei és a hódoltság viszonyai.
- A török kiűzetésének Magyarországra gyakorolt gazdasági, társadalmi és politikai hatása.
- A Rákóczi-szabadságharc előzményei, főbb eseményei, a békekötés hatása
Magyarországra.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1505, 1521, 1538, 1568, 1608, 1621
Személyek:
62
- II. Ulászló, Habsburg Ferdinánd, Thököly Imre, Károlyi Sándor.
- Bakócz Tamás, Werbőczy István
- Tomori Pál
- János Zsigmond
Fogalmak:
- vetési pátens, vezérlő fejedelem.
- Tripartitum, Partium
- szandzsák, vilajet, Hódoltság,pasa, bég,harádzs, végvári katonaság
- újszerzeményi Bizottság
Topográfia:
- Kőszeg, Temesvár, Szatmár, Rodostó, Ónod, Szerencs, Brezán
- Zimony, Szabács
- Drégely, Nikolsburg, Vasvár
- Szentgotthárd, Zenta
Mindennapi élet, életmódtörténet – 2 óra
- Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommuna, céh, guilde, egyetem).
- Bűn és bűnüldözés a középkorban.
A továbbhaladás feltételei
- A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi
emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni, élőszóban vagy írásban.
- Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak
feltárására.
- Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak
felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján.
- Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni.
- Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról
(lecke, fejezetrész, leckében átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.).
- Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban
rövid felkészülés után.
- Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és
fontosabb eseményeinek szinkronban látására.
- Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.
- Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a
középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról.
- Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből
következtetéseket levonni.
Minimum szint:
A tanuló tudja a fentebb ismertetett kötelező tananyag 50%-át, használja biztonsággal a kötelező
fogalmakat. Ismerje a legfontosabb évszámokat, topográfiai adatokat. A fontos magyar
történelmi eseményeket tudja elhelyezni egyetemes történeti összefüggésben is. Nagy magyar
elődeink életútját ismerje vázlatosan, egyszerűbb szakirodalom alapján tudjon életrajzot
felvázolni. Értse meg a külső kényszerítő körülmények jelentőségét, ismerje is fel ezeket, tanári
segítséggel. Előre megadott szempontok alapján tudjon egyszerűbb szakcikkből néhány
mondatos összefoglalót készíteni.
Ne jöjjön zavarba, ha a tankönyv szerzője és egy forrás ellentmondanak egymásnak. Értse
meg, hogy a történelmi eseményeket különböző szemszögből láthatjuk.
63
Próbáljon az órai vitákban érveket felsorakoztatni, tanári felvezetéssel. Tudjon nagyobb
korszakokat is áttekinteni, legalább vázlatos formában.
Optimális szint:
A 10. évfolyam kötelező történelem tananyagának 90%-át tudja a tanuló, a szakkifejezéseket
használja szabadon, korrektül. A topográfiai és kronológiai ismereteit tudja felhasználni a
történelmi folyamatok összehasonlításában, összefüggések felismerésében. A történelmi
személyiségek életútját tudja tárgyilagosan, érzelmektől mentesen értékelni, az adatokban érje
tetten a sorsszerűség mellett a tudatos tenniakarás, az áldozatvállalás tényét. Tudjon egy adott
személyről, témáról bibliográfiát készíteni, több mű alapján elemzést, értékelést írni és azt
szabad előadás formájában másoknak, elővezetni.
Több kor ismerete birtokában tudja ezeket összevetni, különbözőségüket és hasonló elemeiket
felismerni.
A különböző történészi véleményeket ütköztesse egymással, kellő forrásismeret és
szakirodalom elolvasása után alakítsa ki saját véleményét, és emellett tudjon és merjen is
érvelni.
A kiegészítő ismereteket is használja fel a megismerési folyamatban, sőt további ismeretekkel
gazdagítsa társai tudását.
Érettségi követelmények:
A témakörök megegyeznek középszinten és emelt szinten.
Kompetenciák középszinten:
A források használatakor és értékelésekor::
Történelmi forrásokból információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források megadott szempont szerint értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból,
diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
Kompetenciák emelt szinten:
A források használatakor és értékelésekor:
A fentieket kiegészítve:
Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.
Annak bemutatás, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.
A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.
Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és
személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.
Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről
és személyekről.
Kompetenciák középszinten:
A szaknyelv alkalmazásakor:
Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Kompetenciák emelt szinten:
A szaknyelv alkalmazásakor:
64
A fentieket kiegészítve:
A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Kompetenciák középszinten:
Tájékozódás térben és időben:
Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb
eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének sorrendjének, valamint
legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Kompetenciák emelt szinten:
Tájékozódás térben és időben:
A fentieket kiegészítve:
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb
eseményei között.
Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.
Kompetenciák középszinten:
Az eseményeket alakító tényezők feltárásában:
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye
van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének
felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és
következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatás.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény
alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai,
következményei és a benne résztvevők szándékai.
Kompetenciák emelt szinten:
Az eseményeket alakító tényezők feltárásában:
A fentieket kiegészítve:
Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét,
döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.
Történelmi analógiák magadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.
A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.
65
Kompetenciák középszinten:
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
Kompetenciák emelt szinten:
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
Megegyezik a középszint elvárásaival.
11. évfolyam
Összesen: 111 óra középszinten, 185 emelt szinten
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
- Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.
- Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése
szöveggyűjteményekből.
- A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.
- Az élethelyzetek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.
- A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.
- Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen
folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati
változások stb.).
- Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.
- A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari
forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.
- Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi
művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének
összehasonlítása.
- Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa,
Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való
viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.
- Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az
összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.
- Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és
táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).
Kifejezőképességek
- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.
- Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása.
- Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül
vagy azok felhasználásával és újkor témáiból.
- Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.
66
- Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a
vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével.
- Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.
- Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.
- Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,
számítógép stb.) ötvözésével.
- Kiállításterv összehasonlítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységről
a reprodukciós anyag megjelölésével.
Tájékozódás az időben
- Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása.
- A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok
és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.
- Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.
- Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök
kronológiáinak elkészítése.
Tájékozódás a térben
- Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés,
népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.
- Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és
földrajzi térképek alapján önállóan (p. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom
idején).
- Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a
mai viszonyokat tükröző térképeken.
- Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak
névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek bemutatása.
Témakörök
A felvilágosodás és a polgárosodás kora (1640-1787) – 28 óra középszinten,43 emelt szinten
Tananyag
- Felvilágosodás
- Felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.
- Az orosz nagyhatalom
- USA létrejötte
- A polgári forradalom Franciaországban, politikai irányzatok, az Emberi és Polgári
Jogok Nyilatkozata
- A napóleoni háborúk Európája.
- Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.
- Forradalmi hullámok 1848-49-ben.
- XIX. század eszméi.
- Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.
Követelmények
Évszámok
- 1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789, 1794, 1804-15, 1848
Személyek
67
- Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson ,
XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, James Watt, Stephenson, Marx
Fogalmak
- Enciklopédia, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott
abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány,
polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus,
tőkés, proletár
Topográfia
- Poroszország, Lengyelország, Vendee, Waterloo,
Összefüggések
- A felvilágosult eszmék sajátosságai, hatása a Közép-Kelet Európai államokra és Nyugat-
Európára.
- Az amerikai gyarmatok harcának sajátosságai, a harc kimenetele, az USA államformája.
- A francia forradalom közvetett és közvetlen előzményei.
- A forradalom első szakasza (1791-ig).
- Polgári Liberális Alkotmány elemzése, felvilágosult gondolatok tükröződése, napóleoni
háborúk pozitív és negatív hatása Európára.
- Szent Szövetség Európája, vele szemben létrejövő eszmei áramlatok.
- Az ipari forradalom előfeltételei, menete és hatása (gazdasági, társadalmi, politikai,
eszmei)
- A polgárság szerepe a XIX. század történelmében.
Kiegészítő anyag, emelt szint:
Évszámok:
- 1713, 1812, 1813, 1792. aug. 10., szept. 20., 1806
Személyek:
- XV. Lajos, Fulton, Owen, Fourier, Saint-Simon, Proudhon, Auguste Blanque, Louis
Blancque, Marat
Fogalmak:
- Szent Szövetség, utópizmus, ipari forradalom,szakszervezetek, chartizmus, kontinentális
zárlat, taláros nemesség
- Rendi gyűlés, nemzetgyűlés
- Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, cenzus, Tüilériák, koalíció,sans-culotte,
- Code-Napóleon
- Gyáripar,
Topográfia:
- Lexington, Washington, Philadelphia, Lipcse, Elba szigete, Szent Ilona szigete, Korzika,
Borogyino
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) – 12 óra
középszinten, 32 emelt szinten
Tananyag
- A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.
- Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.
- A társadalom képe.
- Felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.
- Művelődés, egyház, iskolák
68
Követelmények
Évszámok
1740-80, 1780-90, 1767, 1777
Személyek
- III. Károly, Mária Terézia, II. József,
Fogalmak
- helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg,
Topográfia
- Határőrvidék, Bánát
Összefüggések
- Az 1687-es országgyűlés következményei a magyar függetlenségre nézve.
- Magyarország etnikai állapota a török kiűzése után.
- A Habsburg gazdaságpolitika hatása a magyar gazdaságra.
- Mária Terézia uralkodásának főbb eredménye.
- II. József felvilágosult reformjainak kudarca, illetve ennek okai.
Kiegészítő anyag, emelt szint:
Évszámok:
- 1740-48, 1756-63,
Személyek: Kaunitz
Fogalmak:
- - örökös királyság, szabad királyválasztás, kormányszékek, Pragmatica Sanctio
- porció, forspont, háziadó, úrbér, urbárium,
- jozefinizmus, Ratio Educationis
Topográfia:
- Poroszország, Szilézia,
A polgáriasodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) – 12 óra középszinten, 32 emelt
szinten
Tananyag
- A napóleoni háborúk hatása Magyarországon.
- Az átalakuló társadalom-nemesi, paraszti és városi életformák.
- Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.
- A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
- Nemzetiségi kérdés.
- A reformkori művelődés, kultúra.
Követelmények
Évszámok
- 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844,
Személyek
- Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József,
Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós,
Fogalmak
- reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés,
érdekegyesítés, védővám,
Topográfia
- Pest-Buda, Vaskapu, Fiume
69
Összefüggések
- A magyar jakobinus mozgalom céljai, bukásának okai.
- A magyar gazdaság lehetőségei és korlátai; a társadalom rétegzettsége.
- Széchenyi és Kossuth reformprogramjának összevetése.
- Jobbágykérdés a reformországgyűléseken.
- Az országgyűlés működése.
- Az ellenzék különböző csoportjai.
- Az utolsó rendi országgyűlés eredményei és kudarcai.
Kiegészítő anyag, emelt szint:
Évszámok:
- 1794, 1847
Személyek:
- Liszt Ferenc, Pollack Mihály
- Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab, Hajnóczy József, I. Ferenc
Fogalmak:
- ősiség, hitel,devalváció, konjuktúra,
- vetésforgó, bocskoros nemes, honoráciorok,
- KÁTÉ, Pesti Hírlap, Védegylet,
- Centralisták, Ellenzéki Párt, Konzervatív Párt, radikális demokraták
Forradalom és szabadságharc (1848-49) – 14 óra középszinten, 24 emelt szinten
Tananyag
- A pozsonyi országgyűlés; pesti forradalom.
- Áprilisi törvények.
- A forradalom első nehézségei, a nemzetiségek mozgalmai
- Nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat.
- Függetlenségi nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.
- A szabadságharc bukása.
Követelmények
Évszámok
- 1848. 03. 15. – 04. 11. – 09. 29.
- 1849. 04. 06. – 04. 14. – 05. 21. – 08. 13. 10. 06.
Személyek
- Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János,
Jelasic, Windischgrätz, Haynau,
Fogalmak
- márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog,
függetlenség, nemzetiségi törvény,
-
Topográfia
- Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad,
Összefüggések
- A magyar forradalom ügye európai összefüggésekben.
- Az áprilisi törvények eredményei.
- Nemzetiségi és parasztkérdés.
- A hatalomgyakorlás módjai a szabadságharc alatt.
70
- Sikerek és kudarcok okai, a szabadságharc esélyei.
- A Függetlenségi Nyilatkozat előzményei és következményei.
- Görgey Artúr szerepe a szabadságharcban.
- A bukás okai.
Kiegészítő anyag, emelt szint:
Évszámok:
Személyek:
- Arany János, I. Miklós, Első felelős magyar kormány tagjai, Aradi 13
Fogalmak:
- trónfosztás, Unió, Honvédelmi Bizottmány, oktrojált alkotmány.
Topográfia:
- Világos, Hatvan, Tápióbicske, Debrecen,
A nemzetállamok kialakulása – 26 óra középszinten, 41 óra emelt szinten
Tananyag
- Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom
- Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom
- Az egységes Olaszország, Türr István szerepe.
- Az egységes Németország.
- Polgárháború az USA-ban.
- Kína és Japán
- A munkásság politikai erővé szerveződése
- Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón
- Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
Követelmények
Évszámok
- 1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907
Személyek
- III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, , Bismarck, Viktória királynő, Lincoln, Lenin.
Topográfia
- Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Elzász-Lotharingia, Szuezi-csatorna,
Panama-csatorna,
Fogalmak
- részvénytársaság, monopólium, internacionálé, keresztényszocializmus,
szociáldemokrácia, centrum, periféria, középosztály, civil társadalom, bolsevik,
anarchizmus, szakszervezetek
Összefüggések
- Dinasztikus és nemzeti politika, nemzet fogalma.
- Egységes államok létrejöttének szükségessége és módja.
- Észak és Dél összeütközése.
- A kapitalizmus új szakasza, imperializmus jellemzői.
- Főbb gyarmatosító országok, a gyarmatosításból kimaradt államok.
- A Balkán szerepe a világpolitikában.
- Tűzfészkek, veszélyforrások a századfordulón.
- Szövetségesek céljai, szövetségek okai.
- Helyi háborúk.
71
Kiegészítő anyag, emelt szint:
Évszámok:
1863, 1873, 1879, 1888, 1877-78
Személyek:
- Türr István, II. Sándor, Mazzini, Viktória királynő
- Grant és Sherman tábornokok
Fogalmak:
- kartell, szindikátus,tröszt,konszern, finánctőke, korporáció, a világ felosztása,
imperializmus, Nagy-német egység, Kis-német egység, junker, protektorátus, mensevik,
annektálás, okkupálás
- Dinasztikus vagy köztársasági megoldás
Topográfia:
-Solferino, Lombardia, Szicília, Königgrätz, Sedan, Magenta ,Szárd királyság
Schleswig-Holstein, Balkán, Bosznia-Hercegovina, Moldva, Havasalföld, Besszarábia,
Pétervár
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) – 14 óra középszinten, 24
emelt szinten
Tananyag
- A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése.
- A Kiegyezés.
- Gazdaság és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.
- Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés.
- A zsidóság emancipációja, asszimiláció és kivándorlás.
- A városiasodás, életmód változások. A tudományos és művészeti élet fejlődése.
- Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.
Követelmények
Évszámok
- 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896
Személyek
- Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross
Gábor, Tisza István,
Topográfia
- Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia.
Fogalmak
- passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek,
millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság,
kivándorlás, állami anyakönyvezés, asszimiláció,
Összefüggések
- A Kiegyezés előfeltételei, az aktív és passzív ellenállás lehetőségei.
- A Kiegyezés tartalma, értékelése.
- A Kiegyezés hatása a gazdaságban és társadalomban.
- Paraszti és munkásmozgalmak.
- A magyar pártrendszer sajátosságai, a továbbfejlődés lehetősége.
- A dualizmus válsága.
72
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1860. okt. 20.,
Személyek:
- Eötvös József, Teleki László, Wekerle Sándor.
- Szántó Kovács János
Fogalmak:
- agrárproletár, kubikos, provizórium, pátens.
- föderalizmus, centralizáció, emigráció, dzsentri,
Topográfia:
- Lajta,
Mindennapi élet, életmódtörténet – 5 óra középszinten, 9 emelt szinten
- Közgazdasági fogalmak: merkantilizmus, fiziokratizmus, monopolkapitalizmus.
A továbbhaladás feltételei
- Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére.
- Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával
vitaindítók, kiselőadások céljára.
- Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról.
- Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni
élőszóban, rövid felkészülés után.
- Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári
segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség).
- Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok
megoldásába.
Minimum szint középszinten:
A tanuló az elégséges eléréséhez tudja a kötelező fogalmak, kronológiai, topográfiai adatok,
személyek és összefüggések 50 %-át. Ezekről mérések során tegyen is tanúbizonyságot,
tesztekben, esszékérdésekben, szóbeli feleletekben is tükröződjön az alapvető tények és
összefüggések ismerete. Tanórai felelés során legyen képes egy adott témáról összefüggően
beszélni, hosszabb, egész korszakot felölelő anyag esetében pedig tanári segítséggel vázolja az
eseményeket. A forráselemzés terén ne csak a forrás visszamondására törekedjen, hanem annak
kérdésekre adott elemzésére is.
Kronológiai ismeretei legyenek stabilak, segítségükkel tudja elhelyezni a fontos eseményeket.
Tudja, hogy hiánypótló ismereteit a tankönyvön kívül még honnan szerezheti. Ezen eszközök
segítségével tudjon egy-egy történelmi problémára választ adni.
Topográfiai ismeretei fejlődjenek arra a szintre, hogy vaktérképen legyen képes a
legfontosabb magyarországi, és a kiemelt fontosságú európai történelmi helyeket bejelölni.
Optimális szint középszinten:
A jeles tanuló tudja a kötelező tananyag 90%-át.
Ismeretei birtokában ismerje fel egy-egy történelmi személy vagy nép alternatíváit, korlátait.
Ezen felismeréseit tudja szakszerűen, logikusan, önállóan előadni, mások számára is érthetővé
tenni.
73
Érzékelje, hogy a korszakváltások, társadalmi változások hosszú folyamat eredményei,
amelyeket nem mindig tudjuk modellezni egy konkrét évszámmal, vagy eseménnyel. Lássa át
hosszabb korszakok folyamatait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a különböző régiók
történelmi szerepét, ennek előremutató jelentőségét, és múltbeli okait.
Alkalmazza az ismeretszerzésben és prezentációban is a korszerű eszközöket , mint például a
számítógépet, az Internetet stb. Ezek segítségével készítsen ábrákat, táblázatokat.
Ezen a szinten már elvárható, hogy több hasonló esemény elemzése után a tanuló egyedül
definiáljon fogalmakat, amelyek a téma folyamán többször is felmerülnek.
Kronológiai ismeretei legyenek szilárdak, vegye észre az átfedéseket, szinkronizmusokat.
Tudjon tematikus térképet készíteni, tanári útmutatással. Valamint vaktérképen is tudja
elhelyezni a tanult tájegységeket, helyeket.
Történelmi tanulmányai során alkalmazza az iskola szakirányának megfelelő gazdasági
ismereteket, amelyek tovább árnyalhatják az eddig megszerzett tudást.
Minimum szint emelt szinten:
A tanuló az elégséges érdemjegy eléréséhez tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai,
kronológia adatok, összefüggések minimum 50%-át is. Az érettségi kompetenciáknak
megfelelően az adott területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és
időben, problémák felismerése, stb.) minimális tanári segítséggel tudjon teljesíteni. Az
elvárásoknak megfelelően, a kompetenciákkal minimum 50%-ban rendelkezzen.
Optimális szint emelt szinten:
A jeles tanuló tudja a kiegészítő fogalmak, nevek, topográfiai, kronológiai adatok,
összefüggések minimum 90%-át is. Az érettségi kompetenciáknak megfelelően az adott
területeken (forráskezelés, szaknyelv használata, tájékozódás térben és időben, problémák
felismerése, stb.) önállóan tudjon teljesíteni. Az elvárásoknak megfelelően, a
kompetenciákkal minimum 90%-ban rendelkezzen.
12. évfolyam
Összesen: 96 óra
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
- Írott források értelmezése, feldolgozása.
- Különböző típusú források összevetése.
- A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése.
- A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése.
- Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi
szervezetek alapokmányainak elemzése.
- Tájékozódás a szakirodalomban.
- A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.
- Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű
elkészítése.
- Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.
- A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
Kifejezőképességek
- Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése.
- A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.
74
- Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása,
kifejtése és megvédése esetleges vita esetén.
- Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és
bemutatása.
- A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének
értékelése.
- A források értékelésével saját, szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről,
intézményről, szervezetről.
- Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl.
az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).
- Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai
folyamatokról.
Témakörök
Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) – 14 óra
Tananyag
- Az első világháború kirobbanása, jellege, története.
- A Párizs környéki békék.
- Az orosz forradalmak.
- Az olasz fasizmus.
- A parlamentáris rendszerek.
- A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női emancipáció.
Követelmények
Évszámok
- 1914-18, 1917. február, 1919, 1922, 1925
Személyek
- Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann,
Mussolini
Topográfia
- Szarajevo, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia,
Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal,
Fogalmak
- villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus,
korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant,
kisebbségvédelem,
Összefüggések
- Az I. világháború közvetett és közvetlen okai, központi hatalmak kudarcának okai.
- Új belépők, jelentősebb események.
- Orosz átalakulás jellege.
- Párizs környéki békék Magyarországra és Németországra vonatkozóan.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1914. június 28., 1921,
Személyek:
75
- , Gavrilo Princip, Kerenszkij
Fogalmak:
- Sixtus-levelek, bolsevik, szovjetek, dekrétum, Népszövetség, Schlieffen terv,
intervenció,
Topográfia:
- Ypern, Mazuri-tavak, Tannenberg, Kiel, Piave, Verdun, Galícia, Gorlice, Rapallo, -Verdun,
Jütland,
Az első világháború és következményei Magyarországon.
A Trianon utáni ország élete (1914-1931) – 14 óra
Tananyag
- Magyarország részvétele a háborúban.
- Az őszirózsás forradalom.
- Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság.
- A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra.
- A határon túli magyarság sorsa.
- A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja.
- A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.
Követelmények
Évszámok
- 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3. 1919. március 21., 1920. március 1.,
június 4., 1921-31, 1927.
Személyek
- gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István,
Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly,
Topográfia
- Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave,
Fogalmak
- őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság,
vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió,
társadalombiztosítás, konszolidáció,
Összefüggések
- Magyarország szerepe és lehetősége az I. világháborúban, belépésének oka.
- A polgári demokrácia esélyei Magyarországon, Károlyi Mihály politikai szerepe.
- A „szocialista” fordulat előfeltételei, bukásának oka.
- A trianoni béke részletes elemzése, hatása a magyar gazdaságra és társadalomra.
- A konszolidáció lépései, eredményei.
- Politikai pártok mozgástere.
Kiegészítő anyag:
Személyek:
- IV. Károly, Stromfeld Aurél, Gömbös Gyula,Simonyi Semadam Sándor,
- Rubinek Sándor, Prónay Pál, Héjjas Iván,
Fogalmak:
- kormányzó, demarkációs vonal, Vix jegyzék, EME, MOVE, ABC, pengő.
- direktórium, királypuccs,
Topográfia:
76
- Bácska, Bánát, Felvidék, Muraköz, Vajdaság, Burgerland
A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) – 14 óra
Tananyag
- Az 1929-33-as világgazdasági válság.
- Válságkezelés az USA-ban.
- A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
- A sztálini diktatúra a 30-as években.
- A második világháború története.
- A szövetségesek győzelme, a háború jellege.
Követelmények
Évszámok
- 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945.
május 8., augusztus 6., szeptember 2.
Személyek
- Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov,
Eisenhower, De Gaulle,.
Topográfia
- Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád,
Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia,.
Fogalmak
- tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra,
nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, ,
holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció,
Összefüggések
- A gazdasági válság okai, következményei, megoldási módjai.
- Szélsőségek erősödése.
- Nácizmus hatalomra jutása, terjeszkedése Európában.
- II. világháború főbb eseményei.
- Zsidóság sorsa, ellenállás.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1934. június 30., 1935, 1943. november 9.,1939. márc. 15., 1938. nov. 2.,
Személyek:
- Hindenburg, Franco, Quisling, Gustav Stresemann, Ernst Röhm, Hirohito,
Fogalmak:
- Barbarossa-terv, agrárolló, weimari köztársaság, Dawes-terv, NSDAP, Mein Kampf,
„hosszú kések éjszakája”, „kristályéjszaka”, harzburgi front,
Topográfia:
- Teherán, Jalta, Potsdam, Sztálingrád, Casablanca, Donyec-medence, Kaukázus
Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) – 14
óra
77
Tananyag
- Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában.
- Magyarország háborús részvétele. A Kállai kormány politikája.
- A német megszállás.
- A holokauszt Magyarországon.
- A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel.
- Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.
Követelmények
Évszámok
- 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943.
január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április
Személyek
- Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállai Miklós, Szálasi Ferenc,
Dálnoki Miklós Béla,
Topográfia
- Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar
Fogalmak
- Népi-falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség,
hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság,.
Összefüggések
- A gazdasági válság hatása Magyarországon.
- A magyar belépés előzményei.
- Határrevízió.
- A hintapolitika esélyei.
- A megszállás okai, következményei.
- A kiugrási kísérlet kudarcának okai.
- A nyilas hatalomátvétel jellemzői.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1934, 1940. december 12., 1945 február 13.
Személyek:
- Teleki Pál, Raoul Wallenberg, Károlyi Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla,
- Szent-Györgyi Albert, Malinovszkij,
Fogalmak:
- I-II. bécsi döntés, „Nemzeti Munkaterv”, proklamáció, statárium, Volksbund,
- bledi megállapodás, Margaréta terv,
Topográfia:
- Újvidék,
A jelenkor (1945-napjainkig) – 10 óra
Tananyag
- Hidegháborús szembenállás a II. világháború után.
- A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai.
- Az európai integráció története.
- A „harmadik világ”.
- A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca.
78
- A közel-keleti konfliktusok.
- Kelet-Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után.
- Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.
Követelmények
Évszámok
- 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991
Személyek
- Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov,
Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov
Fogalmak
- vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális
piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések,
holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika,
Topográfia
- NSZK, NDK, Kuba, Korea,
Összefüggések
- A II. világháború utáni két világrendszer létrejötte.
- Német kérdés.
- A szocializmus építése és kudarca.
- Új nemzetközi szervek.
- Rendszerváltás kérdései.
Kiegészítő anyag:
Évszámok:
- 1961, 1963
Személyek:
- Koffi Aman,Fidel Castro, Marshall, Benes, Masaryk, Gottwald, Dimitrov, Kennedy
Fogalmak:
- KGST.SZEB,
Topográfia:
- Berlin
Magyarország a II. világháború után (1945-napjainkig) – 12 óra
Tananyag
- A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.
- A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa.
- A kommunista diktatúra kiépítése.
- A forradalomhoz vezető út.
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
- A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.
- Az életmód átalakulása. Demográfiai változások.
- Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése.
- A rendszerváltozás.
79
Követelmények
Évszámok
- 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968,
1989. október 23., 1990, 1991
Személyek
- Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József,
Göncz Árpád,
Fogalmak
- ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés
elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek,
internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második
gazdaság,
Topográfia
- Sztálinváros, Mosonmagyaróvár
Kiegészítő anyag:
Személyek:
- Gerő Ernő, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Révai József, Farkas Mihály, Hegedűs András,
Marosán György, Maléter Pál, Gyimes Miklós, Aczél György.
Fogalmak:
- - „kékcédulás választások”, kulák.
Állampolgári ismeretek – 12 óra
- A társadalmi szabályok.
- Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok.
- Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya.
- A demokrácia alapelvei és működése.
- Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.
- Politikai és szociális jogok.
- Önkormányzatok, civil szervezetek.
Mindennapi élet, életmódtörténet – 6 óra
- Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.
A szocialista gazdaság működése (tervutasításos rendszer, stb.)
Minimum szint:
A tanuló sajátítsa el a fentebb vázolt kötelező tananyag 50 %-át. A jelenkor
tanulmányozásánál ezen kívül elengedhetetlen követelmény a médiák figyelemmel kísérése
is. Még az elégséges szintnél is elvárható követelmény, hogy a tanuló az aktuális politikai
események, jelenlegi válsággócok, gazdasági törvényszerűségek múltbeli gyökereit meglássa,
értse. Legyen saját véleménye a jelenkor eseményeiről, és azt tudja megvédeni is. Ismerje a
kor kiemelkedő személyiségeit, azok, negatív vagy pozitív szerepét hazánk, vagy az
egyetemes történelem alakulásában. Legyenek szilárd fogalmai a kialakult régiókról,
világrendszerekről, politikai nagyhatalmakról. Legyenek tisztában napjaink égető politikai
problémáival, legalább nagy vonalakban. A rendelkezésünkre álló rendkívül sok forrás
felhasználásával tudjon a XX. Század fontos eseményeiről képet formálni. A művészet által
nyújtott segítséget is tudja igénybe venni. Pld.: film, képzőművészet stb.
80
Ismerje a modern politikai intézmények, nemzetközi szervezetek létrejöttének körülményeit.
Térkép segítségével tudja ismertetni az I. és II. világháború előzményeit és a kiemelkedő, a
háborúk menetét megfordító hadműveleteket, a háborúkat követő határváltozásokat.
Az igen sok kronológiai adatból csak azokat kell memoriterként tudni, amelyek a kötelező
anyagban szerepelnek, ismerni kell viszont a különböző kronológiák kezelésének módját, és
az adatkeresés egyéb lehetőségeit.
Optimális szint:
A tanuló tudja a kötelező anyag 90 %-át, és mutasson jártasságot a kiegészítő anyagban is.
Ismerje a jelenkor sokrétű forrásanyagát, és azt tudja is szabadon használni.
Dokumentumfilmek megtekintése, korabeli újságcikkek elolvasása, valamint
visszaemlékezések után tudja forráskritikát gyakorolva szemlélni a kort. A dokumentumok és
a történészi vélemények ütköztetése segítségével tudjon önálló következtetéseket levonni,
véleményt alkotni és vitatkozni. Legyen képes szakirodalom alapján tanulmányt írni egy
kiválasztott témában. Tudjon a rendelkezésére álló adatok alapján objektív következtetéseket
levonni, és ezeket mások számára is előadni. Próbálkozzon az interjúkészítés technikájával is,
annak érdekében, hogy megértse az írott sajtó működési technikáit, tömegeket befolyásoló
szerepét.
A fontos kronológiai ismeretek birtokában legyen képes a korról szabadon beszélni,
eseményeket társítani. Térkép segítségével mutasson jártasságot a különböző hadműveletek
ismeretében, érzékeltesse a földrajzi, geopolitikai tényezők fontosságát. Ismerje a mai
politikai helyzet közvetlen gyökereit, és a pillanatnyi aktuálpolitikai eseményeket is. Legyen
jártas a hazai politikai, intézményi és államszervezeti tényezőkben, az állampolgári jogokban
és kötelességekben. Váljék felelős polgárrá, aki nyitott szemmel és füllel él ebben az
országban.
Eszközök:
Tanulók eszközei:
Tankönyv:
Száray Miklósí: Történelem I.
Száray Miklós-Szász Erzsébet: Történelem II.
Száray Miklós: Történelem III.
Kovács István-Kovácsné Bede Ágnes: Történelem 12. osztály
Munkafüzet,
Középiskolai történelmi atlasz.
A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom:
Képes Történelem - sorozat (Móra Könyvkiadó)
Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó)
Királyok könyvek (Officina Nova)
Az emberiség krónikája (Officina Nova)
A technika krónikája (Officina Nova)
Egyetemes Guinness Enciklopédia (Pannon Könyvkiadó)
Nagy Felfedezők Utazásai (Magyar Könyvklub)
Magyar Larousse (Akadémiai Kiadó)
Magyarország Története (Akadémiai Kiadó)
Bakos: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (Akadémiai Kiadó)
Világpolitikai Kislexikon (Kossuth Könyvkiadó)
81
Szemtanú sorozat kötetei
Művészeti albumok, lexikonok
Vallástörténelmi lexikonok
Zenei lexikon
Iskolai eszközök
Vizuális eszközök (iskolai):
Szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, történelmi olvasókönyvek, történelmi térképek,
vaktérképek, írásvetítő fóliasorozat az összefüggések ábrázolására.
Audovizuális eszközök:
Videofilmek egy-egy történelmi korszakról, számítógépes programok, diafilmek, CD-ROM,
Internet
Taneszközjegyzék alapján összeállított eszközállomány:
Időszalag
Vaktérkép
Emberiség az őskorban (térkép)
Az ókori Kelet (térkép)
Az ókori Görögország az ie. 5. században,
A Római Birodalom (térképek)
A kereszténység krónikája (könyv)
Európa Nagy Károly korában
Európa 1000 körül (térképek)
Európa a keresztes hadjáratok korában (térkép)
A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (térkép)
Magyarország az Árpád-házi királyok idején
(térkép)
Magyarország gazdasága és kultúrája 1301-1526
Magyarország 1446-1526 között (térképek)
Európa a XV-XVII. században (térkép)
Magyarország kultúrája a XVIII. században (térkép)
Magyarország a XVIII. században (térkép)
Európa XVIII. sz.-ban (térkép)
Európa 1815-1849 között (térkép )
A reformkor Magyarországa (térkép)
Európa a XIX. sz. második felében (térkép)
Magyarország a XIX. sz. második felében
Európa az I. vh. idején (térkép)
A trianoni béke következményei (térkép)
Európa 1929 és 1939 között (térkép)
Magyarország 1930-tól a második vh. kezdetéig
(térkép)
Európa a II. vh. után (térkép)
A II. vh. utáni Magyarország (könyv, video, kép)
Töritréning I-II. (könyv)
82
Az IKT-eszközöket felhasználjuk, a következő tevékenységekhez:
házi feladatok készíttetése számítógéppel
tanulók információgyűjtése
tanári prezentációk projektorral
tanulói prezentációk projektorral stb.
A tanítás módszerei
1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul.
egyedül ő építheti ki a történelemtanítás folyamatát a tanulók képességeinek és
fejlődésének megfelelően;
ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet;
a tanulókra döntő hatást gyakorol személyisége, meggyőződése, állásfoglalása,
tekintélye stb.
2. Az élőszó, a sokféle eszközök mellett, továbbra is megőrizte a történelemtanításban a
vezető szerepét.
3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására lehet sokoldalú, függ az adott anyag
milyenségétől.
A feldolgozás történhet:
a) Gondolkodtató magyarázattal
Feladat:
a tanulókkal bizonyos mennyiségű ismeret közlése;
érdeklődést keltsen az anyag iránt;
ösztönözze a tanulók aktivitását, megismerő tevékenységét: emlékezetét,
gondolkodását, képzelőerejét, átélőképességét stb.
b) Tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatok megoldásával, az új anyag
megbeszélése, feldolgozása
Feladat:
a tanulók gondolkodását a tények lényegének feltárására irányítani;
aktivizálni a tanulók gondolkodását.
c) A két eljárás ötvözetével (tanári magyarázat + gondolkodtató kérdések együtt)
Az „a” és „b” változat megköveteli a tanulóktól, hogy előre készüljenek,
hozzáolvassanak, hogy minél aktívabban részt tudjanak venni az óra menetében.
d) Csoportos foglalkozások (lehet otthoni vagy órán való felkészüléssel) például
dokumentumok bemutatása, forrásszemelvények elemzése, térképmunka.
e) Beszámoló vagy kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel, útmutatásával)
A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési
eljárásokat:
kooperatív tanulás
egyéni és páros munka
prezentáció
tanórai differenciálás heterogén csoportokban
projektmunkák heterogén csoportokban
portfóliók készítése
dramatikus módszerek és technikák alkalmazása
önellenőrzés, mások ellenőrzése
83
ötletroham
vita
Értékelés
A számonkérés során a tanagyag jellegéből
következően mind a szóbeli, mind az írásbeli
munkára nagy hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött
tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét
számonkérési formát rendszeresen és váltakozva
alkalmazzuk.
Szóbeli számonkérés
- önálló felelet: egy megadott téma részletének
folyamatos kifejtése,
- tanári kérdésekre válaszadás,
- történelmi fogalmak, évszámok ismerete,
- a történelmi térképen való tájékozottság
bemutatása,
- grafikonok, diagrammok, történelmi források
elemzése,
- kiselőadás megtartása,
- anyaggyűjtés egy adott témához,
- kiállítás elkészítése.
Írásbeli számonkérés
- nagyobb témakörök feldolgozása után felmérő
dolgozat,
- évenként egy évfolyamdolgozat, a tanév elején
meghatározott témában és időben,
- a dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat,
kronológiai, topográfiai feladatokat, valamint
alapvető történelmi fogalmak meghatározását
tartalmazzák,
- rövid röpdolgozatok, fogalmak, évszámok.
Osztályozási szempontok:
A félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és
írásbeli jegyet figyelembe veszünk, súlyozottan a
felmérő dolgozatokét és kevésbé a kiselőadásokat.
Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán
szerzett érdemjegyeket vesszük figyelembe.
Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen
osztályzatokat szerzett, akkor a második félév teljes
anyagából be kell számolnia.
84
Társadalomismeret és etika
11. évfolyam
Összes óraszám: évi 37
Célok:
A társadalomismeret és etika tantárgy tanításának célja, hogy:
- a diákok sokszínű ismeretanyagot szerezzenek, s ezt a megszerzett tudást képesek
legyenek folyamatosan bővíteni.
- ismerjék a társadalmi történéseket, jelenségeket.
- tudják használni a társadalomismerethez kapcsolódó fogalmakat.
- legyenek tisztában az emberi együttélés alapvető szabályaival.
- ismerjék a Magyar Köztársaság intézményrendszerét, valamint a politika, a jog és a
gazdaság rendszerének működését.
- legyenek képesek a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére,
értelmezésére.
- értsék és értelmezzék felelősségüket a maguk és mások sorsáért.
- ismerjék korunk erkölcsi kérdéseit.
- képesek legyenek a saját meggyőződésük kifejezésére, és mások meggyőződésének
megértésére és tiszteletben tartására.
- a diákok kapjanak bevezetést az etika fogalomkörébe.
- a tanulók erkölcsi érzékének kiművelése.
Tananyag:
1. Együttéléstan
- Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam fogalmak tisztázása.
- Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése.
- Szokások, hagyományok, erkölcs, jog, törvény.
- Jogok és kötelességek a társadalomban.
- Az emberi alapjogok értelmezése (diákjogok).
- A társadalmi igazságosság kérdései.
2. Az állam
2.1. A társadalom élete
- Háztartás, család.
- A társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok.
- A kultúra fogalma.
- A szocializáció folyamata, színkörei.
- A társadalmi csoportok és rétegek.
- A társadalmi helyzet változásai (társadalmi mobilitás)
- A társadalom változásai, életmód, életszínvonal (szegények és gazdagok), az életminőség.
2.2. Egység és sokféleség a modern társadalmakban
- A társadalmi önazonosságnak összetevői.
- A helyi társadalom.
- Nemzet, állam, etnikum.
- Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései.
85
- Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek.
2.3. A politikai közösség és intézményei. Hatalom, legitimáció.
- Politikai alapfogalmak.
- Államformák és politikai rendszerek.
- A demokrácia alapelvei és működése.
- A hatalmi ágak.
- A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon.
2.4. Gazdasági alapfogalmak
- Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, jövedelem, piac, verseny,
érték, haszon, pénz.
- Termelés és fogyasztás.
- Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés.
- Munkavállalás, vállalkozás.
2.5. A technológiai-gazdasági haladás és bioszféra válság
- Növekedés és fejlődés, a jólét ára.
- A földi élővilág eltartóképességének korlátai.
- Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás.
- A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára.
- A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.
3. Etika
3.1. Az emberi természet
- Az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény.
- Autonómia és meghatározottság.
- Az ember környezete és a nyelv világa.
- A kultúra normativitása.
- A hagyomány értelme.
- A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában.
- Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.
3.2. Etikai alapfogalmak
- A jó és a rossz megkülönböztetése.
- A szenvedés tapasztalata.
- A választás szabadsága és az ember felelőssége.
- Szándék és következmény.
- Törvény és lelkiismeret.
3.3. Az etika megalapozása
- Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban.
- Az etika transzcendens megalapozásának igénye.
- A világi etika kialakulása.
- A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának
alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák
nyomán.
3.4. Az erkölcsi cselekedet dimenziói
- Életcélok, önmegvalósítás.
- Önbecsülés és mások iránti tisztelet.
- Az élet tisztelete.
- Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái.
- A nemiség és a családi élet erkölcstana.
- Munkaerkölcs.
86
- Etikus fogyasztás.
- Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás.
- Hazaszeretet.
- Törvénytisztelet és polgári engedetlenség.
- Erkölcs és politika.
- Gazdaságetikai alapelvek.
3.5. A jellem és az erények
- Erkölcsi érzék, jellem és illem. Önnevelés, példakövetés.
- A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége.
- Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.
3.6. Korunk erkölcsi kérdései
- A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái.
- Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez
méltó halál erkölcsi problémái.
- Globális felelősségünk, kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág
rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban.
Követelmények:
- A diákok legyenek képesek a társadalmi jelenségeket, valamint azok okait és
következményeit összehasonlítani.
- Ismerjék a társadalmi és etikai alapfogalmakat, és tudják azokat használni.
- Legyenek képesek a társadalmi és etikai témákkal kapcsolatban önálló vélemény
kialakítására, és annak helyes közlésére.
- Tudjanak beszélni az emberi természet jellemzőiről.
- Ismerjék fel, hogy mit tehetnek a közjó és az emberi jogok érdekében.
- Legyenek képesek megfelelő formában érvelni, és társaik véleményét objektíven
értékelni.
- Tudjanak önállóan vázlatot írni, a tanári magyarázatról jegyzetet készíteni, meghatározott
témáról kiselőadást, beszámolót tartani.
Minimális szint
Az értékelés során elégséges a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan
vagy kérdések alapján ki tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak több mint
40 %-át szabatosan meg tudja fogalmazni.
A szinthez a következők ismerete szükséges
társadalomismeretből:
- Egyén, csoport, közösség, család, társadalom, állam, jog fogalmak és a közöttük lévő
összefüggések
- az alapvető társadalmi jogok és kötelességek
- államformák és jellemzőik, különösen a demokrácia
- a Magyarországon működő politikai és jogi intézmények
- munka, tulajdon, elosztás, költség, jövedelem, piac, verseny, érték, pénz fogalmak
- a kultúra és a szocializáció fogalma, jellemzői
- nemzet, állam, etnikum közötti összefüggések
- generalizáció
etikából:
- alapfogalmak ismerete: jó-rossz, autonómia, törvény, lelkiismeret, tolerancia, szolidaritás,
hazaszeretet
87
- etikai alapértékek
- jellem, illem
- törvénytisztelet jelentősége
Optimális szint
Az értékelés során jeles a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot önállóan ki
tudja fejteni, a tanított alapvető összefüggések, fogalmak 90 %-át szabatosan meg tudja
fogalmazni.
A minimális szintnél leírtakon kívül
társadalomismeretből:
- az emberi alapjogok értelmezése
- demokratikus alapelvek
- a társadalmi csoportok, rétegek sajátosságai
- társadalmi mobilitás típusai, életmód
- életminőség
- a modern társadalmak problémáinak ismerete: kisebbségi kérdés, diszkrimináció,
előítéletek
- a globalizáció hatásai
etikából:
- az emberi természet jellemzői. Hagyomány, kultúra, környezet hatása az emberi
természetre
- az etika fejlődése
- erkölcs a családban, munkában, politikában, gazdaságban
- korunk erkölcsi kérdései pl: géntechnológia, klónozás, eutanázia
Eszközök és felszerelések:
A társadalomismeret és etika tananyag elsajátításához szükséges eszközök:
Tanári eszközök:
- Nagy Imre: Útmutató és tanmenetjavaslat a Társadalmi és
állampolgári ismeretek középiskolásoknak című tankönyvhöz
Tanulói eszközök:
- Bóna Gézáné – Maksay Mária: Emberismeret és etika
Iskolai (globális):
- Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára
- Magyar Értelmező Kéziszótár
- Erkölcstani vázlatok (Tankönyvpótló jegyzet)
- Földesi Tamás: Erkölcsről – mindenkinek
- Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll
- Pintér Emil: Európai illemtan
- Max Weber: Megértő szociológia (gazdaság és társadalom)
- Bihari M. – Pokol B.: Politológia
- Etikai kislexikon
- Hewstone-Stroebe-Codol-Stephenson: Szociálpszichológia
- Robert Stewart: Világot formáló gondolatok
A tanítás módszerei:
1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul.
- ő építheti ki a tanítás folyamatát a tanulók képességeinek és fejlődésének megfelelően,
- ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet.
2. A tantárgy tanításában az élőszó szerepe meghatározó.
88
3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására sokoldalú lehet.
A feldolgozás történhet:
- gondolkodtató magyarázattal
- tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatokkal
- kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel).
Értékelési módszerek:
Osztályozási szempontok: a félévi és év végi osztályozásnál minden szóbeli és írásbeli jegy
figyelembe veendő.
Az év végi osztályozásnál az egész tanév folyamán szerzett érdemjegyek figyelembe vétele
szükséges.
Ha a tanuló a második félév folyamán csak elégtelen osztályzatokat szerez, akkor a második
félév teljes anyagából be kell számolnia.
A számonkérés során mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára hangsúlyt kell fektetni. A
kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és
váltakozva alkalmazzuk.
Szóbeli számonkérés:
- önálló felelet,
- tanári kérdésekre válaszadás,
- társadalmi és etikai fogalmak ismerete,
- kiselőadás megtartása.
Írásbeli számonkérés:
- Dolgozat. A dolgozatok esszékérdéseket, tesztfeladatokat, valamint alapvető fogalmak
meghatározását tartalmazzák.
- Rövid röpdolgozatok.
- Házi dolgozat készítése
89
Angol nyelv
Bevezető
A középiskolai nyelvoktatás kimenetele kétszintű érettségi vizsga letételét teszi lehetővé. A
12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie. Az idegen nyelv
tanulás célja a tanulók kommunikációs képességének mélyítése az adott nyelven a négy
nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és
íráskészség). Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa
Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják
át: középszinten az A2 – B 1 szinteket, emelt szinten a B2 – C1 szinteket.
A nyelvtanítás általános célja
Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi
életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség
(hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti:
Az idegen nyelv tanulásának és tanításának céljai
A tanulókban olyan gyakorlati és elméleti tudást kell kifejleszteni, hogy képesek legyenek
megérteni az adott idegen nyelven beszélőket és használni is tudják azt.
Ki kell alakítani minden tanulóban a pozitív hozzáállást mind a saját, mind pedig egymás
nyelvi fejlődéséhez, beleértve, hogy kellő figyelmet fordítsunk a toleranciára, a közös élmény
lehetőségének megteremtésére, az együttműködésre.
Ennek érdekében az idegen nyelvet tanító tanárnak arra kell törekednie, hogy megfelelő
gyakorlatot nyújtson a tanulóknak, hogy a kommunikációs, gondolkodási képességeik fejlődni
tudjanak a nyelv tanulása közben.
Meg kell ismertetni a tanulókat a célnyelv irodalmával, hagyományaival, kultúrájával. Be kell
bizonyítani a nyelvtudás hasznosságát, a tömegtájékoztatási eszközök, számítógépek
segítségével.
A nyelvtanítás leggyakorlatiasabb célja, mennyire tudja azt a tanuló hasznosítani munkába
állás, illetve továbbtanulás során.
Kognitív célok: ismeretek, információk közvetítése
Pragmatikus célok: kommunikációs készség kialakítása
Személyiségfejlesztő célok: nyitottság, tolerancia a másik iránt (tanulótárs), illetve a
célnyelven keresztül más kultúra iránt.
Kommunikációs szándékok, fogalomkörök:
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- megszólítás,
- köszönés, elköszönés,
- bemutatás, bemutatkozás,
- telefonálásnál bemutatkozás,
90
- telefonálásnál elköszönés,
- szóbeli üdvözletküldés,
- személyes és hivatalos levélben megszólítás,
- személyes és hivatalos levélben elköszönés,
- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,
- engedélykérés és arra reagálás,
- köszönet és arra reagálás,
- bocsánatkérés és arra reagálás,
- gratuláció és arra reagálás,
- együttérzés és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- rokonszenv, ellenszenv,
- hála,
- sajnálkozás,
- öröm,
- elégedettség, elégedetlenség,
- csodálkozás,
- remény,
- félelem,
- bánat,
- bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- véleménykérés és arra reagálás,
- valaki igazának az elismerése,
- egyetértés, egyet nem értés,
- érdeklődés, érdektelenség,
- tetszés, nem tetszés,
- dicséret, kritika, szemrehányás,
- ellenvetés,
- ellenvetés visszautasítása,
- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség,
- ígéret,
- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése, leírása,
- események leírása,
- információkérés, információadás,
- igenlő vagy nemleges válasz,
- válasz elutasítása,
- tudás, nem tudás,
- bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely,
- ismerés, nem ismerés,
- emlékezés, nem emlékezés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés,
- tiltás, felszólítás,
91
- segítségkérés és arra reagálás,
- javaslat és arra reagálás,
- kínálás és arra reagálás,
- meghívás és arra reagálás,
- reklamálás,
- tanácskérés, tanácsadás,
- segítség felajánlása és arra reagálás,
- ajánlat és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
- visszakérdezés, ismétléskérés,
- nem értés,
- betűzés kérése, betűzés,
- felkérés lassabb, hangosabb beszédre,
- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás,
- megerősítés,
- körülírás,
- példa megnevezése,
- témaváltás.
Fogalomkörök:
Cselekvés, történés, létezés kifejezése; birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok;
függő beszéd; mennyiségi és minőségi viszonyok; modalitás; esetviszonyok; logikai
viszonyok; szövegösszetartó eszközök.
Fejlesztési követelmények:
A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott
szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai
érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni
más országok népeiről és kultúrájáról.
Témalista
- Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése
- Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői
- Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem
- Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival
- Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges
életmód
- Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek
- Utazás: nyaralás itthon és külföldön
- Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern
és a klasszikus zene; az internet világa
- A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás
- Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok)
életéről
- Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe
mindennapjainkban.
Az évfolyamonkénti továbbhaladáshoz szükséges minimális követelmények az értékelés
módja című fejezetben az elégséges szint megnevezés alatt olvashatók. (A részletes
92
követelményekben kiemelve.) Az optimális követelmények a jeles szint megnevezés alatt
olvashatók, a továbbhaladás feltételeinél ismertetett részletes követelmények elsajátítása
minden évfolyam végén a kitűzött cél.
9. évfolyam: (heti 3,5 óra, )
Tananyag:
Beszédszándékok:
Képesség kifejezése, kötelezettség kifejezése, tiltás, üdvözlés. Kérés szándéka.
Nyelvtan - Fogalomkörök:
to be és have igék
there is/there are szerkezet
igeragozás (cselekvő): Present Simple Tense, Past Simple Tense, Present Cont. Tense,
Past Cont. T. (Egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt) a jövő
idő különböző formái
módbeli segédigék: can, must, have to
a főnév egyes és többes száma, ragos és of-os birtokos szerkezet
a melléknév és fokozása
A tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek
a kérdőszók
a határozatlan névmások
a főnévi igenév és a Gerund egyszerűbb használata
egyszerűbb összetett mondatok
Témakörök:
Bemutatkozás, család, otthon, lakás, tárgyak, iskola, tantárgyak, szabadidő eltöltése,
szabadidős és sporttevékenység lehetőségei lakóhelyemen, vakáció, öltözködés, vásárlás,
betegségek, testrészek, hon- és népismeret, testi és lelki egészség, a tanulás.
A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve):
Hallott szöveg értése
A tanár utasításait a célnyelven a tanuló értse meg. A megfelelően kiválasztott autentikus
szövegeket irányított kérdések alapján értse meg. Ismerje fel az elsajátított szavakat a
szintjéhez mért szövegekből. A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegből a
lényeges információt kiemelni.
Beszédkészség:
Tudjon az elsajátított szituációkban beszélgetés kezdeményezni. Tudjon kérdéseket feltenni
és azokra válaszolni, segítséget kérni megértési illetve kifejezési problémák esetén.
Olvasási készség:
Értsen meg olyan mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket, amelyek
ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak. Gyakorolja mind az intenzív, mind az extenzív
93
olvasását. Ismerje az egy- és kétnyelvű szótár használatát. A tanuló legyen képes kb. 150
szavas köznyelven megírt szöveget elolvasni, a lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni.
Íráskészség:
Tudja írásban az eddig tanult szerkezetekkel kifejezni beszédszándékát. Ismerje a képeslap,
baráti levél formai szabályait. Tudjon kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő,
néhány bekezdésből álló szöveget írni.
Taneszközök:
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Beginner könyv és munkafüzet (Express
Publishing Kiadó)
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Grammar 1 könyv (Express Publishing Kiadó)
10. évfolyam: (heti 4 óra, évi 148 óra)
Tanagyag:
Beszédszándékok:
Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése. A rábeszélés kifejezése:
tanácsolás, javaslat.
Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása.
Nyelvtan - Fogalomkörök:
Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése. Szövegtípusok igeidő
rendszerei, jelenidő-kör, múltidő-kör.
Esetviszonyok: műveltetés.
Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok- és célhatározás mellékmondatban, megengedés
kifejezése.
Témakörök:
Ember és társadalom: az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok.
Hon- és népismeret. Kapcsolódás Európához. Kommunikációs kultúra.
Tágabb környezetünk: hazánk, városunk célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi
viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok). Hon- és népismeret,
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz.
Környezetvédelem – helyi szinten. Környezeti nevelés.
Az iskola világa, a munka világa.
Egészséges életmód és étkezés. Testi és lelki egészség. Szabadidő eltöltése: művészeti
események, kiállítások helyi szinten, olvasás, sportesemények.
Kultúra: egy-két vers, néhány újság-, folyóiratcikk feldolgozása, daltanulás.
94
A továbbhaladás feltételei (minimális szint kiemelve):
Beszédértési készség:
A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven történő óravezetését.
Gondosan összeállított autentikus anyagokból szűrje ki a lényeget, a szükséges információt.
Legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani.
Beszédkészség:
Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni,
folytatni, befejezni. Tudja röviden megfogalmazni, indokolni véleményét.
Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és váratlan fordulatokra is reagálni. Tudjon rövid
tájékoztatást adni lakóhelyéről. A leggyakoribb helyzetekben tudja megértetni magát.
Olvasási készség:
Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában
vagy eredetiben. Képes legyen kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeget és a
lényegtelentől megkülönböztetni.
Tudjon érthetően felolvasni már gyakorolt szöveget.
Írásbeli készség:
Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját
indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését. Legyen képes tudásszintjének
megfelelő fordítási feladatokat megoldani. Baráti levél írása kb. 150 szavas
fogalmazásban.
Taneszközök:
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise 2. Elementary könyv és munkafüzet (Express
Publishing Kiadó)
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise Grammar 2 könyv (Express Publishing Kiadó)
11. évfolyam: (heti 4 óra, évi 148 óra)
Középszint
Tananyag: Témakörök:
Sport
Mozi, film
Személyleírás, generációk
Nyaralás, szabadidő eltöltése
Népek, nemzetek sajátosságai
Információkérés
Baráti, hivatalos, panaszlevél megírása
Betegségek, balesetek, azok kezelése
Lakóhely, falu, város és nevezetességei
Egyszerűbb irodalmi művek olvasása
95
Nyelvtan - fogalomkörök:
igék folyamatos igeidő nélkül
udvarias kérések, felajánlások
jövő idő különböző formái
szóképzés, szófajok
mn. képzés, fosztóképzők: -in, -un, -less
befejezett jelen használata
befejezett múlt használata
kötelezettség kifejezése
feltételes mód
határozók
szenvedő szerkezet
függő beszéd (kijelentés, kérdés, felszólítás)
Követelmények (minimális szint kiemelve):
Beszédértési készség:
A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott
információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényegtelen
információt a lényegestől megkülönböztetni.
Beszédkészség:
A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja
fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni.
Olvasási készség:
Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes
legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni.
Írásbeli készség:
A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában
(elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen szöveget
feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni.
Taneszközök:
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise 3. Pre-Intermediate könyv és munkafüzet (Express
Publishing Kiadó)
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise Grammar 3 könyv (Express Publishing Kiadó)
96
11. évfolyam
Követelmények az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésben
Óraszám heti 6 óra
Beszédértés:
A tanuló képes legyen véleményeket, gondolatmenetet követni, hosszabb, nyelvileg és
tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegből a lényeget a lényegestől
megkülönböztetni.
Beszédkészség:
A tanuló tudjon viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni érzéseiről és
élményeiről.
Olvasási készség:
A tanuló legyen képes bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó szöveget sikeresen
feldolgozni. A tanuló szavas képes legyen egy kb. 250szavas, életkorának megfelelő,
általános érdeklődésre számottartó témáról szóló szöveget szótár nélkül is megérteni.
Írásbeli készség:
A tanuló legyen képes ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített 250 szavas szöveget létrehozni.
Tananyag:
Témakörök:
Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa
Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
Kommunikációs szándékok:
A tanuló sajátítsa el a társadalmi érintkezéshez, érzelmek kifejezésére, személyes beállítódás
és vélemény, információcseréhez kapcsolódó, valamint az interakciókban jellemző alapvető
kommunikációs készségeket.
Nyelvtan:
Névelők használata (definite, indefinite, zero)
Határozók
Az ige formái (infinitive, gerund, participle)
Future with will
Passive future
Time clauses with future meaning
97
Taneszközök: Luke Prodromu: First Certificate könyv és munkafüzet (Macmillan Kiadó)
11. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 111 óra)
Tananyag: Témakörök:
bemutatkozás
üdvözlés
család
otthon
iskola
szabadidő
vásárlás
Nyelvtan - fogalmak:
to be és to have igék
there is / there are szerkezet
jelen idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén
múlt idő (egyszerű és folyamatos) a felismerés szintjén
jövő idő különböző formái a felismerés szintjén
módbeli segédigék: can, must, have to
a főnév egyes száma és többes száma, ragos és a of birtokos szerkezet
melléknév és fokozása
tő- és sorszámnevek, határozatlan számnevek
kérdőszók
határozatlan névmások
főnévi igenév és Gerund egyszerű használata
Követelmények (minimális szint kiemelve):
Beszédértés:
A tanuló értse meg a tanár egyszerű, célnyelven történő utasításait. A megfelelően
kiválasztott autentikus szövegeket irányított kérdések alapján képes legyen feldolgozni.
Beszédkészség:
Alapszituációkban beszélgetést tudjon kezdeményezni, célnyelven feltett kérdésre tudjon
reagálni.
Olvasási készség:
Értse meg mindennapi témákról szóló változatos típusú szövegeket. Gyakorolja az intenzív
és extenzív olvasást. Ismerje a kétnyelvű és egynyelvű szótár használatát.
Íráskészség:
Ismerje a képeslap, baráti levél formai szabályait. Írásban tudjon bemutatkozni.
Taneszközök: V. Evans – J. Dooley : Enterprise Beginner 1 könyv és munkafüzet
Enterprise Grammar 1
Kiadó : Express Publishing
98
12. évfolyam: (heti 4 óra, évi 136 óra)
Középszint
Témakörök
Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa
Életmód
Szabadidő, művelődés
Szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
Nyelvtan – fogalmak:
az igeidők rendszere: jelen, múlt, jövő, egyszerű, folyamatos
összetett szavak
számok, dátumok, (törtek)
igei szerkezetek; Gerund, Infinitives igék elöljárók után
rövid válaszok, sem - sem, is - is, vagy – vagy
kérdések elöljárókkal
utókérdések, question tags
függő kérdések
Have + kötelezettség
időhatározók, azonos alakú és azonos hangzású szavak
segédigék összefoglalása
folyamatos jövő, befejezett jövő
may, might, could
összetett melléknevek
jelen és múltbeli szokások: will, would, used to
szinonimák
hipotézis: should have done
Követelmény a 12. évfolyam végén
(minimális szint kiemelve)
Beszédértés:
A tanuló legyen képes
- kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni
- kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni
- kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni
- kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani
- köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven
összefoglalni.
99
Beszédkészség:
A tanuló legyen képes
- árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni
- választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni
- gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni
- megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
- beszélgetésben részt venni
- társalgásban részt venni.
Olvasott szöveg értése:
A tanuló legyen képes
- kb. 250 szavas szöveget elolvasni
- kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni
- ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek
jelentését kikövetkeztetni
- kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni
- 5, kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani
- kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni
- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és / vagy
célnyelven összefoglalni.
Íráskészség:
A tanuló legyen képes
- kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget
írni
- gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és
mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések
alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni.
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán
1. Kommunikatív készségek
Beszédértési készség:
A tanuló képes legyen hétköznapi témájú beszélgetéseket megérteni, a hallott
információkat hasznosítani. A tanuló tudja kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a
lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni.. Az értési célnak megfelelő
stratégia alkalmazása(globális, szelektív, részletes értés).
Beszédkészség:
A tanuló életkorának megfelelő témákban véleményét, gondolatát érthetően ki tudja
fejezni. Tudjon beszélgetésben részt venni, megértési problémák esetén segítséget kérni.
100
Olvasási készség:
Tudásszintjének megfelelő autentikus szöveg feldolgozására, megértésére önállóan is képes
legyen. A tanuló legyen képes egy kb. 250 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, fontos információt megtalálni.
Írásbeli készség:
A tanuló képes legyen összefüggő szöveg (fogalmazás, levél) írására változatos formában
(elbeszélő, leíró). A tanuló tudjon az egynyelvű szótár segítségével rövid ismeretlen
szöveget feldolgozni, illetve kb. 200 szavas tényszerű információból álló szöveget írni.
Egyéb készségek, stratégiák A feladatok megtervezéséhez szükséges
készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges
legalapvetőbb technikák alkalmazása.
.
2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a
megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához
szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv
funkcionális használata.
Taneszközök: V. Evans – J. Dooley : Enterprise Intermediate 4 könyv és munkafüzet
Enterprise Grammar 4
Kiadó : Express Publishing
Követelmények az emelt szintű érettségire való felkészítésben résztvevő tanulók számára
Óraszám heti 6, évi 192
Kommunikatív készségek
Beszédértés:
A tanuló legyen képes hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb publicisztikai írások,
szépirodalmi szövegek lényegét megérteni. A tanuló tudja kb.250 szavas
szövegkörnyezetből a lényegtelen információt a lényegestől megkülönböztetni.
Beszédkészség:
A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni, kifejezési problémák estén segítséget kérni; gondolatait
megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni.
Olvasási készség:
A tanuló legyen képes kb. 250 szavas autentikus szövegben a lényegest a lényegtelentől
elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, annak tartalmát a
célnyelven összefoglalni.
101
Írásbeli készség:
A tanuló legyen képes tudásszintjének megfelelő összefüggő szöveg (fogalmazás, baráti és
hivatalos levél)írására változatos formában, változatos nyelvtani és lexikai egységek
alkalmazásával. A tanuló tudjon kb.250 szavas általános érdeklődésre számot tartó témáról
szóló szöveget írni.
Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények:
Véleménynyilvánítás, dicséret, kritika, ellenvetés, értékítélet kifejezése. Meghívás és arra
reagálás, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, megerősítés, témaváltás, beszélgetés
lezárása.
Témakörök:
A család szerepe az egyén és a társadalom életében
Ember és társadalom; társadalmi viselkedés formák
Környezetünk; a természet és az ember harmóniája
Az iskola; iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
A munka világa; a munkavállalás lehetőségei itthon és külföldön
Életmód; szenvedélybetegségek; a kulturált étkezés
Utazás turizmus új lehetőségei
Tudomány és technika
Nyelvtan-fogalmak:
Forms of the verb (infinitives, gerund, participles) (az ige különböző formái)
Clauses with purpose (célhatározói mellékmondatok)
Modal verbs with perfect infinitiv (módbeli segédigék befejezett főnévi igenévvel)
Participle clauses (melléknévi igeneves mellékmondatok)
Gerund and infinitive in idiomatic expressions (határozók és főnévi igenevek kifejezésekben)
Conditionals-mixed types (vegyes feltételes mondatok)
Taneszközök:
Luke Prodromu: First Certificate Star könyv és munkafüzet (Macmillan Kiadó)
12. évfolyam: Második idegen nyelv (heti 3 óra, évi 102 óra)
Tananyag: Témakörök:
ember és társadalom: családi események, közösségek, emberi kapcsolatok
tágabb környezetünk: hazánk és a célnyelvi ország(ok) bemutatása
környezetvédelem
iskola világa, munka világa
szabadidő eltöltése
egészséges életmód és étkezés
Nyelvtan - fogalmak:
időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése
102
jelen idő, befejezett jelen
Going to szerkezet
módbeli segédigék
ige főnévi igenévvel és –ing-es alakkal
függő beszéd
felszólítás, kérdés
Továbbhaladási követelmények (minimális szint kiemelve)
Beszédértési készség:
A tanuló próbálja megérteni a tanár idegen nyelven történő óravezetését. Autentikus
anyagból szűrje ki a szükséges információt.
Beszédkészség:
A tanuló mindennapi beszédhelyzetekben találja fel magát, váratlan fordulatokra is tudjon
reagálni és magát megértetni.
Olvasási készség:
Tudjon a tanuló tanári segítséggel nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni. Képes
legyen érthetően már gyakorlott szöveget felolvasni.
Íráskészség:
Tudjon önéletrajzot írni, minta alapján levelet készíteni állásvállalás ügyében. Legyen
képes tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani.
Taneszközök:
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Beginner könyv és munkafüzet (Express
Publishing Kiadó)
Virgina Evans – Jenny Dooley: Enterprise I. Grammar 1 könyv (Express Publishing Kiadó)
Ügyvitel – középszint
11. évfolyam
2005-től lehetőség van szakmai alapozó tantárgyból érettségizni.
Cél: a megfelelő szaknyelvi specializáció témaköreibe a szakszókincs beépítése a tanulók
szókincsállományába.
Tananyag / Témakörök
Áruszállítás
Panaszlevél, reklamáció
Problémamegoldás telefonon
Önéletrajz (hivatalos)
Álláskeresés, állásinterjú
Vevői panaszok kezelése
Franchise
Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)
103
Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi
vendéglátás)
Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás,
konferencia)
A továbbhaladás feltételei
Maximum követelmény
Témakifejtés
A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő.
Szókincs / kifejezésmód
A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően
alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Kommunikációs cél / interakció
A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol.
Nyelvtan
A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket
használ.
Minimumkövetelmény
Témakifejtés
A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére.
Szókincs / kifejezésmód
Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja.
Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat
igyekszik betartani.
Kommunikációs cél / interakció
Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt
ad.
Nyelvtan
A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de
azok csak kevéssé nehezítik a megértést.
Tankönyv
Oxford kiadó: M. Irvine – M. Cadman: Commercially Speaking
(könyv, munkafüzet, tanári kézikönyv, hangkazetta)
12. évfolyam
Óraszám: heti 2 óra
Tananyag / Témakörök
Áruszállítás
Panaszlevél, reklamáció
Problémamegoldás telefonon
Önéletrajz (hivatalos)
Álláskeresés, állásinterjú
Vevői panaszok kezelése
Franchise
104
Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)
Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi
vendéglátás)
Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás,
konferencia)
A továbbhaladás feltételei
Maximum követelmény
Témakifejtés
A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő.
Szókincs / kifejezésmód
A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően
alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Kommunikációs cél / interakció
A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol.
Nyelvtan
A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket
használ.
Minimumkövetelmény
Témakifejtés
A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére.
Szókincs / kifejezésmód
Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja.
Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat
igyekszik betartani.
Kommunikációs cél / interakció
Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt
ad.
Nyelvtan
A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de
azok csak kevéssé nehezítik a megértést.
Taneszközök: Mark Irvine – Marion Cadman: Commercially Speaking könyv és munkafüzet (Oxford
Kiadó)
Érdemjegyek:
Elégséges szint:
az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő,
tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a.
Értse meg a tanár egyszerű utasításait.
Közepes szint:
az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60
%-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására.
105
Jó szint:
az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a.
Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra.
Jeles szint:
az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91
%-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.
Tanári ill. iskolai eszközök:
audio-vizuális eszközök
magnók (5 db)
kazetták
videómagnó (a Headway-hez 8 db, a Lifelines sorozathoz 2 db, a Look Ahead-hez is 2 db
műsoros videókazetta van az iskolában ill. országismereti témájú videókazetták)
érettségire és nyelvvizsgára felkészítő könyvek (zömében nyelvtankönyvek gyakorló
feladatokkal)
szótárak (kétnyelvű és egynyelvű)
szemléltető eszközök (poszterek, térképek: Great Britain, USA)
CD-ROM-ok: English by Stealth, ClipDic, PicDic, NyelvÉsz, Oxford Dictionary
célnyelvi csoport irodalmának, kultúrájának megismerését segítő könnyített olvasmány
sorozat: Oxford Bookworm
folyóirat: Newsweek magazin
angol nyelvi szaktanterem
multimédiás nyelvi labor
A taneszközök kiválasztásának elvei:
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a felhasznált könyveket tankönyveknek ismerte
el, valamint a helyi tantervben szereplő tananyagot magában foglalja és a kitűzött
követelmények teljesítésére megfelelő segítséget biztosít a tanulóknak.
Az angol nyelv tanításánál alkalmazott módszerek:
Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulóknak alapvetően négy készségét kell
fejlesztenünk.
Produktív készségek: - beszéd
- írás
Receptív készségek: - olvasás
- hallás utáni megértés
I. Produktív készségek terén alkalmazott módszerek
1. non-kommunikatív – 2. köztes – 3 kommunikatív módszerek
1. Új szerkezet tanítása
106
( - kontrolált technikák segítségével
- ragaszkodva a pontossághoz
- szükség esetén korrekció)
A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata
- szövegkörnyezetben / kontextusban
pl. írott szövegben vagy dialógusban
felhasználható: - a tanuló világa,
- osztályterem,
- külső világ,
- a tanuló élete,
- megszerkesztett információ,
- történetek,
- szituációk
- minták, modellek bemutatása
Általános modell: a, bevezetés („lead- in”) –szövegkörnyezetben
b, „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet
produkálására
c, magyarázat (különféle tendenciák felhasználásával,
pl. kezek, gesztusok)
d, pontos reprodukció (adott modellek ismétlése
- egyéni, csoportos, - ill. drilleken át)
e, azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb
tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében
felhasználni)
2. Gyakorlás
(- lehet kommunikatív célú is
- az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni
- szóbeli drillek (gyakorlatsorok)
- információhiányos feladatok
- játékok
- mondatok szerkesztése, kiegészítése
- parallel írás
- kohézió
- diktálás
3. Kommunikációs tevékenységek
(a tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással
kommunikáljanak)
- konszenzus elérése
- vita, tárgyalás
- instrukciók továbbítása
- kommunikációs játékok
- problémamegoldás
- „Beszélj magadról!”
- szerepjáték, szimulálás
- írásban: - instrukciók továbbítása
riport
hirdetés
107
4. Lexika/szókincs
(szavak jelentése, használata, képzése)
Jelentés bemutatása: - reáliákkal,
- képekkel,
- mimika, gesztus alkalmazásával,
- tevékenység bemutatását át,
- ellentétes szavakkal,
- felsorolással,
- magyarázattal,
- fordítással.
Szótár használata
II. Receptív készségeknél alkalmazott módszerek
a) bevezetés
b) a tanuló figyelmét a feladatra irányítjuk
c) a tanulók olvasnak vagy figyelnek, így teljesítve a feladatot
d) a tanulónak visszajelzést adunk
Olvasás:
Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik
helyességéről).
Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak.
Kommunikációs célokra szükséges információért olvasnak.
Szöveg általános megértése.
A szövegen belüli különböző funkciók megértése.
Hallás utáni értés:
Feltevések igazolása
Speciális információs megszerzése
Részletek keresése
Videó segítségével: „Néma videózás”
„Csak hang” stb.
A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként
működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint a tanulók csoportokká
szerveződnek, így végeznek páros, illetve csoportmunkát.
Az értékelés módja:
Írásban történő értékelés alkalmazott formái:
témazáró dolgozatok (tesztek, fogalmazás, feladatsorok)
szódolgozatok
fordítások
szövegértési feladatok
108
Szóban történő értékelés alkalmazott formái:
szituációk, szerepjátékok, dialógusok előadása (betanult vagy spontán)
képleírás, elemzés
mindennapi témákról való beszélgetés
megtanult idegen nyelvű szöveg visszamondása
hallott szöveg feldolgozása
Az értékelés szempontjai:
nyelvi ismeretek
szókincs
nyelvtani jelenségek használata
szóbeli megértés
beszédkészség, kiejtés
kommunikatív készség mérése
A dolgozatok alapvető célja az ellenőrzés, melynek gyakorló jellege is van.
Osztályozási szempontok:
osztályforma
pedagógiai program által meghatározott norma
objektív norma
Az elégséges szint eléréséhez 50%-os teljesítmény szükséges.
Évfolyamdolgozatok (felmérés)
12. évfolyamon a felmérés célja, hogy a tanulók az érettségi vizsga előtt vizsgatapasztalatra
tegyenek szert, szembesüljenek esetleges hiányosságaikkal.
A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű.
Célszerűnek tartjuk a szülők tájékoztatását is a vizsga eredményéről az üzenő füzetben.
Személyi feltételek
Az idei tanévben 7 főállású és 2 óraadó angol nyelvszakos tanár látja el az angol nyelv
tanításával kapcsolatos teendőket.
109
Német nyelv
Első idegen nyelv 9-12. évfolyam
A nyelvtanítás általános célja
Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi
életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség
(hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti:
Cél és feladatok a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végéig
A kapcsolatteremtés más országok népeivel mai életünk fontos tényezője.
Az emberi és szakmai kommunikáció fontos feltétele a megfelelő szintű nyelvi készségek,
képességek és ismeretek elsajátítása.
Mivel a német nyelv Európában fontos közvetítő szerepet tölt be, megtanulásával a tanulók
lehetőséget kaphatnak más kultúrák sajátos értékeinek megismerésére, és a hétköznapi
(turisztikai, munkavállalói és fogyasztói) élethelyzetekben személyes problémáik
megoldására.
A 9. évfolyamos diákok 4-5 éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen
nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, megértik a tanári célnyelv óravezetését,
képesek az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportosan aktívan részt venni. De
továbbra is fontos a motivációjuk fenntartása, fejlesztése.
Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen a
számukra ismert témakörökben, egyszerű helyzetekben tudnak már kommunikálni. Megértik
a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni
a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni.
A 12. évfolyam végére a diákoknak a B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük az
előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban
és írásban információt cserélniük, hosszabb szöveget megérteniük és létrehozniuk.
Továbbra is fontos az önálló olvasás és a tanórán kívüli nyelvi hatások beépítése. Ezeken, az
évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. Cél,
hogy a 12. évfolyam végére a diákok elsajátítsák az önálló nyelvtanuláshoz szükséges
stratégiákat.
A német nyelv haladó szintű tanításának célja, hogy a tanulók olyan készségekre,
képességekre, ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén sikeres érettségi
(középfokú) vizsgát tehessenek.
Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12. évfolyam végére
- A tanulók jussanak el a szóbeli és írásbeli alapkészségek területén olyan szintre, hogy a
meghatározott tantervi célokat elérhessék.
- A tanulók jussanak a négy nyelvi alapkészség területén olyan szintre, hogy a tantervben
meghatározott célokat elérjék.
- A tanuló tudjon ismert témakörben, szóban és írásban információt cserélni, szöveget
megérteni és létrehozni, nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról,
más anyanyelvűekkel.
110
A célból adódó feladatok
- Ismerjék meg a tanulók a nyelvtanulás hatékony módszereit.
- Eszközként használják a tanulók a nyelvet.
- Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy a tanulás folyamán egyre fogékonyabban,
ösztönösebben fejezzék ki magukat, illetve képesek legyenek magukat árnyaltan kifejezni.
- A tanulók élményanyaga, érdeklődési területei motiválásuk fontos tényezője.
- Vonjuk be a nyelvtanulásba a modern élet információhordozóit.
- Juttassuk a tanulókat az iskolai életen kívül is sikerélményekhez, vonjuk be őket a
testvérvárosi cserekapcsolat adta lehetőségekbe.
- Járuljunk hozzá olyan egyéni képességek kialakításához, amelyeket a nyelvtanítás
közvetíthet.
- Segítsük elő a tanulói személyiség gazdagodását, a német nyelven való önkifejezés
örömét.
Javasolt témakörök
- Ember és társadalom
- Tágabb környezetünk
- Természeti környezet
- Az iskola világa
- Egészség, betegség
- Étkezés
- Utazás
- Szabadidő, szórakozás
- A munka világa
- Országismeret
- Tudomány, technika
Kommunikációs szándékokra vonatkozó követelmények
(Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények)
A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés,
elköszönés, szóbeli üdvözletküldés, hivatalos és személyes levélben megszólítás,
érdeklődés, együttérzés kifejezése, bemutatás
Érzelmek kifejezése: hála, félelem, szemrehányás, ellenvetés, visszautasítás,
elégedetlenség, öröm, csodálkozás, remény, bánat.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándék kifejezése: válaszadás
elutasítása, emlékezés, nem emlékezés, események leírása, információkérés, reklamálás,
tanácskérés és –adás, segítség felajánlása, ajánlat és arra reagálás, dolgok, személyek
megnevezése.
Készségfejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére
(Kiemelve a 11-12. évfolyamokon belépő új követelmények)
Hallott szöveg értése: legyen képes 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt
a lényegtelentől elkülöníteni, a fontos információt megérteni, specifikus információt
azonosítani, a monológikus szöveg lényegét megérteni, azt anyanyelven és / vagy célnyelven
összefoglalni.
Szövegértés: legyen képes a gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékosan előadni.
Olvasott szöveg értése: legyen képes kb. 250 szavas köznyelvi szövegben a lényeges
információt a lényegtelentől elkülöníteni. Egy kb. 250 szavas köznyelvi szövegben az
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni. Egyszerűsített publicisztikai vagy
111
irodalmi szöveg lényegét megérteni, annak tartalmát anyanyelven vagy a célnyelven
összefoglalni.
Íráskészség: a tanuló legyen képes kb. 200 szavas tényszerű információt közlő néhány
bekezdésből álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és
szerkezetekkel logikusan felépített, rendezett szövegben megfogalmazni, változatos
közlésformákat használni.
Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás
9. évfolyam
Óraszám: heti 4,3 óra, évi 148 óra
Célok:
A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának
német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,
mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni.
Tananyag
Nyelvtan
a főnév neme, határozott és határozatlan névelő használata;
a többes szám képzésének módjai, jelölése;
főnévragozás;
országnevek;
mennyiségek;
birtokviszony jelölése (von+D);
esetek (Nom, Akk., Gen., Dat)
személyes névmások használata, ragozása;
birtokos névmás, kérdő névmások;
a melléknév fokozása;
életkor kifejezése;
idő jelölése;
igekötős igék;
tőhangváltás;
cselekvő igeragozás: Präsens, Präteritum ismertetése, Perfekt, segédigék ragozása,
felszólító mód;
kijelentő, kérdő, felszólító mondatok szórendje;
elöljárószók;
kötőszók;
általános alany;
tőszámnevek 1000-ig, sorszámnevek, évszámok.
Témakörök
Első kapcsolatok, üdvözlések, bemutatkozás
Személyi adatok, család,
Tárgyak a házban és a háztartásban, házimunka
Tárgyak azonosítása, jellemzőik, tárgyak leírása
Étkezések, szokások (ételek, italok)
112
Vendéglőben rendelés, fizetés, reklamáció
Szabadidő, tevékenységek, programok, sport
Sportolási lehetőségek, sportlétesítmények Baján, lakóhelyünkön
Lakás, lakáskeresés
Tömegközlekedési lehetőségek városunkban
Baja földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete
turizmus, szállásfoglalás, utazási eszközök és módok
Baja mint turisztikai centrum
Vásárlás, ajándékozás
Háztartási, műszaki cikkek
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű idegen
nyelven történő magyarázatát.
Értse meg a mindennapi élethez kapcsolódó beszédtémákat és kérdéseket, azokra tudjon
választ adni. értse meg a tudás szintjének megfelelő autentikus hanganyagot.
Beszédkészség
Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni. Tudja véleményét röviden
megfogalmazni. Tudjon egyszerű, a tananyaggal kapcsolatos párbeszédeket előadni.
Tudja megértetni magát a tanult beszédhelyzetekben.
Olvasási készség
Tudjon tudásszintjének megfelelő szövegeket megérteni, az ehhez kapcsolódó egyszerű
feladatokat végrehajtani.
Értsen meg egyszerű autentikus szövegeket.
Írásbeli készség
A tanuló tudjon több mondatból álló, egyszerű szövegeket írni. Legyen képes
tankönyvének írásbeli feladatait megoldani.
Helytörténet, várostörténet
A tanuló tudjon egyszerű mondatokban városunkról és környezetéről, földrajzi
viszonyairól, az általa kínált szabadidős lehetőségekről beszélni.
Tankönyv
Deutsch mit Grips1 tankönyv és munkafüzet (Klett Kiadó)
Német-magyar, magyar-német szótár
113
10. évfolyam
Óraszám: heti 4 óra, évi 148 óra
Célok:
A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön
kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális
problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait
tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni. Értékelje
más országok népeinek kultúráját, a viselkedési szabályokat.
Tananyag
Nyelvtan
gyenge ragozású hímnemű főnevek, összetett főnevek neme;
visszaható névmás, visszaható igék;
névmási határozók;
vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat;
hasonlító szerkezetek;
jelzőként álló melléknév ragozása (fokozotté is);
feltételes mód
Passiv
elöljárószók;
néhány vonzatos ige;
igék Präterituma; személytelen igék;
kötőszavak (alárendelő, mellérendelő);
mellékmondati szórend;
zu + Inf. um ... zu + Inf., damit;
műveltetés kifejezése;
tagadás.
Témakörök
Személyek és külsejük, külső-belső jellemzés, divat
Rokonok, ismerősök, barátok
Iskolák Baján, továbbképzési lehetőségek városunkban
Szabadidő
Érdeklődési körök, TV, rádió, zene
Baja: szabadidős lehetőségek, művészeti körök, színház, előadások
Betegségek
Testrészek, panaszok, orvosnál, gyógyszertárban
Család, házasság, gyerekek, szülők, nevelés
Időjárás,
Utazás, utazási előkészületek
Úti élmények
Szolgáltatások, telefon
114
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmény kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg tanárának nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését és
tankönyvének hanganyagát.
Értsen meg összetettebb élő beszédet.
Beszédkészség
Tudjon különböző témákról átfogóbban beszélni. A tanuló tudja röviden
megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon rövid tájékoztatást adni Magyarországról
és lakóhelyéről.
Olvasási készség
Tudjon a tanuló tanári segédlettel nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és
feldolgozni.
Írásbeli készség
A tanuló tudjon egyszerűbb leveleket fogalmazni.
Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.
Legyen képes a tudásszintjének megfelelő fordítási feladatokat megoldani.
Helytörténet, várostörténet
A tanuló tudjon beszélni városunk munka- és szórakozási lehetőségeiről. Ismerje a régió
etnikai összetételeit, városunk híres szülötteit.
Tankönyv
Sowieso 2 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó)
Német-magyar, magyar-német szótár
11. évfolyam
Óraszám: heti 4 óra
Kőzépszint
Célok:
A tanuló az órákon feldolgozott témákról véleményét tudja németül, összetettebb
mondatokban megfogalmazni. Bővítse ismereteit, mélyítse el meglévő tudását az eddig
tárgyalt és új témákban, problémákban. Ismerjék a fordítás alapjait.
Tananyag
Nyelvtan
főnévvé vált melléknevek;
melléknévi vonzatok, igevonzatok;
szóképzés, szóösszetétel;
kölcsönös névmás, határozatlan névmások, „man” ragozása;
mutató névmás;
melléknév ragozás elmélyítése;
115
helynevekből képzett melléknevek;
határozatlan számnevek;
elöljárószók;
Plusquamperfekt;
zu + Inf. szerkezetek;
Sein + zu + Inf. haben + zu + Inf.;
összetett mondatok;
Futur I.
Témakörök
Aktuális események, újság, computer, Internet
Generációk
Család, lakás
A diákok élete hazánkban és a német nyelvterületeken
Egyszerűbb irodalmi művek olvasása, a német irodalom, kultúra
Egészségügy, betegségek viseléséről
Kereskedelem, reklám
Lakossági szolgáltatások (posta, bank, biztosítás, fizetési eszközök)
Irány, cél, tájékozódás, rendőrség
Közlekedés, idegenforgalom
Munka, tanulás, munkahelyi körülmények
Természet és környezet, tájak, nevezetességek
Iskolarendszer
Követelmények (Minimum követelmény kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg tanárának folyamatos, idegen nyelven történő beszédét.
Legyen képes a hallott szövegből az adott feladatban lévő kérdéseket megválaszolni.
Értsen meg hétköznapi témájú beszélgetéseket, interjúkat.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggően beszélni.
Olvasási készség
Újságcikkeket, korosztályához kapcsolódó szövegeket képes legyen feldolgozni,
megérteni.
Képes legyen közepes nehézségű fordítási feladatok megoldására.
Írásbeli készség
Képes legyen hosszabb, bonyolultabb levelek, fogalmazások megírására, a nyelvtani
feladatok megoldására.
Tankönyv
Sowieso3 tankönyv és munkafüzet (Grimm Kiadó)
Német-magyar, magyar-német szótár
116
11.évfolyam
Óraszám:heti 6 óra
Emelt szint
Célok
A tanuló képes véleményét,gondolatmenetét kifejezni,meglévő tudását mélyitení
Tananyag
Témakörök
A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
A családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
Az emberi kapcsolatok fontossága
Diákok élete, lázadás, alkalmazkodás
Útkeresés
Étkezési szokások, kulturált étkezés
Iskolatípusok, hagyományok
A szabadidő jelentősége az ember életében, művészetek, média, Internet
Autó és részei, jogosítvány, vezetési etikett
Város és közlekedés, városi élet, vidéki élet
Követelmények
Beszédértési készség
A tanuló képes az értési céloknak,illetve afeladatnak megfelelően a szőveg,beszéd
gondolatmenetét részleteiben is kővetni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes a tanult témákról összefüggóen,árnyaltan beszélni.
Olvasási készség
A tanuló képes a szőveg gondolatmenetét követni,értelmezni,stilusosan forditani.
Irásbeli készség
Változatos nyelvtani szerkezetek használatára képes az irásbeli munkái során.
Tankönyv
Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002 Kiadó)
Készüljünk az érettségire.Német emelt szint szóbeli gyakorlatok(Nemzeti T.)
12.évfolyam
Óraszám: heti 4 óra
Középszint
Célok:
A német nyelv alapfokú társalgási szinten való ismerte, átfogó ismeretek kialakítása. A tanuló
tudjon véleményt nyilvánítani az órákon előforduló illetve más általános beszédtémákban,
oldja meg probléma nélkül a mindennapi élet általános beszédhelyzeteit. A tanuló tudja
használni a hétköznapi életben is a tanult idegen nyelvet (például kommunikáció
külföldiekkel, idegen nyelvű média megértése).
117
Tananyag
Nyelvtan
Partizip I., II.;
függő beszéd és helyettesítő formái;
az „es” funkciói;
szóképzés;
elöljárószók birtokos esettel, kettős elöljárószók;
módbeli, segédigék másodlagos jelentése;
ismétlés.
Témakörök
Személyes, hivatalos kapcsolatok, ember és társadalom
Szóbeli, írásbeli etikett, levelezés
Ünnepek, szokások német nyelvterületen és hazánkban
Magyarország
Németország, német nyelvű országok
Pályakezdés
A környezetvédelem regionális problémái és feladatai
Foglalkozás, iskola, egyetemi tanulmányok, tantárgyak, idegen nyelv
Munka, munkahely, munkalehetőségek Baján, pályázatok megírása
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges
információit, alapvető kommunikációs szándékát.
Legyen képes egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információkat
megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban
előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésben.
a tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás, útbaigazítás).
Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.
Olvasási készség
A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos
köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll mindennapi
tapasztalataihoz. A szövegek és a feladatok tegyék lehetővé, hogy a tanulónak
alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat (globális, szelektív,
részletes értés).
A tanuló legyen képes szöveg értelmezéséhez felhasználni a szöveg szerkezeti
sajátosságait és a szövegösszefüggést.
118
Írásbeli készség
A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan használt
szövegfajtáiban.
A tanuló legyen képes árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni
magát a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső, általánosabb, összetettebb
témákban. Használjon változatos szókincset, mondanivalójának megfelelően komplex
mondatszerkezeteket, írásművét logikusan szerkessze és tagolja. Írásaiban vegye
figyelembe a mindennapi élet feladatihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőit és a
különböző közlésformák (például elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságait.
Tankönyv
Készüljünk az érettségire! Német feladatsorok középszint (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Emelt szint
12. évfolyam
Óraszám: heti 6 óra
Célok: a német nyelv középfokú szinten való ismerete és aktív használata.
Tananyag
Témakörök
Munkavállalás, álláskeresés
Előítéletek, társadalmi problémák
A fogyasztói társadalom, reklámok
Társadalmi viselkedésformák
Szenvedélybetegségek, egészségügy
Természetes gyógymódok
Extrémsportok
Tévénézés, filmek
Tudomány és technika: Computer
Környezetvédelem, a természet és az ember
Követelmények
Beszédértési készség
A tanuló képes a hallott szövegre reagálni kérdéseket megválaszolni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet
Olvasási készség
Újságcikkeket, irodalmi szövegeket képes olvasni, megérteni, fordítani
Írásbeli készség
Képes legyen cikkek, interjúk megfogalmazására, nyelvtani struktúrák alkalmazására.
Tankönyv
Német emelt szintű érettségi komplett írásbeli feladatsorok (Nordwest 2002 Kiadó)
Német emelt szint, szóbeli gyakorlatok (Nemzeti Tankönyvkiadó)
119
Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak
megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.
A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri:
olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív
készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és
ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten
külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem
mér.
A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az
Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen
nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga
középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
Európa Tanács Érettségi vizsga
C2 Mesterszint
C1 Haladó szint
B2 Középszint Emelt szint
B1 Küszöbszint Középszint
A2 Alapszint
A1 Minimumszint
Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása
B2 – Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni
tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a
célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző
témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó
előnyöket és hátrányokat.
B1 – Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek
gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel
kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan
témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni
eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni
eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.
A2 – Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő
területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben,
amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi
eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.
120
Német nyelv
Második idegen nyelv
11. évfolyam
Óraszám: heti 3 óra
Célok:
A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának
német nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,
mondandóját egyszerű mondatokban (de németül) megfogalmazni.
Tananyag
Nyelvtan
a főnév neve, határozott, határozatlan névelők;
többes szám képzésének módjai, jelölése;
főnévragozás;
ország nevek;
mennyiségek;
birtokviszony jelölése;
esetek (Nom, Akk. Gen., Dat);
személyes névmások;
birtokos névmás, kérdő névmás;
melléknév fokozása;
életkor kifejezése;
idő jelölése;
igekötős igék;
tőhangváltás;
cselekvő igeragozás;
mondatok szórendje;
elöljárószók;
kötőszók;
általános alany;
számnevek.
Témakörök
Első kapcsolatok, bemutatkozás, személyi adatok, telefon
Tárgyak a házban és a háztartásban
Étkezések, szokások, ételek, italok
Étteremben
Szabadidő, tevékenységek, sport
Lakás, háztartási berendezések, lakáskeresés
Betegségek, testrészek, panaszok, orvosnál
Mindennapi tevékenységek
Bevásárlás
121
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű,
idegen nyelven történő magyarázatát.
Beszédkészség
Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos
párbeszédeket előadni.
Olvasási készség
Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési
feladatait végrehajtani.
Írásbeli készség
Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli
feladatainak megoldására.
Tankönyv
Deutsch ist IN 1./tanköny és munkafüzet /Klett kiadó
12. évfolyam
Óraszám: heti 3 óra
Célok:
A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön
kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális
problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait
tudja németül, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni.
Tananyag
Nyelvtan
összetett főnevek neme;
visszaható névmás, visszaható igék;
vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondat;
hasonlító szerkezetek;
melléknév ragozása, fokozása;
feltételes mód – jelen idő;
Passiv – jelen idő;
elöljárószók;
néhány vonzatos ige;
Präteritum;
mellékmondati szórend;
tagadás.
122
Témakörök
Város és közlekedés
Szolgáltatások, turizmus, közlekedési eszközök
Vásárlás, ajándékozás
Üzletben, reklám
Német nyelvű országok
Személyzet és külsejük
Foglalkozás, iskola, tantárgyak
Munka, munkahely
Szabadidő
Család és személyes kapcsolatok
Utazás
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet.
Beszédértési készség
Tudjon a tanult témákról beszélni.
Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét.
Olvasási készség
Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére.
Írásbeli készség
Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.
Tankönyv
Deutsch ist IN 2. /tankönyv és munkafüzet /Klett kiadó
.
Ügyvitel – középszint
2005-től lehetőség nyílik szakmai alapozó tantárgyból érettségizni.
Cél: a megfelelő szaknyelvi specializáció témaköreibe a szakszókincs beépítése a tanulók
szókincsállományába.
11. évfolyam
Óraszám: heti 2 óra
Tananyag / Témakörök
Információkérés / adás
Hivatalos / baráti levél
Üzleti levél
123
Ajánlatkérő levél
Üzenet átadás / fogadás
Telefonbeszélgetés
Kulturális különbségek
Üzleti viselkedés
E-mailek / internet
Mobiltelefon használat
Tankönyv
Belső jegyzet
12. évfolyam
Óraszám: heti 2 óra
Tananyag / Témakörök
Áruszállítás
Panaszlevél, reklamáció
Problémamegoldás telefonon
Önéletrajz (hivatalos)
Álláskeresés, állásinterjú
Vevői panaszok kezelése
Franchise
Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések és gépek)
Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi
vendéglátás)
Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és ajánlat, szállodafoglalás,
konferencia)
Tankönyv
Belső jegyzet
A továbbhaladás feltételei
Maximum követelmény
Témakifejtés
A tanuló témakifejtése önálló, mondanivalóját összefüggően, logikusan adja elő.
Szókincs / kifejezésmód
A tanuló a témának megfelelő szakszókincset használ, ritkán keresi a szavakat, megfelelően
alkalmazza a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Kommunikációs cél / interakció
A tanuló aktívan részt vesz a beszélgetésben, alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
Teljes mértékben megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol.
Nyelvtan
A tanuló kevés hibát ejt, mondanivalójának megfelelő változatos nyelvtani eszközöket
használ.
Minimumkövetelmény
Témakifejtés
124
A tanuló segítő kérdések felhasználásával képes a téma kifejtésére.
Szókincs / kifejezésmód
Szóhasználata esetenként nem megfelelő, de mondanivalójának megértését nem befolyásolja.
Többször keresi a helyes kifejezést, de az alapvető célnyelvi udvariassági alapszabályokat
igyekszik betartani.
Kommunikációs cél / interakció
Lényegében megérti a hozzá intézett beszédet, a kiegészítő kérdésekre megfelelő információt
ad.
Nyelvtan
A tanuló mondanivalójához képest egysíkú nyelvtani szerkezetet használ, sok hibát ejt, de
azok csak kevéssé nehezítik a megértést.
Tankönyvek (tanárok által használt tankönyvek, taneszközök)
A tanulók által használt tankönyveken kívüli egyéb könyvek, eszközök:
Társalgási könyvek kazettával
Sichtwechsel
1000 Fragen, 1000 Antworten
Emericzy: Minden helyzetben otthonosan
Emericzy: Légy otthon a gazda(g)ságban!
T. Bíró, Borbély, Csizmadia, Hatvani: Ein Wort gibt das andere
Was meinen Sie?
Dr. Babári: Deutsch Express I. II.
Werner und Alice Beie: Themen und Meinungen im Für und Wider
Dr. Babári: Társalgás, szituációk, képleírások
Dr. Földes: Umgang mit der Umgangssprache
Gyémánt: Beszéljünk németül; Hogyan mondjuk németül?
Pongrácz J.: Übungen für Fortgeschrittene
Herrad Meese: Deutsch - warum nicht?
Dömök Sz.: Themenkompass; Presseschau
Folyóiratok
Juma; Topic; Pester Lloyd; Neue Zeitung; Das Beste
Nyelvtankönyv, feladatgyűjtemények
Uzsonyi: Phonetik und Phonologie das Deutschen Bausteine
Rigó nyelvvizsga-könyvsorozat
Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik
Szabó K.: Wer? Was? Wo? Wie?
Szabó K.: Was? Wann? Womit? Wozu?
Müller: A szenvedő szerkezet a mai német nyelvben
Segédkönyv német érettségi/felvételi vizsgákhoz
Fodorné: Bewährungsprobe
Zimányi K.: Ich sitze im Espresso
Német ige, német mondat
Stufengrammatik
Karácsonyi: Német nyelvtan könyv
CD-ROMOK
Themen I. II.; CLIPBIC; PICDIC; Zielpunkt Deutsch; Nyelvoktató CD; Die deutsche
Grammatik; Immer höher
Videokazetta
Einblicke
125
Geschäftssprache
Szótárak
A német nyelv tanításának alkalmazott módszerei
Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulónak alapvetően négy készségét kell
fejlesztenünk.
Produktív készségek: beszéd
írás
Receptív készségek: olvasás
hallás utáni megértés
I. Produktív készségek terén alkalmazott módszerek
1. non – kommunikatív – 2. köztes – 3. kommunikatív módszerek
4. Új szerkezet tanítása
- kontrolált technikák segítségével
- ragaszkodva a pontossághoz
- szükség esetén korrekció
A nyelvtani szerkezet bemutatása – annak jelentése és használata
- szövegkörnyezetben / kontextusban
pl. írott szövegben vagy dialógusban
felhasználható: - a tanuló világa,
- osztályterem,
- külső világ,
- a tanuló élete,
- megszerkesztett információ,
- történetek,
- szituációk
- minták, modellek bemutatása
Általános modell: a) bevezetés – szövegkörnyezetben
b) „kiderítés” – képesek-e a tanulók az új szerkezet
produkálására
c) magyarázat (különféle technikák felhasználásával,
pl. kezek, gesztusok)
d) pontos reprodukció (adott modellek ismétlése
- egyéni, csoportos, - ill. drilleken át)
e) azonnali produkció (a tanulók megpróbálják az előbb
tanultakat saját mondanivalójuk kifejezésében
felhasználni)
5. Gyakorlás
- lehet kommunikatív célú is
- az adott anyag határozza meg, mit fognak a tanulók mondani, ill. tenni
Szóbeli drillek (gyakorlatsorok)
- információ-hiányos feladatok
- játékok
126
Írásban:
- mondatok szerkesztése, kiegészítése
- parallel írás
- kohézió
- diktálás
6. Kommunikációs tevékenységek, kommunikációs szándékok kifejezése
A tanulók olyan feladatot kapnak, amely arra készteti őket, hogy egymással
kommunikáljanak.
- a társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
- vita, tárgyalás, személyes beállítódás és vélemény kifejezése
- instrukciók továbbítása, információcseréhez kapcsolódó kommunikációs
szándékok
- érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
- problémamegoldás, a partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
biztosítása
- „Beszélj magadról!”
- szerepjáték, szimulálás
- írásban: instrukciók továbbítása
riport
hirdetés
4. Lexika/szókincs
Szavak jelentése, használata, képzése
Jelentés bemutatása: - reáliákkal,
- képekkel,
- mimika, gesztus alkalmazásával,
- tevékenység bemutatását,
- ellentétes szavakkal,
- felsorolással,
- magyarázattal,
- fordítással.
Szótár használata
II. Receptív készségeknél alkalmazott módszerek
Olvasás:
Feltevések igazolása (a tanulók a szöveg olvasása során bizonyosodnak meg feltevéseik
helyességéről).
Szöveg olvasása, hogy speciális információhoz jussanak.
Kommunikációs célokra szükséges információt olvasnak.
A szövegen belüli különböző funkciók megértése.
Hallás utáni értés:
Feltevések igazolása
Speciális információ megszerzése
Részletek keresése
Videó segítségével: „Néma videózás”
„Csak hang” stb.
127
A csoport irányítása közben a tanár ellenőriz, előír, szervez, „súg”, részt vesz, forrásként
működik közre, konzultál, vizsgál. A feladatok jellege szerint szervezhetünk páros, illetve
csoportmunkát.
Értékelés
Évfolyamdolgozatok (felmérés)
9. 10. 11. évfolyamokon – tavasz (április).
A felmérés célja a tanulók tudásszintjéről történő visszajelzése. A csoportok kialakítása
szintfelméréssel történik.
A vizsga eredménye egy témazáró dolgozat érdemjegyével egyenértékű.
- A tanulási / tanítási folyamat fontos része a tanult ismeretek számonkérése.
- Ellenőrzéssel lehet meggyőződni a tanulók haladásáról, a tanítás eredményességéről.
- Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan) és
készségekre (beszédértés, olvasásértés, beszéd, írás).
- Fontos minden ismeret és készség arányos és folyamatos ellenőrzése.
Az ellenőrzésnél vesszük figyelembe a következő szempontokat:
- A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő.
- Az íráskészség értékelési szempontja a kitűzött feladatnak való megfelelés, a nyelvi
eszközök felhasználása és a nyelvhelyesség.
- A beszédkészség ellenőrzésekor a fentieken kívül vegyük figyelembe a kiejtést és a
hangsúlyozást is.
- A beszédértésnél és az olvasásértésnél a megértés foka a meghatározó.
Az egyes készségek és ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladattípusok
Beszédértés:
- helyes, helytelen feladatok
- feleletválasztásos feladatok
- táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal
- képek helyes sorrendjének megállapítása
- kijelentések képekhez való hozzárendelése
- szavak, számok, más adatok felírása
- kérdések megválaszolása
Olvasásértés
- helyes, helytelen feladatok
- feleletválasztásos feladatok
- táblázatok, térképek kiegészítése szavakkal, adatokkal, szimbólumokkal
- szövegek, mondatok helyes sorrendjének megállapítása
- képeknek, feliratoknak szövegekhez, feleleteknek kérdésekhez, kijelentéseknek
leírásokhoz való hozzárendelése
- egy szöveg összefoglalása anyanyelven
- kérdések megválaszolása
Beszédkészség
- egy kép szóbeli leírása
- több kép összehasonlítása
- a képen látható személyekhez párbeszéd alkotása
- a képen látható történet elmondása, befejezése
128
- adatok, információk alapján egy szöveg megalkotása
- egy útvonal leírása
- kérdésfeltevés, válaszadás, vezérszavak, jegyzetek alapján
Íráskészség
- egy kép leírása
- több kép összehasonlítása
- a képen látható személyekhez párbeszéd
- egy szöveg megírása adatok, információk alapján
- egy útvonal leírása
- vezérszavak alapján egy történet leírása
- levél, levelezőlap stb megírása megadott szempontok alapján
- nyitott kérdések megválaszolása
- egy szöveg lefordítása idegen nyelvre
- hiányos szöveg kiegészítése, egy szöveg átalakítása
Szókincstanulás
- feleletválasztásos gyakorlatok
- odaillő / nem odaillő szavak felírása
- szavak beírása hiányos szövegekbe
- szavak egymáshoz rendelése
Nyelvtan
- mondatok kiegészítése
- szavak kiegészítése
- szavak beírása táblázatokba
- mondatalkotás szavakból, mondatrészekből
- mondatok átalakítása, mondatok összekapcsolása
- kérdések feltevése, megválaszolása
Érdemjegyek
Elégséges szint:
az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő,
tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a.
Értse meg a tanár egyszerű utasításait.
Közepes szint:
az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60
%-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására.
Jó szint:
az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a.
Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra.
Jeles szint:
az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91
%-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.
129
Francia nyelv
(második idegen nyelv)
11-12. évfolyam heti 3 óra (összes óraszám 222)
11. évfolyam
Célok
A második idegen nyelv tanulásának első évében a legfontosabb célok
a nyelv iránti érdeklődés,
a szóbeli és írásbeli nyelvi készségek megalapozása.
A tanuló aktívan használja fel mindazt, amit az első idegen nyelv tanulása során elsajátított.
Fejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére
Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési
készsége, legyen képes aktívan részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a
tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Tudjon a tanárral és társaival együttműködni
franciául a nyelvórán.
Fejlődjön ki benne az igény arra, hogy a nyelvórán kívüli idegen nyelvi forrásokat (tévé,
internet, sajtó stb.) hasznosítsa nyelvtudásának fejlesztése érdekében.
Legyen képes az általános, mindennapi témakörökben alapszinten kommunikálni, magáról
információt közölni és másokról információt szerezni.
Követelmények
Beszédértés
A tanuló ismerje fel a tanult szavakat és kifejezéseket. Értse meg és tudja követni a tanár
egyszerű utasításait, legyen képes megoldani az egyszerű feladatokat. Értse meg a
tananyaggal kapcsolatos kérdéseket és tudjon ezekre reagálni.
Beszédkészség
A tanuló tudjon mondatokat ismételni, illetve elmondani. Tudjon rövid szövegrészeket
kívülről is elmondani, a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket feltenni. Tudjon pár mondatban
beszélni a tananyaghoz kötődő egyszerű képekről.
Olvasásértési készség
A tanuló legyen képes megközelítőleg helyes hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni
ismeretlen nyelvi elemet nem tartalmazó szöveget. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban
egyszerű feladatokat megoldani.
Írásbeli készség
A tanuló tudjon szöveget helyesen másolni. Tudja a tanult szavakat, kifejezéseket,
mondatokat emlékezetből is leírni. Tudjon ismert szavakból álló – a már tanult nyelvi
jelenségekre épülő – mondatokat tollbamondás után helyesen leírni, egyszerű mondatokat
önállóan megírni. Tudja a tankönyvi feladatokat írásban megoldani.
Szókincs
400-500 lexikai egység.
Témakörök
1. Eligazodás Budapest és Párizs térképén
2. Jegyvásárlás és utazás a metrón
3. Szobafoglalás a szállodában, eligazodás
130
4. Reggelizés, bemutatkozás
5. Mit szeretnék? Érdeklődés (nyitva tartás, jegyfajták)
6. Arcok leírása
7. Bemutatás, ruhadarabok, telefonálás
- Mon calendrier
- Ma campagne
- Ma salle de classe, mon école
- Ma famille
- Ma journé
- Mes amis, le sport, le loisir
- Mon petit déjeuner
- Mon quartier (les bâtiments, les magasins)
- Quelques visages
12. évfolyam
Célok
A szóbeli kommunikációs készség folyamatos továbbfejlesztése mellett gazdagodjon a tanuló
aktív nyelvhasználata az írásbeli értés és kifejezés területén. A tanuló tudja a megszerzett
alapkészségeket hétköznapi helyzetekben használni. Érezzen késztetést arra, hogy
kommunikáljon bárkivel, aki e nyelvet tanulja / tudja. Törekedjen önállóan is ismeretei
bővítésére.
Követelmények
Beszédértés
A tanuló értse meg tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű, francia nyelvű
magyarázatait. Értse az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és reagáljon
is rájuk. Értsen kb. 10 mondatos, mindennapi témáról szóló szöveget, párbeszédet.
Beszédkészség
A tanuló tudatosan törekedjen a helyes hangképzésre, hanglejtésre, hangsúlyra és ritmusra.
Tudjon az ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról összefüggő mondatokat
alkotni. Tegyen fel kérdéseket tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben. Tudjon
egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben a vele, családjával és társaival
történtekről.
Olvasásértési készség
A tanuló továbbra is helyezzen hangsúlyt arra, hogy helyes hangsúllyal és ritmusban
olvasson. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket.
Írásbeli készség
A tanuló tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni.
Szókincs
A tanuló folyamatosan mélyítse és bővítse szókincsét oly módon, hogy a passzív szókincsét
folyamatosan aktivizálja. A tanév során sajátítson el legalább 300 új aktív szót és kifejezést.
Témakörök
8. Szobabelső, család
131
9. Ételrendelés étteremben
10. Vásárlás katalógusból, telefonon
11. Menetrend, vonatjegyvásárlás
12. Rosszullét, betegség
13. Programegyeztetés
14. Találkozó megbeszélése
- Quelques vêtements
- Quelques maisons et appartements
- Quelques courses
- Quelques repas
- On fait des voyages
- On se fait soigner
FRANCIA
11–12. évfolyam
a) Kommunikációs szándékok
A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás pardon, monsieur / madame, s’il vous / te plaît
Köszönés, elköszönés salut, bonjour monsieur, au revoir madame, à bientôt
Bemutatás, bemutatkozás c’est Luc je te présente / je vous présente,
moi, je m’appelle, je suis le frère de
Érdeklődés hogylét iránt és
arra reagálás
ça va (bien)? vous allez bien?
ça va (bien), merci, pas trop mal
Engedélykérés és arra
reagálás
je peux?
bien sűr (mais), si tu veux / vous voulez
Köszönet és arra reagálás merci beaucoup, il n’y a pas de quoi, avec plaisir
Bocsánatkérés és arra
reagálás
pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame
ça ne fait rien, ce n'est pas grave
Gratuláció, jókívánságok és
arra reagálás joyeux anniversaire, joyeuses fêtes de, bonne chance,
merci beaucoup (de tes / vos voeux), tu es / vous êtes gentil
Személyes levélben
megszólítás és elbúcsúzás cher Jean-Marc, chère Michèle,
bisous, grosses bises, à bientôt
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Sajnálkozás je regrette
Öröm je suis ravi
Elégedettség, elégedetlenség je suis content / triste, heureux / malheureux,
c’est agréable / désagréable, aller bien / mal
Csodálkozás tiens, dis donc
Remény j'espère
Bánat je suis (très) triste
Bosszúság mais enfin, ça alors
132
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Véleménykérés és arra
reagálás tu aimes, tu veux, tu trouves ça? qu’est-ce que tu en penses? ça s'est
bien passé?
super, pas mal, pas trop intéressant, je pense que, c'était bien
Valaki igazának az
elismerése
tu as raison
Egyetértés, egyet nem értés oui, d’accord, excellente idée, bien sűr, (mais) comme tu veux,
non,(ce n’est) pas ça, pas question
Tetszés nem tetszés j'aime beaucoup / un peu / pas du tout, c’est bien,
je préfère, j’adore / je déteste
Akarat, kívánság je veux, je souhaite
Képesség, lehetőség on peut, il est possible
Szükségesség il faut, tu dois / vous devez
Ígéret c'est promis, je te / vous promets
Dicséret, kritika bravo, félicitation, ce n'est pas tout à fait ça
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Dolgok, személyek
megnevezése voilà,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il?
ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne) sont (pas)
sympas / il est noir, beau, mais cher,
Események leírása cet après-midi, il y a une semaine
Információkérés,
információadás où est-il? il (n’)est (pas) là, qu'est-ce que tu fais? je travaille,
tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce
qu’on va sortir? ce soir, dis-moi / dites-moi comment?
pour aller à? c’est simple, tu vas / vous allez
Igenlő vagy nemleges válasz oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça
en effet, pas tout à fait, pas du tout
Tudás, nem tudás je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas)
Bizonyosság, bizonytalanság certainement, sűrement, peut-être
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
Kérés je voudrais, s'il te / vous plaît
Tiltás, felszólítás il est interdit, (ne) fais / faites (pas)
Javaslat és arra reagálás j’ai une idée, pouvez-vous, voulez-vous,
c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...)
Meghívás és arra reagálás tu viens? ça te dit?
volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas
Kínálás és arra reagálás tu veux? prenez-en encore, je veux bien, non, merci,
tu es/vous êtes gentil, mais je n’ai plus faim
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
Visszakérdezés, ismétléskérés c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter
Nem értés je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris
133
Betűzés kérése, betűzés comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile
Felkérés érthetőbb beszédre un peu plus lentement s.v.p., un peu plus haut s.v.p.
b) Fogalomkörök
Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése
Létezés kifejezése (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus)
Cselekvések ouvrir, fermer, chercher, trouver, écouter, regarder, parler,
demander, répondre, dire, écrire, lire, commencer, continuer
finir, faire, mettre, prendre, se lever, aller, venir, arriver,
sortir, monter, descendre, raconter, c'était en été, je suis
allé(e), il fait beau, aller faire, pouvoir / vouloir / devoir faire
il faut que tu entendes ça
Birtoklás kifejezése (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’) est (pas) à moi,
Térbeli viszonyok où? là, à, dans, sous/sur, derrière/devant, au milieu, à côté,
en face, pas loin, tout près, en France à gauche / à droite,
tout droit, d’où? de l’école
Időbeli viszonyok quelle heure est-il? il est X heures,
quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi dernier, en mai,
maintenant, avant / après, tôt / tard,à midi et demi, ce matin,
cet après-midi, samedi soir, tout de suite, bientôt, jamais,
le dimanche, le week-end, en été, longtemps, il y a, pendant
Mennyiségi viszonyok combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, plus,
moins, gramme, kilo, litre, bouteille, paquet, boîte, tranche,
morceau,
Minőségi viszonyok quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli,
gros / mince, beau/ /laid, gentil / antipathique, timide, blanc,
facile / difficile, ennuyeux / intéressant, interdit, long, court,
rond, rectangulaire, chaud / froid, cher / bon marché, (très)
bien / mal, mieux, bon / mauvais, meilleur, premier
Esetviszonyok je le regarde, tu lui demandes, je pense à eux,
ne le regarde pas, écris-lui, je ne le lui ai pas dit
Modalitás ouvre, ferme, écoute, levez-vous, ne le dites pas,
je voudrais, tu dois, il faut que tu boives beaucoup d'eau
Koháziós + un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de l’, de; mon, ma, mes;
ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils / elles;
moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux, elles; en, y, on, quelqu’un,
quelque chose, qui, que, où, dont, et, mais, donc, alors
Módszerek
- A kiejtés gyakorlása utánzással
- Szituációs gyakorlatok párban beszédkészség fejlesztése céljából
- Szövegértés fejlesztése hanganyag (kazetta, CD) hallgatásával
- Csoportmunka országismereti témák feldolgozásakor szemléltetőeszközök
felhasználásával (prospektusok, képeslapok, térképek, belépőjegyek)
134
- rövid versek, dalok tanítása a nyelv ritmusának, a hanglejtés, a helyes kiejtés tanulása
céljából
- olvasás- íráskészség fejlesztése eredeti dokumentumok alapján.
Értékelés
- Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának
felmérése
- Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt
téma
- Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése
- Szorgalmi munka értékelése
- Házi feladat ellenőrzése
Tankönyvek
Darabos Zsuzsánna – Kripkó Edit: Paris, pas à pas Alapfokú francia nyelvkönyv
Darabos Zsuzsánna: Lépésről lépésre
Vida Enikő: Allons-y 1.
135
Orosz nyelv
Második idegen nyelv
11. évfolyam
Óraszám: heti 3 óra
Célok:
A tanuló legyen képes első kapcsolatfelvételre idegen nyelven tanárával. Értse meg tanárának
orosz nyelven történő utasításait, rövid magyarázatait, kérdéseit, tudjon ezekre reagálni,
mondandóját egyszerű mondatokban (de oroszul) megfogalmazni.
Tananyag
Nyelvtan
az orosz ABC, hangsúly, kiejtés
az orosz betűk írása és összekapcsolása
a főnevek neme, többes száma
a személyes névmások alanyesete
a birtokos névmások (1. és 2. személyben)
a személyes névmások tárgyesete
az életkor kifejezése
a birtokos névmások (3. személyben)
a „kié”? kérdőszó
az idő kifejezése
helymeghatározás
„van / nincs”
a főnevek birtokos esete
a főnevek esete számok után
a melléknevek
a melléknevek kérdőszavai
a „milyen” – kérdés és felkiáltás (intonáció)
valakivé – valamivé válni (… akarok lenni)
„e” és „и”soros igén
a főnevek tárgyesete
a létige múlt és jövő idejű alakjai
a „hol” és a „hová” kérdőszavak.
Témakörök
„Ki ez? Mi ez? Ez…? igen / nem” nemzetközi szavak az oroszban, számok (1-20),
kérdőszók (kto, чto)
A család bemutatása, üdvözlés, foglalkozások
Érdeklődés a hogylét felől, magázódás, tegeződés, számok (20-100), az orosz nevek,
kérdőív kitöltése
Megszólítások, információkérés („hol van”, „hány óra”, „kié…”), lakás, ház, bútorok, az
orosz nevek kicsinyítő alakjai
136
Ismerkedés (bemutatás, bemutatkozás), kínálás, háztartási gépek, városi intézmények,
levélírás 1
Beszélgetés az évszakokról és hónapokról, ebéd: fogások, színek, tetszésnyilvánítás,
udvariassági fordulatok étkezés közben, földrészek, országok
Tetszés / nem tetszés kifejezése, kívánság, iskolai helyiségek, tantárgyak, osztályzatok,
sportok, levélírás 2
Az iskolás hetéről, időbeosztás, meghívás, meghívás elfogadása, visszautasítása,
napszakok, a hét napjai, időhatározók (gyakran, ritkán stb.)
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg a tananyaggal kapcsolatos feladatokat és tanárának egyszerű,
idegen nyelven történő magyarázatát.
Beszédkészség
Tudjon embereket, családtagjait egyszerűen jellemezni, és a tananyaggal kapcsolatos
párbeszédeket előadni.
Olvasási készség
Értse meg a tudásszintjének megfelelő szövegeket, tudja a tankönyv szövegértési
feladatait végrehajtani.
Írásbeli készség
Képes legyen egyszerű szövegek megfogalmazására és tankönyvének írásbeli
feladatainak megoldására.
Tankönyv
Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó)
12. évfolyam
Óraszám: heti 3 óra
Célok:
A különböző témák feldolgozásával gazdagodjon a tanuló személyisége, fejlődjön
kreativitása. Közelítsen a mindennapi élet problémáihoz (munka, környezetvédelem, szociális
problémák). Tudjon az órák során felmerült témákhoz hozzászólni, válaszait, gondolatait
tudja oroszul, egyszerű mondatok segítségével, de összefüggően megfogalmazni.
137
Tananyag
Nyelvtan
A „в” és a „чépeз” elöljárószók időmeghatározása
az „oдйи’ és „два” használata főnevekkel
a „c” és „без” előljárószók
az „этот” mutató névmás és alakjai
a mozgást jelentő igék
az „умéть” és „мочь” igék
elöljárószavak helymeghatározása „нелзя – можно” „нужно / надо”
az igék múlt ideje
Témakörök
A pályaudvaron, jegyváltás, információkérés és –adás, menetrend, „hány órakor?”,
számok (százasok, ezresek) vonaton, repülőgépen
Az élelmiszerboltban, bevásárlás, élelmiszerek, boltok mértékek, csomagolás, pénznemek
Öltözködés, ruhadarabok, születésnap, ajándékozás, jókívánságok, születési dátum,
üdvözlőlap írás, évszámok
Külföldi vendég érkezik, „Milyen a megjelenése?” közérzet, orvosnál, testrészek, az
ember külseje, betegségek tünetei
vendégfogadás, ismerekedés a vendéggel, kínálás, „Milyen lesz az idő?”, időjárási
jelenségek, időtöltés, kedvtelések
Telefonetikett, étteremben: rendelés, fizetés, étlap, ételek, italok, árak
Közlekedés, tájékozódás a városban, „Jó utat!”, posta, bank, szálloda
Továbbhaladási követelmények (Minimum követelmények kiemelve)
Beszédértési készség
A tanuló értse meg tanárát és a tankönyv hanganyagát, egyszerűbb élő beszédet.
Beszédértési készség
Tudjon a tanult témákról beszélni.
Tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét.
Olvasási készség
Képes legyen a tankönyv és attól eltérő egyszerűbb szövegek megértésére.
Írásbeli készség
Legyen képes a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni.
Tankönyv
Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó)
138
Tanári kézikönyv
Botlik Dénesné: Orosz képleírási gyakorlatok
Botlik Dénesné: Orosz alap- és középfokú társalgási nyelvkönyv
Székely Andárs – Székely Nina: Sag za sagom – tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Tomori Lajosné: Sag za sagom – munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Értékelés
- Témakörönként írásbeli dolgozat, szókincs, tanult nyelvtani elemek tudásának
felmérése
- Szóbeli felelés – olvasás, fordítás, szavak, kifejezések tudásának felmérése; - projekt
téma
- Helyesen vezetett szótárfüzet értékelése
- Szorgalmi munka értékelése
- Házi feladat ellenőrzése
Érdemjegyek
Elégséges szint:
az írásbeli feladatok (felmérők) min. 40 %-os teljesítése. Képes legyen egyszerű állító, kérdő,
tagadó mondatok alkotására. Aktív szókincse a tananyag által tartalmazott szókészlet 40 %-a.
Értse meg a tanár egyszerű utasításait.
Közepes szint:
az írásbeli feladatok min. 60 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 60
%-a. Durvább nyelvi hibák nélkül képes legyen összetett mondatok alkotására.
Jó szint:
az írásbeli feladatok min. 76 %-os teljesítése. Szókincse a tananyag szókészletének 76 %-a.
Legyen képes kisebb hibákkal összefüggő kommunikációra.
Jeles szint:
az írásbeli feladatok min. 91 %-os teljesítése. Aktív szókincse a tananyag szókészletének 91
%-a. Képes legyen véleményét, gondolatát szabadon kifejezni az adott nyelven.
139
Biológia
Általános célkitűzés:
Általános cél - az általános műveltség részeként - az élő anyag tulajdonságainak,
törvényszerűségeinek megismerése, természettudományos gondolkodásmód kialakítása, a
tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése. Az élővilág egységének tudatosítása, különös
tekintettel az ember természetátalakító tevékenységeiből adódó változásokra, ezek
következményeire. Az élet minden formájának tiszteletére nevelés. Figyelemfelhívás a
bioszférát veszélyeztető jelenségekre, az emberiség felelősségére, etikus, környezettudatos
magatartási formákra. Kellő fogékonyság és motiváltság kialakítása a biológiai problémák
iránt. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.
A biológia tanításának célja a 9. osztályban
A 9. évfolyam tantárgyi anyagának gerince az élő természet tanulmányozása: a növények,
állatok testének megismerése, életműködéseik, rendszerezésük, elhelyezésük a bioszférában,
egymásra hatásuk törvényszerűségeinek megismerése. Legfontosabb cél az ökológiai
rendszerekben való gondolkodás elsajátítása, a környezeti válságjelenségek felismerése.
Annak tudatosítása, hogy az élővilág fennmaradásának egyedüli esélye a természet és a
környezet védelme.
A biológia tanításának célja a 10. osztályban
A 10. évfolyamban a biológia féléves tantárgyként szerepel. A tananyag gerince az ember és
egészségtanának tanulmányozása. Az emberi test anatómiájának és fiziológiájának
megismerése, a külső hatások és az egyes szervrendszerek működése közötti összefüggések
megláttatása. Az egészség megőrzésének módozatai, az ártó külső tényezők elkerülésének
lehetőségei, a fizikai és lelki egészség iránti igény kialakítása. Tudatos egészségmegőrző
életstratégia kialakítása és gyakorlati alkalmazása.
A biológia tanításának célja a 12. osztályban
A 12. évfolyamban a biológia szintén féléves tantárgyént kerül elő. A tananyag két fő
témakört ölel fel: a sejtbiológiát és a genetikát. Visszatérően újra megjelenik a
környezettudatos nevelés keretében a környezet- és természetvédelem. Cél a legfontosabb
sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti
kapcsolat belátása. Az öröklődés lényegének ismerete, és annak belátása, hogy az élőlények
és az élővilág állandó változásban van. A legfontosabb szennyező hatások ismerete, és
lehetséges
Fejlesztési követelmények
A 12. osztály végére a következő képességeknek, jártasságoknak kell kialakulniuk:
- A tanuló szabatosan el tudja mondani, le tudja írni biológiai ismereteit.
- Képes legyen a biológiai szaknyelv használatára, pontosan értse a biológiai
fogalmakat és azokat szakszerűen alkalmazza.
140
- Magyarázatot tudjon adni - életkorának, tanultságának megfelelő színvonalon -
biológiai jelenségekre, találjon összefüggést ok-okozat között.
- Tudja használni a nyomtatott és elektronikus információhordozókat.
- Tudjon egyszerű vázlatokat írni hallott és olvasott szövegekből, sematikus ábrákat
készíteni és grafikonokat, diagramokat értelmezni.
- Tudjon egyszerűbb kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit rögzíteni,
következtetéseket levonni.
- Tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré,
tekintse saját és mások egészségét értéknek.
Továbbhaladási követelmények
A tanulók tudják:
- az élőlények lényeges tulajdonságait kiemelni
- az élőlényeket csoportokba sorolni
- az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni, megkülönböztetni
- a természet- és környezetvédelem alapelveit
A tanulók ismerjék:
- az anyagcsere-folyamatok különbözőségét és lényegét
- a rendszerezés alapelveit, a rendszertani kategóriákat
- a típusállatok és típusnövények morfológiáját, életműködéseit
- szűkebb és tágabb környezetünk növény- és állatfajait
- a védett növény és állatfajokat
- az emberi test felépítését, a szervrendszerek működését
- az egészségmegőrzés módozatait
A tanulók értsék:
- a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, az evolúciós elméletet
- a felépítés és működés közti összefüggéseket
- az ökológiai rendszerek működési elveit
- a biológiai sokféleség fontosságát
- az anyagkörforgást és energiaáramlást a természetben
- az élőlények és környezetük változását térben és időben
- az ember szerepét az élővilágban
141
9. osztály
Évi 74 óra, heti 2 óra
Tananyag Követelmény Fogalmak
Bevezetés 1 óra
I. Az élővilág változatossága 18 óra
1. A biológiai mozgásforma,
az anyag szerveződési
szintjei
Ismerje a fizikai, kémiai, biológiai
evolúció egymásra épülését, nevezze
meg az anyagi világ organizációs
szintjeit.
evolúció, bioevolú-
ció, fejlődés
2. Az élővilág felosztása Tudja megnevezni az élővilág országait,
és tudja az élőlényeket csoportosítani.
prokarióta sejt, eu-
karióta sejt, növény,
állat, gomba
3. A rendszerezés alapelvei Ismerje fel a rendszerezés
szükségességét, tudja a faj definícióját
és a rendszertani kategóriákat.
faj, törzsfa, Darwin,
Linné
4. A vírusok Ismerje a vírusok felépítését,
tulajdonságaikat, abszolút parazita
jellegüket. Ismerje az alábbi vírusos
betegségeket: influenza, rubeola,
herpesz, veszettség, fertőző
májgyulladás, AIDS
vírus, virion,
vegetatív vírus,
járvány
5. A baktériumok Ismerje a baktériumsejt szerkezetét, a
baktériumalakokat, szaporodásukat.
Ismerje ökológiai jelentőségüket, tudjon
felsorolni 4-5 hasznos és 4-5 kórokozó
baktériumot.
bacillus, kokkusz,
spirillum, autotróf
és heterotróf
táplálkozás
6. Eukarióta egysejtűek Ismerje a kórokozó egysejtűeket és
jelentőségüket.
csilló, ostor, álláb,
amőboid mozgás
7. Moszatok Ismerje a növények egysejtű, telepes és
hajtásos szerveződési formáját. Tudja
felsorolni a moszattörzseket és azok
ökológiai szerepét. Ismerje a zöld- és
ostorosmoszatok evolúciós jelentőségét.
sejtkolónia,
sejtfonal, teleptest
8. Gombák, zuzmók Értse a gombák sajátos helyét az
élővilágban. Ismerje legfontosabb
osztályait és azok 1-1 képviselőjét.
Ismerje a kala-posgombák felépítését, a
gombafogyasztás szabályait. Tudja, mi
a penicillin. Ismerje a zuzmótest
felépítését.
gombafonal,
micélium, spóra,
Flem-ming,
antibiotikum,
szimbiózis
9. Mohák, harasztok Ismerje a mohák és harasztok
testszerveződését, a
nemzedékváltakozásos szaporodási
formát. Ismerje legfontosabb
osztályaikat és azok 1-1 képviselőjét.
nemzedékváltako-
zás
142
10. Nyitvatermők Értse a nyílt és a zárt termőlevél
fogalmát. Ismerje a fenyők osztályát és
4-5 fenyőfajt.
nyitvatermő és
zárvatermő növény,
sokszikű növény,
tobozvirágzat
11. Zárvatermők Tudja összehasonlítani az egy- és
kétszikűek tulajdonságait. Ismerjen 5-6
növénycsaládot és azok fontosabb
képviselőit.
egyszikű, kétszikű
növény
II. Növénymorfológia és
élettan
15 óra
12. A növényi sejt és szövet Ismerje a növényi sejt felépítését.
Ismerje a szövet fogalmát, tudja
felsorolni és csoportosítani a növényi
szöveteket, ismerje azok funkcióját.
sejtfal, zárvány,
színtest, bőrszövet,
szállítószövet,
alapszövetek
13. A növények vegetatív
szervei
Tudja felsorolni a növények vegetatív
szerveit, azok legfontosabb morfológiai
tulajdonságait, azok módosulatait és
funkciójukat. Ismerje a különböző
növényi mozgásokat.
vegetatív szerv,
gyökér, szár, levél
14. A növények reproduktív
szervei
Tudja felsorolni a növények reproduktív
szerveit, azok fontosabb morfológiai
tulajdonságai és funkcióit.
reproduktív szerv,
virág, termés, mag
15. A növények
egyedfejlődése
Ismerje a növényi egyedfejlődés
szakaszait, tudjon különbséget tenni
növekedés és fejlődés között. Kísérlettel
tudja megállapítani a csírázás feltételeit.
növekedés,
fejlődés, csírázás,
hőszakasz,
fényszakasz
16. A növények szaporodása Ismerje a leggyakoribb ivartalan
szaporodási formákat példákkal. Ismerje
a kettős megtermékenyítés folyamatát.
ivaros szaporodás,
ivartalan
szaporodás
17. A növények táplálkozása Ismerje az autotróf táplálkozás lényegét.
Értse meg a fotoszintézis jelentőségét
az élővilágban. Ismerje a fotoszintézis
lényegét az általános egyenlet alapján.
Ismerjen néhány eltérő táplálkozású nö-
vényt.
fotoszintézis,
klorofill, parazita,
félpa-razita, szim-
bionta és
rovaremésztő
növény
III. Állatrendszertan 12 óra
18. Az állatvilág felosztása Ismerje az egy- és soksejtű szerveződési
formákat. Tudja felsorolni az
állattörzseket.
álszövetes, szövetes
állatok, újszájú
állatok
19. Szivacsok, csalánozók Ismerje e törzsek 1-1 típusállatának
testfelépítést, élőhelyét, táplálkozási és
szaporodási módját.
űrbél, csalánsejt
143
20. A férgek Ismerje vázlatosan a lapos-, hengeres-
és gyűrűsférgek testszerveződését,
jelentősebb osztályaikat és 1-1-
típusállatot. Ismerje a paraziták
egészségügyi vonatkozásait.
bőrizomtömlő, szel-
vényezettség,
szelvényszerv
21. Puhatestűek Ismerje vázlatosan a csigák, kagylók,
fejlábúak testszerveződését, 1-1
típusállatot.
testtájak,
zsigerzacskó,
köpeny, kopoltyú
22. Ízeltlábúak Ismerje vázlatosan az ízeltlábúaknak az
élővilágban betöltött szerepét. Ismerje a
rákok, rovarok és pókok testfelépítését,
táplálkozási, szaporodási módjukat.
Tudjon felsorolni néhány rovarrendet és
odatartozó néhány fajt. Ismerje a
vérszívó tetvek és a kullancsok
egészségügyi vonatkozásait.
kitinváz, csáprágó,
trachea, teljes
átalakulás, lárva,
báb, ivari
dimorfizmus, külső
emésztés
23. Halak, kétéltűek Értse az életmód és a testfelépítés
összhangját. Ismerje 1-1 típusállat
testfelépítését.Tudjon említeni néhány
porcos és csontos halfajt, illetve néhány
farkos kétéltűfajt és békafajt. Ismerje a
védett állat fogalmát.
úszók, pikkely,
kétéltű, bőrlégzés,
ötsugaras végtag,
kül-ső- és belső
megtermékenyítés,
védett állat
24. Hüllők, madarak Értse a szárazföldivé válás feltételeit.
Ismerje 1-1 típusállat (gyík, kígyó
teknős, krokodil illetve madárfaj)
testfelépítését, életmódját, szaporodási
módját. Tudjon felsorolni védett
hüllőket és madarakat.
változó és állandó
testhőmérséklet,
lágyhéjú és meszes
héjú tojás,
ivadékgondozás,
kloáka, toll
25. Emlősök Ismerje az emlősök általános jellemzőit.
Ismerje az anyaméh és méhlepény
szerepét.Tudjon példát mondani
tojásrakó, erszényes és méhlepényes
emlősökre. Ismerjen néhány
méhlepényes rendet. Értse meg, hogy az
ember is e csoport tagja.
erszény,
méhlepény, emlő,
anyatej, szülés
IV. Az állatok
életműködései
5 óra
26. Hámszövet, izomszövet,
kötő - és
támasztószövetek,
idegszövet
Ismerje a hámszövet funkcióját, a
hámsejtek alak és működés szerinti
csoportosítását.Tudja jellemezni a sima-
, harántcsíkolt és szívizomszövetet.
laphám, szaru,
mirigyhám,
fedőhám,
felszívóhám, aktin,
miozin
27. Kötőszövetek,
támasztószövet és
idegszövet
Tudja felsorolni és jellemezni a kötő- és
támasztószövet típusokat, azok
funkcióját. Részletesebben ismerje a
vérszövet összetételét. Ismerje az
idegszövet funkcióját, az idegsejt
szerkezetét, a gliaszövetet.
rostos kötőszövet,
zsírszövet,
vérszövet,
csontszövet,
porcszövet, neuron,
axon, dendrit
144
28. A vázrendszer és a
mozgásrendszer
Ismerje a vázrendszer funkcióját, a
külső- és a belső váz közti különbséget.
Tudjon példát mondani gerinctelenek
váztípusaira. Ismerje a gerincesek fej-,
törzs és végtagvázának felépítését. Értse
az ostoros, csillós, állábas és
izommozgás működési elvét.
külső váz, belső
váz, bőrizomtöm-lő
29. A táplálkozás Tudja az állatokat táplálkozásuk szerint
csoportosítani, ismerje a növényevő,
ragadozó, mindenevő és parazita állat
fogalmát. Találjon összefüggést az
életmód, a táplálkozási forma és a
táplálkozási szervrendszer anatómiája
közt: pl. bélcsatorna felépítése, fogazat,
csőrtípus, redukált bélcsatorna
fagocitózis,
kétszakaszos
bélcsatorna,
háromszakaszos
bélcsatorna,
emésztőenzimek
30. A kiválasztás Ismerje a kiválasztási folyamat
jelentőségét és a kiválasztószerv-
típusokat
vesécske, Malpighi-
edény, elő-, ős- és
utóvese
31. Az anyagszállítás Értse a keringési rendszer funkcióját, a
nyílt és a zárt keringési rendszer közti
különbséget. Ismerje a testfolyadék, a
vér és a nyirok közti különbséget.
Ismerje az értípusokat és értse a szív és
a vérkörök szerepét.
nyílt keringési
rendszer, zárt
keringési rendszer,
hemoglobin, artéria,
véna, kapilláris, kis-
és nagy vérkör
32. A légzés Értse a légzés funkcióját és a keringési
rendszerrel való kapcsolatát. Ismerje az
állatvilágban előforduló
légzőrendszereket és azok működését.
külső és belső
légzés, diffúz
légzés, trachea,
tracheatü-dő,
kopoltyú, köpeny,
tüdő
33. A szaporodás, ivadék-
gondozás
Értse az ön- és fajfenntartás közti
különbséget, az ivartalan és ivaros
szaporodás kényegét. Ismerje az ivaros
és ivartalan szaporodás előnyeit és
hátrányait. Tudjon különbséget tenni a
megtermékenyítési módok között.
Ismerje a gerincesek embrionális és
posztembrionális fejlődésének lépésseit.
diploid sejt, haploid
sejt, váltivarúság,
hímnősség, ivari
dimorfizmus, külső
és belső
megtermékenyítés,
szűznemződés,
tojás, anyaméh,
placenta, emlő,
ivadék-gondotás.
145
34. Szabályozó működések
az állatvilágban
Ismerje az idegi és a hormonális
szabályozás működésének alapelveit,
tudja összehasonlítani a két szabályozó
rendszert. Tudjon példát mondani
endokrin működésre a gerinctelenek és
geincesek köréből. Ismerje vázlatosan
az idegrendszer törzsfejlődését: a diffúz
idegrendszert, a dúcidegrendszert, a
hasdúclánc idegrendszert és a
gerincesek csőidegrendszerét.
hormon, endokrin
rendszer, neuro-
endokrin rendszer,
ektohormon, fero-
mon, endo-hormon,
ekdizon, juvenilis
hormon, mimikri,
inger, in-gerület,
reflex, re-ceptor,
idegdúcok,
központi
idegrendszer, kör-
nyéki idegrendszer,
dúcidegrendszer,
csőidegrendszer,
kefalizáció
35. Az érzékelés Legyen képes a receptorok
csoportosítására. Értse az
érzékszerveknek az idegrendszerrel való
kapcsolatát. Ismerjen néhány speciális
érzékszervet az állatvilágban.
adekvát inger,
érzéksejt,
érzékszerv,
mozaikszem,
hólyagszem,
mecha-no- és
kemorecep-torok
V. Az élőlény és környezete 13 óra
36. Ökológiai alapfogalmak Ismerje az ökológia szó pontos
jelentését. Értse, hogy az élőlények csak
környezetükkel együtt vizsgálhatók jól.
Ismerje az egyed feletti szerveződési
szinteket. Tudja felsorolni a földrajzi
zónákat, a biomokat. Értse a bioszféra
szó jelentését.
környezet,
populáció, társulás,
ökoszisztéma biom,
bioszféra
37. Abiotikus tényezők Ismerje vázlatosan a fénynek, egyéb
sugárzásoknak, a hőnek, a levegőnek, a
víznek és a talajnak hatását az
élőlényekre.
fényigény, fénype-
riodicitás,
tűrőképesség, UV-
sugár,
röntgensugár,
hőigény,
üvegházhatás,
ózonpajzs,
vízigény, humusz,
talaj
38. Az anyag körforgása a
természetben
Ismerje a víznek, a szénnek és a
nitrogénnek a körforgását a
természetben és ennek jelentőségét.
nitrifikáció, denitri-
fikáció
146
39. Energiaáramlás a
természetben
Értse meg, hogy a felépítő, a fogyasztó
és a lebontó szervezetek feltételezik
egymást. Tudjon különbséget tenni az
anyag körforgása és az energia áramlása
közt.
producens, konzu-
mens, reducens
szervezetek
40. Tápláléklánc Ismerje az élőlények egymásra-
utaltságát táplálkozási szempontból.
tápláléklánc,
táplálékhálózat,
táplálék-piramis,
41. Környezet- és természet-
védelem
Értse, hogy mi a szerepe a biológiai
sokféleségnek. Ismerjen 4-5 védett
növényt és 4-5 védett állatfajt. Tudja
megnevezni Magyarország nemzeti
parkjait.
légszennyezés,
savas eső,
ózonlyuk, szmog
VI. Az evolúció 7 óra
42. Az élet keletkezése Értse az anyag fizikai, kémiai és
biológiai evolúcióját. Tudja megnevezni
a földtörténeti korokat. Ismerje
vázlatosan az Oparin-elméletet.
koacervátum
43. Az élővilág evolúciója Tudja párhuzamba állítani a növény- és
állatvilág evolúciós történéseit, és
elhelyezni a földtörténeti korokban.
Darwin,
darwinizmus
44. Az evolúció bizonyítékai Tudja néhány konkrét példával
alátámasztani az evolúciós elméletet.
Ismerje a Dolló-törvényt és a Haeckel-
törvényt.
átmeneti fajok,
fosszília, analóg és
homológ szervek,
atavizmus
45. A főemlősök evolúciója Tudja felsorolni a félmajmok és
majmok alrendjének 1-1 képviselőjét és
néhány tulajdonságát. Tudja
összehasonlítani a az emberszabású
majmok és az ember néhány
tulajdonságát. Meg tudja nevezni a ma
élő három emberszabású majomfajt és
élőhelyüket.
fosszilis faj, recens
faj
46. Az emberréválás
folyamata
Tudja megnevezni és időben elhelyezni
az Australopithecusokat, az
előembereket és az ősembereket, és
ismerje ezek néhány tulajdonságát,
"hazai" képviselőit. Ismerje a
nagyrasszok kialakulását.
előember, ősember,
hominizáció
Év végi összefoglalás 3 óra
Minimális szint
A tanuló fel tudja sorolni az élővilág országait, a növény és állattörzseket; ismerje egy-egy
képviselőjük testszerveződését; vírusok, baktériumok, gombák helyét az élővilágban; az
147
autotróf és heterotróf táplákozás lényegét; a telepes és hajtásos növények közti különbséget; a
növények vegetatív és reproduktív szerveinek funkcióit; a fotoszintézis lényegét; a növényi
egyedfejlődés szakaszait; fel tudja sorolni az életjelenségeket, az állati életműködéseket és
szervrendszereket. Ismerje az ökológia tárgyát; tudja felsorolni a faj feletti szerveződési
szinteket, az abiotikus környezeti tényezőket, a fajon belüli és fajok közöti kapcsolatok
alapvető formáit; ismerje a táplálkozási láncok és táplálkozási piramisok felépülését. Tudja
megfogalmazni a természetvédelem és a környezetvédelem lényegét és ismerje a
környezetkárosító tényezőket. Tudja az élet kialakulásának főbb lépéseit; tudjon felsorolni
evolúciós bizonyítékokat, ismerje az emberréválás főbb lépéseit.
Optimális szint
A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni, és
beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt
érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési
követelményekben szerepel. Értse a kilencedikes biológia tananyag szerkezetét, a tananyag
egymásra épülésének logikáját. A tanév végére alakuljon ki az életkornak megfelelő ökológiai
szemlélete, amely csak akkor lehetséges, ha ismeri az élővilág felépülésének és működésének
alaptörvényeit, és rendelkezik bizonyos szintű fajismerettel, lényeglátással és rendszerező
képességgel.
10. osztály
1 félév 32 óra, heti 2 óra
Tananyag Követelmény Fogalmak
Bevezetés 1 óra
I. Az ember teste és
egészsége
27 óra
1. Egészség-betegség és az
egészséges környezet
Ismerje a testi-lelki egészség fogalmát, a
betegséget kiváltó néhány okot, a
környezetnek az egészségre gyakorolt
hatását.
egészség, betegség,
életmód, életvezetés
2. Tájékozódás az emberi
testen
Tudjon irányokat megjelölni és
megnevezni az emberi testen, ismerje
fel a test szimmetriaviszonyait és a
testrészeket.
bilaterális
szimmetria,
testrész, testalkat,
testarányok
148
3. A bőr és egészségtana Ismerje:
- a bőr anatómiai felépítését és
funkcióját;
- a bőr szaruképződményeit, és
mirigyeit;
- a tisztálkodás helyes módját és
személyi higiénia jelentőségét;
- a napozás és a bőrelváltozások
veszélyeit.
hám, irha, bőralja,
higiénia,
kozmetika,
verejtékezés,
napégés, szemölcs
4. A csontvázrendszer és
egészségtana
Ismerje:
- az emberi csontvázrendszer
felépülését, a csontok nevét;
-a csontösszeköttetési formákat;
- az ízületek szerkezetét;
- a leggyakoribb csontrendszeri
elváltozásokat.
fejváz, tözsváz,
végtagváz, ízület,
varrat
5. Az izomrendszer és
egészségtana
Ismerje:
- az emberi izomrendszer felépülését,
testtájanként néhány izom
megnevezését és azok funkcióját;
- a munkavégzés hatását az
izomrendszerre, a sport és az edzés
élettanát.
aktin, miozin,
izomtónus,
összehúzódás,
elernyedés,
izomgörcs
6. Táplálkozás-élettan Ismerje:
- az alaptápanyagokat, kiegészítő
tápanyagokat, vitaminokat és azok
élettani hatását;
- az egészséges táplálkozás alapelveit;
- a vegetariánus táplálkozás lényegét.
nyomelemek,
vitaminok, éhség,
éhezés,
hiánybetegségek
7. Az emésztőrendszer és
egészségtana
Ismerje:
- a tápcsatorna szakaszait, az egyes
szervek funkcióját és működését;
- az emésztés és felszívódás folyamatát,
az emésztőenzimeket;
- néhány táplálkozással összefüggő
betegséget;
- a gombafogyasztás szabályait;
- az ételmérgezések elkerülésének
módját.
emésztés, enzimek,
felszívódás, elhízás,
kóros soványság,
ételmérgezés,
táplálkozáskiegészít
ők, génmódosított
élel-miszerek
8. A kiválasztórendszer és
egészségtana
Ismerje:
- a kiválasztófunkció jelentőségét;
- a vese szerepét a homeosztázis
fenntartásában;
- a szervrendszer felépülését és
működését;
- a vizeletképződés módját;
- a rendszer néhány betegségét:
vesekőbetegség, hólyaghurut.
homeosztázis, nef-
ron, filtráció,
vizelet, vesekő,
művese
149
9. A légzőrendszer és
egészségtana
Ismerje:
-a légzőrendszer anatómiai felépítését és
működésének mechanizmusát;
- kapcsolatát a keringési rendszerrel;
- a hangképzés módját;
- az orrüreg, a gége és a tüdők
leggyakoribb betegségeit;
-a helyes zsebkendőhasználatot.
külső- és belső
légzés, kilégzés,
belég-zés,
vitálkapacitás
10. A keringési rendszer Ismerje:
- a keringési rendszer elvi felépítését;
- az értípusokat, a szív szerkezetét és
működését;
- a vérköröket;
- a keringési rendszer néhány
számadatát: vérnyomás, pulzus.
artéria, véna,
kapilláris,
kisvérkör,
nagyvérkör,
vérnyo-más, EKG,
pulzus
11. A keringési rendszer
egészségtana
Tudja, hogy a halálokok zöme ma
Magyarországon a keringési rendszer
betegségei.
Ismerje:
- e betegségek kialakulásának okait,
elkerülésének módjait;
- a magas vérnyomás veszélyeit;
- a stressz, dohányzás, zsírfogyasztás
hajlamosító hatását;
- a szívinfarktus tüneteit.
érelmeszesedés,
agyvérzés,
infarktus,
hipertónia, sokk
12. Az immunrendszer Ismerje:
- az immunitás pontos fogalmát, az
immunrendszer funkcióját és
működését;
- a nyirokrendszer felépülését;
- a fertőző betegség és járvány fogalmát,
4-5 baktérium, és 4-5 vírus okozta
betegség nevét;
- a védőoltás szerepét.
immunanyagok,
allergia, autoimmu-
nitás, bakteriológia,
járvány, vaccina
13. A szaporodás
szervrendszere
Ismerje:
- a férfi és nő másodlagos nemi jellegeit;
- a férfi szaporítórendszer felépülését és
működését;
- a női szaporítórendszer felépülését és
működését;
- a leggyakoribb daganatos
elváltozásokat (prosztatarák, emlőrák,
méhnyakrák) és a rákszűrők
jelentőségét;
- a herék és az emlők önvizsgálatának
módját.
ivarmirigy, hímga-
méta, nőgaméta,
onkológia,
rákszűrés
14. A szexuális úton terjedő
betegségek
Ismerje a nemi betegség fogalmát, a
leggyakrabban előforduló vírusos,
baktériumos, gombás nemibeteg-
ségeket, megelőzésük módját.
szifilisz,
gonorrhoea,
trichomo-nas,
herpesz
150
15. Az anyaság biológiája Ismerje:
- a fogamzás módját, a terhességgel
összefüggő anatómiai és élettani
változásokat;
- a terhesség szakaszait;
- a szülés megindulásának és
lefolyásának módját;
- a tejelválasztás folyamatát és a
szoptatás jelentőségét;
- a terhesgondozás jelentőségét és a
veszélyeztetett terhesség fogalmát;
- a férfi- és női meddőség lehetséges
okait.
megtermékenyülés,
méhlepény,
terhesség,
veszélyeztetett
terhesség,
koraszülés,
terhesgondozás,
laktáció, szoptatás.
meddőség, abortusz
16. A fogamzásgátlás Ismerje:
- a modern családtervezés módjait, a
születésszabályozás lehetőségeit;
- az abortusszal összefüggő veszélyeket;
- a legbeváltabb fogamzásgátló
eszközöket és módszereket.
hormonális
fogamzásgátlás,
IUD, óvszer, spirál,
megszakított
közösülés
17. Az ember egyedfejlődése Ismerje:
- az embrionális és posztembrionális
fejlődést;
- az életszakaszokat és legfontosabb
testi-lelki jellemzőit, az életkorok
biológiáját.
embrionális
fejlődés,
posztembrionális
fejlődés
18. A hormonrendszer és
egészségtana
Ismerje:
- a biológiai szabályozás jelentőségét;
- az ember endokrin mirigyeit és azok
hormonjait, a hormonok élettani
hatását;
- a cukorbetegség és pajzsmirigy-
betegség jellemzőit.
belsőelválasztású
mirigy, hormon,
hormonhatás, hi-
perfunkció, hipo-
funkció, anabolikus
szteroidok
19. Az idegrendszer és
egészségtana
Ismerje:
- az ideg- és hormonrendszer
kapcsolatát;
- a legfontosabb idegélettani
alapfogalmakat (reflex, inger,
ingerület);
- az idegrendszer anatómiai felépítését:
központi és környéki idegrendszert, a
szomatikus és vegetatív
idegrendszert;
- az agykéreg működését (tudat,
beszéd);
-néhány idegrendszeri betegséget.
neuron, szinapszis,
reflex, reflexkör,
centrális
idegrendszer,
perifériális
idegrendszer,
vegetatív
idegrendszer,
neurózis,
epilepszia,
elmebetegségek,
agyvelőgyulladás
151
20. Az érzékszervek
rendszere, egészségtana
Tudja a receptorokat csoportosítani.
Ismerje:
- a szem szerkezetét és a látás élettanát;
- a halló- és egyensúlyozó szerv
felépítését és működését;
- a kémiai, tapintó- és hőérzékelések
folyamatát;
- az érzékszervek elváltozásait és
egészségének megőrzési módját.
receptor, retina, lá-
tóbíbor, rövid- és
távollátás, szürke-
és zöldhályog,
csiga, félkörös
ívjárat,
halláselmélet, hőér-
zékelés, íz- és
szagérzékelés,
fájdalomérzékelés,
nagyothallás,
süketség
21. A modern kor kockázati
tényezői
Ismerje:
- a dohányzás élettani hatását,
kockázatát, a passzív dohányzás
veszélyét, a dohányzás és tüdőrák
kapcsolatát;
- az alkohol élettani hatását, rövid- és
hosszútávú hatásait, erkölcsi
rombolóhatását, az alkoholizmus
betegséget és kilátásait;
- a drogok fogalmát, a drogfüggőség
kialakulásának módját és kimenetelét;
- a leggyakoribb drogféleségeket és a
megvonási tüneteket;
- az AIDS-betegség lényegét,
terjedésének módját, tüneteit,
gyógyulási esélyeit.
nikotin, nikotinmér-
gezés, passzív
dohányzás, etil-
alko-hol, metil-
alkohol,
alkoholmérgezés,
másnaposság,
alkoholizmus, drog,
drogfüggőség,
kábítószerek, HIV-
ví-rus, AIDS
szindróma
22. A betegápolás Ismerje:
- a betegápolás alapelveit, a beteg körüli
napi teendőket, a diéta fogalmát;
- a gyógyszer fogalmát, a
gyógyszerszedés alapszabályait;
- a gyógyszerallergia fogalmát.
Tudjon lázat mérni, pulzust mérni, lázat
csillapítani.
láz, lázcsillapítás,
inhalálás, diéta,
gyógyszer,
gyógyszerallergia,
gyógyhatású
készítmény,
természetgyógyásza
t
23. Elsősegélynyújtás Ismerje a legalapvetőbb elsősegélynyúj-
tási módozatokat, egyszerűbb sérülések
ellátását, sebkötözési módokat.
Év végi összefoglalás 4 óra
Minimális szint
A tanuló legyen tisztában szervezete felépítésével, és az egyes szervrendszerek alapvető
működésével. Fel tudja sorolni az emberi szöveteket és szervrendszereket. Ismerje részletesen
a szív, tüdő, máj, vese, hasnyálmirigy, ivarszervek, gyomor, bélcsatorna, szem, fül, agy és
gerincvelő felépítését és funkcióit. Ismerje a szenvedélybetegségek hatását az egyes
152
szervrendszerekre, a higiénia alapszabályait, az egészséges táplálkozás alapjait, a fogamzás,
terhesség élettanát, a betegségmegelőzés fontosságát és lehetőségeit.
Optimális szint
A tanuló a minimumkövetelményben meghatározott ismeretanyagra képes legyen ráépíteni és
beilleszteni a törzsanyag többi részét. A törzsanyag visszaadásában 90%-os teljesítményt
érjen el. Optimális esetben feleljen meg mindazon elvárásnak, amely a fejlesztési
követelményekben szerepel. Tudjon érvelni amellett, hogy az élet bármilyen megjelenése
érték. Az emberi szervezet megismerésével sajátítsa el a legcélszerűbb életvezetési
módozatokat, azokat képes legyen átültetni a gyakorlatba, tekintse az egészséget is értéknek.
Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.
12. osztály
1 félév 32 óra, heti 2 óra
Tananyag Követelmény Fogalmak
Bevezetés 1 óra
I. Sejttan 10 óra
1. A biogén elemek és a víz Ismerje az élőlények testét felépítő
elemeket, tudjon konkrét példát
mondani előfordulásukra. Ismerje a víz
szerepét, ismerje a víz néhány kémiai és
fizikai tulajdonságát.
biogén elem,
nyomelem, dipólus
molekula
2. Az élőlények szerves
anyagai
Ismerje az élőlényekben előforduló
szerves anyagokat, azok funkcióját.
Tudjon említeni néhány konkrét
vegyületet. Ismerje a DNS szerkezetét,
értse az öröklésben betöltött szerepét.
szénhidrátok, lipi-
dek, fehérjék,
nukleinsavak, DNS
3. A sejt szerkezete Ismerje a sejt fogalmát, tudja
összehasonlítani a növényi sejtet az
állati sejttel. Ismerje a sejthártya, a
sejtplazma és a sejtmag felépítését és
funkcióját, a kromoszómák funkcióját.
sejthártya,
citoplazma,
sejtmag,
kromoszóma
4. A sejtorganellumok Ismerje a sejtszervecskék vázlatos
szerkezetét és azok funkcióját.
mitokondrium,
Golgi-készülék,
lizoszóma,
sejtközpont,
kloroplasztisz
5. A sejtosztódás Ismerje a sejtosztódás jelentőségét, a
mitózis és a meiózis alapvető lépéseit.
sejtosztódás, mitó-
zis, meiózis
6. Az intermedier anyagcsere Vázlazosan ismerje a sejtben lezajlódó
biokémiai folyamatok lényegét, a
felépítő és lebontó anyagcsere közti
különbséget, a fehérjeszintézis,
fotoszintézis és a biológiai oxidáció
alapvető lépéseit.
intermedier
anyagcsere,
biológiai oxidáció,
fehérjeszintézis,
fotoszintézis.
II. Örökléstan 10 óra
7. Genetikai alapfogalmak Ismerje a genetika és a gén szó pontos
jelentését. Értse a kromoszóma, gén és
DNS összefüggését. Ismerje a geno- és
fenotipus, a homo- és heterozigóta
fogalmakat.
gén, kromoszóma,
genotípus, fentípus,
domináns gén, re-
cesszív gén
154
8. Öröklésmenetek Ismerje Mendel kísérleteinek lényegét
és az abból levonható
következtetéseket. Képes legyen
egyszerű öröklésmeneteket ábrákon
levezetni és értelmezni. Értse az emberi
vércsoportok öröklődésének módját.
domináns-recesszív
öröklésmenet,
intermedier
öröklésmenet,
kodominan-cia
9. Az ember ivariságának
öröklődése
Értse az ember kromoszomális nemének
kialakulási módját. Ismerje a nemhez
kötött öröklés fogalmát a hemofília
öröklésének bemutatásával. Értse, miért
veszélyes a közeli rokonok házassága az
utódok szempontjából.
X kromoszóma, Y
kromoszóma, he-
mofilia,
"vérfertőzés"
10. A mutáció Ismerje a mutáció szó pontos jelentését
és a mutáció formáit.Ismerje a mutáció
szerepét az evolúció szempontjából.
Tudjon felsorolni 4-5 konkrét mutagén
tényezőt.
spontán mutáció,
indukált mutáció,
pontmutáció,
kromoszóma-
mutáció, mutagén
tényező
11. Humángenetika Ismerje a leggyakoribb kromoszóma-
rendellenességeket, az ember náhány
testi tulajdonsának öröklését, a
környezet hatásait az öröklődésre és a
tulajdonságokra. Értse a tudatos
csládtervezés fontosságát.
genetikai
tanácsadás, Down-
kór, öröklődő
anyagcsere-
betegségek
III. Környezet- és
természetvédelem
8 óra
12. Környezet- és
természetvédelem
Értse, hogy az ember jövője szorosan
összefügg a természeti környezetünk
állapotával. Ismerje meg a leginkább
veszélyeztető tényezőket. Ismerje az
esztétikus és egészséges környezet
jellemzőit ás jelentőségét.
vízszennyezés,
talajszennyezés,
mesterséges
környezet, utcakép,
városkép, fásítás,
kerttervezés,
környezetkímélés,
kemikáliák
Év végi összefoglalás 3 óra
Minimáslis követelmények
A tanuló ismerje a sejtbiológia és a genetika tárgyát; az élőlényeket felépítő anyagokat,
különös tekintettel a fehérjékre és a DNS-re; tudja felsorolni a sejt alkotórészeit, jellemezni a
sejtmembránt, a sejtmagot és a kromoszómát; tudjon különbséget tenni a sejtosztódás két
típusa között. Ismerje a gén, genotípus, fenotípus, domináns-recesszív gén fogalmát, Mendel
törvényeit, a mutáció lényegét, a leggyakoribb kromoszómaaberrációkat, az emberi öröklődés
néhány jellemzőjét, a nem kromoszomális meghatározását.
155
Optimális követelmények
Értse a tizenkettedikes biológia tananyag szerkezetét. Tudja, hogy a modern biológia
(sejtbiológia, genetika) alapvető ismerete nélkül a mai korunkban nem lehet eligazodni. Értse
meg, hogy az élőlények biológiai jellemzők anyagilag meghatározottak és az örökítő
anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Legyen fogalma arról, hogy tudása
révén az ember befolyásolja az egész bioszféra jövőjét.
Eszközök és felszerelések
Tanulói eszközök
9.osztály:
Berger Józsefné: Biológia 9. (Prizma könyvek), Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest
10. osztály:
Berger Józsefné: Biológia 10. (Prizma könyvek), Nemzeti Tankönykiadó Budapest
Iskolai eszközök
Könyvek
9. osztály:
Simon-Seregélyes: Növényismeret, Nemzeti Tankönykiadó Budapest
Dr.Varga Zoltán: Állatismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest
Tesztkönyvek, biológiai feladatgyűjtemények
10. osztály:
Dr. Donáth: Anatómiai atlasz, Medicina Kiadó
Az emberi test - Medicina-Láng Kiadó
Technikai és kísérleti eszközök
Technikai berendezések: írásvetítő, televízió, videomagnó, (videófilmek), számítógép,
CD- és DVD-lejátszó, CD- és DVD-lemezek, projektor,
mikroszkó és metszetek.
csoportmunkához szükséges papírok, színesek, filctollak, olló
Kísérleti eszközök: bonceszközök (csipesz, pipetta, szike, lupe stb.),
üvegedények (Petri-csésze, főzőpoharak, lombikok,
kémcsövek), üvegkádak, tárgylemezek, fedőlemezek,
Bunsen-égők, mikroszkóptechnikai festékek, vegyszerek,
indikátorok
Demonstrációs anyagok: csontváz, emberi torzó, szervmodellek, állati preparátumok,
környezetvédelmi falitáblák védett fajokról, társulásokról.
156
Tanítási módszerek
A rendelkezésre álló óraszám viszonylag kevés ahhoz az anyagmennyiséghez képest. Éppen
ezért nem állíthatunk nagyobb követelményeket, minthogy adunk egy stabil vezérfonalat,
megértetjük a "legfontosabb" fogalmakat, amelyek nélkül az összefüggések megértése
lehetetlen.
Idő és mód sincs a részletek megtanítására, de nem is lehet cél a sok tényanyag lexikális
megtanítása. A tanítás során alkalmazott módszereket nagyon behatárolja az, hogy viszonylag
gyorsan kell haladni az anyagban, nem marad idő az időigényesebb vizsgálódásokra és
megfigyelésekre.
Legalapvetőbb az elméleti ismeretátadás tanári előadással és magyarázattal frontális
osztálymunkával. Az albumok és határozókönyvek használata folyamatos egész tanévben.
Minden témaköri egység után összefoglaló rendszerezés következik, önálló tanulói
anyagfeldolgozással: anyaggyűjtéssel, szakirodalmak felhasználásával, referátumokkal. A
kiemelt témakörökhöz CD vagy videofilm vetítés (természeti értékekről, fogamzásgátlásról,
abortuszról, nemzeti parkokról stb.)
Egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, amely a tanuló képességeinek fejlesztésére fekteti
a hagsúlyt. Az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése elsődleges feladat, amely során
fejlődik a tanuló énképe és önismerete, a tananyag egyes részeinek önálló feldolgozásának
képessége, a kommunikációs képessége, valamint a tanulók egymáshoz való viszonya.
Ilyen körülmények között a következő módszerek jöhetnek számításba:
- frontális, tanári előadás;
- táblai magyarázó rajzok készítése;
- órai demonstráció (falikép, írásvetítő, episzkóp alkalmazása);
- egyszerű, tanár által bemutatható kísérlet ;
- anyag- és adatgyűjtés és előadás a tanulók részéről,
- az egyes anyagrészeknél csoportmunka.
Értékelési módszerek
A 9. és a 10. osztályban - az időhiány miatt - az értékelés hagyományos módszerei
alkalmazhatók: az órai szóbeli felelet, az egyszerű, rövid írásbeli felelet, illetve a témát lezáró
egész órás írásbeli dolgozat. Ez lehet feladatlapos vagy tesztes rendszerű, esetleg adott témát
kifejtő, esszé-jellegű kérdés. A kérdések pontozása az objektivitást segíti.
Az összpontszám 35-40 %-a az elégséges szint eléréséhez szükséges. Jelest akkor kap a
tanuló, ha 10-15 % pontvesztesége van csak. Az írásbeli munkáknál a helyesírást is javítani
kell.
Szóbeli feleletnél jelest akkor kap, ha a fogalmakat precízen meg tudja fogalmazni, az
előadásmódja szakszerű (használja a biológiai nyelvezetet), az ismétlő kérdésekre is tud
válaszolni, illetve ha a magyar nyelv szabályainak megfelelő, szabatos mondatszerkesztése
van. Elégtelen a felelete, ha előadásmódja nem folyamatos, tárgyi tévedése van, amit
rákérdezésre sem tud javítani, illetve a megértést veszélyeztetően hiányosak az ismeretei.
Az év végi - május végi - összefoglaló feladatlap az egész évi tanulmányi munkát méri fel.
Ennél nem a lexikális tudást kell felmérni, hanem törekedni kell a legfontosabb fogalmak és
157
összefüggések előtérbe helyezésére. E dolgozatnak nagy szerepe van az év végi érdemjegy
kialakításában.
A félévi és év végi osztályzatok kialakításában figyelembe kell venni az órai munkát, az
aktivitást, a külön vállalt és elvégzett feladatokat, a nyelvhelyességet, az írásbeli munkák
színvonalát, külalakját.
A tanév során a tanuló egy-egy témából önállóan is felkészülhet. Ez történhet írásban és
szóban. Mindkettőnek az a célja, hogy a diák képes legyen ismeretlen tudományos szöveg
feldolgozására.
158
FIZIKA
9–11. évfolyam
Célok és feladatok
A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető
fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek
megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.
A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük
el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének
megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.
A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből,
kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi
összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok
alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek
valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet
törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg
ellenőrizhetők.
A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a
természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a
fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak
felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat,
lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség
céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk
megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember
felelőssége és kötelessége.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek
Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet
jelenségeinek megértése.
Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.
Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes
használatában, és ismerje a háztartásban előforduló mérőeszközöket ( villany, gáz, víz
mérőórák).
Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört
részeinek és többszöröseinek használatában.
Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és
táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű
természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja
összevetni a tanultakkal.
Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők
megkülönböztetésében.
Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.
Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő
használatával megfogalmazni, leírni.
159
Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok
adatait leolvasni, értelmezni.
Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni.
A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai
ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben
Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes
és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat,
hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről.
Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási
területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában
foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.
Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.
Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét
és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
A tanuló tudja, hogy a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait
fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A
tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a
matematika szerepét a fizikában.
A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése
hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán
ismereteink mennyiségi bővülését jelenti, hanem az elméletek, a megállapított
törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.
Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más
területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához
vagy a művészetekhez.
Belépő tevékenységformák
Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé
lényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A
tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás
alapján. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes
használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes
használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A
tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai
eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és
táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok) használata, a
tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató- és szimulációs
programok, multimédiás szakanyagok használata. Az internet használata a tananyagot
kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.
160
9. évfolyam
összesen 37 óra
Témakörök Tartalmak A továbbhaladás
feltételei
A fizika történeti áttekintése A megismerés módszerei,
fizikai mennyiségek, SI
mértékrendszer
Mechanika
Mozgások
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás
jellemzése. Út- idő
grafikon készítése és
elemzése, a sebesség
kiszámítása.
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás
leírása.
Az egyenes vonalú egyenletesen
változó mozgás, szabadesés
A egyenes vonalú
egyenletesen változó
mozgás speciális esete: a
szabadon eső test
mozgásának kísérleti
vizsgálata. A sebesség
változásának
értelmezése, átlag- és
pillanatnyi sebesség. A
gyorsulás fogalma, a
nehézségi gyorsulás. Az
egyenletesen változó
mozgás. Az
egyenletesen változó
mozgás grafikus leírása.
Az egyenes vonalú
egyenletesen változó
mozgás leírása, a
sebesség, gyorsulás
alkalmazása.
Az átlagsebesség és
pillanatnyi sebesség
megkülönböztetése.
Az egyenletes körmozgás
Az anyagi pont
egyenletes
körmozgásának kísérleti
vizsgálata. Az
egyenletes körmozgás
leírása: periódusidő,
kerületi sebesség mint
vektormennyiség, a
sebesség változása, a
gyorsulás mint
vektormennyiség.
Az egyenletes
körmozgás leírása.
A dinamika alapjai
161
Mozgásállapot-változás és erő
A mozgásállapot
fogalma, a testek
tehetetlenségére utaló
kísérletek. A
tehetetlenség törvénye.
Az erő fogalma,
mértékegysége. Newton
II. törvénye. Hatás–
ellenhatás törvénye.
A Newton-törvények
ismerete.
Erőfajták
Nehézségi erő.
Kényszererők. Súrlódás,
közegellenállás.
Rugóerő.
Erők együttes hatása
A kölcsönhatásban
fellépő erők vizsgálata.
Az erők vektoriális
összegzése. Erők
forgatónyomatéka. A
testek egyensúlyának
feltétele.
Az erő, az erők
összegzése.
A lendület-megmaradás
A lendületmegmaradás
törvénye és alkalmazása
(kísérleti példák,
mindennapi jelenségek).
A lendületmegmaradás
törvénye.
Az egyenletes körmozgás
dinamikai vizsgálata
Newton II. törvényének
alkalmazása a
körmozgásra. A
centripetális gyorsulást
okozó erő felismerése
mindennapi
jelenségekben.
Munka, energia
A munka értelmezése és
kiszámítása
A munka fogalma,
állandó és egyenletesen
változó erő munkája.
A munka fogalma.
Mechanikai energia-fajták
Mozgási energia,
magassági energia,
rugalmas energia.
Munkatétel.
Az energia fogalma, a
munkatétel.
A teljesítmény és hatásfok
A teljesítmény és
hatásfok fogalma,
kiszámítása egyszerű
esetekben.
A teljesítmény és
hatásfok fogalma.
162
10. évfolyam
összesen 74 óra
Rezgések, hullámok
Rezgések
A rugóra függesztett test
mozgása. A rezgést jellemző
mennyiségek (amplitúdó,
rezgésidő, frekvencia) A rezgés
energiája.
Amplitúdó, frekvencia,
hullámhossz fogalma.
Hullámok
Mechanikai hullámok
megfigyelése, jellemzése.
Hullámok visszaverődése és
törése, (elhajlás), interferencia.
Állóhullámok kialakulása.
A hullámjelenségek
leírása.
A hanghullám
tulajdonságai
Hangtani alapkísérletek és
egyszerű kvalitatív értelmezésük.
Elektromágnesség
Elektrosztatika
Elektromos
alapjelenségek
Az elektromos állapot, kétféle
elektromos töltés, megosztás,
vezetők, szigetelők. Töltések
közti kölcsönhatás, Coulomb-
törvény.
A töltésmegmaradás
törvénye, Coulomb-
törvény.
Az elektromos tér
A térerősség fogalma. Az erőtér
kvalitatív jellemzése egyszerű
konkrét esetekben. Munkavégzés
az elektrosztatikus térben, a
feszültség fogalma. Vezetők
elektromos térben (gyakorlati
alkalmazások).
A térerősség, az
erővonal és a feszültség
fogalma.
Egyenáramok
Az egyenáram
Az egyenáram fogalma,
jellemzése. Ohm-törvény.
Vezetők ellenállása, fajlagos
ellenállás. Ellenállások soros és
párhuzamos kapcsolása.
Ohm-törvény,
ellenállások eredőjének
meghatározása
egyszerű soros és
párhuzamos kapcsolás
esetén.
Elektromos energia és
teljesítmény
Az elektromos áram munkája,
fogyasztók teljesítménye.
Munka, teljesítmény
fogalma.
163
Elektromágneses indukció,
Elektromágneses hullámok
A mágneses tér
A mágneses tér jellemzése: a
mágneses indukció vektor
fogalma.
Áramok mágneses tere.
Az indukció fogalma.
Lorentz-erő
Árammal átjárt vezetők mágneses
térben.
Mozgó töltések mágneses térben, a
Lorentz-erő fogalma
A Lorentz-erő fogalma.
Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti
vizsgálata, a jelenség magyarázata, az
indukált feszültség, Lenz-törvény.
Váltakozó feszültség kísérleti
előállítása
Váltakozó feszültség és váltakozó
áram fogalma és jellemzése
Teljesítmény fogalma, a hasznos
teljesítmény és kiszámítása
A mozgási indukció
jelensége, Lenz-törvény.
A váltóáram jellemzői,
Ueff, Ieff
Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti
vizsgálata.
A nyugalmi indukció
jelensége.
Elektromágneses hullámok Rezgőkör, elektromágneses
hullámok.
Rádióhullámok, hősugarak, fény,
ultraibolya, röntgensugárzás,
hasonlóságok és különbségek.
Gyakorlati alkalmazások.
Egészség- és környezetvédelmi
vonatkozások.
A rezgőkörben lezajló
folyamatok leírása.
Az elektromágneses
hullámok tulajdonságai.
Példák gyakorlati
alkalmazásra.
Termodinamika
Gázok
állapotváltozásai
Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–
Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti
skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális
gázok részecskemodellje.
Állapotjelzők. Kelvin-
skála. Gáztörvények.
A hőtan főtételei
A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás
megfogalmazása). A hőtan II. főtétele
(a folyamatok iránya).
A hőtan I. és II.
főtétele.
Halmazállapot-
változások
Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás
jellemzése. Halmazállapot-változások
energetikai vizsgálata.
Olvadás–fagyás, forrás/
párolgás–lecsapódás
jellemzése.
164
A víz különleges tulajdonságainak ismerete.
A hőterjedés
Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti
vizsgálata.
11. évfolyam
összesen 37 óra
Fénytan
Geometriai
optika
A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési
sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík-
és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes
visszaverődés jelensége, a törési törvény.
Lencsék képalkotása, optikai eszközök.
A fényvisszaverődés és
a fénytörés törvénye. A
teljes visszaverődés
jelensége.
A leképezési törvény.
Nagyítás fogalma.
Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti
vizsgálata: elhajlás, interferencia,
fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.
A fény
hullámjelenségeinek
felismerése
(interferencia,
polarizáció)
Modern fizika
Az anyag
atomos
szerkezete
Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek.
Az atomok mérete.
Az atom, molekula, ion
fogalma.
Az anyag atomos
természetének
alátámasztása konkrét
jelenségekkel.
A fény kettős
természete
A fény hullámtulajdonságainak
összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a
fény részecsketermészete. Gyakorlati
alkalmazások.
A fotoeffektus és
értelmezése. A foton és
energiája. A fény kettős
természete.
Az elektronok
kettős
természete
Az elektron mint részecske: az elemi töltés.
Az elektron mint hullám:
elektroninterferencia.
Az elektron töltése és
tömege.
Az atom
szerkezete
Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti
tapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas
színkép. Az elektronburok héj-szerkezete.
Az atommag
szerkezete
A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris
kölcsönhatás jellemzése.
Az atommag összetétele.
A
radioaktivitás
Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.
Radioaktív sugárzás környezetünkben, a
sugárvédelem alapjai. A természetes és
mesterséges radioaktivitás gyakorlati
A természetes radioaktív
sugárzás (alfa, béta,
gamma) leírása, felezési
idő, aktivitás.
165
alkalmazásai.
Maghasadás
A maghasadás jelensége, láncreakció,
atombomba, atomerőmű. Az atomenergia
felhasználásának előnyei és kockázata.
Maghasadás,
láncreakció.
Magfúzió
A magfúzió jelensége, a csillagok
energiatermelése. A hidrogénbomba. A Nap
energiája.
Egyetemes
tömegvonzás
A heliocentrikus világkép (a Naprendszer
bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás:
Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs
törvény. A mesterséges égitestek mozgása.
Bolygómozgás: Kepler-
törvények.
Csillagfejlődés
A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. A csillag fogalma,
összehasonlítása a
Nappal.
A kozmológia
alapjai
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
Optimális szint
Tudjon önállóan a kísérleteket megtervezni, méréseket elvégezni egyszerűbb matematikai
összefüggéseket megállapítani, a fizika témakörébe tartozó elképzelései alátámasztására.
Tudja értelmezni és alkalmazni a fizika matematika nyelvén megfogalmazott törvényeit
Tudja a tanult törvényeket konkrét esetekben, számszerű eredmények meghatározásához
alkalmazni.
Konkrét feladatok kapott megoldásait tudja összevetni, a valósággal.
Tudja eldönteni önállóan, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e.
Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az
újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak
Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört
részeinek és többszöröseinek használatában.
Legyen átfogó képe a fizika törvényeinek összefüggéseiről, érvényességi határairól.
Tudja , hogy a fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az
alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. Tudjon konkrét példákat
mondani a fizika törvényeinek filozófiákat módosító eseteire
Szükséges taneszközök és felszerelések
Eszközjegyzék
A szükséges eszközök listája A meglevő eszköz neve
5231 Kézi hajtószerkezet hangvilla+doboz
5236 Hővezető képesség vizsgálata Lineáris hőtágulást mérő
5.2.4.20. Lencse Levélmérleg
166
5.2.4.21. Tanulókísérleti eszköz Kétkarú forgnyom. mérő
5.2.4.22. Kísérleti eszköz hullámgép
5.2.4.23. Kísérleti eszköz hullámgép 2
5.2.4.24. Video csigakerekek
5.2.4.25. Modellek hangvilla+doboz
5.2.4.26. Modell Mikola-cső
5.2.4.27. Kísérleti eszköz gőzgép modell
5.2.4.28. Falitábla robbanó motor modell
5.2.4.29. Falitábla egyszerű gépek (fa)csavar
5.2.4.30. Video Van de Graaf generátor + tart. 3db
5.2.5.31. Tanulókísérlet torziós magnetométer
5.2.5.32. Stroboszkóp spektroszkóp
5.2.5.33. Inga fa síp
5.2.5.34. Oszcilloszkóp spektroszkóp
5.2.5.35. Videofilm Segner kerék
5.2.5.36. Kísérleti eszköz közlekedő edény
5.2.5.37. Kísérleti eszköz Archimédesz törv. demonstr.
5.2.5.38. Kísérleti eszköz csúszó ellenállás
5.2.5.39. Kísérleti eszköz ellenállás szekrény
5.2.5.40. Modell + video optikai pad
5.2.5.41. GM cső távcső
5.2.5.42. Falikép kondenzátorszekrény
5.2.5.43. Video iránytű
V-A mérő demonstrációs
mágnesrúd
Lenz gyűrű
elektroszkóp
ebonit rúd
tekercsek
Geryke félgömbök
köpűs légszivattyú
optikai készlet
oszcilloszkóp
digitális stopper óra
váltóáramú anódpótló 24V
egyenáramú anódpótló
digitális multimérő
funkciós generátor
lézerlámpa
légpárnás sín
Holics készlet ütközésekhez
oszcilloszkóp
kiegészítők
anódpótló
167
rezgőkör
hanggenerátor
diódakarakterisztika
fürészgenerátor
Ronyecz-féle mechanikai készlet
vízbontókészülék
elektrovaria készlet
tápegység1
tápegység2
egyenáramú tápegység
TV LG
Video Player Lg
számítógép
Folár írásvetítő
hidraulikus prés
készlet a forgómozgás szeml.
Tanulói kísérleti eszköz: Rugós erőmérő 28 db
Tanulói felszerelés: Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv
Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv
Négyjegyű Matematikai Fizikai Kémiai Függvénytáblázat
Zsebszámológép
Füzet
Vonalzó
Tanári felszerelés:
Balogh Lászlóné dr. Fizika I. tankönyv
Balogh Lászlóné dr. Fizika II. tankönyv
Balogh Lászlóné dr. Fizika I. munkafüzet
Balogh Lászlóné dr. Fizika II. munkafüzet
Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény FIZIKA
Egységes érettségi feladatgyűjtemény FIZIKA I. – II.
videofilmek,
számítógépes programok,
demonstrációs-, kísérleti eszközök,
szakfolyóiratok.
Tanítási módszerek
A fizika iskolai oktatása során a természet megismerésének történeti útját vesszük alapul.
Így az ismeretszerzés a jelenségek megfigyelésével, a tapasztalatok összegyűjtésével
kezdődik, majd a tudatos megfigyelés, kísérlet, mérés után a törvények megfogalmazása és
azok alkalmazása következik.
A 9.-10. évfolyamon – ha a diákok absztrakciós készsége és matematikai ismerete lehetővé
teszi – a természet induktív megismerését deduktív lépésekkel helyettesítjük, vagy
168
kiegészítjük. Így érthetik meg, hogy a fizika az elméleti és a kísérleti munka állandó
kölcsönhatásában fejlődik.
Fontos ügyelni arra, hogy a feladatmegoldás ne szűküljön le a táblázatból kikeresett
képletekbe való mechanikus behelyettesítésre, tudatosuljon a diákokban, hogy a „fizikapélda”
nem egy matematikai feladvány.
A szerényebb képességű tanulók, a lemaradók megkülönböztetett figyelmet kívánnak, az ő
esetükben az eredményes munkához a tanár részéről fokozott empátia szükséges.
Ellenőrzés, értékelés
A fizika oktatás hatékonysága szempontjából fontos a folyamatos ellenőrzés és értékelés. A
világosan megfogalmazott követelményekhez kell az ellenőrzést illeszteni. A szóbeli és
írásbeli feleltetés egyensúlyára törekszünk, az ellenőrzés kiterjed a házi feladat, valamint a
rendezett füzetvezetés ellenőrzésére is.
A szóbeli feleltetés során a tanulóknak ok-okozati összefüggéseket kell kifejteni, amelyhez
a fizikai fogalmak pontos használatára, világos, szabatos fogalmazásra van szükség. (Ez
csak a fizika szakmai szókincsének elsajátításán keresztül lehetséges, ezért is fontos a
definíciók, törvények szószerinti megtanulása.)
Szóbeli feleltetés módjai: felelet (1 vagy 2-3 óra anyagából)
kiselőadás (pl. fizikatörténeti érdekesség)
mérési adatok, grafikonok elemzése
Írásbeli feleltetés: feladatmegoldás
teszt kitöltése
fogalmak, törvények leírása
jelenségek értelmezése, ok-okozati összefüggések kifejtése
témazáró dolgozat
A dolgozatok értékelésénél pontozást használunk.
0- 20% elégtelen
21- 40% elégséges
41- 60% közepes
61- 80% jó
81-100% jeles
Törekszünk arra, hogy az értékelés ne csupán számokban, hanem szavakban is kifejezésre
jusson, ez a személyre szabott dicséretet, biztatást, elmarasztalást jelenti.
169
Földünk és környezetünk
Cél
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tudják értelmezni a természetföldrajzi környezet
jelenségeit, folyamatait, azok összefüggéseit, időbeli változásait. Tudjanak általánosítani és
szintetizálni, lássák a természetföldrajzi jelenségek, folyamatok helyét a földi rendszerben.
Tudatosítani kell, hogy a Föld egységes rendszer.
Ezt a természetföldrajzi környezetet az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során
jelentősen átalakította és ma is alakítja. Ez pedig tudatos környezeti magatartást igényel.
Világossá kell tenni a tanulók számára, hogy a környezeti problémák megoldása a tudomány,
a technika, gazdasági és politikai tényezők összehangolását, nemzetközi összefogást igényel.
A tanulók ismerjék meg az ember életteréül szolgáló Föld természetföldrajzi jelenségein,
folyamatain túl annak társadalmi-gazdasági jellemzőit. Célja továbbá, hogy felismertesse a
földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a politikai és gazdaságföldrajzi
térszerkezet átalakulása során. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények
kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld
különböző térségeiben. Tudatosítsa a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú
kölcsönös függőséget, a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és
következményeit, s ezzel együtt a Föld globális problémáit.
A helyes fogyasztói kultúra, valamint a helyes kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és
fejlesztése.
Meg kell ismertetni tanulóinkat az országok eltérő fogyasztási struktúráival és szokásaival,
hogy fel tudja ismerni a környezeti problémák gyökereit, a természeti forrásokat, mérgező
anyagokat, hulladék és szennyező anyagokat. (Értse meg miért olyan fontos a következő
nemzedék számára, hogy az egészsége ne kerüljön veszélybe.)
A tudatos fogyasztóvá nevelés lehetővé teszi, hogy pozitívan befolyásoljuk a család vásárlói
magatartását, ezáltal segítsen kialakítani egy egészséges fogyasztói kultúrát a felnőtt életre.
Fejlesztenünk kell tanulóinkban a tárgyi tudás mellett a különböző kompetenciákat. Itt
elsősorban a természettudományos kompetenciára gondolunk, de tudjuk hogy a Földünk és
környezetünk című tantárgy nagyon alkalmas más jellegű kompetenciák fejlesztésére is. Így
hangsúlyt fektetünk a szövegértési kompetencia megtámogatására, segítünk a matematikai,
digitális kulcskompetenciák kialakulásában. A hatékony, önálló tanulás, a szociális
állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, illetve az esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat is szeretnénk fejleszteni
A természettudományos kulcskompetencia alkalmassá tesz arra, az ismereteink birtokában, az
elérhető ismeretek és módszerek felkutatásával jelenségeket megmagyarázzunk,
előrejelzéseket tegyünk a természetben, felismerjük az ember és a rajta kívüli természeti világ
között lezajló kölcsönhatásokat. Ez utóbbit tudjuk megmagyarázni, tudjunk rájuk
előrejelzéseket adni és alkalmasak legyünk ezeket megfelelő módon irányítani.
170
Tananyag
9. évfolyam
A tananyag beosztása Kiegészítő anyag
Térképészeti ismeretek
- az ábrázolás módszerei mérések, távolságok számítása
a térképen
- tematikus térképek a térképek tájolása, álláspont
meghatározás
Kozmikus környezetünk
- a Naprendszer látogatás csillagvizsgálóban
- a Föld mint égitest Nap és Hold fogyatkozás,
fényváltozások
- tájékozódás a földi térben és időben
- az űrkutatás a Föld szolgálatában
A geoszférák földrajza
Kőzetburok
- a Föld kialakulása
- a Föld szerkezete, fizikai jellemzői
- a kőzetburok felépítése
- a lemeztechtonika
- a Föld nagy szerkezeti egységeinek kialakulása
- a hegységképződés
- a vulkánosság
- a földrengések
- a gyűrődés, vetődés
- a földtani szerkezet és ásványkincsek
- ásványok, kőzetek ásvány és kőzet felismerési
gyakorlatok
A légkör
- anyaga, szerkezete
- a légkör alapfolyamatai: felmelegedés
csapadékképződés, légmozgások
- az időjárás, éghajlat elemei
- ciklonok, anticiklonok
- időjárási frontok és a mindennapi élet Mit mutatnak a meteorológiai
térképek?
- az általános légkörzés
- szélrendszerek – passzát, monszun
- levegőszennyezés
A vízburok
- a vízburok tagolódása
- óceánok, tengerek
- a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai
- a tengervíz mozgásai
171
- az óceánok, tengerek mint természeti erőforrások
- a felszín alatti vizek
- felszíni vízfolyások a Duna Bajánál
- tavak vízállásjelentés értelmezése
- vízgazdálkodás, árvízvédelem, vízszennyezés
Talajföldrajz
- a talaj kialakulása, összetétele, szerkezete
- talajfajták
- a talajok hasznosítása
Felszínformák
- a jellegzetes felszíni formák – ősföldek
- rög- és lánchegységek
- síkságok
A természetföldrajzi övezetesség
- az övek kialakulása, jellemzői
- a forró öv
- a mérsékelt öv
- a hideg öv
- a függőleges övezetesség
Óraterv
Új anyag feldolgozásra
Térképismeret 3 óra
Kozmikus környezetünk 5 óra
A geoszférák földrajza
Kőzetburok 14 óra
Légkör 11 óra
Vízburok 11 óra
Talajföldrajz 4 óra
Felszínformák 11 óra
Övezetesség 5 óra
Év közi ismétlésre 5 óra
Év végi ismétlésre 3 óra
Nagydolgozatok megírására 2 óra
Összesen 74 óra
Követelmények
- Ismerjék a térkép fajtáit, az ábrázolási módszereket, tudják a gyakorlatban alkalmazni.
- Tudják, hogy a Föld a Naprendszer tagja. Ismerjék mozgásait és a következményeket,
Tudjanak tájékozódni időben és térben.
- Ismerjék a Föld szerkezetét, belső fizikai tulajdonságait.
- Tudják megindokolni a kőzetlemezek mozgását. Ismerjék a mozgások következményeit –
vulkánosság, földrengések, hegységképződés.
- Ismerjék fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket.
- Tudják, hogy mi a légkör anyaga, milyen a szerkezete, hogyan melegszik fel a levegő.
- Ismerjék az időjárás és éghajlat elemeit, az időjárási frontokat, szélrendszereket.
- Legyenek tájékozottak a vízburok tagolódásában. Ismerjék a tengervíz sajátosságait,
mozgásait. Tudják, hogy melyek a jelentősebb felszín alatti vizek.
172
- Ismerjék a felszíni vízfolyások és tavak jelentőségét.
- Legyenek ismereteik a talaj kialakulásáról, a legfontosabb talajfajtákról.
- Ismerjék a nagy felszíni formákat.
- Legyenek képesek megindokolni a földrajzi övezetességet, ismerjék azok jellemzőit.
Minimális szint
- Tudják használni a térképet.
- Jelenség szintjén ismerjék a Föld mozgásait, annak következményeit.
- Ismerjék a kőzetlemezek mozgásait, és annak következményeit.
- Ismerjék jelenség szintjén az időjárás elemeit.
- Ismerjék a víz körforgását, a felszín alatti és feletti vizeket.
- Tudják megnevezni a földfelszín nagy formáit, és a földrajzi öveket.
Optimális szint
- Legyenek képesek önállóan számot adni a tananyagban felsorolt témákról.
- Fogalomalkotásuk biztosak, világosak és érthetők legyenek.
- Tudják önállóan megmagyarázni az ok-okozati összefüggéseket.
- Ismerjék fel a természetföldrajzi jelenségeket, és kapcsolataikat.
- Végezzenek a témával kapcsolatos gyűjtőmunkát.
10. évfolyam
Cél:
- tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban,
alakuljon ki bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi
csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet.
- ismerje meg az egyre növekvő társadalmi igények kiegészítéséért folyó
termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző
térségeiben a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a
termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel
együtt a Föld globális problémáit.
- használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések
meghozatalakor.
- alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább
gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.
A tananyag beosztása Kiegészítő anyag
A természetföldrajzi övezetesség hatása a
társadalmi-gazdasági életre
Természet és társadalom
- a környezet fogalma
- a földrajzi környezet hatása az emberiség
173
fejlődésére
- a természeti környezet szerepe a társadalmak
fejlődésében
- természeti erőforrások
- társadalom és természet kapcsolódása
A Föld népessége
- a népesség növekedése korfák ábrázolása. értelmezése
- a népességrobbanás és következményei statisztikai adatok értelmezése
- a népesség földrajzi eloszlása
- a népesség térbeli mozgásai
- nagy népességtömörülések
- a népesség összetétele
- a népesség megoszlása foglalkozás szerint
- a népesség emberfajták szerinti megoszlása
- a népesség nyelv szerinti megoszlása
- a népesség etnikai és vallási megoszlása
Települések a Földön
- települések fogalma, kialakulása
- településtípusok
- falvak
- városok
- agglomerációk
- a települések funkciói Az emberi beavatkozások
- a településhálózat környezeti hatásai
lakóhelyünkön
- az urbanizáció és környékén
- urbanizációs ártalmak
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A gazdasági élet szerkezete
- a nemzetgazdaság és működése
- az ipar szerkezete
- ipartelepítő tényezők
- a mezőgazdaság feladata
- a mezőgazdaság természeti feltételei,
termelési tényezői
- az infrastruktúra infrastruktúra és s gazdasági
- a kereskedelem fejlődés
A világgazdaság jellemzői
- a világgazdaság
- integrációk
- regionális kapcsolatok
- a világgazdaság növekedési pólusai
- a gazdasági rendszerek
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő
régiók, országcsoportok és országok
Gazdasági pólusok
- Kelet- és Délkelet-Ázsia egyes térségek gazdasági szerepe
- Észak Amerika a globalizáció
174
- az Európai Unió
Fejlődő országok
- helyük a világgazdaságban
- általános problémáik
Magyarország
- a rendszerváltásból fakadó problémák
- hazánk és az EU
- egyéb kapcsolataink
Globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
- demográfiai robbanás, élelmezési válság
- energia válság
- az urbanizáció környezeti következményei
- a geoszférák károsodása
Óraterv
Új anyag feldolgozására
A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre
Természet és társadalom 6 óra
A Föld népessége 12 óra
Települések a Földön 10 óra
A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A gazdasági élet szerkezete 9 óra
A világgazdaság jellemzői 5 óra
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok, országok
Gazdasági pólusok 11 óra
Fejlődő országok 2 óra
Magyarország 3 óra
Globális környezeti problémák 4 óra
Év közi ismétlésre 6 óra
Nagydolgozatok megírására 2 óra
Év végi ismétlésre 4 óra
Összesen 74 óra
Követelmények
- Ismerjék meg a természetföldrajzi adottságok és az emberi társadalmak viszonyát –
hogyan hat a természet az emberiség, a társadalmak fejlődésére. Ismerjék a természeti
erőforrásokat és azok felhasználási módját.
- Ismerjék a Föld népességének növekedési ütemét, annak következményeit, annak földrajzi
eloszlását, térbeli mozgásait.
- Legyenek tájékozottak a népesség foglalkozás, nyelv, vallás és etnikai megoszlásában.
- Ismerjék a települések fajtáit, típusait, funkcióit, a településhálózatokat.
- Megfelelő érvekkel indokolják az urbanizáció folyamatát, ismerjék az urbanizációs
ártalmakat.
175
- Tudjanak számot adni a nemzetgazdaság működéséről, az ipar szerkezetéről, a telepítő
tényezőkről.
- Ismerjék a mezőgazdaság feladatát, termelési tényezőit.
- Legyenek tájékozottak a világgazdaságban, integrációkban, gazdasági rendszerekben.
- Legyenek tájékozottak a világgazdaságban különböző szerepet betöltő országok
problémáiban – fejlődő országok, Magyarország és az Európai Unió viszonya.
- Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémák vonatkozásában.
Minimális szint
- Ismerjék a társadalom és a természet kapcsolódását.
- Jelenség szintjén ismerjék a népességrobbanás problematikakörét és következményeit.
- Tudják megnevezni a településformákat, településszerkezeteket.
- Legyen alapvető tájékozottságuk a gazdaság szerkezetében, tényezőiben.
- Ismerjék az ország-csoportokat és a velük kapcsolatos globális problémákat.
Optimális szint
- Legyenek képesek önállóan számot adni a természet és társadalom viszonyáról,
- A túlnépesedés problémájáról és a belőle fakadó gondokról,
- A településformákról, funkcióikról és az urbanizációs ártalmakról.
- Lássák tisztán a nemzetgazdaság működését és szerkezetét
- Ismerjék a világgazdaság régióit és bennük hazánk helyét.
- Felelősen tudjanak véleményt mondani a globális környezeti problémákról.
Eszközök és felszerelések
Tanulói a 9. osztályban:
- tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla Általános
természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó)
– Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)
A 10. osztályban
- Tankönyv –Probáld Ferenc Regoinális földrajz (Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest)
- Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)
Iskolai:
- falitérképek – a csillagos égbolt
- a Föld felszíne
- a Föld szerkezete
- a Föld éghajlata
- a Föld országai
- a Föld népsűrűsége
- Nyelvek és vallások
- a Föld bányászata
- a Föld mezőgazdasága
- Európa országai
- Európa vaktérképe
- Magyarország közigazgatási térképe
176
- Magyarország domborzati és vízrajzi térképe
- Magyarország vaktérképe
- Statisztikai évkönyvek
- Kőzet és ásványgyűjtemény
- Forgatható Földgömb
- Lénárt gömb
- Műsoros videokazetták, melyek a TV-kből felvehető műsorokat tartalmazzák
- Égitestek mozgása
- Naprendszer felépítése kialakulása
- A világegyetem kialakulása
- Vulkáni tevékenységek, utóműködések
- Kéregmozgások, lemeztechtonika
- Különböző, jellegzetes természeti formakincsek bemutatása
Tanári:
- tankönyv – Dr. Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla: Általános
természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Dr. Bora Gyula Dr. Nemerkényi Antal: Magyarország
földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Probáld Ferenc: Regionális földrajz (Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest)
– Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)
Tanítási módszerek
- Az általános természetföldrajzi jelenségek, folyamatok leírása, értelmezése, térképi
megjelenítése tanári magyarázat segítségével.
- A tankönyv ábráinak olvasása, értelmezése kezdetben tanári segítséggel, később önállóan
csoportmunkában, illetve egyénileg is.
- A társadalom-földrajzi és gazdaságföldrajzi jelenségek, folyamatok és azok
összefüggéseinek leírása tanári magyarázat segítségével.
- Ez kiegészül a tankönyv ábráinak önálló értelmezésével, elemzésével.
- A tanult dolgok térképen, tévében, rádióban és interneten történő folyamatos kísérése.
- Valamilyen társadalmat, környezetett veszélyeztető problémáknak, illetve az új anyagnak
kis csoportokban történő órai, és otthoni feldolgozása. Majd ezt követően a többiekkel
történő megismertetése mozaik illetve nagykövet módszerrel.
Értékelési módszerek
- Rendszeres szóbeli feleletek biztosítják a tananyag óráról órára való elsajátítását. A
szóbeli feleletek két részből állnak; az első fele az új anyag, a második fele pedig régebbi
tananyagra vonatkozó kérdésekből áll. Felelet közben a téma tartalmától függően az
elmondottakat a térképen is követni kell!
- A projekt módszerekkel megoldott feladatok a tanáron kívül a csoportok is értékelhetik
egymás munkáját.
- A táblánál szóbeli felelet keretében, vagy rövid írásbeli munkában számot kell adni a
vaktérképen való tájékozódásról.
- Önértékelés
- Egy-egy téma végén témazáró dolgozat írása.
177
Kémia
Általános célkitűzések
A kémia tanításának célja, hogy korszerű és továbbfejleszthető kémiai, illetve
természettudományos műveltséget alakítson ki és alapozzon meg, valamint a tanulók
megszerezzék a kulcskompetenciákat. Ezáltal a tanulók képessé válnak arra, hogy a
környezetükben megjelenő anyagok kémiai tulajdonságait, azok hatásait, a kémiai
jelenségeket és azok összefüggéseit megértsék. Az anyagok sokféleségének bemutatásával és
osztályozásával tanulják meg azok tudatos felhasználását.
A megszerzett kémiai ismeretanyag és a kialakuló szemléletmód járuljon hozzá a tanulók
egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik
felismeréséhez és fejlesztéséhez.
Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák
felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet
megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében.
Az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek megismerésével lássa meg
azok biológiai hatásait és a társadalomra gyakorolt káros befolyásait.
Műveltségtartalmával járuljon hozzá a tanulók személyiségének, képességeinek
fejlesztéséhez.
A kémia tanításának célja a 9. osztályban
A 9. évfolyamon az általános iskolában lerakott alapokon tovább épül a diákok
ismeretrendszere. Mélyebben megismerik az atomok és molekulák szerkezetét, az anyagi
halmazok tulajdonságait valamint a kémiai reakciók típusait és jellemzőit. A legfőbb cél az
anyagi rendszerek ok-okozati viszonyainak megismertetése illetve olyan gondolkodásmód
kialakítása, amellyel képessé válnak önmaguk is felismerni a környezetben lejátszódó
folyamatokat és problémákat, és megpróbálnak javaslatot tenni azok megoldására.
A kémia tanításának célja a 10. osztályban
A 10. évfolyam tantárgyi anyagának gerincét a szerves vegyületek tanulmányozása, az élő és
élettelen természetben való előfordulása és már meglevő illetve lehetséges hasznosítása adja.
A diákok megismerkednek még a háztartás legfontosabb vegyületeivel és felhasználásával,
valamint az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeivel és azok biológiai és
társadalmi hatásával.
178
9. osztály
Évi 74 óra, heti 2 óra
Tananyag Követelmény Fogalmak
Bevezetés 1 óra
I. Az atomok szerkezete 18 óra
1. Az atom felépítése Ismerje a kémiai és elemi részecskék
fogalmát, és az atom szerkezetét. atom, atommag, e-
felhő, tömeg-szám,
rendszám, vegyér-
ték, magerők
2. Izotópatomok és felhaszná-
lásuk
Lássa az összefüggéseket az atomok ill.
elemek tömegszáma, atomtömege és
moláris tömege között.
izotópatomok, rela-
tív atomtömeg, mo-
láris tömeg
3. Az atomok energiája Lássa az összefüggéseket az atom
állapotai, E-juk és stabilitásuk között.
alap- és gerjesztett
állapotú atom, atom
összes E-ja
4. Az elektronfelhő szerkeze-
te és kiépülése
Értse a különböző pályák elhelyez-
kedését az atommag körül, és
kiépülésüket.
elektronhéj, alhéj,
atompálya,
párosítatlan e-,
vegyérték e-,
vegyértékhéj, te-
lített héj, atomtörzs,
e- képlet, s-, p-, d-,
f-pályák, Pauli-elv,
energiaminimum
elve
5. Az elemek periódusos
rendszere
Tudja a kapcsolatot az atomok e-
szerkezete és a Mengyelejev-féle
periódusos rendszer felépülése között.
csoportok,
periódusok
6. Ionok képződése Értse az ionok képződését az atomok
elektronszerkezete alapján, és a
folyamatokat kísérő E-változáso-kat.
Tudja az atomok és ionok méretét
meghatározó tényezőket.
ion, anion, kation,
elektronaffinitás,
ionizációs E,
ionkötés
II. Molekulák szerkezete 8 óra
7. A molekulák képződése Tudja a kovalens kötés kialakulásának
folyamatát, és a jellemzőit. Fel tudja írni
a klór-, a hidrogénklorid-, az ammónia-,
a metán- és a vízmolekulák képleteit.
kovalens és datív
kötés, kötő- és
nemkötő e--pár,
összegképlet,
szerkezeti képlet,
kötéstávolság,
kötési E,
molekulapálya,
delokalizált e-
179
8. Többszörös kovalens kötés
és jellemzői
Értse a többszörös kötések kialakulását,
valamint hatásukat a kötéstávolságra és
a kötési E-ra.
szigma és π-kötés
9. A molekulák térbeli
felépítése
Ismerje a molekulák alakját
meghatározó tényezőket, és tudja az
egyes molekulaalakokat 1-1 konkrét
példán keresztül bemutatni.
kötésszög, lineáris-,
síkháromszög-, tet-
raéderes- , piramis-,
V-alak,
síkmolekula,
szigma-váz, köz-
ponti atom, ligan-
dum
10. A molekulák polaritása Tudja, milyen tényezők és hogyan
határozzák meg a molekulák polaritását.
apoláris és poláris
molekula, eletrone-
gativitás
III. Az anyagi halmazok 10 óra
11. Gázok jellemzői Ismerje a gázok viselkedését adott
körülmények között. Tudjon a
standardállapotú gázok moláris
térfogatával egyszerű számítási
feladatokat megoldani.
Avogadro-törvénye,
moláris térfogat,
standardállapot,
diffúzió
12. Folyadékok jellemzői Tudja a folyadék halmazállapotot
jellemezni.
lyuk-modell,
párolgás
13. Első és másodrendű
kötések
Ismerje fel az egyes kémiai részecskék
minősége és kötései közötti kapcsolatot,
valamint azt, hogy a molekulák
polaritása hogyan határozza meg a
másodrendű kötések minőségét.
fémes kötés,
diszperziós-,
dipólus-dipólus-,
hidrogénkötés
14. Szilárd anyagok jellemzői Ismerje a szilárd anyagok
tulajdonságait, a csoportosításukat, és 1-
1 példán keresztül be tudja mutatni az
egyes rácstípusokat. Lássa a
szerkezetük és fizikai tulajdonságaik
közötti kapcsolatot.
olvadás,
szublimáció,
koordinációs szám,
amorf és kristályos
anyagok,
rácsenergia
IV. Az oldatok 12 óra
15. Az oldatok összetétele A mindennapi életből vett példákon
keresztül tudja értelmezni az oldatok
összetételét.
telített és telítetlen
oldat, oldhatóság,
dinamikus
egyensúlyi állapot
16. Anyagok oldódása Ismerje konkrét példákon keresztül az
ionrácsos és molekuláris szerkezetű
anyagok oldódását. Lássa, hogy az
oldódást hogyan befolyásolja az
oldószer és az oldott anyag polaritása.
hidratáció,
szolvatáció
17. Az oldódás
energiaviszonyai
Lássa meg, hogy az oldódást kísérő
energiaváltozás a felépítő folyamatok
energiaviszonyainak függvénye.
endoterm és exo-
term oldódás,
oldáshő
180
18. Az oldatok
koncentrációja
Tudjon feladatot megoldani az egyes
feladattípusokban.
tömeg- és
térfogatszázalék,
mol/dm3-es oldat
19. Az anyagok kolloid
állapota
Tudja csoportosítani a rendszereket
részecskeméret alapján, és lássa a
kolloid rendszerek helyét. Ismerje
csoportosításukat, és tudjon 1-1 példát
adni a mindennapi életből.
homogén-,
heterogén- és
kolloid rendszer,
szol, gél,
szuszpenzió, hab,
emulzió, köd, lio-
és aeroszolok,
adszorbens
V. A kémiai átalakulások 12 óra
20. A kémiai reakciók hő-
hatásai
Tudja kiterjeszteni az oldatok
energiaviszonyainál megismert
fogalmakat más kémiai reakciókra is. Ki
tudja számolni a megadott
képződéshőkből a reakcióhőt.
endoterm és exo-
term reakciók,
reakcióhő,
képződés-hő, Hess-
tétel
21. Egyirányú és
megfordítható
folyamatok
Ismerje a kémiai reakciók lejátszódását,
és a reakciósebesség változását az idő
függvényében az irreverzibilis és
reverzibilis folyama-tokban. Tudja az
egyensúlyi folyamatokat befolyásoló
tényezők hatását (koncentráció,
hőmérséklet, nyomás).
aktiválási E, akti-
vált állapot,
reakciósebesség,
katalizátor,
reverzibilis és
irreverzibilis
folyamatok, kémiai
egyensúlyok,
legkisebb kényszer
elve
22. A kémiai reakciók
csoportosítása
Tudják a homogén reakciók felosztását
1-1 példával.
addíció, elimináció,
polimerizáció,
szubsztitúció,
izomerek
23. Protolitikus reakciók Tudják felírni a sav-bázis reakció-
típusok egyenleteit. Ismerjék a víz
autoprotolízisét, az oldatok kémhatását
kifejező pH-t.
Brönsted: sav és bá-
zis, só, pH
24. Elektrolitikus reakciók Ismerjék az elektronátmenettel járó
folyamatok lejátszódását. Az oxidációs
szám változásával tudjanak egyszerűbb
egyenleteket felírni.
oxidáció, redukció,
oxidálószer, redu-
kálószer, oxidációs
szám
VI. Elektrokémia 8 óra
25. Galvánelemek Ismerjék a Daniell-elem felépítését,
tudjanak galvánelemeket felírni a
standardpotenciálok ismeretében.
Ismerjék a galvánelemek gyakorlati
felhasználását.
elektród, elektrolit,
anód, katód,
elektromotoros erő,
stan-dardpotenciál,
akkumulátor, elem
181
26. Elektrolízis Tudjanak felírni grafitelektródokon
lejátszódó folyamatokat, és ismerjék
gyakorlati alkalmazását.
alumíniumgyártás,
kősó elektrolízise
Év végi összefoglalás 5 óra
Fejlesztési követelmények
A tanuló legyen képes
- megérteni az anyagi világ egységét, sokrétűségét,
- megérteni az anyagok szerkezete és az anyagi tulajdonságok közötti összefüggéseket,
- ismertetni az atomok szerkezetét, következtetni tudjon az atomok kapcsolódásának
lehetőségeire és módjaira,
- felismerni és megérteni a periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciákat,
használja a periódusos rendszert az atomok tulajdonságainak meghatározásában,
- atom- és molekulaszerkezeti ismeretei alapján megadni az egyszerűbb molekulák
képletét, jellemezni szerkezetüket,
- alkalmazni a tanult törvényszerűségeket a legalapvetőbb, a gyakorlati életben
előforduló kémiai számítások végrehajtásában,
- megmagyarázni a kémiai változások feltételeit és lényegét,
- megmagyarázni az elektromos energia és a kémiai anyag kölcsönhatásait.
Minimális követelmények
A tanulók
- értsék meg, hogy az anyagok láthatatlan, apró részecskékből épülnek fel, amelyek
alapegységei az atomok,
- tudják jellemezni az atom részeit, és az atomot felépítő elemi részecskéket, valamint
tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban,
- értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, és miért rendelkeznek
töltéssel az ionok,
- fel tudja írni az alapvető elemek vegyjelét, jelölni a rendszámot és a tömegszámot,
- a tömegszám és a rendszám ismeretében tudják megadni az elektronok, protonok és a
neutronok számát,
- ismerjék a periódusos rendszer felépítését, és ennek alapján képesek legyenek felírni a
leggyakoribb ionok és molekulák képletét,
- ismerjék az elsőrendű és a másodrendű kötések fogalmát és az anyagi halmazok
jellemzőit,
- tudják értelmezni az oldat, az oldószer és az oldott anyag kifejezést,
- el tudják végezni a gázok standard állapotával, az oldatok koncentrációjával és a
reakcióhővel kapcsolatos egyszerűbb számítási feladatokat,
- ismerjék a mindennapi életükben előforduló kolloid rendszereket,
- tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani, és alkalmazni a
kémiai folyamatokra jellemző tömegmegmaradást,
- ismerjék az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati alkalmazását.
182
Optimális követelmények
A tanulók
- ismerjék az izotópok gyakorlati jelentőségét,
- értsék az elektronszerkezet kiépülési elvét, a periódusos rendszer felépítését,
- ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,
- legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és
az arány közötti összefüggés felhasználásával,
- legyenek képesek az atomok között kialakuló kémiai kötés fajtájának megállapítására
a periódusos rendszerbeli elektronszerkezetük alapján,
- megadott összegképletük alapján meg tudják adni az elem- és vegyületmolekulák
alakját,
- értsék és meg tudják határozni a molekulák polaritását,
- ki tudják számítani a tananyagban előforduló összetettebb feladatokat is,
- értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet írás elemi lépéseit,
- tudják értelmezni az energia-változást feltüntető diagramokat.
10. osztály
Évi 74 óra, heti 2 óra
Tananyag Követelmény Fogalmak
Bevezetés 1 óra
Ismétlés 2 óra
I. Bevezetés a szerves
kémiába
3 óra
1. A szerves kémia története organogén elemek
2. A szén mint az élet alapja Ismerje a szerves vegyületek nagy
számának okait.
heteroatom
3. A szénvegyületek
csoportosítás és kémiai
analízise
Tudja a szénvegyületek csoportosítását
az elemi összetétel, a szén-váz, és a
szénatomok közötti kötések alapján.
nyílt láncú, gyűrűs,
telített, telítetlen,
aromás vegyület,
szénhidrogének, he-
teroatomos
vegyületek,
konstitúció,
minőségi és
mennyiségi analízis
II. Szénhidrogének és szár-
mazékai
17 óra
4. A szénhidrogének
csoportosítása
Tudja a szénhidrogének csoportosítását. alkánok, alkének,
alkinek
183
5. A metán Ismerje a metán molekulaszerkezetét,
fizikai és kémiai tulajdonságait,
előfordulását és felhasználását.
gyök, szintézisgáz
6. Egyéb alkánok Ismerje a telített szénhidrogének
homológ sorát, általános-, összeg- és
szerkezeti képletét, elnevezését, re-
akcióit.
alkilcsoport, ciklo-
alkán, homológ sor,
konformáció
7. Kőolaj, földgáz és
származékaik
Tudja a kőolaj és a földgáz keletkezését,
feldolgozását, a párlatok felhasználását,
és a kapcsolatos környezeti
problémákat.
PB-gáz, krakkolás
8. Etén, etin, benzol Ismerje az etilén, az acetilén, és a
benzol molekulaszerkezetét, fizikai és
kémiai tulajdonságait, előfordulását és
fel-használását.
polietilén,
disszugáz,
polisztirol
9. Butadién, izoprén Ismerjen több kettős kötést tartalmazó
vegyületeket, és azok felhasználását.
polién, kaucsuk,
gumi, vulkanizálás
10. Halogéntartalmú szén-
vegyületek
Ismerje a gyakorlatilag fontos
halogénezett szénhidrogéneket és azok
felhasználását.
freon, vinil-klorid
III. Oxigéntartalmú
vegyületek
35 óra
11. Oxigéntartalmú
vegyületek
csoportosítása
Ismerje az egyes vegyületek funkciós
csoportjait, és az azok által
meghatározott vegyületcsoportokat.
funkciós csoport
12. Alkoholok Ismerje az alkoholok elnevezését,
fizikai és kémiai tulajdonságait,
előállításukat és felhasználásukat,
részletesebben az etanolt és a metanolt.
hidroxilcsoport,
etanol, metanol, gli-
kol, glicerin
13. Fenolok, éterek Ismerje a fenol és a dietil-éter
tulajdonságát és felhasználását.
étercsoport, fenol,
éter
14. Oxovegyületek Tudja az oxovegyületek jelentőségét az
emberi szervezetben, és részletesebben
a formaldehid és az aceton
tulajdonságait.
aldehid- és keto-
csoport, Fehling-
reakció,
ezüsttükörpróba,
formalin
15. Karbonsavak Ismerje a biológiai szempontból fontos
karbonsavak elnevezését, fizikai és
kémiai tulajdonságait, előállítását és
felhasználását.
karboxilcsoport,
ecetsav, hangya-
sav, tejsav, bor-
kősav, citromsav,
sztearinsav, pal-
mitinsav, olajsav
16. Észterek Ismerje az észterek előállítását,
csoportosítását, fizikai és kémiai
tulajdonságait, felhasználásukat.
észtercsoport, gyü-
mölcsészterek
viaszok, gliceridek:
zsírok és olajok;
margarin, szappan
184
17. Szénhidrátok Ismerje a cukrok tulajdonságait,
szerkezetét, csoportosítását (mono-, di-,
poli-szacharidok) és biológiai
jelentőségüket.
pentózok: ribóz,
dezoxiribóz; hexóz:
glükóz, fruktóz; di-
szacharidok:
szacharóz, maltóz,
cellobióz, laktóz;
poliszacharidok:
keményítő, cellulóz
18. Aminosavak Fel tudja írni az α-aminosavak általános
képletét, lássa a fehérjékkel való
kapcsolatát.
ikerion, peptidcso-
port
19. Fehérjék Tudja a fehérjék képződését,
szerkezetét, tulajdonságaikat és
csoportosításukat szerkezet, alak, össze-
tétel és működés alapján. Ismerje,
hogyan változik meg a fehérjék
tulajdonságai fizikai és kémiai
hatásokra.
polipeptid, protein,
proteid, koaguláció,
denaturáció, α-lánc
és β-redő
20. Nukleinsavak Ismerje a nukleinsavak felépítését, a
nukleotidok kapcsolódását, a bázis-
sorrend jelentőségét, a DNS és az RNS
feladatát.
nukleotidok, purin
(adenin, guanin)- és
pirimidinbázi-sok
(citozin, urcil, ti-
min), DNS, RNS
21. Műanyagok Tudja a műanyagok csoportosítását
előállításuk, feldolgozásuk és
képződésük alapján. Tudja a gyakorlati
szempontból legfontosabb műanyagokat
és azok felhasználását.
polikondenzáció,
műselyem, viszkóz,
műszaru, polietilén,
polipropilén,
polisztirol, teflon,
PVC, nejlon,
terilén, bakelit
IV. Biológiai jelentőségű
szerves vegyületek
5 óra
22. Szenvedélybetegségekkel
kapcsolatos vegyületek.
Ismerje a szenvedélybetegségekkel
kapcsolatos vegyületeket,
hatásmechanizmusukat, hatásukat és az
általuk okozott függőséget.
nikotin, tein, kof-
fein, kábítószerek
23. Élelmiszeradalékok Ismerjék a táplálékainkban előforduló
leggyakoribb élelmiszeradalékokat, és
azok hatását az emberi szervezetre.
E-számok
V. Környezeti szerves
kémia
7 óra
26. Háztartási vegyszerek Ismerje a háztartásban előforduló
leggyakoribb kémiai vegyszereket, azok
használatát és kezelésükkel kapcsolatos
veszélylehetőségeket.
hipo, szódabikarbó-
na, mosó- és
mosogatószerek
185
25. Üzemanyagok Tudja az ólomtartalmú és
környezetbarát üzemanyagok hatását, a
katalizátorok jelentőségét a
gépjárművekben.
oktánszám
27. Üvegházhatás Ismerje a kipufogógázok szerepét az
üvegházhatásban.
globális
felmelegedés
28. Ózon Lássa, milyen tényezők vezetnek az
ózonpajzs vékonyodásához.
UV-sugárzás
29. Savas eső, szmog Tudja a savas eső és a szmog
kialakulásának okait, és a környezetre
valamint az emberre gyakorolt hatásait.
SOx, NOx
30. Szennyvíz Ismerje a szennyvizek természetre
gyakorolt hatásait, valamint kezelésük
lehetőségeit.
31. Hulladékok Ismerje a háztartási veszélyes
hulladékokat (elem, akkumulátor,
gyógy-szer, festék), a hulladékégetés
problémáit, és a mezőgazdaságban
keletkező káros hulladékokat.
Év végi összefoglalás 4 óra
Fejlesztési követelmények
A tanulók
- legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére,
- tudjanak kísérleti adatokat diagramokról, táblázatokból leolvasni és értelmezni,
- a mindennapi életben az őt körülvevő vegyszerek, gyógyszerek, növényvédő szerek
hatását, veszélyeit felbecsülni,
- megadni a szenvedélybetegségeket okozó vegyületeket és a szervezetünkre gyakorolt
hatásaikat,
- megnevezni a környezetre ártalmas vegyületek hatását a bioszférára,
- felismerni a vegyi anyagok szerepét, felhasználhatóságát mindennapi életünkben, az
iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásban,
- ismerjék fel a saját, mindennapi életükben a környezeti problémákat, s próbáljanak
megoldást javasolni az egyszerűbb gondokra,
- gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával
fogalmazzák meg,
- felfogni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték.
Minimális követelmények
- tudják a szerves vegyületek alaptípusait, a telített, telítetlen és aromás kifejezéseket,
- ismerjék a gyakorlati élet szempontjából fontos szénhidrogéneket, alkalmazási
területüket, környezetszennyező hatásaikat,
- ismerjék az egyszerű (alkoholok, fenolok, éterek, oxovegyületek) és az összetett
funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek) tartalmazó alapvegyületek
186
felhasználását, a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatását, valamint az élő
szervezetet felépítő makromolekulák (lipidek, szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék)
főbb jellemzőit,
- legyen képük a szappanok, és egyéb mosószerek hatásmechanizmusáról,
- a megismert alapvető kémiai reakciókat (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, égés)
fel tudják írni.
Optimális követelmények
- értsék a szénvegyületek sokféleségének okait,
- tudjanak felírni a megtanult reakciótípusok alapján egyéb, hasonló felépítésű
vegyületekre vonatkozó reakcióegyenleteket is,
- értsék a funkciós csoport szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti kapcsolatot,
- ismertetni a legfontosabb szerves vegyületek összetételét, szerkezetét, elnevezését,
fizikai és kémiai tulajdonságait, előállítását, felhasználását, élettani és környezeti
határait,
- ismertetni a mindennapi élet szempontjából fontos vegyipari termékek nyers- és
alapanyagait, előállítási módjaikat, felhasználási területeiket,
- tudjon érvelni az élet védelmében, váljon természetet értő és szerető emberré, tekintse
saját és mások egészségét értéknek,
- tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.
Eszközök és felszerelések
Tankönyv 9. évfolyam:
Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit
Kémia 9. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó
Tankönyv 9-10. évfolyam:
Kónya Józsefné, Kocsisné Zalán Judit
Kémia 10. Prizma-könyvek, Nemzeti Tankönyvkiadó
Négyjegyű függvénytáblázat, számológép
Tanári segédkönyv:
Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához
kísérletgyűjteményben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.)
Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó,
Szeged)
Eszközjegyzék:
írásvetítő, televízió, videomagnó videofilmekkel, számítógép CD- és DVD-lejátszóval
analitikai mérleg és táramérleg súlysorozattal
vegyszerek
laboreszközök: üveg-, fém- ,fa- , porceláneszközök
elektrokémiai készlet
187
fóliasorozatok
termékminták:
- MOL
- műanyagok
falitáblák:
- periódusos rendszer
- oldhatósági táblázat
- peptidkötés
- fémek jellemerősségi sora
- folyamatábrák: kőolajgyártás, vas- és acélgyártás, cukorgyártás
modellek:
- az atom felépítését bemutató modell
- molekulaszerkezetet bemutató modell
- kalottmodell (5.3.4.60.)
- molekula: metán, víz, ammónia, etán, etén, etin, benzol
- atompálya-modellkészlet
- pálcikamodell
- kristályrácsok: lapközepes, hatszöges, térközepes fémrács; nátrium-klorid,
grafitrács, gyémántrács, jódrács
Tanítási módszerek
A tanórákon a tanári előadás dominál frontális osztálymunkával. A tananyag feldolgozásánál
alapvető cél, hogy a korábban megszerzett ismeretekre alapozzunk, és az összefüggéseket
megláttassuk, amelynek lehetséges eszköze a tananyag kérdés-felelt formájában történő
tárgyalása.
A tanórán óravázlat kerül a tanulók füzetébe, amelyet a tanár egyrészt felír a táblára vagy
lediktál a füzetbe.
Órai demonstráció történhet tanári bemutató kísérlettel vagy írásvetítő, faliképek, számítógép
(CD és DVD), videó alkalmazásával.
Az egyes tananyagrészeknél a tudósok életéről, a vegyületek előállításáról, hatásairól
kiselőadások készülhetnek, amelyeket a tanuló önállóan dolgoz fel és ad elő esetleg Power Point
bemutatóval.
Ritkábban lehetőség nyílik 1-1 tanulói kísérletre is, ahol a tanulók közvetlen közelről
megfigyelhetik a vegyületek tulajdonságait, a reakciók lefolyását, és ezek az észrevételek
segítik a tananyag mélyebb elsajátítását.
A kompetenciaalapú oktatás részeként az egyes anyagrészek csoportmunkával kerülnek
feldolgozásra, ahol fejlődik többek között a tanuló énképe és önismerete, önálló tanulásra való
képessége, társaihoz való viszonya és kommunikációs képessége.
Értékelés
szóbeli felelet:
Az év folyamán és folyamatosan. Jeles érdemjegyet kap, aki a kémiai szaknyelvnek
megfelelően pontosan fogalmazza meg a jelenségeket, fogalmakat, törvényeket, és a
követelményt önállóan, az összefüggéseket látva, a lényeget kiemelve elő tudja adni.
Elégtelen a szóbeli felelete annak a tanulónak, aki a tanári rávezető kérdések ellenére sem
188
tudja előadni a minimális követelményeket. Nem tudja használni a kémiai szaknyelvet, és
súlyos tárgyi tévedése van.
írásbeli felelet:
- tesztjellegű feladatlapok
- 20-25 perces röpdolgozatok
- témazáró dolgozatok
- összefoglaló feladatlap az év végén
elégséges osztályzat: ~ 20%-tól, jeles osztályzat: ~80%-tól
kiselőadás:
A tananyaghoz kapcsolódó kiselőadás önálló feldolgozás alapján. Ez lehet írásbeli és
szóbeli munka is.
a csoportmunkák során végzett önálló munka
Elsősorban szóbeli értékeléssel történik.
189
Informatika
Célok és feladatok
A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése
olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az
átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ
hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik,
kialakul a hálózati gazdaság. A társadalom régi alrendszerei is új módon kezdenek működni.
Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá
válik. Az információs szektor egyre több számítógépet és munkaerőt alkalmaz. Kialakul a
globális hálózati gazdaság.
Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az
interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik.
Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a
tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul.
Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és
kezelnie az információt.
A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően.
Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő
befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni,
művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés
felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az
informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az
információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak.
Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet
mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép,
mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok
másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló
mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások
kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT
eszközökkel.
Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő,
tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a
kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az
egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra.
Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai
élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.
Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő
kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori
190
sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók
digitális kompetenciájának fejlesztése.
Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak
magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a
következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése,
értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati
együttműködés az interneten.
A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését
és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés,
képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus
kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a
kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével,
megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi
vonatkozások alapjait.
A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő)
kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik –
amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az
„alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet
használva kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell
egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek,
táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása,
különféle alkalmazásokban és az interneten.
A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére
fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága.
Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a
matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának
képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak
informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-
algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és
az információk kezelésében is.
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és
módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti
folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és
modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő
alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból
– magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik
szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos
és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi
attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és
fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén
kapcsolódik az informatikához.
A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új
eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-
könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus
191
oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi,
hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti
eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem
folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika
tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal.
Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a
számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi
élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással
kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák
fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen
a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai
eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott
mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel
hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ
nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére.
Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben
külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal,
kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák
szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet
igénylő területén.
Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia
tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és
képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a
tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás
tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra.
Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a
dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a
multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált
műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe.
Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő
felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és
tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az
információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és
más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása,
tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az
informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket
a különböző órákon és a felkészülésük során is.
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes
kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra
és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás
tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az
informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a
192
feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési
feladatokat napi gyakorlatába.
Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók
érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az
egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell
alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését.
Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág
teret nyújt az informatikában.
A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait,
amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak,
digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi
tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a
tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal
törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén
érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Általános követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel
a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat
pontosan követve dolgozzon.
Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai
környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit.
Egyaránt tudja használni a tanuló a hagyományos és modern információhordozókat (pl.
könyvtári katalógus, számítógépes hálózatok). Ismerje, és helyesen használja a témához
kapcsolódó fogalmakat, szaknyelvet. Szaktárgyi munkái feleljenek meg az etikai
követelményeknek (pl. idézetek használata, adatvédelem). Alakuljon ki a tanulókban a
folyamatos önművelés igénye és az algoritmikus gondolkodás.
A tanterv általános követelményként állítja a tanulók elé, hogy kialakuljon az önálló
ismeretszerzésre való képesség. Ezt a számítástechnika órákon az alkalmazói-, fejlesztői
rendszerek segítőfunkcióinak használatával, a gyűjtőmunka és oktató programok
használatával lehet elősegíteni. Fel kell készíteni a tanulókat az elektronikus
információhordozókból való információszerzésre, a kapott információ értelmezésére,
feldolgozására, és mások számára való átadására, a médiák közötti tudatos választásra, hiszen
napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből”
merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információ
fogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új
audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Törekedjünk
arra, hogy a tanulók a számítógép segítségével részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok
ápolásában is.
Törekedjünk arra, hogy a tanulók az ismeretanyagot, oly módon sajátítsák el, hogy az
érettségi vizsgán meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Ez a tanórai gyakorlásokon kívül
feltételezi az önálló gyakorlást is.
Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző
formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és
felhasználni.
193
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az
operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és
adatvédelem szabályait.
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot
teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati
úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások
alkalmazásával.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes
előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,
különböző formában való megjelenítésére.
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,
eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében
előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen
képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.
Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen
képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti
összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok
használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a
világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,
személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).
Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola
szakmai irányultságának megfelelő szakmákban.
Értékelési módszerek
Az oktatási folyamat fontos része az ellenőrzés, értékelés. A folyamatos ellenőrzés, értékelés
tájékoztatja a tanárt és tanulót munkájának eredményéről, illetve a szülőket gyermeke
teljesítményéről.
A tanulás folyamatában fontos az a pillanat, amikor a tanuló megérti és megérzi, hogy
mennyire jutott el a tárgy megismerésében. Ez lehet hosszabb folyamat eredménye, de csak
akkor következhet be, ha rendszeres értékelő munkát végzünk. Tárgyunk esetében azonban a
közös munka mellett az egyéni feladatmegoldásnak van a legnagyobb hatása. Itt érezheti meg
minden tanuló, hogy mire képes.
A tanult témától függően a számonkérés történhet írásban, szóban és gyakorlatban. Összegző-
lezáró értékelésre egy tematikus egységnek, vagy hosszabb szakaszának végén kerül sor,
témazáró dolgozat vagy vizsga formájában.
Változatai írásban: feladatlap, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, röpdolgozat, házi
dolgozat. Értékelhető a gyűjtőmunka eredménye, ezzel a tantárgyhoz való pozitív hozzáállást
segítjük.
Változatai szóban: óra eleji kikérdezés, összefüggő felelet és kiselőadás. Az utóbbi két
változat segíti leginkább a kommunikációs készség fejlődését.
A gyakorlati ellenőrzés természetesen számítógép mellett történik, az ellenőrzött ismerettől
függően esetleg megengedhető különböző segédletek használata.
Az egyéni értékelés összegzésének összetevői:
- Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés
képessége alapján.
194
- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli,
szóbeli) és ennek értékelése.
- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli,
szóbeli értékelése.
- Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
Külön értékeljük az elméleti és a gyakorlati tudást, amelyek átlagából képezzük a végleges
érdemjegyet.
Elméleti tananyag értékelése:
0-49% elégtelen
50-60% elégséges
61-75% közepes
76-90% jó
91-100% jeles
Gyakorlati tananyag értékelése:
0-60% elégtelen
61-70% elégséges
71-80% közepes
81-90% jó
91-100% jeles
Tananyag
9. évfolyam
Évi összes óra: 74
Témakör Kötelező tananyag Kiegészítő
tananyag
Óraszám
Az informatika alapjai Hardver eszközök fajtái és jellemzőik
Neumann-elvű számítógépek
10 óra
Az operációs rendszer
használata
Szoftver fogalma, csoportosítása
Operációs rendszer fogalma, feladata,
fajtái
Egy grafikus felhasználói felületű
operációs rendszer felhasználói szintű
ismerete
Állomány, könyvtár és lemezkezelő
műveletek
Felhasználói munkakörnyezet
beállításai a tanult grafikus operációs
rendszerben
Biztonsági másolat készítése
Tömörített állomány létrehozása,
kicsomagolása
Parancssoros
operációs rendszer
felhasználói szintű
kezelése
15 óra
Dokumentumkészítés a Blokkműveletek, keresés, csere, Iniciálé 22 óra
195
számítógéppel helyesírás-ellenőrzés a
dokumentumban
Karakter- és bekezdésformázás
Tabulátorok és felsorolás használata
Táblázat készítése, formázása
Kép- és objektumbeillesztés
Fej- és lábléc készítése, oldalszám
beszúrása
Láb- és végjegyzet készítése
Nyomtatás
Fattyú és árvasorok
beállításai
Programozás Comenius Logo program felépítése,
főbb parancsok
Eljárások készítése
Rajzok ismétlődéssel
Feltételvizsgálat megvalósítása
10 óra
Kommunikáció a
hálózaton
A hálózat kialakításának célja, hálózati
erőforrások
Az iskolai hálózat felépítése
Elektronikus levelezés
Levelező program haladó funkcióinak
használata (szűrés, csatolás,
csoportosítás, címjegyzék készítése)
Böngészés az Interneten
Weblapkészítés
Hálózatok
csoportosítása
(topológia,
kiterjedtség)
Adatátviteli
közegek
17 óra
Fejlesztési követelmények
Tudjon választani az egyszerű feladatok megoldásához megfelelő alapszoftvert. Ismerje fel
azokat a korlátokat, amelyek a hardver, vagy szoftver alkalmazásakor fellépnek.
Ismerje fel, a környezetében előforduló eszközökben azokat az elemeket, amelyek a
működésük során információ feldolgozást végeznek.
Ismerjen, tudjon használni egy grafikus felületű operációs rendszert, alkalmazásba venni
szoftvereket, magyar nyelvű leírás alapján.
Tudjon állományokat ki- és betömöríteni.
Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztői környezetében.
Tudjon rendeltetésszerűen használni hálózatot, és legyen tájékozott az információ-keresési
eljárásokban. Ismerje a számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeit, módját.
Tartsa be a program- és adatvédelem követelményeit.
Minimális szint
Az operációs rendszer kezeléséhez szükséges alapvető parancsokat tudja elvégezni a
számítógépen. Használja a helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan
tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót
készíteni. Legyen képes információt keresni számítógépes forrásokból.
196
Optimális szint
A tanuló ismerje az alapkonfigurációba tartózó hardver berendezéseket és tudja azokat
jellemezni.
Tudja a leggyakrabban használt állomány, könyvtár és lemezkezelő parancsokat feladatai
megoldása közben alkalmazni.
A tanuló legyen tisztában a hálózat működésével. Tudjon az Interneten információt keresni.
Tudjon levelet küldeni az iskolai és a világhálózaton is. Ismerje az elektronikus levelezés
haladó funkcióinak használatát. A tanuló tudjon saját magáról - a hálózaton elhelyezhető -
bemutatkozó oldalakat készíteni.
Ismerje meg a tanult programozási nyelv főbb elemeit, szerkezetét. Tudjon forráskódot
létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban lakalmazni.
A tanuló ismerje meg a szövegszerkesztés alapvető szabályait, az írásos dokumentum
jellemzőit, formai egységeit, a használt alkalmazói rendszeren keresztül. Ismerje a
szövegszerkesztő logikáját, az alapvető funkciók használatát. Tudjon készíteni önállóan,
esztétikusra megformázottan szöveges dokumentumot minta vagy feladatleírás alapján is.
Ismerje meg a nyomtatással kapcsolatos fogalmakat és teendőket.
A tanuló ismerje meg a prezentációkészítés menetét, a formázási, beállítási lehetőségeket.
Építsen be munkáiba multimédiás elemeket (kép, hang, animáció).
10. évfolyam
Évi összes óra: 74
Témakör Kötelező tananyag Kiegészítő tananyag Óraszám
Az informatika
alapjai
Analóg és digitális jelek
A számítástechnikában használatos
mértékegységek
Logikai műveletek
A számítógépes irányítás
formái
10 óra
Az operációs
rendszer használata
Segédprogramok használata
(töredezettség-mentesítő,
állománykezelő)
Program telepítése, regisztrálása
10 óra
Táblázatkezelés Alapfunkciók, és –fogalmak
Adattípusok, adatmegjelenítési
formák, formázási lehetőségek
Függvények, képletek használata
A diagram fogalma, fajtái,
készítése
Nyomtatás
28 óra
Adatbázis-kezelés Keresési és lekérdezési feladatok
megoldása
Adatbázis karbantartása
26 óra
197
Fejlesztési követelmények
Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését,
értelmezését, vizsgálatát. A megoldandó feladathoz önállóan is tudjanak alkalmas
informatikai eszközt választani ill., tudják, hová kell fordulniuk segítségért. Tudják, hogy
mely problémáknál lehet és érdemes eszközként felhasználni a számítógépet és annak
perifériáit. Ismerjék a korlátokat is. Legyenek képesek maguknak olyan munkakörnyezetet
kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat megoldani. Teljes
biztonsággal mozogjanak az ember-számítógép kapcsolatban. Értsék a számítástechnikai
szaknyelven érkező beszédet. Egyes segédprogramokat és felhasználói szoftvereket a magyar
nyelvű leírás alapján maguk is birtokba tudjanak venni. Váljék teljessé történeti látásmódjuk
mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt,
próbálják azokat tudásukba integrálni. Tekintsék természetesnek és szükségesnek a
számítástechnika területen a folyamatos tájékozódást, ismeretszerzést.
Minimális szint
A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon a táblázatkezelőben
esztétikus táblázatot készíteni. Tudjon a táblázatkezelőben összefüggéseket diagramban
megjeleníteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban.
Optimális szint
A tanuló legyen tisztában az analóg és digitális jelek különbségével. Ismerje az alapvető logikai
műveleteket és tudjon logikai kifejezéseket kiértékelni.
A tanuló ismerjen egy töredezettségmentesítő és állománykezelő programot. Ismerje fel e
programok hasznosságát a mindennapi számítógéphasználatkor.
Tudjon telepíteni alkalmazói programokat.
A tanuló a használt alkalmazói rendszeren keresztül ismerje a táblázatkezelők logikáját,
használatának módját. Önállóan alkalmazza a beépített függvényeket. Ismerje fel az adatok
közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen felismerhető formában
tudja megjeleníteni a táblázatban. A tanuló jusson el a táblázatkezelés fejlettebb szintjére.
Alkalmazza a leggyakrabban előforduló matematikai, szöveg, logikai, dátum és pénzügyi
függvényeket.
Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket, az információkat mások számára is könnyen
felismerhető formában tudja megjeleníteni a táblázatban, és grafikus módon diagramok
formájában is. Egyszerűbb adatkezelési feladatokat valósítson meg.
A tanuló ismerje az adatbázis-kezelés alapfogalmait. Tudjon egy relációs adatbázist alapszinten
kezelni, karbantartani.
198
11. évfolyam
Évi összes óra: 74
Témakör Tananyag Óraszám
A kommunikáció A kommunikáció általános modellje
Információs és kommunikációs technológiák és
rendszerek
Számítógépes rendszerek az iskolában és a
gazdaságban
Közhasznú információs források
4 óra
Jelátalakítás és
kódolás
Bináris számábrázolás
Bináris karakterábrázolás
Bináris kép- és színkódolás
Bináris hangkódolás
10 óra
Szövegszerkesztés Szövegjavítási funkciók (helyesírás-ellenőrzés;
szinonimaszótár; elválasztás)
Körlevélkészítés
Egyenletszerkesztő
Szakaszformázás
Többoldalas dokumentum kezelése
14 óra
Táblázatkezelés Hivatkozások munkalapokon és
munkafüzeteken keresztül
Mátrix függvények használata
Statisztikai függvények
Pénzügyi függvények
Adatbázis-kezelő függvények
14 óra
Adatbázis-kezelés Lekérdezések (törlő, frissítő, hozzáfűző,
kereszttáblás, egyesítő)
Függvények használata lekérdezésekben
Keresés
Válogatás
Szűrés
Rendezés
Összesítés
Űrlapok használata
Jelentések készítése
24 óra
Grafika Vektor- és pixelgrafikus állományok
Vektorgrafikus rajzprogram használata
(indítása, munkakörnyezet beállítása,
menürendszer kezelése, alakzatok rajzolása,
módosítása)
8 óra
199
Fejlesztési követelmények
A tanulónak bizonyítania kell, hogy munkájához képes kiválasztani a megfelelő informatikai
eszközöket, szoftvereket és ezeket önállóan, biztonságosan tudja használni. Ismerje az
informatika társadalmi hatásait, és képes legyen a változásokhoz alkalmazkodni a jövőben is.
Képes legyen, korábbi tanulmányaira támaszkodva, az irodai szoftverek területén nyert
ismereteit elmélyíteni.
Tudjon egy vektorgrafikus programmal rajzot készíteni és azt felhasználni munkájához.
Minimális szint
Ismerje a kommunikáció modelljét. Legyen képes összetett keresésre az Interneten,
keresőszerverek segítségével.
Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)
Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon kördokumentumot készíteni.
Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül.
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni.
Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal
felülírni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit
helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon
grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.
Optimális szint
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszere-
ket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl.
telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes
összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékel-
hető jel jó közelítéssel digitalizálható.
Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …).
Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudja a sorokat adott oszlop szerint
sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni.
Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Tudjon statisztikai problémákat
megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni.
Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon
rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja
a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes
legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát
feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat
megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely me-
zők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat
megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
Tudja az általa tanult vektorgrafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét.
Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi
ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket vektorgrafikus képfeldolgozó
200
programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges
környezetben esztétikusan elhelyezni
12. évfolyam
Évi összes óra: 64
Témakör Tanagyag Óraszám
Információ a
társadalomban
Az informatika fejlődéstörténete
A modern információs társadalom jellemzői
Informatika és etika
5 óra
Az operációs
rendszer használata
Egy parancssoros operációs rendszer
használata
(állomány-, könyvtár- és lemezkezelés,
munkakörnyezet kialakítása)
A szoftver és a hardver karbantartó programjai:
víruskeresés és –irtás, tűzfal, lemezkarbantartás
13 óra
Számítógép a
matematikában, a
természet- és
társadalomtudományi
tárgyakban
Matematikai feladatok, a középiskolai
tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok
megoldása
10 óra
Grafika Pixelgrafikus rajzprogram használata (indítása,
munkakörnyezet beállítása, menürendszer
kezelése, alakzatok módosítása)
Animáció készítése
16 óra
Kommunikáció az
Interneten
Állományok átvitele
Távoli adatbázisok használata
5 óra
Hálózati ismeretek Weblapkészítés más tantárgy tananyagának
feldolgozására
8 óra
Könyvtárhasználat Könyvtártípusok, könyvtári rendszer
Dokumentumtípusok
Tájékoztató eszközök a könyvtárban
Könyvtári és egyéb információs rendszerek
A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei
Bibliográfia
7 óra
Fejlesztési követelmények
Legyen teljes biztonságuk az ember-számítógép kapcsolatban. Legyenek képesek maguknak
olyan munkakörnyezetet kialakítani, melyben a legjobban tudják a felmerülő feladataikat
megoldani. Tudják, hogy mely problémánál lehet és érdemes eszközként felhasználni a
számítógépet és annak perifériáit.
Ismerjék a korlátokat is. Váljék teljessé látásmódjuk mind a hardver mind a szoftver
vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, próbálják azokat tudásukba
integrálni.
201
Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan
fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása. Rendszeres
könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai.
Ismerje meg a különböző könyvtártípusokat és a könyvtári rendszerből eredő használói
előnyöket. Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való
információszerzés lehetőségét módját.
Minimális szint
Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását.
Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát.
Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres
környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a
könyvtárműveleteket. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Tudjon a
hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói
jogosultságokat.
Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét.
Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati
szabályait. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tudjon Internetről állományokat letölteni.
Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen
képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat
keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat.
Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a
forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit.
Optimális szint
Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatá-
sairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító
hatását.
Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csopor-
tosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
Ismerje egy karakteres felületű az operációs rendszer felhasználói felületét. Karakteres
környezetben ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a
könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az
állománykezelő funkciókat.
Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni
és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a
védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése,
új lemez használatba vétele.
Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a fel-
használói jogosultságokat.
Tudja az általa tanult pixelgrafikus programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét.
Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi
ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni,
módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben
esztétikusan elhelyezni.
202
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány át-
vitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egyszerű és összetett
keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
Legyen képes a könyvtár önálló használatára. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a
település közkönyvtárában.
Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési
időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belőlük.
Ismerje meg a számítógépes tájékoztató segédletetek elveit, és vegye használatba azokat. Tanulja
meg kezelni a számítógépes katalógust, bibliográfiai és más jellegű könyvtári adatbázisokat.
Eszközök és felszerelések
Tanulói eszközök
9-12. évfolyamig: Nógrádi László: PC suli I-II. kötet. Text-Print Kft., Győr.
A témakörök feldolgozását segítő tanári szakirodalom
ECDL vizsgapéldatár. NOVORG Kiadó, Budapest.
Számítástechnikai példatár. APC Stúdió, Gyula.
Tímár & Társai: Építsünk köünnyen és lassan adatmodellt! Veszprém,1996.
Rozgonyi-Borus Ferenc: RAM-ba zárt világ. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
Kiss-Tamás-Tóth-Lebkovitsné: MS-DOS 6. ComputerBooks, Budapest.
Kovács-Kovácsné-Ozsváth-G. Nagy: Mit kell tudni a PC-ről? ComputerBooks, Budapest.
Alkalmazó programok kézikönyvei.
Iskolai eszközök
Bár kivételként előfordulnak olyan témák, amelyek nem kívánnak számítógépes környezetet,
ennek ellenére az informatika tantárgyat célszerű számítógépteremben tanítani. A
számítógéptermek száma elsősorban gazdasági kérdés.
Géptermi órán egy tanár maximum 16 tanulóval foglalkozzon. A használni kívánt programok
szabják meg, hogy az egyes számítógépes munkahelyeken milyen konfiguráció kiépítése
szükséges. (Ez persze fordítottan is érvényes: a hardver feltételek nem minden program
futtatását teszik lehetővé.)
A szükséges gépek számának megállapítása:
- Egy gépnél legfeljebb 1 tanuló ülhet.
Igazán jó hatásfokot csak akkor várhatunk el, ha minden diák egyedül használhat egy
gépet.
Az "egy diák, egy gép" koncepció különösen a korszerű, azaz a számítógép mellett
történő számonkérés érdekében szükséges.
- Elengedhetetlen tartalékgépeket és eszközöket tervezni, számítva az elkerülhetetlenül
előforduló meghibásodásokra.
Termenként szükséges nyomtató, hangkártya, modem, telefonvonal, nagykapacitású háttértár.
A gépterem kialakításánál, az eszközök elhelyezésénél tekintetbe kell venni az ergonómiai
szempontokat. A gépterem méretének figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az
informatika órákon nem kizárólag a számítógépekkel foglalkoznak a tanulók, elegendő
203
helynek kell rendelkezésre állni az egyéb tevékenységek elvégzésére is. Szintén szükséges
egy bizonyos tágasság olyan szempontból is, hogy a tanár könnyedén odamehessen segíteni
(fizikailag odaférjen) minden géphez.
A gépeknek két rendszerhez kívánatos kapcsolódniuk:
- belső számítógép hálózathoz,
- külső informatikai hálózatokhoz (Internet).
Kívánatos a könyvtár és számítógépterem együttes információs bázissá való összekapcsolása
legalább a helyi hálózaton keresztül, de még jobb, ha fizikailag is szomszédos helyiségben
vannak. Ez is elősegítené, hogy a tanulók valóban az információszerzés két egyenrangú
eszközének tekintsék a nyomtatott információhordozókat és a számítógépes eszközöket.
A gépi eszközök mellett szükségesek:
- jogtiszta szoftverek és azok magyar nyelvű leírásai,
- a tanított programnyelvek fordítóprogramjai
- szakkönyvek, szakfolyóiratok, tankönyvek, feladatgyűjtemények, feladatlapok,
- audiovizuális eszközök: mágnestábla, írásvetítő, LCD kivetítő
- modellek, faliképek, egyéb szemléltető eszközök
Ezen eszközöket állandóan karban kell tartani, így elengedhetetlen feltétel egy főállású
technikus foglalkoztatása.
A technikai fejlődés különösen a számítástechnikában szinte napról - napra változik és
nehezen követhető. Erre minden évben újabb és korszerűbb eszközök vásárlásával készülni
kell.
Ez az eszközpark 9 - 12. évfolyamig kell, hogy biztosítsa a tanulók képzését.
A tanulócsoportok összetétele
A csoportbontás szempontja csak akkor legyen a tudásszint, ha nagyon nagy a szórás a
tanulók tudása között. Ebben az esetben a gyengébb tanulók nagyon visszafoghatják a
tehetségesebb gyerekeket. Különben jó, ha a tanulócsoportokban van néhány tehetségesebb,
vagy gyakorlottabb tanuló, mert ők sokat segíthetnek a gyengébbeknek.
Csoport létszám: maximum: 18 fő
Tanítási módszerek
Az informatikai fogalmak és története témánál törekedjünk, hogy felkeltsük a tanulók
érdeklődését, pl.: érdekes történetek kiválasztásával, vagy kiselőadásokkal. A témakör
tárgyalásánál arra törekedjünk, hogy csak azokat tanítsuk, amelyek a számítástechnikai
alapműveltség részét képezik. Fontos szerepet kap a gyakorlati szemléltetés és a legújabb
eszközök bemutatása és megismertetése. Oktatásánál az eszközhasználaton, felépítésén és
feladatain van a hangsúly. Követeljük meg a pontos szakkifejezéseket, de kerüljük
szakzsargon használatát.
Az operációs rendszerek és alkalmazói programok oktatásánál az elméleti magyarázaton túl
adjunk gyakorlati, önállóan megoldható életszerű feladatokat. Minimum egy példát a csoport a
tanár utasításait követve együtt old meg, amit kivetítő segíthet, majd önállóan is próbálják meg
végrehajtani az adott problémához kapcsolódó feladatokat. Az általunk adott mintafeladatok
legyenek általánosak, késztessék a tanulókat minél jobb gépelési sebesség elérése is.
Ismertessünk meg minél több gyakorlati módszert a feladatok gyorsabb megoldása érdekében. A
tényleges megértéshez nagyon sok gyakorlati feladat megoldására van szükség, és az oktatás
csak akkor lehet igazán eredményes, ha maximális a tanulók aktivitása.
Programozás témakör oktatásánál fontos, hogy a tanulók programozási nyelvtől függetlenül
ismerkedjenek meg a programozási struktúrákkal. Az algoritmizálásnál a tanári magyarázatok és
204
gondolkodtató kérdések vezethetnek eredményre. Segíthetik a tanulók algoritmikus gondolkodás
kialakítását és javítását.
Amennyiben van olyan tanuló, akinek nem sikerül, úgy tanulónként külön - külön is
segítsünk. A gyengébb tanulókat külön is kísérjük figyelemmel minden órán, hogy azonnal
tudjunk segíteni, ne maradjanak le.
A fontosabb fogalmakat, tételeket, összefoglaló kérdéseket, kijavított dolgozatokat a
számítógépes hálózaton is tegyük elérhetővé.
205
Ének-zene
Cél
A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé
váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös
zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra
ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.
A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív
zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli.
Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a
sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.
A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív
kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai
tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai
kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.
TANANYAG
9. évfolyam
Évi óraszám: 37 (heti óraszám: 1)
Éneklés
Belépő tevékenységformák
Önálló népdaltanulás kottakép alapján
Autentikus előadásra való törekvés
Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban
Többszólamú művek csoportos éneklése
Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból.
Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján
Tartalmak
Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal,
betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta)
Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII.sz. végéig (történeti énekek,
virágénekek)
Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúrdal)
Reneszánsz énekes művek
Barokk zeneművek, énekes szemelvények
Klasszikus dalok, zeneművek témái
Zenehallgatás
Belépő tevékenységformák
A zene összetevőinek (ütemforma, dallamív) felismerése, önálló értelmezése hangzó
zenei anyagok alapján
Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy
írott népzenei forrásanyagok alapján
206
Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok
felhasználásával
Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, videó, CD, egyéb
oktatóanyagok használata
Tartalmak
Népzenei felvételek
Magyar és európai zeneirodalmi alkotásaok a XVIII.sz. végéig
A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei
Improvizáció
Belépő tevékenységformák
Szekvencia készítése megadott alapmotívumra
Műzenei és népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan
Tartalmak
Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai
(dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok)
Zenei olvasás-írás
Belépő tevékenységformák
Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján
Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult
hangnemekben
Ábécés hangok azonosítása F-kulcsban
Hármashangzatok felismerése kottáról
Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása
Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben
Tartalmak
Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája,
dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai
Zenei ismeretek
Tartalmak
Népzene
Népdal, népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas,
táncnóta
Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa
Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar
Zeneelmélet
Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola
Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem
Kottaismeret: 3#, 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és ábécés nevek módosításai,
alteráció
Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr, moll, modális hangsorok, moduláció
Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hangzat. A T-S-D funkciók elve
Zenei műszavak, előadási jelek: pp,p,mp,mf,f,ff, crescendo, decrescendo, tempo
giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato, da capo al fine,
coda, solo, tutti, opus, numero
Zeneirodalom
207
A magyar történeti zene műfajai: virágének, históriás ének, ungaresca
Az európai zenetörténet műfajai:
Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió,
requiem
Világi: kánon, trubadúrdal, madrigál, opera, concerto grosso, szvit, nyitány,
preludium, fúga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű,
vonósnégyes, trió
Zenei szerkezetek, formák: homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus, triós
forma, szonátaforma
Hangszerek: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, fagott,
trombita, harsona, kürt, tuba, üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, orgona, zongora,
lant, hárfa
Zenetörténet
A zenetörténet tanult korszakai: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus
Zeneszerzők: Josquin, Palestrina, Lassus, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi,
D.Scarlatti, J.S.Bach, Händel, Mozart, Haydn, Beethoven
Fejlesztési követelmények
Éneklés
Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a
megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse
a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező
énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar
és az egyetemes zeneirodalom remekeihez.
A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező
szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös
éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta
intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.
Zenei írás-olvasás
A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás
fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve
segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei
reprodukció fontos elemei.
Zenehallgatás
A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé
teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a
zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A
közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene
megfigyelése felé irányuljon.
A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10.
évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,
formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a
zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit
érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,
véleménynyilvánítási készsége.
Önművelés
208
Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A
tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta,
szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok
önálló feldolgozására.
A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének
megértéséhez.
A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás
képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és
működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé
váljon.
Kollektív művészi tevékenység
A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti
az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.
Minimum szint
Éneklés
5 új dallam éneklése emlékezetből
Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában
Zenehallgatás
A középkori, a reneszánsz, a barokk és a klasszikus stílusjegyek felismerése
többször hallott zeneművekben
Improvizáció
Ritmus improvizálása megadott elemekkel
Zenei olvasás-írás
Ismert dallamok utószolmizálása
Dúr és moll karakter felismerése
Ismert dallamok írása violinkulcsban
Zenetörténet
alapvető tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban
Zeneelmélet
Az ötvonalas rendszer ismerete
A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete
Hangsorok (dúr és moll, valamint a pentaton hangsor ismerete)
Egyszerűbb ritmusok, ritmusképletek megnevezése, megszólaltatása
Az írásbeli számonkéréseknél (zenetörténeti, zeneelméleti teszt) a pontok 40%-át kell
elérni a kettes érdemjegy megszerzéséhez.
Optimális szint
Éneklés
A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással
Zenehallgatás
Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján
Improvizáció
Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel
Zenei olvasás-írás
209
3#, 3b ismerete
hangnemek megállapítása előjegyzés alapján
ismert dallamok írása violinkulcsban
ábécés hangok elhelyezése basszus kulcsban
elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód)
Zenetörténet
Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok,
zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek)
Zeneelmélet
Az ötvonalas rendszer biztos ismerete
A hangok abszolút és szolmizációs neveinek ismerete (violin és basszus kulcs)
Hangsorok ismerete (pentaton, dúr és moll hangsorok, modális hangsorok)
A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete
Zenei műszavak, előadási jelek ismerete
Hangzatok ismerete (dúr, moll, szűkített, bővített)
A fő funkciók ismerete (T-S-D)
10. évfolyam
Évi óraszám: 37 (Heti óraszám: 1)
Éneklés
Belépő tevékenységek
Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából
Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven
Többszólamú művek csoportos éneklése
Csoportos éneklés hangszerkísérettel
Zenei karakterek kifejezése önállóan is
Tartalmak
Régi és új stílusú magyar népdalok
Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai
Más népek újabb dalai
XIX.századi magyar dalok
XX. századi zenei szemelvények
Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális
zenéjéből
Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése
Zenehallgatás
Belépő tevékenységek
A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a
zeneművek hallgatása során
Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni
ismerete
A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb
jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése
Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal
210
Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és a társművészetek
között
Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, CD, egyéb
oktatóanyagok használata
Tartalmak
Népzenei felvételek
Népdalfeldolgozások
Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból.
A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX.
század zenéjére)
Szórakoztató zene napjainkban
Improvizáció
Belépő tevékenységek
Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése
Tartalmak
Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam) modellek
Zenei olvasás-írás
Belépő tevékenységek
Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről.
Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 3#,
3b-ig.
Tartalom
A XIX. és a XX. századi zene énekelt és meghallgatott példáinak anyaga.
Zenei ismeretek
Tartalmak
Zenelmélet
Ritmusok: aszimmetrikus ütemek (3/8, 5/8, 7/8), poliritmia,
Hangsorok: kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás, dodekafónia, atonalitás
Hangszerek: angolkürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin,
xilofon
Zeneirodalom
Népies műdal, magyarnóta, cigányzene
Dal, mazurka, keringő, polonéz
Etüd, fantázia, nocturne, rapszódia
Szimfonikus költemény, a romantikus illetve a nemzeti opera
Balett, operett, musical, chanson
Spirituálé, blues, ragtime, dixieland, swing, rock
Aktualitások a könnyűzenéből
Zenetörténet
Romantika, nemzeti romantika
XX. századi zenei irányzatok:
impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus,
folklorizmus, dodekafónia
Új kifejezési, megjelenési formák:
211
bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene, filmzene, rockopera, folk-
pop, új jelenségek
Zeneszerzők – XIX. század
Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvorak, Csajkovszkij,
Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner
Zeneszerzők – XX. század
Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger,
Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutoslawski
Magyar zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő
szerzők
Jazz – free és cool jazz
Filmezene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber,
aktualitások
Fejlesztési követelmények
Éneklés
Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában ez a
megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel az önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse
a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező
énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar
és az egyetemes zeneirodalom remekeihez.
A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező
szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös
éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta
intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.
Zenei írás-olvasás
A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás
fejleszti a tanuló reprodukáló készségét. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve
segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei
reprodukció fontos elemei.
Zenehallgatás
A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé
teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a
zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A
közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene
megfigyelése felé irányuljon.
A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A 9-10.
évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,
formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a
zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit
érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,
véleménynyilvánítási készsége.
Önművelés
Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A
tanulók legyenek képesek korszerűk könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta,
212
szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD, CD-ROM felhasználásával – részfeladatok
önálló feldolgozására.
A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének
megértéséhez.
A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás
képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és
működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé
váljon.
Kollektív művészi tevékenység
A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti
az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.
Minimális szint
Éneklés
5 új dallam éneklése emlékezetből
Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában
Zenehallgatás
A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése többször hallott
zeneművek alapján
Improvizáció
Ritmusok rögtönzése megadott keretek között előre megadott elemekkel
Zenei olvasás-írás
Ismert dallamok utószolmizálása
Asszimetrikus ütemű ritmusok és dallamok megszólaltatása kottaképről
Dúr és moll karakter felismerése
Ismert dallamok írása violinkulcsban
Zenetörténet
Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (romantika, XX. század)
Optimális szint
Éneklés
A tanult dallamok önálló éneklése tiszta intonációval, érthető szövegmondással
Zenehallgatás
Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján
Improvizáció
Ritmus és dallam improvizálása adott keretek között, illetve adott elemekkel
Zenei olvasás-írás
3#, 3b ismerete
hangnemek megállapítása előjegyzés alapján
aszimetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről,
valamint lejgyezése emlékezetből 3#, 3b-ig.
elemzési feladat megoldása (hangnem, forma, szerkesztésmód)
Zenetörténet
Tájékozottság a tanult zenetörténeti korokban (korszakhatárok, műfajok,
zeneszerzők, művek, zenei szerkesztésmódok, formák, hangszerek)
Zeneelmélet
A tanult ritmusok, ritmusképletek ismerete
Aszimetrikus ütemfajták, poliritmika ismerete
Hangsorok: kromatikus, egészhangú skála ismerete
213
Zenei műszavak, előadási jelek ismerete
Politonalitás, dodekafónia, atonalitás fogalmának, jellemzőinek ismerete
Hangszerek ismerete
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
Eszközök
- ötvonalas tábla
- asztali vagy hordozható kazettás magnetofon, CD lejátszó, erősítő, lemezjátszó
- videó
- televízió
- ritmushangszer készlet
- billentyűs hangszer (zongora, pianínó, digitális zongora)
- multimédiás számítógép
- „Orfeusz” Hangzó Zenetörténet CD-sorozat
- a zenetörténeti anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek
- a népzenei anyag szemléltetésére szolgáló CD-lemezek
- a könnyűzene főbb irányzatainak szemléltetésére szolgáló CD-lemezek
- a zenetörténet legjelesebb zeneszerzőinek portréi
- hangszereket bemutató tablók
- népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatására szolgáló eszköz
- a barokk és klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetésére alkalmas eszköz
- a romantikus zenekar hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz
- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, kronológiai táblasor
Tanári eszközök
- hangvilla
- metronóm
- tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához)
- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához
- Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához – énektár, munkalexikon, CD-sorozat (12 db),
CD-ROM-sorozat
Tanulók eszközei
- tankönyv (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához)
- hangjegyfüzet
- füzet
- íróeszköz
TANÍTÁSI MÓDSZEREK
- ismeretközlő, gyakoroltató órák az osztály, csoportok illetve a tanulók egyéni
foglalkoztatásával
- tanulói referátumok előre megadott témában önálló anyaggyűjtést követően
- adott témákhoz gyűjtőmunka (képek, irodalom, hangzó anyag, kapcsolatok a
társművészetekkel)
- közös éneklés
214
ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK
- tanórai aktivitás értékelése
- gyűjtőmunka értékelése
- írásbeli beszámolók (tesztek) értékelése
- a zenei képességek fejlődésének értékelése
- a zenei ismeretek (zenetörténeti, fogalmi, zeneelméleti) értékelése
- szakirodalom felhasználásának értékelése
- az értékelés történhet egyéni vagy csoportos formában
Javasolt zenei anyag
(Szakközépiskola 9-10. évfolyam)
Népdalok
A bolhási kertek alatt
A nagy bécsi kaszárnya
Annyi bánat a szívemen
Béres legény
Beteg asszony
Duna parton van egy malom
Elindultam szép hazámból
Erdő mellett estvéledtem
Este, este, de szerelmes
Hej, rozmaring
Istenem, istenem áraszd meg a...
Katona vagyok én
Kőrösfői kertek alatt
Megkötöm lovamat
Megrakják a tüzet
Röpülj, páva
Szép a gyöngyvirág
Szivárvány havasán
Tavaszi szél
Tiszán innen, Dunán túl
Énekes anyag a magyar zenetörténetből
Bocsásd meg Úristen - Balassi ének a Kájoni-kódexből
Hej Rákóczi, Bercsényi
Áll előttem egy virágszál - virágének a XVIII. századból
Ej, haj, gyöngyvirág - Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből
Aranyideim folyása - Kovács Ferenc énekeskönyvéből
Simonffy: Három a tánc
Szentirmai: Csak egy kislány van a világon
Énekes műzenei szemelvények
Alleluja dallamok
Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából)
Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel)
Schubert: A pusztai rózsa (dal)
Schumann: A ket gránátos (dal)
215
Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)
Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz
Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus)
Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess)
Zenehallgatási anyag
Lassus: ZsoIdos szerenád
J.S.Bach: h-moll szvit
J.S.Bach: c-moll preludium es fuga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből)
Händel: F-dúr szvit (Vízizene)
Haydn: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 )
Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)
Mozart: Figaro házassága
Beethoven: V. (Sors) szimfónia
Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel
Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia
Schumann: A két gránátos
Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány
Mendelssohn: Szentivánéji álom - szvit
Liszt: Les Preludes
Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából
Ravel: Bolero
Kodály: Háry János (szvit)
Kodály: Székelyfonó
Kodály: Psalmus Hungaricus
Gershwin: Rhapsody in Blue
Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára)
Bartók: Nyolc magyar népdal (ének-zongora)
Bartók: Cantata Profana
Bartók: Concerto
Orff: Carmina Burana
Berstein: West Side Story
216
Rajz és vizuális kultúra
Cél
A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és
kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat.
Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó
képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az
empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá.
Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység.
Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás
kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.
A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja
a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.
A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének,
megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és
érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul
hozzá.
A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás
kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélte, a forma-,
a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik
magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy
újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása.
A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az
iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező
problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és
mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek
tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra.
A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy
tanulásának megkönnyítése.
A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő.
A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak
bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása.
Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a
vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni.
A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének
homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgyvezetési - konstruálási feladatoknak.
A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja.
A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív
tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális
kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa
tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a
népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.
A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az
alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati
tevékenységre fűződik fel.
A kulturális kompetencia gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív
kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai
217
tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai
kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot.
11. évfolyam
Éves óraszám: 37 óra
1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 19 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
A kulturális, a művészeti értékek iránti
nyitottság fejlesztése, az értékes
műalkotásokat, tárgyakat, információkat
megbecsülő környezettudatos magatartás
kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése.
Értse a mindennapi élet vizuális
információit.
Ismerje a művészettörténet kiemelkedő
alkotásait és legyen véleménye róla.
Alkalmazza a tárgyhoz illő műelemzési
módszert (pl. stíluskritika, ikonográfia).
Legyen nyitott az idegen (pl. Európán
kívüli) művek és műfajok iránt.
Legyen képes érzések és gondolatok önálló
és tudatos vizuális megjelenítésére, a
témának megfelelő kifejezőeszközök és
technika megválasztására, az alkotás során a
problémának megfelelő arányú esztétikai
kifejezés alkalmazására.
Belépő tevékenységformák:
A szobrászat, a festészet, a képgrafika
műfajának megfelelő műelemzés korban és
kultúrában ágyazva.
Vizuális nyelvi ismeretek összegzése,
alkalmazása.
Adott problémát, témát, élményt feldolgozó
önállósuló tevékenység.
Témának megfelelő kifejezésmód és
technika kiválasztása, alkalmazása,
indoklása.
Nyelv:
A vizuális kifejezés formanyelvi elemei,
összefüggései, a formaadás módjai tanulói
munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális
információkban.
Alkotás:
Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és
térben a kifejezőeszközök egyéni használatával.
Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények
asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív,
grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel.
Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre
épülő egyéni kifejezése.
Befogadás:
Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok
(ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól
az ítéletalkotásig.
Festészet fogalma, funkciója.
Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti
meghatározottság.)
Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet,
tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális
alkotás) technikái (pl. olaj, freskó).
A festészet kifejező eszközei, hatásrendszere.
Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái,
formanyelve, technikái.
Szobrászat fogalma , rendeltetése.
Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális,
társadalmi, történeti meghatározottság).
A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport,
dombormű), témái, technikái.
A szobrászat hatásrendszere.
Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl.
environment, térinstalláció).
Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának
megismerése.
218
2. témakör: Vizuális kommunikáció - 11 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
Rendelkezzen fejlett térszemlélettel.
Rendelkezzen a mindennapi élethez
szükséges ábrázolóképességgel.
Legyen képes a tér vagy tárgy ábrázolására
látszati rajzban, illetve geometriai
ábrázolással.
Legyen képes történet, eseménysor,
változás, mozgás közérthető
megjelenítésére.
Ismerje a tömegkommunikáció műfajait,
sajátosságait, a gondolatok áttekinthetővé,
szemléletessé tételét.
Belépő tevékenységformák:
A látvány vizuális tartalmainak,
törvényszerűségeinek feltárása,
képiplasztikai formai-, téri analízisek,
elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a
perspektíva és a műszaki távlat
(axonometria) között.
A vizuális kommunikáció funkciónak
megfelelő megjelenési formáinak
értelmezése, alkalmazása.
Alkalmazott grafikai feladat megoldása.
Témának megfelelő kifejezésmód és
technika kiválasztása, alkalmazása,
indoklása.
Alkotás:
Természettanulmányok, látvány- és
modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és
funkció szerinti tanulmány és analízis.
Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó
képsorok, folyamatábrák készítése.
Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének
megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében
(Monge-vetület. Egyméretű (izometria) és kétméretű
(dimetrie) axonometria, Kavalier axonometria)
szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel.
Rekonstrukció, modellezés.
Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg
felhasználásával.
Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos
illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy).
Befogadás:
Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos
megjelenési formái.
A köznapi és tudományos közlések műfaji
sajátosságai.
A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató
funkciója, közlő és felhívó jellege.
3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 7 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
Rendelkezzen a hétköznapi esztétikai
ítéleteket megalapozó tapasztalattal és
ízléssel. Rendeltetésszerűen használja tárgyi
környezetét. Tudatos fogyasztói döntéseket
hozzon.
Legyen képes elképzelt vagy létező tárgy
ábrázolására, tervezésre, konstruálásra.
Belépő tevékenységformák:
Önállósuló tevékenység egy-egy
feladatkörben.
Nyelv:
A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és
forma összefüggése.
Alkotás:
Valós szükségleten alapuló tárgy megtervezése (pl.
ékszer, öltözködési kiegészítő, hangszer, gépezet). A
tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A
tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban
(feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel,
ötletekkel -, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és
anyagminta).
219
Tárgytervezési feladat megoldása.
A témának megfelelő kifejezésmód és
technika kiválasztása, alkalmazása,
indoklása.
Befogadás:
Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés,
kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete.
A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a
szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak
megítélésében.
Tanmenet
Tartalom Hét Hónap
1. Kifejezés, képzőművészet 1. Augusztus
1. Vizuális kommunikáció
2. Vizuális kommunikáció
3. Vizuális kommunikáció
4. Kifejezés, képzőművészet
2.
3.
4.
5.
Szeptember
Szeptember
Szeptember
Szeptember
1. Tárgy és környezetkultúra
2. Tárgy és környezetkultúra
3. Tárgy és környezetkultúra
4. Vizuális kommunikáció
6.
7.
8.
9.
Október
Október
Október
Október
5. Vizuális kommunikáció
6. Vizuális kommunikáció
7. Vizuális kommunikáció
8. Vizuális kommunikáció
10.
11.
12.
13.
November
November
November
November
9. Vizuális kommunikáció
10. Vizuális kommunikáció
11. Vizuális kommunikáció
14.
15.
16.
December
December
December
4 Tárgy és környezetkultúra
5. Tárgy és környezetkultúra
6. Tárgy és környezetkultúra
7. Tárgy és környezetkultúra
17.
18.
19.
20.
Január
Január
Január
Január
3 Kifejezés, képzőművészet
4. Kifejezés, képzőművészet
5. Képzőművészet
6. Kifejezés, képzőművészet
21.
22.
23.
24.
Február
Február
Február
Február
7. Kifejezés, képzőművészet
8. Kifejezés, képzőművészet
9. Kifejezés, képzőművészet
10. Kifejezés, képzőművészet
25.
26.
27.
28.
Március
Március
Március
Március
11. Kifejezés, képzőművészet
12. Kifejezés, képzőművészet
13. Kifejezés, képzőművészet
29.
30.
31.
Április
Április
Április
14. Képzőművészet
15. Képzőművészet
16. Képzőművészet
17. Képzőművészet
32.
33.
34.
35.
Május
Május
Május
Május
18. Kifejezés, képzőművészet
19. Kifejezés, képzőművészet
36.
37.
Június
Június
220
Augusztus
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
1. Kifejezés,
képzőművészet: a
köznapi és a vizuális
kifejezés nyelvi elemei
A köznapi, a művészi és a tudományos
vizuális megismerés, kifejezés, közlés
formanyelvi elemeinek megfigyelése,
összevetése egyazon tárgyról készült
tanulmányrajzok (fotók, ábrák, képgrafikák
segítségével.)
Szemléltetés:
Rajzi tanulmány
készítésére
alkalmas kézi
modellek, fotók,
festmények
bemutatása.
Szeptember
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
2-3. Vizuális
kommunikáció:
természettanulmány,
látvány- és
modellértelmezés.
A forma, szerkezet,
anyag és funkció
összefüggése.
A látható világ tárgyainak megfigyelése
természeti formák segítségével.
A forma egészének (tömegének,
felületének, faktúrájának), a forma
felépítésének, térbeli helyzetének,
plaszticitásának, a forma tagolásának, a
részformák arányainak, a részformák
egymáshoz kapcsolódásának megfigyelése,
ábrázolása (tanulmányrajzok, magyarázó
rajzok).
Szemléltetés:
Forma, felület,
belső szerkezet
tanulmányozására
alkalmas
modellek,
tárgyak.
Anyagok:
Rajzlap, ceruza,
illetve toll.
4. Vizuális
kommunikáció:
keletkezést, változást
kifejező
magyarázórajz.
Megfigyelés, fázisfotók, folyamatábrák
segítségével a változás, mozgás, növekedés,
történés fázisainak megfigyelése.
Magyarázó rajzokkal a megfigyeltek
szemléletessé tétele.
Anyagok: rajzlap,
ceruza.
Szemléltetés:
fázisfotók,
folyamatábrák
bemutatása.
5. Kifejezés,
képzőművészet:
analízis, szintézis.
A látványélmény
formai átírása,
kifejezése.
Ősi jelek, motívumok bemutatása,
elemzése. Alkotásokon a valós forma
motívummá válásának tanulmányozása.
A forma analízisére, a forma jellegzetes
formájára, részformáira építve grafikai
átírások készítése.
Szemléltetés:
asszociációk. A
forma
leegyszerűsítése
által keletkező
jelek bemutatása
(pl. természeti
forma átírásából
származó
motívum.)
221
Október
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
6-7. Tárgy és
környezetkultúra: az
átírások szerepe a
formatervezésben,
kifejezésben.
Az analízisre épülő átírások felhasználása a
tervező munkában, kifejezésben. Pl. a
funkció és anyag ismeretében a tartalom és
forma összhangját szem előtt tartva
alkalmazott grafikai tervek készítése.
Szemléltetés:
lakástextilek,
csempék
bemutatása.
Anyagok: rajzlap,
színes ceruza,
festék.
8-9. Tárgykultúra: tér,
térrészlet, konstruálás.
Vizuális
kommunikáció:
tapasztalati távlattan.
Tapasztalati
perspektíva. Látvány
és modellértelmezés.
A térszemlélet, a mindennapi élethez
szükséges ábrázolóképesség fejlesztése
érdekében téri problémákat érzékeltető,
szemléltető modellek készítése.
A megkonstruált vagy létező tárgyon,
illetve térrészleten a távlati törvények
megfigyelése (rövidülés, összetartás…)
A modellek ábrázolása látszati, tapasztalati
rajzban.
Témának megfelelő kifejezőeszköz,
technika megválasztása.
Szemléltetés:
párhuzamos
egyenesek,
körívek távlati
elváltozásainak
szemléltetésére
alkalmas
modellek.
Anyagok: rajzlap,
olló, ceruza,
ragasztó.
November
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
10. Vizuális
kommunikáció:
természettanulmány.
Látvány és
modellértelmezés.
Tanulmány-rajz,
plasztika.
A forma vizuális elemeinek (tömeg, felület,
tagolás, fény-árnyékhatás, szín…)
vizsgálata, szóbeli elemzése.
Személyes választás alapján (rajzi,
plasztikai elemzésekkel) a forma külső
burkának tanulmányozása során nyert
tapasztalatok (grafikai, festészeti, plasztikai
eszközökkel történő) megjelenítése.
Szemléltetés: kézi
modellek, kézi
modellekről
készített
tanulmányrajzok,
fotók bemutatása.
Anyagok: rajzlap,
ceruza.
11. Vizuális
kommunikáció: forma
és szerkezet
összefüggése.
Magyarázó rajz.
A forma szerkezetének vizsgálata. A
szerkezet feltárása, megértése. Az
összefüggések vizuális megjelenítése. A
tapasztalatok, a megértett szerkezet
szemléletessé tétele magyarázó rajzokkal.
Szemléltetés:
szerkezetet
magyarázó rajzok
bemutatása.
Anyagok: rajzlap,
ceruza, vagy toll.
12-13. Vizuális
kommunikáció:
tervező-grafika.
Alkalmazott grafika.
Képzőművészet,
kifejezés: a látvány
Személyes választás alapján: a
látványélmény színbeli-formai átírása,
szintézisre épülő egyéni kifejezése.
Művészeti élmények (irodalmi, zenei)
asszociációkra épülő feldolgozása grafikai,
festői vagy plasztikai eszközök
felhasználásával.
Anyagok: egyéni
választás alapján
egyedi grafika
(ceruza vagy
tusrajz),
sokszorosító
grafika
222
jelentése, esztétikai
üzenete. Vizuális
önkifejezés. Vizuális
információ.
Érzelem, lelkiállapot, hangulat
megjelenítése síkon és térben a
kifejezőeszközök egyéni megválasztásával.
Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg
felhasználásával.
(linómetszet),
festészeti technika
(vízfestés,
tempera), vegyes
technika (kollázs,
montázs),
számítógépes
tervezés.
December
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
14. Vizuális
kommunikáció:
köznapi vizuális
információk.
Tanulmányrajz.
Összetett tárgyak, térformák megfigyelése.
A modellként beállított tárgyak vizuális
megjelenítése során a vizuális formanyelvi
elemek, összefüggések kifejezése
tanulmányrajz segítségével.
Szemléltetés:
összetett tárgyak,
térformák
Anyagok: rajzlap,
ceruza vagy szén.
15-16. Vizuális
kommunikáció:
ábrázolási konvenciók.
Ábrázoló geometria.
Összetett formák, tárgyak térbeli
helyzetének vizsgálata, megjelenítése
ábrázoló geometriai rendszerben (vetületi,
axonometrikus és perspektivikus
szerkesztések, szabadkézi rajzok, vázlatok).
Szemléltetés:
magyarázó rajzok
bemutatása.
Anyagok: színes
ceruza, rajzlap.
Január
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
17-18. Tárgy és
környezetkultúra: a
tárgyi világ
formanyelvi elemei, a
tartalom és forma
összefüggése.
Népművészet,
iparművészet.
Feladatmeghatározás.
Tárgytervezés.
Tervezési
dokumentumok:
látszati és műszaki
jellegű rajzok.
Az előző órai feladat kapcsán a funkció,
anyag és forma viszonyának megbeszélése.
Bemutatott népművészeti, iparművészeti
tárgyakon a funkció és forma, a jelentés, a
lépték, az anyag, a szerkezet és az
elkészítés módjának vizsgálata.
Valós szükségleten alapuló, tárgykészítéssel
megvalósítandó (elkészíthető) tárgy (pl.
öltözék kiegészítő) kigondolása.
Az alkotófolyamat (a feladat meghatározás,
tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés)
lépéseinek megtervezése.
A tervezési folyamat dokumentálása
munkanaplóban, munkalapon (látszati és
műszaki rajzok, szín és anyagminták).
A tervezési dokumentáció alapján a tárgy
elkészítése.
Szemléltetés: a
tervezéshez,
tárgykészítéshez
egyazon funkció
más-más
anyaggal,
formával,
megoldással
történő
megválasztására.
Példák
bemutatása,
népművészeti és
iparművészeti
tárgyak
bemutatásával.
Anyagok: az
anyag és technika
szabad
223
megválasztása.
19-20. Tárgy- és
környezetkultúra: az
alkotófolyamat lépései.
Modellterv. Makett.
A megismert geometria rendszerek (Monge
vetület, két iránypontos szerkesztett
perspektíva, egyméretű és kétméretű
axonometria) segítségével a tervezett tárgy
adatainak (méret), formájának
megtervezése.
A szabásrajz és a forma makettjének
elkészítése.
Szemléltetés:
szabásminták,
modelltervek,
tárgymakettek
bemutatása.
Anyag. papír.
olló, ragasztó.
Február
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
21. Kifejezés,
képzőművészet: a
vizuális kifejezés
formanyelvi elemei a
műalkotásokban.
A grafika fogalma,
funkciója.
Egyedi grafika.
Bemutatott alkotások segítségével a
képgrafika nyelvi elemeinek (vonal, tónus,
forma) tanulmányozása.
Művészettörténeti tanulmányokra építve a
grafikai műfaj kialakulásának nyomon
követése.
Gótikus és reneszánsz egyedi grafikák
elemzése.
Alkotások tükrében a rajzművészet
fogalmának meghatározása, a rajzművészet
fajtáinak, technikáinak számbavétele.
Szemléltetés:
kódex
illusztrációk,
miniatúrák.
Giotto grafikai,
Leonardo da
Vinci:
Virágtanulmány a
windsori
gyűjteményből,
Önarckép, Sziklás
Madonna
(londoni vázlat).
22. Kifejezés,
képzőművészet: a
képgrafika stílusa,
formanyelve,
technikái.
Műelemzés.
Sokszorosító grafika.
A művészi sokszorosító grafikai eljárások
csoportjainak: magasnyomás (fametszet,
linoleummetszet), mélynyomás (acél-
illetve rézmetszet, mezzotinto, rézkarc,
hidegtű, aquatinta) és síknyomás
(kőnyomat, monotípia) megismerése. A
különböző sokszorosító eljárások kifejezési
lehetőségének vizsgálata.
Szemléltetés:
Rembrandt:
Önarckép
(rézkarc), Dürer:
A lovag, halál és
az ördög
(fametszet),
Picasso: Arckép
Cranach után
(linó), Kondor
Béla: A nagy
madár (rézkarc).
23-24. Képzőművészet:
alkalmazott grafika.
Kifejezés,
képzőművészet:
alkalmazott grafikai
tervezés.
A gyakorlati és esztétikai célokat,
követelményeket szolgáló alkalmazott
grafikai tervezés sajátosságainak, a kép és
szöveg összhangjának, a grafika
üzenethordozó és tájékoztató funkciójának
vizsgálata.
A tapasztalatok birtokában meghívók,
névjegyek, tervezése.
Szemléltetés:
könyvillusztráció
k, bélyegtervek,
Ex librisek,
tudományos
illusztrációk,
meghívók,
névjegykártyák
bemutatása.
224
Március
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
25. Kifejezés,
képzőművészet: a
festészet fogalma,
funkciója, kifejezési
eszköze,
Műelemzés.
A tartalom és a forma.
A sziklakarcok és barlangfestmények
megjelenése az őskori művészetben. A
képzőművészet síkművészeti ágának a
festészet fogalmának, funkciójának,
társadalmi indíttatásának, kifejező
eszközeinek (színek, vonalak, foltok)
megismerése. Művészettörténeti
tanulmányokra, szemléltetésre építve a
festészeti műfaj változásainak nyomon
követése.
Szemléltetés:
Bikák terme a
lascaux-i
barlangban,
Zenéló lányok
Thébából,
Pompei-i
Misztérium villa
falfestménye,
Rubljov:
Szentháromság
ikon, Raffaello:
Athéni iskola.
26. Kifejezés,
képzőművészet: a
festészet kifejező
eszközei,
hatásrendszere.
Festészeti válfajok,
festészeti műfajok,
festészeti technikák.
Arckép, csoportos
kompozíció, akt.
A festészet válfajainak (falkép, táblakép,
miniatúra) megismerése. A festmények
festési mód szerinti (enkausztikus-, freskó-,
tempera-, olaj-, pasztell-, akvarell- és
gouache-festés) valamint az ábrázolás
tárgya szerinti (történeti, mitológiai,
vallásos tárgyú kép, csoportos kompozíció,
arckép, életkép, akt …) megkülönböztetése.
A bemutatott alkotásokon (arcképeken,
csoportképeken) a kifejezőeszközök és
hatásrendszer vizsgálata.
Szemléltetés:
Dürer,
Rembrandt, Van
Gogh önarcképei,
Raffaello Santi:
Ifjú képmása,
Leonardo da
Vinci: Mona Lisa,
Rippl Rónai
József: Babits
Mihály,
Mednyánszky
László: Csavargó
fej.
27. Kifejezés,
képzőművészet: a
csendélet és tájkép
műfaja. Festészeti
stílusok.
A művészet kulturális,
társadalmi, történeti
meghatározottsága.
A festészeti témák, műfajok iránti igény
nyomon követése a társadalmi-kulturális
elvárások tükrében.
Az önálló tájkép és csendélet műfajának
megszületése a barokk korban. A tájkép és
a csendélet műfaj kifejezési eszközeinek,
hatásrendszerének változása. Barokk,
impresszionista, kubista, konstruktivista
tájképek, csendéletek elemzése.
Szemléltetés:
Brueghel: Tél,
Giorgione: Alvó
Vénusz, Corot:
Híd Nantes
mellett, Monet: A
rouani katedrális,
Szinnyei M. Pál:
Majális, Van
Gogh:
Napraforgók,
Cezanne:
Csendélet
hagymákkal.
28. Kifejezés,
képzőművészet: az
életkép és történelmi
kép műfaja.
A festészet történeti-társadalmi
meghatározottsága. A történelmi kép
szerepe (az ókori római művészetben), a
klasszicizmus és a romantika
művészetében.
Az életkép műfaj változásának nyomon
Szemléltetés: G
Seurat: Fürdőzés,
E. Degas:
Táncosnő,
Székely Bertalan:
Egri nők.
225
követése.
Április
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
29. Kifejezés,
képzőművészet: a
festészeti műfajok
megjelenési típusai:
táblakép, murális
alkotás.
A freskó.
Műelemzés.
A freskófestészet koronként változó
stílusának nyomon követése (a dekoratív
síkszerű aranyhátteres megoldásoktól az
illuzionisztikus barokk
mennyezetfreskókig).
A gótikában egyre nagyobb szerephez jutó
táblaképfestészet legkiemelkedőbb
alkotásainak megismerése.
A szárnyasoltárok táblakép-
olajfestményeinek elemzése.
Szemléltetés:
Giotto: Lázár
feltámasztása,
Kolozsvári
Tamás:
Keresztrefeszítés,
Bosch: A pokol
(oltárkép részlet),
Pozzo: Loyolai
Szt. Ignác
megdicsőülése.
30-31. Kifejezés,
képzőművészet:
murális alkotás. Mázas
csempe, mozaik,
üvegfestészet.
Bemutatott képzőművészeti alkotások
segítségével a murális műfajhoz tartozó
mozaik, sgraffitó, üvegfestmény kifejező
eszközeinek, hatásrendszerének
megfigyelése, vizsgálata.
Szemléltetés:
perzsa mázas
csempe, ravennai
mozaik,
üvegablak a
chartres-i
katedrálisból.
Május
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
32-33. Képzőművészet: a
szobrászat fogalma,
rendeltetése,
formanyelve.
A szobrászat műfajai:
kerekszobor,
dombormű.
A háromdimenziós művészet, a szobrászat
fogalmának, rendeltetésének, kifejező
eszközeinek megismerése.
A plasztika csoportosítása a térbeli
megjelenés relief, frontális és körüljárható
szobor. A bemutatott alkotások
sajátosságainak megbeszélése.
Szemléltetés:
Ghiberti: Porta
del Paradiso,
Donatello:
Gattamelata,
Laokoón csoport,
A. Rodin: Calaisi
polgárok,
Ferenczy B.:
Babits síremlék.
34-35. Képzőművészet: a
szobrászat
hatásrendszere. A
szobrászat témái,
technikái. Témának
megfelelő műelemzés.
Mobil. Művészeti
gyűjtemény. Kifejezés
- alkotás.
Az alkotások csoportosítása a szobrok
anyaga (agyag, fém, kő, fa, elefántcsont
…), előállítási technológiája (mintázás,
öntés, fafaragás, hegesztés…). A mű
rendeltetése (emlékmű, épületplasztika),
mérete (monumentális szobor, kisplasztika),
az ábrázolás témája (történelmi dombormű)
alapján.
A XX. század térkonstrukcióinak, mobil és
fényszobrainak megismerése, elemzése.
Szemléltetés: A.
Maillol: Földközi
tenger, U.
Boccioni: Lépő
figura, A.
Archipenko: Álló
alak, Brancusi:
Alvó múzsa, H.
Moore: Király és
királynő, V.
226
Egyszerű eszközökkel mobilszobrok
alkotása.
Tatlin: III.
Internacionálé
emlékműve,
Calder: Mobil,
Shaár E.: Utca.
Június
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
36-37. Kifejezés,
képzőművészet:
kortárs műfajok a
képzőművészetben.
Enviroment,
térinstalláció. Alkotás.
Az 1960-as évektől gyakorivá váló műfaj a
térberendezés (enviroment), az
akcióművészet (happening és performance)
valamint a térinstalláció műfajának
megismerése.
Térberendezések, térinstallációk tervezése.
12. évfolyam
Évi óraszám. 37 óra
1. témakör: Kifejezés, képzőművészet - 17 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
A művészeti értékek iránti nyitottság
fejlesztése.
A tanult művészeti ágak (szobrászat,
alkalmazott grafika) és a mindennapi
környezet sajátosságainak, összefüggéseinek
és történetük fordulópontjának, valamint
kiemelkedő művek és alkotóinak ismerete.
A leírástól az ítéletalkotásig terjedő
műelemző képesség kialakítása.
Érzések, gondolatok vizuális
megjelenítésének képessége.
Belépő tevékenységformák:
Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit
felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű)
önálló tevékenység a képzőművészet
területén.
Problémaközpontú, verbális és vizuális
műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti
elemzés, képolvasás) tudatosítása,
használata az építészet, az alkalmazott
Nyelv:
A formanyelv, a formaadási módok felismerése és
alkalmazása az alkotó és befogadó
tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban,
műfajokban: népművészetben, építészetben,
tárgyakban, a tudományos és köznapi
információkban.
Alkotás:
Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák,
gondolatok, témák személyes hangú, megjelenítése
ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra
épülő alkotásokban.
Befogadás:
Művészeti ágak szerinti problémaközpontú
műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és
a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílus-
és kultúrtörténeti, ikonográfiai).
Építészet:
Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és
227
művészetek területén.
Összefoglaló művészettörténeti áttekintés.
természeti meghatározottsága. Az építészeti
szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti
stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az
építészet hatásrendszere.
Művészettörténeti összefoglalás:
Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a
kor és a stílus összefüggésében.
2. témakör: Vizuális kommunikáció - 8 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
Információkat megbecsülő magatartás.
Fejlett térszemlélet, a mindennapi élet
vizuális információinak megértése, kritikus
befogadása.
A mindennapi élethez szükséges
ábrázolóképesség, kommunikációs
jelentésadási készség fejlesztése.
A tömegkommunikáció átfogó műfajainak,
sajátosságainak, összefüggéseinek ismerete.
A vizuális információforrások (pl. könyvtár,
Internet) célszerű használatának
megtanulása.
Tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása
látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás
(Kavalier axonometria, egyméretű-,
kétméretű-, Monge-vetületek, két
iránypontos perspektíva) segítségével.
Adatok, összefüggések vizuális
megjelenítésének képessége a tanult szinten.
Belépő tevékenységformák:
Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit
felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű)
önálló tevékenység a vizuális kommunikáció
területén.
Problémaközpontú verbális és vizuális
elemző módok tudatosítása, használata.
Nyelv:
A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a
tudományos, a köznapi információkban, a
tájékoztatásban, a reklámban.
Alkotás:
Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok
tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus
ábrázolása.
Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási
kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai
csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó
felhasználásával.
Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár,
könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az
alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése
munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés,
vázlatok, tervek).
Befogadás:
A mindennapi életben alkalmazott geometriai
konvenciók (Monge-vetület, axonometria,
perspektíva) olvasása, értése.
A vizuális kommunikáció fogalma.
A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a
tömegkommunikáció.
A kép, az írás szerepének fordulópontjai a
kommunikáció fejlődésében.
A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése.
A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó,
tervező grafika).
A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti
hatásrendszere: információ (objektív), reklám
(felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).
228
3. témakör: Tárgy- és környezetkultúra - 12 óra
Általános fejlesztési követelmények,
belépő tevékenységek
Tartalmak,
tevékenységek
Általános fejlesztési követelmények:
Tárgyakat, információkat megbecsülő
környezettudatos magatartás.
A tárgyhoz illő műelemző módszer
alkalmazása.
Nyitottság az idegen műfajok iránt,
tolerancia az új művek, tárgyak
megítélésében. Az árucikkek tudatos
megítélése a tanult szempontok alapján.
Rendeltetésszerűen használja a tárgyi
környezetét.
Önállóság a problémamegoldás lépéseiben:
helyzetfelismerés, vázlatkészítés, tervezés,
alkotás - konstruálás, és a munka értékelése.
A tárgytervezés sajátosságainak,
összefüggéseinek ismerete.
Belépő tevékenységformák:
Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit
felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű)
önálló tevékenység a környezetkultúra
területén.
Problémaközpontú verbális és vizuális
műelemző módok tudatosítása, használata a
népművészet területén.
Nyelv:
A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés
összefüggései a téralakításban.
Alkotás:
Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet,
illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása,
tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban,
axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a
terv modellezése.
Befogadás:
A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái
(eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-,
kegy-, műtárgy).
A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális
és társadalmi meghatározottsága.
A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki,
ergonómiai, esztétikai, gazdasági).
Népművészet:
A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma.
A hagyományos magyar népművészet és napjaink
népművészete a folklórizmus.
A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés,
eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság,
szőttes, hímzés, népviselet).
Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény.
Tanmenet
Tartalom Hét Hónap
1. Kifejezés, képzőművészet 1. Augusztus
1. Tárgy és környezetkultúra
2. Tárgy és környezetkultúra
3. Tárgy és környezetkultúra
4. Tárgy és környezetkultúra
2.
3.
4.
5.
Szeptember
Szeptember
Szeptember
Szeptember
5. Tárgy és környezetkultúra
6. Tárgy és környezetkultúra
7. Tárgy és környezetkultúra
8. Tárgy és környezetkultúra
6.
7.
8.
9.
Október
Október
Október
Október
2. Kifejezés, képzőművészet
3. Kifejezés, képzőművészet
4. Kifejezés, képzőművészet
10.
11.
12.
November
November
November
229
5. Kifejezés, képzőművészet 13. November
1. Vizuális kommunikáció
9. Tárgy és környezetkultúra
10. Tárgy és környezetkultúra
14.
15.
16.
December
December
December
2. Vizuális kommunikáció
3. Vizuális kommunikáció
11. Tárgy és környezetkultúra
12. Tárgy és környezetkultúra
17.
18.
19.
20.
Január
Január
Január
Január
6. Kifejezés, képzőművészet
7. Kifejezés, képzőművészet
8. Kifejezés, képzőművészet
9. Kifejezés, képzőművészet
21.
22.
23.
24.
Február
Február
Február
Február
10. Kifejezés, képzőművészet
11. Kifejezés, képzőművészet
12. Kifejezés, képzőművészet
13. Kifejezés, képzőművészet
25.
26.
27.
28.
Március
Március
Március
Március
14. Kifejezés, képzőművészet
15. Kifejezés, képzőművészet
16. Kifejezés, képzőművészet
29.
30.
31.
Április
Április
Április
17. Kifejezés, képzőművészet
4. Vizuális kommunikáció
5. Vizuális kommunikáció
6. Vizuális kommunikáció
32.
33.
34.
35.
Május
Május
Május
Május
7. Vizuális kommunikáció
8. Vizuális kommunikáció
36.
37.
Június
Június
Augusztus
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
1. Képzőművészet,
kifejezés: formanyelv,
formaadási módok.
Befogadás. Alkotás.
A természetes környezet, a táj, illetve a
természetes és mesterséges környezet
viszonyának személyes hangú
megjelenítése, kifejezése szabadon
választott (rajz, festés, kollázs vagy
montázs) technikával.
Szemléltetés:
tájképek,
utcarészletek
bemutatása.
Anyagok: rajzlap,
ceruza, festék,
ecset.
Szeptember
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
2-3. Tárgykultúra: a
néprajztudomány
területei. A tárgyi
néprajz fogalma. A
népi építészet.
A néprajztudomány fogalmának, ágainak, a
tárgyi naprajz, az anyagi-gazdasági élet
területeinek megismerése.
Településrendszerek, népi építkezési
módok, a ház funkciójának, az
építőanyagok, szerkezet, lakó- és gazdasági
épületek elemzése.
Szemléltetés:
hollókői házak,
somogyi tornácos
ház, konyhabelső,
templom,
harangtorony,
kazettás
mennyezet.
230
4. Tárgy- és
környezetkultúra: a
magyar népművészet.
A hagyományos
magyar népművészet
és napjaink
népművészete.
Bútorkészítés,
bútordíszítés.
Néprajzi, népművészeti ismeretekre építve
a lakóház (lakótér, munkatér, élettér)
funkciójáról tanultak felidézése.
Helytörténeti gyűjtemény, szemléltető
anyagok segítségével a bútorok
elhelyezkedésének (diagonális,
párhuzamos, centrális), fajtáinak (láda,
bölcső, szék, asztal, ágy, téka, szekrény,
sublót, tükör, pad), a bútorok díszítési
felületének, díszítésmódjának (ékrovás,
festés, domború faragás, áttörés)
megfigyelése.
Szemléltetés:
sárközi, kapuvári
tisztaszoba, ácsolt
kelengyeláda
(Nógrád megye),
saroktéka
(Vargyas),
spanyolozott
tükrös (Győr
megye).
Helytörténeti
múzeum, skanzen
megtekintése.
5. Tárgy- és
környezetkultúra: a
gyűjtögetés, halászat,
vadfogás, méhészet,
földművelés,
állattenyésztés szerepe,
eszközei.
A néprajztudományon belül a magyar nép
hagyományos tárgyi kultúrájának a
gyűjtögetés, halászat, vadfogás, méhészet,
földművelés és állattenyésztés eszközeinek
megismerése, helytörténeti múzeum
megtekintése, néprajzi szemléltető anyagok
segítségével.
Javaslat: egyéni gyűjtőmunka, melynek
témája az ősi életmód (foglalkozás)
bemutatása (pl. aranyász, pákász) interjú
módszerrel.
Szemléltetés: a
gyűjtögetés
(kosarak), a
halászat (hálók,
ladikok,
haltartók), a
vadászat (dárda,
íj, nyíl), a
földművelés (ásó,
kapa, sarló, kasza,
eke, cséphadaró,
hombár) és az
állattenyésztés
(ólak) eszközei.
Október
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
6. Tárgy és
környezetkultúra: a
népművészet fogalma.
A funkció, anyag,
forma és díszítés
összhangjának
megnyilvánulása a
paraszti kultúra
tárgyaiban. Fonás,
szövés. Szőttesek.
Hímzések.
A legősibb kézműves technika a fonás
növényi és állati eredetű anyagainak
(szalma, csuhé, gyékény, vessző, kender,
gyapjú) technológiájának (pl. csuhé pödrés,
kenderfonás), eszközeinek (rokka,
szövőszék), termékeinek (sövénykerítés,
tároló edények, vászon) megismerése.
A népművészet megnyilvánulása a
kézműves technológiával készített tárgyak
formarendszerében, motívumkincsében,
esztétikájában.
Szemléltetés:
szalma, csuhé,
gyékény, vessző
tároló edények,
gyékényből font
méhkaptár,
vessző varsa,
kender fonal,
vászon.
Különböző
tájegységek
(Sárköz, Somogy,
Baranya)
szőttesei,
párnavégek,
díszlepedők.
7. Tárgy és
környezetkultúra: a nép
esztétikai értékeinek,
A viselet definíciójának megbeszélése. Ősi
alapanyagok (len, kender, gyapjú) és
szabásminták (derékszögű és karcsúsított
Szemléltetés:
cifraszűr (Békés,
Heves vagy
231
szemléletének,
ízlésvilágának,
identitástudatának, jel-
és
szimbólumrendszeréne
k megnyilvánulása a
népviseletben, a
hímzésekben.
szabásrendszer) megismerése. A viselet
elemeinek (női ruhaneműk, férfi
ruhaneműk) számbavétele. A ruházat
szimbólumrendszerének (családi állapot,
nem, kor, vagyoni állapot) megfigyelése.
Ruházati díszek megismerése. A népviselet
változásának nyomon követése. A hímzés
szerepe a viseleteken.
Hajdú megye),
női ködmön
(Somogy, Heves
vagy Baranya
megye), néhány
viselet (Sárköz,
Torockó, Rimóc,
Mezőkövesd,
Kapuvár, Dél-
alföld).
Hímzésfajták
bemutatása.
8. Tárgy és
környezetkultúra: a
népművészet
megnyilvánulása a
parasztgazdaság
tárgyaiban. A fazekas
tárgyak
formarendszere,
díszítésmódja. A
folklórizmus.
Művészettörténeti tanulmányokra építve az
agyagművesség történetének felelevenítése.
A Kőrös kultúra és az Árpádkor edényeinek
megismerése. A különböző tájegységek
edényfajtáinak, a fazekas díszítő kultúra
sokszínűségének megismerése. A
folklórizmus fogalmának tisztázása. A nép
által készített dísz- és használati tárgyak
beépülése a városi polgárság életébe,
lakáskultúrájába.
Szemléltetés:
vizeskorsó (Tata),
lakodalmas fazék
(Sümeg), Rajczy
Mihály: Madaras
pálinkás-butélia
(Mezőcsát),
bokály székely
határőr
ábrázolásával
(Kézdimartos),
céh kancsó, tál.
9. Tárgy és
környezetkultúra: a
pásztorművészet.
Karcolozás, fafaragás,
spanyolozás
Pásztorművészeti alkotásokon (kostök
zacskók, lőporszaruk, pásztorbotok,
juhászkampók, jegyajándékok) a
természetes alapanyagok, a formakincs, a
forma és díszítés harmóniájának
megfigyelése.
Szemléltetés:
karcolozott
szarutárgyak,
spanyolozott
jegyajándékok,
faragott vagy
ólombetétes
botok.
November
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
10. Képzőművészet:
építészet. Az építészet
fogalma.
Az építészet funkciója,
társadalmi és
természeti
meghatározottsága.
Az építőművészet téralkotó funkciójának
megbeszélése.
A téralkotás építménytípusainak
(lakóházak, középületek, hidak,
templomok), épületegyütteseinek (terek,
utcák, városnegyedek) kialakításában a
társadalmanként és koronként eltérő
szociális és művészeti szükséglet, a
rendelkezésre álló anyagok és technika által
való meghatározottság kifejeződése.
Szemléltetés: sás
kunyhók,
löszfalba vájt
lakások, vályog,
fa, kő és tégla
házak, vas és
üveg paloták,
ipari csarnokok,
vázás hé
szerkezetes
épületek.
11-13. Képzőművészet:
építészeti szerkezetek.
Az épületeket formailag meghatározó, a
fejlődés során gazdag változatossággal
Szemléltetés:
Stonehenge,
232
Építészeti stílusok
(tértervezés,
tömegalakítás,
alaktan). Az építészet
hatásrendszere. A
formanyelv, a
formaadási mód
felismerése, elemzése
az építészetben.
Műelemzés.
megjelenő szerkezeti elemeknek: a tartó
szerkezeti elemek (fal, oszlop. pillér) és a
fedő elemek (síkmennyezet, boltozat)
viszonyának vizsgálata. A homlokzat és
belső terek kialakításában, a tömeg-, tér- és
felületképzésben, az épület rendeltetésének,
szerkezetének és formájának összhangjára
való törekvés tanulmányozása.
Korunk kiemelkedő építészeinek munkáin
(pl. Gaudi, Le Courbusier, Makovecz) a
formanyelv és funkció összevetése.
Kheopsz piramis,
Parthenon,
Pantheon,
Colosseum,
Wormsi
székesegyház,
Remsi katedrális,
Bernini: Szt. Péter
tér, Eiffel:
Nyugati
pályaudvar, Le
Courbusier: Villa
Savoye, Gaudi:
Sagrada Familie,
Makovicz Imre:
Paksi templom.
December
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
14. Vizuális kultúra:
tértanulmányok.
Tapasztalati távlattani
ábrázolás.
Tértanulmányok segítségével a téri rend, az
összetettebb térviszonyok tapasztalati
távlattani perspektivikus ábrázolás. A
tapasztalatok felhasználásával grafikai
tervek készítése.
Anyagok: rajzlap,
ceruza esetleg
szén, tus, ecset.
15-16. Tárgy és
környezetkultúra:
tértervezés. Tervezés
látszati rajzban. A terv
modellezése.
Építészeti látványtervek tanulmányozása.
Fantáziára, kreativitásra építve egyéni
épülettervek kigondolása. Az elképzelt
épület makettjének magalkotása. Térhatású
látványterv készítése (a makett elhelyezése
a kivetített környezetbe).
Szemléltetés:
építészeti
makettek
bemutatása.
Anyagok: rajzlap,
olló, ragasztó.
Január
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
17-20. Vizuális
kommunikáció: a
mindennapi életben
alkalmazott geometriai
konvenciók (Monge
vetület, axonometria,
perspektíva) olvasása,
megértése,
alkalmazása. Tárgyak
tanulmányozása. A
tervezői, alkotói
folyamat lépéseinek
összegyűjtése
munkanaplóba.
Egyszerű használati tárgy (pl. kulcs)
megfigyelése, ábrázolása.
A modellként beállított használati tárgy
formájának, térbeli helyzetének
megfigyelése, a tárgy látszati
tanulmányrajzának elkészítése.
A tárgy mérethű Monge-féle vetületi
rajzának megszerkesztése.
Az erőteljesen tagolt (csonkolt és
összeépített) tárgy részeinek elemzése
geometrikus rendszerek (két iránypontos
szerkesztett vagy tapasztalati perspektíva,
illetve műszaki távlattan: különböző
axonometriai rendszerek) alkalmazásával.
Szemléltetés:
látvány és
modellértelmezés
ek bemutatása.
Működést
kifejező
magyarázó
rajzok,
folyamatábrák
bemutatása.
Ábrázoló
geometriai
rendszerek
bemutatása.
233
Tárgy és
környezetkultúra: a
tárgykultúra fogalma.
A tárgyak funkciója,
fajtái. A tárgyak stílusa
és a korstílus. A
tárgyak kulturális és
társadalmi
meghatározottsága. A
tárgyak jelentése.
Tervezés alap- és
nézetrajzban,
axonometrikus
rendszerben vagy
perspektív képpel. A
formanyelv, a
formaadás, a funkció
és jelentés
összefüggése.
Az elemzett részek összeillesztésével a
tárgy szerkezetének, felépítésének
bemutatása magyarázó rajzok segítségével.
Különböző korokból származó egyazon
funkcióra alkalmas tárgyakon a tárgy
kulturális és társadalmi
meghatározottságának, a stílus által
meghatározott formaváltozásoknak a
megfigyelése, tanulmányozása.
A megismert törvényszerűségek
figyelembevételével (különböző korokban
készült épületekhez) az adott kor
stíluselemeinek felhasználásával tárgyak
(kulcsok) vagy a mesterségeket
szimbolizáló jelképes tárgyak (kulcsok)
tervezése.
A tárgy jelképes jelentésének (nyit valamit)
vizsgálata. A tárgy átírásával szimbolikus
tartalmak kifejezése.
Szöveg és kép felhasználásával alkalmazott
grafikai tervek készítése.
Monge-féle
vetületi rajz.
Egyméretű
(izometria),
kétméretű
(dimetria)
axonometria.
Kavalieri
axonometria.
Szabadkézi
vázlatok,
tervezések
szemléltetése.
Szerkesztéses
feladatok
bemutatása.
Egy-egy stílus
tárgyainak (pl.
gótikus kulcsok)
bemutatása.
Alkalmazott
grafikai
tervezések
szemléltetése.
Anyagok:
tervezésekhez,
elemzésekhez,
rajzlap, színes
ceruza.
Alkalmazott
grafikai
munkákhoz
esetleg
számítógép.
Február
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
21. Képzőművészet:
művészettörténeti
összefoglalás. Az
őskor.
Ősművészeti emlékek (használati eszközök,
sziklarajzok, barlangfestmények,
kisplasztikák, szikladomborművek, ősi
építmények) értelmezése.
Szemléltetés:
barlangfestménye
k, Vénusz
szobrok, megalit
építmények.
22. Képzőművészet: az
európai
művészettörténet
áttekintése műfajok, a
kor és a stílus
összefüggésében. Az
ókori (krétai, mükénei,
Mükéne védelmi (küklopsz falú), kréta
labirintus jellegű építményei. A bikakultusz
és földanya tisztelet megjelenése a krétai
művészetben.
"Mindennek mértéke az ember" gondolat,
az arányrend kihatása a görög építészetre,
szobrászatra és festészetre.
Szemléltetés:
krétai, mükénei
épületek, görög
oszloprendek,
színház, templom.
Római
vízvezeték,
234
görög, etruszk és
római) művészet.
A hitvilág tükröződése az etruszk
szobrokon, festményeken.
Birodalmi, hatalmi törekvések
érvényesítése a római művészet műfajaiban,
stílusában.
lakóház,
templom, cirkusz.
Görög váza.
Római freskó,
mozaik. Krétai,
görög, etruszk és
római szobrok.
23. Képzőművészet: a
művészeti ágak szerinti
problémaközpontú
műelemzés.
A középkori
ókeresztény, román és
gótikus művészet a
műfajok, a kor és stílus
összefüggésében.
Stílustörténet,
kultúrtörténet,
ikonográfia.
A keresztény vallás, a feudális rend és az
egyház hatása a középkori művészetre.
Katakombák, katakombafestészet,
kódexillusztrációk, ókeresztény, román és
gótikus templomok, főúri várak, városi
középületek, gazdasági épületek
megismerése.
A festészet és a szobrászat szoros
kapcsolata az építészettel.
A bibliát magyarázó falfestészet, a táblakép
festészet és üvegfestészet megjelenése.
A bútorművesség, fémművesség, ötvösség,
elefántcsont-faragás, textilművészet
eredményei.
Kolozsvári Tamás és M. S. mester
műveinek elemzése.
Szemléltetés:
ókeresztény,
román és gótikus
épületek,
épületszerkezetek,
épületszobrok
bemutatása.
Ókeresztény
freskók,
mozaikok,
ikonok, román
falfestmények,
gótikus
táblaképek,
festett-faragott
szárnyasoltárok,
üvegablakok,
kódexek,
ötvöstárgyak,
textilek
bemutatása.
24. Képzőművészet: a
formanyelv, a
formaadási módok
felismerése a
művészeti ágakban,
műfajokban.
Ikonográfia.
A reneszánsz
művészet.
A humanizmus és reformáció eszméjének
megismerése.
A világnézet tükröződése a világi és
egyházi építészetben, szobrászatban,
festészetben.
A megfigyelési tapasztalatok (perspektíva),
az anatómiai kutatások hatása a művészetre.
Grafikai munkák (réz- és fametszetek,
ceruza-, tus-, ezüstvessző- és szénrajzok)
megjelenése.
Egy-egy mester életének, alkotásainak,
stílusának elemzése.
Szemléltetés:
reneszánsz világi
és egyházi
épületek, szobrok,
festmények,
grafikák.
Leonardo da
Vinci,
Michelangelo,
Raffaelo, Dürer,
Cranach, Bosch,
Brughel művei.
Március
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
25. Képzőművészet: a
barokk művészet a kor
és a stílus
összefüggésében.
Ikonográfia.
A manierizmus hatása a művészetre. Az
abszolutizmus és a reformációval harcoló
egyház szerepe a barokk formajegyek
létrejöttében. Új épülettípusok, szobrászati
és festészeti műfajok kialakulása.
Szemléltetés: az
európai, ezen
belül a magyar
barokk építészet,
szobrászat,
235
Műelemzés. Magyarországi barokk alkotások. festészet
megismerése.
26. Képzőművészet: a
rokokó, a
klasszicizmus, a
romantika és a
realizmus művészete.
A barokk túlburjánzása ellen fellépő
klasszicista művészet formanyelve.
Az érzelmek és életfilozófiák hatása a
biedermeier és romantika művészetében. A
társadalmi problémák tükröződése a
realizmus művészetében.
Szemléltetés:
rokokó,
klasszicista,
romantikus és
realista
képzőművészeti
alkotások
bemutatása
(magyar művek
is).
27. Képzőművészet: a
Barbizoni iskola, a
naturalizmus, a plein
air festészet, az
impresszionizmus és a
neoimpresszionizmus
formanyelve,
művészete.
A nagybányai
festészet.
A természetszemlélet megnyilvánulása a
barbizoni iskola művészetében.
A természeti kép visszaadására való
törekvés a naturalista festészetben. A
természetes fény reflexhatásainak
megjelenése a plein air tájfestészetben.
A fény, a levegő, a valőr, a reflexek iránti
fogékonyság, a hangulat, pillanat,
lelkiállapot, a szubjektív látásmód
megnyilvánulása az impresszionista
művekben.
Az impresszionizmus magyar iskolájának -
a nagybányai művészetnek - a
megismerése.
Szemléltetés:
Daumier, Millet,
Corot, Courbet,
Turner, Manet,
Monet, Renoir,
Pissarro, Degas,
Rodin, Seurat,
Signac, Cross,
Szinyei Merse
Pál, Munkácsy
Mihály, Koszta
József, Hollósi
Simon,
Mednyánszky
László, Rippl-
Rónai József,
Ferenczi Károly,
Réti I.
28. Képzőművészet: az
európai
posztimpresszionizmus
és a szimbolizmus.
A Nabis csoport.
A historizmus, az
akadémizmus, az
eklektika és a
szecesszió művészete.
A kecskeméti
művésztelep.
A tartalmi-formai egyensúly
megnyilvánulása a posztimpresszionista
alkotásokban.
Dekoratív megnyilvánulások a Nabis
csoport, harsogó felfokozott színvilág
megjelenése a fauvizmus művészetében. A
klasszikus művészet követése az
akadémikus művészetben.
A történelmi stílusok felújítására való
törekvés megjelenése a historizmus, a
különböző korok formakészletéből való
válogatás, az eklektika, az egyéni
formanyelv keresése a szecesszió
művészetében (Art Novo).
A gödöllői művésztelep formanyelve.
Szemléltetés:
Cezanne,
Gauguin, van
Gogh, Toulouse-
Lautrec, Redon,
Munch, Piloty,
Lalique, Eiffel,
Klimt, Csontváry
Kosztka Tivadar,
Gulácsy Lajos,
Csók István,
Benczúr Gyula,
Ybl Miklós,
Steindl Imre,
Lechner Ödön,
Kós Károly,
Vaszary János,
Róth Miksa.
236
Április
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
29-30. Képzőművészet: a XX.
század művészete.
A Bauhaus hatása.
Expresszionizmus,
kubizmus, futurizmus.
Dadaizmus,
szürrealizmus.
Absztrakt művészet.
Informel.
A Bauhaus alkotórendszerének
megismerése, hatásának vizsgálata.
A XX. század válságjelenségeinek, eszmei-
politikai-filozófiai hátterének tükröződése
az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus,
dadaizmus, szürrealizmus stílusában. A
különböző izmusok alkotásainak áttekintése
a kor és stílus összefüggésében. Az egyes
művek problémaközpontú műelemzése
korba ágyazva. Műfajnak és témának
megfelelő elemzési szempontok
alkalmazása.
A tárgytól való elszakadás megnyilvánulása
az absztrakt és informel művészetben.
Szemléltetés:
Gropius, Klee,
Kandinszkij,
Itten, Breuer M.
Moholy Nagy
László, Wright,
Sulivan, Aalto,
Makovecz Imre,
Matisse, Dufy,
Munch, Nolde,
Marc, Kokoschka,
Picasso, Braque,
Gris, Leger,
Boccioni,
Dunchamp, Arp,
Ernst, Chagall,
Dali, Mondrian,
Malevics, Gabo,
Pollack művei.
31. Képzőművészet:
tudományos,
technicista művészeti
irányzatok, pop art,
akcióművészet,
posztmodern művészet.
Kifejezés: gondolatok
megjelenítése.
Az 1950-es évektől napjainkig tartó
legmeghatározóbb képzőművészeti
irányzatok áttekintése. A bemutatott
művészeti alkotásokon a formaadási,
térábrázolási módok, optikai csalódások,
formanyelvi hatások nyomon követése.
Alkotás: egyéni gondolatok, közösségi
problémák személyes hangú megjelenítése
egyénileg megválasztott kifejező
eszközökkel.
Szemléltetés:
technicista, pop
art, akció művek
és posztmodern
alkotások
bemutatása.
Anyagok:
montázs, kollázs
készítéséhez
szükséges
anyagok vagy
technikai
eszközök.
Május
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
32. Képzőművészet: a XX.
századi magyar
művészet.
Alkotók és művek
ismerete.
A kor és a műalkotás
összefüggése.
A szentendrei, az európai és a római iskola,
a Kút és a Gresham kör tevékenysége.
Szocialista törekvések a magyar
képzőművészetben.
A geometrikus és lírai absztrakció
megnyilvánulásai. Absztrakt
expresszionista törekvések a magyar
művészetben.
Az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas
évek művészete.
Szemléltetés:
Medgyesi Ferenc,
Ferenczy Béni,
Borsos Miklós,
Schaár Erzsébet,
Kassák Lajos,
Vajda Lajos,
Kondor, Korniss,
Nádler, Keserű
Ilona, Maurer
237
Alkotók és alkotások megismerése.
Napjaink művészetének elemzése. Kiállítás
látogatás.
Dóra, Bak Imre,
ef Zámbó, El
Kazovszkij.
33. Vizuális
kommunikáció:
fogalom, élmény,
történet, eseménysor,
mozgásábrázolás.
Kifejezés,
képzőművészet: a
vizuális nyelv elemei.
A XX. század képzőművészetét áttekintve a
festészet kifejező eszközeinek áttekintése.
A XX. század képzőművészetének
(festészetének) technikáit alkalmazva a
tanulókat érő élmények, történetek,
események, a gyorsan változó világ
dinamikájának, változásának képi
kifejezése szabadon választott festészeti
eszközrendszerrel.
Az elkészült alkotások elemzése a tartalom
és a kifejezési eszköz összefüggésében.
Anyagok:
szabadon
választott
festészeti technika
(vízfesték,
tempera, ecset,
rajzlap).
Szemléltetés: a
XX. század
alkotásaiból
történő egyéni
választás.
34. Vizuális
kommunikáció: a
vizuális kommunikáció
formanyelve, műfajai.
A vizuális kommunikáció, a
tömegkommunikáció nyelv- és
formarendszerének, műfajainak (tipográfia,
tervező grafika) elemzése.
Tömegkommunikációra alkalmas plakátok
tervezése.
Szemléltetés:
óriás poszterek,
plakátok
bemutatása.
Anyagok:
szabadon
választott
anyagok.
35. Vizuális
kommunikáció: az
alkalmazott grafika
műfajai, műfaji
sajátosságai.
Az alkalmazott grafika, a tervező grafika
üzenethordozó és tájékoztató funkciójának,
közlő és felhívó jellegének, az írás
szerepének, a kép és szöveg kapcsolatának
elemzése.
A tapasztalatok birtokában személyes
használatra szánt reklámanyagok tervezése.
Szemléltetés:
tudományos
illusztrációk, Ex
librisek,
meghívók,
névjegyek
bemutatása.
Anyagok: grafikai
eszközök.
Június
Hét Tartalom Tevékenység Eszköz
36. Vizuális
kommunikáció: a
tanultak rendszerezése,
összegzése.
Kiállítás rendezés.
Az év során készített produktumok
rendezgetésével, a témák rendszerezésével
a képzőművészet, kifejezés, vizuális
kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra
témaköreiből tanultak összegzése.
Az alkotások kiállítása.
37. Vizuális
kommunikáció:
elérhető művészeti
gyűjtemény anyagának
megtekintése.
Helyi képzőművészek kiállításának
megtekintése által napjaink, régiónk
képzőművészetének nyomon követése.
A képzőművészetben, szobrászatban
238
jelentkező kortárs műfajok (pl. az
enviroment és térinstalláció) változásainak
figyelemmel kísérése.
A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmények
Kifejezés, képzőművészet:
A vizuális, a verbális kifejezés hasonlóságainak ismerete.
Kifejezési kísérletek személyes beállítódás szerinti témában, műfajban, technikában.
A tanult korok, korszakok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő
alkotás ismerete. Alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon.
Vizuális kommunikáció:
Legyen gyakorlott a geometriai (műszaki jellegű) közlőnyelv olvasásában.
Adott tárgy axonometrikus ábrázolása, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztése.
Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében.
Jártasság a műszaki rajz technikájában.
Tárgy és környezetkultúra:
Használati tárgyak (öltözködés, ajándék) rendeltetésének megfelelő, tudatos tervezése.
Ismerjen néhány, a szokásostól eltérő megjelenésű eszközt és épületet.
A célnak megfelelő technika önálló megválasztása.
A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének módjai, fajtái:
A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét,
előmenetelét évközben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.
A tanulóelméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek
számonkérésének tartalmát a tanterv évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg.
A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl. szóbeli feleletek, önálló gyűjtőmunka,
kiselőadás, írásbeli beszámoló, rajzi, festési, mintázási, tervezési, konstruálási produktumok).
Az értékelés kritériumai: a szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak,
konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe
vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges
munkakedvet fenntartónak kell lennie.
A tankönyv - taneszköz kiválasztás elvei:
Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének
Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak
Segítse a tanulást, motiváljon
Szerkezete legyen világos, egyszerű
Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre
Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra
239
Irodalom
Nevelés
Ádám György: Érzékelés, tudat, emlékezés, Medicina, Bp. 1969
Bokor Béla- Dr. Koltai Dénes (szerk.), Szociokulturális animáció, Janus Pannonius
Tudományegyetem, Pécs, 1995
Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Bp.
1986
Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat, Bp. 1980
Csapó Benő: A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Akadémia Kiadó, Bp. 1988
Csepeli György: A meghatározatlan állat. Szociálpszichológia kezdőknek és haladóknak, Ego
School Bt., Bp. 1993
Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Bp. 1988
Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris Kiadó, Bp. 1997
Kereszty Zsuzsa- Pólya Zoltán, Csenyéte, antológia, bár könyvek, Csenyéte-Budapest-
Szombathely, 1998.
Nagy József, Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez,
Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.
Vidovszky Gábor (szerk.), Neveljünk, önneveljünk örömmel, Image, Bp. 1993.
Vizuális nevelés, vizualitás
Cristina Lastergo- Francesco Testa, Nézz, láss, kérdezz. Könyv a látható világról, Magyar
változat: Wéber Péter, Gondolat, Bp. 1983. I. Emberi alak, II. Környezet, III.
Tömegkommunikáció
Balogh Jenő, A vizuális ítélet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
Balogh Jenő: Képes világ. Harmónikus pedagógia, Vízió-asszociatív analízis, Veszprém
Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1999.
Kárpáti Andrea (szerk.), Vizuális képességek fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995.
Foghtűy krisztina, Harangi Anna (szerk.), Múzeumpedagógia, Útmutató pedagógusok
számára, Korona Kiadó, Bp. 1993.
Művészeti vizuális nevelés, Tanári kézikönyv az általános iskola 5-8. osztályához,
Tankönyvkiadó, 1985.
Rézművesné Nagy Ildikó (szerk), "Növésterv". A vizuális tehetség gondozása, Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolc 1988.
Sándor Éva - Horváth Péter, Képzőművészeti pedagógiai terápia tanulásban akadályozott,
diákotthonban élő, 7-12 éves gyermekek számára, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskola, Bp. 1996.
Soltra Elemér, A rajz tanítása, Tankönyvkiadó, Bp. 1984.
Szalontai György: A vizuális nevelés, Tárogató Kiadó, Bp. 1994.
Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás, Tankönyvkiadó, Bp. 1984.
Szentirmai László, Nevelés, kézzel-bábbal, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1980.
Székácsné Vida Mária: A művészeti nevelés hatásrendszere, Tankönyvkiadó, Bp. 1980.
Tanítástervezés
dr. Hortobágyi Katalin, A projekt-módszer. Egy komplex tanulásszervezési módszeregyüttes
tézisei, in Iskolavezetés, 1993. augusztus
Kárpáti Andrea, Vizuális nevelés, Vizsga és projektmódszer, Középiskolai tantárgyi
feladatbankok, OKI, 1997.
240
Környeiné Gere Zsuzsanna, NAT-kalauz I-II., in Vizuális kultúra, Módszertani Lapok, az
Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda módszertani folyóirata, I. évfolyam 1-2., 3-4. Bp.
1997-1998.
Hunyady Györgyné-M. Nádasi Mária, A nevelés-oktatás tervezése. Jegyzet, a Budapesti
Tanítóképző Főiskola Kiadványa, Bp. 1995.
Sándor Zsuzsa, Tantervelemzés és a tanítás tervezése. Segédanyag a vizuális kultúra
tanításához, Eötvös József Kiadó, Bp. 1997.
Technikák
Kifejezés, képzőművészet
Átfogó
A képzőművészet iskolája I-II. szerk: Molnár C. Pál, Képzőművészeti Zsebkönyvtár,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1976.
Festészet
Karátson Gábor, Miért fest az ember?, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp., 1975.
Karátson Gábor, A festés mestersége, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976.
Szobrászat
Fekete Tamás, Szobrászat, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1982.
Grafika
Kréica, Ales, A művészi grafika technikái, Corvina, Bp., 1986.
Kovács Albert, A rajzról, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1978.
Sotriffer, Kristian, A fametszettől a kőrajzig, Corvina, Bp. 1968.
Maurer Dóra, Rézmetszés, rézkarc, Műhelytitkok sorozat, corvina, Bp. 1980.
Szabados Árpád, Metszés és nyomtatás, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bpl 1978
Fotomontázs
Bálint Endre, élete, munkássága (cikksorozat) in Művészet, 1977/6.
Bálint Endre, Szeszélyes jegyzetek a fényképek szerepéről festészetemben, in Fotóművészet,
1975/1. 28.
Bálint Endre, Vajda Lajos fotómontázsairól, in Fotóművészet, 1975/3, 23-26.
Forgács Éva, Kollázs és montázs, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1976.
Kaposi Endre, A montázsról, in Rajztanítás 1972/2. 20-21.
Kollarics Gábor, Egy montázsklub tanulságai. A Budapesti Tanítóképző Főiskola
Tudományos Közleményei, XIII., 1993.
Különszám a fotómontázsról, Rajztanítás, a Művelődési Minisztérium módszertani folyóirata,
1987/4-6.
Szilágyi Gábor, Az összemásolt fénykép, in A fotóművészet története, Képzőművészeti Alap
Kiadóvállalata, Bp., 1982. 283-294.
Szilágyi Gábor, A fotómontázs még mindig hódit, in Fotó, 1983/4, 167-168.
Újlaki Gabriella, A kollázs elnyeli a montázst?, in Művészet, 1983/2, 42-43.
Tárgy-, és környezetkultúra
Átfogó, népművészet
Baktay Patrícia-Koltai Magdolna, Beszélő tárgyak, Tankönyvkiadó, Bp. 1989.
Fél Edit-Hoffer Tamás, Parasztok, pásztorok, betyárok, Bp. 1966.
Fél Edit-Hoffer Tamás, Magyar népművészet, Corvina, Bp. 1975.
241
Hagyomány és kreativitásI-III., Unesco Konferencia, Budapest-Kecskemét, 1980.
I. Magyar paraszti gyermeknevelés, Szerk. Földesné Györgyi Erzsébet
II. Oktatás, művészet, folklór, játék, Szerk. Hosszú Klára
III. Kreativitás és hagyomány. Szerk. Voigt Vilmos
Hernádi Miklós, Tárgyak a társadalomban, bevezetés a tárgyak rendszerébe, Az Én Világom
sorozat, Kozmosz könyvek, Bp. 1982.
Kardos Mária, Népművészet. Kiegészítő jegyzet (ajánlott irodalom jegyzékével) Budapesti
Tanítóképző Főiskola, Bp. 1993.
Kézművesség, Kézikönyv gyerekeknek és tanítóknak. Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp.
1993.
Kresz Mária, Virág és népművészet, Bp. 1976.
Lükő Gábor, A magyar lélek formái, Exodus, 1942. reprint, Pécs, 1987.
Bellon Tibor- Fügedi Márta-Szilágyi Miklós (szerk.) Tárgyalkotó népművészet, Jelenlévő
Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1998.
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony Molnár Erika, Jeles napok, ünnepi szokások, Jelenlévő Múlt
sorozat, Planétás Kiadó, Bp. 1997.
Voigt Vilmos, A folklór esztétikájához Bp. 1972.
Bőrművesség
Lukovszky Ilona, Bőrművesség, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986.
Famesterségek
Szatyor Győző, Faművesség, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány Bp., 1986.
Zelnik József (szerk.), Régi famesterségek, Népművészeti Intézet, Bp, 1981.
Játék
Berhidai Magdolna- Fényi Tibor-Kiss Anna, Máktündérek, csutkanépek, Móra Kiadó, bp.
1984,
Borsai Ilona- Hajdu Gyula-Igaz Mária: Magyar Népi Gyermekjátékok, Bp. 1976.
Kereszty Kornél, Virágrendezés és játékok termésekkel, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó
Bp. 1984.
Kékes István, Papírjátékok, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1983.
Nagy Mari-Vidák István, Fűben, fában játék, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp.
1998.
Zelnik József (szerk.), Gyermeki játékok, Bp. 1977.
Kerámia
Kardos Mária, Primitív fazekasság, Mesterségek sorozat, NPI, 1979.
Kardos Mária, Mintázások, agyagos munkák, A Szórakaténusz módszertani kiadványai II.
1987.
Kardos Mária, Agyagművesség, Hobbi sorozat, Móra Kiadó Bp. 1987.
Kádasi Éva- Ardos Mária, Kerámia, Kaptár sorozat, Múzsák Kiadó, Bp. 1982.
Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa, Fazekaskönyv, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás
Kiadó, Bp. 1998.
Nemezkészítés
Nagy Mari-Vidák István, Nemezkészítés, in Kézművesség. Kézikönyv gyerekeknek,
tanítóknak, Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp. 1993.
Nagy Mari-Vidák István, nemezkészítés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó, Bp, 1997.
Nagy Mari-Vidák István, Elfelejtett ősök árnyai Tanulmányok 1972-1998, Petőfi Sándor
Művelődési Központ, Gödöllő, 1999.
242
Textilfestés, tojásfestés
B. Boros Ilona- P. Székely Éva, Batikolás, tojásítás, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp.
1981.
Lengyel Györgyi, Népi batik. MNOT, 1972.
Szövés, fonás, varrás, rongybaba
Csókos Györgyi, Szövés, Csináld Velünk sorozat, Móra Kiadó, Bp. 1978.
Csókos Varga Györgyi, Tárgyi anyanyelvünk, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1992.
Csókos Varga Györgyi, Kotta és kép, ALFADAT-Press Kft, Tatabánya, 1997.
Csókos Varga Györgyi, Fonás, vetés, szövés, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó Bp.
1997.
Lakatos Lilla, Rongybubák, Móra, Bp. 1985.
Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Kéziszövés, Mesterségek sorozat, NPI, 1981.
Landgráf Katalin-Szittner Andrea, Szövés, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó,
Bp. 1986.
Szenes Zsuzsa, Kelmék és hímzések, Műhelytitkok sorozat, Corvina, Bp. 1980.
Vadász Katalin, Varrás, Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1986.
A Tölgyfa-program könyvei, Helikon Kiadó, Bp.
Bubcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 1. Tankönyv az 1. évfolyam számára és tanári
kézikönyv, Bp. 1998.
Bobcsó-Kardos-Preisinger, Kép-világ 2. Tankönyv a 2. évfolyam számára és tanári
kézikönyv, Bp. 1999.
Sándor Zsuzsa, Kép-világ 3. Tankönyv a 3. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 2000.
Sándor Zsuzsa, Kép-világ 4. Tankönyv a 4. évfolyam számára és tanári kézikönyv. Bp. 2000.
Heffner Anna, Világlátó 1. Tankönyv az 5. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999.
Heffner Anna, Világlátó 2. Tankönyv a 6. évfolyam számára és tanári kézikönyv, Bp. 1999.
Szávai István, Vizuális nevelés 1. Feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv az 1-8. évfolyamok
számára, Bp. 1997.
Ihász Zsuzsa, Művészeti technikák könyve, Bp. 1997.
Origami
Pataki Tibor, Papírcsodák, Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Bp. 1982.
Öltözködéskultúra
Gazda Klára-Kaáz Sándor, Székelyek ünneplőben, Jelenlévő Múlt sorozat, Planétás Kiadó,
Bp. 1997.
243
Testnevelés
„A testnevelés az egyén testi fejlődésére gyakorolt tervszerű, célirányos nevelői hatások
folyamata meghatározott társadalmi célok alapján.”
Dr. Prisztóka Gyöngyvér
Cél:
A testnevelés sajátos eszközeivel, a kompetencia alapú oktatással járuljon hozzá az egész
iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb, a
társadalom és önmaga számára is leghasznosabb tulajdonság és képesség együttessel
rendelkező harmonikus személyiség kialakulásának megalapozásához
A kompetencia alapú, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes,
kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg,
Tudatosan tervezett és szervezett célirányos befolyásolást, személyiségformálást jelent. A
tanár feladata, hogy szakmai felkészültsége révén megtalálja azokat az eljárásokat,
amelyekkel kialakítja és elmélyíti az önálló aktivitási igényt tanítványaiban. A képzés során
minden tanulóban megalapozza, egész életre szóló igényként alakítsa ki a rendszeres testedzés
szükségletét.
Ismerjék fel az edzettség fontosságát, felelősségüket saját testi fejlődésükért, egészségük
megőrzéséért, egészséges életmódjuk kialakításáért. A sikeres felnőtt lét alapja az egészség
megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások,
magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi
adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás
erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és
elkerülés lehetőségeit.
Csak az egész embert lehet nevelni és fejleszteni, hogy a társadalom számára hasznos, egyéni
életében is megelégedett és sikeres egyén váljék belőle
Fontos az elfogadás, a bizalom, az erőszakmentes viselkedés elfogadása és fejlesztése.
A játékok közben szükséges helyzetfelismerések, a különböző nehezített körülmények között
végrehajtandó feladatok a döntési képességet, a találékonyságot formálják.
Az erőfeszítések, a versengések, a lemondással járó küzdelmek elviselése, az ellenfél
tisztelése, a közösséghez való tartozás, és alkalmazkodás szabályainak elsajátítása, a
sportszerűség mind példaértékű (példaképül) is személyiséget nevel.
A mozgásformák külső megjelenési formája esztétikailag önmagában is szép, ízlést formáló.
Ahhoz, hogy a szervezet az életkornak megfelelő fejlődési folyamaton menjen keresztül,
olyan mozgásingereket kell biztosítanunk, amelyek maguk után vonják a szervezet, kedvező
biológiai változását.
Minden tanuló kreatív és találékony, probléma érzékeny és döntésképes, de ezeket a
képességeit igazán csak másokkal együttműködve tanári segédlettel, tervszerűen irányított
munkával tudja továbbfejleszteni.
244
Teret kell adni, és értékelni kell az egyéni megoldásokra való törekvést, a kritikusságot és
önkritikusságot. a mások segítését, a szolidaritást.
Az egészséggel kapcsolatos feladatok:
Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása.
Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs
gyakorlatokat.
Az ember egészsége, törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott,
megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota
az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése.
A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok:
A kondicionális és koordinációs képességeknek és izületi mozgékonyságnak az életkorhoz és az
egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A
játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése.
Mozgáskommunikáció.
Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat
Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat, viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére.
Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktvitás igénye.
Sportágak elsajátítása, törekvés új teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység
öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése,
kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás.
Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus
fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazoldó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és
fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat.
Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi
hatékony mozgásos – cselekvéstanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók
mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és
feladatmegoldó képességüket.
A testnevelés és sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók az
egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan
fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,
ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömeit. Megbecsülik társaik teljesítményét,
cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált, felismerik a testnevelés és
sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé
válik.
A tanuló életkorának és képességeinek megfelelő szinten szerezzen ismereteket az élő
természet és az ember kapcsolatáról!
A követelmények mozgósító hatása a testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót
erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel
érhetjük el.
A testnevelés és sportkövetelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos
megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű tanuló is érezze, tiszteletben
tartják személyiségét, segítik hátrányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését.
245
Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak
teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások
tekintetében is.
Az életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, légzési, mozgató rendszerük. Rendszeresen
végezzenek mozgástevékenységet.
A tanulók alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az
egészséges életmódban betöltött szerepét.
Aktív és egyre tudatosuló testmozgással előzzék meg a testtartási rendellenességek
kialakulását.
Fejlődő tendencia jellemezze kondicionáló és koordinációs képességüket. Érjenek el jelentős
fejlődést maximális és gyorsasági erőben és alapálló-képességben.
Motoros képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai és tornateljesítményeikben.
Ismerjék és alkalmazzák a képességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat.
Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus- és reakcióképességük, térbeli tájékozó képességük, labilis
egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralják testhelyzetüket.
A 9-12. évfolyamon az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése a testnevelés tantárgy
tanításában fontos szerepet kell, hogy betöltsön.
Az idegrendszer, a keringés és az izmok felkészítése a terhelésre, a terhelés utáni regeneráció
meggyorsítása, a reggeli ébredés utáni „stretching” beépítése a mindennapokba nagyon
fontos.
Az időkeret és óraszám meghatározásnál 33 hetes szorgalmi idővel
Évfolyam 0. 9. 10. 11. 12. 13.
Heti óraszám 2 2 2 2 2 2
Évi óraszám 74 74 74 74 64 64
Rendgyakorlatok 2 2 2 2 2 2
Előkészítés, alapozás, prevenció 8 8 8 8 8 8
Atlétika 18 18 18 18 14 14
Torna 10 10 10 10 8 8
Sportjátékok (röplabda, kosárlabda,
labdarúgás)
24 24 24 24 22 22
Küzdősportok vagy zenére végzett
mozgás
6 6 6 6 6 6
Természetben űzhető sportok 3 3 3 3 3 3
Prevenció, relaxáció 3 3 3 3 1 1
246
Tananyag
0. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Fejlesztési követelmények
A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy
az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat,
amelyekről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepük van. Állandóan
növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség) Alakuljon ki a
tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai
elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb
eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a
nemzetközi sportélet eseményei iránt. A tanuló szerezzen ismereteket az egészséges életmód
lehetőségeiről!
Érdeklődésének és életkorának megfelelően vegyen részt különböző sporttevékenységekben.
Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás
A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést
mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt
Akarjanak önfeledten játszani és csapatban küzdeni, de vigyázzanak társaik testi épségére és
tartsák be a játékszabályokat.
Képességeinek és érdeklődésének megfelelően vállaljon szerepet a közös tevékenységekben.
Rendgyakorlatok
Alakzatok kialakítása.
Sorakozó különböző alakzatokban.
Testfordulatok helyben.
Menet megindítása és megállítása.
Minimális teljesítmények Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.
Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Zenés gimnasztika Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok.
Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati
alapformájú páros és társas gyakorlatok.
Sok játék. Sportszeretet kialakítása.
Minimális teljesítmények
Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni.
Atlétika – célgyakorlatok
Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel.
Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú
lendítéssel.
Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi.
Futó-ugró lépések.
247
Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után.
Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy,
illetve páros lábon súlyterheléssel is.
Ugrókötél-gyakorlatok.
Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből
medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel.
Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal.
A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások.
Célbadobások.
Futások
Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás.
Gyorsfutás 60-100 m-en.
Futóversenyek.
Tartós futás.
Ugrások
Az egyes ugrástechnikák megismertetése.A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás
(kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása.
Magasugró és távolugró versenyek.
Dobások
Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses
dobóritmus kialakításával.
Dobóversenyek, célbadobás.
Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.
Minimális teljesítmények
Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket.
Legyen képes kitartóan futni.
Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége.
Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el.
Torna jellegű feladatmegoldás
A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb
elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és
szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok.
Szekrényugrás:
fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés
lányok 3-4 rész – guggoló átugrás
Gerenda:
Járás előre, oldalt, hátra. Hintalépés, mérleg. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba.
Leugrás: függőleges repülés.
Gyűrű:
Függésben alaplendület.
248
Lendület előre zsugorfüggésbe.
Lebegőfüggés.
Emelés lefüggésbe.
Függésben lendület hátra, homorított leugrás.
Ritmikus sportgimnasztika:
A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások,
fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével.
Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával.
Minimális teljesítmények Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.
3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés.
Lendület előre-hátra,homorított leugrás.
Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.
Testnevelési és sportjátékok
Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok.
Kosárlabda:
Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és
balkézzel. Ötletjáték két kosárra
Labdarúgás:
Labdavezetés belsővel. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái.
Röplabda:
Alkar és kosárérintés. Ötletjáték.
Minimális teljesítmények
Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban.
Ismerje az adott sportjáték játékszabályait.
Természetben űzhető sportok
Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren
valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási
eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu).
Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet.
Önvédelem és küzdő sport
Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból,
lefogásokból.
Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el
néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után.
Prevenció, relaxáció
Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit
megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.
Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben.
249
A továbbhaladás feltételei
Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása
utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok
végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének
javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése
révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott
sportágakban.
9. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Fejlesztési követelmények
Rendszeresen végezzenek testedzést.
Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése.
Állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy
lehetővé váljon az atlétika, a torna, a sportjátékok, a küzdősportok ismereteinek elsajátítása a
teljesítőképes tudás szintjén.
Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra
eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe.
A másokkal törődő ember jól tud viszonyulni a más közegből érkezettekhez, megértést
mutatnak az általuk képviselt eltérő világszemlélet iránt
Alakuljon ki a tanulókban a fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és
értelmezésének szükséglete.
Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket,
érdeklődjenek a magyar és nemzetközi sportélet eseményei iránt.
Rendgyakorlatok
Menet megindítása és megállítása.
Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben.
Alakzatok kialakítása
Sorakozó különböző alakzatokban.
Testfordulatok helyben.
Minimális teljesítmények
Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.
Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Általános és sokoldalú fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabadgyakorlati
alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító
gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Tartásjavító, izomrendszer fejlesztő gyakorlatok.
Atlétika – célgyakorlatok
Futóiskola: futás térd és sarokemeléssel, dzsoggolás, szkippelés, helyben haladással,
kifutással, keresztező futás. futás hátrafelé
250
Ugró és szökdelő iskola: galopp, váltott lábú, indián, futó-ugró lépések
Sorozatugrások: 3-4 lépés után
Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy illetve
páros lábon súlyterheléssel is.
Ugrókötél gyakorlatok
Dobóiskola, célbadobások
Futások: rajtok, rajtversenyek 20-30 m-es távon.
fokozó és iramfutás
gyorsfutás 60-100 m-es távon, futóversenyek
tartós futás Q felmérése
Ugrások -magasugrás 3-5 lépés nekifutással
lépő, guruló, hasmánt, flop technikák megismertetése
- a választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés,
elrugaszkodás), légmunka, a talajra érkezés kialakítása
- magasugró versenyek
- távolugrás guggoló, homorító technika
- az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés
fokozásával
- távolugró versenyek
Dobások - kislabdahajítás
- távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses
dobóritmus kialakításával
- dobóversenyek, célbadobások
- súlylökés
- fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval
- lökő mozdulatok kialakítása, lökések helyből járásból, elfordulással
oldalfelállásból
- lökő versenyek
Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.
Minimális teljesítmények
Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni.
Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket.
Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig.
Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége.
Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el.
Torna jellegű feladatmegoldás
A váll, a csípő valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású, a láb
elugró, a hasizom, a törzsizom, a kar húzó, a váll támasztó erejét növelő szabad kéziszer és
szergyakorlatok különböző testhelyzetekben végzett gyakorlatok.
Talaj:
Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező
helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézentáfordulás
oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.
251
Szekrényugrás:
fiúk 4-5 rész – guruló átfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás
lányok 3-4 rész – guggolóátugrás
Gerenda:
Járás előre, oldalt, hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz,
fekvések, stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból ez láb
átlendítésével. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok.
Gyűrű:
Függésben alaplendület.
Lendület előre zsugorfüggésbe.
Lebegőfüggés.
Emelés lefüggésbe.
Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe.
Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás.
Függésben lendület hátra, homorított leugrás.
Összefüggő gyakorlatok.
Ritmikus sportgimnasztika:
A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások,
fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével.
Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával.
Minimális teljesítmények
Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.
Testnevelési és sportjátékok
Váltóversenyek, akadályversenyek sportági feladatokkal. Labdás csapatjátékok.
Kézilabda:
Labdavezetés mindkét kézzel, egykezes átadások, kapura lövés egy leütéssel, védőjátékos
mozgása, játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében,
ötletjáték.
Kosárlabda:
Alapmozgások labda nélkül és labdával. Egy és kétkezes átadások. Labdavezetés jobb és
balkézzel. Kosárra dobás állóhelyből, fektetett dobás. Játékhelyzetek 1:1, 2:1 elleni támadás
és védekezés. Ötletjáték két kosárra.
Labdarúgás:
Labdavezetés belsővel. Fejelés. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Laza
emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Játékhelyzetek 2:1. 3:2, elleni játék.
Röplabda:
Játék kosár- illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán,
alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Ötletjáték.
252
Minimális teljesítmények
Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban.
Ismerje az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazza a különböző taktikai
megoldásoknál.
Természetben űzhető sportok
Az iskola környezetét és az időjártást figyelembe véve a tanórák lehetőleg szabadtéren
valósuljanak meg. Ezek mellett túrázási formák, téli sportok különböző helyváltoztatási
eszközök (BMX, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya, sí, kajak, kenu).
Követelmény: rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet.
Önvédelem és küzdő sport
Birkózás és további küzdősportok egyszerűbb elemei. aikido, szabadulás fogásokból,
lefogásokból.
Követelmény: értse meg, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítson el
néhány önvédelmi fogást. Foglalkozások után.
Prevenció, relaxáció
Légzőgyakorlatok, a relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformációit
megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.
Követelmény: légzésszabályozás nyugalmi és stresszhelyzetekben.
A továbbhaladás feltételei
Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása
utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. Elemkapcsolatok
végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. A kondicionálási képességek szintjének
javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése
révén. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a választott
sportágakban.
10. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Belépő tevékenységformák
Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különböző sebességű
járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszer
gyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása.
Toleranciára nevelésfontossága, másság elfogadása.
Felkészülés a felnőtt szerepekre.
Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése.
Az aktív állampolgári léthez és a társadalomban való civil szerepvállalásához van szükség.
Ennek megfelelően a megjelenő tevékenységek –megcélzott képességterületek mellett –
hangsúlyozottan fejlesztik az információkezelés, a véleményalkotás és a döntés képességét, a
253
vitakészséget, a szociális érzékenységet, a konfliktuskezelő és problémamegoldó képességet,
s ösztönöznek a helyi társadalom életében való aktív részvételre.
A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességek (különösen az
erő- és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai
mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása,
törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok
önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult
technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben űzhető
sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdősportok technikai
elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus
gimnasztika.
Rendgyakorlatok
Az alakiság célszerűségének elfogadása. Tudatos, fegyelmezett magatartás kialakítása.
Minimális teljesítmények
Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.
Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Az egész testet általánosan fejlesztő, nagyobb izomcsoportokra, illetve testrészekre erősítő és
nyújtó hatású, valamint összetett 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú
páros, kézi szer, szergyakorlatok.
Követelmény: önálló bemelegítő gyakorlatokat tudjon bemutatni 6-7 perc időtartamban.
Zenés gimnasztika.
Minimális követelmények
Tudjon 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszer gyakorlatot tervezni és bemutatni.
Atlétika – célgyakorlatok
Az előző évben tanult anyag, csak az intenzitásban, időtartamban és ismétlésszámban történik
változás.
Futások
Gyorsfutás 60-100 m-es távon, rajtgyakorlatok, rajtversenyek, váltófutás 1 és 2 kezes váltás,
fokozó futás, iramfutás, tartósfutás, Q felmérése
Ugrások
5-7 lépés nekifutással. Magasugrás: választott technika tökéletesítése, különös tekintettel a
kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára, magasugróversenyek
Távolugrás: választott technika csiszolása, sodródás, távolugróversenyek
Dobás
Kislabdahajítás: a labda hosszú távon történő gyorsítása, 5 lépéses, majd lendületszerzéssel
való dobóritmus kialakítása, ívképzés, dobóversenyek
Súlylökés: becsúszásos, háttal felállással. fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval.
Előfeszített helyzet kialakítása, két lábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek.
254
Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.
Minimális teljesítmények
Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket.
Legyen képes kitartóan futni a fiú: 12 percig, a lány: 10 percig.
Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége dobókészsége.
Tornajellegű feladatmegoldások
A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történő végrehajtása.
Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézentáfordulás oldalt. Fejen- és
kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a
lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják.
Szekrényugrás
Fiuk – hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggoló átugrás
Lányok – hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben zsugorkanyarlati átugrás
mindkét oldalra.
Gerenda
Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés 1800 fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző
állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítássel oldalülőtámaszba egy
combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10.
évfolyamon tanult elemek felhasználásával.
Gyűrű
Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek.
Összefüggő gyakorlat.
RSG, vagy aerobik
A lányok a tornaanyagához kapcsoltan az RSG mozgásanyagából állások, lépések,
járástípusok, ugrások, törzs és kézi szergyakorlatok, valamint ezek kombinációja.
Követelmény: tudja követni a zene ritmusát. (Kartartások, hármaslépés, hintajárás, érintőjárás,
galoppszökdelés.)
Minimális teljesítmények
Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással.
3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármaslépés.
Lendület előre-hátra, hátsó függés, homorított leugrás.
Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.
Testnevelés és sportjátékok
Kézilabda
Labdavezetés, egyszerű lövő, átadó cselek, védelem széthúzása gyors adogatással, kapura lövés
futásból és felugrásból, bűntető dobás, ötletjáték.
Kosárlabda
Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása.Emberfogásos védekezés.
Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Labdavezetés irányváltoztatással. Pattintott és
egykezes átadások. Ötletjáték.
255
Labdarúgás
Rövid és hosszú átadások. Labdavezetés közben irányváltoztatás, megállás, a védőtől való
szabadulás szándékával.. Belső csűdrúgás. Ötletjáték.
Röplabda
Pattintó alkar és kosár érintés, ütőmozdulat felugrásból, egyéni sánc, magas ívű feladás
kosárérintéssel. 3:3 Ötletjáték. Ütőmozdulattal átütés a talajról felugrásból. Leütés felugrásból.
Alsó vagy felső nyitás.
Minimális teljesítmények
Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban.
Tudja alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő
fontosabb kombinációkat.
Természetben űzhető sportok
Az atlétika megoldható mozgásanyagát, a sportjátékok erre alkalmas elemeit és a
képességfejlesztés gyakorlatanyagát a lehetőségekhez képest a szabadban kell megoldani.
Minimális követelmény A szabadban végzett mozgás váljék természetes igényévé, sajátítsa el a túrázáshoz szükséges
ismereteket és mozgáskészletet. Rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet
Önvédelem, küzdősportok
A judo és aikido legalapvetőbb gyakorlatai: esések, gurulások, szabadulások fogásból.
Követelmény: sajátítson el további fogásokat.
Prevenció, relaxáció
Légző gyakorlatok. A relaxáció egyszerűbb formái. A támasztórendszer deformáltságait
megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.
Követelmény: tudjon relaxálni, nyugtató légző gyakorlatot végezni.
A továbbhaladás feltételei
Önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló
végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Kéziszer-
gyakorlatok végrehajtása utasításra. A kondicionálási képességek szintjének megtartása, illetve
javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technika végrehajtása, tökéletesítése.
11. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Belépő tevékenységformák Reálisan kitűzhető kompetenciafejlesztési célok egyes diákoknak a szintjén történjen. A társas
jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási
és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra
való hajlandóság fejlesztése a cél.
Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben
megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az
együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét,
256
valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét kell
fejlesztenünk.
Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése.
Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához
szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és
szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma,
8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális
képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított
fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető
teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló
gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékban a tanult technikai elemek,
taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret.
Rendgyakorlatok
A menet irányának változtatása egyes, kettes, stb. oszlopban járás közben. Testfordulatok
járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező
ellenvonulások járás közben.
Minimális követelmény Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.
Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.
Előkészítés, alapozás, prevenció
A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok
alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Minimális követelmény Tudjon 8-10 szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni.
Atlétika
Erőfejlesztő gyakorlatok:
Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerrel, szereken, és
lépcsőn egy- illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés.
A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has- hát- és
oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában
gyorsaságra való törekvés. Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások,
stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt,
gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés.
Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és
gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv
folyamatos lefutása.
Futások
Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozó
futás, iramfutás.
Ugrások
Magasugrás: a választott technikával. Magasugróversenyek,
Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján.
Távolugró versenyek.
257
Dobások
Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő
végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek.
Súlylökés: háttal felállásból, becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsításával.
Súlylökő versenyek
Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.
Minimális követelmény
Javuljon futó-, ugró-, és dobóteljesítménye és technikája az előző évfolyamokhoz képest
Tornajellegű feladatmegoldások
A vállöv valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó illetve lazító hatású gyakorlatok,
passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével.
Talaj
Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés,
fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok.
Szekrényugrás
Fiú: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás.
Lány: széltében (5 rész) guggoló átugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejen átfordulás.
Gerenda
Felugrás oldal-guggoló támaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás
előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat.
Gyűrű
Húzódás-tolódás támaszba. A 9-10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő
gyakorlatok.
Ritmikus gimnasztika
Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármas lépés.
Keringőlépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és
labdával. Összefüggő gyakorlat.
Minimális követelmény Koordinációs készsége fejlődjön.
3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés.
Lendület előre-hátra, hátsó függés.
Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.
Testnevelés és sportjátékok
Kézilabda
Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással
labdavezetésből, kapott labdával.
Kosárlabda
A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2. 3:3
elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás Játék egy és
két kosárra.
258
Labdarúgás
Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda
elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán.
Röplabda
Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini
röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó
mozgásra támadásban és védekezésben is.
Minimális követelmény
Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban.
Tudják alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő
fontosabb kombinációkat.
Természetben űzhető sportok
A téli sportok és játékok a tájfutás a különböző túrázási formák, oktatása, űzése tanórán kívül.
Minimális követelmény Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban.
Önvédelmi és küzdősportok
Birkózás, judo alapvetően védekező elemei, illetve a hátrányos helyzetekből mind jobb
kikerülés gyakorlása. Az elkerülhetetlen támadások elleni célszerű védekezés.
Prevenció, relaxáció
Minimális követelmény
Tudatosan alkalmazzon preventív relaxáló gyakorlatokat.
A továbbhaladás feltételei
Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően.
Nyolcütemű alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8
ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító
gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve
javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A
választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két
választott sportjátékban, a szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető
sportágban.
12-13.évfolyam
Évi óraszám: 64 óra
Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben
megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az
együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét,
valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét
fejlesztése.
A pozitív önértékelés optimista érzéseket jelent önmagunkkal kapcsolatban. Megnyilvánul
abban, hogy az ember inkább pozitívan, mint negatívan gondolkodik önmagáról, és
gyakrabban él át pozitív, mint negatív érzelmeket.
259
A szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az
értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az
életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő,
szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon
értelmezni tudják annak jelenségeit.
A diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek
fejlesztése.
Segítsük elő a szülők és gyermekeik közötti egészséges kommunikációt.
Annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos
életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és
környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.
Fontos az érzelmek tudatossága, hogy az ember helyesen ismeri fel, és helyesen azonosítja
saját érzelmeit.
Az autonóm személy számára fontos, hogy miközben valamilyen módon viselkedik, azalatt
úgy érezze, hogy döntéseit/választásait érdeklődése és értékei határozzák meg, és szabadon, a
maga stílusában és/vagy módján teheti azt, amit tesz, döntései/választásai pedig valódi énjét
fejezik ki.
A hitelesség hajlandóság arra, hogy védekezés nélkül szembenézzünk önmagunkkal, vállalva
erősségeinket és korlátainkat. A hibák, tökéletlenségek, tudásban való hiányosságok, és más
korlátok elismerésében (reálisan szemlélve és elfogadva ezeket), saját erősségek
felismerésében és nagyra értékelésében nyilvánul meg.
Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás fejlesztése.
Az utolsó két évfolyam együtt kerül tárgyalásra, mert a továbbiakban a nemzeti alaptanterv sem ad
meg kötelező tananyagot. Már nincs szükség új anyagrészek oktatására. Az elmúlt 10 év alatt
lehetőség nyílott nagyon sok sportág alapjainak biztos elsajátítására. Megfelelő mértékben bővült a
tanulók sportokkal kapcsolatos ismerete is. A már eddig tanultakat alkalmazza mind szinten tartás,
mind kondicionális képzés, mind a sport iránti igények kielégítésében.
Belépő tevékenységformák
Az óra szervezéséhez, a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok,
vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-,
bordásfal-gyakorlatok alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata.
A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása,
versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor
folyamatos végrehajtása a választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai
elemek, taktikai megoldások alkalmazása, játékban pontos szabályismeret. Aktív részvétel a
természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek tanult technikai
elemek gyakorlása, versenyzés. A birkózás és a dzsúdó technikai elemei, illetve a sportjátékok
esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós
játékszituációban.
260
Rendgyakorlatok
Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helyben futás és futás
közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező
ellenvonulások futás közben.
Minimális követelmény
Értse a rendgyakorlatok jelentőségét.
Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat.
Előkészítés, alapozás, prevenció
3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú
kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító
gyakorlatok. Zenés gimnasztika
Minimális követelmény
Tudatosodjon a tanulóban, hogy minden fizikai tevékenység előtt a szervezetnek szüksége
van a bemelegítésre.
Az ismert gyakorlatok végzése egyben alkalmas képességfejlesztésre.
Legyen felkészült az önálló bemelegítésre.
A bemelegítésnél alkalmazott gyakorlatokat célszerűen válassza ki.
Atlétika
Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő,
erőfejlesztő gyakorlatok. Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások,
átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával
a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés,
vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek, és kéziszerek
felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás
változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló
helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken
végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és a pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és
ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő
közbeiktatásával.
Futások
Gyorsfutások 100 m-es távon, futóversenyek 60-100 m-en, rajtversenyek 30 m-en, fokozó és
iramfutás, váltóversenyek. Q felmérése.
Ugrások
Magasugrás választott technikával, egyéni technikára való törekvés, a technika folyamatos
javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás
kialakításával, magasugró versenyek.
Távolugrás
Guggoló vagy ollózó technikák, ugróteljesítmény növelése.
Hármasugrás technikai elsajátítása, távolugróversenyek.
Dobások
Kislabdahajítás
A technika tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek
261
Súlylökés
A technika csiszolása. A szer lökésének helyes iránya, szöge. Dobóversenyek
Motoros képességek felmérése ősszel és tavasszal.
Minimális követelmény
Vegyék figyelembe, hogy a teljesítmények az összetevők (technika - taktika,
energiatényezők) szoros egységét kívánják meg. Ezek figyelembe vételével törekedjenek
egyéni teljesítményüket a megfelelő teljesítményjellemző (feladat-megoldási mód, erőnlét,
akarati tényezők) változtatásaival növelni.
Tornajellegű feladatmegoldás
Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás, erősítés. Az egyensúly érzék fejlesztése
célgimnasztikai gyakorlatokkal.
Talaj
Kézenátfordulás. A 9-12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával
gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával.
Szekrényugrás
Fiú: hosszában (5 rész) keresztben, fejenátfordulás.
Lányok: keresztben (5 rész) az eddig tanult elemek, fejenátfordulás.
Gerenda
Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban
tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása.
Gyűrű
A 9-11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása.
RSG, aerobik
Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Az eddig tanult
mozgásanyag egyéni elképzelés szerinti összekapcsolása és variálása.
Követelmény: mozgása legyen harmonikus, a gyakorlat elemeinek végrehajtása pontos,
megtervezett és a zene ütemére történjék.
Minimális követelmény
Koordinációs készsége fejlődjön.
3-4 elem összekapcsolása, kartartások, érintőjárás, hármas lépés.
Lendület előre-hátra, hátsó függés.
Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.
Testnevelés és sportjátékok
Kézilabda
Kapura lövés szélről és beugrással. 5+1 védekezés, területvédekezés gyakorlása, ötletjáték.
Kosárlabda
Területvédelem (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedés a
kijelölt területen, területvédekezés elleni játék. Különböző zónák 2:3, 1-3-1. Ötletjáték.
262
Labdarúgás
Területvédelem, cselek, szabadulás a védőtől egyszerű labdás cselekkel. Rálépős csel,
indulást, elhúzást utánzó cselek. Ötletjáték.
Röplabda
Leütés és mentés technikájának javítása, sánc mögötti területvédelem, felsőnyitás, ötletjáték.
Minimális követelmény
Javuljon a tanulók játékkészsége a területvédekezésben és az ellene való játékban. Használják
növekvő biztonsággal és változatosan a tanult technikai elemeket.
A természetben űzhető sportok
A 9-11. osztályokban tanultak gyakorlatai.
Minimális követelmény
Kedveljék a túrázást, szervezzenek önállóan kirándulásokat, kezdeményezzék osztály- és
baráti keretekben a táborozást, túrázást.
Önvédelem, küzdősportok
Grundbirkózás szabályai, versengések súlycsoportonként. Küzdőjátékok. Fiúknak ökölvívás
alapelemeinek ismerete.
Prevenció, relaxáció
A 9-11. osztályokban tanult gyakorlatok továbbfejlesztése.
A továbbhaladás feltételei
Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű, két
alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű
szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszeres gyakorlatsor tervezése és
végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek
szintjének megtartása illetve javulása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása.
Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy
természetben űzhető sportágban.
Értékelési módszerek
A testnevelés osztályzat összetevői
Ismeret teljesítmény fejlődés
Osztályzat
Technika szervezés taktika
Az értékelés területei:
a tanuló aktivitásának, magatartásának, viselkedésének, cselekedetének értékelése;
(tanórai, tanórán kívüli)
iskola
szabadidős
egyesületi tevékenységeken
263
motoros képességek (erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság) és a főbb testtájak
teljesítményszintjének mérése
sportági feladatok, mozgástechnikák értékelése.
Az értékelés módjai
a tanuló folyamatos megfigyelése
a tanulói aktivitás folyamatos ellenőrzése és értékelése
tematikus ellenőrzések
objektív tesztek és sportági teljesítmények mérése.
Tanulóink tudásáról, testi felkészültségéről, készségeik, képességeik színvonaláról reális
képet csak olyan objektív mérések segítségével kaphatunk, amelyek lehetővé teszik:
a tanuló aktuális teljesítményszintjének felmérését (kiindulási alap)
a tanuló önmagához való viszonyítását
a tanuló teljesítményében bekövetkezett változások nyomon követését
a tanári, tanulói munka eredményességének vizsgálatát
a tanuló teljesítményének mások teljesítményéhez, különböző szintű (iskolai, megyei,
országos) standardokhoz való viszonyítást.
Beszámoltatás
a tanulói aktivitás értékelése negyedévenként 1-1 osztályzattal;
a motoros képességek felmérése évente kétszer ősszel és tavasszal, 1-1 osztályzattal;
sportági feladatok értékelése (félévenként és sportáganként 3-4 témában);
sportági teljesítményértékek mérése és értékelése (félévenként, sportáganként 1-1
osztályzattal értékelve);
gimnasztikai gyakorlatsor megtervezése, bemutatása (félévenként 1-1 alkalommal).
alapvető szabályismeret sportáganként.
Az értékelés szempontjai
1. Az őszi-tavaszi fizikai felkészültség mérésének alapja az országos standardokban
meghatározott szintek teljesítése + az előző időszakokhoz mért javulása értékelve.
2. Az atlétikai teljesítmények értékelésének szempontjai: az elsajátított technikai szint + az
elért eredmény.
3. A tornagyakorlatok elbírálásánál az egyes elemek nehézségi foka illetve a gyakorlatok
száma is a végrehajtás minősége a meghatározó.
4. A labdajátékok technika elemeinek tanulása alkalmával a helyes végrehajtás és az
eredményesség a fontos.
5. A gimnasztikai gyakorlatsor bemutatásakor az értékelés alapja: az elemek nehézsége, a
bemutatás minősége, sorrendisége, illetve a gyakorlat ideje.
6. Az időszakos (negyedévenkénti) értékelés alapja a tanulói aktivitás, órai fegyelem, illetve
diák versenyeken való részvétel.
7. A szakosztályok (külső) munkájában eredményesen illetve rendszeresen sportolók
tevékenysége félévenként szintén értékelésre kerül.
Az őszi-tavaszi felmérések témája és szintje
Megnevezés Fiúk Lányok Pont
Cooper futás
Helyből távolugrás 180 - 260 160 – 220 0 - 10,5
264
Kétkezes dobás hátra 7,5 - 14,2 5,1 - 9,9 0 - 10,5
Karhajlítás függésben 16 - 86 11 – 74 0 - 10,5
Felülés 50 - 112 50 – 112 0 - 10,5
Törzsemelés 41 – 97 37 – 87 0 - 10,5
Összesen 0-140
Értékelés:
0 – 40 Gyenge elégtelen
40-60 Elégséges
60-80 Közepes
80-100 Jó
100-140 Jeles
A sportágankénti minimumkövetelmények
Atlétika – felmérés alapján
Torna – előírt elemek gyakorlatsorok végrehajtása sok hibával
Labdajátékok – csak lépésben, pontatlanul hajtja végre a tanított elemeket.
Játékhelyzetekben nem tudja alkalmazni ezeket. Elemei szabályokkal nincs tisztában.
A sportágankénti optimum követelmények
Atlétika – felmérések alapján.
Torna – előírt gyakorlatok magabiztos, tartáshibák nélküli, segítség nélküli végrehajtása.
Labdajátékok – mozgásban, szép kivitellel pontosan végre tudja hajtani a tanított elemeket,
kreatívan tudja alkalmazni játékhelyzetekben a tanult technikai és taktikai elemeket.
Eszközök és felszerelések
Sportudvar
3 x 9 m-es ugrógödör.
Tornaterem 15 x 24 m magas 360 m2
Eszközszükséglet
Előírt meglévő
Tornapad 10 db
Bordásfal 10 db
Ugrószőnyeg 4 db
Ugródomb 1 db
Talajszőnyeg 2 db
Ugrózsámoly 8 db
265
Ugrószekrény és ugródeszka 4-4 db
Mászórúd, mászókötél 10-10 db
Gyűrű 4 pár
Felemás korlát, korlát 1-1 db
Fali nyújtó 2 db
Függőszer, szabadtéri
állvány
15-20 m
Lengőkötél 6 db
Gerenda 2 db
Öltözőpad 10 db
Testmagasságmérő, mérleg 1 -1 db
Atlétikai szerek, berendezések
Magasugró léc 12 db
Magasugró mérce 4 pár
Súlygolyó 3 és 4 kg-os 15 db
Rajttámla 20 db
Váltóbot 20 db
Gát 4 db
Kislabda, maroklabda 30 db
Ugrókötél, gumikötél, karika 30 db
Gumi vagy műanyag labda 30 db
Medicin labda 1,2,3,4 kg-os 15 db
Sportjátékok eszközei
Kosárlabda 15 db
Kézilabda 15 db
Röplabda 15 db
Futball labda 15 db
Kézilabda kapu 2 db
Kosárpalánk 2 db
Röplabda állvány 2 db
Ping-pong asztal 2 db
Tollasütő 6 db
Háló 3 db
Tollaslabda 20 db
Síléc 30 pár
Kerékpár 10 db
Korcsolya 10 pár
Bokszkesztyű, golfütő 10 pár
Thera Band labda
Thera Band szalag
Sztepp zsámoly
Lábsúlyok
266
Egyéb
Mérőszalag, stopperóra 2-2 db
Ásó, gereblye 2-2 db
Mentőláda 2 db
Videokazetta – aerobik
Versenyzés, versenyeztetés
Iskolánk tanulói között van néhány, aki városi vagy otthoni egyesületben igazolt versenyző.
Az ő sportolásuk (edzésük, versenyeztetésük) a sportkör feladata és a mai eredményorientált
világban ez elég sok idővel és pluszenergiával jár. Sokuknál heti 4-5 alkalommal kell a
tréningeken megjelenni, ami a tanulást is veszélyezteti (rossz esetben a szülő, ha romlik a
tanulmányi eredmény, az edzéstől tiltja el a gyereket, mert azt szereti csinálni!).
Összességében az ő segítésük testnevelésórán úgy oldható meg, hogy differenciált munkát
bízunk rá, amennyiben olyan a tananyag, amit ő könnyen meg tud oldani (és a hely is meg van
hozzá).
Differenciálás, tehetséggondozás
Szeretnénk, ha teljesítményük és nemük figyelembe vételével alakítanák ki a testnevelés órán
résztvevő csoportokat. A bontott csoportokban jobban és célirányosabban lehetne haladni,
előtérbe kerülhetne a tehetséggondozás és a sportág specifikusság.
A testnevelés órákon a differenciálás több szinten is megtörténik.
A fiú és lány tanulóktól követelt fizikai teljesítményekben például az atlétika táv hossza vagy
az elért szintek különbözősége vagy a torna ágaiban más-más szereken való gyakorlás
(gerenda-gyűrű).
Az érdeklődés, az irányultság eleve elkülöníti a nemeket egymástól, mivel a lányok jobban
vonzódnak az aerobic és a KS6-hoz, míg a fiúk a testépítés és küzdősportok felé
orientálódnak.
Megtalálható különbözőség a labdajátékok választásában is, mert általánosságban a fiúk a foci
és a kosár, míg a lányok a röp- és kézilabda sportágak művelését helyezik előtérbe. Ezeknek
megfelelően próbáljuk őket foglalkoztatni, tevékenykedtetni.
Jó és gyengébb képességűek közötti különbségek
Az objektíven regisztrálható felmérési eredmények már a 9. osztályban kimutatják a tanulók
közötti fizikai, akarati különbségeket. Ezeket a képességfejlesztésnél, a sportjátékok, valamint
minden témakör oktatásánál figyelembe kell venni és a kisebb-nagyobb terhelés
szabályozásával kell élni, mivel ez éri el a kívánt eredményt. Megfelelő célt kell állítani a
gyengébb és jobb tanulók elé is, hogy ezek motiválják őket arra, hogy törekedjenek
fejlesztőképességük illetve teljesítményük növelésére.
Ösztönzőként mindig tudatosítani kell a tanulókban, hogy nem csak az országos vagy iskolai
standardok képezik az értékelés tárgyát, hanem az önmagukhoz képest való fejlődést is igen
267
pozitívan értékeljük. Sokuk 4 éves eredménytablója példázza fizikumának vagy akaratának
fejlődését negatív vagy pozitív irányban.
Sportjátékok alapelemeinek oktatásával fordul elő leggyakrabban, hogy vannak
versenyszerűen sportolt vagy jelenleg is sportolók, akik jóval magasabb szinten űzik
sportágukat, mint az osztály egésze - így a tanítandó anyaggal is természetesen készségszinten
rendelkeznek. Az ilyen esetekben szükséges az ő bemutatásuk, segítésük társaiknak illetve a
hely adta lehetőségek figyelembevételével az ő fejlődésüket elősegítő gyakorlási anyag
megvalósítása. Sokszor előfordul, hogy hiányosságok mutatkoznak a versenyzők alapjaiban is
és ezeket igen nehéz velük megértetni illetve megtanítani.
Vannak a testnevelés órán bizonyos témakörökből felmentett tanulók (könnyített
testnevelésben részesülők), akik az adott gyakorlatokat nem végezhetik. Az ő
foglalkoztatásuk azért jelent gondot, mert általában osztályonként 1-2 ember az, aki ilyen
felmentett, így helyileg és gyakorlatilag is sok gondot okoz. Az esetek többségében úgy
foglalkoztatjuk őket, hogy időszakokra előre megbeszéljük velük (kiadjuk a feladatot) az
elvégzendő munkát és ők a tanár rálátása mellett önállóan dolgoznak. Az időszakok végén
pedig számot adnak addig végzett tevékenységükről. Sajnálatos, hogy vannak futás, ugrás alól
felmentettek, akiknek így kevés gyakorlat marad, amíg a többiek nagyrészt ebből
tevékenykednek.
Gyógytestnevelés problémaköre városi szinten megoldott, mivel a tanév eleji orvosi
vizsgálaton ide kategorizált tanulóknak heti 1-2 foglalkozáson speciális, a betegségüknek
megfelelő gyakorlatok végzésével, foglalkozásokat tartanak gyógytestnevelés szakos kolléga.
Az itt részt vevőknek az iskola testnevelés óráit nem kell látogatniuk.
Évek óta indítunk könnyített testnevelés csoportot, azok a tanulók tartoznak ide, akik
valamilyen sérülés, vagy betegség miatt nem tudnak a normál és még nem indokolt a
gyógytestnevelés órákon való részvételük. Ebbe a csoportba való besorolást is az iskolaorvos
évenkénti szűrése teszi lehetővé. Tehát van mód a műtét utáni rehabilitációra és a normál
órára való visszatérésre.
268
Osztályfőnöki tanterv
Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységben fontos helyet foglal el, - a nevelési
folyamat minden területére kiterjed.
Az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra, amelynek feladata,
hogy segítse a tanulót
a kulcskompetenciák fejlesztésében,
önismeretük fejlesztésében,
az önnevelés iránti igényük felkeltésében,
életpályájukra való felkészülésükben,
testi-lelki egészségük megóvásában,
a tanulás módszertani ismereteik bővítésében,
harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására,
társadalmi környezetük eseményeinek megértésében,
nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában,
a szociális képességeik fejlesztésében,
világszemléletük, világképük formálásában,
felelős állampolgárrá nevelésükben.
Fejlesztési célok a 9-12. évfolyamon:
1. Önismeret
A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló
döntéshez szükséges képességek kialakítása.
2. A tanulás tanulása
A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása
valamennyi tantárgyban.
3. Társas kapcsolatok
Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.
A közvetlen és tágabb értelemben vett környezethez való képesség elsajátítása.
4. Konfliktuskezelés
Képesség a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi
munkakapcsolatok helyes alakítására.
5. Egészségnevelés
A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és
megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása.
Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése,
az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség
ezek leküzdésére.
Korszerű gasztronómiai ismeretek, étkezési szokások, egészséges táplálkozási alapelvek.
269
6. Viselkedéskultúra
A hétköznapi viselkedési formák bemutatása, elemzése.
Empatikus készség fejlesztése.
7. Pályaorientáció
Képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a
lehetőségekkel történő összehangolására.
8. Jelenismeret – városismeret
Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a
történésekkel kapcsolatban.
A tanulók érezzék magukénak a várost, azonosuljanak múltjával, alakuljon ki bennük a
jövőért érzett felelősség.
9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák
A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint
értéknek az elfogadása, közös szabályok működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása.
A világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.
Javasolt óraterv
Témák 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Önismeret 2 2 2 2
A tanulás tanulása 3 3 1 2
Társas kapcsolatok 4 4 3 2
Konfliktuskezelés 2 3 5 2
Egészségnevelés 10 11 10 10
Viselkedéskultúra 5 3 2 2
Pályaorientáció - 2 3 4
Jelenismeret – városismeret 4 2 3 2
Felelős állam (és európai)
polgár nevelése – globális
problémák
2 2 2 2
Aktuális feladatok 5 5 6 6
Összesen 37 37 37 34
A témák címe mindegyik évfolyamon megegyező, a tartalma azonban változik.
Javasolt témák az egyes témakörökhöz:
1. Önismeret
9. évfolyam (kb. 2 óra)
Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan látnak minket mások?
Erényeink felismerése, erősítése. Hibáink korrigálása.
Önmagunk elfogadása és elfogadtatása.
10. évfolyam (kb. 2 óra)
Önelemzés, önkifejezés, érzelmek, érzések és gondolatok kifejezése.
270
11. évfolyam (kb. 2 óra)
Pozitív-negatív, reális-irreális énkép.
Törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek kielégítésére.
Törekvés a személyiség folyamatos fejlesztésére, karbantartására.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
Élettervek, karriertervek.
Felelősség saját sorsunk, személyiségünk kialakításáért.
Hit önmagunk erejében, törekvés az önbecsülésre.
2. A tanulás tanulása
9. évfolyam (kb. 3 óra)
Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége,
önbizalom...).
Az eredményes tanulás külső feltételei.
Speciális, tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási technikák.
Az önellenőrzés fontossága.
10. évfolyam (kb. 3 óra)
Önismeret alapján kiválasztott tanulási módszerek.
Új információhordozók felhasználása a tanulásban.
Könyvtárhasználat.
Tanulási szokások.
Osztályon belüli, egymást segítő tanulási lehetőségek.
11. évfolyam (kb. 1 óra)
Kudarcok elviselése és ezek okainak kezelése a tanulásban.
A kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
Az érettségire történő felkészülés leghatékonyabb módszere.
Elvárások és teljesítmény: érettségi vizsgán, versenyeken, felvételi vizsgán.
3. Társas kapcsolatok
9. évfolyam (kb. 4 óra)
Társas kapcsolatok az osztályban, a barátság. Az együttes élmények, tevékenységek,
közös célok közösségformáló ereje.
A családon belüli viselkedésformák: a szülők és serdülők viszonya, kezelés, megértés,
alkalmazkodás, családi ünnepek.
10. évfolyam (kb. 4 óra)
A család történelmileg kialakult funkciói.
A család külső kapcsolatai.
A családi élet zavarai.
Csonka család, kapcsolattartás a különélő szülővel.
271
11. évfolyam (kb. 3 óra)
Egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete.
Egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek egybeesése és ellentétei.
A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
Iskolán és családon kívüli kötődések. A barátságok, kapcsolatok megszakításának
kultúrált formái.
Szerelem, partnerkapcsolat. Hullámhegyek, hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban.
4. Konfliktuskezelés
9. évfolyam (kb. 2 óra)
Generációs problémák a munkahelyen.
Konfliktusok a családon belül.
10. évfolyam (kb. 3 óra)
A konstruktív konfliktuskezelés módszereinek gyakorlása konkrét irodalmi mű vagy látott
esemény vonatkozásában.
Osztályon belüli konfliktusok elemzése.
11. évfolyam (kb. 5 óra)
A rivalizálás személyiség fejlődését segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat
eredményező formái.
A másság, különbözőség, bűnbak keresés, az egyén felelőssége e jelenségek
kialakulásában.
Az agresszivitás mint társadalmi jelenség.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás.
Kompromisszum, konszenzus.
Vitakultúra, tárgyalási technikák.
Demokrácia az osztályban, iskolában.
5. Egészségnevelés
9. évfolyam (kb. 10 óra)
Az egészség fogalma és az egészség összetevői
A testi egészség. A testmozgás
A korszerű gasztronómia alapelvei
Az egészséges táplálkozás alapelvei
Étkezési szokások, italfogyasztási elvárások
Egészség és környezet
A környezeti szennyeződésekről.
272
Környezeti eredetű egészségkárosodás
Mentális vagy lelki egészség. A lelki egészség fogalma és összetevői
A személyiség egészsége
A szexuális kultúra
10. évfolyam (kb. 11 óra)
Fogyókúra, böjt. Gyógynövények és fűszernövények alkalmazása az
egészségmegőrzésben
Társadalom és egészség. A mai magyar társadalom az egyén egészségére gyakorolt hatása
Lelki egészség – érzelmi összetevők. Az értések megismerése, megértése, kifejezése
különböző élethelyzetekben
A fogamzásgátlás
Szexuális úton terjedő betegségek
Beszélgessünk az AIDS-ről
Dohányzás. Miért szoknak rá a serdülőkorú fiatalok? Reklámstratégiák és döntéshozatal
A dohányzás élettani hatásai. „Tüdő-totó”
Drogfogyasztási szokások serdülőkorban. Fizikai és lelki függőség fogalma
Az alkohol és az emberi szervezet. Az alkohol rövid és hosszú távú hatásai.
11. évfolyam (kb. 10 óra)
A betegségmegelőzés lehetőségei
A balesetek megelőzése. Elsősegélynyújtás
Alkoholfogyasztás és alkoholizmus
A drogok hatása az emberi szervezetre
A leggyakrabban használt kábítószerek. Kábítószerek csoportosítása
A kábítószer fogyasztására utaló jelek. Miért fogyasztanak kábítószert a fiatalok?
Drogprevenció. Felelősségteljes döntéshozatal
A stressz fogalma. Stresszkezelési lehetőségek
Szorongás, depresszió, agresszió. A harag és feldolgozása
Az öngyilkosság
12. évfolyam (kb. 10 óra)
Az egészséges táplálkozás alapelvei. ÖKO étrendi tanácsok
A táplálkozással kapcsolatos betegségek
Az élelmiszerek feldolgozása. Technikák a konyhában. A gyors étkezésről
A betegség elfogadása, feldolgozása. A környezetünkben élő súlyosan beteg egyén
kezelése
Életkori problémák: önállóvá válás, szülőkről való érzelmi leválás, feszültségek
Identitás keresés, helyem a világban, a felnőtt szerep vállalása
Kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának és hasznosításának képessége
A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a művészet, mint a lelki egészség
helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze
Nőgyógyásznál. A szülés
273
Csecsemőápolás
6. Viselkedéskultúra
9. évfolyam (kb. 5 óra)
Megjelenéskultúra: testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés.
Kapcsolat a mindennapokban: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás,
vita.
A társasági élet speciális lehetőségei: névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat,
ajándék, ajándékozás.
A társasági élet egyéb lehetőségeinek bemutatása (színház, sport, koncert, túra)
10. évfolyam (kb. 3 óra)
Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása.
Mások idejének, nyugalmának tiszteletben tartása.
Bocsánatkérés.
Fokozott figyelem az arra rászorulókra (idősek, fogyatékosok, kisgyermekek).
Testi, lelki erőszak kerülése, elutasítása.
11. évfolyam (kb. 2 óra)
Közlekedési szabályok ismerete.
Magatartási követelmények utas, gyalogos, járművezető számára.
A közlekedési szabályok megszegésének hatósági és jogi következményei.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
A kultúrált viselkedés szabályai a munkahelyen.
Álláskeresés, munkába állás.
Kultúrált vállalkozói magatartás.
7. Pályaorientáció
9. évfolyam: ---
10. évfolyam (kb. 2 óra)
Munkahelyi társas klíma: pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és
beosztott viszonya
11. évfolyam (kb. 3 óra)
Tájékozódás a munkaerőpiacon.
Álláskeresési módszerek, technikák.
Álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák.
Munkaerő túlkínálat – munkanélküliség.
12. évfolyam (kb. 4 óra)
Önéletrajz.
Munkaviszonnyal kapcsolatos fogalmak.
A munkavégzés alapvető szabályai.
274
A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások.
Továbbképzési, átképzési lehetőségek.
8. Jelenismeret – városismeret
9. évfolyam (kb. 4 óra)
Iskolatörténet, iskolai hagyományok.
A lakóhely kiemelkedő történelmi eseményei.
Baja város nagyjai (Türr István, Kliegl József, Jelky András, Mészáros Lázár, Éber
Sándor, ...)
Mondák, legendák.
Város és városkörnyéki népszokások, étkezési szokások.
A város címere, zászlaja, jelképei, legfontosabb középületei.
Látogatás a városi és iskolai könyvtárba és az Éber-házba.
10. évfolyam (kb. 2 óra)
A Türr István Múzeum megtekintése.
A város működtetésének főbb területei (iskolák, egészségügy, kommunális szolgáltató,...)
Közfeladatokat ellátó szervezetek (például környezetvédők)
Helyi sajtó, városi TV és rádió.
11. évfolyam (kb. 3 óra)
Aktuális politikai vagy gazdasági témák.
Civil szerveződések a múltban és jelenben.
A helyi társadalom felépítése, működése (nemzetiségek, vallási közösségek).
12. évfolyam (kb. 2 óra)
A helyi önkormányzat szervezete, a képviselőtestület, a polgármester, a jegyző.
A Polgármesteri Hivatal meglátogatása.
Testvérvárosi kapcsolatok.
9. Felelős állampolgár nevelése – globális problémák
9. évfolyam (kb. 2 óra)
Diákjog, gyermeki jogok, emberi jogok.
A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme.
Városunk működésének főbb területei (iskola, egészségügy, alapellátás, kommunális
szolgáltatás, stb.)
10. évfolyam (kb. 2 óra)
Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete.
Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés.
A háború és béke napjainkban.
11. évfolyam (kb. 2 óra)
Alkotmányosság, törvényesség.
Az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása.
275
Az európai kulturális örökség.
12. évfolyam (kb. 2 óra)
Erkölcsös és kultúrált politizálás, vita, érdekérvényesítés.
Honvédelem és erőszakmentesség.
A katonai eskü, a katonai szolgálatot megtagadók megítélése.
A szakképző évfolyamok központi programja a következő:
1. A program célja
Ennek a több szempontú interdiszciplináris tantárgynak a célja, hogy a tanuló tanulmányai
befejezésekor önmagát – mint megbízható szintű ön- és társismerettel bíró személyiséget – a
munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanuló képes legyen a megfelelő munkahely megtalálására, a problémamentes
beilleszkedésre és az eredményes munkavégzésre, felkészült személyes szakmai karrierjének
tervezésére.
3. Tananyag
3.1. Az ifjúkor pszichológiája (kb. 2 óra)
Korszámítás 17-25 évig, a serdülés végétől a teljes személyi érettségig.
Testi érettség: ideg-, szív-, érrendszer-érzékenység. Hajlam az ösztönök túltengésére. Erős
kiélési szándék.
Pszichikus folyamatok: gyors reakciókészség, fáradékonyság, de gyors regenerálódás,
önmegfigyelés készsége. Nemek, sorsok tanulmányozása. Bő fantázia. Fejlett
felfogóképesség, új iránti fogékonyság. Kritikusság, élettapasztalat hiánya mellett.
Személyi sajátosság: kialakult érdeklődés, az életben való végleges elhelyezkedés, a
szakmai felkészülés, az elmélyedés kora.
Párválasztási érettség: a társ megtalálásának igénye, modellválasztás, a saját otthon
megteremtésének igénye, a gondoskodás (idősekről, utódokról).
A pénzhez való megváltozott viszony.
Az első munkahely önálló kiválasztásának igénye.
3.2. A felnőttkor pszichológiája (kb. 2 óra)
Korszámítás 25-50 éves között. Funkcionálisan az érettség kritériumainak
megjelenítésétől a biológiai és pszichikus regresszió kezdetéig.
Testi jellemzők: anatómiai, fiziológiai megalapozottság. Igényes ösztönkiélő szándék.
Pszichikus folyamatok: a megismerésben és a cselekvések megtervezésében való
jártasság. Érettség. Önálló célmeghatározás igénye és képessége. Kialakult hivatástudat.
Produkálás vágya. Közügyek iránti érdeklődés.
276
Személyi sajátosság: családszeretet, hivatásszeretet. Céltudatos, aktív élményszerző.
Önálló értékrend kialakítója.
Tevékenység: a munkában higgadt, önmagát fejlett kritikával alakító. Tapasztalatait
átadja. Világnézete kiforrott.
Egyéni eltérések: műveltségtől, tapasztalattól függő individuális eltérések.
3.3. Az önismeret szükségessége (kb. 2 óra)
Elképzelés önmagunkról: az én-kép. Eredete: visszajelzések sorozata. Kialakulása után
konzisztens.
Én-védő tendenciák és okaik.
Az önismeretszerzés módjai: forrása a többi ember és az önmegfigyelés, pszichológiai
kultúra (film, színház, könyv).
3.4. A társismeret (kb. 2 óra)
A személyészlelés: pontosság, értelmezés, szubjektív tényezők az észlelésben (előítélet,
fizikai megjelenés).
A nem verbális kommunikáció értelmezése.
A benyomás kialakítása és módosulása.
Kötődés és vonzalom.
A barátság kialakulása, őrzése és ápolása.
Hasonlóság és vonzódás.
3.5. Az empátia (kb. 2 óra)
Feltétele: a közvetlen kapcsolat.
Nehézsége: a megértett összefüggések helyes értelmezése.
Szakaszai: érdeklődés, érzelmi ráhangolódás, értelmezés. Ez vezet a megértéshez.
3.6. Státus és szerep (kb. 2 óra)
A társadalom alaprendszerei: osztály, réteg, csoport. A társadalmi szerkezetben elfoglalt
hely: státus.
A szerep mint a státust elfoglaló egyénnel szembeni elvárás.
Szereptípusok:
adott – beleszületünk
kivívott – foglalkozási szerep
spontán – alkalomszerű
Szerepelvárás, szerepkonfliktus.
Szereptanulást segítő és gátló tényezők.
3.7. A csoport (kb. 2 óra)
Az egyéni interakciók összessége: a csoport
A csoport ismérvei:
viszonylagos tartósság
viszonylagos állandóság
szervezettség
hagyományok
A csoport típusa:
elsődleges, intim (családi, baráti kör)
másodlagos (munkahely)
intézményes (sportban egy csapat)
277
spontán
vonatkoztatási (az egyén számára norma)
A csoportnorma
Konformizmus és deviancia
3.8. Az ember és a munka (kb. 2 óra)
Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Fluktuáció, a beilleszkedést befolyásoló
tényezők.
A képzettség.
A munka tárgyi környezete.
A munkahely társas környezete.
Tekintély és hatalom problémája a munkahelyen.
A munkahely szociális klímája.
A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők.
Terhelés, igénybevétel, teljesítmény.
A fáradtság, a fáradtsághoz hasonló jelenségek
monotónia
éberségi szint
telítődés.
A munkaidő hossza.
A munkahelyi baleset, a baleseti hajlam.
3.9. Az önmenedzselés (kb. 2 óra)
A szakmai képzettség megszerzése után: első lépés a munkahelyre való jelentkezés.
A munkahely kiválasztása.
Az önéletrajz jellemzője: ellenőrizhető, bizonyítható, fajtái: személyes és szakmai.
Egy elfogadott modell részei:
szakmai cél
tanulmányok
tréningek, kurzusok
nyelvtudás
gyakorlatok
egyéni adottságok
személyes adatok
A felvételi interjú szabályai a jelentkező részéről:
megfelelő öltözet
pontos megjelenés
köszönés, bemutatkozás
a másik fél vezeti a beszélgetést
nyugodt, tárgyilagos beszéd
érdeklődés a munkakör iránt
kapcsolattartási szabályok követése
a meghallgatás megköszönése.
A munkavégzés:
a minőség
a kreativitás
a megbízhatóság
a motiváció
az alkalmazkodóképesség
278
a fegyelem mint elvárás a munkaadó részéről
és mint személyes ambíció a munkavállaló részéről.
A személyes image kialakítása.
Legfontosabb megjelenési formák:
megjelenés
öltözködés
beszéd
határozottság
udvariasság
önuralom.
A mesterkéltség veszélye.
Az idővel való gazdálkodás:
tudatos,
jó,
hatékony időgazdálkodás.
A munkával kapcsolatos adminisztráció (jelentés, nyilvántartás, regisztrálás).
A telefon megfelelő használata.
A nehéz helyzetek kezelése:
vitában való részvétel
a kritika fogadása
kritika gyakorlása
a pletyka kezelése
az intrika kezelése
a konfliktus
a stressz okozói, elkerülésük módjai.
3.10. A szakmai karrier tervezése (kb. 2 óra)
A célkitűzés elvei:
nehéz, de reális célok
határidők kitűzése
középtávú és napi célok
a fontossági sorrend
heti időelemzés
az ütemterv haszna.
A pozitív én-kép mint erőforrás.
Szakítás a halogatással.
A sikerorientált személyiség jellemzői:
irányérzék
megértés
bátorság
humánum
önbecsülés
önbizalom
önmagunk elfogadása.
A kudarc fogadása, feldolgozása, haszna.
A kockázatvállalás. Az alkalmak megragadása.
A kockázatvállalás stratégiája.
A szakmai továbbképzés, a szakirodalom rendszeres tanulmányozása.
Pozitív emberi kapcsolatok a munkahelyen.
279
Kreatív problémamegoldás az újszerű és a rutinfeladatokban.
Szakmai társaságokban való aktív részvétel.
Saját kommunikációs készség szinten tartása, illetve fejlesztése.
Szakmai fórumokon (kiállítás, szimpózium stb.) való részvétel.
A szakma nemzetközi eredményeinek ismerete.
3.11. Teljes életet élni (kb. 2 óra)
A saját személyiség stabil értékrendjének kialakítása.
A szakmai előrehaladás egyénileg optimálisan tervezhető és kivitelezhető szintjeinek
felismerése:
az egyéni szakmai ambíciók és tehetség
annak felismerése, hogy az egyéni hajlamok, törekvések
a gazdaság szférájában biztosítanak jobb megélhetést és szakmai karriert
Részvétel a családi életben, házastársi és szülői szerepekben felelősen, pozitív érzelmek
légkörében:
elfogadható, toleráns viselkedés az idős hozzátartozók iránt
modellszerep vállalása a saját gyermekek nevelésében
megértő, támogató viselkedés a házastárssal szemben
A munkaidő és szabadidő tervezésének fontossága. A szabadidő eltöltésének az egészség
megőrzését és a pozitív emberi kapcsolatok ápolását szolgáló formái.
A pénzzel, anyagi erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás kialakítása.
Részvétel a közéletben.
Az osztályfőnöki foglalkozások fennmaradó óráit az egyes szakmák speciális jellemzőit
figyelembe vevő módon célszerű felhasználni úgy, hogy azokon a szakmai területeken
reálisan elérhető eredmény és karrier lehetőségeit mutatjuk be a tanulóknak.
4. A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival
Szoros kapcsolat mutatható ki a valamennyi szakmai elméleti – gyakorlati ismeretek
tananyagrésszel.
5. A témákhoz ajánlott irodalom
Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában
Schüttler Tamás: Önismeret, személyiségfejlesztés
Oroszlány Péter. Tanulás-módszertan
Regele Péterné: Társas kapcsolatok
Szekszárdi Júlia: Konfliktusok
Utak és módok
Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia
Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai
Halák László: Illemkocka
Szolnokiné Herling Mária: A munka világa
Váriné Szilágyi Ibolya: Másság, különbözőség, együttesség
Hárdi István: Lelki egészségvédelem, Bp. Medicina, 1997
Bácskai Júlia: Magánélettan I-II., Raabe Klett Kiadó
Szenvedélyek zsákutcája, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület
280
Táplálkozás, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület
Környezeti nevelés, Tanári kézikönyv, Egészségvirág Egyesület
Baja Város helyismereti tanterve
6. Az értékelés módja
A tantárgy nem vizsgatantárgy.
Az anyag elsajátítása a tanulók magatartásában, annak változásában mérhető le.
7. A tárgyi feltételek
Technikai eszközök
Állóképvetítők (írásvetítő, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő)
Mozgóképvetítők (filmvetítők, képmagnó, projektor)
Hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, CD, DVD, magnetofon)
Csomagolópapír, színes papír, olló, ragasztó, színes ceruza és filc…
Segédletek
Szakirodalom
Kitűző tábla