Útmutatóa tankönyvben lévő ismeretanyag használatához

Idegen szavak, kifejezések magyarázata

A tananyag kifejtése (főszöveg)

Témacím

Altéma címe

Kép

Képaláírás

Magyarázó jegyzetek

Feladatok

Kéthasábos szöveg: olvasmányok, háttér-ismeretek

A témakör címe

Fogalom-magyarázat

10 ÚTMUTATÓ

NT_0020-2.indb 10NT_0020-2.indb 10 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

Érettségi vizsgakövetelmények

Témák Középszint Emelt szint

Életművek

Portrék

Látásmódok

A kortárs irodalomból

Világirodalom Az angol próza:Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Jonathan Swift: Gulliver utazásai

A francia próza:Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Rousseau: Értekezések; Vallomások

A német klasszika:J. W. Goethe: Vándor éji dala

F. Schiller: Az örömhöz

J. W. Goethe: Az ifj ú Wertherszenvedései; Faust

Ráadás, 10. évfolyam:Friedrich Hölderlin: Az élet fele; Hüperión;Menón panasza Diotimáért

Színház- és drámatörténet F. Schiller: Ármány és szerelem

Az irodalom határterületei

A Ráadás, 10. évfolyam című kötet tananyagai ingyenesen elérhetők és felhasználhatók az alábbi web oldalon: www.kronikanova.hu/raadas10

NT_0020-2.indb 11NT_0020-2.indb 11 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

12 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

A fel vi lá go so dás

A fel vi lá go so dás egy má sik ki in du ló pont ja a ra ci o na liz mus. Az új ko ri ra ci o na liz mus ala pel ve it a  fran cia Des car tes (dé kárt; 1596–1650) dol goz-ta ki Ér te ke zés a mód szer ről (1637) című ta nul má-nyá ban. Míg Ba con fő leg a fi zi ka ered mé nye i ből in dult ki, Des cartes a ma te ma ti kát tar tot ta a leg-tö ké le te sebb tu do mány nak. Úgy gon dol ta, hogy min den más tu do mányt is a ma te ma ti ka min tá já-ra kell fel épí te ni. Nem ta gad ta ugyan a ta pasz ta-lat je len tő sé gét, de nem ezt tar tot ta az is me re tek egyet len for rá sá nak. Azt hir det te, hogy az ér te lem, a rá ció is me re te ink vég ső for rá sa. Fel fo gá sa sze rint – szem ben az em pi ri ku sok kal – a lo gi ka és a ma-te ma ti ka alap ve tő fo gal mai és el vei az em be rek kel ve lük szü let tek, nem pe dig ta pasz ta la ti ere de tű ek. Az em pi ri kus in duk ci ó val szem ben Des car tes-nál a  de duk ci ó nak van ki emelt je len tő sé ge: az ál ta lá-nos tól kell el jut ni az egyes, az egye di meg is me ré-sé hez. Des car tes nyo mán a fel sza ba dult gon dol ko-dás a leg főbb ér ték rang já ra emel ke dett a mű velt em be rek kö ré ben. A fel vi lá go sí tók a 18. szá za dot „a leg oko sabb szá zad nak” tar tot ták, s azt kép zel ték, hogy min den tár sa dal mi baj fő oka a tu dat lan ság. Eb ből lo gi-ku san kö vet ke zik mind a tu do má nyok len dü le tes fej lesz té sé nek, mind az új tu do má nyos is me re tek ter jesz té sé nek prog ram ja. A fel vi lá go so dás gon dol ko dói az em be ri ész íté lő szé ke elé idéz tek min dent, s ami ész sze rűt len-nek bi zo nyult, azt el ve tet ték. Min de ne ke lőtt a té te-les val lá sok dog mái, hit té te lei és a ba bo nás hi e del-mek ke rül tek szem be a jó zan és szel. Ki dol goz ták

„MERJ GONDOLKODNI!”

A fel vi lá go so dás a pol gá ri tár sa da lom meg te rem-té sét elő ké szí tő esz me rend szer, mely nagy já ból a 18. szá zad dal esett egy be. Az új vi lág szem lé let új gon dol ko dói ma ga tar tást is je len tett: a jó zan em be-ri ész sza bad sá gát, az év szá za dos te kin té lyel vek kö-tött sé gé vel szem ben a gon dol ko dás me ré szsé gét. Az eu ró pai fi lo zó fi a tör té ne té ben ez a val lá si kö-tött sé gek től men tes gon dol ko dás hos szú tör té ne ti fej lő dés ered mé nye. Az em be ri ész ere jé re tá masz-ko dó sza bad vizs gá ló dás, a kri ti kai gon dol ko dás a re ne szán szig nyú lik vis sza. Ké sőbb, a 16. és 17. szá-zad ban a ter mé szet tu do mány nagy fel fe de zé sei, az ipa ri ter me lés fej lő dé se, az an gol pol gá ri és ipa ri for ra da lom újabb ösz tön zést ad tak a gon dol ko dás sza bad sá gá nak. Ko per ni kusz, Kep ler, Gali lei mű kö-dé se ered mé nye kép pen az em be ri ség vi lág ké pe, a vi lág ról al ko tott fel fo gá sa gyö ke re sen áta la kult: a ge o cent ri kus vi lág ké pet a he li o cent ri kus vál tot ta fel. New ton (nyú ton; 1642–1727) an gol fi zi kus pe-dig a tö meg von zás tör vé nyé nek fel fe de zé sé vel már az egész vi lá ge gye tem mű kö dé sé nek ma te ma ti kai kép le tét ál lí tot ta fel. A fel vi lá go so dás esz me rend sze ré nek egyik for-rá sa az an gol fi lo zó fi a volt. Az an gol Ba con (békn; 1561–1626), Loc ke (lok; 1632–1704) és David Hume (hjum; 1711–1776) dol goz ták ki az ún. em pi ri kus is me-re tel mé le ti mód szert, fel fo gást. Sze rin tük a vi lág tu do-má nyos meg is me ré se az érzéki ta pasz ta la to kon nyug-szik; a tu dós fel ada ta a ta pasz ta la ti ada tok és zsze rű fel dol go zá sa, az iga zság pró ba kö ve pe dig a kí sér let. Az em pi riz mus sze rint is me re te ink vég ső for rá sa a ta pasz-ta lat, az ér zé ke lés: a vi lág tár gya i nak az em ber ér zék-szer ve i re tett ha tá sa. Mód sze re az in duk ció: az egyes

ada tok ból a tu do má nyos ál ta lá no sí tás hoz való el ju-tás. A va ló ság meg is me-ré sé nek ez az útja – ter-mé sze te sen – szem ben áll a  val lá sos ki nyi lat koz ta tá-son ala pu ló hit tel.

Im ma nu el Kant (1724–1804) né met fi lo zó fus 1784-ben – vis sza te kint ve a fény szá za dá ra – a „Mi a fel vi lá go so dás?” kér dés re azt vá la szol ta: a fel vi lá go-so dás az em ber ki sza ba-du lá sa ön hi bá já ból elő állt gyá mol ta lan sá gá ból, ab ból a hely zet ből, hogy va la ki más ve ze té se nél kül ne tud jon gon dol kod ni.

Ezért lett a fel vi lá go so dás jel sza va Ho ra ti us biz ta tá sa: „Sa pe re aude!” (sza pe re aude): „Merj gon dol kod ni!” (Le ve lek első köny ve 2. – Lol lius hoz)

Loc ke ne ve ze tes ál lí tá sa: „Nincs sem mi az ér te lem-ben, ami nem volt előbb az ér zék let ben.”

NT_0020-2.indb 12NT_0020-2.indb 12 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

A FELVILÁGOSODÁS 13

a fel vi lá go sult gon dol ko dók túl nyo mó több sé ge nem volt for ra dal már, csu pán re for mo kat akar tak, az új esz mék el ve zet tek a nagy fran cia for ra da lom-hoz (1789). A fran cia tu dó sok, gon dol ko dók, mű vé szek cso port ja egy nagy szel le mi vál lal ko zás, az En-cik lo pé dia kö rül ko vá cso ló dott egy sé ges esz-mei moz ga lom má. A mű al cí me: A tu do má nyok, a  mű vé sze tek és a mes ter sé gek ér tel me ző szó tá ra. Ez a ha tal mas mun ka a 18. szá zad leg mo der nebb is me re ta nya gát fog lal ta ma gá ban, s így lett az új vi lág né zet tu do má nyos meg ala po zó já vá. A tu do-

ezért az ún. de is ta fel fo gást. A de iz mus ér tel mé ben Is ten meg te rem tet te ugyan a vi lá got, de to vább nem avat ko zik be a vi lág fej lő dé sé be. Mű kö dé sét a ter mé szet be rej tett tör vé nyek re bíz ta, s az em be ri elme kö te les sé ge ezek nek a tör vé nyek nek a fel de-rí té se. Nincs te hát szük ség egy ház ra, mely a val lá-sos fel fo gás sze rint az Is ten és az em be ri vi lág kö-zött köz ve tít. Az ak ko ri fi zi ka tu do má nyá nak leg fej-let tebb ága a me cha ni ka volt, s a vi lá gye gye te met is va la mi fé le me cha ni kus szer ke zet nek kép zel ték el. Is ten sze re pe is csak an nyi, hogy e szer ke zet nek meg ad ta az in dí tó lö kést, mint ha egy óra in gá ját len dí tet te vol na meg. Ész sze rűt len nek bi zo nyul tak a tár sa dal mi rend in téz mé nyei, tör vé nyei, szo ká sai. Főként a  szü le té si ki vált sá gok el len kez tek a jó zan ész-szel, a ter mé sze ti tör vé nyek kel. A fel vi lá go sí tók az em be ri ség leg szebb ha gyo má nya it foly tat-va kü lö nös hang súlyt he lyez tek a sza bad ság, az egyen lő ség, a test vé ri ség de mok ra ti kus ér té ke i-re, esz mé nyei re. Hit tek ezek nek a cél ki tű zé sek nek a meg va ló-sít ha tó sá gá ban. Ma már na iv nak tűnő op ti miz mu-suk ra jel lem ző az az il lú zió, hogy az iga zság meg-mu ta tá sa, a tu do má nyok ter jesz té se ön ma gá ban is ké pes és ele gen dő a tár sa da lom meg vál toz ta tá sá-ra, egy iga zsá go sabb vi lág meg te rem té sé re. S bár

racio (latin; ráció): ész, értelem, gondolkodás; vö. racionalizmusempeiria (görög): tapasztalat, ismeret, jártasság; vö. empirizmusenciklopédia: a tudomány egészének vagy egy részterületének a legfontosabb ismereteit össze-foglaló és áttekinthető rendszerben tárgyaló mű

Az Enciklopédia első kötetének címlapja, 1751

Az En cik lo pé dia 1751 és 1772 kö zött 28 kö tet ben je lent meg (17 kö tet szö veg és 11 kö tet ábra); 1777-ben ehhez já rult még 5 kö tet füg ge lék, majd még 2 áb ra kö tet. A ki ad ványt De nis Di de rot (döni did ro; 1713–1784) szer kesz tet te; egy ide ig társ szer kesz tő ként dol go zott mel let te D’A lem bert (dal am ber; 1717–1783). A szer kesz-tők te kin té lye és a vál lal ko zás tu do má nyos rang ja ki tű nő fran cia és kül föl di mun ka tár sak se re gét gyűj töt te egy be. – Az En cik lo pé dia a leg elvon tabb fi lo zó fi ai kér dé sek től kezd ve a me ző gaz da sá gig és az egyes mes ter sé ge kig az ak ko ri em be ri tu dás tel jes sé gét ös sze gez te.

Descartes isme-retelméletének kiinduló tétele: „Gondolkodom, tehát vagyok” (latinul: Cogito, ergo sum – kogitó ergó szum)

NT_0020-2.indb 13NT_0020-2.indb 13 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

14 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

ke rül tek ki, amely sür get te az Ang li á ban már meg-va ló sult, de Fran ci a or szág ban még kés le ke dő ipa ri for ra dal mat. A Raj ná tól ke let re a pol gá ri fej lő dés gyen ge-sé ge mi att a fel vi lá go so dás esz mé i nek el ter je-dé se csak ké sőbb in dult meg. Ke let-Eu ró pá ban – pol gár ság híján – az új esz mé ket el ső sor ban a  pol gá ro so dó és ér tel mi ség gé váló ne mes ség tet te ma gáé vá.

mány ered mé nye it és ál lás pont ját sze gez te szem-be a te o ló gia ta ní tá sá val, az ál la mi és egy há zi in-téz mé nyek kel. Az En cik lo pé dia még meg je le né sé nek éve i ben ha tal mas vi ták kö zép pont já ba ke rült. Kü lön bö ző okok ból tá mad ták a je zsu i ták s a Sor bon ne (szor-bonn) pro fes szo rai. A kor mány be til tot ta ter jesz-té sét, a pápa is elí tél te, elő fi ze tő i nek tá bo ra mé gis növe ke dett. Tá mo ga tói ab ból az új pol gár ság ból

1. Tanulmányozzuk az Enciklopédiából vett illusztrációkat! Miféle ismereteket közvetíte-nek az ábrák?

2. Találjunk összefüggést a felvilágosodott empi-rizmus és az Enciklopé-dia ábrakötetei (11 + 2) között!

3. „A világháló elterjedé-sével korunk virtuális enciklopédiái az egyéni és kollektív tudás új horizontjait nyitják meg.” Ezzel a mondattal zárul a Magyar Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu) enciklopédia szócik-ke. Olvassuk el a szó-cikket, kattintsunk rá a hivatkozásokra is! Hogyan íródnak korunk enciklopédiái?

FELADATOK

NT_0020-2.indb 14NT_0020-2.indb 14 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

Klasszicizmus és szentimentalizmus

KLASSZICIZMUS

A fel vi lá go so dás egy ben mû ve lõ dés tör té ne-ti kor szak is volt. Ural ko dó stí lu si rány za ta a klasszi ciz mus, mely az an tik gö rög és ró mai mû vé sze tet te kin tet te min tá nak, s cél já nak e mû al ko tá sok után zá sát tar tot ta. A klas szi cis ták ra ci o na lis ták vol tak. Szen tül hit tek ab ban, hogy a „jó zan ész” az an tik re mek mû vek elem zé se út ján ké-pes el von ni a tö ké le tes mû al ko tá sok lét re ho zá sá nak sza bá lyait, s a mû vé-szek nek, írók nak csu pán e szi go rú an kö te le zõ sza bá lyok pon tos meg tar tá-sa, al kal ma zá sa a fel ada tuk. Tu dás, tu do mány nél kül te hát nem le het sé ges a mû vé szi tö kély el éré se. Ho ra ti us fi gyel mez te té seÊ nyo mán cé lul tûz ték ki, hogy a mû vé szek nek gyö nyör köd-tet ni és egyút tal hasz nál ni, ta ní ta ni is kell. En-nek ér tel mé ben egy mû al ko tás tö ké le tes sé gé hez nem csak az tar to zik hoz zá, hogy szép le gyen, ha nem hogy va la mely ne mes er köl csi célt is szol gál jon. A mû vész nek tár sa-dal mi hi va tá sa em ber tár sai ne ve lé se, az ál ta lá nos em be ri és er köl csi ér té kek ki fe je zé se, a fel vi lá go sult esz mék ter jesz té se. Ez zel függ ös sze az a gon do-lat, hogy csak az igaz (a jó) le het szép is. A klas szi ciz mus mû vé sze tel mé le te az után zás ér de ké ben me rev mû-vé szi sza bá lyo kat, dog má kat al ko tott. Ilyen át hág ha tat lan elõ í rás volt pl. a fran cia klas szi cis ta drá ma írás ban a „hár mas egy ség” tör vé nye (pl. Cor ne il le, Ra ci ne, Moliè re mû ve i ben). A klas szi cis ta te ó ria szi go rú an el kü lö ní tet te egy más tól az egyes mû-ne me ket és mû fa jo kat, a hoz zá juk tar to zó hang neme ket és mû for má kat. Meg kö ve tel te a kom po zí ció har mo nikus ki e gyen sú lyo zott sá gát, ke rek ded zárt sá gát, va la mint a stí lus vi lá gos sá gát, ért he tõ sé gét.

A klas szi ciz mus ala p elve az a meg győ ző dés, hogy az óko ri gö rög és ró mai szer zők, al ko tók mű vé szi leg tö ké le te set hoz tak lét re, s ezt a művé szi ér té ket az el telt hos szú idő és min den nép cso dá la ta két sé get ki zá ró an iga zol ta. Az ókor tu do mány fej lő dé se, a pom pe ji ása tá-sok (1748) ered mé nye i nek meg is me ré se csak meg erő sí-tet te ezt a vé le ményt.

Ê A ró mai köl tő Ars po e ti cá já ban je gyez te meg: „Szó ra ko zást nyújt vagy hasz nál ni sze ret ne a köl tő, vagy mi az élet ben gyö nyö rű s jó, mon da ni együtt.” • Mu ra közy Gyu la for dí tá sa

A klas szi ciz mus leg főbb mű fa jai az eposz, a tra gé dia, az óda és az epig-ram ma. Ked vel te a di dak ti kus (ta ní tó) iro da lom kü lön bö ző mű fa ja it, pl. a tan me-sét, a tan köl te ményt, a ne ve lő dé si re gényt, az ál lam re gényt, a sza tí rát és az episz-to lát is.

A berlini Altes Museum (1824–1828) tervezője, Karl Friedrich Schinkelt (fridrih sinkel; 1781–1841) ión oszlopsorral emelte épülete méltóságát.

KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 15

NT_0020-2.indb 15NT_0020-2.indb 15 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

16 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

A klas szi ciz mus kö zel két év szá za don át, 1630 és 1830 kö zött volt Eu ró pa leg fon to sabb mû vé sze ti irány za ta. Stí lus tör té ne ti ér te lem ben a ba rokk és a ro man ti ka kö zött fog lalt he lyet. Kez det ben a ba-rok kal pár hu za mo san, vele együtt lé te zett. (Gon dol junk a 17. szá za di fran cia drá má ra!) A kor szak vége felé a ro ko kó val és bi zo nyos ro man ti kus tö rek vé sek kel osz tot ta meg ural mát. Min deb bõl kö-vet ke zik, hogy tö ké le tesen „tisz ta” klas szi ciz mus ról va ló já ban nem is be szél he tünk. A klas szi ciz mus iro dal ma a né met klas szi ká ban (a né me tek szí ve seb ben hasz nál ják a „klasszi-kát” a klas szi ciz mus he lyett), Go et he és Schil ler mû vé sze té ben ér ke zett el a maga ki e mel ke dõ csú csai ra. A né me tek in kább a gö rög mû vé sze tek re tá masz kod tak, s en nyi ben el tér tek a fran cia min tá tól, mely nek a ró mai kul tú ra volt az esz mény ké pe. A né met klas szi ka nem a fran cia klas szi-ciz mus kö ve té sé bõl, ha nem an nak el le né re jött lét re, s szo ros kap cso lat ba ke rült az új, a ro man ti-kus irány zat tal.

1. Johann Joachim Winc kel mann (1717–1768) német művészettörténész és régész nem az iro dal mat, ha nem a gö rög kép ző mű vé sze tet, el ső sor ban a szob rá szat em lé ke it te kin tet te min ta kép nek. Az an tik mű vé sze tet örök, min dig job ban meg kö zelít he tő, de soha el nem ér he tő har mó ni a esz mény-ként ve títet te az em be ri ség elé. Sze rin te a gö rög mű vé szet leg főbb jel lem-ző je „a ne mes egy sze rű ség és a csen des nagy ság”. Hozzunk érveket annak bizonyítására, hogy ez a kijelentés a kor uralkodó barokk és rokokó ízlését támadta!

2. A klasszicista építészet szembefordult a barokk és rokokó pompájával, a díszítőelemek zsúfoltságával. Bizonyítsuk az állítást az alábbi két épület összevetésével!

FELADATOK

Sant’Agnese (szant annyéze), RómaTervezte: Francesco Borromini (1599–1667)és Carlo Rainaldi (1611–1691), 1653

Főszékesegyház, EsztergomTervezte: Hild József (1789–1867), épült 1824–1840 között

Mürón (Kr. e. 5. század): Diszkoszvető.

Római másolat, British Museum, London

NT_0020-2.indb 16NT_0020-2.indb 16 2019. 05. 17. 12:03:142019. 05. 17. 12:03:14

3. A klasszicista építészet a görög templomokat tekintette követendő mintának. Emeljük ki a képaláírások-ból az erre utaló megállapításokat!

FELADATOK

Pant hé on. 1764, Pá rizs, tervezte: Jac qu es-Ger ma in So uffl ot (zsak zsermen szufl ó; 1713–1780) Alap raj za gö rög ke reszt ala kú (gö rög ke reszt: az egy mást me rő le ge sen met sző szá rak egyen lő hos szú sá gú ak), ku po lá ját ha tal mas osz lo pok öve zik. A fő be já rat előt ti csar nok ko rint ho szi osz lop so ra fö lött gö rög tüm pa non (há rom szö gű mező dom-bor műves dí szí tés sel) lát ha tó. Az egész épü let re a har mó nia jel lem ző.

A Dor set Ho u se (dó szet há usz) Chel-ten ham (csel tön hem) vá ro sá ban épült, s a ház hom lok za ta igen si ke re sen utá-noz za a gö rög temp lo mok tisz ta ión stí-lu sát. Ter vez te J. B. Pap worth (pepvősz; 1775–1847) 1825 kö rül

Magyar Nemzeti Múzeum. 1837–1847, BudapestTervezte: Pollack Mihály (1773–1855)Az épület kétemeletes főhomlokzatát nyolcoszlopos csarnok díszíti, amelynek jelentőségét a felvezető hosszú lépcsősor is emeli. A zárt tömeghatás, a nyugodt és egyenletes tagolás, a világos és áttekinthe-tő felépítés együttesen adja az egész épület harmóniáját.

KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 17

NT_0020-2.indb 17NT_0020-2.indb 17 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

18 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

4. Mutassuk ki a szobrokon az antik vonásokat (téma, kompozíció, megmunkálás stb.)! További alkotások említésével jellemezzük a klasszicista szobrászatot!

5. A klasszicista festészet igazi hazája Franciaország, nagy mestere Jacques Louis David (zsák lui dávid; 1748–1825). Mivel a görög festészetből semmi sem maradt fenn, a festők is a szobrászatot tanulmányoz-ták. Figyeljük meg a szoborszerűséget A Horatiusok esküje (1785, Louvre, Párizs) című képen!

FELADATOK

Antonio Canova (kánova; 1757–1822): Amor és Psyche. 1787–1793, Louvre, Párizs

A művész azt a je le ne tet áb rá zol ja, ami kor Amor (Ve nus fi a) a ha lál lal fe nye ge tő álom ból élet re csó kol ja

ked ve sét, Psychét, a gö rög ki rály lányt.

Ferenczy István (1792–1856): Pásztorleányka. 1820–22, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A művész által megörökített görög pásztorlány a monda szerint fél térdre ereszkedve a homokba

rajzolta búcsúzó kedvesének a képét.

NT_0020-2.indb 18NT_0020-2.indb 18 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

SZENTIMENTALIZMUS

A 18. szá zad ban ki a la kult egy má sik, a klas szi ciz mus tól tá vo lo dó, a ro man-ti ka felé kö ze le dõ irány zat, a szen ti men ta liz mus (az iro dal mon kí vül más mû vé sze ti ágak ban ne mi gen je lent ke zett).Ê Ezt a sza ki ro da lom ban ál-ta lá no san el fo ga dott el ne ve zést töb ben vi tat ják, s he lyet te az ér zé keny ség kul tu sza meg ne ve zést ajánl ják. A szen ti men ta liz mus a ra ci o na liz mus he lyett az em pi riz mus ra épült. Az ér zel me ket, a ta pasz ta la tok ál tal ki vál tott lel ki fo lya ma to kat vizs gál ja, elem zi és ál lít ja az iro dal mi al ko tá sok kö zép pont já ba. En nek az irány zat nak a for rá sa az ész min den ha tó sá gá ba ve tett hit meg ren dü lé se volt. Vál ság han-gu lat tük rö zõ dik ben ne, mely a tár sa dal mi rend ki a la kult szo ká sai, intéz-mé nyei, em be ri kap cso lat rend sze re és a ve lük szem ben te he tet len egyén ös sze üt kö zé sé bõl fa kadt. Az ér zel mek sza bad sá gát hir de ti. Til ta ko zik az em be re ket el vá lasz tó ér dek há zas ság er kölcs te len sé ge el len, han got ad a sze mé lyes von zal mon ala pu ló sze re lem jo gos sá gá nak. A szen ti men ta liz-mus iro dal má nak ti pi kus sze rep lõi azok a szen ve dé lyes sze rel me sek, akik gyak ran tár sa dal mi-va gyo ni kü lönb sé gek mi att nem le het nek egy má séi, nem élhet nek bol dog há zas ság ban. Ezek a hõ sök és hõs nõk, bár ér zel me ik- ben rend kí vül gaz da gok, va ló já ban cse lek vés kép te le nek. Csak szen ved ni, gyöt rõd ni, le mon da ni tud nak. Nem ké pe sek har col ni a bol dog sá gu kat le he-tet len né tevõ aka dá lyok el len, ezért sor suk a las sú és rej tett sor va dás, majd a pusz tu lás. A kül vi lág min den üté sé re, megp ró bál ta tá sá ra két ség be e sés sel, vis sza hú zó dás sal re a gál nak. Ez az irány zat kü lö nö sen fo gé kony a me lan ko li kus és elé gi kus ke dé lyál la-po tok iránt. Ös sze fo nó dott a ter mé szet kul tu szá val is, hi szen sé rü lé keny és sé rült lel kû hõ sei bá na tuk kal rend sze rint a ter-mé szet ma gá nyá ba me ne kül nek. A szen-ti men ta liz mus ra egyéb ként is jel lem zõ vo nás az el for du lás a tár sa dal mi kö tött-sé ge ket je len tõ vá ros tól, az el vá gyó dás a tár sa sá gi élet tõl a sza bad ter mé szet be, a csen des er dõk, a fen sé ges he gyek vi lá-gá ba, mely né ma sá gá val meg õr zi a seb-zett szí vû em ber tit ka it. Az irány zat ér zel mes sé ge a mû-ne mek kö zül a lí rát he lye zi elõ tér be, a mû fa jok kö zül pe dig az elé gi át. Való-sá gos di vat tá lesz az ún. te me tõi köl té-szet, a sír köl té szet: a ma gá nyos, a vi lág-tól eli de ge ne dett em ber a maga pa na szát a te me tõ ben sír ja el a hal vány hold fé-

Az angol sentiment(alism) (jelentése: érzékenység) a latin sentio (szenció; ’érez’) szóra vezethető vissza.

Ê A szentimentalizmus irányzata Angliából indult. Első jelen-tős műve, Samuel Richardson (szemjuel ricsödzsn; 1689–1761) Pamela, avagy az erény jutalma című regénye (1740). A szolgálólány és a gazdag nemesúr házasságának történe-te a polgárság modern erkölcsi eszményeit képviseli.

KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 19

Idézzük fel a „Merj gondolkodni!” című olvasmányból (12. lap) az empi-rizmus és a racio-nalizmus jellemző vonásait!

FELADAT

NT_0020-2.indb 19NT_0020-2.indb 19 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

20 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

nye mel lett. A szen ti men ta liz mus jel leg ze tes mû fa ja to váb bá a nap ló- és a le vél re gény.Ë En nek egyes szám elsõ sze mé lyû elõ a dás mód ja le he tõ vé te szi a mély re ható ön elem zést, a sze rep lõk lel ki ál la po tá nak be lül rõl való áb rá zo lá sát. Fel la zul nak itt már a klasszi ciz mus ban oly szi go rú an el kü lö-ní tett mû ne mi ha tá rok: az epi ka a lí rá val ke ve re dik. En nek meg fe le lõ en a stí lus is ol dot tabb, ér zel mek tõl áti ta tott, ze neibb, s a re gé nyek hang ne-mét sze líd mé la bú jár ja át.

1. A szentimentális líra általános vonása az összetett, elfojtott, indulattá nem fokozódó érzelmi folyamatok leírásának kedvelése, az egyéniség falai közé zárt lelki küzdelem érzékeltetése. Mutassuk ki ezt a jellem-zőt Dayka Gábor (1769–1796) versén!

Titkos búHomályos bánat dúlja lelkemet,Talán újúlnak régi szenvedésim;Talán tündér előreérezésimRémítnek, s új lest hány a végezet.Sírnék: de csak elfojtott sóhajtásokEmelkednek kétséges szívemből;Csak rejtett ah, csak néma jajgatásokVáltják egymást, s a titkos bú elöl.

Oh végezés! örömkönyűt nem várok,Részt abban egy sebes szív nem vehet,Mely önnyugtának gyilkolója lett –De ennyi jaj, de oly keserves károk,De ez emésztő bú enyhítsen! AdjCsak egy könycseppet méltó bánatimnak,S azonnal hozd el végét napjaimnak!Vagy e sziklánál itt keményebb vagy.1791

2. A „sírköltészet” tipikus költeménye Ányos Pál (1756–1784) Egy boldogtalannak panaszai a halavány hold-nál (1780) című alkotása. A szentimentális költészet szinte minden jellegzetes vonása sűrítve megtalál-ható benne. Gyűjtsük össze ezeket az alábbi részletből!

Szomorú csillagzat! mely bús sugárokkal Játszol a csendesen csergő patakokkal! Csak te vagy még ébren boldogtalanokkal, Kiknek szíve vérzik s küszködik bajokkal. […] Ott egy temetőnek látom keresztjeit, Bágyadt szél mozgatja cyprus leveleit. Ó! az árnyékozza soknak tetemeit, Kik velem érezték az élet terheit!

3. Ki volt Ányos Pál? Nézzünk utána!

FELADATOK

Ë Ilyen tí pu sú ne ve ze-tes re gé nyek: Ro us se au (rus szó): Új Hél oïse (elo íz); Go et he: Az ifj ú Wert her szen ve dé sei; Kár mán Jó zsef: Fan ni ha gyo má nyai.

Egy fehér árnyékot szemlélek sírjából –Suhogva felkelni halottas honjából –Vajjon nem lesz-é ez azoknak számából,Kik, mint én, könnyeztek szívek fájdalmából?

Ó bár felém jönne! nem félnék képétől;Többet reménylenék borzasztó lelkétől,Mint élő halandók szemfényvesztésétől,Kiknek számkivetve vagyok kegyelmétől!

NT_0020-2.indb 20NT_0020-2.indb 20 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

Az an gol pró za

A MODERN REGÉNY SZÜLETÉSE

A szû kebb ér te lem ben vett szé pi ro da lom te rén a 18. szá zad elsõ fel ében az an gol pró za tel je sít mé nyei a leg szá mot te võb bek.Ê Az a mû faj, a mo dern re gény szü le tik meg eb ben az idõ szak ban, mely az új kor nak egyet len je-len tõ sebb mû fa ji hoz zá já ru lá sa az iro dal mi for mák ha gyo mány rend jé hez. Az an gol re gény el sõ ként dol goz ta ki azo kat a re gény for ma-vál to za to kat, me lyek ben vég te len gaz dag, ér de kes éle ta nyag és gon do lat men nyi ség je len-he tett meg. Nagy tö meg ben lát tak nap vi lá got a klasszi ciz mus íz lés vi lá ga ál tal le né zett öné let raj zok, nap lók, úti be szá mo lók, „igaz tör té ne tek” ten ge-ré szek va ló szí nût len há nyat ta tá sa i ról, ka ló zok meg hök ken tõ rém tet te i rõl, cse léd lá nyok sze rel mi ki szol gál ta tott sá gá ról, le lenc gye re kek sze ren csét len vagy si ke res ka land ja i ról. Ez az „iro da lom alat ti iro da lom” szá mít ha tott az „al sóbb né posz tály hoz” tar to zó pol gá ri ol va sók egy re nö vek võ ér dek lõ dé sé re, az írók pe dig buz gó szor ga lom mal lát ták el õket kel lõ ol vas má nyok kal. Az iz gal mas tör té ne tek ki ta lá lói már nem arisz tok ra ta me cé ná sok tól függ tek. Az iro dal mi te vé-keny ség ke nyér ke re sõ fog lal ko zás lett. A mû ve ket a tö me gíz lést ügye sen ki hasz ná ló nyom dá szok-könyv ke res ke dõk vá sá rol ták meg, akik a köny vek árát nem az esz téti kai ér té kek hez, ha nem a ter je de lem hez és a vár ha tó ke res-let hez iga zí tot ták.Ë En nek a nép sze rû vé vált el be szé lõ pró zá nak a gyö ke rei a ko ráb bi év szá za dok ún. pi ka reszk re gé nye i be és Cer van tes mû vé sze té be nyúl nak vis sza. A verses epika hát tér be szo ru lá sá val a kor szak meg ha tá ro zó al ko tói a re gé nyí rók. Leg je le sebb kép vi se lõi: Da ni el De foe, Jo nat han Swift, Sa mu el Ri chard son (1689–1761), Henry Fi el ding (hen ri fíl ding; 1707–1754) és Law ren ce Ster ne (lo rensz sztõrn; 1713–1768). Kö zü lük két író val: Defoe-val és Swifttel foglalkozunk rész le te seb ben.

Ê A fel vi lá go so dás ko rá nak ki e mel ke dő gon-dol ko dói, tu dó sai el ső sor ban az ér te ke zés mű fa já ban je les ked tek, de fi lo zó fi ai, po li ti kai, er köl csi né ze te i ket nép sze rű sí tő mű ve ik nek ki tű nő írás mű vé sze tük kel, csi szolt stí lu suk kal bi zo nyos szé pi ro dal mi jel le get is tud tak köl-csö nöz ni.

Ë Meg sok szo roz ta az ol va só kö zön ség szá mát a szá zad ele jén ki bon ta ko zó új sá gí rás is, kü lö nö sen két ked velt fo lyó i rat, a Tat ler (tet-ler – Tár sal ko dó) és a Spec ta tor (szpek té tor – Fi gye lő).

A pikareszk regény népszerű spanyol irodalmi műfaj a 16–17. században. Ifjú hőse, a pícaro (pikaro; agyafúrt fickó) minden-ben a lovagre-gények fennkölt főszereplőinek ellen-téte: kalandos küz-delmek során harcol mindennapi betevő falatjáért.

A Magyar Könyvki-adók és Könyvterjesz-tők Egyesülésének (MKKE) honlapjáról (www.mkke.hu) tá-jékozódjunk a hazai könyvpiacról! Keres-sünk bestseller-, azaz sikerlistákat!

FELADAT

AZ ANGOL PRÓZA 21

NT_0020-2.indb 21NT_0020-2.indb 21 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

22 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

DANIEL DEFOE: ROBINSON CRUSOE

Valószerű fikció

Fõ mûve, a Ro bin son Cru soe (krú zó) éle te és kü lö nö sen meg le põ ka land jai, a sa ját ko rá ban is ha tal mas si kert ért el. A ki ta lált tör té net ben, a kép ze let be li uta zá sok ban ott rej tõz kö dött a va-ló ság is. A 18. szá zad ele je a nagy an gol ke res ke dõ tár sa sá gok lét re jöt té nek, az an gol gyar ma to sí tás nak a fény ko ra volt. Ha jó ka ra vá nok jár ták a ten ge-re ket, fû sze re ket, áru kat, kin cse ket, ara nyat hoz tak a gaz dag és ti tok za tos Ke let rõl. A va ló ság ban is elõ for dul tak ha jó tö ré sek, ka lóz tá ma dá sok, la kat-lan szi ge tek re ér ke zé sek s más ef faj ta „igaz tör té ne tek”.Ê De foe egy ki ta lált alak ki ta lált tör té ne tét írta meg. Írói ké pes sé ge it bi zo-nyít ja, hogy a hi he tet len nek tûnõ ese mé nye ket hi he tõ vé tet te: a va ló szí nû-ség hi te lé vel lát ta el. A va ló sze rû fi k ció De foe re gé nyé nek egyik fõ is mér ve. Több fé le kép pen érte el ezt a célt. A fõ sze rep lõ egyes szám elsõ sze mély ben maga be szé li el tör té ne tét, s így öné let rajz ként hat a re gény szö ve ge. Az

író nem vál lal ja a min dent tudó el be szé lõ sze re pét, az ese mé nyek elõ a dá sát rá bíz za hõ sé re. Az pe dig apró, re a lisz ti kus rész le tek so ka sá gá val, pre cíz dá-tu mok kal, a szi ge ten ve ze tett nap ló já nak köz re -a dá sá val, ki tû nõ meg fi gye lõ ké pes sé gé vel és bá mu-la tos me mó ri á já val te szi hi he tõ vé a be szá mo lót. Ro bin son évek múl va is „pon to san em lék szik”

Ele in te fő leg val lá si, po li ti kai vita- és gú nyi ra to kat adott ki, s ő ala pí tot ta az első an gol iro dal mi fo lyó-i ra tot. Részt vett Ang lia bel po li ti kai har ca i ban. Hol a whig, hol pe dig a tory párt tit kos ügy nö ke lett (néha – ál lí tó lag – egy szer re mind ket tőé), s köz ben on tot ta a gyil kos iró ni á jú pamfl e te ket, rö pi ra to kat; ezek mi att két szer be is bör tö nöz ték. 1714 után há-tat for dí tott a kö zé let nek, s ha lá lá ig vis sza vo nul tan élt fele sé gé vel és hét gyer me ké vel, de eköz ben is fá rad ha tat la nul dol go zott. Re gé nye i ben al kot ta a leg ma ra dan dób bat, jól-le het eze ket a műve ket er köl csi cél za tú „igaz tör té-ne tek nek” ne vez te.

Da ni el De foe (de ni el defó v. difó; ?1660–1731) az utó kor fél re-ér té se kö vet kez té ben lett „ifj ú sá gi író”, hol ott kb. négy száz művé ben fő leg a fel nőt tek er köl-csi job bí tá sát, ne me sí-té sét kí ván ta szol gál ni. Az an gol pu ri tán kis-pol gár ság er köl csi esz -mé nye i nek ki fe je ző je volt. Lon don ban szü le-tett ki s pol gá ri csa lád-

ban. Éde sap ja gyer tya ön tő, majd mé szá ros mes-ter, aki szi go rú an val lá sos szel le mben ne vel te fi át. De foe is ko lái el vég zé se után ke res ke dő lett: be-u taz ta Spa nyo lor szá got, Itá li át, Né met- és Fran ci a-or szá got. Túl sok vál lal ko zás ba be le kez dett, s egy-re több per be és adós ság ba bo nyo ló dott. Ké sőbb fel ha gyott üz le ti te vé keny sé gé vel, és írni kez dett.

puritán: szigorú erkölcsi tisztaságot követelő angol protestáns vallási mozgalom híve (16–17. század)pamfl et: gúnyirat; többnyire személyes, olykor alantas támadás valaki vagy valami ellen. Főként az újságírás (publicisztika) műfaja.

A mű 1719 áp ri li sá ban je lent meg, s au gusz tus ban már az ötö dik ki a dás hagy-ta el a nyom dát.

Ê  De fo e-nak min tá ja is akadt Ro bin son megp ró-bál ta tá sa i hoz. Egy skót mat róz, Ale xan der Sel kirk (elig zán der szel körk) egy ha jó tö rés után va ló ban la kat lan szi get re ve tő dött, s ott élt egye dül négy éven át. Sel kirk ka lan dos sor sa adta az öt le tet az író nak.

NT_0020-2.indb 22NT_0020-2.indb 22 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

egy ki dön tött fa át mé rõ jé re, csó nak já nak hos szá ra és szé les sé gé re stb. Min deh hez já rul még a stí lus köz vet len sé ge, a meg gyõ zést szol gá ló egy-sze rû sé ge, esz köz te len sé ge: se hol egy szó kép, ha son lat vagy dí szí tõ e lem nem ta lál ha tó.

Az angol polgár eszménye

Ro bin son Cru soe ko no kul szem be száll va szülei vá gya i val, ta ná csa i val, ka land-vágy ból meg szö kik ott honá ból, s 19 éves ko rá ban egy Lon don ba in du ló hajó fe dél ze té re lép. Ez zel kez dõ dik év ti ze dek re nyú ló há nyat ta tá sa i nak so ro za-ta. Már legelsõ útján hajótörést szenved. Késõbb kalózok fogságába kerül, majd Brazíliában jelentõs vagyont szerez dohány- és cukornádültetvényei-vel. A gazdagodás utáni mértéktelen vágya rabszolga-kereskedésbe hajszol-ná, de ez a vállalkozása végzetessé válik. Ek kor kö vet ke zik be az a ha jó ka taszt ró fa, mely Ro bin sont – egye-dü li tú lé lõ ként – egy is me ret len, la kat lan szi get re jut tat ja. Csak nem egy em ber öl tõ nyi idõt (pon to san: 28 év, 2 hó nap és 19 nap) kény te len a fõ hõs új vi lá gá ban töl te ni, s en nek ese mé nyei a re gényt az an gol pu ri tán kis pol gár va ló sá gos hõs köl te mé nyé vé avat ják. A ko ra be li ol-va só a ma gá ra ma radt em ber erõ fe szí té se i ben, a sem mi bõl ci vi li zá ci ót te rem tõ dia da lá ban a maga eré nye it, áll ha ta tos sá gát, a jó zan ész fel ma-gasz ta lá sát lát ta.

Illusztrációk az 1720-as londoni kiadásból www.camden.rutgers.edu

Keressük meg a képen látható Robinson Crusoe-szigetet! Írjunk/szerkesszünk lexikoncikket róla egy virtuális enciklopédia számára!

FELADAT

DEFOE: ROBINSON CRUSOE 23

NT_0020-2.indb 23NT_0020-2.indb 23 2019. 05. 17. 12:03:152019. 05. 17. 12:03:15

Blank Page

/ColorImageDict > /JPEG2000ColorACSImageDict > /JPEG2000ColorImageDict > /AntiAliasGrayImages false /CropGrayImages true /GrayImageMinResolution 300 /GrayImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleGrayImages true /GrayImageDownsampleType /Bicubic /GrayImageResolution 300 /GrayImageDepth -1 /GrayImageMinDownsampleDepth 2 /GrayImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeGrayImages true /GrayImageFilter /DCTEncode /AutoFilterGrayImages true /GrayImageAutoFilterStrategy /JPEG /GrayACSImageDict > /GrayImageDict > /JPEG2000GrayACSImageDict > /JPEG2000GrayImageDict > /AntiAliasMonoImages false /CropMonoImages true /MonoImageMinResolution 1200 /MonoImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleMonoImages true /MonoImageDownsampleType /Bicubic /MonoImageResolution 1200 /MonoImageDepth -1 /MonoImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeMonoImages true /MonoImageFilter /CCITTFaxEncode /MonoImageDict > /AllowPSXObjects false /CheckCompliance [ /None ] /PDFX1aCheck false /PDFX3Check false /PDFXCompliantPDFOnly false /PDFXNoTrimBoxError true /PDFXTrimBoxToMediaBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXSetBleedBoxToMediaBox true /PDFXBleedBoxToTrimBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXOutputIntentProfile (None) /PDFXOutputConditionIdentifier () /PDFXOutputCondition () /PDFXRegistryName () /PDFXTrapped /False

/CreateJDFFile false /Description > /Namespace [ (Adobe) (Common) (1.0) ] /OtherNamespaces [ > /FormElements false /GenerateStructure false /IncludeBookmarks false /IncludeHyperlinks false /IncludeInteractive false /IncludeLayers false /IncludeProfiles false /MultimediaHandling /UseObjectSettings /Namespace [ (Adobe) (CreativeSuite) (2.0) ] /PDFXOutputIntentProfileSelector /DocumentCMYK /PreserveEditing true /UntaggedCMYKHandling /LeaveUntagged /UntaggedRGBHandling /UseDocumentProfile /UseDocumentBleed false >> ]>> setdistillerparams> setpagedevice