tisztelt olvasó!...2006. február–március „tolle, lege et fac!” 3 tisztelt olvasó! „ad...

„Tolle, lege et fac!” 32006. február–március

Tisztelt Olvasó!

„Ad melius verte futurum,quodcumque accidet.”

„Fordítsd jóra a jövendõt,bármi is történjék.”

(Euripidész)

„Csak a gyenge szereti önmagát,az erõs egész nemzeteket

hordoz szívében.”(Széchenyi)

Most, amikor bizakodással bocsátomútjára a MAG ez évi elsõ számát leg-elõször is Lectori Salutem!, azaz Üd-vözlet az Olvasónak! Üdvözlet abbólaz alkalomból, hogy szaklapunk ez év-ben ünnepli 20. születésnapját. Az Ol-vasóért vagyunk, ezért is szól a jubile-umi jókívánság mindenekelõtt a T. Ol-vasónak, így az Olvasók között is ki-emelt helyen elõfizetõinknek, szerzõ-inknek – közöttük szaklapunk arculatátnagyban meghatározó MAG Arany-toll-díjasainknak –, s természetesen el-sõk között támogatóinknak is. (Az el-múlt tíz évben kiváló publikációikkalhúsz MAG Aranytollat nyertek el aszaknyelvünket legszebben gyakorlók,s ehhez társul majd jubileumi évünkretekintettel az újabb három nyertes.)

Amikor 1996-ban az akkor tízévesMAG megtisztelõ fõszerkesztõi tisz-tét elvállaltam elsõ beköszöntõmbenhasználtam, belsõ parancsként a„Navigare necesse est” jelmondatot.Az eltelt tíz évben ennek jegyébenláttam el hivatásomat. Ma egy évti-zeddel a hátam mögött, hatvanegye-dik számunk bevezetõjében most márPlutarchos egész mondatos figyel-meztetését érzem ma is érvényesnek;Navigare necesse est, vivere non estnecesse, azaz Hajózni muszáj, élninem, vagy még pontosabban a hajó-zás szükséges, nem pedig az élet.(Pompeius Magnus is erre hívta fel ahajósok figyelmét, mikor búzaszállí-tás után nem akartak kievezni a biz-tonságos kikötõbõl a veszélyes hábor-gó tengerre...) A szólás igazságával

azóta is naponta szembesülök. (Tíz évalatt lapok egész sora tûnt el, olyannagy múltú, országos ismertségû saj-tóorgánumok néznek farkasszemet amegszûnés rémével, mint a TermészetVilága, Élet és Tudomány stb.)

A hivatástudat, a hivatás szereteteviszont parancsolóan elõírja, megkö-veteli a MAG szerkesztõjétõl, s tõ-lünk, mindannyiunktól, akik a MAGc. szaklapunk körül most már 11. évemunkálkodunk, hogy (állami támoga-tás nélkül, éles piaci körülmények kö-zött, erõs piaci versenytársakkal a na-pi fennmaradásért küzdve) kiadjukszaklapunkat. Ezzel szolgáljuk a ma-gyar agrárkultúra, kitüntetetten a ma-gyar növénytermesztés, növényneme-sítés, vetõmagszakma s a vele szoroskölcsönhatásban lévõ társtudomá-nyok, gazdasági területek (vidék) fej-lesztésének, megmaradásának nemesügyét. Igyekezetünkben nem vagyunkegyedül, ezért is köszönettel tartozunka lapunkat támogatóknak s a szakla-punkban hirdetõknek! Nélkülük nemtudnánk ilyen színvonalon fenntartanikiadványunkat.

Életünkben nagy esemény szerényjubileumunk, ezért néhány szép, jó ésigaz gondolattal szeretném köszöntenia Tisztelt Olvasót. Szakmai oldalrólbõven van mondanivaló, reményeimszerint az év folyamán ezekkel talál-kozik majd a Tisztelt Olvasó. Ami pe-dig a mindennapi feladat, a lapelõállí-tás, szerkesztés munkáját, a „hajózás”hivatásbeli részét illeti álljon itt hivat-kozásul a gondolkodónak is nagysze-rû Babits Mihály néhány sora, amivel– a mai körülmények között is – csakazonosulni tudok. Megerõsít, s hitele-síti; „a szív alázatával mérje fel, kimit vállal” bizonyosságát.

„...Az elsõ könyvem elsõ oldalára a»soha-meg-nem-elégedés« himnuszátírtam be... Nincs jogom hát panasz-kodni, ha ma is elégedetlenül futokmég; ...; soha le nem ültem egy pilla-natra sem; gazdagságomban szegény-nek éreztem magamat és fáradtsá-gomban nyughatatlannak; nem csak a

könyvembe, homlokomra is fel van ír-va a »soha-meg-nem-elégedés«. Fu-tottam szûnetelen, lélekzetlen; olykorszinte elbukni látszottam; s hasonlí-tottam ahhoz a fához, melynek koro-náját földig csapja a szél... Mi tartfönn? Mi a gyökér, mely nem szakadel? mely elpusztíthatatlan táplál vala-mi kimeríthetetlen erõvel? »A hit azélet ereje: az ember, ha egyszer él, ak-kor valamiben hisz... Ha nem hinné,hogy valamiért élnie kell, akkor nemélne...« Ezek a szavak, Tolsztoj szavaijárnak az eszemben, s vizsgálom, mithiszek? Ó, örökkék ég minden felhõkmögött; kiirthatatlan optimizmus!...”

(B. M.: Vallomás helyett hitvallás)

DR. OLÁH ISTVÁN

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

E számunk anyagi támogatásáértköszönetünket fejezzük ki partnereinknek, a szakhirdetéseketközzétevõ cégeknek, szakcikkeinkszerzõinek, elõfizetõinknek, olvasótáborunknak!

A VETMA Kht. és a MAG Kutatás, Fejlesztés és

Környezet Szerkesztõsége

®

4 „Tolle, lege et fac!” 2006. február–március

Gödöllõn az elmúlt év december 16-án ünnepélyes keretek kö-zött került sor a XXI. század elsõ tankönyvének, az új Növény-termesztéstan (szerkesztette: Antal József) c. két kötetes munká-nak a bemutatójára és sajtótájékoztatójára.

Jolánkai Márton professzor a SZIE Növénytermesztési Inté-zete igazgatója áttekintést adott növénytermesztési tankönyve-ink történetérõl és idõsorrendben részletezte a mostani növény-termesztés tankönyv megírásának körülményeit.

A hat részre tagolódó, hetvenegy növényfajjal foglalkozó mûszerzõi – élen a szerkesztõ Antal Józseffel, az idei szerzõi díjnyertesével – kiváló munkát végeztek, ezért álljon itt nevük:Antal József, Balázs Julianna, Barnáné Bacsa Magdolna, Ber-zsenyi Zoltán, Birkás Márta, Csajbók József, Csík Lajos, DérSándor, Fazekas Miklós, Gyõri Tibor, Gyuricza Csaba,Hoffmann Sándor, Iványi Ildikó, Izsáki Zoltán, Jolánkai Már-ton, Janowszky János, Janowszky Zsolt, Kajdi Ferenc, KassaiM. Katalin, Késmárki István, Kismányoky Tamás, Kiss József,Kruppa József, Lázár László, Lesznyák Mátyásné, Makai Sán-dor, Máté András, Mikó Péter, Nagy János, Nagy Jenõ, NagyLászló, Nyárai H. Ferenc, Pepó Péter, Petróczki Ferenc, PocsaiKároly, Reszketõ Péter, Sárvári Mihály, Schmidt Rezsõ, SimitsKatalin, Simonné Kiss Ibolya, Szabó Lajos, Szabó Miklós,

Szentpétery Zsolt, Szöllõsi Gergely, Szõcs Zoltán, Tóth Zoltán,Varga Adrienn, Varga Sándor. Társszerkesztõk: Csajbók József,Hidvégi Szilvia, Mikó Péter, Petróczki Ferenc, Simits Katalin,Szöllõsi Gergely, Tóth Zoltán, rajzolók: Bíró Krisztina és PappErzsébet, lektorok: Kovács Gábor és Menyhért Zoltán, a fõszer-kesztõ munkatársa: Galabár Ferencné, a felelõs szerkesztõ:Wenszky Ágnes. *Vive memor nostri rigidi servator honesti.

(A SZERK.)

Ha február; Mezõgazdasági Könyvhónap... Az idén is, újjá-szervezését követõen már 9. alkalommal nagyszerû ünnepetjelentett az Agrárkiadók Szervezõ Bizottsága, a MagyarKönyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése és a BudapestiAgrárkamara rendezésében a mezõgazdasági szakkönyvki-adók, szaklap elõállítók, szakírók és a mezõgazdasági szak-könyveket haszonnal forgatók, az olvasók találkozója. Immárhagyományos helyszínen, a Magyar Mezõgazdasági Múze-umban, a Mezõgazdasági Könyvhónap elõnapján ez év janu-ár 30-án tartották a rendezvénysorozat megnyitóját.

A könyvhónapot Gráf József miniszter (FVM) nyitotta meg,s hitet tett a mezõgazdasági szakirodalom fontossága és további,fokozott támogatásának szükségessége mellett. Az év szerzõjedíjat Antal József nyerte el, akinek mint szaklapunk MAGAranytoll-díjas szakírójának ezúton is gratulálunk. Nagyszerûteljesítmény munkája, a XXI. század elsõ tankönyvének, a kétkötetes új Növénytermesztéstannak szerkesztése, amely a mamég mûködõ agrártudományi felsõoktatási központok; Debre-cen, Keszthely, Mosonmagyaróvár és Gödöllõ kiváló oktatói,szakírói karának példás összefogásával, szellemi, szakmai telje-sítménye nyomán jött, jöhetett létre. Bár az agrárium más terüle-tén is jelen lenne ilyen típusú asszertivitás. Együttmûködõ-készséggel jóval elõbbre tartanánk...

A februári Mezõgazdasági Könyvhónap eseményei többhelyszínen (Sopron, Balatonfüred, Budapest), gazdag tarta-lommal zajlottak, s külön örvendetes, hogy a tavalyi maros-vásárhelyi megjelenés után, idén is határon túl, magyarlaktaterületen – Zentán rendeztek könyvhónapi kiállítást, találko-zót nagy lelkû szakkönyv ajándékozással egybekötve.

A könyv, mint a tudás, a tanulás eszköze, a hasznos isme-retek elsajátításának legfõbb segítõje elõtt néhány aforizmá-val mi is tisztelgünk, bízva abban, hogy még sokáig fennma-rad és a közt szolgálva mûködik az elektronikus kommuniká-ció elõretörése ellenére is a Gutenberg-galaxis.

A könyvek dicsérete:� Habent sua fata belli. (A könyveknek megvan a maguk

sorsa.)� A könyv látszólag kidobott pénz: olyan, mint a vetõmag.� Egy jó szakkönyv-gyûjtemény valóságos tudományegye-

tem.� Minden olvasmányunk magot hint el bennünk, amely ki-

csírázik. � A törvények meghalnak, a könyvek soha.� Az a NÉP, amelynek igazi népi könyvkultúrája van, meg-

mérhetetlen kincsnek az ura…

Mezõgazdasági Könyvhónap 2006. február

Új „Növénytermesztéstan”

* Dicséret becsületes, keményen dolgozó szolgánknak.


Kell-e félnünk a transzgénikus növényektõl?

BEVEZETÉSA géntechnológia alapjában új megközelítést jelent az

emberiség számára, mely két szempontból is félelmet keltaz emberekben. Az egyik az evolúció folyamatába való„illetéktelen” beavatkozás várható következményeibõl, amásik a horizontális rekombináció irreálisnak tûnõ lehetõ-ségébõl és gyakorlatából táplálkozik. Ezt erõsíti az isme-retlentõl való ösztönös félelem, mely sajnos a társadalomtagjai többségének hiányos ismereteire vezethetõ vissza.Célom ezért röviden felvázolni a géntechnológia helyét ésszerepét a tudományos ismeretek rendszerében, s feltárnia gyakorlati alkalmazás során várhatóan fellépõ rizikóté-nyezõket. Mielõtt azonban a potenciális veszélyeket rész-letesen bemutatnám, tekintsük át az ismeretek fejlõdésétaz elmúlt évszázadokban.

A GÉNTECHNOLÓGIA LÉNYEGE ÉS LEHETÕSÉGEA világ mezõgazdasági termékeinek túlnyomó részét a

növénytermesztés állítja elõ. Ezen belül a termõterületmeghatározó részén három fõ növényt, kukoricát, búzát ésrizst termesztenek. Tudatosítani kell magunkban, hogy akultúrnövényeket nem mi találtuk ki magunknak, hanemõseink – mint jól tárolható, ehetõ füveket – 10-15 ezer év-vel ezelõtt választották a természet (evolúció) adta kínálat-ból. Az elmúlt évszázadok „nemesítõi” – a flóra (növény-világ) természetes változatosságát (polimorfizmusát) hasz-nálták az újabb és bõtermõbb fajták elõállítására. Késõbbfelhasználták a keresztezés és a mutáció, valamint a poli-ploidizáció adta lehetõségeket is, de ritkán léptek túl a ter-mészetben is lejátszódó folyamatok keretein.

A XXI. században napjaink növénytermesztését – agéntechnológia szempontjából – felfoghatjuk úgy is, hogynem búzát, kukoricát, napraforgót stb., hanem cukrot, fe-hérjét, szénhidrátokat, olajat, cellulózt, alkaloidokat stb.termelünk a szántóföldön. A vegyi üzemek, melyek ezeketaz anyagokat elõállítják, a növények, pontosabban a növé-nyi sejtek. A termelõfolyamat pedig a növények anyagcse-réje. A növények anyagcseréjét – közvetlenül, illetve köz-vetve – a genetikai program szabályozza, mely a növényminden egyes sejtjében megtalálható. A genetikai progra-mot a sejt DNS-e tárolja a genetikai kód szabályai szerint.Biotechnológiai szempontból ez azt jelenti, hogy a növé-nyek minden sejtjének DNS-ében kódolva van az egyedre(fajra) jellemzõ minden fehérje szerkezetére (struktúrszekvenciák) és szintézisére (regulátor szekvenciák) vonat-kozó információ.

A géntechnológia adja kezünkbe azokat a módszereket,melyekkel mi emberek az élõszervezetek – jelen esetben anövények – mûködését (életét) vezérlõ genetikai progra-

mot képesek vagyunk megváltoztatni az emberiség (gaz-daság) szükségleteinek megfelelõen. Ez a géntechnológiastratégiája és lehetõsége. A természetes evolúcióban a fej-lõdés motorját a mutációk és a rekombinációk, tehát a ge-netikai információ megváltoztatásai és az egyes informá-ciók új kombinációi jelentik.

A természetes (in vivo) rekombinációk általában a fajo-kon belüli egyedek és populációk között, szülõ-utód vi-szonylatában fordulhatnak elõ, melyet vertikális rekombi-nációnak is nevezünk. Az élõvilágban lejátszódó termé-szetes rekombinációval szemben a növénynemesítõk év-századok óta használják a keresztezést új rekombinánsformák elõállítására. E módszer alkalmazhatóságánakazonban az evolúciós határok mindig keretet szabtak. Agéntechnológia alkalmazásával ezek a határok feloldha-tók, alkalmazásával vírus, baktérium, gomba, rovar, állatiés emberi gének építhetõk be a növényi genomba (hori-zontális rekombináció). A rendszertanilag tárolt fajok gén-technológiával tehát horizontális rekombinációval bejutta-tott génjei a transzformáns növényekben mûködnek, melysokakban félelmet kelt és ellenkezést vált ki.

Ezen félelmek forrása leginkább a korábbi évtizedekhibás oktatásából adódó hiányos ismeretekre vezethetõkvissza. Nem tudatosították kellõen a ma élõ generációk-ban, hogy a Földön élõ számtalan faj sejtjeinek alapvetõanyagcsere folyamatai azonosak, vagy közel azonosak,azokban résztvevõ gének és azokról szintetizálódó fehér-jék is rendkívül hasonlóak, függetlenül attól, hogy a filo-genetikai törzsfán a fajok hol helyezkednek el. Napjaink-ban, amikor már ismert, hogy a Földön az élet információ-ja, minden élõlényben (a vírusokban, baktériumokban,gombákban, állatokban, növényekben és az emberben is)azonos molekulában, azonos elvek szerint van kódolva ésez a genetikai információ, pl. az ember és majom viszony-latában több mint 90%-os azonosságot mutat, akkor a ho-rizontális rekombinációt óriási lehetõségként és nem csakproblémaként kellene felfognunk. Ez természetesen nemjelenti azt, hogy ne kellene veszélyekkel, problémákkal(rizikótényezõk) számolnunk és szembesülnünk.

A rizikótényezõk három nagy csoportra oszthatók, bioló-giaira (ökológiai), gazdaságira (szociális) és élelmiszer-biztonságira (toxikológiai). A rizikótényezõk sokfélék le-hetnek, hasonlóan a géntechnológiai módosítások változa-tosságához. Ez indokolja, hogy minden egyes módosítástesetrõl esetre, illetve minden módosított GM növényt kü-lön-külön kell megvizsgálni az összes rizikótényezõ szem-pontjából. Nem szabad általánosítani, tehát azt állítani,hogy minden GM növény veszélyes, sem azt, hogy veszély-telen, mert ezzel csak tudatlanságunkat kürtöljük világgá.

AKTUÁLIS


Abból a célból, hogy a rizikótényezõket pontosan hatá-rozzuk meg és jelentõségüket a realitásoknak megfelelõenértékeljük, tisztáznunk kell, hogy a transzgénikus növé-nyek miben is térnek el a hagyományos növényektõl.

A TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYA transzgénikus növények azok, melyek sejtmagjába

(genomjába) vagy organellumába (plazmonjába, organel-lum genomjába) – molekuláris transzformációval – gént(transzgént) juttatunk be; a donor gén integrálódik, mûkö-dik és öröklõdik. A GM növény (fajta) abban különbözika hagyományostól, hogy minden sejtjének genomja egyvagy több idegen gént tartalmaz és ezek szabályozott mû-ködésének eredményeként vagy az egész növényben, vagyannak bizonyos szerveiben és szöveteiben egy vagy többúj fehérjét termel. Rizikótényezõként tehát a transzgén(transzgének), illetve a termelõdõ rekombináns fehérje(fehérjék) jöhetnek számításba.

Biológiai rizikótényezõk (1. ábra)A transzgén (DNS) hatása

Mindjárt az elején fontos leszögez-nünk, hogy a transzgénben az infor-máció ugyanazokból az építõelemek-bõl (nukleotid tripletek) épül fel ésugyanolyan elvek szerint mûködik,mint a természetes – evolúció általlétrehozott – génekben. Ezért a GM-növényt közvetlenül élelmiszerkéntvagy takarmányként fogyasztva atranszgén DNS-e az emésztõcsatorná-ban lebomlik, hasonlóan a növénytöbbi génjéhez, illetve az elfogyasz-tott más állati (pl. húsban lévõ) vagymikrobiális (pl. tejkészítményekbenlévõ) génekhez. – Az antibiotikum rezisztencia gé-

nek (pl. kanamicin rezisztencia)veszélyt jelenthetnek, azonban azEU 2006 után már nem engedélye-zi olyan GM termékek felhasználá-sát, melyekben antibiotikum re-zisztencia gén (mint szelektálhatómarker gén) is jelen van.

– Transzgén megszökése mindenegyes transzgénikus növény köz-termesztésbe kerülése esetén prob-lémát jelenthet, amennyiben aztveszélyesnek tartjuk. Azt ugyanisnyugodtan állíthatjuk, hogy atranszgén megszökése nem akadá-lyozható meg. A transzgén meg-

szökése azt jelenti, hogy a gént hordozó növény, illetvenövényi rész (pollen, mag, gyökér, gumó, hagyma stb.minden, amibõl új növény regenerálódhat) kikerül azember kontrollja alól, mely magában hordozza annaklehetõségét, hogy keresztezõdéssel, fizikai keveredés-sel átkerülhessen más fajba, fajtába, ökotípusba stb. AzEurópai Unió tagállamaiban a génmegszökés megelõ-zésére és kiküszöbölésére koegzisztencia törvényt dol-goznak ki és terveznek bevezetni (részletesen lásd akoegzisztenciánál). A koegzisztencia törvénynek azon-ban a kultúrflóra hagyományos fajtáinak védelmén kí-vül ki kell terjednie a természetes flóra biodiverzitásá-nak megõrzésére is és ez utóbbi az a terület, mely mégfehér foltot jelent a kapcsolódó ökológiai kutatásokban.

– Új vírusok, törzsek keletkezése is felmerült azoknál avírusrezisztens transzgénikus növényeknél, melyekgenomjába valamilyen vírusgén (pl. burokfehérje gén)integrálódott. A feltételezés arra alapul, hogy a GM-nö-vények sejtjében a vírusgénekrõl (RNS, DNS) szinteti-zálódó vírus RNS-ek, illetve fehérjék rekombinálód-

1. ábraA transzgénikus (GM) növényfajták termesztésének, forgalmazásának és a belõlükkészített élelmiszereknek, takarmányoknak biológiai (ökológiai) kockázati tényezõi

(Heszky L. 2003. és 2006. alapján)

Biológiai rizikófaktorok (ökológiai)

transzgén (DNS)

antibiotikumrezisztenciagének hatása

biológiaipollennel

gén megszökésnem célzott

hatások

talajélõvilágára,

flórára, faunára

spontán rezisztenciakialakulás

gyomokkártevõk

új vírustörzsekkialakulása

fizikaimaggal

környezeti

tartós hatáskövetkezményei

élelmiszer

toxicitásallergén hatás

géntermék (fehérje)


hatnak a növényt fertõzõ vírus RNS-ekkel, mely új ví-rusformák keletkezésével járhat. Annak ellenére, hogyennek a valószínûsége rendkívül kicsi, a vírus-rezisztens transzgénikus növények – ezért is – lassanterjednek a világban.

A transzgén termékének (fehérje) hatásaA transzgén terméke egy fehérje vagy enzimfehérje. Az

utóbbi valamilyen – további – szintézist katalizál, melysorán a GM növényben újabb fehérjék, szénhidrátok, zsír-savak, vagy antitestek stb. termelõd-hetnek. Az új, idegen vagy rekom-bináns fehérjék a promótertõl függõena növény minden szervében és sejtjé-ben, vagy csak bizonyos szerveibenés sejtjeiben termelõdnek.

A transzgén termékével (fehérje)kapcsolatban fontos szempont, hogyismerjük azok hatását a természetesflórára, faunára, kultúrflórára, az em-berre és a nem célzott élõvilágra. To-xikológiai, allergológiai tesztek, állat-etetési kísérletek szükségesek ahhoz,hogy a környezetre veszélyes gén-konstrukciókat és az azokat hordozóGM-növényeket még a kísérleti stádi-umban ki lehessen szûrni.– A nem célzott hatások a növény

minden sejtjében termelõdõ fehér-jék, különösen a kórokozók és kár-tevõk vagy gyomnövények elpusz-títása céljából termelt fehérjék ese-tében merülhetnek fel. Az engedé-lyezési eljárásnak és vizsgálatok-nak ezekben az esetekben ki kelltérnie azokra az állat- és növényfa-jokra is, melyek a transzgén termékével kapcsolatbakerülhetnek. Lehetõség szerint a hosszú távú hatást iscélszerû elemezni.

– Toxikológiai és allergológiai vizsgálatok is szüksége-sek az élelmiszerként vagy takarmányként történõ fel-használás esetén. Ezeket a vizsgálatokat a nemzetközielõírásoknak és szabványoknak megfelelõen szigorúan,minden géntechnológiai módosításra külön-külön (eset-rõl-esetre) el kell végezni. Engedélyt csak olyan GMtermék vagy fajta kaphat, melynek rekombináns fehér-jéje nem mutat semmiféle toxikus vagy allergén hatást.

– A géntechnológia viszont megoldást is kínál a valami-lyen élelmiszer allergiában szenvedõk számára. Lehe-tõség van arra, hogy allergén fehérjéket termelõ nö-vényfajokban az allergén fehérjék termelését géntech-nológiai úton (antiszensz génnel) megakadályozzuk

(pl. búza allergén gliadinok), így a lisztérzékenyeknyugodtan fogyaszthatják a GM-búzából készült ter-mékeket.

– Rezisztens gyomok, kórokozók és kártevõk megjele-nése – spontán mutációval – mind a totális gyomirtók-kal, a Bt toxinokkal, mind az antibakteriális és fungicidhatású GM termékekkel szemben várható. Ezek nagyvalószínûséggel a hagyományos vegyi védekezéssel(egy-két alkalommal más-más vegyszert kell használni)könnyen elpusztíthatók.

Gazdasági rizikótényezõk (2. ábra) A növényi géntechnológia a globalizáció része

A köztermesztésben lévõ transzgénikus növények a leg-nagyobb multinacionális cégek tulajdonában vannak. Aglobális, nemzeti, regionális és lokális cégek óriási ver-senyben vannak a XXI. század hagyományos és transz-génikus vetõmag piacaiért.– A genetikai gyarmatosítás lehetõsége magában foglalja

a/ a különbözõ országok vad és kultúrflórája génjeinekmások általi megszerzését és géntechnológiai hasznosí-tását az adott ország kizárásával, továbbá aa/ a géntechnológiai (módszerek, gének, GM-fajtákstb.) szabadalmak monopol helyzetével való vissza-élés lehetõségeit.

– A vetõmagipar globalizációjából adódó monopol-helyzet komoly konfliktust eredményez a globális és

2. ábraA transzgénikus (GM) növényfajták termesztésének és forgalmazásának

gazdasági rizikótényezõi(Heszky L. 2003. és 2006 alapján)

Gazdasági rizikótényezõk (szociális)

Genetikaigyarmatosítás

Ország I.(gén)

Ország II.(termék)

Génekkel rendelkezõés a géneket

felhasználó országokközötti

érdekek ütközése

Nem célzottgazdasági hatások

Globalizáció

Koegzisztencia

Transzgénikus éshagyományos (bio)termesztõk közötti

ellentétesérdekek ütközése

Szabadalmaztatás

Globális és lokális, nemesítõ és vetõmag

termesztõ cégekközötti ellentétesérdekek ütközése


lokális vetõmagcégek között. Ennek várható eredmé-nye az lesz, hogy a hagyományos módszereket alkal-mazó kisebb nemzeti vagy regionális nemesítõ és ve-tõmag cégek fokozatosan tönkremennek, és végülmegszûnnek. A szabadalmak ugyanis megakadályoz-zák, hogy ugyanazzal a típusú GM-fajtával a szabada-lomtulajdonoson kívül bárki megjelenhessen a közter-mesztésben a világon. Pontosabban ez csak akkor le-hetséges, ha azt a szabadalom tulajdonosa – mely azesetek többségében valamelyik multinacionális cégetjelenti – engedélyezi, ami viszont gazdasági függõsé-get eredményez.

– Nem célzott gazdasági és szociális hatások várhatókazon fejlesztések következményeként, melyek a fejlettészaki országokban is lehetõvé teszik GM növényekkelolyan anyagok elõállítását (pl. trópusi növényi fehérjék,zsírsavak stb.), melyek számos fejlõdõ ország (pl. Ma-lajzia, Fülöp-szigetek) gazdaságának fõ exportbevételétjelentik napjainkban (pálmamag olaj, kakaóvaj stb.).

Koegzisztencia (1. táblázat)A koegzisztencia a GM fajták és a hagyományos fajták

egyidejû nemesítését, vetõmagtermesztését és árutermesz-tését jelenti (egy országban, egy régióban, egy falu határá-ban, vagy egy gazdaságban stb.) úgy,hogy a megtermelt termés megfeleljenaz EU követelményeknek, azaz a ha-gyományos és biotermesztés esetén atisztasági elõírásoknak. Ez utóbbi ahagyományos termékek esetében ma-ximálisan 0,9%, a biotermékek eseté-ben 0,0% GMO tartalmat jelent.

A koegzisztenciára, azaz a hagyo-mányos és GM fajták egyidejû alkal-mazására a növénytermesztési techno-lógia különbözõ lépéseiben azért vanszükség, mert az Európai Unió hatá-rozata szerint a gazdálkodás egyikformája sem zárható ki, legyen azGMO vagy hagyományos fajtákraalapozott vagy bio (ökológiai) ter-mesztés. Az EU szerint a gazdák szá-mára lehetõséget kell adni, hogy vá-laszthassanak az elõbbiekben feltünte-tett gazdálkodási irányok között, a fo-gyasztók számára pedig meg kell adnia választási lehetõséget a GM, nemGM (hagyományos), illetve biotermé-kek, élelmiszerek között.

A koegzisztencia törvény és arraalapuló végrehajtási rendeletek leg-fontosabb célja, hogy olyan feltétele-

ket biztosítson, mely megakadályozza a génáramlást, illet-ve génmegszökést.

A génáramlás a transzgén átjutását jelenti egyik fajtáróla másikra. A génmegszökés a transzgén kikerülését jelentiaz emberi kontroll alól. Mind a génáramlásnak, mind agénmegszökésnek két alternatív lehetõsége van: biológiaiés fizikai. – A biológiai génáramlás (génmegszökés) (3. ábra) azt a

folyamatot jelenti, mely során a GM növény transzgéntis tartalmazó pollenje átkerül: a/ az adott faj nem GM fajtáinak virágára (génáramlás),aa/ vagy az adott faj rokon fajainak virágára (génmeg-szökés), aaa/ továbbá az adott faj természetes vegetációt alkotóökotípusainak virágára (génmegszökés) és annak meg-termékenyítését követõen a fejlõdõ mag sejtjei atranszgént is tartalmazni fogják, végeredményben anem GM növényen GM magvak fejlõdnek (génáram-lás). A génáramlás iránya többféle lehet, melyeket a 3.ábra tartalmazza.

– A fizikai génáramlás (génmegszökés) azt a folyamatotjelenti, mely során a GM növény magja, vagy valami-lyen reprodukcióra képes szerve (gumó, hagyma, haj-tás, gyökér stb.) keveredik a nem GM fajta magjával

1. táblázat

A GÉNÁRAMLÁS (BIOLÓGIAI, FIZIKAI) OKOZTA PROBLÉMÁK ÉSA KOEGZISZTENCIÁT BIZTOSÍTÓ MEGOLDHATÓSÁGUK

A NÖVÉNYTERMELÉSI ÁGAZAT EGYES TECHNOLÓGIAI LÉPÉSEIBEN(HESZKY L., 2005. MAGYAR MEZÕGAZDASÁG, 30, 18–20. ALAPJÁN)

Technológia Génáramlás Koegzisztenciát biztosítóbiológiai fizikai megoldás

Növénynemesítés + + párhuzamos rendszer kiépítése

Vetõmagtermesztés (kukorica)törzsek fenntartása + +

törzsek felszaporítása + + párhuzamos rendszer kiépítése vetõmag (F1) elõállítás + +

Árutermelés/agrotechnika (gazdák megegyezése)vetés – + külön gép használata

virágzás + – izoláció (megegyezés)betakarítás – + külön gép használata

vetésforgó (árvakelés) + – gazdák megegyezéseagrotechnika (árvakelés) + – technológia pontos betartása

Árutermelés/post-harvestszállítás – +

szárítás és tárolás – + párhuzamos rendszer kiépítésetisztítás – +

csomagolás – +

Kereskedelem jelölés


vagy valamilyen reprodukcióra ké-pes szaporító szervével (génáram-lás), vagy kikerül az ember kont-rollja alól (génmegszökés). A génáramlás és génmegszökés

azonban nemcsak az árutermelõ nö-vénytermesztés során következhet be,hanem a növénytermelési ágazat min-den egyes technológiai lépésében, te-hát a növénynemesítésben, vetõmag-termesztésben, árutermelésben, postharvest technológiákban és a kereske-delemben. A koegzisztenciát biztosítómegoldásokat ezért ezekben is alkal-mazni kell (1. táblázat).

GM élelmiszerek és jelölésük (2. táblázat)

A fogyasztó szempontjából végülis teljesen mindegy, hogy a géntech-nológiai módosítást az adott élelmi-szernövényen vagy az adott élelmi-szeripari termék valamelyik alapanya-gán milyen céllal végezték. Lényeg,hogy az élelmiszeripari termék, tehátaz az áru, ami az üzletek polcain meg-jelenik, GMO-nak tekinthetõ-e vagysem. Az EU jelenleg érvényben lévõrendelete szerint minden olyan élel-miszert, ami 0,9%-nál több genetika-ilag módosított összetevõt tartalmazGMO élelmiszernek kell tekinteni ésjelölni kell.

Ebbõl logikusan következik, hogyami veszélyes lehet a GM élelmisze-rekben, az nem lehet más, mint az akülönbség, ami a DNS-ben és fehér-jékben a hagyományos és a GM élel-miszerek között kimutatható. Tehátamit vizsgálni kell egy adott élelmi-szerben, melynek elõállítása soránGM eredetû nyersanyagot használtakfel, az az idegen DNS-nek (transzgén)és fehérje termékének (új fehérje) je-lenléte vagy hiánya, illetve mennyisé-ge. Ebbõl a szempontból az élelmi-szerek különbözõ csoportokba sorol-hatók: – Termékek, melyek GM növénybõl

vagy annak olyan szervébõl, szövetébõl készültek, me-lyekben mind a transzgén, mind annak fehérje termékeis megtalálható (transzgén+, rekombináns fehérje+).

– Termékek, melyek a GM növény olyan szervébõl, vagyszövetébõl készültek, melyekben a transzgén ugyanmegtalálható, de nem mûködött, ezért a róla szintetizá-

3. ábraGénáramlás irányai pollennel

(Heszky L. 2004. Agrofórum, 15 (12), 7–9)

2. táblázat

A GM NÖVÉNYBÕL KÉSZÜLT ÉLELMISZEREK ELTÉRÕKOCKÁZATI TÉNYEZÕI, MELYEK BIZONYÍTJÁK,

HOGY MINDEN EGYES GM NÖVÉNY EREDETÛ ÉLELMISZERTEGYEDI ESETKÉNT KELL ELBÍRÁLNI

(Heszky L. 2006 alapján)

Forrás Élelmiszeripari termék Élelmiszer GMO tatalmaGM növény/élelmiszer Transzgén GM fehérje

1.* Transzgénikus pl. teljes növény(GM) növény fogyasztás + +

2.* GM növényi rész pl. növényi rész, melyben expresszálódik a gén + +(fagyasztott áru, konzerv stb.)

3.* GM növényi rész pl. növényi rész, melyben nem expresszálódik + –a gén (fagyasztott árú, konzerv stb.)

4.* Sejtmentes fehérje pl. fehérje extraktum,kivonat, mely nem tartalmaz DNS-t – +GM növénybõl

5. Sejtmentes kivonat, anyagcseretermékek,GM növénybõl melyek nem tartalmazzák – –

a DNS-t és a transzgén fehérje termékét (pl. étolaj, cukor stb.)

* a GM jelölés csak az 1–4 esetekben indokolt

Nem GMfajta

GM fajta 1 GM fajta 2 Rokonfaj/ökotípus

Nem GMfajta

GM fajta 1 GM fajta 2 Rokonfaj/ökotípus

O O O O

O O O O


lódott fehérje nincs jelen (transzgén +, rekombinánsfehérje–).

– Termékek, melyek a GM növény sejtmentes kivonatai,ezért annak csak a fehérjéit tartalmazzák, a transzgén vi-szont nincs jelen (transzgén–, rekombináns fehérje+).

– Termékek, melyek ugyan GM növénybõl készültek, denem tartalmazzák sem a transzgént, sem az arról szin-tetizálódott fehérjét pl. GM cukorrépából készült cukor(transzgén– rekombináns fehérje–).

Megnyugtatást jelenthet, az 1994-tõl köztermesztésbekerült transzgénikus növényekkel kapcsolatban, hogy –termõterületük 2005-ben már meghaladta a 90 millió hek-tárt, ennek ellenére – semmiféle komolyabb káros hatástnem tapasztaltak, sem biológiai, sem ökológiai, semegészségügyi (toxikusság, allergén hatás) téren. Összead-va a 10 éves termelés területét, az minimálisan 400 millióha-t jelent. Amennyiben feltételezzük, hogy az átlagter-més 4 t/ha volt, akkor a 10 év alatt 1,6 milliárd tonna GMterméket (transzgénikus szója, kukorica, repce) állítottakelõ a világon, melyeket részben az állatok és emberek fo-gyasztottak el. Ez azért nagyon lényeges, mert bizonyítja,hogy az engedélyezõ és ellenõrzõ hatóságok komolyanveszik feladataikat és még kísérleti stádiumban kizárjákazokat a GM növényeket (fajtákat) vagy termékeket, ame-

lyekben a veszély legkisebb kockázata is felmerül. Errekell törekednie a hazai géntechnológiai hatóságnak és aGéntechnológiai Bizottságnak is.

UTÓSZÓAz emberi természet sajátja, hogy használja mindazon

ismereteket és eszközöket, melyek rendelkezésére állnak.Az emberiség története során mindig is ezt tette. A bio-technológiával sem lesz másképp. Ezért, figyelemmel anövényi géntechnológia rendkívüli tudományos és gazda-sági jelentõségére és a ma még megbecsülhetetlen rizikó-tényezõkre, a jövõben olyan GM növényfajtákat kell elõál-lítani, melyek a világ népeinek konkrét igényeit elégítik ki,a civilizáció fejlõdését szolgálják, továbbá veszélytelenekaz emberiségre és a természetes élõvilágra. A jövõbennagy gondot kell fordítani a fogyasztók és a társadalomszakmai ismereteinek fejlesztésére, mely alkalmassá tesziõket a bizonyítottan veszélytelen GM fajták és élelmisze-rek elfogadására. Hosszú távon nem tehetünk mást, „akárfélünk, akár nem”, mint elfogadjuk James D. Watson No-bel-díjas professzor ajánlását: „Meg kell tanulnunkegyütt élni a DNS-rõl szerzett tudásunkkal”.

PROF. DR. HESZKY LÁSZLÓ

AZ MTA RENDES TAGJA

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Közlemény

A Magyar Növénynemesítõk Alapítványa és a Magyar Növénynemesítõk Egyesülete

(1077 Budapest, Rottenbiller u. 33.)

ezúton tisztelettel köszönetet mond az Egyesület tagjainak és mindenkinek,

aki a 2004. évi személyi jövedelemadójának 1%-ával

az Alapítvány és az Egyesület alapító okirata,

illetve mûködési alapszabálya szerinti mûködését támogatta.

A befolyt összeget a Magyar Növénynemesítõk Egyesülete

a 2005. évi növénynemesítési vándorgyûlés költségeinek és

a mûködési költségeinek részbeni fedezésére használta fel.

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKE,

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÕK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE


Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 mil-lió tonnára becsülhetõ, ebbõl 105-110 millió tonna el-sõdleges biomassza évente termelõdik újra, amely-nek nagy része felhasználásra is kerül. A képzõdõ nö-vényi biomassza bruttó energiatartalma 1185 PJ,amely meghaladja az ország teljes éves energiafel-használását úgy, hogy a hazánk területére jutó nap-energiának csak 0,3%-át hasznosítják a növények. Ahazai növénytermelés és erdõgazdálkodás a befekte-tett összenergia 4-5-szörösét termeli meg biomassza-ként, azaz ennyi az energiahatékonysági mutatója.

A mezõgazdasági fõ- és melléktermékek mintegy 57-58 millió tonnával járulnak hozzá az évente megújulómagyarországi biomassza készlethez. Évente az erdõk 9millió tonna biomasszát adnak, miközben a teljes élõfá-ban meglévõ biomassza mennyiség 250 millió tonnáttesz ki. A mezõgazdaság által termelt elsõdleges bio-masszának csak kis része – 4,5 és 5,0 millió tonna – ke-rül közvetlen emberi fogyasztásra, mintegy 16-17 milliótonna az állatok takarmányozására fordítódik, mintegy6,0-7,0 millió tonna ipari feldolgozásra kerül.

A biomassza zöme elsõdleges vagy másodlagos bio-massza formájában a talaj szervesanyag készletét gya-rapítja. Az elsõdleges növényi biomasszából a talajtgazdagítják még a növények és fák gyökerei (7,0-8,0millió tonna) a bedolgozásra kerülõ szalmák és szárma-radványok (12,0-14,0 millió tonna), valamint a másod-lagos biomasszaként hasznosuló állati trágyák (5-6 mil-lió tonna).

Jelenleg a magyarországi energiafelhasználásnakmindössze 3,2-3,6%-át (34-38 PJ/év) adják a meg-újuló energiák, ebbõl a növényi eredetû biomasszamintegy 2,8%-ot tesz ki, amelynek a túlnyomó részétaz erdeinkbõl kitermelt tûzifa adja.

AZ ENERGETIKAI CÉLÚ BIOMASSZAA mezõgazdaságban megtermelt primer biomasszá-

ból energetikai célra elsõsorban a nagy tömegben jelent-kezõ melléktermékek vehetõk számításba. Gabonaszal-mából átlagos körülmények között évente 4,0-4,5millió tonna keletkezik, amelybõl az állattartás és azipar 1,6-1,7 millió tonnát használ fel. A maradék 2,4-2,8millió tonna gabonaszalma jelentõs részét energia ter-melésre lehetne felhasználni, belõle évente 28-34 PJenergia volna elõállítható. Magyarországon megfelelõtüzelõberendezések hiányában a szalmát energetikai cél-ra gyakorlatilag nem hasznosítjuk.

A kukoricaszár legnagyobb tömegben jelentkezõszántóföldi növénytermelési melléktermékünk, amely8-10 millió tonna mennyiségben jelentkezik évente, sebbõl 4-5 millió tonna hasznosítható energetikai céllal,amely 48-60 PJ/év energiát volna képes szolgáltatni.Hazánkban a nagy nedvességtartalmú kukoricaszármegfelelõ hatásfokkal történõ eltüzelésére még nem állrendelkezésre megfelelõ tüzelési technológia.

A növénytermelés melléktermékei közül számottevõmennyiségben keletkezik a napraforgószár, valamintrepceszalma is, amelyek tüzelési célra felhasználhatók,és 5-6 PJ/év hõenergiát lehetne belõlük elõállítani,amennyiben megfelelõ technológiával rendelkeznénk abetakarításra és a tüzelésre.

A szõlõ- és gyümölcstermelés fás szárú növényimelléktermékeibõl (szõlõvenyigébõl és gyümölcsfanyesedékbõl) évente 350-400 ezer tonna keletkezik,amely képes lenne 5-6 PJ energiát szolgáltatni. Eddigcsak próbálkozások történtek tüzelésükre. A szõlõterme-lõ gazdaságokban a szõlõvenyige bálázásos betakarításaés kisméretû kazánokban történõ égetése járható út. Avenyige és a gyümölcsfa-nyesedékek aprítására, gyûjté-sére és tüzelésére nincs kialakult technológia.

Az energetikai célra nagy felületen termelhetõ nö-vények közül Magyarországon elsõsorban a „Szarva-si energiafû” és az energetikai faültetvények vehetõkszámításba.

A nagy tömegben termelhetõ, évelõ energiafû ter-mesztésére és betakarítására gépesített technológiávalrendelkezünk, a tüzelésénél jelenleg azonban gondotokoz a magas ásványi anyag – különösen a szilícium –tartalom, melynek révén a viszonylag alacsony hõmér-sékleten (600-700 oC-on) olvad meg az energiafû hamu-ja. Ezért speciális tûzterû kazánokra van szükség vagyúj tüzelési technológia alkalmazását igényli, amelyekfejlesztése megkezdõdött.

A Szarvasi energiafû több éven keresztüli 10 t/ha bá-lázható száraz tömeget képes szolgáltatni, amely 110-120 GJ/ha energiatartalommal bír. Az energiafû jól pel-letálható. Egy hektár fûtermésbõl 6-7 tonna pellet ké-szíthetõ, amelynek a tüzelési tulajdonságai kisebb telje-sítményû kazánokban kedvezõbbek, mint az aprítéknaka hõerõmûvekben.

Amennyiben az energiafû tüzelési technológiája vég-legesen kialakul, rövid idõ alatt akár 50-60 ezer hektá-ron megindulhat e növénykultúra telepítése, amely 500-600 ezer t/év biomassza tömeg szolgáltatására képes

A biomassza potenciál és hasznosításaMagyarországonAKTUÁLIS A I

SZ


(amelybõl évi 6-7 PJ energia állítható elõ). Két hõerõ-mûben is tervezik az energiafû felhasználását a faaprítékmellett vagy azzal keverve.

A perspektivikus bioenergia forrás a mezõgazdaságiültetvénygazdálkodási mûvelési ágba sorolt energetikaifaültetvény is, amelyekkel viszonylag gyorsan és nagymennyiségben állítható elõ energetikai célú dendro-massza. Az energetikai faültetvények iránti érdeklõdésazért is növekvõ, mert a mezõgazdasági élelmezési célútermelésbõl kikerülõ területek, illetve a nagyobb folyókártéri területei ezekkel a célültetvényekkel jól hasznosít-hatók. Már több kísérleti energetikai faültetvény is talál-ható Magyarországon. Cél: termeszthetõ, gyorsan növõfafajok kiválasztása, s a komplett termesztési és betaka-rítási technológia kidolgozása, az elérhetõ hozamok és anyerhetõ energiamennyiségek pontos meghatározása,termeléstechnológiai ajánlások mellett. Az eddigiek aztmutatják, hogy a gyorsan növõ fafajokat (nyár, fûz)12000-15000 tõ/ha tõszámra célszerû telepíteni, az ígynyert állomány 3-5 év alatt válik vágásra alkalmassá. Azújra sarjadó faállomány újabb 3-5 évenként takaríthatóbe tarvágással, összesen 5-7 alkalommal, amely 15-25éves ültetvény élettartamot tételez fel. Az egyes fafajok-kal végzett tartamkísérletek alapján 11-20 t/ha/év hoza-mok érhetõk el, amelybõl 185-330 GJ/ha energia állítha-tó elõ. Az energiaültetvények járvaaprításos betakarítá-sára gépeket is fejlesztenek Magyarországon, bíztatóeredményekkel. A traktorra függesztett, nagyteljesítmé-nyû vágó-aprító gép elsõsorban ikersoros ültetvények-ben dolgozik, az eljárás termelékeny és hatékony.

Megkezdõdött az energetikai faültetvények erõmûvicélra történõ telepítése is, két biomassza fûtésû hõerõmûközelében. A késõbbiekben a nagy mennyiségben fel-használásra kerülõ erdei faapríték mellett a jövõben afaültetvények aprítékát és az energiafû aprítékot is tü-zelni szándékoznak. Ezért az energetikai faültetvényekterületének gyors növekedésével számolunk már a kö-zeljövõben, amely elérheti, sõt meghaladhatja a 100ezer hektárt is (amelybõl 25-30 PJ energia állítható elõ).

Szántóföldi körülmények között energia elõállításáraszámításba vehetõ még teljes növényi formában a tri-tikale is, rendre vágva és bebálázva, amely akár 8-10t/h hozamot is produkálhat, amelyben 40% a szemtö-meg. Az energiatartalma 15-16 GJ/t, így hektáronként120-160 GJ/ha energia állítható elõ. Tüzeléstechnológi-ai tulajdonságát tekintve elõnye, hogy bálázott formá-ban a búza szalmánál lassabban és egyenletesebbhõleadással ég.

A közeljövõben ezek a szántóföldön megtermelhetõ,közvetlen égetéssel is hasznosítható növényi eredetûbiomasszák várhatóan nagyobb hangsúlyt kapnak az or-szágos energiapolitikánkban.

A BIOGÁZ, MINT ENERGIAFORRÁSMagyarországon a mezõgazdasági eredetû – biológia-

ilag gázosítható – biomassza tömege 8-10 millió tonnáratehetõ, amelybõl 7-9 PJ energia is elõállítható. A szub-sztrátokat tekintve a kedvezõ gázképzõdés szempontjá-ból a „nedves” (8-20%-os szárazanyag-tartalom mellet-ti), illetve a „félszáraz” (20-50% közötti szárazanyag-tartalom melletti) technológiák alkalmazása választhatóhazai körülmények között, amelyeknek bázisai fõleg anagyobb állattartó telepek lehetnek. A híg állapotú állatitrágyák, kiegészítve a mezõgazdasági termelésbõl szár-mazó szervesanyagokkal, kedvezõ szubsztrátot képez-nek az anaerob fermentációhoz. Átlagban 1 kg száraz-anyagból 300-400 liter, 60% metántartalmú biogáz állít-ható elõ, amelynek a mennyisége nagyobb energiatartal-mú, hevítõ hatású mezõgazdasági eredetû fõ- (pl. teljes-kukoricanövényi zúzalék) és melléktermékeknek (pl. ré-paszelet) a bevitelével, illetve erjesztésével tovább nö-velhetõ.

A nyers biogáz – amelynek 1 m3-e megközelítõleg0,5 liter gázolajat képes helyettesíteni – tisztítás és dúsí-tás után úgynevezett „Greengas” minõségben alkalmasmotorok hajtására vagy földgáz hálózatba történõ be-adagolásra.

Magyarországon a biogáz, az állattartó telepek fûtésevagy hûtése mellett, mindenekelõtt áramtermelésrehasznosítható. Az áramtermelõ blokk hulladékhõje pe-dig a fermentorok fûtésére, a technológia saját energia-fogyasztásának kielégítésére használható fel.

A hatályos rendeletek értelmében a megújuló energi-ákkal termelt villamos áram átvételére Magyarországonis kötelezettek az áramszolgáltatók. A következõ évek-ben új biogáztelepek beruházása várható.

A biogáz nyerésére más területeken is kínálkozik le-hetõség, az országban erre is vannak példák. A kommu-nális hulladéklerakókból depóniagáz nyerhetõ, aszennyvíztisztító telepek is kiegészíthetõk biogázter-melõ egységekkel. Magyarországon jelenleg jelentõshulladéklerakó korszerûsítési és bõvítési program zajlik,melynek keretében a biomassza hasznosítással és adepóniagáz termeléssel kapcsolatos fejlesztések is na-gyobb figyelmet kapnak.

A BIOMASSZA, MINT MOTORHAJTÓANYAG VAGY ADALÉK

Hasonlóan az EU legtöbb tagországához, kormány-rendelet teszi lehetõvé hazánkban is, hogy a biológiaieredetû motorhajtóanyagok bekeverhetõk az ásványi-olaj-származékból elõállított és forgalomba hozottüzemanyagokba. Így várhatóan felgyorsul a két biológi-ai eredetû motorhajtóanyag – a biodízel (RME) és abioetanol (ETBE) – elõállítása, illetve motorhajtóanyag


adalékként történõ felhasználása, annál is inkább mivela legnagyobb üzemanyag elõállító és forgalmazó társa-ság, a MOL, komoly vásárlóként jelent meg a piacon.Mögötte természetesen az Európai Unió tagországokkalszembeni elvárásai fedezhetõk fel, amely szerint 2005-ig 2%-os, majd 2010-ig 5,25%-os biológiai eredetû mo-torhajtóanyagok bekeverését várják el az Unión belüliforgalmazóktól.

Magyarország ökológiai adottságai nem igazán ked-veznek a repcetermelésnek. Elfogadható hozamok mel-lett mintegy 150 ezer hektáron termelhetõ az õszi ká-posztarepce. Ezen 250-270 ezer tonna repcemag állítha-tó elõ, amelybõl 100-110 ezer tonna biodízel nyerhetõ.Ez nem fedezi teljes egészében a hazai dízelüzemanyag-ok bekeverési igényét (120-130 ezer tonnára tehetõévente).

Ennek ellenére a jelenlegi hazai energetikai célú rep-cetermelés területét meg lehetne duplázni és a hazai mo-torüzemanyag gyártók RME igényét legalább 80%-bancélszerû lenne hazai forrásból fedezni. Ma két nem üze-melõ biodízel üzem található Magyarországon, összesen8 ezer tonna termelõ kapacitással. Ezek üzembehe-lyezése, és újabb kapacitások kiépítése sürgetõ feladat!A mostani kúti gázolaj árak mellett a jövedéki adómen-tes biodízel (RME) árban még versenyképes. Elsõsor-ban a beruházás ösztönzése szükséges a termelés bõvü-léséhez!

Magyarországon a biodízelnél kedvezõbb feltételekmellett állítható elõ bioetanol, amelynek az alapanyagáta hazai kukoricatermés egy része képezheti. Évente átla-gosan 6-7 millió tonna kukorica terem, jobb évekbenennél több, 8 millió tonna felett is.

Kukoricából az állatlétszám csökkenésével egyre ke-vesebbet használunk fel takarmányozásra és nõ az ex-port, illetve nõ az ipari feldolgozásra kerülõ tételekmennyisége is. Kedvezõ esetben akár a 2-3 millió ton-nát is elérheti évente az ipari feldolgozásra felhasznál-ható kukorica volumene. Ebbõl a keményítõ ipar és azizocukor gyártás mellett a bioetanol gyártás használhatfel legtöbbet. Így a hazai elõállítású kukoricaalapúetanol mennyisége akár 700-800 ezer liter lehetévente, amely hatszorosa a magyarországi motorüzem-anyag gyártók és forgalmazók 2010-ig várható ETBEigényének.

A jelenlegi magyarországi bioetanol gyártó-kapacitásaz élelmiszeripar, italgyártás, a gyógyszergyártás, vala-mint a vegyipari igényeket képes kielégíteni. A követke-zõ évek feladata, hogy fokozatosan több, nagyobb, 50-100 ezer tonna/év kapacitású, napi 150-250 tonna/napbioetanol gyártó kapacitások épüljenek ki az országban.A jövedéki adómentes bioetanol termelõi ára jelenlegversenyképes a benzin kiskereskedelmi, kúti árával.

EGYÉB IPARI HASZNOSÍTÁSOKA növényi eredetû megújuló biomassza egyéb ipari

felhasználása is várhatóan növekedni fog az elkövetke-zõ években.

Bõvülni fog a természetes alapanyagok felhasználá-sa a környezetbarát építészetben is. Biomasszábólfalazóelemek, válaszfalak, panelek, szigetelõ lapok,lemezek állíthatók elõ, amelyekre kialakult ipari tech-nológiák léteznek. Ezek alapanyagai az extrudált gabo-nák, szalma, nád, kender, len, faapríték és fagyapot.Kötõanyaguk padig keményítõ bázisú ragasztók lehet-nek.

A vegyipar területén pedig a szintetikus polimerekhelyettesítésére alkalmas keményítõ, szénhidrát ésfehérje alapú biopolimerek terjedése várható,amelyre már szintén léteznek ipari megoldások is.Magyarországon kísérleti technológiákon dolgoznak akutatóhelyek.

Az üveg- és szénszál erõsítésû szintetikus kompozi-tok – amelybõl sokat használ fel a jármûipar és az épí-tészet – környezetbarátabbá tehetõk természetes rostok(len- és kenderszálak) bevitelével a kompozitokba,amely együtt jár a környezetre káros üveg, valamint aszénszálak kiváltásával. Várható, hogy már a közeljö-võben számolni lehet teljesen természetes alapú kom-pozitok (biopolimer + természetes rostok) megjelené-sével is.

Ezekkel a biomassza alapú természetes biodegradá-ciós úton lebomló anyagokkal tisztábbá és elviselhetõb-bé tehetjük környezetünket.

A hazai bioplasztik technológiák kiszolgálásáraelsõsorban a gabona alapú keményítõ bázis, valaminta rostnövények – len és kender – termesztésének nö-velése, nemesítéssel a keményítõ és rosthozam javítá-sa, valamint a termesztéstechnológiák korszerûsítése afeladat.

Magyarország a biomassza hasznosításában még afolyamat kezdetén tart. A kormányzat azonban jelentõsforrásokat mozgósít a biológiai alapú, megújuló iparinyersanyagok és energiahordozók támogatásának ösz-tönzésére. Megjelent a Földmûvelésügyi és Vidékfej-lesztési Minisztérium rendelete arról, hogy kiegészítõnemzeti támogatásban részesül az energianövények elõ-állítása és energiaültetvények telepítése, amely felgyor-síthatja az energetikai célú biomassza termelését Ma-gyarországon is.

ME SOROZAT (Agrár Innovációs Szövetség)GÕGÖS ZOLTÁN

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ,MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT,

A PARLAMENT MEZÕGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ALELNÖKE


Könyvismertetõ

Földmûvelés és földhasználat

A Mezõgazda Kiadó idei, könyvhónapi újdonságai közüljó szívvel ajánlhatjuk Tisztelt Olvasóinknak a Földmûve-lés és földhasználat c. mûvet. Az új tankönyvben a szer-zõk a klasszikus földmûvelési is-meretek alapján; a tudományoselõrehaladásra támaszkodva részle-tesen foglalkoznak a szigorú talajés környezetvédelmi elvárásokkalis. A gyakorlat sürgetõ igényei-hez igazodva ismereteket nyújta-nak; korszerû és konvertálhatótalajmûvelési, trágyázási, gyom-szabályozási és vetésváltási eljá-rásokkal a növénytermesztés biz-tonságos megalapozásához. Akönyv hasznosságát nagyban nö-velik a mûvelõ és vetõgépek be-szerzéséhez, a mûvelés eredetûtalajpusztulás megelõzéséhez, apraktikus talajállapot vizsgála-tokhoz ugyanúgy, mint a környe-zetkímélõ, termõhelyre adaptált

növénytápláláshoz, a precíziós növénytermesztéshez ésgyomszabályozáshoz adott tanácsok nagyban növelik.

A könyv tartalmában és szerkesztésében már alkalmaz-kodik a legújabb oktatási követel-ményekhez. Most már a gyakorlaton a sor, hogya közölt ismeretek birtokában és al-kalmazásával teljesüljön; a földmûvelõi az eddigieknél okszerûb-ben, a talajra és környezetére gon-dosabban figyelve, kisebb költség-gel, mégis biztosabban gazdálkod-janak. Ezért is ajánljuk a tanköny-vet a fõiskolai és egyetemi hallga-tók mellett az idõtálló és új szak-mai ismeretekre egyaránt mindigfogékony gazdálkodóknak. A jólszerkesztett munka, a mindenre ki-terjedõ figyelmû Birkás Márta pro-fesszor asszony szerkesztõi munká-ját és a szerzõk (28) együttmûködé-sét dicséri. (A SZERK.)

Az elkezdõdött választási kampányban a pártok veze-tõitõl számos, a lakosságot közvetlenül érintõ változás-ról hallhatunk.

Õszintén reméljük, hogy mindezeket az ígéreteket, atervezett reformokat politikusaink alaposan átgondol-ták, és megvalósíthatónak tartják.

Nem vagy alig esik szó azonban azokról az elképze-lésekrõl, amelyek országunk hosszabb távú fejlõdését,gazdagodását szolgálnák.

Meggyõzõdésünk, hogy a választók túlnyomó részekülönösen kíváncsi arra: milyen jövõ vár gyermekeik-re, hogyan képzelik a pártok hazánk felzárkózását afejlett országok színvonalához.

Az elmúlt évtizedekben a szegénységbõl kitört kisországok (Finnország, Írország és Dél-Korea) pél-dája egyértelmûen mutatja, hogy a gyarapodásalapvetõ feltétele a korszerû oktatás és kutatás-fej-lesztés, a tudomány eredményeinek gyakorlati meg-valósítása.

Az itthon létrehozott eredeti, magas hozzáadott szel-lemi értéket magába foglaló piacképes magyar termékegyszerre biztosítja jólétünket és nemzeti önbecsülé-sünket. Ezen a területen a rendszerváltozás óta eltelt15 esztendõben a gyér ígérgetések ellenére lényegeselõrelépés nem történt. Míg a fent említett kis országoknemzeti jövedelmüknek, a GDP-nek különbözõ forrá-sokból 3-4,5 százalékát fordították és fordítják a kuta-tás-fejlesztésre, addig mi képtelenek vagyunk elmoz-dulni a 0,8-1,0 százalékos támogatási szintrõl.

A Magyarország jövõjéért aggódók nevében kérjüka pártok vezetõ politikusait, ismertessék a magyar köz-vélemény elõtt, hogy kormányra kerülésük esetén ezena területen milyen intézkedéseket szándékoznak hozni,mit tesznek annak érdekében, hogy hazánk megközelít-se a mintaként tekintett országok fejlettségi szintjét.

ALÁÍRÓK: BOR ZSOLT, DUDITS DÉNES, HATVANI LÁSZLÓ,KESZTHELYI LAJOS, KONDOROSI ÁDÁM, LEINDLER LÁSZLÓ,ORMOS PÁL, PAPP GYULA, SOLYMOSI FRIGYES, VIGH LÁSZLÓ

Széchenyi-díjas akadémikusok a pártokhoz...


A szója az EU-ban – a piacszabályozás feltételeit figyelembevéve – az olajos magvak között szerepel, együtt a magas olaj-tartalmú napraforgóval és repcével, annak ellenére, hogy fe-hérjetartalma közel kétszerese az olajtartalmának. E növény-faj területalapú támogatásának mértéke, a nagyságrendeket fi-gyelembe véve, lényegesen nem tér el a fehérjenövények tá-mogatásának összegétõl, így azoknak nem is lehet vetélytár-sa, konkurense. A nemzetközi statisztikai adatok alapján ve-tésterülete a világon 58-65 millió hektár között változott,1800-2100 kg/ha közötti maghozam mellett. A legnagyobb te-rületen az Amerikai Egyesült Államokban vetik, ahol a mag-termés fajlagos mértéke 0,7-39,9%-kal haladja meg a világát-lagot. Az USA-ban így a világ összes szójatermésének mint-egy 50-55%-át takarítják be, nagyobbrészt már genetikailagmódosított fajták hozamaként. Jelentõs exportõrnek számítmég Brazília és Argentína. Az EU-15-ök által vetett területnagysága az utóbbi évtizedben növekvõ tendenciát mutatott, sa területnagyság 350-480 ezer ha között változott, a hazainálnagyobb 2,76-3,14 t/ha közötti magterméseredményekkel.

Hazánk szójatermesztését, hosszabb adatsorokat figye-lembe véve, a bevetett terület nagyságát illetõen (1. ábra)hektikus ingadozások jellemzik. Ezek mögött részben köz-pontosított intézkedések (támogatások) állnak. Az utóbbiévek vetésterület-növekedési adatai némi bizakodásra adhat-nak okot, bár a lehetõségeinket e téren még korántsem ak-názzuk ki. A különbözõ idõszakokra jellemzõ hektáronkéntiátlagtermés adatokat szintén az 1. ábránismertetjük. A korábban jelzett EU-s át-laghozamokhoz képest az elmaradásunktetemes, 45-50% körüli, annak ellenére,hogy e mutató változását a 40-es, 50-esévek csökkenését követõen határozottnövekedés jellemez.

Elöljáróban azt is megállapíthatjuk,hogy hazánk klimatikus adottságai ked-veznek a szójatermesztésnek (a talaj-adottságok alapján kb. 600 ezer ha szó-jatermesztésre alkalmas területtel ren-delkezünk!), s a jelenlegi vetésterület 4-5-szörösére növelése sem lenne irreális,annál is inkább sem, mivel e növényfajhasznosítási lehetõségei az utóbbi évti-zedek fejlesztéseinek eredményekéntnálunk is kibõvültek. Az állatállománynagymértékû csökkenése ellenére a ta-karmányozásra szánt import szójadaramennyisége az egyes években mégmindig meghaladja a hazai termesztés-bõl származóét, s az sem zárható ki,

hogy annak jelentõs része GMO-s fajtából származik! A köz-termesztésben lévõ hazai fajták még GMO-mentesek!

A szójatermesztés jelentõségét növeli, hogy közvetlenélelmiszeripari hasznosítása is bõvül. Magja sokoldalúanhasznosítható, egészséges táplálék és kiváló takarmánynö-vény. A magas fehérjetartalom (40% körüli) mellett igen elõ-nyös kedvezõ aminosav-összetétele is.

A magot a takarmányozásra való felhasználása elõtt a ben-ne lévõ fehérjehasznosulást-gátló anyagok lebontása miattkezelni szükséges. A kezelés történhet rövid idejû hõkezelés-sel, fõzéssel, párolással.

A mag könnyen õrölhetõ, jól süthetõ, kellemes aromájú,jó ízû. Fõzeléknek nálunk nem nagyon használják, bár magjaédes, dió-ízû. Fõzése elõtt célszerû azonban a maghéjat eltá-volítani. Az élelmiszeripari hasznosítás céljára megfelelõ faj-taszortimenttel rendelkezünk, az ilyen fajtáktól elvárható avilágos köldökû, halványsárga magszín. Az õrölt lisztbõlszójahús, -tej, különféle kekszipari termékek állíthatók elõ. Aszójaolaj magas lecitintartalmú, ami miatt az gyógyászaticélra is kiválóan hasznosítható. Az olaj lassan száradó, de ru-galmassága különbözõ hõfokon is állandó, nem színezõdikel. Egyéb felhasználási területei: margaringyártás, bõrök ki-készítése, festék- és mûanyagipari alapanyag.

Az olaj kinyerését követõen visszamaradó olajpogácsa adarálást követõen takarmányozható. A magtermesztéskor ke-letkezett szár takarmányozási értéke minimális, az még

A szójatermesztés és fajtakiválasztás aktuális kérdései

1. ábraAz 1935–2003 közötti hazai szójatermesztés jellemzõi(forrás: Horváth 1975, Turi 1998*, KSH. évkönyvek)

0,60

12,01

6,984,28

1,302,96

1,38 0,75

17,50

25,44

13,24

45,69

17,8520,77

25,33

1,70

1,97

2,20

1,831,86

1,541,54

0,95

0,710,63

0,380,42

0,68

1,040,99

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

1935

-193

8.

1939

-194

3.

1944

-194

8.

1949

-195

3.

1954

-195

8.

1959

-196

3.

1964

-196

8.

1969

-197

2.

1974

-197

5.

1976

-198

0.

1981

-198

5.

1986

-199

0.

1991

-199

5.

1996

-200

0.

2001

-200

3.

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

veté

ster

ület

(eze

r ha)

idõszak

vetésterület magtermés

mag

term

és (t

/ha)


alomnak sem való. A zöldtakarmányozásban való hasznosítá-sának több módja is ismert. A virágzás elején vagy bimbó-záskor szecskázott zöldtömeg magas fehérjetartalmú, azon-ban a növényzet szõrözöttsége miatt ezt a takarmányt az álla-tok nem szívesen fogyasztják. Köztesként vetve elsõsorbankukoricával társítható jól, de a napraforgóval való vetése isjárható út. Szénaként való hasznosítás esetén a csúcsi virág-záskor kell vágni, szénája vetekszik a lucernával.

A viaszérésben lévõ magja (28-30% nedvességtartalom)kukoricához keverten, a kukorica nedves tartósítására kidol-gozott technológia szerint is értékesülhet (CSM-technoló-gia). Ilyenkor a fajtakiválasztásra különös gondot kell fordí-tani, hogy a kukoricaszem és a szójamag „érettségi” állapotaközel azonos idejû legyen.

A termesztéshez nélkülözhetetlen biológiai alapok tekinte-tében a fajtaellátottság – a pillanatnyi vetésterületet tekintve– jó. E növényfajnál is jelentõs mértékû fajtaváltás történt azutóbbi évtizedben (17 fajta került törlésre). A 2005. évi Nem-zeti Fajtajegyzékben 36 fajta található, melyek közül 17 akülföldi. 2005-ben 2 új fajta került állami elismerésre; a Lon-don (K 9026415) és a Sponsor, míg az Ámor, a Karola, aMcCall és a Réka fajták minõsítése megszûnt. Az elmúlt né-hány évben törölt fajták neve: Bólyi 38, Gadir, S 0512,Dawson, Dom, CM-048, S 1346, B 152, Cresir, Opale, Bor-za, Smeralda Gemma (a fajták vetõmagjának forgalmazásafolyamatosan szûnik meg).

A fajtákat tenyészidejük alapján 4 csoportba soroljuk. Anagyon korai éréscsoportú fajták (jelük: 00) tenyészideje 80-100 nap, a korai érésûeké (jele: 0) 100-120 nap. A legna-gyobb mértékben elterjedt középérésû (jelölése: I.) fajták át-lagos tenyészideje 120-140 között változik, míg a késõérésû-eké (jele: II.) 140 napot meghaladó.

A 2005. évi Nemzeti Fajtajegyzékben szereplõ fajták kö-zül – a nagyon korai éréscsoportba tartozik a Boróka (2001,

HU), a Supra (PR 9901) (2004, CA), az Amphor (2004,F) a Lambton (2004, CA) és a London (K 9026415)(2005, CA),

– a korai éréscsoportba tartozó fajták száma 11. A fajták ne-ve, minõsítésük éve, származási helye a következõ: Evans(1978, US), I. Sz. 15 (1980, HU), Bólyi 44 (1989, HU),

Borostyán (1991, HU), Panther (1991, CA), Kurca (1992,HU), Tarna (1994, HU), Primor (1995, F), Korada (2001,CA), Meli (2004, HU), Sponsor (RSY-01) (2005, FR),

– a középérésû fajták száma a legmagasabb, jelenleg 18 ál-lamilag elismert fajta tartozik e csoportba: Eszter (1983,HU), BS 31 (1984, HU), Crusader (1987, CA), Bólyi 56(1988, HU), Chandor (1989, F), Bólyi 45 (1990, HU),Otília (1992, HU), Stefi (1993, HU), Flóra (1993, HU),Dávodi 2016 (1993, YU), Anita 66 (1994, YU), Elvira(1995, HU), Bóbita (2001, HU), Krisztina (2001, HU),Alisa (2002, YU), Etelka (2002, HU), Bács Kun (2002,HU), IKA (2004, HU);

– a késõi érésû fajták csoportjába a hazai nemesítésû Zsuzsan-na (1995) és a horvát-származású Drina (1989) található.A fajták értékmérõ tulajdonságai közül az elsõ helyen

még mindig a termõképesség, a maghozam áll. Az 1. ábránfeltüntetett különbözõ idõszakokra kiszámított átlagtermésekjelentõs mértékû évenkénti hozamingadozást takarnak. Így1999-ben a hektáronkénti országos magtermés 2400 kg-ot, a2000. évi 1390 kg-ot ért csak el. A 2001-ben és 2002-benmért 2020 kg/ha, illetve 2240 kg/ha magtermést 2003-ban1650 kg/ha-os hozam követte, míg 2004-ben 2370 kg/ha-ostermés alakult ki.

Az évjáratok közötti hozamingadozásnál nagyobb mérté-kû a fajták termése közötti különbség. Ennek igazolásául az1. táblázatban az OMMI által 3 éréscsoportban, 37 fajtávalés fajtajelölttel beállított kísérletek adatai közül a 2005. éviterméseredményekbõl számított adatokat mutatjuk be (a 9helyen beállított kísérlet fajtaátlagai 1,99 és 4,13 t/ha közöttváltoznak, ezen belül az egyes helyeken mért fajták közöttiszélsõértékek a mosonmagyaróvári kísérletben voltak a leg-nagyobbak, több, mint 3,5-szeresek).

Ugyanezen adatokból kiszámítottuk a fajtánkénti variáci-ós koefficiensek értékeit is, melyek az egyes fajták ökológiaistabilitásáról tájékoztatnak. Az adatok alapján a legkoraibbérésû fajták közül a Csincsilla, a koraik közül az Altapro és aMcCall fajták termésingadozása a legkisebb. A középérésûfajták közül a Bács Kun, az Otília, a Stefi és a Bólyi 56 fajtáktûnnek ki, míg éréscsoporttól függetlenül a legkisebb ökosta-bilitással a Bóbita, az Amphor, a Sponzor, a Boróka és aBólyi 45 fajták rendelkeznek.

1. táblázatAZ OMMI ÁLTAL VÉGZETT KÍSÉRLETEK 2005. ÉVI (HELYENKÉNTI) FAJTAÁTLAGAI

(forrás: OMMI)

Megnevezés Moson- Szombat- Táplán- Bicsérd Ireg- Tordas Bóly Szék- Debrecenmagyaróvár hely szentkereszt szemcse kutas

átlag 1,99 2,85 3,27 2,97 3,52 3,49 4,13 3,23 3,27

min 1,00 1,76 2,28 2,15 2,20 2,86 2,46 2,58 2,06

max 3,55 3,69 4,01 3,60 4,31 4,33 5,26 3,87 4,03


2. táblázatA SZÓJA FAJTÁK NÖVÉNYMAGASSÁG, MAGTERMÉS, TENYÉSZIDÕ ÉS FEHÉRJETARTALOM ADATAI

(Mosonmagyaróvár, 1998–2004. évi kísérletekbõl)

Éréscsoport Növény- Magtermés Tenyész Fehérjetartalommagasság idõ

Fajta cm t/ha min. max. CV% nap % min. max.Nagyon korai fajtacsoport Boróka 52 1,14 0,54 1,78 35,6 138 38,6 30,4 45,6 Bólyi 38 49 0,92 0,42 1,46 38,1 132 40,8 31,8 46,3 átlag 50 1,03 0,48 1,62 36,8 135 39,7 31,1 45,9 Korai fajtacsoport Evans 57 1,57 0,82 2,03 26,0 146 38,7 31,5 45,0 Bólyi 44 63 1,59 0,88 2,10 28,1 149 38,5 32,0 44,2 Borostyán 51 1,53 0,85 2,29 31,5 148 37,7 32,5 43,4 McCall 47 1,13 0,60 1,57 30,0 141 38,6 33,4 44,2 I.Sz. 15 54 1,20 0,65 1,79 29,9 144 38,7 32,5 43,9 Korada 46 1,11 0,53 1,70 39,4 141 40,8 33,0 46,3Panther 49 1,34 0,59 1,82 28,4 145 39,5 33,8 43,9Tarna 58 1,39 0,83 1,93 30,5 145 39,1 32,5 45,4 Gadir 49 1,41 0,73 1,94 31,0 148 38,3 30,9 44,5 S. 0512 61 1,47 0,59 1,89 32,0 146 39,2 31,8 44,3 Dawson 58 1,56 0,84 2,13 28,0 148 38,4 31,7 43,7 Dom 55 1,45 0,70 1,87 27,7 148 39,3 30,5 45,3 átlag 54 1,40 0,72 1,92 30,2 146 38,9 32,2 44,5 Középérésû fajták csoportja Eszter 64 1,50 0,75 1,97 30,1 155 37,9 30,3 47,1 Bólyi 56 53 1,35 0,51 1,95 40,1 154 37,8 30,0 44,6 BS–31 65 1,58 0,88 2,19 29,9 153 37,2 29,1 43,3 Flóra 55 1,38 0,46 1,89 38,2 153 38,9 32,4 45,1 Crusader 61 1,56 0,64 2,14 37,0 154 37,9 31,7 42,6 Bólyi 45 60 1,40 0,38 2,21 42,5 156 38,8 33,3 44,7 Bóbita 59 1,65 0,73 2,33 35,2 156 37,9 31,1 42,1 Krisztina 55 1,52 0,69 2,25 36,7 154 40,1 33,3 46,1 Elvira 62 1,51 0,81 1,95 31,2 150 39,9 31,2 44,4 Stefi 67 1,65 0,74 2,57 38,3 153 37,8 32,6 42,6 Otília 62 1,52 0,81 2,32 33,5 155 39,9 34,2 44,6 Chandor 59 1,43 0,66 1,87 33,7 149 39,3 32,4 45,3 Anita 66 57 1,34 0,58 1,84 33,5 154 41,0 31,5 44,7 Dávodi 2016 56 1,42 0,69 1,81 30,7 159 39,6 30,5 44,3 CM-048 61 1,57 0,66 2,15 33,9 151 39,9 34,7 45,4 S. 1346 57 1,41 0,67 2,06 34,8 155 37,9 30,7 42,4 B. 152 58 1,45 0,71 2,00 35,2 155 38,3 30,8 42,5 Cresir 62 1,59 0,77 2,31 34,8 158 39,3 29,8 43,3 Opale 56 1,32 0,62 1,86 34,9 156 39,2 30,0 43,3 átlag 59 1,48 0,67 2,09 35,0 154 38,9 31,6 44,1 Késõérésû fajtacsoport Zsuzsanna 70 1,82 1,07 3,12 37,6 165 37,9 26,0 43,4 Borza 58 1,41 0,60 2,03 37,4 160 39,0 32,4 45,6 Gemma 65 1,61 0,76 2,82 40,8 161 38,4 33,0 43,8 Smeralda 64 1,60 0,77 2,61 38,0 161 39,1 32,2 44,2 átlag 64 1,61 0,80 2,65 38,4 162 38,6 30,9 44,3 Kísérlet fõátlag 58 1,44 0,69 2,07 33,9 151 38,9 31,7 44,4 minimum 46 0,92 0,38 1,46 26,0 132 37,2 26,0 42,1 maximum 70 1,82 1,07 3,12 42,5 165 41,0 34,7 47,1


3. táblázatA SZÓJA FAJTÁK OLAJTARTALOM, FEHÉRJE- ÉS OLAJTERMÉS ÉRTÉKEI

(Mosonmagyaróvár, 1998-2004. évi kísérletekbõl)

Éréscsoport Olajtartalom Fehérjetermés OlajtermésFajta % min max kg/ha CV% kg/ha CV% Nagyon korai fajtacsoport Boróka 22,4 19,5 24,4 433,9 35,0 255,0 39,8Bólyi 38 21,7 18,8 25,3 377,7 42,5 198,1 41,6 átlag 22,1 19,1 24,8 405,8 38,7 226,5 40,7Korai fajtacsoport Evans 23,2 19,4 25,4 596,8 28,5 365,3 31,3 Bólyi 44 23,8 19,2 26,7 602,0 28,9 378,8 31,7 Borostyán 23,2 20,2 25,5 566,3 30,5 354,3 34,5McCall 22,3 19,6 25,4 429,7 33,4 252,5 34,6 I. Sz. 15 23,1 20,4 26,3 449,6 27,1 280,8 38,5 Korada 22,1 19,2 24,7 450,6 41,7 247,1 46,7 Panther 22,1 19,9 25,3 521,1 29,3 298,2 34,3 Tarna 22,1 19,4 25,4 530,7 29,9 310,3 37,9 Gadir 22,7 19,4 25,6 529,4 31,0 319,3 33,5S. 0512 22,2 19,8 24,9 571,0 33,8 324,1 33,0 Dawson 22,6 20,2 24,7 589,4 28,3 351,7 30,1 Dom 22,3 20,5 24,5 562,9 30,4 322,6 30,5 átlag 22,6 19,8 25,4 533,3 31,1 317,1 34,7 Középérésû fajták csoportja Eszter 22,6 19,2 25,1 564,3 32,6 336,8 33,3 Bólyi 56 23,3 20,6 27,0 511,4 41,6 315,9 42,8 BS–31 22,5 18,8 25,7 589,1 37,0 352,4 32,5 Flóra 22,3 19,9 24,4 533,0 40,1 309,2 41,5 Crusader 22,3 19,6 24,5 592,3 40,5 344,8 39,7 Bólyi 45 22,0 19,9 23,6 541,8 45,5 308,4 42,2 Bóbita 22,5 19,3 26,0 621,2 37,0 373,3 39,6 Krisztina 22,2 19,9 25,3 610,2 39,1 337,4 38,0Elvira 22,2 20,1 24,3 604,5 34,8 336,9 34,5 Stefi 22,7 21,0 24,0 620,3 39,6 371,0 38,1 Otília 20,3 18,1 22,1 598,9 34,0 305,3 32,6 Chandor 21,4 18,9 24,1 558,5 37,3 305,6 36,5Anita 66 21,5 17,5 25,9 553,7 37,8 285,7 34,5 Dávodi 2016 23,0 19,2 26,8 561,7 35,7 322,8 33,1 CM-048 21,8 19,2 23,9 625,8 36,8 343,8 37,2 S. 1346 22,2 20,6 24,4 528,4 35,0 311,0 36,7 B. 152 21,8 18,9 25,3 555,7 37,1 312,5 35,1 Cresir 22,3 19,9 25,0 626,2 37,9 350,6 34,8 Opale 22,3 19,0 25,2 523,3 39,0 294,0 35,7 átlag 22,2 19,5 24,9 574,8 37,8 327,2 36,8 Késõérésû fajtacsoport Zsuzsanna 21,5 17,6 24,7 671,2 37,3 384,7 35,5 Borza 21,6 19,0 24,4 548,8 38,1 303,3 40,7Gemma 22,3 19,2 25,4 610,2 39,1 358,2 41,8 Smeralda 21,7 19,0 24,9 616,3 37,2 341,6 37,3 átlag 21,8 18,7 24,9 611,6 37,9 346,9 38,8 Kísérlet fõátlag 22,3 19,5 25,0 556,2 35,7 320,6 36,5 minimum 20,3 17,5 22,1 377,7 27,1 198,1 30,1 maximum 23,8 21,0 27,0 671,2 45,5 384,7 46,7


A magtermés mellett fontos fajtatulajdonság az állomány-magasság, a tenyészidõhossz, a fehérje- és olajtartalom, vala-mint ez utóbbiak és a magtermés szorzataként számíthatófajlagos fehérje- és olajtermés. Nem elhanyagolható az alsóhüvelyszint talajfelszíntõl mért magassága, ami a veszteség-mentes betakaríthatóság egyik ismérve, valamit a pergésihajlam sem.

A különbözõ fajtatulajdonságok értékeléshez, valamint azegyes tulajdonságok közötti összefüggésrendszer megisme-réséhez hosszabb távon végzett, azonos összetételû és közelazonos termesztéstechnológiával lefolytatott fajtakísérletekrevan szükség. Ilyen kísérleteket Mosonmagyaróváron 1988óta végzünk, melyek közül e közleményünkben az 1998 és2004 között folytatott kísérletek fajtánkénti eredményeit is-mertetjük a 2. és 3. táblázatokban.

A 7 éves kísérletsorozat fajtánkénti átlagait tekintve meg-állapítható, hogy a növényállományok magassága tenyészidõhosszának növekedésével együtt nõ. A két tulajdonság közöttszámított korrelációs koefficiens értéke 0,68***. Ugyancsaknagyon szoros pozitív kapcsolat mutatható ki a magtermés ésa növényállományok magassága (r=0,81***), valamint amagtermés nagysága és a fajták tenyészidõhossza között is.Ez utóbbi két tulajdonság közötti korrelációs koefficiens szá-mított értéke 0,73, ami szintén 0,1%-os valószínûségi szintenszignifikáns. A fajták fehérjetartalma negatív kölcsönhatástmutat a növénymagassággal (r=-0,35*), de 10%-os hibavaló-színûségi szinten igazoltan csökken annak mennyisége a te-nyészidõ növekedésével. A fajták olajtartalma vizsgálatainkszerint és a vizsgálatba vont tulajdonságok között a fehérje-tartalom kivételével igazolható kapcsolat nincs. A fehérje- ésolajtartalom között fennálló negatív összefüggést e kísérletekfajtaátlagaiból számított korrelációs koefficiens érték is iga-zolja (r=-0,45*). A hektáronkénti fehérje- és olajtermés nagy-ságát a magtermés igen erõsen determinálja, emiatt a muta-tók növénymagasság és tenyészidõ közötti összefüggéseiszintén 0,1%-os szinten igazolnak szignifikáns összefüggést(a számított r-értékek sorrendben: 0,80***; 0,72***; illetve0,75***; 0,64***). A fajták fehérjetartalma és azok magter-mése között negatív kölcsönhatást mutattunk ki (r=-0,45**),ami miatt a fehérjetartalom és a fehérjehozam közötti kap-csolat nem is szignifikáns. A fajták olajtartalma és az olajter-mése közötti korrelációs koefficiens csak 10%-os valószínû-ségi szinten igazol kapcsolatot (r=0,29+), viszont a magter-més mennyiségének dominanciája következtében a fajtán-kénti fehérje- és olajtermés közötti kölcsönhatás igen erõsenpozitív kapcsolatra utal (r=0,92***).

A 2. táblázatban feltüntettük a fajtánkénti maghozamokminimális és maximális, valamint variációs koefficiens érté-keit is. Az adatok alapján megállapítható az, hogy a fajtákközött az egyes jellemzõket tekintve nagyon jelentõs különb-ségek vannak. Az ökostabilitása azoknak a fajtáknak a leg-jobb, melyek CV%-értéke a legkisebb. Így a kísérleti helyet

reprezentáló régióban a korai éréscsoportba tartozó fajtáktermesztése favorizálható a legjobban, ezen belül is Evans, aDom és a Dawson fajták érdemelnek figyelmet. A középéré-sû csoportba tartozó fajták közül a legjobb stabilizációs ér-tékkel az Eszter, az Elvira és a Dávodi 2016 fajta rendelke-zik, s legkevésbé javasolható a Bólyi 45 fajta termesztése.

A fehérjetartalmak évenkénti változása között nagyon je-lentõs különbségek mutathatók ki, hiszen a kísérleti fõátla-gok szerint a fajták átlagos fehérjetartalma 30,9% és 44,3%között változtak, s a mért szélsõértékek 26% és 47,1% közöttalakultak. A korábban ismertetett negatív összefüggés alap-ján a koraibb érésû fajták fehérjetartalma átlagosan a legna-gyobb. Korrelációtörõ fajtaként a középérésû fajtacsoportbatartozó Anita 66 fajta emelhetõ ki a 37 fajtából, aminek a 7év alatti fehérjetartalma elérte a 41,0%-ot. A fehérje- és olaj-terméseket illetõen a legnagyobb produktivitású fajták a ko-rai éréscsoportú Bólyi 44 fajta kivételével a közép- és késõ-érésû fajtacsoportba tartoznak. Külön kiemelést érdemel ekét tulajdonság tekintetében is az óvári nemesítésû Zsuzsan-na fajta, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy a röghöz kötött-ségnek e növényfajon belül is jelentõsége van a tájtermesztéstekintetében.

Az 1988 és 2003 között végzett kísérletek fajtáinak fehér-je- és olajtartalom adatai, valamint e ciklus csapadék-, hõ-mérséklet- és napfénytartam értékei között is összefüggés-vizsgálatot végeztünk. A kiszámított korrelációs koefficien-sek alapján 5%-os szinten igazolt negatív kapcsolatot lehetettkimutatni a fehérjetartalom és a január-áprilisi idõszakban le-hullott csapadék mennyisége között. A január–május idõ-szakban lehullott nagymennyiségû csapadék szintén negatí-van befolyásolja a fajták fehérjetartalmának növekedését,azonban ez a kapcsolat már csak 10%-os szinten szignifi-káns. Az olajtartalmat befolyásoló meteorológiai tényezõkközül a csapadék mennyiségének egyetlen esetben sincs iga-zolható hatása. Annál szorosabb viszont a hõmérséklet és emutató közötti kapcsolat, hiszen a május–júliusi idõszak át-laghõmérsékletének növekedése nagymértékben növeli a faj-ták olajtartalmát (r=0,69**). Ugyancsak szignifikáns a má-jus–októberi, illetve a május–augusztusi idõszak magas haviátlaghõmérsékleti adatai, valamint a fajták fehérjetartalmaközötti összefüggés. A napfényes órák száma szintén befo-lyásolja az olajtartalom alakulását, s e tekintetben a május–augusztusi idõszakban mért érték a mérvadó, hiszen ha eb-ben a ciklusban hosszú napfényes idõjárás uralkodik, akkorez a fajták olajtartalmának növekedését eredményezi. Az ál-talunk számított korrelációs koefficiens értéke az említett kétparaméter esetében 0,59*.

DR. KAJDI FERENC

EGYETEMI DOCENS

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM,MEZÕGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR,

MOSONMAGYARÓVÁR


E R E D M É N Y K Ö Z L É S

AMAG c. mezõgazdasági és környezetgazdálkodási szakfolyóirat

2006. évi

MAG ARANYTOLLdíját

a VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG Szerkesztõsége pályázatán

FEHÉR BÉLÁNÉ DR.:A SPÁRGATELEPÍTÉSRE KIVÁLASZTOTT HOMOKTALAJOK JELLEMZÕI

(2005/6)

LÉDER LÁSZLÓ:NÉHÁNY ALTERNATÍV NÖVÉNY (VÖRÖSHERE, KÖLES, MOHAR, POHÁNKA) NEMESÍTÉSE ÉS

AGROTECHNIKÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A GABONATERMESZTÉSI KUTATÓ KHT-BAN

(2005/2)

és

NAGY LÁSZLÓ:REPCE: AKADÁLYVERSENYEN A SIKERNÖVÉNY

(2005/3–4)

címmel közölt szakcikkeikkel nyerték el.

A díjazottaknak a MAG ARANYTOLL elnyeréséhez szívbõl gratulálunk!A díjak átadásának idõpontját a késõbbiekben lapunkban közöljük.

Budapest, 2006. február hó

VETMA KHT. a MAG Szerkesztõsége


Az elmúlt év márciusában a magyar szõlészek színe-java,barátok, kollégák, tisztelõk köszöntötték Lakatos Andrástnyolcvanadik születésnapja alkalmából. A köszöntõkhözcsatlakoztam magam is, és felkértem az ünnepeltet egy szü-letésnapi beszélgetésre. Õ nem zárkózott el elõle, de szak-mai elfoglaltságára hivatkozva erre csak késõbb, 2005szeptemberében kerülhetett sor.

MAG: A jubileum módot ad arra, hogy a kezdetekrõl kér-dezzem az ünnepeltet, például a szakmai indíttatásról...?

L. A.: Ez a kérdés visszavezet egyenesen gyerekkorom-ba. Vallom, és az én esetemben is így volt; a gyerekkori él-mények meghatározóak, s a szõlészet sugallata korán meg-érintett. Alföldi környezetben gyerekeskedtem. Kalocsaiszületésû vagyok, Pirtó, Soltvadkert, a vasútállomás kör-nyéke: ezek mind-mind szerepet játszottak pályaválasztá-somban. Különösen nagybátyámra emlékszem szeretettel,aki az elõbb említett helyeken, ezek környékén gazdálko-dott, jobban mondva, irányította a gazdaságot. Volt itt ha-lastó, szõlõterület, fenyõerdõ, ma már mindez mesevilág-nak tûnik, de tulajdonképpen az is volt. Ma is erõsek lel-kemben az itt és ekkor kapott, szerzett élmények. Az akkoriszõlõfajtákra is emlékszem természetesen, kövidinka, sasz-la, kadarka és a többiek. Az emberek, az akkori idõjárásikörülmények – sokkal hidegebb telek voltak –, a szépenvégzett munka emléke is mélyen megmaradt bennem...

De beszélhetünk az egyetemi évekrõl is. Nagyszerû taná-raim voltak. Mohácsi Mátyás nagyon hatott rám, de végülDr. Kosinszky Viktorral való találkozásom eredményezte afelismerést, hogy a szõlõvel kell foglalkoznom, a szõlõt kellhivatásul választanom, mert az az igazi. Az egyetemi órák-ra, élményekre emlékezve, az akkori igen színvonalas kép-zésben a legfontosabb európai szõlõtermesztõ országok fõjellegzetességeivel is megismerkedtünk az elõadásokon. Ek-kor már a késõbbi neves kollégák neve is felmerül: KozmaPál professzort és a késõbbi kiváló tanár, Gullner Vilmos(Gyöngyös) nevét kell feltétlenül megemlítenem.

A szõlészet-borászat – igen, ezt egybe kell venni, mert a kétszakterület kapcsolata olyan szoros, hogy el nem választhatókegymástól – iránti végleges elkötelezettség 1947-ben születettmeg bennem, amikor is a Földmûvelési Minisztérium jóvoltá-ból – a belga parasztszövetség megkeresésére – többeken iskimehettünk Brüsszelbe az üvegházi szõlõtermesztést tanul-mányozni. A csemegeszõlõ-elõállítás már akkor nagyon fejlettvolt Belgiumban. Késõbb, az 1980-as években, amikor kintjártam, láttam, hogy a harmincezer üvegházból alig maradt tíz.A világverseny tönkretette õket. De akkor még nem tudhat-

tam, hogy a tanulmányút a késõbbiekben is szerepet játszikszakmai pályafutásom alakulásában – Brazíliában.

Születésnapi beszélgetés Lakatos András szõlész-borásszal

Szõlõ-adta sors*

A köszöntésre és beszélgetésre a nyolcvanadikszületésnapon túl a közel fél évszázados ismeret-ség, pontosan 46 év jogosított fel. Budán, a pati-nás Gellért Szálló éttermében beszélgettünk, ésköszöntésül A szõlõ és bor himnuszát olvastam fel2005 szeptemberében az ünnepeltnek. A Szõlõ ésBor Nemzetközi Évében (1987) Rómában PieroBerton szövegéhez Elio Maestosi szerzett zenét.Magyarra a kiváló pályatárs, idõsebb Kozma Pálfordította le a himnuszt, melyet ifjabb Kozma Pálszívességébõl kaptam meg, aki rendelkezésemrebocsátotta a mûfordítás pontos szövegét:

A SZÕLÕ ÉS BOR HIMNUSZA

Földanya becézi szõlõ-Gyermekét, ringatja s fénylõ diadémként díszlik a dombokon, S palástként terül el a síkon. Nászútra kél a tavaszi szellõ szárnyán a virágpor, mely bogyót nemz a virágokon, és melyet megtölt zamat, cukor.

„A szõlõ meghódította a Földet, S a Föld véle teljessé lett. Lombja fedi a hegyeket, S a cédrusokkal ölelkezhet.”

Édes must már hordóban, táncolva és csillogva forr, Lélegzik a születõ bor, S az ég fürdik illatában És a bor mint zúgó patak,Csengve, bongva szívre árad, Felébreszti a szerelmet, S a békérõl zeng az ének.

„A szõlõ meghódította a Földet, S a Föld véle teljessé lett. Lombja fedi a hegyeket, S a cédrusokkal ölelkezhet.”


MAG: Végülis miért nem csak szakma, hanem hivatás aszõlészet?

L. A.: A szõlészet – ma már nyugodtan mondhatom – el-sõsorban elkötelezettség kérdése. Az egyes mûveletek, aszõlõválogatás, -ritkítás, végül a szép küllemû szõlõ elõállí-tása, mind-mind szakértelmet, gondosságot igényel, ugyan-akkor tapasztalatokat is ad, ami növeli a rálátást erre a kul-túrára. Belgiumban sem csak egy helyen, hanem több ter-mõkörzetben volt módom e téren tapasztalatokat, ismerete-ket szerezni (La Hulpe, Hoeillart, Vilford stb.) Hazajövete-lem után Balatonarácson, a Szõlészeti és Borászati Fel-ügyelõség és Szakiskolán – a Gazdasági Tanárképzõ elvég-zését követõen – kialakított szõlész-kollégiumban tanár-kodtam. Szerettem, sõt a mai napig szeretek tanítani. Ké-sõbb Villányba kerültem (1949), olyan kollegák, mint Ka-tona József, Bakonyi József társaságában. Ottani tanító-mesterünk a nagyszerû Pettenkoffer Sándor volt, tõle és avincellérektõl tanultunk legtöbbet. Gazdag tapasztalatokratettünk szert, az akkor fejlettnek számító módszerekkel,például gõzgépekkel dolgoztunk, de ezzel egyidejûleg fo-gatos mûvelés is volt, mert az elsõ nagyüzemi szõlõgazda-ság kialakítása, a borászat fejlesztése tulajdonképpen ebbenaz idõben történt. Fõkertészként 1950–51-tõl dolgoztam itt,egészen 1956-ig. Villányból Fejes Sándor (földmûvelés-ügyi minisztériumi fõosztályvezetõ, késõbbi Kossuth-díjas)intézkedésére kerültem át Balatonboglárra, ahol 1975-igdolgoztam.

Villányból áthoztuk az elõhajtatást, s Balatonbogláronnagyüzemi szõlõ- és gyümölcstermesztõ és -elõállító gaz-daságot alakítottunk ki, szõlõoltvány-telepet létesítettünk.Csemege- és borszõlõ fajtákkal egyaránt foglalkoztunk.

Korszerû laboratóriumi háttérrel, a kiváló Eifert Józseflaboratóriumvezetõ irányításával az akkori legújabb tudo-mányos ismeretek gyakorlatba való átültetésével nagysza-bású elõhajtató-programot dolgoztunk ki. A hatvanas évek-

ben átálltunk a tápanyag-gazdálkodás új módszerére: kivá-ló kutatók, szakértõk bevonásával azt a felismerést, hogy aszõlõt – más kultúrákhoz hasonlóan – a saját igényei sze-rint „etetni” kell, laboratóriumunk a levél-analízis módsze-rével a gyakorlatban megvalósította, s a talaj- és növény-táplálást új alapokra helyeztük. A szõlõ élettani sajátossá-gait figyelembe véve, európai, amerikai tapasztalatokat isfelhasználva, a növénytáplálás boglári módszerével széperedményeket értünk el. A szõlõ növényvédelmével is so-kat foglalkoztunk, évrõl-évre javítottuk a védekezési tech-nológiánkat, számos esetben nem kis ellenállásba ütközve.

Közben nagy súlyt helyeztünk a szakképzésre, ehhezkapcsolva az ön- és továbbképzéseket is, a boglári szak-munkásképzõ és szakközépiskola, Honti Pista vezetésével,utánpótlás-nevelõ központunkká vált.

Sokan és sokat jártak hozzánk, igen jól felkészült, na-gyon képzett kutatók, Dr. Lehoczky János nevét kell elsõ-ként említenem, õ minden évben járt nálunk, de Dr. Sáros-pataki György nevét is említhetem.

Brazíliába egy ajánlat révén kerültem. A franciát már azegyetemi évek alatt beszéltem, portugálul azonban megkellett tanulnom, hogy feladatomat elláthassam. A trópusikörülmények, a brazil klíma tálcán kínálták a feltételeket:úgy éreztem, itt mindent meg lehet csinálni. Az átlaghõ-mérséklet 28 oC, bármikor indulhat a vegetáció, s éventekét és fél–három szüretre van lehetõség. Nincs vízhiány, afélszáraz idõjárási körülmények között a legnagyobb fi-gyelmet a betegség-ellenállóságra kell fordítani. A brazíliaitávolságokra, méretekre egy-két példa: dinnyét például aPetrolinas-tól 1500 km-re fekvõ Fortaleza melletti egyikbirtokon 5000 ha-nyi egybefüggõ területen termeltek, a ná-lunk is ismert kesudiót 24000 ha-on. A nagy távolságok mi-att a szõlõterületek szemléjét légi közlekedéssel oldottukmeg. Ilyen alkalmakkor repülõvel utaztam a városok kö-zött. Ami még a körülményekre, az ott folyó munkára jel-lemzõ: egy-egy felmerülõ szakmai problémára a megoldástlegtöbbször a kitûnõ biológus kollégával, Dr. Fári Miklós-sal folytatott együttmûködés, együttgondolkodás eredmé-nyezte. Vele komoly konzultációkat folytattunk. De meg-említhetem a ragadozó atkák elleni védekezésben a kecske-méti kutató, Dr. Mikulás József segítségével kidolgozott bi-ológiai védekezési módot, amely ugyancsak sikeres volt.

MAG: A hazai szõlõtermesztés, borászat és a jelenlegivilághelyzet hogyan ítélhetõ meg?

L. A.: A szõlészet és borászat szoros kapcsolata és a je-lenlegi világhelyzet ismeretében kimondható: miközben óri-ási verseny van a termelõk, feldolgozók, kereskedõk között,a végterméket tekintve túltermelés van a világon – s nem-csak nálunk – a borból. A világverseny számunkra, magyarszõlészek, borászok számára nagy kihívás lehet, de csak ak-kor, ha több gátló tényezõn is túl tudunk lépni. Ezek közülaz egyik a hagyomány – vagy jobban mondva, a hagyomá-

Közvetlenül a születésnapi beszélgetés utánaz ünnepelt Lakatos András

lapunk fõszerkesztõjével, Oláh Istvánnal


nyok téves tisztelete. Ugyanis szemléletet kell váltani, többtéren is. Elsõsorban a szõlõnövény igényeit kell optimálismértékben kielégíteni. Ez a kiindulópont. Van egy újabbszempont is, ami nélkül nem lehetünk versenyképesek, ezpedig annak elfogadása, hogy a kitûnõ minõség és a nagymennyiség nem elválaszthatatlan egymástól. Egyszóvalnem a hagyományoktól teljesen, hanem a rossz beidegzõdé-sektõl kell elköszönnünk. Ezt elsõsorban a döntéshozóknakkell érvényesíteniük. Összehasonlítva: a mi termésátlagainkés elért minõségeink a neves francia és spanyol borokhozképest szerénynek mondhatók. Arról sem feledkezhetünkmeg, hogy a világméretû versengésbe bekapcsolódtak a leg-utóbbi idõkben olyan, az elõzõ évtizedekben a nemzetköziszõlõ- és borpiacon szerepet nem játszó államok, mint Dél-Afrika, Chile, de ide sorolható Új-Zéland, Ausztrália is. Õkmár sokkal kedvezõbb, azaz a legjobb helyekre telepítikszõleiket. A világfajták nagymérvû továbbterjedése is ta-pasztalható. A nálunk az utóbbi idõben használt minõsítõ ki-fejezések megtévesztõk lehetnek borainkkal kapcsolatban.Hiába jó egy-egy borunk márkaneve, megítélése, ha Lon-donban negyedáron lehet a többi borokhoz képest eladni.

Még Balatonbogláron, a hatvanas években a szakmaiközvéleményben fanyalgást váltott ki, hogy Cabernet, az-tán Pinot Noir és Sauvignon fajtákat telepítettünk. Személyszerint ezt már akkor sem próbálkozásnak tekintettem, hi-szen akkor már sok mindent elég jól ismertünk ezekrõl afajtákról. Azután a Chardonnay, a Semillon és a Cardinalfajták minket igazoltak. A váltás, az erre való készség, s azújra való érzékenység vezethet csak eredményre.

A mai magyar szõlõ- és borágazat megítélését torzíthatjaaz újságírók ténykedése. Õk ugyanis azt kommunikálják,amivel nem megyünk sokra... Az, hogy egy-egy bor vala-mely versenyen aranyérmet nyer – legyen az kis vagy nagyhely, régiós megmérettetés stb. – nem jelent piaci értékmé-rést. A bort valójában a piac ítéli meg. Versenyezni tehát apiacon kell. A külsõség ma már kevés, a tartalom a fontos.

MAG: Megszívelendõ gondolatok. Térjünk azért még vis-sza az ünnep, a szép jubileum okán a gyökerekre: hogyanlehet ilyen nagy ívû pályát, az elmondottakból kitetszõ em-beri magatartást nyolcvan évesen visszatekintve összegezni?

L. A.: A szülõi házban tanultak, a nevelés hatása, a ko-molyság talán a leglényegesebb, a legfontosabb. Õk, a szü-leim gyerekkoromban, s a többi felnõttek a családon belül,de azon kívül is, mindent komolyan csináltak. Mi hatanvoltunk testvérek, s elmondhatjuk: ezt örökölhettük. Említ-hetnék még egy-két dolgot anélkül, hogy teljes körûen vá-laszolnék a kérdésre, mert a kérdés nem csak nagyon sze-mélyes, de összetett is. Nem lehet egyszerû a felelet sem.

A munka szerepérõl még alig beszéltem. Nekem nagyonlényeges, hogy ha valamit csinálok, kedvem teljék benne. Decsak akkor vagyok nyugodt, igazán nyugodt a végzett munkasorán, s késõbb is, ha van más vélemény. Nem lehet, nem

szabad munka közben egy-egy kérdés, felmerülõ gond, prob-léma megoldásakor ex katedra-kijelentést tenni. Régebben,fõként a boglári idõkben rendszeresen, minden évben – de-cembertõl március elejéig – voltak továbbképzések Kisla-kon. Az ott felvetett szakmai kérdésekrõl mindenki elmond-hatta a véleményét, s az ellenvéleményét is! Ebbõl tanultuk alegtöbbet. Ha nem volt vita, akkor provokáltuk azt. Mindigvolt valaki, aki egy-egy ellenvéleményt felvetett. Sokszormeg is kértem közvetlen munkatársaimat, hogy ebben segít-senek. Légli Ottó volt e téren az egyik legjobb „segítõm”. Decsak így érhettük el, hogy részletekbe menõen megvitassunkolyan dolgokat, amelyeknek eredménye elõrelépésünketszolgálta. A részletek finomítása, a jó vagy még jobb techno-lógiát eredményezõ megoldás volt a célunk. El is értük.

MAG: Ez igazi mûhelymunka volt. Ami ma nagyon-na-gyon hiányzik; az ilyenfajta együttmûködés, együttgondol-kodás is.

L. A.: Igen, ez volt a mi mûhelymunkánk. MAG: S ha nem tolakodás, mi említhetõ meg még, mint

alap?L. A.: A jezsuitáknál tanultam Kalocsán, kitûnõ tanáraim

voltak. Pater Hegedûs Lajos, a természetrajz tanárának ne-vét kell kiemelnem. Sokat köszönhetek neki és egykori is-kolámnak. A természetrajz több éves tantárgy volt, s speci-álisan felszerelt, külön elõadóteremben oktatták, amely aziskolákban akkor még nem nagyon ismert technikákkal isfel volt szerelve.

Azután, amikor valami nagyon komolyan foglalkoztat,akkor egész egyszerûen elvonulok. Nagy segítség számom-ra a csend.

Természetesen, mint már említettem, a kérdésed nagyonszemélyes, de a végzett munkámban, elért eredményeimbennagy szerepe volt a hitnek, hit nélkül nem sikerült volna!

Nagy segítõtárs még, végül is ez is a válaszhoz tartozik,a zene...

Köszönöm a beszélgetést! Gyorsan elrepült az egy óra,bízom abban, hogy még más alkalommal is találkozhatunkés folytathatunk eszmecserét.

Lakatos András szõlész-borásszal beszélgetésem Gracianaforizma-szerû gondolatát juttatja eszembe: a cselekedet agondolat gyümölcse; ha ez bölcs, amaz sikeres.

Lakatos András egész pályafutása, munkássága, ember- éshivatásszeretete a spanyol gondolkodó szavait igazolják.

� LEJEGYEZTE: OLÁH ISTVÁN

* A Szõlõ-adta sors címet a tavaly elhunyt jelespublicista, rádiós, Buzás Andor egykori rádiómû-sorának a Föld-adta sorsnak névváltozatakéntvettük át, tisztelgésül a kiváló pálya- és kortár-sunk emléke elõtt. (A SZERK.)


Gondolatok a mezõgazdaságitermelésben megvalósuló innovációról

Nagyon régi magyar történet a csodaszarvas legendája.Õseink egy gyönyörû „csoda-szarvast” követtek, és ígybukkantak rá a Kárpát-medencében elterülõ hazánkra, aholkövér legelõk, gazdag erdõk voltak, amelyeket tiszta vizûpatakok táplálnak. Valóban csodálatos helyen terül el Ma-gyarország: változatos táj, jó minõségû szántóföldek, er-dõk jellemzik, vannak szép tavak, folyók, patakok. A hatá-rokon húzódó hegyláncoknak köszönhetõen kedvezõek aklimatikus feltételek. A csodaszarvas „követése” tulajdon-képpen egy hatalmas iterációs folyamat volt, õseink meg-keresték a mezõgazdasági tevékenységre legmegfelelõbbhelyet Európában.

A „projekt” sikeresen zárult, az eredmények sok-sok évalatt igazolódtak. A mezõgazdaságunk kihasználható lehe-tõségeit elemzõk ma is számba veszik az európai átlagnálsokkal jobb adottságokat, a rendelkezésünkre álló ökopo-tenciált. Évszázadokon át ki tudtuk használni a környezetiadottságainkból fakadó verseny-elõnyt és jelentõsen hozzá-járultunk Európa élelmiszer ellátásához. A mezõgazdaságikülkereskedelmi mérlegünk még most is, a csatlakozott or-szágokétól eltérõen, pozitív elõjelû!

Az évezredes sikerek, a kedvezõ erõforrások, lehetõsé-gek ellenére jelenleg eltérõ véleményeket lehet hallani amagyar mezõgazdaságról.

Gyakran vetõdik fel, hogy a mezõgazdaság részesedésea nemzeti össztermelésben alacsony, csupán 3-3,5%.

Ugyanakkor tény, hogy az agrártermeléshez kapcsolódógazdasági ágak figyelembevételével a szûken vett „agro-biznisz” már nagyobb, a GDP 10-14%-át „hozza”. A tágab-ban vett kör még ennél is jóval nagyobb hatást mutat. Gon-doljunk például a vendéglátásra, a turisztikára, amelyek„nehezen” lennének meg agrártermelés nélkül!

A mezõgazdaság társadalmi hatását elemezve szoktákmegemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók száma „alig”két-három-százezer ember. Viszont tény, hogy a mezõgaz-dasággal is foglalkozók száma már több mint egymillió, avidéken élõ többmilliós népességbõl.

A külpiaci lehetõségek elemzésénél vetõdik fel az euró-pai- és részben a világpiac telítettsége az élelmiszerek terüle-tén. Ez a megállapítás nagy vonalakban igaz, de a részletek-ben már nem. A piaci szempontból kedvezõbb termékek ter-melésére történõ gyors áttéréssel, jó minõségû, versenyképesélelmiszerrel lehet csak kereskedelmi eredményeket elérni.

A bányászott nyersanyagra épülõ ipari termelés és ener-giaellátás növekvõ káros környezeti hatása, valamint költ-sége miatt a mezõgazdaságban új ágazat, a nem élelmiszer-célú termelés alakul ki.

A természeti adottságok, a magyar tájak szépsége kedve-zõ lehetõségeket nyújt a vendéglátás, a turizmus fejleszté-sének. Mivel „medencében” terül el Magyarország, renge-teg termálvízzel rendelkezik, amelyet az energetikai fel-használás mellett a gyógyturizmus tud hasznosítani.

A vidék, a környezet erõforrásaival való gazdálkodás te-hát jelentõs hasznot hozhat a nemzetgazdaságnak és a vál-lalkozóknak egyaránt. Ehhez viszont fontos, hogy a tevé-kenység gazdaságos legyen!

Az árutermelés esetében a piac szerepét némileg tom-pítja a támogatási rendszer. A jelenlegi terméket, illetvetermelést támogató módszer ugyanis olyan termékek elõ-állítását is „gazdaságossá” teheti a termelõ számára, ame-lyek tiszta piaci megméretés esetén nem lennének azok.A rendszer elhalványítja a termelõ számára a termelésicél változtatásával esetlegesen elérhetõ piaci elõny felis-merését.

A szolgáltatások területén találkozunk a tájfenntartás, akörnyezetvédelem, a vidéki szolgáltatások (pl. vendéglátás,turizmus, hulladék-kezelés stb.) széles körével. A vidékfej-lesztésre irányuló szolgáltatások növekvõ támogatása vi-szont nem jelenti azt, hogy nem célszerû technológiákbangondolkodnunk, hiszen ezeknél sem mintegy, hogy a tevé-kenységet milyen költségszinten, milyen hatékonysággal,milyen minõségben végezzük el! Nem helyes tehát a vidé-ken élõknek olyan képet vázolni, amely egyfajta finanszí-rozott „kényelmet” sugall.

A jelenlegi finanszírozási rendszer átalakításával, aKAP reformmal nem a termelés, szolgáltatás, hanem atermelõ támogatása fog nõni. Ez azt jelenti, hogy a terme-lõnek a döntéseit – torzítás nélkül – a piaci elõnyök alap-ján célszerû megtennie (Popp 2004), egyébként a ver-senyben hátrányt szenved, vagy teljesen kiesik onnan, éselveszti jövedelmét!

A mezõgazdasági támogatás hosszú távon várhatómegszüntével ez a hatás tovább fokozódik, ugyanis ekkormár a fejlõdõ országok is komoly versenytársak lehetnek.

A piaci hatások gyors figyelembevétele, a versenyképes-ség fokozása az árutermelés és a szolgáltatás területén egy-re nagyobb jelentõségû lesz. Ez a vidéki gazdálkodás min-den részén érvényes, a különbözõ területeken (élelmiszer-termelés, energiatermelés, tájápolás és fenntartás, organi-kus termelés) természetesen eltérõ szinten és mértékben.

A versenyképesség növelése érdekében a mezõgazdaságikutatás hatékonyságának növelésével az innováció gyorsmegvalósításával a termelésben és a szolgáltatásokban so-kat tehetünk.

AKTUÁLIS


Jelenleg a mezõgazdasággal kapcsolatos kutatások ösz-szehangoltsága nem megfelelõ. Számos – sokszor igen ma-gas szintû – horizontális kutatás folyik, különbözõ fennha-tóságú intézményekben. A terméket kell sikeressé tennünk,hogy a termelõ sikeres legyen!

Az egyes szakterületek vertikális kapcsolódásának, avertikális kutatásoknak a jelentõsége nagy, amelyre koráb-ban egy példát bemutattunk (Fenyvesi, 2005).

Ennek „gerincében” az ágazati kutatóintézetek vannak,amelyek integrálják az alapkutatás intézményeit, a mezõ-gazdasági gépgyárakat, és a termelõket. Így a K+F kocká-

zatot vállalóknál valósulna meg az új technológiák, üzemekbemutatása is, biztosítva az oktatás – szaktanácsadás – de-monstráció egységét.

Gond van az innovációs folyamat termelési részénél is.A mezõgazdasági termelõk különbözõ adottságokkal

rendelkezõ területeken, sokszor magukra hagyva többszázezer felhasználható inputtal (szaporítóanyagokkal, ke-mikáliákkal, gépekkel) bonyolult termelési mûveleteketvégeznek, a meteorológiai és biológiai bizonytalanságokmellett!

A gazdálkodóknak, termelõknek tehát jó, és gyors infor-mációkra lenne szükségük a piacról, a célszerû termelésitechnológiáról. Jó információs rendszer kiépítése szüksé-ges, amely a K+F eredményeket, az optimalizált technoló-giai ismereteket eljuttatja a termelõkhöz. Ez a rendszer te-hát kapcsolódik az említett K+F programokhoz (1. ábra)

Az említett vertikális kutatásoknál (PV1, PV2, …) döntõszerepet játszik a termék sikerességét meghatározó piaccalkapcsolatos kutatások és modellezések. Ennek alapján fo-lyik az egyes szakterületeken (pl. biológiai, kémiai, talajta-ni, mûszaki) a piactudatos termelési technológia összeállí-tása, illetve indulnak el a célszerû horizontális kutatások(PH1, PH2, …).

A külsõ információs rendszer biztosítja, hogy a termelõkés integrátorok gyorsan hozzájussanak az optimális terme-lési ismeretekhez.

A rendszernek végül olyan kiépítettségûnek kell lennie,hogy a termelõnek adott helyen és idõben a javasolt termé-kekrõl is információt adjon! A kialakított visszacsatolásgondoskodik arról, hogy a rendszer öntanuló legyen, az1970–80-as években sikeresen mûködõ termelési rendsze-rekhez hasonlóan (Dimény 1973).

Hosszú távon így egy olyan termelésirányítási rendszertlehetne kiépíteni, amelynek középpontja az innováció. Ezjelentõs versenyelõnyt jelentene.

A Magyar Innovációs Szövetség 2005. november 18-ánlétrehozta Agrár Innovációs Tagozatát. Reményeim szerintez a szervezet is hatékony lehet a fenti gondolatok megva-lósításában.

PROF. DR. FENYVESI LÁSZLÓ

FÕIGAZGATÓ

MEZÕGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI INTÉZET (MGI)1. ábra

Az innovációt megvalósító termelési rendszer kapcsolódásai

TISZTELT ELÕFIZETÕNK!Tájékoztatjuk, hogy a Kiadónk terjesztésében megjelenõ MAG c. lapunkra szóló elõfizetését folyamatosnak te-kintjük! Akkor kell változást bejelentenie a 2006. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg acímlistát módosítja (pontos szállítási, valamint számlázási név- és cím-megjelöléssel). Az esetleges módosítástszíveskedjen levélben, faxon vagy e-mailben megküldeni: VETMA Kht. 1073 Budapest, Dob u. 90. Telefon/fax:322-5661, Fax: 365-6130, Mobil: 06-30-221-7990, e-mail: [email protected], [email protected]


Hazánkban az olajos növények – köztük – elsõsorban anapraforgó összesített vetésterületi aránya az elmúlt 5-7 év-ben stabilizálódni látszik. Az FVM legutóbbi közlése sze-

rint ez 400-500000 ha napraforgó területet jelent (1. ábra),de jelzi azt is, hogy a korábban jellemzõ 9-11%-osösszvetésterületi részarány 12-12,5%-ra növekedett. Hameggondoljuk, hogy szakmai szem-pontok alapján ezt a részarányt önma-gában a napraforgó is kitehetné, akkorbizony a repcével még jelentõs növe-kedési szándékaink és elvárásaink le-hetnek. De míg a repce növekedését avárhatóan – és több forrásból vissza-igazoltan – az egyre növekvõ biodízeligény hozhatja magával, addig a napra-forgó fokozódó jelentõségét a táplál-kozásban és egyéb ipari felhasználás-ban játszott szerepe indokolja.

Ha kitekintünk a világba, az OilWorld 2004. évi adatai szerint az ola-jos növények közül a napraforgó amaga 26 millió tonnájával a 4. helyetfoglalja el a termelés volumenét te-kintve. A legnagyobb napraforgó ter-melõ országok a volt Szovjetunió

utódállamai: Oroszország, Ukrajna után a Közép-Európaiországok, az EU, illetve Argentína, melyek a világ terme-lésének több, mint 54%-át adták (2. ábra).

Az AKI nemrég közreadott tanulmá-nyában (Agrofórum, 2006. 17. évf. 2.szám) a hivatkozott FAPRI elõrejelzésszerint a globális kibocsátás a2005–06-os gazdasági évtõl kezdõdõenévi 1,5%-kal emelkedik, így 2014–2015-re elérheti a 30 millió tonnát.Elõzetes becslések szerint az EurópaiUnióban, 2005-ben, 3,8 millió tonnanapraforgót takarítottak be. Ebbõl azEU-15 termelése 2,3 millió tonnáratehetõ, ami 15%-kal kevesebb, mintegy évvel korábban volt. A FAPRIprognózisa szerint az EU-25 önellá-tottsága viszonylag magas szinten,71% körül valószínûsíthetõ a 2005–06-os gazdasági évben, míg 2014–15-re a saját termelés a közösségi igé-nyeknek már csak 67%-át fedezi. Ígyaz EU-15 továbbra is marad a legje-

lentõsebb napraforgó importõr, behozatala óriási ütem-ben nõ, 2014–2015-ben elérheti a nettó 1,8 millió tonnát(ami a jelenlegi import közel kétszerese) (3. ábra).

A napraforgó termelés fejlesztési lehetõségeia legújabb piaci kilátások és

kutatási eredmények tükrében

1. ábraA napraforgó termõterületének és termésátlagának alakulása

Magyarország, 2000–2005. (FVM jelentés)

2. ábraA világ napraforgó termelésének megoszlása (2004. Oil World)

Ter

mõt

erül

et, 1

000

ha

Ter

mel

és, m

illió

tonn

a

Oro

szor

szág

(Rus

sia)

Ukr

ajna

Köz

ép-E

U

(Cen

tral

-EU

)

EU

15

(25*

)

Arg

entín

a

Egy

éb (O

ther

s)

Kín

a (C

hina

)

USA

Indi

a

D-A

frik

ai K

öztá

rsas

ág

Tör

ökor

szág

(Tur

key)

Ter

més

, t/h

a


Mivel a dinamikusan fejlõdõ Oroszország és Ukrajnamegnövekedett termése, a napraforgó kivitelt sújtó export-vám miatt, feltehetõen belföldi feldolgozásra kerül, az EUelõbbiekben jelzett tartós és hosszú távú import-igényehazánk napraforgó termelését hosszú távon stabilizálhat-ja. Több szakember is megerõsíti, hogy Magyarországkedvezõ helyzetben van; annak köszönhetõen, hogy ter-mésátlagaink már most is versenyképesek az EU-15-ével,illetve a repceolaj erõteljesen fokozódó ipari felhasználásafolyamatos élelmiszeripari olajigényt generál, amit az EUbelsõ forrásból, elsõ kézbõl – közelségünk révén – rész-ben a magyarországi napraforgóolajjal tud kielégíteni.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a napraforgóval fog-lalkozó nemesítõ és fejlesztõ vállalatok komoly erõfeszí-téseket tesznek a jelenlegi igényeknek legjobban megfele-lõ fajták és hibridek elõállításáért. Mindannyiuk célja az,hogy a kialakult, és egyre feszesebb versengésben kedve-zõ pozíciót érjenek el a vetõmag-értékesítés, s ezáltal amegszerzett piaci részarány tekintetében. Természetesen afajtákkal szembeni elvárások is egyre nagyobbak és egyreinkább finomodnak, specializálódnak.

A fajtával szembeni elvárásokat legcélszerûbb a ter-melõk szemszögébõl kialakítani. Ez pedig nem lehet más,mint a gazdaságos, és biztonságos termelést garantáló faj-ta elõállítása. Így manapság is elsõrendû elvárás a kiemel-kedõ genetikai potenciál, mely a termelõknél a nagy ter-mésekben realizálódik. De nem elegendõ a kimagasló ter-mõképesség, mert a kiváló alkalmazkodó képességnek, saz ezáltal elérhetõ stabilitásnak is legalább ekkora a je-lentõsége. A stabilitásnak az évjárattal, a termõhelyi kö-rülményekkel, a betegségekkel és a gyomokkal szembenimegkívánt toleranciában kell megjelennie.

Ez pedig többek között azt jelenti, hogy a hazai viszo-nyok között oly gyakori aszályos idõjárásban megnyilvá-

nuló szárazságtûrés, vagy az extenzívviszonyok között is jó teljesítõképes-ség is elengedhetetlen követelmény.A stabilitás továbbmenõen azt is je-lenti, hogy a fajta jól ellenáll, de leg-alábbis tolerálja a kórokozók táma-dásait. A fertõzések hatására sem atermés mennyiségében, sem a minõ-ségében nem következik be lényegescsökkenés. Csak olyan hibrid kerül-hetnek állami elismerésre ma már,melyek bizonyítottan ellenállóak aPlasmopara helianthii Magyarorszá-gon elõforduló rasszaival szemben.Az utóbbi években felgyorsult – aszáraz évjáratok következményekéntújra fellépõ – napraforgó szádor elle-ni rezisztencia beépítése is a hibridek

genomjába, csakúgy, mint a korai gyomkonkurrencia ki-védésére jobb lehetõséget biztosító IMI vagy SU változa-tok kialakítása. A termésbiztonság faktora még a nem túlmagas, de legalábbis erõs, megdõlésnek, letörésnek el-lenálló szár.

Az utóbbi néhány szélsõséges évben a hazai termeszté-si eredményeket vizsgálva kitûnik, hogy a nagy területentermesztett gabonanövényeinkhez, így a búzához és a ku-koricához viszonyítva a napraforgó teljesítménye sokkalkiegyenlítettebb, köszönhetõen az utóbbi évek nemesítõierõfeszítéseinek, s a növényfaj kiváló alkalmazkodóké-pességének (4. ábra).

Olajosnövény révén a napraforgónál az egyik alapvetõértékmérõ az olajtartalom. Ma már azonban nem elég a

3. ábraLegnagyobb nettó exportõr és importõr országok (régiók) kivitele és behozatala

(Forrás: FABRI) (AKI közlése alapján)

1000

t

4. ábraLegfontosabb szántóföldi növényeink országos

termésátlagainak ingadozása %-ban, az átlaghoz viszonyítva(2001–2005. Magyarország)

Ter

més

átla

g in

gado

zás,

%

Õszi búzaKukorica*NapraforgóPolinom. (Napraforgó)

Polinom. (Õszi búza)

Polinom. (Kukorica)

Vol

t SZ

U

EU

10

Arg

entín

a

Kín

a

USA

EU

15

2004/20052014/2015


szabványban lefektetett olajtartalmat elérni, a megter-melt olaj minõsége is egyre nagyobb szerepet kap. Egy-részt az egészséges táplálkozás, másrészt az ipari feldol-gozás kívánalmai speciális olajminõség létrehozását dik-tálják. A legutóbbi, 2004 õszén az USA-ban megtartottnapraforgó világkonferencián is nyilvánvalóvá vált, hogya napraforgó olajminõségének javítására is komoly fel-használói igény van. Nyomatékossá tették, hogy az ún.HO (high oleic) típusú napraforgó olaj minõségi össze-tétele kedvezõbb az összes növényi olajénál (5. ábra), ésennek ismeretében az amerikai hu-mán napraforgó fogyasztást már aközeljövõben is nagy, 40% körülirészarányban, 20 éven belül pedig80%-ban az ilyen típusú hibridekrekívánják alapozni (XVI. NemzetköziNapraforgó Konferencia). De nem-csak Amerikában, hanem nálunk ismegélénkült a kereslet az utóbbi idõ-ben a magas olajsavtartalmú napra-forgó hibridek iránt.

A nemesítés az elmúlt néhány év-ben új lendületet kapott, amit az is bi-zonyít, hogy a nemesítõ házak egyretöbb fajtával jelentkeznek. A fajtael-ismerés üteme is felgyorsult, hiszévente 5-7, esetenként ennél is többúj napraforgó fajtával bõvül a hazaifajtaválaszték. Így nem csoda, hogyesetenként a „bõség zavarával” kella termelõnek megküzdenie, hisz máramár több, mint 130 minõsített napraforgó fajtából vá-laszthat.

A megfelelõ fajta (hibrid) kiválasztása pedig rendkívülfelelõsségteljes feladat, hisz a termelés eredményességétlegalább 30%-ban befolyásolja(Gyõrffy Béla akadémikus szerint).Ha az OMMI megbízható kisparcelláseredményeit nézzük, az árbevételeltérés csak a termõképességbeli kü-lönbségek alapján 50000 Ft körül mo-zog hektáronként (1 t/ha) (6. ábra).Nagyon fontos – feladat – tehát, hogya termelõ fajtaismerete lépést tartsona nemesítéssel. A rendszeres, önkén-tes kipróbálás, kísérletezés is biztonmegtérül az elsõ kézbõl kapott isme-retekkel és szerzett tapasztalatokkal.

Magyarország növénytermelésénekkiemelkedõ jelentõségét mutatja Eu-rópában; méreteinkhez (területünk-höz) képest nagyon sok nemesítõ ház

van jelen Magyarországon, akik versengenek a piacért, atermelõk választásáért.

Így kemény és ezért is elõrevivõ a verseny, a mintegy400-500000 ha-nyi napraforgó piacunkon, ahol a világlegjobbjai: Syngenta, Pioneer, Monsanto, Limagrain,KWS, Euralis, Saaten Union, GK Kht. hibridjei közöttfolyik a megmérettetés. Érthetõ, hogy sokszor már nem isa fajták teljesítménye az elsõdleges a termelõk döntésé-nél, hanem a kapcsolt szolgáltatások, mint pl. a vetõmagkülönleges csávázása, kiszállítása, a felkínált szakmai ta-

nácsadás, vagy egyéb (pl. fizetési) elõnyök. Mindezeketfigyelembevéve úgy értékelhetjük, hogy a magyar terme-lõk elõnyös helyzetben vannak, és élvezhetik a kínálati pi-ac adta lehetõségeket.

5. ábraA növényi olajok és állati eredetû zsiradékok zsírsav összetétele

olaj

tart

alom

zsí

rsav

öss

zeté

tel,

%

Egyszeresen telítetlen zsírsav Többszörösen telítetlen zsírsav Telített zsírsav

Gyapotmag olaj

Hagyományos nf olaj

Szójaolaj

Kukoricaolaj

Margarin

Vaj

Pálmaolaj

Sertés zsír

Földimogyoró olaj

Canola repceolaj

NuSun nf olaj

Olívaolaj

Magas olajsavas nf olaj

6. ábraÁrbevétel különbségek a napraforgó hibridek között

(2005. évi OMMI eredmények – 50.000,- Ft/t átvételi ár)

52.000,- Ft-nyi árbevétel különbség a hibridek között hektáronként!


A termesztés eredményessége a továbbiakban a ter-mesztési technológián, a gondosságon, az ún. technológiaifegyelmen múlik. S ezen bizony bõven van még mit javí-tanunk! Ha összevetjük az optimális termesztéstechnoló-giai körülmények között kapott kísérleti terméseredmé-nyeket az országos gyakorlattal – lásd a Monsanto üzemikísérleti eredményeit az országos adatokkal (7. ábra!) –láthatjuk; jelentõs, 30-40%-nyi a lemaradás a termelésipotenciál kihasználásában.

A termelési technológia kulcsfon-tosságú elemei közül a napraforgónálkülönösen nagy figyelmet érdemel ahelyes vetésforgó kialakítása. Még azúj generációs, a régebbieknél egészsé-gesebb hibridek esetében is minimum4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogyugyanazon a táblán újra napraforgótvethessünk.

A termesztés méretbeli igényeit fi-gyelembe véve a napraforgó kifeje-zetten a nagy táblák, s ezáltal inkábba nagyüzemek növénye, elsõsorban adeszikkálási igény, s az azzal együttjáró veszélyek miatt.

A talajmûvelésben a jó kultúrál-lapot, az egyenletes mélységû, tömöralapú magágy a legfontosabb követel-mény. Eddigi tapasztalataink azt mu-tatják, hogy a napraforgó sikerrel termeszthetõ az energia-és talajkímélõ, forgatás nélküli rendszerben is.

A tápanyagigény tekintetében az okszerû, hatékony ésegyben környezetkímélõ megoldásokat kell követnünk. Anapraforgó olajosnövény lévén igényes a foszforra, és nö-

vényvédelmi okokból a káliumra is. A legújabb fejleszté-seknek köszönhetõen egyes mûtrágyaforgalmazók – pl.Kemira – a csávázószerrel együtt felvihetõ P-startert kí-nálnak, amely segíti a vetést követõ kezdeti nagy P-igénykielégítését. Napraforgóban kerülendõ az egyoldalú N-trá-gyázás – a betegségek iránti fogékonyságot növeli! –, vi-szont érdemes figyelmet fordítani a mezo- és mikroelemek,elsõsorban a magnézium és a bór adagolására.

A napraforgóvetéshez a szívórendszerû, szemenkéntvetõ pneumatikus vetõgép nélkülözhetetlen a gépesítésitechnológiában.

Növényvédelmi szempontból a napraforgó rendkívüliodafigyelést és szakértelmet igényel, talán ez a védekezés-technológia alfája és omegája.

A napraforgó gyomirtása régóta különösen nehéz fel-adat, hisz ez idáig a kétszikûek ellen állománykezelésbenalig volt felhasználható herbicid. Az utóbbi évek nagy elõ-relépése az a nemesítési siker, mely hagyományos nemesí-tési eljárásokkal herbicidrezisztens változatokat – IMI,SU – hozott létre, s ezáltal hatékonyan kitágította a kelésutáni beavatkozások lehetõségét. Az imazamox és aGranstar-rezisztens napraforgó változatok megjelenésevárhatóan nagy áttörést jelent majd a napraforgó sikeresgyommentesítésében.

A jó egészségi állapot biztosításában a siker alapja el-sõsorban a gombás megbetegedések elleni hatékony vé-dekezés.

A gombák elleni védelmet agrotechnikai eszközökkelis módunkban áll elõsegíteni. Gondolunk itt elsõsorban azokszerû N-trágyázásra, a megfelelõ tõszámra – tõszámkí-sérleteink alapján egyértelmûen bizonyított, hogy az55000 tõ/ha fölötti tõállományokban a gombák okozta fer-

7. ábraA MONSANTO üzemi kísérleti átlagai régiónként

az országos termelési adatok tükrében – 2005.

Átla

gter

més

, t/h

a

Országos K-Mo Ny-Mo

MONSANTO kísérletekOrszágos termelési adatok

8. ábraA tõszám hatása a RUMBASOL kórtani állapotára (2003–2005. Debrecen)

Fert

õzés

gya

kori

sági

%-a

A 2 éves kórtani adatokból megállapítható a RUMBASOL kiváló ellenállóképes-sége a Sclerotiniával szemben. A tányérbetegségekkel szemben is jobb a toleran-ciája az átlagosnál. A Diaporte ellen a tõszám 45-55000 közötti tartománybantartásával védekezhetünk.

Tányérbetegségek

Sclero (száron)

Diaporte (száron)

35 ezer/ha 45 ezer/ha 55 ezer/ha 65 ezer/ha


tõzés ugrásszerûen megnõ (8. ábra) –és az optimális vetésidõ alkalmazásá-ra. Kísérleti tapasztalat, hogy a túlkorai vetés a napraforgóban sem kö-vetendõ, mert lehetõséget ad a gom-bák korai fertõzésére, s így továbbikémiai szerekkel való beavatkozásralesz szükség (9. ábra).

A kívánatos agrotechnika betartásamellett is szükség van általában egyvirágzást követõ gombaölõszeres ke-zelés végrehajtására.

A technológia utolsó fejezete anapraforgóban a deszikkálás és a be-takarítás, mely komoly veszteségekforrása lehet. A napraforgó deszikká-lása általánossá vált, ezért mindenek-elõtt a helyes kezelési idõpont megvá-lasztása fontos, hisz a biológiai érett-ség kivárása, s ezzel a terméskiesésekelkerülése mindenképpen kívánatos.

A gondos technológia meghozza eredményét, s ezzel atermelõ megélhetését, biztonságát, fejlesztési lehetõségeitis biztosítja. Minden jel arra mutat, hogy az olajos növé-nyek termesztése nemcsak elõnyös, de stratégiai fontossá-gú is lesz a jövõben. Míg azonban a repce a biodízel forrá-sa lesz az EU országaiban, így az olajfeldolgozó kapacitá-saikat a repce fogja lekötni, addig elõtérbe kerül a napra-forgó étolaj import, amit közelségünk és meghatározó ter-melési volumenünk miatt elsõsorban Magyarország tudkielégíteni. Öröm volt olvasni Papula Lászlónak, a BungeRt. vezérigazgatójának biztatását (Magyar Mezõgazdaság2006. január 18.): „Azt üzenem a magyar napraforgó ter-melõknek, ... szeressék ezt a növényt, bátran vessenek be-lõle minél többet, mert igény változat-lanul van és lesz rá, ez egy biztosaneladható termék!”

Ami a felvásárlási árakat illeti, to-vábbra is az egyik meghatározó felté-tel lesz a minõség. A minõség garan-ciája egyrészt a helyes fajtaválasztás,mely a jól termõ és egyben magasolajtartalmú hibrid(ek) kiválasztásátjelenti, másrészt a gondos és szaksze-rû növényvédelem.

A 2006. évi napraforgó termesz-téshez szükséges meghatározó dönté-seket – legkésõbb – most kell meg-hozni! A mibõl mennyit vessek kér-dés már nem halasztható tovább. Anemesítõházak gazdag kínálatából isnehéz választani, ha az elõttünk álló

évjárat bizonytalanságaira gondolunk. Akkor járunk elhelyesen, ha több hibridre alapozunk, melyek között aszárazsággal szembeni jól alkalmazkodók, de a nagyobbcsapadékot meghálálók, illetve arra toleráns fajták isszerepelnek.

A MONSANTO részérõl egy minden évjáratra megfele-lõ kínálattal rendelkezünk. Az elmúlt években, ahogy a 10.ábra mutatja, hibridjeink üzemi körülmények között is 4t/ha feletti termésekre képesek! A GEOL és a SAMBASOLelsõsorban száraz évjáratban, a RUMBASOL pedig csapa-dékosabb viszonyok között – köszönhetõen kiemelkedõrezisztenciális tulajdonságainak! – szerepel kiválóan. Hib-ridjeinkben azok sem csalódnak, akik a magas olajtartal-mat is nélkülözhetetlennek tartják. Ebbõl a szempontból

9. ábraA vetésidõ hatása a RUMBASOL kórtani állapotára (2003–2005. Debrecen)

Fert

õzés

i gya

kori

ság,

%

Tányérbetegségek (%) Sclerotinia (száron) (%) Diaporte (száron) (%)

1. ápr. 1–2.2. ápr. 14–15.3. május 3–8.

A RUMBASOL 2 éves kórtani adataiból megállapítható,hogy a Sclerotiniával szemben nagyfokú toleranciával bír.A tányérbetegségek és a Diaporte fertõzés a vetésidõ kitolásá-val a veszélyességi küszöb alá csökkenthetõ.

10. ábraA DK napraforgó hibridek üzemi terméspotenciáljai (2002–2005. Monsanto üzemi kísérletek)

Kas

zatt

erm

és, t

/ha

Hibridjeink minden évjáratban 4 t/ha fölött teljesítettek!


MOST RENDELJE MEG A MAG C. SZAKLAPOT 2006. ÉVRE!ELÕFIZETÉS TOVÁBBRA IS VÁLTOZATLAN ÁRON ÉS FELTÉTELEKKEL!!!

M E G R E N D E L Õ L A P

MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2006. ÉVRE A MAG KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV (+ POSTAKÖLTSÉG)

NÉV: ......................................................................................................................................................................................................LEVELEZÉSI CÍM: ............................................................................ SZÁMLÁZÁSI CÍM: ...........................................................................PÉLDÁNYSZÁM: ....................... DÁTUM: ........................................ CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS: .......................................................................

VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT.MOBIL: 06 30 221-7990 E-MAIL: [email protected]

BANKSZÁMLASZÁM: 56100055-16100192

AJÁNLJA SZAKLAPUNKAT KOLLÉGÁINAK IS!

minden hibridünk, de különösen aSAMBASOL és a RUMBASOL a je-lenlegi magyar fajtaválaszték egyiklegjobbja (11. ábra). Az idõk szavát kö-vetve felkészültünk a magas olajsav-tartalmú napraforgó iránti igényre is.A tavalyi pozitív kísérleti tapasztalatokután idén elsõ évben kínáljuk az ún.HO típusú – Franciaországban piac-vezetõ – ORASOL nevû hibridünket.

Nem elhanyagolható az a „hozzá-adott érték” sem, melyet a szolgálta-tás oldaláról kibõvített kereskedõi éslogisztikai csapatunk kínál a magasértékû vetõmag választékunk mellett,a kiszállítás és a szaktanácsadás terü-letén.

KISS ISTVÁNNÉ DR.MONSANTO KERESKEDELMI KFT.

11. ábraA RUMBASOL és a SAMBASOL termés és olaj poziciója

a korai érésû hibridek csoportjában (2005. OMMI kísérletek)

Kas

zatt

erm

és, t

/ha

Olajtartalom, sz. a. %

Mezõgazdasági Könyvhónap 2006. február . . . . . . . . . . 3

Új Növénytermesztéstan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

DR. HESZKY LÁSZLÓ

Kell-e félnünk a transzgénikus növényektõl? . . . . . . . . . 5

GÕGÖS ZOLTÁN

A biomassza potenciál és hasznosítása Magyarországon .11

Széchenyi-díjas akadémikusok a pártokhoz . . . . . . . . . 14

Földmûvelés és földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

DR. KAJDI FERENC

A szójatermesztés és fajtakiválasztás aktuális kérdései . 15

DR. OLÁH ISTVÁN

Szõlõ-adta sors (Születésnapi beszélgetés Lakatos Andrásszõlész-borásszal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

DR. FENYVESI LÁSZLÓ

Gondolatok a mezõgazdasági termelésben megvalósulóinnovációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

KISS ISTVÁNNÉ DR.A napraforgó termelés fejlesztési lehetõségei a legújabbpiaci kilátások és kutatási eredmények tükrében . . . . . . 27

DR. HAJDÚ JÓZSEF

A mezõgazdasági gépek fejlesztési irányai (I.) . . . . . . . 33

DR. BÉRCI GYULA

Civil tézisek az energiabiztonság megteremtésérõl . . . . 36

Gábor Dénes-díj 2005. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

AGRO+MASHEXPO 2006. díjak . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

AT

AR

TA

LO

MB

ÓL

...

„Tolle, lege et fac!!!”

Vedd, olvasd és cselekedd!!!Szerkesztõségünk új címen!!!

1073 Budapest, Dob utca 90.

1073 BUDAPEST, DOB U. 90.


A mezõgazdasági gépek fejlesztési irányai(I.)

TRAKTORFEJLESZTÉSI TRENDEKAz új fejlesztésû traktorok motorteljesítménye szinte

minden kategóriában növekszik. A klasszikus felépítésûsztandard traktorok kategóriájának a csúcsát képezõ szu-pernehéz univerzális traktorok motorjának teljesítménye260 kW (350 LE) fölé emelkedett (Fendt 936 Varió, JohnDeere 8530), a speciáltraktoroké pedig elérte a 440 kW-ot(600 LE-t) (Challenger 875B). Egyre korszerûbb konst-rukciójú motorok szolgáltatják a teljesítményt a traktorok-ban. Az elektronikus vezérlésû többszelepes, vagy„Common-Rail” közös nyomócsöves motorok befecsken-

dezési nyomása 1500-1600 bar-ra emelkedett, amely azüzemanyag tökéletesebb porlasztását és égését eredmé-nyezi. A motorokon energia-megtakarítási céllal flexibilishajtású és állítható lapátozású hûtõventilátorokat alkal-maznak. Mindezek következményeként a legkorszerûbb

motorok már teljesítik az EU-III/TIER-III füstgáz norma-tíva követelményeit, míg a traktormotorok többsége mégaz EU-II/TIER-II követelményeket képes csak teljesíteni.A motorok fajlagos hajtóanyag-fogyasztása folyamatosancsökken. A legkorszerûbbek már 190-195 g/kWh fajlagosfogyasztással rendelkeznek. Egyre több motorgyártó enge-délyezi a biodízel hajtóanyag alkalmazását is. Új jelenséga nyers növényi olaj motorhajtóanyagkénti alkalmazása,amelyre a motorra szerelt átalakító készlettel vagy ún. kétüzemanyag-tartályos módszerrel nyílik lehetõség. Ezzel amezõgazdasági üzem a saját maga által megtermelt növé-nyi olajjal üzemeltetheti az erõgépeit, amennyiben rendel-kezik saját olajpréssel és olajszûrõvel. Külföldön, elsõsor-ban Németországban több traktort üzemeltetnek már nyersnövényi olajjal. Gépköri konstrukcióban gazdaközösségekis alkalmazzák a megoldást, már vannak olyan traktorok,amelyek hároméves használaton túl is üzemelnek. A mo-torkonstruktõrök a módszert nem tartják teljesen kocká-zatmentesnek. A nyers növényi olaj motorhajtóanyag ésalkalmazási módszert Németországban már elõszabványo-sították. Magyarországon a technikai feltételek mellett jö-vedéki adó elengedése is megoldásra vár.

Egyre több traktort szerelnek fel fokozat nélküli auto-mata vagy elõre programozható, terhelés alatt kapcsolhatóhajtómûvel (sebességváltóval).

A korszerû elektrohidraulikus vezérlésû hajtómûvekegyre jobb átviteli hatásfokkal üzemeltethetõk.

A legtöbb korszerû traktor már 40 vagy 50 km/h végse-bességre képes, de megjelentek a 60 km/h maximális sebes-ségre képes típusok is (Fendt 936 Vario, JCB 8250). Ezek

1. ábraKorszerû „Common Rail” befecskendezésû motor

2. ábraAutomata traktor sebességváltó

Az idén huszonnegyedszerre megrendezett Agro+Mashexpo megfelelõ alkalom volt arra, hogyszámba vegyük milyen irányban fejlõdik a mezõ-gazdaság gépesítése. Melyek azok az új mûszakimegoldások, amely az erõ- és munkagépeknél akorszerûsítés, a termelékenység növelése, a mun-kaminõség javítása és a kezelés egyszerûsítéseirányába hatnak. Az Agro+Mashexpon a kiállítókis elsõsorban az újdonságokkal jelentek meg, ígya látogatónak módjában állt szemrevételezni ésértékelni az új technikai megoldásokat.


közlekedésbiztonsági engedélyezése a legtöbb országbanmegtörtént, Magyarországon ez még várat magára.

A nagyobb sebesség elérésének fontos feltétele a kor-szerû mellsõtengely rugózás, amelyet egyre több traktoronalkalmaznak már. A legkorszerûbb megoldások a függetlenkerékfelfüggesztéssel kombinált mellsõ kerék rugózások,amelyhez kapcsolt vezetõfülke rugózás is kapcsolódik, ígya vezetõ komfortja és a traktor irányíthatósága is javul.

A nagysebességû haladásnál a nagyteljesítményû trak-torok menetstabilitását elektronikus ellenõrzõ és szabály-zó szenzorokkal (FSC Fendt Stability Control) biztosítják.Ezzel garantálják a kerekek biztos tapadását, a biztonsá-gos kormányzást és a fékek hatásosságát. Egyre általáno-sabban alkalmazzák a négykerékre ható fékrendszert.Gyorsan terjednek a traktorokon az automatikus kormány-zási rendszerek, amelyeket GPS vezérléssel mûködtetnek(AutoTrac, AutoGuide, Claas Laserpilot). Ezekkel jelentõs20-30%-os munka-termelékenységi és mûvelési pontosságjavulás érhetõ el.

Alkalmaznak lokális automata kormányzási rendszere-ket is, amelyek 2-3 centiméteres pontossággal képesek kö-vetni a kijelölt nyomvonalat. Ezek 3D kamerával (Duo-Drive) vagy ultrahangos érzékelõkkel (PSR) mûködnek.

Megjelent a traktorokon a kormányzással vezérelt hátsófüggesztõmû, amely mindig a nyompár tengelyére vezérlia függesztõ berendezést és a rá kapcsolt munkagépet(Claas Xerion 3300). Ezzel pontos nyomvonal követés va-lósítható meg.

A traktorokra egyre nagyobb belsõterû és üvegfelületûkomfortosabb vezetõfülkék kerülnek és egyre gyakoribb a70 dBA alatti zajszintû kivitel is. A vezetõfülkék pneuma-tikus vagy hidraulikusan rugózottak. A vezetõülések rugó-zása automatikusan igazodik a traktorvezetõ súlyához. Lé-teznek már aktív csillapítású vezetõülések is (JohnDeere), amelyek szinte teljes egészében képesek kiszûrnia traktor kerekei által gerjesztett lengéseket. A legkorsze-

rûbb üléskonstrukciók oldalirányban 20-30º-ban tudnakelfordulni. A vezérlõpultot a modernebb típusoknál azüléssel együtt mozgó kivitelben építik, ergonómiailag tel-jesen jobb kézre méretezve. A traktorokra szerelt gumiab-roncsokat is gyors ütemben fejlesztik, a 9000-es radiálok,az útviszonyokhoz alkalmazkodni képes XeoBil és az SVT(Super Volume Tyre), az öntisztuló Traxion abroncsok le-hetõvé teszik az egyre kedvezõbb vontatási hatásfokot, ajó lengéscsillapítást és a biztonságos haladást.

Széles körben alkalmazzák az erõgépek és a kapcsoltmunkagépek ellenõrzésére, illetve a munka során beavat-kozásra is képes ISOBUS Systemet, amelynek a fõbb ele-meit már tartalmazzák az EU szabványok.

Az ISOBUS/CAN BUS rendszerek alkalmasak az ada-tok folyamatos rögzítésére és gyûjtésére, amelyek ADS(Automatisches Dokumentation System) és bluetooth kap-csolt mobiltelefonon keresztül számítógépre vihetõk, fel-dolgozhatók és kiértékelhetõk.

Megjelentek a hibrid (dízel–elektromos) traktorok kí-sérleti példányai is, amelyek új alternatívákat nyithatnak a

3. ábraA 65 km/h-os végsebességre képes JCB gyorstraktor

4. ábraA Claas Xerion eszközhordozó Lemken vetõagregáttal

5. ábraA CASE-IH STX 53` Qudtrac gumihevederes járószerkezetû traktor


gépcsoport vezérlésében és automatizálásában. A hibridhajtások az arató-cséplõgépek konstrukciójában is helyetkaptak (kísérleti jelleggel), ami a hajtáskonstrukciók le-egyszerûsítéséhez vezethet.

TALAJMÛVELÕGÉP-FEJLESZTÉSEKA talajmûvelõgép konstrukciókat az energiatakarékos-

ság és a költségcsökkentés irányában fejlesztik. Növekszika gépek munkaszélessége is. A kínálatban megjelentek a12-14 m munkaszélességû passzív munkaszerszámokkalszerelt tarlómûvelõ kultivátorok (Lemken Gigant, HorschTerrano). Bõvül a nagy munkaszélességû tarlóhántó ekékkínálata, amelyek a felsõ 10-15 cm-es talajszelvény forga-tására alkalmasak (Bugnot, Lemken). Egyre több gyártóajánlatában szerepelnek kétsoros rövid tárcsás boronák,amelyek jól beváltak a mulcsmûvelésre, illetve a mulcstar-

ló ápolására. Az egyenként csapágyazott tárcsaleveleketmerev és rugós felfüggesztéssel is készítik (Agrisem,Strom), javítva a mûvelés során a tárcsalevelek porhanyítóhatását. Kötött talajokra egyre nagyobb számban gyárta-nak, 4-6 méteres munkaszélességgel, 25 cm mélyen dolgo-zó rugós terhelésû kapákkal szerelt szántóföldi nehézkulti-vátorokat, amelyek kiválóan alkalmasak a szántás helyette-sítésére (Väderstad Cultus, Horsch TerraGrip).

A mulcsmûvelõ kultivátorokra és a kombinált tárcsásmulcsmûvelõ eszközökre gyakran ráépítenek vetõagregá-tot, ezekkel egy menetben végezhetõ el a mulcs kezelése,a minimális talajelõkészítés, a vetés és a vetõágy lezárása(Rabe Aquila, Vogel-Noot TerraVant, Agrisem Disc-0-Sem,Horsch Sprinter, Väderstad Spirit, Farmet Excelent).

VETÕGÉPFEJLESZTÉSI TRENDEKA gabona sorvetõ és a kukorica/cukorrépa szemenként

vetõ gépeknél a pneumatikus rendszerek tökéletesítése ré-vén javult az adagolás és a vetési pontosság. Új fejlesztésû

magszámláló és adagolást vezérlõ elektronikákkal 10%-osvetõmag megtakarítást is el lehet érni, amely figyelemmelaz értékes vetõmagvak magas költségeire jelentõs költség-kímélést eredményez. A pneumatikus kalászos gabonave-tõknek megjelentek a 10 méter feletti változatai (AmazoneCitan). A kukorica és cukorrépa szemenként vetõk mulcs-ba vetõ kunstrukciós megoldásban is készülnek, legtöbb-ször granulátum- és sormûtrágyázóval kiegészítve (HorschMaistro, Kleine SDS). Megjelentek Európában is – eddigelsõsorban csak az USA-ban ismert – mulcsba és bakhátbavetõ kukorica szemenként vetõ gépek is (Horsch Focus). Avegyszertakarékosság és vegyszerhasznosulás érdekébenáltalánossá vált a vetõgépeken a sormûtrágyázó és talajfer-tõtlenítõ adapterek alkalmazása.

A TÁPANYAGKIJUTTATÓ GÉPEK FEJLESZTÉSEA függesztett röpítõtárcsás mûtrágyaszórók tartálytérfo-

gata a traktorok hidraulikus hárompont függesztõ berende-zésének terhelhetõsége függvényében növekszik. Ma már4000-4500 literes tartállyal is készülnek függesztett gépek.A munkaszélességük pedig 40 m fölé emelkedett. Az ada-golási pontosság, a területegységre kiszórt mûtrágya pon-tosságának szabályozása (Rauch CDA), valamint a szórás-kép igény szerinti változtatása (Amazone GPSswitch,Bredal F2X) a kijuttatás egyenletességét hivatott javítani.Jelentõsen nõtt a vontatott és a magajáró, nagy teljesítmé-nyû mûtrágyaszórók kínálata, amelyek 11-14 m3-es tartály-lyal rendelkeznek és 12-15 tonna mûtrágya befogadásáraképesek (Bredal K125 LBE, Damman D 065 A, RoGator618). Több gyártó is kialakított csigás átrakókocsival kom-binált mûtrágyaszórót, amely munka közben a mûtrágya-szóró tartályának folyamatos utántöltését képes megoldani(Hufgord HGS, Rauch TWS).

(Folytatjuk!)DR. HAJDÚ JÓZSEF

FVM MGI, GÖDÖLLÕ

6. ábraAz AGRISEM mulcsmûvelõ és mulcsbavetõ agregát

Ha rendszeresen hirdet szaklapunkban, nemcsakcégét, termékeit reklámozza, ismertségét növeli,hanem hozzájárul a gazdasági kommunikáció; aszakmai tájékoztatás, tájékozódás, információára-moltatás színvonalának kívánt és szükségesemeléséhez, és szaklapunkat is támogatja.

A VETMA Kht.,a MAG Kutatás–Fejlesztés és Környezet Szerkesztõsége

®


1. A globális környezetvédelem nemzeti kötelezettségei és ahagyományos energiaforrás-készletek kimerülésének kilá-tásai új helyzetet teremtettek energia stratégiánk kialakítá-sában. Ennek készítésénél konstans tényezõnek kell tekin-teni a hosszú távra kötött államközi energiaszállítási meg-állapodásokat. Partnereink szállítási készségének kérdõje-le diplomáciai bonyodalmakat kelthet. A biztonsági terve-zésnél ezért hangsúlyozott tapintattal szükséges kezelnienergiapolitikánk távlatainak egyezményes oldalait.

2. A stratégia kidolgozása – végrehajtása nem kizárólagosanállami feladat. Az állami célok és fejlesztési források –kötelezettségek mellett tartalmaznia kell az energiapiackeresleti és kínálati szereplõinek céljait – lehetõségeit –érdekeit. Ezek ismerete hatásvizsgálatokkal megalapozha-tó, s nélkülük a rögtönzés hibája nélkül nem lehet hitelesvéleményt alkotni, mennyi új vezeték és tározó építésérelesz szükség 2010-ig és az utána következõ idõszakban?A tervezési munka jellemzõje, hogy energiatermelésünkés felhasználásunk korszakváltáshoz érkezett, a hagyomá-nyosak mellett új, markáns tényezõk jelentkeznek, ame-lyek hatását a stratégiakészítéskor – hatásvizsgálatok nyo-mán szükséges figyelembe venni.

3. A magyar energiastratégia idõhorizontját szükségszerû-en igazítani kell az EU 2007–13 közötti költségvetésiidõszakához. E stratégia fõ irányvonalát a II. NemzetiFejlesztési Tervnek tartalmaznia kell. A régiók, a kistér-ségek, az önkormányzatok, a települések lakossága ésvállalkozói csak így juthatnak azokhoz a pályázat támo-gatási forrásokhoz, amelyekkel jelentõs mértékben tud-nánk részt venni a potenciális helyi energiatermelés ésfelhasználási lehetõségek kiaknázásában. E lehetõségnemcsak biztonságtechnikai rendszer, hanem fontosnemzeti érdek.

4. A nemzeti energiastratégia tervezésének kiemelt hangsúlyai:4.1. Nemzeti energiatakarékossági program, amely-

nek elsõ ütemében – 2007–2013 között – szüksé-ges és lehetséges megvalósítani az 500000 panel– és 200000 más ipari technológiával épített lakásés építmény hõszigetelését. A 2014 utáni másodikütemben további kb. 2 millió lakásra terjedhet kia hõszigetelési program. Már az elsõ ütembenmegtakarítható lenne a fûtésre használt gáz kb.1/3-a. E lakásszigetelési (takarékossági program)az építõ – szerelõipar élénkítését és kb. 40000 vi-déki, 20000 fõvárosi munkahely teremtését segí-tené. Portugália, Írország bevált gyakorlatávalegyezõen hozzájárulna településeink felújításá-

hoz, az ott élõ emberek életvitelének, javaik érté-kének javításához.

4.2. Sürgetõen megoldandó feladat az energiatermelésdecentralizálása, s a hozzá szükséges törvénykezé-si közigazgatási érdekeltségi stb. feltételek kidolgo-zása. Így lehetséges kialakítani a régiók – kistérsé-gek – települési önkormányzatok energiapolitikáját,a helyi energiahordozó termelési – felhasználási fej-lesztéseket. Jogalkotással, pénzügyi szabályozássallehetõvé kell tenni 40 db, átlag 10 MW kapacitásúkistérségi, helyi villamos erõmû építését; tûzifa –energiafû – energiaültetvény hasznosítására, és 40db kistérségi, évi kb. 1500 t bioetanol üzem építé-sét, gabona–kukorica bázison, valamint 15 kismére-tû biogáz-üzem telepítését, helyi nyersanyagokhasznosítására.

4.3. Az energia stratégiában tételesen szükséges szere-peltetni a megújuló energia öt irányát – úgy minta bio-, a geo-, a nap-, a szél-, a vízenergia – terme-lési felhasználási elõirányzatait. Civil számításokszerint, ME termelésre 2010-ig tervezhetõ:600 MW biomassza villamos energia,150 MW napenergia (napelem, napkollektor),350 MW szélenergia,500 millió m3 biogáz,600 MW víztározós csúcserõmûvi energia,300 MW földhõ (fõként hõszivattyú) energia,1,8 millió t bioetanol termelés (melybõl kb. 200 e thazai motorüzemanyag felhasználás, a többi EU ki-vitel),200 e t biodiesel. A megújuló energiatermelés mûködõ és fejlesztéselõtt álló hazai nagykapacitásai mellett létjogosult-sága van a regionális, kistérségi termelõ egységeklétesítésének, mintegy 40 kistérségi bioetanol és 10biodiesel kapacitással.

4.4. A megújuló energiatermelés és felhasználás fejlesz-tési elõirányzatait önálló fejezetben foglalva tartal-maznia kell a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A ré-giók, kistérségek, települési önkormányzatok, vál-lalkozók a megújuló energiatermelés, felhasználásfejlesztéséhez csak ekkor képesek igénybe venni azEU pályázati támogatások forrásait. E forrásokigénybevételével a megújuló energiatermelésbenMagyarország az EU fontos tényezõje lehet.Az E célra igénybe vehetõ pályázati támogatás kb.2800-3000 milliárd Ft-ra tehetõ. Ennek felhasználá-

Civil tézisek a magyarenergiabiztonság megteremtésérõl

A ISZ


sa újabb kb. 120-130000 vidéki munkahely telepíté-sét segíti, miközben megszilárdítja a növényter-mesztés szerkezetét, s kb. a keletkezõ 300 e t takar-mányfehérje melléktermék az állattenyésztés fej-lesztési alapját szélesítheti. Biztonságossá teszi –hazai források felhasználásával – energiaellátásun-kat, s javítja életvitelünket.

Az ME részarányát energiatermelési, felhasználásiszerkezetünkbe 2010-ig 25-30%-ra szükséges emelni.

ME SOROZAT (Agrár Innovációs Szövetség)DR. BÉRCI GYULA

ÜGYVEZETÕ ELNÖK

TUDOMÁNYOS TECHNOLÓGIAI ÉS IPARI PARKOK SZÖVETSÉGE

AGRÁR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG

Gábor Dénes-díj 2005.Tavaly december 22-én, a Parlament Fõrendiházi ter-mében osztották ki a 2005. évi Gábor Dénes-díjakat.

A négy díjazott közül kettejük tevékenysége szo-rosan kötõdik a mezõgazdasághoz. Dr. Nyiredy Sza-bolcs gyógyszerész, az MTA levelezõ tagja, a Gyógy-növény Kutató Intézet Rt. elnök-igazgatója az analiti-kai kémia és a gyógynövény-kutatás terén elért tudo-mányos eredményeiért, a teljesen új elven mûködõkromatográfiás módszereiért és az elválasztás opti-malizálási rendszere kifejlesztéséért, több, államilagelismert és irányítása alatt kifejlesztett gyógynövény-fajta nemesítéséért, kiterjedt publikációs, továbbá si-keres hazai és nemzetközi tudományos közéleti ésegyetemi oktatói tevékenységéért, a kutatási területénmegvalósult hazai és nemzetközi együttmûködésénekindukálásáért kapta. A díjat Gráf József földmûvelés-ügyi–vidékfejlesztési miniszter és Garay Tóth Jánoskuratóriumi elnök adták át.

Somosi László gépészmérnök, energiagazdálko-dási gazdasági mérnök, a Pannonpower HoldingRt. elnök-vezérigazgatója, a mecseki mélymûvelé-sû bányák rekultivációjában, Pécs város környezetiterhelésének csökkentésében, az energiatermelésteljes vertikumát átfogó tudományos biomassza-program indításában vállalt meghatározó tevékeny-ségéért, a környezet védelmét szolgáló fejlesztésekvégrehajtásáért, a villamos energia elõállításában amegújuló energiaforrások felhasználását elõsegítõ,struktúra- és technológiaváltást eredményezõ inno-vatív vezetési módszeréért, a villamos- és hõener-gia-termelõ kapacitásoknak a lehetõ legkisebb kör-nyezeti terhelést okozó, azaz környezetbarát fej-lesztéseknek az ösztönzéséért, a biomassza és aföldgáz optimális felhasználásán alapuló XXI. szá-zadi technológia meghonosításában és továbbfej-lesztésében vállalt irányító szerepéért. A díjat Dr.Persányi Miklós környezetvédelmi–vízügyi mi-niszter és Garay Tóth János kuratóriumi elnök ad-ták át.

AGRO+MASHEXPO 2006.

NAGYDÍJAKLinamar Rt., Mezõgép DivízióOROS SF 12-QSA szárzúzós kukorica csõtörõ adapter

A zsûri indoklása: a legkorszerûbb konstrukciósmegoldásokat, új hajtásrendszert és QSA szárzúzósmegoldást alkalmazó tizenkét soros hazai fejlesztésû ku-korica csõtörõ adapter világviszonylatban is újdonság-nak számít. A legnagyobb teljesítményû arató-cséplõgépekhez illeszthetõ. Az elmúlt évben a New HollandCR-980-as arató-cséplõ géppel 55 t/órás kukorica beta-karítási rekordot állított fel.

Az adaptert forgalmazzák Magyarországon kívülNyugat-Európában és a tengerentúlon is.

ISV Hústermelést Szervezõ Rt.ISV – WEDA Multifázisos Dry-Comp száraz malacta-karmányozási technológia

A zsûri indoklása: a számítógép-vezérlésû multi-fázisos malactakarmányozási rendszer 10 komponens-bõl 10-féle receptúra szerint, 5 takarmánygörbe alapjánirányítja a technológiát, az egyes komponenseket 10gramm pontossággal méri be. Az abrak-takarékos éskörnyezetbarát takarmányozási rendszer 5-6%-kal csök-kenti a takarmányozási költségeket és KNA-modulja ré-vén csökkenti a trágyába kerülõ nitrát és foszfor meny-nyiségét.

KÜLÖNDÍJFerro Flex Kft.3F-30FF traktoros homlokrakodó BDP 20-as és BDP23-as magas ürítésû markolókanállal

A zsûri indoklása: a 90-130 LE-s univerzális trakto-rokhoz illeszthetõ hidraulikus mûködtetésû homlokra-kodó korszerû gémrendszere és speciális kialakítású,magas ürítésû markolókanalai révén 4,1 + 1,5 m-es ma-gasságot tud elérni, 2,4 t teher emelése során. Különö-sen elõnyösen használható a gabonatárolókban és sze-mestermény-kezelõ telepeken.

(FORRÁS: HUNGEXPO ZRT.)


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

TISZTELT PÁLYÁZÓ!

A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG c. mezõgazdasági és környezetgazdálkodá-

si szaklap Szerkesztõsége a 2006. évben is pályázati felhívást tesz közzé olyan szakcikk(ek) meg-

írására, amely a magyar agrárgazdaság (növénynemesítés, növénytermesztés, környezetgazdál-

kodás) és a közgazdasági környezet kapcsolatát – bármely nézõpontból – a kutatás, fejlesztés,

termelés, kereskedelem és környezet stb. oldaláról vizsgálja és széleskörû szakmai érdeklõdést,

visszhangot vált ki.

A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos és magyar legyen.

A pályázat nyilvános. Részt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember.

A pályázat kritériuma, hogy a 2006-ban a MAG c. szaklap valamelyik számában jelenjen meg.

A terjedelem nem korlátozott.

A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli

oda a MAG ARANYTOLL-at.

A pályázat többcélú: egyrészt hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció,

szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítése.

A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2006. november 30.

2006. február hó

Tisztelettel:

a VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG Szerkesztõsége

®

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal.Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje

Telefon/fax: 322-5661 Telefax: 365-6130 E-mail: [email protected], [email protected]õszerkesztõ: Dr. Oláh István

Grafika: BP DESIGN HU ISSN 1588-4864Elõfizethetõ a VETMA Kht. címén. Elõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év (+postaköltség)

Bankszámlaszám: 56100055-16100192Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné

06/30/221-79-90

1073 Bp., Dob u. 90.

tisztelt olvasó!...2006. február–március „tolle, lege et fac!” 3 tisztelt olvasó! „ad...

Documents