tiszbau ipari, kereskedelmi és szolgáltató kft · web viewtárgyi előzetes vizsgálati...

SELECTRIC Bt.Mezőkövesd

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

Váraszó kg 2. számú transzformátor állomás leágazás rekonstrukció

Készítette:

MENDIKÁSMÉRNÖKI KÖRNYEZETVÉDELMI KFT.

Miskolc, Kazinczy u.28.

Mezei Gábor Fülöp Miklósügyvezető témafelelős

Miskolc, 2017. május

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓVáraszó légvezeték rekonstrukció 1.1. A tervezett tevékenység célja

FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Tárgy: Váraszó kg 2. számú transzformátor állomás leágazás rekonstrukció

Tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció készítője a MENDIKÁS Mérnöki Környezetvédelmi Kft. (3525 Miskolc, Kazinczy u. 28.). Mint a Társaság ügyvezetője, ezúton nyilatkozom, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt adatok valódiságáért és az azokból nyert információk megfelelőségéért, valamint a dokumentumban szereplő meghatározások szakmaiságáért Társaságunk teljes körű felelősséget vállal.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció minősített adatot vagy üzleti titkot képező adatot nem tartalmaz.

A tevékenység végzése során felhasználandó anyagok környezetvédelmi minősítése nem szükséges.

A tevékenység végzése során országhatáron átterjedő hatások nem lépnek fel.

Erdő terület igénybevételére a Váraszó 073 hrsz. ingatlanon kerül sor.

Miskolc, 2017. május 25.

Mezei Gábor ügyvezető

Dokumentáció azonosító: MENDIKÁS Mérnöki Környezetvédelmi Kft.1725_ Előzetvizsgdok.docx Miskolc, Kazinczy u. 28. Tel/Fax.: 46-411-404

2/54


TartalomFelelősségvállalási nyilatkozat.................................................................................................21. Előzmények, a dokumentáció készítője...............................................................................4

1.1. A tervezett tevékenység célja...........................................................................................41.2. Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítője................................................................5

2. A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai, minősített adatok. .62.1. A tevékenység volumene..................................................................................................72.2. A működés megkezdésének várható időpontja, időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása...................................................................................................72.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településfejlesztési tervben rögzített módja......................................................72.4. A tevékenység megvalósításához szükséges és az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye.................................................................................................................82.5. A tervezett technológia, tevékenység megvalósításának leírása az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadásával...............................................................................................222.6. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége..............................................................................................................222.7. A már tervbe vett környezetvédelmi intézkedések és létesítmények.............................232.8. A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek..............................................................................................................................25

3. A tevékenység számításba vett változatának összefüggése olyan korábbi terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását.............................................................264. A tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése.............275. A hatótényezők várható mértékének előzetes becslése....................................................27

5.1. Az építési fázis hatásfolyamatai.....................................................................................275.2. Működési fázis hatásfolyamatai.....................................................................................28

6. A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése.......................................286.1. Földtani közeg, talaj.......................................................................................................286.2. Felszíni és felszín alatti vizek........................................................................................326.3. Élővilág, táj....................................................................................................................386.4. Levegő............................................................................................................................42

6.4.1. Építési fázis.............................................................................................................436.4.2. Üzemelési fázis.......................................................................................................44

6.5. Zajvédelem.....................................................................................................................446.5.1. A hatásterület kiterjedése........................................................................................446.5.2. A tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapot...........................456.5.3. A tevékenység hatása a környezeti állapotra...........................................................45

6.6. Hulladékgazdálkodás.....................................................................................................526.6.1. Létesítés..................................................................................................................526.6.2. Üzemelés.................................................................................................................52

6.7. A hatásterület kiterjedése...............................................................................................536.8. A hatásterület környezeti állapota..................................................................................53

MELLÉKLETEK...................................................................................................................54


3/54

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓVáraszó légvezeték rekonstrukció

1. Előzmények, a dokumentáció készítője

1.1. A tervezett tevékenység célja

1. ELŐZMÉNYEK, A DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTŐJE

1.1. A tervezett tevékenység célja

Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 13.) tárgyi 20 kV-os légvezeték hálózat rekonstrukcióját irányozta elő. A rekonstrukciós munkálatok megoldására jelen dokumentációban ismertetésre kerülő műszaki megoldás született.

Az ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., mint beruházó, megbízta a SELECTRIC Bt.-t (3400 Mezőkövesd, Lenke út 8.) a létesítési munkálatok megtervezésével, a tervek engedélyeztetésével.

A beruházás célja a terület villamos energiaellátás biztonságának biztosítása.

A tervezett munkálatok során az alábbi résztevékenységek valósulnak meg:

A hálózat megnevezése: Váraszó 20kV-os és 0,4kV-os légvezeték hálózat Engedélyes: ÉMÁSZ Hálózati Kft. 3525. Miskolc, Dózsa Gy. út 13.Tervező intézet: Selectric Bt 3400 Mezőkövesd, László Károly út 10.Tervező: Sugár László tervezői szám: V-; EN-HŐ-; EN-ME-; EN-

VI-05-0774 3400 Mezőkövesd, László Károly út 10.

Beruház: ÉMÁSZ Hálózati Kft. 3525. Miskolc, Dózsa Gy. út 13.Költségelőirányzat: 18 500 000.-FtRendeltetése: villamos energia ellátásKivitelező: megbízás alapján

A bontandó 20 kV-os légvezeték hálózat:Üzemi feszültség: 20 kV Bontandó nyomvonal hossz: 1643m Frekvencia: 50 HzÁramnem: 3 fázisú váltakozóVezetők száma, keresztmetszete, anyaga: AASC 3x35mm²

Létesítendő 20 kV-os szabadvezeték hálózat:Üzemi feszültség: 20 kV Teljes nyomvonal hossz: 1773,5 m Frekvencia: 50 HzÁramnem: 3 fázisú váltakozóVezetők száma, keresztmetszete, anyaga: 3x50 mm2; 3 x 95 mm2 49-AL3 (AASC),Fejszerkezet : Egysíkú, háromszög vezeték elrendezés VÁT-H 20

típusterv szerintSzigetelők: T-20 tip.álló szigetelők és 20 kV, 50 kN

feszítőszigetelőkÉrintésvédelem: Védőföldelés / IT / Földelők: 3 m-es rúd és potenciálbefolyásoló keretföldelő Biztonsági övezet terjedelem: 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de

a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter,


4/54


A bontandó 0,4kV-os légvezeték hálózat:Üzemi feszültség: 0,4 kV Bontandó nyomvonal hossz: 70,5 m Frekvencia: 50 HzÁramnem: 3 fázisú váltakozóVezetők száma, keresztmetszete, anyaga: Ald 4x50+25 mm²

Létesítendő 0,4 kV-os szabadvezeték hálózat:Üzemi feszültség: 0,4 kV Nyomvonalhossz: 70,5 mFrekvencia: 50 HzÁramnem: 3 fázisú váltakozóVezetők száma, keresztmetszete, anyaga: AXKA 3x95 +25/95 mm2 alumínium szigetelt

légvezetékÉrintésvédelem: Nullázás (TN)Földelők: 3 m-es rúd és potenciálbefolyásoló keretföldelőBiztonsági övezet terjedelme: legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a

vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, föld feletti szigetelt vezeték esetében 0,5 méter

A létesítendő OTRL típusú transzformátor állomás:Tartószerkezete: B 14/18 kN beton oszlopTípusa: OTRL 20/400 átmenő állomás Felszerelt készülék: 400/22, 160 kVA teljesítményű Zárlatvédelem és túlfeszültség-védelem: ABSzMKF 24-442 túlfeszültség korlátozóval

NGk-24/16A betétekKapcsoló készülék : OK-2/af-F 24/400 típusú földelőkéses szakaszkapcsoló Kisfeszültségű szekrény: 250/4Leszállóvezeték: 4x 1x95mm2 NYY-O típusú Érintésvédelem: Az egyesített üzemi és védőföldelés eredő ellenállása a 2

W nem haladhatja meg.Földelők: 3 m-es rúd és potenciálbefolyásoló keretföldelők

1.2. Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítője

A tervezett résztevékenységek közül „a létesítendő 20 kV-os szabadvezeték hálózat” a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. mellékletében („76. Villamos vezeték (légvezetéknél 20 kV-tól, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)”), szerepel, így a környezetvédelmi felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A környezetvédelmi felügyelőség megalapozott döntésének meghozatalához szükséges elkészíteni és benyújtani jelen elővizsgálati dokumentációt. A bontási munkálatokra és a 0,4 kV-os vezeték hálózat létesítésére nem vonatkozik az említett rendelet, így azok vizsgálata nem tárgya a dokumentációnak.

A kivitelezési munkálatok tervezője a SELECTRIC Bt. az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítésével a MENDIKÁS Mérnöki Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. Társaságunk rendelkezik a munkavégzéshez előírt akkreditációkkal, amelyeknek adatai az alábbiak:


5/54


- Környezetvédelmi szakértői tevékenység (SZKV) hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, víz- és földtani közeg védelem, zaj- és rezgésvédelem szakterületekreKiadója: B.-A.-Z. Megyei Mérnöki KamaraSzáma: 440/2012Érv. ideje: visszavonásig érvényes

- Hulladékgazdálkodási szakértő (SZKV-1.1.)Kiadója: B.-A.-Z. Megyei Mérnöki KamaraSzáma: 85/2/05/2014Érv. ideje: határozatlan ideig érvényes

- Víz- és földtani közeg védelmi szakértő (SZKV-1.3.)Kiadója: B.-A.-Z. Megyei Mérnöki KamaraSzáma: 86/2/05/2014Érv. ideje: határozatlan ideig érvényes

- Zaj- és rezgésvédelmi szakértő (SZKV-1.4.)Kiadója: B.-A.-Z. Megyei Mérnöki KamaraSzáma: 87/2/05/2014Érv. ideje: határozatlan ideig érvényes

Az EVD ökológiai fejezetét alvállalkozónk Mesterházy Attila készítette el. Akkreditációs adatai az alábbiak:

- Természetvédelmi szakértői tevékenység (SZTV) élővilágvédelem szakterületreKiadója: OKTVF FőigazgatóSzáma: SZ-0060/2012.Érv. ideje: visszavonásig érvényes

Az engedélyek másolatai a mellékletek között találhatóak.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítése során a SELECTRIC Bt. által rendelkezésünkre bocsátott tervanyagok jelentették az alapadatokat.

2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI, MINŐSÍTETT ADATOK

A tervezett tevékenység megvalósítása során más telepítési, technológiai vagy egyéb alternatívákkal nem számolunk, hiszen a terület villamos energiaellátása indokolttá teszi, az új vezeték létesítését, amely más módon, vagy helyen nem valósítható meg. A tervezett tevékenység alapadatait jelen fejezetben mutatjuk be.

Hálózati engedélyes: ÉMÁSZ Hálózati Kft.3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 13.

Engedélyezési eljárást megelőző ÉMÁSZ Hálózati Kft.előzetes vizsgálat díjfizetője: 3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 13.


6/54


Tervező, az ÉMÁSZ Kft. SELECTRIC Bt.megbízása alapján : 3400 Mezőkövesd, Lenke út 8.

Létesítmény célja: Meglévő energiaellátás biztonságának biztosítása

Áram neme: 3 fázisú, 50 Hz periódusú váltakozó áramFeszültség: 20 kV Érintésvédelem: Védőföldelés / IT rendszerTartó szerkezet: Beton oszlop (22 db)

Vas oszlop (2 db)

2.1. A tevékenység volumene

Nyomvonal kiépítése:

Új sodronyvezeték felszerelése: 20 kV – 1773,5 m - 3x50 mm², 3×95 mm2 49-AL3 (AASC)

Tartóoszlopok:

Létesítése: B12/4 típusú - 7 db. B 12/13 típusú – 2 db. B 12/18 típusú – 1 db. B 14/4 típusú – 2 db. B 14/8 típusú – 6 db. B 14/18 típusú – 4 db. V 15/2500 típusú – 2 db.

A tervezett munkálatok rajzait a mellékletek tartalmazzák.

2.2. A működés megkezdésének várható időpontja, időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása

A tervezett munkálatok engedélyezési eljárásának befejezését követően a munkavégzésre sor kerül (várhatóan 2017 évben). A munkálatok időtartama 1 hónapnál rövidebb, a munkavégzés csak nappali (06-22 óra) időszakban történik. A létesítést követően a működési szakasz azonnal megindul, időtartamát a berendezések elöregedése határozza meg.

2.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településfejlesztési tervben rögzített módja

A tervezett tevékenység elemeinek területigénye:

Tervezett szabadvezeték által elfoglalt (lefedett) terület nagysága: 1773,5 m2

Ebből: a tartószerkezetek (oszlopok) által elfoglalt terület nagysága: 24,0 m2

Tervezett szabadvezeték biztonsági övezete: 8867,5 m2


7/54


Megjegyzés: A biztonsági övezetek valós területigényt, lefedettséget nem jelentenek.

A tevékenység helye: Váraszó település bel- és külterülete Területigény az új légvezetékre: 1773,5 m2. Érintett művelési ágak: kivett út, szántó, kivett patak, legelő, erdő,

kivett lakóház, udvar, kivett beépítetlenterület, községi mintatér, kivett árok,

Távlati tervben a művelési ágak megváltoztatása nem szerepel.

A vezeték nyomvonala és biztonsági övezete köz- és magántulajdonú területeket érint.

A helyszínrajzokat a mellékletek között mutatjuk be. Az érintett területek helyrajzi számait az 1. táblázat tartalmazza az építési munkálatokra.

A tervezett rekonstrukciós munkálatok érintik a Váraszó 073 hrsz.-ú ingatlant, melynek művelési ága legelő, erdő.

A vonatkozó erdészeti adatok, a NÉBIH Erdőtérképe alapján, a következők:

- Helység/kód: Váraszó/4038- Tag: 36- Részletjel/kód: H/80- Igazgatóság: Heves Megyei Kormányhivatal- Körzet: Pétervásárai körzet- Következő tervezés éve: 2022- Erdészeti táj: Heves-Borsodi-dombság- Tulajdonforma: Magántulajdon- Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi- Natura 2000: Nem része a hálózatnak- Védettség: Nem védett terület- Tűzveszélyesség: Kismértékben tűzveszélyes faállomány

2.4. A tevékenység megvalósításához szükséges és az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye

A 2.3. pontban ismertetett ingatlanokon megvalósuló tervezett nyomvonalas létesítmény:

Megnevezése: 20 kV-os földfeletti szabadvezeték létesítése

Nyomvonal:

A jelenlegi 20kV-os leágazás műszaki élettartamának végén van. A faoszlopok elöregedtek, elkorhadtak. A jelenlegi nyomvonal a kertekben halad, így gépekkel megközelíthetetlen. A meglévő AASC 35mm2 vezeték többszörösen toldott. Ezt a hálózatot el kell bontani.

A 20kV-os hálózatot a Rákóczi úton közös oszlopsoros hálózatként szükséges átépíteni.

A 0,4kV-os szabadvezeték kötegelt és jó állapotú B10-es oszlopokból áll, ezeket fel lehet használni a közös oszlopsorra.


8/54


Tervezett vezetéket a nyomvonalrajzon jelölt paraméterekkel és a megadott távolsági értékek, betartásával kell megépíteni. A vezeték állószigetelőhöz való rögzítéséhez előformázott rúgós spirált kell használni. A 20 kV-os hálózatok áramkötéseit oldható módon kell elkészíteni. Az áramkötésekhez két-két db leágazó csatlakozó szerelvényt, végkötésre végfeszítő szerelvényt kell alkalmazni. Az oszlopokon valamennyi fémszerkezetet egyenpotenciálra kell hozni. Erre a célra alkalmazott (EPH) vezető 50 mm² keresztmetszetű AASC vezeték legyen. A védővezetőt csatlakoztatni csak a külön erre a célra kialakított pontra szabad, más egyéb tartó, rögzítő csavarokat erre a célra felhasználni nem lehet.

A munkavégzés idejére, a hálózat feszültség mentesítését, munkaterület biztosítását kell kérni az ÉMÁSZ Hálózati Kft. felelős műszaki vezetőjétől. (EN 50110)

A kivitelezési munkák és azt követő üzemi próbák, és üzembe helyezés során maradéktalanul be kell tartani a vonatkozó szabványok, technológiai előírások, biztonságtechnikai, munkavédelmi szabályzatok előírásait.

A kivitelezést követően az elkészült létesítményt műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni.A jelen terv tervezői nyilatkozatában műszaki leírásában, fejezeteiben foglalt szabványok, típustervek, biztonságtechnikai előírások, követelményeit a kivitelezés során is maradéktalanul be kell tartani.

A rövidrezáró rendszert (részletezve anyagkiírásban) a leágazás utolsó oszlopára (rajz szerint) kell elhelyezni.

A tervezés során Natura 2000 területet nem érintünk a biztonsági területek kijelölése és a tényleges kivitelezés során sem.

Létesítendő 20 kV-os szabadvezeték hálózat végpontjai:

Kiindulási pont: X= 303 710 m Y= 728 505 mVégpont: X= 302 025 m Y= 728 992 m

A munkálatok elvégzése során a tervezett szükséges létesítményekhez egyéb kapcsolódó létesítmények nem kerülnek megvalósításra.

A kivitelezés végrehajtása után az esetleges taposási és zöldkár megfizetésre kerül. Az oszlop létesítése a nyilvántartásba is átvezetésre kerül, ill. vezetékjogi engedély is létesül.

Szabványosság: A tervezett anyagok minőségbiztosítással rendelkeznek.

Légszennyezés: A tervezett szerelvények, berendezések nem szennyezik a környezetet.

Tűzvédelem: A betervezett anyagok nem tűzveszélyesek.


9/54


2. A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai, minősített adatok2.4. A tevékenység megvalósításához szükséges és az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye

1. táblázat. Területkimutatás

Sszám Tulajdonos, kezelő neve, címe Tulajdoni hányad m2 Hrsz Fekvés Müv. ág. Épített

oszlopÉpítési

hossz (m)Biztonsági övezet (m²)

1

Kovács Kornél Endre 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 57.1/2

1926 0192/6 belterületkivett saját használatú

út 2 14Kovács Kornél Endréné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 57.

1/2

3

Pál Csaba 3254 VÁRASZÓ Kossuth Lajos utca 66.1/2

4273 0192/1 belterület Szántó 5 15Pál István 3254 VÁRASZÓ Kossuth Lajos utca 66.1/2

4

Tulajdonos: MAGYAR ÁLLAM1/1

16078 0196/2 belterület Kivett hosszú patak 22 140

Tulajdonosi jogokat gyakorló: MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT. 1133 BUDAPEST Pozsonyi út 56. 1/1

Vagyonkezelő: ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3530 MISKOLC Vörösmarty út 77. 1/1

5Molnár Pál 3254 VÁRASZÓ Szabadság út 170.

1/1 28656 0200 belterület Szántó 16 32

6

Molnár Pálné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 170.

1/1 20583 0198/4 belterület

Legelő, kivett saját használatú

út

1 68,5 342,5


10/54

7

Pálfi László 3253 ISTENMEZEJE Kossuth út 92. 300/11598

652377 073 belterület Legelő, Erdő 2 115 805

Pálfi Zsuzsanna 3254 VÁRASZÓ Szabadság út 88. 300/11598

Pál Margit 3300 EGER Cifrakapu utca 134. 360/11598

Ködmön László 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 134. 394/11598

Vincze Kálmánné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 28. 600/11598

Panyi Józsefné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 9. 1000/11598

Broda Józsefné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 186. 400/11598

Kovács Gusztáv 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 112. 448/11598

Nagy Károlyné Szekeres Mária 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 180.

200/11598

Zay Aladárné Szekeres Gizella 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 125.

400/11598

Szekeres Oszkárné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 182. 200/11598

Szekeres Károly 3300 EGER Joó János utca 12. 200/11598

Nagy Rózsa 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 141. 200/11598

Nagyné Kovács Krisztina 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 80. 204/11598

Nagyné Kovács Krisztina 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 80. 400/11598

Kovács István 3254 VÁRASZÓ Kossuth út 68. 400/11598

Nagy Attila 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 80. 870/11598

Eged István 3250 PÉTERVÁSÁRA Köztársaság út 36. 485/11598

Magyar Gábor 1150 BUDAPEST XV.KER. Telek utca 92. 1178/11598

Kovács Árminné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 15. 884/11598

Kovács Árminné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 15. 68/11598

Magyar Gábor 1150 BUDAPEST XV.KER. Telek utca 92. 485/11598

Kovács Ármin 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 15. 466/11598

Vincze Szabolcs 3254 VÁRASZÓ Szabadság út 9. 200/11598

Pál Albert 3254 VÁRASZÓ Szabadság út 138. 156/11598


Vincze Imre 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 9. 200/11598

Ludvig Jánosné 3250 PÉTERVÁSÁRA Kossuth utca 89. 400/11598

8

Bodnár Tibor Kálmán 1141 BUDAPEST Pitvar út 21. I

1/1 13307 0198/3 belterület

Legelő, kivett saját használatú

út

3 313,5 2194,5

22

Zay Aladárné Szekeres Gizella 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 125. 1/2

2148 159 belterületKivett

lakóház, udvar

18Biró Jánosné Zay Klára 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 19.1/2

23Slifka Zoltán Józsefné 4172 BIHARNAGYBAJOM Széchenyi utca 35. 1/1 1330 158 belterület

Kivett lakóház,

udvar 42

24

Bakos Józsefné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 121 2. 1/2


lakóház, udvar

42Bakos Józsefné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 121 2. 1/2

25

Katona Géza 2112 VERESEGYHÁZ Béke utca 7.1/2


lakóház, udvar

54,3Katona Gézáné 2112 VERESEGYHÁZ Béke utca 7.1/2

26

Balázs Imréné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 117.15/36


lakóház, udvar

84




27VÁRASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 1. 1/1 933 152 belterület

Kivett beépítettlen

terület

28VÁRASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 1. 1/1 1165 151 belterület Kivett közút 12,2

29Szilák Ignácné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 111.

1/1 1618 146 belterületKivett

lakóház, udvar

52,5

30

de Heer Arie - an:Johanna Margaretha Visser HOLLANDIA, HAVENSTRAAT 52B 4251BD Werkendam 1/2


lakóház, udvar

70Korsman e/v de Heer Hendrika - an:Sijke Ritmeester HOLLANDIA, HAVENSTRAAT 52B 4251BD Werkendam 1/2

31

Janovicz Zoltán 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 107.1/4


lakóház, udvar

57,5

Janovicz Judit 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 105.1/4



32



lakóház, udvar

52,5




33

Pál Vilmosné Ködmön Mária 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 103. 1/2


lakóház, udvar

77Vincze Imréné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 9.1/2

34

Kovács Ildikó 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS Rév sor 108. 9/20


beépítettlen terület

40Plausin István 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS Damjanich utca 24. 1/20

Plausin István 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS Damjanich utca 24. 10/20

35

Mikó József 5900 OROSHÁZA Könd utca 23.1/2


lakóház, udvar

42Mikó Józsefné 5900 OROSHÁZA Könd utca 23.1/2

36

Pál János 2074 PERBÁL Dózsa utca 8.16/192


beépítetlen terület

4

Kovács Józsefné Kovács Ella 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 12. 16/192

Pál János 2074 PERBÁL Táncsics utca 15.32/192

Ortó Antalné Pál Mária 3257 BÜKKSZENTERZSÉBET Komszomol utca 4. 32/192

Pálfi Emilné Szekeres Mária 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 61. 8/192

Szekeres Ilona 3254 VÁRASZÓ 8/192

Kovács Menyhért 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 80.16/192

Sótér Barnabás 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 136.16/192

Pál Joachim Miklós 3254 VÁRASZÓ Kossuth út 7.16/192

Nagy Tibor 3253 ISTENMEZEJE Hegyalja utca 16. 8/192

Nagy Tünde 3143 MÁTRANOVÁK Kristály köz 6.4/192

Nagy Krisztián 3143 MÁTRANOVÁK Kristály köz 6.4/192

Pál Lászlóné 3254 VÁRASZÓ Kossuth út 50.16/192

37

Purgel Pál 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 93.1/2


lakóház, udvar

2Purger Pálné Nagy Ildikó 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 93.1/2

38Ötvös Zsolt 5350 TISZAFÜRED Iskola utca 31.


lakóház, udvar

2

39Panyi Antal 3254 VÁRASZÓ Kossuth utca 14.


lakóház, udvar

5

40

Bögös Miklós 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 87.1/4


lakóház, udvar

66,5Bögös Miklósné Pál T. Lenke 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 127. 1/4

Bögös Miklósné Pál T. Lenke 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 127. 2/4

41

Pál Tivadar 3254 VÁRASZÓ II. Rákóczi Ferenc út 85.1/2


lakóház, udvar

89Pál Tivadar 3254 VÁRASZÓ II. Rákóczi Ferenc út 85.1/2

42Pálfi Krisztián 3271 VISONTA Bercsényi Miklós utca 5.


lakóház, udvar

84

43Molnár László 2112 VERESEGYHÁZ Szabó Máté utca 10.


lakóház, udvar

46

44

Vincze Ágostonné Pálfi Edit 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 8. 1/2


lakóház, udvar

42Vincze Ágostonné Pálfi Edit 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 8. 1/2

45Kovács István 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 77.


lakóház, udvar

59,5

46Kovács Gábor 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 77.



47

Vincze Aladárné Pál Ilona 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 75.1/3


lakóház, udvar

24 84Vincze Attila 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 75.2/3

48Ludvig Bettina 3254 VÁRASZÓ Rákóczi Ferenc út 73.

1/1 3870 124 belterületKivett lakóház, udvar

25 105

53

Nagy Józsefné Pál Rozália 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 63.1/2


lakóház, udvar

16 56Purger Pálné Nagy Ildikó 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 93.1/2

54

Szekeres Zoltánné Kovács Anna 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 61. 1/4


lakóház, udvar

31 98Kadáné Szekeres Cecília 3300 EGER Bükk sétány 53.3/4

55

Farkas Ernőné 3300 EGER Egri út 100.1/2


lakóház, udvar

2 99Bocsi Lászlóné Miklós Ildikó 3250 PÉTERVÁSÁRA Köztársaság út 46. 1/2

56

Kovács Kornél Endre 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 57.1/2

2294 112 belterület

Kivett lakóház,

udvar, egyéb épület

24Kovács Kornél Endréné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 57.1/2

57

Tímár Sándor 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS Dr. Lengyel Lajos utca 3/5. I 1/2


lakóház, udvar

25Tímár Sándor 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS Dr. Lengyel Lajos utca 3/5. I 1/2

60

Szilák Ignácné Murányi Piroska 3257 BÜKKSZENTERZSÉBET Béke utca 18. 18/72



15

Murányi István 3254 VÁRASZÓ Kossuth út 45.18/72

Nagy Sándorné 3300 EGER Egri csillagok út 50.18/72



Szilák Ignácné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 111.6/72


Murányi Mária Ausz 5020 SALZBURG, OTTO VON Lillienthal str. 70. 2/72

61

Kovács Erzsébet 3254 VÁRASZÓ II. Rákóczi Ferenc út 95.90/10662

97681 069/1 belterület

Szántó, községi

mintatér, legelő

3 215 1505

Kovács Fábiánné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 95.90/10662

Pál Szilárd 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 148.172/10662

Szekeres Pálné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 27.680/10662

Panyi Antalné Pasztercsik Ilona 3254 VÁRASZÓ Kossuth út 14. 108/10662

Vincze Attila 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 75. 1156/10662




Szekeres Pálné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 27. 1473/10662

Vincze Kálmánné 3254 VÁRASZÓ Szabadság utca 28. 3028/10662

Janovicz Zoltán 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 107. 1473/10662

65VÁRASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 1. 1/1 518 105 belterület Kivett árok 56,50 339,00

66

Pócs Andrásné Margócs Erzsébet 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 10. 2/3



5,00Pócs Andrásné Margócs Erzsébet 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 10. 1/3

67VÁRASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 1. 1/1 12698 172 belterület Kivett közút 13 752,00 3008,00

68VÁRASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 1. 1/1 36 106 belterület Kivett árok

69

Szilák Ignácné Murányi Piroska 3257 BÜKKSZENTERZSÉBET Béke utca 18. 18/72



2,00






Murányi Mária Ausz 5020 SALZBURG, OTTO VON Lillienthal str. 70. 2/72

Szilák Ignácné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 111.6/72

70

Kovács Erzsébet 3254 VÁRASZÓ II. Rákóczi Ferenc út 95.1/2


lakóház, udvar

59,50Kovács Fábiánné 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 95.1/2

71

Nagy István an:Molnár Mária cím: 3254 VÁRASZÓ Rákóczi utca 97 / bej.hat.: 1829/1965.11.11 1/2


lakóház, udvar

61,20Nagy Csilla an:Ipacs Mária cím: 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 97. / bej.hat.: 33602/2012.01.30 1/2

72

Pál Erzsébet 3300 EGER Székelyudvarhelyi út 1/b.1/2


lakóház, udvar

87,50Pál Károlyné 3254 VÁRASZÓ II. Rákóczi Ferenc utca 115.1/2

Tulajdonos: MAGYAR ÁLLAM

1/1

13902 173 belterület Kivett hosszú patak 68,60

Tulajdonosi jogokat gyakorló: MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT. 1133 BUDAPEST Pozsonyi út 56. 1/1

73Vagyonkezelő: ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3530 MISKOLC Vörösmarty út 77. 1/1

74Bujákiné Varga Viktória : 3333 TERPES Rákóczi utca 27


lakóház, udvar

7,00

75Kovács Kornél Endre 3254 VÁRASZÓ Rákóczi út 57


lakóház, udvar

14,00

76 Barkóczi Ferencné Berki Rozália cím: 3254 VÁRASZÓ 1/1 796 101 belterület Kivett

Rákóczi út 49 lakóház, udvar

Összesen: 0 0,00 808,50


2. A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai, minősített adatok2.5. A tervezett technológia, tevékenység megvalósításának leírása az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadásával

2.5. A tervezett technológia, tevékenység megvalósításának leírása az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadásával

Megnevezése: 20 kV-os földfeletti szabadvezeték

Az anyagfelhasználás főbb mutatói:

A létesítendő 20 kV-os szabadvezeték hálózat:Üzemi feszültség: 20 kV Teljes nyomvonal hossz: 1773,5 m Frekvencia: 50 HzÁramnem: 3 fázisú váltakozóVezetők száma, keresztmetszete, anyaga: 3x50 mm2; 3 x 95 mm2 49-AL3 (AASC),Fejszerkezet : Egysíkú, háromszög vezeték elrendezés VÁT-H 20

típusterv szerintSzigetelők: T-20 tip.álló szigetelők és 20 kV, 50 kN

feszítőszigetelőkÉrintésvédelem: Védőföldelés / IT / Földelők: 3 m-es rúd és potenciálbefolyásoló keretföldelő Biztonsági övezet terjedelem: 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de

a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter,

A létesítendő OTRL típusú transzformátor állomás:Tartószerkezete: B 14/18 kN beton oszlopTípusa: OTRL 20/400 átmenő állomás Felszerelt készülék: 400/22, 160 kVA teljesítményű Zárlatvédelem és túlfeszültség-védelem: ABSzMKF 24-442 túlfeszültség korlátozóval

NGk-24/16A betétekKapcsoló készülék : OK-2/af-F 24/400 típusú földelőkéses szakaszkapcsoló Kisfeszültségű szekrény: 250/4Leszállóvezeték: 4x 1x95mm2 NYY-O típusú Érintésvédelem: Az egyesített üzemi és védőföldelés eredő ellenállása a 2

W nem haladhatja meg.Földelők: 3 m-es rúd és potenciálbefolyásoló keretföldelők

2.6. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége

A teher és személyszállítás mértékére az alábbi becslést adjuk:Oszlopszállító kamionBetonszállító mixerMarkolóDaruKosaras gépjármű

2 db2 db2 db2 db2 db

16 óra16 óra24 óra16 óra36 óra


22/54

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓVáraszó légvezeték rekonstrukció 6.8. A hatásterület környezeti állapota

Egyéb gépjárművek (személy- és kisteher autók) 3 db 48 óra

2.7. A már tervbe vett környezetvédelmi intézkedések és létesítmények

Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. működési területén a környezetvédelmi tevékenység meg kell feleljen az ÉMÁSZ Hálózati Kft. Környezetvédelmi Szabályzata előírásainak.

Hulladék kezelésének módja

Feleljen meg az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak.

A kitermelt földmennyiséget az érintett területeken kell felhasználni, tereprendezési céllal.

A hasznosítható hulladékot az ÉMÁSZ Hálózati Kft. telephelyére kell beszállítani.

A területen építési anyag, hulladék nem maradhat!

A környezetvédelmi törvény értelmében zöldterületen, közparkokban indokolatlanul anyagot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

Veszélyes hulladék kezelése

Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. végrehajtási utasításokban szabályozza a keletkezhető veszélyes hulladékok kezelésének ügyrendjét (VU-253/1, 254/1).

A kiviteli tervdokumentáció részét képezi a „Hulladék-tervlap”, mely tételesen sorolja fel a keletkezhető hulladékokat, besorolásukat és kezelésük módját.

Havária esetén keletkezett veszélyes hulladék kezelése: Havária esetén a veszélyes anyag kezelésére az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel szerződéses jogviszonyban lévő, szállítási engedéllyel rendelkező céget kell megbízni. (AVE Miskolc Kft.) A környezetszennyezést vagy annak veszélyét ilyen esetben azonnal meg kell szüntetni.

Baleseti forrásokKivitelezés során az ÉMÁSZ Hálózati Kft. Munkavédelmi Szabályzata (U-1/2), végrehajtási és technológiai utasítások betartásával a baleseti veszély minimalizálható. („Hálózatszerelési technológiai utasítás kis és középfeszültségű szabadvezeték létesítéséhez” és „Technológiai előírás erősáramú szabadvezetékek fogyasztói csatlakó vezetékek oszlop tr. állomás bontásához” című utasítások.

A vezeték megközelítése életveszélyes, az oszlopokon erre figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (MSZ 453:1987, MSZ 17066:1985)

Meghibásodások valószínűsége

A VÁT-H20 típusterv, MSZ 13207, technológiai utasítás betartásával, a tervezett fokozott, biztonsággal való szerelés miatt a létesítendő leágazás meghibásodásának valószínűsége csekély.


23/54


Az élővilág védelmére tett intézkedések

oszlopfej-szerkezetekre madárvédő burkolatok, oszlopkapcsolók fölött madárkiülők elhelyezése,

Kivitelezéskor betartandó fontosabb előírások

Kivitelezés során a felszíni és felszín alatti vizekbe, talajba szennyező anyag nem kerülhet.

Rendkívüli szennyezés esetén gondoskodni kell annak azonnali elhárításáról és azt az elhárításra tett intézkedéssel jelenteni kell az illetékes környezetvédelmi hatóság részére.

Kivitelezést úgy kell végezni, hogy határérték feletti zajterhelést ne okozzon.

A kivitelezést úgy kell végezni, hogy az ne okozzon diffúz légszennyezést.

Kivitelezési munkálatok befejezése után a területet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

Gallyazást és fakitermelést csak a szükséges engedélyek beszerzése után – megfelelő szakszerűséggel – lehet végezni. Az építés során a jelentős dendrológiai vagy természeti értéket képviselő fás vegetációt javasolt megőrizni. Fakivágás esetén a kivágott faegyedek pótlása, vagy a tájvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalása alapján pénzbeni megváltása is szóba jöhet. A fapótlás helyét, idejét, módját és a telepítendő faegyedek faját a természetvédelmi hatóság jelölheti ki. Pénzbeli megváltás esetén általában a természetvédelmi hatóságra hárul a telepítési munka.

Ügyelni kell arra, hogy tartóoszlopot, s egyéb berendezést ne telepítsenek kunhalmon vagy földvár területén (Tvt 35.§ (1)). A beruházást a természeti adottságok megőrzésének biztosítása mellett lehet megvalósítani.

A vezeték nyomvonalán a karbantartási sávok rendszeres kezelést, a gyepterületek rendszeres kaszálást igényelnek.

A védett és fokozottan védett madárfajok védelme, a villamos áramütés bekövetkezésének megelőzése és megakadályozása érdekében minden lehetséges műszaki megoldást alkalmazni kell (madárvédő papucs, szigetelt-burkolt vezeték, a feszítőoszlopoknál alsó átvezetés, oszloptranszformátornál alsó lekötés, gólyafészkek közelében a vezetékek fedése stb.). Védett madarak áramütéstől való védelme érdekében új középfeszültségű szabad légvezeték telepítését csak szigetelt oszlopokkal javasolt megoldani (Tvt. 43.§ (1), 44.§ (5), valamint MSZ 20384-1:2003, MSZ 20384-2:2005).

A fészket érintő műtárgyakkal kapcsolatos kivitelezési munkálatok fészkelési időn kívül, az illetékes természetvédelmi őr felügyelete mellett végezhetők.

Az építési és az azt követő helyreállítási munkákat csak akkor és úgy lehet végezni, hogy az ott élő védett állatfajok egyedei vonatkozásában ne ütközzön a Tvt. 43.§ (1) bekezdésében meghatározott tilalomba, a nem védett állatfajok egyedeit illetően pedig célszerű, hogy a munkálatok azok szaporodását ne akadályozzák, ne veszélyeztessék.


24/54


A munkaterületet a lehető legrövidebb határidőn belül javasolt rendezni, ami magába kell, hogy foglalja a természeti környezet vizuális és biológiai állapot-minőségének helyreállítását is.

2.8. A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek

2.8.1. A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás

A tervezett légvezeték rekonstrukciós munkálataihoz bánya, célkitermelőhely, lerakóhely létesítése nem kapcsolódik, a tevékenység ezen kapcsolódó műveletek működtetését nem igényli. Földmunkavégzés az oszlopok felállítási helyein történik, tekintve az alapozási mélységet (2,0 m) és a munkagödör minimális térfogatát (3,5 m3), jelentéktelen mértékben. Tereprendezési tevékenység tehát csak ezeken a helyeken valósul meg, oszloponként 1 – 2 m2-nyi területen.

2.8.2. A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés

A telepítéshez szükséges szállítás környezetvédelmi hatásait a levegőtisztaság-védelmi és a zajvédelmi fejezetben elemezzük. Raktározásra, tárolásra és vízrendezésre nem kerül sor.

2.8.3. A megvalósítás során keletkező hulladék- és szennyvízkezelés

A telepítés során szennyvíz nem keletkezik, a keletkezhető minimális hulladék sorsát a hulladékgazdálkodási fejezet és a 2.7. pont tartalmazza.

2.8.4. Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik

A tervezett elektromos energia hálózat kiépítéséhez szükséges gépi eszközök diesel üzeműek. A munkavégzéshez vízellátási igény nem merül fel.

2.8.5. Egyéb – a 2.4.–2.7. pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet

A beruházás befejezésétől közcélú villamos energiaszolgáltatás. A telepítés során egyéb kapcsolódó művelet – az ismertetetteken kívül – nem jelentkezik.

2.9. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetén külföldi referencia

Az alkalmazásra kerülő technológia Magyarországon már bevezetett, ismert.


25/54


2.10. Az ismertetett adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani

A tervezett tevékenységről az eddigiekben bemutatásra került adatok 100 % - os bizonyosságúak, elvileg véglegesek, tovább nem pontosíthatók.

2.11. A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglevő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat

A helyszínrajzokat a mellékletek tartalmazzák, míg az érintett terület terület-felhasználási adatai a 2.3. pontban találhatók meg. Az ismertetett terület-felhasználási adatokon változtatás nincs tervezve, és az nem is szükségszerű.

2.12. A tevékenység megvalósításának összhangja a területrendezési tervekkel, településrendezési eszközökkel

A tervező ezúton nyilatkozik arról, hogy a modellezett tevékenység eredményeként a meglévő területrendezési tervek módosítására nincs szükség, a vezetékág létesítése a meghatározott területi besorolásokat nem változtatja.

2.13. Nyilatkozat a tevékenység megkezdését követően esetlegesen kialakuló összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenységek hatására kialakulható küszöbérték feletti terhelésekről, a telepítési helyen vagy annak szomszédságában

Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítője ezúton nyilatkozik arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sem tervszerűen, sem előre nem látható okokból, nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, sem megvalósulására. A telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon jelenleg azonos jellegű más tevékenység nem folyik és ilyen tevékenység tervezése nincs folyamatban, így a tevékenységeknek a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. mellékletében meghatározott küszöbértékek szerinti módon történő esetleges összekapcsolódása sem képzelhető el.

3. A TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI TERÜLET- VAGY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLTÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT

A telepítési helyeket a mellékletek között szereplő helyszínrajzokon mutatjuk be.

A tervezett tevékenység jellegéből adódóan a telepítési helyek adottak. A nyomvonal teljes mértékben figyelembe veszi az érintett területre vonatkozó előírásokat.


26/54


4. A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE

A funkcionális cél alapján – meglévő hálózat rekonstrukciója – a továbbvezetés nem értelmezhető, mivel a feladat meglévő fogyasztók – 20 kV-os távvezetékkel történő – bekötése a meglévő hálózatba. Ebből eredően a továbbvezetés környezeti hatásainak vizsgálata nem értelmezhető tevékenység.

A megvalósuló nyomvonal esetében; továbbvezetéssel, távlati kiépítésselnem kell számolnunk, így ezek során figyelembeveendő környezeti szempontok nincsenek.

5. A HATÓTÉNYEZŐK VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE

A hálózat tartószerkezetei, készülékei jó állapotba tarthatók tervszerű karbantartással, időszakonkénti vizuális ellenőrzéssel, soron kívüli hibaelhárítással és élettartam vége előtti rekonstrukcióval.

Üzemzavarok esetén szelektív védelmi berendezések biztosítják a meghibásodások kialakulásának elkerülését.

A tervezett hálózat kivitelezése során várható egyszeri környezetterhelés (zaj), melynek mértéke elhanyagolható a hatás rövid idejének eredményeként. A működés során (OTR állomás) fellépő zaj kis mértékű.

Mivel a tervezett beruházás építési munkálatokkal, valamint gépi eszközök igénybevételével valósul meg, hulladék keletkezése várható. A hulladékok keletkezése során a 2.7. fejezet szerint kell eljárni.

A megvalósulás után a hálózat folyamatos üzemmenetben a környezeti levegőt nem terheli, határérték feletti zajterhelést nem okoz.

A balesetek, meghibásodások előfordulásának valószínűsége a vonatkozó – tökéletesen bevált és ismert – biztonsági szabályok betartása esetén csekély.

5.1. Az építési fázis hatásfolyamatai

A környezeti hatások során jelentkező hatótényezők közül az alábbiak emelkednek ki:

Levegőszennyező anyagok kibocsátása, zajkibocsátás Ezen hatótényezők a munkagépek működéséből és a kapcsolódó szállítási tevékenységből lépnek fel. A hatótényezők egy 1776,5 m hosszúságú nyomvonalon, időben és térben elkülönülve fejtik ki hatásukat a környezetre. A későbbi fejezetekben bemutatandó számítások figyelembe veszik ezen elkülönültséget.


27/54


A munkálatokhoz további, elhanyagolható jelentőséggel bíró, hatótényezőként az alábbiak kapcsolódnak:

Területhasználat változásCsak ideiglenes jelleggel, a munkagépek felvonulása során képzelhető el. A munkavégzést követően visszaáll az eredeti állapot.

Földtani közegbe történő beavatkozás Az oszlopok maximális beásási mélysége 2,2 m, az alapozás módja befogott alap, így legfeljebb 3,5 m3 földtani közeg megmozgatására kerül sor, oszloponként. A kitermelés környezeti ártalommal – ilyen mennyiség esetén – nem jár.

Művi elemek létesítése Az oszlopok alaptestjei tartoznak ezen kategóriába, melyeknek létesítése során káros környezeti hatásokkal nem kell számolnunk.

5.2. Működési fázis hatásfolyamatai

Az épített elektromos hálózat működése ill. annak esetleges meghibásodása során csak minimális környezetterhelés léphet fel.

6. A KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE

A várható hatásokat és környezetterheléseket környezeti elemenként mutatjuk be, különös tekintettel arra, hogy: a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítés során a terület

állapota és funkciói miként változhatnak meg, a hatásfolyamatok milyen területekre terjednek ki (hatásterületek), a hatásterületen milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások léphetnek fel.

6.1. Földtani közeg, talaj

A vidék kialakulásának nyomon követéséhez a földtörténeti múlt újidejének (kainozoikum) – melyet a dinoszauruszok kipusztulásától (kb. 67 millió évvel ezelőtt) napjainkig számítunk – harmadidőszakáig (tercier, kb. 67–2,4 millió évvel ezelőtt) kell visszatekinteni. Ennél idősebb képződmények sem a felszínről, sem mélyfúrásból nem ismertek.A harmadidőszak elején, a paleocén korszakban a terület mai helyétől jóval délnyugatabbra (a Déli-Alpok térségében) helyezkedett el szárazulatként. Innen lassú, több tízmillió évig tartó lemezmozgással érte el mai helyét, miközben többször is elöntötte a tenger. A különböző mélység- és áramlási viszonyú tengerekből változatos üledékek rakódtak le, melyek ma a kistáj fő kőzeteit alkotják.

Az első tengerelöntés az eocén korszakban érhette el a területet. A délnyugati irányból „Magyarország területére” benyomuló tengerág a korszak végére északkelet felé a Rudabányai-hegységig terjedhetett ki. Ezért, bár a területről eocén képződmények nem ismertek, jelenlétük a medencealjzatban valószínűsíthető. Erre utal a Recsk – Pétervására –


28/54


Bükkszék térségében, mélyfúrásokból ismert tufitos, homokkőzsinóros márga, mészmárga, agyagmárga (Budai Márga Formáció).

Az eocén és az oligocén korszak határán lejátszódott kéregmozgás következtében a mai Dunántúli-középhegység területének jelentős része kiemelkedett, így az észak-magyarországi tengeri üledékgyűjtő medence elzáródott. Az ekkor kialakult elzárt, rosszul szellőzött, oxigénszegény tengermedencében lerakódott sötét színű, magas szervesanyag tartalmú, mikrorétegzett agyag (Tardi Agyag Formáció) lehet a közeli Bükkszék és Fedémes környékén feltárt kőolaj anyakőzete. Szintén csak a felszín alatt, nagy mélységben fordul el, a már jól szellőzött tengerben képződött homokköves, tufás rétegeket is tartalmazó agyag (Kiscelli Agyag Formáció), melyet a bükkszéki és fedémesi mélyfúrások 6-800 méteres vastagságban harántoltak és amely a kőolaj tároló kőzete. A Leleszi-pataktól északra sem a Tardi, sem a Kiscelli Agyag Formációt nem írták le, így jelenlétük nagyobb mélységben csak valószínűsíthető.

Az oligocén korszak végén, miocén korszak elején megváltozott az ősföldrajzi környezet. Az ekkor kialakult normál sótartalmú, nagyobb áramlásoktól mentes, kb. 200 m mély tengermedencében halmozódott fel a Szécsényi Slír Formáció világosszürke, finomhomokos, agyagos aleuritja. Ez a kőzet már a felszínen is nagy területen és nagy vastagságban előfordul. Helyi, palóc elnevezése az apoka (megjegyzendő, hogy ezt az elnevezést a hasonló megjelenésű, de sokkal később képződött lejtőlöszre is használják). A felszín másik jellemző összlete a Pétervásárai Homokkő Formáció. Anyaga az előbb említett mély tengermedencét szegélyező, illetve annak feltöltődésével a helyét átvevő, áramlásokkal, hullámzással mozgatott sekélytengerben rakódott le. A változatos kőzettípusokból álló formáció finomszemű, agyagos, aleuritos homokkal, homokkővel indul, melyre közép- és durvaszemű, gyakran kereszt rétegzett, glaukonitos, „cipós” homokkő következik. A „cipók” a puhábbkőzetrészekből kiálló keményebb homokkőtömbök, melyek kialakulásukat a homokszemcséket összetartó kötőanyag feldúsulásának köszönhetik. Jellemző a rétegsorra a felfelé durvuló szemcsenagyság (egészen a kavicsig, konglomerátumig), ami a tenger feltöltődését jelzi. Ekkor egy újabb kéregmozgás (szávai hegységképző szakasz) hatására felgyorsult a háttér és a medenceperemek emelkedése, fokozódott a szárazföldi anyag behordódása az üledékgyűjtőbe. A kistáj tágabb környezetében gyakorivá válnak a delta képződmények: kereszt rétegzett homokos kavicsok, homokkövek, agyagos aleuritok, lencsés márgák.

A szávai hegységképződés hatására fellépő KDK–NyÉNy-i irányú nyomóhatás következtében a Bükk és környékének idősebb kőzeteihez torlódó üledékek ÉÉK–DDNy-i irányú redőkbe gyűrődtek. E redők egyike az erősen aszimmetrikus Bükkszéki boltozat (keleti szárnya csak csökevényesen van meg). A redőket, így a Bükkszéki boltozatot is, későbbi vetők erősen tagolták. A boltozat északi szárnyának folytatása szinklinálisba megy át, melynek mélypontja Heves és Borsod–Abaúj–Zemplén megye határán (a térszín legmagasabb része alatt) van. A Leleszi-pataktól északra a rétegek meredeken süllyednek a mélybe. A Bükkszéki boltozat és a Vajdavári teknőrész között a Tarnai törés a határ. A szávai hegységképződési fázis befejező szakasza a térségben már húzófeszültségekkel járt, ami az alaphegység szerkezeti határai mentén (pl. Tarna-völgy) riolitos-dácitos vulkanizmust okozott. Az erősen mállott, helyenként bentonitosodott vulkáni termékek foltokban megtalálhatóak a kistájon. A bentonitot Istenmezeje határában bányásszák is.


29/54


Fiatalabb harmadidőszaki képződmények a szűkebb értelemben vett dombságon nem ismertek. Azok vagy teljes egészében lepusztultak, vagy a kistáj ezután már kiemelt térszín lehetett, ezért nem is képződtek. Ezt csak részletes földtani kutatással lehetne egyértelműen eldönteni.

A lassan süllyedésnek induló Ózdi-medencét azonban még el-elöntötte a sekélytenger, mocsarakat, lagúnákat alakítva ki. Ebben a környezetben képződtek a műrevaló barnakőszén telepek és homokos, aleuritos, homokköves meddő- és fedőösszleteik (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció).

A harmadidőszakot követő negyedidőszakban (kvarter) a völgyekben és a medencékben a lejtős tömegmozgások által lepusztított deráziós, a vízfolyások szállította alluviális és a szél által felhalmozott üledékek rakódtak le. A szél munkája különösen a jégkorszakokban (periglaciális éghajlaton) volt hatékony, hiszen ekkor a mainál lényegesen gyérebb növénytakaró védte a felszínt. A kistáj szélvédettebb felszínei az akkumuláció színterei voltak. Ekkor halmozódott fel a szélárnyékos lejtőkön, a völgyekben, a medencékben a derázió által is mozgatott homokos lejtőlösz, más néven palóclösz (erre a kőzetre is használatos az apoka elnevezés).

A domborzat változatossága, a vízrajzi adottságok és az éghajlati jellemzőkben mutatkozó kisebb eltérések a talajokban mind-mind visszatükröződnek.

Legjellemzőbb talajtípus, a terület több mint háromnegyedét borító agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Nevét a benne lezajló jellemző folyamatról kapta, melynek során a felső talajszint agyagtartalmának egy részét a lefelé szivárgó csapadékvizek mélyebbre mossák. Harmadidőszaki üledékeken képződött, jó vízgazdálkodású, közepes-jó termékenységű talaj. Nagyobbrészt erdősült, kisebb részt mezőgazdaságilag hasznosított.

Ahol kisebb mértékű a beszivárgás és ezért kevésbé jelentős az agyagbemosódás, pl. lejtőn (a csapadékvíz egy része lejtő irányban lefolyik), vagy az erdőt felváltó szántóföldön (nagyobb párolgás) barnaföldek alakulnak ki. Ahol viszont a beszivárgó vizek megrekednek a talajban, mert az agyagos-márgás alapkőzet, vagy a magas talajvízszint miatt nem tudnak elszivárogni, savanyú kémhatású pangó vizes barna erdőtalajok képződnek. Mind víz-, mind tápanyag-gazdálkodásuk kedvezőtlen.

Erősen tagolt térszíneken, meredek lejtőkön nehezen képződik talaj, a már kialakult talajtakaró pedig könnyen lepusztulhat. Ezeken a helyeken földes kopárok, köves, sziklás váztalajok alakulnak ki. Jellemzőjük, hogy vékonyak, termékenységük gyenge, a felszínt csak foltokban takarják (pl. meredek sziklafalakon), illetve az alapkőzet foltokban a felszínre bukkan (erodált völgy- és domboldalakon). Elsősorban erdő és legelőterületek, sziklagyepek talajai.

A lejtőkről eróziósan-deráziósan lepusztuló termékeny rétegek a lankásabb részeken és a lejtők lábainál felhalmozódnak és ún. lejtőhordalék-talajokat alkotnak.A patakvölgyekben jellemző gyenge termőképességű öntéstalajokat a szélesebb völgytalpakon általában mezőgazdaságilag hasznosítják.


30/54


A kistáj talajtípusainak területi megoszlása (%)2. táblázat

Talajtípus kód Területi részesedésköves és földes kopárok 8

agyagbemosódásos barna erdőtalajok 88fiatal, nyers öntés talajok 4

A kistáj talajtípusainak területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%)3. táblázat

Talajtípus kőd Lejtőkategória

0-5 5-17 17—25 > 25 erdő

köves és földes kopárok

— — 5 70 25

agyagbemosódásos barna erdőtalajok

— 8 8 4 80

fiatal, nyers öntés talajok

100 — — — —

A tervezett munkálatok a légvezeték tartó oszlopainak építése során kerülnek kapcsolatba a talajjal és a földtani közeggel. Normál munkavégzés esetén környezetét érő káros hatással nem kell számolnunk.

Havária helyzetben (pl. olajelfolyás munkagépből) minimális mennyiségben keletkezhet olajjal szennyezett föld, mint veszélyes hulladék, a szennyezett talaj kitermelésekor. Ezen esetben a 2.9. pontban leírtak szerint kell eljárni.

A létesítési munkálatok befejezését követően üzemelési fázisban a földtani közeget érintő környezeti hatások nem jelentkeznek.

A tervezett munkálatok talajra és földtani közegre vonatkozó hatásterülete a földmunkák területére korlátozódik. A munkavégzés során humuszmentés nem indokolt.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 90/2008. (VII. 18.) FVM. rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól rendelkezik. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beruházásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó, vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben: a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, a mezőgazdasági célú tereprendezéshez, szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve – ha jogszabály úgy rendelkezik – egyéb

ültetvények telepítéséhez, az 1500 m2-nél nagyobb szőlő, és gyümölcs, és 500 m2-nél nagyobb bogyósgyümölcs-

ültetvény telepítése esetén,


31/54


a termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,

a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, az öntözéshez, a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához, az állattartás során keletkező egyéb

szerves trágya kivételével, a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő

felhasználásához; az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához.

Az ismertetett adatokból egyértelműen következik, hogy jelen esetben a rendelet meghatározásai nem vonatkoznak a tervezett munkavégzésre, hiszen termőföld – határértéket meghaladó – igénybevételéről nincs szó. A kijelölt biztonsági területek csak elvi igénybevételt jelentenek, fizikai igénybevételről nincs szó.

6.2. Felszíni és felszín alatti vizek

A jelenleg hazánkban „hivatalos” besorolás szerint a kistáj hegyközi dombság. Ezen belül is területének túlnyomó része 300-500 m magas tagolt dombsági, kisebb része medencedombsági domborzattípusba tartozik. Legmagasabb pontja az Ökörhegy csúcsa (541 m), míg a Hangony-patak északkeleten 150 m-es tszf-i magasságban hagyja el a kistájat. Az Ökör-hegy szomszédságában még 5 csúcs emelkedik 500 m fölé (a Szarvas-kő egyik csúcsa (537 m), Vajdavár (530 m), a Köböl vára (520 m) és a Vermes-hát két csúcsa (511 és 507 m)) és a Leleszi-völgy nyugati oldalán is találunk még egy 500-as kiemelkedést (Debornya-fő, 510 m). Ezeket számos 400 m-es magaslat veszi körül. A „400-asok” sorozata völgyekkel meg-megszakítva északon egészen a Hangony, nyugaton a Tarna völgyéig tart.

Az egy négyzetkilométerre eső átlagos relatív szintkülönbség 120 m. A középső, magasabb részen 150-200 m/km2, a lealacsonyodó peremi részeken 60-100 m/km2.

A felszínt a többnyire észak–délies irányú, sok esetben szerkezeti vonalak mentén kialakuló völgyekben futó patakok sűrűn felszabdalták. A kistáj északkeleti fele a Sajó, délkeleti fele a Tarna vízgyűjtő területéhez tartozik. A terület északi részének legjelentősebb vízfolyása a Hangony-patak, mely Domaházától délkeletre ered és a kistáj határain túl ömlik a Sajóba. A Hangony legfontosabb mellékvize a Hódos patak, mely Borsodnádasd déli határától észak felé tartva, miután felvette a kistáj keleti részének kisebb-nagyobb vízfolyásainak vizét (pl. Cselény-, Gyepes-, Szentgyörgyi-patak) Ózdnál találkozik a Hangony-patakkal. A Tarna Zabarnál éri el a terület határát, majd dél felé folyva és összegyűjtve a nyugati rész vízfolyásait (pl. Vermes-, Hosszú-völgyi-patak) Pétervására déli határában hagyja el a dombságot. A kistáj déli részének vizeit (pl. Domonkos-, Nagy-völgyi-, Darázs-patak) a Leleszi-patak szállítja a Tarnába.

Az ember hozta létre a kistáj jelentősebb tavait. Legnagyobb a Hangony völgyébe csatlakozó Renget-völgy torkolatában kialakított 6 hektáros Hangonyi halastó. Ózdon hozták létre a kis bolyoki csónakázótavat. Festői környezetben találhatóak a Nagy-völgyi- és a Darázs-patak felduzzasztásával létrejött tavacskák, melyek gazdag vízivilágnak adnak otthont. Váraszó közelében a Hosszú-völgyi-patakon pedig már a harmadik tavat alakítják ki, elsősorban idegenforgalmi céllal.


32/54


A Víz Keretirányelv a vizekkel kapcsolatos előírásait és elvárásait az úgynevezett víztesteken keresztül érvényesíti, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb alapelemei a víztestek.

A meghatározás szerint

- „felszíni víztest” a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, illetve ezeknek egy része,

- „felszín alatti víztest” a felszín alatti víz térben lehatárolt része egy vagy több víztartó képződményen belül.

Az érintett területen elhelyezkedő felszíni- és felszín alatti víztestek adatait a „2.-11. Tarna” megnevezésű vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza, ill. foglalja össze a mai kor kívánalmainak megfelelően. A területen jelenlévő víztesteket ezen dokumentum alapján ismertetjük.

A tervezési alegység névadó, és legfontosabb vízfolyása a Tarna-patak. Az É-D-i folyásirányúTarna patak a Mátra keleti oldalvizeinek levezetője, három ág összefolyásából keletkezik, a Leleszi, a Parádi és a Ceredi Tarnából. A teljes vízgyűjtő terület 2116 km2. A Tarna legjelentősebb mellékvízfolyása a Gyöngyös-patak, a Mátra nyugati oldalvizeinek levezetője, amelynek vízgyűjtője 544 km2, a Tarna vízgyűjtő 25,7 %-a.

További jelentős vízfolyások még a Tarnóca-patak, Bene-patak, Parádi-Tarna-patak, Nyiget-patak, Domoszlói-patak, Kígyós-patak, Külső-Mérges-patak, Rédei-patak, Szarvágy-patak és az Ágói patak.

A patakok rendkívül szeszélyes vízjárásúak, a legkisebb és legnagyobb vízhozamok közötti különbség több ezerszeres lehet. A hóolvadás, vagy csapadékos időjárás hatására árvízkárokat okozó vízfolyások egy része a szárazabb augusztusi időszakban gyakran kiszáradnak.

Az alegység területén 25 vízfolyás víztestet jelöltek ki. A kijelölt vízfolyás víztestek mindegyike eredendően természetes víztest, de az emberi tevékenység hatására a vízfolyások egyes szakaszait erősen módosítottnak kell tekinteni.

Az alegység területén lévő 25 db vízfolyás víztestből 15 db víztest természetes kategóriájú, melyek jellemzően kis méretűek.

- 4 db Hegyvidéki – szilikátos – durva mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű,- 1 db Hegyvidéki – meszes – durva mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű,- 7 db Dombvidéki – meszes – durva mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű,- 2 db Dombvidéki – mesze- durva mederanyagú – közepes vízgyűjtőjű,- 1 db Síkvidéki – meszes – közepes-finom mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű.

Természetes kategóriájú vízfolyás víztestek:Azonosító Víztest neve Víztest típusának leírása

- Balla-patak: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Bene-patak felső vízrendszere: Hegyvidéki - szilikátos – durva - kicsi vízgyűjtő- Gyöngyös-patak felső: Hegyvidéki - szilikátos – durva - kicsi vízgyűjtő- Kígyós-patak (Tarna-vízgyűjtő): Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Külső-Mérges-patak: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő


33/54


- Leleszi-Tarna-patak: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Nyiget-patak: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Parádi-Tarna alsó: Dombvidéki - meszes - durva - közepes vízgyűjtő- Parádi-Tarna felső vízrendszere: Hegyvidéki - szilikátos – durva - kicsi vízgyűjtő- Rédei-patak alsó: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Rédei-patak felső: Hegyvidéki - szilikátos – durva - kicsi vízgyűjtő- Szarv-ágy-patak: Síkvidéki - meszes - közepes-finom – kicsi

vízgyűjtő- Tarna felső: Hegyvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő- Tarna középső: Dombvidéki - meszes - durva - közepes vízgyűjtő- Tarnóca-patak-felső és

Domoszlói-patak: Dombvidéki - meszes - durva - kicsi vízgyűjtő

A tervezett munkálatok a „Tarna felső” természetes kategóriájú vízfolyás víztest közelében folynak majd, de nem érintik a víztestet.

A tervezett munkálatok a felszíni vízrendszerrel nem kerülnek kapcsolatba, így hatásterületet a felszíni víz vonatkozásában nem jelölünk ki.

Az érintett területet magába foglaló kistáj (Pétervásárai-dombság) területén talajvíz főleg a Hangony és a Tarna széles völgytalpa alatt van, 4 – 6 m közötti mélységben. Mennyisége nem jelentős, kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de a Tarna mentén nátrium is előfordul. Általában igen kemény.

A rétegvizek összmennyisége átlagos. A felszín alatti rétegek víztározó- és vízvezető képessége azonban változó, így a kutak vízadó képessége is egyenetlen. A rétegvizeknek általában magas a vastartalma és a keménysége. A legjelentősebb felszín alatti vízkészlet a kistáj D-i csücskében található Bükkszék, 39 oC-os, nátrium-kloridos, -hidrogénkarbonátos gyógyvize.

Az alegység sekély hegyvidéki (2 db), hegyvidéki (2 db), sekély porózus (2 db), porózus (2 db), porózus termál (1 db), karszt (1 db) és termál karszt (2 db) típusú felszín alatti víztestet érint. Az érintett víztestek megnevezése és jellemzése az alábbi:

Hevesi-dombság – Tarna-vízgyűjtő (sh.2.3):

A sekély hegyvidéki víztest teljes területe 486,2 km2, melyből 486,2 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 25 % arányban érinti. A víztest nyugaton az sh.2.1, keleten az sh.2.5 és sh.2.4, délen az sh. 2.2 és sp.2.9.1 víztestekkel határos. A szomszédos sekély víztestekkel szoros hidrodinamikai kapcsolat nem áll fenn. A Tarna középső felszíni víztest, mint dombvidéki közepes vízfolyás az sh.2.3 víztesttel kapcsolatban állhat. FAVÖKO kapcsolat van.

Mátra (sh.2.2):

A sekély hegyvidéki víztest teljes területe 540,3 km2, melyből 367,2 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 19 % arányban érinti. A víztest északon az sh.2.1 és sh.2.3, keleten az sh.2.3, délen az sp.2.9.1 víztestekkel határos. Az sh.2.2 víztest a Mátra-hegységre terjed ki. Az andezitben jelentős lehet a dél felé való vízáramlás, amely az sp.2.9.1 sekély víztestet, mint leáramlási területet táplálhatja. A kis vízgyűjtőjű hegyvidéki patakok (Gyöngyös-patak,


34/54


Tokapatak, Parád-Tarna-patak, Rédei-patak) felső vízrendszere kapcsolatban áll a közeli felszín alatti forrásokkal. FAVÖKO kapcsolat van.

Északi-középhegység peremvidék (sp.2.9.1):

A sekély porózus víztest teljes területe 2203,9 km2, melyből 795,7 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 41% arányban érinti. A víztestet északon sh.2.2 és sh.2.3; délen az sp.2.9.2 víztestek határolják. A dél felé való vízáramlás következtében az sh.2.2 víztest és sp.2.9.1 víztest között hidrodinamikai kapcsolat valószínűsíthető. A leáramlási területnek tekinthető sp.2.9.1. víztest a szintén délre húzódó sp.2.9.2 víztesttel, mint feláramlási területtel hidrodinamikai kapcsolatban áll. Az alegységen belül7 db dombvidéki kisvízfolyás medre is drénezheti az sp.2.9.1 sekély felszín alatti víztestet. Nem zárható ki a kapcsolat a síkvidéki közepes vízfolyások (4 db) esetében sem. FAVÖKO kapcsolat van.Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2):

A sekély porózus víztest teljes területe 3864,3 km2, melyből 305,3 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 15 % arányban érinti. A víztestet északon az sp.2.9.1, víztest határolja. A leáramlási területnek tekinthető sp.2.9.1. víztest az sp.2.9.2 víztesttel, mint feláramlási területtel hidrodinamikai kapcsolatban áll. A síkvidéki kisvízfolyásnak minősülő Szarv-ágy-patak medre az sp.2.9.2 sekély felszín alatti víztestre drénező hatást gyakorolhat. FAVÖKO kapcsolat van.

Hevesi-dombság – Tarna-vízgyűjtő (h.2.3):

A hegyvidéki víztest teljes területe 486,2 km2, melyből 486,2 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 25 % arányban érinti. A víztest nyugaton a h.2.1, keleten a h.2.5 és h.2.4, délen a h.2.2 és p.2.9.1 víztestekkel határos. A szomszédos réteg víztestekkel szoros hidrodinamikai kapcsolat nem áll fenn. FAVÖKO kapcsolat van.

Mátra (h.2.2):

A hegyvidéki víztest teljes területe 540,3 km2, melyből 367,2 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 19 % arányban érinti. A víztest északon a h.2.1 és h.2.3, keleten a h.2.3,délen a p.2.9.1 víztestekkel határos. Az h.2.2 víztest gyakorlatilag a Mátra-hegység kiterjedését figyelembe véve lett lehatárolva. Az andezitben jelentős lehet a dél felé való vízáramlás. Ennek következtében a h.2.2 hegyvidéki víztest a pannon üledék rétegvizét, így déli határán lévő p.2.9.1 víztestet, mint leáramlási területet táplálhatja. FAVÖKO kapcsolat van.

Északi-középhegység peremvidék (p.2.9.1):

A porózus víztest teljes területe 2203,9 km2, melyből 795,7 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 41 % arányban érinti. A víztest északon a h.2.2 és h.2.3, délen a p.2.9.2 víztestekkel határos. A dél felé való vízáramlás következtében az h.2.2 víztest és p.2.9.1 víztest között hidrodinamikai kapcsolat valószínűsíthető. A leáramlási területnek tekinthető p.2.9.1. víztest a szintén délre húzódó p.2.9.2 víztesttel, mint feláramlási területtel hidrodinamikai kapcsolatban áll. FAVÖKO kapcsolat nincs.


35/54


Jászság, Nagykunság (p.2.9.2):

A porózus víztest teljes területe 3148 km2, melyből 305,3 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 15 % arányban érinti. A víztest északon a p.2.9.1 víztesttel határos. A leáramlási területnek tekinthető p.2.9.1. víztest az p.2.9.2 víztesttel, mint feláramlási területtel hidrodinamikai kapcsolatban áll. FAVÖKO kapcsolat nincs.

Recsk-Bükkszék termálkarszt (kt.2.5):

A termálkarszt víztest teljes területe 291,6 km2, melyből 263,6 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 13 % arányban érinti. A víztest keleten a k.2.1 víztesttel határos. A kt.2.5 Recsk-Bükkszék termál karszton feltárt hévizek minősége eltér a kt.2.1 Bükki termál karszt vízminőségétől. A szomszédos k.2.1 hideg karszt víztesttel való hidrodinamikai kapcsolat mértékének meghatározása további vizsgálatokat igényelne. FAVÖKO kapcsolat nincs.

Bükki termálkarszt (kt.2.1):

A termálkarszt víztest teljes területe 4286,4 km2, melyből 889,6 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 45 % arányban érinti. A víztest északon a k.2.1 víztesttel határos. A kt.2.1 termál karszt víztest és az annak É-i határánál húzódó k.2.1 és k.2.3 hideg karszt víztestek között eltérő szorosságú hidrodinamikai kapcsolat áll fenn (a termál karszt túltermelése a hideg karsztból való fokozott utánpótlódás miatt a vízhőmérséklet lehűléséveljárhat). FAVÖKO kapcsolat van.

Bükk nyugati karszt (k.2.1):

A karszt víztest teljes területe 534,3 km2, melyből 89,8 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 4,5 % arányban érinti. A víztest nyugaton a kt.2.5, délen a kt.2.1 víztestekkel határos. A Bükk-hegység karsztos jellegéből adódóan k.2.1. Bükk nyugati karszt és a k.2.3 Bükk keleti karszt között hidrodinamikai kapcsolat van. FAVÖKO kapcsolat van.

Észak-Alföld (pt.2.2):

A porózus termál víztest teljes területe 9832,7 km2, melyből 1212,4 km2 esik az alegységre. A víztest az alegységet 62 % arányban érinti. A pt.2.2 víztest az alegységen belül nem illeszkedik más porózus termál víztesthez. FAVÖKO kapcsolat nincs.

A vizsgált tevékenység nem kerül kapcsolatba a vízgazdálkodási alegység felszínalatti víztestjeivel.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolását a 27/2004. ( XII.25 ) KvVM rendelet tartalmazza.

Váraszó teljes területe érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területként került az említett rendeletben besorolásra.

A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezik. A rendelet 7. paragrafusa kimondja;


36/54


„(1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján.

(2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.

A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás szempontjai a következők:

1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület

a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány-és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.

b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint30

regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is.

d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.

2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület

a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.

b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.

d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete.

e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek.

3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület

Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek.


37/54


A legfeljebb 2,0 m mélységű alapozás a területen előforduló felszín alatti vízszint maximuma felett folyhat. A minimális alapozási munkálatok eredményeként a tervezett tevékenység nem kerülhet kapcsolatba a felszín alatti vízzel, sem építési, sem üzemelési fázisban. Az elmondottak eredményeként a felszín alatti vízben hatásterületet nem jelölünk ki.

6.3. Élővilág, táj

A terület növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északiközéphegységflóravidékének (Matricum) Borsodense (Bükk-hegység, vagy Borsodi) és Agriense (Mátra, vagy Egri) flórajárásába tartozik. Mint a tudományos besorolásból is kitűnik a terület növényzete elsősorban a közeli Bükk és Mátra flórájával mutat rokonságot, hasonlóságot.

Zonális erdőtársulása a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), mely a terület középső részén nagy kiterjedésű zárt erdőséget alkot. Névadó fafajainak, a kocsánytalan tölgynek (Quercus petraea) és a csertölgynek (Quercus cerris) a lombkoronája viszonylag sok fényt enged az erdő belsejébe, ezért cserjeszintje és gyepszintje is fejlett.Délies kitettségű, ezért több meleget élvez, domboldalakon foltokban melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum pubescenti-petraeae) és bokorerdők (Ceraso-Quercetum pubescentis) alakultak ki. Ezekben a társulásokban éri el elterjedésnek északi határát számos, az Észak-magyarországi középhegység hegylábi területeire jellemző erdős sztyepp faj. Az északi kitettségű lejtők, mélyebb völgyek hűvösebb klímája gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), szubmontán és montán bükkösök (Melitti-Fagetum silvaticae és Aconito-Fagetum silvaticae) kialakulását teszi lehetővé. A lombkoronaszint itt már zártabb, az erdő belsejébe lombfakadás után már csak kevés napfény jut be. A cserje és a gyepszint gyérebb. Jellemzőek a lombfakadás előtt virágzó és az árnyékigényes növények.

Az alapkőzet egyes tulajdonságainak (pl. ásványi anyag tartalmának, szerkezetének) kifejezetté válása határozza meg az ún. edafikus társulások megjelenését. Az északias lejtőkön, a gyorsan málló homokkő sekély, kilúgozott, ezért kevés meszet tartalmazó talajain mészkerülő bükkösöket (Deschampsio-Fagetum), míg a délies, mészben gazdagabb talajokon nyúlfarkfüves tölgyeseket (Seslerio-Quercetum) találunk. Ott, ahol a meredekebb lejtőkről a vékony talajréteg már szinte teljesen lepusztult és a homokkő sziklák a felszínre bukkannak sziklagyepek alakultak ki, melyeknek elmaradhatatlan növénye a deres csenkeszes (Festuca pallens). A homokkőpadok laposabb felületein, a helyben maradó vastagabb málladéktakarón zártabb lappangó sásos (Carex humilis) gyepek alakulnak ki. Mind tájképileg, mind állományukat tekintve jelentősek a víz hatására (magasabb talajvízszint, időszakos vagy állandó vízzel való borítottság) kialakuló ún. intrazonális társulások. Sok patakot felső folyásuk mentén, a szűk, mély völgyek laposabb völgytalpain szép gyertyános égerligetek (Aegopodio-Alnetum) és sásos égerligetek (Carici acutiformis- Alnetum) kísérnek. Ahol a vízfolyás lelassul, szétterül és pangóvizes völgyszakaszok alakulnak ki, láperdő foltokkal is találkozhatunk (pl. a Palina-, vagy a Nagy-völgyben). Az égerligeteket és a láperdőket gyakran magaskórós társulások (Angelico-Cirsietum oleracei, Filipendulo-Geranietum palustris) szegélyezik. E társulások valamikor nagyobb területen fordulhattak elő, az erdőirtás hatására azonban helyüket kaszálórétek (Pastinaco-Arrhenatheretum elatioris) és magassásos rétek (Caricetum acutiformis) vették át.

Jellemző társulása a vidéknek a települések közelében telepített akácos (Bromosterili-Robinietum). Az akác a talajjal szemben meglehetősen igénytelen, megél a csekély termőerejű erodált homokon is, napfény és hőigénye azonban nagy. Ezért elsősorban a


38/54


települések közelében, az alacsonyabb magasságú délies lejtőket foglalja el. Gyorsan növő, agresszíven terjedő faj, könnyen kiszoríthatja az őshonos fafajokat. A sűrűn növő, laza lombozatú akácos dús aljnövényzetével mind a nagyvadak, mind az ember számára nehezen áthatolható „bozótos erdőt” alkot. Jelenléte a vándorméhészek számára biztosít megélhetést. Szintén tájidegenek, a fájuk miatt sok helyütt telepített luc- és erdei fenyvesek.

A legeltető állattartás hatására alakultak ki a kisebb-nagyobb borókások. Az állatok ugyanis elkerülik a szúrós növényeket, melyek így a legelőkön könnyen elszaporodhatnak.A pásztoremberek ezért rendszeresen irtották a vadrózsát (Rosa canina), kökényt (Prunus spinosa), galagonyát (Crataegus sp.) és a borókát (Juniperus communis). A lassan felhagyásra kerülő, egyre ritkábban használt legelő területeket azonban már nem tartották karban, így a boróka „visszatért” rájuk. Legnagyobb és legszebb a Tarna völgyébe Istenmezeje és Erdőkövesd között keletről betorkolló Hintós-völgyben található „borókás ősgyep”.

Állatföldrajzi beosztását tekintve a kistáj az Euro-turáni faunavidék Középdunai faunakerület Usmátra (Matricum) faunakörzet Börzsöny-Mátra-Bükk vonulat (Eumatricum) faunajárásába tartozik.

A legszembetűnőbbek és a legnagyobb számban és változatosságban előforduló gerinctelek az ízeltlábúak, azon belül is a rovarok. A sok vizes élőhely számos szitakötő fajnak biztosít bölcsőt és táplálékot. A kis tavak fölött, patakok mentén cikázik a kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo), lápi acsa (Anaciaeschna isosceles), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus), réti rabló (Lestes dryas), a ritka mediterrán elterjedésű pataki szitakötő (Orthetrum brunneum), melynek ligeterdőkben fejlődik a hernyója. Dús virágú réteken, erdőszegélyeken, legelőkön számos szép nappali lepkével találkozhatunk. Többek között itt él a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne),melynek hernyója az üde erdőkben tenyésző keltikéken (Coridalis sp.) fejlődik, a vizes élőhelyek közelében előforduló farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) és a ritka lápi gyöngyházlepke (Brenthis ino), a feltűnő, nagyméretű fecskefarkú pillangó (Papilio machaon) és kardos pillangó (Iphiclides podalirius); a tűzlepkék közül a nagy pompás tűzlepke (Lycaena dispar rutila) és ibolyaszínű tűzlepke (Lycaena alciphron). Nagyszámban képviseltetik magukat a kék színű boglárka lepkék (Maculinea sp.). A legelők, rétek gyakori vadásza az imádkozó sáska (Mantis religiosa) és a darázspók (Argiope bruennichi).

A farkos kétéltűek közül el,fordul a foltos szalamandra (Salamandra salamandra), a pettyes gőte (Triturus vulgaris) és a hazánk egyik legritkább és legértékesebb kétéltűje, az alpesi gőte (Triturus alpestris), mely csak a magasabban fekvő, hűvösebb, rejtett időszakos állóvizeket kedveli. A békákat többek között a varangyok (Bufo sp.), gyepi béka (Rana temporaria), sárgahasú unka (Bombina variegata) képviseli. Előszeretettel fogyasztja őket a másfél-két méter hosszúra is megnövő erdei sikló (Elaphe longissima) és a valamivel kisebb kockás sikló (Natrix tessellata).

Sokszínű a madárvilág is, számos ritka és védett faj található a kistáj területén. A terület középső részének erdei fölött (pl. a bükkszenterzsébeti Nagykő sziklája fölött) rendszeresen láthatunk hollókat (Corvus corax) keringeni, a legelők, rétek és szántók fölött gyakorta szitálnak egerészölyvek (Buteo buteo). Ritkább fészkelő ragadozómadarak a darazsakkal, méhekkel táplálkozó darázsölyv (Pernis apivorus), a „turulmadár” kerecsensólyom (Falco cherrug), a hüllőket, kétéltűeket tizedelő kígyászölyv (Circaetus gallicus) és kis békászósas (Aquila pomarina). Az öreg erdőket kedvelik a „fák doktorai”, a harkályfélék. Ritkább képviselőik közül megtalálható itt a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos) és a fekete harkály (Dryocopus martius). Szintén az összefüggő, zárt, háborítatlan erdők értékes


39/54


madárfaja a félénk császármadár (Tetrastes bonasia). A vízfolyások és a sok kisebb-nagyobb mesterséges tó biztosít élelmet, a körülöttük kialakult vízparti növénytársulások adnak otthont többek között a tőkés récének (Anas platyrhynchos), a vízityúknak (Gallinula chlorops), a ritka fekete gólyának (Ciconia nigra) és a színes tollazatú jégmadárnak (Alcedo atthis). Homokkősziklák és a felhagyott homokkő bányák meredek falaiba vájja odúját a színpompás gyurgyalag (Merops apiaster). A telepített fenyvesekben pedig a Magyarországon ritka fészkelőnek számító keresztcsőrű (Loxia curvirostra) talál otthont.

Barlangokban, sziklaüregekben, fák odvaiban találnak menedéket a repülő emlősök, a denevérek képviselői: pl. a nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), közönséges denevér (Myotis myotis), hegyesorrú denevér (Myotis blythi), vízidenevér (Myotis daubentoni), kései denevér (Eptesicus serotinus). Hazánkban minden denevérfaj védett (a felsoroltak közül a nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) fokozottan védett). A nagy kiterjedésű zárt erdőségek a nagyvadak otthonai, melyek közül az őz (Capreolus capreolus), a gímszarvas (Cervus elaphus), a vaddisznó (Sus scrofa) honos, míg a dámvad (Cervus dama) és a muflon (Ovis musimon) betelepített. A terület kisebb testű ragadozói, a nyuszt (Martes martes), nyest (Martes foina), menyét ( Mustela nivalis), görény (Putorius putorius, P. p. eversmanni), róka (Vulpes vulpes), vidra (Lutra lutra) rájuk nem jelentenek veszélyt, hiszen főleg kisemlősökre,madarakra, hüllőkre és kétéltűekre vagy halakra vadásznak. Azonban az utóbbi időben ismét fel-fel bukkanó farkas (Canis lupus) és hiúz (Lynx lynx) már a nagyvadakat is megugrasztja, elsősorban a kicsinyeiket le is teríti.

A Pétervásárai-dombság nagy része a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez tartozik, így védelem alatt áll. A tájvédelmi körzetet 1993-ban hozták létre, elsősorban a hazánkban egyedülálló természeti és tájképi értékek, az egymás mellett előforduló magashegységi bükkösökre és szubmediterrán társulásokra jellemző növényzet, valamint a császármadár élőhelyének védelmére.

A tájvédelmi körzet a Heves–Borsodi-dombvidék területén három különálló egységből áll: legjelentősebb része (9551,3 ha) egy tömbben található Istenmezeje, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Arló, Borsodszentgyörgy és Domaháza határában, külön áll a hevesaranyosi (67,6 ha) és a csernelyi (7,7 ha) rész.


40/54

http://bnpi.hu/kep/213.jpg







A védett terület zárt erdőtömbjének zömét cseres-tölgyes alkotja, amely a lapos hegytetők, valamint a nyugatias és keleties lejtők zonális erdőtársulása. A gyertyános-tölgyesek a völgytalpakon találhatók leginkább, de állományaik kesztyűujjszerűen benyúlnak az érintkező cseres-tölgyesekbe illetve bükkösökbe is. Az északi kitettségű lejtőkön és a mélyebb völgyekben (pl. arlói Palina-völgy, Gyepes-völgy) kialakult, viszonylag nagy kiterjedésű extrazonális jellegű középhegységi bükkösök már kárpáti hatást tükröznek. Ezt a kárpáti, hegyvidéki hatást mutatja például a sugárkankalin, a farkasboroszlán, az ikrás fogasír és a fehér acsalapu előfordulása. A völgytalpi bükkös erdők dísze a hazánkból először innen kimutatott pontuszi nőszőfű nevű orchideaféle. A meredek, déli lejtőkön extrazonális helyzetben, viszonylag kis területen alakultak ki melegkedvelő tölgyesek, és egy-két helyen bokorerdő foltok molyhos tölggyel és dudafürttel. Ezekben találjuk a Mátra és a Bükk hegylábi részeiről felhatoló erdős sztyepp fajokat, amelyek sokszor itt érik el elterjedésük északi határait. Külön figyelmet érdemelnek a patakparti égerligetek, melyekhez fajgazdag mocsári növényzet (mocsárrétek, magassásosok, forráslápok, lápi és mocsári magaskórósok) kapcsolódnak. Ezek élőhelyéül szolgálnak olyan ritkaságoknak mint például a széleslevelű gyapjúsás, a széleslevelű ujjaskosbor, az óriás zsúrló, a mocsári gólyaorr és a szárnyas görvényfű. A fátlan növénytársulások közül legértékesebbek a meszes homokkősziklákon kialakult sziklagyepek, melyben domináns a deres csenkesz. A fedetlen homokkő felszíneken és a homokkő málladékán kialakult lappangó sásos zárt gyepek ritka, védett fajai a homoki vértő, a szürkés ördögszem, a törpe nőszirom, a leány- és a fekete kökörcsin.

A tájvédelmi körzet természetközeli állapotú élőhelyei gazdag faunát rejtenek. Rovarokban a fátlan, korábban legeltetéssel fenntartott félszáraz gyepek a legfajgazdagabbak. A legmelegebb gyepekben repülnek a rablópillék, a barnabundás boglárkalepkék és az ozirisz törpeboglárkák. A patakmenti magaskórósokban és lápokban él a gólyaorrboglárka. A kelet felé nyitott patakvölgyekben ma még gyakori a keleti gyöngyházlepke. A meleg, de párás völgyek erdőszegélyeiben növő lednekfajokon fejlődnek a trópusi megjelenésű kis fehérsávoslepkék hernyói. A kis színjátszólepke a lápok, patakok füzes szegélyeiben, míg a nagy színjátszó a hűvösebb, üde tölgyes-, gyertyános-tölgyes szegélyek kecskefüzein fejlődik. A tájvédelmi körzet néhány völgyében fordul elő a nagy hasascsiga, amely megőrzése érdekében élőhelyei az Európai Unió által is védett Natura 2000 területté lettek nyilvánítva. A forrásokban, patakokban bővelkedő területen számos kétéltűfaj lel otthonra. A legértékesebb faj a magasabb hegyvidékekre jellemző gyepi béka. Az üde, dús aljnövényzetű erdőkben néhány évtizede még jelentős állománya élt a császármadárnak, azonban állománya évtizedek alatt jelentősen csökkent. Az idős bükkösök és gyertyános-tölgyesek ritka fészkelője a fekete gólya és a békászósas. A terület szlovákiai erdőségekkel való közvetlen kapcsolatát mutatja, hogy a tájvédelmi körzet erdeiben több alkalommal előfordult a farkas és a hiúz.

Légkábelek nyomvonalának kijelölésekor javasolt figyelembe venni az ott található fás szárú vegetációt, illetve védett és nem védett természeti területen az élőhely növény- és állatvilágát, valamint a tájképi adottságokat. Ügyelni kell arra, hogy tartóoszlopot, s egyéb berendezést ne telepítsenek kunhalmon vagy földvár területén (Tvt 35.§ (1)). A beruházást a természeti adottságok megőrzésének biztosítása mellett lehet megvalósítani.

Légkábelek építése lehetőleg fakivágás nélkül történjen. Az építés során a jelentős dendrológiai vagy természeti értéket képviselő fás vegetációt javasolt megőrizni. Fakivágás esetén a kivágott faegyedek pótlása, vagy a tájvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalása alapján pénzbeni megváltása is szóba jöhet. A fapótlás helyét, idejét, módját és a telepítendő faegyedek faját a természetvédelmi hatóság jelölheti ki. Pénzbeli megváltás esetén általában a természetvédelmi hatóságra hárul a telepítési munka.


41/54


A vezeték nyomvonalán a karbantartási sávok rendszeres kezelést, a gyepterületek rendszeres kaszálást igényelnek.

A védett és fokozottan védett madárfajok védelme, a villamos áramütés bekövetkezésének megelőzése és megakadályozása érdekében minden lehetséges műszaki megoldást alkalmazni kell (madárvédő papucs, szigetelt-burkolt vezeték, a feszítőoszlopoknál alsó átvezetés, oszloptranszformátornál alsó lekötés, gólyafészkek közelében a vezetékek fedése stb.). Védett madarak áramütéstől való védelme érdekében új középfeszültségű szabad légvezeték telepítését csak szigetelt oszlopokkal javasolt megoldani (Tvt. 43.§ (1), 44.§ (5)), valamint MSZ 20384-1:2003, MSZ 20384-2:2005/. A fészket érintő műtárgyakkal kapcsolatos kivitelezési munkálatok fészkelési időn kívül, az illetékes természetvédelmi őr felügyelete mellett végezhetők.

Az építési és az azt követő helyreállítási munkákat csak akkor és úgy lehet végezni, hogy az ott élő védett állatfajok egyedei vonatkozásában ne ütközzön a Tvt. 43.§ (1) bekezdésében meghatározott tilalomba, a nem védett állatfajok egyedeit illetően pedig célszerű, hogy a munkálatok azok szaporodását ne akadályozzák, ne veszélyeztessék.

A munkaterületet a lehető legrövidebb határidőn belül javasolt rendezni, ami magába kell, hogy foglalja a természeti környezet vizuális és biológiai állapot-minőségének helyreállítását is.

A tervezett munkálatok nem befolyásolják az érintett terület ökológiai viszonyait sem a kivitelezés, sem az üzemeltetés stádiumában.

6.4. Levegő

Az érintett terület nem tartozik a 4/2002. KvVM. rendelet által kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák körébe, ami azt jelenti, hogy a területen a levegő alapminőségét reprezentáló anyagok koncentrációi nem érik el a szennyezettséget jelentő határértékeket.

A rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik.

Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint, az együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni.


42/54


Váraszó területén a légszennyezés mértéke nem számottevő, határértéket meghaladó légszennyezés eddig még nem volt. A levegő minőségét alapvetően a fűtésből és a közlekedésből adódó füstgáz és porszennyezés határozza meg. A településen fő közlekedési út nem vezet keresztül, átmenő forgalom nem jelentős.

A településen azonban jelentős azoknak a családoknak a száma, akik a még mindig olcsóbb, szilárd tüzelést választják.

A község levegőtisztaságára vonatkozó mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A településen elsősorban a közlekedésből, valamint fűtési szezonban a jelentős mértékű szerves anyag égetéséből származik a levegőterhelés. A légszennyezés terhelés mértékének csökkentése helyi rendeletalkotással támogatható.

6.4.1. Építési fázis

A tervezett munkálatok építési fázisában a levegőt szennyező hatások, a munkálatokban résztvevő gépi berendezések emissziójából lépnek fel. Ezen hatások mértékét,- a gépi berendezések működési ideje,- a motorok maximális teljesítményehatározza meg.

A tevékenységben résztvevő gépeket a 2.6. pontban ismertettük. Ezen gépek nagy része a szállításban vesz részt a munkások és az anyagok helyszínre juttatásával, amiből következik, hogy az építési területen csak minimális időt tartózkodnak járó motorral, szennyezőforrásként szerepelve.

Az autódaru, a kosaras gépkocsi, az árokásó és a markoló azon gépi berendezések, amelyek huzamosabb ideig fejtenek ki légszennyező hatást. Mindegyik gép Diesel-motorral rendelkezik.

A Diesel-motorok átlagos fajlagos káros anyag kibocsátásra az alábbi adatok jellemzők:

CO = 16,13 g/kWh, NO2 = 9,1 g/kWh, SO2 = 0,99 g/kWh.

Esetünkben a vonatkozó maximális teljesítmények az autódaru és a kosaras gépkocsi esetében a legnagyobbak. A többi berendezés teljesítménye ezen berendezésektől lényegesen elmarad. A munkavégzés emisszióját meghatározó teljesítmények tehát az alábbiak:

Autódaru P = 155 kW, Kosaras gépkocsi P = 142 kW.

Fenti adatok alapján a munkavégzés területének közelében kialakuló maximális immisziós koncentráció értékeit a vonatkozó határértékek függvényében;

CO esetén 1,5 %, NO2 esetében 40 %, SO2 esetében 3 %, értékűre becsüljük.


43/54


A tervezett munkálatok kivitelezése során a munkagépek emissziójából adódó káros légszennyezés kialakulása, az emissziók rövid ideje és alacsony értéke eredményeként, nem várható.

6.4.2. Üzemelési fázis

Az optimalizálási munkálatokat követően a telepített, elektromos hálózat a légtérbe nem bocsát ki szennyező anyagot, így szennyezőforrás hiányában káros környezeti hatás nem lép fel.

6.5. Zajvédelem

A környezeti zaj értékelését a következő rendeletek, előírások betartásával végeztük el:

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

25/2004. (XII.20) KvVM rendeletA stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletA zajkibocsátási határértek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének a módjáról

27/2008. (XII.3.) KöM-EüM együttes rendeletA környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendeletEgyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről

MSZ 13-111:1985Üzemek, építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határértékek meghatározása

MSZ 15036:2002Hangterjedés a szabadban

MSZ 18150-1:1988Környezeti zaj vizsgálata és értékelése

ÚT 2-1.302:2003Közúti közlekedési zaj számítása

ÚT 2-1.109:2004Országos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása

6.5.1. A hatásterület kiterjedése

A létesítés hatásterülete zaj- és rezgésvédelmi szempontból az oszlopokat, mint középpontokat körülvevő 23 m sugarú körlapok, körcikkek (KÖFT2-KÖFT8, KÖFT22-KÖFT24), illetve 33 m sugarú körlapok, körcikkek (KÖFT4, KÖFT8-KÖFT21).

A szállítási tevékenységre zaj- és rezgésvédelmi szempontból hatásterületet nem jelölünk ki.

A működés hatásterülete zaj- és rezgésvédelmi szempontból a transzformátort, mint középpontot körülvevő 8 m sugarú körlap.


44/54


Összességében a hatásterület zaj- és rezgésvédelmi szempontból az oszlopokat, mint középpontokat körülvevő 23 és 33 m sugarú körlapok körcikkek.

6.5.2. A tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapot

A tevékenység hatása nélkül fennálló környezeti állapotban háttérterheléssel nem számolunk. A tervezett távvezeték környezetében üzemi és szabadidős létesítménytől, illetve építési kivitelezési tevékenységből származó zaj nincs.

6.5.3. A tevékenység hatása a környezeti állapotra

6.5.3.1. Létesítés

6.5.3.1.1. Zajterhelési határértékek meghatározása

Váraszó kg 2. számú tr. állomás leágazás rekonstrukció kiépítése során az alkalmazott gépi berendezések működése során zajkibocsátással kell számolnunk.

A zajterhelési határérték meghatározásának kiindulási feltételei az alábbiak.

A létesítése során keletkező zajt zajvédelmi szempontok szerint „építési kivitelezési tevékenységből származó zaj”-ként jellemezhető.

A zajtól védendő terület -falusias lakóterület („A” terhelési pont);

A munkavégzés során csak nappali (06-22 óra) időszakban történő tevékenységgel számolunk.

Az építési munka időtartama egy-egy terhelési pont közelében „1 hónap vagy kevesebb”.

Az ismertetett feltételek alapján a 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. mellékletben meghatározott zajterhelési határértékek közül a vizsgált esetre:

LTH A (nappal) = 65 dB(A)

6.5.3.1.2. Hangteljesítményszintek meghatározása

A létesítést a 20 kV-os hálózaton a 4. táblázatban bemutatott eszközökkel és időigénnyel lehet elvégezni. Egy-egy létesítés időtartamát azonosnak tételezzük fel. A tevékenység időtartama (egy-egy oszlopnál) 1 hónapnál rövidebb.

A tevékenység során 24 db oszlopot létesítenek.

Feltételezzük, hogy az autódaru és a kosaras gépjármű működése egy adott időpontban egy helyen zajlik, egy

adott oszlop környezetében; a markoló és a betonszállító mixer, valamint az előzőekben említett eszközök eltérő

időpontokban működnek;


45/54


az autódaru és a kosaras gépjármű együttes hangteljesítményszintje meghaladja a markoló illetve a betonszállító mixer hangteljesítményszintjét.

A zajforrásokat a legkisebb terhelési pont zajforrás távolságnál tételezzük fel: „A” terhelési ponthoz legközelebbi oszlopnál („KÖFT14” zajforrás);

A létesítési tevékenység során alkalmazandó gépeket, azok mechanikai és akusztikai teljesítményét a 4. táblázatban foglaljuk össze.

Az egyes eszközöknél meghatároztuk, hogy 8 órás megítélési határidőre vonatkozóan mennyi ideig működik maximális teljesítménnyel és alapjáraton.

Az egy időszakra eső egyenértékű hangteljesítményszint – T = 8 órára vonatkoztatva – a következő összefüggéssel határozható meg:

LWAeq=10 lg [ 1T

( talapj¿100,1 L Aalap+tmax ¿10

0,1L A max) ]Az összefüggésben:

LAalap = hangteljesítményszint alapjáraton [dB]LAmax = hangteljesítményszint maximális teljesítménynél [dB]talap = alapjáratú működés 8 órás megítélési időre vonatkozó időtartama [h]tmax = a maximális teljesítményű működés 8 órás megítélési időre vonatkozó

időtartama [h]

4. táblázat. Egy oszlop létesítésének hangteljesítmény számításának alapadataiEszköz Teljesítmény

[kW]

A hangteljesít-mény-szint-határérték

[dB]

8 órás megítélési időre vonatkozó működésiidőtartam

[h]Autódaru max. teljesítménnyel 155 *106,1 0,17

alapjáraton *101,0 0,17Kosaras gépkocsi max. teljesítménnyel 142 **103,6 0,50

alapjáraton **93,0 0,50* 29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet alapján: mobil daru** 29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet alapján: építőipari teheremelő

ahol N: névleges teljesítmény [kW]

Az eredményeket az 5. táblázatban mutatjuk be.

5. táblázat. Egy oszlop létesítésének hangteljesítményszintjeEszköz Egyenértékű

hangteljesítményszint

[dB]

Összes hangteljesít-ményszint

[dB]Autódaru 90,5 94,3Kosaras gépkocsi 91,9


46/54


Az egy oszlop létesítése során fellépő hangteljesítményszint értéke

LW = 94,3 dB.

6.5.3.1.3. Hangnyomásszintek meghatározása

A továbbiakban megvizsgáljuk az „KÖFT14” zajforrásokhoz legközelebbi épületeknél („A” terhelési pont, Váraszó II. Rákóczi Ferenc út 85.) egy oszlop létesítése során fellépő hangnyomásszintet.

A terhelési pontban fellépő hangnyomásszinteket szabad térben az MSZ 15036 szabvány szerint a következő összefüggés szerint számítjuk:

Lt=LW +K Ir+KW−Kd−KL−Km−K n−K B−Ke+Lvisszaverődés[dB]

Az összefüggésben:

LW = Hangteljesítményszint [dB]Értékét a fentiekben meghatároztuk.

KIr = Irányítási index [dB]Mivel az eszközöknek nincs határozott irányhatása, KIr = 0 dB

KW = Irányítási tényező [dB]Számítása a következő összefüggéssel történik:KW=10⋅lg 4 π /W [dB]

Az összefüggésben:W = térszög [sr]

Mivel az eszköz erősen tükröző felület felett helyezkednek el, W = 2.

KW = +3 [dB]

Kd = A távolságtól függő tényező [dB]Számítása a következő összefüggéssel történik:Kd=10⋅lg( 4 π⋅st

2 /s02)=20⋅lg (st /s0 )+11 [dB]

Az összefüggésben:st = terhelési pont és a zajforrás távolsága [m] Értéke

stA = 4 ms0 = vonatkozási távolság. s0 = 1 m.

KL = A levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés [dB]


47/54


Számítása a következő összefüggéssel történik:K L=aL⋅st [dB]Az összefüggésben

aL = a levegő által okozott terjedési csillapítás [dB/m]A szabvány szerint 10 C hőmérséklethez, 70 % relatív nedvességhez és 500 Hz névleges oktávsáv-középfrekvenciához tartozó terjedési csillapítás aL = 0,00193 dB/m.

Km = A talaj- és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása [dB]Számítása a következő összefüggéssel történik:

Km=[4,8−2 hm

st (17+300s t )]>0

[dB]Az összefüggésben

hm = a terjedési út közepes föld feletti magassága [m]. Zaj-terhelési pont viszonylatban hm = 2 m-t veszünk.

Kh : A hosszú idejű szint meghatározására szolgáló korrekció [dB]Mivel rövid ideig tartó zaj hatással kell számolnunk , értéke Kh = 0 [dB]

Kn = A növényzet csillapító hatása [dB]A szabvány szerint kivételes esetben, örökzöld növényzetnél tehető fel a növényzet miatti csillapítás. Így jelen számításunkban értéke Kn = 0 dB.

KB = A beépítettség csillapító hatása [dB]Mivel a zajforrások és a terhelési pontok között nincsenek épületek KB = 0 dB-lel számolunk.

A szabvány által előírt Km+Kn+KB<15 [dB]

feltétel matematikailag teljesül.

Ke = ÁrnyékolásMivel a zajforrások és a terhelési pont között nincsenek akadályok KB = 0 dB-lel számolunk.

Ltükör = Visszaverődési korrekció

A lakóépületnél, mivel a terhelési pont az épület előtt van visszaverődéssel kell számolnunk. Az erősen tagolt falak (pl. balkonos homlokzatok) esetében 2 dB visszaverődési veszteséget is figyelembe kell venni. Ltükör = +1 dB-nek vesszük, ami ugyan matematikailag nem pontos számítás eredménye, viszont a gyakorlatilag szükséges pontosságot kielégíti.

A terhelési pontban fellépő hangnyomásszintek a fentiek alapján a következő összefüggéssel számíthatók:

ha st 24,4 m


48/54


Lt=LW +KW−Kd−KL−Km+Ltükör=LW −20⋅lg st−0 , 00193⋅st+4st (17+

300st )−11 , 8

[dB];

ha st < 24,4 m

Lt=LW +KW−Kd−KL−Km+Ltükör=LW −20⋅lg st−0 , 00193⋅st−7 [dB];

Az összefüggésbe behelyettesítve a hangteljesítményszintet, távolságokat

LtA = 75 dB

Megállapíthatjuk, hogy megadott eszközökkel végzett létesítési tevékenység során fellépő hangnyomásszint a legközelebbi oszlop – védendő épület helyzetnél meghaladja az előírt 65 dB zajterhelési határértéket: A 27/2008. (XII. 03.) KöM-EüM együttes rendelet 8 § a) bek. alapján a határérték túllépése nem jelentős.

6.5.3.1.4. A hatásterület meghatározása

Az oszlopok építésének hatásterülete határának a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés alapján azt a vonalat tekintjük, ahol a zajforrásoktól (egy-egy oszlop létesítésétől) származó zajterhelés a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel

alacsonyabb, mint a határértékd) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra

vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel.

A terhelési pontokra a hangnyomásszintre felírt összefüggésünket az építési tevékenységre alkalmazva meghatározható az a terhelési pont – zajforrás távolság, ahol teljesülnek a fentiekben meghatározott értékek.

Falusias lakóterületen, különleges terület - temető: 55 dB

94−20⋅lg st−0 ,00193⋅st−7=55

st = 33 m,

Zajtól nem védendő környezetben: 60 dB

94−20⋅lg st−0 , 00193⋅st−7=60

st = 23 m


49/54


A létesítés hatásterülete zaj- és rezgésvédelmi szempontból az oszlopokat, mint középpontokat körülvevő 23 m sugarú körlapok, körcikkek (KÖFT2-KÖFT8, KÖFT22-KÖFT24), illetve 33 m sugarú körlapok, körcikkek (KÖFT4, KÖFT8-KÖFT21).

6.5.3.2. Működés

6.5.3.2.1. Zajterhelési és zajkibocsátási határértékek meghatározása

Váraszó kg 2. számú tr. állomás leágazás rekonstrukció kiépítése után a hálózat működése zajkibocsátással jár.

A zajkibocsátás az új transzformátor állomástól fog származni. („KÖFT12” zajforrás)

A zajkibocsátás minősítéséhez szükséges határérték meghatározásának kiindulási feltételei az alábbiak.

A transzformátoroktól származó zaj zajvédelmi szempontok szerint „üzemi létesítményekből származó zaj”-ként jellemezhetőek.

Falusias lakóterülett („B” terhelési pont). A zajkibocsátásnál nappali (06-22 óra) és éjjeli (22-06) időszakban történő tevékenységgel

számolunk. Feltételezzük, hogy a transzformátor közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi,

vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével.

Az ismertetett feltételek alapján a 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. mellékletben meghatározott határértékek közül a vizsgált esetre:

LTH B(nappal) = 50 dB(A)LTH B(éjjel) = 40 dB(A)

A zajkibocsátási határértéket az I. fokú környezetvédelmi hatóság állapítja meg a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet és a 27/2008. (XII. 03.) KöM-EüM együttes rendelete alapján.

A hatóságnak a zajkibocsátási határértékek megállapításához a következő szempontokat javasoljuk figyelembe venni:

A zajkibocsátási határértéket a zajforrás hatásterületére kell meghatározni. A zajforrás hatásterületén zajtól védendő objektum nincs, ezért zajkibocsátási határértéket sem kell megállapítani.

A legközelebbi épületeknél a transzformátor üzemelése során keletkező zajokat számítás útján határoztuk meg.

6.5.3.2.2. Hangteljesítményszintek meghatározása

A felhasználni tervezett OTR 20/400 típusú transzformátor hangteljesítményszintje más hasonló transzformátorok adatai alapján:

LW = 55 dB(A)


50/54


További számításainkban ezt az értéket használjuk fel.

6.5.3.2.3. Hangnyomásszintek meghatározása

A továbbiakban megvizsgáljuk a „KÖFT12” zajforráshoz legközelebbi épületnél („B” terhelési pont, Bogács, Rigó u. 63.) fellépő hangnyomásszinteket.

Számításunkat a 6.5.3.1.3. pontban bemutatott összefüggések alapján végezzük.

Az egyes paraméterek értékei megegyeznek az ott felsoroltakkal, kivéve – értelemszerűen – a következőket:

LW = Hangteljesítményszint [dB]Értékét a fentiekben megadtuk.

st = terhelési pont és a zajforrás távolsága [m] st = 33 m

LtF = 16 dB

Megállapíthatjuk, hogy a transzformátor működése során fellépő hangnyomásszint a legközelebbi transzformátor – gazdasági területen levő épület helyzetnél kielégíti az előírt LTHgazdasági(éjjel) = 40 dB zajterhelési határértéket.

6.5.3.2.4. A hatásterület meghatározása

A transzformátorok hatásterülete határának a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés alapján azt a vonalat tekintjük, ahol a zajforrástól származó zajterhelés a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel

alacsonyabb, mint a határértékd) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra

vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel.

A terhelési pontokra a hangnyomásszintre felírt összefüggésünket az üzemi tevékenységre alkalmazva meghatározható az a terhelési pont – zajforrás távolság, ahol teljesülnek a fentiekben meghatározott értékek.

A határérték teljesülésének határvonala az előző metódus alapján

Falusias lakóterületen: 30 dB

55−20⋅lg st−0 ,00193⋅st−7=30

st = 8 m

A működés hatásterülete zaj- és rezgésvédelmi szempontból a transzformátort, mint középpontot körülvevő 8 m sugarú körlap.


51/54


6.6. Hulladékgazdálkodás

A településen a szervezett és rendszeres hulladék-gyűjtés és elszállítás megoldott.

Szolgáltató megnevezése: PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft.Szolgáltató székhelye: 3250 Pétervására, Tiszti sor út 29.Cégjegyzékszám: 10-09-022367Adószám: 11172594-2-10Engedély száma: OKTF-kp/13292-6/2015Minősítési osztály: B/I.

6.6.1. Létesítés

A tervezett munkálatok során, elvileg a következő hulladéktípusok, korlátozott mennyiségű megjelenésével kell számolni, illetőleg kezelésüket kell megoldani: különleges kezelést igénylő, ún. veszélyes hulladékok, kommunális hulladékok, termelési hulladékok.

Veszélyes hulladékA létesítési munkálatok végzése során veszélyes hulladékok keletkezése meglehetősen korlátozott mértékben következhet be, gyakorlatilag csak esetleges havária helyzetben kell számolnunk ilyen típusú hulladék keletkezésével.

Ezen havária helyzetet gépek meghibásodásából eredő olajcsepegés jelenti, amelynek kármentesítése során keletkezhet ún. „veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek” megnevezésű, 17 05 03 azonosító számmal jelölt veszélyes hulladék. Keletkezése esetén a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.

Kommunális hulladékKommunális hulladékok keletkezésével szintén csak feltételes módban kell beszélnünk, hiszen maga a munkavégzés ilyen típusú hulladékok keletkezésével nem jár.

A munkavégzés belterületen zajlik, ahol a kommunális hulladék gyűjtése, tárolása megoldott. Esetlegesen ilyen típusú hulladék keletkezésekor a települési hulladékkezelő rendszer vehető igénybe.

Termelési hulladékÉpítési és bontási hulladékok keletkezése esetén az ELMŰ-ÉMÁSZ „Hulladékok kezelése” ügyrend (VU – 254/2) szerint kell eljárni. Hulladékok nem maradhatnak a területen.

Az oszlopok létesítése során kitermelt talaj az építési területen tereprendezés céljára kerül felhasználásra, így hulladékká nem válik.

6.6.2. Üzemelés

A létesítést követő üzemeltetési fázisban a működésből eredően hulladék keletkezésével nem kell számolnunk.


52/54


6.7. A hatásterület kiterjedése

A kivitelezési munkálatok és az azt követő üzemelési szakasz várható környezeti hatásait az előző fejezetrészekben vizsgáltuk.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy földtani közeg, talaj vonatkozásában a hatásterület az adott munkavégzés területére terjed

csak ki, felszíni és felszín alatti vizek vonatkozásában hatásterület kialakulásával nem kell

számolnunk, az ökológia vonatkozásában hatásterület nem alakul ki, levegőszennyezettség vonatkozásában a várható kibocsátások minimális értékei

hatásterület kialakulását nem eredményezik, zajvédelem vonatkozásában hatásterület maximálisan 33 m sugarú körben alakul ki, az

oszlopok létesítése során.

Az érintett terület jelenlegi felhasználási módja a létesítésre tervezett elektromos hálózat nyomvonalának környezetében:

kivett út, szántó, kivett patak, legelő, erdő, kivett lakóház, udvar, kivett beépítetlen terület, községi mintatér, kivett árok,

Az érintett területek felhasználási módja nem változik meg. A tervező ezúton nyilatkozik arról, hogy a tervbe vett elektromos hálózat létesítése a község területrendezési tervének módosítását nem igényli, a területhasználatok módosítására nincs szükség.

6.8. A hatásterület környezeti állapota

A tervezett villamos hálózat nyomvonala mentén a vezeték szélétől jobbra-balra, fokozott biztonság esetén:

2,5 m.

távolságban merőlegesen földre vetített képzeletbeli vonalak által közrezárt területre vezetékjog lesz bejegyezve. A területen környezeti állapotváltozás nem lép fel, hiszen ezen területeken semmilyen tevékenység nem valósul meg.

A kivitelezés lakott területen történik, Váraszó település közigazgatási határain belül.

Létesítendő 20 kV-os szabadvezeték hálózat végpontjai:

Kiindulási pont: X= 303 710 m Y= 728 505 mVégpont: X= 302 025 m Y= 728 992 m

Az előzetes környezeti vizsgálat alapján a hatásterületen olyan hatásfolyamatok, amelyek a jelenlegi területhasználatot, demográfiai viszonyokat és a környezeti állapotot érdemben befolyásolnák, nem alakulnak ki.


53/54


MELLÉKLETEK

1. melléklet: Szakértői engedélyek másolata

2. melléklet: Átnézetes helyszínrajz

3. melléklet: Részletes helyszínrajz

4. melléklet: Településrendezési térkép


54/54

tiszbau ipari, kereskedelmi és szolgáltató kft · web viewtárgyi előzetes vizsgálati...

Documents